ERDELYI MUZEUM InUUlnllllllllllUlllnlllllllnlllAlIlllllllIIlllilllllllUllUlllIIAlIIllIlIIlIlIlUllUnUl1IIWlllmUUQIIIIIIQIlIAllmUmnIIllRIlInIUlnlIIIIIUIIIIIII_UIfIllIlIllIIIlIUinmllllllllldlllfllll'lIlIIlII,lIlIllIIJlIIIUllIllIIllIIlUUlIlIUlIIl
XXII. kotet,
1905.
IIIUIIIUlIIIIUllIIlIIllll:IlllllII~llIlIIIIIIIIJII"IIIIIIIUIII"lIl1l11I1I1IU""I11I1~I:n1l1l1l1l1llIII1UIlIIlIlUlllnlllllllllllllllllllllllllllllllllll:IIIIIII:!IIII1I11Ullnll
8. fuzet. aIlIUIIIIUlIIIIIIIIIIIIIII:IIIIIIIIJIIIIIII~III1I1I1UIII.IIIIIIIIIIIIIIIIUlIlItIIlIIllUI
Dr. gr6f Kuun Geza emlekezete.' Az emberi SOl'S legkeservesebb vegzete, hogy szeretteinktol elebb-utobb el kell valnunk - mindorokre. Az elet a temetesek s(il'u Ianezolata : (ltaz~is a sirdombok korfil, mignem magunk is elmegyuuk oda, .a hoi nines tel, nines kikelet ..... es a honnan "nincsen tohbe visszateres - soha scm !~~ Ketszeresen f[t.jda1mas olyan embort temetni 01, a ki cgy orszagnak buszkesege, a ki jelentekeny tenyezd volt a nemzeti elet haztartasaban, a kinek szerepkore betoltetlen, hivatasa poto lhatatlan, Kuun G6zu szerint : ,,3 legtohb ernbernek, ha majdan eljott az utolso ora, elE~ga nyugalmat ado sirgodor, s emlektil a sirk(j rovid felirassal, rnely az elhunyt Ioldi eletenek idobcui kezdetet s veget ruegjeleli : mikortiil meddiq" . At. 0 paratlan, nemes szerenysege, magat is "azon sok kozc tartozonak" Irta, "kik foldi eletuk vegen a sir nyugalmanal s Isten kegyelrnenel egyebet nom kivanhatnuk", ,,8okat akurtam - ugymond - es nagy ozelok fele torekedtem, de az ellentallas szikUJ.j,lll sokszor tort .meg akaratom S a nagy ezel mint cgy tovubb hllZ(jdo latkep elerhetetleniil mint! mosszebb tavozott tolem, Ilyen medon szerenyen elfolyt eletomnek ~ ugymond - meg voltak kuzdelmei, de a gyozelenl napja kesctt, s az el sem jutt soh a ", 1 Ez a nemes szcrenyseg (moly Kuun (J·cza lenyenek cgyik legszebb tulajdonsaga volt) nern teveszthctl meg Iteletunket, mort mi tanui voltunk nom egy II.fJyozelem napja" diesdsegenck s tulajdonkepen mai unnepelyunk sern egyeb, mint "a gyozelem • Az 1.~rdc1yi Irodalmi 'far·sa.sag gr. KUHn G(~ZlL {'mMkezet(m(>k szentell szept, 27. iiles(m lRl'lott emlekbcszed. • Gyermekevoim. J4;l'd~lyi Muzeum 1904. 485. 1. Erd61yi lluzeUU1. XXII.
28
na. napja",
rnelyen
SZADECZKY
HZ 0 szelleme
LAJOS
diudalmonetct
tart
az enyeszet
Ielett. Gyujtsuk meg hat uz emlekezes f~Udytlit es zurandokoljunk el Ielkunkbcn sil'j{l.huz s tegyiik Ie a Irissen domborulo hantokra a kegyeletnek koszorujat, melyet nern hervatag viragokbol, hanem az 0 )lOIlICS eletenek kedves emlekcibol OS szellerne ulkotasainak ornkbecsli tanulsagaibol fliziillk bokretaba. "Nenl lepteinket iranyltjuk sirja fele, - hogy uz () szuvaival eljek - de szlvunket", Inert "H. vallasos lelek nem a sirokban keresi halottait; de Isten orszaganuk diesosegeben, a szentek
es boldogultak
serogei kozott".
Mi sem a bonczol6 tudes gorcsovevel, hanem a kegyelotes sziv szeretctevel pillantunk vissza grof Kuun Gcza eletere s visszava razsolni ohajtjuk ()t nehany ecsetvonassal, mint irot, tudost, mint irodnlmi tarsulataink vezeret es fokep mint embert,
I. Grof eletunkben.
]{UIUl
Ignxi
arra neveltetett
alhl.st touou bo irodalmi elnokunk volt. Arra szuletett,
G6za kivaltsagos koztarsasagi
es nevekedett.
~:Oly esaladnak volt tagja - irta 0 maga - mely szerette s gondosan apolta a mult idok ernlekoit, foljegyzeseit kegyelet.'
tesen megorietc s azokat ujabb feljegyzesekkel gazdagita.:' 0 is "mul' mint gyermek szorette megvillano gondolatait, szeretd szlve cl'zcseit papirra tenni s ez a hajlam koran il'OVcl. avatta 16.1 A tyja, grof K uun L~lszlo szerotte a konyveket s egesz eleten {l.t nagy ori)mct talaltn a nyelvek tan tl lU.S11.b an. grof Gyulai Constance a noiseg eszrnenye volt, a nagy mfiveiben gyUnyi)I'kodott s szerette az utleirasokat.!
Anyja, kOlt6k
Gyermekeveim. }~rdelyi Muzeum Hl04. eve. 486. I. 2 A IIjon itt jellemzesfil egy melegerzesfi koltdi megnyllatkozasn lelki "ilUgAlJak, melyet fiahoz frt: La vie est si eourte ! une separation de quolque joura pout <-tre la derniere. Que lo premier de nous qui pordra I' autre lui garde SOil SUU· venin' bien doux dans lo coour I Comment so fait il qu'au oublie si vitte los amis qu'au a perder ? Vous ne eommotros pas pour moi cette lii-rhte mon I
digno fils. -
Je ne devrais pas ctre triste, et jc me surprend A penser a
on.
OR6F KUUN OtZA
EMUKEZETE.
A grof Kuun es Gyulai esalad hagyomanya nernesak a kozelet, a politika cs harezok teren, de uz irodalom mezejen is kegyelctcs emlekeket apolgatott, Gl'of Kuun Koesard, az osdolai Kuun esalad alapltoja, Szapolyai Janos, utolso nemzeti kiralyunk hadvesere volt; rnarosnemeti es nadaskai gl'6f Gyulai Samuel a szekoly hatal'(kseg clso brigaderosa, ivadekai is hires katonak, De az os("}k nernesak karddal, lumem tollal is vitezkedtek. Kuun Geza nagyatyja, gr. Gyulai Ferencz becses emlekiratokut irt, flu (K nun Gcza nagvbaty]») Gyulai Lajos a XiX. szazad tudomanyos torekveseinek egyik buzgo eloharezosa s rnaga is Iro volt. Kuun Geza nagyanyja (gr. Gyulai Ferenezne, Kacsandi Zsuzsanna) a nagy nyelvujitonak, Kuxinezy Fercneznek ifjukori szerelme volt. Kassan, gr. Torok Lajos (Kazinezy kesobbl aposa) huzan~il ismerkedtck meg, s ifju koruk abraudju eletuk vegcig szellemi kotelekkel fflzte okct egybe. E nagy mfiveltsegti asszony volt es maradt Kazinezy muzsaja : neki koszonhetjuk Kazinczy "Erdelyi leveloit, ~ Fokep az 0 latogatasu kedveert utazott Kuzinezy I~I'delybe s H>Jtutt feledhetetlen napokat Algy6gyon, Dedaeson es M.-Nemetin, hol a Kazinczy-eultus azota kegyelettel apoltatott. Kuzinczy emloket a dedaesi parkban egy marvanyoszlop ()l'okiti meg. :M~il'gr. Gyulai Ferenezue elhatarozta, hogy emlckjelt alllt Kazinezynak, hol 0 "tijl'u, elte eletenek letunt szep oromcit", hol ~egyiitt setalgatott a haz asszonyaval, s gyermekeivel a gycpszonyegen es a fekete szinti ven szilas sii rfi homalyaban. Knziuezy is ohajtotta es rnegjosolta egyik leveleben, bogy ~lcszen egy ido, hogy ez a szep gyep enyenmek fog ncveztetni";' Kozbojott konllmenyek kesleltettek, de 1881-ben grof Kuun Irma, Fay Be){uu}, bovaltotta a nagy nyelvujito ohaj{tt sa nugynulveltsegti nagyanya Iogadalmat s emlekoszlopot allittntott Kazinezy Iatogatasunak je~6iiJ, rajta Kazinczy mellszobra, alatta lunt, pillango s Kazinczy Dedaesrol Irt epigrarnmja. h
VOltS, comme si chose f jc n'ose r adieu dernier I ErdNyi
notre separation devrait etre 6t,l~rne)lo. - Quello singuliero pas VOU8 CCI'lt·C - Adieu, comrne si co mot devait Clre de Ia vie, lovelek 269. J.
bn.
SZADECZKY
LAJOS
A masik unoka, gr. Kuun Geza is ()rokHlte nagyanyjat61 n. Knzinezy-eultust s annak kiilso jellel is aldozott, midon Inaros-nemeti purkjaban cgy faesoportot ,:Kltzinczy-pihe:nojc:; nevvel
[elolt meg. Kazinczy ajaniotta gr. Gyulai Lajos melle neveloul Dobrentei Gabert, a ki a gao, Gyulai esalad tarnogatasaval ulapitotta az .,~;I'delyi Muzeurrr' ez, elsd erdelyi tudomanyos folyoiratot 1814-ben. A Gyulny-csalad otthonaban Igy a mult szazad elejen dertis irodalmi legkor lengedezett, Dobrenteire gr. Kuun Geza is kegyclettel omlekezik, mint elso mentorara. .Dobrentei erdckludese irantam - ugymond - mar zsenge gyermekeveimben kezdodott s fokozottabb aranyban megtartott elete vegeig. Beke
poraira, {tl
I
K egyeletet azzal is jelezte, hogy a marosnemeti Dobrentei emlekenek egy ligetct szentelt.!
park ban
Ebhen a legkorben szuletett (1837 dcczember 28. NagySzebenben) es nevekedett gr. Knun Geza, Gyennekeveit Nagy-Szehenben, Dedaeson es Algyogyon, Szaszvaroson es Kolozsvart toltotte. Gr. Bethlen Adarnne nzt irta rolu egy eves koraban, hogy ~,igcn kedvos, vig gyerrnek, nern sir, mindig tanezol labaval, kezevel , .. igen ked yes, szep _gyermck, en nern lattam ilyen j6 gyermcket, nem kenyes, nom
merges". 3 A kornyezet, a milieu, neveltetesenek iranya, s velo szuletett hnjlarnai egyunint kozrehatottak arra, hogy gr. Kuun Gez(\
il'ova (~studossa t'ejl()djek, De esak a "poeta non fit, sed naseitur'"; nem esokoljuk a Muzsak a esecsemd
a tudomanyt
homlokura ; azert
verej-
tekezni kell. Kuun Gcza is tanul; szorgulmasnn, ha tan nem is rendszereseu, Elobb h,\zi nevelok oktnuak, majd a forradalom kiteErdelyi Mtizeum 1904. 547. 1. t Maros-Nemetin kH kepe volt Dobrenteinek. Egyik ott maradt a li(~ptarban, lL ma~ik. igcn .!'Izel' fiatalkoJ'i k{>ppt a \\' ass gJ'Mnok kapf4ik f'mJp,kk(~pl~n, azzal a kikotessol, hop-y halaluk lit an hagyjnk az E ..dp.lyi Muzeumnak. a Erdelyi Muzeum 1904, 6vf, 491. 1. I
DR. GR6F KUUN OtZA
El\lI"ItKRZETE.
