ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS E R D É S Z E T I E G Y E S Ü L E T
K Ö Z L Ö N Y E . Kiadó :
Szerkesztő:
Az Országos Erdészeti-Egyesület.
Bed ő Albert.
Megjelenik Huszonharmadik évfolyam.
minden I. füzet.
hónapban. 1884. Januárhó.
Előfizetési dij egy évre 8 frt. Az Országos Erdészeti-Egyesület azon alapító tagjai, kik legalább 150 frt alapítványt tettek, valamint a rendes tagok is a 8 frt évi tagsági dij fejében, ingyen kapják. Oly alapító tagok, kik 150 írtnál kevesebbet alapítottak"3 frt kedvezményi árért járathatják. JfjíiT" Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapesten, Lipótváros, Hold-ntcza, 21. szám, II. emelet. "S£5B
A lap irányával nem ellenkező hirdetések mérsékelt díjért
közöltetnek.
A deliblati homok-kötésről. Irta: I l l é s
A
futóhomok
legnehezebb
Nándor,
m. k. főerdőtanácsos.
megkötése
feladatai
tagadhatlanul az
közé tartozik; ámbár
erdőmüvelés
el kell ismerni,
hogy a kopár hegyek, különösen a mész altalajuak sem
befásitója
kisebb nehézségekkel áll szemben. Ott a homok lazasága
s annak egybekötött futása, itt a száraz, heves talaj, melyben a csemeték kiégnek, képezi a legfőbb
akadályt.
A futóhomok befásitása azért látszik a legtöbbnek közü lünk
oly rendkivüli
nehéznek,
mert
a
legkevesebb
ismeri
közülünk közvetlen tapasztalásból a futó homokot; a mit pedig arról
olvasott,
az
többnyire
a
rendkivüliség,
a
csodálatos
bélyegét viseli magán. A Sahara puszta, szél által hajtott mokfellegek,
határtalan
sivány
térek,
ho
melyeken nincsen fa,
sőt fűszál is csak itt-ott teng, dombok, melyek ma itt van nak, kis idő múlva amott; ezek a képek, melyeket alkot magának. ERDÉSZETI LAPOK.
1
képzelete
Kevés a szakember, k i a futóhomokon működvén, a valódi tényállásról felvilágosíthatna, s megmutathatná, hogy a homok is csak talaj, melylyel a szakmáját
értő
erdész
megbirkózni
k é p e s ; s a mi van ily szakemberünk, a gyakorlat embereinek ama hibájában szenved,
hogy nem
tapasztalt, a mit véghez
szereti
vitt. Inkább
leirni
azt a mit
megcsinálja,
minthogy
hirdesse a munkát. A deliblati homokpusztán, mely a magyar kincstár tulaj dona, végbevitt erdősítési munkálatok szolgáltatnak
a
módjáról.
tapasztalatok,
A
futóhomok
legtanulságosabb .képet
természetéről melyek
ott
és
befásitásának
szereztettek,
bátran
merem állítani, kalauzul szolgálhatnak. Azon reményben, hogy azoknak
ismertetése
t.
szaktársaimat
talán sikerülni fog némely
érdekelni
fogja,
hogy
balvéleményt eloszlatnom, hogy a
legújabb munkálatok bemutatása elő fogja mozdítani a homok kötést : megkísértem a következőkben mult
őszön
pusztán
az
tett
orsz.
főerdőmester
utazásom
alkalmával
bemutatni azt, a mit a megbízásából
láttam,
a
deliblati
tapasztaltam
és
helyesnek ismertem. A futóhomok erdősítésének legnagyobb akadályát
tudva
lévőleg-^ annak folytonos mozgása képezi. A z őszi és tavaszi hosszan
tartó,
erős, száraz
(aequinoctiális)
sivó homokot egyes helyekről felkapják, helyekre elhordják, b e f u v a s o k a t A kifuvások
feltakarják
szelek a
kifúvják,
puszta és más
képeznek.
