ÉPÍTŐMŰVÉSZET. IUS városképi vizsgálata B é r h á z

52084

ÉPÍTŐMŰVÉSZET IUS

A v á r o s k é p • T e r e k és

utcák

városképi vizsgálata • B é r h á z a

Hősök

terén

•

szükséglakásépftés országban

és

Német-

• T a t a t ó v á r o i i

képek •A »kredenc« lése

Háborús

tündök-

n y o m o r ú s á g a

Szögezett

és

*

ragasztott

ácsszerkezetek

•Falfestmé-

nyek

'Lapszemle

rögzítése

UNGARISCHE BAUKUNST • ARCHITETTURA U N G H E R E S E • ARGHITECTURE HONGROISE • HUNGÁRIÁN ARGHITECTURE • HUNGARA ARKITEKTURO F e l e l ő s

VITÉZ

s z e r k e s z t ő :

IRSY

LÁSZLÓ

I

BOHN

TESTVÉREK B U D A P E S T , Falazó-,

III.,

TÉGLAGYÁR B É C S I - Ű T

v á l a s z f a l - és

R.T.

1 6 6

f ö d é m t é g l á k

K O R Á N Y I ÍÍRSA R E D Ő N Y vasipari KFT. HŐSZIGETELÉS

ÉS H A N G S Z I G E T E L É S

1

nélkül nincsen

KORSZERŰ É R T É K Á L L Ó É P Í T K E Z É S

e----

AZ ÉPÍTŐANYAGTECHNIKA

MAI

.

. --t-m

AllASA SZERINTI

r s s

IEGTOKEIETESEII MEGOLOAST SZIK

TE-

IEHETÓVE

A Z

U L T R A - H A E S Z

U L T R A - H A H A E S Z

j /f lg f/ íj ÍC'fíl* y n p f-k Í4

g & 2 M a g y a r

Rii§§yaitaáro9YárR.T.

FÉLSZAZADO*

6TÁRTÁSI

TAPASZTALAT

üaHJ^liQütitcy CJUfOQCjM.

„ N A G Y B Á T O N Y - U J L A K I " E G Y E S Ü L T I P A R M Ű V E K RV BUDAPEST, V.. VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 16. T E L E F O N : 18-18-08

LOMÁSI ERDÖIPAR R. T. MAGYARORSZÁGI ÜZEMEINEK KIRENDELTSÉGE KOLOZSVÁR,

M Á T Y Á S K I R Á L Y - T É R 7. I. 3 * T E L E F O N :

*14-90, 1 8-89, 31 -63

S Z Á L L Í T : Szatmárnémeti-Gőzfűrész-I és láposbányai (Szatmár megye) parkettagyárából, illetve fűrészeiből a legkényesebb ízlést kielégítő bükk-, tölgy-, dió- és kőrisfából készült rendes és díszítő parkettát, különleges eljárással feketére színezett tölgyparkettát, kiváló osztályozású és minőségű bükk-, tölgy-, dió-, kőris- és juhar- stb. építő bútoranyagot. Galócási, barackosi (Csik vármegye), dédabisztrai és szovátai (Marostorda vármegye), székelyudvarhelyi (Udvarhely vármegye) fűrészeiből b á r m i l y e n m e n n y i s é g ű , méretű és osztályozású luc-jegenyefenyő és bükkfűrészárut

ÓVÓHELYAJTÓK S S l/D

Á l

/ I V I I I

A

IVKAL I I I U L A

kőfaragómester kő-és márványárugyártelepe K Ő B Á N Y A O Z E M :

B U D A K A L Á S Z

\Ja6^c€M>dáUat Acutító

a tea SO.Telafon 297-921

épület, síremlék, oltár, emlékmű stb.munkák BUDAPEST. III., LAJOS-UTCA 77/79. TELEFON: 163-116

JlésQtféuptátxaság,

BUDAPEST, VI., P O D M A N I C Z K Y - U T C A

29

MAGYAR

ÉPÍTŐMŰVÉSZET

1944 JÚNIUSI

MELLÉKLETE

ÉPÜLETSZERKEZETEK FALNYILÁSOK FELSZERELÉSEI

70. Szemöldökkel ellátott peremboritás

i. A j t Ó1(.

előző lapok 65. és 66. ábráin is láttuk. Azok összeállítva sokat

Már az előzőkben, 54—60. ábrákon láthatók egyes rétegelt vagy

lemezeit

összeépítésének

példája, ily háromoldali peremborltások összeállítását már az

ajtószárnymetszetek.

Ezeket egészítik ki

szenvednek a helyszínre szállítás alkalmával. ezek laza

csapokkal vannak összefoglalhatóra

Ha azonban előkészítve,

az itteni 67,, 68., 69. ábrák. Egyszerű és kisebb ajtóknál elegendő

mint ezen az ábrán látható, akkor széjjelszedett állapotukban

egy keretszerűleg összeépített belváz ami belül üres és erre

a fuvarokra, vagy vidéki szállítások esetében vasúti kocsikba

a keretre van ráenyvezve a kétoldali rétegelt lemez. Nagyobb

könnyebben berakhatók és szállításkor nem sérülnek meg-

vagy jobbfajta ajtóknál egyrészt a keret, másrészt a felület

71. ábracsoportban

a)—f)-ig

ajtószárnyakban

alkalma-

merevltésére további belszerkezetre is van szükség, igy: víz-

zandó

szintes és függélyes vázkeresztekre vagy lécsorozatokra, ne-

való beerősltésének példái vannak feltüntetve. A léceket vékony

hogy a váz és vele együtt az egész szárnyfelület elkajszuljon,

szögekkel, süllyesztett

a vékony lemez behorpadhasson vagy erősebb ütésre betör-

lehet felerősíteni. A foglaló lécek keményebb fából készítendők.

hessen.

üveg-betéteknek

süllyesztett vagy

előálló

gömb- vagy lencsefejű

lécekkel

csavarokkal

Üvegek törését, zörgését a lécek közé fogott nemez- vagy gumi-

67. ábrán ilyen belső, vízszintes lécsorozat látható. Cél-

sávokkal lehet csökkenteni.

szerű a belső éleket lekerekítve enyhíteni, nehogy ütések és

helyeken

a fa folytonos mozgásai következtében azok a vékony lemezeken

kihull.

nem

célszerű,

Ajtószárnyak

átütve láthatóvá váljanak és a lemezek e helyeken való elváso-

Ragaccsal való beerősltés mert az

harmadik

megszáradva

szerkezeti

csoportja

ily

helyéről a

két-

dását hozzák létre. A beszorult levegő mozgását a hőmérsék

r é t e g ű , enyvezett és parkettás kiképzések, amik a legegy-

és nedvesség változások alkalmával! kiegyenlítődését a csapok-

szerűbb gazdasági épületek mellékhelyiségek ajtószárnyainál,

nál hagyott hézagok útján célszerű biztosítani.

de a legelőkelőbb középületek (pl. templomok) kapuinál és

68. Ha a szélesebb vázkereteket és belső léceket vékonyabb egységekre előzetesen felfűrészeljük és a részeket ellentétes szálvezetéssel ragasztjuk ismételten össze, az Igy összeépített részek mozgási törekvése egymásra ellenirányban hatva, azokat egyenes felületi irányuk megtartására kényszerítik.

Cél-

szerűen lehet ily vékony egységek tervszerű kiszabása alkalmával megtakarítani az utólagos vésésekkel való erőszakos gyöngltéseket, ha ezek (pl, zárüregek) már

külső bejáró ajtajainál kerülhetnek alkalmazásba. Elvük a faanyagoknak kétrétegben, ellentétes szálvezetéssel való alkalmazásával érni el a méretállandóságot, az elemek szabad mozgását a nedvességváltozások alkalmával, a felületekről a csapadékok szabad leömlési lehetőségét anélkül, hogy ezek a

hézagokba és

72. Zsaluszerűleg

összeépítéskor

készen állanak a felszerelő lakatos rendelkezésére. Kétszányú

hornyokba

szívódva

pusztíthatnák

a fa

anyagét. egymásra boruló deszkasorozat

alul

való szögezéssel erősítve az egységeket a belső vázra.

ajtóknál, kellő vastag borítás esetében, kiálló ütköző léc nél-

73. Pontosabban kiképzett zsalusorozat a levelek alsó

kül is létrejöhet a síkbeli kettős ütközés. (L. a 68. ábra jobb-

harmadukban felenyvezve, hogy a felső Va szakasz mozgása

oldali szakaszát.)

ne legyen gátolva.

69. Az előző lapok 60. ábrájának részletrajza van itt bemutatva, ahol már a belváz is ellenirányú vékony egységekből állva biztosltja az összszerkezet állandó alakjátés a nemesebb

74., 75. Mindkét oldalról hasonló képet adó fix zsalusorozat, a levelek végein a keret hornyába vésve, különben egymásra boruló szabad mozgással, 76. Parkettás kiképzésű ajtólap. A külső levelek kívülről,

anyagú borítás szépségét. A rétegelt-lemezes ajtószárnyak előnye a váz és táblázatos szerkezetekkel szemben : a tisztántartható, pormentes, sima felület; a vékonyabb méret mellett az üreges belső folytán a szárny könnyűsége; ugyanez okból a vasalások könnyebb fajtái; a vékony szerkezeti részeknek csak görcsmentes anya-

alul vannak

nem lehet azokat alkalmazni; A felázott lemezek felhólyagosodnak, a faanyag kényszerltett méretmegmaradása következtében a felület szövete meglazulva, fenntartási hiány esetében, élettartama csökkenhet;

rejtett műszaki hibalehetőségek miatt,

a kellően ki nem válogatott vékony anyagok elváltozása sokszor

Amennyiben

esztetikai

szem-

az alépítménybe, a másik, rövidebb sor csupán szerkezeti hivatás nélküli látszatsor, nehogy a külső deszka tágulva vagy összehúzódva megrepedjen. 77. ábrán a külső deszkasorozat dombotú

gokból való előálllthatási lehetősége folytán a nemesebb belérték stb. stb. Hátrányuk, hogy csapadéknak kitett helyeken

megcsavarolva.

pontból két sor csavarra van szükség, úgy csak az egyik ér be

van

felületekkel

kiképezve és horonyban van csavarodva. 78. A homorú felületű deszkák belső csavarokkal vannak

a belvázra erősítve, a csavarfejek dugasszal palástolva. 79. A felületi deszkák közbeiktatott lécekkel vannak tagozva és felenyvezve. A 72—79. ábrabeli ajtószárnyak baloldala a külső felület.

csak a jótállási idő eltelte után mutatkozik.

SÁNDY GYULA.

443162. Athenaeum, Budapest

A R K O S I S Z E K E L Y GYÖRGY

út-, mély- és magasépítési vállalat, Budapest, VJI., Rottenbíller-utca 3 4 . Telefon: 4 2 5 - 9 5 4

Leszármazási okmányok kutatása ügyében forduljon

Heraldika

NEMESSÉGI

irodához, B p . I V . , G r . K A r o l y i - u . 14. Telefon: 381-199,184-644

Csarnok-, h a n g á r - , m ű h e l y - , ház-építkezéseknél használjon 1 R I G O N gipszfedőlapokat k ö n n y ű , 40%-kal könnyebb, mint a beton, hószlgetoló, tüzelőanyag-megtakarítás, állandó temperatura, t é r f o g a t á l l ó — t a r t ó * , nem vetemedik, nem hajlik el s z e g e z h e t á , mint a deszka, a b s z o l ú t t ű z b i z t o s , ami ma elengedhetetlen feltétel egy g y á r é p l t k e z é j s n é l , anyag, amely az összes kívánalmaknak ideálisan megfeleli Felvilágosítást díjmentesen ad a z :

Egeresi G i p s z g y á r és V e g y i m ű v e k Rt.

budapesti irodája V . , P a n n o n i a - u t c a I T / a Tel.t 1 2 5 - 9 5 7

Épület- és p o r t á l ü v e g e z é s ,

Építőanyagot o l c s ó á r b a n é s k i t ű n t m i n ő s é g b e n szállft

márványüveg burkolás, üvegbeton

BUKOVAI SÁNDOR

Budapest, VIII, Baross-tér4.Tel. 132-211

Hibás

NERVETTI

•

ÉMÉNYEK

klvakolására

k é r j e n ajánlatot, a m i k o r

m e l y f a l b o n t á s nélkUI g é p e i v e l belliiről kivakol. 2. • Telefoni

sérült alapoh javítása Talajhövesités, Joosten-eljáras Cement beprésclés embervédelem! Az épületek, folyosók, lépcsőházak irányfénylámpákkal való ellátására a m. kir. honvédelmi minisztérium előírása szerinti

légoltalmi- és óvóhelyi lámpákat, világítóeszközöket, autófénycsökkentőket

KORÁNYI MÁRTON L É G O L T A L M I

L Á M P A Ü Z E M

Budapest, I., Krisztina-kőrút 151. T.: 150-274

1303:

tataroz,

a „ R A R A " szab. Kéménykivakoló Vállalattól, Ill.( Lukács-utca

Á lésvédelem

VIKTOR

ípftési anyagkereskedelmi vállalata Budopast, VII.. Rákóczi-út 80. Tal.i 224-042

NEMESMÉSZKŐ BURKOLÓLÁPOK tömbkövek, fűrészelésre, sírkőre, oszlopokra, korlátokra, lépcsőkre

ZSÁMBÉKANYÁCSAI MÉSZKŐBÁNYÁK SZENT-IVÁNY FERENC Ü Z E M V E Z E T Ő S É G :

TOK, (PESTMEGYE) POSTAÉPUiET

LISKA

357-612

J E N Ő

oki. g é p é s z m é r n ö k

Budapest, VIII., Orömvölgy-u. 36/a T e l e f o n : 342-951

Korszerű

festés, mázolás, tapétázás

HANTOS

TESTVÉREK RT. Budapest, VI., Horn Ede-utca 5 Telefon:

118-523, 119-451

Lapszemle T É R É S FORMA 5. sz. — Bierbauer Virgil: Bérház a Petőfi Sándor-utcában (tervező: Gerlóczy Gedeon). — G. Riemer P á l : Miből építsük újjá városunkat? — f i g y e l e m r e m é l t ó g o n d o l a t o k a t t a r t a l m a z a h á b o r ú u t á n i ú j j á é p í t é s , lakás-, v á r o s é p í t é s c é l j a i r a s z ü k s é g e s tőke előteremtéséről, é p f t ő t a k a r é k o k , é p l t ő s z ö v e t k e z e t e k ú t j á n . — Jobbágyi-Gaiger Miklós: Holló László művészete — a k e v é s s é i s m e r t f e s t ő m ű v é s z t m u t a t j a b e n é h á n y m ű v é n e k ismertetésével, értékelésével. S Z É P M Ű V É S Z E T 4. sz. — Jajczay János: Magyarországi Szent Margit Assisiben, — Ybl Ervin: Szent Margit képe az egykori berni dominikánus templomban. — Leopold Antal: Vitéz János esztergomi dolgozószobája. — Entz Géza: Székely templomerődök. — Somogyi Antal: Szőnyi István győri falfestményei. — Művészeti élet.

