ÉN A JÖVŐBEN IS SZOLGÁLNI AKAROK

s Q t r W k II. évfolyam 8.szám Cserjési Sándor:

KÜ RT Ö S Közéleti havilap

2004. augusztus

Szent István szobránál

Amikor alkonyatba merül a dunamenti táj... Õrt áll az ércbemerevedett szent király. Alakja évszázadok dicsõ emlékét hinti szét, Áldásra emeli legendás érckezét. Ó...! Ha lelket Öltne...! csengõ hangon szólna, Végig menne köztünk, hozzánk hajolna... Seregszemlét tartva végignézne rajtunk; Levenné rozsdáját pihent acélkardunk... Lehullna a bilincs,

ÉN A JÖVŐBEN IS SZOLGÁLNI AKAROK... Szemtől szemben Csáky Pál miniszterelnök−helyettessel

halt, várható volt, hogy nehéz évek következnek az országra. István uralma alatt, az apja idején megindult átalakulást folytatva és lényegében befejezve, Magyarország a feudális fejlődés útjára lépett, és betagolódott Európába. Az általa és népe által felvett nyugati típusú kereszténység azóta is él a Kárpát-medence legnagyobb részén. Ebben a tekintetben István nem csupán a katolikus egyház számára alkotott maradandót, hanem a halála után félezer évvel kialakult reformált felekezetek is méltán tisztelik életművét, hiszen ha az ország a keleti egyházhoz csatlakozik, nem lett volna magyar reformáció, ha pedig pogány marad, az összefogó keresztény Európa megsemmisíthette volna a magyar népet. Katonai győzelmeivel István megerősítette Magyarország pozícióját Európában. Az általa alapított keresztény monarchia csaknem egy évezredig, 1918-ig állt fenn. Nem tekinthető véletlennek, hogy nemcsak a személyét szentjei közé emelő katolikus egyház tiszteli István királyt, hanem méltán sorolhatjuk azon legnagyobb történelmi alakjaink közé, akiről a legkülönbözőbb társadalmi osztályok képviselői minden időkben a legnagyobb elismeréssel és tisztelettel nyilatkoznak.

Tavaly, október 25-én Ipolynyéken, az Ipoly Eurorégió szervezésében került megrendezésre az az első nemzetközi konferencia, amely szlovákiai és magyarországi minisztériumok szintjén valamint neves szakemberek részvételével először tanácskozott érdemben az Ipolyhidak újjáépítéséről. Ön is részt vett ezen a konferencián, mint régiónk szülötte, és mint a szlovák kormányfő helyettese ígéretet tett, hogy segít ennek az ügynek az előremozdításában. A párkányi híd megépítésére a kezdeményezéstől a megvalósításig 10 évnek kellett eltelnie. Mennyi idő telhet el az Ipoly-hidak felépítéséig, és milyen forrásokból képzelhető el a költségek fedezése? - Biztos vagyok benne, hogy nem kell tíz évig várni arra, hogy ezek közül a hidak közül az első négy vagy öt híd megépüljön. Én az ipolynyéki rendezvényhez szorosan kötődő balassagyarmati rendezvényen tettem egy nyilvános ígéretet arra, hogy kezdeményezni fogom, a szlovák fél kezdjen hivatalos tárgyalásokat a hidak felújításáról, mert minimum tárcaközi, de valószínűleg kormányközi egyezményt kell ehhez aláírni. Kérésemre Prokopovič közlekedési miniszter úr írásos meghívót küldött magyar kollégájának, Csillag István miniszter úrnak, akit meghívott egy pozsonyi tárgyalásra ebben a témában. Remélem, hogy a találkozó legkésőbb augusztus végéig létrejön, csak a magyar félen múlik, hogy beinduljanak ezek a tárgyalások. Ha létrejön a tárcaközi megállapodás szövege, azt a kormányok nagyon gyorsan ratifikálhatják. A közelmúltban találkoztam Medgyessy Péter magyar miniszterelnökkel, akinek szintén felvetettem ezt a kérést, és a miniszterelnök úr politikai támogatásáról biztosított ez ügyben, tehát úgy gondolom, hogy a magyar kormányban sem lesznek ellenvetések. A közelmúltban találkoztam ez ügyben Agócs Zoltán professzor úrral is, aki a Párkány-Esztergom közötti hidat is tervezte.

a Művelődéstörténet című könyv nyomán összeállította Hrubík Béla

(Folytatás a 4. oldalon)

pozdorjává válna, Ítéletként hatna az egész világra. Felszikkadna a búsak, árvák könnye; Óh...! Ha István király újra visszajönne...

István utolsó éveit az a gond keserítette meg, kire hagyhatja az általa alapított keresztény királyságot. Imre herceget, akinek neveltetésére ő is, és a később ugyancsak szentté avatott Gellért püspök is annyi gondot forditott, egy vadászat alkalmából vadkan ölte meg. A család örökösödési rendje szerint a trónt az oldalági Vazul kapta volna, ő azonban ostoba és könynyelmű ember volt, személye távolról sem garantálta, hogy a fiatal kereszténység útját fogja követni, István ezért merészen szakított a fiági örökösödés rendjével, és nővére, valamint a velencei dózse fiát, Orseolo Pétert tette meg utódának. Imre trónörökösként az oroszok magyar királyi szolgálatban álló seregének parancsnoka lett, ezért most Péter került a magyar királyi sereg élére. Vazul, akit mint a család legidősebb férfitagját már Imre örökösödési terve is sértett, és akit most már másodszor mellőztek, merényletet szervezett István ellen, de az orgyilkos kudarcot vallott. István ezért megvakíttatta Vazult, akinek a gyermekei András, Béla és Levente külföldi udvarokban találtak menedéket. Így, miután István, a későbbi legenda hagyománya szerint szemeit az égre emelve, utolsó szavaival Szűz Mária oltalmába ajánlotta népét, és 1038. augusztus 15-én meg-

Magyarok...! Szent István hû népe, Tekintsünk rá úgy, mintha most is köztünk élne! Álljunk elébe... vigyük eskünket is oda, Hogy nem hagyjuk cserben egymást többé... soha...! Gyûlölködés láncát tépjük le már végre, Legyünk méltók az õsi magyar névre...! Viduljon fel újra Duna-Tisza tája, Büszkén tekinthessen reánk a magyar hon szent királya!

Ára 10,- korona

Közélet

2 Kürtös

2004. a u g u s z t u s

A Besztercebányai Önkormányzati Kerület (BBÖK) híreiből - A BBÖK és a lengyelországi Warminsk-Mazúria Körzet között a már korábban aláírt nemzetközi együttműködési szerződés alapján munkalátogatásra került sor. Megbeszéléseket folytattak a gasztronómiára és a vendéglátásra irányuló nemzetközi tervezet előkészítése ügyében. A tervezetben részt vállaltak az EU további államai is: Norvégia, Dánia, Franciaország, Olaszország. A felek egyetértettek abban, hogy az eddigi kiépített kapcsolatokat konkrét együttműködésbe szükséges átvinni. A tervezet megvalósításába bekapcsolódtak a vendéglátóipari középiskolák is. - A BBÖK az idén is szervez nevelő - üdülőtáborokat gyermekek részére 1,5 millió állami hozzájárulással mintegy 570 gyermek részére. Főleg a testileg súlyosan sérült, viselkedési zavarban szenvedő, pótló gondozásban és anyagi szükséghelyzetben lévő családok gyermekeiről van szó. - Milan Marčok, a BBÖK elnöke a megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó 69 középiskola élére nevezett ki új igazgatót. Egyúttal 18 távozó igazgatónak nyújtott át köszönőleve-

let, megköszönve a hosszú évek során kifejtett tevékenységüket. A kinevezési aktusra a volt és az új iskolaigazgatók ünnepi találkozóján került sor. A jogszabály értelmében az értékelő bizottságot az iskolatanácsok képviselték, amelyek 5 éves időtartamra választották meg az iskolaigazgatókat. - A BBÖK a Kassai Önkormányzati Kerülettel, Nógrád és Borsod-AbaújZemplén megyével közös együttműködési szerződést írt alá. Az aláírásra Szentkirály (SzK) községben került sor. Fő célja a partner régiók együttműködése az EU strukturális alapjainak merítésében. Az így szerzett pénzeszközök felhasználásának célja az infrastruktúra javítása, az idegenforgalom fejlesztése és ökológiai projektek megvalósítása. - Milan Marčok, a BBÖK elnöke fogadta Otto von Habsburgot, a Páneurópai Nemzetközi Unió elnökét, melynek célja felhívni a figyelmet az európai egyesülés erkölcsi és szellemi értékeire, és az EU további államokkal való kibővítésére. - Az EU strukturális támogatási alapjából származó, a környezetvéde-

A Középsõ-Ipoly Mente Régiófejlesztési ügynökség a regionális alap pályázatán Az Ipoly Menti Falvak Társulása Fejlesztési Stratégiája elnevezésû tervezete támogatást nyert. Tekintettel az érvényes szlovákiai és ES-s elõírásokra az említett dokumentum kidolgozása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a községek sikeresen pályázhassanak az egyes alapokból. A terven belül feltérképezzük az egyes községek fejlesztési lehetõségeit, különös figyelemmel az infrastrukturális, a gazdasági, a turizmus fellendítését szolgáló tényezõkre a magas munkanélküliség enyhítése érdekében. A napokban már megkezdtük az adatgyûjtést az érintett községekben. Ezúton szeretnénk felkérni a társulás tagközségeit az együttmûködésre, hogy a stratégiai tervbe minden megvalósításra érdemes ötlet, tervezet bekerülhessen, s lehetõvé váljon az egyes pályázatok közös megvalósítása. Lõrincz Mária Középsõ-Ipoly Mente Régiófejlesztési Ügynökség

IDÕKÖZI VÁLASZTÁSOK Nagycsalomján szeptember 18-án idõközi polgármester-választást tartanak. Erre azért van szükség, mert Iveta Skerlecová polgármerster asszony idén májusban lemondott tisztségérõl. Jelenleg Nagy Mihály alpolgármester intézi a falu és a polgárok ügyes-bajos dolgait. Mint arról lapunkat tájékoztatta, az idõközi választáson négy jelölt indul a polgármesteri szék megszerzéséért. Bolgár László (27 éves) MKP, Balázs László (55) SDKÚ színekben, Nagy Mihály (48) és Petényi Ferenc (54) függetlenként vállalja a megmérettetést.

lemre irányuló grantok felhasználásának lehetőségeiről tájékoztatott az a szeminárium, amelyet az SzK Környezetvédelmi Minisztériuma a BBÖK Hivatalával közösen szervezett. Elsőséget élvez a vízgazdálkodás, a légkör tisztaságának védelme, a hulladékgazdálkodás és a természeti környezet védelme, minőségi javítása és felújítása. A tájékoztatás anyagával bővebben a www.euroenviro.sk. webcímen ismerkedhetnek meg. - A Besztercebányai Városi Hivatal nagytermében kétnapos szeminárium valósult meg az EU strukturális támogatási alapjainak felhasználásával kapcsolatban a Cités-Unies France, a Szlovákiai Francia Nagykövetség, a Francia-Szlovák Fejlesztési Társulás és a BBÖK szervezésében. A tapasztalatcsere a régiók gazdaságfejlesztésére, konkrét projektek kidolgozására, a hátrányos helyzetben lévő polgároknak a munkapiacon történő érvényesülésére irányult. A BBÖK-nak együttműködési szerződése van La Loire francia régióval. Molnár Katalin a BBÖK képviselője

Munkalehetõség Szlovéniában Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal nemcsak könnyebbé vált, hanem ki is tágult a külföldi munkavállalás lehetõsége. Bár már ezt megelõzõen is ügynökségeken keresztül egyre többen kerestek és találtak maguknak tõlünk nyugatabbra munkát, ezen belül is elsõsorban Magyarországon. Ezzel a lehetõséggel sokan éltek a Nagykürtösi járás munkavállalói közül is, ahol, mint tudjuk, 30 százalék körül ingadozik a munkanélküliségi ráta. Az elmúlt hetekben szûkebb pátriánkban szárnyra kapott a hír, hogy csoportos munkavállalásra van kilátás Szlovéniában, ahová elsõsorban ácsokat, állványozókat, épületlakatosokat keresnek építõipari munkákra. Sõt, már arról értesültünk, hogy az elmúlt hónap végén haza is érkezett a járásunk munkavállalóiból verbuválódott elsõ turnus. Bõvebb tájékoztatást Jámbor László megyei képviselõtõl, Apátújfalu polgármesterétél kértünk, aki oroszlánrészt vállalt magára a munkavállalás elõkészítésébõl, szervezésébõl. Mint megtudtuk tõle, legutóbb éppen július utolsó napjaiban járt Szlovéniában, ahol újabb munkalehetõségekrõl tárgyaltak. - Elöljáróban hadd mondjam el, hogy jelenleg a Nagykürtösi járásból - elsõsorban Ipolynagyfaluból, Ipolykeszibõl, Dacsókeszibõl, Nagycsalomjáról, Apátújfaluból és Lukanényébõl - két turnusban váltva egymást mintegy ötven építõipari munkás dolgozik Szlovénia különbözõ helyein mindenekelõtt lakó- és irodaházak építésén. A szlovéniai illetékesekkel arról is tárgyaltunk, hogy tudnák-e foglalkoztatni a járásunkban a Dolina-bánya leépítése következtében állástalanul maradt bányaipari szakmunkásokat. Örömmel újságolhatom, hogy megfontolás tárgyává tették ajánlatunkat és nagy a valószínûsége, hogy a jövõben szlovéniai bányákban dolgozhatnak majd. Sõt, megbeszéléseink során az is felvetõdött, hogy akár már idén õsszel mezõgazdasági idénymunkára is lehetõség nyílik Szlovéniában, de egyelõre ezt nem kell készpénznek venni. Viszont mihelyt idõszerûnek mutatkozik, idõben és megfelelõ módon tájékoztatjuk az érdeklõdõket - mondotta Jámbor László. (bgy)

2004. a u g u s z t u s

Gazdaság

Kürtös 3

Gyakorlati tudnivalók az EU−ról kis− és középvállalkozóknak (Folytatás az előző számból) D) Vámeljárások, vámszabályozás Az Európai Unió országai vámuniót alkotnak, ami a teljes árucsere−forgalomra kiterjed, és magában foglalja a tag− államok közötti behozatali és kiviteli vámok, valamint a vám− mal együtt megfizetendő köztartozások kirovásának tilalmát, illetőleg egységes vámtarifa bevezetését a harmadik orszá− gokkal szemben. A közös vámtarifa az összes tagállamra vonatkozik, de a bevitt termékekre alkalmazott vámok azok anyagi minősé− gétől és beviteli viszonylatától függnek. A vámok a termék gazdasági érzékenységével arányosak, és ezáltal a Közösség gazdasági érdekeinek védelmét szolgáló eszközök. A közös vámtarifával az Unió azt az elvet követi, hogy a közösségi ter− melők a belső piacon a védelem által meghatározott ver− senyhelyzetben legyenek a külső termelők áruival szemben. Az EU−vámkódex tartalmazza a kötelező tarifainformáció rendszerét, melynek értelmében bárki jogosult − az illetékes vámhatósághoz történő írásos kérelem benyújtása után − olyan állásfoglalás kérésére, amely konkrétan kivitt vagy behozott árut a tarifa nómenklatúrájába besorol. A felhasználók érdekeit szolgálja az EU Vámkódexében szereplő, a már említett kötelező tarifainformációhoz hason− ló, kötelező származási információs rendszer. E szabályozás értelmében bárki írásos kérelmet nyújthat be az illetékes vámhatósághoz annak érdekében, hogy származási állás− foglalást kérjen valamely tényleges export− vagy import− ügyletben érintett áru származásának meghatározására. Az állásfoglalás ingyenes ugyan, de az esetleges külön költ− ségeket (pl. az áru vegyelemzésével vagy az árura vonatkozó szakértői véleménnyel, illetve az árumintának a kérel− mezőhöz való visszaküldésével kapcsolatban felmerült költ− ségeket stb.) a kérelmezőre hárítják. A határozat − hason− lóan a tarifainformációhoz − hat évig mind a vámhatóság, mind a felhasználó részére kötelező érvényű.