resekor !{010ZSV3.1'.·a koltozven, az Itteni ref. collegiumban (IV. 0.) tanult, A forradalom utan csaladjuval Budara koltozven, ott folytatta iskolait, 1852-ben a pesti forealiskohiba Iratkozott be. Ott tanult 1853-ban s 54-bon is.' 1853-ban jul. 11. \T acz.'dl Irja edes anyja: "hogy rosszul talalod magad, egyediil, azt kepzelem ; en nem vugyok oly egyedfiI, mint to, es megis ruilad nelkfil igen kollemetlenul telnek napjaim''. 2 1854 oct. 15.-en Pestre kapott levelet anyjat61 Vaczr61, a ki sajnalja, hogy mar ehnent, holott meg nem kezdodott meg uz iskola, 1855 nyanin Nngy-Koroson tett crettsegit. 1855 jun. 29,-en Irja neki odes anyja : , ., "holnup lesz cgy hete, hogy elvultunk . , . hogy nehezen szokod a nagy tuvolsdgot, uzt kepzelem "', 1855 jul. ~i-6n Igy Ir n, SZCI'eto gondos edes allyn: , .. ,.en egeszcn magnmra mindenkeppeu igyokszem magalllnak dolgot acini, hogy ne orczzem annyira jt') baratom G(~zamtk
hivolsilg'ilt, ki ha IWIll is tiiltene RZ egesz estet velern, do mog'is tobb izben Ielkoresne maganyomba es egy nehan), deak Iorditasoknak elol vasasa utau ujbt')1 a lovegc3tt51 elzart szobajab« sietne, do u honnan Oil uiindjart-miudja r t lljb61 magamhoz hinam ; do igy mugamra lenni 1 (u'aig f~jszaka fulette sajnos ; do csak logveu ep:yszer voge uunak a terhes erett~j(~gj vizsgauuk, tiiltiink majd akkor idot a. legjobbun IlgyO j6 Gezarn '! .Mng·yiink Vitezra es onnan mindenfelc Iogunk menni, Becsbo - us It sok szomszedoknt Ielkeressiik, a SZOp Forgnch kisasszonyokknl is megdsmerkcdiink es igy jol eltelve idduk, mogfelojtkoztlnk mostaui nom kellemes napjaiuk1'61... To ha mindjart ismerotlen cmberok kUl'cUCI1 vagy, de azert tii.rsasag nelkfil nem vagy es Longyeleknel 3 legjobban \r,tg',Y elhelyezvo, mint irod. Radakat s es tanitojat, kit szerntsz, mint moudad nekem, kerosd rei gyakran , , . Munkalkodj igy kedelylyol, akkor eszl'o scm fogod venni, mind hamar el fognak telni ezen nohany het es milyen mcgelegcdvc tersz vissza koriinkbe dicseretes erettsegi vizsgadat mcgadva" ,6
J
A Ielvetcli m3JJ1et czedula os nyugta megvan a csaladi
.A csalad! leveltarbol. a Dr. Lengyelnel lakott. • Br. Radak Adam. j
6
A csaladt leveltarbol.
I"vel~irbal\.
DR. SZ!DECZKY I.AJOS
trettsegi vizsgtijat leteve, 1855 oszen (oct. 15.) beiratkozott a pesti egyeternre s harem evig hallgatta a tortenelmi, regeszeti es nyelveszetl eloadasokat, A hallgatott collegiumok ilyenek voltak: egyetemes tortenelem, nemet irodalom tortenelem, Cicero oratioi ; 1 a gorogok tortenete, magyar' irodalorn, (nunismatica); s regeszet (archeologia) ; S Hornor magyarazata, Virgil Aeneise fejtegetese, g{")rt;ges romai regisegek, Strabo magyarazata> stb. stb. Ezekben a collegiumok ban mar megnyil vanul Kuun Geza oloszereteto a tortenelem, regeszet es nyelveszet irant, melyek kedvclt fotanu1rn~inytli rnaradtak mindvegig ; de melyeket kesobbi rnagantanulmanvai alnpjan messze kibevitett, Kuun Gezanak tudomanyszomja nem elegedett meg az itteni forrasokkal ; ismereteit kiboviteni koran vagyott a kiileremtan
foldre s eleto vegeig szenvedelyes utazo maradt, ] 856 nyaran tette else kiilfoldi utjat K iss Ferencz budai tanar kisereteben Bees, Linz, Innsbruckon ~l.tFelsd-Oluszorszagba az olasz tavakhoz, majd Milano, Genua, V clencze varosaba, onnan haj6n Triesztbe es haza. Az (It egy h6napig tartott, Ekkor szerettc meg Europa viragos kertjet, a mfiveszet emlekei altal megszentelt bajos Italiat, melynek, mint elso kulfold-ideal[anak rajongo hive maradt mind halalaig. Itt talalta meg az 0 finom mtllzlese legkedvescbh lelki elvezetcit : a classicus vilag emlekei mellett a renaissance s az ujkori mflveszet gazdag mukincseit, a termeszet ragyog6 szinpompajat s azt a deriilt vihignezlctct, moly az olasz eg alatt a jobbak lelket besugarozza s dalt fakaszt a gondolieri s a lazaroni ajak{Lrol is. A ki egyszer a tengervarost - Velcnczet, a felsoolasz tengerszemeket - a Lagokat latta, a ki az orokvaros (Roma) 6 es lij muemlekeiben gyonyorkodott, a ki belenezett a Vezuv bombold torkaba, merengve bolygott Pompe]i romjai • 1855 oct. 15. kelettel meg vannak a betratkozas nyugtai a csaladi leveltarban, t Az 1856 apr. 3. nyugtak szerint, a 1856-57. teU fe}(~v. • 1857 -!is. teli felev. A nyaribun Virgil AOIWisc, numismatica es Cicero disputatio Tusculanis 1mllgatasarol vannak tandljnyugtak.
DR, GR6F KUUN OItZA EMI.tKEZETE,
kozt s latta Napoly orok tuvnszut : annak szive visszavagyik vedel'e N upoli e poi morire ! Kuun G6Z11 finorn lelko nagyon is fogekony volt e nemes mfielvezet irant s neki IU..lia lett masodik hazaja, hova a K{u'- patok fagya elol mindig vagyvu vagyodott s mint a vandor madar az OSZ bealltaval repfilt, mikor csak tehette, - hallgatni (HYI'on mondasakent) "higy Adrianak gondolas dalat''. Tunulni azonban eljart Europa nuts orszagaiba is, Mar 1857-ben tett utazast Nernetorszagban, szulcivel, lloverevel: Irmaval s unokahugaval, Wass Ottilia grofnovel, Pesten egyetemi tanulmanyait elvegezven, 1858, oszcn 06ttingAba ment az egyeternre Sziludy A,'onnal. \ M:il' ekkor szernefenye volt csuladjanak s rokonai is buszkek voltak ra, koztuk nugybatyja, gr, Gyulai Lajos, kitdl kesobb Maros-Nemetit orokolte. Kitfinik ez edesanyja neki Pestrol Gottingaba (1858, oct. 20.) irt levelebol, melyben ezeket olvassuk : , .. .,Lajosnak 2 tegnap yettem levelet, Irja, hogy o h6 13-an volt 100-dik evnapja sztlldattyanak, Gyulay Istvan halalanak , S cs o napot feltartotta iinnepelyesen. A devai pup kiill,Yol'g'cs utan ogy j6 emlekbeszedet tartott a nagy palotaba : jelen voltak Kun Kocsard, Gyl)l'Ry. Samu, Barcsay Laszlo, Szcreday Natz], Borncmissza Albert, Wass Adam, Bethlen Lajos, t16sika Gexa elmaradt, mort meg mindig beteg. Ezck voltak a hivatalos vendegek, jottek meg' Macskasi .Iozsef', dr. Herzberg', Nagy Imre iigyv6d, llgy, hogy eppen 13 vendege volt, mint a nevezetes iinnep honap szamn. - Irja meg Lajos,
F:u~sanyja
ezt irja Pestrdl 18n8. oct. 15. "Rem6nylem meg6rkezt61 Gottingu kis varosaba ~s meg is telepedtel jol, Hziladynak hogy tetsxik Gilttinga ? (A csaladi ltrv-bau.) - 18;;8. oct. 16·an irja: ,,[gon busulok, hogy nom kedveled Gottillgat as igy unalommal fogsz ()tt mulatni ; tll/iln nom, ha az egyetemi elOadasok kiclegitobbck lesznek, 01 fogjak reledtetni veled a varos uualmassagat:·. (U.-o.) - 18:;8. oct. aI-en ... ,.apadhoz Irt soraid nem oly megelCgedet1(lnck, immar kezdesz mogbaratkozni GeittingAval, melynek k imondhatatlan orvendek. (LT.·ott.) 2 Gr6f Gyula:,- Lajos, a Gyulay Istvan Gyalakutan halt mog a templomba, midon 6nokoltc a zsoltart .. Maros-Ncmcti'Jc van eltemetvo (a most befalazott sirboltbau) az ev. reC. tempI om alatt. Ez volt grOf Gyulay Lajos sziiloatyja; nrczkepe is ott van a keptarban es grM 'Vass6knal is megvan kolozsvari hazukbau. I
DR.
SZAnRCZKY
T4AJOS
de olvasd figyelemmel j6 baratom, mi kiivetkezik : "Edd-ifl Geza (ioUing(iba, ki dUlllanos tetste8be 1·~~.~zesttl, Isten tart sa es hosza risssa tudol1ui.nyntkottan Jwzdjeiba! \V ass Adamll(~ olragadtatva beszel rola, (tgy masok, tobbek kozt Kiin Kocsard, nag-yon megszerettek es azt valoban meg is erdemli, a mily ,o: kedezye..~, eseee es j6: U hozza azt irva meg': Geza llugYOll megorvendeztetue, ha Gottingab61 vagy egyszer irna. . . . ..Laczi 1 tegnap jdtt meg K.-Sz.-MikI6sr61, Szasz Karolyt is meglatogatta, ki igen megdieserte Sziladyt, tanitvanya volt, meg nagyon ifj(l, mar mind gyermek oly Jolette haIJgat6 volt, de nagyon j61 tanu]t".2
Kuun Geza nern maradt soka Gottiugaban : a hon vagy meg az egyctemi felev befejezese elott haza hozta. Cousinejai, a Wass gr6fnok meg ernlekeznek ra, hogy egyszer esak egeszen varatlamil betoppant Pestre szuldihez es nern tert tobbe vissza a gottingai egyetemre . .Atyja nem tett ugy vele, mint gr. Szeehenyi Istvan Odon fiaval, a ki midon Konstantinapolybol utazasabol hazatert, azt kerdezte tole utyja : ,,\TolbH-e torok furdoben ?" - "NCln!" "No hat itt van 600 forint, indulj vissza l" 3 Annyi bizonyos, hogy nem a tudomany es tanulas elol menekfilt haza az, a ki Dleg hajlott fertiil koraban is beiratkozott valamclyik nemet (ha nem csalodorn a. herliui, vagy bin open a gouingaij') egyetemre valamely keleti nyel veszeti eloadasru, -- hannm csakugyan a honvagy hozta haza. M6g Igy scm jott tires kezzel. - Gr. Gyulay Lajos ezt Irta naplojaba 1858-ban: "G6za ocsem szep ajandekot hozott Gottingabol, egy astronomiai lexieont ket kotethen. Kuun Geza szelleme immar kinott az iskolai ele! megszabott szfik kereteibcl. A 20 eves ifjil megtalalta eletezeljat s onrnaga folytatta tovabb tanulnulnyuit abban az iranyban, mely hajlamainak Ieginkabb megfelelt s melyen nagy szolgalatokat tett a hazai s altalanos europai tudomany mivclese teren. Kuun Gcza ifjukoranak meg egy [ellemzo episodjat kell I I
GrOf Kuun Lasz16. A csaladi leveltarbol.
