Osdolai Dr. GROF KUUN GEZA
emlekezete. Eml~kbeszH. Irta: Krrnnr, Afit/tis dr. fftrdJiskolai tanar. 2. Adal~kok gr6f Kuun Gu. t1e~ Irm: 1.
Sdly(Jm-/~krl"
Afol)!il.
Kroll 0,111.
O£VA k6a,vIIJo.d6Ia
nm.
A Hunyadmegyei Tortenelmi es Reg~szeti Tarsulat orokos elnoke, osdolai dr. grof Kuun GlzQ emlekezetere 1905. junius 10-en emlekunnepelyt tartott. Dr. grof Kuun Geza a legszebb rernenyek kozott megalapftott tarsulat mellett a nevelo tisztet teljesftette, azt kezdettlSl fogva a legszorgosabb gondoskodasaval vette kOrol, tudisa utat jelolt ki szamara, belolyasa pedig mindenkoron segItette.
celjalnak elereseben. A Hunyadrnegyei Tortenelml es Regesze~ Tarsulat
halajat es halhatatJan emlekQ OrokOs elnokenek elvesztese' f~lott erzett gyaszat akarta nemikepen kilejezesre juttatni' a junius 10-iki emlekunnepelyen. Ez alkalommal a tarsulat tagjai ugy, mint Deva yaros ertelmisege nagyszamu megjelenesevel mutatta meg, hogy mennyire erzi es fajlalja grof Kuun Geza halalavaJ .~ Hunyadmegyei Tortenelmi es Reg~szeti Tarsulatra, a megyei es hazai tarsadalmi es tudomanyos .eletre bekOvetkezett veszteseget, A Muzeumok es KOnyvtarak OrszagQ~
FelOgyellSsegenek kepviseleteben dr. Fejerpataky LaszlO. egyetemi tanar, aM.' Tud. Akaderriia tagja jelent meg: Az osszes megjelentek erzelmeit s az emlekOnne~ly jelentoseget els~ sorban Rethy Lajos kir. tanacscsnak., a Hunyadmegyei Tortenelmi es Regeszeti Tarsulat alelnOk~-. nek gyOnyOrQ megnyito beszede fejezte s emelte ki. Majd Krenner Mik16s dr. aradi fOrealiskolai tanar mondotta el·m~ly megllletodes kOiepette emlekbeszedet; ezt kOvette S6lyom-
Fekete. Margit 1(.. a. felolvasasa, melynek anyagat . r~inl . ...
kOzvetJen tapasztalasbol, reszint a nagy eml~kO .gr.6fnalC
csalAdi koreben nyert hallomasb61 merftette. .. . . .1 .' .
...
Ern lekbeszed · Irta
~s felolvasta: Dr. Krenner Miklos
f6realiskokl i
tanar,
Aid a kolozsvari temetdben pihend erdelyi ir6k C'~ !ud6sok nagysumu emlekei kOzott elbolyong, kegyelettel pillant ., Ioldre, mely annyi tudomanyos vivodast, nemesre val6 torekve- ~ ':5 lizas ~modozast takart el, E draga fOld dragabb lett nernregen. Szelid hantjai ala temetkezett a reg 6ta ott pihenok kuzdesene« rajong6 ,ismertet6je, elmult id6k tudomanyos hagyomanyainak a ielcube pl4ntil6ja, a magyar muvel0des legonzetlenebb vezet6 harcosa, a magyar faj 6stortenetenek sziv6s kutat6ja, minden becsu Ides szellemi igyekezetnek szelid istapol6ja. Mikor igaz megilletodessel odaszAmyal lelkUnk a hazsongardi temet6be, ellenallhatatlanul erezzuk, liogy Kuun Geza grOf elmulasa egy regi korszak vegleges bezar6dasAt jelenti, melyen diadalmasan niStt fel az uj idO, az () vezetesenek, az 6 munkciJkodasanak segltsegevel. Kuun Geza utols6 kepvisel6je volt azoknak, a kik a magyar tudomany mtivelesevel kulde~st vegeztek a nemzeti eszme diadalra juttatasaert, egyik els6je azoknak, kiknek a tudomany miiveh~se hatalmas eszkOz a nyugat es a magyars4g szellemi munkajanak Osszeffizesere. Val6ban Kuun Geza rajongo hazafi volt, ki egy-egy munkajaval politikai cselekvest vegzeit, mikor nemzetenek szellemi erejet taplalta, a vilag tudomanyos kG~tarsasaganak buzgo magyarja volt, mikor egyenisegenek varazs8val es lelkenek kincseivel kapcsolatot teremtett az europai tudomany es f~lreisme,rt huajanak szeliemi harcai kOzott. Az 6 alakja szt'renc:sis Osszeolvadasat tDkrozteti mindannak, a mit a XIX. szazad viharos magyar erzese nemzetUnk lelkeb61 felkavart es a mit a magyarsagnak jOvend6je erdekeben, a tudomanyos problemak kutatisaban I~nkadatlan eur6pai mavelOdesb~1 ujabban Onmagaba kellett felszivrii. Kuun Geza higgadt tudasa, mely gondolkoz4sa, nagy aranyu mQvelt~ge es viszont. Uszta lelkUlele, szivos munkaereje, kulturalis rajongasa epen tigy volt magyar, mint europai setnezetu,
at-
-5Ez az 0 legnagyobb erdeme, a miert szellernenek hooolattal tartozunk. Az cloknek, barmilyen nagyok es hatalmasok, nem szabad h6dolnunk, a halottaknak, ha nagysaguk nem Osszeomlik, hanem magasztossa valik halaluk utan, meltan adhatjuk meg a legnagyobb ellsmerest. Kuun emlekenek kijar a h6dolat s ez a h6dolat annal magasztosabb, mert azon itelettel kapcsolcdik : igazi magyar volt a vilag tud6sai soraban es igazi europar hazajanak hatarch kuzOU. H ivatasat megszabta az a harem korszak, melybe palyafutasa esett, hivatasara megerlelte az a kor, melyben szuletett, melytol cgycniseget i)rokUlte es nevetteteset nyerte. Kuun Geea grof a mult szazad harminczas eveinek vegevel szuletett, Oyermekkora abba az idobe esett, mikor az elmaradt magyarscig csuggedtsegeMI felrazva hihetctlcn erofeszitest lett, hogy nemzeti egyeniseget diadalmasan kialakitsa, tortenelmi hivatasat visszanyerje, ervenyesOlese akadaIyait elhantsa. Ismerjuk e kUzdelem magasztossagaI, melynek eszkoze az irodalom es politika volt. Oyermekjatekai kOzOtt kOltOive lett a magyar nyelv, a regi mult forrasait61 es a nepszetlem aIkotasaitol megihletve nagygya lett a kOlteszet, a beszed es tortenet buviuJasat61 tcrmekcnyilove a tudomany, az emberi jogok telkes al~rzesetol Ielszabaditova is teremtove a politika. A reformkorszak cszmei megerintettek a gyermek Kuun Geza Iogekony lelket, A ki c tiszta forrasokbol ontudatlanlil is meritett, sohasem lehetett hiitelen az onzetlen munka evangeliumahoz, Es hiaba jott az elnyomatas csiiggcszto korszaka. Az Onkeny diadala kozepette is megaJlott a magyar nemzet. Nemcsak a ssenvedoleges ellenallas politikai fegyvcre vezette ki katasztr6fjcib61. hanem a kOnyv is, a tudomany epen ligy, mint a kolteszet. E hare megedzeUe azoknak munkaerejet, a
Geza
kik mcgvivtcik vagy a kiknek egyenlsege epen akkor fejlett ki,
Gezae.
mint a Kuun Hogy epen tudossa es irova lett, azt nemcsak neveltetese es hajlama dontette el, hanem f6kepen az a korszak, melynek minden szonlorusagat atelte, de ifju koranak diadalmas oserejevcl csuggesztO hatascit legyfirte. Mikor elerkezett a kereszt(Itakhoz, hoi elete hivatasara felkellett keszUlnie, habozas nelkOI a
tudomanyos palyat valasztotta, bar tudhatta, hogy a politikaoak (aljain tobb dicsoseget tenet aratni, a tudomanyen csak sok verejtckkel tenet elore nyomulnl. Derengett es csakhamar felvirradt az alkotmanyos
korszak, mely rohamos haiadAsba,
de
egyszersmind
-6kGz~leti erkOlcseinek ronllis4ba sodorta hazankat. Es irne a Kuun is Oyulay grofok sarjadeka. HURJadvarmegye egyik szUletett vezere, II erd~lyi kOz~let politikus csaladjainak a Bethlenek, Kemenyek, Barcsayak, Wassok, Rhedeek, Bruckenthallok, Telekiek, Kornisok rokona, olyan vagyon OrOkOse, mely az elet gondjait tavol tartoHa, a legteljesebb mQveltseg 05zt41y05a, mely az arisztokratikus finomsAgot 5 valasztekossagot dils tartalommal teliteHe, elutasitotta rnal't61 azt a fenyt, mamort, dicsdseget, melyet a politikai elet kinalt neki 5 inkabb vilasztotta a tudomany rOgos utjait, melyen a szUJe~i elGjogok mit sem enlek es virrasztasba atmenlS munkaval kell kicsikami a vilag.ossag, a tudas egy-egy sugarat, a csendes OrGmOkegy n~haRY piliaRat4t. Kuun Oeza ifjti, szuzi lell.c bizonyi,. visszarettent aH61 a metelyte'll, mely a poUtika amyah:lll meghuz6dik; j6 $live nem tudta meltanyolni azt a szenvedelycs tusat, melylyel a politikusnak mAs existenciak lebirasaval, visszaszorltisaval kell kier6szakolnia az ervenyesUles m6djait, romlatlan, gyermekded hite a j6ban, mely elte fogytaig kincse maradt, ldegenul szemlelte a cselszOvenyek, az ~rdekek, az OsztOnOkmesteri osszebonyolitUit, melyb61 a poJitikai elet szovevenyei tamadnak. De a mi tal4n leginkibb riaszlotta el egyenes, finom szellemet, az a fajdalmas hazugsig volt, a mely a magyar politikanak specefikus jel1ege. Nem hallottam soha sem beszeloi politikar61, bar mint polgarnak bizonyara volt neki is partallasa, megis azt hiszem, hogy is a magyar politi kat a legfaj6bbnak, a legkinz6bbnak talatta az egesa vilagon. A mikor latta, hogy az Onrendelkez~s koraban es formajaban csalds a multak hagyomanyai bujkalnak, hogy a nemzeti elet IOkteteRt visszaszoritjAk es elrejtik az eur6pai szemek eh'U, hogy a hatalom is nemzet kOzott val6 kibekUles nem a tOkeletes boldogsag forrasa lett, hanem a paradoxonok es ellenmondasok szUIOje, hogy a nemzet 'llam megteremtesenek koraban kebelUnkOn taplalt ellensegek burjanzanak fel, akkor Kuun Geza gr. bizonyara nem sajRaIta, hogy a politika faszcinAI6 szenved~lye nem tudott urra lenni feJette. De viszont Gt a kinek OsszekOttetesei reven melyebb bepillantasa Jehetett oda, a hoya plebejus mivoltunk csak sejtesekkel kOzelithet, azt is j61 tudhatta, hogy politikai tulzasunk es lemondasunk egyforman . ReJDcsak "elyzetOnk, hanem gyengesegOnknek is folyomanya. Utazasainak tapasztalataiR okulya kOnnyen felislnerte, bogy e gyengeseget
