Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 24/2004.(VI.30.) Kt. sz. rendelete Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól egységes szerkezetben Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. Törvény 44/A § (2), a Helyi önkormányzatokról szóló, 1990. évi LXV. törvény 16 § (1) bekezdésének és 79 § (2) b.) pontjának, továbbá az 1992. évi XXXVIII. Tv. 108. § (1), (2), (3) bekezdésének felhatalmazásai alapján az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1§ (1) A rendelet hatálya kiterjed: a.
Ercsi Város Önkormányzatára és az Önkormányzat költségvetési szerveire (a továbbiakban: intézmények) b. Ercsi Város Önkormányzat és intézményei tulajdonában lévő ingatlanokra és ingó vagyontárgyakra, vagyoni értékű jogokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére, melyről az Önkormányzat külön rendeletet alkot. (3) E rendelet hatálya az intézmények költségvetési, gazdálkodási rendjét nem érinti. I. fejezet Az Önkormányzat vagyona 2§ (1) Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó egyéb – forgalomképes – vagyonból áll. A törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen, valamint korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét törvény, illetve e rendelet állapítja meg. (2) Forgalomképtelenek: a. törvény által forgalomképtelennek nyilvánított ingatlanok és ingó vagyontárgyak b. a köztemetők c. köztéri műalkotások
d. műemlékek, emléktáblák e. múzeumok
(3) Korlátozottan forgalomképesek: a.
törvény által korlátozottan forgalomképesnek nyilvánított ingatlanok és ingó vagyontárgyak b. a (2) bekezdés c.) pontja alá nem tartozó művészeti alkotások c. a közüzemi szolgáltatást végző gazdasági társaságok, közhasznú szervezetek használatába, kezelésébe adott ingatlanok és ingó vagyontárgyak. d. Zöldterületek, erdők. (4) Forgalomképesek a (2) és (3) bekezdésben nem említett ingatlanok és ingó vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok. II. fejezet A rendelkezési jog gyakorlása 3§ (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. (2) A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a Képviselőtestület rendelkezik. (3) A Pénzügyi-, Gazdálkodási- és Városfejlesztési Bizottság 3 MFt értékhatárig dönt az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjogok, elidegenítési és terhelési tilalmak törléséről, az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjoggal, elidegenítési és terhelési tilalommal érintett ingatlanok esetében más jogosult javára való hasonló bejegyzéshez való hozzájárulásról. (4) A Pénzügyi-, Gazdálkodási- és Városfejlesztési Bizottságot előzetes véleményezési és javaslattételi jog illeti meg a tulajdonosi döntések meghozatalánál, különösen olyanoknál, amely a rendezési tervek módosítását vonják maguk után, vagy azokkal nincsenek összhangban. 4§ A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis. Az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem köthető le, s nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete sem.
5§ (1) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, alapítványba vagy gazdasági társaságba történő beviteléről a Képviselőtestület rendelkezik.
(2) A Képviselőtestület a korlátozottan forgalomképes vagyon hasznosítása érdekében a.
saját többségi részesedéssel működő gazdálkodó szervezetet hozhat létre, vagy költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapíthat b. a működtetés jogát időlegesen, szerződéssel másnak átengedheti. c. Az Önkormányzat tulajdonában lévő közcélú vízi létesítményt, más közművagyont gazdálkodó szervezetnek szerződéssel használatba, kezelésbe adhatja. (3) A Képviselőtestületnek az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát érintő döntéseihez minősített többség szükséges. 6§ (1) A forgalomképes vagyon létesítéséről, megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba való beviteléről, egyéb más célú hasznosításáról a Képviselőtestület – minősített többségi határozattal – dönt. (2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése vagy hasznosítása kérelemre, vagy hivatalból indulhat. (3) Hivatalból kezdeményezhet elidegenítést vagy hasznosítást: -
a Képviselőtestület bizottsága, a polgármester, bármely önkormányzati képviselő, a jegyző.
(4) Az ingatlanok értékesítéséhez – a 100 m2-t meg nem haladó nagyságú földterület kivételével – előzetes értékbecslés szükséges. Az értékbecslés díjával a vételárat meg kell emelni. (5) Az ingatlanok értékesítése esetén a Képviselőtestület pályázatot írhat ki, illetve versenytárgyalást tarthat.
