Energetikai Iparfejlesztési és K+F Cselekvési Terv hatásvizsgálata

Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban című, az ÁROP-1.1.19-2012-2012-0009 azonosító számú projekt keretein belül megvalósult

Energetikai Iparfejlesztési és K+F Cselekvési Terv hatásvizsgálata Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkárság Stratégiai és Energiapolitikai Főosztály

2013. június

Tartalom 1.

Vezetői összefoglaló ........................................................................................................................ 4

2.

Lehetséges energetikai K+F források............................................................................................... 5 2.1 Európai Uniós források .................................................................................................................. 5 2.1.1

Seventh Framework Programme (FP7) ........................................................................... 5

2.1.2

Intelligent Energy Europe ................................................................................................ 7

2.1.3

ECO-innovation (2008-2013) ........................................................................................... 7

2.1.4

KIC-ek (Inno-energy, Climate-KIC, ICT Labs) .................................................................... 8

2.1.5

NER 300 ........................................................................................................................... 9

2.1.6

Horizon 2020 keret program (2014-2020) ...................................................................... 9

2.1.7

Kohéziós politika (2014-20) ........................................................................................... 10

2.1.8

LIFE+ (2007-2013) .......................................................................................................... 13

2.1.9 Az adósságfinanszírozáshoz való hozzáférés javítása – a kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmus (RSFF) ............................................................................................... 14 2.1.10 2.2

Külföldi, nem Európai Uniós források.................................................................................... 16

2.2.1 2.3

EUREKA .......................................................................................................................... 14

Norvég Alap (2009-2014) .............................................................................................. 16

Magyar kormányzati források ............................................................................................... 17

2.3.1. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) .............................................................. 17 3.

Stratégiai keretek .......................................................................................................................... 18 3.1

Európai Uniós sratégiai keretek ............................................................................................ 18

3.1.1

SET terv (Európai Stratégiai Energiatechnológiai Terv) ................................................. 18

3.1.2 A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Technológiák és innováció az energiaiparban COM/2013/25................................................................................................................................ 20 3.2

4.

Hazai stratégiai keretek ......................................................................................................... 22

3.2.1

Nemzeti Energiastratégia .............................................................................................. 22

3.2.2

Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia ................................................... 23

3.2.3

Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 ............................................ 24

Kapacitások felmérése................................................................................................................... 26 4.1

Állami kutatóhelyek ............................................................................................................... 26

4.1.1

MTA intézmények.......................................................................................................... 26

4.1.2

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) ............................................................... 27

4.2

Egyetemek ............................................................................................................................. 28

4.2.1

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ................................................... 29

4.2.2

Pannon Egyetem............................................................................................................ 29

2

4.2.3

Miskolci Egyetem ........................................................................................................... 30

4.2.4

Óbudai Egyetem ............................................................................................................ 31

4.2.5

Szent István Egyetem (Gödöllő) .................................................................................... 32

4.3

Kis- és középvállalkozások ..................................................................................................... 32

4.4

Ipari kutatóhelyek.................................................................................................................. 32

4.4.1

Magyar Villamos Művek (MVM).................................................................................... 32

4.4.2

MOL Nyrt. ...................................................................................................................... 33

5.

Ipari K+F igények ........................................................................................................................... 35

6.

SWOT-analízis ................................................................................................................................ 39

7.

A javasolt intézkedések és azok hatásai ....................................................................................... 41

8.

Általános hatások vizsgálata .......................................................................................................... 52

Melléklet................................................................................................................................................ 54 Hatásvizsgálati lap…………………………………………………………………………………………………………………………….56

3

1. Vezetői összefoglaló Jelen tanulmány célja a Nemzeti Energiastratégia 2030 célkitűzéseinek elérését szolgáló Energetikai Iparfejlesztési és K+F Cselekvési Terv lehetséges intézkedéseinek és azok várható hatásainak azonosítása a kapacitások és források összefoglalása, illetve a jelenlegi helyzet feltárása után. A tanulmányban megfogalmazott intézkedések megadják, hogyan szükséges átalakítani a jelen kutatás-fejlesztési (K+F) rendszert annak érdekében, hogy nőjön a hatékonyság és a versenyképesség. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében és a Nemzeti Energiastratégiában a nemzeti érdekeket szem előtt tartó és egyben a közös európai célrendszerbe illeszkedő magyar fejlesztéspolitika már kialakításra került az energiaszektorban. A Nemzeti Kutatásfejlesztési és Innovációs Stratégiában leírták, hogy az évtized végére a Magyarországon kutatásfejlesztésre fordított összegnek a GDP 1,2 százalékáról 1,8 százalékra kell emelkednie, ami összhangban van az Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájában megállapított ajánlásokkal. Hogy ezt elérjük, elengedhetetlen a források erőteljes fókuszálása és a jelenlegi KFI rendszer átalakítása. A jelen dokumentum elkészítéséhez alapanyagul szolgáló dokumentumok megtekinthetőek a Mellékletben megadott forrásösszesítő listában. A tanulmány nagyban támaszkodott a Századvég által elkészített Energetikai Iparfejlesztési és K+F Cselekvési Terv háttérkutatási dokumentumára, mely összegyűjtötte és rendszerezte az energia szektorbeli kutatás-fejlesztési igényeket. A tanulmány elkészítése során figyelembe kellett venni az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról szóló 24/2011. (VIII. 9.) KIM rendeletben foglaltakat, így a tanulmány utolsó fejezetében versenyképességi és a fenntartható fejlődési, azaz a környezeti, társadalmi és gazdasági hatások is felvázolásra kerülnek, melynek alapján a mellékelt hatásvizsgálati lap is kitöltésre került. A hatásvizsgálati eredmények különösen jelentősek, ugyanis azok kapcsán a döntéshozók figyelmét fel lehet hívni arra, hogy a mára szükségessé vált energetikai K+F intézkedések milyen lényeges és komplex, a környezetet, társadalmat és a gazdaságot is átható hatásokkal járnak.

4

2. Lehetséges energetikai K+F források Az Európai Unió különösen nagy figyelmet fordít az energetikai kutatás-fejlesztési projektek támogatására, amelyen belül a nagyipari szereplők, a KKV-k, az egyetemek és egyéb tudományos műhelyek innovációs támogatása is folyamatosan növekszik. Ennek oka az európai ipar esetében az energiatermelés mennyiségében és a kedvező szabályozási környezetnek köszönhetően is folyamatosan fejlődő energiahatékonysági technológiákban keresendő, amelyek tekintetében a világ vezető iparává fejlődött. Az uniós szereplők már jelentős szerepet töltenek be a korszerű megújuló energiatechnológiák, például nap-, bio- és szélenergia területén, valamint az USA és Kína mellett globális versenytársakká váltak az energiatermelő és elosztó technológiák terén, egyúttal erős kutatási kapacitással bírnak a szénmegkötés és szén-dioxid leválasztás területén is. Mindezen pozíciók megőrzését szolgálják az uniós energetikai K+F források. Az uniós várakozások alapján közép- és hosszú távon az energiakutatásból származó előnyöket az uniós polgárok is élvezhetik a csökkenő energiaköltségek formájában és a különböző források által szolgáltatott energiák hatékonyabb felhasználása révén. Jelenleg a következő jelentős uniós és egyéb nemzetközi együttműködésre épülő, valamint hazai programok érhetőek el a magyar vállalkozások számára:

2.1 Európai Uniós források 2.1.1 Seventh Framework Programme (FP7) Az EU fő európai kutatásfinanszírozási eszköze a Kutatási és Technológiafejlesztési Hetedik Keretprogram (Seventh Framework Programme for Research and Technological Development - FP7), amelynek célja a kezdeti kutatási vagy fejlesztési, illetve magas technológiai veszéllyel járó projektek támogatása. Az FP7 azzal a céllal támogatja a kutatást a kijelölt prioritási területeken, hogy az EU ezekben a szektorokban világviszonylatban vezető helyet foglaljon el vagy tartson meg. Ennek szellemében az FP7 négy fő tevékenységcsoportból épül fel, amelyek négy egyedi programot és egy ötödik, nukleáris kutatási programot alkotnak:  Együttműködés - Kollaboratív kutatás (ide tartoznak: az energia, a környezetvédelem és a közlekedés)  Ötletek - Európai Kutatási Tanács  Emberek - Emberi potenciál, „Marie Curie-cselekvések”  Kapacitások - Kutatási kapacitások (a KKV-k javára végzett kutatások is ide tartoznak)  Nukleáris kutatás és képzés Az FP7-ben való részvétel szervezetek és egyének széles köre előtt nyitva áll:  egyetemek vagy kutatóintézetek kutatócsoportjai  innovációra törekvő vállalkozások  kis- és középvállalkozások (KKV-k)  KKV-k szövetségei vagy csoportosulásai  közigazgatási vagy kormányzati szervek (helyi, regionális vagy nemzeti)  pályakezdő kutatók (posztgraduális hallgatók)

5

    

tapasztalt kutatók transznacionális érdekeltségű kutatási infrastruktúrákat irányító intézmények harmadik országbeli szervezetek és kutatók nemzetközi szervezetek civil társadalmi szervezetek

Az egyes programok megvalósításának konkrét terveit az Európai Bizottság az évente elfogadott „munkaprogramokban” teszi közzé. Ezek a munkaprogramok tartalmazzák az év folyamán közzétételre kerülő „pályázati felhívások” (közismert nevükön: „felhívások”) menetrendjét. Minden egyes felhívás általában adott kutatási területre vonatkozik és az EU Hivatalos Lapjában (Official Journal, a hivatalos dokumentumforrás) jelenik meg. Az adott évi munkaprogramokat és a felhívások teljes szövegét a Community Research and Developement Information Service (CORDIS) FP7 szekciójában teszik közzé, valamint megtalálhatóak az EU által támogatott kutatások webhelyén: http://cordis.europa.eu/fp7/ A CORDIS-t a pályázati felhívásokról szóló legújabb információkkal, valamint a közösségi kutatáshoz kapcsolódó információkkal és szolgáltatásokkal folyamatosan frissítik. A honlap segítséget nyújt a keresett információk megtalálásához és a pályázat megtervezéséhez is. A projektek költségeihez való maximális hozzájárulás mértéke függ a finanszírozási rendszertől, a résztvevő jogi státuszától és a tevékenység típusától. A kutatási és technológiafejlesztési tevékenységek költségeihez a hozzájárulás alapmértéke 50 %. Bizonyos jogi személyek (nonprofit köztestületek, KKV-k, kutatási szervezetek, közép- és felsőfokú oktatási intézmények) esetében ez elérheti a 75 %-ot is. A demonstrációs tevékenységekhez való hozzájárulás mértéke legfeljebb 50%. Más tevékenységeknél (konzorcium igazgatása, hálózatszervezés, képzés, koordináció, terjesztés stb.) a hozzájárulás mértéke az elszámolható költségeknek akár 100 %-a is lehet. A 100 %-os hozzájárulási mérték az Európai Kutatási Tanács égisze alatt folytatott felderítő kutatásoknál is érvényesíthető. Az energiaügy területén kifejtett tevékenységek a következőket foglalják magukban:  hidrogén- és üzemanyagcellák  megújuló villamosenergia termelés  megújuló üzemanyag termelés  megújuló fűtési és hűtési energiák  szén-dioxid elnyelő és tároló technológiák fejlesztése a károsanyag-kibocsátás nélküli áramtermeléshez  tisztaszén-technológiák  intelligens energiahálózatok  energiahatékonyság és –megtakarítás  az energiapolitika kialakításához szükséges ismeretek A 2007-2013-as támogatási ciklus teljes költségvetése 50 milliárd €. Az előző keretprogram (FP6) költségvetéséhez képest ez az összeg jelentősen nőtt (2004. évi árakon számítva 41 %-os növekedés), ami tükrözi a kutatás kiemelt fontosságát Európában. Az energia alprogram költségvetése 2,3 milliárd € (2007 - 2013). Bővebb információ: http://ec.europa.eu/research/fp7/

6

2.1.2 Intelligent Energy Europe Az Intelligent Energy Europe (IEE) támogatási forrásai a három célkitűzés mentén hívhatóak le: 1.

Fenntartható energia megoldások gyakorlati alkalmazása (projektfinanszírozás). A támogatási összeg döntő része az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektfinanszírozásra van előirányozva. A programban elnyerhető támogatás mértéke az adott projekt összegének 75 %-át is elérheti. A pályázók a projekt ötlet és -terv leadásával pályázhatnak. A jogosultsági szabályokat, a kiválasztás és a döntés menetét részletesen publikálják.

2. Termék- és szolgáltatás beszerzés és fejlesztés, amely összhangban van az Európai Bizottság és az EACI (European Association of Creativity and Innovation) céljaival. A termék- és szolgáltatás beszerzése szükséges az IEE programban az Európai Bizottság és az EACI részére megfogalmazott célok eléréséhez. 3. Projektmenedzsment szolgáltatások, amelyek a fenntartható energia megoldások helyi alkalmazását segítik elő. A projektfejlesztési segítségnyújtás (project development assistance - PDA) elérhető a hatóságok, közszervek és a pénzügyi szervezetek számára. A MLEI-PDA, EIB-ELENA, KfWELENA, CEB-ELENA, EBRD-ELENA támogatják a projektet és a finanszírozási előkészületeket a pénzintézetek által is támogatott fenntartható energiaprojektek esetében. A támogatás magában foglalja a technikai segítségnyújtás költségeinek részleges fedezetét, valamint a piac- és fenntarthatósági tanulmányokhoz, üzleti tervekhez, energiaauditokhoz, tenderelőkészületi eljárásokhoz szükséges kiadások fedezetét. A 2007-2013-as támogatási ciklusban 730 millió € elérhető. A pályázatok kiírására évente kerül sor, a 2013-as kiírás határideje május 8-a volt, amely időpontig 547 pályázat érkezett be, ez 30 %-os növekedés a 2012-es évhez képest. A pályázati döntés kihirdetésére minden év novemberében kerül sor. Bővebb információ: http://ec.europa.eu/energy/intelligent/

2.1.3 ECO-innovation (2008-2013) Az Eco-Innovation célja a már létező környezetvédelmi termékek, illetve szolgáltatások piacra kerülésének támogatása, a fogyasztási és termelési szokások megváltoztatása, valamint a folyamatosan fejlődő technológiák, termékek és szolgáltatások révén az emberiség környezetterhelésének csökkentése. A sikeres pályázat alapfeltétele az innovativitás, a közérthetőség, valamint jelentős hozzájárulás Európa környezetvédelmi politikáinak megvalósulásához. Ugyanakkor azokat a projekteket részesítik előnyben, amelyek valamelyest lemásolhatók, piacképesek és így szélesebb körben is alkalmazhatóak. Kizárólag olyan pályázatok támogatására van lehetőség, amelyek magas színvonalat képviselnek mind technológiai, mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból.

7

A program öt kiemelt témakört foglal magában:  újrahasznosítás  fenntartható épületek, építőanyagok és technológiák  élelmiszer- és italipar  víz  zöld vállalkozások A pályázati felhívásokat rendszerint minden év áprilisában teszik közzé, a benyújtás határideje szeptember eleje. A pályázók köre: az EU, EFTA, illetve EGT területén bejegyzett, jogi személyiséggel rendelkező szervezetek (elsősorban a KKV-k). Az Európai Bizottság nagyjából 30 millió €-t különített el minden egyes felhívásra, amely összeg az elmúlt években növekedett. A program a nyertes projektek elszámolható költségeinek 50 %-át fedezi (50 %-os intenzitás). Bővebb információ: http://ec.europa.eu/environment/eco-innovation/

2.1.4 KIC-ek (Inno-energy, Climate-KIC, ICT Labs) A Tudományos és Innovációs Társulások (The Knowledge and Innovation Communities - KIC) célja, az európai innováció ösztönzése, valamint a közösség számára kiemelt fontosságú tudományos és technológiai, valamint kapcsolódó gazdasági és társadalmi kihívások megoldása. Az EIT 2009 áprilisában hirdette meg pályázatát KIC-ek létrehozására, az alábbi területeken:  fenntartható energia  a klímaváltozás hatásainak mérséklése és a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás  a jövő infokommunikációs társadalma. A három területen nyertes KIC:  KIC InnoEnergy: http://www.kic-innoenergy.com  Climate-KIC: http://www.climate-kic.org  EIT ICT Labs: http://eit.ictlabs.eu A KIC társulások az EIT pályázati kiírásának megfelelően jöttek létre (ezért képesek együttműködni az európai uniós és a helyi szintekkel is). Az egyes KIC-ek működési struktúrájának felépítése, a partnerek által betölthető szerepek azonban a három KIC-ben eltérőek. Közös jellemző, hogy a KIC-ek partnerségi hierarchiájának csúcsán kiemelkedő tudományos és innovációs kapacitással bíró, önmagukban is több partner együttműködéséből kialakuló csomópontok (node-ok, ún. co-location centre-k) állnak. Ennek megfelelően a létező KIC-ek jelenlegi hazai partnereinek a társulásokban elfoglalt helyzete és szerepe különböző. Mindazonáltal a KIC-ek közös célja a növekedés serkentése, új munkahelyek teremtése és a gazdasági kihívások kezelése. Mindegyikük az innovációt és a vállalkozás alapelvét tekinti a legmegfelelőbb útnak az innovatív termékek és szolgáltatások kialakításához. Bővebb információ:

http://eit.europa.eu/kics/climate-kic/ http://eit.europa.eu/kics/kic-innoenergy/

8

2.1.5 NER 300 A NER300 az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank és a tagállamok közös programja, amely a kibocsátási kvóták kereskedelméből elkülönített 300 millió kibocsátási egységre épül. Ezek teremtik meg a pályázat finanszírozási keretét - a kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevétel körülbelül 2 milliárd €. A NER300 célja támogatási lehetőséget biztosítani olyan innovatív technológiák demonstrációs erőművi projektjeinek megvalósítására, amelyek  a szén-dioxid biztonságos leválasztására és geológiai tárolására, valamint  a megújuló energiaforrások hasznosítására, intelligens hálózatok fejlesztésére irányulnak. A következő energetikai pályázati kategóriák érhetőek el:  Szén-dioxid biztonságos leválasztása és geológiai tárolása (CSS)  tüzelés előtti leválasztásos technológia – Pre-Combustion (CCSpre)  tüzelés utáni leválasztásos technológia – Post-Combustion (CCSpos)  Oxy Fuel (CCSoxy)  ipari (CCSind)  Megújuló energiaforrások hasznosítása, intelligens hálózatok fejlesztése (RES)  bioenergia  napenergia  fotovillamos energia  geotermikus energia  szélenergia  óceán energiája  vízenergia  okos energiahálózatok Tagállamonként összesen három projekt nyújtható be a felhívásra. A hazai pályázatok előminősítését a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium végzi. Bővebb információ: http://ec.europa.eu/clima/funding/ner300/docs/call_en.pdf