-7erove lehet atvaltoztatni, ha a komoly munka tisztelete leu uri a nemzeten. Mikor majd 50 esztendOre kiterjed6 tudomanyos munk4Jkodasahoz profetai kitartassal, szent lelkesUI~ggel kezdett, bizonyara nem onmagaert a tudomanyert tette ezt kizarOlag, hanem mert a tudast, az igazsagot szomjuhozva kiizdeni akart fajanak erejeirt is hatalmaert. Tudta JOI, hogy a magyar tudomany sumos jelese emelkedett ki politikai teren is, hogy hosszu ideig a tudomany politlka volt es a politika tudomany. A kis szamu magyars4g kOriben kett<5s munkat keIJett vegeznte annak, a ki a sorokbOl kimat~a'ilott, mert temerdek volt a leladat es keves a munkas k&. De azt is JOI tudta, hogy a poJitikanak a mely. tudomany, az igaz tudasnak a politikai szenvedely ellensege lett, a mi6ta a modem id6k eUoitak egymast61 a kett6 hatarait. Kuun Oeza gr. tehat tud6s lett, hogy csak tudes legyen, elutasitva magatol a politikai fegyverzetet, mely frOszobajanak csendjebe idegen szellemet vitt is erejiRek javat lekOthette volna. Azt akarta, hogy egy teren, de ott igazaban szolgalja hazcijat, azt akarta, hogy val6sagos elmeJyedessel szamot tegyen a hivatottak kOzott, azt akarta, hogy tud4s4nak sokoldalusagaval modem es europal lehessen. Igy jutott a magasba Onere~ bOI; s felemelkedve oda, nem irigyseggel, hanem igazi bimulattal tekintettek lei rea a munka kemeny es g6g0s birai, elismerve Idlzdelmes munkajanak termeszetes ert~ket. Ott utan felhasznalta szMmadsa elonyeit, szabadjara bocdtotta szervez6 k~pessegeit,' vuer lett a tudomany vez~rei kozott s megh6dttva a killfOldi tudas v4rait, katonasag!t nemcsak h6dolatra kiszteHe a magyar tudomany el6tt, hanem szOvet~gbe is vonta a magyar tudomany egyszerQ, kicsi seregevel, 1-- E kett6s feladatra meger6sitve, megedzve bocs4totta ki 6t az elet viharaiba szeretc5 csalAdja. Kuun Oeza gr. ligy apai, mint anyai agon olyan csaladb61 szannazott, mely a tudomanyt ~s irodalmat becsUlte, neves ir6kat adott a haz4nak is a megujhodas kulturilis mozgabnaihoz szem~lyi vonatkozasokkal flizOdOtt.A Kuun-csalidot, melynek bOlcs6je a haromszekmegyei Osdolin ringott a XVI. sdzadban egy politlkus, az agyagfalvi gy(1l~sen Kizdi-sziket k6pviselG Kuun AntaJ es egy katona, Antalnak fia, Kocs&rd, ·Szapolyai Janos tOrhetetien hadvezere emelte a szerepiOk sor4ba. Az6ta sokan valtak Id belOle s a nagy szellemu, olykor szenvedelyes ~anll,
-8·kQlOncRgIg eredeti Kuunokkal gyakran talatkozunk. AI. idOsebb 'Pak HunyadvUmegye fOldin csak a kOzel elmalt id~kben kit ilyen
~sen megszabott alakja szerepeJt, Kun Kocsird es Kun IstvAn gr., az egyik a nemzeti eszmek es tanugy mecenasa, a masik hihetetlen viharokon 4teseU finom szellemG miifordit6. Kun Istvan gr6fhoz, I nagy korkOIOnbs~ dac4ra meleg kotelekek kapcsoltak s minden titk't, csodilatosan szabaJytalan palyajat ismerve, sokszor elbesz~gettem· vele a Kuun csaladr61. Istvan gr6f ilyenkor keseraen lIkadt Id csal4dja ellen, a mire szomorli emlekei teljcs [ogclmet adtak neki. De mindig kiemelte, hogy az ifjabb ag es benne Kuun O&. minden elismerest megerdemel ... Kuun Geza a legncmesebb ember lZok kOzt, a kiket szeretek - monda es a legnagyobb szellem marad a Kuunok kozt mindig. Csak 0 miatta volt jo, hogy csal6dunk lei nem halt." ts Kun Istv4nnak igaza volt. Kuun Geza szUleitc51 nagy szellemi kepess6geket, eredeti egyenisqet GrOkOlt, de jellemeben nem voltak olyan viharos, zabolalatlan vonasok, a minOk a Kuunolmak oly gyakran jutottak oszt4lyul. Atyja Kuun Laszl6 volt, ifjlikoraban buszArtiszt, azutan kitun6 gazda, ki munkaja mellett sokat olvasott, e16szeretettel foglalkozva a vegytani es gazdasagi mavekkel es sokat
taoult, f.,leg eur6pai nyelveket. Nyolcvan eves aggastyan koraban, .kGzeI 'Ilva a slrhoz, j611ehetkitun6en beszelt mar ot-hat· nyelvet, meg a sved nyelv tanulisahoz is hozzafogott, Az anya Oyulay Konstancia volt, klr61 Kuun Gw mindenkor csodas szeretettel emlekezett "leg s mint a. n6iessig mintakepet emlegette. Atyjat61 a tudomanyok szeretet~t is bamuiatos nyelverzeket OrOkOlte, anyjat61 a kOlteszet 5 irodalom becSOleset. Termeszetes is volt, hogy e~y Gyulay grofn6 felibresztelte ~ 'poUa gyennekeiben az irodalom szeretetet, Csaljdja· gudag volt olyan tagokban, kik az irodalmi elet hagyomAnyait, eszm~itt kOldelmeit slolgaltak. A Gyulay csalad gazdagUga Pecai Simon kancellar leanyat61 szarmazott es Pecsi a szombatosok megragad6 szomorusagu zsoltarait szerze. Gyulay S4muel nemcsak mint katona vitte magasra, hanem az Irodalom teren is szorgalmasan mlink4lkodotl Oyulay Ferenc becses emlikiratokat fft, melyeket Torma Karoly adott Id. Oyulay Lajos, . Kuun OWl nagyb4tyja, mint azt latoi fogjuk. a XIX_ szUad tudo. mAnyos tGrekveseinek nagy buzgalmu harcosa volt s mint napl61r6,
-9l,'YujtO es irodalombarat
kival6 erdemeket szersett, Meghat6 az a szerep, a mit a magyar irodalom kef jelesenek, Kazinczy Ferencznek es DObrentei Oc1bomak ~Ieteben Kuun G~za nagyanyja, Oyulay Ferencsne, Kicsandy Zsuzs4nna jAtszott. Ez a nagym five I tsqO, finom lelkUletli, hires szepsegQ asszony Kazinczy Ferencznek ifjukori szerelme volt KassAn, T~rOk Lajos gr., a nagy reformitor kesobbi ap6sanak hc1zanaJ ismerkedtek meg egymassal s a fiatalkori idill emleke halAlukig megmaradt szivUkben. Tobb ~rdekes levelet vaUottak* es mikor Oyulay Ferencznenek gyenneke, Lajos melli neveliS kellett, Kazinczyhoz Iordult, ki Dobrentel GAbort ajAnloHa. .1814-ben Oyulayne Szephatmon meglatogatta Kazinczyt Lotti leanya tarsasagaban, viszont Kazinay nevezetes utjat, melyr61 .Erd~lyi levelek" clrnu munkaja szol, ISt6-ban elsa sorban Oyulayne hlv4s4ra tette meg, szinten egyik leanya, Eugenia tarsas4gaball. Ezen utjat Kolozsvart61 Olah-Andrasfalvara. hot a szeretett csaJad lakott, Oyulay Lajos es Dobrentei tarsasAgaban folytatta. Hosszabb idOt tOJtott itt s a grofi csalAddal Dedacsra, majd Maros-N~metibe ~ AIgy6gyra is eJment. Itt Hunyadmegye fOldj~n a regi barats4g kOtel~kei mig Inkabb meger6s0dtek s Kazinczy sziv~nek meleg ~rzeseivel Arasztotta el a gyermekeket, Oyulay Lajost, kit fiatalkora dacara baratjanak fogadolt,· Lottit, Fannit es Constanceot, kiket sokszor emJegetett. Mikor Algyogyrol elbucsuaott tcllnk, nagy volt keserosqe. Bencencen szemeit nedvesUlni erze "El6ttem vala -. (rja XXI. leveleben - a kedves gr6fn~, azokkaJ a m~g mindig igen szep fekete szemekkel, el6ttem az en j6 Lottim, el6ttem kit testverei, Fanny es Constance." S amint az ~yek szaporodtak" szeretetet mindinkabb Oyulay Lajosra irasztotta.' ki Ot megl'togatta. kit az irodalomra buzditott es kinek munkaJkodAs4t dicsirte.. Az Oreg grofn~ es gyennekei" fOleg Lajos ~ Kanstanda basonle melegseggel szerett~k irodalmunk mAlik jele~t, nevelOjDket. Dobrentel Oabort. ki a csalad baratja maradt mindv6gig. 180E5-ban jOtt a Oyulay hazhoz 5 egeszen megh6dltoHa a (Oliri csal4dot. Az 6 idejeben .~s az 0 reven a Oyulay csalAd kast~lyaiban Iolyt a Jegpezsg6bb irodalmi elet Erd~yben. Ott hAnytak-vete~k meg az irodaJom es muveszet kerd&eit. sok sz6. folyt egy tudQlll6nyos folyoJrat es tud6s t4rsasag alapftAsinak eszmej6r61. S mi• Kazlnczy 11 lovelet
(ODD),'
.detou tl) lrt 0J1lle,MllaL
-
10 -
lear I)ObrenteJ 181~ban
Kolouvina ment OyullY Lajossal. meglltlietett u Erd6y1 Muzeum (1814-18.) Tenn~des. hogy ily bitt.. alatt • CIIIid telJesen uonosltotta mag4t at Erd~lyi Muzeum frdekeiyel. melynek munkatArsai so"ban l..ajo~ 1-,""" is helyft OGbrentei neveltJivel ~KYOtt 1817-hen Man)s-Va~rhclyt • tDrvinyhallgatut il ely~ezte ~s a neY~IH befejrztevd mint HIInyldYinnecye tiblabiriJAv6 kineveutt j6harit ten Maros-Nl~l·l·:tpt\l". l&»-ban Wgleg eldYOlott onn~. de idt\nkenl vissza-vis~!lti("~ Iok-tOk levelet In I yiltoutlan bar'ts4got -'rizett meg szi\'t'h",'I' 1 cu1jd tlllal hut. Mlkor OyullY Konstance Kuun Uszlc', ~,·,'Itn:' lett. OGbrentei uemetit 8 ~rdekl~d~t 'tszirmazlatta a J..'1'\'I "Il . kekre. Kuun Oidra H Inn'ra is. Mikor nevdl\re volt sz(lk ...·~~· ~I IfJlbb nemzedab61 val6 anYI ~pen alKJ Dnhrenteihez fordult. ,.;j -:' a nllY_zony Kuinczy Fe~nahez. Igy kerfllt Kuun Gela melle II\:vel6nek OGbftntel aJ"'lltira allY Hhay v~zett jogasz. mint ennek elmenetele ulin Gondol Gedeon. kit OOhrentei Cz~lkutj Juno SlobrAnlk (melyet OyullY Mmal id~Use alatt rendelt meg a Nemzeli Muuum admira) kWllli"n. megtep6 esztetikai ismeretei ~ finom modora mlatt kedvelt meg. trdekesen Irja le Kuun Gela gyennek-
'"l
visszaeml~keUseiben.· hogy Maros-Nemetiben. Gyulay LaJOI hidniI ~pen Onne~lyes vizsg6t rendeztek vele, mikor v4ratlanlll OGbrentei attezett Id fs u eg&z meglepett csal'd otthagyva Gtet. a kedves S IMr ritlt. vend~ Odvftzl~re ,ietett. Az elhagyatott tanlt6 is navendlk hOSSDl i«kig virta visszatertOket. mignem a
kor'"
vizll't
val6
"IY. bogy au"n
sem kerOlt Ii tnb~ a sor. ,. A Kuinczy &. Dobrentei kultum algy Kuun UszI6n~. mint 0yu1aJ Lajos er6sen 'poIdk Kuun Q~za ~ n~ftre lelkeben. Ez is honijAruit. hogy nagy halottunk uiviben mir korin gyOke~t vert a tudomin)' is irodalom bdeke. A kett6 agitatorikus tehe~ge nllY dgyakat itnszt6 hatUsaI volt annak a hunak gyennekire. melyben II arisztokratikus hagyominyok ipolAsa mellett a tudomin, & mOftszet eszmeinek is buzg6n Aldoztak. Kuun Q&.a gr6I hlven 6rizte Kuinczy s Ot\brentei emlaft. Maros-Nimeti pukJ6ban qy flc:soport .Kuinay plhen6je· nevet viseite, DGbmIteineIc egy ligetet szentelt. Dobrentei nagybecsO nlpl6j't (1801-1819) elnapolWc.
-
II -
i.'<:\ leveleit mini levelUra beeses kincseit 6rizte n IOkIzor anIef,:l"ttc: latugaJoinak. hogy Kazinczyt ~ D6brenteil mll,en en\l Up-
(suk fuztek luskulanumAho&. MilI6 olZWyOi ..... volt cz emlfkek .•pt)la~ban n(\v~re. Il~hai Fiy ~b~ is, • Id KuinCZI 16topd. :...nak emlekere dedacsi parkjiban kegyeletH OnnepRael emla,··,!Iup.,. alilutt.. Valtiban a kOltc1 sz6z.ata oem hanpott eJ biiba: 5''"11'
• ...,.
T'Klra.••
kill U.
