Ablakok, lapok, fájlok
A GIMP
• A GIMP els indításakor sokat szöszöl, majd feldob két ablakot és általában a "Nap tippjét": ez utóbbit nyugodtan bezárhatjuk. • A két ablak közül A GIMP feliratút ablaknak fogom nevezni: ezt bezárva állíthatjuk le a GIMPet. • Csináljunk egy új képfájlt (Fájl / Új...):
• Valószín leg most megfelel valamelyik sablon használata, de magunk is megadhatod a kép pontos méretét. • A Speciális lehet ségek mellett látunk egy kis nyilacskát: ez azt jelzi, hogy rákattintva kinyílik még több beállítási lehet ség, de itt ezekre még nincs szükségünk, úgyhogy bátran nyomjuk meg az OK gombot! • A kép új ablakban jelenik meg, de fájl még nem jön létre, de mindjárt az is meglesz.
• Minden lap jobb fels sarkában van egy háromszöges gomb. • A háromszöges gombbal beállíthatjuk, vagy akár új lapokat adhatunk mellé. • Lássuk például a fenti képen is bejelölt Rétegek lapot: felette látszik néhány fülecske - ebb l tudhatjuk, hogy ott több lap van egymáson, amik közül a fülekkel választhatunk.
• a GIMP alapesetben több ablakkal indul • Ezeket bezárhatjuk, akár véletlenül is. • Ekkor a ablakban a Ablakok menüpont alatt újra megnyithatjuk a kívánt lapot egy új ablakban, majd a háromszöges gomb használatával újabb lapokat halmozhatunk mellé.
1
Fájl / Mentés...
• Mentéskor gyakran szól, hogy bizonyos dolgokat nem tud a választott típusú fájlba menteni: ekkor nyomjuk meg az Exportálás gombot! • Aztán általában feldob egy ablakot, amiben a fájltípushoz tartozó beállításokat változtathatjuk meg, de az alapértelmezés most minden bizonnyal megfelel, úgyhogy bátran nyomjuk meg az OK gombot!
összefoglalva
• A Mentés mappába legördül menüben nem szerepel minden mappa. • Ha éppenséggel máshova akarunk menteni, akkor rá kell kattintani az Egyéb mappák böngészése feliratra, és az ott lenyíló fájlböngész ben bármely mappánkat elérhetjük. • De a mentéshez meg kell adni a fájl típusát is (tekintve, hogy pl. a JPG és a PNG fájloknak más a formátuma). • Ezt legegyszer bben úgy tehetjük meg, hogy a Név mez ben megadjuk a kép kiterjesztését is (pl. "elso_kepem.png"), de a Fájltípus kiválasztása elemre kattintva lenyílik a fájltípus választó is.
• Ha szeretnénk kés bb is szerkeszteni a képedet, akkor XCF típusúként mentsd el! (Azaz a fájl nevéhez írj xcf kiterjesztést, pl.: "gimpes_kep.xcf"!) • Ez a GIMP saját formátuma, úgyhogy más programmal nemigen tudjuk megnyitni. • Ezért a mentés után a Fájl / másolat mentése... menüponttal mentsük el közismertebb formátumban is (pl. JPG, PNG).( és nem a Fájl / mentés másként... menüponttal, hacsak nem tudjuk mit csinálunk!) • Persze meg tudjuk nyitni a GIMPpel a JPG fájlokat is, de azokban nem maradnak meg a rétegek, a kijelölés, segédvonalak, útvonalak, miegymás.
Eszközök
• Amikor csinálunk egy új képet, akkor mentsük el XCF kiterjesztéssel! • A kép szerkesztése közben néha nyomjuk meg a Control+S billenty kombinációt, hogy a változtatásaink is el legyenek mentve, és egy esetleges szoftverhiba miatt csak a legutolsó mentés óta végzett munkánk vesszen el. • Amikor úgy érezzük, kész a kép arra, hogy másokkal megosszuk, akkor a Fájl / másolat mentése... menüponttal mentsük el JPG vagy PNG kiterjesztéssel is. • gimp_ gimp_ lapok.ogg
2
• Az Eszköztárban vagy az Eszközök menüben választhatjuk ki az aktuális eszközt, azaz, hogy az egérrel mit tudunk csinálni a képen. • Ebben a menüben vannak Színeszközök is, amik az Eszköztárban alapesetben nem látszanak. • Tudni kell, hogy bizonyos speciális esetekben a GIMP automatikusan átvált másik eszközre, úgyhogy ha nem az történik, amit szeretnénk, akkor nézzük meg, hogy megfelel eszköz van-e kiválasztva!
• Az eszköztáron az eszközök ikonjai alatt látszanak az aktuális színek: a bal fels téglalapban az el térszín látszik, a jobb alsóban a háttérszín. • Ha meg akarjuk változtatni valamelyiket, akkor kattintsunk duplán rá: ezzel megnyitjuk a színválasztó párbeszédablakot.
• Talán legegyszer bb, ha el ször a függ leges szivárványon kiválasztjuk az alapárnyalatot, majd a baloldali négyzetben kiválasztjuk a pontos színt. • Ebben a négyzetben az alapárnyalat legmarkánsabb változata van a jobb fels sarokban, balra egyre sötétebb színek vannak, lefelé pedig egyre telítetlenebbek. • Ezek szerint bármely alapárnyalatot választunk a szivárványon, a négyzet bal oldalán fekete van, a jobb alsó sarokban fehér, a legalsó sorban pedig a szürke árnyalatok feketét l fehérig.
• Alapesetben a másik ablakban alul három lap van, amin az aktuális ecsetet, mintát illetve színátmenetet választhatjuk ki. • Ha egerünkkel megfogjuk az egyik mintát, és bedobjuk a képablakba, akkor a képet kitölti azzal a mintával. • Hasonlóképp az el tér- és a háttérszínt is bedobhatjuk a képbe. • (Bedobás menete: a kívánt minta vagy szín fölé visszük az egeret, lenyomjuk a bal egérgombot, lenyomva tartva a képablak fölé visszük az egeret és ott engedjük el az egérgombot.)
Fest eszközök • Figyelem, névütközés! • Ecsetnek hívjuk azokat a formákat, amik közül az Ecsetek lapon választhatunk, de az egyik fest eszköz neve is ecset.
3
Kitöltés • kattintsunk egy pontra, és akkor a pontot és a környezetében lév hasonló szín pontokat el térszínnel kitölti. • A Küszöbszinttel adhatjuk meg, hogy mekkora eltérést viszünk még "hasonló színnek". • Az alábbi példán balról jobbra látszik az eredeti kép, valamint a középs pontból kiinduló kitöltés eredménye 10, 25 és 50-es küszöbszinttel.
Színátmenet • Válasszuk ki a megfelel színátmenetet a Színátmenet lapon! • Az els négy színátmenetet befolyásolhatjuk az el tér és a háttérszín állításával. • A képablakban nyomjuk le a bal egérgombot ott, ahol kezdeni szeretnénk a színátmenetet, húzzuk az egeret a színátmenet végére, és engedjük el a gombot! • A példán a "Cold Steel" színátmenet látszik háromféleképpen. – A kép tetején lenyomva és az alján elengedve, – a kép közepén lenyomva és egy picit lejjebb elengedve, – a kép felett lenyomva és a kép alatt elengedve az egérgombot.
Ceruza
Ecset
• a kiválasztott ecsettel el térszín vonásokat lehet rajzolni. • A ceruza - az ecsettel ellentétben - minden képpontot teljesen befest. • Erre az eszközre csak speciális esetben van szükség.
• Hasonló a ceruzához, de figyelembe veszi, hogy az ecset egyes pontjai "átlátszóbbak". • Az alábbi kép baloldalán ecsetvonás, jobboldalán ceruzavonás látszik kinagyítva és normál méretben. • A nagyításon látszik, hogy az ecsetvonás szélén a fehér alapra többé-kevésbé átlátszóan fest pirossal, így a kapott képpontok színe rózsaszínes lesz: így nem lesz olyan rücskös a vonás széle mint a ceruza esetében.
4
Radír
Festékszóró
• Az aktuális ecsettel radíroz. • Jelenleg ez azt jelenti, hogy a háttérszínnel fest: majd a rétegeket taglaló részben lesz még róla szó.
• az egérgombot nyomvatartva fokozatosan er södve fest, ennélfogva a gyorsan húzott vonalak halványak lesznek, a lassan húzottak meg er sek.
Tus
Másoló
• ennek az alakját az eszközbeállítások közt lehet megadni. • Izgalmas lehet, hogy az Érzékenységnél meg lehet adni, hogy a Sebességre mennyire változzon a vonal vastagsága. • (Akinek van rajzolótáblája, az Érzékenység alatt a Mérettel állíthatja a nyomásérzékenységet.)
• A Control billenty t nyomva tartva kattintsunk a másolni kívánt rész egy pontjára! • Ezután ha elkezdünk festeni, akkor a másolandó rész jelenik meg a vonásaink nyomán. • Érdemes az Igazítás alatt az Igazított lehet séget választani, hogy ha elengedjük az egérgombot, akkor a következ vonásunkkal kiegészíthessük a másolatot.
Javítás
Mázolás
• Hasonlóan m ködik, mint a másoló eszköz, ám ez a célterület árnyalatára színezi a másolt mintát, hogy a csalás kevésbé látszódjon. • Remekül használható pl. pattanások eltüntetésére.
• homályossá lehet tenni vele a képet. • A ség határozza meg a homályosítás mértékét.
5
Maszatolás • olyasmi, mintha nedves ujjal kennénk el egy vízfestményt. • Itt is a ség adja meg a hatás er sségét.
Kijelöl eszközök
Fakítás vagy sötétítés • Ez bizony az, amit a neve is mutat. • A beállításoknál adható meg, hogy épp fakítani, vagy sötétíteni akarunk, a Kitettség adja meg a hatás er sségét.
• Ha nincs kijelölés, akkor minden m velet az egész képen (pontosabban az egész rétegen) kifejtheti hatását. • Ha van kijelölés, akkor a legtöbb m velet csak a kijelölésen belül m ködik. • A kijelölés határát fekete-fehér mozgó szaggatott vonal mutatja. • Ha már nem kell a kijelölés, akkor a Kijelölés / Megszüntetés menüponttal szabadulhatunk meg t le.
Mód választó gombok
• • • •
Ha új területet jelölünk ki, akkor a régi kijelölés megsz nik és csak az új él. Az eddigi kijelölés megmarad és az újonnan kijelölt terület hozzáadódik. Az új kijelölés kivonódik a meglév l. (Metszet) Az eddigi kijelölésnek csak az a része marad meg, amit az új kijelölés is tartalmaz.
ha van kijelölés, akkor fest eszközök sem ködnek azon kívül, és ha mintát vagy színt dobunk a képbe, az is csak a kijelölést fogja kitölteni.
6
Átalakítóeszközök
• Az els gomb van benyomva, és ... – ... nincs kijelölés: ekkor az aktív réteget alakítja át az eszköz – ... van kijelölés: ekkor az aktív rétegen csak a kijelölésen belüli részt alakítja az eszköz – méghozzá úgy, hogy a kijelölt részt kiemeli a rétegb l, és egy új Lebeg kijelölés nev speciális rétegbe helyezi – ez a Rétegek lapon speciális ikonnal meg is jelenik. Amíg ennek "Lebeg kijelölés" a neve, addig más rétegen nem tudunk dolgozni. Kattintsunk tehát duplán eme "lebeg kijelölés" nevére, változtassuk meg a nevet, és ezzel egy közönséges réteggé válik!
• A második gomb van benyomva: ha van kijelölés, akkor a kijelölés körvonalát alakítja át, a kép tartalma nem változik. • A harmadik gombot benyomva az aktuális útvonalat alakíthatjuk át, err l csak kés bb lesz szó.
Igazítás • Az igazítani kívánt réteget a kép ablakában kell kattintással kijelölni, több réteget Shift+kattintással, vagy lenyomott egérgombbal egeret húzva jelölhetünk ki. • (Kattintással csak látható réteget tudunk kiválasztani, ami nincs takarva.) • Az eszközbeállítások lapon található gombokkal végezhetjük az igazítást.
Áthelyezés • Ha a fent említett els gomb van benyomva, akkor mindenképp az egész réteget viszi arrébb, függettlenül attól, hogy van-e kijelölés. • Vigyázzunk! Ha réteget próbálunk áthelyezni, akkor nem feltétlenül az aktív réteget teszi arrébb, hanem azt, ami az egérgomb megnyomása helyén látszódik – tehát olyan helyen kell lenyomni az egérgombot, ahol a kívánt réteg nem átlátszó, és nem is takarja semmi. • Ha ez kényelmetlen, akkor az eszközbeállítások lapon kapcsoljunk át Az aktív réteg áthelyezésére!
Vágás • bekeretezhetjük a kép egy részét, kattintunk a kereten belül, és a képb l csak a bekeretezett rész marad meg. • Az eszközbeállítások lapon képpontra pontosan meg lehet adni, hogy mi maradjon a képb l, de a képablakban a keret sarkait is arrébb lehet tenni.
Forgatás • ez (és a következ három eszköz is) a következ képp m ködik: • a Rétegek lapon kiválasztjuk a módosítani kívánt réteget, majd rákattintunk a képre: • ekkor megjelenik egy párbeszédablak, ahol az átalakítás pontos értékeit megadhatjuk. • A párbeszédablakon kívül a képen az egérrel is vezérelheted az átalakítást. • Ha kész, akkor a párbeszédablak Forgatás gombját megnyomva véglegesíthetjük a veletet.
