Építőmérnök Magasépítéstan I. Kidolgozott vizsgakérdéssor M. Huszár

Építőmérnök

Magasépítéstan I. Kidolgozott vizsgakérdéssor M. Huszár

2010.

1. Az épület elhelyezésekor, tervezésekor milyen adottságokat, szempontokat vesszük sorra? 1997.évi LXXVIII. Törvény építményekkel szemben támasztott követelményei: 1. Épület elhelyezése során biztosítani kell: - építmény+szomszédos ingatlanok biztonságos használatát - megközelíthetőségét közszolgálati járművel - környezet- és természetvédelem sajátos körülményeit - akadálymentesítés a közhasználatnak - rendeltetésszerű használatot 2. Építés, bővítés, felújítás alkalmával figyelni kell: - látványvédelem - tájolás - állékonyság - használati biztonság - akadálymentes használat - zaj- és rezgésvédelem - energiatakarékosság + hővédelem - egészség- és környezetvédelem - tűzbiztonság Környezeti hatások: A földrajzi helyzetre, a domborzatra, az éghajlatra, a tájolás formájára, az alaprajzi elrendezésre, a belső tér kialakítására figyelni kell. 1. Földrajzi adottság: - geológiai (alapozásra, vízelvezetésre kihat) - helyrajzi (vízelevezetése, alapozás megválasztása, életforma kialakítása, mikroklíma kialakulása) - növényzet 2. Éghajlati adottság: - Nap (sugárzó hő, természetes fény) - Szél (szellőzés, beltér-, udvarszellőzés, szerkezetre ható nagysága) - Csapadék 3. Érzékelési adottság: - látvány (épület formájának kialakítása, kedvező homlokzati megnyitás) - zaj - sugárzás

2. Hogyan osztályozzuk az épületszerkezeteket a teherviselésben betöltött szerepük alapján? Épületszerkezetek: 1. Teherhordó szerkezet: a.) alátámasztó szerkezet (alap, fal, pillér, oszlop)  függőleges helyzetűek b.) áthidaló szerkezetek (kiváltó, boltozat, födém, lépcső, erkély) vízszintes ill. ferde helyzetűek 2. Nem teherhordó szerkezet: a.) Külső- belső térelhatároló, térosztó szerkezet (válaszfal) - szigetelés (talajvíz, talajnedvesség, talajpára, csapadékvíz, hő, hang, tűz) - kémény, szellőző - burkolat (fal, padló, aljzat, járda) - nyílászáró szerkezet (ajtó, ablak, kapu, portál, bevilágító rács) - héjalás, bádogos szerkezet b.) Építési segédszerkezetek 2 Állványzat, zsaluzat, dúc, támasz Építőmérnök | Magasépítéstan I.

3. Soroljon fel az épületekre ható öt különböző erőhatást! Erőhatás, hőhatás, nedvességi hatás, szélhatás és egyéb

4. Milyen épületekre ható hőhatásokat ismer! Hőhatás (a külső illetve belső hőmérsékletingadozás hatása) - Hőmérséklet /különbség/ (-25°C, -35°C … 70°C, 80°C) - Közvetlen hőhatás: - fagy - felületi felmelegedés - Napsugárzás (ibolyán túli UV sugárzás)

5. Ismertesse az épületekre ható nedvességhatásokat! -

Talajvíz Talajnedvesség Talajpára Torlasztott Csapadék (eső, felcsapódó eső, csapóeső, hó, jég) Külső-, belső páralecsapódás Páradiffúzió Hidroszkópikus nedvesség Üzemi-, használati víz Építési nedvesség

3 Építőmérnök | Magasépítéstan I.

6. Milyen zajhatásokat ismer? -

Léghang Testhang

7. Soroljon fel legalább öt vízszintes, illetve ferde helyzetű teherhordó szerkezetet! 1. Áthidaló/ vízszintes teherhordó szerkezet: - áthidalás - kiváltó - gerenda - födém - koszorú - erkély, loggia 2. Ferde teherhordó szerkezetek: - lépcső - boltozat - fedélszerkezet - tető (fedélszék -tetőszerkezet- a tető teherhordó rész, szarufa) Kiváltó, boltozat, födém, lépcső, erkély  vízszintes illetve ferde helyzetűek

8. Soroljon fel legalább három függőleges helyzetű teherhordó szerkezetet! Alátámasztó / függőleges teherhordó szerkezetek: - alapok - falak - pillérek - oszlopok Alap, fal, pillér, oszlop  függőleges helyzetűek -

9. Mit jelent a tömör-falas szerkezeti rendszer? A tömör-falas szerkezeti rendszer jellemzője, hogy elemekből kötőanyaggal, vagy más eljárással összeépített vagy öntőformák között elkészített tömör falszerkezet szolgálja a külső és belső terek elhatárolását.

Milyen építésmódokat ismer a tömör-falas szerkezeti rendszeren belül? (felsorolás) 1. Elemekből épített tömör-falas szerkezet (előregyártás fejlődése) - kiselemes falazott (hagyományos építési mód) - középelemes (blokkos építési mód) - nagyelemes (paneles építési mód) - térelemes 2. Öntött - anyagok: vályog, beton - zsaluzatok: nagytáblás, alagútzsalus, csúszózsalus

10. Jellemezze a hagyományos építési módot! (anyagválasztás, épület szintszám, kivitelezés-technológia, stb.) Hagyományos  kiselemes - Anyagválasztás: általában tégla, falai kerámiából és betonból készülnek, (most van a „vályogtégla reneszánsza”), monolit (helyszínen öntött vasbeton) Alkalmazott kötőanyag a mész és a cement - Épület szintszám: családi házak építésénél használjuk ( 1 esetleg 2 szint) - Kivitelezés-technológia: - hosszalaprajzi elrendezésű tömör-falas szerkezet 4 - teherhordó falak meghatározott helyen vannak Építőmérnök | Magasépítéstan I.

- a falak-födémek kapcsolata csuklós - a szélerőt a szélső falak illetve a lépcső falai veszik fel és vezetik le

11. Jellemezze a blokkos építési módot! (anyagválasztás, épület szintszám, kivitelezés-technológia, stb.) Blokkos középelemes - Anyagválasztás: könnyűbeton; pincekavicsbeton - Épület szintszám: 3-4 emelet magas - Kivitelezés-technológia: - hosszhomlokzatra merőleges falak - haránt alaprajzi elrendezésű tömör-falas épület - iparosított előregyártás - meghatározott méretrend (alapmodul 10 cm  itt megnövelt modul 30 cm falvastagság; falak szélessége 60/90/120 cm) - ezeknél az épületeknél nincs lift (gazdasági okokból) - ezek a falak hőtechnikailag nem felelnek meg a mai szabványnak (1,3 a hőáteresztő értéke,a mai szabvány szerint pedig 0,45) - különleges blokkok: parepet- attika blokk

12. Jellemezze a paneles építési módot! (anyagválasztás, épület szintszám, kivitelezés-technológia, stb.) Paneles  nagyelemes Iparosított technológiával, zömében előre gyártott hőszigetelt vasbeton panelekből vagy „építőelemekből” (pillérvázas) épített többlakásos, főleg többszintes épületek. Ide tartoznak az egyedi tervek alapján készült monolit és előre gyártott technológiát ötvöző épületek is.

-

Anyagválasztás: vasbeton, kavicsbeton Épület szintszám: általában 10 Kivitelezés-technológia: - szendvicsszerkezetű fal: 1. - belső héj: könnyűbeton - külső héj: kavicsbeton 2. - belső héj: vázkerámia - külső héj: vasbeton 3. - belső héj: hőszigetelés - külső héj: vasbeton - hőszigetelésnek 8-12 cm polisztirolt tesznek (mert a vasbeton felfogja a párát, ezért lehet polisztirollal szigetelni)  viszont tűzveszélyes és mérgező gázok keletkeznek égésekor - fürdőszoba: 4 cm falvastagságú, külön álló „kaszni”

13. Jellemezze az öntött-falas építési módot! (anyagválasztás, épület szintszám, kivitelezés-technológia, stb.) Öntött-falas építési mód Jellemzően többszintes monolit vasbeton falazatú ún. „alagútzsalus” teherhordó szerkezetű épületek, előre gyártott vasbeton, panel vagy falazott külső térelhatárolással, illetve könnyűbeton öntöttfalas teherhordó szerkezetű „pontházak” szilárd közbenső és zárófödémmel. Jellemző építési idő az előbbinél 1980-as és ’90-es évek, az utóbbinál 1960-as és ’70-es évek.

-

Anyagválasztás: vályog, beton Épület szintszám: többszintes Kivitelezés-technológia: - kicsi nyílások - haránt-, hosszanti elrendezés is van 5 - nem csak szoba méretű, hanem ún. alagút (tér-) zsaluk is létrejöttek

Építőmérnök | Magasépítéstan I.

- homlokzatilag nyitott

14.

Mit jelent a vegyes szerkezeti rendszer? Jellemezze röviden!

Az épületek szerkezeti rendszerén a teherhordás, a térelhatárolás, a térosztás szerkezeteinek (primer szerkezetek) hasonló vagy azonos rendszerét, elrendezését és kialakítását értjük. E szerint a rendszerek lehetnek: a.) Falas (tömör-falas) szerkezeti rendszer: - függőleges teherhordó szerkezeteik: falak, falazatok - a terhek átadása vonalszerű b.) Vázas szerkezeti rendszer: - függőleges teherhordó szerkezeteik: pillérek vagy oszlopok - a terhek koncentrált pont szerinti eloszlásúak c.) Vegyes szerkezeti rendszer - a falas- illetve a vázas szerkezeti rendszer kombinációja Kőből és téglából, kőből és betonból készített vegyes falak. A külső oldalon kővel burkolt tégla illetve beton falakat a kőanyag kedvező felületi megjelenése miatt alkalmazzák. Tégla hátfalazat esetén a csorbázattal bekötött kősorokat célszerű a téglafal ülepedése után utólag megépíteni. Beton hátfal esetén a kőfalazat a betonnal együtt készül, de a még meg nem szilárdult beton kőrétegekre ható oldalnyomás felvételéről gondoskodni kell. A tömör-falas épületek lábazati falai (a járdaszint és a földszinti padlószint közötti falszakasz) gyakran vegyes falként kerülnek kialakításra. A külső oldali burkolatok témakörét a falburkolatokkal foglalkozó fejezetben részletezzük.