,,.,
u
.... ,
...
utlu 4
;
£.
te. ki•• vOl., IU. uit vadulel'" 1••bM. Mel," a Mv .. vir .,.. bulODlva ..... I Vend~gte\ met,en; 6 tltel.. mOlt Itt utaaOl: Oh. d. tl hl.,.6toll DI .......... f tl millo, 6 'elel" I a vtl .,adak t. mlkor a aeretetl LoIn klMtja z-tt. Zugj6toll nelll: T6voltll ... I ID•••• ,. f de Wk. Hou6d. ~It. Ileg," ueraJa. vl•• lu6bIIt.·
Ez volt
a I~gknr. hoi Kuun OW els6
gondolatai
fakadtak.
azonhan nemcsak sulleme
kimOvel~re voltak tekintettel. apoltak szlv~ben mindazt, a mil u emberek kiD~aek IarI•• ttak. A reformatus magyar liri hiz lak6i vaJlUouk voltak I IMI, erzeseket kcJtettek gyermekOkben. A biblia. mel)' a v.-"rodaIom l\rnk gyOnyOrfisege marad, Kuun OW IeJkiben nUncIig visuhM,ot keltett. BeI~le meritette romlatlan idealizmusit. blz6 hi~ de egyszersmind eJete azt az egyik munkaewDijit is, bOlJ a keleti nfpS nyelvet, tOr1~netet. letke. kUtalll & megirtle. A kftnyv gyennekko"nak dlt1 Idocse, u JrM ell6 kedvtel&e volt. Gyermekeveire val~ visszaemlikcUvit oIvuva. megUpJ6 szivonket azon r~letek. meJyekb61 kitGnik, hoi)' • j4.sz6 gyermek fogalmaiban mir irodalmi 5 tGrtalelmi nevell szerepellek, a melyek mis ember tudadba IOkkaI kft6bbea Jutnak. Egyik j4teka abbOl 41lott, hogy Gam'" Ooethaaek. nGvbft Schilternek, jatsz6tarsat Winkelmannak nevClte. A cUd.Acsi szllfik alatt Lamartinet olvasta. KalaPi'! .Marengo· ka1apnak nevezt& I a szentkatolnai kastily egyik Dreg sz&it 6se, RIM T .... II&fnek k~pzelte. Els6 szenvedBye a fajbzet volL .MikOl a sz&eIyfOkl halni. elhagytuk - 'rja - a koc:si megillvu. kivAUoaam •• Szulei hanem
'ond...... .uas
-
12-
gOrongyet megcs6koUam bucsukep, tudva azt, hogy nemzetseg11nk bO)cs6je egykoron itt volt." A gyermekben tehat koran kialakult mindaz, a mibl'l a Ierflu nagysaga Ictt. A 48-as id(lkben
hatarfOld
meg mint gyermek mar elbucsuzott a gyermckkort61, mikor e~'Y napon nsokra szaporodott" verseit nspargaval osszekotve, senkitol nem lattatva," a Maros foly6ba dobta es mikor egyik szaszvarost haratja HUgel a szaszok serelmeirdi kezdve elotte beszelni, azt a faker-
nel hagyta s nem kivanta tobbe latni, Eros magyar erzessel, a tudomany szeretetevel a szabadsagharc esemenyei kUzf)tt valt Jl1l'g ifjukora kedves helyeitol, Dedacstol, Nemetitol, Szaszvarostol. S hosszabb titaz~
utan, mialatt atelte
ci6jat, nagybatyja kuvetvalasztascit, gium V. osztalyaban a nyilvanos
Kiln Kocsard ft)ispalli iustallaKolozsvarott az ev. ref. J
(iromeit,
Nagyv~'1 rn
don az elso lapszerkesztes izgalmait, Paczalon a Brassai bacsival valo talalkOlast, Pesten az 1850. esztendovel kczdette meg a szakszerii tanulast Szonyi Pal hires intezeteben. Ez idolUl kezdve elete szakadatlan tanulas volt. A pesti es gottingai egyetemen botcseleti es nyelveszeti tanulmanyokat
folytatott,
melyeknck
b()scges
nemcsak a filozofiai irodalom alapos ismerete, szclesknrii fudas
es
az osszehasonlito
nyelvtudomany
rnodszereinek
aratasa
tiirlencli ismerete
volt, hanem az igazi tud6s etet totytatasahoz sznkseges nyctvek a
franczia,
nemet, angel, olasz, latin es semi nyelvek
dasa is. lsmereteit
folytonosan
utazasokkal
taplalta,
tokeletcs
tanulva
tu':s is-
merkedve. Bejarta 0Ia5z-, Ddnorszagot cs Svajczot 1836-han Kiss Ferencz tanar tarsasagaban, majd Nemetorszagol 185S-han Szilady Aron kiscreh!ben s azutan is tUbbszor. Majd egycdiil jflr~flhe Angliat ~s Francziaorszcigot. Megnczte Egyiptom kincscit s Hellnsz halhatatlan maradvanyait. KeslSbb majd minden esztendoben jart Olaszorszagban, melynek tUrleneti es miiveszeti emlekei k{)zott ismetelten egy kU10n, gyOnyUrOkben gazdag, tudomanyos almodozasban
ides iletet ell vegig. Az ifjusagba jutas koraban legnagyobb hatassal voltak gondolatvilaganak alakulasara Kiss Ferencz, Tclfy Ivan. Szilady Aron, es a kit masodtk atyjakent, igaz gondjat viselonek latou maga mellett mindenha, Gyulay Lajos grof. Kiss Ferencz pesti tanulasanak egyik vezeloje volt s a pesti egyctemen, mini hclycltcs tanar a r6mai regeszetet latin nyclvcn adva elO, Kuun Geza archaelogiai
-
13 --
hajlamait tuzelte es latin tudasal gyarapitoUa. Hog)' milyen sziv{)s erdekl(ld~5t keltett fel benne Kiss Ferenc a regeszet irant, ekes bizonyitja az, hogy ntikor 1857-ben Mommsen Budapesten tartozkodolt a nemzeti muzeum feliratos kOveit tanulmanyozva, Kuun Oeza felkerestc ia es h05SZl' idol tOllOU tarsasagaban. ErOsen emlekezetebe vesle Mom mscn mondasat, hogy a maros-nemetl kertben ] 898. el6H megvolt kliratos kOvekh61 3 hianyzik es nem nyugodott addig, mig ezek ujlll\: felszinre nem kerUltek. Latin tudasat nleg inkabb fokozta T{!f .· • van, a klasszika philologia tanara, ki lelkes gOrOg baral leven. He! ~:··:;lra iranyltotta Kuun Geza figyelmet. Sirig tart6 barilsag fuzle Sz;l·'~.ty Aronhoz, a magyar irodalomlOrteneli kutatas buzg6 munkisah: II es a reformatus egyhazi elet egyik diszehea, ki a reszletek kutatasara valo hajland6sagat blzonyara Kuun Gezara is atphintalni igyekezett. Az irodalmi reliquiak megbecsulese es gyujtese, mely eletenek egyik gyUmoicsOz6 szorakozasa volt es a mire a hajlamot csaladja tagjait61 OrHkUlte, Szilady baratsiga utan meg enisebben foglalkoztatta. A ki azonban gyermekkorcit61 kezdve, addig mig OrOksegUl neki nem hagyta maros-nemetii birtokat (1869), a legserkentdbb buzditassal es peld!adassal mintegy vegzetszerflen iranyltotta kifejl~deset. a balvanyozott, sokszor megsiratott, mindenkor emlegetett nagybatya, Oyulay Lajos volt. Tisztelt, becsnlt alakja 0 Erdely kOzeletenek, ki Bethlen Ferenczczel closzOr OItHtt magyar ruhat, buzgo harcosa annak az eJlenzeknek, mely Wesselenyi Mikl6s, Kemeny Denes es Susz Karoly vezetese alatt kllzdott az egy Magyarorszag eszmejeert s a liberalis reformokert. Mint ir6t Dobrentei lelkesftette. Ertekezeseken kivU I nagybecsfi naplojegyzeteket irt, melyek 126 k()tetel tesznek ki. Partfog6ja volt Czelkuti-lnllich magyar szobrasznak. az Erdelyi Muzeunlnak beeses gyujtemenyeket ajandekozott, a pesti szinhciznak, szin~sz nyugdijintezetnek, akademianak, a magyar irodalornnak bOkezll partfog6ja volt. Az ujjaepitett maros-nemenl kastelyban levO nagybccsu leveltarnak 6 kOnyvtarnak <5 veteHe nleg az alap-
jat. A kastelyban ~s kertben (athato
romai regisegeket.
melyeket (Igy latszik mar Oyulay Istvan is gyfijtott, legnagyobb reszeben 6 szerezte es allitotta fel, megmentven Oket a megseminisOlest61. Az. a rajong6 ember, ki a nagyneyu politikusokat es az egyszenl sorsMI kiemelkedett ir6kat egyfonnan bar4tjaiva fogadta, a ki Selke-
-14 -
sedett r~i erd~lyi sziwel ~ buzgalommal mindenert, a ml haladut jelentett, eszm~it,· hajlamait, tOrekveseit mind ocscsenek lelkibe aUette. Kiszemelt OrOkOsenek tanulmanyait fettlS gonddal kis~rte, tudom4nyos igyekezeteit folytonosan elesetette, utazasra lelkesllette, ir6i kiserleteit elismeresevel jutalmazta. Mikor 1856-ban Vass J6zsef ,buzditisara Bethlen Oliver gr. megkiserlette egy hunyadmegyei r~geszeti tArsasag'alapihisat, J6sika Oeza br. es Un1l1aga m~lIe~ 9yu,lay i.ajosaz ifju Kuun Oezat is bevatasztatta a kicsi korbe, hogy igy ,is iranyt szabjon ocscse elkovetkezende munkassaganak. E fOrr{) szeretet~rt nagy OrOm jutott a szereta rokonnak. Megerte, hogy ~Iete al~onyAn Kuun Oeza mar kiforrott, eroteljes tud6s volt, ki szereny, ragaszkod6, meleg egyeniseggel karOltve hozta haza a tudas es tapasztalis egesz tOmeg~t es szertelen munkakedvet, Mikor Gyulay Lajos 1869-ben meghalt, Kuun O~za mar learatta az elslSirodalmi baberokat, ke~ ev 6ta a magyar tudominyos akademia tagja volt 5 melt6 ut6dnak igerkezett a tudomanyokkal foglalkoz6 nagynevu f~uriknak, tud6s fejedelmeknek, a Telekiek, Bethlenek, Kemenyek sor4ba.' ValOban Kuun G~za alZa lett, a minek indult, Utols6 a polihisztorok, utoJs6 a "kizar6lag tud6s atmoknak ell) rajong6 fonemesek soraban, kiknek a legsziv6sabb demokrata is megbocs4tja p~lgari munkijuknak erdemessegeert a magas ~ziiletes szerencs~jet. VeJe egy erdemes osztaly sullott sirba, melynek eddigi b6seit, csak reszben igyekszik p6tolni ujabban egy nagyszabastl poIitikai c:iY~niseg, Andrassy Gyula, regebben utanozni Apponyi Sandor & Radvanszky Bela. ~ Kuun Geza sokat es sokfeJet dolgozoH. A Sturm CS Orang id6szaJc4ban, bar olvasassal es tanutassaJ szimos iranyban gyarapl'otta szellemi t6kejet, majdnem kizarOlag a semi nyelveszettel fogIalkozott. A bibUan nyugv6 neveles koran felebresztette benne a kelet regi koranak szeretetet, Vonzotta 6t a bibliai idok kusza ethikai vil4g4nak sok megoJdatlan rejtelye. A ntitoszok termO fOldje izgatta kutat6 hajlamit, mely 'theologiai es bolcseleti ismeretekb61 fakadt, egy lendUlet gondolatviJagaban azutin kedvet adott neki a mal kelet nyelveszeti es ethnographiai viszonyainak tanulmanyozasahoz. Ifju koraiban az orientalista tudomanyok Oriisi clOhaladast tettek 5 a keleti archaeologia csodas fclfedez~ekkeJ lepte meg a vi14got. A legrigibb nepek viszonyair6I es muveltsegerOI egeseen clutts fogal-
-15maink tamadtak, A tudomanyoknak ez az uj viJaga magaval ragadta Kuun Geza lelket. A kelet mliltjanak kutatasahoz szUksegeseszkOzOket akarta teljesen hatalmaba keriteni s igy mindenekelOtt a semi nyelvek tanutasara es tanulmanyozasara adta magat, Faradozasait siker koronazta mint mindenben, a mihez tOrhetetlen akarataval hozzanyult s <5 nem allhatott ellen a vagynak, hogy nyelveszeti eszleleteit kOzre ne bocsassa, holott koran f6celjanak Uizte ki a keleti folklore megrajzolasat, Igy szUlettek meg elsO nyelveszeti tanulmanyai, A semi nel'idomroJ (J857. Magyar nyelveszet), Az lij arab nyelvrol is annat killoflbsegeirol az o-arabloJ (Nyelvt. KOzlemenyek 1865.) Assyr sz6k
hasonlitdsa (U. o. 1866.), A heber 'et part;kuldrol, A gyokiik e/melele (U. o. 1867. Ez utobbival foglalta el akademiai szeket). A Cyprus szigelillek phoeniiai lei/rasa; (U. o. 1868.), A simi nevszo szdmvlszonyai (U. o. 1868.) .
