Erdély napórái (2010. June 15., Tuesday) - Szerzõ: Keszthelyi Sándor

Erdély napórái (2010. June 15., Tuesday) - Szerzõ: Keszthelyi Sándor

Ez egy elõzetes lista, amely 2010. június havában készült. Csak azt a célt szolgálja, hogy áttekintésünk legyen hány darab napóra van és hol. A teljesebb listát (amely képeket és aprólékos leírásokat tartalmazó anyag) folyamatosan tesszük közzé. Erdély napórái Ez egy elõzetes lista, amely 2010. június havában készült. Csak azt a célt szolgálja, hogy áttekintésünk legyen hány darab napóra van és hol. A teljesebb listát (amely képeket és aprólékos leírásokat tartalmazó anyag) folyamatosan tesszük közzé. A napórák felkutatása, adatgyûjtése, fényképezése az 1980-as években folyt intenzíven, így az akkor valóban létezett és dokumentált napórákat említjük. Az utcák, terek, intézmények elnevezése megváltozhatott, szívesen fogadjuk ezek pontosítását a [email protected] címre. Nagyrészt fekete-fehér, esetleg színes képek, vagy diapozitívek készültek akkoriban, a mai digitális fényképek hiányoznak. A fényképet küldõk szíveskedjenek legalább megadni: a teljes nevüket, a lakóhelyüket és a kép készítésének idejét. A napórák leírása elé "lakóhelyének" (városának, községének, megyéjének) megnevezése került, a pontos azonosítás érdekében két nyelven. Sorrendben szerepel: elsõként a település neve magyar nyelven, másodikként a megye neve magyarul, harmadikként a település mai neve román nyelven, negyedikként a megye mai neve románul. Lehetséges, hogy egy településen több napóra található, akkor a korábban készült elõbb van, mint az újabb. Az Erdélyben ma is látható, rögzített napórák következnek az alábbiakban: Aknasugatag (Máramaros) Ocna Sugatag (Maramures) A római katolikus templom 1834 és 1836 között épült Szent Péter és Pál tiszteletére. A templom déli falán napóra van. A templomhajó közepén kiálló támpillértõl balra esõ félkör alakú ablak alatt van. Az ablak felfelé félköríves, míg a napóra félköríve lefelé irányul. A templomfal felülete halványszínû és kõporos vakolatú. A napóra számlapja fehér színû és sima felületû. A római óraszámok félkörívben sorakoznak: VII-XII-VI. (A VII-es és VIII-as szám "fejjel lefelé", a többi szám a "talpán" áll.) Az árnyékvetõ pálca ferde. (Muhi Sándor, 2010.) Alsócsernáton (Háromszék) Cernatul de Jos (Covasna) A Bernáldkúria a Kézdivásárhely-Brassó fõút mellett található, házszáma: 630. A ház 1640-ben épült barokk stílusban. A lakóház tulajdonosa Bartók Ernõ. Az épület udvari falán napóra van, a homlokzat jobb felsõ sarkában. Félköríves sávban vannak a római számok, IX-XII-III. Az árnyékvetõ (hibásan) vízszintes helyzetû. (Xántus János, 1980.; Bíró József, 1983.; Várady József, 1984.)Alvinc (Alsó-Fehér) Vintul de Jos (Alba) A ferences templom és rendház a régi piactér közelében található. Címe: Str. Bisericii 806. Az 1725-ben ide menekült katolikus bolgár közösséget gondozó obszerváns ferencesek építették 1726 és 1731 között. A bolgárokat 1853-ban váltották fel magyar szerzetesek. Ez a mai római katolikus plébániatemplom, Szent Péter és Pál titulussal. A templom négyzetes tornyának déli falán napóra van, középmagasan, egy lõrésszerû nyílástól balra. A napóra egy négyzet alakú mezõ felsõ részébe van festve, kettõs félkör alakban. Árnyékvetõje pólusra mutató, alatta egy vízszintes kitámasztó rúd van. A templomot az 1990-tõl felújították, de a napóra mezõjét változatlanul hagyták. (Pop Péter, 1985.) Bánffyhunyad (Kolozs) Huedin (Cluj) A település közepén, a fõtéren (Piata Republicii nr. 28.) álló templom még a 13. századból származik. Impozáns méretû gótikus szentéllyel bõvítették kelet felé. A nyugati oldalán a 15. században nagyméretû négyzet alaprajzú tornyot építettek hozzá. A templom pompás látványa inkább a lombtalan idõszakban érvényesül - egyébként hatalmas vadgesztenyefák övezik és lombjaival takarják, árnyékba borítják. A templom a hitújítástól a reformátusoké. Belül 16-ik és 18-ik századi festett fakazettás mennyezet látható. A templomkertet hegyes végû vaskerítés övezi. A templom déli falán napóra van, de nem is egy, hanem kettõ - egymástól 3 méterre! A szentély balra esõ elsõ támpillérén van az egyik, a jobbra következõ támpilléren van a másik. Mindkét napóra réginek, középkorinak tûnik, kivitelük nagyjából hasonló. Mindkettõ a gótikus támpillér azonos szakaszán van: a támpilléren alulról az elsõ kis párkány alatt. Körülbelül 4 méter magasságban vannak. Mindkettõ azonos síkban van, egymással és a templom déli falsíkjával egyezõen párhuzamosan. Mindkettõ szélessége körülbelül 64 centiméter, azonosak a támpillérjük szélességével. Árnyékvetõje egyik napórának sincsen. A balra lévõ napóra körülbelül 40 centiméter magas, így fekvõ téglalap alakú. Két kõtömbre van karcolva. A számok és az óravonalak elmosódottak, nehezen értelmezhetõek. Az óravonalak egy középpontból futnak szét. Jobbra biztosan 6, balra is talán 6 szektor ismerhetõ fel. Sejthetõk az arab óraszámok, de csak a napóra alsó szélén: 10-11-12-1-2. A többi szám helyzete látható, de nem olvasható, habár logikailag kikövetkeztethetõ. Fekete festéknyomok vannak a vájatokban. Ennél a napóránál a 12-es szám felett egy lyuk látható: az árnyékvetõ pálcát kitámasztó rúd valamikor helye. Felül középen kis lyuk jelzi a pálca korábbi helyét. A jobbra lévõ napóra körülbelül 42 centiméter magas, így fekvõ téglalap alakú. Egyetlen kõtömbre van karcolva. A számok és a vonalak élesek, finomak. Az óravonalak egy középpontból futnak szét. Reggel 6-tól este 6-ig, azaz 12 szektor lett szerkesztve. Az óraszámok középkori stílusú arab számokkal jelölték: 7-8-9-10-11-12-1-2-34-5 (a 3, 4, 5 gyengén látszik), a két 6-os nincs feltüntetve. Elképzelhetõ, hogy mindkét napóra azonos korú és kivitelû lehetett. A bal oldalinál egy kevésbé sikeres, míg a jobb oldali napóránál egy jobb eredményt adó restaurálás készülhetett késõbb. (Zajácz György, 2006., 2009.; Mizser Attila, 2010.; Keszthelyi Sándor, 2010.)Beszterce (BeszterceNaszód) Bistrita (Bistita-Nasaud) A város fõterén áll az 1560-1563-ban újjáépített gótikus szász evangélikus templom. A déli oldalán, a bejárattól jobbra esõ támpillér déli oldalán napóra van, a szentély és a templomhajó találkozásánál. A támpillér felsõ részének vakolatára festették. Szürke alapon sárga, sugaras napkorong alatt van a negyed köríves sávba festett számsor. Korábban a Nap emberi arcot mutatott. A napóra jobb alsó részén a vakolat levált, a festmény részletei és a számskála kopottak. Az árnyékvetõ pólusra mutató, ennek helyzetét íves tartórudak rögzítik. (Keresztes László, 1980.; Xántus János, 1980.; Sigmund Tamás, 1985.) Bögöz (Udvarhely) Mugeni (Harghita) A település 16. számú házán (más forrás szerint a Str. Principala Nr. 5. címen) napóra van, az utcai homlokzat oromfalán, a két tetõablak között. A vakolatra kialakított kör alakzat felületére festették a félköríves számlapot. Óraszámai arab számokból állnak: 6-12-6. Az óravonalak összefutásába helyezett kis árnyékvetõ rúd csak alig hajlik le a vízszintestõl. Ennek ellenére „Szent György naptól Szent Mihály napig pontos idõt mutat a napóra”. A magánház tulajdonosa Keresztes Ferencné olyan tájékoztatást adott, hogy 1929-1930 körül itt lakott egy idõs pap, név szerint Kádár Andor és valószínûleg õ készítette a napórát. (Bíró József, 1984., 1986.; Varga András, 1985.; Fazakas http://napora.mcse.hu - MCSE Napóra Szakcsoport

Powered by Mambo

Generated: 18 September, 2016, 11:55

Enikõ, 1985.) Brassó (Brassó) Brasov (Brasov)A belvárosban, a fõtértõl délnyugatra nyíló, Honterus-udvarnak nevezett téren áll az európai gótika legkeletebbre esõ alkotása: a szász evangélikus nagytemplom. 1383 és 1477 között épült, Szûz Mária tiszteletére szentelték. Elkészültétõl Brassó plébániatemploma lett. A város reformációja idején, 1542-ben az evangélikusoké lett. 1544-ben Johannes Honterust választották lelkészévé, a neves reformátor és humanista a tudományokkal, így a csillagászattal is foglalkozott. Az épületet Fekete-templomnak nevezik, mert az 1689. április 21-i nagy tûzvészben bekormozódott. A templomot 1969 és 1999 között hosszasan restaurálták. Déli oldalán napóra volt, ennek maradványai halványan ma is látszanak. A toronytól délre áll Honterus bronzszobra, az ettõl jobbra esõ, a torony és a templomhajó találkozásánál elhelyezkedõ széles támpillér déli oldalán sejthetõ ma a napóra. 1 méter átmérõjû és 10-12 centiméter széles kettõs félkörív látszik. A számok helye érezhetõ, de az óraszámok nem ismerhetõek fel. A kör közepén nincs árnyékvetõ, de a pálca valamikori helye betapasztott lyukként látszik. (Xántus János, 1980.; Szász Csaba, 1984., 1985.; Várady József, 1984.; Keszthelyi Sándor, 1987.) Brassó (Brassó) Brasov (Brasov) A Szent Bertalan szász evangélikus templom Brassó északi részén, az Óbrassónak, vagy Bertalan-negyednek nevezett részen, a Hosszú utca (Strada Lunga) végén, a 247. házszám alatt áll. 13-14. században épült háromhajós bazilika, kereszthajóval, kora gótikus stílusban, román stílû elemekkel. Temetõ és védõfal veszi körül. Ma már csupán mûemlék és múzeum, szûk nyitvatartási idõvel. Istentiszteleti helyként nem mûködik. A nyugat-keleti hossztengelyû templom észak-déli keresztházának déli falán napóra van 2-3 méter magasban. A hatalmas idõmérõ a gótikus ablakot öleli körül. A számlap két körívpárból áll. A 3 méter átmérõjû alsó körívek között sorakoznak a római óraszámok: XII-V, a számok "fejjel lefelé" állnak. A felsõ körívek között arab számok sorakoznak, ezek a "talpukon" helyezkednek el. Mindkét skála a félórákat is mutatja, pontok jelöléseivel. A napóra árnyékvetõjét éppen az ablakpárkány közepéhez tették. A pálca pólusra irányul, ezt a helyzetét tartóvasak rögzítik. A napóra felett régies számok vannak, az ablaktól balra 16, jobbra 52. Az 1652-es évszám valószínûleg a napóra készítési idejét jelzi. A homlokzat 1987 körüli felújításakor a napórát is restaurálták, újrafestették. (Xántus János, 1980.; Szász Csaba, 1984., 1985.; Bíró József, 1988., 1989.) Csíkcsatószeg (Csík) Cetatuia (Harghita)A Csíkszentsimonhoz tartozó Csíkcsatószeg temploma 13. századi eredetû, 15. századi gótikus részletekkel. 1760-ban barokk stílusban átépítették. A kõfallal kerített római katolikus templom déli falán napóra van, a földtõl 9-11 méter magasan. A napóra egy téglalap alakú mezõben van, kissé a falsík mögé beugró részen. A számozás arab, 6-12-4. Az óraszámok egy negyedkör ívének alsó oldalán vannak. Felül egy kis sugaras napkorong. Abból nyúlik ki az árnyékvetõ pálca, amely az égi pólus irányába mutat. A templomot 1973-ban és 1992-ben renoválták, a fehérre festett homlokzaton a napórát is mindig újrafestették. (Keresztes László, 1980.; Xántus János, 1980.; Bíró József, 1983., 1985., 1986.; Szabó Sándor 1986.) Csíkkarcfalva (Csík) Carta (Harghita)Régen Csíknagyboldogasszony, késõbb Csíkkarcfalva, vagy Karcfalva római katolikus temploma egy régebbi templom átépítésével épült 1448 körül, Hunyadi János adományából. A dombon álló, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt gótikus templomot 1720-ban, 1796-ban és 1922-ben átépítették. A 15-16. század fordulóján erõs védõfallal vették körül. A lõrésekkel, gyilokjáróval, tetõvel ellátott 8-10 méter magas erõdfal külsõ, déli oldalán napóra van 7 m magasban. A nyers kõfalat ezen a részen egy 1,5 x 2,0 méteres felületen levakolták, fehérre festették és erre fekete festékkel készítették el a napóra számlapját. A római számozás (V-XII-VII) két félkör között sorakozik. A körív nem teljesen szabályos. Az óraszámok balról jobbra haladva a „talpukon állóak” – az utolsó négy óraszám viszont „fejjel lefelé” van. Mindez arra utal, hogy az eredeti napórát több-kevesebb sikerrel készítették újra és újra. A körív jobb alsó részén egy arab 1880-as évszám van, amely talán az egyik ilyen renoválás dátuma lehet. Az árnyékvetõ pálca a pólusra irányulhatott, de az alsó kitámasztó rúd hiánya miatt nagyon lehajló helyzetû. Kicsi napkorong van a pálca tövénél, de alatta elõtünedezik egy nagyobb sugarú napábrázolás. Napjainkra a II. óraszám mellé festett 1880-as évszám a felismerhetetlenségig lekopott. Az árnyékvetõ vaspálca is kiesett és csak egy jókora lyuk mutatja valamikor helyét. (Erdõs Ferenc, 1980.; Kónya Ádám, 1980.; Xántus János, 1980.; Szentes B. Lajos, 1981.; Sarkadi Zoltán, 1982.; Klotz József, 1982.; Bíró József, 1983., 1984., 1985., 1986.; Pop Péter, 1985.; Szauer Ágoston, 1987.; Dobos Árpád, 1991.; Keszthelyi Sándor, 2010.)Csíkmenaság (Csík) Armaseni (Harghita)A római katolikus templom a 11-13. századból ered. A 15. században átépítették késõgótikus stílusban, a szentély hálóboltozata és falfestményei ez idõbõl valók. 1655-ben átépítették a templomot. Tornya 1836-ban kapta mai formáját. A torony déli falán napóra van, a tetõgerinc magasságában. A napóra számlapja a fehérre meszelt falra van festve félköríves mezõben. Egy 120 fokos kettõs körívben vannak az óravonalak és a római óraszámok: VI-XII-IV. Az óravonalak csaknem az árnyékvetõ vasrúdig futnak. A napóra 1836-ban készülhetett, amikor a torony felsõ része újjáépült. (Bíró József, 1984., 1985.; Szentes B. Lajos, 1985.; Elekes Pál, 1985., 1986.; Keszthelyi Sándor, 1987., 2010.)Csíkrákos (Csík) Racu (Harghita)A római katolikus erõdtemploma 1270-ben épült Szent György tiszteletére. A templomot 1507-ben és 1574-ben bõvítették. 1756 és 1758 között barokk stílusban átépítették. A nyugat-keleti hossztengelyû templomhoz akkor épült az észak-déli irányú keresztház. Ennek déli falán napóra van a két ablak között. Egy álló téglalap alakú, felül íves záródású faltükörben van a félköríves számlapja. Arab óraszámok: 6-12-5. Az árnyékvetõ pálca helyesen pólusra mutat, alatta kitámasztó rúd rögzíti helyzetét. A templom a bástyaszerû régi négyzetes tornyán lévõ rejtélyes ábrázolásokról híres. A torony kõfalára festett furcsa ábrázolásokkal (emberek, állatok, Nap, Hold, csillagok) a szakirodalom sokat foglalkozott. Általában csillagászati vonatkozásokat, az állatövi csillagképek jeleit is felismerni vélik közöttük. Vannak, akik szerint a pogány kori természetkultusz termékenységi jegyeire emlékeztetnek egyes jelek. Mások a magyar õsvallás és hiedelemvilág stilizált ábráit vélik ezekben. Irodalom: Sisa Béla: Táltos a templomtornyon. A magyar õsvallás emléke Erdélyben. Nyíregyháza, 1995. p. 38. (szöveg) (Keresztes László, 1980.; Xántus János, 1980.; Bíró József, 1983., 1984., 1985., 1986.; Pop Péter, 1985; Keszthelyi Sándor, 1987.) Csíkszentdomokos (Csík) Sandominic (Harghita) A római katolikus templom a 13. századi templom helyén (néhány középkori részletét megtartva) 1787 és 1802 között épült fel. 1972-ben az egész épületet restaurálták. A torony déli falán napóra van, a fehér falra feketével festve. Szabályos kettõs félkörben az óravonalak és az óraszámok. Római számozás, VI-XII-VI. Érdekesség, hogy a számok „fejjel lefelé” vannak, azaz a kör közepe felöl értelmezhetõek. A négyzetszelvényû pálca http://napora.mcse.hu - MCSE Napóra Szakcsoport

