Ercsi és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Nyilvánosságra hozatali tájékoztató
Az Ercsi és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt) 137/A. §-a és a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 4.) Kormányrendeletben előírt szabályoknak történő megfelelés körében a következő részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra. I./ Kockázatkezelési elvek, módszerek: Kockázati típusok és a kockázatkezelés folyamata Kockázat: egy tevékenység általánosan elvárt, átlagosan számított eredményéhez képest bekövetkező veszteség lehetősége. 1./ A Takarékszövetkezet tevékenységével kapcsolatban felmerülő kockázatok: a./ Hitelezési kockázat: a Takarékszövetkezettel (hitel, hitel jellegű jogviszonyra) szerződő fél nem, vagy nem szerződésszerű teljesítésének következményeiből származó kockázat. A hitelkockázatból veszteség keletkezik, ha a partner – szerződő fél teljesítésének elmaradása miatt a hitel, hitel jellegű jogviszony felmondásra kerül és a takarékszövetkezet igényét a fedezetből sem tudja teljes mértékben kielégíteni. A hitelezési kockázatra tekintettel szükséges tőkekövetelmény meghatározása a sztenderd módszerrel történik. b./ Működési kockázat: a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események, vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése, vagy nem teljesítése miatt keletkező, eredményt (jövedelmezőséget) és tőkehelyzetet (követelményt) veszélyeztető veszteség keletkezésének veszélye. A működési kockázatra tekintettel szükséges tőkekövetelmény meghatározása az alapmutató módszerével történik. c./ Kamat kockázat: a kamatlábak jelenlegi vagy jövőbeli kedvezőtlen változásának hatása a takarékszövetkezet jövedelmezőségére, tőkehelyzetére (az újraárazási kockázat a releváns). A kamatozó források és eszközök újraárazódási periódusai közötti eltérés által a rövid távú jövedelmezőségre ható veszélyforrás. 1
A kamatkockázat csökkentésének eszköze lehet a megfelelő termék –és kamatpolitika, az újraárazódási összhang megteremtése és fenntartása. d./ Likviditási kockázat: annak kockázata, hogy a takarékszövetkezet nem képes időben teljesíteni, amikor a fizetés esedékessé válik. A likviditási kockázat csökkentésének eszköze lehet a megfelelő termékpolitika, a lejárati összhang kialakítása és fenntartása, valamint likviditási vészhelyzeti terv kidolgozása. e./ Ország kockázat: olyan veszteség felmerülésének veszélyét jelenti, amelyet egy adott országban bekövetkező – az adott ország kormánya által kontrollálható, hitelező/befektető által nem kontrollálható - gazdasági, politikai esemény idéz elő (annak a kockázata, hogy egy ország gazdasági szereplői, politikai - gazdasági események, vagy deviza átutalási moratórium miatt nem tudják fizetési kötelezettségeiket teljesíteni és ennek következtében a kockázatot vállaló intézményt veszteség éri). f./ Reputációs kockázat: tőkét, jövedelmezőséget közvetve érintő olyan kockázat, amely a takarékszövetkezetről kialakult kedvezőtlen fogyasztói, üzletpartneri vagy hatósági véleményből származik és a külső megítélésnek a kívánatos szinttől való elmaradásában nyilvánul meg. g./ Stratégiai kockázat: tőkét, jövedelmezőséget érintő olyan kockázat, amely az üzleti környezet változásából, helytelen üzleti döntésből, vagy az üzleti környezet változásának figyelmen kívül hagyásából származik. h./ Koncentrációs kockázat: az eszközök és mérlegen kívüli tételek jelentős hányadának összpontosulása egy ügyfélcsoportra, ágazatra, régióra vagy országra, ami veszteséget okozhat, ha az adott egység/terület pénzügyi-gazdasági helyzete romlik. 2./ A kockázatkezelés folyamata A takarékszövetkezet kockázatkezelési stratégiáját és politikáját az Igazgatóság határozza meg a Belső védelmi vonalakról szóló szabályzatban foglaltak szerint. A kockázatkezelési folyamat a takarékszövetkezet kockázatkezelési struktúrájának része, amely a belső tőkeszükséglet számítási folyamatba integrált külön eljárási rend és módszertan szerint történik, az ICAAP elvei alapján.
2
A Takarékszövetkezet a kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú összetételű tőkét meghatározza és gondoskodik annak folyamatos fenntartásáról.
