Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont Éves jelentés

Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont

Éves jelentés 2006.

A projekt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával valósult meg.

tartalomjegyzék

Küldetésnyilatkozat … 3. oldal Vezetői összefoglaló … 4. oldal Szervezeti felépítés … 5. oldal Konzorciumi partnerek … 6. oldal 1. A régió erdőhasznosításának fejlesztése … 7. oldal 1.1. A régió erdővagyon-gazdálkodásának fejlesztése … 9. oldal 1.2. Természetközeli erdőgazdálkodás, erdővédelem … 11. oldal 1.3. Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése … 14. oldal 1.4. Tartamos vadgazdálkodás feltételeinek megteremtése … 18. oldal 2. A régió fahasznosításának fejlesztése … 21. oldal 2.1. Minőségi hengeresfák és sarangolt választékok hasznosítása … 23. oldal 2.2. A fahasznosítás, mint művészeti tevékenység … 25. oldal 2.3 Fahasznosítás cellulóz- és papírgyártási célokra … 26. oldal 2.4. Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem … 28. oldal 2.5. Informatikai támogató tevékenység … 30. oldal 3. Tudás- és technológiatranszfer … 33. oldal 3.1. Oktatási és képzési program - tudástranszfer … 35. oldal A kutatómunkába bevont hallgatók … 36. oldal 3.2. Technológiatranszfer … 38. oldal Együttműködések … 39. oldal Munkatársak … 40. oldal Publikációk … 41. oldal Marketing kommunikáció … 42. oldal Teljesítmény mutatók … 44. oldal Összesített pénzügyi mutatók … 45. oldal Rövidítések … 46. oldal

Az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont küldetése, hogy a nyugat-magyarországi régió kiemelkedő erdészeti és faipari szellemi központjaként vezető szerepet töltsön be a térség innovációjában. Célunk olyan ipari kapcsolattartó, koordinációs és kooperációs tudás- és technológiatranszfer szol gáltató szervezet működtetése, mely lehetővé teszi, hogy partnereinkkel közösen magas színvo nalú kutatás-fejlesztési (K+F) és innovációs tevé kenység valósuljon meg, mely hosszútávon biztosítja a nyugat-magyarországi régió fejlődését. Vállaljuk, hogy olyan kiemelkedő oktatási, kutatás-fejlesztési (K+F) és innovatív hátteret biztosítunk, mellyel az erdészeti és faipari szakmáknak, a régió kis és középvállalkozásainak, a Nyugat-Magyarországi Egyetem hallgatóinak és doktoranduszainak versenyképessége nyugat-európai szintre növekedhet. Hisszük, hogy a Nyugat-Magyarországi Egyetem, mint tudományos háttér, hogy a fa, mint megújuló nyersanyag és energiaforrás, hogy Magyarország természeti, logisztikai és gazdasági adottságai hosszútávon lehetővé teszik, hogy az ERFARET Európa meghatározó erdészeti és faipari tudásközpontjává váljon. Filozófiánk, hogy ahol a tudás, a technológia és egy nagyszerű gondolat találkozik, ott világszínvonalú értékteremtés valósítható meg.

Küldetésnyilatkozat

A 2005. tavaszán alakult Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont első éve során megteremtette működésének feltételeit, elindította tudományos kutatásait, közös munkáját a konzorciumi partnerekkel, megalapozta a 2006-os év tevékenységét. Tekintettel arra, hogy az ERFARET első négy évében állami finanszírozású szervezet, és a későbbi elvárás az, hogy önállóan folytassa munkáját, idén több lépést tettünk annak érdekében, hogy ez a cél megvalósulhasson. Törekszünk arra, hogy a kutatás-fejlesztési munka összehangolása az ERFARET Központon, mint szervezeti egységen keresztül, illetve annak tudtával történjen. A belső információáramlás hatékonyságát növeltük a menedzsment rendszeres heti értekezletével. Igazgatói utasításokkal, saját bizonylati rendszerekkel szabályozzuk a központ és az alprogramok működését, információszolgáltatási kötelezettségét.

Vezetői összefoglaló

2006. áprilisától új állandó munkatársat alkalmaz az ERFRET Központ, aki a marketing és a tudástranszfer feladatokat koordinálja az összes program és alprogram között. Az újonnan kibontakozó egységes arculat, a tudatos marketing-kommunikációs tevékenység eredményeként az erdészeti és faipari szakma érdeklődését sikerült tudásközpontunk iránt felkelteni, és új kapcsolati rendszert építeni. A szervezet hosszú távú működése, valamint a K+F és tudás- és technológiatranszfer folyamatok eredményessége érdekében új partnerekkel és együttműködésekkel erősítettük meg a tudásközpontot. Stratégiai szövetséget kötöttünk a régiót meghatározó szakmai szervezetekkel (Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter, Soproni Kereskedelmi és Iparkamara). Folyamatos együttműködésünkkel támogatjuk Sopron város vezetésének innovációs elképzeléseit. A 2005. évi tapasztalatok alapján, az idei év elején a szakmai tevékenységet tovább pontosítottuk, és meghatároztuk az erdészet és faipar számára egyaránt fontos leginkább fejlődőképes hangsúlyos területeket. Jelentős eredményeket értünk el valamennyi kutatási területen, de különösen az 1.2. alprogram, Környezetkímélő technológiák fejlesztése részfeladatában, az 1.3. Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése alprogramban, a 2.1. Minőségi hengeresfák és a sarangolt választékok hasznosítása alprogram, valamint a 2.5. Informatikai támogató tevékenység alprogram területén. Fontosnak tartjuk, hogy a kezdetben meghatározott programok mellett az ERFARET működéséhez és célkitűzéséhez jól kapcsolódó két új projektet tudtunk elindítani a Baross Gábor Program keretében, Széndioxidos fatárolás és Fahiba adattár címmel, melyeknek nagy szakmai jelentősége lehet a jövőben. Célul tűztük ki, hogy kidolgozzuk az ERFARET minőségirányítási rendszerét, mely tovább erősíti a szervezetet, garanciát jelent munkatársainknak, külső és belső együttműködő partnereinknek az eredményes, és megfelelően koordinált együttműködésre. A jelenlegi spin-off cégekkel tovább kívánjuk erősíteni a kapcsolatot, példájukon keresztül spin-off programot szeretnénk kidolgozni, elősegítve az egyetemi spin-off folyamatok beindítását. Külföldi egyetemekkel, kutatóintézetekkel, vállalatokkal, valamint multinacionális partnerekkel keressük a közös K+F és innovációs együttműködések lehetőségét, hogy hosszútávon Európa kiemelkedően fontos erdészeti és faipari innovációs motorja lehessen az ERFARET.

Prof. Dr. Horváth Béla igazgató

Tudományos Tanács

ERFARET Központ

Program Tanács

Szervezeti felépítés Prof. Dr. Solymos Rezső

Prof. Dr. Horváth Béla

Prof. Dr. Faragó Sándor

Prof. Dr. Dr. h.c. Bariska Mihály

Bartha Eszter

Ajkay Adrián, PP Dr. Jámbor László, TAEG Dr. Jánoska Ferenc, NYME EMK Dr. Magas László, KAEG Dr. Péterfalvi József, NYME EMK Feiszt Ottó, ZEF Fekete Lajos, FALCO Győrffy Gábor, NYDRFÜ Horváth László, BEF Kiss Béla, KEFAG Kronekker József, SZE Mészáros György, NYME FMK Nagy Zsolt, LAJTA Nyull Balázs, DigiTerra Prof. Dr. Horváth Béla, NYME EMK Prof. Dr. Jereb László, NYME FMK Prof. Dr. Lett Béla, NYME EMK Prof. Dr. Mészáros Károly, NYME EMK Prof. Dr. Molnár Sándor, NYME FMK Prof. Dr. Németh József, NYME FMK Prof. Dr. Varga Szabolcs, NYME EMK Prof. Dr. Winkler András, NYME FMK Szabó Vendel, egyéni vállalkozó

akadémikus, Tudományos Tanács elnöke

nyugalmazott egyetemi tanár Institut für Baustoffe

Prof. Dr. Bondor Antal

nyugalmazott egyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem

Dr. Führer Ernő

főigazgató Erdészeti Tudományos Intézet

Káldy József

vezérigazgató Mecseki Erdészeti Zrt.

igazgató

adminisztrátor

Epergyes Katalin

pénzügyi koordinátor

Farkas Péter

marketing menedzser

Nyul Zsuzsanna pénzügyi előadó

Pásztory Zoltán

műszaki menedzser

Prof. Dr. Dr. h.c. Kozák Antal nyugalmazott egyetemi tanár University of British Columbia

Dr. Kovács Pál

kereskedelmi igazgató Bútoripari Vállalkozási Kft.

Kurusa László

klaszterbizottsági társelnök Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter

Dr. Nyárs József

miniszteri vezető főtanácsos, címzetes egy. tanár Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Főosztály

rektor, Program Tanács elnöke

Kutatási programok Program- és alprogramvezetők: 1. Prof. Dr. Mészáros Károly 1.1. Prof. Dr. Lett Béla 1.2. Prof. Dr. Varga Szabolcs 1.3. Dr. Péterfalvi József 1.4. Dr. Jánoska Ferenc

2. Prof. Dr. Molnár Sándor 2.1. Prof. Dr. Németh József 2.2. Mészáros György 2.3. Prof. Dr. Winkler András 2.4. Prof. Dr. Winkler András 2.5. Prof. Dr. Jereb László

3. Prof. Dr. Horváth Béla Pásztory Zoltán Farkas Péter

Nyugat-Magyarországi Egyetem

Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.

Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.

9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4., www.nyme.hu Az erdő- és fagazdálkodási ágazat egyedülálló magyarországi egyetemeként, a konzorcium vezetőjeként működik. Fő feladata, hogy háttérintézményként tudásbázisával, infrastrukturális és laboratóriumi felszereltségével biztosítsa a magas színvonalú K+F és innovációs hátteret az ERFARET számára.

8500 Pápa, Jókai u. 46., www.bakonyerdo.hu Erdőgazdálkodás (62 ezer ha), iparifa kitermelés és feldolgozás, parketta előállítás, vadgazdálkodás jellemzi tevékenységét. Területének közel 35%-a természetvédelmi terület, mely miatt jelentős közjóléti szerepet vállal. Parkettagyártása és erdei iskola programja miatt jelentős partner lehet a tudás- és technológiatranszferben.

6

Konzorciumi partnerek

DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft. 1021 Budapest, Széher u. 15. 2/3., www.digiterra.hu Szoftverfejlesztő cég, erdészeti és térképészeti területen kínál megoldásokat és szolgáltatásokat. Az alapító tagok soproni egyetemi éveik alatt kezdték el fejleszteni termékeiket erdőmérnök hallgatóként, megoldást keresve az erdészeti digitális térképkezelésre, és térinformatikai problémákra. Szoftvereit használja az Állami Erdészeti Szolgálat és az erdőgazdaságok is. Stratégiai partner az innovációban.

FALCO Forgácslapgyártó Zrt.

9700 Szombathely, Zanati út 26., www.falco.hu Magyarország legjelentősebb faforgácslap-, felületkezelt faforgácslap-gyártó vállalata. Nagy arányban, termelési volumenének 50%-ban, ipari fahulladékot hasznosít. Az ERFARET stratégiai innovációs partnere.

Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.

9023 Győr, Corvin u. 9., www.kaeg.hu Erdő- és vadgazdálkodása (35 ezer ha) kiterjed a Duna szigetközi szakászára, a hansági erdőkre, valamint a világörökség részét képező pannonhalmi tájra. Fűrészipari alapanyag-feldolgozó tevékenységet is folytat. Földrajzi elhelyezkedése rendkívül előnyös síkvidéki és ártéri erdő- és vadgazdálkodás K+F projektjeinek megvalósítására a Nyugat-dunántúli Régióban.

Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.

6000 Kecskemét, József Attila u. 2., www.kefag.hu Erdőgazdálkodás (59 ezer ha), fahasználat, vadgazdálkodás, rakodólap, szőlészeti karó- és oszlopgyártás, erdészeti szaporítóanyag termesztés és értékesítés a fő profilja. Duna–Tisza közén, homokos alföldi területen gazdálkodik. Jelentős szerepet vállal az Alföld-fásítás nemzetgazdasági programjában.

Lajta-Hanság Zrt.

9200 Mosonmagyaróvár, Mosonszentjánosi út 1., www.mezort.hu A MEZORT Zrt. részeként működik, a mosoni és hansági területek meghatározó mezőgazdasági, erdőgazdasági és vadgazdasági ágazatok területén tevékenykedik a Kisalföldön. Földrajzi adottságai és apróvadállománya miatt fontos konzorciumi partner a vadgazdálkodási K+F projektekben.

Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.

9400 Sopron, Új u. 12., www.westpa.hu A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács munkaszervezete, a Regionális Területfejlesztési Program célkitűzéseinek konkrét megvalósítója. Fő tevékenységei: a régió területfejlesztésében érintett szereplők együttműködésének elősegítése, a közös érdekek és feladatok feltárására. A hálózatelvű működés, valamint a feladatok végrehajtásában is gyakorolt nyitott partnerségi gyakorlat lehetővé teszi, hogy munkájában számos régióbéli szervezet támogató közreműködésére támaszkodhat.

Pannon Projekt Gazdasági Tanácsadó és Műszaki Termék Gyártó Kft.

9700 Szombathely, Árpád u. 39., www.pannonprojekt.hu Feladata a kistérségi gazdaságfejlesztési projektek menedzselése a Nyugat-dunántúli Régióban, melyekben a hangsúly a munkaadói szféra és a felsőoktatás közötti együttműködési lehetőségeken van. Jelentős partnere az ERFARET tudás- és technológiatranszfer programjának.

Szabó Vendel egyéni vállalkozó

9131 Mórichida, Tekepuszta 2., www.fagosz.hu/szabo_vendel Csemetetermesztés 18 ha-on, talaj-előkészítés, ápolás, erdőtelepítés, erdőfelújítás, fakitermelés, fafeldolgozás, faanyag export-import, erdészeti szakirányítás, szaktanácsadás jellemzi tevékenységét. Fontos, hogy az ERFARET konzorciumában erdészeti és faipari szakemberként dolgozó egyéni vállalkozó is képviselje a KKV-kat.

9700 Szombathely, Zanati u. 26., www.szherdeszet.hu Erdő- és vadgazdálkodása (47 ezer ha) szubalpin, illetve dombvidéken történik, mely miatt megközelítőleg 50% a fenyő részaránya gazdálkodásában. Hozzátartozik a Kőszegi Tájvédelmi Körzet és az Őrségi Nemzeti Park. Különleges elhelyezkedése miatt értékes konzorciumi partnere az ERFARET-nek.

9400 Sopron, Honvéd u. 1., www.taegrt.hu Az erdőgazdaságok között egyedülálló és sajátos a tanulmányi jellege, a felső- és középfokú szakirányú intézmények diákjai részére a szakmai tevékenységek üzemi körülmények között történő bemutatása, valamint a tudományos kutatás feltételeinek biztosítása miatt az ERFARET tudás- és technológiatranszfer programjának stratégiai partnere. Erdőgazdálkodása a Sopron környéki erdőkre terjed ki.

Zalai Erdészeti és Faipari Zrt.

8800 Nagykanizsa, Múzeum tér 6., www.zalaerdo.hu Erdő- és vadgazdálkodás (56 ezer ha), elsődleges faipar, fakereskedelem a fő tevékenységei. Jellemzően dombvidéki gazdálkodó. Nagy alapanyag kapacitása, jellemző zalai bükkös állományai, és jó minőségű nagyvad állománya miatt, több K+F projektben ideális partner az ERFARET-ben.

1

.

1.1. 1.. 1.3. 1..

A régió erdőhasznosításának fejlesztése Programvezető

Prof. Dr. Mészáros Károly A program alprogramjai:

A régió erdővagyongazdálkodásának fejlesztése Természetközeli erdőgazdálkodás; erdővédelem Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése Tartamos vadgazdálkodás feltételeinek megteremtése

7

1.1. A régió erdővagyongazdálkodásának fejlesztése Alprogramvezető:

Prof. Dr. Lett Béla

1.2. Természetközeli erdőgazdálkodás, erdővédelem Alprogramvezető:

Együttműködő konzorciumi partnerek: DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft., Budapest Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., Győr Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., Sopron Pannon Projekt Gazdasági Tanácsadó és Műszaki Termék Gyártó Kft., Szombathely Szabó Vendel egyéni vállalkozó, Mórichida Szombathelyi Erdészeti Zrt., Szombathely Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron Zalai Erdészeti és Faipari Zrt., Nagykanizsa

Együttműködő konzorciumi partnerek: Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., Győr Szombathelyi Erdészeti Zrt., Szombathely Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron Zalai Erdészeti és Faipari Zrt., Nagykanizsa

Prof. Dr. Varga Szabolcs

1.3. Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése Alprogramvezető:

Dr. Péterfalvi József

1.4. Tartamos vadgazdálkodás feltételeinek megteremtése Alprogramvezető:

Dr. Jánoska Ferenc

Együttműködő konzorciumi partnerek: DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft., Budapest Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., Győr Szombathelyi Erdészeti Zrt., Szombathely Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron Zalai Erdészeti és Faipari Zrt., Nagykanizsa

Együttműködő konzorciumi partnerek: Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., Győr Lajta-Hanság Zrt., Mosonmagyaróvár Szombathelyi Erdészeti Zrt., Szombathely Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron Zalai Erdészeti és Faipari Zrt., Nagykanizsa

Külső együttműködő partnerek: Állami Erdészeti Szolgálat, Szombathely Állami Erdészeti Szolgálat, Zalaegerszeg Erdészeti Tudományos Intézet, Sopron Silvanus Csoport Kft., Budapest

Külső együttműködő partnerek: BASF Hungaria Kft., Budapest Crompton Europe Ltd., Berkshire (UK) Dow Agrosciences Hungary Kft., Budapest HM Kaszó Erdőgazdaság Zrt., Kaszó HM VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt., Veszprém Magyar Kwizda Kft., Budapest Makhteshim AGAN Hungary Zrt., Budapest Somogyi Erdészeti és Faipari Zrt., Kaposvár Syngenta Kft, Budapest

Külső együttműködő partnerek: Carmeuse Hungária Kft., Beremend Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Győr Kútvölgy Bt., Tök MGT-2000 Bt., Perbál Restás Ágoston tűzoltó alezredes, Szendrő Ryno Kft., Nagykanizsa

A magán-tulajdonú erdők birtok és tulajdonosi viszonyait újabb kistérségben elemeztük (Csepreg), amely az ÁESZ Szombathelyi Igazgatóságával közös tervező-fejlesztő tevékenység része. A nyert adatokat és mutatókat összevetettük a korábban feldolgozott mintaterületről származó eredményekkel, és ezzel együtt módosítottuk a rendezetlenség jelenségére vonatkozó megállapításainkat is. A rendezetlen erdőgazdálkodójú erdőkben a szakmailag indokolt munkák elvégzése is elmarad, amely az állomány leromlásával jár. Az idős nemes nyár állományokban üzemtervi és helyszíni szerkezeti, egészségi és faminőségi vizsgálatok alapján modelleztük az értékvesztés folyamatát. 2007-ben a vizsgálatot a „csíkos égeres”-ben folytatjuk, hozzájárulva a természetvédelem és az erdőgazdálkodás konkrét konfliktusának oldásához. A társas erdőgazdálkodás viszonyainak felmérésére az erdőbirtokossági társulatokat és a gazdasági társaságokat vizsgáltuk meg. Ennek keretében elemzést végeztünk kérdőíves felmérések adataira támaszkodva többek között az erdőgazdálkodási tevékenység fő céljára és a gazdálkodásban elfoglalt helyére vonatkozóan. Az erdőbirtokossági társulatot, mint a leginkább tisztán erdőgazdálkodási tevékenységgel foglalkozó erdőgazdálkodói formát az éves mérlegbeszámolóik alapján statisztikai elemzésnek vetettük alá, amely során az üzemméret és a gazdálkodási típusok között kerestük és tártuk fel az összefüggéseket.

1.1.1. A magán-erdőgazdálkodás fejlesztése, működési zavarainak elhárítása

1.1.

Az elméleti megalapozás során nevezetes üzemméreti pontokat határoztunk meg, amelyek számszerűsíthető kritériumok alapján azonosíthatók be, és megbízhatóan jellemeznek egy egy jellemző gazdálkodási típust. Így azonosítottuk a szakaszos gazdálkodás felső, és a kiegyenlíthető gazdálkodás alsó határát, majd nagytájanként számszerűsítettük a határvonalként szolgáló, erdőterületben kifejezett üzemméret értékeket. Feladatot végzők

Elvégzett feladatok

Elért eredmények

2007. évre tervezett feladatok

EVGI, ÁESZ-SZI, ÁESZ-ZI

Birtok és tulajdonviszony feltárása .

Birtok és tulajdonviszony adatok.

Birtok és tulajdonviszony javítási javaslat.

EVGI, ÁESZ-SZI, ÁESZ-ZI

Rendezetlen erdőtulajdonok jellemzése.

Rendezetlenség okainak feltárása Idős nemesnyár állományok értékvesztése.

EVGI, SZV, Társas erdőgazdálkodás ÁESZ-SZI, ÁESZ-ZI viszonyainak felmérése.

Társas erdőgazdálkodás viszonyainak jellemzése.

Rendezetlenség javítása, „csíkos égeres” vizsgálata, konfliktuskezelési javaslatok. Társas erdőgazdálkodókkal interjúk, társulás szervezés próbája.

A 2005. végén elkezdett munka 2006-ban tovább folytatódott. A ERFARET szakértő csoportja folyamatosan részt vett a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program (NYROP) alakításában, véleményezésében, finomításában, az erdészeti jellegű projektjavaslatok megfogalmazásában. A munkának az eredőjeként újra megvitatásra került az erdészet helyzete a NYROP-ban, 2007-től. A végleges megállapításokat eljuttattuk a NYDRFÜ szakértőihez. A Nyugat-dunántúli Régió erdőgazdálkodásáról, térségi bontásban elkészített anyag bemutatásra került (ÁESZ-SZI).