Powered by Mambo

Generated: 18 September, 2016, 11:55

pólusra mutat, helyzetét egy vízszintes elem rögzíti. Jó állapotó napóra. (Sarkadi Zoltán, 1982.; Klotz József, 1982.; Bíró József, 1984., 1985., 1988.; Keszthelyi Sándor, 2010.)Csíkszereda (Csík) Miercurea-Ciuc (Harghita) A Csíkszeredától északkeletre levõ (és 1959-ben hozzácsatolt) Csíksomlyónak már 1352-ben bizonyosan volt temploma. Gótikus stílusú templomát 1442 és 1448 között építették a ferencesek. A megrongálódott és már szûknek bizonyult templomot 1802ben elbontották. A helyén újabb, barokk stílusú kéttornyú templom épült 1804 és 1830 között. Ez a ma is látható és látogatott római katolikus kegytemplom, amely a Sarlós Boldogasszonynak van szentelve. A templomhoz délrõl csatlakozó épület a ferences szerzetesek kolostora volt, eredetileg ez is a 15. században épült a gótikus templommal együtt. A négyszögû, téglalap alakú, belsõ udvart körülvevõ kétszintes épületeket többször át- és újjáépítették, mai állapotát 1757 és 1779 között nyerte. Az épületegyüttesben több évszázadon át katolikus gimnáziumi oktatás folyt. Nemcsak gazdag könyvtár, hanem könyvkiadó, könyvnyomda, könyvkötõ mûhely, képírómûhely is mûködött itt. A kolostor belsõ udvarának falán három napóra van. A téglalap alakú napórák a földszintet és az emeletet elválasztó párkány alatt vannak. Az elsõ napóra a kelet felé nézõ falon van, ez délelõtt mutatja az idõt. A második napóra a déli irányba nézõ falon van, ez a dél körüli órákban mûködik. A harmadik napóra a nyugat felé nézõ falon van, ez délután kap napfényt. Mindhárom napóra árnyékvetõ pálcája pólusra irányuló, a számlapjuk egész órás beosztású, római óraszámokkal ellátott, pontosan szerkesztett alkotás. Mindhármon egy keresztbe húzott egyenes vonal jelöli a tavaszi és az õszi napéjegyenlõségi napjárást. A két szélsõ napórán a két íves vonal mutatja nyári- és a téli napfordulókori nappálya napi útját. A vonalak mellett és között az állatövi csillagképek jelei láthatóak. A keleti napóra V-VI-VII-VIII-IX-X osztású, felül 1779-es évszám, alul REN. MCMXLII. [1942.] elõbbi a készítés, utóbbi a renoválás évszáma. A déli napóra VII-VIII-IX-X-XI-XIII-II osztású, felül MDCCLXX [1770.] és REN 1877. elõbbi a készítés, utóbbi a renoválás évszáma. A nyugati napóra I-IIIII-IV-V-VI osztású, felül 1770. és REN: 2004., elõbbi a készítés, utóbbi a renoválás évszáma. A két 1770-es napóra nagyon hasonló kivitelû (részben keretbe foglalt, az óraszámok a szegély mellett sorakoznak, köztük félórás és negyedórás pontozás van), az 1779-es napóra kissé más stílusú. Irodalom: Élet és Tudomány 30. 1980. júl. 25. 30. sz. p. 946. (képpel). (Xántus János, 1980.; Bíró József, 1984., 1986.; Elekes Pál, 1984.; Pop Péter, 1985.; Szentes B. Lajos, 1985.; Keszthelyi Sándor, 1987.; Halmi Gábor, 1995.; Kiss Lajos, 2000.; Béres Gábor, 2008.).Csíkszereda (Csík) MiercureaCiuc (Harghita) A Somlyó-hegy nyugati lábánál, a csíksomlyói kegytemplomtól és a ferences kolostortól párszáz méterre délkeletre, a kertek alatti réten van a "Barátok feredõje" nevû hely. Az itteni Mária-forrást régóta ismerik. 1860-1862ben a somlyói katolikus gimnázium diákjai alakították ki a "Barátok feredeje" medencéjét. Évtizedeik használták, majd utóbb elhanyagolt lett. Nemrég, az itteni borvízkút köré sok kerti építményt és mûalkotást építettek ki fából és kõbõl. A fás, bokros, füves részen van: forrásfoglalat, kerítés, lépcsõ, járda, híd, pad, székelykapu, életfa, oltár, szobor, feliratokat tartó tábla. Az építményegyüttes a magyar organikus építészet stílusában készült. A tervezést és az építés szervezését a Kós Károly Egyesülés vándoriskolájából Balogh Miklós, Hegedûs Alice, Nagy Lívia és Tóth Péter végezte. Mindezeket 2006 nyarán alkotta meg kalákával a Polgár-Társ Alapítvány, a Csíki Természetjáró és Természetvédõ Egyesület és az Ars Topia Alapítvány. Az ünnepélyes avatás 2006. augusztus 13-án volt. Egyes befejezõ munkálatok még az év õszén is folytatódtak.Külön "NAP-ÓRA" feliratú tábla jelzi a napórát. Ennek árnyékvetõje egy nagyjából hasáb alakú 1,5 méter magas kõtömb, amely egy kisebb kõlapon áll. Körülötte egy 3-4 méter átmérõjû vízszintes felület van fadeszkákkal burkolva. A nagyjából kör, pontosabban 12-szög alakú felületre vetõdik a kõhasáb árnyéka. Óraszámozása nincs az alkotásnak. A délután 3 óra azonban nevezetes idõpont: "A napóra Krisztus kereszthalálára emlékeztet. Amint a bibliából tudjuk, a tanítványok közül a Mestert egyedül János meri elkísérni a Golgotára. Az õ végsõ kitartására és hûségére emlékeztet a napóra. A padozatba székely rovásírással rótt 12 apostolnév közül a Jánosé helyezkedik el a középponthoz legközelebb. Az õ neve találkozik minden nap délután 3 óra körül (a megfeszítés idõpontja) a Krisztust jelképezõ, középen álló sziklaszál árnyékával." - írják. Még egy csillagászati jellegû hely van itt: a "Holdóra" névvel illetett alkotás. Ez egy szabadonálló centrális faépítmény, legfelül kerek nyílással. Ezt írják a tervezõk szándékáról, hogy "A Holdóra Jézus születésének csodájára emlékeztet. Isten fényessége Márián keresztül, fiában megtestesülve érkezik a földre. Õ a gyõzedelmes fény a sötétség fölött. A Holdóra feladata, hogy minden látogatót rávezessen erre. A fény minden délelõtt 11 és 15 óra között a Holdóra padozatára esik. Az árnyékolt felületen a csillagos égbolt jelenik meg középen a Holddal, a betlehemi titokzatos éjszakát idézve. Pontosan délben azonban a tetõ közepén lévõ nyíláson esik be a fény". Az itt említetett, a déli órák napfényében lejátszódó jelenségekhez persze a Holdnak nincs köze, azokat csak a Nap fénye okozhatja. Ezért ez a "Holdóra" nem holdóra, hanem napóra. Irodalom: Zsigmond Enikõ: Barátok feredeje - Fûz Mária fürdõje. = Erdélyi Gyopár 2008. 1. sz. (Marton Géza, 2010.; Keszthelyi Sándor, 2010.) Ditró (Csík) Ditrau (Harghita) A gyergyói medence északi részén fekvõ településnek két római katolikus temploma van. A nagyobb kéttornyú, neogótikus templom 1908-1913-ig épült, mivel a kisebb egytornyú régi templom már szûknek bizonyult. Ez utóbbi a középkorban épülhetett, erre megmaradt gótikus elemei is utalnak. A Szent Katalin tiszteletére szentelt templomot 1746-1757-ig újjáépítették barokk stílusban. A templom déli falához épített kis bejárati épületrész falán napóra van, a déli oldal oromfalának legfelsõ részén. A réginek tûnõ napóra számai egy simított vakolatú félköríves sávban voltak. A kör közepén egy kis korongba rögzítették árnyékvetõ pálcáját, amely a pólusra irányult. A templom késõbbi homlokzatfestésekor napóra számlapjának sávját meghagyták és a számokat 1998 körül újra elkészítették. Római számok mutatják az órákat: IX-XII-III. (Bíró József, 1986.; Kiss Lajos, 2000.) Esztelnek (Háromszék) Estelnic (Covasna)A ferencesek 1648-ban költöztek ide, az Alszeg és a Felszeg között meglévõ gótikus kápolna mellé. Kezdetben egyszerû, 1690tõl már tekintélyesebb kõépületben laktak. 1710-ben a kápolnát templommá bõvítették, amelyet Szent György vértanúnak szenteltek. Késõbb a templomot és a kolostort is többször átépítették és bõvítették, utoljára 1980-ban. A ferences zárdatemplom déli falának jobb oldalán egy napóra van. Egy álló ellipszis alakú felületre készült. Óraszámozása arab. A felsõ íves vonal a téli napfordulókor, a középsõ egyenes vonal a napéjegyenlõségekkor, az alsó íves vonal a nyári napfordulókor mutatja a Nap aznapi járását. Körben az állatövi csillagképek jelei. Felül S. B. jelzi Sebestyén Benjamint, a napóra készítõjét. Az 1979. 6. 9. jelöli a készítés idejét. A pontosan szerkesztett napóra árnyékvetõje a pólusra mutat. A napóra felett felirat: ISTENEM ÉS MINDENEM. (Xántus János, 1980.; Ötvös Sándor, http://napora.mcse.hu - MCSE Napóra Szakcsoport

