Endrefalva, pedagógus Készítette: Schwarcz Fruzsina Kezdjük általánosan a falu demográfiai helyzetével. Ön szerint csökkenı-e a népesség a faluban,

Endrefalva, pedagógus Készítette: Schwarcz Fruzsina Kezdjük általánosan a falu demográfiai helyzetével. Ön szerint csökkenı-e a népesség a faluban, illetve az életkori megoszlásról mit tud elmondani, milyen romák aránya, ilyesmi… Én ebben a községben már 27. éve dolgozom, ezért egy kis rálátásom van ezekre a területekre, amikrıl beszélgetünk. Most jelen pillanatban 1300 körüli a lakosság száma – 1270 körüli. Én úgy gondolom, illetve hát a védınıi, valamint az önkormányzat kimutatásai alapján is úgy látom, hogy hosszú távon megoldódott az iskolánk léte a létszámok függvényében, mert nıtt a születések száma, elég sok kiskorú gyerek van a faluban. Az idısek aránya viszont egyre kevesebb, de így biztosított lesz az, hogy maga a falu is életben tud maradni és intézményei is életben tudnak maradni. Nem nagy mozgás van a faluban, elköltözni nem nagyon költöznek el a faluból, a megüresedett, illetve a halálozások miatt üres házakat viszont megveszik, sokan beköltöznek ide. Fıleg romák költöznek a faluba, mint ahogy látszik is, hogy több mint 70%-a a községnek roma származású és ez visszaköszön az intézményben is. Itt már jóval magasabb, már 95% a roma gyerekek aránya. Mit gondol a foglalkoztatásról? Milyen az aktív korúak aránya? Egy pillanatra visszatérnék arra, hogy a romákról… Oké, oké… Szerintem az is fontos, hogy nincsen cigánytelep. Igen, nincs elkülönült rész. Igen, teljesen beépültek úgymond a magyarok közé. Sıt, azt is nagyon fontosnak tartom itt megemlíteni, hogy nagyon sok a vegyes házasság. A szokásaikban, hagyományaikban is teljesen… megtartottak bizonyos szokásokat, de úgymond átvették az itteni kultúra jellemzıit. És ez vonatkozik a foglalkozásaikra is, vagy azokra, amit végeznek, mert a hagyományos foglalkozásokat a romák sem végzik, tehát nincsenek itt olyanok, mint kosárfonók, vagy kézmővesek, pedig nagyon jó lenne. Most nagyon jól lehetne hasznosítani, akár az iskolában is,de ezek a romák, akik itt települtek le már inkább gyárakban, üzemekben dolgoztak. Zenészek vannak például? Hát, voltak, voltak zenészek. Éppen a kisebbségi önkormányzat vezetıje volt itt tegnap és mondja, hogy majd szeretnének egy ilyen programot is csinálni, egy olyan ki-mit tud szerőséget, hogy még ezeket az élı családtagokat összehívnák egy közös muzsikálásra, és akkor valami születne itt, de hát egyre kevesebben mővelik. Bár a gyerekeink is szívesen hegedülnek, mővészeti iskolába is járnak, hegedőt is tanulnak. Meg furulyát mondtak nekünk többen… Igen, a Hívó Tamás Mővészeti Iskola keretében furulyáznak, itt nálunk hegedülni tanulnak, viszont eljárnak Karancsságra, a Talentum nevő mővészeti iskolába, ahol a hegedőseink vannak. És akkor szépen fel tudnak lépni a különbözı rendezvényeinken. Munka az nem nagyon van a faluban, nagyon jellemzı a munkanélküliség nálunk is, illetve a fekete munka az virágzik folyamatosan. Igen, mi is találkoztunk ezzel a jelenséggel… A faluban jellemzı dolog, hogy vannak ilyen nagyobb vállalkozók, akik foglalkoztatják azokat is, akiknek nincs munkájuk. Ez bizonyos értelemben jó, hiszen van munka, van mibıl eltartani a családot, de ugye fekete munka, ami nincs bejelentve, és akkor ez problémát is jelent. Illetve, hát nagyon sokan úgy gondolják, hogy az a bizonyos szociális segély, vagy a gyerekek után járó egyéb szociális kedvezmények a megélhetés forrásai. Igen, sokszor jobban megéri, mint mondjuk elmenni éhbérért dolgozni… Így van, így van. Például közmunkára is amikor alkalmaz így az önkormányzat, akkor elég sokan visszautasítják, hogy most azért a 3000 forintért keljek föl és dolgozzak 8 órát – most csak mondok egy összeget: hogy 50000-t kapok így, úgy meg 53-t kapnék. És ez így nekem nem buli, inkább akkor úgy dönt, hogy…

Mondjuk ez valahol érthetı is… Hát, kicsit érthetı, ugyanakkor viszont így nem fognak a következı alkalommal szólni neki, hogyha lesz valami munkaalkalom. Igen, igen… De ez meg az ı kultúrájukkal, szokásaikkal is összefügg, mert a cigányok mindig a mának éltek. Szóval nekik ilyen hagyományaik is vannak, ık soha nem azt nézték, hogy mim volt, meg mi lesz, hanem akkor az adott helyzetben éljünk jól, meg éljünk úgy, ahogy mi szeretnénk. Na és akkor ebbıl probléma is adódik, mert ezt hozzák a gyerekek az iskolába is. És nagyon nehéz azt elfogadni, hogy nem jövünk 8-ra, mert nem volt kedvem felkelni. És akkor bejönnek késıbb? Hát, például fél kilenckor, mert elaludtunk. Na de hát mit lát a gyerek otthon? Azt látja, hogy otthon sincs neki rend, ınekik a kultúrájukban nincs olyan, hogy most nyolctól ez van, vagy kilenctıl már azt csináljuk, mert más életritmus szerint élnek. Persze, persze… Hát nyilván akkor volt ez jobb a rendszerváltás elıtti idıkben, amikor mindenki dolgozott és akkor ugye fel kellett kelni és tudták otthon a szülık is, hogy most nekik is menni kell, akkor a gyereknek is menni kell. Egyébként hol tudnak dolgozni itt a falun belül? Nem csak a romák, hanem bárki. A falun belül alkalmi munkák a rongyosoknál vannak, illetve nagyon sokan ilyen építkezési vállalkozókkal járnak fel Budapestre. Mindig hajnalban mennek ezek a kisbuszok, nagyon jellemzı a faluban, ezek a 9 személyes kis járgányok és viszik fel az embereket, este pedig hozzák. Ebben nagyon sokan részt vesznek, illetve dolgoznak még itt a környezı gyárakban, akinek még sikerült Szécsényben a Gyertyagyárban elhelyezkedni, téglagyárban, ameddig még üzemelt, Salgótarjánban, akik be tudnak járni, van akit az üveggyár foglalkoztat. A gyertyagyárról elég negatívumokat hallottam, igaz, vagy csak a romák állítják úgy be, hogy ıket ott hogy kihasználják, meg, hogy tönkrementek a munkában, meg nem tudom. Mondták, hogy tv2 is akart forgatni róla, de nem akarták beengedni ıket… Ez ide nem győrőzött be, errıl nincsen tudomásom. Hát, nyilván, dolgozni kell, gondolom, meg hát minimálbérért. Meg az is biztos, hogy cserélgetik az embereket, szóval… Igen, meg ezt hallottam, hogy kirúgják-visszaveszik ıket... Hát, igen, amikor leállások vannak a gyárban, hát úgy kötik a szerzıdéseket, nyilván… Meg ha valaki elmegy hosszú távon táppénzre, az annak a munkáltatónak nem igazán kedvezı. Hát, vállalkozók, meg ilyen nagy cégek ezt megcsinálhatják, ja, hát a közszféra az teljesen más. Persze, persze, teljesen törvényes. Úgy van, úgy van. A törvényi kereteken belül csinálják velük ezt. Bölcsıde az nincs, ugye? Nincs, nincs. Legközelebb hol van? Szécsényben van. És oda mennyire viszik a gyerekeket? Semennyire, fel sem veszik ıket. Persze, hiszen gondolom ott is van egy keret, amibe nem férnek bele többen. Pontosan, a szécsényi bılcsöde még azt az igényt sem tudja ellátni, ami Szécsényben jelentkezik. Úgyhogy nálunk ilyen lehetıség nincsen, de mivel nagyon-nagy a roma lakosság aránya, nem is jelentkezik ez igényként. Tehát bölcsıdébe semmiféleképpen be se adnák a gyermeküket. Rendkívüli módon ragaszkodnak a gyerekekhez, mindig szeretnék maguk körül tartani, pontosan emiatt is megtehetik, hogy nincsen munka. Úgyis otthon vannak… Az anyák meg amúgy is egyébként otthon vannak, a családból inkább csak a családfı, az apa

dolgozik. Ez a része megoldódott, tehát erre úgy különösebben nincs igény, viszont óvodára meg van igény. Jelen pillanatban 50 férıhelyes óvodánk van és azért is mertem azt állítani, hogy egyre jobb a létszámemelkedés, illetve egyre több gyerek van, mert jelen pillanatban most még 70 gyereket is el lehetne helyezni az óvodában. Mert sajnos sok olyan 3 éves nincs bent az oviban, aki halmozottan hátrányos helyzető. Egyébként a roma lakosság hozza 3 évesen a gyerekeket? Szeretnék beadni igen, ott már azért tartunk, hogy azt tudják, hogy szükség van arra, hogy három éven keresztül óvodába járjon a gyerek az iskola elıtt. Nem gond az, hogy behordani ıket, bár hát ugye elég gyakran hiányoznak ezek a gyerekek, mert mivel 3 éves gyerekek elég gyakran megbetegszenek, de jó lenne. Az óvoda tárgyi feltételei milyenek? Jól mőködik az egész összességében? A férıhelyen kívül a többi az átlagos felszereltségő. Ami esetleg nálunk probléma az az, hogy régi épületben van, ami igen csak felújításra várna. Több pályázatot is beadtunk, mert közös igazgatású az iskolával az óvoda. A felújítását, nyílászárókat, tetıt meg minden félét kéne cserélni az óvodán Tehát így épületileg már nem a legjobb, de a tárgyi felszerelést azt tényleg folyamatosan bıvítgetjük. Ezeken a pályázatokon nyertek, vagy még folyamatban vannak? Nyeregetünk, csak az kevés. Tehát mindig egy kicsit hozzá lehet tenni. Fıleg most egy HEFOP-os pályázatban vagyunk benne, ami egy 14 milliós pályázat. Ebbıl is jutott az óvodának, akkor a kistérségi pályázatokon belül is tavaly több mint egy milliós nagyságrendő pályázat volt, akkor a központi főtés az megint egy komolyabb volumenő, az azt hiszem, hogy egy 5 milliós pályázatból, az már egy nagyon nagy elırelépés, mert az elsı tanévünk volt végre, hogy radiátor mőködött az óvodában, iskolában. Szeptemberben szerelték be, mi még addig kályhákkal főtöttünk mindenhol. Minden egyes tanteremben, de irodáktól kezdve mindenhol kályhák voltak és hát ez nagyon kedves dolog, mert nagyon szép a kályhákban nézni a parázsló tüzet, csak amikor az ember belemelegszik a magyarázásba, és mondja a gyerekeknek és eszébe se jut a kályhára rátenni, mert neki már régen otthon gázfőtéses konvektorok, meg radiátorok vannak, akkor bizony kialudt és lehetett újrakezdeni. A főtıt meg nem lehetett úgy alkalmazni, hogy hajnaltól-hajnalig, mert olyan a világon nincsen, hát mi raktuk a kályhát és a gyerek nem tüzelhetett. Szép lehetett… Hát végül is ezt csináltam én itt 26 évig, megszoktuk, csak azért most sokkal kényelmesebb és sokkal tisztább, nincs akkora por vele. Szóval ilyen téren is elıre léptünk, tehát főtéskorszerősítés történt az óvodában is. Vagy például átszerelték mindkét intézményben az összes világítóberendezést, tehát az is korszerő most, ez a fajta világítás. Szóval azzal mindig törıdik az önkormányzat, hogy amennyire lehetıségei vannak egy kis felújításra, karbantartásra. Meg azért figyeljük folyamatosan a pályázatokat. Most van tartalékon egy 140 milliós pályázatunk, mire ki kellett volna fizetni, elfogyott a pénz, de reméljük majd az is meglesz. Akkor viszont az összes nyílászáró, minden ki fog menni. Meg ami elmaradásunk van, az az akadálymentesítés, amit meg kell csinálnunk. Sok mindenkinek lenne rá szüksége? Nem, nem. Nincs ilyen, csak hát meg kell csinálni. Igen,értem. Ez ilyen elıírás. Így van, minden közintézményben kötelezı. Továbbléphetünk az iskolai blokkra, végül is ez az ön területe. Igen, aztán majd még visszatérek. Látom itt van kérdés a felzárkóztató programokról. Ugyanúgy, mint az iskolában, az óvodában is van a kisebbségi oktatás, és annak ugye több területe is van. Nem csak önmagában a nevelési programba, illetve a mindennapokba van beépítve, akár azt nézzük, hogy van egy kulturális foglalkozás, vagy egy vizuális, vagy technikafoglalkozás, akkor ott mindegyikben megjelenik a kisebbségi kultúrákhoz, vagy

hagyományokhoz tartozó valamilyen kis terület. Ugyanakkor vannak kifejezetten ilyen fejlesztı foglalkozások, hiszen az óvodába elég nagy hátránnyal jönnek ezek a gyerekek. És csak a romák? Mivel nálunk… Persze sokan romák! Hát, igen, az óvodában most már mindenki, az iskolában összesen 6 magyar van. Szóval, tulajdonképpen most mirıl is beszélünk?! Igen… 6 darab? Úgyhogy én azért beszélek majdnem mindig a romákról, hiszen többségben ık vannak és nekünk valahogy ezeket a hátrányokat kompenzálni kellene, hiszen megérkeznek és most még ott tartunk, hogy a mai oktatási rendszer ezeket a hátrányokat még nem hogy kompenzálná, hanem még rádob egy lapáttal. Nem tudják kezelni… Igen, ezért is lenne nagyon fontos, hogy három évesen bent legyenek az oviban. Meg minden halmozottan hátrányos helyzető bent legyen az oviban és akkor talán folyamatos fejlesztı munkával el lehetne oda érni – most ezt csak így macskakörömben mondom - , hogy mint egy normál 6-7 éves kezdhetnék el az iskolát. Milyen azok aránya körülbelül, akik ennyire halmozottan hátrányos helyzetőek, fogyatékosak esetleg? A halmozottan hátrányos helyzető az ugye azt jelenti, hogy a szülık általános iskolai végzettsége az nyolc általános, vagy kevesebb és hogy szociális kedvezményekre jogosultak – ez azt jelenti. Igen, értem. És bizony ez jellemzıbb ebben a kistérségben, hogy nagyon aluliskolázottak a szülık. Tehát például ebben az iskolában is csak két-három érettségizett szülı van mindösszesen, a többi vagy nyolc általánost végzett, vagy annál kevesebbet. Tehát logikus az is, hogy bizony, hogy hátránnyal jön be, hát ı nem kaphatja meg ilyen területen sem azt, amit egy átlagos gyerek. Mind testileg, mind szellemileg visszamaradottak? Ennek milyen az aránya? Na most nem, ezekre a gyerekekre ez nem jellemzı. Hát de vannak sajátos nevelési igényő gyerekeink, közöttük vannak enyhén értelmi fogyatékos gyerekeink – jelen pillanatban most 16 van az iskolában. Az integrációjuk az megkezdıdött, mert van már, aki bent van a saját csoportjában. Tehát akit most elsıben szőrtek ki, az szépen halad az ı osztálytársaival, csak ı több fejlesztést kap, másfajta tanterv szerint kapja az oktatási anyagot és ı a saját egyéni tempója szerint halad. Ez így hatásos? Határozottan. Sokkal jobb, mint az a fajta, amit egy kicsit ránk akarnak kényszeríteni, hogy a meglévı osztályokat, amik eddig mentek külön osztályok megtartsuk. Ugye hát ez diszkriminatívnak számít, hiszen elkülönítve tanulnak, külön osztályokban és itt még plusz az is, hogy kik tanulnának elkülönítve? Hát nyilván azok a cigánygyerekek. Na de ez nem azt jelenti, hogy mi kifejezetten a cigányokat különítettük el, mert hát kiket is tehettünk volna. Nyilván, ha ık vannak csak, akkor kiket… Tehát ez azért egy kicsit olyan visszás dolog is, hogy van még két osztályunk. Van egy alsós osztályunk, meg még egy felsıs, az alsós osztályban csak negyedikesek vannak, a felsıben meg jelen pillanatban most ötödik, meg hatodik osztályosak. Na most ugye elvileg ıket vissza kellett volna helyezni a szakértıi bizottság által. Megvizsgálta volna ıket és akkor vissza kellett volna helyezni ıket a saját osztálycsoportjukba, de mi csak részintegrációt hajtottunk végre, mert ezek a gyerekek ezt a fajta módszert, ezt a csoportot, ezt a kis közösséget szokták meg és nagyon nehezen kerülnek most be ötödikesen, hatodikosan egy újabb közösségbe. Ezért testnevelés, ének, rajz, technika tantárgyakra beülnek az osztályokba, mert azért ez egy más jellegő, ott szépen el tudnak foglalkozni a többiekkel, a magyar matematika, meg a többi

tantárgyat külön tanulják. Most, hogy így integráltuk a negyedikeseket is, most próbálkozunk majd ebben a tanévben olyannal, hogy a negyedikesek mennek majd tovább úgymond a normál ötödikesekkel, de ahhoz, hogy ık tudjanak majd ott haladni, a gyógypedagógusnak órán is bent kell lenni, illetve ki is kell még majd ıket plusz fejlesztésekre is szedni, mert az a fajta anyag, amit az eltérı tanterv szerint kapnak, az nem egyenértékő azzal, amit egy ötödikes tanuló tanul. Igen, ezt akartam kérdezni, hogy ık nem jutnak el végül arra a szintre, ha elkülönítve maradnának? Nem. Tehát ennek van elınye, csak így nem szabad csinálni. Mert ez a kislány, aki most bekerült az elsı osztályba, szépen jön a saját csoportjával, ott nem lesz probléma. Majd valamikor eléri azt a szintet, de akiket így vissza kell tenni, az mindig bonyolultabb, összetettebb egy kicsit. Hát mi ezt így próbáljuk itt megcsinálni, én remélem, hogy eredményesen. Bár soha nem voltak elkülönítve, az egy dolog, hogy csengetés után egy másik osztályba mentek be, de ık mindig együtt voltak. Nem külön épületben, nem ki tudja, hogy hol, hanem itt az iskolában, csak nem abban az osztályteremben, hanem egy mellette lévıben. Akik a rendes osztályba jártak, azok hogy viszonyultak azokhoz, akik ezekben a külön osztályokban voltak? İk ezt elfogadták? Soha nem volt belıle probléma. Sıt, hányszor jöttek ide be, hogy én is szeretnék abba az osztályba járni, mert ott olyan jó a kisegítısöknek – ugye ezt a szót használtuk régen. Egyezkedtek ott a tanárnénikkel, tanárbácsikkal, hogy ık fıznek is, meg mindenfélét. Ugye látták, hogy ık mit csinálnak és hogy azoknak milyen jó. Fıznek is? Igen, nagyon finom tócsnikat. Tudja milyen a tócsni? Hát hallottam, de nem tudom. Nem nógrádi egyébként? Nem, én vas megyei vagyok. Ja, akkor nem tudja. Ez a krumplis –lisztes fokhagymás- borsos, kikeverendı, és akkor forró olajban ki kell sütni, van, aki laposan, van, aki ilyen kis gombócokban szereti. Na, olyanokat szoktak itt sütni. És az nagyon finom, én is kedvelem. Mindig hoznak nekem is. Milyen az iskola felépítése? Egyértelmő ugye, hogy 8 osztályos általános iskola vagyunk, jelen pillanatban 10 osztályunk van – mert a 8 osztály, plusz ez a két kisegítı. 12 tanulócsoportunk volt ebben a tanévben, mert még két napközink is van, egy alsós egy-kettes, meg egy három-négyes napközink. Meg igény esetén a felsısöknek szoktunk tanulószobát szervezni. Hány fısek az osztályok? Ez is változó, mert a 21 fıtıl egészen a 10 fıig vannak osztályaink, és ez egy nagyon nagy lehetıség, hogy az önkormányzatnak módjában áll ilyen kis létszámú osztályokat is fenntartani, és én nagyon büszke vagyok arra, hogy még összevonásra nem került sor. Eredményesebb is egy kisebb létszámú osztály, gondolom. Határozottan, határozottan egy kisebb csoportban. Meg fontos, hogy sok feladat van itt, egészen másképpen tudunk így dolgozni, mintha össze lenne vonva. Mondjuk például most elég kicsi lesz a negyedik osztályunk, ez 10 fı – ık azok. És akkor most ebbıl lesznek az ötödikeseink, hát most az a hatodikkal összevonva – ami 15 – már azért 25 gyerekkel, már valaki ott megsínylené. De azt hogy is oldják, vagy oldanák meg, hogy két évfolyam egyben van? Vannak összevont osztályaink is, mert most már társultunk is - ugye most mindenki mindenkivel társul, próbálja a létszámokat valahogy fenntartani. Mi társultunk a szécsényfelfalusi iskolával – lehet, hogy oda is mennek, abba a faluba is. Igen, már voltunk. Illetve most kezdeményezi a társulást a pilinyi általános iskola is, ott két összevont osztály

mőködik, 20 gyerek van összesen. És akkor egy 1-3-as és egy 2-4-es összevonásban vannak mind a két helyen, hát nem nagy létszám: az egyiknél 13 meg 8, a másiknál meg van 11 meg 8-as osztálylétszám. Hát, az úgy mőködik, hogy mint ahogy annak idején én is összevont osztályba jártam, mikor kisgyerek voltam, mindig tudtuk, hogy csendes meg hangos óra, hogy amíg az egyik osztálynak önálló óra van, addig a másik osztállyal foglalkozott a tanítónéni hangosan. Ennek is megvan az elınye és megvan a hátránya. Az elınye az, hogy mindent kétszer hall az ember, igaz? Igen, de be tudják csukni azért a fülüket, ha akarják! Igen, meg valamennyire önállóbbnak kell lenni. Tehát az ilyen kisiskolából jövı diákok sokkal önállóbbak. Ez jó? Hogyne, mert meg kell neki szokni elsıs korától, hogy most neked erre a feladatra önállóan kell felkészülni, koncentrálni, bár bármikor kérhet segítséget, szóval az nem jelent problémát. Csak az a baj ezzel a két kisiskolával – mert errıl beszélünk -, hogy ez nekünk az alsó tagozatban létszámban jót jelent, mert eddig is volt ilyen intézményfenntartói társulás, meg ha nem is törvényesen, de én láttam el az igazgatói feladatokat mind a két kisiskolában, hogy felsı tagozatba nem ide hozzák a gyerekeket. Szóval mivel itt az összetétel – Szécsényfelfaluban és Pilinyben - még nem billent el ennyire a romák felé, mint nálunk, ezért a szülık úgy gondolják, hogy inkább elviszik máshova a gyerekeket. Szécsénybe? Mondjuk Szécsénybe, vagy Ságújfaluba. Még itt a környéken ez a két iskola, ahol nem ilyen magas a cigány gyerekek aránya. Úgyhogy végül is hosszú távon ez nekünk nem egy olyan szerencsés kapcsolat. Egy-két gyerek jön ide. Most is végeztek kilencen, abból kettı jön ide felsı tagozatba. Na most az is, hogy mi itt ilyen sok roma gyerekkel foglalkozunk, az is annak tudható be, ez egy folyamatnak most a nem még a vége, mert most egy újabb dolog is elindult, hogy Szécsényben elindult most egy néhány évvel ezelıtt a gimnázium, most nem akarom megsaccolni, de azt hiszem, hogy egy olyan 7-8 évvel ezelıtt – ezt nem tudom biztosan. És ugye a környékbeli gyerekeket elszippantotta, a jobb képességő gyerekeket. Innen is elvitte a négyes-ötös tanulókat gimnáziumba. Na most utána pontosan azért, mert ezek a jobb képességő gyerekek általában magyar gyerekek voltak, bár a roma gyerekek is nagyon talpraesettek, köztük is van nagyon sok értelmes, okos gyerek, és fantasztikus, hogy milyen képességeik vannak, csak azt meg kell találni, meg ki kell aknázni, és ahhoz adni segítséget, amihez esetleg egy magyar szülı tud, a roma szülı meg nem. Tehát mi azért vagyunk, hogy mi ezt látjuk és segítünk, hogy nyilván elvitték a magyar gyerekeket innen, de több maradt a cigányokból. Na most, hogy fölszaporodott a cigány gyerekek létszáma, már azok a magyar szülık is elvitték a gyerekeiket, akiknek nem jobb képességő a gyerekük, nem gimibe, hanem elvitték ıket oda általános iskolába, Szécsénybe. Igen, ez ilyen spontán szegregálódás. Pontosan, és akkor végül nem jöttek ide a pilinyiek, nem jöttek ide a felfalusiak, és akkor most meg már ott tartunk, hogy ezeknek a jómódú cigányoknak, akik ilyen szép lakásokban laknak itt a faluban… Igen, láttuk. …és nagyon jól menı vállalkozásuk van, úgymond snassz idehozni a gyereket. És ık is elviszik? Mindenfele próbálkoznak, hogy hova lehetne vinni a gyereket, és ez nem baj, hogy beültetik a gyereket egy 35 fıs létszámú osztályba, és akkor ott kínlódik, meg össze-vissza bukdácsol, mert vissza már nem fogja hozni. Egyébként milyenek a tanulmányi eredmények átlagban? Hát, az iskolánk átlaga az úgy közepes, tehát 3, 3 – 3,4, attól függ, hogy milyen évünk volt. Hiszen jó az. Nem olyan rossz, nem?

Nem, szerintem sem. Vannak nagyon jó képességő gyerekeink is, meg hát vannak nagyon gyengék is. Bár azt kell, hogy mondjam, hogy a lemorzsolódás nem olyan nagyszámú. Meg a bukások aránya sem, szóval a mi gyerekeinkkel inkább azt kéne formálni, meg azt kéne erısíteni, hogy ne elégedjenek meg a minimum szinttel, hanem, hogy még többet, még többet. Mert ott tartunk, hogy azt szeretnék elérni, tehát valamilyen szinten szeretnének teljesíteni, csak még ott nem tartunk, hogy ez ne legyen nekik elég, kevés legyen, hogy arra törekednének, hogy többen továbbtanulhatnának, bár ez is egy érdekes helyzet, mert a továbbtanulási mutatóink meg határozottan jók. Igen? Mindenkit fölvesznek a választott iskolába és mindenki továbbtanul. És merre mennek általában? Na most az már más képet ad, mert most is 14-en végeztek, ebbıl 4-en mentek középiskolába, ketten gimnáziumba, ketten pedig a közgazdaságiba mentek Salgótarjánba, hát az szakközépiskola, és akkor a többiek meg inkább szakmát, olyan iskolákat választottak, ami most rettentıen divat nálunk az a kereskedelmi, a fodrászat, akkor mivel Szécsényben itt van közel ez a mezıgazdasági iskola, a Liptai. És akkor nem kell nagyon elengedniük a szülıknek, mert ugye arról beszéltünk úgyis, hogy rendkívüli módon ragaszkodnak a gyerekeikhez. Akkor ez közel van, ugye elengedik ıket és akkor kisállattenyésztınek, számítástechnika, meg ilyenek, meg, mezıgazdasági gépszerelı, ilyennek tanulnak a gyerekek. De elég nagy a lemorzsolódás, tehát ha az ötven százalék elvégzi a választott iskolát, az már nagyon jó. Elég hamar párt választanak, elég hamar kimaradnak, munkába állnak. Vannak olyan gyerekek, hogy alighogy elvégzik a 8 osztályt ık lesznek a családfenntartók, járnak folyamatosan dolgozni. Hát olyannal is számtalanszor szembesülünk, hogy azért hiányzik a gyerek az iskolából, mert dolgozni kell menni. És akkor például azért kérnék azt, hogy magántanuló legyen. Hát, magántanulónk az nem sok van. Mi kell ahhoz, hogy valakit magántanulóvá nyilvánítsanak? Többféle oka is lehet. Az egészségügyi ok az elsıdleges: ha valaki nem tud iskolába járni, mert olyan beteg. De lehet családi okra is hivatkozni, lehet olyan helyzet, amikor nem tud iskolába járni, de akkor a szülınek gondoskodni kell a felkészítésrıl, na most, ez a mi körzetünkben nem valósul meg, ezt úgy szoktuk áthidalni, és akkor ez nem biztos, hogy törvényes, hogy jó, engedélyezem egy-két esetben, de kötelezem arra, hogy hetente egy-két alkalommal be kell járni iskolába. És az lehet délutáni órákban is, amikor hazajön és akkor bejön, hogy tudjon osztályozó vizsgát tenni. És akkor erre azért bejönnek? Hát, ha nem is rendszeresen, de bejönnek. Meg olyannal is próbálkoztunk, csak tavaly nem jött össze a létszám, de azt nagyon szerettük, hogy felnıtt oktatás 16 éven felülieknek, egy magániskolával fogtunk össze és akkor akik nem tudták elvégezni a 8 általánost, de már betöltötték a 16 évüket, olyan felnıtteket hívtunk, meg szedtünk össze és akkor így délutánonként a kollégák tartották az órákat. Hány fı győlt össze? Az nagyon jó volt, ott 16-tal kezdtünk és 12-en bizonyítványt kaptak, de hát ez is csak két évig ment, mert pontosan ez volt a probléma, hogy el kellett kéredzkedni a munkahelyrıl, mert aki munka nélkül volt, annak nem volt probléma, de hát ugye aki ment hajnalba, meg késı este vissza, hát annak bizony nem örült a fınöke, hogy tanulni akar. Meg hát szóval a kitartásuk sem olyan. Nagy lendülettel hozzáfognak mindenhez, és akkor utána feladják. De a mővészetek terén, a kultúra terén nagyon ügyesek, például nagyon szép eredményeink vannak versmondásban, mesemondásban, prózamondásban. Fantasztikusan jó érzékük van a tánchoz, a zenéhez, nagyon jó a sport. Például ilyen, hogy cigánytánc oktatás van-e, mert találkoztam egy kisfiúval, aki mondta, hogy ı cigánytáncol.

Igen, ezt csináljuk, pontosan ez is a kisebbségi oktatás keretein belül. Nekünk a pedagógiai programba, tanmenetünkbe is be van építve a cigányság kultúrája. Azt felfogják, hogy ez milyen jó dolog, hogy ez van? Hálásak érte? Vagy ezt természetesnek veszik, úgy gondolják, hogy ez a minimum, hogy ezt kapjuk? Érdekes dolog ez, mert ugye ahhoz, hogy kisebbségi oktatás legyen, legalább 8 szülınek kell kérni, és az elsı években nagyon nehéz volt megszervezni, hogy egyáltalán foglalkozzunk ezzel, mert amirıl beszéltem a legelején, hogy annyira asszimilálódtak, hogy még inkább sértésnek fogták föl, hogy miért kell a gyerekeket a kisebbségi kultúrával gyötörni. Nem vagyok én arra büszke, hogy én cigány vagyok. Volt olyan kislány, aki azt mondta, hogy én sajnálom, szégyellem azt, hogy én cigány vagyok! Jaj, Istenem! Na, hát emiatt kellett azt csinálni, hogy ilyen ne legyen. Hál Istennek, ma már ott tartunk, hogy igen elfogadja azt, hogy ı cigány, sıt már azt is mondhatom, hogy büszke rá, hogy ı cigány. Én is ezt tapasztaltam. Igen, na de azért nem egyik napról a másikra ment, szóval ez is egy folyamat, most pedig azt szeretném bennük erısíteni, és erre kaptunk most képzést ezzel a pályázattal, amirıl már beszéltem, a HEFOP-os pályázaton keresztül, hogy ezt multikulturálisan helyezzük el. Na most az nagyszerő, hogy ı tudja, hogy ı cigány, azt is tudja, hogy ı magyar. Na most az lenne jó, ha el tudná magát helyezni, hogy nem csak ı van, a cigány, hanem van itt még nagyon sokféle kisebbség, és ebbıl ı csak egy, és ha az összeset megismerné, és így látná a világot, másfajta szemlélettel. Szóval, most már nagyszerő az, hogy tudnom magamról, hogy ki vagyok, de én azért ebben a nagy világban csak egy vagyok és még nagyon sokan ott vannak. Szóval most meg már így próbáljuk erısíteni, hogy erre dolgozgatjuk ki az anyagot, meg ilyen óraterveket, tanmeneteket dolgozunk ki. Úgyhogy a feladat az mindig adva van, én nagyon remélem, a tapasztalataink nagyon kedvezıek, sıt ugye módszerben is váltani kellett, mert én magam is egy továbbképzésen szembesültem vele, hogy olvastak nekem egy szöveget, és hogy figyeljük, hogy mirıl szól a szöveg. És akkor mi rettenetesen figyeltünk pedagógusok, és egy kukkot nem értettünk. És akkor azt mondja a tréninget vezetı, hogy: na most gondoljatok bele, hogy az a kis cigánygyerek így ül be az órára, mert nem olyan közegbıl jött, ıneki nagyon szegényes a szókincse, ı inkább azokkal a mindennapi dolgokkal foglalkozik. És valóban, amire szoktuk mondani, hogy mindennapi dolgok, úgymond magához való esze, az megvan , ott nagyon talpraesett, mert nap mint nap azt gyakorolja, arra tanították, arra nevelték otthon, abból nagyon jó és ugye mi erre nem nagyon szoktunk gondolni. Én is fújom a magamét, biológia tanár lévén és akkor mondom a biológiához kapcsolódó dolgokat és akkor ami nekem egyértelmő, a gyerek valószínő, hogy nem is érti. Ülök be kollégákhoz és sokat látogatok órát és azt se fogom soha elfelejteni, mikor a János vitézt tanulták, hogy mondta a kolleganı, hogy felolvasom, mit tudom én melyik énekben, nem is érdekes, és húzzátok alá azokat a szavakat, amiket nem értetek. És akkor az olvasás után megbeszéljük és akkor csak ezt láttam, hogy olvas a tanárnéni és így húzgálnak a gyerekek. Igen, és hogy erre mennyire nem gondolunk, hogy ami a legegyszerőbb szónak tőnik, az nem biztos, hogy annak a cigány gyereknek is teljesen egyértelmő. Hiszen pontosan a kultúrából, meg a neveltetésbıl, meg az otthonból eredıen ıneki nagyon sokat kell rápakolni, hogy ezek egyértelmőek legyenek. Na de már nagyon jó, amikor már eljutunk oda és eljut oda egy tantestület, hogy ezt érzi, meg… Felismeri, aha Pontosan, felismeri és akkor így próbálunk dolgozni és ugye azt kezdtem az elıbb mondani, hogy módszerben is váltani kellett, mert az, hogy oda ki állok az osztály elé és mondommondom, az nem eredményes, pedig ez a kényelmesebb, hiszen ugye én ezt tanultam, ezt szeretném átadni, meg hát középiskolában, egyetemen ez van, igaz?

Igen. Ezeknek a gyerekeknek ez nem hatékony, annyira nem hatékony, hogy csak unatkoznak és akkor sok sikertelenség mögött azért ez is benne van, hogy nem jó módszert választunk hozzájuk. Azt s tudni kell ezekrıl a gyerekekrıl, hogy nagyon szeretnek dolgozni, tevékenykedni. Úgy kell az órákat megtartani, hogy ott minden gyerek be legyen vonva, mindegyik csináljon valamit, hogy valóban sikerhez jusson, hogy úgy üljön be a következıre is, hogy valóban jól éreztem magam, akkor majd most megint tanulunk valamit, hogy ne legyen a tanulás kényszer. És erre nagyon jók most ezek az új módszerek, mint a kooperatív tanulási módszer, vagy éppen a ???? oktatás, nagyon-nagyon munkaigényesek, nagyon-nagy elıkészületet igényel, de megéri, mert nagyon szeretnek csoportban dolgozni, ez megint abból is fakad, hogy bennük nagyon erıs a közösségi szellem, nagyon szeretnek együtt, és az, hogy mindenkinek van a csoportban feladata. Fontosnak érzik magukat. Persze. Lehet, hogy csak annyi, hogy napocskát színez, de azt ı csinálta, és dolgozott és nem rendetlenkedett és nem volt fegyelmezetlen, hanem azt ı csinálta. Ez a módszer mióta folyik? Hát,tulajdonképpen ez a tanév, amikor intenzíven csináljuk ezt a fajta oktatást. Ez megint kapcsolódik ehhez a pályázathoz is, de pontosan ennek a pályázatnak is ez a lényege, hogy ennek a fenntarthatóságát biztosítani kell, de ha nem lenne ez a kiírásban, akkor is csinálnánk, mert látjuk, hogy ez az eredményes. Ez meddig alkalmazható, akár felsı osztályokban is? Teljesen végig, 1-8-ig. Sıt, az a nagyon jó, hogyha hozzuk fölfele, ha megszokta, hogy így kell dolgozni és akkor így folyamatosan egyre többet lehet rábízni. Szakkörök vannak az iskolában? Vannak. Tehát amit itt soroltam a mővészeti tevékenységekhez tartozókat, ugye van a két mővészeti iskola, akkor van ehhez kapcsolódóan – ugye nem csak furulyázni, meg hegedülni tanulnak - , hanem van a színjátszó csoportunk is, akkor van egy ilyen kis képzımővész csoportunk, van korongozó, agyagozó, meg mi az az égetıkemence? Szóval, amiben ki kell égetni az agyagot, kétféle kemencénk is van, egyikben a tőzzománcot, másikban az agyagot lehet égetni, tehát ilyesmivel is tudnak foglalkozni. Akkor a tantárgyakhoz kapcsolódóan is vannak szakkörök, amit nagyon szeretnek, az a csecsemıgondozási szakkör, ez egy kicsit megint az életre való neveléshez kapcsolódik, elsısegély-nyújtó, közlekedési szakkör, a számítógép az a minden, úgyhogy számítógépes szakkorunk is van, van tánc szakkörünk, cigánytánc és modern tánc. Sportolási lehetıség is van? Ja, és hát sport minden mennyiségben. Tömegsportban, szakkör formájában, országos versenyekre is eljutunk az atlétáinkkal, olyan ügyesek. Ami nagyon menı, az a foci, azt a fiúk nagyon szeretik, meg az atlétika is. Felszerelések megvannak? Most például úszni jártak, 21 gyerek tanult meg úszni az idén. Hol lehet úszni? Salgótarjánba jártak, a kistérségi busszal, hetente egy alkalommal, ez is pályázati pénzbıl. Tehát ezért nekik nem kellett külön fizetni? Nem, ez mind pályázati keretbıl. Sıt, még az úszósapkákat, fürdınacikat is megvettük, és akkor úgymond kölcsönöztük ki. Ami esetleg hozzájárulás volt, az az útiköltség, de hát diákigazolvány mellett olyan 200 forintot szedtünk össze, az nem olyan nagy összeg. És akkor szerintem a tornaszobánk, hát kicsi, mert csak szoba, nincsen tantermünk, de elég jól felszerelt. Továbbra is minden alkalmat megragadunk, hogy tudjuk bıvíteni. Nyelv? Nyelvet németet tanulunk.

Csak német van? Igen, de viszont most egy kolleganınk felvételizett Egerbe és most az angolt szeretnénk majd még választhatóként a továbbtanulás miatt, hiszen ugye a középiskolákban nagyon fontos az angol is. Lehet, hogy ezt ön nem tudja már, de középiskolában mennyire tesznek nyelvvizsgát? Hát, mivel az érettségiig is kevesen jutnak el… Szóval elég kicsi. És a felsıoktatásba is elég kevesen jutnak el… Rendkívül alacsony. Most amikor kerestük ezeket az iskolai koordinátorokat itt a faluban és érettségizett romákat kerestünk, hát, azzal nem valami jól állunk. Néhány. Mint hogy a felsıoktatásba is csak néhány. Úgyhogy van feladat amit itt erısíteni kell. És akkor ugye fel lettek véve érettségi nélkül az iskola koordinátorok – Editnek sincs úgy tudom. İket mennyire lehet „használni”? Jól végzik az iskola koordinátori munkát? Értik, hogy mi a lényege? Mert Edittıl kérdeztük, de nem igazán tudta, mi is a dolga… Igen, honnan tudná. Még ezt csak most kezdte. Mióta is csinálják ık ezt? Hát pát hete, tehát nem régen. És akkor most mindenhol puhatolóznak, de z nagyon jó, hogy jóindulatú, rendkívül készséges, meg látszik rajt, hogy szeretné ezt jól csinálni. Sok mindenbe be lehet ıket vonni. Meg hát amire mi nagyon számítunk, hogy talán egy kicsit olyan híd lenne a szülık meg az iskola között, hogy ebben segítene. Nekünk is volt arra lehetıségünk a pályázatban, hogy roma pedagógiai asszisztenst használjunk. Használjunk! Alkalmazzunk, hát van, aki használja, de mi csak alkalmazzuk. Ez jó! Szóval ı is nagyon fontos. Például népismereti szakkört tart, azt nem is mondtam. Azt ı csinálja. Edit is például szólt, hogy szívesen tanítana táncot, ilyenbe is bekapcsolódna. Akkor például a gyerekeknek volt ki-mit tud, abba még a szülık is bekapcsolódtak. Szóval az nagyon jó, ha ilyen kapcsolattartásban segítenek, mert azért van probléma, hogy a gyerek nem rendszeresen jön iskolába. Meg én úgy gondolom, hogy mintaként, vagy példaként is jó, hogy ha itt állnak, mert nekünk is még a pedagógiai asszisztensen kívül még van két kolléganınk, aki roma származású, mind a ketten diplomások, és azért jó azt látni, hogy ha valaki tanul, akkor másképpen is lehet élni, és el lehet jutni. Persze, mindenképp ösztönzı. Úgy próbáljuk ezeket az év végi kiállításokat is szervezni például, - mert ez is minden hónapban van itt nálunk egy ilyen kis képzımővészeti kiállítás, ez is kapcsolódik a mővészeti tevékenységhez, hogy itt is roma alkotók, mővészek is vannak, hogy ezt is lássák a gyerekek. Vagy hívunk meg roma költıket, írókat, hogy azért kapjanak ebbıl is. Érdeklıdnek is ezek iránt? Nagyon, nagyon tetszik nekik. Akkor talán az iskoláról ennyi. Még a napközi. Az elıbb említettem, hogy van alsóban napközi, felsıben meg tanulószoba. 70-80 fı veszi igénybe az étkezést, 290 forint a térítési díj, ha jól emlékszem és akkor vannak az 50 és a 100%-ban kedvezményezettek, hát nyílván az azzal függ össze, hogy hány gyereket nevelnek, egyedül nevelik-e ezeket a gyerekeket, illetve van-e fogyatékos a családban, ilyesmi. Pedagógusok jelen pillanatban 16-an vagyunk, meg van még két óraadónk. Milyen végzettséggel rendelkeznek a pedagógusok? Pedagógusainknak mindnek megvan a felsıfokú végzettsége és pontosan azért van két óraadónk, mert a hiányzó szakokat meg így oldjuk meg. Ami nálunk esetleg hiányzik, az a gyógypedagógus, azt tanát végzettséggel látja el, meg hát nyilván továbbképzéssel, önképzéssel a kollega. Tehát gyógypedagógusra mindenképp lenne szükség, mert augusztus 31-gyel távozott az intézménybıl, szeptember 1-jén kezdtünk, ez nagyon tetszett. De van két felsıfokú gyógypedagógiai asszisztens, akik így be tudtak segíteni a kolleganınek, illetve gyarmatról jár két kollega a nevelési tanácsadóból, ık a logopédiát viszik, mert ilyen kis minicentrumként is dolgozunk, hogy a környékbeli gyerekeket tudjuk itt fogadni, ennek a

kolleganınek a segítségével és akkor próbáljuk a beszédfejlesztést is ellátni. Ez a kistérség hozzájárul, gyerekenként 5000 forint, tehát ez nagyon nagy lehetıség, egy havi bérre nem elég, de végül is az önkormányzat az nagyon támogató. Általánosan áttérhetünk az egészségügyi helyzetre, mennyire biztosított? Átvezetıen beszélhetek arról, hogy a védını az rendszeresen jön az iskolába, nagyon jó a kapcsolatunk és akkor állandó ellenırzés van, tisztasági ellenırzés, ugye folyamatosan nézi a gyerekeknek a fejét is. Gyakori egyébként a tetü? Nem gyakori, hanem szünetek után szokta felütni a fejét. Ez is nagyon érdekes, hogy például amikor bejönnek iskolába szeptemberben akkor egy – két gyerekben található, illetve ha tavaszi szünet van, vagy ıszi szünet, téli szünet után ez jelentkezik, de nem állandó probléma, meg ez is összefogva az önkormányzattal megoldható, hogyha segítenek ezeket az irtószereket beszerezi és akkor oda tudjuk adni a szülıknek, azzal nincs probléma. Rendszeres fogorvosi ellenırzés van, fogorvos az Szécsényfelfaluban van, folyamatosan ellátja a gyerekeket. Szőrıvizsgálatokra is, meg aztán rendszeresen tömi-húzza a fogukat, úgyhogy az is megoldott. Az iskolaorvos az a háziorvos, aki tényleg mindig nagyon készséges, hát azt nem mondhatnám, hogy még van orvosi szobánk is, de ebben az évben az is kialakításra került. Ugye ezt is használhatnánk, de mivel itt van a rendelıje, azért mutogatok arra, akkor inkább bármilyen jellegő probléma van, akkor oda szoktunk átmenni gyerekekkel, illetve telefonálunk, de mindig a rendelkezésünkre áll. Ezzel így különösebb problémánk nincsen. Alapvetıen jó a gyerekek egészségügyi állapota? Nem mondhatnám azt – én inkább az iskoláskorúakról tudok beszélni - , hogy most annyira betegesek lennének, mert nem jellemzı. Hát van egy-két gyerek, aki mondjuk gyerekkori asztmás problémával küzd, de inkább ilyen megfázásos. Ilyen egy-két napos, hetes betegségek szoktak elıfordulni, de a doktorúr nagyon jószívő hozzájuk, rögtön kiírja ıket, ha valaki tüsszög, köhög. Én azt hiszem, hogy itt ezen a környéken nincs olyan probléma, hogy alultápláltak lennének, vagy annyira rossz egészségügyi körülmények között lennének. Sıt, én azt is mondhatom, hogy ezek nem is rosszul öltözött gyerekek. Van egy-két nagyon szegény család akiken megpróbálunk mi is segíteni, hogy akár ilyen ruha segélyekkel, most is itt van a folyosón, lehet, hogy látta is, vagy hat-hét zsák ruha. Szét is fogjuk válogatni. Meg ilyeneket el is fogadunk, ha valaki úgy gondolja, hogy segít rajtunk és akkor mi szétosztjuk. Szívesen veszik? Nem érzik megalázónak? Nem, nem. Hát azért megkérdezzük, hogy elfogadja –e, de nem volt még olyan, aki nem. Volt olyan is, hogy egy budapesti cégtıl cipıket, csizmákat kaptunk, olyan boldogan próbálgatták itt a lányok és akkor ügyesen szét tudtuk osztani is. Betegség miatt nincs sok hiányzás? Nem jellemzı, de azért akad, aki kihasználja. Találkoztunk egy hölggyel, aki mondta, hogy megbuktatták a gyerekét a hiányzások miatt, de közben kiderült, hogy három tárgyból bukott. Persze, persze. Hát van itt olyan édesanya is, hogy négy osztály elég a lányának, ı is így ment férjhez, és akkor hiába kapja a rengeteg büntetést, inkább kifizeti, de nem jár a gyerek iskolába. Ja, amiatt büntetést kap, mert nem jár iskolába a gyereke. Mert ugye mennek a felszólítások, akkor én kezdeményezek szabálysértési eljárást, azt a jegyzı megcsinálja, kiszabja a bírságot, és akkor inkább kifizeti, minthogy behozza a gyereket. És ez milyen összegő? Hát az attól függ, 20-30-40-50 ezer forintok és akkor kifizeti. De mondjuk ez egy család, azért nem lehet róla így beszélni, hogy ilyenek, mert ez nem igaz. Azt az anyukát azt én is agyonütném, az tény, aki így áll hozzá, mert ez bőntett a gyerek ellen. Mondtam is, azt be

kéne zárni, le kéne csukni az ilyen szülıt, aki a gyerekét nem akarja, hogy a gyerek tanuljon. Neki az a kutya kötelessége, hát azért szülte a gyereket, hát nem? És akkor erre mit mind? Hogy is mondta? Majd azt hiszi, hogy talán ne megy férjhez? Hát, azt. Én tudom, én is azt gondoltam magamban, hogy te is férjhez mentél, csak minek! És ennek az anyukának hat gyereke van, csak minek. És most az elsıs kislánnyal ugyan ezt csinálta. Több mint kétszázötven óráz nem járt iskolába és most megint elsıs lesz a gyerek. Pedig egy tündéri, aranyos kislány. És akkor mondja, hogy jönnék én iskolába, csak az anyu nem hoz be. Szóval azért ilyen is elıfordul, de nem azért, mert beteg a gyerek. Hát tényleg, itt az átlagos megfázáson kívül nincsen olyan, hogy koszba, piszokba élnének, cigánytelep sincs, elég jók a lakáskörülmények is. A kollegák is végiglátogatják ıket, és nagyon kevés helyrıl jönnek úgy vissza, meg látom a kimutatásokat is, hogy olyan nagyon kirívó dolgok lennének. Egyébként én sem találkoztam olyan durva esettel. Sıt, olyan szépek ezek a gyerekek, én nagyon szeretek velük együtt dolgozni, míg itt vannak elsıtıl nyolcadikig, csak amikor kikerülnek innen, akkor… Bőbájosak. Szóval, amikor az a sok kis aranyos. Ha majd megy kifele, végig nézi itt a folyosókon, azt mind a mi gyerekeink rajzolták és olyan jó, néha kimegyek a folyosóra, ha van egy kis idım, megnézem. Hát nincs velük gond, olyan jó a kis lelki világuk, ahogy nézem a színeket is, nincs a mi gyerekeinkkel semmi baj. Csak amikor ez az erıs kötıdés – mer az iskola azért nagyon fontos az életükben – ha ne is a tanulás miatt, mert akkor hazudnék, ha azt mondanám, hogy azért szeretnek ide járni, mert szeretnek tanulni, mert az nem igaz, hanem mi a valakinek az elsı családja vagyunk. Örülnek ık annak, meg érezzük mi azt a gyereken, hogy fontos az, amit az iskola közvetít, meg amit itt kapnak, hogy együtt vannak, itt olyan dolgokkal találkozhatnak, mert azt mondják itt erre az új óravezetésre is, hogy mikor játszunk, amikor nem olyan órát tartunk. Ez érdekes, itt olyan információk, olyan dolgok érik, amit otthon, abban a közegben nem kapnak meg. Mindegyik azt mondja, hogy nagyon szeretek iskolába járni, olyan jó buli – szokták mondani a nagyobbak. Hát persze, hogy jó buli, van, akim meg is szökik, igaz napközben, mert úgy dönt, hogy nem akar bemenni rajzórára, mert azért ilyen is van, vagy hátul a szivattyúház mögött rágyújtunk egy cigire, ilyen is elıfordul, de nagyon komoly kirívó esetek nincsenek. Nagyon örülök, hogy droggal itt az iskolában még nem találkoztunk, vagy olyan nagy volumenő verekedések. Vagy ahogy halljuk, hogy a szülık némely iskolában hogy reagálják le, ha valami történik a gyerekkel az iskolában. Itt is elıfordul az, ha valami nem tetszik az a mód, amit éppen alkalmazunk, hát nyilván ide is bevonul az édesanya vagy az édesapa és akkor az ı sajátos módján megérdeklıdi, hogy most akkor mi is volt, vagy mit mondott a gyerek, de hát én is és a kollégáim is már elég régóta itt dolgozunk és az is nagyon jó, hogy van itt egy jó tantestületi mag,. Akik rég itt vagyunk és akkor tudjuk kezelni ezeket a helyzeteket. Annyira, hogy nekem is van egy anyuka, aki minden kis apró ügy miatt jön, de már szerintem nem is amiatt jön – ezt megbeszéltük itt a kollégákkal -,hanem mert velem akar beszélgetni. Szerintem nem hallgatja ıt meg más, és akkor itt üldögél, ott szokott ülni egyébként a Tünde, ahol maga és akkor mondja, mondja és akkor már mindenrıl beszélünk, családi dolgaikról, a férjérıl, gyermeknevelésrıl, mindenrıl és akkor mindig bocsánatot kér, hogy ilyen sokáig fenntartott, meg hogy ilyen nagy hangon jött be, de már most úgy meg van nyugodva. Mindig ezt szokta mondani: Úgy meg vagyok most már nyugodva! Mondom neki, jöjjön máskor is. Biztos jól esik neki, hogy valaki meghallgatja. Igen, végül is nem rossz a viszonyunk a szülıkkel, szerintem ez is egy jó dolog meg tudják azt, hogy ide bármivel be lehet jönni, tehát most ha ki kell tölteni egy csekket, vagy meg kell címezni egy levelet, meg ugye most rengeteget kapnak ilyen gyorssegélyeket, én ne is tudom, hogy hívják ezeket kölcsönöket, hogy kézbe kapják a pénzt és akkor hetente jönnek beszedni, nem tudom. És akkor mi faxoljuk a csekkeket, hányszor kell leadni, vagy fénymásolni kell, és akkor nem a hivatalba mennek, hanem inkább ide és segítünk mindenkinek. Hát a

szülıértekezletekre már nem annyira szeretnek bejönni, meg a fogadónapokra, meg ezekre a bizonyos képesség kibontakoztató programokra, de arra is rá kellett jönni, hogy lehet, hogy az az oka, hogy lehet, hogy nem jól csináltuk, tehát, hogy ezeknél a szülıknél nem mőködik az, hogy beülünk a padba, és akkor hallgatjuk, hogy mit mond a tanító néni, és akkor nyugtázzuk,hogy ez a büdös kölyök már megint nem tanult. Mert ha úgy belegondol, hogy minden szülıértekezleten azt mondanák el, hogy megint ezek a hiányosságai, ennyi lemaradása van, ezt nem csinálta meg, így nem halad, szóval az a szülınek is nagyon rossz és ezen is meg próbáltunk változtatni, másképpen tartani. Próbáljuk kirándulásokkal összekötni, kis ajándékokkal, gyártanak a gyerekek, akkor kis vendéglátással, mősorral, vagy csak felütjük itt a bográcsot az udvaron… És akkor ezekre jönnek? És akkor jönnek, jól elbeszélgetünk, vagy ide kimenni egy kicsit kirándulgatni a hegyre, és akkor is el lehet mondani, mert el lehet mondani. Jó, ezzel ne azt értük el, hogy minden szülı itt van, de sokkal többen. Már ha csak azt elmondják, hogy te! Teáztunk, meg sütiztünk ott az igazgatónıvel, a következı alkalommal azt mondja, hogy én is megyek. Vagy a süti, vagy a tea, vagy hogy így leülhettünk együtt, vagy hogy ilyen kis játékokat játszottunk az utolsón is velük a képesség - kibontakoztatón, amiket mi tanultunk a tréningen és azt eljátszottuk velük, bőbájosak voltak, izgultak, idegesek voltak, hogy ık nem fogják tudni. Úgy gondolom, hogy lehet, hogy a szülıket is többet kéne foglalkoztatni, vagy tanítani. De hát gondolom ez idı is, meg pénz is… Borzasztó nagy a felelısségünk meg a feladatunk nekünk pedagógusoknak. De hát ez nagyon jó! Hát próbálkozgatunk. Hát akkor már csak gyorsan lezárjuk azzal, hogy milyen a szociális helyzet, bár már érintettük ezt is. Jövı, kilátások? Hát az biztos, hogy én a fejlesztést azt csak a pályázatokban látom, hiszen egyre kevesebb a pénz és ahhoz nekünk pályázati felhívásokat kell keresni, éjjel-nappal figyelni kell, hogy abból valami pénz is legyen. Most már elég jól áll abból a szempontból a község, hogy a víz, gáz mind itt vannak. Most már inkább csak olyan, mint az utak állapota, most is van egy híd javítására pályázat az önkormányzatnak, most már nagyon szép a közösségi ház, az is pályázatból készült el. Úgyhogy én úgy gondolom, hogy sok mindenben elıre léptünk. Az is probléma volt, hogy nem volt a fiataloknak hova menni, csak csavarogtak, meg kinn álltak és akkor persze, hogy minden mással foglalkoztak, csak értelmes dolgokkal nem. És akkor olyan helyiségek lettek kialakítva, mint például a konditerem, azt használhatják korlátlanul, vagy olyan ki szobácska, ahol ping - pongozni lehet, csocsózni, tévézni, dvd-zni, csak most baj van, mert eltőnt a tévé. Igen? Igen, akad ilyen probléma, nem kolbászból van nálunk sem a kerítés. Van még egy olyan kis helyiség is kialakítva, ahol számítógépek vannak és azt pont az én roma asszisztens kollégám nyitja ki egy héten – hétfın, szerdán, pénteken, szombaton – tehát négy alkalommal, és akkor ott ügyes – bajos dolgaikat intézhetik a felnıttek is, gyerekek is, játszhatnak, bármire amire szükség. Ezek mind a fiatalságnak vannak. Többször kaptunk olyan visszajelzést, hogy a kisgyerekeket nem lehet hova vinni, nincs játszótér sem. Na, az például probléma, az óvodában is, mert az udvari játékok is már mind Eu nem szabványosak, úgyhogy azokat is ki kell cserélgetni, de iszonyatosan drága a beszerzése, erre is mind csak pályázgatni lehet. Meg bizony nagyon jó lenne így van egy játszótér a faluban, meg amit most szeretnénk megvalósítani, a gyerekház, ami már több községben is létezik. Akár ennek a Gye??? irodának a segítségével, vagy most már másik cég is jelentkezett, mert ık meg olyan lehetıséget is felkínáltak, most már szövıszéket is hoztak, varrógépet, hogy

addig míg ezekkel a kis emberekkel pedagógusok, vagy olyan emberek foglalkoznak , akik a pedagógiában jártasak foglalkoznak a gyerekekkel, addig az anyukák meg varrhatnák az elszakadt ruhácskákat, vagy készíthetnének a szövıszéken, nekem ez nagyon szimpatikus, mert együtt lennének. Nagyon jó lenne, azért is, mert akkor segíthetne, hogy többen vennék igénybe az óvodai ellátást, amirıl az elején beszéltünk, csak nincs férıhely és akkor azok is bejöhetnének ezekre foglalkozásokra, akik nem tudnak oviba menni. A kultúrház az csak iskola idıben mőködik és leginkább mi viszünk oda programokat, illetve azért most már van az önkormányzat részérıl is olyan szervezések, mert azért évközben is volt, hogy bábmősort, mesemősort tett az önkormányzat a gyermekeknek. De úgy különösebb, hogy nyári tábort szerveznénk, nem is volna, mert próbálkoztunk ilyennel, de nem nagy volt a látogatottsága. De az, hogy értelmesen eltöltenék a nyári szünetet, attól függetlenül, hogy több a lehetıség, de nem elég. Nyári étkeztetés van, vagy meg lehetne oldani? Meg lehetne, de ezt nem igénylik. Van államilag is támogatás,és azt hiszem úgyis lehetett ezt igénybe venni, de ebbe most nem akarok belemenni, hogy két formában lehetett, hogy vagy bent eszik, vagy hideg élelem formájában megkapja, és akkor most azt választották, hogy élelmiszer csomagot fognak kapn i -ebben lehet, hogy Edit is segíteni fog. Mert mindig azt mondják a szülık is, hogy ık minden nap fıznek, tehát nem igénylik. Nagyon szépen köszönöm. Valami más esetleg van, amit szeretne kihangsúlyozni? Én mesélhetek errıl a faluról meg a gyerekekrıl órákon keresztül is, mint egyetlen munkahelyemrıl. Nagyon szépen köszönöm és további jó munkát kívánok! Ludányhalászi, óvónı Készítette: Tóth Fruzsina Szia! Legelıszır arról szeretnélek kérdezni, hogy Ludányhalásziban a népesség száma nı vagy csökken, és hogy tudod-e, hogy kb. hányan éltek itt. Nem tudom pontosan hányan vagyunk, a gyerekszámot nézve mindenképp csökken a falu lélekszáma, idén már eggyel kevesebb csoporttal fog indulni az óvoda. Attól függetlenül, hogy az itt élık szívesen vállalnak gyereket, és nekik sok gyerekük is van. Viszont a falu lélekszáma nem csökken erıteljesen, mert a roma családok sok gyereket vállalnak, ennek ellenérte az idısek lassan túlsúlyba kerülnek a faluban. Sajnos pont az a korosztály hiányzik, amelyik gyereket vállalna, ık inkább elköltöznek, mivel itt nincs munkahely. A romák kb. milyen arányban vannak jelen a faluban? Hát, olyan 50-60% körül vannak, jóval több roma van mint magyar. Azt már több helyrıl is hallottam, hogy kevés a munkalehetıség. Mégis milyen munkahelyek vannak a környéken? Szinte semmilyen munkalehetıség nincs a környéken, itt helyben van az idısek otthona, ami szakképzettséget igényel, ám ez a romák nagy részének nincs. Aztán itt van még a Profi Pack, amihez ha nem is szakképzettség, de érettségi mindenképpen kell, emiatt romák itt sem tudnak dolgozni. A romák fıleg alkalmi és idénymunkákat vállalnak, esetleg néha közmunkát. Ezenkívül még a gyertya gyárba tudnak elmenni dolgozni, de ide se sokan. És mi a helyzet a pályakezdı fiatalokkal? İk el tudnak helyezkedni? Nem, ık sem. A legtöbben munkanélküliek lesznek, aki pedig elér valamilyen végzettséget, nem marad itt a megyében. Általában ık Pestre költöznek. Milyenek a szociális intézmények. Pl. van bölcsıde a környéken? Van, de csak Szécsényben minimális férıhellyel. Az óvoda viszont rendesen mőködik, bár mint már mondtam kevés a gyerek, tavaly még sikerült két csoportot indítani, idén viszont valószínőleg már csak egy fog elindulni. És milyenek a tárgyi feltételek, pl. arra gondolok, hogy sikerül-e jó minıségő játékokat beszerezni, milyen az étkeztetés, stb. Ezenkívül arra is kíváncsi lennék, hogy kb. hányan

dolgoznak ott. Szerintem jól felszerelt az óvodánk, jó minıségő, fejlesztı játékaink vannak. Fıleg pályázati úton jutunk hozzá ezekhez, ezenkívül természetesen az önkormányzattól szoktunk még pénzt kapni. Az étkeztetés szerintem jó minıségő ezenkívül nagy rá a támogatás is. Így a fokozottan hátrányos helyzető gyerekek ingyen étkezhetnek. Két óvónı és két dajka dolgozik ott, csoportonként. Ludányhalásziban a gyerekek általában rendesen, hat-hét évesen mennek iskolába? Általában igen. Akit esetleg visszatartanak, azt is maximum egy évre. Általában a szülı kérésére vagy a nevelési tanácsadó tanácsára maradnak egy évet, ritka hogy valakit több évre tartsanak vissza. És fıleg a romákra jellemzı az, hogy visszatartják a gyerekeket egy évre? Nem ez teljesen vegyes, nincs ilyen megkülönböztetés. Van cigány osztály? Nincs. Nincs ilyen megkülönböztetés itt sem. Természetesen vannak olyan szülık akiknek nem tetszenek a vegyes osztályok, azok átviszik, másik iskolába a gyerekeiket, de nincs ebbıl különösebb konfliktus. Szerintem egyébként ez az iskola ezen a szinten sokat ki hoz a gyerekekbıl, itt ilyen színvonalú iskolára van szükség. Vidéki iskolához képest elég felszerelt az általános iskolánk, van külön számítógép termünk, és kb. mindenünk megvan, ami egy jól mőködı iskolához kell szerintem. A nyelvoktatás is egész jó, szerintem jó a szaktanár, ı tanfolyamokat is vezet illetve tart különórát is. Létezik gyógypedagógiai osztály az iskolában? Így külön nem van gyógy-, illetve fejlesztı pedagógusunk, akik a felzárkóztató feladatokat csinálják, de külön osztály vagy iskola nincs. Kevés az olyan gyerek, akinek kifejezetten speciális iskolára lenne szüksége, én is csak egy ilyen esetre emlékszem. Ha valamelyik gyereknek nehezebben megy a tanulás a pedagógusok külön foglalkoznak vele. Ez úgy néz ki, hogy továbbra is bejár az osztályával a készségeket fejlesztı órákra, pl. testnevelés órára, de azon az órán nincs bent, ami rosszul megy neki, ez alatt az idı alatt egy tanár külön foglalkozik vele. Ez egészen addig megy így, amíg fel nem hozzák az osztály szintjére. Ezek az órák játékosabbak, itt nem az a lényeg, hogy haladjanak, mint egy normál osztályban, hanem az, hogy megértsék a gyerekek az anyagot. Magas a bukási arány? Szerintem igen. Amennyire én tudom osztályonként két-három olyan gyerek van aki túlkoros. Mármint a ki azért túlkoros, mert bukott. Így nem ritka hogy 16-17 évesen is még általános iskolába járnak. Sokan nem fejezik be a nyolc osztályt épp azért mert túlkorosak. Ha már nem iskola kötelesek át kellene járniuk egy másik iskolába, sokan viszont nem tudják felvállalni az utazási költségeket. Ez fıleg a romákra jellemzı, mert náluk a legmagasabb a munkanélküliség. Hányan tanulnak tovább az általános iskola után. Szerintem mindenkit felvesznek valahová, legfeljebb nem fejezik be. Ez azért van, mert kikerül a szülı látókörébıl a gyerek és gyakran a szülık csak az iskolai értesítıbıl tudják meg, hogy kirúgták a gyereküket annyit hiányzott. Szóval kb. mindenkit felvesznek. Fıleg Szécsénybe járnak be a Liptaiba, mert ez az iskola szakmát ad, érettségit már kevesebben vállalnak be. Azok meg nagyon kevesen vannak, akik valamilyen felsıfokú végzettséghez jutnak. Szerinted miért ilyen kevesen jutnak hozzá valamilyen végzettséghez? Hát nem tudom. Még azt sem lehet mondani, hogy az iskola nem követel. Szerintem a szülıi háttér az oka, mivel az itt élı gyerekek szüleinek sincs végzettsége, így náluk nem szempont az, hogy a gyereküknek legyen. Ráadásul, akinek van szakmája az sem tud elhelyezkedni így a családok nem tartják fontosnak a továbbtanulást. Ezenkívül itt nagyon sok a leszázalékolt, és náluk az a legfontosabb, hogy a gyerek, minél elıbb munkába tudjon állni.