2.1.6 Horizon 2020 keret program (2014-2020) A „Horizon 2020” keretprogram egységes keretbe foglalja valamennyi európai uniós kutatás- és innováció-finanszírozási eszközt. Minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a tudományos áttörésekből üzleti lehetőségeket biztosító, és az uniós polgárok életét javító innovatív termékek és szolgáltatások születhessenek. A tervek szerint az Európai Bizottság egyszerűsíti a kutatási projektekre alkalmazandó visszatérítési eljárás menetét, csökkenti a kutatási javaslatok kidolgozásához kapcsolódó adminisztratív teendőket, megszünteti a felesleges ellenőrzéseket és auditokat, valamint lerövidíti a kutatási javaslat elfogadása és a támogatás kézhezvétele között eltelt időt. A Horizon 2020 hat tématerületet foglal magában:  egészségügyi, demográfiai változások és jólét  élelmiszerbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és biogazdaság  biztonságos, tiszta és hatékony energia

9

  

intelligens, zöld és integrált közlekedés klímaváltozás, nyersanyag és erőforrás hatékonyság befogadó, innovatív és biztonságos társadalom

A cselekvési kör széles, magában foglalja pl. az egészségmegőrzést és megelőzést, szűrőprogramokat, oltások fejlesztését, diagnosztikai módszerek fejlesztését, betegségek kezelését, stb. A Horizon 2020 keretprogram egyúttal a kontinens globális versenyképességének növelését célzó Európa 2020 stratégia „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezésének egyik alappillére. A HORIZON 2020 céljai:  globális vezető szerep kialakítása az „enabling and industrial technologies” területén  kockázati finanszírozáshoz való hozzáférés  a kutatás és innováció egy keretbe foglalása, fókuszálás a piacra vitt eredményekre egyúttal szinergia és egyértelmű lehatárolás más EU programokkal  foglalkozni az EU szintű főbb kihívásokkal (egészségügy, közlekedés, energia)  KKV-k innovációjának támogatása és részvételük növelése (KKV egyedül is pályázhat) Bővebb információ: http://ec.europa.eu/research/horizon2020/index_en.cfm

2.1.7 Kohéziós politika (2014-2020) Az Európai Bizottságnak a „Kohéziós források szerepéről az energia célok elérésében” szóló iránymutatása szerint a 2014-2020-as kohéziós politika egyik célja a fenntartható energetika előmozdítása. A 2014-20-as OP struktúra tervezésekor ezeket a szempontokat szükséges figyelembe venni. A 2014-2020-as időszakban az ERDF (ERFA1) minimum 17 milliárd eurót tartalmaz alacsony karbon kibocsátású (low-carbon) gazdaságra. Ez majdnem duplája a 2007-2013 között a megújuló és energiahatékonysági célokra szánt 9,4 milliárdnak. A bizottsági javaslat 11 tematikus célt határoz meg, melyekből energetikai szempontból a KKV-k versenyképessége, az alacsony karbon kibocsátású gazdaságra való átállás és K+F tematikus területek nyernének prioritást. Az ERDF (ERFA) fejezet 50 %-a erre a három területre van előirányozva a fejletlenebb régiók (KMR kivételével minden magyar régió) esetében (1. ábra).

1

European Regional Development Found/Európai Regionális Fejlesztési Alap

10

1. ábra: A tematikus területek aránya a 2014-20-ra tervezett ERFA keretben (Forrás: Cohesion Policy promoting Sustainable Energy, Maud Skäringer, European Commission, 20 June 2012, Sustainable Energy Week)

A több forrást is magában foglaló Közös Stratégiai Keret (Common Strategic Framework – CSF) szerint a kohéziós politika beruházási keretet biztosít az energiahatékonysági és megújuló célokhoz elősegítve az uniós szabályozás előírásainak teljesítését. Ennek értelmében az ERDF, a Kohéziós Alap (KA) és az EAFRD2 gyorsíthatja az EU-s joganyagok (energiahatékonysági irányelv, megújuló energia irányelv) valamint a SET (Strategic Energy Technology Plan) terv végrehajtását. Fő alkalmazási alapelvek az alacsony karbon kibocsátású gazdasághoz:  Főleg magán szektor befektetése. A tagállamoknak meg kell győződnie, hogy a támogatások kiegészítik, csökkentik (leverage effect) a magán befektetéseket.  Az energiahatékonysági szektorban a piaci mechanizmusok alkalmazása lehetőleg9 előzze meg a támogatások allokálását.  Pénzügyi eszközöket ott kell használni ahol a magán bevétel vagy költség megtakarítás nagy.  Fizikai beruházásokból azok kapjanak támogatást, ami segíti a piaci gyengeségek felszámolását, innovatív technológiákat támogat vagy a költség-hatékony beruházások szintjét meghaladja. Beruházások prioritása a K+F tevékenység szempontjából:

2

a)

Megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása (ERFA és KA): Innovatív technológiák, elsősorban a SET tervben és a 2050-ig szóló Energiaügyi Ütemtervben említettek, ideértve a második és harmadik generációs bioüzemanyagokat.

b)

Alacsony feszültségű, okos elosztó hálózatok fejlesztése (ERFA és KA): Integrált alacsony karbon stratégiák és fenntartható cselekvési tervek városi területek számára, ideértve a közvilágítást és okos hálózatokat is.

European Agricultural Found for Rural Development

11

A fentiek értelmében az energetikai K+F legfontosabb EU-s peremfeltétele a 2020-as célok elérése: a kitűzött megújuló, energiahatékonysági és kibocsátás-csökkentési értékek teljesítése, valamint a 2050-es dekarbonizációs célok megközelítése. Szintén peremfeltételként tekintünk az egyéb, külső pénzügyi forrásokra, amelyek allokálása (részben) független a magyar kormányzattól, valamint a kötelező érvényű EU-s előírásokra. Ezek figyelembe vétele a tervezésnél indokolt, mivel ezek komplementerei lehetnek a kohéziós forrásoknak. Az energetikai K+F pályázati rendszer 2014-20-as OP struktúrából való finanszírozásának a célja, hogy megfelelő tervezéssel minél nagyobb összeg legyen lehívható a kohéziós alapból. A kohéziós politika rendelkezésre álló prioritásai: 1. a teljesítendő kötelezettségek elérését segítsék (leverage effect): a megújuló és energiahatékonysági irányelv által támasztott kötelezettségek teljesítése, a társadalomra rakodó terhek mérséklése. 2. kiegészítsék az egyéb forrásokat, ideértve a kvótabevételeket (ETS, ESD, Kiotó), illetve a nemzetközi pénzügyi intézetek (EIB, EBRD…stb.) által elérhető fejlesztési forrásokhoz (Jeremie, Jessica…stb.) is önrész/hozzájárulás nyújtását („komplementer pályázatok”); 3. biztosítsák egyéb források megszerzésének feltételét: alapvetően központi allokálású EU források (Horizon2020/SET terv, KIC, Norvég Alap, NER300 és CEF) esetén javasolt megoldás, amely esetében alapvető elvárás, hogy a magyar pályázók részvételének segítését kell támogatni: a feltételek teljesítését, illetve az egyéb forrásból nem finanszírozott költségeket („feltétel megugrása”).

12

2.1.8 LIFE+ (2007-2013) A LIFE+ egy környezetvédelmi célra létrehozott pénzügyi eszköz, amely támogatja a természetvédelemhez, a környezettechnológiákhoz és a környezetvédelmi kérdések kommunikálásához kapcsolódó projekteket. A LIFE+ három elemből áll: 

LIFE+ "Természet és biodiverzitás" A LIFE+ természetvédelemmel és biológiai sokféleséggel foglalkozó összetevője folytatja és kiterjeszti a korábbi LIFE Természet elnevezésű programot. Ezen összetevő keretében olyan, megfelelő gyakorlati megoldásokat kínáló, vagy demonstrációs projektek részesülhetnek társfinanszírozásban, amelyek hozzájárulnak a madár- és az élőhelyvédelmi irányelv végrehajtásához és a Natura 2000 hálózat fenntartásához. Emellett olyan innovatív és demonstrációs projektek is kaphatnak társfinanszírozást, amelyek „A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása 2010-ig – és azon túl” című bizottsági közleményben megfogalmazott célkitűzések megvalósításához járulnak hozzá. A LIFE+ pénzügyi eszközből a projektek társfinanszírozására fordítható költségvetés legalább 50 %-a a természetvédelemmel és a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos projekteket fogja támogatni.



LIFE+ "Környezetvédelmi politika és irányítás" A LIFE+ környezetvédelmi politikával és irányítással foglalkozó összetevője folytatja és kiterjeszti a korábbi LIFE Környezet elnevezésű programot. Ezen összetevő keretében olyan innovatív és kísérleti projektek kaphatnak támogatást, amelyek az európai környezetvédelmi politika végrehajtásához, valamint innovatív szakpolitikai ötletek, technológiák, módszerek és eszközök fejlesztéséhez járulnak hozzá. Ez az összetevő nyújt segítséget a környezetterhelés folyamatos vizsgálatához (így egyebek mellett az erdők és a környezeti kölcsönhatások hosszú távú megfigyeléséhez) is.



LIFE+ "Információ és kommunikáció". Ez az új összetevő a környezet- és a természetvédelemmel, valamint a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos ismeretterjesztő és figyelemfelkeltő projektekhez, valamint az erdőtüzek megelőzését célzó projektekhez (figyelemfelkeltés, különleges képzések) nyújt társfinanszírozást.

Az Európai Bizottság évente pályázati felhívást tesz közzé, és külső szakértők részvételével kiválasztja a támogatandó projekteket, elvégzi felülvizsgálatukat és figyelemmel kíséri működésüket. Ugyancsak a Bizottság feladata a kifizetések folyósítása. A tagállamok továbbítják a Bizottságnak a pályázatokat, nemzeti szinten prioritásokat határozhatnak meg, és – különösen a nemzeti szintű éves prioritások szempontjából – véleményezhetik a beérkező pályázatokat. A 2007-2013-as támogatási ciklusban mintegy 1,7 milliárd € elérhető. A LIFE+ pénzügyi eszközből magán- és közszektorbeli szervezetek és intézmények egyaránt részesülhetnek finanszírozásban.

13

Egyelőre csak az EU területén felmerülő költségekre kapható támogatás, azonban lehetséges, hogy a későbbiekben más országok is csatlakoznak a kezdeményezéshez. A Bizottság arra törekszik, hogy az EU területén belül a projektek földrajzi eloszlása kiegyensúlyozott legyen. Ennek érdekében a Bizottság minden tagállamra – részint az adott állam lakossága, részint az adott államban található Natura 2000-területek kiterjedése alapján – indikatív éves keretösszeget határozott meg. A 2013-as kiírás határideje június 25. Bővebb információ: http://ec.europa.eu/environment/life/funding/lifeplus.htm http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32007R0614:HU:HTML

2.1.9 Az adósságfinanszírozáshoz való hozzáférés javítása – a kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmus (RSFF) A hetedik keretprogram keretében működő kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmus az Európai Beruházási Bankot (EBB) támogatja, amely így mintegy 10 milliárd € összegű hitelt nyújt (ebből 1 milliárd €-nyi az uniós hozzájárulás), és ezzel több mint 20 milliárd €értékű kutatási és innovációs beruházást vonz, főként közepes piaci tőkeértékű nagyvállalatok részéről. A kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmus a projektgazdákat általában magas kockázattal járó kutatási és innovációs tevékenységek megvalósítására ösztönzi. 2009 és 2012 között a kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmus portfoliójának 14–18 %-a az energiaágazathoz kapcsolódott, ideértve jelentős, úttörő jellegű nap- és szélenergia-beruházásokat, valamint az energiahatékonyság javítását célzó beruházásokat, különösen az autóiparban.

2.1.10 EUREKA Az 1985-ben létrehozott EUREKA együttműködés Európa világpiaci versenyképességét hivatott biztosítani az ipar, valamint a technológiai kutatások koordinálása és összefogása révén. A projektek a piacközeli K+F szakaszra irányulnak, a résztvevők között gyakorlatilag minden projektben találhatóak vállalatok és profitorientált intézmények. Fontos feladat a KKV-k bekapcsolása az együttműködésbe. Az EUREKA kutatási projektjei "alulról" jövő kezdeményezéssel születnek, gyakorlatilag a kutatók megegyezésén múlik, hogy milyen témában, milyen feltételekkel kívánnak együttműködni. Az "EUREKA projekt" státusz, cím elnyerése egyben a szakmai minőség európai védjegye - garancia a kutatások jó színvonalára, megalapozottságára és a piaci értékesíthetőségére. Az EUREKA együttműködés résztvevője 26 EU tagország (Bulgária kivételével valamennyi), valamint Horvátország, Izland, Izrael, Monaco, Norvégia, Oroszország, San Marino, Svájc, Szerbia, Törökország és Ukrajna, tehát összesen 37 ország és az EU Bizottság. Az EUREKA nem rendelkezik központi pénzkerettel, a kutatások költségeit minden résztvevő saját forrásaiból fedezi, illetve - tagállamonként változó feltételekkel - állami támogatásra is pályázhatnak. Az együttműködés (tradicionális, stratégiai, ill. ernyő - umbrella-) projektekben valósul meg. Nemzetközi szinten jelenleg ~711 EUREKA projekt fut, amelyek összfinanszírozása (az egyes

14

résztvevők ráfordításainak összege) ~1,4 milliárd €. A projektekben résztvevő szervezetek száma több mint 2600, amelyből ~1 680 vállalkozás (ebből ~1 186 KKV), 482 kutatóintézet, és 408 egyetem. Az EUREKA szervezeti felépítése Az EUREKA legfelsőbb döntéshozó szerve a Miniszteri Konferencia (Ministerial Conference, MC), amely évente - kétévente tartja 1 napos ülését. Tagjai a tagállamok ipari fejlesztésért és kutatásért felelős miniszterei. Az MC összegzi az előző konferencia óta eltelt időszak eredményeit, illetve kijelöli a következő időszak stratégiai feladatait. A Miniszteri Konferenciák közötti időszakokban az irányító, "politikai" döntéshozó szervezet a Felső Vezetők Csoportja (High Level Group, HLG). A gyakorlati munka a Nemzeti Projekt Koordinátorok (National Project Coordinator, NPC) szintjén folyik. Az évente 3-4 alkalommal ülésező NPC és HLG találkozók feladata az operatív tennivalók meghatározása, illetve a szakmapolitikai kérdések megvitatása. A magyar EUREKA Nemzeti Projekt Koordinátor:  összefogja és operatívan irányítja a magyar EUREKA tevékenységet;  folyamatosan tartja a kapcsolatot a többi EUREKA tagország NPC-jeivel, az EUREKA-ban résztvevő magyar intézményekkel és kutatókkal;  megszervezi a hazai kutató-fejlesztő társadalom folyamatos informálását az EUREKA projektekben való részvétel lehetőségeiről és a futó projektekről;  állandó kapcsolatot tart fent és feladatot egyeztet (például a finanszírozást érintő magyar kötelezettségvállalás lehetőségéről) egyrészt a HLG magyar tagjával, másrészt az egyes szakterületek külső munkatársaival;  induló projektek szervezése, gondozása és adminisztratív feladatainak ellátása;  szervezi és koordinálja a külföldön és Magyarországon megrendezésre kerülő EUREKA rendezvényeket. Finanszírozási lehetőségek: Az EUREKA projektek magyar résztvevői a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által az EUREKA Programban való magyar részvétel támogatására kiírt pályázat (EUREKA_HU_13) keretében nyerhetnek támogatást. A pályázatok befogadása 2013. augusztus 1 - szeptember 10-ig történik. A pályázat célkitűzéseinek elérése érdekében a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére az NFÜ 500 millió Ft keretösszeget biztosít. További információ és a pályázati dokumentáció elérhető az NFÜ honlapján: http://www.nfu.hu/doc/4145, valamint a nemzetközi EUREKA pályázattal kapcsolatban további információ érhető el az EUREKA program honlapján: http://www.eurekanetwork.org/.