1.1.2. A Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Programban az erdészeti jellegű projektek szerepeltetése, ezzel az erdészeti szakma adszorpciós képességének erősítése, fejlesztése

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv 2007–2013. időszaki előkészítésekor a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdővagyon-gazdálkodási Intézete részt vett azokon az egyeztető fórumokon, amelyeken az erdőgazdálkodást és erdőtelepítéseket érintő, 2007–2013. időszakra vonatkozó támogatások kerültek bemutatásra, illetve továbbfejlesztésre. A szakmai érdekképviseletek és egyéb civil szervezetek véleményét összefoglaló közös beadványt készítettünk, megjelölve az egyes véleményezők javaslatait. Az együttműködés és információ csere közvetlenül hasznosult, közösen kezdeményeztük az erdőgazdálkodás és az erdőtelepítés differenciált megítélését.

Vita a magánerdőgazdálkodókkal

Feladatot végzők


Elért eredmények


EVGI, NYDRFÜ, KAEG, SZE, TAEG, ZEG

NYDROP alakítása, véleményezése.

Erdészet az NYDROP-ban javaslat elkészült.

A 2007–2013-as időszak tervébe ajánlás.

EVGI, NYDRFÜ, PP, KAEG, SZE, TAEG, ZEG

ÚMVST alakítása, véleményezése.

Erdészet az ÚMVST-ben javaslat elkészült.

A 2007–2013-as időszak tervébe ajánlás.

1.1.3. Az erdőgazdálkodás jövedelemtermelő képessége

10

1.1.

1.1.4. Az erdőtelepítés helyzete és lehetőségei

Az erdőgazdálkodási jövedelem nagyságára vonatkozóan folyamatosan készülnek kalkulációk, azonban a szakirodalom nem foglalkozott ennek a jövedelemnek az érintettek közötti eloszlásának nyomon követésével. Célunk az volt, hogy a fakitermelési jövedelmek erdőtulajdonos, erdőgazdálkodó és kivitelező vállalkozó közötti eloszlási arányát megbecsüljük, és ezáltal tárjuk fel az erdőgazdálkodási résztevékenységek gazdasági jelentőségét. Ez az információ nélkülözhetetlen annak meghatározásában, hogy a vidékfejlesztés területén az erdőgazdálkodás milyen hosszú távú stratégiát kell, hogy kövessen az erdőgazdálkodási jövedelmek minél nagyobb mértékű térségben maradásának érdekében. Az erdővagyon számítás alkalmazása a kistérségi tervezéshez, a birtokszerkezet javításához elengedhetetlen. Az ÁESZ Szombathelyi Igazgatóságával közös tervező-fejlesztő tevékenység részeként a Csepreg kistérség erdőterületeinek erdőföld és faállomány értékelését végeztük el, az Erdővagyon-gazdálkodási Intézet elméleti és gyakorlati módszerének alkalmazásával. Az erdőföld és a faállomány együttes kistérségi átlagos értéke 1379 ezer Ft/ha, 771 ezer Ft/ha minimum és 1713 ezer Ft/ha maximum mellett. E vagyon megőrzésében és növelésében jelent lehetőséget a kistérségi erdészetfejlesztési terv. Feladatot végzők


Elért eredmények


EVGI

Erdőgazdálkodási, fakitermelési jövedelem megoszlás.

Fakitermelési jövedelem megoszlás-modell és próbaszámítás.

Jövedelem adózás vizsgálata, szabályozási ajánlás, magánerdőgazdálkodók tájékoztatása.

EVGI, DigiTerra

Az erdőföld és faállomány értékelése.

Az erdőföld és faállomány értéke.

Az erdőföld és faállomány érték felhasználhatósága a birtokszerkezet javításában.

Az erdőtelepítés segítő és akadályozó tényezőinek, az erdőtelepítők motivációinak feltárására az elemzés mellett a kérdőíves megkérdezést, a szakértői véleményezést és az interjúkat is alkalmazzuk. A 2004. évet követő, már az EU tagsági erdőtelepítéseket a nyertes pályázatok feldolgozásával elemeztük, amelyben a térségi erdőtelepítés helyzetét az országos állapotokhoz viszonyítottuk. A pályázók motivációinak megismerésére kérdőívet szerkesztettünk, amelyet a pályázók számára a Nyugat-dunántúli Régióban megküldtünk. A visszaérkező válaszok feldolgozása már 2006. év végéig megkezdődik. A Nyugat-Dunántúl egyes megyéiben, kistérségeiben az országos átlagnál lényegesen kisebb az erdőtelepítés, illetve az erdőtelepítési kedv. Ennek feltárására, az akadályozó tényezők megismerésére összeállított kérdőívet egy erdőtelepítési kiviteli tervvel rendelkező kistérség földtulajdonosai részére állítottunk össze és juttattunk el. Feladatot végzők


Elért eredmények


EVGI, DigiTerra SZV, ÁESZ-SZI, ÁESZ-ZI

Erdőtelepítések jellemzése.

Erdőtelepítések értékelése.

Erdőtelepítések segítő és akadályozó tényezői (felmérés).

Kistérségi erdőtelepítési terv meghiúsulásának okai.

Kistérségi erdőtelepítési terv meghiúsulása, interjúk és ajánlás.

EVGI, SZV, Kistérségi erdőtelepítési terv ÁESZ-SZI, ÁESZ-ZI meghiúsulásának feltárása.

1.1.5. Tudástranszfer erdővagyongazdálkodási elemeinek kiterjesztése

Páneurópai Erdőtanusítási Rendszer jelképe

Pályázat. Az ERFARET tudásbázisára alapulva egy újabb K+F projektet fejlesztettünk ki a Jedlik Ányos Program keretein belül az erdőtelepítés versenyképességi és ökológiai előnyeinek érvényesítésére (A Vásárhelyi Terv továbbfejlesztésével (VTT) érintett termőterületek kiszámítható erdészeti hasznosítása). A projektjavaslat jelenleg elbírálás alatt van. A Nyugat-dunántúli Régió erdő turisztikai szolgáltatásai – tájékoztató kiadvány. A Nyugat-dunántúli Régió erdősültsége az országos átlagot jelentősen meghaladja. Az erdőterületek kimagasló naturális mutatókkal rendelkeznek. A fatermékek biztosításán túl az erdők rekreációs és turisztikai szerepköre napjainkban egyre fokozódik. A régió megcélzott turisztikai fejlesztésének fontos eleme az erdészeti tevékenységekkel szorosan összefüggő tájgazdálkodás és a tájkép fenntartás. A konzorciumi tagokkal együtt erdei turizmus kiadvány megszerkesztésével és kiadásával a tudástranszfert kívánja a részfeladat elősegíteni, bemutatva az erdészet szolgáltatási kapacitását. A kiadvány célja a környezettudatosság növelésével együtt a térség turisztikai vonzerejét jelentő erdők rekreációs szolgáltatásaira a figyelem felkeltése.

A kiadvány bemutatja az erdő évszakonként eltérő, gyönyörködtető, éltető pompáját, a különböző aktivitási lehetőségeket nyújtó létesítményeket (erdei tornapályák, tanösvények, túraútvonalak, piknikező helyek, kerékpár-utak, lovas-pályák, extrém sportok pályái), a turisztikai cél objektumokat (kilátók, műemlékek, emlékhelyek, kiállítások, arborétumok, források, erdei vasút), a flóra és fauna jellegzetes egyedeit, a környezeti nevelést szolgáló erdei iskolákat. A 16 oldalas tájékoztató, erdei turizmust ösztönző füzet 2 000 példányban készült. PEFC erdőtanúsítási rendszer. Az erdőtanúsítási rendszerek áttekintése, magyarországi alkalmazása témakörben PhD értekezés került megvédésre. A PEFC erdőtanúsítási rendszer magyarországi meghonosítása napirenden van, az előkészületek már megkezdődtek, 2006. évben is folytak. A nemzetközi PEFC szabvány átvétele és a Nyugat-dunántúli Régióban való tesztelése a 2007. év programjába felvételre kerül. Magán-erdészeti ismeretterjesztés és információs szolgáltatás. Az Erdővagyon-gazdálkodási Intézet a magán-erdőgazdálkodók és erdőtelepítők számára multimédiás oktatóközpont kialakítását kezdte meg. Az EVGI személyi állományára (oktatók, kutatók, PhD hallgatók) és infrastruktúrájára alapozva információs irodai szolgáltatást indít meg. Feladatot végzők


Elért eredmények


EVGI, SCS

K+F projekt kifejlesztése a Jedlik Ányos Programban.

Pályázat benyújtása.

A pályázat eredményétől, elfogadásától függ.

EVGI, KAEG, SZE, TAEG, ZEG

Nyugat-dunántúli erdészeti turisztikai kiadvány készítése

Nyugat-dunántúli erdészeti turisztikai kiadvány.

nyugat-dunántúli erdészeti turisztikai internetes ajánló.

EVGI, ERTI

PEFC erdőtanúsítás magyarországi rendszerének előkészítése.

Előkészítő információk.

PEFC erdőtanúsítás magyarországi rendszerének kidolgozása, nyugat-dunántúli tesztelése.

EVGI

Magánerdészeti és erdőtelepítési információ nyújtás.

Magánerdészeti és erdőtelepítési multimédiás tájékoztatás.

Magánerdészeti és erdőtelepítési információs irodai szolgáltatás.

A társadalomnak az erdővel szemben támasztott igénye módosult; nagyobb az elvárás a közjóléti (védelmi, rekreációs) szolgáltatásokkal szemben. Az ilyen megoldásokat célzó kutatások minden esetben hosszú időtartamúak, az Erdőművelés Tanszék e tekintetben 10–70 éves terepi kísérletekkel alátámasztott kutatásokkal rendelkezik, melyek folytatásával és új kutatások indításával hozzájárulhatnak a konkrét természetszerű erdőtársulásban folytatandó természetközeli erdőművelési módszerekhez.

1.2.

1.2.1. A természetközeli erdőgazdálkodás módszereinek továbbfejlesztése

Bükkös faállományok szálalóvágásos erdőfelújítása a Soproni-hegységben. Az 1936ban elkezdett (Sopron 182 A, B; 1 ha) szálalóvágási kísérlet utolsó fázisában a bontások kijelölését és elvégzését követően évenként vizsgálandó a felújulás erélye, a faállomány-szerkezet szálaló szerkezet irányába történő átmenete, és ennek fatermési vonatkozásai. Magyarország legrégibb ilyen jellegű kísérlete, melynek tapasztalatai nyomán – átalakító üzemmód néven – újabb erdőterületeken indulhatnak meg, s részben indultak is hasonló munkák. Mesterséges és természetes erdőfelújítási, valamint különböző gyérítési eljárások összehasonlító vizsgálata a sárvári Farkaserdő gyertyános-kocsánytalan tölgyes faállományaiban. A Bejcgyertyános 10C erdőrészlet (8 ha) idős gyertyános-kocsánytalan tölgyes faállományában a 2005-ben indított erdőfelújítási kísérlet három módszert – mesterséges erdőfelújítás tarvágást követően, fokozatos felújítóvágás ernyős eljárással és fokozatos felújítóvágás csoportos eljárással – kíván összehasonlítani. Az összehasonlítás célja annak meghatározása, hogy a kocsányos tölgyesek fatermelési és természetvédelmi rendeltetése melyik módszerrel egyeztethetők össze leginkább. A kutatás során az erdősítés első éveinek újulat-viszonyai vizsgálandók. Szálaló szerkezet kialakítása erdeifenyves faállományokban a szentgyörgyvölgyi szálalóerdőn. A Szentgyörgyvölgy 12A erdőrészlet 1 ha-os kísérleti parcelláján az erdeifenyvesek szálalási lehetőségeinek vizsgálata 1995-ben kezdődött meg, jelen kutatás keretében 2006-tól a szálaló

Bükk újulat a Soproni szálalóerdőben

11

szerkezet kialakítása és az erdeifenyő természetes felújulási feltételeinek biztosítása az elsődleges cél. A szentgyörgyvölgyi erdőtömböt az Őrségi Nemzeti Park szálaló üzemmódra kívánja átalakítani, ezért a kísérlet kiemelkedő fontosságú.

12

1.2.

1.2.2. Környezetkímélő erdővédelmi technológiák fejlesztése

Természetszerű erdők kialakítása erdőfelújítással és erdőtelepítéssel. A 2005-ben indított kutatás keretében két erdőrészletben (Écs 5 F; 4,6 ha és Rábakecöl 6 G; 8,5 ha) különböző eljárásokkal végrehajtott mesterséges felújítást hivatott vizsgálni. Az écsi területen őshonos magas kőris (csemete), kocsányos tölgy (csemete) és csertölgy (makk) erdősítés történt 2004-ben erdeifenyő-feketefenyves faállomány helyén. Az erdősítés első éveiben a termőhelyhez való alkalmazkodás vizsgálata a legfontosabb cél. A rábakecöli nemes nyáras faállomány felújítása mesterséges úton kocsányos tölgy makkvetéssel, valamint egy és kétéves kocsányos tölgy csemete, illetve alávágott csemete ültetésével tervezett. A kutatás célja részben a különböző erdősítési technológiák összehasonlítása, majd elegyítés révén a termőhelynek megfelelő természetszerű fafaj-összetétel kialakítása. Feladatot végzők


Elért eredmények


EMT, TAEG

Bükkös faállományok szálalóvágásos erdőfelújítása a Soproni-hegységben Az újulat és az idős faállomány együttes érdekében további bontás végrehajtása: – újulat megmaradásának, a felújult csoportok és foltok megerősödésének, illetve a további felújulás elősegítésének biztosítása – az erősen vízhajtásos és oldalágas faegyedek többségét kortól függetlenül kivágásra jelöltük – kivágásra kerülnek a területen egyre nagyobb számban lévő beteg, sérült és csúcsszáradt – általában túlkoros– faegyedek (összesen 400 db fatörzs (19 db/ha) kivágására kerül sor).

Olyan állományszerkezet, amelyben: – a biodiverzitás fenntartása és növelése érdekében az elegyességet megőriztük – a szálaló szerkezet gyorsabb kialakítása érdekében a faegyedek minőségétől és pozíciójától függetlenül figyeltünk a különböző méretek megfelelő eloszlására – az utak, közelítő utak mentén, az állományszegélyen az idős fákat megtartottuk – megtartottuk a későbbi szálalóvágások során továbbtartandó faegyedeket.

A felújult – különböző életfázisban levő – faállományrészek ápoló-, tisztítóvágásainak, valamint gyérítés jellegű munkáinak elvégzése.

EMT, SZE

Mesterséges és természetes Felújulási viszonyok vizsgálati jelentés. Felújulás összehasonlító vizserdőfelújítási, valamint kügálata, esetleges ápolások és falönböző gyérítési eljárások ös�csemete pótlások végrehajtása. szehasonlító vizsgálata A 2005/2006. telén végrehajtott tar- és bontóvágások, valamint a végrehajtott mesterséges erdőfelújítást követően egy tenyészeti időszak elteltével a felújulási viszonyok vizsgálatára került sor.

EMT, ZEF

Szálaló szerkezet kialakítása erdeifenyves faállományokban a szentgyörgyvölgyi szálalóerdőn. Az 1 ha-os parcellán megtörtént a talajfelszín felszaggatása, a faállomány és az újulat felvétele, és a további szerkezetalakító bontás kijelölése.

Ideális szálalószerkezet kialakítása, melynél a hektáronkénti törzsszám 724-ről 488 db-ra fog csökkenni.

EMT, KAEG

Természetszerű erdők kialakítása erdőfelújítással és erdőtelepítéssel. Az Écs 5 F erdőrészlet magas kőris, kocsányos tölgy és csertölgy csemetésében a vegetációs időszak elején megtörtént a csemeték számbavétele és magassági méreteik rögzítése. Szükséges ápolások elvégzése. A Rábakecöl 6 G anyaállomány végvágása. Mesterséges erdőfelújítás kocsányos tölgy makkvetéssel, valamint egy- és kétéves kocsányos tölgy csemete, illetve alávágott csemete ültetésével. Szükséges ápolások elvégzése.

Écs 5 F erdőrészlet fafajokról staPótlás, ápolások elvégzése; újulat tisztikai adatok rendelkezésre állnak. mintaterületes vizsgálata. Rábakecöl 6 G erdőrészlet sikeres felújítása, természetes elegyarány beállítása.

A fahasználat végrehajtása, az erdeifenyő felújulásának számbavétele, szükség esetén magszórás és/vagy csemeteültetés.

Az erdészeti növényvédelemben a jelenleg használt technológiák nagy része a mezőgazdasági növényvédelemből került átvételre. Az Európai Uniós szabályoknak, engedélyezési folyamatnak köszönhetően a 2005-ig forgalomban lévő hatóanyagok, növényvédő szerek jelentős része kivonásra került, így az egyes technológiák átdolgozására kényszerültünk. Az új hatóanyagok összehasonlító kísérleteit 2005-ben a gyapjaslepke elleni védekezési sorral kezdtük meg, melynek keretében a Magyarországon forgalomban lévő, és várhatóan engedélyezésre kerülő készítményeket vontuk több változós kísérletbe. E munka kiértékelése bizonyította, hogy valamennyi alkalmazott készítmény hatékony, a lombrágó hernyók elleni védekezésre alkalmas. A két hatóanyag-csoport között

a kijuttatás idejének megválasztásában, és a technikai feltételek biztosításában van alapvető különbség. A gyakorlati eredmények megközelítően azonosak, de az ökonómiai elemzés során kiderült, hogy az egységnyi terület szerköltségében jelentős különbségek vannak. 2006-ban az egyszikű gyomok visszaszorítására, és a cserebogár nemző, valamint cserebogár pajor elleni védekezésre állítottunk be kísérleteket. Megkezdtük a fában élő rovarok, valamint ezek szerepének vizsgálatát az erdei életközösségben. Alapvető célja a részfeladatnak, hogy az erdészeti technológiák terén a környezetet legkevésbé károsító hatóanyagokat, a kedvező felhasználási tulajdonságokkal rendelkező növényvédő szereket, és a rendelkezésre álló szerek közül az ökonómiailag legkedvezőbbeket kiválasszuk, azoknak teljes technológiáját kidolgozva, a hatósági engedélyokiratokat az erdészetre is kiterjesztve ajánlhassuk a gyakorlati gazdálkodók számára. Feladatot végzők


Elért eredmények


EFI, TAEG, CR, SYN, DOW, MAK, MKW, BASF

A Magyarországon forgalomban lévő egyszikűirtó szerek összehasonlító vizsgálata légi technológiákban.

A légi kijuttatásra javasolható 5 készítmény a kísérletbe vont 8 közül.

További dóziscsökkentő vizsgálatok az 5 javasolható készítménnyel.

EFI, VERGA, CR, SYN, DOW, MAK, MKW, BASF

A Magyarországon forgalomban lévő egyszikűirtó szerek ös�szehasonlító vizsgálata földi technológiákban. Hidraulikus cseppképzésű ellenőrzött cseppméretű (CDA) technológiával kijuttatás során ös�szehasonlító kísérlet 8 készítménnyel.

A CDA technológia erősen gyomosodó területen nem perspektivikus, a sorcsík kezelés nem ad egész vegetációs időre védelmet. A háti hidraulikus cseppképzésű géppel teljes területen végzett kezelés eredményes lehet a gyomflórától függően.

A hidraulikus cseppképzésű kijuttatással a teljes területen végzett kezelések megismétlése, a hatóanyagok kiválasztása.

EFI, SEFAG, KASZÓ Légi védekezési kísérlet a cserebogár imágó ellen.

Az egyetlen engedélyezett növényvédő szer az engedélyezett dózisban nem ad elegendő védelmet.

Dóziskísérlet, más kísérleti hatóanyagokkal végzett kísérletek.

EFI, KEFAG,ZEF, KASZÓ

Talajinjektálásos kísérlet cserebogárpajor ellen.

A jelenleg engedélyezett készítmények Új hatóanyagok kipróbálása. nem adnak elegendő védelmet.

EFI, KASZÓ

Gyökérpépeléssel kijuttatott kezelések vizsgálata.

A több dózisban végzett kísérlet so- – rán a kezelési mód alkalmatlannak bizonyult a megfelelő szintű védelemre.

EFI, ZEF

Beöntözéses technológia vizsgálata.

Az évi kétszeri beöntözés nehézkes, erdészeti általános technológiaként nem alkalmas.

EFI, ZEF

Köztes vetéssel biológiai védekezési technológiai kísérlet.

Az eredmények nem egyértelműek, a kísérletet több éven át folytatni kell.

1.2.

–

A kísérlet folytatása.

A Magyarországon őshonos fafajok szövetei értékes járulékos (extrakt) anyagokat tartalmaznak. Célirányos kutatással lehetőség nyílik finom vegyszerként, gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, táplálék kiegészítők stb. alkotóiként felhasználható és a kereskedelmi forgalomban értékesíthető termékek kinyerésére. Céljaink között az erdei fák kitermelése és a faanyag ipari felhasználása során keletkező hulladékok és melléktermékek hasznosítása is szerepel. Feladatot végzők


Elért eredmények


KI

Shimadzu QP 2010 típusú GC-MS (Gázkromatográfiástömegspektrometrométer) készülék beszerzése és beüzemelése.

Beszerzés: 2006. június. Beüzemelés megtörtént.

További gázkromatográfiás vizsgálatok.

KI

Fafajok, faszövetek kiválasztása.

Bükk (geszt), akác (kéreg, geszt), kocsányos tölgy (kéreg, geszt) kiválasztott anyagok sikeres előkészítése és kísérletbe vonása.

Kocsánytalan- és csertölgy faszöveteinek vizsgálata. Mellék termékek és hulladékok vizsgálata.

KI

Extrakció.

Oldószeres és szakaszos extrakciók sikeres elvégzése.

Oldószeres és szuperkritikus extrakció.

KI

Elválasztás, azonosítás.

Rétegkromatográfia, GC-MS sikeres alkalmazása.

Preparatív HPLC rendszer alkalmazása.

KI

Járulékos anyagok kinyerése a kiválasztott fafajok esetében.

Bükk: (+) katechin, kvercetin és taxifolin glikozidok; Akác: robinetin, fisetin, dihidrorobinetin; Tölgy: kvercetin glikozidok, fenolkarbonsavak (hidrolizálható tanninok, galluszsav-származékok) kinyerése.