Ösztöndíjakhoz hozzá tudnak jutni a gyerekek? Vannak akiknek sikerül. Van az Arany János ösztöndíj program, amiben sokan vesznek részt, és van még egy ilyen program kifejezetten a romáknak, de ennek nem tudom a nevét. Háziorvos és gyógyszertári ügyelet rendszeresen rendel a faluban? Van a falunka iskolaorvosa és fogorvosa? Az orvos majdnem mindennap itt van, én rendesnek tartom, ha jól tudom még senkivel sem volt különösebb konfliktusa. Gyógyszertár csak Szécsényben van, régen hetente egyszer kijárt ide a gyógyszerész, de ez már megszőnt. Nincs sem iskolaorvosunk sem fogorvosunk. De a védınınk nagyon lelkiismeretes, ı nagyon jól végzi a dolgát, ı helybeli. Milyennek tartod a sürgısségi ellátást? Nem rossz, van, amikor kicsit lassan érnek ide Szécsénybıl attól függ, hogy éppen hol van a mentı. Élnek a faluban megváltozott munkaképességőek? Mennyire sikerült akadálymentesíteni a közintézményeket? Vannak egy páran, de nem jelentıs a számuk. Az épületek akadálymentesítése csak részben van megoldva, az újabb épületek akadálymentesek, az új épületek felújítására viszont nincs pénz. Milyen más szociális intézmények mőködnek még a faluban? Hát, ha jól tudom csak a családsegítı van még, egy ember szokott Szécsénybıl kijárni hetente egyszer. Ez szociális diplomához kötött. Szerinted kb. hányan jutnak hozzá szociálisa segélyekhez? Kevesen. Ennek egyrészt az az oka, hogy nem tudnak róla, másrészt az önkormányzat ott próbál spórolni, ahol tud és ezen tud. Ha beadják a kérelmet és elutasítják ıket, akkor sem kapnak indoklást. Fıleg a romákat utasítják el. Hallottál már a gyermekszegénység programról? Igen. Úgy tudom, hogy ahol elkezdték ott jól mőködik, de ez igazán majd csak szeptemberben fog kiderülni. Igazság szerint annyira gyerekcipıben jár ez az egész, hogy nem tudni mi lesz a vége. Még kevés róla az információnk. Szerinted mi a legsúlyosabb probléma a faluban? Egyértelmően a munkanélküliség. A legfontosabb az lenne, hagy munkahelyeket teremtsenek. Mert egy pályakezdı, vagy elmegy, vagy munkanélküli lesz. A jövıben szerintem ez csak rosszabb lesz, mert a középréteg is le fog csúszni. Magyargéc, gyámügyi elıadó Készítette: Budavári Nóra Elıször is azt szeretném megkérdezni, hogy hogyan alakul a lakosság lélekszáma a településen? A lakosság lélekszáma nem nagyon rohamos tempóban, de évrıl évre emelkedik. Egyre több a születések száma, vagy ennek mi az oka? Persze, egyre több a születések száma, és valószínőleg kevesebb a halálesetek száma mostanában, mert valahogy ez így alakul. Nem kiugróan magas a születések száma, viszont a lakosság száma…sıt, még ez amiatt is van, hogy sok a beköltözı. Tehát nemcsak a természetes szaporodás helyben, hanem az, hogy visszaköltöznek akik régebben elmentek vagy új emberek is költöznek a településre. És a kiköltözések száma milyen? Most valahogy nagyon stagnál, most olyan, hogy nem nagyon megy el senki. Elızı években volt elvándorlás, majd aztán egy kicsit úgy megállt, de valószínőleg folytatódni fog az elvándorlás. Az életkori összetétele az milyen a lakosságnak? Lehet tudni? Lehet tudni, van nekem errıl statisztika, csak most nem készültem, és nem tusom pontosan, hogy hogy van, de ezt meg tudom majd neked mondani, valahol megvan papíron. Úgy

korcsoportonként. A romák milyen arányban élnek itt a településen? 42% egészen pontosan, ezt tudom neked mondani, mert most számoltam ıket. És az iskolások, óvodások között milyen az arányuk? Iskolások között 70, és ovisok között 80. Szép nagy számok. Igen. Készítettem ilyen pályázatokat, amiben minden ilyen adat szerepelt. És mely részein élnek ık leginkább a településnek? Tulajdonképpen elszórtan élnek a községben, de van két cigánytelepünk – meg tudom különböztetni úgy, hogy egy jó telep meg egy rossz telep, hogy rosszabb szavakat ne használjak. A jó telep az a Béke út, ahol új házak vannak, nagyon normális körülmények között, tiszták az emberek, meg van a Petıfi út – amit gondolom már láttatok… A Béke utcában is jártunk. Milyen a Petıfi utca… Hát ott 7 házban 65 ember lakik, 42 gyerek közülük. Tegnap szedtem ki valami máshoz éppen. Tehát magyarul, a községet összességében nézve, a gyermekek az összlakosság 19%-át teszik ki, tehát a 0-tól 18-ig, viszont ez vegyes (magyar-nem magyar), a cigány gyermekek viszont a cigány lakosság 45%-át. Úgyhogy ez egy kicsit furcsa adat, ezt most csináltam, mondjuk ez nem publikus, csak ez ilyen belsı használatra van nekem. És 43% a cigány arány, mert itt osztottam vissza. Nem is 42, amit mondtam. Azt lehet tudni, hogy a gyerekeknek – fıleg a roma gyerekeknek – hány százaléka jár iskolába vagy óvodába? Tulajdonképpen az iskolaköteleseknek… Hm… Gond van ezzel egyébként, mert pontosan a telepiek nem szeretnek iskolába járni, mindenféle erıfeszítést megteszünk, hogy betuszkoljuk vagy becsábítsuk vagy becsalogassuk ıket, de ık nem nagyon szeretnek. Hát ezt látják a szüleiktıl is, hogy nem kell meg fölösleges, és akkor emiatt a szülı nem ösztönzi, a gyerek meg nem motivált arra, hogy iskolába járjon. Összességében? Azért, mondjuk 80%-uk biztos, hogy bejár. Rendszeresen, naponta. Plusz az olyan, hogy van, aki egy kicsit trehányabb, meg abszolút nem is…néha-néha meglátogatja az iskolát, mikor Mikulás van meg gyereknap. És a gyerekház létrehozása az változtatott valamit a helyzeten? Hát, ezt egyértelmően ki lehet mondani, hogy nem. Nem, mert most értük el, a múlt héten meg a héten azokat, hogy már a cigánytelepi szülık, azaz hogy kettı szülı behozza a gyerekét. Az elején nem is úgy funkcionált, ahogy kellett volna, mert olyan anyukák jártak ide pontosan, akik nem rászorultak, no de végül is, én azt mondom, hogy jól tették, hogy jöttek, mert nem lett volna senki. Aztán, amikor a normális vagy rendes, vagy hogy mondjam…tiszta anyuka bejött a gyerekével, és bejöttek onnan a koszos gyerekek, természetesen hogy akkor nem jött ez. És akkor most per pillanat az van – voltam ott valamelyik nap -, hogy két családból volt bent 6 gyerek, onnan a telepiek közül. Úgyhogy a gyerekház egyáltalán nem változtatott semmit, mert még egy az, hogy nem is értik, hogy mi a célja, nem is ismerik, kettı, hogy nem is szakember dolgozik benne – mondjuk nem baj, mert aranyos meg tényleg, de nagyon messze áll a pincér szakma a szociális munkától, én azt mondom. Nem mondom, tudom, hogy egy pincér hölgyet alkalmazunk itt. A másikat nem tudom, aki idegenbıl jön, ı lehet valami, de itt volt egy pincér meg egy varrónı a kezdetben, hát nekik nehéz ez így, gızük se volt, hogy mit kell csinálni. Hát, nem, nem várok tıle semmi jót egyébként. Nem látom nagy értelmét. Tehát Ön szerint nem fogják többen látogatni késıbb sem? Nem. Egy az, hogy követelmény volna, hogy tiszta legyen a gyerek. İk azért nem fogják a gyereküket megmosdatni, meg minden reggel tiszta ruhába, hogy ide behozhassák, mert ugyanúgy nem járatja iskolába, nem járatja óvodába, ahol ingyen kap enni, ingyen, meleg, minden…Itt nem kapnak éppen semmit, csak legfeljebb üdítıt meg gyümölcsöt. Még az sincs, ami ösztönözze.

Az óvodába általában milyen korban szokták beíratni a gyerekeket? Beíratni beíratják 3 évesen, tudod, amikor úgy van, hogy óvodás korú, aztán a rendesek – tényleg nagyon sok van közöttük, a java része olyan – az egészen az iskola kezdetéig óvodába járatja a gyerekét. Az olyan az beíratja 3 évesen, de még 6 évesen úgy kell könyörögni, meg imádkozni, hogy hozd, mert az iskolában nem fog tudni a gyereked elkezdeni tanulni. Mondjuk ott róluk van szó. Hány férıhelyes egyébként az óvoda? Szerintem…nem tudom. 52 gyerek van, azt tudom. Hogy konkrétan, úgy hivatalosan, papíron hány férıhelyes…Lehet, hogy 50, ezt én nem tudom pontosan. És elégnek bizonyult a hely? Elég. Elég, mert tulajdonképpen már annyira ki van bıvítve az óvoda, meg meg van csinálva…Mi is ott dolgoztunk, ott volt az iroda a tetıtérben, aztán lett nekik még két hatalmas nagy terem, ahol alszanak, játszanak… Alul is van… Külön ebédlıjük van, úgyhogy elég. Meg itt a játszóház, tehát aki nem volt oviban, ide is eljöhet, ez is nagy terem, szerintem ez bıven elég. Milyen a tárgyi felszereltség? Az oviban? Igen. Szerintem szuper. Szerintem szuper. Itt pályáztunk is nagyon sok mindent, az udvari játékokat is pályázaton nyertük, a belsı dolgokból is nagyon sok mindent, úgyhogy szerintem nagyon kevés ilyen szép és felszerelt óvoda van a környéken. Ugyanúgy, mint az iskolában. És a dolgozóknak a végzettsége is megfelelı? Persze, megfelel. Azt hiszem – hogy is vannak, várjál… Van egy vezetı óvónı, van két végzett óvónı, akiknek fıiskolája van, a másiknak középiskola, de még valamikor ott is lehetett óvónıi képzetséget szerezni. Aztán van két végzett dajka, van egy technikai személyzet, annak nem kell végzettség, és van egy közhasznú, aki besegít. Úgyhogy igen, teljes mértékben végzett mindenki. Iskolába hány éves korban szoktak általában menni a gyerekek? Hát, most elméletileg 6 éves kor az iskoláskor kezdete, de hogyha az oviban úgy gondolják, hogy nem iskolaérett – vagy a szülı -, akkor esetleg 7 évesen. Gondolom én. Ezeket annyira nem tudom. De ismerek mindenkit, csak azt nem, hogy ha most visszamarad az oviban, hogy erısebb legyen, vagy okosodjon, vagy mit tudom én…nem iskolaérett, akkor 7 éves korban, azt hiszem. Tovább nem is maradhat, csak 8 év alatt maradhat. Úgy általában, akik a településen élnek, azok közül a gyerekeknek mekkora aránya jár ide, a településnek az iskolájába, illetve hányan viszik el körülbelül a gyerekeket másik faluba, városba? Az összes iskolás gyerekbıl 80 vagy 90% jár a helyi…most ezt majd kétféleképpen is elmondom neked. Az itteni gyerekek 90%-a az itteni iskolába jár. Tehát egy 10%, akit elvisznek, ez olyan tizenvalahány gyerek, akit elhordanak különbözı okok miatt. Viszont a településre sok bejáró gyerek is van. Úgyhogy a szomszédos községekbıl a következı két faluból huszonvalahány gyerek jár be az iskolába. És azt lehet tudni, hogy ennek mi az oka? Hogy ide járnak, vagy hogy elmennek? Hogy ide járnak. Hm…hogy ennek mi az oka… Például a két községgel arrábbi Sóshartyánban az iskolában csak cigány gyerekek vannak, és a sóshartyáni - hogy mondjam – elitebb, gazdagabb, normálisabb cigányok nem viszik azok közé a gyerekeiket. Itt is sok van, de még akkor is inkább ide járatják. És gondolom, hogy a megyeriek is ugyanezért. Azt tudom, hogy a sóshartyáni suliban egy magyar gyerek sincs. És akkor onnan ezek a rendesebb cigányok azok mind ide járnak iskolába.

És innen a településrıl leginkább a nem romák viszik el a gyerekeiket? Igen, sıt, nem is a magyargéciek viszik el a gyerekeiket, hanem a kisgéciek. Ott jóformán az a kicsike település egy jó nagy utca. Voltatok már ott? Csak átutazóban. Van egy nagyon nagy hosszú utca itt a hegy alatt végig, és akkor ott az egyik elvitte, a másik is… Sıt, még olyan is van, hogy a szülık dolgoznak mondjuk Szécsényben, és akkor nem tudja megoldani, hogy ide felhozza a gyereket 8-ra, 2-kor pedig érte jöjjön, hanem kénytelen elvinni a munkahelyéhez közelebb. Legtöbbször nem személyes okai vagy ilyesmik vannak, hanem az, hogy… Vagy munkahely. Vagy hogy a testvér… Vagy hogy még ott laktak, amikor ovis volt, és nem akarta, hogy az iskola meg máshol legyen, úgyhogy…ilyen okai vannak. Volt valaha valamilyen törekvés a roma gyerekek elkülönítésére? Nem szabad ıket elkülöníteni. Figyelj…. Itt olyan 116 gyerek van nyolc osztályban, átlagosan most ez – mit tudom én – kijön egy 15 gyerekre, úgyhogy itt nem lehet elkülöníteni, meg úgy gondolom, hogy pontosan az a cél, hogy integráljuk ıket. Különóra lehetıségek vannak az iskolában? Vannak, persze. Korrepetálás is van. Hát ilyen kézmőves, mit tudom én, csuhébabákat csinálnak, meg a rajztanárral ilyen frinc-francokat de ezeket én annyira nem tudom, hogy ık mit csinálnak különórán. Napközi van délután, ott is játszanak, mindenféle lehetıségük megvan. Hányan tanulnak tovább átlagosan az általános iskola után? Mindenki. Még a mostaniak közül mindenki. Eleve 16 év az iskolakötelezettség, és kénytelen mindenki beiratkozni,aztán hogy megmarad vagy kibukik, vagy 16 éves kora után mi lesz vele az egy kérdés, de mindenki továbbtanul, persze. Vagy itt, vagy ott, vagy erısebb, vagy szakmunkás… Most, a mostani nyolcadikosok közül mindenki jelentkezik. Az iskolákban is olyan gyerekhiány van, hogy mindenkit felvesznek minden iskolába. Most a foglalkoztatásra térnék akkor át. Az aktív korúaknak hány százaléka dolgozik körülbelül? Hm. Még a fele sem. Nagyon nagy a munkanélküliség. Ez jellemzı a romákra és a nem romákra egyaránt? Hát a romákra sokkal jobban jellemzı, egyébként ez úgy összességében jellemzı, hogy 50% alatt dolgoznak. De a romáknak? A munkaképes korú romáknak? 80%-a nem dolgozik. Ön szerint ennek a kevés munkalehetıség az oka, vagy valami más? Nagyon összetett oka van ennek. Végül is ilyenkor nyáron alkalmi munkára csak-csak elmegy, aki még dolgozni is akar. Egy a munkalehetıség, kettı, ha elmegy egy munkahelyre, biztosan megnézik, hogy cigány vagy-e, és akkor nem veszlek föl, mert lesz majd tíz magyar a helyedre, a harmadik az, hogy annyira – akik nem dolgoznak, most arról beszélek -, annyira alacsony az iskolai végzettségük, hogy még esetleg arra képesek, hogy a nevüket leírják, de ennél többre nem. És van itt ez a gyertyagyár Szécsényben, ahova egyesek el tudnak menni dolgozni, viszont aki nem járt nyolc osztályt, meg nem tud írni-olvasni, eleve lehetetlen a bekerülése, mert tesztet kell kitölteni, holott ı nem tudja elolvasni azt se, hogy mi a címe, nemhogy még kitöltse, úgyhogy eleve kiesett. Aluliskolázott vagy szakképzetlen vagy nem is tudom. Itt a településen milyen munkalehetıségek vannak? Hm. Egyedüli foglalkoztató az önkormányzat. Itt aztán lehet közhasznúba, közcélúba, és van egy faipari üzem az önkormányzattal szemben, amíg beruházás volt neki, pályázat volt, csinált valami üzemcsarnokot, de most se munka nincs, se munkaerı nincs neki. Semmi munkalehetıség itt. Azt lehet tudni, hogy hányan ingáznak naponta, vagy hányan járnak el dolgozni? Ó, körülbelüli adatot se tudok neked mondani. Az ilyen idıszakban, amikor alkalmi munka

van, akkor azért többen. De télen meg senki. Ezt így nem lehet megmondani, meg most az hogy ki feketén, ki bejelentett munkahelyen, arról gızöm nincs. Annyi, hogy nyáron a szezonban többen, de amikor nincs munka, akkor mindenki itthon. A munkanélküliek között sok az, aki tartósan munkanélküli? Persze, évek óta, igen. És a pályakezdık között elıfordulnak? Hát azért a pályakezdık egy kicsit rugalmasabbak, azok csak találnak maguknak. Mondjuk nem bejelentett munka lehet, mert a legtöbbje, akiket én tudok, azok feketén dolgoznak, meg harcolnak meg keresgélnek, de hát nem kellenek sehová. Az olyan pályakezdı, akinek meg még nyolc osztálya sincs, annak eleve lehetısége nincs semmire. Most az egészségügyrıl szeretnék egy kicsit kérdezni. Háziorvos van-e a településen? Külön háziorvosunk nincsen, hanem a nógrádmegyeri körzethez tartozunk, és keddi napokon van itt 8-tól 12-ig az orvos egy héten egyszer, és akkor a többi napokon meg az itteni lakosoknak kell menni oda, hogyha gondjuk van. Viszont 12-tıl 5-ig nincsen orvos, sehol nincs orvos, úgyhogy történhet bármi, 5 órától van reggel 7-ig ügyelet Szécsényben, viszont 7 és 8 óra között megint nincsen orvos. Úgyhogy ez nagyon döcög… És ez szokott problémát okozni? Sok olyan eset van, amikor történik valami, és nincsen orvos? Hát, szokott problémát okozni, mert most itt 12-kor elmegy az orvos, és ha most történik valami 5 óráig, akkor mit tudsz…? Mert itt is van kutyaharapás meg minden, ami csak elıfordulhat. Akkor azt tudod csinálni, hogy hívod a mentıt, és ha szerencséd van, ki is jön. De legtöbbször egyébként már az emberek annyira gyakorlottak, hogy ha úgy történik baj, hogy dél meg 5 óra között, akkor ide jönnek, hogy én hivatalból jelentkezzek be, és akkor biztosan kijön a mentı, de hogyha egy magánember hívja, akkor nem biztos, hogy kijön a mentı. Sıt, ez már hétvégi gyakorlat is, hogy akkor eljönnek hozzám haza, hogy hívjam én ki a mentıt, mert én bejelentkezek úgy mint mit tudom én…éppen akkor milyen pozíciómban vagyok, és akkor kijön. Meg olyan is volt már, hogy ilyen esetben megégett egy kisgyerek, odarohantak hozzám, azt mit csinálsz? Beültetem az én kocsimba, és én viszem be. De végül is, nem hagyunk senkit úgy, hogy ne legyen megoldva a gondja vagy a betegsége. És hogyha mentıre van szükség, az mennyi idı alatt szokott kiérni? Hogyha jól beijesztem ıket, hogy nagyon sürgıs meg minden, akkor egy negyed óra alatt itt vannak. De ha csak úgy, hogy jaj, majd jöjjön ki, akkor nem tudom, hogy mikor… Általában sürgıs esetekhez szoktuk hívni, és olyankor… Jó, már megmondom ıszintén, ismernek a mentıknél is meg mindenfele engem, úgyhogy ha mondom, hogy tényleg gyorsan kell jönni, akkor igyekeznek. Szécsénybıl szokott jönni a mentı? Szécsnybıl. Hogyha nagyon sürgıs az eset, akkor a rohamkocsi Tarjánból. Meg ha szüléshez… De hát már volt, hogy szüléshez kellett hívni, és mire kijöttek, megvolt a gyerek. Gyógyszertár van-e a településen? Nincsen. Nincsen. Hol van a legközelebb? Szécsényben volt, oda jártunk, de most 1-2 hónapja itt a szomszédos Nógrádmegyerben újra kinyitott a gyógyszertár, ami régen ott volt, úgyhogy így könnyebb. De végül is ez annyira nem okozott nagy gondot, mert a gondozási központban van a házi segítségnyújtás, és akkor oda csak be kell adni a papírt, hogy mit kell fölíratni, ott a gondozónı fölíratja, mi kihozzuk, a gyógyszertár külön zacskóba berakja, és a gondozónı meg a falugondnok helybe is viszi, úgyhogy jobb, mint ha el kéne menni a gyógyszertárba. Ezt rugalmasan megoldjuk. Fogorvost, szakorvosokat hol lehet elérni? İszintén megmondom neked, hogy most kérdeztem valamelyik nap, hogy nekünk ki a fogorvosunk, de állítólag Szécsényben egy fiatalember van, de aki ahhoz megy ott mindig fizetni kell. Tehát ez a fogorvos. Hétvégeken meg sehol nincsen fogorvos, esetleg Tarjánban

valahol valamilyen ügyeletes, de mire azt kinyomozza valaki, eljön a hétfı. Ez nagyon döcögıs. Szakorvosok hol vannak a legközelebb? Szakorvosok Salgótarjánban a rendelıintézetben. Közelebb sehol. Iskolaorvos van? Hú, nem, ilyen luxus nincs. Hát ez a körzeti orvos szokott, amikor valami oltás van vagy ilyen kötelezı valami, akkor. De nincsen. Védını van a településen? Védını? Ez olyan, hogy ı meg szerdai napokon van itt, de ı sok településen dolgozik még, és itt helyettesít nálunk, de van vagy 5 községe, ahol el kell látnia a gyerekeket meg a feladatait, aztán nagyon kevés idı jut mindenre. És ı honnan jár ide? Endrefalvai a védını. Na ott is van körzete, meg itt is van még Kisgéc, Magyargéc, Nógrádmegyer meg Endrefalva, Piliny… Nem tudom ezeket a községeket, de sok helyen. Hány családot szokott látogatni? Ezt én nem tudom, szerintem oda megy, ahol kisgyerek van, meg ahol újszülött. Az biztosan van. Most nálunk van egy újszülött, nekem a kisunokám, és oda jön minden szerdán. Igaz, hogy nagyon rövid idıre tud elszaladni, hogy mindenkihez eljusson, de nagyon lelkiismeretes, úgyhogy jön. Csak ez is kevés. Fogyatékos emberek vagy megváltozott munkaképességő személyek élnek itt a településen? Persze, nagyon sok mozgáskorlátozott. Fogyatékos, értelmi fogyatékos is van. De családban élnek, ellátást kapnak, jól elvannak otthon. Mozgáskorlátozottak, akik többen vannak, azok vannak hetvenen. Aki végül is nem olyan nagyon vészes, még hozzá tud jutni ehhez az ellátáshoz, és mindenki fel tud ide jönni a kérelemért, úgyhogy…aki meg 25 lépcsın fel tud jönni, még akkor az elviselhetı. Aztán aki igazi mozgáskorlátozott, ahhoz viszont én szoktam lemenni oda az udvarra. Aki ilyen járókerettel jön vagy valami, nem tud ide feljönni, annak meg van oldva, hogy felüzen, feltelefonál, én lemegyek, megkérdezem, hogy mit akar, felhozom a papírjait, megcsinálom, vagy viszek le neki széket, úgyhogy vagy ötször-hatszor lemegyek-feljövök, megcsinálom a papírját, leviszem, aláíratom, meg megint csak visszajövök, úgyhogy garancia, hogy az 52 kilóm nem lesz több. Milyen szociális ellátásokat lehet igényelni itt a településen? Plusz, a törvényen kívül, vagy csak úgy általában? Úgy összességében, általában, itt. Na, kezdjük. Az alapszolgáltatások közül ugye a házi segítségnyújtás, az étkeztetés, idısek klubja, jelzırendszeres segítségnyújtás. Végülis, ami a településen, ami törvényben elı van írva, az minden megvan, ezt mindent tudunk biztosítani. A jelzırendszeres az társulási formában, a többi helyben, és akkor a pénzbeli ellátások közül meg amit a szociális törvény elıír, minden, meg a helyi rendeletünk. Az ápolási díj, átmeneti segély, lakásfenntartási támogatás, a közgyógy az természetbeni. Mi van még, a franc tudja, nem tudom. Nem mindent én csinálok, most azért nem tudom felsorolni. Végül is a szoctörvény által biztosított mindenféle ellátás van, egyedül az adósságkezelés az, amivel most kezdünk foglalkozni. Eddig ezzel nem foglalkoztunk, igény se volt, de már be van adva vagy 2-3 kérelem, úgyhogy már minden benne van, ez is. Temetési segély stb. Hány szociális munkás dolgozik itt a faluban? Én tisztelettel jelentem, hogy én vagyok egyedül. Én vagyok egyedül diplomás szociális munkás, úgyhogy senki több nincs. Olyanok sincsenek, akik nem szakirányú végzettséggel rendelkeznek, de szociális munkásként dolgoznak? Itt nem dolgozik szociális munkás, ááá nem. Végül is, figyelj, itt olyan szőkösek az anyagi lehetıségek, hogy még a családsegítıs is Szécsénybıl van heti 5 órában, most emelték föl

neki. Itt az iskolában, aki szociálpedagógusnak tanul, majd most diplomázik valamikor decemberben. Szociális szakterületen nincsen szakember. Még. De majd lesz. A lakosok milyen arányban szoktak valamilyen támogatást igényelni? Naponta, hetente vagy úgy rendszeresen, vagy hogy érted? Mondjuk elıször naponta. Hát, naponta körülbelül megfordul itt 25 ember átlagban. 20-25, akiknek mindenféle gondjaik vannak. Most ezt inkább úgy tudnám neked elmondani, hogy gyermekvédelmi kedvezményre 180 gyerek jogosult, aki rászorul, rendszeres szocsegélyre olyan 80-90 ember, aki rászorul, közmunkásunk van vagy közcélú-közhasznú olyan 20-30. és aztán sokmindenféle problémáik vannak itt az embereknek, mert hogy a családsegítıs is kétszer jön egy héten (a héten egyszer se volt), és akkor bármilyen gondjaik vannak, nem tudják elmondani, csak itt. Tudod, nem mehet a boltba, nem mehet a nem tudom hova. Van, hogy jön egy levél, és akkor gıze nincs, hogy mi az, akkor behozza, hogy olvassam el, és mondjam meg neki, hogy mi az, úgyhogy… Itt olyan dolgokat is kell csinálni, ami teljesen távol áll a munkakörödtıl, mert én elvileg hatósági munkát végzek, de ezenkívül ami jön, mindent. Azt lehet tudni, hogy a segélyekért folyamodók közül hányan kapják meg a támogatást? Hogyha rendszeres szocsegélyért folyamodnak, éves szinten elutasítva nincs még 5 ember sem, tehát szinte mindenki megkapja. Most a szocsegélybıl körülbelül a 140. határozatnál tartok, hogy elment, visszajött, szünetelt, kitettük, mit tudom én, elment munkahelyre, két hét múlva visszajött… Általában mindenki megkapja, nagyon-nagyon kevés az elutasítás. Gyermekvédelmi kedvezményt is most csináltam 180 gyereknek, és abból 4 el lett utasítva. 4 gyerek, úgyhogy egy vagy két család volt. de legtöbben jogosultak az ellátásokra. Melyek a legnépszerőbb ellátások? A legnépszerőbb? A szociális segély és a gyermekvédelmi kedvezmény. Hát, hogy népszerő…inkább szükségszerő, én azt mondanám. Jaj, még nagyon népszerő – népszerőnek viszont a lakásfenntartási támogatást nevezem, mert az tényleg az. De az is normatív alapon jár, úgyhogy jogos, mindenképp jogos. Kik kérnek inkább támogatásokat? Most itt is mondjam, hogy a cigányok? Mert mondjuk a 80 közül 70 biztos, hogy az. És akkor a maradék tíz olyan, hogy vagy rokkant, de nem kapott százalékot vagy mit tudom én, és akkor jogosult ı is a szocsegélyre, vagy 67%-os munkaképesség-csökkenése van, és szolgálati ideje, úgyhogy a többi meg ilyenekbıl tevıdik össze. Lakásfenntartásit is általában…ott nagyobb az aránya a magyaroknak, vagyis a magyar-cigány arány, de a szocsegélyeknél nagyon dominál a cigányság. Hát, végül aki nem tud elhelyezkedni, és azoknak a legtöbbje közülük van. Eleve, lehet, hogy vállalkozó, és elmehetne, de már akkor inkább magyart viszek, mint cigányt… Hát, mőködik az elıítélet is azért. Várható valamilyen változás, esetleg javulás? Változás várható, csak javulás nem. Milyen fajta változás? Rossz. Rosszabbodni fog a helyzet. Eleve, ezek a gyerekek, akik most olyanok, hogy még a nyolcat sem végzi el, de majd lesz 16 éves, az olyan 4-5-bıl kimaradt, tömegével vannak az ilyen gyerekek. Semmi esélyük nem lesz arra, hogy elhelyezkednek, semmi esélyük nem lesz arra, hogy valaha munkahelyük legyen, és akkor ez termelıdik újra. Éppen most tervezünk egy projektet, ez a mi kis kedvenc projektünk. Most szerveztük meg a polgármesterrel, és akkor összeírunk egy olyan 40 fıs stábot, akikbıl majd kiválasztunk kulcsembereket, és akkor pontosan ilyen probléma vetıdött föl, hogy mit tegyünk, min kell változtatni, mit okoz, ha így hagyjuk, milyennek képzeljük a községet 15 év múlva. Mondjuk ennek van már háttere, csak ezt küldtük szét most a képviselıknek, dolgozóknak, szociális munkásnak (nekem), jegyzınek, tanítóknak, cigányoknak, akik normálisak, meg aki bevonható… A jövı héten ezzel fogunk szenvedni, hogy mit is kéne tenni. Kevesek vagyunk már ehhez, hogy okos

dolgokat találjunk fel. Az egészségügyben várható valamilyen fejlesztés vagy változás? Szerintem nem. Nem, egyáltalán nem, még lassan romlik is. Már központosítva van ez a kórház, most éppen a kolléganımnek az apukáját elvitte az orvos, nem csinált semmit, bevitték a kórházba, mert beteg, hazaküldték a kórházból, mert most mit keres ott… Úgyhogy az egészségügy egy nulla. Iskolai, óvodai fejlesztések várhatók? Szerintem az iskolában nem, mert az iskola olyan, hogy 2006-ban nyertünk 60 millió forintot, amihez 20 millió önerıt kellett tenni, és a 21. század iskoláját ki tudtuk alakítani. Vannak számítógépek, technika, felszerelés, minden…nem is videók, ezek a mostani dvd-k, meg én nem tudom, miféle mőszaki dolgok, úgyhogy az iskola nagyon jól felszerelt, de azért tervezni tervezhetnénk még esetleg az ovira, de hogy nincs pénzünk, az biztos. Várható a források bıvülése? Nem. Forrásokat csak onnan tudunk szerezni, hogy ha pályázunk, de azzal meg az a baj, hogy önerı kell, önerıt meg honnan tegyünk hozzá, mikor szenvedünk így is, meg nem tudjuk fenntartani intézményeinket ezentúl. Mit tart a település legnagyobb problémájának? Legnagyobb problémának? Vissza kell térni oda, hogy a munkanélküliséget. Az az elsı. A második legnagyobb probléma, ami ennek is következménye, hogy a nagyarányú cigány munkanélküliséget. Mert most azt nem mondom problémának, hogy a cigányság rohamos növekedését, holott az is probléma. Azzal nem tudsz mit csinálni. Azt nem mondhatod, hogy ne szüld meg a tizenegyedik gyerekedet, elég lesz a tíz… Úgyhogy, a munkanélküliség az, ami a legnagyobb gond. És minden annak a következménye. Olyan munkahelyek kellenének, ahova nem kell szakképesítés, mit tudom én, összeszerelı vagy valami, ahova fölvennék ezeket az embereket is dolgozni. És akkor lenne pénz megszőnne a szocsegély, nem lenne az irigység, nem lenne a megélhetési bőnözés, hogy elmegyek, ellopom a kertedbıl, amit csak meg tudok fogni... Nagyon sok mindent megoldana, de hát ezt beszélhetjük akárhol is. Van még esetleg valami, amirıl úgy gondolja, hogy fontos lenne beszélni? Nem tudom, kérdezzél, ha úgy gondolod. Nincs több kérdésem,akkor köszönöm szépen a beszélgetést. Nagylóc, gyógypedagógiai asszisztens Készítette: Ivanyos Judit Elıször beszéljünk munkádról! Mivel foglalkozol? Most jelenleg felmondás alatt vagyok, amikor fölvettek 7 éve gyógypedagógia asszisztensként vettek föl, és akkor roma és értelmileg sérült gyerekekkel foglalkoztam. Akkor kezdek külön foglalkozni velük asszisztenssel, azelıtt a pedagógusok túlórában csinálták. Amikor fölvettek elvégeztem az asszisztensi iskolát, akkor elég sok gyerek volt, fıleg negyedikben. Volt két évig szegregált osztály , egyrészt jó volt, másrészt nem. A gyerekeknek jó volt, csak órán voltak külön, de együtt játszottak. Egyes szülık tiltakoztak, mások még most is azt mondják, hogy jobb lenne az, mert, akkor csak velük, és olyan szinten foglalkoztunk velük. Most úgy mőködik, hogy osztályban tanulnak, de óráról vannak kihozva, Matematikát, Magyart, Környezetet külön tanulunk velük. Van egy középsúlyos értelmi fogyatékos gyerek, nyolc évesen került hozzánk. Szörnyő, mert nem járt óvodába, senki nem foglalkozott vele, úgy került hozzánk minden elıélet nélkül. Nem tudott rendesen beszélni, elıször nehéz volt vele, vad volt, öntörvényő. Nem értette szabályokat, de két évig foglalkoztam vele, most elértük a szülınél, hogy elvigye Pásztóra. Nagyon jól együtt tudtam mőködni a családsegítıvel, ı is nehezményezte, hogy mi lesz, hogy, ha nem leszek itt. Nem csak a értelmi sérültekkel, a többi gyerekkel is szeretek foglalkozni, szívesen jönnek hozzám beszélgetni. Mindenkirıl tudtam valamit, végül is én voltam a közvetítı. Szerintem jól mőködne a team munka a térségben, a fiú esetében is többször beszéltem a tarjáni pszichiáterrel, tartottuk a kapcsolatot, és így

sikerült meggyızni a szülıket. Nagyon kéne a team munka a faluban, de nálunk még ez sehol sincs, azért is, mert nem mindenki hajlandó együtt dolgozni, olyan embereket kell felvenni, akik ilyen beállítottságúak és, akit ismernek. Faluban nagyon nagy szerep van a bizalomnak, abba bíznak, akit ismernek. Most térjünk át a falura. Milyen a 18-60 évesek aránya? Több, mint 50 százalék, mert 1700 körülbelül a lakosság 300 gyerek (fiatal nem olyan túl sok van), több, mint 50 százalék az aktív korú. Elég sok a munkanélküli, fıleg az idısebbıl a 45 év felettiekbıl. Vannak-e pályakezdık? Persze Hány roma van köztük? Vannak, de legtöbben nem dolgoznak, mert nagyon kevesen végzik el a szakmunkást, rájuk az a jellemzı, hogy nyolcadik után befejezik a tanulmányaikat. Öt-tíz százalék, aki elvégezte a szakmunkásképzıt, legtöbben segédmunkát, alkalmi munkát vállalnak. Van-e közhasznú munka a településen? Igen van. Most elég sok embert foglalkoztatnak, én most figyeltem, hogy idısebbeket ötven év felettieket, idıs hölgyek vannak, roma nık. Szemetet győjtenek, virágokat locsolják meg, kert rendezés, tisztítás. Van-e itt továbbképzési lehetıség? Hát, a faluban nem igazán, Szécsényben van, de szerintem a romák nem igazán mennek, nem romák sem, negyven év fölött nem szoktak. Azért, mert nem rugalmasak az emberek, nem szokták meg az elızı rendszerben, aki nem ilyen beállítottságú az, azt mondja, hogy ı már nem, de a fiatalok sokkal rugalmasabbak, mert ebben nıttek föl. A régiek viszont azt gondolják, hogy, amit megtanult, onnan mindig megy, mert ez volt a tendencia régen, tehát a mi korosztályunk végül is, az enyémben, negyvenesekben ott se igazán képezik magukat. Te voltál ilyen továbbképzésen? Igen, voltam én is munkanélküli, és az alapvetı számítógépes tanfolyamot ott szereztem meg. Alkalmi munka, napszám van? Nagyon kevés lehetıség van. Most már megszőnt a burgonya termelés is, régebben foglalkoztak vele többen, de most már nem volt érdemes vele foglalkozni. Azt hiszem tavasszal még epret, de messzebb távolabbi vidéken, és közelebbrıl vittek munkásokat, de megszőnt ez is. Van-e háziorvos a faluban? Igen van, közösen Hollókıvel. Tudod-e hányan veszik igénybe? Szerintem változó, van, hogy 20-an 30-an is, van, mikor kevesebben. Úgy látom, mióta bejött ez a rendszer, úgy láttam tényleg kevesebben vannak. Ennyire nagy gondot okoz a vizitdíj? Nem tudom, hogy ez az oka, vagy a gyógyszerárak a dobozdíj, nem tudom. Vagy az is lehet, hogy csak átszervezték, és délután járnak, akik íratnak fel gyógyszert, nem tudom. Sürgısségi van? Igen az Szécsényben. Sokan veszik igénybe? Nem olyan sokan, mert nincsenek vele megelégedve. Elég sokszor, ha kijön, azt mondja, hogy ötet nem kellett vona kihívni, vagy nem találják benn, inkább az aki megtudja tenni, bemegy. Ha van szőkség a mentı kijön. Gyógyszertár van? Nincs! Az is csak Szécsényben. Most terveznek ide valami, egészségügyi komplexumot, nyertek, azt hiszem 6 millió forintot, oda szeretnének valami kihelyezett gyógyszertárat. Hol lesz?

Ott, ahol van a rendelı, mögötte volt a könyvtár, azt már ki is ürítették és ott lesz. Van védını a faluban? Igen, az óvoda fölött van a rendelıje, de ıt is leakarják ide hozni. Vannak fogyatékosok a faluban? Igen, vannak. Mozgás fogyatékosok, 40-50 év körüli fiú, van egy bácsi Oroszországból, és vannak roma származású hallás sérültek. Az egész család hallássérült? Nem, de sokan vannak a családban, unokatestvéri ágon is ment. Meg vannak, akik ide költöztek, egy hallássérült házaspár, de ık egész jól beszélnek. Aztán vannak ugye tanulásban akadályozottak, fıleg a fiatalok egész kicsik, meg vannak, akik már iskolából kikerültek. Egy ilyen kislány került ki a kezembıl, hogy úgy mondjam, aki elvégezte a tíz osztályt, Négyesbe, oda ment alapítványi iskolába, ami ilyen fogyatékos gyerekeknek van. Neki sikerült ez, örülök neki, többieknek nem. Most maradt két másik kislány ık is nyolcadikból, ık viszont férjhez mentek. İket is felvették, mert én ugye mindenkit bíztattam, hogy tanuljon tovább , de nekik nem sikerült. Vannak a térségben intézmények fogyatékosoknak? Faluban nincs, nincs érdekképviseletük. Azért nehezményezik a szülık, hogy engem elküldtem, mert itt nincs gyógypedagógus én vagyok már 7 éve gyógypedagógiai asszisztens, én foglalkozom velük. Az alsó osztály most így itt maradt, van több ilyen gyerek, és, akkor mi lesz, tehát, hogy, ha bejárnak Szécsénybe az csak 1-2 óra lesz, és itt, akkor végül is nincs, aki felkarolja. Ezek a gyerekek, itt a közösségbe nem úgy viselkednek, tehát sokkal nehezebben nekik beilleszkedni, ezért kell valaki, aki ebben segítsen. Úgy látom, hogy sokat beszélünk errıl, de nem valósul meg, amit beszélünk. Nincs rá elég pénz? Hát igen, azért küldtek el, mert nem volt elég.. Milyen szociális intézmények vannak a faluban? Van családsegítı, igen van egy szociálpedagógus egy héten három nap itt tartózkodik, ki jár családokhoz, iskolával tartja a kapcsolatot, jelzı funkció mőködik. Ezenkívül az idısek klubja is megalakult, ez most egészen friss, ez onnan indult ki, hogy vannak hadirokkantak, és az a bácsi, aki a vezetı sok emberhez elszokott menni, többek között megpályázták a templommal szemben van egy épület, ott szeretnék kialakítani az idısek otthonát. İ elment hozzájuk, és mindenki adott rá pénzt, majd, ha megöregszenek nappali ellátásban, vagy esetleg nem bírnák magukat ellátni, csak hát sajnos nem sikerült a további pályázat és azóta csak áll az a ház. Azt gondolta, hogy addig míg ezzel nem lesz valami, akkor egy kicsit mozdult és most voltak Szlovákiában falunapom, laskát sütöttek, tehát most már mozognak ilyen szinten is. Környezı falukból is jönnek? Most volt falunap egy hónapja, de szerintem ehhez idı kell meg kapcsolat, hogy ez beinduljon. Viszont készülnek most nyaralni, igényelték az üdülési csekket, csoportosan, és lesz egy túra vezetıjük. Faluban úgy mőködik, hogy van, aki elmegy szívesen, de érdekesen módon még magamon is észreveszem, hogy vannak az emberben elıítéletei, és idı kell, hogy megváltozzon. Pedig legtöbben csak úgy tudnak élni, hogy közösségben vannak. Egy kis idınek el kelt telnie, hogy ez jobban kialakuljon. Vannak-e szociális munkások a faluban? Nincsenek, csak szociálpedagógus van, kistérségileg mőködik, és akkor fel van osztva. Tehát Szécsény a kistérség központja, Hollókı, Nagylóc, Endrefalva tartozik hozzá. Milyenfajta segélyek vannak itt? Hát több fajta segély van, most legutóbb élelmiszer csomagot osztottak. Én megmondom ıszintén, szerintem itt nagyon sok pocsékban megy, olyanok is kapnak, akik egyáltalán nincsenek rászorulva. Tavaly például lisztet osztottak, és én is kaptam, és én megmondtam, hogy nekem nem kell. Nagylócon nincs éhezı gyerek, szerintem itt nem érdemes. Én, azt

látom a romáknál, hogy annak idején a parabola antenna volt a státusz szimbólum, most a kocsi, és mindenáron megveszik, ha bírja fizetni, ha nem. Tehát szerintem nincs szőkség élelmiszer osztása, nem értem mért kell olyasmire pályázni, amire nincs szőkségünk. Szerinted mi lenne a jó segítség? Elıször is fel kell mérni, hogy mire van szőkség, és kinek. Nem, úgy kéne, hogy ki kell választani 15 embert, mert az csak ellenségeskedést szül. Nem tudom, hogyan kéne, de így nem jó. Szerintem sokak, hogy úgy mondjam a semmire kapják a segélyt, például negyven éves nem dolgozik, pedig tudna, és még is segélyt kap. A munkára kéne az embereket ösztönözni, és tényleg csak akkor kapjon, ha nehéz helyzetben vannak. Ez a legtöbb embert nagyon irritálja. Sokan követelik az, ami nekik ingyen jár, például volt egy kislány, megbukott, és nem kapott ingyen tankönyvet, de azért azt mondta, hogy neki jár, ingyen. Természetesen roma volt. Az a probléma, hogy ebben nınek fel, és azt gondolják, hogy ez így van rendben. Volt egy nyolcadikos enyhe értelmi fogyatékos fiú, év végén vizsgáztattuk, és megkértük, hogy írjon egy kérvényt, hogy, ha rossz helyzetbe kerül megtudja írni. Erre ezt mondta, hogy neki nem lesz rá szőksége, mert a cigányoknál nem úgy van, mint a parasztoknál, mert a cigányt eltartja az anyja. Teljesen fel voltunk háborodva. Én soha nem tettem különbséget köztük, én mondtam neki, hogy nem vagyok paraszt, és ı nem cigány. Megkérdeztem mibıl tart el az anyád, az állam bácsi pénzébıl? Erre megsértıdött... Az a baj, hogy nem a gyerek a bőnös, hanem a szülı, és, ha ilyen gyerekek fognak felnıni mi lesz?.. Van itt bölcsıde? Nincs, csak Szécsényben. Az óvodába beveszik a kisebbeket is, ha szóbatiszta. Az óvodában 3 csoport volt régebben, nagyon szép. Romák is igénybe veszik. Viszont azt nem értem, hogy mért nem igénylik a korai fejlesztést sérült gyerekeknél, pedig van védını, családsegítı, de mégse jut el, nem jól mőködik. Az a baj, hogy az iskola elsı osztályában kezdıdik meg a gyógypedagógia, és nem elıbb. Most, hogy nem lesz asszisztens és ott lesz a tanító néni a tizennyolc gyerekkel, mit fog csinálni? Kinek lesz rossz? Gyereknek szörnyő lesz... Sajnos senki nem tesz semmit. Volt egy koraszülött fiú nagyon beteg volt, és nem értette az anyja, hogy három éves korától, mért nem kaphatta a korai fejlesztést. Általában a szülı nem is tud róla, tehát, ilyen dolgoknál kéne odafigyelni, felvilágosítani ıket. Már csecsemıkorban el lehetne kezdeni fejleszteni, és akkor sokkal jobb lenne, nem kerülne be bent lakásos iskolába, meg megtanulna beszélni. Mit kéne tenni, hogy ez ne forduljon elı? Mikor megszületik a gyerek már ott lehetne megkérdezni, hogy van-e a családban, mert ugye genetikus. Egyszer el tudtam menni, hogy unokatestvérek és fiú ágon öröklik, ez annyira egyértelmő. A születésénél azt orvos, vagy a szociális munkás elbeszélgetne a szülıvel, hogy van-e betegség a családban, és, akkor lehetne erre késıbb is figyelni. Egy családban ez nagyon nagy trauma, azért is mert nem számítanak rá, és nem beszélnek olyanokkal, akik átélték. Kellenének olyanok, akikkel tud beszélni, aki szintén átélte. Faluban sokkal nehezebb, sokkal zártabb a közösség, nem tudnak róla beszélni, sokkal könnyebb, ha meg tudja beszélni valakivel. Volt egy kislány, nem volt fogyatékos csak tanulási nehézségei voltak, a szülı szégyellte, mert lenézték. Faluban még nem el fogadott, mert ez emberek elıítéletesek, a fiatalok már jobbak. Hány éves korban kerülnek iskolába a gyerekek? 6-7 éves korba, van, aki 8, de az ritkább, most már hajlamosak erre. Eddig volt, alsó, és felsı is, de a felsı most szőnik meg. Ehhez mit szólnak a helyiek? Nehezményezik, több szempontból, egyrészt magát a falut féltik, mert, ha nem lesz iskola falu se lesz, a fiatalok nem fognak itt maradni, másrészt az utazáshoz sincsenek hozzá szokva. Rossz, hogy messze lesz, és lesznek olyan gyerekek, akik elkésnek, mi lesz velük. Nem lesz személyes kontaktus a tanár és szülı között. Ezek a gyerek elvesznek majd a tömegben. Eddig

nagy részben mindenki idejárt, viszont voltak, akiket elvittek, mert nem bírták a fegyelmezetlenséget. A helyi iskolában hányan vannak egy osztályban? Ez változó, most elsıben lesznek 17-en, másodikban nagyon kevesen, csak hatan, lehet, hogy összevonják a harmadikkal. Sok szülı inkább adná az összevont osztályba, mint, hogy elvigye. Feljebb meg egyre kevesebben vannak, most már szinte mindenkit felvesznek gimnáziumba. Még, azokat is, akik megbuknak, de a fejkvóta miatt felveszik ıket. Emiatt már a gimnáziumi színvonal is csökken. Milyen a tanulmányi átlag a Nagylóci iskolában? Vegyes, egyre kevesebb kitőnı, mert elvitték az okosabb gyerekeket. A tanárok képzettek, de nincsenek nagyon szakkörök, nincs mód korrepetálásra. Sokszor a legfıbb probléma a nyelv (most tanultam a kódolt nyelvrıl), nem igazán érti sokszor a gyerek, hogy mirıl beszélünk. Volt olyan kislány, aki, azért bukott meg mert nem értette mit várnak tıle, egy nyár alatt sikerült felkészíteni, és négyesre levizsgázott. Attól függ milyen közegbıl jön, azért nem érti sokszor mert otthon nem használják ezeket a szavakat. Az a baj, hogy a pedagógus sem biztos, hogy rájön, és emiatt nem fejlıdik a gyerek. Ezenkívül ezeknek a gyereknek kitüntetett figyelemre van szőkségük, amit nem kapnak meg egy nagyobb közösségben. A romáknál is így szokják meg, mert náluk a gyerek az szent, csúnyán beszélnek velük, de náluk ez természetes. Ezt is meg kell szokni, ilyenek. Akkor legtöbben befejezik nyolcadikban az általánost, és nem tanulnak tovább? Igen, ez így van. Mondjuk most van egy fiú, már megnısült, nem is járt iskolába, 15 éves. Ezt én nem értem, minek van törvény, hogy, ha nem alkalmazzuk, talán elrettentés céljából, mért nem büntetik ezt? Szerintem, ha egy szülı rosszul neveli a gyerekét szólni kéne a gyerek védelmiseknek, hogy csináljanak valamit, nem szabad annyiban hagyni. Ha egyszer megtörténne a baj, elvennék tıle, talán többet nem csinálná. Az ı érdekükben, de ezt ık nem tudják... Én úgy gondolom, hogy sokkal könnyebb a gyerekre hatni, ha a szülı is mellette van. A gyerek is bizalmassá válik. Nagyon sajnálom, hogy el kell mennem, nagyon megszerettem a gyerekeket, sokakkal jóban is vagyok, megszoktam ıket látogatni. Nekem többet adnak, mint bármi, nem csak a pénzért, de jó látni, hogy fejlıdnek. Várható-e a jövıben valami fejlesztés a faluban? Hát, van új polgármester nagyon nagy ambícióval indult, de nem tudom mi lesz belıle. Szerintem nagyon le van maradva ez a település, meg a környék, nem tudom talán rossz idıben voltunk rossz helyen. De most megnyerték a pályázatot erre az egészségügyi komplexumra, meg a hivatalba is szeretnének internet lehetıséget, könyvtárat erre is pályáztak. Ez is probléma most, hogy nincs könyvtár, internet fıleg télen. Meg az is probléma, hogy sokszor nem volt napközi mostanában, mikor beteg lett egy kolléga. Nem tudom, hogy fog mőködni, mivel lesz 4 osztály és napközi, de hogy oldják meg, ha valaki lebetegszik, ki fogja helyettesíteni? Hogyan fogják bírni? Túl lesznek nagyon terhelve. Ezenkívül, hogyan fog mőködni, senki nem tudja. Mindenki máskor fog járni, egyedül fognak menni? Nem lesz velük a szülı, a gyereke elkezdhet csavarogni, sajnos ez már elıfordult. Volt olyan Szécsénybe járó gyerek, aki nem járt be órára, és a szülı meglepödött, amikor rengeteg igazolatlan órája volt. Szerintem a szociális munkásoknak egyre nagyobb lesz a szerepe. Egybe vonták a gimnáziumot, az általános iskolát, a bölcsıdét, az óvodákat, legalább 1000 gyerek lesz, nem tudom elképzelni, mi lesz gyógypedagógus nélkül. Ki fog közvetíteni, gyerekek és szülık között. Mit gondolsz, mi a legégetıbb probléma a településen? Szerintem a munkanélküliség, az, hogy, akinek nincs szakképesítése, hogyan fog elhelyezkedni. Az a félı, hogy minden 16-17 éves helybelinek gyereke van, végzettségük csak nyolc általános, munkalehetıség nincs, ezért az egyik napról a másikra élnek. Ha vannak is jó képességőek nem fontos nekik a tanulás, inkább megházasodnak. A nık végképp nem

dolgoznak, teljesen a férjükre vannak hagyatva, ilyen a kultúrájuk. Érdekes, mert az idısebb korosztály más. Nagylócon a tısgyökeres cigányság élt régen a magyar cigányok, dolgoztak, igyekeztek kitörni a putriból, házat építettek. Utána jöttek más honnan, innen-onnan, azokkal van baj. Azért vannak rendes cigányok, és a magyarok között is, aki nem szeret dolgozni, ez valahogy rossz berögzıdés. Sokan dogoznának is, csak nincs végzettségük, és nem kapnak munkát. A legtöbben, ezért segélybıl, hitelekbıl élnek. Jelzálogot vesznek fel a lakásukra, és mi lesz, ha nem tudja kifizeti? Mit lehetne ez ellen tenni? Nem tudom, az egész annyira összetett, rengeteg változás kéne, valahol el kéne kezdeni, talán elıször tényleg össze kéne fognunk! Köszönöm, hogy válaszoltál a kérdéseimre. Nógrádmegyer, általános iskolai pedagógus Készítette: Csörnyei Barbara Akkor egy bemutatkozást szeretnék kérni, hogy jutott ön el a diplomáig, az életérıl. 32 éves vagyok. Megyerben laktam mindig, ide is jártam általános iskolába. Nagyon jó tanáraim voltak. Végül is az hogy eljutottam idáig, ahova eljutottam, azt egyrészt a szüleimnek köszönhetem, az általános iskolai tanáraimnak, és saját magamnak végsı sorban. Hát ilyen 4-5-ös tanuló voltam itt általános iskolában, aztán elkerültem a tiszti kollégiumba, katonatisztnek készültem elıször, közben azt ott kellett hagynom ilyen egészségügyi problémák miatt. Azt is feladtam nem csak a kollégiumot. Leérettségiztem és elmentem dolgozni, ugyanis gimnáziumban már nem voltam olyan jó tanuló, mert sok hiányoztam, egészségügyi problémák miatt. Végül is 88-ban érettségiztem. És hát elég korán nısültem, cigányoknál szokás ez a korai nısülés, 20 évesen nısültem. 94-ben felvételiztem a Bárczyn általános szociális munkás szakon. Zavart, hogy a többiek szereztek valamilyen végzettséget, ugye, az osztálytársaim, nekem még nem volt semmilyen. Aztán addig-addig próbálgattam, míg valahova fel nem vettek. Aztán azt elvégeztem, 98-ban államvizsgáztam, mint általános szociális munkás. Közben én 88-tól egészen 94-ig dolgoztam Salgótarjánban, kollégiumban, ahol fıként ilyen hátrányos helyzető, sajátos neveléső gyerekek voltak, meg hát hogy mondjam…akkor még mőködött a nevelı otthon, késıbb lett ez a családi házas rendszer, ugye onnan jártak be a gyerekek hétköznap, és hétvégére hazamentek. És aztán ott nem járultak hozzá a fıiskolai támogatásomhoz, én egybıl munkahelyet váltottam és idejöttem a helyi általános iskolába, mint képesítés nélküli tanító, aztán közben elvégeztem a fıiskolát, itt maradtam, és hát pedagógus végzettségem nem volt végül is,de azt is szerezni kellett. 2003ban jelentkeztem Egerbe, pedagógia szakra fejlesztı pedagógus szakirányra, azt tavaly végeztem el. Hát mit mondjak még magamról… Két gyerekem van. Egyik 17 éves, másik 13 lesz. Egyik az nagyon jó tanuló, a másik is… hát nem rossz. Ennyi. Hol dolgozik jelenleg, milyen munkakörben? Még mindig itt Megyerben az általános iskolában, bár nem tudom meddig. Amíg ki nem tesznek. A nagy oktatási reform elıbb-utóbb majd ide is elhat. Bár már hatott is a nyáron. Egy-két embert elküldtek. Szeretem a munkahelyem, nagyon szeretnék itt dolgozni továbbra is, de hát nem tudom mennyi lesz belıle. 13 éve dolgozok itt jelenleg. Mint tanító? Hát fejlesztı pedagógusként szeptember elsejétıl dolgoznék én itt. Ugye mert…ö… kis csoportokkal foglalkoztam már én itt 13 éve, sajátos neveléső gyerekekkel, enyhe értelmi fogyatékos gyerekkel. És ugye az iskola felvállalta most ezt az integrációt. Normál osztályokba rakják át a gyerekeket. Sajnos. És akkor teljesen megszőnnek ezek a kisegítıs, kis létszámú csoportok. És akkor mint fejlesztı pedagógus fogok velük dolgozni szeptember elsejétıl. És ön hogy látja, azt mondják szükség van az integrációra, ön szerint? Háát…a sajátos neveléső kis csoportokba általában mindig roma gyerekeket tesznek be, hát ez

lehet, hogy máshelyen így van,de itt Nógrádban, nem Nógrádban, bocsánat az én munkahelyemen nincs így az 100 % , ezek a gyerekek tényleg enyhe értelmi fogyatékos gyerekek .olyan szinten vannak, csak plt hozok fel, most év végi értı olvasás felmérés volt irodalomból, feladatlap. Egy nagyon pici szöveget kaptak, egy A4-es oldal felét, egy mese, és van 6-7 kérdés, karikázgatós. Még véletlenül se találják el a jót választ. 2.-os normál osztálynak volt tervezve az egész, és akkor a gyerekek 6-an vannak a csoportban. Egy gyerek ért el a 24 pontból 15-öt. A többi 12, 10. Úgyhogy tényleg ott vannak, ahova helyezték ıket eredetileg, ugye felmérték ıket. Szerintem nagyon rossz lesz nekik normál osztályba, nem is akarnak menni. Azt mondták nem fognak iskolába járni, mert..ö.. volt már rá példa 3évvel ezelıtt egy gyereket áthelyeztek normál 7-be vagy 8.-ikba,nem tudom pontosan, nem is ez a lényeg, cigánygyerekrıl van szó. Hozzám járt, amikor oda került 2.-ban még a betőket sem ismerte. Megtanult írni, olvasni, a maga szintjén ugye…hát nem volt olyan rossz képességő, nem arról van szó, a kisegítı szintjét megütötte, a normál osztályét nem. Átmentünk normál osztályba. A többiek menetek szépen matekórára a matek terembe, rendes matematika szakos tanárnıvel. İ pedig külön könyvvel , külön terembe,fejlesztı pedagógussal. Csúfolták aztán, hogy kisegítıs, meg gyogyós, meg hülye meg mittudomén, szóval ez bennük van, hogy ıket is megfogják majd alázni a gyerekek, mert szerintem tuti, hogy az lesz belıle, hogy nem fognak tudni olyan sikereket elérni, mint a többiek, mert ugye nincsenek ehhez hozzászokva. Fene egye meg! Hogy mondjam, szóval se sikerélményük nem lesz annyi, meg az adott kisközösségük nem lesz, meg kiszakadnak belıle, ık azt mondják ez nem… És hosszú távon ez milyen hatással lesz, ilyen évekre tekintve, ha megszőnnek ezek a kisegítıs osztályok? Hogy értve? Milyen hatás? Hát akár kevésbé találnak munkát, mert alacsonyabb lesz a végzéttségük, vagy… …ö… hogy mondjam, hát az az igazság, hogy általában, az a rész e dolognak igaz, amit az elıbb mondtam, hogy a nagy részük cigánygyerek. Maga az iskolában a hány részük cigány gyerek a tanlók arányát tekintve? 90 vagy 88%-uk? Igen majdnem 90%-uk cigánygyerek. Hát ugye elviszik innen a gyerekeket a nem cigányszülık. Nem tudom miért, lehet, hogy azért mert nincsenek megelégedve a pedagógusok munkájával, vagy pedig azért mert ugye sok a cigány tanuló és nem szeretnék, hogy a cigányokkal együtt járjanak iskolába. De amióta eszemet tudom, van egy pedagógus, 42 éve tanít itt vagy 44? Hát 18 éves kora óta, és ı mondta nekem, hogy ennek a az iskolának a tanulói között mindig ilyen 50% körüli volt a cigányok létszáma, most ez nagyon nagy mértékben megnövekedett. Egyrészt hibás emiatt szerintem, maga az iskolatörvény is, hiszen a szabad iskola választás joga megvan mindenkinek, ezzel élnek is. Inkább emiatt jönnek létre cigány osztályok. Nem azért, ahogy mondják, rádióban, újságokban, tévében, hogy a tanárok hozzák létre ezeket az osztályokat… mittudomén. Mindig is meg volt itt Megyerben, meg az ehhez hasonló településeken, a cigánytanulóknak a számaránya. A tanulást tekintve, hát nézd az az igazság, hogy tanulás már nem érték. Csak már példát tudok említeni. Elvégeztem két fıiskolát, ehhez fanatikusnak, ırültnek kell lenni, megmondom ıszintén, mert egyrészt nagyon-nagyon drága, fıleg család mellett. Amik vannak alapítványok, amelyek majd támogatják a tanulókat az egy nagy semmi, mert ezek a cigány alapítványok általában mindig bezsebelik a pénzeket. Szóval én ki merem mondani nyugodtan, mert ez van. Jártam Egerben fıiskolára, mindig úgy kellett menni a tanulmányi osztályra, hogy mondták, várjak még 1 hetet, még egy hónapot, mert nem jött meg a pénz. Akkor fel kellett vennem fizetés nélküli elıleget, hitelt, úgy fizettem be a tandíjat. Szóval ezek a gyerekek nem fognak tanulni, az biztos. Ennyi pénzért biztos, hogy nem fognak tanulni. Nem is éri meg az az igazság, lehet hülyeséget beszélek de,szóval ebbıl családot nem lehet fenntartani 90 ezer Ft-ból.Ez biztos, hogy…ö… hát milyen kevesen tanulnak a cigányok, nagyon kevesen, egyre kevesebben, még szakmát se. Nemhogy fıiskola meg ilyenek, meg érettségizzen, de még szakmát se akarnak tanulni a gyerekek.