15

2.2 Külföldi, nem Európai Uniós források 2.2.1 Norvég Alap (2009-2014) A Norvég Királyság és az Európai Unió között 2010 júliusában jött létre a megállapodás a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009–2014-es időszakáról. A Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009– 2014-es időszakának átfogó célkitűzése, hogy az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban hozzájáruljon a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez, valamint a kétoldalú kapcsolatok erősítéséhez az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott tizenkét ország és Norvégia között. 2011. október 12-én írták alá Magyarország, mint kedvezményezett és Norvégia, mint donor fél között a Norvég Finanszírozási Mechanizmus (NFM) 2009-2014-es időszakának végrehajtásáról szóló Együttműködési Megállapodást. A megállapodás értelmében a Bilaterális Kutatási Együttműködés program fő fókuszterületei a környezetvédelem és az egészségügy, ezeken belül a program tervezői munkacsoportja az alábbi prioritási területekre tett javaslatot:  Környezetvédelem:  termékek és szolgáltatások környezetvédelmi szempontú kutatása  környezetszennyezés megelőzésére és kezelésére vonatkozó kutatások  környezetvédelmi technológiák hatásvizsgálatának kutatása  természetvédelemmel kapcsolatos kutatások  környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági kutatások a mezőgazdasági technológiák területén  Egészségügy:  innovatív módszerek népegészségügyi és egészségügyi rendszerek kutatásában  intelligens rendszerek a nem fertőző betegségek személyre szabott orvoslásában  biomedicinális kutatások, beleértve a nano- és biotechnológiai megközelítést  az egészséges élelmiszerek előállításával kapcsolatos kutatások  Az Együttműködési Megállapodás értelmében támogatás adható továbbá a társadalomtudományokkal, valamint a nemek közötti esélyegyenlőséggel kapcsolatos kutatási projektekre is  Kis összegű támogatások A megállapodás értelmében a Bilaterális Kutatási Együttműködés programterületre az NFM több mint 24 millió € támogatást biztosít. A programoperátori feladatokat – így a programtervezést – a Nemzeti Innovációs Hivatal látja el. A projektek mérete a prioritási területeken a nagyobb méretű projektek esetében minimum 1 millió €, maximum 3 millió € (kivételes esetekben a minimális támogatási összeg külön indoklás és jóváhagyás alapján 170 ezer €-ig csökkenthető), míg a kisebb méretű projektek esetében minimum 5 ezer €, maximum 250 ezer €. A kedvezményezettek köre széleskörű (például jogi személyiségű profit orientált gazdasági társaságok projektgazdaként, költségvetési szervek és jogi személyiségű intézményeik projekt partnerként, jogi személyiségű nonprofit szervezetek projekt partnerként), a legtöbb esetben a norvég partner bevonása pedig előnyt jelent.

16

Bővebb információ:

http://www.eeagrants.org/ http://www.norvegalap.hu/web/guest/zold-ipari-innovacio

2.3 Magyar kormányzati források 2.3.1. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) célja, hogy kiszámítható és biztos forrást nyújtson a magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására, lehetővé tegye a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló kutatás és fejlesztés erősítését, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását, valamint az innovációs infrastruktúra és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységek fejlesztését. Az alap bizonyos részei együttműködések megerősítéseire szolgálnak, ilyenek például a TÉT-ek. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2013. évi felhasználási terve (1132/2013 (III.14) számú kormányhatározat):  technológiai start-up ökoszisztéma építés (2,1 Mrd Ft) - 2013. február  versenyképességi szerződések- K+F kapacitásfejlesztési alprogram (2,0 Mrd Ft) - 2013. március  piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása a közép-magyarországi régióban (10,0 Mrd Ft) - 2013. február  nemzetközi programokba való bekapcsolódás támogatása (2,0 Mrd Ft) - 2013 márciusától folyamatosan  K+F+I ernyőpályázat egyes, a kormánnyal Stratégiai Megállapodást kötő vállalkozások számára (8,8 Mrd Ft) - 2013. február Bővebb információ:

http://www.nih.gov.hu/strategiaalkotas/kfi-forrasai

17

3. Stratégiai keretek 3.1 Európai Uniós sratégiai keretek 3.1.1 SET terv (Európai Stratégiai Energiatechnológiai Terv) A SET-tervet 2008-ban hozta létre az Európai Bizottság az uniós energia- és éghajlat-politika technológiai alapú ösztönző kereteként. A stratégiai energiatechnológiák irányítócsoportja lehetővé tette a tagállamokkal folytatott strukturált párbeszédet javítva a nemzeti energiakutatási és innovációs politikák közötti összhangot, valamint elősegítette a közös célkitűzések gyorsabb és eredményesebb megvalósítását célzó közös fellépések felé történő elmozdulást. A SET Terv az energiaszektor fenntartható fejlődéséhez szükséges és az EU által megvalósítandó intézkedéseket, illetve fejlesztéseket definiálja. Az alapvető cél, hogy növeljék az alacsony CO2 kibocsátással járó energiatermelési technológiák kidolgozására és alkalmazására irányuló K+F+I erőfeszítéseket és a kapcsolódó pénzügyi ráfordításokat. A terv két időskálán vázolja fel a teendőket: az első fázis a 2020-ig, a második pedig a 2050-ig tartó időszakot öleli fel. A SET-terv prioritásként nevezte meg a 2020-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai célok szempontjából legfontosabb technológiákat. Ezekre vonatkozóan létrejöttek az európai ipari kezdeményezések (a kutatóhelyeket és az ipart is magába foglaló szakértői csoportok), amelyek kiemelt kutatási és innovációs területeket, útiterveket határoztak meg. Jelenleg a következő csoportok működnek a SET terven belül:  Szél (The European Wind Initiative): http://www.ewea.org/index.php?id=198  Nap (The Solar Europe Initiative – PV és CSP): http://www.eupvplatform.org/  Elektromos hálózatok (The European Electricity Grid Initiative): http://www.smartgrids.eu/node/20  CCS (The European CO2 Capture, Transport and Storage Initiative): http://www.zeroemissionsplatform.eu/  Nukleáris Energia (The Sustainable Nuclear Initiative): http://www.snetp.eu/www/snetp/index.php?option=com_content&view=article&id=22 &Itemid=12http://www.snetp.eu/www/snetp/index.php?option=com_content&view=ar ticle&id=22&Itemid=12  Bioenergia (The European Industrial Bioenergy Initiative): http://www.biofuelstp.eu/eibi.html  Okos városok (Energiahatékonyság – The Smart Cities Initiative): http://ec.europa.eu/energy/technology/initiatives/smart_cities_en.htm  Üzemanyagcella és Hidrogén (Joint Technology Initiative): http://www.fch-ju.eu/  Fúzió (ITER): http://www.iter.org/http://www.iter.org/  F4E (Fusion community): http://fusionforenergy.europa.eu/http://fusionforenergy.europa.eu/ A következő táblázatban bemutatjuk, hogy milyen célokat és feladatokat tűzött ki a SET-terv a mostani és az elkövetkezendő évtizedekre:

18

Az EU az alábbi kulcsfontosságú technológiai kihívásokkal néz szembe az elkövetkező 10 évben: a 2020-as célkitűzések teljesítése során: - A második generációs bioüzemanyagokat a fosszilis tüzelőanyagok versenyképes helyettesítőivé kell tenni termelésük fenntarthatóságának biztosítása mellett. - Ipari méretű demonstráción keresztül lehetővé kell tenni a CO2 befogására, szállítására és tárolására szolgáló technológiák kereskedelmi felhasználását, beleértve a rendszer egészére kiterjedő hatékonyságuk biztosítását, és az élvonalbeli kutatást.

a 2050-as jövőkép valóra váltásához: - Biztosítani kell a megújuló energiaforrások következő nemzedékének piaci versenyképességét. - Áttörést kell elérni az energiatározási technológiák költséghatékonyságának területén. - Ki kell fejleszteni a hidrogénüzemanyagcellákkal működő járművek kereskedelmét lehetővé tevő technológiákat, és meg kell teremteni az ipar számára e járművek forgalmazásához szükséges feltételeket.

- Meg kell kettőzni a legnagyobb szélturbinák villamosenergia-termelési kapacitását azok vezető alkalmazási területén, a tengeri szélerőműtelepekben.

- Be kell fejezni a fenntarthatóságot jobban biztosító új (negyedik) generációs, atommaghasadáson alapuló reaktor demonstrációjára való felkészülést.

- Demonstrálni kell a nagyteljesítményű fotovillamos (PV) és a koncentrált napenergia (CSP) kereskedelmi életképességét.

- Be kell fejezni az ITER magfúziós létesítményt és biztosítani kell az ipar korai bekapcsolódását a demonstrációs intézkedésekre való felkészülésbe.

- Működőképessé kell tenni egy olyan intelligens, egységes európai villamosenergiahálózatot, amely képes biztosítani a megújulóés decentralizált energiaforrásoknak a rendszerbe való tömeges bekapcsolását. - Be kell vezetni a tömegpiacra az épületekben, a közlekedésben és az iparban használt, a mainál hatékonyabb energiaátalakító és végfelhasználói eszközöket és rendszereket, úgymint a poligenerációt és a tüzelőanyagcellákat. - Meg kell őrizni az atommag-hasadási technológiák versenyképességét, és ezeket hosszú távú hulladékgazdálkodási megoldásokkal kell kiegészíteni.

- Alternatív jövőképeket, és átmeneti stratégiákat kell kidolgozni a transzeurópai energiahálózatok és egyéb rendszerek olyan irányú fejlesztésére, amely alkalmassá teszi azokat a jövő kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaságának szolgálatára. - Technológiai áttörésekkel fokozni kell az energiahatékonyság-kutatás teljesítményét: pl. az anyagtudományok, a nanotechnológia, az információs és hírközlési technológiák, a biotudomány és a számítástechnika terén.

1. táblázat A SET Terv célkitűzései

A SET Terv szerint az energiatechnológiák terén Európának a világban vezető helyet kell elfoglalnia. Az egyes tagállamoknak külön-külön nehéz lesz a szükséges feltételeket megteremteniük ahhoz, hogy iparuk felvehesse a világpiacon a versenyt. A világpiac fő szereplői, az Egyesült Államok és Japán, de a feltörekvő gazdaságok is, mint például Kína, India vagy Brazília, ugyanazokkal a kihívásokkal néznek szembe, mint az EU, és megsokszorozzák az új energiatechnológiák kifejlesztésére és kereskedelmi forgalomba hozatalára irányuló erőfeszítéseiket.

19

A tagállamoknak hozzá kell járulniuk a 2020-ra megállapított 20 %-os célok megvalósításához, és energiarendszereiket rá kell állítaniuk a szén-dioxid-mentességet 2050-re megvalósító pályára. A tagállamok erőfeszítéseinek a beruházások növelésére és az egyértelmű piaci jelzések kialakítására kell irányulniuk a kockázat csökkentése és a fenntarthatóbb technológiák ipari fejlesztésének ösztönzése érdekében. Ezt például az innovációt bátorító és értékesítési láncok létrehozását segítő intelligens ösztönző rendszerek megtervezésével inkább megtehetik, mint a verseny indokolatlan torzításával, vagy nagy lehetőségeket csak rövidtávon kínáló technológiák segélyezésével. A kutatási alap erősítésére, az innovációs kapacitás építésére, a kiválóság bátorítására és az ágazat számára rendelkezésre álló emberi erőforrások növelésére adókedvezményeket és tagállami szinten végrehajtott közösségi eszközöket, így a strukturális alapokat lehet felhasználni. A SET Terv a következő eredmények elérését javasolja: 4. új, közös stratégiai tervek kialakítása; 5. a tervek hatékonyabb végrehajtása; 6. az erőforrások növelése; 7. egy új, szorosabb nemzetközi együttműködés koncepciója. A SET terv hárompilléres végrehajtási struktúrán alapul: ezt egy irányítócsoport (a tagállamok küldöttjeiből álló steering group), az európai ipari kezdeményezések és az Európai Energiakutatási Szövetség (EERA) alkotja, és egy információs rendszer (SETIS) támogatja. Az Európai Energiakutatási Szövetség a nemzeti kutatási kapacitásokat összefogva olyan új megoldások fejlesztésén dolgozik, amelyek hatása 2020 után is érezhető lesz. A SET terv végrehajtását és gyakorlatba való átültetését nagyban akadályozta, hogy nem rendeltek hozzá külön pénzügyi forrásokat. Ez a jövőben előreláthatóan változni fog, hiszen a 2014-20-as következő, több éves költségvetés K+F keretprogramjának (Horizon2020) energetikai prioritásait a SET terv alapján határozták meg, valamint a SET tervre való utalás a 2014-20-as kohéziós források elosztásának szempontrendszerében is megjelenik.

3.1.2 A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Technológiák és innováció az energiaiparban COM/2013/25 Az Európai Bizottság 2013 márciusában jelentette meg az energetika és az innováció kapcsolatáról szóló közleményét. A közlemény elismeri, hogy a technológia és az innováció döntő fontossággal bír energiaiparunk valamennyi kihívása tekintetében, azonban az EU-nak többet kell tennie az új, nagy teljesítményű, alacsony költségű, alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó és fenntartható energiatechnológiák piacra juttatása érdekében. Az új technológiák nélkülözhetetlenek az Európa 2020 stratégia energia-, éghajlat-, gazdaság- és szociálpolitikai célkitűzéseinek, valamint a 2030-ra és 2050-re vonatkozó célkitűzéseknek az eléréséhez. Szakpolitikai céljainak megvalósításához, versenyképessége megerősítéséhez és a beruházások hatékonyabb koordinációjához az EU-nak erőteljes és dinamikus technológiai és innovációs stratégiával kell rendelkeznie. A közlemény ismerteti az EU-ban eddig az energetikai K+F területén elért jelentősebb fejleményeket és dokumentumokat, majd javaslatokat fogalmaz meg. Kiemeli például, hogy annak ellenére, hogy tagállamok ágazati és kutatási célkitűzései közösek, a SET-terv iránti elkötelezettségük jelenleg elmarad az optimálistól. A helyzetértékelés rámutat egy olyan uniós szintű integrált kutatási és innovációs lánc szükségességére, amely az alapkutatástól a piaci bevezetésig terjed.

20

A jövőbeli intézkedéseket az alábbi alapelvek mentén kell végrehajtani:  EU hozzáadott érték  rendszerszintű gondolkodás – az energetika, mint egész  integráció az innovációs lánc mentén  energiapolitikával való kapcsolat erősítése  erőforrás összevonás és pénzügyi portfolió kialakítása  technológiai lehetőségek nyitva tartása A jövőbeni intézkedések alapja továbbra is a SET terv marad, aminek megerősítése és módosítása szükséges ugyanakkor. Ennek értelmében a SET terv irányítócsoportjának útmutatásával integrált útitervet kell kidolgozni, majd az alapján a tagállamoknak cselekvési terveket kell kidolgozniuk. Az integrált útiterv és a cselekvési terv végrehajtásának nyomon követése a SET-terv stratégiai energiatechnológiai információs rendszerén (SETIS) alapuló megbízható jelentéstételi rendszer keretében történne. A tagállamok által szolgáltatott adatokat felhasználva évente jelentést kell tenni az elért előrehaladásról, aminek alapján értékelni lehet az energiapolitikai célokra gyakorolt hatást, valamint célzottabban adható az uniós és a nemzeti támogatás. A közleményben foglaltak végrehajtása érdekében a Bizottság:  a SET-terv érdekelt feleivel közösen biztosítja az uniós energiatechnológiai és innovációs stratégiában meghatározott prioritásokra épülő integrált útiterv 2013 végéig történő kidolgozását;  2014 közepéig a tagállamokkal együtt közös és egyéni beruházásokat tartalmazó cselekvési tervet állít össze az integrált útiterv támogatására;  a tagállamokkal közösen megerősíti a SET-terv stratégiai energiatechnológiai információs rendszerén (SETIS) alapuló, az integrált útiterv és a cselekvési terv végrehajtásának nyomon követésére szolgáló jelentéstételi rendszert;  az irányítócsoport munkájával összefüggésben a tagállamokkal közösen felkéri az európai ipari kezdeményezéseket és a kapcsolódó európai technológiai platformokat, hogy technológiai útiterveik aktualizálása és az integrált útitervhez történő hozzájárulás érdekében módosítsák megbízatásukat, szerkezetüket és közreműködésük jellegét;  a SET-terv irányítócsoportja keretében koordinációs struktúrát hoz létre az energiahatékonysággal kapcsolatos kutatási és innovációs beruházások ösztönzésére;  felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy:  erősítsék meg a SET-tervnek mint az európai energia- és éghajlat-változási politikák alkotóelemének nyújtott támogatásukat, valamint a tervnek az e közlemény szerinti energiatechnológiai és innovációs fejlesztéshez való hozzájárulását;  támogassák a javasolt, az energiatechnológia és az innováció terén Unió-szerte szükséges alapvető elveket és fejlesztéseket;  támogassák az uniós, nemzeti, regionális és magánforrások ezen integrált kutatási és innovációs megközelítéssel történő összehangolását;  felkéri a tagállamokat és a régiókat, hogy a következők révén támogassák az integrált útiterv és a cselekvési terv végrehajtását:  energiakutatási és innovációs programjaik fokozott összehangolása, valamint az Unió strukturális és beruházási alapjainak, illetve az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) aukciós bevételeinek felhasználása;

21

  

fokozottabb együttműködés az európai hozzáadott értéket képviselő projektekkel kapcsolatos közös fellépések és klaszterek keretében; a nemzeti intézményi finanszírozás és kutatási kapacitások további integrációja az Európai Energiakutatási Szövetség révén; támogatási mechanizmus életre hívása a fenntartható energiatechnológiák gyorsabb piaci bevezetése érdekében.

3.2 Hazai stratégiai keretek Az azonosított stratégiai keretek mind a Nemzeti Energiastratégiához igazodnak. A stratégia alapján megállapítható általános K+F prioritások a következők: 1. A hazai gyártás támogatása az elsődleges prioritás, az újfajta technológiák nagyarányú elterjedése az esetlegesen exportra termelő gyártókapacitások létrehozását és bővítését igényelheti. 2.

A hazai K+F-en és innováción alapuló mintaprojektek és technológiák terjedésének ösztönzése.

3.

A megalapozottság és költséghatékonyság felderítésére megvalósíthatósági tanulmányok készítése.

