Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont Éves jelentés 2008

Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont

Éves jelentés 2008.

A projekt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával valósult meg.

2

Tartalomjegyzék

Küldetésnyilatkozat … 3. oldal Vezetői összefoglaló … 4. oldal Eredmények 2005-2008. … 5. oldal Szervezeti felépítés … 7. oldal Konzorciumi partnerek … 8. oldal 1. A régió erdőhasznosításának fejlesztése … 9. oldal 1.1. A régió erdővagyon-gazdálkodásának fejlesztése … 11. oldal 1.2. Természetközeli erdőgazdálkodás, erdővédelem … 14. oldal 1.3. Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése … 17. oldal 1.4. Tartamos vadgazdálkodás feltételeinek megteremtése … 20. oldal 2. A régió fahasznosításának fejlesztése … 23. oldal 2.1. Minőségi hengeresfák és sarangolt választékok hasznosítása … 25. oldal 2.2. A fahasznosítás, mint művészeti tevékenység … 28. oldal 2.3 Fahasznosítás cellulóz- és papírgyártási célokra … 32. oldal 2.4. Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem … 32. oldal 2.5. Informatikai támogató tevékenység … 33. oldal 3. Tudás- és technológiatranszfer … 35. oldal Együttműködések … 37. oldal Oktatási és képzési program - tudástranszfer … 38. oldal A kutatómunkába bevont hallgatók … 39. oldal Technológiatranszfer … 41. oldal Publikációk … 42. oldal Kommunikáció … 45. oldal Munkaidő ráfordítás … 47. oldal Teljesítményindikátorok … 48. oldal Összesített pénzügyi mutatók … 49. oldal Rövidítések … 50. oldal

Az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont küldetése, hogy a Nyugat-dunántúli Régió kiemelkedő erdészeti és faipari szellemi központjaként vezető szerepet töltsön be a térség innovációjában. Célunk olyan ipari kapcsolattartó, koordinációs és kooperációs tudás- és technológiatranszfer szolgáltató szervezet működtetése, mely lehetővé teszi, hogy partnereinkkel közösen magas színvo nalú kutatás-fejlesztési (K+F) és innovációs tevé kenység valósuljon meg, mely hosszútávon biztosítja a Nyugat-dunántúli Régió fejlődését. Vállaljuk, hogy olyan kiemelkedő oktatási, kutatás-fejlesztési (K+F) és innovatív hátteret biztosítunk, mellyel az erdészeti és faipari szakmáknak, a régió kis és középvállalkozásainak, a Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatóinak és doktoranduszainak versenyképessége nyugat-európai szintre növekedhet. Hisszük, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem, mint tudományos háttér, hogy a fa, mint megújuló nyersanyag és energiaforrás, hogy Magyarország természeti, logisztikai és gazdasági adottságai hosszútávon lehetővé teszik, hogy az ERFARET Európa meghatározó erdészeti és faipari tudásközpontjává váljon. Filozófiánk, hogy ahol a tudás, a technológia és egy nagyszerű gondolat találkozik, ott világszínvonalú értékteremtés valósítható meg.

Küldetésnyilatkozat

3

A Nyugat-magyarországi Egyetemen létrehozott Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont a tizenkét konzorciumi partnerrel sikeresen zárta négy éves projektjét. „A régió erdőhasznosításának fejlesztése” programon belül négy, „A régió fahasznosításának fejlesztése” programon belül pedig öt alprogram keretében az eddigi tevékenység regionalitásának megfelelően a gazdaságfejlesztő hatás elsősorban a térség stratégiai fontosságú erdészeti és faipari ágazataiban érvényesült azáltal, hogy a tudásközpont az ágazat speciális fejlesztési igényeit figyelembe vevő K+F tevékenységet folytatott. A projekt során közel 200 millió forint saját forrás bevonása történt olyan cégekkel együttműködve, mint a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., a FALCO Forgácslapgyártó Zrt. vagy a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.

4

Vezetői összefoglaló

Ha visszatekintünk az elmúlt négy évre, a Nyugat-magyarországi Egyetem történetében több területen olyan fejlődést tapasztalhatunk, amely a Pázmány Péter Program keretében megvalósult RET-03/2004 projektnek köszönhető. Legkézzelfoghatóbb az a szintű infrastrukturális fejlesztés, műszerfejlesztés, amely az új, minőségi kutatási eredmények eléréséhez elengedhetetlen volt. Példaként említhető a CG-MS tömegspektrométer, a gázkromatográf, az elektronmikroszkóp, a fertő-tavi vadbiológiai kutatóközpont és a hidegvízvölgyi hidrológiai-monitoring kutatóház. A magas szintű együttműködés, az új partnerhálózat, és a partnereknél hasznosított kutatási eredmények olyan tényezők, melyek összességében megalapozták az ERFARET továbbműködését. Bizonyíték erre, hogy a GOP-1.1.2. pályázati konstrukció keretében indítandó 3 éves projekthez szükséges saját forrást meglévő és új partnereink biztosítják. Kutatási eredményeinket az erdész és faiparos szakma jellegzetességeinél fogva leginkább a know-how átadásával bocsátottuk az érdekelt partner rendelkezésére. Ilyen átadott eljárások például a vegyszeres erdővédelmi technológiák, ahol ismert vegyszerekkel környezetvédelmi és gazdasági szempontból is optimális eljárásokat tudtunk fejleszteni, továbbá a vadgazdálkodási technológiák, melyek például az egészségesebb vadtakarmányozást tették lehetővé. Voltak olyan kutatások, melyek az erdész szakma szempontjából stratégiai fontosságúak, de eredményét csak 15-20 év múlva láthatjuk az új erdőállományok megvalósítása során. Erre legjobb példa az 1.2 alprogramon belül a szálalóerdőkkel foglalkozó kutatás. Hosszú idő után először indította el a NymE első szabadalmi bejelentéseit (VÍZÖNTŐ gyorsbeavatkozó erdőtűz-oltó berendezés, sarangolt faanyag mennyiségi meghatározása fotoanalitikai módszerrel, légmentes faanyag-tárolási eljárás, talaj-injektáló gép, fűrészelést optimalizáló eljárás, új faipari ragasztó, papíripari nanoréteg adszorpciós eljárás), melyeknek hasznosítása, marketingje új feladatot jelent mind az egyetem mind az ERFARET számára. Tevékenységünk eredményeképp létrejött a FAIMEI Anyag- és Termékvizsgáló Laboratórium, a Taschner Akusztikai Kft., Szabó Gábor erdőmérnök doktorandusz egyéni vállalkozása és Tari Attila formatervező és terméktervező-mérnök hallgató egyéni vállalkozása. Fontos eredménynek tartjuk azt, hogy az ERFARET lett a NymE technológiatranszfer folyamatainak legjelentősebb egysége, amely felvállalta ezt a nagy szakértelmet kívánó szerepet. A PATLIB-központ létrehozása, az oktatási és disszeminációs tevékenység, a Tudásközpont humánerőforrásának képzése a projektmenedzsment és iparjogvédelem területén megalapozták azt, hogy az ERFARET a jövőben is a NymE technológiatranszfer egysége legyen. A 2008-as év a fokozatos szervezeti átalakulás éve volt. Ennek egyik fontos momentuma, hogy szeptember 24-én megalakult a NymE-ERFARET Nyugat-magyarországi Egyetem Erdő-és Fahasznosítási Tudásközpont Nonprofit Kft. Az ERFARET rendelkezésére álló vizsgáló, mérő berendezések, labor eszközök és a meglévő szaktudás együtt kínálják azt a lehetőséget, hogy az ipar számára továbbra is értékes szolgáltatásokat biztosítsunk, további partnerek bevonásával közös K+F feladatokat lássunk el, illetve olyan saját kezdeményezésű részprojekteket indítsunk, melyek eredményeként létrejövő innovatív termékek és technológiák hosszú távú bevételeket biztosítsanak a Nyugat-magyarországi Egyetem és a Tudásközpont számára.

Prof. Dr. Horváth Béla igazgató

Alprogram

Eredeti célok

Eredmények

1.1. A régió erdővagyonA társadalmi igényekhez igazodó, a gazdálkodásának fejlesztése komplex kistérségi tervezési rendszerbe illeszkedő regionális erdőtelepítési tervezés módszertanának kidolgozása. Vagyonérdekeltség megvalósítása, a tulajdonosi szemlélet elmélyítése az erdőgazdálkodásban. Szabályozó rendszer kialakítása a térségi, regionális erdőgazdálkodás fejlesztéshez. Faültetvény-telepítési technológiák fejlesztése mezőgazdasági területek beerdősítéséhez. Faenergetikai és ültetvénygazdálkodási kutatások, dendromassza energetikai hasznosítási lehetőségeinek kidolgozása a megújuló energiaforrások felhasználási arányának növelése érdekében.

- Birtokrendezési koncepció. - Erdészet az ÚMVFP-ben és NYDROP-ban javaslat. - Kistérségi és körzeti erdészetfejlesztési tervek. - Fakitermelési jövedelem megoszlás-modell. - Erdő- és Faalapú Iparágak Nemzeti Technológiai Platformjának megalakulása. - Természetközeli erdőgazdálkodási módszerek bővítése. - Kistérségi erdőtelepítési tervmeghiúsulásának feltárása. - Energetikai célú ültetvények ökonómiai vonatkozásai (tanulmány). - PEFC erdőtanúsítás hazai rendszerének előkészítése. - „Vállalkozói magatartás az erdőgazdálkodásban és a fafeldolgozásban” című könyv megjelentetése. - „Környezetünk az erdő” továbbképző tanfolyam.

1.2. Természetközeli erdőgazdálkodás, erdővédelem

Az erdők egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérésére alkalmas monitoring rendszer tervezése és működtetése, mely elengedhetetlenül szükséges a hatékony kármegelőzéshez. Környezetkímélő technológiák kidolgozása az erdőben előforduló károk mérséklésére, melyekkel a faállományok eredményesen megvédhetők.

- A szálalóvágás technológiai folyamatának kidolgozása a befejező stádiumához érkezett. - Egyszikűirtó szerek és adalékanyagok összehasonlító vizsgálata dóziscsökkentés céljából. A csökkentett permetlé mennyiség alkalmazásával új védekezési technológia. Mellékhatás-vizsgálatok. - Cserebogár pajor elleni talajfertőtlenítés eredményességének és ökológiai hatásának felmérése. - Szúkárosított lucfenyvesek vizsgálata. A károsítás csökkentését szolgáló csalogatóanyagok tesztelése. Kárcsökkentési módszerek, irányelvek kidolgozása. - (+)-katechin nagy mennyiségű preparatív kromatográfiás izolálása tölgy kéregből. Költséghatékony extrakció megvalósítása. Megfelelő tisztaságú anyag izolálása.

1.3. Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése

Az erdészeti vízgazdálkodás fejlesztése, az erdő-víz kapcsolat összefüggéseinek hosszú távú, intenzív vizsgálata. Erdészeti feltáróhálózatok, az erdőgazdálkodással kapcsolatos szállítási és egyéb logisztikai hálózatok fejlesztése komplex szemléletű tervezéssel. Erdőtűz oltási technilák és technológiák műszaki fejlesztése. Térinformatikai és erdészeti informatikai fejlesztések.

- A hidegvíz-völgyi erdészeti hidrológiai kutató-hely felújítása és működtetése. - Hidrológiai adatbázis. Paraméterezett csapadék-lefolyás modell. - Irányelvek a vadaskertek vízellátásának biztosítására. - Kisebb fajlagos költségű kötött talajon épülő erdészeti utak. - A SZE erdészeti útügyi információs rendszere. Erdészeti utak szubjektív állapotának digitális felvételi módszere. - „Erdőtűz-oltási kézikönyv” ös�szeállítása, kiadása. - Erdőtűz-oltó gyorsbeavatkozó eszköz (VÍZÖNTŐ) prototípusainak kivitelezése és szabadalmi bejelentése. - Kísérleti kamerás-műholdas erdőtűz-figyelő rendszer, és hatásosságának bizonyítása. - Korszerű fotogrammetriai alkalmazás eljárásainak kidolgozása: hatékony részben automatizált tájékozási eljárással, korszerű mérési módszerekkel, térképszerkesztéssel, famagasság méréssel, faegyedek és fakoronák műholdas felismerésével. Eljárások beépítése a DigiTerra térinformatikai szoftverébe.

1.4. Tartamos vadgazdálkodás feltételeinek megteremtése

Mezei élőhely mozaik-komplexek gerinces állatvilágának vizsgálata, különös tekintettel a fás vegetáció szerepére. Élőhely-fejlesztési, takarmányozási, erdőművelési és egyéb erdő- és vadgazdálkodási módszerek kidolgozása, amelyek segítségével a vadkár, illetve a vadkárelhárítás költsége csökkenthető. A mezőgazdasági tevékenység hatásának elemzése a vadgazdálkodás által hasznosítható fajok körére. Szabadterületi tartamos nagyvad-gazdálkodás ökológiai feltételeinek meghatározása; Ökológiailag stabil, tartamos zárttéri nagyvadgazdálkodás feltételeinek kutatása vadaskertekben.

- Havonkénti élőhely-térkép elkészítése, tér-idő mintázat elemzése, összhangban az időjárási viszonyokkal. - Fertő tavi vadbiológiai kutató állomás. - Őzek habitat-választásának és habitathasználatának elemzése, kiértékelése. - Kétéltű-hüllő-madár- és emlős-faunisztikai adatok összeállítása és elemzése. Élőhely-fejlesztési javaslatok és technológia kidolgozása. - Havi szinkronnapok vízivadállományának megállapítása, tér-idő mintázat elemzése. - GPS adatok 21 jelölt gímszarvas mozgásáról. Gímszarvasok terület-használatának feldolgozása és elemzése. - Vadkár-csökkentési javaslatok kidolgozása és átadása a vadászatra jogosultak részére. - Vaddisznó takarmányozás-technológiai és vadföldművelési javaslatok átadása a vadászatra jogosultak részére.

1. A régió erdőhasznosításának fejlesztése

Eredmények 2005 – 2008.

5

2. A régió fahasznosításának fejlesztése

6

Alprogram

Eredeti célok

Eredmények

2.1. Minőségi hengeresfák és sarangolt választékok hasznosítása

Az újonnan telepített és az ültetvényszerű erdők faanyag-minőségének vizsgálata. A minőségi hengeresfa és a sarangolt faanyag ipari- és energetikai hasznosításának szakmai-tudományos megalapozása. Új módszerek kidolgozása az ültetvényes faanyagok minőségének javítására.

- Fűrészipari választék kékülés elleni védelmére szolgáló technológia - Fotóanalitikus sarangfelvételi módszer fejlesztése, szabadalmi bejelentés megtétele. - Nagyszilárdságú és időjárásállóságú falemezek kifejlesztése. - LVL gyártástechnológia nyár alapanyagra. - Furnéralapú szerkezetek erősítése szén- és üvegszálak alkalmazásával nyár furnéralapú szerkezetekben. - Farámpa, fakilátó, mely bizonyította a fából készült mérnöki szerkezetek alkalmazhatóságának hipotéziseit. - Összehasonlíthatóvá váltak a különféle faházgyártó cégek szerkezetei, azokat tűzállósági határértékek szerint sorba lehet állítani. - Bizonyítárt nyert, hogy álgesztes bükk alapanyag alkalmas esztétikus tömörfa bútor előállítására.

2.2. A fahasznosítás, mint művészeti tevékenység

Faépítészeti és formatervezési művészeti tevékenység, mely a fahasznosítás minőségi fejlesztését hivatott szolgálni.

- Badacsonytomaj parti sétány és strandépítmények vázlattervei. Badacsonytomaj művésztelepterve, rekonstrukció. Badacsonytomaj bazársor, étterem, információs rendszer vázlatterv. - Gyorsmodellező eljárások elemzése, és ez alapján gyorsmodellező műhely kialakítása a formatervezési munkák modellezéséhez. - Híd-és épületegyüttes kerékpárutakhoz, kilátóval terv. - Szék, amely karbon-anyag felhasználásával készült. - Aranymetszésen alapuló átalakítható bútor. - Kiállítóhajó komplexum terve és modellje. - Új bölcsődei eszközrendszer. - Új, organikus kialakítású hangsugárzó eszköz. - Breuer Marcel Design Kutató Centrum.

2.3. Fahasznosítás cellulózés papírgyártási célokra

A rendelkezésre álló fafaj-összetételnek megfelelő rostanyag kutatás. A hazai rostanyag (cellulóz) termelés fejlesztésének megalapozása. A használt papír- és csomagolóanyagújrahasznosítás korszerűsítése.

- ASA cellulózgyártási eljárás adaptálása több hazai fafajra. - Nanoméretű agyagásván�nyal módosított linter rostok. - Papíripari újrahasznosított rostok víztelenedésének növelése molekuláris nanooréteg adszorpcióval. Szabadalmi eljárás indítása.

2.4. Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem

Eljárások kidolgozása az erdőgazdasági, ipari és lakossági fahulladékok másodlagos nyersanyagként történő hasznosítására a falemez- és papírgyártásban, valamint a faenergetikában.

- Nyár klónok hidratációs vizsgálata és használt raklap alapanyagú cementkötésű faforgácslapok gyártása további nyár klónok használatával. - Hulladékudvar és azon belül a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása. Nagymen�nyiségű ipari hulladék újrahasznosítása, további bútorlapok gyártásához, valamint energiatermelés céljából. - Kereskedelmi minőségű (MSZ EN 312) P2 típusú faforgácslap ~40 % hulladék és használt faanyag bevitele mellett.

2.5. Informatikai támogató tevékenység

Az erdészeti és faipari kutatási tevékenységhez tartozó többi munkaszakasz széleskörű támogatása a legújabb információtechnológiai eredmények felhasználásával. Az iparágak gazdálkodási tevékenysége hatékonyságának és a szakterület nemzetközi kutatási versenyképességének növelése. Az erdészeti és faipari informatikai alkalmazási tapasztalatok alapján a regionális információtechnológiai tudástranszfer felerősítése az erdészeten és faiparon kívüli szakterületeken.

- Működő faipari online adatbázis. http://faipariadatbazis.nyme.hu - Demonstrációs célú ad hoc alkalmazások fejlesztése. A mobil szenzoros projekt demo változatát továbbfejlesztve az eredményeket hasznosítani lehet a faiparban is. - Vállalatirányítási rendszer önköltségszámító modulja.

Eredmények 2005 – 2008.

Tudományos Tanács

ERFARET Központ

Program Tanács

Szervezeti felépítés Prof. Dr. Solymos Rezső

akadémikus, Tudományos Tanács elnöke

Prof. Dr. Dr. h.c. Bariska Mihály nyugalmazott egyetemi tanár Institut für Baustoffe

Prof. Dr. Bondor Antal

nyugalmazott egyetemi tanár Nyugat-magyarországi Egyetem

Dr. Führer Ernő

Prof. Dr. Horváth Béla

Prof. Dr. Faragó Sándor

Bartha Eszter

Ajkay Adrián, PP Dr. Jámbor László, TAEG Dr. Jánoska Ferenc, NYME EMK Dr. Magas László, KAEG Dr. Péterfalvi József, NYME EMK Feiszt Ottó, ZEG Fekete Lajos, FALCO Győrffy Gábor, NYDRFÜ Horváth László, BEFAG Kiss Béla, KEFAG Kronekker József, SZE Mészáros György, NYME FMK Nagy Zsolt, LAJTA Nyull Balázs, DigiTerra Prof. Dr. Horváth Béla, NYME EMK Prof. Dr. Jereb László, NYME FMK Prof. Dr. Lett Béla, NYME EMK Prof. Dr. Molnár Sándor, NYME FMK Prof. Dr. Németh József, NYME FMK Prof. Dr. Varga Szabolcs, NYME EMK Prof. Dr. Winkler András, NYME FMK Szabó Vendel, egyéni vállalkozó

igazgató

adminisztrátor

Epergyes Katalin pénzügyi koordinátor

Farkas Péter

marketing menedzser

főigazgató Erdészeti Tudományos Intézet

Nyul Zsuzsanna

Káldy József

Dr. Varga Dénes

vezérigazgató Mecseki Erdészeti Zrt.

pénzügyi előadó

műszaki menedzser

Prof. Dr. Dr. h.c. Kozák Antal nyugalmazott egyetemi tanár University of British Columbia

Dr. Kovács Pál

kereskedelmi igazgató Bútoripari Vállalkozási Kft.

Kurusa László

klaszterbizottsági társelnök Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter

Dr. Nyárs József

miniszteri vezető főtanácsos, címzetes egyetemi tanár Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Főosztály

rektor, Program Tanács elnöke

Kutatási programok Program- és alprogramvezetők: 1. Prof. Dr. Náhlik András 1.1. Prof. Dr. Lett Béla 1.2. Prof. Dr. Varga Szabolcs 1.3. Dr. Péterfalvi József 1.4. Dr. Jánoska Ferenc

2. Prof. Dr. Molnár Sándor 2.1. Prof. Dr. Németh József 2.2. Mészáros György 2.3. Prof. Dr. Winkler András 2.4. Prof. Dr. Winkler András 2.5. Prof. Dr. Jereb László

3. Prof. Dr. Horváth Béla Farkas Péter Dr. Varga Dénes

7

Nyugat-magyarországi Egyetem

9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4., www.nyme.hu Az erdő- és fagazdálkodási ágazat egyedülálló magyarországi egyetemeként, a konzorcium vezetőjeként működik. Fő feladata, hogy háttérintézményként tudásbázisával, infrastrukturális és laboratóriumi felszereltségével biztosítsa a magas színvonalú K+F és innovációs hátteret az ERFARET számára.

Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.

8

Konzorciumi partnerek

8500 Pápa, Jókai u. 46., www.bakonyerdo.hu Erdőgazdálkodás (62 ezer ha), iparifa kitermelés és feldolgozás, parketta előállítás, vadgazdálkodás jellemzi tevékenységét. Területének közel 35 %-a természetvédelmi terület, mely miatt jelentős közjóléti szerepet vállal. Parkettagyártása és erdei iskola programja miatt jelentős partner a tudás- és technológiatranszferben.

DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft.

1021 Budapest, Széher u. 15. 2/3., www.DigiTerra.hu Szoftverfejlesztő cég, erdészeti és térképészeti területen kínál megoldásokat és szolgáltatásokat. Az alapító tagok soproni egyetemi éveik alatt kezdték el fejleszteni termékeiket erdőmérnök hallgatóként, megoldást keresve az erdészeti digitális térképkezelésre, és térinformatikai problémákra. Szoftvereit használja az Állami Erdészeti Szolgálat és az erdőgazdaságok is. Stratégiai partner az innovációban.

FALCO Forgácslapgyártó Zrt.

9700 Szombathely, Zanati út 26., www.falco.hu Magyarország legjelentősebb faforgácslap-, felületkezelt faforgácslap-gyártó vállalata. Nagy arányban, termelési volumenének 50 %-ában ipari fahulladékot hasznosít. Az ERFARET stratégiai innovációs partnere.

Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.

9023 Győr, Corvin u. 9., www.kaeg.hu Erdő- és vadgazdálkodása (35 ezer ha) kiterjed a Duna szigetközi szakászára, a hansági erdőkre, valamint a világörökség részét képező pannonhalmi tájra. Fűrészipari alapanyag-feldolgozó tevékenységet is folytat. Földrajzi elhelyezkedése rendkívül előnyös síkvidéki és ártéri erdő- és vadgazdálkodás K+F projektjeinek megvalósítására a Nyugat-dunántúli Régióban.

Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.

6000 Kecskemét, József Attila u. 2., www.kefag.hu Erdőgazdálkodás (59 ezer ha), fahasználat, vadgazdálkodás, rakodólap, szőlészeti karó- és oszlopgyártás, erdészeti szaporítóanyag termesztés és értékesítés a fő profilja. A Duna-Tisza közén, homokos alföldi területen gazdálkodik. Jelentős szerepet vállal az Alföld-fásítás nemzetgazdasági programjában.

Lajta-Hanság Zrt.

9200 Mosonmagyaróvár, Mosonszentjánosi út 1., www.mezort.hu A MEZORT Zrt. részeként működik. A Kisalföld mosoni és hansági területein jelentős mezőgazdasági, erdőgazdasági és vadgazdálkodási tevékenységet folytat. Földrajzi adottságai és apróvadállománya miatt fontos konzorciumi partner a vadgazdálkodási K+F projektekben.

Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.

9400 Sopron, Új u. 12., www.westpa.hu A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács munkaszervezete, a Regionális Területfejlesztési Program célkitűzéseinek konkrét megvalósítója. Fő tevékenységei: a régió területfejlesztésében érintett szereplők együttműködésének elősegítése, a közös érdekek és feladatok feltárására. A hálózatelvű működés, valamint a feladatok végrehajtásában is gyakorolt nyitott partnerségi gyakorlat lehetővé teszi, hogy munkájában számos régióbéli szervezet támogató közreműködésére támaszkodhat.

Pannon Projekt Akkreditált Felnőttképző és Gazdasági Tanácsadó Kft. 9700 Szombathely, Kőszegi út 2., www.pannonprojekt.hu Feladata a kistérségi gazdaságfejlesztési projektek menedzselése a Nyugat-dunántúli Régióban, melyekben a hangsúly a munkaadói szféra és a felsőoktatás közötti együttműködési lehetőségeken van. Jelentős partnere az ERFARET tudás- és technológiatranszfer programjának.

Szabó Vendel egyéni vállalkozó

9131 Mórichida, Tekepuszta 2., www.fagosz.hu/szabo_vendel Csemetetermesztés 18 ha-on, talaj-előkészítés, ápolás, erdőtelepítés, erdőfelújítás, fakitermelés, fafeldolgozás, faanyag export-import, erdészeti szakirányítás, szaktanácsadás jellemzi tevékenységét. Fontos, hogy az ERFARET konzorciumában erdészeti és faipari szakemberként dolgozó egyéni vállalkozó is képviselje a KKV-kat.

Szombathelyi Erdészeti Zrt.

9700 Szombathely, Zanati u. 26., www.szherdeszet.hu Erdő- és vadgazdálkodása (47 ezer ha) szubalpin, illetve dombvidéken történik, mely miatt megközelítőleg 50 % a fenyő részaránya gazdálkodásában. Hozzátartozik a Kőszegi Tájvédelmi Körzet és az Őrségi Nemzeti Park. Különleges elhelyezkedése miatt értékes konzorciumi partnere az ERFARET-nek.

Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.

9400 Sopron, Honvéd u. 1., www.taegrt.hu Az erdőgazdaságok között egyedülálló és sajátos a tanulmányi jellege, a felső- és középfokú szakirányú intézmények diákjai részére a szakmai tevékenységek üzemi körülmények között történő bemutatása, valamint a tudományos kutatás feltételeinek biztosítása miatt az ERFARET tudás- és technológiatranszfer programjának stratégiai partnere. Erdőgazdálkodása a Sopron környéki erdőkre terjed ki.

Zalai Erdészeti és Faipari Zrt.

8800 Nagykanizsa, Múzeum tér 6., www.zalaerdo.hu Erdő- és vadgazdálkodás (56 ezer ha), elsődleges faipar, fakereskedelem a fő tevékenységei. Jellemzően dombvidéki gazdálkodó. Nagy alapanyag kapacitása, jellemző zalai bükkös állományai, és jó minőségű nagyvad állománya miatt, több K+F projektben ideális partner az ERFARET-ben.

1

.