Maga boszelte nekem Konstautinapolyban basa, a)tabornagy, tfizolt.6 foparancsnok. s
1903. osz(m gr. Szechonyi
DR. Gn6F KUUN GtZA
EMLtKI-;ZETE.
foljegyeznunk, a mirol a legilletekesebb Iornisbol a kovetkezd tudosiuist nyertem : "Nem sokan tudjuk mar azt, hogy Kuun GCZ(l hivntalnok is volt az erdelyi fokorm~inyszeknel. A dolog igy tortent, Alig vegezte el iskolait es kozdte volna meg 3Z elotanulmanyokat jovendd tudomanyos kepzettsegehez, melyek ~:iltal aztan annyira ismertte vult Europa tudes vilaguban : Kuun Geza jegyet valtott egy az erdelyi aristokratiahoz tartozo fiatal leanynyal, ki nelkiil - akkor ugy gondolta - nem elhet. i\ leiiny utyja azonban hatarozottan kivanta, az akkori rossz gazdusag! viszonyokut tekintetbe veve, hogy jovendobeli veje, az erdelyi kormunyszekn61 hivatalt vallaljon. Ki is lett nevezve nem sokara kir, tablai tiszteletbeli szamfelotti ulnoknek. De Kuun Geza, ki eppen akkor tanulta Pesten a zsido nyelvet, egy ottani ruhbitol, e mellott menyasszonyat is tobbszor fclkereste, nem so kat. ult Vasarhelyen, Marosnemeti leveltaraban (melyet az Erdelyi Muzeum-egylet konyvtaranak hagyomanyozott) ha j()l emlekszern, tobb level van, rnelyben szabadsagat meghosszabbitjak. Talan ez a hivatalviseles kenyszenisege, vagy a tanulmanyok irant novekedo erdeklodese volt az ok, vagy a fiutal jegyesek [ottek mindketten arra a mcggy0l.udesre, hogy a sors konyvebe nincsenek egymasnak szunva : a vege az lett, hogy a frigyet kHz()s megegyezessel felbontottak, de a ket csalad azontul is a. legjobb baratsagban maradt egymassal. A fiutal leany nem sokaru fel'jhez ment es most tisztes nagymama ; K nun Goza pedig lemon(histtt benyujtva, egeszon a tudomanyos eletnek szentelte magiit ; kiil- es belfoldon tunult, kutatta a konyvtarakat, sokat utazott, szamos tudomanyos es tarsadalmi osszekotteteseket szerzett, szamos eveket toltott boldog Iuggetlensegbon, molybcn roptet oda es akkor tehette, a mikor neki tetszett".!
II. Kuun Geza a mint ifjlrb61 ferfiuva fejlodott, s az clsli illusiok szerto foszlottak: tcljcscn a tudomany nlllzs{tjanak szulgcllatara szentelte eletet, Ozvegyo sajat tudositasa, melyrdl okiratok is vannak a csaladi leveltarban. (Ld. alabb.) 1
DR.
Elotte
lebegtek
SZADECZKY
kovctendo
LAJOS
pelda gyunant szfikebb haz~ijaf()Ul·ai, a. kik a tudomany teren
nak, Erdelynek uma nagynevii ()rOkernIeklivo tettek nevuket, A Bethlcnok,
Kernenyek, Telekiek, Apor, Josikak, Miko Imro neve az irodulom es tudomany 1.01-10neteben nem kevesbbe cmlitetnek tisztelottel es halaval, mint u hosi:)k es allamferfiak.
Kuun Gezat hokes termeszetenek hajlamai is inkabb vonzottak a esondes, zajtalan munkasok sorabu, mint a politikai kozelet zajos es nalunk legtobbszor haladatlan harczmezejere, hoi sebeket hoven lehet kapni, de elismerest szerezni vujmi ritkasag. A politika mezeje ltgy is parlagon hevert: virag' es gyiimoles a Kuun Gezn itjukoraban s Ierfikora elejen ott nem termctt. A regi politikusok is tollal harczoltak mar s gl'of ~[ikt) In11'o szer·int nom volt szebb fcladat HZ 50-os evek folyaman s a 60-as evek elojen, mint az irodalom es tudonuiny teren szolgalni a hazat s keszlteni elo szebb ji)vot politikai teren is. Kuun Geza megertettc a kor szellemet s egeszen a tudomany mivelesero udta magat. Valhisos neveltetese, mely a biblian ulapult, kclet nepei fele vonzotta erdeklodesct. A rra iranyitotta lujszeretete s ebbul fakado erdeklodese is nemzetenek (')Sllllllljn. irant, rnely a tavul kodeben kelet ostOrt6nelrneben vesz el. Igy kozdette a keleti nyelveket, s a keleti ncpek multjut, eultunijat tanulrminyozni : Igy lett orientalista. Ennek koszunhetjuk elso nyelveszeti mfiveit, melyek a semi, arab, assyr, heber, phoniciai nyelvekrtil szolanak (a HO-as evok folyaman) ; ezekrol tert ~ltkes6bb n rnagyarrul rokon nyelvekre s irt nagybecsfi tanulmanyokat a. persa, a magyarral 08rokon volgai-bolgur nyelvekrol (u gij~es evekben) . .Altalaban 0 a tudomanyt nem csupan mint elvont fogalmat tekintctte es a mugu idealismusahan becsulte meg, de szerette az ~iJtal nemzetenek kozelebhi erdekeit szolgalni. .A nemzeti CI'I'.CS CS u fujszeretet mindig elenk volt benne. Egy kedves [elenseget maga beszeli 0.1 ennek ~.Gyernlckeveirol" sz61{) emlekirataban. 1847 nyaran Haromszekre, oseik honaba utaztak 8 ott 1(,lu.tt ked ves napokat es heteket Szentkatolnan, Zabolan, Arkoson. Vissza.tcro lttjar61 Irja, hogy "Dlikol'
DR.
o RO}4'
KUUN OtZA
EMLEKEZETE.
a Szekelyfold hatar',it elhagytuk S mondtak : itt a hatar, kertom, hogy a koesi egy perczre megalljon s a koesi megall van, kiszallottarn s a hatarfold g()r()ngyet megcsokoltam buesukep, tudva azt, hogy nemzctsegunk bolcso]e egykoron itt volt. A fajerzet eros volt bennem s annak rnaradt";' Ez sugalmazta legszebb munkait, Iegmaradandobb becsfl ulkotasait, Kozel egy evtlzedre terjedo tanulmanyt (a 70-e8 evekben) szentelt n kun kodexnek (Codex Cumanieus), mely a regi kun nyelvnek XIII. szazad! nyelvemleket, a velenezei szent Mark templom konyvtaraban Ol'zott (t. n. Petrarea-codexet dolgozta fol es adta ki, A Krirnben es Deloroszorszagben meg a XIII. szazadban nagy szammal elo kunok nyelve volt oz, molyet a. velcnezei es mas olasz keroskodok mogtamiltak : melyet aztan Kuun Geza adott ki nagybeesfi magyurazatokkal, tortenclrni jegyzetekkel 1880-ban. E nagyszabasu rnunkajat latinul Irta ; igy valt ez kozkincseve az egesz nnivelt viM,g irodalmanak. Ez alapltotta meg Kuun Goza tudomanyos hirnovet a kulfoldon is. Egy csomo ujabb tanulmany egeszitette ezt ki no SO-as evek folyaman, kostuk A kumok. nyelre-ral es nemzet-is(~,qcrol szolo ertekezese 188o-ben.2
Kun-tantilmanyai kepeztek az atrnonetet a magyar ostor16nolO111mezojero. A keleti nyelvek ismercte bGsegcs ulkalmat nyujtott neki az eddig kiaknazatlan keleti torteneti forrasok , magyar vonatkozasainak felkutatasara es feldolgozasara. Igy keletkeztek munkai a persa, arab es mas keleti irok es tUl'tonelmi ktltfok anyagarol az osmagyarok Ielol (n 90-es evekbcn), molyckkol ostoJ'tonehniinket gazdagitotta. Ebbol a tauulmanykorbol !lOU ki az a nagybcesfl munkaja, mely mondhatni koronaja az 0 tudomanyos mflveinek s melylyol nagy uemzeti unnopunkon, a millennium eloest6jen njandekozta meg nemzetet s a kulfold tudos vilagat. A 'ma,IJyarok kelettel (~S kelet nepeicel rald erinikesescinelc le,qregibb torlknete S ex, ~I'delyi Muzeum 1904. evf. 552. 1. I Er'tekezesck a Nyelvtud, kOl'ehOi az Akademianal, :I Rclationum IIungarorum cum Oriente gellt.inusclue orieutalis originis llistoria antiquissima, Volumen I. 11. Claudiopoli 1892--95. I
DR,
SZADECZKY
LAJOS
melyet latinul irt (ket kotetben, Kolozsvart 1892-95-ben jelent meg),hogy a kulfoldi tortenetirok is hasznalhassak. Feloleli ebben mindazt, a mit a regi magyarokrol a keleti (sinai, mongol, persa, arab, gorog, orosz, torok stb.) nepek irodalma tartalmaz s ezt osszevetven hazai tortenetlroink es a nyugati forrasok tudositasaival - egybeallitotta a magyarok l)s1ortenelnlet s vandorlasukat az Altai oshaz,it61 Etelkozig. Nagy nyeresege volt ez ()stortenelmiinknek, Inert minden eddiginel teljesebben es vilagosabban hlrja elenk a magyurok eredetere, vandorlasaira, ()si intezmenyeire a keleti Iorrasokbau talalhate anyagot. E munkajat nagy elisrneressel fogadtak itthon es a kiilfoldon, de (5 nemes szerenysegevel csak utegyengetesnek val·lotta azt a Szazadokban irt ismcrtctesemre 1 valaszolo leveleben. Az 0 nemes szerenyseget jellemzo sorok igy szolunak : r..il/nros-lttemeti,
18!la. okt, 30-ikan.
Igon tisztelt Tamil' ur ! ... Muukam J. kiltetenek Linil6 ismertctesecrt fogadju legszivescbb kUsziillctemet.... IIogy konyvcm ily szep ismertetest erdomel-e ? az eg'y oly kerdes, melyhez sok szo ferhetnc. Az mindenesetre talan munkam nemi erdemefil emlithctd Jel, hogy n lognehezebb kerdesok elOl scm tel' ki, hanom azoknt is felveti s megkiserli a mcgoldast. }1~'za k iserlet SOkSZ01' tulmeres», dc talan megis azok , k ik utanarn fognak errdl n birg'yrol inti, euuck a tulmcreszseguek neuii hnsznat veeudikstb.
