TELEPÜLÉSÜGY
Épül a 4-es metró A 4-es metró alagútfúrására kiírt tender elsô szakasza júniusban lezárul, a nyertessel a szerzôdést várhatóan az év végén aláírják. Már megjelent a három budai állomás építésére kiírt pályázat is, s hamarosan elindítják a jármûbeszerzési eljárást. A Baross téren már készül a 2-es metró új kijárata, amire azért van szükség, mert a jelenlegit a 4-es metró építése miatt lezárják majd. A 4-es metró építkezésére idén 3 milliárd forintot fordít a fôváros. Ebbôl megépül az új metrókijárat a Baross téren, és elôkészítik a metróalagút fúrását Budán. Az alagútfúrásra kiírt tender elôminôsítési szakasza júniusban lezárul, eredmény ez év végén várható. A három budai állomás – Tétényi úti, Bocskai út, Móricz Zsigmond tér – szerkezeti építésére is nagy az érdeklôdés. Ez a tender jövô év február– márciusban zárul majd. Jövô év elejéig folyamatosan jelenik meg a többi állomásépítésre vonatkozó kiírás. A 2-es metróval közös jármûbeszerzési pályázat kiírás alatt van, ezen a héten indítják el a közbeszerzési eljárást, amely várhatóan jövô év elsô félévében jár eredménnyel.
A többek között a jármûvek automatikus-elektronikus vezérlését is tartalmazó, „rendszerek és áramellátás” elnevezésû tender ugyancsak 2006. elsô félévében zárul. Demszky Gábor fôpolgármester arra kérte Veres János pénzügyminisztert, hogy mielôbb terjessze az Országgyûlés elé a metró építését a Bosnyák térig lehetôvé tevô törvény tervezetét. 2003-ban a parlament a 4-es metró Etele tér és Baross tér közötti 10 megállós szakaszának megépítésérôl fogadott el törvényt. Az új törvényre azért van szükség, hogy a metró a hosszabb – Etele tér és Bosnyák tér közti – 14 megállós szakaszon egy ütemben épülhessen meg. Az egy ütemben történô építéssel a beruházás költségeinek mintegy 10–15 százalékát lehet megtakarítani. Emellett a vasúttörvény módosítására is szükség van, mert a 4-es metró nyomvonala feletti ingatlanok mélyen a felszín alá esô részének igénybevételére lesz lehetôség. Ez a rendeltetésszerû használatot nem befolyásolja, nem okozhat kárt a tulajdonosnak. Az ingatlanok tulajdonviszonyai nem változnak, a beruházónak tájékoztatási kötelezettsége van, az esetlegesen okozott károk megtérítését is a beruházó vállalja. Ugyanakkor a fenti biztosítékoknak köszönhetôen nem
lehetséges, hogy néhány, metrót ellenzô kifogásai miatt több évig csússzon egy közérdekû építkezés. A kivitelezôk és tervezôk legfôbb feladata, hogy az építkezés a lehetô legkisebb környezeti, forgalmi zavart okozza az itt élôk és közlekedôk számára. A Baross téren, a Keleti pályáudvarnál elkezdôdött építkezésre azért van szükség, mert a ma mûködô, „régi”, egyetlen lejárathoz csatlakozik majd a 4es metró utastere. Azért épül új kijárat, hogy a 4-es metróvonal
colatot) építettek be. Jelenleg bányászok segítségével három mûszakban építik a leendô kijárat alagúthoz csatlakozó falazatát. Az öntöttvas szerkezetet eltávolítják, hogy be tudják építeni a metró kijáratát, a mozgólépcsôket. A Baross téri aluljáró falát megbontották, mivel itt kap helyet a 4-es és 2-es metró komfortos közös aluljárója. A terveknek megfelelôen egy korszerû és utasbarát közlekedési csomópontot alakítanak ki,
Keleti pályaudvar állomás elhelyezkedése