és
a./ Kockázati stratégia A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát és az alábbira terjedhet ki: - Kockázatvállalási politika - Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság - Kockázati szerkezet - Kockázatkezelés szervezete b./ Kockázatvállalási politika: A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. Magában foglalja egyrészt az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. Az egyes releváns kockázatokra vonatkozóan külön-külön is tartalmaz alapelveket. c./ Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy - milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, - mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, - milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat. A kockázati étvágy meghatározása az egyik előfeltétele annak, hogy az intézmény megfelelő kockázati limiteket állítson fel. A Takarékszövetkezet Igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a célkitűzéseket, három évre kerül meghatározásra, évenkénti felülvizsgálattal. d./ Kockázati szerkezet A Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és – a hitelezési kockázati kitettségek esetében – kitettségi osztályonként kell bemutatni. A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok és szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. 3
A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. e./ Kockázatkezelési szervezet bemutatása: A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetben a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért az Ügyvezetés a felelős. A Takarékszövetkezet együttműködik az OTIVÁ-val: - Módszerek fejlesztésében, módszertani kérdésekben - Elemzések, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakításában - Belső, valamint az OTIVÁ-nak szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakításában, - Adatgyűjtés, adatszolgáltatás, - Belső szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakításában. f./ Kockázatkezelési alapelvek: A Takarékszövetkezet az alábbi alapelveket alkalmazza a kockázatvállalási, kockázatkezelési tevékenysége során: - Biztonságos működés elve, - Összeférhetetlenség elve, - Együttműködés elve, - Lényeges kockázatok kezelésének elve, - Költség-haszon elve, - Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve, vagy hasonlóakkal történő összemérés elve - Tiltott tevékenységek elve, - A Takarékszövetkezet kockázatokat a belső szabályzatokban meghatározott keretekig és mértékig vállal, - A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére, - A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartását kell szem előtt tartani. g./ Kockázatok és a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása A Takarékszövetkezet a lényegesnek minősített kockázatait az alábbiak szerint csoportosítja: - az 1. pillér alatti kockázatok, amelyekre a szabályozás meghatározza a minimális tőkekövetelmény számításának lehetséges módjait; - az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek számszerűsíthetők, illetve mutatószámokkal mérhetők, ezért limitekkel kezelhetők. Ide tartoznak a koncentrációs kockázatok, a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatok és a likviditási kockázat;
4
- az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek nem-számszerűsíthetők, csak minőségi ismérvekkel becsülhetők, ezért limitekkel nem, hanem egyéb kontrollokkal ellenőrizhetők. h./ Szervezeti egységek, funkciók leírása kockázat típusok szerint Valamennyi kockázat típus esetében a stratégia és a célkitűzések meghatározása, rendszeres felülvizsgálata, a módszertani kérdések, valamint a limitek meghatározása, a válságtervek készítése az Ügyvezető feladata. A felülvizsgálatot évente kell elvégezni. A hitelezési kockázatot jelentő kötelezettségvállalások esetében a döntési szintek a kockázatvállalási szabályzatban rögzítettek szerint alakulnak, a kockázati szempontú véleményezés az ügyvezetés feladata. A limitek kitöltését a Kirendeltségek végzik. A limitjelentések, a portfólió-elemzés, valamint a kintlévőségek számviteli szempontú értékelése, minősítése, az értékvesztés és céltartalék képzése negyedévente történik, amely az ügyvezető-főkönyvelő feladata. A további kockázati típusok esetén a limitek figyelése, az elemzések elkészítése az Ügyvezető-főkönyvelő feladata. A kockázatmérési módszerek közül a szabályozói minimális tőkekövetelmény mérésére a Takarékszövetkezet a sztenderd módszert alkalmazza. A 2. pillér alatti belső tőkekövetelmény kiszámítására az OTIVA által összeállított stressz teszt-tábla és a belső önértékelés számítása szolgál. Ezek alapján kerül kitöltésre a Felügyelet részére a havi jelentés részét képező CAA, CAB tábla. A stressz tesztek eredményét az OTIVA felé is továbbítjuk. Az Ügyvezetés részére a számítások alapján készülnek el a jelentések. i./ Kockázat mérséklés: A szabályozói tőkekövetelmény csökkentéséhez a Hpt. és a Hkr. lehetővé teszi bizonyos kockázatmérséklő eszközök alkalmazását. A Hpt. megkülönbözteti az előre rendelkezésre bocsátott fedezeteket és az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezeteket. Az ingatlanfedezet (lakó- és lakóingatlannak nem minősülő ingatlan) a hitelezési kockázat sztenderd módszerénél nem számít biztosítéknak, mivel a Hkr. a sztenderd módszer keretében kifejezetten erre a célra létrehozott kitettség-kategóriába különíti el az ingatlannal fedezett kitettséget. Ebben az esetben a kedvezményes kockázati súly révén közvetlenül érvényesül az ingatlanfedezet kockázatcsökkentő hatása az alacsonyabb tőkekövetelményen keresztül. A kockázatmérséklés figyelembe vételénél általános alapelvnek tekinthető, hogy ha a kitettség súlyozásánál a kockázatmérséklést már figyelembe vették, akkor a fedezet kockázatmérséklésként nem számítható be. A sztenderd módszert alkalmazó hitelintézetek számára további megkötés, hogy nem vehetik figyelembe a kockázatmérséklést, ha a kitettség lejárata hosszabb, mint a fedezeté.