A tőke szabad mozgása A tőke szabad áramlásának biztosítása az Európai Unió belső piacának egyik sarokköve a másik három alapvető szabadság (áruk, szolgáltatások és személyek mozgása) mellett. Az Európai Unióban azért is kiemelt jelentőségű a tőke− mozgások szerepe, mert a közös pénz bevezetésének elő− feltétele volt az, hogy a tagállamok a tömegmozgások összes formáját liberalizálták, azaz minden korlátozást eltöröltek. A tőkemozgások általános szabadságának elve ezért napjainkra az Európai Unió egyik legfontosabb vív− mányává vált, a tőke zavartalan és akadálymentes áramlása a közös pénz, az euró sikeres működésének egyik záloga.

A személyek szabad mozgása Az Európai Unió négy alapszabadságának egyike − az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása mellett − a személyek szabad mozgása. Napjainkban a szabad mozgás joga állampolgárságra való tekintet nélkül minden tagállami állampolgárt megillet. A közösségi szabályozásban 1993−tól hatályos az az alapelv, mely szerint minden tagállami polgár az Európai Unió polgára is egyben, akinek alapjoga a szabad munkavállalás, letelepedés és vállalkozás bármely uniós tagországban. Munkavállaló: az Európai Bíróság értelmezése szerint az, aki „valódi és tényleges munkát végez“, tekintet nélkül a munka jellegére, különösen az időtartamára, tehát a rész− munkaidőben foglalkoztatott, sőt a gyakornok vagy az éssze− rű ideig munkát kereső is élvezi a közösségi munkavállalókat megillető jogokat. Önálló vállalkozó: nincs egységes európai közösségi fogalom, általánosan a munkáját önállóan végző vállalkozót jelenti. Letelepedés: természetes személy és társaság joga

arra, hogy egy másik tagállamba költözzön, és ott huzamo− san gazdasági tevékenységet folytasson. „…a gyakorlatban csak azok telepedhetnek le más tagállamban, akik elő tudják teremteni − legalább részben − a megélhetésükhöz szükséges anyagi eszközöket.“

Választójog Az Európai Parlament képviselőinek megválasztásakor az Unió polgárai abban az országban is szavazhatnak, illetve vállalhatnak képviselői jelöltséget, amelyben tartózkodnak. Az állampolgárnak ebben az esetben nyilatkozatot kell tennie, hogy aktív és passzív választójogával egyetlen más tagállamban sem kíván élni. Az uniós polgárnak ugyanakkor hasonlóan joga van arra is, hogy annak a településnek a helyi önkormányzati választásán is szavazzon, vagy képviselőnek jelöltesse magát, ahol letelepedett. Nem illeti meg azonban a választójog a nem állampolgársága szerinti tagállam parlamenti választásain való részvételre.

A nyugdíjasok és diákok letelepedési joga A nyugdíjasok is szabadon választhatják meg lakóhelyü− ket az Európai Unió területén. Ennek mindössze két feltétele van: az egyik, olyan rendszeres jövedelem igazolása (öregsé− gi, rokkantsági nyugellátás, vagy foglalkoztatási, illetve üzemi baleset után járó összeg), amely nem utalja rá őket a befo− gadó ország szociális segélyére, a másik, teljes körű beteg− biztosítás bemutatása. A tartózkodási engedély öt évre szól, és automatikusan meghosszabbítható. Az egyetemisták is szabadon választhatják meg tanul− mányaik színhelyét az Európai Unión belül. A diákok esetében a tartózkodási engedély feltétele a beiratkozás vagy felvétel igazolása egy felsőfokú tanintézetbe, és teljes körű betegbiz− tosítás felmutatása. Az anyagi fedezet meglétéről pedig csak nyilatkozni kell, hogy az elégséges a megélhetéshez. A tartózkodási engedélyt esetükben azonban csak a tanul− mányok idejére állítják ki. A felsőfokú tanulmányokat folytató diák házastársa és gyermeke is jogosult a tartózkodási engedélyre, sőt a házastárs munkát is vállalhat .

Miként vehetők igénybe a szociális juttatások? Az Európai Unióban a tagállamok szociális védelmi rend− szerei nem harmonizáltak, sokszínűek a jogosultság feltéte− lei a juttatások körét, azok színvonalát, illetve a finanszírozási forrásokat illetően. A szabad munkaerőmozgást azonban gátolná, ha az Unión belül migráló munkavállalók, önálló vál− lalkozók a szociális ellátásokat − bárhol is dolgoznak − nem vehetnék igénybe, illetve szerzett jogaikat nem vihetnék át egy másik tagállamba. Épp ezért került elfogadásra azon közösségi jogszabály, amely a munkavállalókra, egyéni vállal− kozókra, nyugdíjasokra, diákokra és mindezek családtagjaira vonatkozik. A közösségi szabályozás révén a betegségi és anyasági ellátásokat, a rokkantsági ellátásokat, az öregségi nyugdíjat,a hozzátartozói nyugellátásokat,a temetési segélyt, a foglalkoztatási megbetegedések esetén járó ellátásokat, a munkanélküli−ellátást és a családi ellátásokat más tagállam− ban is igénybe lehet venni az adott tagállam állampolgáraival azonos feltételek mellett, diszkriminációmentesen. A más tagállamban való tartózkodás joga tehát kiterjed azokra is, akik munkanélküliek és munkát keresnek. A mun− kanélküli, ha legalább egy hónapon át a munkanélkülivé válás helye szerinti tagállamban munkanélküliként regisztráltatta magát, akkor elmehet egy másik tagállamba munkát keres− ni, és kérheti, hogy a munkanélküli−juttatását utána küldjék. A kérelem feltétele, hogy a választott célországban az illető 7 napon belül bejelentkezzen a munkaügyi szervnél. Ezek után a munkanélkülivé válás helye szerinti tagállam 3 hónapon át a munkanélküli után küldi a munkanélküli−juttatá− sokat. Az általános szabály szerint, amennyiben az illető munkanélküli 3 hónapon belül nem talál munkát, vissza kell térnie a munkanélkülivé válás helye szerinti tagállamba. Összeállította: Balogh G

4 Kürtös (Folytatás az 1. oldalról)

2004. a u g u s z t u s

Közélet

ÉN A JÖVŐBEN IS SZOLGÁLNI AKAROK...

Elbeszélgettünk arról, hogy mely esetekben kellene visszatérnünk a történelmileg adott hídformákhoz, és mely esetekben lehetne egy gazdaságosabb és gyorsabb megoldást találni tekintettel arra, hogy a magyarországi Szécsényben, már vannak vasúton odaszállított egykori vasúti hidaknak szánt hídelemek. Ezek felhasználásával egyszerre gyorsan és nagyon gazdaságosan lehetne ezeket a hidakat helyrehozni. Érdekes módon, a szlovák oldalról ebben a kérdésben megkeresett a Munka- és Szociális Minisztérium államtitkára is engem. Idén szeptemberben Ipolyságon egy nemzetközi konferenciát szeretnénk rendezni a munkerő - áramlás kérdésében. Az államtitkár úr megkért, hogy nézzük meg, hogy a határ túloldalán hol várhatóak nagyobb beruházások, és így hol növekszik majd a migráció a munka után, és azokat a hidakat próbáljuk támogatni először, amelyek ezt a migrációt segítik. A finanszírozás szerkezete ugyanolyan lehetne, mint a párkányi híd esetében, tehát 50% EU-forrásokból, és a maradék 25-25 százalékot a két érintett ország vállalná magára. Hangsúlyozom, hogy az első lépés az kell hogy legyen, hogy a két ország között ebben megállapodás szülessen. A szlovák kormány teljesen nyitott a tárgyalások megkezdésére. Tíz éve nyíltak nagy lelkesedéssel a Palócföldön az egyházi kisiskolák, számszerint négy. Tavaly óta a nagycsalomjai egyházi kisiskola szünetelteti tevékenységét, és a többi helyzete sem rózsás. Mint kereszténydemokrata politikus, tudom, hogy a szívén viseli nemcsak az egyházi iskolák, de az egyház körüli történéseket is. Mi a véleménye a kinevezett új segédpüspökünkről? Megfelel ez a magyar hívők óhajának és igényeinek, vagy csak egy első lépésnek tekinthető a magyar püspök kinevezése felé vezető úton? - Úgy gondolom, hogy ezt egy folyamatnak kell tekinteni. Én személyesen is részt vettem a felszentelési szentmisén Nagyszombatban, ezzel is jelezni akartam, hogy a püspök urat támogatjuk és elfogadjuk. Azt, hogy Ő mit tud megvalósítani azokból a reményekből, amelyeket mi mindannyian táplálunk egy ilyen folyamat irányában, azt én jelen pillanatban nem tudom megmondani. Ez az Ő felelőssége, és az érsek úr felelőssége is, viszont nekünk az elvárásainkból nem szabad engednünk. Majd a jövő fogja megmutatni, hogy ez mennyire volt hatékony lépés,

és milyen egyéb lépések szükségeltetnek a kérdés megoldásához a jövőben. Azt sem rejtem véka alá, hogy a felszentelés után három héttel meghívtam a miniszterelnöki hivatalba egy vacsorára az érsek urat, a püspök urat és a nuncius urat, ahol elbeszélgettünk arról, hogy mi volna szükséges ahhoz, hogy a szlovákiai magyar katolikus hívek pasztorációja jobb szintre emelkedjen. Egy másik beszélgetésen pedig vendégül láttam a Szlovák Püspöki Konferenciának a küldöttségét, akikhez azzal a javaslattal fordultam, hogy létre kellene hozni egy bizottságot, melyet Orosch püspök úr vezetne, s amelynek tagja volna a nyitrai segédpüspök, a rozsnyói segédpüspök valamint a kassai magyar hívek pasztorációjával megbízott esperes úr, Pásztor Zoltán atya. Ezzel el tudnánk

érni azt, hogy minden püspökség területén élő magyar hívek pasztorációját koordinálni tudnák, a közös kérdéseket meg tudnák fogalmazni, és megoldásokat tudnának találni. Ez egy jelentős előrelépés lenne. Remélem, hogy egy hivatalos döntés születik erről ebben az évben. Visszatérve még az iskolákhoz, én mindig is támogattam anyagilag is, erkölcsileg is, politikailag is ezt a kérdést. Sajnos nem elég, hogy jó pedagógusa van az iskolának, jól fel van szerelve, gyermek nélkül nem tud működni. Olyan demográfiai hullámvölgyben élünk, ahol ez jelentős probléma, és azt hiszem, hogy a kisiskoláink számára ez a legnagyobb veszély. Az Ön kezében összpontosult Szlovákia európai integrációjának folyamata. Véget ért ez a folyamat a csatlakozással, és mennyire elégedett, valamint hogyan értékeli a népszavazás eredményét, az azon való részvételt? - A folyamat egy része ért véget, az egész folyamat nem, hiszen ha körbeutazunk Szlovákiában vagy Magyarországon, vagy a most csatlakozott többi ország bármelyikében, és össze-

hasonlítjuk a valós helyzetet azzal, ami az EU többi, már régebbi tagállamában van, akkor látjuk, hogy még rengeteg a tennivaló. Elégedettebbek akkor lehetünk majd, ha az életszínvonalunk az európai átlag életszínvonalának nyolcvan százalékát eléri, jelen pillanatban sajnos csak ötven százalék körül vagyunk, és ez nagyon nyugtalanító. Azokat a lépéseket, amelyek ahhoz szükségeltettek, hogy mi megfelelően integrálódjunk az Európai Unióba, azokat megtettük, de ezek csak az alapok ahhoz, hogy elérjük azt a fő célt, amit szeretnénk, ez pedig az életszínvonal felemelése egy olyan szintre, ami az Európai Unióban napi valóság. Én úgy gondolom, hogy a népszavazás kapcsán nem lehetünk kimondottan elégedetlenek. Érvényes volt a népszavazás, ez volt az egyedüli érvényes népszavazás Szlovákiában. Én szeretném megköszönni mindenkinek, aki támogatta ezt a folyamatot, és szeretnénk olyan politikát folytatni a továbbiakban, hogy megháláljuk a választóinknak ezt a bizalmat, hogy a saját pénztárcájukon és az életszínvonaluk javulásán érezzék, hogy ez egy jó lépés volt. Annak is örülök, hogy Szlovákia és Magyarország együtt lépett be az EU-ba. Azok után a hányattatások után, amelyeken végig kellett mennünk a XX. században, most valósággá vált, hogy személyazonossági igazolvánnyal akkor utazunk Magyarországra, amikor csak akarunk, és a határon már senki nem kérdezi meg, hogy mit hozunk és mit viszünk, ez azért egy jelentős előrelépés. Ezeket a lehetőségeket ki kell használni, és én ezért támogatok minden olyan interregionális kezdeményezést, amely a határ két oldalán élők életfeltételeit próbálja meg javítani. Tudom, hogy szeretett volna indulni az európai parlamenti választásokon képviselőjeöltként az MKP színeiben, de a párt döntése értelmében nem indulhatott, pedig az Ön tapasztalatával valószínűleg erőteljesen képviselhette volna nemcsak Szlovákia, de a felvidéki magyarság érdekeit is Brüsszelben. Egyfajta áldozatvállalás, hogy a helyén kellett maradnia? - Én egy csapat része vagyok, és egy jól működő csapatban senki nem játszhat szólójátékot. Engem vonz és vonzott az európai politika, ugyanakkor beláttam azt, hogy politikustársaim (Folytatás az 5. oldalon)