További fafajok járulékos anyagainak kinyerése.

1.2.3. Továbbhasznosítható anyagok kinyerése lignocellulóz alapanyagokból

13

1.3.1. A program fő célja: Erdészeti vízgazdálkodás • az erdővel borított kisvízgyűjtők vízháztartási-vízgazdálkodási sajátosságainak jobb megismerése, fejlesztése • az erdő-víz kapcsolat összefüggéseinek hosszú távú, intenzív vizsgálata, • a vízgazdálkodással kapcsolatos műszaki feladatok végrehajtásának, illetve ökológiai elvárások teljesülésének segítése.

14

1.3.

A hosszú távú vizsgálatok megkövetelik a folyamatos adatgyűjtést. A NYME kezelésében levő, Sopron közelében elhelyezkedő hidegvíz-völgyi hidrológiai kutatóház és a körülötte lévő megfigyelő- és mérőhelyek ideális helyszínt biztosítanak az említett kutatások elvégzésére. Az alprogram keretében felújításra került épület a Hidegvíz-völgyben folyó kutatások központi helyszínévé vált. A felújítási terv 2005. évi elkészítése és engedélyeztetése után ebben az évben a kivitelezés is befejeződött. A kutatási terület állandó vízfolyásán, a Rák-patakon létesített vízhozam mérő műtárgy a vízgyűjtő vízháztartási-vízgazdálkodási viszonyainak megismeréséhez szolgáltat alapadatokat. A létesítmény tervezését és engedélyezési eljárását követően a megépítésre is ebben az évben került sor. A hidegvíz-völgyi kísérleti vízgyűjtő meglévő mérőhelyeinek működtetése, az adatok gyűjtése és elsődleges feldolgozása folyamatosan történik. A felszíni és a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi sajátosságaira és a velük összefüggésben lévő környezeti jellemzőkre vonatkozó méréseket folytatunk egy meteorológiai állomáson, három intercepciós mérő kertben, három állandó és négy ideiglenes vízhozammérő helyen, valamint több mint ötven talajvíz-megfigyelő kútnál.

1.3.2. Erdészeti feltáróhálózatok fejlesztése

Kísérleti út

Feladatot végzők


Elért eredmények

GMLI-EVIT

Hidegvíz-völgyi hidrológiai kutatóház felújítása.

A hidegvíz-völgyi hidrológiai kutatóház felújítása elkészült.

GMLI-EVIT

Hidegvíz-völgyi hidrológiai kutatóház földkábeles villamoshálózati ellátása.

A kutatóház mérőműszerei folyamatosan működhetnek.

A Hidegvíz-völgy terepmodelljének létrehozása légi és földi adatok, valamint kiegészítő helyszíni felmérések felhasználásával.

GMLI-EVIT, ÉDKVI Vízhozammérő műtárgy kivitelezése.

A vízhozam mérése lehetővé vált az egész vízgyűjtőre.

A hidegvíz-völgyi kísérleti vízgyűjtő meglévő mérőhelyeinek működtetése, adatok gyűjtése és elsődleges feldolgozása.

GMLI-EVIT, TAEG

A mért adatok folyamatosan rendelkezésre állnak.

Vadaskertek vízellátásának elemzése és fejlesztése a ZEF területén.

A hidegvíz-völgyi kísérleti vízgyűjtő meglévő mérőhelyeinek működtetése, adatok gyűjtése és elsődleges feldolgozása.

2007. évre tervezett feladatok –

Kötött talajú földműre épített kísérleti útpályaszerkezetek. Az erdészeti útépítéseknél környezetvédelmi és közgazdasági szempontból egyaránt fontos a helyi talajok felhasználása a pályaszerkezetek anyagaként. Hazai körülmények között a kötött talajú földművek anyagának felhasználása jelent problémát, különösen erősen csapadékos területeken. A megoldást a meszes talaj stabilizáció jelentheti, amelynek ismételt bevezetését a korszerű talaj marók és kötőanyag adagolók teszik lehetővé. A kísérleti út célja megvizsgálni a meszes talajstabilizáció szerepét a pályaszerkezetben, valamint a ráépített pályaszerkezetek forgalom állóságát. A kísérleti útpályaszerkezetek tervezésével és az építési szakaszok kitűzésével a tervezési folyamat a 2005. évben lezárult. A pályaszerkezet-típusok megépítésére ebben az évben került sor. A szükséges mérések elvégzése, valamint a kapott adatok feldolgozása és elemzése a 2007. és a 2008. évek feladata lesz. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. feltáróhálózata információs rendszerének kialakítása. A Nyugat-dunántúli Régió erdőgazdálkodással foglalkozó részvénytársaságai közül a SZE feltáróhálózata a feltárt terület és a burkolt utak hossza tekintetében országosan is az egyik legjelentősebb. A hálózat bővítési és fenntartási feladatok tervezését és végrehajtását egy geoinformatikai alapokon nyugvó digitális útnyilvántartás jelentősen megkönnyíti. A digitális útleltár 2005. évi létrehozása után ebben az évben az utak állapotának felmérésére és forgalomelemzésére került sor. Az így létrehozott Erdészeti Útügyi Információs Rendszer adatállományainak teljes körűvé bővítése a következő két év feladata lesz.

Feladatot végzők


Elért eredmények


GMLI-EFELT, ZEF, CH

Kísérleti útszakasz építésének tervezői művezetése a ZEF területén.

A kísérleti útszakasz a tervek szerint épült meg.

Kísérleti útszakasz állapot értékelése a ZEF területén.

GMLI-EFELT, SZE

Feltáróutak állapotfelvétele és forgalomelemzése a SZE területén.

A feltáróutak forgalmának és állapotának adatbázisa elkészült.

A SZE útügyi információs rendszerének kialakítása.

A részfeladat célja a hazai erdőtűz-károk felmérése, az erdőtüzek elleni védekezés technikai és technológiai hátterének fejlesztése, különös tekintettel olyan technikai gyorsbeavatkozó berendezések tervezésére, fejlesztésére, hazai adaptálására, alkalmazásba vételére, amelyek eredményesek lehetnek az erdőgazdaságok számára az erdőtüzek oltásában.

1.3.3. Erdőtűz-oltási technikák műszaki fejlesztése

A 2006. évi kutatás-fejlesztési tevékenység kis- és középkategóriás erdőtűz-oltó gyorsbeavatkozó eszközök és felszerelések fejlesztésére, illetve az alkalmasnak ítélt változatok felkutatására irányult. A fejlesztőmunka során elkészült egy építőszekrény-elv alapján felépülő erdőtűz-oltó kiskategóriás berendezés (VÍZÖNTŐ) műszaki dokumentációja és egy változatának prototípusa, valamint elindult a berendezés szabadalmaztatási eljárása.

1.3.

A VÍZÖNTŐ gyorsbeavatkozó erdőtűz-oltó berendezés megvalósított prototípusa utánfutóra szerelt, 400 dm3 térfogatú polietilén tartállyal, 4,2 kW teljesítményű benzinmotoros szivattyúval (folyadékszállítása 40 bar nyomásnál 40 dm3/min), kétkörös, 5–10 m hatótávolságú szóró-oltópisztollyal ellátott berendezés. Oltási teljesítménye 2400 m3 erdőtérfogat a tartály 400 dm3 vízével, 10 perc alatt. További vízpótlást jelenthet a vontató Pickup kivitelű terepjáró rakfelületére felszerelt 1000 dm3-es tartály, mely csővezetékkel rácsatlakoztatható a VÍZÖNTŐ rendszerére. Az így összeépített Pickup + VÍZÖNTŐ szerelvény teljes oltási teljesítménye kb. 8400 m3 erdőtérfogat a két tartály 1400 dm3 vízmennyiségével, 35 min oltási idő alatt. Kutatást folytattunk továbbá annak kiderítésére, hogy hasonló kategóriájú eszközökben milyen a világ kínálata. Megállapítottuk, hogy elég szegényes, a mégis elérhető eszközök közül a következők hazai tesztelését tervezzük: • BUSH FIRE Top Line impulzus vízködképzővel és vízágyúval felszerelt pótkocsi; • GUN 500 axiálventillátoros permetezőgép légporlasztásos vízképzésre; • DONDI DMR 55.B típusú egy oldalra szóró rotációs árokásó; • gyorsbeavatkozó kézi eszközök; • gyorsbeavatkozó vízbombák. Feladatot végzők


EMKI-GT, MGT

Műszaki fejlesztési tervek erdőtűz-oltó VÍZÖNTŐ műszaki dokumentációja. gyorsbeavatkozó eszközökről.

Elért eredmények

A fejlesztési tervek bővítése az építőszekrény elv alapján.

EMKI-GT, KAEG

Erdőtűz-oltó gyorsbeavatkozó eszköz (VÍZÖNTŐ) prototípusainak kivitelezése.

VÍZÖNTŐ kísérletekre, vizsgálatokra alkalmas prototípusa.

A VÍZÖNTŐ prototípusának alkalmazástechnikai próbái. A VÍZÖNTŐ igény szerinti továbbfejlesztése, a vizsgálatok eredményei alapján.

EMKI-GT, KV

A VÍZÖNTŐ szabadalmaztatási eljárásának elindítása.

VÍZÖNTŐ szabadalmaztatási folyamata.

EMKI-GT, KV, RÁ

Hazai adaptálásra alkalmas kis- és középkategóriás erdőtűz-oltó gyorsbeavatkozó eszközök felkutatása.

Hazai tesztelésre javasolt kis- és középkategóriás erdőtűz-oltó gyorsbeavatkozó eszközök változatai.

VÍZÖNTŐ erdőtűzoltó berendezés


– Kis- és középkategóriás erdőtűzoltó gyorsbeavatkozó eszközök és felszerelések tesztelése, vizsgálata. Gyorsbeavatkozó kézi eszközök tesztelése, vizsgálata. Kísérleti erdőtűz-figyelő rendszer tesztelése.

A térinformatika lényeges szerepet tölt be nemcsak ebben az alprogramban, hanem szorosan kapcsolódik mindegyik program részfeladatához, így egy nagyon fontos kapcsolódási pontot jelent a program egészében. A főbb fejlesztési irányok a projekt négy éves futamidejének megfelelően a következők: • kézi számítógépekre való szoftverfejlesztés a terepi adatgyűjtés megkönnyítésére, • terepi adatok számítógépes feldolgozása, digitális erdészeti térképek hatékony előállítása,

1.3.4. Erdészeti térinformatika fejlesztése

15

• felületmodellezés és képfeldolgozás erdészeti alkalmazásának korszerűsítése, • új digitális fotogrammetriai technológiák kidolgozása. A fejlesztés során korszerűsítettük az eddig alkalmazott rendszer adatmodelljét, térinformatikai funkcióit, az erdészeti térképek vetületi rendszeréhez szükséges algoritmusokat. Kifejlesztettük a terepi mérések automatikus feldolgozásához (mérési állományból térképi elemek automatikus felépítése), valamint a térképek javításához szükséges eljárásokat.

16

1.4.

1.4.1. Mezei élőhely mozaikkomplexek gerinces állatvilágának vizsgálata

Fogoly

Feladatot végzők


Elért eredmények


GMLI-FTT, DigiTerra

Terepi felmérések feldolgozásához szükséges algoritmusok kidolgozása.

Terepi felmérések feldolgozásához szükséges algoritmusok.

Felületmodellező algoritmusok korszerűsítése és kidolgozása erdészeti feladatok megoldásához: famagasságmodell, termőréteg-vastagság térbeli modellezése, hidrológiai számítások, erdészeti úttervezés támogatása.

GMLI-FTT, DigiTerra

Hatékony és automatizált erdészeti térképkészítési technológia leírása.

Automatizált erdészeti térképek készítéséhez szükséges eljárások.

GMLI-FTT, DigiTerra

Digitális erdészeti térképek javításához Térképek javításához szükszükséges algoritmusok kidolgozása. séges algoritmusok.

Képfeldolgozó algoritmusok korszerűsítése és kidolgozása erdészeti feladatok megoldásához: erdőterületek változásának detektálása, erdei ökoszisztéma térképezés, erdőtüzek térképezése és előrejelzése, erdőterületekről készült hiperspektrális és nagyfelbontású űrfelvételek osztályozásának vizsgálata, szegmentálás alkalmazása.

Kutatásaink helyszíne az első öt részfeladatcsoport vonatkozásában a Mosoni-síkság, az utolsó témacsoport esetében pedig a Fertő-táj. Mezei élőhelyek ökológiai adottságainak tér-idő mintázata. A meteorológiai viszonyok vizsgálata: Saját automata mérőállomásunk, illetve két másik állomás adatait elemezve feldolgoztuk az aktuális időjárási viszonyokat. Talajvizsgálatok: A talajvizsgálati térkép digitalizálása megtörtént, illetve megkaptuk a talajvizsgálatok laboratóriumi eredményeit. Ezek birtokában részletes, aktuális, tematikus talajtérképeket készítettünk. Élőhely térképezés, terület kimutatás: Tematikus térképeken ábrázoltuk, továbbá számítottuk területét és hosszát a fás élőhelyeknek, az „infrastruktúrális hálónak”, illetve a szegély élőhelyek (ökotonok) terület és hosszfelmérése és kimutatása ugyancsak megtörtént. A vetésterület havi változásdinamikáját – a minden havi 15-i állapotot felmérve – rögzítettük, így havi gyakorisággal készíthettünk tematikus élőhely-térképet. Térképeinken kiemelten ábrázoltuk az ugarokat, továbbá a táblák szegélyében kialakított funkcionális ökotonokat. A termesztéstechnológia rögzítése: A táblatörzskönyvek, illetve gazdálkodási naplók alapján a technológiai folyamatok tér-idő mintázata, illetve a tematikus térképek elkészültek. Megállapítottuk az alkalmazott kemikáliák típusát, hatásmechanizmusaikat értékeltük és veszélyességüket kalibráltuk. Élőhelyfejlesztések tér-idő mintázata: A területen folyó komplex élőhely-fejlesztési beavatkozások (vadgazdálkodási célú, Érzékeny Természeti Terület alapú) mintázatának alakulását a fenti módszerekkel GIS alapon rögzítettük és elemeztük. A Mosoni-síkság mezővédő erdősávjaihoz csatlakozó területek átfogó madártani vizsgálata A fészkelő madárközösségek felmérését 2006. tavaszán két alkalommal (áprilisban és májusban) végeztük a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer által javasolt metodikát alkalmazva (kétszeri pontszámlálás, fix sugárral). A szegélyterületek (gyepes táblaszegélyek) madárközösségeit vonal-transzekt módszerrel mértük fel. A standardizált fajszám és az összdenzitás a szegélyzónákban és a parlagokon volt magasabb értékű. A kiemelten vizsgált fajok, mint a mezei pacsirta (Alauda arvensis) és a sordély (Miliaria calandra) denzitása a felhagyott táblákban és a szegélyterületeken volt a legnagyobb. A túzok (Otis tarda) 2006. évi tavaszi (április 19.) szinkronszámlálása során a Mosoni-sík – Hanság területén összesen 51 példányt (25 kakas, 26 tyúk) regisztráltunk. A nappali ragadozómadarak monitoringja a 2006. évben tovább folytatódott. A fokozottan védett fajok közül 1 pár parlagi sas (Aquila heliaca), 1 pár réti sas (Haliaeetus albicilla) és 2 pár kerecsensólyom

(Falco cherrug) költött a területen. Rádió-telemetriai módszerek alkalmazásával vizsgáltuk a fogoly (Perdix perdix) repatriált egyedeinek túlélését, tavaszi és nyárvégi kibcsátások során. Megállapítottuk a túlélési dinamikát, a csapattevékenységet, illetve a kibocsátóhelytől (jelölés) eltávolodás mértékét. Kétéltű- és hüllőfauna monitorozása a Mosoni-síkság területén A kétéltűek felmérése nászidőszakban akusztikus és vizuális megkeresés módszerével történt. A lárvák kvantitatív mintavételezésével az egyes fajok hozzávetőleges populációnagyságára következtettünk. A területen legnagyobb számban a kecskebékát (Rana kl. Esculenta) találtuk. Kisebb egyedszámban előforduló fajok: tavi béka (Rana ridibnunda), vöröshasú unka (Bombina bombina), erdei béka (Rana dalmatina), barna ásóbéka (Pelobates fuscus), zöld levelibéka (Hyla arborea), barna varangy (Bufo bufo), zöld varangy (Bufo viridis). A siklófélék (Colubridae) fajai közül egyedül a vízisikló (Natrix natrix) jelenlétét sikerült kimutatni. A nyakörves gyíkfélék (Lacertidae) két faját detektáltuk a területen, ezek a nagy denzitással jelenlévő fürge gyík (Lacerta agilis) és a szórványosan előforduló zöld gyík (Lacerta viridis).

1.4.

Kisemlősfauna csapdázásos vizsgálata A 2006-os év során 4 alkalommal (április, június, augusztus, október) került sor kisemlősök élvefogó csapdákkal történő vizsgálatára. A 2005-ös évben kijelölt transzektek alapján helyeztük el 2006-ban is csapdáinkat, területenként 4–4 - jellegzetes élőhely-típus kisemlős közösségét vizsgálva. A 2006-os év egyedszámai jelentősen alulmaradtak a 2005-ös év populáció méreteihez képest. A Mosoni-síkságon fontos eredmény a kislábú erdeiegér (Apodemus microps) nagyobb számú előkerülése, mely utal a faj állandó jelenlétére a szegélyterületeken. Kisragadozók közül a menyét (Mustela nivalis), görény (Mustela putorius), nyest (Martes foina), nyuszt (Martes martes) előfordulását tapasztaltuk. Értékes faunisztikai adat a Mosonisíkságon a veszélyeztetett, védett faj, a molnárgörény (Mustela eversmanni) előfordulása. Mezei nyúl és őz habitat-használatának vizsgálata A tavaszi vegetációban 2006. március 25-én és 2006. április 21-én végeztünk a mezei nyúl esetében területhasználati vizsgálatokat. A megfigyeléseink szerint a nyulak ott keresték a táplálékukat a leggyakrabban, ahol a területen jelentős volt a zöld növényi takarás. A 2006-os kutatási évben november hónapban tervezünk egy mintavételt, amikor a Mosoni-síkságon mezei nyúlra társas vadászatot rendeznek. Ekkor a reprodukcióval kapcsolatos adatok (méhheg szám, ivarszervek aktivitása stb.) gyűjtése mellett a nyúl állomány állategészségügyi helyzetét is felmérjük. Az őzbefogás hálós módszerrel, 3 alkalommal (2006. 02. 16., 02. 24. és 03. 09) történt. A befogás során a rádióadó felszerelése mellett testsúly és testméretek felvételezése, valamint bélsár minta vételezése és vérvétel történt. Egy héten 4–5 bemérés történik különböző napszakokban (hajnal, délelőtt, délután, éjszaka). A 12 befogott egyedből egy fiatal gida elpusztult, egy suta pedig kibújt a nyakörvből, így jelenleg 10 állat folyamatos bemérése történik. Egyedenként jelenleg átlagosan 100 bemérési ponttal rendelkezünk. Az egyedek meglepően kis területen belül mozognak (eddig tapasztalt legnagyobb elmozdulás megközelítőleg 4 km volt).

Őzgida

Vízivad monitoring működtetése Kutatásainkat a Fertő-tó hagyományos monitoring területein kívül 2006-ban kiterjesztettük a Bősárkány községhatárban kialakított Nyirkai-Hany élőhely-rekonstrukcióra is. Augusztus-március időszakában (9 hónap) a megfigyelések köre összesen 51 fajra terjed ki. Az állományfelmérések mellett elemeztük a vadludak húzás dinamikáját és összefüggést kerestünk az időjárási és más környezeti tényezőkkel. A munka eredményeként számszerűsíthető az új vizes élőhely elfoglalása, a vízivad fajok területfelosztása a Fertő-tó és az új, mintegy 400 ha-os vizes élőhely között.

Nyárilúd

17

18

1.4. 1.4.2. Szabadterületi tartamos nagyvad-gazdálkodás ökológiai feltételeinek meghatározása

Feladatot végzők


Elért eredmények


VGI

Mezei élőhelyek ökológiai adottságai- Havonkénti élőhely-térkép elkészítése. Elemzés folytatása. nak tér-idő mintázatának térképezése.

VGI, LAJTA

Fogoly túlélésének rádió-telemetriai vizsgálata.

A repatriált foglyok mortalitási adaMonitoring folytatása. tai, a kibocsátási módszerek tesztelése.

VGI, LAJTA

Mezei élettér gerinces faunájának felmérése.

Kétéltű-hüllő-madár- és emlősMonitoring folytatása. faunisztikai és közösségi paraméterek.

VGI, LAJTA

Mezei nyúl reflektoros éjszakai állománybecslés, habitat-használat vizsgálata.

Populáció-változás nyomon követése, habitat-használati adatok felhasználása a vadföldek tervezésénél

Monitoring folytatása.

VGI, LAJTA

Őzek befogása és rádióadókkal történő megjelölése.

Őzek otthonterületének, élőhelyhasználatának és választásának meghatározása.

Újabb egyedek befogása, a monitoring folytatása.

VGI, KAEG

Fertő és a Nyirkai-Hany vízivad-monitoringja.

Havi szinkronnapok vízivad-állományának megállapítása.


VGI

Fertő tavi rezervátumi vadbiológiai kutató állomás épületberuházásának elkezdése (1. szakasz).

Szerkezetkész épület.

Kutató állomás épületberuházásának befejezése (2. szakasz).

