Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. június 26. (OR. en) 10662/17
POLGEN 99 POLMAR 25 COMAR 28 AGRI 355 CLIMA 200 ENV 644 PECHE 267 RELEX 570 TRANS 296 COMPET 515 RECH 249 ECOFIN 581 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett:
a Tanács Főtitkársága a delegációk
Előző dok. sz.:
9826/17
Tárgy:
A Tanács következtetései a kék növekedésről
Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a kék növekedésről szóló tanácsi következtetéseknek a Tanács 2017. június 26-i ülésén (Közlekedés, Távközlés és Energia) elfogadott szövegét.
10662/17
zv/eo GIP 1B
1
HU
A Tanács következtetései a kék növekedésről Az Európai Unió Tanácsa, TEKINTETTEL: –
az Európai Tanács 2007. június 21–22-i ülésének elnökségi következtetéseire 1,
–
az Európai Unió integrált tengerpolitikájáról szóló, 2007. október 10-i bizottsági közleményre és az ahhoz kapcsolódó cselekvési tervre 2,
–
az Európai Tanács 2007. december 14-i ülésének elnökségi következtetéseire 3,
–
„A tengerkutatás és a tengerhasznosítási célú kutatás európai stratégiája: Az Európai Kutatási Térségen belüli egységes keretrendszer a tengerek és óceánok fenntartható hasznosításáért” című, 2008. szeptember 3-i bizottsági közleményre 4,
–
az integrált uniós tengerpolitika nemzetközi dimenziójának fejlesztéséről szóló, 2009. október 15-i bizottsági közleményre 5,
–
„A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020: tengermegfigyelés és tengeriadat-kezelés az intelligens és fenntartható növekedés szolgálatában” című, 2010. szeptember 8-i bizottsági közleményre 6,
–
az integrált uniós tengerpolitika eredményeiről szóló, 2009. október 15-i bizottsági helyzetjelentésre és az uniós integrált tengerpolitika terén elért eredményekről szóló, 2012. szeptember 11-i bizottsági jelentésre 7,
–
a tengerfelügyelet integrációjáról szóló, 2009. november 17-i és 2011. május 23-i tanácsi következtetésekre 8,
1 2 3 4 5 6 7 8
11177/1/07 REV 1, 43. pont. 14631/07 + ADD 1–5. 16616/1/07 REV 1, 58. pont. 12699/08. 14360/09. 13455/10 + ADD 1–2. 14363/09 + ADD 1 és 13715/12 + ADD 1. 15176/2/09 REV 2 és 9250/11.
10662/17
zv/eo GIP 1B
2
HU
–
a „Kék növekedés: A fenntartható tengergazdálkodási és tengergazdasági növekedés lehetőségei” című, 2012. szeptember 13-i bizottsági közleményre 9,
–
az integrált tengerpolitikáért felelős európai miniszterek és az Európai Bizottság által 2012. október 8-án Limassolban elfogadott, a növekedést és foglalkoztatást célzó tengerészeti és tengerhasznosítási menetrendről szóló nyilatkozatra 10,
–
az integrált tengerpolitikáról szóló, 2008. decemberi, 2009. november 16-i, 2010. június 14-i, 2011. december 19-i, 2012. december 11-i és 2013. június 25-i tanácsi következtetésekre 11, valamint az integrált tengerpolitikáról szóló, 2014. június 24-i tanácsi következtetésekre 12, melyben megállapítást nyert, hogy erősebb nemzetközi óceánirányításra van szükség; az Atlanti-óceán térségére vonatkozó tengerstratégia kidolgozásáról szóló, 2011. november 21-i bizottsági közleményre 13; „Az atlanti térségre vonatkozó tengerstratégia cselekvési terve: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítása” című, 2013. május 13-i bizottsági közleményre 14;
–
az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság „A nyitott és biztonságos globális tengeri terület megteremtése: az Európai Unió tengerbiztonsági stratégiájának elemei” című, 2014. március 6-i közös közleményére 15,
–
az Európai Unió 2014. június 24-én elfogadott tengerhajózási biztonsági stratégiájára 16,
–
„A kék gazdaság innovációja: tengereink és óceánjaink növekedési és munkahelyteremtési potenciáljának feltárása” című, 2014. május 13-i bizottsági közleményre 17;
9 10 11 12 13 14 15 16 17
13908/12. 14792/12. 16503/1/08 REV 1, 15175/1/09 REV 1, 10300/10, 18279/11, 16553/12 + COR 1 és 10790/13. 11204/14. 17387/11. 9627/13. 7537/14. 11205/14. 9770/1/14 REV 1 + ADD 1.