Es
bar ut6bb inkabb mas, meghatarozott iranyba terel6dOtt fO munkassaga idOnkent visszatert a nyelveszef kerdesek, fOleg a feliratoknak es az ethnographiai erdekUeknek taglahisara, men mindi~ hailandosaga volt a szetszort tevekenysegre, E kesc5bbi nyelveszeti alapu muvei kOzUl valo nagyobb munkaja A sin,; magdnhan.l!Zokrol es meg;eJo/isiik mOdjair61. (Ertekezis a nyelvtudomjnyok koreb61 1872.), valamint a Mesako' /elirdsdlol (1874-ben, az Akademiai Ertesit6ben). A meg kesObbi id6kblSi szarmazik Az uj perzsa nyel» birtokrogjairol (Armenia 1891) cimO dolgozata. A mint nyelveszeti munkalkodasa mind kOzelebb jutott a mostani id6szakhoz, tulnyom6va vaU benne az olyan kerdesekkel valo foglalkozu, melyek eletenek a Jegnagyobb hatasli es legerdemesebb munkalkodasaval, a magyar ostOrtenetre vonatkoz6 ethnographiai es forras tanulmanyaival fOggtek Ossze. Ezekbol taphilkoztak Ada/ek 0 lIo/goi bolgdrok nyelvillt'Z (Ethnographia 1896.), A beStllYo nepnev ketjele kiejlesir61 Kazwinindl (Ethnographia 1896.), Egy ujabb ada/ik a z Is r hangcserehez 0 vo/gaporti rlgi bo/gdr nyelvben (Ethnographia 1898.) cimfi dolgozatai, valamint a West~stliche Rundschauban (Berlin 1897-ben) megjelent nagyobb tanulmanya Kritische Beiltilge zur uralallo;schen Philologie cimmel. Utazasai, a tudomAnyok irant valo 6rdeklt1dise meleg barati yiszonyba hoztak Kuun Qezat a kUlfOld szamos jele~yel. B4rhova ment, azoknak baratsagat kereste els6 sorban, a kik a tudom4ny
-
16 _,
erej~vel emelkedtek tekint~lyre. Ez a szokasa kora fiatalsagaban jelentkezett, mid~n az iJyen ~rintkez~sek keresese a tanulmany es tapasztalu egy m6dja volt szamara, masodik termeszeteve valt f~rfi kor4ban, midOn eszm~i, gondolatai es tudasa kOzles~nek egyi k kitOnG eszkOz~nek hasznalta. Nagy mQveltsege es nyelvismerete, tud6s4nak b6~ge, feJlepesenek arisztokratikus baja es tud6s egyszerGsqe EurOpa tudomanyos koreiben nagyon nepszernve tettek. Szivesen OdvOzOltek mindenOtt mint Magyarorszag tudomanyanak mindinkabb hiresed6 jeleset. JelentOs ismeretsegeit azonban nemcsak a maga hasznara forditotta, hanem iparkodott nemzete javara is kamatoztatni. felhasznilva OsszekOHeteseit,mindenkor igyekezett a hadjU61 kOlfOldOneJterjedt ferde nezeteket megcafolni, zavaros fogalmakat tisztUni. Nagy nyelvismeretei segitsegevel a kUlfOldi folyoiratokban szamos dolgozata jelent meg, melyben nemcsak a maga kutatasainak eredmenyet k6z0lte, hanem a magyar tudomany mas fontos jelensegeir61 is szamot adott. Igy a Rivista Europeaban Vambby elmeletet ismertette a torOk-magyar rokonsagrol, melynek alekor is hive maradt, mikor a millenaris esztendoben maga Vam~ry is gyOkeresen m6dositott azon. Ugyancsak ebben a folyolratban tObb mithologiai es nyelveszeti cikket kOzOIt. A Bolletino italiano degJi studii orientali-ban az 1876-78. kOzotti evekben megjelent ujabb, a keleti nyelvtudomanyokba vag6 magyar konyvekr61 ~s ~rtekez~kr61 szamott be. A Revue Intemationaleban (Firenze 1884.) Origines Hongroises cimmel feltanest kelt" ertekez6t irt, a mely fajunk eredeterOI a kUlf<Jldismereteit gazdagitotta. A Qiomale della Societa Asiatica Italiana-ban 1887-1888-ban Budenz J6zsef ugor tanulmanyairoJ ~rtekezeH. A Revue d'Ethnographie-ban (Paris 1888.) megjelent Etude sur I'origine des nationaiites de la Transsylvanie nagybecsfl miiveben tudomanyosan fejtegetven az erdelyi nemzetisigek szannazasi viszonyait, lerombolta az olah rOpiratok is agitaci6kkal befolyasolt francziak teves felfogasait es Eur6paszerte viligot vetett a dako-roman kerdes hazug mivoitara. termessetesen nem politikai, hanem szigoruan tudomanyos szempontb61. Az Ethnologische Mittheilungen aus Ung~rn-ban (1889.) Einiges Qber d~ der Thierwelt entnommenen Volks - und Stammesnamen, & (1891.) Ober uneingentliche Aust/rOcke verschiedener Sprochen aIlS Ehr/urcht vor der Gottheit und vor den Machthobern is a West-
-
nstliche
Rundschauban
17-
Ube« dell Gauben on Unsterblichkeil
bein
dell Naturviilkem cimu tanulmanyai
a nemet vilagban tettek meg ismertebbe nevet. A hazai nemet nyeJvo tudomanyt is segitette. A hrass6i Korrespondentzblattban irt Der Milh/bacher Anonymus (1890.),
Additamenta Zit den, germ. Gtossar des Codex Cumanicus (1891.) es Gabriel VOII Raltenwegs Pilgerfahrt nach Jerusalem cimmel. Ide vagnak nagy rnunkai is, melyek latin nyelven jelentek meg es mindenutt nagy hirtlve, becsultte tettek never, ide nagy aranyli levelezese, melyet a kiilfOld szamos tud6saval es kultur politikusaval folytatva telkenek nabobi kincseirol es hazaja szellerni er6fesziteseirm egyarant tan(lsagot lett. Val6ban azt Jehet mondani rola, hogy becsnletesen kivette reszet azoknak munkajab61, kik lelkesen faradnak a kiilfnldi iratokban, sok ember kOteJesseget magukra vallalva, "foly6iratokat p6tolva, hogy hazajuk tudomanyat kiiJf61dOn kepviseljek, hogy az itthon elzart tudasb61 az egesz emberisegnek tolrseuek. Ezekkel egyiltt Kuun Geza igazaban hasonlitott Tinodi Sebestyenhez, a ki a maga koraban vandorlasaival egy eleven hirlap szerepet [atszotta kHzl~lve az esemenyeket, buzditva a lelkekel Az idegenbe juttatott irodahni ndikodes erteke" miatt nem lehet azon csodalkozni, hogy a kiilfnldi tudomanyos tarsulatok kitiintetesekkel halmoztak el Kuun Gezat. Tekintely lett : ..Goldzieher lgnaccal egyUtt az orientalistak kOztJ egyediil az Osszehasonlit6 neprajz, a keleti k(ltf6k es regeszet szakmajaban. A leydeni egyetem J89S-ben a seml nyelvek tiszteletbeli doktoravaJ szamos olasz, nemet, finn tudomanyos tarsascig tiszteletbeli tagjanak valasztotta. A mit nagy kOltlSink 3Z irodalom, azt erte el Kuun Oeza a tudomany teren, fenyt, dicsoseget, )~tjogosultsagot szerezve kicsiny nemzetenek, l11elynek f~rangu sarja volt. nem a gr6fi szDletes, nem a titkos tanacsosi melt6sag segitsegevel, hanem tudomanya erejevel es jellemenek szepsegeivel, Nem kevesbe jclentos az a Illunkassaga sem, melylyel a kiilfOld szamos jeleset ismertette milunk, reszlnt egy-egy munkajokrol, reszfnt egesz palyajukr61 irva. A ki annyiszor kapott szolasjogot az europai tudomany foruman a nemzeti Jnfivelodes egy-egy fejezet~nek meltatasara; tartozott azon kotetesseg bevaJtasaval is, hogy 'hazaja elatt viszont a k.ulfUld tudomanyos 61etenek egy-egy jelent6s mozzanatat lsmertesse. Kuun Geza ennek a feladatnak is derekasan 2
- 18-
megfelell A kOlfOldjelesebb ir6irol adott ismertet~seinek nemcsak ~rdemOk. hanem ~rdeke~gOk is van. Ezek az ismertet~sek ugyanis f~nyt vetnek Kuun O~za irodalmi tev~keny~g~nek rug6ira, fliler arra a k~rdHre•. mi~rt f4radozott az 6 friss ~s rugalmas szelleme annyi kOlOnbOz6t~ren. M4r kora ifjusig4t61 kezdve azokhoz a tud6sokhoz vonz6doH legink4bb, a kik tObb ir4nyu mQkod~st fejteHek ki. A v~letlen k~slibb pedig ligy hozta magAval, hogy legkedvesebb idegen tud6s barttai es ismerOsei olyanok voltak, a kik tObbnyire sokfel6 4gu6 tev~kenys~gert buzogtak. Ezeknek mOveit ismertette a legszivesebben. Igy Lamm« eszm~it az erkOJcsrill (Budapesti Szemle 1868.), a ki nemet filozofiai Ir6 volt 5 Stemtballal egyOH megalapitotta Kuun O~za kedves tudom4nyai sz4m4ra a jeles Zeitschrift fOr VOlkerpsychologie und Sprachwissenschaft-ot; Angelo de Gubernotis gr6f kiva(6 olasz tan4r, politikus, ujsigir6 es tud6snak munkait. a ki a szanszkrit nyelv6zetben, OsszehasonUt6 mithologiaban, irodalomtortenetben es neprajzban egyarant himeves (8udapesti Szemle 1869-70, 18, 74). Mivel nagyrabecsOlte sokat foglalkozott Dora d'!stridval, eredeti neven Ohika Helena hercegn6vel, ki ol4h fejedelmi aalidb61 szarmazott s florencben lett Kuun OWl j6 ismer6se. Dora d'istria nemet, olasz. franaia es gorOg nyelven Irt t4rsadalmi, tortineti, politikai muveket, melyeket Kuun a~za a FOv4rosi Lapokban (1877.) ismertetetl. E kiv4l6 n6 hat4s4nak (ehet reszben tulajdonftani, hogy Kuun Ona egy evtizeddel ezelOtt DalmAczi4t. Herczegovinat s Montenegrot megl4togatta b Belgrad, Bukarest nevezetesebb tud6saival OsszekOttetHt kezdett. Mikor Dora d'lstria meghalt, nemcsak az Erdelyi Muzeunlban (1889.) irt r61a ertekezHt, hanem kes6bb is visszat6rt eml~kere a WestOstliche Rundschauban (1894). Ugyancsak az Erdelyi Muzeumban Irt az annyira szeretett olas! tudomanyos irodalom egy muik jele~r61 Amari Mlhdlyrol, a torteneHr6r61 ~ orientalistar6J. Talin meg4l1hat fentebb kifejteH '1IItasunk, hogy ezekkel a szellemekkel val6 sOrO erintkezese is kihatassal volt arra, hogy Kuun O~za irodalmi tevekenysege tObb 'gra szikadt. A csal4di kOr gyOjt6 es tudomanyszeref6 hajlama vetette el ennek csir4it, az erdelyi tud6s hagyom4ny. mely az enciklopedikus hajland6sagot mindenkor !polta, nOvelle meg a cSir4kat. de a kUlfOldi mintake-
-
19-
pek bizonyara enlsitett~k. Kuun Geza helyzet~b61 term~tes m6don sarjadzott ki a sokoldahi tOrekv~s. Mint irodaJmi veurlwe hivatott ferfiu, ki a kolfOldi tUdomanynyaJ sOrB enntkezest fartoH fenn, mint gyujtO, a ki minden szellemi maradvanyt fentartanj 6hajtott, kotelessegenek is, szenvedely~nek is valasztotta a sok agazatu tud6s foglaJkozast. A nyeJv~szet mellett, melynek mind gramm_at.kai, mind tUrleneti, mind pedig Ossze~asonlit6 r~sz~t miivelte, munkalkodott az irodalomtortenet, publikaci6k Osszehasonlito mithologia, egyhh. n~prajz, forraskutatas es riguzet teren. Bizonyara sokkal nagyobb terOletet alkotnak ezek, semhogy a mai idOkben egy tud6s az egeszet mlndenutt egyforma sikerrel megmunk4Jhassa. Arnde egyriszt ~letm6dja, masr~zt bizto! fegyelmezettsege megovta Kuun Gezeit att61, hogy tevekenyseget teJjesen szetforgacsolja.· Egesz ~1C!tit a tannlmanynak es kOzh~snek szentelte. Anyagi gondjai nem voltak 5 a szorosabb tarsadalmi szereplessel nem sokat tOrOdOtllgy az ida hosege s a j6 munkabeoszt4s mellett igen sokal doJgozhatou. Misn!sztnem is akart teJjesen poJihisztorra vattozn i.Egyresztmegelegedett a felsorolt tudomanyagak m(jvele~vel s azok kOz(i(is a neprajz .es a Iorrastanulmanyok teren torekedett a nagyszabasu es nagyjelentiSsegii mfivek alkotasara, egyebekben pedig egyszeru OrOmOkre es sikerekre vagyodott. Ez az eres maga fegyelmezes, mintaszerO nagy szorgalom s minden ora felhasznalasa teszi dus irodalmi mQkOdesenek egyik titkat, Az irodalomtOrtenethez vall» vonz6dAs hagyomany volt csaladjaban. Az I} c1rizetere jutott a Oyulayak nem egy kbirati mfive, sok nagybecsfi level s mindenekfelett Gyulay Lajos napJ6ja. Azon Ilelyek irodalomtOrteneti vonatkozasa], a melyek szivehez kOzel aJltak es szeretetenek a legkedvesebbek voltak, k010nOsen irdekeJtek. 19y szivesen irt irodalomtOrteoeti cikkeket es adott pubUki.ciokat, a mint az nem is Ichetett mask~nt Szilady Aroo baratjAnil. Kerekes Abel tordosi szuletesU tanarroJ. ki a mult szuad elejen egy magyar tOrteneti folyoirat meginditasan munkilt, ertekez&t Irt (Erd. Muz. 1891). KOIOnUsel6szeretettel foglalkozott az erd~lyi tudominyos tOrelevesek es tarsulatok tOrtenet~nek egy-egy reszJetevel. E nemO dolgozatai: Visszapillolltdsok az Erdelyi MUz~um mega/Qpftdsdm (Brd, MuZo 1898.). melyben Miko Imre grof torekviseit meltatja, Erdllyi tlldon,dllYos igyekezetek (Erd. MuZo .1900.), melyben- a XVIII. ,l
