Épül a Sürgôsségi Centrum

Zala Megye

2

Tartalmunkból: Kiépülôben a kormányablakok rendszere (4.o.)

2011. május

Épül a Sürgôsségi Centrum Magas szintû ellátás a nap 24 órájában

Keszthely belvárosának rekonstrukciója (6.o.)

A Kvártélyház Utazó Orbányosfán (13.o.)

Színvonalas fedettfürdô Lentiben (14.o.)

Izgalmas hajrá a megyeiben (15.o.)

követelményeknek A Zala Megyei megfelelô centrum, Önkormányzat TIOPvalamint fejlesztésre 2.2.2-08/2-2009-0028 kerül az infokommuszámú sikeres pályázata nikációs rendszer, és révén új Sürgôsségi beszerzésre kerül több Centrum kerül kialanagy értékû mûszer is. A kításra a Zala Megyei kiviteli szerzôdés ünKórházban. Az ezzel nepélyes aláírására kapcsolatos támogatási 2011. január 3-án került szerzôdés 2010. április sor. Ezzel egy idôben a 21-én került aláírásra a munkaterület is átadásra Zala Megyei Önkorkerült – fogalmazott dr. mányzat és a StruktuPál Attila, a megyei rális Alapok Programközgyûlés alelnöke. iroda között. A tervezett épített, Minden igény és bôvített nettó alapteszakmai elvárás figyerület 463 m2, a tervezett lembe vételével a sürgôsségi ellátás funkciói Dr. Pál Attila: – Lerövidülnek a be- felújított, átalakított, a fôépület földszintjén a tegutak, csökken a elsô ellátásig korszerûsített nettó alapterület 903 m 2 , a keleti szárny (jelenlegi tartó idô. gép-mûszerpark megtraumatológia) átalakításával és az épület kelet felé történô bôví- újulása 100 százalékos lesz. A Sürgôsségi Centrum I. ütemének kitésével, továbbá a nyugati traktus részleges felhasználásával helyezhetôk el. Mivel vitelezési munkái 2011. április 7-ig elké– azonban a sürgôsségi osztály szükséges szültek, az átadás megtörtént. A kivitelezô alapterületi igényének itt mindösszesen csak ZÁÉV Zrt. jelenleg a bôvítés kivitelezési a kétharmada áll rendelkezésre, az épületet munkáit végzi, illetve a II. ütem munkaterület átvételét készíti elô. A II. ütem kivitelezési bôvíteni kell. – A létrehozandó sürgôsségi betegellátó munkáit a tervezett tûzgátló fal elkészírendszer a lakosság számára a nap 24 tésével kell kezdeni és a mûtô területét érintô órájában biztosítja a gyors és megfelelô átalakításokat kell elvégezni. A mûtô üzeszintû ellátáshoz való hozzáférést, lerö- meltetése maximum két hónapra függesztvidítve ezzel a betegutakat és csökkentve hetô fel, ezért a munkákat két hónap alatt el az elsô ellátásig tartó idôtartamot. Az építési kell végezni. A kórház az átköltözést leboberuházás során összesen 1366 négyzet- nyolította és a II. ütem munkaterületét 2011. méternyi területen valósul meg az elôírt április 18-tól teljes körûen biztosította.

Zala Megye megyei közéleti magazin Megjelenik a Zala Megyei Önkormányzat támogatásával 80.000 példányban Kiadó-fôszerkesztô: Ekler Elemér Kiadja: Zalatáj Kiadó Pethôhenye Az ügyfélszolgálat címe: Zalaegerszeg, Rákóczi út 2-4. 8901. Pf.: 381. Telefon: (92) 596-936, Fax: (92) 596-937 E-mail: [email protected] Nyomás: Martin Grafit Kft. ISSN 2060-7326 A Sürgôsségi Centrum új épületének falai már állnak a fôépület keleti végénél.

2011. május

Zala Megye

3

Átalakuló közigazgatás Az elmúlt években sok szó esett arról, hogy – többek között – át kell alakítani a közigazgatást is Magyarországon. A szavakat azonban nem követték tettek, így ez a feladat is a tavalyi választásokon gyôztes FideszKDNP kormányzó koalícióra vár. Mi várható ezen a téren? – kérdeztük Manninger Jenôt, a Zala Megyei Közgyûlés elnökét, országgyûlési képviselôt. – Hatékony, színvonalas közigazgatásra van szükség – szögezte le a megyegyûlés elnöke. – A Fidesz támogatja azt az elképzelést, hogy ne csökkenjen az önkormányzatok száma, hiszen a rendszerváltás egyik igazi értékérôl, a valódi önkormányzatiságról van szó, amelyben választott képviselôk irányítják egy-egy település életét. Szakmai téren viszont mindenképpen változtatásokra van szükség. – Mire gondol konkrétan?

– A várhatóan 2013-tól újra létrejövô járási szintnek köszönhetôen – elképzelések szerint – kettéválnak majd a polgármesteri hivatalok önkormányzati és államigazgatási hivatalokká. Arról még nem született döntés, hogy hány járás lesz hazánkban, számuk elképzelhetôen 200 körül alakul majd. Kialakításuknál figyelembe veszik a történelmi hagyományokat, a demográfiai adatokat, s a területek nagyságát is. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vizsgálja, hogy milyen feladatok maradnak majd az önkormányzatoknál, s mik kerülnek át a járási hivatalokhoz. Egy biztos: az önkormányzati hivatalok munkája egyszerûsödik. Fontos megemlíteni, hogy a leendô járások és a meglévô kistérségek kialakításának logikája eltérô, ugyanis elôbbi államigazgatási feladatokat lát majd el, utóbbi viszont jellemzôen in-

tézményfenntartásra, illetve fejlesztésekre jött létre. – Az intézményfenntartást említette elôbb, ami igen nagy terhet ró az önkormányzatokra… – Sok vita van napjainkban az intézmények fenntartásáról. Jellemzôen nô az állami szerepvállalás ezen a téren. Azt szeretnénk, ha az állam törvényességi felügyelete növekedne, s azzal is egyetértünk, hogy az lenne a tiszta és átlátható rendszer, ha az önkormányzatok csak a kormányzati szervek engedélyével vehetnének fel mûködési hitelt. Ehhez persze növelni kell az önkormányzatok normatív támogatását. Ennek a rendszernek a kialakításához több évre van szükség. – Az iskolák fenntartása az egyik legkritikusabb pont… – A kistelepülések alapfokú iskoláinál elkerülhetetlen az állami szerepvállalás. A középfokú intézményeknél folyik az

Manninger Jenô: – Szakmai téren változtatásokra van szükség.

egyeztetés. A gimnáziumok vélhetôen a városokhoz, a szakképzô intézetek a megyékhez, megyei jogú városokhoz tartoznak fenntartás szempontjából, szándékunk szerint a gazdasági kamarák nagyobb szerepvállalásával.

www. zala.hu

Zala megye igazgatási és közlekedési térképe, amikor még voltak járások. 2013-tól újra lesznek. Forrás: Deák Ferenc Megyei Könyvtár

4

Zala Megye

2011. május

Kiépülôben a kormányablakok rendszere Járási szintû, egységes integrált kormányzati ügyfélszolgálatok létesülnek

Útban a zalegerszegi kormányablakhoz: Rigó Csaba kormánymegbízott, dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, Gyutai Csaba polgármester és Manninger Jenô, a megyei közgyûlés elnöke.