15. Mit jelent a vázas szerkezeti rendszert? Jellemezze röviden! Sorolja fel a főbb szerkezeti elemeit, milyen anyagból építhető? Stb.. A vázas szerkezeti rendszer jellemzője, hogy lineáris rúd jellegű szerkezeti elemekből monolitikusan formába öntve épített vagy előregyártott elemekből a helyszínen összeszerelt váz alkotja az épület "csontvázát", amelyre azután a térelhatároló, ill. a vízszintes teherhordó ill. térlefedő szerkezetek kerülnek. - Alaprajzi elrendezés: hosszváz, harántváz, vegyes váz és egyesített váz - Anyagok: tégla, kő, monolit vagy előregyártott vasbeton, acél, alumínium, fa és ritkán műanyag - Főbb szerkezeti elemei: alapozás, pillér- vagy oszlopváz, vázgerenda, kiváltó, közbenső födém, zárófödém, lépcső (a lépcsőház gyakran tömör-falas tárcsaként merevítő szerepet kap), lefedő szerkezet, szakipari és segédszerkezetek

16.

Vázoljon fel egy hossz-elrendezésű tömör-falas épület alaprajzát!


17.

Vázoljon fel egy haránt-elrendezésű tömör-falas épület alaprajzát!

18.

Vázoljon fel egy hossz-elrendezésű vázas épület alaprajzát!

19.

Vázoljon fel egy haránt-elrendezésű vázas épület alaprajzát!


20. Mit ért látszó, illetve rejtett gombafejes födémszerkezetű vázas épület alatt? Gombafödém: pillérvázas épület borda nélküli vasbeton lemezfödéme. A megközelítően négyzethálósan kiosztott pillérek vagy oszlopok fejezete átmeneti lemezzel vagy anélkül (rejtett gombafejes pillér) kialakítható. Kétirányban teherhordó lemezszerkezetek, melyeket csak a pillérek támasztanak alá, gerendák közbeiktatása nélkül. A pilléreknél ugyanakkor a jelentős koncentrált teher miatt a lemez átszúródhat – ezt a nyíróerőt vagy nagyméretű oszlopfővel (látszó gombafej) vagy különleges vasalással lehet felvenni. A látszó gombafejes födémet (55.ábra) főleg az építészeti hatás miatt, nagyobb tereknél alkalmazták, készítése, zsaluzása körülményes. Az ún. rejtett gombafejes síklemez födém ugyanakkor – a szükséges nagyobb lemezvastagság és a pillérfejek kissé komplikált vasalása ellenére – a lelógó gerendák megtakarításából származó jelentékeny magassági nyereség és egyszerűbb zsaluzás miatt napjainkban rendkívül népszerű, középületek, irodaépületek, parkolóházak stb. elterjedt szerkezete.

21. Mi biztosítja a tömör-falas épületek állékonyságát vízszintes irányú szélterhelésre? Szélső falak, záró illetve végfalak. A födémek illetve a fő teherhordó falakra merőleges falak.

22. Mi biztosítja a vázas épületek állékonyságát vízszintes irányú szélterhelésre? Mivel a vázas épületek, csak pillérekből és födémlemezekből állnak és nincs bennük se koszorú, se fal, ezért vasbeton merevítő falat, vázkitöltő falat, szoktak elhelyezni némelyik pillér között. 8 Építőmérnök | Magasépítéstan I.

23. Milyen adottságok befolyásolják az épületek alapozásának megválasztását? Az alapozás szerkezetének megválasztása és szerkezeti kialakítása elsősorban az építmény szerkezeti rendszerétől, adottságaitól és a helyi talajviszonyoktól függ. Az alapozási mód megválasztásánál a következő szempontokat kell figyelembe venni: - talaj- és talajvízviszonyokat - esetleges kedvezőtlen helyszíni körülményeket (pl. belvíz, alábányászott terület, felszín alatti üregek jelenléte, csúszásveszély, stb.) - építmény gazdasági értékét és tervezett élettartamát - építmény terhelési viszonyait és szerkezeti érzékenységét - építési idővel, valamint a gépesítettség mértékével szemben támasztott követelményeket - kivitelező technológiai felszereltségét, szakmai felkészültségét és kapacitását - környező épületek egymásra való hatását

24.

Milyen főbb jellemzőket kell ismerni az alapozás tervezéséhez?

Az alapozások tervezése során figyelembe kell venni az épület (nagyság, súly, statikai rendszer, szintek száma, épület típusa), valamint a talaj adottságait (talajfajta, rétegződés, dőlés, teherbírás, összenyomódás, víztartalom, vastagság stb.), a szerkezeti rendszert (önsúly, terhelés jellege, eloszlása) 1. Talajviszonyok: talajrétegződés, rétegek vastagsága, helyzete, dőlése, talajfizikai jellemzők (-szemcsenagyság, -eloszlás, -fajsúly … víztartalom, hézagtényező, relatív tömörség,konzisztencia … nyomó-, nyírószilárdság, összenyomhatóság, zsugorodás, duzzadás, vízáteresztő képesség) 2. Építmény jellemzői: rendeltetés, nagyság, tömeg, tömegeloszlás 3. Szerkezeti rendszer: önsúly, terhelés, terhek jellege és eloszlása

25.

Mit értünk síkalapozáson és mikor választhatjuk ezt az alapozási módot?

Az alapozás rendszerének megválasztásakor elsősorban a síkalapozás alkalmasságának lehetőségét kell megfontolni. Síkalapozást általában akkor tervezünk, ha a felszínhez közel kellő vastagságú teherbíró talajréteg van, ha a várható süllyedések, illetve süllyedéskülönbségek az építményre nem károsak, vagy ha más alapozási mód az összes körülmények figyelembevételével nem kedvezőbb. A talaj teherbírása csekély, de az építmény terhét nagy felületre el lehet osztani illetve talajcserével, talajszilárdítással gazdaságosan javítható. A síkalapozás alkalmazási lehetőségét akkor kell megvizsgálni, ha a felszínhez közeli talajrétegek teherbírása viszonylag csekély, viszont - az építmény terhét nagy felületen el lehet osztani (pl. lemezalapozás alkalmazásával) - az építmény aránylag kis súlyú, vagy az alaptömb nagyobb mélységű kiemelése folytán jelentéktelen tehertöbblet jut az altalajra - az alaptest alatti talajcsere, talajjavítás vagy szilárdítás gazdaságosan elvégezhető. Az alapozás meghatározásakor célszerű azt is megvizsgálni, hogy műszaki vagy gazdasági okokból indokolt-e az építmény eredetileg tervezett alaprajzi elrendezését, vagy szerkezeti rendszerét megváltoztatni (pl. süllyedésre kevésbé érzékeny szerkezetet építeni). Az alapozási sík minimális mélysége hazánkban az építési terület meteorológiai viszonyaitól függően - ha ezt más körülmény nem befolyásolja - általában 80...100 cm a terepszint alatt (a fagyhatár mélységének figyelembevételével).


26.

Soroljon fel alapozásra alkalmas négy talajfajtát!

Kedvező teherbírású altalaj: - szikla - tömör kavics és homok - száraz, kemény agyag és iszap - márga Közepesen teherbíró altalaj: - közepesen tömör homok és homokliszt - még szárazabb agyag és iszap (sodródási határon lévő)

27.

Mi a torlasztott víz?

Torlasztott víz: Vízzáró talajréteg felett vagy munkagödörben összegyűlt csapadékvíz, amely – ha nem gondoskodnak elvezetéséről - a talajvízhez hasonlóan nyomást fejt ki az épület szerkezetére.

28.

Mit ért mélyalapozáson? Mikor indokolt a mélyalapozás?

Mélyalapozásokat akkor készítünk, ha a teherbíró talajréteg mélyen illetve a talaj vízszintje alatt van, vagy az épület süllyedés-érzékeny és mélyebben jobb teherbírású illetve kevésbé összenyomható talajok találhatók. Ilyenkor az alapozási sík megválasztását döntően a talaj rétegződése és teherbíró képessége határozza meg. A síkalapozásnál nehezebben végrehajtható, nagyobb technikai felkészültséget igénylő, rendszerint költségesebb mélyalapozási eljárásokat akkor alkalmazzák, ha a síkalapozás műszaki szempontból nem felel meg (pl. a felszínhez közelebbi talajrétegek nem megfelelő teherbírása, vízkimosás, csúszásveszély, stb. miatt), vagy nem gazdaságos (pl. a víztávoltartás nagy költsége miatt). A mélyalapozásnak sokféle szerkezete alakult ki. A szerkezetek, technológiák osztályba sorolása nehéz, hiszen az átmeneteket nem lehet pontosan egymástól elhatárolni. Egyes esetekben nyilvánvaló az átfedés egyes síkalapozásokhoz is sorolható változatoknál. Ilyen például a rövid fúrt cölöpöknek és résfalaknak a szakirodalomban is bizonytalan osztályba sorolása.

29.

Sorolja fel és magyarázó ábrákkal ismertesse a síkalapozásokat! 1. Sávalap

2. Pont alap

3. Lemez alap

4. Gerendarács alap


5. Doboz alap

6. Rövid fúrt cölöp

7. Különleges alapok (vasbaton héjalapok)

30.

Milyen keresztmetszetűek lehetnek a sávalapok? 1. Kiugratásos

2. Ferde síkkal határolt

3. Lépcsőzött


31.

Sorolja fel a sávalap magassági méretét befolyásoló tényezőket! -

32.

teherbíró talaj szintje fagyhatár talajvíz szintje szomszédos szerkezetek szigetelés vonalvezetése teherbíró talaj fekvése (pl.: ferde rétegződés)

Sorolja fel a sávalap szélességi méretét befolyásoló tényezőket! -

felmenő fal vastagsága + min 5 - 5 cm csatlakozó szerkezetek talaj teherbíró képessége (egyenletes feszültségeloszlás)

33. Magyarázó ábrákkal ismertesse a sávalapozásokat és a szerkesztési szabályokat!

Tégla, kő α ≥ 60 ° Beton α ≥ 45 ° Vasbeton számítandó

34. Magyarázó ábrákkal ismertesse a pontalapozásokat és a szerkesztési szabályokat! 1.

Pillérek, oszlopok alatt pontszerű alátámasztást biztosítanak Előfordulásuk: vázas épületeknél Anyaguk: kő, tégla, beton, úsztatott köves beton, vasbeton Tömbalap 4. Lépcsős alap


2. Lemezes pontalap

3. Kehelyalap


35. Rajzoljon fel arányhelyesen egy kehelyalapot alaprajzban, metszetben! Mikor kerül sor az alkalmazásukra? Általában teherbíró szemcsés és kötött talaj esetén vázas vagy félvázas épület vázoszlopairól, illetve vázpilléreiről kapott terhelések altalajra való továbbítására alkalmazzák a pont(más néven tömb)-alapokat

36. Milyen esetekben szükséges az alaplépcsőzés? Mutassa be magyarázó ábrákon! 1. Részleges alápincézés esetén


2. Eltérő pinceszintek esetén

3. Szomszédos épület mellé történő csatlakozásakor

4. Lejtős terepen történő alapozásnál


37.

