A GIMP 2.0 HASZNÁLATA
Készítette: Solti Andrea Isaszeg, 2005. január 12.
TARTALOMJEGYZÉK I.
TÖRTÉNET ...............................................................................................................................1
II.
FUNKCIÓNEVEK, MENÜK, GYORSBILLENTYŰK ....................................................1
1.
KÉPMENÜ ..................................................................................................................................1
2.
ESZKÖZTÁR ...............................................................................................................................1
III.
A GIMP KÜLÖNBÖZŐ ABLAKAINAK BEMUTATÁSA..............................................3
1.
A KÜLÖNBÖZŐ ABLAKOK ..........................................................................................................3
2.
A KÉPABLAK RÉSZLETESEBB BEMUTATÁSA ..............................................................................5
IV. V.
FILE (FÁJL) MENÜ A KÉPABLAKBAN..........................................................................6 EDIT (SZERKESZTÉS) MENÜ ..............................................................................................8
VI.
VIEW (NÉZET) MENÜ ......................................................................................................10
VII.
AZ IMAGE (KÉP) MENÜ ..................................................................................................12
VIII. A RÉTEGEK ÉS A LAYER (RÉTEG) MENÜ ................................................................13 1.
RÉTEGEK.................................................................................................................................13
2.
LAYERS (RÉTEGEK) PÁRBESZÉDABLAK ..................................................................................13
3.
LAYER (RÉTEG) MENÜ ............................................................................................................15
4.
RÉTEGEK LÉTREHOZÁSA, TÖRLÉSE, MÁSOLÁSA, RENDEZÉSE ..................................................17
5.
RÉTEG EXPORTJA ÉS IMPORTJA ...............................................................................................18
IX.
CSATORNÁK ......................................................................................................................19
1.
A CSATORNÁK ÉS AZOK VISZONYA A RÉTEGHEZ .....................................................................19
2.
CHANNELS (CSATORNÁK) PÁRBESZÉDABLAK .........................................................................19
X.
MUNKA A RÉTEGEKKEL ...................................................................................................21 1.
RÉTEG POZICIONÁLÁSA A KÉPABLAKBAN ...............................................................................21
2.
RÉTEG IGAZÍTÁSA SEGÉDVONALHOZ.......................................................................................21
3.
RÉTEGET HATÁROLÓ VONALAK BE-ÉS KIKAPCSOLÁSA............................................................21
4.
ÁTMÉRETEZÉS ÉS SKÁLÁZÁS ...................................................................................................21
5.
RÉTEGEK ÁTALAKÍTÁSA .........................................................................................................24 a.) Tükrözés (Flip)....................................................................................................................24 b.) Forgatás (Rotate)................................................................................................................24 c.) Skálázás (Scale) ..................................................................................................................24 d.) Nyírás (Shearing)................................................................................................................24 e.) Perspektívaváltás ................................................................................................................25
6. XI.
RÉTEGEK KOMBINÁCIÓJA ........................................................................................................25 KIJELÖLÉSEK ...................................................................................................................25
1.
KIJELÖLŐ ESZKÖZÖK TULAJDONSÁGAI....................................................................................27
2.
KIJELÖLÉSEK KOMBINÁCIÓJA..................................................................................................30
3.
A KIJELÖLÉSEK HATÉKONY ALKALMAZÁSA ............................................................................30
XII.
A SELECT (KIJELÖLÉS) MENÜ ÉS EGYÉB KIJELÖLÉSSEL KAPCSOLATOS
BEÁLLÍTÁSOK ..............................................................................................................................31 XIII. ÚTVONALAK KÉSZÍTÉSE ÉS HASZNÁLATA ...........................................................33 1.
TO PATH (ÚTVONALLÁ ALAKÍTÁS) .........................................................................................33
2.
A PATHS (ÚTVONALAK) PÁRBESZÉDABLAK ...........................................................................33
3.
A PATHS (ÚTVONALAK) MENÜ ...............................................................................................34
XIV. AZ ÚTVONALAK ÉS KIJELÖLÉSEK KÖRBERAJZOLÁSA ....................................35 XV.
MASZKOK...........................................................................................................................36
1.
CSATORNAMASZK ...................................................................................................................36 a.) Csatornák párbeszédablak..................................................................................................36 b.) Kijelölés mentése csatornamaszkba....................................................................................37 c.) Csatornamaszkok láthatóvá tétele ......................................................................................37 d.) Csatornamaszk színének, átlátszóságának és nevének megadása ......................................38 e.) Channels (Csatornák) menü ...............................................................................................38 f.) Csatornák kombinációja .....................................................................................................38
2.
RÉTEGMASZK ..........................................................................................................................39 a.) Rétegmaszk létrehozása ......................................................................................................39 b.) Munka a rétegmaszkokkal...................................................................................................40 c.) Csatorna- és rétegmaszkokkal kapcsolatos munkaeszközök...............................................42
XVI. MASZK ÉS KIJELÖLÉS ...................................................................................................49 1.
MASZK FELHASZNÁLÁSA KIJELÖLÉS FINOMÍTÁSÁRA ..............................................................49
2.
QUICKMASK (GYORSMASZK) ..................................................................................................51
3.
SZÜRKEÁRNYALATOS KÉP LÉTREHOZÁSA ...............................................................................52
XVII. EGYÉB LEHETŐSÉGEK A GIMP-BEN.........................................................................52 1.
ÖSSZHATÁSMÓDOK .................................................................................................................52
2.
TOVÁBBI HASZNOS ESZKÖZÖK ÉS MENÜPONTOK:....................................................................53 a.) Clone (Másoló) eszköz..........................................................................................................53 b.) Color Picker (Színpipetta) eszköz.........................................................................................54 c.) Brightness-Contrast (Fényerő-Kontraszt) ............................................................................55 d.) Kép élesítése .........................................................................................................................55
XVIII. FELADATOK ......................................................................................................................57 1.
3D-S GOLYÓ ............................................................................................................................57
2.
GOMBMINTÁZAT (WEBOLDALRA) ...........................................................................................61
3.
SZAMÁRFÜL ............................................................................................................................65
4.
TEXTÚRÁK ..............................................................................................................................68 a.) Víz .........................................................................................................................................68 b.) Kígyóbőr ...............................................................................................................................73
I. Történet A GIMP 1995-ben született meg a Berkley Kalifornia Egyetem két hallgatójának – Spencer Kimballnak és Peter Mattisnak – nagyigényű számítástechnikai vizsgamunkájaként. Készítettek egy bétaváltozatot is, ami felkeltette a nyílt forráskód mozgalom tagjainak érdeklődését. A két egyetemista eredményei komoly ösztönzést nyújtottak tehetséges programfejlesztők egy csoportjának, akik azzá a hatékony digitális képszerkesztő eszközzé fejlesztették a GIMP-et, amilyen ma. Fokozatos fejlesztésekkel 1998-ban jelent meg az 1.0-s verzió. Majd az 1.0-s verzió hiányosságait kipótolva később megjelent a 2.0-s verzió is. A következőkben a 2.0-s verzió használatának lehetőségei kerülnek megtárgyalásra.
II. Funkciónevek, menük, gyorsbillentyűk 1. Képmenü A képre kattintva jobb egérgombbal vagy bal felső sarki nyílra kattintva jeleníthető meg a képmenü. Természetesen ezek a menüpontok a megnyitott kép menüsorában is megtalálhatóak. Bizonyos menüpontokhoz gyorsbillentyű is van, ami nem más, mint egy módosító billentyű (CTRL, SHIFT, ALT) + valamilyen betű. Pl: CTRL+O = Megnyitás párbeszédablak előhozása.
2. Eszköztár 3 menü található az eszköztáron: File, Xtns és Help. A File (Fájl) menüben találhatóak a következő menüpontok: New (Új), Open (Megnyitás), Preferences (Beállítások), Dialogs (Párbeszédablakok), Quit (Kilépés). Az Xtns menüben a forráskóddal kapcsolatos dolgok találhatóak. Mivel ez egy nyílt forráskódú program, itt lehet a kódhoz hozzáírni, illetve a GIMP külső megjelenését beállítani, valamint új ecseteket létrehozni. A Help (Súgó) menüben lehet segítséget kapni a program használatával kapcsolatban. Az Eszköztár gombjai: 1. sor: Rectangle Select (Téglalap kijelölése), Elliptical Select (Ellipszis kijelölése), Lasso (Lasszó), Magic Wand (Varázspálca), By Color (Szín szerinti kijelölés), Intelligent Scissors (Intelligens olló) 2. sor: Bézier Path (Bézier-útvonal), Color Picker (Színpipetta), Zoom Tool (Nagyítás), Measure Tool (Mérőeszköz), Move Tool (Mozgatás eszköz), Crop Tool (Levágás és átméretezés) 3. sor: Rotate (forgatás), Scale (Skálázás), Shear (Nyírás), Perspective Tool (perspektívaváltás), Flip Tool (Tükrözés), Text Tool(Szöveg) 4. sor: Bucket Fill (Kitöltés), Gradient Tool (Színátmenet eszköz), Pencil (Ceruza), Brush (Ecset), Eraser (Radír), Airbrush (Festékszóró) 5. sor: Ink Pen (Tus), Clone Tool (Másoló eszköz), Convolve Tool (Mázolás eszköz), Smudge Tool (Maszatolás eszköz), Dodge & Burn (Fakítás vagy sötétítés) Egyéb funkciók az Eszköztáron: Az eszköztáron található két téglalap, melyek közül a felső alapból fekete, a hátsó pedig fehér színű. A felső adja meg az aktív előtérszínt, a hátsó pedig az aktív háttérszínt. A téglalapra kettőt kattintva bal egérgombbal megjelenik egy párbeszédablak. Itt a szivárványszínű oszlopban kiválasztható a szín(ezet), a nagy négyzetben pedig a kiválasztott szín telítettségét és fényerejét állíthatjuk be. A jobb felső sarokban számokkal is megjelenik az adott kép szín(ezet)e (H), telítettsége (S), fényereje, azaz intenzitása (V), piros színösszetevője (R), zöld színösszetevője (G) és kék színösszetevője (B). A jobb felső sarokban a két téglalapnál található egy nyíl, ezzel lehet az aktív előtér- és háttérszínt kicserélni. A bal alsó sarokban található egy fekete és egy fehér négyzet olyan elrendezésben, mint a téglalapok. Erre rákattintva lehet az alapértelmezett színeket (fekete előtér- és fehér háttérszín) visszaállítani. A színkiválasztás téglalapjai mellett található két négyzet, az elsőben az aktuális ecset látható, amire rákattintva kicserélhetjük azt. A második négyzetben az aktuális minta található, rákattintással ez is megváltoztatható. A két négyzet alatti sávban pedig az aktuális színátmenet látható, rákattintással itt is kiválaszthatjuk a számunkra megfelelő színárnyalatot. Ha rákattintunk -1-
valamelyikre, akkor nemcsak megváltoztatni, hanem szerkeszteni is tudjuk a kiválasztott ecsetet, mintát vagy színátmenetet. Ehhez mindössze az ecset, minta vagy színátmenet párbeszédablakának Edit (Szerkesztés) gombjára kell kattintani (az ikonja egy lap, ami előtt egy ceruza található). Az Eszköztár alsó részén mindig az adott eszközhöz (gomb) tartozó tulajdonságokat tudjuk megnézni és beállítani. Ha ezt a beállításos ablakot véletlenül kikapcsoljuk, akkor visszahozhatjuk, ha az adott eszközre (gombra) duplán kattintunk. A beállításokhoz tartozik a gombsor, ami az eszköztár legalsó részén található. A 4 gombból az első és az utolsó aktív: az első, amivel a beállításokat el lehet menteni, és az utolsó, ami visszaállítja az alapbeállításokat. Ha elmentünk egy beállítást, akkor a középső két gomb is aktívvá válik: a második gombbal vissza lehet állítani a beállításokat egy már elmentett beállításból, a harmadikkal pedig törölni lehet az elmentett beállítást. Menüsor Aktuális eszköz Eszközök Aktív előtérszín és aktív háttérszín cseréje
Aktuális ecset
Aktív előtérszín
Aktuális minta
Alapértelmezett aktív előtér- és háttérszín visszaállítása
Aktuális színátmenet
Aktív háttérszín
Aktuális eszköz tulajdonságai
Egy már elmentett eszközbeállítás betöltése
Az épp aktuális – már betöltött – eszköztulajdonságok törlése
Eszköz beállításainak mentése
Eszköz alapbeállításainak visszaállítása
1. ábra: A GIMP eszköztára
-2-
III. A GIMP különböző ablakainak bemutatása 1. A különböző ablakok 1. Eszköztár: először ez jelenik meg: 29 gomb, 3 legördülő menü, színbeállítások, ecset-, minta- és színátmenet-beállítások, valamint az egyes eszközök beállításai találhatóak az Eszköztáron, ez utóbbi csak akkor, ha egy eszközhöz tartozó gomb be van nyomva. Ezek a beállítások mindaddig láthatóak maradnak, amíg eszközt nem váltunk, vagy amíg be nem zárjuk a beállítások jobb felső sarkában lévő X gombbal. Ha ezek a beállítások eltűnnek, akkor az adott eszközre kettőt kattintva előjönnek a beállítások, vagy a File (Fájl) menü Dialogs (Párbeszédablakok) menüpontjában a Tool Options (Eszköz beállítások) pontjára kattintva hívhatóak elő a beállítások. 2. Képablak: ez a legfontosabb ablak, ebben található a kép és a menüsor, aminek segítségével a képen dolgozhatunk. Emellett még egyéb hasznos funkciók is találhatóak a képablakban (gyorsmaszk, pásztázó és az állapotsor is informatív képszerkesztés közben). A címsorban a következő található: *kepnev.kiterjesztes-1.0 (RGB, 4 layers) 50%. A * azt jelenti, hogy az eredeti (betöltött vagy új) kép megváltozott, az 1.0-ból az 1 a (kép)ablak számát, a 0 a nézet számát jelöli. Az RGB itt a kép megjelenítési módját jelöli, ez lehet RGB (piros-zöld-kék), Grayscale (szürkeárnyalatos) vagy Indexed (indexelt), a 4 layers azt mutatja, hogy a kép 4 rétegből áll, az 50% pedig a nagyítás mértéke. Vonalzók
Címsor
Kurzor aktuális állapotát mutató nyilak
Menüsor
Aktuális réteg határvonala
Görgetősávok Pásztázó ablakot előhozó gomb
Gyorsmaszk Kurzor aktuális pozíciója
Státuszsor (állapotsor) 2. ábra: Képablak
3. Layers, Channels, Undo, Paths | Brushes, Patterns, Gradients (Rétegek, Csatornák, Visszavonás, Útvonalak | Ecsetek, Minták, Színátmenetek) ablak: Ezek a funkciók egy ablakba vannak összegyűjtve, ami a GIMP bekapcsolásakor egyből megjelenik az Eszköztár mellett. Ezek a funkciók a legfontosabbak egy-egy kép szerkesztésénél. Az ablakban legfelül található a betöltött kép neve, vagy ha új képet készítünk, akkor az Untitled felirat és egy sorszám jelenik meg (a sorszám azt jelöli, hányadik üres képet nyitottuk meg). Alatta található négy fül, ezekkel rendre a Layers (Rétegek), Channels (Csatornák), Paths (Útvonalak) és Undo History (Visszavonás naplózása). Legalul pedig szintén fülek segítségével választhatunk a különféle Brushes (Ecsetek), Patterns (Minták) és Gradients (Színátmenetek) közül. A fülek melletti szürke területre jobb egérgombbal kattintva megjelenik egy legördülő menü, amiben kiválaszthatjuk – a fülre kattintás helyett –, melyik fülhöz tartozó ablakot szeretnénk használni. Ha az ablakok jobb felső sarkában lévő X-re kattintunk, akkor bezáródik az adott ablak. Ha vissza akarjuk rakni, akkor az ablak jobb felső sarkában lévő szürke, balra mutató nyílra kell rákattintani, ekkor legördül egy menü. Ebből az Add Tab-ot választva -3-
kiválaszthatjuk, megjeleníteni.
melyik
párbeszédablakokat
szeretnénk
még
visszakapcsolni
vagy
Fülek felvételének lehetősége
Fülek sorban: Layers (Rétegek), Channels (Csatornák), Paths (Útvonalak), Undo History (Visszavonás naplózása), Brushes (Ecsetek)
Aktuális ablak bezárása
Aktuális réteg Rétegek Mozgatás egy réteggel feljebb
Réteg duplázása Réteg egyesítése az alatta lévővel
Új réteg Mozgatás egy réteggel lejjebb
Réteg törlése 3. ábra: A Layers (Rétegek) ablak
4. Információs ablak: Ennek segítségével kaphatunk információt a képünkről: tartalmazza kép típusát, pixelben kifejezett dimenzióját, dpi-ben a felbontást, a nyomtatási méretet hüvelykben és a kép megjelenítési módját. Ez az ablak CTRL+SHIFT+i billentyűkombinációval vagy a View (nézet) menü Info Window (Információs ablak) menüpontjával kapcsolható be.
4. ábra: Information Window (Információs ablak)
-4-
2. A képablak részletesebb bemutatása A képablak, aminek segítségével a képeket szerkeszthetjük, a GIMP legfontosabb ablaka. A képablakban szereplő fontosabb funkciók a következők: 1. Vonalzó: segít a pontos méret kialakításban, mindkét vonalzón található egy-egy pici fekete nyíl, ami a kurzor mozgatása közben mozog: ez mutatja kurzor aktuális helyét. A kurzor pontos pozícióját az állapotsor bal oldali részében láthatjuk. A View (Nézet) menüben kikapcsolható az állapotsor (Show Statusbar kikapcsolásával) és a vonalzó (Show Rulers kikapcsolásával) is (Lásd: 2. ábra). 2. Menük: A képablak menüi különálló ablakként is megjeleníthetőek úgy, hogy a képablakban a képre jobb egérgombbal kattintva megjelenik a menüsor vagy az Eszköztár menüsorában megnyitjuk a kívánt menüt. Ekkor a megjelent menüpontok felett, illetve az egyes menüpontokat kiválasztva legfelül megjelenik egy szaggatott, vízszintes vonal. Erre a szaggatott vonalra kattintva külön kis ablakban jelenik meg a menüsor vagy az adott menü tartalma, így könnyebb annak használata. Ha ki akarjuk kapcsolni, akkor az ablakban is megjelenő vízszintes szaggatott vonalra kattintva visszatérhetünk a menü vagy a menüpontok eredeti formájához. A visszaállításkor a szaggatott vonal bal oldalán található egy nyíl is.
Menü visszaalakítása
Menü átalakítása ablakká
5. ábra: Menü ablakká- és visszaalakítása
3. Egyéb „segédeszközök”: Ha a kép mérete nagyobb, mint a képablak mérete, akkor 3 lehetőségünk van a mozgásra az ablakban: • Vízszintes és függőleges görgetősáv • A két görgetősáv közötti négyirányú nyílra kattintással megjeleníthető pásztázóablak. Itt az egér mozgatásával tudjuk kijelölni azt a területet, amit látni szeretnénk (Lásd: 2. ábra). • View (Nézet) menü Navigation Window (Navigációs ablak) pontja. Ezt kiválasztva megjelenik egy ablak, amiben az egérrel kiválaszthatjuk a kép azon részét, amelyet látni szeretnénk. Emellett az ablak gombsorával lehet egyszerűen nagyítani (Zoom in), kicsinyíteni (Zoom out), visszaállítani az eredeti méretet (Zoom 1:1), az ablakhoz igazítani a kép egyik oldalát méretarányosan (Zoom to fit window), illetve képablakot a kép méretéhez igazítani (Shrink Wrap).
-5-
Kép kicsinyített megjelenítése
Nagyítási arány Zoom 1:1 (Eredeti méret visszaállítása)
Zoom to fit window (Képablakhoz igazít arányosan)
Zoom out (Nagyítás)
Shrink Wrap (Ablakot igazít képmérethez)
Zoom in (Kicsinyítés)
6. ábra: Navigation Window (Navigációs ablak)
Emellett még a vízszintes görgetősáv előtt található egy gomb, aminek megnyomásával gyorsmaszkot hozhatunk létre. A gombot kinyomva megszüntetjük a gyorsmaszkot. A gyorsmaszk eredményét a Channels (Csatornák) párbeszédablakban tekinthetjük meg (Bővebben erről a IX. fejezetben lesz szó).
IV. File (Fájl) menü a képablakban A File (Fájl) menü 4 nagyobb részre van osztva vízszintes vonallal. Az első részben vannak a megnyitással kapcsolatos funkciók (New (Új), Open (Megnyitás), Open Recent (Utoljára megnyitott fájlok megnyitása. A második részben a mentéssel kapcsolatos menüpontok találhatóak. A harmadik egységben a Page Setup (Oldalbeállítás) és a Print (Nyomtatás) funkció található. A negyedikben pedig a Close (Kép bezárása) illetve a Quit (program bezárása) található.
7. ábra: File (Fájl) menü a képablakban
-6-
Open (megnyitás) menüpont: Erre kattintva megjelenik egy párbeszédablak, aminek segítségével navigálhatunk a fájlszerkezetben. Az ablakban 3 kisebb ablak található: bal oldalon (Mappák ablak) a meghajtók és könyvtárak, középen (Fájlok ablak) az egyes könyvtárokban lévő fájlok, jobb oldalon (Preview ablak) pedig megjelenik a kiválasztott fájl neve, mérete és a kép megtekinthető kicsiben, ha belekattintunk ebbe a jobb oldali ablakban. Több fájl is megnyitható egyszerre, ha SHIFT-tel jelöljük ki őket. Ekkor annyi képablakunk lesz, amennyi képet megnyitottunk. Az Open (Megnyitás) ablakban legfelül található 3 gomb, az elsővel új könyvtárat lehet létrehozni, a másodikkal fájlt lehet törölni, a harmadikkal pedig fájlt lehet átnevezni. Ezek alatt a gombok alatt található egy gomb, ami mutatja, hogy épp hol járunk a könyvtárszerkezetben. Ha rákattintunk a mellette lévő kis nyílra, akkor megjelenik lépésenként, hogy milyen könyvtárakon keresztül jutottunk oda, ahol most állunk. A Preview ablak alatt beállíthatjuk a fájlok típusát, ez alapértelmezetten automatikusra van állítva. Az Open (Megnyitás) ablak legalján található egy beviteli mező, ahova be lehet írni a megnyitandó fájl nevét, illetve ha rákattintunk a Fájlok ablakban a megnyitandó fájlra, akkor ebben a mezőben megjelenik. Az OK gombra vagy kétszer a megnyitandó fájlra kattintva megnyílik a kép. A fájlnév úgy is behozható, hogy az első pár betűjét leütjük, és utána megnyomjuk a TAB billentyűt. Ekkor a fájlnév kiegészül és a kiterjesztése is megjelenik (persze csak abban az esetben, ha van a megadott névvel rendelkező fájl az aktuális könyvtárban). Ez a menüpont megtalálható az Eszköztár File (Fájl) menüjében is.
8. ábra: Az Open (Megnyitás) párbeszédablak
(Ha olyan képet nyitnánk meg, aminek a típusa Indexed (Indexelt), akkor azt át kell alakítani RGBre vagy Grayscale-re, hogy tudjunk a képpel dolgozni. Ugyanis az indexelt képen a legtöbb műveletet nem lehet végrehajtani.) Save (Mentés) és Save As (Mentés másként) menüpont: Ugyanazok az ablakok, nyomógombok és beállítási lehetőségek vannak benne, mint az Open (Megnyitás) menüpontnál, csak az OK gombra kattintva nem képet nyit meg, hanem elmenti azt. A kiterjesztések közül 3 van olyan, ami csak a GIMP programban használható. Az egyik GIMPspecifikus kiterjesztés az .XCF, ez a GIMP belső formátuma. Ha ilyen formátumban mentjük el a képet, akkor a kép összes rétege, csatornája, maszkjai és útvonalai megmaradnak, nem veszik el semmilyen változtatás. -7-
A másik két formátum, amit csak a GIMP használ, az a .PAT és a .GBR. Az előbbivel a saját készítésű mintákat (Pattern) menthetjük el, az utóbbival pedig a saját készítésű ecseteket. Ha ezeket berakjuk a GIMP patterns illetve brushes könyvtárába, akkor automatikusan megjelenik a program megnyitásakor az általunk készített minta vagy ecset a megfelelő ablakban. Emellett másolatot is készíthetünk a képről (Save a Copy). New (Új) menüpont: Ha új képet akarunk nyitni, akkor ezen menüpontra kattintunk megjelenik egy párbeszédablak, amelyben beállítható a kép mérete, az, hogy arányosan változzon az alapértékhez képest a képméret vagy ne, a kép típusa (RGB vagy Grayscale) és a kitöltés típusa (előtérszín, háttérszín, fehér, átlátszó). A kép méretét a szélesség (Width) és a magasság (Height) pixelértékeivel lehet megadni. Ez a menüpont megtalálható az Eszköztár File (Fájl) menüjében is. Portré Szélesség (pixelben)
Tájkép Szélesség (hüvelykben)
Magasság (pixelben)
Magasság (hüvelykben)
Kép típusa: RGB (színes), Szürkeárnyalatos
Méretarányosság (bekapcsolva)
Kitöltés típusa: Előtérszínnel Háttérszínnel Fehérrel Áttetsző Alapbeállítások visszaállítása 9. ábra: Új kép létrehozása párbeszédablak
V. Edit (Szerkesztés) menü Az Edit (Szerkesztés) menüben találhatóak azon a menüpontok, amelyek a képek szerkesztésénél segítségünkre vannak. 4 csoportba vannak sorolva ezek a menüpontok, és vonalakkal vannak a csoportok elválasztva egymástól. Az első csoportban a képműveleteket többszörösen vissza lehet vonni (Undo (Visszavonás)) ill. a visszavontat újra lehet aktiválni (Redo (Mégis)). Emellett még ebben a csoportban található az Undo History (Visszavonások naplója), amire rákattintva a visszavonások bélyegképe is megjelenik, és itt nem kell egyesével visszavonogatni, hanem a bélyegképek közül bármelyiket választhatjuk. A visszavonható műveletek számát az Eszköztár (Toolbox) File (Fájl) menüjében a Preferences (Beállítások) pontban az Enviroment (Környezet) feliratra rákattintva lehet jobb oldalon beállítani. A visszavonható műveletek száma alapbeállításként öt. A második csoportba a következő funkciók tartoznak: Cut (Kivágás), Copy (Másolás), Paste (Beillesztés), Paste into (Beillesztés kijelölésbe), Paste as New (Beillesztés új képbe) és a Buffer (Puffer). Az egyes menüpontok mellett megtalálhatóak a gyorsbillentyűk, vagyis azok a billentyűkombinációk, amelyekkel az adott menüpontot elő lehet hívni. A Buffer (Puffer) menüben három almenü található Cut Named (Elnevezett kivágása), Copy Named (Elnevezett másolása) és -8-
Paste Named (Elnevezett beillesztése). Ezek is ugyanazok, mit a Cut (Kivágás), Copy (Másolás) és Paste (Beillesztés) funkciók, csak itt a kivágandó és másolandó részeket el is nevezhetjük, és később bármikor beilleszthetjük a már elnevezett másolt, illetve kivágott részt a neve alapján. Ezek a műveletek mindig az aktív rétegre vagy maszkra vonatkoznak. Látható, hogy többfajta beillesztési lehetőségünk is van: a „normál” beillesztés mellet található egy Paste into (Beillesztés kijelölésbe), amivel egy kijelölésbe lehet egy kivágott vagy másolt részt beilleszteni, a kijelölés határaihoz igazítva. A beillesztett részt a Move (Mozgatás eszköz) funkcióval át lehet helyezni. A Paste as New (Beillesztés új képbe) funkcióval új képként illeszthetjük be a vágólapra helyezett képrészünket, melynek mérete megegyezik a beillesztés méretével. A harmadik csoportba a színezéssel és a körvonalrajzolással kapcsolatos pontok találhatóak. A Clear (Törlés) funkcióval az összes addig rajzolt és kitöltött alakzatot és hátteret kitöröl, olyan színű háttér marad csak a képből, amilyet létrehoztunk. A Fill with FG Color (Kitöltés előtérszínnel) és a Fill with BG Color (Kitöltés háttérszínnel) rendre az előtérszínnel illetve a háttérszínnel tölti ki a kijelölést vagy az egész hátteret. A Stroke Selection (Kijelölés körberajzolása) és a Stroke Path (Útvonal körberajzolása) funkciókkal a kijelölésnek, illetve az útvonalnak lehet körvonalat rajzolni (bővebben a XIII. fejezetben). Az utolsó csoportban három funkció található. Az első a Copy to Clipboard (Másolás vágólapra), ezzel lehet kijelöléseket egy ideiglenes tárolóhelyre, a vágólapra helyezni. Ennek a funkciónak a párja a Paste from Clipboard (Beillesztés vágólapról), amivel a vágólapra helyezett képrészleteket be lehet illeszteni a képet. (A Cut (Kivágás) és a Copy (Másolás) funkciókkal is a vágólapra helyezünk ki kijelölt képrészleteket.) A Copy Visible (Látható másolása) funkcióval másolhatjuk az összes réteget, vagy kijelölésnél az összes réteget, ami benne van a kijelölésben. Még a vágólapra helyeződés előtt egybeolvadnak a rétegek. Mindig az aktuális – azaz az utolsónak a vágólapra helyezett – kijelölés van a vágólapon.
