PEDAGÓGIAI PROGRAM NAPFÉNY ÓVODA ERCSI OM azonosító:

PEDAGÓGIAI PROGRAM NAPFÉNY ÓVODA ERCSI

OM azonosító: 029923

„Besütése a Tavasz-napnak, Óh, vidám gyermek-ébredések, Víz-pacskolón, gyorsan öltözőn, Friss szájból kiszabadult ének S nekiszaladás iskolának Vagy sárga s kék virágú rétnek, Egész testű ficánkoló örömnek.” (Ady Endre)

A program szimbóluma: Mess Zsanett és Keresztúri Norbert közös alkotása

A programot összeállította: A Napfény Óvoda nevelőtestülete

Khámészki rázá:

lovári cigány nyelven annyit tesz „a napnak a fénye” (forrás: Choli Daróczi József)

2

AZ ÓVODA ADATAI

Az óvoda neve:

Napfény Óvoda

Az óvoda székhelye:

2451 Ercsi, Dózsa György tér 2. Tel./ fax: 06 25 492 132 e- mail: [email protected] www.napfenyovi.eoldal.hu

Telephelyei:

2451 Ercsi, Bercsényi Miklós u. 18. Tel./ fax: 06 25 493 266 e- mail: [email protected] 2451 Ercsi, Szent István u. 8- 10 Tel.: 06 30 442 8195 e-mail: [email protected]

Az óvoda fenntartója:

Ercsi Város Önkormányzata

A fenntartó címe:

2451 Ercsi, Fő u. 20.

A fenntartó telefonszáma:

06 25 515- 602

Az alapító okirat kelte:

2010. 04. 27.

Az alapító okirat száma:

148/2010.(IV.27)

Az óvoda vezetője:

Bosnyák Istvánné

3

1. Az óvoda bemutatása A Napfény Óvoda a Dózsa György tér 2. szám alatt található székhely intézményből

és

annak

két

telephelyéből

áll,

fenntartója

Ercsi

Város

Önkormányzata. Az összes férőhelyek száma: 220, a csoportok száma 9, az alkalmazottak száma 34. Valamennyi intézményben tálalókonyha működik a HACCP rendszer kiépítésre került.

Az élelmezést mindenkor a közétkeztetésre a fenntartó által kiírt

közbeszerzési pályázat nyertese biztosítja. Az óvoda nyitvatartási ideje alkalmazkodik a szülők igényeihez. Az óvoda két telephellyel való bővítése egyben azt is jelentette, hogy a város jelentős része vonzáskörzetünkhöz tartozik. A székhely intézmény és a Bercsényi utcában található telephely környékén kertes családi házak és lakótelepi lakások egyaránt vannak, a közelben található az úgynevezett „Savanyúrét”, településünk azon része, ahol a helyi roma lakosság többsége él. A Szent István utcai telephely vonzáskörzete az ú. n. Tótlik és az Újsor. A Sinatelepről bejáró óvodások utaztatását az önkormányzat iskolabusszal biztosítja, a buszon a gyermekek felügyeletéről az óvoda gondoskodik. A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a gyermekek értelmi, érzelmi és szocializációs szintjében mutatkozó igen nagy különbségek oka az eltérő szociokulturális háttér, ezért a felzárkóztatást és a tehetséggondozást is egyaránt kiemelt feladatként kell kezelnünk.

A szülők óvodával kapcsolatos igényeit,

elvárásait folyamatosan nyomon kell követnünk, azoknak a lehetőségekhez mérten igyekszünk megfelelni. Az integrált nevelésnek közel két évtizedes hagyománya van intézményünkben. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek beíratásának támogatása, csoportba történő integrálása az arányos elosztás elvének szem előtt tartásával történik. Az óvodai felvétel során alkalmazott eljárást az óvoda házirendjében szabályozzuk. Az óvodáskorú roma gyerekek egyre nagyobb számban vesznek részt az óvodai nevelésben. Az óvodánkba járó gyermekek közel 50 %- a roma származású. Évről évre nő a hátrányos helyzetű, valamint a veszélyeztetett gyermekek száma. A veszélyeztetett gyermekek száma az összlétszám 20 %-ára, a hátrányos helyzetű gyermekek száma pedig 65 %-ára tehető. A hátrányos helyzetű gyermekek csaknem kétharmada halmozottan hátrányos helyzetű.

4

Kevés gyermeknek adatik meg, hogy érzelmi, anyagi biztonságban, gondos szülői szeretettel körülvéve nevelkedjen.

1.1.

A Dózsa György téren található székhely intézmény 1982 májusában nyitotta meg kapuit a gyermekek előtt. A férőhelyek száma 100, a csoportok száma 4. Az alkalmazottak száma 16 fő: 9 óvodapedagógus, 4 dajka, 1 konyhalány és 1 pedagógiai asszisztens, 1 óvodatitkár. A csoportszobák ízlésesen berendezettek, a gyermekek igényeinek megfelelőek. Az 50 m2-es csoportszobákhoz mosdó, öltöző tartozik. Tornaterem nincs, a folyosó illetve az aula szűk, így mozgásos tevékenységek, illetve rendezvények helyszínéül korlátozottan alkalmas Az épületet kb.1000 m2 zöld felület veszi körül, a játszóudvar kb. 600 m2es terület, az udvari játékok az EU szabványnak megfelelő, biztonságos játékok, sokféle mozgásforma kipróbálására teremtenek lehetőséget. A közelmúltban korszerűsítésre került az óvoda teljes fűtésrendszere, valamint a külső nyílászárók cseréje is megtörtént.

1.2.

A Szent István utcai telephely 2008 nyarán, az Eötvös József Általános és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény épületében került kialakításra. Működését

ideiglenesre

tervezte

Ercsi

Város

Önkormányzatának

képviselő- testülete, mivel azonban az óvodába beiratkozó gyermekek száma jelentősen meghaladja a felvehető gyermekek számát további üzemeltetésére a jövőben is szükség lesz. Két óvodai csoport elhelyezésére nyílt így lehetőség, a férőhelyek száma 45, a csoportok száma 2. Az alkalmazottak száma 7 fő: 4 óvodapedagógus, 2 dajka, 1 pedagógiai asszisztens. A csoportszobákhoz egy közös öltözőhelyiség és egy-egy mosdóhelyiség tartozik. Az óvoda tárgyi felszereltsége jó, az itt található csoportszobák is esztétikusak, praktikusan berendezettek, a gyermekek számára a nyugodt, biztonságos környezet biztosított. A játszóudvar hiányát némiképpen pótolja a tágas öltöző, valamint az iskola tornatermének rendszeres használata. A jövőben terveink között szerepel az iskola tanuszodájának rendszeres Igénybevétele.

5

1.3.

A Bercsényi utcai telephely 2009 szeptemberében nyitotta meg kapuit a ROP pályázat keretében felújított, volt Honvéd Óvoda épületében. A férőhelyek száma 75, a csoportok száma 3. Az alkalmazottak száma 11 fő: 6 óvodapedagógus, 3 dajka, 1 konyhalány, 1 pedagógiai asszisztens. Mind az épület, mind annak belső kialakítása korszerű, esztétikus, a szükségleteknek és az igényeknek megfelelő. Az épület teljes akadálymentesítése megtörtént a felújítás részeként. Tágas, eszközökkel jól felszerelt tornaszoba került kialakításra. Az orvosi szoba felszereltsége kiemelkedően jó. A játszóudvar zöld növényekkel, fákkal gazdagon beültetett, szintén az EU szabványnak megfelelő, biztonságos játékeszközök találhatók, melyek többsége rönkfából készült, s igen változatos mozgáslehetőséget biztosít a gyermekek számára.

6

2. Óvodánk szervezeti felépítése Cél, feladat

A nevelés feladatai Az egészséges életmód kialakítása

Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés, megvalósítása

Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés

A tevékenység kerete

JÁTÉK

Verselés, mesélés

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Ének, zene és énekes játék és tánc

A külső világ tevékeny megismerése

Mozgás

Az óvoda kapcsolatrendszere

Intézmények

Család

Képzés és önképzés

Bekapcsolódás országos képzési rendszerekbe

Helyi továbbképzések

Egyéni tudományos munka

Szakirodalmi tájékozódás

7

3. Óvodai nevelésünk célja „Gyermek vagyok, kinek lelkén Minden napfény, minden sugár átragyog.” (Ady Endre) Óvodai nevelésünk célja: A gyermek egyéni képességeinek megfelelő, sokoldalú, harmonikus személyiség kibontakoztatása, tevékenységeken keresztül, érzelem gazdag óvodai légkörben. Az eltérő fejlődésű gyermekekre kiemelt figyelmet fordítunk a felzárkóztatással és a tehetséggondozással.

4. Gyermekkép Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik jól érzik magukat társaik és nevelőik körében. Fontosnak tartjuk, hogy sikerorientáltak legyenek, környezetükben

jól

eligazodjanak,

problémájukra

saját

megoldást

találjanak, jó kapcsolattartó képességgel rendelkezzenek. A befogadás során törekszünk a családias légkör megteremtésére, amely a lehető legoptimálisabbá alakítja a gyermekek óvodánkhoz való viszonyát. Azt szeretnénk, hogy választékosan beszéljenek és a gondolataikat világosan fejezzék ki. A mi gyermekeink barátságos, érdeklődő és érzelmekkel teli gyermekek legyenek. Gyermekközpontú

nevelésünkben

a

gyermeki

személyiség

kibontakoztatásának elősegítésére törekszünk a megismerés, felismerés és a befogadás elvén keresztül. Minden gyermekünk számára biztosítjuk, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön. A roma nemzetiséghez tartozó gyermekek nevelése a kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés keretében történik a szülők kérése alapján, nevelési évenként meghatározva, amennyiben a szükséges feltételek fennállnak.

4. Óvodakép Óvodánkban az éltető nap melegét, fényét hívjuk segítségül a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása és az esélyegyenlőség megteremtése érdekében.

8

Megvalósítását mindennapjainkban az egyéni képességfejlesztésre épülő tervszerű,

átgondolt

és rugalmas pedagógiai munka garantálja. Ehhez

igyekszünk a gyermekek számára optimális környezetet biztosítani. Nevelő

tevékenységünket

a

gyermeki

szükségletek

kielégítése,

pozitív

tulajdonságainak erősítése, bátorítása hatja át. A gyermeket, - mint fejlődő személyiséget- különleges védelem illeti meg. Óvodánk különleges helyzete előtérbe helyezi a szakmai és egyéni tolerancia elvét, lehetőséget adva a gyermekeknek arra, hogy megismerkedjenek a különböző szociális helyzetből érkező társaikkal. Az integráció megvalósítása kiemelt szempont a gyermekek nevelésében, elkötelezettek vagyunk az inkluzív nevelés irányába is. A játékot tekintjük a legfontosabb fejlesztő tevékenységnek, a tapasztalatok gyűjtőhelyének, a legfőbb személyiségfejlesztő eszköznek. Az óvodában folyó nevelés a családi neveléssel kiegészítve testileg, szellemileg, érzelmileg alkalmassá teszi a gyermeket az iskolai tanulmányok sikeres megkezdésére. Az óvodapedagógusok kreatív alkotó tevékenységére számítunk, ugyanakkor honosítani szeretnénk több évtizedes tapasztalatainkat és a legfrissebb, szakmai irodalom által ajánlott, kipróbált módszereket, az óvodapedagógia legkorszerűbb eredményeit. Magunk is törekszünk önálló innovációk kidolgozására. Óvodai programunk sokszínű, gazdag tevékenységet kínál a gyermekek részére, biztosítva az önálló tevékenység, játék, rajzolás, munkálkodás lehetőségét. Ugyanakkor lehetőséget biztosít közös programok megszervezésére, lehetőség szerint a szülőkkel együtt. A programok aktuális évszakhoz, ünnepkörökhöz és hétköznapi eseményekhez kapcsolódnak, melyek az alább felsorolt formában szerveződnek: Drámapedagógia: A drámapedagógia eszközeit felhasználjuk arra, hogy a gyermek a környezet értékeit befogadja. Gondolataiban, érzelmeiben egyaránt érzékeny, boldogulni akaró, értéktisztelő, a megtalált harmóniát megtartó, élvező emberré váljon. A drámajátékkal megtanítjuk a gyerekeket önmagukra és társaikra figyelni, fejlesztjük: szociális érzékenységüket, kooperációs

készségüket,

kommunikációjuk

minőségét,

társas

kapcsolatuk alakulását, kognitív képességüket, szabálytudatuk fejlődését, önismeretük, énképük kiteljesedését.

9

Projektmódszer: A projekt egy folyamat megtervezése a folyamat összefoglalásával. Egy aktuális téma, egy ötlet, élmény, esemény a gyerekek, és felnőttek közreműködésével rendezi maga köré az eseményeket, a cselekvéseket. A projekt lehetősége ad egyéni megközelítési módokra, egyéni képességek szerinti haladásra. A projekt segítségével megerősítést kapnak a jó kezdeményezések, lehetőség van különböző eljárások, módszerek megismerésére, tovább gondolhatják a témát.

5. Óvodánk értékei Nevelő

tevékenységünket

a

gyermeki

szükségletek

kielégítése,

pozitív

tulajdonságainak erősítése, bátorítása hatja át. A gyermeket, - mint fejlődő személyiséget- különleges védelem illeti meg. A játékot tekintjük a legfontosabb fejlesztő tevékenységnek, a tapasztalatok gyűjtőhelyének, a legfőbb személyiségfejlesztő eszköznek. Az óvodában folyó nevelés a családi neveléssel kiegészítve testileg, szellemileg, érzelmileg alkalmassá teszi a gyermeket az iskolai tanulmányok sikeres megkezdésére. 2009 szeptemberétől a TÁMOP 3. 1. 4. pályázat keretében két csoportban, majd azt követően minden csoportban bevezetésre került a kompetencia alapú óvodai nevelés. A képességfejlesztés, az egyéni fejlesztés, a differenciált pedagógiai módszerek sokszínű tevékenységben történő alkalmazása egyre nagyobb hangsúlyt

kap

munkánkban,

óvodapedagógusaink

elkötelezettek

a

kulcskompetenciák fejlesztése kapcsán. A megismert és átvett jó gyakorlatok alkalmazása során lehetőség nyílik az új módszerek, eszközök kipróbálására a hatékonyabb fejlesztés érdekében. A pályázat megvalósítása során készített önálló

innovációk

a

mindennapi

munkánk

szerves

részét

képezik,

a

nevelőmunkánkat színesítik, tartalmasabbá teszik. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését segítő óvodai fejlesztő programban több alkalommal vettünk részt. A program megvalósítása során tartalmasabbá

vált

az

együttműködés

a

szülőkkel,

az

iskolával,

a

szakszolgálatokkal, valamint az egyéb hozzájuk kapcsolódó szolgáltatókkal. A feltételek fennállása esetén a továbbiakban is részt kívánunk venni a programban.

10

Óvodánkban arra törekszünk, hogy ne válogassuk szét a csoportokat készségi vagy etnikai hovatartozás szerint, hanem biztosítsuk a gyermeknek a minél szélesebb spektrumú mintát. Figyelembe vesszük, hogy a gyermek fejlődését a genetikai adottságain túl az érés sajátos folyamata, valamint a környezeti hatások együttesen befolyásolják, minden gyermeknek joga, hogy a saját fejlődési ütemében növekedjék. Fontos számunkra a szülők igénye, elvárása, a családok belső nevelési szokásai, kiemelve a szociális hátrányokkal küzdő családok megsegítését. Az esélyegyenlőség

érvényre

juttatásának

alapfeltétele

a

családok

szemléletformálása, valamint az előítéletekkel szembeni meggyőzése. A családi háttér egyenetlensége fokozott szülő-pedagógus együttműködést igényel. Figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a szülő bizalmát elnyerjük és megőrizzük. Kerüljük a kioktatást, az információ átadásban a pozitív konkrétumokra helyezzük a hangsúlyt. Óvodánk nyitottsága lehetővé teszi, hogy az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően sajátos nevelési igényű gyermekeket is fogadjunk, fejlesztésüket utazó gyógypedagógus segítségével valósítjuk meg. Logopédus, valamint fejlesztőpedagógusok segítik munkánkat, akik a rászoruló gyermekek megsegítésével eredményesebbé teszik tevékenységünket. Külön öröm, hogy a nevelőtestület több tagja szükségét érezte annak, hogy az óvodapedagógusi végzettség mellé újabb szakirányú képzésbe kapcsolódjon be. Közülük öten fejlesztő óvodapedagógus diplomát szereztek. 2011.- ben átvehettük az előminősített referencia intézményi címet. 2012- ben a Madárbarát Óvoda cím birtokosai lettünk. Terveink között szerepel a Zöld Óvoda cím elnyerése is. Szívünk melegével, értelmünk fényével azon munkálkodunk, hogy gyermekeink testben és lélekben harmonikusan gyarapodjanak. Magunkénak valljuk Eduard Claparéde gondolatát: „a nevelés – a gyermek szempontjából – nem az életre való felkészítés, hanem maga az élet.”

