ERDÉSZETI LAPOK. ALAPÍTVA: 1862-ben JÚNIUS CXXVII. évfolyam. Főszerkesztő= PÁPAI GÁBOR. A tartalomból

ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI

ALAPÍTVA: 1862-ben Főszerkesztő= PÁPAI GÁBOR

EGYESÜLET LAPJA

A tartalomból

A gyakorlatban jelentős vita várható az erdő faállományának értéke körül... 163. oldal Informálni, informálni, informálni! 165. oldal A természetszerű erdőművelés lehetőségei Magyarországon. 170. oldal ...erdőkárokkal kapcsolatosan külföldön szerzett kutatási eredmények és következtetések a sajátos magyarországi viszonyokra nem, vagy csak részben adaptálhatók. 180. oldal

1992. JÚNIUS CXXVII. évfolyam

Ha felnövök és lesz egy fiam, én is elviszem az erdőbe. Megfogom a kezét, leülünk egy korhadó fatörzsre és mesélek, mesélek... 189. oldal

Erdészeti Lapok Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata. CXXVII. évfolyam 6. szám (1992. június) HU ISSN 1215-0398

TARTALOM ERDÉSZETI POLITIKA Szántó Gábor: Tájékoztató a M O S Z Erdészeti Bizottsága választmányi ülésén

163

Dr. F ü h r e r Ernő: „ A f á k n e m n ő n e k a z é g i g "

165

J o z w i a k B e m a r d : A z a levél, a m e l y b e n a z 167

Alkotmánybírósághoz...

Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Tagjai: Agócs József, Apatóczk y István , dr . Balázs István , Barátoss y Gábor, dr . Barth a Dénes , Boll a Sándor , dr . Bondo r Antal, Bú s Mária, Gencs i Zoltán , dr . Gőbölös Antal , Gyöngyössy Péter , dr. Járási Lőrinc, dr. Kárpáti László, Kertész József, Korbonszk y Kazimirné , dr. Kovács Mátyás, ifj. Páll Miklós, Pápa i Gábor ( a bizottság elnöke), Rakk Tamás, dr. Sonnevend Imre, dr. Szikra Dezső, dr. Szodfridt István , Varga Béla.

Gerely Ferenc: A z európai erdőgazdálkodás néhány időszerű kérdése

168

A p a t ó c z k y I s t v á n : H o g y j á r u n k a j á r u l é k körül?

169

ERDŐMŰVELÉS Dr. K o l o s z á r J ó z s e f : A t e r m é s z e t s z e r ű e r d ő m ű v e l é s 170

lehetőségei Magyarországon Dr. K o l o s z á r J ó z s e f : A s z l a v ó n t ö l g y é r d e k é b e n - m é g

172

egyszer Dr. H o r v á t h B é l a - G y ö k ö s S á n d o r - Kiss J ó z s e f : Vegyszerkenő gép erdészeti alkalmazásának lehetőségei

173

P u r g e r Z o l t á n : A m o h a g y e p s z e r e p e a t e r m é s z e t e s újulat

FŐSZERKESZTŐ: PÁPA I GÁBOR TERVEZŐSZERKESZTŐ: SÁGI MARGIT

megtelepedésében

175

N a g y Imre: Villanypásztor a jövő erdeinek szolgálatában

176

Dr. S o m o g y i Z o l t á n . T a l a j s a v a n y o d á s b ü k k f á k t ö v e körül

177

Kovács Gábor: Egyes lucfenyő-származások tápanyagtartalmának vizsgálata a gyöngyössolymosi

Szerkesztőség: 102 7 Budapest, F ő u. 68.

179

IUFRO s z á r m a z á s i kísérletbe

Telefon: 2016-29 3

ERDŐ/KÖRNYEZETVÉDELEM

Felelős kiadó: DR . SÉBO R JÓZSEF , a Monteditio KFT ügyvezet ő igazgatója . Kiadóhivatal : 107 5 Buda pest, Tanács krt. 5/a. Telefon: 1412-890, 1325-186 . Nyomdai munkák: Monteditio KF T nyomdaüzeme , Budakeszi. Felelős vezető: Hegyi Ferenc. Munkaszám: 1992-0071 A kézirat lezárva : 1992. június 10. Terjeszti: a Magyar Posta . Előfizethet ő bármel y hír lapkézbesítő postahivatalnál , a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest, XIII., Lehel u. 10/a. — 1900 — közvetlenül vag y postautalványon , valamin t átutalással, a HELI R 215-9616 2 pénzforgalm i jelző számra. Egye s szá m ára : 30 - Ft . Előfizetés fé l évre: 180 - Ft , egész évre : 36 0 - Ft . Megjelenik havonta . Külföldön terjeszti a Kultúra Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat, 138 9 Budapest, Pf. : 149. Az évi előfizetés ára: 10 USD.

Dr. F ü h r e r Ernő: A h a z a i e r d ő k e g é s z s é g i á l l a p o t á v a l kapcsolatos ökológiai vizsgálatok

180

Dr. B a r t h a D é n e s : N e m v é d e t t , d e ritka f a - és c s e r j e f a j a i n k

183

H i r k a A n i k ó : A z inotai a l u m í n i u m k o h ó n é h á n y h a t á s a a közeli c s e r á l l o m á n y o k r a

185

W e n t z e l y D é n e s : A Föld N a p j a , április 22! A z E r d ő k N a p j a !

186

A z Erdészeti é s Faipari Egyetem Erdészeti, Faipari, Papíripari nemzetközi ösztöndíjas alapítványa

187

KÖNYVESPOLC

188 ERDŐKERÜLŐBEN

Bidló A n d r á s : O k t a t á s a G ö t t i n g e n G e o r g A u g u s z t a Egyetemen

190

Dr. H o r v á t h László: V a r á z s h e g y

191

J é r ó m e René: Vadászélmények

191

194

EGYESÜLETI HÍREK IN HALT Dr. K o l o s z á r , J . : M ő g l i c h k e i t e n d e r n a t u r n a h e n

170

F o r s t w i r t s c h a f t in U n g a r n Dr. S o m o g y i , Z.: B o d e n v e r s a u e r u n g r i n g s h e r u m d e r

177

Buchenstámme Dr. F ü h r e r , E.: Ö k o l o g i s c h e U n t e r s u c h u n g e n ü b e r d e n Gesundcheitszustand unserer Wá'ldern

180

H i r k a , D.:Einige Einflüsse d e r A l u m i n i u m g i c h t g a s e a n in

CXWF.P^AIIMF. KÜHOCAP PL: BojMOAiiocrM .lecoHQiicnia H

LLIOMQLUI 3.:

der N á h e stehende Zerreichenbestánde

iiarypa-'iHCTH'iecKoro

BempMH

(MOPF.P 3.:

OKHCieime .lecnux iio'in HOKpyr 6>Ka

177

l

3KO.'iorHiecKne HCClejoiamni, ciuijainiue c GiuinapiiuM c o c r o i i i i n e M oie>ieci HCMIIUX .iccoii

XMPKA A.:

180

B.iMiiime a.i.iK)\iniineiioH AOMeiiiioH

ii Hiiore na naca:*;ieiinn aiicrpMHCKoio

i«

CONTENTS

170

ciiiaioii

iie-m

K o l o s z á r , J . : Possibilities f o r n a t u r a l f o r e s t m a n a g e m e n t in Hungary

170

S o m o g y i , Z.: Soil a c i d i f i c a t i o n a r o u n d b e e c h s t e m s

177

F ü h r e r , E.: E c o l o g i c a l r e s e a r c h c o n c e r n i n g t h e d o m e s t i c forest health H i r k a , A.: T h e i m p a c t of t h e a l u m i n i u m f o u n d r y in Inote o n

a

A>'6

185

185

the Turkey oak stands

180

Tájékoztató

a MOSZ Erdészeti választmányi ülésén

Bizottsága

A községi erdő és legelő gyűjtőfogalom, amely magában A világ- és a magyar történelem egyik legjelentősebb sors­ fordulójának vagyunk a tanúi és a sorsdöntő eseményeknek foglalja: - A község, város magántulajdonát képező erdőket, lege­ valamilyen formában a szereplői. Szakterületünknek megfelelően „Azerdőtulajdonlás-hasz­ lőket. Ez jelenleg nem adható vissza, mert törvényeink priva­ nálatidőszerűkérdésköréttekintjük át, az önkormányzati, kár­ tizációra és nem reprivatizációra adnak lehetőséget -Az egyes községekben, városokban lévő erdőbirtokossá­ pótlási, szövetkezeti és átmeneti törvények alapján. " Az említett törvények részletesebb taglalása előtt szüksé­ gi, legeltetési társulatokatfrözb'irtokossáQokat). Ezek a gaz­ dasági alakulatok azonban magántulajdonon alapulnak, a ges megtekinteni, hogy résztulajdon (arányrész) örökölhető, elidegeníthető, csupán 1. A Magyar Köztársaság Alkotmánya biztosítja a tulajdon­ az osztatlan közös használat kényszere áll fenn, ezért önkor­ hoz való jogot, elismeri a köztulajdon és magántulajdon egyenjogúságát, rendelkezik arról, hogy az állam kizárólagos mányzatitulajdonba csak akkor kerülhet, ha a részaránytulaj­ tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységé­ donosok külün-külön elajándékozzák. A nemzeti park, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó nek körét törvény határozza meg. és fokozottan védett területek a magyar állam tulajdonába Garantálja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezetek kerülnek. (A kérdéskör egyelőre megoldatlan.) önállóságát, támogatja a vállalkozás jogát, tiszteletben tartja Önkormányzati kezelésbe kerül az az állami tulajdonú ter­ az önkormányzatok tulajdonát. mészetvédelmi terület, amelynek a kezelője az ingat­ 2. A módosított Polgári Törvénykönyv meghatározza a kizárólagos állami tulajdonban maradó forgalomképtelen dol­ lannyilvántartás szerint a tanács vagy közüzeme volt. Az önkormányzat kérelmére azt a belterületi állami tulajdo­ gok egyik csoportját, másik csoportját pedig külön törvény(ek) nú földet kell tulajdonába adni, amely önálló ingatlanként van hatálya alá rendeli. (Az erdő jelenleg korlátozottan forgalom­ nyilvántartva, nincs beépítve és ha nem kizárólagos állami képes.) 3. Az erdő tulajdonlásának egyik érzékeny pontja a helyi tulajdonban lévő föld. (A Polgári Törvénykönyv a kaput nyitva önkormányzatokról szóló 1990. éviLXV. törvény azon kitétele, hagyta.) hogy az állam tulajdonából az önkormányzatok tulajdonába Tulajdonviszonyok rendezése kerül az erdők és vizek törvényben meghatározott köre. Az 1991. évi XXXIII. törvény részletesen tartalmazza az állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba kerűlővaqyon-

Atulajdonviszonyokrendezéséró'l és a részleges kárpótlás­ ról az 1991. évi XXV. törvény és a végrehajtására kiadott tárgyakat, közöttük a földingatlanokat, erdőket. 104/1991. (VIII.3.) Korm. rendelet intézkedik. Az 1992. évi II. törvény értelmében Ennek a lényege az, hogy a törvényben meghatározott -nem tartozik a szövetkezet vagyonához az államtól ingyen kapott ingatlan, amelyet a szövetkezet a lakosság részére jogsérelmek esetében a természetes személyt részleges kár­ kötelező ipari, kereskedelmi és szolgáltató tevékenység cél­ pótlás illeti. A kárpótlás kárpótlási jeggyel történik, amely bemutatóra jára adott át (az önkormányzatra száll vissza), ha arra az szóló, átruházható, az állammal szemben fennálló követelést önkormányzattulajdonszerzési szándékát bejelentette. — A települési önkormányzattulajdonába kerül - kivéve, ha névértékben megtestesítő értékpapír. Kárpótlási jeggyel - egyebek között - erdő is vásárolható. az önkormányzat lemond róla-az az állami tulajdonú föld, amit A kárpótlási törvény és kormányrendelet mindösszesen a szövetkezet ingyen használ és 1993. március 31-ig a kárpót­ három mondatban foglalkozik az erdővel. A törvény(13. §)az lási törvénnyel összefüggésben nem értékesítették. AK négyezerszeres szorzatát a rendeletaz erdő közös hasz­ Az önkormányzatok tulajdonába - ismereteim szerint nálatát írja elő, de nem kategorikusan. négyféle forrásból kerülhet erdő: Az átmeneti törvénytartalmazza a földalapok kijelölését 1. Azönkormányzati törvény és a vagyontárgyak átadásáról szóló törvény erejénél fogva a magyar állam tulajdonában, de (13.1). tanácsi kezelésben lévő erdők, vagy belterületi földek egy - részarány- földtulajdonosok, része. - a tagok, alkalmazottak számára biztosítandó 30-20 AK 2. Az átmeneti törvény alapján a földtörvény 19. § (2) bekez­ értékű'földalapot, dése szerint (lakosság részére ipar, stb.). - a magyar állam tulajdonát képező földalapot 3. Az átmeneti törvény alapján az olyan állami tulajdonú, de - az árverésre kijelölt földalapot szövetkezeti használatban lévő erdő, amely az árverés után a kárpótlási törvény (19. §) szerint a szövetkezeti földekkel megmarad. egyidőben állami tulajdoni földeket is árverésre kell bocsáta­ 4. Vásárlás vagy ajándékozás útján. Pl. Somogy megyében ni. a vásárlásra (800-900 Ft/ha) és az ajándékozási szándékra Ez a törvényi előírás teszi egyértelművé, hogy árverésre vagy igényre is van példa. szövetkezeti, állami gazdasági, erdőgazdasági és egyéb álla­ Az önkormányzatok részéről igényt támasztanak az úgyne­ mi földeket (erdőket) is ki kell vagy lehet jelölni, noha a jogsza­ vezett községi erdőkre, legelőkre. bályok értelmezésében eltérő álláspontokra is van példa.

ERDÉSZETI POLITIKA Átmeneti törvény Az 1992. éviII. törvénye. §-a értelmében erdőnek más (1992. II. törvény) tulajdonába, kezelésébe, használatába, belterületbe vonásá­ hoz a Kormány által meghatározott szerv hozzájárulása szük­ Itt csupán a kiválásról kívánok szólni. séges. Az ilyen jelentős változások esetében az erdő kezelési, használati viszonyait rendezés alá kell vonni. (Célszerű az 1992. dec.31-ig egyénileg és csoportosan is kikeli válni. érdekegyeztető fórumon a rendezést elkezdeni.) A szövetkezet vagyonából a kiváló tagokra jutó arányos A gyakorlatban jelentős vita várható az erdő faállományá­ részt (jogokat és kötelezettségeket)^ kell adni. Erró'l a köz­ nak értéke körül, mivel sem a törvény, sem a kormányrendelet gyűlés dönt. nem foglalkozik a faállomány értékével. Az FM úgy rendelke­ Az átalakulásból eredő, zett, hogy átlagos minó'ségú' faállományokat kell árverésre erdővel kapcsolatos gyakorlati teendők kijelölni. (Az értékkülönbözetek igen nagyok lehetnek a faállo­ mány milyenségétől és az üdüló'területekfekvésétó'l függően. 1. Földalapok elkülönítése. Némely kiemelt üdülőterületen 35-280 millió Ft a hektáronkénti 2. A kívülállók termőföldjét az árverésre külön kell válasz­ forgalmi érték.) tani. Mint ismeretes a kárpótlási ügyek illetékes szerve 3. El kell dönteni, hogy a jelenlegi tagok közül kik kívánnak - első fokon a Megyei Kárrendezési Hivatal kiválni. Ezek erdőterületét célszerű csatlakoztatni a kárpótol­ - másodfokon az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hi­ tak erdőterületéhez. vatal 4. Azok, akik továbbra is szövetkezetben vagy gazdasági - a jogerős államigazgatási határozat bírósági felül­ társaságban kívánnak maradni az alapszabályban határozzák vizsgálatát lehet kérni. meg, hogy az erdó't a szövetkezetben vagy azon kívül kívánják A kárpótlásként adott (megvásárolt) földet külön-külön tu­ hasznosítani. lajdoni lapon kell nyilvántartani és „kárpótlás''és „árverés" A kárpótoltak és kiváló tagok erdőtulajdonát célszerű megjegyzést fel kell tüntetni. együtt kijelölni és kiadni, hogy az osztatlan közös használat, a A birtokbaadást a körzeti földhivatal végzi. szakszerűerdó'gazdálkodás biztosítható legyen. (Az erdó'szétforgácsolásának megelőzését a régi és új törvények egyaránt A szövetkezeti és átmeneti törvény előírják.) (1992. évi I. és II. törvény) Az árverésen vásárolt erdőhöz célszerű csatlakoztatni a szövetkezetből egyénileg vagy csoportosan kiváló személyek Az új típusú szövetkezetekró'l az 1992. évi I. törvény szól. erdejét, és az önkormányzatok arányrészét, sőt ha a maradó Ennek a lényege: szövetkezet olyan alapszabályt fogad el, hogy az erdó't szövet­ A szövetkezést önkéntes, önálló kormányzat vezeti, a leg­ kezeten kívül lehet hagyni, úgy a szövetkezeti tagok erdejét is. főbb fóruma a közgyűlés. Ebben az esetben tehát ugyanaz a személy szövetkezeti tag A szövetkezet tagsága -jogszabályi keretek között- maga és erdőbirtokossági vagy erdőközösségi, erdészeti szövetke­ zeti tag is lehet. dönt a szövetkezet működésének, gazdálkodásának és a ta­ Az a lehetőség is fennáll, hogy különösen ott, ahol kevés gok érdekeit szolgáló más tevékenységének minden kérdésé­ erdő marad a szövetkezet használatában, a szövetkezet mint ben. A szövetkezet korlátolt felelősségű társasággá vagy rész­ jogi személy belép az erdó'birtokossági társulatba, de ehhez ilyen alapszabály szükséges. vénytársasággá átalakulhat Természetesen fordított eset is lehetséges, amikor a kívü­ Meg kell szokni a sokszínű szövetkezés és működés gon­ lállók közössége szövetkezeti üzemeltetésbe adja az erdó't. dolatát és kialakítani gyakorlatát. (Érzelmi okok miatt ennek csekély a valószínűsége.) Rendkívül fontos a szövetkezeti vagy társasági alapsza­ Személyes véleményem szerint igen sok esetben a vegyes bály, amely a közgyűlés kétharmados többségének igenlő' tulajdonú erdőközösségek alapítása lenne célszerű. szavazatával fogadható el. Az alapszabályok különbözősége Az ország különböző részein számos erdó'birtokossági tár­ miatt megszűnik az eddigi egyöntetűség, ahány falu, annyi sulat alakult az egyesületi törvény alapján. alapszabály lehetséges. Ezek az erdó'birtokossági társulatok egyelőre társadalmi Szükséges megemlíteni, hogy a szövetkezet vagyonával szervek érdekképviseleti funkciót látnak el. Gazdálkodó szer­ felel tartozásaiért. vezetté akkor válhatnak, ha atulajdonul szerzett(megvásárolt, A szövetkezet vagyona: kivitt) erdő tulajdonjogát az illetékes földhivatal a tulajdoni - a részjegytó'ke lapra bejegyezte, a birtokbaadást elvégezte. - üzletrésztó'ke Azt, hogy melyek azok az erdőterületek, ahol osztatlan - eredménytartalék közös gazdálkodást kell folytatni, a törvény és kormányrende­ -fel nem osztható vagyon és szabad vagyoni eszközök. let az erdó'felügyeló'ségekre bízta. Az erdészeti szakigazgatás A szövetkezet és a tagok vagyoni felelőssége az 1992. évi feladata tehát a kijelölések, érdekegyeztető fórumok munká­ I. törvény különböző joghelyei szerint nem egyértelmű, mert jának stádiumában kezdődik és a tulajdon bejegyzése előtt ér egyrészt előírja, hogy a tag saját vagyonával nem felelős (69. véget az átalakulásnak ebben a szakaszában. § (2), másrészt bizonyos esetekben az 1988. évi VI. törvény Szántó Gábor 47-57.§-ai szerint felel (90. §) ott pedig korlátlan felelősség is Elhangzott a MOSZ erdészeti bizottságának választmányi szerepel. ülésén.

DR. FUHRER ERNŐ

A FÁK NEM NŐNEK

AZ

ÉGIG"!

- sem másoktól, sem maguktól -

A közelmúltban egyre több írás jelent meg a szak- és napi sajtóban, amely a magyar erdők és a bennük végzett gazdálkodás sorsát, valamit az emberi környe­ zet jövőjét taglalja. A helyzetelemzések alaphangja sok esetben drámai, legtöbbször aggódó vészhelyzetre hív­ ja fel figyelmünket. Úgy tűnik, hogy a magyar gazdálko­ dás és az agrárszektor Európai Közösséghez való kö­ zeledésének feltételei mellett a tartamos, az ökológiai követelményeknek és a társadalom elvárásainak meg­ felelő erdőgazdálkodás önerőből nem, hanem csak ál­ lami garanciákkal biztosítható. Ma a társadalom azokat az erdőket hasznosítja első­ sorban, amelyeket erdész elődeink lassan növő fafajok esetén 100-150 évvel, gyorsan növő fafajok esetében pedig 25-50 évvel ezelőtt létesítettek. Ezek és termé­ szetesen a fiatalabb korú erdők is, a megújítható nyers­ anyag- és energiaforrást szolgáltató képességük mellett ma még értékben ki nem fejezhető védelmi szerepet (víz-, talaj- és természetvédelem) és szociális funkciót (pihenés és üdülés) is ellátnak. Az erdők alakítják és formálják az ember közvetlen és távolabbi környezetét, ugyanakkor életteret nyújtanak számos növény- és ál­ latfajnak. Sajnos az emberi tevékenység kedvezőtlen hatásaitól (levegőszennyeződés stb.) az erdők szen­ vednek, és egészségi állapotuk egyre rosszabbodik. Az erdész legfontosabb feladata ebből adódóan az erdőörökség olyan szakszerű kezelése és ápolása, amellyel együttesen elérhető az erdő többcélú funkció­ jának hosszú távon ható érvényesülése. Ez azonban sokszor a legjobb szándék és a legnagyobb igyekezet mellett sem valósítható meg anélkül, hogy az erdészeti tevékenység minőségét és szakszerűségét szó ne érje. Az intervallum, amelyben az erdészeknek gazdálkod­ niuk kell, csak évtizedekben vagy évszázadokban mér­ hető. Ennél rövidebb időszak - netán éves távlatok, amelyek gazdasági szempontból esetleg kedvezőek le­ hetnek - erdőművelési, fatermesztési szempontból ér­

Informálni, informálni, informálni Szerkesztőbizottsági ülésünkön elhang­ zott, hogy kollégáink az erdészet felső ve­ zetésével, vezetőjével szembeni, bizonyára jogos elégedetlenségüknek adtak hangot. Az előadott bírálatokkal szemben hasznos javaslatok nem hangoznak el. Felmerül, mi lenne lapunk szerepe ebben a helyzetben? Nos, meggyőződésem, hogy elégedet­ lenségünk részbeni oka az információk hiá­ nya. Vagyis keveset tudunk arról, hogy va­ lójában mi is történik az FM-ben. Nem is­

telmetlen. A privatizáció és a piacgazdaság pedig óha­ tatlanul ez utóbbi irányába terelhet bennünket. Az erdészek két tűz közé kerültek. Egyrészt az ille­ tékes szakminisztérium elvárja, hogy gazdaságosan, sőt mi több, minél nagyobb nyereséggel gazdálkodja­ nak, másrészt a környezet- és természetvédelem olda­ láról egyre több támadás éri az erdésztársadalmat. Két­ vagy többfelé jól szolgálni úgy, hogy az erdőnek a társadalom igényeit teljesítő többcélú hasznosítása, az erdő stabilitásánakfenntartása, hosszabb távon fokozá­ sa maradéktalanul megoldható legyen, szinte lehetet­ len. Különösen olyan körülmények között, amikor erdé­ szeti kérdésekben sokszor a szakemberek megkérde­ zése nélkül laikusok is dönthetnek, amikor a mezőgaz­ daságban elfogadott és jól bevált rövid távú szemlélet érvényesítését várják szakmai feladataink megvalósítá­ sakor. „A fák nem nőnek az égig!" - másoktól, de maguktól sem, mert rászorulnak az ember, a szakember türelmes - a fák életciklusához igazodó - , kíméletes ápolására, nevelésére. És ha a kíméletesség kényszerűségből el­ marad, az erdész könnyen dorgálást kaphat a környe­ zet- és természetvédelem elvakult bajnokaitól. A magyar erdők sorsa és az erdészet ügye - mint ahogy Kaán Károly, az egykori államerdészet újjászer­ vezője és fejlesztője az erdészeti kutatással kapcsola­ tosan írta - csak az „állam soha el nem haló kezében" találhat megnyugvást. Abban a kézben, melyben viszszakapja az erdészet szakmai presztízsét, megfelelő szintű államigazgatási irányítását és képviseletét (erdé­ szeti hivatal, államtitkár-helyettesi vezetéssel), és amely kézben a szakmai és társadalmi elvárások maradékta­ lan és minden körülmények között következetes végre­ hajtójává válhat. Szakmánknak erre a kézre van miha­ marabb szüksége, függetlenül attól, hgy a Földművelé­ sügyi vagy a Környezet- és Területfejlesztési Miniszté­ rium nyújtja-e azt.

merjük felső vezetőink pontos helyzetét, mos helyen külön „szóvivőt" alkalmaznak tetteit, vagy esetleg a tetteiket akadályozó erre. Lapunknak is előnyös lenne, hiszen tényezőket. Javaslom, hogy lapunkban mint az egyesület lapját főként az EFAG-ok nyissunk állandó rovatot az FM Erdészeti és sponzorálják, de azok anyagi lehetőségei Faipari Főosztály részére, ahol havonta tá­ erősen csökkennek, s így nekünk sem mind­ jékoztatná a főosztály a szakközönséget egy, hogy az FM hogyan viszonyul az 0EEtetteiről, eredményeiről, szándékairól. Igaz, hez és azon belül lapunkhoz. Valószínűleg hogy minimum egy hónapos késéssel kap­ az olvasottságot is jelentősen emelné. Ter­ ná az információt az olvasó, de a teljes mészetesen ez nem jelentheti azt, hogy la­ információhiánynál ez is jobb. Ez előnyös a punkafőhatóság lapja lesz, vagy akár állást főosztálynak is, mert egy tájékoztatási foglal mellettük - egyébként sem szabad eszközhöz jut, sezen keresztül eljut a szak­ állást foglalnunk, csak tájékoztatnunk közönséghez, melynek elégedetlenségét csupán sajtóközleményeik számára biztosí­ neki is érdeke megszüntetni. Fel kell ismer­ tanánk helyet. nie, mennyire fontos az érintettek és a köz­ Páll Miklós vélemény folyamatos tájékoztatása. Szá­ Nagykanizsa, 1992. április 27.