És a tanárok közt a cigányok létszáma hogy oszlik meg? Hány cigány pedagógus van? Igen. Egy. Én. Segítene, ha több cigány pedagógus lenne? Könnyebben megtalálják a szót? Hát, hogy mondjam, szóval, ebben van valami,mert… ö… hogy mondjam, szóval azt vettem észre, hogy én könnyebben megtalálom a közös pontot a gyerekekkel, mint más nevelı esetleg. De azért ez azért van mert ismerem ıket, a szüleiket is, hiszen együtt nıttünk föl. Én is megyeri vagyok ráadásul, valamikor ez hátrány de inkább elıny. Ez jelent valami segítséget, legalábbis nekem. Vannak ilyen kivételesebb, extrém helyzetek amikor a gyerekek összeverekednek, vagy valami gond van, baj van. Jobban tudnak hallgatni a gyerekek rám. Tele vannak feszültséggel, az biztos. És ez minek köszönhetı? Hát annak köszönhetı, hogy nincs otthon mit enni, ez az igazság. Tehát rengeteg családban, de ez nem cigány családokra is érvényes, hogy akinek van munkahelye, még azok is nélkülöznek. Ha az én csoportomat nézem, 13 éve itt vagyok megyerben, a gyerekek haza mennek az iskolából, bocsánat bejönnek az iskolába éhesen, fáradtan mert tényleg így van. Rongyosan, cipı nincs, ruha nincs, ez nincs, az nincs. És amit kapnak a gyerekek az önkormányzattól, ingyen reggelit…tízórait meg ebédet sokszor az is megvolt nekik, aztán az ebéd elmaradt . És akkor alig várták az ingyen tízórait. A terem ott volt az ebédlı mellett, ha nyitva volt az ablak az ebédlı mellett tavasszal, a gyerekek már meg voltak zavarodva, hogy mi van, egyszerően már teljesen ilyenek voltak az éhségtıl. Azt hallottam, hogy a polgármester elég törekvı, de mégis az önkormányzatnál nem nagyon foglalkoznak az emberek bajaival… Hát ezt én nem tudom, pontosan, hogy az önkormányzatnál az alkalmazottak hogyan foglalkoznak az emberek bajaival, a cigány emberekkel. Nem nagyon érdekel, nem is szeretem a felnıtteket, megmondom ıszintén. A gyerekekkel könnyebben lehet szót érteni. Nézd, hát most ingyenes tankönyvet kapnak. Ez nagyon fontos, ez nagyon-nagy dolog. Eddig kapta mindenki, cigány-nem cigány, rászoruló, nem rászoruló mindenki. Ráadásul, ugye, ezek a gyerekek, akik enyhe értelmi fogyatékosoknak voltak minısítve,ugye sajátos nevelési igényő gyerekek, ezek kaptak ingyen tízórait is. Be lesznek integrálva a normál osztályokban, nem tudom, ez az ingyen tízórai, megmarad-e nekik,de, hát ennyivel támogatják ıket. Ez is ugye nagy dolog. Kapnak rendszeres gyermekvédelmi támogatást, meg segélyeket meg mindent, csak az a gond, hogy a szülık ezt… 2-3 nap aztán nem marad semmi belıle. Nem éri el a célját? Ez oda nem jut el…ezt nem úgy kéne, hogy a szülıknek, hanem az iskoláknak, az óvodáknak, és akkor lenne ott egy iskolai szociális munkás, aki ezzel foglalkozna, nagyon jó dolog, csak az a baj, hogy arra most senki nem tart igényt, mert akkor ez külön pénz lenne, mert ugye most mindenhol létszámcsökkentés, leépítések vannak. Nagyon szuper dolog lenne, ilyen helyeken, mint amilyen Megyer is,meg a Sóshartyán, vagy a környéken van sok olyan település, ahol nagyon sok a cigány. Vagy, ha nem is sok, nem csak a cigánygyerek a szegény gyerek, rengetegen…nagyon jó dolog lenne, ha volna egy olyan ember, aki azzal foglalkozna,hogy aki jogosult rá, odamenne az a pénz,az iskolába vagy az óvodába, aki tudná, akkor neked most jár egy melegítı vagy mittudomén. Nekem is dolgoztak apámék, anyámék éjjel-nappal a cigány KTSZ-ben itt valamikor, mi is kaptunk. Mi is kaptunk melegítıket, meg ezt, meg azt. Volt, hogy nem jutott, akkor sokat betegeskedtünk, meg ide-oda jártunk Pestre kórházba. Ha volt ilyen lehetıség, akkor megkaptuk így. Nem kaptunk pénzt. Nem pénzt kell adni az embereknek. Azt úgyis elköltik, elissza… abból nem sül ki semmi jó, nem pénzzel kell támogatni ıket. Természetben kell adni ezt a dolgot, a pénz csak meghülyítíti ıket még jobban.

Beszéljünk még az iskoláról, azt hallottam volt ott egy nagy mérvő beruházás, uniós támogatásból… Tavaly adták át az egészet, ez az iskola tavaly volt 40 éves, nyílászárók, ajtók,ablakok mindenütt nagyon-nagyon rondán néztek ki, nagyon szép lett, le kéne menni, azaz igazság, csak most nem lehet,mert be van zárva. Az összes külsı-belsı nyílászárót lecserélték. Mőanyag ablakok, fa ajtók. Aztán az egész épületet festették. Mosdók fel lettek újítva, wc-k csaptelepek. Világítás, a konyha is teljesen fel lett újítva, olya szuper konyhánk lett, hogy nem igaz. Ja, akkor ugye, a nyelvi labor, aztán az informatika terem, ott is.. új számítógépek, asztaloktól kezdve. Nagyon-nagyon jó lett. Nem tudom hány milliós volt, nagyon sok milliós lehetett, de külsı pucolást is végeztek, foci pályát felújították, rengetek sportszert kaptunk. Fél millióért, vagy egyért, nem tudom pontosan. Tehát nagy beruházás, nagy fejlesztés volt. Ez nagyon jó dolog, nem arról van szó… csak ilyen kéne minden iskolába, csak az a gond, hogy küldik el az embereket. Ön hogy látja, a gyerekek meg is becsülik ezt? Hát épp’ errıl beszélgettünk, amikor befejeztük a tanévet, volt egy ilyen 4 napos továbbképzés, meg még majd lesz is a pályázatból kifolyólag. És jött ide egy elıadó Tarjánból, a volt fınökömnek a felesége, és azt mondja úgy néz ki az iskola, mintha szeptemberben lenne, kezdés elıtt. Az egész iskolában volt egy vagy két falfirka, semmi, nulla. Tehát vigyáztak rá a gyerekek, nem rongálták szét. Azt gondoltuk, hogy év végére olyan nagy rongálások lesznek, hogy… de nem, hál’ Istennek, nem, megbecsülték a gyerekek. És hány osztályos az iskola, párhuzamos osztályok? 8 osztályos, nézzük csak, elsıben nem volt most párhuzamos osztály, másodikban igen, mert sokan voltak, 3.-4.-ben egy osztály volt, 5-6-7-8.-ban is. Most megint két elsı osztály lesz. Hány pedagógus jut rájuk körülbelül? Egy osztályra? Összesen hány pedagógus van az iskolában? Hú, ezt pontosan nem tudom, megmondani, szerintem olyan 20 körül lehet. Úgy van, hogy alsóban két pedagógus váltja egymást osztályonként, úgy van, hogy egész napos rendszerben dolgoznak. Ki lehet számolni ugye, ha csak egy osztályban volt eddig 2 pedagógus, akkor alsóban van 10, meg a felsıben is körülbelül….hát… olyan 20 pedagógus , pontosan nem tudom. Sokan buknak? Hát, ez jellemzı végül is, azért mondtam, hogy itt nem nagyon… nem érték a tanulás, a szülık is úgy állnak hozzá. Hogyan álljanak hozzá másképp’? ez az igazság. Akiknek van munkahelyük, úgy van munkahelyük, hogy eljárnak itt helyi cigány vállalkozókkal dolgozni. Elmennek velük, hajnali 4kor kelnek, jönnek haza este 7kor, na most akkor képzelje el, haza jönnek, fáradtan, utaznak napi, 4-5 óra hosszát, napi 2-2500 Ft-ért, itt olyan rabszolgatartás van, hogy az nem igaz. Úgy kihasználják a cigány vállalkozók, ezeket a szegény embereket, ahogy csak lehet. Elgereblyézgetnek ezek nyáron 2200 Ft-ért, egész nap, 10 órát. Csak azért mondom, a szülı hazajönnek, este 7 órakor, fáradtak, esznek, tisztálkodnak, aztán fekszenek le. Most akkor hol foglalkozik a gyerekkel, hol foglalkozik azzal, hogy mi volt az iskolában. Nem is érdekli ıt, meg el van fásulva. Hogyha megérné anyagilag, akkor rendben van, de ilyen 50-60 ezer Ft-ért járnak fel Pestre dolgozni, sok munkás van. És sok a gyenge tanuló is, hát nem is tanulnak. Nem jellemzı, nagyon kevés… Rengeteg ügyes gyerek van itt, nem arról van szó, csak hát nincs velük otthon foglalkozva. Nahát, amíg otthon nem úgy állnak hozzá a tanuláshoz, lehet akármilyen iskola, akármilyen módszer, az tuti, hogy nem lesz eredményes. Ön hányadikosokkal foglalkozik? Nekem összevont csoportom volt, ilyen hármas összevonás, tehát a sajátos neveléső gyerekekkel, 5-6-7 volt nekem tavaly, de most már nem, most úgy lesz hogy, ezt a fejlesztést fogom csinálni, alsóban is felsıben is. Nem tudok még semmit róla.

Készült valamilyen felmérés arra vonatkozólag, hogy a speciális osztályok szükségesek-e? Volt aki foglalkozott ezzel? Nem néztek mögé a dolgoknak? Hát beléptünk az unióba ugye, itt meg ilyen követelményrendszerek vannak, most az van elterjedve, hogy ez a menı, ez a divat, hogy integráció van, normál osztályok. Ha olyan a gyerek, ha nem olyan az értelmi szintje, akkor is be kell helyezni, és kész. Van olyan gyerek, akirıl, hogy mondjam na! Lerí róla az, hogy kisegí… Na. Elmentek, megvizsgálták, és az intelligencia szintje épp elérte a 70-75-öt? Szóval nem nagyon foglalkoztak ezzel itt. A cél az, hogy megszőnjenek a kisegítı osztályok, normál osztályok legyenek, és akkor ki lehet pipálni, ezt is megcsináltuk. Nem csak itt, hanem sehol se szerintem. És akkor gondolom a munka lehetıségek szempontjából, késıbb nem nagyon lesz itt nekik semmilyen esélyük… Itt Nógrádmegyerben munkahely nincs is. Feleségemnek is van egy esti érettségije meg egy varrónıi szakmája, és azzal mit ér? Semmit nem ér el vele. Diploma is lehet 5 meg bármilyen szakmája,de milyen lehetıség van? Elmehet ezekkel a vállalkozókkal dolgozni, nem bejelentve, feketén. Na most majd ha megbetegednek lehet majd fizetni saját maguknak, mert bejelenteni ıket nem fogják. Nem nagyon van munkalehetıség. Erre a fizikai munkára nagyon kevés igény van. Mindenhol szakképzett embereket keresnek ezek meg nem tanulnak. Tudja körülbelül, hogy hányan ingázhatnak? Akik itt laknak, és máshova járnak dolgozni, százalékban? 1800 a lakosság kb.? Ugye? Nem tudom pontosan. Ha veszünk egy példát, hogy 100 felnıtt van a faluban, a fele biztos, hogy eljár. Más lehetıség nincs itt. Tarjánban nem dolgoznak, se Szécsényben. Egy-két ember dolgozik csak. Felveszik ıket szerzıdéssel, lejár a szerzıdésük, megkapják a támogatást. Aztán elkergetik ıket a fenébe, 5-6 hónapig szünet. Megint 1-2 hónapig munka, aztán megint szünet. Ez van. Hát minimálbérért. A feleségem is, amikor 5-6 évvel ezelıtt elment dolgozni, akkor keresett 62 ezer forintot, most kap 57-et. Én is kerestem itten 110-et, 120-at, most meg fogok kapni 90-et. És akkor emelkedik az áram 120 millió százalékkal, meg főtés meg minden, minden más költség is, a gyereknek az iskolai étkeztetés, meg könyvek. Mindegyik párt elmondta, hogy ingyenes lesz a tankönyv az iskolában 1.-tıl 8.ig. Még a középiskolában is. Mindegyik párt elmagyarázta az ı szövegét, aztán nem lett belıle semmi. Hogy tanítassák a gyereket így? Valami továbbképzési lehetıség, valami szakma vagy tanfolyam? Hát a munkaügyi központokban vannak ilyenek. Akkor itt is van lehetıség? Itt van lehetıség, végül is, Szécsényben is van meg Tarjánban is. Mi Szécsényhez tartozunk. Vannak itt ilyen bolti eladó képzés, meg hasonlók. Ezzel talán könnyebb is, nem tudom. Hogy tudja, ezt igénybe is veszik? Háát, volt már rá példa, nem nagyon jellemzı, de szerintem, aki értelmesebb az kihasználja. Nem nagyon akarnak más irányba mozogni itt az emberek, fıleg nem a cigány emberek. Nem is nagyon éri meg, az az igazság. Szóval mondják, hogy tanuljunk, tanuljunk, de mire föl. A megyeri cigányok dolgoztak, ık olyanok voltak, volt egy cigány szövetkezet, amit cigányok alapítottak, 1951-ben, szegkovács, meg mittudomén, apám is ott dolgozott, ezek ugye, hozzá voltak szokva a munkához, csak aztán jött egy rendszerváltás, megszőnt a rendszeres munkatevékenység. Szoktassunk már hozzá egy olyan embert vissza a munkába megint, aki 5-6-10-15 éve nem csinál semmit. Kapja a segélyt, a húszon valahány ezer forintot, otthon van, két-három nap alatt elissza, aztán ennyi. Gyerekeknek semmi, éheznek, se ruha, se tanszer. Most foglalkoznak azzal, hogy tanul a gyerek…? Semmivel nem foglalkoznak. Mellette eljárnak ezekhez a cigányvállalkozókhoz dolgozni, vagy ugye, hol megy, hol nem megy, mint a mesébe, feketén. Vállalnak a családban 120 millió gyereket, már elnézést, de így van, nem tudom a cigányok 23-24 éves emberek, aztán 5-6 gyerekük van, kapnak vagy 100 ezer Ft családi pótlékot. Ez egy megélhetési dolog, erre mennek rá. A gyerekek meg

szenvednek, éheznek, meg nyomorba vannak. Hallottunk olyat is, hogy hiába van sok gyerek, elküldik ıket, így nem kapnak annyit, amennyire jogosultak lennének… nem is tudják mire jogosultak, én legalábbis, beszéltem ilyennel…vagy azért megkapják? Mert olyat is hallottunk, hogy aki pénzeli az önkormányzatot, az kap, az kapja meg ezeket a támogatásokat. Az önkormányzatnak? Igen,és csak akkor írják ıket jogosultnak. Ooo, nem, a polgármester itt nagyon pozitívban áll, hozzá a dolgokhoz, az biztos. Nagyon rendes. Megcsinálhatta volna, mint más falukban, hogy akinek van ilyen segély akármilye, ugye amellett nem lehet dolgozni, kiáll a falu végére reggel, amikor mennek a mikrobuszok, meg a személyautók, és akkor kifele-kifele, vagy dolgozol, vagy segélyt kapsz. Ilyesmit is lehetne csinálni, de nem csinálja, meg végül is miért csinálná? Legalább ennyivel is több pénzük lesz, mint ami a csak a segélybıl származna. Ezt én nem hiszem el, szerintem ez nem igaz. Nem olyan a polgármester. Szóval ez… Csak volt aki ezt mondta, és szerettem volna az ön véleményét is hallani róla Ááá, ez hülyeség, ezt nem hiszem el. Nagyon rendes ı, sıt túlságosan is néha, hát itt áram támogatás, meg főtés meg ilyeneket kapnak, nem is kevesen. Biztos, hogy megadják, ezek itt jobban tisztában vannak vele szerintem, mint az ügyvédek, hogy mi jár nekik, és ki is harcolják, és meg is kapják. Csak hát mondom itt a cigány anyák, megint minden fiatalasszony terhes megint. 22-24 éves emberek, és simán van 4-5 gyerek. Ide jöttem dolgozni 94-ben, egy 4.-es gyereket tanítottam. Azt 5 gyereke van neki. Ebbıl élnek meg.. Nem inkább életmódbeli sajátosság? A fogamzásgátlásról tudnak eleget? Ezt ık tudatosan csinálják, van aki nyíltan meg is mondja, azért vállal el még egy gyereket, hogy megéljen belıle. Hallottuk családoknál, hogy jó volna, ha volna számukra valamilyen felvilágosítás… Van védınıi szolgálat, biztos tartanak ilyesmit, nem tudom. Az iskolában is, most a tanév végén volt a felsısöknek. Nem csak errıl, droggal, alkohollal kapcsolatosan. Jaj, tényleg a drog. Valóban drogoznak a helyi fiatalok? Ez nagyon jellemzı itt Megyerben. Az biztos. Hogy általános iskolai szinten ez hogy mőködik, nem tudom, lehet, hogy egy-két gyerek kipróbálta. 15 és 30 év között fogyasztják, és terjesztik is. És honnan szerzik a pénzt rá? Azt nem tudom… szülık… az elég borsos dolog, elég kemény. Minden csinálnak csak nem dolgoznak, nem tanulnak. Rombolnak, szét vernek mindent, kerítést. Egyébként itt voltak tavaly ısszel a Ferge Zsuzsa, Darvas Ágnes tanárnıék, mesélték itt nekik, volt itt a hivatalban este ilyen beszélgetés, meg elmentünk az iskolába, a kultúrotthonba is, az iskolaigazgató is mesélte nekik, hogy miket mővelnek itt, hát, szétvernek mindent szinte. Tavaly lett átadva a pálya, feltöltve salakkal, lehengerelve, azt nem tudták megvárni, hogy keményebb legyen a teteje, hogy ne menjen szét a salak. Bemásztak a kerítésen, oszlopokat kiverték az óvodánál is. Buszmegállót szétverték, most megint építenek fából, de nem fából kéne, hanem acélból, vagy nem tudom mibıl. Ez azért lehet, mert kevés a szórakozási lehetıség? Ezek nem tudnak szórakozni. Az is benne van egyébként, most nyáron egyébként a kisebb gyerekek, 14 évesig bezárólag 3 naponta kérdezik, hogy nem lesz-e megint ebben az évben olyan mint amilyen tavaly is volt. Hogy a kultúrotthonban voltak foglalkozások 2-3 hétig, a nyári szünetben. Be volt osztva minden tanár, a nyáron kétszer vagy háromszor le kellett menni. Nyársalás, én kimentem velük focizni. Vetélkedık, a teremben pingpongozhattak. Mindenféle foglalatosság volt nekik. Ezek a gyerekek sehova nem jutnak el, tényleg. Nem hogy nyáron nyaralni. Ilyen se mint akinek van munkahelye. Feleségemmel, két gyerekemmel kétszer voltunk nyaralni, akkor is hitelt vettünk föl.7 évvel vagy 6 évvel ezelıtt voltunk. Az

is, hogy egyszer elmenjenek fürdıbe vagy vmi ilyesmi programra, az is nagy gondot jelent, nem is mennek sehova, itthon vannak, nem csinálnak semmit. Lehet rájuk beszélni, hogy rombolnak, de az egy másik korosztály, azok tudatosan csinálják. Belövik magukat, itt kábítóznak, narkós cigit szívnak mittudomén mit csinálnak, olyan gyerekek akik valamikor ilyen szép nagyon voltak, most már olyanok mint a kisujjam. Mert az köztudott dolog, hogy aki narkózik, az nem nagyon kívánja a kaját, az ételt befelé. A rendıröknek se lehet szólni, azok se tudnak mit csinálni. Nem is mernek nekik szólni,félnek tılük a rendırök. Jön a polgárırség, a fiatalok elállják az utat, a polgárırök inkább visszafordultak. Sajnos ez van… Hát, akkor köszönöm szépen. Nagyon szívesen. Nógrádmegyer, családsegítı Készítette: Kovács Ildikó A nevem (…), és ez a hely, ez az intézmény, ahol vagyunk, ez az alapszolgáltatási központ Nógrádmegyerben. Tehát ide jön mindenki, aki… Hát, aki szociálisan valamilyen ellátást, szolgáltatást szeretne, annak itt ez a központja… Nem is az önkormányzatba kell bemenni? Nem igazán. Végülis ügyeket intézni, meg papírokkal, ha azokat intézik, akkor az önkormányzathoz mennek, a polgármesteri hivatalba, de ide, ha valamilyen szociális ellátást szeretnének, vagy… Na nem szociális segélyre gondolok… Például milyen szociális ellátást? Na azért mondom, hogy elmondom. Az alapszolgáltatási központba beletartozik maga az idısek klubja, onnan kezdıdik. Házi segítségnyújtás. Nem onnan kezdıdik. Onnan kezdıdik, hogy étkeztetés, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, idısek klubja, és akkor a gyerekjóléti és a családsegítés az is alapellátás, és az idısek otthona, mert ez a részleg, ahol most vagyunk, meg az iroda, a fınökasszony irodája ez az idısek otthonának az irodája. Az idısek otthona már ugye a szakellátáshoz tartozik, ez nem alapellátási feladat, de itt az önkormányzat idısbarát önkormányzatként szeretett volna mőködni, és anno valamikor régebben már 90… 86-os években, 86 tájékán, akkor fölvállalta így az idıseknek a patronálását, és akkor onnantól kezdıdött ez, hogy mőködött egy igazán ilyen idısbarát klub, és a klubból lett aztán az idısek otthona, és ez az új épület, amiben most vagyunk, ez 2002ben lett átadva. És ez mennyibe került? Hát… ez így újjá épült, meg ahhoz a régihez, a régi egy nagy részét lebontották, az újabb rész pedig ez a kétszintes rész ez épült, és egy ilyen ötvenmillió forintba került. Meg az iskolát is most nemrég csinálták meg, igaz? Igen, azt is nemrég. Pályázati pénzekbıl, vagy…? Hát ezt a területfejlesztési tanács is támogatta, az önkormányzat is támogatta, ezt több felıl, de az iskola az már pályázat, az most már ilyen európai uniós pályázat. 2002-ben még annyira nem volt ez jellemzı, azt még inkább magyar pénzekbıl csinálták meg. Beszéljünk egy kicsit a népesség alakulásáról. Te mióta dolgozol itt? Én 98 óta. Na, hát az már tíz év. Mondjuk így a tíz év alatt hogy alakult a helyzet, egyre nagyobb az igény az idısellátásra? Na elmondom azt, hogy 1767 lakosa van Nógrádmegyernek, és akkor… hát az idısek azok ugye mint országosan, országos tendenciaként itt is egyre nagyobb számban nı az idısek aránya lakosságon belül. És közben pedig… És közben szerintem fogy, fogy a népesség, igen.

Gyerek kevesebb születik? Így van. Azt mondod kevesebb a születés. Ez romákra, nem romákra egyaránt vonatkozik? Nem vonatkozik. A romákra inkább az vonatkozik, hogy ık többet. Egyre több gyereket vállalnak? Igen. Egyre többen lesznek, és a lakosság arányaiban is úgy van, hogy körülbelül ilyen 60% a a roma. Mondhatni azt, hogy elcigányosodik a falu? Igen, igen, ez egyértelmő. Ez egyértelmő. És akkor ık szülnek, ık ugyanúgy tartják azt, hogy ilyen 3-4 gyerek van a családban, és nagyon kevés az a roma család, aki azt mondja, hogy ı nem vállalja már föl, csak azt az 1-2 gyereket, mert hogy tudja, hogy annak az a velejárója, hogy nem biztos, hogy el tudja tartani. Érdekes, hogy most így a kérdıívek kapcsán a 12 és 18 év közötti gyerekeket is megkérdeztük errıl, és mondjuk így szinte mindegyik roma gyermek azt mondta, hogy maximum két gyerek akar majd. Tehát ez fura, hogy a roma gyerek is azt mondja, hogy két gyereket akar… aztán…? Hát igen, az meg a másik, hogy gondolkozásmód-váltás kellene. De ez most már, a mostani felnövekvı generációban már talán meglesz. Mert hogy ık már tényleg úgy gondolkoznak, hogy az a két gyerek, az elég, azt biztosan el tudom tartani, azt biztosan fel tudom nevelni, meg akkor lesz még pénzem is mellette más dolgokra, mert ık már ugye abba a társadalomba nınek, ahol ez a… na milyen… fogyasztói társadalomnak mondjuk, és hogy mindenki mindent szeretne megkapni, és ezzel ık ugyanígy vannak. Most már ık szeretnék ugyanúgy a divatos ruhákat, meg szóval ez a korosztály, aki most fölnı, szerintem nagyon is jellemzı rájuk, hogy most már így élnek. De szerinted azért gondolják ezek a roma gyerekek azt, hogy ık majd a jövıben kevesebb gyereket akarnak vállalni, mert, hogy… Mert az a tapasztalat, hogy aki hat gyereket vállal, az szegény marad. És nem szeretnének majd szegények lenni. Mert ez a tapasztalat, meg ezt mutatja, ezt bizonyítja az, hogy például Nógrádmegyerben nem olyan régen voltam egy olyan továbbképzésen, amikor egy ismert roma, egy alapítványnak a vezetıje, egy roma asszony, egy hölgy, azt mondta, hogy itt, Nógrádmegyeren kettı darab gettó is van. És ezt így kimondta, hogy ez gettó. És ez szerinted is így van? Hát hogy van kettı olyan utca van, ahol teljesen, tényleg csak a cigányok így együtt, együtt laknak. És úgy én ezt nem éreztem végülis, mert eddig az önkormányzatnak az volt a törekvése, hogy ugyanúgy ott is le van aszfaltozva az út, nincsenek putrik, mert azt nem lehet. De hogy tényleg, egy telepen laknak a cigányok úgy együtt. Melyikre gondolsz? Mondjuk az Orgona? Igen, az Orgona az egyik, de ott ugye azért már be vannak települve, vagyis hát ott eleve ott voltak a magyarok, és oda települtek a romák. És akkor eljöttek a magyarok? Hát valahonnan eljöttek. A legtöbb. Igen. Nagyon sok házból. Ez így jellemzı amúgy a településre, hogy… Most már az a jellemzı, hogy most már betelepülnek az összes többi utcába is. Szeretnének betelepülni a romák, de ezt a magyarok nagyon nehezen viselik. És ebbıl szoktak lenni valamilyen… Nem szoktak. Akkor mibıl gondolod, hogy nehezen viselik? Mondják? Hát, ahogy így beszélgetünk velük. Ahogy beszélget velük az ember, akkor ezt így elmondja, hogy milyen rossz az, hogy most már a cigányok ott laknak, az ı szomszédságában, mert jó, hogy szocpolon megveszik a lakást, mert van annyi gyerek, hogy meg tudja venni a házat, de

nem tudja karbantartani, nem tudják fenntartani olyan színvonalon, mint ahogy azt elvárnák tıle, normál szinten, és hogy már csak lelakja a házat, és akkor ezentúl még rosszabb… Kinéz az ember az ablakon… És csak azt látja, igen. És például így ennek hatására érezhetı az, hogy a nem cigányok azok inkább mondjuk mennek Szécsénybe, vagy bármi olyan településre, ahol… Hát a fiatalabb korosztályra jellemzı, hogy szeretne inkább kitörni, és máshová, nagyobb városokba elhelyezkedni, ez most már igen, ez érezhetı, de az idısebbekre nem jellemzı, hogy azért mert most cigány lesz a szomszédom… Akkor inkább marad? Marad, és elégedetlenkedik, hogy most már megint cigányok, hogy ide is beköltöztek. Régen inkább csak úgy volt, hogy az Orgona és a Dankó? Igen. Igen. Az teljesen, tényleg cigánytelepnek is mondták. Most azért mondom, hogy ott például azok a házak ugye kıházakból vannak. Én durvábbra számítottam, amikor nekünk ezt így mondták, hogy cigánytelepek… Jó, hogy bemegyünk tényleg, és tizen laknak egy szobában… Van olyan, tényleg. De mindenki olyan kedves volt, én ezért ennél elsıre kicsit durvábbra számítottam. Kellemes csalódás volt. Nem, ez nem olyan, mint mondjuk a nyolcadik kerület. Mondjuk Gécen voltam most fönt, ott a hegyen… Na én ott még nem voltam. Na én ott tegnap elsírtam magam. De komolyan. Mert? Szegénység van? Olyan volt tudod, hogy így a gyerekek tényleg így egyenszürke az összes, legalább egy hónapja nem volt kimosva a ruhája, kövek voltak csak, egy darab játék se, annyira nyomasztó volt. Aha, akkor tényleg… hallottam, hogy Magyargécben van ott kettı vagy három ilyen család, akik tényleg így nagyon szegények. Hál’ istennek itt nincs. Nincs? Nincs. Én úgy gondolom. Vannak olyan problémás családok, akikkel tényleg így a családsegítı meg a gyerekjólét kapcsán mindig vannak valamilyen problémák. Akik így továbbörökítették. És az a jellemzı, hogy azok a családok, akik így továbbörökítették a problémákat, azoknak a mostani generációjával van nekünk is kapcsolatunk. És ezek milyen problémák? Hát, általában anyagiból indult. Hogy mindig kevés volt a pénz, és akkor hogyha kevés a pénz, ugye akkor a családfı vagy megpróbál, és akkor van neki képessége ahhoz, hogy a problémáit úgy oldja meg, hogy akkor megpróbál több pénzt megteremteni, mert akkor több munkát vállal, vagy pedig azt a módját választja, hogy akkor inkább még azt ami van, azt is inkább elissza, vagy elgépezi. És ez a gyakoribb. És akkor ez még rosszabb lesz ugye, mert a családnak a színvonala még lejjebb fog esni. Mert hogy adósságok felhalmozódnak, jön a deviancia, bőnözés - mert hogy akkor már jellemzı -, lopás is. Itt is van ilyen? Van ilyen, van, igen. És mi a jellemzı? Két-három olyan család, akire ez így jellemzı. Mit bőnöznek ık, mit csinálnak? Hát lopnak! Hol? Mit? Simán elmegy az erdıbe fát lopni. De ellopja, volt ott a cigánytelepen, a Dankó út végében

van egy olyan kert rész, ahol ık kaptak – például a cigányok is kaptak – földeket, hogy ott azon mőveljék, és akkor… Ez mikor volt? Ez nem ebben az évben, ez olyan 5-6 éve volt. Azért is maradt el ez a program, mert hogy a cigány a cigányét ellopta. Az, aki dolgozott, az ellopta… vagyis aki nem dolgozott, ellopta azét… Mert így egyszerőbb? Igen, és akkor azt mondta a cigány, hogy én nem vagyok hülye, hogy dolgozzak én? Mithogy a magyar is azt mondta, hogy…. De az nem nagyon jellemzı, hogy a magyarokhoz is elmentek lopni. Inkább egymástól? Akkor amikor ott volt. Volt lehetıségük ugyanazon a telepen lopni, akkor. Jó de akkor mondjuk akkor olyan bőnözés azért nincsen, hogy így egymást torkának a kést meg ilyenek… Nem, nem. Szóval ilyen durva…? Nem. Lopások, kisebb szabálysértések, meg, hogy… Ja, az nagyon jellemzı, hogy most már mindenki szeretne autót. Ugye fogyasztói társadalomban élünk. Mindenki azt látja, hogy… amit a tv közvetít, a média közvetít. Tv gondolom nagyjából… Az mindenhol! Ja és az hogy a cigányoknál mindenhol van tv, meg dvd, meg hifi torony, mert az az alapvetı szükségletük, hogy a szórakozáshoz meglegyen mindenük. És a többi csak utána jön? Igen. Az alapellátásukhoz szükséges, hogy az étkezés, hát az olyankor, azt tudod, a kultúrájukból adódóan, mikor van pénzük, mikor megkapják, akkor egy hétig nagyon dızsölnek. Ezt a boltban is mondta a boltos. Hogy megkapják a segélyt, egybıl mindent, utána meg jönnek hitelbe vásárolni. Igen! Utána meg mennek hitelre, mert jönnek segélyért. Jönnének. De… már hát… Mondjuk engem ez is nagyon érdekelne, ez a segély-dolog… hogy hogy mőködik. Mert most ugye visszakanyarodva, azt mondtad, hogy ilyen szociális ügyekben… Nem segélyezés ügyben. Segélyezés ügyben nyilván a hivatalba kell menni. Amire azt mondtam, hogyha valaki valamilyen szolgáltatást szeretne, hogy házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, vagy pedig… hát a családsegítés is hozzánk tartozik. Igen, igazából erre is kíváncsi lennék A családsegítı az ide van integrálva így a központhoz, de ott vagyunk helyileg a hivatalban, ott van egy irodánk. A családsegítı és gyerekjóléti szolgálatnak. Szolgáltató vagyunk hivatalosan. És te átjársz oda? És akkor hétfın és szerdán ott vagyok. Egész nap ott vagyok. Ilyenkor kedd, csütörtök, pénteken vagyok itt, mert hát ez olyan, hogy nekem ez csatolt munkaköröm az, mivel ide van integrálva, én alapvetıen itt dolgoztam. Innen mentem el fıiskolára, és akkor amikor elvégeztem, akkor fölajánlották ezt a lehetıséget, mert hogy éppen akkor a társulás megszőnt, és így Nógrádmegyerben egyedül csak mi, mi ebben a faluban van egy ilyen szolgáltatás, hogy családsegítı és gyerekjóléti szolgáltatók vagyunk, mert hogy nem, nincsen annyi fı, hogy szolgálat legyünk. Én vagyok az egyszemélyes családgondozó, meg van egy családgondozó asszisztensem. İ a D.? Igen, a D. És ı segíti a munkámat. Meg vele megyünk családlátogatásra. Fıiskolával kapcsolatban még akartam kérdezni, hogy neked pontosan milyen végzettséged

van? Én szociális munkás vagyok. És én a VIII. kerületben végeztem. A Wesley-n. Jó. És akkor mondjuk, például, hogyha az ember… áh, nekem ez még mindig bonyolult. Te ott ülsz kedden és csütörtökön… Hétfın és szerdán. Hétfın és szerdán. Délelıtt van ügyfélfogadásunk, és hogyha van valami problémás ügyük… Na igen! Mik ezek? Az egyiket mondtam ugye, az anyagi, vannak lakhatási problémák, azzal sokan jönnek be. Kilakoltatás? Nem, ilyen nem nagyon jellemzı. Mert hogy… mittudomén, valahogy… Tehát hogy hiába, hogy eladósodnak, de olyan szintre nem szoktak, hogy na most elveszítsék a fejük felül a házat. Valahogy mindig meg tudják oldani? Hát igen. Valahogy, inkább ezt mondható. Olyan, van, hogy azt mondja, hogy ı most fel szeretné újítani a házát, de addig neki kellene valahol valamilyen lakás. De a faluban sajnos nincsen olyan lakás, és ezzel többször odajönnek, hogy nekik most be kéne költözni valahova, tehát hogy adjon nekik… És ez általában csak felújítás miatt szokott történni? Igen. Hogyha… Mert például volt egy olyan lakás, amikor csótányok voltak benne. A házban. És azt szerették volna kiírtani, meg hát felújítani, de az önkormányzat abban tudott segíteni nekik, csak hogy csótányírtót… Arra nem nagyon van lehetıség, mert nincsen olyan önkormányzati lakás, amit ki lehetne így adni. Az a baj, hogy nincsen az önkormányzat tulajdonában olyan ház, ahova beköltözhetnének. Van az önkormányzat tulajdonában bármilyen ház? Van. Van, igen. Vannak pedagóguslakásaink, több is, de én most úgy tudom, hogy kettı talán eladásra került, és akkor van még kettı, itt, ahol jössz a buszmegállótól, egy ilyen ikerlakás, az még az övéké. Tehát ez pedagógusoknak fönn van tartva. És tulajdonképpen ez a két dolog van, amiért ott téged megkereshetnek? Nem. Hát ez a családsegítı, hogyha valakinek… Vagy hogyha ilyen étkeztetést szeretne, akkor ugye elirányítom ide. Akkor vannak olyan problémák… Ez az étkeztetés idısétkeztetés csak? Igen. Hogyha… Vagy mittudomén, hogyha valaki jelez a faluból, hogy azt látja, hogy a szomszédja már nem tudja ellátni magát, valahogyan kellene neki segíteni, vagy az étkeztetést megoldani, mi kimegyünk családlátogatni, megnézzük, hogy milyen körülmények között… És olyan is van, hogy azt mondja, hogy én úgy látom, hogy az a gyerek éhezik, nem adnak neki enni, ilyesmi? Igen, ilyen is van. Ez a másik része, a gyerekjólét. Amikor hogyha mondjuk olyan 0-tól 18 éves korig, tehát kiskorú gyerek ügyével jönnek, vagy valahogy a családban van olyan gyerek is, akire azt gondolom, hogy az azáltal, hogy a szülıje, vagy olyan magatartást tanusít, mint hogy… az nem megfelelı, azáltal veszélyeztetve van, akkor az már gyerekjóléti. Értem, oké. A gyerekjólétben is van ugyanúgy alapellátás. Mindenhol úgy kezdıdik, hogy akkor elsı interjú – ezt majd fogjátok tanulni. És akkor elbeszélgetsz a klienseddel. Ilyenkor te mész ki? Igen, én megyek. Plussz még a D.? Igen, D. is jön. Minden esetben ketten mentek ki? Általában.

Fıleg, amikor így para a dolog? Tehát mondjuk így kimész és valószínő, el akarnak zavarni? Volt ilyen, igen. Van amikor félelmetes a helyzet? Volt, persze, volt. Fıleg a Dankó úton. És ilyenkor nem azért, mert féltik a gyereket? Igen, azért. Egyértelmően azért. Mert tudják, hogy probléma van, tudja, hogy nem tett meg mindent ezért, de nem akarja ezt beismerni, és akkor inkább kiabál, és veszekedik, és elordít onnan. És azt mondhatja nyugodtan, hogy nem mehetek be a lakásába, mert ugye nem vagyok hatóság, nem kaptam semmit. Akkor ezzel ezek szerint tisztában vannak. Persze! Ha szép szóval nem lehet, akkor nyugodtan elzavarnak. És mondjuk így mennyire jellemzı az, hogy a gyerekeket állami gondozásba kell venni? Nem nagyon jellemzı. Egy olyan esetünk volt tavaly, amikor gyermekbántalmazás volt. Bejelentés történt? Látta valaki? Nem, hanem a védını jelzett nekem. Vele van állandó kapcsolatunk. Elmondom azt is, hogy a gyerekjólétnek van egy ilyen jelzırendszere, egymásnak jelzünk, a jelzırendszer tgajaiba beletartozik a háziorvos, a védını, az általános iskola, az óvoda, tehát a helyi intézmények, és hogyha valahol valaki valamilyen problémás helyzetet vagy gyermeket lát, akkor nyugodtan szólhat nekünk, ık jeleznek. Általában papíron kéne, de megteszik elıször telefonon, és akkor mi megyünk, mert kimegyünk akkor. Mennyire jellemzı az ilyen? Hát, jellemzı. Mert hogyha nem vitték a gyereket mondjuk többször óvodába, és kellett volna, de nem viszik, akkor az óvoda jelez. Azért mert öt éves kor után már kötelezı? Igen. És csak ekkor jeleznek? Hát akkor, ha tényleg olyan gyerek van, akirıl tudják, hogy kellene, hogy menjen, de valami miatt az anya is akadékoskodott. Például volt egy olyan esetünk, hogy nem. Mert ı úgy gondolta, hogy nem viszi, mert mittudomén, nem tudom mi gondja volt, nem volt annyira nagy gondja. De az viszont nem is akart beengedni! Mert olyankor szerintem ilyen… olyan is benne volt, hogy lusták voltak, hogy lustábbak, és akkor nem mentek, és… Szóval nem olyan nagy dolgok, nem olyan nagy volumenőek, kemény, igazi nagy szegénységbıl adódó dolgok, hanem csak ilyen kis nemtörıdömség, ilyen hanyagság, ilyen lazaság, mert hogy egyébként nekem az a véleményem - és bárhol vagyok, én ezt mondom -, hogy az az igazság, hogy eltunyult a társadalom, eltunyultak ık ugyanúgy, a cigányok is, azért, amiért megkapják a szociális segélyt a semmittevésért. Én nekem az a véleményem, hogy azért nem tudnak tenni a saját ügyükbe, és nem is akarnak, és mindig azt várják, hogy te tegyél a helyükbe. Segítsed ıket mindenbe, hiába, hogy meg lenne a képessége… Értem. És hát ugye nekünk csak ez lenne a szerepünk, hogy eleve, abból tükröt mutassál nekik, mutasd meg azt, hogy ı milyen, hogy lássa azt, mert én kívülrıl látom ıt, én jobban meglátom a problémákat, de ı benne él, ı nem veszi ezeket a dolgokat észre. Nekem tükröt kell, hogy mutassak: te ilyen vagy! De mondjuk hogyha így megmutatod ezt a tükröt, elé teszed, és így azt mondod rá hogy így igen, mittudomén, te egy negyven éves ember vagy, és miért nem mész el dolgozni, és tartod el a családodat, és ı erre azt mondja, de hát így hova? … Hát igen… azt mondja rá, hogy hova... De miért, szerinted hogyha így van, mondjuk hogyha így vesszük ezeket a cigányokat, és felvettük ezeket a kérdıíveket, kb. 10%-uknak van valami fıállása, és akkor már sokat mond az ember. Oké, hogy így azt mondod, vagy így azt mondjuk – mert én is ezt mondom, hogy…

Nem nagyon van hová menni. Rohadtul nincs sok lehetıség… Én nem is azt mondom végülis, hogy annyira a munkahelyek… De pedig valahol az kéne. Mint régen volt. Én nem tudom, de régen volt mindenkinek… A szocializmusban. Szocializmus volt, de mégis volt. Jó, nem akarom visszasírni, de… Ebbıl a szempontból, akárhogy is nézzük… Igen, ilyen szempontból ez volt a helyes. Nem volt munkanélküliség. Volt cigány KTSZ itt is, és mindenki dolgozott. Mi az a cigány KTSZ? A TSZ valami termelıszövetkezet volt, valami kovácsoló valamilyen szövetkezet volt. És akkor az volt, hogy a cigányok itt…? Azért volt cigány, mert cigány volt a fınök és általába ı cigányokat vett föl. És azokkal dolgoztatott, és mindenki szeretett oda menni, nem... mi dolgozhatunk ott, magyar emberek is, én tudom, mert nekem rokonom is dolgozott ott, és nem volt azzal gond. Meg akkor megéltek egymás mellett elég jól, meg elég szépen így az emberek, csak hogy mégis cigány volt a fınökük, ık voltak az alapítók, és akkor mindenki dolgozott. És megszőnt, és utána meg annyi… És megszőnt, és utána annyi. Meg az, hogy az emberek most már ingázni kellene, azt nem vállala föl, hogyha messzire kell, végképp nem. Mert most vannak olyan lehetıségek, szoktak küldeni az önkormányzathoz is, hogy lehetséges az, hogy akkor elmenjen mittudomén Gödöllıre, vagy valahová… És akkor viszik ıket busszal? Elvihetnék! De egy kettıt láttam én is csak! Nagyon ritka. Arra nem vállalkoznak. Úgyhogy azért mondom, most már mindenki így le van ülve, el van tunyulva, és nem veszi a fáradságot arra, hogy saját magáért tegyen valamit! Mit tehetnének szerinted? Mit kéne csinálniuk? Hát tehetnének! Figyelj ide! Egész nap ülnek. Bejönnek a faluba és csak járkálgatnak, sétálgatnak, eljönnek a hivatalba panaszkodni, mert hogy ez sincs, az sincs, amaz sincs. Nekik ez is kéne meg az is kéne meg amaz is. De hogy otthon ı mondjuk kertet mővelne, mert majd hogy minden házhoz tartozik valamilyen kis kert. És nincs mővelve. Ezt észrevettem. Én azt mondom, mint ahogy átvettük ezt a szociális segélyezés mintát - ugye ezt mondta a Ferge Zsuzsa professzor-asszony -, átvettük, de nem úgy vettük át, mint ık, hogy azért, hogy kaptak szociális segélyt, legalább minimum meg kellett hogy mőveljék a kertjüket, meg a házukhoz tartozó részek el kellett, hogy látva legyenek. Meg mittudomén, még milyen kikötések voltak. Nálunk ehelyett nincs semmi kikötés. Mert nincsen ember, aki ezt ellenırizze, aki ezt fölvállalja, hogy én majd ellenırizzek, és ha nem, akkor majd szankciókat alkalmazok, mert hogy ilyen nincs. De itt van ilyen, hogy közmunka, nem? Van, igen. Közmunka program van minden évben, igénybe is veszik, és akkor tényleg van, aki jelentkezik. Fıleg romák? Hát, igen. Alapvetıen igen. Oktatás terén az itteni iskoláról és óvodáról mit tudsz mondani? Integrálva van, vagyis közös az igazgatójuk. Sıt, még a kultúrháznak is. Itt van velünk szemben a kultúrotthon, egy ilyen nagyon lepukkant épület. Ami felújításra szorul. Na, az is az iskolához tartozik, és az az alatt álló igazgatás már egy másik személyhez tartozik, de viszont közös az igazgató. A három intézménynek egy igazgatója van.

És szerinted jól van ez így? Jó az, hogy aki óvodáskorú gyermekekkel foglalkozik, ugyanaz foglalkozik az iskoláskorúakkal is? Aki addig ott fınök volt, vezetı volt, az most helyettes. Tehát ugyanúgy ı látja el, ı viszi ott a dolgokat. Hogy ne keljen külön igazgatókat fizetni mindenhol. Spórolás miatt vannak így összevonva a dolgok. Egyébként ez a tendencia is az országban, ezért vannak kistérségek is, meg azért vannak minden ilyen közös dolgok, azért akarják így összevonni, hogy ne kelljen mindenhol így igazgatókat… Azért vannak az iskolaösszevonások is, ugye. Hogy ne kelljen külön igazgatókat fizetni, hanem hogy egyvalaki ellássa, és igazgassa, irányítsa az összes többit. Bölcsıde hol van a legközelebb? Hát itt, a környéken nincs. Még Salgótarjánban sincs. Az a megyeszékhely Nógrád megyében, de még ott sincs. Akkor ez úgy mőködik, hogy három éves korig otthon marad a gyerek, és addig kapja a gyes-t, három éves kortól pedig elvileg mehet óvodába, ugye? Hát mehetni mehetne. Mennyire van igény szerinted arra, hogy három éves kortól beiratják a szülık a gyerekeket az óvodába? Lenne igény, azt mondható, a romák között is lenne igény, mert már csak azért is, mert tudják, hogy ott reggeli, ebéd, vacsora biztosítva van. Fıleg ez szerinted a szempont? Igen, ez lenne a motiváció, igen. Hogy a gyerek miért megy, abban nem vagyok biztos, hogy ez az. Mert nem is biztos, hogy szeretne egy három éves gyerek még távol lenni ugye az anyukától. Fıleg akik nagyobb családban élnek… Igen, nagyon jó nekik otthon, szabad élet van, azt csinálnak amit akarnak, és nem biztos, hogy ık szeretnének, de a szülık szeretnék, az biztos. Itt 75 gyermeket lehet felvenni az oviba, az iskolába meg 164-et. És mennyien jelentkeznek? Milyen a túljelentkezés? Nem tudom ezt így számszerően meghatározni. De mondjuk lehet azt mondani, hogy jó pár gyerek van, akit be akar az anyuka iratni három évesen, de nem tud, mert nincs hely? Illetve hogyan mérlegelnek a felvétel során? Van ilyen, hogy elsısorban a romákat veszik fel? Nem. Elsısorban azokat veszik fel, akiknek a szülıje dolgozik. Tehát nincs otthon a gyerekkel. Akkor a romákat elsısorban nem veszik fel, hiszen a legtöbb roma gyereknek nem dolgoznak a szülei, nem? De van azért, aki dolgozik. Mert közmunkán el tud menni, és akkor az már beleszámít. Azért azt fölveszik. De elsısorban igen, azt, akinek dolgozik. Meg akivel nincsen otthon senki, egy szülı neveli a gyereket. Ahogy így elnéztem, a legtöbb családban, ahol óvódáskorú gyerek van, többnyire van még kisebb is, tehát az anyuka, vagy valaki azért otthon van. Igen, az anyuka szinte folyamatosan otthon van, és a gyerek 8 éves koráig anyasági – ık anyaságinak nevezik, de egyébként az meg gyet-et kap. De azt csak az kap, akinek három vagy több gyereke van, nem? Igen, igen. De a három gyerek alap amúgyis. Azért is meg szeretnék, hogy legyen, hogy otthon maradhasson az anyuka, és kapjon bármit. Vagy hogyha nem, akkor kiharcolják, hogy valamelyik gyerek beteg, akkor… Sokszor monjdák azt, hogy a roma gyerekeket gyakrabban nyilvánítják fogyatékosnak. Akkor ebben benne van az is szerinted, hogy az anyuka lobbizik ezért? Ott szerintem valamilyen fogyatékosság mindig van. Valamilyen betegsége mindig van a

gyereknek. Nyilvánvaló tény, hogy a roma gyerekek nagyobb hányadát nyilvánítják fogyatékosnak, mint a nem romákat. Óvoda után van ugye ez az iskolaérettségi vizsgálat, itt a településen mi a helyzet? Hát elég sokszor van az, hogy fogyatékossá vannak ilyenkor… nem is tudom, nyilvánítva. Elég sok gyereknél fordul elı. De most már ugye az integráció miatt, most így bejött így ez az integrált oktatás, megszőntek a speciális osztályok, speciális, külön osztályban való nevelésük, így most már nem tudom, hogy ezt hogy fogják elkülöníteni. Ez az iskola ez benne van abban a programban, aki ezt az integrált oktatást így fölvette, és ezt a programot fogják folytatni, ezt kedzeményezték. Voltak továbbképzésen a nevelık, oviból is, iskolából is, és akkor így most ık ilyen szellemben fogják nevelni. Szerinted jó annak a gyereknek, aki mondjuk vissza van valamennyiben maradva a feljıdésben, hogy integráltan oktatják, vagy nem? Ha jobb képességő gyerekek közé kerül? Nem tudom. Állítólag ez olyan lesz, hogy ennek megvan tudod a módszere. Van egy kipróbált, megtanult módszer. És akkor ık most ezt a módszert szeretnék majd bevezetni. Ez olyan, hogy több nevelı van bent, és akkor csoportokra bontják a gyerekeket, és olyan feladatot kapnak, ami az ı képességüknek, az ı szintjüknek megfelel. És van olyan, hogy hangosan az egyikkel foglalkoznak, az egyik csoporttal, a másik, jobb képességőek mondjuk addig csendben tanulnak. Tehát attól nem szegregált megoldás, mert egy légtérben vannak… Igen igen. És itt vannak már erre pedagógusok is? Most minden pedagógust továbbképzünk itt. Most ezen veszünk részt. De ilyen pályázatot pályáztak és ezen nyertek pénzt, és most már volt az elsı lépés, az elsı része már megvolt ennek a továbbképzésnek, úgy tudom, hogy így fog mőködni innentıl kezdve, tehát az általános és speciális osztály teljesen így kifutottak. És amúgy ez hogy volt régen? Volt tudod, kisegítınek nevezték akkor még, és akkor ha valaki tényleg nagyon gyengén teljesített, gyenge képességő volt, akkor elküldték a tanulási képességeket vizsgáló bizottsághoz… Fıleg romákat, gondolom. Igen, fıleg azok voltak akkor is. És akkor hogyha tényleg fogyatékosnak, középsúlyos értelmi fogyatékosnak minısítették, akkor áttették abba a külön osztályba, amit kisegítınek neveztek. Kis létszámú osztály. Ez a külön osztály egy külön terem, vagy épület volt? Nem, csak külön terem. És akkor általában úgy, hogy ilyen alsós osztály… volt egy alsós osztály, meg egy fölsıs. Tehát így összevonva. Összevonva, igen. És akkor úgy volt egy-egy osztályban mittudomén 5-10 gyerek. Nem olyan sok. Hogy látod, a szülık hogy reagálnak most erre az integrációra? Fıleg a roma szülık? Vagy nem is érdekli ıket, hogy mi van a gyerekkel? De, az érdekeikért meg a jogaikért nagyon tudnak harcolni a szülık egyébként. Az biztos, az egyértelmő, hogy olyankor, olyanból sok jelzés van az iskolától, sok jelzést kapunk, a gyerekjóléti szolgálat. Hogyha mondjuk nem jár a gyerek, és akkor én így próbálnám neki, megbeszélni a családdal, hogy most miért is nem jár, mert hogy ez szülıi kötelessége neki, hogy járassa a gyerekét iskolába, akkor ugye a jogaikat azt úgy nagyon tudják mindig, de azt, hogy kötelezettségeik vannak, azt úgy nem tudatosult sehol sem. És ezt így nagyon sok helyen megbeszéljük. Védınıvel is például sokszor beszélgetünk róla, hogy jogokat mindenhol tudnak. Nagyon tudják. De az, hogy melléje írva az sehol nincsen, hogy de

emellett ez a kötelességem. Hogy az is valahol van. Arról így mindenki elfeledkezik. És ez tényleg jellemzı. Így az egész Megyerben nagyon jellemzı, tudom. Így akikkel kapcsolatot tartok, az emberekkel. Visszatérve a szegregált – integrált oktatásra: valahol hallottam, hogy állítólag sok roma szülı külön azt szeretné, ha a gyermekeik roma közösségben tanulnának, és nem a „parasztokkal”, hanem szintén cigány cigánnyal. Te nem látod úgy, hogy sok roma szülı esetleg nem lelkesedik emiatt az integrált oktatás ötletéért? Nem, itt nem jellemzı, hogy szeretnék, hogy külön kezeljék ıket. Így is inkább azt érzem, hogyha valami miatt, mittudomén egy magyarbeli, nem azért, mert hogy tényleg azt valaki konkrétan úgy akarja, hogy jobbat biztosít a magyarnak, de hogy… mert a képességei éppen olyanok, a cigány bármiben hátrányba szorul, akkor azt egyértelmően kimondja a cigány szülı, hogy ez azért van, mert én cigány vagyok. Úgy érzed szeretnek emögé takarózni? Igen. Ez biztos. Ez nagyon jellemzı. Bármiben, egy kis sérelmük… sérelem éri ıket, akkor ez egybıl. Az a véleményük, hogy ez azért van, mert ık cigányok. Pedig ez nem így van. Mert én meg azt gondolom, hogy tényleg mindenki próbálna segíteni, így akinek ez színtere, meg aki ott dolgozik, de mégis mindenben ugye nem lehet… Mert nem tudja ıket az ember mindenben segíteni. Kicsit részletesebben elmondanád, hogy mőködik a gyermekjólétis rész, a jelzırendszer jó esetben jelez, ezután ti kimentek, és… Délelıtt van ugye ügyfélfogadásunk, akkor bejöhet bárki, de már megszokták az emberek, mert ez 2005-tıl van így, és akkor délután meg mehetünk családot látogatni, tehát akkor van terep, terepünk. Megyünk bárhová, ahová akarunk. És nem muszáj, hogy bejelentsem, és hogyha nekem jeleztek, általában az a jellemzı, hogy jeleznek a problémákról, és úgy kimegyünk. Tehát általában egy külsı ember jelez, vagy olyan is van, hogy ı maga? Hát olyan is van, hogy ı maga jelzi, akkor bejön ugye, és akkor ott leül és elbeszélgetünk. Nincsen külön interjú szobánk, hanem van az az egy iroda, becsukható az ajtója, és akkor ha valaki jön, akkor megmondjuk neki, hogy most tessék várni, most vannak bent. És akkor úgy elmondja a porblémáját, vagy leírja. Fıleg tehát ezek amiket korábban mondtál, lakásügy, ugye azt mondtad, pénzbeli dolgok… Meg hát nagyon sok a családi környezeti probléma, ami olyan jellegő, hogy ilyen vitás családi környezet. Problémás családi környezet, tehát hogy az apuka nem megfelelıen viselkedik a feleségével. Jól megveri? Meg. Csúnyán beszél, meg erkölcstelenek, meg ilyesmi. Ilyenért bejön, hogy az én férjem csúnyán beszél? Nem az, hogy csúnyán beszél, az már ilyenkor durva, tudod. Az már nem olyan, hogy csúnyán beszél, hanem ütik-vágják egymást, és olyan is elıfordul hogy… a gyerek is ott van sajnos, látja, veszélyeztetve van a szülıi környezet által. De akkor ezek szerint ezeknek a szülıknek mégsem ez a természetes, hogy ilyen légkörben élnek, ha bejönnek szólni… Hát ilyen durva már nem szabad, hogy legyen. Egy család van olyan – megmondom különben ıszintén -, akik tényleg ennyire erkölcstelenül viselkednek, és ott az a gyerek az ugye nap mint nap ki van téve… És akkor olyanok, hogy például az asszony kiáll az utca – az ott a Dankó úton, a tetején – kiáll a tetın, és akkor levetkızik esetleg meztelenre, és mert annyira féltékeny az emberre - de ezt ne említsd meg, mert mindenki tudja akkor, hogy kirıl van szó , és ott mutogatja magát. És az összes gyerek, aki ott a soron van, az azt látja. És nyilván ez úgy mindenkit úgy fölzaklat. Úgyhogy ilyenkor jönnek a szülık, hogy ez azért már mégsem megengedhetı. Képzeld el, hogy tehetetlen a rendırség, és tehetetlenek vagyunk mi is.