11

7. Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek: Óvodánkban a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Minden óvodapedagógus megfelelő végzettséggel rendelkezik, akik elfogadó, segítő támogató, modell szerepet, mintát jelentenek a gyermekek számára. A pedagógusok szakmai munkáját segítik a pedagógiai asszisztensek . A nevelő- oktató munkát segítő személyzet, a nem pedagógus alkalmazottak összehangolt, azonos elvek megvalósításával szolgálják az óvodai nevelés eredményességét. A pedagógusok szakmai munkáját segítik a pedagógiai asszisztensek A különleges bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztését az óvodapedagógusok mellett speciálisan képzett szakemberek segítik (fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus) az alapító okiratnak megfelelően. Tárgyi feltételek: A székhelyen és mindkét telephelyen rendelkezésre állnak a biztonságos, jó színvonalú működtetést szolgáló eszközök, berendezések. A székhelyen hiányzik a tornaszoba, illetve a Szent István téren lévő telephely nem rendelkezik udvarral.

8. Az óvodai nevelés feladatai 8. 1. Az egészséges életmód alakítása Az egészség szomatikus, pszichikus és szociális elégedettséget, harmóniát jelent. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, testi fejlődésének elősegítése. Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban (melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez) kiemelt jelentőségű. Óvodánknak kiemelt szerepe van a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, s rajtuk keresztül a családok egészséges életmódra nevelésében. A

gyerekek

egy

részének

gondozottsága

hiányos,

nem

tisztálkodhat

rendszeresen, nem ritka, hogy otthon nincs fürdőszoba. Sokan az óvodában ismerkednek meg a fogkefével, először a szalvétával, esetleg a papír- zsebkendővel, WC papírral is.

12

A fejtetvesség gyakran visszatérő probléma.

Cél: A testi és lelki fejlődés összhangjának elősegítése, figyelembe véve az egyéni, valamint a szociális különbségeket. Egészségtudat, egészségmegóvó, egészségmegőrző, táplálkozási és higiéniai szokások kialakítása. Nyugodt, kiegyensúlyozott életritmus kialakítása. A

helyes

testtartás

elsajátítása,

szükség

esetén

differenciált

segítségnyújtás, korrekció. Alvás és pihenésszükségletek kielégítése. A szűkebb környezet megismertetése. A környezet tisztántartására, megóvására való igény kialakítása. A fejlesztés tartalma:

A

gyermek

fejlődéséhez

és

fejlesztéséhez

szükséges

egészséges

és

biztonságos környezet biztosítása.

Az egészséges környezet Az iskola épületében ideiglenesen működő két csoport nem rendelkezik udvarral, a másik két telephelyen EU-szabványoknak megfelelő játékok vannak. Az – időjárástól függően- étkezés, alvás is megoldható az udvaron, azért, hogy minél több időt tölthessünk a szabad levegőn. Az óvoda tágas udvarán árnyékos és napos terek állnak a gyermekek rendelkezésére. A homokozók, a gumitéglával fedett és a füves területek változatos játékterek. Az udvari eszközök biztonságosságának ellenőrzésére folyamatos. Fokozott gondot fordítunk a higiénés szabályok betartására: (rendszeres szellőztetés, portalanítás, fertőtlenítés). A csoportszobák berendezési tárgyai biztonságosak, a gyermekek méreteinek megfelelnek.

13

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel folyamatosan ismertetjük meg a WC, mosdó használatát.

Gondozás Törekszünk a különböző családi miliőből érkező gyermekek differenciált gondozására, az alapvető higiéniai szokások (WC használat, kézmosás, fogmosás,

fésülködés)

elsajátítására,

testi

szükségleteinek,

mozgásigényeinek kielégítésére. Az ápoltságot, a testi tisztaságot a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében - amennyiben szükséges- az óvoda biztosítja: (fürdetés, hajápolás, körömvágás). A bensőséges kapcsolat elősegíti a gyermek testi higiénia iránti igényének megerősítését. Az alapvető higiéniai szabályok betartása az intimitás tiszteletben tartásával történik, melyek a gyermekek egészségének védelmét szolgálják. Az egészséges táplálkozás döntő jelentőségű a gyermekkorban, a növekedés

és

a

fejlődés

érdekében.

Heti

rendszerességgel

gyümölcsnapot, évente két alkalommal egészségnapot tartunk. Elegendő időt biztosítunk a kulturált étkezési szokások elsajátítására, az ízléses terítés megtanulására. A szülőkben tudatosítjuk az időjárásnak megfelelő, réteges öltözködés fontosságát, a váltóruha és a kényelmes váltócipő célszerűségét. A

délutáni

pihenéshez

minden

csoportban

adottak

a

feltételek.

Ágyneműről az óvoda gondoskodik. Alapos szellőztetés előzi meg a pihenést. Mozgás Az óvodáskorú gyermekek lételeme a mozgás. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlesztését, a teherbíró- képesség növelését, a friss levegőn való tartózkodást kiemelt feladatként kezeljük. A

kötetlen

mozgáshoz,

mindennapos

testneveléshez,

testnevelés

tevékenységhez szükséges felszerelések, eszközök megfelelő számban rendelkezésre állnak.

14

Egészségügyi szűrővizsgálatok, betegségmegelőzés A kapcsolattartás a védőnőkkel, a gyermekorvosokkal, a fogorvossal rendszeres. A szűrővizsgálatok előre egyeztetett időpontban történnek. Az egészséges gyermekek védelmében a betegség után gyógyultan érkező gyermekek szüleitől orvosi igazolást kérünk. Az óvodai élet megszervezése Nyugodt légkör biztosításával, ésszerű napirenddel törekszünk az optimális életritmus kialakítására, ennek alapja az óvoda napirendje és heti rendje. Hetirend megszervezése csoportonként kerül megszervezésre. Ajánlott napirend 600 – 1145

Folyamatos játéktevékenység 

közben 845 órakor reggeli



tisztálkodás



közös beszélgetés



testmozgás



ismeretátadás – ismeretszerzés tervszerű foglalkozás keretében



levegőzés, séta



tisztálkodás

1145 – 1230

Ebéd

12 30- 1300

Készülődés a lefekvéshez 

00

15

13 – 15

altató verssel, mesével

Pihenés 

a gyermek egyéni alvásigényének megfelelően folyamatos ébredés

1515 – 1700



mesekönyv nézegetés, halk játék



tisztálkodás



uzsonna

Folyamatos játéktevékenység (kellemes időben a szabadban), folyamatos hazabocsátás.

15

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: A gyermek önálló: a tisztálkodásban, a tisztálkodási eszközök megválasztásában és azok használatában, az öltözködésben, a helyes sorrend megválasztásában, az adott hőmérsékleti viszonyoknak megfelelő ruházat kiválasztásában. Megfelelően használja: az evőeszközöket, a játékokat és egyéb eszközöket, az óvoda helyiségeit, a

környezet

tisztántartására

szolgáló

eszközöket

(lábtörlő,

megőrzésére

irányuló

takarítóeszközök). Tud: cipőt fűzni és kötni, gombolni, teríteni, hajtogatni (szalvéta, takaró, ruházat), ajtót nyitni, csukni, csendben közlekedni, természetes ülő testtartással asztal mellett ülni. Ismeri és gyakorolja: a kulturált étkezés szokásait, a zsebkendőhasználat módját, ruházatának tisztántartási lehetőségeit, a rendetlenség megszüntetésének módjait. Segít: a

környezet

tisztántartása,

a

rend

tevékenységekben, a kisebbeknek, az önellátásra irányuló tevékenységekben. Értékelés: az aktuális megnyilvánulások értelmezése, a helyes cselekedetek kiemelése dicsérettel. Feltételek: tágas, világos csoportszoba,

16

higiénikus, gondozott mellékhelyiségek, sokféle mozgáslehetőséget biztosító játszóudvar, változatos, vitamindús étrend, megfelelő kiszolgáló helyiségek, a családdal való együttműködés, a családi szokások ismerete

8. 2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

A szeretetteljes légkör, a teljes érzelmi biztonság, érzelmi igényeinek kielégítése, az állandóság a feltétele annak, hogy a gyermek természeti és társadalmi környezete iránt érdeklődést mutasson. Óvodánk nagy hangsúlyt fektet az intézménybe lépő gyermekek fogadására, mindent megteszünk, hogy szeretettel, odafigyeléssel, kedvességgel teremtsük meg a gyermekek biztonságérzetét, alakítsuk ki az irántunk való bizalmat, szeretetet. Már a beszoktatás időszakában alkalmazzuk az ölbeli játékokat (ölbe vesszük a kicsiket, cirógatjuk őket, mondókázunk). A kialakuló érzelmi szálak átsegítik az apróságokat a naponkénti elválás nehéz pillanatain, ugyanakkor ők maguk is teremtenek meghitt, szeretetteljes, biztonságot adó kapcsolatokat, amely későbbi együttműködésünk alapjává válik. A beszoktatás kezdetekor a csoport mindkét óvodapedagógusa a dadus nénivel együtt az egész napot a csoporttal tölti /legalább 2 hétig, ha szükséges tovább is/. A folyamatos beszoktatás módszerét szorgalmazzuk, lehetőséget adva a szülőnek arra, hogy betekintést nyerjen az óvodai élet mindennapjaiba, a jó kapcsolat kiépítése érdekében. Ha e lehetőséget nem igényli a szülő, illetve elzárkózik előle, tiszteletben tartjuk döntését. Szépen, esztétikusan kialakított csoportszobákban fogadjuk a gyermekeket, hangulatos kis sarkok, „kuckók” létrehozásával teret adunk az „elbújásra”, az elkülönülésre. Minden gyermeknek saját jellel ellátott zsákja, doboza van, amiben saját kis kincseit, tulajdonát őrizheti. A gyerekek különböző családból érkeznek, különböző nevelési hatásokkal, amit igyekszünk kiegészíteni és segíteni. A cigány szülőknek olykor fenntartásaik vannak az intézményes neveléssel szemben, gyakran kétségbe vonják, hogy a gyermek testi épségét meg tudjuk-e őrizni. Kétségeiket rendszerint az sem oszlatja el, ha azt tapasztalják, hogy gyermekük jó közegbe került és szeret óvodába járni.

17

A kompetencia alapú óvodai nevelés kapcsán készült „ A szociális képességfejlesztés eszköztára” című innováció alkalmazása segíti munkánkat.

Cél: A gyermekek egyéniségének, azaz tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása, érdekeiknek, szükségleteiknek megfelelő tevékenység biztosítása. A gyermek személyiségfejlődése során optimális kapcsolat kialakítása a szűkebb és tágabb társadalmi környezettel, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja. A multikulturális nevelés beépülése a csoportok mindennapi életébe. A fejlesztés tartalma: Barátságos, érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör kialakítására törekszünk. Óvodába lépés előtt családlátogatás /a felvételt nyert gyerekeknél/. A családos beszoktatás biztosítása és támogatása. Arra törekszünk, hogy az óvoda valamennyi felnőtt dolgozójának attitűdje (óvodapedagógus, dajka és az óvoda más dolgozóinak) magatartása, kommunikációja, bánásmódja legyen barátságos, szeretetteljes, őszinte, elfogadó, toleráns, ugyanakkor határozott és következetes, a gyerekek számára minta értékű. Viselkedésformák és az együttélés szabályainak elsajátítatása (óvodapedagógus-gyerek, dajka-gyerek, óvodapedagógus-dajka, gyerek-gyerek). A csoportban dolgozó kollégák összehangolt cselekvése. Közös tevékenységek szervezése, közös élményszerzés biztosítása. Változatos és rendszeres élménynyújtás, képességfejlesztés különféle tevékenységeken keresztül. A közösség szokás – és normarendszerének megalapozásánál figyelembe vesszük a gyerekek igényeit. Egymáshoz való alkalmazkodás elsajátítását elősegítjük. Segítjük a gyerekek barátkozását, a természetes társas szükségleteit. Támogatjuk őket abban, hogy indulataikból fakadó konfliktusaikat megtanulják feloldani (magyarázattal, javaslatokkal, megoldási ötletekkel).

18

A gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, figyelmesség, különbözőség elfogadása), és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) fejlesztése. A pozitív megnyilvánulásokra épülő fejlesztés. A tehetséges, kiemelkedő képességű valamint a HHH, illetve a veszélyeztetett gyerekek nevelése speciális ismereteket, kiemelt törődést igényel minden gyermekcsoportban. A gyermek ismerje meg szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. /Hol élünk? Hazánk neve, címere, zászlója, térképe, lakosai, fővárosa, lakóhelyünk és annak címere, zászlója, történelme. Március 15-én séta a Petőfi szoborhoz./ A gyermekek vegyenek részt a közös ünnepeken, tapasztalják meg az érzelmi ráhangolódás, az együttes tevékenység, az összetartozás élményét. Arra törekszünk, hogy az ünnepnap tartalmában és külsőségeiben legyen más nap a többi naphoz képest. Jeles napok, ünnepek óvodánkban:

Születésnap, névnap Magyar népmese napja Állatok világnapja Márton nap Mikulás Advent Karácsony Farsang Március 15 Föld napja Víz világnapja Húsvét Madarak, fák napja Anyák napja Pünkösd Gyermeknap

19

Búcsúzó hét Nemzeti összetartozás napja Környezetvédelmi világnap Az óvodában töltött évek alatt arra törekszünk, hogy: A gyermekek szívesen járjanak óvodába, érezzék ott biztonságban magukat, igényeljék az együttes tevékenységeket. Ragaszkodjanak a csoporttársaikhoz és a csoportban dolgozó felnőttekhez. Érdeklődjenek társaik iránt, tartsák számon őket. Legyenek aktívak, segítsék társaikat a tevékenységekben, örömmel töltse el őket tevékenységük sikere. Fogadják el a különbözőségeket, legyenek aktív résztvevői a társas kapcsolatoknak. Gondolataikat, érzelmeiket legyenek képesek kifejezni a magyar nyelv segítségével. Alakuljon ki egészséges önbecsülésük, önbizalmuk. Konfliktushelyzetben képesek legyenek a megoldás keresésére, az esetleges kudarcok elviselésére. Fejlődjenek egyéni tempójukban, érési sajátosságaiknak megfelelően. 8. 3. Az anyanyelvi,- az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósulása 8. 3. 1. Értelmi fejlesztés Az értelmi képességek kibontakoztatása, az önálló, az alkotó, az aktív gondolkodás alapjainak lerakása meghatározó helyet foglal el az óvodai nevelésben. A gyermekeknek ebben az életkorában rendeződnek azok a képi és szimbolikus reprezentáción alapuló kognitív folyamatok, amelyek az alap kulturtechnikák elsajátítását lehetővé teszik. Meghatározzák a gyermek információszerző és feldolgozó folyamatait. Elsődleges a gyermek spontán szerzett tapasztalataira épülő ismeretszerzés, azoknak a különböző élethelyzetekben történő alkalmazása. Az értelmi képességek túlnyomó része a tevékenységek végzése során rögzül a gyermekekben, a meglévő képességek továbbfejlesztése pedig a gyermek kreativitásán, kíváncsiságán, átélt élményein keresztül valósul meg.