AZ A LEVÉL, AMELYBEN

AZ

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ

fordultam, hogy mondja ki az alkotmányellenességet az Erdőfenntartási Alapról, tartalmaz minden jogi és majd­ nem minden szakmai érvet ebben a témában. Ennek ellenére úgy érzem, hogy egy-két mondattal tartozom azoknak az erdészkollégáknak, akiknek az a véleménye, hogy az Alap további működtetése elenged­ hetetlenül szükséges ahhoz, hogy az erdőgazdálkodás folyamatossága biztosított legyen. Először is: nagyon nehezen tudom elfogadni, hogy bármilyen gazdasági tevékenységet csak valamiféle alap segítségével lehet eredményesen folytatni. Az erdőgazdálkodás minden összetevőjével együtt kétségkívü I gazdasági tevékenység. Ha e feladat mellett az erdőnek más szerepe is van, akkor az egész társa­ dalomnak, azaz a költségvetésnek kell gondoskodnia annak finanszírozásáról. Ne legyen itt félreértés! Az erdő gazdasági szerepét nem akarom lebecsülni, de érthetetlen számomra, hogy az ökológiai egyensúly megteremtése - amelyre mostanában olyan gyakran hivatkozik a Földművelésügyi Minisztérium - csak az ország bizonyos területein működő erdőtulajdonosok feladata.

(Különben az ökológiai problémákat nem lehet az erdő, akár tökéletes állapotával is, megoldani.) Másodszor: az Erdőfenntartási Alap kezelése gya­ korlatilag szabadon, ellenőrzés nélkül történik, méghoz­ zá olyan eredménnyel, hogy működésképtelenné vált. Ezt a tényt az Alap kezelői is több fórumon elismerték. Az Alap működését szabályozó rendeletben sok álta­ lános, nem konkrét megfogalmazás van. Érthetetlen az állami és a szövetkezeti erdők külön elszámolása, ha már országos ökológiai egyensúlyról beszélünk; vala­ mint az is, hogy az erdőtulajdonosok terhére szeretné a vadászathoz kapcsolódó felelősséget kezelni. Végezetül még egy nagyon fontos dolog: az Alap kezelője az évek folyamán elhitte, és próbálta az erdé­ szekkel is elhitetni, hogy nélküle és az Alap nélkül Magyarországon az erdőgazdálkodás nem működik. Nem kaptunk tájékoztatást az Alap felhasználásáról, és sokszor éreztették velünk, hogy a minisztérium az ország és külön-külön minden erdőtulajdonos érdekei­ nek egyetlen képviselője. Ez az egész erdészszakmá­ nak és az erdőtulajdonosoknak megengedhetetlen le­ becsülése.

o o o o o o o o o

Tisztelt Alkotmánybíróság! Az erdőfenntartási alap képzésével és felhasználásával kapcsolatos jogi szabályozás (konkrétan: a 73/1981. (XII 29.) MT, a 16/1985. (XII. 28.) MÉM-PM-ÁH és az ezt módosító 17/1987. (XII. 31.) MEM-PM-AH, valamint a 2/1990. (I. 23.) MÉM-PM, illetve a 14/1991. (VI. 29.) FM-PM együttes rendelet) törvényességével és ezek alkalmazhatóságával kapcsolatos, azzal a kérelemmel fordulok a T. Alkotmánybírósághoz, hogy az alábbi indokaink alapján mondja ki a fenti jogszabályok alkotmány­ ellenességét. Az erdőkről, és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény Erdőfenntartási Alap (továbbiakban: Alap) létrehozásáról nem rendelkezik. A végrehajtására kiadott 73/1981. (XII. 29.) MT, majd ezt követően a 16/1985. (XII. 28.) MÉM-PM-ÁH rendelet szabályozza az Alap működését. Az előbbiekben hivatkozott MÉM-PM-ÁH együttes rendelet 2. §-a szerint az Erdőfenntartási Alap a Földműve­ lésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok, a termelőszövetkezetek, az erdőgazdálkodást folytató gazdasági társulások, valamint az erdőbirtokossági társulások közös fenntartási forrása. A 3. § (1) bek. szerint az Alapot a fakitermelési költségek terhére az erdőfenntartási járulék befizetésével kell képezni. Az Alap meghatározását követően a fenti rendelet 3. § (8) bekezdése akként rendelkezik, hogy az erdőfenntartási járulék késedelmes befizetése esetén az adók késedelmes befizetésére vonatkozó rendelkezése­ ket kell alkalmazni. Fentiekből egyértelműen következik, hogy ez az elvonási forma megfelel az 1991. évi LXXXV. törvénnyel módosított 1990. évi XCI. törvény 3. § (1) bek. al pontjában leírtaknak, mely szerint hivatkozott törvény kiterjed az adóval, az illetékkel összefüggő, a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap, vagy az önkormányzat javára teljesítendő törvényen alapuló kötelező befizetésre (továbbiakban együtt: adó). E fogalom értelmezéséből következik, hogy az erdőfenntartási járulék, mely elkülönített állami pénzalapra kerül befizetésre, kormány- (és miniszteri) rendelet szintjén nem szabályozható, mivel a módosított 1979. évi II. tv. 5. § (3) bek. előírja, hogy „Adót és illetéket előírni, mértékét vagy az alapok körét megváltoztatni csak törvény alapján lehet". Ezt támasztja alá az erdők fenntartásáról szóló jogszabály 4. paragrafus (1) bekezdése, amely az Alap felhasználását nem kötelező előírásokkal, hanem feltételesen megfogalmazva rögzíti, amikor felsorolja az Alapból „fedezhető" célokat.

ERDÉSZETI POLITIKA A hivatkozott jogszabály g/ pontja például az erdőfenntartásért szolgáló műszaki létesítmények fenntartását is lehetővé teszi. Mivel ezen létesítmények körét, tartalmát a rendelet konkrétan nem rögzíti, így az ilyen címen átadott összegek az erdőfenntartáshoz többnyire még közvetve sem kapcsolhatók. A Földművelésügyi Minisztérium diszkrecionális jogkörét mutatja az is, hogy a Földművelésügyi Minisztérium az Alap felhasználásáról belső utasításokkal intézkedik az erdőfelügyelőségek felé. A fenti jogszabály ugyan előírja (3§ (9) bek.) a Földművelésügyi Minisztérium éves tájékoztatási kötelezettségét az Alap felhasználásáról, de ezt csak az elmúlt évben, külön kérelemre kapta meg a termelőszövetkezet. A Földművelésügyi Minisztérium 1992. január 8-án kelt álláspontja szerint majd az államháztartásról szóló törvény fogja meghatározni azokat a feltételeket, amelyek alapján különféle Alapok működtethetők. A levél szerint 1993. január 1 -tői csak törvénnyel létrehozott Alap működhet. Véleményük szerint az átmeneti időben az Erdőfenn­ tartási Alapnak az 1992. évi költségvetésről elfogadásra kerülő törvény ad legitimitást, mivel elkülönített állami alapként mintegy 3 milliárd forint összeggel szerepel a törvénytervezetben. Tehát a jelenlegi helyzet legitimitásának hiányát a minisztérium is elismeri. Ugyanakkor a gazdálkodók pénzügyi nehézségei, a strukturális átalakulás, egyes gazdálkodó szervezetek megszűnése már 1991. évben is az Alap egyensúlyának a megbomlásához vezetett. Az Alap jelenleg közismerten működőképtelen az el­ maradt gazdálko­ dói befizetések mi­ att, tehát fenntartá­ sa azokat sújtja, akik teljesítik köte­ lezettségeiket. Zala megye termelőszövetkezeteinek 1991. évben példá­ ul 73 millió Ft volt a befizetési kötele­ zettsége, ugyanak­ kor ebből 32 millió Ft-ot kaptak vissza. Nem állja meg tehát a Földműve­ lésügyi Minisztéri­ um leveleiben többször említett közvagyon és köz­ akaratra történő hivatkozás, hiszen a még fennmaradó gazdálkodó egységektől befizetett összegeket a Földmű­ velésügyi Minisztérium önkényesen átcsoportosítja olyan területekre, ahol a kitermelt fa hozadéka és költsége az országos átlag alatt van. Nem lehet cél mások rovására nagyobb ráfordítással kevesebb és gyengébb minőségű végtermék előállítása. A jelenlegi rendszer a fentiekből is kitűnően rosszul funkcionál, de a jövőt illetően, amikor is az erdőtulajdon nevesítésre kerül és megtörténik az eredeti tulajdonos tulajdonjogának rendezése, akkor elképzelhetetlenné válik az adók módjára beszedett pénzeszközök önhatalmú elosztása. Tisztelt Alkotmánybíróság! Az erdők folyamatos felújításával járó kötelezettséget elismerjük és támogatjuk, de nem az előzőekben leírt módon és formában. Álláspontunk szerint a fentiekben részletezett Alap, amely a jogszabály erejénél fogva meghatározott alanyi körre terjed ki, a járulékot adók módjára kötelezően veti ki, de a benne részesülők köre, mértéke és a támogatni kívánt cél diszkrecionális jogkör függvénye, mai jogrendszerünkbe nem illeszkedik, a jogalkotás elveivel ellentétes. Ezen túlmenően e szabályozás azzal, hogy törvényi szintű rendezés helyett kormányrendelet szintjén történt meg, sérti a Magyar Köztársaság Alkotmánya 35. § (2) bekezdését. Ennek megfelelően kérjük a T. Alkotmánybíróságot, határozatával mondja ki az Alapra vonatkozó rendelkezések alkotmányellenességét. Bagód, 1992. február 25. Tisztelettel: Jozwiak Bemard a Zalamenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke

GERELY FERENC

A z európai

erdőgazdálkodás

néhány

időszerű

kérdése

Az erdészeti politika, a korszerű erdőgazdálkodás feladatainak megismertetése és elfogadtatása szem­ pontjából elengedhetetlen az erdőgazdálkodók és a tár­ sadalom jó kapcsolatainak kialakítása. Ennek a feladat­ nak igazán jó szakemberei Európában alig vannak. Különösen hiányzik ez atevékenység az átalakulás alatt levő országokban, Magyarországon pedig szinte isme­ retlen. Pénzt és fáradságot nem kímélve,hivatásos szakértőket alkalmazva kell a public relations (PR) fel­ adatokat felvállalni és végrehajtani. Ennek segítésére ez év nyarán az európai országok erdész PR szakemberei Edinburghban tájékoztatást kapnak. A PR tevékenység nálunk különösen az új erdőtörvény előkészítésének szakaszában fontos. Csak abban az esetben várhatunk kedvező döntést az Országgyűléstől, ha a közvélemény és a képviselők tájékozottsága megfelelő, meg tudjuk értetni, és el is tudjuk velük fogadtatni szakmai elképze­ léseinket. Az erdészeti munkák végrehajtására hivatott munka­ erő fokozott átalakulásának lehetünk tanúi. Amíg afejlett országokban a piacgazdaság keretében már régóta ki­ alakult vállalkozók szakmai tudásának csúcsszintre emelése a cél, addig az átalakuló országokban egyelőre a vállalkozói réteg kialakítása folyik. Általános európai probléma, hogy az erdészeti munkát egyre kevesebben vállalják. Ennek oka a nehéz munkakörülményekben és az ipari átlagtól elmaradó jövedelemviszonyokban kere­ sendő. A közeljövőben e témában az Egyesült Államok­ ban szemináriumot szerveznek, ahol remélhetőleg sok kérdésre kapunk majd választ. Térségünk országaiban a fagazdaság jelenleg talán legnagyobb gondja a nyereségérdekeltségű és a vagyonérdekeltségű tevékenységek szétválasztása, a szektor privatizálása. Általános sémát e területen nem találhatunk. Minden ország hagyományainak és elkép­ zeléseinek megfelelően igyekszik e problémát megolda­ azonban igen nagy mértékben nehezíti a nyelvtudás ni. Egy biztos, hogy a kérdés kulcsa nem a tulajdoni arányok fetisizálásában rejlik. Ezen arányok kialakulá­ általánosnak mondható hiánya. sát az erdészeti szakemberek úgyis csak igen kis mér­ Az erdőgazdálkodás átértékelésével az európai erdé­ tékben tudják befolyásolni. A közigényeket kielégítő tar­ szeti politikák erőtelesen megváltoznak. Ez valamennyi tamos többcélú erdőgazdálkodás biztosítéka a megfe­ országra érvényes. Egyre inkább előtérbe kerül az erdő lelően kialakított jogi és közgazdasági környezet, a kor­ nem anyagi szolgáltatásai iránti társadalmi igény. Az szerű kutatásra alapozott szaktanácsadási és képzési erdészek tevékenységének megítélése, elsősorban a rendszer. E témában nyáron Németországban tartanak zöld mozgalmak és sok helyen a hivatásos termé­ továbbképzést. szetvédők térkövetelése miatt, vegyes. Abban nincs Az erdőgazdálkodás állami irányításának és a gaz­ vita, hogy a különböző, erdőt károsító környezeti hatá­ sokat mérsékelni szükséges. Ez természetesen nem dálkodás vezetésének alapvető kérdése ma a megfelelő információs rendszer. Atechnikai fejlettség az igényeket elsősorban az erdőgazdálkodók feladata. A jelenlegi fő szinte minden téren ki tudja elégíteni. Az eszközök probléma, hogy a totális természetvédelmi igények he­ lyenkénti térhódítása az erdőgazdálkodás, ezen belül is birtokában kell bevezetni és alkalmazni azokat a mód­ szereket, amelyek biztosítják a döntéshozók tájékozott­ a faanyagtermesztés folyamatában zavarokat okoz. ságát, valamint azt, hogy döntéseik a lehető leghatéko­ Ugyanilyen zavar tapasztalható a közvéleményben is, nyabban eljuthassanak a végrehajtásért felelősökhöz. E amely a teljesen jogos környezet- és természetféltő ideológia elfogadása mellett elfeledkezik az erdőgazdál­ folyamat természetesen az ellenőrzés rendszerével al­ kodás faanyagtermesztő feladatairól, illetve azt eseten­ kot teljes egységet. Az ebben a témakörben kiemelke­ ként már káros tevékenységnek tekinti. dő helyen levő Svédországban tartják ez év őszén azt a

A FAO (Élelmezési és Mezőgazdasági Világszerve­ zet) Európai Erdészeti Bizottsága és az ECE (Európai Gazdasági Bizottság) Fabizottsága tisztségviselői ez év áprilisában közös értekezlet keretében áttekintették a két testület aktuális feladatait. E két bizottság szinte teljes mértékben átfogja az erdőgazdálkodás, az elsőd­ leges fafeldolgozás és a marketing kérdéskörét. Ennek megfelelően a testületek által tárgyalt kérdések az eu­ rópai erdőgazdálkodás időszerű gondjaival és feladata­ ival foglalkoznak. A bennünket leginkább érintő kérdéseket a testületek kiemelten kezelik. Ezek: - az átalakulás időszakában levő országok segítése, - a környezetvédelmi politika hatása az erdőgazdál­ kodásra, - a társadalmi kapcsolatok (public relations), - az erdészeti munkaerő jövője, - az erdőgazdálkodás és faipar privatizációja, - az erdészeti irányítás információ-rendszere. Az átalakulás időszakában levő országok segítésé­ nek programja 1990-ben kezdődött. A testületek lehető­ ségei sajnos korlátozottak. Anyagi segítség, akár más esetekben, innen sem várható. Szakértői fórumok, az érdekelt országok véleményét meghallgatva megállapí­ tották, hogy ebben a körben a segítségnyújtás megva­ lósítható leghatékonyabb módja a szaktudás és a ta­ pasztalatok átadása. Ennek megfelelően továbbképzé­ sek és közvetlen tapasztalatcserék megtartását kezde­ ményezték. Magyarország képviselőjét e témakörben koordináló szereppel ruházták fel. A továbbképzések sorában első az erdőgazdálkodás szervezeti és irányí­ tási kérdéseivel foglalkozó, tavaly őszi, budapesti ren­ dezvény volt. Tapasztalatunk, hogy a segítségnyújtás ezen formája igen hasznos, egyre több kolléga jut köz­ vetlenül olyan információkhoz, amelyeket az erdőgaz­ dasági és elsődleges faipari szektor átalakításakor és irányításakor kamatoztatni tud. Az információáramlást

A HÓNAP KÉRDÉSE szemináriumot, amelyik az erdészeti irányítás informá­ ciós rendszereivel foglalkozik. Az elmondottakból látható, hogy hazai gondjaink és feladataink (ha egyelőre nem is a fejlett országok szint­ jén) illeszkednek az európai erdőgazdálkodás problé-

maköréhez. Talán ezért is szerencsés, hogy az említett rendezvényeken szakembereink részt tudnak venni. Ez­ zel párhuzamosan szükséges, hogy az átalakulás alatt álló országokat segítő erdészeti program koordinálásá­ ban továbbra is meghatározó szerepet vállalhassunk.

Hogy járunk a járulék körül? A lapunk idei, 2. számában Dauner főosztályvezető úrral készült a bevezető riport. A 35. oldalon, az előzőekben vázolt szűkös anyagi lehetőségeket követő­ en, a vadgazdálkodás jövedelme után fizethető erdő­ fenntartási járulékról kérdezett a főszerkesztő. A kérdés újszerűségét kapta válaszul. Mint tárgyalásra váró kérdésről, valóban újszerűség­ ről van szó! Köztes szaklapunk: Az Erdő 1986. évi 561. oldalán, bizony elég őszemnek, korainak tűnhet az el­ mélkedés, ami a korrekt megtárgyalást és állásfoglalást illeti. A korrektség, a cikkíró szerencséjére, annyiban érvényesült, hogy a munkakönyvéről nem szállt fel a ráülepedett évtizedes por. A megtárgyalás és állásfog­ lalás - nyilván - fajsúlyosabb személyhez és súlyosabb helyzethez kell, hogy kötődjön. Talán most mindkettő rendelkezésre áll! 1989-ben, a „Soproni Egyetem" melléklete, a Helyzet adott helyet különféle véleményeknek, lényegében az erdőgazdálkodásunkat mélyen érintő kérdésekről. A lap 18. oldalának közepén, ismételten olvasható összegező álláspont a járulékfizetésbe vonható más jövedelmekről. Nyilvánvaló azonban, hogy 1989-ben ennél sokszor fontosabb újszerűségek megtárgyalására és állásfogla­ lásokra jutott csak idő. Pénz' pedig? Egyes esetekben már az erdőfenntartási járulék befizetésére sem! Persze, az eddig nem adóztatott más erdőgazdasági jövedelmek közvetlen adóztatása csak némiképp növeli a bevételeket. Szerencsére azonban újszerűséggel szinte minden nap szolgál. Idejekorán vetem fel a most még nevetséges, átkozandó ötletet, hogy kár lenne kimaradni pl. az abszolút jövedelmet nyújtó autósok, motorosok, egyebek bőrének rétegvizsgálatából! A sú­ lyadó apropóján újítsuk fel a középkorban már működő „füstpénz"-t! Ha meg tudtuk érteni, hogy a járművek közlekedésére kitalált utak csak a súlytalanság állapo­ tában adómentesek, akkor gyerekjáték azt felfogni, hogy az erdő nem azért van, hogy a motorizáció súlyos terheit kárpótlás nélkül viselje! Amennyiben nem sikerül közvetlenül az erdőn átvezető közutakon beszedni a füstpénzt, hát legalább építsük be az üzemanyagárak­ ba! Ehhez az adóhoz nem társul az útépítés és -fenntar­ tás kötelezettsége! Vagy legyen pl. „szemétpénz" (nem a vásárlóértékre gondolok)! Amíg az autósok az előzőekben taglalt füst­ pénzt kétütemű motor esetén két, négyütemű motor

esetén négy részletben róhatják le, addig a kétfős csa­ lád (?) szemetelés esetén négyszeres büntetést fizet­ hetne a helyszínen. A négyfős család kedvezményes büntetése pedig kétszeres díj lenne. Mindennemű fize­ tési késedelem növelné a bevétel összegét! Ugye, észbontó agyrémek ezek? Pedig nem minden jogalap nélküli ötletek, sajnos! Felvetésük, bizony, elég korainak tűnhet, ami a megtárgyalást és az állásfogla­ lást illeti. A cikkíró mindemellett továbbra is bízik a munkakönyve kezelését illető korrektségben, bizonyos flepni mellőzésében, de abban mindenképpen, hogy az erdőfenntartási járulék a kellő mértékben képződik az erdő adta más, eddig ki nem aknázott bevételekből is, az erdő javára! E járulék az erdő létezésén túl, korrekt tárgyalások és állásfoglalások kérdése, a pénzt jelentő idővel egyetem­ ben. Legfőképpen pedig: a szándéké! Apatóczky István

Az e r d ő k sorsa a konferenciák tükrében Az e r d ő k n e k , é s különösen a trópus i őserdőkne k a védelméve l foglalkozi k a z a terv , amelye t m i n d a z 1 9 9 0 . é v i k l í m a k o n f e r e n c i a, m i n d a p á r i z si E r d é s z e t i Világkongresszus, m i n d pedi g a z 1992 . j ú n i u s á b a n Rio d e Janeiroba n megrendezésr e k e r ü l ő Fejlődés és K ö r n y e z e t V i l á g k o n f e r e n c i a a

műsorár a tűzött

.

M i n t h o g y m a is k e v é s a r e m é n y ü n k a r r a , h o g y j ú n i u s b a n R i ó b a n e g y e r re v o n a t k o z ó k o n v e n c i ó t a l á í r n a k , figyelmünket

egy-eg

y orszá g intézkedéseir e kel l

i r á n y í t a n u n k . I l y e n a h o l l a nd k o r m á n y n a k a z o n d ö n tése, m e l y s z e r i n t - a t r ó p u s i e r d ő k megőrzéséne k é s j o b b g o n d o z á s á n a k elősegítésér e tozni fogjá k a

1995-tő l k o r l á -

trópus i faanya g vásárlását . A néme t

k o r m á n y pedi g érdeklődés t tanúsí t a vilá g erdeine k v é d e l m é t szolgál ó szerződé s i r á n t , a b b a n a z esetben, h a e g y h o s s zú t á v o n k o o r d i n á l t a k c i ó k e r e t é b e n v é g r e h a j t o t t hatáso s megoldá s n e m k a p n a egyöntet ű t ámogatást.

Ref.: Víg Péter

DR. KOLOSZÁR JÓZSEF

A természetszerű erdőművelés lehetőségei Magyarországon Erdőgazdálkodásunkat napjainkban több - gyakran éles hangú - kritika éri az erdőben folyó „durva" beavat­ kozások miatt. A nemritkán szélsőséges megnyilatkozá­ sok között szerepel a fenyők teljes száműzésének, a szálalás kötelező bevezetésének, illetve az erdők érin­ tetlenül hagyásának javaslata is. A javaslatok jó szándékáról nekünk erdészeknek nincs kétségünk, hiszen szakmánk minden törekvése arra irányul, hogy jó minőségű faanyagot adó, védelmi, rekreációs és esztétikai szempontoknak egyaránt meg­ felelő erdőszerkezetet alakítsunk ki. Hogy ez a célkitű­ zés eddig csak részben valósult meg, annak okai a következők: — az erdők bizonyos mennyiségű és megfelelő mi­ nőségű faanyagáról nem mondhatunk le, ezért a közvé­ lemény számára „nem szimpatikus", de a felhasználás szempontjából fontos fafajokat is termesztenünk kell (nemes nyarak, akác, fenyők stb.); — a jelenlegi gazdasági környezet (pénzeszközök, munkaerő, technika, piaci viszonyok) jelentősen befo­ lyásolja az erdészeti tevékenységet; — az ökológiai viszonyok, illetve ezek változásai pedig alapvetően meghatározzák erdeink fafajösszeté­ telét, az erdők állapotát, s ezek következményeként magát az erdőgazdálkodást is. Jakucs Pál(1981) kutatásai szerint a mai Magyaror­ szág területének a honfoglalás idején mintegy 87%-át erdő borította, s magától értetődően ezek természetes erdőtársulások voltak. Napjainkig ez a terület - a mező­ gazdaság térhódítása, az urbanizáció és a különböző korszakok erdőirtásai következtében - kb. az 1/5-ére csökkent. A valamikori természetes erdőtársulások és a mai természetes, illetve természetszerű erdők terület­ arányát az 1. táblázat szemlélteti. 1. M a g y a r o r s z á g t e r m é s z e t e s e r d ő t á r s u l á s a i n a k v á l t o z á s a a z o r s z á g m a i t e r ü l e t é n e k (9,3 m i l l i ó h a ) arányában (Potenciális erdővegetáció)

Erdőtársulás-csoportok Cseres tölgyesek Ártéri és ligeterdők Gyertyános tölgyesek Elegyes lösz tölgyesek Gyöngyvirágos tölgyesek Pusztai tölgyesek Láperdők Bükkösök Molyhos tölgyesek Erdeifenyvesek Mészkerülő lomberdők Lucfenyvesek Összesen

Területarány (%) honfoglaláskor napjainkban 19,5 2,5 19,0 1,0 10,5 2,5 9,0 0,1 8,0 0,5 7,0 0,5 4,0 0,5 4,0 1,2 4,0 1,0 1,0 0,1 0,5 0,1 0,5 87,0

10,0

A megmaradt erdők az évszázadok folyamán szerke­ zetükben is jelentősen változtak. Példa erre - s ezt a táblázat adatai jól tükrözik - a létükben többletvíztől (talajvíz, folyóvíz) függő erdőtársulások (ártéri és ligeter­ dők, láperdők, homoki tölgyesek) 38%-ról3%-ra történő területarány-csökkenése, amelynek fő oka a folyósza­ bályozás és a vízrendezés negatív hatása volt. Helyü­ kön ma részben mezőgazdasági kultúrák, részben pe­ dig mesterséges erdők (akácosok, nemes nyárasok, fenyvesek) találhatók. A megváltozott - általában leromlott - termőhelyeken az 1930-as évektől hatalmas méretű erdőtelepítés tör­ tént, főleg az előzőekben említett idegen fafajokkal. Az ország erdőterülete 1921-től napjainkig csaknem félmil­ lió hektárral nőtt. Mai erdőterületünkön az őshonos fa­ fajokból álló természetszerű erdők és az idegen fafajok kultúrállományainak egymáshoz viszonyított aránya kb. 59% :41%(FM, 1990). Az utóbbi években Európában szinte mozgalomsze­ rűen alakult ki erőteljes erdészeti törekvés a termé­ szetes erdők területének növelésére, illetve az erdők olyan jellegű kezelésére, amely messzemenően az erdő természetes életfolyamataihoz próbál alkalmazkodni. Ezt a célt szolgálná az ún. természetszerű erdőgazdál­ kodás, amelynek jellegzetességei a következők: — a termőhelyi viszonyoknak megfelelő, a termé­ szetes erdőtársulás fafajösszetételével közel azonos elegyes erdők kialakítása, — ahol lehetséges, a szálaié üzemmód bevezetése; — a vágásos üzemmódban kezelt erdőkben a hosszú időtartamú, magról történő természetes felújítás alkal­ mazása; —erdőtelepítésekben és mesterséges felújításokban a magvetés előtérbe helyezése, illetve a nagy cseme­ teszámmal való erdősítés, — erdőneveléskor a természetes szelekció folyama­ tának fokozott figyelembe vétele, gyakori, mérsékelt beavatkozások kíméletes fahasználati eljárásokkal; — az erdő létét és egészségi állapotát lényegesen nem veszélyeztető vadállomány kialakítása, valamint — a termőhelyi viszonyokat durván megváltoztató emberi tevékenység megakadályozása. A fenti elvek maradéktalan gyakorlati alkalmazásá­ nak elsősorban ökonómiai korlátai vannak, de ezek mértékét nem szabad eltúlozni. Magyarországon a ter­ mészetszerű erdőgazdálkodás teljes körű alkalmazásá­ nak ökológiai okok és erdőművelési lehetőségek is ha­ tárt szabnak, ezekről a továbbiakban szeretnék néhány gondolatot közölni. Természetszerű erdők kialakítása, fafajmegválasztás A természetszerű erdők területének növelése a kultúrerdők térfoglalásának rovására történhet. A 2. táblá-

ERDŐMŰVELÉS zat az erdőtársulás-csoportok jelenlegi (1989-es álla­ pot) és lehetséges területarányait tartalmazza. 2. A t e r m é s z e t s z e r ű é s k u l t ú r e r d ő t á r s u l á s - c s o p o r t o k jelenlegi (1989) é s lehetséges térfoglalása az e r d ő t e r ü l e t s z á z a l é k á b a n

Erdőtársulás-csoport Természetszerű

Jelenlegi

Lehetséges Területarány (%)

erdők

Tölgyesek Cseresek Bükkösök Hazai nyárasok Füzesek Égerek

30 14 8 2 2 3

ÖSSZESEN

59

40 15 8 4 3 4 74

8 18 15 41

2 13 11 26

100

100

Kultúrerdők

Nemes nyárasok Akácosok Fenyvesek ÖSSZESEN MINDÖSSZESEN

A tölgyek és a cser termesztése jelenlegi erdőterü­ letünknek legalább 2/3-án lehetséges. Ez az állítás alá­ támasztható azzal, hogy az erdőterület 36%-a a gyer­ tyános tölgyes, 32%-a pedig a kocsánytalan, ill. cseres tölgyes klímába sorolható, sőt az erdős sztyepp k/ímáva/ér\r\e\\ területek (23%) egy része is alkalmas a tölgy termesztésére. A tölgyesek és a cseresek jelenlegi te­ rületének (44%) nagyobb mértékű növelését - bár az alapvetően meghatározó klíma ezt lehetővé tenné - a kedvezőtlen edafikus, illetve hidrológiai viszonyok nagy­ mértékben hátráltatják. A múltban végrehajtott, s napja­ inkban is folyó vízrendezések a meglévő kocsányos tölgyesek létét is veszélyeztetik. Példa erre, hogy ho­ moktalajaink zöme már csak szárazságtűrő kultúrfafajokkal hasznosítható. Csak a jobb termőhelyeken lévő akácosok, nemes nyárasok helyén képzelhető el fafaj­ csere a tölgyek javára. Mindezek figyelembevételével a tölgyesek és cseresek területarányát mintegy 55%-ra lehetne növelni. A bükkösök területe (8%) gyakorlatilag nem növelhe­ tő, mert a bükk tenyészetét a klíma eleve meghatározza. Erdőterületünknek mindössze 9%-a tartozik bükkös klí­ mába, így célunk csak a jelenlegi térfoglalás megőrzése lehet. Az égeresek, füzesek és hazai nyárasok együttes területaránya kb. 7%, eredeti termőhelyeik túlnyomó részét nemes nyárasok foglalták el. Figyelembe véve azt, hogy a hidrológiai viszonyok az őshonos vízigényes fafajok szempontjából is kedvezőtlenül változtak meg, területük - a nemes nyárasok rovására - elvileg 4%-kal növelhető.

