Ének-zene tantárgypedagógia Dr.Orosz-Pál József, adjunktus

1

Ének-zene tantárgypedagógia Dr.Orosz-Pál József, adjunktus „Az óvodával, annak zenéjével foglalkozni nem mellékes kis pedagógiai kérdés, hanem országépítés… Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud: játékot, zenét, örömet. De, hogy mit fogad el: azt bízzuk rá. Csak az a lelki táplálék válik javára, amit maga is kíván.”

Kodály Zoltán „Mikor az osztályajtó előtt kilincsre téve kezünket megállunk, egyéni életünk minden nehézségét és küzdelmét félretéve töltse el lelkünket a gondolat: nem vagyunk a magunkéi, hanem azoké, akik odabent a padok között várnak reánk. Ebben az önmagát önkéntesen áldozó szeretetben rejlik a tanítói Hivatás magasztos értelme, szépsége és egyben jutalma is.”

Ádám Jenő

2 1.Az ének-zenei nevelés fontossága és időszerű kérdései Az óvodai és az elemi iskolai zenei nevelés, alapozás. Tudjuk valamennyien, hogy a világra érkező emberi lény első reagálása – a torokba, tüdőbe süvítő levegő görcsei közt is – a hang. A síró, nevető kisgyermek akaratos életösztönében valamiféle ritmikus dallam formálódik meg előbb, csak azután a gesztusok, szavak jelbeszéde. Hogy a zene közkinccsé váljék mindenekelőtt értő és lelkes zenepedagógusok áldozatosan elszánt munkájára van szükség. Fundamentum lerakása nélkül nem lehet építkezni. A mindenekelőtti érdem tehát az alapozóé. Ilyen alapozó feladat jutott osztályrészül a mai óvodai és elemi iskolai pedagógusoknak. A művészetek, így a zene is a világot és a világ jelenségeit, a művésznek a világ jelenségeihez való viszonya által fejezi ki. Ez a viszony érzelmi megnyilatkozás. A műalkotás üzenete érzelmi úton jut kifejezésre. A művészi közlés és ebből következően a művészi átélés, megértés is érzelmi, emocionális úton történik. Ehhez az átéléshez, megértéshez az aktív zenélés gyakorlata és a zenehallgatás vezet. A zenei nevelés az óvodában és az iskolában is csak akkor valósulhat meg, ha figyelembe veszi az általános nevelési elveket, a zenei feladatokat egyezteti az óvodáskoú gyermekek számára kidolgozott oktatási-nevelési konepcióval. A cselekvő zenélés két féle: énekes illetve hangszeres előadás. Legegyszerűbb módja az éneklés, amely a beszédhez hasonlóan közvetlen kifejezőeszköze az embernek. Az éneklés által, ha kellő gondot fordítunk a szépéneklés elsajátítására, lehetővé válik a zeneművek mondanivalójának megértése. A cél az, hogy a száraz zeneelméleti kategóriák verbális közlése helyett a gyermekek saját zenei tevékenységük révén, önállóan ismerjék fel a zenei elemeket és azok összefüggéseit. Óvodás korban művészi kifejezésről, a zene megértéséről nem beszélhetünk olyan értelemben, mint nagyobb gyermek vagy felnőtt esetében. A gyermek testi és szellemi fejlődése megköveteli a zenei foglalkoztatást: zenei fejlődésének elindítását és irányítását. Az óvónőnek az eredményes munka érdekében tanulmányoznia kell a zeneelméletet, a halló-és hangadó szervek működését, az óvodás gyermek életkori sajátosságait és zenei képességeit, az alkalmazható módszereket, elveket és a felhasználható zenei anyagot. Ugyanez az elvárásunk az elemi-és általános iskolai zenepedagógusokkal szemben is. Ma, amikor a korszerű tájékozódás szinte követelmény, amikor az óvodai oktató-nevelő tevékenység is a reformáló törekvések cselekvő részévé vált, szükségszerű követelménynek tartjuk, hogy az óvodai és az elemi iskolai ének-zeneoktatás területén is az adott lehetőségeinkhez mérten, lépést tartsunk a korral. Az új óvodai és elemi iskolai pedagógia nyitottabb, igyekszik gyermekközpontúvá válni. Ez nem lehet másképp az ének-zeneoktatás területén sem. Érzésünk szerint igyekeznünk kell a reform adta lehetőségeket és az egyéni újítási próbálkozásainkat kiegyensúlyozott módon, túlzásmentesen alkalmazni. Így elkerülhetjük az ellentmondásos helyzetek kialakulását, azt ugyanis, hogy a személyiség alakulásának fontos tényezője, az akarati tevékenység nevelése elhanyagolódjék, ami a későbbiekben komoly személyiség zavarokat okozhat. Különösen fontosnak érezzük a Kárpát-medencei magyar óvodai és elemi iskolai pedagógusok tevékenységét, mert népünk szétszórtságában, nagy szükségünk van egy minden határon felülkerekedő egységes nevelési eszmény kialakítására. Egy olyan egységes zeneanyanyelvi repertoárra van szükségünk, amelyet minden Kárpát-medencei magyar gyerek ismer, és magáénak érez. Ne feledjük: nyelvében él, zenéjében érez a nemzet.

3 Kodály Zoltán zenepedagógiai koncepciója ma a magyar zenei köznevelés és szakoktatás alapját jelenti. Mindezt az óvodában kell elkezdeni, mert jól átgondolt óvodai oktatás nélkül nincs eredményes iskolai oktatás sem. Ha jó az óvodai oktatás, sokkal eredményesebb a mindenszintű iskolai oktatás is. Kodály 1929-ben a következőket fogalmazta meg: „Mit kellene tenni? Az iskolában úgy tanítani az éneket és zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség legyen a tanulónak, s egész életére beleoltsa a nemesebb zene szomját. Nem fogalmi, racionális oldalról kell megközelíteni. Nem algebrai jelek rendszerét, titkos írását egy, a gyermekre közömbös nyelvet kell benne láttatni. A közvetlen megérzés útját kell egyengetni. Ha a legfogékonyabb korban, a hatodik és tizenhatodik év közt egyszer sem járja át a gyermeket a nagy zene éltető árama; akkor később már alig fog rajta. Sokszor egyetlen élmény egész életre megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni; ezt megszerezni az iskola kötelessége.” Pedagógusi és karvezetői tevékenységünkkel arra kell törekednünk, hogy ahol, és amikor megszólal a zene, mindig a másik embert igényelje, mindenkor közösséget teremtsen, ha úgy tetszik, szomjúhozza a többi ember jelenlétét is. Úgy gondoljuk, hogy, amikor Owent idézve szólunk a pedagógus kollegáinkhoz: „azt a pedagógust szeretem, ki cselekszi a tudnivalókat, nem pedig azt, aki tennivalókra tanít”, akkor mindannyiunk igényének, óhajának a kifejeződése cseng vissza fülünkben. Hiszen mindannyian ilyen pedagógusok szeretnénk lenni. Az óvodás-és az általános iskoláskor az ember fejlődése szempontjából meghatározó. Ebben a korban alakul ki az erkölcsi érzékünk, ebben a korban kezdjük megtanulni, hogy mi a jó és mi a rossz, mi a szép és mi a csúnya, mi az, amitől az életünk jobb, szebb lehet. Ebben a korban kezd alakulni szépérzékünk is, ebben a korban vagyunk talán a legfogékonyabbak. Tehát a nevelői tényező nélkülözhetetlen. Minden tudásunkat arra kell felhasználnunk, hogy jó irányba tereljük a kiskorú gyerek fejlődését. Mindezen sajátosságok és az ezzel járó következmények tudatában nem csodálkozhatunk azon, hogy a tőlünk nyugatabbra levő országokban olyan nagy gondot fordítanak az óvodai-és elemi iskolai pedagógusképzésre. A zene hozzájárul ahhoz, hogy a kisgyerek fogékonyabb legyen a szép befogadására, jó irányba tereli az ízlés fejlődését. A zene olyan interdiszciplináris energiával, lehetőségekkel rendelkezik, amely személyiség és emberformáló erő. Szinte azt is mondhatjuk, hogy meghatározója lehet a személyiségnek. Az elmondottakat alátámasztják a kodályi eszmeiség hordozói, a Kodály tanítványai által végzet pszicho-pedagógiai kutatások (Ádám Jenő, Szőnyi Erzsébet, Bárdos Lajos, Kerényi György, Rajeczky Benjámin, Kokas Klára, Péter József, Hegyi József, Vásárhelyi Zoltán, Kardos Pál, Herboly Ildikó, Szabó Helga, Horváth László, Dobray István, Papp Géza, Bartalus Ilona) és mások kutató munkáinak eredményeivel. Tehát elmondhatjuk, hogy ugyan az az elv és elvárás érvényes az ének-zeneineveléssel szemben, mint a többi diszciplínával szemben. Ebből az következik, hogy az „illetékesek részéről is”, a tantárgyak „fontossági sorrendjében” ugyanaz a ráfigyelés, bánásmód kell, hogy megillesse az ének-zenét, mint bármelyik más tárgyat. Ugyanakkor azt is hisszük és valljuk, hogy a szülői ház, az óvoda, az iskola feladata, hogy a gyerekek érdeklődését kialakítsa és fejlessze a zene irányába. A saját népünk jobb megismerése érdekében az óvodában és az iskolában egyaránt a néphagyomány ismertetéséből kell kiindulnunk, ezen keresztül képes lesz megérteni más népek hagyományát és a világirodalom remekeit egyaránt. Úgy hisszük, hogy fáradhatatlan munkával szolgálnunk kell, és tovább kell vinnünk kisebb vagy nagyobb közösségünk érdekeit, hírnevét, és továbbra is cselekvői kell, hogy maradjunk ennek a térségnek, a zenén keresztül eleget kell tennünk e nemes feladatnak. Mert „a

4 zene erkölcsi törvény. Lelket kölcsönöz a mindenségnek, szárnyat az elmének, szállni tanítja a képzeletet, bájt ad a szomorúnak, derűt és életet mindennek. Lényege a rendnek és útja minden jóhoz, igazsághoz és széphez vezet, amelynek csak láthatatlan, de kápráztató, szenvedélyes és örökkévaló alakja „– mondja Platón. 1.2.A zenei analfabetizmus felszámolása

Analfabétának minősíthető az az ember, aki nem tud írni-olvasni. Aki nem tud zenéül írniolvasni, zenei írástudatlan, tehát következtethetünk arra, hogy milyen arányú hazánkban a zenei analfabétizmus. Erről még nem készült hivatalos kimutatás. Valakinek vagy valakiknek nem érdekük, hogy erről tudomást szerezzenek, mert a zenei írás-olvasást olyan elvont, nehéz dolognak tartják, amit nem képes elsajátítani minden értelmileg ép egészséges ember. Pedig, mindenki megtanítható énekelni, aki megtanult beszélni. 1.3.A zenei írás-olvasás alapfokú elsajátítása.

Ez lehetséges, ha kellő mennyiségű-és minőségű zenei szakembert képezünk magunknak. A zenei írás-olvasást csak akkor tudjuk általános szinten, alapfokon elsajátíttatni, ha az óvodai-és elemi iskolai pedagógusaink is tökéletesen uralják az ének-zene írás-olvasást. Valamelyest pótolná, időleges megoldásnak ígérkezne az a lehetőség, ha a tanító-és óvóképző főiskolákon beindulna az ének-zene műveltségi terület. Ilyen meggondolásból az ének-zeneoktatásunk számára veszteség volt az anyaországi távoktatásos formát megszüntetni. A zene megértésének egyik alapvető pedagógiai eszköze a zenei írás-olvasás, ezt elsajátítani a legkönnyebben a relatív szolmizációval lehet. Ádám Jenő a legkorszerűbb énektanítási rendszerek eredményeit alkalmazta a magyar zenei anyanyelv sajátosságainak megfelelően. A rendszer kidolgozásában alapul vette Chevé, Curwen, Weber, Hundoegger, Jőde, Orff módszereit, ezekből hozta létre az un. Kodály-módszert. A Kodály-módszer nem csodaszer, hanem mélyebb zenei műveltség utját kijelölő, a modelláláson alapuló írás-olvasási eszközrendszer. Lényege a lélek nemesítése. Amikor a lélek szabadon, akadályok nélkül kommunikálhat, megvalósul a művészi hatás. A modern ének-zenei tantárgypedagógiában meg kell valósítani az érzelmi, szellemi nevelés és a technikai képzés szinkrétizmusát, egységes harmóniáját! Így lehet elérni azt a követelményt, hogy az énekzeneifoglalkozás, az énekóra felüdülés, pihenés, öröm legyen a tanulók számára. Használjuk ki a játék és a didaktikai játék adta lehetőségeket. Kodály mindezek megvalósításával kapcsolatban a legmagasabbra állította a mércét. Legyünk igényesek a tanulói tevékenységgel, az eszközrendszerrel és a nevelők felkészültségével szemben. A hazai Ének-zene Tanterv lehetőséget biztosít a kodályi gondolatiság alkalmazására. Szükséges egy olyan művelődési és neveléspolitikai közszellem, amely tudatában van a zeneesztétikai nevelés szociális, értelmi érzelmi és erkölcsi szerepével a személyiség formálásában. Olyan iskolákra is szükség van, ahol a zenei nevelésnek társadalmi bázisa biztosított, és ahol ennek zenei és pedagógiai hatásossága kifejleszthető. Szükségünk van jól képzett énektanítókra és énektanárokra, akik nélkül nemcsak a kodályi elképzelésnek, de minden más ének-zeneioktatási formának, rendszernek a kibontakoztatása meddő erőfeszítés.

5 Ahhoz, hogy az oktatásunk hatékony legyen, el kell sajátítanunk a legfontosabb didaktikai alapelveket, módszereket, eljárásokat is. Oktatásunk minőségének jobbittása érdekében a következőkben az ének-zeneoktatásban használatos legfontosabb alapelveket, módszereket ismertetjük. 2.1 Az óvodai és iskolai ének-zenetevékenységek, órák alatt leggyakrabban alkalmazott didaktikai alapelvek:

„Az alkotás és a játék különösen gyermekkorban erősen összefügg. Ekkor a játék – ellentétben az eléggé elterjedt téves felfogással – nem ellentéte a komoly szellemi munkának, hanem maga a szellemi munka, ha valamilyen probléma megoldásával jár együtt.” Vargha – Dimény – Loparits: Nyelv zene matematika Ahhoz, hogy meg tudjuk határozni az ének-zene tantárgyunk oktatói-nevelői folyamatának sajátos jellegét, valamint, hogy kellő feltételek közt alkalmazhassuk a megfelelő módszereket, elveket, eljárásokat; el kell mondanunk, hogy lélektani szempontból a tanulási folyamatnak három összetevője van: a zenei jelenség érzékelése, felfogása; a zenei jelenség értelmezése, megértése; a zenei jelenség gyakorlatban való megvalósítása. Az évszázadok folyamán az oktatói-nevelői gyakorlatban kialakultak azok az alapvető gondolatok, eszmék, elképzelések, amelyek a leghatékonyabbak voltak a különböző ismeretek elsajátításában. Tekintettel arra, hogy a jelzett gondolatokat, eszméket minden tantárgy oktatásánál célravezetően lehetett alkalmazni, a pedagógiai tudomány didaktikai alapelvek gyűjtőfogalom alatt határozta meg, majd rendszerezte. Az ének-zeneoktatásban a leggyakrabban alkalmazott elvek a következők:

2.1.1. Hozzáférhetőség elve

Az életkori sajátosságoknak és az egyéni adottságoknak, készségeknek a figyelembe vételét követeli meg. Ez az oktatói-nevelői folyamat egyik legfontosabb alapelve. Kiscsoportban az óvodai pedagógusnak figyelembe kell vennie, hogy a csoportban különböző környezetből gyűltek össze a gyerekek. Gondot kell fordítania a beszoktatásra. Sokan közülük már hallottak mondókákat, gyermekdalokat. Ezek a gyerekek játékidőben, mozgás közben szövegeket, dallamokat ismételgetnek, játszanak a hangokkal, vagyis a zene szempontjából is spontánul nyilvánulnak meg. Ebben a korban egyedül szívesebben énekelnek, mint csoportosan. A napközben felcsendülő dúdolgatásokat, halandzsázásokat kell felhasználni az ének-zenefoglalkozások alatt, mert vannak olyan gyerekek is, akik nem tudnak így megnyilvánulni és ezek számára is olyan fontos a zenei élményszerzés, mint azok számára, akik maguk teremtik meg az élményt önmaguknak. Középcsoportban az óvodai pedagógusnak figyelembe kell vennie, hogy egy év alatt a gyerekek zenei hallása, ritmusérzéke sokat fejlődőt. Ezekre az élményekre és elért szintre kell támaszkodnia. Így érvényesül az egyik legfontosabb alapelvünk: az életkori sajátosságok figyelembe vétele.

6 2.1.2.Szemléletesség elve Ennek az alapelvnek az alkalmazása azt jelenti, hogy a megtanulásra szánt zenei anyagot az érzéki észlelésre és a megfigyelésre, megfigyeltetésre alapozva sajátíttatjuk el. A szemléletesség elve kevés szóval, több bemutatással, mégis kellő hatékonysággal tud érvényesülni. Működéséhez jól kidolgozott didaktikai segédanyagra is szükség van. 2.1.3.Tudatos, tartós és aktív elsajátítás elve Ez az alapelv az ismeretek logikai összefüggésein alapszik. A logikai összefüggésekre való ráfigyelés tevékennyé teszi a gyereket, ami biztosítéka a tartós elsajátításnak. A tanuló így könnyebben megérti a zenei nyelvezet lényeges tulajdonságait, összefüggéseit és törvényszerűségeit. 2.1.4.Rendszeresség és folytonosság elve. Ennek a kettős alapelvnek az alkalmazása által a részletekben megtanult ismeretanyagot bele tudjuk illeszteni az adott nagyobb témakör, tantárgyismeret átfogó rendszerébe, illetve rá tudunk világítani a létező összefüggésekre. A folytonosság biztosítéka az új ismeretek rendszerbe való illesztésének. Ha ez nem következik be, akkor az ismereteket nem lehet tartósan elsajátítani. (Ez a tény egyben bizonyítéka annak, hogy a didaktikai alapelveket nem lehet és nem is szabad egymástól elszigetelten alkalmazni és hasznosítani.) 2.1.5.Fokozatosság elve Alkalmazása biztosítja azt, hogy az ismeretek elsajátításakor az egyszerűbb ismeretanyagtól haladunk az összetettebb felé. Így egyben rávilágíthatunk a részelemek közötti összefüggésekre is. 2.1.6.Elmélet és gyakorlat összekapcsolásának elve. Ennek az elvnek a figyelembe vételével bizonyítjuk, hogy minden ismeretet az életben való alkalmazhatóság határoz meg. Sok esetben a gyakorlat és az elmélet összekapcsolása úgy jön létre, hogy az elméletben elsajátított ismereteket gyakorlatok segítségével ültetjük be a gyermeki tudatba. Az ének- zenei oktatásban az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása az élő gyermekdalok, játékdalok, mondókák, népdalok segítségével történik. 2.1.7.Egyedi sajátosságok, adottságok, készségek figyelembevételének elve. Ez az elv tulajdonképpen a hozzáférhetőség elvével van szoros kapcsolatban. Az általános tanterv követelményeinek a helyi sajátosságokhoz, lehetőségekhez való alkalmazkodásának az elve. Lényeges, hogy a pedagógus ismerje a csoportjában vagy osztályközösségében élő gyerekek egyéni teljesítőképességét. Az ő lehetőségeikhez alkalmazkodva biztosítsa, hogy az ének-zenei tevékenység minden gyerek számára élményt nyújtson, tudja elsajátítani a zenei írás-olvasás „titkait”. A gyerektől csak azt lehet számon kérni, amit megtanítottunk neki, de azt kötelező módon, számon kell kérni, ellenőrizni kell.

7

3. Az oktatói-nevelői folyamatban leggyakrabban alkalmazott módszerek: Azt a módozatot, ahogyan megszervezünk egy zenei tevékenységet annak érdekében, hogy az, minél eredményesebb legyen az oktatói- nevelői folyamatban, az alkalmazott rendszerek, szerkezetek, berendezések, mechanizmusok sorát módszernek nevezzük. A módszerek arra vonatkoznak, ahogyan megtanítunk vagy elsajátítunk bizonyos ismereteket. Természetesen a hatékony oktatás érdekében, az ének-zeneoktatásban is alkalmazni kell a jólbevált, eredményes módszereket. A módszerek azok a lehetőségek, amelyeket alkalmazunk az oktatói-nevelői folyamat során, és amelynek eredményeként a pedagógus irányításával a tanulók könnyedén elsajátítják az ismereteket. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a módszereket nem lehet elszigetelten alkalmazni, hanem a didaktikai cél / célok elérése érdekében együtt alkalmazandók, ugyanúgy, mint a didaktikai alapelvek. Mondhatni úgyis, hogy láncolatban az egyik módszer a másikat követi. Az is tény, hogy a pedagógus egyéniségétől függően, az egyik vagy másik módszernek nagyobb az oktatás folyamán a hatásfoka. Minthogy az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy az alkalmazott módszer függ az anyag tartalmától és céljától. A különböző eljárások, amelyeket a pedagógusok alkalmaznak, szoros kapcsolatban állnak a módszerekkel. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a didaktikai módszerek a pedagógus személyiségéhez kötődő gyakorlati megvalósulások. Az ének-zeneioktatásban leggyakrabban alkalmazott módszerek a következők: 3.1Szemléltetés A gyerekek elsajátíthatnak ismereteket a szemléltetett anyag megfigyelése, elemzése útján. A szemléltetés módszere az ismeretlen anyag, tárgy, zenei szemelvény bemutatásán (szemléltetésén) és annak megfigyelésén alapszik. A szemléltetés alatt a pedagógus irányító tevékenysége folytán elemzésekre, magyarázatokra, leírásokra kerül sor. A diák így az ismeretet könnyebben el tudja sajátítani, mert a szemléltetés által kapcsolatba kerül azzal az anyaggal, amit addig nem ismert. A szemléltetés anyaga változatos kell legyen, az ének zenetanítás alkalmával arra kell törekednünk, hogy minél több szenzort aktivizáljunk (vizuális, auditív, taktilis stb. szenzorokat).

3.2.Gyakorlás

Ezt a módszert akkor alkalmazzuk, amikor egy-egy zenei tevékenységet rendszerezetten többszőr ismételünk, addig, amíg a tanulók nehézség nélkül el tudják végezni azt. Vagyis az illető tevékenység a készség szintjére emelkedik. A gyakorlás módszere bizonyos gyakorlatokat feltételez, és a gyakorlat végzésekor nem minden esetben szükséges a pedagógus jelenléte. Ha a tanteremben, vagyis a pedagógus jelenlétében történik a gyakorlás, akkor serkentőleg hat az összes tanulóra. Célszerű, ha a gyakorlás érdekében minden ismétléskor egy jól körülírt célt fogalmazunk meg, vagyis azt, hogy ott akkor, miért szükséges még egyszer elénekelni vagy végigjátszani az éneket, illetve dalos játékot. Lényeges az, hogy a tanuló tisztában legyen a gyakorlat nélkülözhetetlen voltával és hasznosságával. Ebben az esetben motiválni tudjuk a kisgyereket a gyors és tudatos elsajátításra.

8 3.3.A párbeszédes vagy kérdvekifejtő módszer

Ez a módszer, kérdéseken és a kérdésekre adott válaszokon alapul. Párbeszédnek kell kialakulnia a gyerek és a pedagógus között. Ennek a módszernek a nyeresége az, hogy mozgósítja, beavatja a gyerekeket, az oktatói- nevelői folyamatba. Cselekvő részesévé válik a gyerek az oktatásnak. Az ének-zeneoktatásban elsősorban a zeneelméleti kérdések tisztázására szolgál. Vigyáznunk kell, hogy ne az elméleti kérdések uralják a párbeszédet. Következésképpen a párbeszédnek a gyakorlatban már tanulmányozott zenei anyagra kell vonatkoznia és az ott tisztázatlanul maradt kérdéseket kell elemeznie, illetve a tisztázatlanul maradt kérdéseket a gyakorlatban kell megoldania. Az is nagyon lényeges, hogy a felvetett kérdések jók legyenek. Egy kérdés akkor megfelelő, akkor jó, ha célirányos, vagyis nem lehet rá több választ adni, ha leszűkíti a kérdezett személy előtt a felhalmozott tudásanyagot olyannyira, hogy az illető pontos válaszadásra legyen kényszerítve, vagyis serkentőleg kell hatnia a gyerekek gondolkodására. A kérdés megfogalmazásakor figyelembe kell vennünk a tanulók tapasztalatát, a kérdést az egész csoporthoz kell intéznünk! A kérdés elhangzása után kellő időt kell biztosítani a gondolkodásra és a válasz megfogalmazására. Az is előnyünkre válik, ha a kérdéseket egy jól meghatározott logikai sorrendben fogalmazzuk meg. Ezért nem véletlen az a mondás, hogy „kérdezni nehéz!” A kérdésnek pontosnak, tömörnek, világosnak, egyértelműnek, egyszerűnek, valamint nyelvtani szempontból is hibátlannak kell lennie. Általában a párbeszédes módszert az ismeretek számonkérésekor alkalmazhatjuk hatékonyan. Fontosnak tartjuk elmondani, hogy a jól megfogalmazott kérdésre hasonló választ várunk. Valamint az is lényeges, hogy az ének-zene tevékenységet ne a párbeszéd uralja, hanem az éneklés! 3.4.Előadó vagy magyarázat

Ezt a módszert akkor alkalmazzuk, amikor a gyerekek értelmi képességeit akarjuk fejleszteni. Abban az esetben, amikor törvényeket, meghatározásokat, alapfogalmakat tanítunk nélkülözhetetlen a magyarázat. Például a zenei írás-olvasást megelőző periódusban az ének-zene általános jellegzetességeit kell megmagyaráznunk. A későbbi időszakban a dallami és ritmikai elemeket, a zenetörténeti és népzenére vonatkozó ismereteket kell magyaráznunk. Sok esetben a párbeszédes és magyarázó módszer összekapcsolódik. A magyarázó módszer csak akkor hatékony, ha a gyerekek figyelmét le tudjuk kötni, vagyis a tanuló késztetést érez arra, hogy odafigyeljen. Tekintettel arra, hogy ez a módszer szorosabban kötődik a zeneelmélethez, sok kezdő pedagógus, vagy az a pedagógus, akitől távolabb áll a gyakorlati zenével való ténykedés, csábítást érez ennek a módszernek a túlzott alkalmazására. A zeneoktatásban a túlzott elméleti eszmefuttatást mellőzni kel! Különösen az óvodás és kisiskolás korban. A magyarázó módszer akkor célravezető, ha teljesen új zenei anyagot tanítunk, akkor, ha az nem kötődik az előző ismeretekhez. Ezt a módszert hatékonyan alkalmazhatjuk a számonkéréskor. Ebben az esetben a gyereknek kell magyaráznia. Így meggyőződhetünk arról, hogy mennyire sajátították el az ismereteket, késztetjük a tanulókat a cselekvő gondolkodásra, valamint az oktatói-nevelői folyamatba való bakapcsolódásra. Az ilyen jellegű didaktikai tevékenység megkönnyíti a gyerek önálló munkáját.

