egy európai összefogás Keretében Kidolgozott

világ-nézEt

egy európai összefogás Keretében Kidolgozott Képzési program tapasztalatai

Dr. Sivák József

ariadne – oktatás a tudástranszfer érdekében1 AzEULeonardodaVinciTransferofInnovationprogramjakeretébenafranciaESCEM (Ecole Superieure de Commerce et de Management) 2010-ben sikerrel pályázott egy, a szociálisgazdaságbantevékenykedőmenedzserekszámáraszolgálóképzésiprogramkidolgozására. A képzési anyag elkészítésére egy nemzetközi konzorcium jött létre, és a programmagaazARIADNEnevetkapta.2 Aprogramcéljaazvolt,hogyaképzésiprogramalehetőlegnagyobbmértékigépítsenarésztvevőországokeddigitapasztalataira,illetveazeurópaijógyakorlatokra. Aprogramszorosankapcsolódikazokhozazeurópaitörekvésekhez,amelyekaterületikohézióésatársadalmiproblémákújszerűmegoldásaérdekébenközéppontbaállítottákaszociálisgazdaságésaszociálisinnovációkérdéseit(munkahelyteremtés,társadalmibefogadás,szociálisellátás,területikohézióstb.).AzEurópaiBizottság2011-benelfogadottegységespiacitörvényeaszociálisgazdaságotésaszociálisvállalkozásokataz újnövekedésitényezőkközöttvesziszámításbamintalehetségestizenkéttényezőegyikét.Ebbőlkövetkezőenisegyrefontosabbáválik,hogyaszociálisgazdaságsokszínű,országonkéntkülönbözőmegközelítéseitazeddiginéljobbanmegismerjük. Ez nem jelenti a fogalom egységesítését, vagy közelítését, hanem sokkal inkább a szociálisgazdaságlényegénekmegértését.Haugyanisaszociálisgazdaságjövőbenifelértékelődő szerepéből indulunk ki, akkor érthetővé válik, hogy mennyire fontos a dön-

Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 83

világ-nézEt téshozókjövőgenerációinakoktatásaésképzése,akülönbözőkutatásitémákelindítása. AzelmúltéveksoránEurópábanaszociálisgazdasággalösszefüggésbennagytapasztalatianyaghalmozódottfölmindaziskolairendszerűképzésben,mindacélzotttréningek tekintetében. Érthető, hogy ezek alapján felvetődik annak igénye, hogy ezt az európai know-how-taközöscélokérdekébenminéljobbanhasznosítsuk.AzARIADNEprogram ebbeazeurópaitrendbeilleszkedik.

a szociális gazdaság definíciójával kapcsolatos megfontolások a képzés szempontjából Aprojektindulásakorakonzorciumbanrésztvevőszakértőkisszembetaláltákmagukatamárismertterminológiaiproblémával,hogyanisdefiniáljukaszociálisgazdaságfogalmát.Hacsupánakonzorciumbanrésztvevőországokeltérőtapasztalataitéshagyományaittekintjük,akkormárisérthető,hogyavéleményekmeglehetőseneltérőekvoltak afogalomlehatárolásátilletően. Nemfeladataennekacikknekaterminológiaivitafelelevenítése,csupánaprogram kontextusábanmutatjukbeaszociálisgazdaságrakialakítottmunkadefiníciót.3 Amunkadefinícióaszociálisgazdaságlegszélesebbértelmezésétpróbáltamegadniazzalacéllal, hogyezenbelülazegyesországokérvényesítenitudjákazországukrajellemzőspecifikumokat. Ennek megfelelően a szociális gazdaságon a „harmadik szektort” értettük, amelylényegébenmegkülönböztethetőamagánszektortól,illetveahagyományosközszektortól. Aszociálisgazdaságfőképpenazegyesületeket,szövetkezeteket,alapítványokat,kölcsönössegélyezésitársaságokatöleliát.Atevékenységimegközelítésbenaszociálisgazdaságba sorolhatjuk a fenti szervezeti formák által nyújtott gazdasági tevékenységeket (termékekelőállításátésszolgáltatásokat). Ez a megközelítés lényegében összhangban van az EU legújabb dokumentumaiban használatosmegközelítéssel.4 Ennekértelmébenaszociálisvállalkozásokaszociálisgazdaságfontosszereplői.BárazEUlegújabbdokumentumaszociálisvállalkozásokrólbeszél, detartalmimegközelítésbenaszociálisgazdaságelemeireutal,amikorkimondja,hogy: •a vállalkozás célja közérdekű társadalmi, vagy szociális cél szolgálata magas szintű szociálisinnovációbanmegnyilvánulótevékenységalapján; •nyereségételsősorbanaszociáliscélérdekébenforgatjákvissza(explicitcélaközösségiszolgáltatás,acélállampolgári,vagycivilszerveződéskezdeményezésévelfogalmazódikmeg); •felépítésében érvényesül a demokratikus részvétel, döntéshozatal és tulajdonlás (nagyfokúszervezetiautonómia,adöntéshozatalnematulajdoniarányokszerinttörténik,adöntésrésztvevőiegybenatevékenységetvégzők). Aterminológiaivitatermészetesenmégmostsemzárultle,mertalegkülönbözőbb dokumentumokbanmaiskeveredika„socialbusiness”,a„socialenterprise”ésa„social entrepreneurship”használata.Aszociálisvállalat(socialenterprise)megjelöléskb.15éve elfogadottvoltEurópában.Aszociálisvállalkozás(socialentrepreneurship)inkábbazan-