Vizsgálataimat kizárólag a termőhelyi viszonyok függvényében végeztem el, s ennek alapján feltétele­ zem a természetszerű erdők területének mintegy 15%os növelési lehetőségét. A szálaló üzemmód alkalmazásának lehetősége Tévhit az, hogy minden erdő szálaló üzemmódban kezelhető úgy, hogy a gazdálkodás az erdővel szemben támasztott hármas követelményrendszernek megfelel­ ne. Ennek bizonyítására csak át kell tekinteni a szálalással foglalkozó - s nem is túl nagy múltra (1850-től) visszatekintő - európai szakirodalmat. Megállapítható abból, hogy a szálaló üzemmód főleg az Alpok térségében terjedt el, elsősorban luc- és bükk­ elegyes jegenyefenyvesekben Az eddigi tapasztalatok szerint szálalásra leginkább a jegyenyefenyőa\ka\mas, mivel évtizedekig képes árnyalásban élni úgy, hogy felszabadítva erőteljes növekedésnek indul. Erre sem a lucfenyő, sem a bükk nem képes. A fényigényes fafajok állományaiban pedig egyáltalán nem lehet szálalni, ugyanis az újulat már néhány éves árnyalásban elpusz­ tul. Magyarországon jelenleg a Szentgyörgy-völgyi erdei fenyvesben és Sopron határában az Asztalfő bükkösé­ ben folynak szálalóerdő-kísérletek. A Szentgyörgy-völ­ gyi szálalóerdőben az eredeti természetes erdőtársulás fafajai (tölgy, bükk, gyertyán) már annyira ellepték az erdeifenyves második lombkoronaszintjét, hogy a to­ vábbi szálalás lassan lehetetlenné válik. A soproni kísér­ leti terület egy része a II. világháborúban megsemmisült, a maradék területen (kb. 30 ha) az utolsó bontás 1975ben történt, ezért szálalóerdő-szerkezet mindez ideig nem alakult ki. A negatív tapasztalatok ellenére sem szabad a szá­ lalás lehetőségét elvetni, de alkalmazásakor néhány fontosabb szempontot feltétlenül figyelembe kell venni: — Magyarországon szálalás csak bükkös állomá­ nyokban lehetséges; — a vágásérett bükk szálerdőkben már nem lehet szálalóerdő-szerkezetet kialakítani; — bükköseink általában egykorúak, ezért a szálaló­ erdő-szerkezet kialakítását legkésőbb az első makkter­ mések idején (60-80 év) el kell kezdeni; — szálalni csak olyan bükkösben szabad, ahol gya­ kori a makktermés (pl. montán bükkösök). Mindezek alapján - véleményem szerint - a szálaló üzemmód bevezetésére a bükkösök területének 25%án, azaz erdőterületünk maximum 2%-án nyílike\v\ le­ hetőség. A magról történő természetes felújítás arányának növelési lehetősége Bükköseink, tölgyeseink és csereseink túlnyomó ré­ sze alkalmas a magról történő fokozatos felújításra, ennek azonban határt szabnak a következő, közismert tények: — a felsorolt erdőtársulások határtermőhelyein (igen száraz, nedves erdőtípusok) az újulat megmaradásának feltételei rendkívül kedvezőtlenek, ezért általában ered­ ményesebb a mesterséges felújítás;

— a jelenlegi vadlétszám mellett - megfelelő véde­ lem nélkül - minden felújítás kockázatos; — a fenti fafajok állományainak érett magtermő kora (bükk és tölgy esetében 100 év felett) gyakran egybee­ sik az állományok egészségi állapotának kezdeti lerom­ lásával, így a gazdálkodói érdek azt kívánja, hogy a kitermelés megfelelő újulat hiányában is megtörténjék. Az erdőfelújítások területe évente 23-25 ezer ha, s ennek mindössze 7%-án (cca. 1700 ha) történik termé­ szetes úton, magról a felújítás. Az ökológiai lehetőség az említett hátráltató tényezők ellenére ennél lényege­ sen nagyobb, s megfelelő ökológiai és vadgazdálkodási szabályozással ezt az arányt legalább a háromszorosá­ ra lehetne növelni.

Erdőnevelési gyakorlatunkat érdemes lenne Kaán Károly egyik gondolatához igazítani: „Hogy az erdőgazda az individuális evolúció érvénye­ süléseit elősegítse és annak hasznát lássa, oda törek­ szik, hogy minden fapéldányt már a fiatal erdőből is akkor szedjen ki, amikor az betöltötte szerepét a fák állományaiban... A beavatkozás legyen nagyon gyakori: eleinte szinte évente, de legalább is 2-3 évenként, később 4-5 évenként, a bükknél egészen 85-90, a tölgynél 105-110 éves korig." A jelenlegi gyakorlat ettől igen messze van, s a mai gazdasági helyzet alapján a közeljövőben jelentős vál­ tozás nem is képzelhető el.

Mesterséges felújítások és erdőtelepítések

Vadgazdálkodás

A természetszerű erdőgazdálkodás fogalomköréből nem szabad kizárni a mesterséges erdősítést sem. Kultúrerdeinket - más lehetőség hiányában - és termé­ szetes erdeink jelentős részét - az előzőekben ismerte­ tett okok miatt - mesterséges úton újítjuk fel (kivétel az akác sarjaztatása). Erre a felújítási módra- remélhető­ leg csökkenő mértékben - a jövőben is szükség lesz. A közelmúlt tapasztalatai szerint a mesterséges fel­ újítások és telepítések sikere átlagosan csak másfél-két­ szeres költségráfordítással érhető el. A sikertelenség néhány oka: — a vadkárosítás elképesztő mértéke, — a gyenge minőségű ültetési anyag, — a tág ültetési hálózat, kis csemeteszám, — a helytelen fafajmegválasztás és elegyetlenség, — az ápolások hiánya, — az egyéb abiotikus és biotikus károsítások. Mindezek részleges vagy teljes kiküszöbölésére le­ hetőség nyílik, ha ezen a téren is a természetes állapot­ hoz leginkább közelítő módszereket alkalmazzuk: — erdősítés makkvetéssel (tölgyesek, cseresek), amelynek előnyei a szakközönség előtt ismertek, — helyes fafajmegválasztás, tudatos elegyítés, — erdősítés nagy csemeteszámmal és jó minőségű ültetési anyaggal, sűrűbb hálózatban, — az erdősítések folyamatos ápolása, — intenzív vadkárelhárítás. r

Az Erdő 1983. augusztusi számában A szlavón tölgy érdekében c. tanulmányban számoltam be az Erdőműveléstani Tanszék - szlavón tölgyre vonatkozó - néhány kutatási eredményéről. A cikkel a szakma figyelmét kívántam felhívni az érté­ kes tölgyalak védelmére, elterjesz­ tésére. A közelmúltban az országos er­ dőleltárból számítógép segítségével összeállítottam azon erdészetek, termelőszövetkezetek, állami gaz­ daságok stb. listáját, amelyek terü­ letén szlavóntölgy-állományok talál-

Erdőnevelés

A túlszaporodott (szaporított) vadállomány a termé­ szetszerű erdőgazdálkodásnak a legnagyobb akadálya, ugyanakkor az említett és javasolt erdőművelési eljárá­ sok azok, amelyekkel az erdőt a vadtól jobban meg lehet védeni. E kérdés taglalása az Erdészeti Lapok hasábja­ in ismétlést jelentene, elég ha csak Páll Endre: „Aho­ gyan Somogyban látom..." c. 1991 januári cikkére uta­ lok, amelynek megállapításaival egyetértek. A vadállo­ mány erőteljes apasztására feltétlenül szükség van! A termőhelyi viszonyok ember által történő megváltoztatásának megakadályozása A mezőgazdasági érdekeket szolgáló vízrendezés, a levegő- és környezetszennyezettség ellen az erdő véd­ telen. Az erdésznek alig van lehetősége a károk elhárí­ tására, „kínjában" fafajcserét hajt végre, költséges ne­ mesítő tevékenységbe kezd, amelynek célja ellenálló klónok létrehozása. Ez hosszú távon nem lehet megol­ dás, a fő cél a környezetrombolás megszüntetése, ami elsősorban politikai feladat.

*

A természetszerű erdőgazdálkodás erdőművelési­ ökológiai lehetőségei Magyarországon adottak, a vég­ rehajtáshoz viszont a gazdasági, technikai feltételek elégtelenek. A társadalom tudomására kell hozni azt, hogy a jelenlegi gazdasági szabályozórendszerrel működő er­ dőgazdálkodásunk ezeket a hiányzó feltételeket csak a társadalom segítségével teremtheti meg.

hatók. A lista tanulmányozásakor néhány érdekes jelenségre figyel­ tem fel. A szlavóntölgy-állományok nyil­ vántartása hiányos, pontatlan. Le­ hetetlen, hogy pl. a sellyei, a gyulai, a vésztői és a soproni (hegyvidéki) erdészetek területéről eltűnt volna a szlavón tölgy. Csak az általam is­ mert állományok (erdőrészletek) er­ dőtervi leírásait ellenőrizve is kide­ rült, hogy közülük jónéhányban a „SZT" helyett a „KST", jobb esetbe a „KVT" (későn fakadó tölgy) megje­ lölések szerepelnek.

DR. KOLOSZÁR JÓZSEF

A szlavón érdekében

tölgy

Ez tulajdonképpen nem súlyos hi­ ba, mivel a szlavón és a későn faka­ dó tölgy is a kocsányos tölgy egyegy faj alatti egységét jelentik. Ha azonban figyelembe vesszük azt, hogy a szlavón tölgy kiemelten fon­ tos és megőrzendő tölgyalak és az erdőtervben lehetőség van a (kö­ zönséges) kocsányos tölgy (KST), a szlavón tölgy (SZT) és a későn fa-

ERDŐMŰVELÉS DR. HORVÁTH BÉLA-GYÖKÖS SÁNDOR-KISS JÓZSEF

erdészeti

Vegyszerkenő alkalmazásának

Az erdősítési feladatok végrehajtásakor egyre nagyobb probléma napjainkban azerdó'sítésekfolyamatos, 6-10 éven á t t a r t ó szakszerű ápolása. A növekvő ápolási feladatok ma már egyre kevésbé oldha­ tók meg a hagyományos mechanikus és vegyszeres ápolási techno­ lógiákkal, ezért a fatermesztés biztonságának és eredményességé­ nekfokozása végett új megoldásokat kell keresni. E megoldások köré sorolhatók a környezetkímélő vegyszerkenő gépekkel megvalósítha­ tó technológiák. Az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdészeti Géptani Tanszékének kezdeményezésére a Debreceni Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat 1991 tavaszán az egyetem rendelkezésére bocsátott egy SZVF-60 típusú szántóföldi vegyszerkenő gépet. A gép megléte lehetővé tette bizonyos kísérletek elvégzését - ezekre a Tanulmányi Állami Erdő­ gazdaság iváni erdészetében került s o r - illetve ösztönzést adott egy olyan kutatásnak, amely a vegyszerkenő gépek lehetséges változá­ sainak elemzéséhez és azok erdészeti alkalmazásának értékelésével foglalkozik. A gépek általános jellemzése, alkalmazási t e r ü l e t A vegyszerkenő gépek a növényvédelmi gépeknek olyan típusai, amelyek nem a hagyományos módon permetezéssel, hanem kenés­ sel juttatják a folyékony növényvédő szert a kezelt növény felületére. A vegyszerkenő gépek általánosságban alkalmasak — gyomnövények vegyszeres irtására, illetve — haszonnövények lombtrágyával vagy stimuláló anyagokkal va­ ló kezelésére. Gyomirtásban ezek a gépek vegetációs időben is használhatók, mivel a vegyszer csak a kenőszerkezettel érintkezésbe kerülő nö­ vényzetre jut. A haszonnövények védelme tehát biztosítható — speciális kenőkeretek alkalmazásával, illetve — egyszerű síkkenő keret esetében annak helyes beállításával (pl. a haszonnövény fölé nőtt gyomoknak a haszonnövény magassá­ gánál nagyobb magasságú kenésével). A vegyszerkenő gépek erdészeti alkalmazása elsősorban: — vágásterületek gyomirtásában, — vágásterületek cserje- vagy sarjirtásában, — erdősítések gyomirtásában, — erdősítések cserje- vagy sarjirtásában lehetséges.

gép

lehetőségei

— vegyszer-takarékosság; — minimális környezetszennyezés; — gyomirtáskor optimális mértékű növényzetpusztítás; — egészségkárosító hatások csökkenése a technológiát kivitele­ zőknél; — olyan feladatok gépi vegyszeres elvégzése, amelyekre eddig megfelelő szelektív szerek hiányában nem volt lehetőség; — az erdőfelújítások gyorsulása, azaz a fakitermeléstől az átadá­ sig terjedő időszak rövidülése; — új módszerek bevezetése az erdó'felújítási technológiákban. Az SZVF-60 típusú vegyszerkenő gép jellemzése Az áteresztőtömlős rendszerú'gép viszonylag egyszerű szerkezeti felépítésűi L á b r a ) . A gép vegyszerrendszere-szántóföldi kenőkeret a l k a l m a z á s a k o r - a 2. ábra szerinti.

1. ábra Az SZVF-60 típusú kenőcsöves vegyszerkenő gép szerkezeti f e l ­ építése

SZVF-60 A

lapgép

1 Kenokeret

• al váz • vegyszertartály

szántóföldi I

•szivattyú

-keresztcsap

-szívóvezeték

— keretváz

•

visszafolyó -vezeték

-paralel felfüggesztés

árok -gyomirtó

erdészeti

L_

% J

talajkerekek -kenőcsövek -kapcsolótömlők

A vegyszerkenő gépek erdészeti alkalmazásának előnyei:

- még

egyszer

kadó (virító) tölgy (KVT) elkülöníté­ sére, akkor a hiba kijavítása szüksé­ gesnek látszik. Az említett három (kocsányos) tölgyalak viszonylag könnyen meg­ különböztethető egymástól: — A (közönséges) kocsányos tölgy morfológiai és fakadási tulaj­ donságai minden szakember előtt ismertek.

— A szlavón tölgy a kocsányos tölgy egyik alfaja (Quercus robur ssp. slavonica), amelyet csak a „gyertyaegyenes" törzse és finom, vékony, felfelé törekvő ágai külön­ böztetnek meg a közönséges ko­ csányos tölgytől. Igaz, hogy ezek a morfológiai bélyegek csak a vékony rudas korban tűnnek fel meggyőző formában. A szalvón tölgynek ismerjük ko­ ránfakadó (f. subpraecox) és későn fakadó{\. tardissima) alakjait. Utób­ bit gyakran összetévesztik a későn fakadó tölggyel, amely a (közönsé­ ;

ges) kocsányos tölgy (Quercus robur ssp. robur) későn fakadó vál­ tozata (var. tardiflora). Rá egyálta­ lán nem jellemzők a szlavón tölgy morfológiai bélyegei! A szlavón és a kocsányos tölgy későn fakadó változatai (f. tardissi­ ma, ill. a var. tardiflora) egyaránt május végén lombosodnak, s ezen tulajdonságuk már csemetekorban is szembetűnő. Ez a rövid ismertetés remélhető­ en megkönnyíti számunkra (erdő­ tervezők!) a három tölgyalak tere­ pen történő megkülönböztetését.

A kísérletek j e l l e m z é s e , eredményei Az elmúl t időszakba n (1991-ben ) a z SZVF-60 típusú vegyszerken ő géppel ké t változatba n végeztün k kísérleteket , nevezetese n — vegyszere s gyomirtás t kocsányo s tölg y erdőfelújításba n (A ) valamint — vegyszere s akácsarjirtás t kocsányo s tölg y erdőfelújításba n (B). A kísérlete k jellemzői t é s eredményeit a következő táblázattartal mazza: Jellemzők A kezelt terület — helye erdó'részlet — fafaja — fa kora (év) — sortávolsága (m) — csemete mérete (cm) — gyomboritottságának mértéke (%) — jellemző gyomnövényei

— —

gyomnövényeinek magassága (cm) terepadottságai

Az — — — —

alkalmazottvegyszer gyártója típusa kiszerelése dózisa (a gyártó által javasolt) (dm /ha)5...25 — dózisa (a kísérlet alatt megvalósított) (dm /ha)

B

Iván 60A

Iván 41C

kocsányos tölgy 3 1,8

kocsányos tölgy 3 1,8

10.30 15...35 80...100 Calamagrostis epigeios, Deschamisia caespitosa 60... 120 sík, tuskós terület

30...35 akácsarjak

A gépbeállítás jellemzői munka közben — munkasebesség (km/h) — keretmagasság (m) Eredményesség jellemzése — a gyomirtás mértéke (%) —

a csemetekárosodás mértéke (%)

— a kenó'kere t csukló s kötéséne k szakadása ; — a kenó'kere t középs ő tagjának deformációja . Az erdőgazdaság i alkalmassá g céljábó l a gépen , illetv e anna k

80...200 sík, tuskós terület

kiegészítéseként a következ ő fejlesztéseket kel l végrehajtani : — megfelelőe n m é r e t e z e t t t a r t ó k e r e t a talajkerékhez ; — nagyob b átmérőjú'talajkeré k alkalmazás a a z erdészeti célokr a fejlesztett kenőgépnél ;

Tiszavasvári Alkoloida GLIALKA 16F 60 cm -es műanyag ballon 3

— eró'seb b kapcsolóbilinc s a szivattyút rögzít ő lán c végére ; — kenői é mennyisé g kijelzéséne k megoldása ; — méreteseb b kenó'keret ; — sorközken ő kere t fejlesztés e erdészet i célokra .

3

3

2. ábra. Az SZVF-60 vegyszer rendszere 1. vegyszertartás, Z szivattyú, 3. szívóvezeték, 4 . visszafolyó-vezeték, 5. kenőcső, 6. kapcsolótömlő.

A gép ö k o n ó m i a i jellemzői 25

22,7 és 11,3

Az SZVF-6 0 típus ú vegyszerken ő gé p ökonómia i jellmező i (1991 . évi árakon ) a következők : — műszakór a önköltsége : 64, - Ft/h; — a gépcsopor t (MTZ-50+SZVF-60 ) műszakór

3...4 0,45

2.3 0,70

a önköltsége :

498.- Ft/h ; — műszakóránként i területteljesítménye ( a munkasebességtől é s a műszakid ő kihasználásátó l függően) : 0,6-2, 5 ha/h ; — a gépen alapul ó technológi a művelet i költség e ( a területtelje -

90.95

100 (mindkét dózisnál)

0

0 (mindkét dózisnál)

sítménytől é s a vegyszerfelhasználástól függően) : 1812-531 2 Ft/ha ; Összefoglalás, javaslatok Az eddig i vizsgálatok eredménye i alapjá n megállapítható , hog y a vegyszerkenő gépe k ígérete s lehetősége t jelentene k a z erdó'sitése k környezetkímélővegyszeresápolásában. Elsősorba n vágásterülete k és erdősítése k gyom- , cserje - é s sarjirtásába n alkalmazhatók .

Az SZVF-60 típusú vegyszerkenő gép f u n k c i o n á l i s v i z s g á l a t a i n a k eredményei A gép műszaki j e l l e m z é s e , f e j l e s z t é s i j a v a s l a t o k A gé p működés i elv e alapjá n erdőgazdaság i területe n - elsősor ban erdősítése k vegyszeres g y o m i r t á s á b a n - v a l ó használatr a alkal mas. Szerkezeti kivitel e azonba n a z e területen t ö r t é n ő használatho z megerősítésre s z o r u l , a m i t a kísérletekfolyamá n bekövetkezőalább i meghibásodások támasztana k alá : — a kenőtöml ő anyaghibája ; — a talajkerék tartókereténe k deformálódása ; — a szivattyú t rögzít ő lán c kapcsolóbillincséne k kinyúlása ;

Tekintettel arra , hog y a vegyszerken ő gé p ne m egésze n eg y vegetációs időszakba n áll t csak rendelkezésünkre , a gépre é s a vele megvalósított technológiákr a vonatkozóa n a z alább i vizsgálatoka t tartjuk szükségesnek : — a gép tesztelését a z előzőekben részletezet t műszak i fejlesztések végrehajtás a után ; — a z alkalmazot t GLIALK A 1 6 F optimális adagolásána k megha tározását különböz ő gyom- , cserje- é s sarjirtásokban ; — egyé b levélherbicide k (pl. : Garlon3A) alkalmazásifeltételeine k meghatározását. E vizsgálato k elvégzés e utá n lehetsége s a vegyszerken ő gépe k erdészeti alkalmazás i köréne k é s módozataina k ponto s kialakítása .

ERDŐMŰVELÉS PURGER ZOLTÁN

A mohagyep

szerepe a természetes megtelepedésében

Köztudott dolog, hogy a faegyedek életében a víznek fiatal, főleg csemetekorban van nagyobb jelentősége, hi­ szen az idősebb fák mélyebbre hatoló gyökereikkel elérik a nedvesebb talajrétegeket, ahonnan pótolhatják hiányzó vízkészletüket. Csemetekorban viszont a felső talajrétegek kiszáradása végzetes lehet a fiatal fák számára, ha nem tudnak megfelelő mennyiségű vizet felvenni. Az erdő alján helyenként található mohagyepek ebből a szempontból fontos szerepet játszanak, ugyanis a mohok testtömegüknél többszörös mennyiségű vizet képesek fel­ venni, így nedvesebb mikroklímát biztosítanak. Á vízfelvé­ tel mellett a vízvisszatartásuk is jelentős, így szárazabb időjárás esetén a talaj kiszáradása később következik be. Ezzel kapcsolatban végeztem vizsgálatot Fenyőfő mel­ lett egy erdei tisztáson, melyet egy 70 éves erdeifenyves vesz körül. A tisztás szélét körbejárva véletlenszerű mintavétellel megállapítottam, hogy a megjelenő erdeifenyő újulat 80%ának tövénél különböző mohok fordulnak elő, úgymint a pirosszárú moha (Pleurozium schreberi), a ciprusmoha (Hypnum cupressiforme), a habos seprőmoha (Dicranum polysetum), a közönséges seprőmoha (D. scoparium) és agörbülttokú moha (Amblystegium serpens). Ezen a területen végeztem el a természetes újulat vizs­ gálatát. A tisztás nyugati szélén elkülönítetten két terület­ részt: az egyik részen összefüggő mohagyep található az előbb említett fajokból, a másik résznél ez hiányzik. Mind­ kettőnél mértem a természetes újulat egyedeinek átlagos távolságait centiméter pontossággal, majd a mérés ered­ ményeit egyszerű statisztikai módszerekkel kiértékeltem. A mohával nem borított részen 21 mérést végeztem. Az átlagos tőtávolság 80,76 cm-nek adódott. Ezzel szemben az összefüggő mohagyepben az átlagos tőtávolság 36,85 cm, melyet 92 mérésből számítottam ki. Mindkét adatsor alapján elkészíthető az eloszlásfügg­ vény, melyből megállapítható az átlagtól eltérő tőtávolságok gyakorisága. Ebből meghatározhatjuk azt, hogy a

újulat

szükséges minimális csemeteszámot a terület hány szá­ zaléka tartalmazza. Ez erdeifenyő esetében 8000 db/ha, de egyes szakemberek szerint több, illetve kevesebb is lehet, így a számításokat más adatokra is elvégeztem. A hektáronkénti csemeteszámból az ültetési hálózat alapján kiszámítható egy csemetének a növőtere, ebből pedig az átlagos tőtávolság. Ezek után az eloszlásfügg­ vényből megállapíthatjuk, hogy ezt a tőtávolságot a vizs­ gáitterületen a csemeték hány százaléka éri el (I. táblázat). 600 db/ha minimális csemeteszám esetén négyzetes há­ lózatban a minimális tőtávolság 129,1 cm-nek adódik. A mohával nem borított területen ezt a feltételt 83,9% elégíti ki, míg 16,1%-ának egyedei minél távolabb helyezkednek el egymástól. A mohagyeppel borított részen a tőtávolság gyakorlatilag mindenhol kisebb 129,1 cm-nél (99,99%). Ha 10000 db/ha minimális csemeteszámot veszünk, akkor a szükséges minimális tőtávolság négyzetes hálózat esetén 100 cm. Mohával nem borított részen 34,7%-ban ennél nagyobb tőtávolság adódik, míg a mohagyeppel borított részen ez az érték csak 0,4%. A természetes elrendeződéshez közelebb álló három­ szög hálózat esetén a tő-, illetve sortávolság a négyzetes­ nek 1,075-szerese, így ezek alapján számolva a terület nagyobb részén érik el a csemeték a szükséges minimális távolságot. A táblázatban az erre vonatkozó adatok is megtalálhatók. Ezekből is látható, hogy vízgyűjtósével, illetve víztartá­ sával a mohagyep kedvezőbb feltételeket biztosít a meg­ jelenő újulat számára. így az erdők felújulása a mohok segítségével nagyobb biztonságban végbemegy, ami a szukcesszió folyamatában is fontos szerepet játszik. To­ vábbá a mohoknak ezt a kedvező tulajdonságát felhasz­ nálhatjuk az erdőfelújításokban, akár természetes, akár mesterséges úton hajtjuk végre. Érdemes tehát lehajolni a legkisebb élőlényekhez is, hiszen nem a méretek a fontosak: a kicsi dolgoknak is nagy szerepe van az ökoszisztémák életében.