9 Annak érdekében, hogy a magyarázat hatékony legyen, a következőkre kell figyelnünk: a magyarázatunk hiteles legyen, legyen tudományos, legyen világos, pontos, egy jól átgondolt logikai követelménynek, rendszernek feleljen meg, a lényeges gondolatokat helyezze előtérbe, adott esetben kellő minőségű- és mennyiségű szemléltetés kövesse magyarázatunkat, az előadásunk legyen szemléletes, meggyőző és magávalragadó. Ez biztosítéka annak, hogy a hallgatóság figyelmét le tudjuk kötni, érdeklődővé tesszük. Ugyan e követelményeket nyomon kell követnünk a gyerekek magyarázatainál is. Ugyanis, ha igényes magyarázatot kérünk a gyerekektől, akkor fejlesztjük a logikus gondolkodásukat, de nem utolsó sorban a választékos, anyanyelven történő önkifejezésre is szoktatjuk. 3.5.Egyéni megfigyelés- és megfigyeltetésen alapuló módszer Ennek a módszernek az a lényege, hogy a tanulási folyamat alatt, vagy a tanórán kifejtett tevékenység során a gyerekek bizonyos megfigyelési szempontok szerint feldolgozzák, értékelik a pedagógus vagy a társuk munkáját. Fontos az, hogy a megfigyelési szempontok világosak, logikusak legyenek. Ennek a módszernek az alkalmazása jó eredményt biztosít, mert előtérbe helyezi a felfedezés örömét. Lényeges, hogy a szempontok szerinti megfigyelésről a gyerekek számoljanak be, érezzék azt, hogy az ő munkájuk hasznos volt. A több megfigyelési szempont egybevetése, meghallgatása után, a szerzett ismeretről a pedagógus irányításával, ki kell alakulnia egy egységes álláspontnak. A módszer akkor sikeres, ha a pedagógus előzetes elképzelései, tervei megvalósulnak az óra vagy foglalkozás végére. 3.6.Felfedeztetés módszere Ez által a módszer által az óvodáskorú gyerekek, a kisiskolások vagy a nagyobb tanulók szellemi tevékenységét serkentjük és az alkotó kutatás fele irányítjuk, arra ösztönözvén, hogy új igazságokat, összefüggéseket fedezzenek fel (elsősorban a számukra új igazságok felfedezésére gondolunk.) Ez a módszer a gyerekek önálló munkájára alapozódik. Az óvodai önálló tevékenység során elég sok formában megvalósulhat, ha figyelembe vesszük a szabad foglalkozásokat, vagy azon gyerekek egyáltalán nem elítélendő magatartását, akik egy adott idő után nem hajlandók együtt dolgozni a csoporttal. Fárdtnak érzik magukat, mást akarnak tenni, mint a többiek, vagy unják azt a munkát, amivel az adott időben a csoport többi tagja foglakozik. Ezeket az alkalmakat lehet kihasználni arra, hogy az óvodáskorú gyerek önállóan dolgozzon. Ilyenkor történik az, hogy a gyerek mondókázik, egyedül gügyög, dúdol. A mi tantárgyunk szempontjából nagyon lényegesek ezek a megnyilvánulások, hiszen a meg lévő zenei ismeretekre alapozva új „alkotások” születhetnek. A pedagógusok feladata, ezekből a naiv, esetleges, esetlen „alkotásokból” kihámozni az értékeket és az egész csoport tulajdonává tenni. Az is bizonyos, hogy nem születik minden nap valódi művészi érték, de akkor is érdemes „odafigyelni” ha csak évente, kétévente vagy még nagyobb időközökben születik egy, művészileg elfogadható kis „alkotás”. Az előzőekben bemutatott eljárások, a gyerekek alkotó tevékenységét hivatottak serkenteni, de a felfedeztetés módszere nemcsak ennyi. Az óvodában vagy iskolában a foglalkozások alatt is alkalmazzuk, ha a meglévő ismeretek segítségével a gyerekek önálló gondolkozásának eredményeképpen, új ismeretet fedezünk fel. A pedagógus irányító tevékenysége által, a gyerekeket olyan helyzetbe kell hozni, hogy fedezzék fel az újat.

10 Ez által a módszer által a gyerekek szellemi tevékenységét serkentjük és az alkotó kutatás fele irányítjuk, arra ösztönözvén, hogy „új igazságokat” fedezzenek fel (elsősorban a számukra új igazságok felfedezésére gondolunk.) A felfedeztetés módszere körülményessé, nehézkessé teheti az oktatói munkát, de az, amit a gyerek „fedezett fel”, soha el nem felejti, s ez már megéri a pedagógus részéről a többletmunkát. Mert azt el kell ismernünk, hogy a felfedeztetés módszerének az alkalmazása több munkát, nagyobb odafigyelést, több- és alaposabb felkészülést igényel a pedagógus részéről. Ennek a módszernek az alkalmazása által pozitív irányba fejlődik a gyerek gondolkodása, értelme, vonzalma egy adott tárgy, jelen esetben az ének-zene iránt. Megtanul gondolkodni az adott tárgy nyelvén, esetünkben „zenéül” fog értekezni. De az is bizonyos, hogy általános értelemben vett magatartására is hat. Biztonságot kölcsönöz annak, aki „képes újat alkotni”, feltételezéseket, tud megfogalmazni. Örömmel, élményéhséggel, magabiztonsággal fog részt venni a különböző tevékenységeken, vagy legalábbis azon az egy tevékenységen, ahol ő is érvényesülni tud. 3.7.Problematizálás módszere Ez a módszer olyan helyzetek létrehozásán alapul, amely által a gyerek vagy tanuló választásra van kényszerítve. A módszer, konfliktusos állapotokat, vagyis probléma helyzetek létrehozását feltételezi. Problémahelyzet létrehozása nélkül nem lehet „problematizálni”. Sok esetben ennek a módszernek kapcsán, a tanuló olyan megoldásra vagy megoldásokra van kényszerítve, amelyek ellent mondanak előző ismereteinek. Valószínű, hogy a helyzetet nem fogja tudni egyedül megoldani, de a probléma helyzet léte arra sarkallja, hogy odafigyeljen a pedagógus irányító tevékenységére, magyarázatára, feltett kérdéseire. Probléma helyzet/ek kapcsán a tanulónak kérdésekre kell választ / okat megfogalmaznia. Ez azt jelenti, hogy az addig elsajátított ismeretanyag minőségileg olyan kellett legyen, hogy arra rá lehessen építeni a helyes válaszadást. Az ének-zenefoglalkozások alkalmával a gyerekeknek ki kell válogatniuk egy képhalmazból azokat a szemléltető képeket, amelyek megfelelnek egyik vagy másik dalcsokorban énekelt énekeknek. Ennek a módszernek az alkalmazásánál tudatosítani kell a tanulókban, hogy a sok válaszadási lehetőség közül egy, vagy csak néhány lehet helyes. A módszer alkalmazható egy csoport, egy osztály, vagy egyéni szinten. Csoportos alkalmazás esetén arra kell figyelni, hogy a gyengébb képességű tanulókat is vonjuk be a munkába. 3.8.Modellálás módszere Modellálásnak nevezzük azt az eljárást, amikor egy egyszerűsített elméleti szerkezet vagy rendszer segítségével helyettesítünk egy összetett, sokrétű, szerteágazó, bonyolult (eredeti) anyagot, hálózatot, machanizmust. Az ének-zeneoktatásban a modellálás segítségével valósíthatjuk meg a relatív szómizációt. (A kvintkör huszonnégy hangnemét helyettesítjük kettővel!) De sok más modellértékű eljárást lehet- és kell alkalmazni. Fontosnak tartjuk elmondani, hogy a minta (modell) bizonyos keretek között valósítható meg. Feltétlenül analógiát kell tartalmaznia, illetve mutatnia az eredeti anyaggal. Hasonlítania kell az eredetire, de nem lehet azonos vele, mert akkor már értelmetlenné válik a modell. A hasonlóságoknak lényegesnek kell lenniük.

11 A modellálásnak két szerepe van: kognitív (ismeretszerzési, megismerési) és illusztratív (szemléltető). Kognitív abban az esetben, amikor az ismeretanyag újszerű összefüggéseire, mélyebben rejlő titkaira világít rá. Ezáltal a megismerési mezőt szélesíti, az addig fel nem fedezett új igazságot / igazságokat mutatja be. A megfigyelt és közösen megbeszélt tényanyagot általánosan érvényes törvényekre alapozza. A modell tehát olyan igazságok, törvények, képletek, belső összefüggések rendszere, amely segítségével ismereteinket behelyettesítéses eljárás segítségével bővíthetjük. Az ének-zeneoktatásban ritmusképletek, dallamvonalak, hangsorstruktúrák alkalmazásával bővíthető a tanulók ismeretanyaga. Illusztratív, ha az eredeti anyag helyett, egyszerűsített képi formában mutatja be az elsajátításra szánt tananyagot. 3.9.Ismétlés - rendszerezés módszere Annak érdekében, hogy a felhalmozott ismereteket hosszabb ideig megőrizhessük tudatunkban, ismétlésre van szükségünk. Ezt a módszert az előző órákon elsajátított ismeretek rendszerezésére és elmélyítésére használjuk. Az éveleji ismétlő órákon az előző tanév leglényegesebb ismereteit frissítjük fel. Így biztosítjuk az ismeretek hosszabb időre való tárolását. A módszer akkor is hatékony, ha frissebb ismereteket ismételünk. Különösen ajánlatos az új törvények, meghatározások, szabályok többszöri ismétlése. Hasznos ez a módszer akkor, amikor az ismereteket csoportosítani, szintetizálni, rendszerezni akarjuk. Jó alkalom nyílik az ismeretek közötti újabb összefüggések megvilágítására, általában egy-egy fejezet végén, félév végén, vagy év végén. Az ismétlésnél mindig a lényeges tulajdonságokra, gondolatokra, törvényekre kell a hangsúlyt helyezni, és ne várjuk meg, amíg a rendszerezni kívánt anyag feledésbe merül! Az ismétlés és rendszerezéskor figyelembe kell venni a tanulók általános és egyéni életkori sajátosságait. Pedagógusi tapintattal arra is összpontosítanunk kell, hogy az ismétlésre szánt anyagot ésszerűen osszuk el és tálaljuk a tanulóknak. Azt a latin mondást is kövessük: „Repetitio est mater studiorum.” 3.10.Tankönyvvel vagy más kézikönyvvel való tevékenység Ezt a módszert a zenei írás-olvasás időszakában lehet hatékonyan alkalmazni. A tankönyvvel vagy más könyvvel való tevékenység során a tanulókban kialakul a tudományos kutatások iránti érdeklődés készsége. Megtanulnak dolgozni a könyvekkel. Az énekzenetevékenységek során megtanulnak kottát, esetleg partitúrát olvasni, a zenetörténeti tanulmányaik során eligazodnak a lexikonokban. Megtanulják a jegyzetkészítést. Megtanulják az idézetekkel való ténykedést. Az órán készített jegyzeteket ki tudják egészíteni. A könyvvel való tevékenység egyéni, független munkára szoktatja a tanulókat. 4. Az úgynevezett “gyenge hallású gyermek” Sokszor tapasztaljuk, hogy az óvodában, iskolában, de még a felnőttek körében is, vannak olyan emberek, akik valamilyen vélt, vagy valós okból kifolyólag nem szeretnek énekelni, inkább így fogalmazzuk, hogy nem mernek énekelni. A kifogásuk az, hogy nekik “nincs hallásuk, vagy nincs hangjuk”.

12 Sokat gondolkoztam ezen a helyzeten, hiszen ezek az emberek (gyerekek és felnöttek egyaránt) tudnak beszélni. Vagyis hallanak, mert csak az olyan ember tanul meg beszélni, aki hall. Furcsább ennél még az is, hogy ők maguk is hallják, hogy nem énekelnek tisztán. Tehát hallanak, hallják a hangmagasságokat, s meggyőződéssel vallják, hogy “nincs hallásuk”! De mégis miért van az, hogy nem tudnak énekelni? Vajon milyen “különös” adottságra van szükség ahhoz, hogy énekelni tudjunk? Szerény ének-zenetanári tapasztalatom azt bizonyítja, hogy nincs szükségünk különleges adottságra ahhoz, hogy tisztán tudjunk énekelni! Aki megtanult beszélni, azt meg lehet tanítani énekelni. Mégis vannak olyan emberek, akik nem tudnak énekelni, tehát valami nincs rendben a zenélési házuk táján. Hol van a baj? Fiziológiailag vizsgálva a “gyenge hallású emberek” esetét arra a következtetésre jutottunk, hogy náluk nem alakult ki az a reflexív a hallóközpont és hangképző központ között, amelynek a segítségével képesek azt a hangmagasságot intonálni, amit hallanak. Tehát nem a hallással van baj, hanem hiányzik egy feltételes reflex! Ennek a reflexnek a segítségével az agyközpont irányítja a hangképző szerveket a helyes intonálásban. A pedagógus feladata kialakítani ezt a reflexet. Ez nem nagy feladat. Hiszen ezt csinálja az óvodapedagógus az óvodában, a tanító az iskolában. Gondoljunk csak bele, a hároméves, kiscsoportos korosztályból hányan tudnak tisztán énekelni? Szinte egy sem! Az éneklés alatt kezd kialakulni az a reflex (nevezzük intonációs reflexnek), amely hozzá segíti a gyereket a tiszta intonációhoz. Minden óvodai csoportban és osztályban akad néhány olyan gyerek, aki nem tud tisztán intonálni, vagyis az a reflexív nehezebben alakul ki.Ezekkel a gyerekekkel külön kell foglalkozni addig, amíg megtanulja a tiszta intonációt. A hozzáférhetőség elvét kell alkalmazni. Tapasztalatunk szerint a diszmuzikáliás gyerekek is énekelnek egy adott magasságon. A pedagógus feladata azon a magasságon énekelni a gyerekkel együtt, amíg az illető képes lesz elmozdulni abból az intonációs mezőből (tonalitásból), amiben ő énekel. Az első “kimozdulás” a legnehezebb, Figyeltessük a gyerekkel a hangképző szervek állapotát (szájüreg, gége, gégefő, torok). és azt, hogy mit kell tennünk annak érdekében, hogy a hangmagasság elmozduljon. Innen már könnyen haladunk a tiszta éneklés felé. Az biztos, hogy sokat kell gyakorolni, de megéri! A gyerekek között kb. annyi a diszmuzikáliás, mint amennyi a diszleksziás, diszgráfiás vagy diszkalkuliás. 5. Az óvodai és általános iskolai ének-zene tanításának célja és feladatai Az ének-zeneinevelés célja a világ esztétikai birtokbavételének megalapozása a zene sajátos eszközeivel. A gyerekek minél teljesebben élhessék át világunk tárgyi és eszmei jelenségeit az énekelt és meghallgatott zenei anyag segítségével. Gazdagítsa érzelmi világukat! Az ének-zene váljék hétköznapjaikat megszépítő élménnyé! Mindezt aktív énekléssel, zenehallgatással, kollektív zenei élmények biztosításával érhetjük el. A zenei az öröm, a siker, a felfedezés, az újraalkotás, az önmegvalósítás élményét is magában foglalja. Biztosítanunk kell a folyamatosságot az óvoda és iskola között. Fogékonnyá kell tennünk a gyerekeket, fejlettségi szintjüknek megfelelő vokális és hangszeres zene befogadására és előadására a valóság akusztikus jelenségeinek elemzésére.

13 Tanulóink képessé kell váljanak arra, hogy a tantervbe foglalt zenei anyag összetevőit felismerjék. Itt elsősorban a dallam, ritmus, tempó, dinamika, hangszín, tonalitás, szerkezet, többszólamúság összetevőire gondolunk Fejlesztenünk kell az éneklés, valamint a zenehallgatási tevékenységek eredményeként a gyermek zenei észlelését, érzékelését, emlékezetét, képzeletét és gondolkodását. Ki kell fejlesztenünk a gyerekek zenei jártasságait, készségeit a zenei írás-olvasás és zenehallgatás tevékenységében. Meg kall alapozni a gyerekek zenei és művészi gondolkodását az éneklés, a bemutatott zenei- és más művészeti alkotások tartalmi és formai összehasonlítása révén. Szoktassuk a tanulókat a hangszínek felismerésére, mert azok egyes zenetörténeti korok fő jellegzetességeit hordozzák magukban, a jó hangszínfelismerési készség, helyes zenei tájékozódási lehetőséget rejteget magában. Neveljük tanulóinkat az értékes zene befogadására és aktív művelésére, kóruséneklésre, társaszenélésre, hangverseny, opera látogatására. Tegyük vonzóvá a közös éneklés tanórán kívüli alkalmait is, gondoljunk bizonyos ünnepségek előkészítésének a lehetőségeire, vagy más szereplések fontosságára. Érvényesítsük a zenei tevékenységek fizikailag és szellemileg oldó-és frissítő hatását, ezzel is erősítve más tárgyak oktató-és nevelő munkájának hatékonyságát. 5.1. Az óvodai- és általános iskolai ének-zene oktatás színvonalának jobbítása Ha a tőlünk nyugatabbra levő államok oktatási stratégiáját tanulmányozzuk, akkor láthatjuk, hogy ott kiegyensúlyozottabb, gyermek-, illetve tanulócentrikus felfogás uralkodik. Tapasztalhatjuk azt is, hogy az ottani gyerekek felszabadultabbak, őszintébben megnyilvánulnak, mint a tájainkon élő gyerekek. Ez sok mindennel magyarázható. Talán mi még nem figyelünk eléggé a gyerekekre, nem vesszük észre az ő óhajaikat is akkor, amikor elkészítünk egy-egy tervezetet. Azt is el kell fogadni, hogy a túlzott liberalizmus nem egészséges. Itt is meg szeretnénk ismételni azon a kijelentésünket, mely szerint minden túlzás ártalmas. Meg kellene találni egy olyan arany - középutat, amely minden hibára, bajra, nem egyensúlyban levő állapotra gyógyírként hat. Úgy érzem, hogy amióta beszélhetünk pedagógiáról, lélektanról, tantárgy-pedagógiáról, azóta erre, vagy ezekre a kérdésekre keressük a választ. Az óvodai ének-zeneoktatást, akárcsak más életkori ciklus ének-zeneoktatását az élményszerűségnek kell áthatnia. Az élményszerű oktatás közelebb viszi a pedagógust a gyermekekhez és a gyerekeket a pedagógushoz. Így létrejön egy gyümölcsöző együttműködés, amely meghatározója, de egyben záloga is a hatékony oktatásnak. A gyermek kiskorában különösképpen fogékony a vizuális- és auditív jelenségek iránt. Ezért arra kell ösztönöznünk őket, hogy a világban lássanak és meghalljanak dolgokat. Hiszen nem mindegy az, hogy néznek vagy meg is látnak valamit, éppen úgy az sem mindegy, hogy általában hallanak vagy meg is hallanak zenei jelenségeket. Az óvodás gyermek zenei nevelését mondókák, énekes játékok, gyermekdalok segítségével valósítjuk meg. Alapvető célkitűzésünk: fejleszteni a gyermek ritmusézékét, hallását, fogékonnyá tenni a zenei jelenségek iránt. Az általános nevelési feladatok rendszerében, a dal, a zene a gyermek érzelmi- értelmi adottságainak, készségeinek fejlesztésében nélkülözhetelen. Mégis „anyaga” megfoghatatlan, nem konkrét, csak hallási érzékelést, időbeni észlelést jelent; mondhatjuk: szerencsénkre. Tehát elvont, absztrakt. Ezt kell kihasználnunk akkor, amikor a zenét

14 a gyerekek adottságaik, készségeik fejlesztésére, alakítására használjuk. Ezért lehet, és szinte kell minden foglalkozáson énekelni, zenéln! Elengedhetetlen kelléke és eszköze az általános nevelőmunkának. A zene nemcsak kiválja az érzelmeket, hanem fékezi is az indulatokat, vagyis befolyásolja, a gyermek cselekedeteit. Törekedjünk a játékosságra, mert így az elvontabb zenei anyag is a gyerek számára hozzáférhetővé válik. Az éneklés kellemes, a mozgás játék közben felfrissít, a játékhelyzet a társas kapcsolat teremtésére ad lehetőséget. A lüktetés belső feszültsége, a dallam és ritmus szabályos rendje fegyelmez, koordinálja a mozgást. Így például a ritmus felszabadult mozgást eredményez, figyelemet, koncentrációt, határozottságot, biztonságot, bátorságot alakít, fejleszt. Az ének-zeneoktatásnak a legfontosabb kelléke a hang, mégpedig a zenei hang, amelynek négy alapvető tulajdonságát tudjuk megkülönböztetni:

6. A zenei hang tulajdonságai Időtartam (ritmus)

Magasság (dallam)

Erősség (dinamika)

Hangszín (minőség)

Tempó Alkotás – újraalkotás (előadás) ÉLMÉNY A tempóra vonatkozó észrevételeinket, az összefoglaló táblázatainkban nem fogjuk külön tárgyalni, valamint nem is csatlakoztatjuk csak a dinamikához és a ritmikához, hanem minden adódó alkalommal jelezni fogjuk. A továbbiakban ezt a négy összetevőt vizsgáljuk meg az óvodai ének-zeneoktatás szempontjából. 5.1 Dalok és mondókák (magasság, dallam) A hallásfejlesztés legtermészetesebb módja az éneklés. A gyermek megfigyeli az éneket, a dallamot, megjegyzi és utánozza. A dallam az érzelmek világát nyitja meg, a dalolás örömet szerez a gyereknek. A szerepjátékok, dalosjátékok az egyéni képességek fejlődését szolgálják, a közös éneklés a társas-és társasági készségeket fejlesztik. De például a helyes légzés készségének a kialakításában és jelentős szerepe van. A népi énekes játékokat az évszázadokon át megörzött, hagyományos formában kell megtanítanunk. Az éneket a játékos mozgással együtt, játékhelyzetben, szinkrétikusan tanítsuk. A zenei készségek és képességek fejlesztése is csak szinkrétikusan, komplex módon képzelhető el. Egymástól nem kell elválasztani, mert a szöveg, a ritmus és a dallam megbonthatatlan egység. Ha ezeket külön tárgyaljuk, az azért van, mert a zenei hangnak négy összetevőjét külön-külön meg kell értetnünk, és az egyik vagy másik összetevő kiemelése a szemléltetés érdekében történik, nem pedig a különböző összetevők szétválasztásáért. Mindnégy összetevő a gyakorlatban egyidőben és egyszerre hat. A zenei nevelésben legfontosabb: az élmény. Ennek a megvalósításához nélkülözhetetlen a mondókák, a gyermekdalok és az énekes játékok betanításának módszertani ismerete. Hároméves

15 korukig is hallanak a gyerekek zenét, éneket a családban. Tapasztalhatjuk, hogy a legtöbb gyerek már kiskorában fokozódó érdeklődéssel és örömmel hallgatja a szülei, nagyszülei vagy társai énekét és azt utánozni igyekszik. Ezeket az első próbálkozásokat a szülőknek, nevelőknek, buzdító szándékú nevelőmunkával, nagy türelemmel kell segítenie. A segítő szándéknak mindig összhangban kell állnia a gyerek életkori sajátosságaival, zenei adottságával, érdeklődésével, törekvésével, vágyaival. „Az óvónő nemcsak dalokat tanít, hanem az óvodáskorú gyermek első zenei művelője… a 36 éves gyermek zenei benyomásai életre szólóak, amit akkor beléje oltanak, élete fogytáig nem feledi…ha az alap hibás, sohasem állt szilárd talajon a felnőtt ember zenei biztonsága – csak a módszeresen végzett zenei munka adhat jó alapot.” (Kodály Zoltán). Élményt kell nyújtani a gyerekeknek. Igazi élményt csak annak a dalnak az éneklése jelent, amit a gyermekek könnyen megerőltetés nélkül, szívesen sajátítanak el. Ha művészi értékű dalokat tanulnak, zenei ízlésüket helyes irányba tereljük, ha értéktelen dalokat tanítunk, zenei ízlésüket kisgyermek korukban elrontjuk. Felmerül a kérdés: mi az értékes nekünk? Zenei anyanyelvünk népi forrását – Bartókot idézve – a paraszti kultúrában leljük. Ezt tartjuk zenekultúránkban alapvetőnek és értékesnek. Zeneoktatásunk erre épül, és ebbe olvadnak bele a nagy klasszikusok alkotásai. Értéktelennek tartjuk az öncélú tandalokat, a közönséges, vásári giccs-nótákat, a talmi módon érzelgős, ráadásul népdalnak mondott népies műdalokat. Ha a más típusú foglalkozásokon igényesek vagyunk a felhasznált irodalmi vagy képzőművészeti anyagokkal szemben, akkor miért maradnánk következetlenek a zenei oktatás terén? A „csak tiszta forrásból” jelige itt érvényesül leginkább. A szükséges dalanyagot meg kell válogatni! A soron következő összefoglaló táblázatok is mutatják, hogy tekintettel kell lennünk a gyerekek hangterjedelmére. Tisztán, könnyedén akkor énekelnek a gyerekek, ha életkoruknak megfelelő hangterjdelmű dalokat tanulnak. A Kodály Kis emberek dalai című kiadvány, 50 dallam szekszt hangterjedelemben, amely pentatónián alapul és követi a szövegek jellegét kivétel nélkül alkalmazható az óvodai oktatásban. A kötetünk melléklet anyaga nagyobb hangterjedelmű énekeket is tartalmaz, de a dallamok esztétikai értéke, elterjedtsége, elsajátíthatósága szolgáljon érvül a kötetbe való bekerülés mellett. A zenei nevelés tanterve, rendszeres, tartalmas összeállításával biztosítja az óvodás gyerekek zenei adottságainak kialakítását és a zenei készségek fejlődését. Az ajánlott anyaggal, amelyből az óvónő tetszés szerint választhat, megoldjuk azt a feladatot, amely a gyermekek zenei érdeklődését, zene iránti kedvét, ízlését stb. formálja. Óvodai zenei nevelésünk elsősorban a népi hagyományokra épül, a népdal talajából nő ki, dalanyaga a népi gyermekjáték, a dal, a mondóka és gyermekeknek alkotott értékes dalok. Ezen kívül felhasználhatjuk más népek gyermekdalait is, amelyek dallamukban, játékos formájukban és szövegükben mások, de gyermekeknek szánták őket, közel állhatnak a mi gyermekdalainkhoz. A zenei készségek fejlesztése mindig az aktív énekléssel történik. Kodály szerint: „Mélyebb zenei műveltség mindig csak ott fejlődött, ahol ének volt az alapja. Az emberi hang, a mindenkinek hozzáférhető, ingyenes és mégis a legszebb hangszer lehet csak általános, sokakra kiterjedő zenekultúra alapja.” Az óvonő hangszíne, mozdulatai, mint tükörben jelennek meg a gyermekek viselkedésében, szavaiban, hanglejtésében. Erre az érzelmi tapadásra kell alapoznunk. Így lesz a gyerekek éneke könnyed, felszabadult, mert az óvónénit utánozzák.