SENPERNOVA

a legtartósabb nemesvakolat, kapható minden színben

E L S Ő M A G Y A R „ S E M P E R N O V A " N E M E S V A K O L A T - G Y Á R • Budapest, V I . , Lövölde-tér 4. Telefon: 221-050 5: sz. dr. Bierbauer Virgil: Bramante, — a z o l a s z r e n e s z á n s z é p í t é s z e t nagymesterének m ű v é s z e t é t i s m e r t e t i r ö v i d ö s s z e f o g I a I á.6 b a n, s z ü l e t é s é n e k 500. é v f o r d u I ó j a a l k a l m á b ó l . — Kapossy János: Galícia Allegoriájá-t, M a f u l b e r t s c h n e k e g y e d d i g n e m k ö z ö l t i s m e r e t l e n m ű v é t , G a l í c i a 179 0-ben k i - a d o t t ú j t é r k é p é n e k r é z m e t s z e t ű sarok-

MACSKÁSY ÁRPÁD

ARBORIT

okleveles gépészmérnök műszaki vállalata

hézagmentes padló R O Z G O N Y I ,

FERY O S Z K Á R - U .

4 7 Tel.:

Szellőző, légüdltő, ködtelenítő, központi fűtő, vízvezetéki, víztermelői, csatornázási, óvóhelyi

berendezések VI., Deasewffy-utca 16. Telefon : 127-670 Postatakarékpénztár! csekksz. s z . : 21.391

1 5 7 - 6 7 5

d í s z é t i s m e r t e t i. — Fodor Ferenc: Bőhm Pál — a n a g y m a g y a r n é p é l e t - f e s t ő é l e t é t f é s m ű v e i t m é l t a t j a - — dr. Rolf Hetsch: Szinyei Merse Pál és Wilhelm Leibl művészeti kapcsolatai. — Művészeti élet. — Könyvszemle.

T R A V E R T I N

ét mindennemű k t t l a r a g ó munkát készít :

IFJ.

TÚRRA

ADOLF

kflfaragómester Budapest, V I I I . , Lmher-u. l/a. Tel.: 140-320. Bánva-és Szemtelep: Budakalász. Tel.: 162-036 19. mellékállomás

Szennyvíztisztító telepek SADO házi kisderítők PRISTER BUDAPEST,

MŰVEK

I., A T T I L A - U .

95.

RT. 161-230

Ü

V

E

G

-

i =% í * j : i márványüvegb u rkolás. Épületüvegezés

Icot3

KELE MIHÁLY ASZTALOSÁRU

WületeK / r . n O A r > Vv ^c ,A< -v* ediéséhe* ú ^ ^ r ^

GYÁRA

Budapest, VIII., ü r ö m v ö l g y - u . 3 8 - 4 0 Telefon: 131-298

BIELEK KÁROLY Budapest V I I I . , Tavaszmező-u. 18, telefon: 132-594

1304:

_

TOROK MIHÁLY

_

. — . —

V E G Y É S Z E T I GYÁR, B U D A P E S T . T E L E F O N : MARÓANYAGOK, TISZTÍTÓSZEREK

EDÉL- ÉS

326-548.

S Z I G E T E L Ő L E M E Z E K

T E C H N I K A 3. sz. — Trummer Árpád: A Duna-Tisza-csatorna ügyének mai állása. — Kotsis Iván: Bérházakban elhelyezett kis- és középlakások — j ó l á t g o n d o l t a l a p r a j z i m e g o l d á s — s o r o z a t 2 — 8 s z e m é l y e s c s a l á d o k l a k á s a i r a . — A középkori építészeti tanszék közleményei: A lébényi róm. kat. templom. — Műemlékvédelmi szemle 25.: Az ipolykiskeszii róm. kat. templom. — Baranya középkori templomai IV. — A sajószentpéteri ref. templom. — Az épülettervezési tanszéken készült feladatok gyűjteménye. M A G Y A R I P A R M Ű V É S Z E T 4. sz. — Sándorfyné dr. Ruzicska Ilona: Kós Károly. — Helbig Ferenc: A modern bélyeg stílusa— Krónika — Szakirodalom — Képek: Moiret Ödön szobrai és reliefjei, Pekáry István faliszőnyege. — Muskátli: Dr. Görgey Sándor: A sióagárdi női viselet és népművészet.

H

A

K

I

D V / V 7 l / M r l

Y

I

C C

T

AD C A

C 9 I M I V 9 M

» P ° n , i ' ü t é s > v i * v e * e « é k és egészségügyi berendezések Budapest, VI., Izabella-utca 79. Tel.: 120-988

K Ö

M A G Y A R MÉRNÖK- É S ÉPITÉSZEGYLET KÖZLÖNYE 8. sz. - Dr. Széchy Károly. A zsablyai Tisza-hld építése. - Márkus Antal: Budapest építési és népesedési fejlődése 1880 és 1940 között, — v á r o s f e j l e s z t é s é s r e n d e z é s szempontjából hasznos és érdekes adatokat tartalmazó tanulmány. 9, sz. — Mosonyi Emil: A visóvölgyi vlztárolómedence. — Török Kálmán: A vasbetontalpak gazdaságossága. — Szemle — Szakirodalom. — Egyleti közlemények. A MÉRNÖKI K A M A R A KÖZLEMÉNYEI 4. sz. A mérnöki kart érintő beszédek a képviselőházban és a székesfőváros önkormányzatában. — Rendeletek. — Kamarai határozatok és közlemények. — Tervpályázati hirdetmények és eredmények. — Személyi hírek. R. M.

MAGYAR ÉPÍTŐ- JOIKUTIKOBURKOLAT MŰVÉSZÉT WEDIÍIGERGVÖRGY KIADÓHIVATALA

8 U D A P E S T , XIII., D R Á V A - U T C A 11 TELEFON:

493-789

Postatakarékpénztári csekkszla : 46.003.

Fővárosi Közmunkák Tanácsa. 1610/5/1944. sz.

OKL.MÉRnÖK. K Ő F A R A G Ó M E S T E R B U D A P E S T , X I V . E G R E 55 V - Ü T 2 3

SEENCER BÉLA

m. kir. udvari

kőfaragómester

Budapest, X l „ Horthy Miklós-út 106 Készít mindennemű kőés m á r v á n y m u n k á k a t

TELE FOfl: 2 9 7 - 4 2 8

Tervpályázati

hirdetmény

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1610/1944. sz. alatt a Lágymányoson elhelyezendő stadion és vele kapcsolatos kiállítási terület rendezésére meghirdetett tervpályázattal kapcsolatos határidőket az alábbiak szerint meghosszabbítja: 1. A pályázatra vonatkozó felvilágosítást írásban 1944 július 5-ig lehet kérni, mellyel kapcsolatban a tanács írásban ad választ mindazoknak a tervezőknek, akik a pályázatot nevük és címük közlésével kivették. 2. A pályaterveket a tanács segédhivatalában (Budapest, VII., Madách Imre-tér 3—4. sz.) 1944. évi október hó 26-án déli 1 óráig kell benyújtani. A postán benyújtott terveknél a posta bélyegzőre vonatkozik a határidő. Budapest, 1944. évi május hó 4-én. FŐVÁROSI K Ö Z M U N K Á K T A N Á C S A

ZSICM0NDY BÉLA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG H id -, v i z - , parttal-, vasbeton- és kútépítési, alapozási, csatornázási, légvédelmi, ó v ó h e l y építési és mélyfúrási v á l l a l a t BUDAPEST, XI., HORTHY

1633:

T E L E F O N : 268-920

M.-ÚT 92

T R I C O S A L S III

cementgyorskötő F e r r o - C y a n , B u d a p e s t , V., Kossuth L a j o s - t é r 4.

I r c n yW Cfc Ki

| % i^

c

»

|

Sk ö Sz p ho n tkt f ^ű t ér s ií Ss z e r e l v é n y e k

Magyar Cső- és Vaskereskedelmi R. T. Budapest, V., Vid-út 30/32. szám. — Telefon: 299-006

Pick Ede Utódai

Redőnyük Tekfon 292-671

Parkettát

• l l l l ^ — l l l l ^ ^ — I I M ^ ^ ^ M I I I I — I H I — — IIIIM

• i i i i B a l i i i i M l 111 i mmSmi 111 i m ü í

MóbyLószló

a legjobb kivitelben szállít, lerak, javít

oki.

LÁNG JÓZSEF

Budapest,

V I . , M U N K Á C S Y M I H Á L Y - U . 23 Telefon: 129-211, 315-060

mffulMmU

wUMvM

ANTAL

V l / Í J Í f M

TH E R M O P H O R

h á z i k é m é n y e k és szellőzőberendezések, NEDVES FALAK KISZÁRÍTÁSA áramlólevegő-rendszerrel

V., Nádor-utca 19. Tel.! 112-007

VS<>>A#IAIIIIA« Y a s r e d o n y o s

u z l e t a j t o k ,

és

38-45-99

18-62-16

ü(azánfalazás 3pari kemencék, gyárkémények építése hőszigetelések Gépalapozások Postatakarékpénztári csekkszámla 5527 Folyószámlák : Nemzeti Hitelintézet Krisztina-fiók és Magyar Ált. Hitelbank Calvin-téri fiók

illflVM: •llll—MII

AJTÓK. í I I _ — J X ablakok a l l a n a o

•IMüMBMIIIia

A r a k t a r a

S C H N E I D E R E S T A R S A I * B U D A P E S T VIII.

ÜVEGCSISZOLO

I X . , L ó n y a y - u . 46

Telefoni

ÉPÜLET- ÉS PORTÁLUVEÖEZÉSI VÁLLALAT Budapest, VII., Károly-kűrút 9. T.: 423-369

Gustodis Alfonz rt.

kohómérnök

ipari építővállalata

parkettázó és padlózási vállalata

BODORIK

")

É S T Ü K Ö R G Y Á R • V I G U.34.T\555-982,131-315

Rendelésre is pontosan elkészítve, mérsékelt ál , „ „ $ „ „ . , „ . 9-n. t m m : 362.<

T

FOTOKOPIA FÉNYMÁSOLÁS I0KSZ0R0SITÁS

TEL:113-901.

1306:

MAGVAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET Megjelenik ban

és

1901 óta,

mai formájá-

szerkesztésében

újjáalakult

1941-ben. Felelős szerkesztő és kiadó: vitéz Irsy László. Előfizetési ár: Egész évre 38 P, félévre 20 P, negyed évre 12 P, egyes szám ára 4 P, az Általános épületszerkezetek

című

melléklettel

együtt. Szerkesztőség és kiadóhivalal: Budapest,

XIII.,

Dráva-utca

11. sz.

Telefon: 493-789. Megjelenik havonta 1 9

T

4

4

A

R

J

T

Ú

A

U

N

L

O

S

M

Városrendezés: A városképet kialakító elemek, v. Irsy László.

Terek és utcák városképi vizsgálata. Kisléghi

Frigyes.

Nagy

István

és

Pogány

Róma: Szent Péter-tér

Építkezések: Bérház

a Hősök-terén.

Réczey Miklós.

Tervező:

Háborús szükséglakásépítés Németországban.

Fodor Sándor.

Műemlékek: Tatatóvárosi képek. Belső

Dr. Lux Géza

építészet:

A »kredenc« tündöklése és nyomorúsága.

Kaesz Gyula.

Épületszerkezetek: Szögezett és ragasztott ácsszerkezetek.

Dr. techn.

Möller

Károly.

Szemle: Falfestmények rögzítése. Bory Jenő. Lapszemle. Épületszerkezeti

melléklet.

Foto: Pogány F.

Bevezető

Egy pontosan 111 esztendős kalendáriumban* olvassuk ezeket a sorokat: FALUK S Z É P Í T É S E . ,,Nem épen falusi épületek szépítéséről van itt szó, mert ez egyes falusi birtokosok gazdagságától, és a' kézmivesek, jelesen az ácsok és kőmivesek Ízlésétől függ, a' kiknek a' falusi épületek építési módját gyökeresen tanulniok kellene, — hanem a' faluk belső teremének, és környékének szépítéséről. Az utszák 's utak javítása ott nagyon könnyen eszközölhető, — a' hol kavits találtatik. A' szekér és gyalogutak töltessenek fel vele, mellette árkot, s' a' falu tágosb helyein tavak ásattassanak, mellyek tűzi veszedelem esetében is igen hasznosok. Minden szabad helyek, jegenye, hárs, ákácz, nyir, gesztenye, dió, és más gyümölts fákkal ezen felül a' magosabb fekvésű helyek, s' a faluk környéke csitkebokor, orgonafa, jasmin, vad 's szeléd rósa 's hasonló bokrokkal ültettessenek be; 's a' legszomorúbb falut, nyájos lakhellyé változtatjuk". Nem kell sok kommentár hozzá: Igaza van ma is a Hazai Vándornak és 111 éve is igaza volt, mert nem is annyira az épületek szépítéséről van szó, hanem arról a törekvésről, hogy a legszomorúbb tekintetű falut »nyájos lakhellyé« változtassa. E kérdések ma is sok tisztáznivalót tartalmaznak és máris elmondhatjuk, hogy e témáról »sok hazafinak« — ma is — »igen ferde tudománya van«. v . I. L. * Magyar Hazai Vándor 1833- M i n d e n rangú és rendű olvasók számára.

A városkép A városképet

kialakító

elemek.