A megfelelő c s e m e t e s ű r ű s é g ű rész aránya az e g é s z területhez Jelmagyarázat: P(t) - A s z ü k s é g e s tőtávolságnál k ö z e l e b b elhelyezkedő c s e m e t é k aránya R(t) - A s z ü k s é g e s tőtávolságnál távolabb elhelyezkedő c s e m e t é k aránya

Tőtávolság t Csemeteszám db/ha

Növőtér m 2

négyzetes

P(t)

háromszög

hálózat esetén cm 6000

1.67

129,1 138,7

7 000

1,43

119.5 128,4

8 000

1.25

111,1 120.1

9000

105,4 1,11 1133

10 000

1,00

100,0 107,5

R(t)

mohagyeppel nem borított területen

P(t)

R(t)

mohagyeppel borított területen

0,839

0,161

1.000

0,000

0,882

0,118

1,000

0,000

0,786

0,214

1,000

0,000

0,835

0.165

1,000

0.000

0,737

0,263

0.999

0,001

0.790

0,210

1,000

0.000

0,693

0^07

0.998

0,002

0,747

0.253

0.999

0,001

0.653

0347

0,996

0,004

0.708

0,292

0,998

0,002

NAGY IMRE

Villanypásztor a jövő erdeinek szolgálatában Fenyveseinknél is örökzöldebb téma a nagyvad ne­ gatív hatása az erdőre, a vad- és erdőgazda nem egy alkalommal sértegetésekig alacsonyodó vitája, a külön­ böző fórumokon tudathasadásos állapotot idéző meg­ nyilvánulások (az erdész szakemberek többnyire a vad­ gazdálkodás és vadászat művelői is). Mindkét oldalról érintve, a ZEFAG nagykanizsai erdé­ szeténél, az elmúlt években folyamatosan próbálkoz­ tunk a vad és élőhelye között megbomlott egyensúly helyreállítására. Ez egyrészt jelentette a nagyvadállo­ mány lépcsőzetesen végrehajtott csökkentését - egy­ idejűleg a takarmányozási szint emelésével-, másrészt a különböző kárformák elleni védelem gyakorlatias módszereinek tesztelését, bevezetését. Egy jelenleg már üzemi szinten alkalmazott eljárás­ ról, a villanypásztoros védelemről a következőkben kí­ vánok közölni néhány gondolatot. Ez a technikai megoldás széles körben alkalmazható az erdei és mezei vadkár elhárítására, a vadföldgazdál­ kodás intenzívebbé tételére. A bevezetés előzményéhez tartozik, hogy a fiatalo­ sok egészségi állapotában bekövetkező hanyatlás (sú­ lyos vad-, aszály- és pajorkárosítás) felvetette új, vagy hagyományos erdőfelújítási eljárások keresésének szükségességét. Az elmúlt évek bő makktermése lehe­ tővé tette, hogy az I. kivitelek döntő hányadát (60-90 ha/év) képező KST, KTT célállományokat mesterséges úton, magvetéssel hozzuk létre. E természetszerű felújítási mód előnyei közismertek (magas főszám, nagyobb tűrőképesség, viszonylagos olcsóság), általános elterjedését azonban a túlszaporo­ dott vaddisznóállomány megakadályozta. 1987-ben pl. 70 ha-os makkvetésünk a túrás követ­ keztében, az alkalmazott védekezési módok (lesvadá­ szat, őrzés, tüzelés, csávázás, vadkárelhárító terelések) ellenére 30%-os mennyiségi kárt szenvedett. E kényszerhelyzetben nyúltunk a korábbi kedvező vadföldi tapasztalatok alapján az elektromos védelem­ hez. 1990-ben 12 erdőrészletben, 93,3 ha őszi-tavaszi tölgymakkvetéses I. kivitelt védtünk egy egyszerűsített kétsoros zsinórzatú villanypásztorral, gyakorlatilag 100%-os sikerrel. A részleges költségelemzés szerint egy átlagos és szabályos alakú 10 ha-os terület - a tápegység típusától és a védelem időtartamától függően - az I. kiviteli egy­ ségár 7-11 %-nyi értékéből védhető ily módon. A jellem­ zően 110 napos működés alatt az első évben a rendszer felállítása és üzemeltetése kb. 50.000 Ft-ot emészt fel. A rendszerek, illetve szerkezeti elemeik tapasztalatunk szerint 4-5 évig használhatók. Tápegységként egyaránt alkalmaztunk savas, szára­ zelemes és napelemes típusokat, a feszültségadóval

egybeépítve, illetve összekapcsolt szerkezetben is (elemcsere lehetősége). A zsinórzatot nőtt vagy fűré­ szelt, 10 fm-ként leütött takarókon futtattuk 20 és 50 cm magasságban, műanyag faltiplin függesztve. A zsinórzat alatt a gyomtalanítást vegyszerrel folya­ matosan (GLIALKA 4%-os oldata, három alkalommal), illetve kézi kaszálással 2-3 hetente végeztük. Téli üzemmód esetén az elsősorban alkalmazható savas akkumulátoros és szárazelemes rendszerek vé­ dőládáját Hungarocellel szigeteltük, esetenként a talaj­ ba süllyesztettük. Az eltulajdonítás megelőzésére a savas és száraz tápelemes rendszereket vaslemezzel borított, zárható fa védőládába helyeztük el, míg a napelemes típusoknál rácsos védőketrecet alakítottunk ki. A szándékos káro­ kozás - esetenként eltulajdonítás - sajnos így sem volt kizárható, 10-15 működő rendszernél évi 1-2 alkalom­ mal ez is előfordult. A működtetés egyértelmű felelősei a kerületvezető erdészek és vadászok voltak, akik az ellenőrzést és javíttatást napi feladatul kapták, napló vezetésével az eseményeket dokumentálniuk kellett. Elmondható, hogy a kollégák az előírásokat szinte maradék nélkül teljesítették, az I. kivitelek 90-100%-os sikere, a pótlás szükségtelen volta igazolta jelentős ráfordításainkat. A tapasztalatok alapján a villanypásztoros védelem széles körű elterjesztését kezdeményeztük a szántóte­ rületeken (szarvas, vaddisznó és őz ellen), illetve 1991 ben megerősített rendszerrel (hatsoros zsinórzat, opti­ kai riasztás) az erdőfelújítások őrzését is. Különösen ígéretesnek tűnnek a kombinált védekezési eljárások (a villanypásztor kiegészítése szag-, optikai, hanghatások keltésével), amelyekkel a biztonság fokozható. Az 1987 óta 26 területen végrehajtott, megfelelően dokumentált és közgazdaságilag kiértékelt védekezés eredményeit, a gyakorlati fogásokat és az eljárás buk­ tatóit szívesen bocsátjuk az érdeklődő szakközönség részére.

Alkalmasak-e a gerinctelenek arra, hogy kör­ nyezetünk bioindikátorai legyenek? Cseh kutatók a nyírállományok rovarfaunájának vizsgálata során külön figyelmet szenteltek az ipari szennyeződé­ seknek különösen kitett észak-bohémiai régióinak. Tanulányozták az ott élő holyvafajok diverzitását, abundanciáját, és a fajok előfordulása alapján meghatározták a környezeti károk mértékét. A holyvákat alkalmasnak találták a környezet­ szennyezés kimutatására. (LestniCtvi 1991.11. 939-956. p. Ref.: Szemerey T.-né.)

ERDŐMŰVELÉS DR. SOMOGYI ZOLTÁN

Talajsavanyodás bükkfák töve körül (A 2. Magyar Ökológus Kongresszuson elhangzott előadás rövidített szövege) szélsőén nagy mennyiségű csapadékvíz hatásával ma­ Az utóbbi időben sokat vitatott kérdés volt, és még ma sem teljes körűen tisztázott, hogy vajon ki lehet-e gyarázni. Bizonyos, itt nem részletezett okok miatt a tő mutatni valamilyen savasodást a magyarországi erdő­ melletti nagyobb humusztartalom sem tűnik jó magya­ rázatnak a nagyobb savasságra. talajokban vagy sem, ha pedig igen, akkor az milyen A hazai mérések célja annak vizsgálata volt, hogy természetű, és mi válthatta azt ki. E kérdésnek mind — vajon nálunk is mérhető-e ilyen talajsavanyodás a tudományos, mind gyakorlati jelentősége igen nagy, bükkösökben, ezért keltette fel az érdeklődésemet. — előfordul-e hasonló jelenség más fajoknál, pl. töl­ A savasodás létére vagy nemlétére egy speciális módszerrel kerestem a választ. Az eddig alkalmazott gyeknél is, módszerekre többnyibe jellemző, hogy talajszelvények — milyen mértékű ez a savanyodás, ismételt mérésén alapulnak. Én a jelenségben fontos — mitől függhet és szerepet játszó időfaktort egy térbeli faktorral helyette­ — szerepe lehet-e benne a légszennyeződésnek? sítettem. A vizsgálatok módszerére jellemző, hogy az ország A módszer alapja az a megfigyelés, hogy a bükkfa hét idős bükkösében (I. a táblázatot), egy-egy erdőrész­ sima kérgű törzsén viszonylag sok víz folyik le, és ezért leten belül 10-15 fa töve mellől (=tő), valamint attól 2-3 a fa töve körüli talaj a korona alatti, a törzstől távolabbi m távolságra, a korona alól (= kontroll) vettem talajmin­ talajokhoz (a „kontrolihoz") viszonyítva relatíve sok csa­ tákat. (Ezt a külföldi irodalom „tő-módszernek" nevezi.) padékvizet kap. Ha ez a víz szennyezett, és a szennye­ zés elég hosszú időn keresztül érvényesül, akkor ennek PH (H2O) mérési eredmények jelentős kihatása van a talaj tulajdonságaira: a fa töve H+ konc. Átlagos különbség Kezelés körül a talaj egy adott időpontban már más tulajdonsá­ Mintavétel aránya pH (H 0) helye gokkal rendelkezik, mint a fatőtől távolabb, pl. elsava­ tő/kont. szignifikánciája (fafaj) nyodik. Osztrák és német mérések szerint a fa töve mellett akár 1-2 pH-értékkel is nagyobb savanyúságot 2,8 4,68 1. Kőszeg (B) Kontroll lehet mérni, ami 10-100-szoros hidrogén-koncentráció4,23 tő dúsulást jelent. 4,9 4,38 Kontroll (A szennyezett csapadékvíz természetesen nemcsak 2. Vértes (B) 3,69 tő a talaj kémhatására van befolyással. Megfigyelhető, hogy több nehézfém (Pb, Cu, Zn) felhalmozódik a tőnél, 3. Pilis 1.(B) 3,7 4,62 Kontroll míg a mobilisabb nehézfémek (Ni, Mn) kimosódnak 4,06 tő onnan. Ugyanakkor a Ca, Mg és Mn szintén kimosódik, 6,1 4,39 Kontroll 4. Pilis 2. (B) a kén pedig szintén feldúsulni látszik. 3,60 tő — Mind a talajsavanyodás, mind az egyéb elemekkel történő elszennyeződés jelentősebb mértékben első­ 5. Börzsöny (B) Kontroll 5,15 11,1 sorban a talaj felső rétegében figyelhető meg.) 4,11 tő E jelenség különben már régóta ismeretes, ha az első megfigyelések még nem is tudományos vizsgálatokon 6. Bp. Szabadság­ 6,2 4,80 hegy (B) Kontroll alapultak. Angliában már a múlt században észrevették, 4,00 tő hogy az ipari területeken a fák lábánál (a fa töve körül) vegetáció nélküli foltok keletkeznek. Az angol parlament 7. Bp. János­ 12,2 5,09 Kontroll 1873-ban (!) létrehozott egy füstgázkárok elleni bizott­ hegy (B) 4,00 tő ságot, amelynek arra a kérdésére, hogy vajon a fák tövében kinőhet-e még a fű, bizonyos Sir R. Brooke a 0,9 4,82 8. Gödöllő (KST) Kontroll következőképpen válaszolt: „Majdnem minden fát, külö­ 4,85 tő nösképpen pedig a nagyobbakat, egy teljesen kopasz folt vesz körül, amely a fáról lefolyó, minden vegetációt 9. Háromfa 3,64 1,9 Kontroll elpusztító sav következménye. Ott semmi sem fog kinő­ (KTT) 3,36 tő ni. Hiába próbálta meg a kertészem, hogy ott bármit is telepítsen. Minden fa körül egy kopasz folt fog maradni." 10. Tarany 1,3 3,74 Mivel a külföldi szakirodalom szerint még ma is létez­ Kontroll (KST) 3,62 tő nek olyan területek, amelyeken a tő környéke az attól távolabbi részektől (még) nem különült el, feltételezhető Szignifikanciaszintek: *** - 1% volt, hogy a talaj kémiai állapotában megfigyelt változá­ " - 5% * -10% sokat nem lehet kizárólag a tő körüli részeknél mérhető 2

Már régóta tudjuk, hogy a talajok biotikus eredetűek, A mintavétel mélysége 10-20 cm volt. A mintákból standard labormódszerekkel pH-t, y1-t, y2-t és T-érté- s hogy a növények hatása a talajképződésben termé­ keket mértünk. Hasonló mintavételeket végeztem két szetes körülmények között is lényeges. Egyik, viszony­ kocsányos tölgyesben (Gödöllő, Tarany), valamint egy lag új nézőpont ezzel kapcsolatban az, amit az „egyes kocsánytalan tölgyesben (Háromfa; ez utóbbiakban a fák befolyása alatt álló körök" elmélete állít. Ez az elmé­ let egyrészt azt mondja, hogy minden ilyen, a fa hatása mintaszám 20 volt). Néhány helyen vizsgáltam azt is, hogy a fától mért távolság függvényében hogyan válto­ alatt álló körön belül a talajjellemzők megjósolhatóan zik a pH. Egy helyen (Pilis 2.) a fatőnek arról a részéről változnak a törzshöz és a korona széléhez viszonyított próbáltam mintát gyűjteni, ahol sejteni lehetett, hogy a távolsággal összefüggésben. (Ezt, legalábbis statiszti­ kai értelemben, megerősíteni látszanak az én méréseim víz jelentős része ott folyik le. A legfontosabb mérési eredmények a táblázatban is.) A második állítás pedig, hogy a törzshöz és a koro­ nához viszonyított bármely helyen a talajjellemzők fejlő­ láthatók. Az összes vizsgálat és megfigyelés alapján désének mértéke fafajonként is változik. Mindez véle­ tehető megállapítások: ményem szerint általánosítható, s valószínű, hogy az — A pH valamint az y1, y2 és T-értékek igen nagy egyes cserjéknek, sőt a lágyszárúaknak is határozott, területi változatosságot mutatnak mind a kontroll helye­ de a talajban lefelé haladva csökkenő mértékű hatása ken, mind a tőben. van a talaj különböző paramétereire. — A bükk esetében helyenként változó mértékben Felmerülhet ugyanakkor az a kérdés is, hogy vajon de többnyire magas szignifikanciaszinten - és mindig miért változtatja meg a növény a környezetét? Miért jó savanyúbb a tő melletti talaj, mint a kontroll. — Habára tölgyeknél is megfigyelhető savasodás, ez a növényeknek (ill. általában a talajlakó élőlényeknek), hogy a környezetüket egy meghatározott irányban meg­ jóval kisebb mértékű, mint a bükknél, statisztikailag változtatják? Mert hogy a változás iránya határozott, kevésbé igazolható, egy esetben pedig semmilyen sa­ tulajdonképpen az sem mellékes. E vonatkozásban ér­ vasodás sem volt kimutatható. demes megfontolni az erdőtalajok egyik közismert tulaj­ — A kationcserélő képesség (a T-érték) csak egy donságát, nevezetesen, hogy a talajképző kőzet jellem­ esetben különbözik a tő és a kontroll között, általában zőinek széles spektrumával szembeállítva (ha pl. csak azonban lényeges különbség nem tapasztalható. a pH-ra gondolunk) a talajoknak a növények aktív köz­ — Az y1- és y2- (titrálható savanyúság) értékek reműködésével létrejött A és B szintje sokkal szűkebb ugyanakkor minden esetben magas szinten szignifikán­ spektrummal jellemezhető. Ezért tűnik jogosnak egy san nagyobbak a tő mellett, és ott abszolút értékeit kutatónak nemrégiben, nemzetközi konferencián el­ tekintve is jelentős nagyságúak. hangzott kérdésfelvetése, hogy tudniillik megközelíthe— A fenti paraméterekkel kimutatható elsavanyodás tőek-e a talajok GAlA-i értelemben? A GAlA-elmélet mértéke az eddigi mérések alapján a légszennyezésnek kidolgozója, J. Lovelock csak a levegőre és az óceánra jobban kitett helyeken (elsősorban Budapest környé­ vonatkozólag fejtette ki azt állítván, hogy létezik egy kén) nagyobbnak tűnik a többi területen tapasz­ magasabb rendű, a bioszféra élőlényeit és élettelen talhatóhoz képest. részeit is magába foglaló élőlény, amely a környezetét, — Véleményem szerint az eddigi mérések alapján vagyis a levegőt és a tengereket mindig olyan állapotban mindezek arra utalnak, hogy a víz kilúgozó hatásán és tartja, amely számára megfelelő életkörülményeket te­ a tőben uralkodó víztelített állapotban lejátszódó termé­ remt. szetes folyamatokon túlmenően (amely egyben a növé­ Kérdés marad természetesen továbbra is, hogy ez, a nyeknek a környezetükre gyakorolt hatását is demonst­ környezet állapotának határozott irányú megváltoztatá­ rálja) a légszennyezésnek is szerepe van a tő talajának sára, illetve egy szűk spektru mban törté nő megtartására elsavanyodásában. vonatkozó hipotézis igaz-e vagy sem, most már a tala­ Megállapítható tehát, hogy a légszennyezés és a jokra is kiterjesztve. Szerencsés volna azonban, ha e növényeknek a talajra gyakorolt hatása együttesen te­ hipotézis, illetve annak szemlélete is újabb kutatási hető felelőssé a talaj tő körüli elsavanyodásáért. A lég­ irányokkal gazdagítaná a talaj-növény kapcsolatok ta­ szennyezés okait ismerjük, az ellene való küzdelem nulmányozását. Ugyanígy hasznos volna a fa töve mel­ módszere ennélfogva kézenfekvő. Mindazonáltal a ta­ letti talaj (pl. nehézfém-) elszennyeződésének a vizsgá­ laj-növény, ill. a növény-talaj kapcsolatára érdemes lata, összefüggésben a levegőszennyezéssel, konkré­ tabban pl. a közlekedéssel. más vonatkozásban is röviden kitérni.

világijaitjtás világkiállítás

világkiállítás

A szerkesztőbizottság kéri mindazokat, akiknek az 1996-os világkiállítás erdészeti rendezvényeivel kapcsolatos ötlete, javaslata van, hogy juttassa el a szerkesztőségbe! EXPO EXPO EXPO EXPO EXPO EXPO EXPO EXPO

ERDŐMŰVELÉS KOVÁCS GÁBOR

Egyes lucfenyő-származások tápanyagtartalmának vizsgálata a gyöngyössolymosi IUFRO származási A hazai erdészeti nemesítési feladatok között az 1960-as években fontos szerepet kapott a lucfenyő-ne­ mesítés. Olyan klónok szelektálása volt a feladat, ame­ lyek a hazai viszonyok között a legalkalmasabbak állo­ mányok létrehozására. Hazánkban a mátrafüredi ERTI Kísérleti Állomás kör­ zetében, Gyöngyössolymos 58 B és C erdőrészletekben állítottak be nagyszabású származási kísérletet. Erről, ill. az eredmények kiértékeléséről Szőnyi és Újvári (1970, 1975). Újvári É. és Újvári F. (1980) részletesen beszámoltak. Vizsgálatainkkal választ kerestünk arra, vajon e szár­ mazási kísérletben egy blokk esetén a blokkátlagnál szignifikánsan jobb, ill. gyengébb növekedést okozhat­ ják-e az egyes származások tápanyag-ellátottságában rejlő különbségek, vagy csupán az egyes klónok gene­ tikai összetétele döntő ebben a kérdésben. A kiválasztott IX. blokkban feltárt és megvizsgált ta­ lajszelvény alapján a termőhelytípus-változat gyertyá­ nos tölgyes klímájú, többletvízhatástól független hidrológiájú, anyagbemosódásos barna erdőtalaj, mély ter­ mőréteggel és vályog fizikai talajfélességgel. A részle­ tes talajvizsgálatokról számolt be Kovács (1991). A talajvizsgálati adatok tápanyaghiányt nem mutat­ tak. A növényi mintákat megállapodás szerint a fák déli oldaláról, a 6. ágörv egyéves hajtásairól vettük. Minden származást 5 valódi ismétlésben, tehát átlagminta kép­ zése nélkül elemeztünk. Mintavételezéskor figyelembe vettük a tűlevelek ko­ rát, a tűlevelek elhelyezkedését a koronán belül, a min­ tavétel időpontját, a talajok tápanyag-ellátottságát, va-

A Szerkesztőbizottság kéri mindazokat, akik közlésre szánt anyagot juttatnák el a szerkesztőségbe, szíveskedjenek feltüntetni a munkahelyet és a beosztást a pontos tájékoztatás érdekében.

kísérletben

lamim a külső (pl. időjárástól függő) tényezőket is az eltérő származások mellett. Az átlagos tápanyagtartalmak (az öt minta átlaga) az 1990. november 1-i mintavétel alapján: N

P

K

Ca

Mg

mg/g Jobb növekedési származások 1 Gyengébb növekedési származások

2.2-13.5

1,4-1,5

7.5-5,4

7,1-9,7 1

,0-1,4

11,7-12,2

1,3-1.5

7,5-8,2

6,2-7,6

1,0-1,1

Fe

Mn

Cu

Zn

mg/kg Jobb növekedési származások Gyengébb növekedésű származások

40,6-44,5

1386-1792

3,4-3,6

56,5-63,3

46,3-54,1

1371-1733

3,1-3,8

62,5-65,8

Az általánosan ajánlott őszi mintavételt figyelembe véve a vizsgált tápelemek közül csupán a nitro­ géntartalom volt magasabb valamennyi jobb növekedé­ sű származás esetében, a többi tápelemnél azonban nagy hasonlóságot mutattak a jobb és gyengébb növe­ kedésű származások. A növényelemzések alapján is megállapítható, hogy tápanyaghiány egyik származás esetében sem lépett fel. Összehasonlítási alapnak a nemzetközi iroda­ lomban közölt, ill. megállapított tápanyaghiányra utaló határértékeket (a hazai adatok hiányában) fogadtuk el. Ez a tény azért is fontos, mert ha a lucfenyőt zömmel a természetes elterjedésének határvonalán kívülre tele­ pítjük, akkor a klíma kiemelkedő szerepét egyre inkább a talajadottságok veszik át. Végül megállapítható, hogy az egyes származások közötti növekedéskülönbség csak részben függ a gene­ tikai összetételtől. Megfigyeléseink szerint az állomány­ szerkezet és az egyéb környezeti tényezők (pl. az idő­ járás) is jelentős hatást gyakorolnak a biomassza-ter­ melésre és a fák növekedésére. Úgy tűnik, ha a talajban valamennyi tápelem a szükséges mennyiségben a nö­ vények rendelkezésére áll, akkor a talaj további táp­ anyag-ellátottsági szintje nem eredményez jelentős nö­ vekedésbeli különbséget a két származástípus között.

DR. FÜHRER ERNŐ

A hazai erdők 1. Bevezetés

egészségi ökológiai

állapotával vizsgálatok

kapcsolatos

— a megfigyelések kapcsolhatók legyenek az erdők egész­ ségi állapotát nyomon kísérő erdészeti monitoring-rend­ szerhez, végül — alapot szolgáltasson a faállományok csökkenő életké­ pességének abiotikus okaival kapcsolatos hipotézisek (pl. le­ vegőszennyeződés, savas esők, talajsavanyodás stb.) ellen­ őrzésére. Az említett alapfeltételek teljesítése végett az erdei öko­ szisztémák megbetegedésével kapcsolatos ökológiai vizsgá­ latokat két irányban végezzük: — egyrészt az ún. ökológiai bázisterületeken folytatott megfigyelésekkel és mérésekkel keressük azokat az okokat és folyamatokat, melyek erdeink egészségi állapotromlásához vezetnek. Itt különös figyelmet fordítunk a levegőszennyező­ dés mértékének és hatásának kimutatására; — másrészt előre meghatározott metodika alapján kivá­ lasztottfaállományokban (etalon állományok, a 16x16 km-es rácsháló sarokpontjaiban lévő állományok, egyéb ökológiai vizsgálat céljait szolgáló állományok) jellemezzük minden fa­ fajra vonatkozóan az ökológiai viszonyokat és regisztráljuk azok bizonyos idő elteltével bekövetkező változását.