az elültetett,
sőt a megeredett
csemeték gyökereit is, minélfogva azok sinlenek, sőt gyakorta ki is dőlnek és kivesznek. Kifuvásokon hatni
2 —10
méter
hosszú
czérna-
gyökér-szálakat a homok tetején
nyomról-nyomra
vagy
feküdni,
lát
tollszárvastagságu közbe-közbe
sarj-
tincsekkel megrakva, melyek helyenként gyökereikkel a homokba kapaszkodtak, ha véletlenül oly ponton
eredtek, a honnét
homokot nem hordja el, vagy épen r á hordja a szél.
a
Fordulnak elő esetek, midőn idősebb s
a
deliblati
pusztán
láthatni
fák
nyárfákat,
is
kifuvatnak,
melyeknek t ö r z s é n
1 — I V 2 méter magasságban a föld fölött ágazik k i a t ö b b n y i r e elszáradt, de néha még ma is a földdel gyökérkötél.
A z i l y fák
összeköttetésben
valaha befuvásnak
voltak
alávetve,
s törzsükből adventiv g y ö k e r e k e t eresztettek. Idők kifuvás
előrehaladtával
homok által n é h a
a befuvásból
egészen
a
kifuvás
csúcsig
lett,
is betakart
álló
folytán
a
s ezek
a
fák,
ismét
napvilágra kerültek. Hasonlót láthatni á r a d á s n a k kitett helyeken a fűzfákon,
melyeknek viz alá k e r ü l t részéből eredett g y ö k e r e k
az á r elvonulása után czafatként függenek Mennél meredekebb mert
a
szél
annál
a domb,
nagyobb
le a t ö r z s r ő l .
annál
akadályra
erősebb talál.
a
A
kifuvás;
kifuvásnak
voltaképen addig kellene tartani, mig a homokdomb, a buczka el nem
lett
egészen
fújva és helye k i nem
kifuvás azonban rendesen
hamarább
szűnik
finomabb,
könnyebb homokot elhordta a
durvább,
nehezebbel
telepednek
nem
bif,
lett
meg,
szél,
minélfogva
mert
ha
a a
a visszamaradó lassanként
meg a puszta t é r e n . H a a homok
összetart, s a szél erejének ellentáll;
simítva;
füvek
nedves,
ez okból száraz
akkor eszten
dőkben erősebb a kifuvás, mig nedvesekben gyengébb s gyak ran
jelentékeny
területek
önmaguktól
gyepesednek
be;
kifuvást a száraz szelek okozzák, mit a homokdombok bizonyit,
a mely az észak- és délkeleti szelek irányával
desen keresztben
a
iránya ren
futó.
A befuvások egész homokdombok előbbre haladását okoz zák a szél i r á n y á b a n ,
s tapasztalás
bizonyítja,
hogy némely
domb i l y módon évente 1 — 2 m é t e r r e l ment t o v á b b . E z leg inkább utak mellett válik szemlélhetővé. *) *) Wessely József „Der europaeischc Flugsand und seine Kultur" czimü munkájának 61. lapján a következőket mondja: a bánáti homokpusztában egyik előrehaladó buczka miatt a községi utat 23 év alatt többször át kellett helyezni. E z alkalmat szolgáltatott évi átlagos hatásának megismerésére, a mely 7 lábat tett k i . 1*
A befuvás oly módon j ő létre, hogy a
szél
a
homokot
valamely pontról, többnyire a buczkáknak vele szemközt álló lejtőjéről
elfújja,
a
lejtőn
fölfelé
magával
viszi
mindaddig,
mig szélárnyékos (szélcsendes) helyen elejteni nem
kénytelen.