1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

A régió erdőhasznosításának fejlesztése Programvezető:

Prof. Dr. Náhlik András A program alprogramjai:

A régió erdővagyongazdálkodásának fejlesztése Természetközeli erdőgazdálkodás; erdővédelem Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése Tartamos vadgazdálkodás feltételeinek megteremtése

9

1.1. A régió erdővagyongazdálkodásának fejlesztése Alprogramvezető:

Prof. Dr. Lett Béla

10

1.2. Természetközeli erdőgazdálkodás, erdővédelem Alprogramvezető:

Prof. Dr. Varga Szabolcs

1.3. Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése Alprogramvezető:

Dr. Péterfalvi József

1.4. Tartamos vadgazdálkodás feltételeinek megteremtése Alprogramvezető:

Dr. Jánoska Ferenc

Együttműködő konzorciumi partnerek:

Külső együttműködő partnerek:

DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft., Budapest Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., Győr Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., Sopron Pannon Projekt Akkreditált Felnőttképző és Gazdasági Tanácsadó Kft., Szombathely Szabó Vendel egyéni vállalkozó, Mórichida Szombathelyi Erdészeti Zrt., Szombathely Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron Zalai Erdészeti és Faipari Zrt., Nagykanizsa

Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság, Szombathely Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság, Zalaegerszeg Erdészeti Tudományos Intézet, Sopron Országos Erdészeti Egyesület, Budapest Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség, Budapest Magánerdőgazdálkodók Országos Szövetsége, Budapest Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter, Zalaegerszeg Magyar Bútor és Faipari Szövetség, Budapest



Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., Győr Szombathelyi Erdészeti Zrt., Szombathely Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron Zalai Erdészeti és Faipari Zrt., Nagykanizsa

Chemtura Europe Ltd. Magyarországi Fióktelepe, Nyíregyháza Dow Agrosciences Hungary Kft., Budapest Coridalis Bt., Budaörs SM Consulting Kft, Mohács Magyar Kwizda Kft., Budapest Makhteshim AGAN Hungary Zrt., Budapest Syngenta Kft, Budapest Summit-Agro Hungaria Kft., Budapest Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-, Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, Budapest



DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft., Budapest Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., Győr Szombathelyi Erdészeti Zrt., Szombathely Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron Zalai Erdészeti és Faipari Zrt., Nagykanizsa

Carmeuse Hungária Kft., Beremend Kútvölgy Bt., Tök MGT-2000 Bt., Perbál Naturtech Inc., Dover, USA Restás Ágoston, Szendrő Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Győr



Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., Győr Lajta-Hanság Zrt., Mosonmagyaróvár Szombathelyi Erdészeti Zrt., Szombathely Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron Zalai Erdészeti és Faipari Zrt., Nagykanizsa

Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt., Pápa Somogyi Erdőgazdaság Zrt., Kaposvár Pilisi Parkerdő Zrt., Visegrád

A magán-erdőgazdálkodás fejlesztésére és működési zavarainak elhárítására elindított témában három témacsoportban összegeztük a kutatási részeredményeket. Az egyes témacsoportok tartalmazzák a korábbi kutatások által alátámasztott megállapításokat, másrészt a bennük foglalt javaslatokkal a megcélzott problémák megoldására is alkalmasak. A magán-erdőgazdálkodás fejlesztésének alapja a birtokrendezési koncepció és modell, amely tartalmazza a birtokviszonyok jelenlegi leírását, a fejlesztéshez szükséges peremfeltételeket, a javításra használható javasolt eszközöket és a hatáselemzésre alkalmas módszert. A kérdőíves felméréssel végzett vizsgálat feltárta a tulajdonosi motivációkat és szándékokat, a tulajdonosi csoportokat tipizálni és több szempont alapján jellemezni tudjuk. A másik érintett terület az erdőgazdálkodói rendezetlenség, amelyre vonatkozóan szintén rendelkezésre áll egy probléma megoldási javaslat, amely épít a birtokrendezésre, és egyúttal kapcsolódik a magán erdőgazdálkodás fejlesztési koncepcióját tartalmazó harmadik csomaghoz is. A bejegyzett erdőgazdálkodó nélküli területek nagysága és aránya indokolja a különleges figyelmet és gondoskodást. A magán-erdőgazdálkodás fejlesztése, az előbbi korlátozó tényezők oldásakor, az általános kérdések mellett kiemelt részterületekkel is foglalkozik, például az erdészeti munkák kivitelezését végző szolgáltatók gépellátottságának javítása, az erdészeti szakismeretek bővítése és alkalmazása. A tudástranszferhez kapcsolódóan a tájékoztatási feladatoknak megfelelően olyan ismeretterjesztő kiadványt állítottunk össze, amely a szakismeretekkel nem rendelkező erdőtulajdonosokat és erdőgazdálkodókat tíz kérdéskörben segíti megalapozottabb döntések meghozatalában. A kutatási program végére a konzorciumi partnerek közreműködésével Győr-Moson-Sopron megyében az erdészeti integrátorok száma a korábbi egyről ötre emelkedett, amivel jelentősen megnőtt a térségben a magán-erdőgazdálkodás szervezettsége. Az EVGI a kutatásokban végzett eredményeket felhasználva véleményezte az erdőtörvény folyamatban lévő módosításait. A jelen alapvető problémája részben a tulajdoni és birtokviszonyok kezelésében rejlik, így annak feloldásában való előrehaladásig az egyéb ösztönző vagy szankcionáló intézkedések hatása kétséges. Magfogalmaztuk, hogy a magyarországi termőhelyi és erdőállományi differenciáltságra a jogi szabályozásnak is tekintettel kell lenni. Feladatot végzők

Elvégzett feladatok

Elért eredmények

Eredmények hasznosulása

EVGI, MGSZH EI, SZV

Birtok és tulajdonviszony feltárása.

Birtokrendezési koncepció (tanulmány).

Koncepció átadása az FVM-nek.

EVGI, MGSZH EI, SZV

Magán-erdőgazdálkodás fejlesztése.

Magán-erdőgazdálkodás fej- Koncepció átadása az FVM-nek. lesztési koncepció (tanulmány). Kiadvány kiadása. Útmutató magánerdőgazdálkodóknak.

EVGI, MGSZH EI, SZV

Rendezetlen erdőtulajdonok jellemzése.

Rendezetlenség javítását szolgáló javaslatok.

EVGI, MGSZH EI, SZV

Az erdőgazdálkodás jogi Jogszabály és tervezetek szabályozásának véleményezése. véleményezése (tanulmány).

1.1.1. A magán-erdőgazdálkodás fejlesztése, működési zavarainak elhárítása

1.1.

Prof. Dr. Solymos Rezső akadémikus előadása az erdőgazdálkodás múltjáról és jövőjéről

Javaslatok átadása a MEGOSZ-nak. Javaslatok átadása az FVM-nek.

A térségi-regionális tervezés egyre növekvő jelentőségének megfelelően folyamatos kapcsolatot tartottunk az ezen a téren tevékenykedő szervezetekkel, tevékenységünket több tervezési szint felé bővítettük. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a kistérségi terveknek (Csepreg és vonzáskörzete, Őrség, Szigetköz), a körzeti-térségi erdészeti fejlesztéseknek. Az erdőgazdálkodási szektor elemi érdeke, hogy ilyen tervek rendelkezésre álljanak, illetve ezek előkészítésében részt vegyen, hiszen különben esély sincs arra, hogy regionális szinten erdészet-fejlesztési programok induljanak, és fejlesztési források álljanak rendelkezésre erdészeti célokra. Feltártuk az erdei melléktermékek és szolgáltatások piaci helyzetét, a kereslet és a kínálat alakulását, a ható tényezőket Győrben, a Nyugat-dunántúli Régió legnagyobb városában. A termőhelyi adottságokhoz igazodó erdészeti táji erdőállomány-gazdálkodás viszonylag homogén alapegységet képez, így ezek tervezése, egyes körzetekben a fokozottan természetközeli módszerek alkalmazásának kezdeményezése különös szakmai megalapozást kíván (amely a szabályozás változáshoz is kapcsolódik). A tervezés országos szintjén született meg az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv, illetve ennek programozása jelenti a legfontosabb releváns országos szakmai folyamatot, amelyben a korábbiakhoz

1.1.2. A Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Programban az erdészeti jellegű projektek szerepeltetése, ezzel az erdészeti szakma adszorpciós képességének erősítése, fejlesztése

11

1.1.

12

hasonlóan részt vállaltunk, és a korábbi általános észrevételek mellett most konkrét intézkedéseket véleményeztünk. A 2007-13. időszak első két évében az erdőtelepítési pályázat folytatása volt a legfontosabb, de ennek támogatása 2008. évben jelentősen visszaesett. Figyelemmel kísértük az állami tulajdonú erdőket érintő szervezési kezdeményezéseket, az egységes vállalkozói államerdészeti felvetést, a Nemzeti Park Igazgatóságok erdőgazdálkodás szélesítési törekvésit, kiálltunk a multifunkcionális erdőgazdálkodás mellett. Az EU legtöbb országában az erdőre alapozott iparok fejlesztésére platformok alapultak, az ERFARET az EVGI segítségével megszervezte az Erdő- és Faalapú Iparágak Nemzeti Technológiai Platformját, amely az országos jelentőségű kutatási és érdekképviseleti szervezetek mellett a szélesebb szakközönség részvételével fogja koordinálni a fagazdaság gyakorlati igényeinek megfelelő kutatásokat. Feladatot végzők


Elért eredmények


EVGI, MGSZH EI, NYDRFÜ, PP, KAEG SZE, TAEG, ZEG

Térségi-régiós erdészeti fejlesztések.

Kistérségi és körzeti erdészetfejlesztési tervek készítésében részvétel. Erdő és Faalapú Iparágak Nemzeti Technológiai Platform pályázat.

Kistérségi tervek átadása a kistérségeknek.

EVGI, MGSZH EI, NYDRFÜ, PP, KAEG SZE, TAEG, ZEG

Erdészet projektek, pályázatok támogatása.

Támogatási pályázati elemek véleményezése. Erdőtelepítési pályázat értékeléséhez felmérési adatok.

Javaslatok átadása az FVM-nek.

ERFIP NTP megalakulása hét taggal; a pályázat elbírálás alatt.

Eredmények átadása MEGOSZ-nak.

1.1.3. A változó jogi, naturális és gazdasági szabályozás alapvetően befolyásolja rövidtávon az erdőgazdálkodók Az erdőgazdálkodás jövedelem- döntéseit, a tanulmányokkal az aktuális főhatósági és tudományos megközelítéseket mutatjuk be. termelő képessége Az erdőfenntartási járulék 2008. január 1-jével megszűnt, amely az erdőgazdálkodók jövedelmi helyzetét, az erdővagyon értékét jelentősen átrendezi, emiatt szükségessé vált az irányelvek, illetve a számítási metódusok módosítása is. Az erdőgazdálkodásban fokozatosan előtérbe kerültek a természetközeli módszerek, amelyek részben a körzeti erdőtervek, részben az erdőtestek esetében jelentek meg. Az erdő- és kárérték számítás iránt továbbra is jelentős az igény, az erdőértékelési gyakorlatot folytató szakértők bevonásával előkészítettük az erdőértékelési irányelvek módosítási tervezetét, illetve különböző szituációkra, elsősorban a természetvédelmi korlátozások gazdasági hatására, készültek tanulmányok, végeztünk számításokat. Az erdőgazdálkodás jövedelmezőségét és gazdasági helyzetét (az EU csatlakozás előtti és utáni évek tendenciáit) az APEH adatok alapján vizsgáltuk, és meghatároztuk az erdőgazdálkodás tágabb gazdasági környezetben elfoglalt helyét és gazdasági kapcsolatrendszerét. Az erdőrendezés és erdőértékelés korszerűsítése érdekében egy integrált terepi felmérő eszközt szereztünk be (harmonizálunk az igazgatással), amelynek segítségével az erdészeti témájú terepi adatfelvételek lényegesen pontosabbak és gyorsabbak lesznek. Elkészítettük a műszer használati útmutató tervezetét.

Az ERFIP-NTP megalakítása

Mérés a terepi adatgyűjtő készülékkel

Feladatot végzők


Elért eredmények


EVGI, MGSZH EI, KAEG, SZE, TAEG, ZEG, ERTI, SZV

Természetközeli erdőgazdálkodási módszerek bővítése.

Természetközeli erdőgazdálkodási módszerek bővítése (tanulmány).

Eredmények felhasználása további kutatásokhoz és oktatáshoz.


Természetközeli módszerek hatása az erdőgazdálkodás jövedelmezőségre.

Természetközeli módszerek hatása az erdőgazdálkodás jövedelmezőségre (tanulmányok, számítások).

Eredmények átadása az MgSZH-nak és a MEGOSZ-nak, valamint felhasználásuk az oktatásban és kutatásban.


A szabályozás hatása az erdőgazdálkodás jövedelmezőségére, az erdő értékére.

A szabályozás hatása az erdészet- Eredmények átadása a re (tanulmányok, számítások). MgSZH-nak és az FVM-nek, valamint a MEGOSZ-nak.

A beszámolási időszakban tovább vizsgáltuk az erdőtelepítések alakulását, változását, a befolyásoló tényezőket, a naturális és gazdasági jogi szabályozást. A 2004/2005-ös, illetve a 2006/2007-es időszak nyertes pályázatainál a térségi teljesítés változását, az egyre határozottabban érvényesülő fafajpolitika (fafajpolitika = nemzeti és nemzetközi irányelvek az erdőtelepítések, -felújítások során az ültetendő fafajok megválasztására) miatt a tölgy fafajú telepítések felfutását és az akác fafaj háttérbe szorítását mutattuk ki. Meghatároztuk a 2007-2013-as időszakra vonatkozó megváltozott jogszabályi, illetve támogatási környezet hatásait, amelyek a támogatás differenciált csökkentésével a támogatott területre, a támogatási összegekre vonatkoznak. Az erdőtelepítések gazdasági szabályozása mellé állított direkt jogi normával még erősebbé vált a fafajpolitika, mely a természetszerű erdők telepítését támogatja. Az úgynevezett határ-termőhelyek, a Natura 2000 területek és a támogatás utáni hozam nélküli időszakok kritikus zónát jelentenek. A megismert hátráltató tényezők hatásának csökkentésére szakmai ismeretek nyújtásával segítjük az erdőt telepíteni szándékozók tájékozódását (nemes nyár és akác). A szabályozás változás az energetikai célú fás szárú ültetvények létesítése felé tereli a tulajdonosok és gazdálkodók figyelmét, amellyel kapcsolatos reális ismeretek fontosak még a nagyobb volumenű beruházások előtt. Feladatot végzők


Elért eredmények


EVGI, MGSZH EI, SZV

Erdőtelepítések jellemzése.

Erdőtelepítések változása az EU csatlakozás után. A fafajpolitika alakítása és hatása az erdőtelepítésekre.

Eredmények átadása a MgSZH-nak és az FVM-nek, valamint a MEGOSZ-nak.

EVGI, MGSZH EI, SZV

Erdőtelepítési és fás szárú energetikai ültetvények.

Energetikai célú ültetvények ökonómiai vonatkozásai.

Eredmények átadása a MgSZH-nak és az FVM-nek, valamint a MEGOSZ-nak.

Erdővagyon-gazdálkodási Konferencia és Emlékülés 2008 nyarán az 1.1. alprogram konferenciájának megrendezésére került sor, amellyel Prof. Dr. Mészáros Károly emlékének is tisztelegtünk. A két napos rendezvényen aktívan részt vettek az erdészet neves szakemberei, és a jubileumokhoz kapcsolódva bemutattuk az intézethez tartozó diszciplínák oktatását és kutatását. A Mészáros Károly munkásságát összefoglaló angol nyelvű kiadvánnyal tájékoztattuk a külföldi kollégákat.

1.1.4. Az erdőtelepítés helyzete és lehetőségei

1.1.

1.1.5. Tudástranszfer erdővagyongazdálkodási elemeinek kiterjesztése

Magán-erdészeti ismeretterjesztés és információs szolgáltatás A Magán-erdőgazdálkodási Tájékoztató Iroda (MATI) szolgáltatásai jelenleg három funkción keresztül vehetők igénybe: – az NymE-EVGI épületében kialakított folyosórészben internet csatlakozással rendelkező számítógépek állnak az ügyfelek rendelkezésére; – a személyes tanácsadást ügyeleti rendszerben látjuk el szintén soproni székhellyel; – ismeretterjesztő kiadványokat készítettünk az erdőgazdálkodás fejezeteiről, témaköreiről. A hallgatóság rendelkezésére bocsátottuk az elkészült, a „Vállalkozói magatartás az erdőgazdálkodásban és a fafeldolgozásban” című szak- és tankönyvet (Schmithüsen, F. – Kaiser, B. – Schmidhauser, A. – Mellinghoff, S. – Kammerhofer, A. W.), amely az erdőgazdálkodás és a faipar területén működő vállalkozásokról és az üzemszervezési ismeretekről szól.

Franz Schmithüsen előadása a „Vállalkozói magatartás az erdőgazdálkodásban és a fafeldolgozásban” c. könyvről

A PEFC erdőtanúsítási rendszer A szabályozás szemléleti változása, az erdészettel szemben támasztott természetvédelmi igények, a civil szervezetek aktivitása felértékeli az úgynevezett erdőtanúsítási rendszereket. A PEFC erdő- és fatermék tanúsítási rendszer magyarországi meghonosításához a nemzeti szabvány tervezete kidolgozásra került, amelyet a Nyugat-dunántúli Régióban üzemi tesztelésre előkészítettünk. Erdőgazdálkodási ismeretterjesztés Az Európai Erdők Hetéhez kapcsolódóan ez évben is megszerveztük a pedagógusok részére a „Környezetünk az erdő” akkreditált továbbképző tanfolyamot. Az erdészeti PR fontos eleme az azonos üzenetek küldése, amelyet programunk jelmondatai tartalmaznak. Ennek a szélesebb körű képviseletét szorgalmazzuk, amely az erdészeti erdei iskolák hálózatában megsokszorozódhat.

„Vállalkozói magatartás az erdőgazdálkodásban és a fafeldolgozásban” könyv

13

Az Erdővagyon-gazdálkodási Intézet saját standdal vett részt az InnoLignum Sopron Szakvásáron, ahol közönségdíjban részesültünk. Az erdő-turisztikai honlapot bővítettük az MGSZH Szombathelyi és Zalai Igazgatóságának közjóléti adatbázisával és kiegészítettük a konzorciumi tagok szakmai anyagával. Feladatot végzők

1.1. – 1.2.

14

1.2.1. A természetközeli erdőgazdálkodás módszereinek továbbfejlesztése


Elért eredmények


EVGI, MGSZH EI, SZE, Erdővagyon-alprogram KAEG, TAEG, ZEG, PP, összefoglaló kommunikációja. ERTI, DigiTerra, SZV

Erdővagyon-gazdálkodási 100 fő tájékoztatása a kutatási Konferencia és Emlékülés, szak- program eredményeiről. ember-találkozó megszervezése.

EVGI, MGSZH EI, SZE, PEFC erdőtanúsítás KAEG, TAEG, ZEG, PP, rendszerének előkészítése. ERTI, DigiTerra, SZV

PEFC erdőtanúsítás magyarországi kritériumrendszere.

Eredmények átadása PEFC Magyarország Egyesületnek.

EVGI, MGSZH EI, SZE, Magánerdészeti és erdőtelepítési Magánerdészeti és erdőtelepítési Tájékoztató anyagok eljuttatása KAEG, TAEG, ZEG, PP, információ nyújtás. multimédiás tájékoztatás. erdőtulajdonosokhoz. ERTI, DigiTerra, SZV EVGI, MGSZH EI, SZE, Aktívan részvétel az erdőgazdál- „Környezetünk az erdő” KAEG, TAEG, ZEG, PP, kodási ismeretterjesztésben. továbbképző tanfolyam, ERTI, DigiTerra, SZV nyugat-dunántúli erdészeti turisztikai internetes ajánló.

20 fő pedagógus továbbképzése. Jól működő erdészetturisztikai honlap.

EVGI, MGSZH EI, SZE, „Vállalkozói magatartás az erdő- „Vállalkozói magatartás KAEG, TAEG, ZEG, PP, gazdálkodásban és a fafeldolgo- az erdőgazdálkodásban és ERTI, DigiTerra, SZV zásban” című könyv terjesztése. a fafeldolgozásban” című szak- és tankönyvet a hallgatók rendelkezésére bocsátjuk.

A könyv kereskedelmi terjesztése.

A társadalmi igény egyre nagyobb az erdők közjóléti szolgáltatásaival szemben. Az ilyen megoldásokat célzó kutatások mindig hosszú távúak: a megkezdett kísérletek csak évtizedek múlva szolgáltatnak eredményt. Az Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet 10-70 éve figyelemmel kísért kutatásokkal rendelkezik, amik mellé az elmúlt években újabb kísérleti területek kerültek kijelölésre. Kiemelt kutatási témáink: természetszerű lombos erdők kialakítása (erdőfelújítás, telepítés) és fenntartása bükk, tölgy, erdeifenyő főfafajú állományokban, és ezek erdőművelési technológiáinak kidolgozása. Bükkös faállományok szálalóvágásos erdőfelújítása a Soproni-hegységben: Hazánk legrégebbi, 1936-ban elkezdett szálalóvágásos kísérletében a bontások elvégzése után évenként vizsgáljuk a felújulás erélyét, a faállomány-szerkezet szálaló-szerkezet irányába történő átmenetét, és ennek fatermési vonatkozásait. Mesterséges és természetes erdőfelújítási, valamint különböző gyérítési eljárások összehasonlító vizsgálata a sárvári Farkaserdőn: A 2005-ben indított kísérletben három felújítási módszert hasonlítunk össze egy gyertyános-kocsánytalan tölgyesben. Célunk a természetvédelmi és fatermesztési szempontból is a legalkalmasabb felújítási mód meghatározása.

Hagyásfák

Szálaló szerkezet kialakítása erdeifenyves faállományokban a szentgyörgyvölgyi szálalóerdőben: A szentgyörgyvölgyi erdeifenyveseket a Fertő-Hansági Nemzeti Park szálaló üzemmódra kívánja átalakítani. Kísérletünk célja a szálaló szerkezet lehetőségének kialakítása és az erdeifenyő természetes felújulási feltételeinek biztosítása. Természetszerű erdők kialakítása erdőfelújítással és erdőtelepítéssel: A 2005-ben indított kutatás keretében különböző eljárásokkal végrehajtott, őshonos fajokkal történő mesterséges felújításokat vizsgálunk. A kutatás célja az erdősítési technológiák hatékonyságának összehasonlítása mellett, a termőhelynek leginkább megfelelő természetszerű fafaj-összetétel kialakítása.

Bükk makktermés

Feladatot végzők


Elért eredmények


EMEVI, TAEG

Bükkösök szálalóvágásos erdőfelújításának vizsgálata: anyaállomány letermelésének tervezése, széltörés hatásainak elemzése.

A korábban kialakított szélcsatorna bevált. Az anyaállomány kitermelésével kapcsolatos ökonómiai számítások.

A szálalóvágás technológiai folyamatának kidolgozása a befejező stádiumához érkezett.

EMEVI, SZE

Mesterséges és természetes erdőfelújítás eljárások összehasonlító vizsgálata.

A szükséges újulat-ápolások gyakorisága a felújítások módjától erősen függ.

A kutatás eredményei az oktatásban és a szakmai továbbképzéseken használhatók fel.

EMEVI, ZEG

Újulat vizsgálata a szentgyörgyvölgyi szálalóerdőben.

Megállapítottuk az újulat mennyiségének emelkedését.


EMEVI, KAEG

Természetszerű erdők kialakításának vizsgálata erdőfelújítással és erdőtelepítéssel.

Az elvégzett ápolással biztosítható a csemeték megfelelő magassági növekedése.


A természetközeli erdőgazdálkodás egyik alapja az erdők természetes úton történő felújítása. A természetes újulattal borított terület azonban nem gépesíthető. Az újulat ápolásának élőmunka-igénye ezért nagy, sokszor a terepi adottságok miatt kivitelezhetetlen. Károsítóktól és kórokozóktól való védelme azonban szükséges, ami sok esetben csak növényvédő szerek alkalmazásával kivitelezhető. Az erdővédelmi technológiák kidolgozása során gyakran csak a mezőgazdasági kultúrákban szerzett tapasztalatokra támaszkodhatunk, pedig az erdő- és a mezőgazdálkodás között jelentős különbségek vannak. Az erdei károsítók elleni védekezés soha nem jelenti azok teljes eltűntetését, csupán egyedszámuk csökkentését, ami mellett a gazdálkodás még folytatható. Az erdővédelem sajátosságai mellett az uniós csatlakozásunk is új technológiák kidolgozását teszik szükségessé, mivel a korábban bevált készítmények jelentős része kivonásra került.

1.2. 1.2.2. Környezetkímélő erdővédelmi technológiák fejlesztése

2005. során a tarrágást okozó gyapjaslepke, majd a gradáció elmúltával a felújítások sikerességét visszavető élőlények, a siskanád és a cserebogár elleni védekezés jelentette kutatásaink fő irányát. A kísérletek során nem csak a különböző készítmények és adalékanyagok eredményességét, szelektivitását vizsgáltuk, hanem ökonómiai elemzéseket is készítettünk. Az adalékanyagok alkalmazásával való kísérleteknek különösen nagy jelentőssége van. Segítségükkel javul a hatóanyagok tapadási és felszívódási képessége, ezáltal csökkenthető a kijuttatási mennyiség. Ez nem csak ökonómiai, hanem ökológiai szempontból is fontos. Kísérletek történtek biopreparátumok alkalmazásával is. Növényvédő szereket erdőben csak a legvégső esetben alkalmazunk: a környezetkímélő erdővédelem az erdők önfenntartó képességére épít. A pályázat keretében folytattuk kutatásainkat az elmúlt évtizedek egyik legkomolyabb erdővédelmi problémája, a lucfenyő szúkárosítása terén. Az erdei ökoszisztéma ös�szetettségével kapcsolatos ismereteink bővítése érdekében az elhalt faanyag és a hozzá kötődő gazdag élővilág alapos vizsgálatába is kezdtünk.

Cserbogár keltető tenyészedények

Siskanád

Kísérleti vegyszerek szerkísérletekhez

15

1.2.

16

1.2.3. Továbbhasznosítható anyagok kinyerése lignocellulóz alapanyagokból

(+)-katechin és (-)-epikatechin

Büchi preparativ HPLC rendszer

Feladatot végzők


Elért eredmények


EMEVI, SM, CHE, DOW, SYN, MKW, BASF

Egyszikűirtó szerek és adalékanyagok összehasonlító vizsgálata dóziscsökkentés céljából. Mellékhatás-vizsgálatok.

Konkrét készítmény és dózisjavaslatok az egyszikűek ellen.

A kidolgozott technológiák alkalmazhatók, a kísérleti eredmények az szerengedélyezési eljárás során felhasználhatók, részben felhasználásra is kerültek.

EMEVI, SM, COR

Magról kelő kétszikűek elleni védekezés erdősítésekben.

Előzetes eredmények alapján a további kísérletek tervezhetők.

Technológiai javaslat és engedélyezési eljárás folyamatban.

EMEVI, SM

Csemetekerti gyomirtási technológiák vizsgálata.



EMEVI, CHE, DOW, SYN, MAK, SAH

Cserebogár pajor és nemző elleni védekezés lehetőségeinek vizsgálata.



EMEVI, CHE, DOW, SYN, MAK, SAH, KAEG

Cserebogár pajor elleni talajfer- A talajfertőtlenítés hatásának tőtlenítés eredményességének és dokumentálása „nem célzott” taökológiai hatásának felmérése. lajlakó szervezeteken. Az aszálykár és a pajorkár meghatározása kontroll és kezelt területeken.

Konzultáció és együttműködés a KAEG Zrt. Győri Erdészetével a környezetkímélő erdővédelmi technológiák alkalmazása terén.

EMEVI

Elhalt faanyagban élő rovarvilág tanulmányozása.

Konkrét eredmények definiálásához további vizsgálatok szükségesek.

A kutatás kezdeti stádiumának eredményei az oktatásban használhatók fel.

EMEVI

Szúkárosított lucfenyvesek vizsgálata. A károsítás csökkentését szolgáló csalogatóanyagok tesztelése.

Kárcsökkentési módszerek, irányelvek kidolgozása.

Kárcsökkentési módszerek, irányelvek alkalmazása.