84

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

Civil Szemle ■ 2013/1.

világ-nézEt golszász kontextusban használatos, míg a „social business” úgy tekinthető, mint egy olyan piaci szereplő, amelynek célja alapvetően szociális jellegű szolgáltatás, és amely többnyirerészvénytársaságiformábanműködik.5 Ebbőlanempontosfogalomhasználatbóladódikazaprobléma,hogyazEUhivatkozottdokumentumánaksocialbusiness-re utaló címe leszűkítő lehet abban az értelemben, hogy az európai gyakorlat a szociális gazdaságba beleérti a social enterprise6 mellett a szövetkezeteket, az egyesületeket és egyébszervezetiformákat,amelyeknekalapvetőcéljaiközöttszerepelajólétiszolgáltatásoknyújtásapéldáulvállalkozásialapon. Mindezeket a dilemmákat annak alátámasztására jegyeztem meg, hogy érzékeltetni tudjam,hogyaképzésiprogramszempontjábólelegendővoltegyetértésrejutniaszociálisgazdaságnakegyviszonylagtágfogalmában,amelyatovábbiakbanrugalmasanértelmezhetőazegyesországokszempontjából.

a menedzserek képzését szolgáló pilot program tartalma és módszertana az európai tapasztalatok adaptálásával A programban kidolgozott képzési csomag lényegében egy olyan általános képzési keretkialakításátcéloztamegaszociálisgazdaságbármelyszegmensébendolgozómenedzserekszámára,amelysajátosfelépítésealapjántartalmazmindenországbanalkalmazhatóelemeketéskellőenrugalmasahelyisajátosságokbeépítésére. A továbbiakban röviden vázoljuk a végső képzési anyag kidolgozásához vezető út legfontosabbfázisait.Ezekafázisokaz1.ábránláthatók. Természetesen a cikk terjedelmi korlátai miatt sem lehet az egyes fázisok minden részletérekitérni,ezértatovábbiakbancsakazokkalalegfontosabbmódszertaniéstartalmikérdésekkelfoglalkozom,amelyekennekaprojektnekazújszerűségétadtákésaz európaiismeretekhazaiadaptációjáttettéklehetővéatudástranszferútján. AzegészprojektszempontjábólnagyjelentőségevoltazI. Fázisbankidolgozottáltalánosmodellkeretnek.EbbenaszakaszbanazEURICSEmunkatársaiasajátésazismert európai tapasztalatok alapján összefoglalták, hogy melyek azok a szempontok, amiket egymenedzserekképzésétszolgálóképzésianyagösszeállításánálmérlegelni,elemezni, figyelembevenniszükséges.Összesennyolcilyenszempontotazonosítottak.Ezekazért érdekesekaképzésianyagokatkidolgozókszámára,mertvéleményemszerintegyáltalános metodikaként alkalmazhatók. A mérlegelésre javasolt szempontok – a konzorcium általismegerősítve–akövetkezőkvoltak: 1.Mi a képzési program „környezete”, azaz milyen hasonló képzésekhez kapcsolódik, ehhezképestmikasajátosságok? 2. Milyenoktatógárdaállrendelkezésreaziskolaiképzésből,illetveagyakorlatiszakemberekrészéről? 3. Aképzésselmegcélzotthallgatóságpontosazonosítása.Ittmenedzserekrőlvanszó általában,dekérdés,hogypéldáulmilyenszintentevékenykedőmenedzserek,milyen szervezetiformátképviselőmenedzserekstb.?

Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 85

világ-nézEt 4.Hogyanlehetanemzetisajátosságokatfigyelembevenniaképzésiszükségletkialakításánál? 5. Aképzésenagyakorlatbanlehetségesésszükségesmenedzserikompetenciákközül melyekkiemeléseésazoktatásfókuszábaállításaindokolt? 6. Melyekaképzéseurópaidimenziói,hogyanágyazódikbeegyeurópaikontextusba? 7.Milyenlegyenaképzésgyakorlatimegvalósításánakidőbeliszervezése?(Pl.hánynaposlegyen,egymásutáninapokon,vagyegy-egynapidőbenszéthúzvastb.) 8. Aképzéssoránalkalmazottoktatásimódszerek(előadás,interaktívbeszélgetés,csoportmunkastb.). 1.ábra.Aképzésianyagkidolgozásánakfázisai

I. Fázis A képzési anyag kialakításánál figyelembeveendô szempontok kidolgozása, és egy általános keretmodellnek a konzorcium által történô elfogadása

II. Fázis A magyar pilot modell elemeinek konkretizálása az általános modellkeret alapján

III. Fázis A magyar modell egyeztetése mind a konzorciumi tagokkal, mind a hazai szakértôi csoportokkal, majd a konkrét képzési anyag jóváhagyása a konzorcium által

IV. Fázis A kidolgozott képzési anyag tesztelése próbaképzésen magyar résztvevôk közremıködésével

Afelsoroltszempontokjólszemléltetik,hogyaképzésianyagkidolgozásánálkétkérdéskört kell alaposan meggondolni: mi legyen a képzés fókusza, illetve hogyan, milyen

86

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


világ-nézEt módszerekkel oktassunk? Az alábbiakban a fenti szempontok közül e két kérdéskört szemelőtttartvaa4.,5.és6.,illetvea7.és8.pontotnézzükmegrészletesenis.

mit oktassunk? (4., 5. és 6. szempont) Amenedzserikompetenciákáltalánosmodelljétaliège-iegyetemszakértőidolgoztákkiazeurópaitapasztalatokalapján.Azún.kompetenciamodellstrukturáltanfoglalta összeakompetenciákat.Összesenhatfőkompetenciátazonosítottésazegyeskompetenciákhoz tartozóan összefoglalta, milyen ismeretekre van szükség a kompetenciának való megfeleléshez, ehhez milyen képességek szükségesek és milyen viselkedési szabályokszerintkellamenedzseritevékenységetvégezni.Az1.táblázatbanarészleteskompetenciamodelllényegénekmegértéséhezcsupánpéldaszerűenpróbáljukmegszemléltetniamodellfelépítését. Amagyarképzésiigényeket,aleginkábboktatandókompetenciákategyújszerűeljáráskeretébenalakítottukki.AfelmérésmetodikájátazEURICSEmunkatársaidolgoztákki. Az általuk összeállított „térkép” (Country Specificities Chart) volt a vezérfonal ahhoz, hogyafigyelemközéppontjábakerüljenekalényegesnemzetisajátosságok.Asajátosságokatháromkérdéscsoportszerintlehetettáttekinthetővétenni: •azelsőkérdéskörbetartozottannakfelmérése,hogymiaszociálisgazdaságraelfogadott„definíció”,melyekalegfontosabbjogiszabályokésmitmutataszociálisgazdaságtörténete; •a második kérdéskör a szociális gazdaság „beágyazottságát” mérte föl: milyen kapcsolat van a közszektorral, léteznek-e hálózatok, milyenek a piaci kapcsolódások (munkaerőpiac,pénzügyipiac); •aharmadikkérdésköraszociálisgazdaságjövőjétpróbáltamegbecsülni:melyekakialakultszervezetekfenntarthatóságánakfeltételei,innovációsképességei. Eztagondolkodásikeretetmegtartvaaspeciálisképzésiigényekáltalánosfelmérésérehárommódszertalkalmaztunk: •fókuszcsoportosmegbeszélések; •képzéselőttifelmérésaleendőrésztvevőkkörében; •kérdőívesfelmérésacivilszervezetekkörében. Ezen belül a próbaképzésen résztvevők konkrét elvárásait két körben igyekeztünk összegyűjteni.Egyrésztmárajelentkezésilaponérdeklődtünkelvárásaikról,ill.akonkrét kérdéseikrőlatréningkapcsán,másrésztaképzéskezdeténalkalmazottfelmérés,illetve atutoráltalvezetettgyakorlatformájában. A jelentkezők egyik része alapvetően a szociális gazdaság rendszerét, lehetőségeit szerettevolnamegismerni.Többenaztfogalmaztákmeg,hogyazeddigitudásukrendszerezésemiattjelentkeztekaképzésre,sokanközülükolyanokis,akikmárhosszúévek ótaezenaterületentevékenykednek.

Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 87

világ-nézEt 1.táblázat.Akompetenciamodellfelépítése Kompetencia

Ismeretek

Képességek

Viselkedésiszabályok

Stratégiaalkotás

aszervezet működésiterülete

ajövőbeniigények megértése

következetesség

acélokpontos azonosítása

apiacilehetőségek azonosítása

acélokközötti prioritások, feszültségek

aküldetés konkretizálása

döntéshozó szervekfeladatai

aszervezetnek megfelelőirányítási rendszermegértése

innováció

Abelsőirányítási rendszerismerete

jogiformák ismerete

alkalmazkodóképesség

őszinteség diplomácia

adöntéshozókkalvaló kapcsolattartás teljesítménymutatók megfogalmazása

Külsőérdekeltek bevonása

azérdekeltek azonosítása

akülsőérdekeltek sokszínűségének ismerete

rugalmasság tudatosságnövelése

együttműködés aszervezetekkel, hálózatokkal

hálózatépítés

aszervezetérdekeinek képviselete Humánfeltételek megteremtése

személyiállomány kialakítása

önkéntesekbevonása

megértés

motiváció

vezetővéválás

együttműködésikészség fejlesztése Pénzügyifeltételek megteremtése

bevételiforrások (kormányzat, adománystb.)

üzletiterv pénzügyimix összeállítása

támogatási csatornák Aszociálisgazdaság lényegénekmegértése

fogalmak, történetismerete jogszabályok, szervezetiformák ismerete

kreativitás

kockázatkezelés versenytársakfelmérése

kritikusgondolkodás

avállalkozás elhelyezéseakülönböző kontextusokban (állam,piacstb.)

önérvényesítés tudatosságnövelése

Arésztvevőkelvárásaiközöttakövetkezőtételekszerepeltek:mindazelméleti,mind agyakorlatitudás,naprakész ésa gyakorlatban is jól hasznosítható ismeret, tapasztalat megszerzése,újkészségekéskompetenciákelsajátítása,ahazaiésakülföldijógyakorlatokmegismerése.

88

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


világ-nézEt Azáltalunkafókuszcsoportoskutatásalapjániskiemeltnektartott üzletikompetenciák erőteljesenjelentekmegavárakozásokközött.Sokanjelezték,hogyfontosszámukraaforrásszerzésilehetőségekmegismerése,atámogatásirendszer,azújabbanyagiforrásokbevonásárólgyakorlatiismeretekszerzése. Azelvárásokközöttszerepeltekazújszociálisvállalkozás,szövetkezetlétrehozásának lehetőségei,avállalkozásalapításveszélyeinekmegismeréseésafenntarthatóságbiztosításafeltételeinek,aszociálisgazdaságjogi,működésimechanizmusánakmegismerése. Afentalkalmazottmódszertanalapjánazonosítottmagyarképzésiigényeklegfontosabbelemeiazalábbiakbanfoglalhatókössze: •naprakész,használhatóelméletiismeretekmegszerzése,rendszerezése,elsősorbana gyakorlatias tudás és új szemléletmód, valamint a hazai és külföldi jó gyakorlatok megismerésekerültelőtérbeafelméréseksorán; •akompetenciákatilletőenegyfelőlastratégaalkotási,menedzseriésazüzleti(vállalkozói, gazdasági-pénzügyi elemző) készségek, másrészt a közösségformálásra, az együttműködésre,akommunikációrairányulókompetenciákfejlesztésekapottnagy figyelmet; •a képzésen való részvétel szempontjából motiváló tényezők voltak: új típusú tudás megszerzéseaszociálisgazdasággalkapcsolatban,jógyakorlatokátvétele,adaptálása, átültetése a jelenlegi munkaterületre, a már működő szervezet fenntarthatóságának biztosítása,újszociálisvállalkozásalapítása. Az európai dimenzió érvényesítése nem jelentett különösebb nehézséget, mivel az EUlegutóbbelfogadottirányelveijóalapotadtakannakalátámasztására,hogyaközösen kialakítottképzésimodellhasznosítjaalegjobbeurópaitapasztalatokat.Apróbaképzés résztvevőirészbenakonzorciumotképviselőországokképviselőinekelőadásaiból,részbenalegjobbgyakorlatokhazaiszakértőkáltaltörténőbemutatásaútjánközvetlenülis érezhették a program egyedülálló nemzetközi kontextusát. Az európai dimenzió másik megközelítése lehet az, hogy a magyar pilot program alkalmas lehet a képzési anyag más közép-kelet-európai országokban való elterjesztésére az ott alkalmazandó specifikusvonásokbeillesztéseután.

hogyan oktassunk? (7. és 8. szempont) Manapságmárakülönbözőképzésiformáknálkialakultazoktatásimódszerekolyan szélestárháza,amelyekbőlmeglehettalálniakonkrétcélnaklegjobbanmegfelelőeszközöket. Ebben az esetben is áttekintettük a más országok hasonló képzéseinél alkalmazottmódszereketésazokatpróbáltukösszehangolniahelyiigényekkel. Az első kérdés az volt, milyen időtartamú és időbeli tagolású legyen a képzés. Viszonylaggyorsanegyezségrelehetettjutniabban,hogyegyrövidtávúkoncentráltképzésfelelnemegleginkábbazigényeknek.Ígyalakultkiaháromnaposképzésgondolata. Aképzésmodulárisfelépítéselehetőségetadottarra,hogydélelőttönkéntáltalábanaz elméletijellegűelőadásokésahozzájukkapcsolódóinteraktívfoglalkozások,délutánpe-

Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 89

világ-nézEt diginkábbacsoportosfoglalkozások,esettanulmányoklegyenekafókuszban.Természetesenittismegkellettküzdeniazzalagyakranfelmerülődilemmával,hogykellőidőálljonrendelkezésreegy-egyfeladatmegvitatásáraésugyanakkorlehetőlegminéltöbbérdemikérdéskerüljönbeleatematikába. Ebbenaképzésicsomagbanazelőadásokmellettnagyonhangsúlyosszerepjutottaz interaktívmegbeszéléseknek,acsoportmunkának.Azinteraktivitásmindazelőadások, mindazesettanulmányokbemutatásasoránnagyonfontosvolt.Különmódszertaniérdekességként említhető meg az, hogy a hallgatók előzetesen kidolgozandó feladatot kaptak,amelyekkiértékelésecsoportmunkábantörtént.

a próbaképzés7 Azelôzôkétpontbanelvégzettmunkasoránkialakultmodulárisanfelépítettképzési programösszefoglalásátazalábbitáblázatmutatja 2.táblázat.Amodulárisanfelépítettképzésprogramja

1.nap:aszociálisgazdaság definíciója,szerepe,jellemzői

2.nap:amenedzserek kompetenciáiaszociális gazdaságban 3.nap:aszociálisgazdaság várhatófejlődésitrendjei

Délelőtt:általánoskérdéseket tárgyalómodulok

Délután:arésztvevőkspeciális igényeihezigazodómodulok

1.MODUL Aszociálisgazdaság Európában.Jogiszabályozás Magyarországon

2.MODUL Stakeholderelemzés, esettanulmányok

3.MODUL Üzletikompetenciák– forrásteremtés

4.MODUL Üzletikompetenciák– esettanulmányok

5.MODUL Aszociálisgazdaságjövője azEU-banésMagyarországon

6.MODUL Közösségfejlesztés,helyi vállalkozásokmegtekintése

Természetesenazegyesmodulokonbelülazoktatásimódszereknekmegfelelőenjelenvoltakazelőadások,interaktívbeszélgetések,csoportmunka. Arésztvevőkdemográfiaiösszetételeviszonylagjólreprezentáltaahazaiszociálisgazdaságszervezeteit 8.Anőkésaférfiakarányaarésztvevőkközöttkörülbelül60-40százalékvolt,korszerint23-tól64éveskorigtalálhattunkhallgatókat,detöbbségében35és 50évközöttiekvettekrésztaképzésen.TerületilegMagyarországszintevalamennyirégiójaképviseltetvevolt,azországmindenrészébőlvoltakjelentkezők.Arésztvevőktöbbsége felsőfokú végzettséggel rendelkezett (közgazdasági, jogi, szociológiai vagy bölcsész területen),jelenlegimunkakörébenalegtöbbjükfőállásbanvagymellékállásbanaszociális gazdaságban tevékenykedő szervezetnél dolgozott, körülbelül fele-fele arányban a menedzsmentelsővagymásodikszámúvezetőjekéntvagyaszakmaimunkairányítójaként. A jelentkezők mintegy egyharmada az interneten keresztül találkozott a tréningre szólófelhívással,közelfelekollégátólvagymunkáltatótólszerzetttudomástatréningről,