A hazai erdők állapota, a vad élőhelyére gyakorolt hatása, a vadkár az egyik legellentmondásosabb, rengeteg feszültséget keltő, ökológiai és gazdasági szempontból is súlyos problémaköre vadgazdálkodónak, erdőgazdálkodónak és természetvédőnek egyaránt. Az erdők monokultúrákká alakítása, a cserjeszint, az aljnövényzet eltávolítása, az erdők növekvő zavarása, a vadállomány túlnépesedése hozzájárulnak az adott táj vagy tájrészlet harmonikus ökológiai állapotának megváltozásához. A problémák gyökere, hogy az erdészet, a vadgazdálkodás és a természetvédelem érdekei gyakran ellentétesek. A vadgazdálkodás hos�szú távú eredményességét csak a vad igényeinek figyelembe vételével történő ökológiai szemléletű gazdálkodás biztosíthatja. Így nem csupán vadgazdálkodási és természetvédelmi, de alapvetően ökonómiai érdek is, hogy megismerjük vadfajaink ökológiáját, és élőhelyükön ezt figyelembe véve folytassunk gazdasági tevékenységeket. Hangzatos nézet az, hogy a vadkárkérdés megoldása a nagyvad létszámának erős csökkentése. A kérdés azonban nem ilyen egyszerű, mert elemző munkák szerint a nagyvad sűrűsége és a vadkár között korántsem lineáris az összefüggés. A gímszarvas által okozott rágáskár mérséklésére elengedhetetlen a faj táplálkozási stratégiájának és élőhely-választásának jobb megismerése. Kevés az ismeretünk arról, hogy mely tényezők okozzák a rágáskár bekövetkeztét, melyek befolyásolják erősségét és, hogy milyen hatással vannak arra a különböző erdőművelési és vadgazdálkodási módszerek.

Gímszarvas GPS készülékkel

Bár a gímszarvas őszi-téli táplálék összetevői között a fás szárúaknak meghatározó jelentősége van, nem elhanyagolhatóak ebből a szempontból a lágyszárúak, különösen a kétszikűek sem, még hótakaró megléte esetén is. Ismeretes, hogy a patások táplálkozási stratégiáját sokszor olyan fitomassza táplálékkínálat küszöbszintek határozzák meg, amelyek átlépése után a táplálkozás hatékonyságának csökkenése miatt „nem éri meg” továbbra is azon a helyen táplálkozni. Másrészt, úgy tűnik, hogy az erdősítések rágásával okozott károsítás esetén is van egy olyan nagytestű növényevő sűrűségi küszöb, amelyet túllépve fokozott mértékű kárral számolhatunk. Ha elfogadjuk, hogy a táplálékkínálat mennyisége és minősége alapvetően meghatározza a nagytestű növényevők táplálkozási stratégiáját, ennek vélhetően vonatkoznia kell azokra az esetekre is, amikor a táplálékkínálatot mesterséges úton egészítik ki. A mesterséges takarmányozás hatására vonatkozó szakirodalom azonban meglehetősen gyér, és a közölt eredmények ellentmondóak. Egyes kutatások szerint a mesterséges takarmányozás a vadkárt növeli, mások azon a véleményen vannak, hogy megfelelő takarmányozással a hántáskár jelentősen csökkenthető, vagy megszüntethető.

Gímszarvas GPS monitoring

Ismeretes, hogy hazai erdősítéseinkben a gímszarvas (Cervus elaphus) és az őz (Capreolus capreolus) okozza a rágáskár túlnyomó részét. A két faj rágásképét nehéz elkülöníteni egymástól, ezért vélhetően a statisztikai adatokban megjelenő számok nagy hibával terheltek. Egyes vélemények szerint az őz nagyobb kárt okoz, mint gondolnánk, mert kisebb lévén az otthonterülete, hosszabb, néhány hetes vagy hónapos

időszakot tekintve, egy-egy erdősítést még úgy is jobban meg tud rágni, ha a gímszarvassal ellentétben szoliter életmódot folytat, vagy csak kis családi közösségben él. A gímszarvas és őz téli élőhely használatának jellemzőit és táplálék-összetételét jó néhány hazai és külföldi közlemény taglalja. Viszonylag kevesebb munka foglalkozik ugyanakkor az erdősítések használatát befolyásoló tényezők feltárásával. Annak ellenére így van ez, hogy az erdei vadkár megelőzési módszereinek kidolgozásához tudnunk kell, hogy az erdősítések területe, fafaji összetétele, csemetemagassága vagy a kísérő növények borítottsága milyen hatással van az erdősítés használatára és rágásintenzitására. A kérdést bonyolítja, hogy az erdősítés használatának nem minden esetben célja a táplálékfelvétel, vagyis nem minden esetben eredményezi a rágáskár nagyságának növekedését. Esetenként, ha az erdőfelújítás búvóhely céljára is alkalmas a használat és rágásintenzitás el is térhet egymástól. E kutatás célja feltárni, hogy a gímszarvas és őz milyen mértékben használja a különböző erdősítéseket, és ennek alapján használható biológiai módszereket adjon az erdősítések vadkár elleni védelmére. Hazánkban eddig ilyen jellegű újszerű módszereket alkalmazó kutatás nem folyt. Általában hagyományos módszerekkel zajlottak vizsgálatok, és csak kevés kérdésre adhattak válaszokat. Feladatot végzők


Elért eredmények

VGI, TAEG

Újabb gímszarvasok kerültek befogás- 14 gímszarvasról vannak ra és megjelölésre GPS nyakörvekkel. részletes eredményeink.

A GPS-el megjelölt állatok számának növelése.

VGI

Az adatok számítógépre vitele és feldolgozása digitális térképek segítségével.

Élőhely-használati indexek kiszámítása, olyan élőhely-fejlesztési módszerek kidolgozása, amelyek segítségével a vadkár csökkenthető.

A gímszarvas nappali és éjszakai élőhely-használatának megismerése, a preferált erdőtípusok és mezőgazdasági kultúrák meghatározása, a vadászati zavarás hatásának becslése, a gímszarvas mozgáskörzetének meghatározása, mozgáskörzet változása évszakonként és a hótakaró függvényében.

1.4.


Hazánkban a szabadterületi nagyvadgazdálkodás mellett az utóbbi évtizedben egyre nagyobb szerep jut a vadaskerti vadgazdálkodásnak. Az utóbbi néhány évben a vaddisznó-teríték mintegy 12–15%-a már a vadaskertekben kerül hasznosításra. Nyilvánvaló, hogy intenzív körülmények között a vaddisznó táplálkozását mesterségesen kell biztosítani, de nem mellékes, hogy milyen természetes táplálékforrások állnak rendelkezésre, illetve ezeket a táplálékforrásokat a sűrű egyedszámban tartott vaddisznóállomány milyen gyorsan, milyen hatékonysággal éli fel, illetve vannak-e lehetőségei a területen lévő flórának és faunának a regenerálódásra.

1.4.3. Zárttéri tartamos nagyvad-gazdálkodás ökológiai feltételeinek meghatározása

A kiválasztott zárttéri vadtartásokban, a SZE Csákánydoroszlói, a KAEG Göbösi, illetve a ZEG Zsigárdi vaddisznóskertjében a különböző aspektusokban felvételezésre kerültek azok a mintaterületek, ahol a monitoring-vizsgálatok a vadállomány ökológiai hatásait hivatottak mérni és modellezni. Idei eredményeink alapján megállapítható, hogy a tavalyi évnél kedvezőbb időjárási viszonyok ellenére tovább folytatódott mindhárom vaddisznóskertben a lágyszárúszint, helyenként a cserjeszint degradációja. A vaddisznó által potenciálisan felvehető állati fehérjeforrás (talaj-makrofauna) tekintetében a degradációs folyamatok a változatosabb takarmány-kínálat következtében lassulni látszanak. A takarmányozási technológiai utasításoknak megfelelően folyik a vaddisznó-állomány igényeinek megfelelő változatos táplálási feladatok elvégzése. A téli vaddisznóhajtások (november-január időszakában) a kondíció- és állategészségügyi vizsgálatok, illetve a testméret-vizsgálatok alapján lehet egyértelműen eldönteni, hogy az alkalmazott technológiai változtatások elérik-e a hozzájuk fűzött reményeket, azaz a vaddisznóállomány kívánt tömeg-gyarapodása, megfelelő kondíciója és állat-egészségügyi helyzete megvalósítható-e a kertek ökológiai állapotának jelentős romlása nélkül, a vadföld-gazdálkodás és a takarmányozás átalakításával.

Vaddisznóskert

19

A téli teríték-vizsgálatok során a testméretek felvétele arra is lehetőséget nyújt, hogy a legjellemzőbb különbségek megállapításával a házi disznóra jellemző vérvonal meghatározható legyen. Kidolgozásra került egy teljes állat-egészségügyi vizsgálati protokoll, melyet kísérletképpen már más vadászatra jogosultak területén is alkalmaztunk a vadaskerti vaddisznóállomány egészségügyi helyzetének elemzésére.

20

1.4.

Feladatot végzők


Elért eredmények


VGI, KAEG, ZEG, SZE

Ökológiai állapotfelvételek elvégzése különböző aspektusokban vaddisznóskertekben.

Előző évi felvételekhez képest bekövetkezett degradációs folyamatok rögzítése.


VGI, KAEG, ZEG, SZE

Teríték-vizsgálatok.

Kondíció, állat-egészségügyi állapot, testméretek felmérése és elemzése.


2

.

.1. .. .3. .. ..

A régió fahasznosításának fejlesztése Programvezető

Prof. Dr. Molnár Sándor A program alprogramjai:

A minőségi hengeresfák és a sarangolt választékok hasznosítása A fahasznosítás, mint művészeti tevékenység Fahasznosítás cellulózés papírgyártási célokra Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem Informatikai támogató tevékenység

1

2.1. A minőségi hengeresfák és sarangolt választékok hasznosítása

Együttműködő konzorciumi partnerek: Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt., Pápa FALCO Forgácslapgyártó Zrt., Szombathely Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron

Külső együttműködő partnerek: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata, Sopron Újkígyósi Falemezüzem Bt., Újkígyós Ubrankovics Erdészeti és Faipari Kft., Ágfalva

Alprogramvezető:

Prof. Dr. Németh József

2.2. Fahasznosítás, mint művészeti tevékenység

22

Külső együttműködő partnerek: Badacsonytomaj Város Önkormányzat, Badacsonytomaj

Alprogramvezető:

Mészáros György

2.3. Fahasznosítás cellulózés papírgyártási célokra

Külső együttműködő partnerek: Institut für Holzchemie und chemische Technologie des Holzes, Hamburg

Alprogramvezető:

Prof. Dr. Winkler András

2.4. Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem

Együttműködő konzorciumi partnerek: FALCO Forgácslapgyártó Zrt., Szombathely

Alprogramvezető:

Prof. Dr. Winkler András

2.5. Informatikai támogató tevékenység Alprogramvezető:

Prof. Dr. Jereb László

Együttműködő konzorciumi partnerek: Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt., Pápa

Külső együttműködő partnerek: Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft., Sopron

A hazai erdőkből jelenleg kitermelésre kerülő fanyersanyag mintegy 30%-a minőségi hengeresfa (fűrészipari és furnéripari célra felhasználható faanyag) és 70%-a sarangolt választék – mérete vagy minősége miatt nem minőségi jellegű faanyag – kategóriába tartozik (cellulózipari, farost- és faforgács-lemezipari, tűzifa). A tervezett erdősítési programok szerint a minőségi hengeresfák aránya megközelíti a 40%-ot a sarangolt választék 60%-ával szemben. A projekt főbb célja olyan jellegű fahasznosítás megteremtése, amely egyrészt a magasabb hozzáadott értéket jelentő minőségi hengeresfa hasznosítását, másrészt a sarangolt választékok ökológiai termékfejlesztését és gazdaságosabb anyagfelhasználását jelentik. A fő célkitűzések projektszintű, illetve alprogram szintű bontása 2006-ban jellemzően, mint a minőségi hengeresfák, mint a sarangolt választékok hasznosítása esetében, a fának, mint környezetbarát nyersanyagnak a kül- és beltéri építészeti hasznosítását jelentette. Az elvégzett kutatások alkalmazását termékek és építmények kifejlesztése, illetve új technológiák kidolgozása jelentette. A 2.1 alprogram négy részprogramjának alap-, alkalmazott és fejlesztő kutatásainak összekötő eleme a fahasznosítás horizontjainak lehetséges és javasolt kitágításának bizonyítása volt. A részfeladat keretében alapkutatási jelleggel végráhajtásra kerültek a Nyugat-dunántúli Régió fontosabb haszonfáinak minőségi vizsgálatai a fahasznosítás lehetséges irányait illetően, ezen belül kiemelten a nemesnyár fajták faanyag jellemzőinek összehasonlító anyagtudományi jellegzetességei. Kifejezett újdonságtartalommal bír a várhatóan egész Európában is alkalmazható fatérfogat meghatározási módszer fotoanalitikus megoldása, melynek a szabadalmaztatását 2007-ben tervezzük. Feladatot végzők


Elért eredmények


FAT

Nyugat-dunántúli Régió főbb fafajainak anyagvizsgálata, használhatósági értékek meghatározása.

Nemesített nyár fajok anyagjellemzői.

További fafajok anyagtulajdonsági vizsgálata. Anyagszámbavételi módszer általánosítása.

FAT, II

Fotoanalitikus módszeren alapuló anyag-számbavételi módszer kidolgozása.

Fotoanalitikus elven alapuló anyagszámbavételi módszer alapváltozata.

Anyagszámbavételi módszer általánosítása. Szabadalmaztatási igény bejelentése.

FAT

Elekton-mikroszkóp beszerzése.

Elektron-mikroszkóp.

Elektron-mikroszkóp beüzemelése, faanatómiai vizsgálatok végzése.

A részfeladat a 2006-os kutatási időszakban egyértelműen a fahasznosítás építészeti jellegét célozta meg. Ennek keretében a fűrészipari-faépítészeti feladatok keretében célkitűzésünk az volt, hogy szemléleti támpontokat adjunk a potenciális beruházások résztvevőinek, előkészítsük és megalapozzuk a tervezési és innovatív fejlesztési feladatokat. Vizsgálataink elsősorban a XXI. századi gyalogoshidak és faalapú kilátó-létesítmények által támasztott követelmények, az építészeti technológiák, szerkezeti rendszerek és nem utolsó sorban a környezeti illeszkedés, esztétikai és humán jelentéstartalom elemeire vonatkoztak. A kutatási eredmények alapján megvalósítási modellként elkészült a Sopron–Brenbergbánya-i Ifjusági Táborban egy akadálymentesítő farámpa, valamint a soproni Sörházdombi Kilátó. A projekt megvalósításában tevékenyen részvett a TAEG, az Ubrankovics Erdészeti és Faipari Kft. és Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata is. Érdemleges kutatási és megvalósítási eredményt hozott 2006-ban a nyárfa alapon történő LVL (laminated veneer lumber) típusú rétegelt-ragasztott szerkezetek létrehozásának továbbfejlesztése. A gyártás technologizálásával végződött. A feladat sikeres megvalósításában kiemelkedő teljesítményt nyújtott a nem konzorciumi tag Újkígyósi Falemezüzem Bt., akinek érdekeltsége a gyártásban és forgalmazásban jelenik meg. Feladatot végzők


Elért eredmények

FKTI, SMJVÖ, TAEG, ÉT, Ubrankovics

Speciális faépítmények (fahidak, faki- Farámpa, fakilátó, mely bizonyította látók) tervezési alapelvei, módszertana, a fából készült mérnöki szerkezetek bemutató létesítmények kivitelezése. alkalmazhatóságának hipotéziseit.

Faalapú házjellegű építmények létrehozása hazai alapanyagbázison.

FKSZK, ÚFA

LVL típusú rétegelt-ragasztott szerkezetek félüzemi gyártása.

Más ültetvényes fafajokból (akác) időjárásálló szerkezetek kialakítása.

Sikeres technologizálás.


2.1. 2.1.1. Anyagvizsgálatok

2.1.2. Fűrész- és lemezipari hasznosítás

LVL nyárból

23

2.1.3. Agglomerált lemezipari hasznosítás

24

2.1.

A könnyűszerkezetű építészet egyik bevált alapanyaga a régióban tevékenykedő FALCO által gyártott cementkötésű faforgácslap. A gyártási alapanyagbázis bővítése folyamatos kutatási feladat. Az alprojekt 2006. évi feladata cementkötésű forgácslapok készítése volt nyárfa alapanyagból, laboratóriumi körülmények között. A cementkötésű forgácslap gyártása jelenleg kizárólag erdeifenyő (Pinus sylvestris) alapanyagból történik, amelynek beszerzése egyre nehezebb, és a beszerzési ár egyre magasabb. Ezen okokból kifolyólag a konzorciumi tag részére fontos lenne egy alternatív fa alapanyag megtalálása, illetve a gyártástechnológia szükséges módosításainak kidolgozása az új alapanyagra vonatkozóan. A választott alternatív alapanyag a nemes nyár fafajok, mivel ezek alkalmazására más technológiákban már létezik jó megoldás. Összegzésként elmondhatjuk, hogy minden szilárdsági paraméter tekintetében sikerült a laboratóriumi kísérletek során a szabvány követelményeket meghaladó eredményeket elérnünk. Ez azt jelenti, hogy akár 100% nyárból is kiváló minőségű cementkötésű forgácslapokat tudtunk készíteni. Egy másik fontos megfigyelés, hogy az új adalékanyaggal magasabb szilárdsági paramétereket értünk el az erdeifenyő alapú lapok esetében is, mint a hagyományosan használt vízüveggel. Az eredmények alapján a 2007-es évben bátran vághatunk bele üzemi kísérletek végzésébe.

2.1.4. Bútoripari hasznosítás

Álgesztes bükk

Feladatot végzők


Elért eredmények


FKTI, FALCO

Nyár alapanyagú cementkötésű lapok gyártása , fa-cement tényezők, forgácskeverési arányok meghatározása.

Laborvizsgálatok, félüzemi kísérletek.

Üzemi bizonyítás, technologizálás.

A részfeladat célja a minőségi hengeresfák és sarangolt választékok felhasználásának nagy hozzáadott értéket jelentő építészeti, szerkezeti célú hasznosításán túlmenően – egy nagy volumenben jelentkező jellegzetes minőségi tulajdonságokkal jellemezhető fanyersanyag; az álgesztes bükk felhasználhatósági kutatása új , egyedi szellemi értékekkel felruházott termékcsalád létrehozása révén. 2006 kutatási időszakban a projekt koncepció végrehajtásának legfőbb célja az idáig haszontalannak és ebből kifolyólag értéktelennek tartott álgesztes bükk alapanyag felhasználása új, egyedi szellemi értékkel felruházott termékcsalád előállítására. A fejlesztés során további szempontot jelent a vázszerkezet konstrukciós modellezése, optimalizálása, amely az anyagfelhasználás mérséklése szempontjából fontos. A projekt újdonságtartalma és megvalósításának előnyei a következők voltak: • új, hozzáadott értékkel rendelkező és versenyképes termékcsalád kifejlesztése, • idáig haszontalannak tartott, de potenciálisan rendelkezésre álló alapanyag hasznosítása, • az esztétikai hibának tartott színelváltozás előnnyé változtatása, • egyedi hozzáadott szellemi értékkel és érvényesülési funkcióval felruházott, illetve a hazai termék imázsát erősítő termékcsalád megteremtése, • a hasonló jellemzőkkel rendelkező, drága trópusi fafajok kiváltása, • a vázszerkezet szilárdsági és konstrukciós optimalizálása a felhasznált alapanyag-mennyiség mérséklése érdekében, • új konstrukciós megoldások és szerkezeti kapcsolatok kifejlesztése, • a hagyományos asztalos kötések, technológiák tudatos alkalmazása. Feladatot végzők


Elért eredmények


TTI

Az álgesztes bükk alapanyag tulajdonságelemzése, vágáskép javaslatok kidolgozása.

Laborkísérletek alapján prototípusok.

Kísérletek építőelemek gyártására, modell-prototípus megalkotása.

A részfeladat célja Nyugat-dunántúli Régió épített környezete védelmében és fejlesztésében is alkalmazható, faanyagok korszerű felhasználására épülő termékek, építészeti elemek fejlesztése. A Nyugat-Magyarországi Egyetem, Badacsonytomaj Önkormányzatával kötött együttműködési megállapodást alapján Badacsonytomaj és vidéke tervprogramja keretében építészeti és környezetfejlesztéséi feladatok megoldására vállalkozott, melynek tartalma: • Badacsonytomaj építészeti és környezeti feltárása további építészeti programok meghatározásához, • Badacsonytomaj Művelődési Központ hasznosítási és építészeti átalakítási terve, • a hazai faanyagok és feldolgozási technológiák alkalmazhatóságának vizsgálati terve az előzők esetében, továbbá ajánlati tervek készítése. A hazai fafajták és korszerű feldolgozási technológiák alkalmazásával kialakított gyalogos hidak tervének elkészítése a következő fő szempontok szerint: • tanulmány készítése fahidak történeti szerkesztésmódjának és szerkezetének elemzésére, • tanulmány készítése a gyalogoshíd-építés kulturális, környezeti és műszaki követelményeinek összehangolására, • ajánlati tervek készítése marketing célra, kiviteli tervek előkészítése. • szerkezeti, formai és felületkezelési kísérletek, modellek készítése, gyártmány fejlesztéséhez. Feladatot végzők


Elért eredmények


AMI, BVÖ

Badacsonytomaj építészeti és környezeti feltárása további építészeti programok meghatározásához.

Településvizsgálati anyagok, hat témakörben hat hallgatói értekezés.

Együttműködési megállapodás keretében hallgatói tervezési feladatok kiírása.

AMI, BVÖ

Badacsonytomaj Művelődési Központ hasznosítási és építészeti átalakítási terve.

Építészeti vázlattervek Badacsonytomaj Egry József Közösségi Ház rekonstrukciójához.

Döntéselőkészítés, együttműködési megállapodás alapján közbeszerzési eljárások előkészítésére.

AMI, BVÖ

A hazai faanyagok és feldolgozási technológiák alkalmazhatóságának vizsgálati terve. Ajánlati tervek készítése.

Badacsonytomaj parti sétány és strandépítmények vázlattervei. Badacsonytomaj művésztelep terve, rekonstrukció. Badacsonytomaj bazársor, étterem, információs rendszer vázlatterv.

Kedvező döntés esetén részletes tervek elkészítése a megvalósításhoz.

AMI

Tanulmány készítése fahidak történeti szerkesztésmódjának és szerkezetének elemzése.

Tervezés előkészítő információs anyag, Befejezett. az ERFARET 2.1.2. részfeladathoz.

AMI

Tanulmány készítése a gyalogoshídTervezés előkészítő információs anyag, Befejezett. építés kulturális, környezeti és műszaki az ERFARET 2.1.2. részfeladathoz. követelményeinek összehangolására.