Mi az „OTEK”? Hogyan szabályozza az alap mélységét síkalapozás esetén?

Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. Kormányrendelet (1) Az építmények és az önálló alapozást igénylő berendezések alapjait, tovább a terepszint alatti szerkezetek szilárd, víznek ellenálló anyagból, a helyszíni adottságok figyelembe vételével úgy kell kialakítani, hogy azok a rákerülő terheket biztonsággal adják át az építmény alatti talaj teherbíró rétegére és a fagy károsító hatásának ellenálljanak. A várható építménysüllyedés, talajmozgás az építményben káros hatást, az építmény és más építmények között káros kölcsönhatást (pl.: talajmozgást, talajvízszint-emelkedést) nem eredményezhet. (2) Az építmény fagyhatásnak kitett teherátadó alapozási szerkezeteinek alsó síkja – a fagy károsító hatásának más módon történő elhárítása hiányában – legalább a mértékadó fagyhatáron legyen. A mértékadó fagyhatár általában 0,80 m, iszap és finomhomok talajokban, továbbá a tengerszint felett 500 m-nél magasabb területen 1,0 m. (3) Az építmény lábazatát a terepcsatlakozás felett legalább 0,30 m magasságig szilárd, fagyálló anyagból kell készíteni, vagy fagyálló burkolattal kell ellátni. A síkalap az építménynek tereppel érintkező határvonalán, a fagyhatásnak kitett épületrészén a teherhordó alapszerkezetnek mélysége, azaz a mértékadó fagyhatár (80-100 cm)

38. Milyen esetben indokolt a lemezalap alkalmazása, ismertesse magyarázó ábrával! - ha a talaj teherbírása csekély - ha a terhelés túl nagy - ha a talaj minősége változó - ha az épület egésze vagy egy része talajvíznyomás alá kerül

39.

Sorolja fel és magyarázó ábrákon ismertesse a mélyalapozásokat! 1. Cölöp alapok


2. Kút alapok

3. Résfalalapozás


4. Különleges mélyalapok (szekrény, alapozás, jet grouting)

40.

Ismertesse a lábazatokat érő hatásokat és követelményeket! A lábazat a fal számára védelmet jelent. Hatások: - Járdáról, talajból felszívódó illetve felcsapódó vízhatás. - Mechanikai természetű rongálódás. Követelmények: - Szilárdság = fagyállóság - OTÉK szabályzat: 30 cm magasságig fagyállónak kell lennie a lábazatnak vagy fagyálló burkolattal kell ellátni a lábazatot

41. Milyen adottságok, szempontok befolyásolják a lábazat szerkezeti kialakítását! -

Terepelhajlás Talajnedvesség elleni szigetelés vonalvezetése (padló – fal szög) Járdavonal – padló szintkülönbsége

-

Architektúra


42. Alápincézetlen épület esetén mutassa be ábrákon, a lábazat nedvességszigetelés-vonalvezetésének változatait, az építéstechnológiai ütemek figyelembevételével!


43. Alápincézetlen épület esetén mutassa be ábrákon, a lábazat hőszigetelésének három fő változatát!


44.

Mi a talpkoszorú és mikor javasolt az alkalmazása?

Szerepe, hogy az épületet alul fogja össze, hasonlóan a felső koszorúhoz. Ez vasbeton, 4 db, legalább 8 mm vasalással. Különösen rossz talaj esetén, magas talajvíznél mindenképpen indokolt.

45. Mi a járdák feladata! Példákon keresztül (tégla, beton, aszfalt, kő, kockakő, stb.) mutassa be a keresztmetszeti és felületi kialakításukat! A járda feladata, hogy a nedvesség által veszélyeztetett falszerkezetek közeléből lejtéssel gyorsan elvezesse a csapadékvizet és egyúttal szilárd burkolatú járófelületet biztosítson az épület körül. Az épület körüli járda minimális szélessége 60 cm. A forgalmi igényektől függően készülhetnek szélesebb, pl. 1.0, 1.2, 1.5 m széles járdák.


46. Ismertesse a talajon fekvő padlók hőszigetelt és hőszigeteletlen rétegrendjeit, 4 cm vastagságú padlóburkolat feltételezésével! 1. 1. Talajon fekvő padlószerkezet 2. Csömöszölt beton sávalap 3. Bitumen kitt kitöltés a járda és a lábazati fal satlakozásánál 4. Extrudált PS-hab hőszigetelés 5. Előre épített fagyálló téglaburkolatú lábazati fal 6. Aljzatkellősítés és talajnedvesség elleni vízszintes falszigetelés 7. A nedvességszigetelés védelme 8. Kívül-belül vakolt falszerk. 9. Szigetelősáv 10. Technológiai szigetelés, a kerületi szigetelősávra felhajlítva

2. Talajon fekvő padlószerkezet Csömöszölt betonsávalap Extrudált PS-habhőszigetelés Bitumen kitt kitöltés a járda és a lábazati fal csatlakozásánál 5. Helyszíni műkő lábazatburkolat 6. Fagyálló csömöszölt beton lábazati fal 7. Aljzatkellősítés és talajnedvesség elleni vízszintes falszigetelés 8. A nedvességszigetelés védelme 9. Kívül-belül vakolt falszerkezet 10. Szigetelősáv 11. Technológiai szigetelés, a kerületi szigetelősávra 1. 2. 3. 4.


3. Talajon fekvő padlószerkezet Csömöszölt beton sávalap Extrudált PS-hab hőszigetelés Bitumen kitt kitöltés a járda és a lábazati fal csatlakozásánál 5. Fagyálló burkolótégla 6. Fagyálló csömöszölt beton lábazati fal 7. Aljzatkellősítés és talajnedvesség ellenei védelem 8. A nedvességszigetelés védelme 9. Kívül-belül vakolt külső falszerkezet 10. Szigetelősáv 11. Technológiai szigetelés, a kerületi szigetelősávra felhajlítva 1. 2. 3. 4.

4. 1. Talajon fekvő padlószerkezet 2. Csömöszölt beton sávalap 3. Aljzatkellősítés és talajnedvesség elleni vízszintes illetve függőleges falszigetelés 4. A szigetelés védelme 5. Bitumen kitt kitöltés a járda és a lábazati fal csatlakozásánál 6. Fagyálló csömöszölt beton lábazati fal 7. Másodlagos nedvesség ellenei szigetelés 8. Védőhabarcs terítés 9. Kívül-belül vakolt külső falszerkezet 10. Hőszigetelés 11. Kitöltőhabarcs 12. Szigetelést védő éltégla fal 13. Szigetelősáv 14. Technológiai szigetelés, a kerületi szigetelősávra felhajlítva


5. Talajon fekvő padlószerkezet Csömöszölt beton sávalap Fagyálló csömöszölt beton lábazati fal Hőszigetelés Bitumen kitt kitöltés a járda és a lábazati fal csatlakozásánál 6. Aljzatkellősítés és talajnedvesség elleni falszigetelés 7. Védőhabarcs terítés 8. Kívül-belül vakolt külső falszerkezet 9. Szigetelősáv 10. Technológiai szigetelés, a kerületi szigetelősávra felhajlítva 1. 2. 3. 4. 5.

Hőszigetelés nélküli padlószerkezet 1.

2.

Hőszigetelt padlószerkezet 1. Aljzatbeton (minimum 6 cm vastag) 2. Talajpára, talajnedvesség elleni szigetelés 3. Hőszigetelés 4. Technológiai szigetelés (PE fólia) 5. Aljzatbeton (minimum 5 cm vastag) 6. Padlóburkolat 7. Hőszigetelő kerületi sáv 8. Kapilláris nedvességmegszakító réteg (kavicsfeltöltés) 9. Vasalt aljzat (minimum 12 cm) 10. Földfeltöltés tömörítve 24 Építőmérnök | Magasépítéstan I.

47.

Rendeltetésük és helyzetük szerint milyen falakat ismerünk? 1. Rendeltetésük szerint a.) Teherhordó vagy főfal: A födémek vagy lépcsők terheit is hordják, ezeken belül is vannak szélső és közbenső teherhordó falak. b.) Nem teherhordó fal: Csak saját súlyukat hordják. Ezeken belül van zárófal (végfal), a szomszéd épülettel érintkező határ- illetve tűzfal, zárterkélyfal, vázkitöltőfal, válaszfal, légudvarfal, stb.. 2. Helyzetük szerint Külső- és belső falak: alap-, pince-, lábazati-, felmenő- (földszinti, I., II., III., stb. emeleti), padlás-, orom-, tűzfalak, parapet-, mellvéd-, kerítés- és támfalak, stb..

48.

Határozza meg mi a fal, illetve a falazat? (terminológia) -

49.

Fal: teherhordó és térelhatároló szerkezet Falazat: elemekből összerakott fal

Szerkezetváltozatok alapján, milyen rétegrendű falakat ismer? 1. Egyrétegű: - egyhéjú falak 2. Többrétegű: - egyhéjú falak - kéthéjú falak (készülhetnek átszellőztetett légréteg nélkül illetve átszellőztetett légréteggel)

50.