Az év elején megkezdôdött és országosan folyamatosan kiépül a kormányablakok rendszere. Az új integrált ügyfélszolgálati rendszer lehetôvé teszi, hogy az állampolgárok minden államigazgatással kapcsolatos ügyüket egy helyen intézhessék el. Április végén dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes látogatást tett Zalaegerszegen, részt vett a Zala Megyei Kormányhivatal állománygyûlésén és megtekintette a kormányablakot. A kormányablak-rendszer kiépítésérôl és az elsô idôszak tapasztalatairól Rigó Csaba Zala megyei kormánymegbízottal beszélgettünk. – Az egyes hivatalok ezentúl is különbözô székhelyeken mûködnek? Az állampolgár miként intézheti el mégis egy helyen az ügyes-bajos dolgait? – kértük választ elsôként a felületes személôdôkben megfogalmazódó kérdésre. – Az országban 20 kormányhivatal kezdte meg mûködését 2011. január 1-jével. Egy adott kormányhivatal alá tartozó szakigazgatási szervek a jövôben sem egy helyen kapnak elhelyezést. Nagyon fontos különbséget tenni a kormányhivatal és a kormányablak között! A kormányablakok – amelybôl ma 29 mûködik az országban – a hatósági fôosztály alatt mûködô új egységek, a kormányhivatal részeként, a kormányzat integ-

rált ügyfélszolgálataként mûködnek. Ezek az újonnan létrehozott ügyfélszolgálatok állnak az állampolgárokkal közvetlenül kapcsolatban. Mûködnek még hagyományos, ügyfélszolgálatok is, amelyek 2013 végére beintegrálódnak a már meglevô és a következô idôszakban létrehozandó kormányablakokba, azaz integrált ügyfélszolgálatokba. Ezt követôen az állampolgár minden ügyét elintézheti a kormányablakokban. – Jelenleg a megyében hány kormányablak mûködik? – Elsô lépésben – fô szabályként – a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban nyíltak meg a kormányablakok. A megyében két helyen, Zalaegerszegen és Nagykanizsán, hosszabbított nyitvatartással, 8.00-tól 20.00 óráig várják az ügyfeleket. Fontos, hogy tulajdonképpen a folyamat kezdetén vagyunk. Az elôttünk álló idôszakban, 2013 végére járási szinten is kiépülnek a kormányablakok. Azaz nem lesz szükséges külön bemenni például a földhivatalba, a munkaügyi központba… A már mûködô kormányablakokkal mutatja meg a kormányzat, hogy milyen arculattal, milyen empátiával és milyen kedvességgel akarja szolgálni az állampolgárokat. A kormányablakokban dolgozók több nyelven beszélô, képzett tisztviselôk, akik határtalan em-

pátiával közelítenek az egyes ügyekhez és a sikertelen ügyek számát a nullához kell közelíteniük. Ez Zala megyében be is bizonyosodott, itt áll már a statisztika az eddigi idôszakról, amely az összes ügytípusra vonatkozóan felsorolja, hogy a két kormányablakban hány ügyfél fordult meg és hány ügyet intéztek el sikeresen. Eszerint év elejétôl közel ötezer fordult meg a két zalai kormányablakban, s összesen 5.562 ügyet bonyolítottak le. – Jellemzôen milyen ügyek voltak a leggyakoribbak? – Magas számban intézték családi pótlék igénylését (454 fô), sokan létesítettek ügyfélkaput (255 fô). Sokan igényeltek gyermekgondozási segélyt (246 fô) illetôleg anyasági támogatást (195 fô), utazási költségtérítést (129 fô), s szép számban fordultak további ügyekben is az integrált ügyfélszolgálathoz. Az egyéb, a kormányablak hatáskörébe tartozó ügyekben 2.159 esetben adtak tájékoztatást a munkatársaink, további iránymutató felvilágosításra pedig 1.948 esetben került sor. – Hogyan összegezhetjük, milyen ügytípusokkal fordulhatunk a kormányablakokhoz? – Jellemzôen három alapvetô ügytípus intézhetô az integrált ügyfélszolgálatokban. A saját hatáskörben (egyelôre 13 féle), a közremûködô hatóságként intézhetô (egyelôre 8+1 féle) ügycsoport és az irányító tájé-

koztatás nyújtása (egyelôre 8+1 féle ügyben). Az elsô ügycsoport helyben nyer elintézést. A másodikban felveszik az ügyet és az illetékes szakhatóságokhoz továbbítják az ügyeket, ilyen például az anyasági segély, a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a vállalkozói igazolvány igénylése és az egyszerûsítetett honosítási eljárás kezdeményezése. A harmadik ügytípusba szinte minden további ügy beletartozik, például a terhességi-gyermekágyi segély igénylése vagy magyar igazolvány, s még az új Széchenyi-tervvel kapcsolatban is adhatunk felvilágosítást. A jövôben várható a kormányablakokban intézhetô ügykörök bôvülése, készül az állami feladat kataszter. Az önkormányzatoktól a kormányhivatalok hatáskörébe kerül több olyan feladat, amely ma még a jegyzôségek vállát nyomja. Minden kormányablakban elhelyeztük a javaslatok könyvét, amelybe az állampolgárok beírhatják a tapasztalataikat. Idônként magam is betekintek, s azt tapasztaltam, hogy a meghatározóan pozitív visszajelzések arról tanúskodnak, hogy nagyon jó irányban halad a megkezdett folyamat, amelynek során 2013 végére járási szinten is kiépül a teljes rendszer. Így elérjük, hogy mindenki a lakóhelye közelében intézhesse el az összes hatósági ügyét. Farsang Lajos

Rigó Csaba kormánymegbízott a meghatározóan ügyfélelégedettséget tanúsító javaslatok könyvével.

2011. május

Zala Megye

5

Generációk találkozóhelye Zalakaroson Új fogadóépület a Gránit Gyógyfürdôben „Generációk találkozóhelye az év minden szakában” – ennek a szlogennek megfelelôen adták át rendeltetésének Zalakaroson a Gránit Gyógyfürdô fogadóépületét, melynek létrehozására 2008-ban nyert pályázati támogatást a Gránit Gyógyfürdô Zrt. a Nyugat-dunántúli Operatív Program pályázatán. Az avatásra meghívott vendégeket – köztük Manninger Jenô országgyûlési képviselôt, a megyegyûlés a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnökét, Bánki Eriket, az Országgyûlés Sport- és Turisztikai Bizottságának elnökét, Rigó Csabát, a Zala Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottját és dr. Sifter Rózsát, a megyei közigazgatási hivatal vezetôjét – Novák Ferenc polgármester üdvözölte elsôként, aki köszöntô beszédében a gyógyfürdô indulásának kezdeti éveit elevenítette föl, helytörténeti érdekességekkel fûszerezve mondanivalóját. Az összességében 2,7 milliárd forintos beruházás részleteirôl Horváth Vencel, a fürdô elnök-vezérigazgatója számolt be. Elmondta, hogy az „Új fogadóépület gyógy- és wellness

szolgáltatásokkal, a fedett fürdô átalakítása (Zalakaros)” tárgyú kiemelt projekt elsô ütemében 2010 áprilisáig az új, 5200 négyzetméteres, 4 szintes fogadóépület készült el komoly öltözôkapacitással, tágas és színvonalas fogadótérrel. A második ütemben a fedett fürdô épülete újult meg, több mint 2000 négyzetméteren, a fogadóépületbe átköltöztetett funkciók miatt felszabaduló terek új gyógyászati, és a magyar piacon kuriózumnak számító, kényeztetô medical- wellness és Sens & Spirit kezelésekkel bôvültek ki. – Jelentôs gyógyászati fejlesztést is végrehajtottunk társaságunknál, a vizes gyógyászati kezelôhelyek megújítása mellett az iszapkezelés minden feltételét megteremtettük, 8 egyszemélyes kezelôhelyeket alakítottunk ki. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2011. március 1-jétôl engedélyezte az iszappakolás társadalombiztosítási támogatással rendelhetô gyógyászati ellátását. Az építés kivitelezési munkálatok tervezett végsô határideje 2011. február 14. volt, mely idôpontban sikeres mûszaki átadás- átvétellel zárult a projekt

A Gránit Gyógyfürdô új fogadóépülete.