A hetvenes évek elejétől az erdei ökoszisztémák egészségi állapota világviszonylatban rosszabbodott. E kedvezőtlen je­ lenség Magyarországon legfeltűnőbben előszörkocsánytalan tölgyeseinkben lépett fel, és ma már tudjuk, hogy fenyveseink és kocsányos tölgyeseink egészségi állapota sem kedvezőbb. A kocsánytalan tölgy megbetegedésének kialakulásával kapcsolatosan hazánkban az elmúlt 10 évben számtalan hipo­ tézis látott napvilágot. Ezek közül a legismertebbek: —járványszerű, biotikus okokra visszavezethető megbete­ gedés (Igmándy, 1987,1989); — gomba kórokozókkal szemben prediszpozíciót előidéző kedvezőtlen klimatikustényezők, elsősorban a szárazság (Váj­ na, 1989); — a levegőszennyeződéssel összefüggően a talajban be­ következő kedvezőtlen kémiai változások, elsősorban talajsavanyodás (Jakucs, 1985,1987,1990; Stefanovits, 1987). A felsorolt elméletek is arra engednek következtetni, hogy az erdők - és nemcsak a kocsánytalan tölgyesek - megbete­ gedésében az abiotikus és biotikus tényezők egymást erősítő, illetve gyengítő összetett hatása jut kifejezésre. Annak ellené­ re, hogy számos vizsgálat(Járó, 1989,1990; Járó-Füh re r, 1987; 2.1 A levegőszennyeződés nyomon kísérése ökológiai bázisterületeken Führer, 1989,1990; Führer-Horváth, 1990; Führer et al., 1990; Szendreiné dr. Korén E., 1990; Sitkéi-Újvári, 1990) elveti az A levegőszennyeződés (a légkörbe jutott káros anyagok) antropogén eredetű talajsava nyodás egészországra kiterjedő (emisszió) nemcsak a szennyező (kibocsátó) forrás közvetlen általános érvényesülését, korántsem engedhető meg, hogy a szomszédságában (közeli immisszió), hanem légköri transz­ már említett ok-okozati összefüggéseket tudományos igényű port útján attól messzebb, adott esetben több száz kilométer vizsgálatokkal és elemzésekkel alaposabban ne tárjuk fel. távolságban is (távoli immisszió) kedvezőtlen hatást fejt ki a környezetre (I. ábra). 2. Kutatási célkitűzések A közeli immisszió esetében a levegő mindenkori állapotát A világviszonylatban megfigyelhető nagy kiterjedőséű er­ az abban lévő gázok és porok koncentrációértékei jellemzik. dőkárokkal kapcsolatosan külföldön szerzett kutatási ered­ A faállományok terhelése és károsodása elsősorban a korona mények és következtetések a sajátos magyarországi viszo­ felületén kiülepedett por és adszorbeálódott gázrészecskék, nyokra sajnos nem vagy csak részben - a kutatási metodikák azaz az ún. száraz ülepedés (száraz depozíció) révén követke­ alkalmazása szintjén - adaptálhatók. Ezért vált szükségessé zik be. egy egységes kutatási koncepció, nevezetesen A távoli immisszió esetében a faállományok terhelése és károsodása a csapadékképződés és-hullásfolyamatával szo­ Az erdővédelem komplex programjának kidolgozása rosan összefüggő, ún. nedves ülepedés következtében alakul Az erdészeti főhatóság és a G10 Környezetgazdálkodási ki. A levegőbe kerülő gázok, mint például a kén-dioxid, a Programiroda támogatásával ezen program ökológiai szem­ nitrogén-oxidok stb. a levegőben lévő nedvességgel savakat pontú megalapozását vállalta és végzi ma is folyamatosan az képeznek, melyek azután más szennyező anyagokkal és aero­ ERTI ökológiai osztálya, természetesen más intézmények ku­ szolokkal együtt elérik az erdő koronáját. Faállományoknál a tatócsoportjaival együtt. nedves ülepedés nemcsak a hordozótól független szabadtéri csapadékot (hullott csapadék: eső, hó), hanem a hordozótól, Az ökológiai szempontú kutatási program alapfeltétele az vagyis a korona felületétől (mennyiség, minőség) függő csa­ volt, hogy: padékformákat, mint például a lerakódott csapadékot (dér, — a vizsgálatokban hangsúlyt kapjanak hazánk változatos harmat) és a felfogott (kiszűrt, ill. fésült) csapadékot (köd, természetföldrajzi viszonyai,

ERDŐ/KÖRNYEZETVÉDELEM

Az erdőt érő légszennyeződés (immisszió) formái

zúzmara) is magában foglalja. Faállományban száraz ülepe­

ves ülepedés szétválasztása csak szabad területen végrehaj­

dés esetében a hordozótól függő formáknak, mint pl. a gázok

tott mérésekkel lehetséges.

ab- és adszorpciójának, az aeroszolok adszorpciójának és a

A levegőszennyeződés mértékét és változását tehát a vá­

por kiszűrésének van nagyobb jelentősége, míg szabad terü­

zoltfolyamatoknak megfelelő telepített műszerekkel és folya­

leten a hordozótól független porhullásnak csak alárendelt

matos megfigyelésekkel lehet mérni, illetve nyomon kísérni. A

szerep jut. Új kutatási eredmények bizonyították, hogy faállo­

Központi Légkörfizikai Intézet (KLFI) háttérszennyezettség-

mányokban pl. a kén-dioxid távoli immisszió esetében magas

mérő állomásaihoz kapcsolódva a G10 Környezetgazdálkodá­

szulfátülepedéshez vezet elsősorban akkor, ha a korona felü­

si Programiroda és az erdészeti főhatóság támogatásával

lete magas gázkoncentráció mellett nedves.

Farkasfán (Őrség, erdeifenyő), K-pusztán (Duna-Tisza-köze,

Az elmondottakból következik, hogy erdőben gyakorlatilag

erdeifenyő) és Nyírjesen (Mátra, lucfenyő) alakítottunk ki bá­

a hordozótól függő ülepedés fordul elő, és ezen belül elméle­

zisterületeket, ahol a KLFI-vel közösen regisztráljuk, illetve

tileg elkülönítjük a nedves és a száraz ülepedést. Méréstech­

meghatározzuk:

nikai szempontból viszont a fák koronáján áthulló és arról

— a meteorológiai paramétereket,

lecsöpögő, valamint a fatörzseken lefolyó csapadékvíz

— a száraz ülepedés nagyságát és változását a légköri

mennyiségi és kémiai elemezésével a száraz és a nedves

kén-dioxid (SO2) és nitrogén-dioxid (NO2) gázok koncentráci­

ülepedés együttes nagyságáttudjuk meghatározni.

ójának folyamatos mérésével,

Ugyanis mindkétülepedés szorosan összefügg a fák levélzetének és ágszerkezetének felületen lejátszódó folyamatok-

— a nedves ülepedés nagyságát szabad területen mért csapadékvíz mennyiségi és minőségi elemzésével,

Ezek közül a legfontosabbak a korona csapa­

— az erdei avartakarót elérő összes (száraz és nedves)

dékvisszatartó képességéből (intercepció) adódófolyamatok,

ülepedés nagyságát a fák koronájáról lehulló és a fatörzseken

a gázok ab- és adszorpciója a levélzetfelületén, egyes kémiai

lefolyó csapadékvíz mennyiségi és minőségi elemzésével.

kal.

elemek felvétele a gázcserenyílásokon, illetve kimosódása a

Ez utóbbi csapadékméréseket az eredmények nagyobbte-

kutikula rétegéből stb. A hordozótól független száraz és ned­

rületre történő adaptálhatósága és az ok-okozati összefüggé-

ERDŐ/KÖRNYEZETVÉDELEM sek feltárása érdekében az említett bázisterületen kívül még (faállomány) vizsgáljuk megfelelő nagyságú parcellákon és meghatározzuk: elvégezzük Sopronban (bükkös, kocsánytalan tölgy, lucfe­ — az egészségi állapotot és annak évről évre történő vál­ nyő'), Farkasgyepün (bükk). Szentpéterföldén (bükk), Kere­ kegyházán (erdei- és feketefenyő), Gödöllőn (cser) és Gyön- tozását, gyössolymoson (kocsánytalan tölgy). — a termőhelyi tényezó'ket, különös hangsúlyt adva a talaj A bázisterületeken meghatározzuk továbbá az állományok kémiai jellemzőinek és azok ötévenkénti változásának, termőhelyi, fatermési és állományszerkezeti viszonyait, meg­ — a cönológiai jellemzőket és annak ötévenkénti változá­ állapítjuk a fák egészségi állapotát és egyéb ökofiziológiai sát vizsgálatokat (lomb- és tú'elemzés stb.) végzünk. — a lomb- és tűlevél kémiai összetételét a termőhely táp­ 2.2 Az erdészeti megfigyelőhálózat állományaiban anyag-ellátottsága, illetve a káros légköri anyagok hatásának végzendő ökológiai megfigyelések megítéléséhez. A felsorolt felvételeket 1989-1990-ben megkezdtük és a A hazai faállományok egészségi állapotának felmérését és a változás nyomon kísérését a nemzetközi kívánalmaknak (4x4 lehetőségekhez mérten folytatni kívánjuk 1991-ben és a jövő­ km-es nemzetközi rácsháló) megfelelően az ERSZ végzi. ben is. Az egészségi állapotromlással összefüggő ökológiai, fater­ 2.3 Egyéb, az erdők megbetegedésével kapcsolatos melési és védelmi összefüggés-vizsgálatokat az ERTI munka­ ökológiai vizsgálatok társai a 16x16 km-es nemzetközi rácsháló sarokpontjaiban A kocsánytalan tölgy egészségi állapotromlásával kapcso­ lévő és az ún. etalon faállományokban végzik. latosan kialakult legismertebb ok-hipotézis még ma is a talajEzen felvételek célja tehát: savanyodás. Ezen elmélet bizonyítása vagy elvetése céljából — a hazai, változatos ökológiai viszonyok és a faállomá­ az ország jellemző kocsánytalan tölgyes termőhelyein (Sopro­ nyok növekedése közötti összefüggés alaposabb megismeré­ ni-hegység, Bakony, Dunakanyar, Mátra) egységes elvek se, alapján kijelölt parcellákon, egészséges és beteg fák össze­ — az erdők egészségi állapotváltozásának évről évre tör­ hasonlításában talaj- és lomblevél kémiai elemzéseket vég­ ténő nyomon kísérése, zünk. Ugyancsak foglalkozunk az erdei- és feketefenyvesek — az erdők stabilitásával kapcsolatos ökológiai vizsgála­ megbetegedésével és a bükkösök egészségi állapotával tok végzése és azok bizonyos idő eltelte utáni megismétlése, összefüggő termőhelyi kérdésekkel, valamint az erdei öko­ — az ökológiai bázisterület vizsgálati eredményeinek or­ szisztémákvízforgalmában bekövetkezett kedvezőtlen fizioló­ szágos méretű adaptálási lehetőségének megteremtése. Az erdőrendezési szolgálatfelmérése és kitűzése szerint az giai folyamatokhoz vezető változásokkal (aszály, vízrendezés országot takaró 16x16 km-es háló pontjaiból 65 esik erdőterü­ hatása stb.). letre. Ezek az állományok így adottak voltak. Természetesen 65 állomány jellemzői a magyarországi természetföldrajzi vi­ szonyok sokféleségét nem reprezentálják, és ezért szükség volt az ún. etalon faállományok kijelölésére is. Ezen állomá­ nyok kiválasztásánál alapvető követelménynek tekintettük ezért a következőket: — a vizsgálandó faállományok reprezentálják az adott er­ dőgazdasági táj erdó'társulási és termőhelyi viszonyait; — a korábbi vizsgálati eredmények felhasználhatósága miatt csatlakozzék az ERTI hosszú lejáratú fatermési és erdő­ nevelési kísérleti területeihez; — az állományok az adott termőhely termőképességének megfelelő záródásúak legyenek, végül — az eredmények nemzetközi összehasonlíthatósága mi­ att az állományok csatlakozzanak a 16x16 km-es nemzetközi rácsháló sarokpontjaihoz. Először mintegy 100 etalon állomány kiválasztására került sor, amelyből végül is a helyszíni bejárások után 90 felelt meg az ismertetett kritériumoknak. A 16x16 km-es rácsháló sarokpontjaiban lévő és az etalon állományokban az ökoszisztéma elv érvényesülését szem előtt tartva nem egyes fákat, hanem az erdó't, erdőtársulást

3. Konklúzió Az ökológiai bázisterületeken, az etalon- és 16x16 km-es rácsháló sarokpontjaiban lévő állományokban végzendő fo­ lyamatos ökológiai felvételek és vizsgálatok célkitűzései kö­ zött olyan kérdések megválaszolása szerepel, melyek az erdei ökoszisztémákban hosszú időszak alatt lejátszódó folyama­ tokkal kapcsolatosak (egészségi állapot és az ökológiai ténye­ zők, a termőhely és a fatermés közötti összefüggések stb.). Egyszeri felvételek és állapotadatok ezérttermészetesen nem alkalmasak arra, hogy belőlük a folyamatokra következtes­ sünk. Az ismertetett állományok kiválasztásával, a mérések és vizsgálatok megindításával azonban megteremtettük a hosszú időtartamú megfigyelések alapját. Mindenképpen szükséges tehát a vizsgálatoknak ésfelvételeknek egy meghatározott idő elteltével való megismétlése, hogy az ok-okozati összefüggé­ seket és az ökoszisztémákban uralkodó ökofiziológiai folya­ matokat megismerhessük. A vázolt kutatási feladatok így az erdőgazdálkodás hosszú távú érdekeit, az erdőművelés bioló­ giai alapjainak tisztázását szolgálják. A hivatkozott irodalom a szerzőnél megtekinthető.

ERDŐ/KÖRNYEZETVÉDELEM DR. BARTHA DÉNES

Nem védett,

A korábbi sorozatban (Hazánk védett fa- és

de ritka fa- é s cserjefajail-XI.)'a

védettek ismertetése mellett kitértünk az ugyanabba a nemzetség­

ben,

karszterdőkben, karsztbokorerdőkben élnek.

be tartozó nem védett, de ritka fajokra is. Az alábbiakban azok

Kövi benge (Rhamnus saxatilis JACQ.)

kerülnek rövid ismertetésre, melyeket az előzőekben nem lehetett társítani.

A l a c s o n y cserje, kicsiny, 1-3 cm-es levelekkel. Hasonlít a varjú­ tövis bengére, de minden tekintetben kisebb annál. Közép- és Dél­

Csikófark (Ephedra distachya L.)

kelet-Európában él, nálunk csak a Soproni-dombvidéken (Szárha­

10-20 cm magas, felemelkedő, erősen elágazó szárú kis cserje, zöldesszürke, barázdált ágakkal, s alig látható pikkelyszerű levelek­ kel.

cserjefajaink

hegységünkben gyakoribb. A madárbirsek sziklai törpecserjések­

Kétlaki növény, á p r i l i s - j ú n i u s b a n virgázik. Termése piros színű

lom,

Dudlesz-erdő, Harkai-kúp) mészkedvelő tölgyesekben találha­

tunk rá.

Keleti gyertyán (Carpinus orientális MILL.)

tobozbogyó. Eurázsia déli területein élő maradvány jellegű nyitvat e r m ő f a j , mely nálunk a Budai-hegységben (Gellért-hegy, Sashegy),

Cserje vagy ritkán kisebb fa. Levelei kisebbek a közönséges

a Pilisben (Dorog, Pilismarót, Esztergom), a Duna-Tisza közén, a

gyertyánénál, 3 - 5 cm-esek. Termésének kupacsai nem háromkaré-

Balaton-vidéken (Balatonszemes, Balatonszabadi), a Duna-vidéken

júak, hanem tojásdadok durván fogas széllel. Dél-Európában és

(Érd,

Kisázsiában honos, hazánkban a Vértes-hegységben a csákvári

Százhalombatta) sziklagyepekben, mészkedvelő homokpusz­

Haraszt-hegy karsztbokorerdejében van egy szigetszerű előfor­

tákon, löszfalakon t e r e m .

dulása. M i n t jégkorszak előtti maradványfaj (preglaciális reliktum)

Tiszafa (Taxus baccata L.)

fontos vegetációtörténeti ritkaságunk. A Dráva bal partján Zákány és Órtilos között a Látó-hegyen és a

Európában és a Kaukázusban felaprózott, szigetszerű elterjedési területe van, hazánkban őshonosán a Bükkben a lillafüredi Szinvavölgyben és az ómassai Alsósebesvíz-völgyben, illetve a Bakony­ ban Herend és Szentgál között a Miklóspálhegyen, Balogszegen, Márkó mellett, a bakonybéli Somhegyen bükkösökben, szikla- és karszterdőkben fordul elő.

Légrádi-szőlőhegyen századunk elején még élt a komlógyertyán (Ostrya carpinifolia

SCOP.) is.

Szőrös nyír (Betula pubescens EHRH.) Tojásdad, szőrös leveleivel és gyapjas hajtásaival, valamint hoszszanti irányba leváló kérgével könnyen elkülöníthető a bibircses nyírtől. Közép- és Észak-Európában, Szibériában van az elterjedési

Madárbirs fajok (Cotoneaster spp.)

területe, nálunk nagyon szórványosan fordul elő. Középhegysége­ inkben, a Dunántúlon, a Hanságban, a Nyírségen és a Beregi-sikon

1-2 méter magasra növő cserjék, ép szélű, elliptikus levelekkel. Fehér vagy rózsaszínű virágaik kicsinyek, borsónagyságú almater­ méseik pirosak vagy feketék. Hazánkban három alapfajuk és egy

láperdőkben, tőzegmohás lápokon kerülhet szemünk elé.

Csermelyciprus [Myricaria germanica (L.) DESV.j

állandósult keverékfajuk él. Az alul-felül pelyhes levelű molyhos madárbirs \C. tomentosa

(AIT.) L I N D L ] a Vértestől a Keszthelyi­

hegységig, a felül kopasz levelű szirti madárbirs \C.

integerrimus

A tamariskához hasonló 1-2 méter magas cserje, j ú n i u s - a u g u s z ­ tusban végálló fürtökben nyíló, fehéres-halványpirosas virágokkal.

MEDICUS) a Bakonyban, a Sághegyen és a Kőszegi-hegységben,

Európa és Kisázsia magasabb hegységeiben főleg a patakok men­

az előbbiekkel szemben fekete t e r m é s ű fekete madárbirs [C. niger

tén hordalékcserjéseket alkot, hazánkban a Szigetközben, Vasvár

(THUNB.) FRIES] az Északi-középhegységben él. A két utóbbi f a j

és Püspöki között a Rábán, a Mura és Dráva mentén Zákányig

között létrejövő hibrid [C. xmatrensisDOMOKOS)

folyómenti hordalékokon él.

mindkét közép­

ERDŐ/KÖRNYEZETVÉDELEM

A hó, a szél nem tudja elpusztítani az erdőt. A szú pedig Levél a szerkesztőséghez már régen jelen volt, amikor elkezdték az erdőgazdálkodást, Engedjék meg, hogy reagáljak a márciusi számukban meg­ az erdők mégis jól megvoltak. Persze, attól függ, milyen jelent „Kis magyar moratórium" című cikkre. Kérem, juttas­ sák el az érintetthez, ha lehetséges, közöljék le: nézőpontból közelítjük meg a kérdést. Az erdészet szempont­ jából tönkremegy a terület, a fák nem úgy nőnek, ahogy Tisztelt Gyöngyössi Péter! „kellene", ráadásul ki sem lehet termelni őket. Amikor az Országgyűlés elfogadta azt a határozati javas­ A természetet óvók azonban örülnek, ha ilyen élőhelyet latot, amely korlátozza az erdészeti tevékenységet a fokozot­ látnak. tan védett területeken, nagyon örültem. Végre valami előre­ Téves az a szemlélet, hogy emberi beavatkozás nélkül az lépés! - gondoltam. erdő pusztulásra van ítélve. Az erdőkben is versengés folyik, Elképzeléseim megvalósulni látszottak, s csak remélni tu­ amelyik faj, egyed nem bírja a harcot, elbukik. dom, hogy lesz folytatás is. A sokáig érintetlen erdőkben bekövetkezik az ún. összeAz Ön írása azonban megdöbbentett, nem titkolom, fel is roppanási fázis, ami után kialakulhat az „őserdő". Az ilyen háborított. Nemcsak a határozatot támadja, hanem a termé­ területek fontos génbankok és menedékhelyek. Példaként em­ szetvédőket, a természetvédelmet is. Ha igaza lenne, nem líthetem a Bükki Nemzeti Park területén lévő bükköst, amihez írnék Önnek. De nincs igaza, s ezt szeretném bebizonyítani. jó 150 éve nem nyúltak. Semmi baja sincs! Bár mindezt Megkérdőjelezi azt, hogy a fokozottan védett területek Önnek, mint a Fertő-tavi Nemzeti Park munkatársának igazán egyáltalán megérdemlik-e ezt a minősítést: „ebbe a kategóri­ tudnia kellene. ába rengeteg olyan terület is belekerült, amely nem tartalmaz olyan értéket, ami miatt annak fokozott védelme önmagában indokolt lenne". Ez egyszerűen nem igaz. Lehet, hogy egy-két esetben előfordult, de rengetegben? A védett területek szakemberek bevonásával létesültek, elég, ha csak Rakonczay Zoltán nevét említem. A probléma pedig nem az volt, hogy nyakra-főre mondták ki a védettséget mindenre, hanem éppen az, hogy még mindig vannak nem védett értékek is. A pufferzónákat nem véleüenül létesítik. Az a szerepük, hogy felfogják, közömbösítsék a védett területeket veszélyez­ tető tényezőket, s ezzel biztosítsák azok háborítatlanságát. A pufferzónára éppúgy kell vigyázni, mintha fokozottan védett lenne, mert ha megsérül, elpusztul, szabad az út a felbecsülhetetlen értékek felé. Természetvédelmi presztizsokokra hivatkozni pedig szerintem nevetséges. Magyarorszá­ gon olyan gyenge lábakon áll a természetvédelem, hogy jó­ formán presztízse sincs. Hibás döntésként említi az Őrség fenyveseinek védelmét, mert ezek monokultúrák. A fenyő, mint tudjuk, nehezen tűr meg más fafajokat, aljnövényzete is gyér. Az őshonos őrségi erdők esetében nem beszélhetünk monokultúráról, a fenyves természetes állapotára ez a megnevezés nem használható. Jártam már az Őrségben és tapasztaltam, hogy nem ok nélkül védik annyira. Láttam a sárgaliliomos erdei tisztásokat, a Feketető harmatfüveit, élveztem a nyugalmat. Csodálatos vi­ dék ez, amelyet meg kell őrizni. A hagyományos erdőgazdál­ kodást itt nem szabad alkalmazni. Ön szerint ha egy vágásos területet magára hagynak, „az szép csendesen tönkremegy". Az Ön által felsorolt tényezők erre nem képesek.

Ön szerint ezt a rendeletet nem lehet betartani, mert sokan az erdőből élnek. Az erdőgazdaságokon kívül a magánembe­ rek is. Mindenkinek csak egyet tudok javasolni: fogadják el a helyzetet, és ne azon törjék a fejüket, hogyan játsszák ki a jogszabályokat, hanem változtassanak az erdőhöz való viszo­ nyukon. A szálaló vágás fontosságát nem lehet eléggé hang­ súlyozni. Véleményem szerint legalább a védett területeken ezt kellene alkalmazni a tarvágás és a végvágás helyett. Előbb-utóbb azonban mindenhol ennek kell előtérbe kerül­ nie. Az Őrség erre is jó példa: a Szentgyörgy-völgyi Tájvédel­ mi Körzet területén ezzel a módszerrel dolgoznak. Akinek téli tüzelőre van szüksége, annak nem kell kivágnia az erdőt. Összeszedheti a kidőlt fákat, letört gallyakat, s ha a fokozottan védett területről nem is, de más erdőrészből kivá­ laszthat néhány szál fát, annyit, amennyire éppen szüksége van. Abban igaza van, hogy ha beavatkozunk egy életközösség­ be, előfordul, hogy nem lehet az eredeti állapotokat visszaál­ lítani, vagy éppenséggel értékes területek alakulnak ki. Az erdő azonban zárótársulás, a szukcesszió utolsó állomása. Magasabb szint nem létezik. Az erdei tisztásokat, lápokat fenn lehet tartani drasztikus beavatkozás nélkül is. Szegény erdők, ha tudnák...! Pusztításukban sokan az élen járnak, megóvásukon jóval kevesebben fáradoznak. Köszler Zoltán gimnáziumi tanuló, Tata

ERDŐ/KÖRNYEZETVÉDELEM HIRKA ANIKÓ

AZ INOTAI AL UMÍNIUMKOHÓ NÉHÁNY HA TÁSA A KÖZELI CSERÁLLOMÁNYOKRA Az ipari eredetű légszennyezés vegetációra gyakorolt kedvezőtlen hatása már régóta ismert, de bizonyos rész­ leteiben még máig sem kellőképpen tisztázott jelenség. (BERNÁTSKY, 1909) az Erdészeti Lapokban már aszázad elején beszámol áfák által elszenvedett füstkárról. Közlése óta a helyzet nagymértékben súlyosbodott. Az eltelt bő nyolc évtized alatt az ipari eredetű légszennyezések mér­ téke és jelentősége nagyságrendekkel növekedett. Ez a tény az utóbbi egy-két évtizedben a nagy kiterjedésű és súlyos erdőkárok kapcsán is egyre inkább a figyelem kö­ zéppontjábakerült. A Magyarországon korábban nem ész­ lelt jellegű és mértékű kocsánytalan tölgy-pusztulás kiváltó okait magyarázó egyik hipotézis is az ipari légszennyezést, illetve a hatására bekövetkező kedvezőtlen változásokat teszi felelőssé (JAKUCS, 1985). Elmondható azonban, hogy a légszennyezés és az erdő kapcsolataival foglalkozó publikációk túlnyomó része leginkább csak a nagy kiterje­ désű és közvetett hatásokkal foglalkozik (savas eső, tala­ jok, vizek savanyodása stb.). Viszonylag kevesebb azok­ nak a munkáknak a száma, melyek egy adott szennyező forrás viszonylag szűk környezetében vizsgálják a fás növényzetre gyakorolt hatásokat. Némi cinizmussal „klasszikus" immissziós területnek is nevezhetjük a 8-as számú főút mentén a Veszprém és Székesfehérvár között kb. félúton elhelyezkedő Inotát. A kibocsátott szennyező anyagok (évenként többek között 62 t fluor, 10 826 t kén-dioxid és 35 525 t szénmonoxid) forrásai az alumíniumkohó és a hőerőmű, melyek 1952-től kezdődően működnek. E térségben PAPP (1962) már 30 évvel ezelőtt végzett vizsgálatokat. Az alumíniumkohótól DK-re, az uralkodó szélirányban áfás vegetáció pusztulását kísérte figyelem­ mel. Ekkor még csak 80 ha-nyi területet ítélt súlyosan károsítottnak, amelyen a korábban jelenlévő fiatal cseres csak elszórt, kisebb-nagyobb foltokban maradt meg. Ez a terület 1972-re 140, 1982-re pedig már 340 ha-nyira növekdett (SZILÁGYI, 1977, illetve JUMBO, 1983), napjaink­ ban pedig már megközelíti a 400 ha-t.