90

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


világ-nézEt detöbbenvoltakakorábbikérdőíves,ill.fókuszcsoportosmegbeszélésekrésztvevőiközülis.Ajelentkezőkközelfelevettrésztkorábbanhasonló,aszociálisgazdasággalösszefüggőképzésiprogramon. Aképzésimmanensrészétképezteegyértékelésirendszeris,amelyetabritkonzorciumipartnerdolgozottkiugyancsakakorábbitréningektapasztalataialapján.Enneksorán fel lehetett mérni a résztvevők előzetes várakozásait, értékelni lehetett menet közbenanapontamegjelöltcélokelérésétésaképzésvégénképetlehetettkapniazegész képzésicsomaghallgatóiésoktatóimegítéléséről. Aszociálisgazdaságbanszükségesképzésiigényekértékeléseszempontjábólapróbaképzéstszélesebbösszefüggésbenisindokoltmegítélni.Nekemisazavéleményem, hogy abból kellene kiindulni, hogy Magyarországon a szociális gazdaságot az alapokról kell felépíteni. Jelenleg még hiányos a szakirodalma, a képzési háttere, kezdetlegesek a vállalkozások.Amostbemutatottképzés–aszakmaivezetőelfogultságátisleszámítva –egynagyonátfogóésinformációgazdagoktatáskéntértékelhető,amelynekfolytatása nagybanhozzájárulhategyfokozatosépítkezéshezaszociálisgazdaságterületén.Alapvetően az európai tapasztalatok képzésbe való beépítése az a terület, amelyben érdemeslennetovábblépni,ésazeddigieknélméghatékonyabbformákatmegvalósítani. MivelaszociálisgazdaságfogalmaiscsakazutóbbinéhányévbenkezdettelelterjedniMagyarországon,ígyazerreaszűkebbterületrevonatkozóképzésirendszerméginkábbvisszatükröziakialakulatlanságjeleit.Összességébenelmondható,hogyajelenlegi képzésirendszersemanonprofitszektorban,semaszociálisgazdaságegyesterületein nem fedi le a tématerület fejlődésével egyre inkább felvetődő igényeket és nincs összhangbanazeurópaitendenciákkal. MindebbőladódóanaBudapestiGazdaságiFőiskolaáltalazARIADNEprogramkeretébenlétrehozottképzésrőlelmondható,hogyegyteljesenúj,hiányzóelemmelegészíti kiazoktatásrendszerét 9.AzARIADNEképzésicsomaghelyétkétviszonyításalapjánjelölhetjükki:értékelhetjükegyfelőlafelsőfokúképzésbenismertformákhozképest,illetve anonprofitszervezetekáltalnyújtottképzésiformákkalvalóösszevetésben.Afelsőfokú képzésbenmegjelenőoktatáshozképestezegyközgazdaságiháttérennyugvó(ugyanakkorszélestématerületetfelölelő)képzés.Sokkalrövidebbidőtartamalattzajlik,tréning jellegű.Kifejezettenaszociálisgazdaságbanmostdolgozó,vagyajövőbenitttevékenykedniszándékozómenedzsereketcélozzameg,amibenteljesenegyedi. A nonprofit szervezetek által nyújtott tréningekkel való összevetésben az ARIADNE képzésegy,azérintettekkelmesszemenőkigegyeztetett,egységesésállandótematikán nyugvó,valamintazeurópaiképzésirendszerbeilleszkedőoktatás.Atematikaegységessége mellett ugyanakkor a moduláris felépítés nagyfokú rugalmasság és változatosság lehetőségétisnyújtja.Ugyancsakeképzésselmegjelenőújmegközelítés,hogynemcsupánegy-egyaktuálisproblémakörüljárásárafókuszál,hanemigyekszikhozzájárulniazon kompetenciákfejlesztéséhez,amelyekaszociálisgazdaságbantörténősikerestevékenykedéshez szükségesek. A képzés alapvetően arra irányul, hogy az azt befejező hallgató képessé váljon megküzdeni az általa menedzselt szervezeten belül naponta felmerülő gyakorlatiproblémákkal.

Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 91

világ-nézEt a képzési igények és a szociális gazdaság fejlődésének várható tendenciái Apróbaképzéssikere,illetveaszociálisgazdasággalkapcsolatbanláthatóeurópaiaktivitásalapjánindokoltfelvetniaztakérdést,hogyvajoncsupánegydivatostrendrőlbeszélhetünk-e, vagy egy mélyen gyökerező folyamatnak vagyunk tanúi. Határozott véleményem,hogyezutóbbirólvanszó.Acikkzárásakéntazalábbiakbanennekalátámasztásáraszeretnéknéhánytovábbgondolandószempontotmegosztaniazolvasóval. Ajólétiállammalszembenmegjelenőújkihívásokésaz1970-esévektőlkezdődőműködésizavaroksoránegyrejobbanelőtérbekerültaharmadikszektornövekvőszerepea közszolgáltatásokegyesterületein.Nagyonleegyszerűsítettformábanekkoraklasszikus jólétiműködésazállamiszektorésapiaciszektorközöttimunkamegosztáskérdésekörül forgott. Az állam mérete körül kialakult viták voltak azok az első megnyilvánulások, amelyek ezt a hagyományos paradigmát kérdőjelessé tették10. A költségvetési nyomás, illetve a világgazdaságban megjelenő válságjelenségek azzal a következménnyel jártak, hogyegyretöbb,korábbanállamiszektorbannyújtottközszolgáltatástapiaciszektorba transzferáltak(privatizáció,kiszervezésstb.).Ekkorváltegyrenyilvánvalóbbá,hogyahagyományosparadigmanemtarthatósokáig,hafigyelembevesszükaztis,hogyazegyre bővülőésdiverzifikálódószükségletekkielégítésenemoldhatómegapiaconakkor,ha ottcsakéselsősorbanprofitérdekeltszereplőkvannak11.Ennekaklasszikusszereposztásnakafelbomlásáhoznagybanhozzájárultakaglobalizációismertfolyamatai(liberalizáció, demográfiaitrendek,újversenyformákstb.). 2.ábra.Aglobalizációhatásai