10. ábra: Edit (Szerkesztés) menü a képablakban
-9-
VI. View (Nézet) menü A View (Nézet) menüben a menüpontok 5 csoportra vannak osztva, a csoportok vonalakkal vannak elválasztva egymástól. Az első csoportban 3 menüpont van: az első a New View (Új Nézet), ezzel lehet új nézetet létrehozni a képről. A második a Dot for Dot (Pontról pontra), ami ha be van kapcsolva, akkor pixeles a vonalzó beosztása, ha ki van kapcsolva, akkor pedig cm-es a vonalzóbeosztás. A 3. menüpont pedig a Zoom (100%), amivel különböző mértékű nagyítást illetve kicsinyítést lehet beállítani. A zárójelben szereplő százalékos érték mindig az aktuális nagyítási arányt mutatja. Nagyítás/kicsinyítés: A View (Nézet) menüben található a Zoom (100%) (Nagyítás (100%)) menüpont. Erre a menüpontra rákattintva különböző lehetőségeket állíthatunk be: Zoom in (nagyítás), Zoom out (kicsinyítés), Zoom to fit window (Képméret ablakmérethez igazítása), és különböző méretarányokkal is megadható a nagyítás illetve a kicsinyítés. Az utolsó Other (300%) menüpontban beállítható mind méretarányban, mind százalékban a nagyítás illetve kicsinyítés mértéke. A kezdőérték ennél a menüpontnál a zárójelben látható 300%. Másik lehetőség a méretarány változtatására az Eszköztár nagyító gombja. Ha ezt a gombot benyomtuk, akkor a képre kattintva az a terület lesz felnagyítva, ahová kattintottunk. A nagyító eszköz tulajdonságainál beállítható, hogy a Zoom in (Nagyítás) vagy a Zoom out (Kicsinyítés) funkciót szeretnénk-e használni. Gyorsbillentyűkkel is megoldható a nagyítás, illetve a kicsinyítés: + a nagyítás, – a kicsinyítés. Ezen lehetőségek mellett lehet még a képet kicsinyíteni vagy nagyítani a Navigation window (Navigációs ablak) segítségével (Lásd feljebb: III. fejezet, 2. pont: A képablak részletesebb bemutatása). A második csoportban is három menüpont található: az Info Window (Információs ablak), a Navigation window (Navigációs ablak) és a Display filters (Megjelenítéshez szűrők). Az első kettőről már volt szó (III. fejezet: A GIMP különböző ablakainak bemutatása), a harmadikban pedig a képernyőn történő megjelenítéshez állíthatunk be szűrőket. A harmadik csoportban lévő menüpontok segítségével különböző, a képszerkesztéskor látható segédeszközöket lehet ki- és bekapcsolni. Ezek sorrendben a következők: Show Selection (Kijelölés határvonalának bekapcsolása/elrejtése (szaggatott vonal, „hangyák”)), Show Layer Boundary (Réteg határvonalának bekapcsolása/elrejtése (fekete-sárga szaggatott vonal)), Show Guides (Segédvonalak ki-/bekapcsolása), Snap to Guides (Alakzat segédvonalakhoz igazítása), Show Grid (Rácsvonalak ki-/bekapcsolása), Snap to Grid (Alakzat rácsvonalakhoz igazítása). A segédvonalakat úgy hozhatjuk létre, hogy a vonalzóra bal egérgombbal kattintva, és a gombot nyomva tartva húzzuk az egeret a kép területére. Ahol a gombot elengedjük, oda rakja a program a kék-fekete színű, szaggatott segédvonalat. Ha ezt arrébb akarjuk rakni, akkor ráállunk az egérrel, és amikor az egérkurzor olyan kézzé válik, aminek a mutatóujja a segédvonalra mutat, valamint a segédvonal színe pirosra-feketére vált, akkor bal egérgombbal rákattintva, a gombot nyomva tartva és elhúzva, a segédvonalat máshová helyezhetjük. A függőleges vonalzóról kiindulva függőleges, a vízszintes vonalzóról kiindulva pedig függőleges segédvonalat hozhatunk létre. A segédvonalakat úgy tűntethetjük el, hogy bal egérgombot nyomva tartva egyszerűen lehúzzuk őket a képről, és elengedjük a bal egérgombot. A segédvonalak eltűntetésének másik lehetősége az, ha kikapcsoljuk a Show Guides (Segédvonalak megmutatása) menüpontot a View (Nézet) menüben. Emellett mindezt megtehetjük gyorsbillentyűkkel is: SHIFT+CTRL+t billentyűkombinációval is ki-be kapcsolgathatjuk a segédvonalakat.
- 10 -
Aktív függőleges segédvonal Vízszintes segédvonal
11. ábra: Segédvonalak
A negyedik csoportban a képablak funkcióit lehet ki-/bekapcsolni. Ezek sorrendben a következők: Show Menubar (Menüsor ki-/bekapcsolása), Show Rulers (Vonalzók ki-/bekapcsolása), Show Scrollbars (Görgetősávok ki-/bekapcsolása) és végül Show Statusbar (Státuszsor/állapotsor ki-/bekapcsolása). Az utolsó csoportban két menüpont van: az egyik a Shrink Wrap (Ablakméret megváltoztatása), ami az ablakméretet igazítja a kép méretéhez. Ha a kép nagyobb, mit az ablak, akkor az ablakot megnagyítja akkorára, mint a kép mérete. Ha viszont a kép kisebb, mint az ablak, akkor is az ablakot kicsinyíti képméretűre. A másik menüpont a Fullscreen (Teljes képernyő), amivel a képet teljes képernyőnyi méretűvé nagyíthatjuk. Az eredeti képen elvégzett műveleteket nagyításban úgy érdemes megnézni, hogy új nézetet hozunk létre. Így ugyanis nem kell visszaállítani az eredeti képméretet, a nézet ugyanis az eredeti kép méretét mutatja 100%-os nagyításban, és látható rajta az elvégzett művelet is.
12. ábra: A View (Nézet) menü a képablakban
- 11 -
VII. Az Image (Kép) menü Az Image (kép) menü menüpontjai 4 csoportra vannak osztva: az első csoportban a Mode (Mód) és a Transform (Átalakítás) szerepel. A Mode (Mód) menüpontnak van 3 további pontja: RGB, Grayscaled (Szürkeárnyalatos) és Indexed (Indexelt). AZ első gyakorlatilag a színes képet jelenti, a második pedig a szürkeárnyalatosat. Az indexelt kép esetében azonban nem lehet effektusokat használni, valamint sok más funkció sem használható, ezért ezeket ajánlatos átkonvertálni RGB vagy Grayscaled módú képre. Ezt az átalakítást ebben a Mode (Mód) menüben tehetjük meg. A Transform (Átalakítás) menü fontos pontjai: Flip Horizontally (Vízszintes tükrözés) és Flip Vertically (Függőleges tükrözés). Ezek a menüpontok az Eszköztáron is megtalálhatóak egy gomb segítségével (Flip Tool – Tükrözés), az eszköz beállításainál lehet kiválasztani, hogy vízszintes vagy függőleges tükrözést szeretnénk-e végezni. Ebbe a menüpontba tartoznak a forgatások is: Rotate 90 degrees CW (90 fokos forgatás az óramutató járásával megegyező irányba), Rotate 90 degrees CCW (90 fokos forgatás az óramutató járásával ellenkező irányba), Rotate 180 degrees (180 fokos forgatás) és Autocrop (Automatikus kivágás), ez utóbbi egy darabot automatikusan kivág a képből. A második menüpont-csoportban 4 pont található: Canvas Size (Vászon mérete), Scale Image (Kép nyújtása), Crop Image (Kép levágása) és a Duplicate (Duplázása). A vászon mérete menüponttal lehet a kép méretét úgy megváltoztatni, hogy a képen lévő alakzatok mérete nem változik, csak a kép mérete. Ezzel szemben a kép nyújtásakor a képen lévő alakzatok mérete is megváltozik a kép méretének megváltoztatásával. A Crop Image kivág egy kijelölt részt képből, míg a duplázással létrehozhatunk még egy, teljesen ugyanolyan képet, mint az eredeti. A Crop Image menüpont funkcióját a Crop Tool eszközzel is elláthatjuk, ami az Eszköztáron található. Ez az eszköz bővebb, mint a menübeli „társa”, ezzel átméretezni és kivágni is lehet egy képrészletet. Az Eszköztáron található kés formájú gombot lenyomva a képen a bal egérgombot nyomva tartva rajzolunk egy négyszöget. Ezt a területet átméretezhetjük vagy levághatjuk. Ha átméretezzük (Resize), akkor a képnek az a része lesz látható, ami a rajzolt négyszögünkbe esik bele, de a Move (Mozgatás) eszközzel ezt megváltozathatjuk, azaz a képet arrébb vihetjük, ami azt jelenti, hogy a képnek más része lesz látható az általunk kijelölt négyszögben. Ha a levágást (Crop) választjuk, akkor csak az a része lesz látható a képnek, amit kijelöltünk a négyszöggel, a többit levágtuk. A harmadik csoportban a rétegek összefésüléséhez szükséges menüpontok találhatóak: Merge Visible Layers (Látható rétegek összefésülése) és Flatten Image (Összes réteg összefésülése). A látható rétegek összefésülése, mint azt a neve is mutatja, csak a képen látható rétegeket fésüli össze (azaz azokat, amelyeknél a Szem ikon be van kapcsolva), a többi réteget meghagyja. A Flatten Image menüponttal az összes (akár látható, akár nem látható) réteget össze tudjuk fésülni. Az utolsó menüpont ebben a menüben a Configure Grid (Rács beállítása), amivel a View (Nézet) menüben beállítható rácsot lehet számunkra megfelelővé alakítani (rácsok színét, rács kockáinak méretét és a rácsvonalak stílusát).
- 12 -
13. ábra: Az Image (Kép) menü
VIII. A rétegek és a Layer (Réteg) menü 1. Rétegek Bár a GIMP pixel alapú képszerkesztő program, de nem a pixel a legfontosabb összetevő egy munkánál, hanem a réteg. A rétegek állnak pixelekből, és egy kép több rétegből állítható össze. A pixel túl kicsi ahhoz, hogy dolgozni lehessen vele. Sok időbe telne egy képek pixelenként elkészíteni. A teljes kép pedig túl nagy ahhoz, hogy kényelmesen lehessen vele dolgozni. A képeknek vannak olyan összefüggő részei vagy sajátos összetevői, amin a kép többi részének megzavarása nélkül szeretnénk dolgozni. Erre jók a rétegek. Ha több képből szeretnénk részeket összerakni, akkor érdemes ezeket a részeket külön rétegekbe tárolni: így egymástól függetlenül dolgozhatunk velük, mégis az egész kép látható lesz. A rétegeket könnyű mozgatni, színezni, szűrőkkel ellátni.
2. Layers (Rétegek) párbeszédablak A rétegszerkezet információit a rétegek ablak tartalmazza, ami a Layers, Channels, Paths (Rétegek, Csatornák, Útvonalak) ablak része. Ha nincs Layers (Rétegek) párbeszédablak, akkor beállítható a képablak Dialogs (Párbeszédablakok) menüpontjában a Layers feliratú pontra kattintva. Emellett az Eszköztáron lévő File (Fájl) menüben is megtalálható a Dialogs (Párbeszédablakok) menüpont. (A GIMP különböző ablakainak bemutatása fejezetben már bemutatásra kerültek felületesen a Layers (Rétegek) ablak részei.) A Layers (Rétegek) párbeszédablak eddig be nem mutatott részei: • Layers Palette (Rétegpaletta): megmutatja az összes réteget, az egyes rétegek sávként jelennek meg. Az egyes rétegekről a következő információkat tartalmazza: − Az egyes rétegek képét (bélyegkép) láthatjuk többek között egy sávban, az egymásra épülő rétegek hierarchiájának szemléltetésével. − A bélyegkép előtt található egy Szem ikon: ha be van kapcsolva, azaz látható a szem, akkor a képen is látható az adott réteg. - 13 -
− A Szem ikon mellett található egy kapocsra hasonlító ikon, az a Layer Link (Réteg csatolása) funkció. Ez alapból nincs bekapcsolva, viszont ha bekapcsoljuk, akkor az érintett rétegek a Move (Mozgatás) eszköz használatakor csatoltként viselkednek, azaz egyetlen egységként, együttesen mozgathatók. − A rétegek bélyegképe mellett található egy szöveg, ez a Layer Title Area (Réteg címének helye). Ha erre a részre rákattintunk kétszer a bal egérgombbal, akkor átnevezhető az adott réteg. Az aktív réteg kék színnel ki van emelve, ha épp a Layers, Channels, Paths (Rétegek, Csatornák, Útvonalak) az aktuális ablak. Ha például a képablakon dolgozunk, akkor is lehet látni az aktív réteget, de mivel nem a Layers, Channels, Paths (Rétegek, Csatornák, Útvonalak) ablak az aktív, így szürke színű az aktív réteg sávja. A képablakban lévő átalakítások mindig az aktív rétegre érvényesek. Egyszerre csak egy réteg lehet aktív. • Mode (Mód): A legördülő menüben kiválasztható, hogyan keveredjenek vizuálisan az aktív réteg pixelei az alatta lévőkéivel. Minden rétegnél be lehet ilyen összhatásmódot állítani. Az alapbeállítás a Normal (Normál), ami azt jelenti, hogy mindig a legfelső réteg látható, a többi réteg alakzatai nem látszanak (kivéve, ha a rétegek háttere átlátszó). • Opacity (Átlátszatlanság): Ez egy „csúszka”, amin beállítható az átlátszatlanság mértéke százalékban. Az alapbeállítás 100%, azaz nem látszik át az alsóbb réteg, vagyis az aktuális rétegünk 100%-ban átlátszatlan. Ez az átlátszatlanság minden egyes rétegre külön beállítható. Az átlátszatlanság csúszka mellett található a Keep transparency (Átlátszóság) jelölőnégyzet. Ez is beállítható minden egyes rétegre külön-külön. • Funkciógombok a Layers (Rétegek) párbeszédablak alján. Ezek balról jobbra sorban a következők: New Layer (Új réteg), Raise Layer (Réteg emelése), Lower Layer (Réteg sűllyesztése), Duplicate Layer (Réteg duplázása), Anchor Layer (Réteg csatolása) és a Delete Layer (Réteg törlése). (Ezek láthatók A GIMP különböző ablakainak bemutatása című fejezetben is.) Mode – Egymás alatti két réteg vizuális keveredésének módjai
Átlátszóság jelölőnégyzet
Réteg bélyegképe
Átlátszatlanság „csúszka” Réteg csatolása gomb
Réteg neve
Szem ikon Aktív réteg Gombsor
14. ábra: A Layers (Rétegek) ablak
- 14 -
3. Layer (Réteg) menü A Layer (Réteg) menüben lévő menüpontok 4 csoportba vannak osztva. Az első csoportban szereplő 5 menüpontból 4 megtalálható a Layers (Rétegek) ablak gombsorában: New Layer (Új réteg), Duplicate Layer (Réteg duplázása), Anchor Layer (Réteg csatolása) és Delete Layer (Réteg törlése). Az 5. gomb a csoportban a Merge Down (Összefésülés lefelé), ami az aktív réteget egyesíti az alatta lévő rétegekkel. Ebbe az egyesítésbe a Background (Háttér) réteg azonban nem kerül bele. A második menüpont-csoportba az az 5 funkció tartozik, amelyeket egy-egy kép rétegeinek szerkesztése közben használhatunk. Mind az 5 menüpont „kinyitható”, azaz további almenüpontok érhetőek el belőle. Az első funkció a Stack (Verem), ennek segítségével mozoghatunk a rétegek között, illetve a rétegek hierarchiáját változtathatjuk meg. A rétegek közötti mozgásra a következő menüpontok szolgálnak: Select Previous Layer (Előző réteg kijelölése – egy hierarchiaszinttel feljebbi réteg aktívvá tétele), Select Next Layer (Következő réteg kijelölése – egy hierarchiaszinttel lejjebbi réteg aktívvá tétele), Select Top Layer (Legfelső réteg kijelölése – legmagasabb hierarchiaszintű réteg aktívvá tétele) és Select Bottom Layer (Legalsó réteg kijelölése – legalacsonyabb hierarchiaszintű réteg aktívvá tétele). A rétegek áthelyezésének lehetőségei: Raise Layer (Réteg emelése – egy szinttel feljebb kerül az aktív réteg), Lower Layer (Réteg süllyesztése – egy szinttel lejjebb kerül az aktív réteg), Layer To Top (Réteg legfelülre – legmagasabb hierarchiaszintre kerül az aktív réteg) és Layer To Bottom (Réteg legalulra – legalacsonyabb hierarchiaszintre kerül az aktív réteg). A Stack (Verem) mellett ebbe a csoportba találhatóak még a Colors (Színek), a Mask (Maszk), Transparency (Átlátszóság) és a Trasform (Átalakítás). A Colors (Színek) menüpontban sok színbeállítással és színjavítással kapcsolatos menüpont van, ezek közül a legfontosabbak: HueSaturation (Színezet-Telítettség), aminek segítségével kiválaszthatunk egy alapszínt (piros, zöld, kék, cián, magenta vagy sárga), és ennek a színezetét, fényességét és telítettségét állíthatjuk be egyegy „csúszka” segítségével ahhoz, hogy számunkra megfelelő színt elő tudjunk állítani. Ugyanezek a tulajdonságok beállíthatóak a Colorize (Színezés) menüponttal, csak ebben az esetben nem lehet alapszínt választani, hanem az aktív réteg adott színét módosíthatjuk. A Brightness-Contrast (Világosság-Kontraszt) menüponttal az aktív réteg színéhez/színeihez lehet megfelelő világosság, illetve kontraszt értéket beállítani. Fontos menüpont még a Desaturate (Telítetlenség), ami a színes aktív rétegből szürkeárnyalatosat készít, és az Invert (Invertálás) menüpont, amivel az aktív réteg színeit invertálja, azaz ellenkezőjére váltja. A Mask (Maszk) menüpontban a rétegmaszkokkal kapcsolatos műveletek találhatóak. (A maszkokról később még lesz szó.) Az itt található menüpontok közül az első három: Add Layer Mask (Rétegmaszk hozzáadása), Apply Layer Mask (Rétegmaszk elfogadása) és a Delete Layer Mask (Rétegmaszk törlése). Az elsővel rétegmaszkot lehet létrehozni, a másodikkal rétegmaszkot lehet megszüntetni úgy, hogy elfogadjuk azokat a rajta végzett változtatásokat, és a harmadikkal lehet kitörölni egy rétegmaszkot. A Mask (Maszk) menüpont többi almenüje a kijelölésekre vonatkozik: Mask To Selection (Masz kijelöléssé alakítása), Add To Selection (Hozzáadás kijelöléshez), Substract From Selection (Kivonás kijelölésből) és az Intersect With Selection (Kijelölések metszete). Az elsővel csatornamaszkból készíthetünk kijelölést, a másodiknál egy már létező maszkhoz hozzáad egy új kijelölést, a harmadik esetében egy már létező maszkból vonunk ki egy újonnan készített kijelölést. Ez azt jelenti, hogy az a terület, ahol a maszk és az új kijelölés metszi egymást, „eltűnik” a kijelölésből. Az Intersect With Selection (Kijelölések metszete) pedig a maszk és a kijelölés metszetét fogja megjeleníteni. Az eszköztár első hat eszközének beállításai között is megtalálható az Add To Selection (Hozzáadás kijelöléshez), a Substract From Selection (Kivonás kijelölésből) és az Intersect With Selection (Kijelölések metszete) funkcióknak megfelelő gomb. Ebben az esetben viszont két kijelölés unióját, különbségét vagy metszetét tudjuk megjeleníteni. A Transparency (átlátszóság) menüpontban a csatornamaszkokkal kapcsolatos funkciók találhatóak: az Add Alpha Channel (Alfa csatorna hozzáadása) a képhez alfa csatornát készít, ami a kép átlátszóságának mértékét adja meg. Az Alpha To Selection (Alfa csatorna kijelöléssé alakítása) - 15 -
ponttal a kép alfa csatornáját alakíthatjuk kijelöléssé. Az utolsó három almenü neve és funkciója megegyezik a Mask (Maszk) menüpont utolsó három menüpontjával (Add To Selection, Substract From Selection és az Intersect With Selection). A Transform (Átalakítás) menü fontos pontjai: Flip Horizontally (Vízszintes tükrözés) és Flip Vertically (Függőleges tükrözés), Rotate 90 degrees CW (90 fokos forgatás az óramutató járásával megegyező irányba), Rotate 90 degrees CCW (90 fokos forgatás az óramutató járásával ellenkező irányba), Rotate 180 degrees (180 fokos forgatás) és Arbitrary Rotation (Tetszőleges forgatás). (Az első 5 menüpontról már volt szó a VI. fejezetben, az Image (Kép) menüpont című fejezetnél.) Az utolsónál beállítható a forgatás középpontja, és a szög, amivel elforgatjuk az aktív réteget vagy kijelölést. Az Eszköztáron található egy Rotate layer or selection (Réteg vagy kijelölés elforgatása), ami hasonlít az Arbitrary Rotation menüponthoz. Ha kiválasztjuk ezt az eszközt és rákattintunk a képre, akkor megjelenik egy rács és egy párbeszédablak, amiben be lehet állítani a forgatás középpontját és szögét. A harmadik csoportba tartoznak a réteg méretének megváltoztatásához szükséges menüpontok: Layer Boundary Size (Réteg határvonalainak átméretezése), Layer to Image Size (Réteg Képmérethez igazítása), Scale Layer (Réteg nyújtása – réteg méretének növelésével/csökkentésével a rajta lévő alakzatok mérete is nő/csökken) és Crop Layer (réteg kivágása). A negyedik csoportba csak egy menüpont található, az Align Visible Layers (Látható rétegek igazítása). Ezzel lehet a látható rétegeket, tehát amiknél a Szem ikon be van nyomva, igazítani a kép különböző részeihez (felső sarok, közép, alsó sarok). Be lehet állítani, hogy a legalsó réteget is igazítsa úgy, mint a többit, vagy hagyja ki. A Layers (Rétegek) ablakban ha egy rétegre jobb egérgombbal rákattintunk, akkor előugrik egy menü. Ezen menü menüpontjai a Layer (Réteg) képablakbeli menü pontjaiból tartalmazza a legfontosabbakat. Ezek a menüpontok a következők: a Layer (Rétegek) menü első 5 menüpontja (New Layer, Duplicate Layer, Anchor Layer, Merge Down, Delete Layer), a Stack (Verem) menüpont rétegek hierarchiaszintjének megváltoztatásához szükséges pontok. Emellett a Layer Boundary Size, Layer to Image Size és a Scale Layer és a maszkkal kapcsolatos műveletek közül az első 4 (Add Layer Mask, Apply Layer Mask, Delete Layer Mask és Mask to Selection). Valamint itt is megtalálható az Add Alpha Channel és a Delete Alpha Channel és az Image (Kép) menüből is találunk itt menüpontokat: a Merge Visible Layerst (Látható rétegek összefésülése) és a Flatten Image-t (Összes réteg összefésülése). Van egy speciális menüpont is ebben a PopUp menüben: Edit Layer Attributes (Réteg tulajdonságainak szerkesztése), ezzel is meg lehet változtatni az adott réteg nevét.