7
Egyéb eszközök • Útvonalak (ld kés bb)
Színpipetta • a kép egy pontjára kattintva megadja, hogy milyen szín van ott, valamint a Pipettamód beállítástól függ en az el térvagy a háttérszínt erre a színre állítja. • (Például rákattintunk ezzel a t zpiros Ferrari oldalára, akkor utána t zpiros színnel festhetünk.)
Szöveg • válasszuk ki ezt az eszközt, kattintsunk a képre: • ezzel megjelenik a szövegszerkeszt ablak, amibe a szöveget beírhatjuk. • Amint elkezdünk írni, létrejön egy új szöveges réteg. • A szövegszerkeszt ablakot bármikor bezárhatjuk, a bet típust pedig az Eszközbeállítások közt változtathatjuk ki. • Ha most a szöveg rétegén kívülre kattintasz, akkor új szöveg réteget hozhatunk létre.
Nagyítás • az Eszközbeállításoknál adható meg, hogy nagyítson, vagy kicsinyítsen.
• Ha újra szerkeszteni akarunk egy szöveg réteget, akkor: • Válasszuk ki a Szöveg eszközt! • A Rétegek lapon válasszuk ki a szerkesztend szöveg rétegét! • Kattintsunk a Képablakban a szövegre! • (Bizonyos esetekben még egy kattintás kell ide, hogy megjelenjen a szövegszerkeszt ablak.) • Így nem csak a szöveget tudjuk átírni, de a bet típust is megváltoztathatjuk.
8
Rétegek
A fenti képen látszik, hogy a szöveges rétegnek a Rétegek lapon nem el nézeti képe jelenik meg, hanem egy T bet s ikon: ez jelzi, hogy át lehet írni benne a szöveget. De ha például belefestünk ebbe a rétegbe, akkor normál réteggé alakul, rendes el nézeti képpel, de persze onnantól kezdve a benne lév szöveget nem lehet a Szöveg eszközzel átírni.
• Hozzunk létre egy új képet: a képben egy darab réteg lesz, ami pont akkora, mint a kép, és a határát sárga-fekete szaggatott vonal jelzi. • Ez a vonal tehát csak jelzés, csak a GIMPben látszik, ha más programmal nézzük a képet, akkor nem. • Ha zavar, akkor ki-be tudjuk kapcsolni a Nézet / Réteg-határvonal megjelenítése menüponttal. • Ezen a határvonalon kívül az adott rétegre nem lehet festeni, úgyhogy nem is érdemes próbálkozni.
• A Rétegek lapon is szerepel a réteg: ott van egy szem, mellette egy kis hely, a réteg kicsinyített képe, és a réteg neve. • Kattintsunk most a szemre: ezzel kikapcsoljuk a réteg láthatóságát, és megpillantjuk a végtelen rt, amit szürke négyzetrács jelképez. • Kapcsoljuk most vissza a réteg láthatóságát, és dobjuk bele az Eszköztár alján látható aktuális mintát! • (Ha épp nincs ott ilyen, akkor a Párbeszédablakok / Minták menüponttal el hozhatjuk az összes mintát.)
• A Rétegek lap alján hat gomb van, a baloldalit megnyomva hozzunk létre egy új réteget, ezzel egy ilyen párbeszédablak ugrik fel:
• A Kitöltés típusa legyen Átlátszóság, és nyomjuk meg az OK-t! • Válasszuk ki a Színátmenet eszközt, és az Eszközbeállítások lapon a Színátmenetek közül válasszuk ki az El térb l átlátszóba átmenetet! • Az el térszínt állítsuk fehérre, és ha most egy szép vízszintes vonalat húzunk a kép teljes szélességében, akkor ilyesmit kapunk eredményül:
9
• Ha most a Rétegek lapon az új réteg sorában lév szemre kattintunk, akkor ki-be tudjuk kapcsolni a réteg láthatóságát, és látszik, hogy az alatta lév réteg teljes épségében megmaradt. • Nagyjából úgy lehet elképzelni a rétegeket, mint egymásra halmozott írásvetít fóliákat: ami a legfels fólián van, az teljes egészében látszik, de persze az alatta lév rétegekb l eltakarja azt a részt, ahol nem átlátszó. • És így tovább: a legalsó rétegb l csak az látszik, ahol minden feljebb lév réteg átlátszó.
• Ám a fenti képen más is látszik: a réteg egy pontja nem csak átlátszó vagy nem átlátszó lehet, hanem félig átlátszó, majdnem félig átlátszó, kicsit több, mint félig átlátszó és így tovább 256 fokozatban. • Azt, hogy egy képpont mennyire átlátszatlan, a képpont Alfájának is hívják. • Természetesen az Ecset eszközzel növeljük a képpontok alfáját, a radírral pedig csökkentjük. • (Ez alól a legalsó réteg általában kivétel: abban ugyanis minden pont teljesen átlátszatlan marad, így a radír nem teszi átlátszóvá, hanem a háttérszínnel fest rá.)
• A Rétegek lap a rétegek kis el nézeti képén is szürke négyzetrács jelzi azokat a részeket, ahol ama réteg átlátszó. • (Persze, ha egy rétegre pont ilyen szürke négyzetrácsot rajzolunk, akkor nem fogod látni a különbséget az el nézeti képen. )
• A Rétegek lapon tudjuk kiválasztani, hogy éppen melyik réteggel akarunk dolgozni, úgy, hogy rákattintunk a nevére vagy az el nézeti képére. • Az így kiválasztott aktív réteget kiemeléssel jelzi is ezen a lapon. • A fest eszközök csak erre az aktív rétegre fognak festeni, az átalakítóeszközök csak ezt a réteget alakítják át és a sz k is csak ezt a réteget módosítják.
• S t, már valószín leg tudjuk, hogy ezen a rétegen belül is csak a kijelölés területén belül dolgoznak ezek. • Érdemes tehát több réteget használni, hisz ha valamelyik réteggel nem vagyunk megelégedve, akkor úgy tudjuk megváltoztatni, hogy az a kép többi részét nem rontja el.
10
• A Rétegek lap alján hat gomb van, balról jobbra ezek a következ k: – Új réteg létrehozása (az aktív réteg felett) – Az aktív réteg feljebb mozgatása – Az aktív réteg lejjebb mozgatása – Az aktív réteg megkétszerezése – Lebeg kijelölés lehorgonyzása (ez most nem érdekes) – Az aktív réteg törlése
Színek • A Színek menüben van néhány színkorrigáló eszköz. • Ne felejtsük el, hogy ezek is csak az aktív rétegen, azon belül is csak a kijelölés területén dolgoznak! • A lenti példák is úgy készülnek, hogy a Téglalap-kijelölés eszközzel kijelöljük a kép jobb felét, és úgy végezzük el az egyes m veleteket.
• Ha ellenben az Árnyalat-telítettség ... párbeszédablakában jobbra toljuk a Telítettség csúszkát, akkor ilyenre számítsunk
• Ha duplán kattintunk egy réteg nevére, akkor átnevezhetjük. • gyakran a legalsó réteg nem radírozható átlátszóvá, csak háttérszín vé, ugyanis nincs alfa csatornája. • Ezen úgy változtathatunk, hogy a Rétegek lapon jobb gombbal kattintunk erre a rétegre, és az Alfa csatorna hozzáadása pontot választjuk.
• Telítetlenné tevés: ez szépen szürkeárnyalatossá teszi a képet. • Ez egyébként az Árnyalat-telítettség ... menüponttal is elérhet , ha teljesen balra húzzuk a Telítettség csúszkát.
• A fényességet is többféleképpen állíthatjuk: • a Fényer -kontraszt ... és az Árnyalattelítettség ... párbeszédablakában is van Fényer csúszka
11
• A Fényer -kontraszt ... párbeszédablakban a kontraszt csúszkát jobbra tolva ilyen eredményt kapunk:
• Természetesen negatívvá is tehetjük a képünket az Invertálás menüponttal.
• Érdekes hatást érhetünk el, ha az Árnyalat-telítettség ... párbeszédablakában az Árnyalat csúszkát toljuk el: • ezzel jól megbolondíthatjuk a színeket.
Sz
k
• A Sz k menüben rengeteg minden található, itt csak keveset mutatok be. • A legtöbb sz saját párbeszédablakot dob fel, amiben pontosan beállíthatod a sz t: ezekben a párbeszédablakokban rendszerint van egy kis El kép, amin ellen rizheted a beállításaidat. • Ezt az el képet ki lehet kapcsolni (ha túlságosan lassú volna). • Néha viszont nem teljesen azt mutatja, amit a sz valóban eredményezni fog.
• Az Elmosás / Gauss-elmosás... homályossá teszi a képet. • Az Elmosás sugarával befolyásolhatjuk az elmosás mértékét.
• Az Elmosás / elmosás elmozdítással... menüponttal mozgás érzetét kelthetjük. • Itt a Szöggel adhatjuk meg a mozgás irányát, a Hosszal pedig a sebességét. • Ebben a párbeszédablakban alapesetben ki van kapcsolva az El kép, úgyhogy be kell kapcsolni, ha állítgatás közben látni akarjuk az eredményt.
12
• Ha egy képeden felismerhetetlenné akarjuk tenni az emberek arcát, akkor jelöljük ki az arcokat, és az Elmosás / Pixelesítés menüponttal eltorzíthatjuk ket. • Hogyan lehet kijelölni egyszerre több arcot? • Válasszuk ki az Ellipszis-kijelölés eszközt, az Eszközbeállítások lapon a Mód gombok közül nyomjuk meg a másodikat, majd egyesével jelöljük ki az arcokat! • Kés bb ne feledkezzünk el róla, hogy a kijelölés mód az ellipszis-kijelölésnél Hozzáadás a kijelöléshez, de azt se feledjük, hogy a többi kijelöl eszköz módját ezzel nem állítottuk át!
A Zaj / Szórás eredménye
A Kiemelés / élesítés eredménye
• Az Élkeresés almenüben lév sz k hatása eléggé hasonlít egymásra. • Ezen a példán a Sobel ... szerepel.
• A Torzítás / I-görbítés ... egy jó nagy párbeszédablakot jelenít meg. • Ebben a párbeszédablakban a baloldali képen az egérgombot nyomva tartva, az egeret mozgatva formálhatjuk a képet. • A párbeszédablak jobb oldalán, a Beállítások fül alatt adhatjuk meg, hogy mit csináljon az egér, mekkora területen (Deformálási sugár) és milyen mértékben (Deformálási mérték)
13
• A Torzítás / Újság sz vel a nyomtatott képek raszterrácsát szimulálhatjuk. • Ami itt els re érdekes, az a Cellaméret, amivel a "festékpontok nagyságát" határozhatjuk meg; valamint alul a Túlmintavételezés, amit érdemes jó nagyra állítani, hogy kevésbé legyen a körök széle rücskös.
A
vészi / Fénymásolat sz hatása
Leképezés / Buckaleképezés
• A Torzítás / Videó sz vel olyan hatást érhetünk el, mintha rossz min ség TV képerny jén látnánk a képet.
• A vészi / GIMPresszionista sz ben rengeteg beállítási lehet ségünk van. • Végeredményben a képet ecsetvonásokká alakítja.
• Tehát a buckaleképezés kap egy képet és úgy tekint rá, mint egy magassági térképre: a fényes foltok magasan vannak, a sötétek mélyen. • Fejben fel is építi ezt a domborzatot, megvilágítja oldalról, és eredményül kapjuk, hogy a domborzat hol árnyékos, és hol fényes. • A párbeszédablakban legfontosabb a Mélység csúszka, ami nagyban befolyásolja a buckaleképezés hatásának mértékét.
14
• A buckaleképezés eredménye, azaz a fények-árnyékok mindig az aktív rétegen jelennek meg, de a magasságtérképet vehetjük másik rétegr l is, s t, egy másik megnyitott képr l is. • Hogy melyik réteg legyen a magasságtérkép, azt a párbeszédablak Buckaleképezés legördül menüjében adhatjuk meg. • Ezt a beállítást mindig nézzük meg, mert gyakran nem az az alapértelmezett, amit szeretnénk.
• Az alább látható példában csinálunk egy famintás réteget (alap), egy új réteget a GIMP felirattal (magasságtérkép), aminek kikapcsoljuk a láthatóságát, • visszaállunk az alap rétegre, és elindítjuk a Sz k / Leképezés / Buckaleképezés sz t, • majd a felbukkanó párbeszédablak tetején a Buckaleképezés legördül menüb l kiválasztjuk a magasságtérkép réteget, így kaptjuk az alábbi eredményt:
Ez meg az • Munka közben pár percenként érdemes megnyomni a Control+S billenty kombinációt amivel elmentjük a képet: ki tudja, lefagy-e a gépünk a következ percben. • A másik billenty kombináció a Control+Z amit rutinból fogunk nyomogatni: ezzel a legutóbbi m veletet tudjuk visszavonni.
• Egyenes vonalat következ képp rajzolhatunk: az Ecset eszközzel kattintsunk oda a képen, ahol a vonal kezdetét akarjuk. • Ezután a Shift billenty t nyomva tartva vigyük arréb az egeret, majd kattintsunk oda, ahova a vonal másik vége kell. • Ezt tovább is folytathatjuk. • Ha közben a Control billenty t is nyomva tartjuk, akkor a húzott vonal szögét 15 fok legközelebbi többszöröséhez igazítja. • Ez a módszer ugyanígy m ködik a Ceruza, Radír, Festékszóró, Tus, Másoló, Mázolás, Maszatolás, Fakítás vagy sötétítés eszközökkel is.