Az összes stratégiai keret kialakításánál ezeket a prioritásokat tartották szem előtt.

3.2.1 Nemzeti Energiastratégia A Nemzeti Energiastratégia megállapította, hogy, a rendszerváltást követően a hazai kutatásfejlesztési tevékenység, energetikai gépgyártás csaknem teljesen megszűnt. A fenntartható energiagazdaságra történő áttérés gazdasági hasznát azonban elsősorban a megújuló technológiát fejlesztő országok vállalkozásai élvezik. Ahhoz, hogy az energetika az iparfejlesztés része legyen és jelentős mértékben hozzá tudjon járulni a gazdaságfejlesztéshez és a munkahelyteremtéshez, szükséges a hazai kutatás-fejlesztésen (K+F) és innováción alapuló mintaprojektek és technológiák terjedésének ösztönzése. Az állami eszközökkel is támogatandó energetikai K+F programok és projektek kiválasztásánál figyelembe kell venni az Energiastratégia kitűzéseihez való hozzájárulást, azonban minden esetben indokolt megvalósíthatósági elemzések elvégzése. A költséghatékonyság becslésére monitoring és értékelő rendszer bevezetése javasolt. A teljes munkahelyteremtő potenciál és a gazdasági szempontok kihasználása miatt a hazai gyártás támogatása az elsődleges prioritás, az újfajta technológiák nagyarányú elterjedése az esetlegesen exportra termelő gyártókapacitások létrehozását és bővítését igényelheti. Ezért az iparpolitikai fejlesztéseknél szem előtt kell tartani az energetikai gyártás területén kínálkozó esetleges befektetés-ösztönzési lehetőségeket is és befektetőbarát szabályozási környezettel elő kell segíteni ezek megvalósulását. A kedvezőtlen hatások csökkentésére olyan támogatás-politikát kell kialakítani, amely elősegíti a hazai szakmai háttér egyre nagyobb arányú bevonását, a hazai munkahelyteremtést a technológiák megvalósítása, későbbi karbantartása és üzemeltetése során.

22

Az energiastratégia által nevesített területek:  autóbuszgyártás: a közösségi közlekedés modernizációja során szükség lesz alternatív (agroüzemanyag, hidrogén illetve elektromos) hajtású buszokra is, meghatározott arányban való üzemeltetésüket kritériumként kell megszabni a gyártási és szállítási tenderek kiírásakor  biomassza- és hulladékhasznosító (kazánok, pirolízis egységek), geotermikus, fotovillamos, valamint energiatároló rendszerek fejlesztése és gyártása  új mérők gyártása, telepítése és esetleges szervízelése, mivel az intelligens mérők terjedésével szükségessé válik a jelenlegi mérőállomány cseréje. Ez minden közművet számítva mintegy 15 millió berendezés selejtezését jelentené.  az épületenergetikai fejlesztések kapcsán kutatni és fejleszteni szükséges a hagyományos, valamint környezetbarát építészeti eljárások (vályog-, szalma-, passzívház és egyéb innovatív épület) és a helyi megújuló, illetve hulladék (például papír) alapú szigetelési technológiák bevonási lehetőségét, valamint az épített örökség energetikai fejlesztéseihez kapcsolódó egyedi megoldásokat és harmonikus formákat Ezekre való tekintettel szükséges a kutatási rendszer fejlesztése, az építési mintaprojekt megvalósítására irányuló támogatási rendszer kialakítása és bevezetése, illetve a vizsgálati eredmények felhasználása a széleskörű elterjesztés érdekében. Lényegi kérdés, hogy a magyar, energetikához kapcsolódó szellemi termékek és innovációk a hazai gazdaság erejéhez járuljanak hozzá, ezért célszerű megvizsgálni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (korábban Magyar Szabadalmi Hivatal) bevonásának lehetőségeit is. Az energetikában a foglalkoztatás növekedése elsősorban az energiahatékonyság javításával, a megújuló energiák alkalmazásával, a zöldipar és az agrárenergetika fejlesztésével, illetve egy hazai beszállítói bázisra épülő esetleges új nukleáris beruházás esetén lehet jelentős. Ennek megfelelően egy olyan energetikus képzési rendszert szükséges kialakítani, melyben a felsőoktatási intézmények és az energetikai szektor együttműködik, és így elősegíti az Energiastratégia céljainak megvalósulását. A megújuló energiaforrások feltérképezésében és hasznosításában járatos szakemberek többszintű képzésének mihamarabbi beindítása nélkülözhetetlen az itthoni tudásbázison alapuló innovációs technológiák és gyártási kapacitások létrejöttéhez, valamint a megújuló energiaforrás-potenciál tényleges feltérképezéséhez. Csak egy ilyen térkép segítségével valósítható meg a legkisebb költség elve, illetve használhatóak ki nagymértékben a lokális adottságok és alkothatóak meg az ennek megfelelő térségi stratégiák illetve intézkedések. Az alternatív technológiák mellett az energiahatékonysági intézkedések, illetve az új nukleáris beruházások is háttéripar jelenlétét és fejlesztését igénylik, valamint ezek megvalósulásához is nélkülözhetetlen a szakemberképzés megfelelő módosítása és az oktatás átszervezése.

3.2.2 Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia A Magyar Kormány 2011 végén elfogadta a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégiát, mint keretprogramot, mely az ökoinnovációra irányul a Nemzeti Cselekvési Terven belül. A kormány elképzelése az volt, hogy támogassa a környezetbarát ipart és technológiát, melynek fókuszában egyrészt a környezeti innováció áll, másrészt az elsődleges nyersanyag felhasználás csökkentése, az újrahasznosítás és újrafelhasználás ösztönzése, illetve elősegíti a paradigmaváltást,

23

miszerint a hagyományos, többnyire „csővégi” technológiákat a megelőzést biztosító környezetbarát rendszerek és technológiák váltsák fel. Mindkét környezetpolitikai irány alkalmazására szükség van: az utólagos megoldásokra, illetve a megelőzőekre is, azzal a célkitűzéssel, hogy egyre inkább el kell mozdulni a megelőző, erőforrás-takarékos megoldások felé. A stratégia a következő nyolc témakör céljait illetve fejlesztéseit tartalmazza:  hulladék  víz  levegő  zaj és rezgések  mezőgazdaság és talajvédelem  remediáció  megújuló energia  építőipar Azért ezek a területek kerültek kiválasztásra, mert közös vonásuk, hogy rajtuk keresztül sokféle lehetőség nyílik a környezeti hatások enyhítésére. Mind a nyolc területen jelentős pozitív változások érhetőek el. Ezen felül az egyik fejezet, amely a horizontális jellegű technológiai innovációkat öleli fel, célul tűzte ki a fenntartható anyaggazdálkodást és a bioalapú termékek fejlesztésére koncentrál. A stratégia magában foglal egy szisztematikus megközelítést, mely szerint a környezeti technológiák nem csupán önálló technológiák, hanem teljes értékű rendszerek, melyek tartalmazzák a know-how-kat, eljárásokat, árukat és szolgáltatásokat, berendezéseket, valamint a szervezeti és irányítási eljárásokat. Annak érdekében, hogy a célok találkozzanak, a stratégia bevezet olyan eszközkészleteket, melyek tartalmaznak környezetbarát kormányzást, jogszabályi- (adó, közbeszerzés) és társadalmi eszközöket (tudatosság, oktatás).

3.2.3 Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 A program egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az évtized végére a Magyarországon kutatásfejlesztésre fordított összeg a GDP 1,2 százalékáról 1,8 százalékra emelkedjen. Ma a ráfordítások közel kétharmadát a vállalati szektor adja, és ezt próbálja meg szinten tartani a stratégia. Másik fontos célkitűzés, hogy a jelenlegi 37 ezer kutató száma 2020-ra elérje a több mint 50 ezres létszámot Magyarországon. Kiemelt fontosságú a kutatás-fejlesztési tevékenység támogatásának a hagyományos, vissza nem térítendő eszközöket alkalmazó programokon túlmutató, "piacközeli" pénzügyi eszközökkel való segítése is. Ilyenek például a kombinált hitelek, a visszatérítendő támogatások, a garancia, a tőkealapú finanszírozás. Fel kell építeni egy olyan támogató környezetet, amely segíti elérni a stratégia céljait. A vállalati start-up "inkubációs" program nemsokára elindul, és a stratégia szükségesnek tartja az egyetemek és vállalatok intézményesített együttműködését is. A stratégia egyik célja az akadémiai, egyetemi szférából kikerülő technológiai vállalatok segítése, illetve az ipari, valamint az alkalmazott kutatás-fejlesztést jobban támogató intézményrendszer kialakítása. A stratégia középpontjában a tudás létrehozása, átadása és hasznosítása áll és a teljes üzleti szektorral (KKV-kel és multinacionális cégekkel) foglalkozik. A stratégia ezen felül megcélozza a

24

K+F kapacitás növelését is. A stratégia lényeges része többek között az is, hogy létrehozzon egy EU-s szinten is versenyképes, magyar K+F infrastruktúra hálózatot, amellyel el lehetne érni, hogy növekedjen az aktív részvétel a kapcsolódó programokban, mint például a Horizon 2020-ban. A törekvések arra irányulnak, hogy létrejöjjön 30 kutató és technológiai laboratórium, mely a világ legjobbjai közé felzárkózhat, valamint 30 új, globális K+F központ. Ezen felül cél még 30 hazai KKV elindítása a közép- és kelet-európai régióban, illetve 300 gyorsan növekvő kisvállalkozás sikeres beléptetése a nemzetközi piacra. A törekvés nem másra irányul, minthogy hatékonyabban hívják életre ezeket a folyamatokat. A stratégia céljai:  az összes szerepelő intézményes együttműködésének támogatása, valamint  a már létező megoldások terjesztése (például technológiai és szolgáltatási innovációk terén). A stratégia – a maga formájában – csak egy általános keretet ad a K+F-nek és elkerüli a szektorok konkrét megemlítését. Ennek oka, hogy ezen politika nem képes arra, hogy megfelelő előrejelzést adjon arra vonatkozólag, mely innovatív ágazatot vagy szektort kell segíteni a jövőben.

25

4. Kapacitások felmérése 4.1 Állami kutatóhelyek 4.1.1 MTA intézmények 4.1.1.1 Energiatudományi Kutatóintézet A Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont alap-, alkalmazott és fejlesztő kutatást végez úgy az atomenergia, mint a megújuló energiák területén. Az atomenergiával kapcsolatos kutatások a reaktorfizika, a fűtőelem és reaktoranyagok, a reaktor monitorozási és szimulációs rendszerek fejlesztése, a termohidraulika, és a sugárvédelem területén folynak. Az atomerőművek biztonságának determinisztikus és valószínűségi elemzése, a nukleáris anyagok szállításának és tárolásának biztonsági kérdései a fenti kutatások legfontosabb alkalmazásai. A korábbi, a más országokban történt súlyos reaktorbalesetek elemzéséhez a kutatóközpontban folytatott kísérleti munka jelentősen hozzájárult. A törésmechanika, a reaktordiagnosztika és a szivárgásdetektálás területén is fontos eredményekkel rendelkezik. A megújuló energiaforrások és a környezetbiztonság területén a vizsgálatok a szén-dioxid tárolás (és hasznosítás) kutatása, a megújuló energiák és a hidrogén-gazdaság egyes technológiai elemeinek kísérletes kutatása, az energiatárolással kapcsolatos kísérletes kutatások, az energiatakarékos ipari technológiák kutatása, a különböző energiatermelési technológiák környezeti hatásainak és gazdaságosságának komparatív elemzése, a veszélyes ipari berendezések technológiájának javítása és az okos hálózatok kutatása területén kezdődtek meg. Ezen felül folynak kutatások a szél- és napenergia hazai hasznosíthatóságának bővítésére, az ásványi energiahordozó készletek hasznosíthatóságának értékelésére irányulóan is gazdasági, környezeti és társadalmi szempontok szerint. A decentralizált energiatermelés tároló és fogyasztó egységeinek optimalizálása, továbbá a hulladékok energetikai célú felhasználása is az intézet kutatásainak tárgyát képezik. Vizsgálatok folynak a hatásfoknövelő, illetve anyagtakarékos technológiákkal, az energiafejlesztést és tárolást elősegítő elektro- és termokémiai folyamatokkal kapcsolatban is. További fontos terület a környezetbiztonsági kutatások köre, amelyek jellemző területe a szennyezőanyag kibocsátáshoz kapcsolódó környezeti hatások mérése és modellezése, illetve a környezeti kockázatok értékelése az energiatermelési alternatívák kockázati indikátorai szerint.

26

4.1.1.2 MTA Természettudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Az MTA Természettudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet (MFA) feladatai a komplex funkcionális anyagok és nanométeres méretű szerkezetek interdiszciplináris kutatása, fizikai, kémiai és biológiai elvek feltárása és alkalmazása integrált mikro- és nanorendszerekben, valamint vizsgálati módszerek fejlesztésében. Ezen túlmenően fontos tevékenységük a megszerzett ismeretek közzététele és hasznosítása a graduális és posztgraduális képzésben, nemzetközi és hazai ipari K+F programokban, különös tekintettel a KKV igényekre. Az energiahatékonysági és energiakutatási kompetenciák az MFA-ban három témakör köré csoportosulnak. Az első az integrált MEMS és NEMS (mikro- és nano-elektromechanikai rendszerek) szerkezetek és eszközök kutatás-fejlesztése, új anyagok és technológiák kutatása. Ezen belül prioritásként szerepel a félvezető eszközök fejlesztése és optikai vizsgálata:  fényemittáló dióda (LED) és polariton lézer nanoarchitektúrák előállítása és vizsgálata  nanorúd felületén kialakított, fénykibocsátó vegyületfélvezető heteroátmenetek kutatása  LED-ek fejlesztése, megbízhatóságának vizsgálata, valamint kissorozatú gyártása  nanostruktúrák integrálása mechanikai- és gázérzékelő szerkezetekbe (nanokatalízis), bioszenzorokba (funkcionalizálás) és egyéb elektronikai (fényemittáló és energiakonverziós) eszközökbe A második témakör a beágyazott informatikai rendszer fejlesztése energiapozitív közvilágítás optimálására. A projekt célja intelligens, energiasemleges világítási rendszerek kidolgozása. A cél ebben olyan szenzorok és fotovillamos rendszerek kidolgozása, amelyek bemenő adatokat szolgáltatnak a napelemek mindenkori optimális üzemi paramétereinek beállításához, az energiasemleges rendszerműködés eléréséhez. A harmadik téma a szervetlen, funkcionális anyagok mérése és minősítése témakörhöz kapcsolódik, melyen belül egyik kutatási területük a fotovillamos szerkezetek és anyagok előállítása és vizsgálata. Az MFA 2008-tól üzemelteti a fotovillamos napelemek bemérésére és minősítésére alkalmas korszerű vizsgáló-laboratóriumát. Az Energy Equipment Testing Service Limited (E.E.T.S) PVMT 11250 Module Testerrel megoldható a napelemek hőmérsékletfüggő, megvilágítás függő paraméter-vizsgálata és vékonyréteg modulok bemérése. További kompetenciáik, melyek kapcsoltan tartoznak az energiahatékonysághoz:  vékonyréteg bevonatok fejlesztése és minősítése (felületi érdesség, súrlódásmentesség, savállóság)  grafén megmunkálás kutatás (hosszútávon szilícium helyettesítő, alacsonyabb fogyasztású mikroelektronikai eszközök létrehozását célozza meg)  nanokompozitok előállítása és minősítése (kopásállóság, jobb súrlódási tényező)

4.1.2 Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) Az MFGI-ben folyó kutatások igen szerteágazóak, egyik nagy csoportjuk azonban főként a bányászathoz kapcsolódik. Kompetenciáik közé tartoznak a sekély geotermikus és földhő-hasznosítási kutatások, melyeknek célja a sekély geotermikus rendszerek előzetes felmérése és az ezek

27

tervezéséhez és működés közbeni monitorozásához kapcsolható mérési és számítógépes modellezési módszerek fejlesztése. Kiemelkedő jelentőségű témájuk „A Magyarország hasadóanyag potenciál felmérését végző projektek támogatása egyes dunántúli-középhegységi vöröskalcit telérek és lamprofir előfordulások földtani környezetének felderítése és geokémiai vizsgálata”, hiszen az Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv meghatározta, hogy az urán világpiaci ára a bányabezárás óta jelentősen emelkedett, emiatt több helyen folyik a dél-dunántúli térségben is az uránérc-kutatás. Az esetleg újrainduló bányászat a jelentős ércbányászati hagyományokkal is bíró régióban számottevő foglalkoztatást biztosíthat. A termelés esetleges újraindítását megkönnyítheti, hogy az előfordulás földtani szempontból jól ismert, és alkalmas technológiával, esetleg a meddő újrahasznosításával további ércvagyon is kitermelhető. Mindez a hazai beszállítói lánc létrehozásához és az import csökkentéséhez is hozzájárulhat. Magyarország ritkaföldfém potenciáljának felmérése szintén megemlítésre kerül az Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Tervben, mivel számos alapvető elektronikai és hadiipari alkalmazásuk megkerülhetetlenné és stratégiai értékké teszik a ritkaföldfémkészleteket. Emiatt és a kínai monopólium kialakulása okozta ellátási nehézségek miatt a ritkaföldfémek ára jelentősen megemelkedett az utóbbi két évben. A kutatás esetleges sikere nemcsak egy fontos nyersanyagcsoporttal egészítené ki a hazai ásványvagyont, hanem új lehetőségeket, munkahelyeket is kínálna a hazai bányászat, feldolgozóipar, technológiai fejlesztés és a földtani kutatás számára is. A hidrogeológiai és víz-geokémiai értékelések és modellfejlesztések kutatási téma kapcsolt területként fontos, hiszen a geotermikus energiahasznosítások, a szénhidrogén-termelések fejlesztési feladatai, a szén-dioxid felszín alatti elhelyezése és néhány más nyersanyag hasznosítása is igényli az adott régiók nagy mélységben található vizeinek és fluidumainak geokémiai értékelését. A másik kapcsolt téma a földtani és geofizikai adatrendszer megalapozása a szénbányászattal kapcsolatos koncessziós tervek előkészítéséhez, ami azért jelentős, mert nagyon sok adat áll rendelkezésre az elmúlt évtizedekből, amelyeken már megjelenítették a felmért energiahordozó vagyon eloszlását az országban, de ezen dokumentációkat és adatbázisokat sok esetben digitalizálni és fejleszteni kell. Emellett az MFGI keretein belül működik a Nemzeti Alkalmazkodási Központ, amelynek a feladata, hogy szakértői munkával és kutatásokkal biztosítsa a klímaváltozással és ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos döntések megalapozottságát. A központ felelős a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálatáért is.