15. ábra: A Layer (Réteg) menü
- 16 -
4. Rétegek létrehozása, törlése, másolása, rendezése Réteget kétféleképpen lehet létrehozni. Az egyik lehetőség a Layer (Réteg) menü New Layer (Új réteg) menüpont. Ha ezt a lehetőséget választjuk, akkor a New Layer (Új réteg) menüpontot kiválasztva megjelenik egy párbeszédablak, amiben megadható az új réteg neve, mérete (szélessége és magassága pixelben) és a kitöltési stílusa (előtérszínnel, háttérszínnel, fehérrel vagy átlátszó). Az alapértelmezett méret megegyezik a kép méretével, ez a méret jelenik meg a szélesség és magasság beviteli mezőkben. Az újonnan létrehozott réteg mindig az aktív réteg fölé kerül. A másik létrehozási lehetőség a Layers (Rétegek) párbeszédablak gombsorában az első gomb (egy papírlap ikon van rajta), aminek lenyomása után létrejön automatikusan egy réteg, ami átlátszó hátterű, és mérete megegyezik a kép méretével. Az aktív réteget lehet csak mozgatni. A mozgatásra is több lehetőségünk van: • A Layers (Rétegek) párbeszédablak gombsorában a második és harmadik gomb (egy felfelé és egy lefelé mutató zöld nyíllal ellátott gomb) segítségével mozgathatjuk az aktív réteget, méghozzá a lefelé mutat nyilas gombbal egy szinttel lefelé (azaz eggyel lejjebb) vihetjük a réteget, a felfelé mutató nyilas gombbal pedig egy szinttel feljebb. • A Layers (Rétegek) párbeszédablakban az aktív rétegre jobb egérgombbal kattintva előugrik egy menü, itt található 4 pont, ami a rétegek mozgatását végzi: ~ Raise Layer: egy szinttel feljebb viszi az aktív réteget (ugyanaz a funkciója, mint a felfelé nyilas gombnak a gombsoron). ~ Lower Layer: egy szinttel lejjebb viszi a az aktív réteget (ugyanaz a funkciója, mint a lefelé nyilas gombnak a gombsoron). ~ Layer to Top: az aktív réteget a legfelső réteg helyére teszi, az addigi legfelsőbb réteg pedig így egy szinttel lejjebb kerül. ~ Layer to Bottom: az aktív réteget a legalsó réteg helyére teszi, az addigi legalsó réteg (a kép háttere, a Background nevű réteg) pedig így egy szinttel feljebb kerül. • A Layer (Réteg) menüben a Stack (Verem) menüpontba megtalálható az előző pontban felsorolt 4 mozgatási lehetőség. Van még egy lehetőség a rétegek mozgatására, mégpedig az egér. Ha arra a rétegre kattintunk, amit lejjebb vagy feljebb szeretnénk vinni a hierarchiában, és a bal egérgombot nyomva tartva elkezdjük húzni a réteget lefelé vagy felfelé, akkor így is el tudjuk mozdítani. Egy vízszintes fekete vonal mutatja, hogy ha elengedjük a bal egérgombot, akkor hová kerül a rétegünk. Ha pedig nem mozgatni szeretnénk a rétegeket, hanem a rétegek között mozogni, navigálni, akkor azt kétféleképpen tehetjük meg. A legegyszerűbb, ha arra a rétegre kattintunk egyszer bal egérgombbal, amit aktívvá szeretnénk tenni. De a Layer (Réteg) menü Stack (Verem) menüpontja is lehetőséget ad a rétegek közötti navigálásra a következő 4 almenüvel: • A Select Previous Layer (Előző réteg kijelölése) menüponttal az egy hierarchiaszinttel feljebbi réteget tehetjük aktívvá, • A Select Next Layer (Következő réteg kijelölése) menüponttal az egy hierarchiaszinttel lejjebbi réteget tehetjük aktívvá, • A Select Top Layer (Legfelső réteg kijelölése) menüponttal a legmagasabb hierarchiaszintű réteget tehetjük aktívvá, • Select Bottom Layer (Legalsó réteg kijelölése) menüponttal a legalacsonyabb hierarchiaszintű réteget tehetjük aktívvá, ez a réteg a kép háttere, azaz a Background nevű réteg. Ha réteget akarunk másolni, akkor két lehetőség közül választhatunk: az egyik a Layer (Réteg) menü Duplicate Layer (Réteg duplázása) menüpontjának kiválasztása, ami az aktív rétegről készít másolatot, és a másolatként létrejött réteg az eredeti fölé kerül a hierarchiában. Ugyanezt a hatást - 17 -
elérhetjük a Layers (Rétegek) párbeszédablak gombsoron található azon gombjával, amelyiken dupla papírlap kinézetű ikon található. Az aktív réteg törlésére három lehetőség van: az egyik a Layer (Réteg) menü Delete Layer (Réteg törlése) menüpontja. Ugyanez a menüpont elérhető akkor is, ha az aktív rétegre jobb egérgombbal kattintva előhívjuk a réteghez tartozó menüt. A harmadik lehetőség a Layers (Réregek) párbeszédablak gombsorán található utolsó gomb, amin egy kuka látható.
5. Réteg exportja és importja A különálló, nyers képelemek közös képablakba gyűjtése az egyik leggyakoribb művelet. Ehhez a másolás (Edit (Szerkesztés) menü, Copy (Másolás menüpontja), kivágás (Edit (Szerkesztés) menü, Cut (Kivágás) menüpontja) illetve a beillesztés (Edit (Szerkesztés) menü, Paste (Beillesztés) menüpontja) eszközöket használhatjuk. Emellett, ha valamit többször szeretnénk beilleszteni, akkor érdemes az Edit (Szerkesztés) menü Buffer (Puffer) menüpontjában található Copy Named (Elnevezett másolása), Cut Named (Elnevezett kivágása), vagy Paste Named (Elnevezett beillesztése) funkciókat választani. Az első két lehetőséggel a másolandó vagy kivágandó képrészletnek nevet adhatunk, és ha később többször van rá szükségünk, akkor a Paste Named (Elnevezett beillesztése) funkcióval többször beilleszthetjük ugyanazt az elnevezett képrészletet. Csak aktív réteget, vagy annak egy részletét lehet ezekkel másolni, kivágni, beilleszteni. Ha minden rétegre szükségünk van a másolásnál, akkor használjuk a Copy Visible (Látható másolása) menüpontot. (Mindezekről bővebben az V. fejezetben volt szó.) Beillesztéskor egy új réteg jön létre, amit lebegő kijelölésnek hívnak. A réteg bélyegképe a Layers (Rétegek) párbeszédablakban egy olyan réteget mutat, ami „lebeg” egy másik felett, és Pasted Layer (Beillesztett réteg) lesz a neve ennek a rétegnek. Minden beillesztésnél ez a lebegő kijelölést tartalmazó réteg lesz az aktív. A többi réteget nem lehet addig aktívvá tenni, míg a lebegő kijelölést tartalmazó réteget el nem tüntetjük. A lebegő kijelölést háromféleképpen tudjuk eltüntetni: az egyik lehetőség az, ha kitöröljük ezt a réteget (az előző pontban volt erről szó), de ilyenkor elveszik az, amit be akartunk illeszteni. A lebegő kijelölés automatikusan létrejön, ha beillesztünk, vagy ha elmozdítjuk a kijelölésünket, de szándékosan is létrehozható a Select (Kijelölés) menü Float (Lebegő) menüpontjával. A másik lehetőség az, ha hozzákapcsoljuk a lebegő kijelölésünket a legutóbbi aktív réteghez. Erre 3 lehetőségünk van: az egyik a Layer (Réteg) menüben található Anchor Layer (Réteg csatolása) menüpont. Ugyanez a menüpont megtalálható a rétegen jobb egérgomb kattintással előhívható menüben is. A harmadik lehetőség a Layers (Rétegek) párbeszédablak gombsorában lévő vasmacska ábrával ellátott gomb, ezzel is rögzítjük a lebegő kijelölést a legutóbbi aktív réteghez. Mindemellett lehetőség van arra is, hogy új réteget készítsünk lebegő kijelölésünkből. Ehhez a Layer (Réteg) menüből vagy a rétegen jobb egérgomb kattintással előhívott menüből kell a New Layer (Új réteg) menüpontot kiválasztani, vagy a Layers (Rétegek) párbeszédablak gombsorában lévő papírlap ábrával ellátott gombra kell kattintani. Ekkor az új réteg akkora méretű lesz, amekkora a lebegő kijelölés (azaz a beillesztett képrészlet) mérete volt. Ha a beillesztett kép kisebb, mint a képablak mérete, akkor láthatóvá válik a réteg fekte-sárga határvonala. Egy képrészlet másolásához vagy kivágásához és másik képablakba történő beillesztéséhez szükséges lépések összefoglalhatóak a következő 6 pontban: 1. A forrásul szolgáló képablakban meg kell nyitni a Layers (Rétegek) párbeszédablakot. 2. A Layers (Rétegek) párbeszédablakban rá kell kattintani arra a rétegre, amin a kivágni vagy másolni kívánt képrészlet van. Így aktiváljuk azt a réteget. 3. Az adott képrészlet másolása (Edit (Szerkesztés) menü, Copy (Másolás) menüpontja, illetve CTRL+c billentyű) vagy kivágása (Edit (Szerkesztés) menü, Cut (Kivágás) menüpontja, illetve CTRL+x billentyű). 4. Új képablak nyitása, vagy egy már létező képablakra váltás (ahová szeretnénk beilleszteni) és oda beillesztés (Edit (Szerkesztés) menü, Paste (Beillesztés) menüpontja, vagy CTRL+v billentyű). - 18 -
5. A Move (Mozgatás) eszközzel a beillesztett képrészletet mozgassuk a megfelelő helyre. 6. A lebegő kijelöléses réteg új réteggé alakítása, vagy a legutóbb kijelölt réteghez csatolása: New Layer (Új réteg) vagy Anchor Layer (Réteg csatolása). A lebegő kijelölés egy időleges réteg, ami bizonyos körülmények között automatikusan képződik. Ez a bizonyos körülmény általában a beillesztés. DE VIGYÁZAT! Ha van egy kijelölésünk, és azt véletlenül vagy szándékosan arrább mozdítjuk, akkor automatikusan létrejön a lebegő réteg. Ilyenkor vagy vonjuk vissza a mozgatás műveletet, vagy mozgassuk vissza a kijelölt rész az eredeti helyére, és csatoljuk a legutóbbi aktív réteghez! Ezután a többi réteg is hozzáférhetővé válik. Ez egy speciális típusú réteg: ha van ilyen rétegünk, a többi nem használható, amíg az nincs rögzítve, vagy nem alakítottuk új réteggé. Miután létrejött a lebegő kijelölés, majdnem mindenféle műveletet lehet rajta végezni. A GIMP kezdeti verzióiban a lebegő kijelölés volt rétegek helyett a műveletvégrehajtás eszköze.
IX. Csatornák 1. A csatornák és azok viszonya a réteghez Mint már volt róla szó, egy kép rétegekre bontható, de az egyes rétegek is tovább bonthatóak alrétegekre. Ezeket az alrétegeket hívjuk csatornának. A rétegek 1-4-ig számú csatornából állnak. Egy RGB kép a következő csatornákat tartalmazza: R (piros színösszetevőknek), G (zöld színösszetevőknek), B (kék színösszetevőknek) és az A (alfa) (átlátszatlanság mértéke) csatorna. Kivétel az alól az a kép, amit újonnan hoztunk létre vagy töltöttünk be, mert ezek alapértelmezett hátterének (Background) nincs alfacsatornája. Egy csatorna 8 bit mélységű, egy réteg pixele tehát maximum 32 bit lehet a GIMP-ben. Van 64 bites pixeles változat is, ennek hollywood a neve: filmek és jó minőségű stúdiómunkákkal kapcsolatos leképezési feladatokban hasznos.
Réteg Réteg Pixel Csatornák
. . . Réteg
Kép
Kép
Rétegek 16. ábra: A rétegek és csatornák viszonya
2. Channels (Csatornák) párbeszédablak A Channels Palette (Csatornapaletta): A Csatornapaletta mutatja a csatornákat, itt egyszerre több csatorna is kijelölhető, ezen/ezeken lehet módosításokat végrehajtani. Az aktív csatorna/csatornák sávja kék színű, épp úgy, mint a rétegeknél. A különbség az, hogy míg a rétegeknél csak egy aktív réteg lehet egyszerre, a csatornák közül több is lehet aktív. Alapbeállításként a kép 3 színösszetevőjének csatornái aktívak, tehát az R, G és a B csatorna. A csatornák a teljes képre vonatkozólag reprezentálják a vöröset, zöldet és kéket. Többrétegű kép esetében az egyes rétegek egyedi R, G, B csatornái nem érhetők el a csatornák párbeszédablakból. Egy adott rétegnél ezeket úgy lehet meghatározni, ha a többi réteget töröljük, vagy pedig a kérdéses rétegeket egy másik képablakba másoljuk át. - 19 -
A csatornák bármelyike inaktívvá tehető kattintással. Ez azt jelenti, hogy a kék színnel jelzett aktív csatornára kattintva a kék színű sáv fehér lesz, és ha módosítunk egy képet, akkor a módosítások a kikapcsolt csatornán nem mennek végbe. Természetesen aktiválhatjuk is az inaktív csatornát rákattintással. A Szem ikon kikattintásával pedig láthatatlanná tehetjük az adott csatornát. (Ha például kikattintjuk az R csatorna Szem ikonját, akkor a kép színeiből a pirosat „kiszedtük”.) Új csatornák is létrehozhatóak, az új csatornákat csatornamaszknak nevezik. (Erről a Maszkok fejezetben lesz részletesebben szó.) A Channels (Csatornák) párbeszédablak is rendelkezik gombsorral, mint a Layers (Rétegek) párbeszédablak, de ennél az ablaknál több gomb található. Ráadásul ezek közül csak a második (Papírlap ábrás) gomb aktív, a New Channel (Új csatorna). A többi akkor válik csak aktívvá, ha a 4 alapcsatorna mellett több csatorna is van, azaz létrehoztunk csatornamaszkokat). Az első (papír és ceruza ábrás) gombbal a csatorna tulajdonságait (név, átlátszóság, szín) lehet beállítani. A harmadik, negyedik, ötödik és hetedik gombok funkciói megtalálhatók a Layers (Rétegek) párbeszédablakon is: Raise Channel (Csatorna emelése), Lower Channel (Csatorna sűllyesztése), Duplicate Channel (Csatorna Duplázása) és Delete Channel (Csatorna törlése). A hatodik gomb, a piros négyzet fekete szaggatott körvonallal ábrás, pedig a Channel to Selection (Csatorna kijelöléssé alakítása), ami a csatornát kijelöléssé alakítja. A csatornák és a kijelölések között ugyanis szoros kapcsolat van, erről részletesebben a Maszkok fejezetben lesz szó.
Csatorna neve Szem ikon (csatorna láthatósága) A piros, zöld, kék, és az átlátszóság (alfa) csatornái
Csatorna bélyegképe
Csatorna egy szinttel lejjebb vitele
Csatorna egy szinttel feljebb vitele
Csatorna duplázása
Új csatorna létrehozása
Csatorna kijelöléssé alakítása
Csatorna tulajdonságainak beállítása
Csatorna törlése
17. ábra: A Channels (Csatornák) párbeszédablak
- 20 -
X. Munka a rétegekkel 1. Réteg pozicionálása a képablakban A réteget az Eszköztáron található Move (Mozgatás) eszközzel helyezhetjük át (pozícionálhatjuk) a képablakban. Az a réteg mozgatható, amely aktív és az egérkurzor alatt van 50%-nál átlátszatlanabb pixele. Tehát ha az egérkurzor alatt levő réteg átlátszó, akkor nem mozdul el. Ehelyett az aktív rétegtől (lefelé) számított első olyan réteg mozdul el, amelynek az egérkurzor alatt van 50%-nál fedettebb pixele. Ha SHIFT+bal egérgombbal kattintunk az aktív rétegre, és húzással mozgatjuk azt, akkor az aktív réteg az átlátszatlanságtól függetlenül elmozdítható.
2. Réteg igazítása segédvonalhoz Ha pontosabban kell a rétegeket pozícionálni, akkor érdemes segédvonalakat használni. A segédvonalhoz elegendően közel elengedett réteg a vonal helyzetébe áll be. Ezt a View (Nézet) menüben található Snap to Guides (Alakzat segédvonalhoz igazítása) menüponttal érhetjük el, de előtte győződjünk meg arról, hogy be van-e kapcsolva a segédvonalak láthatósága (View (Nézet) menü, Show Guides (Segédvonal ki-/bekapcsolása)). Ha segédvonalakat akarunk készíteni, akkor a vonalzóra bal egérgombbal kattintva és azt lenyomva tartva húzzuk a rajzterületre az egeret, ekkor megjelenik a segédvonal. Ha rácsot akarunk használni a pontos pozícionáláshoz, akkor kapcsoljuk be a Show Grid (Rács ki-/bekapcsolása) menüpontot a View (Nézet) menüpontban. Ha réteget (vagy kijelölést) a rácsvonalakhoz akarjuk igazítani, akkor a View (Nézet) menüpontban a Snap to Grid (Alakzat rácshoz igazítása) menüpontot kell bekapcsolni. (Erről bővebben a VI. A View (Nézet) menü fejezetben már volt szó, illetve a rácsvonalak beállítása a VII. Az Image (Kép) menü fejezetben került tárgyalásra.)
3. Réteget határoló vonalak be-és kikapcsolása A réteget határoló fekete-sárga színű szaggatott vonalak láthatóságát ki-és bekapcsolhatjuk. Ha nem akarjuk látni a réteget határoló vonalat, akkor a View (Nézet) menü Show Layer Boundary. (Réteg határvonalának ki-/bekapcsolása) menüpontját kell bekapcsolni.
4. Átméretezés és skálázás A rétegeknek nem feltétlenül kell egyforma méretűeknek lenniük. A GIMP-ben az átméretezés azt jelenti, hogy adott réteg határait megnöveljük vagy lecsökkentjük, de a tartalma (a rajta lévő objektumok) változatlan marad. A skálázás pedig annyit tesz, hogy a határ megváltoztatásával együtt a kép tartalma is megnyúlik vagy összenyomódik annyira, hogy pontosan illeszkedjen az új réteghatárokhoz. 5 funkció van a réteg skálázására, illetve átméretezésére: • Layer Boundary Size – réteg határvonalának átméretezése, Layers (Rétegek) menü • Scale Layer – réteg skálázása, Layers (Rétegek) menü, vagy az eszköztáron lévő gomb (3. sor, 2. gomb – egy kisebb és egy nagyobb négyzet és nyíl a kisebbtől a nagyobbig ábrával) • Canvas Size – rajzvászon, azaz a teljes kép átméretezése, Image (Kép) menü • Scale Image – kép skálázása, Image (Kép) menü • Crop – kivágás, az eszköztáron található gomb (2. sor, 6. gomb – szikeszerű ábrával) A fenti átméretezési és skálázási lehetőségek bővebb bemutatása: Kép skálázása (Scale Image): Az összes réteg mérete megváltozik és a réteg(ek)en lévő alakzatok is megnyúlnak vagy összenyomódnak, hogy illeszkedés jöjjön létre. Image (Kép) menü Scale Image (Kép skálázása) menüpontot kiválasztva egy párbeszédablak jelenik meg. A párbeszédablakban megadható a kép (új) szélessége és (új) magassága pixelben és a jelenlegi méret százalékában is. Alapértelmezésként a szélesség és magasság egymással arányosan skálázódik, de ez megváltoztatható, ha a Ratio X és Y beviteli mező közelében levő, láncot ábrázoló ikonra rákattintunk. Kép árméretezése (Canvas Size): Az átméretezésnél csak a kép határai változnak meg, a kép tartalma (különböző alakzatok) nem, így az többféleképpen elhelyezhető a megváltozott méretű - 21 -
képablakban. Ha a képméret csökken, akkor a kép új ablakon belüli helyzete függ az új szélességtől és magasságtól, valamint az X és Y irányú eltolástól. Az Image (kép) menüből a Canvas Size (Kép átméretezése) menüpontot kiválasztva megjelenik egy párbeszédablak, amibe beírható az új méret pixelben vagy százalékban, és beállítható, hogy ha kisebbre akarjuk venni a képet, akkor melyik része látszódjon a képnek a kisebb méretű rajzvásznon. Az X és Y koordinátákkal, vagy center gombbal lehet beállítani, hogyan helyezkedjen el a kép az új méretű vásznon. Ha az X koordináták értéke negatív, akkor balra toljuk a képet, ha az Y koordináta értéke negatív, akkor pedig jobbra. Kicsinyítés esetén azonban előfordulhat, hogy a kívánt kisebb képméretre nem fér rá megfelelően az alakzat. Az átméretezés után is mozgatható a kép, ha esetleg nem az a része látszik, amit szeretnénk. Új szélesség
Eredeti szélesség
Új magasság Eredeti magasság A szélesség/magasság arányos átméretezését ki-/bekapcsoló gomb
Új képmérethez viszonyított X eltolás
Képet új méret közepére igazító gomb
Új képmérethez viszonyított Y eltolás
Eredeti kép méretét megjelenítő négyzet Kép új méretét jelölő négyzet
18. ábra: A Canvas Size (Kép átméretezése) párbeszédablaka
Crop (Kivágás): Ez a lehetőség csak az Eszköztárról elérhető. Miután ezt a gombot (szikeszerű ábrával) megnyomtuk, az egérrel a képablakra kattintva, az egeret húzva létre kell hozni a kivágandó négyszöget. A megrajzolt kivágandó négyszög határai módosíthatóak, ha a négyszög bal felső, vagy jobb alsó sarkát az egérrel húzzuk. A bal alsó vagy jobb felső sarokra kattintva, és az egeret húzva maga a négyszög is áthelyezhető. Az eszköz tulajdonságainál az eszköztáron ki kell kattintani a Current Layer Only (Csak az aktív réteg) jelölőnégyzetet. A kivágást elvégezve a kép többi része elveszik, tehát csak az a része fog látszani az eredeti képnek, ami a négyszögben volt látható. A Crop (Kivágás) eszközzel azonban átméretezni is lehet. Ebben az esetben a kép kisebbé válik, de nem veszik el a kép többi része. A képen a megrajzolt négyszögben lévő rész látható, de a kép többi része is megmarad, csak a szürke előtér mögött. Így ha nem a megfelelő rész látszik a négyszögben, akkor a Move (Mozgatás) eszközzel lehet a kép egyéb részeit a négyszögbe pozícionálni. A Canvas Size (Kép átméretezése) a méretcsökkentésre nem a legjobb megoldás, mivel előfordulhat, hogy egy alakzat nem teljesen kerül bele a képbe, így helyette inkább a Crop (Kivágás) eszköz használandó. Viszont a méret növelésénél nem lép fel probléma, ha az Canvas Size (Kép átméretezése) menüponttal végezzük. Ha több képet kombinálunk össze, akkor előfordulhat, hogy növelni kell képméretet. Erre jó a Canvas Size (Kép átméretezése). - 22 -
A kivágandó/átméretezendő területet mutató négyszög Átméretezés
Kivágás
19. ábra: A Crop (Kivágás) párbeszédablak és a képablak az eszköz használata közben
Réteg skálázása (Scale Layer): Nemcsak az egész kép, hanem az egyes rétegek is skálázhatóak. Ez a sálázás lehet kicsinyítés vagy nagyítás. Leggyakrabban akkor használatos, amikor két különböző rétegbeli kép egymáshoz viszonyított méretét akarjuk megváltoztatni. Azért érdemes ebben az esetben használni, mert a Layer (Réteg) menüből elért Scale Layer (Réteg skálázása) több beállítási lehetőséget ad más átméretező lehetőségeknél. Viszont csak számok vihetők be, így kísérletezni kell a helyes mérethez (hogy minden rajta legyen, amit szeretnénk). Réteg átméretezése (Layer Boundary Size): A réteget kicsinyíthetjük, illetve nagyíthatjuk a Layer (Réteg) menübeli a Layer Boundary Size menüpontban. A rétegeket rendszerint kicsinyíteni szokták, hogy a nem kívánt részektől megszabaduljunk. Így viszont ugyanaz a probléma merül fel, ami a kép átméretezésnél: a rétegbeli kép tárgyának megfelelő pozíciót kell elfoglalnia a létrejövő réteghatárok között. Ez a réteg tartalmának interaktív elhelyezése kisebb réteghatárok között. Négy lépésből áll ez a módszer: • Rectangle Select (Téglalap kijelölése) eszközzel (1. sor, 1. gomb az Eszköztáron) kiválasztjuk a réteg keretbe illeszkedő tartományát. • A kijelölést Másolás (Copy)/Beillesztés (Paste) funkciókkal lebegővé alakítjuk. • A lebegő kijelölést új réteggé alakítjuk a Layer (Réteg) New Layer(Új réteg) menüpontjával. • Aktivizáljuk a korábbi réteget és kukába dobjuk (Layers (Rétegek) párbeszédablak gombsorának kuka ábrás gombja). A rétegeket nem lehet a képablak méreténél nagyobbra méretezni. Ha az aktuális képméretnél nagyobbra akarjuk méretezni a réteget, akkor először a képet kell átméretezni nagyobbra, hogy beleférjen a réteg.