• Eddig nem találkoztunk semmilyen eszközzel, amivel például kört lehetne rajzolni: ezt úgy tehetjük meg, hogy az Ellipszis-kijelölés eszközzel kijelölünk egy kört, és beledobunk egy színt vagy mintát, vagy akár a Színátmenet eszközzel is kitölthetejük • (Mindig figyeljünk, hogy tényleg az-e az aktív réteg, amin festeni akarunk!) • Ha pedig a kijelölés területét ki akarjuk törölni, akkor erre a Szerkesztés / Törlés menüpontot tudjuk használni.
15
• Ha az egész képet át akarjuk méretezni, azt a Kép / Kép átméretezése ... menüponttal tehetjük meg. • Ne keverjük össze a Kép / Rajzvászon mérete ... menüponttal, ez ugyanis a kép tartalmát nem méretezi át: ha tehát ezzel felnagyítjuk a rajzvásznat, akkor a széleket átlátszósággal fogja kitölteni, ha pedig lekicsinyítjük, akkor a kép nem fog beleférni.
Miért nem látszik, amit rajzolok
Nem a kijelölésen belül festünk
• Néha el fordul, hogy húzzuk az ecsetet, de nem látszik az ecsetvonás, vagy nem úgy, ahogy akarjuk. • Következzék itt egy (nem teljes) felsorolás, hogy mit l lehet ez. • Ha ezek egyike sem áll fenn, legjobb, ha kilépünk a GIMPb l, majd megint elindítjuk, és akkor visszaállnak az alapértelmezett beállítások.
• Ha nem kéne kijelölésnek lennie, akkor is érdemes a Kijelölés / Semmit menüpontot kipróbálni, mert lehet, hogy csak egy 1x1 képpontos kijelölés van, amit nem veszünk észre.
Az aktív réteget takarja egy másik réteg, vagy nem is ér odáig, ahol festünk • A Rétegek lapon ellen rizzük, hogy az-e az aktív réteg, amin festeni akarunk. • Esetleg kapcsoljuk ki a feljebb lev rétegek láthatóságát, hogy lássuk, takarjae valami a rétegünket.
Be van kapcsolva a Zárolás az aktív rétegen • (kis jelöl négyzet a Rétegek lap tetején) • Ha így van, akkor nem tudunk a réteg átlátszó területeire festeni.
16
• A Rétegek lapon az aktív réteg láthatósága ki van kapcsolva vagy az Átlátszatlansága túl alacsony vagy a Módja nem az amit szeretnénk: • Az aktív réteg mellett látszódjon a szem, fent az Átlátszatlanság legyen 100, a Mód pedig Normál!
Az eszköztár alatt vannak a kiválasztott eszköz beállításai • (Ha nincs ott semmi, akkor többek közt a ablakban a Fájl / Párbeszédablakok / Eszközbeállítások menüponttal el varázsolhatjuk.) • Itt szintén lehet, hogy az Átlátszatlanság túl alacsony; vagy a Mód nem Normál; vagy a Nyomásérzékenység valamelyike be van kapcsolva annak ellenére, hogy nincs tabletünk; vagy az Elhalványulás be van kapcsolva. • A Csatornák lapon nincs kijelölve az összes csatorna.
GIMP képkeret • Nyissunk meg egy képet, és méretezzük át, (Kép / Kép átméretezése), hogy a hosszabbik oldala 300 képpont (pixel) legyen! • Ha nem látszik a Rétegek lap, akkor a menüponttal jelenítsük meg! • A Rétegek lap alján van hat gomb: a baloldalit megnyomva hozzunk létre egy új, átlátszó réteget. • Váltsunk is át erre a rétegre! • (A Rétegek lapon kattintsunk a nevére, vagy a kis el nézeti képére!) • Ezzel azt mondjuk a GIMPnek, hogy mostantól ezen a rétegen akarunk dolgozni.
• Most pedig válasszuk ki a színátmenet eszközt az eszköztárról! • Ezután változtassuk meg az el térszínt és a háttérszínt, amik majd a színátmenet végszínei lesznek! • Ezt az eszköztár alatt látható vezérl elemekkel tehetjük meg.
17
• Az Eszközbeállítások lapon a színátmenetek közül pedig válassuk az egyik El térb l háttérbe színátmenetet! • Most pedig töltsük ki színátmenettel az új réteget! • Egyszer en a kép ablakában húzzunk egy vonalat, amivel megadjuk a színátmenet irányát és hosszát. • Ekkor jó esetben a teljes képen csak a színátmenet látszódik, de ha a Rétegek lapot megnézzük, akkor látható még, hogy azért ott van alatta az eredeti kép egy másik rétegen, csak el van takarva.
• Most "vágunk egy ablakot a színátmeneten". • Ehhez válasszuk ki a Téglalap-kijelölés eszközt az eszköztáron, és jelöljünk ki a képen egy téglalapot! • Amíg ez a kijelölés megvan, addig minden további veletünk csak a kijelölésen belül tud hatni. • Használjuk a Szerkesztés / Törlés menüpontot! • Ezzel az aktív rétegb l törl dik minden, ami a kijelölt területen volt. • Ez azt jelenti, hogy itt az aktív réteg átlátszó lesz, és látni fogjuk rajta keresztül az alsó réteget. • Most pedig a Kijelölés / Semmit menüponttal szüntessük meg a kijelölést, mert a továbbiakban a mostani kijelölésen kívül is kell majd dolgoznunk.
• Most pedig válasszuk ki az eszköztárról a Radír eszközt ! • Az ecsetformák közül válasszunk valami érdekesebb formájút, és radírozzuk körbe a keretet, hogy ne legyen olyan szabályos széle! • Most jöhet egy kis Sz k / Leképezés / Buckaleképezés! • A lényeg, hogy ezzel az aktív rétegen a kontrasztos helyek úgy fognak kinézni, mintha kidomborodnának. • Esetünkben az átlátszó / átlátszatlan határon van kontraszt, ezért ott lesz domborodás hatás.
18
• Végül mentsük is el a képet, ehhez a Fájl / Mentés másként menüpontot használjuk! • (Ha csak a Fájl / Mentés menüpontot használnánk, akkor az eredeti képet írnánk felül). • Alapvet en három fájltípus javasolt, amik közül a mentés párbeszédablakban választani érdemes: – XCF: ez a GIMP saját formátuma: ebben megmaradnak a rétegek, a kijelölés, ilyesmi, viszont csak a GIMP-pel lehet megnézni, és a mérete (f leg sok réteg esetén) meglehet sen nagy. A min ség a mentést l nem romlik. – JPG: gyakorlatilag minden képkezel program meg tudja jeleníteni, a fájlmérete is elég kicsi, ám mentéskor valamelyest romlik a kép min sége, és az összes réteg egy réteggé lapítva kerül bele. – PNG: gyakorlatilag ezt is minden képkezel meg tudja jeleníteni. A kép min ség nem romlik, ha ilyenbe mentjük, viszont gyakran a fájl mérete nagyobb, mintha JPG-be mentenénk. Ebbe is egy réteggé lapítva kerülnek bele a rétegek.
GIMP gondolat buborék • Nyissunk meg egy képet, amire a gondolatbuborékot rá fogjuk tenni és méretezzük át, hogy a hosszabbik oldala legfeljebb 400 képpont (pixel) legyen! • (Ez csak azért kell, mert minél kisebb a kép, annál gyorsabban lehet vele dolgozni, és gyakorláshoz ekkora kép is elég.) • Ha nem látszik a Rétegek lap, akkor a menüponttal jelenítsük meg! • Most pedig válasszuk ki a Szöveg eszközt az eszköztárról! • Kattintsunk oda a képen, ahova a gondolat buborék szövegének bal fels sarkát szeretnénk! • Ekkor megjelenik a szövegszerkeszt ablak, amibe írhatunk, és a szöveg a képen is látható.
• A rétegek lapon látszik, hogy a szöveg egy új, speciális szöveges rétegbe kerül. • A bet típust, méretet, igazítást stb. az eszköztár alatt a szöveg eszköz beállításai közt változtathatjuk meg. • Gyakori, hogy mégsem teljesen ott van a szöveg, ahol jó lenne. • Ha így van, akkor válasszuk ki az Áthelyezés eszközt, és tegyük arrébb! • Csak akkor tudjuk arrébb tenni a szöveget, ha az áthelyezés eszközzel olyan helyen nyomjuk le az egérgombot, ahol épp bet van. • Ha jó helyen van az egérmutató, akkor át is alakul kézb l négy ágú nyíllá. • Ha ez kényelmetlen, akkor az Eszközbeállítások lapon kapcsoljunk át Az aktív réteg áthelyezésére!
19
• Hozzunk létre egy átlátszó réteget! • Ez a réteg a háttér és a szöveges réteg közé kerüljön. • Ha nem ott jön létre, akkor a Réteg lap alján a lefelé és felfelé mutató nyilakkal (Réteg > Verem) változtathatjuk az aktív réteg helyét a rétegek közt. • Most válasszuk ki az Ellipszis-kijelölés eszközt! • Jelöljünk ki egy ellipszist, amibe belefér a szöveg! • Aztán töltsük ki a kijelölést fehérrel! • (Pl. az el térszín / háttérszín valamelyikét állítsuk fehérre, fogjuk meg egérrel ezt a színt, vigyük a kép fölé, és engedjük el az egérgombot.) • Ugyanígy csináljuk meg a gondolatbuborékot a fejjel összeköt kis fehér köröket! • A végén a Kijelölés / Semmit menüponttal szüntessük meg a kijelölést!
• Hozzunk létre egy újabb réteget, ami a Rétegek lapon a fehér buborék rétege és a háttér rétege közé kerüljön! • Válasszuk ki most a fehér buborék rétegét, és a Kijelölés menüben válasszuk a Lebeg menüpontot! • Ezzel kijelöltünk mindent, ami ezen a rétegen nem átlátszó: azaz pont a buborékokat. • Szerkesztés > Másolás • A Rétegek lapon kattintsunk a legutóbb létrehozott rétegre, mert most azon kell dolgozni. • Szerkesztés > Beillesztés • A Kijelölés / Növelés menüponttal növeljük meg a kijelölést 2 képpontnyival (pixellel), és töltsük ki a kijelölést feketével! • Így ez a réteg két képponttal kikandikál a fehér buborék réteg alól, és ezzel fekete keretet ad a buboréknak.
Ember áthelyezése másik képre • Természetesen ehhez kell két kép: az egyiken van az ember, a másikon a háttér, ahova helyezni szeretnénk. • Jó, ha az embernek lesimul a haja, (különben szinte lehetetlen körbevágni) és ha a fényviszonyok megegyeznek a két képen. • (Esetemben mindkét képen borult az id , így nem kell ügyelni a fény és az árnyékok irányára.)
• Nyissuk meg az embert ábrázoló képet! • A Szabadkézi kijelölés eszközzel nagyjából jelöljük körbe az embert: inkább b vebb legyen a kijelölés, mint sz k! • Nem kell nagyon görcsösen fogni az egeret: ha nem sikerül els re kijelölni az egész alakot, akkor sem kell el lr l kezdeni a kijelölést. • A Shift billenty t nyomva tartva új részekkel b víthetjük a kijelölést, a Control nyomvatartásával pedig feleslegesen kijelölt részeket vonhatunk ki bel le. • Ha ez megvan, akkor a Szerkesztés / Másolás menüponttal másoljuk ki a vágólapra a kijelölt részt! • Most nyissuk meg a háttér képet is! • Hozzunk létre egy új réteget! • Ezen a képen a Szerkesztés / Beillesztés menüponttal illesszük be a vágólapról az embert: ezzel a Rétegek lapon is láthatóan létrejön egy új "Lebeg kijelölés" típusú réteg
20
• Réteg rögzítése. • Ha idáig megvagyunk, akkor be is zárhatjuk a másik képet (amin a változtatásokat nem kell menteni). • Már most érdemes elmenteni ezt a képet is, de nem a Fájl / Mentés menüponttal, mert akkor felülírnánk az eredeti képet, hanem a Fájl / Mentés másként menüponttal. • Praktikus most XCF kiterjesztéssel elmenteni, hogy mindkét réteg megmaradjon. • (Tehát, ha a Név mez be azt írjuk, hogy "athelyezett.xcf", akkor a GIMP automatikusan a saját XCF formátumában menti a képet.)
• Elképzelhet , hogy az ember rétege aránytalanul nagy a háttérhez képest: ekkor a Rétegek lapon válasszuk ki az ember rétegét (valószín leg eleve az van kiválasztva, de azért vessünk rá egy pillantást), majd az Átméretezés eszközzel kicsinyítsük megfelel méretre. • Mikor ezzel az eszközzel a képre kattintunk, megjelennek a réteg sarkaiban és az oldalain a méretez négyzetek, valamint egy párbeszédablak. • Valószín leg nem akarjuk, hogy az emberek arányai torzuljanak, ezért az egyik sarokban lév méretez négyzetet használjuk, és közben tartsuk nyomva a Control billenyt t! • Ha rossz helyen van az ember, akkor az Áthelyezés eszközzel arrébb tudjuk tenni. • (Fontos, hogy az egérgombot ott nyomjuk le, ahol az ember látszik és nem a háttér, különben a háttér rétegét visszük arrébb.)
