NÖVÉNYTERMELÉS 65 (2016) 2
59-76
Energetikai célra termesztett fűzzel ( Salix sp .) beállított tápanyag-utánpótlási szabadföldi tartam kísérlet az első öt év tapasztalatai 'SIMON LÁSZLÓ - 'VINCZE GYÖRGY - 'ÚRI ZSUZSANNA 'IRINYINÉ OLÁH KATALIN - ’VÍGH SZABOLCS 2MAKÁDI MARIANNA - 2ARANYOS TIBOR - 2ZSOMBIK LÁSZLÓ 'Nyíregyházi Egyetem Műszaki és Agrártudományi Intézet, Nyíregyháza 2Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ, Nyíregyházi Kutatóintézet, Nyíregyháza
Összefoglalás Tíz kezeléses négy ismétléses szabadföldi tartamkísérletet állítottunk be 2011-ben kovárványos barna erdőtalajon 0,4 hektáron energetikai célra termesztett fűzzel (röviden „energiafűzzel”; Salix triandra x Salix viminalis, cv. Inger). Az ammónium-nitrát (A N ) és a karbamid (K ) fejtrágyák, a szelektíven gyűjtött szerves hulladékokból készült tele pülési biokomposzt (TBK), a települési szennyvíziszap-komposzt (TSZK), a fűzhamu (FH), valamint a riolittufa (R T ) - önmagában Vagy kombinációkban történő kijuttatá sának - hatását vizsgáltuk a fűz ásványi táplálkozására (táp- és toxikuselem-felvételére), a tápanyagok lemosódására, a talajlégzésre, illetve a fűz fotoszintézisére és hoza mára. A tartamkísérlet a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ Nyíregyházi Kutatóintézet földterületén helyezkedik el. Megállapítottuk, hogy a talaj nitrátnitrogénkészlete a kiindulási állapothoz képest két év alatt jelentősen lecsökkent, melyet a ta lajba kijuttatott, nitrogénben gazdag adalékanyagok (TBK, TSZK), vagy a többszöri ANfejtrágyázás sem tudtak ellensúlyozni. A talajvízbe történő nitrát-lemosódás elsősor ban a TSZK-tal és az AN-tal kezelt kultúrákban jelentkezett. A FH-t és a TSZK+FH-t kivéve valamennyi kezelés megnövelte a fűzlevelek nitrogén-, illetve káliumfelvételét. A fűz levelek fajlagos Zn-tartalma jelentősen lecsökkent az AN-tal fejtrágyázott kultúrában. A talajba kijuttatott adalékanyagokból vagy nitrogén műtrágyákból nem kerültek át szá
60
SIMON L. et al.
mottevő mennyiségben a fűz leveleibe toxikus elemek (As, Ba, Cd, Pb). A talajlégzés in tenzitása a legnagyobb a RT-val kezelt talajban volt, míg a legkisebb értéket a FH-val ke zelt kultúrában mértük. A fűz leveleiben a fotoszintézis sebessége (A ) a TBK+AN-tal kezelt kultúrában volt a legnagyobb. Kulcsszavak: „energiafűz” (Salix sp.), tápanyag-utánpótlás, szabadföldi tartamkísérlet, barna erdőtalaj
Long-term open-field fertilisation experim ent with energy w illo w ( Salix sp.) - observations o f the first five years 'L. SIMON - 'GY. VINCZE - ’ZS. ÚRI - 'K. IRINYINÉ OLÁH - 'SZ. VÍGH 2M. MAKÁDI - 2T. ARANYOS - 2L. ZSOMBIK ‘College o f Nyíregyháza Institute o f Engineering and Agricultural Sciences, Department o f Agricultural Sciences and Environmental Management, Nyíregyháza 2University o f Debrecen Centre o f Agricultural Sciences, Research Institute o f Nyíregyháza, Nyíregyháza
Sum m ary An open-field small plot long-term fertilisation experiment was established during 2011 with willow ( Salix triandra x Salix vim inalis Inger’), grown as an energy crop. The 0.4 hectares experimental plot is located in Nyíregyháza city at the land o f Research Institute o f Nyíregyháza, University o f Debrecen Centre o f Agricultural Sciences. The brown forest soil was treated twice (during June 2011 and May 2013) with municipal biocom post (MBC), municipal sewage sludge compost (MSSC), w illow ash (WA), and rhyolite tuff (RT). Ammonium nitráté (A N ) or urea (U ) artificial fertilisers were alsó applied to the soil during May or June o f 2011, 2012, 2013 and 2014 as top-dressing. These fertilisers and amendments were alsó applied to the soil in combinations; MBC+AN or U as a top-dressings, RT+AN or U, WA+AN or U, and MSSC+WA. All ten treatments were repeated 4 times. It was concluded that the nitratenitrogen pool o f the soil was considerably reduced during the first 2 years o f the experiment, which was nőt balanced by the multiple application o f AN fertiliser, or
61
Energetikai célra termesztett fűzzel...
MBC and MSSC amendments rich in nitrogén compounds. Nitráté leaching to the groundwater was primarily observed in MSSC or AN-treated cultures. Except WA or MSSC+WA treatments, soil application o f other amendments or AN enhanced the specific nitrogén or potassium concentrations in willow leaves. It was obvious that multiple AN applications significantly reduces the Zn concentration in w illow leaves. From soil amendments or top-dressings were nőt transferred any significant quantities o f toxic elements (As, Ba, Cd, Pb) to the leaves o f willow. During 2013 the most intensive soil respiration was measured in RT-treated culture, while the lowest rate was observed in case o f WA application. The highest rate o f photosynthesis (A ) was observed during this year in MBC+AN treated culture. K ey w ords: “energy willow” {Salix sp.), fertilisation, open-field long-term experiment, brown forest soil
IlpO AO JD KH TeJlbH blH rp y H T O B b lH O IIb lT ^OnOJIHeHHH n H T a T e jib H b ix e e iu e c T B , y cra H O B J ieH H b iH c B b ip a m e H H o ií b
3 H e p r e T H H e c K H x u e jin x o n b iT b i n e p B b ix
hboh iih t h
( Salix s p .) j ie T
'Jl. LLIHMOH - 'fl. BHHLJE - ')K. YPH - 'K. HPHHHHE OJIAX - 'C. BHr 2M. MAKAÓM - 2T. APAHbOUI - 2J1. )KOMEHK 'TexHHHecKHH h ArpapHbiH HHCTHTyT HHpe^bxa3CKoro yHHBepcHTeTa, Hupeflbxaaa 2HHpe/tbxa3CKHH Hccjie,noBaTej]bCKHH FlHCTHTyT U,eHTpa ArpapHbix Hayx /feőpeueHCKoro YHHBepcHTeTa, Hupeabxa3a
Pe3H)ivie B 2011 ro/ty ycTaHOBHJiH npo,aojDKHTejibHbiH rpyHTOBblH onbiT c aecaTbK) oőpaőoTKaMh b
neTbipéx noBTopeHHax Ha öypoü JiecHOH noHBe c rjiHHHCTbiMH npocjroHKaMH Ha 0,4 rex-
Tapax c BbipameHoií
b
3HepreTHnecKHX uejiax hboh (KpaTKO „3HeproHBa” ; Salix triandra
x Salix viminalis, cv. Inger). Mccjie/tOBajiH BJiHHHHe BHeceuHa noflKopMKH b hhctom Buzié hjih b
KOMÖHHauHax HHTpaTa-aMOHHa (A N )
h
Kap6aMH,na (K ), CeJieKTHBHO COŐpaHHOrO H3
opraHHnecKHX otxo,3 0 b HacejieHHa ÖHOKOMnocTa (TBK), KOMnocTa H3 rpjBHofi BO^bi xaHajiH3aitHOHHOH CHCTeMbi HacejieHHoro nyHKTa (TSZK), 30Jibi
hbm
(FH),
h
Tax>xe pwo-
62
SIMON L. et al.