Manninger Jenô, Bánki Erik, Novák Ferenc és Horváth Vencel a nemzetiszínû szalag átvágásával felavatták, Háda László plébános pedig megáldotta az épületet.

kivitelezésének utolsó üteme is. 2011. február 18-án a befejezô ütemre vonatkozó használatbavételi eljárás sikeres volt, a használatbavételi engedély jogerôsítés alatt áll. Az építési beruházás befejezôdött, a szerzôdés szerinti összeg a vállalkozó részére kifizetésre került – jelezte Horváth Vencel, majd az ismertetôt követôen emléklapot nyújtott át mindazoknak, akik a tervezésben, kivitelezésben részt vettek. Manninger Jenô, a Nyugatdunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és a megyei közgyûlés elnöke beszédében hangsúlyozta: a kormányzati szándékokkal összhangban a fejlesztési tanács a már meglévô szolgáltatások minôségi fejlesztésére kívánja helyezni a hangsúlyt, ennek megfelelôen a színvonal emelést és a szolgáltatás bôvítést szolgáló pályázati elképzeléseket támogatják. Az elnök elismerôen szólt Zalakaros fejlôdésérôl, a hazai gyógyfürdôk TOP10

listáján való állandó szereplésérôl is. Bánki Erik , az Országgyûlés Sport- és Turisztikai Bizottságának elnöke arra mutatott rá, hogy a fejlesztések újabb beruházásokat, fejlesztéseket generálhatnak a városban, melyekbôl nemcsak Zalakaros, de a környezô települések is profitálhatnak. – Kiváló minôségû gyógyvíz, kedves, barátságos emberek, eltökélt városvezetés – e hármasság Zalakaroson adott, ezzel az adottsággal tudnak és akarnak élni a helybéliek, s ez garancia a továbblépésre, a továbbfejlôdésre – jelezte. A Gránit Gyógyfürdô mindig élen járt a fejlesztésekben; a strand felújítása már a kilencvenes évek végétôl kezdve folyamatos volt, majd az elsô Széchenyi-tervnek köszönhetô támogatásból több ütemben alakították ki Magyarország legnagyobb vízfelületû fedett élményfürdôjét.

Zala Megye

6

2011. május

Megkezdôdött Keszthely belvárosának rekonstrukciója

Régi vágyuk valósul meg a keszthelyieknek.

Hosszú évek óta vágyuk a keszthelyieknek, hogy a település rangjához méltó legyen a belváros – ez végre megvalósul. Lapunk Ruzsics Ferenc polgármestert kérdezte. – Mikor vetôdött föl a Fô tér rekonstrukciójának ötlete? – 2006-ban kezdte az új városvezetés meghatározni a prioritásokat, kidolgozni és koncepcióvá formálni a fejlesztési irányokat. Városfejlesztési stratégia és akcióterületi tervek készültek, ehhez illeszkedtek a projektötletek és ezek ismeretében figyeltük a pályázati kiírásokat. A belváros-rehabilitáció tervezését is ekkor kezdtük el, azóta számos átalakítás, változtatás történt már a projektben. – Mit várnak a beruházástól? – Az átalakításnak gazdaságélénkítô, befektetés-ösztönzô szerepe van, és várhatóan jelentôs turisztikai hozadéka is lesz. A szépülô város nagyobb vonzerôt jelent, így elôsegíti a már

mûködô kereskedelmi, idegenforgalmi és vendéglátó vállalkozások fejlôdését és további színvonalas szolgáltatások megjelenését, ezáltal a minôségi turizmus fellendítését. Emellett fontos az új belváros rendezvénytér-funkciója is, a mûvelôdési központ, a turisztikai egyesület és a város civiljei készülnek már az ezzel kapcsolatos programszervezésre, a lehetôségek minél jobb kihasználására. – Milyen kiírásra nyújtotta be pályázatát az önkormányzat és mekkora összeget nyertek? – A Nyugat-dunántúli Operatív Program „Városközpontok funkcióbôvítô megújítása a nem megyei jogú városokban” címû kiírásra pályázatunk, két ütemben. Összességében több mint egymilliárd forintot nyertünk a csaknem 1,9 milliárdos projekthez. Az elsô ütemre tavaly augusztus óta aláírt támogatási szerzôdéssel rendelkezik az önkormányzat, a második ütemre

elsô fordulós, feltételes támogatásunk van, várhatóan hamarosan a végleges támogatási értesítést is megkapjuk. – Kik a kivitelezôk, s milyen forgalomkorlátozásokra kell számítani? – Közbeszerzési eljárás során döntött a város a kivitelezôrôl: a Közgép Építô- és Fémszerkezetgyártó Zrt. és a Reneszánsz Kôfaragó Zrt. által alkotott KR 2010 Konzorcium végzi a belváros átalakítását. A munkák már gyors ütemben folynak. A gépkocsiforgalom kiszorítása fokozatos: márciusban kezdôdtek meg a Fô téri munkák kisebb korlátozásokkal és a buszok elterelésével, a teljes lezárásra várhatóan júliusban kerül sor. A

lakosságot folyamatosan tájékoztatjuk a változásokról. – A települések arculatának átalakításakor döntô szempont a lakosság megkérdezése. – Így igaz. Már a kezdetektôl bevontuk a város lakosságát és vállalkozóit, és a tervezés során több alkalommal kikértük a véleményüket. Számos lakossági és vállalkozói összejövetelt tartottunk a projektrôl, és más fórumokon is társadalmi egyeztetésre bocsátottuk a terveket. Bizton remélhetjük, hogy a keszthelyiek is egyetértenek velünk abban, hogy nyüzsgô, élettel teli városközpont épül, mely hozzájárul majd a minôségi turizmus fejlesztéséhez és a gazdaság élénkítéséhez.

Uniós pályázatok Zalában

Megújul Lenti belvárosa, így a mûvelôdési központ is. Fotó: Sári Zoltán

– Az uniós támogatások révén számos beruházás valósult meg a közelmúltban Zalában – hangsúlyozta lapunknak Manninger Jenô, a megyei közgyûlés elnöke. Hozzáfûzte, hogy rendkívül fontos az új projektek szakszerû elôkészítése. – Sokrétûek és sok települést érintenek ezek a fejlesztések. A közösségi közlekedés megújítása Keszthelyen és Zalakaroson valósul meg, miközben a megye számos településén kerül(t) sor oktatási intézmények korszerûsítésére. A közgyûlés elnöke kiemelte, hogy pályázati támogatás segítségével (is) sikerült megújítani Letenye városközpontját, Lentiben a rendelôintézetet, s ugyanitt megkezdôdött a mûvelôdési központ rekonstrukciója is.

Manninger Jenô reméli, hogy a hévízi gyógykórház korábban meghiúsult pályázatát ezúttal egy eredményes kísérlet követi, s talán a Festetics-kastély vezetése is – 2 esztendô után – végre hatékony lépéseket tesz azért, hogy az Amazon Szálló és Étterem – kellô felújítás után – újra Keszthely dísze legyen. A megye másik szegletében, Letenyén ifjúsági turistaszállót szeretnének kialakítani. Ehhez – a 40 millió forintos saját erôn túl – uniós pályázati támogatásban reménykednek. Az uniós támogatások mellett kiemelkedô a megyei önkormányzat szerepvállalása is, hiszen az önrész biztosításánál erejéhez mérten mindig partnere volt a „megye” az érintett önkormányzatoknak.

