Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont Éves jelentés

Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont

Éves jelentés 2007.

A projekt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával valósult meg.

2

Tartalomjegyzék

Küldetésnyilatkozat … 3. oldal Vezetői összefoglaló … 4. oldal Szervezeti felépítés … 5. oldal Konzorciumi partnerek … 6. oldal 1. A régió erdőhasznosításának fejlesztése … 7. oldal 1.1. A régió erdővagyon-gazdálkodásának fejlesztése … 9. oldal 1.2. Természetközeli erdőgazdálkodás, erdővédelem … 12. oldal 1.3. Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése … 14. oldal 1.4. Tartamos vadgazdálkodás feltételeinek megteremtése … 18. oldal 2. A régió fahasznosításának fejlesztése … 21. oldal 2.1. Minőségi hengeresfák és sarangolt választékok hasznosítása … 23. oldal 2.2. A fahasznosítás, mint művészeti tevékenység … 26. oldal 2.3 Fahasznosítás cellulóz- és papírgyártási célokra … 27. oldal 2.4. Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem … 29. oldal 2.5. Informatikai támogató tevékenység … 31. oldal 3. Tudás- és technológiatranszfer … 33. oldal Együttműködések … 35. oldal Oktatási és képzési program - tudástranszfer … 36. oldal A kutatómunkába bevont hallgatók … 37. oldal Technológiatranszfer … 39. oldal Publikációk … 40. oldal Kommunikáció … 42. oldal Munkaidő ráfordítás … 43. oldal Teljesítményindikátorok … 44. oldal Összesített pénzügyi mutatók … 45. oldal Rövidítések … 46. oldal

Az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont küldetése, hogy a Nyugat-dunántúli Régió kiemelkedő erdészeti és faipari szellemi központjaként vezető szerepet töltsön be a térség innovációjában. Célunk olyan ipari kapcsolattartó, koordinációs és kooperációs tudás- és technológiatranszfer szolgáltató szervezet működtetése, mely lehetővé teszi, hogy partnereinkkel közösen magas színvo nalú kutatás-fejlesztési (K+F) és innovációs tevé kenység valósuljon meg, mely hosszútávon biztosítja a Nyugat-dunántúli Régió fejlődését. Vállaljuk, hogy olyan kiemelkedő oktatási, kutatás-fejlesztési (K+F) és innovatív hátteret biztosítunk, mellyel az erdészeti és faipari szakmáknak, a régió kis és középvállalkozásainak, a Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatóinak és doktoranduszainak versenyképessége nyugat-európai szintre növekedhet. Hisszük, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem, mint tudományos háttér, hogy a fa, mint megújuló nyersanyag és energiaforrás, hogy Magyarország természeti, logisztikai és gazdasági adottságai hosszútávon lehetővé teszik, hogy az ERFARET Európa meghatározó erdészeti és faipari tudásközpontjává váljon. Filozófiánk, hogy ahol a tudás, a technológia és egy nagyszerű gondolat találkozik, ott világszínvonalú értékteremtés valósítható meg.

Küldetésnyilatkozat

3

Az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET) 2005. január 1. óta eredményesen tevékenykedik a Nyugat-magyarországi Egyetemen, Sopronban. Az ERFARET két szakmai („A régió erdőhasznosításának fejlesztése” és „A régió fahasznosításának fejlesztése”), valamint egy horizontális („Tudás- és technológiatranszfer”) programban dolgozik. A két szakmai programban kilenc alprogram kutatásait fogja össze. Az ERFARET-et létrehozó konzorcium tagjai – erdő- és fagazdasági nagyvállalatok, közép- és kis vállalkozások, egyéni vállalkozók, egyetemi karok – egyesítették tudásukat, innovációs céljaik megvalósítása érdekében.

4

Vezetői összefoglaló

Sajnálattal kell hírt adnunk arról, hogy 2007-ben az ERFARET-et nagy veszteség érte. Június 25-én, hosszú betegség után, de mégis váratlanul elhunyt Prof. Dr. Mészáros Károly, az ERFARET korábbi programvezetője, egyik alprogramjának szakmai irányítója, a Nyugat-magyarországi Egyetem általános rektorhelyettese. Nagy szakértelmű kollégánkra, mint meghatározó szakemberre és vezetőre, kegyelettel emlékezünk. Az ERFARET eddigi három éves működése során megvalósította a létrehozásakor kitűzött célok jelentős részét, nevezetesen, hogy az egyetem érintett két kara a 12 külső partnerrel együtt olyan komplex alkalmazásorientált K+F projekteket valósít meg, melyek eredménye a magas színvonalú tudományos alap- és alkalmazott kutatás, valamint új termékek, technológiák, szolgáltatások, szabadalmak létrehozása, innovációs környezet kialakítása, tudás- és technológiatranszfer működtetése, spin-off vállalkozások, gyakorlatorientált innovatív munkahelyek létrehozása. Jelentős siker, hogy a Nyugat-dunántúli Régióból induló erdő- és fahasznosítási K+F tevékenység egyre inkább országos hatókörűvé válik. Az ERFARET a 2007. évben tovább folytatta a korábbi két évben megkezdett kutatási infrastruktúra kiépítését, nevezetesen befejezte a Fertő-tavi vadbiológiai kutatóállomás felépítését, valamint több területen fejlesztette eszköz- és műszerparkját (UV degradátor, mobil nagyvadbefogó, rádiótelemetriás nyakörvek, vízi megfigyelésekhez motorcsónak, papír- és nyomdaipari mintakészítő plotter stb.). 2007-ben is jelentős eredményeket értünk el valamennyi kutatási területünkön, de különösen fontosnak ítéljük: – azt a három új fejlesztést (Kezdődő erdőtüzek oltására alkalmas nagynyomású, vízzel működő gyorsbeavatkozó mobil erdőtűz-oltó berendezés; A sarangolt hengeres fa választékok /papírfa, rostfa, tűzifa/ mennyiségének meghatározása fotoanalitikai módszerrel; Faanyagok tárolása lég mentesen lezárt fóliában és vákuumban), amelyeknek szabadalmaztatását kezdeményeztük, továbbá – a „Vállalkozói magatartás az erdőgazdálkodásban és a fafeldolgozásban” című szakkönyvet; – a csökkentett permetlé mennyiségen alapuló új erdővédelmi technológiákat; – az erdészeti utak dinamikus forgalomelemzési módszerét; – az egyes vadfajok élőhely-térképeit, valamint habitat-választásának és habitat-használatának adatbázisát; – a nyár alapanyag-bázisú cementkötésű forgácslapok gyártási technológiáját; – a konyha és ebédlő bútorok új, piacképes termékcsaládjának termékkoncepcióját; – a kerékpár utakhoz kapcsolódó gyalogoshidak tervkoncepcióját; – az ASA eljárással feltárt cellulózlapokat (melyek szabadalmaztatása előkészületi fázisban van); valamint – a mobil szenzor alapú alkalmazási keretrendszert. Fontosnak tartjuk, hogy a kezdetben meghatározott programok mellett az ERFARET működéséhez és célkitűzéséhez jól kapcsolódó két új projektet (Széndioxidos fatárolás és Fahiba adattár címmel) eredményesen fejeztünk be a Baross Gábor Program keretében, továbbá több, vállalati megbízások alapján indult kutatási projektünk működik, melyeknek nagy szakmai jelentősége van. Az ERFRET Központ koordinálja a marketing, a tudás- és a technológiatranszfer feladatokat a programok és az alprogramok között. Az egységes arculat (egyre szélesebb körben használt arculati kézikönyvvel rendelkezünk), a tudatos marketing-kommunikációs tevékenység eredményeként az eddigiek során egyértelműen sikerült az erdészeti és faipari szakma érdeklődését felkelteni a tudásközpontunk iránt, és új kapcsolati rendszert építeni. Összességében megállapítható, hogy az ERFARET az előzetes célkitűzéseknek megfelelően zárta a harmadik évet. Prof. Dr. Horváth Béla igazgató

Tudományos Tanács

ERFARET Központ

Program Tanács

Szervezeti felépítés Prof. Dr. Solymos Rezső

akadémikus, Tudományos Tanács elnöke

Prof. Dr. Dr. h.c. Bariska Mihály nyugalmazott egyetemi tanár Institut für Baustoffe

Prof. Dr. Bondor Antal

nyugalmazott egyetemi tanár Nyugat-magyarországi Egyetem

Dr. Führer Ernő

Prof. Dr. Horváth Béla

Prof. Dr. Faragó Sándor

Bartha Eszter

Ajkay Adrián, PP Dr. Jámbor László, TAEG Dr. Jánoska Ferenc, NYME EMK Dr. Magas László, KAEG Dr. Péterfalvi József, NYME EMK Feiszt Ottó, ZEF Fekete Lajos, FALCO Győrffy Gábor, NYDRFÜ Horváth László, BEF Kiss Béla, KEFAG Kronekker József, SZE Mészáros György, NYME FMK Nagy Zsolt, LAJTA Nyull Balázs, DigiTerra Prof. Dr. Horváth Béla, NYME EMK Prof. Dr. Jereb László, NYME FMK Prof. Dr. Lett Béla, NYME EMK Prof. Dr. Mészáros Károly , NYME EMK Prof. Dr. Molnár Sándor, NYME FMK Prof. Dr. Németh József, NYME FMK Prof. Dr. Varga Szabolcs, NYME EMK Prof. Dr. Winkler András, NYME FMK Szabó Vendel, egyéni vállalkozó

igazgató

adminisztrátor

Epergyes Katalin pénzügyi koordinátor

Farkas Péter

marketing menedzser

főigazgató Erdészeti Tudományos Intézet

Nyul Zsuzsanna

Káldy József

Dr. Pásztory Zoltán

vezérigazgató Mecseki Erdészeti Zrt.

Prof. Dr. Dr. h.c. Kozák Antal nyugalmazott egyetemi tanár University of British Columbia

pénzügyi előadó

műszaki menedzser

Varga Dénes

műszaki menedzser

Dr. Kovács Pál

kereskedelmi igazgató Bútoripari Vállalkozási Kft.

Kurusa László

klaszterbizottsági társelnök Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter

Dr. Nyárs József

miniszteri vezető főtanácsos, címzetes egyetemi tanár Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Főosztály

rektor, Program Tanács elnöke

Kutatási programok Program- és alprogramvezetők: 1. Prof. Dr. Náhlik András 1.1. Prof. Dr. Mészáros Károly Prof. Dr. Lett Béla 1.2. Prof. Dr. Varga Szabolcs 1.3. Dr. Péterfalvi József 1.4. Dr. Jánoska Ferenc

2. Prof. Dr. Molnár Sándor 2.1. Prof. Dr. Németh József 2.2. Mészáros György 2.3. Prof. Dr. Winkler András 2.4. Prof. Dr. Winkler András 2.5. Prof. Dr. Jereb László

3.

Prof. Dr. Horváth Béla Dr. Pásztory Zoltán Farkas Péter Varga Dénes

5

Nyugat-magyarországi Egyetem

9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4., www.nyme.hu Az erdő- és fagazdálkodási ágazat egyedülálló magyarországi egyetemeként, a konzorcium vezetőjeként működik. Fő feladata, hogy háttérintézményként tudásbázisával, infrastrukturális és laboratóriumi felszereltségével biztosítsa a magas színvonalú K+F és innovációs hátteret az ERFARET számára.

Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.

6

Konzorciumi partnerek

8500 Pápa, Jókai u. 46., www.bakonyerdo.hu Erdőgazdálkodás (62 ezer ha), iparifa kitermelés és feldolgozás, parketta előállítás, vadgazdálkodás jellemzi tevékenységét. Területének közel 35%-a természetvédelmi terület, mely miatt jelentős közjóléti szerepet vállal. Parkettagyártása és erdei iskola programja miatt jelentős partner a tudás- és technológiatranszferben.

DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft.

1021 Budapest, Széher u. 15. 2/3., www.DigiTerra.hu Szoftverfejlesztő cég, erdészeti és térképészeti területen kínál megoldásokat és szolgáltatásokat. Az alapító tagok soproni egyetemi éveik alatt kezdték el fejleszteni termékeiket erdőmérnök hallgatóként, megoldást keresve az erdészeti digitális térképkezelésre, és térinformatikai problémákra. Szoftvereit használja az Állami Erdészeti Szolgálat és az erdőgazdaságok is. Stratégiai partner az innovációban.

FALCO Forgácslapgyártó Zrt.

9700 Szombathely, Zanati út 26., www.falco.hu Magyarország legjelentősebb faforgácslap-, felületkezelt faforgácslap-gyártó vállalata. Nagy arányban, termelési volumenének 50%-ban, ipari fahulladékot hasznosít. Az ERFARET stratégiai innovációs partnere.

Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.

9023 Győr, Corvin u. 9., www.kaeg.hu Erdő- és vadgazdálkodása (35 ezer ha) kiterjed a Duna szigetközi szakászára, a hansági erdőkre, valamint a világörökség részét képező pannonhalmi tájra. Fűrészipari alapanyag-feldolgozó tevékenységet is folytat. Földrajzi elhelyezkedése rendkívül előnyös síkvidéki és ártéri erdő- és vadgazdálkodás K+F projektjeinek megvalósítására a Nyugat-dunántúli Régióban.

Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.

6000 Kecskemét, József Attila u. 2., www.kefag.hu Erdőgazdálkodás (59 ezer ha), fahasználat, vadgazdálkodás, rakodólap, szőlészeti karó- és oszlopgyártás, erdészeti szaporítóanyag termesztés és értékesítés a fő profilja. Duna-Tisza közén, homokos alföldi területen gazdálkodik. Jelentős szerepet vállal az Alföld-fásítás nemzetgazdasági programjában.

Lajta-Hanság Zrt.

9200 Mosonmagyaróvár, Mosonszentjánosi út 1., www.mezort.hu A MEZORT Zrt. részeként működik. A kisalföld mosoni és hansági területein jelentős mezőgazdasági, erdőgazdasági és vadgazdálkodási tevékenységet folytat. Földrajzi adottságai és apróvadállománya miatt fontos konzorciumi partner a vadgazdálkodási K+F projektekben.

Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.

9400 Sopron, Új u. 12., www.westpa.hu A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács munkaszervezete, a Regionális Területfejlesztési Program célkitűzéseinek konkrét megvalósítója. Fő tevékenységei: a régió területfejlesztésében érintett szereplők együttműködésének elősegítése, a közös érdekek és feladatok feltárására. A hálózatelvű működés, valamint a feladatok végrehajtásában is gyakorolt nyitott partnerségi gyakorlat lehetővé teszi, hogy munkájában számos régióbéli szervezet támogató közreműködésére támaszkodhat.

Pannon Projekt Gazdasági Tanácsadó és Műszaki Termék Gyártó Kft. 9700 Szombathely, Árpád u. 39., www.pannonprojekt.hu Feladata a kistérségi gazdaságfejlesztési projektek menedzselése a Nyugat-dunántúli Régióban, melyekben a hangsúly a munkaadói szféra és a felsőoktatás közötti együttműködési lehetőségeken van. Jelentős partnere az ERFARET tudás- és technológiatranszfer programjának.

Szabó Vendel egyéni vállalkozó

9131 Mórichida, Tekepuszta 2., www.fagosz.hu/szabo_vendel Csemetetermesztés 18 ha-on, talaj-előkészítés, ápolás, erdőtelepítés, erdőfelújítás, fakitermelés, fafeldolgozás, faanyag export-import, erdészeti szakirányítás, szaktanácsadás jellemzi tevékenységét. Fontos, hogy az ERFARET konzorciumában erdészeti és faipari szakemberként dolgozó egyéni vállalkozó is képviselje a KKV-kat.

Szombathelyi Erdészeti Zrt.

9700 Szombathely, Zanati u. 26., www.szherdeszet.hu Erdő- és vadgazdálkodása (47 ezer ha) szubalpin, illetve dombvidéken történik, mely miatt megközelítőleg 50% a fenyő részaránya gazdálkodásában. Hozzátartozik a Kőszegi Tájvédelmi Körzet és az Őrségi Nemzeti Park. Különleges elhelyezkedése miatt értékes konzorciumi partnere az ERFARET-nek.

Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.

9400 Sopron, Honvéd u. 1., www.taegrt.hu Az erdőgazdaságok között egyedülálló és sajátos a tanulmányi jellege, a felső- és középfokú szakirányú intézmények diákjai részére a szakmai tevékenységek üzemi körülmények között történő bemutatása, valamint a tudományos kutatás feltételeinek biztosítása miatt az ERFARET tudás- és technológiatranszfer programjának stratégiai partnere. Erdőgazdálkodása a Sopron környéki erdőkre terjed ki.

Zalai Erdészeti és Faipari Zrt.

8800 Nagykanizsa, Múzeum tér 6., www.zalaerdo.hu Erdő- és vadgazdálkodás (56 ezer ha), elsődleges faipar, fakereskedelem a fő tevékenységei. Jellemzően dombvidéki gazdálkodó. Nagy alapanyag kapacitása, jellemző zalai bükkös állományai, és jó minőségű nagyvad állománya miatt, több K+F projektben ideális partner az ERFARET-ben.

1

.

1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

A régió erdőhasznosításának fejlesztése Programvezető:

Prof. Dr. Náhlik András A program alprogramjai:

A régió erdővagyongazdálkodásának fejlesztése Természetközeli erdőgazdálkodás; erdővédelem Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése Tartamos vadgazdálkodás feltételeinek megteremtése

7

1.1. A régió erdővagyongazdálkodásának fejlesztése Alprogramvezető:

Prof. Dr. Mészáros Károly Prof. Dr. Lett Béla

8

1.2. Természetközeli erdőgazdálkodás, erdővédelem Alprogramvezető:

Prof. Dr. Varga Szabolcs

1.3. Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése Alprogramvezető:

Dr. Péterfalvi József

1.4. Tartamos vadgazdálkodás feltételeinek megteremtése Alprogramvezető:

Dr. Jánoska Ferenc

Együttműködő konzorciumi partnerek:

Külső együttműködő partnerek:

DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft., Budapest Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., Győr Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., Sopron Pannon Projekt Gazdasági Tanácsadó és Műszaki Termék Gyártó Kft., Szombathely Szabó Vendel egyéni vállalkozó, Mórichida Szombathelyi Erdészeti Zrt., Szombathely Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron Zalai Erdészeti és Faipari Zrt., Nagykanizsa

Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság, Szombathely Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság, Zalaegerszeg Erdészeti Tudományos Intézet, Sopron



Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., Győr Szombathelyi Erdészeti Zrt., Szombathely Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron Zalai Erdészeti és Faipari Zrt., Nagykanizsa

BASF Hungaria Kft., Budapest Chemtura Europe Ltd. Magyarországi Fióktelepe, Nyíregyháza Dow Agrosciences Hungary Kft., Budapest Coridalis Bt., Budaörs SM Consulting Kft, Mohács Magyar Kwizda Kft., Budapest Makhteshim AGAN Hungary Zrt., Budapest Mecseki Erdészeti Zrt., Pécs Somogyi Erdészeti és Faipari Zrt., Kaposvár Syngenta Kft, Budapest Summit-Agro Hungaria Kft., Budapest Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, Budapest Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt., Tatabánya



DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft., Budapest Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., Győr Szombathelyi Erdészeti Zrt., Szombathely Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron Zalai Erdészeti és Faipari Zrt., Nagykanizsa

Carmeuse Hungária Kft., Beremend Észak-Dunántúli Környezetvédemi és Vízügyi Igazgatóság, Győr Gevex Bt.Budapest Kútvölgy Bt., Tök MGT-2000 Bt., Perbál Naturtech Inc., Dover, USA Ryno Kft., Nagykanizsa



Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., Győr Lajta-Hanság Zrt., Mosonmagyaróvár Szombathelyi Erdészeti Zrt., Szombathely Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron Zalai Erdészeti és Faipari Zrt., Nagykanizsa

Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt., Pápa Pilisi Parkerdő Zrt., Visegrád Somogyi Erdészeti és Faipari Zrt., Kaposvár

A magán erdőgazdálkodás témakörében kiemelt kutatási területként foglalkoztunk a rendezetlen erdőgazdálkodójú erdőkkel. A korábbi munkaszakaszokban folytatott, egy erdőrendezési körzeten belüli, statisztikai vizsgálatokat a régió más területeire is kiterjesztettük. Emellett kérdőíves felméréssel vizsgálatot indítottunk a tulajdonosi motivációk és szándékok feltárására, valamint abból a célból, hogy a tulajdonosi csoportokat tipizálni és több szempont alapján jellemezni tudjuk. A Nyugat-dunántúli Régióban a rendezetlen gazdálkodójú területek csökkentésében jó eredményeket ért el a Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága, ahol e probléma megoldására kiemelt figyelmet fordítottak. A felhalmozódott tapasztalatokat és az eljárás során alkalmazott eszközöket megvizsgáltuk, és esettanulmányban foglaltuk össze, ami alapján az eddig e témában tett javaslatainkat kiegészíthetjük, és országos alkalmazásukra javaslatot tehetünk. A hátralékos erdősítések kiterjedése az erdőgazdálkodás egyik számszerűsíthető jellemzője, és mivel a magán erdőgazdálkodás területén mennyisége eléri az éves erdőfelújítás mértékét, kutatást indítottunk a háttérfolyamatok feltárására. Kérdéses, hogy a fennálló hátralékos állomány a privatizáció időszakában keletkezett-e, és esetleg éppen a rendezetlenség, vagy más tényezők hatására nehezen csökken, vagy pedig folyamatosan újratermelődik. A folyamatok naturális mértékeinek nyomon követése mellett fontosnak tartjuk ezen erdők gazdasági helyzetének felmérését, elsősorban a befejezésig felmerülő többletköltségek megbecslését. Alprogramunk az ERFARET program keretében és egyéb kutatásokban végzett eredményeket felhasználva javaslatot tesz az erdőtörvény közelgő módosítására, ezen belül is kiemelten foglalkozunk a tulajdonosgazdálkodó-szakirányító-hatóság kapcsolatrendszerének rendezésével, a rendezetlen erdőterületek felszámolásával és az erdőgazdálkodás üzemtervezési és hatósági felügyeleti rendszerével. Feladatot végzők

Elvégzett feladatok

Elért eredmények

2008. évre tervezett feladatok

MÖI, MGSZH EI, SZV

Birtok és tulajdonviszony feltárása.

Birtok és tulajdonviszony tanulmány.

Birtok és tulajdonviszony javítási javaslat.

MÖI, MGSZH EI, SZV

Rendezetlen erdőtuladonok jellemzése.

Rendezetlenség javítása. Idős és hátralékos állományok értékvesztésének megállapítása.

Rendezetlenség hátrányai. Rendezetlenség további javítása.

A regionális tervezés egyre növekvő jelentőségét kihasználva folyamatos kapcsolatot tartunk az ezen a téren tevékenykedő szervezetekkel. Korábban, együttműködve a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel, javaslatot tettünk az erdőgazdálkodásra vonatkozó tervek Regionális Operatív Programban történő szerepeltetésére. Ennek folytatásaként tevékenységünket két tervezési szint felé bővítettük. Egyrészt tovább nyitottunk a kistérségi tervek felé, és a Csepreg és vonzáskörzetének erdészeti térségfejlesztési terve után részt vettünk / veszünk a Szigetközben, az Őrségben és az Alpokalján kivitelezésre kerülő fejlesztési tervek kidolgozásában. A fejlesztési tervek ezen formája jól hasznosítható a kistérségi és regionális szintű, de egyéb tematikájú fejlesztési tervek összeállításakor, így különösen közjólét, a turizmusfejlesztés, a földhasználat, a munkaerő menedzsment stb. tervezésekor. Az erdőgazdálkodási szektor elemi érdeke, hogy ilyen tervek rendelkezésre álljanak, ezek nélkül ugyanis nincs esély arra, hogy regionális szinten fejlesztési programok induljanak, és fejlesztési források álljanak rendelkezésre erdészeti célokra. A tervezés másik szintje, amelyben korábbi tevékenységünket bővítettük, az országos tervek kidolgozása. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv, illetve ennek programozása jelentette a legfontosabb számunkra releváns országos tervezési folyamatot, amelyben a korábbiakhoz hasonlóan részt vállaltunk, és a korábbi általános észrevételek mellett most konkrét intézkedéseket véleményeztünk, illetve az egyes intézkedések részletes kidolgozásában vettünk részt. Feladatot végzők


Elért eredmények


MÖI, MGSZH EI, NYDRFÜ, PP, KAEG SZE, TAEG, ZEG

Erdészet beilleszkedésének elemzése a térségfejlesztésben.