A legtöbb zavart a városkép művészi összhangjában az üzleti élet szolgálatát célzó üzleti hirdetések, cégfeliratok, reklámtáblák okozzák. Kétségtelen, hogy ezek az elemek önmagukban, bizonyos művészi össze-visszaságukban is alkalmasak arra, hogy városképszerű hatást váltsanak ki, azonban Igy is a városképnek inkább vásári jelleget kölcsönöznek, semmint művészi értékű, architektonikus megjelenést. A keleti városok üzleti negyedei dicsekedhetnek ilyen vonzóerővel, azonban itt sem a városkép megjelenésére minősíthetjük jellemzőnek a gazdag üzleti és kereskedelmi utcák és terek kialakítását, hanem azok inkább csak a lakósság foglalkozásának intenzitását mutatják. A legszebb architektúrával bíró épületek földszintjének homlokzatai az üzleti élet fellendülése folytán, még ha eredetileg üzlethelyiség nyitásaival terveztettek is majdnem kivétel nélkül átalakításon mentek keresztül. Az üzlethelyiségek rendeltetése nagy nyílásokat kíván meg, evvel ellentétben az épület statikája az utcai főfal sűrű alátámasztását indokolja. A nagy üzleti nyílások biztosítása érdekében az alátámasztó pilléreket rendszerint kiváltják. Természetesen, a művelet végrehajtása folytán az épület egész architektonikus ritmusa felbillen és így az elsőemeleti párkány alatt ezek a földszinti részek önálló portálkiképzést nyernek. Ennek a megoldásnak szűk utcákban — ahol az egész épületre való rálátás akadályba ütközik — nincs súlyosabb következménye. Elítélendő ez a brutalitás széles utcákban vagy tereken, ahol az egész épület összhatását teszi tönkre. Fokozza a hibát az az eset, amikor egy épületen két, három vagy több üzlet részére külön-külön, egymástól stílusban, anyagban eltérő portálokat létesítenek. A hatóságok ugyan igyekeznek ezen a téren is korlátozó rendszabályokkal csökkenteni e súlyos, — a városképet megrontó — csupán az üzleti élet reklámjait szolgáló »kirakatszekrények« által okozott városképi diszharmóniát és igyekeznek legalább azt elérni, hogy egy-egy épület földszintje egységes terv szerint alakltassék át. A nagy földszinti nyílások létesítésének eredeti indoka az volt, hogy az üzlethelyiségek megvilágítását fokozzák, a valóságban azonban ez már másodlagos kérdéssé vált, mert a kirakatokat árukkal rakták tele és ez éppen úgy elvette a megvilágítást, mint ahogy nem volt világosság a sűrű pillérállások folytán kialakult szűk nyílásokon keresztül. Ma is, a múltban is, a belső helyiségek megvilágításét csak mesterséges úton lehet tökéletesen megoldani. A portálé tehát csak a reklám és hirdetés célját szolgálja. Egészen más természetesen, a helyzet új épületeknél, ahol építészeink már megtalálták a helyes megoldás útját és dicséretükre mondhatjuk, az új épületek architektúrája is tiltakozik a portálék olyan mérvű túltengése ellen, mely az egész épület megjelenését befolyásolja. Gondolunk itt főként arra, hogy az üzlethelyiségek kialakítása során kihangsúlyozzák az épület architektúrájának statikai biztonsága mellett annak stabilitás érzetét keltő megjelenését is, más szóval vigyáznak arra, hogy a földszint felett az emeletek sora ne a levegőben úszó test legyen, hanem látható és érezhetővé váljék az épület teljes statikai felépítése. Érdekes egyébként, — visszatérve az átalakítás folytán kialakított portálék ügyére — hogy újabban

V Á R O S R E N D E Z É S 1636

A túlzott méretű portál eltakarja az architektúrát

ízléstelen hirdetőoszlopok az A n d r á s s y - ú t o n

132

önkéntes visszaalakítások is történtek, mert rájöttek arra, hogy az üzleti propaganda szempontjából a szerényebb, nem kihívó és nem feltűnő megoldás nem egy esetben eredményesebb a szokványos túlzások által biztosítani vélt sikernél. Nálunk a Várban ezirányban hatósági kezdeményezés történt, az Andrássy-úton pedig már az előkészítő munkálatok is folyamatban vannak.

Az épület architektúrájához alkalmazkodó szerény portál a Kossuth Lajos-utcában (átépítés után)

Az elmondottak az épület szerves tartozékait képezik. Idetartoznak hatásaikban azok az üzleti reklámkellékek is, melyek csupán feltétek az épületen, cégtáblák, festett és közvilágítható reklámtáblák, rudakon elhelyezett zászlós hirdetések. Ha az épület szerkezeti részei nem is szenvedtek változást, akkor is teljesen tönkretehet az architektúrát egy értelmetlenül felerősített tábla helyének rossz megválasztásával, színével, méreteivel, a betűk formájával stb. Az idevonatkozó kísérletek még leginkább megfelelőnek véleményezik az épület falán egyszerűen egyenkint felerősített betűk alkalmazását, ha már az üzleti kirakatszekrényen magán, a szükséges felírások ízlésesen el nem helyezhetők. Külön kell még megemlékeznünk az épületen bárhol elhelyezett nagyobb méretű, transparens hirdetési szerkezetekről, felépítményekről. Nagy vita folyt már nem egyszer e téma körül, kétségtelenül megoszlik a felfogás, helyes-e a »városkép élénkítésére« világító transparensek elhelyezése és engedélyezése. Pártolói hivatkoznak külföldi világvárosok hasonló berendezéseire, viszont ellenzői utalnak ugyanezen városok e berendezések ellen folytatott harcaira. Véleményünk szerint ez a kérdés is csak a helyi adottságok figyelembevételével oldható meg. Ezek a világító hirdetési szerkezetek csupán az esti és éjjeli órákban vannak működésben és így a városkép szempontjából inkább csak az a kérdés, hogy az evvel kapcsolatos vasszerkezet elhelyezése az illető épület architektúráját milyen mértékben bontja meg, természetesen, elsősorban a nappali világítás mellett. Még a legkevesebb bajt okozza, ha egy egyébként is dísztelen tűzfalon nyer elhelyezést és ily esetben nem is tennénk észrevételt, viszont nem tartjuk megengedhetőnek, különösen nagy rálátással bíró épületek tetőszerkezetén való elhelyezését.

Az építész itt már elóre megtervezte a felírások helyét

Közleményeinkben rámutattunk azokra a gyakorlati jelentőségű városkép kialakító elemek szerintünk helyes értékelésére, melyek leginkább befolyásolják a szép városkép megjelenését." A tárgykör természetéből következik, hogy itt merev szabályok, előírások alkalmazása távolról sem vezetne célhoz és egyedül helyes útnak azt tartjuk, ha adott esetben a kérdéseket egyenként vizsgáljuk meg a városkép esztétikája szempontjából. A hibák megállapítása és azok megszüntetési módozatainak kellő kiértékelése után lehet csak érdemleges javaslatot tenni a városkép megjavítására. Végrehajtás tekintetében a hatóságok és az érdekeltek megértő együttműködése nyújthat csak kielégítő megoldást. A nagy rálátást nyújtó városképnél a részletmegoldások kisebb jelentőséggel bírnak, itt csupán a nagyvonalú elrendezések érvényesülnek és a tárgyalt városkép alakító elemek alig játszanak szerepet az összhatásban. Annál nagyobb jelentőségű a szűkebb utcakép és a zárt terek kialakításánál a részletek helyes kritikája. A nagyobb térségű városkép kialakítása, illetve kijavítása nagyobb felkészültséget, nagyobb költséget kíván, a szűkebb városkép esztétikai megjavítására azonban mindig meg lehet találni egyszerű eszközökkel és kevés költséggel is a kellő megoldást.

Régi ház f ö l d s z i n t j é n e k egységes portállal és feirással m e g o l d o t t példája

133

Falvaink és városaink — mint tágabb otthonunk — minden fáradságot megérdemelnek, hogy szebbé tegyük őket és ha csak csekély hányadában siker kíséri tevékenységünket, a jól végzett munka igaz öröme lesz jutalmunk és osztályrészünk. v. I. L.

V Á R O S R E N D E Z É S 133

Terek városképi vizsgálata

A »Terek ós utcák városképi vizsgálata« c i m ű közleményünkben (Építőművészet májusi száma) azt a folyamatot vázoltuk, amely szerint a meglátott tárgyak a szemlélőben t u d a t o s u l n a k (érzet, képzetalkotás, lényegfelismerés, esztétikai ítélet). Felismertük azokat az érzelmi hatásokat, amelyek ennek a folyamatnak egyes fázisait kisérték. Láttuk, hogy a szemlélés nyomán keletkező végső élményünket a kialakulás egyes szakaszaiban keletkezett érzelmek m e n n y i b e n befolyásolják, és láttuk azt is, hogy adott esetben a sorrendben előbb jelentkező élmények bántó volta miatt a szellem az esztétikai értékeléshez el sem juthat. Minthogy pedig a szemléleti kép feldolgozásában az első három fázist (érzet, képzet és fogalomalkotás) kísérő érzelmek kellemességének előfeltételei, bizonyos egyszerű tények ismeretében megteremthetők, a következőkben arra törekszünk, hogy ezeket a feltételeket nagy vonalakban előadjuk. Bár a t u d a t b a n való elhelyezkedésnél a képzet megelőzi a lényegfelismerést, a városi terekre vonatkozó jelen t a n u l m á n y u n k b a n érthetőség s z e m p o n t j á b ó l előbb a lényegfelismeréssel kapcsolatos kérdéseket tárgyaljuk.

A tereket vizsgálva, nézzük meg közelebbről, hogy milyen rendező erők, a város organikus életének mely törvényszerűségei formálják az alkotó elemeket térré; melyek azok a tartalmi szempontok, amelyek a házak bizonyos halmazát számunkra a városi tér fogalmával felruházzák. A terek a város alkatában, az utcák egyirányú sodrásával, dinamizmusával szemben viszonylagos nyugvópontot jelentenek. Körültekintésre, pillanatnyi megnyugvásra ösztönöznek. Általában itt találjuk a közösségi élet magasabbrendű megnyilatkozásait, a város-organizmus legfőbb szervi működését. És éppen e funkció teszi hangsúlyossá a teret, mely hangsúly ponthoz kötöttsége folytán képez viszonylagos ellentétet az utca dinamikus folytonosságával szemben. Ez a nyugvópontjelleg, mely természetesen mindig viszonylagosan értendő, a tér lélektani hatásában bennrejlik. Mind az útvonal dinamizmusát, áramlását befejező monumentális térkompozfció, mind az úthálózatba beiktatott forgalomelosztó tér, lényegében — mennyiségi különbségektől eltekintve — városképi hatásában mindig nyugvópontot, mintegy cezúrát képvisel a városszerkezet ritmikus tagoltságában. 1. L o g i k a i igényünk arra irányul, h o g y a t i p i k u s t a r t a l m i l é n y é g (a t é r fogalma) a terek alkatában kifejezésre j u s s o n . A szemlélő a város lüktető, bonyolult életműködését főbb vonásaiban folyamatos tapasztalásból ismeri. Természetesnek, magától értetődőnek találja, hogy a terek (miként természetesen az utcák is) jellegzetes szerepüket betöltik; a város térbeli életműködésének helyet, sima lefolyást engednek. De éppen mert a szemlélő e funkciókat természetesnek, szükségszerűnek találja, logikai igényt is támaszt e funkciók által meghatározott tartalmi lényegnek a formában való könnyed felismerésével szemben. Feladatunk megvizsgálni, hogy ez az ösztönös logikai igényünk milyen formai feltételek mellett talál kielégítésre. * Szemelvény szerzők készülő városrendezési

VÁROSRENDIZÍS

munkájából.

F ü g g ő l e g e s t e n g e l y . Mlg az utca elemei (az egyes épületek) vízszintes tengelyhez igazodnak, addig a tereket alkotó épületek függőleges tengely körül csoportosulnak. Az utca vízszintes és a tér függőleges tengelye közötti ellentét már önmagában hordja az utcák és terek szerepében rejlő ellentétet is. Az utca vízszintes tengelye, határozott iránya önmagában a mozgásra, áramlásra utal, a terek függőleges tengelye a centrális jelleget hangsúlyozza és az utca dinamizmusát, sodrását mintegy megállítja. A függőleges tengely felé közeledve érezzük, hogy a tér belseje felé haladunk, azt elhagyva kifelé megyünk a térből. Kijelölhető a térnek az a pontja, ahol leginkább a tér belsejében érezzük magunkat. Ebben a pontban metszi a tér alapterületét annak függőleges tengelye. Ez a pont nem esik össze szükségképpen a téralaprajz geometriai középpontjával. Inkább az ür mint negatív értelmű tömeg (tértest) súlypontjával azonosítható, Helyzete azonban tisztán mértani alapon, lélektani szempontok figyelembevétele nélkül nem határozható meg. A térnek valamely kiképzésénél, de funkciójánál fogva is hangsúlyos épülete mintegy magához vonzza ezt a pontot. A térelemek nemcsak méretüknél fogva, de lélektani hatásukban érvényesülő súlyúkkal is meghatározzák a tér súlypontjának helyzetét. Á térelemeknek a függőleges tengelyt, illetőleg a tér súlypontját egyértelműleg meg kell határozniuk. Egységes téralkat, mely a tipikus tartalmi lényeget formailag kifejezésre juttatja, csakis a térformát rendező tengely (súlypont) helyzetének ösztönös érzése mellett képzelhető el. A súlypont érzékelésnek bizonytalansága annak szoborral, emlékművel való megjelölését teszi indokolttá. Zártság. A városi terek második jellegzetes alkati sajátsága, mely a tipikus tartalom formai kifejezője, a zártság. A városi tér zártsága a város tartalmi lényegéből önként következik; a városalkat szükségszerű folyománya. Az épületek a közöttük kialakuló légteret, mint a város életműködésének természetes színterét, magától értetődően meghatározzák. A lehatárolás különböző módja a szemlélőben a bezártság mértékének különböző érzetét idézi elő. A tipikus városi tér, egyrészt a szabad táj nyilt lehatárolatlan tere, másrészt pedig az interieur teljes zártsága, mint két ellentétes pólus között helyezkedik el. A szabad természet, a táj szemlélt képe, természeti motívumokból épül fel, mintegy szoborszerűen, a többékevésbbé határolatlan légtérben. A kép motívumai között architektonikus elemek is szerepelhetnek, de anélkül, hogy szemünk látómezejében uralkodó jelleggel lépnének fel. Mihelyt azonban a szemlélt képben valamely építészeti tárgy foglalja el a főszerepet, a táji jelleg megszűnik és a kép architektónikus motiválást nyer. Az épületnek mintegy vonzkörébe jutunk. Ebben az esetben városias hatásról még nem beszélhetünk. A város számos épületből áll, melyek maguk közé zárják a szem-

134

r

Róma: II campidoglio

135:

Foto : Pogány F.