20

A természeti és társadalmi környezetben való jártasság, a környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony, a kellő önbizalom elősegíti a fejlesztést. Cél: A gyermek olyan kompetenciákat, képességeket sajátítson el, hogy értelmi képességei úgy fejlődjenek, hogy az élet egyre változó helyzeteiben jelentkező feladatait meg tudja oldani, tudjon eligazodni a világban. A

valóság

megismeréséhez,

összefüggéseinek

feltárásához

szükséges

képességek harmonikus fejlődésének biztosítása a tevékenységekben aktívan résztvevő gyermekek cselekedtetése által. A megismerő tevékenységet segítő képességek (figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás) fejlesztése.

A fejlesztés tartalma: Kiindulópont minden esetben az óvodába érkező gyermekek értelmi szintje, észlelésének, megfigyelőképességének fejlettsége. A bemeneti mérésnek a későbbi fejlesztés szempontjából nagy jelentősége van. Minden gyermeket a saját képességéhez mérten fejlesztünk, legfontosabb a fokozatosság elvének betartása és a türelem. Az eredményes fejlesztés érdekében a meglévő pozitívumokra való építés, a kölcsönös bizalom kiépítése nélkülözhetetlen. A megismerő tevékenységek fejlesztésén túl a gondolkodás, az okokozati összefüggések megláttatása, gondolkodási műveletek végzése, problémamegoldó gondolkodás képességeinek elsajátítása, gyakorlása. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: Érzékelő funkciók épek legyenek. Belső érzékelése megfelelően működjön. Múltbeli tapasztalataira építve felfogja környezetének eseményeit Kialakul tér- és időérzékelése. Önkéntelen figyelme szándékos figyelem felé tart, megfelelő érzelmi motiváltsággal kellő ideig tart. Sokoldalú

tevékenysége

során

formálódik

és

pontosabbá

tevékenysége. Különbséget tud tenni a valóság és a képzelet világa között.

21

válik

Tapasztalatainak,

ismereteinek

gazdagsága által

problémamegoldó

képessége az önálló problémamegoldás felé halad. Az iskolai tanuláshoz szükséges képességei megbízhatóan kialakultak. 8. 4. Az anyanyelvi fejlesztés és nevelés Az

anyanyelv

megismerése,

megértése,

alkalmazása

hosszú

folyamat

életünkben. A gyermek anyanyelvét tevékenység közben, a társas érintkezés során sajátítja el. Az anyanyelv a nevelés folyamatában komplex módon jelentkezik, szerves része az óvodai élet valamennyi területének. Beépül a gyerekek tevékenységeibe, megnyilvánulásaiba, a társaikkal és az óvónőikkel való kapcsolataikba. Ebből következik, hogy az óvodában az anyanyelvi nevelés alapja a szeretetteljes, szóbeli közlést kiváltó légkör, amelyben a beszéd és a gondolkodás a mozgással koncentrációt alkot. Óvodánkban számolni kell azzal, hogy a roma gyermekek többségének az otthoni nyelvhasználata a cigány nyelv. Ezek a gyermekek az óvodába bekerülve szembesülnek a magyar nyelv több kifejezésével, gyakran nem is értik a feléjük irányuló közlést, kérést sem. Az óvodai felvétel előtti családlátogatáson érdeklődünk a gyermek beszédéről, próbálunk ismeretet szerezni a nyelvi fejlettségének fokáról, s arról, milyen mértékben használják otthon a családban a magyar nyelvet. Gyakori az eltérő mondatszerkesztés, a ragozás, sőt a beszédhibák nagy része is a kétnyelvűségből ered. A biztonságos környezet kedvez a gyerek-gyerek, a gyerek-pedagógus, valamint a

pedagógus-gyerekek

közötti

kommunikáció

és

metakommunikáció

kialakulásának, a gondolkodás fejlődésének. Cél: Bő szókinccsel, fejlett kommunikációs képességgel rendelkező, minden helyzetben

megnyilatkozni

tudó,

élményeit

bátran

megfogalmazó

gyermekek nevelése, akik tisztán beszélnek, nyelvtanilag helyesen használják a magyar nyelvet. Képesek legyenek a kommunikáció eszközeivel helyesen kifejezni érzéseiket, gondolataikat. Tudjanak kapcsolatot teremteni környezetükkel.

22

A fejlesztés tartalma: A

különböző

szociális

környezetből

érkező

gyerekek

anyanyelvi

kultúrájának megismerése. A cigány kultúra kincseinek megismertetése a gyerekekkel. Az anyanyelvi kódok helyes elsajátíttatása. A beszéd eszközként való használatának fejlesztése, szókincsfejlesztés. A beszédszervek megfelelő mozgásának fejlesztése. A beszédkedv felkeltése és megőrzése. Metakommunikációs elemek jelentésének megismertetése. A tiszta beszéd kialakítására törekvés, szükség esetén a gyermek szakemberhez történő irányításával. Az óvodában a felnőtt kommunikációja modell legyen a gyermek számára. Az óvónő beszéde mindig legyen nyelvtanilag kifogástalan, egyszerű, de mégis kifejező. A gyerekek kérdéseire mindig válaszoljunk. Tegyünk fel mi is kérdéseket. Fordítsunk figyelmet a gátlásos gyerekekre, empátiával törekedjünk a szóbeli aktivizálásra. Alkalmazzuk a nyelvi játékokat. Nyugodt, meghitt légkört biztosítsunk, amely ösztönzőleg hat a gyermek szóbeli megnyilvánulására, egyéni fejlődésének megfelelő módon. A beszéd alapelemeinek elsajátítása, a helyes kiejtés gyakorlása, a beszédtechnika fejlesztése. Beszédhallás, beszédmegértés és beszédmozgás fejlesztése, helyes ejtési

gyakorlatok,

zöngés-zöngétlen

hangok

differenciálása

mintakövetéssel, artikulációs gyakorlatok, nyelvtörők, gyorsasági, ritmus, időtartam,

-

hangsúly,

-

és

hangerőgyakorlatok

Beszédszervek

ügyesítése. Idő – és téri egymásutániság felfogása, felismerésének és kivitelezésének fejlesztése (történeti sorba rendezések). A szókincs bővítése változatos élmények átélésével. Társas kapcsolatokban a verbális közeledés elősegítése a gyermek és környezete között.

23

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: A gyerekek eljuthatnak nyelvi-kommunikációs képességeik azon szintjére, amely lehetővé teszi kapcsolatok létesítését és fenntartását, verbális együttműködést társaikkal és a felnőttekkel. A tiszta, választékos és a helyzetnek megfelelő kifejezéseket jól használja. Figyelmesen tudja végighallgatni óvónőjét, társait. Alkalmazza a kapcsolatteremtés elemi szabályait (köszönés, kérés). Beszédüket érzelmek által kiváltott természetes gesztus, arcjáték kíséri. Változatos mondatformákat használ. Ismerik

a

néphagyományokból

átvett

szavak

jelentését,

ezekkel

beszédüket színesítik.

9. A tevékenység keretei 9. 1. A játék A játék a tevékenység öröméért végzett, önként vállalt, mással nem helyettesíthető tevékenység. A gyermek meghatározó tevékenysége a játék, mely sokoldalúan fejlesztő hatású, és így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Élményfeldolgozó, és élményadó tevékenység, mely a gyermekek kreativitását erősíti és fejleszti. Tudatosan alkalmazzuk a gyermek fejlesztése érdekében. Óvodánkban hangsúlyos szerepet kap a szabad játék, melyre az eddiginél több időt biztosítunk napirendünkben. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek játékának fejlettsége is rendszerint elmaradást mutat az adott korra jellemző, elvárható fejlettségi szinttől. Ennek oka részben a kevesebb élményanyag és ismeret, emellett a játékeszközök csaknem teljes hiánya is szerepet játszik az elmaradásban. Gyakori, hogy öt évesen óvodába kerülő gyermek számára a legegyszerűbb bébi formaillesztő játék is nehézséget okoz. A már sokszor emlegetett szabály itt is érvényes: soha nem az átlaghoz mért fejlődést várjuk el, hanem az egyén aktuális fejlettséghez igazodva választjuk ki az adekvát fejlesztést. Az óvodapedagógus jelenléte tudatos, ugyanakkor indirekt legyen.

24

A gyermekek minél több tapasztalatot szerezzenek sokrétű tájékozódó tevékenységük során. A játék során a gyermek észrevétlenül is szerez tapasztalatokat, miközben gyakorolja az életben előforduló helyzeteket, és feldolgozza eddigi élményeit. Cél: A gyermekek képesek legyenek együttesen, folyamatosan, azaz több napon át egyazon téma játékos megelevenítésére. Tartsák be a szabályokat, vegyék figyelembe egymás igényeit. Játékeszközeik önálló megválasztására, egyszerűbb eszközök készítésére váljanak képessé. Alakítsanak ki új játék szituációt. Kommunikációjuk színessé, kifejezővé, egyénivé válásával társas kapcsolataik bővüljenek. A fejlődés hasson ki az önértékelésükre, énképük alakulására, szocializációjukra. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek játékeszközökkel, tárgyakkal való ismerekedésénél a fokozatosság elvének betartása. Népi játékok elemeinek megismerése, gyakorlása és elsajátítása. A fejlesztés tartalma: A kisgyermekkor 3-4, és 4-5 éves időszakára jellemző hogy a cselekvésből, véletlen mozgásból adódó sikerélmény ismétlésre ösztönzi a gyermekeket. Gyakorló játékok o

Ismétléses cselekvések közben tapasztalatszerzés.

o

A szöveg-, dallam-, mozgásismétlő játékok, ritmusjátékok.

o

Egyszerű szabályjátékok, szabályainak megismerése, elfogadása, követése.

Szerepjátékok o

a játék lényeges eleme, hogy a gyermek utánozza környezetét, és ennek nagy jelentősége van a személyiség fejlődésében.

o

Mintakövetések (egyénenként és csoportosan).

o

Jellegzetes cselekvések, műveletek utánzása.

Barkácsolás o

Játékjavítások, közreműködés apró hibaelhárításokban óvónői irányítással.

25

Dramatizálás, bábozás o

Egyszerű bábok mozgatása.

o

Hangutánzások, egyszerű cselekvések eljátszása.

o

Konstruáló játékok.

o

Összerakható, szétszedhető játékok változatos kipróbálása.

o

Finommotorika, konstrukciós készség, egyszerű alkotások létrehozása egyéni elképzelés alapján.

5-6, és 6-7 éves korban: Gyakorló játékok o

A szerepjátékot kiegészítik.

o

Az együttműködésnek nagy szerepe lehet az alkotások létrehozásában.

Szerepjátékok o

A szerepek kiosztása, elfogadása és betartása.

o

A környezet jelenségeinek, élményeinek szimbolikus beépítése önálló vagy csoportos játékba.

Barkácsolás o

A játékok egyszerű javítása.

o

Játékkészítések.

o

Kiegészítő eszközök készítése a játékokhoz.

o

Ajándéktárgyak készítése.

Dramatizálás, bábozás o

Bábkészítések.

o

Önálló bábozások (mese, történet, bábválasztás)

Építő, konstruáló játékok o

Összerakosgatások, szerelések egyszerű játékhelyzeteknek megfelelő tárgyak elkészítésével.

Szabályjáték o

Meghatározott szabályok alapján zajlik.

o

Képessé teszi a gyermekeket szabályjátékok megtanulására, a arra, hogy tartsa be, és kövesse a megismert szabályokat.

A fejlesztés várható eredményei: 3-4, és 4-5 éves korban: Legyenek képesek együtt, egymással játszani 15-20 percet.

26

Egyszerű szabályokat értsenek meg és tartsanak be. Szükség szerint kis segítséggel képesek legyenek eszközválasztásra. Egyszerű eszközöket kis segítséggel készítsenek el. Alakítsanak ki új játék szituációt. Fejlődjön a kommunikációjuk, ami által az énképük, és önértékelésük is fejlődjön. Legyenek képesek saját élményeiket belevinni a játékukba, esetleg azok eljátszására. Figyeljenek társaik javaslataira, és vegyék fontolóra ötleteiket. 5-6, és 6-7 éves korban (az óvodáskor végére): Képesek legyenek folyamatosan együtt játszani. Tartsák be a szabályokat, vegyék figyelembe egymás igényeit. Válasszanak önállóan eszközt, készítsenek egyszerű eszközöket. Alakítsanak ki új játékszituációt. Fejlődjön kommunikációjuk, ezáltal önértékelésük, énképük, szocializációjuk. Legyenek képesek saját élményeik eljátszására. Fogadják el társaik javaslatait, ötleteit. Feltételek: A gyermekek játszó kedvét felkeltő, biztonságos, nyugodt légkör kialakítása. Sokféle játéklehetőséget biztosító csoportszoba, játszóudvar, átalakítható terek, változatos eszközök.

10. Tevékenységformák A gyermek testi-lelki érésének forrása a tevékenység, mely során sokrétű tapasztalatot szerez, és élményekkel gazdagodik. Célunk az, hogy az élmények, tapasztalatok a valós élet számtalan lehetőségéből adódjanak. A gyermeket érő természetes ingerek kihatnak cselekvésére. A merev formákat kevésbé választjuk, s egyre gyakrabban éljük meg a rugalmasság előnyeit.

27

Az általános és speciális fejlesztést összetett módon, spontán és előre elhatározott tartalommal, hatékony tevékenységekkel valósítjuk meg. Az óvónő minta, aki kifogyhatatlan ötletességgel együttműködik a gyermekekkel, és változatos lehetőségeket biztosít számára. Az óvónő a különböző életkorú gyermekek között fejlettségüknek megfelelően differenciál. A gyermekek önszerveződő csoportjai hasonló fejlettségi szint szerint alakulnak. Az alkalmazott szervezési formák a csoportösszetételtől, a tematikától függően kötetlenek és kötöttek lehetnek, előnyben részesítve az egyéni, a mikrocsoportos munkaformát, választható a frontális, kötött tevékenység is, ha a helyzet úgy kívánja. Az új tanulásszervezési formákat fokozatosan vezetjük be pl. project módszer, kooperatív technikák alkalmazása. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolakezdés előtt álló gyermekek számára naponta felzárkóztató, illetve tehetséggondozó foglalkozást tartsunk mikrocsoportos formában, változatos tartalommal. Az óvodai időbeosztás lehetőséget nyújt az ismétlésre, átgondolásra, a gyermek számára ideális tempó biztosítására. Nem a mennyiségi követelményekre, hanem a minőségre helyezzük a hangsúlyt, hiszen a gyermek az éppen rá jellemző fejlődési szakaszban egyéni módon képes a befogadásra. A játéktevékenység áthatja a gyermek életét, a gyermekek sokoldalú fejlesztése érdekében teljes körűen alkalmazzuk az óvoda minden nevelési területén: o

Verselés, mesélés

o

Ének- zene, énekes játék, gyermektánc

o

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

o

Mozgás, mozgásos játékok

o

A külső világ tevékeny megismerése

o

Munka jellegű tevékenységek

o

Tevékenységekben megvalósuló tanulás.

28

10. 1. Verselés, mesélés A verselés, mesélés az anyanyelvi kultúra és a műveltség megalapozását szolgálja. Fontos eszköze, módszere és az egyik szervezeti kerete-formája az óvodai anyanyelvi nevelésnek. A mese és a vers emberi kapcsolatokra tanít, erkölcsi tartalma van, belső indulati élményeket közvetít. A mese oldja a gyermek szorongásait, belső képteremtésre tanít. A vers gazdagítja a gyermek érzelemvilágát, hozzájárul ritmusérzékének fejlődéséhez, a környező világ sajátos módon történő bemutatásához, a verbális memória fejlesztéséhez. A mondókák, ritmikus versek, majd a lírai alkotások örömet jelentenek a gyermekek számára. Cél: Váljanak nyitottá az irodalmi élmények befogadására. A beszéd eszközként való használatának fejlesztése, szókincsfejlesztés. A beszédkedv felkeltése és megőrzése. A cigány kultúra kincseinek megismertetése a gyerekekkel. Korcsoportonként jellemző tartalmak: 3-4 éves kor: Az ölbeli játékok, mondókák a beszoktatás nehéz időszakában segítenek a

gyermek

–

óvónő

összehangolódásában,

a

biztonságérzet

kialakításában. A magyar népi mondókák gazdag kínálatot nyújtanak a mondókák, játékok kiválasztásához. A mozgással kísért versikéket is szívesen mondogatják az óvónőt ismételgetve a kicsik. A mesék közül az egyszerű állatmesék és a láncmesék e kornak a kedveltjei. Bábozásuk, dramatizálásuk egy-egy szerepre, jellemző mozzanatra, hangutánzásra korlátozódik.