jiHT-Ty(J)bi
(R T)
Ha M H H ep ajib H o e nH TaH we hbm (npHÖM n H Ta Tejib H bix h TOKCHHHbix a jie -
mchtob ), Ha BbiMbmaHHe n H TaTejib H bix B em ecT B , Ha .abixaHHe noHBbi, a T a io n e Ha cJioto -
CHHTe3 HBbI
H ypOJKaíÍHOCb. IIpOAOJDKHTeJlbHblH OnbIT npOBO^HTCB Ha TeppHTOpHH HCC-
jie a o B a T e jib C K o ro H H CTH TyTa (r. H H p e/ ib x a3 a) U c H T p a A r p a p H b ix H a y x JJeöp eu eH C K oro YH H BepCH TeTa. YCTaHOBHJlH, HTO HaJlHHHe 330Ta-H H TpaTa noHBbi n o CpaBHeHHK)
C Ha-
n ajibH biM cocTOHHHeM 3a ABa r o ;ia 3HaHHTejibHO coK p aT H Jiocb , hto BH eceH H bie b noHBy, ő o r a T b ie a30T0M H an ojiH H T ejiH ( T B K , T S Z K ) , hjih M H oroK p aT H b ie nojtK opM KH A N He cmotjih yjiyH iu H T b 3to . r ip o H c x o a a m e e BbiMbi b3 hhc HHTpaTa b rp yH T O B yio B ojty b n e p -
B yio o n e p e flb n poaB H Jiocb b K y jib T y p a x , o ö p a ö a T b iB a e M b ix
c TSZK
h c A N . K poM e o6pa-
öotok F H h T S Z K + F H bcc o c T a jib H b ie o ö p a ő o T K H yBejiHHHJiH npHÖM a3 0 Ta h KajiHH
JIHCTbBMH HBbI. YjieJIbH O e CO^ep>KaHHe K y jib T yp a x , n ojiKopM JieH H bix A N .
Zn
JlHCTbeB HBbI 3HaHHTeJlbHO COKpaTHJlOCb
B
H3 BHefcéHHbix b noH By jio n o jiH H T e jib H b ix M aTepHanoB
HJIH H3 a30THbIX HCKyCTBeHHblX yaOŐpeHHH He nonaJIH JIHCTbB HBbI TOKCHHHbie 3JieMeHTbI
(As,
caM aíi 6ojibLuan ö b u ia b oő p a őo T aH H O H MepHJiH b K y jib T y p a x , o ö p a ö o T a H H b ix
Ba,
c RT
Cd, Pb). n oH Be,
a
B 3HaHHTCJlbHOM KOJIHHeCTBe B
MHTeHCHBHOCTb JlblXaHHB noHBbi c a M b iií MCHbuiHH n oK a3aTejib H3-
c FH. C x o p o c T b (J)OTOCHHTe3a b JiHCTbax hbi>i (A )
ö b u ia c a M o fi ő o jib m o H b o ő p a ő o T a H H b ix T B K + A N K y jib T yp a x .
KjnoneBbie cjioBa: „3HeproHBa” (Salix sp.), jtonojiHeHHe nHTaTejibHbix BemecTB, rpyHTOBbiíí npoaoji^cHTejibHbiH onbiT, őypaa JiecHaa noHBa
Bevezetés A fosszilis en ergiah o rd ozók készleteinek fogyásával és a folyam atosan em el kedő széndioxid-kibocsátással összefü ggő globális felm elegedéssel elő térb e került a biomassza energetikai célra történ ő hasznosítása. Olyan növénykultú rát tekintünk en ergia-ü ltetvénynek, am elyet elsőd leg esen biomassza-term e lés és en ergetik a i felhasználás céljáb ól telep ítettek (B la s k ó 2008). A rövid vágásfordulójú, fás szárú energetikai ü ltetvényekben hazánkban telepíth ető alapfajok közül ( 45/2007 (V I. 11.) F V M re n d e le t) - nagy hozam a és energia szolgáltató-képessége miatt - kiem elkedik a kosárfonó fű z ( S a lix v im in a lis L.) vagy „en ergiafű z”. A fűz jól sarjadzik, 2 -4 m éter hosszú vesszői - term őre fordulás után - akár évente betakaríthatóak. A vesszőhozam ot - m ely elérheti a 10-12 tonna szárazanyag/ha/év értéket - számos tényező m ellett a tápanyagellátás is jelentősen
Energetikai célra termesztett fű zzel...
63
befolyásolja. A z egyen letesen nagy hozam elérésére képes állom ány kialakí tásához m egfelelő m értékű és kiegyensúlyozott tápanyagellátásra van szükség a talajban. Mivel az „en ergiafű z” akár 15-20 éven át is folyam atosan eg y hely ben term eszthető az energia-ültetvényekben, gondoskodnunk kell a talaj rend szeres tápanyag-utánpótlásáról ( G y u ricza eta l. 2008, G y u ricza 2011, S m a rt és C a m eron 2012). A z en ergianövén yek biomassza-hozama szervetlen és szerves trágyákkal, kü lönféle talajba kijuttatott adalékanyagokkal és biohulladékokkal is serkenthető {Hasselgren 1998, Park etal. 2005, D im itr io u etal. 2006, S m a rt és C a m e ro n 2012). A z energiafűz ásványi táplálkozását, tápanyagigényét és hozamát 2008 óta tanulmányozzuk szabadföldi kísérletekben N yíregyházán {S im o n 2010, S im o n et al. 2011, 2012b). 2011-ben tartam kísérletet állítottunk b e en ergiafű zzel, m elyben a barna erdőtalajba 2011-ben és 2013-ban települési biokom posztot, települési szennyvíziszap-kom posztot, fűzhamut és riolittufát; 2011-től 2014-ig m inden évben ammónium-nitrátot; illetve 2014-ben karbam id műtrágyát jut tattunk ki fejtrágyaként, k ü lön féle dózisokban és kom binációkban. E tanul mányban a fenti kezelések hatásait ism ertetjük a talaj nitrogén-készletére, a talajvízbe történ ő nitrát-lemosódásra, a fű zlevelek táp- és toxikuselem -felvételére, a talajlégzésre, illetve a levelek fotoszintézisére.
