Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 19/2005. (IX.5.) Kt. számú rendelete a helyi építészeti örökség értékeinek helyi védetté nyilvánításáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1), továbbá az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi építészeti örökség értékeinek védelméről az alábbi rendeletet alkotja: Általános rendelkezések 1.§ (1)
(2)
(3)
Helyi védett érték - az Önkormányzat rendeletével elfogadott – minden olyan településtörténeti, helyi építészeti, városképi, néprajzi, ipartörténeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti szempontból jelentős egyedi vagy együttes alkotás, annak részei és tartozékai ( különösen épület, építmény, épületrész, utca vonalvezetése, településrész, kilátásvédelem, település sziluett) valamint az ezeket körülvevő építészeti környezet, amely nem részesül nemzetközi, vagy országos védelemben. E rendelet célja az (1) bekezdésben meghatározott értékek fokozott megőrzése a jövő nemzedékei számára, a város történelmi folytonosságát biztosító helyi építészeti értékek megtartása, fenntartása és jó karban tartásának biztosítása az itt élők önbecsülésének, városszeretetének elősegítése érdekében. A helyi védettség alá tartozó értékek jegyzéke e rendelet mellékletét képezi. A rendelet hatálya 2.§
(1)
A rendelet hatálya Ercsi Város közigazgatási területén lévő, az 1.§ (3) bekezdésében meghatározott és e rendelet alapján védetté nyilvánított, helyi értékekre terjed ki. (2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben érintett természetes és jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra és egyéb szervezetekre. Értelmező rendelkezések 3.§ E rendelet alkalmazásában: (1)a.) védett településszerkezet (jele: HT1): utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal. b.) védett településkép (jele: HT2): utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, növényeket, (kerteket) közterületi bútorzatot és burkolatokat. A védett településkép része lehet a terület (területrészek) használati módja is. c.) védett településkarakter (jele: HT3): a településszerkezet, a településkép elemeinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese. d.) az a-c.) pontokban foglaltak a helyi területi védelem kategóriájába tartoznak (jele: HT).
2
(2)
a.) Védett épület, építmény (jele: HE1): épület, műtárgy, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari-agrár szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll. b.) Védett épületrész (jele: HE2): épületrész, épülettömeg, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete. c.) Az a-b.) pontokba foglaltak a helyi egyedi védelem kategóriájába tartoznak (jele: HE).
(3)
Értékvizsgálat: a megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő értékeket, amelyek védelemre érdemesek. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt értékek esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit.
(4)
Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi. Helyi védettség keletkezése és megszűnése 4.§
(1)
(2) (3) (4)
A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti. A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszűntetéséről a Képviselőtestület rendeletben dönt. A helyi védettség alá helyezés alapja az értékvizsgálat. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell: a.) helyi egyedi védelem esetén: - a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását, - a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó), - a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók), - a kezdeményezés indokolását. b.) helyi területi védelem esetén: - az épületegyüttes megnevezését, körülhatárolását, - a védendő érték rövid leírását, dokumentálását ( irodalom, fotók), - a kezdeményezés indokolását.
3
(5)
(6)
(7)
Rendezési terv hiányában - vagy amennyiben a korábbi rendezési tervhez nem készült -, a védetté nyilvánításhoz vagy annak megszűntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni. A helyi egyedi védelem megszűntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható. A helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszűntetését követően lehet elbontani. 5.§
(1) (2) (3)
(4)
(5) (6)
A helyi védettséggel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a jegyző gondoskodik. Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok, érintett helyi szakmai-, társadalmi szervek véleményét. A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket - az alábbiak szerint - értesíteni kell: a.) a helyi egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell, b.) a helyi területi érték esetén az értesítés közszemlére tétel útján történik, c.) a használó értesítése a tulajdonos útján történik, d.) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket a közszemlére tétellel megtörténtnek kell tekinteni. Az eljárás szempontjából érdekeltnek kell tekinteni: a.) Helyi egyedi védelem esetén: aa.) a javaslattal érintett objektumok tulajdonosait, ab.) a kezdeményezőt vagy képviselőjét, ac.) az illetékes műemlékvédelmi hatóságot. b.) Helyi területi védelem esetén: ba.) az a.) pontban felsoroltakat, bb.) a közművek üzemeltetőit, bc.) a közterületek fenntartóit. A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítéstől számított 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A helyi védettség alá helyezésre, illetve annak megszüntetésére irányuló kezdeményezést – az erről szóló döntést megelőzően – 30 napra közszemlére kell tenni. 6.§
A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell: a.) az érdekelteket, b.) a területileg illetékes Földhivatalt, c.) a helyi építésügyi hatóságot, d.) helyi területi védelemnél az érintett utat, közműveket létesítő és üzemeltető szerveket, e.) a közterületek fenntartóit. 7.§ (1) (2)
A helyi védelem alá helyezést, illetve megszüntetésének tényét az ingatlannyilvántartásba be kell jegyeztetni. A bejegyeztetésről a jegyző gondoskodik. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.