Mert nem bőncselekmény? Nem, nem. Hiába hívják, és amikor megmondják a nevét, hogy Melidi – kimondom így ıszintén, de végülis ezt így nem kell beleírnod -, Melidi már megint ez meg az, akkor a rendırség volt olyan, hogy ki sem jött. És mi már megpróbáltunk velük több mindent. İ is úgy kezdte, hogy lakást szeretne valahol máshol, mert ı nem bírja az emberét, meg ıt mindig megcsalja. És ı szokott például bejönni hozzátok? İ is bejött, igen, hogy ıneki lakás kellene, ugye ott védelembe van véve a gyerek, mert szülıi veszélyeztetés… Mit jelent pontosan az, hogy védelembe van véve? Az alapellátás után következı gyermekvédelmi szint a védelembe vétel, amikor már a hatóságot is bevonjuk a dologba. És ez azt jelenti, hogy rendszeresen ellenırizni kell a családot, kimenni, ilyesmi? Igen. Az alapellátás maga is azt jelenti, hogy ha már valakit alapellátásba veszünk, tehát jelzett valamelyik jelzırendszeri tag, mondjuk a rendırség – a rendırségnek van alapból. Akkor alapellátásba vesszük, azt jelenti hogy rendszeres kapcsolattartás van közöttünk, és megállapodunk feladatokban, hogy mittudomén megállapodunk idıvolumenben, mondjuk fél év vagy egy évben, megmondjuk hogy ennyi lesz az alapellátás. Szeretnénk, hogy a problémája megoldódjon, és akkor ezt és ezt kell megtenni, kinek mit kellene megtennie, ezt is tisztáznunk kell, meg kellene beszélni. A legtöbb esetben elmondom, hogy ezt nem értik meg. Nem tiszta, sose nem tiszta nekik. Ha megkérdezed, hogy mondjuk ıt, ha valaki alapellátásban lenne, nem tudja, hogy mi az, hogy alapellátás, pedig én úgy megyek oda. Hány gyerek van alapellátásban, hány gyerek van védelembe véve? Hát most nem olyan sok van. A tavalyi évrıl számoltam ugye most be, május végéig, akkor volt tizennyolc, vagy… huszonvalahány gyerek, kilenc családból, kilenc. Most ebben az évben most még eddig még öt van nálam alapellátás. Van nekik egy ilyen dossziéjuk, családi dosszié, és akkor abban vannak a macis lapok, amit ugye így lehet hallani. Igen, igen ez még a dolgozatunkban is volt. Na, ezeket töltögetjük ott a gyerekjólétbe. Most felújították a macislap-rendszert, úgyhogy van egy teljesen új macis lap, hogyha esetleg azzal már találkoztál, akkor már nem a régit kell nézni, úgyhogy van egy teljesen új, ami április elsejétıl hatályos, és abban dolgozunk, és abban írunk le ilyen dolgokat, és azt kellene betartatni. Tehát az a dolgunk, hogy elmenjünk családot látogatni, és akkor számon… hát nem azt mondom hogy számon kérjük, mert nem azért megyünk oda, segítık vagyunk, tehát mi soha nem hatóságként megyünk oda. És én ezt próbálom is tudatosítani, hogy értse már meg, hogy segítenék. De tudod, hogyha nem pénzben segítesz – és abban nem tudsz -, akkor ez nekik csak olyan, mint a falra hányt borsó, de az amit te mondasz, az nem segítség. És általában ez a jellemzı. Nem mondom azt, hogy nincsen olyan család, aki tényleg szívesen elfogadja, azt, hogyha tanácsokkal látod el, és mondjuk javaslod neki, hogy ezt így vagy úgy kellene, mert hogy jobban be tudja majd osztani a pénzét esetleg, de az nagyon kevés. Tehát az 10%, azt mondom. És az összes többi azt mondja, hogy ez így nem segítség. Úgyhogy ez ilyen, hogy tényleg, hogy annyira úgy érzed, a gyerekjólétnek a feladatát, hogy olyan, minthogyha olyan hiábavaló lenne. Mert hogy nem érzik azt, hogy ez segítség lenne nekik. De hát mondjuk kell, hogy legyen, mert hogyha meg valahol probléma van, valamelyik családban. Na meg a védelembe vétel: amikor már mondjuk azt látom, hogy tényleg annyira veszélyeztetve van a gyerek, hogy ahol például már ki kellett emelni a családból, bántalmazás miatt, ık is ugye láttam, hogy az apa iszik, láttam, hogy valami nincsen rendben, de soha nem tudtam bebizonyítani azt, mert alapellátásban voltak azelıtt, és én azt éreztem, hogy azáltal, hogy még jobban iszik, hogy még többet költ és még nagyobb lesz az adósság, még jobban behavazódik a család, tehát ez így nem fog menni, be kell hogy vonjam, vagy hogy is… ilyenkor én jelzek. És ilyenkor a hatóság besegít,

védelembe vesszük úgymond a gyereket. Hát kellene egy tárgyalás úgymond, ezt hogy írod be… Vagyis van tárgyalás, és akkor a védelembe vételrıl jegyzıkönyv, minden készül, és védelembe vesszük, és onnan is egy meghatározunk idıpontot, fél év, vagy év… És ez mitıl több, mint a másik? Hát az, hogy ott már a jegyzı, mint hatóság felügyeli. Mert jegyzıi gyámhatóság a következı szint. És akkor, ha itt gáz van, megy az állami gondozásba a gyerek? Igen, igen, és akkor az. Az a következı, hogy ha a védelembe vételt nem tudjuk valahogy, valahogy normálisan visszagondozni a családot a normális kerékvágásba, akkor onnan igen, az lenne a következı szint, hogy kiemeljük a családból és akkor állami gondozott lesz. Erre volt precedens már? Ez, ez a gyerek votl tavalyi évben, akit ki kellett bántalmazás miatt emelni, de és tudtam, hogy ott valami probléma van a gyerekkel, mert nem vérszerinti apja volt egyébként a gyereknek, a kislánynak, és az apa verte. Szorongott, félt… Hány éves kislány volt? Három volt. Szegénykém. Négy volt, amikor már kiemeltük. És képzeld el, hogy el akart menni a gyerek. İ is úgy döntött, úgy gondolta. És az anya is ezt akarta. Valahol azért nem volt olyan nagy bőntudatom, mert ez így nagyon meg… meg… Persze, ez így nagyon megvisel mindenkit. Megvisel mindekit. Persze. Úgy gondoltam, hogy a gyereknek is… jobb volt neki. Meg az apának is jobb volt, hogy elvittük egyébként. Azért nem is. Haragszik is egyébként azóta is, mert a bőnbak mindig az, aki valamit tett ellenük, nem hogy segítettél volna ezzel, hanem hogy te vagy a bőnbak, te vagy a minden. Utána nagyon nehéz vele együtt dolgozni, és még mindig ott tartunk, hogy védelembe van véve a másik kettı gyereke is, aki otthon maradt, de azok már a saját vérszerinti gyerekek. De hát nem tudhatom, hogy ilyen magatartás mellett… Mi lesz… nehogy állami gondozás. Hát nem tudom, azt nem szeretném semmiféle képpen, hogy ezek már vérszerinti gyerekei, és azt gondolom, hogy talán már ıket nem fogja bántani, de nem tudhatom. Ennyit számít a cigányoknál, hogy most az ı gyereke vagy nem? Igen, igen. Arra nagyon érzékenyek egyébként, sıt. Azt mondom, hogyha – nem tudom, ez minek az oka, a rendszernek, vagy a mi rendszerünknek az oka -, hogyha megyünk hozzájuk, sokszor úgy veszik, hogy tudod az szégyen, hogy az szégyen, hogyha a családsegítık ott megjelennek valami miatt. És akkor szégyellik, és szeretnék, hogyha nem mennénk. Szerinted hogy lehet az, hogy a kérdıívekben – mert van ilyen kérdés, hogy kapcsolatba került-e már a családsegítı központtal vagy gyermekjóléti szolgálattal, és fogalmuk sincs mi ez, azt mondták nem is hallottak róla. Van neked címed hogy ezt hol csinálták, vagy ilyesmi? Az összes így volt. Senki nem tudta, senki. Az mi? İ nem is tudja, hogy mi az. Ühüm. Lehet hogy pont olyanokkal vetted fel, akiknek tényleg nincsen olyan… Semmi problémája…? Na mondjuk az, hogy így, hogy családsegítı központ, vagy valami, ilyenrıl biztos nem hallottak, az, hogy családsegítık, és mi, gyámügyesek, így hívnak minket, hogy gyámügyesek. Akkor csak a fogalmak? Fogalmi zavar? Igen, fogalomzavar, az teljes. Mondom, azt, nem tudja megjegyezni, hogy most mi az, hogy alapellátás. De elmondom neki mindig, hogy innentıl kezdve aláírtuk ezt a dolgot,

alapellátásba van véve a gyerek, az azt jelenti – már csak leegyszerősítem, a legegyszerőbb szintre -, azt jelenti, hogy kapcsolatot fogunk tartani rendszeresen. Tehát én kijövök, vagy ha megbeszéljük, akkor bejössz, és akkor ott beszélgetünk. Meg megkérdezem, hogy akkor hogy sikerült megoldani ez a dolgot. És ezt, ezt sem tudja megjegyezni, hogy ı akkor innentıl kezdve ez a gyerek alapellátásban van. Most például van ez az apa, akit én mondok, védelembe van véve a gyereke, tegnap voltam nála, és akkor: miért vannak ezek a gyerekek védelembe véve? Mi az, hogy védelembe vannak véve? Na most képzeld el… onnan, ahonnan már kiemeltem egy gyereket, elmondtam már nekik nem egyszer… Elızménye már volt… Abszolút. Ugye hát hogy miért vannak azok a gyerekek védelembe véve. Ez azért van, mert hogy tényleg annyira iskolázatlanok. Nem akarom ezt így minısíteni. Tény, hogy többségének még a nyolc általános sincs meg. Öt – hat általános van meg. Ez azért van, és azért nem tudja megjegyezni azt se, hogy ez most családsegítı központ. Ha esetleg így mondtad, hogy családsegítık, vagy ha olyan családnál jártál, aki velünk kapcsolatba került, akkor annak valamilyen nyomot abban biztosan hagytunk. De ha tényleg esetleg olyanokat kérdeztél, akik meg nem volt velünk kapcsolata, azok nem tudják. És mégis mit lehet mondani, a lakosság milyen aránya, hány százaléka került kapcsolatba így veletek? Nem olyan, nem olyan sok végülis, azt gondolom. Nem olyan sok. Szerintem olyan 10-20%-a az aki, aki… De ha valaki segélyért jön be… Na, ha valaki segélyért jön be, az már nem hozzánk tartozik. Nem. Ha szociális segélyt intéz, akkor az teljesen a hivatalnak a szociális ügyintézıjére tartozik. Nem, mi segélyeket egyébként is mivel a gyerekjóléti szolgálatoknak nincsenek pénzügyi eszközeik, nincsen pénz a kezünkben, és ez azt gondolom valahol jó is, mert akkor még rosszabb lenne a helyzet, mert hogyha egyiknek adsz is valamilyen módon, sosem tudsz igazságos lenni, akkor már az, hogy te segítı vagy, az így egy az egyben így… Elveszti a hitelét? Még így is elveszti. Mert mondom, nem tudunk olyanok lenni, hogy... hogyha végülis az, hogy odamegyek, hogy segítı szándékkal megyek, akkor is azt hiszi, hogy számonkérni megyek. Tehát nem úgy fogja föl. Én ezt tapasztaltam a két év alatt. Mert hogy most már 2005-tıl vagyunk abban benne. És én azt tapasztalom, hogy hiába mondom el, hogy én segítı vagyok, én nem gyámügyes nı vagyok. Hogy jött a gyámügyes nı, és akkor gyorsan kapkodjunk, mert jött a gyámügyes nı. És elmondjuk, hogy nem vagyunk gyámügyes nık, segítık vagyunk. Azért jöttünk ide, segítı szándékkal, és elmondom neki tényleg, annyiszor szájba rágom, és nem. És nem akarják ezt valahogy bevenni. Lehet, hogy ez már megrögzıdött, vagy beléjük rögzıdött régebbrıl, vagy aki esetleg nem mondta így annyira el nekik így konkrétan, vagy hogy nem lett ez elmagyarázva, de ez azóta így van. És én azt tapasztalom, hogy hiába megyek segítı szándékkal, nem, nem azt veszik. Már mondjuk a többség. Van olyan kisebb rész – mint mondtam -, aki tényleg elfogad, meg elfogadja, de a többség az azt hiszi, hogy hatóság, vagy hivatalos személyként közelítünk feléje. És akkor a másik része meg amikor valakinek rendkívüli segélyre van szüksége… Ez az évi két alkalom, 5000 Ft körüli összeg? Rendkívüli gyermekvédeli támogatás. Ha rendkívüli probléma, mondjuk ilyen betegség jelentkezik a gyerekkel, a gyerekkel olyan betegség van, ahol el kell utazni Budapestre vele, kórházi kezelést kell, hogy kapjon, és tényleg nincsen pénze, akkor ez mérlegelve van, és akkor olyankor kapnak. Általában 5000 Ft az, ami minimum összegként szokott jelentkezni. És maximum? Hát olyan tíz. És ez egy évben kétszer kérhetı meg, mert hogy nincsen olyan sok abból, tudod. Hát a romák igénylik, igen. Elıfordult – tavalyi évben – például egy magyar család

fordult elı, hogy ilyen helyzetbe került és akkor… Errıl úgy nagyjából hallottak is szerintem… Na de várjál! Amirıl ık hallottak, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. A szociális törvényben szabályozott juttatás nekik, ami most változott, tavalyi évben, mert azelıtt gyermekvédelmi támogatás volt, de ık a fogalmakat nem tudják. Én se. És ez most már rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultságot állapítanak meg nekik minden évben. Be lehet adni kérelmet, és akkor ehhez jövedelemigazolást kell csatolni nekik, hány gyereke van meg milyen vagyona van esetleg, mert aki vagyonnal rendelkezik, az nyilván értékhatár fölé esik. Van egy meghatározott értékhatár, az törvény írja elı, jogszabály, és akkor a fölé esik az egy fıre jutó átlaga akkor nyilván nem jogosult. De itt, például, képzeld el, tegnap volt, az, amikor – na majd arról mesélek -, hogy 300 gyerek – körülbelül 300 gyerek – jogosult, a 475-bıl. Mert 475 kiskorú van. Magyarán ennyien szegények, el sem érik azt a szintet… Hát, igen, igen. És hogy jogosult gyermekvédelmi kedvezményre. És akkor ık júliusban jogosultak, július-augusztusban szokták megkapni a gyerekenként 5000 Ft-ot, de ugyanígy novemberben is jogosultak gyerekenként 5000 Ft-ra. És ez az, amirıl ık szoktak hallani, mert ezt a kérelmeket most kérték, most kellett leadni nekik június 30-ig. Mennyire vannak szerinted tisztában ezekkel a diszkrecionális segélyekkel, mert ugye ezeket is kérni kell, mennyire hallanak ezekrıl, milyen az igénybevétel? Amikor pénzrıl van szó, tehát hogy konkrét pénzeket kapnak, azzal nagyon tisztában tudnak lenni, mert egymásnak átadják az információkat. Lehet, hogy félreinformálják egymást, de eljönnek. Az egyik eljön, és akkor el van neki magyarázva, és mondjuk vagy megérti, vagy nem, de akkor jön a többi is sorban, és akkor mindegyiknek így külön… Tehát akkor nincs ilyen probléma, hogy kimaradnának? Nem, az nincs. Tehát az biztos, hogy megkapja mindenki, aki jogosult. Mert hogy inkább többen adják be, mint hogy kevesebben. És akkor ez az a támogatás, amit mindenki ismer, mert tényleg konkrét pénz. Az a rendkívüli gyermekvédelmi az annyira nincs is végülis így köztudatra téve, és akkor még van egy olyan segély, ami rendkívüli segély, kérhetnek az önkormányzattól, hogyha rendkívüli esemény történik ugyanúgy, úgyszintén a családban. Nem csak gyerekes családban. Hát hogy mondjuk egy idısebb hölgy, vagy férfi kórházi kezelést kapott, és nagyon sok gyógyszerköltsége volt, nagyobb kiadás, és akkor ebben a hónapban nem jut nekik semmire se, akkor ezt leírja, erre van egy formanyomtatvány a hivatalban, azt elviheti, kitöltheti, és akkor beadja az önkormányzathoz, és akkor ott a szociális bizottság - mint ugye minden önkormányzatnál úgy van, van alakítva egy szociális bizottság -, és akkor ık eldöntik hogy minden hónapban van ülés, és akkor kinek most mit tudnak juttatni. A bizottság tagjai között van roma származású? Volt, igen. De elmondhatom, hogy lemondott. İ volt az elnök, és lemondott. Mert ı úgy érezte, hogy azok akik kértek, azok jogosulatlanul kérnek. És akkor ilyen van, és ez tényleg így volt. Én, mint megfigyelı, meg… mi ez, nem szaktanácsadó… tanácsadási jogom ott van, hogy bemenjek, és akkor esetleg úgy hallgassam, hogy mit mondanak. Úgyhogy kirıl mit kellene mondani, vagy ki van velük kapcsolatban, és tudom, hogy az tényleg úgy van. De, és ilyenkor akkor hallottam meg olyat, meg azt láttam, hogy ott volt roma származású volt az elnök, és azt mondta, hogy nem, ennek tényleg nincsen erre szüksége, és akkor ı csak úgy beadta. Mert miért ne adja be, ha mások is beadják. És akkor ez úgy volt, tavalyi évben például, hogy ez egy ilyen futószalagon ment, mert az is úgy volt, hogy ha kapott valaki mondjuk szemüvegkeretre, mert az nagyon sokba került, és akkor támogatta valamennyivel az önkormányzat, következı hónapban biztos, hogy volt legalább három szemüvegkeretes segélykérelme. Tehát ez ilyen, hogy futószalagon gyártják akkor a kérelmeket, hogyha

egyiknek valamire adtak, akkor az is, akinek nem biztos, hogy arra kellene, hogy kérjen, akkor ı is bead, hogy hátha, majd hátha csak lesz belıle valami. Úgyhogy olyanok, hogy tényleg, a pénzért, mindenre képesek. És mindent, mindent. Csak pénzt szeretnének mindenbıl látni. Pedig érdekes, mert a kérdıívezés során megkérdeztük a kérdezettek véleményét arról, hogy szerintük a gyermekszegénység elleni programban mi lenne a legfontosabb teendı. És senki sem mondta azt, hogy pénz kellene. Mindenki azt mondta, hogy ruhákat szeretnének, tartós élelmiszereket, természetbeli juttatásokat. Szoktak lenni például ilyen ruhaosztások? Ezt akarom mondani, hogy a gyermekétkeztetés, mint olyan, az egy állami, központi program, már tavaly is, tavaly elıtt is. Ahhoz kapcsolódott most ebben az évben a mi falunk is. Nincsen róla tapasztalatunk, de arra találódott ki, hogy amikor a nyári szünet van, akkor a gyerekek, ezek a szegény gyerekek ne maradjanak ugye meleg étkezés nélkül. De errıl sem hallott még senki. Ezt azért nem, mert még csak most kezdıdik. Én mondjuk hiányoltam, de az a baj, hogy ott a hivatalban nem nagyon szeretnek beleszólni az ilyen dolgokba. És vajon milyen igény lenne erre a nyári étkeztetésre, készítettek valami elızetes felmérést, ilyesmit? Hát ez majd a gyermekvédelmi kezdvezményre jogosultak közül kell, hogy kikerüljenek. İk automatikusan kaphatnak majd? Nem mindenki. Hanem el kell, hogy döntse egy bizottság, hogy kik azok, akik kapnak. Mert hogy van egy bizonyos gyereklétszám, hogy ennyi kaphat, abból a pénzbıl, amit tud juttatni nekünk az állam, és akkor azok fognak majd kapni. Úgyhogy errıl még nincsen tapasztalat, de erre kíváncsi leszek én is egyébként, hogy ez a tartós élelmiszer - mert most azt fognak kapni, konzerveket, felmelegíthetı konzervételeket kapnak -, és hogy ez majd tényleg most ez majd megint azt a hatást váltja-e majd ki, hogy: csak ennyi? Vagy… mert hogyha kapnak, akkor csak ennyit kaptak, vagy hogy: minek az? Meg hogy: az csak ilyen? És miért nem inkább pénzt kapnak? Igen. Igen. Hogy ı meg megvehesse azt. És akkor az a tapasztalat, hogy nem azt veszi meg, ami tényleg, amire szükség lenne, és amit kellene… Hanem hülyeségeket? Hanem igen, általában azt... De azt nem minısítheted, tudod. Te nem minısítheted, hogy te most hülyeséget vettél. Az a baj. Boltossal beszélgettünk, ı azt mondta, hogy dezodort vesznek a szappan helyett, és hogy miért nem inkább fürdenek. Ez tényleg minden abból adódik, hogy egyszerően tanulatlanok. Hogy nincs megfelelı végzettségük. Kulturális különbségek… Igen, meg hogy nincsenek az életre nevelve. És hogy ez mind hiányzik. Hiányoznak az alapjaik. És hogy mindent onnan kellene kezdeni, hogy a mostani szülıket, a felnövekvı generációt, ezt a mostani, akik fiatalon szülık, mert hogy gyerekkorú is, mert fiatalkorú, azok is megtanulják ezeket az alapokat. És hogy lehet nekik megtanítani? Hát ezen gondolkozunk… Igen… Ezen… Jó kérdés… Hát föl kellene vállalni, de hát… Az a baj, hogy tudod, ebben a rohanó világban, mindenkinek annyira sok egy munkakörön belül is a dolga, hogy… Úgy érzed, kevesen vagytok ti most itt erre? Nem gondolom, hogy… hát… nem is tudom, hogy erre, hanem arra, hogy most két napban... Én azt gondolom, hogy ezt nem tudom fölvállalni. Hogy most még mittudomén mennyi izéket, mittudomén miket szervezzek. Örülsz, ha az alapvetı dolgokat meg tudod csinálni?

Igen. Arra úgy elég. Arra jó, arra elég ez az idı, de arra, hogy most tábort szervezzek, mert lehetne a gyerekeknek tábort szervezni, meg lehetne különféle porgramokat szervezni. Úgy gondolod, hogy lenne erre igény, például a romák között? Hát szerintem a táborra egyátalán nem. Én azt gondolom, hogy nem. Mert hogy azt sem tudják, ennek ugye nincsen hagyománya az ı kultúrájukban, most mi ez, hogy elmegyünk és táborozunk, meg jó kis közösséget alakítunk ki. Elvannak a dzsumbujban és kész? Azzal elvannak, ami az igényük és a színvonaluk. Mert hogy nincs több. Se igényük, se színvonal nincs. Hogy ez a baj, sok, sokminden. Tehát én azt gondolom, hogy a szülıket kellene újra tanítani. Valahogy bevonni az oktatásba is, hogy életszerő dolgokra nevelni. Hogy lehetne? Hát lehetne különbözı ilyen képzések, hogyha mondjuk van, biztos, hogy vannak pályázatok, európai uniós pályázatok, csak hogy emberek kellenének arra, hát hogy ezeket a pályázatokat fölvállalják, mert ha megírják is, mert megírni még csak megírja, mert a fınökasszony is sok pályázatot ír ide az intézménybe, de ugye azt meg is kell valósítani. Tehát nem csak, nem elég, hogy megírod a pályázatot, és megnyered a pénzt, hanem akkor azt utána egy csomó meló, plussz melók. Amik úgy plusszok. Plussz az is, hogy megírja a pályázatot, mert hogy azt otthon csinálja, mert ugye munkaidıbe nem nagyon fér bele. És akkor plussz még az is, amikor megvalósítod. Mert hogy az ugye mind plussz energia, plussz költség. De akkor plussz feladatok is. De hogy valami legyen, meg hogy mozduljon, meg hogy élet legyen, ahhoz meg kell. És ez ugyanígy kellene itt a gyerekeknél is. És szerinted mennyire vannak lelkes ember itt, ilyen ügyben, akik motiváltak? Hát én azt tapasztalom, hogy nem nagyon lelkesek az emberek. Hogy mindenki nagyon le van ülve. Én nagyon ilyen vagyok, ilyen voltam. Nem akarom se dícsérni, se minısíteni magam, de hogy így nagyon szerettem volna itt az idısek körében is fıleg. Én itt voltam, itt kezdtem dolgozni, és akkor itt csak gondozóként kezdtem, érettségivel jöttem ugye ide dolgozni, de gondozóként kezdtem… Elég lelkes lehettél, ha elmentél egy szociális munkás diplomáért… Igen, és az, hogy foglalkoztató lehessek, tudod… mert hogy én azután, nem volt akkor még annyira foglalkoztatás, és én rájöttem arra, hogy milyen jó az, hogyha bevonódnak dolgokba, és ık annyira örültek neki mindig, hogy sikerélményt nyújtott az nekik, hogyha mittudomén, nem is tudom már miket csináltunk régen, de énekelni szoktunk nagyon sokat, mert tudok gitározni, és szoktam hozni gitárt. Ilyen énekkórust alakítottunk, és dícsérték ıket a faluban, mert hogy fölléptünk, meg volt átadó ünnepség is, és akkor olyan szépet, a honfoglalást énekeltük akkor mondjuk el, de hogy ezt idısek szájából… még a doktor úr is nagyon dícséri. Akkor föllépünk az idısek napján velük, akkor így készültünk, ugye ez a készületek, ezek a rendszeres foglalkozások, hogy mindig valamire egy kicsit motivált legyen. Ezt én így fölismertem, és szerettem velük csinálni, mert azért mert szeretem az idıseket. Mert tényleg, alapból szeretem az idıseket. Mert hogyha valaki nem ilyen, akkor nem való ilyen pályára. Ez a gyerekjólét, ez nekem egy másik. Ami úgy jött. Hát de nyilván a gyerekeket is szereted… A gyerekeket is szeretem, igen, csak hogy arra, hogy program így nekik legyen, arra nincs is… Én úgy gondolom, hogy ettıl többet kellene… Nincs mikor. Nincs mikor. Mert hogy azt gondolom, hogy többet kellene, tényleg. A te kapacitásod is kimerül valahol? Hát igen. Ebben így kimerül. Mert itt foglalkoztatóként dolgozom, és akkor az idısek klubjába is bejárnak klubtagok, és akkor nekik is külön programokat úgy kell szervezni, meg szervezünk, ma is például nyársalás lett volna, de azt le kellett mondanom, mert az idı miatt, mert ilyen rossz idı van. Pedig mi is megyünk ma nyársalni, ma van az utolsó esténk.

De tudod ti fiatalok vagytok, és akkor az így más azért. Az idıseket ki kellett volna ültetnünk, és most sokan betegek, és most ilyen miatt ezt le kellett mondani. Na de mindegy. Visszatérve a közös porgramokra, énekkórusra, ilyesmire, ezt gyerekek vonatkozásában… Ha nem is a tábor, akkor mi lenne szerinted az, ami…? Na ezt akarom éppen mondani. Hogy ilyen mindennapos elfoglaltság, ilyen kézmőves foglalkozás, meg egyéb minden ilyen szabadidıs tevékenységre vállalkoztak a nevelık, a tavalyi évben már, és remélem, hogy ez folytatódik ebben az évben is. Hogy minden nap, itt a kulturházban volt szervezve nekik, gyerekeknek. Milyen igény volt rá? Volt, jöttek. Inkább a cigányok vagy...? Nem, abban mindenki. Vegyesen. Jöttek a magyarok is, cigány gyerekek is, de úgy jöttek, igen. És igényelték, hogy van az a… ilyen új dolgokat lehetett ugye létrehozni, amiket így év közben ugye nem tudnak megcsinálni, ott segítünk. Ott voltunk bent mi is. Haza is vihették? Hazavihették, igen. És a sikerélmény ugye, hogy hazavihetik. Szülık jöttek velük? Szülık? Nem. Nem. És ez itt nem is jellemzı, mint ahogy van környezı – mint mondjuk Magyargécben a falu… milyen… gyerekház. Nem tudom, ott voltatok-e. Nem, de hallottam már róla. Ez a Ferge Zsuzsa-féle programnak egy része. Igen igen, mint ahogy ez a kutatás is az.. Szóval van egy ilyen gyerekház, de annak az lenne a lényege, hogy három éves gyerekekkel is, vagyis a három év alatti gyerekkkel is be lehetne oda menni, a szülıkkel együtt! Tehát az lenne a lényeg, hogy a szülı ott van a gyerekével együtt, és ott játszik vele. Mert hogy otthon esetleg erre nincsen módja, vagy ideje. És oda meg bemegy, és akkor ott játszik vele, meg megtanulja azt, hogy a gyerekemmel foglalkozni kell. Mert amúgy nem nagyon? Nem. Csak jönnek-mennek és kész? Igen. Hát hogy meglegyen az étkeztetésük, arra úgy törekszenek. Reggeli, ebéd, vacsora meglegyen. De hogy közben mit csinál a gyerek, ugye nem azzal foglalkoznak. Hogy leülök már vele, olvasok neki mesét, vagy pedig akkor… Mert ugye alapmőveltségébıl sincsen meg ez a dolog. Meg nincsen igénye erre. Meg azzal, hogy játszon vele, különféle játékokkal. Én ezt is sok helyen hiányolom mindig, hogy nincsenek megfelelı játékok. Persze, hogy unatkozik a gyerek, mikor nincsen neki ott semmi. És akkor én mindig szoktam mondani, ahova így elmegyek, hogy akkor ennek a gyereknek már ez a játék úgy jó lenne. De lehet hogy fogalma sincs a szülınek, hogy mit kéne, mit lehetne… Nincs, mert mondom, nincs igénye. Nincs igénye se. Meg nincs neki tapasztalata. Hát ha ı sem látta az anyjától, hogy mit adott a kezébe, akkor ı miért tudná? Nincs nekik tapasztalatuk. A gyerekházakat mennyire használják ki? Mennyire felel meg a funkciójának szerinted? Hát én azt hallottam Magyargécben, hogy vannak, azért elmennek, de az a jellemzı, hogy mint az oviba: beviszik a kisgyereket, azt hiszik, hogy az olyan, beviszem, és én meg elmegyek vásárolni. Tehát nem az az alapvetı dolog, amit szeretnének. Aztán hogy végül hogy valósul meg, mondják-e az ottan dolgozók, hogy hát ennek az a lényege, hogy te is itt legyél, és együtt tanuljuk már meg, olvassunk már, vagy a gyerekkel foglalkozzunk. Lehet, hogy szerintem ez is úgy van, hogy megendedik nekik, jóvan akkor, had’ maradjon itt a gyerek, majd mi játszunk vele, meg foglalkozunk vele, és akkor addig menjél, mossál, vagy elmész vásárolni, vagy elintézed a dolgod, mittudomén, valamelyik városba, Szécsénybe,

vagy Tarjánba. Tehát nem tudom, hogy funkciójának megfelel-e, de én azt hallottam, hogy úgy kezdıdött a dolog, hogy azt hitték, hogy ez olyan, mint az ovi, csak kicsibe. Hogy ilyen bölcsi-szerő, hogy akkor beviszem oda a kisgyereket, és akkor addig ellesznek vele. Nem tudom. Nálunk, itt a Ferge Zsuzsa-fée program keretében, mikor itt volt a professzor-asszony, akkor ilyen… a csellengıkkel való foglalkozás lett így megjelölve, hogy az lenne fontos dolog. Magyarán azok a srácok, akik lófrálnak a faluban? Igen, azok általában a fiatalkorúak, azok, akik csellengık. Aki már nem dolgozik, nem tanul. Igen, amikor már nyolcadikból kimaradt, de nem veszik föl sehová se, és akkor ugye mondjuk már nem is iskolaköteles, mert eddig a 16 évig voltak, de most már 18 éves korukig kötelezı. De még mindig van aki, tudod úgy a fölmenı rendszerben kimaradt, tehát nem is iskolaköteles, de nem is dolgozik, meg nem is csinál semmit. Ezek azok, akik itt általában csellengenek a faluban. És van egy ilyen ötven, ilyen olyan jó, húsz-harminc, attól függ, hogy milyen, csoportok összeverıdnek, és ık így eléggé nagy randalírozást tudnak végezni. Ezt hallottam. A faluban sokan panaszkodtak, hogy például felgyújtják a buszmegállót. Igen, rongálják, tényleg, az jellemzı. Rongálás, a telefonfülkétıl kezdve a boltnak a falát, meg odapisil a fal mellé, mert igénytelenek, meg szóval, hogy ilyenek. És a Ferge Zsuzsa mit csinált ezzel kapcsolatban? Hát ezzel semmit, csak hogy valami megállapodás született, hogy talán ezt kellene nálunk támogatni. Tehát itt ez a legnagyobb probléma? Igen. Nem a kicsik, hogy azoknak meg van azért oldva így az óvoda, az iskola, meg az iskolai nyári szünet is, hogy azért segítenek a nevelık is be ebbe a nyári szüneti programszervezésbe. Hanem, hogy fıleg a csellengıkkel kell valamit kezdeni. Hogy valami olyan épületet adni nekik, ahol esetleg valami értelmes dologgal tölthetnék el az idejüket. Van valami elképzelés erre? Volt erre, volt erre, mert van egy ilyen cigány egyesület is itt a faluban, mi is… Csellengıkért Egyesület. Igen, ilyen egyesület van. Ahol a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke volt ennek is az elnöke, a Bea, szécsényi, Szécsényben dolgozik most a kistérségben. És ı volt az elnöke, de hát hogy úgy… el is kezdték, meg be is engedték oda a fiatalokat, volt egy olyan terem, ahol számítógépek is voltak, meg minden ilyen érdekes, tv-k, meg egyebek. İk, saját maguk megmondták, hogy ık szétverték azt a minden dolgot maguk. Tényleg? Szétverték igen. Mert hogy valamilyen szóváltásba keveredtek, valami miatt, és akkor ott… olyankor kı kövön nem marad. Mit lehet ilyen esetben csinálni? Ilyenkor semmit. Azt, hogy bezárják és onnantól kezdve nincs. És akkor ı velük mi lesz? Kvázi "menthetetlenek"? Mint a gyerekek? A fiatalok? Igen. Hát mivel ık még fiatalkorúak voltak, vagy nemtom, netán gyerekkorúak, az, aki éppen, akkor szabálysértési eljárás… De hosszú távon mondom. Ha ez nem mőködik, akkor mit lehet csinálni? Nem tudom. Majd odaállítani nyolc testırt? Nem, az volt a meglátás, akkor, hogy kellene közülük választani olyan embert, aki olyan igazán vezetı egyéniség, és hogy ı legyen akkor evvel megbízva, hogy felügyelje ıket. És hátha, akkor ık figylejenek oda arra, hogy ez az övéké, és akkor azt megbecsüljék. Talán akkor jobban. De erre meg még nem történt semmi se. Tehát nem tudom, hogy pénzek voltak-

e, valószínőleg nem volt még erre. Meg hogy ilyen tárgyalások voltak ezzel kapcsolatban, az nem tudom. De itt ez lenne az égetı feladat. Valamilyen megoldást erre kellene találni, hogy ne így a buszmegállóban, meg a falu egyéb részein csellengjenek, meg lófráljanak. Meg drogozzanak? Várjál, az az érdekes, ja és hogy drogoznak. Tényleg jelen van a faluban a drogozás a fiatalok között. Sokan panaszkodnak. És ık a drog hatása alatt most már tényleg… Milyen drogok ezek? Hát, szerintem ık még csak ilyen füves cigi, vagy mittudomén, füveznek. Nem ilyen kemény drogokra gondolok én, de nem tudhatom. Vagy mi lesz utána… Igen, valószínőleg biztos, hogy mennek tovább, a keményebb dolgok felé. Honnan szerzik a dorgokat, vagy hogy mőködik ez? Itt van egy ember, aki itt árulja? Lehet, de nem hiszem, hogy ilyen. Hanem ık… Vannak kapcsolataik azért itt Tarjánban, mert Tarján közel van hozzánk, 18 km-re van itt a város, ugye. És ott már biztos, hogy van valami olyan kapcsolatuk, ahonnan be tudnak szerezni, meg ahonnan estleg tovább tudják adni a többinek. De én nem gondolom azt, hogy ez nagyon sok gyerek még itt, de hogy így kipróbálás szintjén ezeket akik így csellengnek, bevonják dolgokba, az biztos. Bandáznak, és együtt…? Hát, igen. De velük tényleg megmondom ıszintén, hogy nem sok kapcsolatunk van. Tehát ezekkel a gyerekekkel, nem. De a gyermekjóléti hány éves korig is…? 18 éves korig, de nem nagyon jelemzı, hogy… mert mittudomén, hogyha már nagyobb bőncselekményt követnek el, akkor pártfogót kapnak, és akkor a pártfogó felügyelı felügyelı az, akivel kapcsolatuk van nekik. Az meg az igazságügyi hivatalból van kirendelve, az meg Balassagyarmaton vagy Salgótarjánban van. Tehát akkor velük vannak kapcsolatban. És akkor hetente elbeszélgetés, vagy mi? Igen, ez olyan, mint nekünk a kisebbekkel a családgondozás. Az neki olyan, hogy ı gondolom, hogy megszabják a magatartási szabályokat, vagy a félévre betartandó dolgokat, és akkor arról be kell számolnia, meg hogy milyen eredményt ért el. De hogyha erre nincsen megint több olyan ember, aki számon tudja kérni, meg következetesen számon is kéri, akkor… akkor ez megint olyan, hogy van. Van, de hogy minek, az… Egészségrıl is beszélhetnénk kicsit, hogy hogy látod. Hát romlik az egészségük szerintem. Alapvetıen. Mert arra – ugye az egészséges étkezésre -, meg ami az egészségnek az alapja… Szintén nincs kultúrájuk? Nincs kultúrájuk, így van, és nem is, nincs is igényük sem. Meg hát ami a pénzükbıl adódik. Hogy kevés a pénzük, akkor nyilván nem olyan dolgokat… Mint ahogy mondta a boltos, hogy megvesznek ık olyan dolgot is, amit úgy… És mindig az a tapasztalatom, hogy amit meglátnak, vagy a tv-be, a reklámokba, vagy pedig amit így a gazdagabbak. Mert itt van egy olyan réteg… ugye a Gyızikéék. A juingok? A juingok, igen akiket ık így emlegetnek, arra laknak befelé. İk azok, akik így megvehetnek most már sokkal több dologot, mint mondjuk egy némely magyar család. Tehát ık azok, akik diktálják a divatot is, diktálják a trendet, akkor ıket szeretnék utánozni. Mint a gyerekek… Igen, igen, másolják, ugye, másolják a mintát róluk. És nem jönnek arra rá, hogy nem életcél ez, hogy nekik úgy kell éljenek, meg hogy olyan dolgokra költsenek, mint ık. Csak közben kihagynak egy csomó lépcsıfokot.

De ezt ık így nem tudják felmérni. Úgyhogy emiatt az egészségük is romlik, és nagyon sokan vannak a háziorvosnál is – hogyha beszéltél volna vele – ott naponta kilencven ember is megfordul. És ık is fıleg cigányok, ugye? Igen. Mik a jellemzı problémák? Nem nagyon tudom. De ilyen érrendszeri betegségek, azok biztos. Mint a magyar társadalomban általában. Tehát többnyire ugyanaz. Nem egészségesen étkeznek, nem olyan dolgokra költenek, amik egészségesek, hogy ugye zöldséget ennének, vagy rostokat. Hanem? Szalonnát, kenyeret? Krumplit, általában. Amik olcsóbbak. Meg hogyha, amikor van pénz, akkor csirkét, akkor azért az megveszik. Meg a disznóhúst. És akkor amik így olcsók, de mégis laktató, és pörkölt, meg ilyeneket fıznek, ilyen jó zsíros, laktatós, magyaros kajákat egyébként szeirntem. Meg a pacalpörkölt, az, ami… És akkor amikor megvan, elfogyott a pénz, akkor – a Diát kérdeztem meg, mert hogy ı a munkatársam, és ı roma származású, de ı érettségizett kis csaj, meg ı nagyon, roppant kis belevaló, jó munkatársnak is, meg ismeri a romákat is, és nekem nagyon nagy segítség, mert én nem voltam annyira ismerıs, annak ellenére, hogy megyeri vagyok, nem ismertem így a terepet, meg a mindenkit, és még mai napig úgy vagyok, hogy ha már tudom, hogy ki az, hogy hol lakik, hogyha megmondja, hogy hol lakik, akkor már tudom, hogy kirıl van szó. Arról, hogy eleve, hogy be tudjam azonosítani, hogy ki az az ember. Mert hogy Rácz van ezer, meg Bangó meg mittudomén, és én meg nem vagyok velük napi kapcsolatban, mint a hivatalaban, hogy tudják, hogy… meg hát hogy ott van az adatkezelés is. És akkor ı elmondja nekem, hogy ki kicsoda, meg mint, meg minden dolgot tud róla. Alapból. Na és ı mondta, hogy mikor már nincsen pénz, akkor meg ezt a cigányvodakot sütik. Ami liszt, víz, meg egy kis élesztı. De ha élesztı nincs, akkor talán csak liszt meg víz. És összegyúrják, és csinálnak belıle egy ilyet, mint a pizzatészta. Ilyen lepényszerő? Igen hát nem is lepény, hanem mint a pizzatészta, olyan, úgy is néz ki, hogy ilyen kerek valami, és akkor kenyér helyett az van. És akkor arra vagy tesznek valamit, vagy… Vagy magában? Vagy nem tesznek… És akkor azt tudják adni a gyerekeknek. És ilyenkor, amikor már hó vége van, és nincsen már pénz, akkor ilyet csinálnak. Vagy akkor mondjuk paprikás krumplit sütnek hozzá, és akkor kenyér helyett ugye ez van. Ez a cigányvodak, ezt ık úgy nevezik, hogy cigányvodak. A gyerekeket mennyire látod esetleg alultápláltnak? Én azt gondolom, hogy nem jellemzı az, hogy alultápláltak lennének, mert pont amiatt, hogy azért azon vannak, hogy fızzenek valamit. De hogy egészségesek-e…? Hogy nem egészségesen táplálkoznak… Ugye mi még, mi magyarok sem táplálkozunk egészségesen, de hát ahhoz egy annyira más gondolkodásmód szükséges, meg egy olyan, tényleg egy olyan felfogás, hogy tudatosan étkezzél. És akkor tudatosan olyan dolgokat vegyél meg, ami egészséges, ugye ez alapvetıleg nincs meg. Olyan dolgokkal tömik a gyereket is, ami éppen otthon van. És akkor hát… ebbıl… jó, esznek, esznek a gyerkekek, de hát… Nem egészségesen esznek. És szerinted ez hol jön majd elı? Miben üt ki? Például rossz lesz majd a foga? Vagy hogy nem úgy fejlıdnek, ahogy kellene? Hát majd késıbb ı is ugyanilyen szülı lesz. Ez abban. Hogy átörökíti ugye ezt a dolgot. Nem fog tudni egészségesebben étkeztetni gyereket, aki majd az övé lesz, meg valami mást, valami jobbat mutatni annak is. És ez ugyanígy átörökítıdik, és azért lesz ugyanilyen szegény, vagy hát próbálnak ellene tenni, de hát nem tudom, hogy majd… És szerinted az orvosi ellátásban… van-e bármilyen… nem is azt mondom, hogy

diszkrimináció, de kezelik-e másképp a romákat, mint a nem romákat? Én azt gondolom, hogy ez a háziovos, aki van, ugye már nagyon régen itt van, és nagyon tapasztalt. Ismer már szinte mindenkit. És én nem gondolnám, hogy elıítéletes lenne. Az orvosi ellátásban biztos, hogy nem akar különbséget tenni magyar meg nem magyar között, de hogy a hangnemben, meg hozzáállásban. Hogy ı már ismeri azt az embert. Mert máshogy is kell beszélni velük? Nem is azért, hanem hogyha vele, alapvetıen vele olyan hangnemet használ valaki, ami nem megengedhetı, akkor azt gondolom, hogy ott már az ı hangneme is azért változik. És akkor egyértlemő, hogy a cigány ember azt mondja, hogy ı vele diszkriminálták ıket. Tehát alapvetıen nincsen különbség? Szerintem nincsen. De én azt gondolom, hogy ık biztos, hogy így monjdák. Azért is hallottad többször azt. Nem, én csak annyit hallottam, hogy attól függıen százalékolják le, hogy kap-e az orvos pénzt vagy nem. Nem hiszem, hogy ezen múlik, nem. Igazából én még annyit szeretnék kérdezni, hogy te itt így hogy érzed magad, mi a jövıképed a saját munkakörödön belül. Nem feltétlenül az idısgondozással kapcsolatban, hanem inkább a gyermekjóléti vonatkozásban. Látsz-e valami reményt arra, hogy itt bármi is jobb lehet, vagy teljesen kilátástalan a helyzet? Ha ıszinte akarok lenni, akkor én most nem látom azt, hogy valami kiút van. Én azt látom, hogy ez ami van, ez csak így van. Így lézengünk, meg… vagyis hát nem az, hogy lézengünk, hanem hát hogy nem az a rendszer, aminek kellene lennie, de ugye ez nem a gyerekjólétnek a hibája, hanem, hogy alapvetıleg olyan, most már annyira sok az az emberi csoport, akik munkanélküliek, és akik ennyire lesőllyedtek, hogy nem látszik az út. És hogy egyre többen is lesznek, mert hogy most cigányosodik el a falu? Igen, meg hogy… hát nem tudom… Nekem nem nagyon van – megmondom ıszintén – ilyen hosszú távú jövıképem. Ilyenen még nem is gondolkoztam. Gyerekjólétben egyátalán. De azt tudom, hogy igényem az van arra, hogy jó lenne, hogyha többet tehetnék értük. Lelkesnek nagyon lelkes vagy. Igen, és szeretnék. És bármire nyitott vagyok, én mindig azt mondom. Tehát hogyha nekem valaki valamire megkér, vagy hogy segítsünk, vagy kitalálunk valami újat, és akkor én abban biztos, hogy segítek. Szeretném, hogy jobb legyen a helyzet. Tehát te úgy látod akkor… Én eléggé kilátástalannak tartom ezt a helyzetet. Csak a gyermekjóléti vonatkoztatásról beszélünk. Igen, én is arról. Inkább a gyerekekrıl. Az idısellátás megint egy másik nagy terület, amirıl viszont meg megint csak elég kilátástalan… Hátha majd egyszer arról is csinálunk egy interjút. Hát ez szomorú. Meg most az, hogy szegény, az úgy az is mindig egy ilyen relatív fogalom. Hogy ki miben, mikor szegény. Tényleg… most hogyha otthon van neki a… majdnem minden házban van Digi-tv. Mert erre jut. Érted, erre jut. Erre akarják, hogy jusson. És erre addig teper, meg addig megy, kölcsönket felvesz, meg mindenféle dolog, hogy ez, meglegyen. Hogy az alapvetı dolog az, hogy szórakozni valamilyen módon, a szórakozás meg legyen oldva. És az, hogy hangosan hallgatom a zenét, és azzal másokat mondjuk mennyire sértem a másiknak a…. Privát szféráját… Privát szféráját, igen, az úgy nem érdekli ıket. És akkor én innentıl kedzve ha ezt valaki hallaná, mondjuk az a hölgy, aki az alapítványba az elıbb emlegettem, ı azt mondaná, hogy töményen elıítéletes vagyok. De hidd el, hogy ez már tömény elıítéletesség. De ezt majd ne írd bele. De komolyan, hogy ha én így tudok – mert én is voltam egy továbbképzésen, és

azon… azon ilyen érzékenyítı tréningen vettünk részt- , hogy milyen az, amikor kirekesztettnek érzed magad. Nem tudom, te voltál-e már ilyenen, vagy valami hasonló? Nem. Hogy milyen érzés az, és a tréningen tényleg tökéletesen lejön, hogyha kirekesztve vagy a társadalomból – mert hogy ıket ilyen kirekeszetettnek mondják, vagy mittudomén, úgy érzékeltetik, fıleg azok, akik úgy saját csoportjukból emelkedtek föl, és ık valamilyen beosztást töltenek be, és szeretnének az ı érdekeikben egy kicsit úgy azért taposni, és az a hölgy, aki ezt a tréninget tartotta, ı is ilyen -, és tényleg lejön az, hogy milyen az, milyen rossz az, hogyha így el van különítve, meg úgy mittudomén másképpen bánnak veled. Tehát az a baj, hogy mindenkinek tennie kellene egy kicsit. Egy kicsit úgy megmonzdulni, és hogy akarni tenni. És nem csak mindig úgy elvárni a másiktól. És ez az, amire én tényleg azt látom, hogy nincs hajlandóság. Tisztelet a kivételnek, mert azt mondnom. Mert én minden embert próbálok elfogadni. És szeretném elfogadni azt is, aki tényleg, például ez az apa, akit konkrétan emlegetek, mert ı teljesen olyan, én vagyok a bőnbak számára. És én próbálom ıt is elfogadni, és emberként beszélek vele. De, mert hogy ez is a feladatom alapvetıen. De hogy ık nem akarnak, bennük nincs meg a hajlandóság, és hogy ebbıl, még mikor lesz valami, hát ez még szerintem nem a mi idınkben lesz megoldva ez a dolog. De hogy valaminek el kellene, hogy kezdıdjön, másnak, az biztos. De alapvetıen az elvárások szintjén. Kell, hogy elvárjunk tıle dolgokat, és kell, hogy ezt valaki felügyelje. És kell, hogy következetes legyen és betartassa. És ebben van hiány, úgy érzed? Igen. Ebben van hiány. Én ezt biztos, hogy így érzem. Mert hogy, ha nem vagyunk következetesek, és nem tudjuk betartatni a dolgokat, akkor hiába kérünk, hiába próbálunk megbeszélni dolgokat, mert ık meg nem hajlandóak. Nem hajlandók maguktól. Nem hajlandó megmozdulni semmiért. Hanem, hogy mindig elvár. Mondtam, jogaik vannak, kötelezettségeiket azt nem ismerik. Tehát valahol mindig, ahol le vannak írva a jogok, én az a javaslatom, legyen melléje írva a kötelezettség is. Ez így tényleg, nagy betővel, hogy szembetőnjön. Nem csak jogaim vannak, hanem kötelezettségem is van. Meg az, hogy milyen jó neked, mert hogy te tanulhatsz, vagy dolgozhatsz, ı meg nem. Na de mondtam: hogy próbáltál érte valami tenni? Próbáltál mozdulni? Mert hogy nekem is milyen rossz volt az, hogy el kellett mennem minden héten, vagy minden hónapban egy héten keresztül Pestre jártam. És akkor hajnal ötkor kell fölkelni. Meg este 10-re értem haza. És a következı hajnal 5-kor megint keltem. És nem láttam a gyerekemet egy héten keresztül, és így elmondom, hát… ha belegondol, lehet, hogy elgondolkozik rajta, hogy biztos nem volt az se könnyő. Na de ezért, ugye, mindenért mozdulni kell. Mindenért tenni kell. De ez a hajlandóság, ez az ami nincs meg bennük. Úgyhogy, szerintem ebben kellene valami javítani. De hát biztos, hogy csak akkor lehet, hogyha tényleg, számon is vannak kérve. Tehát így, hogy csak adunk, adunk, mindig valamit adunk, és vissza nem kapunk, követelünk semmit, akkor annak… annak semmi értelme. Mert az úgyanígy folyik akkor így, ez az egész. Ilyen ördögi kör. Nem látod azt, hogy akkor most ennek mi értelme lesz. Na jól van, úgyhogy ennyi. Hát akkor ennyi, köszönöm. Piliny, óvónı Készítette: Moksony Anna (…) vagyok, a pilinyi óvodában dolgozom 1981-tıl. Én Karancságon éltem, 81-be kerültem ide dolgozni, férjhez mentem, családot alapítottam, azóta itt élek. Ha ilyen jól ismeri a települést, biztosan meg tudja mondani, hogy a lakosság aránya hogyan alakult. Hogy nıtt vagy csökkent a lakosság létszáma. Sajnos csökkent a lakosság létszáma. Az évek során. Értem. És a születések száma hogyan alakult? A születések száma körülbelül az utóbbi 4-5 évben nıtt, de még mindig nem több mint az

elhalálozások száma. Értem. És milyen a lakosok életkori megoszlása? Elöregszik a falu. És hányan költöznek el évente? Nem jellemzı most már, hogy elköltöznek a fiatalok. És korábban? Korábban igen. 80 és 86-ban ez nagyon jellemzı volt, hogy akik akkor családot alapítottak, a két közeli városba, Salgótarjánba vagy Szécsénybe mentek lakni, de most már nem. Anyagilag sem engedhetik meg maguknak, inkább a szülıknél laknak. És meg vannak elégedve a településsel? Szerintem igen. Igen. Tehát önszántukból maradnak. Igen. És beköltözık vannak? Nem igazán, egy- kettı elvétve, inkább 81-82-re volt jellemzı. Elmondjam, hogy hogyan? Igen. A falu felsı része, a másik vége, nem ez, ahol mi lakunk, ott rengeteg üres, elöregedett ház van, és akkor is volt egy hasonló program a kisebbség részére, mint most ez a szociálpolitikai program, akkor a községi közös tanácsok vásárolták meg számukra ezeket a házakat. És akkor továbbra is ott laknak, ugye? Igen. Tehát nem telepszerően helyezkednek el ezek a családok, hanem szétszórtan. És a településen romák milyen arányban élnek? Összességébe én úgy emlékszem, hogy csak a 27 % - a a falunak. Csak 27 %- a, viszont az óvodában már 67 százalék az arány. És melyik részén élnek fıleg a településnek? A fölsı végen, mert az volt a falu magja, ott éltek az idısebbek, onnan kihaltak a lakásokból, házakból az emberek, azt ugye a 70-es évek, végén, a 80-as évek elején két utcasor szinte telivan nem romákkal, viszont nagyon jó lakni ott, szóval teljesen beilleszkedtek a falu életébe. A tısgyökeres pilinyi cigányokat meg a pilinyiek nem tartják cigánynak, mert ık annyira együtt éltek a faluval. Kettı ilyen család van Pilinyben, kettı. Az összes többi ilyen betelepült, akik Endrefalváról áttelepültek. És a gyerekek közt mennyi a romák aránya? Olyan 67 % ha csak az óvodát nézzük. De ha az iskolát is, akkor magasabb. 70-en biztos, hogy fölül van. Értem. Nem. De ezt nem igazán tudom megmondani így, mert a magyar gyerekek nem járnak már ide iskolába. Szécsénybe, vagy hova? Szécsény, Salgótarján, Balassagyarmat. Igen végül is érthetı. Mondjuk, ez adódik abból is, hogy csak 4 osztályos az iskola. Igen, és akkor ık továbbmennek. Igen, továbbmennek. De gondolom az is zavarja ıket, hogy mennyi a roma kisgyerek. Hát igen, hisz nekünk végül is a körzeti iskolánk Endrefalva lenne, de egyetlen magyar gyerek sincs. A környéken csak Endrefalva az egyetlen olyan iskola, ahol 100 %-os a roma gyermekek aránya. Tehát ez azt jelzi, hogy nekünk az lenne a körzeti általános iskolánk, innen oda kellene tovább mennie a gyermekeknek, de magyar gyermeket nem visznek. Még ide beíratják negyedikig, hogy ne kelljen buszra szállnia, ne utazzon. Tehát negyedikig még itt a magyar gyerek, de utána már nem.