lélőt. És éppen ez a zártság a szemünkben keletkező kép állandó architektonikus jellegével együttesen biztosítja a városiasság jellegzetes lélektani hatását. A városi tér zártsága azonban nem azonos az interieur zártságával, mely minden oldalról elhatárolt tér, a természettől, külvilágtól teljesen elszigetelve. A városi tér felső nyitottsága, levegőssége logikus szükségszerűség, mely a város tipikus alkatának természetes folyománya. A felső nyitottság könnyed érzékelése éppen olyan követelmény, mint az interieurben a felső lezárás, mennyezet érzékelése, határozott tudomásulvétele. (A városi térnél a felső nyitottság hiányát ösztönös ítéletünkben indokolatlannak érezzük, ugyanúgy, mint amilyen értelmetlennek tűnnék, ha egy épület helyiségein végighaladva, egy közbenső szobának nem volna mennyezete.) Róma: II C a m p i d o g l i o

Braunschweig:

Marktplatz

B u d a p e s t : Szabadság-tér

VÁROSRENDEZÉS

A fentemlített követelmény egymagában még nem elégítheti ki a tipikus városi tér zártságával szemben támasztott logikai igényünket. A felül nyitott térhatárolás ugyanis az udvarok légterére is vonatkoztathatók, holott érezzük, hogy ezek fogalmilag a városi terektől különböznek. Az udvarszerű tér környezetétől elszigetelten, mintegy önmagában él. Városban az ilyen tér tágabb környezetére nem utal, nem illeszkedik logikusan a város bonyolult organizmusának egységébe s így könnyen indokolatlanná válik. (Egy épület udvara nem közvetlenül szerves része a városnak. Külön egység — az épület — funkciójának van alárendelve.) A városi tér elszigetelten értelmetlen. Funkciója, mely tartalmi lényegétszámunkra meghatározza, beleszövi a nagy egészbe. Logikánkat éppen a tartalmi szempontok érdeklik. Ezek könnyed felismerésére irányuló igényünk természetessé, sőt szükségszerűvé teszi a térfalak bizonyosmérvű szaggatottságát, egyéb városi belsőségekkel való kapcsolódását, mely az intimitást, zártságot az udvarszerű térhez viszonyítva csökkenti. (Hangsúlyozzuk, hogy a zártság általában nem feltétele a megjelenésében kellemes, vagy éppen szép téralakításnak. A nyitott térség is lehet kellemes, szép hatású. A zártság fokát a környezet, a városalkat indokolja. Ahol ez az indokoltság fennáll, ott a zártsággal szemben igényünk is természetszerűleg fellép. Más zártságot kívánunk a város belsejében, — a tipikus városi térnél — mint egy villanegyedben. A tér alkatát meghatározó tartalmi szempontokat a szemlélő természetesen ösztönösen, rendszeres kutatás nélkül mérlegeli. Tudatosan be sem számol magának róluk. A tapasztalások végeláthatatlan sorában vonja le e mozzanatokra vonatkozó logikai ítéleteit. E részletltéletek összegeződnek a tapasz-

136

Róma: Piazza di San Pietro

falások folyamán s ösztönössé válnak, de ezzel egyúttal igénykategóriákat alakítanak ki, melyek a szemlélődés folyamatának mechanizmusát mozgatják.) A terek különböző fajait, a zártság logikailag indokolt fokozatai szerint végeredményben Igy állíthatjuk fel: t á j , v á r o s i t é r , u d v a r , i n t e r i e u r . (1. ábra.) Fenti eredményeink azonban nem merev szabályok, melyektől a gyakorlat eltérést nem enged. Egy monumentális téralakítás (pl. valamely épület kihangsúlyozását szolgáló tér) általában elszigeteltebb, zártabb jellegű, mint a forgalmi tér, A monumentális épület belső tartalommal tölti meg a teret s éppen ez az egyedi tartalom bizonyos határig nyugalmat, elszigetelődést kíván. (A római Capitolium-tér például jellegzetesen monumentális téralakítás. Mind topográfiai helyzete, mind alkata utal tartalmi lényegére. Monumentális nyugalma mellett is azonban szervesen kapcsolódik környezetébe.) Kérdés most már, hogy milyen méretek, térarányok mellett biztosíthatjuk a városi tér logikailag indokolt zártságát? Nevezetesen: 1. milyen méretek mellett válik uralkodó jelentőségűvé szemünkben a térfal anélkül, hogy a felső nyitottság könnyed áttekinthetőségét akadályozná; 2. milyen módon befolyásolja a zártság érzetét a térfalak szaggatottsága. Ezekre a kérdésekre azonban csak akkor válaszolhatunk, h a előzőleg a szemlélés élettani és lélektani folyamatait főbb vonásaiban tisztázzuk. Ha valamely tárgyra irányítjuk tekintetünket, a szemünkbe jutó fénysugarakat szemlencsénk a retinára vetíti. Ha nagyobb távolságból szemlélődünk (2. ábra), a tárgy képe a recehártyának csupán kis területét foglalja el, mlg a látómező nagyobb felületén a szemlélt tárgy

137

környezete, esetleg más tárgyak képe jelenik meg. Ha érdeklődésünket az említett tárgy leköti, akkor ösztönös törekvésünk arra irányul, hogy azt minél közelebbről szemlélhessük, amikor már részleteiben is felismerhetjük. A szemlélet kettős törekvést kell hogy kielégítsen: egyrészt a részek minél pontosabb felismerését, másrészt pedig a teljes egész állandó, egyidejű egybefoglalását. E kettős törekvés ellentétes értelmű, hiszen az első a minél közelebbi, a második a viszonylag távolabbi szemlélést igényli. E két ellentétes követelmény gyakorlatilag egyensúlyba jut, ha a szemlélt tárgy szélső pontjaiból szemünkbe hatoló fénysugarak, mintegy 25°—35u közötti szöget zárnak be egymással (3. ábra), önkéntelenül is a fenti látószögnek megfelelő távolságra közelítjük meg a szemlélendő tárgyakat, kisebb tárgyak esetében pedig ilyen távolságra tartjuk el magunktól őket, Ha pl. egy épületet az említett látószög alatt szemlélünk, az mint főmotívum jelenik meg szemünkben s hatása alá kerülünk; mintegy vonzkörébe jutunk. E kellemes látótávolságból képzetünket könnyedén alkothatjuk meg a szóbanlévő tárgyról. Tegyük fel, hogy a tőlünk nagyobb távolságra lévő épület nem köti le figyelmünket. Az a szemlélt képnek csupán motívuma, ugyanúgy mint pl. egy fa, hegy stb. Ilyenkor természetesen nem törekszünkaz épület közelébe menni. Azt csupán mint a szemlélt tájkép részét, épen eredeti távolságában kívánjuk megtartani. A szemlélt kép ekkor tájjellegű s látómezőnkben az egyes motívumok együttesen alakítják ki a tájképi hatást. Ilyenkor főtéma a táj. De akár épületet, akár tájat szemlélünk, megkívánjuk, hogy a motívumok a helyes képkompozlcióhoz hasonlóan töltsék be szemünk látómezejét; a képfelület kellemes folthatására törekszünk. A festő

V Á R O S R E N D E Z É S 137

Venezia: Piazza di San Marco

vagy fotográfus témája keretét maga határozza meg, a szemünk által felfogott kép kerete azonban adott, s ha a keretet nem is módosíthatjuk tetszés szerint, saját mozgásunkkal a témát növelhetjük vagy csökkenthetjük aszerint, ahogyan azt szemünk adott látókeretében a kellemes képkompozició elve megkívánja. (Hányszor tapasztalhatjuk, hogy pl. egy ablakon át nézve egy táj vagy városkép kellemes hatású, de ha kilépünk a házból vagy vonatból, melynek ablakán keresztül szemlélődtünk, a téma a kibővült keretben eltörpült s a kép hatását elveszti.) A táj általában természeti adottság, ahol a kellemes képek vagy adva vannak vagy nem. A várost azonban mi tervezzük és mi építjük fel s többékevésbbé rajtunk múlik, hogy a képek a szemlélet fizikailag adott keretéhez mintegy hozzákomponáltak legyenek. (Lényegében hasonló hatáson alapulnak a monumentalitás fokozását szolgáló mesterséges keretezések, kapuk, leszűkített látképek.) Még fentebb láttuk, hogy egy épület legelőnyösebb szemléleti távolságát a mintegy 30°-os látószög szabja meg. E távolság tapasztalati meghatározásánál csak azt vettük figyelembe, hogy milyen távolból kell általában egy tárgyat nézni, hogy azt megismerhessük. Kérdés mármost, hogy megközelítőleg milyen látószög alatt kívánjuk szemlélni az épületeket, hogy azok szemünk látómezejében folthatás szempontjából kellemesen, mondjuk festőien helyezkedjenek el. Tapasztalatunk lényegében azonos eredményre vezet. Ez természetesnek tekinthető, hiszen az élet a párhuzamosan jelentkező igényeket minél könnyebben, egyidőben igyekszik kielégíteni. Szemünk látómezejének mintegy 35°-on túl levő részei már nem alkalmasak figyelmünket foglalkoztató, élesebb képek rögzítésére, de elég tiszták mégis

VÁROSRENDEZÉS

ahhoz, hogy a főmotívum hátteréül szolgáljanak. E háttér emeli ki a kontúrokat és elégíti ki azt a természetes igényünket, hogy a tárgyakat valamilyen környezetbe ágyazottan kívánjuk szemlélni, még akkor is, ha figyelmünket elsősorban a szóbanlévő tárgyra irányítjuk. (A szemlélt kép függőleges látószögét vizsgálva, azt tapasztaljuk, hogy mintegy 120°-os látómezőn belül keletkezik a tárgyaknak szemünk recehártyáján többékevésbbé éles képe. Valamely tárgyat figyelmesen szemlélve, — feltéve, hogy az mintegy 30°-os szög alatt látható — a tárgy körül bizonyos terület mint közvetlen környezet, bár kevésbbé élesen, de érzékelhető. A képmező e szélső részei a főmotívum lélektani hatását már kisebb mértékben befolyásolják, annak mintegy hátteréül szolgálnak. A látómezőnek e sávján kívüleső, tehát szélső peremén, vagy ahhoz közel jelentkező motívumokat ösztönösen kirekesztjük s hacsak nem drasztikus hatásúak, a figyelem összpontosítása következtében tulajdonképpen észre sem vesszük. Igy végeredményben a szemlélt kép kerete, mintegy 45°—60" körül számítható. E keret természetesen nem éles határú, de azt tudatunkban figyelmünk irányítása révén többé-kevésbbé mégis megalkotjuk.) Fenti vizsgálódásaink tanulságai már módot nyújtanak a zártság alkati kérdéseinek tisztázására. A helyes zártság formai feltételei. Tegyük fel, hogy egy körtér közepén állunk s az egyenlő magasságú, megszakítás nélküli térfalak felé tekintünk. Már az eddigiekből is következtethetünk arra, hogy a mintegy 20—35°-os, függőleges látószög alatt szemlélt térfal körültekintésünk folyamán a látómező keretét kellemesen tölti be s mirrt főmotívum figyelmünket, érdeklődésünket a legelőnyösebben foglalkoztatja. Általában

138

vízszintes irányban néző szemünk látómezejében a térfalak fölött a szabad ég képe is megjelenik; a városi térnél megkívánt felső nyitottság könnyedén érzékelhető (4. ábra). Ha a tér középpontjából eltávozunk és például annak széléről tekintünk körül, akkor a tőlünk távolabb eső térfalak kisebb, a közelünkben levők pedig nagyobb szög alatt látszanak (5. ábra). Könnyen belátható azonban, hogy a körültekintés összbenyomásában, mely eszméletünkkel megrögzített elemi képek sokaságából áll elő, e hatások kiegyenlítődnek s a térfalak látószögének átlagos értéke előbbi helyzetünkhöz képest nem változik, összképünkben, mely természetesen nem rajzolható le (az ábrákkal csupán megközelítőleg kívánjuk jelezni hatását), a szabad ég területének viszonya a térfalak által elfoglalt területekhez képest, a tér bármely pontján szemlélődve gyakorlatilag azonos marad. (Természetszerűleg ez a megállapítás nem minden térformára vonatkoztatható.) Azt tapasztaljuk, hogy formai adottságok (szín, plaszticitás), valamint esetleg tartalmi szempontok is, a megadott szögértékeket módosíthatják. Fokozottabb eltérések azonban a térhatás hátrányára válnak. Túlságosan magas térfalaknál a bezártság érzése nyomasztó; a látás keretét a magas épületek szinte szétfeszítik. Viszonylag csekély magasság mellett a térfalak látómezőnkben jelentéktelenné törpülnek. A tér ilyenkor hatásában üres, témaszegény. Ha a tér súlypontjában a látás adottságaihoz igazodó emlékművet helyezünk el, a képnek szemléletünket foglalkoztató architektonikus témát adunk. (A városiasság lélektani hatását mintegy felfokozzuk.) Az emlékmű az üres látómezőt betölti és a térelemeket vonzkörében összetartja (6. ábra).

A zártság érzését természetesen a t é r f a l a k szaggatottsága is befolyásolja. A szaggatottság, mint láttuk, a tipikus városi tér természetes alkati sajátsága. Míg a megszakítás nélkül körülfutó térfalak a teret udvarszerűvé teszik s a várostól elszigetelik, addig a térfal fokozott szaggatottsága, a zártság érzetét bizonytalanná teheti. Megfelelő példák megfigyelése azonban támpontot nyújt arra nézve, hogy képzeletünk kiegészítő képessége milyen mértékig terhelhető; milyen megszakításokat vagyunk képesek ösztönösen áthidalni. Ritmikusan ismétlődő megszakításoknál sokszor a körbefutó térfalaknak mintegy 50%-a is elegendő a zártság szükséges fokának megőrzésére. (Pl. a Szabadságtér északi oldala.) Oszlopsorokkal körülvett térségeknél aránylag ritka oszlopállás mellett is fellép a zártság érzése. A szemlélet követelményeinek megfelelő magasságú térfalak esetén — négyszögű alaprajzot feltételezve — az egyik téroldalt kisebb objektumok, pl. szobrok is helyettesíthetik. (Róma, Piazza di Campidoglio.) A térfalaknak a szemlélet élettani és lélektani adottságaihoz igazodó kialakítása összetett vagy bonyolult alaprajzoknál természetesen fokozott körültekintést követel, de az alkati jellegzetességekből folyó hatások, valamint tartalmi szempontok helyes értékelése lehetővé teszi a tervező számára, hogy a légtér arányait s ugyancsak a megszakítások módját helyesen szerkessze meg. A helyes térarányokra, valamint a tartalmi szempontok mérlegelésére nyújtanak példát a közismerten legszebb téralakítások. A római Capitolium-tér egyirányban nyitott légterét a középpontból 35°-os szög alatt látszó térfalak határolják. Velencében a Szt. Márk-tér átlagos légtéraránya valamivel tágabb. A Szt. Péter-tér oszlopsorának aránylag kisebb magasságát tartalmi szempontok tökéletesen indokolják. A térelemek a templom képies kiemelését szolgálják ; méreteik, arányaik a főtéma monumentalitását fokozzák. 2. A k é p z e t a l k o t á s k ö n n y e d l e f o l y á s á r a i r á n y u l ó i g é n y . Tudjuk, hogy ösztönös életérdekből tájékozódni kívánunk környezetünkben. A

139:

i.