Powered by Mambo

Generated: 18 September, 2016, 11:55

1987.)Felsõbánya (Máramaros) Baia Sprie (Maremures) A kétszintes római katolikus plébánia 1773-ban épült a jezsuita rend ösztönzésére. Az épület nem tûnik réginek, jó állapotúnak látszik. A bányaváros története szerint 1938-ban és 1980-ban történtek felújításai. Napóra van a plébánia épület déli homlokzatán. Az emelet három ablakos és a napóra a balra lévõ és a középsõ ablak közötti távolságot tölti ki. A számlap egy fehérre festett félkör, ennek külsõ ívén sorakoznak a római óraszámok: VIII-XII-VI. Az egész órák között félórás jelölések is vannak. Az árnyékvetõ az északi pólusra mutat, helyzetét kitámasztás rögzíti. (Muhi Sándor, 2010.) Fiatfalva (Udvarhely) Filias (Harghita) Székelykeresztúrhoz tartozik és attól 1 kilométerre nyugatra fekszik Fiatfalva. A település közepén áll a középkori eredetû templom, amelyet a reformátusok és az unitáriusok közösen használnak. A templom mai formáját 1803-ban kapta. 32 méter magas tornya a keleti oldalra épült. Rajta ez a felirat ismerteti a történetét: ISTEN DICSÕSÉGÉRE ÉPÜLT 1803. UJITTATOTT 1893. JAVITTATOTT 1967. JAVITTATOTT 1997. A négyzet alaprajzú torony déli falának közepén, félmagasan napóra van. Árnyékvetõje pólusra mutat, alul vízszintes kitámasztó rögzíti helyzetét. Nagyjából kör alakú mezõben van a festett számlap félkörívesen. Arab óraszámozás, 5-12-4. Felül egy 1893-as évszám jelöli a napóra készítésének idejét. (Bíró József, 1984., 1986.; Varga András, 1985.; Slachta Krisztina, 2001.) Fogaras (Fogaras) Fagaras (Brasov) A városban a római katolikus hitélet csak a 18. században indulhatott el. 1735-ben Boér József nemesi kúriáját a ferenceseknek adományozza. Itt indul újra a kolostori élet és épül 1737-ben a ferencesek temploma. 1760-ban porrá ég, mire 17611782 között új zárdát és templomot építenek. Címe: Strada V. Alexandri nr. 1. A templommal egybeépített volt ferences kolostor falán napóra található. (Xántus János, 1980.)Gyergyóalfalu (Csík) Joseni (Harghita)A település egyik különleges, pártázatos oromfallal, tornyocskával, homlokzatdíszekkel ellátott kastélyszerû lakóházát (házszáma: 57. vagy 58.) 1863-ban építette olasz építõmesterekkel Róth István földbirtokos. Késõbbi tulajdonosa Borsos István és Borsos Imre. Ezen az épületen, a délre nézõ díszes oromfal legfelsõ részén napóra van. A napórát egy fehérre meszelt félkörívbe készítették. Római számok sora: IV-XII-VIII. Árnyékvetõje kissé lehajlik a vízszintestõl. A napóra a ház felújításakor is megmaradt. (Miklós Antal, 1980.; Xántus János.; Pakó György, 1984.; Elekes Pál, 1984.; Bíró József, 1985., 1986.) Gyergyószárhegy (Csík) Lazarea (Hargitha) A település erõdtemploma 1235 körül épült román stílusban, a 15. században gótikus stílusban átépítették. A templom tornya 1488-ban épült. 1590-ban reformátusoké lett a templom. A római katolikusok visszaszerezték és 1729-ben a templom hajóját újraépítették, de a tornyon nem változtattak. Az 1930-as bõvítéskor a tornyot magasították. A torony déli falán, középmagasan napóra van. Teljes átmérõje 1,3 méter lehet. A vakolt és fehérre festett falra van festve. Két félkörív közé írt római számsor, VII-XII-VI. A félkör közepén csak egy lyuk jelzi az árnyékvetõ helyét, maga a pálca hiányzik. A párkány alatt és a napóra felett felirat: FUNDAMENTUMA ÉPÜLT 1488BAN. A felirat, a számozás és a félkörívek nem tûnnek középkorinak. Egyszerû, szabadkézzel húzott és nem szerkesztett vonalak alkotják. A napóra alatt felirat: REN. ANNO 1989. - ez a legutóbbi felújítását jelzi. (Sarkadi Zoltán, 1982, 1984.; Szentes B. Lajos, 1983.; Elekes Pál, 1984; Klotz József, 1985.; Bíró József, 1986.; Keszthelyi Sándor, 1987., 2010.) Gyergyószárhegy (Csík) Lazarea (Hargitha) A templomtól és a Lázár-kastélytól nem messze épült a ferencesek kolostora és kápolnája 1669-tõl. Elsõ rendházfõnöke 1669-1674-ig Kájoni János volt. Az építkezések tovább folytak és végleges alakját 1752-re nyerte el. A sárga színû harangtorony déli falán napóra van. Két félkörív közé írt római számsor. A félkör közepén csak egy nagy lyuk jelezte az árnyékvetõ helyét, maga a pálca hiányzott. A napóra az 1980as évek elején igen kopott állapotú volt. Az 1985-ös felújításkor teljesen lefestették a torony falait. 1987-ben a napóra számlapját újraszerkesztette és újrafestette Kádár István szerzetes. Az árnyékvetõ rudat is pótolták. (Sarkadi Zoltán, 1982, 1984.; Elekes Pál, 1984., 1987.; Bíró József, 1986.; Keszthelyi Sándor, 1987., 2010.; Puskás Katalin, 1993.) Gyergyószentmiklós (Csík) Gheorgheni (Harghita) A város fõterén (egykor Piactér, ma Szabadság tér) álló római katolikus templom középkori eredetû, 1498-ban került felszentelésre. A gótikus templomot 1629-ben bõvítették, majd 1753 és 1772 között átépítették barokk stílusban. Védõszentje Szent Miklós. A templom régi tornyát megõrizték, azonban megmagasították, barokk toronysisakkal látták el. A torony második szintjének 1756-os kialakításakor készülhetett a déli oldalra egy napóra. A nagyméretû napóra a torony középvonalában, egy kör alakú alakzat alatt volt. Kettõs félkörívbe írt óraszámozás, római számokkal V-XII-V, úgy, hogy a számok talpa a kör közepe felé nézett. A félkörív átmérõjén latin felirat: ORTUS DOCET BENE VIVERE, amelynek fordítása: Napkelet, taníts meg helyesen élni. Késõbb a torony legfelsõ részébe mechanikus órát tettek, a napórát pedig lefestették. Az 1993-as felújításkor találták meg, feliratát és számlapját gondosan restaurálták, árnyékvetõvel látták el, így 1995 óta szinte új napóraként látható. (Molnár Zoltán, 2002.; Béres Gábor, 2008.)Gyimesbükk (Csík) Ghimes-Faget (Bacau) A településközpontnak egy új római katolikus temploma épült 1974-tõl 1976-ig. Felszentelését 1976. okt. 17-én végezte Jakab Antal gyulafehérvári segédpüspök. A templom a fõközlekedési út déli oldalán áll. A magas tornyú, támpilléres hajójú templom szentélyének falára napóra készült. Egy hármasablak párkánya alatt, a járda felett 1,6 méter magasan található. A napóra egy simított és világosra festett 1,5 méter átmérõjû kör alakú mezõben van. Felül egy rövid árnyékvetõ rudacska ferdén. A számlap csaknem függõleges óravonalai arab számozásúak, 6-12-1. Inkább a délelõtti idõszakban mutatja az idõt, azaz a falrész inkább délkeletre nézõ. Három vonala az éves napjárás három nevezetes idõpontját jelzi. A felsõ ívén a téli napfordulókor, a középsõ egyenesén a napéjegyenlõségekkor, az alsó ívén a nyári napfordulókor megy végig a pálca árnyékának vége. Körben az állatövi csillagképek jelei. Jobbra fenn ez áll: 1976. 9. 24. - ez jelöli a napóra elkészültének idõpontját. Balra fenn ez: SB - ez jelzi a napóra készítõjét. A napórát Sebestyén Benjamin tervezte és készítette. Õ korábban csíksomlyói ferences szerzetes volt, így a napóra is hasonlóságot mutat az csíksomlyói napórákkal. A napóra ma is jó állapotban van. (Xántus János, 1980.; Bíró József, 1984., 1986., 1987., 1988.; Elekes Pál, 1985.; Keszthelyi Sándor, 2010.) Gyulafehérvár (Alsó-Fehér) Alba Iulia (Alba)Az erdélyi püspökséget Szent István 1009-ben alapította, az egyházmegye székhelye Gyulafehérvár lett és ezen a helyen épült fel az elsõ székesegyház. Valószínûleg Szent László idejében ugyanitt új és nagyobb bazilikát építettek, két nyugati toronnyal. Az 1241-es, az 1277-es, az 1439-es pusztítások nem kímélték a templomot, de mindannyiszor újjáépítették. A 15. században az egyik, a délnyugati tornyot két emelettel magasították, a másik torony már nem emelkedett ki az épületbõl. A 16. század elején kisebb építkezésekkel alakult ki a római katolikus Szent Mihály püspöki székesegyház képe. 1991-ben az http://napora.mcse.hu - MCSE Napóra Szakcsoport

Powered by Mambo

Generated: 18 September, 2016, 11:55

erdélyi egyházmegyét érseki rangra emelték. A székesegyház (címe: Strada Mihai Viteazul nr. 21.) déli oldalán napóra van, ott ahol a délnyugati torony és a templomhajó találkozik. A napóra balról a második támpillér déli oldalán sejthetõ, 5-6 méter magasságban. A napóra számlapja fekvõ téglalap alakban bele lett karcolva hat megmunkált kõtömb felületére. A támpillér 1 méter széles, így a napóra 0,7-0,8 méter magas lehet. Összetartó óravonalakból és kívül 7-12-5 arab óraszámozásból áll, a félórákat és a negyedórákat is bejelölve. Az árnyékvetõ pálca hiányzik, de helyét egy lyuk mutatja. A templomtorony 2008-as restaurálása a napóra vonásait is jól láthatóvá és fényképezhetõvé tette. Érdekesség: a napórától pár méterre északra, a fal tulsó oldalán nyugszik Hunyadi János. Síremléke a templombelsõben látható. Irodalom: Entz Géza: A Gyulafehérvári Székesegyház. Budapest, 1958. p. 16. (szöveg) (Keszthelyi Sándor, 1983., 2010.; Pop Péter, 1984.; Horváth István, 1984.) Gyulafehérvár (Alsó-Fehér) Alba Iulia (Alba)A várbeli kõtárban (lapidárium) kiállítási tárgy egy jókora kõtömb, amelyet valamikor a szabadban helyeztek el. A 58-63 cm-es élhosszúságú, kocka alakzat hat oldala közül négyen napóra látható. A felsõ síkján egy horizontális napóra, három függõleges síkján egy-egy vertikális napóra van. A „keleti” oldalon egy délelõtti napóra, a „déli” oldalon egy napközbeni napóra, a „nyugati” oldalon egy délutáni napóra került bekarcolásra. A vízszintes és a déli függõleges napóra római számozású IIII-XII-VIII (azaz reggel 4-tõl este 8-ig) menõ óraszámokkal, a közbe esõ félórákat is jelölve. A két szélsõ függõleges napóra arab számozású, a délelõtti 4-tõl 11-ig, a délutáni 1-tõl 8-ig futó óraszámokkal, csak az egész órákat jelöli. Az árnyékvetõ rudak már hiányoznak, de a kõben látható lyukak jelzik valamikori helyüket. Az „északi” oldalon ez a felirat áll: Z. D. 1782. G. T. B. Ez jelzi a napóra készítésének 1782-es évszámát, a betûk talán a készítõ és a megrendelõ nevét rejtik. A kocka alsó lapját egy 30 cm magas kisebb kõhasábra helyezték, így az összetett napóratömb vízszintes lapja 90 cm magasan van. (Xántus János, 1980.; Pop Péter, 1984., 1985.) Gyulafehérvár (Alsó-Fehér) Alba Iulia (Alba)A Szent Mihály székesegyház mellett, attól jobbra, délnyugatra van a római katolikus érseki (1991-ig püspöki) palota. Stílusában keverednek a reneszánsz és a barokk elemek. A Római Katolikus Érsekség díszes kapuján belépve (az elektromos zárat kérésünkre a portás nyitja), az udvar falán jobbra egy napórát láthatunk. A déli falra festett napóra számozása arab: 7-12-5. Két 120 fokos körív között sorakoznak az óraszámok. A 6-7 méter magasban lévõ árnyékvetõ pálca a pólusra mutat. Alatta egy fekvõ téglalapban 1851-es évszám van, nyilván a napóra készítésének évét jelzi. Az épület és a napóra jó állapotú, szépen felújított. (Hoffmann János, 1982.; Pop Péter, 1984.; Keszthelyi Sándor, 2010.) Gyulafehérvár (Alsó-Fehér) Alba Iulia (Alba)A Batthyány Ignác alapította könyvtár és csillagvizsgáló (Batthyanaeum) szomszédságában, a jobbra esõ épületben van a teológia és papnevelde (Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Fõiskola és Papnevelõ Intézet). Ez a valamikori trinitárius rendház volt, amelyet a rend feloszlatása után szerzett meg 1792-ben Batthyány Ignác. 1877-ben az épületet bõvítették. 1984-ben a felújítás közben ráakadtak egy napórára. A napórát felújították és ma is jó állapotban van. 100 fokos kettõs körív között vannak az arab óraszámok: 7-12-6. Árnyékvetõje ferde. Az épület udvarába az utcafront jobb oldali kapuján léphetünk be és szemben találjuk meg a napórát 6 méter magasban. (Pop Péter, 1984.; Keszthelyi Sándor, 2010.) Héjjasfalva (Nagy-Küküllõ) Vanatori (Mures) A 13. századi eredetû, református templom déli falán napóra van. A napóra a templomhajó oldalfalának jobb felén lévõ ablak alatt van a vakolatra festve. Két félkörív között arab számok: 7-12-6. Alatta felirat: ORA ET LABORA. Az árnyékvetõ kb. 20-25 fokot hajlik le a vízszintestõl. (Várady József, 1984.; Keczo V. András, 1984.; Kocsis Antal, 1985.) Jákóhodos (Bihar) Hodos (Bihor)A Nagyváradtól északkeletre levõ Szalárd községhez tartozik Jákóhodos. Református temploma középkori eredetû. A templom késõbbi hozzáépítéssel, 1858-ban nyerte mai alakját. Házszáma: 83. A templom déli falán 2 méter magasban napóra van. Egy kör alakú mezõben sorakoznak a sötét festékkel felvitt római számok: V-XII-VII. Árnyékvetõje nincs, de a pálca korábbi helyét lyuk jelzi a kör közepén. (Várady József, 1984.) Kalotaszentkirály (Kolozs) Sancraiu (Cluj)A település temploma a 12-13. században épült, a hitújításkor a reformátusok temploma lett. Késõbb többször bõvítették, a 15. századi gótikus szentély és az 1762-es négy fiatornyos torony ma is eredeti, de a templom többi részét 1850-ben újjáépítették. 1926-ban felújították. 1994-ben a templombelsõbe 220 mennyezeti kazetta készült, kalotaszegi motívumokkal egyedileg festve. A templomtól keletre, de a körítõfalon belül állványzaton egy középkori harang látható és 1481-es évszáma a templom régiségét mutatja. Az évszámot félig római, félig arab számokkal írták: M . CCCC . 8 . 1 . A templom zömök négyzetes tornyának déli falán napóra látható 6 méter magasban, egy keskeny ablak alatt. A 3 méter külsõ átmérõjû számlapot két szürkés félkörív alkotja, a belsõ alá festett óraszámokkal, VI-XII-VII. A napóra állapota arra utal, hogy korábban a teljes falat lemeszelhették és csak a festék megkopása adta vissza a számlap mai képét. Árnyékvetõ pálcája eredetileg az északi pólusra mutatott. Ma csak egy 20 centiméteres szakasza áll helyesen, a további szakasza nagyon legörbített helyzetû. (Xántus János, 1980.; Lõrinczi József, 1986.; Zajácz György, 2005.; Keszthelyi Sándor, 2010.)Kálnok (Háromszék) Calnic (Covasna)Református temploma a 15. században épült, gótikus stílusban, 17-18-i századi átalakítással. Címe: Strada Principala nr. 171. A templomot támpilléres erõdfallal vették körül, ennek külsõ, déli falán napóra van, a fõútra nézõen. Egy fekvõ téglalap alakú mezõt simábbra vakoltak és világosra festettek, erre került a napóra kettõs félköríves számlapja. Az óraszámozás római számokból: VIII-XII-V. Az árnyékvetõ pálca görbült, de valamikor a pólusra irányulhatott. Irodalom: Tüdõs S. Kinga: Erdélyi védõrendszerek a XVXVIII. században. Háromszéki templomvárak. Budapest, 1995. Püski Kiadó. p. 131. (szöveg) (Xántus János, 1980.; Várady József, 1983.; Bíró József, 1988.) Kászonaltíz (Csík) Plaiesii de Jos (Harghita) A Kászonfeltízzel egybeépült Kászonaltíz római katolikus temploma a románkori helyén 1466-ban épült gótikus stílusban. Bástyás erõdfal veszi körül. A templomot 1938-1942-ig átépítették, de az a szentélyét és a tornyát nem érintette. A templom tornyának déli falán napóra van. A napóra magasan a harangnyílás alatti párkány alatt van. Két félkörív közötti számsor és a középpontban egy árnyékvetõ pálca alkotja. 1988-ban a templomot felújították és újra festették a homlokzatokkal együtt a napórát is. (Bíró József, 1989.) Kézdialmás (Háromszék) Mereni (Covasna)A községtõl nyugati irányban emelkedõ, Szent Mihály-hegyi római katolikus templom elõdje egy román stílusú templom lehetett. Ezt elõször 1510 körül gótikus, majd 1776-1777-ben barokk stílusban átépítették. A szép épületegyüttest lõréses várfal övezi, védõtornyokkal ellátva. A templomot az almásiak és a lemhényiek közösen használták, késõbb mindegyik falu külön templomot épített magának lenn a http://napora.mcse.hu - MCSE Napóra Szakcsoport