állomásának építésekor a most üzemelô kijáratot az átépítés alatt le lehessen zárni, a 4-es metró építése közben ne kelljen kiiktatni a piros metró állomását a forgalomból. A 2-es metró új kijáratának résfala 25 méter mélyen, egészen a 2-es metró állomásáig fut. Az „akna” elkészítéséhez 23 500 köbméter földet emeltek ki. Ahhoz, hogy a munkagödröt biztosító résfal ellen tudjon állni a hatalmas talajvíz- és földnyomásnak, mintegy 130 tonna acélt (dú-
Forrás: www.metro4.hu
amely a közösségi közlekedésre épül. A Baross tér Kerepesi úti oldalának teljes felújítását, az érintett területek burkolatcseréjét, az új kijárathoz csatlakozó aluljárószakasz megépítését 2005 decemberéig befejezik. Mivel a 4-es és 2-es metróra, és a Baross téren található többi tömegközlekedési eszközre jóval kényelmesebben lehet majd átszállni a Keleti pályaudvarra befutó vonatokról, ez a beruházás növeli a most induló Budapesti Közlekedési Szövetség vonzerejét is. 2005. május ÖN • KOR • KÉP
19
TELEPÜLÉSÜGY
ivéve Cse K Folyóiratunk egyik korábbi számában, az elöregedô falvak helyzetével foglalkoztunk. A közölt tanulmányban harminc kislélekszámú falu életét, szociális helyzetét mutattuk be, érintve a népességszám alakulását, a családsegítést, a gyermekvédelemet és a tartós munkanélküliséget. A folyóirat megjelenése után Czupi Sándorné, Csesztreg polgármestere telefonált, kifogásolta, hogy településüket „rossz színben” mutattuk be. – „Még az is lehet, hogy azt sem tudja, hogy hol van Csesztreg!” – szólt indulatosan a telefonba. Nem volt könnyû meggyôznöm: tudom merre van Zala, és Csesztregrôl is hallottam már..., majd közösen értelmeztük az általa kifogásolt sorokat: Tartós munkanélküliség… kivéve Csesztreg. Szociális problémák… kivéve Csesztreg. Elöregedô település…lakosságarányát tekintve elöregedô településnek tekinthetô Csesztreg is. – „Az utóbbi sajnos így van!” – ismerte el, majd a beszélgetést meghívással zárta. – „Ha már úgy is tudod – közben tegezôdésre váltottunk –, hol van Csesztreg, gyertek le, és arról is írjatok, hogy mi minden változott az elmúlt években!” Lementünk és csodálkoztunk, azt tényleg nem tudtuk, hogy csak hét kilométerre vagyunk a Szlovén határtól… és azt sem, hogy térkép nélkül nem szabad elindulni, mert a megyében a tájékozódás rettenetes, sehol egy tábla, amely mutatná merre a merre… jól jött a mobil, a polgármester asszony irányított.
20
ÖN • KOR • KÉP 2005. május
Gyönyörû vidék, a községet az Õrség–Göcsej– Hetés tájegységek találkozásánál, a Kerka-patak szeli át. Csesztregrôl szóló elsô írásos emlék 1275-bõl való, abban Cheztregh név szerepel, egyes kutatások szerint jelentése tiszta patak. 1322-tõl a település vámszedési joggal rendelkezett, 1334-ben említik elõször templomát. 1469-ben mezõvárosi rangot nyer. A mezõváros korán polgárosodott, ezt mutatja, hogy a XV–XVI. században több csesztregi diák neve is szerepel a bécsi és a krakkói egyetemek anyakönyveiben. A XIX. században a község körjegyzõségi, körorvosi székhely, és a megyében az elsõk között dolgozott itt állatorvos és gyógyszerész. 1891-ben alakult meg a mai napig folyamatosan mûködõ Tûzoltóegyesület. 1928-ban labdarúgócsapat alakult, amely a mai napig szintén folyamatosan mûködik. A XX. században a község folyamatosan térségközponti szerepet töltött be.