2008-ban megvalósított feladatok: 1. Tölgy kérgek (+)-katechin tartalmának összehasonlító vizsgálata. 2. Extrakciós eljárások összehasonlítása és optimálása tölgy kéreg (+)-katechin tartalmára. 3. Enzim inaktiválási módszerek összehasonlító vizsgálata. 4. (+)-katechin nagy mennyiségű preparatív kromatográfiás izolálása tölgy kéregből. 5. Kivonatok ökotoxikológiai vizsgálata. A pályázati időszak előző éveiben a kocsányos tölgy kéreg mintából (+)-katechint, valamint kvercetint és glikozidjait, az akác gesztjéből robinetint és dihidrorobinetint mutattunk ki nagy mennyiségben. Az extrakciós eljárások hatékonyságát valamint a komponensek egymástól való elválaszthatóságát megnehezíti, hogy a faszövetek sok, hasonló kémiai szerkezettel bíró komponenst tartalmaznak. Az extrakció hatásfoka függ a faforgács szemcseméretétől, a fában jelen lévő enzimek aktivitásától, az extrakciós időtől, a hőmérséklettől, valamint az extrakciós módszertől. A mellékterméknek minősülő tölgyfajok kérge jelentős mennyiségben tartalmaz poifenolokat ( (+)-katechin: ~ 4-8 mg/g fa, quercetin: ~ 1 mg/g fa, quercetin glikozidok: ~ 2 mg/g fa). Ennek alapján a legnagyobb mennyiségben jelen lévő (+)-katechin kivonását és tisztítását végeztük el 2008-ban az alábbiak szerint: – Vizsgáltuk kocsányos tölgy, csertölgy, kocsánytalan tölgy (Querqus dalechampii, Q. petraea, Q. polycarpa) és szlavón tölgy törzsek kérgének (+)-katechin tartalmát. A legmagasabb tartalma kat (0,7-1 %) a kocsányos és szlavón törzsek esetében mértünk. – A két legmagasabb (+)-katechin tartalmú fafajra extrakciós kísérleteket hajtottunk végre Soxhlet-, szakaszos mikrohullámú, valamint folyamatos extrakciókkal. Megállapítottuk, hogy leghatékonyabb a mikrohullámú extrakció, az egységnyi idő alatt kioldott (+)-katechin mennyiségének tekintetében. – Enzim inaktiválási vizsgálatok. A tölgy kéreg magas enzimtartalma miatt a leválasztott és felap rított mintákban a (+)-katechin gyorsan oxidálódik. Ez jelentősen rontja a kivonhatóságot. Ennek megakadályozására módszert dolgoztunk ki a leválasztott kéregben az oxidoreduktáz enzimek inaktiválására. Ennek alkalmazásával a minták jó eltarthatók lettek. – Megvalósítottuk a (+)-katechin nagy mennyiségű (preparatív elválasztását), melyre eljárást dolgozunk ki. 70 %-os vizes acetonnal a felaprított és mikrohullámú kezeléssel enzimatikusan inaktivált kéregmintából kivontuk a (+)-katechint. – A tölgy kéreg extraktumból elválasztott egyéb polifenol-frakciók antioxidáns és gyökfogó képes ségének vizsgálata, valamint az extraktelegyek előzetes növényvédelmi-ökotoxikológiai vizsgála ta folyamatban van, a kísérletek 2008 végére zárulnak.

Feladatot végzők


Elért eredmények


KTI

Extrakciós eljárások vizsgálata.

Optimális extrakciós eljárás kidolgozása.

Költséghatékony extrakció megvalósítása.

KTI

Preparatív elválasztás.

Elválasztási stratégia kidolgozása. Megfelelő tisztaságú anyag izolálása.

Az erdészeti vízgazdálkodás fejlesztésének alapvető bázisa a hidegvíz-völgyi erdészeti hidrológiai kutatóhely, amely lehetőséget teremt az erdő élettartamához igazodó hosszú távú vizsgálatokra, s azok kapcsán olyan elméleti és gyakorlati kérdések megválaszolására, amelyek a vízviszonyokhoz kötődő különféle műszaki és ökológiai feladatok megoldásához egyaránt szükségesek. A kutatóhely a tudástranszfernek is fontos eleme, konferenciák, tudományos rendezvények terepi programjainak, egyetemi hallgatók terepi mérőgyakorlatainak, valamint tudományos diákköri dolgozatok, diplomamunkák és doktori disszertációk kimunkálásának színtere. A kutatóhely adatbázisán alapuló eredmények publikálására az egyik legtekintélyesebb nemzetközi tudományos szaklap, a „Journal of Hydrology” is lehetőséget adott. A tervezett programban szerepelt a zsigárdi vaddisznóskert vízviszonyainak vizsgálata és a fejlesztési lehetőségek feltárása, amelynek azonban az igénye és a szükségessége sem bizonyosodott be. Ezért a témakört általánosabban értelmezve áttekintettük a vadgazdálkodási szakirodalomban megfogalmazódott eddigi vízellátása tapasztalatokat, amelyek összegzése, rendszerezése és általánosítása segítséget adhat azoknak, akik a „vadgazdálkodási célú vízgazdálkodás”-hoz útmutatást keresnek. A rendelkezésre álló csapadék-lefolyás modellek közül kiválasztottunk a „Brook 90” egy-dimenziós vízháztartási modellező programot, amelynek paraméterezését el tudtuk végezni a kutatási területen mért adatok alapján. E modell lehetőséget ad a fás növényzet vízháztartásban betöltött szerepének (intercepció, növényi párologtatás) figyelembevételére is, amelyek az erdősült vízgyűjtők lefolyás vizsgálataiban jelentős szerepet játszanak. Feladatot végzők


Elért eredmények


GEVI, TAEG

A hidegvíz-völgyi erdészeti hidrológiai kutatóhely működtetése. Ismertető és tájékoztató kiadvány a hidegvíz-völgyi kutatásokról. Csapadék-lefolyás kapcsolat modellezése.

Folytatódtak a hosszú távú kísérletek, s az adatbázis tartalma és értéke nőtt. Egy magyar-angol nyelvű tájékoztató kiadvány anyaga. Paraméterezett csapadék-lefolyás modell.

Az adatbázis révén lehetséges egyes hidrológiai folyamatok matematikai leírása és modellezése. A sokszorosítható kiadvány szakmai rendezvényeken kerül terjesztésre. A modell futtatás eredményei alapján tervezési alapadatok nyújthatók.

GEVI, ZEG

Irányelvek a vadaskertek vízellátásának biztosítására.

A témakör hazai tapasztalatainak Az eredmények útmutatásként összegzése és általánosítása. használhatók vadaskertek vízellátása tervezése során (pl. Ipolyerdő Zrt.).

1.3.1. Erdészeti vízgazdálkodás fejlesztése

1.2. – 1.3.

Erdészeti vízgazdálkodási térkép a zsigárdi vaddisznóskert területéről

Éger dominanciájú higrofil intrazonális társulás a Hidegvíz-völgyben

Vízhozammérővel történő mérés áradáskor

Vízhozamok alapján számolt evapotranspirációs értékek

17

1.3.2. Erdészeti feltáróhálózatok fejlesztése

1.3.

18

Kötött talajú földműre épített kísérleti útpályaszerkezetek A részfeladat kitűzött céljának megfelelően a kísérleti útszakasz műforgalom alatti változásai jól mutatják a földmű mészstabilizációs rétegének teherbírás növelő hatását. A mész kötött és átmeneti talajokra gyakorolt hatásának vizsgálatára további laboratóriumi kísérletsorozatot végeztünk, amely szintén kimutatta a mész pozitív hatásait a kötött talajból készülő földművek teherbírására. Ennek eredményeként összeállítottuk a kötött és átmeneti talajok felhasználásával épülő erdészeti utak gazdaságos típus-pályaszerkezet katalógusát. Az ennek felhasználásával készülő erdészeti utak fajlagos költségei lecsökkennek, ami jelentős megtakarítást jelenthet az erdőgazdálkodók számára, valamint a kevesebb anyagfelhasználás környezetvédelmi szempontból is számos előnnyel jár. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. feltáróhálózata információs rendszerének kialakítása Az erdészeti útügyi információs rendszer eddig létrehozott digitális útleltár és útfenntartás moduljait ebben az évben az egész feltáróhálózat fejlesztési koncepciójával egészítettük ki. Az „Erdészeti térinformatika fejlesztése” részfeladat eredményeként rendelkezésre álló GIS szoftver felületmodellező eszköze segítségével a domborzatmodellen, az erdőgazdaság szakembereivel egyeztetett feltárandó területek között, az új utak nyomvonalai felkereshetők voltak. A térinformatikai szoftver felhasználásával készített elemzések hozzájárulnak az erdőgazdaság egész úthálózatát érintő megalapozott stratégiai döntések meghozatalához. A mintegy 600 km hosszú úthálózat állapotának felmérése során a korábbi manuális értékelési módszerre alapozva kifejlesztettük az erdészeti utak szubjektív állapotának digitális felvételére és kiértékelésére alkalmas eszközöket és technológiát. Az új módszer a közutak állapotának felmérésénél is alkalmazható lenne jól kiegészítve a teherbírásmérés adatait. Feladatot végzők


Elért eredmények


GEVI, ZEG, CH

Kísérleti útszakasz állapotértékelése és az összegyűjtött adatok elemzése a ZEG területén. Erdészeti utak gazdaságos típus-pályaszerkezet katalógusának kidolgozása.

Kísérleti útszakasz állapotának adatbázisa. Erdészeti utak gazdaságos típus-pályaszerkezet katalógusa.

Kisebb fajlagos költségű kötött talajon épülő erdészeti utak.

GEVI, SZE

A SZE feltáróhálózata fejlesztésének tervezése. Erdészeti utak szubjektív állapotának digitális felvételére és kiértékelésére alkalmas eszköz és technológia kifejlesztése.

A SZE erdészeti útügyi információs rendszere. Erdészeti utak szubjektív állapotának digitális felvételi módszere.

Az erdészeti útügyi információs rendszer felhasználásával készített elemzések hozzájárulnak az erdőgazdaság egész úthálózatát érintő megalapozott stratégiai döntések meghozatalához. Az erdészeti utak digitális állapotfelvétele lehetővé teszi az útfenntartási munkák pontosabb meghatározását.

Mérőkocsi az útadatok rögzítéséhez

1.3.3. Erdőtűz-oltási technikák műszaki fejlesztése

„Erdőtűzek megelőzése és oltása” c. könyv

2008 évben elkészült és kiadásra került az „Erdőtűzek megelőzése és oltása” c. könyv. A kézikönyv ös�szeállítása során különös figyelmet fordítottunk a gyorsbeavatkozó erdőtűz-oltó eszközök és felszerelések alkalmazására. Az eredeti programban ilyen vállalás nem szerepelt, de a négy éves kutatási ciklus befejezéseként úgy gondoltuk, hogy a konferencia-előadások és a tudományos publikációk mellett egy ilyen kiadvány jól szolgálhatja a kutatóhely munkájának és eredményeinek bemutatását, s azon keresztül további kapcsolatok és lehetőségek elnyerését. Az „Erdőtűzek megelőzése és oltása” c. könyv összefogva a négyéves kutatási program eredményeit, hasznos segédeszköz lesz az erdészeti gyakorlat számára. Az erdőtűz-oltási technológia-fejlesztések keretében kis- és középkategóriás erdőtűz-oltó eszközökkel megvalósítható oltástechnológiák kidolgozására került sor. Az erdőtűz-oltástechnológiák az eddigiekben fejlesztett, illetve hazai alkalmazásba vételre javasolt kis- és középkategóriás erdőtűz-oltó eszközökre építhető, különböző külső feltételek mellett megvalósítható műveletek sorát rögzítik, melyek betartásával eredményes védekezés várható az erdőtüzekkel szemben. A tűzoltási technológiák rendszerbe foglalásával ajánlás született komplex erdőtűz-oltási technológiákra. Kísérleti erdőtűz-figyelő rendszert állítottunk fel és teszteltünk konzorciumi partnerünk, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. területén. A rendszer hazai fejlesztésű, kamerás-műholdas erdőtűz-figyelő rendszer. Megállapítottuk, hogy a rendszer hatásos, mert érzékelési körzetében (kb. 15 km átmérőjű körben) nagy biztonsággal tudja jelezni az éppen induló erdőtüzeket. Szükségesnek tartjuk az ország erdőtüzekkel leginkább veszélyeztetett térségeiben a rendszer kiépítését.

Feladatot végzők


Elért eredmények


EMKI, NI

„Erdőtűzek megelőzése és oltása” Megjelent az „Erdőtűzek c. könyv összeállítása, kiadása. megelőzése és oltása” c. könyv.

Az „Erdőtűzek megelőzése és oltása” c. könyv terítése az erdészeteknél, ahol hasznos segédeszköz az erdészeti gyakorlat számára.

EMKI, KV, KAEG

Erdőtűz-oltási technológia-fejlesztések, technológiák kidolgozása.

Az erdőtűz-oltástechnológiák dokumentációja.

Gyakorlati bemutatók, képzések szervezése a rendszerbe foglalt, komplex erdőtűz-oltási technológiákra alapozva.

EMKI, RÁ, KAEG

Kísérleti erdőtűz-figyelő rendszer felállítása, tesztelése.

Kísérleti kamerás-műholdas erdőtűz-figyelő rendszer, és hatásosságának bizonyítása.

Kísérleti erdőtűz-figyelő rendszer a KAEG konzorciumi partnernél, továbbá javaslat az ország erdőtüzekkel leginkább veszélyeztetett térségeiben a rendszer kiépítésére.

Ebben az évben az erdészeti térinformatika fejlesztésén belül a digitális fotogrammetria erdészeti alkalmazásának korszerűsítését, új algoritmusok kidolgozását, új mérési módszerek definiálását végeztük. Korszerűsítettük a digitális légifelvételek tájékozási eljárását. Új algoritmusokat dolgoztunk ki a keretjelek, kapcsolópont és illesztőpontok automatikus felkeresésére, a durva hibák kiszűrésére. Egy kép keretjeleinek megjelölése után az algoritmus képes a többi kép keretjeleit beállítani. A kapcsolópontok felkeresése a képek érdeklődési operátorral kiemelt pontjainak összehasonlításán alapszik. Az illesztőpont felkeresés egy illesztőpont megjelölése után automatizálható. A mérési módszerek fejlesztése a következőket foglalja magában: digitális erdészeti térképek aktualizálása légifelvételek térbeli kiértékelése alapján, faegyedek magasságainak mérése, faegyedek és fakoronák automatikus felismerése és számlálása. A tájékozott felvételeken megjeleníthetők és térbeli mérésekkel szerkeszthetők a digitális erdészeti térkép vonalai. Ha az erdészeti térkép nem rendelkezik térbeli koordinátákkal, akkor azt egy digitális domborzatmodell segítségével tudjuk kiegészíteni. A famagasságmérés történhet félautomatikusan és automatikusan is. Félautomatikus módszer esetén az egyik képen manuálisan megjelölt magassághoz a módszer automatikusan keresi meg a homológ pontot a másik képen. A faegyedek és fakoronák elkülönítése egy textúrális osztályozó segítségével történik. Feladatot végzők


Elért eredmények

GEVI, DigiTerra

Digitális légifelvételek tájékozásának korszerűsítése, tájékozáshoz képi elemek automatikus felkeresése. Új mérési módszerek kidolgozása: erdészeti térképek aktualizálása, famagasság mérés, faegyedek és fakoronák automatikus felismerése.

Korszerű fotogrammetriai Eljárások beépítése a DigiTerra alkalmazás eljárásainak térinformatikai szoftverébe. kidolgozása: hatékony, részben automatizált tájékozási eljárással, korszerű mérési módszerekkel, térképszerkesztéssel, famagasság méréssel, faegyedek és fakoronák felismerésével.

1.3. 1.3.4. Erdészeti térinformatika fejlesztése


Faegyedek, fakoronák elkülönítése

Egy digitális légifelvétel és a felvételből érdeklődési operátorokkal előállított két kép

Digitális ortofotó készítés két felvétel esetén

19

1.4.1. Mezei élőhely mozaikkomplexek gerinces állatvilágának vizsgálata

1.4.

20

Mezei élőhelyek ökológiai vizsgálata A meteorológiai viszonyok vizsgálata: Megállapítottuk a mezo- és mikroklimatikus jellemzőit a vizsgált területnek. Élőhely térképezés, élőhely-fejlesztések tér-idő mintázata: Havi bontásban elemeztük a mezőgazdasági vetésszerkezet, illetve az élőhely-fejlesztések változásait, mely habitat-kínálati adatokat szolgáltat a vadfajok habitat-használatának elemzéséhez. A területek átfogó madártani vizsgálata Az agrárhabitatok és erdősávok madárközösségeit kétszeri pontszámlálással, valamint vonaltranszekt módszerrel mértük fel. Az agrárhabitatok kulcsfajai közül mind a mezei pacsirta (Alauda arvensis), mind pedig a sordély (Miliaria calandra) összegzett denzitása növekedett. A túzok (Otis tarda) 2008. évi, januári szinkronszámlálása során a területen összesen 54 példányt regisztráltunk. Kétéltű- és hüllőfauna monitorozása A csapadékosabb időjárás a kétéltű összdenzitásban és a produktivitásban is megmutatkozott. Legnagyobb denzitással a Pelophylax komplex fajai – ezen belül a kecskebéka (Pelophylax kl. esculentus) – fordultak elő. A Caudata-k rendjét a pettyes gőte (Triturus vulgaris) és a dunai gőte (Triturus dobrogicus) képviselte. Kisemlős közösségek vizsgálata 2007. októbertől 2008. szeptemberig terjedő vizsgálati időszakban 3661 csapdaéjszakán 10 faj 37 egyedét fogtuk. A közönséges menyét (Mustela nivalis), a molnárgörény (Mustela evermanni), a nyest (Martes foina), a nyuszt (Martes martes) és a hermelin (Mustela erminea) került megfogásra. Az őz otthonterületének és élőhely-használatának vizsgálata Az őz habitat-használatát elemeztük a VHF-adóval megjelölt őzek helyzetének folyamatos ellenőrzésével. A habitat-használati és habitat-kínálati adatok összevetésével megállapításra került a preferált habitatok összetétele a mezei környezetben élő őz számára.

Kislábú erdei egér (Apodemus microps)

Vízivad Monitoring működtetése A Fertő-tó 7 monitoring területén és a Nyirkai-Hany területén a vízivad számlálások 51 fajra terjedtek ki, augusztustól-áprilisig tartó időszakban. A vízivad fajok esetében összefüggéseket keresünk a különböző élőhelyi paraméterekkel. Feladatot végzők


Elért eredmények


VGI, LAJTA

Mezei élőhelyek ökológiai adottságainak tér-idő mintázatának térképezése.

Havonkénti élőhely-térkép elkészítése, tér-idő mintázat elemzése, összhangban az időjárási viszonyokkal.

Eredmények átadva a vadászatra jogosultnak.

VGI, LAJTA

Őzek befogása és rádióadókkal történő megjelölése.

Őzek habitat-választásának és habitat-használatának elemzése, kiértékelése.

Publikálás, élőhely-szerkezeti javaslatok átadása a vadászatra jogosultnak.

VGI, LAJTA

Mezei élettér gerinces faunájának felmérése.

Kétéltű-hüllő-madár- és emlős-faunisztikai adatok összeállítása és elemzése.

Élőhely-fejlesztési javaslatok és technológia kidolgozása, publikálása.

VGI

Fertő és a Nyirkai-Hany vízivad-monitoringja.

Havi szinkronnapok vízivadállományának megállapítása, tér-idő mintázat elemzése.

Publikált adatok.

Kecskebéka (Pelophylax kl. esculentus)

A befogott őz jelölése és kezelése

A GPS-technológia, etetési kísérletek, táplálék-összetétel vizsgálata alapján az alábbi új összefüggéseket derítettük fel: – kimutattuk, hogy a két eltérő adottságú területen élő gímszarvasok élőhely-használata között jelentős eltérések vannak, a hegyvidéki területen élő szarvasok kisebb otthonterületet tartanak; – bizonyítottuk, hogy a hímek nagyobb terület-használata kóborlásuknak köszönhető; – megállapítottuk, hogy a téli otthonterületek kiterjedése meghaladja a nyárit, mely a lecsökkent táplálékkínálatnak, valamint a zavarásnak köszönhető; – a nyílt területek használatának intenzitása függ a területen található gazdasági növények érési idejétől; – igazoltuk, hogy a vad aktivitása a hajnali és szürkületi órákban a legnagyobb, és követi a nappalok hosszának változását (vadászat gyakorlata számára hasznos ismeret, hogy télen a hajnali aktivi tása kisebb a vadnak, mint az esti); – megállapítottuk a nagyvadetetők átlagos vonzáskörzetét; – feltártuk a rágáskárt befolyásoló tényezőket (a csemetemagasság, a területnagyság, a felújítá sokban található növényzet mennyisége és összetétele egyaránt befolyásolja a vadkár mértékét). A vizsgálatok eredményei a gyakorlat számára új, hasznos információkat tartalmaztak: – kerülni kell az 1 ha-nál kisebb felújításokat, mivel ezek a területek intenzívebben érintettek kár okozással; – az ápolási munkák során a felújításokban megjelenő elegy fafajokat meg kell tartani, szükség szerint tudatos munkával kell telepíteni (az elegy fafajok jelenléte elvonja a vadat a fő fafaj cse metéitől, így mérsékelhető a vadkár); – ügyelni kell az egyszikű növényzet térhódításának megelőzésére, mivel ezeket a vad nem kedveli, és jelenlétükkel megakadályozzák az egyéb kísérő növények megjelenését; – az etetőhelyeket megfelelő – legalább 2 x 2 km – hálózatban kell kialakítani, és az etetést folya matosan kell végezni; – a tél folyamán fellépő zavaró hatásokat mérsékelni kell a területen, a téli társas vadászatokat térben és időben egyaránt össze kell hangolni. Feladatot végzők


Elért eredmények

VGI, ZEG, TAEG

Jelölt gímszarvas nyomkövetése. 21 jelölt gímszarvas mozgásáról rendelkezünk eredményekkel.

VGI

Gímszarvasok terület-használatának feldolgozása és elemzése.

VGI, ZEG, TAEG

Táplálék-összetétel elemzése Gímszarvas táplálék-összegyomortartalom-vizsgálatokkal. tételének megismerése.

1.4.2. Szabadterületi tartamos nagyvad-gazdálkodás ökológiai feltételeinek meghatározása

1.4.

Vadbefogó háló

Eredmények hasznosulása Vadkár-csökkentési javaslatok kidolgozása és átadása a vadászatra jogosultak részére.

Mezőgazdasági területhasználat Gyakorlat számára felhasználható megismerése, otthonterület javaslatok átadása a vadászatra nagyságának és térbeli jogosult számára. változásának vizsgálata. Vadkár-csökkentési javaslatok kidolgozása és átadása a vadászatra jogosultak részére.

GPS-szel megjelölt gímszavas bika

Gímszarvas tehén mozgáskörzete

GPS-szel megjelölt gímszavas tehén

21

1.4.3. Zárttéri tartamos nagyvad-gazdálkodás ökológiai feltételeinek meghatározása

1.4.

22

A vaddisznók testméreteinek, kondíciójának és vehemnagyságának felmérése során ezévben 168 terítékre került egyed adatait elemeztük. Egyszer sem találtunk leromlott kondíciójú egyedet. A vesezsír indexek is ezt igazolják, csak néhány alkalommal találtunk rossz kondícióra utaló indexeket. Főleg fiatal korban fordulhat elő, és ez általában a tüdőférgesség következménye, mely betegség a kertekben a malacok pusztulásának elsődleges mortalitási tényezője. Vehem-vizsgálataink azt mutatják, hogy a születési ivararányszámok általában megegyeznek a szabad területen élő vaddisznókéval. Nem jellemző a méhen belüli pusztulás sem és érdekes módon, az idősebb egyedeknél talált tüdőféreg fertőzöttség nincs, vagy csak igen kis hatással van a vehemben fejlődő malacok számára. Ökológiai állapotfelvételeink azt mutatják, hogy a vizsgált periódusban nőtt a bolygatás a mintaterületeken, ennek megfelelően meg is jelentek az ilyen élőhelytípust tűrő fajok. Erős a tájidegen, agresszív kompetitorok megjelenésének aránya is. A becsült taposás mértéke is nő az idő múlásával. Összességében véve a talajokban nitrogéndúsulás megy végbe, melyet a nitrogénkedvelő fajok megjelenése mutatja, mely egyben az eredeti növénytársulás eltűnését is jelenti. A digitális vadfényképező géppel jól és egészen pontosan vizsgálható, az egyes egyedek napi ritmusa, bár nagy a hasonlóság közöttük, a sok fénykép áttekintésével megismerhetőek az egyes egyedek, behatárolhatóak az egyes kondák. Sokszor olyan képek is születnek, melyek etológiai vonatkozásban is értékes adatokat szolgáltatnak (pl. a kocák szinte óramű pontosságú napi rendje). Eredmények terén főleg arra jutottunk, hogy megfigyelhettük, milyen módon viselkednek a vaddisznók ellési periódusban, hogyan változik napi ritmusuk a napkelte és napnyugta változásával, és hogy milyen korcsoportba tartozó egyedek járják az automata etetőhelyet. Feladatot végzők

Vaddisznók a vadisznóskert itatójánál


Elért eredmények


VGI, ZEG, KAEG, SZE Ökológiai állapotfelvételek elvégzése különböző aszpektusokban vaddisznóskertekben.

Előző évi felvételekhez képest Takarmányozás-technológiai bekövetkezett degradációs fo- és vadföldművelési javaslatok lyamatok rögzítése és elemzése. átadása a vadászatra jogosultak részére, eredmények közzététele.

VGI, ZEG, KAEG, SZE Teríték-vizsgálatok.

Kondíció, állat-egészségügyi Takarmányozás-technológiai állapot, testméretek felmérése, és vadföldművelési javaslatok vehem-vizsgálatok és elemzésük. átadása a vadászatra jogosultak részére, eredmények közzététele.

2

.

2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.

A régió fahasznosításának fejlesztése Programvezető:

Prof. Dr. Molnár Sándor A program alprogramjai:

A minőségi hengeresfák és a sarangolt választékok hasznosítása A fahasznosítás, mint művészeti tevékenység Fahasznosítás cellulózés papírgyártási célokra Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem Informatikai támogató tevékenység

23

2.1. A minőségi hengeresfák és sarangolt választékok hasznosítása Alprogramvezető:



Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt., Pápa FALCO Forgácslapgyártó Zrt., Szombathely Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., Kecskemét

Újkígyósi Falemezüzem Kft., Újkígyós GREENTEAM Kft., Szombathely NAFTA-PETROCHEM d.o.o, Szlovénia NOVIA Kft., Budapest Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter, Zalaegerszeg Soproni Túzoltó Parancsnokság, Sopron Taschner és Kelemen Kkt., Sopronkőhida ZOLTEK Zrt., Nyergesújfalu

Prof. Dr. Németh József

24

2.2. Fahasznosítás, mint művészeti tevékenység

Külső együttműködő partnerek: BMGE Építészmérnöki Kar Városépítési Tanszék, Budapest Győr Önkormányzat, Győr Kőszeg Önkormányzat, Kőszeg Miskolc Önkormányzat, Miskolc Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter, Zalaegerszeg

Alprogramvezető:

Mészáros György

2.3. Fahasznosítás cellulózés papírgyártási célokra

Külső együttműködő partnerek: Institute for Microtechnology, Louisiana Tech University, Ruston, LA, USA

Alprogramvezető:

Prof. Dr. Winkler András




FALCO Forgácslapgyártó Zrt., Szombathely

Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft., Sopron

Alprogramvezető:


2.5. Informatikai támogató tevékenység Alprogramvezető:

Prof. Dr. Jereb László

Külső együttműködő partnerek: Bormarketing Műhely Kht., Sopron BW 2005. Kft., Sopron ECWins, Sopron Faipari Tudományos Alapítvány, Sopron Gyulasi Ferenc, Ausztria Magyar Telekom, Budapest

A hazai Pinus fajok vizsgálata és kékülés elleni védelme A KEFAG működésében meghatározó szerepe van az erdei fenyőnek (Pinus sylvestris) és a fekete fenyőnek (Pinus nigra), mivel e két hasonló tulajdonságú fafaj együttes részaránya mind a terület, mind a nettó fakitermelés szempontjából 55-60 % között van. A kitermelt faanyag egy része rakodólap elemként kerül hasznosításra, ezért fontos feladat volt feltárni a homoki erdei- és fekete fenyvesek fájának műszaki tulajdonságait és kidolgozni a rakodólap gyártásban nem megengedett kékülés elleni védekezés technológiáját. Ugyancsak fontos célnak tekintettük a minőségi hasznosítás lehetséges területeinek feltárását. A szabványos, hibamentes próbatestekkel nem végeztünk fizikai és mechanikai vizsgálatokat, mivel a korábbi kutatásokból nagyszámú vizsgálati eredmény állt rendelkezésre. Ezek elemző értékelésekor megállapítottuk, hogy a hibamentes erdei és fekete fenyő faanyag tulajdonságai a sík- és hegyvidéki tájakon közel azonosak. A Kiskunságban tenyésző Pinus fajok ipari felhasználását így elsősorban az erős göcsösség és a rendkívüli kékülési hajlam befolyásolja. Erre való tekintettel a göcsösség hatásának feltárására alapkutatást végeztünk a síkvidéki erdei fenyő, a Pannónia nyár és az I 214 típusú olasz nyár termékméretű (1400 x 140 x 22 mm) mintáival a hajlítószilárdság és a hajlító rugalmassági modulusz értékeinek összehasonlításával. Alapkutatási eredményekkel igazoltuk, hogy az erdei fenyő fájának szilárdsági és rugalmassági jellemzőit a göcsösség markánsabban befolyásolja, mint a nyárakét. Az erősen göcsös síkvidéki fenyő anyagok szerkezeti célú felhasználása nem javasolható. A kékfestő gombák elleni hatékony védekezés céljából vizsgáltuk a javasolt védőszerek (SINESTO AS) és technológia (áztatás) hatékonyságát (gombaállósági vizsgálatok). A vizsgálati eredmények és tapasztalatok alapján javaslatokat dolgoztunk ki a síkvidéki erdei fenyő értékesebb hasznosítására. A védőszer koncentráció függvényében vizsgáltuk a kékülés elleni védelmet. Megállapítottuk, hogy a 2 % védőszer koncentráció nem elegendő, mert 6-8 hét után a próbatesteken megjelent a kékülés. Megbízható védelmet a 6-8 % koncentráció jelent. Vizsgálataink szerint a gyártó által ajánlott 150 g/m2 helyett elegendő 100 g/m2 védőszer felvitele is. Kutatási eredményeink a gyakorlatban is bevezetésre kerültek a KEFAG jánoshalmi üzemében újonnan létrehozott áztató kád alkalmazási technológiájában, ahol üzemi kísérleteket is végeztünk. A kutatási eredmények azt igazolták, hogy a síkvidéki fenyvesekből (fekete, erdei fenyő) kikerülő rönkméretű faanyagokból gerenda házak falelemei, falburkolatok, rakodólap elemek készíthetők. Az erős göcsösség miatt a nagy mechanikai igénybevételeknek kitett bútor- és épületszerkezeteknél ezen anyag nem alkalmazható. Az általunk kidolgozott technológiai paraméterekkel a kékülés elleni védelem biztosítható.