Powered by Mambo

Generated: 18 September, 2016, 11:55

falujában (az almásiak 1983-ban). A régi, Szent Mihály tiszteletére szentelt barokk templomot csak jelentõsebb egyházi események, búcsúk és temetések idején használják. A templom tornyán napóra van (Kónya Ádám, 1980.; Xántus János, 1980.) Kézdimartonfalva (Háromszék) Martineni (Covasna)A falunak már a 13. században volt temploma. A mai református templom elõdje 15. századi eredetû. 1754-ben átépítették barokk stílusban. 1824-os bõvítetésekor kapta mai formáját. Belül gyönyörû kazettás mennyezete van. Címe: Strada Principala nr. 42. A templom déli homlokzata elé épült kis bejárati építmény felsõ timpanonjában napóra van. A napóra teljesen kitölti a derékszögû háromszög alakú részt. A számlap két negyedköríve között vannak a római óraszámok. A vakolat és a festés kopottsága miatt bizonytalanok az óraszámok, talán VIII-XII-V. Az árnyékvetõ pálca az égi pólusra irányul. (Xántus János, 1980.; Várady József, 1984.; Bíró József, 1986.) Kézdiszentlélek (Háromszék) Sánzieni (Covasna)A római katolikus templom elõdje egy 13. századi román stílusú templom lehetett. 1401-ben ugyanitt épült egy újabb templom, amelyet a 15. század második felében átépítettek. 1622-ben és 1773-ban újra átépítették. A Szentlélek tiszteletére szentelt templomot tornyokkal ellátott erõdfal veszi körül. A templom déli falának bal oldalán napóra van, két támpillér között. A fehér felületre sötét festékkel rajzolták. Egy fekvõ téglalap alakú mezõben futnak szét az óravonalak. A keretezésben vannak az arab óraszámok: 7-12-5. A napóra felett felirat. ERECTUM ANNO: 1401. REAEDIFICATUM: 1622 - ami a templom építését és az újjáépítést jelzi. A napóra alatt felirat: RENOVATUM ANNIS: 1701, 1773, 1834, 1892, 1931, 1969, 1979, 1986, 1997 – a felújítások éveit mutatják. A napórát és a feliratokat minden egyes felújításkor újrafestették, kibõvítve a legutóbbi évszámmal. Történt olyan újjáfestés, hogy az óravonalak eltûntek, de legutóbb ismét kifestették a vonalaikat. A napóra árnyékvetõ pálcája néha hiányzik. Néha pótolják, ilyenkor a vasrúd a pólusra irányul. Irodalom: Tüdõs S. Kinga: Erdélyi védõrendszerek a XV-XVIII. században. Háromszéki templomvárak. Budapest, 1995. Püski Kiadó. p. 138. (képpel) (Xántus János, 1980.; Ötvös Barna, 1983., 1985.; Bíró József, 1986.; Ötvös Sándor, 1987.; Keszthelyi Sándor, 1987.) Kilyénfalva (Csík) Chileni (Harghita) A Gyergyóújfaluval összeépült Kilyénfalva római katolikus temploma 1758-1761-ig épült, 1786-ban Mária Magdolna tiszteletére szentelték, 1831-ben megújították. A templom déli falának jobb oldalán napóra van 4-4,5 méter magasban. Egy napóra van, de két falsíkra esik a számlapja. A vakolt és világosra festett falra festett óraszámok két negyed körívben vannak. VIII-XII-III római számozás úgy, hogy a VIII, IX, X, XI, XI a délnyugatibb, míg a XII-I-II-III a délkeletibb falsíkra esnek. Az árnyékvetõ pálca éppen a falsíkok találkozási élére esik. A kis körben lévõ vaspálca a pólusra mutat, a pálca végén kis gomb van. (Bíró József, 1984., 1985., 1986.; Elekes Pál, 1985.; Puskás Katalin, 1993.) Kolozsvár (Kolozs) Cluj-Napoca (Cluj) A kolozsmonostori Kálvária-templom helyén már a 10. században település volt és ennek legkorábbi templomát (egy kívül kör alaprajzú, belül hatkaréjos rotundát) ásatás tárta fel. A 11. századtól bencés apátság létesült itt, egy (utólagos) oklevél az 1063-as évet írja templomának építési idejére. Erdély legfontosabb hiteleshelye mûködött az apátságban. A 12/13-dik század fordulóján háromhajós bazilika épült ezen a helyen Szûz Mária tiszteletére szentelve. Szentélye a 15. század második felében épült újjá gótikus stílusban. A benedekrendiek 1556-ig használták, utána 1579-1588-ig a jezsuitáké. A vallási harcok idején a templom többször leégett. Az 1658-1661-es török-tatár betörések pusztításai olyan nagyok voltak, hogy a romos templom elõbb magtár, majd „kõbánya” lett: köveit széthordták. Csak a gótikus szentély maradt meg, azt kápolnaként használták. Végül, 1895-1896-ban épült újjá a templom úgy, hogy a régi szentélyhez új templomhajót kapott. Kolozsmonostor 1895ig külön község volt, akkor csatolták Kolozsvárhoz. A római katolikus egyház 1924-ben 25 évre bérbe adta a templomot a görögkatolikus egyháznak. 1948-ban állami határozattal a görögkatolikus ingatlanokat a román ortodox egyháznak ítélték. 1994-ben visszakerült a római katolikus egyházhoz, amely 1997-ben újjászentelte. Ekkoriban a mûemlékvédelem felújította a templomot, melyért Europa Nostra díjat kapott. Az épület a fõtértõl nyugati irányban kiinduló út folytatásaként a Monostori u. 12. (Strada Manastur nr. 12.) alatt található. A gótikus szentély déli falán gótikus napóra van. A szentély nyers kõfalának bal oldalába helyezték el, a három gótikus ablaktól balra, az ablakmellvéd magasságába, 3-4 méter magasra. A napórát egyetlen kõtömbre faragták és vésték. Ezt a követ utólag illeszthették be a falba, mert a kõtömb más méretû (nagyobb) és más anyagú (világosabb, krémsárga-sárgás színû) mint a környezete. A 70 centiméter széles és 50 centiméter magas napóra sík felületébe vésték a kettõs félkörívet, és az egy pontból szétsugárzó egyenlõközû óraosztásokat. Balra és jobbra is 6-6 szektort látunk, azaz a napóra 12 órán át mutatta az idõt. A két félkör és az óravonalak finom vonalai által kimetszett mezõkbe kerültek az óraszámok. Mélyebbre vésett, igen régi, középkori stílusú római számok sora: VII-VIII-IX-X-XI-XII balra és I-II-III-IIII-V-VI jobbra. Az utolsó két számnál a kõ felülete és a vésetek sérültek. A napóra felett egy rövid felirat. Mai szemmel nehezen olvasható és értelmezhetõ. A középkori latin írások tudós szakértõi szerint ez latin kisbetûs gótikus miniszkula textúra, az 1400-as évek írásstílusa. A felirat bal oldalán "antonius" betûzhetõ ki. Antonius pedig az az Antal apát, aki 1424-1451-ig vezette az apátságot, és aki a napórát készíttethette. A felirat jobb oldala bizonytalanabb, talán "a o mxl" vagy "a o mil". Ez az anno MXL vagy MIL egy évszámot rejt római számokból, de nem 1040 vagy 1049, hanem 1440 vagy 1449 értendõ (a második szám kimaradt, a vésetben ott nagyobb hézag is látható). A napóra tömb felsõ élén kissé kiugró párkányt láthatunk, ennek esõvédõ vagy díszítõ szerepe lehetett. Az árnyékvetõ rúd hiányzik, de helyét lyuk jelzi. Egyes idõszakokban a pálcát pótolták, de (helytelenül) vízszintesen, ám újra és újra kiszakítják helyérõl. A 15. századi napóra a korához képest jó állapotban van, bár látszik rajta, hogy régi. Irodalom: Bíró Vencel: Õsi magyar emlék Kolozsmonostoron. = Pásztortûz 1929. (XV) pp. 534-536. (szöveggel); Az órák. A "Dávid F. Egylet" 1934. február 1-7. Kolozsvárt rendezett órakiállítás estélyén elõadta Dr. Orient Gyula. Cluj - Kolozsvár, 1934. Minerva Irodalmi és Nyomdai Mûintézet Rt. pp. 1-20. (p. 5. szöveggel).; Kelemen Lajos: Kolozsvár építészeti és mûvészeti emlékei. 1958. Közli: B. Nagy Margit: Mûvészettörténeti tanulmányok. II. köt. Bukarest, 1982. pp. 105-164. (szöveggel); Ódon Erdély. Mûvelõdéstörténeti tanulmányok. Szerk.: Sas Péter. Budapest, 1986. Magvetõ Kiadó. /Magyar Hírmondó,/ (I. köt. p. 163., II. köt. p. 277. szöveggel); Makay Dorottya: A kolozsmonostori Kálvária-templom helyreállítása. = Mûemlékvédelem 1997. 3. sz. pp. 175-179. (p. 175., 177. http://napora.mcse.hu - MCSE Napóra Szakcsoport

Powered by Mambo

Generated: 18 September, 2016, 11:55

szöveggel); Paradisum plantavit: bencés monostorok a középkori Magyarországon. Szerk.: Takács Imre. Pannonhalma. 2001. Pannonhalmi Bencés Fõapátság. (p. 397. szöveggel). (Papp János, 1979.; Xántus János, 1980.; Sigmund Tamás, 1983.; Kocsis Antal, 1985.). Kolozsvár (Kolozs) Cluj-Napoca (Cluj) A Fõ-tér (Piata Unirii) keleti oldalán lévõ 31. számú ház a város legjelentõsebb reneszánsz mûemléke. Az épületet tulajdonosainak sorrendjében Wolphardháznak vagy Kakas-háznak nevezték. A ház építését a humanista mûveltségû, a bécsi és a bolognai egyetemen tanuló Adrianus Wolphard (1491-1544), Kolozsvár utolsó katolikus plébánosa kezdte olasz mesterekkel, 1534-tól 1541-ig. A tudós háztulajdonos Erdélyben Enyedi Adorjánként írta nevét. Maga is írt verseket, de maradandóbbnak bizonyult, hogy Janus Pannonius verseit összegyûjtötte és kinyomtatta. Az építést az (1533-1534 táján születhetett) unokaöccse és örököse, a város fõbírája, Wolphard István folytatta 1579-1581-ig. Õ a bécsi és a wittenbergi egyetem hallgatója volt, jeles matematikusnak és asztrológusnak tartották, ami abban a korban azt jelentette, hogy a csillagászattal is foglalkozott. Gazdag könyvtárába sok csillagászati könyv is megvolt. Az 1577-es nagy üstököst nemcsak megfigyelte, hanem a jelenségbõl jóslatait is közzétette. Õ építette a ház udvari szárnyait, õ kezdte el a házban az állatövi csillagképekkel díszített terem kialakítását. Valószínûleg az 1585-1586 évi kolozsvári pestisjárvány áldozata lett. Halála után özvegye feleségül ment Zalánkeményi Kakas Istvánhoz (1560-1603), aki a bécsi, majd a padovai és a bolognai egyetemen tanult. Az erdélyi fejedelem titkára és külföldi követségekben járó diplomatája lett. Fogadta Londonban I. Erzsébet, Prágában II. Rudolf, Moszkvában Borisz Godunov, és eljutotta Perzsiába is. Õ 1590-1592-ig tovább bõvítette a házat. Amikor az erdélyi fejedelem Kolozsváron járt, többnyire ebben a 12 szobával rendelkezõ házban szállt meg. Kakas István alakította ki (részben Wolphard István terveit követve) a földszinti "zodiákus-termet", amelyet a 12 állatövi csillagképbõl 10 csillagkép ábrázolásai díszítettek (2 további csillagkép - a Vízöntõ és a Nyilas - az emeletre került). A plasztikus faragványok elõképei valószínûleg Johannes Honterus 1532-ben készült csillagtérképei lehettek. A Wolphard-Kakas-házat az 1890-es években az Erdélyi Bank vásárolta meg az ingatlant és az tér felöli részen felépítette a jelenleg is látható négyemeletes épületet. Az udvari szárny megmaradt. A reneszánsz kori faragott feliratos köveket vagy kõtárba vitték, vagy a mai épületbe beépítették. 1994-ben a Dacia Felix Bank vette meg a házat. A ház belsõ udvarának déli falán egy napóra található. Ez az elsõ emelet ablakai között van a falba építve, jól megközelíthetõen az udvari függõfolyosóról. Reneszánsz kõkeret szegélyei (felül és alul tagozott párkányok, kétoldalt kis féloszlopok) határolják. A napórát egy 211 centiméter széles és 73 centiméter magas fekvõ téglalap alakú vörösmárvány lapra szerkesztették, ezen belül a félkör alakú számlap csak 70 centiméter sugarú. A csiszolt felületen a sugaras óravonalak pontosan szerkesztettek, nem egyenlõ közûek. Az óravonalak mellé arab számsort véstek: 6-12-6. Közöttük a félórákat is jelölték kis körökkel. Az eredeti reneszánsz kori napóra vésett vonalait késõbb sötét festékkel próbálták kihangsúlyozni. A ferde árnyékvetõje idõszakosan hol van, hol nincs, néha csak letörött csonkját láthatjuk. Nagy valószínûséggel Wolphard István (mások szerint Kakas István) készíthette ezt a napórát. Így a elhelyezésének ideje 1579 és 1592 között eshet. A mûvészettörténeti és régészeti kutatás szerint ma is eredeti helyén áll. Az épület és a napóra története meglepõ módon folytatódott 2003 nyarán. Kovács András kolozsvári mûvészettörténész a Wolphard-Kakas-házban falkutatást végezve a vakolat alatt, a jelenlegi napóra felett egy további eredeti helyzetû kõtömböt talált. A kõtömb 45 centiméter szélességû és 35 centiméter magasságú külsõ, déli oldalának közepén egy félgömb alakú bemélyedés volt. A félgömb 24 centiméteres átmérõjû belsõ felületén semmiféle vonalat vagy feliratot nem talált. A kõtömb közepe és a félgömb közepe is pontosan a jelenlegi (reneszánsz kori) napóra közepe és szimmetriatengelye felett volt. Ebbõl a helyzetbõl feltehetõ, hogy a két alkotásnak köze volt egymáshoz: vagy egyszerre, vagy egymással kapcsolatban készítették. Egyrészt gondolhatunk arra, hogy ilyen alakúak voltak az ókori szkáfosz napórák, amelyet az ókorban a görögök alapján a rómaiak alkalmaztak - és amelyet az ókori tudáshoz visszanyúló reneszánsz gondolkodás ismerhetett és alkalmazhatott. Az ókori napórák lehettek negyedgömb (felülrõl vagy alulról nyitottan elhelyezve) vagy félgömb alakúak, ahol a nyitott rész függõleges helyzetû volt és dél felé nézett. Az ilyen napórák pontosan visszaképezték a körülöttünk forgó égboltot és a Nap járását - így alkalmasak lehettek egy sík számlapú napóra pontosítására. A kolozsvári is lehetett ilyen. Annak az oka, hogy miért nem látni itt bekarcolt óravonalakat, éves napjárást mutató görbéket, árnyékvetõt - lehet az, hogy ez egy félkész napóra, amelyet félbehagytak, levakoltak és helyette alá készült a ma is látható. Lehet, hogy külön elkészítették egy íves fémlemezre a szkáfosz napóra szükséges osztásait, számozásait, vonalait, amelyet behelyeztek a kõtömbbe faragott félgömb fészekbe. Utóbb ez a napóra - kis átmérõje miatt - nem bizonyult pontosnak, helyette alá egy nagyobb napórát tettek - vagy a nagyobb napóra elegendõnek bizonyult - és akkor a fémlemezt kivették és a félgömböt bevakolták. Másrészt gondolhatunk holdórára, azaz holdfázist mutató szerkezetre. A téglalap alakú napóra nappal (napos idõben) mutatta az idõt. A fölé helyezett holdóra folyamatosan (napszaktól és idõjárástól függetlenül) mutathatta a Hold pillanatnyi fázisát. Ennek egyszerû szerkezete volt: egy - egyik félgömbjét világosra, a másik félgömbjét sötétre festett - gömb, amely függõleges tengely körül forgatható volt. A holdórák egy hónapos forgásidõvel történõ forgatását máshol mechanikus óraszerkezettel biztosították. A kolozsvárinál ilyesminek sem a fal belsejében, sem mögötte nincs semmi nyoma. Magánház lévén, az idõszakonkénti kézzel való forgatás elképzelhetõ, ezzel is szemlélni és szemléltetni lehetett a Hold égi fázisait. Avagy itt is egy tervezett és félig elkészített szerkezetrõl van szó. Valamennyi elképzelést magyaráz: a csillagászkodó Wolphard István hirtelen halála és az elképzeléseit csak részben megvalósító Kakas István tevékenysége. Irodalom: Az órák. A "Dávid F. Egylet" 1934. február 1-7. Kolozsvárt rendezett órakiállítás estélyén elõadta Dr. Orient Gyula. Cluj - Kolozsvár, 1934. Minerva Irodalmi és Nyomdai Mûintézet Rt. pp. 1-20. (pp. 56., képpel).; Kovács András: A humanista plébános, az asztrológus fõbíró és a fejedelmi diplomata háza. = Korunk. 3. 17. 2006. 10. sz. pp. 11-21. (szöveggel). (Xántus János, 1980.; Sigmund Tamás, 1983. 1984.; Kocsis Antal, 1985.; Kovács András, 2003.; Szenkovits Ferenc, 2004.; Keszthelyi Sándor, 2004.) Kolozsvár (Kolozs) Cluj-Napoca (Cluj) A belvárostól északnyugatra levõ Rosetti u. 19. számú épület (Strada C. A. Rosetti nr. 19.) Pávai György tanár lakóháza. 1977-ben épült. A ház déli falán napóra van. A napóra kõlapba karcolt és festett. Két félkörív között sorakoznak a római óraszámok: VI-XII-VI. Árnyékvetõje ferde szögben áll. A napóra felett színes sugaras napkorong van. A napóra alatt 1977-es évszám jelöli az épület és a napóra készítésének évét. A tulajdonos által készített napórától balra, egy álló http://napora.mcse.hu - MCSE Napóra Szakcsoport