- 23 -
5. Rétegek átalakítása a.) Tükrözés (Flip) Az eszköztár Flip (Tükrözés – négyszögön kétirányú vízszintes nyíl ábrával) ikonjával történhet, az aktív réteget lehet vele függőleges vagy vízszintes tengelye körül tükrözni. Az egérkurzor vízszintes tükrözésnél vízszintes, függőlegesnél függőleges nyílként jelenik meg. Az eszköz beállításainál beállítható, hogy vízszintes vagy függőleges legyen-e a tükrözés. Kijelölt rész is tükrözhető. CTRL gombot lenyomva és nyomva tartva az alapbeállítás (függőleges tükrözés) átváltható vízszintes tükrözésre. A CTRL gombot elengedve újra a függőleges tükrözést használhatjuk. A Tükrözés menüből is elérhető: Layer (Réteg) menü, Transform (Átalakítás) menüpontból kiválasztható a Flip Horizontally (Vízszintes tükrözés), illetve a Flip Vertically (Függőleges tükrözés) funkció. b.) Forgatás (Rotate) A forgatás, skálázás, nyírás és perspektíva gombok az átalakító eszközök közé tartoznak. A forgatás a Rotate (Forgatás) eszközzel végezhető (3. sor, 1. gomb, két négyszög nyilakkal), amit ha aktiválunk, és a képre kattintunk, akkor egy rács jelenik meg a képen, és a forgatási információ párbeszédablak. A Rotate (Forgatás) eszköz beállításai között található a Transform Direction (Átalakítás iránya), aminek két opciója van: hagyományos (Forward, Traditional), ami a képet az átalakított (transzformált) rácshoz igazítja. A Backward (Corrective) beállítás pedig a transzformált rácsot igazítja a képhez, így fordított transzformációt hoz létre. Az utóbbi esetben a kép az ellenkező irányba fordul. A Rotate Information (Forgatási infomáció) párbeszédablakban beállíthatjuk a dőlésszöget (konkrét szöget beírva az Angle beviteli mezőjéhez, vagy csúszka segítségével, illetve a képen megjelenő rács egérrel történő mozgatásával) és a forgatás középpontját (értéket beírva, vagy a képen a középpontot egérrel arrébb húzva). Az elforgatáskor a képen látható rácson a négyzetek száma megadható az eszköz beállításainál (Number of Grid Lines (Rácsvonalak száma)). A rács mindaddig változtatható, amíg a Rotate (Forgatás) gombot le nem nyomjuk. A Rotate Information (Forgatási információ) ablak előhozható és a forgatás elvégezhető menüből is: Layer (Réteg) menü, Transform (Átalakítás) menüpont Arbitrary Rotation (Tetszőleges forgatás) pontjával. A forgatásnál a 90°-os, a 180°-os és a 270°-os elforgatás gyakori, ezért ezeket külön menüpontból érhetjük el. Az aktív réteghez az adott elforgatás menüpontjait a Layer (Réteg) menüben, a Transform (Átalakítás) menüpontban található: A Rotate 90 degrees CW (ClockWise) lehetőséget ad a 90°-os, óramutató irányával megegyező forgatásra, a Rotate 90 degrees CCW (CounterClockWise) pedig a 90°-os, óramutató járásával ellenkező irányú (270°) elforgatására. A 180°-os elforgatást szeretnénk, akkor ugyanitt találhatjuk a Rotate 180 degrees funkciót. c.) Skálázás (Scale) A réteg (Scale Layer), illetve a kijelölés skálázása egérrel is végrehajtható. Ha az Eszköztárról kiválasztjuk a Scale (Skálázás) eszközt, akkor megjelenik a Scaling Information (Skálázási információ) ablak. Az aktív rétegre (vagy a kijelölésre) kattintva megjelenik egy rács, amivel beállíthatjuk az új méretet. A rács helyett a Scaling Information (Skálázási információ) ablakba beírva is megadhatjuk az új méretet. Az új méretet meg lehet adni pixelben vagy százalékban, és az eredeti méret is látható. Hasznos, ha az X és Y skálázási arányát megtartjuk, ha ezt a CTRL+ALT+bal egérgomb segítségével méretezzük át. A Scaling Information (Skálázási információ) ablak új méretezés értékei alatt tehetjük meg az aktuális X és Y arányt (Scale Ratio X, és Y). Ebben az esetben is beállítható a rácsok sűrűsége az eszköz tulajdonságainál, a Number of Grid Lines (Rácsvonalak száma) pontban. d.) Nyírás (Shearing) A Shearing (Nyírás) gombra kattintva az Eszköztáron (egy négyszög és még egy, eltolva ábrával) aktív réteget vagy kijelölést tolhatunk el. Az aktív rétegre (vagy kijelölésre) kattintva megjelennek a rácsok és a Shearing Information (Nyírási információ) párbeszédablak. Ebbe az ablakba vihető be az eltolás mértéke. Vigyázni kell, hogy X vagy Y irányban nyírunk, és hogy az X iránynál balra vagy jobbra, illetve az Y iránynál felfelé vagy lefelé nyírunk. Ha X irányban balra nyírunk, akkor az - 24 -
X értéke a Shearing Information (Nyírási információ) ablakban pozitív lesz, ha jobbra nyírunk, akkor pedig negatív. Ha az Y irányban lefelé nyírunk, akkor a Shearing Information (Nyírási információ) ablakban az Y értéke pozitív lesz, ha pedig felfelé nyírunk, akkor az Y értéke negatív lesz. Vagy vízszintes vagy függőleges lehet a nyírás, mindkettő egyszerre nem Ez azt jelenti, hogy vagy az X értéket, vagy az Y értéket lehet változtatni, a kettőt egyszerre nem! Ha bal egérgomb nyomva tartásával nyírunk, akkor a nyírás iránya (X vagy Y) a mozgatás kezdeti irányától függ, a párbeszédablakos beírásnál attól, hogy melyik helyre írtunk előbb. Ha elkezdtük az egyik irányba a nyírást, és meggondoltunk magunkat, akkor a Shearing Information (Nyírási információ) ablakban lévő Reset gombra kattintva visszaállnak a kezdeti értékek, és elkezdhetünk a másik irányba nyírni. Ennek a funkciónak is beállítható a rácssűrűsége a Number of Grid Lines (Rácsvonalak száma) pontban az eszköz tulajdonságainál. e.) Perspektívaváltás Ha az Eszköztáron kijelöljük a Change Pespective (Perspektíva váltása) gombot (egy trapéz alakú ábrával ellátott gomb), és utána a képre kattintunk, akkor megjelenik a képen egy rács, és a Perspektive Transform Information (Perspektíva átalakítási információ) párbeszédablak. Ez a perspektívaablak mutatja a képen lévő rácson egérrel alkalmazott változtatásokat. Ebben az esetben csak egérrel dolgozhatunk, nem lehet értéket bevinni a párbeszédablakba. Tehát ez csak interaktívan, egérrel használható. A rácsvonalak adják meg a perspektívatorzulás mértékét. Ennél az átalakításnál az adott réteg mind a négy sarkát egymástól függetlenül áthelyezhetjük, így a létrejött kép egy általános négyszöggé alakul. Ennek a funkciónak is beállítható a rácssűrűsége a Number of Grid Lines (Rácsvonalak száma) pontban az eszköz tulajdonságainál.
6. Rétegek kombinációja Előfordulhat, hogy szükség van arra, hogy több réteget eggyé alakítsunk. Például, ha nem GIMP formátumban, hanem JPG-ben (vagy bármilyen képformátumban) akarjuk elmenteni a képet. Két lehetőség van a rétegek összevonására/összefésülésére, attól függően, mire akarjuk használni az elkészült képet. Összefésülés: A képbeli rétegek egy csoportját egyetlen réteggé fésülhetjük össze. Ez az Image (Kép) menü Merge Visible Layers (Látható rétegek összefésülése) menüpontjával történik. Ebben az esetben csak azok a rétegek válnak eggyé, amelyek láthatóak, tehát amelyek előtt a Szem ikon be van kapcsolva. Két szomszédos réteg fésülhető össze (az aktív réteg és az alatta lévő réteg) a Layer (Réteg) menü vagy az aktív rétegen jobb kattintásra előugró menü Merge Down (Összefésülés lefelé) menüponttal. Egy réteggé „lapítás”: Az Image (Kép) menü Flatten Image (Összes réteg összefésülése) menüpontja az összes réteget egyesíti, függetlenül attól, hogy látható-e vagy sem. Persze a nem látható réteg nem fog látszani az összefésülés után. Ez az egy lehetőség van az alfa csatorna kiiktatására egy képből, a csatornamaszkokat viszont nem törli. Az egyes rétegmaszkokat is alkalmazza a rétegekre, azzal együtt egyesíti a rétegeket. Ezt akkor használjuk, ha olyan képformátumban szeretnénk menteni, amely nem támogatja a rétegeket vagy az átlátszóságot, mint például a JPG vagy a BMP. Ha átlátszó a képünk háttere, érdemes a PNG képformátumot használni, hogy az átlátszó háttér megmaradjon. A JPG-vé alakításkor ugyanis a GIMP fehér hátteret készít automatikusan a képhez, míg a PNG-nél ezt nem teszi meg, hanem meghagyja az átlátszó hátteret.
XI. Kijelölések A kijelölés teszi lehetővé, hogy a kiemeléseket, funkciókat, szűrőket és bővítőket szelektíven, azaz a kép egy-egy kiválasztott tartományára alkalmazhassuk. Kijelölést lehet maszkkal is elérni, de az elv megvalósítása ott más (maszkokról később még lesz szó). A kijelölések nem tartoznak egyik réteghez sem, ezek sajátos csatornák és csak az aktív rétegre korlátozódik a hatásuk.
- 25 -
Alapvetően kétféle típusú kijelölő eszköz létezik a GIMP-ben, az egyik vonalak megrajzolásával különíti el a kijelölés tárgyát a háttértől, a másik pedig kiválaszt egy magpixelt a tárgyból, és ehhez automatikusan hozzáteszi azokat a pixeleket, amelyek színe elég közel van a magéhoz. Az, hogy melyik lehetőséget válasszuk, attól függ, hogy a tárgyat milyen jellemzői különböztetik meg leginkább a környezetétől. Az Eszköztár kijelölő eszközei: 1. Rectangle Select (Téglalap kijelölés) 2. Elliptical Select (Ellipszis kijelölés) 3. Lasso (Lasszó) 4. Magic Wand (Varázspálca) 5. By Color (Szín szerinti kijelölés) 6. Intelligent Scissors (Intelligens olló) 7. Bézier Path (Beziér-útvonal) Rectangle Select vagy Elliptical Select (Téglalap vagy ellipszis kijelölés): téglalap vagy ellipszis alakú tartomány kijelölésére szolgál. A kijelölést mozgó szaggatott vonal veszi körül („hangyák”). Az ellipszis gyakorlatilag téglalapba van írva, csak a téglalap nem látszik. Tökéletes négyzet illetve kör kijelöléséhez a SHIFT billentyűt kell nyomva tartani a kör vagy négyzet alakú terület kijelölése közben. A billentyűt nyomva kell tartani a kijelölés készítésének befejezéséig. Lehetőség van arra, hogy a téglalapot/ellipszist a középpontjából jelöljük ki. Miután a bal egérgombbal elkezdtük rajzolni a kijelölést, a CTRL gombot kell használni. A billentyűnek az egér felengedéséig lenyomva kell maradnia. Ha középpontból akarunk tökéletes négyzetet vagy ellipszist rajzolni, akkor az egér mellett a CTRL és SHIFT gombokat együtt kell nyomva tartani. Lasso (Lasszó): Szabadkézi kijelölés a hivatalos neve, a lasszó elnevezés az Eszköztár gombjának ábrájára utal. A képablakra rákattintunk, utána az egeret húzva körberajzoljuk a kívánt alakzatot (mintha ceruzát használnánk). Ha felengedjük az egeret, akkor a kijelölés befejezetté válik. Előnye, hogy tetszőlegesen összetett objektumot jelölhetünk ki vele. Hátránya, hogy kifinomult egérmunkát igényel, ez lassítja a munkát. Azért is nehéz a kijelölés, mert közben az egeret lenyomva kell tartani. Nagy és bonyolult kijelölésekhez nem alkalmazható. Magic Wand (Varázspálca): Hivatalos neve: egybefüggő területek kijelölése, a varázspálca elnevezés az Eszköztár gombjának ábrájára utal. A kép egy meghatározott magpixele alapján végzi el a kijelölést. Az első kijelölt pixel a magpixel lesz, és a vele közvetlenül szomszédos pixelek kijelölése is megtörténik, ha a színük elég közel esik a magpixeléhez. Így jön létre a pixelek második generációja. A folyamat megismétlődik a második generáció környezetében levő pixelekkel, s így tovább, egészen addig, amíg van a kijelöléshez hozzáadható pixel. Azt, hogy mennyivel kisebbek vagy nagyobbak a szomszédos pixelek színértékei, azt az eszközhöz tartozó tulajdonságok közül a küszöbértéknél (Threshold) állítható be egy skálán, 0 és 255 között. Az egérrel is beállítható a küszöbérték: a bal egérgombot lenyomva tartva kiválasztjuk a magpixelt. Ha megjelenik a kijelölés határoló vonala, akkor a nyomva tartott bal egérgombbal jobbra vagy lefelé mozgatva növelhetjük, balra vagy felfelé mozgatva csökkenthetjük a küszöbértéket. Hátránya, hogy nehéz megtalálni a kívánt kijelölést eredményező magpixel és küszöbszint párost. By Color (Szín szerinti kijelölés): A képre kattintáskor az adott pixel, amire kattintottunk, lesz a magpixel. A magpixelhez elég közel eső színű pixeleket jelöli ki a képen. Ennek az eszköznek is van a Magic Wand (Varázspálca) eszközhöz hasonlóan Threshold (Küszöbérték) tulajdonsága, aminek segítségével megadhatjuk azt, hogy a magpixel színétől mekkora színeltéréssel rendelkező pixeleket vegyen bele az eszköz a kijelölésbe. Bézier Path (Beziér-útvonal): Ez az eszköz nem kifejezetten kijelölést készít, de leggyakrabban kijelölések készítésére használjuk fel. Működése során szabályozó pontokat helyez el a képen. Ezeket kezdetben egyenes vonalakból álló útszegmensek kötik össze, amelyek tetszőlegesen görbíthetőek a pontok segítségével. A kezdeti kijelölés az összekötő vonalak görbítésével módosítható úgy, hogy illeszkedjen a tárgyra. A pontra kattintva megjelenik két szabályozó - 26 -
fogantyú (ezek a fogantyúk négyzet alakúak, és szaggatott vonallal hozzá vannak „kötve” az adott ponthoz), ezzel lehet görbíteni. Egyszerre csak egy pont állítható be a fogantyúkkal. Az állapotsorban olvashatjuk, mit lehet csinálni az egérrel akkor, ha használjuk abban a helyzetben, ahol van. A CTRL billentyűvel lehet egymástól függetlenül mozgatni a szabályozó fogantyúkat. A SHIFT billentyűvel áthelyezhetőek a pontok. Az eszköz tulajdonságai között találunk három szerkesztési módot (Edit Mode). Az első a Design (Kinézet), ezzel a lehetőséggel tehetünk le új pontokat, illetve a pontokat összekötő vonalakat egérrel görbíthetjük is, miután a vonalra kattintottunk bal egérgombbal, és az egérgombot nyomva tartva arrébb húzzuk a vonalat. Ez csak akkor tehető meg, ha a szerkesztési módok alatti Polygonal (Poligon) jelölőnégyzet nincs bekapcsolva. Ha ez a funkció be van kapcsolva, akkor a két pontot összekötő vonalat más helyre tudjuk áthúzni. Ha a szerkesztési módok közül az Edit (Szerkesztés) van bejelölve, akkor nem tudunk új pontot lerakni, hanem az addigi pontokat összekötő vonalakat tudjuk szerkeszteni a két fogantyú segítségével. A Move (Mozgatás) szerkesztési mód esetén pedig „csak” mozgatni tudjuk az addig készített teljes útvonalat. Az egyik legfontosabb gomb a Bézier Path (Bézier-útvonal) eszköz esetében az eszköz tulajdonságai között található Create Selection From Path (Kijelölés készítése útvonalból). Sokszor van ugyanis arra szükség, hogy az útvonalunkból kijelölést készítsünk. A másik fontos funkció, hogy az útvonalunkat körbe tudjuk rajzolni. Ezt a Stroke Path (Útvonal körberajzolása) gombbal tehetjük meg, ami szintén megtalálható az eszköz tulajdonságainál, de megtalálható a Select (Kijelölés) menüben is. Hátránya: erősen szabálytalan alakzathoz túl sok pont kell, így nagyon időigényes az igazgatás. (A fejezet végén még lesz szó bővebben az útvonalakról.) Intelligent Scissors (Intelligens olló): Ha a képen van egy alakzat, amit ki szeretnénk jelölni, de elég bonyolult, akkor egérkattintással körbekattintgatjuk az adott alakzatot ezen eszköz bekapcsolása után. Közben megjelennek pontok ott, ahol kattintottunk, és a pontok között vonalak, méghozzá úgy, hogy az egymás után kijelölt pontok között a lehető legszorosabban követi az eszköz az állandó színnek megfelelő kontúrgörbéket. Ha készen vagyunk a kijelöléssel, akkor annak belsejébe kattintva megjelenik a kijelölést megjelenítő mozgó, szaggatott vonal. Ez azért jó, mert egy bonyolult alakzatot is ki tudunk jelölni anélkül, hogy nekünk kéne az alakzat körvonalaihoz igazítani a kijelölést.
1. Kijelölő eszközök tulajdonságai Az eszköz párbeszédablakában jelennek meg ezek a tulajdonságok. Legfontosabbak közülük: Antialiasing (Élsimítás), Feather Edge (Lágy szél), Sample Merged (Mintakeverés) és a Threshold (Küszöbérték). Antialiasing (Élsimítás): A kijelölések esetében, ha ferde a határvonal, akkor vannak olyan pixelek, amik csak „félig” vannak kijelölve. A határvonalak esztétikus megjelenítése szempontjából fontos, hogy mi történik ezekkel a pixelekkel. A szabály ezekre a „félig” kijelölt pixelekre az, hogy ha az adott pixel több mint 50%-a a határvonal azon részén helyezkedik el, ahol a kijelölés van, akkor hozzátartozik a kijelöléshez. Ha pedig kevesebb, mint 50%-os terület került a kijelölésbe, akkor nem tartozik a kijelöléshez az adott pixel. Így viszont úgynevezett lépcsős kijelölés jön létre (Lásd: 20. ábra). Ez az aliasing: egyenetlen, durva, „lépcsős” határvonal. Az Antialiasing (Élsimítás) funkció esetében a részleges kijelölésű pixelek szürkék (ha a kijelölés fekete alakzaton történt) lesznek. Ha színes ábrán használjuk ezt a funkciót, akkor az adott szín sötétebb vagy világosabb árnyalatait használja a program az élsimítás elérésére. A szürkeség (vagy színárnyalat) foka mutatja, hogy mekkora százalék esik a kijelölésbe, így vizuálisan kisimul a lépcsőzetesség, azaz kisimul az él. Tehát ahol sötétebbek a pixelek, ott nagyobb rész tartozik a kijelöléshez, ahol világosabbak, ott kisebb rész. Az élsimítás ténylegesen a réteg alfa csatornája segítségével valósítható meg. Az élsimítás értelmezéséhez annyit kell tudni, hogy a fehér pixelek teljesen átlátszatlan pixeleket reprezentálnak, a fekete pixelek a teljesen átlátszókat, a szürkék pedig félig átlátszatlanokat. - 27 -
Alapértelmezésben mindegyik kijelölő eszköz tulajdonságaiban be van jelölve az Antialiasing (Élsimítás) funkció. Egyedül a téglalap kijelölése eszköznek nincs ilyen beállítási lehetősége, mivel ezzel a kijelölő eszközzel nem lehet ferde határvonalat készíteni.
Lépcsős él
Simított él
A kijelölési százalékkal arányosan beszürkített pixelek
20. ábra: A lépcsős és a simított él kijelölések esetében
Father Edges (Lágy szél): Ez az Antialiasing (Élsimítás) funkcióhoz hasonló élkezelési módszer. Lényege, hogy a pixelek alfa (átlátszatlanság) értékét a kijelölés határvonalától való sugárirányú távolságuk függvényében változtatja. A beállításokban megadható, hogy mekkora legyen a lágy szél sugara (Radius). Ekkor a kijelölt rész 50%-ban átlátszó a kijelölés határvonalánál. A kép ettől kifelé haladva egyre átlátszóbb, befelé haladva pedig egyre kevésbé átlátszó (olyan, mintha átmenet lenne). A 40-es sugár azt jelenti, hogy a kijelölés határvonalától mindkét irányban 40 pixelnyi távolságig tart a lágy szél effektus. Alapértelmezésben ez minden kijelölő eszköznél ki van kapcsolva.
21. ábra: Feather Edges (Lágy szél) hatás
- 28 -
Sample Merged (Mintakeverés): A kijelölő eszközök normális esetben csak az aktív réteg pixeleit veszik figyelembe. Ha ez a réteg nem teljesen átlátszatlan, akkor az alatta lévő pixelek módosíthatják a színét. Ha be van kapcsolva a mintakeverés, akkor a színek összehasonlításánál a pixelek kombinált értékeit használja fel az adott eszköz. Ez a tulajdonság főként a Magic Wand (Varázspálca) és a By Color (Szín szerinti kijelölés) eszközök esetében játszhat szerepet. A Magic Wand (Varázspálca) és a By Color (Szín szerinti kijelölés) kereső eljárása a magpixel színén és a küszöbértéken (Threshold) alapszik. Az összes olyan pixel bekerül a kijelölésbe, amelynek a színértékei a küszöbértéknél kevésbé térnek el a magétól. Rectangle Select (Téglalap kijelölés)
Magic Wand (Varázspálca) Intelligent Scissors (Intelligens olló)
Elliptical Select (Ellipszis kijelölés) Bézier Path (Bézierútvonal)
By Color (Szín szerinti kijelölés)
Lasso (Lasszó) Magic Wand (Varázspálca) tulajdonság-ablakai
Kijelölések kombinációs lehetőségei
Antialiasing (Élsimítás)
Feather Edges (Lágy szél) és sugara (Radius)
Sample Merged (Mintakeverés) Threshold (Küszöbérték)
22. ábra: A kijelölő eszközök, és a Magic Wand (Varázspálca) eszköz tulajdonságai
- 29 -
2. Kijelölések kombinációja A GIMP lehetővé teszi, hogy kijelöléseket összeadjunk, vagy egymásból kivonjunk, illetve, hogy több kijelölés metszetét képezzünk. Alapértelmezésként az a lehetőség van beállítva, hogy ha van egy kijelölésünk, és készítünk egy másikat, akkor a régebbi kijelölés eltűnik, és csak az új marad meg (Replace Current Selection (Aktuális kijelölés lecserélése)). Ezeket a lehetőségeket az adott kijelölő eszköz tulajdonságainál állíthatjuk be. A Tulajdonság-ablak Mode (Mód) pontjában választhatunk négy, különböző ábrával ellátott gomb közül. Ezek sorrendben a következők: Replace Current Selection (Aktuális kijelölés lecserélése), Add To Current Selection (Aktuális kijelöléshez hozzáad), Subtract From Current Selection (Aktuális kijelölésből kivon) és Intersect with Current Selection (Aktuális kijelöléssel metszetképzés). Adding (hozzáadás): Ha egy már létező kijelöléshez hozzáadunk egy másikat, az így létrejövő kijelölés a kettő pixeleinek egyesítése (uniója – A∪B) lesz. Már létező kijelöléshez úgy adhatunk hozzá, hogy a kijelölés megkezdése előtt a SHIFT billentyűt lenyomjuk, ekkor a kijelölő eszköz tulajdonságai között a Mode (Mód) második gombja automatikusan benyomódik. Ha a SHIFT billentyűt használjuk, akkor az egérgomb lenyomása után a billentyűt el lehet engedni (egérkurzornál pluszjel jelenik meg). Substracting (kivonás): Ha már létező kijelölésből egy újat kivonunk, az eredményt az első kijelölésnek azon pixelei adják, amelyek megmaradnak, miután az első kijelölésből elvettük a két kijelölés közös részének (metszetének) pixeleit: A-(A∩B). A kivonáshoz az újabb kijelölés megkezdése előtt le kell nyomni a CTRL gombot. Az újabb kijelölés elkezdése után elengedhető a billentyű. A CTRL billentyű lenyomása után az eszköz tulajdonságainál a Mode (Mód) harmadik gombja automatikusan bekapcsolódik. Az új kijelölés pixelei kivonódnak a régiből (egérkurzornál mínuszjel jelenik meg). Intersecting (metszetképzés): Két kijelölés metszete lesz az eredmény ennél a funkciónál (A∩B). A metszetképzéskor a bal egérgomb lenyomása előtt a CTRL+SHIFT billentyűket egyszerre kell lenyomni, ekkor az eszköz tulajdonságai között a billentyűk lenyomásának pillanatában a Mode (Mód) negyedik gombja aktiválódik. Az újabb kijelölés elkezdése után elengedhetőek a billentyűk (egérkurzornál metszetjel (∩) jelenik meg). VIGYÁZAT! Míg a CTRL és/vagy SHIFT billentyűket a kijelölés előtt lenyomva hozzáadást, kivonást vagy metszetképzést érhetünk el, a kijelölés megkezdése után ugyanezen billentyűket nyomva tartva pedig tökéletes kört/négyzetet, az alakzatok középpontból rajzolást, vagy a kettőt együtt érhetjük el! Kijelölés határvonalának áthelyezése: Ahhoz, hogy a kijelölést áthelyezzük, nincsen eszközünk az Eszköztáron (a Move (Mozgatás) eszköz csak rétegeket mozgat, kijelölést nem!). Kijelölés áthelyezését csak az ALT billentyű lenyomva tartása mellett érhetjük el. Ezzel a lehetőséggel azonban csak a kijelölést vihetjük odébb, a kijelölés tartalmát nem!
3. A kijelölések hatékony alkalmazása A következő felsorolás hatékonysági sorrendben tartalmazza a különböző kijelölési eszközöket: • Bézier Path (Bézier-útvonal): Ez a leghatékonyabb, legtöbbször használható eszköz, bár nem közvetlenül kijelölést hoz létre, hanem útvonalat. Ezt az útvonalat kell átalakítani kijelöléssé. Ha viszont például a kijelölendő tárgy nem sima körvonalú, akkor ezt nem célszerű használni. • Lasso (Lasszó): Pontos kijelölésre nem alkalmas, de durva kijelöléseknél alkalmazható. A kifinomult egérmunka miatt nagyon időigényes lehet. • Rectangle Select (Téglalap kijelölés): Akkor hasznos, amikor keretezni akarunk valamit, vagy ha szelektíven szeretnénk szűrőket alkalmazni. • By Color (Szín szerinti kijelölés): Akkor hasznos, ha a képen csaknem azonos színű tartományok vannak. Pl.: egyszínű szöveg kijelölésére egy fénykép hátteréből. • Elliptical Select (Ellipszis kijelölés): Ezt is keretezésre használhatjuk, illetve olyan tárgyak kijelölésére, amelyek ellipszis vagy kör alakúak. - 30 -
•
Magic Wand (Varázspálca): Egy küszöbszinten belül eső színeket tartalmazó tartományokat jelöl ki, de nehéz használni, mert nehéz megtalálni a kijelöléshez a megfelelő küszöbértéket. • Intelligent Scissors (Intelligens olló): Elvileg a nem sima körvonalú tárgyak kijelölésére szolgálna, amik a Bézier Path (Bézier-útvonal) számára már bonyolultak. A hatásfoka azonban kicsi. A megfelelő kijelölő eszköz kiválasztása főként attól függ, hogy egy tárgy (amit ki akarunk jelölni) milyen tulajdonságai alapján különböztethető meg a környezetétől. Gyakran előfordul azonban, hogy a kijelölést csak több eszköz kombinációjával érhetjük el megfelelően (Például: Magic Wand (Varázspálca) vagy By Color (Szín szerinti kijelölés) hiányosságait Lasso (Lasszó) funkcióval lehet pótolni).