10662/17
zv/eo GIP 1B
3
HU
–
„Az Európai Unió Északi-sarkvidékre vonatkozó integrált politikája” című, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szánt, 2016. április 27-i közös közleményre 18,
–
az Északi-sarkvidékről szóló, 2016. június 20-i tanácsi következtetésekre 19,
–
„Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv” című, 2016. június 20-i tanácsi következtetésekre 20,
–
az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégiára 21,
–
az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájának a biztonság és védelem területén történő végrehajtásáról szóló, 2016. november 14-i tanácsi következtetésekre 22,
–
„A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért: Európai fellépés a fenntarthatóságért” című, 2016. november 22-i bizottsági közleményre 23,
–
az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című közös közleményére 24,
–
a „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című, 2017. április 3-i tanácsi következtetésekre 25;
–
a „Kezdeményezés a nyugat-mediterrán térség kék gazdaságának fenntartható fejlesztésére” című, 2017. április 19-i bizottsági közleményre 26;
–
a tengeri szállítási politikáról szóló, 2017. március 29-i vallettai nyilatkozatra 27, valamint a kutatásról és innovációról szóló, 2017. május 4-i vallettai EuroMED-nyilatkozatra;
18 19 20 21 22 23 24 25 26 27
8408/16. 10400/16. 10518/16. 10715/16. 14149/16. 14774/16 + ADD 1. 14332/16 + ADD 1. 8029/17. 8511/17 + ADD 1. 9331/17.
10662/17
zv/eo GIP 1B
4
HU
1.
ELISMERVE, hogy a hagyományos és újonnan megjelenő tengeri és tengerhasznosítási ágazatok fontos szerepet töltenek be Európa fenntartható kék növekedésében és a foglalkoztatásban; MEGERŐSÍTVE a kék gazdaság horizontális és ágazatokon átívelő jellegét, és HANGSÚLYOZVA a kék gazdaság innovációs potenciálját mint a tengeri és tengerhasznosítási ágazatok versenyképességének és fenntarthatóságának, biztonságának és védelmének mozgatórugóját; ELISMERVE az óceánok fenntartható kiaknázásának és a stabil szabályozási keretnek a szükségességét, amelyek a tengeri tevékenység alapját képezik;
2.
MEGERŐSÍTVE, hogy az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye teremti meg az óceánokban és tengerekben végzett valamennyi tevékenység jogi keretét;
3.
ÜDVÖZÖLVE a máltai elnökség által 2017. április 20-án Vallettában megrendezett, a kék növekedésről szóló, sikeresen végződött nem hivatalos miniszteri konferenciát, amely politikai prioritássá tette azt a feladatot, hogy ez az ágazatokon átnyúló szakpolitika új lendületet kapjon, hogy tovább fejlesszük és folytassuk a „kék növekedés” 2012-ben elfogadott uniós stratégiáját, és hogy erősítsük a tengeri Európa potenciálját; ELISMERVE a tengeri és tengerhasznosítási ágazat valamennyi szereplőjének és érdekelt felének szerepét és hozzájárulásait;
4.
JÓVÁHAGYJA az integrált tengerpolitikáért felelős európai miniszterek kék növekedésről szóló, a mellékletben foglalt vallettai nyilatkozatát 28, és azt értékes hozzájárulásként ÉRTÉKELI a kék gazdaság növekedését, innovációját, versenyképességét és munkahelyteremtő potenciáját támogató kék növekedés jövőbeli irányának kialakításához; FELKÉRI a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy folytassák a növekedést akadályozó tényezők felszámolását, továbbra is mozdítsák elő a partnerségre alapuló megközelítést, ösztönözzék a beruházásokat, és biztosítsák a fenntartható óceángazdálkodást;
5.