E z rendesen a dombtetőkön közvetlen a csúcs, illetve gerincz mögött szokott történi. A kifuvás
és befuvás
ezen törvényéből
hogy a homokdombok alakja
a szélfelőli
tésű, a szél alatti oldalon pedig, nál
fogva
lecsurgó
homok
a mint azt
alakítja,
következik
az,
oldalon szelid a
saját
meredek.
pusztán Weszely mérései szerint szélmentében
súlyá deliblati
lejtők
esése
rendesen 5 — 1 5 ° , szél alatt pedig 2 7 — 3 2 ° . A l e j t ő k
után
tehát
meg
lehet
határozni
azon
a
A
lej
szélirányt,
a
m e l y a b u c z k á t alakította. Minthogy a száraz szelek nem mindig egyetlenegy irány ból jönnek,
s szárazság
uralkodnak, a buczkák
idején iránya
egészen
ellenkező
szelek is
felette változatos és
látszólag
szabálytalan, de a főirány mindig felismerhető. A befuvás homokot hord a hatásának kitett növényekre, s
ha
nem
túlságos
mértékű,
jótékony
befolyást
gyakorol
azokra; különben pedig teljes elboritást és a fák
kiveszését
vonja maga után. Hogy
a mérsékelt
befuvásnak
jótékony
hatásúnak
kell
lenni, megérthető abból, hogy az mindig uj meg uj és termé keny homokot hoz magával, s következményei körülbelül olya nok,
mint
a
megkapálásnak.
A z erősebb
befuvást
azonban
nem mindenik fanem birja kiállani; de eddig szerzett tapasz talatok szerint kitűnően állja a nyár, sőt az akácz is. A
homok
futásának,
illetve
szemléletéből természetszerűleg le, hogy: h a
a kifuvást
akkor
van
meg
a
kifuvás
és
azon következtetést megakadályozni
akadályozva
a befuvás
befuvásnak vonhatjuk sikerül, is;
a
ho-
mok
futásának
eleje
van
véve,
meg van k ö t v e , ha a k i f u v á s A kihívások a
mai napig,
kevésnek
homok
megszűnt.
megakadályozására
de
illetve a
sokfélét
lehetett
mert nem feleltek meg a czélnak,
ajánlottak
hasznát
részint
venni,
mert
már
részint
aránytalanul
nagy költségbe kerültek. A Be
legrégiebbek
van
a szélfogó
azoban bizonyítva,
magasságának
hogy
sövények
— 3 / -szereséig
1
1
l/
2
(Coupier
bármilyen terjedő
2
mely, a szélfogót húzunk fölülről szél
fúvása
lejtős
miildenki,
lefelé
a melyet
a
alatt
bebizonyítható, ha vala
h a r á n t é k o s vonalat,
képzelhető avagy határ
szög
jelképező függélyes vonalra oly szög
alapvonalon,
szélmentes
csakis
távolságig hat,
szerént t. i . a mint a szél élesebb vagy tompább fú rája. E z szemléleti uton könnyen
Zaune).
szélfogó
alatt
a mityen alatt
észleltetett.
A
az
k é t vonal vág, a
emiitett
megmérhető. Különben
vízszintes
a
vagy
tapasztalásból
hogy pld. épület vagy kőfal mögött
a
tudja
szélcsendes
t é r nem mesze tart. Wessely József elébb idézett munkájában (2 90. és köv. lapok) mondja, hogy 5°-ot meg nem haladó lejtőkön egy éves felfogó
akácz
készülék
és
nyárfa
csemetéket
alkalmazása
nélkül
bátran
lehet
kiültetni,
ha
erőteljes minden elébb
a
területről minden, a kifuvást előmozdító t á r g y a t eltávolítottunk. Minthogy azonban
az ültetmény
megnyugtató
felőli oldalon annak szélétől csak néhány
hatása
ölnyire
a
szél
veszi kez
detét, czélszerü ezen oldalon az ültetmény alját a szelet
fel
fogó anyagokkal befödni. H a lassabban növekedő fanemekkel, p l . fenyőkkel juk
kíván
vagy kell a homokot beültetni, vagy pedig a lejtés jóval
nagyobb 5°-nál, a kifuvás sok k á r t fog okozni, s ez esetben czélszerü
a futóhomokot
homok megfogásával
kell
előbb megfogni vagy az ültetést a egyesíteni.