A természet szerelmesei nem csalódnak, a környezõ erdõkben gombászó túrákat tartanak, a környék szarvas állománya híres, ezért jelentõs a vadászturizmus, amelyet a csesztregi Kerkavölgye Vadásztársaság szervez. Érdekes látnivaló a húshagyókeddi „maskurázás”, amikor álarcba és jelmezbe öltözött helybeliek kora estétõl késõ éjszakáig járják a házakat. Nagy hagyománya van a májusfa állításnak és kitáncolásának. A csesztregieknek fontos, hogy a település vezetôje helyi származású legyen. Míg 1990 elôtt a helyi vezetôk mind „idegenek” voltak, ma a nyolcfôs képviselô-testületnek csak egy tagja van, aki nem itt született, de ô is évtizedek óta itt él. A polgármester és a képviselôtestület tagjai függetlenek. Nagyon sok polgármester azt vallja, hogy nem szerencsés, ha a testületben részt vesznek azok a képviselôk is, akik a választáskor polgármester-jelöltek voltak. Szerintük ez meg-
TELEPÜLÉSÜGY
sztreg terheli a képviselô-testület, illetve a polgármester kapcsolatát. Csesztregen ebben is irigylésre méltó a község elsô embere, a vele versenyzô másik két polgármester-jelölt nem indult önkormányzati képviselôként. A közgazdász végzettségû polgármester asszony a választók közel 80 százalékának a szavazatát kapta. Az önkormányzat éves költségvetése 180–200 millió forint, 27 millió az iparûzési adó. A határ menti kapcsolatok most formálódnak, sok civil szervezet mûködik. A falu NB III-as focicsapatát, amelynek helyi edzôje van, évente kétmillió forinttal támogatja az önkormányzat. Az itt élôk tudni akarják, hogy mi történik a községházán. A falutévé a testületi üléseket havonta egyenes adásban közvetíti, ha nincs önkormányzati hír, akkor az óvodásoké, illetve az iskolásoké a fôszerep… Munkanélküliség? Az nincs, több a munkahely, mint az aktív korúak száma. Még a környezô településekrôl is sokan járnak a faluban mûködô, két, fôként autóalkatrész-gyártásra berendezkedett, külföldi tulajdonú kft.-be dolgozni. Az egyik cég osztrák, a másik német érdekeltségû. A polgármester asszony elmeséli, hogy az osztrák tulajdonú kft.-ben az önkormányzat alapítóként vett részt. Ma már itt nincs érdekeltségük, de az NB IIIas focicsapatot a Femat Hungária ma is kiemelkedôen
segíti. A faluban sok az egyéni vállalkozó. A közeljövôben épül egy gombafeldolgozóüzem, amely újabb munkalehetôséget jelent a község, illetve a környezô települések lakóinak. Csesztreg sok építési telekkel, ipari vállalkozásokra alkalmas ingatlannal rendelkezik. Itt még a háziorvos is közalkalmazott, van fogorvosi rendelô, gyógyszertár, óvoda és általános iskola is. Nyolc kör-
Népi mûemlékház
nyezô faluból Volán-járattal jönnek a gyerekek, nincsenek százötvenen. Csesztregen is kevés a 18 év alatti fiatalok száma, még a kettôszázat sem éri el! Sajnos elöregedik a falu. Szociális helyzet. Az önkormányzat szociális étkezést 15–20 személynek biztosít, házigondozásra nincs igény. Beiskolázási támogatás hároméves kortól jár, és minden általános iskolás ingeyn kapja a tan2005. május ÖN • KOR • KÉP
21
TELEPÜLÉSÜGY Csesztreg lakóinak kor szerinti megoszlása
tek. Idén a szélessávúinternetelérést is szeret18 év alatt 151 nék megoldani. 18–59 év között 557 Az elmúlt két 60 év felett 200 évben huszonegy Állandó lakosság összesen 908 benyújtott pályáForrás: Magyar Államkincstár Zala Megyei zatukból mindTerületi Igazgatósága; 2004. január 1.-i adat össze három nem nyert. Ez idô tájt könyvet. Szülési és temetési négy pályázat bírálatára vársegélyként 30 ezer forintot nak, kettô pedig elôkészületadnak, a 200 nyugdíjasnak ben van. A polgármester azt évente nyugdíjas találkozót mondja, hogy pályázatok nélszerveznek ahol a megvenkül nehézkes volna a mûködégelés mellet 3000 forint dés, hiszen a település önkitámogatást is adnak. his. Igyekeznek jól gazdálkodCsesztregen megfogal- ni és jó közszolgáltatást biztomazott cél, a letelepedés sítani az itt élôk számára… ösztönzése. Ennek érdekéKésô van, elfáradtunk, ben összközmûves házhe- készülünk haza, de a pollyeket alakítottak ki, 50 Ft/ gármester asszony javasnm áron, 3 éves beépítési latára még egy sétát kötelezettséggel. A telepü- teszünk a faluban. Szalés központjában magán- badidô park, jól felszeerôs és piaci alapú bérlaká- relt, vadonatúj játszótér, sok építését is tervezték, a mûvelôdési ház, gondomegvalósítás azonban – az zott porták és hidak a tiszezt segítendô pályázat hiá- ta patak felett… nyában – hátravan. 1990 óta Csiky Ildikó – Sörös Erzsébet szennyvízcsatornát, kábelFotó: Kopecskó János tévét, gázvezetéket építetÉrvényes lakóhellyel nem rendelkezik