3.

4.

5.

bennünket körülvevő dolgok könnyű áttekinthetősége ezt a tájékozódásunkat megkönnyíti. A képzetalkotás folyamatának könnyedségére irányuló igényünk kielégítésének sikerétől függ az az érzelmi reakció, mely — mint logikai igényünk kielégítésével kapcsolatban is láttuk — a szemlélet nyomán keletkező összérzelmünket átszínezi s esztétikai élményünk kifejlődését előmozdítja vagy pedig elnyomja. Meg kell tehát vizsgálnunk, hogy városi tér kialakításánál milyen elvek alkalmazása biztosltja a térérzékelés könnyed lefolyását. (Ügyeljünk arra, hogy a téridom érzékelését, a térképzet megalkotását, ne tévesszük össze a tér zártságának érzékelésével. Olyan téridom ugyanis, mely formájában határozottan érzékelhető, a zártság érzetét esetleg nem kelti fel — pl. nyitott térség. De megfordítva, bizonytalan térformák mellett is elképzelhető, hogy a térfalak képiesen lehatárolják a légteret.) Alaki jellegzetességek vizsgálata, melyek a képzetalkotás könnyű lefolyását b i z t o s í t j á k . A képzetalkotás könnyed, határozott lefolyására irányuló igényünk szükségessé teszi, hogy a térformáját, alkatát biztosan, egyértelműen érzékelhessük. E követelményt kielégítő formai feltételeket ugyancsak látási, valamint lélektani adottságok vizsgálata útján közelíthetjük meg. Utaltunk már arra, hogy képzeletünk hiányos formákat ösztönösen képes kiegészíteni. Ez a tehetségünk állandó segítőtársa szemléletünknek és sok fölösléges,fáradságos munkától megkímél. A külvilágból ugyanis, úgyszólván, sohasem kapjuk meg maradéktalanul azokat a benyomásokat, melyek képzeletünk öntevékenysége nélkül a képzetek teljes kialakítására, mintegy felépítésére szükségesek volnának. (A dolgok a térben részben egymást fedik, felületüknek csupán egy részét láthatjuk egyszerre stb.) Mégis teljes képzeteket alkotunk a tárgyakról, mert tapasztalatainkra támaszkodó ösztönös tevékenységgel kiegészítjük őket. Képzeteink megalkotásában gyakran elég néhány jel, utalás, mely irányt szab képzeletünknek s mely mintegy megindítva, öntevékenyen befejezi, egésszé formálja azokat. Ez az ösztönös kiegészítés azonban csak arra képes, ami már valami meglevőnek a folytatása, ami adott elemekből legegyszerűbben következtethető. Ahol a kiegészítés több megoldást rejt magában, a képzetalkotás bizonytalan, nehézkes. A képzetalkotás szempontjából a formák elemei különböző fontosságúak. (Lényegesek a sarkok, éles átmeneti görbék, stb.) S ha szemléletünkben csupán egyes elemek, pl. különálló pontok jelennek meg, önkénytelenül az említett fontos szereppel ruházzák fel őket. Ha valamely négyszögű alapidom sarkain függőleges térelemeket — pl. oszlopokat — állítunk fel (7. ábra — baloldali rajz), az alaprajz jellegét hangsúlyozzuk s az egyébként nyitott térség formai érzékelését megkönnyítjük. Ha az említett függőleges térelemeket az oldalak közepére állítjuk, egy képzeletbeli négyszög sarokpontjait létesítettük s e származékos idom az eredeti idommal versenyre kel (7. ábra — jobboldali rajz). Állítsunk tervszerű megszakításokkal függőleges síkokat egy négyzetalaprajz fölé. Ha a sarkokat kihagyjuk (8. ábra), a téridom érzékelése bizonytalan lesz, mert a síkok képzeletbeli meghosszabbítása és ezáltal sarkok létesítése a térben, nehézkes. Könnyebbnek tűnik képzeletünk számára a függőleges síkok széleinek egyenesvonalú összekötése s így végeredményben nyolcszögű idom létesítése. Ha a síkokat a sarkokra állítjuk s az oldalak közepén hagyunk hézagot (9. ábra), annak ellenére, hogy a síkok összterülete nem változott, a téridom érzékelése biztos, határozott. (A képzetalkotás egyértelmű.) A 10. ábrán feltüntetett sematikus idom — ha városi térnek fogjuk fel — széteső, határozatlan. Az alapsíkon olyan pontokat is találunk, melyekről azt sem tudjuk

140:

Róma: Szent Péter-tér Foto: Pogány F.

megmondani, hogy valójában a téren vagy az úton fekszenek-e. (Hasonló kialakítású pl. a Berlini-tér Budapesten.) Az előbbivel ellentétes hatású s térérzékelés szempontjából kifogástalan a homorú felületekből felépített idom. Itt az elemek (a homorú homlokzatú épületek) folyamatosan egymásra utalnak s a szemet könnyedén vezetik át a megszakításokon (11. ábra). Nem volna helyes arra a következtetésre jutnunk, hogy csak a legegyszerűbb, geometriailag szabályos idomok alkalmasak arra, hogy képzetünket róluk könnyedén, biztonsággal alkossuk meg. Szabálytalan idomokat is könnyen, biztosan érzékelhetünk, ha azokat a fent nagyjából vázolt elvek szerint alakítjuk ki. A 12. ábra baloldali rajzán könnyűszerrel felismerhetjük a téridomot, míg a jobboldali vázlat alkatában rendszertelen, határozatlan formájú teret ábrázol. Voltaképpen azonos alaprajzra ugyanolyan összterületű síkokat állítottunk, mindössze azzal a különbséggel, hogy

141:

a hézagokat síkokkal cseréltük fel és fordítva. (A városi tereknél a belső sarkokat csak kivételes esetben találjuk meg épségben — pl. Braunschweig, Piac-tér. De ha az utca nem átlós irányban fut a térbe, — mely általában kellemetlen hatású — a sarkokat egy épület éle jelzi, meiy szemünknek már elegendő támpontot nyújt.) A térképzet könnyed, biztos kialakításának további feltétele még, hogy a távolságok szemlélésére kellő támpontunk legyen a térben. A térfelület geometriailag is jellemző pontjainak megjelölése pl. kút, szobor által, egyrészt a térformát rendezi, egységbe kapcsolja, másrészt pedig a térméreteket a szemlélő számára hozzáférhetőbbé teszi. (Pl. a Szt. Péter-téren Rómában.) A távolság megfelelő osztása — egy osztóköz könnyed felbecsülhetése révén — léptékül szolgál különösen nagyobb méretek érzékeléséhez.* * Fenti közleményünkben vázolt elveket és alkalmazásukat m é g részleteiben t á r g y a l n i fogjuk.

KISLÉGHI NAGY ISTVÁN ÉS POGÁNY FRIGYES VÁROSRENDEZÉS

Budapest:

Hősök-tere

Hősök-tere: Helyszínrajz

É P Í T K EZÉ5

142

v r

'

\ ;•• .1 >•>»'+

Bérház a Hősök-terén

Tervező : RÉCZEY MIKLÓS oki. építészmérnök

A Hősök-terén, az Andrássy-út torkolatának egyik sarkán álló régi egyemeletes villa helyén tervezett bérház engedélyezése kapcsán egész különleges városrendezési és városképi szempontokat kellett az építésügyi hatóságoknak figyelembe venniök: a reprezentatív célokat szolgáló, nagyméretű tér megfelelő lezárását — az Andrássy-út torkolatának hangsúlyozott, művészi arányú és vonalú csatlakozását a térhez — s az új épület stílusának a teret uraló múzeumok klasszikus stílusához, a tér komoly és méltóságteljes hangulatához simuló architektonikus kiképzését. A kétségtelenül nehéz feladat megoldását erősen befolyásolta a tér másik sarkán meglévő s csak néhány évvel ezelőtt átalakított épület modern tömege, s az első terv ennek megfelelően, ugyancsak domborúan legömbölyített alaprajzi megoldással készült. Az építésügyi hatóságok hosszas mérlegelés és modell-próbák elkészítése után, a tér és a torkolat lezárására a homorúan íves alaprajzú saroképületet találták megfelelőbbnek s elhatározták, hogy ugyanezt a kiképzést kötelezőleg előírják az Andrássy-út torkolatának másik sarkán lévő telkekre is, a Hősök-tere harmonikus lezárásának biztosítása érdekében. Az ezek figyelembevételével készült új, végleges tervében szerencsés kézzel oldotta meg a tervező mind a tér és •főútvonal csatlakozásának harmonikus hangsúlyát, mind pedig a tér klasszikus, komoly hangulatának megőrzését. Az épület nyugodt és jóarányú tömegével, finoman klasszicizáló és mégis modern, egyszerű homlokzati kiképzésével, jól megrajzolt főpárkányával és ballusz-

143

trád mellvédkorlátjaival kifogástalanul simul bele a tér reprezentatív, monumentális hangulatába. Egy hibája mégis van az épületnek: tömeghatása és hangsúlya sokkal jobb lenne, ha 3—4 méterrel m a g a s a b b volna. Az ilyen esetek csak megerősítik azt a gyakran hangoztatott elvet, hogy a szabályzatok előírásaitól kivételes esetekben — s ez kétségtelenül ilyen kivételes eset volt — nemcsak lehet, de el is kell térni, mert éppen a szabályzat szerinti kötelező párkánymagasság szigorú betartása a jelen esetben nem a városkép előnyére, hanem annak hátrányára szolgált. Részleteiben kevésbbé sikerültek az erkélyrácsok, — aminek valószínű oka a kényszerű anyagtakarékosság — de talán kevesebb erkélyrács alkalmazása homlokzatilag is előnyösebb lett volna. Alaprajzilag tulajdonképpen ikerház elrendezésű az épület, két főlépcsőházzal, emeletsoronként a lépcsőházi pihenőkről közvetlenül megközelíthető 3—3 lakással. A lakások általában háromszoba-hallosak, jó beosztásúak, méreteik elég tágasak, a kamrákat kivéve, melyek többnyire kicsinyek. Az alagsorban korszerű óvóhelyek, gépkocsiszfnek és irodák nyertek elhelyezést, a III. visszaugró emeleten pedig egy- és kétszoba-hallos lakások is vannak, tágas, gyönyörű kilátást nyújtó tetőterraszokkal. Az épület kivitele jóminőségű. A homlokzat burkolása sóskúti mészkőlapokkal készült. Városrendezési szempontból jól sikerült épülettel gazdagodott fővárosunk. v. I. L.

ÉPÍTKEZÉSEK

r

Bérház

a

Hősök-terén

A L A G S O R : 1. előtér, 2. iroda, 3. szoba, 4. garage, 5. konyha, 6. tüzelő, 7. mosdó, 8. w . c., 9. kamra, 10. felvonó, 11. raktár, 12. mosókonyha, 13. szárító, 14. központi fűtés, 15. szénraktár,- 16. óvóhely. F., I., II.

EMELET:

1. e l ő s z o b a , 2. hall, 3. szoba, 4. cselédszoba, 5. konyha, 6. f ü r d ő s z o b a , 7. garderobe, 8. w . c., 9. kamra, 10. felvonó. III.

E M E L E T :

1. előszoba, 2. hall, 3. szoba, 4. cselédszoba, 5. konyha, 6. f ü r d ő s z o b a , 7. g a r d e r o b e , 8. w . c., 9. kamra, 10. felvonó.

Föld, kőműves, vasbeton, elhelyező, t e t ő m u n kálatokat végezte : S T U R M K Á R O L Y FRIGYES építőmester, Bpest, XIV., Külső A n d r á s s y - ú t 50. Telefon: 297-026. A parket-padlózati m u n k á k a t STEINER G. parkét és padlózat! vállalat, B u d a p e s t , V., Visegrádiu t c a 6. végezte. R e d ő n y m u n k á t készttette : K O R Á N Y I és T S A redőny és vasipari kft. B u d a p e s t , VI., Paulay Ede-utca 57- sz. T e l e f o n : 420-754. Az épület festő- és m á z o l ó m u n k á i t STRENGER REZSŐ szobafestő és mázoló, B u d a p e s t , V., Géza-utca 9 végezte. T e l e f o n : 310-725. 5TZ épület k ő f a r a g ő m u n k á i t végezte: WEIZINGER GYÖRGY oki. m é r n ö k kőfaragómester kőipari vállalata, B u d a p e s t , XIV., Egressy-út 23. T e l e f o n : 297-428.