XII. A Select (Kijelölés) menü és egyéb kijelöléssel kapcsolatos beállítások A Select (Kijelölés) menüben található menüpontok kiegészítik az eszköztáron található kijelölő eszközök lehetőségeit, illetve segítik a munkát a kijelölésekkel. A Select (Kijelölés) menüben található menüpontok három nagy csoportba vannak sorolva. Az első csoportban a következő menüpontok találhatóak: All (Mindet kijelöl): Az összes alakzatot kijelöli az aktív rétegen az aktív réteg méretében. None (Megszüntetés): Megszüntet minden kijelölést a képen. Invert (Invertálás): A kijelölés két halmazra bontja a képet: kijelölt és jelöletlen pixelekre. Az invertálás ezen halmazok felcserélését jelenti, azaz a kijelölt pixelekből jelöletlenek, a jelöletlenekből kijelöltek lesz. From Path (Útvonalból): Egy már létező útvonalat alakít át kijelöléssé. Float (Lebegő): A kijelölést lebegő kijelöléssé alakítja át. By Color (Szín szerinti kijelölés): megegyezik az Eszköztáron található By Color (Szín szerinti kijelölés) eszközzel. Automatikusan kijelöli az aktív réteg azon pixeleit, amelyek színe elég közel van a magpixeléhez. Ez a funkció azonban – ellentétben a varázspálcával – nem összefüggő területeket jelöl ki, hanem minden olyan pixelt, ami egy megadott küszöbértéktől kevésbé tér el a magpixel színétől. A párbeszédablakában megadható a küszöbérték – azaz, hogy mennyire térhet el a pixelek színe a magpixelétől –, az eszköz tulajdonságaiban fontos szerepe lehet a Mode (Mód) gombjainak. A Replace (Helyettesít) gombbal a képablakra újra rákattintva a benne lévő kijelölés átadja helyét az új magpixel színén alapuló kijelölésnek. Az Add (Hozzáad) funkcióval a már létrehozott kijelöléshez hozzáadjuk az új magpixel alapján létrejött kijelölést. A Substract (Kivonás) lehetőség kivonja az új kijelölés színeit az eredetiből, az Intersect (Metszet) pedig a kétféle kijelölés metszetét képzi, azaz kijelöl a képen egy magpixelt, és minden, a magpixel színéhez egy bizonyos küszöbértéken belüli színértékkel rendelkező pixelt. A Select (Kijelölés) menü második csoportjába a következő menüpontok tartoznak: Feather (Lágy szél): Ez a funkció megegyezik az Eszköztáron lévő kijelölések tulajdonságai között megtalálható Feather Edges (Lágy szél) funkcióval. Sharpen (Élesítés): Ez a lehetőség gyakorlatilag a kijelölő eszközök tulajdonságai között megtalálható Antialiasing (Élsimítás) „fordítottja”. Ez azt jelenti, hogy a részlegesen kijelölt pixeleket eltávolítja, oly módon, hogy az 50%-nál nagyobb mértékben kijelölt pixeleket teljesen kijelöli, a többit jelöletlenné teszi (lépcsős kijelölést hoz létre). Shrink (Csökkentés): Ha a kijelölés kicsit nagyobbra sikerül, mint kellene (pl: varázspálca esetében), akkor lehet a kijelölést ezzel a funkcióval csökkenteni. Ez a funkció az aktuális kijelölés határát a párbeszédablakában megadható mérték szerint csökkenti. Az alapértelmezett egység 1 pixel (tehát ennyivel csökkenti a kijelölést), de más érték is beállítható. - 31 -
Grow (Növelés): Ez a funkció a Shrink (Csökkentés) ellenkezőjét végzi: a párbeszédablakban megadott mértékben növeli a kijelölést. Az alapértelmezett értéke 1 pixel. Border (Keret): Ezzel csak azokat a pixeleket lehet kijelölni, amelyek a kijelölés határvonalától meghatározott sugáron belül esnek. Tehát egy keretet (sávot) jelöl ki a korábbi kijelölés határvonala körül. Azaz az eredeti kijelöléshez hozzáad annyi pixelt, amennyit beállítunk a párbeszédablakában, és ki is vonja ugyanezt az értéket az eredeti kijelölésből. Az eredeti kijelölésből a kivonás és a hozzáadás után egy-egy új kijelölés keletkezik, ami egy sávot hoz létre. Ez gyakorlatilag a Shrink (Csökkentés) és Grow (Növelés) menüpontok kombinációja (körvonalat is lehet vele rajzolni). A harmadik menüpont-csoportban a következők találhatóak: Toggle Quickmaszk (Gyorsmaszk készítése), Save To Channel (Mentés csatornaként) és To Path (Útvonallá alakítás). A gyorsmaszk segítségével csatornamaszkot készíthetünk a kijelölésből, ez a funkció ki- és bekapcsolható a képablakban a vízszintes görgetősáv előtt lévő gomb segítségével is (bekapcsolás előtt egy szaggatott vonalas négyzet látható a gombon, bekapcsolás után pedig egy piros körvonalú négyzet). A Save To Channel (Mentés csatornaként) funkcióval is csatornát készíthetünk a kijelölésünkből. A harmadik ponttal pedig a kijelölésünkből útvonalat készíthetünk (az útvonalakról bővebben a következő fejezetben lesz szó). Show selection (Kijelölés be-ki): Ez a funkció a View (Nézet) menüben található. Ha kikapcsoljuk, akkor eltűnik a képről a kijelölés határvonalait jelző mozgó szaggatott vonal. VIGYÁZAT! Csak a határvonalat tűntetjük el, magát a kijelölést NEM! Csak a kijelölés határvonalai lesznek láthatatlanok, a kijelölés ott marad, amíg a Select (Kijelölés) menü None (Megszüntetés) menüponttal meg nem szűntetünk minden kijelölést.
23. ábra: A Select (Kijelölés) menü
- 32 -
XIII. Útvonalak készítése és használata Útvonalakat a Bézier Path (Bézier-útvonal) eszközzel készíthetünk. Ezt az eszközt akkor célszerű használni, ha van egy alakzatunk, amit később többször ki szeretnénk jelölni. Ekkor a Bézier Path (Bézier-útvonal) eszközzel elkészítjük az útvonalat, és amikor szükségünk van az adott alakzat kijelölésére, egyszerűen csak kijelöléssé alakítjuk az útvonalat. Ha megváltoztatjuk a kijelölést, műveleteket végzünk vele, és utána ismét az eredeti kijelölésre van szükségünk, akkor ismét kijelölést készítünk az útvonalból. Igaz, hogy előtte már megváltoztattuk a kijelölést, de az nem vonatkozik az útvonalra. Egy tárgy Bézier-útvonalának elkészítésénél hasznos lehet, hogy nagyítást alkalmazzunk, ahhoz, hogy minél pontosabban készíthessük el az útvonalat. Ez főként akkor fontos, ha az útvonalat kijelöléssé is akarjuk alakítani. Emellett a kijelölés pontosítását segédvonalak segítségével is elvégezhetjük.
1. To Path (Útvonallá alakítás) A kijelölések Bézier-útvonallá alakíthatók át. A Bézier-útvonalak azért hasznosak, mert lehetővé teszik a kijelölés interaktív módosítását. A Select (Kijelölés) menü To Path (Ütvonallá alakítás) menüpontjával a kijelölést Bézier-útvonallá alakíthatjuk át, automatikusan beállítva a szabályozó pontokat és fogantyúkat. Miután elvégeztük ezt a műveletet, látszólag nem látszik semmi. A Dialogs (Párbeszédablakok) menüben, ha bekapcsoljuk a Paths (Útvonalak) almenüt (ha eddig nem volt bekapcsolva), akkor megjelenik egy ablak, ami az útvonala(ka)t tartalmazza (hasonló, mint a Layers (Rétegek) és Channels (Csatornák) párbeszédablak). Ha ebben az ablakban bekapcsoljuk a Szem ikont, akkor megjelenik az útvonal a kijelölés mellett. Ha be van kapcsolva a Bézier Path (Bézier-útvonal) eszköz és rákattintunk az útvonalra a képen, akkor megjelennek a szabályozó pontok, amivel át lehet alakítani az útvonalat. A képen mindig csak az aktív útvonal látható, csak azzal lehet dolgozni. Aktívvá tenni rákattintással lehet, ekkor az aktív útvonal sávja kék színű lesz. Ha az aktív réteget transzformáljuk, amin az aktív útvonal látható, akkor ez a transzformáció az útvonalat is megváltoztatja.
2. A Paths (Útvonalak) párbeszédablak Ez az ablak lehetőséget ad több Bézier-útvonal szerkesztésére, rendezésére és mentésére, valamint kijelölések útvonallá, és útvonalak kijelöléssé alakítására. A Paths (Útvonalak) párbeszédablak legfontosabb része a Paths (Útvonalak) paletta. Ez vízszintes sávokat tartalmaz (mint a réteg paletta), minden sáv egy-egy képbeli útvonalnak felel meg. A sávok tartalmazzák az adott útvonal bélyegképét és megnevezését, valamint itt lehet beállítani az egyes útvonalak láthatóságát (Szem ikon), és össze is tudunk kapcsolni útvonalakat (gemkapocs-szerű gomb a Szem ikon mellett). A Paths (Útvonalak) párbeszédablak gombsorában jobbról balra a következő gombok találhatóak: az első gombbal (fehér papírlap ábrával) új útvonalat készíthetünk. A következő két gombbal egy szinttel feljebb vagy lejjebb vihetjük az aktív útvonalat. Az útvonalak ugyanúgy hierarchiaszintekre vannak osztva, mint a rétegek. A negyedik gomb (dupla papírlap ábrával) az aktív útvonalból egy másolatot hoz létre. A következő gomb (piros négyzet szaggatott körvonallal) segítségével kijelöléssé alakíthatjuk az útvonalat (ez található meg a Bézier Path (Bézier-útvonal) eszköz tulajdonságai között, Create Selection From Path (Kijelölés készítése útvonalból) gomb). A hatodik gomb (piros kör, alul és felül egy fekete vonallal) segítségével egy már létező kijelölést alakíthatunk útvonallá. Ezt akkor érdemes használni, ha tudjuk, hogy a kijelölést többször kell majd használni. Az utolsó előtti gomb az útvonalak vonalait rajzolja körbe, ez a funkció a Bézier Path (Bézier-útvonal) eszköz tulajdonságai között is megtalálható, ez a Stroke Path (Útvonal körberajzolása) gomb. Az utolsó gombbal (kuka ábra) pedig törölni lehet a feleslegessé vált útvonalakat.
- 33 -
Útvonal bélyegképe
Paths (Útvonalak) párbeszédablak
Útvonal neve
Szem ikon
Útvonal duplázása
Útvonalak összekapcsolása (kikapcsolva)
Útvonal kijelöléssé alakítása Kijelölés útvonallá alakítása
Útvonal egy szinttel lejjebb
Útvonal körberajzolása
Útvonal egy szinttel feljebb
Útvonal törlése
Új útvonal 24. ábra: A Paths (Útvonalak) párbeszédablak
3. A Paths (Útvonalak) menü A Layers (Rétegek) párbeszédablakhoz hasonlóan a Paths (Útvonalak) párbeszédablakhoz is tartozik egy menü, ami akkor ugrik elő, ha az aktív útvonalra jobb egérgombbal kattintunk. Ebben a menüben a menüpontokat négy csoportra osztva találjuk meg. Az első csoportban kettő menüpont található. Az egyik a Path Tool (Útvonal eszköz), amire ha rákattintunk, akkor az Eszköztáron a Bézier Path (Bézier-útvonal) eszköz lesz aktív. A másik menüpont az Edit Path Attributes (Útvonal tulajdonságainak szerkesztése), amivel megváltoztathatjuk az útvonal nevét. Ezt azonban úgy is megtehetjük, ha az útvonal sávjában kettőt kattintunk bal egérgombbal az útvonal nevére. A második csoportban szereplő hat menüpont közül az első öt megtalálható a Paths (Útvonalak) párbeszédablak gombsorában is. Ezek a következők: New Path (Új útvonal), Raise Path (Útvonal egy szinttel feljebb), Lower Path (Útvonal egy szinttel lejjebb), Duplicate Path (Útvonal duplázása) és Delete Path (Útvonal törlése). A hatodik menüpont, a Merge Visible Paths (Látható útvonalak összefésülése) segítségével a látható (Szem ikon be van kapcsolva) útvonalakat egy útvonallá fésüli össze. A harmadik csoportban lévő hat menüponttal a kijelöléssel kapcsolatos műveleteket végezhetjük el. Az első menüpont a Paths (Útvonalak) párbeszédablak gombsorában is megtalálható, ez a Path To Selection (Útvonal kijelöléssé alakítása), amivel az aktív útvonalat kijelöléssé alakíthatunk. A következő három gombbal egy kijelöléshez útvonalat adhatunk hozzá (Add To Selection (Hozzáadás kijelöléshez)), vagy kijelölésből útvonalat vonhatunk ki (Subtract From Selection (Kivonás kijelölésből)), illetve egy kijelölés és egy útvonal metszetét is képezhetjük (Intersect With Selection (Metszet kijelöléssel)). A maradék kettő menüpont megtalálható szintén a Paths (Útvonalak) párbeszédablak gombsorában. Ezek a Selection To Path (Kijelölés útvonallá alakítása) és a Stroke Path (Útvonal körberajzolása). A negyedik csoportban négy menüpont található. Az első a Copy Path (Útvonal másolása), ami az aktív útvonal sávban lévő útvonalat bemásolja egy tárolóba, ahonnan a Paste Path (Útvonal beillesztése) funkcióval illeszthető be ugyanannak a képnek vagy egy másiknak egy másik útvonalsávjába. Az Export Path (Útvonal exportálása) menüpont használatakor egy kinyíló párbeszédablak segítségével az aktív útvonalat lemezre menthetjük, majd innen az Import Path (Útvonal importálása) funkcióval visszaolvashatjuk azt. - 34 -
XIV. Az útvonalak és kijelölések körberajzolása A Stroke Path (Útvonal körberajzolása) és a Stroke Selection (Kijelölés körberajzolása) funkcióknak ugyanazok a beállításai vannak. Kétféle lehetőség van a körberajzolásra: a sima körberajzolás (Stroke) és a körberajzolás festőeszközzel (Stroke Using A Paint Tool). A festőeszközzel történő körberajzolás esetében csak azt kell beállítani, hogy melyik festőeszközzel szeretnénk a körberajzolást. A választási lehetőségek: Pencil (Ceruza), Paintbrush (Ecset), Eraser (Radír), Airbrush (Festékszóró), Clone (Másolás), Convolve (Mázolás), Smudge (Maszatolás), és a Dodge & Burn (Fakítás vagy sötétítés). A sima körberajzolásnál többféle beállítási lehetőség van: az első a Stroke Width (Körberajzolás szélessége), amivel a körberajzolás vonalának vastagságát állíthatjuk be. Alapértelmezésben ez 6 pixel. A mértékegységet (pixel, milliméter, pont, … stb.) kiválaszthatjuk, a vastagság értékét pedig be kell írni. Emellett beállítható még a Cap Style (Vonal végének stílusa), és a Join Style (Vonalak találkozásának stílusa). 3-3 lehetőség van ezek beállítására, mindegyik vonalstílushoz tartozik egy képpel ellátott gomb, ami mutatja, milyen lesz a kiválasztott vonalstílus. Fontos beállítási lehetőség még a vonal fajtájának beállítása. A Dash Pattern (Vonalminta) felirat melletti ablakban egy hosszú, folyamatos vonal található. Ha ebben bal egérgombot nyomva tartva a vonalon húzzuk az egeret, akkor szaggatott vonalat hozhatunk létre. Természetesen a „kitörölt” vonalrészeket ugyanígy vissza is lehet állítani. Ha nem saját kezűleg szeretnénk szaggatott vonalat készíteni, akkor a Dash Preset (Beépített vonal) beállításnál találhatunk többfajta szaggatott vonalat, a pontokból álló vonaltól a pontvonalon és a különböző hosszúságú szaggatott vonalakon keresztül a sima, folytonos vonalig. Megtalálható a vonalak beállításai között az Antialiasing (élsimítás) is, ami alapértelmezésben be van kapcsolva. Lehetőség van még a körberajzolás stílusának (Style) beállítására: a Solid (Egyszínű) beállítást választva aktív előtérszínű vonalat kapunk, míg a Pattern (Minta) lehetőséget választva a vonal „színe” olyan lesz, mint amilyen az aktív (kiválasztott) mintánk. Található még három gomb a párbeszédablak alján: a Reset (Visszaállítás) gomb megnyomása után visszaállítódnak az alapbeállítások. Emellett még megtalálható az OK gomb, aminek megnyomása után végrehajtódik a körberajzolás az aktuális beállításokkal. Ha pedig mégsem szeretnénk körberajzolni, akkor a Mégse gombbal bezárhatjuk a párbeszédablakot anélkül, hogy bármi is megváltozna. Az útvonal és adatai, amelyet körberajzolunk Vonalvastagság Vonalvég és vonaltalálkozási stílusok Vonalminta Beépített vonalminták
Élsimítás
Vonalstílusok (egyszínű és minta)
Körberajzolás festőeszközzel
Alapértelmezett értékek visszaállítása
25. ábra: A Stroke Path (Útvonal körberajzolása) funkció párbeszédablaka
- 35 -
XV. Maszkok A maszkok a kijelöléseket reprezentáló szürkeárnyalatos képek. A fehér, a fekete és a szürke tartományok rendre a kijelölt, a jelöletlen és a részlegesen kijelölt pixeleket reprezentálják. A maszkoknak a kijelöléssel szemben megvan az az előnyük, hogy tárolhatóak, így többször is felhasználhatóak. A GIMP-ben kétféle maszk található: csatornamaszk és rétegmaszk. A csatornamaszk önállóan létezik, és a kép tetszőleges részére alkalmazható. A rétegmaszk viszont egy adott réteghez kapcsolható, s teljes mértékben függ attól. A kép minden rétegének lehet (egy) rétegmaszkja, de minden rétegmaszk saját, meghatározott réteghez tartozik. Emellett a rétegmaszk közvetlen kapcsolatban van a megfelelő réteg alfa csatornájával (ami az átlátszatlanságot jelöli). Az alfa csatorna maga is egy sajátos maszk, így maga is egy kijelölés.
1. Csatornamaszk A csatornamaszk egy sajátos, 8 bites, szürkeárnyalatos réteg, amelyet a kijelölések tárolására használhatunk. a.) Csatornák párbeszédablak A képeknek nemcsak tetszőleges számú rétege, hanem tetszőleges számú csatornamaszkja is lehet. A Channels (Csatornák) párbeszédablak hasonló a Layers (Rétegek) párbeszédablakhoz, tehát a csatornák szervezésére és a velük való munkára szolgál. Ez a párbeszédablak megtalálható a Layers, Channels, Paths (Rétegek, Csatornák, Útvonalak) ablakban a Channels (Csatornák) fülnél, vagy előhozható a Dialogs (Párbeszédablakok) menüből a Channels (Csatornák) menüpont segítségével. A párbeszédablak legfontosabb alkotóeleme a Channels (Csatornák) paletta, ami vízszintes sávokat tartalmaz, és a legfelső 3 sáv mindig a kép R, G és B csatornájának felel meg, a negyedik pedig az alfa csatornának (nem minden képnek van alfa csatornája, de készíthetünk hozzá). A többi sáv a csatornamaszkokat jelképezi. Egy sáv tartalmazza a maszk bélyegképét, ettől balra pedig az Eye (Szem) ikont, ami az adott csatornamaszk láthatóságáért vagy láthatatlanságáért felelős. A bélyegképtől jobbra van a csatorna nevét hordozó tartomány, ami rákattintással megváltoztatható. A kékkel kiemelt csatornamaszk az aktív, adott csatornamaszk aktívvá tehető rákattintással. Egyszerre csak egyetlen csatornamaszk lehet aktív, s amikor van aktív csatornamaszk, akkor a kép egyik rétege sem lehet aktív. A képablakban alkalmazott GIMP eszközök vagy az aktív rétegre, vagy pedig az aktív csatornára hatnak. Ha egy csatornamaszk után valamely rétegen szeretnénk dolgozni, akkor ki kell nyitni a Layers (Rétegek) párbeszédablakot, és aktívvá kell tenni a megfelelő réteget. A Channels (Csatornák) párbeszédablak alján található 7 gomb. Ezekről már a Csatornák fejezet Csatornák párbeszédablak alfejezetében már részletesebben volt szó. Ezek a gombok a 4 alap csatorna (R, G, B és alfa) nem használhatóak, csak a csatornamaszkok esetében. A 4 alapcsatornát a csatornamaszkoktól egy vízszintes szürke vonal választja el. A csatornamaszkra jobb egérgombbal kattintva előugrik egy menü. Ez a menü azt a hét funkció tartalmazza, ami a Channels (Csatornák) párbeszédablak alján lévő gombokkal is elérhető. Emellett még 3 további menüpont található a csatornamaszkok kombinálására (később erről még lesz szó).
- 36 -
Kijelölt terület a csatornamaszkban
4 alapcsatorna
Csatornamaszk Csatornamaszk béleygképe Kijelöletlen terület a csatornamaszkban
26. ábra: Csatornamaszk a Channels (Csatornák) párbeszédablakban
b.) Kijelölés mentése csatornamaszkba Miért is érdemes kijelölést csatornamaszkba menteni? Először is azért, mert a kijelölés mentésével megőrizhetjük munkánkat, ami akkor a legfontosabb, ha nagy és összetett kijelölést hozunk létre. Emellett a kijelölést részenként is elkészíthetjük, ami segít elosztani és egyszerűsíteni a munkánkat. Ugyanazt a kijelölést többféle célra is felhasználjuk. Ez főleg a különféle díszítések (árnyékok, fényhatások, speciális hatások) készítésekor előnyös. Olyan módszerekkel is finomíthatjuk a kijelölésünket, amelyek egyébként (a kép szerkesztésével) nem állnának rendelkezésünkre, valamint bővítő (plug-in) szűrőket alkalmazva a maszkokra számos érdekes hatást érhetünk el. A kijelölést a Select (Kijelölés) menü Save To Channel (Mentés csatornába) pontjával alakíthatjuk csatornamaszkká. A bélyegkép olyan szürkeárnyalatos képként jelenik meg, amelyen a fehér, a szürke és a fekete rendre a teljesen kijelölt, a részben kijelölt és a jelöletlen pixeleknek felel meg. A kijelölésből készült csatornamaszk alapértelmezés szerint a „Selection Maszk copy” elnevezést viseli (ez bal egérgomb rákattintással megváltoztatható). A Save To Channel (Mentés csatornába) alkalmazását követően az aktív fókusz a Layers (Rétegek) párbeszédablakról átmegy a Channels (Csatornák) párbeszédablakban lévő, újonnan létrehozott csatornára. A képablakban a kijelölés aktív marad, ennek az a következménye, hogy mivel az új csatorna az aktív, minden jövőbeli szűrő vagy festés egyedül erre a csatornára fog hatni. A kijelölésen nem tudunk semmit sem változtatni. Ha viszont a létrehozott csatornán szeretnénk dolgozni, akkor a kijelölést meg kell szüntetni és a Channels (Csatornák) párbeszédablakban levő Eye (Szem) ikonra kattintva láthatóvá kell tenni a csatornát. Ha a kijelölés csatornába mentése után egyéb képműveletekre akarunk áttérni, akkor szüntessük meg a kijelölést, majd a Layers (Rétegek) párbeszédablakban tegyük aktívvá a megfelelő réteget. c.) Csatornamaszkok láthatóvá tétele Adott csatornamaszk láthatóságát be- és kikapcsolhatjuk az Eye (Szem) ikonnal. Ha ezt bekapcsoljuk és a képréteg láthatóságát (Eye (Szem) ikonját) kikapcsoljuk, akkor megkapjuk a szürkeárnyalatos maszkképet. Ha visszakapcsoljuk a kép láthatóságát, akkor azt a csatornamaszkon keresztül látjuk. A maszk fehér tartományának megfelelő képrészlet tisztán látható, a fekete tartománynak megfelelőt azonban sötét, félig átlátszó hártya borítja. Ebből jött a maszk elnevezés: a kép kiválasztott részét világosan megmutatja, a ki nem jelölt részeket azonban „kitakarja”. A maszkot tudjuk szerkeszteni a mögötte fekvő kép sajátságainak megfelelően. - 37 -
d.) Csatornamaszk színének, átlátszóságának és nevének megadása A csatornamaszk névtartományára jobb egérgombbal kattintva és az Edit Channel Attributes (Csatorna tulajdonságainak szerkesztése) menüpontot választva megadhatunk 3 jellemzőt: Channel Name (Csatorna neve), Fill Opacity (Kitöltés lefedettsége) és a maszk színe. A kitöltés lefedettségének csúszkájával beállíthatjuk, hogy mennyire legyen kivehető a kép a maszk hártyaszerű részén keresztül. A csúszka egysége a százalék. Ha 100%-ra állítjuk, akkor a maszk fehér tartományában lévő képrészletek látszani fognak ugyan, a fekete tartománynak megfelelőek azonban egyáltalán nem. Ha 0-ra állítjuk a csúszkát, akkor a kép tökéletesen látható, a maszk pedig láthatatlanná válik. Közepes értékekre beállított csúszka mellett a kép „kitakart” tartományai áttetszenek a maszk fekete színű részein. Tehát ezzel a munkának megfelelő szintet állíthatjuk be a maszkhoz. Ha a félig átlátszó maszk mögött bizonyos pixelek sötét színűek, akkor nehéz kivenni e pixelek részleteit. Ez megakadályozhatja, hogy a kívánt mértékben szerkesszük a maszkot, függetlenül attól, hogy a kitöltés átlátszatlanságát milyen mértékűre állítottuk. Ezért van lehetőség a maszk színének beállításához. Ez a csatorna nevének és a kitöltés lefedettségének beállítása melletti téglalapra bal egérgombbal kattintva érhető el. Az a jó szín, amelyik megfelelő kontrasztot ad a képréteg pixeleivel. Csatornamaszk neve
Kitöltés lefedettsége
Csatornamaszk színe
27. ábra: Az Edit Channel Attributes (Csatorna tulajdonságainak szerkesztése) párbeszédablak és a csatornamaszk használat közben
e.) Channels (Csatornák) menü A Layers (Rétegek) párbeszédablakhoz hasonlóan a Channels (Csatonák) párbeszédablakban is van egy rejtett menü, ami jobb egérkattintással a Channels (Cstornák) palettán lévő csatornamaszk név tartományára kattintva jön elő. Ezen menüből a legtöbb funkció a gombsoron is elérhető. A menüpontok a következők: Edit Channel Attributes (Csatorna tulajdonságainak szerkesztése), New Channel (Új csatorna), Raise Channel (Csatorna felemelése), Lower Channel (Csatorna lesüllyesztése), Duplicate Channel (Csatorna kétszerezése), Delete Channel (Csatorna törlése). A Channel to Selection (Csatorna kijelöléssé alakítása) funkció a Save To Channel (Mentés csatornába) funkció fordítottja. A Channel To Selection (Csatorna kijelöléssé alakítása) funkció olyan kijelölést hoz létre, amely megfelel a Channels (Csatornák) párbeszédablakban levő aktív maszknak. Ezek a funkciók a Channels (Csatornák): párbeszédablak alján lévő gombsorokkal is elérhetők. További menüpontok: Add to Selection (hozzáadás a kijelöléshez). Substract from Selection (Kivonás a kijelölésből) és az Intersect with Selection (Metszet a kijelöléssel), amikkel a csatornamaszkokat kombinálhatjuk. f.) Csatornák kombinációja Már megismerkedtünk a kijelölések kombinálásával, ehhez hasonlóan egyaránt lehetséges a hozzáadás, kivonás és metszetképzés a csatornamaszkok esetében is. E műveletek azért hasznosak, - 38 -
mert segítségükkel a különböző kijelölő eszközökkel nyert eredményeket kombinálhatjuk, így elvégezhetjük részletekben is a munkát. A csatornamaszkok úgy kombinálhatóak, hogy a maszkokat kijelöléssé alakítjuk, majd a kombinációval kapott eredményt maszkká alakítjuk vissza. A kombinálás menete részletesebben: • Két tetszőleges tárgyat jelöljünk ki egyenként, és egyenként mentjük őket csatornamaszkokba. • Az egyik csatornát aktívvá tesszük, rákattintunk a Channel to Selection (Csatorna kijelöléssé alakítása) gombra, ezzel a csatornát kijelöléssé alakítottuk (Ehhez nem kell bekapcsolni a csatorna láthatóságát!). • Ha ehhez hozzá akarjuk adni a másik csatornából készített kijelölést, akkor a másik csatornát kell aktívvá tenni. Ezután jobb kattintással előhozzuk a menüt, és kiválasztjuk az Add To Selection menüpontot. Van egy másik lehetőség is: mikor a második csatornát aktívvá tettük, akkor SHIFT gombnyomás közben kattintunk rá a Channels (Csatornák) párbeszédablak Channel to Selection (Csatorna kijelöléssé alakítása) gombjára. • Utolsó lépésként a kombinált kijelölést csatornamaszkká alakítjuk át a Select (Kijelölés) menüben a Save to Channel (Mentés csatornába) funkcióval. A Channels (Csatornák) menüben még két kombinálási lehetőség van: a Substract from Selection (Kivonás a kijelölésből) és az Intersect with Selection (Metszet a kijelöléssel) funkció. Mindkettő aktivizálható a Channels (Csatornák) párbeszédablakban lévő gombsorbeli Channel to Selection (Csatorna kijelöléssé alakítása) gombbal is: CTRL billentyű lenyomása mellett bal egérgombbal kattintva kivonást, a CTRL+SHIFT billentyűk együttes lenyomása közben a bal egérgomb kattintás pedig metszetképzést eredményez. Maszkok segítségével könnyen létre lehet hozni részlegesen kijelölt pixeleket, és könnyű velük dolgozni is.