2·
- 20es XIX. szazad irodalmi mozgahnait, Kemeny J6zscf gr., Batthanyi Ignac gr. puspok, Teleki Samuel gr., Dobrentei Gabor, Aranka GyGrgy, Cserey Farkas, Kerekes Abel, Vass jozse! rnunkalkodasait, agitaci6it ismerteli es A Illlllyadn!egYl'i liirlllll'I",i, regt;szdi ttirsutat tl6zml"yei is e/6jell'i (Deva 1899.) - Budapes! 1820-11(111 (Erd. Muz. 1902.) erdekesen vazolja a budapesti eletet, irodalmi 1110Zgalmakal Dobrentei Gabor levelei alapjan. Ez a dolgozat reszlete annak a ki nem adott emlekbeszednek, melylyel tarsulatunk I Bf'fi-Iki decemberi Olesen Dobrentei emlekenek annak szuletese 10l. fol'dul6 napja alkalmab61 aldozott. Korosi Csoma Sandor nH:~h~to eletehez adatokat k6zOit (Ker. Magvetc5 J 887.), B%lli Parke, ..\',;11dor leveil'ib6/ (Ker. Magveto J884-85.), Kazillc..lJ' kit tevelc i H!Inyad 1881.), Kis/oilld)' Sdndor kel tevete Dobrente! Gtiborllo,i (lrodaJomtOrteneti KOzl. 1891.) cimu publikacioi is erdekesek. E nemben legnagyobb Oyuloy Lajos Iloplotorcdekebo/ /815-34. (Budapest 1875.) cimu vaskos kiadasa, melyben nagybatyja neeses fel[egyzeseinek kOzOlte egy reszet. Ugyancsak ebbdl a naplobol vette anyagat Az /864-ik; orszoggyOles eiuestelyell (Erd. Muz. 1903.) clmu kOzlemenye es reszben Wesselellyi Miklos cmlekezete (Erd .. Muz. 1902.) cimU dolgozata. Az irodalomtortenet munkalasa es nemcsak az irodalom szeretete reven jutott az Erdelyi Irodahni Tarsasag elnnki szekebe, melyntk finom izh~s(j vezere volt. Evenk~nt szokasos kOlfOldi utjar61 s budapesti lart6zkodasab61 hazafele indulvan Kolozsvarra lert be es az irodalmi tarsasag ~'Yiilescit emelkedett es valasztekos beszedekkel nyitoUa meg. Nem az clkiilfinUdes, a lokal-patriotizmus vezette ~t 8Z erdelyi irodalmi tnrekvesek kiilnnl\s el6segitesere, hanem atszannazott irodalmi hagyomanyok kuuusza. Az ErdeJyi Muzeum, az Irodalmi tarsasag es az Erdelyi Muzeuul foly6irat azert nott elvalaszthatatlanu) saivehez, mert ezeknek kezdetei lelkesltettek azokat, a kik a tudomany szeretetet szivebe 01tottak, mert folytatasai egy nagy multnak, melyben lelkesedese gyOkeredzeH. Hasonlo vezeto szerep jutoU Kuun Gezanak az erdelyi rcformalus egyhui eletben is. Elnnke voU az erdelyi reform. egyhazkernlet egyhazi ertekezfeteinek es fOgondnoka az egyhazkeruletnek. Az egyhazi gyUleseken mondott beszedei nagy vaJlasossagarol tanuskodnak. Ez a melyen gyUkeredzO hit iratta meg vete Az inlddi
-
21 -
) 899.) cimu muvet, rnelyet hitsorsosai al egyhazl irodalom gynngyenek neveznek. Vallasossaga azonban nemcsak meggyt'}z6deseben es theologiai ismereteiben gyOkeredzett, hanern - a mi masoknak hitet epen ellenkezoJeg gyakran megrenditi - a tudomany, a kUlOnbOzO nntoszok Osszehasonlit6 tanulmanya alapjan is erl~shOdott s azert az egyhazi foly6iratokat ilynemu dolgozatokkal is gazdagitotta tisztan vaJlasi cikkein kivlil. Mini a neprajz mestere kOIOnben is erosen erdeklodOU a folklore, a neplelkulet c leghatalmasabb megnyilatkozasa irant, Ezert egyeb tudornanyos miikOdesben kifaradt szeJleme felfrissitesere es hitsorsosai tudomanyos eputesere nemcsak tisztan elmelked6 cikkeket irt az cgyhazi Iolyolratokba, hanem sokat kOzOIt az Osszehasonlito mithologia teruleterol is. Ebbe a korbe tartoz6 dolgozatai a Kereszteny MagvetOben 1876-t61 kezd6dOJeg; Elmelktdes as erenyr61,A mandeu-
sag tortmete (Kolozsvart
sokrol, Erdrl)' 6slukdi es az agathirsisek val/dsarol, Osszehasonlilo mithologia, Nehdny sz6 a german nepekmililologidjdrol, A kina; nip.'01l0sr61es annak Q buddizmus be/olydsQala" tortint modosuldsdro~ Ma;lnollides erlekezesea Mozes el6tt li/aett bdlvdnyimtiddsrol, Masudi Maflesrol a manichaeus hil/eltkezelrol, A kereszlillY hierarchidrdl Maslidi szerint, tovabba Gondolanortdekek a val/lis je/entis/girDI (Prot. Szemle J898.), A katllarosok hillelekuele (KiilOnlenyomat.az
es
Erd. Prot. LapokbOl.) f.At Osszehasonlit6 mithologiab61 vett dolgozatai atvezetnek a n~prajziakhoz, melyeknek r~szet alkotjak. Kuun Qeza nyelveszeti tanulmanyal kOzben, tazetesen megismerkedett a tanultnanyozott nyelvek logikajaval s igy onkenytelenul belemelyedt a neplelkDletek vizsgalataba is. A regi es az (lj kelet szamos nepenek pszihologiajat atbuvarolta s rendkivDl gazdag tudasra tett szert. A legnagyobb kitartassal termeszetesen a vandorl6 magyarsag Osi lelket es muveltsegel kutatta, valamint azokat a nepeket vlzsgatta, a melyek a magyarsaggal egykor erintkeztek vagy beleje oJvadtak. A mai idOk egy-egy jellel1lz6 sajatsagat is szivesen feljegyezte. A mit a kQlfOrd a neprajz tekinteteben lijitott, folylonos figyelenl1nel kisene es illhon is megismertette, FeJkaroita es tamogatta a magyar Neprajzi alapUasal, melynek OrOkns tiszteletbeli elnl\ke letl cs melyllek gyUleseit magvas, at ujabb es ujabb etnograffai kerdeseket ismertetG es felvettl besz~dekkeJ vezeUe. Ennek keleti szakosztalyat 0 szervezte. Hunyad-
Tarsasag
- 22-
-Ii' elnopafuMit II IIrbllI d mindrn dolgoutok
Mprajz 1l"'~~1 kOnJftirt tal ID. Eulk Nsik doIgozadl mil 6. emlllftlUk. ED MWEp' __ felemUllnk. Beaa Ip~".k: A bmdnitokrol (Erd~)' 1-'). M.. ·b IIrlInn (Erd~1y 1894.), F.nI~/y h II n~prujz (ErcWIy '''.). Kinnd_k Is bdnJduok (E.hnt .... phiA 1890). Nilacyobb doIputai IlIt0r6k vallak e Mmtwn ~ Kuun (j~Z4 jcl~n"\~Ktt biIIetetIcnDI n.,... duzullloIdk. 18ll-hln k(\lt~ttlt IIIlInklala AlltlIIW Kri", ttJrthll!l6tQ (U1. I n)'ttlvtud. kO~bc\1. 1873 ) kt'ld.k .. I lent, mtlybal btlyd foglillnak AdlJl~lmk Am., ,'~ K,./rt E",.". t'IIur,.."",itljdhoz II IX. h X. Iwzulldbo" (Enj_ MUlUnQ IIID.), A til.. ""t,tInJIls nmut1UiJlhrJi (Uf .• n)'ttlvl 'cl,,,·hitl ._.). H~nJl melyllm. mC1J~1 h~lynnd.1I~·..:lv· ~ ...., •• ··16. ~ja. Iovibbi. n~'ndurlisi rk.llhll1,..ad· .'IJC mon..... pIIl6j6ban. A bunpdmcud tnrttntlml ts R1:~' '~r...... a.. ~JlS kftqyuw.t_k prUI_Altalmu meglty"'·. bt·,,'I.·lICIbeD II .. binlell ~jzA & Iftrtftlcti Ilmtftdrl. CID' Ill" ~I til. £Ykon,v. 15 0.) • bitlilDlmJl qy nl_dlban (II. l·.\·~.. nyv, • keIeIA mlvet ... eur6pai utjair61 .....
n 1IIIItdI. A mit
alk.lm~hAl m~gtrt. eKY ~ICHz kit
I
(I"'.'.
I. '.
~kaI:".
Rfsrhen • n~Jz'
uiJlu'"
laid.. ,",brn a furrblanulmaIlY"~ 110... IartomaIc lepauohb VabMIl munktl. mdy~. ~I ncm lJ~ul· uk IOba ~ • mach•.,., ludomlnynalc lij u~UI tdOln&.-k. E "dO-
beaA mOnk. ... ,cknck lIIi.ndexJikt Ivtl"~. ~I ft'IuaJC'luc: 1'11,·,~ tanutrnMyok IYOlunIcIc vUIi. ko)nn taaulm.tn,. n.m("fltll~k.
Pild.......
nioClal terlnk. hoD C'I .IUJummai t.c\vchllln kilrrjc"'· kedlDak rdjuk.. Taljn ncm il uuuep.. Onmaeukban ~ (I"ml· pWlt rill.1 Iknebbal Rblno. Kuun ~". ~11l"n'~ 1~lOAv~1OnIIIte beWjak • ID • ., dkWRl~1 ~ diAlllta~t mAr ,.mull mtlnncrftfvcl bJrddik. A Kuun Giu ~ft1d paliK 'DunG lelaali..... fOIIOn ~br Jun.tja Gkft. OIUcfurnak Sol,"".61M cUfDtt .. fveJ Is ~aI :~ '''Ilalmak 1c11d. MUUD ipzI yt~rit CDdrz ClIlJllllln. btbliol", ad kmpluDI .Jivi Maret Vcndiarum dina IIID-bin mcGtlcnt latin manUj. Idle haW.·1' A Coda CullWlku.. Petrarca I IIIC1 oIuI Ilnll6 ;. hu.... ". IJ6ncW1wzIa I v*ncu' k6nptirull. A kodeJ a 1a1iD• lain .ydvel& nptvtanJ alakjatt ...... 11DIIa nell .... a laID n,clmek ll.,ubI,jn ...11Mlen ... 1IJIIaIWJ1 cml~1 ftICI6l1JJ •• A
an..,I"
oez·
..... a
-23kllnok mig a XIII. aJudhan RI&1 IdmmallM
Orouorsdlhln. UIY II.,
KrinlIMM • D& a ftirnm it alai IIaaUdIk ....
hoIJ
Enndl ~heI6.
nulWc nydvftkeL
..
a Pdrarc:a
__
Arille nyelvOk muadrinyalL HII nrzImcit'i ............. ,. ", __ Mil a kodellnek Kuun oa.. taJI6 d rmdaIt n~"'s ,u ., ..... bec:sn mlJCYlrWlokal. tnrl~ndi 1tD1C1ft~'lrn hold. E ....... k
are"" ..
Idu6 munkjJ" ~bbt doll(OU1a6 k6epu1lik. A ItWl nmlreU~e vallmint a kode:a an'IIAIa" ~ .......... "nulminyai. tnv'bb folJ1alYa IIGIdleIr AMJluaw'", .- .. ('t'm
tllllllJllitUtrf
nma""'(BpcIIIM3.).
A ~_
~n~lnJl
(I!".•
CUlllllltko
,~ tflllia tJI""".1co 616U11111"ut .,
nyclvl. ~b61
IE.).
",._61 ....
Qlli".....,.
.. _Mld
t.
.,..,
Vtftlflunt", (BPftIII",fs Uja" PrIratrfJ m6 (t,t a nyrh'l ,,~ .. 'E.) ami l melJck'" lWiy* haua. hanan a kOlfGldi tudominyt is ...,. '_late. Tortlrlt*n '.j&leftldr. aclllldAnk .til ""'_.1IIi'Io ...... ljIA vadr ana. hoD uokbl • Utdi fClll6a*.. •• '. n me.lyell a dnd0rt6 tI hunlOllaJ6 NnJt derillYNIL 6t IArt 'el r eNk... .. r ,-...... kulallli .... UftRC cWo A Wdi nreaft' .. 1HIIWnU. a bIdi ..... ... ,. nlprall tanulm6n,bu 1i1j.tD ........ .... j6 F .,-IrnMue ... rOlca cl bHdl jutn&a ft8t I ....,U ~ _lib
-""",,'8 lanul....,.... I _..,11
vi....
IrrGIdfft.
teo_.
Sa........
h ft6I .. u."·,, .........
boD u ,.. trrJt-alO anarbI,. ~
"'0 *. ..,artaaa. • .. a...,.,.. c.ww.
I0II6I0'
barunIL ,. II*a .......
~ytk '-11 IlGu
alas-
•
a.n
U bj ... Mmi Niiidlt
,
...
IDIt ~~.
t' ~.. 'tnlaltonl. AI ..
fa
mIwMdl...
rcr
..
...
~r ...--
u.,...."8....,... ,._ .;"*' •• ,.,.,,...., at .bben •••
611. ul a ...,.,
,.
At ••
.,. k.... u ~
.... Ift.MI, .... "1 N..... ~- KWIOb .... dJ..... : a.tIIII (I". ,." ...£,t.,."wa 7' , • -.,.., .... hHr' .,. 'DIt~ .. ,,MIftIICA........ IE ...)_ahbi It,.. HIJIt (I ,•..., IlOnrw ~It'nlriir •• • .....,., kl\dat a.D ~ ~,b6I. Itt • ... ' M·. MS k II...,. 111M ben .... sstJ1 U...... a ~ .......... ~ lit U......
..,at.,
o.nttdIII.~-~ It, ....