29

4-5 éves kor: Ebben a korban eljön az ideje, hogy a gyerekek megtanulják a társakkal való együttműködést. Versválasztásunkkal arra törekszünk, hogy az alkotás alkalmat adjon egyegy élmény, jelenség kapcsán az együttes utánzó, szerepcserés játékokra. A 4-5 éves gyerekek kedvelt játéka a hangutánzás. Az állatok hangjának utánzására sok lehetőséget kínál a népi gyermekköltészet és költőink gyermekek számára írt versei. Bábozások és dramatizálások alkalmával meríthetünk e kínálatból. Kedves meséik továbbra is az állatmesék, de már megjelennek a nagyobb lélegzetű verses mesék. A csodás elemeket tartalmazó (pl.: tündér) mesék megmozgatják fantáziájukat, segít áthidalni a vágyak és a valóság korlátai közötti távolságot, új elemekkel gazdagítják szerepjátékukat. 5-6-7 éves kor: A gyerekek már könnyedén megjegyzik a kiolvasókat, mondókákat, amelyek még mindig mozgáshoz, játékhoz kötődnek. Verseik az évszakokhoz, állatokhoz, ünnepekhez kapcsolódnak. Ha elegendő és változatos az ismétlés, a gyermekek könnyen megjegyzik és bátran mondják el a számukra kedves verseket. Erre az időszakra esnek a magyar népmesekincs legszebb darabjai, nagy íróink (Móra, Móricz) kisgyermekekhez szóló elbeszélései, a hosszabb verses mesék és a folytatásos meseregények. A mesék megjelenítését a mindig elérhető bábkészlet és a gyermekek által készített bábok segítik.

Feladat: Népi, klasszikus összeállítása.

és

kortárs

irodalmi

művekből

igényes

anyag

Merítés a világirodalom gyöngyszemeiből. Társas kapcsolatokban a verbális közeledés elősegítése a gyermek és környezete között.

30

A vers, mese és a nyelvi játékok széles skálájának beépítése a mindennapi - tevékenységbe, a gyermek fejlesztése érdekében. A feldolgozás egyénhez kapcsolódóan történik mikro-makro csoportban. A cigány hiedelemvilág megismertetése cigány népmesék és népzenei anyagok segítségével. A fejlesztés várható eredményei: Szívesen mondjon spontán módon is mondókákat, verseket, meséket, hozzájuk tartozó játékok szövegeit és ismerje mozdulatait. Tudjon kiegészíteni szóban ismert meserészletet. Legyen képes a hallottak képi megjelenítésére. Jegyezze meg a mese legfontosabb elemeit (szereplők, események), nevezze meg azokat. Tudjon könyvben kép alapján tájékozódni, óvja a könyv állagát. Vegyen

részt

dramatikus

és

mimetikus

játékokban,

közös

műsorkészítésekben. Szívesen, örömmel hallgasson mesét. Legyen igénye a hallott irodalmi művek újrahallgatására. Figyelmesen tudja végighallgatni óvónőjét, társait. Képes legyen korának megfelelő színházi előadás cselekményének követésére. Feltételek: o

Igény szerinti eszköztár, játékok, bábok, stb.

o

Magyar és más népek meséit, verseit, mondókáit, játékleírásokat tartalmazó könyvek.

10. 2. Ének- zene, énekes játék, gyermektánc Az értékes zene fogékonnyá teszi az gyermeket a szép befogadására, formálja ízlését és emberi tartását. Zenei nevelésünknek a gyermeki lét egészét át kell hatnia. Zenei élményeket szereznek a gyermeke játék közben – spontán, kötött és kötetlen kertek között, egyéni érdeklődésük, érzékenységük alapján. Ezek az élmények serkentik a gyermekek képi és irodalmi alkotások iránti esztétikai kíváncsiságát. A dal ritmusa, lüktetése mozgásra serkent, s ennek következtében esztétikusan

31

formálódik mozgásuk. A zenei nevelés elsősorban az érzelmekre hat, az öröm kiteljesedését segíti a felszabadult, ihlető légkör. A zenei nevelés a néphagyományok ápolásának fő színtere, a Kodály-módszer szellemében, Forrai Katalin nyomán végezzük fejlesztő munkánkat. Cél: A zenei érdeklődés felkeltése. A jó énekes légkör kialakítása. Érzelmi biztonság erősítése. Pozitív érzelmek keltése az ének-zenei tevékenységek iránt. A közösség ereje, a közös játék élménye, öröme. Az óvodai hagyományok, valamint a néphagyományok ápolása. Zenei képességek fejlesztése játékosan. Feladat: (Forrai Katalin: Ének az óvodában című munkája alapján) Éneklési készség fejlesztése: o Tiszta éneklés (óvónő bemutatása, közös éneklés, egyéni éneklés, zenehallgatás). Zenei hallás fejlesztése: o Magas-mély, halk-hangos megkülönböztetése. o Hangszínek felismerése. o Belső hallás fejlesztése. Ritmusérzék fejlesztése: o Egyenletes lüktetés érzékeltetése. o Ritmusérzékelés. o Egyenletes lüktetés és ritmus összekapcsolása. o Tempóérzékelés. o Táncmozgás. o Hangszerekkel való ismerkedés. Zenei formaérzék fejlesztése: o Motívumhangsúly. o Dallam motívum. o Ritmus motívum. Zenei alkotókészség fejlesztése: o Zenei kreativitás elősegítése.

32

10. 2. 1. Zenei képességfejlesztés óvodánkban 3-4 évesek részére 10-12 mondóka, (ölbeli játékok, arc- kéz- ujj-stb.- tanítók, lovagoltatók) rövid, egyszerű, szünet nélküli, negyed, vagy páros nyolcad üteműek. Egyszerű játékkal vagy mozdulattal kísérhetők. 6-8 énekes játék: 2/4 ütemű,- negyed vagy páros nyolcadot tartalmaz. Egyszerű játék: vonulós, kanyargós, vagy körben állás közben mozdulattal kísérhető,

párcserés.

Sokszínű zenei élmény biztosítása az óvónő által, illetve kazetta, CD, hangszerek felhasználásával, a mindennapi tevékenységekhez kapcsolódóan is. A fejlesztés területei: Közös éneklés. Egyenletes lüktetés. Halk-hangos megkülönböztetése. Hangszínek felismerése. Hangszerek hangjának követése. Tánc, mozgás. A hetirendben mindennap szerepet kap a zenei nevelés. o

Az énekes játékok és a zenei fejlesztés külön-külön szervezett tevékenysége ennek a korosztálynak, mivel a kicsik terhelhetőségét, figyelmük terjedelmét, életkori sajátosságait figyelembe kell vennünk.

o

A dalos játékok, mozgásos-énekes játékok az udvaron is megvalósíthatók.

o

A fejlesztés kisebb csoportokban, maximum 10 gyermekkel, hetente 1 alkalommal, 15 percben történik.

4-5 évesek részére: 7-8 új mondóka, melyek már bonyolultabbak, nehezebb az eljátszásuk, mondóka végén megjelenhet a szünet, illetve nyelvezetében van a nehézsége. 12-15 új dal, énekes játék, melyeknek nagyobb a hangterjedelme, (4-5 hang), szünet is lehet a végén, ritmusa nehezebb, összetettebb. Jellemzőek a párválasztós, szerepcserés, fogyó-gyarapodó sorjátékok.

33

A fejlesztés területei: Egyenletes lüktetés. Egyszerű ritmus. Szünet, tempóérzékelés. Motívumhangsúly. Ritmusmotívum, egyszerű osztinátó gyakorlatok. Belsőhallás fejlesztése, visszhang játékok. Magas-mély megkülönböztetése. Egyszerű dallamok, ritmusok visszaadása az óvónő bemutatása után. Hangszerek használata, felismerése, megnevezése. Hetirendben szervezetten, előre tervezetten 1 alkalommal, a dalos játék és a zenei fejlesztés összekapcsolódhat, az énekes játékok az udvaron is megvalósíthatók. A fejlesztés mikro csoportban történik.

5-6-7 évesek részére: 4-5 új mondóka, melyekben megjelenik a belső szünet, szinkópa, bonyolult triola ritmusok is, hosszabb a szövegük, esetleg felelgetős jellegűek. Játékuk nehezebb szabályt tartalmaz. 3-4 új dal, 8-10 új énekes játék, ezek lehetnek már variált dallamúak, változó ritmusúak, kapus, hidas, gyarapító-fogyó sorjátékok. Megjelennek a néptáncos elemek, kötött szabályos mozgásformák, valamint a játékfűzés. A fejlesztés területei: Egyéni éneklés. Egyenletes lüktetés és ritmus megkülönböztetése. Dallammotívum. Halk-hangos összekapcsolása tempóváltással, vagy dallambújtatással. Zenei formaérzéket fejlesztő játékok. Önálló ritmus- és dallam kitalálása. Egyszerű ritmusképlet leolvasása. Egyszerű dallamvonal mozdulattal való követése. Kétszólamúság, kánon előkészítése.

34

3-4 mozdulatos osztinátók. Zenei anyag kiválasztása: Forrai Katalin: Ének az óvodában Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában Törzsök Béla: Aranygyűrű Foltin Jolán – Tarján T. Katalin: Játék és tánc az óvodában Komáromi Lajosné: A játék természetes örömével Falvay Károly: Ritmikus mozgás, énekes játék Az óvónők saját gyűjtései, hanganyaga. 10. 2. 3. Néphagyományaink ápolása óvodánkban Intézményünkben multikulturális nevelést folytatunk, melynek egyik fő területe a zenei nevelés. A zenei anyagok kiválasztásakor óvodapedagógusaink elsősorban a magyar népi mondókák, népdalok, dalos népi játékok tárházából válogatnak, melyet lovári nyelvű, roma népi mondókák, dalok egészítenek ki. Törekszünk egymás kultúrájának megismerésére, megismertetésére is, a mindennapokban zajló óvodai tevékenységeket zenehallgatással, énekelgetéssel, mondókázással kísérjük, mely során spontán és tervezetten is megjelennek mind a magyar, mind pedig a roma népzenék, népdalok. A népszokások és néptánc elemeinek felelevenítését fontosnak tartjuk egy-egy néphagyomány megjelenítésében is, és az óvodai ünnepélyekhez kapcsolódóan. Így kerülnek előtérbe zenei nevelésünkben a kiszézéshez, farsanghoz, húsvéthoz, pünkösdhöz kötődő népi dalos játékok, regélők, csúfolók, mondókák. Mindezeket színesítjük a néptánc megalapozásával, játékos formában történő elsajátításával.

35

10. 3. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Óvodánkban a vizuális nevelést a gyermeki önkifejezés, az örömszerzés, s az önbizalom építés fontos eszközének tartjuk. Ezen felül pedig a különböző tanulási képességek fejlődésében és fejlesztésében is nagy szerepet játszik ez a nevelési terület. A játékos tevékenység közben a gyermek önmagáról és a környező világról is fontos ismereteket szerez, miközben az óvónő számára is remek alkalom teremtődik a gyermekek megismerésére, megértésére. Maga a tevékenység - s ennek öröme - a fontos. Segíti a gyermek gondolkodását a változatos technikák elsajátítása, a különböző anyagokkal való ismerkedés, az eszközök használata által, s mind e közben a gyermeknek örömöt, sikert nyújt az alkotás élményének megélése által. Az esztétikum már nagyon korai életkorban hat a kisgyermekre. A gyermek közvetlen környezetében találkozik először a színek, formák, hangok, ritmus világával, az élővilág állandó változásával. Élményei, tapasztalatai, ismeretei ezekre épülnek. A gyermekek otthoni környezetükből nagyon eltérő tapasztalatokkal, esztétikai érzékeket (ízlést) alapozó élménnyel kerülnek óvodánkba - mely élményeket, tapasztalatokat, ismereteket óvodai nevelésünk komplex módon építi be az esztétikai nevelésbe (a pozitívokat megerősíti és továbbfejleszti, a negatív hatásokat kiszűri). Cél: Gyermekeink képzelet- és fantázia világának szabad önkifejezése. Tér- forma- szín képzet gazdagítása, fejlesztése. Esztétikai érzékenység alakítása. Eszközök biztonságos kezelésének elsajátíttatása.

Feladat: A technikák tanítása, változatos gyakoroltatása. Élménymegjelenítés, témaválasztás. Eszközhasználat megismertetése, gyakorlása. Komplex módon fejlődik egy-egy vizuális tevékenységen belül, a gyermek adott alkotótevékenységében.

36

10. 3. 1. A rajzolás, festés, mintázás, kézimunka jellemzői óvodánkban 3-4 évesek részére: Ismerkedés az eszközökkel, technikákkal. Mivel firka szinten vannak még, ezért a nyom-hagyás, felület-festés, díszítés technikái, papírtépés, papírragasztás, fűzések, plasztikai munkák a jellemzőek. Nagy felületek használatára törekszünk, fontos, hogy mind színben, mind formában többféle közül választhasson a gyermek az témának megfelelően. Lehetőséget hagyunk a tervezett feladat előtt és után az adott eszközök, technika szabad használatára, próbálgatásra, kísérletezgetésre. Egyszerre csupán néhány gyerek dolgozik, elegendő teret és időt kapva a szabad alkotáshoz, valamint az ismételgetésre. Amitől tartózkodunk: sablonfestés, mivel ez a gyermeket sémák alkalmazására tanítja, a szabad önkifejezést, kreativitást gátolja. 4-5 évesek részére: Bővül az alkotó- alakító tevékenység, megjelenik a szándékosság a gyermek részéről. A tevékenységek tartalmához szorosabban kapcsolódnak a témák. Megjelenik az emberábrázolás és a környezet, tárgyak, cselekmények saját elképzelés alapján történő ábrázolása, ezért az óvónő által tervezett vizuális tevékenységben is hagynunk kell, hogy a gyermek a maga elképzeléseit is felhasználja. Megindul a barkácsolás, eszközök készítése játékhoz, ajándékba, vagy valamely téma feldolgozásához kapcsolódóan. A képalakítás nemcsak festéssel, hanem termések, fonalak, textil stb. anyagok felhasználásával is történhet. Bővül a technikák, eszközök tára az olló-használattal, papírhajtogatással, árral lyukasztással, szövéssel. Mikrocsoportos formában, 4-6-gyermekkel egyszerre történik. Néhány már ismert eszköz elhelyezhető a csoportszobában is a gyermekek részére, amikkel napközben alkothatnak. A tevékenység megkezdése előtt segíthetnek az előkészítésben.

37

5-6-7 évesek részére: Az aktív tárgykészítés időszaka. Közös kompozíciók készítése. Technikák kombinálása. Mesék, versek, énekes játékok, ünnepek ábrázolása. Többalakos kompozíció megjelenése plasztikákban, ábrázolásban egyaránt. Színkeverés. Az eszközök, anyagok önálló előkészítése, megbeszélés alapján. Az elkészített munkákon az egyediség, egyéniség tükröződjék. Beszélgetések kezdeményezése az alkotásokról, mellyel a gyermekek értékítélete fejlődik, alakul, továbbra is mikrocsoportos formában. Feltételek: A vizuális tevékenység megvalósításához szükséges eszközök. Élmények, tapasztalatok, ezáltal ismeretek szerzése. Belső motiváció az ábrázoló tevékenységhez.