2. Rétegmaszk A rétegmaszkok speciális, 8 bites rétegek, amelyek a kép adott rétegének alfa csatornáját reprezentálják. A csatornamaszk és a rétegmaszk között az a fő különbség, hogy a rétegmaszk annak a rétegnek az alfa csatornáját reprezentálja, amelyikhez tartozik, a csatornamaszk viszont kijelölést reprezentál, és rétegtől függetlenül létezik. Látni fogjuk, hogy az alfa csatorna és a kijelölés – így a csatornamaszk és a rétegmaszk is – szoros kapcsolatban van egymással. A rétegmaszknál a fehér, a fekete és a szürke pixelek kissé mást jelentenek, mint a csatornamaszknál. A rétegmaszk ugyanis az alfa csatornát reprezentálja, ami a réteg átlátszóságát szabályozza. Ebben az összefüggésben a rétegmaszknál a fehér a 100%-os átlátszatlanságot, a fekete a 100%-os átlátszóságot és a szürke szín az átlátszóság/átlátszatlanság bizonyos közbülső értékeit jelenti. a.) Rétegmaszk létrehozása Rétegmaszk létrehozásához tegyük aktívvá a kívánt réteget a Layers (Rétegek) párbeszédablakban, és válasszuk ki az Add Layer Mask (Rétegmaszk hozzáadása) funkciót a Layer (Réteg) menü Mask (Maszk) almenüjéből. (Ez a funkció a rétegre jobb egérgombbal történő kattintás után előugró menüből is kiválasztható.) Ekkor rétegmaszk jön létre, feltéve, hogy az aktív rétegnek már volt alfa csatornája. Ha nem volt, akkor ezt az Add Alpha Channel (Alfa csatorna hozzáadása) funkcióval létre kell hozni. Ez a funkció csak a rétegre jobb egérgombbal kattintva előhozott menüben található meg! Rétegmaszkot tehát csak akkor lehet létrehozni, ha van már alfa csatornája a képnek! Ha a Layer (Réteg) menü Mask (Maszk) almenüjéből kiválasztjuk az Add Layer Mask (Rétegmaszk hozzáadása) funkciót, kinyílik az Add Mask Options (Maszk létrehozás beállításai) párbeszédablak. Ekkor 7 lehetőségünk van az új maszk kezdőállapotának beállítására. Az alapértelmezés a White (Full Opacity), azaz a Fehér (Teljes lefedettség), ezt használjuk a leggyakrabban. E választással olyan rétegmaszk jön létre, ami meghagyja a réteg átlátszatlanságát. Néha hasznos, ha a második lehetőséget választjuk, ez a Black (Full Transparency), azaz a Fekete (Teljesen átlátszó), ami a - 39 -
réteget teljesen átlátszóvá teszi. A harmadik választási lehetőség a Layer’s Alpha Channel (Réteg alfa csatornája), ami az aktív réteg alfa csatornáját olvassa be a rétegmaszkba. További lehetőségek: Transfer Layer’s Alpha Channel (Réteg alfa csatornájának átvitele), Selection (Kijelölés) és Grayscale Copy of Layer (Szürkeárnyalatos másolat a rétegről). Emellett bejelölhető még az Invert Mask (Maszk invertálása) is. A Layers (Rétegek) párbeszédablakban ekkor a képhez tartozó rétegsáv tartalmazza a kép bélyegképét, mellette pedig az újonnan létrehozott rétegmaszk bélyegképét. A rétegmaszk bélyegképének színe függ a rétegmaszk típusától: ha megnyitunk egy képet, és készítünk hozzá rétegmaszkot, akkor a White (Full Opacity), azaz a Fehér (Teljes lefedettség), a Layer’s Alpha Channel (Réteg alfa csatornája), a Transfer Layer’s Alpha Channel (Réteg alfa csatornájának átvitele) vagy a Mask (Maszk invertálása) funkció kiválasztása esetén fehér színű lesz a bélyegkép. Ez a képen látszólag nem mutat semmilyen változást. Ha a Black (Full Transparency), azaz a Fekete (Teljesen átlátszó) vagy a Selection (Kijelölés) funkciót választjuk, akkor teljesen fekete lesz a bélyegkép. Ha a Selection (Kijelölés) funkció kiválasztása előtt a képen kijelölést alkalmaztunk, akkor a rétegmaszk bélyegképén a kijelölt terület(ek) fehér színnel jelennek meg, a többi terület pedig fekete színnel. Magán a képen az lesz ennek a rétegmaszknak a hatása, hogy a kijelölt rész megmarad, a többi (rétegmaszkon fekete) rész pedig átlátszóvá válik (szürke kockás területként jelenik ez meg. Ha a Black (Full Transparency), azaz a Fekete (Teljesen átlátszó) funkciót használtuk, akkor a kép helyén csak egy átlátszó terület látszik (ami szürke kockás területként jelenik meg). A Grayscale Copy of Layer (Szürkeárnyalatos másolat a rétegről) funkció használatával a rétegmaszk bélyegképén a kép található szürkeárnyalatosan. Ez magán a képen úgy jelenik meg, hogy halványan látható a kép és rajta halványan az átlátszóságot szimbolizáló szürke kockás terület. Az adott réteg és rétegmaszkjának összetartozását hangsúlyozza, hogy a maszk és a kép bélyegképe ugyanabban a rétegsávban található meg. b.) Munka a rétegmaszkokkal Amikor az aktív réteg képrétegből és rétegmaszkból áll, a kettő közül csak az egyik lehet egyszerre aktív. A képablakban végrehajtott műveletek a réteg aktív összetevőjét érintik, tehát vagy a képet vagy pedig a rétegmaszkot. A rétegmaszkot úgy tehetjük aktívvá, hogy rákattintunk a bélyegképére. Ha a kép bélyegkép változatára kattintunk, az aktív fókusz visszatér a képre. Azt, hogy a kép vagy a rétegmaszk-e az aktív objektum, abból tudhatjuk meg, hogy a megfelelő bélyegkép körül fehér keret jelenik meg a réteg sávjában (a Layers (Rétegek) párbeszédablakban). Ha azonban a rétegmaszk is fehér, nehéz megmondani, hogy van-e körülötte fehér keret vagy nincs. Ha a kép bélyegkép-változata körül nincs fehér keret és a rétegmaszk kevéssel nagyobb a kép bélyegkép változatánál, akkor a rétegmaszk az aktív összetevő. A rétegmaszkkal közvetlenül szerkeszthetjük a képréteg alfa csatornáját. Ha tehát a rétegmaszkon szerkesztési műveleteket végzünk, megváltozik a megfelelő képréteg átlátszatlanságának mértéke is. Fontos megjegyezni, hogy a kép háttérrésze nem megy tönkre, amíg a rétegmaszkon dolgozunk, éppen csak nem látható az alfa csatorna megváltozott értékei miatt. Gyakran hasznos, ha a rétegmaszkot a képréteg vizuális zavaró hatása nélkül is szemügyre tudjuk venni. Ehhez ALT billentyű lenyomása közben bal egérgomb kattintást kell végeznünk a rétegmaszk bélyegképén, ami láthatatlanná teszi a képréteget a képablakban, s így csak a rétegmaszk marad ott. Emellett a rétegmaszk bélyegképének körvonala zöldre vált át a Layers (Rétegek) párbeszédablakban. Az effektus kikapcsolásához használjuk újra az ALT billentyű lenyomása közben a bal egérgomb kattintást a rétegmaszk bélyegképén. Hasznos lehet az is, ha a rétegmaszk vizuális hatását tüntetjük el a képről. Ehhez CTRL billentyű lenyomása közben bal egérgomb kattintást kell végezni a rétegmaszk bélyegképén. Ha ezt megtettünk, akkor a rétegmaszk hatása már nem látszik a képen, a bélyegképének pedig pirosra vált a körvonala. Ezt a lehetőséget kikapcsolni ugyanúgy lehet, ahogy bekapcsoltuk.
- 40 -
Ebben az esetben a kép látható csak
Ebben az esetben a rétegmaszk látható csak a képen
Az aktív rétegmaszk körül fehér körvonal van (kicsit nagyobbnak látszik a rétegmaszk bélyegképe)
28. ábra: A rétegmaszk körvonala, amikor csak a rétegmaszk látható, amikor csak a kép látható és amikor a rétegmaszk aktív
A Layer (Réteg) menübeli, vagy a Layers (Rétegek) párbeszédablakban a rétegre jobb egérgombbal kattintva előhívott menüből kiválasztott Apply Layer Mask (Rétegmaszk érvényesítése) funkcióval a rétegmaszk a képréteg alfa csatornájává alakítható át. Ez nem szükséges, mert ugyanaz a hatása, mintha meghagynánk rétegmaszknak. Az Apply Layer Mask (Rétegmaszk érvényesítése) funkció azonban lehetővé teszi a rétegmaszk megszűntetését is. Ez az egyedüli módja a rétegmaszk megszűntetésének. Amikor a rétegmaszkot alfa csatornává alakítva alkalmazzuk, az megszűnik, és eltűnik a Layers (Rétegek) párbeszédablakból. Vissza is hozható azonban, ha a Layer (Réteg) menü Mask (Maszk) almenüjében az Add Layer Mask (Rétegmaszk hozzáadása) funkciót a Layer’s Alpha Channel (Réteg alfa csatornája) opcióval alkalmazzuk. A rétegmaszk közvetlenül átalakítható kijelöléssé is. Ehhez a Layers (Rétegek) menü Mask (Maszk) almenüjében a Mask To Selection (Maszk kijelöléssé alakítása) funkciót kell alkalmaznunk. - 41 -
Ugyanez a funkció megtalálható a réteg sávjára jobb egérgomb kattintással előhozható menüben is. E művelet során a rétegmaszk fehér, fekete és szürke pixeleiből rendre kijelölt, jelöletlen és részben kijelölt pixelek jönnek létre a képablakban. Ha egy maszkot ezen a módon kijelöléssé alakítunk, attól még a maszk megmarad. c.) Csatorna- és rétegmaszkokkal kapcsolatos munkaeszközök Habár a rétegmaszk a réteg alfa csatornájának szerkesztésére szolgál, a csatornamaszk pedig a kijelölések tárolására és szerkesztésére, e kétféle maszk mégis hasonlóan viselkedik. Így a szerkesztési és szűrési technikáik bizonyos mértékig egységesen tárgyalhatóak. • Festőeszközök A maszkok megváltoztatásának egyik legközvetlenebb útja a GIMP festőeszközeinek alkalmazása. A Paintbrush (Ecset), a Pencil (Ceruza), az Airbrush (Festékszóró), az Erase (radír), az Ink Pen (Tus), a Dodge and Burn (Fakítás vagy sötétítés), a Smudge (Maszatolás) és a Bucket Fill (Kitöltés) eszköz egyaránt felhasználható. Ezekkel olyan maszkok készíthetőek, amelyeket pusztán kijelölő eszközökkel nem lehetne létrehozni. Példaként néhány szó a maszkszerkesztésre ecsettel: Ki kell választani a Paintbrush (Ecset) eszközt a Toolboxból (Eszköztár), az Active Foreground Colort (Aktív előtérszínt) pedig fehérre kell állítani. Emellett kiválasztunk egy közepes méretű, kemény ecsetet a Brush Selection (Ecset kiválasztása) párbeszédablakban (ha nincs ilyen ablakunk a Layers, Channels, Paths (Rétegek, Csatornák, Útvonalak) párbeszédablak alsó részén, akkor az aktív ecsetre kattintva kétszer (ez az aktív elő- és háttérszín mellett található). Létrehozunk egy csatornamaszkot, aminek a színét sárgának, átlátszóságát 50%-osnak választjuk, valamint beállítjuk azt aktívra. Ezek után az ecsettel bármilyen alakzatot (át)rajzolhatunk, az fehéren fog megjelenni a csatornamaszk bélyegképén, mivel ha a csatornamaszk aktív, akkor azt szerkesztjük és nem a kép valamely rétegét. Így viszont a képréteg egyes részei előtűnnek. Ha a fehérrel befestett részeket feketével átfestjük, akkor visszaáll az eredeti maszk. Bár a maszk sárga színben látható a képablakban, valójában azonban szürkeárnyalatos kép marad. Ezért lehet csupán fehérrel, feketével és a szürke árnyalataival festeni a csatornamaszkra. • Kijelölő eszközök A kijelölő eszközökkel is módosíthatjuk a csatornamaszkokat. Ha az aktív maszkon létrehozunk egy kijelölést, és ezt kivágjuk, akkor a kijelölt tartomány fehér színnel jelenik meg a csatornamaszkban (a kijelöletlen részek fekete színűek lesznek), a képen pedig a kijelölt, majd kivágott képrészlet jól látható, míg a többi képrész csak a csatornamaszkon keresztül látható. A festőeszközökhöz hasonlóan a kijelölésekkel is hozzáadhatunk és kivonhatunk maszkrészeket. A fekete pixeles (kijelölés megszűntetése) kijelölés kivágása gyakorlatilag kivonás az addigi kijelölt (a maszkon fehér színű) pixelek halmazából. • Színátmenetek A réteg- és csatornamaszkokra alkalmazott színátmenetek hasznos keverési eszközök. Példa: Hozzunk létre egy kép betöltése után egy új, átlátszó réteget. Majd illesszünk be ebbe az új rétegbe egy másik képből kivágott részt (először lebegő kijelölés jön létre, ezt hozzá kell csatolni az átlátszó réteghez). Az új réteghez készítsünk rétegmaszkot. Készítsünk olyan képet (színátmenet segítségével), ahol az egyik kép fokozatosan „átmegy” a másik képbe. Ez a következőképpen végezhető el: 1. A Layers (Rétegek) párbeszédablakban levő bélyegképre rákattintva aktivizáljuk a rétegmaszkot (a rétegmaszk bélyegképe körül legyen egy fehér színű keret). 2. Kiválasztjuk az Toolboxból (Eszköztár) a Gradient (Színátmenet) eszközt, az Active Foreground Colort (Aktív előtérszínt) és az Active Background Colort (Aktív háttérszínt) pedig rendre feketére és fehérre állítjuk be.
- 42 -
3. A Toolbox (Eszköztár) Gradient (Színátmenet) ikonjára kétszer kattintva kinyílik a Tool Options (Eszközbeállítások) párbeszédablakot és a Gradient (Színátmenet) opciót az FG to BG (RGB), azaz előtérszínből háttérszínbe (RGB) értékre állítjuk be. 4. A színátmenetet úgy hozzuk létre, hogy a képablakban rákattintunk az új réteg bal szélére, és az egér bal gombját nyomva tartva bal felé húzzuk. A színátmenet a rétegmaszkban jelenik meg, annak ellenére, hogy a képablakban szerkesztettük meg, hiszen a rétegmaszkot aktívvá tettük azelőtt, hogy a képablakban elkezdtük volna elkészíteni a színátmenetet. Ekkor a rétegmaszkban levő színátmenet úgy elegyíti a felső réteget az alsóval, hogy a maszkban fokozatos átmenetet hoz létre a feketéből a fehérbe. A maszk fekete pixelei teljesen átlátszóvá teszik a felső réteget (azaz az alsó kép látszik ott, ahol fekete a rétegmaszk bélyegképe). A sötétszürke pixeltől a világosszürke felé irányuló maszkbeli trend pedig fokozatosan elegyíti a felső réteget az alsóval egészen addig, amíg a maszk teljesen fehérré, s így a felső réteg teljesen láthatóvá (átlátszatlanná) nem válik. Az elegyedési sáv szélességét a színátmeneté határozza meg.
29. ábra: Két kép színátmenetes rétegmaszkkal történő "összemosásának" eredménye
• Átlátszóvá tétel A maszk hatékony szerkesztéséhez a mögötte levő képrétegnek valamennyire látszania kell, hiszen csak így alkalmazkodhatunk hozzá a szerkesztés során. A csatornamaszknál már láttuk, hogyan lehet az átlátszóságot beállítani. A rétegmaszknál a Layers (Rétegek) párbeszédablakban az Opacity (Átlátszatlanság) csúszka való erre. Ennek az alapértéke 100%, ami azt jelenti, hogy a réteg teljesen látható. Ha ezt az értéket csökkentjük, akkor egyre átlátszóbbá válik az adott réteg. Nézzünk ehhez egy példát! Vágjunk ki egy képről egy alakzatot (pl: egy macskát), és illesszük be egy másik képbe (pl: egy vízeséses képbe). Ezután oldjuk meg, hogy a macska a vízesés előtérben lévő kövei mögött legyen! Megoldás: Először a macskás kijelöljük a macskát (valamelyik kijelölő eszközzel), kivágjuk (CTRL+X), és beillesszük (CTRL+V) a vízeséses képbe (a pontos kijelölés készítéséről később, a XVI: Maszk és kijelölés fejezetben még lesz szó). Ha ez megvan, akkor a macska „Pasted Layer” nevű lebegő kijelölésként jelenik meg. Ebben az esetben lehetőség van a macska méretének megváltoztatására, illetve máshová helyezésére. A macska méretét a Layer (Rétegek) menü Scale Layer (Réteg skálázása) menüpontjával lehet. A lebegő kijelölést máshová helyezni úgy lehet, hogy a Toolbox (Eszköztár) Move (Mozgatás) eszközét használjuk hozzá (négy irányba mutató nyilas gomb). Ha ezt bekattintottuk, akkor bal egérgombot lenyomva és nyomva tartva arrébb húzhatjuk a macskát. - 43 -
30. ábra: A macska képbe illesztése utáni állapot
Ha beállítottuk a megfelelő pozíciót és méretet, akkor a lebegő kijelölésből új réteget kell készíteni. Erre két lehetőség van: az egyik a Layer (Réteg) menü New Layer (Új réteg) menüpontjának kiválasztása. A másik lehetőség pedig a Layers (Rétegek) párbeszédablak alján lévő gombok közül az első kiválasztása (fehér színű papírlapszerű ikonnal), ami szintén új réteget hoz létre. Ha ez kész, akkor a macskás réteg bélyegképe úgy néz ki, hogy a macskán kívül a többi képrész az átlátszóságot szimbolizáló szürke kockás területtel van jelölve. A következő lépés az, hogy rétegmaszkot készítünk a macskás réteghez. Ez is kétféleképpen történhet: az egyik a Layer (Réteg) menü Mask (Maszk) menüpontjának Add Layer Mask (Rétegmaszk hozzáadása) menüpontjával történik, vagy a macskás rétegen jobb egérgombbal előhívott menüből választjuk ki az Add Layer Mask (Rétegmaszk hozzáadása) funkciót. Ekkor a rétegmaszk bélyegképén az a terület jelenik meg fehérrel, amelyik fekete-sárga szaggatott vonallal van határolva (és ebben található a macska).
31. ábra: A rétegmaszk készítése utáni állapot
Ahhoz, hogy lássuk, hogy mennyit kell a macskából „kitörölnünk”, a macskát és a rétegmaszkot tartalmazó réteget áttetszővé kell tenni, hogy látszódjanak azok a kövek, amiknek a macska előtt kell megjelenniük. Ezt az átlátszóságot a Layers (Rétegek) párbeszédablak Opacity (Lefedettség) - 44 -
csúszkájával állíthatjuk be. Ha ezt 60%-ra állítjuk, már jól láthatjuk a vízeséses képet és a macskát is. Ezután az Active Foreground Colort (Aktív előtér szín) feketére állítjuk, és ha ecsettel azokat a macskarészeket „átfestjük”, amelyeknek nem kell látszani a kövek miatt, akkor a macska ezen részei eltűnnek, és a vízesésé kép megfelelő részei tűnnek elő (a rétegmaszkon az eddigi fehér részbe fekete területek jelennek meg ott, ahol átrajzoltuk a macskát). Ha túl sokat rajzoltunk át a macskából, akkor az Active Foreground Colort (Aktív előtér szín) fehérre állítva „visszarajzolhatjuk” azokat a részeket, amiket még a macskából szeretnénk látni.
Rétegmaszk az „átfestés” után
Réteg áttetszőségének beállítása
32. ábra: A macskás réteg átlátszósága és az "átfestés" utáni állapot
Az utolsó lépés az, hogy visszaállítjuk az Opacity (Lefedettség) funkciót 100-ra, így a macska teljesen láthatóvá válik. Végül már csak a rétegmaszkot kell eltüntetni, ez vagy a Layer (Réteg) menü Mask (Maszk) menüpontjában, vagy a Layers (Rétegek) párbeszédablakban a rétegre jobb egérgombbal kattintva előhívott menüben található Apply Layer Mask (Rétegmaszk érvényesítése) menüponttal tehető meg. Ha el akarjuk menteni JPG-ként az így létrehozott képet, akkor először a rétegeket kell összefésülni egy réteggé az Image (Kép) menübeli Flatten Image (Összes réteg összefésülése) funkcióval Ezután már csak el kell mentenünk a kész képet.
33. ábra: A kész kép
- 45 -
• Maszk elmosása és egyéb hatások A maszk fehér és fekete pixelei rendre kijelölt és jelöletlen pixelnek felelnek meg a képablakban. Ha a fekete és fehér zónák között nincsenek szürke pixelek, a maszk által reprezentált kijelölés körvonalai olyan durvák lesznek, mint amilyen a már említett lépcsős él. A maszk elmosása a szürke fokozataiból álló zónát hoz létre a fekete és fehér pixelek tartományai között, s ezzel meglágyítja az egyébként éles határvonalakat a maszkban (antialiasing hatást hoz létre). A lágyításhoz a Filters (Szűrők) menüben a Blur (Elmosás) menüpontban a Gaussian Blur (IIR), azaz a Gauss-elmosás (IIR) szűrőt alkalmazhatjuk a maszkra. Itt beállítható a Blur Radius (Elmosás sugara), ami kis sugár esetén antialiasing (élsimító), nagy sugár esetén pedig feathering (éllágyító) hatást kelt. A példában 5 volt a Blur Radius (Elmosás sugara) vízszintesen (horizontal) és függőlegesen (vertical) is.
34. ábra: Csatornamaszk éle nagyítva elmosás nélkül, és elmosás után
Néhány további effektus a Filters (Szűrők) menüből: a Distors (Torzítás) menüpontban található a Wave (Hullámok) szűrő. A Glass Effects (Üveg effektusok) menüben érdekes a Glass Tile (Katedrálüveg), valamint a Noise (Zaj) menüből a Spread (szórás). Ha egyenként kipróbáljuk ezeket, a csatornamaszkot kijelöléssé alakítjuk, invertáljuk a kijelölést és egy új réteget használva a hátteret kitöltjük valamilyen színnel, jól látható, milyen hatása van a képre ezeknek a szűrőknek.