TÁMOGATJA a „Kezdeményezés a nyugat-mediterrán térség kék gazdaságának fenntartható fejlesztésére” című bizottsági közlemény tartalmát, és ÜDVÖZLI az azt kísérő gördülő cselekvési keretet, mint a szomszédos országokkal közös, átfogó tengerpolitikai megközelítést, amelynek célja, hogy a régióban munkahelyteremtést és a növekedést eredményezzen, méghozzá a biztonság és a védelem javítása, az innováció és a készségfejlesztés ösztönzése, valamint a fenntartható óceánpolitikai irányítás előmozdítása révén;
28
8037/17.
10662/17
zv/eo GIP 1B
5
HU
6.
ELISMERI annak szükségességét, hogy az érintett déli partnerországok jóváhagyják a WestMED-kezdeményezést, hogy így az valóban közös kezdeményezéssé válhasson, és működjenek egymással együtt, hogy létrehozzák annak irányítási struktúráját, és ezen belül különösen a munkacsoportot az „Unió a Mediterrán Térségért” folyamatához szorosabban kapcsolódva alakítsák ki, továbbá FELKÉRI az érintett országokat, az Európai Bizottságot és az Unió a Mediterrán Térségért titkárságát, hogy a kezdeményezés végrehajtását a régióban folyamatban levő valamennyi egyéb kezdeményezéssel összhangban végezzék; HANGSÚLYOZZA, hogy a kezdeményezés cselekvési köre és potenciális előnyei nyitva állnak más partnerek előtt is;
7.
ÜDVÖZLI a kék növekedésről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumot 29 és a vízi turizmusról szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumot 30, és a vallettai miniszteri konferencián folytatott megbeszélések alapján FELKÉRI az Európai Bizottságot, hogy továbbra is szorosan működjön együtt a tagállamokkal, és a munkadokumentumok nyomán nyújtson be konkrét javaslatokat;
8.
TÁMOGATJA a következő elnökségek és a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy vezető szerepet vállaljanak a fenntartható kék gazdaságok kialakításában és hozzájáruljanak a tengergazdasági növekedéshez és a tengeri biztonsághoz; FELKÉRI az Európai Bizottságot, hogy határozzon meg mérföldköveket a kék növekedésről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentum, a vízi turizmusról szóló bizottsági szolgálati munkadokumentum és a vallettai nyilatkozat továbbfejlesztéséhez, építve a kék növekedésről tartott, 2017. április 20-i nem hivatalos miniszteri konferencia megbeszéléseire, valamint az európai fenntartható kék növekedés előrevitele céljából a tagállamokkal folytatandó jövőbeli megbeszélésekre is;
9.
ELISMERÉSÉT FEJEZI KI az Egyesült Királyságnak a 2017. május 18–19-én Poole-ban a „Tengerek Európai Napjához” kapcsolódóan tartott sikeres konferenciához, és VÁRAKOZÁSSAL TEKINT a 2018-ban Burgaszban (Bulgária), illetve 2019 májusában Lisszabonban (Portugália) tartandó konferenciák elé; EMLÉKEZTET a 2012. december 11-i tanácsi következtetésekre, amelyekben a Tanács felkérte a tagállamokat, hogy fejezzék ki szándékukat a 2020. évi és azt követő „Tengerek Európai Napja” megszervezésére, és EGYETÉRT AZZAL, hogy a „Tengerek Európai Napjához” kapcsolódó konferenciát 2020ban Corkban (Írország), 2021-ben Den Helderben (Hollandia), 2022-ben Ravennában (Olaszország), 2023-ban Brestben (Franciaország), 2024-ben pedig Svendborgban (Dánia) rendezzék meg.
29 30
8158/17. 7978/17.
10662/17
zv/eo GIP 1B
6
HU
MELLÉKLET Az integrált tengerpolitikáért felelős európai miniszterek nyilatkozata a kék növekedésről Vallettai nyilatkozat Mi, az Európai Unió tagállamainak az integrált tengerpolitikáért felelős miniszterei, Emanuel Mallia, Málta versenyképességi, digitális gazdasági, tengergazdasági és a szolgáltatási ágazatért felelős miniszterének elnökletével, valamint Karmenu Vella, az Európai Bizottság környezetpolitikáért, tengerügyekért és halászati politikáért felelős tagja jelenlétében, a 2017. április 20-án Vallettában, Máltán tartott nem hivatalos miniszteri értekezlet alkalmával az alábbiakban állapodtunk meg: 1.