1
és ifj. Kopecskó János www.csesztreg.hu
Dunai párbe
6. Európa In
Az idén is közel négyszázan vettek részt a hatodik alkalommal megrendezett Internethajó konferencián. Az Európa Internethajó április 21-én reggel 10 órakor futott ki az Újpest rakpartról, fedélzetén a hazai információs társadalom építésében részt vevô vezetô szakemberekkel, politikusokkal, üzleti, tudományos és szakmai szervezetek képviselôivel. Az Internethajó négy évig a 14 évre visszatekintô – Enyedi Nagy Mihály által szervezett és irányított – Médiahajó intézményének és rendezvénynek a része volt. A Médiahajó tavaly a média mai viszonyai között „elsüllyedt” és Hajó néven folytatta útját. Az 5. Internethajó 2004-ben már mint önálló, egyik legnagyobb informatikai rendezvény került megrendezésre. Az eWorld harmadik éve navigátora az Internethajónak, és mint szakmai partner vesz részt a szervezésben. Fontos lenne, hogy a piaci szereplôk a kormányzattal összefogva építsék fel
a magyar információs társadalmat, ezáltal újabb piacot és lehetôségeket teremtve. Az esemény célja, hogy erôsödjék a kormány, az üzleti szektor, a civil szféra és a szakmai szervezetek felelôs párbeszéde a feladatokról és lehetôségekrôl, ezzel is oldva a viszonylagos megkésettséget; egy évvel a csatlakozás után. A rendezvény fôvédnöke dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, valamint dr. Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Ezzel a GKM és a MEH Elektronikuskormányzat-központ egyben a rendezvény szakmai támogatását is vállalta. A rendezvényen képviseltették magukat a szakmai szervezetek, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége, a Magyar Tartalomipari Szövetség, valamint az Inforum. A kormányzat felelôs képviselôi is rész vettek az Internethajón. A Nemzeti fejlesztési tervvel kapcsolatosan kerekasztal-beszélgetés keretében Eszes Gábor miniszteri biztos (Gazdasági és Közleke-
TELEPÜLÉSÜGY
széd ternethajó
dési Minisztérium) mondott bevezetôt. A fórumon részt vett dr. Nyikos Györgyi, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese, valamint Mécs Imre, az Országgyûlés Informatikai és Távközlési Bizottságának a tagja. Az IT beruházásokban történô kormányzati szerepvállalásról beszélt Boda Miklós, az NKTH elnöke és Farsang Zoltán, a Nyugatdunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség információs társadalom program menedzsere. Magyar Bálint oktatási miniszter a zárófórumon vett részt, amely elôtt dr. Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója mondott bevezetôt. Az idei Internethajó fô témája az uniós csatlakozást követô egy évben a magyar információs társadalom fejlôdésében elért eredmények, a ránk váró feladatok és tervek. A kormányzat, valamint a piaci szereplôk és szakmai szervezetek vezetôi között többször alakult ki parázs vita az infokommunikációval vagy a Nemzeti fejlesztési tervvel kapcsolatosan. Elhangzott, hogy nyugati szomszédainkhoz képest jelentôs lemaradásban vagyunk az internetfelhasználás tekintetében; az internetpenetráció nem növekszik, az informatikai analfabétizmus leküzdé-
se érdekében nem teszünk kellô lépéseket, nincsen hatékony és legalább az internettel rendelkezôk számára használható e-ügyintézés és még sorolhatnánk. Ezek ellenére azonban vannak bíztató jelek. Kovács Zoltán, az Informatikai Vállalkozások új elnöke elmondta, hogy a bruttó hazai termék (GDP) évi 3–4 száz-
alákos növekedése és a csökkenô infláció elônyösen hat a gazdaságra. Az utóbbi idôben számos nemzetközi vállalat telepítette fejlesztôközpontjait Magyarországra. A rendezvény egyik fontos témája, hazánk infokommunikációs helyzetének feltérképezése volt. A kerekasztalbeszélgetésben több vezetô internetszolgáltató képviselôje (Matáv, GTS-Datanet) mellett jelen volt még Uj Péter, az Index fôszerkesztôje, Bánhidi Ferenc, az NHH képviseletében, illetve Bóna Ákos, az iSITE.hu fôszerkesztôje. A jelenlévô telekommunikációs cégek vezetôi a hatóságot marasztalták el a távközlési szabályozások megfelelô rendszerének hiánya miatt. A megfelelô szabályozási rendszer megalkotása is kihatással lehet az internetpenetráció növekedésére.