2.1.1. Anyagvizsgálatok

2.1.

Fenyő minták előkészítése anyagvizsgálathoz

Faanyag gombaállósági vizsgálata

Áztatókád a KEFAG Zrt-nél a kékülés elleni védekezéshez

Kékülés ellen kezelt (4%-os koncentrációval) és kontroll próbatestek

25

Sarangolt választékok számba vételi módszerének fejlesztése A sarangfelvételi módszer fejlesztésében a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. területén és sarang állományán végeztünk felvételezéseket. A kutatás során digitális felvételeket készítettünk a sarangok bütü felületeiről. A felvételeket számítógépes programok segítségével értékeltük ki. A munka során cél volt a fénykép alapján a sarang űrtartalmának meghatározása, valamint ugyanazon fénykép alapján a sarang kitöltési tényezőjének (űrméter-köbméter közötti átszámítási tényező) a megállapítása. Az eredményeket kézi felvételezéssel ellenőriztük le. Az új sarangfelvételezési módszer eredményei azt igazolják, hogy a jelenleg használt felvételezési módszerrel az esetek jelentős százalékában kevesebbet mérnek, mint a valóságban a helyszínen lévő fa mennyiség.

26

2.1. 2.1.2. Fűrész- és lemezipari hasznosítás

Faanyag mennyiség meghatározás képelemző szoftver segítségével

Szénszál szövetes erősítésű lemez prototípusának készítése

Feladatot végzők


Elért eredmények


FAT, KEFAG

Fűrészipari választék kékülés elleni védelmére szolgáló technológia.

Megbízható védelem a tárolás idejére.

A feldolgozás üteme független lehet a beszállítás és értékesítés ütemétől.

FAT, BEFAG

Fotóanalitikus sarangfelvételi módszer fejlesztése.

A valós értékektől való eltérések További fejlesztések alapján az mértékének megállapítása, az új erdészeteknél bevezettett új módszer elméleti metódufelvételi rendszer működtetése. sának kifejlesztése.

Fűrészipari hasznosítás Az idei évben lépett életbe az új tűzvédelmi szabályozás, ami jelentősen megváltoztatta, szigorította az egyes anyagokra, szerkezetekre vonatkozó előírásokat. Az építőipari gyakorlatban a faalapú építőanyagok mellett nagyon fontos a szerkezeti kialakítások vizsgálata is. Ilyen vizsgálatokat a kapcsolóelemekre vonatkozóan nem végeztek, ezért ennek a területnek a kutatása még a szerkezeti kialakításokban is hozhat racionalizálást. A vizsgálatok során az egységes tűzterhelés fogalmát próbáltuk definiálni, fa rakatok égésvizsgálatával. A csomópontokat különféle kapcsolóelemekkel és tűzvédő anyagokkal építettük fel és égettük el. A vizsgálatok megalapozták és meghatározták a kapcsolóelemek vizsgálati paramétereit. A kutatásokat a következő évben egy-egy faházgyártó cég termékeivel fogjuk elvégezni. A kutatási eredményeket a Soproni Tűzoltóság szakembereivel is elemeztük, támpontot adva a szerkezetek tűzállósági határértékének pontosabb, gyakorlati meghatározásához. A tűzoltóság szakembereivel egy a kutatásokra támaszkodó, az új előírásokat is ismertető kiadványt készítünk, amit még az idei évben eljuttatunk az érdekelt faszerkezet építő cégek számára. Lemezipari hasznosítás Az alapkoncepció, amely a magánerdő-birtokosok telepítésénél főleg a gyorsan növő akác és nyár klónokat helyezik előnybe, 2008 év kutatási feladatait is maghatározta. A 2008-ban egy új módszer kifejlesztését és technologizálását jelöltük meg feladatként; a szervetlen szálak (szén és üveg) alkalmazását nyár furnéralapú szerkezetekben. A hipotézisünket, hogy ily módon jelentős szilárdságnövekedés érhető el, eredményeink messzemenően igazolták. A kontrol lemezeink átlagértékei a nyár faanyagtól elvárható, sőt azt meghaladó szilárdsági értékeket mutatnak (szilárdsági besorolásuk: közepes szilárdságú rétegelt lemezek). Ennek tükrében az elért legjobb eredmény a szénszál erősítéses (8 mm) lemezek hajlítószilárdságának 120 %-os, rugalmassági modulusának 70 %-os növekedése igen jelentősnek, már-már várakozáson felülinek mondható. Az üvegszál erősítéses lemezek legjobb típusának (9 mm) vizsgálati eredményei (hajlítószilárdság növekedés 61 %, rugalmassági modulus növekedés 76 %) is jelentős felhasználási lehetőségeket mutatnak. Az elért eredmények jelentőségét növeli, hogy bár a szilárdsági értékek növekedése jellemzően sűrűség növekedéssel jár együtt, ebben az esetben ez a növekedés csak a 15-30 % közötti növekedési sávban marad. Ennek oka a gyantának, valamint a szálanyagoknak a faanyaghoz képest magasabb sűrűsége (a nyárhoz képest jellemzően háromszoros). Az eredmények lehetővé tehetik know-how értékesítés indítását vagy szabadalmi eljárás kezdeményezését.

Feladatot végzők


Elért eredmények


ÉT, MMTI, SOPTP

Egységnyi tűzterhelés meghatározása, különböző fafajok és rakatok elégetésével.

A fa-rakatok égési idejének meghatározása. Gázégő-fej tervezése és legyártása az összehasonlító vizsgálatokhoz.

Dokumentált vizsgálati módszer kialakítása. Égésvizsgálati berendezés tervezése, kivitelezése.

ÉT, MMTI, SOPTP

Fém kapcsolóelemek szerkezetbe A különféle paraméterekhez épített tűzállósági vizsgálata, tartozó tűzállósági érték tűzvédő festékek tesztelése. meghatározása.

Összehasonlíthatóvá váltak a különféle faházgyártó cégek szerkezetei, azokat tűzállósági határértékek szerint sorba lehet állítani.

FPI, KEFAG, NP, ZOL, NOV, GREEN

Furnéralapú szerkezetek erősítése szén- és üvegszálak alkalmazásával nyár furnéralapú szerkezetekben.

Know-how értékesítés vagy szabadalmi eljárás kezdeményezése.

Nagyszilárdságú erősített lemezszerkezetek létrehozása.

Az elmúlt két projektévben sikeres kísérleteket folytattunk először laboratóriumi, majd üzemi kísérletek között I-214 (Populus euramericana cv “I-214”) nyár fafaj cementkötésű faforgácslapban való alkalmazhatóságára vonatkozóan. További igényként merült fel, hogy más nyár klónokat is bevonjunk a vizsgálati körbe a stabilabb alapanyag-ellátás miatt. Ennek kapcsán ez évben 20 féle nyár klónt vizsgáltunk meg hidratációs hőmérsékletek mérésével, valamint cukor- és tannintartalom meghatározásokkal. A kutatás során sikeresen feltártuk a cementkötésű kompozitok gyártására alkalmas fajokat, és ezáltal jelentősen bővült azoknak a nyár fajoknak a listája, melyeket e célból fel lehet használni. A vizsgálatok szerint az első helyezettek az alábbi klónok voltak: Koltay, Pannónia, Kornik-21, Kopecky, I-214. A minták kémiai feltárása során megállapítottuk, hogy a tannintartalom függ a faanyag minőségétől. Az álgesztes fajoknál ugyanis a tannintartalom lényegesen magasabb volt, amely minden esetben lassította a kötést, bár a kötésgyorsító kicsit kompenzálta mindezt. A vizsgálat során készített hidratációs grafikonok nagyban elősegíthetik a fajok későbbi, ez úton történő beazonosítását. Feladatot végzők


Elért eredmények

FPI, FALCO

20 féle nyár klón A vizsgálatok szerint az alábbi cementkompatibilitási vizsgálata. klónok lehetnek alkalmasak cementkötésű forgácslap gyártására: Koltay, Pannonia, Kornik-21, Kopecky, I-214.

2.1. 2.1.3. Agglomerált lemezipari hasznosítás

Eredmények hasznosulása A FALCO Zrt. szélesebb alapanyagbázisra támaszkodhat, így kevésbé érzékeny az egyféle fafaj piaci helyzetének változásaira.

A projekt célja egy Magyarországon újdonságnak számító konyha- és étkezőbútor család kifejlesztése álgesztes bükk alapanyagból. Egyedülálló, mert olyan hazai faanyagból - álgesztes bükkből - készül, melyet eddig inhomogén rajzolata és színe miatt alacsony minőségi kategóriába soroltak, és e miatt bútoripari célra nem használtak. Ebből a hátrányból erényt kovácsolva, a tömörfa karaktert kiemelve, magas minőségű, exportképes késztermék fejlesztését tűztük ki célul. Az álgesztes bükk műszaki, szilárdsági szem-

2.1.4. Bútoripari hasznosítás

Álgesztes bükk fűrészáru

Kísérleti konyhabútor álgesztes bükkből

27

pontból teljes értékű faanyag, ára azonban lényegesen alacsonyabb a bútoripari fűrészárukénál. Mivel az életteli, mozgalmas felületek sok potenciális vásárlónak tetszenek, ez a fahiba megfelelő tálalásban markáns esztétikai elemként használható.

28

2.1. – 2.2.

2.2.1. Építőművészet

Gyalogos és keréőpáros híd makett

Feladatot végzők


Elért eredmények

TGYI, GI

Frontelemek előállítása, CNC megmunkáló-központban való kiegészítő megmunkálása.

A kiállításra készülő bútorgarBizonyítárt nyert, hogy álgesztes nitúra frontelemei elkészültek, bükk alapanyag alkalmas esztéesztétikai hatásuk kedvező, gyár- tikus tömörfa bútor előállítására. tásuk termelékeny, gazdaságos.

TGYI

Konyhagépet gyártó bevonása a A bútorcsalád elemeinek prototípus konkrét kialakításához funkcionális részméretei több és felszereléséhez. berendezés gyártó tekintetében méretkoordináltak.

TGYI, PANFA

Bútorgyártó bevonása a PANFA-án keresztül.

A külső partner legyártotta a Potenciális igény teremtése szekrény korpuszokat, elkészültek álgesztes bükkből készülő az összeállított bútorok. tömörfa bútorra.

TGYI

A tervezett működési módnak megfelelő szerelvények meghatározása.

Beszerzésre kerültek a megfelelő szerelvények.

Potenciális igény teremtése álgesztes bükkből készülő tömörfa bútorra.

TGYI, TASCH

Álgesztes bükkből készülő ajtós-fiókos komód tervezése és kivitelezése.

Funkcionális, és tetszetős külsejű ajtós-fiókos komód készült álgesztes bükk faanyagból.

Potenciális igény teremtése álgesztes bükkből készülő tömörfa bútorra.

TGYI

A konyhabútor család és a fiókos A bemutatott bútorokat komód bemutatása a Pannonmegismerte a vásári közönség. Design kiállításon, a Ligno Novum-Wood Tech Kiállításon, az InnoLignum Sopron kiállításon.

A kiállítások után több cég érdeklődött az NymE bútorfejlesztési projektjei után.

TGYI

Újszerű fakötés kialakítása megnövelt tartóssággal és teherbírással.

Fokozott szilárdságú és merevségű tömörfa kötések gazdaságosabb alapanyag hasznosítással tömörfa bútorvázakhoz és más asztalosipari termékekhez, pl. ablakokhoz..

Az újszerű fakötés próbatestjei elkészültek, törővizsgálatukat elvégeztük, az eredmények felülmúlják a hagyományos csapos fakötésekét.


Bizonyítárt nyert, hogy álgesztes bükk alapanyag alkalmas esztétikus tömörfa bútor előállítására.

A turizmus vonzerejét növelő híd és épületegyüttes kialakítása Híd-épület tervezése kerékpárutakhoz. Figyelembe vettük a környék útrendszerét, amely érinti a patak két ága által határolt szigetet. A beérkező utak kereszteződési pontjában helyeztük el azt a főtengelyt, amelyre sikerült alkalmasan felfűzni a híd-épület együttesét. Az utak, illetve a híd kialakításából keletkező formai lehetőségek adták az épület formavilágát. A híd-épületegyüttes egyébként a sziget rendezési tervének is megfelel. Az épület funkcióinak felsorolása: – A terepszintből kiemelkedő kör alaprajzú pozitív forma a szigetre panoráma kilátást nyújt. A le csapott tetőn pihenni lehet és egyre magasabbra érve egyre nagyobb kilátást ad, így jelenik meg a kilátó funkció. – Kávézó (kb. 60 főre), italt és péksüteményt, újságot árusít. Tereit a biciklivel is megközelíthetjük. Külső teraszos résszel is rendelkezik, amely kilátást nyújt a tóra. – Bicikli bolt: biciklis kellékeket, illetve biciklit árul. – Egyéb funkciók: csónakkölcsönző, horgász felszerelés, horgászegyesület. A horgász létesítmény a meglévő épületben maradna. A híd formavilágát a vízhullámok és a biciklizés jellegzetes térgörbéi sugallták. Kísérleteink erre épültek. Így született a híd alapformája, többszintű felülete. A hidat a Gyöngyös patak csónakázhatósága miatt úgy kellett kialakítani, hogy ne jelentsen akadályt a patak forgalmára nézve. Ezt a problémát úgy kellett megoldani, hogy a híd ívének legfelső pontja elég magasan legyen ahhoz, hogy az egész fesztáv alatt a vízfelület csónakázható legyen. Az újszerű, a gazdag élményt jelentő három jellemző: – az átkelő felület görbült íve; – a főtartó kétirányú ívkitérése; – a hármas tagolódás, a gyalogsáv és az egy biciklisáv formájában.

Különleges, modulokból fejleszthető híd kialakítása kerékpárutakhoz A határhoz közeli híd-épületegyüttesnél célunk az volt, hogy a „határtudatot” a turisták lelki világában áthangoljuk a természeti látványból eredő élményre. Előtérbe került az organikus formák közelítése, amelyeknek ezen a környéken jelentős funkcióit kellett megvalósítanunk. Ilyenek: a figyelem felkeltése, kapcsolatteremtés, a környezetformáló elemek az emlékezetben könnyen maradandóak legyenek. Az itt tartózkodók emlékezetből azonosítani tudják a híd-épületegyüttesét az itt szerzett élményekkel. A csőszerűvé formált, rácsos szerkezetű modulokból felépített híd különlegességével is felhívja a figyelmet és maradandó élményt nyújt. A méretezéshez és az ellenőrző számításokhoz az AXIS programot használtuk, a szokásos számítógépes programok mellett. A kutatás rövid összegezése: speciális kialakítású, körszerkezetes csomópontokból felépített hidat terveztük. Ez jól simul az élményszerzés, pihenés, szórakozás, a kerékpározás szépségeit nyújtó időtöltéshez, meghatározza ennek tartalmát. Kutatás játszótér-pavilon kialakítására Az elmúlt években és még néhány évig napirenden van, illetve lesz a játszóterek (játszóeszközök) korszerűsítése, az EU előírások szerint. A korszerűsítés az anyagválasztékra és anyagpárosításokra, a balesetmentességre, és más egészségügyi fejlesztésekre vonatkozott. Ezen kívül fontos szempont volt még az új pedagógiai elvek alkalmazása, az időtöltés élményeinek szintézise, a kreativitás fokozása, az ergonómiai-esztétikai minőség javítása. Az eszközrendszerből a játszótéri-pavilont választottuk ki. Tervezési munkánknak ez volt a tárgya. A rendelkezésre álló helyen a következő struktúrájú játszóteret alakítottuk ki: Korosztályi felépítés: – csecsemőkor: 1 évesig; – kisgyermek: 1-3 éves korig; – óvódás: 3-6 évesek; – kisiskolások: 6-10 éves korig.

2.2.

Rácsos szerkezetű, modulokból felépített híd

Játékszerek csoportosítása: – csúszdák 3-10 évesek számára; – kis homokozó csecsemő-3 évesek számára; – homokozó várral 1-6 évesek részére; – kilátó 5-10 éveseknek; – hinta csecsemő-10 éveseknek (1 babahintával). A kutatások összefoglalása: a jelentős munkával elvégzett kutatások alapján egy, az EU előírásainak megfelelő játszótér tervei valósultak meg.

Rácsos szerkezetű, modulokból felépített híd kötőeleme

Játszótér pavilon helyszínrajza

Játszótéri csúzda terve

29

2.2.2. Formatervezés

2.2.

30

Közületi szék terve

Közületi szék prototípusának gyártása

Megvalósított közületi szék

Feladatot végzők


Elért eredmények

AMI, KÖ

A turizmus vonzerejét növelő híd- Híd-és épületegyüttes és épületegyüttes kialakítása. kerékpárutakhoz, kilátóval.

AMI, KÖ

Különleges modulokból fejleszthető híd kialakítása.

Híd kerékpár-utakhoz, kiegészítő épülettel.

AMI, GYÖ, MÖ

Kutatás játszótér-pavilon kialakítására.

Az EU szabványoknak megfelelő játszótér (csecsemőtől-10 éves korig).

Eredmények hasznosulása Prospektus készült, amelynek felhasználásával mindkét híd-épület együttes tervet felajánljuk megvételre. A terveket átadjuk a győri és a miskolci önkormányzatoknak.

Anyagok (fa-fém) párosítási lehetőségeinek kutatása a bútorgyártásban A kutatás célja: a fémöntészet alkalmazása a bútoriparban. A kutatást közületi széken valósítottuk meg. A választott alumínium öntvénnyel elsősorban a szék kritikus csomópontjait kívántuk megerősíteni. Ugyanakkor a nyomásos-kokillaöntés lehetőséget adott egy jó esztétikai minőséget eredményező formavilág kialakítására is. Figyelembe vehettük a közületi szék téralkotó hatásait is, ez a divathatások követését segíti. Evvel a szék piaci értéke 50-60 %-kal emelkedik. A kísérlet-kutatás a lapraszerelt csomagolásra is kiterjedt, ami sikeresen megvalósult. Ezzel tovább növeltük a közületi szék árfekvését, illetve erősítettük piaci pozícióit. A prímér kutatásunk mellett ki kell emelnünk a szekunder kutatások eredményeit. Ennek lényege az, hogy feltártuk a szék fogalmának és gyakorlati megvalósításának történetét. A szék szemantikai és szemiotikai jelentéstartalmai érdekes szimbólumokká, jelekké, jelképekké fejlődtek. Összefoglalva a kutatást: egy jó piaci pozícióval és jó árfekvéssel rendelkező, esztétikus, ízlésformáló tárgy született, amely mindenben megfelel a korszerű logisztikai követelményeknek (lapraszerelt csomagolás, rakásolhatóság), célszerű téralkotó bútor stb. Kompozit anyagok társításának kutatásai E kutatás keretében is a széket használtuk fel a modell kísérletekhez. A szekunder kutatás módszereivel a szék kialakulásának és fejlődésének időhorizontjait vázoltuk fel, a kísérletekkel párhuzamosan. A formavilág megjelenítése a különböző stílusokban a szerszámok tekintetében nagy fejlődést eredményezett. Az anyagok tekintetében a felületi kezelés-díszítés állandóan változott, fejlődött. A felhasznált anyagok változásai a kompozit-anyagok variációival jellemezhetők. Textil (pamut, gyapjú)üvegszál-műanyagszál-szénszál rétegek váltották egymást (vegyük figyelembe, hogy a fa önmagában is kompozit-anyag, lignin-mátrixba ágyazott cellulóz-szál). Kezdetben a szövetek, szálerősítések, majd a speciális szálakból szőtt hálók követték egymást, a mai technológiával előállított, célszerűen irányított mátrix elrendezésekig. Jelenleg a szénszálakból összeállított kompozitok mutatják a legjobb szilárdsági tulajdonságokat. Ezt még tovább erősíti a karbon esztétikai hatása is. Ezért irányult figyelmünk a karbonszék tervezésére. Kísérleteink a különféle mátrixok, szendvics-szerkezetek kipróbálására terjedtek ki, ezeket első lépésben 1:5, majd 1:1 -es arányú modellekkel végeztük. A kompozit-anyagokat alumínium csővázakra erősítettük. A kísérletek természetesen az utóbbi megoldásokra is kiterjedtek (csőhajlítási próbák, felerősítések stb.). Fő törekvésünk a nagysorozatú gyártás előkészítése volt. A vendéglátási kultúrát fejlesztő kárpitos bútorok kialakítása A terített asztalhoz kapcsolódó ülőeszközök, ezek környezete is szerves része annak a tárgy-eszköz halmaznak, amelyet összefoglaló néven terítési kultúrának nevezünk. Kutatásaink a vendéglátás eszközrendszerének a fejlesztését szolgálják. Fő célunk elemkészlet kialakítása volt, amely elemkészletből választva egyedi jellegű és igényű kanapé-együttes építhető fel. Az elemkészlet (mert nagyobb darabszámú) gazdaságosan állítható elő, ugyanakkor ebből az elemeket variálva egyedi igényeket tudunk kielégíteni. A forma és színválasztékkal a gasztronómiai élvezetek esztétikai élménnyel történő gazdagítását valósítjuk meg, ami a vendéglátás újabb jelszavai közé tartozik (a vendég éberségét kell fenntartani, mert ez a fogyasztást ösztönzi, a vendég egyszerre emlékezzen az elfogyasztott ételre és a helyre, mert oda jön legközelebb, ahol ezt az élményt átélte stb.).

Kísérlet korszerű, többször használatos installációs rendszerek kialakítására Feladataink cégekhez, rendszeres kiállítókhoz, országos rendezvényekhez kötődtek, így komplex igényeket kellett kielégítenünk. A korszerűség és a gazdaságos előállíthatóság mellett az egyik fő szempont a többszöri felhasználás lehetőségeinek a biztosítása volt. Ilyen formán speciális követelményeket is figyelembe kellett venni, ezek: – szerszám-használat nélkül kezelhető csomópontok, kapcsoló szerelvények; – az elhasználódó részek cseréjének biztosítása. A kialakított installációk a következő rendezvényeken szerepeltek: – Pannon Design; – „Ez az AMI” Kiállítás; – InnoLignum Sopron; – Diplomatervek Kiállítása 2008.

2.2.

Design Kutató Centrum létrehozására irányuló kutatások 2008 tavaszán a Marcel Breuer Design Kutató Centrum infrastrukturális feltételei a belső rekonstrukcióval, a bútorkutatási stúdió, valamint az archiválási lehetőségek kialakításával megteremtődtek. Aktív kapcsolatrendszert kívánunk kialakítani az ERFARET utódaként megalakult NymE-ERFARET Nonprofit Kft-vel és azokkal az egyetemi kutatóhelyekkel, amelyek tevékenysége a tárgyalkotással, tárgytervezéssel, a környezettervezéssel valamilyen módon összefügg. Fő célunk az, hogy alkotó tudásunkat minél magasabb szintre emeljük és az ismert prioritások szolgálatába állítsuk. Így követhetjük leginkább Breuer Marcel eszméit és tanácsait. Feladatot végzők


Elért eredmények


AMI, Stulwerk

Anyagok (fa-fém) párosítási lehetőségeinek kutatása a bútorgyártásban.

Közületi szék (fém-fa kombináció).

Prospektus készül piacbevezetésre. Stulwerk Kft. foglalkozik a piacbevezetéssel.

BME-ÉK, AMI

Kompozit-anyagok társításának kutatásai.

Szék, amely karbon-anyag felhasználásával készült.

Prospektus készül a piaci bevezetésre. A diplomázó cége készítette el a prototípust, a piacbevezetést is szervezi.

AMI

Vendéglátási kultúrát fejlesztő kárpitozott bútorok kialakítása.

Kárpitozott kanapé bútor-együttes.

Prospektus készül a piaci bevezetésre. A prototípusok elkészültek. A bevezetést a diplomázó szervezi.

AMI, PANFA

Kísérlet korszerű, többször használatos installációs rendszerek kialakítására.

Kiállítási installációs rendszerek.

Pannon-Design, „Ez az AMI”, innoLignum Sopron kiállításokhoz.

AMI

Design Kutató Centrum Breuer Marcel Design létrehozására irányuló kutatások. Kutató Centrum.

Karbonszál kompozittal készített szék

Az AMI valamennyi képzésében és az NymE kutatási munkáiban kerül felhasználásra.

Álgesztes bükk szék

Munkamegbeszélés

Többször felhasználható installációs rendszer

31

2.3.1. Kísérletek nyárfa feltárására – üzemi kísérletek az ASA eljárás alkalmazására

32

2.3. – 2.4. 2.3.2. Nanotechnológia

Mosás-mentes LbL technikával bevont rost

2.4.1. Félüzemi kísérletekkel támogatott laboratóriumi kísérletek hulladék faanyag felhasználására a cementkötésű forgácslap gyártásában

A rost és papíripar nanotechnológiás kutatásai laboratóriumi szinten jelentős eredményeket tudnak felmutatni. Ipari környezetben való alkalmazásuk sok tekintetben megoldhatónak tűnik egyszerűsége miatt, de szükséges a tartalmi változtatások szisztematikus kidolgozása is. Az elmúlt év folyamán kifejlesztettük a mosás-mentes nano rétegképzéses eljárást az ipari alkalmazásokhoz való illesztés szükségességének érdekében. Európa egyik vezető csomagolóanyag gyártó cégével történt egyeztetések lehetőséget teremtenek, hogy az új, módosított eljárást üzemi körülmények között próbálhassuk ki, a termelési kapacitás növekedését célzó nanotechnológiás eljárással. A termelési volumen növekedése a meglévő géppark és technológia megtartása mellett történik, egyéb beruházás nélkül, a rost-víz szuszpenzió nanovegyületekkel történő optimalizációjával. Az első üzemi kísérletre október végén kerül sor, a jelenlegi technológiához történő illesztések végső finomításainak megvitatása jelen pillanatban is zajlik. Feladatot végzők


Elért eredmények


FPI

Laboratóriumi LbL technológia ipari alkalmazhatóságának vizsgálata és módosítása.