2004. a u g u s z t u s (Befejezés a 4. oldalról)

Kürtös 5

Közélet ÉN A JÖVŐBEN IS SZOLGÁLNI AKAROK...

nem igazán törték magukat a helyemre, hogy ezt a forró széket itt elfoglalják. Azt azért egy pillanatig sem mondom, hogy számomra ez olyan rossz helyzet, hiszen jelen pillanatban is én vagyok az egyedüli élő magyar miniszterelnökhelyettes a világon. Martonyi János mondogatta nekem mindig azt, hogy becsüld meg magad, és becsüld meg azt, hogy Te vagy az a magyar a világon, aki hatodik éve már ezen a magas poszton van megszakítás nélkül, tehát Magyarországon sincs a rendszerváltás óta olyan politikus, aki hat éve betöltené ugyanazt a posztot. Biztos, hogy ez politikailag egy elég érzékeny poszt, és hát voltak nekem is olyan időszakok, amikor, gondolom, senki nem irigyelte azt, hogy ezen a széken én ülök. A politikában már csak így van. Ha az ember felvállal valamit, akkor azt próbálja tisztességgel megvalósítani. Azért azt látni kell, hogy a politika nagy része a jövőben is itt fog az országon belül történni, tehát a minket érintő döntések Pozsonyban, ill. a megyékben fognak megszületni. Ezért kell nagyon odafigyelni az országos szintű politikára, a regionális szintű politikára, és ennek az alapja természetesen az alapszintű politika, az alapszervezetek tevékenysége, az önkormányzatokban folyó munka, a polgármestereinkkel való együttműködés, a helyi képviselőinkkel való együttműködés. Egy ilyen rendszerben kell megtalálnunk mindannyiunknak a helyünket, és én a jövőben is szolgálni akarok, és azt a munkát fogom végezni, ahol a csapat úgy látja, hogy a leghasznosabb vagyok. Az utóbbi időben több cikkben is megfogalmazódott a honi sajtó hasábjain, hogy az UE-ba való belépésünk új helyzetet teremtett a felvidéki magyarság részére, és ez egyfajta új nemzetstratégiát követel az MKP politizálásában. Merre és hogyan tovább tehát, felvidéki magyarok ? - Én azt hiszem, hogy erről hosszabban és mélyebben is kellene majd beszélni. Számomra a kilencvenes évek óta a stratégiai cél az volt, és ezért igyekeztem mindent megtenni, hogy Szlovákia és Magyarország együtt lépjen be az Unióba, hogy köztünk, ne adj Isten, nehogy schengeni határ jöjjön létre. Örülök, hogy ez megvalósult. Most már azt kell látnunk, hogy ez a helyzet nem egy cél, hanem eszköz. Úgy gondolom, hogy egy nagy változás történhet meg, ha ezt mi meg tudjuk tenni. A határmenti régiók a határ mindkét oldalán azért sodródtak perifériára, mert egy nemzetállami filozófia érvényesült. Gömör, az Ipoly mente, a

Palócföld, de végig a szlovák-magyar határ mindkét oldalán a régiók a történelmi Magyarországon viszonylag központi szerepet töltöttek be. Miután a Monarchia széthullott, a perifériára sodródtak, és ez rengeteg problémát okozott. Most ezt a helyzetet meg tudjuk szüntetni. Ezeket a régiókat újból életképessé kell tenni, és én úgy gondolom, hogy a mi nagy esélyünk abban van, hogy ismerjük a szlovák és a magyar nyelvet egyaránt, és így hídszerepet tudunk betölteni. A legfőbb stratégiai cél számomra az, hogy ez a hatszázezres magyarság az életviszonyaiban érjen el egy jelentős változást az elkövetkezendő öt-tíz évben, ugyanakkor pedig bontsunk mindenféle határokat és korlátokat minden irányban, és minden eszközt meg kell ragadnunk ahhoz, hogy mi megmaradjunk a szülőföldünkön. Azért örülök annak, hogy egyetemet csinálunk, mert itt kell nekünk megtartani a fiatalokat, az értelmiséget, az intelligenciát, ezért kell infrastruktúrát teremtenünk, beruházásokat eszközölnünk, gazdasági együttműködést fellendíteni, ezért akarjuk újból felépíteni az Ipoly-hidakat. Minél több olyan elemet kell beépítenünk az életünkbe, amely az életünket javítja, hogy az emberek perspektívát találjanak a jövőben. Ez a szülőföld, amely számunkra annyira fontos, és megtartott bennünket eddig is, ez gyarapodjon a jövőben is. Tudom, hogy napi teendői mellett most kevesebb ideje van pártügyekkel foglalkoznia, viszont, mint az MKP egyik meghatározó személyiségétől, az olvasók bizonyára érdeklődéssel várják az Ön véleményét a komáromi helyi szervezetben kialakult helyzet kapcsán, hogy az MKP háza táján megjelentek olyan csoportok és személyek, akik az elmúlt 14 évben az építő munkából nem, a kormányzatiság előnyeiből viszont annál inkább kiveszik a részüket. Vidéken a választóink, ahol a lehetőségek még mindig nagyon korlátozottak, ezt elég rossz néven veszik, és az MKP kezdi elveszteni azt a presztízsét, amit a többi párttal szemben eddig élvezett. - Így van, ez egy új jelenség. Valószínűleg az hozta a felszínre, hogy a párt második alkalommal is bekerült a kormányba, és ez kétségkívül a párt, mint szervezet számára és a közösség számára is egy viszonylag jó helyzet, mert valóban garanciát tudunk biztosítani arra, hogy ebben az országban, amíg mi kormányban vagyunk, magyarellenes politika nem lesz. A múltkor nagyon megtapsoltak Brüsszelben, amikor azt kérdezték, hogy mi a véleményem Slota

úr akkori aktuális kijelentéseiről, és én akkor azt mondtam, hogy végül is mi jelen pillanatban nem kell, hogy panaszkodjunk, mert amíg a szlovák kormány egynegyedét a magyarok alkotják, és a szlovák nacionalisták meg a kerítésen kívülről kiabálnak, addig nagy baj nem lehet. Önkritikusan el kell mondanunk, hogy kicsit sok energiát von el tőlünk az, hogy a kormány része vagyunk, elhanyagoltunk belső dolgokat, a pártépítésre nem figyeltünk oda kellően. Nehezen mozdul néha ez a politika és a helyzet javítása azokban a régiókban, melyek számunkra fontosak, jobban oda kell erre figyelni, és a párton belül is jobban meg kell nézni azt, hogy ki milyen értéket képvisel, mert én azt hiszem, hogy ez a párt akkor lesz sikeres a jövőben is, hogyha az értékek alapján és nem az érdekek alapján fog politizálni. Ha ez megváltozik, akkor ez a párt nagyon nehéz helyzetbe kerül, válsághelyzetbe kerülhet, és abból komoly gondok fakadnak. Mindenképpen mélyebben el kell gondolkodni ezeken a folyamatokon, és a kalandorokat pedig ki kell szorítani a pártból. Nemcsak politikusként, de íróként is ismert irodalmi körökben, Nem hiányzik az írás, az egykori, irodalommal kacérkodó önmaga? - Nagyon hiányzik, mint ahogy sok más dolog is hiányzik, a barátságok kicsit megviselik ezt a helyzetet, gyakran a család kicsit háttérbe szorul, mert ennek a vállalásnak az egyik alaptézise az, hogy nem vagyok ura a saját programomnak és a saját időmnek, tehát alá kell hogy rendeljek mindent ennek a funkciónak és az ezekből fakadó kötelezettségeknek. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy ezt tenni kell, és ezt valakinek csinálnia kell. Jó lenne, ha több időm lenne arra, amit a fejemben és a szívemben hordozok. Én biztos vagyok benne, hogy záros időn belül ezen a poszton én befejezem a tevékenységemet, és utána talán több időm lesz arra, hogy irodalommal is foglalkozzak, gondolatokkal foglalkozzak, és ezáltal magam is gazdagodjak. Ez a politika ilyen viszonylatokban, ilyen szinten, eléggé lecsiszolja az embert és az ember agyát is, és ezt huzamosabb ideig nem igazán jó csinálni. Én már nyilvánosan is elmondtam, hogy nem gondolkodom abban, hogy egy következő kormánynak is a tagja legyek. Köszönöm a beszélgetést. Hrubík Béla

6 Kürtös

2004. a u g u s z t u s

Szervezeti élet

CSAK A GYÖKÉR KITARTSON... Kevés olyan civil szervezet működik Palócország domboktól ölelt, gólyafészkekkel tarkított tájain, amely elmondhatja magáról, hogy abban az elmúlt rendszerben alakult, amikor az alulról jövő kezdeményezések nem éppen virágkorukat élték, bár már látni lehetett, hogy az elnyomó rendszer lassan kifullad, elveszíti erejét. Bátraké a szerencse gondoltuk egypáran - akikben magyar szív dobogott akkor, ott, s azóta is rendületlenül, s talán nem is sejtettük, hogy Hrubík Béla: történelVárni kell még met írunk, Urbán Aladár barátomnak, huszonkét a Palóc Társaság atyjának Az évek lassan rakják le p a l ó c súlyos, poros napjaikat, e m b e r, vékony kéreg nõ már huszonkét rajtunk, évgyûrûk kerítenek béklyót kis magyar e m b e r. körénk, s lábunk alatt a por sárrá tapad. Futott velünk az idõ tizenöt szép nyarat, s úgy lettünk felnõttek, hogy gyermekek sem voltunk, a játék íze helyett könnyek ragyogtak a soha meg nem sütött születésnapi torták gyertyáinak fényében. Ezer titok, s miért, soha ne kérdezd, ha kihívtad a sorsot öldöklõ párbajra, s neked fegyvered csak a szavak ereje. Csak? Kérdezed magadtól naponta, ahogy érzed gyilkol a jelen, minden pillantásod hiába vigasz. Mi marad, s maradt? Egyedül vagy, helyed, kezed nyoma, Palócország keresztjén virág lehetsz majd, ha lesz ki elültet még egy magot belõled, csak az idõ fut, követni sem bírod, itt lesz a sírod. Akácfavirágok illatában fürödhetsz az örökkévalóságig. VÁRNI KELL MÉG, talán csak az idõ fut, VÁRNI KELL MÉG A BARABÁSOK IDEJE VAN MOST, de fordul a Föld, amennyit fel, annyit le. FUT AZ IDÕ VELÜNK, megyünk mi még Új VIRÁGVASÁRNAPOK elébe. Akkor is.

Nem akartunk nagy tetteket véghezvinni, nem voltak világmegváltó álmaink, nem terveztünk forradalmat, összeesküvést, csak élni szerettük volna az életünket, élni, ahogyan azt mi elképzeltük, ahogyan az életet élni lehet: élhetően! Azon az augusztusi délutánon tűz égett a szklabonyai Mikszáthház udvarán. Akik ott összegyűltünk, éreztük, itt az idő: „valami nagy-nagy tüzet kéne rakni...“ Tizenöt év telt el azóta, s tüzeket gyújtottunk sok-sok helyen, hogy felmelegedjenek az emberek. Ma már sokan melegszenek mellette, és viszik tovább a lángot, sok fagyos lelket kell még felolvasztani, sok fényt kell még meggyújtani,

Beszélgetés Urbán Aladárral, a megalakulásának 15. évét ünneplő PALÓC TÁRSASÁG elnökével. Hogyan emlékszel vissza a tizenöt évvel ezelőtti kezdetekre? Sokszor elmondtam. Magányosnak éreztem magam a Mikszáth-házban Szklabonyán, mert akkoriban a gondnoki munkakört töltöttem be a nyári szünetben. Meghívtam a barátaimat, elsősorban azokat, akik a Csemadoknak is a tagjai voltak, és egy szalonnasütés közben kiagyaltuk együtt, hogy jó lenne egy társaságot létrehozni, amely komolyabban veszi a Mikszáth-hagyományok ápolását a területünkön és nemcsak Mikszáthét, hanem az összes többi, az itt élt és alkotott nagy magyar szellemi elődeinknek a hagyatékát.

Hát így kezdődött, majd kis összejövetelekkel havonta folytattuk, és vágtuk a fejszénket, egymást hajtva, mind nagyobb és nagyobb fába, és kiszélesítettük működésünket más területre is. Mondhatnám itt azt is, hogy a Társaság az utóbbi öt vagy tíz évben főleg a fiatalokra, az alap- és középiskolásokra helyezte a hangsúlyt, számukra vetélkedőket, művészi előadói esteket szerveztünk, de lehetővé tettük számukra, hogy különböző táborokba is eljussanak, tanulmány-

s az idő csak futfut, lassan itthagy minket örök lámp a g y ú j to g a t ó k nak. Az ember negyvenévesen, akaratlanul is számot vet a megtett útról. Csak azt tudom mondani, hogy büszke

vagyok arra, mert ott lehettem, ott lehetek ma is, s amíg élek, ott is leszek. Isten éltessen Palóc Társaság!

utakon vegyenek részt. Gondolom, a gyerekek a családba víve ezeket az új ismereteket szélesítették a család látókörét és saját közösségük ismereteit is, és nemcsak itt a szűkebb pátriánkban, de az egész Felvidéken, hiszen elmondhatom, hogy a rendezvényeinkre el szoktak látogatni egészen Pozsonytól Nagykaposig bezárólag szinte mindenhonnan, sőt az utóbbi időben Magyarországról és Erdélyből is el-ellátogatnak egy-egy rendezvényre.

A Palóc Társaságot annak idején azért hoztuk létre, hogy pótolja azt a hézagot vagy űrt, amit a Csemadokon belül nem tudtunk elvégezni, lévén, hogy a rendszerváltás előtt még nem mindent lehetett a Csemadokon belül sem megengedni. Szerinted sikerült a Társaságnak ez a terve, beváltotta a hozzáfűzött reményeket? Hát ha az volt a reményünk, hogy függetlenebbek legyünk egy központilag irányított bürokratikus szervezettől, akkor igen. Az az igazság, hogy a Csemadok akkor is tette a dolgát, és tehette egy bizonyos határon belül, egy civil szervezet az új viszonyok között viszont nem érezheti ezt a bizonyos megkötöttséget és ezt a határt, tehát úgy mondhatom, hogy az egész világ kitárul előttünk, rajtunk áll, hogy tudunk-e vele élni, ill. az adottságokat és képességeket úgy használjuk-e ki, hogy abból mi is és a közösségünk is nyerni tudjon. Ilyen szempontból beváltak azok a remények, amelyek akkor, augusztus 6-án, Szklabonyán megfogalmazódtak bennünk.