4
(3)
A helyi védelmet a Helyi Építési Szabályzatban is fel kell tüntetni. A helyi védett értékek fenntartása, hasznosítása, átalakítása, bővítése, bontása 8.§
(1) (2)
(3)
(4)
(5)
A helyileg védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat. Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot – a hatályos jogszabályok keretei között – a helyi építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja. Egyéb hasznosítás esetén törekedni kell a közcélú felhasználásra, ezért minden új beruházás esetén mérlegelni kell, hogy az igényelt funkció kielégíthető-e valamely védett épületben vagy épületegyüttesben úgy, hogy az a védett értékek fennmaradását szolgálja. A HT jelű védett területen: a.) meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonalvezetését. Telekalakítás csak ezzel összhangban engedélyezhető; b.) az építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes városkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, illetőleg kialakítani. E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyagok, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű; c.) az új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében lévő épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerincés párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni; d.) különös gondot kell fordítani a településre jellemző hagyományos kerítés- és kapuformák, jellegzetes melléképítmények megtartására és továbbéltetésére; e.) a közterületek burkolatát és berendezését (utcabútorok, világítótestek, kandeláberek, pavilonok, autóbuszvárók, stb.), ezek módosítását és az utcákon megjelenő hirdetéseket az épületek jellegéhez, az utcák hangulatához igazodva kell kialakítani; f.) hirdetés és reklám csak a városképi szempontok maradéktalan érvényesülése esetén helyezhető el; g.) környezetalakítás csak hatósági engedéllyel végezhető. A HE1 jelzésű védett épületeket érintő követelmények: a.) a védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrend és nyílásosztás jellegét, megőrizve a homlokzati tagozatokat; b.) a védett épületek belső korszerűsítését, kialakítását, esetleges bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeinek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek elvárható tiszteletben tartásával kell megoldani; c.) védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe előnytelenül ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen; d.) védett épületek bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszűntetését követően. A védelem megszűntetésének vagy
5
részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek; tartozékoknak, az új épületbe történő beépítése, vagy azok megőrzése, visszaállítása előírható; e.) környezetalakítás csak hatósági engedéllyel végezhető. (6)
A HE2 jelzésű védelem az épület valamely részértékére terjed ki. Ezen épületek felújítása, bővítése esetén ezeket az értékeket meg kell őrizni. Védett épületrészek bontására HE2 jelzés esetén csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszűntetését követően. A védelem megszűntetésének vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe történő beépítése, vagy azok megőrzése, visszaállítása előírható. A védett értékekre vonatkozó építésügyi szakmai követelmények 9.§
(1)
(2)
(3) (4)
(5)
(6)
A helyi védelem bármely fajtája alá vont épületeken, építményeken külső vagy belső felújítási-, helyreállítási, bővítési vagy bontási, továbbá a védett épület jellegét, megjelenését bármely módon érintő munkát ( pl. színezés) – függetlenül attól, hogy az építési engedély alapján vagy anélkül végezhető – megkezdeni és végezni, a védelem alatt álló épület rendeltetését megváltoztatni csak az elsőfokú építésügyi hatóság hozzájárulásával szabad. A helyi védelem alatt álló épületen és területen bármely utcaburkolatot, építményt, létesítményt (utcabútorok, világítótestek, kandeláberek, pavilonok, autóbuszvárók, cégérek, reklámok, stb.) elhelyezni – függetlenül attól, hogy az egyébként építésilétesítési engedélyköteles-e vagy sem – csak előzetes hatósági hozzájárulással szabad. A védett építményen új parapet-konvektor kivezetés vagy klímaberendezés közterületről is látható egysége és kivezetése nem helyezhető el. A védett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna) helyezhető el – takartan. A védett értéket érintő építési munkák engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell a hatályos jogszabályokban előírt tervdokumentáció további egy példányát, valamint a következő mellékleteket: a.) a védett érték beavatkozással érintett részének előzetes vizsgálat dokumentációját, b.) az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést, c.) homlokzati színtervet d.) a munkák által érintett építményrészek és a környezet jelenlegi állapotának színes fénykép-dokumentációját. A védett építményt érintő építési munka esetén (a Helyi Építési Szabályzattal összhangban) az elsőfokú építésügyi hatóság meghatározhatja: a.) a tetők, magastetők, tetőfelépítmények kialakítását, b.) bővítmény esetén annak az építési helyen belüli elhelyezését, c.) a portálok kialakítását, d.) a homlokzatképzést- és színezést, e.) a felhasználható anyagok körét, f.) a beavatkozással kapcsolatos, a védett értékek rehabilitációjával összefüggő egyéb feltételeket és követelményeket.