(6) 10 millió Ft értékhatár feletti vagyont értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános, indokolt esetben – pld. kötelező önkormányzati feladat ellátása céljából – zártkörű versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tévő részére lehet. 7§ (1) Önkormányzati vagyon elidegenítése, illetve hasznosítása esetén átutalástól eltérő fizetési mód csak a Képviselőtestület jóváhagyásával fogadható el. A vételár kiegyenlítéséig a tulajdonjogot az Önkormányzat fenntartja magának. (2) Részletfizetést, vagy fizetési halasztást csak a Képviselőtestület – rendkívül indokolt esetben, pld. kötelező önkormányzati feladat ellátására értékesített, hasznosított vagyon esetén – engedélyezhet. 8§ (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve vagyonkezelői jogát ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni csak az alábbi esetekben lehet: a.) meghatározott célra, más önkormányzat részére b.) kötelezettségvállalással közérdekű célra c.) közalapítvány javára d.) közösségi célra, alapítványi hozzájárulással (2) Önkormányzati követelésről egészben, vagy részben lemondani csak az alábbi esetekben lehet: a.) csőd- vagy felszámolási eljárás esetén b.) bírói egyezség keretében c.) ha a követelés végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg d.) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető e.) ha a követelés kötelezettje nem lelhető fel, s ez okirattal hitelt érdemlően bizonyított (3) Az Önkormányzati tulajdonában álló vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történő szolgáltatásakor csak a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe. 9§ (1)
Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeket érintő hatósági engedélyekhez szükséges tulajdonosi hozzájárulások megadásáról – különösen szolgalmi és vezetékjogok, közterület foglalások esetében –, továbbá a földterületek bérbeadásáról – a Képviselőtestület által átruházott hatáskörben – a polgármester dönt.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok, ingók engedély nélküli, illetve jogtalan birtoklása, használata esetében a tulajdonos nevében és érdekében – a Képviselőtestülettől átruházott hatáskörben – a polgármester jár el, illetve dönt. (különböző felszólítások kiküldése, eljárás megindítása a bíróságnál, illetve más szervnél) Felajánlott vagyon elfogadása 10 § (1) Ha vagyonról az Önkormányzat javára lemondtak, azt a polgármester, a (2) bekezdésben foglalt kivétellel– a Képviselőtestület által átruházott hatáskörben – elfogadhatja, feltéve, hogy az Önkormányzat képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére. (2)
1 millió Ft értékhatár feletti vagyon felajánlása esetén az elfogadáshoz a Képviselőtestület döntése szükséges. Vagyonnyilvántartás és leltár 11 §
(1) Az egyes vagyontárgyak rendeltetés szerinti csoportosítását, illetve nyilvántartását az Önkormányzat vagyonleltára tartalmazza. (2) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) kell csatolni, a törzsvagyont elkülönítetten kell szerepeltetni, továbbá ki kell mutatni a vagyont terhelő kötelezettségeket is. (3) A vagyonleltár folyamatos karbantartásáról – a Képviselőtestület döntései alapján – a jegyző gondoskodik. 12 § A forgalomképtelen vagyontárgyak körét e rendelet 1. sz. melléklete, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat a rendelet 2. sz. melléklete, a forgalomképes vagyon részletezését a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. Záró rendelkezések 13 § (1) Ez a rendelet 2004. július 15-én lép hatályba.
(2)
E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Ercsi Nagyközség Képviselőtestületének 27/1993.(XII.31.) Kt. számú, Az Önkormányzat gazdálkodásának rendjéről szóló rendelete, valamint az azt módosító 1/1998.(I.28.) és a 18/2001.(XII.18.) Kt. számú rendelet.
Bátki József polgármester
Dr. Feik Csaba jegyző
1.
sz. melléklet
A „R” 2. § (2) bekezdés és a 10 §-a szerint forgalomképtelen vagyontárgyak köre: -
Helyi közutak Közterek Parkok Vizek- közcélú vízlétesítmények Levéltári anyagok Köztemető Köztéri műalkotások Műemlékek, emléktáblák Múzeumok
A fent megjelölt kategóriáknak megfelelő részletes helyrajzi szám, megnevezés és terület nagysága szerinti bontás az 1. sz. melléklet szerves részét képezi.
2. sz. melléklet A „R” a 2 § (3) bekezdés és a10 §-a szerint korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak köre: - közművek - intézmények - közterületek árkok - művészeti alkotások - közüzemi szolgáltatást végző gazdasági társaságok, közhasznú szervezetek használatába, kezelésébe adott ingatlanok és ingó vagyontárgyak - züldterületek, erdők A fent megjelölt kategóriáknak megfelelő részletes helyrajzi szám, megnevezés és terület
nagysága szerinti bontás az 2. sz. melléklet szerves részét képezi.
3. sz. melléklet A „R” a 2 § (4) bekezdés és a10 §-a szerint forgalomképes vagyontárgyak köre: „forgalomképesek a 2 § (2) és (3) bekezdésben nem említett ingatlanok és ingó vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok.” A fent megjelölt kategóriáknak megfelelő részletes helyrajzi szám, megnevezés és terület
nagysága szerinti bontás az 3. sz. melléklet szerves részét képezi.