A 2007-2013-as időszak tervébe ajánlás.

Kistérségi erdészeti fejlesztési tervek.

MÖI, MGSZH EI, NYDRFÜ, PP, KAEG SZE, TAEG, ZEG

Erdészet beilleszkedésének vizsgálata az ÚMVP-ben.

Javaslat a civil szervezetek véleményének beépítésével.

Az intézkedések bevezetésénél az ökonómiai rész erősítése.

1.1.1. A magán-erdőgazdálkodás fejlesztése, működési zavarainak elhárítása

1.1.

9

19,1%

18,2% 20% 17,3% 15,8% 18% 14,0% 16% 12,5% 14% 11,8% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% 1930 1950 1960 1970 1980 1990 2000 év Az erdősültség változása Magyarországon, terület %-ban kifejezve

1.1.2. A Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Programban az erdészeti jellegű projektek szerepeltetése, ezzel az erdészeti szakma adszorpciós képességének erősítése, fejlesztése

Egyeztetés az erdőgazdálkodókkal az ÚMVT-ről.

1.1.3. Az erdőgazdálkodás jövedelemtermelő képessége

10

1.1.

Innoforest 2007 - erdészeti innovációs rendezvény résztvevői

1.1.4. Az erdőtelepítés helyzete és lehetőségei

Adatfelvétel erdőértékeléshez a Field Map eszközzel

Az erdőgazdálkodás és az erdei erőforrásokra alapuló gazdasági ágazatok jövedelmezőségét és gazdasági helyzetét az APEH adatok alapján vizsgáltuk, és képet kaptunk az erdőgazdálkodás tágabb gazdasági környezetben elfoglalt helyéről és gazdasági kapcsolatrendszeréről. Az erdei melléktermékek és szolgáltatások piaci helyzetét, a kereslet és a kínálat alakulását, a ható tényezőket feltáró kutatás különös tekintettel volt a marketing eszközökre. Az erdőgazdálkodáson belüli innovációval magyar és külföldi diákok számára szervezett kéthetes rendezvény keretében foglalkoztunk. Az erdő és kárérték számítás iránt továbbra is jelentős a gyakorlat igénye, a megismertetésére szervezett erdőértékelési tanfolyamon több mint 50 fő, a vadkárbecslési tanfolyamon pedig 39 fő vett részt. Az erdőgazdálkodás átmenetileg elfeledett, de nagyon fontos szegmensének, az erdőgazdálkodási kivitelezésnek a vizsgálatát kezdtük meg, amelynek keretében a munkabiztonsági helyzet feltárására került sor. A kérdőíves és interjúkra alapuló felmérés mellett egy új kiadványsorozatot is elindítottunk, amely az erdészeti munkabiztonság kérdésköreivel foglalkozik. Az erdőrendezés és erdőértékelés korszerűsítése érdekében egy integrált terepi felmérő eszközt szereztünk be (harmonizálunk az igazgatással), amelynek segítségével az erdészeti témájú terepi adatfelvételek lényegesen pontosabbak és gyorsabbak lesznek. A bejelentett szabályozó változások újra előtérbe hozták az erdészeti alap problémáját, amely klasszikus értelemben ágazati marketing finanszírozást szolgál. A jelenleg működő költségvetési kapcsolati rendszer most már a kinyilvánított szándék szerint is módosul, az erdőfenntartási járulék 2008. január 1-jével megszűnik, és ez az erdőgazdálkodók jövedelmi helyzetét, az erdővagyon értékét is átrendezi. Feladatot végzők


Elért eredmények

MÖI, MGSZH EI, KAEG, SZE, TAEG, ZEG, ERTI, SZV

Erdőgazdálkodási, fakitermelési Fakitermelési jövedelem jövedelem megoszlás vizsgálata. megoszlás – modell.

A szabályozás módosítás hatása az erdőgazdálkodás jövedelmezőségére.

MÖI, MGSZH EI, KAEG, SZE, TAEG, ZEG, ERTI, SZV

Az erdőföld és faállomány értékelése.

A szabályozás módosítás hatása az erdőföld és a faállomány értékére.

Az erdőföld és faállomány értékviszonyai.


A beszámolási időszakban tovább vizsgáltuk az erdőtelepítések szakmai, szociális, financiális és szervezeti hátterét. Feltártuk az erdőtelepítők motivációit, valamint az erdőtelepítést segítő és akadályozó tényezőket. A szakértői véleményezés, a kérdőíves felmérés, valamint a személyes interjúk késztése alapján magyarázatot kaptunk a 2004/2005-ös időszak nyertes pályázatainál a tölgy fafajú telepítések felfutására, a magánszemélyként (őstermelő, családi gazdálkodó, egyéni vállalkozó) pályázás előnyére, a regionális eloszlás indítékaira. A kapott eredményekből kiindulva, a térségi erdőtelepítés helyzetét az országos állapotokhoz viszonyítva, a csekély erdőtelepítési kedv továbbélésével kell számolni. A Nyugat-dunántúli Régióban folyó erdőtelepítési tevékenység vizsgálata során az akadályozó tényezőket tártuk fel nyolc erdőtelepítési kiviteli tervvel rendelkező kistérség földtulajdonosainak kérdőíves felmérésével. A kapott eredmények alapján javaslatot teszünk az erdőtelepítések tervezési, szervezési és PR tevékenységének javítására. Körvonalaztuk a 2007-2013-as időszakra vonatkozó megváltozott jogszabályi, illetve támogatási környezet hatásait, melyek a támogatott területre, a támogatási összegekre, illetve a fafajpolitikai szabályozásra vonatkoznak. A következő időszakban célunk, hogy a megismert hátráltató tényezők megszüntetésére javaslatot tegyünk, segítsük a kistérségi tervezést és az erdőtelepítések szervezését, információs adatbázist állítsunk fel, és szaktanácsadással segítsük az erdőtelepítők munkáját, ugyanakkor nyitunk az energetikai fás szárú ültetvények felé. Feladatot végzők


Elért eredmények


MÖI, MGSZH EI, SZV

Erdőtelepítések jellemzése.

Az EU konform erdőtelepítések volumene.

A szabályozós módosítás hatása az erdőtelepítésekre.

MÖI, MGSZH EI, SZV

Kistérségi erdőtelepítési terv meghiúsulásának feltárása.

Kistérségi erdőtelepítési terv meghiúsulásának okai – tanulmány.

A Nyugat-dunántúli Régió erdő-turisztikai szolgáltatásai – tájékoztató honlap: Bővítettük az erdei turisztikai kiadvány tartalmát és az elérhetőséget internet és DVD formájában. Az MGSZH Szombathelyi és Zalai Erdészeti Igazgatóságának közjóléti adatbázisát egészítettük ki a konzorciumi tagok szakmai anyagával. Az informatikai szerkesztést a DigiTerra konzorciumi tag vállalta magára. PEFC erdőtanúsítási rendszer: Az erdőtanúsítási rendszerekkel, magyarországi alkalmazásával a MÖI hosszabb ideje foglalkozik. A PEFC erdőtanúsítási rendszer magyarországi meghonosítása folyamatában 2007-ben a nemzeti szabvány kidolgozása kezdődött meg. A szabványtervezet Nyugat-dunántúli Régióban való üzemi tesztelésének előkészítésére került sor. Magán-erdészeti ismeretterjesztés és információs szolgáltatás: A Magán-erdőgazdálkodási Tájékoztató Iroda (MATI) szolgáltatásai jelenleg három funkción keresztül vehetők igénybe: – az NYME MÖI épületében kialakított folyosórészben internet csatlakozással rendelkező számítógépek állnak az ügyfelek rendelkezésére, – a személyes tanácsadást ügyeleti rendszerben látjuk el szintén soproni székhellyel, – internetes információszolgáltatás (maganerdo.hu weboldal).

1.1.5. Tudástranszfer erdővagyongazdálkodási elemeinek kiterjesztése

1.1.

„Környezetünk az erdő” továbbképző program: Az erdészeti erdei iskolák vezetőinek, munkatársainak a továbbképzését és konzultációját szervezzük meg Ravazdon az FVM pályázati támogatása segítségével. Az erdészeti PR fontos eleme az azonos üzenetek küldése, amelyet programunk jelmondatai tartalmaznak. Ennek a szélesebb körű képviseletét szorgalmazzuk, amely az erdészeti erdei iskolák hálózatában megsokszorozódhat. Vállalkozói magatartás az erdőgazdálkodásban és a fafeldolgozásban című könyv: Az erdőgazdálkodás és a faipar területén működő vállalkozásokról és az üzemszervezési ismeretekről szakés tankönyvet adtunk ki a szakmai közönség, illetve a hallgatóság számára. Feladatot végzők


Elért eredmények


MÖI, MGSZH EI, SZE, A Nyugat-Dunántúli Régió erdő KAEG, TAEG, ZEG, PP, turisztikai tájékoztató kiadvány. ERTI, DigiTerra, SZV

NYDTUL erdészeti turisztikai internetes ajánló.

NYDTUL erdészeti turisztikai internetes ajánló fejlesztése.

MÖI, MGSZH EI, SZE, PEFC erdőtanúsítás KAEG, TAEG, ZEG, PP, rendszerének előkészítése. ERTI, DigiTerra, SZV

PEFC erdőtanúsítás magyarorszá- PEFC erdőtanúsítás magyarorgi rendszerének megalapozása. szági rendszerének kidolgozása, nyugat-dunántúli tesztelése.

Erdészeti turisztikai kiadvány

MÖI, MGSZH EI, SZE, Magánerdészeti és erdőtelepítési Magánerdészeti és erdőtelepítési Magánerdészeti és erdőtelepítési KAEG, TAEG, ZEG, PP, információ nyújtás. multimédiás tájékoztatás. multimédiás tájékoztatás, ERTI, DigiTerra, SZV Szakmai Szaktanácsadási Központ megpályázása. MÖI, MGSZH EI, SZE, „Környezetünk az erdő” KAEG, TAEG, ZEG, PP, továbbképző program. ERTI, DigiTerra, SZV

12 fő kiképzett erdészeti erdei-iskola vezető.

„Környezetünk az erdő” továbbképző program folytatása.

MÖI, MGSZH EI, SZE, „Vállalkozói magatartás az er„Vállalkozói magatartás az erdő- „Vállalkozói magatartás KAEG, TAEG, ZEG, PP, dőgazdálkodásban és a fafeldol- gazdálkodásban és a fafeldolgo- az erdőgazdálkodásban és ERTI, DigiTerra, SZV gozásban” című könyv kiadása. zásban” című szak- és tankönyv. a fafeldolgozásban” című szak- és tankönyv terjesztése.

A Páneurópai Erdőtanúsítási Rendszer jelképe

11

1.2.1. A természetközeli erdőgazdálkodás módszereinek továbbfejlesztése

Napjainkban az erdő közjóléti szolgáltatásaival szemben a társadalom részéről egyre nagyobb az elvárás. Az ezirányú kutatások sokrétűek, hosszú időtartamúak. Az Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet évtizedekkel korábban megkezdett kutatásokkal rendelkezik, melyek folytatása, valamint új kísérleti területek beállítása elengedhetetlen a természetközeli erdőművelési módszerek kidolgozásához, továbbfejlesztéséhez. Bükkös faállományok szálalóvágásos erdőfelújítása a Soproni-hegységben: Az 1936-ban elkezdett, és ezzel Magyarország legrégebbi szálalóvágási kísérlete az utolsó fázisába érkezett, mai feladat a bontások kijelölése majd szakszerű elvégzése, a felújulás erélyének évenkénti ellenőrzése, azaz a faállományszerkezet szálaló szerkezet irányába történő átmenetének, és a folyamat fatermési vonatkozásainak vizsgálata.

1.2.

12

Mesterséges és természetes erdőfelújítási, valamint különböző gyérítési eljárások összehasonlító vizsgálata a sárvári Farkaserdőn: A 2005-ben indított erdőfelújítási kísérlet a tarvágást követő mesterséges erdőfelújítást kívánja összehasonlítani különböző, tarvágás nélküli felújítási lehetőségekkel. A technológiák értékelése fatermesztési és természetvédelmi szempontok alapján történik. Szálaló szerkezet kialakítása erdeifenyves faállományokban a szentgyörgyvölgyi szálalóerdőben: Az 1995-ben kezdődött kutatás keretében a szálalószerkezet kialakítása, és az erdeifenyő természetes felújítási feltételeinek kialakítása az elsődleges cél. A kísérlet kiemelkedő fontosságú, mivel a Fertő-Hanság Nemzeti Park szálaló üzemmódra kívánja átalakítani a szentgyörgyvölgyi erdőtömböt. Természetszerű erdők kialakítása erdőfelújítással és erdőtelepítéssel: A kutatás célja a több erdőrészletben, különböző eljárásokkal végrehajtott mesterséges felújítási technológiák összehasonlítása. A kísérlet a későbbiekben a fafajok elegyítési lehetőségeit vizsgálja, melynek eredményeként technológiai javaslatok készülnek természetszerű állományok kialakítására

Szálaló szerkezet kialakítása

Hagyásfák a mesterséges erdőfelújítási területen

1.2.2. Környezetkímélő erdővédelmi technológiák fejlesztése

Feladatot végzők


Elért eredmények


EMEVI, TAEG

Rudas állományrészek nevelése Szálalóvágásos gazdálkodási mód A felújulás vizsgálata, szükség terén a rossz alakú, beteg és sé- nevelési technológiájának esetén a következő bontás rült, a bükk növekedését gátló, pontosítása. kijelölése, végrehajtása. az ígéretes csemeték növőterét csökkentő faegyedek, az újulatot erősen árnyaló fiatal egyedek eltávolítása.

EMEVI, SZE

Újulatfelvétel állandósított fel- Korai stádiumban a különböző vételi pontokon a különböző fel- módon felújított állományok köújításokban. Az újulat mennyiségi zött sincs szignifikáns különbség. és minőségi vizsgálata a vegetációs időszak elején és végén.

A felújítási módok összehasonlítása, esetleges ápolások és pótlások. Szükség esetén további bontóvágás kijelölése. Első gazdaságossági elemzés elkészítése.

EMEVI, ZEG

A kísérleti területen talajfelszín szaggatás, szerkezetalakító bontás, a terület bekerítése. Több mintaterületen az erdeifenyő újulat felvétele.

A gyakorlat számára eredményes technológia.

A felújulás további vizsgálata, a művelet eddigi gazdasági kiértékelése, bontóvágások kijelölése további erdőrészletekben.

EMEVI, KAEG

Tavasszal ápolás, melyet szükség szerint további sorközi művelések követettek. A csemeték magassági mérése a kitűzött mintaterületeken.

Optimális ápolási technológiák definiálása és alkalmazása.

A mesterséges erdőfelújítás növekedésmenetének további elemzése, a szükséges ápolási feladatok elvégezése.

Az erdészeti növényvédelem jelentős mértékben támaszkodik a mezőgazdaságban szerzett tapasztalatokra, pedig az erdei körülmények egészen eltérőek a szántóföldi kultúráktól. Az erdei károsítók elleni védekezés soha nem jelenti a károsítók totális eltüntetését. Célunk a kártevők számának oly mértékű csökkentése, ami mellett a gazdálkodás biztonsággal folytatható. Az erdészeti sajátosságok mellett az uniós engedélyeztetési folyamatok is új technológiák kidolgozását teszik szükségessé, mivel a korábban széles körben alkalmazott készítmények jelentős része kivonásra került. 2005. során a gyapjaslepke elleni védekezés, majd 2006-ban és 2007-ben az egyszikű gyomok, valamint a cserebogár pajor és imágó elleni védekezés jelentették kutatásaink főbb irányát. A készítmények és adalékanyagok összehasonlító kísérletei során nem csak azok eredményességét és az élővilágra gyakorolt

mellékhatásait értékeltük, hanem ökonómiai elemzéseket is végeztünk. A kísérletek bebizonyították, hogy az erdészeti gyakorlat által alkalmazottakon túl más készítmények is hatékonyak, és az egységnyi területek szerköltségében jelentős különbségek vannak. Az adalékanyagokkal történő kísérleteknek különösen nagy szerepe van a kijuttatott hatóanyag csökkentésében, ami ökológiai és ökonómiai szempontból is kívánatos. A környezetkímélő erdővédelemben igen nagy hangsúlyt fektetünk az erdők önfenntartó képességére, amelynek alaposabb megismerése érdekében kutatások folynak az elhalt faanyag erdővédelemben betöltött szerepével kapcsolatban. A kísérletek bonyolításában és értékelésében több hallgató is részt vett, melynek eredményeként diploma- és szakdolgozatok készültek, és kerülnek védésre 2008-ban. A kutatási eredményekből várhatóan két doktori disszertáció is készül. Az előzetes eredményeket folyamatosan publikáljuk. A szakma részéről tapasztalható komoly érdeklődés miatt a mintaterületeket szakmai rendezvények keretében és az oktatás során évente többször bemutatjuk. Feladatot végzők


Elért eredmények

EMEVI, TAEG, SM, COR, MGSZH-NTA, CHE, DOW, SYN, MKW, BASF

Egyszikűirtó szerek és adalékHatásos készítmények jegyzéke anyagok összehasonlító gyakorlati felhasználóknak. vizsgálata különböző dózisokban, párhuzamosan teljes területen légi technikával, és földi kijuttatású sorcsík-kezeléssel. Mellékhatás-vizsgálatok.

Dózis- és adalékanyag-kísérletek folytatása. Kísérletek a készítmények kijuttatási idejének módosításával. További mellékhatás-vizsgálatok.

EMEVI, MEFA, VEF

Teljes területen végzett A csökkentett permetlé hidraulikus cseppképzésű, mennyiség alkalmazásával ellenőrzött cseppméretű (CDA) új védekezési technológia. kezelések egyszikűirtó szerekkel.

További hatóanyag vizsgálatok.

EMEVI, SEFAG, ZEG, SAH, MAK

Légi védekezési kísérlet Hatásos készítmények jegyzéke cserbogár imágó ellen. Vegyszer gyakorlati felhasználóknak. és adalékanyag-összehasonlító, valamint dóziskísérletek. Mellékhatás-vizsgálatok.

2008-ban nem várható jelentős rajzás, a kutatás szünetel.

1.2.


EMEVI, SEFAG, ZEG Cserebogár pajorok ellen kifejlesztett biológiai ágensek (fonalféreg-készítmények) tesztelése tenyészedényes és szabadföldi keretek között.

Konkrét eredmények definiálásához, a vizsgálatok további folytatása szükséges.

Az áthúzódó hatás vizsgálata.

EMEVI, TAEG

A gazdasági erdőkben és az erdőrezervátu-mokban kihelyezett mintadarabok begyűjtése, a kirepülő rovarok folyamatos határozása.

Konkrét eredmények definiálásához a vizsgálatok további folytatása szükséges.

Újabb mintadarabok gyűjtése, és a bennük élő rovarfauna meghatározása. Hosszú távon a holtfa erdei ökoszisztémában betöltött szerepének tisztázása.

EMEVI, SZE

Szúkárosított lucfenyő területeken a károsítás csökkentésére, illetve előrejelzésére szolgáló módszerek bevezetése, csalogató anyag tesztelése.

Kárcsökkentési módszerek, kárfelszámolási irányelvek.

Kártételi előrejelzési monitorozás folytatása.

Cserebogár peték

Cserebogár lárva

Siskanád elleni védekezés

Cserebogár imágók

13

1.2.3. Továbbhasznosítható anyagok kinyerése lignocellulóz alapanyagokból

14

1.2. – 1.3. 1.3.1. Erdészeti vízgazdálkodás fejlesztése

Kutatásaink célja a fafeldolgozás során keletkező fahulladék hasznosításának vizsgálata. A fakitermelés- és feldolgozás során hulladéknak minősülő anyagok ugyanis értékes járulékos anyagokat (extrakt anyagokat) tartalmaznak, melyek célirányos kutatással gyógyszerek, táplálék kiegészítők, finom vegyszerek előállítására is felhasználhatók. Vizsgált fafajok: nyír (Betula pendula), európai vörösfenyő (Larix decidua), csertölgy (Quercus cerris), erdeifenyő (Pinus sylvestris), lucfenyő (Picea abies) és akác (Robina pseudoacacia). A fafajok kérgét vizsgáltuk, mivel a legtöbb fa kérge jelentős mennyiségben tartalmaz járulékos anyagokat és a kéreg a fa feldolgozása során általában hulladéknak minősül. Feladatot végzők


Elért eredmények

KTI, TAEG

A kéregmintákból különböző extrakciós módszerrel járulékos anyagok kivonása.

A csertölgy, a lucfenyő, a További extrakciós vizsgálatok, vörösfenyő és az erdeifenyő új anyagok keresése. kérgéből fenolos jellegű járulékos anyagok kivonási technológiája.

KTI

Összevetettük három extrakciós Az optimális kivonási módszer hatékonyságát, valamint technológia definiálása. elvégeztük a kioldott vegyületek minőségi és mennyiségi analízisét.

A technikák optimalizálása költség- és munkaidőigényszámításokkal.

Az erdészeti vízgazdálkodás fejlesztésének alapvető bázisa a hidegvíz-völgyi erdészeti hidrológiai kutatóhely, amely lehetőséget teremt az erdő élettartamához igazodó hosszú távú vizsgálatokra, s azok kapcsán olyan elméleti és gyakorlati kérdések megválaszolására, amelyek a vízviszonyokhoz kötődő különféle műszaki és ökológiai feladatok megoldásához egyaránt szükségesek. A kutatóhely a tudástranszfernek is fontos eleme, konferenciák, tudományos rendezvények terepi programjainak, egyetemi hallgatók terepi mérőgyakorlatainak, valamint tudományos diákköri dolgozatok, diplomamunkák és doktori disszertációk kimunkálásának színtere. A kutatóhely adatbázisán, a folyamatos adatfeldolgozás mellett, több gyakorlati módszer kidolgozása és tesztelése folyik. Ebben az évben vált lehetővé egy, a vízfolyások menti zónákra vonatkozó evapotranszspiráció számítására alkalmas eljárás kidolgozása, az alapvízhozam és a talajvízszint adatok felhasználásával. Ez az eredmény nemzetközi tudományos szaklapban (Journal of Hydrology) való publikálásra is alkalmas. A kísérleti vízgyűjtőn folytatott vizsgálatok eredményei nagytérségi feladatok megoldásához is felhasználhatók. Ez év őszén fogalmazódott meg egy olyan felkérés, amely a numerikus modellezésre épülő, nagytérségi felhasználásra tervezett, vízgazdálkodási döntés-előkészítő rendszer kidolgozásával kapcsolatban egyes modulok fejlesztésére és kalibrálására irányul. A numerikus modellezés alapvető követelménye a hidrológiai szempontból ellentmondás mentes digitális terepmodell. A rendelkezésre álló alapadatok pontosítására több alkalommal végeztünk terepi geodéziai

Talajvíz megfigyelő kút

Vízhozam mérő műtárgy


A hidegvíz-völgyi erdészeti hidrológiai kutatóhely

felmérést, melyek segítségével kiegészítettük a domborzatmodellt. Az elmúlt évben végzett légi felmérések a domborzatmodell pontosítására felhasználhatók. A hidegvíz-völgyi kutatóhelyen szerzett ismeretek jelentős mértékben segítik a gyakorlatban közvetlenül hasznosuló feladatok megoldását, amelyekre ebben az évben is voltak példák: egy zalai vaddisznóskert vízviszonyainak vizsgálata, a Dera-patak szurdokvölgy fölötti és alatti szakaszának vízikörnyezet-fejlesztése, többcélú erdei kistározók tervezése a Börzsönyben. Feladatot végzők


Elért eredmények


GEVI, TAEG, ÉDKVI

A hidegvíz-völgyi erdészeti hidrológiai kutatóhely működtetése. A Hidegvíz-völgy geoinformatikai adatbázisának létrehozása.