A Palóc Társaság tagjai már nemcsak a szűkebb régiónkból származnak, hanem elmondhatjuk azt, hogy messzebről is csatlakoztak a tagok sorába, ami egyfajta elismerés a tevékenységünk iránt. (Folytatás a 7. oldalon)

Szervezeti élet

2004. á p r i l i s

CSAK A GYÖKÉR KITARTSON... (Befejezés a 6. oldalról) Valóban elmondhatjuk azt, hogy tagjaink vannak az egész Felvidékről, ill. Magyarországról, főként Budapestről is. Mi soha nem hívunk palóc társasági tagnak senkit. Amikor a Palóc Társaság egy-egy rendezvényén részt vesznek, vagy egy-egy rendezvénynek a híre megy, akkor önként jelentkeznek az emberek, és így elmondhatjuk, hogy mi mindig egy befogadó szervezet voltunk és vagyunk a mai napig. Aki dolgozni akar, aki tenni akar, az nálunk munkára lel, és otthonra lel. Tehát nem hívunk senkit, de szeretettel várunk és fogadunk mindenkit, aki ugyanazokért a célokért tud tenni és akar tenni, amelyért a Társaság megalakult, és amelyért élünk a mai napig.

Nagycsalomján a parkban beszélgetünk annak apropóján, hogy itt tartjuk rendes közgyűlésünket, és egyben megemlékezünk az elmúlt tizenöt évről. Egy ilyen alkalomból illik a jövőbe is tekinteni. Mi az az irányvonal, amit a Palóc Társaságnak meg kell őrizni, és merre van lehetőségünk nyitni még szélesebben? Hirtelenjében talán annyi, hogy meg kellene őrizni azt a családias jelleget, amely jellemezte eddig a Társaságnak a tagságát és az összejöveteleit, amikor összejövetelekről lehet szó. Nyitni pedig úgy kellene, hogy a munkánkat minél szélesebb körben megismerjék, mert sokszor olyan feladatokat végzünk el a megyében, amelyek országos, sőt nemzetközi hírre is érdemesek lennének, de erről sajnos a sajtó nem szól. Mindenképpen ezen a téren kellene fejlődni, és nem azért, hogy a Társaságnak az ismertsége legyen elsősorban kiemelve, hanem azért, hogy az ismertsége révén ez a terület kapja meg azt méltó

helyet, amely őt megilleti, hiszen a szellemóriásaink, akik itt voltak, éltek, alkottak és nyugszanak, azok mindenképpen az emberiség előrevivői, gondolkodói voltak, és az ő életpályájuk, az ő munkásságuknak a megismerése minden embert gazdagíthat. Tehát ebből a szempontból mondom, hogy szükség volna a munkánk minél szélesebb körben való megismertetésére, terjesztésére. Harmadszorra pedig hozzátehetem, hogy a Társaság tagsága, amely ilyen összejövetelekre eljön, érezze a magáénak a szervezetet vagy ezt az egyesületet. Ezt mondom akkor is, amikor tudom, hogy pártoló tagnak tekinthető a Társaság nagyobbik része, akik eszmeileg egyetértenek a célkitűzésekkel, de valamilyen oknál fogva nem leh e t n e k tevékeny résztvevői e g y - e g y műsornak vagy rendezvénynek. A Társaság jelenlegi nyolcvannégy tagjából, ha csak a fele részt tud venni egy rendezvényen, akkor azzal a „tömeggel“ már lehet mit kezdeni. Amikor ez a riport az olvasók elé kerül, a Társaság szervezésében éppen egy nyolcnapos erdélyi és székelyföldi túrán, kiránduláson vesztek részt. Tudatos ez a kapcsolatápolás, kapcsolatteremtésnek is felfogható túra ottani testvéreinkkel? A Palóc Társaság nevében azt tudom mondani, hogy Erdély és Felvidék, Délvidék és Tiszántúl, Vajdaság és DunaTisza-köze, ez mind-mind a Kárpát-medencei magyar hazának a része. Ha eddig határokkal választottak el bennünket akaratunk ellenére és kényszeredetten, a legjobb dolog nem venni tudomást erről. Amikor Erdélybe, Székelyföldre vagy egyéb más tájegységre megyünk, akkor tulajdonképpen haza megyünk. Ott is magyar véreink vannak, azoknak az életkörülményeit megismerve, úgy gondolom, lélekben is meg élményekben is,

Kürtös 7

meg minden egyébben is gazd a g o d v a térhetünk haza, és ez a gazdagodás az, ami évrőlévre, vagy időrőlidőre arra késztet bennünket, hogy i l ye n u t a ka t i s szervezzünk, és ilyen élményekkel is gyarapítsuk a résztvevőket. Szerinted mi az az irány, amit a Társaságnak döntsön még ezekben a felvilámeg kell őriznie, ápolnia kell, gosult időkben is rosszul, hogy gyökereink még ezer eszakkor, amikor gyermekét nem tendőn át, amikor nekünk már magyar anyanyelvi iskolába porunk se lesz, megmaradjaíratja, hanem szlovákba, és az nak? is igaz, hogy itt is példát kell Elsősorban az iskolát lá- mutatni nemcsak a Palóc tom, hogy meg kell őriznünk. Társaság tagjainak, hanem A Palóc Társaság nem pedagó- elsősorban a pedagógusoknak. gusok szervezete, nem iskolai, A pedagógusok különböző nem szülői szervezet, tehát helyeken szerzik meg dipcivil szervezet, ennek ellenére lomájukat, és nem vagyok a diákokkal és az iskolákkal meggyőződve arról, hogy minvaló törődés mindig is elsődle- denki megfelelően viszonyul ges volt számunkra. Ezt bizo- ehhez a pályához, nagyon nyítja, hogy az idén már a sokan csak egyfajta kereseti tizedik alkalommal rendeztük forrást látnak benne. A lényeg meg a Palócföldi Pedagógusok azonban azokon a pedagóguTalálkozóját. Ez is azt jelenti, sokon van, akik ezt a pályát hogy mi ezzel nagyon belső- hivatásnak tekintik, és akik ségesen foglalkozunk, mert nem holmi kövérebb kenderúgy látom, hogy a jövőt a jövő magért eladják gyermeküket nemzedéke fogja megalapoz- idegen érdekeknek, idegen céni, és a megalapozáshoz pedig loknak. Ezen kellene elsősora mai szülőket kellene minden ban változtatnunk. áron meggyőzni arról, hogy érKöszönöm a beszélgetést. demes gyermeket vállalni, HB nevelni, hogy ezeket a megszületett gyermekeket egyesegyedül csak anyanyelvi iskolába érdemes beíratni, ezálA Palóc Társaság II. félévi terve tal pedig a (kiemelt rendezvények) magyar oktaAug. 1., Nagycsalomja tásügyet 15 éves a Palóc Társaság - baráti találkozó és támogatni, könyvbemutató a magyar okAug. 5-12. tatás támogaCsillagösvényen - nagy erdélyi körút és találkozás Csaba királyfi székely népével tása pedig a Szept. 15., Zsély m a g y a r Bõhm Múzeumi Nap iskolák létét, Szept. 25., Alsósztregova jövőjét fogja Lantvirágok - IV. Kárpát-medencei Madáchbiztosítani, a találkozó magyar iskola Okt. 16., Nagykürtös-Kékkõ jövője pedig Tudományos konferencia Balassiról a következő Okt. 24., Szécsénykovácsi nemzedék Krúdy Gyula Emléknap Nov. 7., Budapest, Csörsz u. jövőjét biztoSajó Sándor-emléktábla-avató ünnepség sítja. Tehát a Nov. 13., Ipolyság legfontosabb, Versek a magyarságról - Sajó Sándor hogy ezen a Emléknap téren történNov. 28., Budapest, Szentháromság tér jen meg az Tudományos konferencia Balassiról áttörés, hogy Rendezvényeinket társrendezõkkel valóegyre kevesítjuk meg. sebb szülő

8 Kürtös

2004. a u g u s z t u s

Élettér

HOL VAN MÁR A LESZENYEI KENYÉR? Szûkebb pátriánk legrégebbi települései közé tartozik Leszenye. Ezt bizonyítja az is, hogy a községrõl szóló elsõ írásos feljegyzés IV. Béla Gyarmaton 1244. április 22-én kelt okiratában található. A település nevének és eredetének máig nincs egyértelmû magyarázata. Az idõsebb emberek szerint a Lesz (erdõ) szóból ered. A hagyomány úgy tartja, hogy a falu körül nagy erdõségek voltak, melyeknek irtásával az ott lakók szántóföldet nyertek. Azt már a szakirodalomból tudjuk, hogy Leszenye a történelmi Magyarország õsi nemesi családjai közé sorolható Majthényiek tulajdonába tartozott egészen a 20. századig. Az általuk a XVII. század elején emelt reneszánsz stílusú kúriát többször – legutóbb 1945ben – átépítették, ám az egykor szebb napokat is látott létesítményt rendkívül rossz állaga miatt a múlt század 80-as éveinek második felében le kellett bontani. Az egykor Hont vármegyéhez tartozó Leszenye a szomszédos Nógrád vármegyével volt határos. Az elmúlt két évszázad során közigazgatásilag tartozott Ipolysághoz, Ipolybaloghoz, Nagycsalomjához, Ipolynyékhez, Kékkõhöz (két alkalommal is), Balassagyarmathoz, Losonchoz, majd 1968-tól napjainkig a Nagykürtösi járáshoz. A második

hátrányosan hatott a falu fejlõdésére. Csak a rendszerváltást követõen, 1990ben nyerte újra vissza önállóságát. Azóta egyhuzamban Bakoš József áll a község élén. Vele beszélgettünk a település közelmúltjáról, jelenérõl és a jövõ kilátásairól. Elöljáróban elmondta, hogy jelenleg Leszenyének 560 lakosa van, ebbõl 327 szlovák, 232 magyar és egy cseh nemzetiségû. Felekezetileg háromnegyede katolikus, egyne-

gyede evangélikus, és mind a két vallási felekezetnek saját temploma van. Szlovák tanítási nyelvû kisiskoláját (1-4. osztály) 16 gyerek látogatja, az óvodába viszont ennél is kevesebben járnak. A vállalkozói szférát jobbbára csak a helyi Bakoš a g r á r v á l l a l k o z ó k József, alkotják, túlnyomó többségük gabonaterLeszenye mesztéssel foglalkozik. Meglehetõsen magas, polgár- 40-50 százalék között ingadozik a munkanélmestere küliség aránya. Érdeklõdésünkre, hogy milyen érdekesvilágháborút követõen ség, ritkaság található a falua Szlovákgyarmati Nemzeti ban, a polgármester Babka Bizottság körzeti hivatalá- Veronka néni nevét emlíhoz került, majd 1950-ben tette, aki maholnap betölti a helyi nemzeti bizottság 98. életévét, de korát meglétrehozásával önállósult, hazudtolóan jól bírja magát. ám bõ húsz év elteltével Mivel éveken keresztül a Nagycsalomjai Körzeti elõimádkozó volt a tempNemzeti Bizottsághoz csa- lomban, ha szükséges, ha tolták, és újabb húsz évig úgy adódik, bizony még megint társközségként most is vállalja ezt a megszerepelt, ami kétségtelenül tisztelõ tisztséget.

Az elmúlt század hetvenes éveiben járásszerte ismert és keresett volt a leszenyei kenyér. Mi jut errõl a tõsgyökeres leszenyeinek számító polgármester eszébe?

Elõször az, hogy hol van már a híres leszenyei kenyér, amelyet az 1970-ben üzembe helyezett pékségben hosszú évekig sütöttek, és minõségben messze felülmúlta a járási székhely sütödéjében készült kenyeret. Másodszor meg az, hogy az idõközben leállított pékségben a rendszerváltást követõen volt még egy erõtlen próbálkozás a termelés újraindítására, de már nem tudott versenyképes lenni a járásban alakult új pékségekkel. Így aztán évek óta újra kihasználatlanul, s ami rosszabb, csõdeljárás alatt áll. Vevõ meg nemigen akad rá. S ha már a közelmúltnál tartunk, hadd mondjam el azt is, hogy volt egy másik nevezetes létesítmény is a községben, mégpedig az egykori Slovosivo Magtermesztõ Állami Gazdaság gabonaszárító üzeme, amely annak idején az egyik legkorszerûbb gépsorokkal dolgozott. Miután a községünkbõl is meglehetõsen sok embert foglalkoztató állami gazdaság csõdöt jelentett, a vállalat jelképes egy koronáért a korponai székhelyû Agroroyal Kft. tulajdonába került, melynek vezetése alatt rövid idõn belül teljesen leépült a cég. A megmaradt ingatlanok kilopva és megrongálva szintén csõdeljárás alatt állnak. Azt már csak úgy mellékesen teszem hozzá, hogy a szóban forgó kft. csekély hárommillió koronával tartozik a községünknek. Hogy ebbõl mikor látunk pénzt, az a jövõ zenéje. S ha már a pénznél tartunk, mi az, amire égetõen szüksége volna a falunak?

Mivel évrõl évre kevesebb pénz csordogál a községi kasszába, nem is tudom, mivel kezdjem.

Mindenesetre szeretnénk teljesen befejezni a még 1998-ban saját anyagi forrásainkból elkezdett sportöltözõ építését, javításra vár az iskola tetõszerkezete, mert már évek óta beázik, a polgárok igénylik, hogy tegyük rendbe a szõlõskertek és a kerttelep felé vezetõ, valaha még buszközlekedésre is használt ún. vicinális utat, amelyet a tranzit gázvezeték építésekor acélcsöveket szállító gépjármûvek tettek igazán tönkre. Számos kisebb beruházás megvalósítása is csak pénz kérdése, ám igazán egy kultúrházra volna égetõen szüksége a falunak. Viszont az Ipoly Menti Falvak Társulása kezdeményezésének köszönhetõen elérhetõ közelségbe került a vízvezeték építése, amely 2006-ban várható a községben. Ha meglesz az vezetékes ivóvíz, természetesen víztisztító-állomás és csatornahálózat építését is tervezzük. E hónap végén, augusztus utolsó vasárnapján ünnepségre készül a falu. Milyen alkalomból?