És a színvonala az iskolának? Mihez képest? Mondjuk a Szécsényihez képest? Nagyon nagy az eltérés? Abszolút nincsen eltérés. Szerintem. Én ott élek köztük. Mondjuk mi nagyon speciális helyzetben vagyunk, mert az általános iskola és az óvoda egy igazgatás alatt. Mi napi szinten tartjuk a kapcsolatot a tanítónénikkel, hiába, hogy mi az óvoda vagyunk, a gyerekek oda járnak ebédelni, úgyhogy mi tovább követjük az óvodásoknak a sorsát, ismerjük ıket. Hát ez egy speciális helyzet. Most összesen 49 óvodás és iskoláskorú gyermek van, akik ide jártak, tehát elsıtıl hozzánk. Nem tudom, hogy van-e 5 olyan gyerek, aki alsó tagozatos, tehát 10 éven aluli és elhordják innen iskolába. Ez is pár évvel ezelıtt volt gyakori, amikor bekerült az elsı olyan nagyon gyenge roma csoport, amibıl a szülık azt gondolták, hogy hátráltatni fogja a gyerek normális ütemő fejlıdését. Akkor viszont volt egy olyan korosztály, amikor elvitték a gyermekeket Szécsénybe. Aztán utána már egy-kettı magyar gyerek volt csak és ık maradtak. És azt meg tudja mondani, hogy a településen az aktív korúak mekkora hányada dolgozik? Hatalmas a munkanélküliség. Százalékos arányt nem igazán tudok mondani, de érzékelem, a szülık körében érzékelem, hogy alig van. Most beért 25 gyerekünk, akik 15 családból jöttek az oviba, és ott talán 4 olyan család van, ahol az apa és az anya is dolgozik. Három-négy van ilyen. Ezekrıl pontos statisztikai adataink vannak, de ez most nincsen itten. Három olyan van, ahol vagy az apa vagy az anya dolgozik és az összes többi munkanélküli. Vagy fıállású anya. És ez megegyezik a romák és a nem romák körében? Igen. Abszolút nincs eltérés. Teljesen mindegy, hogy roma vagy nem roma. Tehát nincs diszkrimináció a munkahelyeken? Abszolút nincs. És akkor ebbıl adódóan milyen munkalehetıségek vannak? Semmilyen. Van az általános iskola, a polgármesteri hivatal meg az óvoda. Kész, ennyi. Ezen kívül semmi. Meg a posta. Meg van egy maszek bolt, és egy ÁFÉSZ bolt. Tehát még az ÁFÉSZ foglalkoztatott a boltba három embert, meg akik az önkormányzat alkalmazásában vannak. És a többiek nem ingáznak más településekre? Dehogynem, hogyne. Például a férjem Salgótarjánba. Máshova járnak el dolgozni. Olyan is van, aki Bercelre jár el dolgozni. Napi négy-négy és fél órákat utaznak. És a munkanélküliek között pályakezdık vannak? Igen. İk ugyanolyan helyzetben vannak. És a településen van közhasznú munka? Hogyne. 36 közhasznú munkás van. És köztük ugyanúgy vannak romák is. Többnyire romák vannak. Eddig, a polgármesterváltásig kifejezetten csak romák voltak, most lett jellemzı az, hogy fiatalokat is alkalmaznak, akiknek évek óta nem volt munkájuk. Tehát a tartós munkanélküliekre jellemzı. Igen, igen. Értem. És átképzési, továbbképzési lehetıség van? Végül is mindenre van lehetıség, és én úgy gondolom, hogy aki úgy gondolta, hogy együtt kíván mőködni, az meg is találta a módját. És hány ilyen van? Nem tudom. De több az, aki megmarad munkanélkülinek, mint az aki hajlandó arra, hogy átképzéseken részt vegyen és munkahelyet találjon magának. De egyébként a szakképzetlenek maradtak itt. És a romák hajlandók tovább képezni magukat? Abszolút nem. Szóval, akik ezt igénybe veszik, azok a magyarok és azok meg is találják a

helyüket. Általában számítógépes munkahelyeken. Nagyon sok anyuka van, akinek volt egy sima érettségije, addig dolgozott valahol, a gyes után sehova nem kellett és akkor ık elıször végigcsináltak minden létezı tanfolyamot - mondjuk én szerencsére ezeknek a munkanélküli járadékoknak a rendszerét nem igazán tudom - ameddig megtehették, addig tanultak, begyőjtötték a rengeteg tanfolyamot, aztán még egy-két évig húzták itthon, aztán rájöttek, hogy képtelenek megélni, és ık utána bekerültek munkásképzısekkel dolgozni. És alkalmi munka? Az igen, hogyne. Különösen így az ıszi-nyári idıszakban. Mezıgazdasági feketén. Ahogy bejelentik ıket, abba a pillanatba nem mennek el dolgozni mert aznap kell az 5000 forint. És ha már 3500-ért kellene dolgozni de úgy, hogy be van jelentve meg a TB-t fizetik utána, akkor azt mondja, hogy annyi pénzért nem megyek el. Ez van sajnos. És ez a réteg nagyon nehezen él és nagyon rosszul. És az igényszintjük az nagyon minimális. Viszont nekünk pedagógusoknak ez egy bıdületes nagy siker, hogy azok az anyukák, akik nekem az óvodásaim voltak, azoknak már nem elég ez. Tehát 5 gyerek mellıl van olyan cigány anyuka - akinek a férjének eltört a karja, súlyos mőtétei voltak -, azelıtt acélgyárban dolgozott három mőszakban. 2 évig végigcsinálták azt, hogy Pestre feljárt dolgozni a nyári szezonban, télen nem volt jövedelem, az anyuka addig hajszolta az apukát, amíg fix munkahelye nincs, stabil minimálbér, meg a pótlékok, így télen is megvan az a kevés biztos pénz, amit be lehet osztani. És ez az anyuka megcsinálta azt, hogy amíg az apuka betegállományban van, addig ı feketén munkát vállal. És pályázatok mennyire vannak munkahelyre? Ebbe én nem igazán látok bele. Szerintem nem igazán vannak, mert ha lennének, akkor én úgy gondolom, hogy az önkormányzat biztos meglépné. Akkor most az óvodáról kérdeznék egy-két dolgot. Hány férıhelyes? 25 és 81-ben épült. Akkor korszerőnek volt mondható. Kifejezetten óvodának építették. Hatalmas játszóhely. Az más kérdés, hogy a játékaink elavultak, az uniós elıírásoknak nem megfelelıek, rendbe kéne szedni. Több millió forint kéne csak az udvarra. És a férıhely elegendı? Igen. Most 27 beírt gyerekünk van. Sıt, évekig azért küzdöttünk, hogy legalább a 20 gyerekünk meglegyen, annyira kevés gyerek született a faluban. És kik íratják ide be a gyerekeiket? Vegyesen, ugye? Ide mindenki. Mindenki. Valakit elhordanak a faluból, azt is azért, mert a szülei Szécsényben dolgoznak, és reggel hétkor indulnak és nekik ez így ésszerő, hogy beteszik a gyereket az autóba, viszik, este meg hozzák magukkal. Egyébként minden óvodás korú gyerek, óvodások is. Tehát benn is van az óvodában, aki a harmadik életévét betöltötte. Pontosan emiatt csináltuk azt, hogy mivel a férıhelyek megengedik, van, hogy folyamatos beíratás, tehát mihelyst betölti a harmadik életévét a gyerek, megkapta a hároméves kori védıoltását, elmúlik két nap múlva a láza, azonnal jöhet az óvodába. Elıjegyzésünk van, hogy mikor tölti be a hármat, és azonnal jönnek. És egy óvoda van, ugye? Egy. Osztatlan csoporttal és most 25-en vagyunk. Szeptembertıl 24-en leszünk, aztán jönnek hozzá folyamatosan, ahogy töltik a harmadik életévüket. Sıt most már olyan népszerőek lettünk, hogy mivel az endrefalvi óvodára ugyanaz jellemzı, mint amit az elıbb mondtam az iskolára, hogy kifejezetten roma gyermekek járnak oda, az elitebb roma családok ide íratják be a gyermekeiket oviba. Ide hozzák a vállalkozók, a rongyos meg a közértes. És vannak felzárkóztató programok? Hogyne. Igen. Még én most jelentkeztem fejlesztı pedagógusira, de évek óta 2002-tıl csináljuk ezt az etnikai fejlesztı programot. Mikrocsoportosan 9 gyerekkel. Tehát sose jelentkeznek rá 9-en, hanem 9 gyerek van benne évente. Mondjuk nem. Az idén 9, volt, hogy 7 volt, hogy 11. Ez mindig úgy mőködik, hogy elérik a hármat, bejönnek az oviba, akkor van

egy szintfelmérınk, ami megfigyelésen alapszik, egy év múlva, amikor a negyedik életévüket betöltik, úgy szelektáljuk ıket, hogy kinek a legfontosabb. Tehát év közben is jöhetnek akkor? Bármikor. Októberben, januárban, akármikor. Betölti október 9-én hétfın a harmadik életévét, kedden van tanácsadás a védınınél, megkapja a doktor bácsitól a hároméves kori szuriját, csütörtökre meggyógyul, pénteken még pihen, következı héten már ott van az oviban. És hány helyiségbıl áll az óvoda? Fızıkonyha is van. Végül is ami kifejezetten az óvodai rész, az: öltözı, mosdó, csoportszoba, szertár meg egy ilyen mindenes( iroda, öltözı). De emellett még ott van a konyha, felnıtt mosdó, raktár. Ez egy hatalmas nagy épület. Akkor tornaszoba nincs? Nincs. Viszont lejárunk az iskolába. Mivel lecsökkent a gyereklétszám, összevont osztályokkal kell most már dolgozni, így egy tanterem (három tantermes volt az iskola) üres maradt és ki lett alakítva tornaszobának. Úgyhogy normálisan fel van szerelve bordásfallal, szınyegekkel, tehát az alapvetı testneveléshez szükséges eszközökkel. És akkor mondta, hogy az udvaron lévı játékok elavultak, így szükség lenne Újra. De ettıl függetlenül felszerelt az óvodánk. Csak az uniós elıírásoknak nem megfelelı. Meg hát egy óvónı soha nem fogja azt mondani, hogy az óvodából nem hiányzik semmi, amikor sok minden kéne még de hát… Az alapvetı dolgokat biztosítani tudjuk a gyerekeknek. Igen és mennyibe kerül az óvoda? Háromszáz forint és teljesen ingyenesen étkezik minden gyerek. Minden gyerek. Ez úgy mőködik, hogy a halmozottan hátrányos helyzető gyermekeknek egyértelmően térítésmentes és annyira kevés gyerekünk van (az oviban például hat), akinek térítési díjat kellett volna fizetnie, hogy azt mondtuk, hogy teljes mértékben száz százalékig átvállalja az önkormányzat. Hatalmas teher ez neki. És hányan vannak itt óvónık? Ketten vagyunk meg egy dajka. Szakképzettek vagyunk. Mi a végzettségük? Felsıfokú Óvónıképzı. Amikor mi végeztünk, még ez volt a neve. És akkor az iskoláról egy pár kérdést: hány évesen kerülnek a gyerekek átlagosan iskolába? Az idén például nem volt (csak beköltözı gyerekünk volt olyan, aki 8 éves volt). De ez annyira változó. És ı újra kezdte az elsı évet? Nem, ı ovis volt még. 8 éves korig óvodás lehet egy gyerek. Fejlesztı pedagógus nézi meg és akkor utána kerül. Na most az idén volt olyan gyerek – egyetlen egy -, aki 8 évesen került oda, de mi szeretjük is ott tartani a gyerekeket az oviban, úgyhogy mi általában hét évesen engedjük ıket. És vannak ennek ellenére iskola éretlenek? Igen. Igen. Mindig. Milyen arányban? Hát, nem tudom. Olyan 5-6 gyerek közül olyan 1-2. És velük mennyire nehéz? Nagyon nehéz. Nem velük nehéz, hanem a szüleikkel. Mert amelyik szülı olyan, az felvállalja. Ugyanis ide ki szakszolgálat nem jár. Úgyhogy vagy Balassagyarmatra vagy Tarjánba kell behordani fejlesztı pedagógushoz. Egyszerően nem viszik el a gyerekeket. És fogyatékosok vannak? Hát nálunk már minden volt. Autista gyerekünk is volt meg egy súlyos szellemi fogyatékos meg középsúlyos szellemi fogyatékos. Minden. Hát ez egy falu, itt adott anyagból dolgozunk. Itt nincs olyan, hogy szelektálni, hogy válogatunk, vagy átirányítjuk egy másik intézménybe.

Nem. Amilyennek az a gyerek született, mi úgy vesszük be. És itt fejlesztik ıket vagy elhordják? Csak óvodai szinten. És vannak, akiket elvállalja a szülı és elhordja Balassagyarmatra. Most például, van egy öt éves kisfiú, aki szerintem megkésett beszédfejlıdéső a gyerek, különösebb értelmi fogyatékossága nincs – be is igazolódott -. Neki a szülei teljesen pánikba estek, pedig romák és a harmadik gyerek. Na szóval én nem tudok így különbséget tenni roma meg magyar között, mert nem ez a jellemzı. Van nemtörıdöm magyar szülı is meg van nagyon értelmes vagy a gyerekére odafigyelı roma szülı. Ez van. İk elhordják gyarmatra. És ott akkor mőködik külön iskola erre a célra? Hogyne. Az Illyés Gyula általános iskola az egy fejlesztı pedagógiai általános iskola és akkor ott autista gyermekekkel foglalkoznak. És oda minden gond és nehézség nélkül fölveszik, itt csak az a gond, hogy a szülınek minden nap utazni kell a gyerekkel. És akkor ezt ennek megfelelıen kevesen is teszik meg. Tehát kevesen viszik oda a gyereküket. Igen. Akkor az általános iskolának itt csak alsó tagozata van, ugye? Igen. Csak alsó tagozat. Felsı pedig Endrefalva lenne de onnan inkább a Kırösibe, Szécsénybe viszik a gyerekeket. Szécsényben nyolc osztályos gimnázium van. Vagy pedig az általános iskolába Endrefalvára egyáltalán nem. Volt olyan, hogy Salgófaluba, az egy elég erıs jó hírő általános iskola most. És az iskola itt hány férıhelyes? Hát három osztályt tudnának mőködtetni, tehát hatvan-hetven gyerek simán. De ugye ebbıl összesen 21 általános iskolás volt. És gondolom mindenki bekerül ide, aki szeretne. Hát hogyne. Összevont csoportok vannak, ugye? Igen. Két szakképzett pedagógus van meg egy napközis tanító néni, akinek ilyen asszisztensi képzettsége van, neki rutinja van, mert Endrefalván 82-ben képesítés nélküli óvónıként dolgozott. És a csoportszervezés vegyes a vegyes csoportok miatt, ugye? Tehát romák és nem romák is vannak. Igen. De hát nem is lehet észre venni, hogy melyik a roma gyerek. Én nagyon elfogult vagyok, de ha bejönnél az óvodai csoportba, benéznél, te nem mondanád meg a gyerekekrıl, hogy melyik a roma meg melyik a magyar. Ápoltak, gondozottak, tiszták. Mikor már kinyitja a száját, akkor már észreveszed. De addig nem, az biztos, hogy nem. Szóval nálunk mindig ápoltak, tiszták, gondozottak a gyerekek. Lehet, hogy otthon nem, de hogy az óvodába úgy vannak elhozva, hogy tipp-topp módon, az biztos. És van internet? Igen. Minden van. Számítógép a tanáriban kettı meg külön a gyerekeknek három. Rendesen megy a német nyelv, az egyik tanító néninek az a szakja, ı viszi a németet, másiknak meg az informatika a szakja, úgyhogy ı viszi az informatikát. És akkor kettı pedagógus dolgozik itt? Kettı. Hát végül is a napközis tanító nénivel együtt három csak neki nincs felsıfokú képesítése. Ja és még az egyiknek testnevelés szakja is van. És akkor sportszakkör van? Igen meg néptánc szakkör van meg mi az? Dráma. Kijárt egy drámapedagógusit. Drámaszakkör. Endrefalváról járt ki egy kolleganı de elment Karancskeszire általános iskolaigazgatónak, úgyhogy most onnan jár vissza péntekenként délután a szakkört tartani. És akkor ezek is ingyenesek, ugye?

Azt hiszem, most a drámáért kell fizetni az eszközök meg a Vera útiköltsége miatt, mivel hogy messzirıl jár és autóval. Azt hiszem, háromezer forintot kellett fizetni egy évben. Gyerekenként egy tanévre háromezer. És ezt mennyien veszik igénybe? Hát azt hiszem, tizennégyen voltak. És hányan szoktak megbukni vagy milyen gyakran fordul elı? Nagyon gyengék a képességek. Tehát az nagyon nagyon ritka, évekkel ezelıtt volt bukás meg most egy kisfiú. Tehát most negyedikbe pótvizsga szintre két kisfiú bukott meg. De ık tipikusan diszlexiásak, tehát már az oviból elküldtük nevelési tanácsadóba, ı nem egészséges gyerek. Hiába írta annak idején a nevelési tanácsadó, hogy kis létszámú osztályba, az hogy kevesen vagyunk, az nem azt jelenti, hogy azok szerint a pedagógiai elvek szerint haladunk. A létszám miatt vagyunk kevesen és nem a módszerek miatt. És ez egy tipikus esete annak, hogy az anyuka nem akarja tudomásul venni, nem foglalkozik vele. És hányan nem mennek nyolcadik osztály után tovább? Tudja esetleg? Az idén mindenki tovább ment a gyerekek közül nyolcadik osztály után. Kénytelenek tovább menni, mert most már a tanköteles korhatár tizennyolc év. És akkor szakmunkásképzıbe mennek tovább. Két kislány az fodrász szakmunkás lett és kész. Nem volt több nyolcadikos gyerek az idén. Ez komoly? Ez komoly. Ez volt az az idıszak, amikor akkora demográfiai hullám volt, hogy alig volt gyerekünk. Kettı gyerek. Nem. Hazudok, mert a harmadik az meg egy fiú. És ık romák? Kettı roma, a két kislány, aki fodrász tanuló, a harmadik meg a Gábor, aki gépipari középiskolában tanul, ı nem roma. Van saját háziorvosa a falunak: Igen. Endrefalva, Szécsényfelfalu, Piliny tartozik hozzá. Endrefalván lakik, egy héten háromszor rendel. Én azt hallottam, hogy kétszer… Minden esetre problémás, akár háromszor, akár kétszer. Szörnyő. És én azt hallottam, hogy 11-tıl fél 1-ig rendel. Igaz ez? 10-tıl rendel, amennyien vannak meg amennyit elkésett. Én például az influenzás idıszakban elkaptam az influenzát. Influenzásan jártam át minden reggel injekcióra Endrefalvára meg vissza. Tehát még a körzeti ápolónıi rendszer sincs megoldva, hogy legyen egy áplónı az orvos mellett, aki a fekvı betegeket – mert negyven fokos lázzal az ember igencsak fekvı beteg, de beszedtem reggel egy nagy csomó gyógyszert, hogy a lázam lemenjen, hogy buszra tudjak szállni – vagy akinek jogsija van meg ismerıse, autóval átmennek. Meg a védınıi ellátottság is igencsak hiányos. És akkor sürgısségi ellátás itt a faluban nincsen? Szécsényben. Ha éppen ott van az a szerencsétlen ügyeletes orvos, akinek akkora a körzete, hogy még Nagylóc, Varsány is hozzá tartozik. Úgyhogy itt nyugodtan meg lehet halni, amíg az ügyeletes orvos ideér, olyan két és fél, három óra alatt vagy még több. Úgyhogy ez a része szörnyő. És gyógyszertár hol van a legközelebb? Endrefalván de ott is csak fiókgyógyszertár van, hogy egy két órákat van nyitva meg azt sem tudom, hogy minden nap nyitva van-e. Szécsény, Salgótarján. Kész. Fogorvos? Karancság. Oda tartozunk meg Endrefalva és Felfalu is. De azi s olyan össze-vissza van, hogy azt se tudom, hogy mikor rendelnek. Iskolaorvos van? Hát a körzeti, háziorvosunk ugye.

És védını? Hát addig, amíg nem helyettesítette a magyargéci körzetet, ahonnan elment a kolleganıje szülni, addig egész tőrhetı volt, de mióta hozzá is tartozik nyolc vagy kilenc község… És mást nem tudnak felvenni a helyett, aki elment szülni? Ebbe én nem látok bele, de szerintem nincs védını. Egyszerően nincs szakképzett védını. Tehát annyi pénzért egyszerően senki sem vállalja el. És fogyatékosok hányan élnek a faluban? Gyerekek, felnıttek egyaránt? Hát van egy nagyon súlyos, ı harminc év körül van, az anyukája ápolja otthon. Hozzá egy idıben kijárt a védını. Hát az idısebb korosztályból körülbelül három. Gyerekek közül egy autista meg egy középsúlyos. De ı például a Liptaiba jár, mert az anyukája normálisan járatta fejlesztı pedagógushoz és felhozták olyan szintre, hogy szakmát tanul. És a romák között nagyobb a fogyatékosok aránya? Nem. Abszolút nem jellemzı. Náluk a szocializációs szint, a szülık iskolázatlansága a probléma. Tehát ık nem is törekszenek arra – egy-két családra jellemzı – hogy arra törekszik, hogy tanuljál édes gyermekem. Itt a galiba. Nem az, hogy valamilyen genetikai hibával születik. A neveltetés. Ez van sajnos. Szóval, akinek a nagyapja is a bányába dolgozott romának, és a világ legtermészetesebb dolga volt, hogy a munkánkért pénzt kapunk, az azon volt, hogy na édes gyerekem te ne menj el a bányába három mőszakba potom pénzért, hanem legalább szakmád legyen, aztán akinek az apjának szakmája volt az apjának, az azt mondta, hogy tedd már le az érettségi kislányom. És ez tényleg így van. Ott van például az öt gyermekes anyuka, aki végtelenül jó képességő gyerek volt, egyszerően a szülei nem engedhették meg maguknak, hogy továbbtanuljon, elvégezte a nyolc általánost, még csak szakmunkásképzıbe sem mehetett. Elment betanított munkásként dolgozni. Foggal, körömmel küzd azért, hogy a gyerekének jobb, könnyebb legyen. És a közintézmények akadály-mentesítve vannak? Ahh. De nincs is itt rá szükség, ugye? Nincs mozgás korlátozott ember. Nincs. És milyen szociális intézmények mőködnek itt? Vagy a faluban nincsenek? Nincs, csak a szociális étkeztetés mőködik. Az viszont elég jól. És házi segítségnyújtás van, vagy az sincs? Nincs. Hivatalos rendszerben nincs. De van a faluban egy évek óta munkanélküli valaki, aki idıs embereket ápol. Szakképzetlen. És akkor szociális intézmény hol van a legközelebb? Salgótarján, Balassagyarmat. Családsegítı? Hogyne. Én csak a felnıttekben gondolkodtam. Itt is van, persze. Falugondnok? Én nem tudok róla. Aztán hogy létezik-e. Én ilyenrıl nem tudok. És szociális munkások dolgoznak itt? Igen, például az ovi konyháján is dolgozik egy. Tehát akkor egy ember az egész faluban. Szerintem igen. És neki középfokú vagy felsıfokú végzettsége van? Semmilyen végzettsége nincs. És körülbelül hányan kapnak segélyt? Sokan. Nem tudom pontosan. Nagyon sokan. És nagyobb arányban veszik igénybe romák? Sokkal inkább, igen. Mert még mindig a romákra jellemzı az, hogy mind a két szülı munkanélküli. Meg az idısebb korosztály. Nem azok, akiknek iskolás, óvodás korú gyermeke

van, hanem azok a romák, akik 40-50 év között vannak. Betanított munkásként dolgoztak, aztán jött a privatizáció, kirúgták ıket. Ez az a réteg, aki nem is akar elmenni dolgozni. Ilyen is van. És vannak elutasított kérelmek? Szerintem vannak. Ugyanis a pénz behatárolt.. Szerintem itt nagyon keményen és jogszerően mőködnek a dolgok a törvény adta feltételek mellett és még így is vannak olyanok, akiket elutasítanak. Biztos. Azt tudom, hogy a közgyógyot nagyon sokan nem kapják meg. De akkor olyanok nincsenek, akik nem szorulnak rá, és mégis kapnak? Tehát diszkrimináció nem nagyon tapasztalható. Nézd, ez relatív. A törvény kimondja, hogy a jövedelemhatár mi, akkor lazán beadta a kérelmet az, akinek a pofájára ráfér, már elnézést, hogy azt a kifejezést használom. Két Mercédesz az udvaron de az anyuka munkanélküli évek óta, feketén kozmetikuskodik, az apuka meg nem tudom, igazgató valamilyen nemzetbiztonsági cégnél, de minimálbérre van bejelentve. Ilyen van sajnos elég sok. És a gyerekek területén milyen a helyzet? Támogatások, gyermekvédelmi kedvezmények? Szerintem maximálisan megkapnak mindent, amit a törvény elıír. Az tuti. És változott a helyzet az óta, mióta megváltozott a gyermektámogatási rendszer? Vagy változatlan? Abszolút nem tapasztaltam változást. Ugyanannyit kap, amennyit régen. És várható valamilyen fejlesztés akármilyen területen? Infrastruktúra? Bármilyen szociális terület? Nem. Pályázati lehetıségek mennyire vannak? Mi mindent és mindenre. Az önkormányzat maximálisan támogat minket ebben az ésszerőség határain belül. Mi minden évben 2-3 pályázatot benyújtunk meg általában kapunk is. Én most csináltam egyet az Aranyágnak de még nem is tudom, mi lett vele. És javulás nem várható? Nem. A sok probléma közül ki tudná esetleg emelni a legfontosabbakat? Mik itt a leginkább kezelendı problémák? A munkanélküliség. Az, hogy nincs lehetıség itt a közelben az anyukáknak munkát vállalni. Eljárnak az apukák feketén dolgozni, hogy a családnak a megélhetése meglegyen, és azok az anyukák se tudnak elmenni dolgozni, akik az intézményben el tudják helyezni a gyereket. Valami olyan hely kéne, ahol az anyuka meg tudja oldani, hogy nyolctól négyig dolgozik. És biztos pénzt teremthetne a családnak. Nagyon sokan elmennének. Mert az olyan család, akikrıl beszéltem, hogy masszívan elitták az eszüket, nem tudom, hogy 3 olyan család, olyan 6-7 ember maximum, aki nem vállalna munkát. Az összes többi igen, mert enni muszáj. Csak hát feketén mennek el dolgozni meg ideiglenesen. És maga nem gondolt arra, hogy elmenjen innen? Engem nagyon sokszor hívnak innen dolgozni Tarjánba, Karancságra. Én a gyerekeim miatt nem mentem el. Szóval nem mindegy nekik, hogy én is felülök reggel háromnegyed hatkor a buszra, és akkor egyedül mennek kakaó meg minden nélkül, vagy ide hétre megyek dolgozni és akkor szépen a kezébe illesztem a bögrét, hogy le ne forrázza magát. Komolyan. Én ezért nem mentem el. És most hogy már nagyok? Most már hova váltok? Negyvenhét éves vagyok. Az én anyukám most váltott. Mert volt rá lehetısége. Nincs munkahely. Nógrád megyében most már csomó pedagógus állás nélkül van. Hova, merre, hogy? Mi azért imádkozunk, hogy gyerek legyen a faluban, hogy az állásunk megmaradhasson. Nem tudunk váltani. Egyszerően nincs hová. Ez van

sajnos. Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést! Én köszönöm a megtiszteltetést! Rimóc, nyugdíjas pedagógus Készítette: Fedoszov Anna Az elsı kérdésem a falunak a demográfiai viszonyaira vonatkozik…A lélekszám most nı vagy csökken, vagy hogy változik ez? Most biztos, hogy csökken.. És miért? Hát, mondjuk rá nálunk azért a munkahely is sokat tesz ebbe községbe, hogy itt a környéken nincs olyan munkahely. És ezért van az, hogy például a fiatalok sokan vannak akik elmennek. Mitılünk még mai napig is Pestre járnak naponta dolgozni… Ingáznak? Ingáznak. És biztos, hogy ez befolyásolja. És akkor ott is maradnak? Pesten? Dolgozni. De akkor itt szülik a gyerekeiket? Hát, itt szülik a gyereket, de szóval hogy mondjam, na, Szécsénybe is sokan beköltöztek, szóval itten…és Sajgótarjánba, szóval hogy, ahol munka lehetıség. Mi szép helyen lakunk… Igen! …az biztos, de mondjuk rá, ilyen hogy a munkahely, a megélhetés szempontjából nem jó. Nem, nem. Hát itten Szécsényben is csak ez az Elzett Gyár, meg a gyertya gyár van…Akkor, annak idején Salgótarjánba is nagyon sokan lejártak dolgozni, most ott nincs, ott sem, olyan igény, és akkor szóval ebbıl, én szerintem ebbıl adódik… És, akkor, hogy változik az aránya az embereknek? A gyerekeknek és az idıs embereknek az aránya? Hát most úgy teljes egészében nem tudom hogy, de azt hiszem, hogy több évben volt ollyan, hogy kevesebb született, gyerek, mint amennyi meghalt a faluban, tehát hogy több volt az elhalálozás, több volt az elhalálozás. Akkor valószínőleg több idıs ember is van…? Hát több idıs ember is van… Ja igen, és mondta, hogy elköltöznek, ugye a munkalehetıség miatt Igen a munkalehetıség… És sokan elköltöznek? Hát… Évente hány család? Hát nem tudom, hogy mondjam, na, inkább a fiatalok. A fiatalok? És a nagyszülık itt maradnak? A nagyszülık itt maradnak…Hát például, az utcákban is vannak, annyi üres ház minálunk, ahol például a nagyszülı meghalt, gyereke nincs.. Ühüm, ühüm… De ez biztos, hogy befolyásolja, a munkalehetıség… És beköltözni senki sem költözik be? Most ebben az évben volt például, hogy például Pestrıl is, itt a mi utcánkban is, hogy meghalt idısek, hát nem a mi…a Varsányi utcát mondom, például Pestrıl jöttek. És ık állandóan ide költöznek? Igen, de mondjuk rá idısebbek. Ja, idısebbek…nyugdíjasok? Nyugdíjasok. A csendes környezet..

Csendes környezetben, és ilyen viszont több van, több van. De akkor fiatalok nem költöznek be…? Elıfordul az is, mondjuk rá, olyan szempontból, hogy itt olcsóbb a lakás. És elıfordul, hogy egy fiatal házaspár vesz itten egy lakást és innen megy dolgozni. Vagy a szülıknél laknak. De van ilyen hogy, például Szécsénybıl is vettek innen lakást, meg mondom, Pestrıl is jöttek. Meg a Szécsényi úton is tudok hogy,… azokról nem tudom, de azok még távolabbról jöttek ide lakni.Hát ott is egy üres lakás volt És olcsó volt.. Olcsó volt a lakás itt minálunk biztos, hogy ebbıl adódik. Akkor most a romákról fogok kérdezni, tudom, hogy itt élnek, és mennyien élnek?A faluban milyen arányban élnek itt romák? Hát most a százalékát azt nem tudnám megmondani, de annyit tudok, hogy most jelen pillanatban, például az iskolánkban, 50 %-on fölüli a romáknak a száma. Az iskolában 50 %-on fölüli? És ez miért van? Hát ık náluk, mondjuk rá, ilyen szempontból, a családalapítás, már fiatal korban, nem egy van példa olyan , hogy 14 éves, 15 évesek is szülnek. És nagyon sok gyerekük is van… Sok gyerekük van. De akkor milyen arányúak, milyen arányú a roma népesség itt a faluban, kb. ? Fele-fele arányú? Nincs, nincs! Fele-fele arányban nincs. Csak a gyerekek? Csak a gyerekeket mondom, az iskolás gyerekeket mondom. És mi lesz majd? İk vajon itt maradnak? Hát, mondjuk rá, sok, úgy …úgy is szaporodtak, hogy idegen községekbıl betelepültek ide. Romák Romák, hogy megnısültek, vagy férjhez jött ide valaki, és akkor azok itt maradtak. És akkor az ı népességük nı, vagy… Igen, igen. …ık nem szoktak elköltözni? Nem, nem, ık nem. (Itt megjött Pista bácsi, és vele tárgyalt Rozika néni, a cigány népesség arányáról, és úgy vélte, hogy a falu népességének kevesebb mint a harmada roma. Végül, úgy számolták, hogy a falu össznépessége, 1900 és 2000 fı között van és ebbıl kb. 400 fı cigány.) Ha már itt tartunk, milyen lesz a falu jövıje, a népesség megoszlása vajon? Hogy, mondjam, ami itt gond, ha nem dolgoznak, nem állnak munkába, akkor nagy gond lesz. Mert a segélybıl megélni nem lehet, csak pillanatnyilag lehet megélni. Korábban például, nem egy volt olyan cigány ember, akik rendszeresen jártak munkába, és mégpedig azért, mert a családi pótlékot csak úgy kapta meg a család, hogy azt hiszem két hetet, vagy „huszon valamennyi” napot egy hónapban le kellett dolgozni, és ha az megvolt, akkor. És akkor még volt munkalehetıség? Volt, jobban volt munkalehetıség, és elmentek, ugyanúgy mentekel dolgozni. Nem egy idısebb férfi volt az, asszonyokra nem volt jellemzı,mert akkor is az asszonyok mondjuk rá, idehaza olyat csináltak, hogy kosarat is fontak, nekünk is van még olyan kosár. Meg ık (a nık) voltak a családdal, de a férfiak eljártak dolgozni. És most? Hát már nagyon kevés. Mióta van ez? Hát már jó pár évvel ezelıtt. Ez már most nem egy-két evvel ezelıtt kezdıdött, hanem korábban.

Mennyi éve, tíz éve, vagy több? Hát, már tíz é biztos hogy van, tíz év. Azóta már ık sem járnak dolgozni… Hát nagyon kevés férfi jár dolgozni, asszonyoktól, ha jól tudom, vagy két nı jár, ide járnak a gyertyagyárba. A férfiak alkalmilag elmennek dolgozni, alkalmilag. Milyen munka az? Hogyha kell valahol építkezésen, vagy például hogyha most akiket hord egy vállalkozó, fiatal vállalkozó, Pestre is hordja kettı busszal is ıket, és akkor ott építkezésnél dolgoznak; na,de ez csak alkalmi munka. Fekete munkákat is vállalnak? Azt már én nem tudom, hogy ezek, hogy hogy járnak mondjuk rá, hogy nincs információm, hogy ezek hogy járnak el. A buszokkal mennyi embert visznek? Sokat? Sokat, a két busszal, és az egyik busznak a sofırje is roma származású. Dehát azoknak meg van a nyolc osztályuk,de nagyon kevésnek van meg a nyolc osztályuk. Sıt akik elvégezték a nyolc osztályt, és föl is vették ıket, hogy szakmát tanuljanak, utána otthagyták. Mért hagyják ott? Hát nem tudnak dolgozni, mindjárt család van, és akkor… De a férfiak miért nem tanulnak tovább? Nem tanulnak, nem igénylik ezt. Ez nagy kötöttség. Az iskola? Igen, az iskola is, meg a munkahely is. Oda pontosan meg kell jelenni. És azért ınáluk most nincs meg ez a rendszer, nincs meg. Most a foglalkoztatásról kérdezek: az egész falunak a népességét tekintve, mennyien dolgoznak vajon? A 18 és 60 év közöttiek. Nem tudom így megmondani, mert… Csak nagyjából! Úgy tapasztaltam, hogy itt a faluban többen dolgoznak azért. Nem? Hát, egy az, hogy sokan eljárnak. Ingáznak. A vállalkozás…nem mondhatom, hogy sok embert foglalkoztat. De olyat, hogy…ugye a tsz az megszőnt, és inkább abból az idısebbek, hogy van nekik háztáji (abból élnek meg).Háztájiban dolgoznak meg nevelnek állatot. Sokan? Sokan, sokan. Igen, ilyet, hogy csirke, kacsa, sertés, ami úgy a családnak szükséges. Növényt is sokan termesztenek? Hát van, az a háztáji. Nincsenek nagy mezık, meg.. De van, de kft.-k. Akkor, nem az embereké… Nem, és a kft. nagyon kevés embert foglalkoztat. Gépeket használnak… Amikor idénymunka van, például az aratásnál, például Szlovákiából is van itt valaki Szlovákiából? Hát, itt van mindjárt Gyarmaton az átkelı, hogy az az ismerıseje neki. Ja, és akkor nem az ittenieket foglalkoztataják. Hát persze…és mondjuk rá, ahhoz is kevés ember kell. Itt nincsen semmi állattenyésztés, ez a régi termelı szövetkezet volt, és akkor megszőnt; nincsen állattenyésztés, csak kimondottan növénytermesztés, fıleg buzát, kukoricát, napraforgót. Ez amit nagy tételben. Ez, igen, ugyhogy például olyat hogy állatoknak takarmányt nem, mert nincs. A szomszéd községben van aki kft. keretében állatokkal foglalkozik, de minálunk ilyen nincsen. A háztájit azt maguknak termelik az emberek?

Maguknak persze. Nem adják el? Nem mert abból nagyon kevés van. Inkább bent hagyják a közösben a több földet, csak vesznek ennyit, hogy kukorica, krumpli, meg bab, hogy legyen a családnak, és ha több földterület azt bent hagyják a kft.-ben, és a kft. arany koronánként valamennyit juttat „buza” termést akié az a föld. Milyen más munkalehetıség van? A bolt.. Az üzletben lehet dolgozni, meg a kocsma van, meg volt itt korábban varroda, ott kint, és vitték, szállították a ruhákat, de hogy milyen okból…az is a termelıszövetkezetnek egy épületében volt, de már biztos van 5 vagy 6 év, hogy megszőnt. Oda jártak az asszonyok… Igen, az jó is volt. Jártak oda. Már semmi nincsen, semmi nincsen. Mondjuk rá, a fiatalok Szécsénybe eljárnak dolgozni, például üzletben dolgoznak, mint üzleti eladó. És hányan vannak, hányan ingáznak? Azt nem tudom anyukám megmondani, hogy hányan ingáznak. Sokan vannak? Hát, vannak sokan ilyen szempontból, mert más lehetıség itt minálunk nincs. Ez a pár üzlet van, meg a kocsma, meg a presszó, meg a takarékszövetkezet, szóval itten nálunk nincs semmi más,meg óvoda van, iskola van. De ugye az iskolából is jönnek Balassagyarmatról is járnak tanárok, mert ugye a szaktanár szempontjából, annyi a faluban nincsen. Ovónık is járnak a szomszédos faluból is, Szécsénybıl is. Olyat tudok, hogy van egy varrónı, de ı is csak egy embert foglalkoztat. Akkor nagyon sok munkanélküli van… És hogyha ıket átképeznék, nincsenek ilyen képzések? Biztos, hogy vannak ilyen képzések, mert tudom, hogy Balassagyarmatra is jártak képzésre, de aztán hogy…hát olyat tudok, hogy például munkanélküliek, tegnap is láttam Szécsényben, hogy a parkban növényápolással foglalkoznak. De ez közhasznú munka? Az csak az, szerintem az. De azok is munkanélküliek voltak, azt láttam, fiatalok. Rimóciak. Itt nincsen ilyen közhasznú munka? De biztos, hogy van. A létszámukat nem tudom, de az biztos, hogy a faluban dolgoznak. A sportpályánál dolgoznak,… Mit csinálnak? İk is növényeket gondoznak? Igen,meg olyat, hogy árkokat takarítják. Láttam ott a múltkor… Sokan tudnak közhasznú munkát csinálni? Nem tudom, hogy hanyan vannak, de tízen biztos, vagy még többen is, de ez is kistérségi szintem mőködik szerintem, és akkor, Rimóc ennyi, meg Szécsényben mennyi…Ezért van az, hogy Rimócról is a kistérségben dolgoznak Szécsényben is. Nem lehetne munkahelyeket teremteni? Nem pályáznak? Hogy mondjam, itt olyan munkahelyet létrehozni, hogy annyi embert foglalkoztassanak szerintem, nem lehet. Próbálkoznak valamit csinálni? Nem tudom, hogy mennyire próbálkoznak, azt tudom, hogy pályázni pályáznak.Mert mondjuk rá,olyan is van, most biztos Róza mutatta a templommal szemben azt az épületet, amit így.. Az a szép épület? Azt láttam, igen. Ez is vendégfogadás szempontjából, turisztikai szempontból, hogyha Hollókıre jönnek vendégek, meg egy másik épületet is alakítanak…A fızést is úgy megoldják, hogy mellette van az idısek otthona, és ellátják hogyha szükséges. Például voltik itt sportoló gyerekek, voltak kiránduló gyerekek itt, és az iskolába voltak szállásolva, ott aludtak, és az ebédet meg onnan hozták. Akkor arra nem kellett külön foglalkoztatni…

Nem kellett, de mondjuk rá,megszőnt a varroda, pedig gondolom hogy ott is dolgoztak tizen biztos, ha nem többen, és annak is csak okának kellett lenni, de itt más nincsen. Mondjuk rá, arra a polgármester tudna válaszolni…mondjuk rá, úgy pályázni nagyon sokra pályáztak, a klubnak az épületét is, azt most bıvítették. Nagyon szép, ott lent van egy sportöltözınk, gyönyörő szép, ott ahol a sportpálya. Ugyhogy az mind abból van. Azokat az épületeket amit mondtam, a templom melletti épületet, átvették, amit megvásároltak egy rossz épületet, és a vendéglátás szempontjából, ha vendégek jönnek, az is pályázat útján. A hollókıi polgármesterrel közösen pályáztak. Meg most a másik épületet is. Hát erre próbálnak, mondjuk rá, a „túrisztikai” szempontból, ha Rimóc is be tudna kapcsolódni, ugye mivel Hollókı is közel van; kerékpár út is van itt minekünk, majd azt tovább is akarják fejleszteni Szécsény felé is, és gondolom, hogy ilyen szempontból erre gondolnak. No de azért, hogy mondjam, sok embert azért ez sem foglalkoztat. Most az iskolai blokk következik, amiben ön úgyis nagyon otthon van….Óvoda egy van, a Nyulacska, igaz? Igen. És milyen, hány csoport van ott, három? Három csoport van…az óvoda látotta el például a napközis gyerekeket is. Az alsósak oda jártak ebédelni, onnan kaptuk a tízórait;viszont a felsısek, az idısek otthonába mentek ebédelni. Így oldották meg… És az ovi hány férıhelyes?Vagy, mindenkit fölvesznek aki jelentkezik az oviba? Szerintem föl. Elıször csak két csoportos volt, és utána nem olyan rég bıvítettek még egy épületszárnyat…három biztos, hogy van, hetvenen fölül férıhely… Akkor jó sok. Szerintem fölvenni fölveszik Aki akar…és járatják az emberek a gyerekeiket az óvodába? Járatják, biztos, hogy járatják! Hány éves koruktól? Hát ahol én tudom, három éves koruktól van már most és, így mondom, hogy a falusiak azok, rendszeresen igénybe is veszik, mert azért, hogy azok a fiatal szülık eltudjanak menni dolgozni. Ahol volt, ahol volt a nagyszülı betudott segíteni, de ha nem, akkor 3 éves kortól. És a romák? İk is igénybe veszik az óvodát? Szerintem igénybe veszik…most már inkább az utóbbi idıben, de azt nem mondom, hogy három éves kortól mindegyik igénybe veszi. Inkább a falusiak veszik jobban igénybe három éves kortól. De, mondjuk rá ott is, látom, nagyon sok kisgyerek megy. A romáktól. Igen a romáktól. De ık nincsenek külön csoportban, hanem együtt vannak a többi kisgyerekkel…? Hát én nem tudom a belsı életet, de én úgy tudom, hogy ık is egybe vannak, szóval nincs külön csoport. Nincs. Az jó! Milyenek az óvó nénik? Azt nem tudom megmondani… Hányan dolgoznak ott az óvodában? Hát, óvónı van hat (minden csoportba kettı). Akkor kell hozzá lenni, hogy három dajka, meg a konyhán is biztos, hogy dolgoznak hárman vagy négyen. Az óvónık milyen végzettségőek? Mind óvónı végzettségő, vagy van aki kevesebb? Igen, van aki most végzi, de szóval, óvónı végzettségőek. Van aki munka közben végezte el. Akkor végülis mindenkinek van?! Mindenkinek, mindenkinek. Akik hátrányos helyzető gyerekek, ıket fejlesztik valahogyan? Van erre lehetıség?

Fejlesztés…óvodában nincs fejlesztı pedagógus, De az óvónık, vagy logopédus, pszichológus… Ott nincs, de viszont az iskolában ott fönn van. Logopédus is van, meg fejlesztı pedagógus is van. És ık nem foglalkoznak az ovisokkal? Egy idıben a fejlesztı pedagógus járt le, de hogy miért nem tovább…szerintem biztos, hogy nem a fejlesztı pedagógus…hogy mondjam…hogy az nem ment le, hanem inkább az óvónık, hogy ık inkább vállalták a fejlesztést… És ık fejlesztik a gyerekeket? Azt nem tudom, hogy fejlesztik-e, mert mondjuk rá, hogyha ık tudatosan fejleszteni akarták volna a gyereket, akkor azt a fejlesztést el is kellett volna végezni. És nem végezték el? Nem végezték el. Ez miben látszik? Hát, azért sok mindenben, meg lehet látni, mert mondjuk rá, én a kolléganıt látom, volt, hogy hordják fel az óvodából a gyereket hozzá. De most az utóbbi idıben csak az iskolásokat, mert nagyon sok volt az iskolás gyerek is. A gyógypedagógus nıhöz, viszont, oda hordják rendszeresen. Van itt a faluban egy gyógypedagógus? Van, igen. Csak egy. Egy van, hát az itt tanít, itt végezte el, Szécsényben lakik, de itt van állományban, és akkor ı kimondottan csak azt csinálja, gyógypedagógus. És azért, mondjuk rá, a kollégák, és énnekem is az osztályomból, abból, nagyon keveset tudott csak elvinni, csak néhányszor gyereket a fejlesztı pedagógus…szóval azért nagy segítséget nyújtott, hogy egy gyereket kiemelt, kettıt, hármat, és azokkal egyénileg foglalkozott, és azért már csak könnyebb volt a csoportban, az osztályban, ha a gyerekkel, még külön is volt foglalkozva, a fejlesztés szempontjából. Akkor, lenne szükség rá, nem, hogy sok gyerekkel foglalkozzanak? Hát… Több gyereknek lenne szüksége fejlesztı pedagógusra? Az óvodába mindenféleképpen kellene! És az iskolában? Hát az iskolában is kell. Azért állandó jelleggel van. Most is. És elég ez így, hogy egy gyógypedagógus van? Hát, elég, itten, hogy mondjam, a roma származás…nem hogy a roma származás, hanem amilyen környezetbıl jönnek ık, és hogy azok fejlıdjenek, felzárkózzanak, továbblépjenek, biztos, hogy szükség lenne…Mert azt is elmondom, hogy például ilyen gyerekek, ezek bekerülnek az osztályközösségbe, az nagyon jó hogy bent vannak, de mondjuk rá, hogy huszonötös látszámban például, ha már van 8-10 azzal már nem lehet, magával az osztályközösséggel is úgy elıre haladni, mint hogyha például kevesebb lenne ilyen. Akiket, hogy mondjam… még külön kellene foglalkozni velük. Ez mindenféleképpen az osztálynak a fejlıdését, az elırelépését hátráltatja, mert ıvelük még többet kell még órán is, és akkor a jobb képességőek hátrányba kerülnek. Az iskolában, azt mondta, 50 %-os arányban vannak a roma gyerekek? Igen, igen. Az óvodában meg szerintem már még több, nagyobb lehet az arány. Ahol tegnap kérdeztem a roma gyerekeket, ott mindenki késıbb ment iskolába. Ez miért van?…Hét évesen megy… Meg nyolc évesen, még ha hét évesen jön az jó. A környezetüktıl… És akkor nem engedik iskolába? Nem, hogy nem engedik, hanem képességileg. Az óvodába nagy hátránnyal kerülnek be a gyerekek és azt nem bírják behozni. Azért van az, hogy amikor a hat éves korú gyerek(nek)

már iskolásnak kéne lenni, ık nem érik el azt a szintet. És akkor még inkább maradnak tovább? Még inkább maradnak egy évet. Az iskolába mindenkit fölvesznek? Mindenkit. Nekem mondták tegnap, hogy az egyik kisfiú kisegítı osztályba járt. Most van ez a kisegítı osztály? Még volt egyik, de aztán ezt most már teljes egészében megszüntették. És most már nincs… és mi lesz azokkal a gyerekekkel? Nem tudom, hogy mi lesz. Mikor szüntették meg? Hát még most volt… És szeptembertıl már nem lesz? Hát most nem tudom, hogy szeptembertıl mennyire…Mert nálunk volt alsó tagozatban is, meg volt felsıben is. Egy külön osztály? Egy külön osztály, ezek összevont osztályok voltak… Ja, hogy sokféle korosztály volt együtt? Igen: elsı, második, harmadik volt, vagy pedig ugye ha nem volt elsı második…tehát három osztály mindenféleképpen volt. És akkor a többi, megint felsı tagozatosak. Az alsósaknál volt, például volt olyan összevonás, hogy harmadik, negyedik, ötödik osztály. És akkor a hatodik, hetedik, nyolcadik kerültek ide föntre. Velük milyen tanár foglalkozott? A kisegítısökkel? Igen, igen. Tanítónı foglalkozott- az én voltam, ugye ott az alsóba- és a felsıbe pedig olyan volt, hogy már tanárok tanították. Szaktanárok. Szaktanárok tanították. És ıket valahogy másképpen kell tanítani, vagy több fejlesztést kell fordítani rájuk? Több fejlesztés kell, sokkal több! Meg több idı? Több idı…és nagyon lassan lehetett velük haladni Hanyan voltak a kicsik? A kicsik voltak ott tízen, tizenegyen, kilencen, volt amikor tizenöten voltak. Vannak olyan roma gyerekek, akik pedig nem a kisegítı osztályba járnak? Persze, olyan sok van! Sıt mostan már, azért nem is volt elsı, második osztály, mert most már megszőnt, ezeket a rendes normál osztályba kerülnek. De miért szüntették meg? Hát azt nem tudom, van most egy ilyen rendelkezés… Azért mert ott akarják fejleszteni ıket abban az osztályban? Abban az osztályban, abban a közösségben. De úgy nehezebb lesz, nem? Hát sokkal, ezért mondom, ez nagy dolog lesz , mert hogyha egy huszonötös létszámban van ilyen tíz gyerek, vagy nyolc gyerek, szóval azokkal nem lehet úgy, az osztályközösséggel úgy haladni…mint, mondjuk rá… két- három gyereket még elbír egy osztály, de ha már sokan vannak, nagyon le kell lassítani az anyagot, meg mondjuk nekik, sokan magatartászavarral küszködı gyerekek. És pszichológus nem foglalkozik velük? Hát nem volt olyan…nem. Csak a fejlesztés volt, amit a fejlesztı pedagógus, az viszont vitte

ıket mindig, ı minden osztályból vitte. Az nem volt , hogy kisegítıs, normál, szóval mindegy, hogy melyik. Amelyik a legszükségesebb volt azokat mindig elvitte. Meg a gyógypedagógus az szintén foglalkozott velük. Meg a logopédus? Vagy a logopédus… Ja, ı az? İ az. Különórák vannak az iskolákban? Azt hallottam, hogy fociznak a gyerekek… Az most indult…vagy koránban is volt foci. Meg olyat tudok, hogy itt lent, fönt nem mondom, de itt lent például olyan volt, hogy zeneóra. Az alsóban? Itt ebben az új épületben, a felsıben, de ide alsós gyerekek is lejártak Zeneiskola? Zeneórára, igen, zeneiskola, zeneoktatás, Szécsénybıl jött zenetanár, hogy ne kelljen bejárni,és akkor ı járt ki inkább. És sokan jártak erre? Nem tudom a létszámot, de tudom hogy onnan abból az épületbıl is, elsıs gyerekek is jártak. És roma gyerekek is járnak? Akiknél én voltam, ott senki nem járt. Én nem tudok azok közül, hogy lett volna, nem. Fıleg itt a falusiak, igaz? Itt a falusiak… mondjuk rá sportolni biztos, hogy járnak a roma gyerekek. Oda biztos, hogy tudom hogy járnak, azért hogy, mert én is engedtem ıket, a gyerekeket. És akkor, tudtuk, hogy mostan, meg volt rendezve, hogy elsı- második osztály, hanyadikán, hány órától, és az így volt beosztva pontosan, és azért mondom, hogy azt tudom a sportkört, hogy oda mindig… De a sportkörben, csak fociznak, vagy mást is sportolnak? Hát, szerintem fıleg focizás van itt. Én azt tudom. Hogy mellette még mi van, azt nem tudom. Ez a zenetanár, az ingyenes volt? Hát ezt nem tudnám megmondani…de szerintem nem, mert mőködik itt egy alapítvány is ha jól tudom, és lehet, hogy ez… Milyen alapítvány? Zenei alapítvány, ami, hogy mondjam, lehetett az egy százalékot fölajánlani, az adóból egy százalékot, és gondolom,hogy ebbıl a pénzbıl, lehet,hogy a tanárnak az óradíját, vagy valami, mert azt nem hiszem, hogy ingyen kijárni Szécsénybıl. Legalábbis én most így gondolom. Hogy azt fedezte az a zenei alapítvány, amit létrehoztak. Volt ilyen. A sport viszont ingyenes volt? Az ingyenes, az ingyenes. Különben a roma gyerekek nem is tudnának járni, nem? Hogyha,nem lenne ingyenes… Hát szerintem nem… Legalábbis azok akiknél én voltam… Hogy aztán… legalábbis én úgy tudom, hogy az ingyenes, a sport…hogy ott mostan, van-e valami…de nem hiszem. Mondjuk rá, a ruházat, azt tudom, hogy azt meg kell nekik venni, mert azt mindenkinek kell, de hogy fizetni kell, arról nem tudok. Hány alsós tanító néni van most? Hát…gyorsan összeszámoljam…volt egy egész napos osztályunk volt, két nevelı…három… Azt hiszem nyolc alsós volt. Mindegyikük tanító néni? Igen, tanító; a nyolc, de olyan, hogy például a sportkört nem ık, a gyerekekkel nem ık foglalkoztak a sportkörön. De mért volt nyolc tanító néni? Ja, mert akkor négy osztály van, és van ahol kettı tanító néni van?

Nem, hanem, nem négy osztály volt, hanem olyan, hogy volt egy egész-napos osztály két nevelı volt, meg volt még a négy osztály… Igen? …az, hat, meg én voltam a kisegítı, az hét, akkor nem is nyolc, és akkor még mellette, volt a gyógypedagógus, meg volt a fejlesztıpedagógus, aki kilenc. És a négy osztályban miért volt hat tanár néni? Nem volt ott hat, ott négy tanító volt. Ja igen. És ık is járhattak napközibe? Kik? Akik, nem egész-napos osztályba jártak. Hát volt most…eddig volt napközi, aztán ebben az évben, nekem szeptembertıl, amiért nekem, hogy a munkaviszonyom, szóval hogy megszőnt, akkor beindították a napközit, hogy még a felmondási idıt én ledolgozzam; szeptember valahányadikán beindították a napközit, és a napköziben, az minden osztályból, de kivétel az elsı osztály, de a többibıl, mindegyikbıl volt. Olyan volt, hogy a másodikból…el kell mondani, hogy a másodikban, teljesen roma gyerekek jártak, tiszta roma gyerekek jártak. Na most akkor, onnan hát majdnem mindenki,kevés gyerek z aki ne jött.Egy pár volt, aki hazament. Onnan mindenki, akkor, voltak a harmadikból, voltak a negyedikbıl, ezekbıl tevıdött össze. És most? és most van, lesz napközi? És akkor, mikor nekem december harmincegyedikével megszőnt, utána megszüntették a napközit… De nekik szükségük lenne rá, nem? Hát szükségük…meg lehetett volna, mondjuk rá, meg lehetett volna oldani ezt a félévet, mert eddig volt korábbi években is. Sıt, úgy volt, hogy ne is egy osztályban volt olyan hogy egésznapos, hanem két osztályba. És most a nevelık nagyon kérik, azt, hogy itt mivel ez a helyzet, hogy sok gond van, sok a bukás. Ebben az évben, ha jól tudom, húsz százalékon fölüli bukás, az sok, százhatvan- valamennyi… Mibıl buknak? Hát, mondjuk én tantárgyakat nem tudok megnevezni, mert csak elmentem az évzáróra. Ez a picikre vonatkozik, vagy az egész iskolára? Az egész iskolára vonatkozik… Az rengeteg… És most a nevelık, nagyon kérték a tanítók, az alsó tagozatban, hogy egész-napos iskola legyen. Hogy tudjanak foglalkozni többet…? Hát mert most például… én elmondom ıszintén, a kolleganıim, nem is egy, például nem tudtak mit csinálni, a roma gyerekek nem írták a leckét, nem csináltak semmit, és ott maradtak, hogy például a leckét megírják hogy valamennyit, tanuljanak. Hát bizony mostan, állítólag nagy volt a visszaesés. A polgármester viszont az meg, most tett egy olyan ígéretet, hogy szeptembertıl az alsó tagozatban, megpróbálják minden osztályban, az egész napit. De eddig csak az elsı osztályban volt? Jól értettem? Most csak az elsı, de korábban, nem csak az elsı, hanem úgy elindult az elsı, akkor már a másodikban is egész napos volt. És tehát az az osztály tovább, abba az évfolyamba tovább,és ezt akarják a kolleganık, hogy legyen harmadikban, negyedikben is. Hogy akkor is tudjanak tanulni… És a nagyoknak? Hát a nagyoknál nincsen. Nincsen…Ja igen, még azt akartam kérdezni, hogy az alsósok mind járnak ebédelni? A zöme járt,hát nem tudom, kevés falusi, az aki nem jár, de hát a roma gyerekek mind jártak. Mind jártak? Az nagyon jó azért… Tudom, hogy mindegyik járt.

És a legtöbbjüknek, úgy vettem észre, ingyenes is. Ingyenes, ingyenes. És akkor ık hova jártak? A kicsik az óvodába jártak, van egy épület, ez egy ilyen pedagóguslakás volt, és akkor azt az elsı épületet átalakították ilyen ebédlınek, és oda. A tízórait felhozták, és ebédelni meg ide lejöttek a kicsikkel, és akkor az uzsonnát meg felhozták megint. És a nagyok pedig… A nagyok pedig, az idısek otthonába mentek. Ugye ık menzásak voltak. És ık is általában itt ebédeltek? Én szerintem ebédeltek… Legtöbben? Legtöbben, biztos, hogy ebédeltek. Aha, az nagyon jó! Igen, csak ınekik már nem volt tízórai, meg uzsonna. Kimondottan ebéd volt a felsıseknek. Még azt akartam kérdezni, hogy milyen az iskolának, meg az óvodának is a felszereltsége? (sóhaj…) Milyen eszközök…vagy milyen az állapotuk? Hogy… például itt a pedagógusok, nagyon sokat tettek olyan szempontból, például hogy amit én konkrétan tudok… az óvodáról azért nem nyilatkozom, mert nem todom. Mondjuk rá, én nem jártam úgy az óvodába látogatni, korábban igen, de mióta én a kisegítıben, az enyhe értelmi fogyatékos gyerekekkel foglalkoztam, én azóta az óvodába nem jártam. Itt azt el tudom mondani, hogy, olyan szempontból, hogy az iskolának a felszereltsége, hogy például a pedagógusok, már most biztos, hogy öt éve, vagy hat éve, vagy több éve, például mindig ilyen, bált rendeztek, és az…ilyen jótékonysági bált. És például annak alapján, évenként a befolyt összeget teljes egészében az iskolára fordítottuk, olyat, hogy padokat vettünk… És most vannak új padok mindenhol? Már most azt hiszem ez az év volt, amikor hogy már még egy vagy két tanteremben volt régi pad, és szóval úgy egyeztünk meg, hogy egy osztályba…szóval feleztünk mindig, és akkor egy osztályba ebbe az új épületbe vettek, tehát így a felsı tagozatosaknak, és a másik felében pedig a felsı tagozatosaknak. ((alsósoknak)) Még annyit segített mindig a polgármester, hogy például a befolyt összeghez, mindig adott a polgármesteri hivatal. Mindig hozzáadott. És az ilyen, mit tudom én, térképek, meg ilyenek…? Térképek…hát az biztos, hogy már használódnak el, de olyat tudom, hogy a számítógépes, elvégezte egy kollega, egy férfi kollega, és akkor olyan hogy, olyan tantárgy is van és akkor ott vannak roma gyerekek is,meg szeretnek is. Tudom, hogy a folyosónak a végét zárták le, mert ugye kevés a tanterem, és akkor azt rendezték be. És akkor ott vannak. De ezek mióta vannak, ezek új számítógépek? Új számítógépek, sıt még ajándékba is Pestrıl is valaki ismerıs, szóval hogy onnan is a fejlesztéshez, hogy onnan is kaptunk. Ez csak a felsıben van? Ez igen a felsıben, de ott is van egy, de mondjuk ráide járnak a gyerekek tanulni, ez azért van itt kialakítva. Ott is van, egy számítógép abban az épületben… De az nem a gyerekeké… Nem a gyerekeknek, a nevelıknek van az. És akkor internet is van…? İk hogy tanulják ezt, a tanrendben van, vagy különóra is van. Biztos szerintem, hogy tanrendben kell hogy legyen, de hogy délután, vagy mikor… Délután használhatják vajon? İk úgy hogy külön? Csak nevelıvel szerintem. Meg biztosan tantárgyként, hát órarendbe van az beépítve. Errıl azért nem tudom, mert nem tudom, hogy ı nekik hogy van az órarendjük, tudod, most már egy évtıl, hogy hogy s, mint, de tudom aztat, hogy gyerekek, hogy járnak,

meg hogy van roma gyerek is, hogy aztán mennyien vannak azok közül a romák közül, azt nem tudom. De mondjuk rá, ınáluk, még nincs akkora igény, szóval hogy ilyen tantárgyak…megszeretik, meg megcsinálják, vagy valami, de ınekik még azért ahhoz idı kell, hogy mindent rendszeresen csináljanak. Mit? Hát például az, hogy elkezdenek egy ilyen órára járni, és akkor azt tovább fejleszteni tudják, tudod? Abból azért egy kis rendszer kellene. Hát igen…mármint, hogy rendszeresen járjanak? Hát, hogy rendszeresen járjanak, akkor rendszeresen utánanézzenek a dolgok után…Amelyik gyereknek sikerül az érdeklıdését felkelteni, az biztos,hogy sikerül. Igen… Ja igen, ez egy nagyon fontos kérdés: hogy milyen a továbbtanulása itt a gyerekeknek; hogy mik az esélyeik? Mert itt, tegnap ahol voltam, ott is a cigány anyuka, ı nem végzett semmilyen iskolát, a gyermekei meg ötödik után abbahagyták, és nem is tanultak sokan tovább… Hát, nem igénylik ık úgy. Mert esély, mért ne lenne…meglehetne az esély, csak ahhoz tanulni kellene rendszeresen tanulni, és itt az amit mondtam, hogy itt „mán” tizennégy évesen, szóval szülnek, és akkor akik… Nagyon sokan szülnek 14 évesen? Hát sokan. Nagyon sokan, hát most nem azt mondom, hogy mennyi, de biztos, hogy van vagy, 18 éven alul egy pár, aki szül, és hiába mennek el, mer a kisegítıbıl is elmehettek, tanulni, Balassagyarmatra szakmát… És volt aki ment? És volt aki. Volt olyan? De jó! Volt! Még az a jó, hogy volt egyik, nem tudom az már végzett-e egy fiú, hogy…remélem. De, hogy mondjam, ık nem, azt kitartó munkát nem bírják. Elmennek… Nem azt látják otthon, nem? Hát nem…Elmennek, fölveszik, járnak egy darabig, utána abbahagyják. Hát több gyerek ment , volt olyan is, aki rendesen, a normál osztályt elvégezte a nyolcat, és mégse ment… De hányan mennek tovább, mondjuk egy nyolcadikos osztályból? Ezt nem tudom megmondani, hogy most, hogy mennyien mentek… De mondjuk a fele, kb.? Hogy a gyerekek? Hát mindegyik gyerek megy valahova tanulni, jelentkezik. A nyolcadikosok? Persze! Jelentkeznek azok, csak utána nem… Hova jelentkeznek, szakközépbe? Nem, hát, hogy mondjam… Szakmunkásképzıbe? A képességüktıl, tanulmányi eredményüktıl, gimnáziumokba, aztán van itt egy nagyon jó, az az Arany János Gimnázium Balassagyarmatom, ahol a tehetséges, hátrányos helyzető gyerekek…és hogyha Rimócra… A romák is jelentkeztek oda? Oda nem. Csak a falusiak. De van olyan roma aki tovább tanult? Olyan fiatal? Tud olyanról? De én tudni tudok, aki… Akit az elıbb mondott. Igen, az is van, meg aztán, van egy olyan, aki a gyerekházban van, az az anyuka. Láttam, Hajni? Hajni! Na annak a gyerekei. İk is továbbtanulnak?