Folyamatos hidrológiai elemzések lehetőségének megteremtése. Evapotranszspiráció számítására alkalmas módszer. Pontosított terepmodell.

A hidegvíz-völgyi erdészeti hidrológiai kutatóhely működtetése. Csapadék-lefolyás kapcsolat modellezése. Kiadvány a hidegvíz-völgyi kutatásokról.

GEVI, ZEG

Vadaskert vízellátásának vizsgálata.

Javaslatok a vadaskertek vízellátásának biztosítására.

Irányelvek a vadaskertek vízellátásának biztosítására.

Kötött talajú földműre épített kísérleti útpályaszerkezetek: A részfeladat kitűzött céljának megfelelően ebben az évben a tavaly megépített kísérleti útpályaszerkezetek forgalomállóságának vizsgálatát kezdtük el. A kötött talajú földmű különböző vastagságú mészstabilizációs felső rétegére kerültek a különféle vastagságú, de hasonló teherbírású zúzottkő és aszfalt pályaszerkezetek. Vizsgáltuk az egyes pályaszerkezet-variációk állapotának műforgalom hatására bekövetkező változását az erdőgazdaságnál jellemzően alkalmazott tehergépkocsi típusok (IFA, KAMAZ, MAN) felhasználásával. A műforgalom eddigi lezajlása alapján megállapítható, hogy a mészstabilizációs rétegek rendkívül kedvezően befolyásolják a pályaszerkezet teherbírását. A 2008. év során befejeződő műforgalmat követően meg tudjuk határozni az összes pályaszerkezet-variáció forgalomállóságát. Ezzel lehetőség nyílik a kisforgalmú és kötött talajra épülő erdészeti utak gazdaságos típus-pályaszerkezet katalógusának kidolgozására. A kutatás várható eredményei alapján a kötött talajú földműre épülő erdészeti feltáróutak fajlagos költségei lecsökkenhetnek, ami jelentős megtakarítást jelenthet az érintett erdőgazdaságok számára, valamint a kevesebb anyagfelhasználás környezetvédelmi szempontból is számos előnnyel jár.

1.3. 1.3.2. Erdészeti feltáróhálózatok fejlesztése

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. feltáróhálózata információs rendszerének kialakítása: Az eddig eltelt időszak felméréseinek és az adatok DigiTerra Map geoinformatikai rendszerben történő ábrázolásának eredményeként elkészítettük a Szombathelyi Erdészeti Zrt. erdészeti útügyi információs rendszerét. Ebben az évben az erdőgazdaság nyilvántartásában még nem szereplő utak felmérésével és állapotának felvételével teljessé tettük az adatbázist. A tavaly kidolgozott dinamikus forgalomelemzési módszer további finomításával és az erdészeti útügyi rendszerbe integrálásával egy hatékony döntéstámogató rendszert hoztunk létre.

Műforgalom - útterhelés vizsgálat

Műforgalom - tengelyterhelés mérés

Szombathelyi Erdészeti Zrt. – erdészeti útügyi információs rendszer

15

A kidolgozott rendszer 2008. évi továbbfejlesztésével lehetőség nyílik az erdőgazdaság feltáróhálózata bővítési lehetőségeinek vizsgálatára. A GIS szoftver segítségével a digitális domborzatmodellen több variációban felkereshetők a tervezendő új utak nyomvonalai, amelyek megvalósíthatóságát a terepen is ellenőrizzük.

1.3.

16

1.3.3. Erdőtűz-oltási technikák műszaki fejlesztése

Feladatot végzők


GEVI, ZEG,CH

Kísérleti útszakasz állapotértéke- Kísérleti útszakasz lése a ZALAERDŐ Zrt. területén. állapotának adatbázisa.

Kísérleti útszakasz állapotértékelése és az összegyűjtött adatok elemzése a ZALAERDŐ Zrt. területén. Erdészeti utak gazdaságos típus-pályaszerkezet katalógusának kidolgozása.

GEVI, SZE

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. útügyi információs rendszerének kialakítása.

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. feltáróhálózata fejlesztésének tervezése.

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. útügyi információs rendszere. Erdészeti utak dinamikus forgalomelemzési módszere.


2007-ben elkészítettük azokat a fejlesztési terveket, amelyek alapján a VÍZÖNTŐ – megtartva az építőszekrény-elvet – kisterepjáróhoz, illetve mezőgazdasági használatra kialakított „quad”-hoz csatlakoztatható és azokkal üzemeltethető. Elvégeztük a VÍZÖNTŐ prototípusának alkalmazástechnikai próbáit, melyek alapján megállapítottuk, hogy a berendezés alkalmas kezdődő erdőtüzek, valamint olyan felszíni erdőtüzek (avartűz, bozóttűz) oltására, amelyek tűzvonal-intenzítása az 1700 kW/m értéket nem haladja meg. Megállapítottuk, hogy a berendezés műszakilag teljesíti azokat az elvárásokat, amelyeket a fejlesztésekor kitűztünk. Eredményesebbé válik a VÍZÖNTŐ oltási munkája, ha impulzusos önfelszívóval és póttartály gyorscsatlakozóval egészül ki, valamint ha a szállítóeszközén a tűzoltást segítő kézi eszközök kerülnek málházásra. Teszteléseket, vizsgálatokat folytattunk a kis- és középkategóriás erdőtűz-oltó gyorsbeavatkozó eszközök és felszerelések közül földszórókkal és ventilátorokkal. Megállapítottuk, hogy a földszórók (árokásók) közül a 400 m3/h teljesítmény fölötti berendezések jöhetnek szóba az erdőtűz-oltásnál. A permetezésre használt ventilátorok közül a nagy légszállítású (min. 8 m3/s) és legalább közepes légsebességgel (min. 40 m/s) rendelkező axiálventilátorok jöhetnek szóba az erdőtűz-oltásnál, ellentűzek keltésére. Az axiálventilátoros permetezőgépek erdőtűz-oltásra közvetlenül nem alkalmazhatók, mert nem elég koncentrált a vízcseppeket hordozó légsugár, valamint nem megfelelő eloszlásban és mennyiségben kerül a légáramba a porlasztott víz. Vizsgálatokat végeztünk gyorsbeavatkozó kézi eszközök (robbanó oltókészülék, motoros és kézi működtetésű háti permetezők, csákány-balta szerszám) alkalmazására az erdőtűz-oltásban. Megállapítottuk, hogy a robbanó oltókészülék széleskörűen a lángmentesítésben és a tűz tovaterjedésének megakadályozásában, a továbbiak pedig elsősorban a feketítési munkálatokban alkalmazhatók eredményesen. Lépéseket tettünk kísérleti erdőtűz-figyelő rendszer kiépítésére, tesztelése.

Próbatűz oltás a VÍZÖNTŐ-vel

Robbanó oltókészülékek

Elért eredmények

VÍZÖNTŐ erdőtűzoltó berendezés quadhoz csatlakoztatva (vázlat)

Feladatot végzők


Elért eredmények


EMKI, GEVEX

VÍZÖNTŐ fejlesztési tervek bőví- Kisterepjáró, illetve mezőgaztése az építőszekrény-elv alapján. dasági használatra kialakított „quad” alapú VÍZÖNTŐ.

-

EMKI, MGT, KAEG

A VÍZÖNTŐ prototípusának alkalmazástechnikai próbái.

A VÍZÖNTŐ alkalmazási területének definiálása.

Erdőtűz-oltási kézikönyv összeállítása, különös tekintettel a gyorsbeavatkozó eszközök alkalmazására.

EMKI, MGT, KAEG

Kis- és középkategóriás erdőtűz-oltó gyorsbeavatkozó eszközök és felszerelések tesztelése, vizsgálata.

Földszórók és ventilátorok alkalmazhatósági határai az erdőtűz-oltásban.

Technológia-fejlesztések: kis- és középkategóriás erdőtűz-oltó eszközökkel megvalósítható oltástechnológiák kidolgozása.

EMKI, MGT, KAEG, NI

Gyorsbeavatkozó kézi eszközök tesztelése, vizsgálata.

Robbanó oltókészülék, motoros Kísérleti erdőtűz-figyelő és kézi működtetésű háti perme- rendszer tesztelése. tezők, csákány-balta szerszám optimális alkalmazhatósági határai az erdőtűz-oltásban.

Ebben az évben az erdészeti térinformatikán belül a felületmodellezési és képfeldolgozási eszközök fejlesztése és alkalmazásuk vizsgálata folyt. A felületmodellezés és a képfeldolgozás, mint elemző eszközök, fontos szerepet töltenek be az alprogram másik három témakörében is. A felületmodellező algoritmusok fejlesztésénél az erdészeti feladatok megoldására koncentráltunk. A szabálytalan háromszög alapú felületeket (TIN) egy új és gyors, háromszög topológiát alkalmazó algoritmussal generáljuk. Az algoritmus képes nagy pont és vonalas állományokat is valós időben feldolgozni, szerkeszteni, azokra felületet illeszteni. A háromszögön belül harmadfokú rekurzív Bézier felületekkel finomítjuk a globális felületmodellt. A felületmodell mindenegyes háromszögéhez attribútumokat tudunk rendelni, amelyek alapján a háromszögeket kikapcsolhatjuk, színezhetjük. A felületmodellezéshez hatékony OpenGL alapú térbeli megjelenítő kapcsolódik. A képfeldolgozó eljárásoknál a valós időben dolgozó képi szűrőket, képi algebra és osztályozó eljárásokat korszerűsítettük. Nagy hangsúlyt fektettünk az eltérő időpontban készült felvételek alapján történő változások felderítésére, az erdőterületek űrfelvételek alapján történő nagyobb pontosságú lehatárolására. Ezen a területen az egyik legfontosabb előrelépés egy területnövesztő képszegmentáló algoritmus kifejlesztése, mely képes a nagyfelbontású felvételeken a lombkorona alakját felismerni, a textúrával rendelkező képobjektumokat osztályozni és kisebb felbontású felvételeken pedig az erdőkárokat, erdőtüzeket térképezni. Feladatot végzők


Elért eredmények

GEVI, DigiTerra

Felületmodellező algoritmusok korszerűsítése erdészeti feladatok megoldásához.

Korszerű szabálytalan háromszög hálózat (TIN) alapú felület-modellező famagasság-, termőhely-, és klímaparaméterek térbeli modellezéséhez, hidrológiai- és úttervezési számításokhoz.

GEVI, DigiTerra

Képfeldolgozó algoritmusok korszerűsítése, képszegmentáló eljárás kidolgozása erdészeti feladatok megoldásához.

1.3. 1.3.4. Erdészeti térinformatika fejlesztése


Digitális fotogrammetria erdészeti alkalmazásának korszerűsítése, új algoritmusok kidolgozása, új mérési módszerek definiálása, pontossági vizsgálatok. Vizsgált területek: famagasság mérés, faállomány térbeli modelljének Valós idejű képfeldolgozó algorit- előállítása, faegyedek számlámusok (változás detektálás, erdő- lása, fakoronák térbeli alakjának területek térképezése, erdőtüzek meghatározása, digitális felismerése, képszegmentálás). erdészeti térképek aktualizálása.

Mobile Mapper és a DigiTerra Explorer program

DigiTerra Map v4 tesztelése

ERFARET az erdőgazdálkodás szolgálatában – konferencia

17

1.4.1. Mezei élőhely mozaikkomplexek gerinces állatvilágának vizsgálata

1.4.

18

Mezei élőhelyek ökológiai adottságainak tér-idő mintázata: A meteorológiai viszonyok vizsgálata: Automata mérőállomásunk, illetve két másik mérőállomás adatait elemezve feldolgoztuk az aktuális időjárási viszonyokat. Élőhely térképezés, terület kimutatás: Tematikus térképeken ábrázoltuk a vetésterület, illetve az élőhely-védelmet szolgáló területek aktuális havi élőhely-adatait. Kidolgoztuk a digitális térképezést lehetővé tevő szoftvert. Élőhelyfejlesztések tér-idő mintázata: A területen folyó komplex élőhely-fejlesztési beavatkozások mintázatának alakulását a fenti módszerekkel GIS alapon rögzítettük. A területek átfogó madártani vizsgálata: 2007-ben folytatódott az erdősávok és agrárterületek fészkelő madárközösségeinek kvalitatív és kvantitatív felmérése és összehasonlító vizsgálata. Az összdenzitás, a fajszám és a diverzitás értékei a parlag és gyepterületeken adódtak magasabbnak. A túzok (Otis tarda) 2007. évi tavaszi (április) szinkronszámlálása során a Mosoni-sík – Hanság területén összesen 98 példányt (43 kakas, 55 tyúk) regisztráltunk. Kétéltű- és hüllőfauna monitorozása a Mosoni-síkság területén: A kétéltű-felmérés során legnagyobb egyedszámban a Pelophylax komplex fajai fordultak elő, dominánsan a kecskebéka (Pelophylax kl. esculentus). A farkos kétéltűek közül kiemelendő a dunai gőte (Triturus dobrogicus) jelenléte a Moson-Projekt terület csatornarendszerében. Új faj egy juvenilis rézsikló (Coronella austriaca) példány megfigyelése a Lajta-Project területéről.

Fogoly gyűrűzése

Vízivad monitoring működtetése: A Fertő-tó 7 monitoring területén és a Nyirkai-Hany területén a vízivad számlálások 51 fajra terjedtek ki, augusztustól-áprilisig tartó időszakban. A vízivad fajok esetében összefüggéseket keresünk a különböző élőhelyi paraméterekkel. Elkészült a Fertő-tavi Kutatóház, valamint beszerzésre került egy motorcsónak, amely a vizsgálatok zavartalan megvalósítását teszi lehetővé. Kisemlősfauna csapdázásos vizsgálata: A mezei pocok (Microtus arvalis) mellett a többi rágcsáló faj esetében is stabil populációkat tapasztaltunk. A kisragadozók közül legnagyobb számban a menyét (Mustela nivalis) és a nyest (Martes foina) jelenlétét mutattuk ki, továbbá a molnárgörény (Mustela eversmanni) több példányát is területen. A mezei nyúl állománynagyság és élőhely-használat vizsgálata: Négy alkalommal elvégeztük a mezei nyúl állomány éjszakai lámpázásos sávos becslését. Elvégeztük a területi diszperzió, valamint az élőhely-használat meghatározását is. Mindezek az

Fácán a vadföldön

Mezei nyúl

A fertő-tavi vadbiológiai kutatóállomás

élőhelyfejlesztések megvalósításához adnak érdemi információkat. Az őz otthonterületének és élőhely-használatának vizsgálata: Vizsgáltuk az őzbefogás hálós és altatópuskás módszerrel történő befogásának lehetőségeit. 2007-ben újabb 3 őzre került rádióadó. Folyamatosan, egyedenként heti 4-5 alkalommal rádiótelemetriás beméréseket, rákereséseket végeztünk adókkal megjelölt őzeinknél. Feladatot végzők


Elért eredmények


VGI, LAJTA

Mezei élőhelyek ökológiai adottságainak tér-idő mintázati térképezése.

Havonkénti élőhely- és tér-idő mintázat térkép..

Elemzések folytatása.

VGI, LAJTA

Őzek befogása és rádióadókkal történő megjelölése, elemzése, kiértékelése.

Őzek habitat-választásának és habitat-használatának adatbázisa .

Monitoring folytatása, élőhely-fejlesztési javaslatok és technológia kidolgozása.

VGI, LAJTA

Mezei élettér gerinces faunájának felmérése, adatok összeállítása és elemzése.

Kétéltű-, hüllő-, madár- és emlős-faunisztikai adatbázis.


VGI

Fertő és a Nyirkai-Hany vízivad-monitoringja.

Havi szinkronnapok vízivadMonitoring folytatása, állományának, éves állomáélőhely-fejlesztési javaslatok nyának és húzásdinamikájának és technológia kidolgozása. adtbázisa, húzásdinamikai térkép.

VGI, LAJTA

Mezei nyúl reflektoros éjszakai állománybecslése, habitat-használat vizsgálata.

Populáció-változási és habitat-használati alapadatok állomány hasznosításhoz és vadföld tervezéshez .

1.4.


A GPS-technológia felhasználásával végzett kutatásunk eredményeinek birtokában kidolgozunk egy olyan gazdálkodási rendszert, amely alkalmazásával csökkenthető a vad károkozása, javítható az ágazatok közötti viszony. A vizsgálat során élővad-befogás segítségével gímszarvasokat jelölünk meg GPS-adókkal ellátott nyakörvekkel. A jelölt egyedek által használt területről óránként nyerünk információkat. Felmérjük a terület növényzetének összetételét, vizsgáljuk az erdészeti munkák, vadászatok időpontját és helyét, a kiegészítő takarmányozást, az időjárási adatokat. Az adatokat térinformatikai és statisztikai programokkal elemezzük. A tartózkodási pontok ismeretében megállapítjuk az egyes egyedek otthonterületének kiterjedését, illetve szezonális változását. Élőhely-használatuk megismerésének érdekében összevetjük az észlelési pontokat a terület növényzetével és egyéb zavaró hatásokkal. Vizsgáljuk az erdőfelújítások és mezőgazdasági kultúrák szerepét, összefüggéseket keresünk a vadkárral. Megállapítottuk, hogy a bikák mozgáskörzete jelentősen nagyobb, mint a teheneké, valamint a nyári hónapokban a mozgáskörzet jelentősen beszűkül. A téli hónapokban a mozgáskörzet nagysága

1.4.2. Szabadterületi tartamos nagyvad-gazdálkodás ökológiai feltételeinek meghatározása

Gímszarvas GPS adóval

Gímszarvas mezei és erdei élőhelyhasználata – GPS mérési eredmények

Vadbefogó háló

19

megnő. A vegetációs időszak elején a fiatalkorú erdőállományok fontossága kiemelkedő. Ezekben a szarvas a búvóhely mellett elegendő mennyiségű táplálékhoz jut hozzá. A táplálékkínálat csökkenését követően a felújítások, fiatalosok, szálas és lábas állományok veszik át a főszerepet. Megtörtént a mezőgazdasági területek adatainak kiértékelése is. A vegetációs időszak előrehaladtával a gímszarvasok mezőgazdasági előfordulási gyakorisága is nő. A tartózkodás rendszeres, az éjszakai és hajnali órákra tehető. Az eredmények birtokában egy olyan gazdálkodási rendszer kidolgozásán munkálkodunk, amely mind a vad, mind pedig a gazdálkodó számára a legoptimálisabb.

1.4.

20

1.4.3. Zárttéri tartamos nagyvad-gazdálkodás ökológiai feltételeinek meghatározása

Testméretek felvétele

Feladatot végzők


Elért eredmények


VGI, ZEG, TAEG

Növelt elemszámú gímszavas mozgásvizsgálat.

Gímszavasok otthonterületi- és területhasználati térképei, mozgáskörzet nagyságának megállapítása, annak időszakos változásai.

Újabb gímszarvasok GPS-adóval történő megjelölése, vadkár-csökkentési javaslatok kidolgozása.

VGI

Mezőgazdasági területhasználat megismerése, otthonterület nagyságának és térbeli változásának vizsgálata.

Élőhely-használatmegállapítása. Az élőhely-használat és a vadkár összefüggéseinek feltárása. Elkészült, megjelenés alatt álló tanulmány a vadkár csökkentésének módozataira.

Saját módszer kifejlesztése az otthonterület-vizsgálatára. Napi mozgásmintázat részletes elemzése. Az eredmények felhasználása a gyakorlat számára használható javaslatok megtételéhez.

Kutatásaink során a gazdálkodók számára tartás-technológiai segítséget szeretnénk nyújtani az eredményes és tartamos vadaskerti gazdálkodás érdekében. A kiválasztott vadaskertekben a tavaszi, nyári és őszi aszpektusban elvégeztük a vegetációs szintek degradációját ellenőrző felvételeket a korábbi években kijelölt és állandósított mintaterületeken. Eredményeink szerint tovább folytatódott a bolygatásra érzékeny lágyszárú fajok borításának csökkenése, illetve a nitrogénkedvelő fajok eluralkodása egyes mintaterületeken. A kedvezőtlen időjárási viszonyok (elsősorban a csapadékhiány) következtében az őszi időszak eredményei nehezen értékelhetők. A téli vadászatok során mindhárom vizsgálati területen vemhesülési, kondíciós és állategészségügyi vizsgálatokat végeztünk, összesen 94 példány testméret- és kondíció-adatait, illetve 36 koca vehem-adatait elemeztük. Ezek során megállapítottuk, hogy a vadaskertekben alkalmazott takarmányozási és vadföldművelési technológiák alkalmasak a vaddisznó megfelelő kondícióban tartására, jelentősen hozzájárulnak a megszületett malacok túléléséhez, ezáltal az eredményes gazdálkodáshoz. A vizsgálati protokollt más gazdálkodók számára is kiajánlottuk, és több vadgazdálkodási egység területén is alkalmaztuk. Megjelenés alatt áll a teljes vaddisznóskerti gazdálkodás folyamatát áttekintő és tartástechnológiai leírásokkal szolgáló kiadványunk. Feladatot végzők


Elért eredmények


VGI, ZEG, KAEG, SZE, SEFAG, BEFAG

Ökológiai állapotfelvételek elvégzése különböző aspektusokban vaddisznóskertekben.

Előző évi felvételekhez képest bekövetkezett degradációs folyamatok adatbázisa.

Monitoring folytatása, technológiai javaslatok kidolgozása.

VGI, ZEG, KAEG, SZE, PPE

Teríték-vizsgálatok.

Kondíció, állat-egészségügyi állapot, testméretek, vehem nagyság adatbázisa.

Monitoring folytatása, technológiai javaslatok kidolgozása.

2

.

2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.