Falunapi ünnepséget szervezünk a településrõl szóló elsõ írásos emlék 760. évfordulója alkalmából. Éppen most folyik a sportpálya közelében már régebben épült szabadtéri színpad felújítása, hogy méltó környezetben és színvonalas szórakoztató programmal emlékezzünk meg e jeles évfordulóról. Bodzsár Gyula

Kürtös 9

Élettér

2004. á p r i l i s

A kettéosztott határfalu A Honismereti Kiskönyvtár 211. számú kiadványa Kóvárt, a kettéosztott Ipoly menti határfalut mutatja be neves helytörténészünk, Csáky Károly segítségével. A publikáció bevezetõjében többek közt arról olvashatunk, hogy Kóvár elsõ írásos említését a különbözõ kiadványok különbözõ idõpontra teszik. A Borovszky-féle monográfiában azt írják, hogy 1244ben a Hunt nemzetség birtoka volt, s az Árpád-kori oklevelekben Terra Koarszeg alakban akadunk a nevére. Az 1244-es oklevél-

területe veszett oda. A kóvári és újkóvári terület között már a 19. század elsõ felében háromnyílású fahíd állott. 1919-ben a csehszlovák csapatok betonbunkereket emeltek a közelében, 1944-ben a németek felrobbantották, s helyére az oroszok provizóriumot építettek, amely a kettõs birtokosság végéig üzemelt. A falu jeles szülötte Kubinyi Ferenc író, történész és nyelvész. A Palóc Társaság kezdeményezésére 1996-ban, halálának 160. évfordulóján emléktábla került a szülõházára, és tavaly, halálának 100. évfordulóján, méltó ü n n e p s é g ben a Mohács elõtt létezett keretében emlékeztek rá. Haradissa vár neve és az A szóban forgó kiadvány a akkor még önálló település, Híres kóváriak fejezetben Kovárszeg fordul elõ Koar- természetesen említi Csáky zeg alakban. A Haradissáról Pál (1956) írót, vegyészannyi tudható, hogy az mérnököt, politikust, a Ipoly „szögében“, Kóvár- jelenlegi szlovák kormány szeg határszélén, Kóvár miniszterelnök-helyettesét kataszterének délnyugati is, aki a faluban töltötte felében épült váracska, gyermek- és ifjúkorát. Több elhagyott földvár lehetett, önálló kötet szerzõje, melyekben emléket állít falujának is, s bemuIvanics tatja a szlovákiai magyarság sorsfordulóit. András, A község jelenét Ivanics András polgárKóvár mesterrel elevenítetpolgár- tük fel, aki 1993-ban, idõközi polgármestermestere választáson nyerte el, és azóta is élvezi a választók többségének amit a népi emlékezet bizalmát. „kövárként“ õrzött meg, s Mi az, amit a község fennmaradt néhány vele kapcsolatos monda a köz- jelenérõl szükséges elségi krónika lapjain is. A mondani? Alig 300-an lakják a település legújabb kori történelmébõl feltétlenül falunkat, s a legutóbbi népemlítést kíván, hogy Trianon számlálás adatai szerint a Kóvárt is kettéosztotta, lakosság 80,83 százaléka hisz a község kataszterének magyarnak vallotta magát. közel a fele az Ipolyon túl Kereken húsz éve, 1984volt. A második világhábo- ben megszûnt a magyar tanrút követõen, nem sokkal nyelvû kisiskolánk, most 1945 után, megszûnt a „ket- pedig az óvodánk jutott erre tõs birtokosság“, s a falu a sorsra, mivel szeptembertöbb mint 400 hektár tõl mindössze egy gyerek

lett volna az óvodában. Mint a legtöbb Ipoly menti faluban, nálunk is nagy a munkanélküliség, melynek aránya idénymunkák idején is 35-40, míg a téli hónapokban 60-70 százalék. Milyen beruházásokra került sor az elmúlt évek során a községben? A jelentõsebbek közt említeném az új ravatalozót, templomunk tetõszerkezetének teljes felújítását, amelyhez a község részérõl százezer koronával járultunk hozzá, ennyi jött ösze a falu lakóinak adományaiból, de Csáky Pál miniszterelnök-helyettesnek köszönhetõen 350 ezer korona állami támogatást is kaptunk. Ugyancsak jelentõs állami támogatás mellett sikerült elvégezni a kultúrház belsõ felújítását. Tavaly fejeztük be a harangláb renoválását, amelyet kõkerítéssel vettünk körül. A községi hivatal épületében klubhelyiséget rendeztünk be a fiataloknak, a kaszárnya épületében helyeztük el a Pí-víz készítésére szolgáló berendezést, mert a kutaink ivóvize bizony nagyon szenynyezett. Korábban, ahogy az anyagi lehetõségek engedték, járdákat építettünk, új transzformátort helyeztünk üzembe, és szükségessé vált a villanyvezeték felújítása is. Az elmúlt hónapokban biztató hírek láttak napvilágot az Ipoly-hidak újjáépítésének

fontosságáról. Ebben a kóváriak, úgymond, közvetlenül érintettek. Ha jól belegondolok, bizony már hatvan éve annak, hogy 1944-ben a németek felrobbantották a minket Balassagyarmattal és a környezõ településekkel összekötõ hidunkat. Csak reménykedni merünk, hogy az elsõk között fog felépülni a kóvári Ipoly-híd, amely sok tekintetben elõnyére válna Kóvárnak, és természetesen a szomszédos falvaknak is. És ha már a jövõnél tartunk, hadd említsem meg, hogy elkészítettük a szociális lakások építésére szolgáló tanulmányt. Szeretnénk lebontani a kaszárnya tetõszerkezetét, és a tetõtér beépítésével legkevesebb öt szociális lakás építését fontolgatjuk. Ugyancsak terveinkben szerepel a községi utak felújítása. Az én nagy álmom pedig egy új kultúrház építése.

Ezekben a napokban, hetekben járásunk számos községében tartanak falunapot. Kóváron elsõ alkalommal kerül sor ilyen rendezvényre. Milyen alkalomból? Településünk elsõ írásos említésének 760. évfordulójára kívánunk emlékezni augusztus 22-én, vasárnap. Ekkor tartják községünkben a falubúcsút, lévén, hogy Szent István templomunk és falunk védõszentje. Ennél jobb idõpontot nem is találhatunk volna az elsõ falunapi ünnepség megszervezésére. Ebbõl az alkalomból községünk jeles szülöttét, Csáky Pál miniszterelnök-helyettest falunk díszpolgárává avatjuk. BGY

Kürtös 10

Kultúra

a templomot kifosztották, a koporsókat M A G YA R Í R Á S feltörték, … boldog boldogtalan viszi az s A r I s A v o r okleveleket…" A rovásírás eltűnéA következőkben arra keressük a sének, illetve eltüntetésének okaként választ, hogy ha valóban a legrégibb leggyakrabban István király törvényéírásrendszerek közé tartozik a magyar re történik hivatkozás (Jelzete: Vatcan rovásírás, akkor miért nem maradt 1000 Cal oct. Die festo Lac.Ap.) fenn, mi magunk herdáltuk-e el vagy „…a magyarok, székelyek, kunok, mások vették el tőlünk? valamint az egyházi magyar, kereszSzamosközi István (1570-1612) tény papság által is használt régi maBocskai István fejedelem történetírója gyar betűk és vésetek, a jobbról balra volt. Tőle tudjuk, hogy amikor Báthory pogány írás megszüntetődjék és Zsigmond 1598-ban átadta Erdélyt a helyébe a latin betűk használtassaHabsburgoknak, levéltárát halomba nak. Itt rendeltetik, hogy a papság hordatta és elégettette - régi királyok azok használatára jutalmazás mellett oklevelei, nagy események leírásai betaníttassék és a pogány írástól, lehettek köztük. „Itt mindazt, amit valamint tanításától papi állásának előbb a törökök dühe elől emberi vesztése és 20 arany pensasnak büngondossággal sikerült megmenteni, a tetése, fizetése mellett eltiltassék. mi veszett századunkban a törökök- Továbbá, hogy az egyházakban találnél barbárabb keresztények emlékeze- ható pogány betűkveli felírások és tes dúlásukkal megsemmisítettek - írja imakönyvek megsemmisíttessenek és Szamosközi, majd így folytatja: …Így latinval felcseréltessenek. Valamint történt, hogy a réges-régi okleveleket, pedig azok, akik régi pogány iratokat amelyekből az illető századok biztos beadnak, 1 - 10 denárig kapjanak jutanulságait meríthettük volna, most talmat. A beadott iratok és vésetek széttépték, szétszórták, jóvátehetetlen pedig tűzzel-vassal pusztíttassanak el, pusztítással megsemmisítették." Nem hogy ezek kiirtásával a pogány vallásvolt kegyesebb a sors az Aradról ra emlékezés, visszavágyódás megGyulafehérvárra menekített levéltári szüntetődjék." anyaggal sem: „A megmaradt, mintegy Sokan tagadják a törvény létezését, három szekérnyi anyagot semmi sem bizonyítani nem lehet, mert ezt is védi az időjárás viszontagságai ellen. eltüntették, mégpedig azért, mert léte …az iratok a földön pusztulnak… azt bizonyítaná, hogy nem a nyugati,

Csemadok - bankkártya A Csemadokbankkártya az OTP Bank által kiadott többfunkciós, számos elõnnyel járó nemzetközi bankkártya. A kártya tulajdonosai lehetnek Csemadoktagok, szimpatizánsok, valamint mindazok, akik támogatni szeretnék a kisebbségi kultúrát. Milyen elõnyöket jelent a Csemadok-bankkártya? Amellett, hogy ezzel a sokoldalú bankkártyával biztonságosan és rugalmasan intézheti pénzügyeit, a kártya aktív használatával úgy támogatja a Csemadokot, hogy közben ez Önnek nem jelent többletköltséget. Minden egyes kártyával történõ fizetéskor az OTP Bank a kártyahasználatból származó jutalékának egy részét - a vásárlás összegének 0,1 százalékát - a Csemadoknak utalja.

Felhasználói elõnyök: - a megnyitott OTP Kontón az engedélyezett debet a havi tiszta bér 90 százaléka - az engedélyezett debet kamata 3 százalékkal alacsonyabb, mint általában - fogyasztói- és jelzáloghitelek gyorsabban és elõnyösebb feltételekkel: fogyasztói hitelek 1 szá-

2004. a u g u s z t u s térítő papoktól tanultunk meg írniolvasni, vagyis ősidők óta nyelvünkkel együtt fejlődő, népünk egészére kiterjedő írásbeliségünk volt! Több történészünk viszont hivatkozik e törvényre (Kiszely István, Badiny Jós Ferenc, Grandpierre K. Endre, Ruffy Péter újságíró…). Végül Jankó László véleményét idézzük, aki szerint lényegtelen, hogy „…volt-e ilyen rendelet vagy sem. Mégpedig azért, mert tudjuk, hogy a magunkkal hozott, több ezer éves, sumér-pártus-szkíta-hun-avar-magyar kultúrát, benne az ősi rovásírást is, s ennek fenntartóit, továbbvivőit, azaz a táltosokat, regösöket éppen Szent István uralkodásától kezdve kíméletlenül üldözték. Mégpedig a betolakodó németek, illetve a pápai szolgálatban álló egyéb idegenek vezérletével.“ (Folytatjuk) Keves Olvasó! Júniusi rejtvényünkre is érkezett helyes megfejtés, mégpedig Kovács Lillától Debrecenből! A júliusi feladvány megfejtői közül Talpas Dávid lett a szerencsés. A Palóc Társaság könyvajándékát postázzuk. Augusztus havi feladványunk megfejtését a hónap végéig várjuk szerkesztőségünk címére: Kürtös, 991 28 Vinica, Cesta slobody 466. Friss feladványunk: Írja le rovásírással „Köszöntjük a magyar nemzeti kultúrát ápoló tizenöt éves Palóc Társaságot!“ Urbán Aladár sorozatszerkesztő

zalékkal alacsonyabb kamattal, mint általában, jelzáloghitelek 20 százalékkal kevesebb illetékkel A Csemadok-bankkártya további szolgáltatásokat, pl. komplex biztosítást is kínál. Miként lehet a Csemadok-bankkártyához hozzájutni? Nyisson számlát Évfordulók (Ready Konto, OTP Konto, Senior Konto) az * 430 éve, 1574. aug. OTP Banka Slovensko 58 fiókjának bármelyikében, 30-án született Szencen jelezze kártyaigényét Szenczi Molnár Albert munkatársunknak, illetve zsoltárfordító, nyelvtudós, a Csemadok illetékesé- filológus. Élete vándorlánek. sokkal telt, melynek során Hol használható a a kor legjelentõsebb szellemi áramlataival és központCsemadok-bankkártya? Bankomatokból történõ jaival is megismerkedett. k é s z p é n z f e l v é t e l n é l , Zsoltárfordításai népszerûvásárolhat vele, szolgálta- vé tették õt, a zsoltárai tási díjakat fizethet bel- és máig élnek. Kolozsvárott a Házsongárdi temetõben külföldön egyaránt. A kártya aktiválása nyugszik. ingyenes. * 5 éve, 1999. aug. 5-én Elõnyeirõl az OTPdirekt hunyt el Veres János 0850 111 22214-es mellé- gömöri költõ. Több versken tájékozódhatnak helyi kötete jelent meg (Ifjú hívás árán. A Csemadok illetékes társulásainál szívem szerelmével, Tüzek szintén örömmel nyújta- és virágok…) Tornalján született 1930-ban. nak felvilágosítást. www.otpbanka.sk