I~~nagyszab.isu munkak mellott Kuun Geza pihenest nem ismoro szelleme szebbnel szebb kisebb-nugyobh miivet alkotott s mas tudornanyszukok teren is nuuudundo erderneket szerzett. Nern feladatunk cz omlekboszed keretebcn azokra kiterjeszkedni. De rnegsem mellozhetjuk azokat, melyek ~tltal velunk lepett
szorosabb Az
felkertem
irodulmi kapesolatba Erdelyi
Muzeum
az 1890-es evek elejen.
hogy 0 nyissa keszseggel tett elcget keresemnek Eurdp« clnographilij(ilwz" cz. a, magyarokkal erintkezt'!sben allott etuikus jellegerol, torteneterol es 1
levelben,
Szazadok
1893.
evr.
786, 1.
IB93 08zcn
atveven, meg az {lj folyarnot. Szives s ,..Adalekok Azsia es Keleinagybeesti tanulrminyt Irt a azsiai robb nepek es orszagok kOztllla.pote:l.r61,fok6p u buski-
szerkeszteset
na,
GR6(1' KUUN
GtZA
EMLEKEZE1'F!.
rok, volgai-bolgarok OS a kazarok neperol. Azota alig telt 01 egy esztende, hogy fcl no koresett volna rninket is tartalmas dolgozataival, mclyekot leginkribb az Irodalrni Tarsasag iilesein olvasott fel, mint annak u Tarsulat megalakulasatol fogva elnoke ; vagy az Erdelyi Muzeumegylet tort, szakosztalyu ulesein, mint az egylet alapito s tiszteleti tagjn. Mi is igyekeztunk luilasak lenni es dedelgetttik szeretettel s egy-egy horostyanlevelet mi is ffiztimk a gazrlag baberkoszoruba, melylyel hazai es kulfoldi tud. intezetok
elhalmoztak.
Es a mi itthoni mezei vil'{\gokl)()l font koszorunk talan meg jobban tetszett neki, mint a tavoli kitfintetesek. Pedig lev, tagja volt mar 18&.~ ota a M. Tud. Akademianak, rnelynek kesobb rendes es tiszteleti tagja lett s a vegen masodelnoki tisxtseget viselte. Tagja volt szamos .kulfoldi tud. akadernianak es egyesuletnck, Do nern kevesbe esett [ol neki, hogy az Erdelyi Irodalmi 'fal'sa.."tig elnokenek s az Erdelyi Muzeumegylet tiszteleti tugjanuk valasztottn s hogy a kolozsvari egyetern millenniumi diszdoktorsaggal 1iintette ki. Azota a tlr. ezimet buszken illcsztctte a qr. elibe. Legnagyobb kittintctes azzal erie, hogy 6 Felsege 1898ban vulosagos belso titkos tanaesossa nevezte ki. Uszi vandorutjauak az utobbi evekbeu rendesen Kolozsval' volt elsu staczicja. Soha sem [ott iires kezzcl, Leveleiben rcndszcrint elore megirta, mikor jo, milycn dolgozatot hoz us felolvasast kivan tartuni nz Irodalmi T~il'sas{Lg s az Erdelyi Muzcumegylot ulesein. AlJjon itt CITe IH~ZVC mutatvanyul a kovetkezd leveltoredek : lIfa-l·os-Nemeti, 18H9. okt. 17.
"Jgcn tisztelt Tanar ur ! Ha valaki, llgy 6n vagyok btn Iolytunosan tapasztalom,
az, a ki n mondasnnk
igazs,l,gat
hogy ember tcrree, Isten 1"e.iJez. November hC)1'3 Kolozsvarra valu meneteliinket torvezom, oda nUL G-dikill1 tkk(~ZlH~llk meg', mort 7-diken kozd/idik ogyhazkerirleti kiiz-
evek
gyuIesiink, nov. 12 -diklHl ott lennek az EMKJi;. igazg. valusztmanyi gyi'ilescu, nor. 1.9-dih~/?n(IS Erd. Irodulmi 1'(i'rsasct.fJ .Qy-,'iM.wJn ohaJIa.nek j(den lenni s ott [eloloasni az ..E1'd(~I!l'i fudonui-nyos .z~fJ!rkezeI ekror; , s uzon t.iznlll1t~g"Ynap alatt, ez a Iegtavolabbi terminus, meg az Erd. Mllzeum november havi bmcs.- tl)a·t. es nyelv, szakoszt,
na.
S~ADEOZKY
I.AJOS
."A magyar koleti llta.z6kr61 a legregibb idoktol tanulmanyom bevezeteset s talan els£) fejezetet a magyar zarandokokrol felolvnsni, illct. bemutatni s ugyanozcll ido alatt egy szekely tiirt. hizottsagi gyulest is 6hajtallek megtartani, Ezekro nezve igon kerem, sztvoskednek a hatarnapokat kitfizni" stb. iilesen
ohajtanam
mostunig+
cz.
'l'arsasagunk ulesein olvasta fel a kovetkezd munkait : Legohlbb
az 1R96-iki milleniumi dlszgyfilesen tartott szep elndki meguyito beszedet.! 1897 nov. 7. illesilnkdn eldszoval mondott elnilki megnyitot. 1898 nov. iilesiinkdn ."Visszapillantasok uz Erd{~lyi Muzeum megalnpltasaraez. a. gr. Miko Imre, g'r. Kemeny .lozsef, gr. Gyulai Lajos es tarsaik erdemeit rneltatja igaz kegyelettel.t 1899 110V. HJ -en az Erdelyi tudomanyos igyekezetck " CZ. a. olvasott fel a XVIII. sz. vegctOl a XIX. sz. masodik evtizedeig folyt tud. ti)rckvesekrc}l. 3 1900 nov. iilesiin kiln "Budapestl'ol 1802- hen" rajzol erdekes es plastic us kepet Dobrentei Gabor levelei es tudosltasai alapjan. 1902 nov, 9.-en a Wesselenyi Miklos emlekere tartott iilesen Wesselenyi Miklosrol tartott szep emlekbeszedet.s Ugyanakkor nov'. 1G.-an az Erdelyi Muzeum-Egylet tort. szakosztalyaban ..Az 1834-iki erdelyi orszaggyfiies eldestelyen:' cz. a. nagybatyja Gyulai Lajos uaplojabol olvasta rei az 1834.-iki orszagto
gyUlcs elOkcszitescro1 sz616 rcszt.6 Erdelyi Muzeum 1896. evf. 289. 1. Erdclyi Muzeum 189H. evf. 545. 1. II Erdelyi Muzeum 1900. evf. 1., 71 1. • Erdelyi Muzoum 1902. evf. 469. 1. o Erdely] Muzeum 1903. evf. L, 6fi. 1. A~ ,.Erd61yi Muzeum"-nak ('gyik logbuzgobb munkatarsa volt, (lgy, hogy alig' van evfolyarnullk 1888. Mat melybon dolgozata ne jelent volna meg. Utolso munkai is itt jottek, ,.Gyel'mekeveim" 1904-ben es "Oyulai Lajos m'pI6jab61'" val6 kozlcmcnye ez (1905.) evfolyamban mar hali ..la utan. Mindig blzalommal Iordulhattunk hozza kozlemeuyert ; meg botegeskodese kozben scm tagadta meg kozremukodesct. Egy ilyen Irodalmi iigyben sz610 levelv{,ltasunkb61 kozlom a kovetkezfiket: I 2
. ,Kolozsvurt, JgOD tisztelt
Nagyml~lt6sagu
1902. jan. 11.
GrM ur I
Midon a szep ozikket, corr ecturat megktiszonnsm s jolentem, hogy hr. Bantry Dczso ur 0 exciajanak peldAnykiildesrol gondoskodtam : mindjart (~gy nagy koressel is jarulok Kegyclmes uram kelcti tanulmanyokkal Ceuyeskedo magas szfne ele. Bizonyara meltoztatott Dlar tudomast venni arrol, hogy az 6n kcdves eollognm 68 kaukaausi csavarg6 tars am , Balint Gabor "A honfoglalas revi-
Ezekben az olnoki rnegnyltokban es felolvasasokban Kuun G(~za val6ban az irok OS tudosok melto vezerenek mutatkozott. Buzditott, iranyt jelolt s a regi hugyorndnyok kegyeletet apolgatta. ~~s mi buszken vallottuk fit vezerunknek, tisztolettol CS szeretettel vettuk kurul s koztunk idozese valosagos irodalmi nagyhetunk volt, melyet rendesen egy-egy lakomaval is megiinnepeltunk. f~s neki elso sorban szfikebb hazaja volt szivehez nove, nz crtMlyi Irok (~S tudosok kore volt az () legkozelebbi esaladi kore ; csak azutan volt 1na..q!Jar es a budapesti tud. akadernia es tarsulatok tagja, koztuk a Neprajz! Tarsasag elnoke : es czek utan kovetkezett, mint a kulfold altal is tisztelettel es elismeressel elhnlrnozott tudes. Az 0 nagy szive melegebol, clmeje gazdag hll'lui.zuboI boven jutott az :Utahinos vihigtudorllallynak ; de lelkesedese lohog6 hingjat elso sorban hazaja s nemzete eultunija apolssara aldozta fel. A ktilfoldon is m·fl.!I!lar volt s fenyt es tiszteletct szerzett a magyar nevnek. Sok bulhiedelrnet OSZlatott el rolunk s rnegvedelmezte nem egyszer nemzete igazat az europai tudos vilag' it610szeke el<>tt. ziojn" stb. eztmen sulyos koveket dobalt a magyar houfoglalas es eredet (lgy sem csendes viztukrebe, melylyel azt meg inkabb felkavarta s hiszem, hogy ~gy s mas tekintetben tisztazasahoz hozzajl\rtilt. o fokep a keleti Iorrasok kritik{t.javal foglalkozvan, Kogyelmes Uram alig fog elzarkozhatni alto), hogy a dologhoz hoazaszoljon. Ana kerem 3zert igen Nmgdat, kegyeskednek a Balint Gabor konyvet az Erdelyi Muzeum valamelyik kozelebbi Jiizeteben ismertetni, vag.,r megbiralni. A biralatot 0 is koszbnettel Iogadna, mort barmint litne is ki az, a joindulatrol meg van gyuzudve. Ha nines meg ~eg a konyv, megktlldhetnem" stb. Valasz« igy hangzoU.: "M.-Nt)meti, 1902. januar 16-dikun. 'Jgen tisztelt Tanar ur f Aozgyiilesiinkoll betl'!g'segert nem lehettem jelen s Rethy Lajos tan(eliigyelO helyettesttett s kt)zgyiilcsiink utan meg rosszabbul lettem, illl,toJCg az ebed nalunk, talan cgy pohar borral Wbb a rendesnel, az Izgatottsag, az olerzekenyito poharkoszontdk talan egyiittesen {lrtoUak meg nekem. Ilyeu {l.llapotban az ember nulr nem a k()zelelrc valo, de a. mag-any elctro scm. Az akademini masodelnoksegrdl is minel elohb lemondok, hogy az az idol kozgyiilCscu hetiilthoto lcgyen. Azonban Balint Gabor r6gi j6 bSl'atoDl legujahb miivt'mck ismertcteserc tahin meg kepes leszek es ha. arra sem, ll'ga]abh szerctn6k uetekinteni a munkaha. Ezcrt igcn kertHn, llekem HaHnt ezcn muvct mogkUldetni. Bogy az orvos mikor eroszt Budapcstre, 18ten t.udja, pedig mar nagyon sZCl'l'tnek ott lenni, lobel, bogy a helyva.ltoztlt.twma kivans{t.ga is bcteges
allapot" stb.