A megfogásra
Wessely
a területnek részleges vagy teljes betakarását ajánlja gyep hantokkal; ámbár elismeri, hogy más takarási módok is czélhoz vezethetnek, s különösen figyelmeztet a homokfogó növényekre, melyek közül kiemeli a festuca' vaginatát, Andropogon íschaemumot, Echinops Ritrót és Elymus arenariust. A takarás gyephantokkal roppant költséges; Wessely számítása szerint a kat. holdé kerülne a lejtő meredeksége szerént sakktáblaszerü takarás mellett 9 — 70, átlag 44 napszámba hézagos „ „ 26—90, „ 50 „ teljes
„ „ 116, „ 116 Minthogy ezen számítás alapjául 50 kr napszám lett fel véve, a takarás holdanként 22 —58 frtba kerülne.
Wessely idézett munkájában azonban a 186 — 1 9 0 lapon a takarás más módjával ismertet meg, melyet Burgsdorf 1788. és 1790-ben, Kropf 1807-ben már leírtak, s a mely a földbe szurdalt és egymást zsindelyszerüleg fedő ágak alkal mazásából állott. E z a takarási mód is azonban, a mely az egész területre kiterjed, drága, mert az anyag árát nem számítva, holdanként 62 — 94, átlagosan 73 napszámba kerül. A deliblati pusztán működő m. kir. főerdész M a t y u s József szintén ágakat használ a takarásra, de azt egészen máskép, a czélnak szintén megfelelően és olcsón kivihetőleg alkalmazza. M a t y u s kezdetben a szélfogó sövényekkel tett próbát, s látván, hogy azoknak hatása nem áll egyébből mint a homok feltorlasztásából, igen alacsonyakra, alig 0'60 — 1 0 m. maga sakra készítette azokat. A szélfogó sövények tehát homokfogó sövényekké váltak. -
A homokfogó sövények kétségtelenül jó hatással voltak, mert a homokot felfogták; midőn pedig a homoktorlaszra homokfogó sövények lettek ültetve, állandó homok-megállapo dásokat hoztak létre. Volt azonban hibájuk is, a mi abból
állott, hogy a lejtőt lépcsőzetessé (terass alakúvá) idomították, minélfogva azon a járás-kelés meg volt nehezitve. Mátyus ez okból a homokfogó sövényekkel felhagyott, kivévén ott, a hol azokat valamely mélyedés betöltésére akarta felhasználni. Helyettük a sövények futásával megegyezőleg pasztánként kisebb-nagyobb távolságban egymástól, ke resztben a szél i r á n y á r a a homokra fektetett gályákat kezdett alkalmazni. A tett helyének közelében álló nyárfákról nyesett (1-—15 m. hosszú) gályákat a szél mentében fektette le a homokra, egyiket a másik mellé, ugy hogy a lejtő esésére keresztben pászták t á m a d t a k . Hogy a szél a vékony és lombos gályákat el ne hordja, vastagabb á g a k a t , rudakat rakatott rájuk keresztbe. A talajfedő pászták távolsága egymástól 2—6 m. volt. Egy-egy holdra kellett 15 — 20 szekér galy és 15 napszám a galyak szedésére és szétrakására. A költség tehát elég kicsi a haszonhoz képest. A z eredmény meglepő. A kifuvás a legmeredekebb lej tőkön is, ha megfelelő sűrűn futó pasztákban volt a t a k a r á s alkalmazva, m e g s z ű n t ; sőt gyenge befuvássá v á l t o z o t t : ugy, hogy a t a k a r ó pászták mögött elültetett csemeték többnyire nemcsak megfogantak, hanem vidoran növekedtek is. A
kicsiben
ministerium tavaszon
és
végrehajtott
a nagybani őszön
a
kísérlet jó
alkalmazást takarás,
engedte meg,
illetve
módja már jelentékenyebb .területeken jó eredménynyel lett alkalmazva, Csontu-Gaiti
eredménye
a
mult
ezen
uj
szemmel láthatólag
nevezetesen
és H á r m a s - D o m b (Nr. 3)
s a
homokfogás és
után
a
Torina-Mási,
erdőrészekben.