Zala Megye

2011. május

7

Megújult a rendelôintézet Lentiben A megyei önkormányzat is támogatta telt a rendelés, sikerült megoldanunk, átszerveznünk a betegellátást, hogy pácienseink a legkevesebbet érezzenek a kellemetlenségekbôl, türelmükért köszönettel tartozunk – folytatta dr. Fekete Zoltán. – A beruházás legfôbb eredménye, hogy méltó és kulturált körülmények között fogadhatjuk betegeinket. A fejlesztéssel olyan korszerû mûszereket, berendezéseket si-

került vásárolnunk, melyekkel az ellátás színvonalát lényegesen emelni tudjuk. Tizenkilenc szakrendelésen fogadják az orvosok a betegeket a megújított intézményben, új szolgáltatásként bevezettük a neurológiai rendelést, valamint a nappali kórház és az otthoni szakápolás is megkezdi mûködését. Korosa Tita

Ballagás és érettségi Közel 600 millió forint volt a felújítás összköltsége.

Térségi feladatot lát el az intézmény szakrendeléseivel.

Új szakrendelések bevezetésével, korszerû eszközökkel és megújult külsôvel adták át február végén Lentiben a dr. Hetés Ferenc Szakorvosi Rendelôintézetet. A beruházásra uniós forrásból 400 millió forint támogatás állt rendelkezésre, míg az önerô finanszírozására 40 millió forintot kapott a város az EU Önerô Alapból, de a Zala Megyei Önkormányzat is segítséget nyújtott. – A majdnem másfél évig tartó felújítás összköltsége 597 millió forint volt – tájékoztatta lapunkat dr. Fekete Zoltán, a Zala Megyei Önkormányzat egész-

ségügyi bizottságának elnöke. – A rendelôintézet térségi feladatokat lát el, betegeink több mint fele a környezô településekrôl érkezik a szakrendelésekre. A kistérség falvai az önerôhöz nem tudtak hozzájárulni, ezt a hiányt a megyei önkormányzat pótolta. Százhuszonöt millió forint vissza nem térítendô, valamint 15 millió forint kamatmentes támogatással készült el a felújítás. A beruházás három ütemben valósult meg, ez idô alatt a szakrendeléseken folyamatosan fogadták a betegeket. – Mindössze két nap szüne-

Közel 100 ezer diák ballagott minap Magyarországon, s kezdte meg érettségi vizsgáját. Megyénkben is több száz diák mondott búcsút az iskolának, hogy aztán számot adjon az elmúlt években tanultakról. A most érettségizô diákok jelentôs része felsôfokú intézményben folytatja ôsszel tanulmányait.

Ballagnak a zalaszentgróti Béri Balogh Ádám Gimnázium végzôsei.

Búcsút vesznek az iskolától a lenti Lámfalussy érettségizôi.

Zala Megye

8

Felgyorsulnak a munkák a 71-es fôút elkerülô szakaszán

Dolgoznak az útépítôk Keszthely és Hévíz között.

Elsôsorban a régészeti feltárások és kisajátítások állnak a 71-es fôút elkerülô szakasza késedelmes átadásának hátterében. A részletekrôl a Zala Megyei Önkormányzat elnöke adott tájékoztatót a helyszínen. Manninger Jenô elmondta, hogy az ügy gyorsításának érdekében levelet

írt Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszternek. Az eredeti tervek szerint már idén tavasszal közlekedhetnénk az úton, ám ma még a gépek csak a földmunkáknál tartanak. Most megvan a remény arra, hogy akár az év végén birtokukba vehessék a közlekedôk az 5,2 kilomé-

ter hosszú (Keszthelyt északról elkerülô) útszakaszt, melynek bekerülési költsége 1,8 milliárd forint. Manninger Jenô szólt arról is, hogy levelének köszönhetôen felgyorsulhatnak a régészeti feltárások (a régészeknek az eddig ismert lelôhelyeket ki kell bôvíteniük, de ha a továbbiakban is elhúzódnak munkálataik, akkor az kétségessé teheti az év végi befejezést). Az elkerülô út a már meglévô úthálózathoz (71-es és 75-ös utak) többségében körforgalmú csomópontokkal csatlakozik. Érdekes eleme a kivitelezésnek, hogy már a tervezés után merült fel annak az igénye, hogy Cserszegtomaj felé is hasonló keresztezôdésre lenne szükség. Manninger Jenô szerint ennek megvan-meglesz a lehetôsége. Az arra járók hónapok óta láthatják, hogy a hévízi elkerülô út is napról napra alakul. Két kilo-

2011. május méter hosszan felújítják a 75-ös fôút Keszthelyrôl Alsópáhok felé vezetô szakaszát, s Hévíz-Alsópáhok között új nyomvonalon pedig egy 7,2 kilométernyi szakasz épül. Ezen kívül Zalacsány irányába két kilométer utat újítanak fel. Az egymáshoz is csatlakozó útépítéseket európai uniós forrásokból finanszírozzák. Keszthely polgármestere, Ruzsics Ferenc megemlítette, elônyös lett volna, ha a két beruházás idejében tehermentesíthette volna Keszthely belvárosát és a Hévíz felé vezetô utat az átmenô forgalomtól, ugyanis jelenleg is folynak a belvárosi rekonstrukciós munkálatok. Hévíz polgármestere, Papp Gábor szerint a Hévízen élôk és az ott pihenni szándékozók számára jelentôs elôbbre lépés, hogy a tranzitforgalom ne terhelje a várost. Kiemelte, hogy Hévízen új közlekedési koncepciót alakítottak ki, mely igazodik az elkerülô utakhoz és a sármelléki repülôtérre érkezôk számára gyorsabb közlekedést biztosít akár Hévíz, akár Keszthely irányába. zéa

Javuló oktatási feltételek Cserszegtomajon Örvendetesen növekszik a cserszegtomaji óvodába és iskolába járó gyermekek száma, ezért is figyelemre méltó az a kétszázmillió forintos pályázati támogatás, melyet az épület bôvítésére nyert a település. A sikeres pályázatról szóló jó hírt a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, Manninger Jenô jelentette be a közelmúltban tartott sajtótájékoztatón. Eszerint a Szabó István Általános Iskola és Óvoda a Nyugat-dunántúli Operatív Program Kis- és mik-

rotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése címû pályázaton 200 millió forintos támogatást nyert. A 20%-os önrészt (mint azt a törvény is elôírja) a saját költségvetésébôl fedezi Cserszegtomaj önkormányzata. Érdeklôdésünkre a község polgármestere, Bartha Gábor elmondta, hogy a pénzbôl kibôvítik az épület déli szárnyát, nagyobb lesz a konyha és az étkezde is duplájára bôvül. A modernizáció vonatkozik a tantermekre is: az iskola emeleti

Bôvül a cserszegtomaji iskola.

szintjén kap helyet majd természettudományi és a nyelvi tanterem. Az óvoda pedig új foglalkoztatót kap, ennek eredményeként a bölcsôdei korú gyerekeket is fel tudják majd venni. A kor követelményeihez igazodik az akadálymentesítés (még lift is lesz). A munkálatok már idén

elkezdôdnek, de teljesen csak a jövô nyárra készül el Cserszegtomaj óvoda-iskola együttese, ám az átmeneti nehézségek (egyes osztályokat például a polgármesteri hivatalba költöztetnek) és kellemetlenségek minden bizonnyal a múlté lesznek a birtokbavétel után. Szöveg és kép: Zatkalik A.

