________TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266_______________________________________________ Az innováció címe: Látom, hallom, érzem…tudom!
Erdei iskola projekt 3-4. osztály
- Tanulásszervezési eljárások - Oktatási-nevelési módszerek - Tanítás-tanulást segítő kiadványok, dokumentumok Készítették: Balla Kálmánné, Lakatos Ildikó, Szencziné Donka Zsuzsanna, Tankócziné Nagy Tünde, Vargáné Kővári Ágnes, Vargáné Sipos Éva Fehérgyarmat, 2010. július 13. Bárdos Lajos Általános Művelődési Központ, Könyvtár és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény innovációja 1
________TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266_______________________________________________
TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés .................................................................................................................................................................................................................. 4 II. Bemutatkozás......................................................................................................................................................................................................... 5 1. Intézményünk rövid bemutatása........................................................................................................................................................................... 5 2. Az innovációban részt vevő pedagógusok bemutatása ........................................................................................................................................ 8 III. Erdei iskola........................................................................................................................................................................................................... 9 1. Az erdei iskola fogalma........................................................................................................................................................................................ 9 2. Az erdei iskola célja ........................................................................................................................................................................................... 10 IV. A témaválasztás indoklása, megalapozottsága, kapcsolódása a pedagógiai programhoz........................................................................... 11 V. Az innováció megvalósításának előkészítése, javasolt időkerete..................................................................................................................... 16 1. Szervezési feladatok ........................................................................................................................................................................................... 16 2. Módszertani ajánlás............................................................................................................................................................................................ 17 VI. Az innováció tartalmi leírása ............................................................................................................................................................................ 19 1. A projekt adatai: ................................................................................................................................................................................................. 19 2. A projekt céljainak bemutatása .......................................................................................................................................................................... 19 3. Az erdei iskolát megelőző szervezési feladatok................................................................................................................................................. 20 4. Dokumentumok elkészítése:............................................................................................................................................................................... 24 VII. A program részletes bemutatása: ................................................................................................................................................................... 24 1.A projekt feladat- és időterve .............................................................................................................................................................................. 25 2. Heti értékelés...................................................................................................................................................................................................... 32 3. Várható eredmények: ......................................................................................................................................................................................... 32 4. Az „erdei iskola” munka folytatása a tanórákon:............................................................................................................................................... 33 VIII. Pedagógusgondolatok az egy hétről (Összegzés).......................................................................................................................................... 34 IX. Ajánlás ................................................................................................................................................................................................................ 36 X. Zárszó ................................................................................................................................................................................................................... 37 XI. Felhasznált irodalom: ........................................................................................................................................................................................ 38 XII. Tanári és tanulói segédletek: Feladat- és játékleírások ................................................................................................................................ 40
2
________TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266_______________________________________________
MOTTÓNK:
„ HA HALLOM, ELFELEJTEM
HA LÁTOM, MEGJEGYZEM
HA CSINÁLOM, MEGÉRTEM” /KÍNAI BÖLCSESSÉG/
3
________TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266_______________________________________________
I. Bevezetés Tanulóink környezeti nevelését mindig kiemelt feladatunknak tekintette iskolánk, tantestületünk, hiszen a környezettudatos szemléletformálást egészen kisgyermek korban kell elkezdeni. A 2006/2007-es tanévtől az első osztályban felmenő rendszerben bevezettük az ún. „zöld osztályt”, ahol az átlagosnál magasabb óraszámban tanítjuk a környezetismeretet és heti egy órában választhatják a gyerekek a „zöld szakkört”. Az új nemzedékek számára követendő mintákat, normákat kell közvetítenünk, emellett érvényesülésük elősegítendő, alkalmazható tudás-, és készségrendszer elsajátítását kell lehetővé tennünk. A fenntarthatósággal eddig főleg osztálytermi keretek között, elméleti szinten foglalkozhattunk. Tanítói-, tanári magyarázatokból, tankönyvekből, képekből, szemléltető anyagokból ismerhették meg a gyerekek környezetüket, a természetet. Osztálykirándulásokon, szakköri látogatásokon, természetvédelmi egyesület közreműködésével rövidebb (fél napos) hétvégi programokon sikerült eddig felfedeztetni tanulóinkkal a természetet a valóságban. Erdei iskolában még nem vettünk részt, a szükséges forrásokat még nem tudtuk előteremteni. Éppen ezért örültünk, amikor megtudtuk, hogy a TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266 pályázat keretében lehetőséget kaptunk arra, hogy kipróbáljuk ezt a tantermen kívüli oktatásszervezési módot. Ebben az innovációban szeretnénk bemutatni, elmondani tapasztalatainkat, módszertani segítséget nyújtani azoknak az iskoláknak, akiket érdekel, hogy is „működik” ez a több napos iskolán kívüli oktatási, nevelési forma a gyakorlatban.
4
________TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266_______________________________________________
II. Bemutatkozás 1. Intézményünk rövid bemutatása Iskolánk Fehérgyarmat város 1988-ban épült intézménye. Jogelődünk, - a „leveles iskola” - falai között 1960-ban indult el az énekzene tagozatos képzés. Jelenlegi helyünkre, a Bajcsy-Zsilinszky utcai épületbe 1988-ban költöztünk be. A Kodály tanítvány, Bárdos Lajos
zeneszerző nevét 1990-ben vette fel. Az intézmény egy igazgatás alatt többcélú tevékenységet folytat. Az általános iskolai oktatás mellett 2001 szeptembere óta művészeti képzés is folyik. Munkánkban fontos feladat a Kodályi eszme folytatása. 2007. július 1-jével az intézményhez csatolták a városi művelődési házat, a városi könyvtárt és Penyige község általános iskolája tagintézményünk lett 1-6. osztállyal. A 7-8. osztály az anyaintézménybe Fehérgyarmatra jár 2007. szeptember 1-jével. A tanulói létszámunk 517 fő. Az egy osztályra jutó átlag gyermeklétszám: 25 fő. Hátrányos helyzetű tanulók aránya 32%. A bejáró tanulók aránya az összlétszám 30%-a. Az intézményünkben jelenleg 8 napközis csoport és 3 tanulószobai csoport működik. Az alsós évfolyamokban jellemző a napközi iránti érdeklődés, az 5-6-7-8. osztályosok kevesebben jelentkeznek a tanulószobai csoportokba. Minden évfolyamunkon – kivéve a 7-8.-at- egy általános tantervű és egy emelt szintű ének - zenei osztály működik. Az „a” osztályokban a 2006/07-es tanévtől nagyobb hangsúlyt fektetünk a környezetismeret tantárgy oktatására, a környezetvédelmi nevelésre. Ezekben az osztályokban heti 2 órában tanulhatják a gyerekek a környezetismeretet, heti 1 órában választhatják az ún. „zöld szakkört”. Tanulóink 2. osztályos korukban választhatnak az angol vagy a német nyelvek közült heti egy, 3. osztályban heti kettő, 4. osztályban heti három.