A szennyező forrástól 200-400-600-800-1000 m-re, az uralkodó szélirányban lévő vizsgálati pontokon és a 12 km-re lévő (azonos korú és termőhelyű) kontrollállományban elvégzett vizsgálatok főbb eredményei a következők­ ben foglalhatók össze: 200 m-es távolságban csak a galagonya a (Crataegus monogyna) képes elviselni az igen erős szennyezést. Tá­ volodva jelentősen növekszik a jelenlévő fásszárúak faj­ száma, a kontrollállományban már 16 faj jelenléte észlel­ hető. A korábban állományalkotóként jelenlévő cser csak 400 m-es, illetve annál nagyobb távolságban találja meg létfeltételeinek minimumát. A szennyező forrástól távolodva ugyancsak meredeken növekszik a cserek átlagos levélfelülete is: 400 m-nél ez az érték 831 mm , 600-nál 1102 mm , 800-nál 2439 mm , 1000-nél3511 mm , a kontrollterületen pedig 4472 mm . A kontrollterületen tehát több mint ötször nagyobb az átla­ gos levélfelület, mint aszennyező forrástól 400 m távolság­ ban. A károsított terület fái közel 50 éves koruk ellenére is csak 2-3 m magasságúak, torzultak, „bonzai"-jellegűek. A súlyos károsodás az átmérő-növekedésben is félre­ érthetetlenül megmutatkozik. A kezdetben jobb növeke­ dést mutató „A" állomány (a szennyező forrástól 1000 m-re lévő, záródott cseres) évgyűrű-szélességi értékei 1952-t követően meredeken csökkennek, 1959 után már csak 1 mm alatti, illetve azt csak éppen elérő szinten maradnak. A kontroll „B" állomány pedig a teljes vizsgálati időszakra (1946-1987) a természetesként elfogadható hullámzást mutatja (1. ábra). A 2. ábra némileg más megvilágításban mutatja ugyan­ ezt a tendenciát. Az „A" állomány (kéreg nélküli) átmérő­ növekedését szemléltető görbe 1952-ig meredekebben emelkedik, ezután azonban hirtelen ellaposodik. Ezzel szemben a „B" függvény kisebb, de számottevő törés nélküli meredekséget mutat a teljes vizsgálati időszakban. A károsított állományban így tehát 1953-tól 1987-ig leg­ alább 66 mm, azaz több mint 50%-nyi átmérőnövekedési veszteség jelentkezett. 2

2

2

2

2

mm

mm

iao 1(30

B

140

V '

120 100

1952

^ *-•"

A

BO 00 40

•d0 0 1950

1955

1960

1965

1970

1975

1980

1985 ,

EV

_l_ I I ,1 I i—L. J-,1 _l_J_J 1 I LA _LJ -| I J._l_l 4 1 L U . | J J I I )

1860 1866 1860 1866 1870 1876 1880 1986EV

ERDŐ/KÖRNYEZETVÉDELEM

A Föld Napja, április 22! A z Erdők Huszonkét évvel ezelőtt, 1970. április 22-én 25 millió amerikai állampolgár emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Álla­ mokban fontos változásokat eredményezett. Szigorú törvényeket hoztak a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió em­ bertért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre. Huszon­ két év elteltével megállapították, hogy a természetet romboló erők sokkal gyorsabbak nálunk. „Ideje komo­ lyan venni a Földünkre leselkedő veszélyeket!" Ez a mondat DenisHayesaz 1970-es Föld Napja kezdemé­ nyezője mondta, aki most már világméretű megmozdu­ lás szervezésébe kezdett. Napjainkban több mint 120 országban készülnek a Föld Napja megünneplésére, arra, hogy a 90-es éveket a környezet évtizedévé te­ gyék. A cél az, hogy azoknak is szívügyükké váljon a természet rendjébe illeszkedő emberi élet kialakítása, akik ezt eddig nem tartották fontosnak. Csak milliók támogatása adhat alapot a környezetünket védő, politi­ kailag is rázós döntések meghozatalára. Ennyit a hiva­ talos közelményekből! Április 22. a Föld Napja. Ez egy kijelentő mondat, amiről nem tudom mit gondol az újságot lapozgató, a hírekbe belehallgató hétköznapok embere. Hallott ő már Takarékossági Világnapról, zenei hetekről, soproni na­ pokról. Tudomásul vette valamennyit, talán meg is jelent előtte villanásnyira az OTP reklámja, a fertődi kastély csillogó zeneterme és Sopron ódon utcái - aztán to­ vábblapozott az újságban vagy lezárta a rádiót. De mit is mondhat a Föld Napja a nagyközönségnek? A Föld a létező világmindenség egy darabja, a Föld az életünk! És csak négy betűből áll! Ha olvassuk ezt a négy betűt: tengerek, hegyek-völgyek, erdők-mezők végtelen pusztaságok kavalkádja jön elénk. Én erdész vagyok, nekem az erdők tükörképe jelenik meg ebben a forga­ tagban. Az erdő is csak négy betű, de az olvasótól függ, hogy mit ért rajta. Lelki szeme mit lát, szívében mit érez, ha ezt a szót olvassa? Látja-e a fákat, kérgüket, rajta a mohát? Lát-e alattuk bokrokat, füvet, páfrányt, vadvirágot, érzi-e az árnyék hűvösséget, a korhadó avar szagát, hallja-e a madárdalt? Erzi-e a nagy csendet, és hallja-e a viharok orgonálását a hegytetőkön hajladozó szálfák között? Nekem ez a négy betű mindig ezeket hozza elém! Az erdész, ha bírta egészséggel, és a Hatalom is engedte neki - általában 40 évig szolgálta az erdőt! Ez a 40 év az erdők életében igaz, hogy nem nagy idő! A tölgy, a bükk még legénykorát éli, de az erdész, aki ültette, erre az időre ugyancsak megderesedett már és téli estéken, ha megül otthon, a kályha hunyorgó fényé­ ből idézgeti régmúlt tavaszok emlékeit. Amikor nehezen akart végeszakadni a télnek, és a tavasz csak tűnő pillanat volt, április közepén már remegett a levegő a dombtetők felett. Alig maradt 2-3 hét az erdősítések elvégzésére. Sietni kellett nagyon, hogy a gyenge kis csemete földbe kerüljön. Ritka tavasz volt az, amely megjött

Napja!

időben, és fokozatosan adta el magát a tovatűnő nyár­ nak. Hányszor leste az eget tavaszi erdősítések idején egy kis esőért könyörgőn? És ha a nyár nem perzselte el a nagy gonddal elülte­ tett csemetéit, az augusztusi műszaki átvételek idején könnyű szívvel járta a felügyelőkkel az erdősített terüle­ teit. Mert akkorra már a csemete kiheverte az átültetést, a forró nyarat, megbirkózott a vele versenyt növő lágyszárúakkal, el is bújt mögöttük a vad szája elől, egyszó­ val beleilleszkedett a környezetbe. A kis erdei mag hazaérkezett a csemetekerti iskolá­ ból, és otthon érezte magát a sejtelmesen zúgó renge­ tegben, de ehhez az kellett, hogy ültetője az a meleg­ szívű zalai parasztember legyen, aki mindig bízott a jövőben! Mert aki fát ültet, a jövőnek ülteti azt! Ápolójának lelki szeme benne már a zúgó erdőket látta, ha a természet is kegyes volt hozzá: csendes esőkkel, verőfényes nyári napokkal, éjjelente bő harma­ tával betakarta lágyan, simogatón. És ha egy-egy őz néha egyiknek-másiknak gyenge levelét meg is csipkedte, azért őszre, mire ködök ülték meg a lapokat, színes kis levelekikkel a jövő erdejét jelezték az arra járóknak. A következő tavaszokon néhányukra már madárka is rászállt egy-egy pillanatra megpihenni. Mártának nézte ő is! Az évek múltak, és csak a szakember szeme vette észre még, hogy munkája mennyit ért! És be kellett látnia, hogy erdősítései nem olyan látványosak, mint az egy tenyészeti idő alatt termelő mezőgazdasági rend­ szereké. Ezért a külső szemlélő csak az erdőirtót látja benne! A gabona learatása után nyomban a tengeri táblák üde zöldje váltja fel a határt, az erdészet pedig, ha egy beérett állományt közvetlenül út vagy vasút közelében vág le, a jámbor utazó az erdészben, a fatermelőben a tájat évtizedekre megváltoztató vandált látja! A magyar tájban éppúgy benne vannak az erdők, mint a búzame­ zők és a tengeri táblák zöldje, meg a napraforgó kedves virága. A különbség csak annyi közöttük, míg a mezőgazda­ sági termények tavasztól őszig érnek, addig az erdőnek egy emberöltő kell, hogy az aratásához beérjen! Ehhez pedig nagy türelemre és nagy-nagy szeretetre van szük­ sége! Eveken át, amíg fel nem cseperedik. Elemi csapások, emberi gondatlanságból előforduló károk mindig ott le­ selkednek az erdőszéleken. Az ember akarva-akaratla­ nul is megsérti atermészetet, beleavatkozik annak nagy műhelyébe - sokszor avatatlan kezekkel - , amelyek következtében szenvednek az erdők, pusztulnak áfák. Én bízom abban, hogy nemcsak április 22-e lesz a Föld Napja, de valamennyi elkövetkezendő hónap és év, hogy figyelmeztessenek bennünket a legnagyobb természeti kincsünk védelmére: az ERDŐRE! Wentzely az erdész

ERDŐ/KÖRNYEZETVÉDELEM AZ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI EGYETEM ERDÉSZETI, FAIPARI, PAPÍRI­ PARI NEMZETKÖZI ÖSZTÖNDÍJAS ALAPÍTVÁNYA [9401 Sopron, Pf: 132. Tel.: 11-100 Telex: 249-126 Fax: (99)11-103] 1990 óta működik. Alapító tagjai mintegy 46 erdésze­ ti, faipari, papíripari vállalat, valamint a szakmában dol­ gozó 44 magánszemély. Induló készpénzvagyona 11 833 784,- Ft volt, a pénzeket a Postabank és Taka­ rékpénztár Rt., Budapest, 219-98636 Erdészeti, Faipa­ ri, Papíripari Nemzetközi Ösztöndíjas Alapítvány, Sop­ ron 022-00110-4004 egyszámlán helyezte el. Az ala­ pítvány céljaira az alapítványi vagyon kamatai használ­ hatók fel az alapító okiratban meghatározottak szerint. Az alapítvány célja: — a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen kiemel­ kedő eredményeket elért oktatók és kutatók szakmai továbbfejlődésének támogatása; — az erdészeti, faipari, papíripari és geodéziai kuta­ tásban tevékenykedő, a tudományos munkában és fej­ lesztésben jelentős eredményeket elért oktatók és kuta­ tók továbbképzésének elősegítése; — az erdészeti, faipari, papíripari, környezetvédelmi és geodéziai kutatások és műszaki fejlesztések előse­ gítése, a kutatásfejlesztésben közreműködő oktatók és kutatók szakmai tudásszintjének továbbfejlesztése, nemzetközi tapasztalatszerzési lehetőségeik támogatá­ sa; — az erdészeti, faipari, papíripari, környezetvédelmi és geodéziai műszaki kutatásban, fejlesztésben nem­ zetközi jelentőségű eredményeket elért külföldi oktatók és kutatók, illetve külföldi erdészeti és faipari, papíripari és geodéziai felsőoktatási intézmények hallgatóinak tá­ mogatása a magyarországi tapasztalatszerzéshez; — a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem tanul­ mányi munkában és tudományos diákköri tevékenység-

ben kiemelkedő eredményeket elért hallgatói részére külföldi tanulmányutak lehetőségének biztosítása; — egyetemi oktatók, kutatók, hallgatók támogatása nyelvtudásuk fejlesztése céljából. Az alapítvány nyitott, minden, a célkitűzésével egyet­ értő természetes és jogi személy tagja lehet, ha az alapító okiratot elfogadja. Támogatásban csak az EFE oktatói, kutatói és hallgatói részesülhetnek. Az alapítvány kezelő szerve a kuratórium, amely ki­ lencfős, elnöke a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem mindenkori rektora, jelenleg dr. Winkler András tanszék­ vezető egyetemi tanár. A kuratórium titkára az Erdészeti és Faipari Egyetem mindenkori főtitkára, jelenleg dr. Varga Szabolcs erdőmérnök, egyetemi adjunktus. Az alapítvány által nyújtható támogatások elnyerésé­ re a kuratórium titkára pályázati felhívást tesz közzé. A támogatásról és annak összegéről a kuratórium évente kétszer dönt, annak eredményéről a pályázók 20 napon belül értesítést kapnak. Az alapítvány fennállása óta 130 beérkezett pályázat­ ról döntött. Támogatást nyújtott 505 egyetemi hallgató­ nak, 66 oktatónak, kutatónak, illetve dolgozónak, 3 tu­ dományos ösztöndíjasnak külföldi szakmai tanul­ mányújához és nyelvtudásuk fejlesztéséhez mintegy 7 millió Ft értékben. A tanulmányutakról, a konferenciákon való részvétel tapasztalatairól minden támogatott köteles beszámolót benyújtani a kuratórium titkárának, ami évenként jegy­ zet formájában megjelenik, és amit az alapító tagok megkapnak.

Szokatlan é g i j e l e k , vagy egyszerűen csak korszakváltások

retűre nyitja meg a láthatárt. Nem csak térben, időben is. Ezek, a

értelmesen nem indokolható várakozást keltenek az emberekben.

tudomány emberei azt vallják, a kutató feladata az előrelátás, a

Babonás félelmek kelnek, Messiás-várás, világvége-hangulat. így

gyakorlatnak megállapításaikhoz kell alkalmazkodnia. Ez ma így

volt e z - mesélték nekem - a z elmúlt századforduló előtt, és valami

szól: az erdőgazdálkodást a jövőben az erdőművelésnek kell ural­

hasonló tapasztalható ma is. Túl sokat várunk a XXI. század küszö­

nia. Három, egymással szorosan összefüggő kérdéskör kényszeríti

bén, a 2000. évtől. Még szakmai területen is.

ezt ki: az első a társadalomnak az erdővel kapcsolatban erősen

Valami hasonló érződik az osztrák szaksajtóban is, amikor az

megváltozó igényei, a második az erdő és a többi földi rendszer

ÖFZ tavaly decemberi számában összegyűjtve szólaltatták meg az

összefüggései terén nyert legújabb tudományos felismerések, a

ország erdészetének „ n a g y öregjeit" számítva életbölcsességük

harmadik a j ö v ő kockázatossága és bizonytalansága.

segítő mazsoláira. Legújabban pedig már kifejezetten próféciákat

Valamennyien súlyosnak tartják erdeiknek a múlt korszak igé­

várnak az idei májusi számban a XXI. század erdőgazdálkodását

nyei kielégítésében kialakult mai helyzetét. Vonatkozik ez az erdő­

illetően. Felvonultatták egész Európa erdőművelési n a g y á g y ú i t -

talajra, a faállományra - főleg annak szerkezetét illetően - és

Leibundgut professzort Svájcból, a nemrég nyugdíjba vonult Ha-

sürgős átalakításokat tartanak szükségesnek a jövőben várható

ness Majert Ausztriából, M l i n s c h e k professzort Szlovéniából és

változások végzetes hatásainak kivédésére.

megszólaltatták a Bodenkultur új reménységét Stosseket, a cseh származású, Amerikát járt professzort.

Stossek professzor részletes elemzést közöl és javaslatokat tesz az erdőgazdálkodás új céljának meghatározására, a követen­

A decemberi számban a gyakorlati szakemberek részéről a

dő eljárásokra, egész szemléletünk megváltoztatására. Kísérletet

tőlük várható regionális, szűkebb szakterületekre vonatkozó t a ­

tesz az erdőgazdálkodás előtt álló alapvető változások, a jövő

pasztalatokat, azokból levont következtetéseket olvashattuk. A

bizonytalanságainak kérdésében párbeszéd elindítására.

mostani szám már földrésznyire, egyes vonatkozásokban világmé-

(Jéröme R.)

KÖNYVESPOLC FÖLDTULAJDONHOZ KÖTÖTT VADÁSZATI JOGOT! Az érintett szervek és a döntés felelősségét viselő politikusok sorra teszik le a voksot a földtulajdonhoz kötődő vadászati jog mellett. Nemrég a FIDESZ zöldfrakciója hozta nyilvánosság­ ra határozott álláspontját, miszerint „a vadászati jog a föld tulajdonosát (kezelőjét, használóját) illeti meg". Legutóbb a Kereszténydemokrata Néppárt vallott színt az alábbiak szerint, I. Kongresszusára készített állásfoglalásában: „Természetszerű erkölcsi követelmény, hogyaföldön élő vad és a vadászati jog azt a földtulajdonost illesse meg, akinek a földjén a vad megnő és kárt okoz. Az olyan koncepció, amely a vadászati jog állami monopó­ liumát hirdeti, nyilván olyan hátsó szándékkal születik, amely a vadászati jog kegyként való osztogatására épít. Mivel a vadak védelme, megfelelő életfeltételeik biztosí­ tása a föld (és erdő) -tulajdon számára többletköltséget okoz (a vetésszerkezet korlátozása, vadkímélő techno­ lógiák alkalmazása, stb.) a földtulajdonosnak érdekelt­ nek kell lennie a vadgazdálkodásban. Ellenkező eset­ ben, amint jelenleg is, állandó ellentét van a földtulajdo­

Elprédálás vagy

1

újjáteremtés?

nos és a vadgazdálkodó között. Vagyis éppen a vadá­ szati jog állami monopóliuma ellentétes a vadgazdálko­ dás követelményeivel. Ismét csak utalnunk kell a tulaj­ donjog előbb említett nem ismerésére és félremagyará­ zására. Mielőbb korszerű törvényben kell szabályozni viszont a vadvédelmet és a vadászati jog gyakorlását (vagyis a tulajdonhasználati jog tartalmát). Helyesebbnek tarta­ nánk azonban, ha ez egységes, konzisztens természetgazdálkedási törvény keretében történne. Megjegyezzük, hogy a vadászat körüli vita már szinte évezredes kérdés (vö. Tiborc panasza). A keresz­ ténydemokratafelfogás az emberek felelősségérzésére épít. Hiszünk abban, hogy kellő neveléssel és érdekelt­ séggel a földtulajdonosok elkötelezettek és büszkék lesznek arra, ha földjeiken az élővilág saját maguk és mások örömére virágzik. Nem hiszünk azonban abban, hogy távoli elidegenedett hivatalok képesek büntetések­ kel és korlátozásokkal kikényszeríteni az ember pozitív hozzáállását. Még inkább nem, ha idegenek vadásznak földjeinken." Bizonyára minden olvasó komoly tanulságokat vonhat le a következő néhány szemelvényből.

Veszélyben az erdővagyon E l p r é d á l á s v a g y ú j j á t e r e m t é s ? E z itt a k é r d é s, f e l e s l e g es m o s t m á r cifrázn i a d o l g o k a t - f o g a l m a z ó d o t t m e g t e g n ap a M Ú O S Z b a n a W W F s a j t ó t á j é k o z t a t ó j á n , a m e l y l e g n a g y o b b n e m z e t i kin c s ü n k k e l , a z e r d ő v a g y o n n al foglalkozott . M a g y a r o r s z á g erdőterület e a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú utá n erdő t e l e p í t é s e k k e l 12-rő l 1 8 s z á z a l é k ra n ö v e k e d e t t , d e ez a f o l y a m a t n e m vol t e g y é r t e l m ű e n pozitív , a z a r á n y ok a z ő s h o n os é s tájideg e n f a j o k közöt t vészesen megbillentek. H a t s z á z a l é k r ól t i z e n ö t százalékra növekedet t a nálun k tájidege n fenyő k aránya , e z a h e g y v i d é k e k e n az t j e l e n t i , h o g y a h a z á n k r a j e l l e m z ő b ü k k é l ő h e lyére t ü r e m k e d ő f e n y ő szint e leírhatatlan ökológiai szegényedést o k o z . Az a m e r i k a i e r e d e t ű a k ác kiterjedés e i m m á r 2 70 ezer hektár , a m i több, mint egész Európában együttvéve!kz. akácró l t u d n i kell , h o g y h e k t á r o n k é n t ö t v e n k i l o g r a m m nitrogén t k ö t m e g , a m e l l y e l m a g a al á v o n z za a g y o m f a j o k a t. E g y m e z ő g a z d a s á g i t e r ü l e t e n az u g y a n o l y a n m e n n y i s é g ű nitrogén t a n ö v é n y e k b e é p í t i k a s z e r v e z e t ü k b e , de itt i g en j e l e n t ős n t i r o g é n f e l d ú s u l á s k ö v e t k e z i k b e , a mi szinte lehetetlenné teszi a t e r m é s z e t e s v e g e t á c i ó kialakulását . E z e k a z e r ő s z a k o l t, c s a k a k ö b m é t e r re apellál ó t e l e p í t é s e k való s á g o s „ ö k o b u m e r á n g n a k " bizonyultak . H a z á n k ö s s z e s e r d ő t e r ü l e t é n jelenle g 4 0 s z á z a l é k t á j i d e g e n fafaj t a l á l h a t ó , ö s s z e s e r d ő i n k n e k pedi g 7 2 s z á z a l é ka ültetvény . Ezek a tendenciá k együttese n é s súlyosa n hatna k a biológiai sokféleség e l l e n , m e l y n e k m e g ő r z é s e a m a g y a r t e r m é s z e t v é d e l e m l e g f o n t o s a b b f e l a d a t a . A k o r m á ny j e l e n l e g e g y e t l e n e r d ő m é r n ö k i v é g z e t t s é g ű t a g j a s z ó nélkü l írt a a l á a zt a ross z erdősítési tervet , a m e l y tovább rontja e z e k e t a z a r á n y o k a t , é s e r d ő i n k e t i s m é t e l t e n csakis a g a z d a s á g i c é l o k n a k rendel i a l á h a n g z o t t e l . Az ú j e r d ő t ö r v é n y n e k tehá t a z ö k o s z e m l é l e t e t kel l t ü k r ö z n i é s a biológia i s o k f é l e s é g é r d e k é b e n a z alábbi s z e m p o n t o k a t feltétlenü l t a r t a l m a z n i a kell : A z o r s z á g ö s s z e s e r d ő t e r ü l e t e é s a z on belü l a z e g y es e r d ő g a z d a s á g i t á j a k e r d ő t e r ü l e t e n e m c s ö k k e n h e t egyetle n hektárra l sem. Erdőgazdaság i tájankén t mé g átmenetile g s e m csökkenhe t az élőfa-készlet . A j e l e n l e gi h o n o s fafajokbó l áli o e r d ő t e r ü l e t e k e n felújítás c s a k a h a z á n k b a n h o n o s f a f a j o k k a l v é g e z h e t ő . A z ú j e r d ő t e l e p í t é s n é l o r s z á g o s a n arr a kel l t ö r e k e d n i , h o gy a h o v á c s a k l e h e t s é g e s , ő s h o n o s fafa j k e r ü l j ö n . A z ü g y t e h át t r a g i k u s é s f e n y e g e t ő. It t m ár c s ak a p a r l a m e n t s e g í t h e t , a m e l y elvet i a z t , a m i t a r t h a t a t l a n , ó s o l y an erdőpolitiká t s z a v a z m e g , a m e l y a jó jövőkép alapeleme! ^ M a g y a r N e m z e t B. S z . ^

AZ ERDŐTELEPÍTÉS IS BŰNÖS? Vízgondok a Duna-Tisza Közén? Pálfai Imre vízmérnök szerint a kedveződen tendencia okai részben az időjárás-változásra, részben a rablógazdálkodásszerűvízíelhasználásravezetiiető vissza. Az elmúlt 10-15 évben jóval kevesebb csapadék jutott a talajba, mint a megelőző időszakban, s a hőmérséklet növekedése következtében nagyobb volt a párolgás, mint korábban. Az időjáráson kívül a sivatagosodás megerősödéséért az emberek is felelősek. 1990ben kilencszer annyi vizet használtunk fel - jelentős részét a rétegvizek­ ből-, mintegy emberöltővel ezelőtt Részben ennek eredménye a sok­ sok tó kiszáradása, az ásott kutak ezreinek kiapadása. Az erdőtelepítés is hozzájárult a vízszint csökkenéséhez, vélte az előadó, mert az ültetvé­ nyek jelentős mennyiségű nedvességetvonnak el a termőföld felső réte­ geiből. Vélekedése szerint hasznosabb lenne leállítani a telepítési prog­ ramot, s az erre szánt pénzt olyan csatornák megépítésére költeni, ame­ lyek segítségével helyreállítható lenne a régió egészséges vízháztartása. PETŐFI NÉPE, 1991. december 9.

A folyamat visszafordítható Jelentős talajvízszint-csökkenés a Duna-Tisza Közi hátságon. - Egy rendkívül aggasztó jelenség megvitatására hívta össze a Magyar Hidrológiai Társaság megyei szervezete és az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igaz­ gatóság a szakembereketa napokban. A Duna-Tisza Közén általában is, de különösen a terület középső részét kitevő hátságokon katasztrofális mérték­ ben csökkent a talajvíz szintje 1970-től 1985-ig. Azóta stagnál az egykor két most négy méter mélyen elhelyezkedő talajvíz. Az aszályos esztendők, a szaporodó vízművek és egyéb kutak, továbbá az erdőterületnek a hatvanas évekhez viszonyítva megkétszereződése idézte elő, hogy például Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kiskunmajsán és e vá­ rosok környékén már 1984 óta a kialakult 4 méteres minimumon van a talajvíz szintje. A kultúrnövények jó része már nem képes ilyen mélységből felszívni a vizet, ezért a jelenség felmérhetetlen veszélyt hozhat a mezőgazdaságra. A folyamat nem megfordíthatatlan. Az időjárás kivételével a talajvízszint csökkenésének okai kiküszöbölhetők vagy legalább a negatív hatások eny­ híthetők. G. Z. PETŐFI NÉPE 1992. március 28.

— Itt változtatásra lenne szükség, véleményünk szerint nem azok jogkö­

SÜRGŐS BEAVATKOZÁSRA VAN SZÜKSÉG Kiszáradtak a tavak és a kutak Tanácskozás Kiskőrösön a talajvízszint-csökkenéséről A m i n t arró l má r hír t a d t u n k , a múl t hé t c s ü t ö r t ö k ö n t a n á c s k o z á s t t a r t o t t a k a M a g y ar Hidrológia i T á r s a s á g m e g y e i s z e r v e z e t e é s az A l s ó - D u n a v ö l g yi V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g k ö z ö s r e n d e z é s é b e n a v í z g a z d á l k o d á s s al f o g l a l k o z ó s z a k e m b e r e k . A t é m a a Duna-Tisz a Köze , d e elsősorba n a Bács-Kisku n megy e k ö z é p s ő r é s z é n e l h e l y e z k e d ő h o m o k o s h á t s á g katasztrofáli s m é r t é k ű t a l a j v í z s z i n t - c s ö k k e n é se volt . M e g o s z l a n a k a v é l e m é n y ek a f ö l d h a s z n á l a t v á l t o z á s á n a k talajvízszint-csökkentő hatásáról . Mndenesetr e tény , hog y B á c s - K i s k u n b a n a h a t v a n a s é v e k utá n k é t s z e r e s é r e nőt t a z erdőterület, é s a f á k t ö bb vize t k í v á n n a k . C é l s z e r ű t e h á t a j ö v ő b e n odatelepíten i a z e r d ő k e t, aho l a v í z h á z t a r t á s b an n e m i d é z n e k el ő v e s z é l y e s s z i n t c s ö k k e n é s t . PETŐFI NÉPE 1992. á p r i l i s 1 .

Keresztes K. S á n d o r V á s á r h e l y e n

Szigorúbb szabályokat Mártélyra! — Tesznek-e valamit a fakivágások ellen, ami egyre nagyobb ölt környékünkön? Lassan kopár lesz a vidék!

A z erdőről, a természet szere­ tetéről először apámtól hallottam, aki úgy tudott nekem mesélni az oszkói erdőről, hogy még most is sokszor beleborzongok, ha esténként nem jön álom a szememre. Pedig ő már nin­ csen köztünk. Eltávozott oda, ahol nem tudni, vannak-e erdők, mezők.

mértéket

rébe kell tartoznia az ellenőrzésnek is, akik gazdálkodnak egy-egy terület fölött, hiszen így önmagukat ellenőrzik és így azt csinálnak, amit akarnak..

Reggeli Délvilág, 1992. április 3. „Azt a visszá s helyzete t i s m e g kell szüntetni , hog y e g y e s g a z d á l k o d ó s z e r v e k - példáu l e r d ő g a z d a s á g o k - sajá t felügyele tüket i s m a g uk lássá k el , hiszen aho l a kivágott f a ho z hasznot , ot t u g y a n c s a k halka n m o n d e n n e k ellen t a t e r m é s z e t v é d e l mi érdek . 150 eze r hektá r erd ő t e l e p í t é s e v á r h a t a z o r s z á g b a n, e z a legol c s ó b b é s l e g h a t á s o s a bb levegőtisztít ó m e g o l d á s . " V á s á r h e l y és Vidéke, 1992. á p r i l i s 2.