Módosított ipari technológia.

Ipari együttműködési és támogatási szerződés.

A nanotechnológia alkalmazása a papíripari technológiákban rövid múltra tekint vissza, ipari alkalmazását még sehol nem kezdték el a világ országaiban. A fenntartható fejlődés elősegítése érdekében az elmúlt években egyre több laboratóriumi kísérletet, kutatást végeztek, végeztünk annak érdekében, hogy a nanotechnológia új vívmányait sikeresen alkalmazhassuk a rost és papíripar különböző területein. A kutatások környezetbarát technológiák kidolgozására irányulnak a rost és papíriparon belül, és olyan új termékek fejlesztésére, amelyek hozzáadott értéke jelentős mértékben növeli a piaci versenyképességet, és nem utolsó szempontként csökkenti a környezet károsanyag terhelését és a felhasznált energia mennyiségét is igyekszik redukálni. A papír kedvező megjelenése és gyakorlati felhasználhatósága érdekében gyártása során kiemelt fontosságú a megfelelő felület kialakítása. Az alkalmazott heterogén összetételű vizes rendszerekben a komponensek döntő mértékben hatnak a lapképzés folyamataira, a kialakuló lapszerkezet minőségére. A befolyásoló tényezők: a cellulózrostok felületi tulajdonságai és kölcsönhatásuk vizes közegben, a cellulózrost-töltőanyag rendszerek kölcsönhatásai, a szervetlen agyagásványok és polielektrolitok, valamint a cellulóz vízoldható kísérőanyagainak jelenléte. A kutatómunkánk célja, hogy a biztonsági papírgyártás nélkülözhetetlen alapanyagát, a pamut linter cellulózrostok felületét módosítsuk nano-polielektrolitok és különböző méretű ásványi őrlemények adszorbeálásával, a gyártási tulajdonságok javítása érdekében, a rost felületi tulajdonságainak megváltoztatásával vizes közegben, melyhez a LbL (layer-by-layer) technológiát alkalmaztuk. Feladatot végzők


Elért eredmények


FPI, IMLTU

Linter rostok felületének módosítása LbL eljárással, a retenció növelése érdekében.

Nanoméretű agyagásvánnyal módosított linter rostok.

Ipari együttműködési és támogatási szerződés.

FPI, IMLTU

Laboratóriumi kísérletek elvégzése monoréteg adszorpciós eljáráshoz.

Papíripari újrahasznosított rostok Szabadalmi eljárás indítása. víztelenedésének növelése molekuláris nanoréteg adszorpcióval.

2008. évi feladat a további nyár klónok alkalmasságának vizsgálata cementkötésű faforgácslapok gyártására vonatkozóan. Mivel a 2007. évi kutatásban megállapítást nyert, hogy igen bizonytalan a raklapok alapanyagának fa fajta összetétele, ami a cement hidratációjára rossz hatással van, a vegyes fa fajta ös�szetételű raklapokat részben friss I214 nyárral helyettesítettük. Azonban szükségesnek tartjuk új nyárfajták bevonását, mivel az I214 sem fordul elő korlátlan mennyiségben. Több nyár klónon is végeztünk hidratációs vizsgálatokat, melynek eredménye, hogy más nyárfajták is (Koltay, Pannonia, Kornik-21, Kopecky, I-214, Canada-3) rendelkeznek hasonló hidratációs tulajdonságokkal, mint az erdei fenyő. A fent említett nyár klónokból lapokat is gyártottunk, melynek eredményeként a gyártott lapok fizikai és mechanikai tulajdonságai a szabványértékeket elérik. Összefoglalásként elmondható, hogy az I214 nyár mellett a fent nevezett nyárfajtákat is alkalmazhatjuk, így nem kell mindig egyféle fafaj beszerzésére koncentrálni.

Feladatot végzők


Elért eredmények


FPI, FALCO

További nyár klónok hidratációs vizsgálata és használt raklap alapanyagú cementkötésű faforgácslapok gyártása további nyár klónok használatával.

A vizsgálatok szerint az alábbi klónok lehetnek alkalmasak cementkötésű forgácslap gyártására: Koltay, Pannonia, Kornik-21, Kopecky, I-214.

A FALCO szélesebb alapanyagbázisra támaszkodhat, így kevésbé érzékeny az egyféle fafaj piaci helyzetének változásaira. Emellett fa csomagolóanyagok alapanyagként történő hasznosíthatósága is biztosított.

2008. évi feladat egy hulladékudvar létesítése Sopronban, annak érdekében, hogy ezen a környéken keletkező hulladékokat a mai modern kornak megfelelően újrahasznosítsuk. A lakossági faudvar a FALCO Zrt. konzorciumi taggal együttműködve lehetővé teszi a nagymennyiségű lakossági zöld hulladék, erdőgazdálkodási hulladék beszállítását és átvételét. Erre a telepre fanyesedéket, fakérget, szőlővenyigét, lombot szállítanak be, valamint átveszik az iparból származó fűrészárukat és raklapokat is. A beszállított anyagokat külön depóban gyűjtik és az iparilag továbbfeldolgozásra szánt anyagot aprítják és a FALCO-nak szállítják el, aki ezekből bútorlapokat, faforgács lapokat készít, tehát újrahasznosítja azokat. A legnagyobb mennyiséget az AUTOLIV Kft-től szállítják be telephelyre, amelyet ugyancsak a FALCO visz el, az aprított és fel nem használt nyesedékeket a kazánjában égeti el, tehát ezt energiatermelésre használja fel. Feladatot végzők


Elért eredmények


FPI, FALCO, STKH

Hulladékudvar és azon belül a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása.

Falco 10 céggel hulladék faanyag beszállítás, 5 város hulladékgazdáslodási cégével megállapodás.

Nagymennyiségű ipari hulladék újrahasznosítása, további bútorlapok gyártásához, valamint energiatermelés céljából.

A részfeladat célja egy olyan adatbázis és hozzátartozó webes felület kialakítása, amelynek segítségével a szakemberek tárolni, rendszerezni, illetve visszakeresni tudják a faipari szakterület fontos adatait, valamint a kapcsolódó kutatási eredményeket. 2008-ban a feladat a folyamatban lévő fejlesztés folytatása, illetve egyes hiányzó szakterületek pótlása és azon szolgáltatásfunkciók kifejlesztése volt, amely módot ad az adatbázis szolgáltatásaihoz a szélesebb körű, de szabályozott hozzáférésre.

2.4.2. Faudvar létrehozása Sopronban

2.4. – 2.5.

2.5.2. Faipari online adatbázis

A famechanikai szakterület adatbázis szerkezetének véglegesítése A famechanika szakterület adatbázisának tervezése során a szakemberekkel együttműködve pontosítottuk a tárolandó adatokat és kapcsolatokat. Betervezésre kerültek a definíciók és famechanikai paraméterek, illetve a részterületet is felkészítettük a többnyelvű használatra. A famechanikai szakterület űrlapjainak elkészítése A tervezett adatbázisbeli változtatások után kifejlesztettük a famechanikai szakterület űrlapjait, ebbe beleértve a feltöltő, a módosító és a lekérdező űrlapok is. Az űrlapok nyelvezete jelenleg magyar, de a későbbiekben tervezzük az adatbázisban elérhető összes nyelvre felkészíteni az űrlapokat is. Kreditrendszer kialakítása Mivel az adatbázis a tervek szerint ingyenesen hozzáférhető lesz, ezért kialakítottunk egy olyan modult, amely igazságosan szabályozza a fel- és letöltések arányát, és segítségével – terveink szerint – ösztönözni lehet majd a felhasználókat az adatbázis rendszeres használatára. Minden felhasználó belépés utáni tevékenységét naplózzuk. Ez az alapja a kredit számolásának, de a későbbiekben a felhasználó aktivitásmérésre is alkalmas.

Hierarchikus lekérdező felület

„Vendég felhasználó” modul elkészítése Mivel az adatbázisba történő belépés regisztrációhoz kötött, emiatt szükség volt egy olyan adatbázis hozzáférésre is, amely egy általános felhasználó esetében is betekintést enged a feltöltött adatok egy részébe. Ez a „vendég” hozzáférés elkészült, segítségével demo adatokat láthat a regisztráció nélküli felhasználó az adatbázisban, megismerheti annak működését. Kérdőív modul kialakítása Elkészült egy kérdőív modul, amelyet a regisztrált felhasználók tölthetnek ki, benne néhány kérdésre válaszolva. A kérdések arra keresik a választ, hogy az adatbázis használók milyen tapasztalatokat szereztek,

Faipari online adatbázis, rendszer-felépítés

33

hol látnak korrekciós lehetőségeket. A kérdésekhez tartozó válaszok adatbázisba kerülnek, ebből lehetőség van a kiértékelésükre, a következtetések levonására, majd azok az adatbázis továbbfejlesztésében való felhasználására.

2.5.

34

2.5.3. Ad hoc hálózatok vizsgálata és alkalmazása

Feladatot végzők


Elért eredmények


II

Mechanika szakterület táblaszerkezetének véglegesítése.

Mechanika szakterület adatbázis váz.

Működő faipari online adatbázis. http://faipariadatbazis.nyme.hu

II

Mechanika szakterület űrlapjainak elkészítése.

Működő mechanika szakterület űrlapok.

II

Kreditrendszer kialakítása.

Működő kreditrendszer modul.

II

„Vendég felhasználó” modul elkészítése.

Vendég felhasználó képes használni az adatbázist.

II

Kérdőív modul kialakítása.

Működő kérdőív modul.

A részfeladat célja a mobil ad hoc hálózatok – közvetlen adatátvitelt biztosító kommunikációs megoldásokra épülő lokális adathálózatok – működésének bemutatása és a faipar/fenntarthatóság területén való alkalmazásuk demonstrálása volt. Megvalósítottunk egy keretrendszert és architektúrát definiáltunk mobil szenzor alapú alkalmazások fejlesztésére, illetve példa alkalmazást fejlesztettünk demonstrációs jelleggel. Demonstrációs célú ad hoc alkalmazások fejlesztése Elkészült az ad hoc kommunikációt szabályozó keretrendszer implementációja, és a keretrendszer működését demonstráló minta-alkalmazás, egy elosztott ‘chat’ alkalmazás, melynek segítségével több személy kommunikálhat egyszerre ad hoc környezetben egy egységes kezelőfelületen keresztül. Mobil “szenzor réteg” kialakítása A mobil szenzor alapú alkalmazási keretrendszer legalsó szintjének kialakítása megtörtént. A demo rendszerben a mobil szenzorokat személyi számítógépek helyettesítik. Mérések helyett a szenzor adatokat szimulációval, a számítógépen futó generátor szoftver segítségével állítjuk elő. Feltételezzük, hogy egyes mérésekhez szükség van arra, hogy a mérőeszköz ismerje a koordinátáit, továbbá, hogy a hálózatban mozgó és helyhez kötött mérőeszközök is lehetnek. Mobil “ad hoc kommunikációs réteg” kialakítása Elvégeztük a mobil szenzor alapú alkalmazási keretrendszer középső szintjének kialakítását. Mobil eszközök (pl. laptop, PDA, mobil telefon) segítségével a szenzorok adatait összegyűjtjük, ezen adatokat eljuttatjuk a fix alközpontoknak, majd az alközpontok által összegyűjtött adatokat egy központi szerverhez továbbítjuk vezetékes kapcsolatot használva. A szenzorok és a fix alközpontok közötti adattovábbítás megvalósítása ad hoc kommunikáció segítségével történik.

„Susamo” ad-hoc hálózat

Ad-hoc mérő-kommuikáviós rendszer

Az “adattárolási és megjelenítési réteg” kialakítása A mobil szenzor alapú alkalmazási keretrendszer legfelső szintjének kialakítását elvégeztük. Egy központi szerver összegyűjti az alközpontokból származó információkat, és biztosítja az azokhoz való hozzáférést egy webes felületen keresztül, illetve az adatok megjelenítését különböző fenntarthatósági alkalmazások igényeihez illeszkedően. Feladatot végzők


Elért eredmények


II

Demonstrációs célú ad hoc alkalmazások fejlesztése.

Működő ad hoc keretrendszer grafikus felülettel, elosztott ’chat’ alkalmazás.

Az eredmények publikálása TDK dolgozat keretében.

II

Mobil “szenzor réteg” kialakítása. Működő adatgeneráló alkalmazás, szimulált szenzor működés.

II

Mobil “ad hoc kommunikációs réteg” kialakítása.

II

Az “adattárolási és megjelenítési Működő fenntartharéteg” kialakítása. tósági webportál.

Működő ad hoc hálózat, polling rendszer.

A mobil szenzoros projekt demo változatát továbbfejlesztve az eredményeket hasznosítani lehet a faiparban is.

3

.

Tudásés technológiatranszfer Programvezető:

Prof. Dr. Horváth Béla A program témái:

Együttműködések Oktatási és képzési program – tudástranszfer A kutatómunkába bevont hallgatók Technológiatranszfer Publikációk Kommunikáció Munkaidő ráfordítás Teljesítményindikátorok Összesített pénzügyi mutatók

35

36

3. Tudás- és technológiatranszfer Programvezető:

Prof. Dr. Horváth Béla



Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt., Pápa DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft., Budapest FALCO Forgácslapgyártó Zrt., Szombathely Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Győr Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., Kecskemét Lajta-Hanság Zrt., Mosonmagyaróvár Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., Sopron Pannon Projekt Akkreditált Felnőttképző és Gazdasági Tanácsadó Kft., Szombathely Szabó Vendel egyéni vállalkozó, Mórichida Szombathelyi Erdészeti Zrt., Szombathely Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., Sopron Zalai Erdészeti és Faipari Zrt., Nagykanizsa

Energetikai, Környezetvédelmi és Faipari Mérnöki Szolgáltató Kft., Budapest Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség, Budapest Laser Consult Kft., Szeged Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter, Zalaegerszeg Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest X-Meditor Kft., Győr MGT 2000. Bt., Perbál Hírfa Kft., Budapest

Alpr. Partnerek 1.1. 1.1.

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Vas Erdészeti turisztikai tájékoztatóhoz adatszolgáltatás. Magán-erdőgazdálkodás Megyei Erdészeti Igazgatósága, Szombathely működése és zavarai. Erdőtelepítés helyzete, akadályozók és lehetőségek. Kistérségi erdészetfejlesztési tervek. PEFC erdőtanúsítás. Erdőgazdálkodás Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Zala jövedelmezőségének módosulása a szabályozás változásának hatására. Megyei Erdészeti Igazgatósága, Zalaegerszeg

1.1.

Erdészeti Tudományos Intézet, Sopron

1.1. 1.1.

Országos Erdészeti Egyesület, Budapest Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség, Budapest Magánerdőgazdálkodók Országos Szövetsége, Budapest Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter, Zalaegerszeg Magyar Bútor és Faipari Szövetség, Budapest SM Consulting Kft., Mohács

1.1. 1.1. 1.1. 1.2. 1.2. 1.2.

1.2.

Coridalis Bt., Budaörs Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, Budapest Chemtura Europe Ltd. Magyarországi Fióktelepe, Nyíregyháza Dow AgroSciences Hungary Kft., Budapest

1.2.

Syngenta Kft., Budapest

1.2. 1.2. 1.2. 1.3.

2.5. 2.5. 2.5.

Magyar Kvizda Kft., Budapest Summit-Agro Hungaria Kft., Budapest Makhteshim Agan Hungary Zrt., Budapest Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Győr Kútvölgy Bt., Tök Carmeuse Kft., Beremend Naturtech Inc., Dover, USA Restás Ágoston, Szendrő Bakonyerdő Zrt., Pápa Somogyi Erdőgazdaság Zrt., Kaposvár Pilisi Parkerdő Zrt., Visegrád Újkígyósi Falemezüzem Kft., Újkígyós Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter, Zalaegerszeg NAFTA-PETROCHEM d.o.o, Lendava, Slovenia ZOLTEK Zrt., Nyergesújfalu NOVIA Kft., Budapest GREENTEAM Kft., Szombathely Taschner és Kelemen KKT., Sopronkőhida Soproni Tűzoltó Parancsnokság Győr Önkormányzat Kőszeg Önkormányzat Miskolc Önkormányzat BMGE Építészmérnöki Kar Városépítési Tanszék, Budapest Institute for Microtechnology, Louisiana Tech University, Ruston, LA, USA Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft., Sopron BW 2005. Kft., Sopron Faipari Tudományos Alapítvány, Sopron Bormarketing Műhely Kht., Sopron

2.5.

Magyar Telekom, Budapest

2.5.

Gyulasi Ferenc, Ausztria

2.5.

ECWins, Sopron

1.2.

1.3. 1.3. 1.3. 1.3. 1.4. 1.4. 1.4. 2.1. 2.1. 2.1. 2.1. 2.1. 2.1. 2.1. 2.1. 2.2. 2.2. 2.2. 2.2. 2.3. 2.4.

Együttműködés lényege

Az alprogramok konzorciumon kívüli együttműküdései

PEFC erdőtanúsítás. Erdőgazdálkodás jövedelmezőségének módosulása a szabályozás változásának hatására, ERFIP-NTP alapító tag. ERFIP-NTP alapító tag. ERFIP-NTP alapító tag. ERFIP-NTP alapító tag. ERFIP-NTP alapító tag. ERFIP-NTP alapító tag. Egyszikűirtó kísérletek tervezése, kivitelezése. Szeder és akác elleni védekezési kísérletek. Szeder és akác elleni védekezési kísérletek tervezése, adatfeldolgozás. Szerkísérletek engedélyezése. Egyszikűirtó kísérletek. Cserebogár nemző elleni védekezés. Egyszikűirtó kísérletek. Cserebogár nemző elleni védekezés. Egyszikűirtó kísérletek. Cserebogár nemző elleni védekezés. Egyszikűirtó kísérletek. Cserebogár nemző elleni védekezés. Cserebogár nemző elleni védekezés. Vízhozammérő műtárgy közös üzemeltetése. Részvétel tesztelésekben, vizsgálatokban. Mésszel kezelt talajok vizsgálata. Részvétel tesztelésekben, vizsgálatokban. Részvétel a kísérleti erdőtűz-figyelő rendszer felállításában. Vaddisznóskerti terítékvizsgálatok, szaporodás-biológiai vizsgálatok. Vaddisznóskerti vaddisznók rádió-telemetriai vizsgálata. Vaddisznóskerti terítékvizsgálatok, szaporodás-biológiai vizsgálatok. Furnér alapanyag bizosítása, know-how hasznosító. Álgesztes bükk bútor legyártásához gyártó partner megkeresése. Fenol alapú ragasztóanyag biztosítása. Szénszál és szénszövet biztosítása. Üvegpaplan, üvegszövet és poliészter gyanta biztosítása. Poliuretán ragasztóanyagok biztosítása. Gyártó partner. A vizsgálatok biztonsági felügyelete, szakmai együttműködés. Együttműködés az építészeti tervezésben. Együttműködés az építészeti tervezésben. Együttműködés az építészeti tervezésben. Közös hallgatói városrehabilitációs projekt. A Louisiani egyetem micro- és nanotechnológiai intézetének munkájába bekapcsolódás, eljárásaik megismerése és alkalmazhatóvá tétele hazai vonatkozásban. Regionális komplex hulladékkezelő rendszerhez illeszthető használtfa recycling eljárás. Webshop készítése (350 000 Ft). Faipari szakszótár web-es rendszerének kifejlesztése (550 000 Ft). Részvétel asztalosipari benchmark rendszer web-es szolgáltatásának kialakításában; hallgatói önálló labor feladat (416 667 Ft). Számítógépes klaszter kialakítása nagyméretű hálózatok megbízhatósági analízisének támogatására (3 000 000 Ft). Együttműködés az ad hoc hálózati kutatások témakörében (10 000 000 Ft). A Katis 1.7. szoftver kiegészítése, átdolgozása az ERFARET alprogram szoftvertechnológiai tapasztalatainak felhasználásával (883 000 Ft). Az EU 6. Keretprogram faipari projektje NYME informatikai vállalásainak teljesítése (ERFARET-en kívüli projekt részvétel a 2006-os Bakonyerdő Zrt. (2.5.1. részfeladat) projekt tapasztalatainak felhasználásával) (60 918 EUR).

Együttműködések

37

Az ERFARET Központ konzorciumon kívüli együttműküdései

38

Együttműködések – Oktatási és képzési program – tudástranszfer

Oktatási és képzési program – tudástranszfer

Az ERFARET az innoLignum Sopron kiállításon

MEGHÍVÓ

Hogyan pályázzunk...? Marie Curie és Erasmus programok Tisztelt Hölgyem és Uram ! Az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont pályázati információs napot szervez, melyre tisztelettel és szeretettel hívunk minden kedves érdeklődőt. A rendezvény célja, hogy az egyetem hallgatói, PhD hallgatói, posztdoktorai, kutatói megismerkedjenek a Marie Curie és Erasmus programok által kínált külföldi tanulmányi és kutatási lehetőségekkel. A rendezvény időpontja: Helyszíne:

2008. május 26. ERFARET Központ (Káldy József Erdőgépfejlesztő Központ épülete) Sopron, Bánfalvi út 14.

Program: 9.30 – 10.00 Regisztráció 10.00 – 10.05 Megnyitó Köszöntőt mond: Varga Dénes - ERFARET műszaki menedzser 10.05 – 10.50 A Marie Curie program Előadó: Csuzdi Szonja - EU 7. keretprogram„Emberek” Program, Nemzeti Kapcsolattartó, NKTH 10.50 – 11.05

Szünet

11.05 – 12.05

Az Erasmus program Előadó: Vicze Tímea - programkoordinátor, Tempus Közalapítvány

Az előadások után, valamint a szünetben az előadókkal lehetőség lesz a személyes konzultációra.

További információk, jelentkezési lap:

és Fahasznosítási Regionális Tudásközpont Az ERFARET által szervezettErdőinformációs nap Egyetemi programja Honlap: http://ret.nyme.hu, E-mail: [email protected] Tel & Fax: +36-99-508609

Az ERFARET Központ meghatározó együttműködései: – a Magyar Szabadalmi Hivatallal kötött megállapodás alapján működtetett PATLIB-központ (Patent Library) szellemi tulajdonvédelmi könyvtár és tanácsadás; – a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszterrel kísérleti jelleggel egy kihelyezett Technológiatranszfer Iroda együttműködést indítottunk el Zalaegerszegen, melynek segítségével a régió vállalkozásait jobban elérhetővé szeretnént tenni; – a Laser Consult Kft-vel átfogó megállapodásunk eredményeképpen számos képzés valósult meg oktatási és képzési programban, innovációs hírleveleinket szerkesztik, valamit egy spin-off programot dolgoztak ki a Nyugat-magyarországi Egyetem adottságaira; – eredményeink rendszeresen a Hírfa, a FATÁJ, a Magyar Asztalos és Faipar újságokban jelennek meg; – az E.K.F.M. Kft. az ERFARET vállalkozásként való működtetéséhez javaslatot készített; – az MGT 2000 Bt-vel aktív hasznosítási szerződés eredményeképp VÍZÖNTŐ gyártásából és forgal mazásából realizálódnak az első bevételek; – szoros kapcsolatot tartunk a győri JRET munkatársaival, valamint a Magyar Innovációs Szövetség Felsőoktatási Tagozatával; – a NYME delegált egységeként az ERFARET aktív résztvevője a Sopron Régió Logisztikai Klaszter munkájának, melynek jelenlegi ciklusában az ERFARET igazgatója, mint igazgatótanácsi tag vesz részt a klaszter építésében; – Az ERFARET Központ és az 1.1. alprogram közös erőfeszítésének eredményeképpen megalakult az Erdő- és Faalapú iparágak Nemzeti Technológiai Platformja, mely a hazai szakterületi iparágakat összefogja és távlati kutatási célokat fogalmaz meg a nemzetközi anyaszervezet számára, akik az egyes országok törekvéseit összehangolva az EU célként képviselik azokat. Oktatás és képzés Idén 89 hallgató vett részt az ERFARET kutatásaiban. Továbbra is stratégiai fontosságúnak tekintjük a tudás- és technológiatranszfer szempontjából a hallgatói és doktoranduszi kutatások, valamint a PhD képzés felkarolását. A Nyugat-magyarországi Egyetem oktatási tevékenységében megjelent a szelemi tulajdonvédelem oktatása, melyet az MSZH és a NymE külön együttműködésben rögzített. Az oktatásba a PATLIB-központ is bekapcsolódott az iparjogvédelmi adatbázisokban való kutatások gyakorlati óráinak megtartásával. Innovációs foyamatok fejlesztését célzó képzéseket tartottunk a Laser Consult az NKTH, a NYDRFÜ, valamint a TEMPUS Közalapítvány közreműködésével pályázatírás és projektmenedzsment témákban. Szakmai konferenciát szerveztünk az innoLignum Sopron 2008. kiállítás rendezvénysorozatán „Innováció és tradíció az erdészet és faipar területén - 200 éves az erdészeti felsőoktatás” címmel, továbbá megszerveztük az „I. Erdész-közgazdász Találkozó – Mészáros Károly Emlékülés” konferenciát, amely az 1.1. alprogram szakmai szimpóziuma volt. Marketing Fontosnak tartottuk, hogy az ERFARET önálló arca megismerhető azonasító jele legyen a minőségi kutatásnak. A „tudás-marketing” tevékenység elsajátítása, az ERFARET név bevezetése az erdészeti és faipari vállalkozások tudatába fontos feladata volt a többéves munkának. Ma megalapozott névvel rendelkező vállalkozásba kezdhet a Nyugat-magyarországi Egyetem. Rendszeresen megjelenő újságcikkek, jól szerkesztett prezentációk, szabályozott és piacközeli kommunikációs stílus egy új erdész-faiparos tudományos és szakmai létezés formáját rajzolja ki a vállalkozók számára az ERFARET személyében. Szerepeltünk számos országos szakmai kiállításon (Pannon Design, Ligno Novum - Wood Tech, innoLignum Sopron), melyek fontos kommunikációra és tapasztalatcserére alkalmas megjelenések. Tervek 2008-ban az ERFARET Központ munkatársai azon dolgoztak, hogy hogyan, milyen módon valósítható meg vállalkozás formájában az, amit négy éve elkezdett a Nyugat-magyarországi Egyetem az ERFARET elindításával. A kezdeményezésünkre a NymE 2008. őszén megalakította a NYME-ERFARET Nonprofit Kft-t. A Kft. működése során a jelenlegi oktatási programjaink, az egyetemi oktatást kiegészítendő, időről időre továbbra is megismétlődnének az innovációs folyamatok fejlesztését célzó képzések területén, valamint célunk az, hogy az egyetem dolgozói számára szellemi tulajdonvédelem témában tréningeket szervezünk. A NymE-vel közös terveink megvalósításához jelenleg elbírálás alatt áll 2 pályázat (TÁMOP-4.2.1. és INNOREG „Spin-off”).

Hallgató neve

Stá- Tan. Témakör tusz kezd.

AlTémavezető progr.

Intézet

Benkő Pál

PhD

2000.

Az erdőgazdálkodás számviteli és finanszírozási sajátosságai

1.1.


EVGI

Cseke Bence

PhD

2003.

Faállományok növekedésének vizsgálata különös tekintettel a károsodások hatásaira

1.1.

Dr. Veperdi Gábor

EVGI

Grédics Szilárd

PhD

2006.

Az erdővagyon-gazdálkodás átalakulási folyamatai a változó társadalmi elvárások függvényében Szilvásváradon

1.1.


EVGI

Győriványi Dániel

MSc

2003.

Egy erdőgazdálkodási integráto stratégiai fejlesztési terve

1.1.

Prof. Dr. Lett Béla, Dr. Schiberna Endre

EVGI

Hartl Éva

PhD

2003.

Környezetünk az erdő – pedagógus továbbképzés hatékonyságvizsgálata

1.1.


EVGI

Hegedűs Attila

PhD

2002.

A nem-fa erdei termékek és szolgáltatások hasznosítása és marketingje

1.1.

Dr. Stark Magdolna

EVGI

Horváth Sándor

PhD

2005.

Az erdészeti gazdálkodás számviteli, adózási kérdései

1.1.


EVGI

Horváth Tamás

PhD

2005.

A faállományok növekedés-vizsgálata

1.1.