Mely tényezők befolyásolják a falazat teherbírását? 1. A falazat anyaga, szilárdsága, a falazóelem mérete Az elemekből épített falazatokat a falazóelem és falazóhabarcs szilárdságának együttes értéke jellemzi. 2. A falazat karcsúsága Adott minőségű anyagból épített falazat teherbírása a hasznos (dolgozó) keresztmetszettel arányos, annak növelésével fokozható. A terhelés hatására bekövetkező alakváltozás a nyomott keresztmetszet csökkenését eredményezi. Minél karcsúbb a falszerkezet, annál nagyobb az alakváltozás és annál kevésbé terhelhető a falazat. A falazat határfeszültségi értéke a karcsúság függvényében csökkentő tényezővel vehető figyelembe. 3. A falazat minősége A falazat minősége a falazóelem minőségétől, a törött elemek (nem egész) beépítésének mennyiségétől, a falazóhabarcs minőségétől, vastagságától, a habarcstelítettségtől, a falkötés szabályosságának mértékétől függ. A falazat határfeszültsége a fenti értéknek megfelelő módosító tényezővel növelt illetve csökkentett mértékkel vehető figyelembe. 4. A falazatra ható terhelés módja, mértéke Adott falazat terhelhetősége függ az épület szintszámától, valamint attól, hogy egy-vagy kétoldali felfekvésű födém terheli a falat. Függ továbbá a födém fesztávolságától, a falazatban lévő fanyílások méretétől.


51.

Mit ért a falazat karcsúságán?

l0*: a falazat magasságától, megtámasztási módjától függő kihajlási hossz v: a falazat vastagsága A falazat karcsúság: λ = l0 / V Adott minőségű anyagból épített falazat teherbírása a hasznos (dolgozó) keresztmetszettel arányos, annak növelésével fokozható. A terhelés hatására bekövetkező alakváltozás a nyomott keresztmetszet csökkenését eredményezi. Minél karcsúbb a falszerkezet, annál nagyobb az alakváltozás és annál kevésbé terhelhető a falazat. A falazat határfeszültségi értéke a karcsúság függvényében csökkentő tényezővel vehető figyelembe.

52. Milyen faltest minősül pillérnek és mikor mondjuk egy falazott pillérről, hogy teherhordó? Pillérnek minősül az olyan faltest, melynek kisebbik oldalmérete nagyobb a nagyobbik oldalméret negyedénél.

A teherhordó pillér kisebbik oldalmérete legalább 20 cm, a nagyobbik oldalmérete legalább 25 cm, keresztmetszeti területe legalább 2 falazóelem méretű, de legalább 625 cm 2 legyen.

53.

Mely tényezők befolyásolják a tömör falazat hőszigetelő képességét? a.) A falazat anyagának hőszigetelési tényezője Minél kisebb az érték, annál nagyobb a falazat hőszigetelő képessége. b.) A falazóelem pórusaiban illetve üregeiben található levegőtartalom Amely térfogat % értékkel jellemezhető (a nyugvó levegő hővezetési tényezője λ = 0,023 W/mK). A levegőtartalom hőszigetelő képességére befolyással van a pórus nagysága, fajtája, továbbá az üreg nagysága, iránya és elrendezése. c.) A habarcshézagok A falazat hőszigetelő értékét befolyásolja a habarcshézagok mennyisége és helyzete, a habarcs anyaga. A falazatban a habarcshézagok hőhidat jelentenek (kivétel a hőszigetelő habarcs). A habarcs mennyisége: Ha nagyobb a falazóelem, a fal m2-re vetített habarcs mennyisége kisebb, kevesebb a hőhíd. A habarcs anyaga, mely lehet: - normál falazóhabarcs - hőszigetelő falazóhabarcs A habarcs helyzete illetve a falazási mód


54.

Mi a hővezetési tényező?

A = (n+1)K hőmérsékletű felületről a = nK hőmérsékletű felületre 1 m vastag falon időegység alatt átvezetett hőmennyiség.  [W/mK]

55.

Mi a hőátbocsátási tényező?

A ti = (n+1)K hőmérsékletű légtérből a te = nK hőmérsékletű légtérbe a határolószerkezet 1 m2-én időegység alatt átbocsátott hőmennyiség.  [W/m2K]

56.

Hogyan védjük a falszerkezetet a nedvességhatásokkal szemben?

Nedvességhatások: 1. Terepszint alatti, talajjal érintkező, illetve terepszint feletti falszerkezetre ható talajban levő víz, nedvesség, pára: - Tartós nedvességhatásnak kitett lábazati falakat illetve külső teherhordó pincefalakat csak fagyálló pincetéglával szabad készíteni. Ebben az esetben a felmenő fal talajnedvesség elleni vízszigetelése a terepszint felett, a pincefödém alsó síkja alatt kerülhet beépítésre. - Amennyiben a pincefal nem fagyálló kmtt-ból épül, úgy talajnedvesség ellen függőleges és vízszintes falszigeteléssel kell ellátni. A függőleges falszigetelést a járda fölé 30 cm magasságig fel kell vezetni. 2. Külső falszerkezetekre ható csapóeső, illetve a lábazatra felcsapódó víz: - Építészetileg, szerkezetileg megtervezett, összefüggő homlokzati felületkezelés (vakolás, falburkolás). - Homlokzatot lezáró, legalább 30-40 cm kiülésű ereszpárkány. - Homlokzati tagozatok, ablakpárkányok 3-4 cm-es kiülésű lefedése. - Külső falszerkezetek esetén a járda szintjétől számított legalább 30 cm magas, fagyálló lábazat kialakítása. 3. Külső falszerkezetek belső felületén páralecsapódás illetve a falszerkezeteken belüli párakicsapódás: - Ez elkerülhető a szerkezet megfelelő rétegfelépítésének megválasztásával 27 Építőmérnök | Magasépítéstan I.

57.

Mely szempontok az irányadók a falterv készítésekor? (Kirakhatóság?) -

-

-

58.

A faltest magasságát, valamint a koszorú előtti eltérő falazóelemekből épített eléfalazás magasságát mindig a választott falazóelem magassági modulmértékének többszöröse határozza meg. A mennyiben a nyílászáró- és nyílásáthidaló szerkezet, valamint a falazóelem modulja megegyezik, úgy a faltest magasságát a nyílásáthidaló felső síkjáig a falazóelem magassága és a habarcsréteg vastagságának többszöröse adja. Amennyiben a fenti feltétel nem teljesül, az áthidaló felfekvésénél aláfalazással kell kiegyenlíteni a szerkezeti modul-eltérést. Ha a parapet magassága nem egyezik a falazóelem magasságának és a habarcsréteg vastagságának egészszámú többszörösével, úgy a parapet könyöklő síkja fűrészelt illetve tört elemmel is falazható.

Soroljon fel a falazatra jellemző öt műszaki jellemzőt! -

faltest hossza, magassága falazóelem szélessége, magassága, szilárdsága, pórustartalma, testsűrűsége falazat vastagsága, szilárdság habarcshézag (álló, fekvő) vastagsága, magassága páradiffúzió


59.

Nevezze meg és falnézeti ábrákon mutassa be a falazási technológiákat.



60. Ismertesse a POROTHERM téglákat. Adja meg három falazóelem magasságában a függőleges falmetszetet! 1. Teherhordó falak: - Porotherm 30 (25/30/23,8) → 800 kg/m → 15 kg/db - Egészséges lakóklíma - Természetes alapanyagok - Külső- belső teherhordó fal építésére

-

Porotherm 30 object (25/30/23,8) → → Porotherm 38 (25/38/23,8) → → Porotherm 20 N+F (50/20/23,8) → 1000 kg/m3 → 23 kg/db - Ideális megoldás sor- és ikerházak magas léghanggátlási igényű lakáselválasztó falainak építésére. - Nagy teherbíró képesség - Lakóterület-megtakarítás - Egészséges lakóklíma - Természetes alapanyagok

-

Porotherm 25 N+F (37,5/25/23,8) → 800 kg/m3 → 18 kg/db - Nagy teherbíró képesség - Egészséges lakóklíma - Természetes alapanyagok - Külső- és belső teherhordó falak építésére.


-

Porotherm 30 N+F (25/30/23,8) → 800 kg/m3 → 15 kg/db - Habarcs- és munkaidő megtakarítás - Egészséges lakóklíma - Természetes alapanyagok - Derékszögű falsarok kialakítására alkalmas

-

Porotherm 38 N+F (25/38/23,8) → 800 kg/m3 → 18 kg/db - Kiváló hőszigetelő képesség - Kiemelkedően jó hőtároló képesség - Habarcs- és munkaidő megtakarítás - Egészséges lakóklíma - Természetes alapanyagok - Derékszögű falsarok kialakítására


-

Porotherm 44 N+F (25/44/23,8) → 800 kg/m3 → 21 kg/db - Kiemelkedően jó hőszigetelő képesség - Egyedülállóan jó hőtároló képesség - Habarcs- és munkaidő megtakarítás - Egészséges lakóklíma - Természetes alapanyagok - Derékszögű falsarok kialakítása

-

Porotherm pincetégla (25/38/23,8) → 900kg/m3 → 20 kg/db - Kiváló teherbíró- hőtároló képesség - Egészséges lakóklíma - Természetes alapanyagok - Pincepadló és pincefal építésére

2. Válaszfalak: - Porotherm 12 N+F (50/12/23,8) → → - Porotherm 10/50 N+F (50/10/23,8) → → - Porotherm 10/33 N+F (33/10/23,8) → → - Porotherm 6/33 N+F (33/6/23,8) → →


3. Lakáselválasztó falak: - Porotherm 30 hanggátló (14,5/30/11,5) → 1650 kg/m3 → 8,5 kg/db - Kiváló léghanggátló képesség - Egyszerű kivitelezés - Természetes alapanyagok - Hanggátló fal csatlakozása vázkikötő falhoz

-

Porotherm 30/24 hanggátló (24/30/11,5) → 1600 kg/m3 → 13,5 kg/db → 15 N/mm2 - Kétirányú beépíthetőség: 30 cm vastag falként beépítve lakáselválasztó falként, 24 cm vastag falként beépítve lakás és közös helységek (pl. folyosó) közötti falnak - Kiváló léghanggátló képesség - Egyszerű kivitelezés - Természetes anyagok - Hanggátló fal csatlakozása vázkitöltő falhoz

61. Ismertesse az YTONG falazó-elemeket. Adja meg három falazóelem magasságában a függőleges falmetszetet! 1. Teherhordó falak - Sima illetve N+F (60/20/20) → 12/15 kg/db → G2 – 500 kg/m3 ; G4 – 600 kg/m3 - Sima illetve N+F (60/25/20)→ 15/18,8 kg/db → G2 – 500 kg/m3 ; G4 – 600 kg/m3 - Sima illetve N+F (60/30/20) → 18/22,5 kg/db → G2 – 500 kg/m3 ; G4 – 600 kg/m3 - Sima illetve N+F (50/37,5/20) → 22,5/28,1 kg/db → G2 – 500 kg/m3 ; G4 – 600 kg/m3 2. Válaszfalak - Sima illetve. N+F (60/10/20) → → - Sima illetve N+F (60/12,5/20) → → - Sima illetve N+F (60/15/20) → → 34 Építőmérnök | Magasépítéstan I.