• Ha már jó helyen van az ember, gy djünk meg róla a Rétegek lapon, hogy az ember rétege van-e kiválasztva. • Aztán válasszuk ki a Radír eszközt és kezdjük el kitörölni az ember körül a felesleget. • Ehhez el ször érdemes az Ecsetek lapon egy nagyobb ecsetet választani, és azzal a nagyját kitörölni, majd egy kisebb, elmosódott szél ecsettel az ember körvonalát szépen körberadírozni. • Ez bizony id t igényel, ha szépen akarjuk csinálni
•
•
• • • • •
Ha nem mulasztottuk el XCF formátumba elmenteni ezt a képet, akkor most pár percenként nyomjuk meg a Control+S billenty kombinációt, hogy a legfrissebb változtatásaink is el legyenek mentve, így egy programhiba miatt csak kevés munkánk veszne kárba. Másik tanács, hogy radírozás közben gyakran engedjük el az egérgombot, mert a visszavonás (Control+Z billenty kombináció) az el egérgomb lenyomásig von vissza: azaz ha két percig az egérgombot folyamatosan nyomva tartva gyönyör en radírozunk, és a végén megcsúszik a kezünk, akkor a visszavonás a két perc munkáját visszavonja. Ellenben, ha öt másodpercenként elengedjük az egérgombot, akkor a visszavonás csak a legutolsó öt másodperces vonást csinálja vissza. (A visszavonást többször egymás után alkalmazva régebbi vonásainkat és m veleteinket is visszacsinálhatjuk.) Akkor sincs baj, ha mégis beleradíroztunk az emberbe: az Alt billenty t nyomva "ellen-radírozhatunk". Érdemes kinagyítani a képet, és úgy radírozni. A képablak alján látunk egy százalékot tartalmazó legördül menüt, azt állítsuk mondjuk 200%-ra, így kétszeres méretben látjuk a képet.
21
Rajz színezése • Tegyük fel, hogy van egy fekete-fehér rajzunk (tus, filctoll, ...), amit valami okból szürkeárnyalatosan szkenneltünk be. • Ez megfelel képerny s megjelenítéshez (web, prezentáció), de nyomtatáshoz érdemes eleve nagyobb felbontással, de fekete-fehérben (1 bites) szkennelni. • Ellenben, ha eleve szürkeárnyalatos a kép (ceruza, szén, kréta ...), akkor mindenképp jobb szürkeárnyalatosan szkennelni.) • Els dolgunk, hogy RGB-vé tesszük a képet, hogy színeket használhassunk: Kép / Mód / RGB. • (Ha a kép már eleve RGB módban van, akkor ez a menüpont természetesen nem használható)
• Ezután készítsünk másolatot a Háttér rétegr l! • Ebben az új rétegben csak a körvonalakat hagyjuk meg, a Színek / Színb l alfa menüponttal, a fehéret megadva színnek. • (Így ezen a rétegen a fehér pontok átlátszóak lesznek, a feketék átlátszatlanok, a szürkék pedig félig átlátszó fekete pontokká válnak.) • A háttér réteget egyel re színezd ki fehérre, a körvonalak rétegér l pedig készíts egy másolatot! • A fels réteghez továbbiakban nem nyúlunk, úgyhogy a rajz vonalai ezen szépen megmaradnak, bármit is barbárkodunk a többi réteggel.
• Ehhez használható a Kitöltés eszköz, ami egyszín egybefügg foltokat színez ki. • Állítsd eme eszköz Küszöbszintjét nullára (a 0 Küszöbszint azt jelenti, hogy a kitöltés nem folyik tovább arra, amerre akármilyen kicsi színváltozást talál. • jelöld be az Átlátszó területek kitöltése és a Mintakeverés négyzeteket • (Ha a Mintakeverés nincs bekapcsolva, akkor a kitöltés csak ott áll meg, ahol az aktív rétegen van színhatár, a Mintakeverést bekapcsolva viszont ott, ahol az összes egymást fed rétegb l kialakuló képen színhatár van.), • és tölts ki egy területet!
• Ha két színezend folt közt rés van a vonalon, akkor át fog folyni a szín. • Ez ellen azt tehetjük, hogy el ször ceruzával (nem ecsettel!) olyan szín vonalat húzunk a résekbe, amivel majd kitölteni akarunk, aztán ugyanezzel a színnel használjuk a Kitöltés eszközt. • A másik, ami látszik, hogy a fekete vonalak mentén randa szürkés részek vannak. • Ez azért van, mert a rajzon nem csak fekete pontok vannak, hanem a fekete-fehér találkozásnál szürkék is. • Ez azért jó, mert így a monitoron nem fog olyan recésnek látszódni a vonalak széle. • Hogy eltüntessük ezeket a részeket, a kitöltés után ugyanazzal a színnel, a ceruza eszközzel színezzük be ezeket a részeket is! • Másik megoldás, hogy a Kitöltés Küszöbszintjét állítjuk magasabbra. • Gyakran ez is m ködik, ám néha a szomszédos már kiszínezett területekre is átfolyik a szín.
22
GIMP kristálygomb
• Készítsünk egy új 256x256 képpontos képet! • El ször színezzük ki a hátteret (kiválaszthatjuk az el térszínt, aztán Szerkesztés / Feltöltés az el térszínnel). • Ezután hozzunk létre egy új réteget, váltsunk át az új rétegre és jelöljünk ki rajta egy kört! • Töltsük ki ezt a kört valami más színnel! • A kör kijelölését még ne szüntesd meg, az kell a következ lépéshez!
• Készítsünk egy új réteget, és töltsük ki feketével az el lépésben meghagyott kijelölést! • (Akkor jó, ha ez a fekete kör most teljesen eltakarja a lentebb lév t.) • Most a kijelölést jelz villogó szaggatott vonalat vigyük kissé jobbra és lefelé • Kijelölés / Lágy széllel lágyítsuk meg a kijelölés szélét 40 pontnyival • (ne lep djünk meg, hogy ennek a m veletnek az eredménye nem látszik meg a villogó szaggatott vonalon), • aztán a Szerkesztés / Törléssel töröljük az így lágyított kijelölést a fekete körb l! • Most látszik, hogy nem egy éles határú részt töröltünk ki, hanem egy lágy átmenetet. • Gyorsan szüntessük meg a kijelölést (Kijelölés / Semmit)! • Állítsuk be a réteg Átlátszatlanságát kisebbre a Rétegek lap tetején ízlés szerint!
• Hozzunk létre egy új réteget, jelöljünk ki rajta egy ellipszist. • (Most is arrébb tehetjük utólag a kijelölést, ha nyomjuk az Alt billenty t.) • El térszínnek állítsuk be a fehéret, aztán válasszuk ki Színátmenet eszközt, • a beállításainál a Színátmenet felirat mellet lév átmenetes gombra kattintva megjelenik a színátmenetek listája: • ebb l válasszuk az El térb l átlátszóba átmenetet, és ezzel töltsd fel a kijelölést! • Ha els re nem pont olyan lesz a színátmenet, ahogy szerettük volna, akkor vonjuk vissza (Control+Z), majd próbálkozzunk újra!
23
• A Szöveg eszközzel írjunk be valami szép szöveget! • Ez egy új szöveges réteget fog létrehozni: ha megvagyunk a szöveggel, akkor a gépeléshez megnyílt ablakot zárjuk be! • Ezután (de el tte is lehetett volna) beállíthatjuk a bet típust, középre rendezést, stb. • Valószín leg nincs jó helyen a szöveg: válasszuk ki tehát az Áthelyezés eszközt, a beállításainál válasszuk A jelenlegi réteg áthelyezését és tegyük a helyére a szöveget! • A Rétegek lapon tegyük ezt a szöveget a csillogás réteg alá • (a Rétegek lap alján lév nyilacskákkal tehetjük ezt meg), • és állítsd be ízlés szerint az Átlátszatlanságát!
• A Rétegek lapon tegyük aktívvá a gomb rétegét, és a Sz k / Fény és árnyék / Vetett árnyék eszközzel készíts neki egy szép árnyékot! • (Figyelem! Ekkor megnyílik egy ablak, ahol az árnyék paramétereit beállíthatjuk, de ez az ablak néha a többi ablak mögött jelenik meg, ezért a tálcán kell megkeresni, vagy az Alt+Tab billenty kombinációval átváltani rá!)
• És most jön a rétegek nagy el nye: ha nem tetszik ez a színösszeállítás, akkor könnyedén változtathatunk rajta: • tegyük aktívvá a gomb rétegét, és kapcsoljuk be a Zárolást! • (Ez a jelöl négyzet a Rétegek lap tetején van.) • Ett l kezdve nem lehet festeni a réteg átlátszó területeire. • A kiválasztott színnel most könnyedén kitölthetjük ezt a réteget. • A hátteret pedig úgy lehet mintával feltölteni, hogy átváltunk a háttér rétegre, aztán a Minták lapról rádobunk egy mintát.
24
GIMP Scott effektus • A Scott effektussal szép erodált felületeket hozhatunk létre
• Készítsünk egy új, 256x256 képpont méret képet! • Hozzunk létre egy új réteget, • váltsunk át az új rétegre, • hozzunk létre egy kör alakú kijelölést, majd töltsd ki színátmenettel! • (Tipp: állítsuk be az el tér és háttérszínt olyanra, amilyen színátmenetet akarunk, majd a Színátmenet eszközbeállításai közt a Színátmenet felirat melletti gombra kattintva válasszuk ki az egyik szimpatikus El térb l háttérbe színátmenetet, és azzal töltsük ki a kört!)
• A Kijelölés / Sz kítés menüponttal csökkentsük le a kijelölt kört 20 képponttal! • Az így lecsökkentett kijelölést töltsük ki ugyanezzel a színátmenettel, de most másik irányban húzzuk meg a színátmenet vonalát! Csökkentsük a kijelölést megint 20 képponttal, majd a Szerkesztés / Törlés menüponttal töröld ki a korong közepét! • A Kijelölés / Semmittel megszüntethetjük a kijelölést, hogy ne zavarjon a villogása. • Most ellen rizzük a Rétegek lapon, hogy tényleg két réteged van, és a kör a fels rétegen van! • Ha nem így van, akkor kezjük elölr l, mert a többi lépés nem fog különben m ködni. • Egyébként ez a korong még nem a scott effektus része, ehelyett bármilyen alakzatot használhatnánk.
• A Rétegek lapon kattintsunk jobb egérgombbal a korong rétegére, válasszuk az Alfa-csatorna kijelöléssé alakítása menüpontot! • (Ezzel jelölhet ki minden pont, ahol ez a réteg nem átlátszó.) • Hozzunk létre egy új réteget, váltsunk át erre az új rétegre, majd töltsük fel Sz k/ Megjelenítés / Felh k / Plazmával! • (Ekkor csak a korong területe lesz kitöltve.) • Tegyük szürkeárnyalatossá ezt a plazmát Színek / Telítetlenné tevéssel!
25
• A Terület kiválasztása szín szerint eszközzel jelölhetünk ki egy szabálytalan területet ebben a plazmában a következ módon: • állítgassuk az Eszközbeállítások lapon a Küszöbszintet és bökjünk különböz helyekre, amíg nem vagy elégedettek a kijelölés alakjával! • A kijelölt területet töröljük ki! (Szerkesztés / Törlés) • Szüntessük meg a kijelölést (Kijelölés / Semmit)
• Készítsünk másolatot err l a rétegr l (Rétegek lap alján balról a negyedik gomb)! • Ekkor két példányban lesz meg ez a plazmás réteg: kapcsoljuk ki a lentebbi plazma réteg láthatóságát (a Rétegek lapon kattintsunk a réteg melletti szemre), • aztán váltsunk át a fels plazma rétegre!
• A Sz k / Leképezés / Buckaleképezés sz vel tegyük ezt a fels plazma réteget térhatásúvá! • El ször ellen rizzük, hogy a buckaleképezés párbeszédablak legfels legördül menüjében valóban a fenti plazma réteg van kiválasztva! • Kapcsoljuk be még ezen a párbeszédablakon az invertálást (ekkor nem domború, hanem homorú lesz a hatás) és a Mélységet állítsuk úgy, hogy az el képen látható eredmény jól mutasson! • Így egy kicsit furán néz ki, ezért állítsuk át a domború plazma réteg Módját Szorzásra! • (a Rétegek lap fels részén van erre egy legördül menü) • Így az erodált rész színe nem sima szürke lesz, hanem keveredik a korong színével.
26
• Ha szeretnénk, hogy az erodált rész más szín legyen, akkor kapcsoljuk vissza a lejjebb lév plazma réteg láthatóságát, váltsunk is át rá, aztán pl. a Színek / Színezés menüponttal változtassuk meg a színét! • Ez a Színezés kissé megtéveszt : a Színezetnél lehet kiválasztani az alapárnyalatot a szivárvány színei közül (amit számban kifejezni kissé érdekes). • A Telítettség adja meg, hogy milyen arányban keverjük a színbe az alapárnyalatot a szürkéhez (ha ez 0, akkor szürke lesz a szín, ha 100, akkor az alapárnyalat lehet legrikítóbb változata). • A Világosság neve pedig magáért beszél.
Plexi GIMP-pel • Készítsünk egy új képet, mondjuk 300x300 képpont méret t! • A hátteret töltsük ki valamivel, ami nem fehér és nem szürke! • Válasszuk ki a Szöveg eszközt • Állítsunk be fehér bet színt és 200-as bet méretet, lehet leg valami félkövér bet típussal! • Írjunk így be egy bet t! • A fehér bet rétegét másoljuk le! (A Rétegek lap alján a negyedik gombbal) • A másolatot töltsük ki szürkével! (Egyszer en dobjuk rá a szürke színt! Mivel ez még szöveges réteg, csak a szöveget fogja átszínezni.)