Dr. Veperdi Gábor

EVGI

Juhász István

PhD

2003.

Térinformatikai környezetben kidolgozott erdőértékelési módszer nagyméretarányú légifotók és űrfelvételek segítségével

1.1.


EVGI

Keresztes Gábor

MSc

2003.

A Burok-völgyi Erdőrezervátum faállományszerkezeti felvétele és vizsgálata

1.1.

Dr. Veperdi Gábor

EVGI

Molnár Katalin

PhD

2003.

Az erdő mint rekreációs helyszín – Erdészeti és vadgazdálkodási ismeretek fiatal felnőtt, gyermeket nevelő családok körében

1.1.

Dr. Héjj Botond

EVGI

Puskás Lajos

PhD

2003.

Az erdő szociális funkcióinak értékelési lehetőségei

1.1.

Dr. Héjj Botond

EVGI

Szabó Gábor

PhD

2005.

Az erdőtelepítések ökonómiája

1.1.


EVGI

Szekrényes Tamás

PhD

2006.

Erdővagyon-szerkezet változásának vizsgálata különös tekintettel 1.1. a feketefenyő és cser fafajok esetében a Balaton-felvidéken

Dr. Veperdi Gábor

EVGI

Szép Tibor

PhD

2006.

Az ipari- és tűzifa piacot befolyásoló hatások az EU területén

1.1.

Dr. Stark Magdolna

EVGI

Szigetközi Márton

MSc

2003.

A Tatabánya és Környéke Földtudolajdonosok Vadászati Közössége társaság vadgazdálkodási üzemtervezése és gazdálkodásuk elemzése

1.1.

Prof. Dr. Lett Béla Dr. Schiberna Endre

EVGI

Szokolovszki Géza

MSc

2003.

Akácklónok faterméstani összehasonlítása a Nyírerdő Zrt. Baktalórántházi erdészet területén

1.1.

Dr. Veperdi Gábor

EVGI

Filák Attila

BSc

2006.

Cserebogárpajor elleni biológiai védekezés lehetőségei - Bajcsa

1.2.

Dr. Lakatos Ferenc

EMEVI

Füsi Balázs

BSc

2006.

Cserebogár imágó elleni védekezési kísérlet 2007-ben a Lábodi Vadászerdészet, és a ZEG Zrt. Nagykanizsai Erdészete területén

1.2.


EMEVI

Győrke Gábor

BSc

2006.

Cserebogárpajor elleni biológiai védekezés lehetőségei - Kaposvár 1.2.

Dr. Lakatos Ferenc

EMEVI

Kertész Eszter

MSc

2002.

Cserebogár pajor elleni védekezés biológiai lehetőségeinek vizsgálata

1.2.

Dr. Lakatos Ferenc

EMEVI

Kovács Krisztián

PhD

2005.

A holtfa szerepe az erdőben

1.2.

Dr. Lakatos Ferenc

EMEVI

László Péter

BSc

2006.

Egyszikű gyomok elleni védekezési kísérlet a Mocz és Társa Magánerdészeti Kft. területén

1.2.


EMEVI

Makk Ádám

TDK

2005.

Tölgy kérek (+)-katechin tartalmának vizsgálata és kivonása

1.2.

Dr. Hofmann Tamás

KTI

Molnár Miklós

PhD

2007.

Gyomkorlátozási technológia egyszikűek ellen, és annak hatása az erdősítés élővilágára

1.2.


EMEVI

Skerletz András

BSc

2006.

A cserebogár pajor elleni védekezés hatásainak elemzése a KAEG zrt területén

1.2.

Dr. Traser György

EMEVI

Szakonyi Péter

BSc

2006.

A szentgyörgyvölgyi szálalási kísérlet természetvédelmi szempontú értékelése

1.2.

Csepregi Imre

EMEVI

Bolla Bence

TDK

2006.

Víztani értékek a Vadkan-árokban

1.3.

Dr. Gribovszki Zoltán, Dr. Kalicz Péter

GEVI

Borsos Gyula

BSc

2007.

A Rák-patak öko-hidromorfológiai sajátosságának vizsgálata

1.3.

Dr. Kucsara Mihály

GEVI

Csáfordi Péter

MSc

2006.

Hordalék lerakódása a görbehalmi tóban

1.3.

Dr. Kalicz Péter

GEVI

Csáfordi Péter

TDK

2006.

A Brennbergi-víztározó feltöltődés-vizsgálata geoinformatikai módszerrel

1.3.

Dr. Kalicz Péter

GEVI

Csóbor Ákos

MSc

2008.

Meszes talajstabilizáció alkalmasságának vizsgálata a lónyai erdészeti út talaján

1.3.

Dr. Kosztka Miklós

GEVI

Farkas Katalin

BSc

2007.

A Rák-patak EU VKI szerinti minősítése

1.3.

Dr. Gribovszki Zoltán

GEVI

Horváth Tímea

BSc

2007.

A Soproni Tájvédelmi Körzet forrásainak természetvédelmi szempontú vizsgálata

1.3.

Dr. Kucsara Mihály

GEVI

Keledi Kinga

BSc

2007.

Patak-menti fás vegetáció evapotranszspirációjának és növekedésének vizsgálata

1.3.


GEVI

Király Géza

PhD

1998.

A távérzékelés erdészeti alkalmazása

1.3.

Dr. Márkus István

GEVI

Nagy Dániel

PhD

2004.

Erdőtüzek megelőzési és oltástechnológiai lehetőségeinek vizsgálata

1.3.


EMEVI

Nagy Péter

MSc

2008.

Vegyszeres talajstabilizáció az erdészeti útépítésben

1.3.

Dr. Kosztka Miklós Dr. Markó Gergely

GEVI

Restás Ágoston

PhD

2004.

Az erdőtüzek légi felderítésének és oltásának kutatás-fejlesztése

1.3.

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem

Szabó Melinda

MSc

2007.

Kötött talajok teherbírásváltozása meszes talajstabilizálás hatására 1.3.

Dr. Kosztka Miklós, Dr. Markó Gergely

GEVI

Török Adél

BSc

2007.

A talajnedvesség, a talajvíz és a levélfelület kapcsolatának vizsgálata egy patak-menti égeresben

1.3.


GEVI

Dremmel László

PhD

2006.

Gímszarvas és muflon élőhely-használatának vizsgálata GPS-nyomkövetéses módszerrel

1.4.

Prof. Dr. Náhlik András

VGI

Erőss Csaba

BSc

2004.

Vaddisznó állat-egészségügyi vizsgálata vadaskertekben

1.4.

Dr. Jánoska Ferenc

VGI

Heffenträger Gábor

BSc

2006.

A nagyvadbefogás módszereinek gyakorlati alkalmazása

1.4.


VGI

A kutatómunkába bevont hallgatók

39

40

A kutatómunkába bevont hallgatók

Hallgató neve

Stá- Tan. Témakör tusz kezd.

AlTémavezető progr.

Intézet

Kocsis Márta

PhD

2005.

Őz habitat-választásának vizsgálata rádió-telemetriai eszközökkel 1.4.


VGI

Lippert Dániel

BSc

2004.

Őz és mezei nyúl habitat-vizsgálata

1.4.


VGI

Ottlecz Barnabás

PhD

2006.

Kisragadozó-monitoring a Lajta-Project területén

1.4.


VGI

Tarczi Tamás

BSc

2005.

Vaddisznó-populációk szaporodás-képességének és állategészségügyi státuszának vizsgálata

1.4.

Dr. Jánoska Ferenc

VGI

Tari Tamás

PhD

2007.

Gímszarvas élőhely-használatának vizsgálata GPS-nyomkövetéses módszerrel

1.4.


VGI

Hantos Zoltán

PhD

2005.

Fa bordavázas lakóépületek energetikai minősítési módszere, és alkalmazása fejlesztési célokra

2.1.

Prof. Dr. Winkler Gábor

ÉT

Klasz Csaba

BSc

2004.

Különböző fafajok hatása a cement hidratációjára

2.1.

Dr. Alpár Tibor

FPI

Komáromi Gábor

MSc

2004.

Szénszál és üvegszál erősítéses lemezek készítése, vizsgálata

2.1.


FKSZK

Markó Gábor

PhD

2003.

Szénszál és üvegszál erősítéses lemezek készítése, vizsgálata, értékelése

2.1.


FPI

Németh Balázs

MSc

2003.

Szénszál és üvegszál erősítéses lemezek vizsgálata

2.1.


FKSZK

Patzner Gábor

MSc

2003.

Faházak tűzvédelmi vizsgálata és fűtés rendszere

2.1.

Dr. Szabó Péter, Dr. Bölcskey Elemér

ÉT

Rosta Tamás

PhD

2005.

Szénszál és üvegszál erősítéses lemezek készítése

2.1.


FKSZK

Teleki András

MSc

2003.

Bútor tervezése álgesztes bükk anyagból

2.1.

Hargita József

TGYI

Varga Sándor

BSc

2004.

Cementkötésű rostlemezek gyártása hulladékpapír felhasználásával

2.1.

Dr. Alpár Tibor

FPI

Holczer Zsolt

MSc

2003.

Elemrendszerű éttermi kárpitozott ülőbútor

2.2.

Tóth Tibor Pál

AMI

Juhász Attila

MSc

2003.

Kerékpárúthoz kapcsolódó szolgáltató helyek és gyalogos hidak tervezése - Kőszeg

2.2.

Csíkszentmihályi Péter DLA h.c.

AMI

Juhos Lehel

MSc

2003.

Közületi szék alumínium szerkezettel

2.2.

Tóth Tibor Pál

AMI

Molnár Tamás

MSc

2003.

Játszótéri komfort pavilon

2.2.

Dr. Márkus Gábor

AMI

Szeles Péter

MSc

2003.

Carbon konferenciaszék

2.2.

Tóth Tibor Pál

AMI

Ungvári Csilla

MSc

2003.

Kerékpáros turizmust kiszolgáló épület és fahíd - Kőszeg

2.2.

Dr. Márkus Gábor

AMI

Vajtó Roland

MSc

2003.

Nappali korpuszbútor család tervezése, nyárfa fűrészárú felhasználásával

2.2.

Tóth Tibor Pál

AMI

Vörös Béla

MSc

2003.

Fa szaniter

2.2.

Tóth Tibor Pál

AMI

Halász Katalin

PhD

2003.

Különböző nanoméretű töltőanyagokkal módosított politejsav fólia

2.3.

Prof. Dr. Winkler András, Dr. Csóka Levente

FPI

Nagy Lívia

PhD

2008.

Lignocellulóz anyagok fehérítési eljárásainak vizsgálata

2.3.


FPI

Németh Viktória

PhD

2007.

Lignocellulóz anyagok módosított kémiai feltárása

2.3.


FPI

Ronyecz Ildikó

TDK

2004.

Nanobevonatos rostfelület módosítási eljárás ipari körülmények közötti alkalmazhatósága

2.3.


FPI

Tóth Eszter

MSc

2003.

Nano-polielektrolit éskülönböző méretű ásványi őrlemények adszorbeálása papíripari linter rostokon a feldolgozhatóság növelése érdekében

2.3.


FPI

Klasz Csaba

BSc

2004.

Különböző fafajok hatása a cement hidratációjára

2.4.

Dr. Alpár Tibor

FPI

Pavlekovics Anrsás

PhD

2006.

A nedvességtartalom befolyása a falemezek rugalmassági tulajdonságaira

2.4.

Dr. Alpár Tibor

FPI

Varga Sándor

BSc

2004.

Cementkötésű rostlemezek gyártása hulladékpapír felhasználásával

2.4.

Dr. Alpár Tibor

FPI

Boros János

BSc

2004.

Online faipari adatbázis szolgáltatás beindítása

2.5.

Szalai László

II

Boros János

TDK

2003.

Falemez szakterület beépítése a faipari adatbázisba

2.5.

Szalai László

II

Csete András

BSc

2004.

SIRAMON keretrendszer portolása Symbian eszközökre

2.5.

Dr. Farkas Károly

II

Egresits Dávid

BSc

2005.

Többfelhasználós elosztott alkalmazások vizsgálata mobil ad hoc hálózatokon

2.5.

Dr. Farkas Károly

II

Egresits Dávid

TDK

2005.

SIRAMON, egy szoftver keretrendszer elosztott szolgáltatások támogatására ad hoc hálózati környezetben

2.5.

Dr. Farkas Károly

II

Egresits Dávid

BSc

2005.

’Mobil szenzoros projekt’ hálózati része

2.5.

Dr. Farkas Károly

II

Egresits Gábor

MSc

2003.

Mobil szenzoradatok szimulálása

2.5.

Unghváry Ferenc

II

Horváth Ádám

PhD

2007.

Nagy kiterjedésű mobil ad hoc hálózatok vizsgálata.

2.5.

Dr. Farkas Károly

II

Horváth Attila

MSc

2003.

Mobil szenzorok adatainak webszolgáltatás alapú feldolgozása

2.5.

Dr. Takách Géza

II

Horváth-Dori Gergely

BSc

2005.

A SIRAMON keretrendszer bevezetése és vizsgálata elosztott szolgáltatások támogatására ad hoc hálózati környezetben

2.5.

Dr. Farkas Károly

II


TDK

2005.

SIRAMON, egy szoftver keretrendszer elosztott szolgáltatások támogatására ad hoc hálózati környezetben

2.5.

Dr. Farkas Károly

II


BSc

2005.

’Mobil szenzoros projekt’ hálózati része

2.5.

Dr. Farkas Károly

II

Kocsis Péter

BSc

2005.

Mobil szenzoroktól érkező adatok tárolása lokális és központi adatbázisban

2.5.

Unghváry Ferenc

II

Krémin Péter

MSc

2004.

Famechanika szakterület elkészítése

2.5.

Szalai László

II

Nagy Tímea

BSc

2004.

Mobil szenzoroktól érkező adatok tárolása lokális és központi adatbázisban

2.5.

Unghváry Ferenc

II

Iparjogvédelmi tevékenység Az MSZH és NymE 2007-ben megalakította a soproni PATLIB-központot mely, szellemi tulajdonvédelmi tanácsadást nyújt az érdeklődőknek. A PATLIB-központ koordinálásával a NymE az ERFARET-et bízta meg. Az egy éves működési tapasztalatokat jelző megkeresési arányokból kitűnik, hogy a műszaki alkotások (szabadalom, használati minta) túlsúlyban van. Az ügyfelek zömében egyetemi kutatók, hallgatók. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a megkeresések során feltárt elgondolások legalább 50 %-ban valamilyen módon hasznosíthatóak lennének. Mindez a nem elhanyagolható, piacosítható szellemi kapacitásokra mutat rá.

Tájékoztatási terület Általános tájékoztatás Szabadalom Használati minta Formatervezési minta Védjegy Földrajzi árujelző Szerzői jog Összesítés

Esetek száma 4 18 6 6 6 0 3 43

Technológiatranszfer

A megkeresésekből a segítségünkkel 1 hallgató formatervezési minta-, 1 partner használati minta-, 1 parner közösségi védjegy bejelentést nyújtott be, valamint az egyik bejelentésre alapozva alakult 1 vállalkozás. Szabadalmak, hasznosítások A 2006-ban történt VÍZÖNTŐ (Kezdődő erdőtüzek oltására alkalmas nagynyomású, vízzel működő gyorsbeavatkozó mobil erdőtűz-oltó berendezés) szabadalmi bejelentése után 2007-ben ERFARET hasznosítási szerződést kötött az MGT-2000 Bt-vel, melynek eredményeképpen idén 5 eladott berendezés után licence díj bevétel keletkezett. A 2.1. alprogram munkájának eredményeként „A sarangolt hengeres fa választékok /papírfa, rostfa, tűzifa/ mennyiségének meghatározása fotoanalitikai módszerrel” eljárás bejelentése nyomán az ejárás továbbfejlesztésére kapott megbízást a kutatócsoport ipari partnereinktől. A „Faanyagok tárolása légmentesen lezárt fóliában és vákuumban” című szabadalom ipari kísérletei zajlanak a KARDEX Kft. telephelyén. A 2.5.1. részfeladat során 2006-ban kidolgozott önköltségszámító program-modul vállalatirányítási rendszerhez, eredményesen hasznosult a Bakonyerdő Zrt. konzorciumi partnernél. Folyományaként a kutatócsoport új ipari megrendeléseket kapott. Jelenleg négy téma áll iparjogvédemi eljárások indítása előtt: talaj-injektáló gép, fűrészelést optimalizáló eljárás, új faipari ragasztó, papíripari nanoréteg adszorpciós eljárás. Spin-off, start-up vállalkozások 2007. szeptember és 2008. január között az ERFARET munkatársai készítettek egy felmérést és tanulmányt „Vállalkozások a Nyugat-magyarországi Egyetem környezetében” címmel. Ennek célja az volt, hogy azonosítsa a spin-off és start-up vállalkozásokat, meghatározza azok elhelyezkedését (tevékenységében milyen mértékben áll közel a NymE-hez), kik alapítanak vállalkozásokat, milyen hátráltató tényezők miatt nem alakulnak vállalkozások, milyen potenciális lehetőségek vannak az egyetemen. 11 vállalkozással sikerült félig strukturált interjú formájában a felmérést elvégezni. A Laser Consult Kft-vel készíttettünk egy spin-off vállalkozásalapítási és mentoring program modellt a NymE gazdálkodási környetére. Az eredmények fényt derítettek több problémára: – A vállalkozások tisztázatlan státusza (mi spin-off, és mi nem az), ebből következően a kutatók összeférhetetlenségi kérdése miatti bizalmatlanság, bizonytalanság. – A szűkös anyagi háttér (nincs az egyetemeken arra tartalék, hogy kockázatos vállalkozásokat in dítsanak; üzleti angyal hálózat hiánya; gazdasági helyzet; kutató-vállalkozás létbizonytalanság). – Az egyetemek fennmaradásáért vívott harc (felsőoktatási intézmények, karok összeolvadása, me lyek folyamatos szervezeti és belső szabályozási változásokat indukálnak). – Az utóbbi években sokat változó törvényi háttér, vállalkozások számára kedvezőtlen adópolitika. Legnagyobb potenciált a fiatal kutatók, Ph.D-s hallgatók jelentik, akik agilisak és függetlenek. Erre jó példa Tari Attila hallgató, aki „számítógépes terminál-szék” formatervezési mintaoltalmára alapította idén vállalkozását, melynek indításában az ERFARET mentor szerepet vállalt. Tervek Az év során az ERFARET koncepciót dolgozott arra, hogy a NymE egységes technológiatranszfer rendszerét kialakítsa. A koncepció eleme, hogy az ERFARET nonprofit gazdasági társaságként folytatja munkáját hatékony projektmenedzsment és technológiatranszfer irodaként. A koncepció alapelveként a KTH (stockholmi The Royal

Erdészeti quad és VÍZÖNTŐ kombinációjának bemutatása az innoLignum Sopron kiállításon

A „Hypo-spline” szék prototípusa - Tari Attila formatervezési mintaoltalomra bejelentett terméke

Egyetemközeli innovatív vállalkozások közös standja az innoLignumon (Fakopp Bt., NYME-KKK Nonprofit Kft., Taschner Akusztikai Kft., ERFARET)

41

42

Technológiatranszfer – Publikációk

Dr. Varga Dénes a NYME-ERFARET Nonprofit Kft. ügyvezetője beszél az ERFARET jövőjéről

Institute of Technology) által megvalósított KTH Innovation (egyetemi technológiatranszfer szervezeti egység) és KTH Holding AB (projektmenedzsment vállaltok, spin-off vállalatok, inkubátor-vállalkozás, technológiatranszfer vállalkozás) szervezeti és működési elve került felhasználásra. Az elgondolást a NymE elfogadta és javaslatunkra beadta a TÁMOP-4.2.1 pályázatot. A szenátus a Kft. létrehozását 100 % egyetemi tulajdonban való megalapítással 2008. július 1-én jóváhagyta, így 2008. szeptember 24-én megalakult a NYME-ERFARET Nonprofit Kft. A Kft. 2008. év végig 3 pályázatot nyújtott be (INNOREG - Spin off vállalkozásfejlesztő mentor program, INNOREG - Borászati eredetvizsgálólaboratórium és eredettanúsítás témában egy helyi borászattal, GOP-1.1.2. - A NYME-ERAFRET Nonprofit Kft. fejlesztése, megerősítése), valamit több IINNOCSEKK Plusz pályázatban vállal kutatási feladatokat. Hosszútávú fennmaradásához a Kft. a professzinális kutatásfejlesztési projektkoordináció mellett az egyre nagyobb mennyiségben megjelenő iparjogvédelmi feladatok ellátásával, licencia kereskedelemmel, technológiatranszferrel kíván tartós eredményeket elérni. Ennek érdekében, a megfelelő szakértő generáció kineveléséhez a folyamatos humánerőforrás fejlesztést kiemelten kezeljük. Alpr. / Publikációk / Publications Subpr. 1.1. Lengyel A., Schiberna E.: Az EU 6 K+F Keretprogram GOFOR kutatási programjának magyar vonatkozásai - A Nemzeti Erdőprogram (poszter) / GOFOR Research Program of EU R&D 6. FP in Hungary – National Forest Program; Erdészeti, Környezettudományi, Természetvédelmi és Vadgazdálkodási Tudományos Konferencia, 39427 Hegedűs A.: A nem-fa erdei termékek és szolgáltatások piaci vizsgálata (poszter) / Market analysis of non-wood forest 1.1. products and services; Erdészeti, Környezettudományi, Természetvédelmi és Vadgazdálkodási Tudományos Konferencia, 39427 1.1. Lett B., Schiberna E.: Rendezetlen erdőgazdálkodás a magánszektorban (poszter) / Abandoned Forests in the Private Forest Sector; Erdészeti, Környezettudományi, Természetvédelmi és Vadgazdálkodási Tudományos Konferencia, 39427 1.1. Jáger L.: A tulajdoni viszonyok és birtokpolitika kapcsolata a magánerdőkben / Land ownership and policy in private forestry; NYME, Sopron, 2007. december 1.1. Jáger L.: Az osztatlan közös erdő jogi sorsa / Legal problems of undivided property; ELTE AJK kézirat, 2008. április 1.1. Hegedűs A.: A nem-fa erdei termékek és szolgáltatások hasznosítása és marketingje / Utilization and marketing of non-wood forest products; PhD disszertáció, Sopron, 2008. február 1.1. Benkő P.: Az erdőgazdálkodás számviteli és finanszírozási sajátosságai / Accountancy and financing characteristics of forestry ; PhD disszertáció, Sopron, 2008. február 1.1. Puskás L.: Az erdő szociális funkcióinak értékelési lehetőségei / Economic evaluation of social functions of the forest; PhD disszertáció, Sopron, 2008. június 1.1. Lett B., Stark M.: Az erdővagyon-gazdálkodási diszciplínák művelésének története. Alma Mater 1808-2008.ISBN 978-963-9883-07-9 / History of the Disciplines of Forest Assets Management Alma Mater 1808-2008. ISBN 978-963-9883-07-9; ERFARET, Sopron, 2008. június 1.1. Hartl É.: A „Környezetünk az erdő” pedagógus továbbképzés környezettudatos nevelésben betöltött helye, szerepe és hatékonysága / Role and Efficiency of “Our environment the Forests” – Teacher Training Course in Environment Education; PhD disszertáció, Sopron, 2008. szeptember 1.1. Hartl É.: A „Környezetünk az erdő” pedagógus továbbképzés hatékonysága (Poszter) / Efficiency of “Our Environment the Forests” – Teacher Training Course; InnoLignum, Sopron, 2008. szeptember 1.1. Lett B., Schiberna E., Horváth S., Szabó G.: Az erdőtelepítések ökonómiai és szervezeti hátterének vizsgálata az Alföldön 2004-2007 között / Analysis of Economic and Organisational Background of Afforestations in the Great Plain between 2004 and 2007; Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Nap, Szeged, 2007. 11. 08 1.1. Szentesi L., Horváth S.: Erdészeti munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések az Alföldön / Work Accidents and Occupational Disease in Forestry on the Great Plain; Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Nap, Szeged, 2007. 11. 08 1.1. Németh S.: Értékbecslés természetvédelmi célokért / Forest evaluation in protected areas ; Erdészeti Lapok CXLIII. évf. 9. szám p. 272-273., 2008. szeptember Nagy I.: Az osztatlan közös erdőtulajdon megszüntetésének elvi lehetősége a nyugat-magyarországi régióban / Solutions for 1.1. splitting joint ownerships in the West Hungary region – in theory; Erdészeti Lapok CXLIII. évf. 9. szám p. 267-270., 2008. szeptember 1.1. Németh S.: Erdőértékelési alapkérdések és hiányterületek / Principles of forest evaluation and its iinsufficiencies; Erdészeti Lapok CXLIII. évf. 10. szám p. 298-300, 2008. október 1.2. Koloszár J., Csepregi I.: Lék vagy ernyő a tölgyesekben / Leak or umbel in oak forests; Erdészeti Lapok , 2008. december 1.2. Koloszár J.: Utak és tévutak, avagy gondolatok az átalakító üzemmódról és annak következményeiről / Roads and wrong roads, or ideas about transforming working method and its consequences; OEE előadás és terepi bemutató Kisbárapáti-Fiad, 39679 1.2. Varga Sz., Molnár M.: Környezetkímélő erdővédelmi technológiák fejlesztése: Gyakorlatban alkalmazható technológiák a gyapjaslepke (Lymantria dispar) és a siska nádtippan (Calamagrostis epigeios) ellen / The development of environmentally sound forest protecting technologies: Technologies usable in practice against gypsy moths (Lymantria dispar) and common reed bent-grass (Calamagrostos epigeios); NYME Erdőmérnöki Kar Tudományos Konferencia. Sopron, 39427 1.2. Traser Gy., Szabó L.: Cserebogár pajor elleni védekezés fekete fenyő erdőfelújításban / Protection against cockchafer grubs in black pine forest renewals; NYME Erdőmérnöki Kar Tudományos Konferencia. Sopron, 39427 NEMZETI, NEMZETKÖZI PIACI IGÉNYEK

Iparjogvédelmi kutatás a PATLIB-központban állam, EU

NymE ERFIP-NTP

„Innosejt-hálózat”

IGÉNYEK

partnerhálózat

PÁLYÁZATI FORRÁS

PATLIB-központ

kutatócsoport TTI

K+F

FORRÁSOK PROJEKTEK

kutatócsoport

HASZNOSÍTÁSI DÖNTÉS

K+F

NYME-ERFARET Nonprofit Kft. projektmenedzsment technológiatranszfer IRÁNYÍTOTT HASZNOSÍTÁS