62. Ismertesse a zsaluelemekből építhető falakat! Adja meg három falazóelem magasságában a függőleges falmetszetet!

63. Adja meg három falazóelem magasságában egy 38 cm vastag kisméretű / kevéslyukú / soklyukú falazóelemből épített falazat függőleges falmetszetét! Kis méretű falazóelem

Kevés lyukú falazóelem

Sok lyukú falazóelem

64.

Mit értünk térdfal alatt? Mit értünk attika fal alatt? Mit értünk oromfal alatt?

Szék- vagy térdfal: A süllyesztett gerendasoros fedélszerkezetben a homlokzat falának a gerendasor fölé eső része. A homlokfalak magasítása a padlás gerendasorán fölül. Attika fal (gör.), pártafal: Az a homlokzat-díszítmény, melyet a római, de különösen a renaissance és modern építészet a főpárkány fölé helyez. A modern építészet az Építőmérnök | Magasépítéstan I.

35

attikával rendesen a homlokzatnak közép vagy szárnyrizalitjait ékesíti. A fő párkány feletti, a tetőt eltakaró tömör vagy áttört mellvédszerű fal. Az épület főpárkánya feletti mellvédszerű fal, mely lehet tömör vagy áttört jellegű, díszítőelemszerű. Többnyire a tető elfedésére, a homlokzat magasítására, emeletsor kialakítására (attikaemelet) alkalmazták. Sokszor domborművekkel, feliratokkal díszítik. Gyakori volt a római építészetben, a reneszánszban, klasszicizmusban és az eklektikában. Díszítheti balusztrád is, ezt a megoldást a barokk alkalmazta. Tűz- vagy oromfal: Az épület szomszédos fala a padlás magasságában (a nyeregtető oromfala) vagy hosszabb padlásokban bizonyos távolságokban emelt választófal, hogy a tűz elharapódzásának könnyebben gátat lehessen vetni. Nyeregtetővel fedett épület véghomlokzata.

65. Adott egy kiselemes építésmóddal épített lakóépület. Sorolja fel azokat a falszerkezeti jellemzőket, amelyeket a felmenő falszerkezet tervezésekor (kiválasztásakor) figyelembe vesz! -

66.

hővezetési tényező méret súly kezelhetőség páradiffúzió pórusok mérete, -mennyisége

Nagyságrendben adja meg a POROTHERM falazat testsűrűségét! -

PTH 25 N+F, PTH 30, PTH 30 N+F, PTH 38, PTH 38 N+F, PTH 44 N+F (800 kg/m3) RÁBA (800-1100 kg/m3) HB 30 (900 kg/m3) HB 38 (900-950 kg/m3) PTH 20 N+F (1000 kg/m3) KALEVA (1000-1200 kg/m3) Kevéslyukú (1100-1400 kg/m3) Soklyukú (1280 kg/m3) KTT (1500-1800 kg/m3) ISOPLUS (2060 kg/m3) Ytong (500-600 kg/m3) Égetett agyag (1500-1800 kg/m3) Pillértégla (1600-1800 kg/m3) Tömör mészhomok (1800 kg/m3) Thermopor (800 kg/m3)


67.

Milyen anyagokból építhetünk pincefalakat? -

Téglafalazat

-

Kőfalazat

-

Betonfal

-

Kő-beton fal

-

Tégla-beton fal kötőtéglával

-

Tégla-beton fal kengyelbekötéssel


68. Ismertesse alápincézett épület esetén, a nedvességszigetelés vonalvezetésének változatait!

69. Ismertetesse a boltövet, adja meg a szerkezet jellemző helyeinek megnevezését. Milyen igénybevételek ébrednek a boltövben? Boltöv: - Statikai szempontból görbetengelyű síkbeli tartó, melynek alakját és szelvényét általában úgy választják meg, hogy keresztmetszeteiben csak nyomófeszültségek ébrednek. - A terhét alakjától és terhelésétől függő oldalnyomásként adja át a fal vagy pillér kifalazott boltvállának.


Igénybevételek: A boltövek a boltöv ívének megfelelően ferdén adják át a terhet az alátámasztó szerkezetnek. A boltövek a gyámfalra, gyámpillérre oldalnyomást gyakorolnak. A szerkezet állékonyságát a vállnyomás ferde erejéből a saját súlyból, illetve a leterhelés függőleges erőjéből, – vonórúd esetén a vízszintes erőből – származó eredőerő nagysága, iránya a gyámszerkezet legalsó síkján fellépő támadáspont helye dönti el.

70.

Ismertesse a tégla- és kő- boltövek építésének szabályait! 1. Tégla-boltövek: - egyenes boltöv: legfeljebb 1,40 m nyílás fölé építhető - íves boltöv habarcsvastagság min. 7 max. 20 mm- teherhárító boltöv 2. Kő-boltövek: - egyenes boltöv: legfeljebb 1,4 m támaszközre építhető - íves boltöv


71. Rajzoljon meg metszetben, nézetben, alaprajzban egy tégla-boltövvel épített nyílásáthidalást, közbenső 38 cm vastag téglafalban, 1.00 m-es nyílásközzel!

72. Ismertesse az acélgerendás áthidalásokat! Előnyeit, hátrányait, alkalmazásának előfordulásait. Milyen keresztmetszetű szelvényekből készíthetjük, mutassa be példákon beépítésüket külső belső falazatokban. (Együttdolgozás, felfekvés, stb..) Előző korok szerkezete, de mostanában az átalakítások során alkalmazzák. Előnye: - gerenda kis súlya és azonnali terhelhetősége Általában I és U illetve L keresztmetszetű, hengerelt acélszelvényeket használnak. Jellemzői: - Talpszélesség: magasság = 1:2 - Minden féltégla alá egynek kell jutnia. - Hogy együtt dolgozzanak és hogy a távolságot megtartsák, csövesacéllal összecsavarozzák. - Nagyobb terhet tud felvenni. - Vagy körbe kell rakni féltéglával, vagy ki kell betonozni. - A tűz (ellene rapicháló) és a víz (korrózió ellen festés) rongáló hatással van rá. - Könnyen fel lehet építeni, nincs fesztávhatár.


73.

Mi a csöves csavar?

Anker(-schrauben): Zugbeanspruchte Verbindungsstäbe zwischen der Stahlkonstruktion und den massiven Unterbauten (z. B. Fundamente). Csöves csavar: - Húzásnak kitett kapcsolati rúd az acélszerkezet és a masszív alap között. - Gerendák egymáshoz rögzítéséhez használják.

74. Ismertesse az „A” és „AD” jelű előregyártott vasbeton nyílásáthidaló gerendákat! Milyen fesztávolságra építhetők be? Ábrázolja nézetben felfekvésüket a téglafalazatba! Keresztmetszeti ábrákban mutassa be beépítésüket 30-38 cm vastag külső, belső falazatokban. Ma már nem használják. Helyszínen készített vasbetont használnak hozzá. 90 illetve 1,2-es fesztávú. a.) ’A’ jelű – 25 cm magas b.) ’AD’ jelű – 30 cm magas

75. Ismertesse a POROTHERM A12 jelű kerámia burkolatú vasbeton nyílásáthidaló gerendát és beépítésének szabályait Milyen fesztávolságra építhető be? Ábrázolja nézetben felfekvésüket a téglafalazatba! Keresztmetszeti ábrákban mutassa be beépítésüket 30-38-44 cm vastag külső, belső falazatokban. Méretek: - szélesség: 12 cm - termékhossz: 100-300 cm 25 cm-es méretlépcsőkkel - magasság: 6,5 cm falköz (nyílásméret): 75-275 cm - tömeg: 14-42 kg Beépítési változatok


76. Ismertesse a POROTHERM S elem-magas kerámia burkolatú vasbeton nyílásáthidaló gerendát! Milyen fesztávolságra építhetők be? Ábrázolja nézetben felfekvésüket a téglafalazatba! Keresztmetszeti ábrákban mutassa be beépítésüket 30-38-44 cm vastag külső, belső falazatokban. Az áthidalókat beépítéskor nem szabad alátámasztani. A falazatot úgy kell elkészíteni, hogy felfekvésnél egész téglára kerüljön a kiváltó. Cementhabarcs rétegre kell felfektetni a gerendákat. Kidőlés ellen beépítéskor kötöző-huzallal kell rögzíteni Alkalmazási előnyök: - Kiváló a teherhordó képessége. - Egyszerűen, időtakarékosan beépíthető. - Azonnal terhelhető. - Nem szükséges alátámasztani. - Jól vakolható égetett kerámia felületet biztosít. - Könnyen megoldható az áthidalás hőszigetelő funkciója. Méretek: - szélesség: 8 cm - termékhossz: 100-300 cm 25 cm-es méretlépcsőkkel - magasság: 23,8 cm - falköz (nyílásméret): 75-250 cm - tömeg: 39-117 kg Beépítés: 1. Belső falazatba 2. Külső falazatba


77. Mutassa be a monolit vasbeton nyílásáthidalás keresztmetszetének, felfekvésének kialakítását külső, belső falazatban. Ismertesse alkalmazásának előnyeit, hátrányait! A monolit vasbeton vázas és monolit vasbeton födémű téglafalas épületek áthidaló szerkezete. A vasbeton szerkezet rosszabbul hőszigetel, mint a téglafal, tehát a vasbeton gerendák külső, de belső vakolt felülete is a fokozottabb páralecsapódás és porlerakódás folytán elszíneződik. Ennek megakadályozására a vasbeton kiváltók külső felületét hőszigetelik vagy legalább cseréppel burkolják. Előnye, hogy a helyszíni adottságokhoz jól igazodik.