TÁMOGATJUK a kék gazdaság mint tengeri és tengerhasznosítási alapú gazdaság elképzelését, amely jól irányított, fenntartható, célja pedig az óceánokkal kapcsolatos fenntartható gazdasági növekedés összeegyeztetése a jobb megélhetéssel és a társadalmi igazságossággal a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára, továbbá az átlátható, megbízható és biztonságosabb élelmiszerrendszerek megerősítésével, a tengeri ökoszisztémák és a biológiai sokféleség megőrzésére, valamint az erőforrások fenntartható felhasználására építve. JAVASOLJUK, hogy a „kék növekedés” stratégiája keretében folytassuk a munkát, hogy nyilvánvalóbbá váljon a kék gazdasággal kapcsolatban az egészséges és termékeny óceánok jelentősége.
2.
MEGÁLLAPÍTJUK, hogy a „kék növekedés” uniós stratégiájának 2012-es elfogadása óta sikerült eredményeket elérni a fenntartható kék növekedés előmozdítása és a munkahelyteremtés terén, mégpedig azáltal, hogy a fenntartható kék növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából komoly lehetőségeket ígérő ágazatok tekintetében olyan intézkedések és fellépések meghatározására került sor, amelyek – különösen az EU part menti területein, legkülső régióiban és a szigeteken – elősegítik a regionális fejlődést; ÚJÓLAG MEGERŐSÍTJÜK, hogy a növekedést és foglalkoztatást célzó tengerészeti és tengerhasznosítási menetrendről szóló limassoli nyilatkozatban 31 felvázolt célkitűzések megvalósítása érdekében elért lendület az Európa 2020 stratégia lényeges elemét jelenti. ELISMERJÜK a tengeri és tengerhasznosítási szereplők és az érdekelt felek – köztük az ipar, a kutatók és a civil társadalom – szerepét és hozzájárulását e célkitűzések megvalósításához, és arra ösztönözzük őket, hogy folytassák az általuk generált lábnyom globális szintű csökkentésére irányuló munkát.
31
Az integrált tengerpolitikáért felelős európai miniszterek és az Európai Bizottság által 2012. október 7-én elfogadott nyilatkozat a növekedést és foglalkoztatást célzó tengerészeti és tengerhasznosítási menetrendről.
10662/17 MELLÉKLET
zv/eo GIP 1B
7
HU
3.
EMLÉKEZTETÜNK az óceánok alapvető fontosságára a földi élet, a fenntartható fejlődés, a foglalkoztatás és az innováció szempontjából; HANGSÚLYOZZUK, hogy az óceánok egyre nagyobb terhelésnek vannak kitéve, ami veszélyezteti a tengeri ökoszisztémák rezilienciáját, valamint hozzájárulásukat az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodáshoz. ÚJÓLAG MEGERŐSÍTJÜK, hogy az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye határozza meg azt a jogi keretet, amelyet az óceánokon és a tengereken folytatott valamennyi tevékenység végzése során tiszteletben kell tartani, és amely a nemzeti, regionális és globális fellépés, valamint a tengeri és tengerhasznosítási ágazatban való együttműködés alapjaként stratégiai jelentőséggel bír. ÜDVÖZÖLJÜK az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az Európai Bizottságnak a nemzetközi óceánpolitikai irányításról szóló közös közleményét és a „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című, 2017. április 3-án elfogadott tanácsi következtetéseket az óceánok megőrzésének biztosítása, valamint annak szavatolása érdekében, hogy az óceánok biztonságosak és védettek legyenek, a kiaknázásuk és a velük való gazdálkodás pedig fenntartható módon történjen.
4.