ÖTLETEK IGÉNYEK FORRÁSOK

kutatócsoport K+F

HOSSZÚTÁVÚ BEVÉTEL

KKK spin-off vállalkozások

A PATLIB-központ kézikönyvtára

NymE egységes technológiatranszfer rendszer koncepció

licencia ismeretlen vállalkozásoknak

Alpr. / Publikációk / Publications Subpr. 1.2. Traser Gy., Szabó L.: Cserebogár pajor elleni talajfertőtlenítés mellékhatása talajlakó ízeltlábúakra / The side-effect of soil-disinfection against cockchafer grubs on Articulata in soils.; Szeged, Alföldi erdőkért egyesület kutatói nap, 39027 1.2. Rétfalvi T.: Erdei fafajok illékony szerves komponenseinek GC-MS meghatározása. / Determination of VOCs from forest trees with GC-MS; III. Regionális Természettudományi Konferencia, Szombathely, 39478 1.3. Gribovszki Z., Kalicz P., Kucsara M.: Evapotranszpiráció számítása a talajvízszintek és a vízfolyások alapvízhozamának napi periódusú szignáljából. / Evapotranspiration estimation by groundwater and stream base-flow diurnal fluctuation; NYME, EMK Tudományos tanácskozás, 2007.12.11. Nyomtatásban: Tudományos tanácskozás kiadványa. p. 58-60., 2007. 1.3. Kalicz P., Gribovszki Z., Koppán A., : A patakvízhozam és a növényi nedváramlás közötti kapcsolat vizsgálatának első eredményei. / First results in the examination of stream discharge and tree sapflow interactions ; NYME, EMK Tudományos tanácskozás, 2007.12.11. Nyomtatásban: Tudományos tanácskozás kiadványa. p. 80-82., 2007. 1.3. Gribovszki Z.: Evapotranszspiráció számítása a vízfolyás-menti zóna napi periódusú dinamikája alapján. / Evapotranspiration estimation by diurnal dynamics of riparian zone; III. Regionális Természettudományi Konferencia, Szombathely, 2008. január 31., Nyomtatásban: Konferencia Absztrakt Kötet p. 30-31., 2008. 1.3. Kalicz P.: Két kisvízgyűjtő vízhozam-vizsgálata. / Runoff examinations in two small watershed; III. Regionális Természettudományi Konferencia, Szombathely, 2008. január 31., Nyomtatásban: Konferencia Absztrakt Kötet p. 31., 2008. 1.3. Kucsara M.: Az intercepció vizsgálata a hidegvíz-völgyi erdészeti hidrológiai kutatóhelyen. / Interception examinations in the Hidegvíz Valley forest hydrology research site; III. Regionális Természettudományi Konferencia, Szombathely, 2008. január 31., Nyomtatásban: Konferencia Absztrakt Kötet p. 32-33., 2008. 1.3. Gribovszki Z., Kalicz P., Szilágyi J., Kucsara M.: A ripáris zóna evapotranszspirációjának becslése a talajvíz szint napi változásából / Riparian zone evapotranspiration estimation from diurnal groundwater level fluctuations; Journal of Hydrology, 2008. 349, 6–17., 2008. 1.3. Szilágyi, J., Gribovszki, Z., Kalicz, P., Kucsara, M.: A patak-menti zóna talajvíz-szintjének és a patak alapvízhozamának napi változásáról / On diurnal riparian zone groundwaterlevel and streamflow fluctuations; Journal of Hydrology, 2008. 349, 1–6., 2008. 1.3. Gribovszki Z., Kalicz P., Kucsara M., Vig P.: Az evapotranszspiráció hatása a ripáris zóna vízmérlegére / Evapotranspiration impact on the riparian zone water balance; Acta Silvatica et Lignaria Hungarica, Vol. 4. 2008. p. 95-106., 2008. 1.3. Kosztka M., Markó G., Péterfalvi J.: Feltáróhálózatok fejlesztése / Development of the Opening Up Networks; NYME, EMK Tudományos tanácskozás, 2007.12.11. Nyomtatásban: Tudományos tanácskozás kiadványa. p.106-107, 39427 1.3. Kosztka M., Markó G., Péterfalvi J.: Erdészeti utak számítógéppel támogatott tervezése / Computer Aided Deign of Forest Roads; NYME, EMK Tudományos tanácskozás, 2007.12.11. Nyomtatásban: Tudományos tanácskozás kiadványa. p.108-109, 39427 1.3. Kosztka M., Markó G., Péterfalvi J.: Feltáróhálózatok fejlesztése / Development of the Opening Up Networks; Acta Silvatica et Lignaria Hungarica, megjelenés alatt, 2008. 1.3. Kosztka M., Markó G., Péterfalvi J., Primusz P.: Kötött talajon épített erdészeti kísérleti út / Experimental pavements built on hard ground; MTA Agrár-műszaki Bizottság Kutatási és Fejlesztési Tanácskozásának kiadványa, Gödöllő. Nr.32/1. p:187-191., 39469 1.3. Kosztka M., Markó G., Péterfalvi J., Primusz P.: Erdészeti utak forgalomelemzése / Traffic Analysis on Forest Opening Up Networks; MTA Agrár-műszaki Bizottság Kutatási és Fejlesztési Tanácskozásának kiadványa, Gödöllő. Nr.32/3. p.:70-74., 39469 1.3. Kosztka M., Markó G., Péterfalvi J., Primusz P., Tóth Cs.: Erdészeti utak teherbírásának mérése / Measuring Bearing Capacity on Forest Roads in Hungary; MTA Agrár-műszaki Bizottság Kutatási és Fejlesztési Tanácskozásának kiadványa, Gödöllő. Nr.32/3. p.:75-79., 39469 1.3. Kosztka M., Markó G., Péterfalvi J., Primusz P.: Kötött talajon épített erdészeti kísérleti út / Experimental pavements built on hard ground; Hungarian Agricultural Engineering, megjelenés alatt., 2008. 1.3. Primusz P., Péterfalvi J., Kosztka M., Markó G.: Mésszel kezelt talajok teherbírása / Bearing Capacity of Lime Stabilized Soils; Forest Constructions in he Country and their Recreational Use, international scientific conference, Technical University in Zvolen, Slovak Republic, 39737 1.3. Markó G., Kosztka M., Péterfalvi J., Primusz P.: Kerékpárutak az erdőben / Cycle Tracks in Forest Environment; Forest Constructions in he Country and their Recreational Use, international scientific conference, Technical University in Zvolen, Slovak Republic, 39737 1.3. Horváth B., Fekete Gy.: Erdőtűz-oltó gyorsbeavatkozó technikák tesztelése. / Testing of forest fire extinguish equipments and instruments.; MTA Agrár-műszaki Bizottság Kutatási és Fejlesztési Tanácskozása témáinak összefoglalói, Gödöllő. Nr. 32:64-65., 2008. 1.3. Horváth B., Fekete Gy.: Erdőtűz-oltó gyorsbeavatkozó technikák tesztelése. / Testing of forest fire extinguish equipments and instruments.; MTA Agrár-műszaki Bizottság Kutatási és Fejlesztési Tanácskozásának kiadványa, Gödöllő. Nr. 32. 3:55-59., 2008. 1.3. Horváth B.: A közelmúlt erdészeti gépfejlesztései Magyarországon. / Development of forest machine in recent past in Hungary.; MTA Agrár-műszaki Bizottság Kutatási és Fejlesztési Tanácskozása témáinak összefoglalói, Gödöllő. Nr. 32:24., 2008. 1.3. Horváth B.: Gyorsbeavatkozó erdőtűz-oltó technikák minősítése. / Testing of forest fire extinguish equipments and instruments.; Erdészeti Tudományos Konferencia kiadványa, Sopron. 14. p., 39427 1.3. Horváth B.: Gyorsbeavatkozó erdőtűz-oltó technikák minősítése. / Testing of forest fire extinguish equipments and instruments; NYME, EMK Tudományos tanácskozás, 2007.12.11. Nyomtatásban: Tudományos tanácskozás kiadványa. p. 70-71., 39427 1.3. Horváth B.: Az erdészeti gépfejlesztések jelene és jövője. ; Mezőgazdasági Technika, XLIX. 3:27-29., 2008. 1.3. Horváth B.: Erdőtűz-oltó gyorsbeavatkozó technikák tesztelése. / Testing of forest fire extinguish equipments and instruments; Hírfa, XVIII. 2:34-35., 2008. 1.3. Horváth B.: Machine development in forestry machinery in Hungary. / Machine development in forestry machinery in Hungary.; Acta Silvatica and Lignaria. Hungarica (megjelenés alatt)., 2008. 1.3. Horváth B.: Development of forest machine in recent past in Hungary. / Development of forest machine in recent past in Hungary.; Hungarian Agricultural Engineering, Gödöllő. 20. (megjelenés alatt)., 2008. 1.3. Nagy D.: Erdőtüzek megelőzési és oltástechnológiai lehetőségeinek vizsgálata. ; PhD disszertáció, Sopron., 2008. 1.3. Restás Á.: Az erdőtüzek légi felderítésének és oltásának kutatás-fejlesztése ; PhD disszertáció, Budapest., 2008. 1.3. Bazsó T., Eredics A., Király G.: Digitális Amatőr kamerák kalibrációja, és a kalibrált kamerák felhasználási lehetőségei / Calibration of digital non-metric cameras, and the application possibilities of the calibrated cameras; NYME, EMK Tudományos tanácskozás, 2007.12.11. Nyomtatásban: Tudományos tanácskozás kiadványa. p.26-27., 39427 1.3. Király G., Márkus I.: Digitális Mérőkamerával készült légifényképek feldolgozása / Processing of aerial images created by digital metric cameras; NYME, EMK Tudományos tanácskozás, 2007.12.11. Nyomtatásban: Tudományos tanácskozás kiadványa. p.90-91., 39427 1.3. Király G.: A távérzékelés erdészeti alkalmazása / Remote Sensing in Forestry; PhD disszertáció, Sopron., 2008. 1.3. Czimber K.: Új általános célú képosztályozó kifejlesztése nagyfelbontású, textúrával rendelkező digitális képek feldolgozására / Development of a new, general purpose image classifier to process high resolution textured digital images ; Geomatikai Szeminárium, 39758 1.3. Brolly G., Király G., Márkus I.: Faállományok magassági modelljeinek előállítása távérzékelési eljárásokkal / Creation of height models of forest stands with remote sensing procedures; Geomatikai Szeminárium, 39758 1.4. Náhlik, A., Tari, T., Sándor, Gy.: Az erdei vadkár keletkezésének okai és következményei, Vadgazdálkodásunk időszerű kérdései / Causes and consequences of wild game damages in forest environments, Relevant questions in wild game management. ; Vadkár 7. Országos Magyar Vadászkamara, VII. p. 12-39., 2007. 1.4. Náhlik, A., Tari, T., Sándor, Gy., Király G.: A gímszarvas mozgásának és élőhely-használatának összehasonlítása két különböző élőhelyi adottságú területen. / Comparison of red deer movement patterns and habitat utilization in two different habitat types. ; NYME Erdőmérnöki Kar Erdészeti, Környezettudományi, Természetvédelmi és Vadgazdálkodási Tudományos Konferencia, 2008. 1.4. Tari T., Náhlik, A.,Varju J.: Erdőfelújításokban bekövetkező rágáskár mérséklésének lehetőségei. / Potential factors for limiting browsing damages in forest regenerations. ; NYME Erdőmérnöki Kar Erdészeti, Környezettudományi, Természetvédelmi és Vadgazdálkodási Tudományos Konferencia, Konferencia kiadvány p. 172-173., 2008. 1.4. Ribács, A., Náhlik, A., Tari T.: Mesterséges etetőhelyek hatása a gímszarvas mozgására. / Effects of artificial feeding stations on red deer movements; NYME Erdőmérnöki Kar Erdészeti, Környezettudományi, Természetvédelmi és Vadgazdálkodási Tudományos Konferencia, Konferencia kiadvány p. 148-149., 2008. 1.4. Tari T.: Javaslatok az erdőfelújításokban bekövetkező rágáskár mérséklésére / Suggestions for limiting browsing damages in forest regenerations. ; Tavaszi Szél 2008 Konferencia, Konferencia Kiadvány p. 336-341, 2008.

Publikációk

43

Vállalkozások a Nyugat-magyarországi Egyetem környezetében tanulmány

Az ERFARET által készített tanulmány címlapja

spin-off

információs füzet az innovációról Az ERFARET által vállalkozásokak szerkesztett tájékoztató kiadvány

Kutatás fejlesztés a faiparban c. kiadvány 2008.

Publikációk

44

Pannon Fa -és Bútoripar újság, 2008.

Agrárium újság, 2008.08.

Hírfa újság, 2008.07.

Alpr. / Publikációk / Publications Subpr. 1.4. Tari T., Varju J.: Ökotonok hatása a gímszarvas és az őz területhasználatára erdei élőhelyen / Effects of ecotones on red deer and roe deer space utilization in forest habitats.; Tavaszi Szél 2008 Konferencia, Konferencia Kiadvány p. 335, 2008. 1.4. Náhlik A., Sándor Gy., Tari T., Király G.: A gímszarvas területhasználata és mozgásaktivitása egy magas erdősültségű és egy mozaikos erdei élőhelyen / Space utilization and movement patterns of red deer in dense forest habitats and mosaic forest habitats. ; Acta Botanica Sylvatica, 2008. 1.4. Ribács, A., Náhlik, A., Tari, T., Kocsis, M.: A gímszarvas (Cervus elaphus) mesterséges etetőhely-használatának vizsgálata a sopron-fertődi kistérségben / Examination of artificial feeding places used by red deer (Cervus elaphus) in the Sopron-Fertőd area. ; Állattenyésztés és Takarmányozás, 2008. 1.4. Winkler D.: Fészkelő madárközösségek vizsgálata eltérő intenzitással kezelt agrárterületeken (Lajta-Project). / Examination of nesting bird populations in agricultural areas farmed at different intensities (Lajta-Project).; Erdészeti, Környezettudományi, Természetvédelmi és Vadgazdálkodási Tudományos Konferencia (EKTV-TK), Sopron. Konferencia kiadvány: 188-189, 2008. 1.4. Jánoska F.: Környezeti hatásvizsgálatok vaddisznóskertekben / Ecological impact studies in wild boar hunting parks.; Erdészeti, Környezettudományi, Természetvédelmi és Vadgazdálkodási Tudományos Konferencia (EKTV-TK), Sopron. Konferencia kiadvány: 76-77., 2008. 1.4. Faragó S.: A vadlúd monitoring eredményei az 2006/2007-es idényben Magyarországon / Results of Geese Monitoring in Hungary in the season 2006/2007; Magyar Vízivad Közlemények 16: 3-42., 2008. 1.4. Faragó S.: A Magyar Vízivad Monitoring eredményei a 2006/2007-es idényben / Results of Hungarian Waterfowl Monitoring in the season 2006/2007; Magyar Vízivad Közlemények 16: 43-214., 2008. 1.4. Jánoska F.: Erdősávok fészkelő madárállományainak hosszútávú monitoringja / Long term monitoring of our nesting bird populations in forest belts. ; Erdészeti, Környezettudományi, Természetvédelmi és Vadgazdálkodási Tudományos Konferencia (EKTV-TK), Sopron. Konferencia kiadvány: 78-79., 2008. 1.4. Náhlik A., Sándor Gy., Tari T., Király G., Heffenträger G.: A gímszarvas területhasználata / Red deer space utilization. ; MTA VEAB Vadgazdálkodási Munkabizottság Konferencia, Nagykanizsa, 2007.11.28. 1.4. Náhlik A., Sándor Gy., Tari T., Király G., Heffenträger G.: A gímszarvas mozgásának és élőhely-használatának ös�szehasonlítása két különböző élőhelyi adottságú területen. / Comparison of red deer movement patterns and habitat utilization in two different habitat types.; NYME EMK Vadgazdálkodási Szekció Konferencia., 2007.12.11. 1.4. Jánoska F.: Fészkelő madárállományok monitoringja erdősávokban. / Monitoring of nesting bird populations in forest belts.; MME VII. Tudományos Ülése, Baja, 2008. október. 1.4. Faragó S., Dittrich G., Winkler D., Jánoska F.: Hosszútávú ragadozómadár-monitoring a Lajta-Project területén. / Long term monitoring of predatory birds in the Lajta-Project area. ; MME VII. Tudományos Ülése, Baja, 2008. október. 1.4. Winkler D., Faragó S.: Különböző agrárhabitatok fészkelő énekesmadár-közösségeinek vizsgálata a Lajta-Project területén. / Examination of nesting songbird populations in various agricultural habitats in the Lajta-Project area. ; MME VII. Tudományos Ülése, Baja, 2008. október. 1.4. Faragó S., Dittrich G., Winkler D., Jánoska F.: Ragadozó madarak hosszútávú monitoringja a Lajta-Project területén. / Long term monitoring of birds of pray in the Lajta-Project area.; Erdészeti, Környezettudományi, Természetvédelmi és Vadgazdálkodási Tudományos Konferencia (EKTV-TK), Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron. (poszter), 2007. 12. 11. 1.4. Tari T.: Javaslatok az erdőfelújításokban bekövetkező rágáskár mérséklésére. / Suggestions for limiting browsing damages in forest regenerations.; Tavaszi Szél 2008 Konferencia, Agrártudományi Szekció, Budapest, 2008. 05. 23-25. 1.4. Tari T., Náhlik, A., Varju J.: Erdőfelújításokban bekövetkező rágáskár mérséklésének lehetőségei. / Potential factors for limiting browsing damages in forest regenerations.; NYME Erdőmérnöki Kar Tudományos Konferencia, Vadgazdálkodási szekció, Sopron (poszter), 2007.12.11. 1.4. Ribács, A., Náhlik, A., Tari T.: Mesterséges etetőhelyek hatása a gímszarvas mozgására. / Affects of artificial feeding places on red deer movements.; NYME Erdőmérnöki Kar Tudományos Konferencia, Vadgazdálkodási szekció, Sopron (poszter), 2007.12.11. 1.4. Tari T., Varju J.: Ökotonok hatása a gímszarvas és az őz területhasználatára erdei élőhelyen / Affects of ecotones on red deer and roe deer space use in forest habitats.; Tavaszi Szél 2008 Konferencia, Agrártudományi Szekció, Budapest (poszter), 2008. 05. 23-25. 1.4. Jánoska F., Varju J.: Environmental studies in wild boar enclosures ; VII. International Wild Boar Symposium, Sopron (poszter), 2008. 08. 28-30. 1.4. Jánoska F., Varju J.: Application of digital camera at man-made game feeders ; VII. International Wild Boar Symposium, Sopron (poszter), 2008. 08. 28-30. 1.4. Jánoska F., Tarczy T., Szabó Cs., Varju J.: Reproduction biology and animal health tests on different wild boar populations ; VII. International Wild Boar Symposium, Sopron (poszter), 2008. 08. 28-30. 1.4. Jánoska F., Varju J.: Using radio telemetry in wild boar home range ; VII. International Wild Boar Symposium, Sopron (poszter), 2008. 08. 28-30. 1.4. Náhlik A., Sándor Gy., Tari T.: The status and evaluation of population numbers of wild boar in hungary ; VII. International Wild Boar Symposium, Sopron (poszter), 2008. 08. 28-30. 1.4. Faragó S., László R.: Wild boar perishing in Hungary connected with the road network ; VII. International Wild Boar Symposium, Sopron (poszter), 2008. 08. 28-30. 2.1. Rosta T.: Az ültetvényszerű erdőkből származó eltérő sűrűségű nyár műszaki furnérok vizsgálata rétegelt falemezgyártási célokra. / Test of different density peeled veneers for manufacturing plywood, harvested from forest plantations. ; FAIPAR, 2008. 2.1. Rosta T.: Az akácfurnér gyártása és hasznosítása / Manufacturing and utilization of black locust veneers; FAIPAR, 2008. 2.1. Rosta T.: Az akácfurnérból készült rétegelt lemezek / Plywood prepared from black locust veneers; FAIPAR, 2008. 2.1. Markó G., Rosta T.: Furnéralapú szerkezetek erősítése üveg és szén szálak alkalmazásával nyár furnér alapanyagbázison. / Strengthening of veneer based material structures by utilizing glass and carbon fibers on poplar veneer raw material base; FAIPAR, 2008. 2.1., 2.4.Alpár T.: Alap- és alkalmazott kutatások / Base and applied researches; 2008.10.30, 2008. 2.1., 2.4.T. Alpár, T. Fáczán, I. Rácz, G. Kátoli: MDF/HDF gyártása ültetvényes fából / MDF/HDF production from plantation wood species; Alpár T. (szerk):Alap- és alkalmazott kutatások, 2008. 2.1., 2.4.Alpár T., Pavlekovics A., Klasz Cs.: Nyár klónok hatása a cementhidratációra / Effect of poplar clones on cement hydration; Alpár T. (szerk):Alap- és alkalmazott kutatások, 2008. 2.1., 2.4.T. Alpar, Y. Hatano, T. Shibusawa: Ragasztóanyag hidrolízise és a tömörített rostok dekompressziója forgácslapok és farostlemezek hidrotermikus kezeléssel történő újrahasznosításakor / Hydrolysis of the Adhesives and Reconditioning of compressed Wood-Cells During Recycling of Particleboard and Fiberboard by Hydrothermal Process; Alpár T. (szerk):Alap- és alkalmazott kutatások, 2008. 2.1. Patzner G.: Faházak tűzvédelmi vizsgálata és fűtés rendszere / Fire protection and heating system of wood buildings; Diploma-munka, 2008. 2.1. Szabó P., Csuka Zs.: Faszerkezetek tűzvédelme / Fire protection in wood consructions; Sopron, Tűzoltóság, 2008. 2.3. Csóka L., Lőrincz A., Winkler A.: Cellulóztartalmú termékek szonokémiai módosítási eljárásának kidolgozása a papírgyártás gazdaságosságának növelése és a környezetterhelés csökkentése érdekében / Sonochemically modified wheat straw for pulp and papermaking to increase its economical performance and reduce environmental issues; BioResources (Journal), 2008, 3(1), 91-97 2.3. Csóoka L., Divos F., Grozdits G., Takata K., Winkler A.: A Fourier és Wavelet transzformáció alkalmazása a juvenilis farész meghatározására / Application of Fourier and Wavelet Transforms to Deliminate the Presence of Juvenile Wood and its Characteristics; 62nd FPS International Convention, St. Louis, MO, USA (invited speaker), 2008, június 22-24 2.3. Joó B., Csóka L., Grozdits G.: 20 kHz-es szonokémiai reaktor modellezése a delignifikációs eljárás növelése érdekében – numerikus megoldása a Helmholtz egyenletnek / Modeling of the cavitation field in a 20 kHz sonochemical reactor for enhancement of delignification of wheat straw – numerical solution of Helmholtz equation; 62nd FPS International Convention, St. Louis, MO, USA (poster presentation), 2008, június 22-24 2.3. Csóka L., Grozdits G., Adams J., Lvov Y., Winkler A., and Chapman J.: Merevfalú búzaszalma rostok használata hullámlemez alappapíroknál – ultrahang és nanobevonat hatása a rostokra / Use of Stiff Straw Fibers to Improve Container Paper Stiffness– Effects of Sonification and Nanocoating; International Conference on Nanotechnology for the Forest Products Industry, Tappi&FPS St. Louis, Missouri, USA (poster presentation), 2008, június 25-27 2.3. Csóka L., Lőrincz A., Gogate P.R., Sutkar V., Winkler A.: 20 kHz-es szonokémiai reaktor modellezése a delignifikációs eljárás növelése érdekében / Modeling of the Ultrasound Intensity in a 20 kHz Sonochemical Reactor for Enhancement of Delignification of Wheat Straw; 4th International Comsol Conference in Budapest, Holiday Beach Hotel, Hungary, 2008, november 24 2.5. Szalai L.: Online Faipari Adatbázis / Online Wood Research Database; 9th Pacific Rim BioBased Composites Symposium Rotorua, New Zealand, 2008. november 5-8. 2.5. Szalai L.: Online Faipari Adatbázis, mint szakértői rendszer / Online Wood Science Database as an Expert System; ProLigno - Scientific Journal in the Field of Wood Engineering, submitted paper, October, 2008 2.5. Farkas K., Szabó Cs.: Vezeték nélküli városok tervezése WiFi-WiMAX mesh hálózati alapokon – Technológiák, üzleti modellek és alkalmazások / Planning Wireless Cities Based on WiFi-WiMAX Mesh Networks - Technologies, Business Models and Applications; 4th International Conference on Testbeds and Research Infrastructures for the Development of Networks & Communities (Tridentcom 2008) / Innsbruck, Austria, 2008 március 17-20.