Powered by Mambo

Generated: 18 September, 2016, 11:55

téglalapban egy 29-es szám, egy Kos-ábrázolás és egy 27-es szám van. Ez rejti Pávai György születési idejét: 1929. március 27-ét. (Sigmund Tamás, 1984.). Kolozsvár (Kolozs) Cluj-Napoca (Cluj) A Kolozsvári Botanikus Kert 14 hektáron terül el, benne több mint 10000 növény él, a föld minden tájáról. Mikó Imre a 19. század végén adományozta az Erdélyi Múzeum Egyletnek a területet és a 20. század elején Richter Aladár vezetésével mûködött a Füvészkert. 1920-tól Alexandru Borza professzor igazgatása alatt fejlõdött ki a botanikus kert, mai elnevezését is róla kapta (Gradina Botanica "Alexandru Borza"). Jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetemhez tartozó intézmény. A belvárostól délre van, bejáratának címe: Republicii (korábban: Majális) utca 42. Déli szomszédságában van a kolozsvári BabesBolyai Egyetemi Csillagvizsgáló. A kertben egy 1 tonnás, durván megmunkált, hasáb alakú régi kõtömb áll. A hasáb felsõ részére egy fényesre csiszolt gránit kõlapot helyeztek vízszintesen (ez a kolozsvári SC Granimar SRL jóvoltából készült). Ennek közepére került vízszintesen az a nyolcszögletû rézlap, amely a horizontális napóra számlapja. A rézlapot a kõlaphoz 8 rézcsavar rögzíti. Precízen szerkesztett koncentrikus köröket véstek a számlapba, szám szerint 11-et. Legbelül az égtájak, kívül az órabeosztások sorakoznak, de a félórás és negyedórás beosztások is jelölve vannak. Római óraszámok: VI-XII-VII. A déli irány felé egy idõegyenleti grafikont véstek, ennek felirata: "ECUATIA TIMPULUI". A számlap közepén helyezték el a ferde réz árnyékvetõt, amelynek éle az északi pólusra irányul és ezt a dõlésszöget egy íves támaszték rögzíti. Az árnyékvetõtõl a 12 óra felé egy csík irányul, rajta angol nyelvû felirat: "SOLAR NOON" ez jelöli a napórai delet. Az északi peremnél felirat: "2009 - ANUL MONDIAL AL ASTRONOMIEI". A déli peremnél felirat: "Sponsor CLUBUL ROTARY SAMUS CLUJ-NAPOCA". Középen felirat: "CLUJ-NAPOCA 46 45' 47" N 23 35' 07" E". A sárgaréz napórát az angliai Merlin Design cég (Bristol) készítette. A nyugati irány felé két kis magyarázó tábla van ezekkel a feliratokkal: "CADRAN SOLAR" és "Universitatea "BABES-BOLYAI" 1919-2009 Profesorii de fizica din Judetul Cluj". A táblákat a kolozsvári Pretext cég alkotta. A kõtömb déli oldalának függõleges síkján egy másik, egy vertikális napóra is van. Árnyékvetõje hiányzik. Számlapja félkör alakú. Középen egy napkorongból sugárzanak szét az óravonalak, amelyek a félkör külsõ ívén sorakoznak, Római óraszámozása van: VI-XII-XVIII. Az új napóra a kolozsvári fizikatanárok kezdeményezésére és a helyi Rotary Klub támogatásával 2009-ben, a Csillagászat Nemzetközi Évében, annak mintegy lezárásaként kapott helyet a botanikus kertben. Avatása a téli napfordulóhoz és a karácsonyhoz közel esõ napon: 2009. december 18-án volt. A napórát annak tiszteletére leplezték le, hogy 400 éve fordította távcsövét az ég felé Galileo Galilei, hogy 90 éve alapították a Babes-Bolyai Egyetemet és hogy 40 év telt el az Apollo-program elsõ holdraszállása óta. (Csillik Iharka, 2010.; Csukás Mátyás, 2010.) Kóstelek (Csík) Cosnea (Bacau)A falu korábban Csíkszépvíz (Csík) Frumaosa (Harghita) része volt közigazgatóságilag, 1952-tõl Ágas (Bákó) Agas (Bacau) településhez csatolták. A kósteleki római katolikus templom a 19. század végén épült, azóta többször javították. A templom déli falán napóra van, a földtõl 2-4 méterre. Az árnyékvetõ pálca pólusra mutató. Az óraszámok arab számokkal vannak: 9-12-4. Keresztben három vonal: a felsõ ív a téli napfordulókor, a középsõ egyenes a napéjegyenlõségekkor, az alsó ív a nyári napfordulókor mutatja a Nap napi menetét. A napórát az állatövi csillagképek jelei veszik körbe. Az 1972-es évszám a készítés idejét, az SB jelölés a napóra tervezõjének és készítõjének nevét - Sebestyén Benjamint jelzi. (Xántus János, 1980.; Bíró József, 1985.) Magyargyerõmonostor (Kolozs) Manastireni (Cluj)A település templomát 1196-ban kezdték építeni. 1250 körül újjáépült. A Gyerõ (Gyerõffy) család nemzetiségi monostortemplomaként kezdetben a ciszterci, majd a bencés rend apátsági temploma volt. 1330-tól önálló plébániatemplom lett. 1442-ben új hajót és szentélyt építettek gótikus stílusban. Eleinte két nyugati tornya volt, de statikai okból egyiket lebontották, így ma csak egyetlen 40 méter magasságú tornyát láthatjuk négy kis fiatoronnyal. A templomot várfallal körítették. A 16. században a falu és a templom reformátussá lett. Belül festett fakazetták és kék-fehér varottasok díszítik a templomot. Egy napórát láthatunk a déli falon 6 méter magasban. Egy negyedkörcikk alakú területben futnak sugárirányban az óravonalak, 8-12-5 arab óraszámozással, köztük félórás osztásokkal. A kör külsõ sugara 1,2 méteres. Az árnyékvetõ (nem helyesen) vízszintes helyzetû. Itt korábban egy félköríves napóra volt. Újrakészítése 1980 körül úgy történt, hogy a frissen festett fal mellé épített állványra egy napsütéses napon felkapaszkodott minden egész órában a lelkész és odajelölte a pálca árnyékának helyzetét. A napóra körül bájos, érdekes és igen régi szobrokat láthatunk falfülkékbe helyezve. A napórától balra Szent György és a sárkány, alatta két fekvõ oroszlán, a napórától jobbra a két kígyót szoptató, vastag hajfonatú, madártestû nõi alak, a "Madárleány" van. A szobrok a tatárjárás elõtti templomból valók és 1936 óta láthatók itt. Irodalom: Dercsényi Dezsõ: Románkori építészet Magyarországon. Budapest, 1972. 94. kép.; Antos Árpád: Barangolások Erdélyben. 20. = Hetedhéthatár 8. 2004. aug. 6. 16. sz. p. 12. (szöveg).; Rezsabek Nándor: Napórák árnyékában. = Stáció 3. 2008. aug-szept. 4. sz. p. 25. (kép) (Xántus János, 1980.; Spányi Péter, 1981.; Keszthelyi Sándor, 2010.) Magyarigen (AlsóFehér) Ighiu (Alba)A gótikus eredetû református templomát 1781-1783-ban késõbarokk stílusban újjáépítették. A templomon napóra van. A templom is és a napóra is rossz állapotú. (Pop Péter, 2002.)Maroscsesztve (Alsó-Fehér) Cisteiu de Mures (Alba) A Mikes-kastély a 19. században, klasszicista stílusban épült. A kastély délnyugati falán napóra van. A fekvõ téglalap alakú mezõben van a számlap a vakolt, simított, fehérre festett felületen. Római óraszámozása két körív között sorakozik. Egyes vakolatrészek leválása a számsort és az óravonalakat megbontotta. Az árnyékvetõ fémrúdja az égi pólus felé mutat. A pálca felsõ részét sugaras napkorong veszi körül. (Pop Péter, 1985., 1986.)Máramarossziget (Máramaros) Sighetu Marmatiei (Maramures) A fõtéri római katolikus templom fõbejárata felett napóra van. Címe: Piaþa Libertãþii nr. 15-19. A barokk stílusú piarista templom 1730-ban épült. A templom kapuja felett és egy ablaka alatt egy fekvõ kosáríves mezõben van a napóra. Barokkos szalagdíszben vannak a római számok: VI-XII-VI. A pálca egy sugarakkal övezett háromszögbe (isten-szeme motívum) van helyezve. (Lakatos Lajos, 1985.; Várady Zsolt, 1987.). Képe alább van. Nagygalambfalva (Udvarhely) Porumbenii Mari (Hargitha) A falu közepén, dombon álló református templomának mai címe: Templomszeg utca 180. szám. A templom 13-14. századi eredetû. A 14-15. században gótikusan átépítették. Erõdített kerítõfal övezi. A négyemeletes templomtorony alsó része keskeny, lõrésszerû nyílásokkal és támpillérekkel van ellátva. A torony déli oldalának közepén napóra van. Egyszerû, két félkörív közötti IX-XII-IV római óraszámozás. A napóra a vakolt és fehérre meszelt felületre van festve. Középen egy körbe illesztett árnyékvetõ, amely (helytelenül) vízszintesen áll. http://napora.mcse.hu - MCSE Napóra Szakcsoport

Powered by Mambo

Generated: 18 September, 2016, 11:55

Irodalom: Kováts J. István szerk.: Magyar református templomok. 2. köt. Budapest, 1942. Athenaeum Kiadó (képpel). (Kováts J. István, 1942.; Keszthelyi Sándor, 1983.; Varga András, 1984.; Fazakas Enikõ, 1984.; Elekes Pál, 1985.; Bíró József, 1986.) Nagygalambfalva (Udvarhely) Porumbenii Mari (Hargitha) A falu másik, román ortodox temploma a 412. házszám alatt található. Ez 1787-ben készült el és Szent Miklós tiszteletére szentelték. Alacsony kõfal övezi. Ennek a templomnak a déli falán napóra van körülbelül 4 m magasban. A vakolatra festett napóra 7-12-7 arab óraszámozású. Az óraszámokon sugarasan áthaladó óravonalak vannak, melyek egy negyed körívet alkotnak. Középen egy árnyékvetõ, amely (helytelenül) vízszintesen áll. A napóra a fõút mellett van, az utcáról jól látható. (Varga András, 1985.; Fazakas Enikõ, 1985.; Bíró József, 1987.) Nagykároly (Szatmár) Carei (Satu Mare) A város egyik középiskolájának földrajzi gyakorlókertjében egy horizontális napóra van. Egy nagy virágágyás közepén fekszik a földön. Kör alakú, X-XII-III római óraszámozású, az árnyékvetõje éle pólusra mutató. Benedek Zoltán tanár tervezte és készíttette 1960 elõtt. A földrajzi gyakorlókertben más eszközöket is elhelyeztek a tanítás szolgálatára, például a napórától északra egy gnómont. Irodalom: Benedek Zoltán: A földrajzi gyakorlótér a gyakorlati földrajzoktatás fontos segédeszköze. = Földrajz Tanítása 1960. 5. sz. pp. 29-31. (rajzzal); Tóth Aurél: A földrajzi gyakorlótér. Budapest, 1974. Tankönyvkiadó. p. 4., 14-15. (rajzzal). (Keszthelyi Sándor, 1992.) Nagykend (Kis-Küküllõ) Chendu Mare (Mures) A református templom déli falán napóra van, a déli ajtótól jobbra, a templomhajó jobb felsõ sarkában. Két kör között sorakoznak a római számok: VII-XII-V, az oda vezetõ óravonalakkal. Az árnyékvetõ pólusra mutat. A templom (elõzmények után) az 1790-es bõvítéssel nyerte mai alakját. (Várady József, 1984.) Nagyszeben (Szeben) Sibiu (Sibiu) A történelmi belváros közepén (Piata Huet) álló középkori (12. századi elõzmények után 1424 és 1520 között épült háromhajós gótikus stílusú) evangélikus székesegyház négyzetes tornyának falán napóra volt, amelynek számjegyei és vonalai talán még ma is látszanak. A hétszintes torony magassága 73,34 méter. 1488-ban készült el. Az 1561-ben készített napóra igen precíz volt, nemcsak óraosztásai voltak, hanem a hónapok és az állatövi csillagképek leolvasására is alkalmas volt. Többször renoválták, de idõvel a toronyra helyezett mechanikus óraszerkezetek vették át szerepét. "a szél, a víz, a hó alaposan megviselte, bár számjegyei, vonalai még jól leolvashatók" - közlik 1980-ban. (Hunfalvy János - Rohbock Lajos, 1864.; Johann Wolf, 1883.; Forster Gyula - Gerecze Péter, 1906.; Binder Pál, 1980.; Xántus János, 1980.) Odvas (Arad) Odvos (Arad) A falu nyugati szélén, a fõút északi oldalán álló Konopi-kastély a 19. század elején épült klasszicista stílusban. A kastélytól nyugatra, a parkban, egy templom méretû kápolna áll. Ennek déli falán az ajtó felett napóra van. A vakolt fal sárgára van festve és ezen fekete római óraszámok sorakoznak negyedkörívesen: VIII-XII-V. Az épület és a napóra is kopott. Az árnyékvetõ rúd helyesen áll. (Keszthelyi Sándor, 2010.)Pókakeresztúr (Maros-Torda) Pacureni (Mures) A településen (valahol) napóra van. 1984-ben látható és fényképezhetõ volt. (Pakó György, 1984.) Resicabánya (Krassó-Szörény) Resita (Caras-Severin) A Kemence utca 13. szám alatt (Str. Furnalelor nr. 13.) egy kétszintes mûemléképület áll. A 19. század végén épült és valamikor ebben mûködött a neves Pittner Iskola. Az utóbbi évtizedekben nem oktatási intézménynek, hanem szociális lakásoknak ad helyet. Az épület udvari, déli falán napóra van. Egy kör alakú mezõben van a számlap 100-110 fokos ívben. A 12-es óravonal van csak függõlegesen húzva, attól balra 4, jobbra 5 óraosztás van. Az egészórás osztáson belül félórás, még beljebb negyedórás a beosztás. A napóra árnyékvetõje hiányzik, de helyét lyuk jelzi a kör közepétõl kissé feljebb. (Keszthelyi Sándor, 2010.). Segesvár (Nagy-Küküllõ) Sighisoara (Mures) Napóra van a segesvári selyemszövöde délnyugati falán. Egy körbe helyezett, pólusra mutató árnyékvetõvel és körbefutó római számozással. A napóra fényképe megjelent az „Elõre” címû napilap 1988. máj. 6-i számában. (Bíró József, 1988.) Szamosújvár (Szolnok-Doboka) Gherla (Cluj). Az örmény szertartású katolikus fõtemplom barokk stílusban épült 1748 és 1759 között. Mai címe: Strada Stefan cel Mare, nr. 5. A templom magas tornyával átellenes oldalon, a félköríves szentély déli oldalán: egy napóra van. Egy függõlegesen húzódó és kiemelkedõ falmezõ szélességét foglalja el. 4-5 méter magasban van. A napóra számlapja egy 1,2 méter széles és 1 méter magas lap, amelyre karcolták a sugarasan szétfutó óravonalakat és a félórás vonalakat is. A külsõ sávban vannak az egész órák számozva, arab számokkal: 6-12-6. A napórának helyesen, pólusra mutatóan állt az árnyékvetõje, egy alsó kitámasztóval. Mindkettõt csonkították, ezért a kitámasztás szerep nélkül maradt, és a pálca vízszintesen helytelen lett. (Xántus János, 1980.; Várady József, 1984.; Sigmund Tamás, 1985.)Szamosújvár (Szolnok-Doboka) Gherla (Cluj) Sebestyén Benjamin lakóházának déli falán egy precízen szerkesztett napóra van egy kör alakú mezõben. A számlap óravonalai arab számozásúak. Egy felsõ íves vonal a téli napfordulókor, egy középsõ egyenes vonal a napéjegyenlõségekkor, egy alsó íves vonal a nyári napfordulókor mutatja a Nap aznapi útját. Körben az állatövi csillagképek jelzései. Az árnyékvetõ a pólusra mutat. A pálca alatt két felirat: SB (Sebestyén Benjamint, a készítõ nevét jelöli) és 1976. 5. 7. (a készítés évét, hónapját és napját jelzi). (Xántus János, 1980.) Szászrégen (Maros-Torda) Reghin (Mures) A középkorban, 1330-ban Mária tiszteletére épült, utóbb evangélikus templom déli falán napóra van. A templom címe: Strada Calarasi Nr. 1. A napóra a keresztház két gótikus stílusú ablaka közötti támpillér déli oldalán van. Félmagasan, a támpillér beugrásának párkánya alatti részt foglalja el. A napóra 7-12-3 arab számozású (a 4-es szám helye rongált), 1630-as évszámmal ellátott, vaspálcája (hibásan) vízszintes. A napóra a faragott kõre van festve, fekete festékkel. A pálca biztosan nem eredeti, a számlap is változhatott a késõbbi felújítások során. (Bíró József, 1987.) Székelyderzs (Udvarhely) Darjiu (Harghita) A falu középkori temploma a 13-14. században és a 15-16. század fordulóján épült két szakaszban. Benn a templomban a Szent László mondakört ábrázoló középkori falfestmények vannak 1419-bõl. Az unitárius templomot erõs erõdfallal és bástyákkal vették körül 1605 után. Napóra van a délnyugati sarokbástya külsõ, bejárattól jobbra esõ, déli falán. A napóra 6-12-6 arab számsora két félkörív között van. Jelenlegi árnyékvetõje (hibásan) vízszintesen áll. Van a fal szegletén egy 1622-es évszám (A. D. 1622.), de annak nincs a napórához köze, mert sokkal lejjebb és balra van. Az évszám kõbe vésett, míg a napóra egy levakolt és fehérre meszelt felületre van festve. (Dávid László, 1981.; Szász Mária, 1982.; Kenderesi Alajos, 1983.; Köllõ József, 1985.; Bíró József, 1985.; Elekes Pál, 1985., 1986.). Képe alább van. Székelyudvarhely (Udvarhely) Odorheiu Secuiesc (Harghita) A fõtértõl délre, a Szent Miklós-hegyen álló, mai alakját 17871793-ig elnyert római katolikus plébániatemplom (címe: Budai Nagy Antal utca 34-36 sz.) közelében napórák vannak. A templom mellett, annak bejáratától balra fekszik az 1651 táján épült esperesi lak (korábban a jezsuiták rendháza). http://napora.mcse.hu - MCSE Napóra Szakcsoport