A „Hogyan születik az üzlet az EU-ban?” szekcióban érdekes elôadásokat és hozzászólásokat lehetett hallani az uniós piacra jutásról Kürti Sándor, a Kürt Rt. elnökének a vezetésével. Elhangzott, hogy (a magyar ITD helyett) a külföldi szervezetek jelenleg hatékonyabban tudják támogatni a magyar vállalkozások termékeinek külföldi piacra jutását. E tekintetben a kormányzat jelentéktelen segítséget nyújt, holott az export kulcsfontosságú lenne a magyar gazdaságnak. Sokszor a kormányzattól, még Kóka János miniszter úrtól is azt hallani, nincsenek piacképes és exportképes magyar termékek. Ez természetesen nem igaz, a legtöbb esetben a tôkehiány és a kellô tapasztalat (akár marketinges jellegû)
elmondta, a jelenlegi elektronikus kormányzás stratégiája illeszkedik az uniós tervekbe és szabályozásba, így annak módosítására nincs szükség. Kiemelte, hogy megteremtettük az egységes elektronikus kormányzati közmû alapját és eddig több mint 600 intézmény csatlakozott a kormányzati informatikai gerinchálózatra. Az állampolgár az „ügyfélkapun” keresztül léphet be az elektronikus kormányzati rendszerbe, ezáltal egy helyen lép kapcsolatba az államigazgatással és intézheti akár elektronikusan ügyeit. A rendezvényen átadták a díjakat az Enamiké és az eWorld által a középiskolások számára meghirdetett József Attila pályázat, az ATTILA100 nyerteseinek. A pályá-
kettôse jellemzi a magyar kisés középvállalatokat. Elhangzott továbbá, hogy a „hagyományos magyar kreativitás” és a különbözô kultúrákhoz való jó alkalmazkodási képességünk jelenthet elônyt és alapot a felzárkózáshoz, amelyhez kormányzati támogatásra is szükség lenne. Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára
zóknak a „Ki vagyok én? Hol élek? Mit akarok?” kérdésekre kellett válaszolnia az általuk készített rövidfilmekben, kizárólag József Attila szavainak felhasználásával. A díjakat, nagy értékû mobiltelefont, számítógépet, valamint egyegy ötven kötetbôl álló könyvtárat Magyar Bálint oktatási miniszter adta át a tehetséges fiataloknak. 2005. május ÖN • KOR • KÉP
23
HÍREK
A fôvárosi önkormányzat szervezésében június 3-5. között három napos, mintegy 40 sportágat, valamint környezetvédelmi, kulturális és életmód programokat felölelô esemény megrendezésére kerül sor a Margitszigeten. A rendezvény célja a szabadidô- és versenysport, valamint a környezetvédelem fontosságának bemutatása és az egészséges életmód népszerûsítése. A sportszövetségek, a kerületi önkormányzatok, környezetvédelmi civil szervezetek, oktatási intézmények, testnevelô tanárok és edzôk közösségei, valamint egyesületi szakemberek dolgoznak majd annak érdekében, hogy népszerûsítsék a mindennapos sportolást, a hagyományos sportágak mellett megismertessék az állandóan bôvülô, új sportágak színes palettáját, valamint felhívják a figyelmet a környezetvédelem és a sport kapcsolatának fontosságára. Strandröplabda, szabadtéri ökölvívás, sárkányhajó regatta, birkózás, búvár, mûugró bemutató és labdarúgás, atlétika, lovaglás, lövészet, játékos ügyességi versenyek mellett, több mint 40 esemény igazi jó hangulatú hétvégi kikapcsolódás lehetôségét kínálja. A rendezvény kapcsán a Környezetvédelmi Világnap (június 5.) idén háromnapos ünneppé válik, s a Margitsziget zöldjébe a sporttal szimbiózisban nagyszabású környezetvédelmi programsorozattal hív mindenkit a fôváros.