A régió fahasznosításának fejlesztése Programvezető:

Prof. Dr. Molnár Sándor A program alprogramjai:

A minőségi hengeresfák és a sarangolt választékok hasznosítása A fahasznosítás, mint művészeti tevékenység Fahasznosítás cellulózés papírgyártási célokra Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem Informatikai támogató tevékenység

21

2.1. A minőségi hengeresfák és sarangolt választékok hasznosítása Alprogramvezető:

Prof. Dr. Németh József

22



Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt., Pápa FALCO Forgácslapgyártó Zrt., Szombathely Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron KIsalföldi Erdőgazdaság Zrt.,Győr Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., Kecskemét Zalai Erdészeti és Faipari Zrt., Nagykanizsa

Swedwood Sopron Bútor Kft., Sopron Technische Universitaet Wien, Wien Újkígyósi Falemezüzem Bt., Újkígyós

2.2. Fahasznosítás, mint művészeti tevékenység

Külső együttműködő partnerek: BMGE Építészmérnöki Kar Városépítési Tanszék, Budapest

Alprogramvezető:

Mészáros György

2.3. Fahasznosítás cellulózés papírgyártási célokra

Külső együttműködő partnerek: Institut für Holzchemie und chemische Technologie des Holzes, Hamburg Institute for Microtechnology, Louisiana Tech University, Ruston, LA, USA UPM-Kymmene Pulp and Paper Mill, Tervassari

Alprogramvezető:

Prof. Dr. Winkler András

2.4. Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem



FALCO Forgácslapgyártó Zrt., Szombathely

Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft., Sopron

Alprogramvezető:


2.5. Informatikai támogató tevékenység Alprogramvezető:

Prof. Dr. Jereb László

Külső együttműködő partnerek: Albacomp Zrt.,Székesfehérvár Bormarketing Műhely Kht., Sopron Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest BW 2005. Kft., Sopron ECWins, Sopron ETH Zürich, Communication Systems Group, Zürich Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Győr Faipari Tudományos Alapítvány, Sopron Faipari Tudományos Alapítvány, Sopron Gyulasi Ferenc, Ausztria IBM Data Storage Systems Kft., Vác Magyar Telekom, Budapest University of Texas at Arlington, Arlington

Az EU által is támogatott magánerdő telepítések fő fafaja a nyár mellett az akác lesz. Az akác fajták, klónok anyagvizsgálata, mind az építészeti jellegű, mind a lemezgyártás jellegű termékek felhasználhatóságát alapvetően befolyásolja. A kutatási időszakban elkészült a szelektált új fajták (árbócakácok) anyagtulajdonságainak feltárása és az optimális ipari felhasználás területeinek meghatározása. Akác fajták és klónok anyagvizsgálata: Szelektált új fajták (árbocakácok) anyagtulajdonságainak feltárása. Az új fajták erdészeti igényeinek (termőhely, talaj, növekedési, morfológiai adottságok) tisztázása mellett fontos annak ismerete, hogy az egyes fajták milyen faanyagminőséget képviselnek. A műszaki jellemzők pontos ismerete nélkülözhetetlen a további feldolgozás és a hasznosíthatóság területeinek meghatározásánál. Sarangolt választékok átvételi rendszerének továbbfejlesztése: A fakitermelés során keletkező, eltérő magasságig rakásolt erdei faválasztékok képezik a sarangot. Az erdei faválasztékok legnagyobb része, mint papírfa, rostfa, tűzifa kerül értékesítésre. A sarangolt hengeresfa választékok pontos mennyisége, méretbeli, alaki és fafaji sajátosságaiknál fogva nehezen mérhető. A felhasználók számára a kihozatalt az abszolút száraz tömeg határozza meg a legpontosabban, az erdőgazdaságok, erdőtulajdonosok számára viszont az űrméterben történő nyilvántartás a legkönnyebben kivitelezhető. A sarangolt faanyag pontos számbavételére nincs elfogadott, egységesen alkalmazott eljárás. A sarangolt választékok (tonnában kifejezett) tömör m3-re való számítása szakmai vita tárgya. A sarangolt választékok atrosúly alapján történő értékesítéséhez olyan pontos módszer kialakítása, amely az erdészeti gyakorlatra jellemző űrméterben tárolt, illetve számba vett faanyag szárazanyag-tartalmát a lehető legpontosabban meghatározza. A program keretében kidolgozott módszer – a fotoanalitikus tömörségi tényező meghatározása – során a sarangolt választékok bütüfelületéről készült fotók számítógépes analizálása történik. Feladatot végzők


Elért eredmények


FAT, KEFAG, KAEG

Anyagminták begyűjtése, a faanyag előkészítése vizsgálatokhoz, makroszkópos szöveti vizsgálatok, fizikai és mechanikai vizsgálatok, eredmények értékelése, kutatási jelentés összeállítása, eredmények publikálása.

A vizsgált öt-öt fajta tulajdonságai alapján adatbázis készült, amely segítséget nyújt az erdőtelepítések során a fajta kiválasztásához..

Az adatbázis alapján tervezési szempontok kidolgozása a jövőbeni erdőtelepítésekhez.

Sarangok kijelölése, helyszíni felvételek készítése, mintavétel, a beszállított mintaanyag felfűrészelése, próbatestek készítése, laboratóriumi vizsgálatok, számítógépes képelemző program továbbfejlesztése, számítógépes elemzések elvégzése választék és fafaj szerint, eredmények értékelése, kutatási jelentés összeállítása, eredmények publikálása.

A kifejlesztett szoftver Az eljárás és szoftver segítségével az eddigi átvételi hasznosítása, marketingje. módszereknél alkalmazott tömörödési tényezőnél lényegesen pontosabb értékeket tudunk megállapítani a konkrét fafajra és választékra vonatkozóan. Eljárás szabadalmi bejelentése.

FAT, II, KEFAG, KAEG, TAEG

2.1.1. Anyagvizsgálatok

2.1.

Közönséges akác

Az akác elterjedése Magyarországon 0

50

HITACHI S-3400N elektronmikroszóp (2007-ben üzembe helyezve)

100 km

Jelmagyarázat Az erdőterület arányában:

1-5%

6 - 25 % 26 - 50 % 51 - 70 % 71 - 100 % 1 raszteregység = 287,7 ha Készítette: ÁESZ Térképészeti Osztály 2006.

Az akác elterjedése Magyarországon

Fotoalalitikus sarangolt famennyiség mérési módszer

23

2.1.2. Fűrész- és lemezipari hasznosítás

2.1.

24

Akác furnér

9 rétegű akác rétegelt lemez prototípus

Akác rétegelt lemez hajlítószilárdsági vizsgálat

Vázas faházrendszer innovációs lehetőségeinek vizsgálata: A részfeladat célja, hogy a hazai faházépítő cégek korszerűbb, a megváltozott szabályozásokhoz igazodó termékeket tudjanak előállítani. A projekt keretében megtervezésre került egy olyan faházpanel, ami igazodik az életbe lépett új hőtechnikai előírásokhoz. A faházgyártó cégek az egyik legfontosabb célként jelölték meg, hogy kerüljön megváltoztatásra a többszintes favázszerkezetű épületek engedélyeztetése. Ehhez kísérletsorozatot dolgoztunk ki a szerkezeti elemek és kapcsolataik tűzvédelmi vizsgálatára. A kapcsolóelemeknek és a panelrendszer csomópontjainak a számítógépes rajzai elkészültek, azok folyamatos tesztelése megtörtént mind statikai, mind hőtechnikai modellező programokon. A vizsgálatok eredményeként megállapítottuk, hogy a jelenleg szokásos tetőtéri szerkezetkialakítások nem elégítik ki kellő mértékben a hőtechnikai szabvány igényeit. Kidolgoztunk egy olyan energetikai táblázatot, ami segíti a kivitelezőket az egyes tájolásokhoz tartozó kellő szigetelés-vastagság meghatározásához. A segédletet az internet segítségével minden érdeklődő számára elérhetővé tesszük. A csomópontok hőhídmentes kialakítása még csak részben sikerült. A lefuttatott tesztek kiértékelése teszi lehetővé a csomópontok áttervezését. A modellezett faház-szerkezet 1:1-es falpaneljeit a következő évben (2008.) szeretnénk laboratóriumi vizsgálatoknak alávetni. A kötőelemek vizsgálata jelenleg is tart, a csomópontok legyártása megtörtént, a törésteszteket és a tűzvédelmi próbát azonban csak 2007 november 30-án fogjuk befejezni, mert azt a vizsgálatokban közreműködő Bécsi Műszaki Egyetem kérésére erre az időpontra időzítettük. Raklapvizsgálatok: A raklapok szegezési helyein a faanyag elszíneződött, a szegek pedig jelentősen rozsdásodtak. A csurgalékvíz a méréseink szerint semleges (6,58 pH) ami egyértelműen igazolja, hogy nem a savkoncentráció mértékéből adódik az erős korrózió, hanem az oldatban lévő fából kioldott ionokból (fenol származékok). Az oldat pufferkapacitása 0,7 ml/mol NaOH 1 dm3. A szög beütésekor a feltorlódó víz az oxidáció feltételét biztosítja és a korrózió sebességét a magasabb szárítási hőmérséklet nagyban elősegíti. A szögfej nagyon erős korróziós foka arra enged következtetni, hogy a rövid szárítási periódus alatt (3-4 nap) elektrolitikus korrózió is fellép a magas ionkoncentráció miatt. Ehhez a vizes oldat, mint elektrolit biztosít közvetítő és szállító közeget. A leírt problémák megoldására kidolgoztunk több technológiai lehetőséget, amelyek gyakorlati kipróbálására a KEFAG Zrt. raklapgyártó üzemének területén nyílhat lehetőség a későbbiek során. A furnér és lemezipari kutatások: A furnér és lemezipari kutatások célja nagyszilárdságú és nagy ellenállóképességű rétegelt termékek kifejlesztése volt, akác alapanyagbázison (tervezés, technológizálás). A kutatási programterv alapján a következőket végeztük el: – akác alapanyag hámozási paramétereinek vizsgálata laboratóriumi és üzemi kísérletek alapján; – hámozott akác műszaki furnérok tulajdonságvizsgálata és hasznosítási lehetőségeinek meghatározása; – akác műszaki furnérokból készült nagy ellenállóképességű rétegelt falemezek tervezése, műszaki tulajdonságainak meghatározása. Összefoglalóan megállapítást nyert, hogy az akác műszaki furnérok szilárdsági és rugalmassági tulajdonságai lehetővé teszik, hogy felhasználásukkal – megfelelő ragasztóanyag és gyártási technológia alkalmazásával – nagyszilárdságú és időjárásálló rétegelt termékeket lehet készíteni. A kísérleti eredmények alapján elkészítettünk egy olyan gyártástechnológiát, amelynek alkalmazásával az Újkígyósi Falemezgyár meglévő hőpréseivel akáclemezeket tud gyártani.

Feladatot végzők


Elért eredmények


ÉT, TUW

Vázas faszerkezeti rendszer modellezése.

A vázas faszerkezeti rendszerek megvalósíthatóságának igazolása.

További faépítészeti megoldások megalapozása.

FPI, ÚFA

Nagyszilárdságú és időjárásállóságú falemezek kifejlesztése.

Üzemi technológia dokumentációja.Átadás a hasznosító üzem számára.

Szervetlen szálak alkalmazása a lemeztermékekben.

A könnyűszerkezetű építészet egyik bevált alapanyaga a régióban tevékenykedő FALCO által gyártott cementkötésű faforgácslap. A gyártási alapanyagbázis bővítése folyamatos kutatási feladat. A FALCO Zrt. cementkötésű faforgácslap gyártósorán több ízben végeztünk üzemi körülmények között gyártást. Ezen kísérletek során először 100% – 75% részarányban használtunk vegyes nyár forgácsot az erdeifenyő mellett vízüveg kötésgyorsító (2%) hozzáadásával, majd a rossz eredmények miatt a nyár arányát lecsökkentettük (50%, illetve 25%-ra) valamint a vízüveg adalék arányát megemeltük 5,4%-ra. További gyártást végeztünk 25% I-214 nyár és 75% erdeifenyő felhasználásával kalcium-klorid és kalciumformiát kötésgyorsítóval. A kalcium-klorid és kalcium-formiát felhasználásával végzett kísérlet során kiváló minőségű lemezeket sikerült készíteni. A lemezek szilárdsága meghaladta a szokásos termelés átlagos értékeit. Összegzésként elmondható, hogy a kalcium-klorid és kalcium-formiát kombinációjú kötésgyorsító adalékanyag felhasználásával igen magas fizikai és mechanikai tulajdonságú lapokat tudtunk gyártani mind tisztán erdei fenyő, mind pedig maximum 60%-os I-214-es olasznyár felhasználásával. Feladatot végzők


Elért eredmények


FPI, FALCO

CK lemezek gyártása nyár alapanyagbázison, technológiai paraméterek meghatározása.

Üzemi technológia dokumentációja. Átadás a hasznosító üzem számára.

Üzemi gyártás.

2.1.3. Agglomerált lemezipari hasznosítás

2.1.

Faőrlemény minták cementkötésű forgácslaphoz

A részfeladat keretében az álgesztes bükk faanyagból készíthető termékek bútoripari kifejlesztése volt a kutatási cél. A projekt célja egy Magyarországon újdonságnak számító konyha és étkezőbútor család kifejlesztése álgesztes bükk alapanyagból. Egyedülálló mert olyan hazai faanyagból – álgesztes bükkből – készül, melyet eddig inhomogén rajzolata és színe miatt alacsony minőségi kategóriába soroltak, és e miatt bútoripari célra nem használtak. Ebből a hátrányból erényt kovácsolva, a tömörfa karaktert kiemelve magas minőségű, exportképes késztermék fejlesztését tűztük ki célul. Az álgesztes bükk műszaki, szilárdsági szempontból teljes értékű faanyag, ára azonban lényegesen alacsonyabb a bútoripari fűrészárukénál. Mivel az életteli, mozgalmas felületek sok potenciális vásárlónak tetszenek, ez a fahiba megfelelő tálalásban markáns esztétikai elemként használható. Feladatok: – a megcélzandó használati funkciók, a jelen és várható trendek, divatirányok meghatározására; – a Magyarországon forgalomba kerülő konyha- és ebédlőbútorok színvonalelemzése, szín és formaelemzés; – konyha- és ebédlő bútorok funkció- és értékelemezése; – az álgesztes bükk alapanyag feldolgozott választékainak elemzése a termékbe való beépíthetőség megítélésére, az álgeszt okozta elszíneződések csoportosítása; – design szempontú elemzés a fasajátosságok kihasználására; – kísérletek termék-építőelemek előállítására (modellezés, különböző felületek, rajzolatok előállítása, frontfelületek képzése); – új, piacképes termékcsalád termékkoncepciójának kidolgozása; – a termékcsalád elemkészletének megtervezése, látványtervezés, berendezés-variációk kidolgozása.

2.1.4. Bútoripari hasznosítás

Cementkötésű forgácslap gyártási kísérlet

25

26

2.1. – 2.2. 2.2.1. Építőművészet

2.2.2. Formatervezés

Pannon Design 2007 kiállítás

Feladatot végzők


Elért eredmények


TGYI

A Magyarországon forgalomba kerülő konyha és ebédlőbútorok színvonalelemzése.

A jelenleg használt anyagok, felületkezelő rendszerek, szerkezeti megoldások, szín és formavilág dokumentáció.

Piaci rés feltárása alapján termékkoncepció és marketingtevékenység.

TGYI

Konyha és ebédlő bútorok funkció- és értékelemezése.

Javaslat optimális funkció/ költség megoldásokra.

TGYI, ZEG, BEFAG, SW,

Az optimális választékok kiválasztása, rajzolat elemzés.

Rajzolat-tár dokumentáció, vágáskép javaslatok.

A gyártási technológia kidolgozása, prototípuskészítés, elemzés, javítás, mintaoltalom bejegyzése. Kiállításokon való részvétel. Marketing tevékenységek.

TGYI

Kísérletek termék-építőelemek előállítására – modellezés. különböző felületek, rajzolatok előállítása, frontfelületek képzése.

Az anyag válogatása után egyszerű táblás elemeket, és keretbetétes szerkezeteket gyártottunk.

TGYI, ZEG, BEFAG, SW

Design szempontú elemzés a fasajátosságok kihasználására.

Tetszetős és esztétikus rajzolatú elemek, hagyományos technológiával táblásítva.

TGYI, ZEG, BEFAG, SW

Terméktervezés.

Állgesztes bükk termékcsalád tervek, berendezés-variációk .

A kutatások célja: a Nyugat-dunántúli Régió épített környezete védelmében és fejlesztésében az alkalmazható faanyagok korszerű felhasználásán alapuló építészeti elemek, termékek fejlesztése. A részfeladat idei célja: A 2006-ban elkezdett kutatás összefoglalása, a fejlesztés összehangolása a régió turisztikai- fejlesztési koncepcióival. Egy, a régióban felhasználható fahíd tervezési segédlet összeállításához szükséges kutatások elvégzése. Feladatot végzők


Elért eredmények


BME-ÉK, AMI

Kőszeg-Gyöngyöspatak városrész Tervek. Tervbemutató kiállítás rehabilitációs kutatás részeként Kőszeg Önkormányzat részére. -fa gyalogoshidak alkalmazása (tanulmányi feladat keretében).

BME-ÉK, AMI

Kerékpár út hidak tervkoncepció, Kerékpár utakhoz kapcsolódó Katalógus összeállítás. igényelemzés, funkcióelemzés. gyalogoshidak tervkoncepciója, A megvalósítás logisztikai követelmény és funkciórendszer. tervezése.

Tervkoncepció alapján kiválasztott típusok formai és műszaki megoldása diplomatervek keretében.

A részfeladat célja: A design tevékenység fejlesztése a fa feldolgozottsági szintjének, a fa piaci értékének emelésére, a szellemi tudás integrálása a fából készült tárgyakban. Diplomafeladatok és évközi feladatok keretében kutatások végzése: – a bölcsődei eszközrendszer fejlesztésére; – kárpitos bútorok korszerűsítése a választék bővítésére; – közösségi kültéri bútorok fejlesztésére; – az organikus design szemlélet felhasználására.

Óvodabútor (Lukács Nikoletta munkája)

Feladatot végzők


Elért eredmények


AMI

Bölcsődei eszközrendszer fejlesztése.

Tervek, prototípus példányok.

Piacbevezetés szervezése.

AMI

Variálható bútor kifejlesztése.

Az aranymetszésen alapuló mechanizmus (szabadalmi bejelentés folyamatban).

Piacbevezetés szervezése.

AMI

Kulturális szolgáltató hajó kialakítása.

A kiállítóhajó komplex terve és modellje.

-

AMI

Kárpitos-bútorok választékbővítő kutatásai.

Prototípusok, gyártási tervek.

Üzleti tervek kidolgozása. A kutatások folytatása, az életmód alakulását figyelembe véve.

AMI

Közösségi felhasználású kültéri bútorok fejlesztése.

Modellek. Kísérleti példányok. Fejlesztési koncepció.

A fa- és papír-kompozitanyagok felhasználási lehetőségeinek kutatása. Tömörfa felhasználásának kutatása.

AMI

Organikus design kutatások

Nagyteljesítményű hangsugárzó Menedzsereszközök, idioton eszközök modelljei. ajándéktárgyak kialakítása, turisztikai tárgyak fejlesztése.

AMI

Eredmények bemutatása régiós Installációs eszközök, tárgyak, és országos kiállításokon (Pannon kiállítási tablók stb. Design, Termékvilág stb.).

2.2. – 2.3.

Terveink szerint a 2007. évihez hasonló feladatok ellátása.

A rövid vágásfordulójú nemesített nyárak a mezőgazdasági termelőknek új, biztos piacot jelentő termelési ágazatot kínálnak. Megfelelő fajták választása esetén, pionír jellegéből adódóan a termelés időjárási kockázatai sokkal alacsonyabb, a szélsőséges termőhelyeket jól bírja, összehasonlítva a hagyományos szántóföldi növényekkel. A nyárak – az alacsony vágásforduló révén – a cellulózipar alapanyag lehetőségei lehetnének az elkövetkező évtizedekben. A rezgőnyár hazánkban a Tiszántúl kivételével elszórtan mindenhol jelen van, de nagyobb mennyiségben a hegyvidéken található. Sokáig gyomfának tekintették, pedig homogén, színes geszt nélküli, világos fáját sokoldalúan lehet hasznosítáni (papíripar, lemezipar, csomagolóipar stb.) A nyárfa feltárását a korábbi években bemutatott, módosított ASA eljárással végeztük, fehérítését pedig oxigénes-peroxidos szekvenciával. Az eljárással 55-60%-os hozam érhető el, 19%-os ISO fehérség, ami magasnak mondható, fehérítéssel 88%-ra sikerült világosítani, miközben a viszkozitás, azaz a polimerizációs fok csak kis mértékben csökkent. A fehérítési eljárás újdonságtartalma még az is, hogy az elért fehérség termikusan is stabil marad, mivel a fém ionokat sikerült szinte teljesen eltávolítanunk. A rostok ASA feltárás esetén gyorsabban őrölhetők, mint KRAFT eljárással. A több mint 11 km-es szakadási hossz kiváló szilárdsági tulajdonságokra enged következtetni, melyek a magas xylan tartalomra vezethetők vissza. Az üzemi kísérletet Finnországban a Valkeakoskiban található, Tervassari cellulózgyárban végeztük, amely az UPM-Kymmene korszerű része. Az üzemi kísérletek során ipari körülmények között alkalmazhattuk a módosított ASA eljárást lombos fafajok feltárására.

2.3.1. Kísérletek nyárfa feltárására – üzemi kísérletek az ASA eljárás alkalmazására

Tárcsás őrlőberendezés feltöltése (IHTCH laboratóriuma)

Papírprototípusok, ASA eljárással készítve

Papír szakítási szilárdságmérő műszer

27

2.3.

28

2.3.2. Nanotechnológia

4 rétegű SiO2 bevonattal kezelt fenyőrost

Feladatot végzők


Elért eredmények


FPI

ASA cellulózgyártási eljárás adaptálása hazai fafajra.

Javaslat nyár fafajok ASA feltárási eljárásának módosítására.

FPI, IHCTH

ASA eljárással cellulóz készítése a Hamburgi Egyetem Fakémiai Intézetének Cellulózgyártó Laboratóriumában.

ASA eljárással feltárt cellulózlapok, és mechanikai tulajdonságait rögzítő adatbázis a gyártás megkezdéséhez.

-

FPI, IHTCH, UPM

Üzemi kísérleti terv. Szimulációs eredmények értékelése.

Üzemi kísérletek Finnországban az UPM-Kymmene Tervassari gyárában. Szabadalmi bejelentés előkészítése.

Szabadalomaztatás menedzselése.

A folyamatosan változó papíriparnak fokozottan meg kell felelnie az egyre magasabb minőségi elvárásoknak termékei és technológiája tekintetében. A nyomtatott sajtó piaca elkezdett zsugorodni, az író-nyomó papírok és csomagolópapírok piaca viszont erősödött. Mindezzel együtt az elmúlt évtizedekben számos felhasználási területe szűnt meg a papíripar termékeinek, amely területeket a műanyagok térhódítása vett át. Az új nyomdaiparnak egységesebb papírszerkezetre és simább felületre van szüksége, amit a nanotechnológiával módosított rost tulajdonságokkal érhetünk el. Másodsorban egyre fontosabb gazdasági kérdés és szükségesség a különböző papíripari termékek újrahasznosítása. Az újrahasznosítás jelenti a gyártási kihívásokat a papíriparban, amelyet részben megoldottak a különböző töltő- és enyvezőanyagok hozzáadásával. Egy napjainkban napvilágot látott felmérés szerint a papíriparnak komoly gazdasági kihívásokkal kell szembenéznie a növekedő nemzetközi verseny miatt. Az újrahasznosított (töredezett) rostot feldolgozó üzemeknek jobb töltőanyagokra van szükségük ahhoz, hogy a gyártási sebességet növelni tudják. Ezek a problémák hatással vannak és voltak a papírgyárak versenyképességének megítélésében napjainkban és az elmúlt évtizedekben egyaránt. Jelen kutatásaink azon eredményeket, erőfeszítéseket és törekvéseket összegzik, amelyek egy lehetséges energia- és költségkímélő nanotechnológiás módszert vázolnak fel a rost- és papíripar számára a versenyképesség növelés érdekében. Az előnyünk más nanotechnológiás kutatásokkal szemben, hogy ezt a módszert a különböző erdészeti termékek, mezőgazdasági hulladékok – tehát megújuló erőforrások – minőségének javítására fordítjuk, nanokompozitok fejlesztésére és az újrahasznosítás segítésére. A töredezett rostok felületén a nanobevonatú film képzése elősegíti a rost-rost elektrosztatikus kapcsolódást, amely az újrahasznosítás kihozatalát és a minőséget jelentős mértékben javítja. Az ultravékony bevonat – nanoréteg – kialakításához nagyon kevés anyagra van szükség, összehasonlítva más, mikroréteg képző anyagokkal. Bízunk benne, hogy a laboratóriumi körülmények között kutatott nanotechnológiás rostfelület módosítási eljárást a kapcsolódó iparágak érdekesnek és hasznosíthatónak ítélnek meg.

Halloyzit nanocsövekkel kezelt fenyőrost

TiO2 nanorészecskékkel kezelt fenyőrost

Hosszirányban elvágott fenyőrost fluoreszkáló anyaggal bevonva, amelyen jól látható, hogy a polimerképződés a sejtfalon belül is kialakult

Feladatot végzők


Elért eredmények


FPI, IMLTU

Nanotechnológiai kutatási eredmények adaptálása papíripari rostfelület módosításra.

LbL (Layer by Layer) rétegképzéses eljárással előállított nanobevonatos rost.

Papíripari termékek értéknövelő mennyiségi és minőségi újrahasznosítása nanobevonat készítésével, üzemi szinten.