MEGÁLLAPÍTJUK, hogy a kék növekedés jelentős javulást tett lehetővé az európai tengermedencék és almedencék mentén, mégpedig az innovatív ipari ágazati stratégiák olyan elegye révén, amelyek a támogató fellépésekre – elsősorban a kutatásra, az adatokra, a készségekre, az ökoszisztéma alapú tengeri területrendezésre, az ágazatközi biztonsági kezdeményezésekre és a finanszírozásra – helyezik a hangsúlyt, hogy a kék gazdaságban megteremtsék az innovációhoz és a fejlesztéshez szükséges feltételeket. HANGSÚLYOZZUK, hogy folytatni kell a fenntartható beruházások és munkahelyek javítására irányuló erőfeszítéseket, megőrizve a biztonságos és védett tengeri térséget, az egészséges tengeri környezetet és a tengerek jobb irányítását.
5.
ÜDVÖZÖLJÜK a nemzeti és a regionális kormányzatok, a helyi önkormányzatok és az érdekeltek által a jelenlegi, tengermedencékre és almedencékre vonatkozó, továbbá makroregionális stratégiák 32 végrehajtásában betöltött folyamatos szerepet, valamint a más tengermedencékkel és almedencékkel kapcsolatos kezdeményezéseket és eredményeket 33, nevezetesen egyebek mellett a Földközi-tenger nyugati medencéjére irányuló kezdeményezést illetően folyamatban lévő munkát, amely kezdeményezést úgy lehetne tekinteni, mint amely előkészíti a terepet a Földközi-tengerre vonatkozó, tágabb értelemben vett tengermedencestratégia számára, figyelembe véve az Unió a Mediterrán Térségért nyilatkozatát a kék gazdaságról 34.
32 33 34
Például az Atlanti-óceán, a Balti-tenger, az Adriai- és a Jón-tenger. Például a Földközi-, a Fekete- és az Északi-tenger. Az Unió a Mediterrán Térségért 2015. november 17-én elfogadott nyilatkozata a kék gazdaságról.
10662/17 MELLÉKLET
zv/eo GIP 1B
8
HU
6.
TÁMOGATJUK a kék gazdaságban dolgozó munkaerőnek a szükséges készségekkel és képesítésekkel való felruházására irányuló kezdeményezéseket, beleértve adott esetben a készséghiány hosszú távon történő felszámolását az ipar és az oktatás közötti megerősített együttműködésen keresztül. SÜRGETJÜK a meglévő releváns készségekben rejlő lehetőségek teljes mértékű kiaknázását, mivel ez a tudás, az innováció és a versenyképesség mozgatórugója, továbbá a magas termelékenység, valamint a tartós versenyképesség és növekedés alapja. EMLÉKEZTETÜNK arra, hogy a kék gazdaság egészében egyre fontosabb követelmény a magasabb szintű és szélesebb körű készségekkel és képesítésekkel való rendelkezés. ÖSZTÖNÖZZÜK az együttműködést és a bevált gyakorlatok cseréjét az oktatás minőségének javítása érdekében és SÜRGETJÜK a szociális partnereket, hogy aktívan vegyenek részt az arra irányuló közös kezdeményezések meghatározásában és kidolgozásában, hogy a képesítések könnyebben összehasonlíthatók legyenek, illetve hogy mozdítsák elő a kedvező kép kialakítását a tengeri és tengerhasznosítási ágazatról.
7.
EMLÉKEZTETÜNK arra, hogy közelíteni kell egymáshoz az oktatást és az ipart, ezért megfelelő képzést és munkalehetőségeket kell biztosítani, és elő kell mozdítani a kék gazdaságban a munkaerő mobilitását és a készségek átvihetőségét. TÁMOGATJUK az arra irányuló intézkedéseket, hogy a tengeri és tengerhasznosítási ágazat vonzóbbá váljon a tengeri munkavállalók számára, és hogy szociális szempontból egyenlő versenyfeltételek jöjjenek létre, ennek érdekében pedig elő kell mozdítani és be kell tartatni a nemzetközi normákat, a vonatkozó nemzetközi egyezményeket és a szociális partnerek közötti vonatkozó megállapodásokat. HANGSÚLYOZZUK, hogy továbbra is támogatni kell a nők részvételét a kék növekedés különböző ágazataiban, ehhez pedig elő kell mozdítani a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvét a foglalkoztatás és a munkavégzés terén.
8.