2011. május

Zala Megye

9

Enyhítenek a foglalkoztatási gondokon Zalalövôn Új üzemcsarnokot épít a Gép és Ferrotech Kft. Lagella Kft.-nek, a szombathelyi Vasi Flansch Kft.-nek és a csesztregi Femat Hungaria Kft.-nek, de ezen túl, közvetlenül szeretnénk kilépni a külföldi, osztrák, német és szlovén piacra is. Jövôre 3-400 millió forint árbevételt szeretnénk elérni, ez a szint lehetôvé teszi a cég rentábilis mûködését és a fejlesztéssel vállalt kötelezettségek teljesítését is. – A tervekhez elegendô munkaerô áll rendelkezésre? – Jelenleg 5 fô a létszámunk,

amelyet év végéig mintegy 30 fôre szeretnénk bôvíteni, így mikrovállalkozásból kisvállalkozás szintre fejlôdünk. A megkívánt minôséghez kvalifikált munkaerôre lesz szükség, amelyet elsôsorban Zalalövôrôl és környékérôl szeretnénk biztosítani, javítva a jelenlegi munkaerôpiaci helyzetet. A pályázatban 22 új dolgozó foglalkoztatását vállaltuk, de ennél többet szeretnénk felvenni. Farsang Lajos

Közeledik a befejezés A földmunkákkal megkezdôdött a csarnoképítés Zalalövôn.

Közel háromszázmilliós projektbe fogott a zalalövôi telephelyû Gép és Ferrotech Kft. a Nyugat-dunántúli Operatív Program támogatásával. A Zalalövôi Ipari Parkban mûködô vasipari cég egy korábbi varróüzem átalakításával kezdte meg a termelést néhány éve. Acél alkatrészeket gyártanak beszállítóként. Ezt a tevékenységet fogják most felülmúlni egy nagyságrenddel, termelési érték és méret dolgában egyaránt. Új üzemcsarnokot építenek, beépített híddarukkal, vasipari és ezt kiegészítô technológiákkal. – Hogyan foglalhatjuk össze a fejlesztést? – kérdeztük Pecsics Zoltán ügyvezetôtôl. – Tavaly júliusban adtuk be a pályázatot a Nyugat-dunántúli Operatív Programhoz NYDOP2010-1.3.1/D Telephelyfejlesztés „Gépipari beszállítói kapacitás bôvítése Zalalövôn” címmel. Maximálisan 100 millió forint összegû vissza nem térítendô támogatásra pályázhattunk, legfeljebb 50 százalékos mértékben. Mivel a projekt költségvetése összesen 247 millió forint, így a maximális összegre pályáztunk és ezt meg is ítélték a Gép és Ferrotech Kft. számára. A beruházás során ezer négyzetméteres csarnokot építünk, benne két, egyenként 10 tonnás híddaruval, amelyek képesek együtt is dolgozni, így 20 tonnás összsúlyú acélszerkezetek gyártását is vállalhatjuk. Az új technológiának része lesz – további mintegy 200 négyzet-

méternyi alapterületen – mosó, felülettisztító szemcseszóró és festôtechnológia is. A jelenlegi épületben alakítjuk ki a szociális blokkot és az irodákat. A fejlesztésnek fontos része lesz a megújuló energiaforrás alkalmazása, az összérték legalább 10 százalékos arányában. A tetôn napelemek kapnak helyet, amelyek mintegy 35 kW energiát képesek termelni, s amikor alacsonyabb az üzem fogyasztása – például hétvégén – akkor a többletenergiát betáplálja a hálózatba a rendszer, s a különbözetet elszámolja az áramszolgáltató. – Hogyan változik a termékszerkezet? – Eddig az épület jellegébôl, kis belmagasságából adódóan kisebb méretû alkatrészek, berendezések gyártását vállalhattuk. Az új csarnokban nagyobb, egyedi gyártású acélszerkezetek is készülhetnek, így például autógyári szállítógépek részegységei, építôipari berendezések acélszerkezetei, épületek vázszerkezetei… Célunk a többlábon állás, így a gyártott termékek között megtalálható vegyestüzelésû kazán, vagy akár a kandalló is... – Eszerint biztosított a piac… Milyen termelésnövekedéssel számolnak? – Természetesen elôzetesen felmértük a lehetôségeket. Kereslet mutatkozik az ilyen nagyméretû acélszerkezetek gyártására, de a meglevô jó kapcsolatainkat is tovább ápoljuk. Így beszállítunk a zalaegerszegi

Ünnepélyes alapkôletétellel indult tavaly szeptemberben az a beruházás, ami „A városközpont funkcióbôvítô megújítása Zalaszentgróton” projektnevet viseli, s az Új Magyarország fejlesztési terv regionális operatív programja segítségével valósul meg.

A több mint 300 millió forintos beruházás – amelyhez 238,9 milliós vissza nem térítendô támogatást nyújtott a ROP – immár a befejezéshez közeledik. Várhatóan június közepére végeznek a munkával a kivitelezôk.

Térköveznek a templom környékén Zalaszentgróton. Fotó: Kovács György

10

Zala Megye

2011. május

Megnyílt a Göcsej Éléskamra!

Együnk helyit, vegyünk helyit! – hirdeti a bolt jelmondata.

Épp hogy megnyílt, s máris sorjáznak a vevôk Zalaegerszegen, a Dísz tér sarkán – a volt öltönyház helyén – létesített boltban. Sonka, zöldség, kenyerek, italfélék, lekvárok… Sok minden kapható, az árucikkek közös ismertetôjegye: a termékek helybeli és környékbeli kistermelôktôl származnak. – Minden, ami itt kapható, 50 kilométeres körön belül termett, illetve készült! – ismerteti Doszpoth Ibolya tulajdonos, aki 25 évet, vezetôként is dolgozott a kereskedelemben. – Nemeshetésbôl például a házi füstölt hentesárut kapjuk, Hottóról a házitésztát. Ôstermelô gazdálkodóktól érkeznek a Göcseji védjegyes termékek: Becsvöl-

gyérôl az aszalt szilva, a méz Bukics úrtól és Zsuzsi lekvárjai, amelyeket már sokan ismernek… Magam és a családom is ezeket a termékeket fogyasztjuk, amelyekrôl tudjuk, hogy finomak és egészségesek. Még évek óta terveztük, hogy nyitunk egy ilyen kis boltot, hogy megismertessük a város és környéke lakóival ezeket a finom élelmiszereket. Kaphatók tejtermékek – köztük kecskesajt –, s a tej nálunk valóban tejbôl van…, a zöldséget pedig Németfaluban termeli egy fiatal házaspár. A Korona pékség magyar tradíciók szerinti, kovásszal készült pékáruját kínáljuk és a zalabaksai Czupi pékségbôl kapjuk a hamuban sült kenyeret. Nagykanizsáról érke-