Alpr. / Konferenciák, kiállítások, előadások/ Conferences, exhibitions, presentations Subpr. Lengyel A.: PEFC erdő- és faterméktanúsitás magyarországi helyzete / PEFC Forest and Wood Products 1.1. Certification Schemes in Hungary; FAGOSZ Fakereskedelmi Konferencia, Tihany, 2007. október 1.1. Lett B., Schiberna E., Horváth S., Szabó G.: Az erdőtelepítések ökonómiai és szervezeti hátterének vizsgálata az Alföldön 2004-2007 között / Analysis of Economic and Organisational Background of Afforestations in the Great Plain between 2004 and 2007.; Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Nap, Szeged, 2007. november 8. 1.1. Szentesi L., Horváth S.: Erdészeti munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések az Alföldön / Work Accidents and Occupational Disease in Forestry on the Great Plain; Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Nap, Szeged, 2007. november 8. 1.1. Horvath S.: Erdőgazdálkodás Magyarországon (Forstwirtschaft in Ungarn) / Forestry in Hungary; Forstliche Bildungszentrum Königsbronn, 2007. november 19. 1.1. : „Környezetünk az erdő” 60 órás akkreditált pedagógus továbbképző tanfolyam / “Our environment the Forests” – 60 Hours Accredited Teacher Training Course; KAEG, Erdészeti Ökoturisztikai Centrum, Ravazd, 2007. november 12-15. 1.1. Jáger L.: Tulajdoni viszonyok és birtokpolitika a magánerdőkben / Ownership Conditions and Property Policy in Private Forests; Erdészeti Tudományos Konferencia. Sopron., 2007. december 11. 1.1. Lett B., Schiberna E., Horváth S., Szabó G.: Az erdőtelepítések szervezeti és pénzügyi háttere, motivációi és akadályozó tényezői országosan és a nyugat-dunántúli régióban / Organisational and Financial Background, Motivation and Hindering Factors of Afforestations in Hungary and in the West-Transdanubian Region; Erdészeti Tudományos Konferencia, Sopron., 2007. december 11. 1.1. Horvath S.: A bioenergia kutatás új irányzatai / New Directions for Bioenergy Research in Hungary; Forests, Bioenergy and Climte Change International Conference Casablanca, Marocco, 2008. március 26. 1.1. : Erdészeti PDA és terepi adatrögzítők intenzív tanfolyam / Forestry PDA and field data acquisition systems – intensive course; EVGI, Sopron, 2008. április 16-18. 1.1. : Erdész–közgazdász Találkozó, Mészáros Károly Emlékülés / Meeting of Forestry-economists, Károly Mészáros Memorial Conference; EVGI, Sopron, 2008. június 26-27. 1.1. Ali T. G.: Erdészeti támogatás és pályázati rendszer / Forestry Subsidy and Grant System ; Erdész–közgazdász Találkozó, Mészáros Károly Emlékülés, Sopron, 2008. június 26-27. 1.1. Benkő P.: A Nemzeti Földalapba tartozó földterületek nyilvántartása és kezelése / Recording and Management of Land Areas Belonging to the National Land Fund; Erdész–közgazdász Találkozó, Mészáros Károly Emlékülés, Sopron, 2008. június 26-27. 1.1. Héjj B.: Erdőérték-számítási irányelvek erdőterületek értékének megállapításához / Forest Valuation Guidelines for Assessing the Value of Forest Areas; Erdész–közgazdász Találkozó, Mészáros Károly Emlékülés, Sopron, 2008. június 26-27. 1.1. Jáger László: Javaslatok a rendezetlen tulajdon csökkentésére / Recommendations for Reducing Unregulated Properties; Erdész–közgazdász Találkozó, Mészáros Károly Emlékülés, Sopron, 2008. június 26-27. 1.1. Kovátsné Dr. Németh M.: Az erdőpedagógia projekt szerepe az erdészeti politikában / The Role of the Forest Pedagogy Project in Forest Policy; Erdész–közgazdász Találkozó, Mészáros Károly Emlékülés, Sopron, 2008. június 26-27. 1.1. Nagy I.: Az osztatlan közös erdőtulajdon megszüntetésének elvi lehetősége a nyugat-magyarországi régióban / Theoretical Possibility of Eliminating Undivided Common Forest Properties in the Western Hungarian Region; Erdész–közgazdász Találkozó, Mészáros Károly Emlékülés, Sopron, 2008. június 26-27. 1.1. Németh S.: Ingatlanértékelés –Termőföld értékelés - Erdőértékelés / Real Estate Valuation – Agricultural Land Valuation – Forest Valuation; Erdész–közgazdász Találkozó, Mészáros Károly Emlékülés, Sopron, 2008. június 26-27. 1.1. Schiberna E.: A magán-erdőgazdálkodás fejlesztésének egyes koncepcionális kérdései. / Conceptional Questions of the Development of Private Forest Management; Erdész–közgazdász Találkozó, Mészáros Károly Emlékülés, Sopron, 2008. június 26-27. 1.1. Lett B., Jáger L.: EVGI Erdészeti jogi és politikai oktatása és kutatása / Education and Research of Forestry Law and Forest Policy at the Institute of forest Assets Management; Erdész–közgazdász Találkozó, Mészáros Károly Emlékülés, Sopron, 2008. június 26-27. 1.1. Héjj B., Stark M.: EVGI Erdészeti ökonómiai oktatása és kutatása / Education and Research of Forest Economics t the Institute of forest Assets Management; Erdész–közgazdász Találkozó, Mészáros Károly Emlékülés, Sopron, 2008. június 26-27. 1.1. Jáger L.: A magánerdők tulajdonviszonyainak statisztikai elemzése / Statistic Analyses of the Ownership Structure of Private Forests; MEGOSZ Országos Nap, Sopron, 2008. szeptember 13. 1.1. Schiberna E.: A rendezetlen erdőgazdálkodás / Abandoned Forests ; MEGOSZ Országos Nap, Sopron, 2008. szeptember 13. 1.1. Lett B., Schiberna E., Horváth S., Szabó G.: Az erdőtelepítések szervezeti és pénzügyi háttere, motivációi és akadályozó tényezői / Organisational and Financial Background, Motivation and Hindering Factors of Afforestations in Hungary and in the West-Transdanubian Region; MEGOSZ Országos Nap, Sopron, 2008. szeptember 13. 1.1. Nagy I.: A természetvédelmi korlátozások erdőgazdálkodásra gyakorolt gazdasági-pénzügyi kihatásai / Economic and Financial Effects of Nature conservation Restrictions on Forest Management; MEGOSZ Országos Nap, Sopron, 2008. szeptember 13. 1.1. Puskás L.: Az erdőgazdaságok alternatív jövedelemforrásai (Alternative Einnahmemöglichkeiten in den Forstbetrieben) / Alternative Sources of Income in Forestry Companies; Forstökonomisches Kolloquium, Freiburg, 2008. szeptember 15-17. 1.2. Koloszár J.: Különböző erdőfelújítási módszerek összehasonlítása kocsánytalan tölgyesben / The comparison of different forest renewal methods in sessile oak stands; Bejcgyertyános 10 C erdőrészlet, 2008. április 7. 1.2. Koloszár J.: A szálalóvágásos erdőfelújítási kísérlet terepi bemutatása / Terrain display of a selective forest renewal trial; Sopron 182-es erdőtag, 2008. március 19. 1.2. Koloszár J.: A szentgyörgyvölgyi szálalási kísérlet terepi bemutatása / Terrain display of the Szentgyörgyvölgy selective trial; Szentgyörgyvölgy 12 A erdőrészlet, 2008. május 7. 1.2. Lakatos F.: Szúkárosítás alakulása az Őrségben / The evolution of wood-worm damage in the Őrség; OEE Vas megyei csoprot, Sárvár, 2008. 01. 24. 1.2. Lakatos F.: Az erdővédelem szerepe és helyzete Magyarországon / The role and situation of forest protection in Hungary; Akác a Nyírség aranya, Baktalórántháza, 2008. 04. 24. 1.2. Lakatos F.: Az erdővédelem szerepe és helyzete Magyarországon / The role and situation of forest protection in Hungary; Nyírerdő Akadémia, Gúth, 2008. 05. 23. 1.2. Lakatos F.: Szúkárosítás alakulása hazánkban / The evolution of wood-worm damage in Hungary; OEE Sárospataki helyi csoport, Óhuta, 2008. 05. 16. 1.3. Gribovszki Z., Kalicz P., Vig P.: Az erdő párologtatása / Forest evapotranspiration (possibilities and coercive circumstances); MHT Soproni Területi Szervezet előadó ülése, Sopron, 2007. XI. 20. 1.3. Kucsara M.: A hidegvíz-völgyi erdészeti hidrológiai kutatóhely / The Hidegvíz Valley forest hydrology research site; IAH Magyar Nemzeti Tagozat szakmai ankétja, Sopron, 2008. X. 3. 1.3. Kalicz P.: Lefolyási folyamatok vizsgálata / Runoff process modeling; IAH Magyar Nemzeti Tagozat szakmai ankétja, Sopron, 2008. X. 3. 1.3. Gribovszki Z.: Talajvízvizsgálatok a vízfolyás-menti zónában / Ground-water examination in the riparian-zone; IAH Magyar Nemzeti Tagozat szakmai ankétja, Sopron, 2008. X. 3. 1.3. Kucsara M.: Erdő és víz / Forest and Water; MHT Közép-dunántúli Területi Szervezet előadó ülése, Székesfehérvár, 2008. X. 21. 1.3. Czimber K., Péterfalvi J.: A DigiTerra Map geoinformatikai szoftver bemutatása / Introduction of DigiTerra Map GIS software; Szombathelyi Erdészeti Zrt., Szombathely, 2008. III.21. 1.3. Horváth B.: Gyorsbeavatkozó erdőtűz-oltó technikák minősítése / Testing of forest fire extinguish equipments and instruments; Erdészeti, Környezettudományi, Természetvédelmi és Vadgazdálkodási Tudományos Konferencia (EKTV-TK), Sopron., 2007. 12. 11. 1.3. Horváth B., Fekete Gy.: Erdőtűz-oltó gyorsbeavatkozó technikák tesztelése / Testing of forest fire extinguish equipments and instruments; MTA Agrár-műszaki Bizottság Kutatási és Fejlesztési Tanácskozása, Gödöllő., 2008. 01. 22. 1.3. Horváth B.: A közelmúlt erdészeti gépfejlesztései Magyarországon / Development of forest machine in recent past in Hungary.; MTA Agrár-műszaki Bizottság Kutatási és Fejlesztési Tanácskozása, Gödöllő., 2008. 01. 22. 1.3. Fekete Gy.: A hazai erdőtüzek jellemzői és oltásukra alkalmas gyorsbeavatkozó eszközök fejlesztése / ; Környezetvédelem és Tűzoltóság, Kiemelten az Erdők Tűzbiztonsága Konferencia, Budapest., 2008. 09.30. 1.3. Nagy D.: A hazai erdőtüzek értékelése / ; Környezetvédelem és Tűzoltóság, Kiemelten az Erdők Tűzbiztonsága Konferencia, Budapest., 2008. 09.30. 2.1. Markó G.: Lignocellulóz kompozitok akusztikai felhasználása / Acoustical utilization of Ligno-cellulose composites; Sopron NymE, 2008. 05.22 2.1. Hargita J., Dénes L., Papp T.: Álgesztes bükkből készült bútor / Furniture made of redheart beech wood.; Pannon-Design, 2008. május 31 – június 1. 2.1. Hargita J., Dénes L., Papp T.: Álgesztes bükkből készült bútor / Furniture made of redheart beech wood.; Ligno Novum-Wood Tech 2008., Budapest, 2008. július 2.1. Hargita J., Dénes L., Papp T.: Álgesztes bükkből készült bútor / Furniture made of redheart beech wood.; InnoLignum 2008., 2008. szeptember 11-14. 2.1. Csuka Zs.: Faépületek a tűzoltó szemével / Wooden buildings in the view of the fireguard; VI. Faépíteszi Konferencia InnoLignum Sopron, Sopron, 2007.09.08.

Kommunikáció

Erdészeti tudományos konferencia, 2007. december 11., ERFARET tablók

Erdészeti tudományos konferencia, 2007. december 11., Prof. Dr. Faragó Sándor rektor megnyitja a rendezvényt

Mészáros Károly emlékülés és konferencia

45

Kommunikáció

46

„Élő” fahiba adattár

Alpr. / Konferenciák, kiállítások, előadások/ Conferences, exhibitions, presentations Subpr. 2.1. Szitányiné Siklósi M.: Új szabályok a tűzvédelemben / New regulations in the fire-protection; VI. Faépíteszi Konferencia InnoLignum Sopron, Sopron, 2008.09.12. 2.2. Kőszeg Város Önkormányzat, AMI: Kőszeg-Gyöngyös patak / Kőszeg – Gyöngyös Creek; Kőszeg, 2008. június 2.2. AMI: Diplomavédés és kiállítás 2008 / Degree Exhibition 2008; AMI Design Centrum, 2008. június 2.2. AMI: Diplomavédés és kiállítás 2008 / Degree Exhibition 2008; AMI Design Centrum, 2008. június 2.2. AMI: LignoNovum / LignoNovum; Sopron MKB Aréna, 2008. szeptember 2.2. AMI: Pannon Design / Pannon Design; Sopron MKB Aréna, 2008. május 2.2. AMI: Formatúra / Formatúra Exhibition; AMI Design Centrum, 2008. tavasz 2.3. E. Lahdenpera: Véges elem módszer és modellezés a rost és papíriparban / Finite element method and modeling in the pulp and paper industry; NyME, FPI, 2008. április 1-30. 2.5. Szalai L., Boros J.: Faipari Online Adatbázis / Online Wood Industries Database; Ligno Novum – Wood Tech, Budapest, 2008. 06.11-14. 2.5. Szalai L.: Faipari Online Adatbázis / Online Wood Industries Database; innoLignum Sopron, Sopron, 2008. 09.11-13. 2.5. Farkas K., Egresits D., Horváth-Dori G.: Ad hoc hálózati lehetőségek bemutatása / Investigation and application of Mobil ad hoc networks.; Informatikus Nyílt Nap 2008. - Sopron, 2008. november 14. 2.5. Farkas K., Horváth Á., Egresits D., Horváth-Dori G.: Mobil ad hoc hálózatos mintarendszer bemutatása / Demonstration of the Mobil ad hoc system.; Informatikus Nyílt Nap 2008. - Sopron, 2008. november 14. 2.5. Szalai L., Boros J.: Faipari adatbázis bemutatása / Demonstration of the Online Wood Industries Database.; Informatikus Nyílt Nap 2008. ;Sopron, 2008. 11. 14. Varga D.: Az ERFARET innovációs stratégiája / Innovation stategy of ERFARET; InnoLignum Sopron Kiállítás, Sopron, 2008. 09.11-13 3. 3. Farkas P. : A PATLIB-központ Sopron működése és szolgáltatásai / Services and working of PATLIB-centre Sopron; InnoLignum Sopron Kiállítás, Sopron, 2008. 09.11-13 3. Horváth B.: Az ERFARET sikerei és jövője / Successfulness and future of ERFARET; InnoLignum Sopron Kiállítás, Sopron, 2008. 09.11-13 3. Kiállító / Exhibitor; Pannon Design; Sopron MKB Aréna, 2008. május 3. Kiállító / Exhibitor; Ligno Novum – Wood Tech, Budapest, 2008. 06.11-14. 3. Kiállító / Exhibitor; InnoLignum Sopron Kiállítás, Sopron, 2008. 09.11-13 Alpr. / Ismeretterjesztő megjelenések/ Public appearance Subpr. 1.1. Horváth S.: Dől a Fa! Erdészeti Munkaügyi Közlemények I. szám ISSN: 17896096 / The wood for the trees!; EVGI, Sopron, 2008. március 1.1. Schiberna E.: Erdő- és Faalapú Iparágak Technológiai Platform megbeszélés Sopronban / Forest and Wood Based Industries Technological Platform; Forestpress, 2008. május 15. 1.1. Horváth T.: A Field-Map rendszer az oktatásban és a kutatásban / Field-Map System in Education and Research; EVGI, Sopron , 2008. június 1.1. Zétényi Z.: Erdész-közgazdász Találkozó és Mészáros Károly Emlékülés Sopronban I-VI. / Meeting of Forester-economists, Károly Mészáros Memory Session in Sopron I-IV.; Forestpress, 2008. július 1-30 1.1. Schiberna E.: Mészáros Károly emlékülés / Károly Mészáros Memorial Conference; Erdészeti lapok, 2008. szeptember 1.1. Horváth T.: A Field-Map rendszer az oktatásban és a kutatásban / Field-Map System in Education and Research; InnoLignum,, 2008. szeptember 11-13. 1.1. Schiberna E., Horváth S.: MATI kihelyezett ügyfélszolgálat / Information Centre for Private Forestry extension services; InnoLignum,, 2008. szeptember 11-13. 1.1. Schiberna E., Horváth S.: MATI kihelyezett ügyfélszolgálat / Information Centre for Private Forestry extension services; MEGOSZ, 2008. szeptember 13. 1.1. Horváth S.: Erdészeti munkabiztonsági bemutató / Forest work safety Road-show; Kutatók éjszakája, 2008. október 1.1. Lett B.: A multifunkcionális erdőgazdálkodás a társadalom szolgálatában / Multifunctional Forest management in Service of the Society; Gazdasági Tükör, 2008. október 1.3. Fekete Gy.: VÍZÖNTŐ erdőtűz-oltó gyorsbeavatkozó agregát bemutatása. / ; Alföldi Erdőkért Egyesület Erdőművelési és Környezetvédelmi Szakbizottság, és Műszaki Szakbizottság közös ülése, 2008. 03. 12. 1.4. Náhlik A., Sándor Gy., Tari T.: VII. Nemzetközi vaddisznó konferencia. / VIIth International Wild Boar Symposium; Magyar Vadászlap 2008. október. p. 685, 2008. október 2.5. Jereb L., Farkas K., Szalai L.: 2.5. ERFARET alprogram Informatikai támogató tevékenység / ; Hírfa XVIII. évfolyam 1. szám, 2008. január 2.2. Mészáros Gy.: Alkalmazott művészeti kutatások az ERFARET programjában / ; Hírfa XVIII. évfolyam 2. szám, 2008. február 3. Farkas P.: Az ERFARET Technológia Transzfer Iroda / ; Hírfa XVIII. évfolyam 3. szám, 2008. március 1.1. Lett B., Schiberna E.: A régió erdővagyon-gazdálkodásának fejlesztése / ; Hírfa XVIII. évfolyam 4. szám, 2008. április 2.1. Varga F.-né, Molnár S., Komán Sz.: Sarangolt faanyagok átvétele fotoanalitikus módszerrel ; Hírfa XVIII. évfolyam 5. szám, 2008. május 2.1. Dénes L.: Bútorok álgesztes bükkből; Hírfa XVIII. évfolyam 6. szám, 2008. június 3. Varga D.: Az ERFARET innovációs stratégiája; Hírfa XVIII. évfolyam 7-8. szám, 2008. július-augusztus 3. Varga D.: A Nyugat-magyarországi Egyetemen megvalósuló erdészeti és faipari kutatások jövője; Hírfa XVIII. évfolyam 10. szám, 2008. október 3. Horváth B., Varga D.: Az ERFARET folytatja a megkezdett munkát; Hírfa XVIII. évfolyam 12. szám, 2008. december 3. Varga D.: Az ERFARET innovációs stratégiája; A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter lapja, 16. szám, 2008. szeptember 3. Horváth B.: Szabadalom a faanyagok légmentes tárolására; Kisalföld, 2008. január 7. 3. Horváth B.: K+F az erdészetben; Agrárium 18. évf. 2008/8, 2008. augusztus 3. Horváth B., Varga D., Farkas P.: Kutatási projektek a NymE Faipari Mérnöki Karán; Kutatás & fejlesztés a faiparban, a Magyar Asztalos és Faipar tudományos melléklete, 2008. május db

350

Online fahiba adattár 300

terv tény terv összesen tény összesen

250

200

150

100

50

0 2005

Fatáj online faipari lap, 2008. 10.

Tudományos publikációk száma 2005-2008.

2006

2007

2008

év

Alpr. Kutatásban résztvevő neve

Beosztása

M. idő ráf.

Alpr. Kutatásban résztvevő neve

Beosztása

M. idő ráf.

1.1. 1.1. 1.1. 1.1. 1.2.

alprogramvezető kutató kutató kutató alprogramvezető

20 % 16 % 16 % 16 % 32 %

2.4. 2.4. 2.4.

kutató kutató kutató

35 % 25 % 20 %

kutató

13 %

kutató kutató kutató kutató kutató kutató alprogramvezető kutató kutató alprogramvezető kutató kutató kutató kutató kutató kutató kutató

13 % 25 % 19 % 25 % 26 % 84 % 7% 42 % 41 % 41 % 41 % 30 % 25 % 30 % 55 % 40 % 25 %

kutató kutató kutató kutató alprogramvezető kutató

15 % 40 % 30 % 100 % 40 % 35 %

kutató kutató kutató kutató kutató kutató alprogramvezető

Prof. Dr. Lett Béla Dr. Héjj Botond Dr. Stark Magdolna Dr. Jáger László Prof. Dr. Varga Szabolcs Prof. Dr. Koloszár József Prof. Dr. Albert Levente Dr. Rétfalvi Tamás Prof. Dr. Lakatos Ferenc Dr. Traser György Dr. Frank Norbert Dr. Czimber Kornél Dr. Péterfalvi József Dr. Kalicz Péter Dr. László Richárd Dr. Jánoska Ferenc Dr. Sándor Gyula Dr. Andor Krisztián Dr. Szabó Péter Dr. Bejó László Dr. Csupor Károly Dr. Dénes Levente Némethné Major Erzsébet Krisch János Hargita József Prof. Dr. Tolvaj László Dr. Pásztory Zoltán Mészáros György DLA Csíkszentmihályi Péter DLA Szentpéteri Tibor Illés Csaba Soltra Elemér Tamás Dr. Orosz István Dr. Mátrai Péter Albert Ádám Prof. Dr. Winkler András Prof. Dr. Divós Ferenc

1.2. 1.2. 1.2. 1.2. 1.2. 1.2. 1.3. 1.3. 1.3. 1.4. 1.4. 1.4. 2.1. 2.1. 2.1. 2.1. 2.1. 2.1. 2.1. 2.1. 2.1. 2.1. 2.2. 2.2. 2.2. 2.2. 2.2. 2.2. 2.2. 2.2. 2.3. 2.4.

kutató

Dr. Alpár Tibor Prof. Dr. Takáts Péter Mátyássyné Havasi Anita Olga 2.4. Selmeczi Éva 2.4. Honti Csabáné 2.4. Prof. Dr. Winkler András 2.5. Prof. Dr. Jereb László 2.5. Soós Sándor 2.5. Kalmárné Rács Ágnes 3. Prof. Dr. Horváth Béla

kutató 25 % kutató 25 % alprogramvezető 34 %

alprogramvezető kutató kutató igazgató, programvezető 3. Bartha Eszter adminisztrátor 3. Farkas Péter marketing menedzser 3. Dr. Varga Dénes műszaki menedzser 3. Nyul Zsuzsanna pénügyi előadó 3. Epergyes Katalin pénzügyi koordinátor Összesen:

Program / Alprogram

20 % 20 % 15 % 40 % 100 % 100 % 100 % 50 % 48 % 52 fő

Kutatásban megbízási szer ződéssel résztvevők száma (fő)

1.0.

6

1.1

10

1.2.

10

1.3.

5

1.4.

12

2.0.

10

20 % 40 % 30 % 30 % 30 % 30,5 % 29 %

2.1.

26

2.2.

21

2.3.

8

2.4.

4

2.5.

7

3.

5

10 %

Összesen: 124 fő

fő 140

terv tény 120

100

80

60

40

20

0 2005

2006

Kutatói aktivítás 2005-2008. (hallhgatók doktoranduszok, fiatal kutatók száma)

2007

2008

év

Munkaidő ráfordítás

47

48

Teljesítményindikátorok

 2008.

 

terv

tény

1. A projekt hasznosítható eredménye

 

 

 

 Kifejlesztett új

termék (db)

4

5

szolgáltatás (db)

4

9

technológia (db)

21

17

alkalmazás (db)

12

15

prototípus (db)

5

8

 Benyújtott szabadalmak száma

hazai (db)

2

4 (benyújtás alatt)

2. Tudományos eredmények

 

 

 

 Publikáció (előadásokat is beleértve)

hazai (db)

32

82

nemzetközi (db)

14

19

 Disszertációk

PhD (db)

8

6

MTA Doktora (db)

1

0

igen

igen

 

 

Eredményezett-e új nemzetközi projektet? 3. Emberi erőforrás

 

Oktatásban hasznosítják-e a projekt eredményeit? 

igen

igen

 A projektbe bevont

egyetemi hallgatók száma (fő)

52

60

PhD hallgatók száma (fő)

17

27

22

21

A projekt révén tudományos fokozatot szerzett kutatók száma (db)

fiatal kutatók száma (fő)

2

6

 A projekt révén létrejött munkahelyek száma    

vállalkozásban (db)

6

1

kutatóhelyen (db)

3

5,5

ebből kutatói munkahely (db)

2

4

4. Gazdasági hasznosítás

 

 

 

 A központ tevékenységében résztvevő  

kutatóhelyek száma (db)

1

7

vállalkozások száma (db)

23

13

A létrejött új vállalkozások száma (db) 

3

2

Megtörtént-e a projekt eredményeinek gazdasági hasznosítása?

igen

igen

 

Ha igen milyen módon?

 

 Az eredményeket hasznosító

 cégek száma (db)

13

cégek elérhetősége

konzorciumi és együttműködő partnerek

 A projekt eredményeként létrejött

termék, illetve technológia gazdálkodóknak átadva; saját vállalásban kerül hasznosítása; új ipari megbízásokat kaptunk, melyek többlet árbevételt jelentenek

35

Többlet árbevétel

31,2 millió Ft

Ebből export árbevétel

60 918 EUR

Költségek csökkentése

0

5. Társadalmi hasznosítás

 

 

 A projekt hozzájárult      

a fenntartható fejlődéshez és a környezetvédelemhez igen

  igen

a biztonsághoz

igen

igen

a regionális egyenlőtlenségek mérsékléséhez

igen

igen

egyéb

igen

igen

igen

igen

nagyközönség körében

igen

igen

6. Dizájn

 

 

 

Új

építészeti terv, faépítmény kiviteli design (db) 6

6

tárgy terv (db)

10

 A projekt eredményeinek nyilvános bemutatása szakmai körökben

7

Cégnév Támogatás (ezer Ft) Saját rész (ezer Ft) NYME

228 715

0

TAEG

4 850

8 100

KAEG

8 300

10 200

SZE

2 000

3 250

ZEF

3 100

5 850

BEFAG

6 000

6 000

KEFAG

6 000

6 018

FALCO

0

3 607

DigiTerra

3 400

2 900

NYDRFÜ

750

750

Szabó Vendel

500

506

LAJTA

1 600

3 200

PP

1 100

1 100

266 315

51 481

Összesen

317 796

Mindösszesen

Program / Alprogram

Projekt költségek (ezer Ft)

1. Erdőhasznosítási program menedzsmentje

2 395

1.1. A régió erdővagyon-gazdálkodásának fejlesztése

38 842

1.2. Természetközeli erdőgazdálkodás, erdővédelem

29 442

1.3. Erdőgazdálkodás műszaki fejlesztése

31 408

1.4. Tartamos vadgazdálkodás feltételeinek megteremtése

37 200

2. Fahasznosítási program menedzsmentje

20 406

2.1. Minőségi hengeresfák és sarangolt választékok hasznosítása

50 583

2.2. A fahasznosítás, mint művészeti tevékenység

34 201

2.3. Fahasznosítás cellulóz- és papírgyártási célokra

9 937


14 857

2.5. Informatikai támogató tevékenység

7 573

3. Tudás- és technológiatranszfer, ERFARET Központ

40 952

Mindösszesen:

317 796

1.4. 1.3.

2.

1.2. 2.1.

1.1. 1.

2.2. 3.

2.5.

2.4.

2.3.

Összesített pénzügyi mutatók

49

50

Rövidítések

AMI

Alkalmazott Művészeti Intézet

ASA

Alkalischer Sulfit Aufschluss (lúgos szulfitos előállítás)

BASF

BASF Hungaria Kft.

BEFAG

Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.

BMGE

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

BMGE -ÉK

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar

CDA

Controlled Drop-size Applying (ellnőrzött cseppméretű kezelés)

CH

Carmeuse Hungária Kft.

CHE

Chemtura Europe Ltd. Magyarországi Fióktelepe

COR

Coridalis Bt.

CNC

Computer Numerical Control

DigiTerra

DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft.

DOW

Dow Agro Scyences Hungary Kft.

E.K.F.M. Kft.

Energetikai, Környezetvédelmi és Faipari Mérnöki Szolgáltató Kft.

EMEVI

Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet

EMKI

Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézet

ERFARET

Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont

ERFARET-TKB

ERFARET-Termék Kutató Bázis

ERFIP-NTP

Erdő- és Faalapú Iparágak Nemzeti Technológiai Platformja

ERTI

Erdészeti Tudományos Intézet

ÉT

Építéstani Intézet

ETH

ETH Zürich, Communication Systems Group

EU

Európai Unió

EVGI

Erdővagyongazdálkodási Intézet

FAGOSZ

Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség

FAIMEI

FAIMEI Anyag- és Termékvizsgáló Laboratórium

FALCO

FALCO Forgácslapgyártó Zrt.

FAT

Faanyagtudományi Intézet

FKSZK

Faipari Kutató- és Szolgáltató Központ

FPI

Fa- és Papíripari Technológiák Intézet

FVM

Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium

GEVI

Geomatika és Vízgazdálkodási Intézet

GI

Gépészeti Intézet, Faipari Mérnöki Kar

GIS

Geographic Information System (Földrajzi Információs Rendszer)

GOP

Gazdaságfejlesztési Operatív Program

GPS

Global Positioning System (Globális Helymeghatározó Renszer)

GREEN

Greenteam Kft.

GYÖ

Győr Önkormányzat

IHCTH

Institut für Holzchemie und Chemische Technologie des Holzes, Hamburg

II

Informatikai és Gazdasági Intézet

IMLIU

Instiute for Microtechnology Lousiana Tech University

ISO

International Stanard Organisation (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet)

JRET

Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont

K+F

kutatás-fejlesztés

KAEG

Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.

KEFAG

Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.

KKV

kis- és középvállalkozás

KÖ

Kőszeg Önkormányzat

KTI

Kémiai és Termőhelyismerettani Intézet

KV

Kútvölgy Bt.

LAJTA

Lajta Hanság Zrt.

LbL

Layer by Layer

LVL

Laminated Veneer Lumber

MAK

Makhteshim AGAN Hungary Zrt.

MATI

Magán-erdőgazdálkodási Tájékoztató Iroda

MGSZH EI

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága

MGT

MGT-2000 Bt.

MKW

Magyar Kwizda Kft.

MMTI

Műszaki Mechanika és Tartószerkezetek Intézet

MÖ

Mickolc Önkormányzat

MSZH

Magyar Szabadalmi Hivatal

MTA

Magyar Tudományos Akadémia

NI

Naturtech Inc., Dover, USA

NKTH

Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal

NOV

NOVIA Kft.

NP

NAFTA-PETROCHEM d.o.o, Szlovénia

NYDRFÜ

Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.

NYDROP

Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program

NYME

Nyugat-magyarországi Egyetem

NYME EMK

Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar

NYME FMK

Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar

PATLIB

Patent Library

PANFA

Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter

PDA

mikroszámítógép

PEFC

Pan European Forest Certification (Páneurópai Erdőtanúsítás)

PP

Pannon Projekt Gazdasági Tanácsadó és Műszaki Termék Gyártó Kft.

PPE

Pilisi Parkerdő Zrt.

PR

Public Relations (propaganda, kapcsolatszervezés)

PT

Program Tanács

RÁ

Restás Ágoston

SAH

Summit-Agro Hungária Kft.

SEFAG

Somogyi Erdészeti és Faipari Zrt.

SOPTP

Soproni Tűzoltó Parancsnokság

SM

SM Comsulting Kft.

STKH

Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft.

SW

Swedwood Sopron Bútor Kft.

SYN

Syngenta Kft.

SZE

Szombathelyi Erdészeti Zrt.

SZV

Szabó Vendel egyéni vállalkozó

TAEG

Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt.

TASCH

Taschner és Kelemen Kkt.

TGYI

Termékfejlesztési és Gyártástechnológiai Intézet

TT

Tudományos Tanács

ÚMVT

Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv

UPM

UPM-Kymmene Pulp and Paper Mill

UTA

University od Texas Arlington

UV

Ultra Violet (ibolyántúli)

VEF

Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt.

VGI

Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet

VUT

Vienna University of Technology (Bécsi Műszaki Egyetem)

ZEG

Zalai Erdészeti és Faipari Zrt.

ZOL

ZOLTEK Zrt.

Szerkesztette: Prof. Dr. Horváth Béla, Farkas Péter, Dr. Varga Dénes. Kiadja a Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont. Felelős kiadó: Prof. Dr. Horváth Béla. Készült a Sign Kft. (Sopron) nyomdaüzemében. Megjelent: 1000 példányban.

Rövidítések

51

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Internet www.nyme.hu

Levelezési cím H-9400 Sopron Bajcsy-Zs. u. 4. Iroda cím H-9400 Sopron, Bánfalvi út 14. Internet http://ret.nyme.hu E-mail [email protected]

Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont Éves jelentés 2008

Recommend Documents