Május 25-én rendezték meg a Kihívás Napja lakossági sportvetélkedôt, azt a játékot, amely a testedzésen túl kiváló szórakozás a résztvevôk és a nézôk számára is. A rendezvényre 231 település nevezett. A szervezôk bíznak benne, hogy a játék nemcsak az év egy napján, hanem több alkalommal is sportolásra ösztönözi majd a résztvevôket.
24
ÖN • KOR • KÉP 2005. május
Gondok a Balatonnál. A gyapjaslepke elleni védekezésrôl, a Balaton-törvény alkotmánybírósági határozatban kifogásolt pontjáról, valamint a Hévízi-tó térségének beépítettségérôl tárgyalt kétnapos, szemlével összekötött ülésén az Országgyûlés környezetvédelmi bizottsága. A szakemberek eddig egységes várakozásával szemben a gyapjaslepke harmadik éve tartó inváziója nem „omlik össze”, sôt, a tavaly országosan 110 ezer hektár területet érintô fertôzöttség közel 20 százalékkal nagyobb lesz. Ezért kezdeményezték a szaktárcánál, hogy a helikopteres védekezés a belterületeket is érintse. A legfertôzöttebb körzetek egyike Veszprém megye, illetve a Balaton-felvidék egy része. A Balaton-törvény két, alkotmányellenesnek minôsített pontja kapcsán a bizottság úgy látja, hogy a törvényt nem kell hatályon kívül helyezni, de az egészséges környezethez való jog szervezeti garanciái mielôbb beépítendôk. Továbbra is kiemelten fontosnak ítélik a Hévízi-tó és környezetének védelmét, s túlépítettnek tartják a tó tágabb környezetét. Közmunkaprogramra 700 millió forint. Nagyszabású közmunkaprogram indul a Balatonon kormányzati támogatásból és a MÁV Rt. részvételével. Ennek keretében 700 millió forintból az elôzô évinek csaknem ötszörösét, mintegy ezer munkanélkülit foglalkoztatnak október közepéig. Csizmár Gábor fog-
lalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter közölte: három város – Siófok, Balatonfüred és Keszthely – koordinálásával 45 tóparti településen, 232 kilométernyi partszakaszon, a parttól mintegy másfél kilométeres sávban megtisztítják a területet, s valamennyi vasúti átjárót, illetve parlagfû-mentesítést végeznek a közhasznú munkában foglalkoztatottak. Sütô László, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke hangsúlyozta: a látogatók érdeklôdéséhez nem csak elegendô mennyiségû és jó minôségû víz kell, hanem rend, tisztaság és kellemes környezet is. Tisza-tavi programok. Hétszáz millió forintot költhet idén a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács a vízparti utak fejlesztésére és egyéb felújításokra. A tanács pályázati rendszerek keretében 258 millió forintot oszt szét idén idegenforgalmi rendezvények szervezésére, kerékpárutak fejlesztésére, strandok vízforgató berendezéseinek megépítésére. A tanács 200 millió forinttal a közmunkaprogramba is bekapcsolódhat, illetve a Hortobágyi Nemzeti Parkkal együttmûködve szeretné elnyerni a Tisza-tó az ökoturisztikai védjegy címet. A Tiszatavon a Poroszlói medencében június 15-éig elkészül az ökoturisztikai tanösvény, július 15-ére pedig az a kishajó, amellyel a madárvártákat lehet majd megközelíteni.