A t a k a r á s folytonos alkalmazása fog majd csak mind azon szabályok ismeretére vezetni, a melyek a kivánt czél elérését, illetve a homok megfogását a szélnek kitett meredek lejtőkön biztosítani fogják.
A z anyag megválasztását illetve, czélszerü lesz próbát tenni mindenféle, a megkötni kivánt domblejtő közelében ta lálható cserjékkel és giz-gazzal. Egyelőre nyárfa-galyak hasz náltatnak, s ezek eddig jól megfeleltek a czélnak. Csak helyeselni tudom, hogy a területen szétszórt egyes fák e czélból egészen levágatnak, mert a magánosan álló fák a legtöbb esetben alkalmul szolgálnak a szélnek a homok meg bontására. Giz-gazzal tett kísérleteket láttam részletes kifuvásokom Ezek igen szabálytalan alakúak különféle okokból, többnyire azonban a legelő marha által való kitaposás, néha keréknyom után támadó kifuvások, s z é l n y a l á s o k . Minthogy ezen szárnyalások a régebben megállapodott s már legyepesedett, közbe-közbe befásitott területeken fordulnak elő, melyek legeltetés utján értékesíttetnek: itt csak a homok újbóli meg fogásáról, illetve a szélnyalás megszüntetéséről lehetett szó. E z mindenféle giz-gazzal és cserjeágakkal való betakarással lett megpróbálva. A következmény a kifuvás megszűnte és homokfoglaló növények megjelenése volt. A növények, melyeket a megállapodó kifuvásokon mint elsőket megjelenni láttam, a nagyobb számban fellépőkön kezdve, a következők: festuca vaginata és var. amethistina, echinops banaticus, polygonium arenarium, panicum viride, tragopogon, centaurea paniculata, silene parviflora, euphorbia Girardiana, corispermun nitidum, cynodon dactilon, tragus racemosus, Achillea pectinata, Galium verum. A takarásnál második s fölötte fontos kérdés az, hogy az a lejtéshez képest mily sűrűn alkalmaztassák. Oly szabályt kellene megállapítani, a mely minden egyes esetben biztos kalauzul szolgálna. E z t természetesen csakis közvetlenül a helyszínén működőktől lehet várni, s részemről a következők előadásával csak megindítani akarom a puhatolást.
Wessely az akadályok
hatását
zőleg adja elő, ismételve idézett „A s z é l l e l
szemben
a
futóhomokon
követke
munkájában:
álló
tömör
nem fogja föl közvetlenül maga e l ő t t ;
fal
a
homokot
sőt közvetlenül
előtte
mély árkolat képződik, mert a mozgásában megakasztott á r a m a két oldal felé folyik el s a gával
ragadja.
A
fennakadás
homokot
azonban,
arra
melyet
lég
felé ma
a
szél
az
útjában álló akadály által szenved, azt okozza, hogy a homok némi távolságban a fal előtt
a földre hull.
A fallal
párhu
zamos gerincz támad tehát, a mely tőle kezdetben mély á r o k által van elválasztva. Idővel ezen gerincz oly magasra kedik, hogy a falat a szél ellen m e g v é d i ; most két oldal felé való áramlása megszűnik,
növe
a szélnek a
s a homok az egész
falat elborítja; szóval a homokgerincz egyesül a fallal. Mielőtt azonban a fal egészen elboríttatnék,
az előtte
á r a d ó homok egy r é s z e azt átugorja, is hasonló, zendő,
habár
hogy
a
alacsonyabb fal előtt
gerinczet
képződő
álló
s mögötte
gerinczre
hull
képezve.
homoktorlasz
le,
itt
Megjegy hosszabb
a
falnál, de annak végei felé behajlik, s hogy a később mögötte képződő torlasz rövidebb az előtte állónál." „ I g e n alacsony falak fölött átugrik a homok; az előttük képződő torlasz azonban annál meredekebb, mennél erősebb a széláram." „Az á t t ö r t
fal,
a mely a homokat magán
többnyire közvetlenül maga előtt mokot;
árkolat
előtte
nem
és mögött
képződik.