16 Előadásmódunk legyen színes, természetes, így válik élővé. Alkalmazni kell a dal jellegének megfelelő kifejezéseket: a tempót, az előadásmódot, a hangszínt, a szövegkiejtést, a hangsúlyt, a mozgást, de még a mimikát és a testtartást is.. A gyermekdalokat globálisan tanítsuk. Nem kell a dallamot sorokra, motivumokra bontva tanítani, hanem egyetlen egységben elejétől végig. Szövegmagyarázat akkor szükséges, ha a szövegben elvont új fogalom, vagy régies, archaikus, tájjellegű szó van. Nem kell mindent megmagyarázni! Énekeljünk és adjunk alkalmat az átélésre. Hangozzék sokszor egy-egy dal, mert a felkeltett érzelmeket csak úgy fejleszthetjük hangulattá, ha tartósan, hosszú időn keresztül engedjük hatni a gyerekekre. Legyen vezéreszménk a „pars pro toto elv – vagyis „részt az egészért”. A zenei képességeket sokkal jobban fejelesztik a begyakorolt dalok, semmint a felültesen, félig megtanult és alig ismert sokféle dal. Inkább kevesebb dalt tanítsunk be, de azt szeressék a gyerekek és énekeljék szívesen. A gyerekek javaslatait soha ne utasítsuk vissza, ha egy dalt jobban kedvelnek, engedjük többszőr énekelni, persze a változatosság kedvéért meghallgatásra talál az óvónéni „óhaja” is. Nagy gondot kell fordítani a hallásfejlesztésre. A hallásfejlesztés legegyszerűbb módja az éneklés. A szöveg, a ritmus, a dallam egymástól el nem választható, megbonthatatlan egységet alkot. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a szabadban is sokat énekeljenek a gyerekek. Legjobbak erre a dalos játékok. Énekszóra mozogni, a megfelelő szerepet eljátszani állandó örömforrás. Csaknem egyedülálló érzést és élményt jelent a közös éneklés, a közös játék. Az egyén felelőssége a közös sikerért olyan motívum, amely a társas közösségi nevelés hathatós segítője lehet. A kör például csak akkor szép, ha mindenki vigyáz a távolságra, a játék csak úgy érdekes, ha mindenki betartja a szabályt. A dalos játékok hangulata őszinte, az ének, a játék, a mozgás érzelmi átélést is lehetővé tesz. Ennek az átélésnek az lesz az ára, hogy „felbomlik a rend”, de hagyni kell égni a hangulatot, mert a teljes beleélés után a megnyugvás magától bekövetkezik, mert ez a természetes folyamat. Ha a gyermek levezetheti felesleges energiáját, azután csendesebb tevékenységbe kezd. A játékban az a lényeg, hogy a gyerek ügyesedik, fejlődik hallása, ritmusérzéke, gesztusai kifejezőbbek lesznek. Az egészséges gyermekre jellemző a jó hangulat, a jó kedv, a vidámság. Ezért boldogan tanulják a játékokat. A látszólag merev, makacs gyerek is feloldódik, bizalommal feladatot kell adni neki. Ha a gyerek érzi, hogy megbíznak benne, akkor a rábízott feladatot is szívesen végzi. Így magára lel, biztonságot szerez, kíváncsi lesz, érdeklődő, vagyis motiváljuk a játék iránt. A játék többszöri ismételtetése sem válik unalmassá, mert mindenki tudja, hogy ő is sorra kerül. Ezért lényeges úgy szervezni a játékot, hogy valóban minden gyerek aktív részese lehessen a játéknak. A tiszta éneklés feltételei a következők: - a gyerekek korának megfelelő hangterjedelmű és nehézségi fokú dallamot tanítsunk. - az óvónő éneklése legyen helyes, minden esztétikai követelménynek megfelelő, követendő példa az utánzásra. - jó magasságú kezdőhang. Fontos a gyerekek hangterjedelmének megfelelő kezdőhang megválasztása. Az óvónő kezdheti egyedül az éneket, majd a gyerekek bekapcsolódnak. Hagyjuk, hogy az egész csoport megtalálja az azonos hangmagasságot. - bár az énekeket integránsan tanítjuk, de olyan esetben, amikor egy-egy motívumot hamisan énekelnek a gyerekek, azt külön kell gyakoroltatni! Hibás utánzásnál újból és újból ismételjünk! - a felmerülő hibákra hívjuk fel a figyelmet újbóli bemutatással.

17 -

ne hagyjuk észrevétlenül a hibákat ne erőltessük meg a gyerekek hangját. Le kell szoktatni a kiabáló beszédről és a kiabáló éneklésről. - a tiszta könnyed éneklésben az óvónő mutasson jó példát. A közepes hangerővel való énekléskor könnyebben tudja figyelni a csoportját, javíthatja a frazírozást, ennek a következménye a helyes légzésre való szoktatás. - nagycsoportban követelmény a helyes, kifejező éneklés. Próbálkozhatunk kisebb-nagyobb csoportok létrehozásával. Egyénileg csak olyan esetben kell énekeltetni, ha az illető gyerek minden szempontból kitűnően énekel, artikulál, frazíroz. - a szöveg és a zenei tartalom alapján legyen az éneklésnek mindig határozott jellege. (vidám, szomorú, altatódal, tréfásdal, népdal, tánc stb.)! - Ha kellő empátiával tanítjuk meg a dalokat, akkor szívesen fognak énekelni a gyerekek. A következő táblázatokban az ének-zenei anyagot tanítási egységekre bontottuk. Dallamérzék fejlesztése Tulajdonság, a zenei hang alkotó eleme

Éneklési készség fejlesztése (hangmagasság)

Képesség, készség, adottság Hangterjedelem

Abszolút magasságban Normál tempó Dalanyag Magas-mély viszony Magasabb-mélyebb kifejezések jelentése

Kiscsoport

Középcsoport

Nagycsoport

3-5 hanlg

3 – 6 hang

3 – 6 hang

d–h

c – c’

c – d’

= 66-80 20 A/ Oktáv távolságban, térben mutatják B/ A hangos-mély, a magas-mély kifejezésekkel való ismerkedés C/ A hangos-mély, magas-mélyéneklés, hangszeren való (furulya, hegedű, gitár stb.) megfigyelte-tése, ráismerés, megnevezés, kéztartással való jelölés, érzékeltetés (oktáv távolság!)

=80-92 28 A/ Három fokozatban oktáv, kvint, terc térben mutatják; a dal kezdő hangját váltják. B/ A tá és ti-ti ritmusképekre építkező dalok és mongdókák ritmusának a mondókákban és dalokban változatos módon történő kifejezése, megszólaltatása (taps, fakanálbábú táncoltatás, kilépdellés, kiszökellés). C/ A magas-és mély hangok távolság csökkentése. (kvint, terc) D/ Közeledjenek egymáshoz a magasmély hangtávolságok Kvintről indítunk. E/ Ismerjék fel a dallam irányát. Ereszkedő, emelkedő dallam. F/ Éneklés közben a dallam mozgását rajzolják a levegőben

=92-108 30 A/ Négy fokozat-ban, térben mutatják: oktáv, kvint, terc, nagy szekund. B/ Az eddig tanult dallam-nyelvezeti elemek gyakorlása. C/ Ismerjék és használják a DALLAM és RITMUS kifejezést

18 kézzel. A/ Jól ismert dallamok szöveg nél-küli felismerése dúdolásról vagy hangszerről B/ Dallam irányának a meghatározása (emelkedő, ereszkedő), mozgással való érzékeltetése (dallamrajz a levegőben: egész testünkkel, karunkkal, kézfej-jel). Motívumok váltakozva való énekeltetése: halkan, hangosan

Dallamfelismerés

Dallambújtatás

Motívum visszhang

Tempóérzék fejlesztése

A gyors-lassú kifejezéssel először a beszéd, a mozgás, esetleg az éneklés kapcsán találkozik

A gyors és lassú beszéd, mozgás, éneklési mód. Tudatosítás. Gyorsabbanlassabban kifejezésekkel való találkozás.

A/Dallamfelismerés kezdő- vagy belső motívumról B/ Az előzőek ismétlése.

Ugyanaz csak a nagycsoportos repertoárra vonatkoztatva.

B/ motívum viszszaéneklés, már ismert szöveggel vagy kitalált szöveggel, csoportosan, különleges esetben egyénenként. A/ Énekeljenek lassan-gyorsan. Bizonyos esetekben egyénenként is. B/ Éneklés közben váltsanak tempót, ezt megegyezett jelre kell végrehajtani. C/ Kapcsolják össze az ellentétpárokat: lassú-halk; lassúhangos; lassú-magas; gyors-halk; gyorshangos; lassú-mély D/ gyors és lassú különbségeknek az érzékeltetése E/ Gyorsabbanlassabban kifejezések tudatosítása.

5.2Ritmus- és mozgáskészség fejlesztése (időtartam, ritmus) „Kezdetben vala a ritmus” Bülow

19 A ritmusérzék fejlesztésének nélkülözhetelen eleme a mondóka. Zenei értéke a játékdaléval egyenlő. A legújabb kutatások szerint a mondókóknak is van dallama, a gyűjtők csak azért nem jegyezték le, mert nem tartották fontosnak, vagy azért, mert dallamaik annyira általánosak, vagyis nagyon elterjedtek voltak, ezért nem érezték szükségét a lejegyzésnek. Az is lehetséges, hogy nem minden gyűjtő tudott dallamot lejegyezni. A mondókák dallamait az élő szájhagyomány is bizonyítja, ugyanis a gyerekkel játszadozó felnőtt is énekli a játék szövegét, a gyerekek is éneklik a kiolvasókat. A zenei nevelés a mondókák negyedenkénti hagsúlyozását, a metrikus lüktetés érzékeltetését kívánja meg. Kétszeres hosszúságra nyújtva a mássalhangzókat, tagolva, lassan ejtve őket a hozzátartozó játékmozgás tempójának megfelelően. Ezek szerint a mondókákban szinkrétikusan együtt van a dallam, poétika és a mozgás (a tánc). Ez az ősi mousziké továbbélése a mai művészi tevékenységünkben. A pontos hangzóejtés, valamint a metrikus lüktetés a zenei adottságok fejlődése mellett elősegíti a beszéd fejlődését is, szép kiejtést és a jól hangsúlyozott folyamatos beszéd technikájának elsajátítását. A játékkal kísért mondókák hangsúlyozásának két féle módja van: a mozdulatokat pontosan kísérő szabályos, negyedenkénti hagsúlyozás (metrikus lüktetés), valamint egy bizonyos mozdulat hangsúlyozása, függetlenül attól, hogy hány szótag kapcsolódik össze. A kétféle hangsúlyozás gyakran egy mondókán belül is előfordul. A gyerekek a vidám dallamokra maguktól ritmikusan mozognak, tapsolnak, mert mozgásígényük serkenti őket erre. Így a ritmusérzék fejlesztésének elindítói és eszközei: - a mondókák és kiolvasók - a játékos mozgást ígénylő gyermekdalok, vagy gyakorlatok - egyenletes lépegető járás - tapsolás - tapsolás és járás összekapcsolása - gyermektáncok -A mondókák vagy más oligochord dallamok gyermekdalok lüktetését már 2-3 éves gyermek is megérzi, megtanulja (inkább „befogadja”, mint „megtanulja, reprodukálja”). A mondókát és kiolvasót megfelelő hanglejtéssel, egyenletes lüktetéssel mondják. A lüktetésre eső szótagot hangsúlyosan ejtik. A vidám dallamokra maguktól ritmikusan mozognak, tapsolnak, mert mozgásígényük serkenti őket erre. A gyermek örömét leli a tréfásan összecsengő rímekben, érzi az egyenletes lüktetést, játékosan ismételgeti. A legtöbb mondókát a kiscsoportban tanítunk, mert tulajdonképpen az első dalok is csak emelt hanglejtésű mondókák. Ezek az oligochord dallamok, pl: Zipp-zsupp. A mondókákat és kiolvasókat is integránsan, tanítjuk meg, mint a gyermekdalokat. Ne magyarázgassuk, ne bontsuk „elemeire”, hanem játékosan, jól érthetően többszőr mondjuk el, ügyelve a negyedenkénti hangsúlyozásra, ami tulajdonképpen az egyenletes lüktetés. A gyermekre a mondóka, mint zenei egység hat, a ritmust, a mozdulatot egy egységes zenei emlékképben őrzi. Gyakran halljuk improvizálni a gyerekeket egy jellegzetes mondóka ritmusára. Ezt a tevékenységet serkenteni kell odafigyeléssel, biztatással! A mondóka soha nem választható el az eredeti játékmozdulattól. Ez serkentőleg hat a gyerekre, újabb mozdulatokat talál ki. A kiolvasónál minden lüktetésre (negyedre) egy gyereket kell megérinteni. Akire az utolsó szótag jut az áll be a kör közepébe, vagy esik ki a játékból, az lesz a hunyó stb. A kiolvasó gyerek a társainak fejét, vállát, fejét, mellét, az egyeik vagy mindkét ökölbe szorított kezét érinti meg.

20 Többféle variációja van a kiolvasónak. Van olyan eset, amikor a gyerek egyszer magára mutat, egyszer a körben álló gyerekekre és így ér a szöveg végére. A játékos mozgás cselekményt fejez ki, vagyis utánzó mozgás (mosakodás, fésülködés stb.). Ezek a mozdulatok fejlesztik a gyerek ritmusérzékét, ügyességét. Nagyon lényeges az egyenletes mozgás (metrikus lüktetés) biztosítása. (Tévesen erre mondják, hogy „ritmikusan” mozogjon a gyerek). Biztosítsunk önállóságot a gyereknek, hogy érvényesíthessék ötletes utánzó készségüket, kezdeményező és játékos képzelőerejüket. Ne változtassuk túl gyorsan a mozdulatokat, ne legyen nehézkes, bonyolult a mozgás. Amikor a gyerekek kezdik énekelni, az óvónő irányításával a dalt, a mozgást is gyakoroljuk már. Az egyenletes lüktetést még gyakorolhatjuk , a kar, a kéz, az ujjak, a lábfej, a sarok mozdulataival is (pl. repül, csapkod, törülközik, diót, mákot tör, térdhajlítás, kopogás, törzs és derékmozgás). Ha ezeket a mozdulatokat: egyenletes lépegető járás, tapsolás mozdulatait összekapcsoljuk, akkor már lényegében előkészítettük a csoportot az egyszerű gyermektáncokra. Ugyanis a gyermektáncok ezeket a mozdulatokat tartalmazzák. Tulajdonság, a zenei hang alkotó eleme

Ritmusérzék fejlesztése (időtartam) -metrumérzék - hansúlyérzék - tempóérzék

Képesség, készség, adottság Egyenletes lüktetés

Ritmusképek

Kettes lüktetés

Kiscsoport

Középcsoport

Nagycsoport

A/Egyenletes lüktetés B/ Beszoktatási időben a pedagógus az ölben tartott gyerekkel játszik: tapsol, ringatja, lovazik, lova -goltatja C/ Játékos egyenletes mozdulatok a dalosjátékok szövegéhez kapcsolva: dagasztás, harangozás stb. törzszsel, karral D/ dobbal, ritmusbottal E/ járás helyben F/ táncos lépések, test súly áthelyezése egyik lábról a másikra, térdrugózás balrajobbra.

A/Egyenletes lüktetés B/ a legváltozatosabban végezzük saját énekléshez a mozdulatokat, lüktetéseket (taps, térdütés széken ülve, ritmushangszerek, imitálás). C/ a kiolvasás, kiszámolás egyenletes mozdulatai D/ Egyenletes lüktetés az óvonő énekéhez, a társak énekéhez, hangszerjátékhoz gépi zenére is. E/ Járás, helyben járás, közben egyenletes tapsolás.

A/Egyenletes lüktetés B/ A negyed szünetet tartalmazó dalokhoz is tudjanak mérőt alkalmazni. C/ hasonlítsák össze, különböztessék meg, hangoztassák együtt a mérőt és a dalritmust D/ tanulják meg a negyed pontos kifejezését E/ ismerjék meg és használják a „ritmus” szó kifejezést F/ belső (néma) ének mellett is tudják a dalritmust hangoztatni. G/ egyenletes járás közben próbálkozzanak a dalritmus tapsolásával.

F/ dalok mondókák ritmusának kiemelése G/a tá, ti-ti értékek-ből építkező dalok és mondókák ritmusának változatos módon történő kifejezése (taps, fakanálbáb táncoltatás, kilépdellve, Kettes lüktetés kiszökdellve. érzékeltetése H/ Kettes lüktetés dalokban. Kiemelés

21

Tempóérzék fejlesztése

Alkotásújraalkotás

Ritmus, dallam, agógikai érzék fejlesztése Mozgáskultúra

Hasonló gyakorlatokat végeztetünk, mint a dallami sajátosságok tanulásakor, de a kellő ritmusgyakorlatokkal párosítva.

Egyenletes mozgás jobbra balra, fontos a tempó érzékeltetése

Érzékeltetése mozdulatokkal. (Hangsúly) Tempóérzék fejlesztése továbbra is lényeges tényezője az ének-zenei foglalkozásnak, ritmusgyakorlatokkal párosítva. A/ kísérjék társaik énekét ritmushangszerekkel A/ oldalzáró lépés egyirányban B/ sarokemelgetés, forgás

Járással, tapssal. (Hangsúly) Tempóérzék fejlesztésére a ritmus (és dallami) gyakorlatokkal együtt végeztessünk megfelelő gyakorlatokat. A/ kísérjék társaik és saját éneklésüket ritmushangszerekkel A/ Oldalzáró lépés B/ sarokemelgetés, forgás.

22 5.3. Dinamikai készség és tempoérzék, fejlesztése (Hangerősség, gyorsaság) A zenében használatos hangerőkülönbséget a dalszövegek hangulatából adódó halkhangos énekléssel érzékeltetjük. A gyakorlati példák nagyban segítik a fogalom tisztázását. A halk és hangos beszédet, tapsolást, éneklést, dobolást stb. hamar érzékelik. Már két-három éves korban is szívesen hallgatják a halk, nyugodt beszédet és ugyanakkor megriadnak a hangos, nyers goromba hangtól. Soha nem szabad kiabálva énekelni. A halk-hangos éneklés gyakorlására játékos hasonlatokat mondjunk: közeledik vagy távolodik a csónak, sír a baba, közeledik, majd távolodik az autó stb. Szoktassuk hozzá a gyerekeket, hogy énekléskor jól nyissák ki a szájukat, pontosan formálják a hangzókat, a zenei mondat szerkezete szerint lélegezzenek. A helyes légzés (övi légzés) és a helyes testtartás is elősegíti a könnyed, tiszta éneklést. Minden olyan gyakorlatnak, amely a tempo és dinamika érzékeltetésére szolgál a zenei gyakorlatban a gyerekek ízlését, esztétikai érzékenységét fejlesztik. Ezért nélkülözhetetlen az oktatói-nevelői folyamatban. A dalokat globálisan tanítjuk, de a nehezebb szövegeket, nehezebb hangközöket, ha erre szükség van, külön, a dallamból kiemelve, többszőr gyakoroljuk, majd kötelező módon vissza kell illesztenünk abba a zenei környezetbe, ahonnan kiemeltük. Tulajdonság, a zenei hang alkotó eleme

Dinamika (hangerősség)

Képesség, készség, adottság A/egyenletes lüktetés B/A halk-hangos kifejezés- és előadási mód

Alkotás-újraalkotás

Kiscsoport

Középcsoport

Nagycsoport

A/ egyenletes lüktetés B/ halk-hangos, halkabb-hangosabb kifejezések megismertetése. C/ halk-hangos éneklés, beszéd, zörej, hangszerjáték megfigyelése és a ráismerés megnevezése a zenében, jelzése.

A/ egyenletes lüktetés B/ énekeljenek, mondókázzanak, járjanak halkan, hangosan. C/ az óvónő jelére váltsanak hangerőt.

A/ egyenletes lüktetés B/ a dalok taglalása dinamikai váltással C/ a daloknak legjobban megfelelő dinamika megválasztása.

Kísérjék társaik énekét Kísérjék társaik énekét ritmushangszerekkel esetleg a saját éneklésüket is ritmushangszerekkel.

23 5.4.Hangszínérzék fejlesztése (hangminőség) A hangszín felismerése legegyszerűbben a társaik hangjának felismerésekor történik. A zörej és a zenei hang közötti különbséget is meg tudják állapítani, ha a megfigyeltetéskor egymástól eltérő hangú tárgyat szólaltatunk meg. (pl. fa- fém, papírzörej-fém stb.) A hangszerek hangjának a megkülönböztetése többszöri gyakorlás után pontos lesz, és a környezet zajait is felismerik. Nagyon lényeges a hangszínérzék fejlesztése, mert később, serdülő és felnőtt korban a jó hangszínérzék a zenei stilisztikai különbségek felismerésében valósul meg. Ennek az adottságnak a fejlettsége segíti majd a zenetörténeti korok, korszakok, zeneművek stílusának a felismerését is. A hangszínérzék fejlesztésével párhuzamosan fejleszteni kell a gyerek tempóérzékét is. Tulajdonság, a zenei hang alkotó eleme

Képesség, készség, adottság

Hallásfejlesztés

Hangszínek megfigyeltetése

(hangmagasság időtartam, minőség, tempó)

Tempóérzék fejlesztése

Kiscsoport

Középcsoport

A/2-3 élesen eltérő A/finomabb zörejek, zörej, hangszer egymás- és az óvónő hangszínének a hangszínének megkülönböztetése felismerése. B/ Környezetük B/ A környezet tárgyainak hangszín zörejei, testzajok tudatosítása (vizuális, C/ Hangirány, taktilis és auditív hangtávolság hallás szenzorok utáni megállapítása mozgósítása C/ Környezetük tárgyainak felismerése csak hangjuk alapján (pohár, fakocka, evőeszköz stb.) D/ Ritmushangszerek E/ Dallamjátszó hangszerek hangjának felismerése A/ mozgás lassanA/ lassú-gyors, gyorsan fogalmak lassabban-gyorsabban megismerése, fogalmakkal való egyszerű alkalmazása ismrekedés és alkalmazás B/ zenehallgatás: lassú (pl. altató) és gyors (tánc) dallamokat nevezzék meg hallás után az előadás karaktere szerint. C/ énekeljenek, mondókázzanak, mozogjanak lassangyorsan.

Nagycsoport A/zörej és zenei hangok, egymás hangjának felismerése, kis különbségekre való ráfigyelés B/ Emberi hangszínek megkülönböztetése élőben és szalagról, lemezről. C/ beszédhangszín és hangsúly megváltoztatással, a mondat értelmének megváltoztatása.

A/ énekeljenek lassan – gyorsan. Lehet néha próbálkozni egyéni szerepeltetéssel is. B/ használják, ismerjék a ritmus és tempó kifejezéseket. C/ éneklés közben váltsanak tempót és dinamikát! D/ kapcsolják össze az ellentét és azonos jellegű agógikát kifejező párokat: lassú-halk, lassúhangos, lassú-magas, gyors-halk, gyorshangos, lassú-mély, gyors-mély.