10. 4. Mozgás, mozgásos játék Az egészséges életmód egyik alapvető eleme a mozgás. Mozgás közben lehetőség nyílik a környezet tapasztalati megismerésére, a gyermek saját testének mozgásos képességeinek megismerésével fejlődik „én”tudata, szociális énje. A közös mozgás közben fejlődik a társakhoz való viszonya, önuralma, együttműködő képessége, akarata. Kialakul az egészséges versenyszelleme. Az óvodába kerülő gyermekek életkori sajátosságaikból adódóan sokat és szívesen mozognak, ám társadalmunkban a korszerű közlekedés, az automatizálás és a motorizáció fejlődése egyre inkább mozgásszegény életmódot eredményez. Nem a gyermekek, hanem a szülők túlzott „kényelme”, az állandó rohanás az, ami ezt a helyzetet létrehozta. Ennek ellensúlyozására feltétlenül szükséges az intézményes nevelés segítsége, ebben a mi óvodánk is jelentős szerepet tud vállalni. A mozgásfejlesztést új, változatos módszerek alkalmazásával is próbáljuk eredményesebbé tenni. Azokban a csoportokban, ahol az óvodapedagógusok speciális

38

mozgásfejlesztésre vonatkozó képesítést szereztek, azok alkalmazásra kerülnek: TSMT, Ayres- módszer, Kovács módszer, Dévény- terápia. A Szent István utcai telephely az általános iskola tornatermét használja, a Dózsa téri óvoda pedig a Bercsényi utcai telephelyen található, eszközökkel jól felszerelt tornaszoba lehetőségeit igyekszik kihasználni. Cél: Testi, szellemi teljesítőképesség fokozása a testgyakorlatok alkalmazása útján, játékos formában. Az egészség megőrzése. A szervezet megedzése. Prevenció. Feladat: Sokirányú gondozási tevékenységgel a gyermekek komfortérzetének biztosítása. Gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése. Mozgásigény kielégítése. Mozgás megszerettetése. Rendszeres mozgással az egészséges életvitel kialakítása. Mozgásra inspiráló biztonságos környezet megteremtése. Mozgástapasztalatok bővítése sok gyakorlással, mozgáskészségek alakítása. A szervezet edzése fizikai megterheléssel, a természet erőihez való szoktatással. Testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése (kondicionális, koordinációs). Mozgásszervek, és belső szervek harmonikus fejlesztése, testi deformitások megelőzése és kiküszöbölése. Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és szociális képességek fejlesztése. A gyermekek napirendjét úgy alakítjuk ki, hogy az egész nap folyamán biztosítjuk a számukra megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységekre csoportszobában, tornateremben, és udvaron egyaránt. Az eszközök és tevékenységek kiválasztásánál a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez és a csoport összetételéhez igazodunk.

39

3-4 éveseknél segíteni kívánjuk: A nagymozgások fejlődését pl.: különböző járások, futások, csúszások, kúszások, mászások talajon, szeren, tárgy alatt. A gyermekek a testnevelés tevékenységen keresztül természetes módon ismerkedjenek testrészeikkel, azok funkcióival. Ebben az életkorban nem tervezzük az észlelés fejlesztését, mert a nagymozgások révén spontán fejlődik. 4-5 éves korban: Nagyobb hangsúlyt fektetünk a szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztésére (célba dobó játékok, babzsák feldobás, elkapás, ugróiskola) Egyensúlyérzék fejlesztése. Különböző mozgások emelt felületen, forgások fordulatok, megállások. AYRES eszközök szenzoros integráció fejlesztésére (udvaron libikóka). Tér mozgásos megismerése. (Pl.: szökdelés padok körül) különböző irányba végeztetünk mozgásokat. Oldalirány tanítása (Csuklóján lévő jelhez igazodva).. Az észlelés fejlesztése megjelenik a 4-5 éveseknél, de itt még mindig nem kiemelt feladatunk. 5-6 éveseknél nagyobb hangsúlyt kap: Észlelés fejlesztése, ez lesz a legcélzottabb feladatunk. Alaklátás, formaállandóság fejlesztésére tervezünk sok gyakorlatot. Pl.: labdagurítás test körül jobb és bal kézzel, csukott szemmel is. Körforma alakítása szalaglengetéssel, karkörzéssel test előtt, mellett csukott szemmel. Új feladatként jelentkezik a finommotorika fejlesztése. Nagyon lényeges fejlesztési terület, mivel a finommotoros koordináció az írás tanulás elengedhetetlen feltétele. Mozgástevékenységekben ezt természetes módon a szerek különböző fogásmódjával tudjuk, illetve lehet továbbfejleszteni. Jól használhatók erre a célra a különböző méretű labdák, botok, szalagok. Játékban lehetőség nyílik a spontán fejlesztésre pl.: ábrázolási technikák gyakorlása: tépés, vágás, varrás. Keresztcsatornák fejlesztésére is lehetőség nyílik.

40

A bemutatott gyakorlatokat látják, hallják a tevékenység pontos megnevezését, és elvégzik a látott, hallott feladatot.

10. 4. 1. Mindennapos testnevelés o

Programunkban az óvodai testnevelés szerves része a mindennapi frissítő torna.

o

E tevékenység beillesztését a napirendbe az óvodapedagógus maga dönti el.

o

A mindennapi testnevelés (10-20 perc) anyagát a mozgásos játékok adják kiegészülve egy-egy gimnasztikai gyakorlattal.

o

A játékokat céltudatosan a kötelező tevékenységekhez és a korosztály számára legmegfelelőbb fejlesztési feladathoz igazodva választjuk ki.

o

Örömmel, jó hangulatban végeztetjük a játékokat, melyek jó lehetőséget nyújtanak egy-egy feladat megvalósításához, társas kapcsolatok alakulásához. Pl.: futó, fogójátékokkal a nagymozgások és térészlelés fejlesztése.

o

A játékok térformák felidézésével lehetőség nyílik vizuális, verbális memóriájuk fejlesztésére, szókincsük gyarapítására.

A fejlesztés várható eredményei: Esztétikus, szép, ritmikus mozgás kialakulása. Állóképesség, akaraterő fejlődése. Szociális érzékenység alakulása a mozgás során, együttérzés, önfegyelem, segítés, kitartás. Társas kapcsolatok alakulása (bátorító nevelés által).

10. 5. A külső világ tevékeny megismerése A külső világ tevékeny megismerése az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Általa a gyerekek az őket körülvevő szűkebb és tágabb természeti, társadalmi környezetből olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. A környezettel való ismerkedés lehetővé teszi a csoportban formálódó érzelmi kötődést, kapcsolatépítést, a szülőföld szeretetének megalapozását. A gyermek

41

a környezetéből szerzett ismereteit átéli, játékában felhasználja, folyamatosan gyakorolja, és egyéb tevékenységeiben alkalmazza. A természeti és társadalmi környezet értékeinek megismerésére, megóvására törekvés erősíti a gyermek kompetencia tudatát. A matematika tapasztalatok áthatják az ember életét. Az óvodában minden szituációban, tevékenységben adottak a lehetőségek a tapasztalatszerzésre. Cél: A környezeti hatások befogadására nyitottá tenni a gyermeket. A szűkebb és tágabb környezet felfedezése tapasztalatszerzés útján. A gyermekek pozitív érzelmi viszonyának alakítása a természeti – emberi – tárgyi világ iránt, ezeknek védelmét, értékeke megőrzését tanulja. A gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér – és síkbeli szemléletének alakítása. Kommunikációs készség fejlesztése, összefüggések megláttatása. Olyan környezetkultúra elősegítése, amely megnyilvánul életmódban, gondolkodásban, viselkedésben és kiterjed a védelemre is. Olyan gyermekeket nevelni, akik ismerik, szeretik és védik a természetet. Feladat: A 3-7 éves korban tervezhető hagyományos és helyi tartalmak biztosítása. Kommunikációs készség fejlesztés a közvetlen tapasztalat – és ismeretszerzés során. A tevékenység differenciált szervezett formáinak biztosítása (kötött – kötetlen, spontán) A természet iránti érdeklődés felkeltése, fenntartása, elmélyítése, természeti ünnepekre való odafigyelés. A szabadban való mozgás, séták, kirándulások megszerettetése, a környezet megóvása.

42

A gyermek rávezetése a természetben végbemenő egyszerű változások okaira. A gyermek meglévő ismereteire alapozva lehetőségadás az alkalmi és folyamatos megfigyelésre, egyszerű kísérletekre minél több érzékszerv bevonásával. A gyermek önálló véleményalkotásának elősegítése a kortárs kapcsolatokban és a környezetalakításban. Matematikai tartalmú tapasztalatszerzés során mennyiségi, alakbeli, nagyságbeli és téri viszonyok felismertetése történik, összehasonlítás, különbségek keresése, tér – és mennyiségszemlélet fejlesztése.

3-4 éves korban: Az óvoda elfogadása, megszerettetése. Ismerkedés az óvoda szűkebb környezetével. Évszakok, időjárás szépségeinek, jelenségeinek megfigyelése. Élőlényekkel (növények, állatok) való ismerkedés. Beszélgetés a családról, önmagukról. Ismerkedés az emberi testtel, test védelme. Tapasztalatszerzés a tűz, víz, föld, levegő témakörökben. A környezet formáiról, mennyiségbeli jellemzőiről beszélgetés. Ismerkedés az ünnepekkel. 4-5 éves korban: Tapasztalatszerző séták, kirándulások az óvoda szűkebb környezetében. Gyűjtőmunkák, megfigyelések. Évszakok, időjárás változásainak megfigyelése, összefüggések az időjárás és az emberek tevékenysége között. A közlekedés alapvető szabályai, járművekkel való ismerkedés.

43

A családtagok, a család otthona. Állatok és kicsinyeik, környezetük. Számlálás, soralkotás, halmazok rendezése, ok-okozati összefüggések megfigyelése. Egyszerű kísérletek tűz, víz, föld, levegő témakörökben.

5-6-7 éves korban: Az óvoda tágabb környezetével való ismerkedés (intézmények, város nevezetességei). Élősarok, virágoskert gondozása. Természetvédelmi teendők, tevékenysége őselemekhez kapcsolva. Az ember testrészei, érzékszerveink. Közlekedési szabályok gyakorlása, járművekkel való közlekedés séták, kirándulások alkalmával. Az emberek munkája, foglalkozások. Helyi hagyományok és néphagyományok, szülőföld értékeinek megbecsülése. Személyes megtapasztalás, vizsgálódás, amely tartalmaz összehasonlítást, csoportosítást, relációk feltárását. Irányok, arányok gyakorlása, névutók megfelelő használata. Ünnepekre való odafigyelés. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: A gyermek elemei ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről (név, családtagok, lakcím, test, stb.) Ismeri a közvetlen és tágabb környezetét (növények, állatok, intézmények).

44

Ismeri az időjárás és az öltözködés összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait. Ismeri a közlekedési eszközöket és szabályokat. Problémamegoldásra bátran vállalkozik. Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Tud számlálni 10-es számkörben. Összehasonlításra képes. Megkülönbözteti az irányokat, megfelelően használja a névutókat. Élményeiről összefüggően beszél.

10. 6. A munka jellegű tevékenységek A gyermekek mindennapi óvodai életének része a munka jellegű tevékenység. A gyermeknek önként, azaz örömmel és szívesen végzett tevékenysége. A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök, képességek, készségek, tulajdonságok (kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság stb.) alakításának fontos lehetősége, a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze. A gyermeki munka tudatos pedagógiai szervezést, a gyerekekkel való együttműködést és folyamatos pozitív értékelést igényel. Az egyes munkafajták fokozatosan kerülnek bevezetésre. Az óvodapedagógus a munkafogásokat a gyerekeknek egyenként mutassa meg, gyakoroltassa és fokozatosan növelje a munka mennyiségét. Kiscsoportban már egy-egy részmozzanat megtanításával előkészíthetjük az új feladatok bevezetését (pl.: a gyerekek az óvónővel együtt terítsenek). A gyermekek munkáját értékeljük: kezdetben az elvégzett tevékenység feletti közös öröm domináljon, majd az ismeretek pontosabbá válásával, készségek fejlődésével alakítsunk ki követelményeket, amelyeket differenciáltan kezeljük, a gyerekek egyéni fejlettségét figyelembe véve. Cél:

45

A munka jellegű tevékenységek során a gyerekek vállaljanak egyre több feladatot önként és örömmel. Alakuljon szociális magatartásuk, társas kapcsolataik. A feladatok végzése során tanulják meg az eszközök célszerű használatát. Tapasztalja meg hogy a körülötte lévő világot, környezetet alakíthatja, változtathatja, kellemesebbé és célszerűbbé teheti. Alakuljanak ki a munkavégzés, a munkaszervezés képességének alapjai. Fejlődjön kitartásuk, felelősségérzetük, önértékelésük. Gyarapodjon szókincsük. Minden munkához tanulják meg az alapfogásokat. Fejlődjön önállóságuk, önbizalmuk. A fejlesztés tartalma: 3-4 év: o A mosdóban egyéni fejlettségtől függően segítséggel használják, majd rakják a helyére a különböző tisztálkodási eszközöket. o Egyéni fejlettségtől függően önállóan étkezzenek. o Az ételt jól rágják meg. o A kanalat, villát rendeltetésszerűen használják. o Ruházatukat ismerjék meg, tegyék helyükre. o Egyéni fejlettségüktől függően kezdjenek önállóan öltözni, vetkőzni (cipő fel-, és levétele). o Ismerjék meg a környezetükben levő tárgyakat, azok helyét, ha valamire szükségük van, azt vegyék el önállóan, használat után pedig tegyék vissza. o Az óvodapedagógusok kéréseinek tegyenek eleget, illetve munkájukban spontán segítsenek. o Naposi munka nincs. o A növények és az állatok gondozását az óvodapedagógus a gyerekekkel közösen végezze, apróbb megbízatásokat a gyermekek is kapjanak. o Ősszel gyűjthetnek levelet, télen segíthetnek a madáretetésben, tavasszal segítsenek a rügyeztetésben, csíráztatásban stb.

46

4-5 év: o A mosdóban a tisztálkodási eszközöket egyre nagyobb önállósággal használják. o Belép a naposi munka. o Étkezésben önállóságuk fokozatosan alakul. o Öltözködésben is növekszik önállóságuk. o Próbálkozzanak a cipőfűző egyszeri átkötésével. o A csoport játékait a megbeszélt helyről vegyék el, és tegyék vissza. o A terem át-, és visszarendezésében szükség szerint segítsenek. o Apróbb rendetlenséget vegyenek észre. o Egyéni megbízatásokat teljesítsenek (hozzanak be eszközöket, adjanak át üzeneteket). o A naposi munka fokozatosan bevezetésre kerül. Megfelelő kellékekkel jelöljük őket. o A gyerekek terítsék a terítőt, szétosztják az étkezéshez szükséges eszközöket osszák szét, segítsenek az étel osztásában. o A gyerekek működjenek közre az élősarok gondozásában. o Ősszel gyűjtsenek magvakat, terméseket, segítsenek a lehullott falevelek összetakarításában. o Télen folyamatosan etessék a madarakat. o Tavasz elején ültessenek magokat és gondozzák a kikelt növényeket. 5-6-7 év: o A testápolással kapcsolatos munkafolyamatokat önállóan, szükség szerint végezzék el. o A mosdó rendbetételében szükség szerint segítsenek (pl.: mosdófelelős). o Étkezéskor önállóan szedjenek a tálból. o A kanál, villa használata mellett a kés használata is jelenjen meg. o Öltözködésük legyen önálló, tudjon gombolni, kötni. o A csoport játékait tartsák rendben, időnként önállóan takarítsanak. o Segítsenek a különböző eszközök ki-, és behozatalában. o Bonyolultabb feladatokat is teljesítsenek (a bejárandó tér egyre tágul: pl.: óvoda konyhája, udvara, irodája).

47

o Adjunk időnként olyan alkalmi megbízásokat is, amelyekhez otthoni előkészületekre van szükség. o A naposi munkát egyre nagyobb önállósággal végzik. Feladataik bővülnek: az evőeszközöket esztétikusan rendezzék el, figyeljenek arra, mi kerül balra, illetve jobbra. o Folyamatosan gondozzák az élősarkot, választhatunk felelőst is. o Önállóan ültethet, illetve gondozhatja saját növényét. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: Vállaljanak önként is feladatokat. Végezzenek egyéni fejlettségi szintjeiknek megfelelő feladatokat. Teljesítsék pontosan a megbízásokat. Segítsék társaikat. Ismerjék meg a különböző eszközök helyes használatát, azok tárolási helyét és a használatával járó veszélyeket is. Ismerjék meg az alap munkafogásokat. Legyenek képesek saját testi épségének a megóvására, megőrzésére. Legyenek rendszeresen visszatérő feladataik. Gondozzák, óvják a környezetükben lévő növényeket, állatokat. Feltételek: Megfelelő munkaeszközök. Elegendő, sokféle munkalehetőség biztosítása. Elegendő idő a munka elvégzésére, de úgy, hogy ne kelljen egymásra várniuk. Megfelelő hely, ahol az adott feladatokat kényelemesen, önmagukat és másokat nem akadályozva elvégezhetik. Nyugodt, békés légkör, ahol önállóan tevékenykedhetnek, de bármikor kérhessenek egymástól vagy felnőttől segítséget.