FPI

Laboratóriumi eszközök és berendezések beszerzése.

Új, magas színvonalú További laborfejlesztés. technikai elemző és meghatározó berendezések üzembe állítása korszerű papíripari kísérletekhez.

A részfeladat 2007. évi programja hulladék faanyagból gyártott cementkötésű forgácslapok készítése, üzemi és fél-üzemi körülmények között. Mivel a vizsgált hulladékbázist elsősorban a használt raklapok teszik ki, amelyek alapanyaga többnyire nyár, ezért átvettük a 2.1.3. részprogramban tapasztalt eredményeket is, ahol nemesnyár alapanyagot vizsgáltunk cementkötésű forgácslap gyártására való alkalmasság tekintetében, igen kedvező laboreredményekkel. A FALCO Zrt. cementkötésű faforgácslap gyártósorán több ízben végeztünk üzemi körülmények között gyártást. Ezen kísérletek során először 100% - 75% részarányban használtunk nyár alapú raklapból származó forgácsot az erdeifenyő mellett, vízüveg kötésgyorsító (2%) hozzáadásával, majd a rossz eredmények miatt a használt fa arányát lecsökkentettük (50%, illetve 25%-ra), valamint a vízüveg adalék arányát megemeltük 4%-ra. Az üzemi kísérletek során rossz tapasztalataink voltak: a lemezek nem kötöttek ki megfelelően, ezért nem lehetett a hordozó acéllemezekről levenni, más esetben felragadtak a hordozóra. Az adalékanyag arányának megnövelése mellett a kiköttető alagútban eltöltött időt is megemeltük 8 óráról 10 órára. A tapasztalatok alapján igen vegyesen találkoztunk jó és használhatatlan lapokkal a kiköttető kamra után, amiből az alapanyagösszetételt megvizsgálva arra a következtetésre jutottunk, hogy igen bizonytalan a raklapok alapanyagának fa fajta összetétele, ami a cement hidratációjára rossz hatással van. Az I-214 nyárral végzett laborkísérletek alapján a vegyes fa fajta összetételű raklapokat részben friss I-214 nyárral helyettesítettük. Ugyanakkor itt is áttértünk a kalcium-klorid és kalcium-formiát kötésgyorsító használatára. Ez a kombináció már meghozta a várt sikert. Összegzésként elmondható (1. táblázat), hogy a kalcium-klorid és kalcium-formiát kombinációjú kötésgyorsító adalékanyag felhasználásával igen magas fizikai és mechanikai tulajdonságú lapokat tudtunk gyártani maximum 40% erdeifenyő, 40% I-214-es olasznyár és 20% hulladék raklap felhasználásával. Ez azt jelenti, hogy a FALCO Zrt. 25 000 m3/év termelésében az eredeti 100%-os erdeifenyő felhasználás lecsökkenthető 40%-ra, 40%-ban a rendszerint olcsóbb, és könnyebben hozzáférhető nemesnyár klónok használhatók, illetve 20%-ban a virtuálisan ingyen begyűjthető használt raklapok vihetők be a termelésbe. A sikeres gyártásokból származó lemezeket a konzorciumi partner kereskedelmi forgalomba bocsátotta.

2.3. – 2.4. 2.4.1. Félüzemi kísérletekkel támogatott laboratóriumi kísérletek hulladék faanyag felhasználására a cementkötésű forgácslap gyártásában

Cementkötésű forgácslap, lapemelő szilárdsági mérés

Cement kötésű forgácslap, hajlító szilárdsági mérés

Cementkötésű forgácslap, tönkremeneteli kép

29

1. táblázat: A sikeres összetételű lap paraméterei a szabványkövetelmények mellett Jellemző MSZ EN 634-2 EIR_442 24 h vastagsági dagadás [%] 1,5 0,21 Lapsíkra merőleges szakítószilárdság [MPa] 0,5 0,65 Hajlítószilárdság [MPa] 9,0    14,2 Rugalmassági tényező [MPa] 1. osztály: 4500  4921,4 2. osztály: 4000

30

2.4. 2.4.2. Faudvar létrehozása Sopronban

2.4.3. Lemezipari hasznosítás – Hulladék faanyag (faforgácslap) visszaforgatása műgyantakötésű forgácslap gyártásába

Feladatot végzők


Elért eredmények


FPI, FALCO, STKH

Üzemi kísérletek a használt raklap alapanyagú cementkötésű faforgácslapok gyárátsára vonatkozóan.

Kereskedelmi minőségű cementkötésű faforgácslap (MSZ EN 633) 40% erdeifenyő, 40% I-214 nyár és 20% használt raklap felhasználásával.

További nyár klónok alkalmasságának vizsgálata cementkötésű faforgácslapok gyártására vonatkozóan.

Az előző években (2005 – 2006.) lefolytatott kutatás során: – feltártuk a fahulladék gazdálkodás jelenlegi helyzetét és jellegzetességeit; – felmértük a fahulladékok mennyiségét; – foglalkoztunk a szabad fahulladékként jelentkező használtfa mennyiségi és minőségi jellemzőivel, műszaki-technikai, jogi és gazdasági eszközrendszereivel. Mindezek alapján programot dolgoztunk ki a használtfa hasznosításának hazai bevezetéséhez szükséges lépésekről. Kutattuk az éppen aktuális regionális hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításával kapcsolatosan megvalósítható használtfa begyűjtés és hasznosítás kérdését. A soproni kistérségi Regionális Hulladékkezelő Rendszerhez illeszkedően megtervezésre került a lakossági, és a vele egy megítélés alá tartozó kisvállalkozói fahulladékok szelektív begyűjtése a rendszeren belül felálló hulladékudvarokban, ahol egy-egy 24 m3-es konténer szolgálja ezt a célt. A begyűjtött fahulladék megfelelő frakciójának hasznosítását pedig, ugyanezen rendszerhez tartozó besűrített szennyvíziszap komposztálás technológiájában terveztük meg. A megvalósításhoz szükséges kivitelezési és engedélyezési tervek elkészültek, a beruházás várhatóan 2008. évben indul. Feladatot végzők


Elért eredmények


FPI, STKH

Hulladékudvar engedélyezési tervek készítése.

Hulladékudvar engedélyezési tervek.

Hulladékudvar megvalósítása az engedélyek megszerzése után, konferencia szervezése a kutatásokról és eredményeikről.

A 2007-es projektévben a FALCO Zrt. konzorciumi partner kérésére egy új részfeladatot vállaltunk fel: az alapanyagkészlet kibővítését a hagyományos, műgyantakötésű faforgácslap gyártásában hulladék faanyagokkal. Itt elsősorban a gyártó rontott, illetve visszaszállított használt forgácslapjai, a már más vonatkozásban vizsgált használt EUR raklapok és egyutas raklapok jöttek számításba, a már régebb óta alkalmazott fűrészüzemi és furnérgyártási hulladékok mellett. A használt forgácslapok újrafeldolgozása az alábbi problémákat/kérdéseket vetette fel: – fizikai mechanikai paraméterek változnak-e a már egyszer komprimált, majd újra aprított részecskék miatt; – nem növekszik-e meg túlságosan a lapok formaldehid tartalma a már eleve ragasztóanyagot tartalmazó hulladék alapanyag hozzáadása miatt. Az év folyamán több alkalommal végzett üzemi kísérletek alapján megállapítottuk, hogy: – hulladék vagy használt faforgácslap maximum 15%-ban adagolható megbízhatóan a célforgácshoz anélkül, hogy az a fizikai, mechanikai tulajdonságok, illetve a formaldehidtartalom rovására menne; – egyéb hulladék és használt faanyagok az újraaprított faforgácslap mellett összesen 40%-ban volt bevihető a termékbe a célforgács (60%) mellett.

Feladatot végzők


Elért eredmények


FPI, FALCO, STKH

Üzemi kísérletek rontott, illetve használt faforgácslapok, egyéb hulladékok műgyanta kötésű faforgácslapok gyárására.

Kereskedelmi minőségű (MSZ EN 312) P2 típusú faforgácslap ~40% hulladék és használt faanyag bevitele mellett.

A hulladék faanyag arányának növelése 50% fölé. Laboratóriumi vizsgálatok a FALCO Zrt.-ben ipregnált dekorpapír-hulladék töltőanyagként való hasznosítására vonatkozóan a faforgácslap gyártásban.

A részfeladat 2006-ban a termék hasznosításával befejeződött. Webes felület véglegesítése: A 2005/2006-os évben az adatbázis szerkezete, a webes felület koncepciója készült el az egyes szakterületeken dolgozó tanárok segítségével. Ebben az évben az elsődleges cél a faanyagtudományi szakterület véglegesítése, a hozzá tartozó űrlapok elkészítése. Cél volt a falemez szakterület feltöltő-, módosító-, és lekérdező űrlapjainak létrehozása is. Továbbá implementálásra került a regisztrációs és jogosultsági rendszer és a többnyelvű megjelenítést támogató modul.

2.5.1. Önköltségszámító program

2.4. – 2.5. 2.5.2. Faipari online adatbázis

Regisztrációs rendszer: A használathoz, illetve a későbbi céljainkhoz (szolgáltatás elindítása) szükséges, hogy a rendszert használni kívánó felhasználók be tudjanak jelentkezni, és az adott felhasználói szintjüknek megfelelő jogosultságokat ki tudják használni. Ugyanakkor, egy felhasználó se férhessen hozzá az adatbázis-szerkezethez az adminisztrátoron, programozón kívül. Elkészült egy különálló felület, amelyen egyszerűen és átláthatóan kezelhetőek az egyes felhasználókhoz és csoportokhoz tartozó jogosultságok. Jogosultsági rendszer: A jogosultsági rendszerrel is szorosan összefügg, hogy a felhasználókat azonosítani tudjuk. A regisztráció után a felhasználók kétféleképpen kaphatnak jogosultságokat. Elsődlegesen az egyéni jogosultságait kapja meg, másodlagosan pedig a csoportjogosultságokat, amelyikhez tartozik. Csoportokat készítettünk a könnyebb menedzselhetőség kedvéért. Ezek a csoportok: fejlesztők, adminisztrátorok, szerkesztők, olvasók stb. Elkészült a felület a felhasználók és csoportok menedzselésére.

Nyelvek beállítási lehetőségei

Többnyelvű megjelenítést támogató modul: A webes felület több nyelvet támogat (nem csak magyart), így a felhasználók választhatnak angol és német nyelv között is. A rendszert felkészítettük más nyelvek fogadására is, de ehhez a felületet és az adatbázis struktúrát változtatni kell. Váltani lehet a nyelvek között rákattintva a zászló ikonra a főoldalon. Ha például kiválasztjuk az angol nyelvet, az összes szövegelem angolul jelenik meg a felületen, de a lekérdezett adatok nyelvezete nem változik meg. Lehetséges azonban tárolni és megjeleníteni az tárolt adatokat idegen nyelven is (tulajdonságok, paraméterek stb.).

Jogosultsági szintek

Adatbázis módosítás panelen keresztül

Az adatbázis bemutatója, interjú a Ligno Novum - Wood Tech vásáron

31

2.5.

32

2.5.3. Ad hoc hálózatok vizsgálata és alkalmazása

Siramon - Ad hoc hálózat kezelő rendszer

Feladatot végzők


Elért eredmények


II

Falemez szakterület űrlapjainak elkészítése, véglegesítése.

Működő űrlapok a falemez szakterületen.

A famechanika és fafizika szakterületek feltérképezése és véglegesítése.

II

Jogosultsági rendszer Jogosultsági rendszer. megtervezése és megvalósítása.

Az adatbázis, mint szolgáltatás beindítása az elkészült modul felhasználásával.

II

Regisztrációs rendszer Regisztrációs rendszer. megtervezése és megvalósítása.


II

Többnyelvű megjelenítést Többnyelvű megjelenítést támogató rendszer megtervezése támogató rendszer. és megvalósítása.


Ad hoc hálózati kutatások beindítása: A kutatási témát 2007-ben indítottuk, amire az nyújtott lehetőséget, hogy az év elején csatlakozott intézetünkhöz Dr. Farkas Károly, aki az ETH Zürichen szerzett az ad hoc hálózatok témakörében PhD fokozatot, és aki hazatérésével erős nemzetközi kapcsolatokkal, előkészített nemzetközi publikációkkal indította be az ERFARET-en belüli kutatási témát. Az e téren eddig publikált eredmények alapvetően még a korábbi kutatások keretében jöttek létre. A mobil ad hoc hálózatok olyan közvetlen adatátvitelt biztosító kommunikációs megoldásokra épülő lokális adathálózatok, amelyek új alkalmazási irányokat vethetnek fel az ERFARET által művelt témakörökben is. A lehetséges alkalmazások kiterjedhetnek a faipar és erdészet területére egyaránt. Az egyik legsikeresebb futó kutatási projekt az amerikai Princeton Egyetem Zebranet nevezetű projektje (http://www.princeton. edu/~equids/index.html), amelynek célja vadállatok mozgásának pontos feltérképezése, de további alkalmazási területet jelenthet pl. a levegőminőség folyamatos monitorozása szenzorok és ad hoc eszközök segítségével (Y. Wang, H. Wu. Dft-msn: The delay/faulttolerant mobile sensor network for pervasive information gathering. In Proceedings of IEEE INFOCOM’06, Barcelona, Spain, April 2006.), amely nemcsak külterületi, hanem ipari területeken is érdekes lehet. A területen hallgatók részvételével ez év februárjában indítottuk be a kutatásokat, amelynek célja a szakterületi alapvető kutatási-fejlesztési infrastruktúra kialakítása, valamint a kapcsolódó hálózati és mobil eszköz programozási ismeretek megszerzése volt. Mobil szenzor alapú alkalmazási keretrendszer fejlesztése: Definiáltunk egy keretrendszert és architektúrát mobil szenzor alapú alkalmazások fejlesztésére, amelynek keretében az ad hoc hálózatokkal és azok alkalmazásával foglalkozó munkatársaink és hallgatóink kutatási/ fejlesztési tevékenységét össze lehet fogni. Célunk olyan fenntarthatósági alkalmazások fejlesztése, amelyekben jellegzetesen mobil (telefonokhoz, PDA-khoz csatlakoztatott vagy azokba beépített) környezeti szenzorok segítségével nagyszámú mérést végzünk, a mérések (pl. nitrogén-oxid, szén-monoxid, hőmérséklet, háttérsugárzás) eredményeit mobil (ad hoc) hálózatok segítségével más mobil eszközökhöz vagy tároló és feldolgozó egységekhez juttatjuk el, és a rendelkezésre álló adatok felhasználásával magán- vagy közcélra különböző hálózati alkalmazásokat működtetünk, illetve a feldolgozott adatokat publikáljuk. A nyár folyamán elkezdődött ezen keretrendszer moduljainak megtervezése és implementálása, és célunk, hogy jövő nyárra már egy konkrét mintarendszer is rendelkezésre álljon az elért eredmények bemutatására. Feladatot végzők


Elért eredmények


II

Ad hoc hálózati kutatások beindítása.

Kiinduló infrastruktúra.

Demonstrációs célú ad hoc hálózati alkalmazások fejlesztése.

II, ETH, UTA, BMGE

Mobil szenzor alapú alkalmazási keretrendszer fejlesztése.

Keretrendszer és adatbázis specifikáció.

Fenntarthatósági demonstrációs mintarendszer létrehozása.

3

.

Tudásés technológiatranszfer Programvezető:

Prof. Dr. Horváth Béla A program témái:

Együttműködések Oktatási és képzési program – tudástranszfer A kutatómunkába bevont hallgatók Technológiatranszfer Publikációk Kommunikáció Munkaidő ráfordítás Teljesítményindikátorok Összesített pénzügyi mutatók

33

34

3. Tudás- és technológiatranszfer Programvezető:




Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt., Pápa DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft., Budapest FALCO Forgácslapgyártó Zrt., Szombathely Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Győr Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., Kecskemét Lajta-Hanság Zrt., Mosonmagyaróvár Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., Sopron Pannon Projekt Gazdasági Tanácsadó és Műszaki Termék Gyártó Kft, Szombathely Szabó Vendel egyéni vállalkozó, Mórichida Szombathelyi Erdészeti Zrt., Szombathely Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron Zalai Erdészeti és Faipari Zrt., Nagykanizsa

Energetikai, Környezetvédelmi és Faipari Mérnöki Szolgáltató Kft., Budapest Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség, Budapest Laser Consult Kft., Szeged Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter, Zalaegerszeg Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata, Sopron Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest X-Meditor Kft, Győr MGT 2000. Kft., Perbál Design & Technológia Bt. Budapest Hírfa Kft, Budapest Solbus Design Bt., Sopron

Alpr. Partnerek 1.1. 1.1.

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Vas Erdészeti turisztikai tájékoztatóhoz adatszolgáltatás. Magán-erdőgazdálkodás Megyei Erdészeti Igazgatósága, Szombathely működése és zavarai. Erdőtelepítés helyzete, akadályozók és lehetőségek. Kistérségi erdészetfejlesztési tervek. PEFC erdőtanúsítás. Erdőgazdálkodás Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Zala jövedelmezőségének módosulása a szabályozás változásának hatására. Megyei Erdészeti Igazgatósága, Zalaegerszeg

1.1.

Erdészeti Tudományos Intézet, Sopron

1.2. 1.2.

Somogyi Erdészeti és Faipari Zrt.,Kaposvár SM Consulting Kft, Mohács

1.2. 1.2.

1.2.

Coridalis Bt., Budaörs Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, Budapest Chemtura Europe Ltd. Magyarországi Fióktelepe, Nyíregyháza Dow AgroSciences Hungary Kft., Budapest

1.2.

Syngenta Kft., Budapest

1.2. 1.2. 1.2. 1.2. 1.2. 1.2. 1.3.

2.5.

Magyar Kvizda Kft., Budapest BASF Hungaria Kft., Budapest Mecseki Erdészeti Zrt. Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. Summit-Agro Hungaria Kft., Budapest Makhteshim Agan Hungary Zrt., Budapest Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Győr Kútvölgy Bt., Tök Gevex Bt.Budapest Naturtech Inc., Dover, USA Bakonyerdő Zrt, Pápa SEFAG Zrt, Kaposvár Pilisi Parkerdő Zrt, Visegrád Újkígyósi Falemezüzem Bt., Újkígyós Bécsi Műszaki Egyetem Swedwood Sopron Bútor Kft., Sopron BMGE Építészmérnöki Kar Városépítési Tanszék, Budapest Institute for Microtechnology, Louisiana Tech University, Ruston, LA, USA Hamburgi Egyetem, Fatechnológiai Intézet, Hamburg UPM-Kymmene Pulp and Paper Mill, Tervassari Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft., Sopron IBM Data Storage Systems Kft., Vác

2.5.

Albacomp Zrt.,Székesfehérvár

2.5.

BW 2005. Kft., Sopron

2.5.

Faipari Tudományos Alapítvány, Sopron

2.5.

Bormarketing Műhely Kht., Sopron

2.5.

Magyar Telekom, Budapest

2.5.

Gyulasi Ferenc, Ausztria

2.5.

ECWins, Sopron

2.5.

Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Győr ETH Zürich, Communication Systems Group, Zürich University of Texas at Arlington, Arlington Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest

1.2.

1.3. 1.3. 1.3. 1.4. 1.4. 1.4. 2.1. 2.1. 2.1. 2.2. 2.3. 2.3. 2.3. 2.4.

2.5. 2.5. 2.5.

Együttműködés lényege

Az alprogramok konzorciumon kívüli együttműküdései

PEFC erdőtanúsítás. Erdőgazdálkodás jövedelmezőségének módosulása a szabályozás változásának hatására. Cserebogár nemző elleni védekezés kivitelezése. Egyszikűirtó kísérletek tervezése, kivitelezése. Szeder és akác elleni védekezési kísérletek. Szeder és akác elleni védekezési kísérletek tervezése, adatfeldolgozás. Szerkísérletek engedélyezése. Egyszikűirtó kísérletek. Cserebogár nemző elleni védekezés. Egyszikűirtó kísérletek. Cserebogár nemző elleni védekezés. Egyszikűirtó kísérletek. Cserebogár nemző elleni védekezés. Egyszikűirtó kísérletek. Egyszikűirtó kísérletek. CDA kísérletek. CDA kísérletek. Cserebogár nemző elleni védekezés. Cserebogár nemző elleni védekezés. Vízhozammérő műtárgy közös üzemeltetése. Részvétel tesztelésekben, vizsgálatokban. Részvétel műszaki fejlesztési tervek készítésében. Részvétel tesztelésekben, vizsgálatokban. Vaddisznóskerti terítékvizsgálatok, szaporodás-biológiai vizsgálatok. Vaddisznóskerti vaddisznók rádió-telemetriai vizsgálata. Vaddisznóskerti terítékvizsgálatok, szaporodás-biológiai vizsgálatok. Félüzemi kísérleti lemezek gyártása. töréstesztek, tűzvédelmi próbák. Konyhabútor termékkoncepciók IKEA korpuszokra. Közös hallgatói városrehabilitációs projekt. A Louisiani egyetem micro- és nanotechnológiai intézetének munkájába bekapcsolódás, eljárásaik megismerése és alkalmazhatóvá tétele hazai vonatkozásban. A Hamburgi Egyetem Fatechnológiai Intézet professzorainak és szabadalmaiknak megismerése és alkalmazhatóvá tétele a hazai vonatkozásban.. Cellulózrost feltárási üzemi kísérletek. Regionális komplex hulladékkezelő rendszerhez illeszthető használtfa recycling eljárás. „Service Science, Management and Engineering” koncepción alapuló alkalmazási lehetőségek vizsgálata és fejlesztése (Fenntarthatóság és felsőoktatás). (A részeladatot meghaladó megbízás.) Többnyelvűség megvalósítása adatbázison keresztül – Lekérdező-regisztráló modul elkészítése. (A részeladatot meghaladó megbízás.) Webshop – Egy webáruház kialakítása az OSCOMMERCE webáruház motor felhasználásával. (A részeladatot meghaladó megbízás.) Nemzetközi technológiai transzfer és innovatív interkulturális eszközök bevezetése - Faipari szakszótár web-es rendszerének kifejlesztése. (A részeladatot meghaladó megbízás.) Részvétel asztalosipari benchmark rendszer web-es szolgáltatásának kialakításában; hallgatói önálló labor feladat. (A részeladatot meghaladó megbízás.) Számítógépes klaszter kialakítása nagyméretű hálózatok megbízhatósági analízisének támogatására. (A részeladatot meghaladó megbízás.) A Katis 1.7. szoftver kiegészítése, átdolgozása az ERFARET alprogram szoftvertechnológiai tapasztalatainak felhasználásával. (A részeladatot meghaladó megbízás.). Az EU 6. Keretprogram faipari projektje NYME informatikai vállalásainak teljesítése (ERFARET-en kívüli projekt részvétel a 2006-os Bakonyerdő Zrt. (2.5.1. részfeladat) projekt tapasztalatainak felhasználásával). (A részeladatot meghaladó megbízás.) Információtechnológiai támogatás a Rába habzás okainak meghatározására; informális, kutatási együttműködés; 2007. tavasz. Együttműködés az ad hoc hálózati kutatások témakörében. Alakuló együttműködés a mobil hálózati kutatások témakörében. Együttműködés a mobil hálózatok programozása témakörben.