- 24A keleti klltf6k tanulmanyai alapj4n SZilletelt ~Iete tudomauyos koronAja. melyben a magyar ostortenetre vonatkozl> kutatasainak eredm~ny~t kftzOlte. E korszakos mfive, melynek egy-ket allltisit m6dosltani fogja a tudomany, de eg~sz~t a magyarsig ere\detinek & rindorlisainak kutat6ja soha sem fogja nelkOlOzhetni,
Rtlalionllm Hungarorum cum Or;l'nll'I!tnlibusquL' orientalis orig!« n;8 hisloria antiqllissima Kolozsvart megjelent kcH kotetes munkaja. Latin nyclven ina, klasszikus nyelvezettel, mint a Codex Cumanieust, hogy a kOIfOld is forgassa. Sajitsagos, hogy egyik emlekbesz~~ben Kuun Oeza reflektalvan Mommsen vadjara, melylyel Tonna Karoly magyar dolgozatair61 beszelve a masodrendil nvelvek hasznalatat ostorozta, a hazai nyelv mellett lelkcsen ilf.!;l~ ~s :nagy mlveit m~g sem magyar nvelven Irta. Nem ellenmondas ez. A latin, mint a tudomany nyelve kivul esett e gondolatkornn s Kuun O~za e mfiveit a hazai es kUlfnldi tudomany szamara egyfomlan Irv40, wlasztotta a latint a tolmacsolas eszknzenek. C~liat et is :irte. Nemcsak itthon. hanem knlfOldnn is eJtesz forradalmal ta.masztot tkftnyvivel. At Oshazak es intezmenyek fo~almait csaknem tisztUfa, a ma~ar vandorlas litvonalait megallapftotta, mindazon nepek es helyek viszonyait, melyek a ma.."Yarsag ostnrtenetebc belejalszanak bamulatos keszse{!'~el, kival6 elmeellel es tudomanyos apparalussal rajzotta meg. E munkaianak eJlYikkival6 erdeme. ho~ annak a nagy pusztitasnak, melyet a Hunfalvy ~s a Budenz iskola v~gzett. ·romjait eltakarltotta. a magyar kr6nikasok hitelenek egy reml pedig. amennyire azt megerdemettek, visszaallitotta. E naoszabisl1 munkai magasztositottak 6* a mafl)'ar tudominy fejedelm~nck, a minek kitOntetesekben vall> kifeiezese is nClJO' mfrtikben nyilvinult. A ma~ar tudomanvos tArsulatok vezerUkke ·vilasztottak, a Tudomanyos Akademia tiszteleti ta,s',~al es alelnG~gel, a kolo%Svari ~ budapcsti e,zyetem tisztelctbeli doktors4ggal jutalmazta. A f~rendihaz tcurianak valasztotta. mikor az uijaszervem pillanataban Kuun Oezanak ki kellett volna maradnia be161e. A kiraJyi kegy val6sagos bels6 titkos tanacsosi melt6siggal tisztelte meg. Az. elismeresre, a megtiszteltelesre komoly slilyt fektetett, de e nagy kitOntelesek kOzepette is gyenged lelkllletO firfhi es szer~ny tud6s maradt, ki a legnagyobb nrOmnek tartja az igazs4g kutatasab61 fakad6t, legnagyobb kitOntetesnek a tud6sok baratsagat. Mindket-
-25minden magyar tudom4nyos Ir6, mint egy irodalmi sz~khelyre. VaJ6ban azd is avatta Kuun G~za. a minek el4dei alap(lottalc. A ki oda bel~pett, wrevebdte, hogy a hely a tudomany szent~lye. A r6mai vii. maradv4nyai diszttettek parkjat, melynek fait r~gi jelesekrGI is j6 bar.itair61, Szilab'Yi sandorr61, De Gerando Attilar61, Torma Karolyrol a m6s0krm nevezte el, kiket igaz bensGseggel szeretett las meg&iralott. Bent
tftt elerte. Marosn~metire ugy teiintett
gazdag lev~ltar tartofta fenn a mult id6k szamos lIrcigasagat, melynek egy rmet Oyulay Lajost61 UrOkGlte,-nagy reS7.~t G maga gyOjtott~. A l1atalmas kOnyvtir polcair6l- a tudominy
a kastelyban
komolysaga pillantott Ie. Gazdag halotti besz~ek, hirJapok ~ gyiszjclentesekbl}1 AII6 gy(ijtem~nyek mutattak, hogy a hh ura elkovetkC7.cnd6 szazadok kutatUainak is anyagot csoportosit. A kOlfOldi utakb61 hazahozott targyak a kOlfOldihath jelent6~ge mellelt sz61ta1t. Sz6val a merre az emberi szem pillantolt, mindenOtt olyas valamit latott, a mi a tudomanyt, a tudosl iIIette, mintegy jelk~pe~in. hogy lak6ja es a lak6hely, az egyeniseg es millieu egymassal tOk~letes Osszhangban Allanak. A tudas emlekeitol kOrOlv~ve,tudomanyos gondokban farad va ~ltc itt ritka szabalyos eletet Kuun Giza, lelkiismeretes munkAba melyedve, mintha ut61ag akamA fe1t6 gondossAggai meg~rdemelni azt, a mit S2.Ulet~sekor a sors bOIcs6j~be tett. Vegig teldntve piIY'i4n, meltan azt gondolhatjuk, hogy gondos munkavaJ, a pol"ri torekedesekke] akarta szentesiteni szarmazisa magassigtil A nagy .tudas mellett nagy sziv dobogvan. Kuun O~za f6rangtivi lett a tud6sok kOzOtt is. Es igy valoban nem Jehet csodilkozni aon, hogy kulturcilis tOrekv~seihez. irodalmi eszmeihez teljesen hozzisimult szeretett hitves~vel. Kemeny Vilma bar6n6vel egyDtt Marosnemetit a kultura bajnokainak igazi tOzhelyeve tudta tenni. - Vilighirfi tlldos es kopott mhaju tanar szivesen IAtott vend~ volt, ba a tudomAny neveben kopogtatott. S mindenkinek egyformin jutott a hizi gazda szellem~nek pazanil sz6rt ismereteib61 ~ jat~kaib6l, mert Kuun Oezaban a tudas es szellem, a komolysag duG
s
-Osszeolvadtak egymissal. Tiznel tObb orszigb6l. sdzn&l tObb tud6st61, -sok ezern~1 t6bb kOnyvbOI merltett tudas r~letei sz6r6dtak sz~jjel a marosn~metii kastely regi izJesObutorai kGzott. A:z. a kGnyv. melybe mindeD latogat6 belrta nevit, sokat tudna meselni ..m.I.
- 26hAny ember. jott ide a tudomany ' kedvelesben tars4hoz, hany, hogy elete nyomorus4g4n az ~rz~keny szlvu emberbarat befolyasaval segltsen. S a legf~nyesebb nevek tarsasagaban ott van az egyszerCi tanlt6 is pap neve is. Mindenki megfordalt itt, a ki a kulturan munkalt. De ott latjuk a szegeny ozvegy asszony nevet is, ki tanul6 gyennekenek OsztOndijat, segltseget jott szerezni. Mindenki megfordlilt itt. a ki a kultura es a j6szlv 4ldasaib~1 akart meriten i. ~s az ismetelten megjelen6k nagy szama mutafja, hogy az {'Is(\ ·benyomas varbszsa alaklilt, hogy Marosnemetire a visszav{'b'Yol1As erz~vellehetett csak visszagondolni. Szilagyi Sandor, Torma Karoly, Keller Ott6. Bennsdorf Ott6 bizalmas baratokka lesznek, ki], gyakra» visszat~mek, napokat tOltenek itt boldogan s emlekeik, henyumasaik elbeszelesivel a latogatashoz masokba is kedvet Ontenek. A T(~r:\:ncJmi Tarsulat gr. Szeesen Antal. a bukuresti egyelcm Tocilescu vezetese alatt csoportos kiranduJ8st vezetnek Marosnemetibe, mert Kuun Oba egyeni~ge magahoz vonzo hatasu. Nemcsak Hunyadmegye regisegei, hanem a felettUk Ork6d6 Kuun Geza hirneve is idehozza a killfOId es Magyarorsz4g szamosjeleset. Studniczka Ferencz, Berm·dorf Ott6, Juog Oyula, Cumon, Munsterberg. Oehler, Nielsen epen ulY zarandokolnak ide, mint Hunfalvy Pal, Szab6 Karoly, Hampel J6zsef. finaly Henrik, Frakn6i Vilmos, Orban Balazs, Marki Sandor, Szadeczky Lajos, Vikar Bela, Rethy Laszlo, Hermann Antal, Posta ~Ia ~ szamosan. A mint a vjndorl6 nepek hazank fOldjet a nepek orszagutjava tettek, ugy tette Kuun G~za Hunyadmegyet a tud6sok utjava. ~s Kuun Oezanak minden dicsos';gnel jobban esen, hogy szerette megyejere sugarzik igy feny, dics6seg altala. Mertgyermekkora enllekeivel, Marosnemeti birtokaval olyan eros szilak fGztfk Kuun O&4\t Hunyadvarmegyehez. mint a min6k a gyermeket szul6jehez. ~s Kuun Oeza nemcsak szavakkal, hancm teHekkel is bebizonyitotta, hogy abbol a merhetetlen szeretetbOI, melylyel a hoat, annak m(ivelodesi erdekeit ·szolgalta, a legnagyobb es legforr6bb resz Hunyadvarmegyet illettc. Apostola volt itt mindannak, a mit a kultura neveben fontosnak talalt. Buzg6n tatogatta a megyei iskohik vizsg.iit, buzditotta, lelkesitette a tanulokat ~s oklat6kat. A vjrmegyenek regis~gekben gazdag fOldje arra osztOnozte, hogy nagyszamu tanuhnanyai mellett a regeszettel, a ·r6mai korsuk mftvel6desi eszmeivel, a feliratok nlithologikus tanul-
- 27sagaival, foleg a Milhra kultuszszal behatean ,fogJalkozz~k. Tudva azt, hogy a tudatlansag es kOzOny, a nlagangyQjtem~nyek bizonytalan sorsa miatt mennyi lOrtenelmi eml~k pusztUlt el Hunyadv4rmegye fOldjen, lazas lelkesedessel allott a Hunyadmegyei Tortenelmi is Regeszef Tarsulat el~re, mely a megye tOrtenelmi eml~kei 'elderitesire es megl)rzesere vallalkozott. A tirsulatot agitatorikus tehetRg~vel, huzg() iranyitasaval, szamos eszme felvetesevel, oktat6 tanitUaval Sui yom-Fekete Ferencz dr. es Rethi Lajos tamogatasaval Torma Zs6fia. Kiraly Pal, Kolumban· Samu, Kiln Robert, Mailand Oszkar, Veress Endre dr., Teglas Gabor es masok irodalmi kOzremOk~d~vel Yir4gzasra emelte s a bekovetkezett valsagok dacara is a feloszJat4st61 meg~ mentette. Ha olykor egyesek resz~rol Onerdek is huz6dott meg ~ l. tisztes, puritan egyenisege mUgUtt, megis a hazai is kOlfOldi tudomany melt6 elismereset vivta ki e tarsulat. Es barmennyire fogyatek~ san, mcgdezsmalva, megis gazdagon heverO kincsek t01tOHik meg a hunyadmegyei regeszeti muzeumot, me)ynek Mithra emlekei slimos tud6st vonzottak ide s rendezve, majdan mcHt6 helyiseg~ hen elhelyezve mennyit fognak meg a jOvoben Devira von~nt E tarsulat kozgym~sei iinnepnapjai voltak Kuun oezan ak. Tjszla (\rUmtm eltelve, munkatarsai szereny munkalkodisait .is sz.ere~ tettel kiemelve, 0 mer. lelkesedni tudott a Kazinczy idealizmusaval es sajat lelke UnzeUensegevel, mondott ilyenkor buzdlt6, tan ito, tennekcnyit6 mcgnyito beszedeket, melyeknek rigies, nehezkes szerkezetn mondataib61 a ludas es szeretet egyfonna bOsege aradt, A magyar archaelogia bOszkescgit, Tonna Zs6fi4t epen ligy lelkesitette nagyhirii tanulmanyainak kOzzet~tel~re, mint a szereny munkasl, a filenk tanul6t az elso irodalmi sz6mypr6b61gatasra, S bUszkesege tell benne, mikor napr61-napra kOzelebb hitta a megval6sulashoz Hunyadvarmegye monografiajat, melynek tervet {j penditette meg Hunyadvaranegye kOzgyQI~sen s me-
Iyert formallan, de meggy6z0 is tiszteletet gerjeszt6 beszHeiveJ vel a tOrvenyhat6sagi bizottsag es tarsulatunk Blesein ism~telten sikra szallt. Valoban hli fia volt e fOldnek, mely rajong6bb ~s jobb terhet Rem hordozott, mint azt a testet, melyben a Kuun Ow lelke lakozott. Es e darabka fOldOn jirva, itt Deva kOrol, f6j6 sziwel, agg6d6 buval szemlelte, hogy a faj, nlely itt hazat terem tett, mel,