AMI

Ajánlati tervek készítése marketing célra, kiviteli tervek előkészítése.

Előtervi szint, kreatív megközelí tések, innováció előkészítésére.

Hallgatói diplomaterv keretében tervezésfejlesztés.

AMI

Szerkezeti, formai és felületke z elési kísérletek, modellek készítése, gyártmány fejlesztéséhez.

Előtervi szint, kreatív megközelí tések, innováció előkészítésére.

Hallgatói diplomaterv keretében tervezésfejlesztés.

A részfeladat célja a hazai designtevékenység fejlesztése, ezen belül a bútor- és csomagolás-formatervezés. A fa és papíralapú termékek pl. játékok kérdéseinek kutatása, új termékek fejlesztése az alábbiak szerint: • A Dunántúli régió kis-, és középvállalkozásai céljára hazai fafajták felhasználásával, ülőbútorok és asztal kifejlesztésére, diplomaterv alapján. Hőkezelt nyár alkalmazásával elkészült két kartámasz nélküli és két kartámaszos szék, és hozzátartozó asztal tervezése és mintapéldánya, továbbá a nyár ülésvázra változatként műanyag lemezbetétes változat is elkészült. • Diplomaterv keretében diákszállóprogramra épülő kollégiumi bútorrendszer tanulmányterve, modellezése fejeződött be. • Formatervek modelljeinek elkészítése tömör fából, (mintaasztalos eljárásokkal) a testetlen fa modellkészítés az olasz formatervezés hagyományaira épül. Elkészült 4 féle vasaló formatervi tömörfa modellje. • A nyárfa ülőbútorok és a IV. évfolyam 1:5 léptékű famodelljei bemutatásra kerültek a Pannon Design kiállításon Sopronban. A kiállatáshoz egyedi papír installációs rendszer került megtervezésre és kivitelezésre.

2.2.1. Építőművészet

2.2.

2.2.2. Formatervezés

Badacsonytomaj központjának terve (Rabie Anisz)

25

26

2.3.

Farostfeltáró reaktor (IHCTH laboratóriuma)

Feladatot végzők


Elért eredmények


AMI

Hazai fafajtára épülő ülőbútor és étkező asztal tervezése.

Hőkezelt nyárfa és alkal mazási tapasztalatai.

Kísérleti példányok (prototípusok) gyártás előkészítése, középvállalkozás számára gyártmányként bevezetése.

AMI

Eredmények bemutatása a Pannon Design kiállításon, és a gyártó cég standján.

Piaci érdeklődés felmérése.

Továbbfejlesztett változatok készítése.

AMI

Formatervek modelljeinek elkészítése tömörfából, bútorok kísérleti példányainak bemutatása. Gyorsmodellező eljárások elemzése, technológiai eljárás, anyagok és eszközök, vizsgálata.

Modellezés, módszerek fejlesztése. A tervezett eszközök, gépek beszerzése. Eszközök beüzemelése. Gyorsmodellező eljárás és eszköz kiválasztása, beszerzése.

A modellező és mintakészítő gépek, berendezések áthelyezése a jelenleg építészeti kivitelezés alatt álló tudásközponti kutatóhelyre. Gyorsmodellező technológia telepítése, használatbavétele. Modellezési és gyorsmodellezési feladatok végzése.

A kutatómunka elsődleges célja a magyarhoni fafajok alkalmasságának vizsgálata a cellulóz- és papírgyártás szempontjából. Továbbá olyan cellulózgyártási eljárások keresése, átalakítása, amelyekkel optimális tulajdonságú és hozamú cellulózok gyárthatók kiválasztott hazai faanyagokból. A gyártási eljárások kidolgozása és alkalmazása üzemi körülmények között. Szulfitos technológia A közép európai szulfit eljárással működő cellulózgyárak magnézium és kalcium bázisú lúgot használnak bükk és lucfenyő feltárásához. Ezek a gyárak azonban elavultak, viszonylag alacsony kapacitásúak, de még mindig fontos szerepet töltenek be, mivel ezek integrált papírgyárak. A szulfit üzemek fő problémája a keletkező rost alacsony szilárdsága és a behatárolt alapanyagok választéka. Közép Európában a szulfitos gyárak legfőként bükk és lucfenyőből állítanak elő rostanyagot papírgyártáshoz, amelyekből elegendő mennyiség áll rendelkezésre. Egy nagy kihívása ezeknek a gyáraknak, hogy versenyképes minőségű rostanyagot tudjanak előállítani. A technológia előnye, hogy a rostok könnyen fehéríthetőek, magas fehérségi értékig, és különböző hozamú rostok nyerhetőek, a technológiai beállítások változtathatóak. A keletkező rostpépnek azonban alacsony a szilárdsága. A főzőlúg pH-jának emelésével és a főzési idő lecsökkentésével növelni lehet a rostpép szilárdságát. Az eredmény nagyszilárdságú papírrost lombosfából. A szilárdság és hozamnövekedés azonban behatárolt, amely határt a rostok fehérítése szabja meg. A bükk és fenyő rostok fehérsége 85% ISO, hozama több mint 55% és szakadási hossza 8–9 km 20–30° SR (őrlési) foknál. A szulfitos eljárás pH értékének a semleges pont közelébe való emelése ultra magas hozamot eredményez lombosfák feltárása esetében (80–87%), amelynek több mint 9 km a szakadási hossza, 15° SR foknál, mely igen alacsony őrlési foknak felel meg. A feltárt rostoknak magas a fehérsége. Fehérítési eljárás nélkül 80% ISO fehérség fölé javítható, melyhez a szükséges defibrációs energia maximum 300 kWh/t. A lúgos szulfitos eljárással nyert rostokkal szemben magas követelményszintet állítottak fel. Fehérített bükk rostoknak 88% ISO fehérséget kell elérniük TCF (total chlorinate free) fehérítési szekvenciával, ami 9 km a szakadási hosszt eredményez 30° SR foknál. Lucfenyő esetén hasonló fehérség mellett 9.5 km szakadási hossz, 20° SR foknál. A hozam bükk esetén 50%, lucfenyő esetén 47%.

Munka a farostfeltáró reaktorral (IHCTH laboratóriuma)

A fent említett problémák kiküszöbölendő kezdtünk el új technológiai eljárás kidolgozásának irányába elmenni, hogy akácból és nyárfából is kitűnő minőségű és hozamú rostanyagot tudjuk előállítani. A választott technológia az ASA (Alkalischer Sulfit Aufschluss) eljárás lett, mellyel rendkívül nagy szilárdságú, különleges, irányítható tulajdonságú cellulózok gyárthatók. Az eljárás fejlesztés alatt van még, de úgy gondoljuk, hogy jelentős előnyöket érhetünk el vele, összehasonlítva más technológiákkal. Ezeket a tulajdonságokat a Na2SO3 : NaOH mennyiségi arányának változtatásával, valamint a főzés alatt késleltetve adagolt nátronlúggal lehet elérni. Az eljárást lucfenyő bevonásával kezdtük meg, majd egy igazi hazai lombosfával, az akáccal folytattunk kísérleteket. Ez utóbbi elegendő mennyiségben áll rendelkezésünkre esetleges feldolgozhatóságát továbbgondolva. Sikerült elérni a feltárási folyamatot alacsony Kappa-számmal és viszonylag magas hozammal. A ros-

tokat magas fehérség elérésig fehérítettük TCF szekvenciával. A lucfenyőből feltárt rostokat kitűnő szilárdsági értékek jellemzik, amelyek magasabbak minden savas szulfitos eljárással készült rostokkal összehasonlítva. Semleges szulfitos eljárás nagy hozamú feltáráshoz A cél ultra nagy (75–88%) hozamú rost előállítása fél-kémiai módszerrel, alacsony mechanikai energia szükséglettel, jó fehéríthetőségi és szilárdsági tulajdonságokkal. A kémiai feltárást egy defibrációs, majd pedig egy őrlési lépés követi, amely energiaszükséglete kevesebb, mint 300 kWh/t rost. A szükséges mechanikai energia mennyisége fafajtól, a megelőző kémiai feltárás intenzitásától és a szükséges vagy megkívánt őrléstől függ. A rostoknak igen magas alapfehérsége van, amit két lépcsős fehérítéssel 75–80% ISO fölé vihetünk. Meglepő eredmény, hogy a semleges szulfitos rostpépnek magas szilárdsági értékei vannak, amelyek alkalmassá teszik széleskörű papír és papírlemez termékek feldolgozásához. A speciális tulajdonságok változtathatóak a kiindulási alapanyag és kezelés függvényében. A fent említett kétlépcsős fehérítés növelte a rostok szilárdságát. Elképzelhető, hogy a moderált ligninmentesítés csak a középső lamellában jelentkezett és a szénhidrátok jelenléte erősödött a rostok felületén, amely segíti a kötések kialakulását. Részlegesen a magas hemicellulóz-tartalom emeli a szakítószilárdságot, de rontja az opacitást és átnézetet. A szilárdság növekedése a fehérítés alatt alátámasztja ezt a feltételezést. A szakítószilárdság növekedett, de a tépőszilárdság csökkent a fehérítés alatt. A lignin tartalma ezeknek a rostoknak magas, ezért szükséges a faforgácsokat defibrálni. Mivel megnövekedik az őrlésfok, a rostok darabolódása hatással van a tépőszilárdságra. Reményeink szerint ennek az eljárásnak megvan a lehetősége, hogy helyettesítse mind a kémiai, mind pedig a mechanikai rostosítást, továbbá megteremthet egy új gazdaságos és technológia szemléletű rostosítást a papíripar számára. Feladatot végzők


Elért eredmények

FKTI

ASA cellulózgyártási eljárás adaptálása hazai fafajokra.

Javaslat lucfenyő, akác és nyár fafajok Kísérletek optimalizálása. ASA feltárási eljárásának módosítására.

FKTI IHCTH

ASA eljárással cellulóz készítése a IHCTH Cellulózgyártó Laboratóriumában.

ASA eljárással feltárt cellulózlapok mechanikai tulajdonságai, kritikai elemzésük.

–

FKTI IHCTH

Üzemi kísérlet előkészítése fenyőfából történő cellulóz gyártásra ASA eljárással.

Üzemi kísérleti terv. Szimulációs eredmények létrejötte.

Üzemi kísérletek elvégzése, a megoldás értékelése.

FKTI

Laboratóriumi eszközök és berendezések fejlesztése.

Új, magas színvonalú technikai elemző és meghatározó berendezések korszerű papíripari kísérletekhez.

További laborfejlesztési lehetőségek.

2.4.


Az alprogram 2006. évi első részfeladata cementkötésű forgácslapok készítése volt hulladék, illetve használt fa alapanyagból, laboratóriumi és fél-üzemi körülmények között. A kutatási területet az alprogramban résztvevő konzorciumi tag, a FALCO jelölte meg, mint a gyakorlat számára fontos előrelépést. A cementkötésű forgácslap gyártása jelenleg kizárólag erdeifenyő alapanyagból történik, amelynek beszerzése egyre nehezebb, és a beszerzési ár egyre magasabb. Ezen okokból kifolyólag a konzorciumi tag részére fontos lenne egy alternatív fa alapanyag megtalálása, illetve a gyártástechnológia szükséges módosításainak kidolgozása az új alapanyagra vonatkozóan. Az egyik legkézenfekvőbb használt fa alapanyag a forgalomból kivont raklapok lehetnek, amelyeknek alapanyaga túlnyomó részt különféle nyár, illetve fenyő fafajok. A hagyományos nátron vízüveg kötésszabályzó helyett más adalékokat is felhasználtunk, nevezetesen: • kalcium-formiát (C2H2CaO4) és • kalcium-klorid (CaCl2) anyagokat. A következő laptípusokat készítettük hulladék nyár (raklap) és friss erdeifenyő forgács keverésével: fa-cement tényező: 2,6; forgácskeverési arányok (az erdei fenyő aránya a hulladék raklaphoz képest): 100%, 80%, 60%, 40%, 20%, illetve 0%.

2.4.1. Félüzemi kísérletekkel támogatott laboratóriumi kísérletek hulladék faanyag felhasználására cementkötésű forgácslap gyártásában

Faörlő kések

27

28

2.4.

Valamennyi laborkísérlethez, a szükséges forgács alapanyagot a FALCO készítette el, a szokásos módon a technológiai berendezésekkel. A cementet és a vízüveg oldatot, valamint az egyéb adalékanyagokat szintén a FALCO biztosította. A laboratóriumi és a félüzemi kísérletek eredményeinek folyamatos ellenőrzése, valamint az NYME és a FALCO szakembereinek rendszeres egyeztetései következtében a FALCO technológiájában a forgács alapanyag minőségének korrigálásához az alábbi ideiglenes, illetve tartós módosításokat alkalmazták a kutatás hónapjai során: • BS-112 aprító: apritókés + késtartó 25 mm-ről 32 mm-re, • WM-10 utánaprító: őrlőszegmens 25 mm-ről 35 mm-re, • WM-10 utánaprító: csillagkerék csere, • új adalékanyagok beadagolásához: új behordó csiga, • síkszita: szitabetét cseréje két lépésben: 5×5 mm-ről 5×10 mm-re, majd 5×20 mm-re. Az egyes alapanyagokon számos vizsgálatot végeztünk: • fa anyagok: tannin tartalom, cukor tartalom, pH érték, forgács frakció összetétel, • cement, illetve adalékanyagok: hidratációs görbe (idő-hőmérséklet) a kötési viszonyok vizsgálatához. A kísérleti lapgyártás során május, június, július, augusztus és szeptember hó folyamán végeztünk laboratóriumi kísérleteket. További laborkísérleteket tervezünk még október és november hó során. Emellett kétszer végeztünk fél-üzemi kísérleteket: július és augusztus hó során. A laborkísérletek során először 12 laptípusból, majd csupán a 100% erdeifenyőből, valamint a 100% nyár hulladékból gyártottunk 2–2 db háromrétegű lapot (400×400×12mm) laboratóriumi körülmények között. Az alkalmazott présparaméterek: fajlagos présnyomás 5,7 Mpa, a préselés ideje 12 óra. A lapok fő paraméterei: • tervezett térfogati sűrűség: 1300 kg/m3, • fa-cement tényező: 1 : 2,6, • az erdeifenyő és a raklapból származó nyár forgácsok arányai: 100:0, 80:20, 60:40, 40:60, 20:80, 0:100. Ennek megfelelően mindig 6 pár lap készült a hagyományos vízüveg adalékkal, és 6 pár lap a kalcium-klorid és kalcium-formiát keverékéből készült oldattal.

Cementkötésű faforgácslap prototípus minták

A laboratóriumi és a fél-üzemi cementkötésű forgácslapokon az alábbi vizsgálatokat végeztük el: sűrűség – MSZ EN 323, hajlítószilárdság és hajlító rugalmassági tényező – MSZ EN 310, lapsíkra merőleges szakítószilárdság – MSZ EN 319, vastagsági dagadás – MSZ EN 317. Összegzésként elmondhatjuk, hogy minden szilárdsági paraméter tekintetében sikerült a laboratóriumi kísérletek során a szabvány követelményeket meghaladó eredményeket elérnünk. Sajnos a fél-üzemi kísérletek eddig nem hoztak állandó, megbízható minőséget. A legfontosabb hibaforrás az egyenlőtlen alapanyag minőség a használt raklapokból származó forgácsok esetében. Itt valószínűleg szigorúbb szelektálásra lesz szükség, ha nem akarjuk a cement, illetve az adalékanyagok arányát megnövelni.

2.4.2. Faudvar létrehozása Sopronban

Feladatot végzők


Elért eredmények


FPI

Laboratóriumi kísérletek cementkötésű forgácslapok gyártására nyár alapú hulladékfa bázison .

6 prototípus cementkötésű faÜzemi kísérletek végzése forgácslap új alapanyag és adalékanyag a laboreredmények alapján. bázison. Laboratóriumi körülmények között jó műszaki paraméterek.

FPI, FALCO

A laborkísérleteket támogató forgácsolási kísérletek végzése a megfelelő minőségű alapanyag elérése céljából.

Új technológiai beállítások, melyekkel javultak a forgács paraméterek.

Üzemi kísérletek végzése a laboreredmények alapján.

2006. évben (az előző időszak kutatása alapján feltárta szabad fahulladék potenciál egyik jelentős komponensének) a használtfának a recycling lehetőségét vizsgáltuk, most első sorban a begyűjtés logisztikai, valamint a hasznosítás technológiai kérdéseit kutatva. A kutatás első lépésként kiterjedt a használtfa hasznosítás hazai jogi, műszaki-technikai és gazdasági eszközrendszerének teljes vizsgálatára. A kutatás célja most az volt, hogy feltárjuk azokat a lehetőségeket,

illetve korlátokat, melyek a használtfa hasznosítását elősegítik, illetve akadályozzák. Ennek során átvizsgáltuk megjelenik-e, és milyen módon, a használtfa hasznosítás a hulladékgazdálkodás hazai jogi szabályozásában. Kutattuk továbbá a használtfa recycling műszaki-technikai megoldásait, felmérve a külföldi, a hazai és saját kutatási eredményeket, illetve megvalósított eljárásokat. Felmértük a használtfa hasznosítás hazai gazdasági ösztönző rendszerét, keresve a támogatások lehetőségét is. A kutatás másodi lépéseként pedig megterveztük egy a Sopron Térségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás regionális komplex hulladékkezelő rendszeréhez illeszkedő fahulladék udvar működését. Az ily módon begyűjtött fahulladék hasznosítására kidolgoztunk egy technológiai eljárást, mely a besűrített szennyvíziszap komposztálásánál alkalmazható. A használtfa hasznosítás teljes eszközrendszerének vizsgálatakor megállapítottuk, hogy: • hazai jogszabályok nem akadályozzák, de nem is segítik a használtfa újrahasznosítását, • leginkább akadályozó körülmény az, hogy hiányzik egy fa specifikus jogszabály, mely differenciáltan kezelné a használtfa hulladékon belül a különböző hulladékfajtákat, • javaslatot tettünk egy új jogszabály megalkotására, melyhez egy táblázatban összeállítottuk a különböző környezeti hatásuk szerint differenciált használtfa típusokat, • három fő használtfa típus („tiszta” fa, faforgácslap és impregnált fa) hasznosítására technológiai módszereket ajánlunk, külföldi, hazai és saját kutatási eredmények alapján, • igen hiányosak a használtfa recycling hazai műszaki-technológiai eszközei, • gazdasági eszközök sem igazából ösztönzik a használtfa újrahasznosítását, • környezetvédelmi szempontból, az e téren fejlettebb országok mintájára, nagy szükség mutatkozik a hazai fahulladék gazdálkodás jogi, műszaki-technikai és gazdasági eszközrendszerének komplex korszerűsítésére, melynek célja többek között az ökológiailag problémás (idegen anyagokkal kontaminálódott) fahulladékok differenciált megítélése, és az anyagában történő hasznosítás (recycling) égetéssel szembeni prioritásának elősegítése. A használtfa begyűjtés logisztikai, valamint a hasznosítás technológiai kérdéseit kutatva a regionális komplex hulladékkezelő rendszerhez illesztett használtfa hulladék elkülönített begyűjtését terveztük meg. Ennek során, tervezési szinten elértük, hogy: • a lakossági hulladékban megjelenő használtfa külön konténerben elkülönítetten kerüljön be a komplex hulladékkezelő rendszerbe, • az így begyűjtött fahulladék megfelelő frakciója újrahasznosítható legyen, • a hasznosítás konkrét módozatát a besűrített szennyvíziszap komposztálásánál oldottuk meg. A későbbiek során: • meg kívánjuk tervezni a szabad fahulladék potenciál egyik jelentős tételének, a használtfa begyűjtésének logisztikai, valamint a hasznosítás recycling technológiáinak kistérségi lehetőségeit, • ennek során kidolgozzuk a regionális komplex hulladékkezelő rendszeréhez csatolható használtfa begyűjtés bővített változatait, • kutatjuk innovatív tevékenységgel létrejövő önálló fahulladék udvar megvalósításának lehetőségeit, • kidolgozzuk a használtfa anyagában történő hasznosításának egyes recycling technológiáit, • céljaink elérése érdekében terveink szerint együtt működünk a Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft-vel. Feladatot végzők


Elért eredmények


FPI, STKH

Faudvar Soproni létrehozásának elvi, logisztikai megvalósíthatóságának felmérése.

Soproni faudvar terve.

Meg kívánjuk tervezni a szabad fahulladék potenciál logisztikai, valamint a hasznosítás recycling technológiáinak kistérségi lehetőségeit. Kidolgozzuk a regionális komplex hulladékkezelő rendszeréhez csatolható használtfa begyűjtés bővített változatait.

2.4.

Használt fa

Lakossági használtfa

29

2.5.1 Önköltségszámító program

30

2.5.

Tapasztalataink szerint általában a fűrészüzemek számviteli rendszere, a termelés és forgalom, valamint a hozamok és ráfordítások részletes nyomon követésére alkalmas. Szükséges lenne azonban ennek az adattömegnek a különböző vezetési szintekre való aggregált megjelenítése, amely a döntés-előkészítésben már ténylegesen hasznosítható. A globális mutatók mellett a részterületek irányítóinak viszont havi, heti értékeket kell figyelniük ahhoz, hogy termelésirányítási döntéseikben ne késlekedjenek. A fűrészüzemek többségében pótlékoló kalkulációt alkalmaznak, vagyis a közvetlen költségeket a költségviselőre terhelik felmerüléskor, a közvetett költségeket költséghelyenként gyűjtik, majd költségviselőre pótlékolják. A pótlékolás üzemenként változó. A projekt célja egy olyan önköltségszámítási modell és egy azt megvalósító számítógépes program kidolgozása, ami a lehető legjobban megközelíti a cég tényleges költségeit. Ennek érdekében legyen a lehető legrugalmasabb, minden cég esetében lehessen egyedileg testreszabni, és később a használat során is tudjon alkalmazkodni a változó igényekhez és piaci feltételekhez. A munka első szakaszában feltérképeztük a fűrészüzem működését, felmértük, hogy milyen munkafázisokon haladnak keresztül a különböző termékek, amíg a beérkezett rönkből eladható végtermék lesz. Ezekhez a fázisokhoz meghatároztuk, hogy milyen költségek merülnek fel közben és ezek a költségek milyen módon oszthatók el a termékek között.