• Váltsunk át a fehér bet rétegére! • Alkalmazzunk rajta Sz k / Elmosás / Gausselmosást, 5px sugárral! • Ezzel ez a szöveges réteg normális réteggé válik: nem lehet továbbiakban a szövegét, bet típusát, stb. változtatni. • Most jön a buckaleképezés. Váltsunk tehát most vissza a szürke szöveges rétegre, és alkalmazzuk rajta Sz k / Leképezés / Buckaleképezést, úgy, hogy a buckaleképezés párbeszédablakban, a fenti legördül menüb l a fehér bet s réteget választjuk! • Ezzel a buckaleképezés a szürke rétegen lesz végrehajtva, de a "buckásítási térképként" a fehér réteget használja. • Ezután kapcsoljuk ki a fehér réteg láthatóságát!
27
• A Rétegek lapon válasszuk ki a szürke szöveg rétegét, és kattintsunk is rá jobb egérgombbal, majd a felugró menüb l válasszuk az Alfacsatorna kijelöléssé alakítása menüpontot! • Ezzel azt a részt lehet kijelölni, ami az adott rétegen nem átlátszó. • Esetünkben csak a bet nem átlátszó, azaz ez lesz kijelölve. • Ezután Kijelölés / Sz kítés 3 képponttal, majd Kijelölés / Lágy szél 2 képponttal. • Így a bet nek csak a belseje van kijelölve, a buckásított pereme nem.
• Vegyük el a Színek / Görbék párbeszédablakot: itt válasszuk ki az alfa csatornát a fels legördül menüb l, • (!! tényleg válasszuk ki, különben a színét és nem az átlátszóságát fogjuk állítani !!) • és a ferde vonal jobb fels pöttyét húzzuk le az alsó vízszintes vonalig • Ezzel a görbével meg lehet adni, hogy az eredeti értékek (vízszintes tengely) milyen új értéket (függ leges tengely) vegyenek fel. • A 100%-os átlátszatlanságú pontoknál (a vízszintes tengely jobb széle) a görbe 25% magasságot ér el a függ leges tengelyen, azaz a teljesen átlátszatlan pontokból a görbe 25%osan átlátszó pontokat csinál.
• Ha ez megvan, szüntessük meg a kijelölést (Kijelölés / Semmit), • és csináljunk egy Sz k / Fény és árnyék / Vetett árnyékot ennek a félig átlátszóvá vált bet nek! • (Ne feledjük, hogy ennek a párbeszédablaka néha a többi ablak mögött születik meg, úgyhogy meg kell keresnünk!) • Még állítsunk egy kicsit a színén, hogy ne unalmas szürke legyen: Színek / Színezés.
28
Krómozott bet k • Színezzük valahogy ki a hátteret, amin majd jól fog látszódni a fehér meg a szürke! • Aztán a szöveg eszközzel készítsünk egy jó nagy bet s fehér feliratot. • A krómozás íves bet készleteken jobban néz ki, mint szögleteseken.
• Készítsünk másolatot a felirat rétegr l! • A másolat réteg átlátszatlanságát alakítsuk kijelöléssé (a Rétegek lapon kattintsunk jobb egérgombbal a másolt rétegre, és a felbukkanó menüb l válasszuk az Alfa-csatorna kijelöléssé alakítása pontot!) • Az így kijelölt bet ket a színátmenet eszközzel töltsük ki sötétszürkéb l világosszürkébe átmenettel! • Ehhez tipikusan az El térb l háttérbe színátmenetet érdemes használni, kétféle szürke színnel.
• Most fontos, hogy teljesen telítetlen szürkéket válasszunk, azaz a színválasztó párbeszédablakban az "S" csúszka 0-n álljon • Aztán gyorsan szüntesd meg a kijelölést: Kijelölés / Semmit • Váltsunk vissza a fehér rétegre, és alkalmazzunk rá elmosást (Sz k/ Elmosás / Gauss-elmosás)!
• Váltsunk megint a fels , szürke átmenetes rétegre, és használjuk rajta a Sz k/ Leképezés / Buckaleképezés (Bump map) sz t! • A felbukkanó párbeszédablakban felül, a Buckaleképezés legördül menüb l válasszuk ki a fehér réteget! • Minél nagyobb sugarú elmosást alkalmaztunk az el lépésben, annál nagyobb lesz majd a buckásításnál a domborodó rész.
29
• A buckásítás eredménye az elmosás sugarától függ en. • Balról jobbra: nincs elmosás / 5 px elmosás / 10 px elmosás.
• Most kapcsoljuk ki a fehér réteg láthatóságát, • Váltsunk át a szürke átmenetes, most már buckásított rétegre! • A Színek / Görbék menüponttal hozzuk el az alábbi párbeszédablakot, és állítsuk olyanra a görbét, mint az alábbi képen! • Ha a vonalat kezdjük arrébb húzni, akkor automatikusan egy új pont jelenik meg rajta. • Ha egy pontot nagyon közel húzunk a másikhoz, akkor összeolvasztja ket: így lehet megszabadulni a felesleges pontoktól.
• Mit is jelent ez a görbe? • A vízszintes tengelyén az eredeti kép világosság értékei, a függ legesen a kimeneti értékek vannak. • Ez a m velet nagyon megváltoztatja a színeket, és ha nem 0 telítettség szürkéket használtunk, akkor most mindenféle csúnya színek megjelennek.
30
Önálló gyakorlatok
Montázs • Lássuk, hogyan lehet több képet lágy átmenettel egymásra illeszteni! • Nyissunk meg egy képet, majd Fájl / Megnyitás rétegekkénttel nyissunk meg egy új képet! • (Adjunk alfa csatornát a réteghez, ha szükséges) • Az alább látható példán a két kép egyforma méret , ezért a fenti réteg teljesen takarja az alsót.
• Kapcsoljuk be a gyorsmaszkot: ezt a kép bal alsó sarkában lév gombbal tehetjük meg. (Vagy a Kijelölés / Gyorsmaszk kibe menüponttal.) • Ekkor megjelenik a félig átlátszó piros gyorsmaszk. • Ahol ez piros, ott nem lesz kijelölés, mikor kikapcsoljuk a gyorsmaszkot – ahol átlátszó, ott lesz. • Az el nye, hogy bármivel szerkeszthetjük, amivel amúgy festenénk.
31
• Válasszuk ki a színátmenet eszközt, és állítsuk be az El térb l háttérbe színátmenetet! • Az eszköztár alatti színválasztó bal alsó sarkában van egy fekete-fehér pici ikon: nyomjuk meg ezt, hogy az el térszín fekete, a háttérszín fehér legyen! • Most húzzunk színátmenetet a képre! • Ahol egyébként a kép feketére fest dne, ott a gyorsmaszk piros lesz, azaz ott nem lesz kijelölés; ahol fehérre fest dne, ott a gyorsmaszk átlátszó lesz, azaz ott lesz kijelölés. • A köztes árnyalatok köztes átlátszóságú gyorsmaszkot eredményeznek: ezek a pontok az árnyalatuknak megfelel mértékben lesznek kijelölve.
• Kapcsoljuk ki a gyorsmaszkot, aztán Szerkesztés / Törlés. • Ahol a gyorsmaszk átlátszó volt, ott törl dik a fels réteg, és az alsó réteg válik láthatóvá. • Szüntessük meg a kijelölést, aztán Fájl / megnyitás rétegekként a következ képet. • Jelöld ki szabadkézi kijelölés eszközzel nagyjából az alakot! • Persze nem kell egy menetben kijelölni, hiszen a Shift-et nyomva b víthetjük a kijelölést, a Control-lal pedig sz kíthetjük.
• • • •
Kijelölés / Lágy szél, Kijelölés / Invertálás, Szerkesztés / Törlés. és a radír eszköz.
32
Viseltes fénykép • gimp_ gimp_viseltes.avi
• Csináljunk tehát viseltes fénykép imitációt! • A feldolgozandó fényképen kívül kell hozzá némi rozsda is. • (Szerintem érdemes magunknak érdekes textúrákat fényképezni, elejét véve a copyright problémáknak. )
• Akkor nyissuk meg a feldolgozandó képet! (Nem a rozsdát.) • Jelöljünk ki egy akkora téglalapot, ami magába foglalja a kép lényegi részét, és csináljunk róla másolatot (Ctrl+C, Ctrl+V): • a másolat ekkor a rétegek közt lebeg kijelölésként jelenik meg: duplán kattintsunk a nevére, és adjunk neki új nevet, hogy rendes réteggé váljon! • A háttér réteget valahogyan tegyük megkülönböztethet vé: • például a Színek / Színezés menüpontot használva tegyük barnássá.
• Váltsunk most vissza a fels rétegre, és csináljunk fehér szegélyt. • jobb klikk erre a rétegre a Rétegek lapon / Alfa csatorna kijelöléssé alakítása. • Aztán Kijelölés / Sz kítés mondjuk 10 képponttal, • Kijelölés / Invertálás, • végül Szerkesztés / Kitöltés a háttérszínnel {amennyiben fehér a háttérszín} • De izgalmas hatást érhetünk el kézzel festett kerettel is, f leg, ha érdekes alakú ecsetet választunk. • Ne feledkezzünk meg a végén a Kijelölés / Semmit l!
33
• Jöhet a rozsda! • A következ módon érhetjük el megfelel méret rozsdadarabot: • a fényképkivágás réteg van kiválasztva, majd a Réteg / Réteg átméretezése ablakban leolvassuk a méretet • Megnyitjuk a rozsda képét, és a Téglalap kijelölés eszközzel kijelölünkk egy részt. • Ekkor az Eszközbeállítások lapon beírjuk az el bb leolvasott szélesség és magasság értékeket a Méret mez kbe. • Ekkor még a téglalap közepét megfogva oda tehetjük, ahol megfelel nek látjuk a rozsdát.
• Ha jó hely van kijelölve, akkor nyomjunk Ctrl+C-t, majd a fotóra átváltva Ctrl+V-t! • (Fontos, hogy amikor a fotón Ctrl+V-t nyomunk, akkor a fényképkivágás rétege legyen kiválasztva, mert csak ekkor igazítja a beillesztett rozsdát automatikusan rá.) • A rétegek közt tehát megjelenik a jól ismert lebeg kijelölés: dupla klikk ennek is a nevére, és adjunk neki új nevet, hogy ez is rendes réteg legyen!
• válasszuk a Szín szerinti kijelölés eszközt, és a küszöbszintjét ízlésünk szerint állítva jelöljük ki a rozsdából azt a részt, amit majd kitörlünk. • Jöhet a Kijelölés / Lágy szél mondjuk 3 képponttal, majd a Szerkesztés / Törlés. • Szüntessük meg a kijelölést (Ctrl+Shift+A) aztán a rétegek lapon állítsuk át a rozsda réteg Módját Normálról például Szemcsés összefésülésre. • Ízlés szerint az Átlátszatlanságot is lejjebb vehetjük.
• Ezután jobb klikk a rozsda rétegre a Rétegek lapon, és jöhet az Összefésülés lefelé, ugyanis el fogjuk forgatni a fényképkivágást, amit nem tudnánk két rétegen egyszerre megcsinálni. • És most Réteg / Átalakítás / Tetsz leges elforgatás ... • Már 3 fok is megfelel eredményt ad. • Végül Sz k/ Fény és árnyék / Vetett árnyékkal csináljunk egy kis térhatást! • Ha nem kapcsolnánk ki az Átméretezés engedélyezését, akkor esetleg a képet átlátszó csíkkal toldjuk meg, hogy az árnyéknak legyen helye.
34
Autó átszínezése • Nyisd meg az autó képét, és els lépésként csináljunk egy másolat réteget a Rétegek lapon, és majd ügyeljünk rá, hogy az eredeti réteghez ne nyúljunk, hogy szükség esetén eredeti formájában rendelkezésre álljon. • A varázspálca-kijelölés eszközzel nagyjából ki lehet jelölni a karosszériát: kattintsunk valahova az autóra, és a varázspálca kijelöli azt a pontot és a környez hasonló szín területet.
• Ha túl nagy területet jelölne ki, akkor az Eszközbeállítások lapon vegyük kisebbre a Küszöbszintet, ha pedig túl kicsi területet jelöl ki, akkor nagyobbra. • Minden bizonnyal egyetlen kattintással nem tudjuk az egész karosszériát kijelölni, de ha a Shift billenty t nyomjuk kattintáskor, akkor az el kijelölés nem sz nik meg, és b víteni tudjuk a kijelölt területet. • Így Shift+kattintgatva nagyjából jelöljük ki az átszínezend részt!
• Mikor megvagyunk ezzel, alkalmazzuk a Kijelölés / Lágy szél menüpontot 1-2 képponttal, mert a varázspálca-kijelölés alapesetben elég durva szél kijelölést csinál. • Hozzunk létre egy új réteget, és töltsük ki rajta a kijelölést valami élénk színnel, ami jól megkülönböztethet az autótól és környezetét l! • Állítsuk át ennek a rétegnek a Módját pl. Szorzásra, hogy ne teljesen fedje a képet, és így látni lehessen a korrekcióra szoruló részeket. • Ecset eszközzel és Radír eszközzel korrigáljuk a hibákat! Ez bizony pepecs munka.