Anyag és módszer Szabadföldi tartamkísérletet állítottunk be energetikai célra term esztett fűzzel {S a lix tria n d ra x S a lix v im in a lis „In g e r”; licensz-tulajdonos: Lantm ánnen A groen erg i AB, Svédország; forgalm azó Holland-Alm a Kft., P iricse) a D eb re ceni Egyetem Agrártudom ányi K ö zp o n t N yíregyh ázi K u tatóintézetének kísér leti telepén 2011 áprilisában. A kísérlet N yíregyházán a Westsik V ilm os utca és a rep ü lőtér között h elyezk ed ik el. A m últ században belvízcsatorn a kotrási iszappal terített, ezért a tipikusnál lúgosabb kémhatással és nagyobb mésztartalommal rendelkező (eltem etett), kovárványos barna erdőtalaj alapjellem zői telepítéskor a 0 -3 0 cm-es rétegben az alábbiak voltak: pH H2Q 8,10; pH K a 7,52; K a 31; összes só (m /m % ) <0,02; C a C 0 3 (m /m % ) 4,80; humusz (m /m % ) 1,51%; T-érték (m geé/100 g ) 10,4; N H 4-N (m g/kg) 5,68; N O 3-N (m g/ k g) 6,37; P - 713, K - 5653, Ca - 21773, M g - 5471, Cu - 12,7; M n - 653, Zn - 44,3; As - 38,3; Cd - 0,11; Pb - 13,6 mg/kg H N 0 3-H 20 2 kivonatban. A felveh ető elem koncent rációkat korábbi publikációnkban {S im o n e ta l. 2012a) ismertettük.
64
SIMON L. et al. A 4 ism étléssel beállított szabadföldi kísérletben valam ennyi kísérleti par
cella nettó 27 m 2 alapterületű volt, m elyeken belül 4 0 -4 0 fű zbok or helyezke dik el 0,75 m-es sortávolsággal és 0,6 m-es tőtávolsággal, két 1,5 m éteres tá volsággal kialakított ikersorban. A talaj legfelső, 0 -2 5 cm-es rétegét 2014-ig az alábbi anyagokkal kezeltük:
1. kontroll (n e m részesült kezelésben 2011 óta), 2. települési b iokom poszt (T B K ) 20 t/ha (2011. június, 2013. május), 3. telep ü lési szennyvíziszap kom p oszt (T S Z K ) 15 t/ha (2011. június, 2013. május), 4. riolittufa (R T ) 30 t/ha (2011. június, 2013. május), 5. fűzham u (F H ) 600 kg/ha (2011. június, 2013. május),
6 . am m ónium -nitrát ( A N ) fejtrágya 100 kg/ha (2011. június, 2012. június, 2013. május, 2014. május), 7. karbam id (K A R B ) fejtrágya 100 kg/ha (2014. május),
8 . T B K + A N vagy KARB fejtrágya, 9. R T +A N vagy KARB fejtrágya, 10. FH +AN vagy KARB fejtrágya, 11. TSZK+FH. A telep ü lési b io k om p o sztot (76% szárazanyag-tartalom kijuttatáskor) a T é rség i Hulladék-Gazdálkodási Kft., a települési szennyvíziszap-kom posztot (4 8 -5 6 % szárazanyag) p e d ig a N y írs ég víz Zrt. készíti Nyíregyházán, a riolittufát (82% szárazanyag) a Colas-Északkő Kft. (T árcái) állította elő. A fűzhamut (99% szárazanyag-tartalom kijuttatáskor) mi állítottuk elő a kísérleti fűzvesszők elégetésével. Az ammónium-nitrátot (34% N ) és a karbamidot (46% N ) a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. (P étfü rd ő) készíti és forgalmazza. A talajba kijuttatott anya gok kém iai összetételét korábbi munkánkban ismertettük {S im o n et al. 2015). 2011. április 21-én, 2013- május 2-án és május 9-én történt a kísérleti parcel lák talajának mintázása. Ehhez a teljes kísérleti terület, illetve az adott parcella két átlója m entén botfúróval 0 -2 5 cm-es m élységből 15-15 leszúrással két pár huzamos, 1,0-1,5 kg össztöm egű, kevert átlagmintát alakítottunk ki. A párhu zam os talajmintákat külön-külön alaposan összekevertük, majd vékon y réteg ben a laboratórium i asztalon szétterítve légszáraz állapot eléréséig m egszárí tottuk. Szitálás után (lyukátm érő: 2 m m ) a légszáraz talajminták nitrát- és amm ónium nitrogén-tartalm át 1 M KC1 kivonatból Vapodest lOs (C . G erhardt Laboratory Instruments, N ém etorszá g) készülékkel történt vízgőz-desztilláció
Energetikai célra termesztett fű zzel...
65
után a M S Z 20135:1999 szabványt követve határoztuk meg, n égy ismétléssel, a G eoderm a Bt. budapesti laboratórium ában. 2013. április 30-án és 2013. június 21-én talajvíz-mintákat vettünk a kísérleti parcellákon 2011 júliusában kialakított hat talajvíz-m onitoring csőből. A z ún. „m egü tött” talajvíz-szintet e lé rő vertikális műanyag csövek a kezelésben nem részesült kontroll parcellán, illetve az AN-tal, a TSZK-tal, a RT-val, a FH-val és a TBK+AN-tal (2014-től karbam iddal) kezelt parcellákon belül helyezkednek el. A talajvíz mintázására m ini búvárszivattyút (E n virotools M ini Pum p System, Envirotools Bt., Budapest) használtunk. A mintákat műanyag palackba töltöt tük, majd azonnal a laboratórium ba szállítottuk. Itt a mintákat szűrőpapíron le szűrtük, majd a szűrlet kis részleteit felhasználva kezelésenként egy-egy minta nitrátion-koncentrációját határoztuk m eg kolorimetriásan, N a n o co lo r vízana litikai rendszert alkalmazva, három szoros ismétlésben, Spectroquant N ova 60 (M erck Kft., Budapest) típusú fotom éterrel. A levélm inta-vételre 2013. július 11-én került sor. A parcellák első és máso dik ikersorából, 10-10 bokor leghosszabb vesszőinek legfelü lről számított, 30 60 cm-es szakaszából, kezelésenként két párhuzamos mintát képeztünk. A levél minták nedves össztöm ege 180-245 gram m volt. A levélm intákat mosás után m egszárítottuk és <1 mm-es szem csem éretig elektrom os darálóval felaprítot tuk ( S im o n et al. 2012a, 2013a). A levelek nitrogéntartalm át Kjeldahl-m ódszerrel, táp- és toxikuselem -összetételét p e d ig ICP-OES technikával (U ltim a 2 H oriba Jobin-Yvon készülék, Franciaország) határoztuk m eg a G eoderm a Bt. budapesti laboratóriumában, kezelésenként 4 -4 ismétléssel. A talajlégzést LCi-SD (A D C Inc., Egyesült K irályság) h ord ozh ató készülé kekkel mértük 2013. augusztus 2-án, dinam ikus talajkamrát alkalmazva. A talaj légzés m éréseket a 40 parcellából 20-ban (a kezelések n égy ism étléséből ket tő n ) végeztü k el, parcellánként két talajfelszínen. K ezelésen k én t 13-16 m ért értéket használtuk fe l az adatok kiértékeléshez. A talajlégzés intenzitását az egységnyi területre eső nettó C 0 2-kieserélődési rátával (N C E R , gmol/s/m2) jellem eztük. A levelek fotoszintetikus aktivitását LCpro-SD (A D C Inc., Egyesült K irály ság) hordozható készülékekkel m értük 2013. augusztus 2-án, széles levélkam rát alkalmazva. A fotoszin tézis m érések során kiválasztottunk parcellánként
2-2 átlagos m éretű fűzvesszőt, m ely a n égy fűz-sorból a másodikban és a har madikban helyezkedett el a sorok, illetve a parcellák közepén . Egy-egy telje
66
SIMON L. et al.