10. 7. Tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentősége az, hogy a gyermekek teljes személyiségfejlődését, illetve fejlesztését segíti, támogatja.

48

Az óvodai nap folyamán adódó különböző élethelyzetekben, természetes és szimulált

környezetekben,

kirándulásokon,

az

óvodapedagógusok

által

kezdeményezett 5- 35 perces foglalkozásokon és időkeretekben valósul meg, építve a gyermek cselekvő aktivitására. Biztosítja

a

sokrétű

érzékelést,

tapasztalást,

a

felfedezés

lehetőségét,

kreativitásának kibontakoztatását. Az óvodapedagógus tanulást támogató környezetet teremt a gyermek számára, illetve épít az előzetes tapasztalataikra, ismereteikre, valamennyi tevékenységi formában megjelenik. Cél: Az óvodás gyermekek kompetenciáinak, képességeinek fejlesztése, attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Alakuljon ki a gyermekek képszerű és szemléletes gondolkodása. A tanulás és a tudás iránti vágy felébresztése. Tudjon problémahelyzeteket megoldani. Szerezzen tapasztalatokat, ismereteket, képességei fejlődjenek. Mozgása legyen összerendezett, koordinált. A hallott (auditív) információkat pontosan észlelje, megkülönböztesse. Pontos és differenciált vizuális észlelés. A látott-hallott információk összekapcsolásának képessége, motoros visszaadása. Rövid idejű vizuális, verbális emlékezet fejlesztése. Szándékos figyelem fejlesztése. A fejlesztés tartalma: 3-4 év: Spontán, játékos tapasztalatszerzés. Utánzásos, minta-, és modellkövetés. Élmények, benyomások felfogása. Szókincsbővítés.

4-5 év: Cselekvéses tanulás. Magatartás- és viselkedéstanulás.

49

Óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés. Képzeletet mozgósító tevékenységek. Beszédfejlesztés.

5-6-7év: Megfigyelések végzése közösen és állandóan. Egyéni élmények, tapasztalatok felidézése. Gyakorlati problémák megoldása. Összehasonlítások és megkülönböztetések irányított és spontán feladatokkal. Jelenségek változásainak megfigyelése. Megbízások elvégzése. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: Tudjon önállóan, konkrét, ismert jelenségek esetében következtetni. Tudjon ítéletet alkotni. Legyen önálló a begyakorolt feladatok megoldásában. Végezzen önálló megfigyeléseket. Fedezzen fel konkrét összefüggéseket. Törekedjen többféle megoldás keresésére. Ismerje saját képességeit, értékeit. Alakuljon ki feladattudata. Feltételek: Cselekvő aktivitás. Több érzékszervet foglalkoztató tapasztalás. A felfedezés lehetőségének biztosítása. Kreativitás kibontakoztatása.

11. Az óvoda kapcsolatrendszere Óvodánk alkalmazottai törekszenek arra, hogy jó kapcsolatot alakítsanak ki a szülőkkel, valamint a társintézményekkel, szolgáltatókkal. Elsődleges partnerünk a szülő, figyelembe vesszük igényeiket, építünk javaslataikra. Arra törekszünk,

50

hogy az intézményt számukra nyitottá tegyük, mind több alkalmat teremtve a beszélgetésre, eszmecserére. Mivel intézményünkben magas a hátrányos-, a halmozottan hátrányos és a veszélyeztetett gyermekek száma, felzárkóztatásuk, az esélyegyenlőség megteremtése érdekében szükségszerű. Szoros együttműködés alakult ki a fejlesztőpedagógusokkal, logopédussal, a Családsegítő Szolgálattal és a védőnői hálózattal. Gyakran tapasztaljuk, hogy a cigány szülők a kezdeti bizonytalansága után a féltés később már alábbhagy, s kevésbé érdeklődnek a gyermekeik iránt. Sokan az év folyamán be sem térnek az óvodába, többnyire nagyobb testvérek, rokonok hozzák-viszik a gyermeket. Gyakori az egyedül jövő vagy a kapuban „kitett” gyermek is. A szülői értekezleteket kevesen látogatják. Az információ áramlás érdekében az óvónők gyakran látogatják meg a családokat, amit viszont barátságosan elfogadnak. A látogatás után szívesebben engedik el a gyermeket közös kirándulásokra, jobban bevonhatók a közös tevékenységbe /főként a fiatalabb generáció/. Óvodánkban hagyománnyá vált az ünnepek, jeles napok közös megszervezése, megünneplése. Ősszel, karácsony előtt, húsvét közeledtével közösen készítünk /gyerek-szülő- óvónő/ ajtó-, asztali-, fenyőfa díszeket, húsvéti ajándékokat. A Szülők Tanácsa kezdeményezésére közösen készülünk a farsangra, gyermeknapra. Karácsony közeledtével advent egyik hétvégéjén ünnepi műsorral kedveskedünk városunk ünnepre készülődő közösségének. Nagy eredménynek tekintjük, hogy óvodásainkra az összeszokás hetei után már nem jellemző a gyermekek egymás közötti megkülönböztetése. Elfelejtik az otthonról hozott negatív előítéleteket „cigánygyerek mellé nem ülők, mert az anyukám azt mondta…”. Erős baráti kapcsolatok is kialakulnak. 11. 1. Család A család szocializációs hatása elsődleges a gyermek életében, de az utóbbi időben egyre nagyobb feladat hárul az óvodára. Az óvoda kiegészíti a családi nevelést, de annak elsődleges szerepét soha nem kérdőjelezheti meg. Mindenkor az szolgálja a gyermek érdekét, hogy a család és az óvoda együttműködjön a kölcsönös bizalom jegyében. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek családjával való kapcsolattartás több esetben nehézségekbe ütközik, de változatlan lendülettel és

51

elkötelezettséggel próbálunk újabb és újabb lehetőségeket, módszereket keresni és kipróbálni annak érdekében, hogy ezek a szülők is partnerekké váljanak. Arra is van példa, hogy a különbözőség kapcsán a szülők meggyőzésére van szükség, a gyermekek többsége jóval befogadóbb és elfogadóbb e téren. Nyitottabbá kell válnunk annak érdekében, hogy a szülők minél több alkalommal bizonyosodjanak meg arról, hogy a gyerek jól érzi magát az óvodában, s milyen módon történik a fejlesztése. Cél: Az óvodai és a családi nevelés egységének megteremtése, a nevelőpartneri viszony kialakítása és működtetése. Olyan nevelői hatások érjék a gyermekeket, amelyek egymást erősítve segítik a gyermekek fejlődését. Feladat: Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel. Megfelelni a családok elvárásainak. Kapcsolatalakítás az elzárkózó családokkal. Segítségnyújtás a nevelési gondokkal küzdő családoknak. Kapcsolattartás formáinak ismertetése a szülőkkel (családlátogatás, napi beszélgetések, szülői értekezlet, fogadóóra, családi munkadélután, ünnepek-hagyományok, kirándulások). A kapcsolatot a tapintatra építjük, és arra törekszünk, hogy az mélyüljön a közös programok, együttes tevékenységek által. Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, sajátosságainak, értékrendjének megismerése, megértése. A gyermekről árnyalt, pontos véleményadás; alkotásainak folyamatos bemutatása, szóbeli tájékoztatás a gyermek fejlődéséről, az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése. Iskolaérettség kritériumainak ismertetése. Szülők Tanácsa létrehozásának és működtetésének támogatása. HOP ismertetése, hozzáférése a szülők számára. Az óvoda honlapján tájékoztatást adunk az óvoda életéről.

52

11. 2. Együttműködés az iskolával A jó együttműködés alapja a kölcsönös nyitottság, egymás munkájának megismerése és megbecsülése. Cél: Az óvoda-iskola átmenet minél zökkenő mentesebb legyen. Az iskolába lépéskor a gyermekek olyan kompetenciákkal rendelkezzenek, melyek az iskolai környezetben való eligazodást segítik, a további fejlesztésüket megalapozzák.

Feladat: Iskolalátogatás a gyerekekkel. Együttműködés az iskola alsós tanítóival: beszélgetések, szakmai megbeszélés, (esetmegbeszélés); értekezletek, levelezés. Kölcsönös látogatás (hospitálás) és tájékoztatás. Közös továbbképzések, programok. Tanító néni meghívása szülői értekezletre, óvodai eseményekre, évzáróra. A kimenet mérése, az eredmények egyeztetése, a tapasztalatok beépítése a nevelőmunka tervezésébe és gyakorlatába (DIFER mérés). Figyelemmel kísérjük az óvodásaink fejlődését, beilleszkedését az iskolába.

11. 3. Az óvoda külső kapcsolatai 11. 3. 1. Önkormányzat Az óvoda fenntartója, folyamatosan figyelemmel kíséri az óvodában folyó munkát, a képviselő- testület előtt beszámolunk meghatározott időszakokban a nevelőmunkáról, az óvoda életéről. Biztosítja az intézmény zavartalan működését, a fenntartás feltételeit. Lehetőségeihez mérten pályázati önrész biztosításával segíti a pályázatokon való részvételt. Az OKIS Bizottság referense az Önkormányzattal való kapcsolattartást biztosítja.

53

A jegyző koordinálja a családközpontú szociális rendszer tevékenységét, mely a jogszabályban megfogalmazott módon a gyermekek érdekeit hivatott szolgálni. 11. 3. 2 Szociális Szolgálat Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata Rendszeres kapcsolatot tartunk a szolgálat illetékes munkatársaival, segítségét kérjük és igényeljük problémás esetek megoldásához. Havi rendszerességgel esetmegbeszélést szerveznek, ahol a város oktatási intézményein túl a védőnők, az önkormányzat illetékesei, valamint a rendőrség képviselői is részt vesznek. 11. 3. 3. Pedagógiai Szakszolgálat Segítségüket kérjük szükség esetén és a beiskolázás zavartalan lebonyolítása érdekében. Nevelési tanácsadási feladatokat ellátja. Logopédiai ellátást megszervezi BTM- es gyermekek fejlesztésében részt vesz Az általuk szervezett továbbképzéseken részt veszünk, az ott hallottakat beépítjük nevelőmunkánkba. Javaslatukra a gyermeket Szakértői Bizottsághoz irányítjuk. 11. 3. 4. Egészségügyi Központ (gyermekorvos, fogorvos, védőnő) A gyermekek szűrővizsgálatát gyermekorvos végzi. A fogorvos évente egy alkalommal elvégzi a fogászati szűrést az óvodában, nagycsoportos gyermekek esetén a fogorvosi rendelőben. Igényeljük a védőnők rendszeres szakmai tevékenységét az óvodában. Számítunk segítségükre az óvodába nem járó gyermekek felkutatásában, valamint a szülők mentálhigiénés tájékoztatásában. 11. 3. 5. Eötvös József Művelődési Ház A gyermekek számára rendezett előadásokon részt veszünk, megtekintjük a gyermekeket érdeklő kiállításaikat. Látogatjuk a városi könyvtárat, részt veszünk az általuk szervezett „szavaló versenyen”. Jelentősebb rendezvények, ünnepek alkalmával az óvodásaink alkotásából készített kiállításokat szervezünk.

54

Évenként ellátogatunk az Eötvös József Múzeumba és megtekintjük a Helytörténeti Gyűjtemény kiállítását. 11. 3. 6. Roma Nemzetiségi Önkormányzat Városunkban a Roma Nemzetiségi Önkormányzat nem minden esetben működik együtt óvodánkkal, mi továbbra is kezdeményezőek, nyitottak vagyunk az együttműködésre. Fontos összekötő kapocsként működhetne mind a roma családok között, mind az óvoda és a családok között. Segítségüket kérhetnénk a néphagyományok megismerésében, a cigány kultúra fejlesztésében, közös pályázatok benyújtásához. 11. 3. 7. Egyházak Római katolikus és református hitoktatásra van lehetőség óvodánkban, mely a szülők igényén és a gyermekek érdeklődésén alapszik. Az általuk szervezett kiránduláson, templomlátogatáson minden évben részt veszünk. Szolgáltatásaink A nagycsoportos korú-, valamint a HHH helyzetű gyermekek közül a jelentős elmaradással küzdő gyermekek fejlesztése, felzárkóztatása, logopédus, ill. fejlesztőpedagógus által. Óvodai játszóház szervezése. Szakirodalom kölcsönzése a szülőknek. Szakember bevonásával segítséget adunk nevelési- életvezetési problémák esetén.

12. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrált nevelése 12. 1. Sajátos Nevelési Igényű és Beilleszkedési, Tanulási és Magatartás zavarral küzdő gyermekek óvodánkban Sajátos Nevelési Igényű (SNI) gyermek felvétele esetén utazó gyógypedagógus segítségét kérjük e gyermekek fejlesztéséhez. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél a megfigyelések alapján egyénre szabott korrekciós tervet dolgozunk ki, melyet a gyógypedagógussal és a logopédussal egyeztetünk.

55

Ezeknél a gyermekeknél még hangsúlyozottabb szerepet kap az egyéni bánásmód elve. Óvodánk a szeretetteljes, családias, a gyermekek számára biztonságot nyújtó, derűs óvodai légkört tartjuk fontosnak, ahol a képességeinek megfelelően tud fejlődni. A Beilleszkedési, Tanulási és Magatartás (BTM) zavarral küzdő gyermekek esetében a Nevelési Tanácsadó diagnosztizálja a problémát, szakvéleményt készít, amely alapján a fejlesztő pedagógus egyénre szabott programot készít és ellátja a gyermekek fejlesztését. Helye a nevelés folyamatában: A felnőtt társadalom csak akkor válik elfogadóvá, ha a szociális tanulás már gyermekkorban elkezdődik. Ezen a ponton kapcsolódik a fogyatékkal élők társadalmi integrációja az oktatáshoz. Az esélyegyenlőség felé megtett első, legfontosabb lépés az együttnevelés. A csoportelosztás során figyelembe vesszük a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számát, törekszünk arányos elosztásukra. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek társadalmi megbecsülésének kérdése gyermekkorban kell, hogy kezdődjék, az egészséges kisgyermekek az óvodába bekerülve szerzik első benyomásaikat fogyatékos társaikról. A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Sajátos nevelési igényű gyermek az, akiről a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye ezt megállapította. Cél: ☺ A gyermekek fejlődéséhez alapvetően szükséges érzelmi biztonság megteremtése és megtartása. ☺ Optimális körülmények biztosítása a folyamatos fejlődéshez. ☺ Egyéni fejlődési ütem, képesség, tehetség, szociokulturális háttér figyelembevételével a hátrányos helyzetből való felzárkóztatás segítése, a tehetség kibontakoztatása. ☺ Ezen gyermekek hátrányainak enyhítése, az előítéletek csökkentése. Feladat:

56

☺ A gyermek környezetének minél teljesebb, pontosabb megismerése. ☺ Kapcsolattartás a szakemberekkel (pszichológus, logopédus). ☺ Fejlődésük nyomon követése. ☺ Fejlődési ütemük rögzítése. ☺ Anamnézis lap felvétele.