Együttműködések

35

Az ERFARET Központ konzorciumon kívüli együttműküdései

36

Együttműködések – Oktatási és képzési program – tudástranszfer

Oktatási és képzési program – tudástranszfer

A PATLIB-központ alapítása (szerződéskötés): Prof. Dr. Faragó Sándor a NYME rektora és Dr. Bendzsel Miklós az MSZH elnöke

Innoforest 2007. – terepi bemutató

Az ERFARET Központ számos olyan együttműködést indított el partnereivel közösen, melyek döntően meghatározzák a tudásközpont tevékenységét: – a Magyar Szabadalmi Hivatallal kötött megállapodás PATLIB-központ (Patent Library) szellemi tulajdonvédelmi könyvtár és tanácsadás elindításról, és működtetéséről; – a Pannon Fa- és Bútoripari Klasztertől kapott az ERFARET három megbízást: regionális innovációs tanácsadási igény felmérése, spin-off és start up vállalkozások identifikálása és szeminárium szer vezése a témában, a régió fa alapanyagforrás fejlesztési javaslat kidolgozása; – a Laser Consult Kft-vel átfogó megállapodás az oktatási és képzési programban az innovációs témájú oktatási tevékenységről, hírleveleink szerkesztéséről; – könyvterjesztési szerződések a FAGOSZ-szal (Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség) és X-Meditor Kft-vel az ERFARET által kiadott könyvekről; – eredményeink rendszeresen a Hírfa, a FATÁJ, a Magyar Asztalos és Faipar újságokban jelennek meg; – az E.K.F.M. Kft. iparjogvédelmi tevékenységhez dolgozott ki javaslatot az ERFARET Központ számára; – a Solbus Design Bt-vel készítette el a tudásközpont egységes marketingjéhez szükséges arculati kézikönyvet; – az MGT 2000 Kft.-vel hasznosítási szerződés a VÍZÖNTŐ gyártására és forgalmazására; – az ország tudásközpontjai közül legaktívabb kapcsolatunk a győri JRET munkatársaival elsősorban a PATLIB-központi tevékenységen keresztül; – szerződést kötöttünk a Design & Technológia Bt-vel, aki vállalta, hogy az ERFARET-TKB (Termék Kutató Bázis) egységet koordinálja, melyben az építő- és formatervező művészeti területeken ke letkező szellemi termékek iparjogvédelmét, termékhasznosításokat szervezi meg az ERFARET; – a NYME delegált egységeként az ERFARET aktív résztvevője a Sopron Régió Logisztikai Klaszter munkájának, mely nek jelenlegi ciklusában az ERFARET igazgatója, mint igazgatótanácsi tag vesz részt a klaszter építésében. Oktatás és képzés 2006-hoz képest ismét növekedett a kutatásokba bevont hallgatók és doktoranduszok száma, így ös�szesen már 91-en vesznek részt az ERFARET kutatásaiban. A jövőben is stratégiai fontosságúnak tekintjük a tudás- és technológiatranszfer szempontjából a hallgatói és doktoranduszi kutatások, valamint a PhD képzés felkarolását. Tovább folytattuk az innovációs témájú oktatásokat, képzéseket (az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai,az EU FP7 pályázatai), melyeket a Laser-Consult Kft.-vel közösen valósít meg a tudásközpont. Legjelentősebb ezek közül az ősszel szervezett 2 x 2 napos Spin-off & Start up szeminárium, melyet innovatív vállalkozásoknak, egyetemi dolgozóknak, doktoranduszoknak szerveztünk a vállalkozásindítások, a technológiafejlesztés elősegítése céljából. Az 1.1. alprogrammal közösen koordináltuk az Erdő- és kárérték számítási, 150 órás tanfolyamot, melyen 50 főt meghaladó részvételi arány volt. Önálló konferenciákat szerveztünk 2007. március 8-án Innováció az erdészetben és faiparban, 2007. november 16-án Az ERFARET faipari kutatásai, 2007. december 11-én az ERFARET erdészeti kutatásai címmel. Törekszünk arra, hogy ne csak a hallgatókat és régióban működő erdészeti, és faipari vállalatokat, hanem az egész országos szakmai közösséget megszólítsuk rendezvényeinkkel, képzéseinkkel. Marketing Igyekszünk minél szélesebb körben hírt adni tevékenységünkről. Elkészíttettük az ERFARET arculati kézikönyvét, mely egységesíti a megjelenéseinket. Törekszünk arra, hogy olyan kézzelfogható, feladat orientált belső egységekkel képviseljük a szervezetet, mint a PATLIB-központ vagy az ERFARET-TKB. Fontos eredménynek tartjuk, hogy az egyetemi dolgozók, hallgatók, valamint az erdész és faiparos szakma ismeri, és elismeri az ERFARET-et. Tervek Eredményeink, a részvételi arányok és együttműködéseink egyértelműen mutatják, hogy az ERFARET-nek van jövője az oktatás és képzés területén. Tovább folytatjuk a spin-off vállalkozások inkubációja szempontjából fontos innovációs képzéseket. Szeretnénk a szakközépiskolai oktatóknak a szakmai továbbképzéseket elindítani, hogy már a középiskolás diákok is találkozhassanak a legújabb kutatási eredményekkel. Workshopok, szakmai konferenciák és kiadványok formájában kívánjuk a szakmai érdeklődők számára továbbadni az egyetemen megtermelt tudást.

Hallgató neve

Stá- Tan. Témakör tusz kezd.

AlTémavezető progr.

Intézet

Benkő Pál

PhD

2000.

Az erdőgazdálkodás számviteli és finanszírozási sajátosságai.

1.1.

Prof. Dr. Lett Béla

MÖI

Varga Tamás

PhD

2000.

Az erdei iskolák, mint az erdészeti politika hatékony eszköze.

1.1.

Dr. Stark Magdolna

MÖI

Hegedűs Attila

PhD

2002.

A nem-fa erdei termékek és szolgáltatások hasznosítása és marketingje.

1.1.

Dr. Stark Magdolna

MÖI

Hartl Éva

PhD

2003.

Környezetünk az erdő – pedagógus továbbképzés hatékonyságvizsgálata

1.1.

Prof. Dr. Mészáros Károly MÖI Prof. Dr. Lett Béla

Molnár Katalin

PhD

2003.

Az erdő mint rekreációs helyszín – Erdészeti és vadgazdálkodási ismeretek fiatal felnőtt, gyermeket nevelő családok körében.

1.1.

Dr. Héjj Botond

MÖI

Puskás Lajos

PhD

2003.

Az erdő szociális funkcióinak értékelési lehetőségei

1.1.

Dr. Héjj Botond

MÖI

Salánki Orsolya

PhD

2004.

A különböző környezeti elemek és állapotukkal, védelmükkel kapcsolatos tananyagok vizsgálata az általános és középiskolai képzésben.

1.1.

Dr. Stark Magdolna

MÖI

Boltos Gyöngyvér

PhD

2005.

Vadászati ökonómia, vadászati járadék számítása.

1.1.


Horváth Tamás

PhD

2005.

A faállományok növekedés vizsgálata.

1.1.

Dr. Veperdi Gábor

MÖI

Horváth Sándor

PhD

2005.

Az erdészeti gazdálkodás számviteli, adózási kérdései.

1.1.


MÖI

Szabó Gábor

PhD

2005.

Az erdőtelepítések ökonómiája.

1.1.


MÖI

Fajger-Völgyesi Antónia

PhD

2006.

Az erdei iskola módszertanának fejlesztése erdészeti alapú eljárásokkal.

1.1.

Dr. Stark Magdolna

MÖI

Grédics Szilárd

PhD

2006.

Az erdővagyon-gazdálkodás átalakulási folyamatai a változó társadalmi elvárások függvényében Szilvásváradon.

1.1.


MÖI

Szekrényes Tamás PhD

2006.

Erdővagyon-szerkezet változásának vizsgálata, különös tekintettel 1.1. a feketefenyő és cser fafajok esetében a Balaton-felvidéken.

Dr. Veperdi Gábor

MÖI

Szép Tibor

PhD

2006.

Vagyonérdekeltség az állami erdészeti zártkörűen működő részvénytársaságok szintjén.

1.1.

Dr. Stark Magdolna

MÖI

Könnyű Nóra

PhD

2007.

Magán-erdőgazdálkodás fejlesztése.

1.1.


MÖI

Bányai László

MSc

2001.

Farkasgyepűi Erdészet területén keletkezett erdei vadkárok összehasonlító elemzése (1991-2006).

1.1.


Borsó Gábor

MSc

2001.

Az erdővagyon gazdálkodás vizsgálata (az Egererdő Erdészeti 1.1. Zrt. Felsőtárkányi Erdészet területén az 1996-2005, illetve 2006-2015 üzemtervi adatai és a gazdálkodás tényadatai alapján).


Hipság István

MSc

2001.

A Dunántúl erdőtelepítésének jellemzői az EU csatlakozás után.

1.1.


MÖI

Ther András

MSc

2001.

Szabolcs‑Szatmár‑Bereg megye magán‑erdőgazdálkodása.

1.1.


MÖI

Könnyű Nóra

MSc

2001.

Veszprém megye magán‑erdőgazdálkodása.

1.1.


MÖI

Hoffmann Tamás

MSc

2001.

Somogy és Zala megye magán‑erdőgazdálkodása.

1.1.


MÖI

Szakonyi Péter

MSc

2006.

A szentgyörgyvölgyi szálalási kísérlet természetvédelmi szempontú értékelése.

1.2.

Csepregi Imre

EMEVI

Filák Attila

MSc

2006.

Cserebogár pajor elleni védekezés erdősítésben injektálással.

1.2.

Prof. Dr. Lakatos Ferenc

EMEVI

Füsi Balázs

MSc

2006.

Cserebogár nemző elleni védekezés légi kezeléssel.

1.2.


EMEVI

Győrke Gábor

MSc

2006.

Cserebogár pajor elleni védekezés csemetekertben.

1.2.


EMEVI

Kertész Eszter

MSc

2002.

Cserebogár pajor elleni védekezés biológiai lehetőségeinek vizsgálata.

1.2.


EMEVI

Kovács Krisztián

PhD

2005.

A holtfa szerepe az erdőben

1.2.


EMEVI

Molnár Miklós

PhD

2007.

Gyomkorlátozási technológia egyszikűek ellen, és annak hatása az erdősítés élővilágára.

1.2.


EMEVI

Makk Ádám

TDK

2005.

Magyarországi tölgyfajok kérgének (+)-katechin tartalom vizsgálata különböző extrakciós eljárásokkal.

1.2.

Dr. Hofmann Tamás

KTI

Kalicz Péter

PhD

2000.

Hidrológiai folyamatok modellezése a Sopron melletti Hidegvíz-völgyben.

1.3.

Dr. Kucsara Mihály

GEVI

Markó Gergely

PhD

2000.

Informatika az erdészeti feltáróhálózatok tervezésében és nyilvántartásában.

1.3.

Dr. Péterfalvi József

GEVI

Kiss Anita Katalin

PhD

2003.

Az avar hidrológiai szerepe.

1.3.

Dr.Gribovszki Zoltán

GEVI

Bolla Bence

BSc

2006.

Víztani értékek természetvédelmi célú felvételezése a Sopron melletti Hidegvíz-völgyben.

1.3.

Kalicz Péter

GEVI

Brolly Gábor

MSc

2005

Korszerű adatgyűjtési technikák az erdészetben

1.3.

Dr. Czimber Kornél

GEVI

Kukléta Károly

BSc

2005.

Az alapvízhozam és a patak-menti ökoszisztémák kapcsolatának vizsgálata, a Sopron melletti Hidegvíz-völgyben.

1.3.


GEVI

Lovász Ágnes

BSc

2006.

Patak-menti területek talajnedvességének és botanikai jellemzőnek kapcsolata, a Sopron melletti Hidegvíz-völgyben.

1.3.


GEVI

Tóth Alexandra

BSc

2006.

Vízkedvelő erdőállományok és a talajvíz kapcsolatának elemzése a Sopron melletti Hidegvíz-völgyben.

1.3.


GEVI

Kukléta Károly

TDK

2005.

Egy kisvízfolyás alapvízhozam változásai.

1.3.


GEVI

Kocsis Márta

PhD

2005.

Őz habitat-választásának vizsgálata rádió-telemetriai eszközökkel. 1.4.


VGI

Ottlecz Barnabás

PhD

2006.

Kisragadozó-monitoring a Lajta-Project területén.

1.4.


VGI

Lippert Dániel

BSc

2004.

Őz és mezei nyúl habitat-vizsgálata.

1.4.


VGI

Erőss Csaba

BSc

2004.

Vaddisznó állat-egészségügyi vizsgálata vadaskertekben.

1.4.

Dr. Jánoska Ferenc

VGI

Balázs Botond

BSc

2004.

A nagyvadbefogás módszereinek gyakorlati alkalmazása.

1.4.

Prof. Dr. Náhlik András

VGI

Kiss Levente

BSc

2004.


1.4.


VGI

Heffenträger Gábor

BSc

2006.


1.4.


VGI

Tari Tamás

PhD

2007.

Gímszarvas élőhely-használatának vizsgálata GPS-nyomkövetéses módszerrel.

1.4.


VGI

A kutatómunkába bevont hallgatók

37

38

A kutatómunkába bevont hallgatók

Hallgató neve

Stá- Tan. Témakör tusz kezd.

AlTémavezető progr.

Intézet

Dremmel László

PhD

2006.

Gímszarvas és muflon élőhely-használatának vizsgálata GPS-nyomkövetéses módszerrel.

1.4.


VGI

Rosta Tamás

PhD

2005.

Hámozott műszaki furnérok tulajdonságvizsgálata.

2.1.


FKSZK

Kozári Balázs

MSc

2002.

Hámozott műszaki furnérok tulajdonságvizsgálata.

2.1.


FKSZK

Gódor Tamás

MSc

2002.

Mechanikai és fizikai tulajdonságok meghatározása.

2.1.


FKSZK

Bális Gabriella

PhD

2003.

Rétegelt falemezek tervezése műszaki tulajdonságainak meghatározása.

2.1.


FPI

Horváth Miklós

MSc

2005.

Favázas szerkezetek páratechnikájának kutatása.

2.1.

Dr. Szabó Péter

ÉI

Hantos Zoltán

PhD

2005.

Vázszerkezet méretének optimalizálása.

2.1.

Dr. Szabó Péter

ÉI

Karácsonyi Zsolt

PhD

2006.

Favázas épületek hőtechnikai vizsgálatai.

2.1.

Dr. Szabó Péter

ÉI

Komán Szabolcs

PhD

2002.

Makroszkópikus szövettani vizsgálatok elvégzése.

2.1.

Prof. Dr. Molnár Sándor

FTI

Rácz István

PhD

2005.

Részvétel a félüzemi és üzemi kísérleti lapok bevizsgálásában.

2.1.

Dr. Alpár Tibor

FPI

Pavlekovics András PhD

2005.

Részvétel a félüzemi és üzemi kísérleti lapok bevizsgálásában.

2.1.

Dr. Alpár Tibor

FPI

Papp Tibor

PhD

2006.

Felületi megmunkálás.

2.1.

Prof. Dr. Kovács Zsolt

FTTI

Elek László

PhD

2006.

Számítógépes tervezés.

2.1.

Prof. Dr. Kovács Zsolt

FTTI

Széplaki Cecília

MSc

2002.

Kőszeg-Gyöngyöspatak városrész rehabilitációs kutatás részeként 2.2. fa gyalogoshidak alkalmazása (tanulmányi feladat keretében), Kerékpár út hidak tervkoncepció, igényelemzés, funkcióelemzés.

Csíkszentmihályi Péter DLA, AMI Mártai Péter, Hadas László

Rabie Anisz

MSc

2001.



Varga Dávid

MSc

2002.



Horváth Benedek

MSc

2002.



Zsámbéki Anna

MSc

2002.



Furtenbacher Adrienn

MSc

2002.



Balogh Rita

MSc

2002.



Baranyai Anna

MSc

2002.

Kőszeg-Gyöngyöspatak városrész rehabilitációs kutatás részeként - 2.2. fa gyalogoshidak alkalmazása (tanulmányi feladat keretében), Kerékpár út hidak tervkoncepció, igényelemzés, funkcióelemzés.


Szabó Tamás

MSc

2002.

Konyhabútor tervezése.

2.2.

Tóth Tibor Pál

AMI

Szegedi Márton

MSc

2000.

Tömörfa hangsugárzó berendezés tervezés (prototípus elkészült). 2.2.

Tóth Tibor Pál

AMI

Lukács Nikoletta

MSc

2001.

Kísérleti óvodai bútor tervezése (prototípus elkészült).

2.2.

Tóth Tibor Pál

AMI

Koós Daniella

MSc

2000.

Bútorcsalád tervezése tömörfából (prototípus elkészült).

2.2.

Tóth Tibor Pál

AMI

Vajtó Roland

MSc

2002.

Konyhabútor tervezése.

2.2.

Tóth Tibor Pál

AMI

Juhos Lehel

MSc

2002.

Tömörfa ülőbútor tervezése (prototípus elkészült) és konyhabútor tervezése.

2.2.

Tóth Tibor Pál

AMI

Szeles Péter

MSc

2002.

Konyhabútor és lakószoba bútor tervezése.

2.2.

Tóth Tibor Pál

AMI

Svajda Erika

MSc

2002.

Nanotechnológia alkalmazása papíripari hulladékkezelés témakörben. 2.3.

Prof. Dr. Winkler András, Dr. Csóka Levente

FPTI

Ronyecz Ildikó

MSc

2004.

Nanobevonatos rostfelület módosítási eljárás ipari körülmények közötti alkalmazhatósága.

2.3.


FPTI

Szabó Norbert

MSc

2002.

Akácfa rönk roncsolásmentes juvenilis-érettfa szétválasztás és ASA eljárással történő rostosítása a részeknek.

2.3.


FPTI

Németh Viktória

PhD

2007.

Lignocellulóz anyagok módosított kémiai feltárása.

2.3.


FPTI

Rácz István

PhD

2006.

Alternatív kötőanyagok a faiparban.

2.4.

Dr. Alpár Tibor

FPTI

Tímár Dániel

BSc

2004.

Cementkötésű forgácslapok nyár alapanyagból.

2.4.

Dr. Alpár Tibor

FPTI

Föőr Róbert

MSc

2001.

Cementkötésű forgácslapok tűzállóságának növelése.

2.4.

Dr. Alpár Tibor

FPTI

Kovács Tibor

BSc

2003.

Pernye felhasználása cementkötésű forgácslapok gyártásában.

2.4.

Dr. Alpár Tibor

FPTI

Pavlekovics András PhD

2006.

A nedvességtartalom befolyása a falemezek rugalmassági tulajdonságaira.

2.4.

Dr. Alpár Tibor

FPTI

Bausz Ákos

MSc

2002.

A faipari adatbázis adatfeltöltési szolgáltatásainak bővítése, új ada- 2.5. tok felvitele, valamint új funkciók dokumentálása. A faipari adatbázis falemez szakterületének véglegesítése, beleértve az adatfelvivő és lekérdező űrlapokat, ezen szakterület többnyelvűsítése.

Szalai László

II

Bausz Ákos

TDK

2002.

Faipari Online Adatbázis.

2.5.

Szalai László

II

Bausz Ákos

MSc

2002.

Faipari adatbázishoz kapcsolódó szolgáltatási mintakörnyezet kialakítása.

2.5.

Szalai László

II

Boros János

MSc

2003.

A faipari adatbázis adatfeltöltési szolgáltatásainak bővítése, új ada- 2.5. tok felvitele, valamint új funkciók dokumentálása. A faipari adatbázis falemez szakterületének véglegesítése, beleértve az adatfelvivő és lekérdező űrlapokat, ezen szakterület többnyelvűsítése.

Szalai László

II

Boros János

MSc

2003.

A teljes adatbázis projekt adatfeltöltési űrlapjainak bővítése, új adatok felvitele és az új funkciók dokumentációjának elkészítése.

2.5.

Szalai László

II

Bakos Ákos

MSc

2003.

Mobil ad hoc hálózatok.

2.5.

Dr. Farkas Károly

II

Horváth Ádám

PhD

2007.

Nagy kiterjedésű mobil ad hoc hálózatok vizsgálata.

2.5.

Dr. Farkas Károly

II

Iparjogvédelmi tevékenység 2007-ben az ERFARET Központ koordinálásával, együttműködésben a Magyar Szabadalmi Hivatallal és a Nyugat-magyarországi Egyetem vezetésével, megalakult a PATLIB-központ az egyetem Központi Könyvtárában. Az iparjogvédelmi tanácsadást nyújtó egységben három fő nyújtja a szolgáltatásokat, melyre az együttműködés keretében az MSZH készítette fel a munkatársakat. Az egység egy nemzetközi szellemi tulajdonvédelmi hálózat részeként a Magyar Szabadalmi Hivatal tanácsadási munkáját segíti regionális szinten. A májustól aktívan működő PATLIB-központ munkája során hetente átlagosan 3-4 megkeresést kap különböző szellemi tulajdonvédelmi témákban. Az ERFARET Központ egyik kollégája az MSZH által 2007. őszén indított felsőfokú szintű iparjogvédelmi képzésén vesz részt, hogy az ERFARET számára megfelelő tudásszintű hátteret biztosítson a magas minőségű egyetemi iparjogvédelmi tevékenységhez. Reményeink szerint az ERFARET, e tevékenységéből kiindulva képes lesz egy jól működő ipari kapcsolattartó iroda létrehozására. Szabadalmak, hasznosítások Az idei év jelentős fordulópont az ERFARET számára. A 2006-ban történt VÍZÖNTŐ (Kezdődő erdőtüzek oltására alkalmas nagynyomású, vízzel működő gyorsbeavatkozó mobil erdőtűz-oltó berendezés) szabadalmi bejelentése után idén az ERFARET hasznosítási szerződést kötött az MGT-2000 Bt-vel, melynek eredményeképpen elindult a termék gyártása és forgalmazása. További két bejelentéssel bővült a tudásközpont segítségével elindított szabadalmak száma: A 2.1. alprogram munkájának eredményeként „A sarangolt hengeres fa választékok /papírfa, rostfa, tűzifa/ mennyiségének meghatározása fotoanalitikai módszerrel” eljárás bejelentésével párhuzamosan történik az eljáráson alapuló szoftver fejlesztése, mely jól hasznosítja az elért eredményeket. Az ERFARET által 2005-ben elnyert Baross Gábor program keretében hirdetett pályázat eredményeként kidolgozott eljárás tavasszal került bejelentésre a „Faanyagok tárolása légmentesen lezárt fóliában és vákuumban” címmel. Reményeink szerint falemez és furnérgyártó cégek tudják hasznosítani a módszert. A 2.5.1. részfeladat során 2006-ban kidolgozott önköltségszámító program-modul vállalatirányítási rendszerhez, eredményesen hasznosult a Bakonyerdő Zrt. konzorciumi partnernél (a részfeladat ezért lezárult). Számos olyan eset fordul elő az ERFARET kutatások során, hogy a konzorciumi partnerrel közösen, a partnernél kidolgozott technológia know-how értékű, vagy a konzorciumi partner kívánja inkább know-howként kezelni az átvett technológiát, mivel annak szabadalmaztatása ütközne az üzleti érdekeivel. Ezek az esetek részünkről is fontos kérdéseket vetnek fel a jövőbeni tudás-üzletpolitika szempontjából. 2007. őszén az ERFARET elindította az ERFARET-TKB (Termék Kutató Bázis) működtetését egy külső együttműködő partner segítségével, melynek feladata, hogy az egyetemen az elsősorban formatervezési és ipariformatervezési eredményeket identifikálja, és lehetőség szerint valamilyen oltalmi formában értékesíthetővé, hasznosíthatóvá tegye azt. Mindennek háttere, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetében rengeteg formatervezési mintaoltalmi lehetőség van a hallgatók által megtermelt munkákban, melyeknek védelme és hasznosítása sok esetben kizárólag a hallgatók felelősége. Ebben kíván aktív segítséget nyújtani a tudásközpont az ERFARET-TKB formájában. Rendezvények a technológiatranszferért Az oktatási programokon kívül, ahol bemutattuk az általunk szervezett konferenciákat is, az ERFARET Központ számos rendezvényen képviseli magát, előadóként és résztvevőként egyaránt, mely aktív része a tudás- és technológiatranszfer tevékenységünknek. Bemutattuk projektünket a 2007 március 28-án Lentiben rendezett CORINNA workshopon. Az ERFARET igazgatója rendszeresen beszámol a tudásközpont munkájáról az MTA Agrár-Műszaki Bizottság kutatási és fejlesztési tanácskozásain, az Országos Erdészeti Egyesület és az Alföldi Erdőkért Egyesület rendezvényein, valamint a Sopron Régió Logisztikai Klaszter ülésein. Kiállítottunk az Innofórum 2007. - Hazai szellemi termék börze rendezvényen. A Ligno Novum – Wood Tech vásáron bemutattuk a VÍZÖNTŐ prototípusát, rönkfelfűrészeléssel demonstráltuk a vákuumfóliás rönktárolás eredményeit, magánerdő-gazdálkodási szaktanácsadást, iparjogvédelmi tanácsadást, és Faipari online adatbázis (2.5.2. alprogram) bemutatót tartottunk a vásárközönségnek.