6
A fenntartásra kötelezés szabályai 10.§ (1)
A jegyző folyamatosan állapotát.
ellenőrzi a helyi védett területek, épületek és építmények
(2)
Ha a védelem érdekei megkövetelik, az elsőfokú építésügyi hatóság elrendelheti a védett építmény jókarban tartását, felújítását, helyreállítását, továbbá az engedély nélkül létesített - a védett épület megjelenését zavaró - épületrészek (hozzáépítések, később alkalmazott díszítések, tető átalakítás, vakolat, cégtábla, kirakatszekrény, stb.) eltávolítását.
(3)
Az ellenőrzés tapasztalatait és a tett intézkedéseket a védett épület, létesítmény nyilvántartási lapjára fel kell vezetni. A védett építmények fenntartásának támogatása Pénzügyi Alap létrehozása 11.§
(1)
A Képviselőtestület a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése érdekében Pénzügyi Alapot hoz létre.
(2)
Az Alap forrásai:
a.) az önkormányzat által a költségvetésben elkülönített összeg, b.) a magyar és nemzetközi alapokhoz benyújtott pályázatokon nyert összegek, c.) az építésügyi bírságok központi környezetvédelmi alapba befizetett összegének a települési önkormányzatot illető hányadának 50 %-a, d.) vállalkozók, magánszemélyek befizetései, ha a felhasználásról a befizető úgy rendelkezik, e.) az alap pénzeszközeinek ideiglenes lekötéseiből származó kamatok, f.) egyéb bevételek. (3) Az Alap összegére a költségvetés előterjesztésekor a jegyző tesz javaslatot a várható szükségletek és az év során összegyűjtött támogatási igények alapján. (4) Az Alapot az önkormányzat pénzforrásaitól elkülönítetten kell kezelni, év végi maradványa nem vonható el, a következő költségvetési évre át kell vinni. Támogatás a Pénzügyi Alapból 12 § (1) Az Alapból támogatást pályázat útján - e rendeletben előírt feltételek megléte esetén - a védetté nyilvánított építészeti érték tulajdonosa, kezelője, használója kaphat. A minden év október 30-ig meghirdetett pályázati feltételeket, az eljárás szabályait a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Kistérségi (Regionális) Bizottság javaslatára a Képviselőtestület határozza meg. A pályázat benyújtási határidejét a pályázati felhívásban rögzíteni kell. (2) A pályázatokat a jegyzőhöz lehet benyújtani, azoknak a védetté nyilvánított épületeknek- építményeknek a felújítására, melyek szerepelnek e rendelet mellékletében. (3) Csak azok a pályázatok részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtottak be és a felújítás költsége részletes, hitelt érdemlő költségvetéssel igazolható.