78. Ábrákon mutassa be az YTONG rendszer U zsaluelemeivel kialakítható nyílásáthidalásokat, külső belső falazatokban! Ismertesse a beépítési lehetőségeket, az előnyöket, hátrányokat! -

Teherhordó áthidalások bennmaradó hőszigetelt zsaluzataként homlokzati és belső falakban. Megfelelően előkészített alátámasztó állványra rakva, az elemeket egymáshoz habarccsal illesztve. Felfekvési hossz a nyílás mindkét oldalán minimum 20-20 cm túlnyúlással. A felfekvési felület alá egész falazóelem kerüljön, a támaszfelületbe ne essen fuga. Kiváló zsaluzóelem rejtett vasbeton áthidalók, bordák, koszorúk számára. Változatos geometriájú nyílások építését biztosítja, könnyen elhelyezhető, szabható ívben is, csökkenti a zsaluzási munkát. Magas tűzállóságú áthidalást biztosít, minimalizált hőhidak belső oldali kiegészítő hőszigeteléssel.

Felhasználás: teherhordó áthidalások, pillérek, koszorúk, zsaluzása Előnyei: könnyen elhelyezhető, magas tűzálloságú, egyszerűen vakolható, változatos geometriájú, kiváló hőszigetelése hőhidmentes nyílásáthidalást biztosít. Típus: mart vagy ragasztott kivitelben. Építőmérnök | Magasépítéstan I.

43

Beépítés: Megfelelően elkészített alátámasztó állványra rakva, az elemeket egymáshoz habarccsal illesztve. Felfekvési hossz a nyílás mindkét oldalán minimum 20-20 cm túlnyúlással.

Ablakbeépítés koszorúkiképzéssel 30 cm-es falban 1. Páraáteresztő homlokzati festék 2. YTONG külső vakolat 3. YTONG P2, P4 falazat 4. YTONG Pke koszorúelem 5. Vasbetonkoszorú 6. YTONG Pu „U” zsaluelem 7. Üveggyapot pótlólagos hőszigetelés 8. YTONG belső vakolat 9. PPB-YTONG kézi födémrendszer 10. Padlószerkezet rétegfelépítés tervezői előírás szerint 11. Vakolaterősítő üvegszövet háló

Koszorú kiképzéssel 37, cm-es falba 1. YTONG külső vakolat 2. YTONG P2, P4 falazat 3. YTONG Pke koszorúelem 4. YTONG Pu „U” zsaluelem 5. Üveggyapot pótlólagos hőszigetelés 6. YTONG Pef elé falazólap felragasztva 7. Vakolat erősítő üvegszövet háló 8. Üveggyapot hőszigetelés 9. Redőnyszekrény 10. Belső vakolat 11. Padlószerkezet rétegfelépítése tervezői előírás szerint 12. Gerendás födémszerkezet 13. YTONG Pvá válaszfal áthidalók, csak önsúlyukkal terheltek!


79.

Ismertesse a koszorúk funkcióit!

A fal és a födém között kell egy kapcsolat, mely segít a teherhordó-szerkezeteknek az együttdolgozásban. A koszorú feladata: 1. Fal-födém szilárd kapcsolata (az erőátadás szilárd kapcsolata) 2. Az épület vízszintes irányú merevítése (szél) (a födém tárcsát képezzen, összefüggő lemezszerkezetet) 3. A függőleges teherhordó szerkezet fal, pillér megfogása = kihajlási hossz csökkentése. Felosztja a falat szintmagasságú kihajlásra. 4. Teherelosztás

5. Födémelemek befogása = együttdolgozás

6. Különleges hatások, igénybevételek csillapítása, felvétele - hőtágulás - zsugorodás - süllyedés

80. Ábrázolja a kiselemes építésmód koszorú keresztmetszetének két fő, elvi változatát. Ismertesse a keresztmetszeti méreteket befolyásoló tényezőket, adja meg a minimális keresztmetszeti méreteket! Magasságot befolyásoló tényezők: - födém vastagsága (típustól függő méretek +B+D) - kirakhatóság EMELETMAGASSÁG Szélességet befolyásoló tényezők: - födém szerkezet felfekvése S - kiálló acélbetétek betontakarása - h-Hsz (eléfalazás) Építőmérnök | Magasépítéstan I.

45

81.

Mi a falkötő vas? Mi a szerepe? Hol található?

A falkötő vas a koszorú elődje, összefogja a falat, ahol a födém ráülne. Régebben a falak összefogására, szétnyílásának megakadályozására falkötő vasakat használtak. A födém magasságában, a szerkezeti fal végigmenő álló hézagába vezették, toldásukra, megfeszítésükre ékelt kötést, lehorgonyzásukra, pedig a végeken kialakított füleken átfűzött laposvas áttolókat alkalmaztak. Az építési szerkezetekben használt, mintegy 4-5 cm széles és 1 cm vastag szálvas kovácsoltvasból, melyet azért használunk, hogy vele v. bizonyos egynemű anyagból készült szerkezeti alkatrésznek (p. falnak) állóképességét, biztosságát növeljük, vagy különböző szerkezeti alkatrészeket (p. falat és gerendázatot) egymáshoz kapcsoljunk. Falkötő vasakat jobb építkezésnél az épület minden vastagabb falában és minden emeletsoron helyezünk el, rendszerint az ablakok boltíve közepének magasságában. Alaprajzi nézet:

Régebben (vasbeton szerkezetek előtt) a falak összefogására, szétnyílásának megakadályozására ún. falkötő vasakat használtak. A 40/840/10 mm szelvényű laposvasakat a födém magasságában, a szerkezeti fal végigmenő álló hézagában vezettek es toldásukra, megfeszítésükre ékelt kötés, lehorgonyzásukra pedig a végeken kialakított füleken átfűzött 60-80 cm hosszú, 50/8-50/10 mm szelvényű laposvas áttolókat alkalmaztak. A csatlakozó falak falkötő vasait a magasság irányában egymáshoz képest egy-négy téglaréteggel eltolva építették be. Használatukra ma mar nagyon ritkán kerül sor.

82. Ismertesse a POROTHERM, és az YTONG rendszer előregyártott koszorú elemeit! Ábrázolja a beépítésüket. 1. Porotherm - koszorútégla 11,5/33/21 cm

2. Ytong - koszorúelemek 9/60/20, 9/60/25, 9/50/30, 11,5/60/20, 11,5/60/25, 11,5/50/30


83.

Milyen szerkezetek a födémek, milyen szempontok szerint osztályozhatjuk?

A födémek az építmények függőleges teherhordó szerkezeteire támaszkodó, vízszintes térlefedő, térosztó, teherhordó szerkezetei. A födémszerkezetek fajtái: 1. Helyzetük szerint a.) padlásfödém b.) zárófödém c.) erkélyfödém d.) közbenső födém e.) loggiafödém f.) árkádfödém g.) pincefödém h.) ellenfödém (lemezlap)

2. Anyaguk szerint - Természetes anyagú födémek. - Természetes alapanyagú, mesterséges úton előállított anyagokból készült Szilárd (masszív)födémek. 3. Szerkezeti jellegük szerint - Elemekből épített födémek. - Helyszínen vasalt és betonozott ún. monolit jellegű vasbeton födémek. - Elemekből épített, a helyszínen vasalt és felbetonozott ún. félmonolit jellegű vasbeton födémek. 4. Szerkezetváltozatok alapján a.) Gerendafödémek b.) Gerendás- vagy bordás födémek c.) Palló, panel födémek d.) Lemezfödémek

84.

Mik a födém tartószerkezeti követelményeit meghatározó jellemzők?

Követelmények: a.) Teherbírás, szilárdság A födémre ható terhelés hatására, szerkezeten belül – a tartószerkezeti működésnek megfelelően – ébredő mértékadó feszültségek, kisebbek legyenek az anyagra jellemző határfeszültségeknél. 47 Építőmérnök | Magasépítéstan I.

b.) Alakváltozás A tartók a terhelés hatására alakváltozást szenvednek, melynek mértéke függ a terheléstől, a fesztávolságtól, a tartó keresztmetszetétől, (tehetetlenségi nyomatékától) anyagának rugalmassági tényezőjétől. (Azonos teherbírású keskeny magas tartó kevesebbet hajlik le, kevésbé érzékenyen rezeg, mint a széles alacsony tartó.) Minél nagyobb a tartó tehetetlenségi nyomatéka, annál kisebb a lehajlása. A tartó lehajlása ne legyen nagyobb a szabványban előírt – az épület funkciójától, a tartó-szerkezet működésétől függő – meghatározott értéknél: e = lehajlás L/150-L/300 c.) Együttdolgozás A födémre kerülő összpontosított terhelések megfelelő szélességű sávban való elosztását a szerkezet egyes elemeinek együttdolgozásával biztosítják. d.) Merevség Ha a szerkezet (test) részei kölcsönös távolságukat nem változtatják, akkor merev szerkezetről beszélünk. A merevség függ a födém lehajlásának, együttdolgozásának mértékétől. e.) Többtámaszúság Többnyílású födémek tartóit lehetőleg többtámaszú tartóként alakítják ki, ezáltal a mértékadó nyomaték csökken, a födém merevebb, lehajlása kisebb

85. Mikor mondjuk a födémet jó együttdolgozónak! Milyen szerkezetkialakítás segíti elő a jó együttdolgozást? Együttdolgozás: A padozati réteget támadó koncentrált terhelés a födém tartószerkezetének minél nagyobb felületén legyen elosztható. A födémre kerülő, pontszerű vagy vonalmenti terhelések, megfelelő szélességű sávban való eloszlását a szerkezet egyes elemeinek együttdolgozásával lehet biztosítani. Elemes födém esetén akkor mondható jó együttdolgozónak a födém, ha az összpontos teher eloszlása a alábbiakban megadott százalékos mértékben valósul meg.

Az elemes födémek együttdolgozását a gerenda és béléselem közötti habarcskötés és kibetonozás biztosítja illetve egyes födémtípusoknál keresztborda beépítése fokozza. A monolit födém együttdolgozását a szerkesztés elve és a készítés módja egyszerűen megoldja.

86.

Mikor mondjuk egy födémről, hogy többtámaszú?

Többtámaszúság: Többtraktusos épület esetén az alátámasztó szerkezetek felett a födémmezők nyomatékbíró módon csatlakozhatnak. Ennek előnyei: kisebb lehajlás, gazdaságosabb tartóméretek.

87.

Adjon általános ismertetést a fafödémekről!