5
II./ Javadalmazási politika Az Ercsi és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Javadalmazási politikáját az Igazgatóság 2012. július 30-án megtartott ülésén megtárgyalta, és 81. számú határozatával jóváhagyta. a./ Javadalmazási Politika meghatározásához használt döntéshozói folyamatok: A mérlegfőösszege tekintetében a Takarékszövetkezet piaci részesedése nem éri el az 5 % piaci részesedést, Így-a Hpt. 69/B.&(6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – külön javadalmazási bizottságot nem hoz létre. A Takarékszövetkezet Igazgatósága felelős a javadalmazási politika kialakításáért és felülvizsgálatáért. A Felügyelő Bizottság felel a javadalmazási politika végrehajtásáért. A Takarékszövetkezet belső ellenőrzésének legalább évente felül kell vizsgálnia a javadalmazási politika végrehajtásának szabályszerűségét. A javadalmazási politikát független és rendszeres, legalább évenkénti belső vizsgálatnak kell alávetni, mely során különös figyelmet kell szentelni a túlzott kockázatvállalás és más hasonló, a Takarékszövetkezet érdekeivel ellentétben álló magatartás megakadályozására, rendelkezésre álló ösztönzőkre. b./ Teljesítmény javadalmazás: A Takarékszövetkezet ügyvezetőinél az adott üzletpolitikai és gazdasági célkitűzéseinek eredményes megvalósítását elősegítő hatékony müködésre ösztönző prémium formát kell érvényesíteni. Prémium feladatként az üzleti terv fő számai mellett csak olyan feltétel határozható meg, amelynek teljesítése a munkakör elvárható szakértelemmel és gondossággal való ellátásán túlmutató, objektíven meghatározható teljesítményt takar. A feladatok meghatározása során különös hangsúlyt kell helyezni a Takarékszövetkezet jövedelmezőségével, tőkehelyzetével, hosszú távú érdekeivel összefüggő célok megvalósításához történő hozzájárulás mértékére. A prémium feltételeket teljesítménymutatókhoz kell kötni, amelynek területei: -
6
a nem teljesítő hitelek részarányának változása a tőkekövetelmény előírásnak való megfelelés mértéke a likvidítási kockázatokat mérő mutatószámok változása az elért adózás előtti eredmény
A prémium feltétel megállapításához figyelembe veendő mutatók kiszámításához használt adatokhoz legalább három év teljesítméynmutatóit kell figyelembe venni. A 131/2011.(VII.18.) Korm. rendelet 12 & (3) bekezdése szerint a teljesítményjavadalmazás megállapításakor három év helyett 2011.-ben egy év, 2012.ben kettő év teljesítménymutatóit lehet figyelembe venni. A teljesítménymutatókat úgy kell meghatározni, hogy a teljesítményjavadalmazás legnagyobb mértéke a Takarékszövetkezet eredményének növekedése esetén is csak abban az esetben érhető el, ha prudens működést jellemző mutatók értékei nem romlottak olyan mértékben, amely a prudens működést veszélyeztetné. A prudens működést jellemző mutatók közé tartoznak az előzőekben felsorolt mutatók közül a következők: - a nem teljesítő hitelek részarányának változása és - a tőkekövetelmény előírásnak való megfelelés mérétke Előre nem látható, elháríthatalan tényezők bekövetkezése esetében a prémium feltételek korrigálhatóak. A szabályozási, jogszabályi környezetben az év során bekövetkezett jelentős változásokat a prémium feladat kiértékelése során figyelembe kell venni. A Takarékszövetkezet ügyvezetőinek prémium meghatározásakor az üzleti terv elfogadásával egyidejüleg, illetve indokolt esetben azt követően kerülhet sor. A prémium előírásnak tartalmaznia kell a prémium mértékét, a teljesítendő feladatokat, a hozzájuk tartozó százalékos arányokkal, az előleg esetleges kifizethetőségének idejét, és az értékelés időpontját. A teljesítményértékelés folyamata Éves célok kitűzése:tárgyév május 31.-ig Éves teljesítményértékelés:tárgyévet követő év május 31-ig A prémiumot az alapbér százalékában kell meghatározni. A prémium feltételekhez kapcsolódó juttatás terhére évközben előleg fizethető. Az évközi munkaviszony megszűnéskor a prémium feltétel teljesítése esetében a kapcsolódó juttatás időarányos része elszámolható. A prémium kifizetése csökkenthető, illetve elmaradhat, ha a Takarékszövetkezet veszteségesen gazdálkodik. A prémium összegét vissza kell tartani, ha az ügyvezetők személyével szemben pénzügyi visszaélés gyanúja merül fel. Két fő / ügyvezető / részére 2x2 havi prémium, és egyösszegű tiszteletdíj került kifizetésre a 2012 évet terhelő, összesen:4.990.000.-Ft összegben.