35. ábra: A Distors (Torzítás) Waves (Hullámok) szűrő csatornamaszkra alkalmazásának eredménye
- 46 -
36. ábra: A Glass Effects (Űveg effektusok) Glass Tile (Katedrálüveg) szűrő csatornamaszkra alkalmazásának eredménye
37. ábra: A Noise (Zaj) Spread (Szórás) szűrő csatornamaszkra alkalmazásának eredménye
Természetesen a Filters (Szűrők) és a Script-Fu menükben található különféle effektusok rétegekre is alkalmazhatóak. Rengeteg féle ilyen effektus található a GIMP-ben, amiknek részletes leírása terjedelmi okok miatt ebben a jegyzetben nem történhet meg.
- 47 -
• Ebbe Ebből
Kijelölés
Kijelölések, csatornamaszkok, rétegmaszkok és alfa csatornák átalakítása egymásba Kijelölés
—
Csatornamaszk
Select (Kijelölés) menü – Save To Channel (Mentés csatornába)
Rétegmaszk
Alfa csatorna
(1) Layer (Réteg) menü, Mask (Maszk) pont – Add Layer Mask (Rétegmaszk hozzáadása), Black (Full Trasparency)
Edit (Szerkesztés) menü – Cut (Kivágás) {CTRL+X } Ha nincs alapból alfa csatornája a képnek, akkor az egyik rétegre jobb egérgombbal kattintva előhívott menüből az Add Alpha Channel (Alfa csatorna hozzáadása) pontot válaszzuk ki
Fekete (Teljes átlátszóság) típusú
(3) Fehér Active Foreground Colorral (Aktív előtérszín)
kitölteni kijelölést (1) Channels (Csatornák)
párbeszédablak – Channel to Selection
Channels (Csatornák) párbeszédablak – 6. gomb [Channel to Selection (Csatorna Csatornamaszk
(Csatorna kijelöléssé alakítása) (2) Layer (Réteg) menü, Mask (Maszk)
kijelöléssé alakítása)
gomb], vagy jobb egérgomb kattintás csatornára, Channel to Selection
pont – Add Layer Mask (Rétegmaszk hozzáadása), Black (Full Trasparency)
—
Fekete (Teljes átlátszóság) típusú
(Csatorna kijelöléssé alakítása) menüpont
(1) Channels (Csatornák)
párbeszédablakablak – Channel to Selection (Csatorna kijelöléssé alakítása) (2) Edit (Szerkesztés)
menü – Cut (Kivágás){CTRL+X}
(3) Fehér Active Foreground Colorral (Aktív előtérszín)
kitölteni kijelölést
Rétegmaszk
Layer (Réteg) menü, Mask (Maszk) menüpont – Mask to Selection (Maszk kijelöléssé alakítása)
Layer (Rétegek) menü, Mask (Maszk) menüpont – Apply Layer Mask
(1) Layer (Réteg) menü, Mask (Maszk) pont – Mask to Selection (Maszk kijelöléssé alakítása) (2) Select (Kijelölés)
—
rétegre jobb egérgombbal kattintva Apply Layer Mask
menü – Save to Channel (Mentés csatornába)
(1) Layer (Réteg) menü – Alpha to Selection
Alfa csatorna
Layer(Réteg) menü, (Alfa csatorna kijelöléssé Mask (Maszk) pont – alakítása) Alpha to Selection (2) Select (Kijelölés) (Alfa csatorna menü – Save To kijelöléssé alakítása) Channel (Mentés csatornába)
- 48 -
(Rétegmaszk érvényesítése), vagy
(Rétegmaszk érvényesítése) pont
Layer (Réteg) menü, Mask (Maszk) pont – Add Layer Mask (Rétegmaszk hozzáadása), Layer’s Alpha Channel (Réteg alfa csatornája) típusú
—
XVI. Maszk és kijelölés 1. Maszk felhasználása kijelölés finomítására Hatékonyan dolgozni akkor tudunk, ha tudjuk kombinálni a kijelöléseket és a maszkokat. Ez a gyakorlatban akkor használatos, ha pontosan akarunk kijelölni egy-egy alakzatot. Ha például Bézier-Path eszközzel (Bézier-útvonallal) vagy Intelligens Scissors kijelöléssel (Intelligens ollóval) készítünk kijelölést, akkor felmerülhetnek bizonyos problémák a kijelöléssel kapcsolatban. Hogy ezeket láthassuk, alakítsuk a kijelölést csatornamaszkká (Select (Kijelölés) menü, Save to Channel (Mentés csatornába), és a csatornamaszk Eye (Szem) ikonját kapcsoljuk be, hogy a maszk láthatóvá váljon. Ekkor a kijelölés világosan látható, a háttér pedig fekete színnel el van sötétítve.
38. ábra: A csatornamaszk megjelenése a párbeszédablakban, és bekapcsolás után a képen
Látható, hogy vannak olyan részek, amelyek nem a macskához (hanem a háttérhez) tartoznak, mégis a világos (kijelölt) részben vannak és jobban megnézve olyan területek is felfedezhetőek, amelyek a macskához tartoznak, mégis a sötétebb, háttér részben vannak. A cél, hogy ezeket úgy alakítsuk, hogy ami a macskához tartozik az kijelölt (világos) legyen, ami pedig a háttérhez tartozik, az a sötétebb részben legyen. Azért, hogy minél jobban lássuk a csatornamaszkot, és azt, hogy mely részek nem tartoznak a kijelöléshez, adjunk neki valami olyan színt, ami nagyon eltér a háttér színétől. Ebben az esetben a sárga szín erre épp megfelel. A csatornamaszk színét beállíthatjuk, ha a Channels (Csatornák) párbeszédablakban jobb egérgombbal kattintunk a maszk bélyegképére, és kiválasztjuk az Edit Channel Attributes (Csatorna tulajdonságainak szerkesztése) pontot. Ekkor a következő párbeszédablak jelenik meg:
39. ábra: Edit Channel Attributes (Csatorna tulajdonságainak szerkesztése) párbeszédablak
- 49 -
A fekete színű téglalapra kattintva kiválasztható a csatornamaszk színe, a mellette lévő Fill Opacity (Kitöltés átlátszatlansága) csúszka segítségével pedig beállítható, mennyire legyen átlátszó a csatornamaszk. Ennek az alapértéke 50%, azaz félig átlátszó a maszk. Ha ezt 100%-ra állítjuk, akkor a maszka alatt a háttér nem látszik, ha pedig 0%-ra, akkor a maszk nem látszik. Mivel ki kell javítanunk a kijelölés hibáit, ezért jó beállítás az 50%, mert így látjuk a kijelölt és a kijelöletlen részeket is:
40. ábra: Sárga színű csatornamaszk
Nagyítsuk fel a Zoom (Nagyítás) eszközzel a képablakot, így láthatjuk, hogy a háttér színe hol látszik: ezeket a pixeleket hibásan vettük bele a kijelölésbe. Másik hibalehetőség, ha a kép pixeleiből „lemarad” néhány, illetve a durva, lépcsős él. A maszk finomításával megoldható a probléma, ezt az Airbrush (Festékszóró) vagy a Paintbrush (Ecset) eszközzel lehet elérni. Ha az Airbrush (Festékszóró) eszközt kis nyomáson (Pressure – az eszköz beállításai között található az eszköztáron) alkalmazzuk (alapértelmezett értéke 10), akkor nagyon vékony festékréteget helyez el, így alkalmas a lépcsős élek retusálására (is). Tehát a megoldás lépései: 1. Készítsünk csatornamaszkot a kijelölésből, tegyük azt aktívvá és láthatóvá. Ha a színe nem megfelelő, válasszunk neki valamilyen – háttértől elütő – színt. 2. A Zoom (Nagyítás) eszközzel nagyítsuk fel a képet annyira, hogy a festéket pontosan vihessük fel a gondot okozó él körüli tartományokra. 3. Ha az Active Foreground Color-t (Aktív előtérszínt) feketére állítjuk, akkor a kijelölést megszüntetjük, ha pedig fehérre, akkor kijelölünk (bármilyen színű is a csatornamaszk, mindig a fekete előtérszín a kijelölés megszűntetése, és a fehér a kijelölés, mivel maga a csatornamaszk a kijelölés szürkeárnyalatos megjelenítése). 4. Az Airbrush (Festékszóró) vagy a Paintbrush (Ecset) eszközzel vékonyan szórjunk festéket a gondot okozó tartományra. Így fekete festékkel eltávolíthatjuk a háttérhez tartozó pixeleket. 5. Layer (Réteg) menü Colors (Színek) menüpont Invert (Invertálás) pontjának segítségével belevehetjük azokat a pixeleket a kijelölésbe, amik nem tartoznak a háttérhez, de nem jelöltük ki őket. Ekkor a csatornamaszk a macskát fedi le (a kijelölt részből kijelöletlen lesz, és fordítva). Ekkor fekete festékkel kijelölhetjük azokat a részeket, amelyek a macskához - 50 -
tartoznak, mégsem jelöltük ki még őket. (A javításokhoz az Undo (Visszavonás) és Redo (Mégis) menüpontok használhatóak az Edit (Szerkesztés) menüből). 6. Végül a Layer (Réteg) menü Colors (Színek) menüpont Invert (Invertálás) pontjával visszaalakítjuk a csatornamaszkot a háttérre, a Channels (Csatornák) párbeszédablak 6. gombjával (piros négyzet szaggatott vonallal körbevéve) a csatornamaszkot visszaalakítjuk kijelöléssé. (Mielőtt a kijelölést másolnánk a csatornamaszk helyett az adott réteget kell aktívvá tenni, azaz átkattintani a Layers (Csatornák) párbeszédablakra, és rákattintani a rétegre, melyen az adott, kijelölt alakzat látható.)
2. Quickmask (Gyorsmaszk) Van egy gyorsabb megoldás arra, hogy a kijelölésből csatornamaszkot készítsünk, és az átalakított csatornamaszkot visszaalakítsuk kijelöléssé. Ez a Quickmaszk (Gyorsmaszk). A képablakban, a vízszintes görgetősáv előtt található egy gomb, amin egy szaggatott négyzet látható. Ezt benyomva létrejön a csatornamaszk (piros színnel). A Channels (Csatornák) párbeszédablakban a Qmask nevű sávra jobb egérgombbal kattintva kiválaszthatjuk a menüből az Edit Channel Attributes (Csatorna tulajdonságainak szerkesztése) funkciót, amivel beállíthatjuk a maszk színét és átlátszóságát. Ha vissza akarjuk alakítani, akkor ugyanazt a gombot kell megnyomni, mint a maszkká alakításhoz, csak ebben az esetben a gombon egy piros színű négyzet látható.
Qickmaszk (Gyormaszk) létrehozásához
Qickmaszk (Gyormaszk) megszüntetéséhez
- 51 -
41. ábra: Gomb a Qickmaszk (gyormaszk) létrehozásához és megszüntetéséhez
3. Szürkeárnyalatos kép létrehozása Ha színes képből szürkeárnyalatosat szeretnénk létrehozni, akkor az Image (Kép) menü Mode (Mód) menüpontjának Grayscale (Szürkeárnyalatos) pontját kell kiválasztani, és már kész is a szürkeárnyalatos kép. Ebben az esetben a Channels (Csatornák) párbeszédablakban az R, G, B csatornák helyett csak egy csatorna található, a Gray (Szürke), és ha itt használunk csatornamaszkot, akkor mindegy milyen színt választunk a maszknak, az is a szürke valamely árnyalataként jelenik meg (a világosabb színek világosabb szürkeként, a sötétebb színek pedig sötétebb szürkeként). Természetesen alfa csatorna itt is található, hiszen a szürkeárnyalatos képnek is lehetnek különböző átlátszatlanságú rétegei. VIGYÁZAT! Bár a Layer (Réteg) menü Colors (Színek) menüpontjának Desaturate (Telítetlenné tevés) pontjával is a szürke árnyalataival jelenik meg a kép, de az R, G, B csatornák megmaradnak, tehát ez nem Grayscale (Szürkeárnyalatos) kép, hanem színes kép, ami csak a fekete, fehér és szürke szín árnyalatait használja!
Gray (Szürke) csatorna Csatornamaszk
Alpha (Alfa) csatorna
42. ábra: Szürkeárnyalatos kép csatornái
XVII. Egyéb lehetőségek a GIMP-ben 1. Összhatásmódok Az egymás feletti rétegek különbözőféleképpen kombinálhatóak egymással. Ezen összhatásmódok a Layers (Rétegek) párbeszédablakban a Layers (Rétegek) paletta felett található az Opacity (Átlátszatlanság) csúszka felett található a Mode (Mód) beállítási lehetőség. Ennek alapbeállítása Normal (Normál). Itt állíthatóak be a különféle összhatásmódok, amik közül a legjelentősebbek 5 nagy csoportba oszthatóak: 1. Normal (Normál), Dissolve (Eloszló), Behind (Mögött) 2. Difference (Különbség), Addition (Összegzés), Subtract (Kivonás) 3. Miltiply (Szorzás), Divide (Osztás, fakítás), Screen (Kivetítés), Overlay (Rávetítés) 4. Darken Only (Csak sötét), Lighten Only (Csak világos) 5. Hue (Színárnyalat), Saturation (Telítettség), Color (Szín), Value (Érték, fényesség)
- 52 -
1. A Normal (Normál) mód a GIMP alapértelmezett viselkedésmódja, melyben az előtérbeli pixelek láthatóak, a háttérbeliek pedig nem. A Layers (Rétegek) párbeszédablakban az Opacity (Átlátszatlanság) csúszkával ez változtatható. A Dissolve (Eloszló) mód működése során a háttérbeli pixelek bizonyos százaléka láthatóvá válik az előtéren át. Ez a hatás úgy jön létre, hogy az előtér bizonyos részei részlegesen, a többi része pedig teljesen átlátszóvá válik. Csak 255-nél kisebb alfa csatornával rendelkező rétegnél látszik (azaz ahol az Opacity (Átlátszatlanság) csúszka nem 100-on áll)! A Behind (Mögött) csak festőeszközök esetén működik, a rétegek számára elérhetetlen. A Paintbrush (Ecset) esetében, ha ezzel a már meglévő alakzatokra rajzolni próbálunk, akkor az alakzaton nem látszik, amit rajzolunk, csak háttéren (pl.: ha egy vonalat húzunk egy körre: a körön nem látszik a vonal, olyan, mintha a vonal a kör mögött lenne). Ez csak olyan rétegekre működik, amelyeknek van alfa csatornája. 2. Ennél az összhatásmód-csoportnál az előtérbeli és háttérbeli pixelek értékeit az RGB térben adjuk össze (Addition (Kivonás)) és vonjuk ki (Subtract (Kivonás)) egymásból. Az összegzés vektoriális összeadás, a kivonás is vektoros kivonás, aminek lehet negatív eredménye is, ekkor 0-vá alakítja a program a negatív értékeket (feketévé). A Difference (Különbség) hasonlít a kivonáshoz, csak ennek eredménye szimmetrikus az előtér és a háttér tekintetében. Ez azért van, mert az előtér és háttér értékeinek különbségére az abszolút értéket tartalmazza. 3. Ezen csoport mindegyik tagja szorzásos összhatásmód. Az eredménypixelek értékeit ebben az esetben az előtérbeli és a háttérbeli pixelek értékeinek szorzata (Multiply (Szorzás)) vagy e szorzat valamilyen függvénye adja. A Divide (Osztás, fakítás) mindig világosítja a képet, mert minden pixelkomponenst 1-nél kisebb számmal oszt el. A Screen (Kivetítés) összhatásmód világosító hatása pontosan analóg a Multiply (Szorzás) sötétítő hatásával. Viszont a Divide (Osztás, fakítás) összhatásmóddal ellentétben nem fehéríti ki a képet. Az Overlay (Rávetítés) a Multiply (Szorzás) és a Screen (Kivetítés) kombinációja. Ha a háttér sötét, akkor a Multiply (Szorzás) lesz uralkodó, ha pedig világos, akkor a Screen (Kivetítés). Az Overlay (Rávetítés) tehát a sötétet még sötétebbé, a világosat még világosabbá teszi. 4. A Darken Only (Csak sötét) összhatásmód az előtérbeli és háttérbeli pixel komponenspárjaiból a kisebb értékeket tartja meg (sötétebb lesz), a Lighten Only (Csak világos) összhatásmódnál pedig a nagyobb érték marad meg (világosabbá válik). 5. A Hue (Színárnyalat) összhatásmód esetén az előtérbeli pixelnek megfelelő színárnyalat kombinálódik a háttérbeli pixel Saturation (Telítettség) és Value (Érték, fényesség) összetevőjével. A Saturation (Telítettség) esetén az előtérbeli pixelnek megfelelő telítettség kombinálódik a háttérbeli pixel Hue (Színárnyalat) és Value (Érték, fényesség) összetevőjével. A Value (Érték, fényesség) összhatásmódnál pedig az előtérbeli pixelnek megfelelő fényességi érték kombinálódik a háttérbeli pixel Hue (Színárnyalat) és Saturation (Telítettség) összetevőjével. A Color (szín) összhatásmód annyiban tér el ezektől, hogy az előtérbeli pixel Hue (Színárnyalat) és Saturation (Telítettség) értéke kombinálódik a háttérbeli pixel Value (Érték, fényesség) értékével.
2. További hasznos eszközök és menüpontok: a.) Clone (Másoló) eszköz A Clone (Másoló) eszköz az Eszköztáron található bélyegzőszerű kinézetű gombbal kapcsolható be. Ez az eszköz kiválóan alkalmas képrészletek retusálására, illetve a képen látható nem kívánatos részek eltűntetésére. Működése a következő: miután bekapcsoltuk ezt az eszközt (rákattintottunk az Eszköztáron), a CTRL gomb lenyomása közben kattintsunk rá bal egérgombbal a képen egy pontra. (Lehetőleg az eltüntetni kívánt részhez közel). Annak a pontnak a színével, amire rákattintottunk, fogja ez az eszköz a képrészletet „átszínezni”. Ez csak abban az esetben működik, ha sok kattintással próbáljuk eltűntetni a zavaró részt (nem húzzuk az egeret bal egérgomb lenyomás közben). Ezzel a módszerrel lehet például egy olyan épület falát „restaurálni”, amelyről több helyen lepergett a festék. - 53 -
Mi a helyzet akkor, ha az eltüntetendő képrészlet körül változó színű a háttér? Ekkor a gondosan megválasztott kezdőszín kijelölése után (CTRL gomb és bal egérgomb-kattintás) elérhetjük, hogy az „átfestés” is a folyamatosan változó háttérszínt kövesse. Ebben az esetben az átrajzoláskor nem kell sokat kattintani, hanem az egeret bal gombjának nyomva tartása mellett folyamatosan végig kell azt húzni az eltüntetendő felületen. (Ha nagy az eltüntetni kívánt rész, akkor ezt a folyamatot (színkiválasztás, folyamatos átrajzolás) többször meg kell ismételni.) Nézzünk egy példát: Van egy tájkép, amin van egy zavaró sárkányrepülő. Ezt könnyen eltüntethetjük a Clone (Másoló) eszközzel. Mivel itt a sárkányrepülős részen egyforma a háttér, az első módszert kell használni.
43. ábra: Képrészlet eltüntetése a Clone (Másoló) eszközzel
b.) Color Picker (Színpipetta) eszköz Kép készítése vagy átalakítása közben szükségünk lehet olyan színre, amit már használtunk, de nem tudjuk, hogy pontosan milyen R, G, és B összetevői voltak, vagy egy betöltött képen található olyan szín, amit a továbbiakban használni kívánunk, akkor érdemes a Color Picker (Színpipetta) eszközt használni. Az Eszköztáron ez az eszköz egy cseppentőre hasonlít, és egy csepp is látható a cseppentő alatt. Ezzel az eszközzel megállapíthatjuk pontosan egy pixel RGB színösszetevőit. Sőt, a munka megkönnyítése érdekében a Color Picker (Színpipetta) eszközzel kiválasztott pixel színe lesz az Active Foreground Color (Aktív előtérszín). Amikor rákattintunk a kívánt pixelre, megjelenik egy párbeszédablak, amelyben megtekinthetőek az RGB összetevők értékei a 0-255-ös skálán, mellette százalékban, és a százalékos értékek alatt megtalálható a hexadecimális (16-os számrendszerbeli) érték is. Sőt, a 0-255-ös skála és a százalékos értékek felett található legördülő menükben (Pixel Values (Pixel értékek) és RGB alapértékekkel) átállítható a színmodell. Az additív színkeverés (RGB modell) színértékei mellett megtekinthetőek a szubtraktív (CYMK modell) színértékei, valamin a HSV (Hue–Saturation–Value (Színárnyalat–Telítettség–Fényerő)) modell értékeit is.
- 54 -
44. ábra: A Color Picker (Színpipetta) párbeszédablaka
c.) Brightness-Contrast (Fényerő-Kontraszt) Ez a képátalakító eszköz a Layer (Réteg) menü Colors (Színek) menüpontjában található. Ennek segítségével lehetőségünk van a kép fényerejének csökkentésére vagy növelésére, illetve a képen a kontrasztok megváltoztatásához. Alapértékként 0 jelenik meg a fényerőnél és a kontrasztnál is, ezt egy csúszkával lehet pozitív, illetve negatív irányba beállítani. Ha be van jelölve a Preview (Előnézet) lehetőség, akkor a képen egyből láthatjuk a beállításunk eredményét (így könnyebb megtalálni a megfelelő beállítást).
45. ábra: A Brightness-Contrast (Fényerő-Kontraszt) lehetőséggel átalakított kép
d.) Kép élesítése Előfordulhat, hogy a kép (pl.: scannelés során) kissé elmosódott lesz. A GIMP-ben két képélesítő eszköz használható, mindkettő a Filters (Szűrők) menü Enhance (Kiemelés) menüpontjában található. Az egyik a Sharpen (Élesítés), a másik pedig az Unsharp Mask (Maszk éltelenítése) lehetőség. A Sharpen (Élesítés) menüpontot kiválasztva megjelenik egy párbeszédablak, melyben beállítható a Sharpness (Élesség) értéke. Ez alapbeállításként 10. A párbeszédablakban látható még a kép egy része, ezen megtekinthetjük a beállításunk eredményét. Bármilyen furcsa, de az Unsharp Mask (Maszk életlenítése) lehetőség is élesít! Ezt a szűrőt kiválasztva szintén megjelenik egy párbeszédablak, aminek 3 paramétere van. Az első a Radius (Sugár), ami a maszk által létrehozott fényudvar/árnyék relatív hosszát adja meg. Az Amount (Mérték) paraméter az él két oldalán létrehozott bemélyedés és kiugrás relatív nagyságát - 55 -
szabályozza. Végül a Threshold (Küszöb) paraméter megadja, hogy az él két oldalán mekkora különbség legyen a pixelértékek között, ahhoz, hogy ez a lehetőség alkalmazásra kerüljön. (Ha például 25-re állítjuk be ezt a küszöböt, akkor azok a szomszédos pixelek, amelyek értékei 25-nél kevesebbel térnek el egymástól, nem kerülnek élesítésre.) Az Unsharp Mask (Maszk életlenítése) külön-külön végrehajtódik az R, G és a B színcsatornában, majd az eredmények kombinálódnak. A 3 paraméter beállítása képtől függ, de van egy közelítő szabály: a maszk Radius (Sugár) értéke kicsiny, mintegy 2-4 pixel legyen. Ez azért jó, mert az Unsharp Mask (Maszk életlenytése) létrehozta fényudvarnak és árnyéknak finomnak kell lennie. Az Amount (Mérték) paramétert viszont célszerű a lehető legnagyobbra választani, csak arra figyeljünk, hogy ne hangsúlyozzuk túl a zajt. A kép pixelértékeitől függően rendszerint a 75%-150% tartományban célszerű maradni. Az Unsharp Mask (Maszk éltelenítése) alkalmazásának azonban lehetnek „nem kívánt” hatásai. Például: előfordulhat színeltolódás (megváltozhat a színárnyalat, mivel mindhárom csatornát befolyásolja ez a szűrő). A másik probléma az lehet, hogy ez a szűrő felerősítheti a zajt, mivel nemcsak a kép elemeit, hanem a zajt is élesíti. Erre egy megoldás lehet, ha a Threshold (Küszöb) értékét nullától különbözőre állítjuk. Ha megtaláljuk ennek a megfelelő beállítását, akkor megszüntethetjük a zajt, ugyanis ekkor a maszk csak azokra az élekre hat, amelyeknél a Threshold (Küszöb) beállításnál nagyobb ugrás lép fel. (A következő példában a Radius (Sugár) értékét 1-re, az Amount (Mérték) értékét 1-re, és a Threshold (Küszöb) értékét 0-ra lett állítva.)
46. ábra: Az Unsharp Mask (Maszk éltelenítése) hatása
- 56 -
XVIII. Feladatok 1. 3D-s golyó Feladat: Készítsünk egy golyót, háromdimenziós térhatással. (Ezt úgy tehetjük meg, ha a fényárnyék viszonyokat megpróbáljuk élethűen ábrázolni). Megoldás: 1. lépés: Először hozzunk létre egy 300x300 képpont méretű, átlátszó hátterű képet! Ezen helyezzünk el egy szintén átlátszó réteget, majd készítsünk rá egy kör alakú kijelölést! (Az alsó átlátszó rétegnek az a funkciója, hogy ha később háttérszínt szeretnénk készíteni a golyóhoz, akkor ezt egyszerűen megtehessük a legalsó réteg megfelelő színű kitöltésével.)
47. ábra: 3D-s golyó készítésének 1. lépése
2. lépés: Töltsük ki ezt a kijelölést egy tetszőleges, sötét tónusú színnel, majd a kör kijelölést mentsük el útvonalként (később még többször szükség lesz rá). A kijelölést útvonallá a Select (Kijelölés) menü To Path (Útvonallá alakítás) menüpontjával lehet. Ekkor látszólag nem történik semmi, de ha megnézzük a Paths (Útvonalak) párbeszédablakot, láthatjuk a kör kijelölésből készült útvonalat.
Kör kijelölésből készült útvonal a Paths (Útvonalak) párbeszédablakban 48. ábra: 3D-s golyó készítésének 2. lépése
- 57 -
3. lépés: Növeljük meg a kijelölést 5 képponttal (Select (Kijelölés) menü, Grow (Növelés) menüpont), majd az ábra szerint egy új kijelöléssel képezzünk metszetet! A metszet képzése előtt, miután bekapcsoltuk az Ellipse Select (Ellipszis kijelölés) eszközt, a Feather Edges (Lágy szél) tulajdonságát állítsuk 100-ra. Készítsük el a metszetet: a CTRL + SHIFT gombokat nyomva tartva kezdjük el a másik kijelölést, majd a metszetet úgy alakítsuk ki, hogy közben elengedjük a CTRL és SHIFT gombokat. Ezután új réteget (átlátszó) hozunk létre, és az új rétegen feltöltjük egy világosabb árnyalattal (annak a színnek az árnyalat legyen, amit kiválasztottunk az előző kitöltéshez) a kijelölésünket.