24 5.5 Zenehallgatásra való nevelés A gyereket a dús képzelőereje nyitottá teszi, intellektusa tiszta lap. Egyformán befogadja a jót és rosszat. A pedagógusnak feladata megválasztani mindazt az anyagot, amelyet közlésre, meghallgatásra szánt, amelyet a legtisztább, a legártatlanabb lelkület elé tár. Felelőtlenség értéktelen zenei anyaggal elrontani egy tiszta lelkületet. Kodály Zoltán 1962-ben a következőt írta a Kisemberek dalai című kiadványa előszavában: „A jövő zenészei, pedig írjanak dalokat a kis embereknek, de nem kozmopolita vagy német, hanem magyar zenei nyelven…előbb ezt kell megismerni a magyar gyermekeknek, azon sem lehet ma már vitatkozni”. Ugyanezzel az igényességgel kell megválasztanunk a zenehallgatásra szánt zenei anyagot is. Az óvodai zenehallgatás célja megalapozni a gyermek zene iránti érdeklődését. Az életkori sajátosságokat figyelembe véve, remekműveket kell a gyermekekkel hallgattatni. Így formálódik ízlése, csakis így válhat művelt felnőtté. Első sorban élő zenét kell hallgatni, amelyet az óvónő vagy óvónők személyes közvetítésével hoz közel a gyermeki lelkülethez. A meghallgatásra szánt élőzene is legyen hozzáférhető a gyerek számára. Hangszeres bemutatást is kell alkalmazni, hiszen erre minden zenei foglalkozáson lehetőség van. Több óvodapedagógus előadásában megszólaltatható többszólamú mű is. Így tudunk művészi élményt nyújtani. A gyermek zenei érdeklődését a véletlenül szerzett benyomások helyett tervszerűen előkészített, megfelelő zenei anyaggal helyes irányba kell terelni. Élménnyé csak az válik számára, ami őt érdekli, és ami egyben művészi értékű. A zene átélésének képességével senki sem születik, kialakításának igen hosszú az útja. Szervezett és tervszerű irányítására először az óvodában nyílik lehetőség. Arra kell törekednünk, hogy már az óvodás gyermekben a zene érzelmeket ébresszen és, hogy a gyerek az éneklésben tudja kifejezni érzelmeit. Ezért az énektanításnak és a zenehallgatásnak egymást kölcsönösen támogatva kell a közös célt elősegítenie. A gyermek zenei élménye és annak mélysége, időtartama összefügg a külső környezeti hatásokkal. A gyermek érdeklődését a zeneművek egyes motívumai is képesek lekötni, amelyek hangulatilag és érzelmileg valamely életélményhez kapcsolódnak. Így a víz csobogása vagy a madarak csicsergése is zenei élménnyé válhat. Élményeiket azon nyomban kell megragadni, és ha megfelelő zenei szemelvénnyel megerősítjük azt, akkor a hatás nem fog elmaradni. A zene iránti érzelmi fogékonyság jelét tapasztalhatjuk akkor is, amikor képesek felismerni az egyes meghallgatott zenedarabok jellegét: erre lehet menetelni, erre táncolni, ennél a zeneműnél, vagy részletnél elaltatjuk a babát stb. Az nem baj, ha a meghallgatásra szánt dalok, zeneműrészletek hangterjedelmük, művészi előadási színvonaluk miatt megtanításra nem alkalmasak, de zenei élmény átadására annál inkább. Az óvodai zenehallgatás leggyakoribb formái az óvónő – óvónők éneke, hangszerjátéka, egy kisebb csoport éneklése, gyerek együttesek kóruséneklése, hangszeres játéka, felnőttek által előadott gyermekdalok, dalos mesék, egyszerű népdalok, rövid klasszikus zeneművek meghallgatása zenegépről. A fentiekből következik, hogy zenehallgatást nem csak ének-zeneifoglalkozásokon lehet szervezni. Meg kell találni annak a lehetőségét és módját, hogy más foglalkozásokba is belevigyük a zenét. Az eredmény nem fog elmaradni. A zenehallgatás után (5-8 perc az audició), időt kell hagynunk a gyerekek számára, amíg az élmény elrendeződik bennük, és csak azután tegyünk utalásokat.

25 Tulajdonság, a zenei hang alkotó eleme

Ritmusérzék, dallamhallás, agógikai érzék fejlesztése, élményszerzés.

Formaérzék fejlesztése

Képesség, készség, adottság Zenehallgatás

Kiscsoport

Középcsoport

Nagycsoport

A/ Az óvónő énekét érdeklődve hallgassák. B/ dalosjátékok C/ gyermekdalok D/ énekes mesék E/ hangszeres zene figyelmes hallgatása.

A/ Hosszabb énekelt vagy hangszeren előadott dal figyelmes hallgatása B/ műdalok, műzenei szemelvények is.(a gyermekhez közel álló, könnyen érthető szemelvények)

Zenehallgatás és gyermekdalok éneklése, mondókák előadása

A/ érzékeljék egy dal elejét, végét vagy a versszakokat. (azonos elemek tudatosítása) B/ hasonlítsák össze a különböző gyermekdalok, mondókák hosszát C/ ismerjék fel a tudott dalaikat énekhangról.

A/ Néhány percig tudjanak figyelni az éneklésre, hangszerjátékra. B/ Magyar népdalok C/ más népek dalai D/ kánonok, két szólamú dalok E/ hangszeres karakterdarabok. A/ az előző korosztályban megkezdett tevékenység folytatása B/ Vegyék észre és jelezzék, fejezzék ki a gyermekdalok formai egységét (motívumait) óvónői mintaadás alapján, mintaközlés alapján. Ezért fontos az egyezményes jelrendszer kialakítása C/ váltakozó éneklés, motívumokként 2 csoport: Fiúk-lányok óvónő-csoport D/ gyermekdalok hosszának összehasonlítása a motívumok megszámlálásával. E/ motívumok kiemelése taps, koppantás vagy más hangzó jel segítségével. F/ az azonoskülönböző zenei elemek tudatosítása

A/ az előző csoportokban tanult tevékenység ismétlése. B/ Vegyék észre, jelezzék a gyermekdalok formai egységét, motívumait óvónői mintaadás alapján és önállóan is. Alkalmazzák önállóan az egyezményes jeleket. C/ váltakozó éneklés motívumokként 3 formában: fiúklányok; óvónőcsoport; egy gyerekcsoport (Óvónői irányítással). D/ gyermekdalok hosszának összehasonlítása a motívumok megszámlálásával. A motívumok összehasonlítása. E/ motívumok kiemelése. Az azonos motívumokat azonos hangszínnel, a hasonlóakat hasonlóval, a különbözőeket különböző hangszínnel. F/ lényegesnek tartjuk a zenei nyelvezet három lényeges elemét tudatosítani: azonosság, hasonlóság, különbözőség.

26 Dalfelismerés

A/ ismerjék fel a jól A/ ismerjék fel a jól tudott dalaikat tudott dalaikat énekhangról énekhangról, hangszerről vagy szalagról

Visszhangjáték

A/ egyszerű A/ dallamvisszhang motívumismétlés szöveges motívummal B/ ritmusvisszhang szöveges motívumokkal (taps, koppantás, kopogás, szökellés, kilépdelés

A/ ismerjék fel a tudott dalaikat énekhangról, hangszerről, ritmusképről. B/ gyűjtsék csokorba az azonos kezdőmotívumú dalokat. C/ az azonos záró motívumú dalokat. D/ az azonos belső motívumú dalokat. A/ dallam-és ritmusvisszhang a már tanult módon. B/ szöveg nélküli visszhang (dúdolás vagy ritmusmotívumok különböző hangszínnel való visszhangozása).

27 5.6 Az ének-zeneoktatás jelentősége, fontossága a többi tárgyak mellett. Az ének-zene tantárgyközisége Az ének-zeneoktatás, más tárgyakkal együtt, hozzájárul a gyerekek intellektuális képességeinek a fejlesztéséhez. Ezt ma már nem lehet elvitatni. Az is közismert, hogy a zeneoktatáson keresztül nagyon sok általános értelemben vett adottságot, készséget, képességet fejleszthetünk. Itt meg kell említenünk Kokas Klára kutatásait, az ének-zeneoktatás általános képességfejlesztő hasznát bizonyító eljárásait, gyakorlatait, elveit, módszereit. Jelen tanulmányunkban mi is szeretnénk bemutatni néhány olyan eljárást, gyakorlatot, amely az ének-zenefoglalkozás alatt nem csak kimondottan a zenei adottságokat fejleszti. Kreativitásra való nevelés Általános adottságok Kreativitásra való nevelés. Az összpontosító készség fejlesztése. Szelektivitási és összehasonlítási készség

Megosztott figyelem

Megosztott figyelem

Zenei adottságok Ritmusérzék, dallamhallás, agógikai adottságok, zenei alkotási készség, ritmikai, dallami azonosítás.

Kiscsoport A/ Az expresszív alkotótevékenység ösztönzése: énekbeszéd, játszi szavak, énekes ráismétlések, dúdolgatás stb ösztönzése, dicsérete. B/ a jól ismert dalaikat énekeljék játékos szótagokkal, dúdolják, lallázzák.

Középcsoport A/ mondókák éneklése rögtönzött dallammal. (Ez általában egyéni megnyilatkozás. A további ösztönzés érdekében egy-egy jól sikerült dallamot szólaltassunk meg az egész csoport szintjén.) B/ nevek ritmizálása, éneklése.(Ez is egyéni megnyilatkozás. A jobban sikerült ritmusképet, dallamot ismételtessük az egész csoporttal.) C/ Kérdés-felet játék (itt is az előző elvet kell követni). D/ szövegmotívumhoz sokféle dallam rögtönzése. Többszólamúság A/egyenletes lüktetés A/ egyenletes lüktetés és a dalritmus iránti érdeklődés és és dalritmus összekapcsolása érzék fejlesztése. összekapcsolása, Egyenletes együtt hangoztatása B/ egyszerű két csoportban, eltérő lüktetés, hangszínnel.(pl. fiúk osztinátó és ének mérőt ütnek, lányok vagy mondóka. ritmust tapsolnak). B/ egyszerű osztinátó (makacs ritmus) kíséret) A/ A belső hallás A/ a belső hallás Belső hallásfejlesztés lehetőségének és lehetőségének és jelenlétének az jelenlétének az előkészítése (pl. halk, előkészítése

Nagycsoport A/ A középcsoportban alkalmazott eljárásokat, gyakorlatokat ebben a csoportban is folytatni kell. B/ a kérdés-felelet csak dallammal vagy ritmusmotívumokkal való megszólaltatása (szöveg nélkül.) C/ szövegmotívumhoz ritmus keresése. (gyakran több változat is létrejőn) D/ ritmusmotvumhoz szöveg alkotása. E/ mondóka rögtönzött dallammal. F/ versek ritmusának megkeresése

A/ az előző két csoportban megkezdett gyakorlatok folytatása, ismétlése B/ egyszerű ritmus osztinátók alkalmazésa C/ ritmuszenekar és ének A/ A kis- és középcsoportban elkezdett belső hallás fejlesztésére irányuló

28 majd hangos éneklés, két csoportra való osztás és dinamikai váltás). B/ két csoporton belüli váltakozó éneklés

A helyes légzésre való szoktatás, ízlésfejlesztés

Éneklési készség fejlesztése, a helyes éneklésre való szoktatás, játékos hangképzés, éneklésre előkészítő és bemelegítő gyakorlatok

folytatódik. gyakorlatok beépítése B/ Gyakoroljuk a foglalkozásainkba tovább a halk és folytatódik. hangos éneklést, a két B/ gazdagítjuk a csoportra való osztást dallambújtatással és a dinamikai C/ ének-néma éneklés váltást. váltakoztatása motívumokként, az óvónő jelére D/ néma éneklés és a dal ritmusképének hangoztatása E/ a s-m; s-l; l-s-m dalok vonalának térben való mutogatása F/ ezen dalok térben való mutogatása mellett tapsolják a ritmusképet is.

A/ Jól ismert dalaikat, A/ Jól ismert dalaikat, mondókáikat mondókáikat énekeljék, mondják énekeljék, mondják játékos szótagokkal, játékos szótagokkal, helyes légzéssel (így helyes légzéssel (így az éneklési mód is az éneklési mód is helyes lesz) helyes lesz) B/ ugyanazokat az B/ ugyanazokat az énekeket, énekeket, mondókákat a játékos mondókákat a játékos szótagok mellett szótagok mellett lallázva is lallázva is szólaltassák szólaltassák meg.(vigyázzunk a meg.(vigyázzunk a helyes légzésre!) helyes légzésre!) C/ hangterjedelem bővítése (kisterjedelmű dalaikat énekeljék magasabb és mélyebb kezdőhangról is)

A/ Jól ismert dalaikat, mondókáikat énekeljék, mondják játékos szótagokkal, helyes légzéssel (így az éneklési mód is helyes lesz) B/ ugyanazokat az énekeket, mondókákat a játékos szótagok mellett lallázva is szólaltassák meg.(vigyázzunk a helyes légzésre!) C/ hangterjedelem bővítése (kisterjedelmű dalaikat énekeljék magasabb és mélyebb kezdőhangról is) D/ játékos szövegekre, lehet az gyermekvers, vagy általuk költött szöveg is, kis hangterjedelmű dallamot szerkesszenek és azt bemelegítő, hangképző gyakorlatként, a kezdőhang váltakoztatásával énekeljék.

29 6. Az osztatlan csoport Az előző táblázatok az ének-zene tárgyunkat tanítási egységekre és korosztályokra, kis-, közép-, és nagycsoportra bontva mutatta be. Vagyis első látásra csak osztott csoportos oktatásra alkalmazható. Részletesebb tanulmányozás után meggyőződhetünk arról, hogy ez minden oktatási formára érvényes. Ugyanis a táblázatok összeállításánál figyelembe vettük az érvényben levő programok előírásait, javaslatait. Az osztatlan csoportban, (esetleg beszélhetünk az osztatlan iskolai osztályról is), az azonos korosztályhoz tartozó gyerekek számára ugyanaz a követelmény, ugyanaz a zenei anyag, mint az osztott csoportos oktatásnál. Pszicho – pedagógiai szempontból is ugyanazokat az elveket és módszereket kell alkalmazni. Az osztatlan vagy vegyes csoport a legtöbb pedagógus felfogása szerint szükségmegoldás. Ez valóban az óvodai- és iskolai szervezett oktatás kezdetén azt jelentette. Nem volt kellő mennyiségű pedagógus és anyagi lehetőség sem több csoport létrehozására, vagy nem volt elegendő gyerek az osztott csoportok létrehozására. Azonban a pszicho – pedagógiai kutatások bizonyítják, hogy a koedukációs elvek megvalósítása, a gyermek „családias nevelése” érdekében, helyes. A vegyes csoportban lehet megfigyelni, hogy a „nagyok” (5 - 6 évesek) a lányok és a fiúk egyaránt, szeretik pátyolgatni, megvédeni, irányítani a „kicsiket”. Szép barátságok alakulnak ki, az 5 –6 éves lányoknál már az anyai ösztön is munkálkodik. A csoport családiassá válik, a kicsik hamarabb beszoknak. Első alkalommal kerülnek közösségbe, s a vegyes csoportban fájdalommentesebb a szülőktől való elválás, könnyebb a beilleszkedés. A kicsik utánozzák a nagyokat, mert ők is „nagyok” szeretnének lenni. A mimézis elvének jelenléte megkönnyíti az oktatói - nevelői folyamatot a gyerek és a pedagógus számára egyaránt. Jó munkakörülményeket tudunk biztosítani, s ezáltal tevékenységünk hatékonyabbá válik. Ebben a formában a gyerek hamarabb megtanulja a tananyagot. A „kicsik” empirikusan találkoznak és sajátítják el a „nagyok” tananyagát, a „nagyok” számára a „kicsikkel” való ismétlés egy rendszerezettebb tudatosulást jelent. Ők tanítják a kicsiket. Ebben az esetben pszicho-pedagógiai szempontból másképp érinti meg az a mondóka, dal, dalosjáték, stb. mint kisebb korában. Mindig alakul, másképp találkozik ugyanazzal az anyaggal, másképp formálódik meg tudatában a zenei szövet. Megfigyelhető a pedagógiai körforgás. A gyerek aktív vagy passzív résztvevője lehet a foglalkozásnak. Ez függ a gyerek életkorától, érdeklődésétől, a tananyagtól és a pedagógus megítélésétől egyaránt. Egyértelmű az, hogy bizonyos tananyag a „kicsik” számára nehéz, más tananyag nem elégíti ki a „nagyok” érdeklődési körét. A gyűjteményünkben is van olyan dallam, amit csak a legjobb gyerekek tudnak hibátlanul megtanulni, de többszöri ismétlés, többszöri hallás motiválja a többi gyereket is a szép tiszta intonációra. Az osztott vagy osztatlan csoportban egyaránt követelmény az, hogy a „nagy” gyereket elő kell készíteni az iskolára. Tehát függetlenül attól, hogy milyen csoportban járta végig az óvodát, ismernie kell a neki szánt zenei anyagot. Véleményünk szerint, a felsorolt érveket figyelembe véve, ennek az anyagnak az elsajátítása könnyebb az osztatlan csoportban.

30

Dal és ritmus Ének-zene opcionális tanterv, az ének-zenei ismeretek elmélyítésére Tanterv Az ének-zenei nevelés célja a gyerekek esztétikai érzékének fejlesztése. Az általános tantervben megfogalmazottakon kívül, jelen tantervünk magába foglalja a gyerekek rimusdallam érzékének a fejlesztését, az agógikai érzék fejlesztésével együtt. -

A dallamérzék- és dallamhallás fejlesztése: Magas és mély reláció. (d’-d; s-d; l-m; s-m; l-s;). Az oktáv, kvint, kvárt, terc és szekund hangközök magasságbeli megkülönböztetése. A dallam irányának meghatározása: ereszkedő, emelkedő, stagnáló (recitáló) dallam (mondóka). Lá-szó-mi reláció tudatosítása.

A ritmusérzék fejlesztése - Kiolvasók, mondókák, gyermekdalok memorizálása, a metrikus lüktetés. - Kiolvasók, mondókák, gyermekdalok ritmizálása. Első sorban a tá – tá; ti-ti tá és a szünet érzékeltetése. - A hosszú és rövid hangok érzékeltetése. - A negyed - nyolcadpár, negyed szünet érzékeltetése, hangoztatása (megnevezése:ti-ti, tá, szün; ezen a szinten való tudatosítása). Hangszínérzék fejlesztése - A környezet hangjai - Zaj és zene (tárgyak, személyek hangja) - Beszédhang, énekhang. - Hangszerek hangjának megkülönböztetése (furulya, egyszerű ritmushangszerek, első sorban házi készítésű ritmushangszerek; szintetizátor). - Zenehallgatás: élőzene – kórushangzás -; gépzene hangszerek meghallgatása, rövid műzenei részletek – zenekar-. - Zenei élmény iránti fogékonyság alakítása, hangulatkeltő keretmesék és dalok - Óvodai előadások megszervezése. -

Előadói készség fejlesztése A halk – hangos, hangosan - halkan megkülönböztetése és alkalmazása. A lassú – gyors, lassabban - gyorsabban megkülönböztetése és alkalmazása. A vidám, szomorú, bájos, feldúlt, méltóságteljes, ludikus hangulatok érzékeltetése a zenében. Zenehallgatás; élőzenei megfigyeltetés a társak kisebb csoportokban való előadásában, valamint műzenei részletek megfigyeltetése a kórusmuzsikában. Gépzenei zenehallgatás. Az óvodai műsorban előforduló hangulatok érzékeltetése és tudatosítása. Közös éneklési készség alakítása és fejlesztése - Többszólamú érzék fejlesztése, ritmus és dallamelemek: a kánon. Dalos játékok, énekek, zenehallgatás. Gyakorlatok

- Ritmusosztinátó. A tá-tá egyenletes lüktetés. A tá és ti-ti ritmuskép variációi, amit a gyerekek képesek elvégezni Gyermekdalok, gyakorlatok - Orgonapont. A tónika (dó) vagy domináns (szó) hangon megszólaltatott orgonapont. Gyermekdalok, gyakorlatok

-

Dallamosztináto. d-s osztináto.

31 Munkaterv I. félév S.sz. A foglalkozás témája 1. A magas és mély reláció. az oktáv. Egyenletes lüktetés, sétáló tempóban. Által mennék én a Tiszán. Ismétlés: Az ételért, az italért – kánon. 2. A dallam irányának meghatározása: ereszkedő dallamvonal. Kiolvasók, mondókák, gyermekdalok memorizálása, a metrikus lüktetés, sétáló tempóban. 3. A hosszú és rövid hangok a mondókákban és a környezet hangjaiban. A magas és mély reláció: a kvint. Zengenek az erdők. Ismétlés: Állatok hangjai, Éliás, Tóbiás. 4. Hangszerek hangjának megkülönböztetése (furulya, egyszerű ritmushangszerek, első sorban házi készítésű ritmushangszerek; szintetizátor). Dalos játékok, énekek, zenehallgatás. Gyakorlatok. 5. Az emelkedő dallam, lassú formában. Beszédhang, énekhang. A vidám, szomorú, bájos, feldúlt, méltóságteljes, ludikus hangulatok érzékeltetése a zenében. Kolozsváros olyan város, Árkot ugrott a szúnyog, Ágon ugrált a veréb, A hűtlen madár. 6. A zaj és a zenei hang. Mondókák, énekek metrikus lüktetés, ritmizálás. A kvárt relációja. Mondóka és dalcsokor. Saját készítésű és improvizált hangszerek. 7. Az ereszkedő dallam. Halkan, hangosan. Magas és mély: terc reláció. Akinek a szeme kék, A malomnak nincsen köve, Zsipp-zsupp, Hull a hó. 8. Zenehallgatás: élőzene – kórushangzás. Élőzenei megfigyeltetés a társak kisebb csoportokban való előadásában, valamint műzenei részletek megfigyeltetése a kórusmuzsikában. Kánon. 9. Mondókázás, recitálás. Ritmizálás. Előadásra való készülődés. Mikulásnapi és karácsonyi énekek. Hull a pelyhes fehér hó, Mennyből az angyal, Pásztorok, pásztorok, Kirje, kirje, Ó gyönyörű szép titokzatos éj. 10. Mondókázás, recitálás. Ritmizálás. Előadásra való készülődés. Mikulásnapi és karácsonyi énekek: Hull a pelyhes fehér hó, Mennyből az angyal, Pásztorok, pásztorok, Kirje, kirje, Ó gyönyörű szép titokzatos éj. 11. Mondókázás, recitálás. Ritmizálás. Előadásra való készülődés. Mikulásnapi és karácsonyi énekek: Hull a pelyhes fehér hó, Mennyből az angyal, Pásztorok, pásztorok, Kirje, kirje, Ó gyönyörű szép titokzatos éj. Gépzenei audició, hangszerek meghallgatása, rövid műzenei részletek – zenekar-.Mikulásnapi ünnep, közeledik a karácsony. 12. Mondókázás, recitálás. Ritmizálás. Előadásra való készülődés. Mikulásnapi és karácsonyi énekek: Hull a pelyhes fehér hó, Mennyből az angyal, Pásztorok, pásztorok, Kirje, kirje, Ó gyönyörű szép titokzatos éj. Gépzenei audició, hangszerek meghallgatása, rövid műzenei részletek – zenekar-. Mikulásnapi ünnep, közeledik a karácsony. Orgonapont. A tónika (dó) vagy domináns (szó) hangon megszólaltatott orgonapont. Gyermekdalok 13. Mondókázás, recitálás. Ritmizálás. Előadásra való készülődés. Mikulásnapi és karácsonyi énekek: Hull a pelyhes fehér hó, Mennyből az angyal, Pásztorok, pásztorok, Kirje, kirje, Ó gyönyörű szép titokzatos éj. Gépzenei audició, hangszerek meghallgatása, rövid műzenei részletek – zenekar-. Mikulásnapi ünnep, közeledik a karácsony. A tónika (dó) vagy domináns (szó) hangon megszólaltatott orgonapont. Gyermekdalok

Periódus Szeptember Szeptember Október Október Október Október November November November November December

December

December

32 Munkaterv II. félév 1.

Hosszú és rövid hangok. A vidám és szomorú a zenében. Újévi repertoár. Farsangi Január mulatságok. Előadásra való készülődés. A tónika (dó) vagy domináns (szó) hangon megszólaltatott orgonapont. Gyermekdalok. Zenei élmény iránti fogékonyság alakítása, hangulatkeltő keretmesék és dalok

2.

A lassú – gyors, lassabban - gyorsabban megkülönböztetése és alkalmazása. A vidám, Január szomorú, bájos, feldúlt, méltóságteljes, ludikus hangulatok érzékeltetése a zenében. Dalos játékok, táncok. Zenei élmény iránti fogékonyság alakítása, hangulatkeltő keretmesék és dalok

3.

Zenehallgatás. Kórusmuzsika. Farsangi előadásra való készülődés. Többszólamú Január éneklés osztinátó ritmus és dallam alkalmazása. Zenei élmény iránti fogékonyság alakítása, hangulatkeltő keretmesék és dalok

4.

A vidám, szomorú, bájos, feldúlt, méltóságteljes, ludikus hangulatok érzékeltetése a Február zenében. Élő zenei audició és repertoárismétlés. Dalcsokor, kíséret saját készítésű és improvizált hangszerekkel. Zenei élmény iránti fogékonyság alakítása, hangulatkeltő keretmesék és dalok. Farsangi előadásra való készülődés

5.

Zenehallgatás. Kórusmuzsika. Farsangi előadásra való készülődés. Többszólamú éneklés osztinátó ritmus és dallam alkalmazása. Zenei élmény iránti fogékonyság alakítása, hangulatkeltő keretmesék és dalok. Farsangi előadás. Hangszerek hangja. Bemutatás, zenehallgatás. A negyed - nyolcadpár, negyed szünet érzékeltetése, hangoztatása (megnevezése:ti-ti, tá, szün; ezen a szinten való tudatosítása). A terc és szekund hangközök magasságbeli megkülönböztetése. A vidám, a ludikus, a méltóságteljes hangulat a tavaszi énekekben. Kánonéneklés osztinátó kísérettel. A tá-tá és ti-ti, ti-ti ritmusképek. Előadásra való készülődés. Tavaszi világi- és húsvéti énekek. A tá-tá és ti-ti, ti-ti, szün. ritmusképek. Előadásra való készülődés. Tavaszi világi- és húsvéti énekek. Kóruséneklés Ludikus hangulat. Ritmizálás, dallamvonal meghatározás, a tanult hangközök tudatosítása. Zenehallgatás; élőzenei megfigyeltetés a társak kisebb csoportokban való előadásában, valamint műzenei részletek megfigyeltetése a kórusmuzsikában. Gépzenei zenehallgatás. A lá-szó-mi reláció. Lassú-gyors; halk-hangos, lassabban-gyorsabban, hangosabbanhalkabban kifejezések alkalmazása. Zenei élmény iránti fogékonyság alakítása, hangulatkeltő keretmesék és dalok. Húsvéti-tavaszi előadásra és anyák napjára való készülődés. A vidám, szomorú, bájos, feldúlt, méltóságteljes, ludikus hangulatok érzékeltetése a zenében. Élő zenei audició és repertoárismétlés. Dalcsokor, kíséret saját készítésű és improvizált hangszerekkel, kóruséneklés. Zenei élmény iránti fogékonyság alakítása, hangulatkeltő keretmesék és dalok. Húsvéti-tavaszi előadásra és anyák napjára való készülődés A vidám, szomorú, bájos, feldúlt, méltóságteljes, ludikus hangulatok érzékeltetése a zenében. Élő zenei és gépzenei audició és repertoárismétlés. Dalcsokor, kíséret saját készítésű és improvizált hangszerekkel, kóruséneklés. Zenei élmény iránti fogékonyság alakítása, hangulatkeltő keretmesék és dalok. Húsvéti-tavaszi anyák napi előadásra való készülődés. Év végi előadásra való készülődés. Az eddig tanultak alkalmazása A lá-szó-mi reláció. Lassú-gyors; halk-hangos, lassabban-gyorsabban, hangosabban-halkabban kifejezések alkalmazása. Zenei élmény iránti fogékonyság alakítása, hangulatkeltő keretmesék és dalok. - Többszólamú érzék fejlesztése, ritmus és dallamelemek: a kánon. Dalos játékok, énekek, zenehallgatás. Gyakorlatok - Ritmusosztinátó. A tá-tá egyenletes lüktetés. A tá és ti-ti ritmuskép variációi, amit a

6. 7. 8. 9. 10.