Powered by Mambo

Generated: 18 September, 2016, 11:55

Utóbbinak a templom felé esõ és a túloldali falain egy-egy régi és szép fali napóra van az emeleti ablakok között. A pontosan szerkesztett, vakolatra festett napórák közül az egyik a keleti, másik a nyugati falon van. A templom felé esõ, nyugati napórás fal szemlélését fák lombjai nehezítik. A túloldali, keleti fal az északkeleti gazdasági bejáraton belépve akadálytalanul fényképezhetõ. A napórák egyszerre készülhettek és azonos tervezõ és kivitelezõ kezének munkái. A pálca végén lévõ gomb veti az árnyékot a falra. 5-6 méter magasan vannak és 2,5 x 3,5 méter méretûek. A számlapon nagyjából függõlegesen az óraosztások vannak, római számozással, a félórákat is jelezve. A délelõtti V-XI-ig, a délutáni I-VII-ig kapott óraszámokat. Az óraosztásokra nagyjából merõleges három vonal: a téli napforduló, a napéjegyenlõség és a nyári napforduló idején mutatja a Nap árnyékának vonulását. Belül egyes állatövi csillagképek jelzései. Kívül díszes szalagok között feliratok latinul és magyarul. A szöveg egyes betûi színesre vannak festve, melyek latin számokként értelmezve és összeadva évszámokat (1689., 1728., 1832.) jelentenek. (Mátéffy Béla, 1980.; Xántus János, 1980.; Elekes Pál, 1984., 1985.; Bíró József, 1985., 1986.; Nemes Gyõzõ, 1985.; Varga András, 1985.; Fazakas Enikõ, 1985.; Keszthelyi Sándor, 2010.) Székelyudvarhely (Udvarhely) Odorheiu Secuiesc (Harghita) A fõtér nyugati oldalán, a volt református kollégium, utóbb Pedagógiai Szaklíceum, ma Benedek Elek Tanítóképzõ épületén napóra van a délkelet felé nézõ oldalon. Az utcáról nem látható, de az iskola fõbejáratáig és balra haladva könnyen észrevehetõ. A napóra magasan, a tetõzet oromfalának trapéz alakú díszes mezõjétõl lefelé és balra van egy fekvõ téglalapban. A negyedik szint magasságában van, mérete: 3,5 x 2,5 méteres. Sugaras Nap-arcból kinyúló (vízszintes) pálca alatt körívesen elhelyezett római számok: IV-XII-III. A napórától balra 1911-es jobbra 1912-es évszám. Ezek jelzik az épületrésznek az 1911-1912-es tanévben befejezett építkezését, habár a végleges avatás 1913. szept. 10-én volt. Az épületet Magyar Vilmos építész tervezte. (Mátéffy Béla, 1980.; Xántus János, 1980.; Elekes Pál, 1984.; Várady József, 1984.; Bíró József, 1985.; Varga András, 1985.; Fazakas Enikõ, 1985.; Nemes Gyõzõ, 1985.; Keszthelyi Sándor, 2010.) Szilágynagyfalu (Szilágy) Nusfalau (Salaj) A település református temploma 1450 és 1480 között épült. Címe: Petõfi Sándor u. 19. Falán napóra van. (Szentes B. Lajos, 1985.) Torda (Torda-Aranyos) Turda (Cluj)A Tordán belüli Újtorda várfallal övezett református templomának szép gótikus hajója és szentélye van. Egységes formáját az 1500-as évek elején kapta (a szentély egyik támpillérén egy 1504-es évszám olvasható). Nyugati tornyának alsó kétharmad része ugyancsak gótikus. A torony felsõ része és sisakja barokk kori, 1782-es. A torony déli falán, a toronyórától és a harangablaktól balra: egy napóra van. Négyzet alakú mezõben foglal helyet a számlap. A sugarasan szétfutó óravonalak végén, a külsõ keretben vannak az óraszámok. Az árnyékvetõ pálca (helytelenül) vízszintesen áll. A templom mai címe: Strada Basarabiei nr. 10. Irodalom: Orbán Balázs: Torda város és környéke. Budapest, 1889. p. 370. (rajzzal); hasonmás kiadás, Budapest, 1984. Helikon Kiadó. (Várady József, 1984.) Tövis (AlsóFehér) Teius (Alba) A Gyulafehérvár-Nagyenyed fõút kettészeli a települést, amelynek két középkori gótikus stílusú temploma van. A fõúttól keletre álló református templomon (Strada Clujului nr. 17.) nincs napóra. A fõúttól nyugatra lévõ katolikus templomon viszont találunk napórát. Ez a Hunyadi János utcában van (Str. Iancu de Hunedoara nr. 30.). Itt állt egy 13. századi román stílusú templom. Ezt az 1442-es marosszentimrei csata emlékére újjáépítette Hunyadi János, így 1449-re elnyerte ma is látható gótikus alakját. 1455 decemberében még maga Kapisztrán Szent János is járt itt. A templom északi falához kolostort is építettek az obszerváns ferenceseknek. 1556-ban a ferenceseknek el kellet hagyni Tövist. 1603-ben az elhagyott templom és a kolostor romossá vált. 1701-ben újjáépült a templom. 1703-tól a kolostort pálosok gondjaira bízták, amelyek rendjük feloszlatásáig használtak. A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplom déli falának jobb oldalán régi napórát láthatunk: nem is egy, hanem egymástól 3 méterre - két napóra van itt, az egymással szomszédos gótikus támpilléreken! A balra lévõ napóra alsó széle 1,8 méter magasan van. A támpillér 64 centiméteres szélességével azonos szélességû és 60 centiméter magasságú. Csaknem négyzet alakú. A számlap vékony karcolásokkal, finom vonásokkal van a kõtömb oldalára vésve. Külsõ keretek között sorakoznak a középkori stílusú arab számok: 6-7-8-9-10-11-12-1-2-3-4-5-6. Az óravonalak jelölve a felsõ középpont felé összetartóan. A napórán évszám vagy felirat nincs, és nem is volt. A jobbra lévõ napóra alsó széle 2 méter magasan van. A támpillér 64 centiméteres szélességével azonos szélességû és 52 centiméter magasságú. Fekvõ téglalap alakú. A számlap vastagabb vésésekkel, mélyebben van a kõtömb oldalára készítve. Külsõ keretek között sorakoznak a középkori stílusú arab számok: 8-9-10-11-12-1-2-3. A 8-as elõtti és a 3-as utáni számoknak is megvan a helyük, de ha voltak is, mára nagyon gyengévé koptak. Az óravonalaknak csak a keretben lévõ szakasza jelölt. A napóra közepén egy évszám van, a régi számokból nagyon valószínû az 1.5.3.5 olvasható ki. Ez jelentheti a napóra 1535-ös készítési idejét. A napóra felsõ részére egy feliratot véstek. A 8-10 betûbõl álló írás nem értelmezhetõ. Valószínûleg latin nagybetûk alkotják. A balra esõ támpillér külsõ oldala a templom déli falával párhuzamos. A jobbra esõ támpillér már a sokszögzáródású szentély beforduló oldalán van, így ennek külsõ oldala 32 fokkal eltér a templom déli falától. Mindkét napóra eredeti árnyékvetõje hiányzik. A helyükre tett és cementhabarccsal rögzített vékony (3 milliméter átmérõjû) drótok csak jelzésértékûek, azokat bárki tetszés szerinti irányba görbítheti. (Szabó Béla, 1980.; Xántus János, 1980.; Pop Péter, 1984.; Keszthelyi Sándor, 2010.). Újradna (Beszterce-Naszód) Sant (BistritaNasaud)Az 1903-tól 1906-ig épült román ortodox templom három tornyos, két kisebb között egy magasabb tornya van. A középsõ torony déli homlokzatán, a bejárat felett napóra van. Egy kör alakú bemélyedésben van a számlap. Csak három arab számozása van: 9, 12, 3. A napóra árnyékvetõje ferde. A templom újrafestéseikor a napóra is felújításra kerül. (Keresztes László, 1980.; Xántus János, 1980.) Vajnafalva (Háromszék) Voinesti (Covasna) A Kovásznával összeépült településben van a régi ortodox román templom, a Kovásznától távolabbi, felsõ részen. Címe. CovasnaVoinesti, Strada Eminescu Mihai nr. 17. A templom 1793-ban épült Szent Miklós tiszteletére. Tornyának déli oldalán napóra van a tetõgerinc magasságában. A világosra meszelt falra festett. Kettõs félkörív között egészórás és félórás osztások. A külsõ ívén vannak a római számok: VI-XII-VI. Az árnyékvetõ rúd ferde. (Xántus János, 1980.; Bíró József, 1983.; Klotz József, 1985.) Várhely (Hunyad) Sarmizegetusa (Hunedoara) A rómaiak Dacia Kr. u. 106-ban történt meghódítása után a területén építették fel a tartományi fõvárost. Ez Traianus császár neve után latinul az Ulpia Traiana vagy a Colonia Dacica, illetve dák nyelven a Sarmizegetusa nevet kapta. A rómaiak uralma 165 éven át tartott. http://napora.mcse.hu - MCSE Napóra Szakcsoport