7
(4) A helyi védelmében részesülő objektumok esetében a Pénzügyi Alapból a teljes felújítás költségének maximum 25 %-ig a Képviselőtestület döntése alapján vissza nem térítendő támogatás nyújtható az alap erejéig. (5) A Pénzügyi Alapból kamatmentes kölcsön nyújtható a teljes felújítási költség maximum 40 %-ig, amelyet jelzálogként az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. (6) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott támogatás együttesen is folyósítható. (7) Az Alap tájékoztató füzetek, kiadványok megjelentetésére, kiállítások rendezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére, népszerűsítő előadások tartására és a védett érték megmentését elősegítő pályázati pénzek megnyerésére is felhasználható. (8) A pályázatok elbírálásáról a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Kistérségi (Regionális) Bizottság javaslata alapján a Képviselőtestület dönt. A felújítási támogatások odaítélésekor előnyben kell részesíteni a városközpontban elhelyezkedő védett objektumokat. (9) A támogatás odaítélését követően a pályázat nyertesével a felhalmozási célú pénzeszköz átadásáról megállapodást kell kötni, ennek aláírását követően lehet a munkákat elkezdeni. Kiutalásra teljesítményarányosan a kifizetett számlák alapján kerülhet sor, a feladat elvégzéséről benyújtott számlamásolat rendelkezésre bocsátását követően. A pályázatban foglaltak teljesítésének folyamatos ellenőrzéséről – a pénzfelhasználást megelőzően – a jegyző gondoskodik. (10) Az Alap felhasználását a Képviselőtestület a zárszámadás elfogadásával hagy jóvá. (11) Az Alap és az odaítélt támogatások nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. (12) Nem adható önkormányzati támogatás a védetté nem nyilvánított épületek-építmények felújítására, illetve ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát. A védett értékek nyilvántartása 13.§ (1) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet. (2)
A nyilvántartás tartalmazza a védett érték: a.) megnevezését, b.) pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám) c.) tulajdonos, kezelő, (bérlő) nevét, címét, d.) helyszínrajzot, e.) a rendeltetés és használati mód megnevezését, f.) eredeti tervdokumentáció másolatát (ha ez rendelkezésre áll), g.) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztést és határozatot, a védettségi kategória meghatározását, h.) felmérési terveit (amennyiben ezek beszerezhetők), illetve előállíthatók, i.) fotódokumentációját, j.) a védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek jegyzékét (iktatószámát), k.) minden egyéb adatot, amelyet a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.
(3)
A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.
8
A védett értékek megjelölése 14.§ (1) (3) (4) (5)
A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni. A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – külön eljárás nélkül – a jegyző gondoskodik. A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles. Védett utcakép-, látvány esetén a védettség ténye a környezethez igazodó, a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával megjelölhető. A védett értékek szerepe az oktatásban és közművelődésben 15.§
Az építészeti és természeti értékek szemlélet-, illetve jellemformáló szerepének érvényesülése, a települési azonosságtudat fejlesztése érdekében a védett értékeknek és a velük kapcsolatos ismereteknek a helyi oktatásban és közművelődésben helyt kell kapniuk. Szabálysértési és záró rendelkezések 16.§1 Aki e rendelet 8. § (4)-(6) bekezdésében, 9. § (1)-(4) bekezdésében foglalt előírásokat megszegi, szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
17. § E rendelet 2005. szeptember 15-én lép hatályba.
Bátki József polgármester
Dr. Feik Csaba jegyző
Záradék: E rendelet 2005. szeptember 5-én kihirdetésre került.