7
III./ Szavatoló tőkével kapcsolatos információk: Az alapvető tőke összege A járulékos tőke összege Alapvető tőke pozitív elemei Alapvető tőkeként elismert tőkeelemek Befizetett jegyzett tőke Tőketartalék Alapvető tőkeként elismert tartalékok Általános kockázati céltartalék Alapvető tőke negatív elemei Egyéb levonások az alapvető tőkéből Járulékos tőke pozitív elemei Értékelési tartalékok Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke Járulékos tőke negatív elemei Levonások az alapvető tőkéből és a járulékos tőkéből A kockázatok fedezésére figyelembe vehető, levonások utáni összes alapvető és járulékos tőke
e Ft 254 250 69 778 24 770 24 770 0 229 836 3 293 -3 320 64 568 5 210 0 0 324 028
IV./ A hitelintézet tőkemegfelelése a./ A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek és stratégiák A belső tőkemegfelelés értékelés folyamata mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet Testületei biztosítják, hogy - a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); - az intézmény meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre; - hatékony kockázatkezelési rendszert működtessen és azt folyamatosan fejlessze. A Hpt. 76/K §-a (2) szerint a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lenni a hitelintézeti tevékenység jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C §-ában, 76/K §-ában és a 145/A §-ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát, mert nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak. Termékeit és szolgáltatásait országhatáron belül nyújtja, viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik a magyar bankrendszerben. 8
A Hpt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: - Kockázati stratégia meghatározása, - Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések, - Tőketervezés - a minimális szabályozási tőkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belső tőkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tőkekövetelménnyel, a tőkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tőkével. A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választható módszerek: Hitelezési kockázat – sztenderd módszer Hitel kockázat mérséklés – pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere) Működési kockázat – alapmutató módszer IV./ A kitettségi osztályok tőkekövetelménye: Megnevezés Összeg (M Ft) SA módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint - Központi kormányok és Központi bankok - Regionális kormányok, vagy helyi önkormányzatok - Közszektorbeli intézmények - Hitelintézetek és befektetési vállalkozások - Vállalkozások - Lakosság - Ingatlannal fedezett követelések - Késedelmes tételek - Egyéb tételek
97 462 0 3 2 420 29 042 15 628 14 410 17 407 8 009 10 543
1./ A hitelezési és felhígulási kockázathoz kapcsolódó tájékoztatás a.) A késedelem és hitelminőség romlás megközelítése: 1) A kilencven napot meghaladóan lényeges törlesztési késedelembe esett tételre a 2)6) alatti pontokban foglalt kivétellel a kitettségnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés 9
és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összegéhez - a 2)-6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a következő kockázati súlyokat kell alkalmazni a) 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a, b) 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a. Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon, vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a.) lakossággal szembeni kitettség esetén 1. a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a kettőszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát. 2) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez − 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a, − Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 3) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettséghez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 4) A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezési kockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. 5) Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. b.) Értékvesztés elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek A minősítés szempont rendszere 1.A minősítést végzők valamennyi, a Takarékszövetkezet könyvviteli nyilvántartásában szereplő ügyletet minősítenek, függetlenül attól, hogy határidőn túliak vagy sem. A követelésminősítés az ügyfél illetve partnerminősítésre épül, a követelésminősítési