Önköltségszámító modul

A program kiinduló adatait a fűrészüzem jelenleg is használt, Favorit nevű vállalatirányítási rendszeréből veszi. Kiépítettünk egy interfészt a Favorit és a mi rendszerünk között. Ennek van egy műszaki és egy tartalmi oldala. Műszaki értelemben SQL (System Query Language) felületen vesszük át az adatokat, tartalmi oldalról pedig meg kellett határoznunk, hogy milyen kiinduló adatokra van szükségünk a kalkuláció elvégzéséhez, majd fel kellett derítenünk, hogy ezeket hogyan tárolja a Favorit rendszer, és hogyan tudjuk lekérdezni ezeket. Szerencsére ebben támaszkodhattunk a Favorit készítőinek segítségére is. A felmérés közben nyilvánvalóvá vált, amit előre is sejtettünk, hogy nem tudunk olyan kalkulációt készíteni, ami egyértelműen elfogadható lenne minden érintett fél számára. Ezért kidolgoztunk egy olyan módszert, ami lehetővé teszi, hogy ne kelljen a programban fixen rögzíteni az önköltségszámítás módját. Ehelyett a felhasználó szabadon határozhassa meg a program futtatásakor, hogy milyen módon szeretné kiszámítani az egyes termékek önköltségét.

Önköltségszámító modul

Ennek érdekében kidolgoztunk egy mesterséges nyelvet, és egy azt értelmezni képes programot. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy programozási ismeretek nélkül bárki leírhasson tetszőleges számítási eljárásokat. Ezekben felhasználhat különböző típusú bemenő adatokat: • olyanokat, amelyeket ki tudunk nyerni a Favoritból (pl. aktuális termelési adatok), • olyanokat amelyeket ő maga ad meg, mint adott pillanatban érvényes paraméterek (pl. árfolyamok), • olyan módosító tényezőket, amelyekről azt állapítottuk meg a felmérés szakaszában, hogy nem tudjuk meghatározni a legmegfelelőbb értéküket, majd a gyakorlatban kell pontosítani ezeket, • valamint felhasználhatja minden, általa korábban megadott kalkuláció eredményét. Ezekkel az adatokkal a matematikában megszokott operátorok és függvények felhasználásával a szokásos módon leírhatók a kívánt kalkulációk. Egy kalkuláció tetszőleges hosszúságú lehet, és mivel az egyik kalkulációban felhasználhatjuk egy korábbi eredményét is, ezért gyakorlatilag semmi nem korlátozza a felhasználót abban, hogy tetszése szerint fogalmazza meg a számításokat. A program képes beolvasni és értelmezni ezeket a kifejezéseket. Ennek alapján felépítünk egy matematikai modellt az adott rendszer ábrázolására. A kifejezéseket ún. fordított Lengyel formában (reverse Polish notation) tároljuk el a programban, így amikor a felhasználó kér egy számítást, akkor azt már közvetlenül ki tudjuk értékelni a legfrissebb adatok felhasználásával.

A program Java nyelven készült a NetBeans integrált fejlesztőrendszer felhasználásával. Felhasználói felülete megfelel a napjainkban szokásos elvárásoknak, így aki rendelkezik némi számítógép-használói tapasztalattal, az minden különösebb nehézség nélkül megtanulhatja a kezelését. Az eredményeket Excel formátumban állítjuk elő, ezzel segítve a kapott adatok továbbfeldolgozását. Feladatot végzők


Elért eredmények


II, BEF

Vállalatirányítási rendszer önköltség számító moduljának kialakítása.

Vállalatirányítási rendszer önköltségszámító modulja.

Előreláthatólag további fejlesztés nem szükséges.

A környezetünkben a mindennapi élet során találkozunk olyan eszközökkel, amelyek megkönnyítik munkavégzésünket, komfort érzetünket növelik. E termékek nagyon nagy része fából, vagy valamilyen faalapú kompozitból készül. Magyarországon a másodlagos faipar az elmúlt 10 évben szerkezetileg átrendeződött. Egyre több kisüzem, asztalos üzem alakul, ahol hazai és egzóta fafajok feldolgozása folyik. Fontos paraméter lett a minőség és a tartósság, és ennek elérése érdekében az üzemeknek érdekében áll az, hogy hozzáférjenek a legújabb kutatási eredményekhez, értesüljenek a szakma innovatív híreiről, illetve ismerjék a lehetőségeiket akár a vásárlói, akár a kereskedői oldalon. Néhány szaklap foglalkozik ugyan a tudományos eredményekkel, de átfogó, mindenki számára elérhető megoldás kevés van. Nem is beszélve arról, hogy a szakembereknek és kereskedőknek nem mindig van lehetőségük ezen irodalom böngészésére, vagy éppen túlságosan sok időt venne igénybe a számukra pillanatnyilag fontos adatok megkeresése és szükséges feldolgozása. A faipar a régióban stratégiai üzletág. A Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Karán felhalmozódott szakmai, illetve az egyes üzemek által kitapasztalt gyakorlati tudás eltárolása, majd a későbbiekben ezen adatok publikálásán alapuló szolgáltatás beindítása hozzájárulhat a célok eléréséhez.

2.5.2. Faipari Online Adatbázis

2.5.

Faipari online adatbázis

Regionális keretek között elindult egy szakmai adatbázis készítése, amelyben az egyes szakterületekhez tartozó paraméterek feltérképezése volt a cél. A részfeladat célja egy a szakterületet széles körben átfogó adatbázis létrehozása, amely lehetővé teszi a megfelelő jogosultsággal rendelkező faipari szakemberek számára az adatbázis tartalmának olvasását és bővítését. A fenti szolgáltatások egy webes felületen keresztül érhetők el. Az adatbázis bővítését speciális eszközök is támogatják. Az adatbázis jelenlegi szerkezete a Faipari Mérnöki Kar számos szakembere véleményének figyelembevételével került meghatározásra. A 2005. óta elkészült a faanyag, falemez és mechanika szakterületekhez tartozó adatok tárolásához szükséges fizikai adatbázis váza, amelyben a faipari szakemberek által meghatározott paraméterek kerültek bele. Itt többszöri megkeresés után alakult ki a szerkezet, ami azonban rugalmasan bővíthető és módosítható az aktuális igények alapján. Az adatbázisvázban definiálva lettek a használathoz szükséges kapcsolatok. Eme adatbázis prototípusként már használható. Elkészült az a webes felhasználói felület is, amely lehetőség nyújt a faanyag szakterület adatainak kezelésére, melybe a legújabb webes technológiákat építettük a programba. A felhasználói felület lehetőséget biztosít különböző típusú adatok feltöltésére, a feltöltött adatok módosítására, valamint a meglévő adatok lekérdezésére mind egyenkénti, mind pedig tömeges formában. Az adatok között lehetnek szöveges, táblázatos formák, de a program támogatja a képek és fájlok (dokumentumok stb.) használatát is. Az egyenkénti formában űrlapokon keresztül tudjuk adatainkat felvinni és használni, méghozzá internetes elérésen keresztül. A tömeges adatbevitel esetén egy külső fájlból – amely lehet Excel, illetve Word fájl – tölthetjük fel adatainkat az adatbázis megfelelő tábláiba. Az adatbázisba beépítésre került a feltöltő nevének és a feltöltendő adatok forrásának meghatározása is, így az adatok hitelessége bármikor vis�szakereshető.

Faipari online adatbázis

31

A lekérdező felületen különböző tulajdonságokat kiválasztva jeleníthetjük meg az adatbázisban tárolt adatokat, és különböző szempontok szerint rendezhetjük őket. Lehetőségünk van hierarchikus lekérdezésre is, amely során a program jól struktúrált formában jeleníti meg az egyes paraméterekhez tartozó feltöltött adatokat. Elkészült a megjelenített adatokat elmentő konverter, mely segítségével Excel segítségével tudjuk tovább feldolgozni az eredményeket.

32

2.5.

További céljaink között szerepel a faanyagtudományi területen kívüli más szakterületekhez tartozó adatbázis vázak véglegesítése, a webes felület funkcionalitásának bővítése. Ezen kívül további cél a tudásbázis szolgáltatástartalmának a megtervezése. Itt fontos szempont az, hogy a regisztrációs, a jogosultsági- és a rendszerbiztonsági tervezés megfelelően legyen lebonyolítva. A regisztrációs rendszerben lehetőség lesz a tudásbázisba regisztrálni interneten keresztül, és attól függően, hogy a regisztráció szintje milyen, a felhasználó hozzáférhet olyan adatokhoz is, amelyekhez egy vendég már nem. Tervben van a PDF formátumú file-ban tárolt adatok tömeges adatbevitele is. Feladatot végzők


Elért eredmények


II

Faipari Online Adatbázis prototípusának elkészítése.

Működő prototípus.

Végleges termék készítése, további adatfeltöltés.

3

.

3.1. 3..

Tudásés technológiatranszfer Programvezető

Prof. Dr. Horváth Béla A program alprogramjai:

Oktatási és képzési program – tudástranszfer A kutatómunkába bevont hallgatók Technológiatranszfer Együttműködések

33

34

3. Tudás- és technológiatranszfer Programvezető:


Együttműködő konzorciumi partnerek: Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt., Pápa DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft., Budapest FALCO Forgácslapgyártó Zrt., Szombathely Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Győr Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., Kecskemét Lajta-Hanság Zrt., Mosonmagyaróvár Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., Sopron Pannon Projekt Gazdasági Tanácsadó és Műszaki Termék Gyártó Kft, Szombathely Szabó Vendel egyéni vállalkozó, Mórichida Szombathelyi Erdészeti Zrt., Szombathely Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron Zalai Erdészeti és Faipari Zrt., Nagykanizsa

Külső együttműködő partnerek: E.K.F.M. Kft., Budapest Empirica Kft., Sopron Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség, Budapest Innováció Határok Nélkül Khe., Sopron KKK Sopron, Sopron Laser Consult Kft., Szeged Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter, Zalaegerszeg Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata, Sopron Soproni Kereskedelmi és Iparkamara, Sopron FAIMEI Anyag- és Termékvizsgáló Laboratórium, Sopron Taschner Akusztikai Gyártó Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., Sopron

Az ERFARET alapvető célja az is, hogy tudástranszfert valósítson meg oktatási programokon keresztül, melyet több szinten és több módszerrel kívánunk elérni, hogy minél szélesebb körben, minél közelebb a fogyasztói igényekhez innovációs szemléletet közvetíthessünk a régióban. Tapasztalatok Országos szintű piackutatást végeztettünk el a Laser Consult Kft. szakembereivel, felmérve, hogy melyek azok az igények, amelyek elsősorban az erdészeti és faipari szakterületek részéről, mint továbbképzési és K+F igények jelentkeznek. A kutatás eredményeként meghatározásra került a továbbképzésben leginkább érdekelt célcsoport, mely a 21–50 főt foglalkoztató KKV-kat jelenti. Jelentős marketing tevékenység szükségszerűnek látszik ezen vállalkozások irányába. A piackutatásból kiderült, hogy a szakmai képzéseket meghaladó a gazdasági irányú továbbképzések igénye. A rövid időtartamú képzések között a három naposak a legérdekesebbek, illetve azok, amelyek valamilyen elismervényt, bizonyítványt adnak a résztvevőknek.

3.1.

Oktatás, képzés A hallgatók és a doktoranduszok (81 fő) bevonása a kutatómunkába 2005-höz képest jelentős növekedést mutat, rendkívül sikeresnek mondható ebben az évben. Stratégiai feladatnak tekintjük a tudás- és technológiatranszfer megvalósítását a hallgatói, és doktoranduszi kutatások ösztönzésével. Továbbra is jelentős szerepet vállal az ERFARET a PhD képzésben. A PhD képzések során 2005-ben elindított témák alapján elkezdtük a szakmai partnerek, a régió vállalkozásai, valamint az egyetem oktatói számára közvetíteni képzési szolgáltatásainkat. 2006. március 21-én Innováció az erdészetben és a faiparban címmel szakmai köröknek tartottunk előadásokat. Április 25-én a FAGOSZ konferenciáján mutattuk be az ERFARET céljait, projektjeit, működését. Szeptember 4–7-ig tartó Nyári Egyetemet szerveztünk együttműködésben a KKK Sopron szervezettel. Négy egynapos képzési sorozatot indítottunk el Innovációmenedzsment, Pályázatírás, Projektmenedzsment és Iparjogvédelem címmel a Laser-Consult Kftvel közös szervezésben, 2006. októberében. A képzéshez végzős hallgatókat, doktoranduszokat, egyetemi oktatókat, konzorciumi partnereinket és a régió kis- és középvállalkozásait együttesen szólítottuk meg. Új projekt A Baross Gábor Program keretében sikeres egyéves pályázatot vitt véghez az ERFARET. Mind az erdész és faiparos szakma, mind az egyetemi hallgatók és oktatók számára hiánypótló jelleggel, elkészült a Fahiba adattár, nyomtatott könyv és online formában (http://fahiba.fmk.NYME.hu). A kiadvány fényképekkel gazdagon illusztrált, három nyelvű kézikönyv, mely segítségével könnyen beazonosíthatók az eddig gyakran nehezen meghatározható fahibák.

Innovációmenedzsment képzés

Marketing Állandó marketing-kommunikációs tevékenységet végzünk szaklapokban, szakmai kiállításokon, weboldalakon, röviden ismertetve kutatási programjainkat, képzéseinket, eseményeinket. Úgy gondoljuk, hogy marketing tevékenységünk jó hatással van a Nyugat-Magyarországi Egyetemen belüli és a szakmai körökben kifejlődő megítélésünkre. Mindez rendkívül fontos, amit igazol a piackutatás eredménye is. Tervek 2007-ben folytatjuk a lehetséges további célcsoportok megszólítását. Úgy gondoljuk, hogy az egyetem oktatóit, doktoranduszait és végzős hallgatóit kell még hatásosabban bevonni a képzésekbe, elősegítve ezzel a stratégiailag rendkívül fontos spin-off folyamatokat. Új elemként, a középiskolai szakoktató tanárokat szeretnénk 30 órás akkreditált szakmai továbbképzési szinten oktatni az ERFARET kutatásokban elért új eredmények felhasználására, tantervbe történő integrálásra, hogy már a középiskolás diákok találkozhassanak az erdészetben és faiparban megismerhető legújabb eredményekkel, és alkalmazásukkal. Általunk szervezett workshopokon kívánjuk az erdészeti és faipari cégeknek bemutatni az elért és hasznosításra méltó eredményeinket.

Online fahiba adattár (Baross Gábor Program)

35

36

A kutatómunkába bevont hallgatók

Hallgató neve

Státusz

Tan. Témakör kezd.

Progr. Témavezető

Tanszék

Ábrahám József

PhD

2004. Fatérfogat meghatározási módszer fotoanalitikus megoldása.

2.1.

Prof. Dr. Molnár Sándor

FAT

Balogh Rita

MSc

2002. Badacsonytomaj Művelődési Központ hasznosítási és építészeti átalakítási terve.

2.2.

Hadas László, Mátrai Péter AMI

Baranyai Anna

MSc


2.2.


Bausz Ákos

MSc

2002. A fizikai adatbázis megtervezése, és az alap webes környezet elkészítése.

2.5.


II

Bencze László

MSc

2003. A cserebogár pajor elleni injektálásos és pépelési kísérlet vizsgálata.

1.2.


EFI

Bodnár Sándor

PhD

2000. A minőség- és eredettanúsítás lehetősége és alkalmazása a magyar erdőgazdálkodásban.

1.1.

Dr. Stark Magdolna

EVGI

Boltos Gyöngyvér PhD

2005. Vadászati ökonómia, vadászati járadék számítása.

1.1.

Prof. Dr. Mészáros Károly

EVGI

Boros János

MSc

2003. A webes környezet fejlesztése.

2.5.


II

Brolly Gábor

MSc

2005. Korszerű adatgyűjtési technikák az erdészetben.

1.3.

Dr. Czimber Kornél

FTT

Cséri Nikoletta

MSc

2002. Badacsonytomaj építészeti és környezeti feltárása további építészeti programok meghatározásához.

2.2.

Csíkszentmihályi Péter DLA h.c.

AMI

Degirmenci Györgyi

TDK

2006. A kocsányos tölgy (Quercus robur L.) járulékos anyagai.

1.2.

Prof. Dr. Albert Levente

KI

Domonkos Attila

MSc


2.2.


Edelényi Márton

MSc

2003. Az Önköltségszámító program elkészítése.

2.5.


II

Erőss Csaba

BSc

2004. Vaddisznó állat-egészségügyi vizsgálata vadaskertekben.

1.4.

Dr. Jánoska Ferenc

VGI

Fejér Alíz

MSc

2002. Badacsonytomaj építészeti és környezeti feltárása további építészeti programok meghatározásához A hazai faanyagok és feldolgozási technológiák.

2.2.

Csíkszentmihályi Péter DLA h.c., Mátrai Péter

AMI

Föőr Róbert

MSc

2001. Cementkötésű forgácslapok tűzállóságának növelése.

2.4.

Dr. Alpár Tibor L.

FPI

Furtenbacher Adrienn

MSc


2.2.


Gyimóthy Géza

MSc

2003. Források erdőterületen.

1.3.

Kalicz Péter

EFELT

Hartl Éva

PhD

2003. Környezetünk az erdő – pedagógus továbbképzés hatékonyságvizsgálata.

1.1.

Prof. Dr. Mészáros Károly

EVGI

Hoffmann Tamás

MSc

2001. Somogy és Zala megye magán erdőgazdálkodása.

1.1.


EVGI

Hofmann Tamás

PhD

1999. A kémiai paraméterek szerepe a bükk (Fagus sylvatica L.) álgesztesedésében.

1.2.


KI

Horváth Attila

MSc


2.5.


II

Horváth Benedek

MSc


2.2.


Horváth Sándor

PhD

2005. Az erdészeti gazdálkodás számviteli, adózási kérdései.

1.1.


EVGI

Horváth Tamás

PhD

2005. A faállományok növekedés vizsgálata.

1.1.

Dr. Veperdi Gábor

EVGI

Juhász Attila

MSc


2.2.


Kalicz Péter

PhD

2000. Hidrológiai folyamatok modellezése a Sopron melletti Hidegvíz-völgyben.

1.3.

Dr. Kucsara Mihály

EFELT

Kiss Anita Katalin

PhD

2003. Az avar hidrológiai szerepe.

1.3.

Dr. Gribovszki Zoltán

EFELT

Kocsis Márta

PhD

2005. Őz habitat-választásának vizsgálata rádió-telemetriai eszközökkel.

1.4.


VGI

Komán Szabolcs

PhD

2004. Nemesnyár fajták faanyag jellemzőinek össze hasonlító anyagtudományi jellegzetességei.

2.1.


FAT

Kovács Krisztián

PhD

2004. A fában élő rovarok szerepének vizsgálata.

1.2.

Prof. Dr. Lakatos Ferenc

EFI

Kovács Nóra

PhD

2006. A társadalmi tudatformálás módszerei, lehetőségei, különös tekintettel az erdei iskolákra.

1.1.

Kovátsné Dr. Németh Mária

AKPED

Kovács Róbert

MSc

2000. Erdészeti támogatási rendszerek.

1.1.


EVGI

Kovács Tibor

BSc

2003. Pernye felhasználása cementkötésű forgácslapok gyártásában.

2.4.

Dr. Alpár Tibor L.

FPI

Könnyű Nóra

MSc

2001. Veszprém megye magán erdőgazdálkodása.

1.1.


EVGI

Hallgató neve

Státusz

Tan. Témakör kezd.

Progr. Témavezető

Tanszék

Kukléta Károly

TDK

2005. Patak-menti vegetáció hatása a lefolyás.

1.3.


EFELT

Lay Dóra

MSc


2.2.


Lippert Dániel

BSc

2004. Őz és mezei nyúl habitat-vizsgálata.

1.4.


VGI

Máriás Dávid

MSc

2000. Erdészeti támogatási rendszerek.

1.1.


EVGI

Markó Gergely

PhD

2000. Informatika az erdészeti feltáróhálózatok tervezésében és nyilvántartásában.

1.3.

Dr. Péterfalvi József

EFELT

Miklós Tamás

PhD

2006. Erdő- és múzeumpedagógia módszertana az erdészeti erdei 1.1. iskolai programokban, szerepük a tanórán kívüli oktatásban.

Kovátsné Dr. Németh Mária

AKPED

Molnár András

PhD

FPI

2005. Minőségi hengeresfa hasznosítás.

2.1.

Dr. Gerencsér Kinga

Molnár Ernesztina MSc


2.2.


Molnár Katalin

PhD

2003. Az erdő mint rekreációs helyszín – Erdészeti és vadgazdálkodási ismeretek fiatal felnőtt, gyermeket nevelő családok körében.

1.1.

Dr. Héjj Botond

Molnár Tamás

MSc


2.2.


Nagy Júlianna

MSc


2.2.


EVGI

Nyírő Éva

MSc

2005. Vízviszonyok és a patak-menti vegetáció.

1.3.

Dr. Kucsara Mihály

EFELT

Ottlecz Barnabás

PhD

2006. Kisragadozó-monitoring a Mosoni –síkság területén.

1.4.


VGI

Pető András

MSc


2.5.


II

Puskás Lajos

PhD

2003. Az erdő szociális funkcióinak értékelési lehetőségei.

1.1.

Dr. Héjj Botond

EVGI

Rabie Anisz

MSc

2002. Ajánlati tervek készítése marketing célra, kiviteli tervek előkészítése.

2.2.


Rácz István

PhD

2006. Alternatív kötőanyagok a faiparban.

2.4.

Dr. Alpár Tibor L.

FPI

Rosta Tamás

PhD

2004. LVL típusú termékek építőipari hasznosításának lehetőségei Magyarországon.

2.1.


FKSZK

Salánki Orsolya

PhD

2004. A különböző környezeti elemek és állapotukkal, védelmükkel kapcsolatos tananyagok vizsgálata az általános és középiskolai képzésben

1.1.