Zalaiak a zalaiakért Az üzemanyagárak drasztikus emelkedése lassan lehetetlenné teszi életünket. Nincs kiút ebbôl a zsákutcából? Nézzük csak, hogy mit is tehetnénk! Elôször vegyük szemügyre a tényeket! Az élelmiszer és más termékek árának jelentôs összetevôje a magas szállítási költség. Az a helyzet, hogy sok alapvetô élelmiszer (tej, tojás, cukor, gabonafélék, hús stb.) több száz (ezer) kilométerrôl kerül Zala megyébe. Abba a megyébe, amely évtizedekkel ezelôtt Magyarország egyik regionális éléskamrája volt. Bizonytalan eredetû, értéktelen külföldi „élelmiszerekkel” árasztanak el bennünket. Ráadásul csillagászati szállítási költséggel terhelve. Változtatni kellene! Termeljünk helyben jó minôségû élelmiszereket! S hogy eladási gondjaik se legyenek, szerkesztôségünk segít az értékesítésben. Rendkívüli hirdetési kedvezménnyel segítjük a zalai ôstermelôket. Segítsük egymást! Segítsünk magunkon! Hívja szerkesztôségünket, s mi segítünk az értékesítésben! Zalaiak a zalaiakért! Elérhetôségeink: telefon 92/596-936, fax: 92/596-937, e-mail: [email protected]”

zik a rostos gyümölcsszörp, Szigligetrôl a Pupos pince borai. Árusítjuk a Major-Árva Borház borait és saját gyümölcsösének termésébôl készült gyümölcsleveit és igazi zalai kuriózumként, Zalaegerszegen egyedül nálunk kapható a nagylengyeli Farkas pálinka. A vállalkozást a gyermekeimmel indítottam, akik szintén ôstermelôk. – Kis bolt, mégis széles a választék… – Igen, és még bôvíteni is szeretnénk! Épp ma beszéltünk egy mangalica-termékeket készítô gazdával... Csokoládé és cukorkakészítôkkel is keressük a kapcsolatot és várjuk további kistermelôk jelentkezését, akiknek a termékeivel bôvíthetjük a skálát. Keressük a kapcsolatot a környékbeli gazdákkal, s mindegyik beszállítónknál meggyô-

zôdtünk róla, hogy hol, mibôl és hogyan készülnek a termékeik. Bízom benne, hogy lesz rá kereslet, hiszen már elsô naptól megmutatkozott az érdeklôdés, és ezt is örömmel mondhatom, hogy az áraink is versenyképesek, hiszen kiesik a láncból a nagykereskedelem. Szerencsére olyan rendeleteket alkotott a kormány, hogy lehetôvé vált, hogy közvelenül a termelôktôl kapjuk az árut és ez jó a termelôknek is, fôként pedig a vásárlóinknak!

Göcsej Éléskamra Zalaegerszeg, Dísz tér (az órával átellenes sarkon) Nyitva: H-P: 6.00–18.30 Szo: 6.30–14.00

2011. május

Zala Megye

Mindenki a piacról él

Hetven éve fogadja a vásárlókat jelenlegi helyén a keszthelyi piac.

Mai helyén immár hetven esztendeje fogadja vásárlóit és kereskedôit a keszthelyi piac, melynek népszerûségét mi sem bizonyítja jobban, mint a rendszeres iránybusz járat, mellyel a hévízi szállodákból hozzák-viszik a vásárlókat. A bô tízezer négyzetméteres piac mára a belváros része, aminek mind az elônyei, mind a hátrányai megvannak. Csendes Antal piacfelügyelô az elôbbieket a könnyû megközelít-

hetôséggel, az utóbbit a parkolóhelyek hiányával indokolja. Ám a piac két ütemben történô felújítása jól halad, s a napokban vehetik birtokba az autós vásárlók a most kialakított százötven parkolóhelyet. Az élelmiszer és iparcikk kereskedésére kijelölt helyeken nemcsak a szerdai és szombati vásárnapokon nagy a nyüzsgés, hanem egyébkor is. A hagyományos termékek és termények mellett néhányan biotermékeket

is árusítanak, de ez még – akárcsak országszerte – ugyancsak gyermekcipôben jár. A piaci napokon sokszor kevésnek bizonyul a 160 élelmiszer (zöldség, dísznövény) és nyolcvan iparcikkes (ruházat) sátor, s vannak, akiket a helyszûke miatt néha el kell utasítani. Érdekes viszont, hogy a klasszikus bolhapiacra Keszthelyen mérsékelt volt az igény, s nem indult be az elképzeléseknek megfelelôen. Ennek ellenére az asztalokon régi könyvek, festmények, „limlomok” mindig vannak, nem kis örömére a kincskeresôknek (megjegyezzük, hogy májustól lényegesen módosulnak – szigorodnak! – az erre vonatkozó jogszabályok). Az elmúlt hónapokban folyó építkezési munkálatok miatt egy parkolóba szorult ki a piac fele, de az áldatlan állapotoknak vége: a szeptemberben kezdôdô második felújítási ütemig a megszokott körülmények közepette folyhat a kereskedelmi tevékenység. A keszthelyi piacon is csak a megfelelô engedélyekkel rendelkezôk (ide tartoznak az uniós országokbeliek is) kapnak asztalt, s igazolniuk kell az áru származását is. Az ellenôrzési eredmények biztatóak, hiányosságokat nem nagyon találnak, jóllehet húsvét környé-

11 kén voltak szakhatósági vizsgálatok. A szinte egész Keszthelyre jellemzô megújulás jövôre már a piacon is tükrözôdik: a Fô térre költözô részen 2012-tôl csak a minôsített vállalkozók árusíthatnak, s termékeik is csak minôségiek, a turizmust, s annak kulturált kiszolgálását célozhatják meg. Március elsejétôl új mûködési és árusítási rend szerint nyitott a piac Hévízen. A termelôi piacként mûködô árusító helyen hévízi és környékbeli termelôk saját készítésû, minôségi termékei kapnak helyet, és lehetôség nyílik hagyományôrzô szakmák, tevékenységek látványbemutatására is. A szezon idején a gyermekek számára kézmûves foglalkozásokat is szerveznek majd a piac területén. Az árusító hely elrendezésén folyamatosan finomítani kíván az önkormányzat. A hévízi az egyetlen termelôi piac a környéken, mely engedéllyel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy házi termékeket árusítsanak, amelyek a törvény által elôírt feltételeknek maximálisan megfelelnek. Jelenleg többek között öt sajtárus kínálja finomságait, itt van a Dunántúl leghíresebb gyógyfüvese, s adalékmentes anyagokból, valódi kovásszal készült kenyér, valódi gyümölcslé is található itt. A piac keddi és szombati napokon várja a vásárlókat, 8-14.00 óráig. A termék Hévízen valóban az, aminek látszik!

www. zalatajkiado.hu

12

Zala Megye

2011. május

Egyedi, igényes termékek Üzemfejlesztés Dobriban

Kovács Ferenc

jektek sora, de mindenképpen kiemelhetjük a budapesti Sándor-palotában, az Irodalmi Múzeumnak helyet adó Károlyipalotában kiépített mozaik parketták és az uniós tárgyalások székhelye, a gödöllôi Grassalkovich-kastély csodálatos intarziás parkettái. Ezek mellett büszkék vagyunk a pécsi püspöki palota felújítási munkára is. – Hány embernek adnak munkát az üzemben? – Tizenhat – tizenhét embert

nem tömeggyártásra, hanem egyedi nyílászárók készítésére szakosodtunk. Ezt mutatják mûemlék jellegû felújítási munkáink is. – Mi mindent valósítottak meg a beruházásból? – Festômûhelyünk kialakítása még folyamatban van, korszerûsítettük az üzem fûtését, több új, korszerû gépet szereztünk be. – Manapság a recesszió hatásáról hallunk, itt viszont egy dinamikusan fejlôdô üzemmel ismerkedtünk meg… – A parketta megrendeléseknél mi is érezzük a tôke