5
____TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266____________________ Felső tagozatos osztályainkban célunk az alsó tagozat kezdő – bevezető szakaszában megszerzett ismeretek megalapozása, fejlesztése. Tehetséges tanulóinkat folyamatosan készítjük fel a különböző versenyekre. Iskolánkban szakköröket szervezünk angolból, németből, természetismeretből, második idegen nyelvből és a 8. osztályosoknak magyarból, matematikából.
6
________TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266_______________________________________________ Eddigi munkánk eredményességét bizonyítják a városi, városkörzeti, megyei, országos versenyeken elért eredményeink, valamint az, hogy továbbtanuló nyolcadikosaink többsége maximálisan megállja helyét a választott középiskolában. A 2009/10-es tanévet egy teljesen felújított iskolaépületben kezdhettük el a fenntartó önkormányzat sikeres pályázatának köszönhetően. A 18 osztálytermen kívül 5 új szaktanterem is helyet kapott (nyelvi labor, informatika, festészet, kórus, tánc). Új bútorok, taneszközök segítik a színvonalas oktató - nevelő munkát.
Az intézmény nyitott az új pedagógiai módszerek iránt. Az iskola felújítási pályázat kapcsán elnyert TÁMOP 3.1.4. „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés –Innovatív intézményekben” projekt keretében tanulóink térítésmentesen tölthettek el 5 napot az erdei iskolában. Különösen örültünk annak, hogy így a hátrányos helyzetű gyermekeknek is lehetőségük nyílt erdei iskolai táborozáson részt venni.
7
________TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266_______________________________________________
2. Az innovációban részt vevő pedagógusok bemutatása Viszonylag állandó összetételű, magas szakmai felkészültségű tantestületünk van. Örvendetes, hogy egyre több fiatal pedagógus, volt tanítvány kíván elhelyezkedni intézményünkben. A szakos ellátottságunk teljes. A testület tagjainak többsége nyitott, fogékony az újra. Arra törekszünk, hogy a tantestület arculata, nevelési stílusa, a tanár személyisége önmagában is nevelőértékeket képviseljen. Rendszeresen veszünk részt továbbképzéseken. Iskolánk felújítása után a TÁMOP 3.1.4 projekt keretében részt vettünk a kompetencia alapú oktatás bevezetésében.
Többen közülünk implementáló pedagógusok. Továbbképzéseken ismerkedtek meg az új tanulásszervezési eljárásokkal (kooperatív tanulás, differenciált tanulásszervezés, projektmódszer stb.) A projekt lehetőséget nyújtott számunkra, hogy kipróbáljuk ezt az új, az erdei iskolában folytatott oktató-nevelő munkát, ahol alkalmazhattuk az innovatív módszereket. Az erdei iskola programjában részt vevő tanítók (3-4. osztályban) mindnyájan szívünkön viseljük környezetünk sorsát, ez a környezettudatos szemlélet áthatja mindennapjainkat, és ezt közvetítjük tanítványaiknak. A pedagógiai programunkban megfogalmazott környezeti nevelési hitvallással azonosulunk, mely a következő:
„A környezet és az egészség egymástól el nem válaszható fogalmak. A természet- környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti – környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk.” Iskolánkból a harmadikos, negyedikes „zöld” osztályokat választottuk ki erre az új, hagyományostól eltérő tanulási mód kipróbálására. Ezek a gyermekek első osztályos koruk óta kiemelten tanulják a környezetismeretet, többségük „zöld” szakkörös, már többször részt vettek környezetvédelmi versenyeken. Érdeklődésüket nem volt nehéz felkelteni az erdei iskolai programok iránt.
8
________TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266_______________________________________________
III. Erdei iskola 1. Az erdei iskola fogalma „Az erdei iskola az anyaiskola székhelyétől különböző helyszínű, a környezet adottságaira építő többnapos tanulásszervezési forma. A terepi ismeretszerzést közös cselekvéshez köti. A tanítás helyszínével szorosan és szervesen összefügg a tananyag, a képességfejlesztés és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.” (Lehoczky János) Az erdei iskola olyan sajátos tanulásszervezési forma, amelyre jellemző, hogy − az iskola tantervének integráns részét képezi; − a megismerés tárgya az erdei iskola helyszínének természeti, épített és szocio-kulturális környezete; − a program megvalósítása a tanulók aktív, cselekvő tevékenységére alapoz; − az ismeretszerzés folyamatát elsősorban kooperatív tanulási technikákra, a projektmódszer alkalmazására építi; − kihasználja az együttes tevékenységekben rejlő szocializációs lehetőségeket. Az erdei iskola nem azonosítható valamelyik nevelési területtel. E kifejezés a tanulásszervezésre vonatkozik, nem annak tartalmára vagy módszereire. Az erdei iskolának nem csak az oktatás a célja. Attitűdformáló ereje akkor van igazán, ha a színhely sajátos atmoszféráját, miliőjét sem hagyjuk figyelmen kívül. Ne csak tanítani akarjunk! Az erdei iskola izgalmas játékszín is egyben. Az erdei iskolai tanulás célja szerint lehet: − ismeretbővítő; − képességfejlesztő. 9
____TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266____________________ Az erdei iskola egy pedagógiai projekt, amelynek megvalósítási ideje alsó tagozaton minimum 3 éjszaka és 4 nap, felső tagozaton minimum 4 éjszaka és 4 nap. Helyszíne eltér a lakóhely jellegétől (például hegyvidékről vízpartra), és szorgalmi időre esik.