nn,
SZADECZKY
LAJOS
K iii foldi bnnituival allando osszekottetest tartott fcnn s nagy nepszerfisegnek s tiszteletnek ()I'vcndctt kozuttiik is. Egyeni szcretetrerneltosagu s nagy nyelvismerete konnyfive tette neki ezt az ugysz61vtl.f1 vilaghodito szereplest, El'l'<'>ligen erdekes fcljegyzeseket koszonhetek elete hf es velc lelekbet~ is osszeforrott tarsanak. Alljon itt jellemzesfil, a mint irva kaptum : "Kuun Geza nem volt rideg szaktudos, () igen vidam es szeretetre melto tarsalgo volt a salonokban is, es kulonosen Oluszorszagban vett reszt a nagyvilagi korok mulatsagaiban, es ott sajatitotta el uz olasz nyel vben j~irtass~igat. Floronczben legtobbet iduz()tt De (/ubernali:-; egyetomi tanar lul.zanal; szep viIUl.j{l.ban(villa Vydia), rnint vendeg is hctckct toltott, es azutan egyutt mentek ki a grofnak falusi birtokurn Caleinajaba, kozel Floronczhez. Azon idoben nagyon blztattak De Gubernutisek, hogy vegyen 0 is villat Florenezbcn, de a grofne anyja, Brezibrazow (01'081.) (trnt), ki igen praetieus oreg duma volt., lebeszelte, azt mondvan, hogy ha magyarorszagi n;}dbirtokos, ne expatrial]n magat. Kesobb aztan egyiitt is meg voltunk hiva a villa Vydiabn, hol igen kedves es erdekes napokat toltottunk. A grof p~\J'ha otthon nem volt tarsasag, mindennap elmont valahova cstelyezni es ha nekiink nem volt kedvunk veliik tartani, cgy Inagassz~il'(l etruszk lampaval szobankba kisertek es ott miuket konyvekkel elhitva, ugy mcntek mulntsagaikbu. Az Orsini grofi csaladdal is nagyon j6 baratsagban cit Ge~~n. cs miudennap volt hozza valami tarsasagba, vagy mulatsagra hiva, honuan ejjel hazamenve gyakran volt 'ulkalma talalkozni az ott szokasos titokteljes alarezos temetesi menetekkel, molyek az idegennek meglehetosen remosoknek tfinnek fel. Orsini g.,,(i/'n.u [o baratsagban cit Lisst Ferenceezel. Azon idobon tohbszor volt alkalmn Kuun (_h~z(inak a nagy miiveszszel ualn talalkozni, mfivesz! zongorajatekaban gyonycrkedni. V olenr ..ze elokel
uyt;rii leany arezkepet, kit akkor "Stella di Veneziuv-nak neveztek ; most mar 0 sern "stcHa" (csillag) tobbet, bar J11eg most is szep es
nk.
OR6F
KUUN OtZA
EMLtKEZJo.."TE.
kedves urn(), ki ha nero lett volna olyan szep, talan boldogabb lett volna. elenezeben volt alkalma Gezanak megismerkedni Dora d' Istria (Kolzoff-Masalski herezegno, sz. Gyka Helena) ismeretes Ironovel es Gothe unokaival, barD Gothe Farkas es Kurt urakkal, kiknek igen erdekes ket nemet nyelven Irt tarezaczikket szentelt a "Frankfurter Allgemeine Zeitung=-ban.! Sok evvel ezen iddk utan egyutt utazva Olaszorszag valamoly videken, vagy varosaban, gyakran emlegette egy vagy mas ismeroset, es emlekszern, hogy Ravennaban a piaezon setal va, megrnutattu nckem egy fiatalkori banitja, grof Pasolini regiesen kinezo palotajat, es annyira lelebredtek sziveben a I'egi emlekek, hogy kedvet kapott ot felkeresni. Engem hazakiserve, visszatert ismet, Ravcnnaoly esondes Val"OS, helyonkent fit zolddel az utezan, oly esend es nyugalom volt akkor is, midon szobamban vartarn Geza visszatertet, Annal meglepobb volt az elenk, vidarn hangok csengese s ablukombol kitekintvo, lattam G6zat meg az uteza vegen, a mint egy magus termetfi, elegiins urral nem kuronfogva, de egymast atolelve kozoledtek es a kapu elott meleg kezszorltasokkal valtuk 01. Gezu aztan elmondta, hogy alig mont be az udvarra, midon egy fiatal inas jott elebe, kinek nevjogyet atadva, kerte bejelcnteset gr6t' Pasolininel, es a mint az ifju tavozott, ji;tt helyette ket nagy kutyu, rnelyek menten a vnllaira tettek labaikat, meg sem mozdulhatott, mig fel nem lett szabadltva es fel uem vezettek a gr6fhoz, kinek kalandjat elmoudva, az nem gyozte kerni a boesanatot kutyai neveletlensege miatt. Delutan felkcresett minkot es ukkor is szazszor kert boesanatot us midon tovabb utnztunk, a vaslitnal Hlatos szekfficsokorral kedveskcdett, csukhogy no haragundjunk kutyai I'OSZ vendeglatasa miatt, Velenezebe visszaterve, mindennap Florian kavehaza azon salonjaba ultiink, hoI uz idegent nem jo szemmel nezik, mert ked venez es megszokott gyUlhelye ez a regt Veloneze mondhatni lispatriciusainak. Hanyag ultozetit, szep arezu oreg urak
,r
Magyarra Iordttotta Solyom-Fekete 1905. jul. 17-18. szamaball .. t
Erd61jil'tluzellm.
xxu.
Margit, kiadta a Nemzeti Hirlap
29
DR.
SZADECZKY
LAJOS
ezek, sokat sohajtanak, sokat hallgatnak, egymast velenczei jargonban koszontik es isszak a torokosen keszitett Ieketekavet al bagno teletoltve, hogy a fiudzsa alja is rnegteljek ; ezt astan a findssatalbol szurcsolik, regi modi szerint, Nekiink szabad volt oda bemenni : regi barat fogadott, grof Ferro Manole, a ki szinten nyugszik In~\1' az anyafoldben s nem sohajt tobbe sok egyeb mellett a Campanile osszeornlasan. Az 6 esaladja birta osidok ota azon szep orkelyes palotat, az ugynevezett Desdemona-luisal a Canal granden ; azt mondta, hogy ott soha sem volt Desdcmona ; az ntyja adta el a hazat. ~Ieg sok illusionkat rontotta lc az oreg gr6f. Alig van Olaszorszagba varoska, melyet Geza fel ne keresett volna ; cgy regi lam pa, egy fresco, clog volt arra, hogy faradsagot ne kimeljen annak megtekintesere. Kedvesen beszelte el, midon cgy regi apatsagba voltak tobben meghiva, hova nH\S ut nem vezetett, mint gyalog osveny. Kiszallva a vasuti kocsibol, mar ott volt egy csomo rongyos gyermek es minden podgyaszt felkapva, neki iramodtak a hegynek. Geza kiesi taskajaba nagy ertekti allampapirok voltak es agg6dott azok cltunten ; de a zardafonok, abbate Giuliano, ki vendegei olebe jott, megnyugtatta, hogy ezek meg a lopas szot scm ismerik ; os csakugyan senkinek semmije scm veszett e1. Abbate Giuliano vendegcit mindennap valamivol megajandekozta , clso nap valamoly kultG (talan Boceacio) sirjar61 kaptak emlekbe borostyanagat, rnasnap mas emleket, mindig nagyobbnagyobb ajandekot adott a szop feherhaju abbate. Europa mas orszagait is boutazta Geza cgycdiil vagy kedves rokonokkal (Wass grofn6kkel), kesobb velem, de mindig Olaszorseag volt legkedvcscbb llti ezelja. G()rogorsz{\gb6I, hoI 1881-bcn utazott, szep levcleket Irt hozzam.! Meg 1903 tavaszan oly j61 volt, hogy Napolybol kirandulast tettiink a par ora tavolsagba 16VQ Paestumba, hogy az ottani hires gorog tcmplomok romjait lassuk. Megerkezve, es az osteriaban reggelinket hamar elkoltve, Geza oly ifjlf hevvel I
Ld. alabb a KiilonfeJek kozott,
t>R. OROF
KUUN OEZA EMLtKE1.ETE.
es orommel sietett a romokhoz, hogy Vay grofneval nem birtunk vole lepest tartani. Boldog, ragyogo szemekkel gyonyorkodott azokban, middn oda erkeztunk. - Oh boldog idok 1c.4 Ezek a bol dog idok - mclyckre a banatos uzvegy Ielsohajtasa vonatkozik - akkor kezdodtok, mikor a mar tudornanyos erdemekben gazdag fornu a hazassag nyugodtabb revpartjan kotott ki, melyben majd 20 evet toltott boldog egyotertesben nejevel, Kemeny Vilma baronovel, baro Kemeny Domokos es Zeyk Borbara leanyaval. K nun Geza hazassaga regi idealis szcrelem "gyozclmi unnepe" volt. A mit a SOl'S kesleltetott (mindketten oreg edesatyjuk apolasahan toltven eI olse ifjusagukat), a vegzet beteljesitctte. Leveloi tanuskodnak rola, hogy szellcmileg mar reg osszeforrtak hazassaguk elott, Arrol sz61 egy bajos kis koltemenye is regi idealjahoz : Midon a hold eziist sngara ~;ghol szallott ala a fOldi tajra,
Erzed, hogy eszmenyed kuzelg foled S hallani vel ted leptoi neszet ; TalAn a holdsugar
hirt hoz felole,
Tallm egy edes vallomast
hoz tOle,
A esillagokban nevet frva latod, Ya16-e mindez, vagy csupan csak almod? Oh ez val6s6.g, bo1dog cloerzot I Nem Mom ez, nom dore k6pzot, Ez megnyi16 virag s az illalAr,
A mit a bimbo meg magaba zar.
A szellemi kapesolatot a hazRssag 1885-ben lGztc szorosabbra. F~s Kunn Geza nejeben nemcsak elettarsat, hanem mllzs{\jat is feltalalta. "N em volt cgy dolgozata - irja kesergf ozvegyo - mc1yet ncki fel nem olvasott volna, meg az arab as latin iratait is felolvasta es ilyenkor ketkedo mosolylyal nezett )'3. es kerdezte : ezt is ? Minden munkajanak tervet olore elmondta es innen tudjuk, hogy ezon a nyaron tervbe vctte "Gyermekkorom" czimii bajos visszaemlekezeseit tovabb folytatni - koz29*
DR.