TÁMOGATJUK a tengereink és óceánjaink biztonságának, védelmének és környezeti állapotának megőrzésére irányuló innovatív kezdeményezéseket és emlékeztetünk arra, hogy az egészséges tengerek nagy jelentőséggel bírnak a kék növekedés fenntarthatósága szempontjából. JAVASOLJUK, hogy a további munka olyan új technológiák és ágazatok támogatására összpontosítson, amelyeket illetően még nem használták fel a bennük rejlő valamennyi lehetőséget azzal kapcsolatban, hogy know-how és szakértelem biztosításával támogassák a tengergazdaságot. KIEMELJÜK, hogy a „kék növekedés” stratégiája jövőbeli irányának meghatározása során figyelembe kell venni a kék gazdasághoz tartozó valamennyi olyan releváns ágazat jelentőségét és a bennük rejlő lehetőségeket, amelyek elengedhetetlenek az érték- és munkahelyteremtéshez, így például többek között az óceánból nyert energia, az akvakultúra, a tengeri és a part menti vízi turizmus, a hajózás, a kikötői tevékenységek, a kotrás, a part menti és a tengeri építés, a tengeri technológia, a kék biotechnológia, a halászat és az élelmiszer-feldolgozás.
10662/17 MELLÉKLET
zv/eo GIP 1B
9
HU
9.
ÖSZTÖNÖZZÜK azokat a kezdeményezéseket, amelyek tiszta technológiák és az elérhető legjobb gyakorlatok alapján a kék gazdaságon belül előmozdítják a körforgásos gazdaságot. SZORGALMAZZUK az erőforrás-hatékonyságot és a megújuló energia használatát, és ÚJÓLAG HANGSÚLYOZZUK a tengeri ökoszisztéma-szolgáltatások által a kék növekedés és a fenntartható fejlődés motorjaként jelentett értéket.
10.
TÁMOGATJUK a tengerkutatás és a tengerhasznosítási célú kutatás fokozására irányuló további erőfeszítéseket a fenntartható fejlődés biztosítása céljából, valamint az arra irányuló munkát, hogy a tengerekkel kapcsolatban hasznosabb alkalmazott tudásra tegyünk szert a releváns platformok, például az EMODnet révén, valamint hogy koherensebbé váljon az európai óceánmegfigyelés.
11.
FELSZÓLÍTJUK az EU-t és tagállamait, hogy a 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi kereten belül – a jövőbeli megbeszélések sérelme nélkül – továbbra is támogassák az európai tengeri és tengerhasznosítási gazdaság fenntartható fejlesztését. SZORGALMAZZUK, hogy – például a kutatás és az innováció terén – hatékonyabb kombinációk és szinergiák kialakítására kerüljön sor a finanszírozási eszközök, a pénzeszközök eredményesebb célhoz rendelése, a transznacionális finanszírozás és beruházások elősegítése, valamint a megfelelő beruházási platformok alkalmazása között. EMLÉKEZTETÜNK arra, hogy a kutatás és az innováció fontos szerepet tölt be a „kék növekedés” stratégiája célkitűzéseinek megvalósításában, és ennek példájaként várakozással tekintünk a BLUEMED kezdeményezés elé.
12.
FELKÉRJÜK az EU-t és tagállamait, hogy azonosítsák a potenciális hiányosságokat és kihívásokat, különösen az éghajlatváltozásból és a szigetjellegből adódóakat, annak érdekében, hogy legkülső régiók, a peremterületek, a parti és a szigeti régiók megfelelő növekedési lehetőséget kapjanak, és igénybe tudják venni az összes releváns finanszírozási forrást, a jövőbeli megbeszélések érintése nélkül; Az említett régiókban e kihívásokat és hiányosságokat innovatív intézkedések révén kell kezelni, oly módon, hogy azok segítsék a piacra jutást és az olyan szolgáltatások igénybevételét, mint az e-egészségügy, a megfelelő vízminőség, továbbá előmozdítsák az energiahatékonyságot és a körforgásos gazdaságot, valamint a releváns erősségekkel és gyengeségekkel, így többek között a parti erózióval, az elsivatagosodással és az óceánok elsavasodásával kapcsolatos ismeretek növelését célzó kutatást;
13.