Dr. Stark Magdolna

EVGI

Storcz Csaba

MSc

2005. Talajvíz és erdőtársulások kapcsolata

1.3.


EFELT

Szabados Gergő

MSc. 2001. LVL típusú termékek építőipari hasznosításának lehetőségei Magyarországon.

2.1.


FPI

Szabó Gábor

PhD

2005. Az erdőtelepítések ökonómiája.

1.1.


EVGI

Szakonyi Péter

MSc

2006. A szentgyörgyvölgyi szálalási kísérlet természetvédelmi szempontú értékelése.

1.2.

Csepregi Imre

EMT

Szeles Péter

PhD

2005. Nemesnyár fajták faanyag jellemzőinek össze hasonlító anyagtudományi jellegzetességei.

2.1.


FAT

Ther András

MSc

2001. Szabolcs Szatmár Bereg megye magán erdőgazdálkodása.

1.1.


EVGI

Tímár Dániel

BSc

2004. Cementkötésű forgácslapok nyár alapanyagból.

2.4.

Dr. Alpár Tibor L.

FPI

Ungvári Csilla

MSc


2.2.


Varga Dávid

MSc


2.2.


Varga Tamás

PhD

2000. Az erdei iskolák, mint az erdészeti politika hatékony eszköze. 1.1.

Dr. Stark Magdolna

Vass Melinda

MSc



Vaszkó Barbara

MSc

2002. Badacsonytomaj építészeti és környezeti 2.2. feltárása további meghatározásához. A hazai faanyagok és feldolgozási technológiák alkalmazhatóságának vizsgálati terve a Badacsonytomaji építészeti programokhoz. Ajánlati tervek készítése. Ajánlati tervek készítése marketing célra, kiviteli tervek előkészítése.

Csíkszentmihályi Péter DLA h.c., Mátrai Péter

AMI

Visiné Rajczi Eszter

PhD

2001. A bükk (Fagus sylvatica L.) extraktanyagok képződésének, akkumulációjának és megosztásának kémiai vizsgálata.

1.2.


KI

Zsámbéki Anna

MSc


2.2.


2.2.

EVGI

3.1.

37

Tudásközpontunk működésének további célja, hogy a Nyugat-Magyarországi Egyetemen felhalmozódott tudás kidolgozott technológiák, eljárások, termékek formájában hasznosításra kerüljön az erdészeti és faipari vállalatoknál, a régió vállalkozásainál, anyagilag mérhető hasznot jelentve a hasznosítók és az ERFARET számára. További célunk, hogy külföldön már működő eljárások hazai adaptálásával a magyar gazdaság versenyképességét növeljük az EU-ban.

38

3.2.

Céljaink megvalósításának fontos része az ERFARET szakmai létjogosultságának elismertetése a célcsoportokkal, további stabil együttműködő partnerek keresése innovatív technológia-intenzív ötletek megvalósításához. Technológiatranszfer programunk megalapozásaként céltudatos marketinget folytatunk, és oktatási programunkban győzzük meg leendő partnereinket szakmai rátermettségünkről, és az egyetem biztos tudásforrásáról. Rendezvények a technológiatranszferért A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszterral közösen idén májusban Pannondesign címmel bútordesign kiállítást szerveztünk első alkalommal Sopronban. Kiállítottunk a Pannondesign kiállításon, 2006. júniusában az Innofórum 2006 – Hazai szellemi termék börze rendezvényen Budapesten, szeptemberben a Ligno Novum – Wood Tech erdészeti és faipari szakvásáron Sopronban, és októberben a Bútorvilág kiállításon Budapesten.

Green- Ventures International Partnership Forum

Komoly erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a technológiatranszfer képezze az ERFARET jövőjének alapját. Részt vettünk a Green-Ventures International Partnership Forum technológiaközvetítő rendezvényen, ahol bilaterális rövid tárgyalásokkal lehet ismeretségeket szerezni későbbi együttműködéshez. Jelenleg egyeztetések folynak egy németországi magántulajdonú kutatóintézettel – amelynek képviselőjét a fenti rendezvényen ismertünk meg – új típusú faipari laptermék kifejlesztéséről. Részt vettünk Sopron város energiakoncepció felülvizsgálatának beszámolóján, s reméljük részt tudunk venni az energiakoncepció továbbfejlesztésében. Tervek A Laser Consult Kft-vel elvégeztetett piackutatás azt mutatja, hogy bár a cégek legnagyobb része foglalkozik fejlesztésekkel, ipari kísérletekkel, azt legtöbb esetben házon belül végzi külső kutatóhely bevonása nélkül. Sejtésünk, hogy sok esetben ezek a kísérletek nem is lennének feltétlenül szükségesek, ha a cég a problémára megfelelő rálátással bíró szakmai csoportot keresne fel, akik a helytelen elgondolásokat tudományos és szakmai tapasztalataik alapján kizárnák, helyettük új, helyes, alternatív megoldásokat kínálnának fel. Elképzelésün, egy ipari kapcsolattartó iroda, amely koordinálná ezeket a kérdéseket.

Ligno Novum – Wood Tech, ERFARET stand

Tervezzük, hogy együttműködést kezdeményezünk a Magyar Szabadalmi Hivatallal, hogy a NYME Központi Könyvtárában PATLIB (Patent Library) információs pontot alakítunk, mely egy nemzetközi iparjogvédelmi információs hálózat része. Az elképzelés összhangban áll az ipari kapcsolattartó iroda koncepciójával is. Az ERFARET idén két éves projektet indított Széndioxidos fatárolás címmel a Baross Gábor Program keretében. A rönktárolási eljárás jelentősége, hogy megakadályozza a fa elszíneződését okozó gombafertőzéseket, az arra hajlamos fafajoknál is. A módszer szabadalmaztatását 2007-ben tervezzük elindítani, mely Európában forradalmasíthatja a fatárolást.

Számos új céggel és szervezettel gazdagítottuk az ERFARET-tel együttműködők körét. Megerősítettük a kapcsolatainkat szakmai és regionális szervezetekkel (FAGOSZ, Soproni Kereskedelmi és Iparkamara, Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter), szakmai lapokkal (FATÁJ, Hírfa, Magyar Asztalos és Faipar, Erdészeti és Faipari Híradó, Erdészeti Lapok) és néhány a régióban található innovációs vállalkozással (Innováció Határok Nélkül Kht., Empirica Kft.). Rendszeresen tudósítanak a helyi és megyei újságok (Sopron Press, Kisalföld) eseményeinkről. Több együttműködésünk van Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatával. Az E.K.F.M. Kft. új pénzügyi nyilvántartási és információs rendszert dolgozott ki az ERFARET számára, mely elősegíti a projekt hatékony célirányos működését. A Laser Consult Kft., mint consulting partner segíteti munkánkat, piackutatásban, oktatási programjainkban, a tudás- és technológia transzfer megvalósításában. Új projektek Konzorciumi partnereinkkel folyamatosan közösen keressük az innovációs kooperáció lehetőségét (BEF: Széndioxidos fatárolás – Baross Gábor Program).

3.2.

Együttműködésre kért fel bennünket a győri Autopolisz a Pólus program kutatásaiban, ahová bioenergetikai kérdéskörökkel kívánunk csatlakozni. Kapcsolat más tudásközpontokkal, spin-offokkal Kiváló lehetőség volt a más tudásközpontokkal és az NKTH-val a találkozásra és a közös problémák megvitatására a 2006. júniusban szervetett hollandiai „U know how” képzés a holland innovációs rendszerről. Egyelőre konkrét együttműködés e találkozóból nem következett, ám könnyen elképzelhető, hogy műszaki, mezőgazdasági, illetve biológiai kutatási területen a jövőben együttműködéseket kezdeményezünk más tudásközpontokkal. Kölcsönösen együttműködő partnereinknek tekintjük egymást, és közösen megvalósítható új projektekre törekszünk az ERFARET hatására alakult spin-offokkal, a FAIMEI Anyag- és Termékvizsgáló Laboratóriummal és a Taschner Akusztikai Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft-vel. Külföldi kapcsolatok Külföldi kapcsolataink közül nagy jelentőségű a hamburgi IHCTH segítségével folyó 2.3. alprogram kutatása. Szoros a kapcsolatunk van a szlovákiai Zólyomi Műszaki Egyetemmel, ahova faanyag-akusztikai vizsgálatok céljából 2007-ben egy doktorandusz hallgató többször el fog látogatni. Roncsolásmentes faanyagvizsgálatok terén együttműködést tervezünk a Japán noshiroi Akita Prefectual University, Institute of Wood Technology intézetével, ahol korábbi cserekapcsolatok már voltak. Hallgatócsere céljából szorosabbá kívánjuk fűzni a kapcsolatot a UBC (University of British Columbia) egyetemmel, melynek egyik professzora, tagja a tudományos tanácsunknak.

Rönkelőkészítés – Széndioxidos fatárolási technológia (Baross Gábor Program)

39

40

Munkatársak

Megbízási szerződéssel foglalkoztatottak

Alprogram

Kutatásban résztvevő neve

Beosztása

Munkaidő ráfordítás

1.1.


alprogram vezető

18%

1.2.


alprogram vezető

18%

1.2.


kutató

19%

1.2.

Dr. Koloszár József

kutató

10%

1.3

Prof. Dr. Kosztka Miklós

kutató

6%

1.3

Primusz Péter

mérnök

51%

1.3.

Dr. Kucsara Mihály

kutató

8%

1.3.

Juhász Gábor

kutató

7%

1.3.

Dr. Czimber Kornél

kutató

15%

1.4.

Dr. Jánoska Ferenc

kutató

21%

1.4.

Dr. László Richárd

kutató

16%

1.4.

Dr. Winkler Dániel

kutató

22%

2.1.

Kovácsvölgyi Gábor

kutató

16%

2.1.

Dr. Fehér Sándor

kutató

3%

2.1.

Dr. Gerencsér Kinga

kutató

8%

2.2.

Csíkszentmihályi Péter

kutató

21%

2.2.

Szentpéteri Tibor

kutató

21%

2.3.

Csóka Levente

kutató

19%

2.4.

Dr. Alpár Tibor

kutató

12%

2.5.

Szalai László

kutató

48%

2.5.

Szőke Diána

adminisztrátor

33%

ERFARET központ, 3.1., 3.2.


igazgató, program vezető

40%


Pásztory Zoltán

műszaki menedzser

100%


Farkas Péter

marketing menedzser

100%

ERFARET központ

Bartha Eszter

adminisztrátor

100%

ERFARET központ

Epergyes Katalin

pénzügyi koordinátor

50%

ERFARET központ

Nyul Zsuzsanna

pénzügyi előadó

50%

Alprogram

Kutatásban résztvevők száma (fő)

1.1

12

1.2.

17

1.3.

13

1.4.

11

2.1.

26

2.2.

1

2.3.

4

2.4.

6

2.5.

0

3.1., 3.2.

0

Dénes L.: Új furnéralapú termék kifejlesztése kísérlettervezéssel (Phd. Értekezés) / Development of new veneer based composite using the experimental designn method (PhD dissertation); Sopron, 2006. Faragó, S. : A túzok (Otis tarda ) kisalföldi populációjának 100 éves állomány-dinamikája / One-hundred-year trend of the Great Bustard (Otis tarda) population of the Kisalföld Region.; Aquila 112: 153-162., 2006. Fehér S., Molnár S., Komán Sz., Ábrahám J., Taschner R.: A fagöcsök hatása az erdei fenyő és nyár hibridek szilárdsági és rugalmassági tulajdonságaira / The effect of knots of the strength and modulus of elasticity of Scots pine and poplar hybrids.; Noshiro (Japán), 2006. 10. Fekete Gy., Horváth B.: Erdőtűz-oltási technikák műszaki fejlesztése / Technical development of techniques of the forest fire service; MTA Agrár-műszaki Bizottság, Gödöllő. Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás témáinak összefoglalói. Nr. 30:74-75., 2006. Fekete Gy., Horváth B.: Erdőtűz-oltási technikák műszaki fejlesztése / Technical development of techniques of the forest fire service; MTA Agrár-műszaki Bizottság, Gödöllő. Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás kiadványa. Nr. 30. 3:85-89., 2006. Gribovszki Z., Kalicz P., Kucsara M.: A Soproni-hegység két erdősült vízgyűjtőjének lefolyás jellemzői / Streamflow Characteristics of Two Forested Catchments of the Sopron Hills; Acta Silvatica et Lignaria Hungarica, Sopron, 2006. Gribovszki Z., Kalicz P., Kucsara M.: A vízfolyás-menti égeres ökoszisztémák és a talajvíz táplálta alapvízhozam közötti kapcsolat egy kisvízgyűjtő szintjén / Interactions between riparian alder dominated ecosystems and groundwater sustained baseflow in a small catchment scale; International Multidisciplinary Conference on Hydrology and Ecology, Karlovy-Vary, Conference proceeding and CD, 2006. 09. 11-14. Gribovszki Z., Kalicz P., Kucsara M.: Egy új módszer a vízfolyás-menti erdők evapotranspirációjának számítására / A new method for calculation of riparian forest evapotranspiration; IV. International Conference of Young Scientists Forest of Eurasia, Sopron, Collection papers, 2006. 07. 4-9. Gribovszki Z., Kalicz P., Kucsara M.: Vízfolyás-menti vegetáció hatása a vízkészletekre rövid időskálán / Riparian vegetation impact on water resources in short time scale; Present and Future in Forest Opening Up and Hydrology, Sopron, Conference CD, 2006. 09. 21-22. Gribovszki Z., Kalicz P., Kukléta K., Lovász Á., Storcz Cs., Tóth A.: A vízfolyásmenti vegetáció hatása a talajvízre és a vízfolyások alapvízhozamára / Riparian Vegetation effect on roundwater level and stream baseflow; XLVIII. Hidrobiológus napok, Tihany, Hidrológiai Közlöny, 2006. 10. 4-6. Horváth B.: Erdőtűz-oltó technikák fejlesztési lehetőségei / Facilities of techniques of the forest fire service development; Alföldi Erdőkért Egyesület, Kecskemét. Kutatói Nap kiadványa., 2006. Jánoska, F.: Ökológiai vizsgálatok vaddisznóskertekben / Ecological surveys in wild boar enclosures; Gyepgazdálkodási Közlemények (különszám), 2006. 12. Jánoska, F.: Technológia-váltás szükségessége és korlátai vaddisznóskertekben / Necessarity and limits of the changes of keeping technologies in wild boar enclosures; Konferencia kiadvány, Gyöngyös, 2006. 12. Jánoska, F.: Vaddisznóskertek Magyarországon / Wild boar in hunting park sin Hungary; Abstracts of the SIXTH INTERNATIONAL SYMPOSIUM ON WILD BOAR (SUS SCROFA) AND ON SUB-ORDER SUIFORMES, Ministry of the Interior Republic of Cyprus, 2006. Kalicz P., Gribovszki Z., Kucsara M., Víg P.: A patakmenti vegetáció hatása az alapvízhozamra. / Riparian Vegetation Impact on Baseflow; V. Erdő és klíma konferencia, Mátrafüred, Kiadvány, 2006. 10. 25-27. Kalicz P., Gribovszki Z., Kucsara M., Víg P.: Evapotranszspiráció számítása a patakmenti zóna talajvízmérlegéből. / Calculation of Evapotranspiration from Riperion Sone Grundwater Water Balance; V. Erdő és klíma konferencia, Mátrafüred, Kiadvány, 2006. 10. 25-27. Koloszár J., Csepregi I., Horváth T.: A szálalóvágásos kísérlet (Asztalfő) újabb tapasztalatai a Soproni hegységben / Selective cutting experiment (Asztalfő), its new experience of the Sopron-hills ; Erdészeti Lapok, 2006. 11. Kosztka M., Markó G., Péterfalvi J., Primusz P.: A mészstabilizáció alkalmazhatósága erdészeti utak építésénél / Applicability of Lime-stabilization in Forest Road Construction.; Present and Future of Forest Opening Up and Hydrology International Scientific Conference – Collection of papers of international scientific conference (CD). Sopron, Hungary, 2006. 09. 21-22. Kosztka M., Markó G., Péterfalvi J.: Térinformatikára alapozott erdészeti útügyi információs rendszer kialakítása / Creation of GIS Aided System of Forest Road Matters; Present and Future of Forest Opening Up and Hydrology International Scientific Conference – Collection of papers of international scientific conference (CD). Sopron, Hungary, 2006. 09. 21-22. Kovácsvölgyi G.: LVL típusú termékek előállítása nyár klónok alapanyagbázisán (Phd. Értekezés) / Manufacturing LVL type products based on poplar clones as raw materials (PhD dissertation); Sopron, 2006. Lett B.: A tulajdonviszonyok változása és szervezeti hatása a magyar erdőgazdálkodásban / Change of property conditions and their effects of the organizational structure; Forst und Holz, 2006. 08. Markó G., Péterfalvi J.: Erdészeti utak nyilvántartása a geoinformatika segítségével / GIS Aided Registration of Forest Roads; MTA AMB Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás.Gödöllő (Megjelenés alatt), 2006. 01. 24-25. Náhlik, A. , Tari, T.: A gímszarvas és őz téli erdősítés-használatára és csemeterágására ható tényezők vizsgálata az erdei kár csökkentése céljából / Analysis of factors affecting winter afforestation use of red deer and roe deer in order to decrease the forest damage; Konferencia kiadvány, Gyöngyös, 2006. 12. Náhlik, A. ,Sándor, Gy.: Reproductive potential in a free-ranging supplementary fed wild boar Sus scrofa population / Reproductive potential in a free-ranging supplementary fed wild boar Sus scrofa population; Abstracts of the SIXTH INTERNATIONAL SYMPOSIUM ON WILD BOAR (SUS SCROFA) AND ON SUB-ORDER SUIFORMES, Ministry of the Interior Republic of Cyprus, 2006. Náhlik, A., Sándor, Gy.: Vaddisznó-gazdálkodás – múlt és jövő / Wild boar management – past and future; Konferencia kiadvány, Gyöngyös, 2006. 12. Péterfalvi J.: Az erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpontban / Technical Development of Forest Management of the Regional University Knowledge Centre of Forest and Wood Utilization.; Present and Future of Forest Opening Up and Hydrology International Scientific Conference – Collection of papers of international scientific conference (CD). Sopron, Hungary, 2006. 09. 21-22. Schiberna E.: A magyar magán-erdészeti tesztüzem hálózat / Test network of the Hungarian private forestry; Forst und Holz, 2006. 08. Szalai L., Bausz Á., Boros J.: Faipari Online Adatbázis / Online Wood Industries Database; Faipar, 2006. 12. Winkler A., Csóka L.: Hazai fafajokból készült cellulózok ASA eljárással / Utilization of Hungarian wood species for pulp and paper industry with ASA method; Faipar, 2006. 12. Winkler A., Csóka L.: Magyar fafajok hasznosítása cellulóz- és papírgyártási célokra / Herstellung von Zellstoffen aus ungarischen Holzarten mit alkalischer Sulfit Sulfitverfahren.; University of Hamburg, 2006. 09.11.