2. Az erdei iskola célja Szemlélet- és magatartásformálás; a helyes ember-természet viszony kialakulása; az erdő és az ember kapcsolatának megismerése. Ismeretszerzés, tankönyvek helyett személyes megfigyelés, tapasztalás, élményszerű tanulás. Funkciója: − Az erdei iskola a környezeti nevelés színtere és eszköze. Kiemelten jelentős a természeti környezet értékeinek tudatosítására és védelmére nevelő funkciója. − Pedagógiai és iskolaszervezői funkciója és didaktikai szerepe: egy iskola egész pedagógiai gondolkodásmódját képes megváltoztatni. − Egészségügyi és szociális szempontból számos városi gyerek jószerivel egyetlen lehetősége arra, hogy legalább néhány hétre egészséges környezetben, jó levegőn és tisztességes táplálkozás mellett élhessen. Helyszíne az iskola színhelyétől távol, különböző természeti környezetben.
10
____TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266____________________
IV. A témaválasztás indoklása, megalapozottsága, kapcsolódása a pedagógiai programhoz „Szépségesen szövevényes bolygónk teli van talányokkal, melyek megoldást kívánnak, rejtvényekkel, melyek várják megfejtőiket. A természetbúvárt nem fenyegeti a modern idők szörnyű betegsége, az unalom. Induljunk hát, köszöntsük a természetet gyönyörködve, s kíváncsian, és élvezzük, amit ad nekünk!” (Gerald Durrell) A környezetismeret tantárgy középpontjában a természet megismerése áll, ezért nehezen képzelhető el ennek eredményes tanítása a közvetlen tapasztalatszerzés nélkül. A kerettantervek kiadásáról szóló 28/2000.OM –rendelet 3.§ (2) lehetővé teszi, hogy a tanórákat a hagyományostól eltérő módon is megszervezhetjük, ha az előírt tananyag átadása és a követelmények teljesítése biztosított. A kerettanterv előtérbe helyezi a környezetismeret tanítása során a tanulói tevékenységet. A 2006/07-es tanévtől iskolánk kiemelt szerepet szán a környezeti nevelésnek: bevezette a „zöld osztályokat” felmenő rendszerben. A TÁMOP 3.1.4 keretében bevezettük a kompetencia alapú oktatást, melynek lényege az alkalmazásképes tudás. A tanítás-tanulás folyamatának meghatározó módszerei: − kooperatív technikák, − tevékenységközpontú eljárások, − differenciált tanulásszervezés, − ismeretbe ágyazott képességfejlesztés, amelyek megvalósíthatóak többek között átfogó tanítási szakaszokon, projekteken, témahéten keresztül. Az erdei iskola alkalmat ad e módszerek alkalmazására. Hasonlattal élve: az erdei iskolában a gyerekek nem nézői, szemlélői a történésnek, hanem szereplői, olykor alkotói, rendezői. 11
____TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266____________________ Környezet adekvát oktatást valósítunk meg, tanításunk tárgya az a környezet, amely annak színhelyét adja. Az eredi iskola olyan tanulásszervezési mód, amely lehetőséget teremt a környezet, a valóság közvetlen megismerésére, és arra, hogy olyan élményekben legyen a gyerekeknek részük, amelyek kedvezően befolyásolják, esetleg meghatározzák környezetünkhöz, a természethez fűződő viszonyukat. Iskolánk Pedagógiai programjában megfogalmazott oktatási-nevelési céljainkkal, elvárásainkkal az erdei iskola programja tökéletes összhangban van.
Az erdei iskola kiválóan alkalmas Környezetnevelési programunk célkitűzéseinek megvalósítására, melyek a következőek: A.)
Fő célunk a fenntarthatóság. Ennek biztosítása érdekében az általános céljaink, értékeink a környezeti nevelésben: − Az egyetemes természetnek. (a világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. − A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés. − A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése. − A testi-lelki egészség megőrzése.
B.)
Helyi céljaink: − Természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése. − A lakóhely fenti értékeinek kezelése. − Hagyományok megismerése és védelme (iskola, család, település, nemzet).
12
____TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266____________________ − Azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken. − Az iskolai környezet és életvitel „zöldítése”, természetesebbé tétele.
C.)
Hosszú távú pedagógiai célok: − Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása − Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése − Rendszerszemléleti nevelés − Holisztikus szemléletmód kialakítása − Fenntarthatóságra nevelés − A környezetetika hatékony fejlesztése − Érzelmi és értelmi környezeti nevelés − Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés − Tolerancia kialakítása − A környezettudatos magatartás és életvitel segítése − Az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése − Az életminőség fogyasztáson túrra mutató alkotóinak keresése − Az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása − Ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát − Helyzetfelismerés, ok – okozati összefüggések
13
____TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266____________________ − Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség − Globális összefüggések megértése − Létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása − Az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás − A családi életre nevelés fejlesztése − Az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése
14
________TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266_______________________________________________ D.)
Tanulóink személyiségfejlesztésével, környezeti nevelésével kapcsolatos feladataink: − Az értelmi képességek, illetve az önellátó ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése − Az emberi együttélés szabályainak megismertetése − Az együttműködési készség kialakítása − A nemzeti hagyományok és a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése − Az ember által végzett munka fontosságának tudatosítása − A tanulók önellátására és a környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása − A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése − Egészséges, edzett személyiség kialakítása − A környezet védelméhez és megőrzéséhez szükséges tudás, ismeretek, készségek, attitűdök, értékek kialakítása − Külsőségeiben szerény, belső értékeiben gazdag éltre való törekvés − Környezet feletti uralom helyett annak megértése és kímélete − Természet és társadalom törvényeinek megismerése, tiszteletben tartása − Mindennapi életünk során a természet törvényeivel harmonizáló magatartásformák alkalmazása − Törekvés a mértékletes és önkorlátozó fogyasztásra − A pazarló és erőforrásokat kimerítő életvitel okozta környezetkárosítás megelőzésének hangsúlyozása
(A Bárdos Lajos Általános Művelődési Központ, Könyvtár és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja 2010.)