A fejlesztő tevékenység területei és tartalmai Azok a területek, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermekek számára kiegészítéseket, változtatásokat kívánnak a nevelésben és egyéni fejlesztésben egyaránt. Az egészséges életmód alakítása A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél, valamint a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő, valamint a nagyothalló gyermekek integrált nevelésénél további feladataink a következők: ☺ Prevenció és korrekció szükségességének időbeni felismerése. ☺ Pozitív viszony kialakításának elősegítése az orvossal, valamint a külső segítőkkel. ☺ Az adott csoporton belül alkalmazható egyéni fejlesztési tervek elkészítése a ☺ szakemberek segítségével. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés A kiemelt figyelmet igénylő kisgyermekek óvodai közösségbe történő beszoktatásakor hasonló problémák jelentkezhetnek, mint ép társaiknál. Félelem az új környezettől, gyerekektől, felnőttektől. Ezért jelenthet számukra is kedvező megoldást az óvodánkban már gyakorlattá vált szülőkkel együtt történő beszoktatás.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek szociális beilleszkedése egyrészt a gyermek személyiségétől, másrészt és nagymértékben a befogadó környezettől, a gyermektársaktól és a pedagógustól függ. Közösségi nevelésen belüli feladatainkat a sajátos nevelési igényű gyermeknél az óvónői feladatokat a következőkkel egészítjük ki:

57

☺ Érzelmi biztonság, szeretetteljes légkörre való igény felkeltése, valamint annak fenntartására való képesség kialakítása (hagyományok, szokások, ünnepek segítségével). ☺ Az egyéni bánásmód elvének hangsúlyozott alkalmazása. ☺ Az életkori sajátosságoknak megfelelő szociális érzékenységre való nevelés. ☺ Pozitív érzelmi viszony kialakítása gyermek – gyermek, gyermek – felnőtt viszonylatában. ☺ Az én tudat fejlesztésénél, valamint az önérvényesülési törekvéseknél az óvodánkban kialakított magatartásformák elfogadtatása. ☺ A hangra, beszédre való figyelem képességének kialakítása. ☺ A hallássérülés tényének elfogadtatása (a társakkal is). ☺ A többi gyermek másságának elfogadtatása. ☺ Utánzóképesség fokozott fejlesztése. ☺ Viselkedészavarok korrigálása a belső és külső szakemberek segítségével. Közösségért végzett munka A munka jellegű tevékenységeknél feladatunk: ☺ Az önkiszolgálás, naposság, alkalmi munkák játékos jellegének megtartása. ☺ Az együttesen vállalt munka és az együtt dolgozás örömének tudatosítása, képességének fejlesztése. ☺ Az eredményes munkavégzéshez szükséges képességek fejlesztése, tulajdonságok alakítása. ☺ A jól végzett és eredményes munka örömének a tudatosítása. ☺ A munka megszervezéséhez szükséges képességek fokozatos kialakítása. Tanulás Kiemelten kezelt feladataink a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő, valamint a nagyothalló gyermekeknél a következők: ☺ A gyermekek érdeklődésének felkeltése, és fenntartása változatos tevékenységek kínálatával.

58

☺ Ismereteik rendszerezése, bővítése, valamint azok beépítése eddigi ismereteik ☺ rendszerébe. ☺ Tapasztalataik, ismereteik verbális megfogalmazására való képesség folyamatos ☺ fejlesztése a szakemberek segítségével. ☺ Képi és szóbeli megfogalmazási kísérleteik elősegítése. ☺ Anyanyelvi játékok játszása. ☺ Vizuális, akusztikus, kinesztetikus észlelés és érzékelés, verbális emlékezet játékos fejlesztése fejlesztőjátékok segítségével. ☺ Képi és verbális gondolkodás és képzelet fejlesztése. ☺ Egyéni anyanyelvi fejlesztések. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés Az integrált neveléshez és fejlesztéshez kapcsolódó feladataink ezen a területen a következők: ☺ Verbális kommunikációra való igény kialakítása. ☺ Beszédtanulási képességek fejlesztése mondókák és versek segítségével. ☺ Az aktív szókincs folyamatos bővítése. ☺ Egyéni fejlesztéseknél a beszéd és a mozgás koordinálásának fejlesztése.

☺ Részképességek fokozatos fejlesztése a szakemberekkel való konzultálás valamint az egyéni fejlesztési terv alapján. Játék Az óvodai nevelésben részesülő sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a játék az elsődleges tevékenységi forma. Ezt a terepet kiválóan fel lehet használni a differenciált fejlesztéshez. Feladatainkat a következőkkel egészítjük ki: ☺ Differenciáltan használjuk fel a szakemberek által javasolt fejlesztő játékokat, hogy az arra rászoruló gyermekek speciális fejlesztésére jótékony hatást gyakoroljanak, valamint a problémák megelőzését szolgálják. ☺ Figyelembe vesszük, és felhasználjuk a szakemberek által javasolt „fejlesztő játékokat”.

59

☺ Gyermekenként fokozott figyelmet fordítunk a játékon keresztül történő társas kapcsolataik elősegítésére, alakulására. ☺ Ezen gyermekeknél még nagyobb hangsúlyt kap a játék elsődlegességének és szabadságának elve (változatos játéklehetőségek kínálatával). ☺ Feladatunk továbbá a gyermekek adottságainak, képességeinek, érzelmi – akarati életének megnyilvánulási lehetőségeinek a segítése, fejlesztése. Kapcsolattartás és együttműködés: Szakértői Bizottság ☺ A szakvélemények beszerzéséhez Szakértői Bizottsághoz kell fordulni. ☺ Feladata: ☺ A fogyatékosság szűrése. ☺ A vizsgálat alapján javaslattétel a gyermek különleges gondozás keretében történő ellátására. ☺ Beiskolázásnál iskolaérettségi vizsgálat végzése, ill szakvélemény adása. Pedagógiai Szakszolgálat A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek problémájának feltárása érdekében, a Nevelési Tanácsadóhoz kell fordulnunk. Feladata: ☺ A vizsgálati eredmény alapján szakvélemény készítése. ☺ A gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. ☺ Az óvoda megkeresésére a szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, és fejlettsége azt szükségessé teszi. Logopédus A logopédus évek óta rendszeresen végzi fejlesztő munkáját óvodánkban, a beszédhibás gyermekek nagy száma magasabb óraszámban indokolja az alkalmazását. Feladata: ☺ Beszédhibák javítása. ☺ Nyelvi kommunikációs zavarok javítása. ☺ Folyamatos konzultáció az óvodapedagógusokkal. ☺ Szülőkkel való kapcsolattartás. ☺ Szülői értekezleteken való részvétel. ☺ Dyslexia szűrővizsgálat elvégzése.

60

Gyógypedagógus A fejlesztésre szoruló gyermekek számára az óvoda utazó gyógypedagógust alkalmaz. Feladata: ☺ A gyermek fogyatékosságának megfelelő fejlesztés. ☺ Folyamatos konzultáció az óvodapedagógussal. ☺ Szülőkkel való konzultáció az együttműködés érdekében. Szülők A fogyatékos gyermekkel foglalkozó valamennyi pedagógus számára fontos, hogy a szülőkkel olyan kapcsolatot tudjon kialakítani, mely előremozdítja a gyermek fejlődését. A szülőket folyamatosan, negyedévente, legalább egy alkalommal szükséges tájékoztatni gyermekük fejlődési üteméről, a további fejlesztési stratégiáról. A kiemelt figyelmet igénylő gyermek fejlettségének mutatói az óvodai élet végére: Gyermekenként változó a sérülés mértékétől befolyásolt, és függ a fejlesztés sikerétől. Sikerként könyvelhető el, ha a gyermek jól érzi magát a közösségben, amely befogadta őt. A pedagógusok, a társak és a szülők elfogadó, segítő magatartása biztonságot jelent számára, így alakul önbizalma és környezetéhez való viszonya.

12. 2. Tehetséges gyermek az óvodában „Tehetségen azt a velünk született, adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.”/Harsányi 1988/ Tehetséggé válni folyamat, amely során a tehetség jellemzői mindvégig jelen vannak, de a környezet számára nem feltétlenül észlelhető vagy elfogadható formában. A tehetség gyakran rejtőzködő. Azonosításuk leghatékonyabb módja a megfigyelés.

61

A gyermekkori rejtőző tehetségek ismérvei: ☺ Szeretné tudni, hogyan működnek a dolgok. ☺ Összefüggést talál ott is, ahol más nem. ☺ Élénk a képzelete. ☺ Kérdései szokatlanok. ☺ Kitartóan megragad az őt érdeklő feladatoknál. ☺ Ha valamit a fejébe vesz, azt meg is csinálja. ☺ Beszédes, sokat magyaráz. ☺ Humora jó, arcmimikája gazdag, sokat színészkedik. Cél: ☺ A tehetséges gyermek felismerése, továbbfejlesztése Feladat: ☺ Megfelelő környezeti feltételek megteremtése, derűs, nyugodt, inkluzív óvodai légkör kialakítása ☺ A fejlődés feltételeinek biztosítása (eszköz, anyag, hely, idő, speciális szükségletek) ☺ Biztatás, támogatás, tevékenységek biztosítása ☺ Intellektusuk és kreativitásuk ösztönzése, különbözőségek elfogadása ☺ A tehetség és megjelenési formájának felismerése: ☺ Intellektuális képességekben (szókincs, emlékezet, gondolkodás, kreativitás) ☺ Speciális képességekben (zenei, ábrázoló, matematikai, pszichomotoros, szociális) ☺ Viselkedés jegyekben (intenzív érdeklődés, erős akarat, energikusság,, érzékenység) ☺ A szülő segítése gyermeke nevelésében. Az óvónő feladata: ☺ Differenciált feladatadással egyéni, páros és mikrocsoportos foglalkoztatási formában az egyéni képességek fejlesztése. ☺ Kiemelkedő képességű gyermekek számára fejlesztési terv készítése, a tehetséges gyermek „erős oldalainak” megerősítése, a fejlesztési eredmények rendszeres értékelése. ☺ Pozitív értékeléssel sikerélmény biztosítása.

62

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: ☺ A gyermek igényli kiemelkedő képességeinek fejlesztését. ☺ Fejlődését belső motiváció ösztönzi ☺ Megtalálja kiemelkedő képességének megfelelő tevékenységet. ☺ Képes önálló, látványos és színvonalas produktumok létrehozására.

13. Gyermekvédelem Az óvoda valamennyi alkalmazottjának ismernie és tiszteletben kell tartania a gyermekek jogait. A gyermekek iránti elkötelezett gondolkodásnak meg kell nyilvánulnia cselekedeteinkben. Óvodánkban a gyermekvédelem átszövi a napi tevékenységet, kiemelt fontossággal bír, mivel a gyermekek közel 60 %-a halmozottan hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett gyermekek száma is jelentős. A gyermekvédelmi feladatok ellátása valamennyi óvodapedagógus feladata, a gyermekek zavartalan fejlődéséért az óvoda nevelőtestülete együttesen felelős. A jelzések koordinálására nevelési évenként gyermekvédelmi felelőst bízunk meg, aki kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálat és a gyermekvédelemben közreműködő egyéb partnerek között. Cél: Mentálhigiénés óvodai rendszer kialakítása, minden óvodáskorú gyermekre kiterjedő preventív tevékenység megszervezése, a speciális segítséget igénylő gyermekek és családok komplex gondozása. A HHH, és a veszélyeztetett gyerekek mielőbbi óvodába kerülése.

Feladat: Prevenció, megelőzés (veszélyeztetés kialakulásának megelőzése) Rendszeres kapcsolattartás. Bizalom kialakítása a szülővel. A családok helyzetének tapintatos feltárása, megismerése. Kapcsolattartás a megbízott felelősökön keresztül a segítő szervezetekkel, intézményekkel.

63

Családlátogatás, szükség esetén visszatérő családlátogatás szakemberek (gyermekvédelmi felelős, családsegítő szolgálat) bevonásával. Együttműködés a családgondozókkal, gyermekorvossal, védőnővel, szociális munkással, gyámügy képviselőjével. A lehetséges anyagi és erkölcsi támogatás megszerzéséhez való segítségnyújtás. A gyermek rendszeres óvodába járásának ellenőrzése, meggyőződés az indokolatlan hiányzások okairól, azok megszüntetése. A szülők fokozottabb ösztönzése az óvodai szülői értekezleteken való részvételre. Gyermekvédelmi felelős feladatai: ☺ Rendszeres jelentési kötelezettséggel tartozik az óvoda vezetője felé, az óvodában folyó gyermekvédelmi munkáról. ☺ Évente egyszer beszámolót készít a Gyermekjóléti Szolgálat éves megbeszélésére. ☺ Részt vesz az esetmegbeszéléseken. ☺ Koordinálja az óvodapedagógusok gyermekvédelmi munkáját, esetenként közös családlátogatásokat végez. ☺ A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek névjegyzékét elkészíti. Óvodapedagógus feladatai: 

A be nem érkezett gyermekek felkeresése.



Családlátogatás az újonnan érkező gyermekeknél.



Családi körülmények, háttér felmérése, jelzés a gyermekvédelmi felelősnek.



Folyamatos tájékoztatás és kapcsolattartás a gyermekvédelmi felelőssel, indokolt esetben közös családlátogatás.

A gyermek hátrányos helyzetét előidéző okok: 

Rossz lakáskörülmények, lakókörnyezet.



Anyagi okok, alacsony jövedelem.



Szociális, egészségügyi tényezők, betegség, testi vagy szellemi fogyatékosság, rokkantság.



Alacsony iskolai végzettség.

64

Óvodában folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos további tevékenység: 

Felzárkóztatás, egyéni fejlesztés



Logopédiai ellátás



Szociális szolgáltatások felkínálása étkeztetés területén.



Szülőkkel kapcsolattartás, egyéni helyzetnek megfelelő formában.



Fogadóórák, esetmegbeszélések.

Kapcsolattartás társszervekkel: 

Gyermekjóléti Szolgálat



Gyámügy



Védőnői Szolgálat



Rendőrség

14. Egészségügyi fejlesztési terv A pedagógus feladata, hogy a teljes egészségfejlesztés során a rendszeresen megvalósuló

egészségfejlesztési

tevékenység

hatására

pozitív

irányba

befolyásolja a gyermek egészségügyi állapotát. Tartalma: ☺ Egészséges táplálkozás ☺ Mindennapos testnevelés, testmozgás ☺ Mentális egészség ☺ Balesetmegelőzés, elsősegélynyújtás ☺ Személyi és környezeti higiéné 14. 1. Egészséges táplálkozás: Kisgyermekkorban a táplálkozás a fejlődés alapfeltétele. Óvodánk minden telephelyén tálalókonyha működik, a gyermekek élelmezését mindenkor a közétkeztetésre a fenntartó által kiírt közbeszerzési pályázat nyertese biztosítja. Az étkezéshez való előkészületben a gyermekek is vegyenek részt életkori fejlettségüknek

megfelelő

szinten

és

legyenek

részesei

étkezéskor

az

önkiszolgálásnak. Az egészséges táplálkozás megkedveltetése érdekében szervezzen az óvodai csoport gyümölcs, vagy zöldségnapot, ismertesse meg az óvodapedagógus a gyermekeket új ízekkel, ismeretlen italféleségekkel, a

65

gyermekek is vegyenek részt az ételkészítésben ( saláta, köret, gyümölcstál készítésében). 14. 2. Mindennapos testmozgás: Az óvodáskorú gyermekek lételeme a mozgás. A mozgás megszerettetését a harmonikus, összerendezett mozgás fejlesztését, valamint a teherbíró képesség növelését kiemelkedő feladatként kezeljük. Fontosnak tartjuk a mozgáskultúra megalapozását, ennek érdekében törekszünk minél több időt tölteni. Ugyanakkor a mozgásfejlesztés lehetőségeit a mindennapos

testneveléssel

és

a

differenciált

mozgástevékenységekkel

biztosítjuk óvodásaink számára. A közös mozgás egyben örömforrás is gyermekeink számára. Ennek tudatában mozgásfejlesztési tevékenységeinket tudatosan használjuk, a figyelemkoncentráció, kitartás, az önbizalom növelésére, valamint az énkép alakítására. A mozgásfejlesztés lehetőségei: A szabad játékban a gyermek kötetlen, spontán, természetes, játékos mozgása közben A testnevelés tevékenységen belül ☺ mindennapi testnevelésben ☺ differenciált mozgástevékenység során 14. 3. Mentális egészség megóvása Célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermek környezetéhez történő alkalmazkodást, és pozitív hatást gyakoroljon a gyermek személyiségének fejlődésére. A pedagógus kötelessége, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése, és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka-és balesetvédelmi előírások betartásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő-és szükség szerint más szakemberek-bevonásával. ☺ A szomatikus nevelés körében mindennapos óvodai feladat a személyi higiénére nevelés, a testápolás, a ruházat, a helyes táplálkozás, a kulturált étkezés gyakorlása, az óvoda környezeti tisztaságának megóvása, a fertőző betegségek és tartási rendellenességek megelőzése. A szomatikus nevelés aktív gyakorlatának tartjuk a testedzést, az óvodai pedagógiai programban szereplő mindennapos

66

testmozgást, a mozgáskultúra megalapozását, vagyis a rendszeres mozgás, fizikai aktivitás szokássá, magatartásuk részévé alakítását, a biológiailag szükséges mozgásigény kielégítését. ☺ A lelki egészség fejlesztésének főbb feladatai: a társas-társadalmi beilleszkedés megvalósítása, az alkalmazkodóképesség fejlesztése, a normatartás elsajátítása és a tevékenység önellenőrzésének gyakorlása. ☺ A gyermek bántalmazását, vagy deviáns viselkedésformákat észlelő pedagógusnak kötelessége az adott csoport nevelésében közreműködők bevonásával esetmegbeszélést kezdeményezni. Az esetmegbeszélés célja feltárni azokat az okokat, amelyek a viselkedés sajátos formájához vezethettek. ☺ A gyermek jogainak érvényesítése (ellátása, gondozása, nevelése) elsődlegesen a családra tartozik, ebből az óvodai nevelés kompetenciakörébe a személyiség fejlesztése, a veszélyeztetettség megelőzése, a gyermekvédő szolgáltatást nyújtókkal való (megelőző, ellenőrző, gyámhatósági) kapcsolat tartozik. 14. 4. Baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás ☺ Gyermekbalesetnek minősül minden olyan baleset, amely akkor történik, amikor a gyermek az óvoda felügyelete alatt áll. Az óvodában a nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek felügyeletét, védelmét, fegyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira. Olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a baleset-biztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására, és fejleszteni kell a gyerekek biztonságra törekvő viselkedését. ☺ Az óvoda alapdokumentumaiban rögzítésre kerültek az intézményi védő, óvó előírások. 14. 5. Személyi, és környezeti higiéné ☺ A legfőbb személyi higiéniás nevelési feladat: a kézmosás szokássá fejlesztése, a saját személyi felszerelés (törülköző, zsebkendő, fésű, fogmosó-felszerelés, tornafelszerelés, alvópárna) használata. Alapkövetelmény, hogy a személyi higiénés felszerelés minden gyermek számára külön-külön álljon rendelkezésre. A legintimebb higiénés tevékenység a WC-használat. Ennek begyakorlásában a dajka részt vállalhat. Különösen (bevizelés, beszékelés után) a kimosakodás kíván fokozott intimitást.