sen kifejlett levél fotoszintetikus aktivitását a vesszők legfelső 15-20 cm-es sza kaszán mértük. A m éréseket eg y parcellán belül kétszer ismételtük meg, és a 40 parcellából 20-ban (a kezelések négy ism étléséből kettő esetén ) végeztük el. Kezelésenként 13-16 m ért értéket használtunk fel az adatok kiértékeléshez. A fotoszintetikus aktivitás és a n övén y általános kondíciójának jellem zésére a fo toszin tézis m érték ét (A , gm ol/m 2/s), m ely a levélkam rában tö rté n ő C 0 2csere m értéke, használtuk. Számított értékkén t elem eztü k a transzspirációs rátát (E, m ol/m 2/s) és a sztóma-konduktanciát (gs, m ol/m 2/s) is ( S im o n et al. 2013b). A z adatok statisztikai elem zését SPSS 21 szoftver alkalmazásával, variancia analízis segítségével (A N O V A ) Tukey b-teszttel végeztü k el.
Eredmények Az 1. á b rá n bem utatjuk a kísérleti terület barna erdőtalajának ammónium- és nitrátnitrogén-tartalm át a kísérlet indításakor, 2011. áprilisában, illetve a tele pülési biok om p oszt és települési szennyvíziszap-kom poszt 2013. májusi má sodik, valam int az am m ónium -nitrát 2013. májusi harmadik kijuttatása előtt. A 2011-es k iin du lási á lla p o th o z k ép est 2013-ra va lam en n yi k ezelés esetén (a kon trolib an is ) lecsök ken t a talaj am m ónium - és nitrátnitrogén-tartalm a. Ez a csökkenés elsősorban a nitrátnitrogén-tartalom esetén vo lt jelentős. Fel tételezhetjük, h ogy a talaj nitrogéntartalm ának eg y részét az intenzív növeke désnek indult „en ergiafű z”-kultúra vette fel. 2013-ra valam ennyi korábbi talaj kezelés m egem elte kissé a kon trolih oz képest a talaj amm ónium nitrogén-tartalmát, en nek m értéke azonban nem volt statisztikailag szignifikáns. Nagyobb nitrátnitrogén-tartalm at m értünk ugyan 2013-ban a kezeletlen kontrolihoz vi szonyítva az AN-tal és a TSZK-tal kezelt kultúrák talajában, azonban ennek az em elkedésnek a m értéke sem v o lt statisztikailag szignifikáns. A 2. á b rá n szem léltetjük az A N fejtrágyázás, illetve a barna erdőtalajba ki juttatott TS ZK és T B K hatását az „en ergiafűz”-ültetvényben elhelyezett m oni torin g csövek b en található talajvíz nitrát-koncentrációjára, 2013. áprilisában (a 2013. májusi talajkezelések e lő tt) és júniusában (a talajkezelések után). M egállapítottuk, h ogy a 2013. májusi talajkezelések után egy hónappal a ta lajvíz nitrát-koncentrációja szignifikánsan; a TB K +AN -tal kezelt kultúrában közel kétszeresére, az AN-tal fejtrágyázott kultúrában háromszorosára, a TSZK-
Energetikai célra termesztett fűzzel...
67
tál kezelt kultúrában p e d ig tízszeresére em elk ed ett m eg a kezeletlen kont rolih oz képest. A jelentősen m egem elked ő nitrát-koncentrációk jelzik, h ogy a nitrogén vízb en jól o ld ó d ó nitrátform ája - a talajban gyorsan m ozogva - már egy hónap múltán m egjelenhet a talajvízben. 1.
ábra.
Talajadalékok és az am m ónium -nitrát fe j trágyázások hatása a
barna erdőtalaj am m ónium - és nitrátnitrogén-tartalmára 2013 májusában (a 2011. áprilisi kiindulási állapothoz viszonyítva) [Nyíregyháza, szabadföldi kísérlet energiafűzzel (Salix sp., cv. In g e r)]
K o n tro ll 2011 (1 )
K o n tro ll 2013 (2 )
A m m ó n lu m -n itrá t (AN) (3) .
S zen n yvíziszap ko m p o s z t (4)
B io k o m p o s z t + A N (5)
B lo k o m p o s z t (6)
Talajkezelések (7)
Megjegyzés: variancia-analízis, Tlikey b-teszt, n=4. Az azonos oszlopokban található különböző betű indexek esetén szignifikáns az eltérés P<0,05.
Figure 1. Effects o f various soil amendments and am mónium nitráté top-dressing fertiliser on the ammónium- and nitrate-nitrogen concentration o f the brow n forest soil in May 2013 (as compared to initial State in April 2011) [Nyíregyháza, open-field experim ent with energy w illo w (S a lix sp., cv. Inger)]. (1 ) Control 2011, (2 ) Control 2013, (3 ) Am mónium nitráté (A N ), (4 ) Municipal sewage sludge compost, (5 ) Municipal biocom post+AN, (6 ) Municipal biocom post, (7 ) Soil treatments, Note: ANOVA Tukey b-test, n=4. Means follow ed by different letters are statistically significant at P<0.05.
68
SIMON L. et al. 2.