MEGERŐSÍTJÜK a kereskedelmi és az üzleti együttműködést, annak érdekében, hogy fenntartsuk és továbbfejlesszük az EU helyzetét a kék növekedéshez kapcsolódó globális értékláncokban, és folytassuk a munkahelyteremtést, különösen a tudományos, a kormányzati és a civil társadalom együttműködésének támogatásával, és a kék gazdasági ágazatok, így a rövid távú tengeri fuvarozás vonatkozásában az uniós belső piac kiteljesítése érdekében;
10662/17 MELLÉKLET
zv/eo GIP 1B
10
HU
14.
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTJÜK, hogy az EU és tagállamai továbbra is vezető szerepet vállalnak a kék gazdaságra irányuló fenntartható és innovatív megoldások kifejlesztésében, az üzleti tevékenység maximalizálása és a fokozott ipari beruházások ösztönzése érdekében; ÜDVÖZÖLJÜK a 2015 decemberében Párizsban elért, azon történelmi jelentőségű és nagyívű eredményt, hogy a világon először egy valóban globális és jogilag kötelező erejű megállapodást sikerült elfogadni, amelynek célja, hogy a fenntartható fejlődéssel is összefüggésben megerősítse az éghajlatváltozás jelentette veszélyre adott globális válaszlépést, többek között a globális átlaghőmérséklet emelkedésének jóval 2 °C alatt tartása révén; TÁMOGATJUK a kapacitásépítést, beleértve a kék növekedésre irányuló olyan kezdeményezéseket, kutatást és beruházást, amely lehetővé teszi a kék gazdasági ágazatok dekarbonizációjának és előnyeinek előmozdítását;
15.
ÖSZTÖNÖZZÜK a nemzeti és a regionális szintű kezdeményezéseket egyaránt azért, hogy a finanszírozásra jogosultak (különösen a kkv-k) teljes mértékben ki tudják használni az európai finanszírozási eszközök kínálta lehetőségeket;
16.
FELHÍVJUK A FIGYELMET annak szükségességére, hogy lehető legjobban kihasználjuk a megfelelő beruházási eszközöket, hogy ezáltal megszüntessük a rést a kutatásfejlesztés és a piac (újdonságok iránti) fogékonysága között, különösen a nagy potenciállal bíró, de kockázatos európai vállalkozásokat illetően.
17.
ÖSZTÖNÖZZÜK a köz- és magánszféra partnerségeinek és hasonló platformoknak a kidolgozását azzal a céllal, hogy a kék növekedés finanszírozási szükségleteire az Európai Beruházási Banktól és az Európai Stratégiai Beruházási Alapból tőkét helyezzünk ki, és olyan életképes üzleti tevékenységekbe ruházzunk be, amelyek középpontjában a fenntarthatósági menetrend áll;
18.
TÁMOGATJUK a beruházási környezetet azáltal, hogy hatékonyabbá tesszük az adminisztratív eljárásokat, például határokon átnyúló tervezés vagy a nagy volumenű projektek engedélyezési eljárásainak racionalizálása révén;
19.
ELŐMOZDÍTJUK a digitalizálás fontosságát, figyelembe véve a tengeri és tengerhasznosítási ágazat technikai és operatív aspektusainak optimalizálásában rejlő óriási lehetőségeket, ideértve az adminisztratív eljárások egyszerűsítését is; FELHÍVJUK A FIGYELMET annak szükségességére, hogy a rendelkezésre álló adatokat és információkat jobban használjuk fel, méghozzá az információmegosztás és annak előnyei előmozdítása révén – ezen belül a párhuzamos munkavégzés elkerülésével és az adminisztratív terhek csökkentésével –, valamint felhasználva az adatgyűjtést és az uniós tagállamok közötti adatmegosztást szolgáló külső eszközöket is;
10662/17 MELLÉKLET
zv/eo GIP 1B
11
HU
20.
ELISMERVE, hogy a vízi turizmus a munkahelyteremtés és a növekedés szempontjából nagy potenciált rejt, többek között a távoli területeken is, ahol egyébként korlátozott gazdasági tevékenység folyik, EMLÉKEZTETÜNK ARRA, hogy a vízi turizmus számos kihívással néz szembe, amelyek hatással vannak további fejlődésére: ezek közé tartozik az innováció és a diverzifikálás hiánya, a megnövekedett globális verseny, az igény ingadozása és a szezonális jelleg, a strukturális munkaerőhiány és a növekvő környezetvédelmi nyomás; ELŐMOZDÍTJUK a vízi turizmus ágazatában a munkavállalók mobilitását;
21.