GLOBALIZÁCIÓ

? ÁLLAMI SZEKTOR

– szûkülô szektor – új állami feladatok

PIACI SZEKTOR

– multinacionális vállalatok

Azábraaztkívánjaszemléltetni,hogyaglobalizációhatásáramindazállamiszektort, mindapiaciszektortújkihívásokérik.Azállamiszektorranagynyomásnehezedik,hogyanlehetazállamméretétcsökkenteni,deezzelegyidejűlegmegjelenikamásikoldali nyomás, ami újonnan kialakuló feladatokat takar (korosodó népesség, környezetvédelem,világjárványokelleniküzdelem,terrorizmuselleniküzdelemstb.).Apiaciszektorműködésébenpedigamarkánsanprofitorientáltmultinacionálisvállalatoktérnyeréseésbővülő szerepe jelent alapvető változást. Mindezek hatására kérdésessé válik a hagyományosszereposztásfolytathatósága,amireazábránláthatókérdőjelutal. Ennekalapjánfelvetődikakérdés,milehetaválaszafentebbemlítettkihívásokra?Ennekmegválaszolásárapróbálszemléltetéstadnia3.ábra.

92

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


világ-nézEt 3.ábra.Aglobalizációkihívásairaadhatóválasz

? ÁLLAMI SZEKTOR

PIACI SZEKTOR

TÁRSADALMI (SZOCIÁLIS) GAZDASÁG

Nagyonleegyszerűsítettmegközelítésbenmondhatjuk,hogyakérdőjelfeloldásáraa szociálisgazdaság,aszociálisinnovációlehetmajdaválasz.Atapasztalatokalapjánlegalábbisnagybiztonsággallehetebbenaziránybangondolkodni.Ezzelkapcsolatbanháromdolgotszeretnékmegemlíteni. Azegyiktapasztalat,hogyaszociálisgazdaságaszükségletekazonjelentősrészébenlehetújmegoldás,aholsemazállam,semapiacnemvállalkozikafeladatra,vagynemhatékonyanképesmegoldaniafeladatot.Ezekaterületek általábanakövetkezőkbőlkerülnekki: •egyesszociális,egészségügyiésjólétiszolgáltatások; •idősésfogyatékosszemélyekgondozása,gyermekmegőrzés; •hajléktalanokfelkarolása,hátrányoshelyzetűekszakmaiintegrációja12; •digitálistársadalombavalóbeilleszkedéselősegítése; •helyikörnyezetvédelem; •vidékiésvárositérségekélővététele. Egy tanulmányban olvasható volt, hogy a kezdő szociális vállalkozások 57 százaléka olyan tevékenységet kezdett el, ahol nem volt olyan más versenytárs, amely hasonló szolgáltatástnyújtottvolna. Amásikkérdésaszociálisinnovációkatilleti.Ugyancsakegykorábbitanulmányrahivatkozva13 említjük meg, hogy öt EU-ország 500 szociális vállalatának bevonásával készültfelmérésegyikeredményeaztmutatta,hogyegyévenbelülaszociálisvállalkozások sokkaltöbbinnovációtvezettekbeatermékekésszolgáltatásokpiacán,mintahagyományospiacivállalatok.Aversenyképességetazzalmagyarázzaatanulmány,hogyezekbenavállalkozásokbanerősaszemélyeskötődés,jobbakamunkakörülmények,demokratikusadöntéshozatal. Aharmadikkérdéskörapartnerségérvényesüléseaszociálisvállalatokterén,ahola régiésújszervezetiformáksokeleme,illetveazokkombinációjamegjelenik.

összegzés helyett Báracikkszándékaatudástranszferbemutatásavolt,ittmégsematapasztalatokra szeretnékutalni,hanemafigyelmetaszociálisgazdaságjövőjéreirányítani.Meggyőző-

Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 93

világ-nézEt désem,hogyolyanparadigmárólbeszélünk,amelyneknagyszerepelehetújerőforrások bevonásábanaközszükségletekkielégítésében. AZ Európai Bizottság korábban hivatkozott anyaga14 több helyen is utal az itt rejlő előnyökkihasználatlanságára.Ebbőlakövetkezőketemelnémki: •aszociálisvállalkozási15 formacsekélyelismertsége; •anemzetiszabályozásikörnyezetmégnemfordítkellőfigyelmetaszociálisvállalkozásoksajátosságaira; •azoktatásirendszerekszinténkevésfigyelmetfordítanakerreaterületre,nemrésze példáulazalap- ésfelnőttképzésnek. AzARIADNEprojektteltalántettünkegylépéstezutóbbihiányosságmérséklésében.