ÉPÍTK EZÉ5

144

— 3 í pasMoi***"" » ftv-":- íjhrtiwrf „ i|i

9 - K L J O ^ B . •

1

Bérház a Hősök-terén

145

ÉPÍTKEZÉSEK

Háborús szükséglakásépítés Németországban Az a pusztító munka, melyet a terrortámadások végeznek fővárosunkban és vidéki városainkban, már minket is arra kényszerít, hogy a kibombázottak legcélszerűbb elhelyezésének módját behatóan tanulmányozzuk és ezért nem lesz érdektelen, ha a Németországban szerzett tapasztalatokat és az ottani újabb intézkedéseket ismertetjük. Herbert Hahn a Reich c. lapban Das deutsche Wohnungshilfswerk c. cikkben részletesen közli az eddig követett eljárás eredményeit s a mutatkozó hátrányok kiküszöbölésére irányuló rendelkezéseket és terveket. Ezeknek az újabb intézkedéseknek megtételét három tény tette szükségessé: 1. A kiköltözésre kijelölt helyek lassankint megteltek s fokozatosan belekerültek a légi veszély körzetébe. 2. Az átköltözés folytán a család szétszakadt, ami nemcsak nehezen volt elviselhető, hanem még azzal a hátránnyal is járt, hogy a szétszakadt családtagok egymáshoz való utazgatása a forgalmat nagyon megterhelte, továbbá az ellátást is igen körülményessé tette. 3. A légi veszélynek kitett területen továbbra is fenn kell tartani bizonyos mértékig a kereskedelmet, a közellátást és ezért a kiköltözésnél bizonyos határt kell szabni. Meg kellett tehát találni az utat, hogy az átköltözés területileg elhatárolt keretek között mozogjon. E célkitűzéssel párhuzamosan figyelembe kellett venni azt a természetes hajlamot, hogy a bombázás következtében hajléktalanná vált család tagjai inkább egyszerűbb viszonyok közt, de együtt, közös otthonban kívánnak maradni, mintsem egymástól szétszakadva élni s mások szívességét igénybevenni. A segítés módja tehát abban áll, hogy erre alkalmas területeken lakótelepet létesítsünk. Ezek a szükségotthonok inkább hétvégi házaknak, mintsem lakóházaknak nevezhetők, mert éppen csak a legszükségesebb méretekkel bírnak, kivitelük és szerkezetük oly egyszerű, hogy elkészítésükhöz szakember alig szükséges. Az egyes alkatrészeket természetesen tömegesen, szabványos kivitelben kell gyártani, hogy a helyszínen bárki által könnyen összeállíthatók legyenek.

10. kompaszt f ö l d ,

ÉPÍTK

11. gyep,

EZÉ5

A Németországban 1943 szeptember 14-én kiadott rendelet szerint az összes hatóságok a legmesszebbmenőleg tartoznak támogatni az ily szükségotthonok létesítését. A szükséges pénzeszközöket a birodalmi pénzügyminiszter bocsátja rendelkezésre. Ily szükségotthont mindenki jogosult építeni, akinek erre alkalmas területe van, ha pedig a tulajdonos maga nem akar építeni, hazafias kötelessége, hogy ily célra a területet olyannak engedje át, aki szükségotthont akar építeni. Az építési költséget az állam viseli, az épület az építtető tulajdona, függetlenül attól, hogy a telek az ő tulajdonában van-e vagy sem. Az ilyen szükségotthonokat természetesen csak hontalanná váltak vehetik lakáscélra igénybe, ha hivatalos elköltöztetési igazolványuk van. E szükségotthonok méretezése és kivitelezése magától érthetődően csak a legnélkülözhetetlenebb szükséglet kielégítésére szolgál, mert minden kényelmi igény kielégítése a háborús erőkifejtés és más hontalanná váltak rovására történnék. A lakás alapterülete cca. 4-10x 5*10 m, azaz alig 21 m2. Belső űrmagassága a középen 2-50 m. A lakás két lakószobából áll, egy kis előtérrel. Minden szobában két ágy van, a szülők tehát a gyermeKektől elkülönítve alhatnak. A nagyobbik szoba egyszersmind konyhául is szolgál. A két szobát elválasztó fal mellett a középen van a tűzhely, mely az egész lakást fűti. Az ablakok a déli irányba néző falon vannak elhelyezve. Minden házacskához egy kis veteményes kertecske is tartozik. Ennek nagysága mintegy 200 m2 s ennek oldalhatárán, a házhoz közel áll az árnyékszék, a szerszámkamra, baromfi-vagy kecskeól, tüzelőszerkamra. A lakóépületfalai téglából, betonból, vályogból, fából épülhetnek. Tömegtermelésnél természetesen a legkülönbözőbb pótanyagok is szerepelhetnek, s futószalag gyártással különböző típusok alkatrészei készíthetők el, amiket aztán ismertető füzetek alapján bárki a helyszínen könnyen összeállíthat. Ezeknek az alkatrészeknek könnyen kezelhető méretűeknek és alkalmas súlyúaknak kell lenniök. Hosszuk mintegy 1 m, szélesfségük 35—50 cm, vastagságuk pedig az anyagtól függ. k J A bútorzat is gyárilag, szabványos méretben állítandó elő, mert a helyiségek szűk méretei mellett a normális bútorok, ha még sikerült is ezeket megmenteni, alig helyezhetők el. FODOR S Á N D O R .

12. út

146

147

ÉPÍTKEZÉSEK

A tatai vár délkeleti saroktornya a déli szárny csatlakozó árkádjaival

T a t a t ó v á r o s i képek A tavak városa 1938-ban Tata és Tóvárosból forrt eggyé. Tata az öreg-tó déli partján települt a Fellner Jakab által épített Nagytemplom és Esterházy-kastély körül, Tóváros pedig fiatalos élénkséggel terjeszkedett az alsó, Cseke-tó mellékén egészen a vasútig. A két ikervárost a régi vár kapcsolta össze, mely az öreg-tó nyugati öblében foglal helyet, ahonnan mély vízárkait könnyen lehetett a tó vizével elárasztani. A vár azon fontos műemlékeink közétartozik, amelyek építészettörténeti szempontból még koránt sincsenek feltárva. Amit tudunk róla, főleg történetéről, azt a Vértes monográfusa, Nácz József és a keszthelyi Balatoni Múzeum jelenlegi igazgatója, Dornyay Béla vetették Papírra. Építész, sajnos, még nem akadt, hogy vele fog'alkozzék, kinek pedig első feladata lenne, hogy a várról korszerű felmérési rajzokat készítsen, amelyek alapján tervszerűen lehetne a régóta szándékolt ásatásokat megindítani.

A vár a XIV. század második felében, Zsigmond alatt épült, a négytornyos vízivárak — mint amilyen a Nagy Lajos által épített Diósgyőri — mintájára. Fénykorát Mátyás király alatt élte, aki szívesen tartózkodott falai között és sokat törődött azzal, hogy a vár királyi hajlékhoz méltóan legyen berendezve. Az egykori királyi lak, a négytornyos várnégyszög elpusztult, csak déli szárnya és délkeleti saroktornyának tömbje áll még. Sajnos, a XIX. század restauráló buzgalma nem kímélte ezt sem s a velencei gótika romantikáját lopta bele új ablakok formájában és műromokkal egészítette ki az amúgyis romlásnak indult régi tiszta falakat. A műromok erősen zavarják a műemlékek élvezetét, különösen a tó felőli oldalon takarnak el sokat a kíváncsi kutató elől. Szerencsére a restaurátorok inkább hozzátettek, úgyhogy a régi részek állapotán keveset változtattakIgy érintetlennek látszik a délkeleti saroktorony tömbje is, melyet most lapos szükségtető fed, jellegzetes

148

MŰEMLÉK

i

képet adva a várnak. A torony északi falából egykori falak kiinduló csorbázata látszik, jelezvén a várnégyszög elpusztult keleti szárnyának irányát. A falcsorbákon mutatkozó gazdagon tagozott ajtó- és ablakkeretek tesznek tanúságot a vár egykori fényes, királyhoz méltó kialakításáról. A nyomok a mátyáskori gótika formáit mutatják a XV. század végéről, bizonyítván azt, hogy Zsigmondon kívül főleg Mátyás építtetett sokat Tatán. A déli szárny jelenlegi udvari homlokzatán a félkörös és csúcsíves loggia az uralkodó elem, mely most külső architektúrát mutat, holott a boltívek eredetileg az itt állott egykori lovagterem boltozatát osztották kétfelé. Ezt bizonyítják a lovagtermi boltozat falsarkokban látható boltvállcsonkiai, melyeken a bordák keresztmetszete ismét csak a késő gótikát jelképezik. Az íves pilléres loggia, az egykori lovagtermi árkádsor most ablaksorként szolgál, ide helyezték bele az új, a velencei gótika formáira emlékeztető ablakkereteket. A vár a török uralom alatt végvár jellegénél fogva nagy fontosságra tett szert, emiatt újból és újból korszerűsíteni kellett. Ezért ma is látható külső védőbástyái már újabb eredetűek és a XVI. század középi, ú. n. új olasz erődítési rendszer szerint készültek a Bécsi Kamara által igazgatott hadimérnökkar olasz mérnökeinek tervei szerint. Az új bástyarendszerbe, ahol megfelelt, a régi középkori külső falakat is beleillesztették. Igy még középkori eredetűnek tekinthető az északnyugati rondella valamint a hozzá kelet felől csatlakozott északi határfal. Ebben a falban, közel az újjáalakított északkeleti ékalakú bástyához még látható a középkori felvonóhidaskapu befalazott kerete, melybe a most kocsiszínnek használt dongaboltozatos kapualja ablakai vannak beillesztve. Mátyás idejében itt vezetett be a várba az árkon át létesített híd, melyet a XVI. században eltávolítottak. Helyette az északi fal közepén építettek új hidat, de úgylátszik, ez is elpusztulj mert a mostani híd kosáríves boltozataival nem látszik XVIII. századinál idősebbnek, a várba bevezető mai kapu keretével együtt.

149

A tatai vár középkori befalazott várkapuja

A tatai vár XVIII. századi hídja

MŰEMLÉK

A várat széles vfzárok övezi, mely a falak és bástyák vonalát mindenütt követi, kivéve a tófelőli részen, mert ott a falak a tó vizébe nyúlnak bele. A vízárkok ma ismét használatban vannak, igaz, nem az eredeti cél, hanem az Esterházy-féle tógazdaság haltenyésztő telepének szolgálatában. A várárok vizét északkeleti irányban vezetik el és fölötte, ahol a Tatát Tóvárossal összekötő út halad, a XVIII. században hidat építettek, melynek mellvédjét díszesen alakították ki, a barokk gazdag formavilága szerint és itt állították fel a hidak védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak bádogtető által védett finom arányú szobrát is. A hfdarchitektúrát Fellnernek tulajdonítják, akinek ez valamennyi tatai munkája közül legbájosabb alkotása.

Nepomuki Szent János szobra a tatai vár kivezető árkának hídján

A kapucinusok t e m p l o m a Tatán

Az öreg-tó vizét részben a várárkokba, részben pedig az alacsonyabban fekvő Cseke-tóba önti. A két tó közti nagy szintkülönbség malmok hajtását teszi lehetővé. Már a középkorban számos malom keletkezett a tatai vizek mentén, melyek, mint az egykori iratok megemlékeznek, gyakran voltak peres ügyek tárgyai. A ma is álló tatai malmok legfestőiebbike az ú. n. Pötörke-malom, mely közvetlen a vár közelében, fedett boltíves malomházban forgatja falapátos kerekeit. A malomépület egyszerű, de nemes arányaival és falusias architektúrájával méltán felkelti az architektonikus finomságok iránt érzékeny érdeklődők figyelmét. Ugyancsak architektúrájának tömegszerűségével és arányainak kiegyensúlyozottságával hat az utcaképbenfestői hangsúlytadó kapucinus templom és kolostor, mely Tata tóvárosi részének eléggé még nem méltatott műemléke. Képsorozatunk Tatatóvárosról nem teljes, nem szerepelnek benne sem a Fellner-féle Nagytemplom, sem az Esterházy-kastély, valamint a piarista rendház képei, hiányoznak még további tatai építészeti látnivalók érdeklődésre számotadó ábrázolásai is. Tudjuk ezt, de hozzátesszük, a képsorozattal nem törekedtünk teljességre, hanem csak a tavak városának hangulatát akartuk idézni olvasóink lelkében, a város legfontosabb műemlékének, a várnak részletesebb méltatásával. DR. LUX GÉZA

MŰEMLÉK

150

A tatai ú. n. Pötörke-malom

151

MŰEMLÉK

A „Kredenz" tündöklése és nyomorúsága Kritikus vizsgálódás a »krederu« családfája körül, a divat sokféle vonalának egyikén. modern bútor megértés» előtt settenkedő kényszerképzeteket és hamis dogmákat.

Éles tollal űzi el ez a vidám képsorozat az igazi

Ez a legújabbkori bútor (már nem kredenz, h a n e m edénytartó- vagy tálalószekrény) a parasztos tányérpolc segítségével az »aufsatz«-ot ismét életre akarja kelteni anélkül, hogy észrevenné, mennyire romantikus úton megy visszafelé, mialatt a tálak és köcsögök alaposan elporodosnak.

A dicső ős, edényszekrény kelő, n y u g o d t bizonyos fokú

ez a s z é p , valódi régi angol g a z d a g faragása ellenére előösszbenyomást kelt, sőt még egyszerűséget is fejez ki.

A vitrin és »aufsatz« keresztezéséből származó f o r m a az 1910 körüli időből. Ez az erőszakos, érzéketlen összeolvasztása két egészen különböző résznek, sokáig kedvenc gyermeke m a r a d t a bútoriparnak, amely ezzel a kifejezés világosságára és tisztaságára irányuló törekvéseket akadályozta.

Végre a jó m e g o l d á s , a t á n y é r p o l c zártan beüvegezett és m i n t faliszekrény, s z a b a d o n f ü g g az igénytelen tálaló fölött. Fa- és ü v e g - , zárt és átlátszó részek — érdekes e l l e n t é t e s séggel most világosan elválasztódnak egymástól. A m ú l t b e l i kredenz ismét m e g k a p t a hát »aufsatz«-át, ha erősen megváltozott, világos, tiszta f o r m á b a n is.

Az »aufsatz« trónját vesztette. De alkotóelemei és csökevényei: a hátfal és a lépcsőfokok továbbvonszolják elsatnyult életüket a legújabb időkbe és az e l m ú l t pompáról tanúskodnak. Ez a sikerületlen unoka a mult század 80-as éveiből. Proccos t ú l h a l m o z o t t s á g o t mutat m i n t annak a kornak m i n d e n »mű- és disz bútor«-a, számos rekeszeivel, ballusztrádjai val, figuráival, legyezőivel, domborműveivel »Aufsatz«-aival értelmetlen a r c h i t e k t ú r a ré szeivel.

»Finom, egyszerűségű, előkelően lekerekített modell®, Igy m o n d j a a katalógus. Nem gondol-e mindenki a zslros-szalonnásan f é n y l ő f u r n l r , az ordenáré hurka-tagozatok, é r t e l m e t l e n bevágások láttán egy u n s z i m p a t i k u s boszorkány formáira, aki titokzatos p a p u c s o k b a n ide-oda csoszog ? Vagy egy kövér n y á r s p o l g á r r a a Protz és Tsa lakásberendező cég vezetőségéből ?

Itt a hátfal »korlát«-tá zsugorodott össze, hozzá két előlépcsőfok vezet. Egészen a most a n i időkig, amelyből már ez az edényszekrény származik, m é g m i n d i g á t ü t , t e h á t a valamikori »aufsatz«.