ÖSZTÖNÖZZÜK a tengeri és tengerészeti és tengerhasznosítási tevékenységeknek a nemzeti és regionális szintű intelligens szakosodási stratégiákba és azok fejlesztésébe való beillesztését, adott esetben figyelembe véve a tengermedencékre és almedencékre vonatkozó releváns kezdeményezésket és makroregionális stratégiákat.
22.
EMLÉKEZTETÜNK a regionális együttműködés hozzáadott értékére minden európai tengermedence és almedence vonatkozásában, mivel ez az együttműködés az érintett parti államok közötti párbeszéd és együttműködés eszköze, az EU fejlesztési politikájával összhangban a parti államok közé értve a nem uniós parti államokat is, valamint emlékeztetünk a kék gazdaság fenntartható fejlődésére irányuló közös prioritások meghatározására;
23.
ÖSZTÖNÖZZÜK Európai Unió tengerhajózási biztonsági stratégiájának, valamint az olyan kulcsintézkedéseknek – a hatályos jogi kerettel összhangban történő – végrehajtását, mint a tengeri helyzetismerek előmozdítása és a tengerfelügyelet integrációja, a polgári és katonai hatóságok közötti megerősített együttműködés és a parti őrség feladataival kapcsolatos együttműködés; TÁMOGATJUK minden olyan meglévő, releváns uniós és nemzetközi eszköz és operatív megoldás következetes alkalmazását és továbbfejlesztését, amely elősegíti az ágazatközi együttműködést, ideértve például a közös tengerfelügyeleti információmegosztási környezetet, illetve más olyan integrált tengeri rendszereket és szolgáltatásokat, amelyek javítják az információk uniós és tagállami szintű megosztását;
10662/17 MELLÉKLET
zv/eo GIP 1B
12
HU
24.
ÚGY VÉLJÜK, hogy az EU-nak és tagállamainak fokozniuk kell arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy megvédjék az óceánokat és a tengereket az éghajlatváltozás káros következményeitől és hatásaitól, és – többek között tengeri területrendezés 35 útján – biztosítaniuk kell, hogy ezek kumulatív hatása – ideértve az emberi tevékenységből eredő nyomást is – a tagállamok és az EU tengeri vizeiben olyan szinten maradjon, amely összeegyeztethető a tengervédelmi stratégiában 36 kitűzött, a jó környezeti állapot 2020-ra történő elérésének céljával; FELSZÓLÍTUNK arra, hogy a kék növekedés legyen még integránsabb része a 14. fenntartható fejlesztési cél végrehajtásáról folytatott megbeszéléseknek, figyelembe véve a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend három dimenziójának – a gazdasági, a társadalmi és a környezetvédelmi dimenziónak – az egymásba fonódását; Ezzel összefüggésben HANGSÚLYOZZUK a tengeri ökoszisztémák rezilienciája védelmének, helyreállításának és fenntartásának fontosságát, mivel ennek révén biztosítható, hogy ellen tudjanak állni az éghajlatváltozás okozta kihívásoknak, úgy, hogy közben ők maguk is hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz;
25.
FELKÉRJÜK a Tanácsot, hogy hagyja jóvá ezt a nyilatkozatot mint az Unió növekedésre, munkahelyteremtésre és beruházásra irányuló prioritásainak lényeges elemét, valamint felkérjük a soron következő elnökségeket, hogy a többi uniós intézménnyel szoros együttműködésben és ebből a nyilatkozatból kiindulva valósítsanak meg olyan megfelelő kezdeményezéseket és határozzanak meg olyan célokat, amelyek révén tovább lehet fejleszteni és végre lehet hajtani a kék növekedés 2012-ben elfogadott uniós stratégiáját.
35 36
Az Európai Parlament és a Tanács 2014. július 23-i 2014/89/EU irányelve a tengeri területrendezés keretének létrehozásáról. Az Európai Parlament és a Tanács 2008. június 17-i 2008/56/EK irányelve a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv).
10662/17 MELLÉKLET
zv/eo GIP 1B
13
HU