Jellemzői: - Kellően szilárd, közepesen tartós, legalább 8 cm vastag éghetetlen feltöltés, tégla vagy salakbeton burkolat, alsó vakolás és lángmentesítés esetén mérsékelten tűzálló. - A gerendák együttdolgozása csak külön szerkezeti elemek beépítésével érhető el. 48 Építőmérnök | Magasépítéstan I.

-

Többtámaszúság csak két meneten áthaladó hosszú gerendákkal vagy nyomaték felvételére alkalmas kötésekkel alakítható. Rezgésérzékeny. Saját súlyuk csekély. Jól hőszigetelnek. Hanggátlásuk önsúlyukhoz képest kedvező. Hangszigetelő képességük csekély. Anyaguk könnyű, jól megmunkálható. Nedvesség-, korhadás- és gombásodás-érzékenyek, ezért a födémben vízvezetéki és fűtési csöveket nem vezetnek, a szerkezetet a korhadás, gombásodás ellen bevonó-, illetve telítőszerekkel védik, szellőztetni kell.

-

Csapos gerendafödém

-

Pórfödém

-

Pólyásfödém

-

Fajtái:


-

Borított gerendafödém

-

Béléses borított gerendafödém

-

Vakgerendás borított gerendafödém


88.

-

Pallófödém

-

Korszerű anyagtakarékos fafödémek

Adjon általános ismertetést az acélgerendás födémekről!

Jellemzői: - XIX. sz. második felében megjelent új anyag – öntöttvas, acél - Önsúlyhoz viszonyított nagy teherbírás - Jellemző km. I, U acél - Tartók közötti mezők - Tömör téglából - Porosz süvegboltozatos födém - Horcsik födém - Béléstestes födém stb.. - Általános jellemzők: - Gerendák tengelytávolsága: 1,0-2,0 m - Nyersfödém salakfeltöltés, majd a rétegek - Födémáttörések, erkélyek, konzolok – acélgerendával - Falkötő vas – áttolós lehorgonyzás - Vasbeton koszorú – bebetonozott gerendavég - Hátrány - Viszonylag nagy acélfelhasználás

89.

Adjon általános ismertetést a lágyvasalású vasbetongerendás födémekről! -

-

Acélgerendás födémekből indul ki. Általában „F” és „G”, ritkábban „GM” jelű gerendákkal, azok között B60-as illetve B100-as betéttestekkel (0,60 illetve 1 m tengelytávolságnál), esetleg vasalt- illetve téglatálcákkal (1 m tengelytávolságnál). A gerendák a szerkezeti falra vagy kiváltókra 12-15 cm-t fekszenek fel, és a kiváltókba, ill. a koszorúkba kiálló acélbetéteikkel kötnek be. 51 A gerendaszelvény a nyomott öv, boltozatszerűen adja át a terhelést.


-

90.

Az együttdolgozást segíti a felkent habarcsréteg és a kibetonozás a béléstest és a gerenda között. Gerendák: Betéttestek: „F”› falköz: 2,40 -4,60 m B60 „G”› falköz: 4,20-5,60 m (6,00 a G.L. szerint) B100 „GM”› falköz: 6,00-6,40 tálca

Mit jelent a feszített gerenda és mi a feszítés lényege?

Technikai újítása révén sikerült az eddigieknél biztonságosabb és gazdaságosabb szerkezetet előállítani. Az újítás lényege, hogy a gerendákba, a húzóerők felvételére, előzőleg megfeszített vékony, acélhúrokat betonoznak be. A beton megkötése után a feszítést megszüntetik, a megnyúlt acélhuzal eredeti hosszára visszatérve a betonban nyomóerőt ébreszt. A feszítéssel tehát elérhető, hogy a szerkezet egyébként húzásnak kitett részében a beépítés után közel feszültségmentes állapot jön létre, kiküszöbölve ezzel a gerenda talprészén gyakori, de nem kívánatos repedések kialakulását.

91. Ismertesse az előregyártott „E” gerendás födémrendszert! Mutassa be az elemeket, milyen fesztávolságokra lehet alkalmazni a födémet, fal-födém kapcsolatok megoldásával ábrázolja, hogyan kell beépíteni az elemeket. A födém teljes teherbírását a gerendák és béléstestek közötti hézagok kibetonozása után éri el, ezért az építés időtartama alatt a gerendákat a szükséges mértékben gyámolítani kell. Az E-gerendás födémrendszer könnyen beépíthető, új és régi családi házaknál egyaránt felhasználható. Bonyolult alakzatok is lefedhetők vele. Előnye, hogy nem igényel drága zsaluzást, a kiálló hosszvasak bekötnek a koszorú betonba. Az E-jelű feszített gerendákból készített födém évek óta alkalmazott és jól bevált födémszerkezet. Alkalmazható lakó, irodai, kereskedelmi, üzemi épületek pince feletti és emeletek közötti, valamint tetőfödém céljára, betonra, nem agresszív környezetben. E- Gerenda - Tetszőleges méret (7,2 m belméretig) - Könnyű beépíthetőség - Nem igényel drága zsaluzást - Házilag is gyorsan kivitelezhető - Bonyolult alakzatok is lefedhetők - A kiálló hosszvasak bekötnek a koszorú betonba - Hanggátlása kiváló - Új és régi családi házaknál egyaránt felhasználható - Lényegesen olcsóbb, mint más födémek Alkalmazás A födém teljes teherbírását a gerendák és béléstestek közötti hézagok kibetonozása után éri el, ezért az építés alatt a 4,80 m-nél hosszabb gerendákat gyámolítani kell. A gerendák 60 illetve 30 cm-es tengely-kiosztással kéttámaszú tartóként alkalmazhatók. A födémszerkezeteket a terhelések figyelembevételével MÉRETEZNI kell! A gerendákhoz használható béléstestek: - EB 60/19 - EB 60/24 - EB 30/19


A gerendák és béléselem elhelyezési képe A gerenda végeken megfigyelhető a koszorúval együttdolgozást elősegítő betonacél túlnyúlása. Födémsarok esetében a kétirányú födémbekötés látványterve A koszorúba benyúló gerendák és béléstestek közötti hézagba a gerendák mellé pótvasakat kell helyezni.

92. Ismertesse az „E7-E” jelű magasított előregyártott gerendás födémrendszert! Mutassa be az elemeket, milyen fesztávolságokra lehet alkalmazni a födémet, fal-födém kapcsolatok megoldásával ábrázolja, hogyan kell beépíteni. Milyen födémtípusokat ismer? (Általános keresztmetszetek) Alapadatok – E7-E jelű (növelt teherbírású) gerendák a.) födémszerkezet típusa: előregyártott, előfeszített vb. Gerendás födém b.) fesztáv: 2,40-8,00 m c.) méretlépcső: raktárról 60 cm, de megrendelésre a fesztávhatárokon belül bármilyen hosszúságú gerenda legyártható (felár nélkül) d.) gerendák tengelytávolsága: 60 cm e.) gerenda méretei: szélesség: 14 cm, magasság: 24 cm f.) alkalmazható béléstestek: EB 60/24 (beton) – hosszúságuk 20 cm g.) nyersfödém vastagsága: 24 v. 28 cm h.) gerendafekvés: 18 cm Az E-gerendás födém az elmúlt ~30 évben a legnépszerűbb előregyártott födémszerkezet volt Magyarországon, A növelt teherbírású, de egyúttal magasabb E7-E jelű gerendákat 2004-től gyártják. Bizonyos esetekben (fesztávtól és terheléstől függően) felbeton nélküli födémként is építhetők, de a gerendák és a béléstestek közeit természetesen ekkor is ki kell betonozni. A koszorúba való bekötésnél bajuszvasak alkalmazása szükséges. Az E7-E jelű feszített új vasbeton gerendákkal és a hozzájuk tartozó béléstestekkel egy és többszintes épületek födémei építhetők meg. A födémszerkezetek fő tartóelemeit előfeszített E7-E jelű gerendák alkotják, melyek egy Építőmérnök | Magasépítéstan I.

53

keresztmetszettel és többféle huzalszámmal, változó falközhöz alkalmazható hosszúsággal készülnek.

6,0 m-es falköznél



93. Ismertesse a „PPB” előregyártott gerendás födémrendszert! Mutassa be az elemeket, milyen fesztávolságokra lehet alkalmazni a födémet, fal-födém kapcsolatok megoldásával ábrázolja, hogyan kell beépíteni. Adja meg a födémrendszer általános keresztmetszeteit. PPB gerendás födém Alapadatok: a.) födémszerkezet típusa: előregyártott, előfeszített vasbeton gerendás födém b.) fesztáv: 2,40-7,80 m c.) méretlépcső: raktárról 60 cm, de megrendelésre a fesztávhatárokon belül bármilyen hosszúságú gerenda legyártható (felár nélkül) d.) gerendák tengelytávolsága: 60, ill. (YTONG béléstestekkel) 70 cm e.) gerenda típusok: EP 157, EP 178 f.) alkalmazható béléstestek: beton (BB2-14.19; BB2-14.21), vázkerámia (BV-14.19), könnyűbeton (Liapor, BL1-14.19); fabeton (Durisol, BK-14.19), pórusbeton (YTONG Pbe-15-60(70), ill Pbe-17,5-60(70)) – hosszúságuk 20 cm 54 g.) nyersfödém vastagsága: 19, 21 vagy 23-24 cm Építőmérnök | Magasépítéstan I.

h.) gerendafelfekvés: 10, ill. (YTONG falon 4,80 m felett) 15 cm Az egymáshoz horgonnyal csatlakozó beton béléstestekkel felbeton nélküli födém is építhető, a többi változatnál a hálós vasalású felbeton kötelező (4-5cm). A gerendás béléstestek közti rész kibetonozandó. Egyes födémváltozatok terheléstől függően építés közbeni alátámasztást is igényelnek. Ferde födémként is építhető (bizonyos korlátozásokkal)

94. Ismertesse a „POROTHERM” kerámia burkolatú előregyártott gerendás födémrendszert! Mutassa be az elemeket, milyen fesztávolságokra lehet alkalmazni a födémet, fal-födém kapcsolatok megoldásával ábrázolja, hogyan kell beépíteni. Adja meg a födémrendszer általános keresztmetszeteit. Kerámia burkolatú előfeszített vasbeton Porotherm födémgerenda A Porotherm födémgerenda olyan gerenda, ami kívül téglaburkolatú és azon belül helyezkedik el a vasbeton gerenda. Kerámia burkolatát a nagy szilárdságú kerámia kéregelem adja, ami beépített állapotban - a béléstestekkel együtt - biztosítja a födém alsó síkjának, a "plafonnak" homogén kerámia felületét. A gerenda igen karcsú, 12 x 6,5 cm-es keresztmetszetű, ebből adódik kis súlya. A jól megtermett acél vagy beton gerendákhoz szokott építkezőnek első pillantásra szokatlan lehet ez a karcsúság, azonban a rábetonozás után masszív, teherbíró, több mint 20 cm vastag födémként fog működni. A Porotherm gerendák specialitása az ún. előfeszítettség. Ez azt jelenti, hogy a gyártás során a betonba kerülő acélszálakat nagyon nagy erővel megfeszítik, miáltal felfelé egy kicsit meg is görbül a gerenda. Ezzel az eljárással meg lehet előzni a repedések kialakulását. A gerendák kettőzésével vagy éppen keskenyebb gerendaközök alkalmazásával tovább növelhető a födém teherbírása (pl. egy-egy koncentrált terhelés alatt). Fontos, hogy rendelés esetén mindig a Porotherm gerendák tényleges hosszát kell megadni! (A régebben alkalmazott vasbeton gerendák esetében rendeléshez a lefedendő fesztávolságot használták.)