ábra. A talajvíz nitráttartalma 2013 áprilisában és 2013 júniusában
( a talajadalékok és az am m ónium -nitrát fejtrágya 2013 májusában történt kijuttatása előtt és után) [Nyíregyháza, szabadföldi kísérlet energiafűzzel (Salix sp., cv. Inger), talajvíz-mintavétel: 2013- április 30., 2013- jú n iu s 21.]
(AN) (4)
komposzt (5)
(6)
Talajkezelések (2) M egjegyzés: variancia-analízis, Tukey b-teszt, n=3. A z azonos oszlopokban található különböző betűindexek esetén szignifikáns az eltérés P<0,05.
Figure 2. Nitráté concentration o f groundwater in April 2013 and June 2013 (b e fo re and after the treatm ent o f soil w ith various soil am endm ents and am monium nitráté top-dressing fertiliser in May 2013) [Nyíregyháza, open-field exp erim en t w ith energy w illo w ( Salix sp., cv. Inger), grou n d w ater sam pling: A p ril 30, 2013; June 21, 2013]. ( 1 ) N itrá té in groundw ater, ( 2 ) Soil treatments, ( 3 ) C ontrol, ( 4 ) A m m onium nitráté (A N ), ( 5 ) M unicipal sew age sludge com post, ( 5 ) Municipal biocompost+AN, Note: ANOVA Tukey b-test, n=3. Means follow ed by different letters are statistically significant at P<0.05.
Ezek alapján (1 -2 . á b r a ) feltételeztük, hogy a talajba az adalékanyagokkal és az A N fejtrágyával kü lönféle form ákban kijuttatott nitrogén (illetve a többi táp e le m ) egy része m egkötődött a talajkolloidokon, másik része kim osódott a talaj vízbe, a többi részét pedig felvette az „energiafűz”. Ennek igazolására 2013. júliu sában levélanalízist végeztünk, eredm én yeit az 1. tá b lá z a tb a n mutatjuk be.
Energetikai célra termesztett fűzzel...
69
1. táblázat. Talajadalékok és az am m ónium-nitrátfejtrágyázások hatása az "energiafűz” fS alix sp., cv. In ger) levelének makro- és esszenciális mikroelem-tartalmára (Nyíregyháza, szabadföldi kísérlet, levél-mintavétel: 2013- jú liu s 11.)
Talajkezelések (1 )
N
■
P
(m % )
K
Ca
Mg
(3 )
10034 5356
76,4
69,8
60,8
a
a
a
cd
6,53
67,2
63,4
6 1 ,1
a
a
a
cd
6,30
68,3
74,2
53,7
a
a
a
bed
5,98
73,2
65,6
53,4
a
a
a
bed
5123
5,85
73,4
63,6
70,7
a
a
a
a
d
6,90
83,8
78,8
35,0
a
a
a
a
6,88
76,0
67,8
41,2
13790
a
a
2,86
3599
17032
ab
a
be
2,63
3686
15285
a
a
ab
2,58
3382
14828
a
a
ab
a
a
Fűzhamu
2,45
3620
14872
9633
(F H ) (8 )
a
a
ab
a
3,61
3599
Tel. szennyvíziszapkom poszt (T S Z K ) (6 ) Riolittufa (R T ) (7 )
Ammónium-nitrát (A N ) (9 ) TB K +A N (1 0 )
RT+AN (1 1 )
a
c
3,13
3615
17385
ab
a
be
3308
ab FH+AN (1 2 )
TSZK+FH (1 3 )
a
10811 4891 b
a
10199 5390 a
a
10312 4941
18208 12461 5981
b
2,87
a
a
a
11649 5577 a
Zn
6,43
3696
(T B K ) (5 )
Mn
(2 )
ab Tel. biokom poszt
Fe
(pg/g sz.a.)
2,44
K ontroll (4 )
Cu
(m g/kg sz.a.)
a
a
a
a
ab
6,56
78,4
69,3
50,2
abc
a
a
a
a
a
abc
15536
10645 4959
2,94
3288
15462
9737
4927
6,72
66,3
67,5
42,8
ab
a
abc
a
a
a
a
a
ab
2,69
3106
13555
85,0
66,2
53,1
a
a
a
a
a
bed
10 262 4900 a
a
5,58
Megjegyzés: variancia-analízis, Tukey b-teszt, n=4. A z azonos oszlopokban található különböző betűindexek esetén szignifikáns az eltérés P<0,05.
Table 1. Impact o f various soil amendments and ammonium nitráté top-dressing fertilisations on the uptake o f essential macro- and m icroelem ents in w illo w (S a lix sp., cv. In ger) Ieaves (N yíregy háza, open-field experiment, leaf sampling: July 11, 2013.). (1 ) Soil treatments, (2 ) m g kg;1dry matter, (3 ) Mg g 1dry matter, (4 ) Control, (5 ) Municipal biocom post (M B C ), (6 ) Municipal sewage sludge compost (MSSC), (7 ) Rhyolite tuff (R T), (8 ) W illow ash (W A), (9 ) Ammonium nitráté (A N ), (1 0 ) MBC+ AN, (1 1 ) RT+AN, (1 2 ) W A+AN, (1 3 ) MSSC+WA, Note: ANOVA Tbkey b-test, n=4. Means in the same columns follow ed by differen t letters are statistically significant at P<0.05.