15
________TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266_______________________________________________
V. Az innováció megvalósításának előkészítése, javasolt időkerete 1. Szervezési feladatok Erdei iskolát sokféle módon szervezhetünk. A tervezéstől a megvalósításig ilyen szinten több év telhet el, hiszen kollégáinknak is érlelniük kell a gondolatot, hogy részt vegyenek-e benne. Nem baj, ha a bevezetés csak apró lépésenként sikerül, az eredmény minden lelkes igyekvőt kárpótol. Szeretnénk azoknak a kollégáknak is segítségére lenni, akik ezután próbálkoznak erdei iskola szervezésével. Számukra gyűjtöttünk össze néhány hasznos tudnivalót: − Célszerű elsőként megismerkedni szakirodalom segítségével az erdei iskola elméleti alapjaival. − Segítségül szolgál, ha felveszik a kapcsolatot már tapasztalt erdeiiskola-szervezőkkel, akik a közelben élnek. Sokat lehet tanulni ilyen jellegű konferenciákon, továbbképzéseken. Így mi is mellékelünk egy „Tanári segédlet, feladat- és játékleírások”című kiadványt. − Feltétlenül meg kell nyerni közeli munkatársakat, az iskolavezetést, szülőket, diákokat az ügy támogatására. − Ki kell választani a helyszínt, anyagot gyűjteni, programot készíteni hozzá vagy megfelelő referenciák beszerzése után olyan szolgáltatót választani, amelyik programot is biztosít. − Feltétlenül meg kell előzetesen ismerkedni a helyszín adta lehetőségekkel is. − Eredményesebben dolgozunk, ha már az előkészületi munkákba bevonjuk tanulóinkat. − A szállást időben (körülbelül fél évvel előtte) le kell foglalni, és elvégezni a szükséges menetrendi egyeztetéseket, buszrendelést. − Tanév elején és közvetlenül az indulás előtt szülői értekezletet kell tartani az aktuális tennivalók egyeztetése céljából (pénzbeszedés/ha nem ingyenes/, felszerelés, orvosi igazolások beszerzése, kapcsolattartás módja stb.).
16
________TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266_______________________________________________
2. Módszertani ajánlás A környezetismeret tanítását az erdei iskolában az alábbiak szerint tervezhetjük: − „ A környezetismeret tantárgy adott témakörét tömbösített időkeretben, intenzív tanulási szakaszban dolgozzuk fel (például tájékozódási ismereteket és gyakorlatokat évközben nem tanítunk, a teljes követelményt itt teljesítjük, módot adva a megfelelő tevékenységekre). − Az erdei iskolában megszerzett ismereteket később, a tantermi tanítás során dolgozzuk fel (például ismerkedés az erdő néhány jellemző élőlényével: megfigyelés, gyűjtés, rendszerezés). − A tanórák során megtanult ismereteket az erdei iskolában valóságos problémák megoldására mozgósítjuk (például környezetszennyeződés vizsgálata egyszerű, már ismert módszerekkel). − Az erdei iskolában nem közvetítünk új tananyagot, hanem intenzív képességfejlesztést végzünk.(például méréssor megtervezése és kivitelezése)” − A környezetismeret tantárgyon kívül tartsuk szem előtt az anyanyelv, a matematika, az ének- zene, a rajz, a technika, a testnevelés vagy akár az idegen nyelv tantárgyak tananyagtartalmát is. Olyan témával foglalkozzunk, ami odaillő. Fontos, hogy mire az erdei iskolába megyünk, tanulóink rendelkezzenek a terepi tanuláshoz szükséges alapvető ismeretekkel, megismerő képességekkel, együttműködő és kommunikációs készséggel és motiváltsággal. Látható tehát, hogy az erdei iskola messze túlnyúlik a tantárgyi kereteken. Olyan komplex oktatási-nevelési forma, amely a közvetlen tapasztaláson alakul, minden tantárgyat integrál, s jelentős közösségfejlesztő hatással rendelkezik.
17
________TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266_______________________________________________
Az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodjunk: A kisiskolás (kb.6-10 éves) eleinte még utánozva tanul; úgy viselkedik az erdőben, ahogyan mi. Később kezd áttérni a külső minták szerinti viselkedésből saját belső mintáinak kialakítására és követésére. Rajtunk múlik tehát, hogy mifajta minták alakulnak ki benne. Az ilyen korú gyerek – még ha más formában is, mint az óvodás, még mindig elsősorban a mesét és a játékot szereti. Ezért fel kell keltenünk érdeklődését a környezetvédelem alapelvei iránt meséken, játékokon keresztül. Számára most még nem a törvényszerűségek megállapítása, s az odavezető oknyomozó vizsgálódás a cél, hanem maga a tevékenység, mint játék. /Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia /
18
________TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266_______________________________________________
VI. Az innováció tartalmi leírása 1. A projekt adatai: A projekt címe: Erdei iskola program 3.-4. osztály A projekt írói és megvalósítói: Balla Kálmánné, Lakatos Ildikó, Szencziné Donka Zsuzsanna, Tankócziné Nagy Tünde, Vargáné Kővári Ágnes, Vargáné Sipos Éva a 3. és 4. osztályban tanító pedagógusok A projektben résztvevők köre, száma: tanulók: 3. osztály (24 fő); pedagógus: 3 fő; 4. osztály (26 fő) pedagógus: 3 fő, más szervezetek tagjai: az E-misszió szakembere
2. A projekt céljainak bemutatása A.)
Fő célja: A természeti, kultúrtörténeti értékek megismertetése, megszerettetése, védelme. Szemlélet-és magatartásformálás, a helyes ember-természetviszony kialakítása. A tapasztalati tanulás segítségével hozzájárulni a kulcskompetenciák fejlesztéséhez.
B.)
Részcéljai: −
Közvetlen közelről figyeltetni meg a jelenségeket, így saját élmény alapján játékos formában bővíthetik természettudományi ismereteit
−
Érezze a természet hatalmát, találja meg saját helyét és szerepét az élővilágban
−
Tapasztalatokra építő, megismerő tanulás nyújtása a „benne élés” élménye miatt
−
A környezet összefüggéseiben való megismertetése
−
„Problémákkal” való közvetlen találkozás
19
____TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266____________________ −
Közösségfejlesztés, együttműködési készség, alkalmazkodó képesség fejlesztése csoportmunkával, az együttélés szabályainak betartásával, a felelősi rendszer működésével
−
A tanulók alkalmazkodó képességeinek fejlesztése
−
Az egészséges táplálkozás jelentőségének megismertetése
−
Különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, testi fejlettségű, motivációjú, kultúrájú gyerekek együttműködési készségeinek erősítése
−
Magatartási, viselkedési normák megismertetése a táborozás során
−
A közösség munkafegyelmet erősítő hatásának fejlesztése
3. Az erdei iskolát megelőző szervezési feladatok A.)
Helykeresés −
Tájékozódás a szálláshelyekről (internet, katalógusok, árajánlatok, referenciák).