1
Hatályon kívül helyezte: 17/2012. (V. 25.) ök. Rendelet. Hatályos: 2012.05.26
9
1. számú melléklet a helyi építészeti örökség értékeinek helyi védetté nyilvánításáról szóló 19/2005.(IX.5.) Kt. sz. rendelethez
Az országosan védett épített emlékek jegyzéke Eötvös József Emlékmúzeum: Eötvös u. 33, hrsz: 682 Az épület eredetileg vendégháza volt az út szemben lévő oldalán elterülő nagy földszintes klasszicista stílusban épült kastélynak. Itt töltötte ifjú korát nagyszüleinél báró Eötvös József. Az épület a kastéllyal egyidős, a XVIII. század közepén épült. Római katolikus templom: 1630, Fejér megye, Ercsi, Templom tér, hrsz.: 1. Építtette gróf Szapáry Péter főgenerális 1762-1767 között későbarokk, néhol copf és rokokó stílusban. Helye a hatalmas, arányosan kialakított tér, a Templom tér, melyet 1939-ben épített bástyafal övez. Nepomuki Szent János-szobor: 1631, Fejér megye, Ercsi, Templom tér, hrsz: 1. Készült a XVIII. század második felében. Anyaga puha mészkő. Eredeti helye a régi országút mellett volt, a Kastély alatt. A terület felparcellázása miatt került jelenlegi helyére, a Templom térre. A vízenjárók, vízimolnárok védőszentjükként nagy tiszteletben tartották. Római katolikus kápolna és Eötvös-obeliszk 9478, Fejér megye, Ercsi, hrsz.: 8. A kápolnát 1828-ban építtette gr. Szapáry Julianna, férje, br. Lilien József temetkezési helyéül. Az obeliszket (melyen a babérkoszorúba foglalt dombormű báró Eötvös Józsefet ábrázolja), Ybl Miklós építette közadakozásból 1874-ben. Mindkettő a várostól távol, a Pest felé eső magas Duna-parton található. Római katolikus plébániaház 10814, Fejér megye, Ercsi, Fő u. 33., hrsz: 26. A templommal egyidőben épült, szoros egységet képez a Templom tér épületeivel, intézményeivel. Érdekessége, hogy kiemelkedik a magas hódfarkú cserepekkel borított padlástető. Nagymagtár 10844, Fejér megye, Ercsi, Villanytelep u. hrsz: 124. A XVIII. században épült értékes gazdaságtörténeti-építészeti emlék. Régészeti védelem: A Duna partján a „sziget” déli része és a vízbázis között lévő volt honvédségi terület. Szapáry-Sina-Wimpffen – kastély Ercsi, Eötvös u. 32. hrsz: 93/1, 93/23 Az Ercsit és környékét magában foglaló uradalom tulajdonosai a Szapáry család építtette a kastélyt a XVII. században. Házasság révén került az Eötvös család tulajdonába, majd az ő eladósodásuk miatt a görög származású Sina György báró tulajdonába ment át. Végül szintén házasság révén a Wimpffen család tulajdona lett a kastély. 2 3
Módosította: 29/2006. (XII.4.) Kt. sz. rendelet. Hatálybalépés ideje: 2006. december 15. Beiktatta: 29/2006. (XII.4.) Kt. sz. rendelet. hatálybalépés ideje: 2006. december 15.
10
Római Katolikus Kápolna Cukorgyári u.2. (Szent Erzsébet Kápolna) hrsz:1750/14 A cukorgyári lakótelepen található. Épült 1934-ben, Szent Erzsébet tiszteletére, főként a cukorgyári lakók, hívők számára. Pasztorálását az ercsi egyházközség látja el. A neogótikus kápolna érdekessége a színes zsolnai majolikás cserepekkel burkolt tetőzet. A kápolna korábban helyi védettséget élvezett
2. számú melléklet a helyi építészeti örökség értékeinek helyi védetté nyilvánításáról szóló 19/2005.(IX.5.) Kt. sz. rendelethez
A helyi védelem alá helyezett építészeti értékek jegyzéke Tűzoltótorony: Táncsics M. utca, hrsz: 897 A századforduló első éveiben, 1903-ban épült historizáló stílusban a község akkor még többnyire nádtetős házainak védelmére. A torony a város közepén, szép és jellegzetes, a múltat idéző építmény maradt. Szent Erzsébet Kápolna: Cukorgyári út, hrsz:1750/1 A cukorgyári lakótelepen található. Épült 1934-ben, Szent Erzsébet tiszteletére, főként a cukorgyári lakók, hívők számára. Pasztorálását az ercsi egyházközség látja el. A neogótikus kápolna érdekessége a színes zsolnai majolikás cserepekkel burkolt tetőzet. Református Templom: Dózsa Gy. u. 32, hrsz: 985. Épült 1930-ban, historizáló stílusban a helyi református gyülekezet számára. A templom falára 1995-ben helyezték el az Ercsiben született Rupp Kornél (1865-1900) emléktábláját. A templomot Vásárhelyi Dezső tervei alapján építette Makra Sándor és Fia majosházi építési vállalkozó. Római katolikus volt zárda épület: Kossuth Lajos utca 17, hrsz: 270. Ez az épület ad helyet a speciális tantervű általános iskola számára. I. világháborús emlékmű: Duna-parti sétány, 166/3. Készült 1943 nyarán a Duna-parti sétányon. Anyaga fehér műkő. A magyar katona egészalakos szobrának készítője Reviczky Hugó budapesti szobrászművész. 4
Beiktatta: 29/2006. (XII.4.) Kt. sz. rendelet. Hatálybalépés ideje: 2006. december 15.