ELFOLYNAK A VIZEK Szárítják a Homokhátságot? „ T u d j u k , h o g y az u t ó b b i é v t i z e d e k b e n e g y r e k e v e s e b b a víz a K i s k u n s á g b a n . A s z á l y v a n , kevés a c s a p a d é k , p á r o l o g t a t n a k a k ö z e l m ú l t b a n telepített e r d ő k , s n a g y az ipari és a k o m m u n á l i s f e l h a s z n á l á s . A n a p o k b a n t u d o m á n y o s t a n á c s k o z á s t is rendez­ t e k a t é m á b a n , s a l i g h a t é v e d ü n k , ha m e g j ó s o l j u k , h o g y a k ö v e t ­ kező é v e k b e n , v a g y akár é v t i z e d e k b e n , e g y r e é l e s e b b e n f e l v e t ő ­ d ő t é m a lesz a v í z g a z d á l k o d á s i l y e n v a g y o l y a n v o l t a . Megyék, r é g i ó k , s t e l e p ü l é s e k v i s z á l y a (amely e d d i g i s m e g v o l t a b b a n a kérdésben, hogy mi legyen a területükre hullott csapadékkal) a n y i l v á n o s s á g elé k e r ü l , s f u r c s a d o l g o k d e r ü l h e t n e k k i . " PETŐFI NÉPE, 1992. á p r i l i s 9.

EMLÉKEIM, AZ ERDŐRŐRŐL

meg ott, ahol rendes földi halandó nem is sejtené. Ismerek is vagy 3 0 fajtát, amiket évről évre begyűjtöt­ tünk.

Aztán nem ám csak gombát ád az erdő, hanem az állék mentén, ahová be-bekacsint a napsugár, rengeteg szamóca terem. Elég aprószemű, de annál ízletesebb. Rövid idő alatt a kannánk és a hasam is meg szokott telleni a finom gyümölccsel. Még most is összefut a nyál a számban, ha a belőle készült finom szörpökre gondolok. Nem különben, ha eszembe jutnak a finom dércsípte kökényszemek, amiket Min­ denszentek táján tálalt fel az erdő.

Az „így látom az erdőt" pályázat díjazott anyagából.

A z első mesém is az erdőről, az éhes őzikéről szólt; ezt a mesét majdnem minden este kiköve­ teltem magamnak. Pedig tudtam ám már az elejét, végét, köze­ pét, de újra és újra hallani akartam, hogyan sajnálta meg az oszkói kecske az árva őzgidát, és hogy adott egy egész télen át neki tejecskét. Télen a százszor hallott meséket hallgattam, tavasszal aztán haj tavasszal..., amikor a Nap még gyenge sugarai már csak hófoltokat találtak, mi voltunk az első vendégei az oszkói erdőnek. Első utunk a rókavárakhoz vezetett. A löszös dombhajlatban olyan rókavárak voltak, hogy he­ tedhét határban nem volt párjuk. Bizony, ha erről tudtak volna, csodájára jártak volna a kotorékebek. Igaz, rókát csak egyszer láttunk, pedig de sokszor álltunk lesben. Apám szerint a róka már többszáz méterről megérzi az ember szagát. Ezt egy kicsit bántam is, mert mindenáron találkozni szeret­ tem volna Vuk leszármazottaival. Vadcsapások mentén halad­ tunk, a nyomokból megtudtuk, mikor milyen állatok jártak arrafelé. Hazafelé fűzvesszőt vágtunk, hogy a szobámba is belopjuk a tavaszt. Aztán megjelentek az első gombák, a Szentgyörgy gomba, majd a pereszkék, a galambgomba, a rókagomba, és a gombák királya, a vargánya. Eleinte csak szaladgáltam, alig találtam néhányat, de az apám megtanított rá, hogy a gomba nagyon szemérmes teremtmény. Szeret megbújni a bokrok alján, és csak a jószemű, ügyes ember pillantja meg az avar alól kikan­ dikáló szegélyét. N o , belőlem aztán valódi gombász lett. Olyan j ó a szimatom, hogyha a róka messziről az embert, hát én a gombát találom

Apám szerint a falusi ember csak azt értékeli, amit a két keze munkájával teremt elő. A mi családunk nagyra értékelte a természet asztalán felhalmozott kincseket is, melyekért csak a kezünket kellett kinyújtani. Volt terülj-terülj asztalkám. A mi asztalunkról nem hiányzott soha az erdő ajándéka; bicskelek­ vár, szamócaszörp, bodzaszörp, szárított vargányából leves. Ezek voltak hivatva a téli napok egyhangúságát enyhíteni. Apám fiatalon meghalt, a Balaton vette el tőlem, s én azóta nem járom az erdőt. Szeretném tolni az idő kerekét, hgoy minél előbb felnőtt legyek, és visszatérhessek igaz barátomhoz, az erdőhöz. Ha erdő mellett visz az út, vagy robog el velem a vonat, szinte honvágyam van. Valami nehéz kő gurul a szívemre, mert eszembe jut az apám és a sok boldog óra amit az erdőben eltöltöttünk. Ha felnövök és lesz egy fiam, én is elviszem az erdőbe. Megfogom a kezét, leülünk egy korhadó fatörzsre és mesélek, mesélek... Elmesélem neki, hogy milyen csodálatos ember volt az apám, és a kincs amit adott, itt él a szívemben. Ülünk majd az erdő homályában, szamócaillatot hoz a szél, és én átadom a fiamnak a kincset, amit kézzel nem lehet megérinteni, amit csak a szívünk tud befogadni. Istenem, de j ó lesz!

Fodor Márk

ERDŐKERÜLŐBEN

Oktatás

BIDLÓ ANDRÁS: a Göttingen Georg Auguszta

A Német Akadémiai Csereszolgálat (DAAD) jóvoltából a közelmúltban hosszabb ideig a göttingeni egyetemen dolgozhattam, illetve tanulhat­ tam. Az itt szerzett tapasztalataimról szeretnék beszámolni. Rövid történet A göttingeni egyetemet 1737-ben alapították. Az alapítását követó'első négy évtizedben csekély befolyása volt az erdészeti oktatásra. 1775-tó'l kezdve azonban már erdészeti szakra is be lehetett iratkozni. A képzés hossza és az oktatott tárgyak gyakran változtak a tanárok ideje és elkép­ zelése szerint. A tanárok nagy fluktuációja miatt gyakran előfordult, hogy fontos szakmai alaptárgyakat nem oktattak. Az első erdészeti professzort 1832-ben neveztékki, ez előtt az erdészeti tárgyakoktatására más tárgyak keretében került sor. Miután 1772-ben a hannoveri hercegségben létre­ hozták az ún. „felsőerdész-rendszert" - a m e l y előírta a felsőbb erdészeti pályához két erdészeti záróvizsga l e t é t e l é t - az egyetemi tanulmányok egyre vonzóbbá váltak. 1775 és 1868 között csaknem 400 hallgató iratko­ zott be az „erdészeti" szakra, és sajátította el az alap- és az alkalmazott tudományokat, valamint az erdészeti ismereteket. Miután Poroszország 1866-ban az Osztrák-MagyarMonarchia és szö­ vetségei ellen vívott háborút megnyerte, erdőterülete a bekebelezett területekkel mintegy 1,15 millió hektárral megnőtt Az addigi egyedüli porosz felsőfokú erdészképzés Eberswaldben már nem tudta kielégíteni az igényeket, ezért egy újabb felsőfokú erdészeti iskola alapítása vált szükségessé. így nyitották meg 1868. április 27-én Eberswalde mintájára Hann Mündenben az akadémiát, amit az illetékes miniszter által kineve­ zett igazgató irányított, aki meghatározta a tananyag felépítését és az oktatott tárgyakat is. Az akadémia alapítása óta vita volt arról, hogy önállóan vagy az egyetem keretén belül mú'ködjön-e. Amíg Németország déli felében az erdészeti képzés az egyetemeken belül integrálódott, addig Poroszor­ szágban az akadémiák 1921-benfőiskolákká alakultakát. A Hann. mündeni főiskola és a göttingeni egyetem között egyre szo­ rosabb kapcsolat alakult ki. 1939-ben az erdésztársadalom kívánságának megfelelően afőiskola beleolvadt az egyetembe. 1970/71-ben az erdészeti kar is Göttingenbe költözött. Azóta az oktatásnak és a kutatásnak egyre kedvezőbb lehetőségei vannak. Az utóbbi évtizedekben mind többhallga­ tó iratkozik be a karra (1. ábra). Ezzel Németország felsőfokú erdészkép­ zésének és kutatásnak egyik legfontosabb központja lett Göttingen.

Egyetemen

besorolás alapján veszik fel. A tanulmányi idő több szakaszra oszlik. A beiratkozás után a hallgatók hat hónapos gyakorlaton vesznek részt, melyet valamely erdészetnél kell eltölteniük. Az ezt követő rendes tanul­ mányi idő nyolc félév (négy év). Az oktatást a nyári szemeszterben, márciusban kezdik meg. Az elsőnégy félévben az „elődiploma" megszer­ zéséig a hallgatók az erdészet alapozó tárgyait hallgatják, illetve az erdé­ szeti alapismereteket szerzik meg. A hazai oktatástól eltérően a hallgatók nem hallgatnak fizikát és ábrázoló geometriát. Ugyanakkor olyan tárgya­ kat is oktatnak, amelyek Magyarországon önálló tárgyként nem jelentkez­ nek. Az előadások látogatása nem kötelező, de a legtöbb tárgyból nincs, vagy csak a hallgatók á l t a l - a z előadások anyaga alapján-írt jegyzeteli rendelkezésre, ezért a tantermek gyakran megtelnek. Az első négy félév alatt a hallgatóknak az előírt tárgyakból összesen 16 vizsgát kell letenniük. Nyolcata második, nyolcata negyedikfélév után, és ezzel megszerzikaz ún. „elődiplomát". A vizsgák letételének időpontját nem határozzák meg szigorúan, mindegyikfélév után lehetőség van a vizsgázásra. Ezekanyaga az órán leadott és a tankönyvek (szakkönyvek) anyagából áll, de illik ismerni a témába vágó legfontosabb német és idegen nyelvű szakirodalmatis. A második négy félévben zömmel szakmai tárgyak következnek. Ebben az időszakban a fő tanulmányok mellett a hallgatók három, ún. súlyponti irányból választanak, ezek: erdőhasználat és erdészeti géptan, gazdaság és tervezés, valamint biológia és ökológia. A szakmai tanul­ mányok egyre nagyobb szerepet játszanak az utolsó félévekben, így a nyolcadikban az előadások, illetve gyakorlatokfelét a súlyponti témához kapcsolódó órákteszik ki. Az első szemeszterekhez hasonlóan a hatodik, illetve a nyolcadik félév után a hallgatók újabb hét-hét vizsgát tesznek. A diploma megszerzéséhez, a diplomamunka elkészítésén kívül még egy gyakorlati vizsgát („erdó'vizsga") kell tenni, valamint átfogó elméleti vizs­ gát, amely 3-5 órát tart. Tekintettel a sok külföldi hallgatóra, illetve arra, hogy sok német hallgató külföldön talál elhelyezkedési lehetőséget az egyetem négy féléves „kiegészítő tanulmányokat" kínál trópusi és szubt­ rópusi erdőgazdálkodás címen. A hazai és a göttingeni oktatási anyagot összehasonlítva megállapít­ hatjuk, hogy mind a mai napig jelentkezik az a különbség, ami abból adódik, hogy a magyar erdészeti oktatás műszaki jellegű egyetemen indult meg. Emiatt a magyar oktatást a műszaki tárgyak viszonylag nagy aránya jellemzi, míg a németet a gazdasági és a természettudományos tárgyak. Elhelyezkedés, referendári idő

Erdő mérnök-hallgatók száma

Az oktatás A jelenlegi tanterv szerinti oktatás Götongenben az 1985/86. téli félév­ ben kezdődött meg. A karra felvehető hallgatók számát korlátozták, ezért a diákokat az érettségi eredményétől és a v árakozási időtől függő

Az egyetemi diploma megszerzése a legtöbb hallgatnak nem jelenti a tanulmányok befejezését. Az államerdészeti-szolgálatba lépni kívánó mérnököknekezután kétéves,az egyetemitanulmányoktól márfüggetlen, ún. „Referendar" (gyakornoki) időszak következik. Erre az időszakra már kisebb összegűfizetés jár. Gyakornoknak a legjobb egyetemi tanulmányi eredményt illetve diplomát megszerzett hallgatók kerülhetnek. A két év alatta hallgatókerdészeteknél különféle irányítási és tervezési munkákat végeznek, melyekbe beletartozik pl. meghatározott területre teljes erdő­ tervkészítés, egy erdészkerületirányítása és közigazgatási feladatokvég­ zése. Az időszak alatt lehetőség nyílik belföldi és külföldi tanul­ mányutakon való részvételre. A kétéves időszak után következik az állami záróvizsga gyakorlati szakemberek előtt. Az ezen legjobban megfelelt hallgatókállami szolgálatba léphetnek. Avégzetthallgatónakmintegy 10-20%-a kerül csak állami szolgálatba. Kisebb részük 3-4 évre az egyetemen maradhat. Ez idő alatt általában doktori értekezés elkészítése a cél. Sokan annak elkészítése után kezdik meg a gyakorlati idejüket, mások meg ez után továbbra is a kutatásban tevékenykednek. Az egyetemi tanulmányok elvégzése után termé­ szetesen mód van önálló tevékenységre, pl. tanácsadó cégnél, vagy valamely magán erdőtervezési és erdőértékelési irodánál. Tekintettel arra, hogy a kilátások egyre kedvezőtlenebbek, a diploma megszerzése után sokan más munka után néznek. Az utóbbi években a göttingeni és a soproni egyetem között egyre jobb kapcsolat alakult ki, elsősorban dr. Kató Ferenc professzornak köszön­ hetően. Évente több hallgatónak nyílik lehetősége arra, hogy gyakorlatát Göttingenben, illetve Sopronban töltse, és az oktatók is gyakran utaznak a másik egyetemre, hogy egymás munkáját megismerjék.

ERDŐKERÜLŐBEN

Varázshegy Elmúltak a tavaszi szelek, a hó emléke is elszállt, mégis hóekeszerű gépek szántották hatalmas területen a ritka borókást. Aztán sokáig néma lett minden. Az árkok rézsűje kisimult, csak egy-egy torony­ irányt elindult pusztajáró káromkodott térdig érő árkokon lépegetve a jakabszállási buckavilágban. Majd jött a tél, az árok vastag hóta ka­ rót húzott magára, s jégveremként még akkor is őrizte, mikor baráz­ dabillegető léptei alatt porzott már az árokpart. A szakma fellázadt, mert az árokrendszer fenyveserdő bölcsőjét kívánta ringatni-szerintük az álmok világában. Ma már valóság, mert a 30 éves fenyves tú'alommal teleszórt árkában vaddisznó készíti vackát. De térjünk vissza az árokhoz, melynek mélyén sorakozó fe­ nyőcsemetéknek helyet adott a lassú olvadás. Az ellentábor örült: betemeti a homok, befullad a csemete, nem is jön ki az árokból. Nem temette be a homok, nem is fulladt be, ki is jött az árokból. Ezt azonban nem hitték az ültetés végeztével, amikor az „évszázad legnagobb erdőművelési tévedése" címmel nagy vihart kavart hír a legfelsőbb szakmai szintre is eljutott. Tizenöt pontból álló listát készí­ tett a listavezető. Június végén érkezett el a leszámolás órája. Az időpontról barátainktól értesültünk. Végigjártam az azon a tavaszon készült 300 ha mélyárkos ültetést. A sűrű tőtávolsággal ültetett, na­ gyobbrészt erdeifenyő-csemete megeredése gyönyörű látványt mu­ tatott, így egymásután pipálhattam ki a pontokat egy kivételével. Történt ugyanis - erdeifenyó'-párti lévén -, hogy egy legmaga­ sabb buckatetőre feketefenyővel vegyesen erdeifenyő-ültetést ren­ deltem el. Ez a hivatalos álláspontnak nem felelt meg. Ebbe az egybe beleköthetnek - gondoltam. Csak egy napunk volt. A magas buckatetőről földestül kosárba szedtük ki az erdeifenyő-csemetét, és helyére hoztunk a sűrűn ülte­ tett egyéb helyekről feketefenyó't. Elkapáltuk a helyet, minden rend­ benvolt. Másnap megérkezett a miniszteri bizottság - nagy tekintélyű szakemberekből-és csodálattal nézte végig tavaszi munkálatainkat. A pontok, kifogások egymásután semmisültek meg. Halálsápadt listavezető feljelentőnk végső szalmaszálként je­ gyezte meg: - Menjünk föl arra a dombra, ahol a legmagasabb buckatetőre erdeifenyőt ültettek. - Én ilyenről nem tudok- mondtam -, menjünk! Fent vagyunk a dombtetőn, barátunk izgatottan simogatta a fenyő­ tűket, valószínűleg az érdes erdeifenyot kereste. A bizottság tagjai legyintve fordultak el. - Ez a hülye nem ismeri az erdeifenyot - mondták halkan. Azóta e dombtetőt varázshegyként ismeri Bugac népe, de még az egyetemen is tanítják, név nélkül, mint ahogy én sem írtam le nevet. Dr. Horvát h Lászl ó

JÉRŐME RENÉ

VADÁSZÉLMÉNYEK a nagy kaland idején Az erdész kenyere a fa - jutalma a vad. Kiérdemelt aján­ déka a természetnek a gyakran mostoha időjárási körülmé­ nyek közötti erdőnlétért, a meredek oldalakért, a hosszú gyaloglásokért, tarisznya-ebédelésekért. Lehet-e munka közben szebb öröm, mint a malacaival nyiladékon átváltó koca látványa, a hazaúton meghallott első bikamordulás? Ünnepi pillanatok a kemény órákért, napokért... így tartot­ tuk Kárpátalján - a Máramarosi-ha vasokban, a Rahói m. kir. Erdőigazgatóság területén - annak idején. Farkast, rókát, disznót szabadon lőhetett a személyzet, a többi tilalom alatt állt. Mint a Tiszaközi Erdőhivatalnak három éven át volt vezetője a második évben egy őzbak, a harmadikban egy bak és egy nagykakas elejtésének engedélyét jó munkáért - juta­ lomnak - kaptam. A belső részekről felkerült erdésznek ez így nagyszerű lehetőségnek látszott. Különösen a farkas hozta izgalomba. Mindenki farkast szeretett volna elejteni, és erre a felsőség­ től kellő biztatást is kapott. Elterjedt a hír, hogy a Csongrád­ ból felhelyezett erdőtanácsos - Zsák Lajos - mindjárt az első napokban magaslesről hatalmas farkast lőtt! Több - tudo­ másom szerint - , egész ottlétünk alatt sem esett. Pedig volt farkas. Egy hét tagból álló falkát figyeltünk. Hol itt, hol ott ütöttek le valamit. Főként gyenge szarvast. Másnap reggel már tudomást szereztünk róla az egész erdőigazgatóságot behálózó távbeszélőn, így nyomukat községről községre kö­ vethettük. Időnként felbukkantak, hatalmas utakat tettek meg, aztán kis időre megint eltűntek. Zsákmányuk maradékát általában a völgyek fenekén, a patakokban vagy a patakok mentén találtuk. Néha vissza­ jöttek rá - tehát a közelben maradhattak -, de rendkívüli éberségük miatt reménytelen volt őket nyomozni. Éjjel les­ ben állni - ez volt az idejük - a gyakran 30 fokos hidegben, túlment képességeinken. Én ki akartam fogni rajtuk: szán­ talpas leskunyhót szerkesztettem fából, belül szénával bélel­ ve, hogy minden helyszínre felkészülhessünk. Volt is alka­ lom rá, de hiába húzattam többször is, nem jöttek vissza. Több szerencsével járt hivatali utódom - Faragó Sándor -, aki mint hallottam, utólag egy ilyen éjszakai lesen a zsákmánymaradékmellett egyszer csak sötét tömeget pillantott meg mozogni, odalőtt, és amikor kiment a „farkasáért", egy hiúzt talált elterülve... Hiúzt többször nyomoztam magam is. Általában a felső erdőhatáron akadtam a nyomára olyankor, amikor még na­ gyobb hófoltok voltak. Lehet, hogy nyírfajdokra vadászott a

ERDŐKERÜLŐBEN Popiván (1940 m) vagy a Kispietrosz (1784 m) oldalán. Közelről csak akkor láttam, amikor a cseh időben volt német bérlő vadőre - Kudrics Iván - farkascsapdában fogott egyet. Életmódjáról sokat meséltek. Egyik ősszel - bőgéskor - va­ dászházban heteltem, feleségemet pár nap után az egyik erdőlegény kísérte utánam, és az erdőn át egész úton hiúztörténetekkel szórakoztatta. Képletesen elmagyarázta, hogy miként fekszik az ágon lesbe a vadászó macska, veti magát az alatta vonuló őzre, még angyobb állatra is. Szegény aszszonyka nem győzte szemmel tartani a föléje hajló ágakat és halálra rémülve érkezett hozzám. Farkast néha falkán kívül is lehetett találni. Rókaleshez patak melletti oldalra állandó leskunyhó készült. Benne mesélte a szintén felfegyverzett gátőr, hogy - egy téli éjjelen kettesben várták a rókát a túlpartra kihelyezett büdös túró­ ra, amikor gyenge neszt hallottak. Az oldalt nyíló ajtó repe­ désén kikémlelve egy farkast láttak közeledni. Próbálták elzavarni, de az csak nem tágított. Már az ajtót kaparta, mindenáron be akart jutni. Halálra rémülve fogták az ajtót, majd megbeszélték, hogy egyikük kicsiny résre megnyitja az ajtót, a másik meg közelről fejbelövi a farkast. így is történt és rövidesen a kunyhó előtt feküdt egy csontig soványodott, rühes bundájú farkastetem. A félelem egyébként indokolt. A farkas rendkívül óvatos, nehéz vele találkozni, de ha igen... Én egyszer Jászberényben, a Lehel Hűtőgépgyár állatkert­ jében láttam egy pompás kant. A hideg szaladt végig a hátamon a gondolatra, hogy a vastag drótfonat mégsem bizonyulna esetleg kellően hatásosnak... Hiába éltünk a területen, mutatkoztak nagy lehetőségek, csakhamar kiderült, hogy számunkra ez itt nem vadászpa­ radicsom, hanem kemény munkahely. Kimondottan szóra­ kozásból vadászni legfeljebb vasárnap délelőtt értünk rá. Ilyenkor összeverődött 5-6 puskás, eljött Martignóni az er­ délyi kopójával és felálltunk a hivatalvezetői lak fölötti, tanyákkal teleszórt, mogyoróbokrokkal foltosán benőtt, me­ redek oldalon, ahol a vízmosta számos horhoskából csakha­ mar kiugrasztott egy nyulat. Puskásról puskásra hajszolta szegény párát, hangosan csaholva, mi meg feszült figyelem­ mel hallgattuk, mikor közeledik, merre távolodik. Rend­ szerint ez az egy nyulacska lett délre a zsákmány. Egyik alkalommal csak egy döglöttet találtunk... Alig szagoltunk bele mi magunk a vadászati dolgokba, megjelentek a vadászbérlők. Jelentkezett a területünk volt német bérlője - Consul Wessel, Bonn - , el akarta vinni

magával a korábbról még ittmaradt felszerelését. Jelentet­ tem az erdőigazgatónak - Katapán Ottónak - , aki igazi úrként felhatalmazott arra.hogy hívjam meg egy utolsó bi­ kára. Katapán nagyvonalú volt. Ó tanított meg engem arra, hogy „vannak dolgok, amiket egy igazgató nem engedhet meg, de egy erdőgondnok megtehet". A meghívás elment, a vendég megérkezett, volt vadőrével mégegyszer bejárta a területet és elbúcsúzott. Katapánnak megköszönte a bikát. Tisztában volt vele, hogy ezen a magas hegyvidéken sokat kell járni ahhoz, hogy valamit lásson, nemhogy lőjön... A terület további bérletét Kállay Tamás, az egyik minisz­ terünk fivére kapta. A pletyka szerint Bethlen grófnak, a miniszterelnöknek a strohmannja volt és a dohány-cigaretta behozatalt bírta... Éppen megint egyszer katona voltam, amikor megérkezett. Később mesélték, hogy nagy felszere­ léssel érkezett. Szakácsnőt kellett neki mindenekelőtt fel­ hajtani, két hucul lovat kísérővel. Az egyik huculra került a málha, a másikra önmagát kötötte és így húzatta fel magát a járművel meg nem közelíthető Douhi vadászházhoz (1300 m körül). Társat is hozott magával, ő egy másik, de hasonló magasságban lévő házat foglalt el. Nem sokáig maradtak, mire leszereltem, eltűntek. Felmentem a Douhira és az ott hagyott szemétben egy összegyűrt cédulát találtam: „Ne lőj semmit, itt alig van vad és ha mégis lősz, úgy nem mondhat­ juk majd a minisztériumban, hogy egyáltalán nincsen vad". Maradtunk megint magunkra. A tökéletesen ellucosított területen valóban kevés volt a vad mennyiségre, de fajtára sok. Ha látni akartuk, alkonyat­ tájt vagy hajnalban csak ki kellett ülnünk az itt-ott található tisztásokra. A halottbelsejű fenyvesből szarvasok, őzek jöt­ tek legelni. A szarvas csalódást okozott: az ötkilós agancs már nagynak számított és azt is mutatott, mert annyira könnyű volt a fajsúlya. Ezeket a hegyeket súlyos trófeával nem is járhatta. A két őzemet munka közben tetézve csak­ hamar meglőttem. Ez itt már így volt szokásban... Egyik szomszéd gondnoktársam kissé erősebben tetézte. Az igaz­ gató a kiszálláson rá is kérdezett. Válaszként be kellett mutassa az agancsokat. Ó mérgében kirántota a szekrény ajtaját, és kipotyogtak belőle a koponyák. Egy évig nem lőhetett semmit. Mégis lőtt. Egyik téli vasárnapon ebéden volt vendégem, amikorjelentik, hgoy az 6 kerületen farkascsapda fogott meg egy süldő medvét. Azonnal felkelt, szánba vágta magát, a kerületvezető már várta. A szerencsétlen állat akadozva