70
SIMON L. et al. A fű zlevelek m akroelem -felvételét elem ezve egyértelm ű en m egállapítható,
h ogy a leg tö b b n itrogén t az AN-tal, illetve a TB K+AN -tal kezelt kultúrák vet ték fel, m ely a kontroliban m ért értéket 48%-kal, illetve 28%-kal haladta meg. A z AN-tal kezelt kultúra n itrogén felvétele statisztikailag szignifikáns m érték ben vo lt nagyobb, m int a TSZK-tal, RT-val, FH-val és TSZK+FH-val kezelt kultú ráké: A levelek fo szforfelvételéb en nem figyeltü nk m eg szignifikáns változást. A TBK-tal, az AN-tal és a TB K +AN -tal kezelt kultúrákban szignifikánsan na g y o b b fajlagos káliu m felvételt m értünk, m int a kontroliban. A legkevesebb kalcium ot a FH-val, illetve a FH+AN-tal kultúrák leveleiben mértük, a TBK-tal kezelt kultúra levelében m ért Ca-koncentráció p e d ig szignifikánsan eltért az összes több i kezeléstől. A m agnéziu m felvételt a kezelések nem befolyásolták statisztikailag szignifikáns m értékben. Eredm ényeink m egerősítik korábbi, ez irányú vizsgálatainkat: 2011-ben - 3 hónappal az első talajkezelések után - levél analízist végeztünk ( S im on eted. 2012a, 2013a), m ely a fentiekhez nagyon hason ló eredm ényeket m utatott a fű zlevelek m akroelem -felvételére vonatkozóan. A fű zlevelek esszenciális m ikroelem -felvételét illetően a réz-, vas- és man gán-koncentrációkat illetően nem alakultak ki szignifikáns különbségek. Egy értelm ű azonban, hogy a talajkezelések jelentős hatást gyakoroltak a fűzlevelek cin kfelvételére (1. tá b lá za t). A legkisebb cinktartalm at (a kontroll érték m ind össze 57%-át) az AN-tal kezelt kultúrában m értük. Itt a csökkenés m értéke sta tisztikailag szignifikáns volt a kon trolih oz képest, hasonlóan a TBK+AN-tal és a FH+AN-tal kezelt kultúrákhoz. 2011-ben, az első levélanalízis alkalmával (.S im o n eta l. 2012a, 2013a) a fentiekkel teljesen m eg eg y ező jelenséget tapasz taltunk; valam ennyi talajkezelés lecsök k en tette a fű zlevelek cin kfelvételét. A z AN-tal kezelt kultúrában akkor m indössze 38,3 pg/g cinket mértünk, szem ben a kontroliban m ért 104 pg/g-mal. A talajba az adalékanyagokkal vagy a fej trágyákkal kijuttatott nitrogéntöbblet cin kfelvételt redukáló hatását a 2014-ben v é g ze tt levélanalízis is m egerősítette; ek kor az AN-os fejtrágyázás 46%-kal, a karbam id fejtrágyázás p e d ig 23 %-kal csökk en tette le a k o n trolih oz képest a fű zlevelek fajlagos n itrogén felvételét ( S im o n et al. 2015). A 2. táblázat a fűzlevelek toxikuselem-tartalmát szemlélteti 2013. júliusában. A levelek mind a négy megvizsgált toxikus elem ből jelentéktelen mennyiségeket akkumuláltak. Ezt a talajba kijuttatott egyik anyag sem befolyásolta számottevő m értékben. A FH-val kezelt kultúra levelében a legtöb b kezeléshez képest szig nifikánsan nagy ob b vo lt a kadm ium koncentráció. A 2011-es levélanalízis ered m ényei ( S im o n eta l. 2012a, 2013a) teljes összhangban voltak a 2013-ban meg-
Energetikai célra termesztett fű zzel...
71
figyeltekkel, toxikuselem-akkumulációt gyakorlatilag akkor sem tapasztaltunk. Hasonló jelenséget figyeltünk m eg 2014-ben {S im o n etal. 2015), ez évb en is el enyésző vo lt a toxikuselem-akkumuláció a fű zlevelekben (a z As és Pb koncent ráció ekkor a kimutatási határ alatt vo lt), és ez esetben is a fűzham uval (+karbam idd al) kezelt kultúrában m értük a legn a gyob b kadm ium koncentrációt; 1,51 gg/g-ot, m íg a kontroll kultúra levelében 1,30 gg/g Cd akkumulálódott. 2. táblázat. Talajadalékok és az ammémium-nitrát fejtrágyázások hatása az “energiafűz” (Salix sp., cv. In ger) levelének toxikuselem-akkumulációjára (Nyíregyháza, szabadföldi kísérlet, levél-mintavétel: 2013- jú liu s 11.) Talajkezelések
As
Ba
Cd
Pb
gg/g sz.a. (2 )
(1) Kontroll (3 )
0,845a
4,38a
0,918ab
k.h.a.
Tel. biokomposzt (TB K ) (4 )
0,601a
4,55a
0,832ab
k.h.a.
Tel. szennyvíziszap-komposzt (TSZK) (5 )
0,931a
3,17a
0,719a
k.h.a.
Riolittufa (R T) (6 )
0,755a
3,44a
0,747a
k.h.a.
0,582a
5,48a
1,163b
k.h.a.
Ammónium-nitrát (A N ) (8 )
k.h.a.
4,33a
0,533a
k.h.a.
TBK+AN (9 )
k.h.a.
4,38a
0,554a
k.h.a.
RT+AN (10)
k.h.a.
3,71a
0,785a
k.h.a.
FH+AN (11)
k.h.a
3,27a
0,764a
k.h.a.
TSZK+FH (12)
0,873
3,82a
0,588a
k.h.a.
Fűzhamu (FH) (7)
Megjegyzés: variancia-analízis, Tukey b-teszt, n=4. A z azonos oszlopokban található különböző betűindexek esetén szignifikáns az eltérés P<0,05. sz.a. = szárazanyag, k.h.a. = kimutatási határ alatt.
Table 2. Im pact o f various soil am endments and am m onium nitráté top-dressing fertilisations on the uptake o f toxic elem ents in w illo w ( Salix sp., cv. In g e r ) leaves (N yíregyháza, open-field experim ent, leaf sampling: July 11, 2013.). (1 ) Soil treatments, ( 2 ) pg g 1 dry matter, (3 ) Control, (4 ) Municipal biocom post (M B C ), (5 ) Municipal sewage sludge com post (MSSC), (6 ) Rhyolite tuff (R T), (7 ) W illow ash (W A), (8 ) Ammonium nitráté (A N ), (9 ) MBC+AN, (1 0 ) RT+AN, (11) WA+AN, (1 2 ) MSSC+WA, Note: ANOVA Tlikey b-test. n=4. Means in the same columns follow ed by different Ietters are statistically significant at P<0.05. sz.a. = dry matter, k.h.a. = under the detection limit.
A 3■ tá b lá za tb a n mutatjuk be a talajba kijuttatott kü lönféle adalékanyagok és az ammónium-nitrát hatását a talajlégzésre, illetve az „energiafűz” leveleinek fotoszintézisére, 2013. augusztus 2-án. A z adalékanyagokat 2013. májusában másodszor, az am m ónium -nitrátot harm adszor juttattuk ki a talajba, a talaj légzés és fotoszintézis mérés 2-2,5 hónappal később történt.
72
SIMON L. et al.
3. táblázat. A talajba kijuttatott adalékanyagok és az am m ónium -nitrátfejtrágya hatása a talajlégzésre és az “energiafűz" (Salix sp., cv. Inger) levelének fotoszintézisére (Nyíregyháza, szabadföldi kísérlet, mérések: 2015. augusztus 2.) Talajkezelések
T.„
O)
C’ C)
Kontroll (2 )
NCER
A
E
Gs
(jjmol/s*nv) (pmol/nv*s) (mmol/nv*s) (mol/m'*s)
22,7c
5,35ab
31,39abc
22,80d
6,53b
21,0bc
4,73ab
32,27abcd
19,01 bed
7,75b
21,6bc
5,17ab
28,39ab
20,9 led
6,59b
Riolittufa (R T ) (3 )
21,0bc
5,58b
39,89de
16,69b
7,28b
Fűzhamu (FH ) (6 )
20, láb
4,34a
35,65bcd
19,02bcd
7,07b
20,9bc
4,54ab
27,04a
19,11 bed
4,30a
TBK+AN (8 )
18,9a
4,43a
44,82e
12,95a
7,62b
RT+AN (9 )
20,9bc
5, B ab
36,06bcd
17,81 be
8,36b
FH+AN (10)
21,1 be
4,34a
31,18abc
18,41 be
6,6 lb
TSZK+FH (11)
21,()bc
5,18ab
38,34cde
17,66bc
7,09b
Tel. biokomposzt (TB K ) (3 ) Tel. szennyvíziszapkomposzt (TSZK) (4 )
Ammónium-nitrát (A N ) (7 )
Megjegyzés: variancia-analízis, Tukey b-teszt, n= 13-16. Az azonos oszlopokban található különböző betűindexek esetén szignifikáns az eltérés, P<0,05. T ^ - talajhőmérséklet, NCER=talajlégzés in tenzitása (egységn yi területre eső nettó C 0 2-kicserélődési ráta), A -fotoszintézis mértéke (le v él kamrában történő C 0 2-csere m értéke), E=transzspirációs ráta, Gs-sztóma-konduktancia.