SZADECZKY
LAJOS
kivanatra 1 monda, Es egy nagyobb arab sZQvegii munkat kezdett meg, meg Pesten a folyo ev febr. havaban dolgozott, a [egyzeteket teve szep arab irassal HZ Akaderniatol kikert konyvekbdl. Azbin folytutni nkarta a Gyulay Lajos naploja 1834. evi kiadasra elokesztteset, minthogy ezen naplokban nem minden kozerdekfi. De ember tervez, Tst.en vegez, Mennyire nem gondoltuk - sohajt fel a p~il'javesztett hit feleseg - hogy oly kozel {til hozzank a szomoru halal. Mennyi utazasi tervet csinaltunk erre, de ktilonosen a jUvl) evro ,.. Nem gondoltak, de azert Knun Gezu az 6 boles eletfilozofiajaval el volt keszfilve s reg ota Ioglalkozott a halal gondolataval. Feljegyzeseiben ilyeneket olvashatunk : 1899. fehr. 6-au indultunk el haznlrol bizonytulan csakugyan olindultunk, mort csak a mult lehet bizonyos 1900. febr. 10.-on indultunk el hazulr(J1 bizonytalnu iddre. Sokan mennek el, u, kik nom jUllnek vissza,
es
iddre, ha valosagos. helyre es
Prudens futurl tomporis oxitum Caliginosa nocte promit Dous,
Budapestre, s hogy onnan hova, azt tudnunk nem lehet, mert Hom egeszen toliink fUg·g. Abituros non semper reduces fore certum est. 1902. jan. 25-diken indulunk Budapestre, tehat mil. a gyorsvonattal. ..Addig jar a korso a kutra, mig' eltiirik 190 I. fobr. 9-dikell indultunk
el hasulrol
1& •
1HUH. jan,
11.-en rna indulunk
Budapestre. Ketfelekeppen lehet visszajdnui, ll. m. elva a hazba, halva a temetdbe. 1903. karacsony este, Vilma naplojaba, ]i~g'yderfilt teli napon, mint a mai, uriha a hiivos szelld felkapja it mal" reg'en nlahullott gzt a "kuzkivanatot" az E. M, E. tOl'tCncttud. szakosztalya tilespn Jejezttik ki, midon ,.Gyel'Dlcke.veim" cz. hajos emlektratat ott bemutattam, (1904. oktcbor 9-erOl s70616)levelevel ('gyiitt, melyben ama (sajnos beteljesUlt!) sejtelmenek adott kifejezest, bogy "tRlan ez a dolgozatom opus . ultlmum !' Erro a levelre mar megelozOleg, 1904. okt, 11-611 azt valaszoltam, hogy ,.nagyoll kc)szullom a jolzett czikket ."GYOl'llwkcveim"-rol, melyet "ahillvisis" na,.,ry C)rc)mmel s azon remenynyel fogadunk, hogy nom az ...opus ultirnum" lesz, hanem "longus post me sequitur ordo" - igy a "ferfi evek" s nz ngcsz onel('trajz okulasul (?,S mintakeptil a k(;,'(>t.kezo gencl'atinkllak. (J g.y I (>gY('n }4"'orl'6 sztvve! kivanom" stb. I
DR.
GR6F
KUUN
O~ZA
E~IJ.~KEZETE.
sarga falevelet, azt ismet fOlrcpiti, tobbszordsen rnegforgatja s mintegy jatszik vole, a hiiviis szello jatsz6tarsava szego:lik a lcvelnek, nem tepassza ugyall, nern szakitja, mint egykorou uz a szelvihar, mely az agr61 leszakitotta, csak gYl)ngcdel1 ropiti darub ideig, s l\.ztan hagyja, hogy (ljb61 alahlilljon, cseudes nyugalomra, Ezekhen uz oszi bnrongasra emlekeztetd sorukbun sajat sorsat festi ki)lt5i keppel az h'o, a ki betegeskedni kezdven, mar cr'zi az osz fuvallatat s jol tudja, hogy mi SOl'S veil' a sur-
gltl6 fulevelre.
III. Grof Kuun Gezaval a SO-as evek elejen isrnerkedtem meg. t () even kent rendesen ketszer tartozkodott Budapest-en, kulfoldi lltja. eldtt es utan. Ilyenkor sfinln rnegfordult uz egyctcmi konyvtarban, melynek volt. Az (~reven Kozelebbi nelmi Tarsulat dulasa, melyen
igazgatoja Szihigyi Sandor egyik legjobb ba r ~itja jutottam a grot' nagyra beesult ismeretsegebe.
isrneretsegre alkalmat szolgaltatott a M. Torte1&~7 nynran Hunyadrnegycbc rendezett kirana Tarsulat vezerkaraban en is a. marosnemeti kastely vendegszeretetet elveztern. Ott volt szallva .grut' SZCC8r.n Antal, () felsege nehai udv. fomursulja, ez a na~ycszii essuyiro, a ~1. Tort, 1\\1'8. Ill. elnoke, Szuligy-i S[lndor fotitk~h' a nagycrdctnfi tH,'tcnetiro, dr. Zakrzewski. Vincze krakkai egyet, tanar, Bathory Istvan tortenete Iroja, Orban Balazs, ez az idealista politikus, rajongo magyar s lelkes szekely four', ki mindig magyar ruhaban jart s a 4S-u.s1 semmiben sem engodott, Ott szijv6d()tt velo
or.
(Orban
Balazszsal,
" Kornls-haxr-ban!
kiveJ kulon a vadrogenyes laktunk)
sirig tarto baratsagom,
purkban
fekvfi
melynek fokcp
Elso levelern 18SH. jun. 12-e.·o) van keltezve gr. KUUll G(lza hatrahagyott iratai kQz(;tt.. Nalam 18R7. jul. H-iki levele az elsa, molyben M.-Ncmetibe hiv RzaUc') vcndegfil a M, Tortenelmi Tnrsulat kirandulasa alkalmab61. Ugyanerrdl ozt olvasom gr. Hz{,cs(,11 Antal 1887. jul. 7. lovelebcn : !"tir. Kuun Goza, kit szcmelyesen osmorni nines szerencsem, egy meg majus 31-611 kelt loveleben oly sztves volt devai gyfilesiink alkulmaval nekom MarosNemeti kastelyat mogszallasl'a fOlajalllani, mely (.,lozekony meghtvast ki)sziiueuel elfogadtam ; mirol Kogyedot ol'tesitnlldoll(:,k veltcm", , Gr. Kornis guhern{,tor epittette s gr, Kornis SaUlueltol 1847-bcn vette es a kerthez kapesolta gr. Gyulay Lajos, I
DR.
SZADECZKY
LAJOS
parisi kiallitas alkalmsbol feledhetetlen emlekfi orakat koszonhetok, egyutt elvezven vele a franczia "gloire~ diesd tortenelmi emlekeit, a Nap-kiraly (XlV. Lajos) versaillcsi
az 1889-iki
mtikincseit,
Turinban
Kossuth Lajos varazslatos bfivkoret stb.' Maros-Nerneti sziviidiUS, lelekerneld Iegkore akkor tarult fel elottunk ell5szor. A grof Gyulaiak altal epitett kastely 2 konyv- es loveltaraval, s az osok kepeivel, mert Kazinezy szerint "rakva van portrekkal ez a haz is, mint Erdelynek majdnem minden (fouri) hazai". S Korfilotte a nagyszabasu park, hatalmas setanyaival, szazados fai val , melyet mar Kazinezy is ugy talalt, hogy "eI volt toltve az llj kerteszseg jat6kival es a kozel Tiriscum (mai ncv6vel Vcceli val') oltarkovoivel, isteneivcl6s hoseivel s elmallott fcllrasaival".» Az6ta a pogany oltarkovek megszaporodtak s grof Kuun Gezu emlekekot allitott kozottiik a magyar irodalom bajnokainak is - es most a r6mai classicus vih\g istenei es hosei a magyar tudomany uttoro ez modern hajnokainak emlekfai kozott hirdetik ott e hely szep idoket latott tortenetet, A Maroson tul az aranytermd (nagyagi) hegyek magas kupolai kerctezik be a latokort "s azt, a ki maganyt keres itt, - Irta Kazinczy - az a vad kopasz hogy a Maroson tul, kedves buslakodasba szenderlti". CI }1}bbcna kornyezetben elt es mfikodott grof Kuun Geza a nagyhatyj{tt61 gr6f Gyulay Lajostol orokolt kastelyban, mclyet o a muzsak templornava varazsolt, A 48 eves ferfiu midon e}oszor Orban 13alAzs kegyeletes emlekenek utazasunk utan irt lovelenek olej6t: 1
"Szejketiirdo,
feltijitasa(ll
u. p. Sz6kelyudvarholy,
ide iktatom
parisl
1889. aug. 4-en.
Elvalasunk utan en m6g osszebarangoltam Constanzot, Basolt, bentaztam 'I'irolt, voltam Trieszt os Meranba Bozenen at, s nem mulasztottam el Kufslein bort.onzal'kait is mogtekinteni, a hol annyi szabadsaghosiink raboskodott. MeglatogattaDl Karinthianak is mind n harem varosat, Mindcunok kiivetkezteben csak mai napon vetodtem haza, hol megtalaltam kedves leveledet. a melybdl latom, bogy berczes kis honuokban voltal, do mar innen is jar6-kelO Orban lelkekent tavozta)". stb. t A kastely homlokzatan a kovetkezd felirat olvashato : "Epiilt Gyulai Ferontz alatt MDCXLI-ben. Megujult Gyulay Lajos alatt MDCCCXXXIV-ben". • Erdelyi lovolek, Abaft Lajos kiadasa 1880. 178. 1. , U. ott 178. 1. ~ U. o. 178. 1.
DR. GR(>F KUUN OtZA
EMLtKEZETE.
voltunk ott, epen 2 eves hazas volt, s elte boldogsagahoz mi sem hianyzott, Most mar megvolt sajat muzsaja is, regi idealja, a kit csak 1~5 nyaran vezethetett oltarhoz. Eskuvojenek tanui Budapesten ket tudes barlHja Rzilagyi Sandor es Torma Karoly voltak s az akkor elmaradt lukodalmi unnepelyt a fOlll"i luiz cseledsege szamara akkor - J887-hen tartottuk meg a park egy vadregenyes ligeteben, vig zene es tanez mellett, melyben a IHlz UI'Cl s tll'noje s vendegei lelekbol gyonyorkodtek ejf61ig, - rni, Orban Balazszsal, a kora haj nulig, A Tortenelmi Tarsulat Devan tartott dlszgyfilese utan az eg6sz tarsasag kijott Maros-Nernetibe s a Iornbos fak korouaja alatt felteritett asztalok mellott folyt a "magnum aldomas", Itt isrnortuk meg kozolebbrol Hunyadvarmegyenek, ennek a kedves erdelyi Provanee-nak tarsadalmat. Ott volt a galambosz Pogany Gy()rgy foisp,\n, Baresay Kalman, a szikl',tZ<) szelIemfi ali sp an , kesobb foispan, gr. Estel'1u\zy Kalman az Erdelyi Muzeum elnoke, a kinek trefas fogadasa volt Kuun Gezaval, hogy mindig mas-mas koslckodesi eszkozon Iatogatja meg a szomszedos Branyieskarol, hol loanya br. Josika Lajosne lakott. Volt nuir gyalog, lohaton, kocsin, vasuton, csolnakon s tl.!llszva a Maroson, kovetkezik _- mondta egyszer Kuun Geza - ha elunk, az automobil s aztan - a repulogep. Ott volt Fiiy Bela kamanis es neje gr. K.UUll Irma a kozeli Dedacsrol, kiket aztan otthonukban meglatogatva, gyonycrkodtunk a Kaeinczy altal megenekelt szep park "gyep szonyegebon es sotet agg ssilasaban.! Ott voltak a Hunyadmogyei Tortenelmi Tarsulut tudosai es sereny munkasai elnokuk korfll : Solyom-Fokete Ferencz, Teglas Gabor, Kiraly P{tI, Kun R6bert, NIajhl.nd Oszkar, stb. s a Tortenelmi Tarsulat kirandulasara mindenunnen osszegyfilt tagok : a mar Istonben boldogult Brassai S~imucl, Szab6 Karoly, Finaly Henrik; a meg 610k kozul Kov{lry Laszki, Koncz .Iozsef, Csanky Dezso, id, Szinncy Jozsef, Szell Farkas, Marki Sandor, Paal Istvan, Borovszky Samuel stb. Milyen boldog volt ekkor Kuun Geza, hogy a hazai tortenetirasnak ennyi jeleset fogadhatta vendegeul s boldogok mi, J
Erdelyi
levolck
268. I.
DR.