67

☺ A környezeti higiéniára nevelés magában foglalja az óvoda tisztaságának megóvását, esztétikáját, a termek szellőztetését, az ivóvíz higiéniáját, a helyes fűtés és világítás biztosítását, az udvar tisztántartását, a helyiségek, és a eszközök tisztaságát. ☺ Kiemelt feladatként tekintjük a természet megvédését, a hulladék kezelését, szelektív hulladékgyűjtés fontosságának kiemelését, az energiával való takarékosságot a környezettudatos magatartás megalapozásának kialakítását.

15. Képzés és önképzés

Célunk, hogy szakmailag jól felkészült, pedagógiai megújulásra képes, együttműködő nevelőtestület

nevelje a gyermekeket.

Lehetőségünk van

rendszeres továbbképzésre, és fontosnak tartjuk az önképzést is a minőségi munkavégzés érdekében. Helyi továbbképzések A helyi továbbképzéseken szert teszünk azokra az ismeretekre, amelyek segítik önmagunk és a gyermek jobb megismerését. Pedagógiai tevékenységünk sikerei és hiányosságai is arra ösztönöznek bennünket,

hogy

önszerveződő

módon

keressük

a

továbblépés

lehetőségeit. A rövidebb-hosszabb távú elképzeléseink megvalósítása érdekében, az egyéni érdeklődést szem előtt tartva részt veszünk megyei és országos szintű továbbképzéseken. Előnyben részesítjük azokat a programokat, amelyek maradandó értékeinket új megvilágításba helyezik, komplex látásmódunkat formálják. Tapasztalatainkat továbbítjuk az óvodai közösség és a szülők felé. Az elkötelezett gyermekközpontú gondolkodás és cselekvés érdekében időszakonként az óvoda valamennyi dolgozója számára hozzáférhető előadást

szervezünk.

Ilyenkor

meghívjuk

a

szülőket

és

más

intézményekből érdeklődőket is. Ezek az alkalmak felfrissülést jelentenek mindannyiunk számára.

68

Lehetőséget keresünk arra, hogy az országos képzésrendszerben érdeklődésüknek megfelelően romológus képzésben vegyenek részt az óvónők. Szakmai tájékozódás A

szakmai

előrehaladás

szerves

része

az

önképzés.

Bőséges

szakirodalom áll rendelkezésünkre. Nevelési értekezleteken, munkatársi megbeszéléseken is színesíthetjük a képet egy-egy óvónő élménybeszámolójával. Időszakonként kiállítást rendezünk az óvónők, dajkák alkotásaiból. Egyéni tudományos munka Az

óvoda

speciális

helyzetéből

adódó

ismereteinket

összegző,

tudományos igényű publikációk megjelenítésére törekszünk. Szeretnénk videofilmen bemutatni az óvodában nevelkedő gyermekek mindennapjait. Bekapcsolódás országos képzési rendszerbe Időszerűnek és kívánatosnak tartjuk, hogy az óvodai élettel, az óvodás gyermek tevékenységével kapcsolatos ismeretátadás és tapasztalatcsere színhelyévé

váljék

óvodánk,

ennek

érdekében

„Jó

gyakorlatok”

kimunkálására törekszünk. A Persona Doll módszer alkalmazását az Ec- Pec Alapítvány által szervezett

továbbképzésen

ismerhettük

meg,

a

módszer

egyik

bázisintézményévé szeretnénk válni. Szakemberek támogatását bírva, a fenntartó segítségére számítva szeretnénk bizonyítani, méltóak vagyunk Eötvös József szellemi hagyatékára.

„… a gyermekoktatás feladata… az, hogy ismeretek szerzésére képessé tétessék, hogy tehetségei műveltessenek ki. Nem a megtanult anyagok mennyisége, hanem az észbeli tehetség kifejezésének fokozata az, miszerint a közoktatás eredményeiről ítélhetünk…” (Eötvös József: Vallomások 1868)

69

16. A program megvalósításához szükséges feltételek 16. 1. Személyi feltételek: A jelenlegi személyi állomány létszáma biztosítja a megfelelő működést. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nagy száma, valamint a rövidesen három éves kortól kötelező óvodába járás miatt 1 fő gondozónő alkalmazása kívánatos lenne a későbbiekben.

16. 2. Tárgyi feltételek: Dózsa tér (székhely intézmény): tornaszoba kialakítása. Dózsa tér, Szent István utca: akadálymentesítés megvalósítása. 16. 2. 1. A játéktevékenység eszközei Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a gyermekek által használt eszközök biztonságosak és tartósak legyenek. Azokat

a

játékokat,

amelyek

nem

jó

minőségűek

folyamatosan

lecseréljük, hisz a törékeny, rosszul illeszthető, egészségre káros anyagból készült tárgyak veszélyeztetik a gyermek testi épségét. Az eszközállomány bővítéséhez az óvónők is hozzájárulnak saját készítésű játékokkal, eszközökkel. Ezek a tárgyak az egyéni fejlesztés során fontos szerepet kapnak. Az alapanyagok beszerzéséhez ötletesség és széleskörű kapcsolatrendszer szükséges. A kreatív óvónő a semmire sem használható maradékokból is csodákra képes. A szakmai eszközök beszerzésére a jövőben nagyobb összegre lesz szükségünk, melyet részben a költségvetésből, részben pályázatokból szeretnénk biztosítani.

16. 2. 2.

Verselés, mesélés

Mesekönyvek a gyermekek mindennapos használatára: leporellók, ismeretterjesztő kiadványok… stb. Cigány nyelvű mesekönyvek.

16. 2. 3.

Mozgás, mozgásos játékok

10 db gördeszka

70

Udvari mozgásfejlesztő játékok beszerzése. 10 db roller 10 db futóbicikli 16. 2. 4.

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Új technikák megismertetéséhez, gyakorlásához szükséges eszközök, anyagok

16. 2. 5.

A környező világ tevékeny megismerése

A természeti- és tárgyi környezet megismeréséhez szükséges anyagok, eszközök A

kompetencia

alapú

óvodai

nevelés

folyamatos

bevezetéséhez

kapcsolódóan interaktív pedagógiai eszközök biztosítása. Barkácsoláshoz szükséges szerszámok. (csoportonként 1-1 készlet) 16. 2. 6.

Szakirodalom és mesekönyvek

Szakkönyvtárunkat

folyamatosan

bővítjük,

az

előző

évi

pályázat

keretében beszerzett közel kétszáz könyv között jelentős számban megtalálható a legfrissebb szakirodalom is. A mesekönyvek folyamatos utánpótlása szükséges, mert nem tartósak, a kedvenc könyvek rövid idő alatt tönkremennek. Csoportonként évente legalább 10 db új mese- és ismeretterjesztő könyvre van szükségünk. 16. 3. Pályázatok A minőségi előrelépés érdekében a jövőben is kiemelt figyelmet fordítunk a pályázatokra, a kiírásokat folyamatosan nyomon követjük. A sikeresen pályázó kollégák a képviselő- testület által hozott határozat szerint anyagi és erkölcsi elismerésben részesülnek.

71

17. Óvodánk ellenőrzési, értékelési rendszere

17. 1. Az óvoda írásos dokumentumai: Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Napfény Óvoda Pedagógiai Programja Szervezeti- és Működési Szabályzat, valamint annak mellékletei Házirend Éves Munkaterv A gyermekcsoportok nevelési terve, éves- és heti ütemterve, szokás és szabályrendszer tervezése. Az egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentumai: o Az egyéni fejlettséget feltáró és a fejlesztési feladatokat tervező dokumentum. Felvételi – mulasztási napló o Pontos adatkezelés – naprakész nyilvántartás. 17. 2. A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése Az óvodában folyó pedagógiai munka ellenőrzésének és értékelésének célja a pedagógiai gyakorlat segítése, fejlesztése. Területei: A dokumentumok ellenőrzése. A nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése. A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, elemzése, értékelése. A

helyi

nevelési

program

megvalósulásának

nyomon

követése,

ellenőrzése. Az óvodában folyó tevékenységért az óvoda vezetője a felelős, így az ellenőrzés és az értékelés is elsősorban az ő feladata. Az óvodavezető-helyettes pedagógiai, szervezési, működési és ellenőrzési feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A pedagógiai gyakorlat ellenőrzésének színterei: A gyermekek fejlettségének értékelése: A

gyermekek

fejlettségének

értékelése

az egyéni

megfigyelések

tapasztalatain, valamint a készségek felmérésének elemzésén alapszik. Az óvónői gyakorlati munka elemzése, értékelése.

72

A gyakorlati munka elemzése során szem előtt tartandó a módszertani szabadság biztosítása, az önálló munka tiszteletben tartása, az elfogadott elvek számonkérése. Az ellenőrzés a tanév folyamán előre ütemezetten történik – az óvoda éves munkatervében meghatározottak szerint. 17. 3. A gyermek fejlődésének ellenőrzése, értékelése A pedagógiai munka folyamán a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében szükséges a készségek felmérése. A gyermek óvodába lépését követően játékba ágyazott tájékozódó vizsgálatot végzünk. A TSMT módszert elsajátító óvodapedagógusok az állapotfelmérő vizsgálat elvégzésével is ismereteket szereznek a gyermekek aktuális fejlettségéről, konzultálhatnak a fejlesztés lehetséges módszereiről. A DIFER mérést a gyermek 4 éves korától minden csoportban alkalmazzuk. A fentieken kívül Porkolábné Balogh Katalin által összeállított felmérés választható 17. 4. A helyi pedagógiai program ellenőrzése, értékelése Az óvodai program eredményességének ellenőrzésében és értékelésében az óvodavezető irányításával vesznek részt az óvónők: Megjelennek-e a kívánt fejlesztő, nevelő tartalmak? Megfelel-e törvényi, ill. jogszabályi változásoknak? Az előrehaladás minősége megfelelő-e? A

nevelőtestület

eredményesen

tevékenykedett-e

a

program

megvalósítása érdekében? A szülői visszajelzések elemzése. Célja a minőségjavítás, a hatékonyság, az önképzés és továbbképzés tudatosságának elemzése, értékelése.

73

Érvényességi nyilatkozat

A helyi pedagógiai program érvényességi ideje: A nevelőtestület határozata alapján: 2013. 09. 01.-től visszavonásig Felülvizsgálat ideje: 5 évente, illetve szükség szerint A módosítás lehetséges indokai: Törvényi változás esetén szervezeti átalakítás, intézménybővítés, illetve leépítés, a nevelőtestület új program bevezetését igényli, egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol. A programmódosítás módja: Írásbeli előterjesztés az óvodavezető számára. Részletes szóbeli előterjesztés a nevelőtestület felé. A nevelőtestület 2/3-os többségi kezdeményezése alapján, a nevelőtestület dönt a módosítás elfogadásáról.

A program nyilvánossága Óvodánk pedagógiai programja megtekinthető a vezetői irodában és az óvoda honlapján.

74

Legitimációs záradék

Véleményezte:

__________________________ Dátum

________________________ Szülők Tanácsa

Elfogadta:

__________________________

________________________

Dátum

Nevelő testület

. Jóváhagyta :

_________________________

_________________________

Dátum

óvodavezető

75

A program készítéséhez felhasznált irodalom

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Óvodánk helyi nevelési programja Óvodai nevelés játékkal, mesével Forrai Katalin: Ének az óvodában Fehér Sára:

Őrizd meg tisztán

Kuti István és Kuti Istvánné: A körlánc ( A környezeti nevelés választható programja) dr. Ranschburg Jenő: Szeretet, Erkölcs, Anatómia dr. Ranschburg Jenő: Szülők lettünk dr. Ross Cambell: Szülői hivatás Dr. Kálmán Zsófia: Bánatkő Balázsné Szűcs Judit – Szaitzné Gregorits Anna: Szabadon, játékosan, örömmel Kárpáty Magdolna:

Én – te – mi

Stöchert Károlyné: Az el nem mondhatók kifejezése Szemán Józsefné dr.: Útmutató a hátrányos helyzetű cigány gyermekek óvodai neveléséhez Zilahi Józsefné: Légy a játszótársa!

Alapdokumentumok

1.

Nemzeti Köznevelési Törvény

2.

Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja

3.

A Kormány közoktatási stratégiája

4.

Nemzeti és Etnikai Kisebbség Óvodai nevelésének irányelve

76

MELLÉKLETEK

77

NEVELŐTESTÜLETI ELFOGADÁS

A Napfény Óvodában 2013-08-27.-én megtartott nevelőtestületi értekezleten a nevelő-testület a módosított Helyi Óvodai Programot elfogadta.

Ercsi, 2013-08-27

……………………………………………… a nevelőtestület tagjai nevében

78

…………………………

SZÜLŐK TANÁCSÁNAK VÉLEMÉNYE

A Napfény Óvodában 2013. 08. 07- én megtartott megbeszélésen a Helyi Óvodai Programot a Szülők Tanácsa véleményezte, és egyetértését fejezte ki.

Ercsi, 2013-08-07

…………………………… Szülők Tanácsa elnök

79

TARTALOM 1. Az óvoda bemutatása

4.

2. Óvodánk szervezeti felépítése

7.

3. Óvodai nevelésünk célja

8.

4. Gyermekkép

8.

5. Óvodakép

8.

6. Óvodánk értékei

10.

7. Az óvodai élet megszervezésének elvei

12.

8. Az óvodai nevelés feladatai

12.

9. A tevékenység kerete

24.

10. Tevékenységformák

27.

11. Az óvoda kapcsolatrendszere

51.

12. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek

55.

13. Gyermekvédelem

62.

14. Egészségügyi fejlesztési terv

64.

15. Képzés, továbbképzés

67.

16. Szükséges feltételek

70.

17. Ellenőrzés, értékelés

72.

18. Érvényességi nyilatkozat

74.

19. A program nyilvánossága

74.

Legitimációs záradék

75.

Felhasznált irodalom

76.

Mellékletek

80