Tovább tanulnak. És most hol tanulnak? Hát én nem tudom… Bátonterenyén. Középiskolások? Igen. Hát most nem tudom… Mind a kettı neki, de ıneki a nagyfiút tudom. İ meg tudná mondani, de tudom. És rimóci, falusi, a tanítónı fiával volt ottan, oda járt. És ez ilyen bentlakásos. Kollégium. Igen… İ meg tudja mondani, ıt tudom, aki szóval, hogy jár. Igen. És mások? Nem,nem tudok senkit. Mondom még egy fiút tudok, Gyuszit, a Bada Gyuszit, de annak mármost végezni kellett volna. Ühüm, és akik felsıfokú végzettséget szereznek? Olyan nincs. A cigányok közül, nem…? Még hogyha szakmát tanulnának, azok is, olyat se tudok felsorolni. Olyat se? Nem tudok. Hát a mostani nyolcadikosokból nem tudom, hogy mentek-e; de szóval… És a falusiak, ık… İk mennek. (İk a felsıoktatásba…)(?) Nem ott vannak. Sokan? Sokan. Miket tanulnak? De ha Pestre mennek…egy fiúnál voltam, aki Pestre jár. Vannak, Pestre, fıleg Pestre, akkor olyan is van például aki, Gyöngyösön fıiskolán tanul… İk vajon visszajönnek ide majd? Hát, nem, nem tudom, azt nem tudom…De a falusiak közül sokan, szóval itt majdnem mindegyik vagy szakmát, amilyen az eredménye neki, vagy tovább tanul, van…Egyetemisták is vannak, vannak. Itt valahogy az kéne, nem? Hogy a romák is, ık is tanuljanak szakmát? Hát az lenne az elsı! Az lenne a legfontosabb, hogy szakmát tanuljanak. Mert most már az elhelyezkedés még nehezebb. Ugyanis most már a gépekhez is egy bizonyos fokú tudás kell. Mert korábban még eljártak jobban lapátolgatni, jó, ellehetett, de mondjuk rá, most már azért kevés olyan ember kell, aki csak a kézi szerszámmal. Igen, igen… Nekem mondjuk, az tegnap olyan furcsa volt, hogy voltam egy családnál, roma családnál, ahol sok gyerek volt, és a nagyobbak, olyan 18-19 évesek, ık is abbahagyták az iskolát, vagyis kimaradtak, még a nyolcadik elıtt, és utána pedig nem mentek sehova, így otthon vannak…semmit nem csinálnak… Semmit nem csinálnak, semmit nem csinálnak. Minálunk itt a… ıszinte vagyok, a családi pótlékból, élnek és szóval abból megélni nem lehet. Ez nagyon jó lenne kisegítésnek szempontjából, de hogy csak arra alapozni, nem lehet. Nem lehet. Most akkor, pont erre szeretnék kérdezni, hogy mindenki részesül abban, ilyen segélyekben? Vagy akik kérnek azok vajon megkapják? A rászorultság alapján biztos, hogy megkapják… De az amit mondott az elején, hogy a családi pótlékhoz kellett régen dolgozni…de most meg nem is kell dolgozni? Nem, nem, azt anyai jogon kapják most már. Most már nem kell, valamikor csak az kapta, aki eljárt dolgozni. És el is ment a férfi dolgozni. Itt van egy olyan, hogy… a segélyeket, azokat kik veszik igénybe fıleg, itt a faluban?

Hát szerintem…nem tudom, hogy a falusiakat mennyire, de hogy a romákat, az biztos. A faluban vannak sokgyerekesek egyáltalán, vagy csak a romák között vannak? Hát, a romák között vannak. A faluban nincsenek? Nincs. Olyan, hogy három, négy olyan van… De több nincs.... De mondjuk rá, minálunk nem tartják annyira sokgyerekesnek a három-négyet. De olyan van, például nekem is a kolleganıimnek is vannak, nem egyiknek, akinek három családja van, nem is egy volt olyan…három, na még négy…és már sok gyerek, mikor hat, hét, nyolc, szóval itt nálunk az. És az ırájuk jellemzı. És az nem is volna baj, mert hogyha- biztos, hogy kint voltál, láttad milyen aranyosak… Nagyon, igen! Mert olyan… meg ragaszkodók, nagyon, szóval, csak, csak, hogy mondjam, hogy most már fejlıdni kellene nekik. Mert nem, szóval nem, azt amit, igényük meg van már nekik, mert mondjuk rá, hogyha dvd, meg ehhez hasonló, hogyha bementél, szóval kevés lakás az, amelyikben nincsen. Igen van, láttam. Ez, mert mondjuk náluk ez. Akkor van olyan például, hogy autó is van, mindegy csak a… Igen? Persze, soknak van autó is. De enni valójuk meg kevés… De mondjuk rá attól függetlenül, de pénzük, az hogy nem tart ki egész hónapba, szóval, hogy ha kajára kitartson, meg minden. Nem. Szóval, most már, ahhoz az igényhez ınekik dolgozni kellene. Igen. Nekem még az tőnt föl tegnap, hogy nagyon sok leszázalékolt nyugdíjas van. Ott majdnem mindegyik… De miért van ez? Mert ezek az enyhe értelmi fogyatékos gyerekek, sok van közöttük. És ık felnıttek lesznek, és leszázalékolják ıket? Leszázalékolják. De miért van ennyi értelmi…Meg nagyon sokakat hordoztak ideggondozóba. De miért van ez? Hát mert szerintem, hogy mondjam…egy az, hogy lehet, hogy a rokoni házasság is, ugye itt elıfordul, és azért az biztos, hogy nem jó, én szerintem. Aztán az, hogy egy értelmi fogyatékosnak például van 5-6 gyereke, már az öröklıdik. Mert az biztos, hogy valamennyire öröklıdik. Meg még ez a környezet, ami ilyen környezet, az még tovább növeli. De tényleg ilyen ijesztı volt, hogy mennyien járnak ideggyógyászhoz. Nagyon sokan járnak. Hát vannak közöttük, de lehet, hogy te nem is láttad, van olyan fekvı idegbetegek, olyan is van… Olyanok is vannak? Olyan is, meg olyan is van, akit már intézetbe adtak, mert mikor már felnınek, szóval nem tud velük az anyuka úgy foglalkozni, pedig ık, nagyon ragaszkodnak a gyerekükhöz. Nagyon-nagyon ragaszkodnak, rettenetesen ragaszkodnak. Csak akkor már nem tudnak velük mit csinálni, mert már akkor veszélyesek, így mondom. Akkor kerülnek intézetbe be, olyan is van a faluban, nem egy. Tegnap egy olyan helyen voltam, ahol két gyerek van intézetben, de ık nevelıintézetben vannak… Hát igen. Igen, még azt akartam kérdezni, hogy van itt családsegítı központ a faluban? Van. Vagy gyermekjóléti szolgálat?

Van. Biztos, hogy van… Mert ezekhez, akiknél én voltam, ezekhez a családokhoz, soha nem, jártak még náluk. Azt mondták. Nem tudom, hogy nem jártak-e, de biztos, hogy kellett, hogy járjon, mert… csak itt volt a faluban az a családsegítı, most ugye kistérség szempontjából, össze vannak vonva, és azt tudom, hogy aki itt volt, annak például Ludányhalászi is. Tehát nincs itt állandó jelleggel. Ja, és akkor sokkal kevesebb ideje van… Persze! Ezek szociális munkások? Vagy kik? A családsegítık… Nem ezek rendesen végzett, elvégzett… De mit végeztek? Nem tudom milyen fıiskolát végzett… Nem szociális munka? Nem, szerintem ez a családsegítı… Hát, mert a szociális munkás az családsegítı lehet… Hát de fıiskolát végeztek? Az biztos, hogy fıiskolát végeztek Lehet, hogy szociálpszichológusok, vagy ilyenek… És csak egy ember volt? Egy, de Róza meg tudná mondani, hogy mi ennek a pontos neve… Gyermekjóléti? Ez! Gyermekjóléti! Akkor a családsegítı nem tudom hol van… Akkor a gyermekjólétben dolgozott egy ember… ? Igen, de most hogy megalakulta kistérség, nem tudom hány község tartozik hozzá. Addig csak itt volt Rimócon, most már nincs itten, hanem Szécsényben van, és akkor úgy jár. Az idısek otthona, itt mióta van? Hát…tíz éve biztos, hogy van, ha nem több… Sok idıs ember van itt? De ott bentlakásos nincsen… Ja az nem bentlakásos…ilyen napközi… Igen napköz, olyat, hogy csak fıznek… És akkor ott ebédelnek? Nem. Hanem házhoz szállítják az ebédet. Ja…igen? Tehát, ez házi segítségnyújtás? Igen, tehát ott egy nem tudok róla, hogy egyáltalán nem is volt ott bent fekvı. Csak fıznek és itten ilyen autóval kiszállítják. Az nagyon jó… Sokan igénybe veszik ezt? Sokan. Sokan. És akkor így mennek oda a felsısök is… Így mennek. Viszont van egy szoba, egy ilyen ebédlı, és ott a felsıs gyerekek ebédelnek. Vagy volt olyan, hogy idıs bácsi, de nem annyira idıs, elment oda és ott megebédelt. Azt láttam. De a zömét azt hordják, ilyen ételesekbe, hozzák, mindenkinek rajta a nevét, és csere: leteszik, és hozzák az üreset vissza, másnap megint cserélik. De közösségi életük nincsen? Ott ilyen közös… Nem. Nem tudok olyanról. Fogyatékosok, ık nem részesülnek külön segítésben? Nem tudom… Részesülni biztos valamiben részesülnek a fogyatékosok. Kell hogy részesüljenek, attól függ, hogy milyen. Csak mondtam, aki olyan fogyatékos, hogy már felnıtt gyerek is van, amit az elıbb mondtam… Igen, igen. Az mán akik intézetben vannak. De életveszélyes odahaza. Most az egészségrıl kérdeznék… hogy itt van háziorvos, igaz?

Igen egy háziorvos. Nincsen külön gyerek, és felnıtt? Nem nincs, nincs. És ı minden nap itt van? Minden nap. Minden nap rendel? Minden nap rendel. És ı itt is lakik,ı Rimóci? Nem. Szécsényi? Szécsényi. És sokan igénybe veszik? Sokan járnak hozzá? Az biztos, hogy sokan. Tömeg van? Hát mondjuk rá, most hogy a gyógyszerírás…szóval meg van határozva, hogy például reggel nyolctól kilencig gyógyszerírás, és akkor kilenc órától van a rendelés. Meg azt hiszem szerdán délután, szóval meg vannak adva a rendelésnek az idıpontjai, hogy mikor rendel. És patika van itt a faluban? Nincs, nincs. Csak Szécsényben? Oda járnak? Igen Szécsénybe. Mondjuk rá, tervezve van, mert az az orvosi rendelı az polgármesteri hivatal volt, ahogy biztos,hogy mentetek arra, ott ahol az orvosi rendelı van. Nem tudod, hogy hol van…Egy épületek az egyik fele volt az orvosi rendelı, a másik fele a polgármesteri hivatal, de a polgármesteri hivatal ideköltözött egy pár éve, és azt pedig átalakították teljes egészében orvosi rendelıvé. Tehát ott lehetséges olyan, hogy fogászat, vagy patika. Még nincsen, de lehetséges, hogy aztat, de ahhoz szerintem idı kell. De tervezik? Igen, tervezik. Van iskolaorvos? Vagy ez a doktornı… Igen,igen a doktornı. İ jár a … İ, ı az üzemorvos is itten. Azért tudom, mert a pedagógusoknak is ı az üzemorvosa. És ı jár az iskolába néha? Igen, el szokott jönni. De hogy, úgy hogy minden héten? Olyan nem… De hogy, havonta, mondjuk? Az se. A gyerekek szoktak… Ja hozzá? Igen hozzá levinni, mikor kell egy- egy osztály oltásra, meg minden… de nem úgy. És védınık, sokan vannak? Nem egy védını van. Egy védını van az egész faluban!? És ı se jár az iskolába? De ı szokott járni például, hogy mondjam… a gyerekeknek a tisztaságát megnézni. Igen… és ı milyen gyakran? Hát… most nem tudom, hogy milyen gyakran, de ı, hogyha ıneki szóltunk, akkor jött, meg ı úgyis eljött megnézni a gyerekeket, mer a tetvesség miatt is, és ı szokta megnézni… De hetente, mondjuk? Nem. Havonta?

Havonta, hát mondjuk inkább, hogy havonta. De ha szükséges akkor eljön. És ı szokott kijárni a családokhoz? Biztos szokott. Mondjuk rá, nem tudom arra mennyire jár, de mondjuk rá, ugye aki kisgyermekeseket, meg a terhes anyukákat, szokott ı járni. De, hogy más családokhoz nem, legalábbis én úgy tudom. Ez a jövıre vonatkozó kérdés, hogy… mert errıl, már így volt szó… hogy valamelyik terület fejlıdhetne, vagy valamelyik romlani fog, valamelyik, bármelyik, a szociális, az iskola, vagy a munka, vagy az egészségügy, vagy az infrastruktúra… Vagy ami nagyon égetı probléma, hogy valamelyiket veszély fenyegeti, vagy valamelyikben van fejlıdési lehetıség. Hát most mondjuk rá, az iskolánál, egy ilyen sportnapokat, meg szóval ezt próbálják fejleszteni, mert azért most a mi községünkbıl, nagyon sok gyerek, hát nem hogy nagyon sok, de azért, járnak be Szécsénybe is iskolába, általános iskolába. A falusiak? A falusiak. İk miért járnak oda? Hát, mert mondjuk rá olyan szempontból, hogy a … angol, német… tehát nálunk csak… Nincsen nyelvoktatás? Van, nyelvoktatás, de mondjuk rá, nincs két nyelvoktatás, eddig csak egyik volt, most próbálják… Most mi van? Német nyelv oktatás volt. És ugye van olyan szülı, aki mondjuk rá úgy gondolja, hogy jó képességő, hogy angol, német nyelv… És akkor beviszik jobb iskolába… ? És beviszik Szécsénybe, vagy mondjuk rá, a zene is azért sokat tett, akkor is még mentek be gyerekek, mert van akit… Zeneis osztályba akarták? Zeneis osztályba, szóval, hogy van ilyen. De sokan voltak ilyenek? Hát, nem olyan sokan is, de elıfordul. Mondjuk rá, hogyha egy évben elmegy négy vagy öt gyerek, ugye az azért ilyen iskolánál, észre lehet már venni. És ık nem vonzzák, hogy a többiek menjenek? Hát van aki vonzza, meg van aki…fıleg inkább negyedik után szoktak diákok elmenni, felsı tagozatba mennek, járnak ottan. Nem nagy távolság, mert csak négy kilométer, és buszjárat van ugye, és akkor bemennek, és akkor már ık ott végzik el a gimnáziumot is. Ilyen is van… De azért az iskolát próbálják fejleszteni? Próbálják fejleszteni…Hát most azért mondom, hogy próbálják azt,hogy egész napossá teszik, hogy aztán hogy sikerül, azt nem tudom… Hát de jó lenne… Mondjuk rá, polgármester, ez… A polgármester segítıkész? Igen, igen… És ı mióta a polgármester? Hát most már harmadik ciklusba is… Harmadik ciklus, olyan régen?! Régen; még idevalósi is volt; jó képességő. İ mit tanult? Három diplomája van. Van neki egy mérnöki (azt hiszem repülıgépészet van neki), jogi is van neki, és még van neki egy, szóval ı biztos, hogy tanult. És ı a szívén hordozza a falunak, a… Hát mennyit fejlıdtünk! Hát sokat fejlıdtünk.

És a cigányokat? Hát azt is megpróbál, amit lehet, de szóval azért itten egy ember nem tud elıre lépni, itten közös összefogás kell… És van ilyen? Van rá esély? Hát nem tudom, hogy lesz-e ilyen… Itt a családokon fog múlni sok minden. Ha azoknál, ott nem változik a szemlélet, a romáknál, akkor aztán… lesznek gondok… Azoknak dolgozni, azt kell megszervezni, hogy dolgozzanak. Addig nem változik a szemléletük. És hogyan változhat meg nekik a szemléletük? Hogy lehet azt megváltoztatni? Hát csak úgy, ha munkába állnak… És hogy lehet rávenni ıket, hogy munkába álljank? Hát az a kérdés. Hát (amíg ) még az államtól ilyen támogatásokat kapnak… És addig nem lehet ıket rávenni? Hát, szerintem… Szóval azt még ık nem tudják fölfogni, hogy az az nem elég. İk? Igen, hogy a családnak az nem elég. De hát ık érzik, nem? Érzik, hát nem, azt csak pillanatnyilag érzik, mikor nincs pénz. Szóval ott biztos, hogy lépni kell. És mi az ami a legeslegnagyobb probléma itt a településen, ön szerint? Hát ez amit elmondtam… Az összes…de melyik az amelyiken a leggyorsabban kéne változtatni? Hát a leggyorsabb változtatás olyan gyors változtatás, hogy egy napról a másikra nem. Itt ami kell, hogy munkába álljanak. Csak onnan kell elindulni. Különben gondok lesznek. Még nagyobb mint eddig. Hát köszönöm szépen! Kérlek szépen! Szívesen! Rimóc, nyugdíjas tanító Készítette: Farkas Rita ’55 július elsején jöttem Rimócra tanítani a tanítóképzı után. Rimóc akkor még egyéni gazdálkodókból állt, még a faluba csak egy kis tsz volt, tehát akkor még nem szervezték meg a nagy tsz-t. Nagyon dolgos emberek lakják a falut, akik a jövedelemért meg azért, hogy a családjukat eltarthassák, elmentek az ország más vidékére is summásnak, Mezıhegyesre. Hosszú ideig oda jártak dolgozni, az én anyósomék is, apósom, meg a család. Az iskolába akkor 320 gyerek járt, egy kis töredéke, olyan 10-15 %-a volt cigány származású gyermek. És velük voltak problémák akkor? Akkor is voltak a gyerekekkel problémák, a tisztálkodásukkal, a ruházatukkal, de hogy mondjam, akkoriban még jobban felelısségre vonták, büntették a szülıket, hogyha az iskolát kerülte a gyerek. De nem volt a faluban óvoda, csak ’75-tıl, tehát a kisebb gyerekek annyira iskola éretlenek voltak, hogy nem is jutottak az 1. 2. osztályon túl, szinte ott ültek a túlkoros gyerekek, de nem tudtuk ıket megtanítani, írni, olvasni a magas hiányzás miatt. Minthogyha büntettek is, nem vették azt olyan komolyan. A nagyobb gyerekek már mikor többször ismételték azt az évfolyamot, szégyelltek iskolába jönni a kicsikhez, azt mondták, hogy én azzal a kicsivel nem járok, és így otthon maradtak. És ezáltal ık nem is végezték el az általános iskolát és ık jelenleg felnıtt emberek, akik nem rendelkeznek végzettséggel? Így van. Nemhogy nem végezték el az általános iskolát, hanem szinte a fölsı tagozatig el se jutottak, el se jutottak. Az már nagy csoda volt, ha negyedik osztályt valamelyik cigánygyerek elvégezte. Annak ellenére, hogy mi a szívünket, lelkünket kitettük azér, hogy megtanítsuk ıket. De akkora hiányosságok voltak a napról napra tanult anyagban a mulasztásaik miatt, hogy képtelenek voltunk pótolni, mert akkoriba még az osztálylétszámok is sokkal

magasabbak voltak. Hát hogyha összevetjük azzal, hogy most lehet az iskolába 195 gyerek, meg 320-at, az alatt az 50 év alatt morzsolódott le ennyire a gyereklétszám, és ebbıl is a cigányoké szinte 50%-ra emelkedett. Ön szerint miért van az, hogy most kevesebb gyerek van a faluban? A fiatalok, hát biztos anyagi vonzata lehet annak, hogy nem vállalnak sok gyereket. Mert azért régebben a falusi családok is több gyereket vállaltak. Voltak 3, 4, 5, 6 sıt, a virágoknál is ugye a másik oldalon 12 gyerekes családok is voltak. Tehát már egy az, hogy a falusi ember se vállalt olyan sok gyereket, a cigányoknál akkor is sok volt. És akkor most ebbıl következett az, hogy a falusi nem vállal, de a cigányoknál megvan a gyerekáldás, és ezért lett ilyen az arány, hogy 50% lett a cigánygyerekeknek. Aztán, egy másik dolog; az embereknek munkalehetıség Pesten adódott, a Földgép Vállalathoz mehettek dolgozni, azelıtt itthon, akik boldogulni akartak kosárfonás, seprőfonás, ilyenekkel foglalkoztak amit a faluba el tudtak adni és akkor az anyagiakon ez segített. Kondások voltak, elmentek más faluba is kondásnak disznókat legeltetni, ırizni, teheneket ırizni. Ez körülbelül mikor volt? ’55, ’60-ig, gondolom, addig, míg a TSZ megszervezıdött ugye, addig az egyéni gazdák, meg utána is talán még egy darabig, nem tudom pontosan most megmondani. Jelenleg is elmennek innen az emberek, tehát itt nagyon kevés munkalehetıség van, ha jól tudom. Hát már majdnem azt mondhatjuk, hogy egyáltalán nincs, és most nincs is hová elmenni. Itt most ez a szomorú, hogy el is mennének az emberek, mert például az én fiam is Dunaújvárosba járt le napi ingázással nehézgépkezelıként dolgozni. Tehát elmennének akárhova, ahol kereseti lehetıség adódna számukra, hogy a családot eltartsák. És vannak olyan fiatalok, akik elköltöznek innen, mert itt nincs lehetıség? Hát kezdetben Szécsény volt az elszippantó rész, hogy oda beköltöztek, ott építkeztek, vagy úgy mentek férjhez, hogy szécsényihez, és ez okozta az elvándorlásokat. Kezdetbe még a falusi gyerekek közül is nagyon kevés volt az a gyerek, aki elment továbbtanulni. Tehát a lányok szinte 1960-ig ki se mozdultak a faluból, még azután is, mert itt a tsz-be volt nekik munkalehetıség, akkor még nem volt olyan nagyfokú a gépiesítés, tehát szükség volt a kézi kapálásokra, meg a betakarításoknál is a munkájukra. És csak azután lévı idıben mentek el szakmát tanulni, elsısorban szakmát tanulni, tehát ipari iskolákba, nem olyanra mint például a gimnázium, hogy onnét még tovább kellett volna tanulni, egyetemre, vagy fıiskolára. És ez csak lépésrıl lépésre fokozatosan kezdıdött el a faluba, hogy fıiskolások lettek. És jelenleg hogy áll a helyzet a fiatalok, végzettség, munka tekintetében? Itt helybe a fiatalok nem is találnak semmilyen munkát. Ennek az itten való elhelyezkedésnek a köre nagyon szők. Tehát ha valaki nyugdíjassá válik, mondjuk az iskolába, vagy egyéb helyeken, vagy óvodába, annak a helyére jöhetnek esetleg újak. És azt megelızi az, hogy el kell nekik végezni a középiskolát, meg fıiskolát is. És hogyha ilyen szomorú képet is festünk a faluról, azt el kell mondani, hogy nagyon-nagyon megnıtt a fiatalokba tanulás iránti igény, meg a kedv. Tehát most a 8. osztály után szinte mindenki elmegy tanulni. Hát olyan, hát hogy mondjam, na, ı fölméri magának, hogy mire képes, hogy fıiskolát el tudna e végezni, netán egyetemet, vagy szakmát tanul. És itt is azt hiszem elsısorban a szakmák iránt. Egy hosszú ideig az egészségügyi szakközépiskolába jártak a fiatalok. Akkor a fiúknál jobban elfogadott volt, hogy elmennek ipari tanulónak, most meg, hogy hívják, szakközépiskolának hívják, ugye, asztalosnak, kımővesnek, mikoriba az országba is, meg itt Rimócon is, sok ház, új ház épült, hát akkor lehettet tudni, hogy a fiataloknak egy része kımőves tanulónak, vagy csıszerelınek, vízvezeték-, központi főtés szerelınek ment. És abba az idıszakba boldogult is a pályán, mert ugye igény volt rá, hogy az építkezéseknél kamatoztathatta azt, amit tanult. A jobb képességőek akkor már elmentek fıiskolára is, egyetemi végzettségő is, van orvosa is a falunak. Még össze is tudnám talán számolni, szóval nem olyan sőrő, de olyan 3-4 fı, aki

orvosnak tanult, akkor van olyan, aki ügyvédnek tanult, jogot végzett. És azt megkérdezhetem, hogy a faluban van átképzés, vagy továbbképzési lehetıség, tehát, akinek nincs szakmája, az elmenjen például egy kétéves tanfolyamra, vagy egy átképzésre, amivel esetleg valamilyen képesítéshez hozzájut? Nem is annyira átképzés, hanem itt mikor létrehozták a BRG-t, meg a lakatgyárat korábban, akkor az asszonyok elmentek oda, és betanított munkásként dolgoztak hosszú idın keresztül. De most a napjainkba is egyre több onnét is az elbocsátás, és nem tudják kamatoztatni az ott tanultakat. Aztán volt olyan, hogy a faluba varrodát létesítettek, ugye ott is ilyen betanított munkára volt szükség, nıi munkára, hogy ez is egy jó lehetıség volt, és szerették is az asszonyok, mikor megszőnt, akkor hát elég szomorúan vették tudomásul, azt, hogy a munka már nincs. A BRG és a lakatgyár jelenleg még mőködik? A lakatgyár már nem, BRG, az elektronikai, igen mőködik. És oda járnak a faluból dolgozni? Igen, meg a gyertyagyárba is. És ez helyileg hol van? Szécsénynek a szélénél, a BRG, a gyertyagyár meg a vasútállomásnál. És emiatt sok az ingázó a faluban? Igen. Igen, a reggeli negyed 6-os buszok megtelnek, mert akkor indulnak általában fıleg a nık munkába, egy részük ingázik Gyarmatra a kórházba, ápolónınek, akkor mennek a BRG-s asszonyok munkába, mennek a gyertyagyáriak. Ön szerint az aktív korúak, tehát a 18-60 éves korúak mekkora hányada dolgozik a falusiak közül körülbelül? Tehát sokan vannak az aktív korúak között, akik dolgozhatnának, de munkanélküliek? Hát ez hullámzó, de magas a számuk. Van úgy, hogy, hát most legutóbb azt hiszem a BRG bocsátotta el az asszonyoknak a nagy részét, a tavasz folyamán a kórházban az ápolónıknek szőnt meg a munkahelye. Pedagógusoknál itt helybe tavaly négyen hagytuk abba a tanítást, az azt jelenti, ha mi, akkor nem jövünk el, akkor négy másiknak kellett volna fölmondani. És olyan emberek vannak, akik nem elbocsátás miatt állástalanok, hanem azért, mert egyáltalán nem is dolgoznak, esetleg nem is akarnak dolgozni? Olyan leginkább a cigányok között van. Ott ez ez… A cigányoknak nagy része nem dolgozik? Igen, mert régen mikor még a földgéphez eljártak dolgozni, akkor a családok anyagi helyzete is sokkal jobb volt, tehát számíthattak a minden hónapban megkapott fizetésre meg a magas családi pótlékokra, ugye, mert sok gyerekkel rendelkeztek. És amikor a földgép vállalat megszőnt akkor minden cigányember munka nélkül maradt. Nem mindegyik, talán hármat, ha tudnék mondani, vagy négyet. Ön szerint most hány cigány családban van dolgozó ember, aktív keresı? Hát volt egy nagyon dolgos, a Nosi, ugye, az meg meghalt, ment munkába és autóbalesetben meghalt másik férfivel, akik rendszeres munkát vállaltak. 3 vagy 4 lehet, vagy annyi se. Miért nem dolgoznak a cigányok Ön szerint? Mert, hát én nem tudom, még a nem cigány sem tud elhelyezkedni. Ön szerint csak azért nem dolgoznak, mert nem tudnak elhelyezkedni vagy ennek egyéb oka is? Ha lenne lehetıség, elmennének dolgozni? Alkalmaznák ıket? Valószínő, lenne közöttük olyan, aki elmegy. De a munkamoráljukon nagyon sokat rontott ez a tartós munkanélküliség, ınáluk gond fölkelni, idıbe reggel, rendszeresen munkába járni. És utána, hogyha egy nap mondjuk 2000 Ft-ot kapnának, már számtalanszor hallottuk azt, hogy annyi pénzért föl se kel. Mert a segély ugyanannyi? Igen, mert a segélybe még többet kap vagy ugyanannyit kap, és ez erkölcsileg nagyon

romboló a fiatalokra is, a tinédzser korú gyerekekre. látják, hogy megtudnak élni úgy is, ha nem csörög a vekker. Ezt a példát látják, és így fognak élni. Igen, igen. Alkalmi munka, napszámos munka van a faluban? Nagyon kevés. És arra kik járnak el? Romák eljárnak alkalmi munkákra? Igen. Meg a legtöbb munkát asziszem a polgármesteri hivatal adja nekik, ezeket a közhasznú munkákat. Közhasznú munkát leginkább romák végeznek? Nem, nem. Van közöttük ilyen munkanélkülivé vált nı, fıleg a nık ugye, mer azoknak aztán végképp nincs más lehetıség a munkába állásra. Akit elküldenek a BRG-tıl, és akkor még nem kap végkielégítést, vagy felmondási idıt. De azokat megkapják, amit a törvény elıír, de hát az is… De azért nagyrészt van olyan idıszak, amikor a romák, romáknak van munkalehetısége. És ön szerint a jövıben fognak új munkahelyek alakulni a faluban, tehát van erre lehetıség, jönnek ide befektetık, vagy pályázatok révén alakulnak munkahelyek? Hááát, én olyan nagy kilátást nem látok erre, hogy a faluba új munkalehetıségek alakulnának, inkább a környékbe kellene itt ilyen nagyobb helyekre, mint Szécsény, mert faluhelyen, mit? Ide gyárat úgysem telepítenek. Nem, nem tudok róla. Aztán a gyereklétszám, meg hogy évrıl évre csökken, esetleg a pedagógusokkal is gond lesz, a munkavállalásukkal, elbocsátják ıket, vagy esetleg bekörzetesítik az iskolát egy másik nagyobb intézményhez. A roma gyerekek milyen arányban vannak az iskolában és óvodában? Na most onnan kéne kiindulni, hogy 75-ben épült meg elég késın az óvoda, addig ugye nem voltak óvodások, a falusi gyerekek se, és a cigánygyerekek se. De az óvodának a megindulása után a falusiak voltak nagyobb létszámmal az óvodába elhelyezve. Nem azért hogy diszkrimináció, vagy valami, csak a szülık akkor még jobban dolgoztak, szóval igény volt rá, a cigány anyukák pedig odahaza voltak. Az óvodában mennyi férıhely van? 75, ugye 50-nel kezdtük, most 99 fı van. És akkor mi az iskolában nagyon örültünk az óvodának. Mert tudtuk, hogy az iskolai munkánkat is könnyebbé teszi, tehát hogyha valami elıképzettséggel jönnek a gyerekek, vagy valami, amit az óvodában megtanítanak neki, tisztasági szabályokat, vagy az értelmi képességüket, ahogy fejlesztik ott, könnyebben fogunk velük boldogulni. És ekkor következett be az, hogy már eljutottak harmadikig, negyedikig. Akkor még nem volt nagy az arányuk, mint napjainkban, de már akkor is, hát fokozatosan ugye növekedett a cigánygyerekek létszáma. De mi kiszőrtük magunk között csak azokat a gyerekeket, akiket mégse tudtunk megtanítani. És velük mi lett? És ezért az ı vizsgálatukat elküldtük az áthelyezı bizottsághoz, amit most annyira fölrónak hibának. És azt mondtuk, hogy ezeket a gyerekeket más oktatási módon kellene eljuttatni az általános iskolának a megszerzéséhez. Kisebb tempóban, hogy nem képesek rá. És az a bizottság meg is állapította, hogy sérült gyerekekrıl van szó. Itt a faluba a cigányok körében a rokoni házasság is elıfordul, tehát a sérülésnek lehetett ilyen oka is, hogy rokonok házasodtak össze. És vállaltuk, hogy ezeket a gyerekeket kezdetbe mi magunk tanítjuk, tehát nem az óvoda, hanem mi magunk között az iskolában, ilyen iskola-elıkészítıként foglalkozunk velük. Ez még ma is mőködik, az iskola-elıkészítı program? Most nincs. Óvodába készítik elı most. A cigánygyerekek járnak most óvodába vagy nagy részüket be sem íratják? Utána ınáluk is tapasztalható volt egy bizonyos fokú fejlıdés. Egyre több cigánygyerek jött

az óvodába is, meg köszönhetı ez az óvónıknek is, hogy ık is lelkiismeretbeli kérdésnek tartották, azt, hogy a 3 évet betöltött gyerek, hogyha férıhely is van, ugye akkor járjon óvodába. Kimentek a családokhoz, meg behívták szülıi értekezletre. Tehát sok-sok munkába telt, amíg aztán ık is, hát beíratták a gyerekeket meg elküldték. És azt hiszem, hogy most a napjainkban már nem kell akkora erıfeszítéseket tenni, hogy óvodásak legyenek a cigánygyerekek, mert ott kapnak tízórait, ebédet, uzsonnát, szép környezetben vannak, és a szülınek abszolút semmi gondja nincsen velük. Az óvoda pénzbe kerül, vagy teljesen ingyenes? Ezt a Rozika jobban tudná. Róza: annak kéne fizetni, aki például olyan vagyonnal rendelkezik, hogy nem tudom hány ezer forint fölött, mert aki eladja a szocpolt, annak a vagyona növekedett, mert hiába adta el azt a szocpolt, a lakás az ı nevére került, és ı ezzel pórul járt, mert vagyont szerzett, és ilyen családok vannak, ezek járnak a gyerekházba. Akik a gyerekházba járnak, azokat óvodába úgy vennék fel, ha fizetnek? Róza: Igen, akinek ilyen vagyoni értéke van, annak fizetni kell. És akkor létrehozták nálunk is kaptunk rá státuszt, az eltérı tantervő osztályra. Volt egy alsó tagozatos meg egy felsı tagozatos osztály, ahol összevont csoportokban tanítottuk ezeket a gyerekeket. Akkor már kaptunk rá nevelıi fejkvótát is. Mármint a roma gyerekek? Igen a roma gyerekeknek. Volt közöttük falusi is, kettı. K. Lacika meg a L. Tünde. Hogy nemcsak romagyerekeknek de az ı helyzetük volt az, hogy, illetve ı náluk fordult elı, hogy nagyobb létszámban voltak ezek a sérült gyermekek, amit most nagyon felrónak az országban mindenhol, hogy megkülönböztetése a cigánygyerekeknek az, hogy eltérı tantervő osztályba teszik ıket. De mi ezekben az osztályokba, ha erıfeszítések árán is, tudtunk elérni eredményt. Nem 100%-osat, de eljutottak ballagásig, eljutottak a 8 osztálynak az elvégzéséig néhányan. De mi már akkor is tudtuk, hogy vannak olyan gyerekek, akik nem enyhe fokban sérültek, hanem középfokban sérültek, és akkor a mi panaszunkat senki meg nem hallgatta, csak ott kínlódtunk velük, mikor azokra rájöttek a dührohamok, meg olyan dolgokat mőveltek, amit egy gyerekközösségben nem lehetett. És amikor már elviselhetetlen volt a helyzet akkor hát mi is léptünk annak érdekében, és megállapították, és most elhelyezték ıket azokba az intézményekben, ahol hát a gyógypedagógiai alanyokat nevelik. Ez jelenleg is így mőködik? Igen, igen. Mi nem gyógypedagógusok voltunk, csak sima tanítók. A Rozikának az anyukájával ketten tanítottuk ıket. És az, hogy kevés gyerek fog eljutni így a 8 osztály elvégzéséig. Mert ık valahol megrekednek 5.-6. osztályos szinten. Akkora nevelési gond van velük, a viselkedési normákat nem tudják betartani, ott megrekednek 5.-be 6.-ba egy nagyon kevés részükkel tudják a 7. osztályt. Hát nem tudom 8.-os most ballagott e közöttük, talán kettı. És mikor ezeknek a gyerekeknek a továbbtanulásáról van szó akkor még februárban minden főt-fát megígérnek, hogy elmennek szakmát tanulni, s mikor elmennek középiskolába ott még hátrányosabb helyzetbe kerülnek, mert nem tudják a fegyelmet betartani, amit egy iskola, egy intézmény elıír számukra. És olyan konfliktus helyzetek adódnak, hogy a gyerek hátat fordít az iskolának, ha nem úgy bánnak vele, ahogyan azt ı elképzelte a szabad életet illetıen, meg hogy a szemtelenség mellett nem hunynak szemet. Körülbelül hány éves korban kerülnek iskolába a gyerekek? Legfeljebb 7 éves korukban. Nagyon kevés az, akit 2 évet visszatesznek az óvodába. De olyan is van, aki 6 éves korban iskolaéretten jön, cigánygyermekek között, de olyan is van, akit egy évre visszatartanak és 7 éves korában, jön. És most volt egy osztály, Erzsikének az osztálya, másodikosok, ami csak kimondott cigánygyerekekbıl áll, mert abban az évben egy falusi gyerek született és annak az anyukája azt hiszem elhordta máshova iskolába. Hová hordta?

Szécsénybe. A településen csak 1 általános iskola van? Igen, igen, most 195 gyerek járt ide, de amikor a régi épület volt, csak nem volt meg az új iskola, akkor 320 gyereket tanítottunk, váltakozó tanítással, tehát délelıtt, délután folyt a tanítás. Sokan viszik el a gyerekeiket máshová tanulni a faluból? Csak akkor vitték el máshová, mikor bevezették a 8 osztályos gimnáziumot, és akkor lehetıség nyílt arra, hogy Szécsényben folytassák a tanulmányaikat. 2-3 gyerek megy el körülbelül évente. …hogyha most az a cél, hogy anyagilag megsegítik a családokat, akkor megint felháborodnak a falusi emberek, hogy nekik minden fillérért meg kell dolgozni, és ık meg korlátlanul, kritikátlanul fogják elkölteni azt a pénzt. Tehát nem tudják mi a fontos élelmiszer belıle, mindent megvesznek, amit csak el lehet akkor képzelni, ameddig tart az összeg. Tehát ez más emberek között nemtetszést fog kiváltani. Az iskolával kapcsolatban még lenne egy kérdésem; hogy az iskolának milyenek a tárgyi feltételei, vannak e számítógépek, internet stb.? Internet is van, számítógép is van, tornacsarnok van. Az iskola mellé épült egy szép modern épület. Tehát a testnevelés órákat ott tartják a nevelık. Hány pedagógus dolgozik az iskolában, illetve milyen a végzettségük? Képesítés nélküli nevelı nincs, mindenkinek megvan a munkaköréhez szükséges szakképzettség. Azt hiszem 15-16-an lehetnek. Szakkörök, különórák vannak az iskolában? Most az óraszámok megemelése után, azt hiszem az beletartozott a kötelezı óraszámba, hogy mindenkinek meg legyen. Sportkörök is voltak a faluba mindig. Volt egy idıszak, amikor nagyon jó volt a szakköri ellátottság, meg az iskolán kívüli tevékenység. Azt díjazta is a… A bukások aránya körülbelül hogy szokott alakulni? Olyan 10-20% a bukásoknak a száma. Ezek általában cigánygyerekek. (…) jótékonysági bálnak a bevételeibıl vettük az iskolának a felszerelést, például a tantermekben a padok cseréjét is a jótékonysági bálnak a bevételébıl fedezték. De amikor vettünk lemezjátszót, vagy magnót szintén ilyen forrásból, rövid idın belül ellopták. Betörések voltak az iskolában, és ezeket az eszközöket elvitték. Kik törtek be az iskolába Ön szerint? Én úgy tudom, hogy a romák, hogy ı náluk találták meg, de még a mai napig nem került vissza az iskolához a magnó meg a számítógép, az talán meg se lesz, de az elkövetı az roma volt. Ön szerint hányan tanulnak tovább idén 8. osztály után? A falusiak közül mindenki. A romák között van olyan, hogy a 8 általánost elvégzi, meg olyan is van, hogy beiratkozik, meg olyan is, hogy egy évet járt valaki, aztán terhes lett, kimaradt. Az Orsi. És hol tanulnak tovább a fiatalok? Szinte mindenféle iskolatípusba elmennek, sima gimnáziumba, elmennek a Szent Györgyi gimnáziumba, gimnázium és szakközépiskola ugye annak a neve. Balassagyarmaton van. Néhányan elmennek Salgótarjánba, a közgazdaságiba. Szécsénybe nem mennek? De igen, mind a kétféle iskolába, a Liptaiba is, meg a Körösibe. Sokan tervezik, hogy középiskola után továbbtanulnak valamilyen felsıfokú intézményben? Ez függ a felvételik eredményétıl is, ha tovább akarnak tanulni ahhoz el kell nekik érni azt a bizonyos pontszámot, hogy felvételt nyerjenek. De a kedv és az igény meg van, hogy akarnak tanulni. Térjünk át az egészségi blokkra. A háziorvosi ellátás hogy mőködik a faluban? Van háziorvos, ıket is szorítja az a feltétel, hogy nekik is valami kredit pontokat be kell

szerezni, és gyakran megy továbbképzésre, és akkor helyettesítéssel oldják meg a rendelést. Minden nap rendel a háziorvos, akkor van heti háromszori rendelés, ha helyettesítés van. Este pedig ott van az orvosi ügyelet Szécsényben. Sürgısségi ellátás van? Körülbelül mennyi idı alatt ér ki a mentı, és honnan jön? Jöhet Szécsényrıl is meg Balassagyarmatról is. Szécsénybıl 10 perc alatt, Balassagyarmatról 20 perc alatt ér ki. A legközelebbi gyógyszertár hol van? Szécsényben van kettı. A faluban nincs, de van terv. Az egészségügyi központ megépítése után az egyik szobát, azt hiszem gyógyszertárnak tervezték, de biztos anyagi források hiánya miatt nem tudják még üzemeltetni. Fogorvosi ellátás van a faluban? A másik szoba hivatott lesz ellátni a fogorvosi ellátást, de még Szécsénybe jár mindenki fogászatra. Iskolaorvos van? A háziorvos az iskolaorvos is. A gyerekeket átviszik az orvosi rendelıbe, és ott adnak oltásokat, illetve ott vannak az egészségügyi vizsgálatok. Védını van? Látogatja a családokat? Én tudomásom szerint látogatja, meg az iskolába is a gyerekeken szokott tisztasági ellenırzést végezni. Honnan jön a védını? İ helybeli. Fogyatékosok vagy megváltozott munkaképességő emberek vannak a faluban? Hát fogyatékosok vannak. Sokan vannak rokkant emberek is. Meg értelmi fogyatékos emberek. Körülbelül 10 fogyatékos van. Akik a kisegítı iskolába jártak, azok enyhe fogyatékosok. A fogyatékosok között milyen arányban vannak romák? Az enyhe fokban sérültek között több a roma. A súlyosabb fokozatúaknál meg elıfordul falusi is meg roma is vegyesen. Térjünk át a szociális blokkra. Milyen intézmények vannak a faluban, amelyek segítı, szociális intézményként mőködnek? Az idısek otthona az egyik, aki 70 év fölöttieknek ebédet fız. A mozgásban korlátozottaknak ki is hordja. Van egy olyan részlege is, hogy aki az éjszakai szolgáltatásaikat igénybe akarná venni, arra is van lehetıség. Mit takar ez az éjszakai szolgáltatás? Hát, hogyha fekvıbeteg van olyan aki, igényelné, hogy ott aluszik az idısek otthonában, mondjuk ápolónıt tudnának biztosítani. De ezt a család mindenhol megoldja, de az étkeztetést sokan veszik igénybe. Van a gyermekek számára is ingyenes étkeztetés? Az étkeztetést az óvoda látja el. Családsegítés van a faluban? Hát P-né volt a… Hát azokhoz a családokhoz, ahol gond volt, és az iskola is kérte, akkor közremőködtek a gondoknak a rendezésében, például olyanba, hogy intézetbe elhelyezték azokat a gyerekeket akik… A gyermekjóléti szolgálatról nem tudok mondani semmit, mert az már a nyugdíjba kerülésem után jött létre. Pedagóguslakást átalakítottak arra, hogy a gyerekekre felügyelnek ott. De ez megvolt máskor is, mert amikor még a tanácsrendszer volt, akkor is volt egy ifjúságvédelmi bizottság, amely figyelemmel kísérte a fiatalkorúaknak a gondját. Például én is voltam több alkalommal ilyen pártfogó, akit a bíróság elítélt felfüggesztettre, 14 év alattit, és akkor én tartottam vele a kapcsolatot. Ha például el akart menni, Hollókın volt egy augusztus 20.-ai program, tılem kellett neki elkéredzkedni. Itt könyörgött, hogy jól fog viselkedni, meg nem fog lopni, meg semmit nem csinál olyat, hogy

engedjem el. És akkor nekem kellett menni a bíróságra és aztán beszámolni róla, hogy hogyan viselkedett. (…) a gyerekek, amíg a tanév tart, az iskolában kapnak ebédet, tízórait, uzsonnát. Uzsonnát, azt viszik haza. Tehát itt nem beszélhetünk arról, hogy éheznek a gyerekek, mert ezt a falu megoldotta. Vagy csekély térítés, vagy ingyenes ellátás keretében zajlott mindez. És a gyerekek, meg, hogy mondjam, na, volt egy olyan rendelet, hogyha valaki nem megy iskolába, akkor nem kap aznap ebédet, de utána ezt is módosítottuk, azzal, hogy hát, hogyha beteg, nem büntettük azzal, hogy ne egyen, haza is vihették az ebédet. Szociális munkások dolgoznak a területen? Nem. Akik családsegítésben részt vesznek, amit mondott, a házi segítségnyújtás is, nekik milyen végzettségük van? Fıiskolai. Egészségügyi fıiskolát végeztek. Meg a Katika Nyíregyházán szociális segítınek tanult. Segélyt hányan kapnak a faluban? Szerintem minden nagycsaládos kap segélyt, ha roma, ha nem roma. Milyen típusú segítséget kapnak? Hát a munkanélküliek kapják a munkanélküli segélyt. Meg idıközönként a 70 éven felüliek meg a családok is szoktak kapni itt, mikor teherautóról hordják szét a lisztet, meg a süteményt. Ezt az unió adja. Ezt nem családok kapják, hanem házanként a háztartások. Minden lakóház elıtt megáll az autó, és osztanak lisztet, száraztésztát stb. ez már két alkalom is volt. Értem ezek természetbeli ellátások. És a pénzbeli ellátásokat kik veszik részbe általában? A faluvezetésnek volt egy nagyon dicséretes ténykedése is, amikor a továbbtanuló fiataloknak a tanulmányi munkáját jutalmazza azzal, hogy a bemutatott bizonyítván alapján október 23án, ez a Bursa Hungarica, meg az Arany János tehetséggondozó program is, meg egyébként is, aki 4,2 felett teljesített, az minden évben kapott 10 ezer forint elismerést a hivataltól. Aztán az iskola keretén belül pedig olyan volt, hogy a jó tanulók, meg a jó közösségi munkát végzı tanulók minden évben könyvjutalomban részesültek. Ön szerint van olyan család, aki egy bizonyos segélyre rászorul, kérte, de nem kapta meg? Ha rászoruló, akkor meg szokta általában kapni. Olyan van, hogy valaki kap segélyt, de nem szorul rá? Nem hiszem, nem hiszem. A jövıt tekintve, hogyan tudná értékelni a falu helyzetét? Hát én a jövıt nagyon szomorúnak ítélem meg, még pedig azért, hogy a munkalehetıségek beszőkültek, ez a megye úgyis a hátrányos helyzető megyék között vezet, és én nem látok kilátást arra, hogy olyan sok munkahely teremtıdne. Leépítések lesznek Ön szerint az infrasruktúrában, ellátásokban, munkahelyeken? Igen. Én lehet, hogy pesszimista vagyok, és azért mondom ezt, de ha a gyereklétszám továbbra is csökkeni fog, az magával hozza az összes konzekvenciát. Ön szerint a források bıvülni vagy szőkülni fognak? Hát a mostani idıszakban mindig csak a szőkülésrıl beszélünk, az elvonásokról. Óraszámemelésekrıl. Akkor szerintem kevés remény van arra, hogy abban a kosárban lesz több, amivel megsegítik azokat, akik legalul vannak. Pályázati lehetıségek vannak? Én ezt konkrétan nem tudom megítélni, mert én például egyetlenegy pályázatról sem tudtam eddig. Én tılem már az nagyon messze van. Mert én már ugye nyugdíjas vagyok és azt a hivatal tudná, meg ık kísérik figyelemmel. Tehát ahhoz állandóan napra készen kell lenni, hogy ahol ezek a pályázati lehetıségek megjelennek, hogy azt ismerni kell. Ön szerint mi a legégetıbb probléma? A munkahely.

Úgy gondolja, hogy amíg nem teremtıdnek munkahelyek, addig esély lesz arra, hogy az emberek talpra álljanak. Igen, igen. Annak ellenére, hogy a rimóci nép nagyon dolgos. És még eddig minden alkalmat megragadott arra, hogy boldoguljon. Tehát emberfeletti módon tud dolgozni a háztájiban is, régen a tsz idején. Ebbıl tudtak házat építeni, ebbıl tudtak autót venni, ebbıl tudtak boldogulni, hogy még a munkahelyen túl, még itthon is dolgoztak. Látástól vakulásig, szombat-vasárnap, az egész család. És csak így lehetett megteremteni és a rimóci nép nem nappal sütette a hasát, és várta felülrıl, hogy majd megsegítik, hanem dolgozott érte. És most a munka van kivéve a kezükbıl, a munka lehetısége. Ön szerint, ha létesülnének új munkahelyek, a romák elmennének oda dolgozni? Biztos elmennének, mert azért az Elzettbe is jártak közülük ketten hárman, a gyertyagyárba is járnak dolgozni. İket most már jobban el lehetne vinni dolgozni. Mert ık is látják, hogy se pénz nincs, meg hallják a faluba a vélekedést az emberektıl, hogy mindent csak ık kapnak, munka nélkül. Ön szerint ez bennük rossz érzést generál, ha ezt hallják a faluban? Egész biztosan. Van ilyen is, meg olyan is. Van lustább is, meg olyan is akiben már az önérzete is ágál az ellen, hogy megszólítják ıt a faluban, aztán… Vannak összetőzések a faluban a romák és nem romák között? Elıfordul. Mikor az üzlet elıtt ott ülnek a lépcsın, és a szotyolát eszik, akkor az embereknek szemet szúr, hogy ne köpködd szét a magját. Éles konfliktus nem volt még a falu lakóival. Ez a falu korábban is jól tolerálta a cigány lakosokat. Például amikor még régebben is elmentek házakhoz kéregetni tavasszal krumplit, meg szalonnát, meg mindent, még mindig adtak nekik az emberek, és együtt tudott élni a cigányság a falusi emberekkel. Ön szerint csak a cigányok között vannak szegények a faluban? Nem, nem. Falusiak között is. Ott ahol a munkalehetıségek megszőntek. Azt hiszem ez országos jelenség, hogy ahol nincs kereset, ott nincs mibıl vagánykodni ugye. Köszönöm szépen! Szécsény iskolaigazgató Készítette: Nagy Viktória Milyen a lakosság lélekszáma jelenleg? Most 6670 fı lakik Szécsényben. De amikor én ideköltöztem, akkor elérte a 7200 fıt a két településrésszel, Benczúrfalvával és Pösténypusztával. Ez volt 2000-ben. Azóta erıteljesen csökken. Az elköltözések miatt? Nem, a születések, és a halálozások aránya miatt. Jóval kevesebben születnek, mint ahányan meghalnak. A két településrészben fıként idısek vannak. 2005-tıl indult el egy tendencia azzal, hogy Pösténypuszta kiemeltebb rész lett, tehát a fiatalok jobban letelepednek. Tehát ott vásárolnak ingatlant. Romák élnek-e, és milyen arányban a településen? Igen. Ez nem publikus adat. Szécsénynek körülbelül, a két városrészrıl nincsenek összehasonlítási adatok. Tehát Szécsénynek körülbelül 16%-a roma lakos. Többre számítottam. Munkalehetıségeik? Akik közhasznú munkát végeznek, és fıleg a gyertyagyár az, ami ezt a lakosságot, etnikumot szívja föl. A település melyik részén élnek? Ahol most vagyunk, a Damjanich út volt a cigánysor. De most már ez nem jellemzı. Teljesen egyenletes arányban oszlanak el. Milyen munkalehetıségek vannak? A legnagyobb foglalkoztató továbbra is az Elektronikai és mechanikai Kft. A gyertyagyár és a polgármesteri hivatal. A polgármesteri hivatalnál van a bölcsıde, óvoda, általános iskola,

gimnázium és szakközépiskola. Illetve a hivatali dolgozók. Ez azt jelenti, hogy pedagógusok, akik foglalkoztatva vannak, az 147 fı. A polgármesteri hivatalban dolgoznak 62-en. A gyárakat nem tudom. Szerintem az elektronika most 360 fıvel dolgozik. Körülbelül hányan ingáznak? Gondolom, mennek más településekre is innen dolgozni. Igen, Balassagyarmat, Salgótarján és Budapest. Milyen lehet a munkanélküliségi arány? Olyan 20% körül van. De ebben sem vagyok teljesen biztos. Pályakezdık aránya? Mivel én pedagógus vagyok, most ehhez tudom mondani, hogy rengetegen nem tudnak elhelyezkedni. Én 3 állást hirdettem tanár szakosoknak, és 32-en jelentkeztek rá. Végzettségükhöz képest most nagyon sok pályakezdı nem tud elhelyezkedni. Van-e közhasznú munka a településen? Igen. És közöttük vannak-e romák? Igen. És fıleg ık végzik, vagy vannak köztük nem romák is? A közhasznú munkára a gondnoktól a portásig mindenre alkalmazva vannak. Az erdészetnél is van közhasznú munkás. A romák aránya itt körülbelül 20%, mert a legtöbb közhasznú munkás az, akiket a polgármesteri hivatal alkalmaz. Van-e lehetıség átképzésre, továbbképzésre? Van. Erre külön program van, az átképzésekre. Tehát ez egy központi program. Amit a munkaügyi iroda hatáskörébe tartozik. İk errıl bıvebb tájékoztatást tudnak adni. Akár szaktanfolyamokon, vagy most itt Szécsényben most a kozmetika iparban is támogatnak átképzéseket. Illetve támogatják azokat, akik a szállításszervezéssel foglalkoznak, logisztikai szakembereket képeznek. Van-e bölcsıde, hány bölcsıdés van? Igen, 22 bölcsıdés van. Július 1.-étıl teljesen új oktatási rendszer indult Szécsényben. Bölcsıde, óvoda, általános iskola, gimnázium és szakközépiskola. Ez mind egy intézmény lett. Ez azt jelenti, hogy közös igazgatású, többcélú közoktatási intézmény lett. Nehéz-e bejutni a bölcsıdébe? Igen. Mert csak 20 fı lehet bölcsıdés. Csak a településrıl vesznek fel gyerekeket. Még bejáró szülı gyermekét, aki itt dolgozik, azt még lehet, hogy felveszik, de más településekrıl nem jellemzı a felvétel. Létrejött ez a többcélú kistérségi társulás, és az oktatásba a környezı települések nem vesznek részt. Nógrádszakál és Nagylóc, akik benne vannak ebbe a társulásban, a többiek nem léptek be. Óvoda hány férıhelyes? 9 óvodai csoport van. A kistérségben 3 óvodai csoport van még, 1 Nógrádszakálon és 2 Nagylócon, ık még ide tartoznak. Itt mindenki fogadni tudnak. Szécsényben 1 épületben valósul meg az óvodai ellátás? Nem. Három épület van. De az egyik épületet át kell adni, ami a templomkert mellett van. Alku tárgya lesz. Óvoda nem épül, hiába van tervbe véve. És mit fognak azzal az óvoda épülttel csinálni? Idısek otthonát. Milyenek a tárgyi feltételek az óvodában? Minden rendelkezésre áll az uszodán kívül. Tornaszoba, gyógypedagógus, gyógytornász, minden a rendelkezésükre áll. Mind a három mostani óvodának van udvara. Jól felszereltek, de uszoda, az nincsen. Milyen a csoporttervezés? Heterogén. Nincs szegregáció. Nincsenek elkülönítve a roma gyerekek a nem romáktól. Nincsen életkor szerinti megosztás, tehát vegyes csoportok mőködnek. Figyelembe vesszük a

testvéreket. Tehát testvérek lehetnek egy csoportban. Személyi feltételek. Hány óvónı van? Elég óvónı van e? Igen, hiszen még leépítéssel is kell foglalkozunk. Mindenkinek megfelelı a végzettsége? Igen. Szécsény területén mindenkinek. Mindenki rendelkezik az óvodapedagógus szakképesítéssel. Ketten vannak, akik még gyógytornászi képesítéssel is rendelkeznek. És három óvónınek van pedagógus szakvizsgája. Étkeztetés mennyibe kerül, megoldott e? Megoldott. Kht mőködteti az étkeztetést minden közoktatási intézményben. Térítési díjat nem tudok mondani. Beiskolázás. Hány éves korban kerülnek be a gyermekek? Szécsényben június 30.-áig három iskola mőködött. Egy megyei fenntartású, kettı pedig városi fenntartású. A megyei fenntartású a Liptai Béláról elnevezett szakképzı intézmény. İk 9-tıl 13 évfolyamig képeznek. A városi fenntartású a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola volt. İk elsıtıl nyolcadikig képeztek. Illetve a Kırösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola, ahol 5.-tıl 13. évfolyamig képeznek gyerekeket. Most július elsejétıl a változás az, hogy a Kırösi és a Rákóczi egy intézmény lett. Tehát egy 12 évfolyamos iskola, és hozzá kapcsolva az óvoda és a bölcsıde. És a nevük mi lett? II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde Óvoda Általános iskola Gimnázium és Szakközépiskola. Itt van tehát 147 alkalmazott, a gyereklétszám, pedig a két településrésszel még 1200 fı. Vannak e fogyatékos gyerekek? Igen. A statisztika alapján igen. A volt Kırösiben két fogyatékos gyermek van, azt tudom. A volt Rákócziban 5-en szerepelnek fogyatékosként. De a nagylóci és nógrádszakáli telephelyen 8 van összesen? Nekik lesz majd külön egy csoport? Nem. İk integrálva vannak. Milyen a romák aránya az iskolákban? A volt Kırösiben a romák aránya 3,2 %. A volt Rákócziban nem tudom, de magasabb. A nagylóci telephelyen eléri a 70 %-ot. Nógrádszakálról megint nincs információm, de hasonló arányú, ha nem több. Nagylócon és Nógrádszakálon csak alsó tagozat mőködik. A többi mind bejön a felsı tagozatba Szécsénybe. Július elsejétıl vagyok ennek az egész komplexnek a vezetıje, tehát még nem látom át eléggé a dolgokat. Van e túljelentkezés az iskolákban? Most megint csak a volt Kırösirıl tudok beszélni. Ott van. Ebben a tanévben 38 gyereket utasítottunk el. Az eredményei miatt. Most az általános iskola 80 gyereket vett fel papíron. De ez még 3 iskolának is sok. Az óvodák és az általános alsó tagozatok megmaradnak Nógrádszakálon és Nagylócon, a felsı tagozat jön be Szécsénybe. Nógrádszakálon 20 alsós van, Nagylócon 53. Milyen a csoporttervezés? Vegyesen vannak e romák és nem romák? Teljes mértékben vegyesen vannak a gyerekek. A sajátos neveléső igényük is el vannak osztva az osztályok között. Akkor nincs kimondottan cigány osztály? Nincs. Nógrádszakálban mivel ott csak cigánygyerekek vannak, ott nincs más osztály. Milyenek a tárgyi feltételek iskolánként? A kötelezı taneszközöket tekintve Szécsény mind a két iskoláját tekintve 80 %-osan áll rendelkezésre. Személyi feltételek, pedagógusok. Felesleg van. Végzettségük szerint?