10
kategóriák képzésénél az adósminősítési besorolást figyelembe kell venni. A kintlévőségek alakulását mindaddig figyelemmel kell kísérni, amíg azok visszafizetésre, kiegyenlítésre, vagy a könyvviteli nyilvántartásból való kivezetésre nem kerülnek. 2.A tételek minősítéséhez vizsgálni kell az ügyfél, illetve a partnerminősítés alábbi szempontok szerinti figyelembevételét is: a. A pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelő képessége és az ezekben bekövetkező változások, b. A törlesztési rend betartása (késedelmi idő): a kintlévőség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke- és kamattörlesztési késedelmek alakulása, c. A fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhetősége és az ezekben bekövetkezett változás, d. A tétel továbbértékesíthetősége, mobilizálhatósága (piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhető piaci árak, a kibocsátó saját tőkéjében való részesedés a befektetés arányában (alapvetően befektetések, a követelés fejében kapott készletek és mérlegen kívüli kötelezettségek), e. A tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeni fizetési kötelezettség (jellemzően a mérlegen kívüli kötelezettségek értékelését szolgáló besorolásnál alkalmazandó). A vizsgálatot alapvetően az ügyfél-, illetve partnerminősítés számviteli követelményei, az ügyfél analitika és a fedezetértékelés számviteli követelményei alapján kell elvégezni. 3.A besorolást a negyedéves értékelés során – az értékvesztés és a kockázati céltartalék szükséges szintjének felmérésekor – felül kell vizsgálni és indokolt esetben a tételt más kategóriába át kell sorolni. A takarékszövetkezet által vállalt kockázatokat minden negyedévben a következők szerint kell a minősítési kategóriák valamelyikébe besorolni. A csoportos értékelés szabályait a Takarékszövetkezet nem alkalmazza. A minősítés alapja a minősítés időpontjában fennálló, az adott kintlévőségen túl az ahhoz kapcsolódó mérlegen kívüli tételek is. Az egyszerűsített egyedi értékelés egyetlen szempontjaként a fizetési késedelem napszámát, míg a teljes körű egyedi minősítés alkalmazásánál az adott kintlévőségre ténylegesen kiszámított nem fedezett várható veszteség kintlévőséghez viszonyított arányát kell figyelembe venni. A mérlegen kívüli kötelezettségeket az alapügylettel együttesen kell elbírálni. Az egyszerűsített minősítési eljárás alá tartozó követelések bármikor egyedi minősítési eljárás alá vonhatók, de ennek megfelelően az értékvesztés mértéke nem lehet kevesebb az egyszerűsített minősítési követelésekre vonatkozó értékvesztés mértékénél. c.) A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezési kockázatmérséklés figyelembevétele előtti összege és a kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonkénti bontásban
11
Kitettségi osztályok
Mérlegen belüli és kívüli kitettségek bruttó érték (M Ft) 2012. 12. 31
Központi kormánnyal és Központi bankkal szembeni kitettségek Regionális kormánnyal és Helyi Önkormányzattal szembeni kitettség Közszektorbeli intézménnyel szembeni Hitelintézettel és befektetési vállalkozásokkal szembeni kitettségek Vállalkozókkal szembeni kitettségek Lakossággal szembeni kitettségek Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes tételek Egyéb tételek Összesen
652 818 164 30 507 1 082 569 211 679 270 535 595 398 217 228 295 880 3 356 778
d.) A kitettségek földrajzi-legalább országonkénti- megoszlása osztályonként A Takarékszövetkezet nem végez határon átnyúló tevékenységet.