4.2 Egyetemek Magyarországon kiemelt jelentőségű szellemi műhelyeknek számítanak a kutatóintézetek mellett az egyetemek is. Az energetika témakörében vizsgált tanszékek és kutatócsoportok kutatási témái igen szerteágazóak, a tanulmány készítése során megkíséreltük fókuszálni őket, bár több esetben a kapcsolt kutatási területekkel is érdemes foglalkozni. Az itt felsorolt tevékenységek nagy részben az egyes egyetemek weboldalain megtalálható információk alapján kerülnek bemutatásra. A honlapok állapota több esetben sem ütötte meg az elvárható szintet, sok esetben 2007-2008-as

28

adatok voltak csak elérhetőek. Emellett megfigyelhető az egyetemek passzivitása is, több esetben a pályázati irodák válaszra sem méltatták a megkeresést, a weboldalak alapján pedig nem lehetett tájékozódni.

4.2.1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Az oktatási és kulturális miniszter 2010 januárjában pályázatot hirdetett a „kutatóegyetem” minősítés elnyerésére. A pályázati kiírás szerint a kutatóegyetemi pályázat szakmai programokból (úgynevezett kiemelt kutatási területek – KKT) és azok végrehajtásának eszközrendszerét meghatározó horizontális programokból (HP-k) áll. A pályázat keretében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem öt kiemelt kutatási területet fogalmazott meg, melyek között szerepelt a Fenntartható Energetika (FE) is. A terület kutatási stratégiájának elkészítése után a javaslatokat a következő négy fő feladat köré csoportosították: 1. Versenyképesség: hozzájárulás a fenntartható fejlődésre ösztönző és költséghatékony energiaellátáshoz; energiahatékonyság növelése; energiapolitikai tudásbázis kialakítása. 2.

Környezet- és klímavédelem: globális és lokális szennyezőanyag kibocsátás csökkentése; karbon-mentes és karbon-semleges villamosenergia-termelés, ennek rendszer szintű támogatása, kapcsolt energiatermelés; megújuló energiaforrások alkalmazásának fokozása, komplex hasznosítása.

3.

Ellátásbiztonság: biztonságos nukleáris energetika; földgáz felhasználás mérséklése; hazai tüzelőanyagok fokozottabb felhasználása.

4.

Fenntartható energetika: ez a kutatási terület strukturális felépítése alapján tíz fő projektre oszlik, ezek a következők:  épületek energiaracionalizálásának műszaki eszközei - épületszerkezetek, épületenergetika  tervezés és energiahatékonyság összefüggése a környezetterhelés csökkentésének építészeti lehetőségei  racionális energiafelhasználás  nukleáris energia  megújuló energiaforrások  villamosenergia-hálózat és tárolás  villamosenergia-technológia és környezet  energetikai beruházás-értékelési módszertan  energia fogyasztás-felmérés  energiaforrások értékelése

4.2.2 Pannon Egyetem Az egyetem “Energia ellátó és hasznosító rendszerek korszerűsítésének és hatékonyabb üzemeltetésének tervezése és optimalizálása megújuló energiaforrások és infokommunikációs technológiák felhasználásával” című projektje a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében valósul meg, és az elnyert támogatást az egyetem kutatási kapacitásának fejlesztésére fordítja. A támogatott kutatást a Pannon Egyetem 9 alprojektjében végzik, fontos célkitűzésnek

29

tartják az egyetem műszaki tudományos potenciáljának hasznosítását az energiaellátó rendszerek fejlesztésében. A kutatás keretében az egyetem Műszaki Kémiai Kutatóintézete egyebek között új hőtároló anyagot fejleszt ki, amely a megújuló termikus energia hasznosítására alkalmas, továbbá új eljárást dolgoz ki a megújuló energia termelésére, technológiai energiaigény csökkentésére, illetve elősegítik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású folyamatok és innovatív energiakezelési rendszerek alkalmazását. Bővebben: http://www.tozsdeforum.hu/gazdasag/energiaugy-basagit-a-pannonegyetem/ A Rendszer- és Számítástudományi Tanszék a fenntartható energiaellátó rendszerek adatgyűjtésének és modellezésének tervezését végzi el, valamint olyan költséghatékony mérőrendszereket hoz létre és tesztel, amelyek elősegítik a környezettudatos energiafelhasználást. A Biomérnöki, Membrántechnológiai és Energetikai Kutatóintézetben többféle energetikai szektorhoz kapcsolódó fejlesztés zajlik. A hidrogén biológiai módszerekkel történő előállítása manapság a bioenergetika egyik legfelkapottabb területe, hiszen a hidrogén környezetbarát jellemzői és magas energiatartalma miatt meghatározó szerepet kaphat a jövő fenntartható fejlődésének kialakításában. Szintén az intézetben zajlik a mikrobiális üzemanyagcellák– rövidítve MÜC – kutatása és fejlesztése, melyek olyan bio-elektrokémiai eszközök, amelyek működésekor mikrobák szerves anyagot oxidálnak és így termelnek elektromosságot. Ezek a mikrobiális cellák a biomasszából közvetlenül elektromos áramot képesek szolgáltatni, s így teljességgel hulladékmentes „zöld" eljárással, kíméletes körülmények között megújuló „bio"-energiát állítanak elő. Az anaerob biofilmes biogáz termelés is egy kutatási témájuk, mely többek között biztosítja a szerves hulladékok trágyaként való felhasználásának lehetőségét, csökkenti az elhelyezendő anyag mennyiségét, a szaghatásokat és a patogének mennyiségét az iszapban. Az anaerob fermentációnak gazdasági szempontból hasznos terméke a biogáz, melyet megújuló energiaforrásként tartanak számon. A MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszéken a klasszikus motorhajtóanyagok kémiáján és technológiáján kívül a szénhidrogénipari katalitikus eljárások és a terméktervezés kutatása zajlik. Új kutatási területként egyre sikeresebb az alternatív üzemanyagok (elsősorban a szénhidrogén elegyek, bioetanol) fejlesztése, különös tekintettel az agrár- és hulladék eredetűekre.

4.2.3 Miskolci Egyetem A Miskolci Egyetemen is több tanszéken folynak a kutatások. Az Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszéken elsősorban a villamosenergia hatékony felhasználásával kapcsolatban folynak kutatások, a következő témákban:  villamos hálózati zavarások és azok hatása a termelésre és a hálózati veszteségekre (ÉMÁSZ és ELMŰ rendszereken)  KKV-k villamos energia felhasználásának vizsgálata a költségek csökkentése érdekében (főként BAZ, Hajdú és Heves megyék területein)

30



energiatakarékos rendszerek, elsősorban a LED-alapú világítási rendszerek villamos problémái (ÉMÁSZ kezdeményezésére)

Az Áramlás és Hőtechnikai Gépek Tanszéken főként energiahatékonysággal illetve járművekkel foglalkoznak. Energiahatékonyság témakörében főként a végfogyasztói energiahatékony lehetőségeket keresik, míg utóbbi témakörben főként Diesel motor fejlesztésekkel foglalkoznak. A Műszaki Földtudományi Karon igen sokrétű kutatás zajlik, a következő témakörökben látunk kompetenciákat:  vízkészlet gazdálkodás (innovatív vízgazdálkodás, felszín alatti vízkészletek védelme, hidrodinamikai és transzport modellezés, vízkutatás geofizikai módszerei)  nyersanyag gazdálkodás (primer nyersanyagok kutatása, bányászat, előkészítéstechnika fejlesztése, ipari és bányászati hulladékok feldolgozása)  energiagazdálkodás (biomassza, geotermia, megújuló gázok, CCS illetve geoinformációfeldolgozás) Kapcsolt témakörként említésre érdemes témakörök:  szén és biomassza üzemű hőerőművek szén-dioxid és más gáz komponenseinek kibocsátásának vizsgálata a tüzelőanyag minőségétől függően  emisszióval és a szén-dioxid tárolásával (CCS technológiák) kapcsolatos műszaki és gazdasági stratégiai kérdések elemzése  szivattyús-tározós erőmű létesítésének vizsgálata  kritikus nyersanyagok hazai gazdaságfejlesztő potenciáljának kiaknázása A Miskolci Egyetem Műszaki és Energiatudomány Karának Energia- és Minőségügyi Intézetében zajló kutatási témái négy terület köré csoportosulnak. Az alternatív energiahordozók hasznosítási lehetőségei között vizsgálják a fás- és lágyszárú biomasszák energetikai célú felhasználásának lehetőségeit, illetve a földgázalapú fűtőműi hőtermelés és távhőellátás kiváltásának lehetőségét biomassza-tüzeléssel. Vizsgálják még a trágya hasznosíthatóságát biogáztermelés céljából is. Az általános energetikai racionalizálás tárgykörében vizsgálják a hazai erőművek működési feltételeit, a biomassza-alapú energiafelhasználás racionalizálásának lehetőségeit is.

4.2.4 Óbudai Egyetem Az Óbudai Egyetem több intézetében is magas szintű kutatás és fejlesztés zajlik a következő témakörökben: Az Automatika Intézetben Épület- és közmű automatizálás kutatása folyik, melyek alapja a megújuló energiaforrások teljesítmény-elektronikáinak és irányításának fejlesztése. A Villamosenergetikai Intézetben évtizedek óta foglalkoznak a megbízható és az elvárásoknak megfelelő villamosenergia szolgáltatás problémáinak megoldásával. Ennek egyik lehetséges módjaként az Intézet a Magyarország területén rendelkezésre álló természeti erőforrások szélesebb körű hasznosítását vizsgálja, főként a napenergiát. A Magyarország területére a Nap által sugárzott energia mennyisége a villamos energia ellátás szempontjából is jelentős potenciált képvisel, elegendő, ha belegondolunk, hogy a tőlünk északabbra fekvő országokban is számos napelemes alkalmazást telepítettek már. Szintén az Intézetben folyó kutatási terület a Smart meteringhez

31

kapcsolt PLC, ZigBee átvitelek vizsgálata, transzformátor diagnosztikai rendszerek fejlesztése, illetve a 3D-s energetikai fejlesztések.

4.2.5 Szent István Egyetem (Gödöllő) A gödöllői Szent István Egyetem több karán, több kutatócsoport is foglalkozik energetikához kapcsolódó kutatás-fejlesztéssel, melyekből négy terület kiemelt jelentőségű. Az első a Geotermikus és Geotermális Kutatócsoport munkája, mely a hőszivattyús fűtési, hűtési és melegvíz-szolgáltatási rendszerekkel kapcsolatos kutatást végez. Ezek mellett foglalkoznak talajszonda és talajkollektor rendszerű levegő-levegő és vízkutas rendszerű hőszivattyúzási feladatokkal, illetve a termálenergia másodlagos hasznosításával. A Megújuló Forrásokból Származó Motorhajtóanyagok Kutatócsoport témái a gáznemű, szilárd és folyékony bioüzemanyagok. A Napenergia Alkalmazásai Kutatócsoport a napenergia-hasznosítás témakörével foglalkozik, ezen belül fototermikus rendszerekkel, napenergiával történő melegvíz készítéssel, különböző növényházak napenergiával előállított fűtési rendszerének kutatásával, illetve napelemek épületekben való alkalmazásával és a hálózatra való csatlakoztatásuk megoldási lehetőségeivel. A negyedik csoport a Szélenergia-hasznosítási Kutatócsoport, mely szélerőművek áramlástani modellezésével, energetikai szélmérésekkel, szélműpark tervezéssel, és szélerőművek környezeti hatásvizsgálatával foglalkozik.

4.3 Kis- és középvállalkozások Az energetikai szektorban működő KKV-k K+F potenciáljának felmérésekor komoly problémák merültek fel. Mivel nem készült még róluk releváns adatbázis, így szükségszerű lenne ebben a szektorban egy ilyen típusú felmérés.

4.4 Ipari kutatóhelyek 4.4.1 Magyar Villamos Művek (MVM) Az 1194/2012. (VI. 18.) számú Kormány határozat -mely leírja a Paksi Atomerőmű telephelyén létesülő új atomerőművi blokkal (blokkokkal) kapcsolatos további feladatokat- kimondja, hogy az új atomerőművi blokk (blokkok) megvalósítását a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt fontosságúnak és az energiaellátás biztonsága szempontjából alapvetően szükséges beruházásnak tartja. Annak érdekében, hogy – különösen a nukleáris biztonság terén – az új blokk (blokkok) létesítéséhez szükséges további megfelelő műszaki-tudományos szakértelemmel bíró szakember álljon rendelkezésre, külön kutatás-fejlesztési célprogramokat kell indítani. Ezek már elindultak, és rövidesen megszületik az a kormány-előterjesztés is, amely tartalmazni fogja mindazt a releváns információt, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy tervezni lehessen ezen a területen a szükséges K+F irányokat.

32

4.4.2 MOL Nyrt. A MOL már megalakulása óta, a MOL csoport pedig már több, mint egy évtizede végzi kutatásfejlesztési tevékenységét a teljes értéklánc mentén, a kutatás-termeléstől indulva a kőolajfeldolgozáson át a petrolkémiáig bezárólag. A MOL Nyrt-ben Kutatás-termelés területén a következő kutatások folynak:  hazai kőolaj és földgáz készletek kutatási és készletbecslési módszereinek kutatása és fejlesztése új készletek megtalálása céljából  hazai kőolaj és földgáz ásványvagyon növelt hatékonyságú kitermelési módszereinek (EOR, EGR) kutatása és fejlesztése többlet szénhidrogén elérése érdekében  a kitermelt földgáz és kőolaj készletek gazdaságos előkészítési, szállítási és feldolgozási módszereinek fejlesztése hatékonyabb működés eléréséért  környezetvédelemmel kapcsolatos kutatás-fejlesztések a „környezetvédelmi lábnyom” csökkentése érdekében A feldolgozás területén végzett kutatásaik:  termékfejlesztések, ezen belül üzemanyag, bázisolaj, kenőanyag, bitumen termékfejlesztések, az üzemanyag fejlesztés területén pedig kiemelt fontosságú a szigorodó EU szabályozási eljárásoknak való folyamatos megfelelés  technológia és eszközfejlesztés területén hatékonyságnövelő kutatások, kiemelten az energia felhasználás csökkentését eredményező technológiai megoldások kidolgozása, kihozatal növelés, inorganikus növekedést eredményező kutatások, mint érték lánc kiterjesztése, flexibilitást növelő kutatások; illetve kapacitás megőrző kutatás-fejlesztési tevékenységek, mint csoport szintű korróziómenedzsment rendszereket támogató kutatások és költséghatékonyságot növelő fejlesztések.  a Fenntartható Fejlődést segítő kutatásaik közé sorolhatóak a megújuló energia felhasználást, a CO2 emisszió csökkentést célzó technológia- és termékfejlesztéseik, illetve a hulladékok hasznosításának maximalizálását célzó kutatásaik. A kutatásokba kompetencia alapon kisebb vagy nagyobb súllyal vonnak be külső kutatóintézeteket, illetve egyetemi kutató központokat, akikkel évek óta jó és magas színvonalú szakmai együttműködést tartanak fenn. A 2. ábrán megfigyelhetőek a MOL Nyrt. K+F-hez kapcsolódó bevételei, illetve ráfordításai, évek szerinti lebontásban.

33

MOL Nyrt. K+F ráfordítások és bevételek 2009-2012

(Ezer Forint)

2 000 000 1 729 520 1 600 000

1 533 637 1 509 993 1 282 124

1 200 000

800 000

40% 39%

36% 35% 400 000

15,8% 0,1%

2,4%

0,2% 0 2009 K+F Ráfordítás

2010 ebből kiadott kutatási megbízás

2011

2012

Pályázati bevételek

2. ábra A MOL NYrt. cégen belüli és cégen kívüli K+F ráfordításai évek szerinti lebontásban

A MOL Nyrt. számos kutató intézettel és egyetemmel működött és működik együtt a mai napig, így náluk megvalósulnak azok a stratégiai célok, miszerint adott ipari partnerek minél több szellemi műhellyel tartsák a kapcsolatot, hogy adott kihívásra mindig a legjobb kutatási partnert találják meg.