Egy-két kivételtıl eltekintve mindenki megfelel. Vannak e különórák, szakkörök? Igen. Versenyelıkészítı szakkör, érettségi elıkészítık. Van matematika, természettudományi versenyekre, nyelvmővelı szakkör. Ez országosan elismert nyelvi szakkör már. Sport szak is elterjedt. Ez labdarúgás és kosár. A röplabda most visszaesett. Bukási arány milyen az iskolában? A Kırösibe kb. 8%, nagyon magas. Hányan buktak idén? 27 bukás volt most a 437 tanulóból. Lehet, hogy magas százalékot mondtam. Hányan nem fejezik be a 8 általánost? Nálunk ilyen nincs. Van e felzárkóztató program? A felzárkóztató programban a Kırösi részt vett, az általános oskola nem vett részt, nem tudom miért. Mi ezzel majdnem 2 millió forintot nyertünk. Ezt a gyerekek kapják ösztöndíj formájában, illetve a mentor tanára. Hányan tanulnak tovább? A Kırösibıl 92%. A felvételi arány pedig 72-tıl 87 %-ig. Úgy tudom, hogy az érettségin lehet választani, hogy emelt szintőt vagy középszintőt szeretne a hallgató tenni. Melyik volt a több? Melyiket választották inkább a diákok? A középszintőt. 57-en vizsgáztak emelt szinten. Most nálunk 53 tanuló végzett. Az 53 tanuló helyett vizsgáztattunk 89-et, mert most már az elırehozott érettségi vizsgát is behozták. Tehát vizsgázhat 10.-es és 11.-es tanuló is. Ha befejezte a tantárgyat, akkor leteheti a vizsgát. Rossz az iskolának megszervezni a vizsgáztatást, de nagyon jó lehetıség a diákoknak. Régebben volt arra lehetıség, hogy kaptak erre támogatást az iskolák, de ezt most már megvonták. Nagyon nehéz kikalkulálni ezeket a pénzeket. Hány háziorvos van? Nem tudom. 2 gyerekorvos és 3 háziorvos van körülbelül. Sürgısségi ellátás van e? Van. Azt tudom. Mennyi idı alatt ér ki mentı, és honnan jön? Szécsénybıl jön. Hány gyógyszertár van? Kettı. Minden nap nyitva van a gyógyszertár. És ügyeleti napokon 1-1 van nyitva. És ez közzé is van téve. Fogorvas van e? Igen, az 4 van. Iskolaorvos? Igen, van. Minden szerdán vannak ellenırzések. Védını van e? Igen. De mellette van még 2 segítı is. Akadálymentesítettek e a közintézmények? Per pillanat nem. De az akadálymentesítés mobil rendszerrel mőködik. Most ebben az évben az általános iskola és a gimnázium épülete lesz akadálymentesítve. Tehát ez most nyáron. Milyen intézmények vannak? Családsegítı és gyermekjóléti szolgálat biztos van. A gyermekjólétivel folyamatos kapcsolatban van az iskola. Idısek otthona is van. Szociális munkások vannak e? Igen, úgy tudom. A családsegítık a kistérséget látják el. Nem csak Szécsényt. Várható e valamilyen fejlesztés a településen? Igen. Az iskolák felújítása is ide tartozik. A gimnáziumnak a tetıtér beépítését tervezik, és

egy óvoda kibıvítését. Milyen pályázati lehetıségek vannak? Csak ezek a bıvítések vannak, amiket elmondtam. Nagyon szépen köszönöm az idejét. Szívesen. Szécsény, a teleház egy munkatársa Készítette Szén Gabriella Ön szerint a szécsényi lélekszám növekszik, vagy csökken? Véleményem szerint növekszik. Bár erre nehezebb lett volna válaszolni, ha azt kérdezik, hogy a nemzetiségek megoszlásában hogyan változik. Összességében azonban úgy gondolom, hogy növekszik. Milyen a lakoson életkori megoszlása? Szerintem sok a középkorú, de azt mondanám, hogy a fiatalok, öregek és a középkorúak aránya szinte hasonló. Úgy mondanám egyharmad mind a három korosztály. Milyen vándorlás figyelhetı meg? Vándorlás? Itt az egész család, vagy a fiatalokra gondol? (Én: a fiatalokra, és családokra egyaránt) A fiatalok fıleg a munkalehetıség miatt Salgótarjánba, vagy Budapestre költöznek. A környékbeliek pedig ugyanilyen megfontolásból Szécsénybe. Minden fiatal a munkalehetıséget keresi. A családok is sokszor így vándorolnak. Az idısek a legtöbb esetben itt maradnak, ık már nem vándorolnak. Romák élnek- e a környéken, ha igen, akkor milyen arányban? Itt Szécsényben én azt mondanám, olyan 15% lehet a romák aránya, de ez is egyre több lesz. A falvakban már így is nagyon nagy, van ahol már most 90-95%. Ilyen például Nógrádszakál. Ha a roma népesedés aránya így nıl, akkor szerintem Szécsényben is elérjük ezt a fajta lakosságarányt. Vagyis hogy a romák lesznek többen. Sajnos nagyon borúlátó vagyok ebben a kérdésben. Miért ilyen „borúlátó”? Mert azt látom, hogy egyre több roma gyerek születik, és ehhez képest egyre kevesebb magyar. Az óvodába is egyre több roma gyereket iratnak be. Míg a nagycsoportba csak alig pár roma gyerek jár, addig a kiscsoport egynegyede roma származású. Az aktív korúak hány százaléka dolgozik ön szerint? Szerintem közel 60%-uk. Az persze más kérdés, hogy ezek közül az emberek közül hányan vannak bejelentve. Bejelentett munkája szerintem kb. 30-40%-nak lehet. Milyen munkalehetıségek vannak a településen? Hát, ha a nagyobbakra gondolok, akkor a gyertyagyárat,és a mőszaki eszközök gyártásával foglalkozó BRG gyárat tudom említeni. Itt az emberek több mőszakos munkarendben végeznek fizikai munkát, és nem túl jó egyik sem, mert nagyon gyakoriak az elbocsátások. A munkáltatók sokszor csak a három hónap próbaidıre alkalmazzák az embereket, mert akkor még nem kell annyi járulékot fizetni, majd mikor ez lejár, akkor jön az elbocsátás. Miért teheti meg ezt ön szerint a cég? Azért, mert tudják nagyon jól, hogy a környéken olyan nagy a munkanélküliség, és a feketemunka, hogy nagyon sokan várnak bejelentett munkahelyre. Mindenkinek a nyugdíj lenne a cél, és hogy emiatt be legyenek jelentve. A vállalatok pedig tudják, hogyha kirúgnak valakit, akkor a helyére sok más embert fel tudnak venni. Épp ezért van, hogy aki itt dolgozik, az sokszor vállal túlórát, hogy megtarthassa a munkahelyét. A környéken kb. hányan ingáznak? Hát, erre nem nagyon tudok választ adni, elképzelésem sincs, hogy hányan ingázhatnak. De az biztos, hogy sokan várnak reggelente a buszmegállókban. Mit gondol? Milyen arányú a munkanélküliség? Szerintem, ahogy már mondtam, a 60% dolgozik, így kb 40% lehet munkanélküli. A többség

tartósan munkanélküli, és már jó ideje nem dolgozik, és sok a fiatal is, aki pályakezdı, mert még a gyakorlattal rendelkezık is nehezen tudnak elhelyezkedni. A munkanélküliek hány százaléka lehet roma? Szerintem a többség az. Gyakran nincs iskolájuk. (Mire gondol?) A végzettségre. Nincs szakmájuk, és sokszor nem is akarnak dolgozni. Aki meg akar, annak is hamar családja lesz, és amikor elıször megjönnek a támogatások, akkor sokszor látom, hogy otthagyják a munkahelyüket. A gyerekem óvodatársainak a szülei sem dolgoznak. Nem is tudnék olyan roma csoporttársat mondani, akinek dolgoznak a szülei. Van-e közhasznú munka a településen? Igen, van. A parkokat tartják rendben, és utcát sepernek, virágokat ültetnek, és tisztán tartják a várost. Hányan dolgozhatnak közhasznú munkásként? Hát szerintem ez változó, 20-40 fı között lehet a számuk. Vannak köztük romák? Persze hogy vannak. Szerintem a fele roma. İk azok, akik végzettség nélkül is megpróbálnak dolgozni. Van-e átképzési, továbbképzési lehetıség? Hányan veszik igénybe? Persze hogy van. A törvény azt hiszem kötelezi is rá a munkanélküli központot. Van a munkanélkülinek ilyen képzése, és a kistérség is indít. A teleházba is bejöhetnek az emberek internetezni, számítógépezni, és így ezzel is fejleszthetik a tudásukat. A munkanélküliek gyakran igyekeznek ezeken részt venni. Kb. 50%-a a munkanélkülieknek, aki ezt a megoldást választja. Ám itt is kevés a roma. Van-e lehetıség új munkahely teremtésére? Szécsényben szerintem csak az lenne megoldás, hogyha valami nagy vállalat ide költözne, és tömegesen alkalmazná az embereket. De ez szerintem nem fog bekövetkezni, mert a nagy vállalatok inkább Pestre, vagy a nyugati országrészbe mennek, mivel ott jobb az infrastruktúra, meg több a jól képzett munkaerı. Van-e a településen óvoda: Igen, van. Tudomásom szerint három mőködik. Hány férıhelyes? Hát, úgy 100-150 gyerek járhat óvodába. Mit gondol? Elegendı a férıhely? Hát, nem is tudom… A mi ovinkban igen, ide fel tudtak venni mindenkit, aki szeretett volna jönni. Azt hiszem, hogy a többi oviban sincs gond. De lehet hogyha a környékbıl több gyereket hoznak majd be, akkor kevés lesz a férıhely. Milyen korban íratják be a gyerekeket az óvodába? Hát, szerintem mindenki betartja a szokásosat, vagyis 3 évesen. Mármint itt a magyarokra gondolok. A roma gyerekeknél nem ritka, hogy csak a kötelezı, nagycsoportba hozzák a gyerekeket, és azok meg piszkosak, és nem tudják a rendet. Persze itt is vannak kivételek, nehogy azt higgye, hogy fajgyőlölı vagyok, csak a gyerekem a nyári szünet elıtt háromszor lett tetves. És ez nagyon kellemetlen tud lenni. Mi a különbség az óvodák között? Szerintem nem nagy különbségek vannak, de az egyik ovi most fel lett újítva, az talán egy kicsit most jobb. Szerintem mindenki aszerint választ óvodát, hogy melyik van közel hozzá. Mármint oda, ahol lakik. Vannak- e felzárkóztató programok? Hát, erre nem nagyon tudok válaszolni. Az én gyerekemnek nincs ilyenre szüksége, így nem is tudom. Lehet hogy van, de nem tudok róla konkrétan. Megfelelıek-e a tárgyi feltételek? Igen, megfelelıek. Vannak szép játékok, és az óvó nénik is mindig próbálják szépíteni a

csoportszobát, sokszor mi, szülık is segítünk. Mit gondol? A csoportok homogének, vagy vegyesek? Hát, nem is tudom. Szerintem vegyesek a csoportok. Ha jól belegondolok akkor mindenhol van roma gyerek. Már ha erre gondolt. Hány éves korban kerülnek a gyerekek az iskolába? Szerintem mindenki akkor, amikor kell, vagyis 6 éves korában, kivéve, ha év vesztes. És a roma gyerekek is? Igen, ık is, mivel hogyha nem mennek iskolába, akkor nem nagyon kapnak segélyeket, és ez visszatartja ıket az iskolakerüléstıl. Vannak iskola éretlenek, vagy fogyatékosok? Vannak, de súlyos fogyatékosról csak kevésrıl tudok. A legtöbben diszlexiások, vagy ilyesmi, de ha jól tudom, ez is annak számít. A több inkább a légúti beteg, vagy az asztmás. Körülbelül mennyien vannak? És ık hová járnak? Csak páran lehetnek, és ık sem Szécsénybe járnak szerintem, hanem Salgótarjánba, vagy Balassagyarmatra. Van a településen általános iskola? Igen, van, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola. Hány osztály tanul itt? Szerintem olyan 4 osztály járhat évfolyamonként, ha jól tudom van a,b,c meg d osztály is. Bár ebben nem vagyok olyan tájékozott, mert a gyerekem még nem iskolás. Hány férıhelyes az intézmény? Szerintem olyan 6-700 fıs lehet. Nagy iskola, az biztos. Minden helyi gyerek ebbe az iskolába jár, vagy vannak szülık, akik elviszik a gyerekeket máshová? Persze hogy vannak akik elviszik. Ez minden városban így van szerintem. Itt is azok, akik Gyarmaton, vagy Tarjánban dolgoznak, azoknak oda is jár a gyerekük, mert így egyszerőbb. Meg vannak azok is, akiknek nem tetszik, hogy vannak romák, és ık is elviszik más városba a gyerekeket. Mindenki bekerül, aki jelentkezik? Én úgy tudom, hogy igen. Homogének, vagy vegyesek az osztályok? Persze hogy vegyesek, van akinek pont ez nem tetszik. Vannak úgy nevezett „cigányosztályok”? Nincsenek. Szerintem nincsenek. Megfelelı az iskola felszereltsége? Szerintem igen. Persze itt is lehetne jobb felszerelés, és több számítógép, de kisvárosi iskolához képest nagyon szép. Van lehetıségük a gyerekeknek a különórákra? Persze hogy van. Ha jól tudom, akkor az iskolában is vannak szakkörök, de persze lehet magántanárhoz is járni. Minden attól függ, hogy a szülınek mennyi pénze van taníttatni a gyereket. Milyen a bukási arány? Hát ezt tényleg nem tudom, Még tippem sincs… Mit gondol, hányan nem fejezik be a 8 általánost? Hát ezt sem nagyon tudom. Azok a roma lányok, akik szülnek, szerintem egyáltalán nem, de erre sem tudnék pontos számot mondani. De még tippelni sem. Hányan tanulnak tovább? Szerintem azok, akik elvégzik a 8 általánost majdnem mindannyian. Persze kérdés, hogy a középiskolát hányan. Szakmát azért még általában tanulnak a gyerekek. Ha mást nem is. Egyetemre szerintem kevesen mennek. Legalább is Szécsénybıl. Tarjánból, meg Gyarmatról

biztos többen. Van saját háziorvosa Szécsénynek? Igen, persze. Nekünk is van saját háziorvosunk, és az ismerıseinknek is. Nem is ugyanahhoz az orvoshoz járunk, mert többen is rendelnek, külön rendelıkben. Így majdnem mindenki a lakásához legközelebbi orvoshoz tud járni. Vannak körzetbeosztások, és mi mondjuk a saját orvosunkhoz járunk, de vannak olyanok is, mint a barátnım, aki másikat választott, és inkább messzebbre jár, mert neki az az orvos szimpatikusabb. Hányszor rendel? Hányan veszik igénybe? Én úgy tudom, hogy minden nap. Mármint munkanap rendel. Eddig akárhányszor mentünk ott volt. És sokan vannak. Pontosan nem tudom mennyien, sokan járnak gyógyszert íratni, fıleg az asztmások, és allergiások, és sokan szurira, meg babamérlegelésre mennek. Éppen ezért kell most már bejelentkezni, és akkor nem kell annyira sokat várni. „Annyira sokat?” Mire gondol itt? Hát arra, hogy sok gyerek van, aki asztmás, meg ilyen féle betegségei vannak, és azok mindig nagyon sokáig vannak bent. De ha bejelentkezek, akkor nem kell ott állni egész délelıtt, hanem csak akkor megyünk. És mi a tapasztalat? Mi van akkor, ha nagyon hirtelen lesz beteg a gyerek, és nem tud bejelentkezni? Az én gyerekem nem sokszor beteg, de volt már ilyen, és akkor a többi beteg is rendes volt, mert elıre engedtek, meg az ápolónınek is szóltam, és hamarabb be is hívtak. Ezek szerint ápolónı is dolgozik az orvos mellett? Azt pontosan nem tudom hogy ápolónı-e, olyan asszisztens, vagy titkárnı féle. İ nem vizsgál meg senkit, csak a számítógépet kezeli, meg receptet ír. Nem tudom mi ennek a pontos neve. Van-e Szécsényben mentı, és mennyi idı alatt ér ki a betegekhez? Persze hogy van. De azt hiszem, csak egy. Nem tudom mennyi idı alatt érhet ki, nekem még szerencsére nem kellett kihívni. Van-e Szécsényben gyógyszertár? Igen, van kettı is. Mind a kettı a Rákóczi úton van. És mikor vannak nyitva? Minden nap, és mindig van ügyeletes gyógyszertár is, ami nyitva van, de ha nem sürgıs a gyógyszer, akkor plusz pénzt kell fizetni. Gondot okoz ez a plusz fizetés? Nem nagyon, mert csak akkor voltunk egyszer este, mikor a gyerek nagyon beteg lett, és akkor az orvos írta rá a receptre hogy sürgıs, és így nem kellett. De ha csak mondjuk a feje fáj, akkor általában van itthon gyógyszer, vagy van autónk, és veszünk valamit a Gyarmati benzinkúton. Miért nem az itteni benzinkútnál? Mert azt hiszem hogy kilenckor, vagy tízkor bezár, meg itt nincs is gyógyszer. Fogorvos és iskolaorvos van Szécsényben? Igen, van mind a kettı, meg magán fogorvos is van, de ugye azért fizetni kell, de szerintem jobb, mint az iskolai fogorvos. Én magánorvoshoz hordom a gyereket, mert fogszabályozója van, és azt Gyarmaton csinálták neki. Védınıjük van a városban? Mennyi családot látogathat? Van, nem is egy, de nem tudom hány családhoz járhat. Én akkor voltam nála, mikor terhes voltam. Fogyatékosok, megváltozott munkaképességőek élnek a településen? Ha igen, akkor mennyien lehetnek? Élnek, de szerintem nem túl sokan. Olyan 5% lehet. Bár azt nem tudom pontosan most mi is számít megváltozott munkaképességőnek, itt inkább csak a fogyatékosokat mondom, akik tolószékesek, meg nagyon betegek.

Milyen fogyatékosságok fordulnak elı? Hát ahogy mondtam vannak kerekes székesek, meg értelmi fogyatékosok. Szerintem olyan is van, aki mindkettı. Vannak rokkantak, meg tanulásban visszamaradottak. Ennyit tudok azt hiszem. Akadálymentesek a közintézmények? Szerintem igen, bár a polgármesteri hivatalt még csak most csinálják. Az üzletekbe, és a rendırségre meg a postára be tudnak jutni. Bár a postára nehéz, mert ott sok lépcsı van, és ez a rámpa is nagyon meredek, szóval ott valakinek tolni kell ıket. Milyen szociális intézmények vannak a városban? Hát amit én tudok, az a családsegítı, meg az idısek otthona. De szerintem a teleház is ilyesmi, meg a védını és az orvosok. Szociális munkások dolgoznak Szécsényben? Hányan lehetnek? Vannak, az otthonban, meg a családsegítıben is, de nem sokan. Aztán itt vagytok ti, meg a tanáraitok, mert mióta megy ez a gyermekszegénységi program, azóta sokan járnak ide felmérni a helyzetet, meg hogy hogyan haladunk. Kapnak az itt élık segélyt? Ha igen, milyen fajtákat? Hányan veszik igénybe? Hát, ez bonyolult kérdés. Nagyon sokan kérnek segélyt, és sokan is kapnak. Fıleg munkanélküli segélyt, meg családi pótlékot, meg a gyermekvédelmit. Azt a rendkívülit, mert a másik megszőnt. Lakhatáshoz is kérnek, meg most a gázhoz, már ahol van gáz. Aztán kérnek még ápolási díjat, mer az ugye munkaviszony, meg TBt is fizet utánuk, és így nem kell dolgozni. Kb 30% kaphat segélyt szerintem a nagy munkanélküliség miatt, meg ugye ha belevesszük a családit, akkor 40% is lehet. Sok roma kér és kap is segély, ami rossz, mert sok magyar meg azért nem kap, mert nem fér bele a keretbe. Meg ha dolgozik, akkor nem is jogosult sok mindenre. Szóval a romák veszik inkább igénybe? Szerintem a családit ugye mindenki kapja, de ott több a gyerek. A magyarok általában próbálnak dolgozni, de ha nagyon nem megy, akkor ápolásira mennek. A gyerekvédelmit meg szerintem szinte csak romák kapják, mert a magyar embernek szégyen beállni abba a sorba. Vannak elutasított kérelmek? Kiket utasítanak el? Persze hogy vannak. Nem is kevés. Azokat, akik sokat keresnek, akinek van állása, meg persze akin látják, hogy nem szorul rá. Ilyen környezettanulmánnyal. Mert akinek plazmája van, az jó hogy ne kapjon segélyt. Meg akin látszik, hogy ebbıl akar élni. Hogy „ebbıl akar élni”? Igen, mert van, hogy adnának állást, mondjuk a romáknak, és nem mennek el dolgozni. Akkor meg segélyért se menjen. De ezt nem tudom pontosan hogy hogy van. Mit gondol? Kik kérnek segélyt? Hát a nagyon szegény magyarok, akiknek tényleg nincs pénzük, és sokszor a romák. De közöttük is sok a rászoruló, mert nem veszik fel ıket dolgozni, meg sok a gyerekük, rossz a lakhatásuk. Elıfordulhat-e, hogy aki rászorulna, az nem kap segélyt? Biztos. Az egyik munkatársam gyereke az iskolai ebédhez például azért nem kapott, mert ı meg a férje is dolgozik, mondjuk ı csak 4 órában, de be vannak jelentve, és akkor egy pár ezer forinttal túllépték a határt. És akkor volt is ebbıl botrány. „Botrány?” Ezt hogy érti? A városban? Á nem. Rosszul mondtam. Náluk, otthon, mert az ura azt mondta, hogy ne dolgozzon, mert több lenne a segély, mint hogy itt bohóckodik. Meg azért a városban is sokan tudják, hogy nem gazdagok. Beszélték is, hogy ez nem igazságos. Már akik ismerik ıket. És van olyan aki nem szorul rá, és kap? Ez is van. Nekik is van plazmájuk, meg minden, nagy ház, meg külföldre járnak nyaralni, de ı otthon van, az ura meg vállalkozó, és annyit vall be, amennyit akar. És akkor ık nem esnek

túl a határon. Sajnos. Ez is nagyon igazságtalan, szerintem. Érezhetı a változás a gyerektámogatási rendszer változása miatt? Itt most a családinak a duplázására gonodolsz? Igen, arra. Hát akkor változott. Mert a romák most kevesebbet kapnak, mert ık igényelték a rendszeres szociálist, és most hogy összevonták, ık kevesebbet kapnak. Aki meg eddig csak azt kapta, márhogy a családit, az jól járt, mert annak meg emelkedett, akinek meg sok gyereke van, annak a duplája lett. És szerintem ez jó is, meg rossz is. Jó hogy a romák kevesebbet kapnak, mert az ı gyerekük semmivel nem különb mint az enyém, és ráadásul ık nem is dolgoznak. De rossz is, mert így másért állnak sorba. Várható-e fejlesztés, vagy leépítés a közeljövıben? Leépíteni már nem nagyon lehetne mit. De fejlesztésre nagyon várunk, mert ez a program is nagyon jó, és szeretnénk, ha turisták is jönnének, mert szép kis város ez. Bár nem tudom, hogy terveznek-e valamit. Várható-e a források szőkölése, vagy bıvülése? Nem is tudom. Mindkettı. Emiatt a program miatt mondjuk többen figyelnek ránk. De ha a gyár bezár, akkor megint szőkülni fog. Vannak-e pályázati lehetıségek? Vannak bizony. Sok az EUs is, csak sajnos soknak nem felelünk meg. Mondjuk nem tudom miért, mikor itt tényleg sok a szegény. A város, az ovik, meg az iskola is mindig pályázik, és néha van is eredmény. Milyen eredmény? Mondjuk az ovi játékai, meg az utak, az új buszmegálló, és szerintem az iskolai felszerelések is, de ebben nem vagyok biztos. Mit tart a település legégetıbb problémájának? Ez egyértelmő: a munkanélküliséget! Ezt kellene megoldani, mert e nélkül nem megy semmi. Meg a roma nép, mert velük kellene kezdeni valamit, hogy járjanak iskolába, tanuljanak, és dolgozzanak. Szerintem ez a kettı lenne. Szécsény, gyermekorvos Készítette: Hegedős Dalma Mikor van a rendelési ideje, illetve hányan veszik igénybe az ellátást egy nap? Hétköznapi napokon van rendelési idı, de változó. Van délelıtti idıpontban és van délutáni idıpontban is. Nagy általánosságban a legrövidebb rendelési idı 5 óra, ennyi az elıírás, de ez ennél több általában, mozgásképtelen betegekkel az mind otthonlátogató. Általában a kisebb korosztály, az újszülöttek, hogyha súlyosan betegek. A napi betegforgalom abszolút változó, valamelyest idénytıl függı. A betegforgalom a téli idıszakban több, de praxislétszámától is függ. A betegségek az ıszi, téli idıszakban gyakoribbak, fıként légúti, hurutos betegségek, a nyári idıszak az általában változatos, ott az ilyen hányás, hasmenés, fejfájás kivizsgálás. Folyamatosan, egész évben az allergológiai idıszakban, fıként a pollenes problémák. Sürgısségi ellátást hogyan oldja meg? Sürgısségi ellátás mindig telefonhívásra, vagy ha éppen a rendelıben vagyunk baleset például. A gyerekpraxis 0-18 éves korosztályt öleli át, de elıfordul, hogy 18 éves kor után is maradnak, járnak továbbra is ide, megbeszélés szerint. Az ember a saját szakterületén belül általában nem küldi el a betegeit. Bizonyos szakorvosi vizsgálatok itt is elérhetıek. Szécsény és kistérsége, területileg a Balassagyarmati kórház vonzáskörzetéhez tartozik, alapvetıen általában a balassagyarmati kórház és rendelıintézetei fogadják a betegeket. Vannak kihelyezett szakorvosi rendelıintézetek is, erre azt tudom mondani, hogy tovább fogják fejleszteni, pillanatnyilag jobb helyzet elé nézünk vagy javuló helyzet elé, nézünk, mert fognak egyéb szakrendeléseket Szécsényben is indítani, de gyerekgyógyászati vonatkozásban, sajnos elég szőkös a lehetıség, ami a szakorvosi rendelıket illeti. Helyben a bırgyógyászatot

és a szemészetet tudjuk igénybe venni. Reumatológia, ideggyógyászat az felnıtt szakrendelés, a nıgyógyászat tizenéveseknek az is már a balassagyarmati kórházban van kihelyezve. Fıként felnıtt szakirányú ellátásra van lehetıség, azt tudom mondani, hogy akik viszont a praxishoz tartoznak a lakhelyük vonzáskörzete, kérhetik, hogy a salgótarjáni kórházba kerüljenek, de nagyjából lehetıség szakorvosi vizsgálatokra. Gyermekneurológia, gyermekszemészet van Salgótarjánban. Gasztroenterológia, gyermek-nefrológia, gyermekneurológia csakhogy a legfontosabb hármat mondjam, ezek nincsenek Szécsényben. Gyermekurulógiánk van és gyermek kardiológiánk is, van elérhetı, de nagyon hiányzik a gyermekneurológia és a gasztroenterológia valamint a nefrológia. Tehát ez a három nagyon hiányzik, mert nagyon sok beteg gyermek tartoznak ebbe a területben. Nincsen fejlıdésneurológia sem a közelben, az is jó lenne, mert a koraszülöttek, problémás szülötteknek nagyon sokat kell így utazniuk. Milyen oltásokat adnak be csecsemıkortól kezdve? Milyen kiegészítı, fizetıs oltások vannak, még ami elérhetı? Alapoltási rend. (elıvette a 2007-es oltási naptárat). Vannak úgynevezett folyamatos oltások. Még általában a szülészeti intézményben az elsı oltás a BCG. Annyi változás történt, hogy korábban a 3 hónapos kor környékén kezdtük el a DI-PER-TE oltások beadását, és elıtte 2 hónapos korban volt a Haemophilus influenzae (HiB) b elleni oltás, de most vannak kombinált oltóanyagok, amiben mindez benne van. Elırejött az idıpont, a DIPERTE oltásoknak is elırébb jött a beadási idıpontja. 2 hónapos korban van ez a DIPERTE 1 oltás, annak az úgynevezett ’a’ variáns, ugyebár régen volt DPT 1, most DPT a lett. IPV az a vírus elleni vakcina, és a HiB. Egy kis szünet után jön 15 hónapos korban, van az úgynevezett MMR oltás ez egy legyengített vírus, kanyaró és rubeóla vírus elleni oltás, ezzel oltunk 15 hónapos korban. Aztán jön a 18 hónapos oltás. 3 éves korban van a legközelebbi oltás DPVA, IPT oltás, majd 6 éves korban emlékeztetı oltás ugyanezekbıl. 11 éves korban úgyszintén az MMR és 14 éves korban a B vírus Hepatitisz ellen. Most jóval szélesebb a kör, ami lehetıség van a nem kötelezı védıoltásokra, többek között a HiB az egyfajta agyhártyagyulladást okozó baktériummal szembeni oltás, de van a meningococcus baktériummal szembeni elleni oltóanyag(ok), amit lehet csecsemıkorban vagy nagyobb gyermekkorban oltani attól függıen, tehát 2 éves kor alatt a konjugált vakcinákat fel tudja ismerni a szervezet. Pneumococcus vakcina, ami életveszélyes állapottal járó fertızés következménye és ennek vannak bizonyos altörzsei, és ez ellen van lehetıség védıoltásra. Akkor van a bárányhimlı elleni védekezés és van ugye a kullancs ez a nyári vírusos agyvelıgyulladás, kullancs által terjesztett betegséggel szembeni lehetıség, valamint nıgyógyászati fertızés elleni oltás lehetısége. Azt tudom mondani, hogy sokkal többen igényelnék az oltást, mint ahányan meg tudják, szerencsére azért az alacsonyabb árfekvésőeket, azt elég jól tudjuk népszerősíteni és igénybe is, veszik a szülık de-de. az is érthetı hogy alanyi jogon azért minden nem járhat, mert hogy hát ez egy hatalmas gépezet. Azért egy kicsivel nagyobb támogatást az ember elvár. Valaki ragaszkodik az eredeti, bevált készítményhez és ezt az ember tökéletesen, van, aki elfogadja. Privát vélemény alapján többen ragaszkodnak azért az eredeti gyógyszerekhez. Településen óvodai, iskolai szőrıvizsgálatokat hogyan végzik? A szőrıvizsgálatok azok az ifjúság, egészségügyi munka részét képezik. Illetıleg valamennyire szőrıvizsgálatokat gondozás találkozás alapján. Minden évben a védını elmegy és az alapadatokat fölveszi, súlymérés, testmagasság, vérnyomásmérés audiométerrel és azután, miután az elıszőrı vizsgálatokat megcsinálta szőrıvizsgálatok idıpontját, minden egyes szőrıvizsgálatot rögzítünk. Milyen a településen élı gyermekek, fiatalok egészségügyi helyzete, fejlıdésük? Fejlıdés szempontjából elég jól fejlettek az akceleráció elég jól látszik az ifjúság populáción. Jól fejlettek, kivéve azok, akiknek valamilyen fejlıdési rendellenességük van. Jól fejlettek elég nagy százalékban. Magyarországra különösen jellemzı, hogy az ifjúság meglehetısen mozgásszegény és ennek minden vonatkozását észleli az ember. Ahogy az ország többi

részén, itt is elsısorban a mozgásszegény életmód a jellemzı, egészségtelen táplálkozás, túlsúly, már fiatalon magasan mért vérnyomások, vele kapcsolatos mozgásszervi panasz, a vékonyaknál általában gerincferdülés, hanyag tartás. Mi az, amin változtatna ezzel kapcsolatosan? Összefogással és módszerességgel lehet. Mindenképp kevésnek tartom a mozgás lehetıségeket. Óvodában is lehetne nyugodtan olyan közös programokat szervezni, amik a megelızést szolgálják, habár van mindennapos testnevelés, de az nem olyan intenzitású. Közös kis sportrendezvényeket gondolnék, mint ügyességfejlesztı, szabadidıs közös játékok, labdajátékok valami nagyobb volumenő és fıként hogy rendszeres legyen iskolákban is. Iskolákban, óvodákban milyen minıségő az étkeztetés? Mennyire változatos? Csak részben van betekintésünk ebben, országos szinten, amit az ember hall. Kevés a gyümölcs, zöldségféle, és szénhidrátban gazdagok. Habár változatosnak változatos, mert mindennap más, de sem a minıségi, sem a mennyiségi összetétele véleményem szerint nem a megfelelı. Én úgy ítélem meg, hogy túl sok a szénhidrát és kevés a zöldségféle és a gyümölcs. Iskolaérettséget hogyan vizsgálják? Tulajdonképpen már 5 éves korban vizsgálják, több szintbıl áll. Az 5 éves státusz felmérése részben a szomatikus fejlettség, részben a mentális, részben pedig az ilyen szocializáltság szintjének felmérésén alapul az óvoda és védını segítségével. Beszédkészség, ügyesség. Vannak ezek a korhoz kötött státusz vizsgálatok többek között 6 éves korban. Sok az elégedetlenség, amit magunk is osztunk, mert az egészségügyi reformokkal nehézkesebbé vált az ellátás. A korlátok azok jelentısebbek és vele együtt a várakozás. Én úgy látom, hogy egyelıre még nem kiforrott a helyzet, és lehet, hogy egy idı után meghozzák majd a reformok az elégedettséget, de most még elég zavaros a helyzet. Új gyógyszerek, vizitdíj, korlátozva van hová lehet irányítani a beteget. Születések száma hogyan alakul a térségben? A születések száma nem magas, épp most néztük meg, hogy az év elsı felében újszülöttünk 3 fı, de nem én vagyok az egyetlen orvos itt a rendelıben. Éves szinten úgy 23 újszülöttünk van, de a praxisban csak 46 fı van éves szinten. Úgy gondolom, hogy átgondoltabban vállal az ember gyermeket, többnyire a tanult lakosság gondolkodik el a gyermekvállaláson. Praxisában a roma, nem roma gyermekesek arányszáma hogyan alakul? Praxishoz, vonzáskörzethez, nemcsak a nem roma, hanem a roma lakosság is jár. Jómódú és szegényebb sorsba élı is ide tartozik. Nógrád megye nem tartozik a gazdagabbik megyéi közé, elég magas a roma vagy a rossz szociális helyzetben élı lakosok aránya, praxisomban is sok rossz helyzetben élı család van és sokkal több egészségügyi gondjuk, van, sokkal többet betegek, nem megfelelıek a higiéniás körülmények. Náluk sokkal súlyosabban zajlódik le a betegség, oka elsısorban a nem megfelelı higiéniás körülmények. Fogyatékosság mennyire fordul elı, illetve biztosított e számukra a környéken a szakorvosi ellátás? Fogyatékosság elég széleskörő és annak különféle fokozatai vannak. A súlyosan fogyatékostól az enyhe fogyatékkal élıkig. Számszerő adatokat nem tudnék mondani, de azért súlyosan fogyatékos. Fejlesztés szempontjából Vácra mehetnek, valamint Petı Intézetben. Az, hogy a nagylóci, nógrádszakáli iskolákat összevonják a szécsényivel, ön, doktor nı ezt hogyan látja (higiéniás szempontból is)? Minél többen fognak egy osztályban tartozni, meg az iskolának a létszáma minél magasabb lesz. A zsúfoltság az hozza a maga egészségügyi következményeit. Minél nagyobb a zsúfoltság annál inkább fennáll a veszély, hogy bármilyen fertızés végig szaladjon. A nagyobb létszámú osztályok a tanulást is jelentısen befolyásolják, mennyi idı jut egy diákra, és mennyire jobban lehet haladni a munkával. Egymást zavarhatják minél nagyobb létszámú az osztály. Lehet, hogy spórol rajta az önkormányzat. És azt tudom mondani, hogy vidéken

több rászoruló bekerül a jobbak közé, lehet, hogy ıket fogják egy kicsit húzni, hogy egy kicsit jobban láthatnak, tanulhatnak a jobb tanulóktól, viszont elıfordulhat az is, hogy lehúzzák azokat, akiknek jobb az átlaguk. Mennyire gyakoriak járványok elıfordulása? Nagyobb járvány mostanában nem volt, de egy-egy ilyen kis endémia azért felüti a fejét, mondjuk ilyen kis hasmenéses vírusos fertızések. Ilyen kisebb endémiák azok rendszeresen elıfordulnak. Milyen a térségben élı anyukák egészségügyi állapota, születés után? Azok vállalnak gyermeket, akik rosszabb körülmények között élnek. És ugyebár a születésszabályozás, a felvilágosítás nem tartozik a magasabb színvonalú szolgáltatások közé. Gyakori, hogy az anyukák dohányoznak, koraszülés alakul ki. Egészségügy jövıje. Ön hogyan látja? Remélem jó irányba fog haladni az egészségügy, mert abszolút egyetértek azzal, hogy erre költeni kell és valamennyire az ellátottnak, a betegnek is tudnia kell, hogy mennyibe kerül az ellátás, és azzal is tökéletesen egyetértek, hogy nagyon sok az ingyen élı az úgynevezett potyautas a rendszerben, aki viszont elvárja, hogy megkapja az egészségügyi ellátást. És remélem, hogy ez irányban, jó irányban fog fejlıdni az egészségügy, és hogyha a bevételek jól meg lesznek fogva, hogy utána tudunk menni a pénzeknek, és ezt be tudjuk forgatni az egészségügyben akkor elıbb vagy utóbb európai színvonalú egészségügyet, tudunk produkálni, de ez a jelenlegi rendszer még azért nagyon messze van ettıl. Most elindult ez a felzárkózató program, amivel nagyon tudok azonosulni. Lehetıség szerint felelıtlenül ne vállaljanak föl újabb gyermeket, a már felvállalt gyermekeknél minél kisebb korban el kell kezdeni az egészségnevelést. Megfelelı higiénia a családokban azzal már meg tudom akadályozni az újabb fertızéseket. Valaki náthás és beteg, ne teleszájal, köhögje az újszülött gyereket, meg mossa meg a kezét, amikor váladékokhoz hozzányúl, és úgy kínáljam a gyermeknek az ételt. Ha sokat foglalkozunk velük, akkor megvan a remény, hogy tanult emberek lesznek, sokkal inkább el tudnak majd helyezkedni, munkát találjon, és el tudja majd tartani a családját. Sokat kell utánuk járni, nagyon sokat kell a családdal, szülıkkel beszélni, összefogni. Én is úgy tudtam összefogni a szülıket a gyerek programban, hogy szájba rágósan, újból megerısítve ıket. És nem csak az a probléma, hogy érdektelenek, hanem van egy félelemérzés is, hogy meghívom ıket egy programba, és hogyan fognak viselkedni, hogy tudnak e majd kérdezni, mert itt például, elmondtam, hogy mire számítsanak, hogy lesz kis elıadás a saját problémáikat is, megbeszélhetik és van egy kis visszatartó erı bennük. Bátorítani kell ıket, utánuk menni, kézen fogva ıket vezetni. És az utána majd alakul. Település legégetıbb problémái mi ön szerint? Mi az, amire szükség lenne a legjobban? Én ezt a települést egy nagyon jól menedzselt településnek gondolom, az önkormányzat és a képviselı személyek nagyon jól vezetik, és folyamatosan fejlıdik. Ez a kis idıszak, amit én itt töltöttem ez is bizonyítja, hogy rendkívül sokat fejlıdött a település és az önkormányzat nagyon sokat hajtanak, hogy minél jobban tudjon fejlıdni. A történelmi városközpontnak a gyönyörő átalakulása, járó beteg szakellátás fejlıdése ez mind azt bizonyítja. De nyilvánvaló, hogy a saját pénzeik be vannak határolva, nincs mindenre pénz. Az itt élık, térítsenek be a fejlesztésbe. Részben társadalmi munkával, részben pedig az itt élı, jól menı vállalkozók pedig anyagi szempontból is jó nekik, mindent megtesznek. Még több munkahelyre volna szükség, azt hiszem elég jó helyen fekszik ez a térség és lenne még pluszba munkalehetıség. A városnak a külterületén elég sokféle vállalkozás van. Mi az, amit még fontosnak tart elmondani? A másik, ami számomra fontos az összefogás, hogy az itteni és ezt most nemcsak úgy értelmezem, hogy az emberek, önkormányzatnak a munkáját, egészségügyi dolgozók jó kapcsolatban legyenek egymással. Tehát az egymásnak a helyettesítése, az hogy biztonságban érezzék magukat a betegek elsısorban, a betegnek mindig van kihez fordulnia, hogyha jól

megszervezett a munka. Az orvosi ügyeletei munkát kellene egy kicsikét fejleszteni. Nem is az ügyeleti munkát, hanem az itt élı emberekkel kellene valahogy megérteni, informálni jobban arra vonatkozóan, hogy az ügyeleti munkát ne terheljék olyan feladatokkal, ami nem oda való. Tehát amikor az ember a saját lustasága miatt keresi föl az orvosi ügyeletnek az orvosát, akinek az idejét meg az energiáját elveszi a valóban súlyos, akkut esetektıl azért nagyon tudok haragudni. Ezt valahogy itt a környéken is kellene, az elején még bíztam benne, hogy talán a sürgısségi ellátás valamennyire visszatartó erı. Nem akarok nagyon sokat várakozni az orvosi rendelıben, mert ott nagyon sokan vannak, ezért becsengetnek az orvosi rendelıben, felesleges terhelés. Szécsény, óvónı Készítette Kiss Orsolya Réka A lakosság száma nı vagy csökken esetleg öregedik-e itt Szécsényben? A statisztika alapján öregedik, meg mivel itt is egyre magasabb a halálozás, a születések száma meg csökken, így egyre kevesebben leszünk Szécsényben. Elöregedik a falu, egyre több a nyugdíjas, egyre több a beteg, az olyan ember, aki magával nem tud mit kezdeni, segítségre van szüksége. Aztán valakinek sikerül kitörni a magányból, van ilyen, hogy nyugdíjas klub, akik ide járnak, azok aktívak. Van olyan is, hogy öregek otthona, ebbıl kettı is van a plébániának, meg van egy amit a polgármesteri hivatal tart fönt. Fogyatékosokkal foglalkozó otthon van itt Szécsényben? Az Szécsényben nincs, de szerintem a Ludányi szociális otthon ezeket az emberkéket felveszi. Meg akik sehol nem kapnak helyet, azok ide mehetnek. A környéken gyermekotthon megtalálható? Nincs a környéken, Bátonyban van a legközelebbi, ha jól tudom. İk is szokták összegyőjteni az ilyen gyerekeket, meg akiket nem nevel fel a családjuk. Szécsényben milyen arányban vannak roma emberek? Pontosan nem tudom, de 10 vagy 20% lehet. Lehet, hogy nem valós szám, de mivel én közel vagyok hozzájuk, mivel a fiam is az például, meg oviba is sok cigány gyerekkel találkozom. Én látom, hogy azért ık vannak, a problémájukkal együtt. És látható valamilyen elkülönülés akár lakhatásban roma, nem roma között? Hát inkább mondhatom az utóbbit, tehát együtt. Nincsenek elszigetelve, azért van egy- két család együtt, annyira nem jellemzı, hogy külön helyekre koncentrálódjanak. Volt valamikor ilyen, hogy cigánysor, de már nagyjából ez is megszőnt. Ez egy új kelető dolog, hogy együtt élnek? Nem tudom, de szerintem biztos volt, de nem hiszem, hogy rossz dologból. Csak szeretnek az emberek hozzájuk hasonló emberekkel lakni. Gyermekek szempontjából sincs roma, nem roma megoszlás? Romáknál sokkal több a gyerek, meg több a problémás gyerek. Tehát nekik nagyon fontos a felkarolás és a segítés. És ezzel az integrációval pont erre nem jut pénz, hogy ık kimenjenek külön foglalkoztató órára, logopédushoz csak a nagyon problémásak, úgymond a fogyatékosság valamilyen szintjét elérıknek van lehetıségük. De akinek csak tanulási zavara van, vagy nem tud úgy haladni az osztállyal régen ezt megoldották, most ebbe az integrációba nem tudom hányan férnek bele. Aki eddig kijárt hetente 3- 4 órát fejlesztıpedagógushoz, az most nem tudom mennyit jár ki egyáltalán. És bent van a normális osztályban. Nagyon kevés energia jut már erre, hiszen elment egy pedagógus, aki pedaszisztens volt, tehát a keze alá dolgozott a fejlesztıpedagógusnak, meg a logopédusnak is, tehát már ott is leépítés van. Azt, hogy ennek mi értelme nem tudom. De ugyanezt az óvodába is elmondhatom ott is felfejlesztették, volt egy fejlesztıpedagógus, meg egy logopédus napi óraszámban és már csak kevés gyereknek van lehetısége, hogy felzárkózzon a többiekhez. Egyre több a beszédhibás gyerek, egyre több a problémás gyerek, de így, hogy nincs erre keret ez csak tovább romlik. Tudna mesélni nekem a helyi óvodákról? Hány óvoda van egyáltalán?

Egy óvoda van 3 épületben, egy igazgatás alatt és ez is már az iskolához tartozik. E között a három óvoda között van valamilyen különbség? Akár képzésben is? A szülı kéri, hogy melyikbe menjen a gyerek. Akkor szoktuk azt mondani, hogy idemenjen a kicsi, ha már fel vannak töltve a csoportok. Itt kívánságmősor van, ha mondhatom így. Akadnak problémák roma, nem roma gyerekek, vagy akár szüleik között? Hát biztos, hogy vannak. De szemtıl szemben az ilyet nem merik kimondani. Biztos, hogy van ilyen dolog, fıképp a szülıknél. A gyermekeknél volt már rá példa, akkor behivattuk a szülıket. De ilyenkor nem nagyon tudunk mit tenni. A gyerek mégis csak a szüleitıl hallott ezekrıl, a dolgokról. Az óvodai beíratásnál tapasztalható-e valamilyen csúszás? Hány éves koruktól járnak általában óvodába a picik? Hát jó az, az arány. Szerintem többnyire 3 évesen, tehát, hogy betöltik a 3-at. És, ha tud mindkét szülı dolgozni menni. Ha nem megy és úgy látja, hogy inkább otthon maradnak, akkor csak nagycsoportba íratják be ıket, ami törvényi elıírás. Egy év iskola elıkészítınek számít a nagycsoport. Van az óvodában lehetıség fejlesztésre? Azt a csoport óvó nénije csinálja szívvel lélekkel, ha marad rá ideje, mert a 25 gyere mellett, azért az húzós. 25 gyerekkel indítjuk a csoportokat, de évközben mindig becsúsznak még páran. Általában 27- 28 gyerek van. És 20 éve meg 30 éve a gyerekek nem ilyenek voltak, a mostani gyerekek több odafigyelést, törıdést igényelnek. Ahogy mondtam is több a beszédhibás gyerek, több a nevelési és magatartási problémás gyerek. Ez a probléma az egész országot érinti, nem csak Szécsényt. Szükség lenne több óvónıre, vagy külön fejlesztıkre? Hát nem is tudom, mert hely sincs igazán, mondjuk 2 óvónı van egy csoportra. És ez még ritka, hogy mindegyik óvónı szakképzett és mindegyiknek van valamilyen speciális szaka is még pluszban, tehát van, aki angolozik, van aki néptáncot tart, van aki zeneovit tart, van aki hitoktatást is vállal. Tehát sok minden van, ami plusz. Meg vannak olyan óvónık is, akik egyéni fejlesztık. De napi munkára lebontva, nagyon sok a munkánk van. Nagyon sok az írásos feladat, az adminisztráció. És esetleg szociális munkásra szükségük lenne? Az jó lenne, mert eddig mindig az óvónı ment ki a családokhoz, ha probléma volt, de egy óvónı nem mindig tudja ezeket a problémákat megoldani. Az óvoda egy olyan közösség, ahol még napi kapcsolatban vagy a szülıkkel, tehát tudsz vele beszélni, de az még sem old meg minden gondot. De még mindig jobb a helyzet, mint az iskolában, ott ilyenre sincs lehetıség. Az iskola az tanít nagyon sokat, nehezen nevel, mert aki problémás, annak nagyon nehéz, pedagógusnak és gyereknek is egyaránt. És a szülı az, aki mindent utoljára tud meg, hogy itt is probléma van, meg ott is. Tehát nincs napi kapcsolat. Meg mivel a gyerek korán hazamegy a pedagógus nem túl sok mindent tud csinálni. Ha nem tudja megoldani, akkor nem mondja, hogy be kéne jönni és megoldani a szülıknek, mivel túl sok az ilyen gyerek. Akkor fıképp iskolába kéne szociális munkás? Mindenképpen oda kéne. Biztos nagyon nagy szükség lenne rá. Az óvoda nem annyira vészes, mint az iskola. Ha nagy baj van akkor szólnak a gyermekjólétiseknek. De ha már olyan nagy a baj, akkor már a megoldás is nagyon nehéz lesz. Visszatérve ezt sem értem miért de egy ovis csoportot megszőntetnek, így még több dolgunk lesz szeptembertıl, szóval elég kusza most itt minden. Hány éves korukig maradnak a gyerekek oviba, mennyire jellemzı, hogy év vesztesek lesznek? Ez is egyre jobban tolódik ki, tehát, amikor látja a szülı, hogy egy kicsit problémás. Akkor jobb, ha itt marad még minimum egy évet. Általában nem kell nagyon gyızködni a szülıt, hogy maradjon még a gyerekük. A januári fogadóórákon szoktunk beszélni a szülıkkel. De elıtte tartunk egy felmérést a nagycsoportosokkal. Ezt soha nem a csoportot tanító óvónı

végzi, vagy külsıs vagy egy másik csoport óvónıje. Tehát az eredmény objektív, ehhez még hozzájön a 2 óvónı véleménye, ezt meghallgatja a szülı, ı s elmondja a véleményét és akkor közösen kitalálunk valamit Az óvoda beiratkozhatnak olyan gyerekek is, akik enyhe fogyatékkal bírnak? Csak olyan gyerekek vannak, akiket úgy neveznek, hogy sajátos nevelést igényelnek, ez a határon van szerintem vagy már benne van a fogyatékosság enyhe kategóriájában. Velük az óvodában külön is foglalkoznak. Tehát akkor van olyan külön fejlesztés, amely lehetıvé teszi hogy ık bekerüljenek az iskolába? Igen, van. Meg ott gondolom ugyanúgy figyelnek rájuk. A településen hány iskola van? Egy általános iskola van, és van már 8 osztályos gimnázium is. De hát ki tudja mi lesz most, hogy itt mindent összevonogatnak. Egyre nehezebb ezt az egészet átlátni, irányítani nem tudom, hogy tudják. Az se lesz könnyő dió. Az Ön gyerekeit is érinti ez az összevonás? Igen, ennek a levét ık fogják meginni. Nem tudom, hogy milyen lesz, mert pedagógusok mennek el, pedagógus átszervezés lesz.. de biztos, hogy vissza fogják ıket hívni, hiszen szükség most is rájuk. Iskolában vannak megkülönböztetések roma- nem roma gyerek között? A tanárok által szerintem nincs, de a gyerekek által biztos, hogy van. De ez ritkán jut a tanárok fülébe. Csak amikor már nagyon kibukik valakinél. A beszólások, hozzászólások gyakoriak, lökdösıdés sokszor van. Az én fiam is benne van a sőrőjében, de nem mondja el, nem tudom, hogy mik lehetnek. A problémás gyerekeknél vannak konfliktusok a tanár és a szülı között, a tanároknak nincs már ehhez türelmük és idejük. Az oviban ez más, hiszen kisebbek a csoportok, ott könnyebben megoldhatók a hasonló problémák. Meg hát az ovi nem teljesítmény centrikus. Az iskolában ez más, ott haladni kell és aki lemarad, az a többit hátráltatja a haladásban, ez jogos. Vannak párhuzamos osztályok? Vannak, de ebbe benne van az, hogy a környezı helyekrıl is ide jönnek a gyerekek, ha ık nincsenek annyian, hogy egy osztály elindulhasson. A körzetbıl sokan járnak be. Itt nincsenek külön cigány osztályok, de hallani, hogy azért itt- ott vannak még ilyenek. Itt nem is volt soha roma osztály? Itt tudomásom szerint nem, és ez jó így, mőködik. Meg el is fogadják egymást. Az iskolának van rá lehetısége, hogy külön órákat tartson vagy sport lehetıséget biztosítson? Vagy akár számítógépes oktatást tartson? Számítógépes a tanmenetbe bele van építve, de délutánonként ott lehet maradni egy órát játszani, vagy akár gyakorolni. Nem tudom nagyon kevés a fizetése a pedagógusoknak. Sport az biztos van, tudom, hogy van foci meg pingpong. De ehhez kell a gyerek is. Olyan nincs, hogy az iskola szervezi az unatkozó gyerekeknek, hanem a gyerekek jelentkeznek, és az iskola biztosítja a helyet. De itt jó kis közösségek alakulhatnak ki. A tendencia mi, elvégzi a 8 osztályt a többség? Hát elvégzik, de most valami olyan van, hogy 18 éves koráig járhat általános iskolába, de ezzel nagyon nem értek egyet, még a 16 is sok. Aki már ott problémás 12 évesen, még ott bosszantja 4 évig a pedagógust, meg teszi az arcát az osztályban az senkinek sem használ. Nem tudom mit lehetne ilyenkor csinálni, de valamit kéne. Az én fiam is megint osztályt ismétel.. Ez a tanulmányi eredménye miatt van, vagy a magatartása is szerepet játszik ebben? Szerintem így a kettı együtt lehet. Valamikor dolgozik, akkor nincs vele probléma, de akkor mikor unatkozik, akkor az osztálytársaival folyamatosan zavarják az órát. Jóformán ı az osztály bohóca, a fiam meg mindenbe belemegy, aztán kész a baj. Meg mindent magára

vállal. És gimnázium után mit tesznek? Tanulnak vagy elmennek inkább dolgozni, ha tudnak? Mindenféle van, ez leginkább képességfüggı. Az okosabbak elmennek egyetemre, mennek innen el, de a leggyakoribb, hogy a gimi helyett szakmunkásba mennek, de aztán hiába van szakmájuk, munkájuk nem biztos, hogy lesz. Viszont nagyon nem értek azzal egyet, hogy 16 éves a gyerek és még mindig csak általános dolgokat tanulnak és a szakmunkás utolsó fél évébe csöppen csak éppen bele a szakmába, hogy mit, hogy kéne majd csinálni. Most már nincs olyan, hogy 14 évesen gyakorlatra jár a gyerek, csak e legvégén. És mennyire gyakori, hogy az iskolát, amit elkezdenek nem fejezik be és ott hagyják? Ez a leggyakoribb, mivel látják, hogy alig van munkalehetıség, így gondolják, hogy tanulni kéne. De általában feladják. És még nagyon az elején. De ehhez nagyon sok minden hozzájárul, családi problémák, képesség, pénzhiány. Ez nagyon összetett. Meg persze nehéz ıket megfogni, aki eléri a 16ot és nincs meg a 8 osztálya, az már nem nagyon fog tanulni. De itt semmi nincs még munkahelyek sem, így az ilyen gyerekek csak lézengenek. 18 év alatt meg nem foglalkoztatnak, így az a két év csak úgy eltelik. Maszek meg nem nagyon van, jóformán semmi sem. Így meg sem tanul dolgozni a gyerek. Nincs hol és nincs mit. Üres munkahelyek nincsenek? Nincs nem fölfejlıdik, hanem stagnál vagy lefelé hanyatlik itt minden. És ez a maszekokra is vonatkozik. És hát ezért csalnak, lopnak, hazudnak, mert valamibıl meg kell élniük nekik is. Ha vállalkozik is nem meri bejelenteni a magas adók miatt. Vagy ha mégis bejelentenek valakit azt biztos, hogy minimálbérre. Akkor munkalehetıségek itt a környéken sincsenek? Ha van is, az nagyon messze. Ingáznak, kis buszokkal 6-an, 8-an fel Pestre, már a férfiak. Nıknek nem nagyon, minimális lehetıségük van. Ezért akkor sokan el is költöznek vagy inkább az ingázást választják? Hát mi magyarok szerintem nem nagyon szeretünk költözni. Ha nagyon rossz a helyzet, mi akkor is ott maradunk. És ezért nem mozdulunk se elıre, se hátra. És inkább itt szenvedünk. Ráadásul nem is nagyon tudnak váltani. Egy egyszerő szakmunkás hová menjen? Viszont hallottam fiatalokat, akik Gyöngyösre járnak át dolgozni, vagy megpróbál ott albérletet találni. A fiatalok jobban meg merik lépni ezt a helyzetet. Akkor ez inkább a pályakezdıkre jellemzı? Igen, mert annyira kilátástalan ez itt. Akinek nincsen nagyobb iskolája, vagy olyan végzettsége, itt nehéz elhelyezkedni mindenkinek. Nagyon sokat hallottam itt a Brg-rıl, ez pontosan micsoda? Kár érte, az is egy elektronikai cég, egy betanított munka. Viszont ez is folyamatosan halálozik. Ez a cég se lesz már sokáig. Megy ez is csıdbe. De ezért még a hivatal is sokat tesz, meg azért most próbálják helyrehozni a rég elfelejtett dolgokat. Buszmegállókat felújítottak, a belvárosra sokat költenek. Ezt is pályázaton nyerték, de álomszép. De a hitelállomány az folyamatosan nı. De itt a legfıbb gond a magas munkanélküliség. És átképzési lehetıségek vannak? Vannak, a munkanélküli hivatal nagyon jól mőködik szerintem, és ott látják, hogy szakirányúan ki mire kapható, meg van, aki érdeklıdik, tapos utána. De a legtöbben nagyon sokáig nem tud elhelyezkedni. Meg sokan elkezdenek valamit tanulni, hátha jobbak lesznek akkor a lehetıségei. De ezek inkább a felnıttekre jellemzı, akik reális látják a helyzetet. Azért vannak jó dolgok is. És ezt kéne erısíteni az emberekben, hogy próbáljunk és merjünk tanulni, és persze lépjünk is. Vannak most pályázatok új munkahelyek teremtésére? Biztos hogy vannak, annak aki ott van. Utóbbi idıben hoztak létre új munkahelyeket? Nagyobb volumenő dolog nem volt. A gyertyagyár volt a legutóbbi, de nem tudom, hogy az

hány éves, de egyik sem megy könnyen. Meg nagyon kemény meló. + mőszakban járnak, forró melegben dolgoznak. Viszont már ez is egy jó lehetıség. Ez itt a környéken van? Itt a városhatárban van, a vasútnál. Az egészségügyi állapotokról mit gondol? Sok asztmásról és allergiásról hallottam itt. A nagyfiam is asztmás, és elég súlyos az állapota. Nem tudom, hogy a környékünknek tisztának kellene lennie. Szerintem a táplálkozás miatt lehet, nem jellemzı itt az egészséges táplálkozás, mert hát az azért sokba kerül. Az idısebb korosztályban meg sokan mondták 50 év körüliek, hogy rokkantnyugdíjasok. Lehet ennek valami oka? Biztos, hogy a nehéz fizikai munka miatt lehet, mondjuk annak idején, amikor munka volt, akkor volt aki 2 meg 3 munkát vállalt. És ezeknek most érezhetıek a következményeik. Háziorvos, körzeti orvos mennyire elérhetı itt? Szerintem nagyon jó az ellátás, mivel mindenki választhat, hogy kihez jár. 3 körzeti orvos van, gyerekorvos 2 van, fogorvosunk 4 van, nıgyógyász jár ki, meg vannak szakrendelések is. Átjár ortopédus, szemész, reumatológus. Tehát végül is megoldott. Csak egy telefon, aki nem tud beutazni, az idıpontot kér és tudnak vele foglalkozni. Viszont a helyzet attól katasztrofális, hogy az orvos akkor foglalkozik a beteggel, amikor már beteg. A gyerekem lúdtalpas, és emiatt a gerincével is gondok vannak, de az orvos szerint míg nem fáj nagyon, nem kell vele foglalkozni. De itt már nem elég a torna meg az úszás. Neki van lehetıség itt helyben gyógytornára? Van, az is van, de ezt egy egyszerő ember nem tudja. Én azért tudom, mert a kollégám csinálja, tehát óvó néni csinálja. Ezek szerint sokan nem jutnak el ehhez a lehetıséghez? Nem is tudnak, hogy milyen lehetıségek vannak. Mondjuk a háziorvosnak mondania kellene, azt nem tudom ı mennyire mondja ezeket. Viszont az úszás az nagy gond neki. Tarjánban van egy uszi, aztán Szlovákiában van, de ez mind kocsi meg busz, meg persze pénz. A bérlet olyan sokba kerül, hogy azt mondtam, hogy ez lesz a karácsonyi ajándék. Álmodozni tudunk csak arról, hogy egészségesen élünk. Nme könnyő a helyzet. Gyógyszertári lehetıségek jók? 2 gyógyszertár van, szerintem nagyon jók, mondjuk a legtöbb gyógyszert rendelni kell, d gyorsan pár nap alatt megérkeznek. A közintézménye akadálymentésítve vannak? Van ahol meg van oldva, óvodában nincs megoldva, de azért gyakran kell ıket emelni, de szerintem ez idı kérdése és meg lesz oldva ez a probléma. Meg nincsenek sokan a mozgássérültek itt. De törekednek rá, hogy ezt megoldják. Arányban az értelmi fogyatékosok többen lehetnek, mint a mozgássérültek? Hú, passz. Azt nem tudom. De nem hiszem, hogy túl nagy különbség lenne. A helyi családsegítı szolgálattal meg van elégedve? Szerintem ık szívvel- lélekkel csinálják és ez a legfontosabb, viszont gyakori hogy segíteni szeretnének, de annyira zárt a család, hogy nem tudnak. Ezt valamikor sértésnek veszik. És ezt a lehetıséget igénybe veszik, hogy van aki segít? Aki tudja az igen, megint az van, hogy aki tudja. A gyerekekkel kapcsolatban használják, de a felnıttek problémáinál kevesebbszer jóval. Támogatásokat kapnak, például könyvtámogatást? Igen, azt megkapjuk. De mostantól már nem hiszem, mert egyedülállóként szerintem már nem fog járni. Mit gondol, mi lenne itt Szécsényben égetıen fontos tennivaló? Mire kéne a legnagyobb hangsúlyt fektetni? A munkahely, amit állandóan mondunk, hogy egyszerően tényleg nincsenek. Meg azoknak is

esélyt adni, akiknek nincs olyan végzettségük, iskolájuk. Várhatóak fejlesztések, tudnak ilyesmikrıl? Így nagy projektrıl nem tudunk semmit sem, de már ránk férne. De ahol tudnak lépni, ott azért lépnek, nem a hivatal hibája, hogy ott tartunk, ahol tartunk. A közhasznú munkák itt jó lehetıségnek számít annak, akinek nincs végzettsége és munkája. Tavasztól ıszig van egy biztos pont az életében. Akkor itt az emberek elmennének dolgozni, csak nem tudnak hova? Igen, ez így van. Legalább is a legtöbbjüknél. De az ingázás is sok pénzbe kerül és kevés az a cég, aki átvállalja az utazás költségeit. Tényleg jó lenne, ha történne valamilyen kis csoda és lennének itt is munkahelyek. Szécsény, pedagógus Készítette: Mészáros Gerogina Kezdjük az óvodákkal. Hány óvoda van a településen? Hát itt Szécsényben egy vezetés alatt van három óvoda, tehát három épületben vanak a gyerekek, az egyikben egy a bölcsıde is. Az én gyermekeim mind a hárman a magyar úti óvodába jártak, mert... hát én ott voltam ismerıs, az édesanyám révén is, mert ı ott dolgozott; meg az a megfontolás is közrejátszott, hogy mellette van az iskola és akkor ahogy nıttek, egy épülettel arrébb kellett csak menniük... illetve ott ismertem a legtöbb embert az óvónık közül, mert mi nem olyan régen költöztünk ide, és ezért is választottam ezt az épületet. Egyébként mi a véleménye, az óvodák kielégítik a lakosság igényeit – mondjuk férıhely tekintetében? Szerintem mostmár egyre inkább az a helyzet, hogy egyre kevesebb gyerek születik és ez a tendencia szerintem fokozódni fog szép lassan, tehát inkább az lesz, hogy kevesebb óvónıre meg kevesebb csoportra lesz szükség a jövıben. Arról mit tud, mennyire jellemzı az, hogy nem íratják be az óvodába a gyermekeket? Hát szerintem beíratják a gyerekeket, bár biztos... mint mindenhol vannak eltérı példák, de... de mivel eleve az óvoda az iskola elıtti utolsó évben kötelezı, meg hát a szülık nagy része, aki teheti és munkába tud állni, az rögtön, sıt sokszor már azért kell a bölcsıdei ellátást igénybe venniük, mert munkához jutottak, vagy vissza tudnak menni a régebbi munkahelyükre és emiatt... tehát én azt látom, hogy azért az óvodát kihasználják, kevés ember az, aki nem. Vannak-e valamilyen felzárkóztató programok azoknak a gyermekeknek, akiknek szükségük van erre? Hát biztos, hogy van, mert nekem az egyik gyermekemnek szüksége is volt egy logopédiai képzésre és ezt még az óvodában elkezdték, tehát kiszőrték az utolsó esztendıben, hogy némi korrekcióra van szükség és akkor ezt már az utolsó évben... de vannak, akik gyógytorna jellegő foglalkozásokra járnak, vagy hogyha... sajnos már ilyen is van, hogy túlsúlyos óvodások, akkor ıket is vitték külön kis foglalkozásokra, mozgásra, vannak ilyenek. Mennyire tartja kielégítınek az óvodák tárgyi feltételeit? Én azt gondolom, hogy nagyon rendben van. Sokat dolgoznak a szülık is társadalmi munkában és szerintem ez már elengedhetetlen a mai világban. Amikor a lányaim ovisok voltak, akkor például összefogtunk, lefestettük a mászókákat, rendezgettük a csoportszobát, ilyenek. Mindig próbáltunk mi szülık is segíteni, mert köztudott, hogy nem nagyon van pénz. Az óvodapedagógusokkal mennyire elégedett? Az én tapasztalatom nagyon jó volt, mert én mikor nyílt nap volt és bementünk, szülık is megnézhették... de minden mősor is, hogyha karácsony volt vagy anyák napja volt vagy ilyen évzárós kis mősor, mind nagyon színvonalasra sikerült. Ami nem könnyő, hogy az egész iciripicirike három éves gyerekektıl a hat évesekig együtt vannak egy csoportban... és akkor ezeket a gyerekeket mind a saját korosztályuknak megfelelıen kell mozgatni a csoportban az óvónéniknek és ez is rendben van.