−
Időpont kiválasztása, helyfoglalás.
−
Hasznos, ha az erdei iskolai programunkhoz kiszemelt szálláshely könnyen megközelíthető; ha rendelkezik rossz idő esetére foglalkoztató termekkel; ha telefonon elérhető; ha van a közelben orvosi ellátás. Mindezekről természetesen személyesen is meg kell győződnünk!
−
Iskolai szinten egy-egy kolléga végezze a szervezőmunka nagy részét.
A megvalósítás helyszíne/helyszínei: Márokpapi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a bergi rész szívében található (Fehérgyarmattól 25km-re). A falu lélekszáma 600 fő. A településen nem halad keresztül főforgalmi út, elhelyezkedése miatt nincs átmenő forgalom sem.
20
________TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266_______________________________________________ A környék természeti értékei: A település a Szatmár-Beregi Síkon található. Ez a táj őrzi leginkább az Alföldünk eredeti erdős lápos képét, mivel a természeti és történelmi múltból az átlagosnál jóval többet őrzött meg. Átmentette a rohanó mába a természet és az ember harmóniáját. A területen ezért hozták létre a Szatmár- Beregi Tájvédelmi Körzetet, mely a maga 22.000 hektáros méretével az egyik legnagyobb tájvédelmi körzet hazánkban. A terület élővilágának legfontosabb a természetes állapotú erdőtakaró képezi mely hegyvidéki fajoknak ad otthont. A községtől – mely a tájvédelmi körzet központi területén helyezkedik el – délre találhatjuk a tarpai erdőt, amely az egyik legszebb magyarországi alföldi gyertyános tölgyes, benne kárpáti sáfrány legnagyobb hazai állományával. A nedvesebb területeken égerlápok helyezkednek el. A nagy kiterjedésű, összefüggő erdők gazdag állatvilág megtelepedését teszik lehetővé, költ a területen fekete gólya, békászó sas, darázsölyv, stb. Az erdők közt ligetek, fás legelők helyezkednek el, melyek tavasszal a hazánkban igen ritka kockás liliomtól vöröslenek. A közelben találhatók a csarodai lápok melyek csupán kis kiterjedésű tőzegmohalápok, de gazdag élőviláguk mégis a Kárpátokban találhatók dagadó lápokéval vetekszik. Táboraink egyik célja a természeti értékekben gazdag táj megismertetése, megőrzése és megszerettetése. A környék kultúrtörténeti értékei: Márokpapi jelentős műemléke az egyhajós, torony nélküli kora gótikus templom. A népi építészetre jellemző a szalagtelkes, vályogfalu, háromosztatú ház (Egyesület háza). Márokpapi országos jelentőségű műemlékekkel körülvett helyen fekszik: •
Csaroda őrzi késő románkori templomaink gyöngyszemét.
•
Tákoson faszerkezetes, zsindelytetejű, paticsfalu, kazettás mennyezetű, XVIII. sz.-i református templom található.
•
Tarpán igen figyelemre méltó népi építészet alakult ki. Az igényesen felújított lóvontatású szárazmalom ma is üzemképes.
21
________TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266_______________________________________________ B.)
Előkészületek −
Aktív mag létrehozása a tantestületben.
−
A kísérőtanárok felkérése.
−
A programvezető szakemberek felkérése.
−
Programvezető kollégák felkérése.
−
Ismerkedés a szakirodalommal
−
Részvétel konferenciákon, ilyen jellegű tréningeken, továbbképzéseken
−
Az iskolavezetés tájékoztatása, támogatásának elnyerése
−
A szülők elfogadó nyilatkozata
−
A szülők tájékoztatása, támogatásuk elnyerése
−
Az erdei iskolával kapcsolatos döntés megjelenítése iskolai dokumentumokban (tanmenetek)
−
Környezeti nevelési munkacsoport kialakítása (program-összeállítás, operatív szervezőmunka)
−
Osztályfőnöki teendők: •
Szülők részletes tájékoztatása.
•
Heti program ismertetése a tanulókkal.
•
Csoportalakítások (tetszőleges technika szerint)
•
A szálláshely, szobabeosztások ismertetése.
•
Értékelési szempontok, módok ismertetése.
•
A szaktanárok által összeállított előzetes gyűjtőmunka kiosztása.
•
Heti értékelési tabló elkészítése napokra, programokra lebontva – tartalmazva a tanulói tetszésnyilvánítási lehetőségeket is.
•
Folyamatos háttérirányítás, ellenőrzés a csoportok felkészülése során 22
________TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266_______________________________________________ C.)
Programkészítés −
Anyaggyűjtés (földrajzi, növénytani, állattani, helytörténeti, művészeti vonatkozások).
−
A tanulók véleményének ismeretében életkoruknak megfelelő feladatlapok, munkanaplók összeállítása (mellékletben dokumentálva)
− D.)
A program részletes ismertetése a táblázatban.
Költségek tervezése −
Az intézményi szintű költségeket a TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266 projekt finanszírozza: •
nevelők térítési díja;
•
felügyeleti, készenléti díjak;
•
a programvezető szakemberek tiszteletdíja;
•
a szükséges felszerelés biztosítása;
•
lehetőség szerint a vállalkozó pedagógusok anyagi motivációja.
23
________TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266_______________________________________________
4. Dokumentumok elkészítése: −
A heti foglalkozási terv összeállítása (környezeti nevelési munkacsoport).
−
Keretjáték, drámapedagógiai ajánlások.
−
Kézműves foglalkozások előkészítése, mintadarabok elkészítése, oktató játékok, diafilmek gyűjtése.
−
Túra útvonalhoz munkafüzet készítése.
−
Előzetes gyűjtőmunka a gyerekekkel.
−
Bemutatkozó szöveg készítése csapatonként, csapatinduló elkészítése.
−
Emléklapok, oklevelek, jelvények, élménynaplók elkészítése.
−
Könyvtári előkészítő munka (munkaanyag tanulóknak, nevelőknek).
VII. A projekt részletes bemutatása
24
____TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266____________________
1.A projekt feladat- és időterve Ssz.
1.