SZADF.CZKY
LAJOS
hogy gr. Kuun Geza bfivkoreben Maros-Nemetin a tortenelem emlekciben s annyi elokelo szellem Hizjatekaiban gyonyorkodhettunk. Elmondhattuk volna Kasinczyval, hogy .Jttam a Lethe vizet ; felejtve vannak szenvedesoim, de ugy, hogy oromeim felcjtvo nincsenek, s6t czeket, egy tiinderi esodatet {tltal ltjra fehijitva ssomlelem".! Maros-Nemeti utan kovetkezett Vajda-Hunyad, Hatszeg, Varhely, Petrozseny, hol Orban Balazs vozetese alatt loluiton mentiink fel tizenketten a Iegrnagasabb csucsra, a Paring totejere. Ott mondotta a lengyel Zakrzewski egyikiink Iovas produkczioira, hogy "igazi kozak!" Atmentunk a zsil-volgyi Szurdok-szoroson Olahorszagba ; majd visszaterve a "IIatzoksllg"'-ra, az oreg grof Toleki Gyorgy vondegeitil N alacz 1·01 elmontunk Maloruvisre s a Rctycsat ala a vadregenyes Kolozvaruba, Szegeny lcngyel tnd6s vend6giink it malumvizi kastelybol a hosszu bankotrol megszokott s midon egy terebelyes harsfa alatt buslukodva megtalaltam, azzal mentegette mugat, hogy meg a sok eros burt esak kibirna, de az a sok dikczio, a mibol egy sz6t scm ert, menekiiIni k6nyszeritette! Pcdig tanult es olvasott magyanil. !{arp6tlasul astan nemzeti dalainkra tanitottuk : a Himnus, Szozat olsd sorait megtanulta, de a Rakoezi dallal nem tudott boldogulni, mert a mint mondotta: :taz a "partjain 'I'iszank-Dunanknok !" das ist verpflucht schwer-. Ekkor szerettiik meg Ilunyadrnegyet ; annak szellorni vezeret Kuun Gezllt s a Hunyadmcgyci Tortenolrni Tarsulat evi kozgyfileseire (az {) szives hivogatasara) tobben es gyakran eljarogattunk s ezeknek a koronaja mindig a maros-nemeti Jatogatas volt. A IIunyadmegyei Tort. Tarsulnt kozgyfileseire rendcsen moghivott kulon levelben is S a mint altalabun nagy sulyt fektetett arra, hogy azon tavolabbi vendegek is jelen legyenck. 1897. szcpt. IB-en pl. ezt irja. "IgCll tisztelt Tanar ur ! F. h6 30.-3.11 tartando kUzgyiilcsiillkl'e
varvu varjuk s remeljiik a Kaukuzus videkere vonatkoz6 felolvasasat meg fogja tartani. Kerem I
Erd61yi levclck 125. 1.
DR.
GROF
KUUN
GE1.A EllI.tKEZETE.
a felolvasas ezhnet silrgoscll kijzOlui vclem s meglrni, hogy melyik vonattal fog erkczlli".1
1898 okt, 23.-an igy ir : ..A Hunyadm. tort. es regeszeti tarsulat kUzgyiiIeset valoszinii1cg 110V. 1o.-ere fogjuk kitiizni ... Nagyon orvendcnenk s nagyon ohajtanok, hogy igen tisztelt tanar ur megjclenesevel a gyiiIest szerencse 1tetne 16 •
1899 okt. 17. leveleben igy edesget Devara es ~I.-Nemetibe: ..Meg eg'Y keresem van, U. m. nov. 5-diken
tllrtjuk meg Devan a Hunyadm. tort. es rcgcszeti tarsulat XX. evi kozgyflleset, nagyou kerem igeu tisztclt tamir urat ezen a gyfilesen miukct szemelyes megjelenesevel megtisztelni, ha csak lehetoseg van bonne, a gyii16s ogy vasarnapra esik s deleldtt fog mogtartatni, d. u, nalunk ebedelve, hat orakor estve, 81. estell vonattal meg vissza Iehet utazni Kolozsvarra, ha a hazautaaas nagyon sietds. Legjobb volna, ha masnup inneu egyiitt utazhatnank Kolozsvarra''.
.Az () kornyczete . mindig iiditl5leg hatott a lelekre. Ha nem mentunk, rnogjott a Mentunk
is, a rnikor esuk mehettunk.
szelid szemrehanyas a legszeretetremeltobb jul. 16.-iki levcleben ezt olvasom :
formaban.
igy 1900.
..Hat ez a nyar es ()sZ S illetdleg maga az esztendd a'lgy fog elrnulni, hogy Maros-Nernetibe nem lesz szcronesenk ? Ez igen szomoru volna rank nezve s engedje a jot remenylenem".
A latogntasokat Kolozsvart rendesen viszonozta (utoljaru 1903 rnajusban volt nalam) s hogy emleke lathato jellel is mogoroklttessek : m.snemeti parkja ol'ias celtisebfil, melyot Do Gerando Attila ernlekere "Au-ita (fij(i, Oi-nak nevezett el, ismetelten A szfvos meghivasra zokct nlvasom: I
1897. szopt. !W-an kelt lovolemben a kovetke~Kolozsvar, 1897. szopt. 20.
Igen tisztelt Melt6sagos GrM ur I EMszor i~ engedje meg M6lt6sagod eonstatalnom, hogy veszedelmesen j6 c1l11~kozo tehetsege van Me1t6sagodnak, hogy UCIll felejtetto el 3 h6napp~1 ezeldtt tett ropke igeretemct a. devai Ielolvasasra vonatkozolag. En, megvallom, 'l'~glAs Gaborral valtott diplomatiai alkudozasban probaltam 50"/u-ra olyforrnan kiogyezni, hogy .felolvasast kiildok, do magam nagy elfoglaltsagom miatt nem megyck el. Am 0 nem engedett. Most kapom Melt6sag(,d szivcs (.lsz6litasat is s erre tigy latom mar mog kell adnom magam a sorsnak s rasz{ullli magamat (a mit ktilonben az akadalyok lcgy6zcse utan ozorordmest teszek) a szemelyes lemenotolre" stb,
DR.
SZADECZKY
I.AJOS
esemeteket kuldott, hogy emlekezetero az egytitt kiszemolt helyre elultessem.' t~zek sorsa irant leveleiben is erdeklodve tudakozodott. 1904. okt. 9-en irja : ,.Kezdom Szovataval ... Folytatom a celtissel 5 kerdem, hogy mint van a Ia ? A nagy szal'azsag' nem pusztltotta-e el, Ha igen, joV() tavaszszal mast kiildok holyebe, ha kiildhotok. {~lIi perdidit OPCl'uJn, incipiat Itorum-.
Mort a Hazsongard hfivos talajaban a delszaki celtis elsd kuldernenyei nom akartak megfogamzani. Csak a harrnadik kuldemeny - e tavaszon, mar a kiildo halala utan - adott cletjclt, hogy jelkepezze, a mit 0 vallott, hogy a szcretet a siron ttil is el. Mily kedvos emlekek f(iz()dnek sokunk lelkeben e nemes szivnek me leg szeretetehez, melybcn ~/I.-Nclnetin o1y sokszor volt reszunk. 1\ grofi ptir vendegszeretete hatartalan volt. ~~gyik nyaron egy pragai egyetemi tanar (Keller Otto) egy honapig volt naluk felesegevel, nagy leanyaval s egyetemi doeens fiaval. Megkerdeztem, hogy nem sok-e ez a jobol ? A grot' mosolyogva azt fcleltc az 0 szelid flnomsagaval, hogy neki nagyon kellemes! Akkor tortent, hogy a Hunyadmcgyei Tort. Tars. kOzgyiii6scl'oi kimontunk, mint rcndesen, vagy 30-an a szokasos evi lukomara Nemetibe s a vig lakoma utan egyik jokedvfi grofne a zongora Az 01s6 kiildemeuy 1902. majus maj. 19-en kelt Icvelomben ezt olvasorn : 1
havabau
6rkezett,
"Kolozsvar, Kogyelmes
melyrdl 1902. majus
1902. 19.
Uram r
Nohiny nappal eZ916t.t kellemetes meglopetesemre egy . diszfa" erkozctt czimemro Deva allomason Ieladva, ,..Fekote Laszlo" alairassal ellatott fuvarlcvellcl. Nem volt nehea oltalalnom, bogy ex a Nagymeltosagod sztvos fgeretlmek "gyiiDloh~se", azaz raja, vagy meg jobban mondva csemeteje, melybol egykor olyan szep es szeszelyes formaju orins Ieszen, mint a maresnemeti park egyik melto btiszkesege. EIs(; gondom volt, hogy gondosan cliiltessem a Nagymcltosagod altaI a mult oszszcl szemelyescn kijelolt helyrc s remelem megfogamzik, meg-no 8 biiszken fogja hirdetni rnajdan uuokairnnak is a kobelen viselendd tabla, hogy 0 irodalomtortenetiink egyik nagy nevenek a raja. Azt is romelem, hogy a koreszteldt a jovo oszszcl megtal'thatjuk Nagymolt6s{,god megtiszteld jelonleteben. Igy hajt sarjat es pllmtA16dik at a marosnemeti parkban kegyelcttel apolgatott traditio a szereuy kortecskek arnyas Iigeteibe is". stb.
DR. GR6F K'["UN OtZA
EMLtKEZETE.
terornbon hirtelen azzal az ajunlattal lepett meg, hogy mutassuk meg a esehorszagi vendegeknek a mi uernzeti tanezunkat, a esardast. Megprobaltam szabadkozni, hogy en e tisztes falak kozott szamtalanszor idoztern ugyan, de tanezot meg nem lattarn, clozctesen tehat jelenteniink kellene a meresz szandekot a grofnenak. Egy pillanat alatt megtortent, az engedely
keszsegescn megudatott s nehany perez mulva u tarsasag nagy resze kovette a jo (vagy rosz r) peldat s ncgyed6ra
mulva
rna."
a pragai kisasszonyt is megforguttuk. Egy ilyen tort.vtarsuluti symposion nlkalmaval tortent, hogy egyik a helyi viszonyokkal nem ismeros vendeg olyan celebritasra mondott poharkoszontdt, a ki kulonleges okokb61 nem volt kedvclt n haziak clott. A gr(Sfnc szokimondo tormeszete ezt nom titkolta el, de a grof kedelyesen esak ezt jegyezte meg, hogy : a tarnir 11r nagyan jol tudja a kozepkor torteneteit, do a legujabb kor torteneteibcn nem [aratos, Salamon Ferencz devai szillohaz~iJ)ak emlektablaju lcleplezese alkalmaval Beothy Zsolttal egyiitt voltam vendego MaresNernetinek. A parisi 1900-iki vihlgkhUlitas clokeszfiletei alkalmavul Rudisies .Ienovel. Mint mindig a legszivesebb vendegszeretetben volt reszunk, de n grof kedves miititrgyaitoJ meg a parisi kiullitas kedveert rovid iddre sem akurt megvalni, azt mondvan, hogy 0 azokat fajdalmasun nelkulozne, mert meglehet, hogy ez az annus ultimus (1. i. elete utolso eve). Altalitban az olmulas, a halal gondolataval tobbszor foglalkozott, de mindig a vallasos boles megnyugvasaval. Utoljara a mult l5sszel egy norveg tudes, krisztianiui egy. rk, tanar baratommal, Nielsen Konraddal voltunk ~IL-Nemetiben. L atogatas un kat jelzo lcvclemre postafordultaval [ott a valasz (1904 oct. 13.-31'(1), hogy "felvillanyozott az Ol'(jmhir, bogy a norveg tudossal egyiltt felkeres minket Maros-N ernetiben ... Nagy orommcl varjuk ... ~. Feledhetetlen emlekfi az a nap es este, melyet utoljara toltottunk nala s vele az 0 kedves otthonaban. A betegseg nyomai mar meglatszottak lesovanyodott ulakjan, do a szellem sziknija meg fenyesen ragyogott szep szelid szemeben. A multat emlegetve, megjegyeztem, hogy alig mult el egy csztendo 18 ev
DR.