Publikációk Tudományos közlemények

Fahibák, fakárosítások- kézikönyv (Baross Gábor Program)

41

42

Marketing kommunikáció Rendezvények/előadások

Fahíd avatás

Fahíd avatás

Bútorvilág 2006 – ERFARET stand, poszterkiállítás; Hungexpo Budapesti Vásárközpont Stand: A 111-e, Budapest, 2006.10.26-29. Climate Change of the Danube Watershed and the Tasks Ahead of Us – Nyári Egyetem ERFARET és KKK Sopron közös szervezésében; Sopron, 2006.09.04-07. Csíkszentmihályi P., Mátrai P., Hadas L.: Településfejlesztési programok, Badacsonytomaj / Urban development programs, Badacsonytomaj; NyME –AMI Sopron, 2006.06. 27. Csíkszentmihályi P., Mátrai P., Hadas L.: Településfejlesztési programok, Badacsonytomaj / Urban development programs, Badacsonytomaj; Badacsonytomaj, Egry József Művelődési Ház, 2006. 08. 10. Expertenworkshop Sopron; Sopron, 2006.09.29. Green-Ventures International Partnership Forum; Potsdam (Németország), 2006. 06. 07-09. Gribovszki Z., Kalicz P., Kucsara M. , Víg P.: Evapotranszspiráció számítása a patakmenti zóna talajvízmérlegéből. / Calculation of Evapotranspiration from Riperion Sone Grundwater Water Balance; V. Erdő és klíma konferencia, Mátrafüred, 2006. 10. 25-27. Gribovszki Z., Kalicz P., Kucsara M., Vig P.: Erdészeti hidrológiai kísérleti vízgyűjtő az Alpok keleti határán / Forest Hydrological Experimental Catchment of the Eastren border of the Alps; European Geosciences Union General Assembly, Vienna, 2006. 04. 2-8. Gribovszki Z., Kalicz P., Kucsara M.: A vegetáció hatása a vízfolyás-menti talajvízszintre és az alapvízhozamra / Vegetation effect on riparian aquifer groundwater level and stream baseflow; European Geosciences Union General Assembly, Vienna, 2006. 04. 2-8. Gribovszki Z., Kalicz P., Kucsara M.: A vízfolyás-menti égeres ökoszisztémák és a talajvíz táplálta alapvízhozam közötti kapcsolat egy kisvízgyűjtő szintjén / Interactions between riparian alder dominated ecosystems and groundwater sustained baseflow in a small catchment scale; International Multidisciplinary Conference on Hydrology and Ecology, Karlovy-Vary, 2006. 09. 11-14. Gribovszki Z., Kalicz P., Kucsara M.: Egy új módszer a vízfolyás-menti erdők evapotranspirációjának számítására / A new method for calculation of riparian forest evapotranspiration; IV. International Conference of Young Scientists Forest of Eurasia, Sopron, 2006. 07. 4-9. Gribovszki Z., Kalicz P., Kucsara M.: Vízfolyás-menti vegetáció hatása a vízkészletekre rövid időskálán / Riparian vegetation impact on water resources in short time scale; Present and Future in Forest Opening Up and Hydrology, Sopron, 2006. 09. 21-22. Gribovszki Z., Kalicz P., Kukléta K., Lovász Á., Storcz Cs., Tóth A.: A vízfolyásmenti vegetáció hatása a talajvízre és a vízfolyások alapvízhozamára / Riparian Vegetation effect on roundwater level and stream baseflow; XLVIII. Hidrobiológus napok, Tihany, 2006. 10. 4-6. Hartl É.: Madarak és fák napja Magyarországon a XX. Század első felében / Day of birds and trees in Hungary of the first part of the 20th century; I. Európai Erdőpedagógiai Találkozó, Sopron, 2006. 09. 20-22. Hasznosító vállalkozások (spin-off cégek) indítási és működési feltételeinek javítása c. konferencia; CHIC (Közép-magyarországi Innovációs Központ), Budaörs, 2007. 06. 14. Horváth B.: Erdőtűz-oltási technikák műszaki fejlesztése / Technical development of techniques of the forest fire service; Gödöllő , 2006. 01. 24. Horváth B.: Erdőtűz-oltó technikák fejlesztési lehetőségei / Facilities of techniques of the forest fire service development; Szeged, 2006.11.14. Horváth S.: A gazdasági szerkezet, az adótörvények és a támogatások hatása a magyar erdészeti ágazat munkaerőpiacára / Influence of economic structure, tax laws and subsidies on the job market in the Hungarian forestry sector; 39. Forstökonomisches Kolloquium, Németország, Tharandt, 2006. 09. 18-20. Innofórum 2006 – Hazai szellemi termék börze; Milenáris Park, Budapest, 2006. 06. 13-14. Jánoska, F.: Az őz terepi és trófea-bírálati korbecslése, a vadkár kezelése / Age estimation of roe deer in open area and by trophy assessing, game damage control; ROMSILVA-Symposium Temesvár (Timisoara, Románia), 2006. 06. 15-16. Jánoska, F.: Ökológiai vizsgálatok vaddisznóskertekben / Ecological surveys in wild boar enclosures; Vad- és legelőgazdálkodási Konferencia, MTA Budapest, Kaposvári Egyetem, 2006. 05.18-19. Jánoska, F.: Technológia-váltás szükségessége és korlátai vaddisznóskertekben / Necessarity and limits of the changes of the keeping technologies in wild boar enclosures; Konferencia „A vaddisznó-gazdálkodás aktuális kérdései” címmel, Gyöngyös, 2006.05.12. Jánoska, F.: Vaddisznóskertek Magyarországon / Wild boar in hunting parks in Hungary; Abstracts of the SIXTH INTERNATIONAL SYMPOSIUM ON WILD BOAR (SUS SCROFA) AND ON SUB-ORDER SUIFORMES, Kykkos, Ministry of the Interior Republic of Cyprus, 2006.10.26. Jánoska, F.: Zárttéri nagyvadtartás helyzete Magyarországon / Big game hunting parks in Hungary; ROMSILVA-Symposium Temesvár (Timisoara, Románia), 2006. 06. 15-16. Kalicz P., Gribovszki Z., Kucsara M., Víg P.: A patakmenti vegetáció hatása az alapvízhozamra. / Riparian Vegetation Impact on Baseflow; V. Erdő és klíma konferencia, Mátrafüred, 2006. 10. 25-27. Kalicz P., Gribovszki Z., Kucsara M.: A Hidegvíz-völgyi erdészeti hidrológiai kutatások / Forest Hydrological Researches in Hidegvíz-völgy; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Erdészeti Szakosztályának konferenciája, Brassó, 2006. 10. 11-15. Koloszár J., Csepregi I.: A szálalóvágásos erdőfelújítási kísérlet terepi bemutatása / Field introduction of a selective cutting reforestation testing; Sopron 182-es erdőtag, 2006. 04. 12. és 2006. 04. 25. Koloszár J., Csepregi I.: Különböző erdőfelújítási módszerek összehasonlítása kocsánytalan tölgyesben / Different methods of reforestation, their comparison in a pedunculate oak forest; Bejcgyertyános 10 C erdőrészlet, 2006. 03. 29. és 2006. 04. 03. Koloszár J.: A szentgyörgyvölgyi szálalási kísérlet terepi bemutatása/ Field introduction of the selective test at Szentgyörgyvölgy; Szentgyörgyvölgy 12 A erdőrészlet, 2006.05.10. Kosztka M., Markó G., Péterfalvi J., Primusz P.: A mészstabilizáció alkalmazhatósága erdészeti utak építésénél / Applicability of Lime-stabilization in Forest Road Construction.; Present and Future of Forest Opening Up and Hydrology International Scientific Conference Sopron, Hungary, 2006. 09. 21-22. Kosztka M., Markó G., Péterfalvi J.: Térinformatikára alapozott erdészeti útügyi információs rendszer kialakítása / Creation of GIS Aided System of Forest Road Matters; Present and Future of Forest Opening Up and Hydrology International Scientific Conference Sopron, Hungary, 2006. 09. 21-22. Kovács Zs.: Terméktervező műhelynapok Team-munka eredményeiről összefoglaló / Product Development Workshop Report on he results of team-work; Sopron, 2006. 03. 30-2006.04. 02. Ligno Novum – Wood Tech 2006 – ERFARET stand, poszterkiállítás; MKB Aréna, Stand: 314, Sopron, 2006.09.06-10. Markó G., Péterfalvi J.: Erdészeti utak nyilvántartása a geoinformatika segítségével / GIS Aided Registration of Forest Roads; MTA AMB Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás.Gödöllő , 2006. 01. 24-25. Molnár K.: Tanulás természeti környezetben / Learning in natura environment; I. Európai Erdőpedagógiai Találkozó, Sopron, 2006. 09. 20-22. Molnár S.: A Nyugat-dunántúli Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban / The function of West-transdanubian Region in forest and wood utilisation; FAGOSZ XXX. Fakereskedelmi konferencia, Kecskemét, 2006. 04. 25-26. Nagy I.: A Nyugat-dunántúli Régió erdőgazdálkodása / Forest management in the West-Pannon region; NYDRFÜ, 2006. 09. Náhlik, A. and Sándor, Gy.: Reproductive potential in a free-ranging supplementary fed wild boar Sus scrofa population / Reproductive potential in a free-ranging supplementary fed wild boar Sus scrofa population; Abstracts of the SIXTH INTERNATIONAL SYMPOSIUM ON WILD BOAR (SUS SCROFA) AND ON SUB-ORDER SUIFORMES, Kykkos, Ministry of the Interior Republic of Cyprus, 2006.10.26. Náhlik, A. és Sándor, Gy.: Vaddisznó-gazdálkodás – múlt és jövő / Wild boar management – past and future; Konferencia „A vaddisznó-gazdálkodás aktuális kérdései” címmel, Gyöngyös, 2006.05.12. Nyull B., Czimber K.: Erdészeti Térinformatikai Alkalmazások / GIS Applications in Forestry; Zalaerdő Rt, OEE Informatikai Szakosztályülés, Nagykanizsa, 2006.11.16. Nyull B., Czimber K.: Terepi adatgyűjtés DigiTerra szoftverekkel / Field Data Collection with DigiTerra softwares; Románia Mezőgazdasági Támogatási Rendszerének Kiépítése, Temesvár, 2006.10.17. Nyull B.: DigiTerra szoftverek az erdészetben / DigiTerra softwares in Forestry; Kiss Ferenc Erdészeti Szakközép-iskola, 2006.06.15. Nyull B.: Erdészeti Információs és az Ügyviteli Rendszerek kapcsolata / Connection between the Forestry and Enterprise Information Systems; Erdészeti Információs Központ, Budapest, 2006.11.10. Pannon Design Bútor és Lakberendezési Kiállítás és Vásár – ERFARET stand; MKB Aréna, „A1” szektor, Sopron, 2006.06.02-05. Péterfalvi J.: Az erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpontban / Technical Development of Forest Management in the Regional University Knowledge Centre of Forest and Wood Utilization.; Present and Future of Forest Opening Up and Hydrology International Scientific Conference Sopron, Hungary, 2006. 09. 21-22. Puskás L.: Az erdei turizmus jellemzése Magyarországon / Characteristics of forest tourism in Hungary; 39. Forstökonomisches Kolloquium, Németország, Tharandt, 2006. 09. 18-20. Salánki O.: Most vagy soha – Környezeti neveléssel a fenntartható fejlődésért / Now or never – With environmental education for the sustainable development; Environment And Health World Congress In Santos, Brazil, 2006. 07. Schiberna E.: A magán-erdőgazdálkodás működőképességének gazdasági értékelése / Economical valuation of the Hunarian private forestry; EVGI , 2006. 09. Schiberna E.: Az erdőbirtokossági társulatok / Forest associations; VEAB Sopron, 2006. 09. Szalai L., Bausz Á., Boros J., Unghváry F.: Faipari Online Adatbázis / Online Wood Industries Database; Ligno Novum – Wood Tech, Sopron, 2006.09. 06. Varga Sz., Kiss J., Novák R.: A siskanád elleni összehasonlító kísérlet egyszikűirtókkal / Comparative testing with monocotyledons against bushgrass; Pusztacsalád, Csapod, 2006. 08. 30. Varga Sz.: Erdészeti gyomkorlátozás, egyszikűirtó kísérletek / Forestry weed control, experiments with monocotyledons destroyers; Szeged, 2006. 11. 14. Varga Sz.: Erdészeti növényvédelmi kutatások az ERFARET keretében / Forestry plant protection research in ERFARET; Sopron, 2006. 10. 18. Varga Sz.: Eredmények az erdészeti növényvédelmi kísérletek terén az ERFARET-ben / Results int he field of forestry plant protection in ERFARET; Sopron, 2006. 10.13.

ERFARET a Ligno-Novum kiállításon – riport Pásztory Zoltánnal, Parketta Magazin, 2006. 10. Fahídat avattak a Gyermek és Ifjúsági Táborban, http://www.soprontv.hu/060914fa.php, 2006.09.14. Fahidat avattak Brennbergbányán, FATÁJ 2006/35-37 szám, 2006.09.15. Fahidat avattak Brennbergbányán, FATÁJ 2006/37 szám, 2006.09. Fahidat kapott a tábor, Kisalföld, 2006. 09. 14. Farkas P.: Az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Tudásközpont (ERFARET) tevékenysége, Pannon Fa- és Bútoripar (a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter kiadványa), 2006. 09. Farkas P.: LIGNO NOVUM – WOOD TECH 2006 Első alkalommal jelent meg az ERFARET az szakmai vásáron, Vivat Academia, 2006. 10. Ha faipari innováció, akkor Sopron!, Gazdasági Tükörkép Magazin, 2006. 04. Hallgatói munkák Badacsonytomajon, Építészfórum- internetes portál, 2006. 08. 04. Horváth B.: Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET) a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, Hírfa, 2006.03. Horváth B.: Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET) a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, Faipar, 2006. 05. Horváth B.: ERFARET – Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont, Magyar Asztalos és Faipar kutatási melléklete, 2006. 08. Jánoska F.: 1.4. ERFARET alprogram, Tartamos vadgazdálkodás feltételeinek megteremtése, Hírfa, 2006.10. Jereb L.: 2.5. ERFARET alprogram, Informatikai támogató tevékenység, Hírfa, 2006.12. Jereb L.: 2.5. ERFARET alprogram, Informatikai támogató tevékenység, Magyar Asztalos és Faipar kutatási melléklete, 2006. 08. Kalcsú Z.: ERFARET – Sopron, 2006. március 21., Pannon Fa- és Bútoripar (a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter kiadványa), 2006. 09. Kapcsolatépítés a tudomány és faipari vállalkozások között, www.kormend.hu, 2006.04.05. Kurusa L.: Az Erdõ és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET) és a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter (PANFA) kapcsolatának jelentõsége, Pannon Fa- és Bútoripar (a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter kiadványa), 2006. 09. Kutatás és fejlesztés a faiparban, Magyar Asztalos és Faipar különszáma, 2006.07. Lett B.: 1.1. ERFARET alprogram, A régió erdővagyon-gazdálkodásának fejlesztése, Hírfa, 2006.04. Mészáros Gy.: 2.2. ERFARET alprogram, A fahasznosítás, mint művészeti tevékenység, Hírfa, 2006.07. Mészáros Gy.: 2.2. ERFARET alprogram, A fahasznosítás, mint művészeti tevékenység, Magyar Asztalos és Faipar kutatási melléklete, 2006. 08. Németh J.: 2.1. ERFARET alprogram, A minőségi hengeresfák és a sarangolt választékok hasznosítása, Hírfa, 2006.05. Németh J.: 2.1. ERFARET alprogram, A minőségi hengeresfák és a sarangolt választékok hasznosítása, Magyar Asztalos és Faipar kutatási melléklete, 2006. 08. Pásztory: ERFARET: Innováció a faiparban és az erdészetben, Sopron, március 21., FATÁJ 2006/9 szám, 2006. 03. Péterfalvi J.: 1.3. ERFARET alprogram, Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése, Hírfa, 2006.08. Szabó P.: Gyalogos farámpa avatása, Magyar Asztalos és Faipar, 2006. 10. Új konyha-és étkezőbútor kifejlesztése álgesztes bükkből, Wohndesign kiállítás Bécs, 2006. 10. 11-15. Új típusú találkozások, Badacsony Újság, 2006.08. Új típusú találkozások, Badacsonytomaj internetes honlapja, 2006.08. Varga Sz.: 1.2. ERFARET alprogram, Természetközeli erdőgazdálkodás; erdővédelem, Hírfa, 2006.06. Winkler A.: 2.3. ERFARET alprogram, Fahasznosítás cellulóz-és papírgyártási célokra, Hírfa, 2006.09. Winkler A.: 2.3. ERFARET alprogram, Fahasznosítás cellulóz-és papírgyártási célokra, Magyar Asztalos és Faipar kutatási melléklete, 2006. 08. Winkler A.: 2.4. ERFARET alprogram, Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem, Hírfa, 2006.11. Winkler A.: 2.4. ERFARET alprogram, Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem, Magyar Asztalos és Faipar kutatási melléklete, 2006. 08. XXX. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia volt április 25-én, FATÁJ 2006/16-19 szám, 2006.05.23. Horváth B. , Varga Sz.: Az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont regionális szerepe, Környezetkímélő erdővédelmi technológiák fejlesztése, DUNA –TV, Heuréka, 2006.05. Horváth B.: Az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont kutatásai – rádióriport, Petőfi Rádió, 2006.03. Horváth B.: Innováció az erdészetben és faiparban – rádióriport, Sopron Rádió, 2006.03. Németh J., Molnár S., Kovács Zs.: Hazai lombos fafajok magasértékű hasznosítása a RET keretein belül, DUNA –TV, 2006.09.21. Szentpéteri T.: Természetes és műanyag a formatervezésben, MTV1, MTV2 Kultúrház, 2006.05.08.

Ismeretterjesztő médiák

Ismeretterjesztő és marketing kiadványok

Televízió- és rádiószereplések

43

2006

terv

tény

A projekt hasznosítható eredménye

Kifejlesztett új

44

Teljesítmény mutatók

termék (db)

5

15

szolgáltatás (db)

2

2

technológia (db)

8

17

alkalmazás (db)

6

8

prototípus (db)

8

17

Benyújtott szabadalmak száma

hazai (db)

2

1

Tudományos eredmények

Publikáció (előadásokat is beleértve)

hazai

23

58

nemzetközi

10

17

Disszertációk

PhD

3

4

MTA Doktora

1

Emberi erőforrás

Oktatásban hasznosítják-e a projekt eredményeit?

igen

igen

A projektbe bevont

egyetemi hallgatók száma (db)

46

55

PhD hallgatók száma (db)

15

26

fiatal kutatók száma (db)

21

34

A projekt révén tudományos fokozatot szerzett kutatók száma (db)

2

3

A projekt révén létrejött munkahelyek száma

vállalkozásban (db)

4

1

kutatóhelyen (db)

3

4,5

ebből kutatói munkahely (db)

2

2

Gazdasági hasznosítás

A központ tevékenységében résztvevő

kutatóhelyek száma (db)

1

8

vállalkozások száma (db)

23

25

1

2

A létrejött új vállalkozások száma (db)

Megtörtént-e a projekt eredményeinek gazdasági hasznosítása?

igen

igen

Ha igen milyen módon?

Költségcsökkentés

Az eredményeket haszonsító cégek száma (db)

10

6

Társadalmi hasznosítás

A projekt hozzájárult

a fenntartható fejlődéshez és a környezetvédelemhez Igen

Igen

a biztonsághoz

Igen

Igen

a regionális egyenlőtlenségek mérsékléséhez

Igen

Igen

egyéb

Igen

Igen

A projekt eredményeinek nyilvános bemutatása

szakmai körökben

Igen

Igen

Design

Építészeti tervezés, faépítmény kiviteli design

5

8

Tárgy tervezés

5

10

Cégnév

Támogatás (ezer Ft)

Saját rész (ezer Ft)

291 999

0

TAEG

4 000

8 550

KAEG

4 900

9 150

SZE

3 519

6 604

ZEF

7 200

9 500

BEF

2 000

2 000

NYME

KEFAG

0

0

FALCO

3 000

3 000

DIGITERRA

3 400

3 300

NYDRFÜ

750

750

Szabó Vendel

500

500

LAJTA

1 600

3 200

PP

1 300

1 300

324 164

47 854

Összesen Mindösszesen

372 022

Projekt költségek 2006

(ezer Ft)

1. Erdészeti program menedzsmentje

2 700

1.1. A régió erdővagyon-gazdálkodásának fejlesztése

31 871

1.2. Természetközeli erdőgazdálkodás, erdővédelem

52 000

1.3. Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése

59 217

1.4. Tartamos vadgazdálkodás feltételeinek megteremtése

58 215

2. Faipari program menedzsmentje

4 322

2.1. Minőségi hengeresfák és sarangolt választékok hasznosítása

72 650

2.2. A fahasznosítás, mint művészeti tevékenység

5 400

2.3. Fahasznosítás cellulóz- és papírgyártási célokra

6 800

2.4. Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem

10 300

2.5. Informatikai támogató tevékenység

3 000

3. Tudás- és technológiatranszfer, ERFARET Központ

65 547

Mindösszesen

1.1.

1.2.

1.

3.

372 022

1.3.

1.4.

2.5.

2.4.

2.3.

2.2.

2.

2.1.

Összesített pénzügyi mutatók

46

Rövidítések

ÁESZ

Állami Erdészeti Szolgálat

ÁESZ-SZI

Állami Erdészeti Szolgálat Szombathelyi Igazgatóság

ÁESZ-ZI

Állami Erdészeti Szolgálat Zalaegerszegi Igazgatóság

AK-PED

Apáczai Csere János Kar – Pedagógia Tanszék

AMI

Alkalmazott Művészeti Intézet

BASF

BASF Hungaria Kft.

BEF

Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.

BVÖ

Badacsonytomaj Város Önkormányzata

CH

Carmeuse Hungária Kft.

CR

Crompton Europe Ltd.

DigiTerra

DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft.

DOW

Dow AgroScyences Hungary Kft.

ÉDKVI

Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

EFI

Erdő- és Faanyagvédelmi Intézet

EMKI-GT

Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézet, Géptani Tanszék

EMT

Erdőművelés Tanszék

ERFARET

Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont

ERTI

Erdészeti Tudományos Intézet

EU

Európai Unió

ÉT

Építéstani Tanszék

EVGI

Erdővagyongazdálkodási Intézet

FAGOSZ

Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség

FALCO

FALCO Forgácslapgyártó Zrt.

FAT

Faanyagtudományi Intézet

FKSZK

Faipari Kutató- és Szolgáltató Központ

FKTI

Fa- és Könnyűipari technológiák Intézete

FPI

Fa- és Papírtechnológiai Intézet

GC-MS

Gázkromatográfiás-tömegspektrométer

GIS

Geographic Information System (Földrajzi Információs Rendszer)

GMLI-EFELT

Geomatika és Mérnöki Létesítmények Intézet, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Tanszék

GMLI-FTT

Geomatika és Mérnöki Létesítmények Intézet, Földmérési és Távérzékelési Tanszék

GPS

Global Positioning System (Globális Helymeghatározó Renszer)

IHCTH

Institut für Holzchemie und chemische Technologie des Holzes, Hamburg

II

Informatika Intézet

K+F

kutatás-fejlesztés

KAEG

Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.

KASZÓ

HM Kaszó Erdőgazdaság Zrt.

KI

Kémia Intézet

KKK Sopron

Környezeti erőforrás-gazdálkodási és -védelmi Kooperációs Kutatási Központ

KKV

kis- és középvállalkozás

KV

Kútvölgy Bt.

LAJTA

Lajta Hanság Zrt.

MAK

Makhteshim AGAN Hungary Zrt

MGT

MGT-2000 Bt.

MKW

Magyar Kwizda Kft.

MTA

Magyar Tudományos Akadémia

NYDRFÜ

Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.

NYME

Nyugat-Magyarországi Egyetem

NYME EMK

Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar

NYME FMK

Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar

NYROP

Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program

PEFC

Pan European Forest Certification (Páneurópai Erdőtanúsítás)

PP

Pannon Projekt Gazdasági Tanácsadó és Műszaki Termék Gyártó Kft.

PT

Program Tanács

RÁ

Restás Ágoston tűzoltó

RET

Regionális Egyetemi Tudásközpont

SEFAG

Somogyi Erdészeti és Faipari Zrt.

SCS

Silvanus Csoport Kft.

SMJVÖ

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata

STKH

Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft.

SYN

Syngenta Kft.

SZE

Szombathelyi Erdészeti Zrt.

SZV

Szabó Vendel egyéni vállalkozó

TAEG

Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.

TT

Tudományos Tanács

TTI

Termékfejlesztési és Technológiai Intézet

Ubrankovics

Ubrankovics Erdészeti és Faipari Kft.

ÚMVST

Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv

VEAB

MTA Veszprémi Területi Bizottság

VERGA

HM VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt.

VGI

Vadgazdálkodási Intézet

ZEF

Zalai Erdészeti és Faipari Zrt.

Rövidítések

47

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM internet www.nyme.hu

Levelezési cím H-9400 Sopron Bajcsy-Zs. u. 4. Iroda cím H-9400 Sopron, Bánfalvi út 14. internet http://ret.nyme.hu e-mail [email protected]

Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont Éves jelentés

Recommend Documents