- 28ezer sebMI veneH. mely taplal6 szabadsagot osztott, a nyelv, mely harti dalokat nadoeott, jogot formall, politikai csatakat vivott, napr61-napra pusztLU. mindinkabb zselerre valtozik. Ez a gyntrO tapasztaJat indltotta arra, hogy A nemzet! egyseg alap('I.'~ir61 (Magyar Polgar 1898.) elmelkedjek es irjon GOlldolatok a magyar /aj hivatdsdr61 az lij ezrediv kllszlJbln (A Hunyadm. tort. es reg. tjrsulat VIII. evkOnyve) cimmel lelkes rajong6 dolgozatokat. Oyennekkoraban megcs6kolta a fOidet. a melyb..,1 nemzctsege sarjadzoH, ferfi koraban itOJelte fenyes szellemevel, izz6 lelkevel. Ennek az Olelesnek melegsige vezette 6t az Emke taboraba, hoi egy.ant kOzdOtt a sz6nak is toJinak erejevel, hogy a magyar faj letett szellemi is politikai hegemoniajat megmentse. Ezt a sUp, kerekded, osszhangzatos, csalodasokban szegeny, aratuban gazdag pilyat futotta be Kuun Geza. Mi. a kik ma az 0 emlekenek aldozunk, tanusagot tettunk r61a, hogy kOzdelmenek, -szeretetenek jutalmazasa IOn. Nevet beirta eleVOlhetetlenOIa magyar mfivelOdes tOrtenetebe. Kuun Gezeit ugy fogja emlegetni az el6 nemzedek, mint a tudomany legnemesebb is legjobb bajnokit, mint azt a p~ldakepet, kiben a 'udasnal csak az erz~s volt nagyobb. A legtObb ember pusztan a faj tovabbfejleszt~el hagyja vissza itt jartanak nyomait. Kuun Giza azok soraba tartozik, kik tehetseggel ~s kOzdessel hilszflmyalv4n a rendes emberi mfrtfket, nem mulnak el a mul6 idlSvel. Porai elvegyOIhetnek az anyafOiddel. sirboUja eltOnhet nyomlalanul, de kes" idiik multaval is az t1 neve nemcsak egy csahidfa agazatai knzt fog fenmaradni, hanem azoknak dicsO lajstromaban is. a kiknek az emberisig mOvel&tese OrOkhalaval is kOszOnettel tartozik. Hajtsuk meg emlekenek 'pol6i szjvUnket ~s szeretetunket az 6 szellemalakja el6tt. Gondolatainkat kaldjOk sokszor zarandoklitra a koJozsvari temet6be, hoi az anyafOld szelid Olelese jutott neki osztaIyul. Aldu es dicst1seg Kuun O&a gr6f emlekire idOtien-idOkig r
Adalekok grof Kuun Geza eletrajzahoz. Irta K felolvasta: 56'yom-Fekete Margit. tli\re is engedehnet kerek a nagyerdemfi kO%Onsigtftl, hogy az eppen most elhangzott emeJkedeU szinvonalu ~ nagyszabasu emlekbeszed utan becses figyelmOket par perelg igioybe venni bAtorkodom. Nekem nem celom emlekbeszedet tartani, csupan neh4ny adattal 6hajtom a grbf Kuun Giza eletrajz4t kiegeszfteni. Az «5 tUnemenyes jellemenek apr6, de nem kevesbbi ~rdekes vonasait kOtottem cgyszerCi, igenytelen csokorba, hogy lelegyem a nagy halott emlekezetenek oltarara. Hadd huz6djek meg at ~n szereny mezei viragokb61 a1l6 rQz~rem az ott maloz6 baber is OrOIaGld koszon\k knzntt tanujelekent sirig tarl6 tiszteletem, kegyeletemnek ~s hal4mnak. Kerem szives figyelmOket es tOrelnluket nehany pertig. Most, mikor kOI- is belfGldOn egyarant gr6f Kuun Geza eletraizanek megirasaval foglalkozik a tudomanyos vilag sz4mos tagja, igy hogy csak nehfinyat emUtsek: Jung es Keller professorok Pmgaban, Sz4deczky Lajos es Sandor J6zsef KololSvartt. Vlkar B~la es Goldzieher Ignlie, ut6bbi a magy. kir. tudomanyos akad~ia megbizasab61 Budapeslen, Tiza, a vilighirG philologus Padu4ban I. Raguidi cimn mQv~ben OrDkitette meg gr6f Kuun O~za eml~kezele., a Helsingforsi tud. akademia es a Leydeni egyetem eclatans medon nyilvanitottak al elhuny. tud6s irinti reavetGket, csek6Jysigenlet is felkirtek es pedig tGbb oldalr61. hogy irjam. Ie a meg-. boldoguUra vonalkozo visszaeml~kez~seinleL Szivesen teszek aen· felsz61U4snak eleget, hisz kedves eml~keim kOze tartoznak a Marosnenteliben grof Kuun Genek tArsasAgaban eltOItOtl napok. Mar kora gyermekkoromban sokszor latogatta meg gr6f Kuun Oeza ides atyimal, kihez ismeretsegOk elsft percet61 kezdve mindvegig egyforman meleg baratsig f(jzle. Atyam akkoriban alapltotta a Hunyadmegyei Tortenelmi es Reg~zeti Tarsulatot, melyet a grof Kuun Oeza munk4ss8ga ~ tekintelye emeU a kesGbbi."ek folya-
-30m4n a tOk~ly magaslat4ra. Oyakran bekOszOntOttmi hozzank, elhozva mag4val ismer6seit, rokonait, vendqeit, tObbek kOzt Benndorf professort B~csb6lt Angelo de Oubematist Olaszorszagb61,Jung ~s Keller tan4rokat Pr'gab61 es sok kUI- es belfOldi tud6st. lIyenkor rendesen n41unk ebedelt; sokszor jOU hozzank penteken, a mikor mi b6jtOlt(jnk 5 joizQ humorral jegyezte meg: "Az~rt jOvOk pinteken, hogy en is Mjtoljek, olthon ugy sem b6jfOIt\k soha.U hozza tette meg: MA b6jtOs ebed is jO, csak legyen kellcmes .ArsalgAssal fOszerezve." Egy i1yen penteki ebedek nlkalmaval "1Csilte el a kOvetkez~ j6fzQ aprosAgokat. Egyszer Angelo de Oubematis gr6ffal kikocsiztak Vaidahunyadra s eppen egy rendkivUI erdekes. tudoinAnyos prohlema megvitatAsa kOzben gr. Kuun Oeza megiepetesse] vette eszre, hOb'Y Oreg kocsisa a bakon elaludt 5 peldajat kovettek nemsokara a 10vak is; 6 azonban nem akarvan megzavarni a vita erdekes menet~, nem ebresztette fel az alv6kat; 5 ime a vita heveben a kocsis hirtelen nlagatol felebredt, felebresztette a lovakat s lSk nemi kesedelemmel bar. de szerencsesen megerkeztek Vajdabunyadra. Ez a Iris apr6sag kUlOnben fenyes vilagot vet az 6 csailldi tradici6khoz hlven ragaszkod6, nemes lelkiiletere; ugyanis Oreg kocsisit, ·Iovait hint6javal egyetemben nagybatyjat61, grof Gyulay ~ajost61 OrOkOltes buseken jegyezte meg, hogy lovai sokszor vitt~k Bbbrentei Q6bort is, ki grof Gyulay Lajos nevel6je volt es kesobbi ivek folyaman is gyakran meglatogatta egykori tanitvanyat. Hintojanak kUIOnben, melyet gr. Oyulay keszittetett a XVIII. sdiadban, az volt a sajcitsiga, hogy evek hosszti soran kereszUll csak a bal oldalan nyilott; egyszer Benndorf ~csi professort elvitte magaval n6hai Pogany QyOrgy f6ispanhoz; kiszMldskor Benndort, nem ismervln az ereJdye gyanant Orzott hint6 sajatdg4t. meg akarta el6zni az el6siet6 komornyik segedkezHet is ime, az ~vek 6ta makacskod6 jobboldali szamy feltinllt a tud6s Benndorf el6tt s a gr6f j6izOen jegyezte meg: ..Nemcsak en vagyok a tudosoknak nagy tisztel6je, de nl~g a kocsimra is a(ragadt ezen tulajdon-
mas
ts
s'l0m." ·M6sik
j6izO anekdotaja kedvenc komomyikja Fekete Uszl6ra vonatkozik, ki sumos kOlfOldi utjara kis~rte s egy alka10mmal Olaszorsz4gban megbetegedett; Kuun Gidnak ludomanyos
- 31gyOlesen kel1ett r~sltvennie s az olasz doktor ~s magyar komomyik ezalatt cgyutt ertekezelt s a diet'ra vonatkoz61ag ajanlotta a doktor a mAr javul6filben lev6 komomyiknak, hogy kOnnyO iteleket egyik; miutAn semmit sem tudott magyaml, igy fejezle ki mag't: "Papa, papa, kikeriki I- (I. i., hogy cSirkel egyek.) Ezekel a kedves apr6s6gokat szOleim me~ltek el nekem, k~ sebb gyakran volt alkalmam nOvend~k leany ~ felnOtt koromban a Kuun O~za~k, ezen kedves ~s v~gtelenOJ ~rdekes emberp6r, vendegszeretet~t elvezni, s igy kOzelebbrOI megfigyelhettem a megbolb~idogult tOkeletes jelleme & tUncmenyszenl egyenisig~nek sWnos vonasat, melyek m~lt4n b4mulatra ragadtik a leJekbaivart es a laikust egyarint. A gr6f Kuun Om ~Iete nyitott kOnyv s en nem is terjeszkedem az " lenye is tudomanyos mOk&lesinek 'Italinos jellemzesere, ez nAlamn'l melt6bb egyinek feladata, csupin uon apro, de nem kevesbbi ritka is lenyeees jellemvonasok fe1emlit~ sere torekszem, Inelyek nelkUI egy~nisegenek megerthetese eI sem kepzelhetO. Csod41atos volt gnU Kuun Oezanak rendszeretete, bimulatosan kifejlett beosztasi kepessege, szervez6 tehetsege, e mellell soh. nem volt sem szorakolott, sem szesz~lyes. TOrelmetlenns sem tapasztalta soha senki s mint neje nekem emJitetCe, binnikor a legnagyobb tudom4nyos buvarkodas kOzepett is azonnal a Jegnagyobb k~szseggel valaszolt a hom int&eU leglenyegtelenebb kerdesre is, soha nem oduvan el a v4laszt kes6bbi id6re, mint a hogyan ezt a legtObb ember cselekedte voln a, Nagy lellei DyUgalInat es egyszersmind batorsBgat is jellemzi a kftvetkez6 ap~ melyet neje meRit el nekem. ElY alkalommal Ravennaban idOzven, gr. Kuun Otza megJAtogatta ifjlikori baratjat, Puzoloni grofot. kit ivek 6ta Rem "tott. Iu. udvarra bel~pven. varia a bejelent6 komomyik visszat~rt6f, mikor hirtelen ket 6riui szelindek rohant rea; nem 51611. oem ki4ltott, nyugadtan 4110tt s ugy litszik tekintet~vel lefegyverezte a merges kutyikat, mert nem haraptak meg s neh'ny perc mally. el6siet6 grof Puzolini ele kOIOnOs I6tvAny tarull: gyennekkori barifi't ""a szoborszerO helyzetben, 2 6riisi szelindek libAval • v4114n, a saJAt udvaraban. Mikor kes6bb egym4st itOlelve vJsszatertek a fogad6ba, hoi
- 32Kuun
O~za pazzolonit nej~nek bemutatta, ut6hbi nem gyOzDtt tI~ boesanatot kernl a gr()fn~t61 s a gr6ft61 kutyainak hclytelen· magaviselete miatt es ehifazasuk el6H gyDnyDrCi szegfficsokorraJ lepte meg Kuun Gez'n~t, csakhogy kicngesztelje legkedvesebb baritj't a rossz fogadtatasert. . Kuun Oezanak mindenre volt ideje, minden hozza intezett 1evelre, meg a legkisebb gyermek soraira is szfvesen valaszolt, Kal0n·Osen kedves volt azonban keresztgyermekcivel szemhen : pedig mint ahogyan ezt nehanyszor nekem elmeselte, kercsztapja, br. 8ruckenthal J6zsef~ppen nem reszesnetteszivelyes fogadtaijsban. Ezt a kis epiz6dot kOvetkez6k~pen Hr6kiti meg: "Gyermekeveimben egyre emlekszem, ki ridegen c:Lllagitott mapt6) s· ez keresztapAm volt, ki midiln Jozsef napj~\!!. falan 1846-ban megjelentem nala s mar hozzakezdtem jol bctanult nevnapi· 7 kOszOntt1mhOz,karagosan ream kialtott: "Hinaus mit dem .Kind. ~ Ezt mjr nem anyamt61halloHam, ez mar saj~t emlekem. Mint latjuk, ezen ehitasito, rideg fogadtahist 6 oreg koraban _ill' tudta elfeledni s talan ezert volt olyan kutnnnsen szivelyes es tcedves keresztgyermekeivel szemben, Karacsonykor szep cs ertekes ajindikokkaJ lepte meg ftket, .Henken erdekliSdntt tanulmanyaik irant, jelen volt minden vizsgajukon, s~t ha kes6n erkezett es kc-resztfiai n14r feleltek, kilJOn kisz61ittatta 6ket. KUlnnben grof Kuun Gezeinak vegtelenftl kedves ~s szere.tetrem~lt() egy~nisege·mar gyermekkoraban nyilv~nult s egy eves ·koJjb~.n (rja r61a az akkor 80 csztend6s Bethlen Adamne .. , .. ezeket ' Wass ~inka gr6fn6nek: "Ha latnatok a kedves kis Gezat, szeretni .fogjatok, mert igen kedves, vig, nem sir, a miota itt vagyok, meg egyszer sem haJlottam simi, mindig tancol hibaval, kezevel : nagy, kGv~r, mar eszik, iszik viiet, igen kedves, seep gyermek, en soha ·nem "Ham ilyen j6 gyermekel, nem kenyes, nem merges." - Ez egy 80 esztendOs nagymarna szdj4b61 nagy dicseret J esztendlSs :gyermekre. A kOlt6k tud6sok iranti szeretetenek csirai is kora gyer·mekkorira vezethet6k ViSSZ8. Anyja, a knltOi lelk(j Gyulay Con.stanzia ebresztette fel benne a nagy Goethe iranti szeretetit. Sajat magit. Goethenek, Irma tcstverel Schillernek, egyik jalszotarsat pe·dig Wiokelmannak nevezte el. Budape~ti lakuukban .Ooethenek U
J
es