11.

12.

13.

14.

15.

Február Február Március Március Március Március

Április

Április

Április

Május

Május

33

16.

17.

18.

gyerekek képesek elvégezni Gyermekdalok, gyakorlatok - Orgonapont. A tónika (dó) vagy domináns (szó) hangon megszólaltatott orgonapont. Gyermekdalok, gyakorlatok Dallamosztináto. d-s osztináto. A halk – hangos, hangosan - halkan megkülönböztetése és alkalmazása. A lassú – Május gyors, lassabban - gyorsabban megkülönböztetése és alkalmazása. A vidám, szomorú, bájos, feldúlt, méltóságteljes, ludikus hangulatok érzékeltetése a zenében. Zenehallgatás; élőzenei megfigyeltetés a társak kisebb csoportokban való előadásában, valamint műzenei részletek megfigyeltetése a kórusmuzsikában. Gépzenei zenehallgatás. Az óvodai év végi műsorban előforduló hangulatok érzékeltetése és tudatosítása. Kóruséneklés. A halk – hangos, hangosan - halkan megkülönböztetése és alkalmazása. A lassú – Június gyors, lassabban - gyorsabban megkülönböztetése és alkalmazása. A vidám, szomorú, bájos, feldúlt, méltóságteljes, ludikus hangulatok érzékeltetése a zenében. Zenehallgatás; élőzenei megfigyeltetés a társak kisebb csoportokban való előadásában, valamint műzenei részletek megfigyeltetése a kórusmuzsikában. Gépzenei zenehallgatás. Az óvodai év végi műsorban előforduló hangulatok érzékeltetése és tudatosítása. Kóruséneklés. Tanév zárás. A halk – hangos, hangosan - halkan megkülönböztetése és alkalmazása. Június A lassú – gyors, lassabban - gyorsabban megkülönböztetése és alkalmazása. A vidám, szomorú, bájos, feldúlt, méltóságteljes, ludikus hangulatok érzékeltetése a zenében. Zenehallgatás; élőzenei megfigyeltetés a társak kisebb csoportokban való előadásában, valamint műzenei részletek megfigyeltetése a kórusmuzsikában. Gépzenei zenehallgatás. Az óvodai év végi műsorban előforduló hangulatok érzékeltetése és tudatosítása. Kóruséneklés.

34

Az óvodai foglalkozás Az óvodai foglalkozást, a tanítási egységek figyelembe vételével, lehetőség szerint egy-két zenei elem tanításával kell létre hozni. (Pl: ügyeljünk a szép éneklésre, ami feltételezi a helyes ritmus-dallam-tempo-dinamika követelményeinek a figyelembe vételét egyaránt. Egymagába véve már ez is több cél) Az óvodai ének-zene foglalkozás

zenecentrikus kell legyen. A foglalkozás középpontjában a zenei ismeret elsajátítása és a foglalkozásra szánt zenei ismeret ismétlése kell álljon. A foglalkozást egy téma köré szervezzük, de zenei szempontból tárgya egy vagy több zenenyelvezeti elemből tevődjön össze (ritmus, dallam, dinamika, tempó, hangszín). Az óvodai tevékenység során ezeket a zenei összetevőket kell figyelemmel kísérni az oktatói-nevlői folyamatban, függetlenül attól, hogy milyen jeles nap, vagy más értelemben vett általános műveltségi tevékenység, vagy tevékenység sorozat köré csoportosítjuk a zenei tevékenységet.(Lásd a táblázatokat). A kis csoportban, különösen az első félévben, a kötetlen éneklési forma, a kötetlenebb ének-zenei foglalkozás felel meg az életkori sajátosságoknak. Egyéni fejlettségük még nagyon különböző, természetesen részvételi igényük is más és más. A tervszerű kötetlen foglalkozáson kívül, ami sajnos heti egy alkalom, minden lehetőséget ki kell használni a mindennapi kötetlen éneklésre. Élni kell a zene szinte határtalan tantárgyköziségével. Így megszeretik a zenét, a zenehallgatást. Más korcsoportban kötött foglalkozásokat kell tartani heti egyetlen alkalommal, de itt se hiányozzon a mindennapi éneklés, játék, zenehallgatás. Így a gyerekek zenei készségei és képességei megfelelő mértékben fejlődnek. Egy foglalkozás alatt, a kezdő és záró dalcsokrot is beleszámítva 3 – 5 dal, illetve mondóka kerülhet feldolgozásra, ismétlésre. A foglalkozások, a fő didaktikai feladat szerint elsősorban vegyes típusúak, de van új anyagot közlő-, gyakorló-, és ismétlő (rendszerező) foglalkozás is. Az ének-zene foglalkozások esztétikai élményt, örömet nyújtsanak a gyerekeknek. Ezt a lényeges követelményt csak akkor tudjuk megvalósítani, ha a kiválasztott anyag művészi értékű, hat a gyerekek érzelmeire, ha az óvodapedagógus előadása lenyűgöző. Új éneket ne tanítsunk hangszer segítségével, de ennek ellenére igyekezzünk minden foglalkozáson használni valamilyen hangszert, amikor a már ismert énekeket hangszer kísérettel szólaltatjuk meg. Igyekezzünk a táblázatokban bemutatott tanítási egységek szerint tanítani a zenét. Ha ezt így meg tudjuk valósítani, akkor az óvodai ének-zeneoktatás, más diszciplínákkal együtt megoldhatja a rá váró reformista feladatokat.

35 Tanítási egység: Nagy csoport; Dallamérzék-és hallás fejlesztése Műveletesítési célok, közvetlen feladatok: Új anyag: Süss fel nap, fényes nap kezdetű dalos játék megtanulása (ismétlése); A magasabb – mélyebb reláció zenei fogalmának elmélyítése, tudatosítása; a szó – lá reláció tudatosítása. Ismétlés: Tormás ember, Fehér liliomszál, Gyertek lányok ligetre, Aranyszálat szakajték Használt didaktikai segédanyagok: szemléltető rajz, kirakó, báb, furulya, hegedű, hangvilla. A foglalkozás előkészítése: a tanterem előkészítése, hangszer és segédanyagok elhelyezése. Sorszám

1.

A foglalkozás felépítése, a foglalkozás részei Szervezés

2.

3.

Tartalom

Didaktikai feldolgozás

Egyenletes lüktetés érzékeltetése

A gyerekek a Nyisd ki Isten kis kapudat című mondókára bevonulnak, elfoglalják helyüket a tanteremben. - megérkeztünk Zeneországba. - Weöres Sándor: Olvadás című versét elmondja az óvónő.

Bemelegítés

A hangképző-, halló- és légzőszervek előkészítése az éneklésre. Ezt az operaciónalizált célnak megfelelően végezzük.

A bemelegítést állva végeztetjük. - mélylégzést végeztetünk úgy, hogy a vállunk ne mozduljon el. (Játékos formában, utánzó mozdulatokkal) - ritmus: ti-ti ti-ti; tá tá tá szün; tá ti-ti; ti-ti tá ritmusképekből összeállított gyakorlatokat végeztetjük. (pl: nevek ritmusának megszólaltatása, a fent jelölt ritmusképekből). Azért választjuk ezeket a ritmusképeket, mert ezekkel találkozik a gyerek a foglalkozás alatt. Már a ritmusképek megszólaltatásakor lehet használni a magasan – mélyen, magasabbanmélyebben kifejezéseket, ezt motorikusan is alkalmazzuk, annak megfelelően végeztetjük a ritmizálást. (mélyen: lehajolunk, magasan: felállunk; mélyebben: leguggolunk, magasabban: felállunk és a karunkat is a magasba emeljük). - dallam: a dalcsokorban és az új énekben létező dallamfordulatokat énekeltetjük, lehetőleg változó hangmagasságban, érzékeltetve a „magasabban – mélyebben” dallamrészleteket. Hangadás: hangvilla, hangszer. El kell érnünk a nagy szekundig. – ez a mostani foglalkozásunk operacionalizált célja (szó-lá).

Kezdő dalcsokor

Tormás ember Fehér liliomszál Gyertek lányok ligetre Aranyszálat szakajték

A dalcsokrot el kell énekelni. Ez zárja a bemelegítést, hangulatot teremt az oktatói-nevelői feladatok megvalósításához. A dalosjátékokat el is kel játszani. A sorrendben megegyezhetünk a gyerekekkel. A szemléltető anyagokat (rajzokat, bábot) ebban a sorrendben elhelyezzük a csoport elé. A lényeg az, hogy a dalcsokrot a bemelegítés végén, megszakítás nélkül úgy is énekeljük el, hogy mozgással érzékeltessük a magasan-mélyen, magasabban-mélyebben relációt. Énekeljük

36 hangszer kísérettel!

4.

5.

Új anyag elsajátítása

Befejezés Rögzítés

A szó-lá reláció érzékeltetése

A magasabb hangot lá-nak, a mélyebbet szó-nak hívjuk. (Ezen nem kell sokat időzni, csak belopjuk a játékba, de föltétlen jelezzük! Használjuk a kézjelet. A lényeg az, hogy az éneklés és játék alatt a gyerekeknek zenei élményt nyújtsunk.)

Süss fel nap Szó – lá reláció

Tavaszi mesével, mondókával, szemléltető anyagokkal (báb, rajzok stb.) felkészítjük a gyerekeket a zeneaudicióra, vagyis az új ének meghallgatására. Az ének már ismert a gyerekek előtt, de azért be kell mutatni, mert ebben az esetben a szó-lá reláció a lényeg!

Bemutató éneklés. Előéneklés. ( a dalos játék szabályát lásd a Mellékletben).

Az új éneket mindig szöveggel együtt, a dalos játék szabályainak bemutatásával, integránsan tanítsuk. Bemutató énekünk meg kell feleljen minden esztétikai igénynek, olyan kell legyen a mozgás, a tempo, a dinamika, mint amilyent elvárunk a gyerekektől a foglalkozás végére, vagy akkorra, amikorra terveztük a tökéletes elsajátítást.

Szó-lá reláció érzékeltetése és tudatosítása

A „magasabb-mélyebb” hangmagasság érzékeltetésének analógiájára megkeressük a szólá hangokat az éneken belül. Mutassuk kézjellel. Amikor a gyerekek már tudogatják az éneket, használjunk hangszert is(hegedű, furulya, zongora, gitár, szintetizátor stb.) Játsszuk el. Ahhoz, hogy tudatossá váljon a szó-lá reláció, érzékeltetni kell vizuálisan (kézjel) auditív úton, motorikusan (törzsünk, végtagjaink mozgatása) és taktilisan (kirakó).

Záró dalcsokor éneklése, játszása, hangszerkísérettel való megszólaltatása Tormás ember Fehér liliomszál Gyertek lányok ligetre Aranyszálat szakajték Süss fel nap

Éneklés, játszás, hangszerkísérettel való megszólaltatás. Hangadás hangszerről vagy hangvilláról. Ebben a dalcsokorban benne kell legyen az új ének is. Ott ahol az énekben jelen van a szó-lá reláció (dallamfordulat) mutassuk kézjellel.

37 Tanítási egység: Kis csoport; Ritmusérzék és dallam hallás fejlesztése. Műveletesítési célok, közvetlen feladatok: Új anyag: Csiga biga told ki szarvadat kezdetű dalos játék megtanulása; az egyenletes lüktetés érzékeltetése. Az ének tiszta intonálása. Ismétlés: Aki nem lép egyszerre, Cseng-zeng a kalapács, Zsipp zsupp, Csíp-csíp csóka Használt didaktikai segédanyagok: szemléltető rajz, kirakó, báb, furulya, hangvilla. A foglalkozás előkészítése: a tanterem előkészítése, hangszer és segédanyagok elhelyezése. Sorszám

1.

A foglalkozás felépítése, a foglalkozás részei Szervezés

2.

Tartalom

Didaktikai feldolgozás

Az egyenletes lüktetés érzékeltetése

A gyerekek egyenletes járással, Aki nem lép egyszerre mondókára bevonulnak, elfoglalják helyüket a tanteremben. Megérkeztünk Zeneországba.

Bemelegítés

A hangképző-, halló- és légzőszervek felkészítése az éneklésre. Ezt az operaciónalizált célnak megfelelően végezzük.

A bemelegítést állva végeztetjük. - mélylégzést végeztetünk úgy, hogy a vállunk ne mozduljon el. (Játékos formában, utánzó mozdulatokkal) - ritmus: negyedekből álló (tá tá tá tá) ritmusképből összeállított gyakorlatot végeztetünk. (pl: nevek megszólaltatása, egy ismert rövid szöveg skandálása egyenletes járásra, tapsra stb). - dallam: szó-mi; lá-szó-mi dallamfordulatok éneklése az előbb skandált szövegekre, nevekre. Magasságban a dallamot elmozdíthatjuk egy-egy nagy szekundot le és fel. Vigyázzunk az egyszerre való kezdésre és befejezésre! Az egyenletes lüktetés érzékeltetésével könnyebb az intonáció.

3.

Kezdő dalcsokor

Aki nem lép egyszerre Cseng-zeng a kalapács Zsipp zsupp Csíp-csíp csóka

A mondókákat el kell mondani és a két éneket el kell énekelni. Ez zárja a bemelegítést. Jó munkahangulatot teremtünk. A dalos játékokat el kell játszani. A sorrendben megegyezhetünk a gyerekekkel. A szemléltető anyagokat (rajzokat, bábot, stb.) a megegyezés szerinti sorrendben helyezzük el a csoport elé. A soron levő mondókát vagy éneket ábrázoló rajzot fel is lehet emelni, hogy a gyerekek előtt egyértelműbbé váljon a sorrend. A lényeg az, hogy a kezdő csokrot a bemelegítés végén, megszakítás nélkül is énekeljük el, valamint mozgással érzékeltessük az egyenletes lüktetést (Pl. helyben járás). Énekeljük hangszer kísérettel is!

4.

Új anyag elsajátítása

Csiga-biga told ki szarvadat Az egyenletes lüktetés érzékeltetése

Tavaszi mesével, mondókával, szemléltető anyagokkal (báb, rajzok stb.) felkészítjük a gyerekeket a zeneaudicióra, vagyis az új dalos játékra.

Bemutatás. Előéneklés

A gyerekeket körbe állítjuk, mert a játék eljátszásához ez szükséges. (A dalos játék

38 szabályát lásd a Mellékletben). Integránsan tanítunk; szöveget, dallamot, mozgást együtt kell tanítani. Erre azért van szükség, hogy ne fosszuk meg a gyerekeket a zenei élménytől. Az óvodai pedagógus énekel és bemutatja a mozgást is. Amikor a dallamot jól tudják, akkor egyenletes járással, tapsolással egybekötve kell énekelni, hogy érzékeltessük az egyenletes lüktetést. Ekkor nem a játékon van a lényeg. Ez a mozzanat kevés időt von el a játéktól, de szükségszerű, mert így tudatosul az egyenletes mozgás lényege a gyerekekben. Énekeljük el hangszer kísérettel is! 5.

Befejezés Rögzítés

Záró dalcsokor éneklése, játszása, hangszerkísérettel való megszólaltatása Aki nem lép egyszerre Cseng-zeng a kalapács Zsipp zsupp Csíp-csíp csóka Csiga biga

Éneklés, játszás, hangszerkísérettel való megszólaltatás. Hangadás hangszerről vagy hangvilláról. Ebben a dalcsokorban benne kell legyen az új dalos játék is. Végig érzékeltessük az egyenletes lüktetést, mert ez a zenélés alapja. Aki nem lép egyszerre mondókára kivonulunk Zeneországból.

39

Tanítási egység: Közép csoport; Hallásfejlesztés. Tempóérzék fejlesztése. Műveletesítési célok, közvetlen feladatok: Új anyag: Ennek a kislánynak nem jutott párja kezdetű dalos játék megtanulása; lassú – gyors; lassabban - gyorsabban fogalmakkal való ismerkedés, alkalmazás. Ismétlés: A part alatt, A bundának nincs gallérja és Virágéknál ég a világ kezdetű népdalok ismétlése. Használt didaktikai segédanyagok: szemléltető rajz, kirakó, báb, furulya, hegedű, gitár, harmonika, szintetizátor vagy bármilyen hangszer, amit az óvodapedagógus ismer, hangvilla. A foglalkozás előkészítése: a tanterem előkészítése, hangszer és segédanyagok elhelyezése. Sorszám

1.

A foglalkozás felépítése, a foglalkozás részei Szervezés

2.

Bemelegítés

A hangképző-, halló- és légzőszervek felkészítése az éneklésre Ezt az operaciónalizált célnak megfelelően végezzük..

A bemelegítést állva végeztetjük. - mélylégzést végeztetünk úgy, hogy a vállunk ne mozduljon el. A légzés tempója váltakozó lassúbb és gyorsabb. Már itt bevezetjük az operaciónalizált cél fogalmait. (Játékos formában, utánzó mozdulatokkal) - ritmus: tá ti-ti; ti-ti tá tá-á (nyolcadpár, negyed, fél); tá tá ti-ti ti-ti (negyed, negyed, két nyolcadpár) és ti-ti, ti-ti, ti-ti, ti-ti, (nyolcadok egymásutánja) ritmusképekből összeállított gyakorlatot végeztetünk. (pl: nevek megszólaltatása, egy ismert rövid szöveg vagy a kezdő dalcsokor szövegeinek skandálása tapssal, járással stb). azért ezek a ritmusképek, mert ezekkel találkozik a gyerek a foglalkozás alatt. - dallam: dó-lá-szó; dó-mi szó; lá-fá-szó-mi; dallamfordulatok éneklése az előbb skandált szövegekre, nevekre. Magasságban a dallamot elmozdíthatjuk egy-egy nagy szekunddal lenneb és fennebb. A dallamrészleteket lassabban és gyorsabban végeztetjük, a dalcsokorban való előfordulás szerint. Vigyázzunk az egyszerre való kezdésre, befejezésre és a tiszta intonációra!

3.

Kezdő dalcsokor

A part alatt, A bundának nincs gallérja Virágéknál ég a világ

Az első dallamot lassabban, a másodikat gyorsabban, a harmadikat gyorsan énekeljük. Ezt először külön énekeljük el. Ez zárja a bemelegítést úgy, hogy megszakítás nélkül egymás után énekeljük a három éneket. A sorrend: lassú, közepes, gyors. Ebben meg kell egyezni a gyerekekkel. A szemléltető anyagokat (rajzokat, bábot, stb.) a sorrend szerint helyezzük el a csoport elé. A soron levő éneket ábrázoló

Tartalom

Didaktikai feldolgozás

Az egyenletes lüktetés A gyerekek egyenletes járással, Ácsom, rácsom érzékeltetése. A közepes tempó kalapácsom mondókára bevonulnak, elfoglalják helyüket a tanteremben. Az egyenletes járás közepes tempót igényel. Megérkeztünk Zeneországba.

40 rajzot fel is lehet emelni, hogy a gyerekek előtt egyértelműbbé váljon. A lényeg az, hogy a kezdő csokrot a bemelegítés végén, megszakítás nélkül énekeljük el, valamint mozgással érzékeltessük a tempót. Énekeljük hangszer kísérettel is! A fentiekből látható, hogy az operaciónalizált célt már empirikusan megvalósítottuk. Ezt a következőkben tudatosítani kell. 4.

5.

Új anyag elsajátítása

Befejezés Rögzítés

Ennek a kislánynak nem jutott párja, kezdetű dalos játék. A helyes tempó, dinamika betartása lassú – gyors; lassabban - gyorsabban fogalmak.

Mesével, mondókával, szemléltető anyagokkal (báb, rajzok stb.) felkészítjük a gyerekeket a zeneaudicióra, vagyis az új dalos játékra.

Bemutatás. Előéneklés.

A gyerekeket körbe állítjuk, mert a játék eljátszásához ez szükséges. (A dalos játék szabályát lásd a Mellékletben). Integránsan tanítunk; szöveget, dallamot, mozgást együtt kell tanítani. Erre azért van szükség, hogy ne fosszuk meg a gyerekeket a zenei élménytől. Az óvodapedagógus énekel és bemutatja a mozgást is. A tanítás folyamata lassú énekléssel. Amikor a dallamot jól tudják, akkor a helyes tempóban (gyorsan) kell énekelni, hogy érzékeltessük a gyors előadásmód lényegét. Érzékeltetni kell, hogy az ének mondanivalóját és hangulatát a tempó fejezi ki. Tudjuk, hogy ezt még az agógikai tempóváltás és a dinamika is megerősíti, sőt fokozza. A dalosjáték tanítása alatt érzékeltessük, hogy ez az ének vidám hangulatú, amit a gyors tempó, a szöveg mellett, még jobban kihangsúlyoz. Énekeljük el hangszer kísérettel is!

Záró dalcsokor éneklése, játszása, hangszerkísérettel való megszólaltatása A part alatt, A bundának nincs gallérja Virágéknál ég a világ Ennek a kislánynak nem jutott párja

Éneklés, játszás, hangszerkísérettel való megszólaltatás. Hangadás hangszerről vagy hangvilláról. Ebben a dalcsokorban benne kell legyen az új dalos játék is. Végig érzékeltessük az lassú-gyors; lassabban-gyorsabban előadásmódot, mert ez a jelenlegi foglalkozás alapja. Ácsom, rácsom kalapácsom mondókára kivonulunk Zeneországból.

41 Tanítási egység: Közép csoport; Hallásfejlesztés. Dallamérzék és éneklési készség fejlesztése Műveletesítési célok, közvetlen feladatok: Új anyag: A kis utcán süt a nap kezdetű dalos játék megtanulása; a dallam irányának meghatározása. Ereszkedő, emelkedő dallamvonal zenei fogalmakkal való ismerkedés, alkalmazás. Dallamvonal rajz a levegőben. Ritmusérzék fejlesztés. Ismétlés: Aludj baba, aludjál, Akinek a szeme kék, Benn a bárány, kezdetű gyermekdalok dalos játékok ismétlése. Használt didaktikai segédanyagok: szemléltető rajz, kirakó, báb, furulya, hegedű, gitár, harmonika, szintetizátor vagy bármilyen hangszer, amit az óvodapedagógus ismer, hangvilla. A foglalkozás előkészítése: a tanterem előkészítése, hangszer és segédanyagok elhelyezése. Sorszám

1.

A foglalkozás felépítése, a foglalkozás részei Szervezés

2.

Bemelegítés

3.

Kezdő dalcsokor

Tartalom

Didaktikai feldolgozás

Az egyenletes lüktetés A gyerekek egyenletes járással, Egy, kettő, érzékeltetése. A meneteléshez három, négy, kicsi boltos hová mégy? mondókára bevonulnak, elfoglalják helyüket a tanteremben. találó közepes tempó Az egyenletes járás közepes tempót igényel. Megérkeztünk Zeneországba. A hangképző-, halló- és A bemelegítést állva végeztetjük. légzőszervek felkészítése az - mélylégzést végeztetünk úgy, hogy a vállunk ne mozduljon el. A légzés tempója közepes. éneklésre. Ezt az Már itt bevezetjük az operaciónalizált cél operaciónalizált célnak fogalmait. (Játékos formában, utánzó megfelelően végezzük. mozdulatokkal lassan leguggolunk, felemelkedünk, karunkat lassan felemeljük Emelkedő és ereszkedő mozdulatokat végzünk.) - ritmus: tá-tá-tá-tá-tá szün (öt negyed egy szünet), ti-ti ti-ti ti-ti tá (három nyolcad pár egy negyed), ti-ti ti-ti tá tá (két nyolcad pár, két negyed), és ti-ti, ti-ti, ti-ti, ti-ti, tá ti-ti tá tá (nyolcadok egymásutánisága lezárva negyed mozgással) ritmusképekből összeállított gyakorlatot végeztetünk. (pl: nevek megszólaltatása, egy ismert rövid szöveg vagy a kezdő dalcsokor szövegeinek skandálása tapssal, járással stb). azért ezek a ritmusképek, mert ezekkel találkozik a gyerek a foglalkozás alatt az új énekben és a dalcsokorban. dallam: mi-ré-dó; lá--szó-mi-ré-dó; dallamfordulatok éneklése az előbb skandált szövegekre, nevekre. Magasságban a dallamot elmozdíthatjuk egy-egy nagy szekunddal lenneb és fennebb. A dallamrészleteket úgy végeztetjük, hogy a dallamvonal irányának megfelelően elmozdul a törzsünk, a karunk. Ezt a dalcsokorban való előfordulás szerint csoportosítjuk. Vigyázzunk az egyszerre való kezdésre, befejezésre és a tiszta intonációra, jó hangulatra. Aludj baba aludjál, Akinek a Az énekeket a szövegben hordozott hangulat szeme kék, Benn a bárány szerint énekeljük, a dalos játékokat el kell játszani! Az ismétlés után az énekek

42 dallamvonalát a törzsünk és karunk mozgatásával mutatjuk. Így érzékeltetjük az emelkedő és ereszkedő dallamot. Ezt először külön-külön énekeljük. Ez az éneklés zárja a bemelegítést úgy, hogy megszakítás nélkül is, egymás után énekeljük a három éneket, illetve dalos játékot. A lényeg az élménnyújtás. A szemléltető anyagokat (rajzokat, bábot, stb.) a sorrend szerint helyezzük el a csoport elé. A soron levő éneket ábrázoló rajzot fel is lehet emelni, hogy a gyerekek előtt egyértelműbbé váljon a soron levő dal. A lényeg az, hogy a kezdő csokrot a bemelegítés végén, megszakítás nélkül énekeljük el és játsszuk, valamint mozgással érzékeltessük a dallamvonal irányát. Énekeljük hangszer kísérettel is!