Akkor teljesen heterogén az egész? Mhm. Tehát nincs korosztályi bontás, hanem ilyen összevont csoportok vannak. Semmilyen speciális csoport nincsen? Nem, nincs. Jó, akkor térjünk át az iskolára. Körülbelül hány éves korukban íratják be a gyermekeket? Mi a jellemzı? Sajnos pontos adatot nem tudok. Az a helyzet, hogy sokan úgy érzik, hogy ha azt javasolja az óvoda, vagy ne adj isten az egyéb intézmények, hogy hát jobb lenne ha a gyerek maradna még egy évet az óvodában, mert nem elég iskolaérett, akkor sokan megsértıdnek ezen. Tehát úgy veszik, minthogyha az ı gyerekük butának lenne titulálva, holott ez nem azonos egyáltalán... láttam erre is példát, meg láttam azt is – például én is így voltam ezzel – amikor a szülı azt mondja, hogy tudom, hogy iskolaérett a gyerekem, nem is ezzel vana gond, de mondjuk a barátok... vagy mi akkor költöztünk és akkor nálunk is volt ilyen hogy ne egy fél óra elteltével... vagyis fél év elteltével menjen iskolába és akkor maradt. Tudja, hogy mi történik a fogyatékos gyermekekkel, amikor iskolás korúvá válnak? Van számukra speciális intézmény vagy valahová küldik ıket? Hát ismerek sajnos olyat, akinek a gyermeke a születésénél fogva megsérült és ezekre nálunk nincs megoldás. Nálunk Magyarországon... van egy ilyen például nekem az egyik keresztfiam nem lát, így született sajnos és ıneki fönt kell élnie Pesten a vakok intézetében. Egerben élnek egyébként a szülık és nem tudták megoldani, hogy ott maradhasson a gyerek, pedig Eger nem kisváros. Tehát nagyon nagyon nagy szükség lenne szerintem olyan emberekre, olyan szakemberekre, akik az ilyesmit fel tudják vállalni. Még akkor is, ha olyan kisvárosról van szó, mint Szécsény, mert a szülı erın felül vállal így is. Ha valamilyen sérülés van vagy felfogad a gyereke mellé valakit, vagy ı nem megy dolgozni, de hát... nagyon nehéz. És szerintem nagyon sok lesz ilyen még a jövıben is, akik így vagy úgy valamilyen oknál fogva segítségre szorulnak. Szécsényre fókuszálva mit gondol a helyzetrıl? Hát itt annyi, hogy vannak gyógypedagógusok a városban persze, meg vannak fejlesztı pedagógusok, akik... például én magam is tapasztalom, mert az én osztályomban is vanak ilyenek, akik sajátos nevelést igényelnek... és akkor ıket kiemelik bizonyos órákról, másképp foglalkoznak velük természetesen, van akinek csak plusz órákra van szüksége. Én azt gondolom, hogy egyre többre lenne szükség, de közben meg a tendencia azt mutatja, hogy nem nem nem lehet több gyógypedagógust alkalmazni. A gyereknek meg nem mindegy hogy hogyan és milyen közegben fejlıdik. Mert egy szeretetteljes meg egy jó szakembergárda az nagyon sokat tud segíteni. Hány iskola van a településen? Hát általános egy, ez a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, aztán van egy ötödiktıl tizenkettedikig, illetve tizenharmadikig - hogyha a nyelvi plusz évfolyam indul - gimnázium és szakközépiskola és van egy öö... mezıgazdasági ágazatokkal kibıvített meg számítástechnikai képzéssel kibıvített szakközépiskola, ez meg nyolc osztály elvégzése után alkalmas a gyerekek képzésére, tehát kilenctıl tizenkettedik, tizenharmadik évfolyamig. És a gimnáziumban folyik hagyományos, négy éves képzés is? Nem, hagyományos nem... vagyis, igen, hogyne, persze. Ezek az iskolák kielégítik a lakossági igényeket? Szerintem igen... Szerintem igen, bár innen is járnak más városba iskolába, mert hogyha mondjuk emelt szinten szeretne valamilyen tárgyat tantulni már kilencediktıl, tehát úgynevezett fakultáció vagy tagozat vagy nem is tudom én ezt most, hogy nevezik, akkor más városba mennek a gyerkek. Tehát fıleg akkor, ha esetleg mégsem elégíti ki a településen nyújtott képzés a szülı vagy a gyermek igényeit?

Igen, igen. Esetleg még nyelvi képzés, mert a megyében van kéttannyelvő iskola kettı is. És akkor aki ezt vállalja az vagy bejárós lesz vagy kollégista. Röviden elemezné, hogy milyen különbségek vannak az általános iskola felsı tagozata és a nyolcosztályos gimnáziumi képzés, valamint a szakközépiskola és a gimnázium között? Hát én azt gondolom, hogy az általános iskola tökéletesen jól mőködik... különösen akkor ha a gyerek ötödikben...öö vagy negyedik osztály végén még nem tudja eldönteni, vagy a szülıknek nincsen egyéb kívánsága, hogy a jövıben majd merre fog tanulni a gyerek. Tehát aki esetleg szakmát szeretne majd késıbb tanulni, az ritkán vált iskolát. Én azt gondoltam, hogy elsısorban azok változtatnak iskolát a negyedik évfolyam után, akik tényleg úgy gondolják, hogy azt a nyolc évet végig akarják ebben a gimnáziumban tnaulni és aztán majd felsıfokú tanulmányokat szeretnének folytatni. Közben azért beindult az is... az a tendencia is, hogy vannak, akik a gimnáziumk négy éve elvégzése után mennek tovább, tehát nem maradnak mégsem a gimnáziumban, és persze vannak akik ide jönnek kilencedikbe. Aki négy év után otthagyja a gimnáziumot az fıleg szakközépiskolába megy vagy valamilyen jobb gimnáziumot keres? Én azt tapasztaltam, hogy fıleg szakközépiskola... Fıleg fiúk, akik valami gépipari vagy számítástechnikai szakot választottak... Volt azért olyan is, aki a nyelvtanulás miatt ment el. Vannak akik elmennek persze máskor is, tehát évközben vagy évek között is, azok akik nehezen veszik az akadályokat, mert hát nem könnyő egy gimnáziumi osztályt elvégezni, vagy pedig azok, akik még ennél is erısebbet szeretnének. Én mindig azt szoktam mondani, hogyha valaki tanulni akar, annak megvan a lehetısége itt is. Aki viszont szakmát szeretne, az inkább választja a szakközépiskolát. Lovászat meg mezıgazdasági szakok vannak, pontosan nem tudom ezeket a dolgokat, de nagyon sokrétő képzés folyik a szakközépiskolában, meg kiemelten az informatika, ami nagyon vonzó a mai fiatalok számára. A megyében elég nagy a roma lakosság aránya, náluk mennyire jellemzı a lemorzsolódás? Meddig tudnak eljutni vagy melyik iskolatípust részesítik elınyben? Hát én azt gondolom, hogy... most arról volt szó, hogy 18 éves korig lesz tankötelezettség, de most még csak 16... de aki nagyon nehezen veszi az akadályokat, márpedig roma származású gyerekek között elég nagy számban, nem csak közöttük persze, de közöttük elég nagy számban vannak azok, akiknek osztályt kell ismételni, tehát az alapintézménynek a nyolcosztályos iskolának sokszor pont akkorra ér a végére, tehát 15-16 évesen fejezi be a nyolc osztály, hogy utána tovább tanul-e?... Azt nem tudom. Nem tudom, hogy mennyire választanak szakmát, vagy mennyire szeretnének továbbtanulni, azt nem tudom... Mert szerintem, hogyha 16. életévét betöltötte, akkor nem nagyon fog a tanulásra figyelni. Például ott, ahol Ön tanít, mekkora a cigány gyermekek aránya? Hát... például az én osztályomban 26 fıbıl 9 roma származású, viszont szép számmal vannak közöttük kitőnı tanulók. Az én osztályomban a származás semmit nem jelent. Tehát vannak gyenge tanulók akik nem roma származásúak és vannak olyanok, akik kitőnı, kifejezetten kitőnı tanulók, tehát én ebbıl a szempontból nagyon rózsaszín szemüvegen át látom a világot, mert nagyon, nagyon-nagyon ööö... úgy látom, hogy ezek a gyerekek például nagyon szeretnek és nagyon jól tanulnak... Most ugye a mi iskolánkat összevonták egy évvel ezelıtt a nógrádszakáli, illetve a nagylóci iskolákkal, kistérségi társulás formájában és ez azt eredményezte, hogy bizonyos évfolyamok már hozzánk jártak be. Na, ık aztán tényleg hátrányos helyzetőek. Nincs felszerelésük... én úgy érzem, hogy az alapvetı szükségleteik sincsenek meg, hogy ebédelnek-e? Mert nálunk nem. Hogy azon kívül, hogy a kisétérségi busz hozza-viszi ıket, milyen lehetıségeik vannak? - én nem pozitívan látom. Tehát én azt látom, hogy nagyon-nagyon el vannak maradva bizonyos térségek. Ez az összevonás milyen hatással volt az iskolára? Hát olyan hatás tett, hogy nagyon sok szülı ennek hatására döntött úgy, hogy elviszi másik iskolába a gyermekét és itt nem egy-két szülırıl van szı, hanem tíz-húsz, esetleg harminc

szülırıl is... sıt talán még többrıl. Tehát az a tendencia, ami megállni látszott... mert azért, ha egészséges, ha nem egészséges, azért versengés van a két intézmény között, tehát az általános iskola és a nyolc osztályos gimnázium között... az a tendencia megállni látszott, hogy mindenki a gimnáziumba ment, mert nagyon jó képességő gyermekek is maradtak az általános iskolában és nem azért mert ık gyengék, hanem azért mert ık itt szerették volna folytatni a tanulmányaikat, és úgy érzem, hogy az akkori kollégák, merthogy akkor én még nem tanítottam ott, nagyon-nagyon sokat tettek azért, hogy ez a jó tendencia ez fokozódjon, tehát hogy a gyerekek maradjanak, plusz óraszámban tanuljanak matematikát, nyelveket, nagyon jó képzés folyik az intézményben és ez most megtorpanni látszott ennek az összevonásnak a hatására. Változott a színvonal? Igen... vagy nem is a színvonal, hanem a szülık pánikszerően menekültek. Tehát abban a pillanatban, hogy kiderült, hogy ez az összevonás érvényes és a vidéki gyerekek is be fognak járni ide, ebbe az iskolába, mondom harminc fölé ugrott azoknak a száma, akik az iskolából el szeretnék vinni a gyereküket. Akár úgy is, hogy még általános iskolás alsós a gyerek, de kiviszik vidékre, amire eddig nem nagyon volt példa. Van kimondottan cigányosztály? Nem, nincs, teljes integráció van... Arra kell csak figyelnünk, hogy kik azok, akiket nem szabad egy osztályba tenni, hogy a viselkedésükkel ne provokálják egymást. Képesség szerinti csoportosítás van az osztályok között? Hát olyan van, hogy emeltebb szinten tanulják a nyelvet vagy a matematikát, ilyen van. De ez a gyerek tudásától függ. És változhat. Tehát ha nagyon jól tanul, akkor följebb kerülhet, hogyha pedig nem tanul olyan jól, akkor lejjebb kerülhet, egy szinttel lejjebb. Óraszámban is megmutatkozik ez, tehát nagyobb óraszámban tanulnak a jó képességő gyermekek, hogyha szeretnének. Mi a véleménye az iskola tárgyi és személyi feltételeirıl? Húú, hát a személyi feltételekrıl azért nem tudok most nyilatkozni, mert iszonyatos nagy változások lesznek most... Nagyon sok nyugdíjas pedagógus búcsúzott el az idén, illetve hát a mostani tanév végén, a mi intézményünkben hatan, a gimnáziumban meg legalább négyen vagy lehet hogy öten. Ez viszont... a kistérségi társulás viszont behoz pedagógusokat vidékrıl, tehát hogy hogy fog alakulni, azt még nem tudom...pont ma beszéltem az igazgatóhelyettessel és mondta, hogy még ı sem... tehát most alakul ki az egész, nagy változások lesznek szerintem. Akkor úgy az eddigiekben mit gondolt? Hát az eddigiekben azt gondoltam, hogy minden iskolában vannak nagypon jó pedagógusok, akik nagyon hatékonyan és nagyon jól dolgoznak... ez nagyon sok mindenben megmutatkozik, a gyerekek országos versenyekre eljutnak és nagyon szép eredményeket hoznak... megyei szinten is, de országos szinten is és ez mindkét intézményre érvényes. Aki nagyon dolgozik, meg hajt, meg szerencséje is van... nagyon hatékonyan tudnak mőködni, most például volt olyan érettségizı, aki kiváltotta országos versennyel az érettségijét... Én azt gondolom, hogy ez az egyik legnagyobb feladata a pedagógusoknak, tehát az, hogy megtartjuk az óráinkat, az csak az alap, tehát borzasztó nagy feladat az, hogy mi pluszban készüljünk az órákra és ezeket a gyerekeket, akik tehetségesek és fogékonyak az ilyesmire és ık maguk is akarnak, ezeket meg nagyon kell támogatni. Nagyon sok tehetséges gyerek van. És akkor ık meg is kapják a kellı ösztönzést? Szerintem meg. Szerintem meg. Mert valaki mindig felfigyel rájuk. Nem gondolom, hogy elkallódna bármelyik gyerek is. Sıt. Kis város vagyunk... és azt gondolom, hogy ez dicsıség is. Meg...meg hát ez a sikerélmény, amikor a diákok hozzák a díjakat meg az okleveleket. Tárgyi feltételek? Én azt gondolom, hogy... én mindig megoldottam. Nekem van saját könyvtáram, saját CD

parkom, tehát hogyha nem volt valami, soha nem problémáztam rajta. Azt gondolom, hogy az alapok megvannak. Van könyvtára is a városnak, arra buzdítjuk a gyerekeket, hogy nyugodtan használják ki ezeket a lehetıségeket, de hát itt az internet. İk aztán meg már ennek a világát élik. Mi pedagógusok meg szerintem nagyon sokat kutatunk ahhoz, hogy plusz dolgokat adjunk. Mekkora a bukási arány? Hát jó lenne, ha most tudnám az adatokat, de nem szoktam megjegyezni. Az a helyzet, hogy a bukásoknak mindnek megvan a maga oka és ez általában a családban keresendı. Nagyon sok problémás gyerek van, meghalt a szülı, munkanélküliek a szülık, vagy ne adj isten bármi más családi probléma, az mind-mind kivetítıdik a gyerekre. Nagyon-nagyon. Indítanak különórákat, szakköröket? Hát... abban a formában, ahogy még a mi idınkben volt, szakkörök nem nagyon vannak. De ilyen tehetséggondozás, tehát azok akik versenyre készülnek, azokkal különórák vannak, nekem is volt olyan csoportom, amikor az elsı félévet kezdtük... korrepetálás? Nevezhetem annak... Tehát ilyen plusz óra, az adott heti anyagot gyakorolgattuk, kinek mi nem ment annyira, ilyenekre is van mód. Megmondom ıszintén én ezt órarendtıl függetlenül is megcsinálom bármikor, de... a gyerekek többsége elmegy délután az iskolából és kész. Tehát nem vágyik vissza, nem jön vissza. A napközisek azok ott vannak még, a kicsik különösen, a nagyobbak közül is, már nagyon sok nagyobb gyerek is felmérte, hogy ı az iskolában jobban tud tanulni, mert ha már kinn van az iskolából, akkor elcsábítják a haverok, meg a biciklizés, meg egyebek...és ... szerintem... hát nem tudom, hogy különórákra. Azt viszont látom, hogy a szülık azt is igénybe veszik, ha kell, hogy ık mennek és keresnek külön tanárt a gyereknek. Esetleg más, nem iskolai szervezéső szakkörök, programok? Hát ezt inkább a mővelıdési ház veszi át. Tehát tánc, modern tánc és néptánc, színjáték, hangszerek. Ilyen lehetıségek is vannak. Meg hát a sport. Ez a testnevelı tanárok feladata, hogy mozgassák a gyerekeket, mindenféle sportágban. Versenyszerően, tehát magasabb szinten talán a kosárlabda és a futás megy itt a városban. És körülbelül hányan tanulnak tovább a felsıoktatásban? Hát szerintem 80-90% biztos, hogy beadja a felvételi pályázatát, hogy aztán mennyiüknek sikerül?... Az iskola igazgatója mindig szokta mondani, hogy az iskola nagyon jó eredményeket hoz. Én azt gondolom, hogy azért a fiatalok többsége felméri a saját képességeit és tavaly is, az idén is nagyon szép számmal, tehát nagyon jó arányban felvételiztek. Hol tanulnak tovább? Hát nálunk a megyében felsıfokú intézmény csak a Salgótarjáni Számviteli Fıiskola van. Semmi több. Többen járnak Gyöngyösre, viszonylag közel van, Budapest még inkább, de nagyon messzire is jelentkeztek. Van aki Szombathelyen tanul, van aki Szegeden vagy Pécsett. Ön szerint lenne rá igény, hogy a megyében egyetem vagy fıiskola mőködjön? Hát szerintem kicsi megye vagyunk. Pici megye vagyunk és ha jól belegondolunk Budapest másfél óra, nincs messze. tehát azt gondolom, hogy egy ilyen kis megyében lenyeli az ember, hogy itt a környéken nincsen. Több órás utazással ugyan, de megoldható messzebb is. Szerintem ez nem döntı a fiataloknak. A jövıre nézve Ön hogyan látja a helyzetet, miként alakul Szécsényben az oktatás? Hát... jó lenne azt mondani, hogy jó lesz és jó lenne, ha igazam lenne, de ebben nem vagyok nagyon biztos. Ööö, született optimista vagyok, de néha el szoktam keseredni, amikor látom, hogy milyen nehézségek kerülnek elénk... például ez a kisebb összevonás. Aztán a kisebb falvakat mindenképpen fenyegeti a megszőnés, mert hát 30 gyerekkel, vagy 20 gyerekkel hogy tudnak fönntartani egy intézményt? Sajnos én ilyen szinten nem tudom ezeket a dolgokat, de egyértelmőnek tőnik, hogy ez nem fog mőködni, tehát úgy, abban a formában,

ahogy eddig mőködött. Kis iskolák csak akkor tudnak fönnmaradni, ha valamilyen egyéni, nagyon egyéni programmal állnak elı, tehát egészen új oktatási stílust, vagy valami újat fognak bevezetni. Tehát azt gondolom, hogy a jövı az lesz, a gyermeklétszám csökkenés miatt is, hogy inkább a viszonylagos nagyvárosokban fognak összpontosulni a diákok, na most ez a pedagógusoknak is nehéz... mert ha megszőnik egy intézmény... akkor nem tudom... hogy a pedagógus az esetleg utazik ugyanúgy... vagy tényleg nem tudom. És mit gondol az összevont intézményekrıl? Nos... Én a többiekkel ellentétben nem a színvonaltól félek, hanem az egyéni stílustól. Mert biztos, hogy másképp tanít egy kis faluban egy pedagógus, aki a helyi közösségben... például itt van Hollókı tılünk 15-16 km-re, ott olyan öö... mivel a világörökség része is Hollókı, ott olyan helyi dolgokat is megtanulnak, ami csak rájuk jellemzı. Tehát ezek az egyéni ízek fognak elveszni. Mert ott meg lehet tanítani a gyereket kosarat fonni technika órán, na mondjuk szerintem egy budapesti iskolában kevésbé érdeklıdnének a gyerekek eziránt, de aki ilyen környezetben él, az tanulja meg a saját környezetének, szőkebb világának a szokásait, hagyományait. Én, amikor idekerültem, az volt az egyik, hogy a helyi mondákat, mert magyar szakos vagyok, szóval a helyi mondákat, helyi szokásokat megismerjem, mert én sem ismertem, de most már ismerem és tanítom a gyerekeknek. Én azt nem taníthatom Székesfehérváron, hogy milyen mondák vannak Szécsényben. tehát ezek az egyéni ízek, ezek kellenek szerintem... Meg, meg valahogy én nem vagyok híve a mamut-intézményeknek. Most van 1000 diák, abból hányat ismerek név szerint, mennyivel jobb az, ha minden gyereket ismerek név szerint, szerintem sokkal jobb. Meg mindenét. A képességeit, a családi hátterét, hogy meg tudjunk állni beszélgetni vele. Én biztos nem szeretnék egy olyan intézményben dolgozni, ahol csak elrohangálunk egymás mellett. Tudom, hogy nehéz fenntartani a kis intézményeket, de a kis intézmények teljesen jók emberi kapcsolatokra, ami meg nagyon fontos a mai világban, mert sajnos elidegenednek az emberek egymástól. Most ugorjunk egy nagyot. Mi a véleménye a helyi foglalkoztatásról? Nehéz. Kisváros vagyunk, nagyon sokan külföldön dolgoznak, nagyon sokan ingáznak és nagyon sok a munkanélküli. Az én férjem is utazik napi két órát. Meg van aki hajnali négykor elmegy és este kilenckor vag tízkor hazaér, hát az csak aludni jár haza. Szerintem a megyénk is ilyen helyzetben van, nemcsak a város. Hiába teremtettek, tehát itt van a gyertyagyár, ami többszáz embernek biztosított munkát, de hát kevés, ez kevés. Vannak valamilyen átképzési programok azoknak, akiknek nem adekvát a végzettségük a helyi munkaerı viszonyokhoz? Hát én azt gondolom, hogy aki eljut oda, hogy munkaügyi központ, márpedig eljutunk, sajnos én magam is eljutottam... akkor nyitott szemmel járunk, tehát figyelünk, mindenre, hogy mit lehetne, tudom, hogy sokan átképzik magukat... bármit vállal csak... dolgozhasson és munkája legyen. Meg azt is látom, aki teheti, próbál...ha csak saját erıbıl is, ha nem is szervezetten, hanem ı maga keres valamilyen lehetıséget. Mi is így vagyunk a férjemmel. Próbálnánk több lábon állni, ezért olyan tanfolyamot vagy valamit elvégezni, ami hasznunkra válhat. Hát nem tudom. Sok mindenhez sok pénz kellene. Mindig látom hogy nyílik egy-egy újabb kis üzlet, aztán látom, hogy pár hónap múlva be is zár. Alkalmi és fekete munkák? Hát, fogalmam sincs, ebben nem vagyok járatos. Ami feltőnik, hogy aki csak teheti, igyekszik ilyen úton megoldani a saját problémáját. Biztos, hogy vannak, akik ebbıl tudnak csak megélni. Egy idıben, amikor a város ásatási programja ment, a középkori városrész feltárása, az sokaknak adott lehetıséget, hogy a régészek mellett dolgozhattak, az jó volt. És mi a véleménye az egészségügyi ellátásokról? Mennyire elégedett? Szerintem végveszély van az egészségügyben is. Barátnım az egészségügyben dolgozik, azt szokta mondani, ”csak most ne legyél beteg” és szerintem igaza van. Addig, amíg torokfájással megyünk orvoshoz, az addig okés, az elmegy, de vannak itt helyi szakorvosi

vizsgálatok, nem tudom, szemészet, bırgyógyászat és a többség, aki nagyon odafigyel az egészségére az ezeket máshol veszi igénybe, elmegy más városba, vagy Salgótarjánba, vagy Budapestre, vagy Vácra, még Vácra is sokan mennek. A fogyatékkal élı emberekrıl, az ı helyzetükrıl tud valamit mondani? İk az ilyen öregotthoni intézményekben kapnak elhelyezést és ott figyelnek rájuk, meg van valamilyen otthon is nem olyan messze. Nem tudom, hogy a szociális ellátásásokra mekkora a rálátása, de mégis mit gondol, azok akik rászorulnak kapnak-e segítséget vagy sokan vannak, akik ebbıl kiesnek? Hát a szociális ellátásról az a véleményem, hogy ez is nagyon anyagi dolog lett. Az a tapasztalatom, hogy akinek nincs olyan ember, aki segítsen, tehát például öreg, egyedülálló, az nem tud a mai világban eligazodni. Gázártámogatást igényelne, de nem tudja kitölteni a papírt, jön a felszólítás, hogy be kell fizetni ezt vagy azt és akkor szegény kétségbe van esve és hogyha nincs mellette egy fiatal, akkor nagyon nehéz helyzetben van. Én azt gondolom, hogy sokkal jobban oda kéne figyelni az emberségre. Hogy ezeknek az embereknek segíteni., sokszor egy jó szó is segít. Én ezt negatívan látom, tehát én ezt úgy látom, hogy... hogy bár nem akarok senkit bántani, remélem nem úgy jön ki a szavaimból, de elveszettek az emberek a mai világban. Vannak ezek a szociális intézmények, de azt látom, hogy nem mőködnek jól. Az emberek nem mernek az intézményekhez fordulni? Hát vagy nem mernek vagy nem kedvezı számukra az, amit ajánlanak ezeknek az intézmények. A településen van-e kilátásban valamilyen fejlesztés vagy leépítés? Az elég látványos, ami az utóbbi években történt, nagyon megszépült a belvárosunk, régészeti kutatásokat követıen felújították az egész kastélyt, meg az elıtte levı részeket, ez jó, tehát esztétikailag fejlıdött változott, sıt nemrégen adták át az új buszmegállót... én most nem vagyok ilyen reklámember, nem vagyok ebben igazán jártas, de ezt látom, mint hétköznapi ember, mint polgár. Tehát szépülni szépül. Én azt gondolom, hogy itt a legnagyobb gond azzal van, hogy nem tudunk olyan fejlesztést itt a városban, ami a lakosság komfortérzetét növelné. tehát akár új munkahelyteremtés, akár azt hogy... mondjuk a turizmus fellendülne, ami vonzaná bizonyos szakágak fejlıdését is. Erre én nagyon nagy változást nem látok, vagy nagy reményt, hogy itt változás bekövetkezik. Úgy gondolom, hogy már az is nagy meló, nagy munka, hogy szinten maradjon a város. Tehát azt lehet látni, hogy bizonyos cégek döcögve mennek, hogy tönkremennek, a vállalkozóknak nagyon nehéz a helyzetük... nem tudom, tehát... azt látom, hogy mondjuk szobafestıkre, meg építıiparban dolgozókra még szükség van, mert hát lakunk, élünk, ez az ami... élelmiszerboltok még mőködnek, tehát én nem tudom mit lehetne még itt valami olyat létrehozni, ami fejleszthetné a várost... A gyerekek mindig mondják, hogy milyen jó lenne, ha lenne itt uszoda, vagy sportcsarnok, vagy valami. Szerintem pici város vagyunk ehhez. Nem tudom, hogy elbírná-e a város lakossága ezt. De hogy hogy lehetne még fejleszteni vagy valamit kitalálni, ami kedvezı lenne?... Nem tudom. Valahogy az az érzésem, hogy nem jó helyen vagyunk. Budapest viszonylag közel van, elszippantja a jó szakembereket, Nyugattól meg nagyon távol vagyunk. Mit tart a településen a legégetıbb problémának? Ezt, a munkát. A munkát. Hogy dolgozhassanak az emberek annyiért, amennyi nekik szükséges. Ezt nagyon-nagyon meg kellene oldani valahogy, szerintem. A többi az... az majd jönne. Tehát szerintem ha ez megoldódna, ha az emberek komfortérzete jobb lenne, akkor szerintem nem lenne gond. Szécsény, pedagógus Készítette: Tömöry Ildikó Kérhetnék Öntıl egy rövid bemutatkozást? (…) vagyok, pedagógusként dolgozom a nyolc évfolyamos gimnáziumban Szécsényben. Testnevelést tanítok. Jó lenne, ha tegezıdnénk, könnyebb lesz úgy dolgozni!

Köszönöm! Az elsı kérdésem az lenne, hogy szerinted nı vagy csökken a lélekszám a településen? Úgy gondolom stagnál a lélekszám, de számszerőleg nem tudom megmondani. Arról esetleg tudnál-e mondani pár dolgot, hogy a városban milyen a lakosok életkori megoszlása? Tehát feltőnıen sok-e a fiatal, vagy az idısek vannak többen? Hát… A két iskolában van közel 1000 tanuló, óvodával, bölcsıdével együtt, tehát a többi megoszlásról nem nagyon tudok mit mondani. De nem egy öreg település, az biztos! Nem elöregedı település. És körülbelül hányan költöznek el évente? Hát ezt nem tudom megmondani. Sokan költöznek be a környezı településekrıl, fıleg fiatalok. A romák megoszlásáról esetleg vannak információid? Élnek a településen romák, hogy milyen megoszlásban azt nem tudom, eléggé keverve élnek benn a városban. Hogy mondják ezt? Szétszórtan. Igen, szétszórtan. A gyerekek között az iskolában, óvodában sok-e a roma származású? Hát, fıleg a nyolc évfolyamos gimnáziumról tudok mondani dolgokat. Vannak, de nincsenek túlnyomó többségben. De megmondom ıszintén, hogy mi ezt nem is szoktuk vizsgálni. Nekünk gyerek-gyerek. Ez a legjobb hozzáállás. Fiatalok sokan jönnek a településre, vagy inkább kiköltöznek? Is-is. Elıfordul olyan, hogy munka után mennek, és ezért közelebb költöznek, vagy akik beköltöznek, azok fiatalok és általában vidékrıl jönnek a város vonzása miatt. Sok-e a munkanélküli? Az aktív korúak hány százaléka dolgozik? Errıl tudsz-e esetleg valamit mondani? Azt hiszem az országos átlag felett van a munkanélküliség aránya a városban. Én is úgy tudom, hogy az egyik legrosszabb helyzetben lévı megye. Igen-igen. És ez a térség fıleg, Szécsény és környéke. Milyen munkalehetıségek vannak a településen? Ha jól tudom, két nagyüzem létezik, itt van a gyertyagyár, meg van az elektrotechnikai üzem, ott dolgoznak két- háromszázan. A többi pedig kis-vállalkozó. Sokan ingáznak? Sokan, nagyon sokan. Gondolom Salgótarján, Balassagyarmat irányába a legtöbben… Igen, fıleg Gyarmatra, a nagyobb ipari üzemek felé, Salgótarján pedig már elenyészı. Akikrıl tudok, azok fıleg Budapest és vonzáskörzetébe ingáznak a legtöbbet. Több száz ingázó van Budapest irányába. Fıleg az építıiparban dolgozók. Sok-e a pályakezdı Szécsényben? Nem. Ismeretségembıl adódóan egy-kettı, akirıl én tudok. Pedagóguspályán évente kapunk egy-két pályakezdıt. Persze csak ha van státuszunk. De egyébként nem tudom más területen milyen. És köztük vannak-e romák? Nem. Van-e közhasznú munka a településen? Van. És túlnyomó többségben romák végzik? Ami a mi városunkban van, amirıl én tudok, közhasznúként fıleg olyanok dolgoznak, olyan munkát végeznek, ami a város, intézmények rendbetartását segíti elı. Volt egy tipikus ároktisztító program, de romákat nem igazán láttam köztük, ez inkább a környezı településekre jellemzı. Mivel nálunk Szécsényben azt lehet mondani, hogy kevés a roma

család. Ezt én is így láttam a pár nap alatt. Igen, és akik vannak, azok egy része tehetıs, tehát jó körülmények között él. Van egy réteg, aki tényleg kétkezi munkát végez, de igazi lepukkant roma családot nem ismerek Szécsényben. Van biztos, de én nem ismerem ıket. Most iskolával kapcsolatos kérdéseket teszek fel! Ez már biztos könnyebb lesz! Van-e a városban bölcsıde? Igen van, kettı is. Sokan veszik igénybe? Ezt nem tudom megmondani, de valószínőleg sokan. Óvoda is van, gondolom!? Igen, egy óvoda van, de jelenleg három épületben mőködik. Van a Kipp- kopp , a Mesekuckó, és a Cseperedı. Ez a három blokk van, de egy intézmény üzemelteti. Három csoportban vannak a gyerekek mindhárom épületben, hogy hányan vannak azt nem tudom megmondani. Beiskolázás. Hány éves korban kerülnek be a gyerekek az iskolába? Ahogy a törvény elıírja, 6 éves kortól. Ha az óvoda iskolaérettnek tartja, akkor mehet, ha nem, akkor úgymond visszatartják egy évet. De 6-7 éves kor az átlag. Úgy tudom 5 éves kortól kötelezı az óvoda. Vannak-e fogyatékos gyerekek az iskolában? Vannak ilyen gyerekek, de most már megszőntek a gyógypedagógiai osztályok, ezek integrálva lettek a normál osztályokba elsıtıl kezdve. Kapnak különbözı felmentéseket az intézet által vizsgált dolgok alapján, és így ık is normál tantervő osztályba járhatnak. Fogyatékos gyerek van az általános iskolában is, és a gimiben is. Ha végiggondolom, a gimiben testi fogyatékos volt idén, de ı most leérettségizett. İ súlyos testi fogyatékos volt? Kerekesszékkel közlekedett? Nem. És ha lenne ilyen helyzető gyerek, ı egyáltalán be tudna jutna jutni az iskolába? Nem. Sem a gimibe, sem az általános iskolába. Mindkét iskola lépcsın közelíthetı meg, és a szerkezeti struktúrája olyan, hogy több lépcsısor van az iskolán belül. Sıt a szociális blokkok, mellékhelyiségek sem alkalmasak arra, hogy oda tolókocsival be lehetne menni. A romák között vannak fogyatékosok? Testi fogyatékos nincs. Szellemi fogyatékos roma gyerekek vannak, de nem túl sokan. Van aki fel van mentve nyelv alól, írásbeli munka alól. Tehát ilyenek vannak, de ık is normál tanrendő osztályba járnak. Sokat foglalkozunk velük. Mesélj egy picit az intézményrıl! Július elsejétıl alakították át egy oktatási blokká az intézményt. Bölcsıde, óvoda, 8 általános, gimnázium és szakközépiskola lettünk. Tehát egy oktatási blokk, egy igazgatósággal, miegyébbel. Az iskolák szerkezete megmaradt, 8 általános egytıl nyolcig, és megmaradt a gimi öttıl tizenkettıig. Hány férıhelyes az iskola? A nyolc évfolyamos gimibe 426 tanuló jár, az általános iskolában pedig 473 gyerek tanul. Elegendı ez a férıhely? Igen. Olyannyira, hogy vidékrıl, a környezı településekrıl is járnak be az iskolába tanulók. A városban minden gyerek ide jár, vagy járnak el más településekre is? Nem, körülbelül húszan. Ez az általános iskolások körében jellemzı. Ötödiktıl nyolcadikig már kicsit többen, szórványosan Salgótarján és Balassagyarmatra. A jobb képességő tanulók nagy része hozzánk jön ötödiktıl, más része marad, és nyolcadik után vagy marad itt a négy évfolyamos gimibe, vagy pedig Salgótarján és Balassagyarmat egyik középiskolájában folytatja a tanulmányait.

Mindenki bekerül ebbe az iskolába, aki csak akar? Természetesen. A helyi iskolát törvény kötelezi erre. Tehát olyan nincs, hogy valaki bemegy és azt mondják neki, hogy már nincs hely?! Nincs. Vannak-e összevont csoportok? Nincsenek. A településen kimondottan szóló osztályok vannak. Hány párhuzamos mőködik? A gimiben ötödiktıl tizenkettedikig két osztály van évfolyamonként. Az általános iskolában pedig elsıtıl negyedikig három osztály van évfolyamonként. A romák nincsenek külön osztályba? Nem tudok róla. Nincs külön szabályozás, hogy ki milyen osztályba kerül. Tehát külön roma osztály nincs? Nincs, természetesen. Én osztályfınök vagyok, van az én osztályomban is roma, más osztályokban is van, tehát ezt nem mondjuk ki, hogy te csak ide járhatsz, te csak oda járhatsz. A romák esetében megfigyelhetı-e külön, hogy milyen a teljesítményük? Jobb-e, vagy esetleg rosszabb mint a magyar gyerekeké? Az elmúlt idıszakban nem volt kirívóan rosszabb a nálunk tanuló roma gyerekek teljesítménye. Átlagos szintet hoztak. A szülık azt szeretnék, hogyha a gyerekek ki tudnának törni az adott milliıbıl, és mindent megtesznek, hogy az iskolában jól megállják a helyüket. Tehát dolgos, elég jómódú cigánycsaládok gyerekei járnak hozzánk túlnyomórészt. De van elesettebb is, de sem a ruházkodásán, sem a viselkedésén nem látszik meg, hogy romák között hátrányos helyzetben lenne. A szülık próbálnak egy új világot alakítani a gyerekeken keresztül. Nálunk ez a jellemzı. Milyenek az iskolában a tárgyi feltételek? Tárgyi feltételeink elég rosszak. Lelakott épületben vagyunk, 1967-ben építették iskolai célra az épületet. Elég zsúfoltan vagyunk. Próbálunk minden évben ezt-azt felújítgatni, de az ajtók, az ablakok, a vizes blokkok nagyon rosszak. Lényegi nagy felújítás még nem volt sajnos. Mindig pályázunk, így tudtuk például a tornatermet is felújítani 12 milliós pályázatot nyertünk. A gimnáziumi részbıl hányan tanulnak tovább? A felvételi arányszámunk elég jó, körülbelül 80 százalék. Az országos listán, a vegyes iskolák közül a 14. helyen állunk. Egészségügyi kérdések következnek. Van-e a településen háziorvos? Igen, három is. Minden nap rendelnek. Sokan veszik igénybe? Gondolom. Van három felnıttorvos, két gyermekorvos. A mentı mennyi idı alatt ér ki ide, ha valamilyen baleset történik? Van helyi mentıállomásunk benn az egészségházban. Hány gyógyszertár van a városban? Kettı. Fogorvos van-e? Van. Négy. Iskolaorvos van-e? Hetente hányszor rendel? Van, persze. Minden nap. A városban fogyatékosok, megváltozott munkaképességőek élnek-e? Biztos, hogy élnek. Akadálymentesek a közintézmények? Az egészségház igen, a gyermekorvosi rendelı is. A többi közintézmény sajnos nem. Milyen intézmények mőködnek a településen? Van két idısek otthona, van egy amit az önkormányzat tart fenn, és van egy egyházi is.

Ezenkívül van családsegítı, gyámügy, minden, amit kötelezıen elıír az állam. Körülbelül hányan kapnak segélyeket? Elég sokan, mivel magas a munkanélküliség. Ingyen tankönyvet sokan igényelnek? Aki jogosult rá, az igényli is. Sok roma gyerek kap ingyen tankönyvet? Igen, mivel ık általában nagycsaládosok. Várható-e fejlesztés, vagy leépítés a városban az elkövetkezı idıkben? Tervbe van véve a gimnázium felújítása, tetıtérbeépítés. Az általános iskola tavaly kapott új nyílászárókat. A belváros tavaly lett felújítva 1 milliárd 200 millióból teljesen. Az útfelújítások is folyamatosak. Az utolsó kérdésem pedig az lenne, hogy mit tartasz a településen a legégetıbb problémának? A munkanélküliséget egyértelmően. A legnagyobb probléma, hogy a magasabb végzettségő munkaerı hiányzik. Például? Mérnökök, technikusok. Ez a két üzem, ami itt van, az betanított munka. A gyertyaöntés meg a panelok forrasztása. Tehát egy magasabb szakképesítést igénylı gyár idetelepülése nagyon hasznos lenne. Köszönöm szépen a segítségét, sok hasznos dolgot megtudhattam a kistérség életérıl. Szécsény, rendır Készítette: Benkovics Ágnes Ön szerint a szécsényi lélekszám növekszik vagy csökken? Attól függ, melyik réteget nézzük. Kisebbségnél növekszik, az átlag nem roma családoknál stagnál. A születések számánál nagy változást nem igazán lehet észlelni. Milyen a lakosok életkori megoszlása? Középkorúak vannak többen az idısek, pedig kevesebben. Milyen vándorlás figyelhetı meg? A szécsényi fiatalok vándorolnak a munkalehetıség miatt fıleg a fıvárosba. A környezı falvakból pedig Szécsénybe költöznek be. Romák élnek- e? Kb. milyen arányban? Igen. A lakosság kb. 10 %, ,de vannak falvak a környéken, ahol csak magyarok laknak ilyen például Nógrádsipek, de sajnos vannak olyan falvak is ahol nagyon sok roma család él ilyen pl. Rimóc, Endrefalva, Magyargéc, Nógrádszakál. Amit észlelek mostanában ,hogy nagyon sok roma gyerek születik és ezért rohamosan nı a számuk. Az aktív korúak mekkora hányada dolgozik? Pontosan sajnos nem tudok válaszolni, de szerintem a lakosság 30-40% dolgozik regisztráltan Milyen munkalehetıségek vannak a településen? Fıleg fizikai munkakörben lehet elhelyezkedni. Itt fıleg a különbözı gyárakra gondolok. Van Szécsényben egy gyertya gyár és a BRG, ahol különbözı mőszaki termékekkel foglalkoznak. Ezekkel a munkahelyekkel csak az a probléma, hogy gyakoriak a leépítések, mert a vezetıség nem akar a munkások után különbözı járulékokat fizetni. A környéken kb., hányan ingáznak? A lakosság kb. 20 % lehet az aki ingázik a lakóhelye es a munkahelye között. Mit gondol milyen aranyú a munkanélküliség? A munkanélküliség kb. 40%-os. Ebbıl 20% tartósan, 10% pályakezdı fiatal a maradék pedig hamar talál újra munkát. A munkanélküliek hány százaléka roma? Úgy gondolom fıként a romák vannak munka nélkül ,mivel nem szeretnek dolgozni inkább eltartatják magukat azokkal az emberekkel aki becsületesen megkeresik a pénzüket. Van-e közhasznú munka a településen?

Van. Hányan dolgoznak közhasznú munkásként? Kb. 30-an lehetnek. Vannak köztük romák? Persze. 10-15 fı biztosan. Van-e átképzési, továbbképzési lehetıség? Hányan veszik igénybe? Úgy tudom vannak átképzések, amelyeket a munkanélküli központ indít ,de csak a munkanélküliek 60% az aki ezt igénybe is veszi. Sajnos azt tudom mondani, hogy a romák dolgozni azt nem szeretnek de a megoldást azt varjak a problémájukra. Van-e lehetıség új munkahely teremtésére? Szécsényen belül csak akkor lehetne lehetıség új munkahelyre, ha jönne 1 vállalat, aki foglalkoztatná az itt élıket. Különben nem sok esélyt látok rá. Van-e a településen óvoda? A településen jelenleg két óvoda üzemel. Hány férıhelyes? 100 fı körüli lehet szerintem. Mit gondol elegendı-e a férıhely? Szerintem, akik szeretnék a gyereküket óvodába járatni, azok megtehetik, mert minden gyereket felvesznek függetlenül attól, hogy roma származású vagy nem. Inkább a roma családok gyermekeivel vannak problémák, mert sokszor koszosak és tetvesek. Milyen korban íratják be a gyerekeket? 3 éves kor körül, bár vannak családok, gondolok itt is a romákra, akiknek a gyermekei az utcán játszadoznak szülıi felügyelet nélkül. Mi a különbség a két óvoda között? Nincsenek különbségek. Vannak-e felzárkóztató programok? Nem tudok róla. Megfelelıek-e a tárgyi feltételek? Sajnos nem tudok válaszolni erre a kérdésre, mert nem jártam még az óvodában. Mit gondol a csoportok homogének vagy vegyesek? Úgy gondolom az óvoda vezetısége ügyel arra, hogy vegyes csoportokban legyenek a gyermekek. Hány éves korban kerülnek a gyerekek iskolába? Az iskolakezdık életkora teljesen megfelel az elıírásoknak. Vannak-e iskola éretlenek, fogyatékosok? Vannak iskola éretlenek es fogyatékosok is, de elenyészı számban. Kb. mennyien? Kik? Mi történik velük? A számuk pár fı lehet. Ezeket a gyerekeket is elhelyezik ,de nem Szécsényben ,hanem Balassagyarmaton vagy Salgótarjánban. Van a településen általános iskola? Van. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Hány osztály indul? Évfolyamonként 3-4 osztály. Hány férıhelyes az intézmény? Kb. 500-600/fı Minden helyi gyerek ebbe az iskolába jár, vagy vannak szülık, akik esetleg máshová viszik a gyermeküket? Vannak családok, akik a munkahelyük vagy a roma gyerekek miatt a környezı városokba járatják a gyermeküket iskolába. Mindenki bekerül, aki jelentkezik?

Igen. Az osztályok homogének vagy vegyesek? Vegyes osztályok vannak a tanulók 40% roma származású. Vannak úgynevezett cigányosztályok? Nincsen külön cigányosztály, bár véleményem szerint jobb lenne. Megfelelıek a tárgyi feltételek? Szerintem az iskolák a körülményekhez képest jól felszereltek .Fontos megemlítenem ,hogy az iskolában nagyszerő, türelmes pedagógusok dolgoznak. Van lehetıségük a gyerekeknek különórákra? Persze. Milyen a bukási arány? Fogalmam sincs, de ha tippelnem kéne kb.4-5% körüli lehet. Mi gondol hányan nem fejezik be a 8 általánost? A beiratkozottak 10-15% az aki nem fejezi be az iskolát. Hányan tanulnak tovább? Az általános iskolát befejezettek 70% folytatja tovább tanulmányai középiskolában vagy szakmunkásképzıben.A középiskolát elvégzı diákok mindössze 20% folytatja tovább tanulmányait egyetemen vagy fıiskolán. Saját háziorvosa van Szécsénynek? Persze, több háziorvos is rendel. Hányszor rendel? Hányan veszik igénybe egy napon? Nem szeretnék találgatni, mert fogalmam sincs. Mennyi idı alatt ér ki a mentı? Honnan? A mentı kb. 10-15 perc alatt ér ki betegekhez, de persze ez attól is függ hová kell mennie. Szécsénynek jelenleg 1db mentıautója van. Gyógyszertár található-e? Két gyógyszertár mőködik a Rákóczi úton. Az ügyeletet felváltva oldják meg. Fogorvos, iskolaorvos van-e? Természetesen van. Védını honnan jár? Hány családot látogat? Szécsénybıl, de számadatot nem tudok Fogyatékosok, megváltozott munkaképességőek élnek Szécsényben? Igen. A lakosság 1-2% teszi ki Milyen fogyatékosságok fordulnak elı? Értelmi fogyatékosok valamint mozgássérültek vannak a legtöbben. Akadálymentesek a közintézmények? Jó kérdés. A rendırség igen. Úgy tudom az önkormányzati épület akadálymentesítése is tervben van már. Milyen szociális intézmények mőködnek? Hőha. Tudom, hogy van családsegítı, idısek otthona. Más nem jut eszembe. Szociális munkások dolgoznak Szécsényben? Igen, de pontos számot nem tudok. Véleményem szerint nem lehetnek túl sokan. Kb. hányan kapnak segélyt? Milyen fajta segélyeket igényelnek leggyakrabban? Kik veszik igénybe? A lakosság 20-30% kap a leggyakoribb a munkanélküli segély (álláskeresık járadéka) továbbá a megélhetéshez szükséges további segélyeket veszik igénybe az arra rászorulók. Vannak elutasított kérelmek? Kiket utasítanak el? Úgy gondolom azok nem kapnak segélyt akiknek a jövedelme meghaladja az elıirt összeget. Mit gondol kik kérnek segélyeket? Az arra rászorulok illetve a romák.

Elıfordulhat-e hogy akinek kéne nem kap segélyt? Igen. És olyan aki kap de nem szorul rá? Véleményem szerint nem kapnak olyanok, akik ne lennének rászorulva. Vagy igen? Érezhetı a változás a gyermektámogatási rendszer változása miatt? Nem tudtam róla, hogy változott. Várható-e fejlesztés vagy leépítés valamilyen területen? Szerintem egyik sem várható a közel jövıben. Várható-e a források bıvülése, szőkülése? Ha szerencsénk van, akkor marad minden úgy, ahogy van, ha nem, akkor sajnos a források szőkülésére számíthatunk. Vannak-e pályázati lehetıségek? Igen. A busz állomás megépülését pont egy ilyen pályázatnak köszönheti a város. Az óvodák és iskolák is rendszeresen pályáznak. Mit tart a településen a legégetıbb problémának? Mindenképpen új munkahelyek létrehozása lenne a legfontosabb, valamint elérni azt, hogy ne érje meg segélyekbıl élni. Van egy roma család ahol 7-8 gyerek van és 180 ezer Ft-ból élnek meg, de a gyerekeken nem látszik, mert a szülık eljátsszák a pénzt. Varsány, gyermekház, dajka Készítette: Naszvadi Judit Mesélj, kérlek néhány szóban arról, hogy mit is csinálsz ebben a programban! Itt, Varsányban a Gyerekházban leszek dajka, az elsı idıkben hivatalosan bábkészítı, mivel varrónı a szakmám, így ezt tudom majd kamatoztatni; aztán gyermekfelügyelı leszek. Beszélj nekem, légyszíves a faluról, mennyi itt a lélekszám, laknak-e itt romák, mennyien születnek, mennyien vándorolnak el?! A lakosság kb. 1800 fı, abból a romákat nem nagyon tudom meghatározni, de talán olyan 800 fı. Általában megmaradnak a fiatalok a faluban, a munkahely hiánya okoz problémát, akik elköltöznek emiatt költöznek el; ott tanulnak és ott ragadnak. Budapesten, Miskolcon fıleg. Mennyi a gyerekek aránya? Mennyi az ovisok, iskolások aránya? Hány gyereke van egy-egy családnak? Általában kettı, vannak három gyerekesek is, de jönnek fel az egy gyerekesek is, de átlagban kettı. Arányokat nem tudok mondani, de viszonylag sok gyerek van. Hányan dolgoznak a felnıtt lakosságból? Milyen munkalehetıségek vannak a faluban? Hova járnak dolgozni? Ezaz, hogy nagyon kevés munkalehetıség van... Nem tudom, hogy ezt hogy lehetne pontosan meghatározni... Itt a környéken nagyon nehéz álláshoz jutni. 5 km-re van Szécsény, oda járnak az Elektronikai gyárba és a Gyertyagyárba dolgozni, de oda is nagyon kevesen. Úgyhogy a fiatalok hiába tanultak, hasznosítani nem nagyon tudják a képzettségüket. Rengeteg a tartósan munkanélküli. A településen van-e valamilyen munkalehetıség? Nincs, az ilyeneken kívül, hogy Posta, közért, Polgármesteri Hivatal, iskola nincsen. Az önkormányzat szokott adni közmunkát, de azt is csak keveseknek tud és rövid ideig. Itt néhány család gazdálkodik csak már, régen sokkal több volt a paraszt, náluk nyaranta lehet napszámban dolgozni, ilyen lehetıségek vannak a környéken, de ez is idényjellegő és nagyon megterhelı. De persze itt igyekszenek az emberek minden lehetıséget megragadni, így ez is jól jön nyaranta, és a romák is ugyanúgy elmennek napszámba, ık is örülnek, ha ez van. Azt tudom, hogy nincsen bölcsıde a faluban, óvoda viszont van. Mi a véleményed az intézményrıl? Milyenek a pedagógusaik, megfelelı hely-e a gyerekeknek? Az óvoda jó, az óvónıkkel sem volt sosem probléma, az én gyerekeim is ide jártak, mindketten három évet, meg voltam elégedve. Amúgy ez általában így van, a legtöbb gyerek

három évet jár ide. Szerintem talán nagyobb hangsúlyt lehetett volna fektetni a fejlesztésekre itt, fıleg a roma gyerekeknek a fejlesztésére, hogy könnyebben kezdjék az iskolát, de mostmár, hogy lesznek a Gyerekházak, így talán ez is megoldódik majd. És az iskola? Van Varsányban alsó- és felsı tagozat is, ugye? Minden iskolás korú gyerek idejár? Mennyire felszerelt az iskola? Van alsó és felsı is. Nos a legtöbb gyerek itt tanul helyben, néhányan mennek csak máshova, talán két vagy három család van ilyen. Az egyikben fogyatékos a kisfiú, így ıt speciális iskolába járatják, a másikban pedig Balassagyarmaton dolgozik mindkét szülı, így tudják csak megoldani az iskolát, mivel reggel korán mennek és délutánig dolgoznak, nem akarják a gyerekeket egyedül hagyni otthon, mert mindkettı még alsós, kicsik még. Az iskola mennyire felszerelt? Van tornaterme, ami elég jó, vannak számítógépek is, szerintem egész jó. Pozitívum még az is, hogy a helyi önkormányzat minden általános iskolásnak, aki helyben jár kifizeti a tankönyvcsomagot. Mert ugye csak a nagycsaládosoknak járna, de így azok is kapják, akiknek nincs három gyerekük esetleg, de rászorulnak. Van-e külön romaosztály? Milyenek az ı továbbtanulási esélyük a többiekéhez képest? Nincsen külön romaosztály, ez törvényellenes is lenne, de nem szoktak ellentétek lenni a faluban. Az itteni cigányok iparkodnak, tiszták, rendesek és ugyanúgy igyekeznek álláshoz jutni, mint mindenki más. Általában mindenki továbbtanul, legalábbis beiratkoznak, a cigány gyerekek fıleg szakmunkásnak tanulnak szobafestınek például, de a lányok között sokak már fiatalon szülnek, ezért ık nem fejezik be emiatt az iskolát. És hol tanulnak még a fiatalok az általános után a faluból? Szécsényben, Gyarmaton, Salgótarjánban leginkább, fıleg szakmát tanulnak, de egyre többen mennek tovább is fıiskolára, egyetemre Miskolcra meg Budapestre. İk legtöbben ott is maradnak, ott telepednek le, ahol tanultak. Értem. Most beszélj nekem egy kicsit az egészségügyi ellátásról! Mi van itt helyben? Hova kell menni, ha „baj” van? Itt a faluban? Hát itt körzeti orvos van, ı közös a szomszéd faluval, Sipekkel. Tehát meghatározott idıben itt, majd a másik rendelıben rendel. Ki is megy házhoz, persze ha kell. Nagyon rendes, jó orvos, mindig lehet rá számítani. Sztk Szécsényben van, kórházhoz pedig Balassagyarmathoz tartozunk. Elmondanám, ha lehet, hogy nem tetszik ez az átalakítás, ami most van. Vannak, akik a vizitdíj miatt nem mennek orvoshoz, pedig szükség lenne rá, de nem tudja kifizetni. Szerintem ez nagyon rossz. Vannak-e fogyatékosok, leszázalékoltak a faluban? Fogyatékosok? Fogyatékosok nincsenek, egy kisfiú van, akirıl már beszéltem, de talán ı sem konkrétan fogyatékos. Nem tudom. Leszázalékoltak nagyon sokan vannak. Akik tartósan munkanélküliek – márpedig ebbıl nagyon sok van nálunk - , azok megpróbálják elintézni a leszázalékolásukat, így próbálnak élni valahogy, így legalább van valamennyi jövedelmük. Milyen segítı intézmények mőködnek a faluban? Van-e például falugondnok? Van-e családsegítı? Stb? Falugondnok nincsen, családsegítı van, de az emberek nem nagyon fordulnak hozzá – igazából ez egy személyt jelent, talán ımiatta nem. Ha valakivel kapcsolat van, az inkább a polgármesteri hivatal, ott intézik az emberek a kérelmeiket, onnan kaphatnak segélyt, de sajnos ebbıl is kevés jut – kicsi a költségvetése a falunak. Közmunka is kevés van, de ez nem az önkormányzat hibája szerintem. Szerinted mi a legnagyobb gond itt, Varsányban? Az, hogy nincs munka. Egyértelmően ez. Amíg az nincs, addig semmi más nincs. Igen, értelek... És mit vársz a jövıtıl? Lesz-e valamilyen javulás? Reménykedek, hogy igen. Most indul ez a Gyermekház program, talán ezzel el fog kezdıdni valami változás. A gyerekek életében is, meg a miénkben is. Számomra például ez hosszú idı óta az elsı munkalehetıség!

Mit vársz a Gyermekházaktól? Miben fog segíteni konkrétabban? Jártam nemrégiben egy közeli faluban egy mőködıben már, elég sokan voltak ott szülık és gyerekek is, láthatóan jól érezték magukat és fejlıdtek. A kis két és fél éves gyerek (egyébként roma volt) rajzolgatott és mondta, hogy milyen színeket használ, mondta, hogy citromsárgát, meg sötétkéket – nem egyszerően sárgát vagy kéket... Szerintem ez nagy dolog, fejlıdnek a gyerekek, igen, ezt ilyen kis korban kell elkezdeni, hogy az iskolában ne legyen már hátrányuk, s talán következı generáció már szerencsésebben irányítja majd a sorsát. Nagyon bizakodó vagyok, itt, Varsányban is jól fogadták a hírét a dolognak a romák is, várják, hogy megnyissunk, szerintem jól fog mőködni a dolog! Remélem én is, hogy így lesz és kívánok sok sikert Neked ehhez az új pályádhoz! És köszönöm az interjút! Én is köszönöm!