A
fogja szél
együtt á t m e g y rajta, de annyira meggyengül, előtt és mögött
alkalmával.
fel a a
ho
homokkal
hogy azt a fal
elejti."
A mit itt AVessely u t á n közlöttünk, meggyőződhetik
átbocsátja,
a
szives
olvasó
a
annak
hófuvatagok
valódiságáról szemlélete
Ránk nézve
az áttört
fal,
a
fonott
sövény,
a
földre
fektetett galytakaró bir érdekkel. E z átereszti magán a szelet, de meg is gyengíti; minélfogva a homok előtte lehull, illetve megtorlódik és kisebb-nagyobb
és
mögötte
gerinczet képez,
melynek szél alatti lejtője addig terjed, a meddig az akadály által okozott szélárnyék tart.
Elméletileg
ugy
akadály
állithatnók
elő, ha
az
a torlaszt
tetőpontján
irányával párhuzamos vonalat húznánk.
rajzban
át a
szél
A hol ezen vonal a
lejtőt, melyen az akadály áll, vágja, addig terjedne a homok torlasz a szél alatt. A lejtőn azonban
a szélfogót
a szél két irányban
tá
madja meg. A mint ugyanis a szél a lejtő lábát éri, irányát megváltoztatni kénytelen és a lejtő mentében magával sodorván ez irányban
a homokot.
fölfelé
áramlik,
Ugyan ez ismét
lődik azonban a lejtő minden egyes pontján;
s tehát minden
szélháritóra a lejtő mentében két szélirány hat: a lejtő tövében megtört s felfelé ható és az egyenesen rá rohanó áram. Hogy melyik az erősebb, az kipuhatolandó volna. H a ezen két szél irány
csakugyan
annak
eredője
létezik,
akkor a befuvás
lenne, illetve a befuvás
messzebb terjedne,
tetejének
vonala
szélfogó
mögött
a
mint a hogy az előbbi
esetben rajzoltuk.
Tavi Gusztáv k i r . erdész ur szives volt megkeresésemre az
első
feltevés
szerint
a
megállapítani. E szerint a
szélfogó 10
hatását
rajzolás
cm. magas szélfogó
utján
befuvást
képezne : -
5 fokú lejten 1 14 — T 9 8 cm. távolságig 10
„
„
0-58—1-16
„
15
„
„
0-39 — 0-78
„
20
,
„
0-28 — 0-55
||
Miután a takarás utján létrehozott
szélfogó alig
maga
sabb 20 cmnél, a legerősebb lejtő pedig mintegy 15°, hatása alig terjedne átlagosan tovább
egy méternél,
mig részemről
2—3 cmig terjedő befuvást is tapasztaltam. Igaz, hogy a lejtés fokát, arra szolgáló műeszköz hiányában meg nem m é r hettem. A kérdés tanulmányozása és a tényleges h a t á s szorgos megfigyelése remélhetőleg minél előbb biztosabb alapot fognak szolgáltatni, s a közlőitek ezélja inkább csak azok figyelmének felhívása volt, a k i k közvetlenül foglalkoznak a futóhomok erdősítésével. A takarással a homok megfogása nincsen bevégezve. Alája vagy föléje j ó homokkötő-növények alkalmaztatnak, nevezetesen egy homoki c s e n k e s z , a festuca vaginata és annak változata az amethystina. E z kemény, kékes színű sertelevelü fű, hasonló ahhoz, melyet a szőnyegkertészek hasz nálnak. Jo sikerrel alkalmaztatik a s ö r t e l e v e i ü c z i r o k (sorghum halapense). E z a czirokához hasonló, kinézéséről ós magjáról leginkább felismerhető; Déliblaton a tengeri föl deken gyakori, s valószínűleg a hajdani rizstermeléssel terjedt el a B á n á t b a n . Jobb földben 1 —1*2 m. magasra is m e g n ő . Gyöktörzsekről is szaporítható. Kitűnő homokfogó a c s i l l a g p á z s i t , néhol ujjas muharnak nevezve (Cynodon dactylon). Fut mint a taraczk, csakhogy virágzata különbözik attól s az ujjakhoz hasonlón szétágazó. Ezen növények a szélháritón képződő befuvásra vettetnek avagy ültettetnek el, s a ta k a r á s r a használt ágak elkorhadása után annak szerepét veszik á t ; sőt, mint kísérletek bizonyítják, egymagukban is j ó homokfogóknak bizonyultak. Sorokba elvetve a festuca vagy sorghum magja, elültetve a sorghum*) és cynodon gyök törzse elég j ó l gyarapodnak kifuvásokon is és a r á n y l a g j ó szolgálatot tesznek. L á t t a m i l y vetéseket erős kifuvásokon is, s él kellett ismernem, hogy m á r most is, á m b á r még csak gyengék, illetve fiatalok voltak, m á r homokot fogtak fel. *) A sorghumot erősebb kifuváson kiszáradva láttam, úgy látszik mintha az erősen kifiitt talajon nem birna megélni.
Idővel, ha alkalmazásuk módja egészen kitanulva leend, előre láthatólag
jelentékeny
szerepet
fognak
játszani
a
homok-
kötés terén. Meg kell emlékeznem még ez alkalommal egy növényről, a melyet
ugyan minden
a homokkötéssel
foglalkozó
munka
megemlít, de a melyet tényleg az erdészeti homokkötés terén alkalmazni eddig sehol sem láttam. thus tuberosus.
Ez a c s i c s ó k a ,
A mult tavaszon a
földmiveiési
helian-
ministerium
rendelete következtében a növény gumóiból néhány mázsa lett hozatva Deliblatra és két iskolába szaporítás végett, valamint künn a puszta sivó homokon, kifuvásokon Az iskolák jobb, müveit
talajában
elültetve. a
csicsóka
igen jól
tenyészett és 1 — G m. magasra megnőtt. Rendesen csak 1 — 3 szárat eresztett; minthogy azonban gumókat elegendő számmal találtam alatta, remélem, hogy a jövő évben
elbokrosodni és
a területet egészen befödni fogja. A sivó kifuvásokon,
mint pl. a Bojdácska-Dorinában,
a
csicsóka gyengébb és alacsonyabb maradott, fél és egész befuváson azonban, valamivel erősebb. Minthogy most, első éves korában itt is csak
1 — 3 szára't hajtott,
hatása
még
igen
gyenge. E z iránt majd csak a jövő őszszel lehet határozottabb Ítéletet mondani;
de
már
hogy ha elbokrosodott,
most
s talán
fogja a homokot megfogni, nyára keresztben, illetve
is számithatni kissé
sűrűbben
s ha őszszel
lehet
arra,
ültetik*), jól
szárait
a szél irá
a sorok mentében a földre fektetik,
állandó takarót is fog képezni. A z erdősítések számára legjobb talaját a befuvások szolgáltatják,
a
homokfúvások,
s ezeken az ültetvények
rendesen
legjobban sikerülnek és legvidorabban tenyésznek. Legrosszabb a c s i l i g é s h o m o k * * ) , t. i . olyan, a melyen a kifuvás mái* *) Most egy-egy méter távolságra lett egy-egy gumó elültetve. •*j L . E . L . 1SS3. X . 763. lap.
megszűnt,
s
a
mely
kisebb-nagyobb
varangykővel
(homok-
concretiókkal) van tele. A z i l y homok rendesen nedves, vize nyős,
sovány,
s a fatenyésztőket
kétségbe
ejtő.