2004. a u g u s z t u s

Kürtös 11

Kultúra

Ta r t a l m a s e g y h é t Alig ért véget a Palóc Társaság hét napig tartó őstörténeti előadássorozata, ismertebb nevén az Örökség Népfőiskolai Tábor Ipolyságon, egy nappal később már érkeztek a visszajelzések a résztvevőktől, amelyekből az elismerés hangja csendül ki. Csak egyet idézek ezekből: „Remélem, lesz jövőre is tábor. A végén te is érzed, hogy általad jutnak el sokan olyan ismerethez, s főleg olyan értékekhez, amelyre nem biztos, hogy máshol rátalálnának….“ Az idei immár kilencedik ÖNT műsora az előzetes, a Kürtösben is megjelentetett terv szerint valósult meg. Csupán két előadás maradt el (a Kocsis Istváné közlekedési akadályoztatás és a Bácsfi Dianáé az előadó családi eseményei miatt). Törzselőadóink, mint Bakay Kornél régész, történész professzor, Pap Gábor művészettörténész, Molnár V. József néplélekrajz-kutató, grafikusművész és a többiek mindig szívesen jönnek Ipolyságra. S aki egyszer előad Ipolyságon, az szívesen tér vissza legközelebb is, így ma már szinte mindenki „törzselőadónak“ számít: Kiss Dénes, Tábori László, Kiss Irén, Szántai Lajos, Szakács Gábor és Friedrich Klára… Ugyanakkor törekvésünk az is, hogy minden tábor új arcokat is felmutasson. Az idén ilyen volt Bíró József, Amerikából hazatelepült tanár, Szőke István Attila költő, aki a magyar nyelvvel, e csodálatra méltó ékszerrel bánt nagy tisztelettel és brilliánsan. Ő az esti, ún. kiegészítő műsorok egyik főszereplője volt, aki hajnalig is csillogtatta volna elkápráztató tudását, vagy Koltay Gergely zeneszerző nevét említhetem, aki életének első előadását tartotta Ipolyságon (saját bevallása szerint) s úgy belelendült a Kormorán együttes és saját pályáfutásának

színes, élvezetes ecsetelésébe, hogy zenéjére már alig maradt idő a napból… Az ÖNT és Ipolyság úgy látszik, időnként egy-egy magyar film ősbemutatójának is helyt ad. Előbb a Honfoglalásnak lehettünk felvidéki ősbemutató közönsége, majd a Sacra Koronáé. Most azt a filmet vetítettük teltházat eredményező nézőtér előtt, amelyet az ún. Magyar Televízió először felvett műsorára, aztán a megkezdett sorozatot levette műsoráról. Koltay Gábor Trianon-filmjéről van szó. Új színfoltja is volt a IX. ÖNT-nek. A Szomor Csaba tervezte, gyűjtötte, készítette szkíta-kiállítást nyitottuk meg július 8-án. A megnyitót Pap Gábor magyarságtudós (mert ő az) - bár nem szereti, ha ilyen címen emlegetik! - nyitotta meg. Ez a megnyitó beszéd is sziklaszilárd tett volt a magyarságtudat elmélyítésére. S az utolsó est is igazi „szenzációt“ hozott. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány irodaigazgatója megrázó képeket vetítve idézte 1956 emberarcait, majd pedig az Alapítvány által támogatott, Kárpát-medence szerte felépült vagy épülőben levő iskolákról, mint végvárakról szólt és láttatott. Tudatosította bennünk összatartozásunkat, magyarságunkat. Az Örökség Népfőiskolai Tábor utolsó két napján Balassi Bálint nyomába eredtek a táborlakók. Kékkő, Divény, Végles, Zólyom, Zólyomradvány, Liptóújvár, Hibbe látnivalói fértek az első napba, Krakkó a másikba. A túrázók tevékeny résztvevői voltak az útnak: koszorúztak, verset mondtak, énekeltek. Lengyelország régi s igazi fővárosában Molnár Imre, Palócföldünk Varsóba szakadt fia volt értő és türelmes kísérőnk. Ez az út minden résztvevő számára dús élményekkel szolgált, s a reneszánsz magyar költőjéhez is közelebb vitt.

Az előadások tartalmának ismertetésére helyszűke miatt nem térhetek ki. Különben is lehetetlen vállalkozás lenne, hiszen előadóink másfél, kétszer másfél vagy két órás előadásai is csak a lényegre világíthattak rá, csak a további kutatások fontosságára hívhatták fel a hallgatóság figyelmét, csupán azt a meggyőződést voltak hivatva elvetni, hogy érdemes az igaz magyar múlttal ismerkedni, érdemes és kötelező annak, aki magyarságára, mint értékre tekint. A szervező számára megnyugvást jelenthet, hogy ennek a felismerésnek egyre többen jutnak a birtokába. Az idei tábor is teltházzal folyt. Ugyanakkor kételyek is megfogalmazódnak benne a résztvevők lakóhelyét illetően. Ipolyságon még mindig javarészt a maradék Magyarország egyes tájairól érkeznek a legtöbben. Kevesen a Felvidékről, s különösen elgondolkoztató, hogy helyből is gyéren. Annak viszont örülni lehet, hogy újabban a Palóc Társaság különféle megmérettetésein részt vett és helyezést elért középiskolások nyertesként megjelennek a táborban, s részt vesznek az előadásokon, műsorokon, nem egyszer megköszönve a felkínált lehetőséget. Olyanok is vannak köztük, akik már önállóan, nem jutalomként, hanem érdeklődésből térnek vissza Ipolyságra. Egy fecske nem csinál nyarat? Igaz, de szapora a fecskefaj, és sok nyár van még előttünk… Mint a bevezetőben már szóltam róla, a résztvevők elégedetten távoztak az ÖNT-ről, és kifejezték visszatérő óhajukat. Vagyis rövidesen hozzá kell fogni a jubileumi, a X. Örökség Népfőiskolai Tábor megszervezéséhez. Bízva abban, hogy lassan-lassan honi tájaink magyarsága is vevő lesz e tálcán kínált igazi kincsre. Urbán Aladár

MEGHÍVÓ

Százszorszépek

Ipolynyéki regionális szüreti ünnepély és pincefesztivál

Ipolynyék gyermekseregébõl három évvel ezelõtt megalakult az Angyalszív gyermekkórus. Fõleg egyházi rendezvények résztvevõi voltunk. Mivel a népdalok is igen közel állnak hozzánk - s úgy éreztük ott a helyünk egyéb rendezvényeken is - így közös megegyezés alapján egy évvel ezelõtt megkezdte tevékenységét a Százszorszép kórus Cseri Ilona vezetésével. Azóta új tagokkal is bõvültünk. Úgy érezzük, hogy az egyéves fennállásunkhoz képest már sok népdalt megtanultunk. A dalokat vezetõnk válogatja ki, de bennünket is buzdít, hogy a nagymamáinktól próbáljunk minél több régi dalt megtanulni. Mûsorainkban eddig ipolynyéki, komáromi, nógrádi, tehát fõleg hazai népdalok szerepeltek. Eddig már közel 10 fellépést tudhatunk magunk mögött, s körülbelül 40-50 dalból válogathatunk. Próbálkozunk kétszólamú énekekkel is. Próbáinkat felváltva tartjuk az Angyalszív gyermekkórussal. Nagyon örülünk, hogy van énekkarunk, s persze a dicsérõ szavak is jólesnek a megmérettetések után. Reméljük, hogy még sokan kedvet kapnak az énekléshez, és társulnak hozzánk. Bízunk benne, hogy egyre több helyen mutathatjuk meg, mire vagyunk képesek.

Szeptember 11. szombat Délelõtt 10 órától: ünnepélyes faültetés a községháza elõtt, majd Simon Zsolt fm. miniszter elõadása A borászat jövõje Európában címmel Délután: honfoglaláskori lovasíjász bemutató;Szent Orbán, a szõlészek védõszentje szobrának felavatása a Zsobrákon, tábori szentmise; a Pincefesztivál kezdete, nyitott pincék napja, borkóstolók; borvidékek bemutatkozása a kultúrházban, borverseny 19.00: helyi zenekarok és zenészek bemutatkozása; majd Márió, a harmonikás koncertje, utána szabadtéri disco. Szeptember 12. vasárnap 12.00: Az Arany fakanál gulyásfõzõ verseny és a kirakodóvásár kezdete Délután 13 órakor: Zenés toborzó a faluban - Tücsök zenekar, Mihálygerge; majd hagyományõrzõ szüreti felvonulás Ipolynyék utcáin; hagyományõrzõ csoportok fellépése a szabadtéri színpadon - elõtte ünnepi beszédet mond CSÁKY PÁL, miniszterelnök-helyettes; Palóc Hétpróba, ügyességi verseny, Erõs emberek versenye; Operettrõl-operettre, helyi mûkedvelõk gálamûsora A kétnapos rendezvényre a belépés ingyenes, kivételt képez Márió, a harmonikás koncertje és a disco, ahová együttesen 50.-SK a belépõdíj. Mindenkit szeretettel vár a rendezõség!

Dobos Gabriella és Illés Andrea, Ipolynyék

12 Kürtös

2004. a u g u s z t u s

Olvasók oldala

Tisztelt olvasók! Az újságíró számára nagyobb öröm és elismerés nem létezik annál, mint amikor az olvasó tollat ragad, és megköszöni a reményt, a biztatást, a hitet megtartó sorait. Az alábbiakban rövidített változatban leghűségesebb olvasóink leveleiből és munkáiból közlünk részleteket, akik nem csak szavakkal, de nyugdíjasok lévén, szűkös anyagi helyzetük ellenére, anyagilag is támogatták a lapot viszonyítva olyan összeggel, mintha egy parlamenti képviselő mondjuk a havi béréből harmincezer koronával támogatná a lapot. Bár ez utóbbiról még nem tudunk beszámolni, kivétel ez alól Bugár Béla, az MKP elnöke, aki 10.000 koronát utalt át saját fizetéséből számlánkra, s amit ezúton is tisztelettel megköszönünk neki, és természetesen várjuk a további támogatásokat is, talán mások is kedvet kapnak. ...Pár héttel ezelõtt kedves meglepetésben volt részem - írja kedves levelében Sajgi Rozsnyó József ipolysági olvasónk. Egy hétköznap délelõtt rám szólt a postás, hogy van egy küldeményem. Amikor a közepes méretû borítékot kibontottam, nagy meglepetésemre egy addig, számomra ismeretlen folyóirat két számát találtam benne. Mikor elolvastam az újság címét, szinte parancsszóra bennem is megfújta kürtjét a láthatatlan kürtös, mert azonnal és mérhetetlenül kíváncsi lettem a küldemény tartalmára. S hogy mennyire azonosultam vele, mi sem bizonyítja jobban, már másnap feladtam az évi elõfizetés díját a kiadóhivatal címére, és most már ott tartok, hogy bizony várom a hónap közepét, a Kürtös következõ számát. Úgy éreztem, hogy nekem is be kell állni a Kürtös barátainak és elemzõinek sorába, mert olyan tettet vittek végbe, ami a szlovákiai magyarság részére elismert fegyvertény, mert egy sokoldalú, nívós lapot hoztak létre, amely témaválasztásában az élen halad. Öröm olvasni e lapot! Igazi keresztényi - keresztyényi szellemben kívánom, hogy a Kürtös továbbra is fújja a kürtjeleit az emberi szív hullámhosszán, és kívánok a Szerkesztõségnek - Kiadónak jó egészséget és kitartást! Sajgi Rozsnyó József

Ta l e n t u m Az Isten mindünknek valamit adott: Szép vagyont, sok pénzt, boldogságot - nagyot, S ahová földi jó már sehogysem jutott, Otthagyta az igaz - Evangéliumot. Bejárta paloták és kunyhók ajtait, Mindenütt elszórta Talentum magvait, Itt kicsit, ott sokat, mindenütt így tette, Az érdemek szerint, ki , hogy érdemelte. Az emberek ezzel nem egyformán bánnak, Vannak könnyelmûek, vannak kik vigyáznak, Arra is gondolnak, jaj, nagyon kevesen, Hogy számot kell adni, bizony keservesen. Irigy én nem vagyok, ezért nem is bánom, Hogy ki-ki mit kapott e sáros földháton, Tudom, az Úr nekem legtöbbet juttatott: Hitet! Szeretetet! Evangéliumot!

Zólyomi József ipolynagyfalusi olvasónk szép és tartalmas levelébõl idézünk az alábbiakban: „Most, amikor az Európai Unió kapuja elõtt állunk, levelemmel, soraimban osztozok Önnel, mint olvasó és sorstárs. Minden magyarnak tudnia kell a kötelességét, hogy tartson ki sziklaszilárdan vallása, nemzetisége mellett. Anyanyelvén szabadon beszéljen, tanuljon, olvasson, mert egy jó olvasmány táplálék a testi élethez, és a lelki élethez is nagyon szükséges. a Jó Isten áldása, a Boldogságos Szûz Mária szeretõ oltalma kísérje mindennapjaiban."

A szerkesztőség külön köszönetét fejezi ki Darula Edit nagykürtösi olvasónknak, aki szerény nyugdíjából nemcsak anyagilag támogatta a lapot az indulást követő időben, hanem terjesztette és terjeszti is azt ismerősei körében szülőföldünkön. Köszönet neki és minden jóakaratú olvasó− nak, akik veszik a fáradságot, és néhány jó szóval tartják bennünk is a Hitet, hogy végezhessük munkánkat mind− nyájuk, mindnyájunk örömére.Továbbra is várjuk leveleiket, észrevételeiket, rövid híradásaikat, hogy együtt formálhas− suk a lapot, mely messzire fújja a Palócföld hangjait. A szerkesztőség

Nagy szeretettel olvastuk özv. Kocsisné Sirák Fruzsina nagykaposi olvasónk levelét, aki így írt:

Tisztelt Fõszerkesztõ úr ! Elnézését kérem, amiért ismeretlenül zavarom soraimmal. Ez a levél arra hivatott, hogy ne legyek ismeretlen Önnek. A Kürtös által megismerhettem egy nagyon jóhiszemû, kellemes magyar embert. Ezt tükrözik írásai. Méltányolom a bátorságát, hogy ilyen nehéz anyagi helyzetben is képes alkotni, létre hozni valamit. A Kürtösnek minden so-rát elolvastam. Darulák Edit fizette elõ számomra a lapot, s egyre biztatott, vegyem fel Önnel a kapcsolatot, igy íródott meg ez a levél. Isten útjai kifürkészhetetlenek, ok és okozat együtt járnak, ki tudja mi, miért történik. Nehéz munkájához kitartást és jó egészséget kívánok. Köszönjük a biztató szavait, és örülünk, hogy e gyönyörû Felvidék határainak szélén is olvassák lapunkat. Igyekszünk a továbbiakban is megszolgálni a bizalmát. Örülünk, hogy a Kürtösnek olyan messzire is elhallatszik a hangja.

Zólyomi József

A megtalált haza magasában Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni örök igazságban, Hiszek a Magyarság feltámadásában. Ez az én vallásom, ez az én életem Ezért a keresztet vállaimra veszem, Ezért magamat is reá feszítem. Szeretném harsogni kétkedõk fülébe, Szeretném égetni reszketõk lelkébe, Lángbetûkkel írni véres magyar égre. Ez a Hit a fegyver, hatalom és élet, Ezzel porba zúzod minden ellenséged Ezzel megválthatod minden szenvedésed. E jelszót írod lobogód selymére, Ezt ha belevésed kardod pengéjébe, Halottak országát feltámasztod véle... Magyar legyen hited s lészen országod, Minden nemzetek közt az elsõ az áldott, Isten amit néked a címeredbe vágott. Szíved is dobogja, szavad is hirdesse, Ajkad azt rebegje reggel,délben, este, Véreddé, hogy váljon az Ige, az eszme.