magával hurcolta a lánc végén horgonnyal ellátott vasat. A mattan havon, mintha még szuszogott is volna hozzá. Meg­ dermedve néztem, kezemben a töltött driling- de nem, nem messze hangzó üvöltését követve találtak rá és lőtte le. Egyébként szigorúan tiltva volt, de az értelmetlen állat nem így akarom megszerezni -, látni akarom a fán, dürgés köz­ viselte volna el, hogy kiszabadítsák. Bennünket meglepett a ben, majd ha csiszolt és kappantott, akkor akarom megsze­ rezni. Amint azt annyiszor megálmodtam. Néhány lépésnyi­ medve téli megjelenése, de kiderült, hogy kezdetleges isme­ re előttem megáll, rámcsodálkozik, jobbra át, sarkon fordul reteinktől eltérően a medve nem alszik ősztől tavaszig a barlangjában. Főként azért nem, mert ezen a tájon barlan­ és elbaktat. Másnap még fenn vannak a csillagok, amikor gok egyáltalában nincsenek. Megelégszik egy nagyobb, ki­ ketten kievickélünk az alkalmasnak vélt helyre, mert este dőlt fa, sűrűbb fiatalos védelmével, ahonnan más vad moz­ beszállást nem érzékeltem éás feszülten hallgatunk. Várunk és várunk... Sehol semmi, no majd holnap... Mire a nap gása, esetleg a nem kellő takarás gyakran felzavarja, más helyet keres, esetleg táplálkozik is. Igy többször találtunk a besütött a fák közé, meggémberedve igyekezünk a fűtött tanyára. A kis fazekat megtöltöttük fenyőhajtás-végekkel és havon nyomot. feltettük teának. EGy ksi cukorral pompásan megreggeliz­ Egy alkalommal, kemény téli napon, telefonértesítést tünk. Kzben nyílik az ajtó, lihegve lép be az irodai mindene­ kaptunk, hogy a lichi-rakodó feletti fiatalosban mozgást sünk és átnyújtja nekem a SAS - sürgős, azonnal, sürgős észleltek, valószínűleg disznók húzódtak be, az összeérő koronák baldachinján megállt hó alá. Riadóztattuk a másik katonai behívót. két hivatalt, elő a szánt, befogattunk és úgy délidőben mrá Isten veled Nagykakas! - fajdokból nekem csak egy csá­ fel is álltunk. Puskások lejtirányt és néhány rakodómunkás­ szármadár jutott. Olyan bizalmassággal szállt be az első sal megmozgattattuk az oldalt. Lövés nem esett, de amikor hívásra, hogy lövés után lelkiismeretfurdalásom támadt. összegyűltünk, az ellenőrző útján éppen nálam járt Palotay Trófeája nincs, de finom csemegefalat lett kettőnknek. István erdőrendezőségi főnök még mindig izgatottan mesél­ Mint gyorsan bekapott kávéban a cukor - végére maradt te, hogy nem messze tőle egy jól fejlett medve cammogott át a vizek vadj a, a sebes pisztráng, a pénzes pér ésé csak legenda a vízfolyáson. Még mindig szorosan markolta a tőlem köl­ szinten a galóca. Ez utóbbiról csak mesélni hallottam. Állí­ csönkapott 9 mm-es Schőnauert... Krülnyomoztuk a terüle­ tólag a rahói r. kat. plébános volt ennek szakértője, gyakran tet és további nyolc medve kifelé vezető nyomát találtuk. derekára csavart reverendával fél lábszárig a jeges vízben Magam a három év alatt egyetlen medvét láttam. Kocsink galócázott. Közvetlen környezetemben egyedül martignónielőtt váltott át az úton. Rendkívül óvatos, éjjeli vad. Jelenlé­ nak volt benne tapasztalata. Ó lakott legközelebb a két Tisza téről inkább károkozása révén észleltük. Több panasz érke­ összefolyásához, ahol a nagyobb vízben már lehetett fogni. Az ő készségével egyszer magam is megpróbáltam vülantózzett hozzánk a havasi legelőkről: megint leütött a medve marhát, juhot. Ki kellett ilyenkor nyomozni, hogy mennyi­ ni. Akadt is a horog, izgalmamban nagyobbat rántottam ben volt a kár oka a jószág és mennyiben bűnös a medve. Ha rajta a kelleténél, egy fehér hasat láttam felvillanni a sodor­ ban, de ez volt minden... a fenn legelő állatokból valamelyik megbetegszik, rend­ szerint lejjebb vonul, a fák közé és gyakran ottpusztul. A Annál több örömöm volt a másik két halfajta horgászatá­ medve mindenevő. Ezrét kártérítés nem jár. Valódi véreng­ ban. A hivatalvezetőknek engedélye volt erre, és éltünk is zésről én nem hallottam. Csalétkül is általában dögöt vele. Kevésbé időigényes volt, mint a vadászat. EGy-két rendszerint lovat - tesznek ki. így lőtt lesből később, volt órácskára is ki lehetett ugrani a vízre és hal volt bőven. kerületemben, egy aranyérmes kant a miniszterünk. Pisztráng a mellékvölgyek patakjaiban, ahol a számtalan Kellemetlenebb a medve károsítása a faállományban. Ezt fenékgát örvényében ő lesett zsákmányra, pér pedig a Fehéra védelemtanban a főiskolán nem tanították. Feltűnt nekem, Tiszában. A fajdhoz hasonlóan mindkettő jámbor állat, könnyen akad horogra, így a helybeli lakosság is bele-belehgoy a feltisztult, idősebb rudasokban több helyütt fel van szakítva a fa kérge. Sokszor két méternél magasabban is. Ez kóstolt. előbb-utóbb a fa halálát jelenti. Nagyobb tapasztalatú, hely­ Egyik alkalommal a pauliki-hídnál jártam és látom, hgoy beli erdészek világosítottak fel, hgoy ez a medv műve. A a túlparton, a híd takarásában valaki horgászik. Csendben medve tavasszal állítólag odaül a fa tövébe, mancsával meg­ átmentem a hídon, de mire odaértem, ő már behajította ragadja a kérget, felszakítja jó magasra, és nyalogatja a szrszámját a vízbe - hadd évigye -, így elkobozni nem tud­ fatesten kiserkenő levet. Nem sokat találhat, mert foltosán, tam, hát zálogullekaptam a kalapját a fejéről és ráparancoslegymás közelben több fa is károsodik. Úgy vettem észre, tam, hgoy jöjjön be hozzám az irodába. Mire később hazaér­ hgoy ez gyakoribb a völgyekben, lakott hely közelében. Télen tem, az emberem már ott szipogott és a többiek nagy derült­ minden vad szeret az ember közelébe húzódni, itt a tél séggel fogadtak. Kérdeztem, hogy mi a vidámság oka? Viktor korábban érkezik, de a tavasz is. A csúcsokon tovább áll a világosított fel: „főmérnök Őr jól megbüntette a vétkest!" Itt hó, s amikor elvonul, utolsó foltjait átböki a tavaszi hárics az a szokás, hogy férfiember mindig kalapot visel, csak ha lila kelyhe, a Pepiván oldalán üli nászát a nyírfajd, a kiska­ halott van a háznál jár hajadonfőtt. Szegény pasasnak a fél kas, de erről sajnos csak hallottam... falut (12 km) kellett így végigjárnia és útközben mindenki a halott felől érdeklődött, neki pedig el kellett mondania, hogy Jobban vártam a jutalom-nagykakasra. Amikor aztán megkezdődött a tavasz azzal a bizonyos hóállapottal, amikor halat akart fogni és a „Pane Oberjáger" vette el a kalapját. a fák között csak hótalppal, totyogva lehet járni, nélküle az Ezzel a vétket megbűnhődöttnek vettem, és kellő figyelmez­ egyik láb beszakad tövig, a másik fennmarad a kérges felszí­ tetés után boldogan vihette haza a kalapját. nen..., megindultam egy kísérővel a rahói Mencsul oldalán Még egy vad-élmény. A tiszaborkuti Mencsul-havasi va­ volt vadászkunyhóba. Bárdolatlan fából összerótt egyetlen dászházban éjszakáztam egyik nyárvégén. A hólyagom ko­ helyiség, benne hráom hasonló priccs, középen oltárszerű rán kizavart a hajnali derengésbe. Elméláztam az alattam száraz kőrakás a nyílt tűznek, felette a dránicatetőn nyílás fekvő vögly látványában, mire kísérteties zúgásra riadok. a füstnek. Felszerelés egyetlen kopott fazekacska a szegen Hátrafordulva látom, hogy a kopec tetején hatalmas gáylavíznek, esetleg teafőzésre. Mire felértünk, kísérőmet hátra­ csapat szedelődzködik: méltóságos szárnycsapásokkal sorra hagytam, hogy kissé takarítson ki, gyújtson tüzet, vágjon rúgják el magukat a földtől és közvetlenül a fejem fölött, friss gallyat derékalj nak. Magam künn néztem körül hajnal­ alacsonyan keringenek. Magasabbra jutva eléri őket a felke­ ra alkalmas helyet keresve és figyelve a beszállást, mivel már lő nap első sugara és vakító fehérre festi őket. Mint forgó­ kezdett esteledni. Nem is kellett sokat mennem. Neszt hal­ szélben ezernyi fehér rózsaszirom! Megbűvölten nézem, míg lok és a ritkás fák között minden takarás nélkül felém lassan irányt vesznek délnek. Sokáig kísérem szememmel. gyalogol egy fajdkakas. Öreges totyogással a neki is alkalFél század telt el azóta és még mindig látom őket...

EGYESÜLETI HÍREK •

ROVATSZERKESZTŐ: BARÁTOSSY GÁBOR

|

1

A z O E E Pest m e g y e i T s z c s o p o r t j a 1992. április 23-án_

rendezvényt tartott azOEE Központi Könyvtár épületében Csillagvölgyben. A tanácsko­ zás napirendjén az erdész szakma termelőszövetkezeti képviselőit legjobban érintő két témakör szerepelt: - a kárpótlás és átmeneti törvény végrehajtásának hatá­ sa a termelőszövetkezeti erdő­ gazdálkodásban, - az Erdőfenntartási Alap működési zavarának hatása a termelőszövetkezeti erdőgazdálkodásra. A rendezvény vendége volt Dauner Márton FM főosztály­ vezető. Az egyesület elnökségét Barátossy Gábor főtitkár és Varga Bé/ae\nök képviselte. Meghívottként jelen volt dr. Csötönyi József, a MOSZ Erdészeti Faipari és Vadgazdálkodási Országos Választmány titkára, valamint Bolla SándorGyörMoson-Sopron megyéből, Steiner József Miskolcról. A tanácskozás a következő állásfoglalást alakította ki. 1. - Pest megye termelőszövetkezetben dolgozó erdész szakemberei aggódásukat fejezik ki a jelenleg termelőszövet­ kezeti kezelésben lévő erdők jövőjével kapcsolatban. Megál­ lapítják, hogy az átmeneti törvény végrehajtása során a tagi részarányként kiadandó erdőterületek szántófölddel azonos elbírálása és kezelése (aranykorona érték alapján) nem védi az erdő hosszú távú érdekeit és aránytalan elosztást eredmé­ nyez. Különösen nagy konfliktusforrás, hogy a részarány el­ osztáskor az erdőállomány értéke figyelmen kívül hagyandó, így az elosztás nem értékarányos. - Megfelelő szintű végrehajtási rendelkezés hiányában nem látszik biztosítottnak az átmeneti törvény 24. paragrafu­ sának betartása, miszerint a szövetkezet közös használatából kikerült erdőkben továbbra is osztatlan, közös gazdálkodást kell folytatni. A gyakorlatban sajnálatosan eluralkodó szemlélet - a visszakapott, sőt már a visszaigényelt erdő szabad préda! megváltoztatásával a legszélesebb körű tájékoztatási kam­ pányt kell indítani! Javasolja a tanácskozás, hogy a helyi önkormányzatok informálására az FM Erdészeti és Faipari Főosztálya részletes tájékoztatót adjon ki az erdők tulajdonos­ változásával kapcsolatos teendőkről. - A végleges megoldás az erdőtörvény mielőbbi megjele­ nésétől várható. Szükséges, hogy a törvény területarányának ós gazdasági jelentőségének megfelelően szabályozza az ország erdőterületének mintegy egyharmadát kitevő, termelő­ szövetkezeti használatból kikerülő erdők sorsát. 2. - A tanácskozás megállapítja, hogy az Erdőfenntartási Alap eddigi működési elvének feladása válságos helyzetbe hozza 1992. évben a termelőszövetkezeti erdőgazdálkodást térségünkben. Súlyosbítja a helyzetet, hogy e tényről a gaz­ dálkodók csak a tavaszi erdőfelújítási munkálatok befejeztével értesültek! Az elvégzett munkák fedezethiánya a tönk szélére sodorta a még talpon lévő gazdaságokat is. A súlyosabb problémák elkerülése érdekében szükségesnek tartja a ta­ nácskozás, hogy a FM Erdészeti és Faipari Főosztály az átmeneti időszakban is keresse meg a kiesett pénzügyi forrás pótlásának lehetőségét! Az OEE Pest megyei Tsz Csoportja nevében Dr. B a l á z s I s t v á n s k . elnök

idei második ülé­ sét a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban tartotta. Dr. Nagy Domokos Imre a szegedi Fehértó 1960-as években történő vadászatainak levéltári dokumentumait mutatta be, tartott róla előadást. Kiemelte, hogy amíg az 1950-es években a védett területet legfeljebb az ország vezetői látogatták meg vadászati célból, a következő évtizedben viszont a helyi (magyar és szovjet) katonai és politikai vezetők rendszeresen vadásztak ott. Ezeket az állapotokat csak a hetvenes évek elején, a kezelési szabályzat kidolgozásakor és érvényesítésekor tud­ ták a természetvédelmi hatóságok megszüntetni. Dr. Steribetz István hozzászólásában személyes emlékei alapján mondta el a Fehér-tavi madárpusztítások, -vadászatok okait. Külön kiemelte az öthalmi laktanya szerepét, ahonnan rendszeresen jártak a védett területre vadászni, illetve az ott pihenőhelyet találó madarakat zavarni. A z O E E Erdészettörténeti szakosztálya

Valentin Károly sk. titkár

A hozzászólók - Kőveskuti György, dr. Király Pál, dr. Cső-

tönyi József- hangsúlyozták, hogy hasonló történeti vizsgá­ latokat más természetvédelmi területeken is el kellene végez­ ni, ahol a helyi vadászok, az erdészeti szervek és más felelő­ sök is megnevezhetők volnának. Dr. Csőre Pál a, vadászati érdekeket is figyelembe vevő természetvédelem kialakításá­ ról, illetve a vadászok és a természetvédelmi szakemberek megkezdett párbeszédéről tudósított. A szakosztályülés résztvevőit ezek után a Magyar Mező­ gazdasági Múzeumban rendezett Tessedik Sámuel-emlékki­ állításon kalauzolta végig a kiállítás egyik rendezője, Tarába Mária. A szakosztály így emlékezett meg Tessedik Sámuel születésének 250. évfordulójáról.

•

Dr. O r o s z i S á n d o r

A z O E E S z a b o l c s - S z a t m á r - F J e r e g m e g y e i c s o p o r t j a fá­

sítási ünnepséget és erdőművelési konferenciát rendezett Nyí­ regyházán. Az ünnepséget dr. Papp Mihály, a Debreceni Erdőfelügye­ lőség igazgatója nyitotta meg. Köszöntője után az ágazat válságos helyzetéről beszélt, majd átadta a szót az ünnepség díszvendégének, dr. Rott Nándornak, az Országgyűlés Kör­ nyezetvédelmi Bizottsága elnökének. Dr. fíott Nándorbeszédében kitért hazánk súlyos környe­ zetvédelmi gondjaira, a problémák orvoslásában az erdőre, az erdésztársadalomra háruló feladatokra. A vendég után a házigazda, Kovács Gábo/iőmérnök gaz­ dagon illusztrált előadását hallhattuk a megye erdőgazdálko­ dásáról. Nagyon tanulságos adatsort láthattunk a Nyírség csapadékviszonyainak alakulásáról, amely az utóbbi 100 esz­ tendőben több mint 100 mm-rel csökkent, s a tendencia a mai nap is tart. A hallttak megfontolt fafajpolitikára intenek. Az előadásokat követően fásítási emlékérmek és oklevelek átadására került sor. Az elismerésben részesült kollégáknak ezúton is gratulá­ lunk.

•

Borkó Károly

A s z e g e d i c s o p o r t n á l Marosi György az ERTI kutatója tartott előadást az „Erdőművelési egységárak" képzéséről. A helyi szakemberek mellett a Kiss Ferenc Erdészeti Szakkö­ zépiskolatanulói is részt vettek az előadáson.

•

Sere Ferenc

A z O E E g y ő r i h e l y i c s o p o r t j a 1992. ápr. 22-én az ausztriai Dr. Paul Eszterházy Erdőgondnokság területén tanul­ mányúton vett részt. A 45 fős csoportot Dipl. Ing. Perlaki Ferenc az Eszterházy Erdőigazgatóság magyar származású igazgatója, Dipl. Ing. Alfons Tritremel főerdőmester a lackenbachi Erdcgondnokság vezetője és Dipl. Ing. Nemestóthy

M i k l ó s s z i n t é n m a g y a r s z á r m a z á s ú h e l y e t t e s e f o g a d t a . A h ázigazdák részlete s ismertetés t adta k a magyar szakembere k előtt eddi g k e v é s b é ismer t m a g á n e r d ő g a z d á l k o d á s s z e r v e z e t i f e l é p í t é s é r ő l é s m ó d s z e r e i r ő l. N a g y é r d e k l ő d é s t v á l t o t t k i a z alacsony létszám ú irányít ó személyzet , a kerületvezető erdé s z e k nag y ö n á l l ó s á g a é s felelőssége, a z e r d ő m ű v e l é s i é s fahasználati munká k nagymérték ű vállalkozó i alapo n történ ő végrehajtása. (Lábo n eladás. ) A terep i bejárá s sorá n a 900 0 h a területű lackenbach i e r d ő g o n d n o k s á g r ó l a r e n d e l k e z é s r e áll ó r ö v i d i d ő alatt i s átfogó képe t adta k a szívélye s vendéglátók . A z erdészet i m u n k á k a t sokfélesé g jellemzi . B e m u t a t t a k sajá t kivitelezés ű erdősítést, t e r m é s z e t e s felújítást , vállalkozó i fakitermelés t ló val közelítve , gyérítés t L O K O M O processzorral . A gyérítés t m i n d i g s z i g o r ú a n é s n a gy g o n d o s s á g g a l a k e r ü l e t v e z e t ő e r d é s z n e k kel l kijelölni . A bemutatot t helyeke n szint e m i n d e n h o l feltűn t a z erő s vadkárosítás. A n n a k ellenére , hog y rendszerese n é s tudo m á n y o s m e g a l a p o z o t t s á g g a l v é g z i k a v a d e t e t é s t , a z e r d ő f e lújításokat csa k kerítésse l tudjá k megvédeni . A vadászat i jo g m i n d e n h o l b é r b e v a n a d v a , é s s z i g o rú e l ő í r á s o k a t t a r t a l m a z , a f e l ü g y e l e t e t p e d i g a z e r d é s z e ti s z e m é l y z e t l á t j a e l . Az e r d ő g o n d n o k s á g n a g y o n j ó utakkal rendelkezik , a karbantartásr a m e g f e l e l ő s z e r v e z e t é s g é p p a rk b i z t o s í t o t t . A m u n k á s s z á l l í t á s t kisbuszokkal oldjá k m e g. A t a n u l m á n y ú t o n látotta k igazolják , h o g y jó l szervezetten , b ü r o k r á c i a m e n t e s e n , kiseb b l é t s z á m m a l h o g y a n lehe t ered m é n y e s e b b e n erdőgazdálkodás t folytatni . Feladatunk , hog y a jó tapasztalatoka t itthon i m u n k á n k b a n h a s z n o s í t s u k .

•

k ü l d i Schmotzer Andrásnak, a z O EE e l n ö k é n ek é s e g y b e n k é r i annak szóró l szór a történ ő leközöltetésé t a z Erdészeti Lapok ban. A k é t n a p o s szakosztályülé s hely i előkészítésé t é s m e g s z e r v e z é s é t Pányi László é s Czövek Zoltán n a g y s z a k é r t e l e m m e l é s a l a p o s g o n d o s s á g g a l látt a e l . A s z a k o s z t á l y megköszöni mindké t erdőgazdaságna k a szakosztályülé s m e g t a r t á s á n a k lehetőv é tételét .

•

Új belépők: S z i m e t h T i h a m é r P i l i s b o r o s j e n ő ván, Almamellék .

1 9 9 2 . áprili s 2 9 - 3 0 - á n a Vértesi Erdő - é s Fafeldolgozó Gazdaságná l é s a Mezőföld i Á l l a m i E r d ő - é s V a d g a z d a s á g n á l t a r t o t t a e z é v i e l s ő, k é t n a p o s ülését. A z e l s ő n a p o n T a t á n MajerIlona, a Vértesi E F A G igazga t ó j a k ö s z ö n t ö t t e a s z a k o s z t á l y t , é s á t f o g ó i s m e r t e t é s t a d o t t az e r d ő g a z d a s á g g a z d á l k o d á s i h e l y z e t é r ő l . Fejes Zoltán i g a z g a tóhelyettes-főmérnök a Vérte s é s a Gerecs e hegységbe n f o l y t a t o t t e r d ő f e l t á r á s i t e v é k e n y s é g e r e d m é n y e i r ő l é s az e r d ő g a z d a s á g j e l e n l e g i ú t é p í t é s i é s - f e n n t a r t á si s z e r v e z e t é r ő l s z á molt be . Délután szakma i tapasztalatcser e keretébe n b e m u tatásra kerül t a P á t r á c o s - M e s z e s t e t ő i erdészet i útkorszerűsí tés sajátrezsi s aszfaltozás i munkája . A másodi k n a p a szakosztál y Kisgyónba n találkozot t a M e z ő f ö l d i Á E V G k é p v i s e l ő i v e l . Balsay Miklós i g a z g a t ó ü d v ö zölte a szakosztályt, maj d átfog ó tájékoztatás t adot t a z erdőgazdaság jelenleg i gazdálkodás i helyzetéről , ami t Lencsés Imre, a M e c s é r p u s z t a i E r d é s z e t v e z e t ő j e h e l y i a d a t o k k a l e g é s z í t e t t k i . Czövek Zoltán é p í t é s i e l ő a d ó a k i s g y ó n i e r d ő t ö m b feltárásának történeté t ismertette , mel y e r e d m é n y e k é n t a fel tártság e területe n kiemelkedő , burkol t uta k építéséve l 2 1 f m / h a ú t s ű r ű s é g e t é r e l. A s z a k o s z t á l y b e j á r t a a f e l t á r ó ú t h á lózat e g y részét . A z erdőgazdaság i p r o g r a m o n kívü l a z első n a p a szakosz tály állásfoglalás-tervezete t tárgyal t m e g és észrevételekke l f o g a d o t t e l az e r d ő f e l t á r á s f o n t o s s á g á n a k , a h h o z á l l a m i t á m o gatás adásána k é s a sajátrezsi s útépít ő szerveze t megtartá s á n a k k é r d é s e i v e l k a p c s o l a t b a n . A z á l l á s f o g l a l ás k i a l a k í t á s á v a l a s z a k o s z t á l y s z ű k e b b t e a m k e r e t é b e n a z u t o l só f é l é v b e n intenzíven foglalkozott . 1 9 9 1 . novembe r hóba n Budapeste n m e g b e s z é l é s r e kerül t sor , m a j d a bekér t íráso s a n y a g o k fel h a s z n á l á s á v a l a s z a k o s z t á ly v e z e t é s e e g y á l l á s f o g l a l á s - t e r v e z e t e t állítot t ö s s z e , a m i t v a l a m e n n y i s z a k o s z t á l y - t a g n a k a z ü l é s e l ő t t m e g k ü l d ö t t . A v é g l e g e s en k i a l a k í t o t t á l l á s f o g l a l á s t a z e r d ő g a z d á l k o d á s felelő s i r á n y í t á s a é s az e r d ő g a z d a s á g o k vezetői fel é történ ő felhasználá s céljábó l a szakosztály m e g -

, Schill i Ist -

•

Halálozás

Forgó László e r d ő m é r n ö k a m ú l t é v n o v e m b e r é b e n , 7 8 é v e s k o r á b a n m e g h a l t . H o s s z ú , e r e d m é n y e k b e n g a z d a g élet p á l y á t h a g y o t t m a g a m ö g ö t t . B á r n em a s z a k m á b an d o l g o z o t t , m i n d i g é s m i n d e n h ol e r d é s z n e k v a l l o t t a m a g á t . S z e g e d v á r o s m i n t v á r o s v é d ő t t i s z t e l t e é s t i s z t e l i. 1 9 5 6 és 1 9 7 1 k ö z ö t t a z Alsó-Tisza Vidék i Vízügy i Igazgatósá g igazgatója . Irányítás a a l a t t h a j t o t t á k v é g r e a v é d e l m e t a z 1 9 6 6 - os r e n d k í v ü l i b e l v í z v e s z é l y i d e j é n é s az 1 9 7 0 - es t i s z a i á r v í z i d e j é n . T u d o m á n y o s d o l g o z a t a i j e l e n t e k m e g az á r -, b e l v i z e k 1 5 0 é v e s t ö r t é n e t é r ő l , a v í zi t á r s u l á s o k r ó l , m e l y e k n e k s z e r v e z é s é ben nag y érdemeke t szerzett . 1 9 9 0 . ót a a Hidrológia i Társa s á g t i s z t e l e t b e l i t a g j a . H a l á l á i g f o l y a m a t o s a n a z O EE C s o n g rád m e g y e i csoportjába n aktí v szerepe t játszott .

Feketéné Pechtol Éva

Az erdőfeltárási szakosztály

Bogár István

J

S z o m o r ú a n v e t t ü k t u d o m á s u l , h o g y Jaksa István e r d é s z t á r s u n k 1 9 8 9 . j a n u á r j á b an m e g b e t e g e d e t t . Sejtettük , h o g y b e t e g s é g e v é g z e t e s , d e b í z t u nk g y ó g y u l á s á b a n . B e t e g s é g e e z é v e l e j én e l h a t a l m a s o d o t t , a z o r v o si k e z e l é s m á r s e g í t e n i n e m t u d o t t , 1 9 9 2 . á p r i l is 7 - é n ö r ö k r e i t t h a g y ta ö v é i t . E r d é s z c s a l á d b ó l s z á r m a z o t t , é d e s a p j a , n a g y b á t y j a e r d é s z volt . K ö v e t t e a z ő s ö k e t, ő é s m ég k é t t e s t v é r e. T e h á t o t t h o n r ó l h o z t a a t e r m é s z e t , a z e r dő s z e r e t e t é t . A z Á s o t t h a l mi E r d é s z S z a k i s k o l á t 1 9 6 1 - b e n v é g e z te e l . A k i s t e l e k i e r d é s z e t n é l v o l t M Á V rakodókezelő, fásít ó erdész , m u n k a v é d e l m i megbízott . M u n k á s s á g a s o r á n t ö b b k ö r n y é k b e l i t é e s z n é l i s v é g z e tt s z a k m a i i r á n y í t á s t . E g y e s ü l e t ü n k n e k 1 9 6 1 - t ői h a l á l á ig t a g j a volt .

A lapban megjelent cikkek szerzői Apatóczky István Dr. Bartha Dénes Bidló András Dr. Führer Ernő Fodor Márk Gerely Ferenc Gyökös Sándor Hirka Anikó Dr. Horváth Béla Horváth László Jéröme René Jozwiak Bemard Kiss József Köszler Zoltán Kovács Gábor Nagy Imre Páll Miklós Purger Zoltán Dr. Somogyi Zoltán Szántó Gábor Wentzely Dénes

ker. vez. EFE EFE ERTI tanuló FM

EFE EFE ny. em. ny. em. TSZ. TÁEG tanuló EFE ZEFEG Felügy. EFE ERTI Felügy. ny. erd.

Budakeszi Sopron Sopron Sopron Balatonfú'zfő Budapest Debrecen Sopron Sopron Bugac Budapest Bagód Sopron Tata Sopron Nagykanizsa Nagykanizsa Sopron Budapest Kaposvár Keszthely

Riverside Befektetési és Tanácsodé Kft.

az alábbi tevékenységekkel áll a vállalatok rendelkezésére: - gazdasági társaságok szervezése - vagyonértékelés - társasági szerződés, szindikátusi szerződés elkészítése - befektetési partnerek keresése - munkavállalói és vezetői kivásárlás szervezése - privatizáció lebonyolítása - vállalati stratégiák, válságkezelési programok kidolgozása - csődeljárás lebonyolítása (kilábalási terv, egyezség a hitelezőkkel) Érdeklődni:

Vidovszky Ferenc vezérigazgatónál

tel/fax:

153-3032

Riverside Budapest Kft. 1055 Bp. Marké u. l/a. tel: 111-5301 Riverside Company New York City Office, tel: 212-932-0510