Powered by Mambo

Generated: 18 September, 2016, 11:55

A gazdag város a rómaiak Kr. u. 271-ben történt kivonulása után a népvándorlás viharainak esett áldozatul. Jóval késõbb, a középkorban - a Hátszegtõl 17 kilométerre délnyugatra fekvõ község - a Várhely (Gredistye) néven települt újjá. A rommezõ ismert volt a történetírók elõtt. Innen már Hunyadi János és Bethlen Gábor is vitt kõemlékeket palotáiba. A falu határában, a hegyoldalban tárták fel a római város romjait a 19. század elejétõl kezdve. A rommezõ egy 600 x 540 méteres területen van, benne fórummal, amfiteátrummal. Az itt talált régészeti tárgyakat egy múzeumban mutatják be, amely az út túloldalán, a falu végén található. A múzeumban egy kõ napóra látható. A kiállított tárgy az eredeti napórának egy kis (25-30 %-nyi) töredéke, amelyet a restaurátorok teljessé kiegészítettek. A napóra szkáfosz típusú, amelyet az ókorban a görögök alapján a rómaiak alkalmaztak, és amely a Római Birodalomban elterjedt volt - habár Pannonia tartományban nem került elõ ilyen és Dácia tartományban is csak ez az egyetlen eredeti példány. A napóra alakja negyed gömb (a gömböt a középpontján egy ferde síkkal és egy arra merõleges síkkal lemetszették). Átmérõje 30 centiméter. A gömb homorú belsõ részébe vannak bekarcolva az óravonalak. Délelõtt 6 és délután 6 szektora van, azaz 12 órán át mutathatta az idõt. Óraszámozása nincs. Az óravonalakra merõlegesen karcolt vonalak a napéjegyenlõségekkor és a napfordulókkor mutatták a Nap égi útját. A ferde kis árnyékvetõ pálca, amely felsõ ív közepében van: nem eredeti. A napóra kis kõtalapzaton áll. (Puskás Katalin, 1993.; Bartha Lajos, 1994.) Vice (Beszterce-Naszód) Vita (Bistrita-Nasaud) Az Apanagyfaluhoz tartozó településen valahol napóra van. 1980 elõtt látták, írtak róla. (Xántus János, 1980.) Vízakna (AlsóFehér) Ocna Sibiului (Sibiu). Napóra az Eminescu utca 10. számú ház déli falán. A kétszintes épület 1910-ben épült fürdõháznak. Késõbb állami lakásokat helyeztek el benne. A napóra árnyékvetõje egy nagy sugaras napkorongban van. Alatta egy lándzsára tekert szalagon negyedkörívben római számozás, V-XII-IV. (Várady József, 1984.) Zágon (Háromszék) Zagon (Covasna) A Mikes-kastély barokk stílusban épült. 1690-tõl a Szentkereszty-családé lett. Napjainkban egészségügyi rendelõ, orvosi lakás és szülészeti otthon mûködik benne. A kastély délnyugati falán napóra található. Két ablak között van. A római számozása (IX-XII-VIII) félkörívet alkot. Az 1960-as években végezett felújításkor a homlokzattal együtt a napóra számlapját is lefestették. Csak a ferde árnyékvetõ pálca maradt. Az idõ múlásával a festék megkopott és lassan újra elõtûntek a napóra óraszámai. (Kónya Ádám, 1958.; Xántus János, 1980.; Klotz Alajos, 1985.) A napórák sorsa az, hogy valaki, valamikor elkészíti és bizonyos ideig mutatja az idõt, persze a napfényes idõk alatt - de jöhetnek borongósabb idõszakok, amelyek alatt a napóra megkopik, elenyészik, eltûnik. Ha nem kerül elbontásra maga az egész épület, akkor esetleg ott lapulhat napóránk az újabb vakolat vagy festés alatt és valamikor újra elõtûnhet. Ahogy egy renoválás végzete lehet a napórának, úgy fel is tárhatja régi szépségét. Újra festhetik, talán éppen régi rajzaink, mai fényképeink segítségével. Ne felejtsük el hát régi napóráinkat sem! Emlékezzünk legalább reájuk, itt ezen a helyen is! Az Erdélyben - nagy valószínûséggel - ma már nem látható, de valamikor létezett, rögzített napórák következnek az alábbiakban: Alsócsernáton (Háromszék) Cernatul de Jos (Covasna) A Felszegen volt Damokos Mihály kúriája. A gazdasági épület oromfalán napóra volt. 1949-ben az épületet elbontották és ezzel együtt a napóra is megszûnt. (Haszmann Pál, 1984.; Várady József, 1984.) Alsórákos (Nagy-Küküllõ) Racosul de Jos (Brasov) A Sükösd György által 1624-ben épített négy saroktornyos reneszánsz várkastélyt 1700 körül Bethlen Sámuel átépítette. Fehér János (Az alsórákosi Bethlen-kastély. = Korunk 2005. dec. számának tanulmányában) ismerteti a kastély 1698-as összeírását. Akkor a déli kapubejáró fölött emelkedõ, öt szintes, kõbõl és téglából épített négyszögletû toronyról azt írják:. „A toronyban található „mint egy mázsányit nyomó harang” és más „kisded harangocska” a „nagy ütõ órával” együtt az idõ mérésére szolgál, és hogy ez minél pontosabb legyen, a torony déli homlokzatán található feliratos, címeres faragvány mellett a „kõfalra vagyon quadrangulariter párkányoson, feketén festve egy fél circulusú Árnyék-Óra, vas mánussával együtt”.” Azaz a torony déli homlokzatán egy fekete festékkel festett félköríves napóra volt, vas árnyékvetõvel, és ez a torony mechanikus órájának pontosítására szolgált. 1918-tól a kastély romos állapotba került. A napóra sem létezett már. 1992-tõl felújítási munkák kezdõdtek a romos épületegyüttesben, elsõk között az említett tornyot varázsolták újjá, de napóra nélkül. (Lõrinczi József, 1986; Keszthelyi Sándor, 2010.) Barcaújfalu (Brassó) Satu Nou (Brasov) Temploma 1462ben épült, késõbb többször átalakították, de gótikus támpilléres szentélye és csúcsíves ablakai ma is jelzik középkori eredetét. A település magyar lakói a hitújításkor az evangélikus vallást követték. Napóra volt festve az evangélikus templom déli oldalán 2-2,5 méter magasban. 1980 elõtt még látták. 1983-ban már csak egy kis rész maradt belõle, majd 1984-re az is eltûnt a vakolat leválások, javítások és lemeszelések által. (Kónya Ádám, 1980.; Xántus János, 1980.; Szász Csaba, 1983, 1984.) Bonchida (Kolozs) Bontida (Cluj) A falu fõ nevezetessége a Bánffyak hajdani kastélya, mely a 17. században épült késõ reneszánsz stílusban. A 18. században - barokk és részben rokokó stílusban - kibõvítették és nagy parkkal vették körül. Források szerint: „Erdélyben is megjelent és hódított a szentimentális parkstílus, … A bonchidai kertet gr. Bánffy József alakíttatta át. Hermann Sámuel mérnök év nélkül való, s László János 1831-ben rajzolt terve mutatja a parkon végzett átalakításokat. … A tervezõk valóban nagyszabásut alkottak, noha a parkban elhelyezendõ építmények csak részben valósultak meg. A tervmagyarázatok részletesen felsorolják a romantikus fõúri park rekvizitumait: halászkunyhó, emlékek, padok, magányosság temploma, gloriette, Pán-templom, kutak, pavillon, eremitage, botanikus kert, gyümölcsaszaló, méhészet, obeliszk, napóra díszítette volna a parkot. Ezeknek egyike-másika meg is valósult." A kastély és parkja 1944-ben pusztulást szenvedett. A romossá vált kastélyban és tönkrement parkjában nincs nyoma a valamikori napórának. Irodalom: Bíró József: A bonczhidai Bánffy Kastély. Cluj. 1935. Erdélyi Múzeum-Egyesület. p. 31. /Erdélyi Tudományos Füzetek. 75../; Rapaics Raymund: Magyar kertek. Budapest [1940.] p. 189. (Keszthelyi Sándor, 1984.; Sigmund Tamás, 1985.).Déva (Hunyad) Deva (Hunedoara) A várhegy déli tövében lévõ kastély a Nagy Udvarház (Magna Curia). 1582-es eredetû. Bethlen Gábor 1621-ben már elkezdte újjáépíteni, de csak a 18. század elejére készült el. 1882-tõl a Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat, 1938-tól a Hunyad megyei Múzeum rendezte be múzeumnak. Hosszú restaurálást követõen 2008-tól a "Dák és Római Civilizáció Múzeuma" nyílt meg a kastélyban. Címe: B-dul 1 Decembrie 1918 nr. 39. A barokk kastély falán napóra volt, de annak már nyoma veszett. A napóra milyenségérõl és sorsáról nincsenek adataink. http://napora.mcse.hu - MCSE Napóra Szakcsoport

Powered by Mambo

Generated: 18 September, 2016, 11:55

(Keszthelyi Sándor, 2010.) Enyedszentkirály (Alsó-Fehér) Sáncrai (Alba) A helyszín nem Marosszentkirály (MarosTorda) Sáncraiu de Mures (Mures) amely a Maros jobb partján van, Marosvásárhelytõl 3 kilométerre nyugatra hanem a régebben szintén Marosszentkirályként is emlegetett Enyedszentkirály, amely a Maros bal partján van, Nagyenyedtõl 3 kilométerre délkeletre. Itt a valamikori Bánffy-kastély a 18. században épült. Négyzetes alaprajzú, bástyákkal (tornyokkal) ellátott kastély volt, mellette gondosan kiépített kerttel. Egy 1744-es leírás a kertben, a ciprusfa mellett napórát, pontosabban „kõ árnyék-órát” említ. A napóra milyenségérõl és további sorsáról nincsenek adataink. Maga a kastélyépület már nem létezik. Az elbontott kastély helyén van a mai református lelkész lakása, parókiája. Címe: Strada Andrei Muresan nr. 62. Valószínûtlen, hogy itt megmaradt volna a napóra. Irodalom: B. Nagy Margit: Reneszánsz és barokk Erdélyben. Bukarest, 1970. Kriterion Kiadó. p. 57. (Keszthelyi Sándor, 1985.).Görgényszentimre (Maros-Torda) Gurghiu (Mures)A településen álló kastély elõdjét 1642-ben I. Rákóczi György építtette vadászkastélynak késõreneszánsz stílusban. Bornemissza János 1718-1734-ig a kastélyt barokk stílusban újraépítette. 1893-ban a magyar állam erdõõri szakiskolát létesített. Az erdészeti líceum 1970 óta már csak részben mûködik itt. A kastélyt körülvevõ dendrológiai park elõdjét szintén I. Rákóczi György létesítette. Az udvarház veteményeskertjét 1692-ben leírták, amely szerint "A napórához vezetõ déli ösvény mellé egy tábla vöröshagymát és egy tábla tárkonyt vetettek." Az 1697-ben készült leírás ugyanígy említi a napórát. Az 1820-1830-as években Bornemisza Lipót alakított ki angolkertet. A kerti napórára további adatunk nincsen. Valószínûtlen, hogy megmaradt volna. Irodalom: B. Nagy Margit: Reneszánsz és barokk Erdélyben. Bukarest, 1970. Kriterion Kiadó. (Keszthelyi Sándor, 1985.; Elekes Pál, 1987.)Görgényszentimre (Maros-Torda) Gurghiu (Mures)A településen álló kastély elõdjét 1642-ben I. Rákóczi György építtette vadászkastélynak késõreneszánsz stílusban. Bornemissza János 1718-1734-ig a kastélyt barokk stílusban újraépítette. 1893-ban a magyar állam erdõõri szakiskolát létesített. Az erdészeti líceum 1970 óta már csak részben mûködik itt. A kastély falára napóra volt festve. Az 1980-as évek elején a homlokzat felújításakor lefestették és a napórából csak az árnyékvetõ pálca helye maradt meg. (Bíró József, 1987.; Elekes Pál, 1987.) Gyergyóalfalu (Csík) Joseni (Harghita) A római katolikus, úgynevezett Magyar-templom a 833. házszámon található. A templom a 13. századból ered, a 15. században gótikus stílusban, majd 1766-ban barokk stílusban átépítették. 1930-ban restaurálták. A templom falán napóra volt. 1980-ban írják „a közelmúltban még látható volt egy napóra a ... templom falán, mielõtt áldozatul esett volna az egymást követõ renoválásoknak. Ma már csak nyomai fedezhetõk fel.” 1986-ban nyomai sem látszottak. Mai fényképeken viszont a templom tornyának déli falán, a tetõgerinc magasságában (a harangnyílás alatt, egy kis körablak felett) elõtûnik egy félköríves mezõ. Ez hasonló méretû, alakú és, elhelyezkedésû, mint a környék más napórája. (Xántus János, 1980.; Bíró József, 1986.; Elekes Pál, 1986.) Gyergyóalfalu (Csík) Joseni (Harghita) A román ortodox templom 1850-ben épült, Szent Mihály arkangyal tiszteletére. A templom déli falán napóra volt, a többszínû homlokzat bal oldali részén, az ajtótól balra esõ kiemelkedõ falmezõ közepén. 1984-ben már csak a negyedkörív két vonala látszott, az is gyengén. Az árnyékvetõ hiányzott, de a kör középpontjában lévõ lyuk jelezte helyét. Késõbb a templomot egységes fehér színnel újrafestették és a napóra eltûnt. (Pakó György, 1984.; Elekes Pál, 1984., 1987.; Bíró József, 1986.)Gyergyóremete (Csík) Remetea (Harghita) A település római katolikus temploma egy korábbi helyén 1771-ben épült barokk stílusban, Szent Lénárd tiszteletére. 1880 és 1894 között bõvítették. Tornya 47 méter magas, osztópárkányokkal öt egyenlõtlen részre tagolt. A templom tornyának oldalán napóra volt. A napóra a külsõ felújítások alatt tûnt el, 1984 után már nem látszott. (Pakó György, 1984.; Szabó Sándor, 1985.; Bíró József, 1986.) Hadad (Szilágy) Hodod (Satu Mare) Az 1761-tõl 1776-ig késõbarokk stílusban és téglalap alaprajzon épült Wesselényi-kastény a település közepén áll. Ma a polgármesteri hivatal mûködik benne. Említik, hogy a kastélyhoz 1805ben egy kolozsvári kõfaragó, név szerint Kocsárdi Mihály egy napórát készített. Az elvégzett munka után 1805. május 8-án egy nyugtát is kiállított 10 forint értékkel. A napóra milyenségérõl és további sorsáról nincsenek adataink. Valószínûtlen, hogy megmaradt volna. Irodalom: B. Nagy Margit: Reneszánsz és barokk Erdélyben. Bukarest, 1970. Kriterion Kiadó. p. 280., 281., 311. (Keszthelyi Sándor, 1985.). Kászonújfalu (Csík) Casinu Nou (Harghita) A falu római katolikus temploma 1792-ben épült és Szent Miklós tiszteletére szentelte fel Batthyány Ignác 1796-ban. A templomot kõfal övezte, amelynek déli oldalán lévõ kapuja fölé kis tornyot emeltek. A négyzetes alaprajzú torony déli falára, a bejárat fölé egy napórát készítettek. Félköríves, római óraszámozású volt. Ferde árnyékvetõjének volt egy alsó kitámasztója is. Az 1977. március 4-iki nagy földrengéskor a bejárati torony megrongálódott. A kapu középrészén egy nagy repedés keletkezett, éppen a napóra közepén. 1978-ban a kapuzatot helyreállították, de a napórát nem készítették újra el. Az árnyékvetõ vaselemeit a plébánián õrzik. (Bíró József, 1986.)Kereszténysziget (Szeben) Cristian (Sibiu) A település közepén álló 12-15. században épített evangélikus templomot magas erõdfal veszi körül, amelynek bejárata a délnyugati kapunál van (ma a keleti oldalról lehet látogatást tenni az erõdtemplomban). A kaput balra és jobbra egyegy torony védi. A jobb oldali (1580 körül emelt) nyolcszögletû torony falán, a torony eresze alatt két napóra volt egymás közelében. Egyik a délkeletre, másik délnyugatra nézett. Falra vakolt, fehérre festett, fekvõ téglalap alakú napórafelületek egy-egy pálcával. A napórák késõbb eltûntek, 1972-es képeken nincs már nyomuk, éppen úgy, mint a napjainkban készített fényképeken, vagy napjaink helyszíni bejárásán. (Wilhelm Pinder, 1934.; Ernst Zinner, 1964.; Heinrich Zillich, 1982.; Kenderesi Alajos, 1983.; Keszthelyi Sándor, 2010.) Kézdivásárhely (Háromszék) Targu Secuiesc (Covasna)Az Ady Endre u. 1. szám alatt álló egyemeletes lakóépületnek a keleti utcai homlokzaton öt, a déli udvari homlokzatán három ablaka volt. A déli homlokzat emeleti részén a második és a harmadik ablak között egy napóra volt. 1980-ban még „jól karbantartott napóraként” említik. Árnyékvetõje helyesen az északi pólusra mutatott, helyzetét két kitámasztó rudacska rögzítette. A számlap félkörívesen volt a falra festve, bár az óravonalak csak egy 120 fokos körcikkben helyezkedtek el. Két körív között voltak a római számok: VIII-XII-III. 1982 körül a napóra számlapját lemeszelték, de a vasrudakat változatlanul hagyták. A festékréteg kopásával 1985-re újra elõtûntek a napóra egyes óraszámai, így 1986-ban még vázlatrajz készülhetett a számlapról, habár a fényképeken már nem látszott semmi. Aztán 1987 tavaszán eljött a vég: a házat teljes egészében - napórával együtt - elbontották! Pár hónappal késõbb új ház építése kezdõdött a helyén. (Szabó András, 1980.; Xántus János, 1980.; Ötvös Barna, 1984.; Várady József, 1984.; http://napora.mcse.hu - MCSE Napóra Szakcsoport