kitettségi
e.) A kitettségek (hitelek) hátralévő futamidő szerinti csoportosítása Hitelek hátralévő lejárat szerint Nettó érték
(e Ft) Összesen
Éven 1-5 év 5 éven belüli túli 514 745 432 176 302 098 1 249 019
2./ Az elszámolt és visszaírt értékvesztés, illetve képzett és felhasznált céltartalék külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összeg ügyfél kategória szerinti bontásban
Szektor megnevezése Hitelek -Nem pénzügyi vállalkozások Hitelek –Háztartások hitelek egyéni vállalkozóknak hitelek lakosságnak Hitelek – Egyéb Összesen 12
Értékvesztés állomány alakulása 2012. Év Induló Képzés Visszaírás Záró értékvesztés értékvesztés 17 998 15 040 851 32 187 89 560 23 804 30 839 82 525 3 495 2 654 2 644 3 505 86 065 21 150 28 195 79 020 171 3 572 115 3 628 57 235 208 592 89 069 118 340
Elszámolt céltartalék 2012. december 31-én Céltartalék ( e Ft ) Elszámolt céltartalék összege 2012.Év Nyitó céltartalék Képzés Visszaírás Változás Záró állomány 3 294 172 1 171 3 465 3./ Sztenderd módszer A Takarékszövetkezet a PSZÁF által elfogadott hitelminősítő szervezeteket fogadta el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a Hpt. 76/A § értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezési kockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatkozó PM rendelet előírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külső hitelminősítő szervezet általi hitelminősítése, ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye. 4./ Hitelezési kockázat mérséklés A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok főbb elvei, hogy a fedezetet milyen mértékig veszi igénybe a Takarékszövetkezet. A Takarékszövetkezetnél nincs olyan kitettség, amely esetében mérlegen belüli és kívüli nettósítást vett figyelembe a tőke követelmény mérséklésénél. 5./ A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elvei és szempontjai A takarékszövetkezet által leggyakrabban alkalmazott, elfogadható fedezetek köre: 13
Dologi biztosítékok: Polgári jog szempontból dologi biztosíték a kockázatvállalás fedezeteként nyújtott vagyontárgy (jog, követelés) függetlenül annak tulajdonjogi, birtokjogi helyzetétől. A jogosult követelésének kielégítési alapja: a zálogtárgy, függetlenül attól, hogy az kinek a tulajdonában, birtokában van, vagyis a dolog mindenkori tulajdonosa köteles helytállni a jogosult követelése erejéig a dologgal, illetve köteles tűrni, hogy a jogosult a dologból kielégítse követelését. A dologi biztosíték leggyakrabban alkalmazott formái – melyek megfelelnek az (elismerhető) előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezeteknek: - óvadék vagy letét – óvadéki szerződés, ügyleti biztosíték céljára szolgáló takarékbetét, letéti szerződés - zálogjog – zálogszerződés - jelzálog (keretbiztosítéki jelzálogjog) - követelést terhelő zálogjog, ideértve: életbiztosítási szerződésen/kötvényen alapuló követelést (biztosítási összeget), engedményezett követeléseket is - önálló zálogjog Személyi biztosítékok: Polgári jog szempontból a személyi biztosíték esetén a kötelezett személyesen köteles helytállni vagyonával a biztosított kötelezettség teljesítéséért. A személyi biztosíték leggyakrabban alkalmazott formái – melyek megfelelnek az (elismerhető) előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezeteknek: - készfizető kezesség (bankkezesség) – kezességvállalási szerződés - garancia (bankgarancia) – garancia vállalási szerződés - adós, adóstárs jövedelme - azonnali inkasszójog – inkasszó felhatalmazás valamely személy számlájára Az elismert biztosítékok fő típusai 1) a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok, 2) a nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénzt vagy betétet, 3) az életbiztosítási kötvényt, vagy szerződést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvényből, vagy szerződésből eredő követelésre zálogjogot alapítottak, valamint, 4) a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja, 5) garancia és készfizető kezesség. A garanciát nyújtók és kezességet vállalók és azok hitelminősítési kategóriája a Hkr. 108.§ (1) bekezdése szerinti bontásban, valamint a hitel derivatíva partnerek hitelminősítési kategóriái. 14
A Takarékszövetkezetnél nem volt garanciavállalás. Kereskedési könyv Kereskedési könyvet a takarékszövetkezet nem vezet Kereskedési könyvben nem szereplő részvények Befektetések Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt 2.087.807 Hitelgarantiqa Rt 100.000 Banküzlet Zrt. 300.000 Tak –Invest Kft: 1 400 000 Összesen: 3.887.807 234/2007. (IX.4.) Kr. 15§ A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérő jellemzőinek eltéréséből keletkeznek. A banki könyv kamatkockázat (nem kereskedési könyv) mérése sztenderd kamatlábváltozást feltételező duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelelő módszertani útmutatóját (PSZÁF 2/2008. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatláb kockázatának). A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkező instrumentumok lejárat előtti előtörlesztését illetve a betétfelmondást nem modellezi. A lejárat nélküli szerződések (pl. folyószámla betét, folyószámla hitel stb.) tartós részét (magbetétnek is nevezik) nem modellezik. A működési kockázat A Takarékszövetkezet a Hpt.76/J §-a alapján az Alapmutató módszer szerint számolja a tőkekövetelményét. Ez a kockázat számszerűsített értéke 2012. 12. 31-én: 32 811e Ft.
Ercsi, 2013. 04. 11.
Ercsi és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet Ügyvezetése
15