Kanadától Kínáig szállítanak…

Jól mutatja a Hory és Társai Kft. közismertségét az, hogy Dobriban az elsô járókelôt megkérdezve azonnal mutatja az irányt: – Csak forduljon Szentkirály felé és azonnal odaér! Ahogy a prospektuson is olvasható, az üzemtôl mintegy ötszáz méterre húzódik az M7es autópálya, így biztosítva gyors és könnyû elérést a szállítóknak. – Az 1993-as megalakulás óta ugyanaz a tulajdonosi kör vezeti a céget, csak a bt. helyett kft. formában – mondja Kovács Ferenc vezetô. – Fûrészáru, bútorléc-gyártás volt kezdetben a jellemzô, majd az intarziás parkettagyártás, valamint a hagyományos csaphornyos parketták váltak a fô profillá. – Hogyan bôvült tovább a kínálat? – Ajtó és ablak, valamint parkettagyártás maradt a mai napig, amit nagyon szép referenciamunkáink dicsérnek. Kanadától Kínáig terjed a tengerentúli pro-

foglalkoztatunk, s terveink szerint növelni szeretnénk a létszámot. Mindez természetesen megrendelések függvénye is. Erre az évre már be vagyunk „táblázva”. – Az ideérkezôt nagy tábla fogadja, hirdetve nyertes pályázatukat! – Legutolsó nagyobb beruházásunk a közelmúltban a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által kiírt pályázat révén valósulhatott meg. Ennek keretében 140 milliós projektet indítottunk el, ötven százalékos támogatottság mellett, hitellel és saját erô felhasználásával. Ennek köszönhetôen Kínába szállítunk egy komoly tételt ajtókból. – Milyen alapanyagokkal dolgoznak? – Hazai alapanyagot használunk, elsôsorban a zalai erdôk adta kiváló minôségû fából dolgozunk, tömbösített formában helyi kereskedôktôl vásároljuk meg. Fontos üzleti filozófiánk is:

Hirdetését feladhatja a Zala Megye lapban. Telefon: (92) 596-936; Fax: (92) 596-937, E-mail: [email protected] Hirdetésszervezôket keresünk a megye minden részébôl! Érdeklôdni lehet: 92/ 596-9036, 8-15 óráig, illetve 30/378-4465, E-mail: [email protected]

hiányát, az egyedi lakásoknál sokszor az olcsóbb megoldást választják, ezért egy-egy megbízásért keményen meg kellett harcolnunk. – Az elôbb a létszámbôvítést említette… Vannak jó szakemberek? – Hat-hét fôvel bôvültünk az elmúlt idôszakban. Sajnos a jó, megbízható szakemberekbôl, akik igényesek a munkájukra, bizony nem nagy a választék. Festômûhelyünkbe most festôket keresünk. Reméljük, fejlesztéseink beváltják a hozzájuk fûzött reményeinket. dj

2011. május

Zala Megye

13

„Ez volt az álmom – összejött” Csesztregi beszélgetés a humor zalai követével Bödôcs Tibor, a népszerû és ismert Karinthy-gyûrûs humorista vendégeskedett nemrég Csesztregen. A telt házas elôadáson röpködtek a poénok, ahogy azt tôle megszokhatták rajongói és a Dumaszínház vagy a Showder Klub nézôi, avagy a Rádiókabaré hallgatói. Mindez már tizenegy éve kezdôdött, mint kiderül a keszthelyi Helikon tehetségkutató rendezvényen, ahol a parodisták között lépett fel elôször, majd elindult a búcsúszentlászlói fiatalember karrierje. A vicces történetek özöne után szerkesztôségünk néhány kérdésére is választolt a poéngyáros. – Hogyan állnak össze a poénok? – Több rétege van a mûsornak, egy része ma délután jutott eszembe, ez elhanyagolható mennyiség, a legtöbb poént évek óta vagy pár hete mesélem. A történetek egymásra épülnek, gyarapodnak idôvel. Amit a tévés mûsorokban elmondok, azt kiveszem, ezek helyére kerülnek újak, arra kell figyelni, hogy egyensúlyban maradjon. Az interjúra való készülés között persze e sorok írója is segítségül hívta – volna – Bödôcs Tibor hivatalos weboldalát, ami – rajongóknak érdekesség – mondhatni formabontó, nem egy hagyományos ihletésû honlap, éppen egy falusi kocsmát idéz.

– Figyelni kell, hogy az ember ne égjen ki…

– Elég jól ismerem gyerekkorom óta a kocsmavilágot, faluban közösségi szerepe igen fontos, így errôl tudok mesélni, ott találkozom a figuráimmal – mondta a zalai származású humorista. – A kocsmában – másrészt – a magyar kártya figurái kártyáznak, ez benne a csavar.

Újságírói szemmel nézve ez érdekes, viszont például Bödôcs életrajzot nem találunk a weblapon. A fiatal humorista életútján pedig már sorakoznak az elismerések is, ahogy fent olvasható, megkapta 2010-ben a szakma elismerését, ami jól esett neki is, de legfontosabb – már-már közhelyesen, ahogy ô maga is megjegyezte – a közönség figyelme, szeretete. A mai magyar humorról, a humoristák világáról röviden úgy fogalmazta meg véleményét, nem elemzôje, hanem szereplôje a mai magyar humornak, de megnéz más stand up fellépôket is, akikkel nem járnak össze, ahogy „a takarítónôk sem járnak össze curlingezni”, vagyis annyit elemez belôle, amennyire szüksége van, egyébként nem foglalkozik vele. Hozzátette, vannak tehetséges stand up-osok és kevésbé tehetségesek véleménye szerint, de ez jót tesz a magyar humor-életnek. – Lehet ezt hosszú távon csinálni, csak figyelni kell, hogy az ember ne égjen ki, én ezért vállalok kevesebb fellépést, fôként tévéset. Témák jönnek, ahogy belekerülünk az élet sûrûjébe, mindig arról beszélek, ami újabb lesz. Ez volt az álmom, összejött, sokáig szeretnék ezzel foglalkozni. Korosa Tita

Gyermekdélután és retromûsor A Kvártélyház Utazó Színháza Orbányosfán Nagysikerû elôadást tartott Orbányosfán a kultúrházban április 17-én a Kvártélyház Utazó Színház. Ráadásul kettôt is, elôbb az aprónépnek kedvesedtek dalokkal, versekkel, játékokkal, a Dórci és a Fülesek címmel megtartott gyermekmûsorral, majd a felnôtt korosztálynak tartottak nosztalgiaestet Kvártélyház retro címmel.

Hajdani slágereket adtak elô a színház tagjai.

A nagysikerû esten Vigh László, a térség országgyûlési képviselôje, Tompagábor Kornél, a Kvártélyház Szabadtéri Színház Kft. ügyvezetô igazgatója, valamint Kocsis Ferencné, Orbányosfa polgármestere is köszöntötte a A gyermekmûsor is nagy sikert aratott. vendégeket. A porondra került a Hotel Menthol, a tapsolhatott a közönség. Fotóink a mûsor Casino Twist, az Isztambul és több hajdani legkedvesebb pillanatait örökítik meg. Az sikerszám. A Zala Megyei Önkormányzat elôadássorozat tovább folytatódik, támogatásával megtartott mûsoros esten legközelebb május 29-én Gellénházára Hertelendy Attila, Csávás Dóra, Spisák látogat el a Kvártélyház Utazó Színház. István, Lôrincz Nikolett színmûvészeknek Farsang Lajos

14

Zala Megye

Színvonalas fedettfürdô Lentiben

Európai színvonalú szauna világgal várják a vendégeket.