Powered by Mambo

Generated: 18 September, 2016, 11:55

Klotz József, 1985.; Elekes Pál, 1986.; Bíró József, 1986.; Keszthelyi Sándor, 1987.) Kolozsvár (Kolozs) Cluj-Napoca (Cluj) A város fõterén álló római katolikus Szent Mihály templom helyén már a 13. században templom állt. A ma is látható háromhajós csarnoktemplom több mint száz évig épült, valószínûleg 1316-ben kezdõdött és még az 1450-es években sem fejezõdött be teljesen az építkezése. Tornyának építése húzódott el legtovább, az még Mátyás király korában sem volt kész. Végül a tervezett két torony közül csak az északit építették meg, annak a befejezését az 15111545 közötti idõszakra teszik. A torony az 1697-es tûzvészben elpusztult és csak 1742-1744 között építették újra barokk stílusban. Az újabb tornyot 1763-ban villámcsapás és földrengés károsította, ezért le kellett bontani. A jelenleg is látható 76 méteres tornya 1837-1859 között épült neogótikus stílusban. A templomot 1545-tõl a protestánsok, 1566-tól 1716-ig két év megszakítással az unitáriusok használták (1604–1605 között a jezsuiták birtokában volt). 1716-ban katonai erõvel elvették az unitáriusoktól és újra a katolikus egyházé lett. Az 1545 és 1697 között meglévõ templomtorony falán napóra volt, erre 1624-es egyházi és városi számadási adatok vannak. Akkor még unitárius templom volt, Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmé választásakor (1613. október 23-án) ebben a templomban tette le esküjét. 1624-ben egy képírót, azaz festõt alkalmaztak, aki a toronyra a fejedelem és az ország címerét díszesen megfestette, a kelet és nyugat felé esõ mechanikus óratáblákat újra festette, mutatóikat megaranyozta és "a fõtéri szentegyház tornyára a város a lakosok könyebbségeért árnyék órát készitettvén" leírással napórakészítési tevékenységét is ismertetik. A festõ nevét nem említik, a számadás szövegében csak "a németnek" vagy "a képíró németnek" írják. A félig magyar, félig szász Kolozsváron akkor egyházfi volt Nyilas Gáspár és Endres Hermann. A festõ attól kérte az éppen szükséges dolgok megszerzését, amelyiket megtalálta. Az egyházfiui számadás szerint "1624. júl. 30. a németnek, hogy az árnyék órát megírja, adtak peche olajra a festékbe 5 p., mindenféle festékre 48 p. … Aug. 4. Molnár Jánosnak, hogy … az árnyékóra körül az állást megcsinálta, 8 for. Aug. 10-n Molnár J. bevégezte az állást, melyen a manus körül való circulust írta a német, adtunk neki 50 pénzt. … Aug. 13. a képíró németnek 1 font fekete ónot, 10 p. miniumot, indit, pecse olajat, mind azt a festékbe…" - írják többek között az eredeti számadásukban az egyházfiak. A munkákat 1624. július 30-án kezdte, ám valószínûleg társai fejezhették be. Ennek oka az volt, hogy Bethlen Gábor nem itt, hanem Gyulafehérváron tartózkodott (éppen az ottani fejedelmi palotájának befejezõ munkálatai folytak) és 1624 szeptemberében "meghagyta a kolozsvári fõbírónak, hogy a német képírót is azonnal küldje le" hozzá. Amiatt, hogy Erdély fejedelme magához rendelte a napóra készítõ mestert: a kolozsvári munkák elszámolására csak 1624 decemberében került sor. Amint a templom történetébõl kiderül: sem a torony, sem a rajta lévõ napóra nem érte meg a 18-dik századot. Irodalom: Jakab Elek: Kolozsvár története. II. köt. (1540-1690.) Budapest, 1888. pp. 576-578. (Keszthelyi Sándor, 1985.) Kolozsvár (Kolozs) Cluj-Napoca (Cluj) A késõbbi 3-as líceum észak-déli irányban húzódó szárnyának egy Petõfi utcai bérház udvarára nézõ tûzfalán nagyméretû és díszes napóra volt. Az 1920-as években még látták. 1978-ban és 1980-ban már úgy említik a napórát, mint amit „késõbb a tûzfallal együtt lemeszeltek” vagy „évtizedekkel ezelõtt lemeszeltek”. Ezen líceum, sõt más líceumok falát is ellenõrizték késõbb, de a napóra nyomára többé nem bukkantak. Irodalom: Heinrich László: Az elsõ kolozsvári csillagda. Bukarest, 1978. Kriterion Kiadó. p. 67. (szöveg) (Heinrich László, 1978.; Xántus János, 1980.; Sigmund Tamás, 1983.; Kocsis Antal, 1985.) Kolozsvár (Kolozs) Cluj-Napoca (Cluj) A Iasilor utca egyik házán volt egy egyszerû napóra az 1930-as évek elején. 1980-ban írják: „amelyet azonban idõközben lekapartak”. 1985-ben is még emlékeztek rá: „lekaparták, leverték a falról nem is olyan régen” - de már semmiféle maradvány nem maradt. (Xántus János, 1980.; Sigmund Tamás, 1984.; Csomós Dénes, 1985.; Kocsis Antal, 1985.) Marosnagylak (Torda-Aranyos) Noslac (Alba) Az egyházközséget 1241-ben, a falut 1298-ban, a templomot 1301-ben már említik oklevelekben. Az õsi templom háromhajós volt két nyugati toronnyal. A gyulafehérvári káptalan birtoka volt a falu, így lehetett kéttornyos temploma. A két torony ma is áll, bár a két mellékhajót lebontották és a templom gótikus szentélyét is többször átépítették. A nem mindig szakszerû átalakítások után is több középkori (15. századi) építészeti részlete maradt meg. A hitújítás idején a falu lakói és templomuk reformátussá lettek. A református templom mai címe: Strada Scolii nr. 15. A templom déli falának támpillérén egy régi napóra volt. A napórát Orbán Balázs látta ("a hosszszentély déli oldalához támasztott külsõ oldaltámon"), fényképezte és 1871-ben megjelent könyvében rajzban közölte is annak kinézetét. Régi, középkori arab számok sorakoznak L-alakban. A függõleges részben: 7-8-9, a vízszintes részben folytatódik: 10-11-12-13. A napóra alatt egy másik kõtáblán négy régiesen írt arab szám: 1.5.5.9 - ez az 1559-as évszám valószínûleg a napóra elkészültét, vagy a templom egy átalakítási munkáját jelölte meg. A napóra 1920-ig látható volt. Az idõs helybeliek még az 1960-a években is meg tudták mutatni a napóra helyét. A késõbbi tatarozások után a napórának már csak gyenge nyomai látszódtak a mészréteg alatt. Utóbb ezek a nyomok is eltûntek. Napjainkban a község nagyrészt román lakosságú, a 181 fõt számláló református gyülekezet tervezi a templom szakszerû kutatását és restaurálását amennyiben majd anyagi lehetõségeik lehetõvé teszik azt. Irodalom: Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. V. köt. Aranyosszék. Pest, 1871. p. 83. (rajz).; Magyarország mûemlékei. Szerk.: Forster Gyula. Összeáll.: Gerecze Péter. 2. köt. Budapest, 1906. p. 907. (szöveg).; Szövérffy István: Õsi templom a Maros felett. = Üzenet folyóirat 1990. ápr. 10. p. 4. (szöveg). (Keszthelyi Sándor, 1983.; Pop Péter, 1984.; Szövérffy István, 1985.). Nagyszentmiklós (Torontál) Sannicolau Mare (Timis) Nagybecskerek, Torontál vármegye székhelye 1807. aug. 30-án leégett ezért szükségbõl Nagyszentmiklósra költözött a hivatal. Az ideiglenes megyeházát Schreyer Viktor ügyvédnek a Szegedi utcában lévõ házában rendezték be. A gyûlésterem és a hivatalok a nyugati nagyobb szárnyban (korábbi kaszárnyá épületben) voltak. Az alispán lakása a keleti kisebb épületben volt. Utóbbi épület utcai, déli homlokzatán napóra volt az emeleti két ablak között. Egy 1914-ben kiadott könyv fényképén látszik az álló téglalap alakú napóra világos mezõje, sejthetõ számozással, ferde pálcával. 1820-ban a megyeházi funkció itt megszûnt. Az 1840-es években a Dániel család lakta a házat. (Borovszky Samu, 1914.) Szatmárnémeti (Szatmár) Satu Mare (Satu Mare) A pozsonyi országgyûlés határozata el 1712-ben Szatmár és Németi egyesítését. Szatmárnémeti 1715-ben szabad királyi város lett. A város régi fõterén 1768-1772-ig felépítették a városházát. http://napora.mcse.hu - MCSE Napóra Szakcsoport

Powered by Mambo

Generated: 18 September, 2016, 11:55

Ezt „régi városháza”-ként említik, mert 1891-ben egy új városházát építettek más helyen, a püspöki palota mellett. 1901-re a régi városházát elbontották és a helyére épült 1901-1902-ben a Pannonia szálloda. Az új épületet Bálint Zoltán és Jámbor (Frommer) Lajos tervezte a magyaros szecesszió stílusában. A szép épület ma is áll, de a neve Dacia Hotel. Címe: Piata Libertatii Nr. 8. Szatmárnémeti történetérõl szóló könyvek említik, hogy 1814-ben „a városházára napórát szereltek”. Egy régi (az 1800-as évek végén, de 1901 elõtt készült) fényképen láthatóak a városháza déli homlokzatán a napóra nyomai. A napóra az épület szimmetriatengelyében, a kapubejáró feletti ablak felett, de a torony ablaksora alatt volt. Valószínûleg falra festett napóra volt, nagy méretû, nagyjából kör alakú. A számlapot övezõ szalagdísz felnyúlt az épület fõpárkányáig. Árnyékvetõje ekkor már hiányzott. Érdekes, hogy a napóra 1814-es készítését 9 évvel megelõzõen: 1805-ben a városháza tornyára toronyórát raktak. Így a napóra utólagos elhelyezése a mechanikus óra ellenõrzésére, pontosítására szolgálhatott. A régi városháza, tornya, toronyórája és napórája már a múlté. (Muhi Sándor, 2010.)Temesvár (Temes) Timisoara (Timis) Napóra volt 1860-ban a fõtér (Piata Libertatii, Szabadság tér) egyik épületének déli falán. A napórás ház a régi városházához csatlakozó császári és királyi hadbiztossági épülete volt. késõbb a Hermann cukrászda és patika mûködött benne. A háromszintes épület középsõ szintjén volt, egy falfülkében álló szobor alatt, két ablak között. A nagyméretû napóra két negyedkör ívében volt a számozás és a pálca a pólusra mutatott. Késõbb a házat egységes homlokzatúra átépítették. A napóra eltûnt, már 1941-ben sem látszott. A mûemlék épület ma is áll. (Hunfalvy János - Rohbock Lajos, 1860.; Schiff Béla, 1941, Pálfi Istvánné, 1986.; Keszthelyi Sándor, 1990.; Csukás Mátyás, 1994.) Törcsvár (Fogaras) Bran (Brasov)"Az újabb kutatások mindinkább igazolják azon vélemény helyességét, mely szerint levéltáraink még számos és igen fontos adatot rejtegetnek a magyar mûtörténelem számára. Éppen azért sürgõs kötelességünk azoknak kutatása és közzététele. Alulírott a Brassó városának kiadásában megjelenõ "Quellen zur Geschichte der Stadt Brasso" c. vállalat öt hatalmas kötete alapján összeállítottam az ott említett régi képírók, faragók és más hasonló mûvészek névsorát a reájuk vonatkozó adatokkal együtt. A jelen alkalommal a régi brassói képírókat fogom ismertetni." - írja Gyárfás Tihamér 1910-ben. A többi között ismerteti a brassói "Gergely képíró" életét és munkásságát is, emígy: 1523-ban nõsült meg s a lakodalomra jövõ vidéki nemeseknek a város is küld bort (I. kötet, p. 515.). A kapu-utcai negyedben lakott, ahol "centumvir"-nek is megválasztották 1532-ben (II. kötet, p. 281.), de Ó-Brassóban is volt egy telke (III. kötet, p. 130.). Gergely mester nevével igen gyakran találkozunk a brassói régi számadáskönyvekben. A város ugyanis sokféleképen használja és többféle munkát bíz reá. E feljegyzések azért is nagyon fontosak, mert azokból azt is megtudjuk, hogy milyen munkákat végeztek általában ezen idõben a képírók? Gergely egyik ténykedése, hogy "Órák mutatólapjait festi meg, így 1535-ben Törcsvárt két napórát készít egészen újból (II. kötet, p. 490.)". Mi lehetett az épület Törcsváron, amire Gergely mester 1535-ben - egyszerre két - új napórát is festett, Brassó város megbízásából? Nagyon valószínû, hogy ez Törcsvár vára volt. Ez Erdélynek egyik legszebb és leginkább épségben maradt vára, amely világhírnévre tett szert azzal, hogy Drakula (Vlad Tepes) váraként tartják számon. A várat és a benne álló palotát Nagy Lajos király építette 1377-ben a határ védelme és a vám szedése céljából. 1498-ban a várat II. Ulászló király Brassó városának adta zálogba. A nem tulajdonosként, csak bérlõként szereplõ brassóiak csak kisebb javításokat végeztettek az 1500-as évek elején. Egy 1530-as ostromkor olyan sérülések keletkeztek, hogy a falak kijavítására kellett a brassóiaknak költeni. E helyreállítási munkálatok 1535-ben fejezõdtek be, és éppen akkor jelent meg Törcsváron a napórákat festõ mester! (Csak 1568-re érte el Brassó városa, hogy Törcsvár véglegesen a tulajdonukba került. Késõbb 1660-ban és 1690-ben - kisebb ostromok voltak, aztán békésebb évszázadok után a vár épségben érte meg korunkat. 1918 után román királyi nyaralóhelyként mûködött. A várkastélyt restaurálták és romantikus kiegészítésekkel látták el. Napjainkban a vérszívó Drakula grófra alapozott idegenforgalom bevételének köszönhetõ a vár jó állapota.) Azonban nem valószínû, hogy az 1535-ben készült napórák megmaradtak volna. Irodalom: Gyárfás Tihamér: Adatok az erdélyi képírás történetéhez. = Mûvészet (szerkesztette: Lyka Károly) 9. 1910. 4. sz. pp. 179-184. (Keszthelyi Sándor, 2010.) A jegyzék összeállításában közremûködött: Bartha Lajos (Budapest), Béres Gábor, Binder Pál (Brassó), Bíró József (Csíkszereda), Csillik Iharka (Kolozsvár), Csomós Dénes, Csukás Mátyás (Nagyszalonta), Dávid László, Dobos Árpád, Elekes Pál (Gyergyószentmiklós), Erdõs Ferenc, Erdõs Judit (Debrecen), Fazakas Enikó (Székelyudvarhely), Halmi Gábor (Pécs), Haszmann Pál (Alsócsernáton), Hoffmann János (Pécs), Horváth István (Esztergom), Kenderesi Alajos (Eger), Keresztes László, Keszthelyi Sándor (Pécs), Keszthelyiné Sragner Márta (Pécs), Keczo V. András (Erdõszentgyörgy), Kiss Lajos (Jászberény), Klotz József (Esztergom), Kocsis Antal (Királyszentistván), Kovács András (Kolozsvár), Kónya Ádám (Sepsiszentgyörgy), Köllõ József (Csíkszereda), Ladányi P. Sándor (Marosnagylak), Lakatos Lajos (Szombathely), Lõrinci József (Marosvásárhely), Mátéffy Béla (Székelyudvarhely), Miklós Antal, Mizser Attila (Budapest), Molnár Zoltán (Gyergyószárhegy), Muhi Sándor (Szatmárnémeti), Nemes Gyõzõ (Marosvásárhely), Ötvös Barna (Kézdivásárhely), Ötvös Sándor (Kézdivásárhely), Pakó György (Marosvásárhely), Papp János (Budapest), Pálfi Istvánné (Tiszaszõlõs), Pop Péter (Gyulafehérvár), Puskás Katalin (Érd), Sarkadi Zoltán (Budapest), Sigmund Tamás (Kolozsvár), Slachta Krisztina, Spányi Péter (Budapest), Szabó András, Szabó Sándor (Gyergyóremete), Szász Csaba (Brassó), Szász Mária (Budapest), Szenkovits Ferenc (Kolozsvár), Szentes B. Lajos (Csíkszereda), Szövérffy István (Marosnagylak), Szauer Ágoston (Szombathely), Xántus János (Kolozsvár), Varga András (Székelyudvarhely), Várady József (Miskolc), Várady Zsolt (Radostyán), Veress László (Marosszentkirály), Zajácz György (Debrecen). Köszönjük szépen adataikat és fényképeiket!

http://napora.mcse.hu - MCSE Napóra Szakcsoport

Powered by Mambo

Generated: 18 September, 2016, 11:55