Most két módszer közül is választhatunk •
Kapcsoljuk be a legfels rétegnek az Zárolást! –
–
•
Innent l kezdve bármit festhetünk ezen a rétegen: ez a beállítás gondoskodik róla, hogy ne tudjunk az eredetileg átlátszó részekre festeni. A réteg Módjával is érdemes kísérletezni.
Ha nem akarunk mintát, viszont pontosabban akarjuk állítani a színt, akkor a következ módszer gyorsabb lehet: –
–
a Rétegek lapon a fels rétegen jobbkattintás / Alfa-csatorna kijelöléssé alakítása, és ki is kapcsolhatjuk a réteg láthatóságát, mivel most csak a körvonalára van szükségünk. Aztán váltsunk át a másik rétegre, és pl. a Színek / Színezés menüponttal kedvünkre megváltoztathatjuk az autó színét.
35
Élsimítás és lágy szél • A kép az ecset (balra) és a ceruza (jobbra) eszköz közti különbséget mutatja kinagyítva és normál méretben. • Láthatóan a ceruza vagy teljesen befest egy képpontot, vagy egyáltalán nem: ezt úgy hívjuk, hogy éles szél . • Ezzel szemben az ecset eszköz az ecsetvonás szélein egyes pontokat csak részben fest be, így az ecset eszközzel húzott vonal széle nem olyan rücskös: ez az élsimítás, gyakorlatilag ennek a tovább fokozása a lágy szél.
• Ugyanis a kör kijelölés szélénél az élsimítás miatt sok pixel csak "félig van kijelölve", ezért a feketével kitöltés is félig tölti ki: fehér háttéren ezek szerint szürke pontokat kapunk. • De utána a fehér kitöltés is csak félig érvényesül ezekben a pontokban, és így a szürke pontok világosszürkévé válnak. • Ezért lehet a kijelölés eszközöknél kikapcsolni az Élsimítást, ezért van ceruza is, és ezért van több fest eszköznél (például a radírnál) az Éles szél beállítás.
• A kurzor billenty kkel is lehet a képen navigálni, de csak akkor, ha nem valamelyik kijelöl eszköz, vagy az Áthelyezés van kiválasztva: • ezeknél az eszközöknél ugyanis a kurzor billenty kkel az aktív réteget tudjuk a helyér l elmozgatni. • Ha a Shift billenty t is nyomva tartjuk eközben, akkor nagyobb lesz a lépésköz.
• De ezzel azért problémák is vannak: például fehér háttéren ellipszis-kijelölés eszközzel kijelölünkk egy kört, miközben a beállításai közt be van kapcsolva az Élsimítás (ez az alapértelmezett). • Ha most a kijelölt kört kitöltjük feketével, majd fehérrel, akkor a következ ábrát kapjuk
Navigálás • Az egér görg görgetése különböz billenty ket lenyomva a következ hatással van: • Billenty nélkül: le-fel görgeti a képet • Shift: jobbra-balra görgeti a képet • Control: nagyít-kicsinyít • Control+Shift: váltás az ecsetek közt • Control+Alt: váltás a színátmenetek közt • Shift+Alt: váltás a minták közt
• Ez alól is van kivétel: • ha a téglalap, vagy ellipszis kijelölés eszközt használjuk, és még látszik a kijelölés módosító keret, akkor a kurzor billenty kkel mozgathatjuk/méretezhetjük a kijelölést attól függ en, hogy az egérkurzor a kijelölés módosító keret mely részén van.
36
• képablak jobb alsó sarkában van egy négy irányú nyíl gomb: • ha ezen lenyomjuk az egérgombot, akkor el bukkan a kép kicsiben, amin az egérrel mozogva állíthatod be, hogy a kép mely része látszódjék az ablakban. • Ez a kis ablak addig látszik csak, amíg az egérgombot nyomva tartod.
• A Navigáció lapon szintén látszik a kép kis mása, ahol szintén mozoghatunk az egérrel és az egérgörg vel. • S t van rajta egy csúszka, amivel a nagyítást állíthatjuk, és hat különféle nagyító gomb: • ezek balról jobbra • Nagyítás • Kicsinyítés • Nagyítás 1:1 : olyan nagyítást ad, ahol a kép minden képpontja pontosan egy képerny képpont méret : ezt 100% nagyításnak is hívjuk • Kép illesztése az ablakba : a kép teljes egészében látható lesz az ablakban • Kép illesztése az ablakhoz : a magasság és a szélesség közül az egyiket illeszti, a másik irányban viszont le fog lógni a kép. • Ablak illesztése a képhez : az ablak méretét változtatja, hogy a jelenlegi nagyítás mellett lehet leg az egész kép látszódjon, de azért a képerny méreténél nem lesz nagyobb az ablak.
Útvonalak • A GIMP-ben az útvonalak néven beziére görbék segítségével bonyolult ábrákat hozhatunk létre. • Egy útvonal több különálló komponens l állhat. • Egy komponens több egymáshoz kapcsolódó szakaszból állhat. • Minden szakasz a két végpontja (ezt rögzítésnek nevezzük a GIMP-ben) közt húzódik, a görbületét pedig a végpontjaihoz csatlakozó egy-egy vezérl pont határozza meg.
• Valamelyik lapon a lap menüjét csalhatjuk el ezzel a gombbal • és a lap hozzáadása almenüb l válasszuk a Navigációt!
• Az aktuális nagyítást az ablak alján lév legördül menü is mutatja, és azt itt állítani is lehet. • Ett l balra az egérkurzor aktuális pozíciója látszódik: itt a bal fels képpont a (0,0). • A Nézet menüben szintén lehet állítani a nagyítást. • Hasznos gyorsbillenty k az 1: ezzel 100%-os nagyítást állíthatunk be; és az F11 amivel teljes képerny s módba (és persze vissza) válthatunk.
• Az ábrán egy két görbéb l álló útvonal látható. • A kijelölt rögzítés fehér, és csak az vezérl pontjai látszódnak. • A másik képen látszik az Útvonalak lap. • Hasonló m veleteket lehet velük végrehajtani, mint a rétegekkel, de van három új gomb: • az Útvonal kijelöléssé alakítása, • a Kijelölés útvonallá alakítása (ennek megfelel menüpontok a Kijelölés menüben is vannak) • és az Útvonal körberajzolása (ennek a menüpontja a Szerkesztés menüben is megtalálható)
37
Útvonal létrehozása • Ha van épp kijelölésünk, akkor az Útvonalak lapon a Kijelölés útvonallá alakítása gombbal létrehozhatunk bel le egy új útvonalat. • Létrehozhatunk kézzel is útvonalakat az Útvonalak eszközzel. • Bal egérgombbal kattintva létrehozhatjuk az els rögzítést (szakasz végpontot), majd tovább kattintgatva újabb rögzítések lehelyezésével készíthetjük el a komponenst. • Csak kattintgatva a görbe szögletes lesz, és a vezérl pontok nem látszanak.
Ezen kív l a következ képp szerkeszthetjük a görbét • Egy rögzítésre kattintva kijelölhetjük a pontot (ekkor kitöltetlenné válik). Shift+kattintással több rögzítés kijelölhet . • A kijelölt rögzítéseket egérrel arrébb vihetjük. Az Alt gombot nyomva az egész útvonalat arrébb vihetjük. • Control+Delete billenty vel a kijelölt rögzítések törölhet k. • Ha az egeret egy görbeszakasz fölé visszük, akkor az egérkurzor mellet megjelenik a négy ágú nyíl: ekkor az egérrel arrébb vihetjük a szakasz ama pontját, és az egész szakasz megfelel en görbülni is fog. Ha közben a Shift gombot is nyomjuk, akkor a szomszédos szakaszok is vele görbülnek, hogy ne legyen törés a görbében.
• Ha egy vezérl pont fölé visszük az egeret, akkor a kurzor kézzé alakul, és a vezérl pontot arrébb vihetjük. Ha közben a Shift-et nyomva tartjuk, akkor az adott rögzítéshez csatlakozó másik vezérl pont is mozog, hogy ne legyen itt törés a görbében. • Ha nem látszik egy rögzítés vezérl pontja, akkor a Control billenty t nyomva tudjuk azt kihúzni a rögzítésb l. • Ha egy komponens egyik végpontja van kijelölve, akkor a Control-t nyomva egy másik komponens végpontjára kattintva össze lehet zni a két komponenst.
• Ha az egérgombot nyomva tartva húzzuk is az egeret, akkor rögtön a vezérl pontokat is meghatározhatjuk és ívesek lesznek a szakaszok. • Ha be akarjuk zárni a komponenst, akkor a Control gombot nyomva tartva vigyük az egeret a komponens kezd pontja fölé (ekkor a kurzor mellet két egymásba kulcsolódó karika jelenik meg) és kattintsunk!
• Ha a komponens valamelyik végpontja van csak kijelölve, akkor a görbén kívül kattintva újabb rögzítések f zhet k a komponenshez. • A görbén kívül kattintva új, az el bbiekkel nem összefügg komponenst kezdhetünk, ha: – Mindkét végpont ki van jelölve. – Egyik végpont sincs kijelölve. – A kattintás közben nyomjuk a Shift gombot.
• Az átalakító eszközökkel az egész útvonalat átalakíthatjuk, ha az eszközbeállítások lapon a Hatókör gombok közül az Útvonal átalakítása gombot nyomjuk le. • (Csak ne felejtsük visszaállítani!) • Ó, igen, mikor az útvonal szerkesztése után átváltunk másik eszközre, akkor láthatatlanná válik az útvonal, de az Útvonalak lapon a rétegekhez hasonlóan bekapcsolhatjuk a láthatóságát.
38
Rajzolás útvonalakkal • Ugyan az Útvonalak lapon a rétegekhez hasonlóan ki-be lehet kapcsolni egy útvonal láthatóságát, az útvonal nem fog látszani, ha nem XCF formátumba mentjük a képet. • Viszont kétféleképpen is látható hatást érhetünk el: az útvonal kijelöléssé alakításával, és az útvonal körberajzolásával.
• Az Útvonalak lapon az Útvonal kijelöléssé alakítása gombbal az aktuális útvonal alapján kijelölésünk lesz, amit például kitölthetünk színnel, színátmenettel, de persze bármi mást csinálhatunk vele, amit egy kijelöléssel általában. • Például fekete-fehér képünket finomíthatjuk ezzel: az els képen látható madár fekete részeit kijelöljük a Szín szerinti kijelölés eszközzel, az Útvonalak lapon lév gombbal átalakítjuk a kijelölést útvonallá, majd a másik gombbal az útvonalat kijelöléssé, és egy új rétegen feketével töltjük ki a kijelölést, így kapjuk a második képet. • Az Útvonal kijelöléssé alakítása ugyanis nem tör dik a kijelölés kis rücskeivel.
• Az Útvonal körberajzolása gombot megnyomva (ne feledd, ez megtalálható az Útvonalak lapon és a Szerkesztés menüben is!) a következ párbeszédablak ugrik fel (ha lenyitottuk a Vonalstílust is):
• El ször pirossal rajzoljuk körbe, a Túlnyúlási korlátot 100-ra állítva; • majd feketével, 0 Túlnyúlási korláttal, így látszik a Túlnyúlási korlátot beállítás hatása.
• Az el bbi madár pontozás típusú El redefiniált vonalmintával.
39
• Ehez el ször Ecset eszközt választjuk, • beállítjuk a Pencil Sketch (16x16) ecsetet, • az eszközbeállítások közt a Színátmenet színének használatát German flag smooth színátmenettel 100 px hosszal. • És ekkor jöhet az Útvonal körberajzolása, ahol csak be kell kapcsolni a Körberajzolás fest eszközzelt (és persze az Ecset eszközt választani).
• Ezen kívül megemlíthet az is, hogy az Egyenletes helyett a Mintát választva az aktuális mintával fogja kitölteni a vonalat, vagy hogy nem csak az Ecset eszköz választható körberajzoláshoz...
Festés • A másoló eszköz • Ezzel az eszközzel eltüntethetünk ezt-azt a képb l, ha megfelel környezetben van. • Itt például a part két szakaszát rámásoljuk a vízbefolyásra. • Emlékeztet : Control-t nyomva kell oda kattintani, ahonnét másolni akarunk, majd Control nélkül másolni. • Ehhez praktikus lágy szél ecsetet használni, hogy még kevésbé látszódjon a csalás.
• Ezzel az eszközzel nem csak más rétegr l, de akár másik megnyitott képr l is lehet másolni. • Az Igazítás beállítás értékei: • Nem igazított: kijelöljük Control-lal a másolás forrását: mondjuk épp egy bohóc orrát: ezután akárhányszor, akárhol lenyomod az egérgombot, a bohóc orrától kezd en fogunk másolni. • Igazított: ez esetben a forrás kijelölése után az els egérgomb-lenyomással határozzuk meg, hogy mennyivel eltolva fogunk másolni: a további egérvonásokkal bemásolt részletek ehhez fognak illeszkedni. (Ezt alkalmazták a fenti videóban is, hogy mikor a vízen a tükörképet festik, akkor a képforrás is a vízen legyen, ne pedig újra az eredeti kiindulópont.) • Regisztrált: megegyezik a forrás és a cél pozíció: csak akkor van értelme, ha másik rétegr l másolunk.
gimp_ gimp_clone.avi
Radír • Ha a radír használata közben nyomjuk az Alt billenty t, akkor a korábban kiradírozott részeket "visszaradírozhatjuk". • Ez nem m ködik a háttér rétegen, ha nincs alfa csatornája
40
Beállítások • Elhalványuulás (200px)
• Összeadódó - ezt bekapcsolva egy ecsetvonás (egérgomblenyomás) önmagára is hat. • A baloldali képen nincs bekapcsolva, ezért az egyforma átlátszatlanságú. • A jobboldalin be van kapcsolva, ott kevésbé átlátszó, ahol az ecsetvonás keresztezi magát. • Láthatóan a jobboldali képen alapvet en sötétebb az ecsetvonás, mivel a GIMP ecsetkezeléséb l adódóan a 100-nál kisebb Távolságú ecsetek vonása valamilyen szinten mindenhol fedi magát. • Hogy látszódjon a hatása, a beállítások közt az átlátszatlanságot alacsonyra kell állítani és/vagy a Módot át kell állítani.
