Energetikai iparfejlesztési és kutatás-fejlesztés-innováció cselekvési terv háttérkutatás Zarándy Tamás Századvég Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2013. június 11.
Vizsgálatunk sok kérdésre próbált válaszolni, de további feladatok vannak a hatékony cselekvési terv elfogadásáig Cél
Módszertan
Háttérinformációk biztosítása a Nemzeti Energiastratégia 2030 célkitűzéseinek elérését szolgáló K+F+I cselekvési terv megalapozásához
Indító fórum Elektronikus kérdőív Mélyinterjúk
Műhelybeszélgetések Nemzetközi gyakorlatok A következő lépés a hatástanulmány elkészítése
Az energetikai K+F+I jelenlegi helyzete ellentmondásos Alapvető adottságok o Magyarország viszonylag kis piac o Rendelkezésre állnak kiforrott külföldi technológiák Pozitívumok + Számos területen jelentős termelési potenciál van
Negatívumok - Nincs pontos felmérés a hazai energetikai K+F+I kapacitásokról
+ Több területen vannak szellemi műhelyek versenyképes eredményekkel
- Sok a párhuzamosság a kutatásokban - A végfelhasználók (ipar) nincsenek bevonva a tervezésbe
+ A hazai finanszírozói intézményrendszer és a szükséges források rendelkezésre állnak
- Ösztönző rendszer: kevés eszközzel - Nagy adminisztrációs teher - Nincs visszacsatolás a vissza nem térítendő támogatások hasznosulásáról
+ A kutatóhelyeknek a saját a területükön megfelelőek a nemzetközi kapcsolataik
- Alacsony részvétel a nemzetközi és az európai K+F+I programokban
+ Jövőben tervezett energetikai fejlesztések lehetőséget adnak a hazai K+F+I-nek és a kapcsolódó iparnak a bővülésre
- Természettudományos és műszaki oktatás visszaesése
A szereplők szerint a K+F+I finanszírozás átalakításra szorul A vissza nem térítendő K+F forrásokkal kapcsolatos észrevételek: •
Kevés forrás jut el az egyetemekhez, kutatóhelyekhez Önrész és előfinanszírozás biztosítása Torzítja a beruházói piacot, kevesebb piacképes termék jön létre A pályázatok elbírálási folyamata nem felel meg egy K+F+I tevékenység értékeléséhez
• •
•
Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a visszatérítendő támogatásokra: • • • •
Menedzsment szintű ellenőrző funkció Piaci szemlélet Az uniós források cél szerinti újrafelhasználása További források is hozzávonzhatók
A termékek érettségének befolyása a finanszírozásra: • •
A prototípus előtt a piac az államtól várja a finanszírozást A magántőke a piacérett termékeket keresi termékfinanszírozás zajlik, fejlesztésekhez nehéz forráshoz jutni
A hazai sikertörténetek tanulságul szolgálhatnak A hazai energetikai piac általában túl kicsi a dinamikus fejlődéshez az első pillanattól kezdve keresni kell a nemzetközi együttműködéseket • Áthelyeződhet a hasznosulás helyszíne
Sikeres integráció
Egyetem/ Kutatóintézet
Multinacionális cég
Innovatív KKV
Példa: Pannon Egyetem - MOL Nyrt. - Olajgéptec Kft.
Az energetikai K+F+I-től a szereplők nem feltétlenül ugyanazt várják •
Legyenek naprakészek az energetikai tevékenységet szolgáló adatbázisok (ásványvagyon, megújuló potenciál) – kövessék a technológiai fejlődést
•
Az állam finanszírozza azokat a területeket, amelyeket a piac nem finanszíroz (pl. szakmakultúra fenntartása)
•
Az állam támogassa azokat a kutatásokat, amelyek elősegítik a magyar vállalkozások üzleti sikereit és hozzáadott értéket teremtenek (Szénhidrogén-bányászati fejlesztések)
•
Az állam segítse elő az energiapolitika célkitűzéseinek teljesülését (pl.: falufűtés)
•
Az állam támogassa az alapkutatásokat (pl. szén-dioxid tárolás)
•
Az állam az ipar számára hasznos kutatásokat támogassa (hazai gyártók-fejlesztők adják a technológiát, ne külföldi cégek)
Nagy-Britanniában más-más szervezet felelős az alapkutatásokért és az alkalmazott kutatásokért Politikai döntéshozatal Miniszterelnöknek közvetlen alárendelt tanácsadó
Szakmai koordináció, integráció Innovációs ügynökség: Technológia Stratégiai Bizottság Alapkutatás Szakterületenkénti Kutatási Tanácsok
stratégiaalkotás, eszközrendszer, forrásallokáció
Alkalmazott kutatás Catapult központok alkalmazott kutatások piacosítása
Finanszírozás Kutatási Tanácsok, minisztériumok, „Carbon Trust”
Az ún. svéd K+F paradoxon feloldása sikeres volt Svéd paradoxon: magas K+F+I ráfordítás
az eredmény (szabadalom, világtalálmány) elmaradt Áttörő változtatások, új struktúra