SZAOECZKY
LAJOS
ota, hogy en itt ne lettern volna, Mire 0 szelid megrovassal felelt, hogy bizony az utobbi idoben ket ev is kimaradt, - rnint arrol az Emlekkonyv tamiskodik. Mert Ernlekkonyvebe minden vendegnek be kellett irnia magat az ev os nap [elzesevel s ez nyilvantartotta : ki mikor idozott ott. Paratlan vendegszereteterol tanuskodnak levelei is. Utolso latogatasunk utnn nehany nappal (1904 okt. 28.-3.n) szeretetremelto kedvosseggel azt irtu, hogy "az az egy nap, melyet itt egyutt toltottunk, noha bizony igen rovid volt, nekunk nagy oromet szerzett s igen ked ves em lekct hagyott maga utan. Kerem ezt dr. Nielsen tanar urnak is tudtara adni Mintha erezte volna, hogy kozelget a vegbllcslI, az utolsd utazas, melybol nineson tobbe visszateres, ,,61ve a hazba ~, esak 04.
"halva a temetobe". Ctolso utjara, naplojegyzete szerint ,,1904. elobb a rendesnel, deez. 17.-6n s mus iranyba a SZOkOUIUil, Kolozsvar Iele indultak" . Megerkezeset dccz. 19.-t.~nlevelbcn tudatja, Inert "a esunya, nedves, kodos teli idojurcisban ~~szemelyesen tobbe nem johetett,
Budapestre 1905 jan. 9.-en indultak ~Daehib<)l~ s a "Pannoniaba ~ szalltak. Az elroppeno nomos 16Jek Budan szall t egi IItjaru J H05 ~\prilis ho 10.-en. Teste itt pihen a huzsongardi ternetoben, lelke tovabb 61 az 0 vnllusos hite szerint - "Isten orszagrinak diesosegeben, a szentek es boldogultak serogei kozott". Mert az u hite eros es szilurd volt a lelek halhatatlansagaban. Milyen szepen irju errol utols6 munkajaban : ~az Isten terorntetto vilagban semrni sern enyeszik el, elctbol elet fakad, toljes elmulas nines, Isten teremtmenyei orokok, az anyag is orl)keletf S a szeretet is ()r()k . . . S ha a szeretet orok, a mi mar lelki valosag, a 16Iek halhatatlansaga minden ketseg felett ,UI
s a fenycs napnal is vilugosabb".' Milyen SZ(~P megnyilatkozasai
cgy melyen gondolkozo val-
lasos leleknek .
..A.Italaban Kuun G6zn, a ki vallasos munkakat is Irt, cgy• Gyermek6vcim. El'dclyi Muzeum 1904. evC. 485. 1.
DR.
GR<)(t' KUUN OtZA
EMLiKEZIo-:TF..
haz! f6meltosagokat is viselt, mclyen erz{) vallasos ember volt. Errol igy tudosit eletenek leghlvebb ismoroje : "Egyik legkimagnslobb jellemvonasa volt Kuun Gezanak a melyen erzett vallasossag. () az ev. ref. valles hive volt es aunak rnodju szerint elt, de magata r tasa nem volt merev It mas vnllasok Ineggyozodese 6s tnnai iranyabun sem, A maros-nemeti kisded ref. tomplornhan soha meg cgy iinnepi istentiszteletet SetU mulusztott el, mindig enokelte a zsoltarokat es szemet a szonoklo paprol Ie nom vette. Szerette vendegeit is magaval vinni a templornba : a mikor egeszsege nlog j6 volt, minden idoben gyalog merit a tavoli Ialusi templomba. Keso oszszel h~\zi templomuzrisok voltak. Kis Moses mnrosnemeti pap szep beszedeket tudott mondani es ezen ha.zi templomozasoknak nagyon tiunepclyes [ellege volt, ki.iWn(lSCn karaesony os ,ijevkOI .. Mindenki feljohetett 6s nagy iinncpckcn meg az eloszoba is zsufolva volt a Kemeny J6zsef oescnk es urokusiink szekely bereseivel, kik csaludostol erkeztek. Predikaczid vegeztevcl a
gyormekok edesseget es jtlteko1, a fcrfiak es asszonyok kalaesot es paliukat kapt.ak.
Gorzben
gyakran
toleltunk
es
egyik fo ok volt
CI'I'e
az
evang. pap, ~~"llest Schroll szep predikaezoi, melyekro minden vasarnap elruentilnk. - Berlinbe minden vusarnap m{1.S-Du1S templomba rnentiink CS luiromszor voltunk szerenesesek azon a telen a hires prodieatort, Dryandert hallhatni. - Baselben a vusarnapert megtoldottuk ott idozesiinket es meg voltunk jutalmazva, mort oly meghato beszedet hallottunk, hogy mindketten konuyes
szemekkcl
jottunk
ki a templornbol
s lelekben folerueltertiink hnza. _-_ Hollandiaban pedig, btir a
kedve, boldogan nyelvet nem 0I'te110, szinten eljart a vasarnapi Istentlsxtclctekre, uzt mondvan, hogy vulamit lehet belolo comhinalni. Otthou is szeretett szep komoly hungon imakut felolvasni versben CS pI'O·· zaban, es gyakran luttam reggelcukent hatratett kezckkel az ablakon kitekintcni 68 tudtam hogy ilyenkor nern ken zavarni, Ielhangon mondta reggcli irm'.j~lt; es eletenek utolsoelotti d61elotten mar ~lgybafekvo betegcn konnyekig megindulva lattam, kezeit {LIla alatt
imadkozott volt" .
osszekulcsolvu,
Istenhez,
kinek
szemeit eghez emelve, halkan szine elott mar-mar megjeleuendd
DR.
SZADECZKY
LAJOS
Hogy mindezck nornesak kulsosegek voItak, hanem melyen erz6 Ielekbol fakadtak, arrol tamiskodik legszebb vallasboleseleti mfive, ,;Az -i-m.arls(ig torienelme" czimii gyony()l'u munkaja (a "Kcl'eszteny Mngveto~ 1889. 2-3. fuzeteben jelent meg).'
* Tudomany, hit us szeretet voltak az 6 fOcszlncnykepei. Az elso ketttlrol orokbeesti muukai tanuskodnak, az nt6)80r61 (moly nala 0180 volt) egesz elete. Egy Emlekkonyvbe ezt Irta : "Nines az a konyv, habar langesx ina is, melyben azt olvashatod, a mit a nckcd megnyilt szlvben olvashatsz, ~z nem veges fogalom, nem ropke szo, hancm az cgi karok eneke ; szcrctet, a mely altal cselekszik a hit s a mely a tdkelctesseg kapcsa".
A hit, rerneny es szeretet apotheosisat Emlekkonyvbo a kovetkezo sorokban:
irta egy masik
"Mely sz6 szuvudj6k tarsul az elethez, hogy azt szerencsesse tegye, varazsolja ? Tahin a hit? Ez egi adomany ; angyal, mely leszall a fOldre, hogy megvigasztaljon, vigasztalonk lcgyen; de a honnau jolt, oda visszasiet s minket is nlug'aval emel ; a S1.CrCllCSesbirhatja, do u szerenesetlennek is osztalyreszo lehet. Tahill a tremeny? De ez .sokszor megcsal ; tiiudor, do tiinekeny, Igenis, a szereiet azon varazslo, melyet kovessilnk : mert mig a hit Iolulemol a fijldi lathataron s vodo szarnyain az egbe ragad ; mig a tremeny neha azert ernel fel, hogy hiusulta annal melyebben lesujtson : addig (It ezcretet a foldet az eggel koti ijssze, az cget nemcsak igeri, de eloerzetet adja s eloerzet nines rorneuy n6lkiil s hogyan lehetnc rorneny hit nelkfil ? Imo a szeretet remenyt ebreszt s a hit megerdsiti''.
Ez a melyen erzett szeretet vont arany' gloriat az 0 tudes homloka k()re. A kit s a mit l) szcretett, meg volt az szeretve; Az uri ime elemzesevel v6gzi be . . .
"Es ha
az emberiseg kedelyvilagAnak az (;rok hullamzasa a tengor melyet jut.tatja esziinkbe, a szilard 81.iklara 6pult Cenytorony orok vihlgossaga, moly a hullamokkal kiizkijdonek a szabadula« litjat jolele, /1, Krisetus altaI rendeltetett uri tma, mely 8·Z embcris6g Icgtokeletesebb imadsaga s mindazon elcmeket magaba fuglalja, melyekbdl csak egy vagy ebry nehany fuglaltatik az altalunk ismert ima8zovegekben. AzoklUU a hiany tfinik Iel, itt megven a tcljcsseg ~s mino teljosseg !" I
nn,
GR6F
KUUN
GEZA EMLEKEZETF..
de viszont az 0 egesz eletet is a szeretet elteto meleg sugarai ragyogtak be es tettek tiindokl6ve - Karpatokon inncn s uz Alpokon t61. Ez kiserte sirjaba s ez viraszt felette sziveinkben kiolthatatlanul, Egyik kedves baratjat, Szilagyi Sandort, sztilohaza emlektablaja loleplezose unnepelyen (Kolozsvart, 1900 nov. 2-an) igy buesuztatta el: "Megdicsoi"alt szellemednek ha egi lakodbol letekintened lehet az altalad oly h(jl1 szeretett hazai Ioldre, hue lasd kegyelctiink ilnnepet, ime lasd sziviink hi"ascg'ct, mcly csak magaval a szivvel enyeszik el, do m~g fgy scm enyeszik, mert hiszeu a hiiscg egi ereny, mely oget ker s eget var. Enilekod (iri;k!"
'I'udomanyos knzbi.rsasagaink
dics(,Sult clnOke! irok, tudo-
sok fejedelmc! Ime lasd to is kogycletiink unnepet, lasd szivunk hfiseget, a mely azt hirdeti, hogy "a gyozolom napja" elerkozctt, s emlk!t~ed ij".jjk! N emcsak mi kozottunk, kik nagy elmed teremtd erejebon gyonyorkedtunk, nemes szived szeretetenek sugaraiban sutkereztunk ; de orokke elni fog a kes6 nemzedekek lelkebon es szlveben is, mort a ki a hazanak s az emborisegnek 6It, nem halt meg az, han em orokke 61! Dn,
SZAOECZKY
LAJOS.