irodalom Borzaga, C.–Bodini, R. (2011): What to make of social innovation? Towards a framework for policy development. Presented at the 2011 International Social Innovation Research Conference. London South Bank University, September12–13,2011. CIRIEC (2007): The Social Economy in the EU. Summary Report drawn for the European Economic and Social Committee.Brussels,2007September. Defourny, J.–Pestoff, V. (2008): Images and Concepts of the Third Sector in Europe. EMES European Research NetworkWP.No.08 /02. Defourny,J.–Nyssens,M.(2010):ConceptionsofSocialEnterpriseandSocialEnterpreneurshipinEuropeandtheUnitedStates:ConvergencesandDivergences.JournalofSocialEnterpreneurship,p.32–53. EMES European Research Network: Social enterprise: a new model for poverty reduction and employment generation.Bratislava,UNDPRegionalBureau. KinyikM.(2009):AnonprofitszervezetekmintszolgáltatókjellemzőiMagyarországon.CivilSzemle, 20091–2.szám. KutiÉ.(2008):CivilEurópa,civilMagyarország.EurópaHáz,Budapest. NagyRenáta–SebestényIstván(2012):NonprofitszervezetekMagyarországon2010.Budapest:KözpontiStatisztikai Hivatal. Murray, R.–Caulier-Grice, J.–Mulgan, G. (2010): The Open Book of Social Innovation. The Young Foundation, NESTA InnovatingPublicServices. OsváthL.–SivákJ.–ZsúgyelJ.(2012):AszociálisgazdaságtémaköréhezkötődőképzésekMagyarországon.BGF(publikálásalattállókézirat). SivákJózsef(2010):Szociálisgazdaság–egykialakulóújszektor?PénzésTársadalom.BudapestiGazdaságiFőiskola PSZKtudományosműhelyéből2010. SivákJ.–VigváriA.(2012):Rendhagyóbevezetésközpénzügyektanulmányozásába. ComplexKiadó.

94

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


világ-nézEt internetes hivatkozások http: //en.bgf.hu /projects /ariadne_bemutato http://en.bgf.hu /projects /ariadne-training www.selusi.eu

jegyzetek 1AcikkaBudapestiGazdaságiFőiskola(BGF)„ARIADNE,vezérfonalaszociálisgazdaságbantevékenykedőmenedzsereknek” című nemzetközi kutatási projekt keretében készült (Leonardo da Vinci Transfer of Innovation – 2010-1-FR1-LEO05-14505). A Konzorcium tagjai voltak: EMES (Franciaország), Centre d’Economie Sociale, HEC Liège(HEC)–Belgium,EuropeanResearchInstituteonCooperativeandSocialEnterprises(EURICSE)–Olaszország,TheOpenUniversity-EgyesültKirályság,MAC-Teamaisbl– P�leeuropéendescoopérationsmulti-acteurs (MACTEAM)–Belgium,BudapestiGazdaságiFőiskola. 2 AszociálisgazdaságmáranagyszámúraduzzadtirodalmábólutalokelsősorbanaMurray–Caulier–Grice–Mulgan (2010)átfogóművére,továbbáaCIRIEC(2007),Defourny–Pestoff(2008),EMES(2008)dokumentumokra. 3 AzEurópaiBizottságközleményeazEurópaiParlamentnek,aTanácsnak,azEurópaiGazdaságiésSzociálisTanácsnakésaRégiókBizottságának:Kezdeményezésaszociálisvállalkozásokért.COM(2011)682végleges.Brüszszel,2011.október25. 4 PéldáulaNEsSThálózathasználjaleginkábba„socialentrepreneurship”fogalmát. 5 Socialenterprise(szociálisvállalat)alattazállampolgárokkezdeményezésérelétrehozott,termékekésszolgáltatások előállítására hivatott olyan szervezeteket értünk az európai terminológiában, amelyek túlnyomó részben közösségicélokatszolgálnakésafőmotivációjuknemaprofitszerzésreirányul(Defourny–Nyssens2010). 6 Apróbaképzésdokumentumaia2.sz.linkenérhetőkel. 7 AmagyarnonprofitszektorjellemzésérőllásdKinyikM.(2009)ésNagy–Sebestény(2012). 8 LásderrőlrészletesenOsváth–Sivák–Zsúgyel(2012)publikálásalattlévőcikkét. 9 LásdSivák–Vigvári(2012). 10 EztagondolatotvetifelBorzaga–Bodini(2011)tanulmányais. 11Próbaképzésünkegyikesettanulmányaéppenahátrányoshelyzetűekmunkábavalóbevonásárólszólt(lásda2. sz.linken). 12 www.selusi.eu 13 Kezdeményezésaszociálisvállalkozásokért.COM(2011)682végleges.Brüsszel,2011.október25. 14Többenatársadalmivállalkozásthasználják.Szerintemazisteljesenmegfelelő.

Civil Szemle ■ 2013/1. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 95

egy európai összefogás Keretében Kidolgozott

Recommend Documents