Kutatás és technológiai szervezetek holdingtársasága (RI.SE) A bevételek megoszlása • A K+F+I tevékenységek központilag szervezhetőek és felügyelhetőek • A mindenkori kormányzattól független, állami tulajdonú • Szigorú és átlátható kontroll, monitoring, visszacsatolási kötelezettség Négy nagyobb területe: • Építő-és építőanyag ipar (~ÉMI) • Fizikai kutatások (~KFKI) • IT, automatika • Papíripar és bioenergia
5% 17,50%
17,50%
60%
versenypiac állami megrendelések
költségvetéstől származó források uniós pályázatok
Sokat tanulhatunk másoktól a hatékony K+F+I működtetéséről Az állam, a társadalom és a gazdaság számára fontos problémák és prioritások meghatározása
- Multidiszciplináris, problémaorientált kutatási csoportok („innovációs hub-ok”) létrehozása - A stratégiák, programok, pályázatok kidolgozásába magas szinten bevonják az ipar képviselőit
Bottom up és top down tervezési módszerek összehangolt alkalmazása a célok és a megvalósítás szétválásnak elkerülésére
Konkrét, jól rögzített és átlátható keretek felállítása
A finanszírozás terén is vannak jó példák Alapkutatás
EU-s és más pályázatokon való részvétel
Alkalmazott kutatás A támogatás szakaszolása
Az uniós támogatásokból kockázati tőkealap létrehozása (Balti-modell)
A szakma igényei az ásvány- és erőforrásvagyon gazdálkodásban • • •
Ásványvagyon stratégia kidolgozása Az adatgyűjtési, -feldolgozási és -felhasználási technológiák és folyamatok folyamatos fejlesztése, a már meglévő geológiai adatállomány fenntartása, frissítése Környezetvédelmi és bányászati célok összehangolása 1. Táblázat Javasolt K+F fókuszterületek az ásvány-és erőforrásvagyon gazdálkodásban Szénbányászat és széntechnológiák
Szénkémiai kutatások Szénelgázosítási technológiák
Hagyományos szénbányászati szakmakultúra megőrzése
Szénhidrogén-bányászat
Geotermikus energia
Felszíni technológiák, adalékanyagok fejlesztése Nagy inert tartalmú gázok hasznosítása
Kutató fúrások találati arányának növelése Visszasajtolandó vizek ásványi anyagának hasznosíthatósági vizsgálata
Magas hőmérsékleten és nyomáson alkalmazható berendezések, műszerek fejlesztése
Geotermikus energia hasznosítás hőfoklépcsőinek növelése
Nem konvencionális gázvagyon hasznosítása
Geotermikus energia egyéb hasznosítása pl. mezőgazdaság, algatermesztés
… az energiatermelésben… • • •
Az első lépés a felzárkózás – a legtöbb területen a külföldön meglévő technológiák adaptálása és a helyi igényeknek megfelelő ésszerű alkalmazása Az adaptált technológiák fejlesztése – gazdaságosabb megoldások „Low-tech” fejlesztések és kapcsolódó programok az energiaszegénység felszámolására 2. Táblázat Javasolt K+F fókuszterületek az energiatermelésben
Fosszilis alapú energiatermelés
Nukleáris energiatermelés
Új együtt-tüzelési technológiák fejlesztése Tiszta szén technológiákhoz kötődő fejlesztések
Meglévő blokkok üzemeltetéséhez kapcsolódó K+F feladatok Új generációs gyorsreaktorok fejlesztése (cikluszárás)
Meglévő erőművek hatásfoknövelése
Fúziós energiatermeléshez kötődő kutatások
Megújuló energiatermelés Megújuló alapú távhő, közösségi fűtőművek Biometán termelés, depóniagáz és szennyvíziszap hasznosítás – biológiai vizsgálatok Napenergia-hasznosítás: nanotechnológia - alapkutatás, energiatárolás - adaptáció Szélenergia: termelés-előrejelzés, intelligens együttműködés, energiatárolás
… az energiafelhasználásban és a közlekedésben… 3. Táblázat Javasolt K+F fókuszterületek az energiafelhasználásban és a közlekedésben Hálózatok és energiatárolás
Épületenergetika és ipari energiafogyasztás
Közlekedés
Smart grid, smart metering
Épületek utólagos energetikai Közlekedésszervezés, -szabályozás: korszerűsítésével kapcsolatos fejlesztések intelligens rendszerek
Hálózatok veszteségeinek csökkentése
„Low-tech” építészeti megoldások, bioépítőanyagok és -megoldások
Járműipari részegység-gyártás: a hazai beszállítókra építés
Mechanikai energiatárolás
Informatikai eszközök energiahatékonysága – Green IT
Üzemanyaggyártás: energiahatékony, alacsony kibocsátású üzemanyagok
Kémiai, elektrokémiai energiatárolás
A következő lépés a cselekvési terv elfogadásáig
•
Indikátorrendszer felállítása a célrendszer függvényében
•
Szervezeti keretek
•
Pénzügyi források
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