Table 3- Impact o f various soil amendments and ammonium nitráté top-dressing fertilisations on the soil respiration and photosynthesis o f w illo w (S a lix sp., cv. In g er) leaves (Nyíregyháza, openfield experim ent, measurements: August 2, 2013). ( 1 ) Soil treatments, (2 ) Control, ( 3 ) Municipal biocom post (M BC), ( 4 ) Municipal sewage sludge compost (MSSC), (5 ) Rhyolite tuff (R T), (6 ) W illow ash (W A ), ( 7 ) Am m onium nitráté (A N ), (8 ) MBC+AN, (9 ) RT+AN, (1 0 ) WA+AN, (1 1 ) MSSC+WA, Note: ANOVA TYikey b-test, n= 13-16. Means in the same columns follow ed by different letters are statistically sign ifican t at P<0.05. T soil=tem perature o f soil, NCER: intensity o f soil respiration, A: rate o f photosynthesis, E: rate o f transpiration, Gs: stomatal conductance.
A C 0 2 talajból lég k örb e áramlása a talajlégzés, ami a fö ld i anyagforgalom egyik legfon tosabb kom ponense, és elsősorban a talajban zajló m ikrobiális le b o n tó folyam atok, valam int a n övén yi gyökerek respirációjának a következ m énye (L e lle in é 2008). A talaj h őm érsék lete a m érések elv ég zése k o r 18,922,7 °C k ö zött változott. A talajlégzés intenzitását az egységnyi területre eső nettó C 0 2-kicserélődési rátával (NCER, pmol/s/m2) jellem eztük. Ennek az ér
Energetikai célra termesztett fű zzel...
73
teke a legm agasabb a RT-val kezelt talajban vo lt (3- tá b lá z a t). A RT-val kezelt kultúra talajlégzése szignifikánsan nagyobb volt, m int a FH-val, TB K+AN -tal vagy a FH+AN-tal kezelt kultúráké. A k o n trolih oz képest jelen tősen kisebb talajlégzési értékeket m értünk a FH-val, az AN-tal, illetve a FH+AN-tal kezelt kultúrák talajában, ez azonban az adatok szórása miatt nem bizonyult statisz tikailag szignifikánsnak. A fotoszintetikus aktivitás és a n övén yi általános k on díció jellem zésére a fotoszintézis sebességét ( A ) alkalmazzuk. 2013 nyarán a fű z leveleib en a fo to szintézis sebessége a TB K+AN -tal kezelt kultúrában v o lt a legn agyobb (3- táb lá z a t), a kontrolihoz viszonyítva a különbség szignifikáns. M in dez összefüg gésbe hozható a TBK+AN-tal kezelt fű zlevelek n ek a töb b i kezeléstől job b nit rogén felvételével (1. tá b lá z a t). 2013. augusztusához hasonlóan 2012. júliusá ban (,S im on et al. 2013b) is kisebb v o lt a fotoszintézis sebessége az AN-tal ke zelt kultúrában, m int a kezeletlen kontroliban, bár a kü lönbség egyik évben sem vo lt statisztikailag szignifikáns. A transzspirációs ráta (E ) esetén a legnagyobb értékeket 2013-ban a kont roll kultúrában, illetve a TSZK-tal kezekben m értünk, a legkisebb rátát a TB K + AN-tal kezekben figyelhettünk m eg. Valam ennyi talajkezelés kisebb E-értéket eredm ényezett a fű z levelekben, m int a kontroliban m ért érték. A sztóma-konduktancia (G s ) érték e a legn agyobb a RT+AN-tal k ezek kul túrában volt, a legkisebb p e d ig a AN-tal kezekben, a különbségek azonban egy kezelés esetén sem szignifikánsak.
Következtetések Eredm ényeinket összefoglalva kijelenthetjük, h ogy az „en ergiafű z” kultúra ta lajába kijuttatott adalékanyagok és a nitrogéntartalm ú fejtrágyák már rövid távon (a tartamkísérlet első öt éve során) is kisebb-nagyobb hatást gyakoroltak a tápelem -forgalom ra, a talajlégzésre, illetve a n övények fotoszintézisére. A talaj am m ónium nitrogén-készlete kisebb m értékben, m íg a nitrátnitrogén-készlete a kiindulási állapoth oz képest 2 év alatt jelen tősen lecsökkent, m elyet a talajba kijuttatott n itrogén b en gazdag adalékanyagok (T B K , T S Z K ) vagy a többszöri A N fejtrágyázás sem tudtak ellensúlyozni. A talajvízbe történő nitrátlem osódás jelensége elsősorban a TSZK-tal és az AN-tal kezelt kultúrák ban vo lt m egfigyelh ető.
74
SIMON L. et al. A leg tö b b talajkezelés a kontrolinál nagyobb n itrogén felvételt eredm énye
zett a fű zlevelekben , a legn agyobb értékeket az A N fejtrágyával évente kezelt kultúrában mértük. A talajkezelések elsősorban a fű zlevelek kálium felvételére gyakoroltak szignifikáns hatást. A z A N több szöri kijuttatása jelentősen lecsök kentette a fű zlevelek fajlagos cinkfelvételét. Előnyös jelenség azonban, hogy a talajkezelések nem változtatták m eg szignifikáns m értékben a fű zlevelek As, Ba, Cd és Pb, azaz a toxikus elem ek felvételét. Ez m indenképpen előnyös jelen ség, arra gondolva, h ogy a fejlett országokban k ötelező a biomassza erőm űvek ben keletkező hamut a term őtalajba visszajuttatni. A talajlégzésben m egfigyelt változásokból arra következtethetünk, hogy a ki juttatott adalékanyagok és a nitrogén fejtrágya befolyásolták a talajban a mikrobiális lebontó folyamatokat, illetve a növényi gyökerek respirációját. A legintenzí vebb fotoszintézist a TBK+AN-tal, illetve a RT-val kezelt kultúrákban mértük a kont rolihoz képest, ennek a jelenségnek a m egértése további vizsgálatokat igényel.