34

5. Ipari K+F igények Az energetika területén működő ipari vállalatokra az állam által a K+F terén tett lépések többféle módon hatnak. Egyrészt az állam által meghatározott energetikai fókuszpontok piaci lehetőséget jelentenek számukra, amelyekhez hozzáilleszthetik termékfejlesztéseiket, piaci aktivásaikat, másrészt az állami támogatások segítségével megnő a kockázatviselési készségük a K+F tevékenységek tekintetében. A készülő cselekvési terv előkészítésének korábbi szakaszában lezajlott interjúk, kérdőívek és a műhelybeszélgetéseken elmondottak alapján a megkérdezett hazai ipari szereplők a következő területeken fogalmaztak meg igényeket és tartottak szükségesnek állami beavatkozásokat a kutatásfejlesztés eredményesebbé tétele érdekében: Általános, több területet érintő igényként fogalmazódott meg a kutató műhelyek (egyetemek, kutató intézetek) megerősítése, pénzügyi helyzetük javítása, a kutatói generációváltás megvalósulásának elősegítése és a kutatók elvándorlása ellenében tett lépések. Szintén általános igényként jelentkezett a hazai energiapolitika és az azt kiegészítő egyéb szakpolitikák, valamint állami szabályozások és beavatkozások fókuszainak hosszú távú kiszámíthatósága, amely mentén az ipari szereplők tervezni tudják tevékenységüket és ki tudják alakítani saját üzletpolitikájukat. Ennek egyik fontos elemeként jellemezték a K+F támogatási rendszer kiszámíthatóbbá tételét, kiemelve az innovációs járulék felhasználását szabályozó rendszer újragondolásának lehetőségét különösen a kutatói - nagyvállalati kapcsolatok erősítése érdekében, valamint a hazai és EU K+F források fókuszált felhasználását. Az ásványvagyon és a geológiai adottságok kihasználása terén a vállalati, beruházói K+F tevékenységek fontos szabályozójává válhat az ásványi nyersanyag stratégia kidolgozása, amely hosszútávon lefekteti, hogy az állam mely vagyonelemek tekintetében milyen szerepet kíván betölteni a hasznosítás során. Ehhez kötődően feladatként fogalmazódott meg a geológiai és környezetvédelmi adatgyűjtési és feldolgozási technológiák fejlesztése a döntés előkészítés és a nyomonkövetés hatékonyságának növelése érdekében. Mivel a geológiai vagyon hasznosítása során sok esetben a környezeti kockázatok kezelése jelenti a legfontosabb problémát mind műszaki, mind gazdaságossági szempontból, a meglévő és új technológiákhoz kötődően a környezetvédelmi és kitermelési célok összehangolását biztosító kutatások és fejlesztések állami támogatása fontos feladat a megkérdezettek szerint. A hazai energiaellátás diverzifikáltabb és biztonságosabb fenntartása érdekében az ipari szereplők véleménye szerint szükséges a fosszilis kitermeléssel kapcsolatos kutatásoknak az állami hasznosítási prioritásokhoz illeszkedő támogatása, illetve a kapcsolódó iparfejlesztési lehetőségek kihasználása. Ezen a területen példaként hangzott el a magas inert tartalmú gázok hasznosítását elősegítő kutatások támogatása, a hazai adottságok miatt a magas hőmérséklet és nyomástartományban működő berendezések, műszerek terén szerzett tapasztalatok hasznosítása, valamint a szénhidrogén kitermeléshez kapcsolódó felszíni technológiákhoz kötődő fejlesztési lehetőségek.

35

Az alacsony karbon kibocsátás mellett megvalósuló energiatermeléshez kötődő technológiák, mint pl. a CCS tekintetében a vélemények szerint a legfontosabb lépés egy mintaprojekt megvalósítása lenne, így a helyi viszonyokhoz történő adaptálás és működtetés során szerzett tapasztalatok felhasználásával lehetne a hazai lehetőségeket értékelni. Egyik fontos, a megújuló energiák terén meglévő adottságunk a geotermikus hővagyon hasznosítási lehetősége. Az ezen a téren aktív iparági szereplők a jövő szempontjából kiemelten kezelendő K+F területnek tekintik a kitermelt hő minél hatékonyabb hasznosításával kapcsolatos kutatásokat (hőfoklépcsők növelése, alternatív hőhasznosítási megoldások, vízkivétel nélküli technológiák terén történő előrelépés), valamint a visszasajtolás kockázatának (és energiaigényének) csökkentése érdekében teendő lépéseket. Szintén a geológiai területhez kötődő kutatási feladat az elhangzottak alapján a nukleáris hulladékok biztonságos elhelyezésével kapcsolatos munka folytatása, illetve a szén jövőbeli hasznosítási lehetőségeivel kapcsolatos technológiákhoz (szénkémiai eljárások) kötődő hazai kutatások. A fosszilis alapú energiatermelés berendezéseinek kutatásához és fejlesztéséhez kötődően kevés hazai ipari háttéradottság maradt napjainkra, ezért az ezen a területen végezhető fejlesztési tevékenyég is korlátozott. Fontos ugyanakkor, hogy kihasználjuk a nagy felújítások során alkalmazható, a korszerűsítésekhez kapcsolódó innovációk (meglévő berendezések továbbfejlesztése) terén meglévő tapasztalatokat. Ugyanezen a területen továbbra is feladat lesz a technológiák hazai adaptációjával kapcsolatos fejlesztések megvalósítása és az ehhez kapcsolódó modellezési, szabályozási feladatok elvégzése, valamint az együtt-tüzelési technológiák fejlesztése a hazai adottságok és lehetőségek figyelembevételével. A nukleáris alapú energiatermeléshez kötődően az ipari szereplők – a kapcsolódó stratégiai dokumentumokban rögzítettekhez illeszkedően - három fő fókuszterületet határoztak meg. Ezek egyrészt a meglévő kutatói kapacitások fenntartása, szakemberállomány megerősítése és továbbképzése a jelenlegi és jövőbeli kutatási feladatok hazai ellátása érdekében. A másik fontos feladat az új termelő blokkok építése során elérhető hazai beszállítói, kivitelezői részarány növeléséhez szükséges K+F tevékenységek erősítése. A harmadik a hazai nukleáris kutatás és háttéripar szempontjából kiemelten kezelni javasolt terület a cikluszárás és a kapcsolódó új technológiák kifejlesztéséhez kötődő tevékenységekhez történő aktív csatlakozás, az e téren megvalósuló nemzetközi szakmai munkákban a magyar pozíciók kialakítása. A megújuló alapú energiatermelés berendezései és rendszerei előállításának terén szintén viszonylag kevés a hazai szereplő, ezért korlátozott az itthoni fejlesztési lehetőségek köre is. A lehetőségeket a magyar piac kis mérete is korlátozza, ami miatt elsősorban a speciális helyi körülményekhez történő adaptálás és az alkalmazások körének hatékony bővítése lehet a hazai fejlesztések fókuszában. Az elhangzott javaslatok alapján, a hazai adottságokra és fókuszokra tekintettel, a szilárd biomassza alapú energiatermelés rendszerszerű megvalósításával kapcsolatos kutatások lehetnek fontos, támogatandó feladatok.

36

A hazai biogáz termelő rendszerek javarészt import technológiákkal működnek, de a megkérdezettek szerint szükség van a jelenleg alkalmazott biológiai rendszerek továbbfejlesztésére, a gázhasznosítás alternatív lehetőségeinek megteremtéséhez szükséges fejlesztésekre (biogáz tisztítás, BTL megoldások) és érdemes lehet hazai előállítású üzemtípus kialakítása is. Több hazai szereplő dolgozik az alga alapú energia előállítási rendszerek fejlesztésén is. Az időjárás függő megújuló energia alapú, illetve kisléptékű villamos energiatermelő rendszerek szempontjából fontos kérdés a villamosenergia rendszerbe történő becsatolásuk, amivel kapcsolatban az iparági szereplők szintén állami beavatkozásokat, fejlesztéseket várnak. Több területen is megjelent a hulladékból történő energiatermelés lehetőségének kiaknázása, ezzel kapcsolatban több ipari szereplőnél is folynak fejlesztések, amelyek előrehaladását az állami szerepvállalás - pl. prototípusok megvalósításával - javítaná. Az energiahálózatoknak fontos szerepe lehet a felhasznált energia mennyiségének csökkentésében, a gazdaságosabban működő energiarendszerek megteremtésében. Ehhez, a javaslatok szerint, a jövőbeli fejlesztéseknek a hálózati veszteségek csökkentésére, az intelligens hálózati megoldások lehetőségeire, és az egyenáramú hálózatok alkalmazási lehetőségeinek vizsgálatára lenne szükség. A közlekedés terén fontos adottság, hogy Magyarországon több száz járműipari beszállító cég működik, amelyek kapcsolódása az iparhoz jó lehetőséget adhat a fejlesztések számunkra előnyös megvalósulásához. Ez mind a jelenlegi, mind a jövőbeli alternatív, pl. villamos hajtások kapcsán kihasználandó. Az ipar szereplői fontos területnek tartják az üzemanyagokkal, illetve üzemanyag keverékekkel kapcsolatos fejlesztéseket is a környezetet kevésbé terhelő, hatékonyabb közlekedés érdekében és a közszféra példamutatását (ezen keresztül a fejlesztési igények megjelenését és mintaprojektek megvalósulásának lehetőségét) az energiahatékony közlekedés terén. Az energiahatékonyság szempontjából az egyik legfontosabb területnek a hazai épületállomány korszerűsítését tartják és olyan innovációk megvalósítását, amelyek lehetővé teszik, hogy az épületenergetikai beavatkozások során a hazai beszállítói részarány a lehető legnagyobb lehessen. Bár az ipari energiahatékonyság terén alkalmazott berendezések alapvetően importból érkeznek, azok felhasználásához kötődően több hazai vállalkozásnál gyűltek össze komoly fejlesztési tapasztalatok, amelyek jól hasznosíthatóak. Néhány szolgáltatási terület esetében is jó lehetőséget látnak az ipari szereplők a K+F tevékenységek terén, ilyen például az IT rendszerek és kereskedelem (pl. hűtéstechnológia) energiaigényének csökkentése. Összefoglalva elmondható, hogy az energiatermeléshez, az energetikai berendezések és rendszerek előállításához és működtetéséhez, valamint az energia felhasználáshoz kapcsolódó ipari szereplők a még viszonylag szűk hazai piac és adottságok mellett is megtalálták azokat a területeket, ahol gazdaságosan megvalósítható fejlesztésekre van lehetőség. Ezek megvalósulásának elősegítéséhez az állam a szakmai műhelyek megerősítésével, a rendelkezésre álló K+F források növelésével és hatékony felhasználásának elősegítésével, valamint a hazai piaci lehetőségek

37

bővítésével (beleértve a hozzájárulni.

mintaprojektek,

prototípusok

megvalósítási

lehetőségeit)

tud

38

6. SWOT-analízis A tanulmány alapját a SWOT analízis képezi, amely bemutatja a szektor erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. Ezek láthatóak a következő táblázatban.

Erősségek:

Gyengeségek:

- a képzési és szellemi műhelyek, bár szeparáltan, de rendelkezésre állnak.

- kommunikáció/együttműködés hiánya a piaci, akadémiai szereplők és az állam között

- jelentős megújuló és nem megújuló energetikai, valamint energiahatékonysági potenciál

- információhiány a forrás lehetőségekről és a partnerekről

-

jelenleg még erős szakemberállomány

- ipari termelőbázisokra épülő nagy hazai beszállítói réteg erősítése (autóipar) -

javuló erőforrás-hatékonyság

- az egyetemi műhelyek esetében sokszor nehezen érhetőek el a legújabb kutatási témák és eredmények - kooperatív szemlélet helyett kompetitív/passzív hozzáállás - egyéb kapcsolódó területekkel (pl. környezetvédelem, oktatás) nincs összhang -

jövő szakemberállományának biztosítása

-

pályázási nehézségek

-

prioritások hiánya

- jelenleg nincsenek meghatározva egzakt indikátorok, az innováció elveszik út közben - jelenleg kevés kutatási eredmény hasznosul, kevés a hozzáadott érték - nemzetközi együttműködésekben és projektekben alacsony a hazai részvételi arány - nem megfelelő a monitoring-rendszer és az innováció nyomonkövetése - a jogszabályi keretek kis ösztönzőerővel bírnak jelenleg - a multinacionális cégek K+F csoportjai sokszor más országokban vannak jelen - sokszor gyenge eszközpark, parallelfejlesztések valósulnak meg, így kihasználatlan a drága infrastruktúra - a KKV-k nem pontosan ismertek a szektorban - szemléletváltásra van szükség, a környezettudatosság elengedhetetlen - kis piac áll rendelkezésre akár a környező országokhoz viszonyítva is - kevés nemzetközi szinten is jelentős piaci szereplő van jelen

39

Lehetőségek

Veszélyek

- van kutatás-fejlesztési igény az energiatermelők részéről is

- szellemi műhelyek pénzügyi, és ezáltal emberi erőforrás gyengülésére utaló jelek

- források (humán, infrastruktúra, pénzbeli, tudás) koncentrálásával erősödhet a nemzetközi projektekben való részvétel

- lemaradás a környező országoktól a versenyben, ha nincs megfelelő K+F

-

befektetők bevonása

- ha nincs egységes K+F+I stratégia, prioritás, sokszor alacsony lesz a hozzáadott érték

- közös energiapiac kialakítása a szomszédos (vagy V4!) országokkal

- ha nem erősítjük a megújuló K+F+I-t, erősödhet az importfüggőségünk a piacon

-

- innováció menedzsment – piaci igény/termék központú fejlesztések

- ha nem koncentráltak a források, akkor párhuzamos kutatások folyhatnak, és csökken a relatív hozzáadott érték

- globális kihívásokra lokális megoldások keresése (kihívás orientált szervezés)

- K+F+I stratégia eredményeire külön elbírálási szempontrendszer indokolt

-

- jelenleg eredményorientált K+F+I szemlélet működik a kihívásorientált helyett

partnerségi társulások létrehozása

az európai vagy globális piacok megcélzása

2. táblázat SWOT-analízis

40

7. A javasolt intézkedések és azok várható hatásai Annak érdekében, hogy a javaslatok megfogalmazása és alkalmazási területe egyértelmű legyen, először szükséges a fogalmak definiálása. A kutatás-fejlesztés az a tevékenység, amelynek célja az ismeretanyag bővítése, adott kihívásra új alkalmazási lehetőségek és megoldások kidolgozása. Három típusa van:  alapkutatás (elsődleges célja új ismeretek szerzése, felhasználási célkitűzés nélkül)  alkalmazott kutatás (új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, valamely gyakorlati cél érdekében)  kísérleti fejlesztés (kutatásból és gyakorlati tapasztalatokból nyert már létező tudásra támaszkodó munka, mely termékeket, új eljárásokat, rendszerek bevezetését vagy javítását szolgálja) A tevékenységek megkülönböztetése sok esetben nem egyértelmű, sorrendiség közöttük többször nem megfigyelhető. A kísérleti fejlesztés közvetlen költségei aktiválhatóak (azaz nem feltétlenül a felmerülés időszakában kell elszámolni) ellenben a másik kettővel. Azaz gazdasági és K+F finanszírozási szempontból igen lényeges elem, hogy a K+F tevékenység önmagában és közvetlenül nem megtérülő tevékenység. Mivel a K+F eredendő célja új eljárás bevezetése, előre nem ismerhető, hogy egy adott kutatás mely eleme és hogy fog hasznosulni a továbbiakban. Emiatt indokolt nem célorientált, hanem egy adott kihívásra választ kereső K+F struktúra alkalmazása. A K+F tevékenység gazdasági hatása ezért nem önmagában, a befektetés megtérülésében értelmezhető, hanem a multiplikatív gazdasági hatásokban, humán erőforrásban és megszerzett szellemi tulajdonban. Az eredő hatás maximalizálása végett elengedhetetlen a szereplők (kormányzat, kutatóhelyek, felsőoktatás és ipar) közötti egyeztetés és információáramlás. Az innováció definíciójánál már nem ennyire egyértelmű a helyzet. Az OECD és az Európai Bizottság (Eurostat) közös égisze alatt előkészített Oslo Kézikönyv harmadik kiadása egy hároméves együttműködés eredménye, amelyben 30 ország szakértői vettek részt. Az Oslo kézikönyv legfőbb változása az innováció fogalmának szélesebb körű definiálása. A termék- és eljárás-innováción túl, az innováció új meghatározása a marketing-innovációt és a szervezési-szervezeti innovációt is felöleli. Összességében megállapítható, hogy az innováció tehát:  új, vagy jelentősen javított, megújított termék (vagy szolgáltatás) vagy eljárás bevezetése  új marketing-innováció, mely jelentős változást hoz a terméktervezésben, a csomagolásban, a termék piacra dobásában, a termék reklámozásában, vagy az árképzésben  új szervezési-szervezeti innováció, mely új szervezési-szervezeti módszerek megvalósítását jelenti a cég üzleti gyakorlatában, a munka szervezésében, vagy a külső kapcsolatokban Az innováció és a nagyléptékű alkalmazás azonban nem lehetséges a fejlesztések tesztelése és valós körülmények közötti kipróbálása nélkül. Egy innovatív termék, szolgáltatás tömegpiaci megjelenését hosszú fejlesztési idő előzi meg, mely során az innováció számos kihívással néz szembe. Ezen kihívások teremtette finanszírozási űrt az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák vonatkozásában gyakran a „halál völgyének” nevezik, jelképezve az alapkutatás finanszírozása és a versenyképes – piacról önfinanszírozó – technológiai állomás közötti légüres teret (3. ábra). Az új technológiák ipari megjelenésének ez a lépés alapfeltétele, azonban finanszírozási szempontból

41

legkockázatosabb része. Emiatt szükséges ezen új technológiákat a jövőben alkalmazó vállalkozások érdekeltté tétele és bevonása legalább az innováció utolsó lépésébe, amikor a kifejlesztett termék elnyeri piacképes, megbízhatóan működő formáját.