11
II. világháborús emlékmű: Duna-parti sétány, 166/3. Tardosi vöröskőből készítette Gieber János tardosi kőfaragó mester. 1991. november 2-ára készült el. A rajta lévő márványtáblák az elesett és elhurcolt áldozatok neveit őrzik. Körülötte park és sétány van. Báró Eötvös József szobra: Eötvös tér, hrsz: 919. Egészalakos ülőszobor a Művelődési Ház előtt. Készült 1962-ben a Művelődési Ház avatásának napján. Vilt Tibor alkotása a bronzból készült mű. II. Lajos emlékhely: Eötvös utca, hrsz: 78. Az eredeti emléktábla a mohácsi csata 400. évfordulójára készült 1926-ban, de a háború alatt megrongálódott. 1996-ban a Szapáry Péter Honismereti Szakkör Természet és Sportbarátok Köre rendbehozta és erős talapzatra helyeztetve emlékhelyet alakított ki eredeti helyén, a Bajcsy-Zsilinszky u. és az Eötvös utca sarkán. Bosnyák Nepomuki Szent János szobor: Mártírok útja, hrsz: 240. Az eredeti szobrot az 1838-as az 1848-as nagy dunai árvíz hozta, melyet a jeges ár feltolt a Rába patakba. A háború alatt az eredetileg fából készült szobor elpusztult, majd 1996-ban a Szapáry Péter Honismereti Szakkör műkőből állíttatta a rác ősök és búcsújárók emlékére közadakozásból. Millecentenáriumi emlékmű: Templom tér, hrsz: 23. 1996-ban készült a régi monostor köveiből a Templom téren. Az 1116-ban még Ercsi szigetén épült Szent Miklós monostor fellelhető köveiből az 1960-as években Ercsi Önkormányzata emlékművet emelt. Merengő : Esze Tamás utca 10-14, hrsz: 1083. A nőalakot ábrázoló bronzszobrot Cyránszki Mária szobrász készítette, melyet az Egészségház parkjában helyeztek el. 1848-as emlékmű: Március l5. tér, hrsz: 977. Az emlékmű két részből áll, a Petőfi szoborból és az aradi vértanúk emlékoszlopából, melyen láthatók a bronz arcképdomborművek. Domonkos Béla érdi szobrászművész bronzból és műkőből készült szobrát 1998. március 15-én avatták fel a nagyközség központjában. Gróf Wimpffen Frigyes kereszt: hrsz:0236 Ercsi és Ráckeresztúr között a fiatal gróf tragikus, halálos balesetének emlékére állíttatta a család 1934-ben, melyet az önkormányzat 1994-ben felújított. Vörös köröszt: Bajcsy Zs. utca, hrsz: 030. A város déli határán a település kezdetét-végét jelöli. Épült 1995-ben a régi fakereszt helyébe, a búcsújárók emlékére.
12
3. számú melléklet
a helyi építészeti örökség értékeinek helyi védetté nyilvánításáról szóló 19/2005.(IX.5.) Kt. sz. rendelethez
Helyi védelem alá helyezett egyéb építmények, műtárgyak jegyzéke
-
5
Régi víztorony (Jászai M. utcában) Nagyhíd Kishíd Komp – híd Vízenjárók és a Duna áldozatainak emlékműve Kisvonat és lámpa (Eötvös tér) Szent István Korona emlékmű (Szent István tér) Római határkő (Templom tér) Templom téri kereszt Kápolnai úti kőkereszt Címer emlékmű a címerparkban (Villanytelep utca eleje) Útmenti kereszt – Sinatelep alsó és felső között Kerekes kút (Hadak útja) Macskakő út (Szent István út végétől a Bajcsy-Zs. út. végéig) Plébánia előtti lépcső (Fő utcában) Cukorgyár épületei Sinatelep kastély Egészségügyi Központban és Napfény Óvodában lévő dombormű Malom épülete (6.sz. főút mellett) a temetőben lévő helytörténetileg védett sírok (a felsorolásukat Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének a temetőkről és a temetkezésről szóló 31/2003.(XI.26.) Kt. sz. rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza)5
Beiktatta: 29/2006. (XII. 4.) Kt. sz. rendelet. Hatálybalépés ideje: 2006. december 15.