M é g nem
láttam egészen sikeres ültetvényt csiligés homokon. A z ákácz semmi esetre sem él meg
rajta;
rendesen a parmelia parietinea. tétettek
kísérletek
rajta;
oka különben az is lehet, tultömött
sorokban
mindjárt
zuzmók
Deliblaton
de igen
pinus
szerény
minélfogva
austriacával
sikerrel.
hogy a csemetéket
nevelik,
lepik e l ;
a
azok
nagyon megsinlik, s t ö b b n y i r e tönkre mennek.
Ennek
faiskolákban az
átültetést
Ajánlanám
az
ily homokra a tölgyet, kőrist, vizenyősebb helyeken az égert, a mely a deliblati homok vizenyősebb helyein igen jó kedést mutat
Csiligés
homok
is, a melyeken a kifuvás
fordul
végét
növe
elő a homokdombokon
érte.
A legszebb
ültetvény
közepén láthatók tőle származó silány foltok. A
Deliblaton
megkötésére
és
szerzett
tapasztalatok
befásitására
következő
felállíthatni:
után
a
futóhomok
szabályokat
vélném
•
1. A futóhomok megkötését,
s azzal
sítését mindenek előtt a kifuvásokon
egybekötött
k e l l megkezdeni.
erdő Ha
a
kifuvás meg van akadályozva, megszűnik
a befuvás is, s az
erdősítés alig különbözik más talajnemek
befásitásától;
2. A futóhomok ságban
alkalmazott,
megkötése a
kifuvó
egymástól szélirányára
2 — 4 m. keresztben
ültetvénysorokkal párhuzamos pasztákban lefektetett avagy
n á d , káka,
fű
és más törmelékből
távol
álló
futó
gályákból,
takarással a
legolcsóbban és legkönyebben érhető e l ; 3. a takaró alá megelőzőleg vagy befuvatása u t á n fölébe festuca vaginata, sorghum halapense, anthus tuberosus
cynodon dactylon,
heli-
ültetendő;
4. gyepes, erdős helyeken t á m a d ó egyes kisebb-nagyobb sivány
(többnyire kifuvás)
foltok,
ha kisebbek,
egészen,
ha
nagyobbak, sorokban
betakarandók
galylyal, náddal,
kákával,
esetleg kukoricza- (tengeri) szárral, s az előbbi pontban
fel
sorolt növényekkel bevetendők vagy beültetendők; 5. csiligés homokon az akácz nem sikerül vagy rosszul növekszik;
arra partos helyeken jobb
a fenyő,
laposokon
a
tölgy, kőris, vizenyős helyeken a fekete é g e r ; ajánlható 2 — 4 méter
távolságban
ásott
árkok
földhányásaira
való
ültetés;
6. a behívások befásitása, ha felettök, illetve előttök kifuvás
a mely
nehézséggel
táplálékukat
egybekötve,
szolgáltatta,
megszűnt,
s azok mély termékeny
a
nincsen
homokjába
bátran lehet ültetni úgyszólván minden fanemet. A
fanemekről
lévén
szó, meg kell
emiitnem, hogy
a
deliblati pusztán a Funtine-Fecsin nagy meglepetésemre tölgy es
hárs-ligeteket
találtam.
A
tölgyet
quercus
confertának
néztem, de lehet Hajnald-féle is. D r . Dietz egyetemi tanárse géd
ur
vette
át
meghatározás
eredményt e lapok hasábjain
végett,
s annak
idején
közölni fogja. A hárs, a speci
ális magyar, t. i . az ezüstlevelü. Hogy a fanemek ültetve
lettek,
hanem
az
őseredetiek,
oda nem
állithatni vélem a
miatt:
mert a jelenlegiek (sarjról eredetiek)
már vagy 7 0 — 8 0 éve
sek,
származtak,
a tuskók
pedig,
a
melyekről
vastagságuk
után 120 — 1 5 0 éves fákra engednek következtetni. 190—230 év előtt pedig erdei cultura
ezen
a
vidéken
Ezen tényből azt merem következtethetni, homokon a tölgy
is
figyelmet
érdemel.
nem
hogy a jobb
Tényleg
jobb homokján igen szép tölgyesek léteznek.
létezett.
a
Nyírség