3. ábra Az innováció folyamata és finanszírozási forrásai

A „halál völgyének” áthidalása érdekében elengedhetetlen fontosságú – az ipari léptékű bevezetés előtt – az újonnan kifejlesztett technológiák demonstrációs (pilot/minta) léptékű megépítése és tesztelése. A jól kiválasztott és a tesztelés során bevált technológiák magukkal vonhatnak további iparfejlesztési tevékenységet is, mivel sorozatgyártásra érett voltuk bizonyítást nyer, így munkahelyeket és magas hozzáadott értéket teremtve. Az fejlesztések piacra lépése és az innovációs folyamat összetettsége jól mutatja az innováció menedzsment fontosságát. Olyan, hosszú távon is életképes, újfajta együttműködési formák irányába kell elindulni, amelyek biztosítják az innovációk megvalósítását. Ilyen mechanizmusok elfogadható szintre mérsékelhetik a kockázatokat, miközben – az innováció megvalósulása esetén – minden fél számára win-win helyzeteket azonosítanak és alkalmaznak. Az innovációk megvalósításával magyar start-up cégeket, többségében kkv-kat lehet előnyös helyzetbe, akár az iparjogvédelem és sorozatgyártás megvalósításáig is eljuttatni A fentebb leírt definíciók tisztázása azért szükségszerű, mert sok esetben nem jól használjuk az alapfogalmakat. Magyarország energia K+F struktúrájának céljai – összhangban az energiastratégiai és politikai célokkal – a következőképpen határozhatóak meg: Olyan fejlesztések, K+F tevékenységek indokoltak, amelyek hozzá járulnak  az alacsony energiaárakhoz,  a munkahelyteremtéshez,  a környezet- és klímavédelemhez,

42



és csökkenő importfüggőséghez.

Az energiastratégiai célok elérése, így a jelentős energiahatékonysági potenciál kihasználása, és a 2020-as EU-s célok elérése is feltételezi az innovatív, az energiatermelést és –felhasználást optimalizáló technológiák kifejlesztését és elterjesztését. A kutatás, fejlesztés, innováció és alkalmazás kiemelten fontos, ahogy ezt Nemzeti Kutatásfejlesztés és Innovációs Stratégia 2020 is elismeri. Ezt hazai szinten a Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011 (X. 14) OGY határozat, EU-s szinten a Strategic Energy Technologies (SET) terv prioritásainak a Horizon 2020 keretprogramba integrálása is megerősíti. A sikeres hazai energia K+F szektor illetve az EU programokban való eredményes pályázás érdekében a következő javaslatokat, észrevételeket fogalmazom meg a SWOT-elemzésben azonosított gyengeségek kiküszöbölése érdekében: 1.

Kommunikáció javítása

A Századvég által készített Energetikai Iparfejlesztési és K+F Cselekvési Terv háttérkutatása is megmutatta, hogy az energia szektorban az egyik legnagyobb probléma a kommunikáció hiánya az egyes szereplők között. A kutatóintézetek illetve egyetemek sokszor légüres térben mozognak, az utóbbi évtizedben az intézmények nem alkalmazkodtak megfelelően a megváltozott körülményekhez. A hatástanulmány készítésekor fény derült arra is, hogy az intézmények honlapjai sok esetben csupán a 2007-2008-as adatokat tartalmazzák a releváns információk helyett, ami nagyban megnehezítheti egy esetleges partnerkeresés során a multinacionális cégek vagy a KKV-k helyzetét. Megfigyelhető, hogy a szektor szereplői sokszor nem is tudnak egymásról, nem ismerik eléggé egymás kutatási profiljait, így egy új fejlesztés esetében sokszor fel sem merül a gondolat, hogy egy adott elemre irányuló kutatás esetleg már megtörtént egy másik intézményben. Megoldást jelentene, ha valamilyen formában egységesítenék a nyilvános K+F témájú honlapok tartalmi felépítését, hiszen ha megvalósulna egy adatokat összesítő honlap, például a Nemzeti Innovációs Hivatalnál, akkor az adatok importálása is könnyebb lenne. A javasolt felépítésre jó példa lehet a Szent István Egyetem honlapja, ahol egyértelműen megjelennek a karok alatt a kutatócsoportok, egy adott kutatócsoportnál pedig feltüntetésre kerülnek azok a témák, amelyekkel foglalkoznak, valamint a különböző tudományos státuszú emberek létszáma, illetve az is, hogy az elmúlt években milyen nagyobb projektekben vettek részt. A kommunikáció javulását az is elősegítheti, ha az állam moderátorként lép fel a különböző szektorbeli szereplők között és elősegíti a partneri kapcsolatok létrehozását különböző energetikai konferenciák szervezésével. A konferenciák célja az lenne, hogy a meghívott szervezetek bemutassák kutatási profiljukat vagy kutatási igényeiket, így adva alapot a későbbi sikeres közös pályázáshoz illetve munkához. Jelenleg nincs megoldva a K+F és innováció folyamat menedzsmentje és összefogása, a szereplők szeparáltan mozognak és az eredmények elvesznek. Emiatt szükséges a szereplők közötti koordináció és közös célok megfogalmazása. Meg kell említeni azonban a kommunikáció kapcsán azt is, hogy az állam saját szervei között is hatékonyabb kommunikációra van szükség, hiszen az energetika területén a különböző szakpolitikák

43

(környezetvédelmi-, klímavédelmi-, oktatási-, vidékfejlesztési- illetve városfejlesztési szakpolitikák) összehangoltsága alapvető fontosságú. Gyengeségek, melyekre az intézkedés pozitív hatással bír:  Kommunikáció/együttműködés hiánya a piaci, akadémiai szereplők és az állam között  Információ hiány a forrás lehetőségekről és a partnerekről  Az egyetemi műhelyeknél sokszor nehezen elérhetőek a legújabb kutatási témák és eredmények  Kooperatív szemlélet helyett kompetitív /passzív hozzáállás  Egyéb kapcsolódó területekkel (pl. környezetvédelem, oktatás) nincs összhang  Nemzetközi együttműködésekben és projektekben alacsony részvételi arány  Multinacionális cégek K+F csoportjai sokszor más országokban vannak jelen  KKV-k nem pontosan ismertek a szektorban  Szemléletváltásra van szükség, környezettudatosság elengedhetetlen 2. Jövő szakembereinek képzése Magyarországra az elmúlt évtizedekben jellemző volt, hogy erős szakember gárda állt mindig a K+F tevékenységek hátterében. Azonban kevés az olyan kutató, aki mind a szakterületén kiváló, mind K+F menedzsment ismeretekkel is rendelkezik A jelenség hosszú távon az oktatás színvonalának emelését is negatívan érinti. A nagy ipari szereplők aláhúzták, hogy sokszor nem megfelelő az egyetemekről kikerült fiatal diplomások szakmai tudása, ami ráadásul az utóbbi időben egyre aggasztóbb szinten figyelhető meg. Megoldásként javasoljuk , hogy az ipari partnerek ösztönzését az egyetemekkel való szoros együttműködésre, akár adott tanszék közös üzemeltetésével , közös tanrend kialakítással , közös előadói gárdával, végül a fiatal diplomások számára álláslehetőség biztosításával. . A kutatóintézeteknél is felismerték, hogy az egyetemi hallgatókat, már a BSc képzés során meg kell próbálni bevonni egy adott kutatási témába, így növelve az esélyét annak, hogy marad még PhD képzésre is az intézménynél. Ám nagyon sok hallgató az egyetemi tanulmányai végeztével a magasabb kereset érdekében a privát szférában helyezkedik el, így összességében megállapítható, hogy az intézetekben és egyetemeken a PhD-s hallgatók minősége évről évre gyengül. Itt is megoldás lehet, a vállalatokkal kialakított együttműködés és doktori program. Az állam feladata, hogy egy olyan jogszabályi és ösztöndíj keretrendszert építsen fel, mely bevonzza és ott is tartja a fiatalokat a K+F rendszerben és számukra jól működő életpálya-modellt hoz létre. Gyengeségek, melyekre az intézkedés pozitív hatással bír:  Egyéb kapcsolódó területekkel (pl. környezetvédelem, oktatás) nincs összhang  Jövő szakemberállományának biztosítása  Multinacionális cégek K+F csoportjai sokszor más országokban vannak jelen  Kis piac áll rendelkezésre akár a környező országokhoz viszonyítva is  Kevés nemzetközi szinten is jelentős piaci szereplő van jelen

44

3. Energetikai K+F Pályázati rendszer átalakítása A felmerült kommunikációs probléma megoldása mellett a jelenlegi pályázati rendszer is átalakításra szorul. A kutatás-fejlesztési források hatékony elosztása más struktúrát igényelne az energetikában, mint más területeken. A kialakított struktúrának kihívásorientáltnak3 kell lennie, a célokat meg kell határozni, méghozzá a hatásorientáltság figyelembevételével. Az eddigi FP7-es keretprogrammal szemben a Horizon 2020-nál megváltoztak a prioritások, nagyon komoly hangsúlyt fektetnek a „kiváló tudományra” (excellent science). Magyarországnak fel kell készülnie arra, hogy a rendelkezésre álló forrásokat fókuszálja, a piaci szegmens résztvevőit összefogja, hogy így közösen nagyobb erőt kifejtve, hatékonyabban tudjon az ország az Európai Uniós pályázati terepen érvényesülni. Erősíteni kell a gyorsan kereskedelmi forgalomba helyezhető kutatás-fejlesztést és innovációkat. A 2014-20-as kohéziós, K+F+I-re allokált forrásoknak lehetővé kell tenniük a hazai kutatóhelyek számára a Horizon 2020 keretprogramban való részvételt. Azaz olyan, a keretprogram kiírásával összhangban lévő pályázatokra van szükség, amelyek segítik a kiválóság feltételének teljesítését. Az államnak ebben a rendszerben biztosítania kell az energetikai K+F és innováció menedzsmentet, akár egy új szervezeten keresztül, akár a mostani rendszerbe integrálva. A kormányzati K+F rendszer jelenlegi működését mutatja be a 4. ábra.

4. ábra A kormányzati KFI rendszer működése

Jól látható, hogy a jelenlegi rendszer akár a végrehajtási szinten, akár a stratégiai szinten nagyon széttagolt, nem biztosítja a szakpolitikák összhangját és azok prioritásainak megjelenését/érvényesülését a K+F pályázati rendszerben. Ezért javasoljuk, hogy a végrehajtási szinten szereplő egységek felé jöjjön létre egy ernyőszervezet, mely ismeri a stratégiai szintről

3

nem egy kutatás célt azonosítunk, hanem egy megoldandó kihívás körré szervezzük a K+F tevékenységet

45

származó elvárásokat és fókuszáltan tudja bevonni a végrehajtási szinten lévő hivatalokat és ügynökségeket. Az eddigi szétszórt magyar K+F pályázati rendszert központosítani kell a fókuszok kialakítása, a párhuzamosságok megszüntetése és az eredményorientáltság elősegítése érdekében. Jó példa erre a Svédországban, hasonló elven működő K+F rendszer. Több olyan hivatal és szövetség is van, melyek a szektorban a különböző piaci szereplőket képviselik, de ha ezek mögött nincs egy olyan ernyőszervezet, mely együttesen tudja kezelni a felmerülő problémákat az kommunikációs zavarokhoz vezethet. A prioritások és összehangolt eredményes K+F érdekében kihívás orientált platformokat4 kell létrehozni, melyek növelik a hosszú távú kompetencia felépítését az úgynevezett stratégiai innovációs területek bővítésével az energetikában, olyan interdiszciplináris együttműködési struktúrákat hozva létre, amelyek tovább gerjesztik az ágazatközti együttműködéseket. A kihívásvezérelt platformok létrehozása azért is fontos, mert több teljesen más területen dolgozó és más gondolkodásmódú csoport összefog a kihívás megoldásának érdekében. A platformokban helyet kapnának a kormányzat, az egyetemek és kutatóhelyek, a nagy vállalatok, valamint a potenciális start-upok képviselői. A megfelelő működés és döntéshozatal érdekében belépési kritériumokat is ki kell dolgozni az elhivatottság és szakmai kompetencia igazolása érdekében. A pályázati rendszernek díjaznia kell a platformból származó fejlesztéseket és projekteket. Ezen platformok köré csoportosíthatná a különböző energetikai K+F feladatokat/projekteket az ernyőszervezet. A prioritások pedig energetikai szempontból az alábbiak:  olcsó energia  munkahelyteremtés  csökkenő importfüggőség  környezetvédelem Fókuszba kell helyezni az energiapolitikai célokat is:  olyan technológiákat kell fejleszteni, amelyek lehetővé teszik az anyagukban nem hasznosítható hulladékok környezetbarát energetikai hasznosítását,  az alacsony szén-dioxid kibocsátású technológiák fejlesztése az energiaszektorban, ez klímavédelmi és környezet-egészségügyi célokat is szolgál,  a villamos energia hatékony tárolása az ellátásbiztonság növelése céljából,  tiszta üzemanyagok elterjesztése, melyeknek 2020-ra az Európai Uniós közös szabványon alapuló töltőállomás-hálózatról elérhetőnek kell lenniük, és a hozzáférési lehetőségeiket is bővíteni kell.

4

néhány példa ilyen platformra: városi közlekedés megújítása, mezőgazdasági melléktermékek hasznosításának megoldása…stb.

46

Mindezek mellett figyelembe kell venni a hatásköri szempontból szektoron túlnyúló célokat, így különösen:  Járműparkok fejlesztése,  Ipari termelőbázisokra épülő nagy hazai beszállítói réteg erősítése  Energiahatékonyság növelése az iparban illetve épületekben  A megújuló energiák részarányát növelni szükséges 14,65 %-ra 2020-ra A kihívások meghatározása után az energiapiac szereplőivel egyeztetve lehet kialakítani a különböző pályázati struktúrákat (például energiahatékonyság problémaköre és a 20 %-kal hatékonyabb energiafelhasználási cél elérése a háztartásokban és az iparban). A fenntartható fejlődés érdekében az egyik legfontosabb társadalmi kihívásnak kell lennie a jövőben egy biztonságos, fenntartható, tiszta és hatékony energiatermelésnek amellett, hogy mindeközben jelentősen csökkentjük a kedvezőtlen kibocsátásokat. Többlépcsős pályázati rendszert javasolunk. Az első lépcsőben a kívánt kihívás megoldására tett javaslatok a benyújtott rövid anyag alapján gyors elbírálás alá kerülnek, majd egy következő lépcsőben már egy nagyobb szakmai grémium vitatná meg a megvalósítási lehetőségeket. A K+F nem rövidtávú haszonnal kecsegtet, de figyelembe kell venni, hogy a cél elérése érdekében szükségszerű a pénzügyi megvalósíthatóság vizsgálata is. Végső célként az új technológiákból gyorsan használható prototípusokat kell készíteni, és bemutató próbaüzemeket kell elindítani. Ezt a rendszert mind az Európai Unió által finanszírozandó Stratégiai Energiatechnológiai Tervben (SET-terv) és más európai együttműködési tevékenységekben, mind a kétoldalú megállapodások keretében kiemelt költségvetés mellett az szükséges lehetővé tenni. Nagyon fontos, hogy az új K+F szisztéma dinamikusan reagáljon az időközben esetlegesen megváltozó K+F körülményekre. Ha egy fejlesztésről valamely szakaszban kiderül, hogy azon körülmények között nem fejleszthető tovább, a kívánt cél elérése érdekében a forrásokat át kell tudni csoportosítani. Ahhoz, hogy növeljük a sikeres innovációk hatásfokát, jól alkalmazható indikátorokat kell minden egyes területen kiválasztani. Nem megfelelően megválasztott indikátorok esetén ugyanis elveszhet az innováció „útközben”. Ezen indikátorok kiválasztása mindig az adott terület szakemberei (platform) és az állam közös feladata. A platformok további előnye, hogy találkozik náluk a két különböző tervezési módszer a „bottom up” és a „top down”. A megváltoztatott pályázati rendszer egyik legfontosabb eleme az egységes, integrált klíma-és energiapolitika céljainak elérését ellenőrző szigorú monitoring rendszer, amelynek keretében eleinte sűrűbben, később évente/kétévente rendszeres auditot végeznek. Az ellenőrzések eredményei nem befolyásolhatjáj az alapvető klíma-és energiapolitikai célokat, de kisebb-nagyobb változások szükségszerűek lehetnek a felhasznált eszközökben. A monitoring eszközei a fejlesztés típusától függően lehetnek például kötelező publikációk releváns folyóiratokban, demonstrációs célú bemutatók megtartása, vagy a prototípus bemutatása a megfelelő fórumokon. Fontos, hogy a jelen helyzethez képest növekedjen a hozzáadott érték, mert a jelenlegi struktúrában sokszor elveszik az innováció az elégtelen monitoring miatt. Ezen a ponton érdemes visszacsatolni a kommunikáció témaköréhez, hiszen itt is felmerül, hogy az elért eredményeket ahol csak lehet, nyilvánossá kell tenni, adatbázisokat kell létrehozni és akár a saját, akár egy adott szervezethez feltölteni a releváns információkat úgy, hogy az a nyilvánosság számára elérhető legyen.

47

Gyengeségek, melyekre az intézkedés pozitív hatással bír:  Információ hiány a forrás lehetőségekről és a partnerekről  Az egyetemi műhelyeknél sokszor nehezen elérhetőek a legújabb kutatási témák és eredmények  Pályázási nehézségek  Prioritások hiánya  Jelenleg nincsenek meghatározva egzakt indikátorok, innováció elveszik út közben  Jelenleg kevés kutatási eredmény hasznosul, kevés a hozzáadott érték  Nemzetközi együttműködésekben és projektekben alacsony részvételi arány  Nem megfelelő a monitoring-rendszer és az innováció nyomonkövetése 4.