95. Ismertesse a „PK, PS” előregyártott pallós födémrendszert! Mutassa be az elemeket, milyen fesztávolságokra lehet alkalmazni a födémet, fal-födém kapcsolatok megoldásával ábrázolja, hogyan kell beépíteni. Adja meg a födémrendszer általános keresztmetszetét, a födémáttörés lehetőségét. A PK és PS jelű feszítettbeton födémpallók kétféle szélességűek: a PK (keskeny) pallónak 60 cm, a 55 PS (széles) pallónak pedig 120 cm a névleges szélessége. Mindkét pallóval 2,4 - 6,6 m közötti Építőmérnök | Magasépítéstan I.

falköz hidalható át, 60 cm-es méretlépcsőben. A pallók alul-felül sík felületűek, belső körüregekkel könnyítettek. Az elemeket megvésni vagy áttörni szigorúan tilos, de a födémáttörések érdekében az elemek közé az EB jelű födémbéléstestek beépíthetők.

96. Ismertesse a „FESZÍTETT ZSALUZÓ KÉREGPANEL” födémet! Mutassa be milyen elemekből állnak, milyen fesztávolságokra lehet alkalmazni a födémet, fal- födém kapcsolatok megoldásával ábrázolja, hogyan kell beépíteni. Adja meg a födémrendszer általános keresztmetszetét, a födémáttörés lehetőségét. Jelenleg Magyarországon nem eléggé, a hazainál fejlettebb építési kultúrával rendelkező országokban viszont széles körben elterjedt a monolit födém építése előre gyártott kéregpanellel. A feszített kéregpaneles födém alapvetően öszvérszerkezet, mivel jelentősen eltérő időpontban készülő két rétegből épül fel, másrészt a rétegek anyagjellemzői is jelentősen eltérnek egymástól. A végleges födém a legfeljebb 2,4m széles alsó kéregpanelből és az arra kerülő min. C16-os felszíni felbetonból áll. A felbeton vastagságának legalább 70 mm-nek kell lennie, a végleges födém vastagsága 120 mm-től 270 mm-ig terjedhet. Kéregpanelnek nevezzük az építendő födém alsó 50…80mm vastagságban készülő rétegét, amely a helyszíni felbetonnál jóval magasabb szilárdságú, MSZ szerint C33-as betonból feszítőpadokon készül, és a födém teherbírásához szükséges alsó vasalást már tartalmazza. A panelek a teherbírási igényhez igazodva alakjukban és vasalásukban egyedi elemek, és tetszőleges födémkontúr kialakítható velük. A födém teherbírását a lágyvasaláson felül döntően az MSZ 5720 szerinti 1770.5 ST minőségű feszített alsó vasalása biztosítja. Tetszőleges kiegészítő vasalás (erősítő, együttdolgozást biztosító vasalás) beépíthető. A kéregpanel egy irányban teherviselő legfeljebb 9,5 m (kivételesen 12 m) falközű szerkezet a panelek felfekvése 50-100 mm. A feszítőhuzal 60 mm-re kinyúlik a panelekből. A támaszok felett kötelező méretezett felső kiegészítő vasalást elhelyezni. A felbeton és a kéregpanel együttdolgozását a panel durvított felső felülete, és ha szükséges, betonacélfülek biztosítják. Az egymás melletti panelek elmozdulását a hézag felett átmenő hegesztett betonacél létra akadályozza meg. A feszített kéregpaneles födém gazdaságos szerkezet. A feszítőhuzal nem sokkal drágább a hagyományos betonacélnál, és a feszítőhuzalok határfeszültsége háromszorosa a lágyvasalásénak. A kéregpanel elsősorban épületek födémszerkezeteihez használható, ha nincs kitéve agresszív környezeti hatásnak. A zárt tér relatív páratartalma tartósan nem lehet 60% felett. A mennyezeti vakolás szükségtelen, a kéregpanel helyettesíti a monolit födém alsó zsaluzatát, és méretezett felső vasalással konzolos födémszerkezet is kialakítható. A kivitelező a helyszíni méretek szerinti panel-elhelyezési terv alapján a kéregpanelelemeket a bebetonozott emelőfülekkel a helyszínen beemeli. A kéregpanel felső felületét megtisztítva, benedvesítve, és a födém kiegészítő vasalását elhelyezve, egy födémmezőt munkahézag nélkül kell betonozni. A födém 21 nap múlva zsaluzható ki a kockaszilárdságtól függően.

97. Az általános födémkeresztmetszetek (alul bordás, felül bordás, kazettás, síklemezes változatok) bemutatásával ismertesse és értékelje a monolit vasbeton födémeket! Ábrázolja a fal-födém kapcsolatokat! Alul bordás: Az alul bordás vasbeton födém statikai szempontból a leggazdaságosabb monolit födém, mert az egy irányban teherhordó lemezrészeket a bordák alulról támasztják meg, így azok fejlemezes tartóként is méretezhetők. Fentiek értelmében a bordák tengelytávolsága kötetlenebb, a szerkezet nagyobb terhelésű üzemi vagy raktárépületek födémeként is használható. A nagyobb fesztávolság előnye azonban számos hátránnyal párosul. A födém zsaluzata bonyolult és költséges,a beton kellő megszilárdulásáig nem bontható el, sík alsó felület kialakítása csak állmennyezet közbeiktatásával lehetséges. Építőmérnök | Magasépítéstan I.

56

   

a teherhordó szerkezet alulról látható bordákkal erősített, helyszínen készített vasbeton lemez, a bordák távolsága nincs meghatározva, előnye: nagy fesztávolság, statikailag előnyös, felső síkjára közvetlen padozat, hátránya: zsalu és állványzat igényes, nem esztétikus

Felül bordás: A felül bordás vasbeton födém készítésekor az alul sík felület elengedhetetlen követelmény. Az egy irányban teherhordó lemezek a bordák alsó övére támaszkodnak. A felfelé álló bordák a túlzott födémvastagság elkerülése céljából csak viszonylag kis magassággal készíthetők, nagyobb bordaszélességgel és kisebb tengelytávolsággal tervezhetők. Nagyobb födémterhek hordására ez a födémrendszer nem alkalmas, viszont a gépészeti vezetékek vízszintesen, egyik irányba akadálytalanul elhúzhatók, és a zsaluzás is nagyon egyszerű.

  

a teherhordó vasbeton a lemez a bordák alsó síkjának magasságában helyezkedik el, a födém a bordák mérete és távolsága miatt nem gazdaságos, a bordák közt viszont nagyméretű csövek is lehelyezhetőek 57


Kazettás: A sűrű bordás vasbetonfödém szerkezeti elve azonos az alul bordás födémével, de a 60 cm-nél kisebb tengelytávolságú és a 6-12 cm szélességű bordák igen vékony, legfeljebb 4 cm vastag lemezeket támasztanak alá. Ha a bordák 2 irányba futnak, kazettás mennyezetet hoznak létre. Síklemezes: - A födém alsó és felső síkja egyenes, a vasbeton lemezben lévő acélbetétek helyzete alapján lehetnek egy- és kétirányban teherhordóak. - Egyirányban teherhordóknál a lemez két oldalon alátámasztásra fekszik, kisebb fesztávolság esetén alkalmazzák (2,5-4,0méter), a lemezben a gerendához hasonlóan alul húzás keletkezik, a teherhordó vasbetétek a lemez alsó síkjához közel, a feltámaszkodásokra merőlegesen helyezkednek el, vasszerelése fővasakból és rájuk merőleges elosztóvasakból áll, az elosztó vasak biztosítják a fővasak elmozdulás mentességét, a teherátadást. - A kétirányban teherhordó térlefedés alaprajza közel négyzet, ebben az esetben a lemez mindkét irányban feltámaszkodik a falakra, vasszerelése egymásra merőleges fővasakból áll, melyek egymás elosztóvasai, előnye, hogy alul és felül sík, teljesen monolit, hátránya, hogy költséges zsaluzatot igényel és a beton teljes szilárdulásáig nem terhelhető.

98. Sorolja fel a feszített gerendás födémeket és a hozzájuk tartozó béléselemeket.

Rugalmassági határig meghúzzák az acélhúrokat.  A ráöntött beton szilárdulása előtt elvágják az acélhúrokat.  Az acél „össze akar ugrani”.  Ezzel nyomást vittek be a gerendába.  Egy kicsit megemelkedik.

A gerendák elemkészlete: - ’E’ jelű gerenda 240-660 cm falközméretre - ’M’ jelű gerenda 540-780 cm falközméretre A gerendák jelölésében a betű a gerenda típusát jelöli, az első szám a gerendában elhelyezett feszítőhuzalok számát, a kötőjel utáni számpár pedig az áthidalható falközt adja meg dm-ben. Pl.: E7-24, M5-54 A béléstestek jelölésénél a betű a gerenda típusra utal, a törtszám számlálója a gerendák tengelytávolságát, nevezője pedig az elem függőleges méretét adja meg cm-ben. Pl.: EB 30/19, EB 60/19, EB 60/25, MB 60, MB 100


Építőmérnök Magasépítéstan I. Kidolgozott vizsgakérdéssor M. Huszár

Recommend Documents