2004. a u g u s z t u s

Kürtös 13

SZÉLTÉBEN−HOSSZÁBAN

ADOMÁNYOK A RÁSZORULÓKNAK

EGY HÉT SZURDOKPÜSPÖKIBEN

Nagykürtös - Egyre eredményesebb a városban az Adrián Berky irányítása alatt mûködõ Kisebbségek Közössége Centrumának tevékenysége. Többek közt ezt bizonyítja az is, hogy a Mezõ utcai alapiskola épületében e hét közepétõl három napon át élelmiszereket és ruhanemût osztottak a város legszegényebbjeinek. A közösség vezetõjétõl megtudtuk, hogy a besztercebányai székhelyû ADRA Slovakia Humanitárius Társaság jóvoltából ruhanemûkön kívül 19 tonna tartós élelmiszert osztottak ki a rászorulók között.

Július elsõ felében a Mátra hegység lábánál, a Zagyva völgyében fekvõ 2130 lélekszámú Szurdokpüspökiben a Duna Televízió és a Zrínyi Ilona Gimnázium immár hetedik alkalommal szervezte meg a szurdokpüspöki anyanyelvi tábort. Idén 151 diák vett részt a tíz foglalkozás valamelyikén. Köztük volt az ipolynyéki Nagy Bernadett, a helyi Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola végzõs növendéke is, aki egy Balassi-pályázaton való sikeres szereplésért részesült ebben a jutalomban. Bernadettõl megtudtuk, hogy vele együtt egy losonci és egy tornaljai gimnazista képviselte Felvidéket az anyanyelvi táborban, ahol a hazai diákokon kívül még svájci, skóciai, németországi, svédországi és szerbia-montenegrói - természetesen magyarul is beszélõ - fiatalok vettek részt.

HAGYOMÁNYT TEREMTENEK Valaha júlis 26-a, Anna napja a hónap egyik legjelesebb, a Szent Anna emlékét õrzõ búcsúk és az Anna-bálok idejének napja volt. Csupán csak emlékeztetõül: az Anna héber eredetû név, jelentése: kegyelem, Isten kegyelme. A leggyakoribb és legrégibb nevek egyike. Királynõk, hercegnõk viselték és viselik ma is e nevet. Az egyház szent Annára és Szent Joakimra, Szûz Mária szüleire emlékezik e napon. Õk a házastársak, a nagyszülõk védelmezõi, segítõi. S ha már emékezünk, nem árt tudni, hogy az elsõ Anna-bált 1825-ben Szentgyörgyi Horváth József - a késõbbi szabadságharc honvédezredese - rendezte Anna nevû lánya tiszteletére balatonfüredi villájukban. A még ma is álló gyönyörû Horváth-házban akkortájt fontos társasági események zajlottak. A bálokon az ország legjelesebb politikusai - közöttük Deák Ferenc, a „haza bölcse“ - is megjelentek, a vendégek pedig egyre nyíltabban mutatták ki nemzeti érzésüket: feltûntek a magyar ruhák, a gyöngyös párták, a zsinóros dolmányok, a pengõ sarkantyúk. E kis történelmi kitérõ után lássuk a jelent: tájainkon mi hagyományozódott át a mába e jeles napból. A vallásos emberek körében változatlan Szent Anna tisztelete. Ennek szép példájával találkoztunk Kelenyén, ahol a szakrális és profán dolgok szépen ötvözõdtek. Ugyanis a község önkormányzata idén július utolsó vasárnapján második alkalommal szervezte meg a Szent Annanapi Palócbúcsút, amely délelõtt Szent Anna tiszteletére ünnepi szentmisével kezdõdött. Kora délután a falu aprajátnagyját szórakoztató mûsorral várták az Urak kertjébe, ahol a nemrégen elkészült szabadtéri színpadon Csáky Ilona polgármester asszony köszöntötte a nagyszámú közönséget. Rövidre fogott beszédében emlékeztetett arra, hogy a múlt század második felében tartottak ugyan néhány alkalommal rendezényt a helyiek által csak Urak kertjének nevezett szép természeti környezetben, ám egy idõ után magára és az enyészetnek

hagyták ezt a jobb sorsra érdemes területet. Mára azonban az évtizedekig kihasználatlan, bozóttal, gyommal benõtt Urak kertjét szépen kitisztították, hangulatos szabadtéri színpadot építettek hozzá, és ezért mindenekelõtt köszönet jár a község közhasznú munkásainak, akiknek keze nyomán újra a régi szépségében várta a szórakozni vágyókat az Urak kertje, ahol hagyományossá akarják tenni a Szent Anna-napi Palócbúcsút. S azt már mi tesszük hozzá, hogy a látottak alapján ehhez minden feltétel adott a községben. Ami pedig a szórakoztató mûsort illeti, Bodzsár Gyula mûsorvezetõ nem kisebb személyiséget, mint Benkóczy Zoltán színmûvészt szólíthatta elsõként a színpadra. A budapesti Fõvárosi Operettszínház ismert mûvésze musicalokkel és operettdalokkal szórakoztatta a közönséget. A program további részében a kóvári Fehér Rózsa nõi énekkar, a nagycsalomjai Rozmaring asszonykórus és a Sisa Pista citerazenekar, a kelenyei asszonykórus, az inámi hagyományõrzõ asszonykórus, az ipolyfödémesi népdalkör váltotta egymást a világot jelentõ deszkákon. Kétségtelenül kedves színfoltja volt a mûsornak a kóvári nótaénekesek, Hecsei Mária, Petrovics Szilvia és Balla Mária, valamint a legfiatalabb korosztály, a tizenévesek fellépése. Az ipolynagyfalui Tóth Gábor szép hegedûjátékával, az egegi Kanta-testvérek, Gábor és Róbert mulatós egyveleggel, míg a kelenyei tini lányok moderntánckollekcióval szereztek kellemes perceket a nézõknek. Ugyancsak közönségsikert aratott a farnadi Nádas Kulturális Klub Rozmaring asszonykórusa és Nádas néptánccsoportja. A tombolahúzásal végzõdött rendezvény után Huszár András közremûködésével nosztalgiabuli várta az érdeklõdõket. A rendezvény krónikájához tartozik, hogy a program ideje alatt kézmûvesfoglalkozásokra is lehetõség nyílott, valamint mindenki háromféle (bárány, sertés, õz) gulyásból kóstolhatott tetszése és étvágya szerint.

DRÓT- ÉS OSZLOPCSERE Gyürki - Mint a legtöbb településen, itt is a környezetszépítésnél hasznosítják az aktivációs tevékenységbe bekapcsolódott lakosok munkáját. Egry Éva polgármester asszonytól megtudtuk, hogy ez idõ tájt tízen vesznek részt a közhasznú munkálatokban. Ennek köszönhetõen a temetõkerítésen drótot és vasoszlopokat cseréltek, kifestették a faluban található buszmegállót. KIFESTETTÉK AZ ÓVODÁT Ipolyhidvég - Hetente kétszer öt órában két csoportra osztva huszonnyolc közhasznú munkás végzi az éppen idõszerû környezetszépítést a faluban. Legutóbb, kaptuk a tájékoztatást Mezei László polgármestertõl, a futballpályánál festették le a labdafelfogó vaskerítést, de az õ érdemük az óvoda belsõ kifestése is.

IFJÚSÁGI PINCEKLUB Dacsókeszi - A községben a munkanélküliek közül három csoportra osztva 48-an dolgoznak az aktivációs program keretében, tájékoztatott Tóth Zoltán polgármester. Folyamatosan kaszálják, tisztítják a köztereket, átfestették a templom körüli kerítést, és jól haladnak a kultúrház alatti pincehelyiség átalakításával is. Ha minden igaz, õsz elején a fiatalok birtokukba vehetik majd az ifjúsági pinceklubot, ahol kulturált körülmények között szórakozhatnak, tölthetik el szabadidejüket. FALUNAPRA KÉSZÜLNEK Idén is tartanak falunappal egybekötött Szent István-napi ünnepséget Apátújfaluban. Augusztus 21-én szombaton a sport- és focikedvelõk találhatják meg számításukat a sportpályán. Másnap, vasárnap az ünnepi szentmise után koszorúzási ünnepségre kerül sor Szent István köztéri szobránál, majd délután a szabadtéri színpadon szórakoztató mûsor várja az érdeklõdõket. Az oldal anyagát írta Bodzsár Gyula

14 Kürtös

2004. a u g u s z t u s

Egészség

Amit egészségünk érdekében tudnunk kell Korábbi cikkeimben boncolgattam már a gyógyfürdõ pozitív hatását, a testi - lelki harmóniát, amit visszaad a páciensnek, s ezt, remélem, már sokan tapasztalták. Ahhoz, hogy ez teljes mértékben bekövetkezzen, természetesen nekünk is tennünk kell valamit. Azt hiszem, nem esik rosszul senkinek a megnevezés „nekünk“, hiszen szinte mindegyikünknek fáj valahol valamije. Irigylem azt a kedves olvasót, aki ezt nem mondhatja el magáról. Hogy mit is kellene tennünk egészségünk érdekében? Megtalálni a helyes életmóhoz vezetõ arany középutat. A napi szellemi munka után elengedhetetlen a kellõ mennyiségû aktív mozgás, a fizikai munka után a nagyon fontos aktív pihenés, a helyes táplálkozás, a mértékletes alkoholfogyasztás és nem utolsó sorban a testet, lelket felüdítõ szórakozás. Hogy hová soroljuk a gyógyfürdõket? Szerintem egy-egy fürdõhely tökéletesen megfelel a pihenésre, az aktív mozgásra,

ilyen helyen rá vagyunk kényszerítve arra, hogy odafigyeljünk önmagunkra, testünk reakcióira, amikre otthon esetleg nincs idõnk odafigyelni. A szakemberek azt mondják, hogy évente egyszer abszolválnunk kellene egy ilyen jellegû terápiát, ami legalább három hétig tart, viszont a gyakorlat sajnos nem ezt mutatja. Az itthoni lehetõségek szerint könnyebben eljutunk egy-egy ambuláns rehabilitációs kezelésre, de ez természetesen nem pótolja a fürdõkezelést, viszont a semmitõl több. Megemlíteném a Bardejovi fürdõt Bardejovské kúpele,a.s. - 4 km-re fekszik Bardejov városától a Beskydek hegységben. Az elsõ írásos feljegyzések a gyógyforrásokról 1247- bõl valók IV.Béla király idejébõl. Az Osztrák-Magyar Monarchia nemesei is nagy elõszeretettel látogatták a fürdõt, Erzsébet császárnõ - Sissi, az orosz cár, I. Sándor és Napóleon felesége Mária Lujza is. Manapság a fürdõ kapacitása 1150 fel-

nõtt és 100 gyermek részére adott. A gyógyvíz összetétele (NaHCO3, NaCl, S) lehetõvé teszi a szívbetegek gyógyítását, továbbá az onkológiai betegek felépülését a radikális terápiák után, az anyagcsere- és emésztõrendszeri problémákkal szenvedõk kezelését, a légzõrendszer megbetegedéseit. Nagyon szép eredménnyel kezelik Bardejovban a cukorbeteg gyermekeket és a nõgyógyászati problémákkal szenvedõ leányokat serdülõkorban. A hideg gyógyvizet leginkább ivókúrára használják, inhalációs (légzési) terápiára még olyan módon is, hogy a páciensek énekelnek a helységben, ahol nagy a páratartalom, ezenkívül alkalmazzák a rehabilitáció minden lehetséges módszerét, amivel segíteni lehet a páciensen. Szaktanácsért forduljunk elsõsorban a kezelõorvosunkhoz, aki elmondja azt is, milyen módon juthatunk el egy-egy fürdõkezelésre. Balázs Tünde, Mgr.

VÍZHIÁNY ÉS A KRÓNIKUS BETEGSÉGEK REUMATIKUS ÍZÜLETI FÁJDALMAK Több millió ember szenved az ízületi gyulladás különböző formáitól, alháti fájdalmaktól és nyakízületi gyulladástól. Ha egyszer e tünetekből bármelyik felmerül egy emberben, egész élethosszig tartó büntetéssé válik, hacsak meg nem érti a probléma gyökeres, de ugyanakkor egyszerű okát. Kezdetben a reumás, gyulladásos ízületeket és azok fájdalmát az érintett ízületi felületeknél a vízhiány jeleinek kell tekinteni. Némely ízületi gyulladásnál a sóhiány hozzájárulhat a fájdalomhoz. A csontok csuklóiban található ízületi porcok sok vizet tartalmaznak. E víztartalomnak a kenési sajátsága teremti meg a két szemben álló csont porcfelületeken történő könnyed elmozdulását. Mivel a csontsejtek mész lerakódásokba mélyednek, a porcsejtek egy sok vizet tartalmazó hálózatba merülnek bele. Ahogyan a porcfelületek egymáson csúsznak, némelyik külső sejt elpusztul és szétkenődik. Új, mindkét csont felületéhez csatlakozó sejtek foglalják el helyeiket a csontok növekedő végéből. Egy jól nedvesített porcban a súrlódásos károsodás minimális. Egy vízhiányos porcban a „csiszolási“ károsodás nagyobb mértékű. Kezdetben ez a fájdalom azt jelzi, hogy az ízület nincs kész a ránehezedő nyomás elviselésére, legalábbis, amíg nem jól hidratált. A fájdalom e típusát a víz szabályozott és megnövelt bevitelével kell kezelni, hogy a víz hatására a kissé hígabb vér könnyebben elláthassa a kérdéses területet, a porc teljes hidratálódásáig és a porcalap és a csont megfelelő kapcsolatának helyreállásáig. Mivel az ízületben a dehidráció végül súlyos károsodást okoz egészen a csont felületének lekopásáig, amíg ki nem alakul a csontízületi gyulladás – a szövetkárosodás kiváltja az ízület átformálásának mechanizmusát. Sajnos, az ízületek helyreállító mechanizmusa a normálistól eltérő alakú ízületeket hoz létre. Ahhoz, hogy elkerüljük az ilyen alakvesztéseket, komolyan kell vennünk a kezdeti fájdalmakat, és el kell kezdeni a napi szigorú és rendszeres vízfogyasztást. Ezeket a fájdalmakat először a helyi szomjúság jeleiként kell fogadni. Ha a fokozott vízbevitel pár napja után nem múlnak el, és az ízület ismételt gyengéd hajIításra továbbra is érzékeny marad, akkor szakemberhez kell fordulnunk.

DERÉKTÁJI FÁJDALMAK Értékelni kellene, hogy a gerincízületek - a csigolyaközi ízületek és porckorongjának szerkezete - a porckorongmagban és a csigolya sima felületét takaró véglemezporcban tárolt víz hidraulikai sajátságaitól függnek. A víz nemcsak a kenőanyag szerepét látja el a hátgerinc csigolyáinak kapcsolódó felületei között, hanem a csigolyaközi térben, a porckorongban tárolódik, és a felső test saját súlyából eredő nyomását támasztja.