Kijelölés és útvonal körberajzolása • Színátmenet használata • baloldalt animated Confetti ecset Full saturation spectrum CW színátmenettel • jobboldalt Golden színátmenet.
Ecsetek • Az ecsetek lapon háromféle jelölést kaphatnak az ecsetek: • + jel a sarokban: ha az ecset nagyobb, mint amekkorának a lapon látszik. Ha egy ilyenen nyomva tartjuk az egérgombot, akkor megjelenik teljes méretben. • Kék háromszög a sarokban: ez a parametrikus ecsetek jele • Piros háromszög a sarokban: változó alakú ecset,
• az útvonalakat körbe lehet rajzoltatni. • Ugyanezt a kijelöléssel is meg lehet tenni, ám ennek az eredménye nem lesz olyan szép, úgyhogy továbbra is ajánlom a kijelölés útvonallá alakítását, és annak a körberajzolását.
• Mikor egy ecsettel rajzolunk, akkor a GIMP a kiválasztott ecset formájú nyomokat hagy a rajzon. • Sokszor ezek a nyomok nagyon közel vannak egymáshoz, a soron következ nyom szinte teljesen fedi az el t, és így gyakorlatilag folyamatos vonalat kapunk. • A Távolság csúszkán adhatjuk meg, hogy milyen messze legyenek egymástól a nyomok, az ecset méretének százalékában megadva.
41
Parametrikus ecsetek • Ecset távolság fentr l lefelé: 20, 50, 100, 200 • Ha valamit a vágólapra helyezünk, akkor az ecsetként is automatikusan megjelenik: • ez lesz az Ecsetek lapon az els helyen.
• Ha duplán kattintunk egy ilyen ecsetre, akkor újra megnyithatjuk ezt a beállító lapot. • (Azokat a parametrikus ecseteket, melyeket nem mi hoztunk létre, nem feltétlenül tudjuk megváltoztatni.) • De egy kis plusz beállítással az egérgörg vel is vezérelhetjük: a f ablak Fájl / Beállítások menüpontjával hívjuk el a beállítások párbeszédablakát! • Itt a Bemeneti Eszközök / Bemeneti Vezérl k alatt különböz egérgörg és billenyt zet eseményekhez rendelhetünk m veleteket.
• A f ablak Fájl / Beállítások menüpontjával hívjuk el a beállítások párbeszédablakát! • A Mappák / Ecsetek közt láthatjuk, hogy mely mappákban keresi a GIMP az ecseteket. • Alapesetben két ilyen van: az egyikben vannak a GIMP beépített ecsetei, a másikba teheted a saját ecseteidet (e mellett van pipa az Írható oszlopban).
• Az ecsetek lap alján lév szokásos gombsoron az Új ecset gombbal saját parametrikus ecsetet hozhatunk létre.
Rajzolt alakú ecsetek • Lehet ség van rá, hogy tetszés szerinti alakú ecsetet hozzunk létre. • Ezen belül is négy lehet ség van: • Fix alakú, a beállított színt használó: például a "Bird"' (a madár). • Fix alakú, saját színt használó: például a "Pepper" (a zöld paprika). • Változó alakú, a beállított színt használó: például az "animated confetti". • Változó alakú, saját színt használó: például a "Sparks" (a sárga "napocska").
saját ecset készítése • létrehozunk egy új képet, megrajzoljuk az ecsetet, majd megfelel formátumban elmentjük az el bb említett saját ecset mappánkba. • Hogy megjelenjen az ecsetek közt az új ecsetünk, az ecsetek lapon meg kell nyomni az Ecsetek frissítése gombot, vagy újra kell indítani a GIMP-et. • Akkor is frissíteni kell az ecseteket, ha már meglév ecsetet alakítottunk át.
42
Fix alakú, a beállított színt használó ecsetek • A Fájl / Új menüponttal el hívható párbeszédablakban most a Speciális lehet ségek közt állítsuk a Színsémát Szürkeárnyalatosra, a Kitöltés ezzelt pedig fehérre! • Így nem tudunk színes ecsetet rajzolni, hanem ahol az ecsetet fehéren hagyod, ott majd rajzoláskor átlátszó lesz, ahol pedig feketére fested, ott a rajzoláskor a beállított el térszínnel fog festeni. • A különböz szürke árnyalatok pedig természetesen az el térszínnel fognak rajzolni különböz átlátszósággal.
Például egy ilyen ecsettel, a Távolságot 1-re állítva
• Ha kész vagyunk, akkor mentsük el a képet a saját ecset mappádba, GBR kiterjesztéssel! • Ekkor megkérdi, hogy mi legyen az ecset neve, és az alapértelmezett távolság. • Mikor elmentettük, az ecsetek lap alján nyomjuk meg az Ecsetek frissítése gombot (a jobb széls ), és már használhatjuk is a saját ecsetünket.
Fix alakú, saját színt használó ecsetek • Szinte ugyanaz, mint az el , csak az új kép párbeszédablakban a Speciális lehet ségek közt állítsuk a Színsémát RGBre, a Kitöltés ezzelt pedig Átlátszóságra! • Az ilyen ecset a saját színeit használja, a fehér is fehéren fest, csak ott lesz átlátszó, ahol tényleg átlátszónak hagyjuk.
Például egy ilyen ecsettel, a Távolságot 1-re állítva
Változó alakú, a beállított színt használó • A Fájl / Új menüponttal el hívható párbeszédablakban most a Speciális lehet ségek közt állítsuk a Színsémát Szürkeárnyalatosra, a Kitöltés ezzelt pedig Átlátszóságra! • Töltsük ki a képet fehérrel! • Ez az ecset is ott lesz majd átlátszó, ahol most fehérnek hagyjuk. • Hozzunk létre három új, fehérrel kitöltött réteget, és rajzolj rájuk számokat egyt l négyig! • Mentsük el az ecsetek könyvtárába GIH kiterjesztéssel, és akkor a következ párbeszédablak jelenik meg:
43
• Cellaméret: ez legyen a képünk mérete. • Cellák száma: a rétegeink száma, most 4. • Dimenziók: ezzel adható meg, hogy hány Osztályt akarunk használni. Most legyen 1! • Osztály: az els osztálynak adjuk meg, hogy használja mind a négy réteget! Az osztály melletti legördül menü beállításai (ld. a képeket is lejjebb): – incremental: felülr l-lefelé egymás után használja a rétegeket. – angular: a festés irányától függ en használja az egyes rétegeket: felfelé festve használja a legfels réteget, az óramutató irányában haladva az egyre lejjebb lév rétegeket használja. – random: véletlenszer sorrendben használja a rétegeket. – velocity: az ecsetvonás sebességét l függ en használja az egyes rétegeket. – pressure: nyomás érzékeny beviteli eszköz (pl. rajzolótábla) esetén a nyomás er ssége szerint használja a rétegeket: a legfels réteg párosul a legkisebb nyomással. – xtilt: d lés érzékeny beviteli eszköz x-döntése használja a rétegeket. – ytilt: ugyanaz, y-döntéssel.
• Egy kör így néz ki ezzel az ecsettel festve, a mentéskor különböz Osztály beállítást használva. • (A festéskor használhatjuk az Ecset eszköz Színátmenet színének használata beállítást.) • Ha csak a sima Mentést használjuk, akkor az a legutóbbi beállításokkal menti az ecsetet. • Ha valamin változtatni akarunk (pl. megváltozott a rétegek száma) akkor a Mentés máskéntet kell használni és felülírni az el változatot.
• Tehát ez egy két dimenziós ecset: el ször fentr l lefelé két nagy osztályba rendezi a rétegeket, ezek közül az incremental beállítás értelmében felváltva választ. • Ezen belül 8-8 réteget használ, amik közül a festés iránya alapján választ. • (A rétegek száma tehát az osztályok mellett lév számok szorzata.)
több dimenziós ecset
Változó alakú, saját színt használó • ehhez az új kép párbeszédablakban a Speciális lehet ségek közt a Színsémát RGBre, a Kitöltés ezzelt pedig Átlátszóságra kell állítani, az ecsetet pedig GIH kiterjesztéssel kell menteni.
44
Kijelölés • Gyakran szükség van rá, hogy bizonyos m veleteket a képnek csak egy általunk meghatározott részén végezzünk el: színezést, kivágást, törlést stb. • Erre szolgál a kijelölés. • A GIMP-ben a kijelölés kezelése a következ képp ködik: minden képponthoz tartozik egy szám, ami megmondja, hogy az "mennyire van benne" a kijelölésben. • Ez a szám 0 és 255 közti értékeket vehet fel (hmm, pont mint egy bájt!), a 0 jelenti, hogy az a képpont egyáltalán nincs a kijelölésben, a 255 pedig, hogy teljesen benne van.
Kijelölés-szerkeszt lap • Ezt a lapot akár egy meglév lap jobb fels sarkában lév nyilacskával lenyitható menün keresztül (Lap hozzáadása), akár a Párbeszédablakok menüben megnyithatjuk.
Gyorsmaszk • A gyorsmaszkot bekapcsolva a kijelölés pirosas bevonatként fog látszani a képen, és ilyenkor fest eszközökkel, sz kkel stb. alakíthatjuk. • Alapesetben a gyorsmaszk félig átlátszó piros ott, ahol nincs kijelölés, és teljesen átlátszó ott, ahol teljes a kijelölés.
• A villogó fekete-fehér vonal a "legalább félig kijelölt" pontok és a "kevésbé kijelölt" pontok közt húzódik, tehát elképzelhet , hogy vonalon kív li részek is kicsit ki vannak jelölve. • Szinte minden m velet csak a kijelölt képpontokon hajtódik végre. • A m velet hatásának mértékét egy-egy képpontra a fent említett 0-255 közti szám határozza meg. • Természetesen ezen belül mindig csak az aktuális réteg határáig tudunk dolgozni. • Ha nincs a kijelölésnek és az aktuális rétegnek közös pontja, akkor nem fog történni semmi. • A kijelölés nem változik meg mikor réteget váltunk.
• A kijelölés 256 szürke árnyalattal jelenik meg. • A fekete képpontok egyáltalán nincsenek kijelölve (0), minél világosabb egy pont, az annál jobban ki van jelölve. • A második ábrán a Kijelölés / Lágy szél hatása látszódik. • A lap alján lév gombok megtalálhatók a Kijelölés menüben is. • A Kijelölés mentése csatornába gombot most inkább ne próbáld ki, ha nem akarsz ingoványos területre lépni.
• A képablak alján, az alsó gördít sáv bal oldalán lév gombbal lehet ki-be kapcsolni a gyorsmaszkot. • Jobb egérgombbal rákattintva a beállításai is el hívhatók. • Jöjjön egy példa: vegyünk egy képet, kapcsoljuk be a gyorsmaszkot, akkor az egész képen megjelenik a pirosas maszk.
45
• A Színátmenet eszközzel csináljunk egy fekete-fehér színátmenetet! • Az ábrán a bal fels sarok felé esik a fehér: a maszk itt átlátszó, azaz itt lesz a kijelölés.
• Kapcsoljuk ki a gyorsmaszkot: látni fogjuk a kijelölés vonalát. • Ett l balra felfele fokozatosan teljessé válik a kijelölés, t le jobbra lefelé pedig fokozatosan gyengül a kijelölés. • Alkalmazzuk pl. a Sz k / Torzítás / Újságot! • (Majd persze szüntessük meg a kijelölést!) • Láthatjuk, hogy a sz hatása fokozatosan gyengül a nem kijelölt sarok felé.
Kijelölés menü • Lebeg : ezzel például egyszer en csökkenthetjük a kijelölt rész átlátszóságát. Jelöljük ki a szükséges részt; tegyük lebeg vé; a Rétegek lapon állítsuk kisebbre az átlátszatlanságát; végül horgonyozzuk le (pl. a Rétegek lap alján lév gombbal.) • Lágy szél: láthatóan elmossa a kijelölés körvonalait. • Élesítés: a villogó vonal a félg kijelölt pontoknál húzódik: az Élesítés az ezen belüli pontokat teljesen kijelöltté, az ezen kív lieket teljesen ki nem jelöltté állítja. • Sz kítés: megjegyzend , hogy a sz kítés a kijelölés konkáv sarkait lekerekíti. • Növelés: ez pedig a konvex sarkokat kerekíti le. • Keret: a jelenlegi kijelölés határvonal mentén hozza létre a megadott szélességben az új kijelölést. • Lekerekített téglalap: a kijelölést akkora téglalappá alakítja, hogy pont beleférjen az eddigi kijelölés, majd lekerekíti a sarkait. A lekerekítés sugara a rövidebbik oldal felének százalékában adható meg, azaz a 100% a rövidebb oldalat teljesen lekerekíti.