Ez az egészséges reakció az »ó-németreneszánsz stllus«-ra. De j o b b a n megnézve egyszerűsége ós n y u g o d t s á g a mögött ott bújkál az előd váza. A magasság és a hármas osztás m e g m a r a d t a k , é p ú g y a — legtöbbnyire üres — tálak és vázak is. Csak az ajtókat f e r d í tették le, hogy a mélységet ne lehessen észrevenni. Az eredetileg négyszöges a l a p f o r m a tönkre van téve.

BELSŐ

ÉPÍTÉSZET

152

Ez a rendkívül előkelő alkotás (skaukázusi diófa, magasfényű politurozással«) valami társadalmi nagyság parádés szarkofágja lehetne a barokk korból. — Miért áll ez az ebédlőb e n ? — Talán buzdítani akarnak vele, hogy; . . . e g y é l , igyál, a világ örökké nem á l l l . . .

...hanem meglepetésszerűen Igyl (Az otromba favastagság az ajtóra rá van ragasztva és vele együtt nyllikl)

Ennek a nagy plasztikának monumentalitása áll mintaképül a hamis bútor-monumentalitás előtt: a lépcsőfokok itt kifejezői a szándékolt és elért hatásnak és valóban masszív kőből valók, nem p e d i g . . .

Kohl! Az emberek elkívánkoznak a nagyvárosból és vagy a történelmi hangulatba menekülnek, mint az előbbi példában vagy a parasztos primitívbe, mint ezen itt. De még ha minden tárgy itt valódi is — az összeállítás minden bizonnyal nem azl A valódi paraszt lakókonyha tányérjait és kancsóit használják is, itt pedig csak a 80-as évek örökségére emlékeztetnek (»német reneszánsz«) arra, hogy akkoriban »jobb családból való fiatal lányokat portörlésre és — ecsetelésre« kerestek hirdetés útján. Ha a tálalót megszabadítjuk a felrakott profiloktól és a kissé erőszakos formanyelvtől, akkor egy magától értetődő, egyszerű és csinos bútor lesz belőle.

Ennek a kicsi tálalónak a széles faméretek valami fejedelmien őserejű hatást akarnak adni. Az a l á t s z a t . . .

. . . mintha a mintaképe mondabeli kőkori emberek kiszolgált fatörzscsónakjából kiszeletelt bútor lett volna.

Ez a »kredenz« mindjárt teljes egészében emlékmű. Lépcsőzetes, nehéz felépítése nagyon e m l é k e z t e t . . .

. . . erre az ó-egyiptomi lépcsős piramisra, amelynél azonban a monumentálitásnak világos értelme van.

. . . üresek, mint ahogy itt láthatjuk, ha a kredenzet egyszer a hátsó felén is megtekintjük.

Ez a kombinált Iró- és edényszekrény kínos mértékben mutat formarokonságot a . . .

. . . lipcsei Völkerschlachtdenkmal-lal. Nem olyan-e, mintha a bútor ennek az emlékműnek valódi monumentalitását (Na, nal A szerk.) akarná ironizálni ?

*

A valóságban az ajtók nem ügy nyílnak, amint itt látható, — amit az utánzott favastagságokból képzelni hajlamos az e m b e r . . .

153

A lépcsők ezen az edényszekrényen valami »házi emlékmű« birtoklására irányuló furcsa becsvágy kielégítéseként hatnak. A keskeny fokok azonban lehetetlenné teszik, hogy bármit is reájuk lehessen állítani. Csupán üres dekoráció a szerepük.

A bemutatott rossz bútorok mind »valamit mutatnia akarnak. Tulajdonosuknak rossz ösztöne van, ezért nem tudja, hogy egy nehéz reneszánsz berendezés nem illik többé a mai lakásokba, a mi életstílusunkhoz és ezért értelmetlen az a szükséglete, hogy bútoraival biztosítsa, mennyire vitte az életben. Ezek a kredenzek és tálalók ugyanis arra születtek, hogy többnek látszanak, mint amilyenek a valóságban és hogy monumentalitásukkal tulajdonosuk önérzetét kielégítsék. Mint a rossz ripacsok, olyanok ezek a holmik, üres, hamis pátoszukkal. A leplet azonban D i p I. I n g , Rolf R o b i s c h o n bátran lerántja róluk, akinek ezt az érdekes példasorozatát a »N e u e L i n i e« című folyóirat 1937. évfolyamából vettük át, mint igen figyelemreméltó, kitűnő szemléltetőerejű és szórakoztatóan kritikus nevelő anyagot. KAESZ GYULA

BELSŐ

EPITESZET

Szögezett és ragasztott ácsszerkezetek A közönséges ácsszerk e z e t e k , szokásos méreteikkel, a faragottfa használatával kapcsolatban fejlődtek ki, melynél statikai szempontból gazdaságos keresztmetszet nem állt rendelkezésre és pontos munkát a gerendák szabálytalan alakja miatt nem lehetett kívánni. Kisebb épületben a korszerű, statikailag megoldott ácsszerkezetek sokáig egyáltalán nem tudtak versenyezni a közönséges ácsszerkezetekkel, mert a) a faragott fa nagyrészt vékony, fűrészelésre nem alkalmas törzsekből, háziiparszerűen készült, tehát olcsó v o l t ; b) a közönséges ácsszerkezettel, a tapasztalati méretek betartása mellett, a legritkább esetben volt baj; c) a leszabást és illesztést, a megkívánt pontossággal, átlagos munkások is megtanulhatták ; d) az egészséges, egyenes növésű faragott fa évgyűrűi kevéssé vannak átvágva és szimmetrikusak, úgyhogy a keresztmetszet száradási torzulás szempontjából egyensúlyban van; a csomóknak és száradási repedéseknek szilárdságot csökkentő hatását pedig a szokásos méretezés amúgy is figyelembe vette. Ezzel szemben az átvágott évgyűrűs, keskeny és magas fűrészelt fák egyenlőtlen zsugorodástól jobban eltorzulnak (1. ábra). Nagyobb tetőszékeknél, állványoknál, fahidaknál már régebben alkalmaztak s t a t i k a i l a g számított ácsszerkezeteket, de kezdetben sok baj: torzulás, túlságos lehajlás, sőt beomlás fordult elő, mert a) nem ismerték eléggé a fa mechanikai tulajdonságait, különösen a csomóknak, ferdeszálúságnak, egyenlőtlen zsugorodásnak a szilárdságra való káros hatását; b) nem vették figyelembe a fa lassú (plasztikus) alakváltozását, mely

friss fánál és a szálra merőleges terhelésnél jelentékeny és idővel nagy lehajlást okozhat; c) statikai számításnál a merev, egyenletes szilárdságú testekre vonatkozó elveket alkalmazták, holott a fa plasztikus és igen egyenlőtlen anyag, melynek szilárdsága és térfogata a nedvességtartalommal változik; d) összetett nyomott rudaknál az egyenlőtlenség következtében igen bizonytalan az együttműködés, úgyhogy még ma is keresik a méretezésre alkalmas képletet; e) az új fakötések közül sok nem vált be, elcsúszott vagy repesztette a fát; f) a statikailag számított szerkezetek lényegéhez tartozik a pontos szabás és illesztés, mely az átlagnál gondosabb munkát és szigorúbb felügyeletet igényel. Nyilvánvaló azonban, hogy a faragott fatermelés csökken (nyugati országokban már ismeretlen) és a túlságos háborús fogyasztás és pusztítás miatt évekig hiány lesz épületfában. Ezért a statikailag méretezett korszerű faszerkezetek a fával pazarló régi ácsszerkezeteket sok helyen ki fogják szorítani. Kívánatos, hogy megismerkedjünk a két legegyszerűbb és kisebb méreteknél is alkalmazható korszerű rendszerrel: a szögezett és ragasztott ácsszerkezetekkel. |. S Z Ö G E Z E T T

ÁCSSZERKEZETEK-

Ideiglenes állványok, mintaívek régen is készültek összeszögezett deszkákból. 1922 óta használok élre állított deszkákból és pallókból szögezett tetőszékeket és födémeket, de régebben csak a fakeresztmetszetet számíthattam és a szögezést próbaterheléssel kellett ellenőriznem, mert erre méretezési képlet nem volt. Statikailag számított ácsszerkezeteknél pedig nélkülözhetetlen a csomó-

pontokban átadható erők ismerete, Ma azonban amerikai és német kutatómunka alapján ismerjük a szögek által biztonsággal átadható erőket, sőt azokat Németországban szabványba is foglalták. Szögezéssel főleg 24—30 mm vastag deszkákat és 50 mm vastag pallókat szoktunk kötni; vastagabb fához csavaros-tárcsás kötések valók. A szögezett szerkezet előnyei: 1. Deszkát és pallót a legkönnyebb a kívánt méretben kapni; nagyobb hosszaknál könnyen és keresztmetszet csökkenés nélkül toldhatók; normális időben a deszka aránylag olcsó. 2. A szögezett kötés gyors, olcsó és átlagos munkások is megbízhatóan készíthetik. 3. A szög erőátadása alig változik az erő irányával. (2. ábra A.) 4. Hajlításra igénybevett szerkezeteknél az élre állított deszka és palló kevés faanyagot igényel. 5. A deszka és pallóanyag egyenletesebb, mint a faragott vagy fűrészelt gerendák, rejtett hiba (pl. bélrothadás) alig lehet benne, mert azonnal meglátszik és mivel nagy felületen érintkezik a levegővel, hamar eléri légszáraz állapotát. NÉHÁNY TANÁCS A SZÖGEZÉSHEZ: a) A fa lehetőleg légszáraz legyen, mert vizes fa kiszáradásánál a szögek meglazulhatnak. De ne legyen csontszáraz sem, mert akkor könnyen hasad. b) A szög ne legyen túl vastag, mert akkor hasít, de túl vékony sem, mert akkor meghajlik. 24 mm-es deszkához 2'8—3'8 mm, 50 mm pallóhoz 4-2—6'0 mm vastag szög használható, de vastag szögnél ajánlatos a lyukat kisebb átmérővel előfúrni. Többféle vastagságban összetett szerkezetben a szögátmérőre a vékonyabb elem az irányadó.

K I S Z Á R A D V A

N Y E R S E N

CD

H l 1

.1

K = 330 cm3 F = 140 cm 2

K = 334 cm3 F - 100 cm2

154:

c) A szög végét nem érdemes visszahajtani, mert a munkatöbblet nem éli arányban az eredménnyel. Ugyanis a megengedett erőátadásnál a szög úgysem húzódik ki a fából. d) Kétirányú húzott kötésnél a szélső deszkákban a szöget nem szabad annyira igénybevenni, mint a középső pallóban, különben elhajlik és esetleg kihúzódik. (2. ábra B.) e) Igyekezzünk szimmetrikus kötéseket alkalmazni, hogy a kötés ne csavarodjék el. (2. ábra C.) f) A szögek közti távolság a terhelés irányában DIN szerint legalább tízszeres átmérő legyen, de a bécsi kongresszus ennél nagyobb közt ajánl; a fa terhelt szélétől legalább 12 átmérő, terheletlen szélétől legalább 5 átmérő távolság betartandó. g) Kívánatos volna sima drótszögek helyett érdes (maratott) felületűeket alkalmazni. Ezek hajlításra nem jobbak, de kihúzási ellenállásuk nagyobb, mint a sima szögeké. h) A szögezett szerkezeteket esőtől, közvetlen napsütéstől óvjuk meg, mert a szögek akadályozzák a fa térfogatváltozását és vagy kihúzódnak vagy repesztenek; a szögezett tetőszéket elkészítése után sürgősen be kell fedni. A 3. és 4. ábrán bemutatunk két elkészült, szögezett tetőszéket, melyeken látszik, hogy milyén egyszerű a csomópontok megoldása. II. ENYVEZETT

®

®

ROSSZ

JO.

ÁCSSZERKEZETEK.

Az enyvezett kötés előnye, hogy nem egyes pontok adnak át erőt, hanem teljes felületek. A jó enyvezés egy testté egyesíti az összeenyvezett fákat. Az összes fakötés közül az enyvezés mutat legkisebb elmozdulást. (5. ábra.) Az enyvezés lehetővé teszi olyan keresztmetszetek — pl. I tartók — és olyan statikai formák — pl. ives keretek — fából való elkészítését, melyek más kötésekkel biztosan és gazdaságosan alig valósíthatók meg. Ezenfelül semmit sem vesz el a fa keresztmetszetéből, mlg a csapolások, csavarkötések a fát jelentékenyen gyöngítik. (6. ábra.) Hogy mégsem tudott jobban elterjedni, az annak tulajdonítható, hogy az enyvezés kényes művelet és hogy vízálló enyvekben igen szegények vagyunk. A közönséges enyv átnedvesedve meglágyul és akkor a kötés elveszti szilárságát. A legjobb műenyveket forrón kell sajtolni, ami csak gyárban valósítható meg. Mindezen nehézségek ellenére, az a meggyőződésünk, hogy a jövő sok ismétlődő elem esetén az előgyártott, enyvezett faszerkezeteké, egyéb esetekben pedig a szögezett és csavarolt ácsszerkezetek csomóponti merevségét enyvezéssel fogják fokozni anélkül, hogy a megbízhatatlan helyszíni enyvezés szilárdságát nagyobb mértékben figyelembe vennék. Dr. techn. MÖLLER KÁROLY.

155

i

- p - . f -

D

nng 15

152

4

S

8

9

>3

mm-ne/

fO mm.