4.

5.

Új anyag elsajátítása

Befejezés Rögzítés

A kis utcán süt a nap kezdetű dalos játék. A dallam irányának meghatározása. Ereszkedő, emelkedő dallamvonal zenei fogalmakkal való ismerkedés, alkalmazás. Dallamvonal rajz a levegőben.

A fentiekből látható, hogy az operaciónalizált célt már empirikusan megközelítettük, talán már megvalósítottuk. Ezt a következőkben tudatosítani kell! Az már az új anyag megtanulásával történik. Mesével, mondókával, szemléltető anyagokkal (báb, rajzok stb.) felkészítjük a gyerekeket a zeneaudicióra, vagyis az új dalos játékra.

Bemutatás. Előéneklés.

A gyerekeket körbe állítjuk, mert a játék eljátszásához ez szükséges. (A dalos játék szabályát lásd a Mellékletben). Integránsan tanítunk; szöveget, dallamot, mozgást együtt kell tanítani. Erre azért van szükség, hogy ne fosszuk meg a gyerekeket a zenei élménytől. Az óvodapedagógus énekel és bemutatja a mozgást is. A tanítás folyamán a dalosjátékot kell többszőr eljátszani. Amikor a dallamot jól tudják, akkor a helyes tempóban (közepes) énekeljünk és mozgással érzékeltessük a dallamvonalat. Meg kell nevezni, hogy ez a dallamrész ereszkedő (a kis utcán), ezután is a dallamrészek ereszkedőek. Érzékeltetni kell, hogy az ének mondanivalóját és hangulatát a dallamvonal is kifejezi. (Tudjuk, hogy ezt még az agógikai tempóváltás és a dinamika is megerősíti, sőt fokozza). A dallamvonalat próbáljuk lerajzolni a levegőben. A dalosjáték tanítása alatt érzékeltessük, hogy ez az ének vidám hangulatú. Énekeljük el hangszer kísérettel is! Utaljunk a bemelegítésre, amikor az énekek dallamvonalát már a törzsünk mozgásával érzékeltük.

Záró dalcsokor éneklése, játszása, hangszerkísérettel való megszólaltatása Aludj baba, aludjál,

Éneklés, játszás, hangszerkísérettel való megszólaltatás. Hangadás hangszerről vagy hangvilláról. Ebben a dalcsokorban benne kell legyen az új dalos játék is. Végig érzékeltessük a

43 Akinek a szeme kék, Benn a bárány A kis utcán süt a nap

dallamvonalat, mert ez a jelenlegi foglalkozás célja. Rajzoljuk a levegőbe. Ácsom, rácsom kalapácsom mondókára kivonulunk Zeneországból.

44 Tanítási egység: Nagy csoport; Általános zenei készség és képesség fejlesztés. Népszokásaink, zenei anyanyelvünk ápolása. Műveletesítési célok, közvetlen feladatok: Új anyag: Hess páva kezdetű pünkösdi népi dalos játék és az ezzel együtt élő népszokás megtanulása. A Pünkösd jelentősége. Ismétlés: Meghozta az Isten Pünkösd napját, A pünkösdi rózsa, A pünkösdnek jeles napján Elhozta az Isten Használt didaktikai segédanyagok: szemléltető rajz, báb, furulya, hegedű, gitár, harmonika, szintetizátor vagy bármilyen hangszer, amit az óvodapedagógus ismer, hangvilla video. A foglalkozás előkészítése: a tanterem előkészítése, hangszer és segédanyagok elhelyezése. Sorszám

1.

A foglalkozás felépítése, a foglalkozás részei Szervezés

2.

Bemelegítés

3.

Kezdő dalcsokor

Tartalom

Didaktikai feldolgozás

Az egyenletes lüktetés A gyerekek egyenletes járással, Ögyedem, érzékeltetése. A meneteléshez bögyedem billegény mondókára bevonulnak, elfoglalják helyüket a tanteremben. Az egyenletes találó közepes tempó járás közepes tempót igényel. Megérkeztünk Zeneországba. A hangképző-, halló- és A bemelegítést állva végeztetjük. légzőszervek felkészítése az - mélylégzést végeztetünk úgy, hogy a vállunk ne mozduljon el. A légzés tempója közepes. éneklésre. Ezt az ritmus: ti-ti ti-ti tá-tá (négy nyolcad, két operaciónalizált célnak negyed ), ti-ti ti-ti ti-ti tá (három nyolcad pár megfelelően végezzük. egy negyed), tá tá tá tá-á tá (a három negyed érzékeltetése) ti-ti-ti tá-ti tá (két hármas ütem, egy kettes ütem érzékeltetése) ritmusképekből összeállított gyakorlatot végeztetünk. (pl: nevek megszólaltatása, egy ismert rövid szöveg vagy a kezdő dalcsokor szövegeinek skandálása tapssal, járással stb). azért ezek a ritmusképek, mert ezekkel találkozik a gyerek a foglalkozás alatt az új énekben és a dalcsokorban. - dallam: sz sz sz l sz m; sz f m r d d; d d d d r d l, t,; sz sz m sz sz f sz sz m f sz m ; dallamfordulatok éneklése az előbb skandált szövegekre, nevekre stb. Magasságban a dallamot elmozdíthatjuk egy-egy nagy szekunddal lenneb és fennebb. Ezt a dalcsokorban való előfordulás szerint csoportosítjuk. Vigyázzunk az egyszerre való kezdésre, befejezésre és a tiszta intonációra, jó hangulatra. Meghozta az Isten Pünkösd napját, A pünkösdi rózsa, A pünkösdnek jeles napján Elhozta az Isten

Az énekeket a szövegben hordozott hangulat szerint énekeljük, a dalos játékokat el kell játszani! Az énekeket először külön-külön énekeljük. Ez az éneklés zárja a bemelegítést úgy, hogy megszakítás nélkül is, egymás után énekeljük a három éneket, illetve dalos játékot. A lényeg az élménnyújtás. A szemléltető anyagokat (rajzokat, bábot, stb.) a sorrend szerint helyezzük el a csoport elé. A soron levő éneket ábrázoló rajzot fel is lehet emelni, hogy a gyerekek előtt egyértelműbbé váljon a

45 soron levő dal. A lényeg az, hogy a kezdő csokrot a bemelegítés végén, megszakítás nélkül énekeljük el és játsszuk. Érezzék a gyerekek a Pünkösd örömét. Énekeljük hangszer kísérettel is! 4.

5.

Új anyag elsajátítása

Befejezés Rögzítés

Hess páva kezdetű dalos játék. Mesével, mondókával, szemléltető anyagokkal A dallam ritmusának (báb, rajzok stb.) felkészítjük a gyerekeket a elsajátítása. A Pünkösd ünnepe. zeneaudicióra, vagyis az új dalos játékra. Bemutatás. Előéneklés.

A gyerekeket két, hármas sorba állítjuk, mert a játék eljátszásához ez szükséges. (A dalos játék szabályát lásd a Mellékletben). Integránsan tanítunk; szöveget, dallamot, mozgást együtt kell tanítani. Erre azért van szükség, hogy ne fosszuk meg a gyerekeket a zenei élménytől. Az óvodapedagógus énekel és bemutatja a mozgást is. A tanítás folyamán a dalosjátékot kell többszőr eljátszani. Amikor a dallamot jól tudják, akkor a helyes tempóban (közepes) énekeljünk és mozgással érzékeltessük az aszimmetrikus ritmust. Érzékeltetni kell, hogy az ének mondanivalóját és hangulatát a dallamvonal is kifejezi.. A dalosjáték tanítása alatt érzékeltessük, hogy ez az ének vidám hangulatú. Énekeljük el hangszer kísérettel is! Utaljunk a bemelegítésre, amikor az ének dallamvonalát és ritmusát már énkelgettük.

Záró dalcsokor éneklése, játszása, hangszerkísérettel való megszólaltatása Meghozta az Isten Pünkösd napját, A pünkösdi rózsa, A pünkösdnek jeles napján, Elhozta az Isten, Hess páva,

Éneklés, játszás, hangszerkísérettel való megszólaltatás. Hangadás hangszerről vagy hangvilláról. Ebben a dalcsokorban benne kell legyen az új dalos játék is. Végig érzékeltessük az ünnep örömét, ludikusságát. A kezdő mondókára kivonulunk Zeneországból.

46 Mellékletek Mondókák, kiolvasók 1.Egyedem, begyedem, dínomdánom, Csörgő-börgő, bikkfajárom, szőlő, rigó, kerek erdő. Mondván mondtam a medvének, építsen egy kőfalat. Kon-kon, kongatom, nyúl-nyúl-nyúladék, bárány, hüccs ki innen ebből ezt! 2.Hej, cibő, cibőricske, magam, magam, mágolicska, lakatom kulcsa, bőr papucsa, ez a szarka tánca, du, deci, ici, náci göccs! 3. Kicsi csupor, kis kancsó te leszel most a hunyó! 4. Tekerű meg fűzfa Bodoráli Miska. Jönnek a törökök síppal, dobbal, nádi hegedűvel. Ez a gyerek sípot kér, adjon neki az apja, macskafarkát kapja! 5. Verebek voltunk, földre szálltunk, köles szemet szedegettünk, tökbe töltők tök nem tartá. Vasba töltök, vas megtartá, ráj, ráj, kis király, húzd ki innen ezt a kurta Kis Mihályt!

13. Hata, fata, fatarisznya

6. Bibici Panna, Rákezdi Vince, Akit ér, akit ér, majd elvisz a nagy szél. 7.Ácsom-rácsom, kalapácsom, üsd a vasat jó kovácsom. Tiktak, tiktak, tiktak három, van nekem egy jó barátom. Egyszeribe megtalálom, nádszál, szalmaszál, megvagy, megvagy te kis Pál. (gyere pajtás te hunyjál.) 8. Cseng -zeng a kalapács hány szeget ver egy patkóba a kovács? Számold meg csak hányat: egyet, kettőt, hármat! 9. Szállj le, kocsis, a hintóról, igyál egyet a boromból, inc, pinc, te vagy odakint. 10. Ákom, bákom, tubákom, elfogyott a dohányom, ha elfogyott venni kell, tizenhatnak lenni kell. 11. Egyerem, begyerem, cincendó fodra, fodra távodzó, perceg, perceg, kapondáré, diszere, diszere, dó. 12. Híd alatt, pad alatt kőkorsó nem vagyok én fajankó, hanem Isten kovácsa; Szent Pál lovát patkolom, aranyszeggel szegelem, vaspálcával kongatom, kon-kon-kongasd ki, ezt a kislányt pördítsd ki! 23.Etyem, petyem, pitypalára

47 fára mászott Göndör Miska, így tedd rá, úgy tedd rá, sarkantyúdat pengesd rá.

szól a rigó rikontyára. cérnára, cinegére, cucc ki innen a mezőre.

14. Piros kendő, pí, pí, pí, alatta van valami, egy kis egér egy kis nyúl, kimehet az ifiúr!

24. Sárga krumpli leves, énrám kutya ne nevess, mert, ha énrám nevető, Azt tudják, hogy szerető!

15. Áris-Báris-Boráris, somszi, kuti, kaláris, hipp - hopp, kipp – kopp kadarkuti domb.

25Egyedem, begyedem, bakkecske arra ment egy menyecske, azt kérdezte, mit csinálsz? Te hunyó vagy, te kiállsz!

16. Kiskertemben az ürge, rákapott a dinnyére. Megállj ürge megleslek, ice, bice, cibere, neked mondom, menj ki te!

26. Sándor, Sándor, sótartó van-e borod eladó? van itt bizony tíz akó, csak egy kicsit savanyó!

17. Egyedem, begyedem bikkfa báró, bikkmogyoró, szól a rigó: inc, pinc, parapinc, te maradtál odakint! 18. Eccem, peccem, pomorádé, sárgarépa, kacincáré, hess ki madár, a mezőre, alé, alé, alé pukk! 19. Ettyem, pettyem, pettymárára, szőlő, rigó kiskosárba, szil – szál szalmaszál, nádi, nádi telestál. (gyere pajtás te hunyjál). 20. Egybe, bögybe, keszkenőbe, szól a rigó az erdőbe, tör-tár, Varga Pál, hasát fogja, úgy pipál 21.Ety-pety, libabegy, reád esik huszonegy! 22. Ögyedem, bögyedem, billegény, hová mégy te kis legény? Cincináti falujába, Gurinomi erdőségbe Bumi, bumi, csini, bumm!

27. Egy, kettő, három, négy, kicsi boltos, hová mégy? Debrecnbe pipáért, Kolozsvárra leányért. 28.Két kiskakas összeveszett a verembe beleesett, tirmán-fodormán, két süvegű boszorkány. 29. Húzzad, húzzad magadat, én is húzom magamat, szél fujja a szoknyámat, lobogtatja ruhámat, hopp! 30. Viszálunk cérnát, fehér galambicát, fújd meg János sípját, majd eljárjuk táncát! 31. Keringelő borsó eltört a kis korsó. Másikat kell vennni, azt is el kell törni. Bizony! 32. Pista, Peti, Palkó! Túrós szájú Jankó, Tamás bíró, Benedek gyertek elő gyerekek!

48 Az iskolai ének-zene oktatásban azonos módszereket, elveket és eljárásokat alkalmazunk, mint az óvodai oktatásban. Természetesen a megtanítandó anyag mennyisége és minősége változik a Tantervnek megfelelően. Ezért itt nem térünk ki az alkalmazott módszerekre, elvekre, hanem a jelenleg érvényben levő Tanterv követelményeinek megfelelően táblázatokba foglaljuk a megtanítandó ének-zenei anyagot. Magasság, dallam Tulajdonság. A zenei hang alkotó eleme: magasság Éneklési- és hangszeres előadókészség fejlesztése A hangok magasságbeli viszonyának tudatosítása Szómizálási készség fejlesztése. Többszólamú hallás fejlesztése. Az óvodában tanultak folytatása

Képesség, készség, adottság Dalok hangterjedelme és az életkori sajátosságok.

I. oszt.

2 – 6 hang, abszolút magasságban a c – d’ hangok között. Az iskolai énekzenei Hallás után tevékenység tanult dalok legyen tisztán, az természetes esztétikai folytatása az követelmények- óvodai, hasonló nek megfelelően jellegű való tevékenységnek. megszólaltatása. Helyes testtartásra való A tanult szoktatás. énekeknek a Légzési és kézjelek, hangképző betűkotta vagy gyakorlatok. hangjegyekről Szoktassuk a gyerekeket a való szép megszólaltatása énnekléshez. Természetes hangerővel Egyszerű, házilag készített, énekeljenek, ne kiabáljanak! vagy gyári Tiszta intonáció. hangszerek Mondókák, alkalmazása. kiolvasók, A magas és mély gyermekdalok memorizálása, hangviszonyk , éneklés a játék emelkedő és lefolyásával ereszkedő dallamlépések együtt. Magas és mély hangok, tudatosítása és valamint felismerése. emelkedő és ereszkedő A zeneileg dallamlépések azonos, hasonló érzékeltetése és és különböző tudatosítása. elemek A szó-mi-lá tudatosítása hangreláció érzékeltetése és tudatosítása. A

II. oszt.

III. oszt.

IV. oszt.

2 – 6 hang, abszolút magasságban a c – d’ hangok között. Az első osztályban elsajátított dallami elemeket ismételjük. A gyerekek igyekezzenek alkalmazkodni a csoport énekléséhez. Vegyenek részt fegyelmezetten a közös éneklésben. Így helyes éneklési szokások alakulnak ki. Énekléskor ne kiabáljanak! A formaérzék fejlesztése is legyen követelmény. Tudják érzékelni a zenemű tagolását. Rögtönözzenek. Éljék át az énekelt dalokat. Ismerjék meg a téli és tavaszi népszokásokat. Énekléskor igyekezzünk egységes hangszínt kialakítani. Ennek az egyik lehetősége a helyes légzés, pontos indítás és

2 – 8 hang abszolút magasságban a c-d’ hangok között. Az eddig tanultak mellé javasoljuk, hogy gyakoroltassuk az egyéni és csoportos éneklést. Próbálkozzunk könnyű kétszólamú énekléssel, valamint improvizálással. A tanult zenei elemeket tudják olvasni és leírni. Képesek legeyenek felismerni és reprodukálni. Tudjanak figyelemmel kísérni kétszólamú gyakorlatokat. Határolják el és viszonyítsák a zenei egységeket. Használják az eddig tanult zenei kifejezéseket. A zenei szemelvényeken keresztül ismerjék a népszokásokat. Helyezzenek súlyt a kifejező éneklésre és a frazírozásra A

2 – 8 hang abszolút magasságban á, - e’ között. Az eddig tanultak mellé javasoljuk, hogy énekeltessük a gyerekeket kifejezően egy és két szólamban, egyénileg, kis- és nagy csoportokban. Tanítsunk dalokat hallás után, de kottából is sokat olvassanak a gyerekek. A tanításnak része legyen a tudatos memorizálás, a részekre bontás és a részek összekapcsolása. Énekléskor nem kell kiabálni! Legyenek képesek ellenőrizni megukat, tudjanak alkalmazkodni a csoporthoz. Énekléskor jó, ha kialakítunk egyéni, kis és nagycsoportokat. Tudjanak két szólamban énekelni, illetve éneküket kísérni (éneklés kánonban, ritmus és dallamosztinátó-

49 kézjel és rajzos ábrázolás. Különböztessék meg a zenei hangot a zörejtől. Zenei élmény iránti fogékonyság kialakítása. A dalok feleljenek meg a korosztályi sajátosságoknak, a hangterjedelem és a szöveg tartalmi szempontjából. A hangterjedelem maximum nagy szekszt Teret kell biztosítani a tanulók spontán zenei megnyilvánulása -inak, a játékos hangulatnak. Minden zenei kifejezőeszközt intuitív elsajátítás és gyakorlás utján tanítsunk.

a jó kiejtés megkövetelése. Olyan énekeket is énekelhetneki, amelynek hangterjedelme oktávig terjed. A tanítás anyaga az új dalok emlékezetből való pontos visszaéneklése mellett a dó –ré hangfordulatokat magába foglaló dallamokat is tartalmazza. Az énekeket az összes versszakokkal és a hozzátartozó játékokkal együtt kell gyakorolni. Továbbra is kell gyakorolni az ereszkedő – emelkedő lépések és fordulatok térbeli ábrázolását mozdulattal és rajzzal. A zenei kifejezőeszközök mindenikét alkalmazzuk irányított improvizációs gyakorlatok formájában is. Igyekezzünk tovább alakítgatni a zenei élmény iránti fogékonyságot. A zenei kifejezőeszközöket csak intuitív elsajátítás és gyakorlás utján tanítsuk.Gyakoroljuk a tanult dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról, mutatótábláról, dallamkártyáról. Hallás után szómizáljuk a dó-ré-mi-szó-lá

tanult.énekeket igyekezzünk kottából olvastatni. Tanítsunk egyszerű kétszólamú darabokat is.A hangjegyírást vonalrendszeren is gyakoroltassuk, de továbbra is alkalmazható a betkotta. Tanult hangrelációk: dó’ lá, szó, fá, mi, ré, dó. Új elem a felső dó’ és a fá. Ez a gyermekdalokra jellemző dúrhexachord Tanítsuk meg a verssordallamsor, valamint a zeneileg azonoshasonlókülönböző fogalmakat, hallás és szómizálás után egyaránt. A sorok közti viszonyok felismerése a dallam felépítésében: ismétlés, visszatérés, különböző formai részek. Próbálkozhatunk zenediktálással is, a szó-mi dallamfordulattól kezdődően. Állítsunk össze rondóelvű dalcsokrokat. Rögtönöztessünk dallamokat az ismert dallamfordulatok -kal. A zenei élmény iránti fogékonyság és felfogóképesség fejlesztése.

val, orgonaponttal. Az új dallami ismereteket legyenek képesek alkalmazni. Gyakoroltassuk az olvasást, az írást, a felismerést és a reprodukálást. Igyekezzünk sokat énekeltetni két szólamban. Tudják elhatárolni és összehasonlítani a zenei egységeket. Végeztessünk gyakorlatokat a dallamsor, a strófa és refrén, valamint a variáció felismerésére. Használják a zenei kifejezőeszközöket rögtönözve. Irányitott rögtönzéses gyakorlatokat végeztessünk. Ismerjenek népszokásokat, tánclépésekkel. Gondot kell fordítani a hangterjedelem növelésére és az egyéni előadói készség fejlesztésére. A tanítás anyaga egy- és kétszólamú új dalok tanulása, elsősorban kottából (nem elhanyagolva a hallás utáni daltanítást sem). A többszólamú éneklési készség fejlesztésénél az előző évi gyakorlatokon kívül a dallami

50 hangokból álló A téli, tavaszi és osztinátót és a énekeket. nyári dó-szó, Ismerjék fel a népszokások orgonapontot tanult énekeket ismertetése. kell szöveg nélküli Alkossanak gyakoroltatni. előadásban, eltérő Az által, hogy kézjel, betűjelről. motivumpárokat: megtanítjuk az kérdés-felelet alsó lá, szó, ti és Ismerjenek fel alsó ti hangokat, tanult dallamot a gyermekdalok hangszeres rondo dúr hangsorrá, formában. illetve eollá (mollá) bővülnek. Ezek a hangsorok a pentatóniával együtt képezik a dallamanyag keretét. Meg kell tanítani a dallami legatot, az ismétlőjelt, a prima-és secinda voltat. A formaérzék fejlesztésénél az azonos, hasonló és különböző elemekben a különbségeket kell felfedeztetni.(pl. zárlati eltérés, mint a kérdésfelelet egyik megvalósulása.) Zenei élmény iránti fogékonyság és felfogóképesség fejlesztése. Dramatizálált szokásjátékok színpadi bemutatása. (hangszerek, és színpadi kellékek, valamint egyszerű ruházat készítése.) Hangképző gyakorlatainkba építsük bele az újonnan tanult hangmagasságokat, illetve relációkat. Használjunk nagy ugrásokat

51 is (kvárt, kvint, szeptim, oktáv). A memorizálási készség fejlesztésére hasnáljunk dallamkártyát, tudatosítsuk a szerkezetre vonatkozó ismereteket.

52

II. Időtartam, ritmus ( Az ének-zenei adottságok, készségek, képességek fejlesztésének az alapja a ritmusérzék fejlesztése. Nagy gondot kell fordítani rá.) Tulajdonság. A zenei hang alkotó eleme: időtartam Ritmusérzék fejlesztése: Metrumérzék Hangsúlyérzék Ritmusképek tudatosítása Tempóérzék fejlesztése

Képesség, készség, adottság Egyenletes lüktetés

I. osztály

Az énekelt vagy hallott zenét kísérjék egyenletes lüktetéssel, a mérőütéssel. Ritmusképletek Hallás után megszólaltatása tanult dalokat csoportosa vagy Hangsúlyok egyénileg érzékeltetése ritmizáljanak. (Taps, akár Kettes lüktetés valamilyen tárgy, vagy Hármas lüktetés ritmushangszer alkalmazása). Négyes lüktetés Ez megvalósítható Tempoérzék ének+hangszeres fejlesztése kísérettel is. Az énekelt vagy Ritmus-, dallamhallott zene , és más agógikai ritmusát kísérjék érzék fejlesztése. mozdulatokkal (taps, dobbantás Mozgáskultúra stb.). Játékos gyakorlatok segítségével tegyenek különbséget a magas-mély és hosszú-rövid hangok között. Érzékeltessük a szünetet is. A mondókák, kiolvasók, gyermekdalok eljátszásakor ne feledkezzünk meg a ritmizálásról. Az egyenletes mozgás, a metrikus lüktetés érzékeltetése mellett, tudatosítsuk a negyed (tá), a

II. osztály

III. osztály

IV. osztály

Az énekelt vagy hallott zenét kísérjék egyenletes lüktetéssel, a mérőütéssel. Az első osztályban elsajátítottakat továbbra is gyakoroljuk, valamint igyekezzünk ritmuskísérettel énekeltetni. Első sorban közösen énekeljenek, tudjanak alkalmazkodni a csoportos énekléshez, de a tehetségesebbeket megszólaltathatjuk egyénileg is. Mndezt ritmuskísérettel tegyük. Figyeltessük meg a tempo változásait. Az első osztályban tanult hangértékeket ismételjük minden lehetséges kombinációban. Más-más hangszínnel különböztessük meg a mérőt és a ritmust. Válasszuk el a dallamot a ritmustól. Tudatosítsuk az egyenletes lüktetés és a

Az énekelt vagy hallott zenét kísérjék egyenletes lüktetéssel, a mérőütéssel. Az első és második osztályban tanultak mellett, próbáljunk olyan gyakorlatokat is megvalósítani, ahol a gyerekek egymást és magukat kísérjék különböző ritmushangszerekkel. Ezek a gyakorlatok állhatnak osztinátó vagy improvizált elemekből állhatnak. A tanult ritmikai elemeket tudják olvasni, leírni, felismerni hallás után és reprodukálni. Tudjanak figyelemmel kísérni két szólamot, ahol az egyik szólam ritmushangszeren szólal meg.Használják a zenei kifejező eszközöket. Az előző iskolai években tanult ritmikai elemeket (tá, titi, tá szün) gyarapítani kell a félértékű hang és szünet

Az énekelt vagy hallott zenét kísérjék egyenletes lüktetéssel, a mérőütéssel. Tudjanak két szólamban énekelni, illetve éneküket kísérni ritmus és dallam osztinátóval, orgonaponttal. Végeztessünk irányított improvizációs ritmusgyakorlatokat Hállgattassuk tudatosan a zenét. Zenehallgatáskor adjunk megfigyelési szempontokat. Tanítsuk meg a háromnegyedes és négynegyedes ütemeket. Ismételjük az eddig tanult hangértékeket. Tanítsuk meg az értéknyújtó legatot és a hang utáni pontot, a pontozott félértéket és az egészhangot. Természetesen meg kell tanítani az ezeknek megfelelő szüneteket, valamint az egyedül álló nyolcadot és a nyolcadszünetet. A tempo-és

53 nyolcadpár (ti-ti) és a negyed szünetet (tászün). Mindezeket hangoztassuk, gyakoroltassuk, ismertessük fel és tanítsuk meg a betűkottás írásjelét is. A tempoérzék fejlesztésére ismertessük meg és gyakoroltassuk a játékok alatt a lassú-gyors, lassabbangyorsabban kifejezéseket. Mindezek segítségével a zenei élmény iránti fogékonyságot alakítgatjuk.

rövid-hosszú közötti viszonyt. Különböztessük meg a súlyos és súlytalan hangokat. Érzékeltessük a kettes és hármas lüktetést. Érzékeltessük a fél értékű hangot. A tehetségesebbek kel végeztessünk improvizációs ritmusgtyakorlatokat. Fejlesszük tovább a zenei élmény iránti fogékonyságot. Gyermekjátékokat, népszokásokat ének-mozgással dramatizáltassunk. Tudják olvasni, írni, kirakni a gyakorolt ritmusképleteket. Ismerjék fel a dalokat a ritmusmotivumok alapján. Ismerjék fel a dalok különböző dallamsoraiban az azonos ritmust. Ritmushoz próbáljanak szöveget vagy dallamot rögtönözni.

tudatosításával és gyakorlásával. Ebben a z iskolai évben tanítjuk meg a két negyedes ütemet és az ütemvonalat. A kottában megjelenő legegyszerűbb tempo-és dinamikai jeleket is meg kell tanítani. A kétszólamú éneklésnél és a kánonnál alkalmazni kell a ritmus-osztinátót és az orgonapontot. Találjanak ki osztinátónak alkalmas egy vagy kétütemnyi ritmusképletet és a ritmushangszere ken kísérjék saját éneklésüket. Rögtönözzenek dallamfordulatokat az ismert hangokból, adott értékekből alkossanak ritmusosztinátót. Zenehallgatáskor figyeljenek a tempo és dinamikai jellegre. Figyeljenek a ritmusképletek azonosságára és különbozőségére

dinamikai jeleket ki kell egészíteni további árnyalatokkal. Többszólamú érzék fejlesztése, lényeges a ritmusosztinátó. Az azonos, a hasonló és a különböző ritmikai elemeknek a felismertetése, tudatosítása a tanult énekekben vagy a zenehallgatási anyagban. Ritmusimprovizá ció. A zenei élmény iránti fogékonyság és felfogóképesség fejlesztése. A csoportos éneklésben kövessék a pedagógus karvezetői mozdulatait és tudják megvalósítani a mozdulatok előadási jelentését (dinamikában, tempoban. A memórizálási készség fejlesztésénél használjunk ritmuskártyát is. A memórizálás megkönnyítésére és tudatosítására használják fel a szerkezetre vonatkozó ismereteket (ismétlés, variált ismétlés, visszatérés, új rész.