Köszönetnyilvánítás Köszönjük a N itrogén m ű vek Vegyipari Zrt. (P é tfü rd ő ) és a Colas-Északkő Kft. (Tárcái) anyagi támogatását. Külön köszönettel tartozunk Erdélyi Ferencnének és K o n cz Józsefnek (G e o d e rm a Bt., B udapest) a m inták gon d os elő k észíté séért és analíziséért. Tudom ányos munkánk a TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV2015-0014 „ Települési szennyvizek in n o v a tív és k örnyezettud atos tisztítása és a szenn yvízisza pok k ö rn y e ze tb a rá t elhelyezése” c. pályázathoz kapcsolódott.
Irodalom 45/2007. (V I .ll.) FVM rendelet: a fás szárú energetikai ültetvények telepítésének enge délyezése, telepítése, művelése és megszüntetése részletes szabályairól, valamint ezen eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról Blaskó L.: 2008. Energianövények termesztése, termőhelyi alkalmasság, felhasználha tóság. [In: Chlepkó T. (szerk.) Megújuló Mezőgazdaság. Tanulmányok a zöld energia termeléséről és hasznosításáról gondolkodóknak.] Magyar Katolikus Rádió. Budapest. 167-207. D im itriou , I.-Eriksson, J.-Adler, A.-Aronsson, P-V erw ijst, T.: 2006. Fate o f heavy metals after application o f sewage sludge and wood-ash mixtures to shortrotation w illow coppice. Environmental Pollution. 142: 160-169.
Energetikai célra termesztett fű zzel...
75
Gyuricza Cs.: 2011. Fás szárú energianövények termesztése (5.). Növénytáplálás energia ültetvényekben. Agrofórum. 3: 92-96. Gyuricza, Cs.-Nagy, L.-Ujj, A.-M ikó, P-Alexa, L.: 2008. The impact o f composts on the heavy metál content o f the soil and plants in energy w illow plantations {Salix sp.). Cereal Research Communications. 36: 279-282. Hasselgren, K.: 1998. Use o f municipal waste products in energy forestry: highlights from 15 years o f experience. Biomass and Bioenergy. 15: 71-74. Lelleiné Kovács E.: 2008. Főbb kérdések és megoldások a talajlégzés vizsgálatának téma körében. [In: Kroel-Dulay Gy. et al. (szerk.) Talaj-vegetáció-klíma kölcsönhatá sok. Köszöntjük a 70 éves Láng Editet]. MTA OBKI. Vácrátót. 135-146. MSZ 20135: 1999. A talaj oldható tápelemtartalmának meghatározása. Park, B. B.-Yanai, R. D.-Salim,J. M.-Lee, D. K.-Abrahamson, L. P : 2005. Wood ash effects on plánt and soil in a w illo w bioenergy plantation. Biomass and Bioenergy. 28: 355-365. Simon L.: 2010. Energianövények tápanyag visszapótlásának és nehézfém-akkumulá ciójának vizsgálata. [In: Szabó B.-Tóth Cs. (szerk.) VI. Kárpát-medencei Környe zettudományi Konferencia.] 2010. április 22-24. Nyíregy háza. Bessenyei György Könyvkiadó. Nyíregyháza. 35-40. Simon L.-Szabó B.-Varga Cs.-Uri Zs.-Bányácski S.-Balázsy S.: 2011. Energianövé nyek hozamának és toxikuselem-felvételének vizsgálata^ [In: Farsang A.-Ladányi Zs. (szerk.) Talajtani Vándorgyűlés - Talajaink a változó természeti és társadalmi ha tások között.] 2010. szeptember 3-4. Szeged. Talajvédelem különszám. 421-430. Simon L.-Szabó B.-Vincze Gy.-Varga Cs.-Szabó M.-KonczJ.: 2012a. Ammónium-nitrát műtrágya és talajadalékok hatása az energiafűz {Salix vim inalis L.) elem felvételére. [In: Lehoczky É. (szerk.) I. Talajtani, Vízgazdálkodási és Növényter mesztési Tudományos Nap - Talaj-víz-növény kapcsolatrendszer a növényter mesztési térben.] 2012. november 23- Debrecen. MTA ATK Talajtani és Agroké miai Intézet, Budapest - Szent István Egyetemi Kiadó, Gödöllő. 127-130. Simon, L.-Vincze, Gy.-Varga, Cs.-Szabó, B.-'Koncz,].: 2012b. Passive phytoextraction o f toxic elements from sewage sludge compost by Salix vim inalis energy plants. Acta Phytopathologica et Entomologica Hungarica. 47: 285-291. Simon, L.-Szabó, B.-Szabó, M.-Vincze, Gy.-Varga, Cs.-Uri, Zs.-Koncz,J.: 2013a. Effect o f various soil amendments on the mineral nutrition o f Salix vim inalis and Arundo donax energy crops. European Chemical Bulletin. 2: 18-21. Simon, L.-Makádi, M.-Vincze, Gy.-Szabó, B.-Szabó, M.-Aranyos, 77: 2013b. Impact o f ammonium nitráté and rhyolite tuff soil application on the photosynthesis and growth o f energy willow. [In: Ungureanu, N. et al. (eds.) International Multidisciplinary Conference, 10th edition. Scientific Bulletin Serie C. Mechanics, Tribology, Machine Manufacturing Technology.] May 22-24 2013Baia Maré. Nyíregyháza. Bessenyei Publishing House. Nyíregyháza. 143-146.
76
SIMON L. et al.
Simon L.-Szabó M .-Vincze G y.-U ri Zs.-Irinyiné Oláh K .-M a k á d iM .-V ígh Sz.: 2015. Energianövények és szántóföldi haszonnövények tápanyag-ellátásának vizsgá lata, különös tekintettel a nitrogén-műtrágyák, biohulladékok és talajadalékok együttes hatásának tanulmányozására. Kutatási zárójelentés. Készült a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. (Pétfürdő) számára a Nyír-Inno-Spin Kft. (Nyíregyháza) megbízásából. Nyíregyházi Főiskola. 123. Smart, B. L.-Cameron, K. D.: 2012. Shrub willow. [In: Kole, C. et al. (eds.) Handbook of Bioenergy Crop Plants.) CRC Press. Boca Raton. London-New York. 687-708.
A szerzők levelezési címe - Address o f the authors: Dr. Simon László* - Dr. Vincze György - Dr. Úri Zsuzsanna Irinyiné dr. Oláh Katalin - Vígh Szabolcs' Nyíregy házi Egyetem Műszaki és Agrártudományi Intézet Nyíregyháza Kótaji út 9-11. H-4400 ‘
[email protected] Dr. Makádi Marianna - Aranyos Tibor - Dr. Zsombik László Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ Nyíregy házi Kutatóintézet Nyíregyháza Westsik Vilmos u. 4-6. H-4400