5.

ty—y—pr V5

2

/J

z

+—I , V y - v

-y

kiy

Falfestmények rögzítése A háború utáni években, de különösen az utolsó évtizedben nagy lendületet vett a freskó, helyesebben a falképfestés. E monumentális festési módnak új művelői akadtak, kik szivükön viselték a komoly nagy gondot, hogy műveik a falon maradandók legyenek. Képzőművészeti Főiskolánk — múltjához méltón — sietett vizsgálni az itt felmerülő kérdéseket, megszervezvén a festészeti technikák kísérleti laboratóriumát. Egy kiadvány előszavában olvassuk: »Baj van a freskófestés mestersége körük. A gond és a baj e feladatkörben nem is olyan egyszerű, mint sokan gondolnák. A falképek sokszor a szabadban vannak (s mi kizárólag ezen esetet kívánjuk tárgyalni). Nem védi őket üveg vagy lakkréteg, mint a táblaképeket. Hó és eső, szél és fagy szabadon éri. Nyitott csarnokokban is ki vannak téve a légkör változásainak, 40—50, sőt 50—60 fok hőmérséklet-ingadozásnak. A falfelület tömecsei ilymódon mozgásba jönnek s ha a festékanyag nem tökéletesen egy test magával a fallal, a romlás, pusztulás, hámlás rövidesen, sokszor már az első tél után bekövetkezik. Márpedig — sajnos — az utolsó 10 évben készült falfestményeink legnagyobb része nem egy test a fallal, vagyis nem freskó, hanem csak egy jobb-rosszabb kötőanyaggal a falhoz ragasztott festékréteg. A benne lévő kötőanyag már az első őszi napok páratelt levegőjétől felduzzad, kiszárad, majd megfagy; s mikor a folyamat csak egy télen át is többször ismétlődik: a falkép hámlása azonnal felfedezhető, sőt szembeötlően, szürkülés formájában jelentkezik. Erősen mutatkozik e hámlás olyan helyeken, ahol a művész többször ráfestett, javított, vagyis ahol a festékréteg vastagsága nem elenyészően csekély. Ez az egy mondat céloz már a falkép maradandóságának legfőbb kellékére: a festékréteg a falon lehető vékony legyen, mert a vékony festékréteg az érdes falon a tapadás folytán is megáll. Egy krétával vagy grafittal húzott vonal az érdes falról tökéletesen el nem távolítható. Viszont a széteső kötőanyag a fölrakott festékanyagot a falról magával rántja. Persze, a nedves vakolatba freskót festeni (mely az egyedüli jó), a mi rohanó korunk festője nem igen képes. Ehhez a középkor vagy renaissance művészeinek igénytelen, csendes szenvedélye kellett. Hogy a képet az utolsó részletig, papíron megrajzoljuk, részekre szabdaljuk, a nedves falra átvigyük s akkor egy-egy részt egynapi munkával megfessünk és akkor az ilyen részletekből összeépített képen minden az egységes hatás jegyében összeforrjon: erre manapság alig van művész, aki vállalkoznék. Mindez, amit itt elmondottunk, nem újság. Régen tudott, sokszor tapasrta+t szomorú valóság. Nem is vesztegetnénk rá szót és időt, ha nem derengene az utolsó évek művészi kísérletei között egy életrevaló gondolat, amely által — úgylátszik — a szabadban lévő valódi freskók még maradandóbbá, a száraz falra festett falképet valódi freskóvá tehetjük. Sőt — esetleg — a pusztulásnak indult falkép romlását megállíthatjuk. A gondolat valóságos Kolumbus tojása. Egyszerű és magától kínálkozó. Szinte hihetetlen, hogy azt a régiek is nem alkalmazták volna, bár manapság egészen újnak látszik. A gondolat abból áll, hogy a kész falképet mészvlzzel (mészhydráttal) végigöntözzük, átitatjuk, esetleg ismételten bepermezettük s folytatjuk ezt az eljárást, ha kell, heteken át, míg a falkép felületén a kicsapódó mész egy védőréteget nem alkot s a vakolatot mészkővé nem változtatja. Az egész eszmemenet logikus folyamat. A cseppkő képződés természetes folyamatának mesterséges előállítása a fal felületén. Ha egy edényben oltott meszet vízzel megkeverünk és leüllepedni hagyjuk, az edény alján összegyűl az ú. n. mésztej (átlátszatlan fedő fehér mész), felette pedig összegyűl a teljesen átlátszó mészvíz: a mész tömény oldata. Ezen oldat tetején már néhány óra múlva megjelenik, kicsapódik az átlátszó mészhártya, mely pár nap alatt úgy megvastagodik, hogy pálcikával leemelhető. A mozgó edény felületén zörögve összerepedezik. — Ez mindennapi jelenség, melyet mindenki észlel, aki a mésszel dolgozik. — öntüzzük a mésznek e tömény oldatát a falkép felületére, miáltal ugyanazt a természeti tüneményt visszük véghez mesterségesen, ami a cseppkőképződés folyamata. Midőn a mészkőhegyek repedésein az esővíz átszivárog, oldja és magával viszi a meszet. Ez a cseppkőbarlangok boltozatáról lecsepeg és mint áttetsző tiszta mészkő rétegesen lecsapódik és egész tömegeket, cseppköveket alkot. Igaz, hogy a cseppkőképződés a természetben ezer és ezer év munkája. Ámde nekünk e cseppkőrétegből csak egy igen csekély vastagságú rétegre van szükségünk a falkép felületén. Hogyan született meg a gondolat, mely mindjárt az első pillanatban életrevalónak, célravezetőnek látszik a falképek rögzítésében. A székesfehérvári Bory várban született meg. E hely a művészi kísérletek és újszerű szerkezetek tárháza. Ott a legelképesztőbb ötleteket is meg lehet kísérelni a felsülés veszélye nélkül. 30 év óta folynak e kísérletek, szinte kivétel nélkül meglepő sikerrel. Az egész építmény az ilyen korszerű, még nem létezett ötletek megvalósításának köszöni létét. 1928-ban, mikor a Bory-vár építése már annyira haladt, hogy freskót is volt hová elhelyezni, egy ifjú festő festett egy cca 4 m2-es falképet olyan módszerekkel, ahogyan azt az iskolában megtanulta. A kép, mely vagy 10 méter magasan a szabadban van, már 2 —3 év múlva fakult, hámlott. És ma, 15 év után, alig látszik belőle valami. Sajnos, akkor még nem volt meg az előbb vázolt gondolat, hogy a kép enyészetét még időben megpróbáltuk volna megállapítani. (Beszélhetnénk még igen sokat a freskó-problémáról vagy azontúl inkább a »korszerű« mozaikrakásról, vagy a színes betonról, amely 50 esztendeje kísért s ctt a Bory-várban igen tanulságos kísérletek és tapasztalatok szemlélhetők. Hímes beton néven az utóbbi években igen becses kísérleteket láttunk. De mindezekről talán majd máskor.) BORY J E N Ő

SZEMLE

156

156:

UNIVERZÁLIS IRON e g y 400 éves n é v h a g y o m ó n y r a Viskzatekintő gyár nagyértékű terméke.r Kifogástalan rajzot és tiszta fénymásolatot biztosít a vonalak mély feke tesége és fedőképessége, t o v á b b á az elérhető legtökéletesebb eltörlödésmentessége és a 19 feltétlenül á l l a n d ó keménységi fokozat könnyed siklóképessége

STAEDTLER

HANGYA

SZÖVETKEZET a magyar gazdatársadalom és középosztály legnagyobb keresztény áruellátó és értékesítő szerve 1947 falusi és városi

s a porszívó

rendet te-

remt. Ideális»mindenes«. Szőnyegek, futók, kárpitozott

bútorok, derékal-

jak, ruhák, stb. portalanítását remekül végzi el. Olcsóbb, mint gondolja! Kérje

részletes

ajánlatunkat.

képes

Árusítás :

rádióosztályunkonl

Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 62 vidéki

Hangya Konzum Szövetkezeti üzlet

127 budapesti és vidéki

Magyar Köztisztviselők Szövetkezete áruda

46 Budapest és környéki

Általános Háztartási Szövetkezeti bolt

Szövetkezeti Bolt Szövetkezet

IVAKSARNOK

áruház a Hangya kötelékében Budapest, VII., Rákóczi-út 36, IX., Boráros-tér 1 1942. évi áruforgalom: 449,023.899 pengői A HANGYA Jelmondata: Isten, Haza, Család, M u n k a i

Budapest, VII., Rákóczi-út 70-76

156:

C Ó r V í G " 7 3 Io o I " i T l O ^ C l I a O

r * * í f - L' I í n l l O K x l I1 1

N A G Y ANTAL IÉS Ft A

Nedvesség elleni szigetelés

falsarokvédő é s h e r m e t i k u s e l z á r á s Budapest. VI., Podmaniczky-u. 63. T. 110-643

A

•

*

_

C

JI UHfJ c CJ Ft lE

felvonó-

és

30-471

S Á N D O R

A R N O L D

G O U D R O N vállalat, VI., Podmaniczky-u. 29. Telefon: 116-353

aSST.Wíft R O H O N C I H U G Ó F A D I Í

- U T C A 32

BÚTORGYÁRA

D

o k i . g é p é s z m é r n ö k . — Budapest XIII. Fóthi-út 41. Telefon: 291 -946,293-511

S Z O B R Á S Z , MŰKŐ- ÉS X., K O Z M A - U T C A

gépgyár

5.

kft.

GIPSZMUNKÁK

• • TE L E F 0 N:

i

i r j

l i W V a w r xill., Jász-utca 76. Tel: 493-070 I— I I™ ^ ^

^

J" J "

^

egészségügyi berendezések gyára i d a p e s t , VII., G a r a y - u t c a 1 0

R P n Ö N V O K l m B I V I V V B

m

a F E K F TmE

•

I Cl l \

Központi fűtés, vízvezetékszereiét, víztisztító berendezések,szellőző berendezések

J U S T U S S Á N D O R ÉS FIA B u d a p e s t , V I . , B a | z a - u t c a S O . Talefon < 122-306. Alapíttatott 1886-ban

S Á M U E L G Y Ö R G Y K tR l I J Sl t i i nl n

Tel.: 228-039 Ős 228-079

—i—

1 4 8 - 6 0 8

K Ö Z P O N T I F Ű T É S , GÁZ, V Í Z V E Z E T É K É S B Á D O G O S M E S T E R B U D A P E S T , VI., A R A D I - U T C A 45. - T E L E F O N : 310-913

N MÁ W N D W M O V R 1

t e t ő f e d őXI., , Javító ós kherceg a r b a útja n t a r40/A. t ó vT.: á l l258-228 alata Budapest, Szent Imre

Marosvári János

kárpltosmester-lakberendezö, Budapest, Vlil., Szűz-utca 3. Telefon: 132-373. M o d e r n - é s

»MAJ0R CSAVARTVAS« nagyszilárdságú betonvas Előállítója: MAJOR LÁSZLÓ cég • Budapest, V., Dráva-utca 22. • Telefon: 298-494, 298-495

KOUARITrTKAUC&MNMPt-

KOLLARIT

M Ű S Z A K I R.T.

B U D A P E S T , TEL. 136-228

A MARGITSZIGET Az Árpád-hfd szentmargitszigeti lejárójának forgalmi megoldásánál a leglényegesebb szempont az volt, hogy ne csak a járművek forgalma legyen kereszteződésmentes, hanem a gyalogosok hídon való áthaladása, vagy a szigetre való lejutása se zavarja a kocsiközlekedést. A hfdon a pest-budai átmenő kocsiforgalom teljesen kereszteződésmentes, amit azzal lehetett biztosítani, hogy a margitszigeti lehajtó szigetcsúcs felőli ága a hídpálya alatt aluljárón vezet át. A lehajtó utak kétirányúak, míg a hídpálya osztott útteste csak egyirányú közlekedést tesz lehetővé. A hídpálya úttestének megosztását a magas kerékvetővel kiképezett villamos pályatest biztosítja. A lehajtók forgalma a főközlekedési irányba belesimul és Igy torlódás sehol sem állhat elő. A gyalogosok átmenő forgalma az északi csúcs felőli gyalogjárónál teljesen kikerüli mind a főútvonalat, mind a lehajtó ágat és sétányszerű kiképzésével lehetővé teszi, hogy a gyalogos az északfelé nyíló panorámát zavartalanul élvezhesse. A gyalogosok átjárását biztosítják még a gyalogos aluljárók is, amelyek lejtő és lépcső kombinációjával készültek, hogy a szigetre gyermekkocsival közlekedők is lépcső használata nélkül kényelmesen lejuthassanak a sziget nívójára. A villamosról a járdaszigetek mellett lévő lépcsők terelik le a közönséget a nagy elosztócsarnokba, ahonnan tetszés szerint lépcsőn, vagy lejtőn érik el a sziget szintjét. A nagy elosztócsarnok oldalán a jegyváltóhelyiségekfoglalnak helyet, míg a belépőjegyek kezelése a nagy hármas kapunyílásban elhelyezett jegykezelőhelyeken történik.

• ••VAI II

Nagy feladatot jelentett már eddig is a szállók részére szolgáló megfelelő garage létesítésének kérdése. A jövőbeni felfokozott autóforgalomra való tekintettel a jelenlegi garage, amely mindössze 20—30 autó számára biztosított szűkös el-

443162. — Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása, Budapest

PROBLÉMÁI helyezést, semmiképpen serr volt megfelelő. A garage nagyobbítása vagy új garage létesítése nem volt azonbar kívánatos, mert a mellék épületek túltengése a szige képét károsan befolyásoltál1 volna. Kézenfekvő volt tehát hogy a hídlejáró lehajtó ág alatt kialakuló teret garage céljára használják ki, aminél következtében most mái 100—150 autó kényelmeser elhelyezhető lesz, sőt ez e szám szükség esetén 200-re is növelhető. A garage-bar modern service-állomás majd a közönség rendelke zésére. A garage belső teré ben nyertek elhelyezést garage üzeméhez szüksége raktárak, valamint az irodái helyiségei is. A nagy gyalo goscsarnokalatt kialakuló té hatalmas, kocsival is megkö zelíthető raktárhelyiség lesz amelyre a szigeten különöser nagy szükség van, mert meg felelő nagy raktárhelyisége ket az esztétikai szempontol miatt a szigeten építeni nen lehet. A hídlejáró hídfőjéber transzformátorok foglalnal helyet. A hídlejáró a takaréko helykihasználás mellett a szí getcsúcsra való kijutást i lehetővé teszi két — gyalo gosok részére szolgáló folyosón át. A szigetcsúc terepszintje változatlanul ma rad és a hídlejáró monumen tális oszlopcsarnokát az al kalmazott lépcsős terras még jobban ki fogja emelni A szigetcsúcs felé eső nag körüljárófolyosó hatalmas zömök pilléreken átfeszltet vasbetongerendája a hí< vasszerkezet vonalának mini egy folytatása és ezzel össz hangban áll. A déli homlokzatnak érde késségét kölcsönöz a kocsiú szigetre lehajtó ágának vas 'betonáthidalása, amely a alátámasztó oszlopok kikü szöbölésével merész szerke zeti megoldásnak hat. A hídlejáró megoldása b zonyos tereprendezéseke tesz szükségessé, amelye a sziget kertészeti kiképzési ben változatos képet fogna eredményezni. (Folytatása a következő számban

Felelős : Kárpáti Antal Igazgat