Kijelöl eszközök • Shift (plusz jel az egérmutató mellett): az új terület hozzáadódik a kijelöléshez. • Control (mínusz jel): az új terület kivonódik a kijelölésb l. • Control + Shift (fordított U): az új terület és az eredeti kijelölés metszete lesz az új kijelölés. • Ha az Alt billenty t tartjuk nyomva, mikor az egérgombot lenyomjuk, akkor arrébbvihetjük csak magát a kijelölést. (Tehát nem a kijelölésen belüli képpontokat.)
Bonyolultabb kijelölések • • • • •
Téglalap kijelölésekb l hozzuk létre az alap szögletes formát, Kijelölés / Lágy szél (minél nagyobb értéket adunk itt meg, annál jobban lekerekíti a sarkokat), az Útvonalak lapon Kijelölés útvonallá alakítása gomb, mellette az Útvonal kijelöléssé alakítása gomb, az így kapott kijelölést tetsz leges módon kitölthetjük.
• A téglalap és ellipszis kijelölés esetében az egérgomb lenyomása után a Shift és Control billenty k más értelmet kapnak: • a Shift-et nyomva a kijelölés szabályos négyzet/kör lesz, a Control-t nyomva pedig a kijelölés középpontja lesz (nem pedig a sarka) az a hely, ahol az egérgombot lenyomtuk. • Ez sajnos gyakorlást és koncentrációt igényel. • Tehát a Shift és Control az egérgomb lenyomásának pillanatában határozza meg a Mód-ot, az egérgomb elengedésének pillanatában pedig a szabályosságot.
46
Segédvonalak • A pontos pozicionálást segédvonalakkal segíthetjük. • A képablak fels részén lév vonalzóra vigyük az egérmutatót, nyomjuk le az egérgombot és húzzuk le az egeret a képbe: ezzel elhelyezhetünk egy vízszintes segédvonalat. • A képablak alján az állapotsorban láthatjuk a segédvonal pozícióját. • A képablak baloldalán látható vonalzót használva függ leges segédvonalakat helyezhetünk el. • Segédvonal elhelyezésekor automatikusan az Áthelyezés eszközre vált a GIMP. • Ezzel az eszközzel lehet a már meglév segédvonalainkat is arrébb vinni.
• Az ábrán nagy nagyítás mellet látszódik, hogy a segédvonalak elvileg a képpontok közt vannak, jóllehet nagyítás nélkül takarnak egy-egy pontsort (illetve oszlopot), hiszen a képerny n nem lehet keskenyebben ábrázolni ket. • Az els képpontsor el tti segédvonal pozíciója 0, az els és második képpontsor közt 1 stb
• A segédvonal kék-fekete vonalként fog megjelenni, de a kijelölés és a réteg határvonalához hasonlóan nem igazi része a képnek. • A Nézet menüben ki/be kapcsolhatjuk a láthatóságát. • Segédvonalaink csak XCF formátumba mentéskor maradnak meg - más formátumokban nem fognak látszódni.
• Szintén a Nézet menüben kapcsolhatjuk ki/be a Segédvonalakhoz való igazítást. • Ha be van kapcsolva, akkor minden egérrel végzett m veletünknél, ha az egér elég közel van a segédvonalhoz, akkor azt a segédvonalhoz igazítja. • Az "elég közel" a f ablak Fájl menüjében a Beállítások közt az Eszközbeállítások / Segédvonalhoz és rácshoz illesztés alatt állítható be képerny képpontban megadva.
Rács
Színmodellek, színválasztó
• A rács úgy viselkedik, mintha szabályosan elhelyezett segédvonalaink lennének, csak nem lehet ket elmozdítani. • A Nézet menüben lehet ki/be kapcsolni a Rács megjelenítését és a Rácshoz való illesztést. • A rács beállításait (rácstávolság, szín stb.) Kép / Rács beállítása menüponttal változtathatjuk meg.
• Az RGB színmodell arra épül, hogy az emberi szemet be lehet csapni, és három féle fényb l (piros, zöld, kék), szinte minden szín érzetét ki lehet keverni: a képerny k ezt is teszik. • Ám ez nem vág egybe azzal, ahogy az emberek gondolkodnak a színekr l ezért a GIMP-ben a HSV modellt is használhatjuk. • H (Hue) árnyalat. • S (Saturation) telítettség • V (Value) érték
47
• A HSV és az RGB színmodellel is ugyanaz a színskála keverhet ki, ha tehát a HSV értékek valamelyikének változtatásával módosítjuk a színt, akkor az új színnek megfelel en az RGB csúszkák automatikusan arrébb másznak. • És ez persze visszafelé is igaz. • Minden csúszka mellet van egy gomb: ezzel jelölhetjük ki, hogy a baloldali színválasztón mi legyen a függ leges sávon. • A négyzetben pedig annak a színmodellnek a két másik értékét állíthatjuk. • Bal felül a fülecskékkel más színválasztó módokat is elérhetünk, ha azok kényelmesebbnek t nnek.
• A Jelenlegi és a Régi színt rögtön innét a képbe is dobhatjuk. • A jobb alsó listában a legutoljára használt színek sorakoznak: amikor megnyomjuk az OK gombot, akkor ide kerül a kiválasztott szín. • A lista bal oldalán látható ">" gombbal az OK gomb nélül is felvehetjük a Jelenlegi színt. • A Színpipetta eszközzel kiválasztott szín nem kerül be magától a listába: ahhoz külön meg kell nyitni ezt a színválasztó ablakot, és a ">" vagy az OK gombbal vehetjük fel.
Paletták • Egy paletta nem más, mint a színek egy részhalmaza. • Például a honlapunk színeit, vagy cégünk / intézményünk arculatának színeit palettába tehetjük, így egyszer en elérhetjük ket. • A Paletták lapon (Párbeszédablakok / Paletták) tekinthetjük meg a beépített palettákat, és szokás szerint a lap alján lév gombok közül az Új paletta gombbal saját palettát is létrehozhatunk: ekkor megnyílik a Palettaszerkeszt lap. • Ezt úgy is el csalhatjuk, hogy a Paletták lapon kiválasztunk egy palettát, majd alul a Paletta szerkesztése gombot megnyomjuk.
• A Palettaszerkeszt lapon néhány gomb nem használható, mert a beépített palettákat alapesetben nem lehet módosítani. • Ha rákattintunk egy színre a Palettaszerkeszt lapon, akkor az lesz az el térszín. • Control-t nyomva kattintás közben a háttérszínt állíthatjuk be. • Saját palettánk esetében természetesen új színeket tudunk hozzáadni, szerkeszthetjük a meglév színeket (dupla kattintás a színre), törölhetünk a színek közül és névvel is elláthatjuk a színeinket.
48
Színátmenetek
• Létrehozhatunk saját színátmenetet is. • A Színátmenetek lap alapesetben a jobb oldali ablakban (dokkban) alul van, ha nem, akkor Párbeszédablakok /Színátmenetek menüponttal el hozhatjuk. • A lap alján lév Új színátmenet gombbal hozhatunk létre új színátmenetet: ekkor el ugrik a Színátmenet-szerkeszt lap.
• Ez a szakasz három pontból áll: két fekete (bal és jobb végpont) és egy fehér (ezzel lehet "elbillenteni" a színátmenetet az egyik végpont irányába.) • Természetesen két szomszédos szakasznak van egy közös fekete végpontja. • Az alábbi ábrán a kijelölt szakaszt jelöl a 3.: ennek az alsó sávja sötétebb szürke, mint a nem kijelölt szakaszoké.
• Jobb kattintással hívhatjuk el a helyi menüt, amiben a lehetséges m veletek vannak. • Próbáljuk ki a Jobb kattint / Szakasz kettévágása a középpontbant! • Így lesz két szakaszod, amin kipróbálhatod a szakasz kijelölést. • Kijelölni egy szakaszt bal egérgombbal lehet, több szakaszt Shift+bal egérgombbal jelölhetünk ki. • (Eleinte kicsit zavaró lehet, hogy minden szakasz közepén van egy háromszög, de nem lehet külön kijelölni a két oldalán lév részeket.) • Vigyázzunk, a jobb kattintással el hívható menüben a jobb és bal végpont a kijelölt szakaszok legszéls pontjait jelöli, függetlenül attól, hogy hova kattintottunk! • Ha tehát van már két szakaszod, a baloldalit beállítottad és most a jobboldalit akarod beállítani, akkor el ször bal egérgombbal ki kel jelölni a jobboldali szakaszt, és csak utána jobb egérgombbal el hívni a menüt.
• Ha több szakaszt jelölünk ki egyszerre, és úgy állítjuk a végpontok színét, akkor több szakaszon átível színátmenetet tudunk csinálni: a bels pontok színét a program automatikusan állítja be. • Van egy érdekes sz : Színek / Leképezés / Színátmenet-leképezés. • Ez a kép sötét pontjait az aktuális színátmenet bal végpontjának színére állítja, az egyre világosabb képpontokat pedig a színátmenet egyre jobbrább lev színeire. • (Ha ezzel játszunk, ne feledjük, hogy a Control+F billenty kombinációval újra futtatható a legutóbbi sz , és nem kell bemászni megint mélyen a menübe.)
49
Mód
• A Rétegek lap tetején van a Mód legördül menü, ahol ki lehet választani, hogy a kiválasztott réteg miként keveredjen az alsóbb rétegekkel. • A Normál egyszer en elfedi, de a többivel különféle izgalmas hatásokat érhetünk el. • Ehhez tudni kell, hogy a Mód szempontjából a színek RGB (piros, kék, zöld) összetev kb l állnak, és minden összetev 0-1 tartományba eshet. (0,0,0 jelenti a feketét; 1,1,1 a fehéret.) • Emiatt a Szorzás – mivel általában törtszámmal szoroz – csökkenteni fogja, azaz sötétíti a színeket, kivéve persze ahol a szorzó réteg fehér: itt meghagyja a színeket, de világosítani sose fogja. • Ennek a párja az Osztás, ami viszont általában fakítani fogja a színeket.
Textúra a háttérnek
Textúra a figurának
Az eredeti rajz
A kész kép: a háttér textúrája Osztás módú, a figuráé Szemcsés összefésülés
50
Rétegmaszk • Minden rétegnek lehet alfa csatornája: ezt a Réteg / Átlátszóság menüben az Alfa-csatorna hozzáadása és Alfa-csatorna eltávolítása menüpontokkal adhatjuk hozzá illetve vehetjük el egy rétegt l. • Ha van alfa-csatorna, akkor a réteg minden képpontjának a színén kívül van egy átlátszatlanság értéke (alfája). • Mikor egy átlátszó rétegre festünk, akkor a festett pontokban növeljük az alfa értéket – mikor radírozunk vagy törlünk, akkor csökkentjük. • Ha olyan rétegb l radírozunk melynek nincs alfa csatornája, akkor gyakorlatilag a háttérszínnel festünk.
• A rétegmaszk segítségével lehet ségünk van tetsz legesen szerkeszteni a réteg átlátszóságát. • Lássunk egy példát! • Megnyitotjuk a ponyva képét, majd a Fájl / Megnyitás rétegként menüponttal megnyitjuk egy emberke fényképét (a réteg láthatóságát kikapcsoljuk), • aztán létrehozunk egy új réteget amit leveles mintával töltünk ki.
• A Rétegek lapon jobb egérgombbal kattintunk a levél rétegre, és használjuk a Rétegmaszk hozzáadása menüpontot, és Fehér rétegmaszkot kérjük. • Ekkor megjelenik a réteg el nézeti képe mellett a rétegmaszk: ahol a rétegmaszk fehér, ott a réteg átlátszatlan lesz, ahol fekete, ott pedig átlátszó, a köztes árnyalatok pedig természetesen a félig-átlátszóság különböz fokait képviselik. • Mostantól ezen a rétegen minden festés jelleg veletünk (festés, színátmenet, sz k stb.) a rétegmaszkot, azaz az átlátszóságot fogja befolyásolni.
• Átváltunk az ember rétegére, vágólapra másoljuk (Control+C) majd visszaváltunk a levél rétegére és beillesztjük a vágólap tartalmát (Control+V): • ekkor a fenti els ábrán láthatóan létrejön egy lebeg kijelölés. • A horgony gombot megnyomva a lebeg kijelölés a létrejötte el tt közvetlenül szerkesztett rétegbe, esetünkben a levél réteg rétegmaszkjába kerül
51
• Még egy kis finomítás: el ször Színek / Invertálás ez persze most az átlátszóság értékeket invertálja. • Aztán Színek / Fényer -kontraszttal növeljük a kontrasztot és így az alábbit kapjuk
• Mikor elégedettek vagyunk a rétegmaszkunkkal, akkor a a Rétegek lapon a helyi (jobbkattintással el hozható) menüben hazsnálhatjuk a Rétegmaszk alkalmazását. • További lehet ségek ugyanitt: • Rétegmaszk törlése • Rétegmaszk megjelenítése: ezt bekapcsolva a képablakban a rétegmaszk fog látszódni. • Rétegmaszk szerkesztése: ezt kikapcsolva újra a rétegre és nem a rétegmaszkra festhetünk. • Rétegmaszk kikapcsolása • Maszk kijelöléssé alakítása • A Rétegmaszk hozzáadása alkalmazásakor megjelen párbeszédablakban leghasznosabbnak a Réteg alfacsatornájának átvitele: ezzel a néhol már átlátszó réteg átlátszóságát teljesen átszerkeszthetjük: a többi lehet ség esetén ugyanis a rétegmaszkkal nem tudjuk átlátszatlanná tenni a réteg jelenleg átlátszó területeit.
VÉGE
52