Tevékenység (melyekből felépül és megvalósul a projekt) Előkészítés: Szervezési feladatok:
Felelős (részterületek is) Balla Kálmánné
Résztvevők
Módszerek/eszközök
Hat pedagógus Beszélgetés E-misszió munkatársak
időterv (mennyi időre tervezett a projekt)
-2 hét
Dokumentum
Programterv Forgatókönyv
Irányított beszélgetés
Szülők és gyermekek részletes tájékoztatása
Eszközlista Meghívó Feladatterv Nyilatkozat
25
________TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266_______________________________________________ Ssz.
Tevékenység Felelős Résztvevők (melyekből felépül és megvalósul a projekt) Pedagó Az 3-4. Megvalósítás: gusok osztály tanulói Érkezés a helyszínre Emisszi Szobák elfoglalása Csoportok kialakítása ó munkat A napi feladatok ársak megbeszélése A környék kultúrtörténeti értékeinek megtekintése autóbusszal (Tákos, Csaroda) Ebéd Tábornyitó: tábori szabályok ismertetése A csapatok bemutatkozása: Vészhelyzet a Földön (3. a.) Szatmár kincsei (4. a.) Tesztek, totók, élménynaplók írása Vacsora Csillagtúra Takarodó
Módszerek/eszközök Módszerek: Jutalmazás, értékelés: fabatka
időterv (mennyi időre tervezett a projekt) 1 nap
Dokumentum Jelenléti ív Forgatókönyv Részfeladatterv
Mozaikból képkirakás
Team munkaprogram Fotók
Megfigyelés Önálló jegyzetkészítés Eszköz: fényképezőgép, jegyzetfüzet
Melléklet Dramatikus játékok Melléklet Önálló megfigyelés Zseblámpa, láthatósági mellény
26
Feladatlapok, Élménynaplók
____TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266____________________ Tevékenység (melyekből felépül és megvalósul a projekt)
Felelős (részterületek is)
Résztvevők
Módszerek/eszközök
27
időterv (mennyi időre tervezett a projekt)
Dokumentum
____TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266____________________ 3.
Ébresztő, reggeli torna
Pedagógusok
Az 3-4. osztály tanulói
Kooperatív módszerek, válogatás, szelektálás
Kooperatív játékok Ebéd Csendes pihenő (élménynapló vezetése) Séta a faluban Túra a Hagyás fás legelőre (fás szárú és lágy szárú növények megismerése-gyűjtése, préselése, a legelők apró élőlényeinek felfedezése „béka puszi” Vacsora Diavetítés (a Beregi Tájvédelmi Körzetről) Takarodó Meseolvasás
2. nap
Programterv Melléklet: Békaland
Az előzetesen kiadott gyűjtőmunkák meghallgatása (amit a békáról tudni lehet)
Tankönyv, ismeretterjesztő irodalom Fotók
E-missziós munkatársak
A túravezető ismerteti a legelő növényvilágát, jellemzőit Önálló tapasztalatszerzés.
Kis Növényhatározó, Állatismeret Természetbúvár zsebkönyvek
Eszközök: fényképezőgép, távcső, nagyító, gyűjtődoboz, iránytű, lepkeháló
Diavetítő és diák A Békakirály című mese
28
____TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266____________________ 4.
Ébresztő, reggeli torna, reggeli Egészség –és környezetvédelem: mindennapi Eledeleink, élelmiszeradalékok Táplálékok tartósítása régen és ma Csoportmunka (plakátkészítés; táplálékaink összetételének kigyűjtése) Ebéd Csendes pihenő (élménynapló írása) Kirándulás a Tarpai hegyre (lovas kocsival és kerékpárral; löszfal, Tipet hegy, Téb erdő, védett növények, gyógynövények) Aszalt gyümölcsök vásárlása Vacsora: szalonnasütés, gyógyteakóstolás.
Pedagógusok és az Emisszió munkatársa
A 3-4. osztály tanulói
3. nap Csoportos megfigyelés a megadott szempontok alapján Fotók Plakátok Rajzeszközök Szakkönyv, Saját élelmiszereik vizsgálata, elemzése
Értékelés, jutalmazás: fabatka Kerékpár, lovas kocsi, láthatósági mellény, gyűjtődoboz, jegyzetfüzet
Útvonal terv
Természetvédelmi oktatótáblák
Szabadprogram, számháború
29
____TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266____________________ 5.
Ébresztő, reggeli torna. Kézműves foglalkozás: Békahajtogatás, csutkababa, parafából állatok készítése, kőfestés. Mikroszkópizálás: Csalán, szúnyog, lepke, sóder. Kiállítás az elkészült darabokból. Ebéd Csendespihenő, az élménynapló írása. Csiperke tanösvény
Pedagógusok
E-misszió munkatársai
Az 3-4. osztály tanulói
Határozás: 4. nap A tanösvény munkafüzet feladatainak segítségével önálló ismeretrögzítés Kiscsoportokban végighaladnak a tanösvényen, és feladatlap alapján adnak visszajelzést. Eszközök: csuhé, textil, fonal, olló, színes lap, lapos kő, tempera, vízfesték, parafa dugó Mikroszkóp, jegyzetfüzet Az E –misszió szakembere beszél a táj jellegzetes talaja, jellegzetes növényés állatfajainak meghatározása. csoportos megfigyelés: pióca, ebihal, vöröshasú unka, boglárkalepke, héjakút mácsonya, magyar kőris, kocsányos tölgy, vadkörte, galagonya, kökény, vadrózsa Egyéni megfigyelés Akadályverseny eszközei: Előre festett hurkapálcák, teniszlabda, szák, mozaikképek,
Akadályverseny az elmúlt nap eseményeiből. Vacsora: slambuc készítése közösen. Diafilmvetítés: Vízipók, Kele stb
30
Fotók Csiperke tanösvénymunkafüzet Kiállítás a kész munkadarabokból.
____TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266____________________ 6.
Ébresztő, reggeli torna
3- 4. osztály
Gyerekek A látottak összegzése: Kuka Manó – mese a Pedagógusok szelektív hulladékgyűjtésről. Szelektáló játék, táplálékláncos fogójáték. Az E- misszió szakembere „Szelektáló dal „daltanulás. Elégdettségmérés
A heti ismeretek visszakérdezése játékos formában (a tanösvényeken végig)
Osztályonként, csoportmunkában. A végén értékelés
5. nap
Feladatlapok Oklevelek, emléklapok
Feladatok átbeszélése Hangulattérkép Az élménynaplók zárása egyéni véleménynyilvánításokkal. Fotók
Jutalmazások: Oklevél, emléklap, fabatka, természetvédelmi folyóiratok
Táborzárás, értékelés Hazautazás Szülők
31
________TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266_______________________________________________
2. Heti értékelés −
Záró szakmai vetélkedő a hét ismeretanyagából a keretjáték tükrében.
−
Tanulói értékelés (kérdőívvel, élménynaplóban fogalmazással)
−
Osztályonkénti értékelés pedagógusok által
−
Jutalmazások (fontos, hogy mindenkinek legyen sikerélménye) emléklapok, oklevelek, fabatka.
3. Várható eredmények: −
A heti közös munka, egymásra utaltság során fejlődik a tanulók szociális fogékonysága.
−
Gyakorlottabbak lesznek az önellátás terén.
−
Az önismereti, fejlesztő játékok során személyiségük árnyaltabbá, gazdagabbá válik.
−
A tapasztalati ismeretszerzés élménydúsabb, jobban rögzülő tudást biztosít számukra.
−
Bensőségesebb viszony alakul ki a tanárok és a diákok között.
−
Mindenki lehetőséget kap, hogy számára legeredményesebb szituációkban megmutathassa önmagát, tehetségét.
−
A periférián lévő gyermekek is központi helyre kerülhetnek.
−
Növekedik fizikai állóképességük.
−
Környezettudatosabb lesz szemléletük.
Intézményünk először szervezett erdei iskolát a kiválasztott tanulócsoportjainak két turnusban. Mi 9-10 éves gyerekekkel vettünk részt ezen a programon, a felsős kollégáink két héttel később tizenkét éves tanítványaikat nevelték-oktatták (az életkori sajátosságaikat figyelembe véve) ebben az új formában. Hazatérve ők is ugyanolyan elismerően szóltak az iskola eredményességéről, mint mi. Minden típusú iskolának, bármilyen
32
____TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266____________________ korú, képességű gyermekeket tanító tantestületnek ajánljuk, hogy próbálják ki az erdei iskolában rejlő új, nagyszerű nevelési-oktatási lehetőségeket. A sikerhez a pedagógusok megfelelő felkészültségére és pozitív attitűdjére azonban szükség van.
4. Az „erdei iskola” munka folytatása a tanórákon: Természetesen azzal, hogy hazatértünk az erdei iskolából, az még nem ért véget. Most következik a látottak, a tapasztaltak, az élmények tudatosítása, elraktározása. Hagynunk kell, hogy mindenki elmondhassa mi tetszett és mi az, amin változtatni kellene legközelebb. Nagyon ügyesen meg tudják fogalmazni saját és osztálytársaik viselkedési problémáit, tanulási nehézségeit, s ekkor már meg van a lehetősége annak, hogy a következőkben, az iskolai életükben is megpróbálnak változtatni ezen. A gyerekek tapasztalataira bátran építhetünk a tanítási órákon, sőt, ők maguk fogják például hozni az ott látottakat, ezzel is azt bizonyítva, hogy érdemes volt készülnünk, „végigcsinálnunk” ezt az öt napot.
33
________TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266_______________________________________________
VIII. Pedagógusgondolatok az egy hétről (Összegzés) Minden jó, ha jó a vége! Végre megérkeztünk az erdei iskolába. Úgy éreztük, mindenre felkészültünk, mindent alaposan megterveztünk, minden napra pontos tervet készítettünk. Úgy néztünk ki, mint azok a bizonyos „málhás szamarak”, nehogy tanítványaink valamiben is hiányt szenvedjenek. Vittünk magunkkal „tudományos felszerelést”: különböző határozókat, hőmérőt, nagyítót, mérőszalagot, dobozkákat, zacskókat gyűjtéseinknek. Elcsomagoltuk a kézműves foglalkozáshoz szükséges anyagokat, eszközöket, a sportszereket és az esős időre készített játékos feladatokat, rejtvényeket. Minden tantárgyhoz kiválasztottuk az odaillő tananyagot, elkészítettük a foglalkozási terveket, feladatlapokat, a tanösvény túraútvonalának látnivalóihoz munkafüzetet állítottunk össze, diafilmeket gyűjtöttünk, emléklapokat, okleveleket gyártottunk. Nemcsak mi pedagógusok, a gyerekek is lelkesen készültek az erdei iskolára: a hely nevezetességeiről készítettek gyűjtőmunkát, minden csapat bemutatkozó szöveget, indulót tanult. Nagyon sok előre nem látható helyzet adódott, ami miatt jelentősen megváltozott az előre eltervezett programunk. Rájöttünk, hogy háromszor annyi foglalkozást terveztünk, mint amennyit az öt nap alatt meg lehet valósítani, tehát volt miből válogatni, szelektálni. Ami nem is baj, hiszen nem attól lesz „erdei iskola” az erdei iskola, hogy a gyerekek minden percét próbáljuk kitölteni. Szükségük van a szűkebb társaságban, esetleg egyedül eltöltött percekre is. Ezek kínálják az igazi felfedezést. Nem próbáltuk mindenáron megvalósítani az előre eltervezett elképzeléseinket. Hagytuk, hogy a kínálkozó helyzetek, a gyerekek kíváncsisága, érdeklődése „szervezze” át eltervezett programjainkat. Mi is lazítottunk, „elvarázsolódtunk” néha. Ilyen alkalmakkor lehetőség kínálkozott csendes, meghitt beszélgetésekre kis tanítványainkkal, „kis kezdő természetbarátainkkal”. Annyi mindent megtudtunk így a
34
____TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266____________________ gyerekekről, s magyarázatot kaphattunk néhányuk iskolai viselkedési problémáira is. Olyan tulajdonságaik kerültek felszínre, melyek az iskola mindennapi életében rejtve maradtak. Közelebb kerültek hozzánk, megnyíltak még a legzárkózottabbak is. A napok gyorsan múltak. Sokuknak ez volt az első alkalom, hogy ilyen hosszú ideig voltak távol szüleiktől. Önállóan tartották rendbe szekrényeiket, ruháikat. Egyedül öltözködtek, tisztálkodtak. Szobáikat szép rendben tartották. Szívesen, örömmel dolgoztak: seperték szobáikat, ürítették szemeteseiket, terítettek az étkezéshez, segítettek az asztal leszedésében és mosogattak is. A gyerekek tapasztalatai egyre gyarapodtak, és mi örömmel láttuk, mintha megváltozott volna a viselkedésük is. Mintha nagyobb türelemmel és több szeretettel közeledtek volna egymáshoz. Sokkal közvetlenebb lett velünk is a kapcsolatuk. A gyerekeknek a tapasztalati tanulás során rengeteg sikerélményük volt, azoknak is, akik a hagyományos iskolai keretek között máskor gyengébben teljesítenek. A terepgyakorlatokon szinte, kis „túravezetőkké” váltak azok, akik otthon is sokat járnak a természetben. Aztán elérkezett a hazaindulás. Kicsit örültek, kicsit bánkódtak és már ekkor visszavágyódtak a rétre, az erdőbe, a patakhoz és mindenhez. Amikor kicsomagoltunk, rácsodálkoztunk, hogy felszerelésünk egy részéhez hozzá sem nyúltunk. Nem volt bátorságpróba, „kőbolha”, kötélhúzás, tollaslabda stb. Vajon miért? Nem voltunk elég szorgalmasak, körültekintőek? Vagy talán elfelejtettünk valamit? Egyikről sincs szó. Egyszerűen annyi lehetőségünk adódott a közvetlen tapasztalatszerzésre, megfigyelésre, önfeledt barangolásra, hogy nem volt szívünk megfosztani ettől a gyerekeket. Nem mondhatjuk, hogy mindent elvégeztünk, amit beterveztünk. De ha a gyerekek a szüleiknek otthon azt mondják: „De jó lenne visszamenni” vagy, ha az iskolába visszatérve mesélik a sok-sok élményüket egymásnak, elégedettek lehetünk a munkánkkal.
35
________TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266_______________________________________________
IX. Ajánlás Intézményünk először szervezett erdei iskolát a kiválasztott tanulócsoportjainak két turnusban. Mi 9-10 éves gyerekekkel vettünk részt ezen a programon, a felsős kollégáink két héttel később tizenkét éves tanítványaikat nevelték-oktatták (az életkori sajátosságaikat figyelembe véve) ebben az új formában. Hazatérve ők is ugyanolyan elismerően szóltak az iskola eredményességéről, mint mi. Minden típusú iskolának, bármilyen korú, képességű gyermekeket tanító tantestületnek ajánljuk, hogy próbálják ki az erdei iskolában rejlő új, nagyszerű nevelési-oktatási lehetőségeket. A kollégák figyelmébe ajánljuk a Mellékletekben található Feladat-és játékleírásokat, mely reményeink szerint megkönnyíti a leendő erdei iskolás tanítók munkáját. A sikerhez a pedagógusok megfelelő felkészültségére és pozitív attitűdjére mindenképpen szükség van.
36
________TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266_______________________________________________
X. Zárszó Nagy örömmel fogadtuk, hogy a fenntartónk által megpályázott TÁMOP 3.1.4 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben” projekt keretében erdei iskolában vehettünk részt. Csodálatos környezetben, izgalmas programokkal és élményekkel gazdagodva tölthettük el ezt az egy hetet Márokpapiban. Köszönjük az E-misszió munkatársainak az erdei iskolában nyújtott segítségét. Köszönetet mondunk kollégáinknak, hogy támogattak bennünket abban, hogy ez a táborozás létrejöhessen. Köszönjük a szülőknek is a segítségüket. Mi és a gyerekek is fáradtan, de tapasztalatokban, élményekben gazdagon tértünk haza.
Reméljük, hogy jövőre is eltölthetünk egy hetet Márokpapiban az erdei iskolában!!!
............................................................................................................................................................................................... Balla Kálmánné
Lakatos Ildikó
Szencziné Donka Zsuzsanna
Tankócziné Nagy Tünde
37
Vargáné Kővári Ágnes
Vargáné Sipos Éva
________TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266_______________________________________________
XI. Felhasznált irodalom: −
A Szatmár- Beregi Tájvédelmi Körzet élővilága, kultúrtöreténeti értékei Váci Mihály és Városi Művelődési Központ Nyíregyháza 1985
−
Bárdos Lajos ÁMK,K és AMI Pedagógiai programja(2010)
−
Dr. Franyó István Biológiai album
−
dr. Horváthné Pálosi Katalin: Erdei iskola, „lépésről lépésre” – Terézvárosi Pedagógiai Szolgáltató Intézet, Budapest (2002)
−
Dr. Papp János Játékos természetismeret Mezőgazdasági Kiadó Bp.
−
Emilie Beaumont-Henry Eynard Erdők és lakóik
−
E-misszió Természetvédelmi Egyesület Csiperke Tanösvény táblái, munkafüzete
−
Ezstergályos Jenő Oktatójátékok kisiskolásoknak
−
http://bocs.hu/kornev/strateg/strat.htm
−
http://hu.wikipédia.org/wiki/gyógynövények
−
http://www.oki.hu/cikk.php?kod=pubptk-Lehoczky-Erdei.html
−
Játékszertár / Növények,magvak, termések/ Diószeginé Nanszák Tímea- Zsákai Edit Tóth Könyvkereskés s Kiadó Kft.
−
Környezetismeret tankönyv és munkafüzet 4 .o Nemzeti Tankönykiadó Bp.
−
Környezetismeret, körrnyezetvédelem 3. o Apáczai Kiadó
−
Maria Treben: Az allergia Biokultúra Egyesület Bp. 1991
−
Nemzeti Tankönykiadó Bp
−
Origami Black& White
38
____TÁMOP 3.1.4./08/2-2009-0266____________________ −
Simon Tibor- Csapody Vera Kis növényhatározó Tankönyvkiadó Bp.
−
Spotter’s Guide Természetbarátok zsebkönyve Szalai Könyvkidó
−
Szövegértés 4. o Apáczai Kiadó
−
Tanítás -Tanulás folyóirat
−
Termésbábok mindenkinek Nemzeti Tankönyvkiadó
−
Természetvédelmi járőrfüzet E- misszió
−
Varga Zoltán Állatismeret Tankönyvkiadó Bp.
−
www.google.hu(képek)
39