49. ábra: 3D-s golyó készítésének 3. lépése
4. lépés: Látható, hogy az újonnan létrehozott kitöltés „kilóg” a körön kívülre. Tüntessük ezt el! Készítsünk az útvonalunkból kijelölést (Paths (Útvonalak) párbeszédablak, 5. gomb (piros négyzet szaggatott körvonal ábrával)). Így visszakaptuk az eredeti kör kijelölésünket. Invertáljuk a kijelölést a Select (Kijelölés) menü Invert (Invertálás) menüpontjával (azaz, ami eddig kijelölt volt, az most kijelöletlen lesz, és ami kijelöletlen volt, az kijelölt lesz). Ha most kivágjuk (Edit (Szerkesztés) menü, Cut (Kivágás) menüpont) az invertált kijelölést, akkor a körön kívül lévő, „kilógó” részt el tudjuk tüntetni. Készítsünk egy új réteget (átlátszót), amin szintén készítsünk a kör útvonalunkból kijelölést, és csökkentsük azt mintegy 5 képponttal (Select (Kijelölés) menü, Shrink (Csökkentés) menüpont)! Rajzoljunk egy ovális kijelölést, amely az alábbi formát metszi ki a körből! Mielőtt ismét metszetet készítenénk a CTRL + SHIFT gombok segítségével, az Ellipse Select (Ellipszis kijelölése) Feather Edges (Lágy szélek) tulajdonságának segítségével mossuk el a kijelölés széleit 10 pixellel, majd töltsük fel egy még világosabb színárnyalattal!
- 58 -
50. ábra: 3D-s golyó készítésének 4. lépése
5. lépés: Hozzunk létre egy új, fehér hátterű réteget, amelynek módját állítsuk Overlay-re (Rávetítés) (ezt a Layers (Rétegek) párbeszédablak, Mode (Mód) legördülő listájával tehetjük meg)! Újból készítsük el az útvonalból az eredeti kör kijelölésünket, majd további ovális segítségével formáljuk az alábbira! Alkalmazzuk ebben az esetben is a metszetképzésnél a Feather Edges (Lágy szélek) tulajdonságot 100 pixeles beállítással! Az így kapott alakzatot töröljük ki (Edit (Szerkesztés) menü, Cut (Kivágás) menüpont)!
Mode (Mód) beállítása Overlayre (Rávetítés)
51. ábra: 3D-s golyó készítésének 5. lépése
- 59 -
6. lépés: Készítsünk még egy csillogó pontot a golyó felső részén: készítsünk egy új (átlátszó) rétegen egy apró kört (SHIFT billenytűt nyomva tartva rajzoljuk a kijelölést), de a kör készítése előtt állítsuk be a Feather Edges (Lágy szél) tulajdonságot 20 pixelre, majd töltsük fel fehér színnel! VIGYÁZAT! Ha esetleg túl apró kört rajzoltunk, előfordulhat, hogy látszólag nem tölti fel a kijelölésünket! Ebben az esetben vagy válasszunk kisebb értéket a szélek elmosásához, vagy készítsünk nagyobb kört!
52. ábra: 3D-s golyó készítésének 6. lépése
7. lépés: Készítsünk a golyónak vetett árnyékot Erre két lehetőség is van, nézzük az egyszerűbbet: a Script-Fu (Script-Fu) menü Shadow (árnyék) menüpontjában található a Drop-Shadow (Vetett árnyék) pont segítségével könnyen készíthetünk vetett árnyékot. Ennek a lehetőségnek 3 paramétere van: az első 2 (Offset X (X irányú eltolás) és Offset Y (Y irányú eltolás)) segítségével az árnyékot balra vagy jobbra, valamint le vagy fel lehet eltolni. A Blur Radius (Elmosás sugara) segítségével pedig az árnyék „nagyságát”, szélességét lehet beállítani. Mivel az árnyék felülről érkezik, így az Offset Y (Y irányú eltolás) értékét kicsit növeljük meg. Így az Offset X (X irányú eltolás) értéke 8 pixel, az Offset Y (Y irányú eltolás) értéke 15-re nő, és a Blur Radius (Elmosás sugara) maradhat 15 pixelnyi. Be lehet állítani még a vetett árnyék színét (esetünkben fekete), és az árnyék réteg átlátszatlanságát (a 80%-os alapérték a mi esetünkben megfelelő). És már kész is a golyónk!
53. ábra: A kész 3D-s golyó
- 60 -
2. Gombmintázat (weboldalra) Feladat: Készítsünk egy képet, amely weboldalon gombként használható. Érdemes átlátszó hátterű gombot készíteni, hogy bármilyen háttérszínű weboldalon használhassuk úgy, hogy csak a kép látható, a többi rész felveszi a weboldal háttérszínét. Megoldás: 1. lépés: Készítsünk egy tetszőleges méretű, átlátszó réteget. Erre a rétegre készítsünk egy ellipszist az Ellipse Select (Ellipszis kijelölés) eszközzel. (Mielőtt elkészítenénk az ellipszist, győződjünk meg róla, hogy a Feather Edges (Lágy szél) beállítás ki van kapcsolva.) Ezután az ellipszis körvonalát rajzoljuk meg piros színnel és 4 pixel vastagsággal (Edit (Szerkesztés) menü, Stroke Selection (Kijelölés körberajzolása)).
54. ábra: Gomb készítés 1. lépése
2. lépés: Számtalan lehetőség van a gomb belsejének elkészítésére. Kitölthetjük egy színnel, majd különböző effektusokat alkalmazhatunk rajta (Filters (Szűrők) menü). Most egy olyan megoldást mutatok be, ami szűrő segítségével készült. Először készítünk egy átlátszó réteget. A Filters (Szűrők) menü Render (Megjelenítés) menüpontjának Clouds (Felhők) pontjában található a Solid Noise (Egyenletes zaj) lehetőség. Ezt X és Y méretét (X Size és Y Size) 10-re állítva a GIMP készít egy szürkeárnyalatos kitöltést. Mivel a kijelölést még nem szüntettük meg, így a szűrő csak a kijelölésen belül látszik, tehát olyan, mintha ezzel a mintával töltöttük volna ki.
55. ábra: A Solid Noise (Egyenletes zaj) szűrővel készült kitöltés
- 61 -
Színezzük be ezt az ábrát narancssárgára. A beszínezést a Layer (Réteg) menü Colors (Színek) menüpontjában található Levels (Szintek) funkcióval lehet, ahol beállíthatjuk a 3 csatorna (R, G és B) színösszetevőit egyenként. Állítsuk a piros összetevőt 255-re, a zöld összetevőt pedig 156-ra. A Levels (Szintek) párbeszédablakában legfelül található egy Channels (Csatornák) legördülő menü, aminek Value (Érték) az alapbeállítása. Itt állíthatjuk be, hogy melyik csatornát szeretnénk szerkeszteni (R, G, B, vagy alfa). Jelöljük ki először a Red (Piros) csatornát. A párbeszédablakban látható egy ábra, alatta pedig egy csík, melyben megtalálhatóak a színárnyalatok a feketétől a pirosig. Ez alatt a csík alatt található a bal és jobb oldalon egy beviteli mező, és fölötte az ábrán egy kis fekete háromszög. A bal oldali háromszöget mozgathatjuk, illetve a bal oldali beviteli mezőbe írva a színértéket kapjuk meg a kívánt színárnyalatot. Írjuk be ide a 255-öt, majd váltsunk át a Green (Zöld) csatornára, és írjuk be a bal oldali mezőbe a feketétől zöldig színezett csík alatt, hogy 156. Így megkaptuk a kívánt színt (ez látszik is a párbeszédablak jobb felső sarkában látható kis képen).
Beviteli mező, ide kell beírni a színértékeket
Channels (Csatornák) legördülő menü
Színbeállítások eredménye
56. ábra: Szín beállítása a Levels (Szintek) funkció segítségével
57. ábra: Gombkészítés 2. lépésének végeredménye
- 62 -
3. lépés: Készítsünk feliratot a gombra. Ehhez nem kell külön új réteget létrehoznunk, ugyanis a GIMP a szöveget automatikusan külön rétegre hozza létre. Feliratot a Text (Szöveg) eszközzel készíthetünk. Miután bekapcsoltuk ezt az eszközt, kattintsunk bele a gombba, így megjelenik egy kis ablak, amibe beírhatjuk a szöveget. Amíg ez a kis ablak nyitva van, addig az eszköz beállításainál (az Eszköztáron a színbeállítások alatt, vagy az eszközre kettőt kattintva előugró ablakból) meg lehet adni a betűtípust (Font), a betűméretet (Size), a színt (Color), illetve az igazítást (Justify). Az igazítás értékei ugyanazok, mint WORD-ben. Sorban: balra, jobbra, középre igazítás, és sorkizárt. Ha nem megfelelő helyen van a szövegünk, akkor a Move (Mozgatás) eszközzel arrébb helyezhetjük. VIGYÁZAT! Csak akkor húzzuk arrébb a szöveget, ha a kurzor egy fekete nyíl és a jobb sarkában egy négy irányba mutató nyíl található. Ha akkor húzzuk arrébb, amikor egy mutatóujjal mutató kéz jelenik meg, akkor az alatta lévő réteget mozgatjuk el!!!
58. ábra: Gombkészítés 3. lépésének végeredménye
4. lépés: Készítsünk vetett árnyékot a szöveghez. Ehhez sem kell új réteget készíteni, mert ezt is automatikusan készíti el a GIMP. A Script-Fu (Script-Fu) menü Shadow (Árnyék) menüpontjának Drop-Shadow (Vetett árnyék) funkciójával készítsünk árnyékot. Most kis mértékű X és Y eltolás kell, hogy ne legyen túl messze az árnyék a felirattól, és kisebb méretű elmosás is, hogy kivehető legyen a szöveg az árnyékban is. Például az Offset X (X irányú eltolás) és az Offset Y (Y irányú eltolás) legyen 4 pixelnyi, a Blur Radius (Elmosás sugara) pedig 8 pixel méretű.
59. ábra: Gombkészítés 4. lépésének végeredménye
- 63 -
5. lépés: Készítsünk árnyékot a gombhoz is, ekkor a narancssárgás ellipszis alakú mintás réteget kell aktívvá tenni (rá kell kattintani, hogy aktív (kék színű) legyen a réteg sávja). Ehhez nagyobb és elmosottabb árnyék kell, használjuk itt Drop-Shadow (Vetett árnyék) paramétereknek az alapbeállítást: 8 pixel X és Y irányú eltolás, és 15 pixel elmosási sugár.
60. ábra: Gombkészítés 5. lépésének végeredménye
6. lépés: Végül rakjunk csillogást a gombra. Érdemes ezt a csillogást is arra a rétegre rakni, amin a narancssárga ellipszis van (így látszódnak rajta a fénysugarak), így először aktívvá tesszük ezt a réteget (rákattintunk). Csillogást a legegyszerűbben a Filters (Szűrők) menü Light Effects (Fényhatások) menüpont Supernova (Szupenova) pontjával lehet készíteni. Ha ezt a lehetőséget kiválasztjuk, megjelenik egy párbeszédablak, melyben be lehet állítani, hogy hol legyen a fény kiadásának központja. Ha egérrel rákattintunk a fényes pontra, és húzzuk, akkor ez arrébb helyezhető. Ügyeljünk arra, hogy úgy állítsuk be a fényforrásunkat, hogy az árnyékot tényleg oda vesse, ahová raktuk. 4 dolgot lehet itt még beállítani: a Color (Szín) a fény színét (alapértékként kék jelent meg) adja meg, a Radius (Sugár) a fényforrás méretét, a Spokes (Fénysugár) a fényforrásból kiinduló sugarak számát, és a Random Hue (Véletlen színárnyalat) pedig a fénysugarak színét állítja be. A fényforrást ebben az esetben kisebbre vettem (Radius (Sugár) értéke 9, a fénysugarak számát sűrűbbre (Spokes (Fénysugár) értéke 262), és a Random Hue (Véletlen színárnyalat) értékét 0-n hagytam, nem színesen fénylik a gombom.
Fényforrás (egérrel áthelyezhető)
Fény színe
Fényforrásból érkező fénysugarak száma
Fényforrás sugarának mérete
Fénysugarak színezése 61. ábra: A Supernova (Szupernova) szűrő beállításai
- 64 -
62. ábra: A végleges gomb
Ahhoz, hogy a gombunkat el tudjuk menteni, a rétegeket össze kell fésülni. De vigyázni kell arra, hogy az átlátszó háttér megmaradjon. Ha az Image (Kép) menü Flatten Image (Egy réteggé lapítás) menüpontjával fésüljük össze a rétegeket, akkor fehér lesz a háttér. Ahhoz, hogy a háttér átlátszó maradjon az Image (kép) menü Merge Visible Layers (Látható rétegek összefésülése) menüpontját kell választani. Előtte azonban meg kell arról győződni, hogy az összes rétegünk látható-e (az Eye (Szem) ikonja be van-e kapcsolva), mert ez a funkció csak a látható rétegeket fésüli össze. Még egy probléma adódhat a mentésnél. Ne használjuk a JPG, BMP, illetve GIF kiterjesztéseket, mert ezek nem tudják kezelni az átlátszó háttért. Képformátumnak használjuk a PNG kiterjesztést, ezzel a formátummal ugyanis átlátszó marad a háttér.
3. Szamárfül Feladat: Készítsünk olyan képet, melynek a bal felső sarka olyan, mintha szamárfüles lenne! Megoldás: 1. lépés: Hozzunk létre egy tetszőleges méretű (például 300x300 képpont nagyságú) átlátszó képet! Ezen helyezzünk el egy új réteget egy általunk kiválasztott színben (jelen esetben fehér)! A Bézier Path (Bézier-útvonal) eszközzel jelöljünk ki a felső rétegen egy háromszöget!
63. ábra: Szamárfül készítésének 1. lépése
- 65 -
2. lépés: Készítsünk az útvonalból kijelölést (erre 3 lehetőségünk is van: a Bézier Path (Bézierútvonal) eszköz tulajdonságai között található Create Selection From Path (Kijelölés készítése útvonalból) feliratú gomb segítségével, vagy a Select (Kijelölés) menü From Path (Útvonalból) menüpontjával, vagy pedig a Paths (Útvonalak) párbeszédablak alján 5. gombjával (piros négyszög, szaggatott körvonal ikonnal))! Ezután töröljük ki ezt a területet (Edit (Szerkesztés) menü, Cut (Kivágás) menüpont)! Az útvonalat úgy lehet eltűntetni a kivágás után a képből, hogy az Eszköztáron bármelyik másik eszközre rákattintunk.
64. ábra: Szamárfül készítésének 2. lépése
3. lépés: Rajzoljuk meg a szamárfül útvonalát a 65. ábra bal oldali képe alapján, majd görbítsük be a széleit bal egérgomb nyomva tartása mellett elhúzva a két pontot összekötő vonalat (65. ábra, jobb oldali kép).
65. ábra: Szamárfül készítésének 3. lépése
4. lépés: Hozzunk létre egy új réteget (átlátszót), és hagyjuk azt aktívan! Készítsünk kijelölést az útvonal alapján (lásd: 2. lépés)! Az aktív előtérszín legyen az új réteg alatt lévő réteg színével megegyező (jelen esetben fehér), az aktív háttérszínt pedig változtassuk meg egy az előző réteg háttérszínhez hasonló szürke árnyalatra (jelen esetben világosszürke)! A színátmenet eszközzel bilineáris (Bilinear) formával (Gradient (színátmenet) eszköz tulajdonságai között található a Shape - 66 -
(Alak), ennek alapbeállítása Linear (Lineáris)) töltsük fel a kijelölést! A színátmenetet a kijelölés bal oldalától húzzuk a kijelölés jobb oldaláig, a bal egérgombot közben nyomva tartva.
66. ábra: Szamárfül készítésének 4. lépése
5. lépés: A vetett árnyék beépített funkcióval (Script-Fu (Script-Fu) menü, Shadow (Árnyék) menüpont, Drop-Shadow (Vetett árnyék) pont) készítsünk 3-4 képpontos X és Y irányú eltolás mellett árnyékot, az elmosás sugarát ne változtassuk meg (15 pixel)! Az átméretezést ne engedjük (A párbeszédablak alján található egy választókapcsoló Allow Resizing (Átméretezés engedélyezése) felirattal. Ezt ki kell kattintani.)! A keletkezett árnyék réteg átlátszóságát csökkentsük 30%-ra (a párbeszédablak Opacity (Átlátszatlanság) csúszkát állítsuk 30%-ra! Ha kész a vetett árnyék, akkor már csak a kijelölést kell megszüntetni (Select (Kijelölés) menü, None (Megszüntetés) menüpont), és készen is vagyunk.
X irányú eltolás Elmosás sugara Y irányú eltolás Árnyék színe
Árnyékréteg átlátszatlansága
Átméretezés engedélyezése (itt kikapcsolva)
67. ábra: A Drop-Shadow (Vetett árnyék) párbeszédablak
- 67 -
68. ábra: A kész szamárfüles kép
Ha a képek kép formátumba szeretnénk menteni, akkor ebben az esetben is a PNG kiterjesztés ajánlott, mert különben a kivágott rész is fehér színű lesz átlátszó helyett, és a szamárfül akkor furcsa lesz. Mielőtt pedig kép formátumba mentenénk a Merge Visible Layers (Látható rétegek összefésülése menüponttal (Image (Kép) menü)) kell a rétegeket eggyé lapítani, hogy megmaradjon az átlátszóság.
4. Textúrák a.) Víz Feladat: Hozzunk létre olyan textúrát, amely olyan, mintha víz hullámozna. Megoldás: 1. lépés: hozzunk létre egy tetszőleges méretű, fehér háttérszínű képet! 4 képpontnyi x és y-irányú (X Size, Y Size) egyenletes zajjal torzítsuk el a képet (Filters (szűrők) menü, Render (Megjelenítés) menüpont, Clouds (Felhők) pontjában a Solid Noise (Egyenletes zaj))!
69. ábra: 1. lépés eredménye
2. lépés: Ezt követően a szórás (Spread) funkciót használjuk, vízszintes (Horizontal) értéknek 90-et adjunk át, függőlegesnek (Vertical) elég 9-es! A két beállítás csak akkor adható meg egymástól - 68 -
függetlenül, ha a közöttük lévő kapocsra emlékeztető ikont kikapcsoljuk egy rákattintással. Ez a lehetőség a Filters (Szűrők) Noise (Zaj) menüpontjában található.
70. ábra: A 2. lépés eredménye
3. lépés: Mossuk el Gauss-elmosással a képet, hogy ne legyenek olyan élesek rajta a szórással létrehozott pontok. Ezt a Filters (Szűrők) menü Blur (Elmosás) menüpontjának Gaussian Blur (RLE) (Gauss-elmosás (RLE)) pontjával tehetjük meg úgy, hogy vízszintes és függőleges irányba is 5 pixelnyi elmosást alkalmazzunk.
71. ábra: A 3. lépés eredménye
4. lépés: A munka nagyrésze még csak most következik; a buckaleképezés (Filters (Szűrők) menü, Map (Leképezés) menüpont, Bump Map (Buckaleképezés)) segédletével kell gyakorlatilag a későbbiek folyamán hullámként szolgáló mélyedéseket kialakítani. Az előző lépések is értelemszerűen fontosak, de a textúránk későbbi arculatának fő vonásait ez a lépés határozza meg. Paraméterként szinuszos leképezést (Sinusoidal Map) válasszunk, a további értékeket pedig az ábra szerint próbáljuk meg beállítani! Tehát az Azimuth (Irányszög) értéke legyen 101,65, az Elevation (Megemelés) értéke 75,79, a Depth (Mélység) pedig 56. (Ezek az értékek csak ajánlások, érdemes velük kísérletezni.) Az első beállítás azt adja meg, milyen irányban képződjenek a kis bemélyedések, a második beállítás is a kontrasztosságért felelős, és a harmadik pedig azt - 69 -
befolyásolja, hogy mekkorák legyenek a kis mélyedések. A jó kontrasztosság fontos, hiszen az segít kiemelni a hullámokat. Érdemes bekapcsolni a Compensate for Darkening (Sötétítés ellensúlyozása) lehetőséget, így nem lesz túl sötét a kép, ez is növeli még valamelyest a kontrasztot.
72. ábra: A Bump Map (Buckaleképezés) beállításai
73. ábra: A 4. lépés eredménye
5. lépés: A görbék (Curves) színfüggvény szolgál a színkompozíció olyan átalakítására, amely a víztükör csillogásának hatását kelti. Ez a függvény a Layer (Réteg) menü Colors (Színek) menüpontjában található. A mellékelt kép szerint állítsuk be a függvény képét!
- 70 -
74. ábra: A Curves (Görbék) beállítása
75. ábra: Az 5. lépés eredménye
6. lépés: A színszintek (Levels) lehetőséggel festhetjük be jelenleg fekete-fehér textúránkat tenger vagy folyó színéhez hasonlatos színűre. Ez a lehetőség a Layer (Réteg) menü Colors (Színek) menüpontjában található! A kék csatorna értékét állítsuk 99 körülire. Érdemes valamennyi zöldet is hozzákeverni a zöld csatornából, hogy élethűbb színe legyen (ebben az esetben 40-re állítottan a zöld értékét). (A gombkészítésnél már volt szó ezen funkció használatáról.)
- 71 -
76. ábra: A 6. lépés eredménye
7. lépés: A Brightness-Contrast (Fényerő-kontraszt) lehetőséggel állítsuk be a megfelelő fényerőt és kontrasztot. Ez a funkció is a Layer (Réteg) menü Colors (Színek) menüpontjában található. Ebben az esetben a fényerőt (Brightness) csökkentettem (-2 értékre), a kontrasztot (Contrast) pedig növeltem (37-es értékre).
77. ábra: A kész víz textúra
Ez egy olyan feladat, amihez nagyon sok gyakorlat, tapasztalat szükséges. Ezért előfordulhat, hogy az értékek beállításával kísérletezve ennél is élethűbb képet sikerül előállítani!
- 72 -
b.) Kígyóbőr Feladat: Készítsünk kígyóbőrre hasonlító textúrát! Megoldás: 1. lépés: Készítsünk egy tetszőleges méretű, fehér színű réteget. A kiindulási alap legyen egy GIMP-pel generáltatott plazma. A Filters (Szűrők) menü Render (Megjelenítés) menüpontjának Clouds (Felhők) pontjában található Plasma (Plazma) funkció segítségével tehetjük ezt meg.
78. ábra: Az 1. lépés eredménye
2. lépés: Tegyük telítetlenné a réteget, hogy utána megfelelően színezhessük. A telítetlenné tétel eredménye gyakorlatilag egy szürkeárnyalatos kép (de az R, G, és B csatornák megmaradnak). Layer (Réteg) Colors (Színek) menüpontjában található a Desaturate (Telítetlenné tevés) funkció.
79. ábra: A 2. lépés eredménye
3. lépés: Először hozzunk létre egy új réteget a kívánt színnel (zöld). Ezt kétféleképpen tehetjük meg: vagy létrehozunk egy fehér réteget és a Fill (Kitöltés) eszközzel zöldre színezzük, vagy az aktív előtérszínt zöldre állítjuk, és a Layer (Réteg) menü New Layer (Új réteg) menüpontjával készítjük az új réteget úgy, hogy a réteg kitöltését (Fill Type) Foreground-ra (Előtérszín) állítjuk. Ha kész a réteg, akkor rakjuk a telítetlen plazma fölé (elvileg a telítetlen plazma fölött jön létre alapból), és állítsuk a módját rávetítésre (Overlay – a Layers (Rétegek) párbeszédablak Mode (Mód) legördülő menüjében)! - 73 -
80. ábra: A 3. lépés eredménye
4. lépés: Fésüljük össze ezt a két réteget (Layer (Réteg) menü Merge Down (Összefésülés lefelé) menüpontjával, ez a menüpont a zöld rétegre jobb egérgombbal kattintva előhívott menüben is megtalálható; ezzel csak a kijelölt réteget és az alatta lévő réteget lehet összefésülni, de mivel most csak ez a két rétegünk volt, így ez a funkció is használható). Ezután futtassuk le az összefésült rétegen egy mozaik szűrőt (Filters (Szűrők) menü Distorts (Torzítás) menüpont Mosaic (Mozaik) funkció)! A Mosaic (Mozaik) szűrő párbeszédablakában sok beállítási lehetőség van, ebben az esetben is csak egy ajánlást adok. A Tiling Primitives (Felosztás primitív) legyen Hexagons (Hatszögek). A Tile Size (Felosztás mérete) és a Tile Height (Felosztás magassága) legyen kicsi, és a Tile Spacing (Felosztások közötti rész) legyen a lehető legkisebb.
81. ábra: Egy lehetséges Mosaic (Mozaik) beállítás
- 74 -
82. ábra: A 4. lépés eredménye
5. lépés: Hozzunk létre még egy réteget plazmával, és ugyanúgy tegyük telítetlenné! Tegyük ezt az új réteget az előző rétegünk alá (bal egérgombot nyomva tartva lehúzzuk a felső réteget az alsó alá), növeljük meg a kontrasztját, és csökkentsük a fényerejét a fényerő-kontraszt párbeszédablakban (Layer (Réteg) menü Colors (Színek) menüpont Brightness-Contrast (Fényerő-kontraszt) funkció). Ebben az esetben a Brightness (Fényerő) értékét -74-re, a Contrast (Kontraszt) értékét pedig 54-re állítottam.
83. ábra: Az 5. lépés eredménye
6. lépés: A buckaleképezés szűrőnél használjuk az alsó (telítetlen) réteget alapnak! A Bump Map (Buckaleképezés) megtalálható a Filters (Szűrők) menü Map (Leképezések) menüpontjában. Egy lehetséges beállítást ábrázol a 84. ábra, de további kísérletezéssel előfordulhat, hogy jobb eredményt kapunk. És ezzel készen is vagyunk!
- 75 -
84. ábra: A Bump Map (Buckaleképezés) egy lehetséges beállítása
85. ábra: A kész textúra
- 76 -