Technológiatranszfer

Vákuumfóliás rönktárolás – oxigénszint mérése

A vákuumfóliás rönktárolás eredményeinek demonstrációja a Ligno Novum – Wood Tech kiállításon, a Wood Mizer Kft. standján

Iparjogvédelmi tanácsadás a Ligno Novum – Wood Tech kiállításon

39

40

Technológiatranszfer – Publikációk

Tervek Az ERFARET kutatási projektjeiből várhatóan a közeljövőben újabb szabadalmi bejelentések születnek, melyeknél igyekszünk megfelelő gondossággal eljárni a sikerek és megfelelő hasznosítás érdekében. Tovább kívánjuk folytatni az aktív az iparjogvédelmi tevékenységet. Meg kívánjuk alapozni egy ipari kapcsolattartó iroda működését, mely hatékonyan tudja menedzselni a teljes Nyugat-magyarországi Egyetemen (nem csak a soproni székhelyű karokon), valamint a Nyugat-dunántúli Régióban az innovációs valamint K+F eredményeket és azok hasznosítását. Pályázni kívánunk olyan újabb alkalmazott kutatások elvégzésére, melyek tovább gazdagítják a hasznosítható eredmények számát. El kívánjuk érni, hogy a régióban, az ERFARET legyen az, az innovációs motor, mely meghatározóvá teszi a Nyugat-magyarországi Egyetemet innovációs szempontból.

Alpr. / Publikációk / Publications Subpr. 1.1. 1.1. 1.1. 1.1. 1.1. 1.1. 1.1. 1.1. 1.1. 1.1. 1.2.

Hírfa – 2007. április

1.2. 1.2. 1.2. 1.2. 1.2. 1.2. 1.2. 1.2. 1.3. 1.3. 1.3.

ForestPress – 2007. 04.02.

1.3. 1.3. 1.3. 1.3. 1.3.

1.3. 1.3. 1.3. 1.3. Paríripar – LI. évfolyam, 2. szám, 2007.

Hartl É.: Madarak és Fák Napja a XX. század első felében Magyarországon (1906-1944) ISBN 978-963-9364-79-0 / Day of Birds and Trees in the first half of the 20th century in Hungary (1906-1944) ISBN 978-963-9364-79-0; ERFARET, Sopron, 2007. Hartl É.: Madarak és Fák Napja a XX. század első felében Magyarországon (poszter) / Day of Birds and Trees in the first half of the 20th century in Hungary (poster); Forstpolitikertreffen, Prága, 2007. április Hegedűs A.: A nem-fa erdei termékek és szolgáltatások hasznosítása és marketingje / Utilization and marketing of non-wood forest products; PhD disszertáció, Sopron, 2007. szeptember Héjj B., Hegedűs A.: Survey on the Public Needs and Market Demands from Forest Land Use in Hungary / Survey on the Public Needs and Market Demands from Forest Land Use in Hungary; Building Insights of Managerial Economics and Accounting Towards Sustainable Forest Management. Proceedings of the IUFRO Conference, Lviv, Ukraine, p. 20., 2007 Horváth S.: Az erdőgazdálkodásban előforduló munkabalesetek és megelőzésük lehetőségeinek gazdasági szempontú vizsgálata / The financial Investigations of Work Accidents in Forestry and Analysis of Prevention; MTA VEAB Publikációs pályázat II. helyezés, Veszprém, 2006. december Horváth S., Szabó G.: Az erdőtelepítési kedv élénkülésének részletes vizsgálata és kihatásai a magyar erdőgazdálkodásra / Detailed analysis of the increasing afforestation tendency and its effects on Hungarian forestry; II. Pannon Gazdaságtudományi Konferencia kiadványa, Pannon Egyetem, Veszprém, 2007. (megjelenés alatt) Marosi Gy., Lengyel A.: A PEFC erdő- és faterméktanúsításról / About PEFC forest and product certification; Erdészeti Lapok, 2007. (megjelenés alatt) Molnár K.: Eltern und Kinder lernen gemeinsam mit dem Wald umzugehen / Parents and children learn together to discover forests ; Forstpolitikertreffen, Prága, 2007. április Molnár K.: Tanulás természeti környezetben (poszter) / Learning in a natural environment (poster); Forstpolitikertreffen, Prága, 2007. április Varga T.: Az erdőgazdálkodás közönségkapcsolatának vizsgálata a parkerdőkön és az erdészeti erdei iskolákon keresztül / PR survey of forest management through forest parks and forest schools; PhD disszertáció, Sopron, 2007. október Koloszár J., Csepregi I., Horváth T.: Szálalási kísérlet a szentgyörgyvölgyi szálalóerdőben / Seléective experiment in the selective forest at Szentgyörgyvölgy.; Erdészeti Lapok, 2007. Varga Sz. et al.: Exuberance of gipsy moths, and experiences in Hungary; Domestic and International Experiences in Gipsy Moth Control in 2006, and Prospects in 2007. Symposium, Serbia, Donji Milanovac, 2006. 11. 15-18. Varga Sz.: Aktuális erdővédelmi problémák – Környezetkímélő erdővédelmi technológiák / Topical problems of forest protection - Environmentally sound technologies of forest protection.; Növényvédelmi symposium Szekszárd, 2007.03.09. Varga Sz.: Környezetkímélő erdővédelmi technológiák / Envirronmentally sound technologies of forest protection.; ERFARET az erdőgazdálkodás szolgálatában konferencia, 2007.03.08. Varga Sz.: Aktuális erdővédelmi problémák – Környezetkímélő erdővédelmi technológiák / Topical problems of forest protection. Environmentally sound technologies of forest protection.; Forestry Meeting, Ravazd, 2007. 03. Hofmann T., Visiné Rajczi E., Albert L. : A flavonoid glikozidok szerepe a bükk (Fagus sylvatica L.) álgesztesedésében / The role of flavonoid glycosides in red heartwood formation in beech; Centenáriumi Vegyészkonferencia, Sopron, 2007. május 29 - június 1. T. Hofmann, L. Albert, T. Rétfalvi: / TLC Investigation of the In Vitro Reaction of Beech (Fagus sylvatica L.) Wood Enzymes With Polyphenols: The Oxidative Transformation of the Catechins During Red Heartwood Formation in Beech; 7th Balaton Symposium on High Performance Separation Methods, Siófok, Hungary , September 5-7, 2007 Rétfalvi T.: A GC-MS alkalmazása a faipari kutatásokban / Application of the CG-MS in the wood research; Shimadzu Szakmai Nap, CEU Conference Center, Budapest, 2007. november 14. Albert L., Hofmann T., Rétfalvi T.: Módszerfejlesztés járulékos anyagok kinyerésére faszövetekből / Method development in extraction of extractives from wood tissues; NYME EMK Tudományos Konferenciája-2007, 2007. december 11. Szilágyi J., Gribovszki Z., Kalicz P.: Az alapvízhozam kiürülési görbéjéből származtatható vízgyűjtő-szintű evapotanszspiráció: elmélet és gyakorlat / Catchment-scale evapotranspiration derived from baseflow recession: theory or practice; Journal of Hydrology, 336, 206-217. http://dx.doi.org/10.1016/j.jhydrol.2007.01.004, 2006. Gribovszki Z., Kalicz P., Szilágyi J., Kucsara M.: A ripáris zóna evapotranszspirációjának becslése a talajvíz szint napi változásából / Riparian zone evapotranspiration estimation from diurnal groundwater level fluctuations; Journal of Hydrology, in review, 2007. Szilagyi, J., Gribovszki, Z., Kalicz, P., Kucsara, M.: A patak-menti zóna talajvíz-szintjének és a patak alapvízhozamának napi változásáról / On diurnal riparian zone groundwater-level and streamflow fluctuations; Journal of Hydrology közlésre elfogadva, http://dx.doi.org/10.1016/j.jhydrol.2007.09.014, 2007. Gribovszki Z., Kalicz P., Kucsara M., Vig P.: Az evapotranszspiráció hatása a ripáris zóna vízmérlegére / Evapotranspiration impact on the riparian zone water balance; Acta Silvatica et Lignaria Hungarica, Sopron in review, 2007. Kucsara M.: Erdészeti hidrológiai kutatások az ERFARET támogatásával / Forest hydrological research supported by ERFARET; Erdészeti Lapok, CXLI. évf. 1. sz. p. 17-18., 2007. Gribovszki Z., Kalicz P., Kukléta K., Lovász Á., Storcz Cs., Tóth A.: A vízfolyásmenti vegetáció hatása a talajvízre és a vízfolyások alapvízhozamára / Riparian vegetation effect on riparian aquifer groundwater level and stream baseflow; Hidrológiai Közlöny, 87. évf. 6. sz. p. 39-40., 2007. Gribovszki Z., Kalicz P.: A kiürülési görbe elemzés az Alpok keleti lábánál / Baseflow recession analysis at the eastern foothills of the Alps; European Geosciences Union, General Assembly, Vienna, Austria, EGU2007-A-07867, 2007. IV. 15-20. Gribovszki Z., Kalicz P., Kucsara M.: A ripáris evapotranszspiráció számítása a talajvíz és az alapvízhozam napi ritmusából / Calculation of riparian evapotranspiration from diurnal patterns of groundwater level and baseflow; Landscape management – Present and future international scientific conference, Bruno-Krtiny, Czech republic, Conference abstracts proceeding p. 8. ISBN 978-80-7375-084-8, 2007. IX. 13-14. Péterfalvi J.: Az erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése / Technical development of forest management; ERFARET az Erdőgazdálkodás Szolgálatában Konferencia, Sopron, 2007. március 8. Kosztka M., Markó G., Péterfalvi J., Primusz P.: Kötött talajú földműre épített kísérleti útpályaszerkezetek / Experimental pavements built on hard ground; Landscape management – Present and future international scientific conference, Bruno-Krtiny, Czech republic, Conference abstracts proceeding p. 8. ISBN 978-80-7375-084-8, 2007. IX. 13-14. Kosztka M., Markó G., Péterfalvi J., Primusz P., Tóth Cs.: Erdészeti utak teherbírásának mérése Magyarországon / Measuring bearing capacity on forest roads in Hungary; Landscape management – Present and future international scientific conference, Bruno-Krtiny, Czech republic, Conference abstracts proceeding p. 8. ISBN 978-80-7375-084-8, 2007. IX. 13-14. Horváth B.: Erdőtűz-oltó technikák fejlesztési lehetőségei. / ; Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Nap CD kiadványa, Szeged., 2006. (megjelent: 2007.)

Alpr. / Publikációk / Publications Subpr. 1.3. 1.3. 1.3. 1.3. 1.3. 1.3. 1.3. 1.3. 1.4. 1.4. 1.4. 1.4. 1.4. 1.4. 1.4. 1.4. 1.4. 1.4. 1.4. 1.4. 1.4. 1.4. 1.4. 1.4. 1.4. 1.4. 1.4. 2.3. 2.3. 2.3. 2.3. 2.3. 2.3. 2.3. 2.4 2.4. 2.4.

2.5. 2.5. 2.5. 2.5. 2.5. 2.5. 2.5. 2.5.

Horváth B., Fekete Gy.: Erdőtűz-oltási technikák műszaki fejlesztése / Technical development of techniques of the forest fire service.; Hungarian Agricultural Engineering, Gödöllő. 19:69-70., 2006. (megjelent: 2007.) Horváth B., Fekete Gy.: Erdőtűz-oltó gyorsbeavatkozó eszközök fejlesztése. / ; MTA Agrár-műszaki Bizottság Kutatási és Fejlesztési Tanácskozásának témáinak összefoglalói, Gödöllő. Nr. 31:58-59., 2007. Horváth B., Fekete Gy.: Erdőtűz-oltó gyorsbeavatkozó eszközök fejlesztése. / ; MTA Agrár-műszaki Bizottság Kutatási és Fejlesztési Tanácskozásának kiadványa, Gödöllő. Nr. 31. 3:73-77., 2007. Horváth B.: Erdőtűz-oltó gyorsbeavatkozó technikák. / ; Alföldi Erdőkért Egyesület, Kecskemét. Kutatói Nap kiadványa. (megjelenés alatt)., 2007. Czimber K.: DigiTerra Térinformatikai Fejlesztések az Erdészetben / GIS Improvements in Forestry by DigiTerra; ERFARET az Erdőgazdálkodás Szolgálatában Konferencia, Sopron, 2007. március 8. Nyull B.: ERFARET kutatásain belül kifejlesztett DigiTerra algoritmusok / Algorithms developed in the frame of ERFARET research by DigiTerra; ERFARET az Erdőgazdálkodás Szolgálatában Konferencia, Sopron, 2007. március 8. Király G., Brolly G.: Famagasság becslési módszer földi lézer-szkenneléssel egy erdőrezervátumban / Tree Height Estimation Method for terrestrial Laser scanning in a forest reserve; ISPRS workshop on Laser Scanning 2007 and Silvilaser, Helsinki, 2007. szeptember 12-14. Király G., Szentesi L.: Űrfelvételek erdészeti felhasználása különös tekintettel a FORMOSAT-2 felvételre / Forestry Application of Satellite images with special regard to FORMOSAT-2 image; Spot Image Day, FÖMI, Budapest, 2007. június 6. Báldi A., Faragó S.: / Long-term changes of farmland game populations in a post-socialist country (Hungary).; Agriculture, Ecosystems & Environment 118: 307-311., 2007. Faragó S. : A Magyar Vízivad Monitoring standardizált megfigyelési területei. / Standardized research areas of the Hungarian Waterfowl Monitoring.; Magyar Vízivad Közlemények 15: 21-48., (2007) (in press) Faragó S. : A vonuló vízivad fajok állományainak tér-idő mintázata Magyarországon. Az 1996-2004 közötti időszak elemzése. / The being proceeding waterfowl for the substances of races the pattern of space time on Hungary. It 1996-2004 the analysis of a period.; Magyar Vízivad Közlemények 15: 49-194., (2007) (in press) Faragó S. : Vizes élőhelyek szerepe a biológiai sokféleség megőrzésében. (előadás) / The role of wetlands of the conservation of biological diversity; WAREMA Konferencia. NyME Geoinformatikai Kar, Székesfehérvár, 2007. február 8. Faragó S. : A történeti madártan jelentősége a regionális kutatásban a Kisalföld túzokállományának példáján. (előadás) / Importance of historical ornithology in the regional research on example of the bustard population of Kisalföld (lecture); I. Győr-Moson-Sopron megyei Madártani Kongresszus Sarród-Fertőújlak , 2007. február 24. Faragó S. : A Magyar Vízivad Monitoring (előadás) / Hungarian Waterfowl Monitoring (lecture); I. GyőrMoson-Sopron megyei Madártani Kongresszus Sarród-Fertőújlak , 2007. február 24. Faragó S. : A LAJTA Project- egy tartamos zoológiai és élőhely-vizsgálat (előadás) / Lajta-Project: Sustainable zoological and habitat research (lecture); I. Győr-Moson-Sopron megyei Madártani Kongresszus Sarród-Fertőújlak, 2007. február 24. Faragó S. : A vonuló vízivad-populációk fenntartásának alapjai Magyarországon / The bases of maintenance of migratory wildfowl populations in Hungary; MTA doktori értekezés, 2007. Jánoska F. : A mezőgazdasági vadkár számítása. / The assesment of agricultural game damages; In: Mészáros K. és Boltos Gy., szerk.: Az erdei és a mezőgazdasági vadkár értékelése. NYME Erdőmérnöki Kar, Matematikai és Ökonómiai Intézet p.:144-149, 2007. május Jánoska F., Gál J. & Marosán M. : Vaddisznós kertben tartott vadmalacok betegségeinek vizsgálata / Data on the diseases of wild boar piglets kept in a hunting garden; Vadbiológia 12. p.:75-79., 2007.augusztus Jánoska F. : Zárttéri nagyvadtartás helyzetértékelése (előadás) / Big game hunting parks in Hungary (lecture); MTA Erdészeti Bizottság Vadgazdálkodási Albizottság ülése, Bakonyszentlászló, 2007. augusztus 30. Jánoska F. : Mezővédő erdősávok madárvilágának vizsgálata (előadás) / Investigations of Breeding bird communities in windbreaks (lecture); I. Győr-Moson Sopron Megyei Madártani Kongresszus, Sarród-Fertőújlak, 2007. február 24. Jánoska F.: Zárttéri nagyvadtartás helyzete Magyarországon (előadás) / Big game preserve situations in Hungary (lecture); Országos Magyar Vadászkamara Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete és az MTA-VEAB közös Szakmai Fóruma, Győr, 2006. november 10. Sándor Gy. és Náhlik, A: Újabb módszerek a vadgazdálkodási kutatásban (előadás) / Newer methods in the game management research (lecture); Vadgazdálkodásunk aktuális kérdései, konferencia, Gy-M-S Megyei Vadászkamara és Veszprémi Akadémiai Bizottság, Győr, 2007. Náhlik A. : GIS and GPS as tools for improving red deer management. (lecture); Symposium of the Big Game Commission of the C.I.C. General Assembly, Belgrade, 2007. május Náhlik A.: Az erdei vadkár és bekövetkeztének ökológiai magyarázata / The forest game damages and his ecological explanation; In.: Mészáros, K. és Boltos, Gy. szerk.: Az erdei és mezőgazdasági vadkár értékelése. Sopron. p. 10-26., 2007. Náhlik A.: Mennyire természetszerű nagyvadgazdálkodásunk? / How much natural our big game management?; Megyei Kamarai Hírlevél. Az Országos Magyar Vadászkamara Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Szervezetének lapja. Győr, 2007 (6). 4-7., 2007. Náhlik A., Tari T. és Sándor Gy.: Az erdei vadkár keletkezésének okai és következményei. (előadás) / The reasons of the formation of the forest game damages and his consequences.; Országos Magyar Vadászkamara, Vadgazdálkodási Bizottsága. Szakmai Konferencia. Budapest, Mezőgazdasági Múzeum , 2007. Tari T.: A gímszarvas (Cervus elaphus) otthonterületének vizsgálata GPS-technológia alkalmazásával / Investigations of home range of red deer with GPS-technology; Diplomadolgozat, Agrármérnöki szak, Mosonmagyaróvár, 2007. Csóka L., Lőrincz A., Rétfalvi T., Iván A.: Búzaszalma ultrahangos módosított rostosítási eljárása / Wheat straw modified ultrasound pulping process; 36th Annual UIA Symposium, National Physical Laboratory in Teddington, Middlesex, England, 2007. Március 19-21. Csóka L., Grozdits, G., Lvov, Y.: Nanotechnológia alkalmazása a papíriparban / Application of nanotechnology int he pulp and paper industry; Papíripar, LI. évf. 2. szám, 2007. Csóka L., Lőrincz A., Rétfalvi T., Winkler A.: Nagyteljesítményű ultrahang alkalmazása búzaszalma rostosítása során / Application of high-power ultrasound on wheat straw pulping process; Cost action E54 opening seminar programme, Riga, Latvia, , 2007. április 25-27. Csóka L., Lőrincz A., G. A. Grozdits, Y. M. Lvov, Winkler A.: Búzaszalma rost és papír tulajdonságok – ultrahang és nanobevonat hatása rostokon / Fiber and Consequent Paper Properties of Wheat Straw – Effect of Sonification and Fiber Nanocoating; 61st FPS International Convention, Knoxville, TN, USA, (invited speaker), 2007. június 10-13. Csóka L., Winkler A.: Új fejlesztési lehetőségek a hulladékpapír feldolgozása területén – nanobevonatos rostfelület módosítási eljárás / Possibilities of new development process in recycling paper industry – fiber surface modification by nanocoatings; Papírfeldolgozó napok 2007., Zalaegerszeg, Hotel Balaton, 2007. szeptember 12-14. Patt,R., Winkler A., Csóka L.: Nyárfa és fenyőfélék feltárása szulfitos ASA eljárással / Sulphite ASA delignification process of poplar and pine species; Das Papier, Under publishing Csóka L., Winkler A.: Nanotechnológia a papíriparban / Nanotechnology in Pulp and Paper Industry; South Karelia University of Applied Sciences Technology Paper technology Koulukatu 5 B 55120 Imatra, Finland, 2007. október 9-12. Alpár T., Rácz I.: Cementkötésű forgácslapok gyártása nyár forgácsból / Production of cementbonded particleboard from poplar; Faipar, LIV. 2006/4. 20-25. o., 2007. január T. Alpár, I. Rácz: / Production of cement-bonded particleboard from poplar; 3rd European Hardwood Conference, Sopron, 2007. szeptember 3. Alpár T., Hatano Y., Shibusawa T.: Kötőanyag hidrolízise és a komprimált fa részecskék rekondíciója forgácslap és farostlemez hidrotermikus eljárású újrahasznosítása során / Hydrolysis of the Adhesives and Reconditioning of Compressed Wood-Cells During Recycling of Particleboard and Fiberboard by Hydrothermal Process; 3rd European COST E31 Conference – Management of Recovered Wood. Klagenfurt, Austria, 2007. május 2-4. Szalai L., Bausz Á., Boros J.: Faipari Online Adatbázis / Online Wood Industries Database; Faipar 2006/4, 31-32. oldal, 2007. február Szalai L., Bausz Á., Boros J.: Informatika a faiparban / Faipari Online Adatbázis / Online Wood Industries Database; VI. Alkalmazott Informatika Konferencia, Kaposvár, 2007. május 25. K. Farkas, T. Hossmann, B. Plattner, L. Ruf: Csomópont súlytényező számítás mobil ad hoc hálózatokban / Node Weight Computation in MANETs; WiMAN 2007, co-located with 16th ICCCN (2007), Hawaii, USA, 2007. augusztus 13-16. Szalai László, Boros János: Faipari Online Adatbázis / Online Wood Industries Database; Varsó, Lengyelország, COST Action E 53 konferencia, 2007. október 15-17. Farkas K.: Hálózatkutatási tevékenységek a Nyugat-magyarországi Egyetemen / Networking Research Activities at Uni of West Hungary; University of Texas at Arlington, 2007. október 18. Farkas K.: A konferencia technikai programbizottságának vezetője / TPC co-chair; 3rd WiCON (2007), Austin, USA, 2007. október 22-24. Szalai L., Boros J.: Faipari Online Adatbázis / Online Wood Industries Database; Taipei/Taiwan, IUFRO 2007 konferencia, 2007. október 29. – november 2. Szalai L., Boros J.: Faipari Online Adatbázis / Online Wood Industries Database; Gazdaságinformatikus Konferencia, Győr, 2007. november 9-10.

Publikációk

Pannon Fa- és Bútoripar – 2007. szeptember hónap

Soproni Krónika – 2007. 05. 21.

Hírfa – 2007. november hónap

41

Alpr. / Konferenciák, kiállítások, előadások/ Conferences, exhibitions, presentations Subpr. 1.1. 1.1. 1.1. 1.1. 1.1. 1.1. 1.1. 1.1. 1.1. 1.1. 1.1.

42

Kommunikáció

1.1. 1.1. 1.1. 1.1. 1.1. 1.1. 1.1. 1.1. 1.2. 1.2. 1.2. 1.2. 1.3. 1.3. 1.3. 1.3. 1.4.

Az ERFARET faipari kutatásai konferencia (2007. 11. 16.)

2.1. 2.2. 2.3. 2.3. 2.5. 2.5. 3. 3. 3.