- 33egy szobAja voU felalUtva egy kaminra, a gyermek Kuun· Oiza elhitette Inna hugaval, hogy a szobor a pogany istenekhe;z hason16an 41dozatot kivan s rabeszelte. hogy aldozza lei neki naponkint ozsonnajat, a mit huga hfisegesen meg is tselekedett; a szobor alapzatara helyezven kav~jat, a mit azulan fivere Jitokban elfogyasztott. Az epiz6dnak ezt a resz~t {I maga Rem ina le, de' jelenletemhen egyszer igy nyilatkozott: ,.Nem beinom, ha masok megUrOkitik csintalansagom eanleket.II . A tud6sok iranti szeretete kOztudomasii teny, pedigo gyakran volt ktilOllc tud6sokkal dolga. Egy alkalommal, mikor ~ppen N~metiben idOztem, egy igen kUIOnc tudos litogatta meg s k&te, hogy a magyarok Oseredetere vonatkozu nlunkajit adj~ Id•. Kuun OC:'za erre termeszetesen nem v4l1alkozott. de adoH. neki ajanlO. Ievelet a kultuszl1liniszter- es a miniszterelnOkhOz es utikOIt~et, utobbit a tudos, mihelyt penzre tett szert di~ret~re Jegyen mondva - visszaterUette. Ez az ember kllJOnben csak' magvakll •• tciplalkozott, reggelire 5 mag, ebedre 20 Sib., s etkez~s kOzben.ut Dlundla Kuun Oczanak: "Szomoni szivvel latom,· hogy kegyelmes uram carniosz, pedig akkor nem lesz hosszli .eletUo". Az i90yjz~ azt ajanloUa, hogy csakis a Magas- Tatraban fakad6' forr4svizel igyek, mert ott gyult Ossze az a viz, mit a magyarok: az ~shazjb61 lom16ikben alhozlak. Kuun Oeza - velOnk egyeteDlben'~ j6i-zuen mosolygott lura megjegyzesein. . .. .' A mi otthoni ~Ietet iJleti,. dclel6tti selajan kUrtotta bOijav.aI·. park litjain itt-ott jelentkez6 gyo01ot, a lakrol letorte ~ .lel~lege.s hajtasokal, adott enni kedvenc kulyajanak. Valaban neki ::.minden lepte-nyoman ald4s fakadt. Viragot nem tepett Ie soha, ligy . gyOnyOrkOdOU bennok a szabad termessetben. Ha Gsszetahil)cozoH takOzben vendegeivcl a park ban, hozzajuk c:sallakozott, de h. dUI. s~talt, akkor Aeneisb61 ismetelt mag4ban egyes r6szletekeJ. KOzvetienGI kOnyvt4ra mellelt volt a zongora-szoba. ha yalan~ely.ik ve.nd~ge zongorazott, nagy figyelemmel hallgatta. TudOs .bar4tai kG.zUl, mi~t nekem emlitette, gyOnyOrfien zongoriz~H n~hai ~hwarz Oyula, a kiv'IO t()rt~netirO, ki kezdelben geologiai tanulmanyokkaJ foglalkozott es gyakran zongorazla az u. n. geologiai couplit. melynek e'sO sora fgy kezdOdik: .Mikor az Ic:hty~s.auru~ berugva
*-
q,.-
.4rt haz.~
II
_; ~~ •
.2
-34KGnyvet nem szeretett kOlcsOnOznielvb6l, ugyanis - mint nekem egy alkalommal elmeselte, - egy becses es ritka torrasmunk4t. melyet· csak nagy ut4njarassal volt k~pes megszerezni, egy tana, ismer6senek kOlc:sDnzOtttanulmanyozas v~geH: tOhb h6nap mullAn meglAtogatta 6t s az el6szobaban a gyermekeket jatszva lal6lta, papirral beboritott f~suyel enekellek; jobban megtekintve is szemilgyre v~ve II egyik sz~ttepett papirlapot, megdobbenessel I4tta nagyrabecsUIt es felt~kenyen 6nOtt forrasmunkajanak darabjaft, Ekkor .szorosan feltette magaban, hogy j61 meg togja gonoolni, miel611 valakinek ujb61 kOnyvet kOlcsOnOzs valahanyszor nckem bibliolhec4j4b61 egy kOnyvet atadott tanulmanyozas vegett ueje mindig .megjegyezte. hogy e ritka kiUlntetes, mert m~g tegkuzelebbi hozz'tarloz6inak sem szokoH kOnyvet kOlcSOnOzni. A posI4t, ha nem is tQrelmetlenQI.de bizonyos feszQlts~ggel wlta s a leveleket. nlelyek a discr~ti6t nem sErtett~k, hangosan szokta felol~asni; az ujs4gb61 is fennhangon o)vasta az 6t erdeklG rwleteket. ~ Estf!nldnt n~ha mQveibOI olvasott fel riszleteket, utoljara a .Oyermek~veim"-MI. Borus lelke j61 hUott a jov~be, tenyleg opus ultIftldfn lett el a kedves mG, melybe szive egesz meleget, lelke minden f!rzesit bel~ontotte. Most is flltem be hangzik cseng6 szava : ..A legtObb embemek~ ha majd eljOtt az utols6 6ra. ele, a nyuplmat ad6 slrgOdOr s eml~kOI a sirk6 rOvid feUrassal. mely az elhunyt fOldi ~Iet~nek id6beni .kezdet~t es veg~t megjelOIi: mikort61 meddig ••• stb." Estinkint .rendesen nemet, angol, Vag)' francia mOveket 01vastunk s mikor a Wass grafnOk N~nletiben id6ztek. a mi gyakran megtOltint.· f!lveztilk Wass OHi gr6fn6 gyOnyOrii felolvasUait. Nfbai .Kuun ~za nagybatyja, Gyulay Lajos napl6j6b61 olvasott fel kiril6 f!rdekO es tOrieneti fontossagu rf!szleteket ~s sokszor kGnnyei .is klcsordultak nevetteben. mikor Qyulay hirtelen. minden itlnenet nilkOI 4tcsapott kalandosabb elmenyeinek elbeszeles~be. Or6f Oyulay .Lajos napl6jab61 kOvetkeztetve. nagy udvarl6 volt. Kuun Giza e tekintetben teljesen elDtOtt bityjat61, de az~rt az 6· ~Ietenek is meg .van a maga regenye. Kevesentudj4k ugyanis manaps4g, hogy gr6f Kuun O~za, a vagyonos. magn4s, a tud6s valaha ~ivataJnok volt; igaz, hogy csak rOvid ideig. Es valjon mi I
vitte rea ezen jellemevel, hajlamaival meg Rem egyez6, szokatlan lepesre? Neill mas, mini a szerelem. Mint nejetOI hallottam, ifjukoraban beleseeretett egy fiatal fc5uri leanyba, kir61 azt hitte akkor, hogy nelkille nem elhet. A leany. eljegyezte es jOvendObeli ape\s4nak kivansagara hivatalt vallalt. Szamfeletti helycttes aJnOk lett a kir. t4blanal. KesObb Iassankent menyasszony es v6legeny tudatara ebredt annak, hogy termeszetOk nem egyezik meg, Kuun·Oeza .:\lhisflr61 lemondott, a csal4di leviJl4rban OrzOtt okiratok lanus4gakC:llt az eljegyzes felhomlott a legnagyobb baratsagban & a ket c~alchJ kOzt\Ui egyetertes is rnegmaradt zavartalanul. Kuun Oeza '!!-,'}'korl menyasszonya mar reg boldog nagymama s 6 maga is - mint tudjuk - meghazasodott, oltarhoz vezetven legigazibb ~s It:gkomoJyabh szeretmeaek targyat: bar6 Kemeny Vilmat, baro Kemeny Domokos leanyat. Vegtelenul kedvesek es erdekesek Kuun Oezanak azon levelei, melyeket hozz4, menyasszcnyahoz ~ntezett. Nejinek pedig, mint most halala utan kiderillt, osszes leveleit ilyen felfrasu boritikba zarta: "Uxor optima, dilectissima, Amor adolescit." Valoban ssebben nem emlekezhetett volna meg nej~rOI, ugy hangzanak e szavak, mint egy a masviligr61 hozzaintezeH sz~p ~s nleghat6· uerelmi vallomas, Orof Kuun Gezat a politika nem erdekelte tuls4gosan, de u ut6bbi id6k zavaros esemeny~i sokszor hangoltak meJancholiara hazajaert hevQIO lelket. lIyenkor felolvasoH a 0Ylliay Lajos napl6j'bol bizonyos reszleteket, IIJclyek a mai politikai esemenyek hO kepmasal tartak el~nk 6 bizony megdObbentO hatast lett mindny'junkra az esemenyek erne feltlln6 megegyezese, 56t a szerepl~ vezirferfiak neve is tnbbnyire beleillettek a jelen eseminyek keretebe. A Sylvester-estet es az uj evet tobb even keresztiU ·Marosnemetiben tDit()Uem a gron par k6r~ben. Fcledbetetlen enaJekek eut, melyek e'ev(iJhelellen nyomot hagytak lelkemben egW eletemre. Az est egy reszet puncs-keszitessel s kO'Onfe'e trefis jatekokkal IOItGttok (di6t usztattunk, stb.), grof Kuun Oezil ezalatt vilaszolt a gratulali6kra, kGzben-kOzhen felolvasoU egy-egy levelet s egy alkalommal ehnondta a legregibb, 1849-ben NagyvAradon bar6 Ger.; liczyeknel atvir~sztotl Sylveszler-estenek az em.eket ; az aldeor mintegy J I eszlendOs gyemiek 'elkere mely benyonaUt teU a kirlv6
- 36ellentet a szomoni esemenyek es az est vig, tr~fas jelenetei kozt. Heroikusan kUzdott a J2 6ra fel~ mind eresebben [elentkezo AImossaggal es v~gre is megkonnyebbult Iclekkel vonuU vissza hcil6szobajaba, mikor a vendegek oszolni kezdtek. N~ha Nelneliben tOltotte a Sylvester-esteket grof Kun Istvan is, ki kartyat vetett es spiritista mutatvanyokkal gyOnyOrkodtetctt bennunket. Egy alkalommal tudtan kivUI megjosolta kartyavetes kOzben sajat halalat. Ugyanis ramutatva a makk kiralyra, melyre megel6z0leg grof Kuun Gezane tudtaval Ot magat tettern fel, ezt mondta: ..Ez az Oreg ember meghal!" S valoban e kartyaveres utan sem grof Kuun Gezaek, sem en nem lattuk 6t soha, ez volt utolso nemetii latogatasa, Grof Kuun Geza soha sern vett reszt \1 lui trefas Illulatsagainkon, de mihelyt tizenkeuot Utott az ora. megittuk a puncsot, egymasnak boldog uj evet kivantunk s a megboldogult ket gyOnyOrfi imaval nyitotta meg az uj eszteudot. Ezer es ezer ilyen aprosagot es kedves epizodot tudnek en a megboldogultr61 elmondani, de nem akarom a nagyerdemu kozOnseg figyeimet es turelmet tovabbra is igenybe venni; csupan egy jellemvonasara terjeszkedem meg ki : mely es igaz vaIIasossagara. Mint {S maga olyan szepen fcjezi ki "Gyermekeveimben": "Valhisos szellem hatotta at csaladunkat, szuloim hittel teljesek voltak s a hiteJet vilagossagaban keresve kerestek az lstennek tetszO ~let utait." Az 0 lelke is igaz vallasossaggal tele. Gyakran lehetett -'t az ablakhoz fordulva imadkozni latni s mint neje nekem emlitette, elte utols6 napjan cg fele emelve szemeit es kczeit 4hitattal Osszekulcsolva, imadkozott, A templomban fenhangon cnekelte a zsoUarokat s amikor egeszsegi allapota engedte, mindig reszt veil az isteni tiszteleteken. ~ .... Ut6bbi id6ben sokat betegeskedett, de csodatatos, szinte em~rfeletti .tUrelemmel torte az elet szenvedeseit s a betegseg gyOtrelmelt, KedeJye egyforman kedves es gyenged maradt elete utolso pe{ciig. Mikor mar-mar a halAI slUet arnyai borultak magasztos lelkere, meg akkor is azon tOrte eszet, hogy masoknak OrDmetsserezzen. Foly6 ev marcius havaban nchany napot Pesten tOltven, meglMogattam Kuunekat a V6rOs-Kereszt sanatorium ban; ekkor ajandekozott meg engem es Barcsay Gabor nagybirtokost ket muy4ve1. Reszket6 ke~ekkel irla fel ezekre az ajanlast; ez volt talin
- 37utols6 kezeirasa. Emlitett«!k akkor, hogy Abbaziaba k&%D1nek s eugem is meghivtak, hogy velOk tOltsem a husv~ti szOnid6t. Kesobb a grof sulyosbbulo betegsege kOvetkezt~ben a terv m6dosult s Budapesten akartunk szinhazba menni. Sz~p remenyeink nem valtisultak; a Kuun Oeza tiszta lelke visszasullt Teremt6jehez, de emleket kegyelettel Oni mindenki, ki reszesOIt abban a szerencseben, hogy ot kOzelebbr61 ismerhette. Porladozo hamvai fOI~ neje emeltet 6-g0rOg stylD kapolnat, ott kivan 0 is megpihenni, ha majdan fOldi pilyafutasa viget ~r. Ell az emleket fogja disziteni a bronz-relief, melyet a megboldoguitrul tavaly mintazott le Schaarne Keller Klotilda. A Kuun Geza sirja nern jeUelen hant, mert elte munkaja, a i:_!:!g szikraja, mely c5t hevitette, ~I tovabb nemzetenek sziviben; si..jafOle maradande jelt emel a kegyelet, a hala, a tisztelet es a
szeretet,