54

III. Hangszínérzék fejlesztése Tulajdonság. A zenei hang alkotó eleme: hangszín Hallásfejlesztés (hangmagasság, időtartam, tempó, hangerősség) többféle hangszeren megszólaltatva

Képesség, készség, adottság Hangszínek megfigyeltetése

I. osztály

II. osztály

Használjanak fel tárgyakat, ritmushangszereket és játékhangszereket a hangszínek megkülönbözteté sére. Ismerjék fel a társaik, a pedagógusok, szüleik hangját. Fejzzék ki zenei élményeiket. Tegyenek különbséget zaj és zenei hang között. Ismerjék fel a különböző hangforrásokat. Különböztessék meg az énekhangot a hangszeres hangzástól. Ismerjék a környezet hangjait. Rövid műzenei részletekben különböztessék meg a gyermek, a női, a férfi hangot, az énekkari hangot, valamint a zenekar hangzási jegyeit. Használjanak fel tárgyakat ritmushangszerként, valamint más egyszerű hangszereket, melynek a hangszínét később meg tudják különböztetni. Ismerjék meg a környezet

Az első osztályban tanultakat kell ismételni. Az éneklésnél egységes hangszínt kell kialakítani. Dalaikat kísérjék játék- és ütőhangszerekkel. Itt már lehet alkalmazni dobokat, tamburint.

III. osztály

Az első és második osztályban tanultak gyakorlása. A tanult zenei kifejező eszközőket tudatosan használják.

IV. osztály

Az előzőekben tanultak ismétlése, gyakorlása. Használják az eddig tanult zenei kifejezéseket. Ebben az osztályban már tudatosan meg kell tudni különböztetni az összes hangszínt. A tempó és hangszín tudatos alkalmazása az előadói követelményeknek megfelelően. Kövessék a karvezető mozdulatait és tudják megvalósítani a mozdulatok előadási jelentését.

55 hangjait Tempóérzék fejlesztése

A lassú- gyors fogalmának A lassú- gyors és játékos mérsékelt megkülönbözteté fogalmának -se értelmezése, megkülönbözteté -se Figyeljék meg a tempó váltásokat.

Ismerjék meg a tempójelzéseket a kottában. Figyeljenek a tempó különbségekre.

A tempójelzéseket egészítsük ki további árnyalatokkal.

56

IV. Dinamikai (hangerő) érzék fejlesztése Tulajdonság. A zenei hang alkotó eleme: hangerő Hallásfejlesztés és agógikai adottságok fejlesztése

Képesség, készség, adottság A dinamika megfigyeltetése

I. osztály

II. osztály

III. osztály

IV. osztály

Tegyenek Ismételjék az A tanult zenei Tudják különbséget a első osztályban elemeket tudják ellenőrizni halk - hangos tanultakat, a olvasni és leírni, megukat a kifejezések kellő felismerni és csoportos és között. dinamikával. alkalmazni a egyéni éneklés Igyekezzenek a Be kell vezetni a kottaképben. közben, tudjanak halk – hangos tanultak mellé a Tudatosírsuk a alkalmazkodni a játékos középerősen halkan, csoporthoz. megkülönbözteté kifejezést. Az középerősen, Alkalmazzák az -sére és énekeket ennek a erősen új zenei alkalmazására. dinamikai kifejezéseket, ismereteket. Ezek a játékok jelzésnek is valamint a Bővíteni kell a feleljenek meg a megfeelően kell fokozatos dinamikai jelek korosztály előadni, halkítás, erősítés skáláját további árnyalatokkal. követelményeiénekelni. gyakorlatban Alakítsuk a nek, való sajátosságainak. megjelenését. könnyed éneklési készséget, a A pedagógus Hívjuk fel a hangképző engedjen teret a gyerekek gyakorlatainkba tanulók ilyen figyelmét a építsük bele az irányú spontán dinamikai árnyaltabb megnyilvánulákülönbségekre. dinamikát. sainak, biztosítsa A dinamika nagy a tanulás játékos skálán hangulatát. mozogjon.

Záró gondolatok Kodály Zoltán 1940-ben a Magyar Énekoktatók Országos Egyesületének a tanácskozásán a következőket mondta: „Kultúránk legfőbb baja, hogy felülről épült. Mikor a nemzeti élet évszázados lefojtottsága után tér nyílt erre is, túlságos hirtelenséggel akartuk pótolni a mulasztásokat. A kultúra lassú növekedés eredménye. Azt meggyorsítani, a fejlődés rendjén változtatni nem lehet. Mi előbb a cifra tornyokat raktuk fel. Mikor láttuk, hogy inog az egész alkotmány, akkor fogtunk a falakhoz. Még hátra van az alápincézés…Mikor a Zeneakadémia, első terméketlen esztendei után, kezébe vette a közép- és alsófokú oktatást is, lassankint kiváló szakzenészeket nevelt. Akkor kiderült, hogy azokra itthon nincsen szükség. Remekül muzsikáltak, de nem volt kinek. Arról elfelejtettünk gondoskodni. Azt hittük, az ország magától hozzáfejlődik a Zeneakadémia magasságaihoz. Erre hiába vártunk. Termeltünk zenészeket, sőt zenét is, de nem volt fogyasztó. Nagyrészük csak külföldön talált – testi és lelki – kenyeret; szegény államunk a saját költségén nevelt művészeket gazdag idegen országok számára. Közönséget a mi körülményeink között csak az általános iskola

57 nevelhetett volna. Elég egy pillantás a zene szerepére mai iskolánkban, s megértjük, hogy ezt a feladatot miért nem teljesíthette. …Hogy az iskolánk ily zenétlen sivatag lett, annak egyik oka kétségtelenül szakzenészeink nemtörödömsége. Szakzenészben nem ritka valami furcsa céhbeli gőg. Annál többnek érzi magát, minél kevesebben értenek a mesterségéhez. Megveti, aki nem ért hozzá, de semmit sem hajlandó tenni, hogy szaporodjanak a hozzáértők. Elefántcsonttoronyban él, s várja, hogy az idő majd jobbra fordul. Azt hiszi, néhány népszerű hangverseny elintézi a „zenei népművelést”. Holott nemcsak a nép, hanem művelt társadalmunk köreiben is nagy a zenei analfabétizmus, ezt pedig hiába igyekeznek a magasrendű szimfónikus zene népszerűsítésével gyógyítani. Ide bizony a zene elemi tüneményeinek gyermekkorban kezdődő, fokozatos beidegzése, sok éven át való gyakorlása kell; zenehallásra való rendszeres nevelés, amit csak az elemi és középiskola alapozhat meg. Kezdeni már az óvodában kell, mert ott a gyermek játszva megtanulja azt, amire az elemiben már késő…, de olyan véleményt is hallottam, hogy nem érdemes az óvodával foglalkozni; mindegy mit csinálnak ott, a nemzet zömére úgy sincs semmi hatása. Nem hihet a jövőben, aki nincs meggyőződve, hogy ez nem maradhat így. Képtelenség, hogy a gyermekek nevelése a legfontosabb életkorban a véletlenre legyen bízva. Az óvoda munkája nélkülözhetetlen, nemcsak egyéni, hanem nemzetnevelés szempontjából is. A leggondosabb családi nevelés sem adhatja meg, amit az óvoda nyújt: az emberi közösségbe való beilleszkedést. Zenében is pótolhatatlan az óvoda munkája. A szülők ritkán törődnek idejekorán a zeneérzék fejlesztésével, s a legfigyelmesebb és legvagyonosabb szülők sem tudják, bármi gondos zenetanítás mellett megadni gyermekeiknek a társas nevelést, pedig az a zene kezdőfokán hatalmas segítség…Az emberek többsége zenétlenül megy végig az életen, s még jó ha nem sejti, mit vesztett. De többnyire ráeszmél, mikor már késő. Innen a sok felnőtt reménytelen és groteszk zenetanulása, vagy kesergése fiatal kora mulasztásain.” 1 Mikor is mondta ezt Kodály? 1940-ben? Meghökkentő, hogy észrevételei mennyire időszerűek. Tehát 1940 óta nem fejlődött semmit az ének-zene oktatásunk? Erre a kérdésre a választ minden pedagógus önmaga adja meg. Jelen kiadványunk szolgáljon mentségül és segítsen bennünket abban, hogy a fent idézett kodályi gondolatok néhány év múlva ne legyenek időszerűek. Segítsen bennünket abban, hogy tudjuk jelezni, nálunk megszűnőben van a zenei analfabétizmus. Ez a néhány sor legyen az erdélyi ének-zene oktatás „alápincézésének” egy téglája.

Mondókák, dalok és énekes játékok zenei rend szerinti mutatója Betűrend szerinti mutató a hangkészlet megjelölésével 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

A bundának nincs gallérja hk: dó’ ti lá szó fá mi ré dó; amb. oktáv; jón, autentikus A gúnárom elveszett hk: ti szó fá mi ré dó; amb: oktáv; dúr hexaton, plagális A Győri Györgynek hk: szó mi ré dó; amb: kvint;dúr tetraton, autentikus A juhásznak jól van dolga hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nóna; dúr hexachord, plagális A kállói szőlőbe hk: lá szó mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr pentaton, autentikus A kassai szőlőhegyen hk. dó’ ti lá szó fá mi ré dó; amb: oktáv; jón, autentikus A kis Jézus aranyalma hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 8. A kis utcán süt a nap hk: mi ré dó; amb: nagy terc; dúr trichord, autentikus 9. A macskának négy a lába hk: mi ré dó lá,; amb: oktáv; moll tetraton, autentikus

1

Kodály Zoltán: A zene az óvodában, Zeneműkiadó Budapest 1958.

58 10. A malomnak nincsen köve hk: dó ti lá szó fi fá mi ré; amb: kis szeptim; két rendszerű, dór hangsor, dúr kezdő motívummal, autentikus 11. A part alatt hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 12. A pilisi tiszta búza hk: ré’ dó ti lá szó fá mi ré- amb: nagy nóna; dór, autentikus 13. A pünkösdi rózsa hk: lá szó fá mi dó; amb: nagy szekszt; dó végű hemiton pentatónia 14. A pünkösdnek jeles napján hk: ti lá szó mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexaton, plagális 15. A szántói híres utca hk: ti lá szó fá mi ré dó; amb: nagy nóna; jón, autentikus 16. A szennai lipisen, laposon hk: fá mi ré dó ti, lá, szó,; amb: oktáv; mixolíd, autentikus 17. A tavaszi szép időnek hk: ré’ dó’ ti lá szi szó fá mi; amb: kis szeptim; fríg, plagális, 1es kromatikus zárlattal 18. A Vargáék ablaka hk. ti lá szó fá mi ré dó; amb: oktáv; jón, plagális 19. Ábécédé hk: szó fá mi ré dó: amb: tiszta kvint; dúr pentachord, autentikus 20. Ácsom-rácsom, kalapácsom mondóka 21. Adjon az Úristen hk: ti lá szó fá mi ré dó; amb: oktáv; jón, autentikus 22. Adjon Isten jó éjszakát hk: szó fá mi ré dó ti, lá,; amb: kis szeptim; eol, plagális 23. Aki nem lép egyszerre hk: szó mi dó; amb: tiszta kvint; dúr trichord, autentikus 24. Akinek a szeme kék hk: szó mi ré dó; amb: tiszta kvint; dúr tetraton, autentikus 25. Ákom, bákom, tubákom mondóka 26. Aludj baba, aludjál hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr, hexaton, autentikus 27. Ángyom asszony kertje hk: szó fá mi ré dó ti, lá,; amb: kis szeptim; eol, plagális 28. Anya és gyermekei hk: mi ré dó; amb: nagy terc; dúr trichord, plagális 29. Apró alma hk: dó’ ti lá szó fá mi ré; amb: nagy nóna; dór, autentikus 30. Aranyszálat szakajték hk: lá szó mi; amb: tiszta kvárt; triton, autentikus 31. Áris-Báris-Boráris, mondóka 32. Árkot ugrott a szunyog hk: dó’ lá szó; amb: tiszta kvárt; triton, plagális 33. Árkot ugrott a szúnyog hk: szó mi ré dó lá,; amb: oktáv; lá pentatonia; autentikus 34. Árkot ugrott a veréb hk: szó mi ré dó, lá,; amb: oktáv; c végű lá pentatonia, autentikus 35. Árokban boncos kutya hk: szó mi; amb: kis terc; biton 36. Átalmennék én a Tiszán hk: fá mi ré dó ti, lá, szó,; amb: nagy nóna; mixolíd, autentikus 37. Az ágy alatt a kotló hk. szó mi dó; amb. tiszta kvint, dúr triton, autentikus 38. Azért mondom néktek hk: mi ré dó lá,; amb: tiszta kvint; tetraton, autentikus 39. Benn a bárány hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 40. Beültettem kiskertemet hk: szi fá mi ré dó ti, lá,; amb: oktáv; összhangzatos moll, plagális 41. Bibici Panna mondóka 42. Bim, bam hk: lá szó fá mi ré dó; amb: otáv; dúr hexachord, autentikus 43. Borsót főztem hk: lá szó mi; amb: tiszta kvárt; moll triton, autentikus 44. Bújj, bújj itt megyek hk: mi ré dó; amb: nagy terc; dúr trichord (dó, ré, mi), autentikus 45. Bújj, bújj medve hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 46. Bújj, bújj zöld ág (1) hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 47. Bújj, bújj zöld ág (2) hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 48. Cicuskám, kelj fel hk: szó mi; amb: kis terc; biton, autentikus 49. Cirmos cica jaj hk: lá szó fá mi ré dó- amb: nagy szekszt dúr hexachord, autentikus 50. Ciróka, maróka hk: szó mi dó; amb: tiszta kvint; dúr triton, autentikus 51. Csen-zeng a kalapács mondóka 52. Csepű, lepű gongyola hk: fá mi ré dó; amb: tiszta kvárt; dúr tetrachord, autentikus 53. Cseszlebuki hk: lá szó fá dó- amb: nagy szekszt; dúr tetraton, autentikus 54. Csicseri borsó hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 55. Csicsíj, csija hk: ré dó’ ti lá szó fá mi; amb: kis szeptim; fríg, plagális 56. Csiga biga bácsi hk: szó mi; amb: kis terc; biton, autentikus 57. Csiga, biga hk: szó mi; amb: kis terc; biton, autentikus

59 58. Csinálosi erdőn hk: ti lá szó fá mi ré dó; amb: nagy nóna; jón, autentikus 59. Csintekerintő hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 60. Csíp, csíp csóka hk: lá szó mi dó; amb: nagy szekszt; dúr tetraton, plagális 61. Csön, csön gyűrű hk: lá szó fá mi; amb: tiszta kvárt; fríg tetrachord; plagális 62. Csordapásztorok hk: dó’ ti lá szó fá mi; amb: kis szekszt; fríg hexachord autentikus 63. De szeretnék páva lenni hk: fá mi ré dó ti, lá, szó,; amb: kis szeptim; mixolíd, autentikus 64. Debrecenbe kéne menni hk; dó’ ti lá szó fá mi ré dó; amb: kis nóna; jón, plagális 65. Dinomdánom (Papucsos) hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt, dúr hexachord, autentikus 66. Dombon törik a diót hk: lá szó mi; amb: tiszta kvárt; autentikus 67. Dombon törik a diót hk: szó fá mi ré dó; amb: tiszta oktáv; dúr pentachord; autentikus 68. Dudaszó hallatszik hk: fá mi ré dó ti, lá, szó,; amb: nagy nóna; mixolíd, autentikus 69. Eccem, peccem, pomorádé, mondóka 70. Ég a gyertya ég hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 71. Eger felé hk: fá mi ré dó, ti, lá, szó,; amb: tiszta oktáv; mixolíd, autentikus 72. Egy aranyat leltem hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 73. Egy kettő, három, négy hk: szó fá mi ré dó; amb: tiszta kvint; dúr pentachord, autentikus 74. Egy kis kertet kerítek hk: ti lá szó fá mi ré dó; amb: nagy nóna; jón, plagális 75. Egy kis kertet kertelék hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 76. Egy kis malac lá szó mi ré dó; amb: nagy szekszt; G végű szó pentatónia (anhemiton), plagális 77. Egy üveg alma hk: szó mi ré dó; amb: kvint; dúr tetratónia (anhemiton), autrentikus 78. Egy, kettő, három, négy mondóka 79. Egybe, bögybe, keszkenőbe mondóka 80. Egyedem, begyedem mondóka 81. Egyedem, begyedem, bakkecske mondóka 82. Egyedem, begyedem, dínomdánom mondóka 83. Egyél libám egyél hk: szó mi ré dó; amb: tiszta kvint; dúr tetratónia (anhemiton), autentikus 84. Egyerem, begyerem, cincendó mondóka 85. Egyszer egy időben hk: lá szó mi dó; amb: oktáv; dúr jellegű tetratónia, autentikus 86. Egyszer egy királyfi hk: ti lá szó fá ni ré dó; amb: kis szeptim; jón, plagális 87. Ej, haj vadliba hk: lá szó mi ré dó; amb: nagy szekszt; ré pentatonia, plagális 88. Elhozta az Isten hk.lá szó fá mi ré dó; amb. nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 89. Éliás, Tóbiás hk: szó mi dó; amb: tiszta kvint; dúr tritón, autentikus 90. Elment a tyúk vándolni hk: lá szó mi ré dó lá,; amb: oktáv; d végű lá pentatónia, autentikus 91. Elment a tyúk vándorolni hk: lá szó fá mi ré dó- amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 92. Elvesztettem zsebkendőmet hk: szó mi ré dó; amb: tiszta kvint; dúr tetratonia, autentikus 93. Én elmentem a vásárba hk: ti lá szó fá mi ré dó; amb: nagy nóna; jón, plagális 94. Én kicsike vagyok hk: szó fá mi ré dó; amb: tiszta kvint; dúr pentachord, autentikus; 95. Én kis kertet keríték hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 96. Én kis kertet kerteltem hk: szó mi; amb: kis terc; biton, plagális 97. Ennek a kislánynak hk: szó fá mi ré dó; amb: tiszta kvint; dúr pentachord, autentikus 98. Erdő mellett nem jó lakni hk: szó fá mi ré dó; amb: tiszta kvint; dúr pentachord, autentikus 99. Erdő mellett nem jó lakni hk: ti lá szó fá mi ré dó; amb: oktáv; jón, autentikus 100. Erdő, erdő, erdő hk: fá mi ré dó ti, lá, szó,; amb: nagy nóna; mixolíd, autentikus 101. Érik a dinnye hk: fá mi ré dó; amb: tiszta kvárt; dúr tetrachord, autentikus

60 102. Érik a meggyfa hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 103. Erre gyere rózsám hk: dó ti lá szó fá mi ré; amb: kis szeptim; dór, autentikus 104. Esik az eső, ázik a heveder hk; szó mi ré dó ti, lá,; amb: oktáv; moll hexaton, autentikus 105. Esik az eső, hajlik a vessző hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 106. Esik eső, de nem ázok hk: szó fá mi ré dó ti, lá,; amb: oktáv; eol, autentikus 107. Este van már csillag van az égen hk: lá szó fá mi ré dó; amb: oktáv; dúr hexachord, autentikus 108. Eszterlánc, eszterlánc hk: szó mi ré dó; amb: kvint; dúr tetraton, autentikus 109. Ettyem, pettyem, pettymárára mondóka 110. Etyem, petyem, pitypalára mondóka 111. Ety-pety, libabegy mondóka 112. Éva szívem, Éva hk: lá szó fá mi ré dó; amb: oktáv; dór, plagális 113. Ez a kislány gyöngyöt fűz hk: fá mi ré dó ti, lá, szó,; amb: nagy nóna; mixolíd, autentikus 114. Ezt szeretem hk: szó fá mi ré dó; amb: kvint; dúr pentachord, autentikus 115. Farkas Ilka bő szoknyája hk: szó fá mi ré dó; amb: oktáv; dúr pentachord, plagális 116. Fecskét látok hk: mi ré dó; amb: nagy terc; dúr trichord, autentikus 117. Fehér liliomszál hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 118. Fehér liliomszál hk: lá szó mi; amb: tiszta kvárt; moll triton, autentikus 119. Fehér liliomszál hk: szó fá mi ré dó; amb: kis szeptim; dór pentachord, autentikus 120. Fürjecském, fürjecském hk: szó fá mi ré dó ti, lá,; amb: nóna; eol, plagális 121. Gólya bácsi hk: mi ré dó; amb: nagy terc; dúr trichord, autentikus 122. Gólya viszi a fiát hk: mi ré dó; amb: nagy terc; dúr trichord, autentikus 123. Gólya, gólya gilice hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 124. Gólya, gólya gilice1 hk: fá mi ré dó- amb: tiszta kvárt; dúr tetrachord, autentikus 125. Gólya, gólya gilice2 hk: fá mi ré dó; amb: tiszta kvárt; dúr tetrachord, autentikus 126. Gyéren vettem kenderkémet hk: mi ré dó lá, szó,; amb: nagy szekszt; d végű lá pentatonia, plagális 127. Gyertek haza ludaim hk: szó fá mi ré dó; amb: tiszta kvint; dúr pentachord, autentikus 128. Gyertek lányok ligetre hk: lá szó mi; amb: tiszta kvárt; moll triton, autentikus 129. Gyí paci paripa hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 130. Ha felmegyek a budai nagy hegyre hk: szó (fi) fá mi ré dó ti, lá,; amb: nagy nóna; eol, (dór alsó váltóhanggal), autentikus 131. Hajnalban a patak partján hk: szó mi ré dó lá,; amb: oktáv; d végű lá pentatonia, autentikus 132. Hála Isten makk is van hk: szó mi ré dó lá,; amb: nóna; d végű lá pentatonia, autentikus 133. Háp, háp, háp hk: ré dó lá, szó,; amb: tiszta kvint; moll tetratonia, plagális 134. Harangoznak a toronyba hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 135. Három szabó legények hk: lá szó fá mi ré dó; amb: oktáv; dúr hexachord plagális 136. Hata, fata, fatarisznya mondóka 137. Hegyen völgyön hk: szó mi ré dó; amb: tiszta kvint; dúr tetratonia, autentikus 138. Hej fürjecském, fürjecském hk: szó fá mi ré dó; amb: tiszta kvint; dúr pentachord, autentikus 139. Hej páva, hej páva hk: mi ré dó lá,; amb: oktáv; h végű mi tetratonia, autentikus 140. Hej tulipán, tulipán hk: mi ré dó ti, lá,; amb: tiszta kvint; moll pentchord, autentikus