Lett B.: Erdészeti számvitel / Accounting in forestry; Erdőérték számítási tanfolyam, Sopron, 2007. március és április Gál J.: Erdőrendezés / Forest management; Erdőérték számítási tanfolyam, Sopron, 2007. március és április Jáger L.: Erdészeti jog és igazgatás / Forest law; Erdőérték számítási tanfolyam, Sopron, 2007. március és április Facskó F.: Informatika / Informatics; Erdőérték számítási tanfolyam, Sopron, 2007. március és április Héjj B.: Erdő infrastrukturális funkcióinak értékelése / Assessment of the infrastructural function of the forest; Erdőérték számítási tanfolyam, Sopron, 2007. március és április Héjj B.: Erdei vadkár értékelése / Assessment of the game damage int he forests; Vadkárérték számítási tanfolyam a nyugat-dunántúli régióban, Sopron, 2007. március Héjj B., Schiberna Endre: Magyarországi erdők rekreációs igénybevétele / Recreational use of forests in Hungary; COST E33 Management Bizottság ülése, 2006. október Gál J.: Magyar erdészeti szoftver / Hungarian Forest Software; DAAD Zólyom, 2007. szeptember Horváth S.: A biztonságos erdei munkavégzés elősegítése financiális eszközökkel / Promotion of safety forest work by financial means; Doktoranduszok Országos Szövetsége: Tavaszi Szél 2007 Konferencia, Budapest, 2007. május Horváth S.: A Németországban működő Holzabsatzfonds (Fakereskedelmi Alap) működésének bemutatása, és összevetése a korábban Magyarországon bevezetett hasonló intézmények hatásaival. / The operation of the German Holzabsatzfonds (Timber Trade Funds) and comparing it with the effects of similar Hungarian institutions ; PhD szigorlat, Sopron, 2007. július Horváth S.: Fától az erdőt – alapok a famarketingért / The wood for the trees – funds for timber marketing; IV. Faipari Marketing Konferencia, Sopron, 2007. szeptember Jáger L.: Forestry and privatisation process / Forestry and privatisation process; INNOFOREST, Sopron, 2007. szeptember Lengyel A.: PEFC erdő- és faterméktanúsitás magyarországi helyzete / ; FAGOSZ Fakonferencia ü Tihany, 2007. oktober Lengyel A.: PEFC Nemzetközi szabvány / PEFC International Standard; Sopron, 2007. október Molnár K.: Környezeti nevelés – természetbeni tanulás / Environmental education – outdoor learning; PhD szigorlat, Sopron, 2007. július Molnár K.: Szülők és gyermekek együtt tanulják meg felfedezni az erdőt / Parents and children learn together to discover forests ; Forstpolitikertreffen, Prága, 2007. április Schiberna E.: Information flow in the forestry sector in Hungary / Information flow in the forestry sector in Hungary; INNOFOREST, Sopron, 2007. szeptember Szabó G., Horváth S.: Az erdőtelepítési kedv élénkülésének részletes vizsgálata Magyarországon az Európa Unióhoz való csatlakozást követően / Detailed analysis of the increasing afforestation tendency and its effects on Hungarian forestry; Erdei Ferenc IV. Tudományos Konferencia, Kecskeméti Főiskola, Kecskemét, 2007. augusztus Varga T.: Az erdőgazdálkodás közönségkapcsolatának vizsgálata a parkerdőkön és az erdészeti erdei iskolákon keresztül / PR survey of forest management through forest parks and forest schools; PhD munkahelyi vita, 2007. szeptember Koloszár J.: Különböző erdőfelújítási módszerek összehasonlítása kocsánytalan tölgyesben / The comparison of different forest renewal methods in sessile oak forests.; Bejcgyertyános 10 C erdőrészlet, 2007. április 2. Koloszár J.: A szálalóvágásos erdőfelújítási kísérlet terepi bemutatása / The display of a selective cutting forest renewal in the field; Sopron 182-es erdőtag, 2007. március 20., 28., április 18., 19., 21. Koloszár J.: A szentgyörgyvölgyi szálalási kísérlet terepi bemutatása / The display of the Suentgyörgyvölgy selective experiment in the field.; Szentgyörgyvölgy 12 A erdőrészlet, 2007. május 9. Varga Sz.: A siskanád (Calamagrostis epigeios) elleni összehasonlító kísérlet egyszikűirtókkal, légi és földi technikával / A comparative experiment against reed (Calamagrostis epigeios) with monoctyledonous control with field and aerial techniques.; Sopronkövesd – Csapod, 2007. május 17., július 3., szeptember 4., 26. Kalicz P., Gribovszki Z., Kucsara M.: A Hidegvíz-völgyi erdészeti hidrológiai kutatások / Forest hydrological research in the Hidegvíz Valley; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Erdészeti Szakosztálya, Brassó, Románia, Kiadvány előkészületben, 2006. X. 11-15. Szilágyi J., Koppán A., Kalicz P.: Erdőállományok hatása a kisvízgyűjtőkön lezajló hidrológiai folyamatokra / ; MHT Soproni Területi Szervezete, Sopron, 2006. XI. 21. Horváth B.: Erdőtűz-oltó gyorsbeavatkozó eszközök fejlesztése/ Development of forest fire extinguish equipment; Gödöllő, 2007. január 23. Horváth B.: Erdőtűz-oltó technikák fejlesztési lehetőségei / Facilities of development forest fire extinguish equipment; Szeged, 2007. november 8. Sándor, Gy., Náhlik, A.: A vadgazdálkodási kutatás új irányai (előadás) / New directions of the game management research.; ERFARET az erdőgazdálkodás szolgálatában, konferencia, Sopron , 39149 Kovács Zs.: Intézeti kutatások. (poszter): Lombosfa hasznosítási kutatások / Research on hardwood utilisation; LIGNO-NOVUM 2007, 2007. szept. 5-8. Mátrai P., Hadas L., 6 hallgató: Kőszeg Gyöngyös patak rehabilitácós terve / Researchwork on the Rehabilitation of Kőszeg – Gyöngyöspatak; Kőszeg, Önkormányzat, 2007. szeptember 15. Winkler A., Csóka L., Havasi O.: Kutatásaink / Investigations; Kutatók éjszakája Sopron, Fő tér, 2007. szeptember 28. Fa- és Papíripari Technológiák Intézet: Kutatás – oktatás / Investigation – education; PrintExpo Budapest, 2007. október 2-5. Bausz Á., Boros J.: Faipari Online Adatbázis / Online Wood Industries Database; Microsoft laboravatás, NYME GT ép., 2007. március 1. Szalai L., Boros J., Soós S.: Faipari Online Adatbázis / Online Wood Industries Database; Ligno Novum – Wood Tech, Sopron, 2007. szeptember 6. Kiállító – Ligno Novum – Wood Tech 2007/ Exhibitor at Ligno Novum – Wood Tech 2007; MKB Aréna, Stand: 314, Sopron, 2007 .09.05-08. Kiállító – Innofórum 2007/Exhibitor at Innofórum 2007 – Budapest, Milenáris park, 2007. 06. 12. Farkas P.: Activity of ERFARET –prezentáció/ Activity of ERFARET – presentation; Corinna Workshop, Lenti, 2007.03.28.

Alpr. / Ismeretterjesztő megjelenések/ Public appearance Subpr. 1.1. 1.1. 1.1. 1.1. Ligno Novum – Wood Tech kiállítás 2007.

1.1. 1.2. 1.3. 1.3. 1.3. 1.3. 1.4. 2.1. 2.1. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

Interjú a Ligno Novum – Wood Tech 2007. kiállításon (a képen Prof. Dr. Molnár Sándor programvezető)

2.5. 3. 3. 3. 3.

Horváth S.: Dől a Fa! Erdészeti Munkaügyi Közlemények I. szám / The wood for the trees! Forestry Labour Publications; Erdészeti Lapok, www.maganerdo.hu, 2007. október (megjelenés alatt) Horváth S.: Erdészeti munkabiztonsági bemutató / Forest work safety Road-show; Kutatók éjszakája, 2007. szeptember Schiberna E., Horváth S.: MATI kihelyezett ügyfélszolgálat / Information Centre for Private Forestry extension services; WOODTECH, Sopron, 2007. szeptember Schiberna E., Horváth S.: MATI kihelyezett ügyfélszolgálat / Information Centre for Private Forestry extension services; MEGOSZ, Somogyszob, 2007. szeptember Lett B.:A régió erdővagyon-gazdálkodásának fejlesztése / 1.1. Forest management, Ligno Novum - Wood Tech, Sopron, 2007. 09. 05-08. Varga Sz.: 1.2. Természetközeli erdőgazdálkodás; erdővédelem / 1.2. Forest management close to nature, forest protection; Ligno Novum - Wood Tech, Sopron, 2007. 09. 05-08. Czimber K.: Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése, Erdészeti térinformatika fejlesztése, 2006.01.01.-2006 .12.31. / Technical Development of Forest Management, Development of Forestry GIS; HÍRFA, 2007. Nyull B.: Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése, Erdészeti térinformatika / Technical Development of Forest Management, Forestry GIS; HÍRFA, 2007. Horváth B.:Gyorsbeavatkozó erdőtűz-oltó berendezés (VÍZÖNTŐ) / VÍZÖNTŐ forest fire extinguish equipment, Hírfa, 2007 Péterfalvi J.: 1.3. Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése / 1.3. Technical development of forest management, Ligno Novum - Wood Tech, Sopron, 2007. 09. 05-08. Jánoska F.: 1.4. Tartamos vadgazdálkodás feltételeinek megteremtése / 1.4. Creating conditions for sustainable wildlife management, Ligno Novum - Wood Tech, Sopron, 2007. 09. 05-08 Molnár S., Varga F., Komán Sz.: Akác fajták és klónok anyagvizsgálata 1. rész/ Material examination of acacia subspecies and clones 1th part, Hírfa, 2007. Fehér S.: Akác fajták és klónok anyagvizsgálata 2. rész/ Material examination of acacia subspecies and clones 2nd part, Hírfa, 2007. Németh J.: 2.1. Minőségi hengeresfák és sarangolt választékok hasznosítása / 2.1. Utilization of quality cylindrical and stacked sortiments, Ligno Novum - Wood Tech, Sopron, 2007. 09. 05-08 Mészáros Gy.: 2.2. A fahasznosítás, mint művészeti tevékenység / 2.2. Lumber utilization as an artistic activity, Ligno Novum - Wood Tech, Sopron, 2007. 09. 05-08 Winkler A.: 2.3 Fahasznosítás cellulóz- és papírgyártási célokra / 2.3 Timber utilization in woodpulp and paper production, Ligno Novum - Wood Tech, Sopron, 2007. 09. 05-08 Winkler A.: 2.4. Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem / 2.4. Waste management and environmental protection, Ligno Novum - Wood Tech, Sopron, 2007. 09. 05-08 Jereb L.: 2.5. Informatikai támogató tevékenység / 2.5. IT support, Ligno Novum - Wood Tech, Sopron, 2007. 09. 05-08 Farkas P.: Tudás- és technológiatranszfer / Knowledge and technology transfer, Hírfa, 2007. Farkas P.: PATLIB-központ alakult Sopronban / PATLIB Centre estabilished in Sopron, Hírfa, 2007 Farkas P. : Az ERFARET tevékenysége / Activity of ERFARET, PAnnon Fa- és Bútoripar, 2007. 09. Horváth B.: ERFARET- az innováció szolgálatában / ERFARET – in charge of innovation, Magyar Gazdasági Magazin, 2007.

Alpr. Kutatásban résztvevő neve

Beosztása

M. idő ráf.

Alpr. Kutatásban résztvevő neve

Beosztása

10%

2.3

alprogramvezető 64%

2.3

Prof. Dr. Winkler András Dr. Csóka Levente

kutató

43%

2.3

Dr. Kovács István

kutató

40%

2.3

Horváth Csaba

kutató

50%

2.3

Márkus László

kutató

35%

2.3

kutató

60%

2.3

Mátyássyné Havasi Anita Olga Selmeczi Éva

kutató

30%

2.4.

Prof. Dr. Tolvaj László

kutató

41%

2.5.

Szőke Diána

adminisztrátor

50%

2.5.

Prof. Dr. Jereb László


2.5.

Dr. Dőry István

kutató

8%

2.5.

Farkas Károly

kutató

57%

2.5.

Szalai László

kutató

50%

2.5.

Unghváry Ferenc

kutató

34%

3.


40%

3.

Bartha Eszter

igazgató, programvezető adminisztrátor

3.

Farkas Péter

100%

3.

Dr. Pásztory Zoltán

3.

Varga Dénes

3.

Nyul Zsuzsanna

marketing menedzser műszaki menedzser műszaki menedzser pénügyi előadó

3.

Epergyes Katalin

1.

Prof. Dr. Náhlik András programvezető

1.1.


alprogramvezető 5%

1.2.


1.3.

Prof. Dr. Varga Szabolcs Prof. Dr. Koloszár József Prof. Dr. Albert Levente Dr. Péterfalvi József

1.3.

Dr. Czupy Imre

kutató

19%

1.3.

Dr. Kucsara Mihály

kutató

28%

1.3.

Dr.Czimber Kornél

kutató

96%

1.3.

Juhász Gábor

kutató

11%

1.3.

Primusz Péter

kutató

100%

1.2. 1.2.

kutató kutató

8% 12%


1.4.

Dr. Jánoska Ferenc


1.4.

Dr. László Richárd

kutató

14%

1.4.

Tari Tamás

kutató

66%

2.

adminisztrátor

80%

programvezető

43%

2.1.

Taschnerné Hart Tímea Prof. Dr. Molnár Sándor Fruhstuck Tamásné

adminisztrátor

40%

2.1.

Dr. Csupor Károly

kutató

75%

2.1.

Dr. Farkas Enikő

kutató

67%

2.1.

Dr. Fehér Sándor

kutató

31%

2.1.

Dr. Kánnár Antal

kutató

67%

2.1.

Dr. Németh Róbert

kutató

34%

2.1.

Dr. Szabó Péter

kutató

21%

2.1.

Dr. Varga Ferencné

kutató

40%

2.1.

Nagy István

kutató

50%

2.1.

Prof. Dr. Szalai József

kutató

56%

2.1.

Szeles Péter

kutató

100%

2.2.

Horváth Bernadett

adminisztrátor

57%

2.2.

Iván Krisztina

adminisztrátor

42%

2.2.

Mészáros György


2.2.

kutató

68%

2.2.

Csíkszentmihályi Péter DLA Hadas László

kutató

2.2.

Illés Csaba

kutató

2.2.

Juhász Márton

2.2.

2.

M. idő ráf.

Munkaidő ráfordítás

100%

83% 17% 50%

pénzügyi 33% koordinátor Összesen: 59 fő

Program / Alprogram

Kutatásban megbízási szer ződéssel résztvevők száma (fő)

1.1

19

1.2.

18

1.3.

5

1.4.

5

2.1.

26

63%

2.2.

16

68%

2.3.

4

kutató

54%

2.4.

8

Labozár Antal

kutató

74%

2.5.

7

2.2.

Szentpéteri Tibor DLA

kutató

45%

3.

0

2.2.

Szücsy Róbert

kutató

50%

Összesen: 108 fő

43

44

Teljesítményindikátorok

 2007.

 

terv

tény

1. A projekt hasznosítható eredménye

 

 

 

 Kifejlesztett új

termék (db)

6

12

szolgáltatás (db)

2

1

technológia (db)

18

14

alkalmazás (db)

9

7

prototípus (db)

6

6

 Benyújtott szabadalmak száma

hazai (db)

1

2

2. Tudományos eredmények

 

 

 

 Publikáció (előadásokat is beleértve)

hazai (db)

27

54

nemzetközi (db)

14

31

 Disszertációk

PhD (db)

7

5

MTA Doktora (db)

1

1

igen

igen

 

 

Eredményezett-e új nemzetközi projektet? 3. Emberi erőforrás

 

Oktatásban hasznosítják-e a projekt eredményeit? 

igen

igen

 A projektbe bevont

egyetemi hallgatók száma (fő)

47

70

PhD hallgatók száma (fő)

15

25

23

18

A projekt révén tudományos fokozatot szerzett kutatók száma (db)

fiatal kutatók száma (fő)

5

5

 A projekt révén létrejött munkahelyek száma    

vállalkozásban (db)

6

1

kutatóhelyen (db)

3

6,5

ebből kutatói munkahely (db)

2

4,5

4. Gazdasági hasznosítás

 

 

 

 A központ tevékenységében résztvevő  

kutatóhelyek száma (db)

1

16

vállalkozások száma (db)

23

24

A létrejött új vállalkozások száma (db) 

3

0

Megtörtént-e a projekt eredményeinek gazdasági hasznosítása?

igen

igen

 

Ha igen milyen módon?

 

termék, ill. technológia gazdálkodóknak átadva; saját vállalásban kerül hasznosítása; új ipari megbízásokat kaptunk, melyek többlet árbevételt jelentenek

 Az eredményeket hasznosító

 cégek száma (db)

12

17

 A projekt eredményeként létrejött

cégek elérhetősége

konzorciumi partnerek

Többlet árbevétel

11,2 millió Ft

Ebből export árbevétel

0 Ft

Költségek csökkentése

50 millió Ft

5. Társadalmi hasznosítás

 

 A projekt hozzájárult      

a fenntartható fejlődéshez és a környezetvédelemhez igen

igen

a biztonsághoz

igen

igen

a regionális egyenlőtlenségek mérsékléséhez

igen

igen

egyéb

igen

igen

igen

igen

 A projekt eredményeinek nyilvános bemutatása szakmai körökben

 

 

nagyközönség körében

igen

igen

6. Dizájn

 

 

 

Új

építészeti terv, faépítmény kiviteli design (db) 4

7

tárgy terv (db)

8

7

Cégnév Támogatás (ezer Ft) Saját rész (ezer Ft) NYME

233 372

0

TAEG

3 850

5 750

KAEG

9 800

9 350

SZE

1 950

2 900

ZEF

2 100

3 350

BEF

7 000

7 000

KEFAG

6 000

6 000

FALCO

8 800

4 900

DigiTerra

3 400

3 300

NYDRFÜ

750

750

Szabó Vendel

500

500

LAJTA

1 600

3 200

PP

1 300

1 300

280 422

48 300

Összesen

328 722

Mindösszesen

Program / Alprogram

Projekt költségek (ezer Ft)

1. Erdőhasznosítási program menedzsmentje

3 000

1.1. A régió erdővagyon-gazdálkodásának fejlesztése

33 942

1.2. Természetközeli erdőgazdálkodás, erdővédelem

24 837

1.3. Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése

24 406

1.4. Tartamos vadgazdálkodás feltételeinek megteremtése

49 972

2. Fahasznosítási program menedzsmentje

22 065

2.1. Minőségi hengeresfák és sarangolt választékok hasznosítása

51 400

2.2. A fahasznosítás, mint művészeti tevékenység

21 100

2.3. Fahasznosítás cellulóz- és papírgyártási célokra

18 100

2.4. Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem

23 200

2.5. Informatikai támogató tevékenység

11 200

3. Tudás- és technológiatranszfer, ERFARET Központ

45 500

Mindösszesen:

328 722

1.4. 1.3.

2.

1.2. 2.1.

1.1. 1.

2.2. 3.

2.5.

2.4.

2.3.

Összesített pénzügyi mutatók

45

46

Rövidítések

AMI

Alkalmazott Művészeti Intézet

ASA

Alkalischer Sulfit Aufschluss (lúgos szulfitos előállítás)

BASF

BASF Hungaria Kft.

BEFAG

Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.

BMGE

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

BMGE -ÉK

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar

CDA

Controlled Drop-size Applying (ellnőrzött cseppméretű kezelés)

CH

Carmeuse Hungária Kft.

CHE

Chemtura Europe Ltd. Magyarországi Fióktelepe

COR

Coridalis Bt.

DigiTerra

DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft.

DOW

Dow Agro Scyences Hungary Kft.

E.K.F.M. Kft.

Energetikai, Környezetvédelmi és Faipari Mérnöki Szolgáltató Kft.

ÉDKVI

Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

EMEVI

Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet

EMKI

Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézet

ERFARET

Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont

ERFARET-TKB

ERFARET-Termék Kutató Bázis

ERTI

Erdészeti Tudományos Intézet

ÉT

Építéstani Intézet

ETH

ETH Zürich, Communication Systems Group

EU

Európai Unió

FAGOSZ

Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség

FALCO

FALCO Forgácslapgyártó Zrt.

FAT

Faanyagtudományi Intézet

FKSZK

Faipari Kutató- és Szolgáltató Központ

FPI

Fa- és Papíripari Technológiák Intézet

FVM

Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium

GEVEX

Gevex Bt.

GEVI

Geomatika és Vízgazdálkodási Intézet

GIS

Geographic Information System (Földrajzi Információs Rendszer)

GPS

Global Positioning System (Globális Helymeghatározó Renszer)

IHCTH

Institut für Holzchemie und Chemische Technologie des Holzes, Hamburg

II

Informatikai és Gazdasági Intézet

IMLIU

Instiute for Microtechnology Lousiana Tech University

ISO

International Stanard Organisation (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet)

JRET

Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont

K+F

kutatás-fejlesztés

KAEG

Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.

KEFAG

Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.

KKV

kis- és középvállalkozás

KTI

Kémiai és Termőhelyismerettani Intézet

KV

Kútvölgy Bt.

LAJTA

Lajta Hanság Zrt.

LbL

Layer by Layer

MAK

Makhteshim AGAN Hungary Zrt.

MATI

Magánerdőgazdálkodási Tájékoztató Iroda

MEFA

Mecseki Erdészeti Zrt.

MGSZH EI

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága

MGSZH-NTA

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-, Talaj- és Környezetvédelmi Igazgatósága

MGT

MGT-2000 Bt.

MKW

Magyar Kwizda Kft.

MÖI

Matemetika és Ökonómia Intézet

MSZH

Magyar Szabadalmi Hivatal

MTA

Magyar Tudományos Akadémia

NI

Naturtech Inc., Dover, USA

NYDRFÜ

Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.

NYDROP

Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program

NYME

Nyugat-magyarországi Egyetem

NYME EMK

Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar

NYME FMK

Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar

PATLIB

Patent Library

PDA

mikroszámítógép

PEFC

Pan European Forest Certification (Páneurópai Erdőtanúsítás)

PP

Pannon Projekt Gazdasági Tanácsadó és Műszaki Termék Gyártó Kft.

PPE

Pilisi Parkerdő Zrt.

PR

Public Relations (propaganda, kapcsolatszervezés)

PT

Program Tanács

SAH

Summit-Agro Hungária Kft.

SEFAG

Somogyi Erdészeti és Faipari Zrt.

SM

SM Comsulting Kft.

STKH

Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft.

SW

Swedwood Sopron Bútor Kft.

SYN

Syngenta Kft.

SZE

Szombathelyi Erdészeti Zrt.

SZV

Szabó Vendel egyéni vállalkozó

TAEG

Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.

TGYI

Termékfejlesztési és Gyártástechnológiai Intézet

TIN

Szabálytalan háromszög alapú felületmodell

TT

Tudományos Tanács

ÚFA

Újkígyósi Falemezüzem Bt.

ÚMVT

Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv

UPM

UPM-Kymmene Pulp and Paper Mill

UTA

University od Texas Arlington

UV

Ultra Violet (ibolyántúli)

VEF

Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt.

VGI

Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet

VUT

Vienna University of Technology (Bécsi Műszaki Egyetem)

ZEG

Zalai Erdészeti és Faipari Zrt.

Szerkesztette: Prof. Dr. Horváth Béla, Farkas Péter, Varga Dénes. Kiadja a Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont. Felelős kiadó: Prof. Dr. Horváth Béla. Készült a Sign Kft. (Sopron) nyomdaüzemében. Megjelent: 1000 példányban.

Rövidítések

47

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Internet www.nyme.hu

Levelezési cím H-9400 Sopron Bajcsy-Zs. u. 4. Iroda cím H-9400 Sopron, Bánfalvi út 14. Internet http://ret.nyme.hu E-mail [email protected]

Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont Éves jelentés

Recommend Documents