Jogszabályi keretek változtatása

Szükséges a jelenlegi jogszabályi keretek módosítása annak érdekében, hogy ösztönözze a szektorbeli szereplőket a K+F aktivitásuk növelésére. Ennek főbb pontjai lehetnek a gyorsított eljárások bevezetése illetve az adminisztratív terhek csökkentése. Jelenleg a pályázat-menedzsment legalább 2-3 ember közös munkája egy nagyobb projektben, ami nagy terheket ró az egyébként is túlterhelt kutatói szektorra. Az adminisztratív terhek csökkentésével a felszabadult időt és energiát a tényleges K+F tevékenységre lehetne fordítani. Egy másik módosítási terület lehet az innovációs járulék kérdésének újragondolása. Javasoljuk, hogy a befizetések kormányzati újraelosztásánál érvényesüljön a befizetők szektor szerinti megoszlása (azaz kerüljenek rögzítésre a visszaosztás szektor szerinti arányai). A kiírások meghatározásánál továbbá indokolt a szakterületek bevonása és a velük való konzultáció. Gyengeségek, melyekre az intézkedés pozitív hatással bír:  Jövő szakemberállományának biztosítása  Pályázási nehézségek  Jelenleg kevés kutatási eredmény hasznosul, kevés a hozzáadott érték  Nemzetközi együttműködésekben és projektekben alacsony részvételi arány  Nem megfelelő a monitoring-rendszer és az innováció nyomonkövetése  Jogszabályi keretek kis ösztönzőerővel bírnak jelenleg  Multinacionális cégek K+F csoportjai sokszor más országokban vannak jelen 5.

Eszközpark fejlesztése

A Századvég által végzett felmérés szerint a szektorban megkérdezett, főként az alapkutatásban dolgozó szakemberek egyértelműen kijelentették: ha bármely területen szeretnénk felvenni a versenyt akár csak a környező Európai Uniós országokkal, ahhoz elengedhetetlenül szükséges az eszközparkok fejlesztése. Fontosak az olyan nagy Európai Uniós nagyberuházások is, mint az ELI, vagy például a CERN@WIGNER projekt. Ám az eszközfejlesztésekre kialakított pályázati kereteknél figyelni kell arra, hogy elkerüljük a párhuzamosságot. Ehhez szükséges egy részletes gépi kapacitást is vizsgáló felmérés, melyet kötelezően kéne kitöltenie mindenkinek, aki adott kereteken belül pályázni szeretne. Fontos, a drága K+F infrastruktúrák kihasználtságának és folytonos működésének biztosítása, ezért lényeges, hogy a kutatóhelyek tudjanak egymásról és a másiknak rendelkezésre álló infrastruktúrákról.

48

Gyengeségek, melyekre az intézkedés pozitív hatással bír:  Kommunikáció/együttműködés hiánya a piaci, akadémiai szereplők és az állam között  Információ hiány a forrás lehetőségekről és a partnerekről  Kooperatív szemlélet helyett kompetitív /passzív hozzáállás  Sokszor gyenge eszközpark, parallelfejlesztések, így kihasználatlan a drága infrastruktúra 6. KKV-k felmérése Nagyon kritikus a KKV-k helyzete is Magyarországon, hiszen -mint az kiderült a kapacitástérképből is-, nincs vagy nehezen hozzáférhetőek azok az anyagok, amelyek ezekről a cégekről szólnak. Nehezíti a feltérképezést az is, hogy ezek közül a cégek közül sok megszűnik rövid időn belül vagy kitelepül a határokon kívülre, így nehezítve a feltérképezésüket. Szükségszerű egy teljes körű felmérést végezni abban az irányban, hogy milyen kapacitásokkal is rendelkezünk ezen a szegmensen belül az energiaszektorban. Az állam szerepe a KKV-k, illetve a multinacionális cégek esetében is, hogy jogszabályi keretekkel segítse az itthoni kutató és fejlesztő cégeket és elérje, hogy ne hagyják el az országot, valamint a multinacionális cégeknél még az is, hogy ha megoldható, akkor az országon belül tartsák a K+F részlegüket. Ugyanakkor a fejlesztések során fel kell ismerni, hogy a magyar piac – már az ország méretéből adódóan is – kicsi egy innováció piacosításához. Emiatt a „think globally, act locally” elvnek kell érvényesülnie a kkv-k esetében. Azaz, globális kihívásokat kell megcélozni, olyan helyi megoldások alkalmazásával, amelyek adaptálhatóak más piacokra is. Ezt a fajta gondolkodás kialakítását segítik a kihívás orientált platformok is. Gyengeségek, melyekre az intézkedés pozitív hatással bír:  Kommunikáció/együttműködés hiánya a piaci, akadémiai szereplők és az állam között  Információ hiány a forrás lehetőségekről és a partnerekről  Az egyetemi műhelyeknél sokszor nehezen elérhetőek a legújabb kutatási témák és eredmények  Kooperatív szemlélet helyett kompetitív /passzív hozzáállás  Jogszabályi keretek kis ösztönzőerővel bírnak jelenleg  KKV-k nem pontosan ismertek a szektorban  Kis piac áll rendelkezésre akár a környező országokhoz viszonyítva is 7. Szemléletváltás és környezettudatosság Igen lényeges, hogy az állam elérje akár a cégeknél, akár az embereknél annak tudatosítását, hogy szemléletváltásra van szükség. A közpénzekből finanszírozott K+F tevékenységnek ugyanis célszerűen a szociális előnyökkel járó fejlesztéseket kell támogatni. Emiatt fontos, hogy a társadalom fel- és megismerje a K+F tevékenységeket és azok hatását a mindennapi életükre. Ösztönöznie kell a környezettudatosságot akár olyan formában is, hogy a közbeszerzéseknél is figyelembe kell venni az energiahatékonyságot, illetve középületek esetében kötelezővé tegye az energia auditot. A jogszabályi keretek megváltoztatása például egy ilyen ösztönző erő lehet, valamint az államnak segítenie kell akár az adóterhek könnyítésével is az energiahatékonyságot. Gyengeségek, melyekre az intézkedés pozitív hatással bír:  Kommunikáció/együttműködés hiánya a piaci, akadémiai szereplők és az állam között

49

   

Egyéb kapcsolódó területekkel (pl. környezetvédelem, oktatás) nincs összhang Prioritások hiánya Jogszabályi keretek kis ösztönzőerővel bírnak jelenleg Szemléletváltásra van szükség, környezettudatosság elengedhetetlen

8. Közös piac lehetőségek Az Európai Unió szándéka egy integrált európai energiapiac kialakítása, amely lehetővé teszi az egyes országok piacainak hatékonyabb együttműködését. A magyarországi villamosenergia-piacon, a jelenlegi helyzetben pár éven belül bekövetkezhet olyan szituáció, hogy tartalékok hiányában a kapacitás kiesések nem lesznek kezelhetőek. A kiépülő egységes európai villamosenergia-piac megfelelő határkeresztező kapacitásokkal, valamint a napi és napon belüli piacok összekapcsolásával segíthet a hazai ellátási zavarok kivédésében. Az energetikai K+F projektek is segíthetik a határkeresztező kapacitások hatékony összekapcsolását több területen is, például: 

műszaki jellegű fejlesztésekkel, amelyek lehetővé teszik egyedi technológiákkal a kétirányú energiaáramlást az adott határkeresztező ponton,



IT innovációkkal, amelyek lehetővé teszik olyan innovatív kapacitás értékesítési platformok létrehozását, melyek képesek a napi villamosenergia és gázkereskedelem optimalizációjának segítésében.

Az összekapcsolt piacok megjelenésével jelentősen növekedhet a matematikai optimalizáción alapuló, IT fejlesztés igényű projektek iránt a kereslet, amelyekhez a szükséges fejlesztési kapacitások ma Magyarországon rendelkezésre állnak. Gyengeségek, melyekre az intézkedés pozitív hatással bír:  Kommunikáció/együttműködés hiánya a piaci, akadémiai szereplők és az állam között  Jövő szakemberállományának biztosítása  Prioritások hiánya  Jelenleg kevés kutatási eredmény hasznosul, kevés a hozzáadott érték  Nemzetközi együttműködésekben és projektekben alacsony részvételi arány  Multinacionális cégek K+F csoportjai sokszor más országokban vannak jelen  Kis piac áll rendelkezésre akár a környező országokhoz viszonyítva is 9.

K+F-ben keletkezett innovációk „piacosítása”

A fejezet elején az innováció meghatározásakor leírtakkal összhangban a magyarországi energetikai K+F projektek piaci termékekké történő fejlesztése kiemelten fontos. Az energetikai projektekre jellemző magas tőke- és eszközigényből következően a kutatási projektek egy jelentős része konzorciumi partnerek támogatásával képzelhető csak el. Az ilyen típusú projektek felhasználói gyakran a fejlesztést kivitelező energetikai cégek, amelyeket olyan támogatási rendszerben érdemes felkeresni, amelyben egy második lépcsős fejlesztésként az innovációt végzők vállalják a fejlesztés regionális termékké vagy szolgáltatássá történő alakítását. Az ilyen típusú projekteknél a támogatás korai szakaszában szükséges definiálni, hogy a K+F termék vagy szolgáltatás milyen fogyasztói értéket képvisel, és várhatóan kik a lehetséges igénybevevők. A támogatás feltételeként érdemes lehet kikötni olyan vevői előszerződések megkötését, amelyek bizonyítanák,

50

hogy valós piaci igény kapcsán történne a fejlesztés. Az innovációs folyamatban szükséges az olyan kísérleti mintaprojektek támogatása, amelyek jelentős makrogazdasági érdekekhez kapcsolódnak, ilyenek lehetnek például a szén-dioxid tárolás, a hidrogéngazdálkodás, és a megújuló energiák tárolása. Ezek jelentős technológiai fejlesztési igénnyel bírnak, és elengedhetetlen a technológia tesztelése valós körülmények között is. A K+F ötletek piacosítását nagyban segítheti olyan vállalati innovációs központok támogatása, amelyekben a műszaki tudás mellett a közgazdasági tudás és a piacismeret is rendelkezésre áll. Az ilyen piaci motivációval rendelkező cégek a valós érték kiépítéséhez saját erőből építik fel azokat az együttműködési csatornákat, amelyek lehetővé teszik az innováció megvalósulását. (lsd. egyetemi kapcsolatok kiépítése, ügyféligények felmérése, termékfejlesztés). Gyengeségek, melyekre az intézkedés pozitív hatással bír:  Kommunikáció/együttműködés hiánya a piaci, akadémiai szereplők és az állam között  Kooperatív szemlélet helyett kompetitív /passzív hozzáállás  Egyéb kapcsolódó területekkel (pl. környezetvédelem, oktatás) nincs összhang  Prioritások hiánya  Jelenleg kevés kutatási eredmény hasznosul, kevés a hozzáadott érték  Kis piac áll rendelkezésre akár a környező országokhoz viszonyítva is 10.Rendelkezésre álló geológiai adatok korszerűsítése Az Ásványvagyon Cselekvési Terv társadalmi egyeztetésre küldött verziója tartalmazza, hogy egy adott energiahordozóból mennyi áll rendelkezésre. Ám a Századvég kutatásából egyértelműen kiderült, hogy bizonyos területeken részletesebb adatok is rendelkezésre állnak papír alapon, ami a jelen kor számára széleskörűen már kevésbé felhasználható. Ha pontos helyzetképet szeretnénk kapni, szükségszerű ezen dokumentumok frissítése és digitalizálása.

51

8. Általános hatások vizsgálata Az előző fejezetben leírt intézkedési javaslatok a SWOT analízis alapján készültek. Részenként ismertettük, milyen hatások várhatók az intézkedések bevezetése esetén, ez a fejezet pedig egy összegzést ad ezekről a hatásokról. Minden javasolt intézkedés célja, hogy az alábbi előnyös változások megvalósuljanak az energia szektorban:  versenyképességi és gazdasági növekedés  munkahelyteremtés  olcsóbb energia  környezetbarát technológiák elterjedése A K+F tevékenységek állami támogatásának és megfelelő ösztönző keretrendszerének közvetlen gazdasági hatását vizsgálni nehéz, mert egyrészt a direkt gazdasági megtérülés nehezen értelmezhető a K+F területén, másrészt az alap- és alkalmazott kutatásnak nem célja gazdasági tevékenységek támogatása, hanem a humán erőforrások és szellemi tőke létrehozására koncentrál. Emellett a K+F tevékenység szükségszerű kockázattal is párosul, amely nem kikerülhető. A közvetett gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokat maximalizálni a minél eredményesebb, hatékonyabb és fókuszált K+F keretrendszer kialakításával, indikátorok alkalmazásával, rendszerszintű menedzsmenttel és a szakpolitikák összhangjának biztosításával lehet. Ezeket a célokat szolgálják az előzőekben megfogalmazott javaslatok. A KSH rendszeresen közöl adatokat a K+F szektor tevékenységéről, azonban ez nem jellemzi megfelelően a gazdasági és társadalmi hatásokat. Például, csak a K+F-re ráfordított költségeket rögzítik, ami azonban nem fejezi ki a társadalom és a gazdaság számára realizálódott hasznot, azaz a befektetés és K+F struktúra eredményességét. Ez a gyakorlati megközelítés új szemlélet bevezetését és indikátorok definiálását (például start-upok száma, ipari-egyetemi partnerségek létrejötte, stb.), teszi szükségessé. E megközelítésnek túl kell lépnie a gazdasági megfontolásokon, hiszen egy új fejlesztés előnye sokszor inkább társadalmi és környezeti hatásokon keresztül mutatkozik meg. Az elérhető, közvetlen adatokat nézve a kutatás-fejlesztési tevékenység folyamatosan élénkült az elmúlt években. 2011-ben a K+F ráfordítások 8,5 %-kal emelkedtek, ezzel meghaladták a 336 milliárd Ft-ot, ami a GDP 1,2 %-át tette ki. 2020-ra ezt 1,8 %-ra kell megemelni, ami egy jelentős ugrás, és ehhez elengedhetetlenek a további ráfordítások. A magas szakmai színvonal biztosítéka, hogy az összes K+F dolgozói létszám mintegy negyede tudományos fokozattal rendelkezzen, a – szinte kivétel nélkül felsőfokú végzettségű – kutatók körében pedig arányuk meghaladja az egyharmadot. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a szektorban szükséges a további forrásbevonás, ha fenn szeretnénk tartani ezt a színvonalat, mert a kutatói gárda életkora erőteljesen növekszik, ami egy idő után komoly gondokat fog okozni. Ennek megoldásaként javasoljuk egy olyan kutatói életpálya bevezetését, amely egy jó képességű fiatal számára is kielégítő lehet, így nem szívja el a K+F szektorból egy másik szektor. Eltérő típusú szempontrendszerre van szükség a K+F szektorban, mint máshol, ha munkahelyteremtő képességről beszélünk. Rövidtávon nem a K+F rendszerbe való befektetés létesíti a legtöbb munkahelyet, ám mivel a versenyképességet erősen növeli a ráfordított forrás, ezért közép- és hosszútávon már számottevő lehet a munkahelyteremtő kapacitás.

52

A ráfordítások GDP-ben mért aránya a kutatási, kísérleti fejlesztési tevékenység értékelésére, nemzetközi összehasonlítására a leggyakrabban használt indikátor, de ezen kívül a K+F nemzetgazdaságban betöltött szerepét jól szemléltetik más mutatók is, lsd. a 3. táblázatot.

3. táblázat A KSH által végzett felmérés adatai a K+F-re vonatkozóan

A K+F jelentőségének növekedését jelzi a K+F foglalkoztatottak arányának alakulása az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva, amely 2005 óta egyértelmű növekedést mutat. Míg 2005-ben az összes foglalkoztatottnak mindössze 0,6 %-a, addig 2011-ben már csaknem 0,9 %-a tartozott a kutatással foglalkozók körébe. A K+F beruházások az összes beruházás százalékában szintén érzékelhetően emelkedtek, 0,7 %-ról 0,9 %-ra, amit, ha tartani szeretnénk a végcélként megjelölt 1,8 %-os ráfordítást, mindenképpen növelni kell.

53

Melléklet Forrásjegyzék: http://cordis.europa.eu/fp7/ http://ec.europa.eu/energy/intelligent/ http://ec.europa.eu/research/fp7/ http://ec.europa.eu/environment/eco-innovation/ http://www.kic-innoenergy.com http://www.climate-kic.org http://eit.ictlabs.eu http://eit.europa.eu/kics/climate-kic/ http://eit.europa.eu/kics/kic-innoenergy/ http://ec.europa.eu/clima/funding/ner300/docs/call_en.pdf http://ec.europa.eu/research/horizon2020/index_en.cfm http://ec.europa.eu/environment/life/funding/lifeplus.htm http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32007R0614:HU:HTML http://www.nfu.hu/doc/4145 http://www.eurekanetwork.org/ http://www.eeagrants.org/ http://www.norvegalap.hu/web/guest/zold-ipari-innovacio http://www.nih.gov.hu/strategiaalkotas/kfi-forrasai http://www.ewea.org/index.php?id=198 http://www.eupvplatform.org/ http://www.smartgrids.eu/node/20 http://www.zeroemissionsplatform.eu/

54

http://www.snetp.eu/www/snetp/index.php?option=com_content&view=article&id=22&Itemid =12http://www.snetp.eu/www/snetp/index.php?option=com_content&view=article&id=22&Itemid =12 http://www.biofuelstp.eu/eibi.html http://ec.europa.eu/energy/technology/initiatives/smart_cities_en.htm http://www.fch-ju.eu/ http://www.iter.org/http://www.iter.org/ http://fusionforenergy.europa.eu/http://fusionforenergy.europa.eu/ (http://www.nih.gov.hu/strategiaalkotas/legfrissebb-kiadvanyaink/innovacio-fogalmanak) (http://www.nih.gov.hu/letolt/k+f/k+f_i_ii_iii.pdf) (http://www.innovacio.hu/1g_hu.php) (http://www.nih.gov.hu/tevekenyseg/hivatal-szerepe-kfi) http://www.tozsdeforum.hu/gazdasag/energiaugy-basagit-a-pannon-egyetem/ http://www.uni-pannon.hu/ http://www.uni-miskolc.hu/public/ http://szie.hu// http://www.uni-obuda.hu/

55