61 141. Hej, cibő, cibőricske mondóka 142. Héja, héja hk: mi ré dó; amb: nagy terc; dúr trichord, autentikus 143. Hess páva, hess páva hk: mi ré dó (ti,) lá, amb: oktáv; c végű mi pien hangos tetratonia, autentikus 144. Hess páva, hess páva1 hk: mi ré dó ti, lá,; amb: oktáv; moll pentachord, autentikus 145. Híd alatt, pad alatt kőkorsó mondóka 146. Hídló végén hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 147. Hinta Katica hk: szó mi; amb: kis terc; biton, autentikus 148. Hinta palinta hk: szó mi dó; amb. tiszta kvint; dúr triton, autentikus 149. Höc, höc katona hk. szó mi dó; amb: tiszta kvint; dúr triton, autentikus 150. Hogy a csibe, hogy hk: ti lá szó fá mi ré dó amb: kis nóna; jón, plagális (egy alsó váltóhaggal) 151. Hol jártál báránykám? hk: szó mi ré dó; amb: oktáv; dúr tetraton, autentikus 152. Hol jártál Szent Erzsébet? hk: szó mi ré dó; amb: tiszta kvint; dúr tetraton, autentikus 153. Hold, hold hk: lá szó mi dó amb. tiszta kvint; dúr tetraton, autentikus 154. Hopp ide tisztán hk: dó’ ti lá szó fá mi ré; amb: kis szeptim; dór, autentikus 155. Hosszú lábú gólya bácsi hk: szó fá mi ré dó; amb: tiszta kvint; dúr pentachord, autentikus 156. Hosszúszárú galuska hk: mi ré dó; amb: nagy terc; dúr trichord, autentikus 157. Hová mész te kis nyulacska hk: szó fá i ré dó; amb: tiszta kvint; dúr pentachord, autentikus 158. Hull a hó hk: szó mi ré dó lá,; amb: oktáv; d végű lá pentatonia, autentikus 159. Hull a szilva a fáról hk: szó (fá) mi ré dó lá,; amb: nóna; d végű, pienhangos lá pentatonia, plagális 160. Húzz, húzz engemet hk: szó mi dó; amb: tiszta kvint; dúr triton, autentikus 161. Húzzad, húzzad magadat mondóka 162. Iglice szívem hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 163. Így mosdik a csóka hk: szó fá mi ré dó; amb: kis szeptim; dúr pentachord, plagális 164. Ilyen cica mellett hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 165. Itt állok jászolod felett (szi) szó (fi) fá mi ré dó ti, lá,; amb: nóna; természetes és dallamos moll, plagális 166. Itt ül egy kis korárban hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 167. Jaj, de szépen esik az eső hk: ti lá szó fá mi ré dó; amb: nóna; jón, plagális 168. Jere rózsám Szegedre hk: szó mi ré dó lá,; amb: oktáv; d végű lá pentatonia, plagális 169. Jertek lányok játszani hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 170. Jöjj el, átal jöjj hk: ti lá szó fá mi ré dó; amb: oktáv; jón, autentikus 171. Jön a tavasz hk: ré dó lá, szó,; amb: tiszta kvint; lá végű tetraton, plagális 172. Kácsa, kácsa hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 173. Kaszálj, kaszálj pók hk: lá szó fá mi dó; amb: nagy szekszt; dúr hemiton pentatonia, autentikus 174. Kaszálj, Pista hk: mi ré dó; amb: nagy terc; dúr trichord, autentikus 175. Katalinka szállj el hk: szó mi ré dó; amb: tiszta kvint; dúr tetraton, autentikus 176. Katicabogárka hk; lá szó; amb: nagy szekund; bichord 177. Katóka röpülj el hk: szó mi; amb: kis terc; biton 178. Kelj fel juhász hk: szó mi ré dó lá,; amb: tiszta oktáv; d végű lá pentatonia, autentikus 179. Kelj ki pipike hk: szó mi; amb: kis terc; biton 180. Kendermagot vetettem hk: dó ti, lá,; amb: kis terc; moll trichord, autentikus

62 181. Kerekecske dombocska hk: szó fá mi ré dó; amb: tiszta kvint; dúr pentachord, autentikus 182. Keresd meg a tűt hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy nóna; dúr hexachord, plagális 183. Keringelő borsó mondóka 184. Két kiskakas összeveszett mondóka 185. Két szál pünkösdrózsa dó’ ti lá szó fá mi ré; amb: tiszta oktáv; dór, autentikus 186. Két tyúkom tavalyi fá mi ré dó, ti, lá, szó,; amb: oktáv; mixolíd, autentikus 187. Ki bántott báránykám? hk: ti szó fá mi ré dó; amb: oktáv; dúr hexaton, plagális 188. Ki-be bárány hk: mi ré dó; amb: nagy terc; dúr trichord, autentikus 189. Kicsi csupor, kis kancsó mondóka 190. Kicsi vagyok én hk; lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt dúr hexachord, autentikus 191. Kihajtom a ludam dó’ ti lá szó fá mi ré; amb: oktáv; dór, autentikus 192. Kiment a ház az ablakon hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 193. Kinn a bárány hk: fá mi ré dó ti, lá, szó,; amb: kis szeptim; mixolíd, autentikus 194. Kinyílt a rózsa hk: szó mi ré dó lá,; amb: nagy szekszt; d végű lá pentatonia, plagális 195. Kirje, kirje hk: szó fá mi ré dó ti, lá,; amb: kis szeptim; eol, autentikus 196. Kis kacsa fürdik hk: lá szó mi; amb: tiszta kvárt; moll triton, autentikus 197. Kis kacsa fürdik1 hk: szó mi; amb: kis terc; biton 198. Kis kacsa fürdik2 hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 199. Kis kece lányom hk; mi ré dó ti, lá,; amb: tiszta kvint; moll pentachord, autentikus 200. Kis, kis kígyó hk: mi ré dó; amb: nagy terc; dúr trichord, plagális 201. Kiskertemben az ürge mondóka 202. Kiskertemben uborka hk: szó mi rédó lá,; amb: nagy nóna; végű lá pentatonia, plagális 203. Kiszakadt a kiskötényem hk: mi ré dó; amb: nagy terc; dúr trichord, autentikus 204. Kiszáradt a diófa hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexacord, autentikus 205. Köli popa köli hk: szó fá mi ré dó; amb: tiszta kvint; dúr pentachord, autentikus 206. Kolozsváros hk: ti lá szó fá mi ré dó; amb: oktáv; jón, autentikus 207. Komatálat hoztam hk: szó fá mi ré dó; amb: tiszta kvint; dúr pentachord, autentikus 208. Korán kelni, énekelni hk: szó mi ré dó; amb: tiszta kvint; dúr tetratonia, autntikus 209. Körtéfa hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 210. Koszorú, koszorú hk: szó fá mi ré dó; amb: tiszta kvint; dúr pentachord, autentikus 211. Krumplit főztünk hk: lá szó mi ré dó; amb: nagy szekszt; g végű dó pentatonia, autentikus 212. Lánc, lánc eszterlánc hk. lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 213. Láng, láng hk. szi fa mi ré dó lá,; amb: kis szekszt; moll hexaton, plagális 214. Láttál-e már hk: ti lá szó mi ré dó lá,; amb: decima; moll hexaton, plagális 215. Lepke szállj a tenyeremre hk: szó-mi; ambitus: kis terc; biton, autentikus 216. Lipem lopom a szőlőt hk: szó-mi; amb: kis terc; biton, autentikus 217. Lóg a lába lóga hk. : lá szó fá mi ré dó; amb.: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 218. Magos a rutafa hk. Dó’ ti lá (szi) szó (fi) fá mi; amb: kis szekszt, fríg (2#, 3# alsó váltóhang) autentikus 219. Már megjöttünk estére hk: fá mi ré dó ti, lá, ; amb:kis szekszt, moll hexachord, autentikus 220. Már megmondtam hk: la szó mi re dó (ti,) lá,;amb. nagy nóna, pienhangos c végű lá pentatonia, plagális 221. Márton, hova mégy hk: szó (fá) mi ré dó lá,; amb: oktáv pienhangos d végű lá pentatonia, autentikus 222. Még azt mondják hk. dó’ ti lá szó fá mi ré; amb: kis szeptim, dór, autentikus

63 223. Megfogtam egy szunyogot hk. mi ré dó ti, lá, amb: tiszta kvint, moll pentachord, autentikus 224. Meghozta az Isten hk. szó fá mi ré dó amb: tiszta kvint, dúr pentachord, autentikus 225. Megy a róka hk: szó fá mi ré dó amb: tiszta kvint, dúr pentachord, autentikus 226. Megyen már a hajnalcsillag hk: dó’ti lá szó fa mi ré dó amb: oktáv, jón, autentikus 227. Mély a Tiszának a széle hk: ré’ dó’ ti lá szó fá mi ré amb: oktáv, dór, autentikus 228. Mély kútba tekintek hk: mi ré dó amb: nagy terc; dúr trichord, autentikus 229. Mért küldött az úrasszony hk: szó fá mi ré dó amb: tiszta kvint; dúr pentachord, autentikus 230. Méz, méz, méz hk: lá szó fá mi ré dó amb: nagy szekszt, dúr hexachord, autentikus 231. Mi van ma hk: szó fá mi ré dó amb: tiszta kvint, dúr pentachord, autentikus 232. Míg a cica ide ér hk: lá szó mi amb: tiszta kvárt; moll triton, autentikus 233. Mit ásol héja? hk: szó mi amb: kis terc; biton 234. Mit járod, kerülöd? hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 235. Mit játszunk lányok? hk: szó fá mi dó; amb: tiszta kvint, dúr tetraton, autentikus 236. Mit mos, mit mos? hk: szó mi dó; amb: tiszta kvint; dúr triton, autentikus 237. Most viszik, most viszik hk: szó fá mi ré dó; amb: tiszta kvint, mixolíd, plagális 238. Nyisd ki Isten hk: lá szó; amb: nagy szekund 239. Nyulacska játék hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt, dúr hexachord, autentikus 240. Ögyedem, bögyedem, billegény mondóka 241. Oly szép a téli jégvilág hk: lá(szi) szó (fi) fa mi ré dó ti,lá,; amb:oktáv, dallamos moll, plagális 242. Öreg kutya hk: szó mi ré dó lá,; amb: kis szeptim, f végű dó pentatonia, plagális 243. Orgona ága hk: szó mi ré dó lá, amb: tiszta kvint, d végű lá pentatonia, plagális 244. Összegyűltek, összegyűltek, hk: re’ dó’ ti lá szó fá mi; amb: kis szeptim, fríg, autentikus 245. Ősszel érik babám hk: lá szó fá mi ré dó ti, lá,; amb: nagy nóna, eol, plagális 246. Ötven dinnye hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt, dúr hexachord, autentikus 247. Papucsos (Dinomdánom) hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt, dúr hexachord, autentikus 248. Párom, párom pomádiné hk: szó mi ré dó amb: tiszta kvint, dúr tetraton, autentikus 249. Pásztor ember hk: lá szó mi ré dó lá, amb: nagy nóna, d végű lá pentatonia, plagális 250. Piros alma hk: szó (fi) fá ré dó ti, (tá,) lá, szó,; amb: nagy nóna, mixolíd kettes akkusztikus, autentikus 251. Piros kendő, pí, pí, pí mondóka 252. Pista, Peti, Palkó mondóka 253. Röpülj, röpülj Péterke hk: szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt, dúr hexachord, autentikus 254. S a te fejed akkora hk: lá (szi) szó (fi) fá mi ré dó; amb: nagy szekszt, dúr hexachord, autentikus 255. Sándor, Sándor, sótartó mondóka 256. Sardó jöjj el hk: szó mi ré dó; amb: tiszta kvint; dúr tetraton, autentikus 257. Sárga csikó hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt, dúr hexachord, autentikus 258. Sárga krumpli leves mondóka 259. Sárgadinnye, görögdinnye hk: ré dó ti lá; amb: tiszta kvárt, moll tetrachord, autntikus 260. Sej, a tari réten hk: dó’ ti lá szó fá mi ré; amb: nagy nóna; dór, plagális 261. Sej, liba hk: szó fá mi ré dó ti, lá, szó,; amb: nagy nóna; mixolíd, autentikus 262. Sétálunk hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt, dúr hexachord, autentikus 263. Sötétes az erdő hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt, dúr hexachord, autentikus

64 264. Süss fel nap hk: lá szó amb: nagy szekund; bichord, autentikus 265. Süss fel nap hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt, dúr hexachord, autentikus 266. Süss fel nap, Szent György nap hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt, dúr hexachord, autentikus 267. Süss ki meleg hk: mi ré dó lá szó,; amb: nagy szekszt, d végű szó pentatonia, autentikus 268. Süss ki nap hk: mi ré dó; amb: nagy terc; dúr trichord; autentikus 269. Süssünk, süssünk valamit, hk: lá szó fá mi ré dó; amb: oktáv, dúr hexachord, autentikus 270. Szállj le, kocsis mondóka 271. Szánt a babám hk: ti lá szó fá mi ré dó; amb: oktáv; jón, plagális 272. Szebb a páva, mint a pulyka hk: mi ré dó lá, amb: tiszta kvint, é vég lá tetratonia, autentikus 273. Szegény legény a tücsök hk: szó ré dó ti, (tá,) lá, amb: kvint, kromatikus pentchord, plagális 274. Széles a duna hk: szó fá mi ré dó amb: kvint, dúr pntachord, autentikus 275. Szélről legeljetek hk: szó fá mi ré dó; amb: oktáv, dúr hexachord; autentikus 276. Szépen virul a határ hk: mi ré dó; amb: nagy terc; dúr trichord 277. Szólj, síp, szólj hk: szó mi; amb: kis terc; biton 278. Tavaszi szél vizet áraszt hk: szó mi ré dó (ti,) lá,; amb: nagy szekszt; pienhagos é végű lá pentatonia, plagális 279. Tekeredik a kígyó hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt, dúr hexachord, autentikus 280. Tekerű meg fűzfa mondóka 281. Tente baba tente hk: szó fá mi ré dó; amb: kvint, dúr pentachord, plagális 282. Teríti a lány a vásznat hk: szó fá mi ré dó; amb: kvint; dúr pentachord, autentikus 283. Tisza partján hk: ti lá szó (fi) fá mi ré dó; amb: oktáv; jón (4# váltóhanggal), plagális 284. Tök, tök, dinnye hk: ré’ dó’ ti lá; amb: kvárt; moll tetrachord; autentikus 285. Tormás ember hk: lá szó; amb: nagy szekund; bichord 286. Tötöm, töröm a mákot hk: szó mi ré dó; amb: tiszta kvint, dúr petraton, autentikus 287. Túrót ettem hk: mi ré dó; amb: nagy terc; dúr rtichord; 288. Udvarom, udvarom hk: lá szó mi ré dó (ti,) lá,; amb: oktáv; d végű pienhangos lá pentatonia, autentikus 289. Udvaromon hk: ti lá szó fá mi ré dó: amb: nagy nóna; jón, plagális 290. Ugráljunk hk: lá szó fá mi ré dó; amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 291. Úgy tetszik hk: lá szó fá mi ré dó; amb: oktáv; dúr hexachord; autentikus; 292. Újesztendő vígságszerző hk: lá szó (fi) fá mi ré; amb: kvint; fríg pentachord; plagális 293. Újesztendő, likas kendő hk: szó fá mi ré dó ti, (tá,) lá; amb. oktáv; eol (2b); autentikus 294. Vágok, vágok fát hk: lá szó mi; amb: tiszta kvárt; moll triton 295. Van már nékem hk: lá szó (fi) fá mi ré dó amb: nagy szekszt; dúr hexachord, autentikus 296. Verebek voltunk mondóka 297. Virágéknál ég a világ hk: szó fá mi ré dó; amb: oktáv; dúr pentachord; plagális 298. Viszálunk cérnát mondóka 299. Volt nekem egy kis szarkám hk: ti lá szó fá mi ré dó; amb: oktáv, jón, plagális 300. Volt nekem egy vaskalapom hk: lá szó mi ré dó lá,; amb: oktáv, lá pentatonia, autntikus 301. Volt-e itt az Úr? hk: ré dó ti,; amb: kis terc; fríg trichord; 302. Zibor, zábor hk: mi ré dó; amb: nagy terc; dúr trichord 303. Zöld erdőbe’, zöld mezőbe hk: fá má ré dó ti, lá, sz,; amb: kis szeptim, mixolíd kis szekszttel, autentikus

65 304. 305.

Zöld erdőben a tücsök hk: ré’ dó’ ti lá szó fá mi ré; amb: oktáv; dór, autentikus Zsipp, zsupp hk: szó mi amb: kis terc; moll jellegű biton

66 Könyvészet 1. 2. 3. 4.

Ádám Jenő: Módszeres énektanítás a relatív szolmizáció alapján, Budapest 1944 Almási István: Szilágysági magyar népzene, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979. Almási István: Tavaszi szél vizet áraszt, Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1982. Angi István: A zenei anyanyelv esztétikájáról, Árkos 1971; Megyei Népi Alkotások Háza, Sepsiszentgyörgy, 1972. 5. Angi István: Az esztétikum zeneisége, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár 2001. 6. Angi István: Zene és esztétika, Kriterion Könykiadó Bukarest 1975. 7. Angi István: Zenei anyanyelvünk 8. B. Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék, Tankönyvkiadó, Budapest, 1982. 9. Balassa – Ortutay; Magyar néprajz, Corvina Budapest 1979. 10. Barabás László: Forog az esztendő kereke, Mentor Kiadó Marosvásárhely 1998. 11. Bárdos Lajos: 101 magyar népdal, Budapest 1929 12. Bárdos Lajos: Harminc írás. 1929 – 1969. Budapest 1969 13. Bárdos Lajos: Tíz újabb írás 1969 – 1974. Budapest 1974 14. Borsi Ilona – Kovács Ágnes: Cinege, cinege, kismadár; MRT – Minerva, Budapest 1975. 15. Comişel, Emilia: Folclorul copiilor, Editura Muzicală, Bucureşti, 1982. 16. Csillagné dr. Gál Judit – Kerecsényi László: Ének-zene tantás az alsó tagozatban; Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest 199. 17. Csörgő Anikó – Rádi Veronika: Éneklőskönyv Csodaország Kiadó é.n. 18. Diener – Kerecsényi – Vargha – Forrai: Ének – zene az óvodában, Tankönykiadó, Budapest 1973. 19. Dimény J – Vargha B.- Loparits É.: Nyelv, zene, matematika, Minerva Könyvkiadó Budapest 1980. 20. Dimény Judit: Hang – játék; Zeneműkiadó Budapest 1981. 21. Dobszay László: A hangok világa, szolfézskönyv a zeneiskolák I. II. III. osztálya számára, Budapest 1966, 1967, 1969. 22. Dolgoşev – Marinescu: Educaţia muziclă în grădiniţă Edit. Didactică şi Pedagogică, Bucureşti, 1966. 23. Dömötör Tekla: A népszokások költészete, Akadémiai Kiadó, Budapest 1983. 24. Dömötör Tekla: Magyar népszokások, Corvina, Budapest, 1977. 25. Elena Gheorghian – Maria Taiban: Metodica jocurilor şi programului distractiv în grădiniţa de copii _ Ed. Didactică şi Pedagogică Bucureşti 1975. 26. Falvay Károly: Ritmikus mozgás, énekes játék, OPI. Budapest 1990. 27. Faragó József - Fábián Imre: Bihari gyermekmondókák, Kriterion Könyvkiadó, 1982. 28. Forrai Katalin: Daloló ABC, Editio Musica Budapest 1978. 29. Forrai Katalin: Ének az óvodában, Zeneműkiadó Budapest 1974 30. Forrai Katalin: Eszterlánc, Papirusz Book Könykiadó é.n. 31. Forrai Katalin: Európai gyermekdalok I –II. Zeneműkiadó Budapest 1966 32. Gágyor József: Megy a gyűrű vándorútra. Gyermekjátékok és mondókák I – II; Madách, Bratislava 192. 33. Gáspár János: Kerekecske dombocska, Ion Creangă Kiadó, Bukarest 1977. 34. Gazda Klára: Gyermekvilág Esztelneken, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 1980. 35. Haider E – Borsai I. – Kovács Á.: Bújj, bújj, zöld ág; Népi gyermekjátékok, Móra Budapest 1976 36. Hajdu Gyula: Magyar népi játékok gyűjteménye, Sport Kiadó, Budapest 1971. 37. Horváth László: Az ének zenei tudás és készségszintmérés az általános iskolában. Tankönyvkiadó budapest 1972. 38. Pop – N. Popescu: Cântec şi joc, Ed. Didactică şi Pedagogică Bucureşti 1972.

67 39. Jánosi Sándor: Jó játék a hang, a csend, Móra, Budapest 1977. 40. Járdányi Pál – Forrai Katalin: Tere – fere Tercsi, Zenemkiadó Budapest 41. Jöde Frtz: Das Schaffende Kind in der Musik 42. Jungbert – Kerekes- Szilágyi: Mit játsszunk az óvodában; Editura Didactică şi pedagogică, Bucureşti 1976. 43. Karlócainé Kelemen Marianne: Kisgyermekek játékos könyve; Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1976. 44. Kecskés Ernő: A hangjegyről való énektanítás vezérkönyve tanítók, tanítójelöltek és dalárdák számára; Budapest, 1906. 45. Kerényi György: Gyermekjátékdalok. Zeneműkiadó, Budapest 1957. 46. Kerényi György: Magyar énekes népszokások, Gondolat Budapest, 1982. 47. Kerényi György: Száz népi játékdal, Budapest 1938 48. Keszler Mária: Magyar népi gyermekjátékok, Tankönyvkiadó Budapest 1980 49. Kodály – Methode oder Kodály Kozepzio? – In Musikerziehung IV. Österreichischer Bundesverlag, 1987 , 50. Kodály Zoltán: 333 olvasógyakorlat, Budapest 1943 51. Kodály Zoltán: A magyar népzene, a példatárt szerkesztette Vargyas Lajos; Zeneműkiadó Budapest 1981. 52. Kodály Zoltán: A zene mindenkié; Zeneműkiadó Vállalat, Budapest 1954 53. Kodály Zoltán: Bicinia Hugarica I. Budapest 1938 54. Kodály Zoltán: Énekeljünk tisztán, 1941 55. Kodály Zoltán: Iskolai énekgyűjtemény, Országos közoktatási Tanács, Budapest 1944. 56. Kodály Zoltán: Kis emberek dalai, Budapest 1962 57. Kodály Zoltán: Visszatekintés I.II. Sajtó alá rendezte Bónis Ferenc, Budapest 1964 58. Kodály Zoltán: Zene az ovodában; Zeneműkiadó, Budapest, 1958 59. Konsza Samu: Háromszéki magyar népköltészet, Irodalmi és Művészeti Kiadó, Marosvásárhely. 1957. 60. Kovács Ágnes: Kivirágzott a diófa, Móra Könyvkiadó Budapest 1972. 61. Kríza János: Vadrózsák – Székely népköltési gyűjtemény, Kriterion Bukarest, 1978 62. Kriza János: Vadrózsák, Kriterion Kiadó Bukarest 1975. 63. László Bakk Anikó: Egyedem begyedem, Kriterion Kiadó Bukarest 1981. 64. László Bakk Anikó: Zenebona palota, Kriterion Könyvkiadó Bukarest 1988. 65. Lázár Katalin: Népi játékok; Planétás Kiadó, Budapest 1997 66. Mészáros István: Esztétikai nevelés az óvodában II. kiadás Budapest 1969. 67. Mészáros István: Óvodai nevelésünk másfél évszázada, Közgazdasági és jogi Könykiadó, Budapest 1988. 68. Motora-Ionescu, Ana: Îndrumător pentru predarea muzicii în clasele I –IV. Ed. Didactică şi Pedagogică, Bucureşti 1978. 69. Nagy Erzsébet – Péter Anna: Óvónők kézikönyve, Editura Didactică şi Pedagogică, Bucureşti, 1981. 70. Nyakasné Túri Klára: Ákom, bákom, berkenye Móra Ferenc Könyvkiadó Budapest1985 71. Olariu St.- Vicică E. Culegere de cântece; EDP. Bucureşti 1970. 72. Ortutay Gyula: A magyar folklór, Tankönyvkiadó Budapest 1979. 73. Papp Géza: Készségfejlesztés az általános iskolai ének – zene órán, Tankönyvkiadó, Budapest 1981. 74. Péter József: Zenei nevelés az általános iskolában, Zeneműkiadó Budapest 1978. 75. Péterfy E – Selmeczi M. – Maxim É.: Vers, ének, játék, mese az óvodában; Edit. Didactică şi Pedagogică, Bucureşti – 1976 76. R. Kárándi Rita: Daloskönyv, AQUILLA Könyvkiadó 1997 77. R. Molnár Erzsébet: Fakalinka és a pereputty, Dacia Könyvkiadó Cluj-Napoca 1988.

68 78. Roşca Al. – Zörgö B. A képességek, Tudományos könyvkiadó Bukarest 1973. 79. Roşca Al.: A kreativitás – Horizont Könyvkiadó Bukarest 1973. 80. Selmeczi Marcella: Csigabiga palota, Kriterion Könyvkiadó Bukarest 1971 81. Selmeczi Marcella: Csodakürt; Kriterion Könyvkiadó Bukarest 1984 82. Selmeczi Marcella: Szedem szép virágom, Kriterion Könyvkiadó Bukarest 1972. 83. Stancu Gh.: Bună dimineaţa grădiniţă – Jocuri muzicale, canoane, cântece – Societatea Literară “Relief românesc” 1979. 84. Szabó Csaba: Hogyan tanítsuk korunk zenéjét, Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1977. 85. Szabó Csaba: Zene és szolgálat, Bukarest 1980 86. Szabó Helga – Réber László: Te is tudsz énekelni, Zenemkiadó Budapest 1973. 87. Szabó Helga: A magyar énektanítás kálváriája, MTA Sokszorosító, Budapest 88. Szabó Helga: Énekes improvizáció az iskolában I. II. III. IV. Zeneműkiadó Budapest 1976. 89. Szabó Helga: Nyitnikék, Zeneműkiadó Budapest 1980. 90. Szabó M. Klára: Dalolj velünk; Edit. Didactică şi Pedagogică, Bucureşti 1972 91. Szarkáné Horváth Valéria. Az óvodai ének – zene foglalkozások módszertana, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest 1996. 92. Szentpál Mária: Játékos ritmika, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 1981. 93. Szilágyi Anna – Kerekes Ella: Bújj, bújj zöld ág. Óvodások könyve. Ifjúsági Könyvkiadó Bukarest 1968. 94. Szilágyi Domokos –Vermesy Péter: Pimpimpáré; Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 1976 95. Terényi Ede: Zene marad a zene? Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 1978. 96. Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában; Zeneműkiadó Budapest 1982 97. Vasas Samu – Salamon Anikó: Kalotaszegi ünnepek, Gondolat, Budapest 1986. 98. Vasilica Piriniţă – Şovar Rodica; Vers şi cânt în grădiniţă, Editura Didactică şi Pedagogică, Bucureşti 1979. 99. Verestóy I – Gedeon Z. – Szabó M.- Bocz I.: Módszertani alapfogalmak az ének a rajz, testnevelés, kézimunka tanítására, Ed. Didactică şi Pedagogică, Bucureşti 1980. 100. Zilahi Józsefné – Stöckert Károlyné, Dr.Ráczné Főző Klára, Lőrinczné Szedenik Ágnes, Németh Istvánné: Óvodai nevelés játékkal mesével, Eötvös József Kiadó, Budapest, 1996; 101. Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés játékkal, mesével II. III. IV. V. könyv; Eötvos József Könyvkiadó , Budapest 1996.