Öt medencével, több mint hatszáz négyzetméteres elkülönített pihenôtérrel, komfortos pihenôágyakkal, valamint európai színvonalú szauna világgal, benne két finn- valamint egy-egy aroma és infraszaunával várja vendégeit a megújult fedett fürdô Lentiben. – Több mint háromezerötszáz négyzetméteresre bôvült a fürdô annak a felújításnak és bôvítésnek köszönhetôen, mely tavaly júniusban kezdôdött és decemberre fejezôdött be – tájékoztatta lapunkat Csuka Zoltán, a Lenti Gyógyfürdô Kft. marketingvezetôje. – A beruházás Új gyermekmedence épült. mintegy félmilliárd forintból, 131 milliós uniós pályá- kisgyermekes családok számára zati támogatással valósult meg. is bôvült a fedett fürdô kínálata, Jelenleg úszó-, gyógy-, gyermek-, így szinte minden korosztálytan- és hidromasszázs medencék nak tudnak megfelelô szolgáltaüzemelnek. A pihenôtérben in- tást nyújtani. A fedett fürdô gyen igénybe vehetô komfortos emeleti részén változatlanul pihenôágyak és pihenôpadok üzemel a gyógykezeléseket biztosítják a vendégek nyugodt, nyújtó gyógyászati részleg és a zavartalan kikapcsolódását. szépségfarm, ahol fodrászat, További változás még a 34 °C- kozmetika, pedikür-manikür és os gyermekmedence, amivel a különféle frissítô masszázsok

vehetôk igénybe. A megújult étteremben pedig kávézó rész is ki lett alakítva, amely így kellemes környezetben fogadja a gasztronómiai élményekre vágyó vendégeket. – A beruházás során átalakult a belépôrendszer is – folytatta Csuka Zoltán. – A fürdôbe elektronikus, chip karórával mûködô „forgóvillás” rendszeren keresztül lehet bejutni, ami egyre megszokottabbá válik vendégeink számára. Ezen kívül több száz új öltözôszekrényt is beszereztünk, amiket a belépést szolgáló karóra segítségével tudnak nyitni, zárni. A fejlesztés részeként új impozáns fôbejárat is épült, tágasabb fogadótérrel, ahol a Tourinform iroda is helyet kapott. Az épületben a mozgássérültek számára is biztosított a zavartalan közlekedés. Lényeges, hogy a

2011. május parkolás díjmentessé vált a nyári és a téli bejárat elôtt is. Április utolsó hetében tovább bôvült a fürdô kínálata, hiszen megnyitott a szabadtéri strand is, négy medencével, árusítóhelyekkel, sportpályával, játszótérrel és az Európában egyedülálló Szent György Energiaparkkal, majd júniusban az élményfürdô nyitásával már tíz medencével várják a vendégeket. – Összességében elmondhatjuk – tette hozzá a marketingvezetô –, hogy a lenti fürdô a megvalósult fejlesztéssel modernebb, komfortosabb lett, nôtt a versenyképessége és mérsékeltük a szezonalitást. A változásokat a vendégek is kedvezôen fogadták, több pozitív visszajelzést is kaptunk tôlük. A látogatók száma is növekedett az elmúlt év azonos idôszakában mutatotthoz képest. A beruházással a lenti fürdô kínálata, úgy gondolom, kellô alapot teremthet egy szálloda felépítéséhez is.

Zalaiak az Európa Fesztiválon A három balatoni megyének – Somogy, Veszprém, Zala - 1996 óta van gyümölcsözô partnerkapcsolata a francia Loire-vidék Régióval. A 2008-as évhez hasonlóan 2011-ben is megszervezték a franciaországi Loire Régióban található Mayenne megyében az európai uniós pályázatból megvalósuló nagyszabású II. Európa Fesztivált (2011. május 6-9.), egy sport és kulturális rendezvényt, ahova ez alkalommal 13 országból érkeztek fiatalok. A szervezôk mintegy 750 külföldi résztvevôt vártak a lapzártakor kezdôdött eseményre.

A találkozó célja az európai polgárság, barátság és a különbözô európai nemzetek közötti kapcsolat erôsítése. A tehetségek sokszínûsége, a kultúra és sport összefonódása, a különbözô nyelvek és határok összemosódása jellemzi az Európa Fesztivál hangulatát. A fesztiválra ezúttal is együtt utazott a három magyar megye küldöttsége. Zala megyét a lenti „Kelta álom” ír sztepptánc csoport és a keszthelyi „Your Friends” kamarakórus képviselte. A zalai résztvevôk utazását a Zala Megyei Önkormányzat támogatta.

A lenti sztepptáncosok is a küldöttség tagjai. Fotó: Sári Zoltán

2011. május

Zala Megye

15

Izgalmas hajrá a megyei bajnokságban A hajrá következik a Zala megyei labdarúgó bajnokság elsô osztályában. A bajnoki címre általunk legesélyesebbnek tartott négy csapat, a Teskánd, a Zalaszentgrót, a Zalakaros és az Andráshida háza táján érdeklôdtünk a reményekrôl. Kovács Imre, a Teskánd edzôje: – A sorsolásunk alapján jó esély mutatkozik arra, hogy megnyerjük a bajnokságot. Természetesen más a papírforma és más a valóság. Mi élni szeretnénk a lehetôséggel. Annál is inkább, mivel a Magyar Kupában

való vitézkedésünk eredményeként elôdöntôt játszhattunk a SportM Kupában (a Szabad Föld Kupa volt régen – a szerk.). Kikaptunk a Gyôrszemerétôl, de nincs bennünk csalódás, ez a találkozó jutalomjáték volt számunkra. Azt sajnálom, hogy csak három játékost cserélhettem, szívem szerint mindenkit pályára küldtem volna. Visszatérve a bajnokságra: ha miénk lesz az arany, akkor majd a vezetôk leülnek és döntenek arról, hogy indulhatunk-e a magasabb osztályban. A kékmezes Teskánd lapzártakor élen állt a bajnokságban, május 3-án pedig elôdöntôt játszott a SportM Kupában a ZTEstadionban.

A második helyezett Zalaszentgrót fontos 2 pontot hagyott a piros-fehér csíkos zalalövôieknél.

TUDÓSÍTÓKAT KERESÜNK! Várjuk mindazok jelentkezését a megye területérõl, akik szívesen tudósítanának a településükön történt eseményekrõl. Jelentkezés: Telefon: 92/596-936 (8-16 óráig) • Fax: 92/596-937 E-mail: [email protected]

Szép Zsolt, a Zalaszentgróti VFC elnöke: – Egy nagyon jó és tehetséges társaság alakult ki Zalaszentgróton. Van pár rutinos játékosunk, a többség szentgróti kötôdéssel rendelkezik. A másik fontos tényezô, hogy a helybeliek elfogadták a légiósokat. A maximumot szeretnénk kihozni a hátralévô fordulókból. Mire lesz elég? Meglátjuk. Ha az élen végeznénk, szakmai szempontból biztos belevágnék az NB IIIba. Egyelôre csak a következô mérkôzésre készülünk. A többirôl ráérünk a bajnokság végén gondolkodni. Dobos Sándor, az Andráshida edzôje: – Az ôszi idényben gyengébben szerepeltünk, ennek megvolt az oka. Idô kellett arra, hogy a csapat összeérjen. Tavaszra már egységes, jó csapatot alkottunk, s ez megmutatkozik az eredményekben, hiszen a középmezônybôl felzárkóztunk az élcsoportba. Az NB III-ban már

szerepeltünk. Jelenlegi csapatunk több szempontból is az „izmosodás” szakaszában van. Ennek ellenére azt mondom, hogy nem fogjuk vissza magunkat a hátralévô fordulókban. Amenynyiben sikerülne az élen végezni, jöhetne a vezetôk döntése. Harcz Lajos, a Zalakaros edzôje: – Nagyon kemény mérkôzések várnak ránk a hátralévô fordulókban. A játékoskeretünk szûk, mindössze 13 igazán hadra fogható labdarúgóval rendelkezünk. Egy ilyen kiélezett küzdelemben ez kevés. Kimondom nyíltan, nem mi vagyunk a bajnoki cím elsô számú várományosai. Az ellenlábasok jóval „hosszabb” kispaddal rendelkeznek, több a variációs lehetôségük. Ha valami csoda révén mégis megnyernénk a bajnokságot, nagyon örülnék neki. A továbbiakról ráérünk akkor gondolkodni. -bi-

16

Zala Megye

2011. május