Az ízületek legtöbbjében egy változó vákuum létrehozása egy csendes vízbeáramlást segít elő az ízületekbe, és csak az ízület aktivitásának eredményeként préselődik ki. A hátfájás megelőzéséhez elegendő vizet kell innunk, és különféle gyakorlatsorozatokat kell elvégeznünk, hogy változó vákuumot hozzunk létre, ami vizet pumpál a porcok közötti térbe. Ez a gyakorlat a hátizomgörcsöt is csökkenti, ami a hátfájós emberek elsöprő többségében - 80 százalékukban - a fájdalmak fő oka. A helyes testtartáshoz is hozzá kell szoknunk.

NYAKI FÁJDALMAK A rossz testtartás - például mikor írás közben fejünket hosszabb időn keresztül előrehajtva tartjuk egy alacsony íróasztalnál, több órán keresztül fagyott testtartásban dolgozunk egy számítógép előtt, rossz párnán vagy túl sok párnán pihenünk - hozzájáruló tényező lehet a nyakfájások kialakulásához. A porckorongok rendellenes elhelyezkedéséből eredő nyakfájdalmak egy kevésbé súlyos esetében egy egyszerű gyakorlat is segít, hogy többször lassan, amennyire csak lehet hátrahajlítjuk a nyakat és a fejet. Ezután kinyújtva tartjuk 30 másodpercig a nyakat. Ez a meghosszabbított kinyújtás vákuumot hoz létre a porckorongok között, és vizet pumpál a köztes térbe. Ugyanakkor az elülső gerincínszalagokkal való kapcsolat mindegyik porckorongot visszahúzza a normális terükbe a csigolya és az idegi gyökerektől távoli tér közé. Egy másik egyszerű eljárás a probléma kijavítására, hogy az ágy legszélén a hátunkra fekszünk, úgy hogy a fejünk lógjon le. E testtartás lehetővé teszi, hogy a fej súlyánál fogva megnyújtsa és hátra hajtsa a terheletlen nyakat. Ha teljesen nyugodtan eltöltünk pár pillanatot ebben a testhelyzetben, a nyakban lévő feszültség oldódni fog.

FEJFÁJÁSOK A migrénes fejfájásokat úgy tűnik, szintén a vízhiány okozza; a pihenés alatti túl sok takaró használata nem teszi lehetővé a szervezet számára a hőmérséklet-szabályozást; az alkoholos italok (másnaposság) a sejtek dehidrációjának elindító folyamatai; étrendi vagy allergia okozta hisztaminfelszabadulás; a túl nagy környezeti hőterhelés, ami nem társul folyadékbevitelIel; stb. Alapjában véve, a migrén a kritikus testhőmérséklet-szabályozás jelzésének tűnik a hőstressz idején. A dehidráció fő szerepet játszik a migrénes fejfájások megjelenésében. A legokosabb módszer a migrénes fájdalmak ellen a rendszeres vízbevitellel történő megelőzés. Ha egyszer a migrén áttöri a fájdalomkorlátokat, egy lavinaszerű kémiai folyamat (kaszkád folyamat) indul be, hogy meggátolja a test a további aktivitását. Dr. F. Batmanghelidj könyve nyomán összeállította: B G

Szabadidõ

2004. a u g u s z t u s

Idõszerû tennivalók A zöldségeskertben - A paradicsom oldalhajtásait távolítsuk el, akárcsak az alsó 2-3 levelet, a többit azonban hagyjuk rajta a száron. - A korai nyári zöldségfajták után felszabaduló ágyásokba telepítsünk másodvetésre alkalmas kultúrákat, retket, sárgarépát, fejes salátát, karfiolt, karalábét, céklát. - A szabadon maradt területekre vessünk zöldtrágyának alkalmas növényeket, amelyet õsszel vagy kora tavasszal beásunk vagy beszántunk a talajba. - Augusztusban már szedhetõk a szabadföldi zöldségnövények, fõleg a paprika, paradicsom és az uborka termései. A gyümölcsöskeretben - A beérett termések betakarítása után ne feledkezzünk meg a nyári metszésrõl sem. - A besûrûsödött ribiszkét és az egrest közvetlenül a betakarítás után ritkító metszéssel alakítjuk. - A fiatal és kis termetû gyümölcsfákon is elvégezzük a nyári metszést. - Az eper szárát lekaszálhatjuk, így a fertõzött leveleket könnyebben eltávolítjuk, talaját trágyázzuk, és öntözzük

Kürtös 15

Számítógép a mindennapokban

meg alaposan. Ne feledjük, hogy az eper egy adott termõhelyen általában 3 évig ad jó termést. A virágoskertben - Már ültethetjük a nõszirmot, nárciszt, krókuszt. - Ebben az idõszakban szaporítjuk hajtásdugványról a legtöbb lombhullató díszcserjét, ill. fát. - A rózsát is ilyenkor idõszerû szaporítani dugványról. - Szobanövényeinket árnyékolással védjük a tûzõ napsütéstõl, mivel a nap az üvegen keresztül megégetheti növényeinket. - Ebben az idõben a legtöbb szobanövényt komplex mûtrágyával hetente tápozzuk. - A futómuskátlit is szaporíthatjuk néhány órai szikkasztás után. B.Eszter

Az előző számban az operációs rendszerekről esett szó általában. Az operációs rendszerek közül annak ellenére,hogy rengeteg kritika éri őket, még mindig a Microsoft operációs rendszerei, a Windows különböző fajtái a legelterjedtebbek. Ezekről szeretnék egy rövid áttekintést adni ebben a részben. A Microsoft, a Windows és MS−DOS operációs rendszerek gyártója 1975−ben alakult. Az MS−DOS első változata 1981−ben jelent meg, az utolsó az MS−DOS 6.22−es 1994−ben. A karakteres felület hátrányait a Windows ablakkeretes rendszere tette−teszi kényelmesebbé a felhasználó számára. A felhasználónak a parancsvezérelt operációs rendszerrel ellentétben már nem kell a parancso− kat megjegyeznie, és begépelésükkel bajlódnia, elég a menüből kiválasztani és „ráklikkelni“. A Windows 1.0 1985−ben került forgalomba 100 dolláros áron 5 darab 5,25“ 360 kilobyt−os flopylemezen. A telepí− tés után kevesebb he− lyet foglalt, mint 1 MB, de nem volt teljes ér− tékű operációs rend− szer, csak az MS−DOS bővítménye.1993−ban a Windows NT meg− tervezésével egy új operációs rendszert hozott létre a Microsoft, és így operációs rendszereinek termékcsaládja két ágra oszlott. Az otthoni felhasználók számára fejlesztett DOS alapú Windows 9x egészen a Windows Me−ig bezárólag és a nagyobb hardverigényű vállalati rendszerekben használt NT magra épülő rend− szerek. A két ág egyesítése a Windows XP−től történt meg. Ezentúl a gyártó csak az NT magra épülő rendszert fogja fejleszteni. Természetesen jelenleg a Windows 98,Me−t is támogatja a gyártó, de már a Windows 95 támogatása telje− sen megszűnt. Ezért új gépre ilyen operációs rend− szert nem érdemes telepítenünk. A sok kritika ellenére az operációs rendszere− ket legelőször is saját magunktól kell megvédeni. Balázs Péter, RNDr.

Őszi futballsorsolás I I . o s z t á l y - F e l n õttek 1. forduló Seèianky Záhorce Kováèovce Vrbovka V. Èalomija 2. forduló Dolinka Hrušov Sl.Ïarmoty K.Kosihy Seèianky 3. forduló Záhorce Kováèovce Vrbovka V. Èalomija Kleòany

2004.8.8.

16.30

Dolinka K.Kosihy Sl.Ïarmoty Hrušov Kleòany 2004.8.15.

16.30

Kleòany V. Èalomija Vrbovka Kováèovce Záhorce 2004.8.22.

16.00

Dolinka Seèianky K.Kosihy Sl.Ïarmoty Hrušov

4. forduló Dolinka Sl.Ïarmoty K.Kosihy Seèianky Záhorce 5. forduló Kováèovce Vrbovka V. Èalomija Kleòany Hrušov 6. forduló Dolinka K.Kosihy Seèianky Záhorce Kováèovce

2004.8.29.

16.00

Hrušov Kleòany V. Èalomija Vrbovka Kováèovce 2004.9.5.

15.30

Dolinka Záhorce Seèianky K.Kosihy Sl.Ïarmoty 2004.9.12.

15.30

Sl.Ïarmoty Hrušov Kleòany V. Èalomija Vrbovka

7. forduló Vrbovka V. Èalomija Kleòany Hrušov Sl.Ïarmoty 8. forduló Dolinka Seèianky Záhorce Kováèovce Vrbovka 9. forduló Vrbovka V. Èalomija Kleòany Hrušov Sl.Ïarmoty

2004.9.19.

15.00

Dolinka Kováèovce Záhorce Seèianky K.Kosihy 2004.9.26.

15.00

K.Kosihy Sl.Ïarmoty Hrušov Kleòany V. Èalomija 2004.10.3.

14.30

Dolinka Kováèovce Záhorce Seèianky K.Kosihy

2004. a u g u s z t u s

Kürtös 16

Sport

Őszi futballsorsolás I . o s z t á l y - F e l n õttek

1. forduló

2004.8.8.

16.30

Bušince D. Lom Bátorová Sklabiná D. Strehová „B“ Balog Lesenice Ip. Predmostie Èebovce St. Plachtince Op. N. Ves elovce Kosihy n. I. M. Zlievce 2. forduló 2004.8.15. 16.30 Kosihy n. I. M. Zlievce elovce St. Plachtince Ip. Predmostie D. Strehová „B“ Sklabiná

Bušince Op. N. Ves Èebovce Lesenice Balog Bátorová D. Lom 3. forduló

2004.8.22.

Sklabiná D. Strehová „B“ Ip. Predmostie St. Plachtince elovce M. Zlievce Kosihy n. I. 4. forduló

2004.9.5.

15.30

Bušince Sklabiná D. Lom Bátorová Balog Lesenice Èebovce

2004.9.12.

Bušince Lesenice Balog Bátorová D. Lom Sklabiná D. Strehová „B“ M. Zlievce Kosihy n. I. Op. N. Ves Èebovce

16.00

Op. N. Ves Kosihy n. I. M. Zlievce elovce St. Plachtince Ip. Predmostie D. Strehová „B“

D. Strehová „B“ Ip. Predmostie St. Plachtince elovce M. Zlievce Kosihy n. I. Op. N. Ves 6. forduló

Bušince D. Lom Bátorová Balog Lesenice Èebovce Op. N. Ves

2004.8.29.

Bušince Èebovce Lesenice Balog Bátorová D. Lom Sklabiná 5. forduló

16.00

15.30

Èebovce Op. N. Ves Kosihy n. I. M. Zlievce elovce St. Plachtince Ip. Predmostie

7. forduló

augusztus 20., 2004.9.19.

15.00

Bušince Ip. Predmostie D. Strehová „B“ St. Plachtince Sklabiná elovce D. Lom M. Zlievce Bátorová Kosihy n. I. Balog Op. N. Ves Lesenice Èebovce 8. forduló 2004.9.26. 15.00 Bušince Balog Bátorová D. Lom Sklabiná D. Strehová „B“ Ip. Predmostie 9. forduló

2004.10.3.

St. Plachtince elovce M. Zlievce Kosihy n. I. Op. N. Ves Èebovce Lesenice 10. forduló

14.30

Balog Lesenice Èebovce Op. N. Ves Kosihy n. I. M. Zlievce elovce

2004.10.17

14.00

Bušince St. Plachtince Ip. Predmostie D. Strehová „B“ Sklabiná D. Lom Bátorová

elovce M. Zlievce Kosihy n. I. Op. N. Ves Èebovce Lesenice Balog 12. forduló

14.30

Bušince Ip. Predmostie D. Strehová „B“ Sklabiná D. Lom Bátorová Balog

2004.10.10

Bušince Bátorová D. Lom Sklabiná D. Strehová „B“ Ip. Predmostie St. Plachtince 11. forduló

Lesenice Èebovce Op. N. Ves Kosihy n. I. M. Zlievce elovce St. Plachtince

2004.10.24

Bušince D. Lom Sklabiná D. Strehová „B“ Ip. Predmostie St. Plachtince elovce

13. forduló 2004.10.31 14.00 Bušince Lesenice elovce Balog St. Plachtince Bátorová Ip. Predmostie

14.00

Bátorová Balog Lesenice Èebovce Op. N. Ves Kosihy n. I. M. Zlievce D. Strehová „B“ Sklabiná D. Lom

Atlétika Lövészet Kajak-kenu Asztalitenisz Tollaslabda Íjászat Kerékpár Torna Cselgáncs Vívás Úszás Atlétika Súlyemelés

augusztus 25., Triatlon Vitorlázás Pályakerékpár Birkózás Atlétika Strandröplabda Szinkronúszás Baseball Súlyemelés

augusztus 21.,

augusztus 26.,

Lovaglás Evezés Lövészet Asztalitenisz Vitorlázás Tollaslabda Íjászat Kerékpár Torna Tenisz Úszás Atlétika Vívás Súlyemelés

Vitorlázás Öttusa Vízilabda Birkózás Atlétika Műugrás

augusztus 22., Evezés Lövészet Asztalitenisz Vitorlázás Pályakerékpár Tenisz Vívás Atlétika Torna Műugrás

augusztus 23., Atlétika Asztalitenisz Pálya kerékpár Softball Birkózás Atlétika Torna Súlyemelés

augusztus 24., Pályakerékpár Lovaglás Atlétika Strandröplabda Súlyemelés Műugrás

augusztus 27., Atlétika Kajak-kenu Hegyi kerékpár Tekvondó Lovaglás Öttusa Gyeplabda Atlétika Szinkron úszás

augusztus 28., Kajak-kenu Hegyi kerékpár Labdarúgás Vitorlázás Kosárlabda Tekvondó Rg ????? Röplabda Atlétika Ökölvívás Kosárlabda Műugrás

augusztus 29., Kézilabda Röplabda Labdarúgás Ökölvívás Birkózás Kézilabda Rg Vízilabda Tekvondó Atlétika

Záróünnepség 21.00-0.00

Az oldal anyagát összeállította B G

E lap szám megjelenését a Leszenyei és Kóvári Községi Hivat al támogatt a. havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Hrubík Béla. Szerkesztõk: Bodzsár Gyula, Urbán Aladár. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 466. Telefon: 0905/60 87 77. Nyilvántartási szám: OÚ 2003/05297. ISSN 1336-3972. Nyomda: Pekel Print s.r.o. Bratislava. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 10.- korona. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk.