Staud Geza BAYER TUDOMÁNYOS JÓZSEF MUNKÁSSÁGA SZÍNHÁZTÖRTÉNETI KÖNYVTAR

Staud Geza

BAYER JÓZSEF TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGA

SZÍNHÁZTÖRTÉNETI KÖNYVTAR

SZÍNHÁZTÖRTÉNETI KÖNYVTÁR 9

Magyar Szinházi Intézet Budapest. 1979

Lektorálta VARGA IMRE

Sorozatszerkesztő GYÖRGY ESZTER

ISSN 0586 - 3805 ISBN 9637601 422 A kiadásért felelős a Magyar Szinházi Intézet igazgatója Készült a Magyar Szinházi Intézet sokszorosító üzemében Felelős vezető dr. Osváth László gazdasági igazgató 3oo példányban, 14 A/5 i v terjedelemben

Staud Géza

BAYER JÓZSEF TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGA

BAYER JÓZSEF Talry Antal olajfestménye Magyar Szinházi Intézet Színháztörténeti Múzeumának gyűjteményében

RÖVIDÍTÉSEK AkÉrt Átd. EH BpSz EPhK Heinrich Emik Ism. It ItK KatSz KisfTÉ Klny. Köt. MShakespeare Tár MSz MTA MTA Emlékbeszédek

OSzK P« PH PN UngRundschau

Akadémiai Értesítő Átdolgozta Budapesti Hírlap Budapesti Szemle Egyetemes Philológiai Közlöny Fhilológiai dolgozatok a magyar­ német érintkezésekről Ismertetés Irodalomtörténet Irodalomtörténeti Közlemények Katolikus Szemle A Kisfaludy Társaság Évlapjai Kü 1 ön 1 eny ómat Kötet Magyar Shakespeare Tár Magyar Szemle Magyar Tudományos Akadémia A Magyar Tudományos Akadémia e l ­ hunyt t a g j a i fölött t a r t o t t em­ lékbeszédek Országos Széchényi Könyvtár pagina Pesti Hirlap P e s t i Napló ungarische Rundschau

•

Bayer József

 19• század második felében a pozitivizmusnak neve­ z e t t tudománytörténeti irányzat került uralomra, amelynek szemléleti és módszertani e l v e i nemcsak a filozófiában és a természettudományokban, hanem a történeti kutatásban i s érvényre jutottak. A történészek szembefordultak a roman­ t i k a regényes és anekdotikus elemeket hordozó, b e l l e t r i s z t i k u s szándékú történetírásával, s a történeti kutatásokat a p o z i t i v tényekre, módszerüket pedig az okadatolt elem­ zésre és az adatok rendszerezésére alapozták. Fordulatot hozott a pozitivizmus az irodalomtörténetirás területén i s . Legjelentősebb képviselői Franciaor­ szágban Hippolyte Taine és Ferdinand Brunetière, Németorszában pedig Wilhelm Scherer voltak. Az adatgyűjtésre, történeti tényekre és ezek objektiv megitélésére irányuló irodalomtörténetirás azonban - főleg egyes szélsőséges­ képviselőinek szőrszálhasogató filologizálása miatt nem sok megbecsülésben részesült a századfordulót követő ellenáramlat, a szecesszió esztétizáló irodalomtörténészei részéről, akik kicsinyességet, szüklátókörüséget, értel­ metlen adathalmozást és az átfogó koncepció hiányát vetet­ ték elődeik szemére, sőt Hatvány Lajos az egész p o z i t i v i s ­ t a filológiát I909-ben megjelent könyvében sommásan A W

M

tudni nem érdemes dolgok tudománya -nak /Die Wissenschaft des n i c h t Wissenswerten/ nevezte.

Ugyancsak lenézték ós megvetették a pozitivizmus tudo­ mányosságát az első világháborút követően divatossá vált szellemtörténet képviselői i s , akik valósággal adatiszonyba estek, miközben munkáikban, be nem v a l l o t t a n , kutatók által feltárt adattengerre

a pozitivista

támaszkodtak.

A szecessziónak és a szellemtörténetnek a pozitivizmus­ s a l szemben e l f o g l a l t elitélő magatartása azonban igazság­ talannak látszik, mert ha a pozitivizmus törekvéseit törté­ n e t i szemmel vizsgáljuk és adott társadalmi vonatkozásain mérjük l e , egészen más értékeléshez k e l l jutnunk. Lényegé­ ben akkor születik meg a modern irodalomtudomány, amelynek e l v i célkitűzései körülbelül abban foglalhatók össze, hogy mindent elölről k e l l kezdeni. S célnak megfelelően új mód­ szereket vezet be és ténylegesen l e r a k j a az irodalomtörténe­ t i kutatás a l a p j a i t . Tudományos intézményeket hiv életre, irodalomtörténeti folyóiratokat i n d i t meg, tudósok érintke­ zését elősegítő társadalmi egyesületeket hoz létre, pálya­ d i j a k k a l , ösztöndijakkal s e r k e n t i és irányítja a kutatómun­ kát. A tudományszervezés eredményeként születnek meg az első nagy adatgyűjtemények, bibliográfiák, forráskiadványok, k r i ­ t i k a i kiadások, lexikonok ós rendkívüli méreteket ölt a magyar irodalmi múlt részletkérdéseinek tanulmányozása i s . A 19* század második felében kitágulnak a szorosan v e t t irodalomtörténet határai, amelyek között vagy mellett új tudományágak jönnek létre, mint a c l a s s i c s philológia, a germanisztika, a romanisztika, az o r i e n t a l i s z t i k a , a törté­ n e t i és összehasonlító magyar nyelvészet, és a pozitivizmus

szellemében születik meg a magyar színháztörténet i s . Bayer József tudományos munkásságát ennek a jegyében k e l l vizsgálnunk és értékelnünk, mert hiszen a tudományok éppen úgy, mint a művészetek i s egy adott kor társadalmában születnek, annak struktúrájához kötöttek, még akkor i s , ha eredményeik túlélik a z t a kort, amelyben létrejöttek. Bayer József 1851. november 25-án született Báján, ahol a lakosság jó része akkor még német anyanyelvű v o l t . Apja, Bayer Mihály, a Fejér Hajóhoz címzett fogadó bérlője, aki Alsó-Ausztriából, p a r a s z t i ősöktől származott, nem i s tudott magyarul. Három gyermeke, két fiú és egy leány, bár magyar iskolába jártak, anyanyelvi fokon hozták magukkal a német nyelvtudást. Bayer József, a három gyermek közül a legidősebb, az elemi iskolát és gimnáziumi tanulmányait szülővárosában vé­ gezte. Ugyancsak Bajához fűződik első szinházi élménye, a Rómeó és J u l i a i s , amelyet Diefenbach Magyarországon turné­ zó német társulata mutatott be a félmagyar-félnémet kisvá­ rosban. De Bayert ekkor már a zene i s érdekelte, s mint kiváló hegedűs, gyakran játszott az i s k o l a zenekarában. Az érettségit kitűnő eredménnyel t e t t e l e , majd apja heves tiltakozása ellenére beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészeti karára, mert minden áron tanár akart l e n n i . Kideríthetetlen és későbbi tudományos munkásságával nehezen összeegyeztethető okból a földrajz és történelem szakot vá­ l a s z t o t t a ; az előbbi tárgyat Kerékgyártó Árpád, az utóbbit Hunfalvi János professzoroknál h a l l g a t t a . Ennek ellenére

már egyetemi tanulmányai kezdetén résztvett egy irodalmi tárgyú egyetemi pályázaton, és Arany János balladáinak széptani elemzése és összehasonlítása a skót balladákkal cimü tanulmányával, ha nem i s kapta meg a pályadijat, e l ­ nyerte a bíráló Gregass Ágost dicséretét. Kezdetben igen nehéz körülmények közt élt Pesten, mert apja megtagadott tőle minden segítséget. Kiváló szorgalmá­ r a való t e k i n t e t t e l azonban már az első évben 300 f o r i n t o s ösztöndijat kapott, s ez lényegesen javított helyzetén. Gyakrabban járhatott színházba, főleg az operai előadásokat kedvelte, s mivel igen takarékosan élt, könyveket i s vásá­ r o l h a t o t t . Közben egyre bújta a főváros három nagy könyv­ tárát, 1873—tói kezdve pedig földrajzi és történelmi köny­ vekről recenziókat, s ugyanebből a tárgykörből tárcákat i r t a Fővárosi Lapokba, a Magyar Tanügybe, a Nemzeti Hírlapba és a P e s t i Naplóba. Tanári oklevelét 1874-ben kapta meg, s a z t h i t t e , hogy e z z e l végre nyugalmas irányba terelődik élete. De nem Így történt. A kiválóan minősített f i a t a l tanár nem kapott tanári kinevezést, s e z z e l elkezdődött Bayer Józsefnek, még a maga korában i s páratlan, 16 évig tartó kálváriája. Segédtanárként hányódott egyik budapesti gimnáziumból a másikba, ahol éppen helyettesítésre szükség volt, közben egy évig - ugyancsak ideiglenes megbízással - a soproni Csöndes-féle magánintézetben i s tanárkodott. Hogy Pesten maradhasson, 1877-ben elvállalta az Írnoki /vagy ahogy akkor

lo

nevezték: t o l l n o k l / állást a budapesti főigazgatóságon, ahol egészen 189o-ig fogalmazói, i r o d a i munkát végzett* F e s t i társasága, ahová Gyulai László nevü festő ba­ rátja vezette be 1885-ban, neves művészekből állt, mint Lötz Károly, Than Mór, Mészöly Géza, Székely Bertalan, Greguss János, Stróbl A l a j o s és még mások. Nyilván i t t ébredt f e l benne a képzőművészet iránti érdeklődés, amely­ nek később egy sereg tanulmányban adta tanújelét. A társa­ ság nagy része historizáló festőkből állt, akik számos megbízást kaptak a századvégen megindult nagy középitkezések dekorációs munkáira, és hasznos beszélgetéseket f o l y ­ tathattak a jól képzett történésszel. Mikor Lötz Károly a C u r i a épületének freskóit f e s t e t t e , a magyar igazságszol­ gáltatás történetét ábrázoló képéhez Bayer szolgáltatta az adatokat, amit Lötz "Disznóvadászaton" cimü képével hálált meg barátjának. Közben Bayer továbbra i s Írogatta recenzióit és tör­ téneti tárgyú tárcáit, olyan gondossággal és szakszerű­ séggel, hogy tanulmányoknak i s beillenének. 1881 és 1884 között az Egyetértés c. napilap zenei tudósítója i s v o l t , s igy rendszeresen látogathatta a Nemzeti Színház ós a Nép­ színház előadásait. /Az Operaház még csak akkor épült./ Hogy mikor és miért f o r d u l t figyelme a színháztörténet felé, erre vonatkozólag csak egyik barátjának elbeszélésé­ re vagyunk u t a l v a . Bayer ugyanis olyan zárkózott és szó­ fukar ember v o l t , hogy még legjobb barátainak sem beszélt soha munkáiról. Császár Elemér Bodrogi Lajosra, Bayer egy-

k o r i iskolatársára és legközelebbi barátjára

hivatkozva

próbálja rekonstruálni ezt a különös fordulatot. "Mikor Bodrogi - Írja - 1885 februárjában értesült, hogy barátja egy nagy szinészettörténeti pályamunkát i r t , hiába kérte, hogy legalább utólag mondja e l neki könyve históriáját, hiszen tudomása s z e r i n t sohasem foglalkozott a színészet történetével. Hosszú faggatásra csak annyit mondott Bayer, hogy könyve gondolatát egy véletlennek kö­ szöni. Pár évvel azelőtt a tanári szoba asztalán látott egy k i s szinészettörténeti könyvet /Császár Elemér s z e r i n t feltehetően Klestinszky László "A k a s s a i magyar színészet" c. 1877-ben megjelent müvét/, e l o l v a s t a és tárcát akart róla Írni valamelyik napilapba. De kétsége támadt a könyv egyik-másik adatának megbízhatósága iránt, utánuk járt t e ­ hát, így betévedt a régi magyar színpad világába: kutatott és gyűjtött s mindjobban belemerülvén a munkába, szinte észrevétlenül beledolgozta magát a játékszín történetébe." Közben a Kisfaludy Társaság, amely akkoriban a Tudo­ mányos Akadémia m e l l e t t az egyetlen irodalmi társaság v o l t Magyarországon, pályázatot h i r d e t e t t a magyar színészet történetének megírására. A pályázati felhívás, amely a 1

Kisfaludy Társaság Évlapjai 1881/82. 17. kötetében jelent meg, a következőképpen hangzik: "A Kisfaludy Társaság jutalom tételei. I I . Kívántatik forrástanulmány alapján a magyar játékszín története, kezdettől fogva a p e s t i nemze­ t i színház megnyitásáig. E f e l a d a t r a nézve a tárgynak a következő mozzanatai tájékoztatólag ajánltatnak a pályázók

figyelmébe: A magyar játékszín legrégibb nyomai, my step riumok, i s k o l a i drámák, idegen színészek hazánkban* A nem­ z e t i játékszín eszméjének megpendítess és felkarolása i r o ­ dalmi úton I I . József germanisatiója idején* Az első ma­ gyar s z in társaság létrejöttének indító okai és körülményei. Az úttörők küzdelmei, vándorlása és megtelepülése a budai színházig; ennek története. Viszonyuk az országos kormány­ hoz és törvényhatóságokhoz; a cenzúra; pártfogóik és ellenségeik. A magyar drámairodalom fejlődése a színészet által; eredeti és külföldi műsoruk; színészek irodalmi munkássága. Elemelkedő alakok színészi j e l l e m r a j z a a fon­ to sabb életirati adatokkal. A színikritika fejlődése* Jutalma f e l e részben a budapesti nemzeti színház ado­ mányából, 200 arany. Benyújtásának határideje 1884. novem­ ber 30-dika.

tt

A pályázati felhívás szövegét a következő két évben ismét közzétették a Kisfaludy Társaság Év lapjaiban. Érde­ kes epizódként említhető, hogy időközben, 1883* november 28-án t a r t o t t a meg székfoglaló előadását a Társaságban Pau lay Ede, a Nemzeti Színház igazgatója "Drámairodalmunk a Nemzeti Színház megnyitása óta** címmel, ami feltehetően a pályázókra i s buzditóan hatott. 1885. február 4-én k e l t a pályázat eredményéről szóló jelentés, amely az Évlapok 1884/85* 2o* kötetében i s megjelent. A jelentést aláíró Szász Károly, Zichy Antal, J

Csiky Gergely, Paulay Ede és S z i g e t i ózsef beszámolnak

arról, hogy mindössze két pályamunka érkezett, amelyek igen értékesek, de mindkettőnek jelentős hiányai i s van­ nak. "Mindezeknél fogva - olvassuk a jelentésben - a bírá­ ló bizottság azt bátorkodik a Tekintetes Társaságnak aján­ l a n i , hogy a jutalmat ezúttal ne méltóztassanak egyik mii­ nek se odaítélni, hanem új, csupán a két miire szóló zárt pályázatot hirdetve, méltóztassék a jutalomtételt a jövő évre újból kitűzni. Ez idő a l a t t mindkét pályázó kiegészítheti hézagait, s akkor a jutalom a jobbiknak okvetlenül kiadható l e s z . " A Kisfaludy Társaság által elfogadott j a v a s l a t annál inkább i s megalapozott volt, mert a kitűzött témát két év a l a t t nem i s l e h e t e t t minden vonatkozásában kidolgozni, sőt még a határidőnek egy éves meghosszabbítása i s igen rövidnek látszott. A kiegészített pályamüvek azonban idejében mégis be­ érkeztek, s 1886. január 24-én Zichy Antal, Paulay Ede és Szász Károly beszámoltak a pályázat végleges eredményé­ ről. Jelentéstikben - amely az Évlapok 1886/87. 21. köteté­ ben megjelent - beszámolnak arról, hogy az 1. számú pálya­ mű, amelyet "Csak előre édes fiam! Pacta loquuntur" j e l ­ ige a l a t t nyújtottak be, még mindig sok kívánnivalót ha­ gyott hátra, bár nagy értéket képvisel benne I . Lipótnak 1696-ban kiadott latinnyelvű oklevele P e l v i n c z i György részére, amelyet a szerző fotómásolatban közöl.

A 2 . számú pályamunka, amely "They are the a b s t r a c t and b r i e f c r o n i c l e s of the time" j e l i g e a l a t t érkezett be, t e l j e s mértékben megfelelt a pályázat feltételeinek. "Egészben olyan müvei ajándékozza meg irodalmunkat,

amely

innak egy nevezetes hézagát pótolja, s egyúttal állandó dí­ szére fog válni. Azt az első jutalomra érdemesnek Ítéljük, s kiadatásának eszközlését melegen ajánljuk a Társaságnak." A jelentés alapján a Kisfaludy-Társaság 1886. február 3-án t a r t o t t ülésén a 200 arany jutalmat a Hamlet-idézettel futó pályázat szerzőjének, Bayer Józsefnek Ítélte oda, mig a másik pályázó - Váll Béla - 500 f o r i n t jutalomban része­ sült. Mindebből kiderül, hogy ha nem i s a pályázat indította e l Bayert a szinészettörténeti vizsgálódás útján, de f e l ­ szította munkakedvét és irányt szabott kutatásainak. Rend­ kívüli erővel látott neki a munkának, de az első határidőre igy sem tudta b e f e j e z n i a pályamüvet, csak félig kész t a ­ nulmánnyal j e l e n t meg a versenyen. Az újabb határidő kitű­ zése azonban lehetővé t e t t e számára a hiányok pótlását. Megkönnyítette feladatát az i s , hogy Badics Ferenc, a k i maga i s részt akart venni a pályázaton, de egyéb e l f o g l a l t ­ sága miatt visszalépett, átengedte Bayernak az Országos Levéltárban gyűjtött anyagát. így aztán Bayer h i h e t e t l e n energiával egy év a l a t t be tudta f e j e z n i munkáját s 1885-ben be i s nyújtotta. A h a t a l ­ mas monográfia két év múlva a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Bizottsága kiadásában, Bujánovics Jánosné

K°PP7 Mária alapítványából 2 kötetben nyomtatásban i s megjelent. A 200 arany éppen jó időben jött, mert Bayer szülei Baján t e l j e s e n tönkrementek és felköltöztek fiukhoz, an­ nak Városmajor u t c a i lakásába. Most már őket i s e l k e l l e t t t a r t a n i a . Bayer gondoskodott róluk, halálukig. Ehhez azon­ ban kevés v o l t a fizetése, h i s z e n még mindig tolinókként dolgozott a főigazgatóságon. A K i s f aludy-Társaság ugyan tudományos érdemeiért már 1888-ban beválasztotta t a g j a i közé, s Bayer egyszerre a tudományos élet élvonalába ke­ rült, de még mindig három évig k e l l e t t várnia, mig anyagi helyzete megszilárdult. Végre 189o-ben, 16 évi bizonyta­ lanság után, a Minisztérium kinevezte az immár 59 éves, e l i s m e r t tudóst rendes tanárnak az V. kerületi Markó-utcai gimnáziumba, ahol aztán 1912-ig, nyugdíjazásáig tanított. Bayer élete delén talált rá i g a z i hivatására, a szí­ nésze ttörténetre . A Nemzeti Játékszín s i k e r e után már egyre-másra j e l e n t e k meg a magyar szinészet múltjának részletkérdéseit tárgyaló c i k k e i a K i s f aludy-Társaság Évlapjaiban, az Egyetemes Philológiai Közlönyben, az Irodalomtörténeti Közleményekben és a Budapesti Szemlében. 1896-ban már ő Írja a Beöthy Zsolt által s z e r k e s z t e t t Magyar Irodalom Története két szinészettörténeti f e j e z e ­ tét. Tanulmányai nyomán l a s s a n megvilágosodnak a magyar művelődéstörténetnek addig ismeretlen területei, s mind­ inkább k i a l a k u l az a kép, amelyet a magyar szinészet tör­ ténetéről többé-kevésbé mind a mai napig hitelesnek tartunk.

"A Nemzeti Játékszín történetével indul meg voltaképen a magyar szinészettörténeti kutatás - Írja róla Pukánszkyné Kádár Jolán. - Ennek a tudománynak ő szab Magyarországon irányt és helyes irányt: az alaposságot, a l e l k i i s m e r e t e s ­ séget és pontosságot. Az a kevés, amit nálunk előtte a szinészet múltjáról Írtak, merő d i l e t t a n t i z m u s . Bayer előzmények nélkül, hatalmas, alapvető müvet ad." A Nemzeti Játékszín azonban csak indulása v o l t egy tudományos életműnek. Bayer nem elégedett meg első munkájá­ nak sikerével, hanem újabb nagy összefoglaló mű Írásába kezdett. Éppen olyan szívósan és titokban dolgozott r a j t a , mint A Nemzeti Játékszín történetén. Ez most az Akadémia pályázatára készült, amelyet a magyar dráma fejlődésének kutatására tűztek k i . Bayer ezúttal i s elnyerte a pályadi­ j a t , s a hatalmas munka a Bézsán-féle jutalommal kitüntet­ ve 1897-ben az Akadémia kiadásában j e l e n t meg A magyar drámairodalom története címmel két kötetben. Az újabb tudományos elismerés ezúttal sem maradt e l : 1899-ben Bayert a Magyar Tudományos Akadémia levelező tag­ jává választotta. Székfoglaló előadását A Nemzeti Játékszín mint közügy cimmel t a r t o t t a meg. De 12 évnek k e l l e t t e l ­ t e l n i e , mig végre 1911-ben az Akadémia rendes t a g j a i között i s helyet f o g l a l h a t o t t . Kiemelkedő értéke A magyar drámairodalom történetének, hogy Bayer nem rekedt meg a puszta irodalomtörténeti elem­ zésnél - amire a drámák i r o t t vagy nyomtatott szövege még azóta i s sok kutatót csábított -, hanem tisztában v o l t a

drámai szövegek funkcionális szerepével, amely nem az o l ­ vasmány, hanem a színpadi előadás. Ugyancsak tudatában v o l t annak i s , hogy a dráma- és színháztörténet vizsgála­ tában nem mellőzhetők a jelenségek p o l i t i k a i és társadal­ mi összefüggései sem. '•Drámairodalmunk történetét - i r j a a munka bevezetőjében - mindig a szinészetével párhuzamo­ san tárgyalom, hogy egymásra hatásuk annál föltűnőbb l e ­ gyen. De a kortörténet p o l i t i k a i eseményeit sem hagytam figyelmen kivül, hogy a fejlődést előmozditó és hátráltató okok annál feltűnőbbek legyenek." Figyelme mindkét munká­ jában egyébként nemcsak a dráma és színjátszás elválaszt­ h a t a t l a n kapcsolatára, hanem a színjáték minden egyéb vonatkozására i s k i t e r j e d , a műsorok alakulására, az együttesek működésére, a színházépületek történetére, a szinpad fölszerelésére stb., és ha mindezt nem i s t u d j a még szerves egységként tárgyalni, tudományos gyakorlatá­ ban már benne rejtőzik a modern színháztörténet komplex szemléletének és módszerének csirája. Bár nyugodtan elmondhatjuk, hogy Bayer két nagy mun­ kájával és a századfordulóig megjelent kisebb tanulmányai­ v a l valóban a magyar színháztörténet a l a p j a i t rakta l e , mégsem szabad őt úgy t e k i n t e n i , mint ennek a szakterület­ nek

egyéni kezdeményezőjét és egyetlen képviselőjét. A

színháztörténet mint tudományos d i s c i p l i n a nem egyetlen személy e l s z i g e t e l t , egyéni érdeklődéséből született meg, hanem a pozitivizmus egész valóságszemléletéből s a r ­ j a d t k i , amely - akárcsak az egykorú n a t u r a l i s t a művészet

- a valóság tudományos megismerésénele kiszélesítésére töre­ kedett. Lényegében szétfeszítette a k l a s s z i c i s t a tudomány­ nak még a romantikában i s továbbélő, hagyományos kategó­ riáit, és a kutatás körét számos új irányba t e r j e s z t e t t e k i . A táguló világra, i l l e t v e ebben az esetben az iroda­ lomtörténeti kutatás határainak kiszélesítésére és Így a színháztörténet "felfedezésére" nemcsak külföldi példák utalnak /H. Laube, E . Devrient, 0. Teuber, H. U l r i c i , A. P r . Schack, R. L. Prutz, R. P r o e l s , A. Royer, G. Baptist, E. Boysse, P. Brunetière stb/, hanem hazai vonatkozásban az a körülmény i s , hogy Bayerrel egyidőben és tőle függet­ lenül más magyar szinháztörténészek i s feltűnnek, Így elsősorban Szinnyei József, Váli Béla, Rakodczay Pál és Perenczi Zoltán. Bayer azonban munkásságának mennyiségével, minőségével, szakszerűségével és módszerességével emelke­ dett k i közülük, s vált a későbbi szinháztörténész nemze­ dékek tanítómesterévé• Bayer kutatói módszere i s a pozitivizmus metodikáját tükrözi. Mindent e l o l v a s , ami tárgyához szükséges, kéz­ i r a t o s és nyomtatott drámaszövegeket, súgó- és rendezőpél­ dányokat, felhasznál s z i n l a p o t , zsebkönyvet, kritikát, memoárt, levéltári akták e z r e i t , s mindenről pontos kivo­ natot készit. Munkája során kétségkivül nagy hasznát vet­ te az egyetemen s z e r z e t t történeti tájékozottságának és a forráskutatásra vonatkozó szakszerű ismereteinek. A hagya­ tékában található elképesztő mennyiségű jegyzetanyag mér­ hetetlen szorgalmáról és tudományos pontosságáról ad

h i t e l e s képet. De mégsem rekedt meg a puszta adatgyűjtésnél. "A gaz­ dag,

hangyaszorgalommal és bámulatos megbízhatósággal

összehordott anyag - Írja Pukánszkyné - nem formátlan tö­ meg nála. Egységes miivé f o r r a s z t j a az a felfogás, mely az ő idealizmussal átitatott lelkéből fakadt. A nemzeti s z i ­ nészet első képviselőiben apostolokat látott, küzdelmeik­ nek

önzetlensége mélyen meghatotta, mert testvérük v o l t a

t i s z t a lelkesedésben, a magyarságért végzett kulturális munkában. Regényíró nem állhat hőseihez közelebb, mint ő, ehhez a nélkülözve dolgozó szinészgárdához. Ezért tudott annyi munkát áldozni küzdelmes pályájuk felderítésére." Igen jól j e l l e m z i munkáját Bayer könyvtárának Tahy Antal által készitett e x i l b r i s e , amely egy munkást ábrázol, a k i egyik kezével ásójára támaszkodik, a másikkal pedig magas­ r a emeli a színészetnek a földből kiásott szimbólumát: a tragikus álarcot. Mindkét nagy munkájában külön figyelmet érdemelnek a kötetek végéhez c s a t o l t függelékek. Ezek kettős célt s z o l ­ gálnak: egyrészt a munkákban tárgyalt f e j e z e t e k anyagának e r e d e t i forrásai, táblázatokba f o g l a l t rendszerezései, tematikus vagy kronologikus áttekintése, vagy pedig olyan adatok felsorolása, amelyeknek részletes feldolgozására nem kerülhetett sor, de amelyeknek a későbbi kutatás nagy hasznát láthatja. Ilyenek p l . a tárgyalt színtársulatok t e l j e s műsora, az általa ismert iskoladrámák címjegyzéke, a magyarországi Kotzebue-kultusz összegyűjtött adatai, a

Nemzeti Színház e r e d e t i műsora 1867-ig s t b . Mivel ezek a függelékek célokat és utakat i s jelöltek, azóta számos kutató használta f e l Bayernak i t t közölt a d a t a i t . A magyar drámairodalom történetének megjelenését követő években Bayer érdeklődése ú j területek felé f o r ­ d u l t . Az egyik Shakespeare szerepe a magyar színpadon és a magyar irodalomban. Már első két nagy munkájának Írása közben i s több tanulmánya f o g l a l k o z o t t a Shakespeare-drámák magyarországi előfordulásaival, de A magyar drámairo­ dalom története megjelenése után elérkezettnek látta az időt a r r a , hogy a témának egy monográfiát s z e n t e l j e n , amely kimerítő részletességgel foglalkozzék a Shakespeareforditások, előadások és kiadások történetével Magyarorszá­ gon. T i z évi megfeszített munka után 19o9-ben meg i s j e ­ l e n t a Shakespeare drámái hazánkban cimü hatalmas monográ­ f i a , amely rendkívül gazdag adatanyagával valójában k i i s meritette

a témát, s minden további Shakespeare-kutatásnak

azóta i s alapjául szolgál. Ugyancsak Bayer érdeme, hogy javaslatára a K i s f a l u d y Társaság 19o8-ban megindította a Magyar Shakespeare-Tár cimü negyedéves folyóiratot, amely kezdetben Bayer, majd 1912-től Ferenczi Zoltán szerkesztésében t i z évig állt fenn s e z a l a t t az irodalomtörténet számos képviselőjét vonta be a l a p munkájába. A Shakespeare drámái hazánkban cimü müvével és a Magyar Shakespeare-Tárral Bayer elindí­ tója l e t t a magyar Shakespeare-kutatásnak, amely lényegé­ ben azóta i s megszakítatlanul f o l y i k .

 Shakespeare-tanulmányok m e l l e t t a másik terület, amely a századforduló után Bayer érdeklődését lekötötte, a magyar képzőművészet története v o l t . Nyilvánvalóan a festőkből és szobrászokból álló baráti köre t a r t o t t a éb­ ren a terület iránti érdeklődését, s amikor 19o2-ben Lyka Károly szerkesztésében megindult a "Művészet" cimü szeceszsziós folyóirat, Bayer nagy lelkesedéssel szegődött munka­ társai közé. A p o z i t i v i s t a kutató gondosságával kezdett neki e l f e l e j t e t t régi magyar festők, rézmetszők, szobrá­ szok életrajzi adatainak kibányászásához. Főleg Csaplovics János munkái, Kazinczy levelezése, a Tudományos Gyűjtemény és a 19» század e l e j i magyar és német folyóiratok képző­ művészeti a d a t a i t dolgozta f e l és egészítette k i Wurzbach Lexikona segítségével. E hosszabb-rövidebb cikkek legna­ gyobb része megjelent a Művészetben. A magyar művészettör­ téneti szakirodalom igen sok adatot köszönhet Bayernek. Számos drámagyüjtemény kiadása i s fűződik nevéhez. Sajtó alá rendezte és bevezette a Pálos iskoladrámákat. Egy magyar Eszter-drámát, S z i g l i g e t i Ede, Katona József és S z i g e t i József színmüveit és szélesebb olvasókörben i s népszerűséget s z e r z e t t Déryné Naplójának első t e l j e s k i ­ adásával . 1911-ben a Magyar Tudományos Akadémia végre rendes t a g j a i közé i s beválasztotta Bayert, a k i S c h i l l e r drámái hazánkban cimü tanulmányával t a r t o t t a meg székfoglaló elő­ adását. Ez a tanulmány, Shakespeare-monográfiájához hason­ lóan, a nagy német drámaíró darabjainak sorsát és jelentő-

ségét kívánta tisztázni a magyar színházak műsorán. Bayér­ nek ez a negyedik és egyben utolsó nagy munkája ugyancsak Időállónak bizonyult és a S c h i l l e r r e vonatkozó kutatások alapvető müvének számit. Nyugdíjazásának évében, 1912-ben, a budapesti tudomány­ egyetem i s t i s z t e l e t b e l i doktorává választotta Bayert. A díszoklevelet Pináczy Ernő, bölcsészetkari dékán nyújtotta át neki a következő beszéd kíséretében: "Az o k l e v e l e t át­ nyújtom abban a meggyőződésben, hogy amióta a budapesti Tudományegyetem fennáll, ez a kitüntetés nem ért még olyan férfiút, a k i akkora tudást oly r i t k a szerénységgel párosí­ t o t t volna, mint amily tudás és szerénység egyesül önben, ön valóban a tudományban és annak müvelésében kereste l e l k i szükségleteinek kielégítését. Hazája tudományos irodalmát oly alapvető munkákkal ajándékozta meg, melyeknek értékét mi i s elismerjük, de t e l j e s egészében csak azok fogják mél­ t a t n i , akik utánunk jönnek és a históriai megítélés magas­ latáról fognak v i s s z a t e k i n t e n i önre. Mi csak önmagunkat tiszteljük meg, midőn i l y alapvető, nagymérvű, fáradhatat­ l a n tudományos munkásság eredményét a z z a l igyekszünk hono­ rálni, hogy Ont egyetemünk d i s z t a g j a i közé iktatjuk.** Bodrogi L a j o s , Bayer legjobb barátja, a k i Pináczy be­ szédét az Irodalomtörténet l a p j a i n közli, keserűen fűzi hozzá: "Valóban lehangoló, hogy akkor, midőn annyi termé­ k e t l e n törtetés és jogosulatlan becsvágy talál meg nem érde­ melt elismerést, i l y e n nagystílű munkás életnek jutalma egy középiskolai katedra.**

Bayer ekkor 61 éves v o l t . 1894 óta bérelt Török u t c a i lakásában szülei halála után egyedül maradt. A rengeteg könyvvel telezsúfolt szobákban, ahol mindig sürü c i g a r e t t a ­ füst gomolygott, petróleum lámpa m e l l e t t dolgozott, mert sem a gázt, sem a v i l l a n y t nem engedte bevezetni. I t t i r t a továbbra i s színháztörténeti c i k k e i t , de nagyobb munkába ekkor már nem fogott bele. Nyilván a mértéktelen dohányzás okozta anginás szorongásai érlelték nagyra hipochondriáját, de hát akkor még kevesen h a j l o t t a k a r r a , hogy megszívleljék a dohányzás ártalmasságáról szóló orvosi "fontoskodásokat". A világháború kitörése mélyen érintette Bayert, s akkor határozta e l , hogy háborús naplót fog i r n i . Valóban bele i s kezdett és I 9 I 8 végéig több mint 60 i s k o l a i füzetet i r t t e l e a háborús eseményekkel. Valószínűleg fontos doku­ mentumnak szánta a későbbi nemzedékek számára, ezért rá i s i r t a a füzeteket összetartó kötegre : "Csak halálom után t i z évvel bontható f e l . " T e k i n t e t t e l azonban a r r a , hogy forrásként kizárólag a h a z a i sajtótudósitások álltak ren­ delkezésére, amelyeket kritikátlanul használt f e l és meg­ lehetősen n a i v megjegyzésekkel kisért, mai szemmel nézve, az emlékiratnak sem személyi, sem történeti vonatkozásban n i n c s különösebb jelentősége. Halála előtt megjelent cikkeinek sorát A "Sárga c s i z ­ más Miska" német forditása cimü tanulmánya zárta l e 1917ben; utolsó munkája pedig az a cimnélküli tanulmány lehe­ t e t t , amelyben Bayer Kelemen László emlékezéseit dolgozta f e l , de amely életében már nem kerülhetett kiadásra.

1919» december 12-én reggel házvezetőnője holtan t a ­ lálta urát a díványon. Valószínűleg szívroham okozta halá­ lát. Hatalmas könyvtár és kézirat! hagyaték maradt utána. Könyvtara mintegy 7000 kötetből állt, ebből körülbelül 2500 volt színháztörténeti szakmunka. Csak a Shakespeare-re vonatkozó irodalom közel looo kötetet t e t t k i . Kremmer Dezső 1917-ben még látta a könyvtárat és róla i r t beszámo­ lójában számos ritkaságot s o r o l t f e l a könyvek közül, olyan munkákat i s , amelyek a nagy fővárosi .könyvtárakban sem t a ­ lálhatók. Bayer eredetileg szülővárosának szánta könyvtá­ rát s s z e r e t t e volna, ha ez a tematikailag egységes párat­ lan gyűjtemény együtt marad. Halála után a könyvtár mégis a Pécsi Egyetemi Könyvtárba került, ahol beolvasztották a könyvtár állományába. Szerzők s z e r i n t szétszóródott az anyag a katalógusban, de még a raktárban sem maradt együtt a gyűjtemény, amelynek legnagyobb értéke éppen tematikus egységében r e j l e t t . Nem volna érdektelen rekonstruálni ennek az első, s a maga nemében páratlan szakkönyvtárnak eredeti katalógusát az e s e t l e g fennmaradt átvételi jegyzé­ kek és a jövedéki napló alapján. A könyvek azonosításához az emiitett e x l i b r i s nyújthatna segítséget. Szerencsésebb sors j u t o t t a hagyaték kéziratos részé­ nek. Kisebb mennyiség, főleg Bayer levelezése, már a hú­ szas években a Tudományos Akadémia és a Széchényi Könyvtár kézirattárába került, a kéziratoknak legnagyobb részét azonban 1947-ben Bayer nővére, Haltenberger Hihályné

ajándékozta a Széchényi Könyvtárnak. A kézirati hagyaték túlnyomó többségét Bayernek mun­ káihoz

készült jegyzetek, kivonatok, másolatok s nyomta­

tásban megjelent könyveinek és cikkeinek eredeti kéziratai alkotják. Megállapítható, hogy általában minden tanulmánya megjelent nyomtatásban. Kettő közülük azonban csak a s z e r ­ ző halála után kapott nyilvánosságot: az egyik a Déryné Naplójához készült terjedelmes bevezetés, amely a Madách Szinház könyvsorozatában, a Madách könyvtárban j e l e n t meg 1944-ben, a másik pedig Bayernek a Kelemen László emléke­ zéseiről szóló cimnélküli tanulmánya, amely a Színháztörté­ n e t i Füzetekben került kiadásra 1961-ben. Van azonban a kézirati hagyatéknak egy különlegesen értékes része: Bayer ugyanis nemcsak szakkönyveket gyűj­ tött nagy szakértelemmel és szenvedéllyel, hanem e r e d e t i kéziratos forrásokat i s , amelyeknek egy részét felhasznál­ t a munkáiban, másik részét azonban - valószinüleg mivel a késői években került birtokába - már nem tudta f e l d o l g o z n i . J e l e n kötetünk függelékét ezekből, a magyar szinészet tör­ ténete szempontjából rendkívül fontos - mindeddig publiká­ l a t l a n - eredeti, kéziratos forrásokból állítottuk össze. A megírandó Magyar Színháztörténetben igy Bayer József nemcsak nyomtatásban kiadott müveivel lesz j e l e n , hanem mindeddig f e l nem használt forrásgyűjteményével közvetve ugyancsak segítséget tud majd nyújtani a munka s z e r k e s z ­ tőinek. Halálának hatvanadik évfordulóján erre i s emlékeztet­ n i kivonunk. 26

BIBLIOGRÁFIA

BAYER JÓZSEF MÜVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA

1873

A magyar nők társadalmi helyzete a tizenegyedik században. Fővárosi Lapok, 1873« 123- BZ*

1874

Masius. Hermann: Geographisches Lesebuch. Halle, 1874. /Ism./ Magyar Tanügy, 1874. 7 o 7 - 7 1 1 . p. Vasvári Benő: Világtörténelem rövid előadásban. Bp. 1874. /Ism./ Magyar Tanügy, 1874. 6 2 9 - 6 3 4 . p. Hanthó L a j o s : Olvasókönyv a hazai történelmet tárgy az 6 összes tankönyvekhez. Temesvár

1874. /Ism./ Magyar

Tanügy, 1875- 291-295. p.

1875

A forrás vizekről. Nemzeti Hirlap, 1 8 7 5 . 1 3 5 » s z . A jeges korszak maradványai. I . I I . Nemzeti Hirlap, 1 8 7 5 » 195.

és 1 9 9 . s z .

Tyndall, John: Das Wasser i n seinen Formen a l s Wolken und Flüsse. E i s und Gletfecher*. L e i p z i g 1873. /Ism./ Magyar Tanügy, 1875. 295-297« p.

1876 Freeman, B.A.iVilágtörténelem* Ford, és átd. Marczali Henrik. Bp. 1875. /Ism./ Magyar Tanügy, 1876. 186-188. p. Mihályfl József; Magyarország és A u s z t r i a földrajza. Bp. 1876. /Isra./ Magyar Tanügy, 1876. 533-536. p. Ribáry Ferenc: A Claudiusok története. 3p. 1876. /Ism./ FN 1876. 233. és 239. s z .

1877 A "Magyarokról". Fővárosi Lapok, 1877- 211. s z . Márki Sándor: Sarkad története. Bp. 1877» /Ism./ Orsz. Közép­ tanodai Tanáregylet Közlönye, 1877« 111-117* P«

1878 Ribáry Ferenc: Magyarország oknyomozó történelme. Bp. 1878. /Ism./ Orsz. Középtanodai Tanáregylet Közlönye, 1877* 341-345. p.

1879 A térképek használatáról a földrajz tanításánál. A budapesti fővárosi V I I I . kerületi /józsefvárosi/ községi nyilvános Főreáltanoda nyolcadik tudósitványa az 1878/9 tanév vé­ gén. Bp. 1879. 3-9. p.

1880 Földünk százados emelkedése és süllyedése. PH 1880. 77.sz.

3o

Hogyan magyarosodik a főváros? PH 1880. 64. s z . Jablonszky János; Európa államainak leírása a magyar k l ralyság és Europa déli félszigetelnek kivételével. Bp. 1880. /Ism./ Orsz. Középtanodai Tanáregylet Közlönye, 1880. 131-135. p. Jablonszky János: P o l i t i k a i földrajz. Bp. 1880. /Ism./ Orsz. Középtanodai Tanáregylet Közlönye, 1880. 357-36o. p. Petőfi Sándor /Egy osztrák k r i t i k u s adatai nyomán/. PH 1880. j u l . 2. Viszonválasz Jablonszky válaszára. Orsz. Középtanodai Tanár­ egylet Közlönye, 1880. 418-421. p.

1883 Magyarázó jegyzetek az 1883» évi XXX. /középiskolai/ tör­ vényhez . Bp. 1883.

1884 "Árpád ébredése" és "Árpád Násznagysága". Fővárosi Lapok, 1884. 194. s z . 1258-1259. p., I 9 5 . s z . 1265. p. A geográfiai oktatás eredményessége érdekében. A budapesti I I . kerületi Királyi Egyetemi katholikus főgimnázium évi értesítője az 1883/84-iki tanévről. Bp. 1884. 8 - 1 2 . p.

1886 Az anyanyelv tanításáról. /Az "Educational Times" után./ Orsz. Középtanodai Tanáregylet Közlönye, 1886. 187-188.p.

S c h i l l e r hazánkban. EPhK 1886. 199-2ÓO. p., 8 5 0 - 8 5 I . p.

1887 K. Boér Sándor k i a d a t l a n történeti drámái. EPhK 1887. 75o756. p. A Nemzeti Játékazln története. A K i s f a l u d y Társaság által 200 darab arannyal jutalmazott pályamű. 1-2. köt. Bp. 1887,

Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörté­

n e t i Bizottsága, Bujánovics Jánosné Koppy Mária alapít­ ványából, Franklin-Társulat ny. V I I I , 642; V I , [ 2 ] , 495 P. Tartalom: 1. köt.: A Nemzeti játékszín előzményei. Isko­ l a i drámák. Az első magyar színjátszó társaság történeti és irodalmi előzményei. Az első magyar színjátszó társa­ ság története. Endrődy János Magyar Játékszíne. Erdélyi Játékos gyűjtemény. A magyar történeti dráma kezdetei. Bessenyei György. Vígjátékírók. Magyar szinészet Pesten és Budán /1790-1815/. A főváros magyar színészete 18191831-ig. Az erdélyi szinészet viszonya a magyarországihoz. A vándorlás kora és a vidéki szinészet. M i s k o l c i sziné­ s z e t . Székesfejérvári szinészet. Kassai szinészet. Kisebb társulatok keletkezése. A nemzeti játékszín ügye áz i r o ­ dalomban. -

2. köt.: Széchenyi István gróf és a nemzeti

játékszín körüli mozgalom az irodalomban. Az Akadémia és a magyar játékszín. Fáy András, Jakab István és Kállay Ferenc jutalmazott f e l e l e t e i . A budai szinészet 1833-1837i g . A Várszínház. A budai szinészet és Pest megye. Kivá-

lóbb szinészek és színésznők életrajzi főbb adatai* Az idegen szinészet hazánkban. A szinházi cenzúra. A szín­ házi k r i t i k a . Bibliográfia: 3 4 6 - 3 5 1 . P« - Függelékek: A játékszín r e ­ gulái / 1 7 9 3 / »

Pest városa válasza Szabolcs megye átira­

tára /1794/. A magyar játszó társaság kérő l e v e l e Pest megyéhez / 1 7 9 5 / . A vezértagok szerződése Buda városa tanácsánál /1833/. Játékszini törvények /1833/. I . Lipót szabadalom-levele F e l v i n c z y Györgynek. Az

179o-95-iki

p e s t i műsor. Az 13o7-14-iki p e s t i műsor. Az 1833-37-iki budai műsor. Szinházi személyzet Pesten 179o-95-ben. Szinházi személyzet Pesten 18o7-14-ben. A székesfehérvá­ r i szinház műsora 1818-ban és 1819-ben. A k a s s a i szín­ ház műsora és személyzete 1829-ben és 183o-ban. Ism.: Solymossy Sándor. EPhK 1888. 644-658. p. - Száza­ dok 1888. 9 2 . p. - A-o. Századok 1888. 263-296. p. D.E. B a j a i Közlöny 1888. 7 . ,

8.sz. - írod. Értesítő

1888. 2., 3« s z . Romeo és J u l i a Kun Szabó Sándor fordításában /1786/. EPhK 1887, 351-359. p. S c h i l l e r hazánkban. EPhK 1887. 4o9-41o. p. Széchenyi István gróf és a nemzeti játékszín körüli mozga­ lom az irodalomban. PN 1887« szept. 2 5 . és szept. 26.

1888 Arany János szinészi pályája. BpSz 1888. 53- köt. 283-296.p.

Gáttájal Gorové László drámái. I . J e t z i d és Hába. EPhK 1888.

273-281. p.

1889 Az első magyar iránydráma: "Az érdemes kalmár" /18o7/* EPhK 1889. 369-375. p. Kazinczy Perenc Hamlet fordítása. BpSz 1889» 58. köt. 125-141. p. Shakespeare-i nyomok irodalmunkban és a magyar szinészet műsorán /179o-1837/« I» Kazinczy Perenc Hamlet-fordítá­ s a . K i s f T E 1888/89- 86-98. p. Shakespeare nyomok irodalmunkban és a magyar szinészet műsorán /179o-1837/. I I . Shakespeare-drámák és előadóik. K i s f T E 1888/89. 99-122. p. S t u a r t Mária első előadásai a magyar szinpadon. EPhK 1889. 709-724. p. Váll Béla: Az a r a d i szinészet története. 1774-1889» Bp. 1889. /Ism./ BpSz 1890. 61. köt. 167-170. p.

1890

E l f r i d e 1805-iki kolozsvári szinlap.ja. EPhK 1890. 3 7 3 . p. G r i l l p a r z e r drámáinak első magyar fordításai. I . Inártsi Pap

Gábor Sapphó.ja. EPhK 1890. 599-608. p.

G r i l l p a r z e r drámáinak első magyar fordításai. I I . Az ősanya P e t r l c h e v i c h Horváth Dánieltől. EPhK 1890. 660-666. p.

EPhK 1890. lo8-12o. p. Magyarázó jegyzetek az 1883- évi XXX. t c . módosításához. Bp. 1890. Shakespeare nyomok irodalmunkban és a magyar szinészet műso­ rán

/1790-1857/. KisfTÉ 1890. 85-122. p.

Váli Béla: Az aradi szinészet története. 1774-1889» Bp. 1889.

/Ism./ EPhK 1890. 54-7-560. p. •

1891 Adatok a régi magyar szinpad fölszerelése történetéhez. I t K 1891» 275-290. p. Adatok a régi magyar szinpad fölszerelése történetéhez. Fővárosi Lapok, 1891. 276. s z . Báró Wesselényi Miklós p e s t i színtársulatának történetéhez. (

I t K 1891. 221-233» p.

Kelemen László Zaide-forditása /1793/. EPhK 1891. 270-287.p. Koitál V i r g i l : Győr színészete. I I . Győr. 1890. /Ism./ EPhK 1891. I 9 5 - 2 0 5 . p. R i g a i E . i Alexandre Hardy e t l e theatre français a l a f i n du XVI. e t au commencement du X V I I

e

siècle. /Ism./ BpSz

1891. 6 7 . köt. 467-471. p.

1892 Breán Kázmér: Katona József drámai működése Ttenir bén tragé­ diája előtt. /Ism./ EPhK 1892. 69o-694. p.

Debrecen színészete 1811-ben. Erdélyi Múzeum,1892. 276284. p. Hamlet előadások a mult században. EPhK 1892 . 396-4o2. p. K i s f a l u d y Iréné .lének legrégibb színlap jairól. Győri Közlöny, 1892.

85* s z .

Takáts Sándori Benyák Bernát és a magyar oktatásügy. Bp. 1891.

/Ism./ EPhK 1892. 777-78o. p.

Toldy Ferenc; Bajza József élete és müvei. /Ism./ K i s f TE XXVI. k. 1891/92. 5 2 - 6 0 . p.

1893 Czapáry László; Mysterium és iskola-dráma. Eger, 1892. /Ism./ EPhK 1893. 311-312. p. E r e d e t i drámák színlapjai a mult századból. I t K 1893« 113I I 5 . P« E r n y e i István; Simái Kristóf élete é3 munkái. Nagybecskerek, 1892. /Ism./ EPhK 1893« 466-470. p. Katona József i r t a - e a "Tündér almát"? Erdélyi Múzeum, 1893.

I 5 3 - I 5 7 . p.

Szinházi élet báró Wesselényi társulatánál. I t K 1893« 15-36. p.

1894 Dugonics András; T o l d i Miklós. Kiad, és bevezetéssel ellátta Heinrich Gusztáv. Bp. 1894. /Ism./ EPhK 1894. 354-355« p.

Kőszeghy P á l t Bercsényi házassága. Közli Thaly Kálmán. Toldalék; A c t i o curiosa. Bp. 1894. /Ism./ EPhK 1894. 414-420. p. Magyar szinlap 1812-ből. I t K 1 8 9 4 . 485-486. p.

1895

Czapáry László; Heros S i n e n s i s . /Ism./ EPhK 1 8 9 5 » 74-76. p. A Nemzeti Szinház története /1837-186o/. /Képekkel./ Fővárosi Lapok, 1895. 41. s z . A X V I I I . évszáz Moliere-forditásai. I t K 1 8 9 5 » 282-293. p. Váczy János; Berzsenyi Dániel életrajza. Bp. 1895. /Ism,/ KisfTÉ 1895. 5 7 - 5 9 . p.

1896 s Kazinczy Ferenc és Moliere-forditásai. I t K 1896. 2 5 7 - 2 7 2 . p. Molière "Képzelt betegé"-nek első forditása. I t K 1896. 59-66 .p. A nemzeti játékszin története 1837-ig» I n : A Magyar Irodalom Története. Szerk. Beöthy Z s o l t . Bp. 1896. I I . köt. 2682 7 7 . P. A nemzeti szinház története 1867-ig. I n : A Magyar Irodalom Története. Szerk. Beöthy Z s o l t . Bp. 1896. I I . köt. 415423. p. S c h i l l e r Haramiáinak magyar folytatása. EPhK 1896. 5o2-51o.p.

1897

A magyar drámaíró dalom története* A legrégibb nyomokon 1867I g . A Magyar (Tudományos Akadémia Bézsán-féle jutalmával kitüntetett pályamunka. 1-2. köt. Kiadja a Magyar Tudomá­ nyos Akadémia, Bp. 1897. Franklin-Társulat ny. XV, 541; V I I , 494

p.

Tartalom : 1• köt•: A magyar dráma legréglbb nyomai. A magyar drámairodalom Bessenyeitől a szinészet megszületé­ séig. A magyar drámairodalom előmenetele a szinészet s e ­ gélyével. Az átmeneti kor drámairodalma K i s f a l u d y Károlyig. K i s f a l u d y Károly és drámaírói pályája. Katona és Bánk bán­ j a . A magyar drámairodalom munkásai a húszas években. Drámairodalmunk a szabadságharc leveretéséig. A történeti dráma művelői. S z i g l i g e t i Ede és történeti drámái. 2 . köt.: A történelmi vígjáték. A p o l i t i k a i vígjáték és művelői. A magyar bohózat és népszinmü. A társadalmi víg­ játék. A tragoedia művelői. Drámairodalmunk a kiegyezés koráig. A vígjátékírók. A népszínmű. A társadalmi dráma. Madách és az Ember tragédiája. Visszatekintés. 2.

köt. Függelékei: A jezsuiták i s k o l a i drámái. A p i a r i s ­

ták, pálosok, s t b . i s k o l a i drámái. A minoriták i s k o l a i színjátékai K e z d i vásárhely-Kantán és Csiksomlyón. "Imre és Konrád" c. j e z s u i t a iskoladráma magyarnyelvű programmjának t e l j e s szövege / 1 7 6 5 / . " A t t i l i u s Regulus" c. j e z s u i ­ t a iskoladráma magyarnyelvű programmjának t e l j e s szövege / 1 7 5 4 / . Magyar játékszín! darabok lajstroma /Mérey által, 1 7 9 6 / . A Nemzeti Magyar Játszó Társaság Számára ab A°

179o

usq. 1796. készült és el-Jádzott Játék Daraboknak

Lajstroma. Ab A° 799 usque 18ol A* Nemzeti Magyar Játszó Társaságnak ujabb fel-állitásától fogva Szaporodott Játék Daraboknak Lajstroma /Kelemen László/. A Kotzebue-cultQfl történetéhez. Boer Sándor verse Kotzebue halálára. Eltéré­ sek a Bárány idézte szöveg és a kinyomatott Tüny bán közt. A Nemzeti Szinház eredeti műsora /1837-1867/. Ism.;

Császár Elemér. M. Paedagógia, 1898. 9 5 - 9 7 . p. -

Pintér Kálmán. KatSz 1898 . 334-341. p. - Novak Lajos. MSz 1898. 1 5 . s z . - Morvay Győző. Magyar K r i t i k a 1898. 2 2 . s z . - Róna Béla. P o l i t i k a i Hetiszemle 1898. 5.sz. Egyetértés, 1898. 44. s z . - M. Hirlap, 1898. 79« s z . Császár Elemér. BpSz 1899- 97» köt. 147-152. p. Solymossy Sándor. EPhK 1899- 442-454. p. - Váczy János. Századok, 1899» 53-56. p. Molière L*Avare-jának első magyarositói. 311.

I t K 1897. 297-

P.

Pálos iskoladrámák a X V I I I . évszázból.

A Magyar Tudományos

Akadémia gyűjteményéből kiadta •—. Bp. 1897. PranklinTársulat ny. 80 p. /Régi Magyar Könyvtár 2./ Ism.: Kardos A l b e r t . EPhK 1897. 558-562.p- Császár Elemér. Magyar K r i t i k a , 1898. 12. s z . - Kont Ignác. Revue c r i t i q u e ,

1898. 25. s z .

1898 "Árpád ébredése" keletkezésének története. I t K 1898. 129I34.

p.

Balog István; Ludas Matyi. Bohózat 3

f v . Kiadta — . Bp.

1898e F r a n k l i n . 96 p. /RMK 9 . / A debreceni színpad műsora 1811-ben. I t K 1898. 232-235. p. Morvay Győző; Magyarázó tanulmány Az Ember Tragédiájához. Nagybánya. 1897« /Ism./ EPhK 1898. 26o-271. p.

1899 Ferenczy Zoltán: A kolozsvári szinészet és szinház történe­ t e . Kolozsvár, 1897» /Ism./ Magyar K r i t i k a , 1899• 145-147. Mikor került Ludas Matyi színpadra? EPhK 1899» 284. p. Nemzeti játékszin mint közügy. /Kivonat Bayer József l t . október 9-én t a r t o t t székfoglalójából./ AkÉrt 1899. 557-569» P»

A nemzeti játékszin története 1837-ig« I n : A Magyar Iroda­ lom Története. Szerk. Beöthy Z s o l t . 2. k i a d . Bp. 1899. I . köt. 82o-83o. p. A nemzeti szinház története 1867-ig. I n : A Magyar Irodalom Története. Szerk. Beöthy Z s o l t . 2. kiad. Bp. 1899. I I . köt. 155-165• P.

19OO Déryné Naplója. Első t e l j e s kiadás, az e r e d e t i kézirat alap­ ján sajtó alá rendezte — • 1-3« köt. Bp. 1900. Singer és Wolfner, Budapesti Hirlap ny. 464} 4 6 5 ; 4 9 4 p. Ism. : Egyetértés, 19ol. 9 6 . s z . - Londesz E l e k . PN 19ol. 5 2 , 5 3 . s z . - S.E. Hét I 9 0 I . 6.SZ. - T.R. U j Idők, 19ol. 4.SZ. 4o

Helyreigazítás /Balassa József Vígjátékok a nyelvújításról c. tanulmányához EPhK 19oo/. EPhK I 9 0 0 . 5 8 7 . p. Jelentés az 1898-99» évi gróf Karátsonyi pályázatról. AkÉrt 1900. 176-199» P» Jelentés az 1899» évi Kóczán-féle pályázatról. AkÉrt 19oo. 597-610. p. Naményi L a j o s : A váradi szinészet története. Nagyvárad. 1898 /Ism./ BPoZ 1 9 0 0 . 2 2 5 - 2 2 7 . p. Nemzeti Játékszin mint közügy. BpSz 19oo. 48-67, 191-21o, 539-371» p. Nemzeti Játékszin mint közügy. Bp. 19oo, Pranklin-Társulat ny. 73 P* /KUry» a BpSz-ből./

I9OI Jelentés az 1900. évi gróf Teleki-féle vigjátékpályázatról. AkÉrt I 9 0 I .

I 5 3 - I 7 5 . p.

1902 Balkay Pál festő életrajza. I t K 19o2. 385-391. p. Az első szinészettörténeti társulat megalakulása Berlinben. EPhK 19o2. 953-954. p. Schikaneder Emanuel életéhez. EPhK 19o2. 694-7oo. p.

I9O3 Bíráló jelentés Janovics Jenő Csiky Gergely élete és müvei c. tanulmányáról. 1-2.köt. Kolozsvár, 19oo, KisfTÉ XXXVII. 1 9 0 2 / 0 3 . 148-149. p.

19o2.

Egy

"Művész Társaság" eszméje 1852-ben és gróf Széchenyi István. Művészet,19o3» I 0 3 - I 0 8 . p .

Egy német iró az Ember Tragédiájáról. EPhK 19o3. 51-56. p. Az első magyarnyelvű színielőadás a fővárosban /1784/ és Gróf W a l t r o n . I t K 19o3- 129-155« PAz első magyar nyelvű színielőadás a. fővárosban /1784/ és a Gróf Waltron. A r a d i Közlöny, 19o3- 172. s z . Az első "mű kitétel" Pesten 1854-ben. Művészet, 19o3. 5 2 8 - 3 3 0 . p. Nagy Kristóf szobrának hetvenéves j u b i l e u m a november 29-én. Művészet, I 9 0 5 . 542-345. p. Régi magyar képek.nyomai. Művészet, 19°3« 3 5 0 - 3 5 2 . p.

1904 Adalékok a magyar ponyvairodalom

történetéhez. EPhK 19o4.

4 6 7 - 4 7 0 . p. Adatok Hefele Menyhért életrajzához és magyarországi műkö­ déséhez . Művészet, 19o4. 2ol-2o5. p. Adatok Rombauer János életéhez. Művészet, 19o4. 192-194. p. Az állandó magyar szinház hiányából folyó kellemetlenségek a fővárosban 1337 előtt. 19o4.

Magyar Művészeti Almanach,

71-79. p.

Athéni Timon egy hibás szöveghelyének magyar fordítása. EPhK 19o4. 6 9 9 - 7 0 I . p.

EPhK 19t>4. 141-149. p . Egy magyar Eszther-dráma. / K i v o n a t . / AkÉrt 19o4. I 0 3 - I 0 5 . p . Egy magyar Eszther-dráma. Bevezetéssel ellátta — . K i a d t a a Magyar Tudományos Akadémia, B p . 19o4. Franklin-Társulat ny. 2 9 , [ 3 ] p . /Értekezések a n y e l v - és széptudományok kö­ réből XIX. k. 1 . / Ism. : V i s z o t a Gyula. EPhK 19o5. 416-417. p. Az első magyar színtársulat Zomborban. Bács-Bodrog vármegye Történeti Társaság Évkönyve, 19o4. I 4 7 - I 5 5 . p . Észrevételek V I . H e n r i k I . része magyar fordításéra. EPhK 19o4.

846-850. p .

Hamlet, meg Romeo és J u l i a meséje a magyar ponyván. EPhK 19o4. 214-218. p . Jelentés a báró Banff y Dezső-pályázatról. AkÉrt 19o*f. 154161. p . Magyar rézmetszetek a 19« század elejéről. Művészet, 19o4. 2o3.

p.

A népmiivészetek ápolása hazánkban nemzeti kötelesség. Művészet, 19o4. 413-414. p. A p e s t i műegylet kezdeményezői és első megtámadó!. Művészet, 19o4.

170-176. p .

P i l g r i m A n t a l magyarországi működéséhez. Művészet, 19o4. 197.

p.

S z i g l i g e t i Ede színmüvei. 1-2. köt. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta — . Bp. 19o2-19o4. 355 p . , 1 t . ; 294 p. /Magyar remekírók 47-48./ A szomjává változott éhes t i g r i s e k a Romeo és Júliában. EPhK 19o4. 5 2 0 - 5 2 1 . p. A "Velencei kalmár" szövegének egy r o s s z u l értelmezett sza­ va. EPhK 19o4. 4 3 0 - 4 3 1 . p. A Vérnász első előadásai vidéken. I t K 19o4. 257-265. p.

I9O5 Egykorú birálatok a hazai metszetekről. Művészet, 19o5« 275-276. p. Az első magyar tájképfestőről / O r i e n t József/. Művészet, 1 9 0 5 . 511-314. p. E y b l Ferenc. Művészet, I 9 0 5 . 348. p. Jelentés az 19o4. évi gróf Teleki-pályázatról. AkÉrt 19o5. I 4 5 - I 6 0 . p. Marczinkey

E l e k . Művészet, 19o5« lo7-112. p.

Metszetek a 19« évszázad elejéről. Művészet, I 9 0 5 . 277. p. R i c h t e r Fülöp A n t a l , az első magyar l i t h o g r a f u s . Művészet, 1905. 348-349. p. A "Sok hűhó semmiért" első magyar fordításairól. I t K 19o5. 5 2 - 5 8 . p.

I9O6 Adatok a hazai rajzoktatás -történetéhez. Rajzoktatás, 19o6. I 5 3 - I 5 5 . p.

Árvízi képek 1858-ból. Művészet, 19o6. 6 9 - 7 o . p. Egy magyar virágfestő a XLX. évszázad elején. / S t e t t n e r Gábor/. Művészet.19o6. 118-121. p. F e t r i c h András ra.jzoló és rézmetsző. Művészet. 19o6. I 5 7 - I 5 8 .

I9O7 Anzenhofer Ignác szobrász /1761-1821/. Művészet, I 9 0 7 . 3 5 0 - 3 5 1 . p. Baumert Keresztély. Művészet, 19o7. 2o9. p. Bogdán Jakab Angliában. Művészet, 19o7. 421-422. p. Felsőpulai Kozina Sándor. Művészet, I 9 0 7 . 19-22. p. H a n r i t s Sámuel G o t t l i e b . Művészet, 19o7. 274-275. p. Katona József válogatott munkái. K i a d t a és bevezette — . Bp. 1907. lampe1. XXVI, 268 p., 11 t . /Remekírók képes könyvtára./ Kazinczy és Oeser. Művészet, I 9 0 7 . 382-586. p. Még v a l a m i Kozina Sándor festőművészről. Művészet, 19o7. 2o2. p. Petz Lipót Shakespeare fordításai. EPhK I 9 0 7 . 967-968. p. S p i e l b e r g e r János. Művészet, I 9 0 7 . 2o3-2o6. p.

I9O8 B i k f a l v i K oréh Zsigmond. Művészet, 19o8. 242-243. p. Egy Hamlet-előadás birálata 1815"bői. Beöthy Emlékkönyv. Bp. 1 9 0 8 . 418-420. p. Az első magyar Shakespeare-életrajzok. MShakespeare Tár I . köt. 1908. 2 2 7 - 2 2 9 . p.

I . köt. 19o8. 14o-142. p. Grimm Rudolf Shakespeare-arcképe. MShakespeare Tár I . köt. I 9 0 8 . 144-145. p. Győri Vilmos fordítási kísérlete Romeo és Júliából. MShakespeare Tár I . köt. 19o8. 223-226. p. Hesz Mihály /1768-185o/. Művészet, 19o8. 131-132. p. Jelentés az I9o7* évi gróf Teleki-pályázatról. AkÉrt I 9 0 8 . I 7 7 - I 9 3 . p. L i l i o m f i eredetiségének kérdéséhez. EPhK 19o8. 646. p. Macbeth budai előadása 1834. június 17-én. MShakespeare Tár I . köt. I 9 0 8 . 142t144. p. Magyar drámairodalom osztrák megvilágításban. / A r n o l d , R.F.: Das moderne Drama./ /Ism./ EPhK I 9 0 8 . 78-81. p. A Makrancos hölgy első magyar forditói és előadói. MShakespeare Tár I . köt. 19o8. 241-252. p. M i s k o l c színészete 1800-tól 1865-ig. I t K I 9 0 8 . 4o6-413. p. Mutatványok Kazinczy Ferenc 1814. évi verses Hamlet-forditásából. MShakespeare Tár I . köt. 19o8. 516-519. p. Nagy Ignác "Tisztujitás"-énak hatása a p o l i t i k u s o k r a . I t K 1908. 37-43. p. A német szinpadok Shakespeare-cultusa. MShakespeare Tár I . köt. I 9 0 8 . 146-149. p. Régi magyar művészek. I . D a n i e l C o n s t a n t i n . 2. Maurer Hubert magyar barátja. Művészet, 19o8. 299-3o5» P* Shakespeare egy magyar bámulója 19o2-ben. MShakespeare Tár I . köt. I 9 0 8 . 315-3I6. p.

Shakespeare-előadások Budapesten és Kolozsvárott 1867-190)0« A/ A budapesti Nemzeti Szinház Shakespeare-müsorának sta-^ tisztikara

1867-I9OO.

B/ A kolozsvári előadások statisztikája 1867-1900. MShakespeare Tár I . köt. I 9 0 8 . 278-279. p. Tomori Anasztáz l e v e l e Arany Jánoshoz a Shakespeare-fordítás ügyében. MShakespeare Tár I . köt. 19o8.

I909 Arany János Hamlet-forditásának történetéhez. MShakespeare Tár I I . köt. 1909.

318-319. p.

G y u l a i Pál /1826-19Q9/. MShakespeare Tár I I .

köt. 19o9.

314-316. p. A "Lenni vagy nem l e n n i " monológ fordításának változata Kazinczy Ferenctől. MShakespeare Tár I I .

köt. 19o9. 71-73.p.

A l i t h o g r a p h i a kezdői Pesten. Művészet, 19o9» 61. p.A " R a f f a e l des c h a t s " magyar eredetének kérdéséhez. Művészet,

1909. 2 o l . p. Shakespeare drámái hazánkban. 1-2. köt. A Vallás- és Közokta­ tásügyi minisztérium támogatásával k i a d j a a K i s f a l u d y Társaság Shakespeare-b!zottsága, Bp. 19o9« Franklin-Tár­ s u l a t ny. X V I , 476; X I I . 385 p. Ism. : Babits Mihály. Nyugat 1 9 I 0 . I . 783-785. p. - G y u l a i Ágost. BpSz I 9 I 0 . 4oo. köt. 146-156. p. - Radó Teréz. Revue de Hongrie I 9 I 0 . V I . köt. 425-429. p. - l y . Uránia 1910.

94-96. p. - Váczy János. Századok I 9 I 0 . 670-675. p.

- Váradl A n t a l . Egyetértés I 9 I 0 . 5« sz. - Váradi A n t a l .

Magyarország I 9 I 0 . 18« s z . - p . i . P e s t e r Journal 191o. 17. s z . - Hadó A n t a l . L i t e r a r i s c h e s Echo I 9 I 0 . 12. köt. 339* P» - Dr. K i s s Ernő. Erdélyi Lapok I 9 I 0 . 8. s z . Sebestyén Károly. BH I 9 I 0 . 43. s z . -

Sebestyén Károly.

Vasárnapi Újság 191o. 5«sz. - Gyulai Ágost. EPhK

I9II,

2o6-2o9» P« - Kont Ignác. Revue germanique 1911. V I I . köt. 2. s z . 291-30O. p. - Rácz L a j o s . Deutsche L i t e r a t u r Zeitung I 9 I 7 . 2 2 . s z . Shakespeare drámáinak Időrendje hazánkban. I n . : Raleigh, Walter: Shakespeare. Ford. Czeke Marianne. Átnézte Reichardt Piroska. A függeléket összeállította — . Bp. I 9 0 9 . A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, 251-264. p. "Szózat Vörösmarty J u l i u s Caesarjárói." MShakespeare Tár I I . köt. 19o9. 125-136. p. Szüry Dénes /1849-19o9/. MShakespeare Tár I I . köt. 19o9. 315-314. p. Történeti festészetünk nemzeti irányai. Művészet, 19o9. 5 3 2 - 3 3 3 . p.

1910 Adatok a soproni magyar szinészet történetéhez. EPhK 1 9 I 0 . 3 8 5 - 3 9 1 . p. Barabás Miklós Pestre érkezése 1855-ben és első s i k e r e i . Művészet, I 9 I 0 . I 5 9 - I 6 5 . p. Az Imogen-történetnek egy magyar feldolgozása. MShakespeare Tár I I I . köt. I 9 I 0 .

121-129. p.

Lörinczi /Lehr/ Zsigmond levelezése Szász Károllyal és Győry Vilmossal a sonettek forditáss ügyében. MShakespeare Tár I I I . köt. 1 9 1 0 . 234-237. p. A Neuhauser-testvérek. Művészet, 1 9 I 0 . 2 3 1 - 2 3 4 . p. Shakespeare-előadások Kolozsvárt. Erdélyi Lapok, I 9 I 0 . 7I-74.P. I9II Balassa Ferenc. Művészet, 1 9 1 1 . I 9 2 - I 9 3 . p. Egy vándorló színtársulat Shakespeare-müsora 182o-1837. közt. MShakespeare Tár I V . köt. I 9 I I . 194-212. p. Gombos Imre "Esküvésének" szinpad! átdolgozása. EPhK 1911. Ö38-839. p. Gyulai Pál és K a r l von Holtéi. EPhK I 9 I I . 5 o 6 - 5 o 7 . p. Hamlet fordításának magyarországi történetéhez. MShakespeare Tár I V . köt. 1 9 1 1 . 6 5 - 6 7 . p. A hazai szépművészet eszméjének fejlődése történetéhez. Magyar Figyelő, 1911. I . 282-289. p. Jelentés a Kóczán pályázatról. AkÉrt 1911. 649-666. p. A Kolozsvári Országos Nemzeti Szinház Shakespeare-müsora 1838-tól 1856-ig. MShakespeare Tár I V . köt.1911. 2 1 9 - 2 2 2 . p . Nestroy a l s P l a g i a t o r . Pester Lloyd, 1911. 2 5 7 . s z . Hestroy mint plagizátor. EPhK 1911. 5©5-5o6. p. Petőfi fellépése a Velencei kalmárban. MShakespeare Tár I V . köt. 1 9 1 1 . 253-236. p. Rosner Lipót életrajzához. EPhK I 9 I I .

5o3-5o5. p.

S c h i l l e r s Dramen auf der alten ungarischen Bühne. Jung Ungarn, I 9 I I . V I I I . 798-8o2. p.

Szentjóbl Szabó László egy költeményének német e r e d e t i j e . EPhK 1911. 707. p. Vörösmarty megtiszteltetése 1841-ben. EPhK I 9 I I . 773-775. p.

1912

Ajtay D. Mihály. Művészet, 1912. 245. p. Bárány Boldizsár életrajzához. EPhK 1912. 183-184. p. Baros Gyula: Arany János és T i s z a Domokos. /Ism./ I t 1912. 135-156. p. Bauernfeld gróf Széchenyi Istvánról. AkÉrt 1912. 5o4-5o8.p. Bauernfeld über den Grafen Széchenyi. UngHundschau 1912. 954-938. p. Calderon-Daten aus Ungarn. UngRundschau 1912. 939-942. p. Egy hazánkban l e t e l e p e d e t t dán festőről /Stunder, J . J . / . BpSz 1912. I 5 2 . köt. 255-248. p. Ehrenreich metszetei. Művészet, 1912. 286. p. Fráter Vince pálosrendi építőművész. Művészet, 1912. 2o2. p. Jelentés a gróf T e l e k i pályázatról. AkÉrt 1912. 186-215. p. Das "Kätchen von Heilbronn" auf der ungarischen Bühne. UngHundschau 1912. 709-712. p. "Kätchen von Hellbronn" első előadásai magyar színpadon. I n : Heinrich E m i k .

Szerk. Gragger Róbert. Bp. 19*12.

Hornyánszky ny. 115-12o. p. Lukács György: A modern dráma fejlődésének története. 1-2. köt. Bp. 1911» /Ism./ I t 1912. 256-262. p. Néhány adat az Írói és művészi díjazások történetéhez. I t 1912. 181-183. p.

Petőfi éa Dickens. EPhK 1912. 2 5 3 - 2 5 5 . p. S c h i l l e r drámái a régi magyar színpadon és irodalmunkban. K i a d j a a Magyar Tudományos Akadémia.Bp. 1921. F r a n k l i n Társulat ny. 112 p. /Értekezések a nyelv- és széptudomá­ nyok köréből X X I I . k. 2./ Ism. : Gálos Rezső. EPhK 1912. 8 0 6 - 8 0 7 . p. - Rexa Dezső. I t K 1912. 380-381..p. - Vértesi Jenő. I t 1912. 4o8-41o. p. - Deutsche L i t e r a t u r Zeitung I 9 1 5 . l o . s z . - Potsdamer Zeitung 1916. V I . 16. s z . "Sie s o l l e n ihn n i c h t haben" /Die ungarische Vertonung eines deutschen p o l i t i s c h e n L i e d e s / . UngRundschau 1912. 219-220. p. Skalnitzky Antalról. Művészet, 1912. 2o4-2o6. p. Telemak és Kalypso előadásának kérdéséhez. EPhK 1912. 3 7 7 581.

p.

I913 Der Aufenthalt eines deutschen Malers I n Pest 182o. / F r i e d r i c h Krech./ UngRundschau 1913. 2 5 2 - 2 5 5 . p. Bauernfelds L u s t s p i e l e auf der ungarischen Bühne. UngRundschau 1 9 1 3 . 23o-241. p. Bauernfeld vígjátékai a magyar színpadon. EPhK 1913. 1-13. p* Az első Faust-dráma a magyar színpadon. I t 1913» 6 3 - 6 9 . p. Das e r s t e Faust-Drama auf der ungarischen Bühne. UngRundschau 1 9 1 3 . 4 9 0 - 4 9 5 . p. Heinrich

Becks Dramen auf der ungarischen Bühne.

UngRundschau

1913. 49o-493. p.

H e i n r i c h Becks Dramen auf der ungarischen Bünne. UngRundschau 1913. 929-930. p. I r r i g e Bilderdeutung d e u t s c h e r s e i t s .

UngRundschau 1913»

7 1 9 - 7 2 0 . p. "Der Müller und s e i n Kind" i n Ungarn. UngRundschau 1913« 723-728. p. "Der Müller und s e i n Kind" i n Ungarn. H.n. 1913» ny.n. 723-728. p. /Klny. az Ungarische Rundschauból./ Pótlékok Kazinczy Ferenc e r e d e t i müveinek kimutatásához. AkÉrt 1913. 5 9 7 - 5 9 8 . p. A szózat megzenésítése. 1843. BpSz 1913» 155. köt. 337-346.p. Ungarische Calderon-Daten aus dem X V I I I . Jahrhundert. UngRundschau 1913- 716-719. p. Visszaélés Shakespeare nevével. MShakespeare Tár V I . köt. 1913. 248-255. p.

1914 C a s t e l l i . J . F . : Memoiren meines Lebens. Hrsg. von J . Blndtner. /Ism./ EPhK 1914. 7o9-714. p. C i r k u s z i Hamlet-paródia Pesten 1857-ben. EPhK 1914. 212-214.p Császár Elemér; A német költészet hatása a magyarra a X V I I I . században. Bp. 1913. /Ism./ I t 1914. I 9 0 - I 9 I . p* Csiksomlyói i s k o l a i drámák. K i a d . Alszeghy Z s o l t és Szlávik Ferenc.

Bp. 1913.

/Ism./

Hamlet ín der Marktschreierbude. UngRundschau 1914. 9499 5 9 . p. Hamlet mint vásári komédia. EPhK 1914. 249-258. p.

52

S z i g e t i József drámái. .Kiad. — . Bp. 1914. F r a n k l i n . 379 p„, 1 t . /A Kisfaludy-Társaság nemzeti könyvtára 82./

1915 Egy J u l i u s Caesar előadás a Nemzetiben. EPhK 1915. 353-355.p. Egy magyar beszély "Romeo és Julia"-motivuma. MShakespeare Tár V I I I . köt. 1915« I I 0 - I I 8 . p. Az első fordítás Shakespeare Lucretiájából. EPhK 1915» 493W .

p.

Nő mint zöldszemü szörnyeteg. EPhK 1915..775. p

a

Romeo és J u l i a Borháton. EPhK 1915„ 361-364. p„ R o s s i n i Othello-zené.jenek és előadásának magyar nyomai. EPhK I 9 I 5 . 672. p. Téves idézet a V I . Henrikből. EPhK I915. 252. p.

I9I6 Dumas Othello-novellája magyarul. EPhK 1916. 68. p. Egy magyar novella Macbeth-idézete. EPhK I 9 I 6 . 6 6 0 - 6 6 I . p. Loyalitás és művészet. I t K 1916 169-l7o 0

0

p

0

Magyar szinészet! kuriózum I802-ből. Bp. I 9 I 6 . F r a n k l i n Társulat ny. 289-298. p. /Klny. az Egyetemes Philológiai Közlönyből./ Othello-motivum két magyar vígjátékban. EPhK 1916. 415„ p. Pálóczi Horváth Lázár néhány Irodalmi baklövése. EPhK 1916» 2 0 5 - 2 0 6 . p« Pontatlan idézet a I I . Richárdból. EPhK 1916. 279. p. Vázlatok a magyar művészet múltjából. I t K 1916. I 5 7 - I 7 0 Î 257-274. p.

X917 A "Sárga csizmás Miska" német fordítása. EPhK 1917» 62-63.p.

1944 Déryné. - Déryné l e v e l e i . Sajtó alá rendezte, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Staud Géza. Bp. 1944, Bibliotheca, Antiqua ny. 2oo p., l t .

/Madách Könyvtár 1 5 » /

1961 Az utolsó kísérlet. I n : Kelemen László naplója és f e l j e g y ­ zései. Sajtó alá rendezte, bevezette és jegyzetekkel e l ­ látta Staud Géza. Bp. 1961. /Színháztörténeti könyvtár 1./ 13-16. p. Clmnélküli tanulmány. I n : Kelemen László naplója és f e l j e g y ­ zései. Sajtó alá rendezte, bevezette és jegyzetekkel e l ­ látta Staud Géza. Bp. 1961. /Színháztörténeti Könyvtár W

19-73. P«.

Bayer Józsefről Császár Elemért Bayer József r . t . emlékezete. F e l o l v a s t a a Jí. Tud. Akadémiának 1925» április 27-én t a r t o t t összes ülésén. Bp. 1926, Kiad. a Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat ny. 57 p. /MTA Emlékbeszédek 19. k. 7.SZ./

Császár Elemér; Beszéd Bayer József 1. tag ravatalánál. AkÉrt 192o. 15o. p. Dezső Alajost Bayer Józsefnél. Szinházi Élet,1919. l o . s z . 7-8. p. Kádár Jolánt Bayer József. BpSz 1921. 187« s z . 124. p. Kremmer Dezső t Bayer József szinészettörténeti Könyvtára. Könyvtári Szemle, 1917. 47-51« p., 8 8 - 9 2 . p. Marczinko Ferenc: Bayer József. A budapesti V. k e r . áll. főgimn. értesítője az 1912-1913. i s k o l a i évről. Bp. 1915. 12-18. p. Marczinko Ferenct Bayer József. /Nekrolog./ I t 1919. 312313. p. Pataki Józsefi Bayer József. Nyugat, 192o. 223. p.

KÉZIRATOK

BAYER JÓZSEF KÉZIRATAI AZ OSZK KÉZIRATTÁRÁBAN

Quart. Hung. 2928/1-2 1/ Jelentés az 1900. évi gróf Teleki-féle vigjátékpáljázatról. 2/ A beérkezett pályamüvek részletes bírálata. Quart. Huns. 2929/1-2 1/ Jelentés az l?x>4. évi gróf Teleki-féle pályázatról. 2/ U.a. folytatása. Quart. Hung. 2930/1-2 1/ A magyar drámairodalom történetéhez készült előmunká­ latok kéziratai. 2/ U.a. folytatása. Quart. Hung. 2930/5-4 3/ A magyar drámairodalom történetéhez készült előmunká­ latok kéziratai. 4/ U.a. folytatása: Drámairodalmunk 185o-től a kiegyezés koráig. Quart. Hung. 2398 A Quart. Hung. 1408 a l a t t található cimnélküli E s z t h e r dráma kiadásához készült bevezető tanulmány kézirata. Quart. Hung. 2934 Gyulai Pál egyetemi előadásának kivonata a magyar drámá­ ról /1887/88/. Bayer József jegyzete 1892-ből. Quart. Hung. 2935 Rövid életrajzi feljegyzések régi magyar képzőművészekről és tudósokról, főleg a Tudományos Gyűjtemény, Kazinczy

levelezése. Csaplovlcs János munkál s t b . nyomán. Anzenhofer Ignácz. - Borbátvizi Baja István. - Barabás első r a j z a i . - Barabás Miklós r a j z a i . - Barabás Miklós "Utazó czigány család"-ja. - Beck Károly magyar szüle­ tésű német lírikus festő fivéréről. - Bene Rudolf fővá­ r o s i orvos. - Benkovits F r i d r i k . - N. Berkeny János. Berkeny Sámuel. - Egy, a k i sok mindenhez ért: Bétsy Imre. - Biely István és Telepi Károly. - Borsos József első genreképe. - Böhm József Dániel. - Gróf Brunszvik József. - Brunszvik Teréz. - Bubenka Jónás. - Don G i u l i o Olovio. - Danhauser "Gyászoló család"-ja. - Dürerek. Gróf Erdődy József. - Herczeg Eszterházy Miklós. - Nagy férfiáink arcképei E y b l Ferenctől. - Falka Sámuel. F a r k a s f a l v i Farkas József. - Fáy János. - Ferenczy István. - Báró F i s c h e r István. - Forray J u l i a báróné. Szobrász csemete /Halgas Mátyás/. - Junker rézmetsztő. Jankó János első müvei. - Kaerglin Henriette. - Karács Ferenc. - Khotek Henrika grófné. - Szatmári Károly Pál. - Kohlmann p e s t i rézmetsző. - Baróti Szabó Dávid arcképe /Klincsek Tamás bécsi festő képe után rézbe metszette Kohl Kelemen/. - Kotzka. - Kováts Josiás. - La Motte grófné szül. Szapáry grófné. - L i e d e r F r i d r i k . - Lux János György mechanikus. - L i g e t i Antal első látképe. Lötz első föltünése. - Lötz Károly. - Mészöly Géza. Munkácsy Mihály. - Nagy Sámuel. - Noel István. - Nyitray T e r i . - Orosházy C z e t t e r . - P e t r i t s András. - Petrovics Demeter. - Rothenbacher brassói szobrász. - Sándor Anna grófné. - Schoefft testvérek. - Schőnstein zongoramű­ vésznő és festő. - Strak János. - Egy magyar virágfestő a XIX. évszázadban / S t e t t e r Gábor/. - Stock András. Stock Márton. - Szentgyörgyi János. - Terbruggen Henrik. - Than első festményei. - Tikos A l b e r t . - V i d r a Ferdinand. Quart. Hung. 2936 Művészettörténeti cikkek 1/ A budai rajzoló i s k o l a jutalmazott növendékei

2/ Budapestnek tájleirása 5/ József nádor arcképe 4/ A második mükiállitás az irodalomban 5/ Pozsony látképe 184o-ből 6/ Rajzmellékletek az ismertetőhöz 7/ Rajzok a Hadi és más nevezetes történetek 179o-ik év­ folyama mellett 8/ Rajzok a magyar fővárosról 9/ I d . B. Wesselényi Miklós arcképe l o / Művészettörténeti vonatkozású levelek másolatai. Quart. Hung;. 2937 A Nemzeti Játékszin története kinyomtatott 2. kötetének javított és lényeges betoldásokkal kiegészített példánya* Quart. Hung. 2938 Irodalomtörténeti tanulmányok A reformációnak következményei p o l i t i k a i , tudományos és társadalmi szempontból - Katona József i r t a - e a "Tündér almát"? - Don Juan ou l e Pestin de P i e r r e - Kazinczy Perenc és Molière fordításai - Molière Képzelt betegének első fordítása - Le Médecin maigre l u i - Le Mariage force - L'Ecole des maris - Tartuffe - L»Ecole des femmes - Les Fourberies de S cap i n - Le Malade imaginaire Georges Dandin - Monsieur de Pourceaugnac - Don Garcie de Navarre - Sganarelle ou l e Cocu imaginaire Amphitryon - L*Avare - magyar előadásaira vonatkozó jegy­ zetek. - A magyar drámairodalom osztrák megvilágitásban - Egy német iró az Ember tragédiájáról - A betyár roman­ t i k a : Gaál Józsefnek Zöld Marciról szóló r a j z o l a t j a 1835. Quart. Hung. 2976/1 Napló a háborúról. 1914. augusztus 5-tól december 31-ig. /12 füzet/ Quart. Hung. 2976/2 Háborús napló, f o l y t . 1915» /12 füzet/

Quart. Hung. 2976/5 Háborús napló, f o l y t . 1916. /17 füzet/ Quart. Hung. 2976/5 Háborús napló, f o l y t . 1918. /12 füzet/ Quart. Hung. 4152 Drámatörténeti tanulmányai. I - I I I . , V. füzet. I . A spanyol dráma első nyomai. /A.F. von Schack nyomán/ I I . Frendel "Entwurf zu einen ungarischen N a t i o n a l t h e a t e r " /Pressburg 1779/ c. röpiratának magyar forditása. I I I . és V. Az o l a s z dráma fejlődési története /C. Ruth nyomán/. Quart. Hung;. 4-04-7 Színháztörténeti adatgyűjtése az 1829-36, 1843-1844. évek­ ből Fáncsy L a j o s szinlapgyüjteményének felhasználásával. Quart. Huns. 4048 Színháztörténeti tanulmányai I . A dráma eredetéről az ujabb Európában. /A spanyol drámairodalom történetének bevezetése./ I I . A spanyol dráma fénykora*/A spanyol szirtház Lope de Vega idejében/. /A.F. von Schack nyomán./ I I I . Az olasz dráma fejlődési története-/Csak a IV. füzet/. Quart. Hung. 4049 Magyar színháztörténetre vonatkozó adatgyűjtése X V I I I . és XIX. századi periodikákból és tanulmányokból. I - I V . füzet. I. A magyar színészetet érdeklő jegyzetek a Hazai és Külföldi Tudósitások I 8 0 7 - I 8 I 9 . évfolyamaiból. I I . A Hazai és Külföldi Tudósitások, valamint a Magyar K u r i r színházi anyagának kivonatai /I807-1832/. I I I . A Pannónia 1819• és 182o. évfolyamaiban megjelent cikkek a székesfehérvári társulat p e s t i szerepléseiről. IV. A Tudományos Gyűjtemény 1821-1836. évfolyamaiban megjelent színháztörténetre vonatkozó cikkek k i v o n a t a i .

Quart. Hung;. 4050 Színháztörténeti másolatgyüjteménye Pest vármegye levél­ tárának 1839» évi jegyzőkönyveiből. Quart. Hung. 4182 Jegyzetei a Nemzeti Játékszin Történetéhez «/Köztük a Magyar Játékszini Darabok Lajstroma c. Mérey Sándor-fé­ l e jegyzék másolata, továbbá Zlinszky János főszolgabíró "Tudósitás a Magyar Nemzeti Szinjátszó Intézetnek A c t i v u s és Passivus Statusáról 1831 • December 11-ér ** az OL-ban lévő nyomtatványának másolata/. P o l . Hung. 2944 Eugen P u t s c h : Geschichte des deutschen Theaters i n Siebenbürgen c. tanulmánya Bayer fordításában: A német szinészet története Erdélyben. Analekta 10.354 Utószó Déryné naplójához. Analekta 11.221 Háborús napló, 191?. dec. 27-31-ig. Analekta 10.355 Preymüthige Bemerkungen e i n e s Ungars über s e i n Vaterland. Auf einer Reise durch einige Provinzen desselben. /Neuer Teutscher Merkur, 1. Stück 1798» Herausgegeben von C.M. Wieland. Weimar und L e i p z i g / . Német nyelvű másolat. P o l . Hung. 2943/1-2 1/ Déryné /Széppataki Róza/ önéletrajza /1793-184o/ Bayer kézirásos másolatában 1793-1822-igo 2/ U.a. folytatás 1828-184o-ig. Fond 42 1 Bayer József bírálata H a r a s z t i Gyula "Molière élete és müvei" c. munkájáról. Analekta 4948 P r i e l l e Kornélia kiegészítései Déryné naplójának Bayerféle kiadásához. / P r i e l l e Kornélia kézirata./

Analekta 4370 A Nemzeti Játékszin történetére vonatkozó e r e d e t i és másolt okmányok Bayer József gyűjteményéből. .1. A Magyar Nemzeti Játékszin Alkotványa*/Kelemen Lász­ ló kézirata/. 2. Báró Podmaniczky Józsefhez szóló l a t i n nyelvű levél másolata./1793« d e c i . / "3. A Játék Darabokat magába foglaló i r o t t és n y o m t a t o t t könyveknek feljegyzése,/Schedius Lajos aláírásával/. 4. Egy 18ol-böl származó l a t i n és magyar nyelvű i r a t a magyar játékszin ügyében. 5. A Nemzeti Magyar Játszó I n s t i t u t u m történeteinek f o l y ­ tatása. Ab A° 1793» usque I n c l u s . 8 o l . A Nemzeti Magyar I n s t i t u t u m n a k történetei attól f o g v a , hogy Busch Eugenius D i r e k t o r a Magyar Társaságot Gondviselése alá v e t t e A° 1793 e jelenvaló i d e i g 1 8 o l . Kelemen Lászlótól /Kelemen László kézirata és aláirása/. 6. A Nemzeti Magyar Játszó Társaság számára ab A° 179o usque 1796 készült és eljátszott daraboknak l a j t s r o m a . A Magyar Hazai Nemzeti Játszó Társaság Bibliothekajának L a j s t r o m a . Ab A° 179o usque 8 o l . 7. T e k i n t e t e s Nemes Pest Vármegye 18o2-ik Esztendőben J a n u a r i u s 21-edikén t a r t a t o t t K i s Gyűléseiből^/Jegyző­ könyv/ . 8. Kötelező levél' /Bgyleveles nyomtatvány/. 9. Szentmihályi László, pestmegyei alispán által aláirt oiffinfelkfill n y o m t a t o t t körlevél 181o. f e b r . l o . 3 l e v . /Schedius Lajos gyűjteményéből/. 10. Gróf Ráday Pál 1814. aug. 28-án k e l t német nyelvű szerződése a p e s t i német szinház bérletére. 1 1 . Magyar, német és latinnyelvü azonos tartalmú jegyző­ könyv az első magyar szintársulat működésére vonatkozó tárgyban. 12. "A p o l i t i k u s csizmadia" Miklós csaplár szerepének egy betoldása.

Analekta 517 Egy 18. századból származó magyarnyelvű dráma töredékes kézirata. Analekta 518 Bayer József A magyar játékszin legrégibb nyomai és a nemzeti renaissance kora c. a K i s f a l u d y Társaság által k i i r t pályamunka e r e d e t i címlapja és tartalomjegyzéke. J e l i g e : "They Are the abstract and b r i e f c r o n i c l e s of the time" /Hamlet/. Analekta 519 Szellemeskedések Shakespeare-rel* Analekta 516 Bayer József fogalmazványa Balog István följegyzéseinek ügyében. Analekta 514 Beck Henrik drámái magyar szinen. Analekta 515 Bayer Egyetemi indexének másolata. F o l . Hung. 2163 Bayer József tanulmányai 1. Nemzeti Játékszin mint közügy 2. Cimnélküli tanulmánya /amely Kelemen László emlékezé­ s e i alapján dolgozza f e l az első magyar színtársulat működését 1796-tól 18o6-ig/. 3. A magyar nyelv és játékszin ügye az országgyűlésen I 7 9 0 / 9 I és 1811. 4. Az utolsó kísérlet. KÉZIRATOK AZ OSZK SZÍNHÁZTÖRTÉNETI TÁRÁBAN Bayer b a j a i gimnáziumi bizonyítványai Bayer egyetemi indexe Tanári nyilvántartó l a p j a /1876. V . 2 9 . / Szacsvay Imre önéletírásának egy részlete Déryné / E r e d e t i l e g Déryné naplójához készült bevezető életrajz/

A magyar drámairodalom története c. kétkötetes munka autográf kézirata a függelékekkel együtt. BATEE JÓZSEF LEVELEI AZ OSZK KÉZIRATTÁRÁBAN •

/Rómer F l o r i s h o z ? / 1891. Ápáthy Istvánnak, 19oo. Faragó Ödönnek, 19o4. .Gyertyánffy Istvánhoz, 1913-1915 A db/. Herczeg Ferenchez, 1911« Jónás Károlyhoz, 19o9, 1913 / 3 db/. Palágyi Lajoshoz, 191o. Péchy Gyulához, 19o8, 1914, 1915 /7 db/. Pékár Gyulához, 19o8, 1919 /2 db/. Pintér Jenőnek, 1917* Rakodczay Pálnak, 1911. Somló Sándorhoz, 19o5, 19o8, 1912, 1913 /6 db/. L e g i f j . Szász Károlyhóz, 19o8, 19o9, 191o /16 db/. Tolnai Vilmoshoz, 191o. Tóth Bélához, 1895, 19ol /2 db/. Ismeretlenhez, 1915 /2 db/. BATER JÓZSEF KÉZIRATAI A MTA KÉZIRATTÁRÁBAN Ms 10.127 Kazinczy Ferenc és Moliere-forditásai. - A debreceni szinpad műsora 1811-ben. MB

95 Magyar s z i n l a p 1812-ből. - Molière "Képzelt beteg"-ének első forditása. - Balkay Pál festő életrajza /178*5-1846/ - Miskolc színészete 18oo-1883-ig.

Ms 376/1 Bayer József l e v e l e i Hatvány Lajosnak, I 9 1 7 - I 9 I 8 /3 db/. Ms 5067/4-25 Bayer József l e v e l e i Katona Lajosnak, 19o3-191o között /2o db/.

Ms 491/aa Bayer József l e v e l e R i e d l Frigyesnek, 1914 /1 db/. Ms 771/150-164 Bayer József l e v e l e i i d , SzÍnnyel Józsefnek, 1887-19o9 között /15 db/. Ms 1015/212-226 Bayer József l e v e l e i Vargha Gyulának 1896-1915 /15 db/.

FÜGGTCT.^

Függelék szövegeit betűniven közöljük

Quart Hung. 4152/11 Entwurf zu einen ungarischen Nationaltheater. In e i n e r Rede an das Vaterland. Pressbürg, gedruckt bey Johann Michael Landerer 1779 Der n i c h t m i t Helden f i c h t wird niemal Helden g l e i c h e n . Geliert Gewidmet dem Adel des Königreichs. Unter den gesegneten Händen, unter dem Schatten e i n s i c h t s v o l l e r Iandesmänner, r e i f e n i n s c h n e l l e r Behendigkeit a l l e Arten von guten Pfanzen. Ich überreiche die Meinige zum schuldigsten Opfer den Schätzern, Kennern, und Beförderern, der schönen Wissenschaften und Künste« An das Vaterland. Minden jóravaló polgar legszentebb kötelessége és l e g ­ szigorúbb t i s z t e k e l l , hogy kiválóképen az állam közjavára legyen irányozva. Csakis azokról mondja ezt,- k i k ezt t e l j e ­ síteni törekszenek, Róma halhatatlansággal koszorúzott szónoka /Cicero/, hogy a földanya /szülő föld = Mutterboden/

jó f i a i : Pannónia nemes lakói, halljátok meg a hazaszeretet­ nek ezen ünnepélyes kifejezését! - Engedjétek föltüzelni nagy l e l k e t e k e t /grossmüttigen Seelen/ az erkölcsök finomí­ tásának a l a p j a i érdekében /zur Grundlage der Verfeinerung unserer S i t t e n / . De mi czélja van az én erőtlen fölszólalásomnak egy d i c s t e l j e s nemzettel szemben, mely minden körül­ mények közt t i s z t a cselekedeteit /löbliche Handlungen/ az erény a l a p j a i r a /Grundveste/ építette. - A virágzás, a f e j ­ lődés korában, sőt tudományok érlelődése korában i s a görö­ göknél / i n der beginnenden Reife der Wissenschaften bey den Griechen/ a rómaiak háborúkat v i s e l t e k . És váljon nem t a r ­ tott-e évek hosszú s o r a i n az a magyarok h a r c z i sekuluma? Váljon a keresztények ezen elővédé /Vormauer/ nem volt-e részben benső zavaroknak, részben a háború folytonos p u s z t i tásainak kitéve? Emlékezzenek erre v i s s z a belátó külföldik, kik minket a széptudományi szakmában barbároknak tartanak.Én nemzetem,/nevében a z t mondom Önöknek C a e s a r r a l : Ad utraque p a r a t i /Caesar j e l s z a v a : Mindkettőre készen állani t . i . : a tudományokra és a fegyverekre/. Fenséges haza /erhabenes Vaterland/, a várakozó világ már f i g y e l /horchet/ ennek bizonyítására. - Polgártársaim, a nemzeti becsület érdekében i s t e n i tüz lelkesítse önöket! Siessenek! Legyenek r a j t a /lassan s i e uns/, hogy a lehető legnagyobb gyorsasággal /im s c h n e l l s t e n Fluge/ minden más nemzeteket előmenetelükben, szépmüvészetükben való fejlődé­ sükben /fejlettségükben? a Wachsthume/ elérjük! - A merész vándor a legúttalanabb ösvényeken i s áttör / b r i c h t durch

die umweglichsten Pfade/. A legzordonabb pályán /Banhe/ i s utat tör magának, átléphetetlen /uniibersteigliche/

sziklákra

mászik föl és ha a nehézségeket legyőzvén útjának czélját elérte, büszke önelégültséggel t e k i n t v i s s z a a bejárt útra. Váljon Németország nem Nagy Józsefének szárnyai a l a t t érte e l a képzőművészetek minden nemében a legnagyobb czélokat? De váljon elérte volna-e a magasság ezen f o k a i t , ha a mű­ vészetek és tudományok iránt oly érzéketlen v o l t volna, mint mi eddigelé valánk? - Váljon az ókor legnemesb, legbölcsebb és legbátrabb nemzeteinek, a görögöknek és rómaiaknak köze­ ledése a légbecsülendőbb múzsa felé / d i e Begegnung... gegen die ehrwürdigste der Musen/ hasonlithatók-e a mieinkhez? / t . i . a mi elmaradásunkhoz/. - Váljon a f r a n c i a szinpad nem nyögött /geseufzet/ a homályban mindaddig, mig hazai támoga­ tói, a Lajosok, a Richelieuk, a Colbertek a porból az Ő mos­ tani fényéig fölemelték? Aztán végre nem bírunk mi többet mint G a l l i a ? /Und e n d l i c h besitzen w i r nicht mehr denn G a l l i e n ? / Nem mi vagyunk a föld legboldogabbjai bölcs jogara a l a t t a legkegyelmesebb uralkodónőnknek /Monarchin/ és József határoknélküli /ungränzbaren/ magas átható szelleme a l a t t ? Váljon nincsenek-e köztünk szintén Turennek, Richelieuk, Colbertek? - Ó, Pannoniánk! lelkes kezdetet merészkedve gondolkodó világ tetszését dicsőségét és becsületét nyerendjük meg. A föld kerekségén minden jó erkölcsű / g e s i t t e t / nemzet b i r Nemzeti Színházakkal, sőt, még észak k i s államaiban i s és Pannónia, ez az áldott vidék /Himmelstrich/ nem b i r anya-

ölében /Mutterschosse/ még nemzeti színházat, mely becsüle­ tére és művelődésére szolgálna / z u r Ehre, zur Bildung/ és f i a i n a k meg leányainak müvelésére /Verfeinerung/? Én egy m e g t i s z t u l t , erkölcsös színházról beszélek /von einem gereinigten gesitteten/» Azon befolyásáról beszélni, melyet az erény és jó erkölcsök emez iskolája egy egész népre gyakorol, haszontalan /fölösleges/ volna, az egész felvilágosodott világ nagyon i s jól tudja e z t . - Minden bölcs könnyen belátja, ha egy vállalkozás, melynek az a czélja, hogy a balgaságokat, az emberek h e l y t e l e n /ungereimten/ véleményeit és hajlamait eszesen / s i n n l i c h e A r t / akarja ne­ vetségessé tenni, viszont a jó erkölcsöket az erényt, s z e ­ r e t e t r e méltó s z i n t e n tünteti föl - hogy ez nem i s lehet más csak hasznos. Ha a bűnt állítják elő a szinpadon, ez nem másként tör­ ténik, mint hogy annak rút oldalát mutatják be. Ezen szenve­ délyek azért cselekszenek, azért uralkodnak az egyes szemé­ lyekben, hogy a balgatagságot, az i l l e t l e n t - mely ezen bűnökkel együtt jár - igazában észre vehessük. Egy i l y cselekmény lelkületünkben a bűnök iránti valóságos undort k e l t ; mivel az erény előállításánál az utánzás nemes ösztöne / s e l i g e Trieb/ sziveinkben fölébresztetik. Az erkölcsi alapokon nyugvó szinház e s z e r i n t nemcsak hasznos minden népnek, hanem minden rendezett államban a mulatozásnak egy szükséges neme. - Az emberek minden osztá­ lyának szüksége van a bevégzett munka után üdülésre, hogy lelkének új erőt szerezzen. Ezen esetben tehát az élvezet ép oly szükséges mint a munka, mivel utóbbi az előbbi 74

nélkül gyönge, tökéletlenül végzett, tökéletlenül befejezett l e s z . - Ha a lélek ezen üdülése v. fölbátoritása valamely erkölcsös múlatás segélye által válik lehetségessé, úgy időn­ ket nem fordítottuk r o s s z r a , sőt az élvezeten kivül egy hasz­ nos időtöltés előnyeiben i s részesültünk. - Sziv, ész, e r ­ kölcsök, izlés és modor /Lebensart/ javulhatnak általa. Nevezetes hóditások! - Minden fajtájú ember a maga módja s z e r i n t tanulhat, üdülhet, élvezetet találhat egy jó színda­ rab végig hallgatásánál. - A fenséges tragicum által s z i v e i n k mindennemű hőstettekre buzdittathatnak. - A felséges példák föltüzelnek, hősöket támasztanak, k i k nem szégyenlik, hogy egyúttal emberek i s legyenek. A komikus előadásoknál az em­ berek balgaságait fogjuk nevetni! A fösvény szégyelni f o g j a magát a jövőben i s fösvénykedni, a pazarló pazarlani! Az erkölcsös színház a történelemhez hasonlólag hősöket, hü vazallusokat, jóravaló polgárokat, jó atyákat, gyöngéd anyá­ kat nemes i f j a k a t erényes leányokat fog képezni! Eddigelé az én hazám talán nem a legjobb eszközöket válo­ gatta k i , hogy a nemzet erkölcseit megfinomitsa. Egy olyan ország, hol a szépmüvészetek e l vannak temetve, legnagyobb­ részt nyers polgárokat hoz létre és ha a nevelés művészete hiányzik ehhez, a Múzsáknak okvetlenül gyészolniok k e l l . A legszigorúbban dogmatikus tanítás tán a legkevésbbé s z o l ­ gál a s z i v , az erkölcsök és az izlés javítására. - Az emberek legnagyobb tömege inkább példák után indul, melyek szembe ötlenek és utánzásra izgatnak, mint egy tanrendszer ésszerű tanításai után /nach vernünftigen Vorstellungen eines

Lehrgebrauches/. Az utánzási kedv egy különös ösztön, mely nélkül az emberiség f e l e a tökéletesedésnek egy bizonyos fokara nem érhetne e l . És hogy téged, oh drága Haza! egy erkölcsös szinpad valódi becséről röviden meggyőzhesselek: k e l l , hogy valamennyien gyönyörrel t e l t s z i v e i n k e t a legbensőbb háladatosság öröm­ t e l j e s pillantásaival a mi legkegyelmesb monarchanőnk lábai elé terítsük /so r i c h t e n w i r a l l e unsere wonnevollen Herzen, mit

freudereichen Blicken der Innigsten Dankbarkelt zu den

Füssen des huldreichesten Thrones unserer allergnädigsten Monarchinn!/ - Közeledjünk a l e g t i s z t e l e t r e gerjesztőbb alázatossággal a mi legfenségesebb császárunk és kormánytárs nagy cselekedetei felé /Nähern w i r uns mit E h r f u r c h t s ­ v o l l e s t e r Demut den grossen Handlungen unsers a l l e r d u r c h lauchtigsten K a i s e r s und Mitregenten/, k i legfelsőbb gyámolitását... /der mit seinem allerhöchsten Schutze zur Krone der

Deutschen die Nationalbühne i n Wien auf das f e y e r l i c h s t e

unterstützt/ éreztette a bécsi nemzeti szinházzal. - És váljon nem méltatják-e nagy Therezia valamennyi fönséges s a r j a i minden erkölcsös szinházát különös kegyelmökre? Miután ezen szakmában i s méltók vagyunk a mi legfelsége­ sebb udvarunk kiváló kegyelmére, legjobb Haza! győzzétek meg a világot bátor Pannóniai aki hogy t i mind arra, ami nagy, nemes és fenséges, képesek vagytok! E s z e r i n t egy erkölcsös szinpad, miután előnyei o l y általánosak, minden rendezett birodalomban szükséges mulatság. Egy

magyar nemzeti szinház fölállításánál főleg három

d o l g o t k e l l megjegyeznünk: Először: A szinház fölépítésére, berendezésére és föntartására szolgáló a l a p o t * Másodszor: Jó magyar darabok létesítését. Harmadszor: A nemzeti actorok kiválasztását és kiképeztetését. Az elsőre nézve: A fölállítandó színházra Pest lesz a legkényelmesebb h e l y , mert a benföldi nemesség i t t gyüleke­ z i k össze bizonyos határnapokon /bey Terminszeiten/,

mert i t t

a lak03ok k i c s i n y e és nagyja magyarul beszél / w e i l d i e Einwohner da s e l b s t gross und k l e i n ungarisch

sprechen!/,

mert a szinház két oldalról i s n y e r h e t . A hozzá való alapot könnyű lesz előteremteni, főleg ha szándékunkat a legnemesebb nemzet veleszületett nagylelkűsége kellőleg támogatni f o g j a . Ezen végezel érdekében egyetemes gyűjtést k e l l e n e a hazában / i n d e r N a t i o n / megindítani. Minden h a z a f i önkénytelenül i s megtenné a magáért a haza becsülete érdekében. Minden megye aztán az év lefolyásával a bejött pénzeket, az adakozók ne­ vével együtt beküldené a szinház k i n e v e z e t t / f e s t g e s e t z t / felügyelőjéhez, hogy a jó erkölcsök emez elomozditói részint a saját dicsőségükre, részint az egész nemzet becsületére egy e czélból kiadandó szinházi lapban / T h e a t e r j o u r n a l / meg­ neveztessenek. - A családi páholyok eladatván a királyság mágnásainak, az ezekből befolyó pénz volna a jövedelem máso­ d i k forrása. - A többé-kevésbbé befolyó pénzekből az építési t e r v , berendezés és a szinház fentartási költségeit lehetne f e d e z n i . E z t előlegesen cselekedni a n n y i volna, m i n t légvára­ k a t építeni. Másodszor: Ami a jó magyar darabok előteremtését i l l e t i ,

a legjobb német, angol és f r a n c i a darabok lefordításával kellene kezdeni. A felügyelőnek 5o-et kellene évenként k i ­ jelölni, s a közülük készült legjobb fordításokat

megszabott

dijakban kellene részesíteni. így nemcsak honi géniek képez­ tetnék magokat, hanem anyai nyelvünkön eredeti darabokat i s készíthetnének. Hogy minél többet biztassanak a pályára való lépésre, a más országokban divó szokás s z e r i n t a második előadás /die zweite Einnahme/ jövedelme a költőt illetné. K e l l , hogy a felügyelő igazságszeretetét

józan k r i t i k a

/ r e i n e K r i t i k / , nem pedig önző czélzatok kisérjék. De hogy a es. k. bécsi nemzeti szinpad bölcs berendezését valamiben i s elérjük, k e l l hogy a hasznosan kellemessel a jótékonyságot i s egybefüzzük. Hat előadás bevételét évenkint hasznos intéze­ teknek kellene j u t t a t n i . Háromét három vagyontalan nemes k i s ­ asszony kiházasitására /Austattung/, kiket évenként 3 vármegye hozna javaslatba; a másik háromét a tűzkárok vagy áradások által a haza l a k o s a i közül károsultak fölsegélésére. Nemesek! /Edle!/ az emberszeretet ezen cselekedetei által az előbb nevezettek az utódoknál áldva lesznek, és megörökíttet­ nek az utókornál, a szerencsétlenség könnyeit az öröm és legbensőbb háladatosság elégült mosolyává fogják átváltoz­ t a t n i , k i k ezért áldást, szerencsét és örök boldogságot fog­ nak az égtől önök számára lekönyörögni. Mily nagyszerű k i ­ látás! Mily fényes jutalom! A harmadikra nézve. A felügyelőnek főkötelessége a nemze­ t i szinészek /Nationalschauspieler/ kiválasztása és kiképeztetése. Ezeknek mindkét nembeli fiatalokból k e l l állani, k i k

a magyar, a német nyelvet t e l j e s e n tudják. - Mielőtt föl­ vétetnének, a felügyelő t a r t o z i k talentumukról meggyőződést s z e r e z n i . - Föltéve, hogy elegendő hajlammal /Anlage/, érzelemmel /Empfindung/ és ügyességgel / G e s c h i c k l i c h k e i t / biraak, úgy rövid idő a l a t t sokat remélhetünk. A főbb isme­ retek megszerzése után Bécsbe való utazásuk volna szüksé­ ges, h o l i s mint szorgalmas nézők a c s . nemzeti szinházban tökéletesíthetnék magokat. - Az ügyes szinész hasznos és méltó t a g j a az államnak, m e g i l l e t i őket a tekintélyes /ansehnlicher/

dijazás, hogy rendesen és tisztességesen él­

hessenek és mindazon szemrehányásokat - melyekkel fölfuval­ kodott tökfejűek őket elhalmozzák - magoktól elháríthassák,, Nevezzenek nekem o l y érzelmes l e l k e k e t /empfindsame Seelen/,* k i k már régóta megindított sziveikben egy Hubernénak, Sacconak, a Stephanieknek, Bergopzoomernek, Müllernek, Brockmannak és Lángénak emlékeket /Ehrendenkmäler/ ne állí­ tottak volna. - I g a z t a l a n u l járnék e l , hogy ha azon jóravaló szinészt, Hahr urat, k i színpadain a jóizlést először t e r ­ j e s z t e t t e nálunk, figyelmen kivül hagynám.

Egy háládato-

sabb Prága jobban f o g j a tán őt megjutalmazni! Scholtz úrnak és asszonynak, emez érdemes párnak nem k i s becsületére válik, hogy az o t t a n i közönség búcsuzásuk alkalmával könnyekig meg v o l t hatva, örök emléket érdemel ügyességük és becsületes­ ségük /Ewige Monumente i h r e r G e s c h i c k l i c h k e i t und Recht­ schaffenheit/ • Oh, Haza, Haza! Még nem folynak könnyek T h a l i a templomá­ ban, melyeket a t a homályban epedő /seufzend/ anyanyelved

hatalma és inditó képessége idézne elő /Noch F l i e s s e t keine zähre i n Thaliens Tempel, duch d i e Macht, durch Rührkraft d e i n e r im Dunkeln seufzenden Muttersprache/. E l van árvulva - v i g a s z t a l a n u l , e l h a g y a t o t t a n senyved néhány igazán gondolkodó patriótád magános kunyhójában; mert már rég k i ­ szorította Franciaország új n y e l v e a mi palotáinkból. K i ­ a s z o t t alakban, kesergő ábrázattal, rongyos ruhában téve­ lyeg* hasonlóan az e l h a g y a t o t t igazsághoz, a T i s z a , a Duna gyászoló p a r t j a i n , a folyamzúgásba s i r j a be p a n a s z a i t / w i n s e l t i h r e Klagen zu den Rauschen der Ströme/ és a v i s s z ­ hang hangzik panaszdalaiból, sőt: Hálátlan gyermekek! Az idegen mulatozásainak /fremdem W i t z / tömjéneztek külföldi n y e l v e n . - Gonosz könnyelműséggel anyátokat földre t e p e r i ­ t e k . - A tőrt szivére s z e g z i t e k . - Oh térjetek v i s s z a anyá­ t o k /Erzeugerinn/ áldó k a r j a i közé! Boldogság l e s z e n , ha egykor h a z a i nyelven az erény érze­ tétől dagadni f o g szivünk /Glücklich! Wenn e i n s t i n der Sprache meines Vaterlandes b e i dem Gefühle d e r Tugend s i c h unsere Herzen Erheben/. - Ha egyszer az érzékenyítő h e l y ­ zeteknél egy s z e l i d könny f o g r e s z k e t n i polgártársaim orczáin, akkor elértem vágyaim czélját. Akkor megnyertem Koronámat /Dann habe i c h meine Krone errungen/.

VII/1/86

MTA: P o l i t . 0 . 1 9 9 .

Analekta 4370/1

A? Magyar Nemzeti Játék szín* ALLKOTVÁNYA

1. I t t nálunk a'Teátrum, nem Kenyér kereső Professió tsupán, hanem o l l y t i s z t e s élet-módja, a*mellynek el-mozdithatatlan Tzéljának k e l l l e n n i : a Nemzeti Karakter* t i s z t a fen-Tartásának, erősítésének, az Anyai Nyelv* Gyarapításának, az Udvariság, és az erköltsi tökelletességek* elől vitelének. 2. Külömböztető J e l e lesz é szerént ennek a* Játék-Szinnek a' Publicitás. E r r e a* Végre a* Nemzet védelme, a vagy a* Nemzet* némelly /.../inak Protectió'ja elmulhatat/.../ l e h e t kételkedni, hogy a' k/.../ buzgó hazafiak elegen lesznek magokat ezen I n s t i t u t /.../nak közönségessen v a l l a n i , nem fogják átaliáni,. 3. Ezen Protektoroktól azt f o g j a várni és kérni a* Magyar Teátrum, hogy annak állandóságára, *s elől vitelére mind a* Felség*-Kegyelem-Széke előtt, mind a* Nemzet előtt köz­ ben járjanak, a z t t e k i n t e t e k k e l , és bölts Tanácsokkal támo­ gassák, és a*mennyire lehet, mindenekben segéttsék kegyes­ sen.

Az előbb k i t e t t Tzélokból következik mindenek f e l e t t ; hogy a* k i k a* Nemzetnek a* Nyelvben, Udvariságban, és erköltsi Tükéleteségekben kedveitető ábrázolások a l a t t Tanítói akarnak lenni, - magok azokkal bírjanak - i s példássan és fő mértékben. Tsúfos Satiravá l e s z a' l e g szebb erköltsi Letzke azoknak szájokban, a' k i k Tselekedetekkel /.../ minden nap meg-tzáfolyák /.../képpen. 5. A* mért /,../!, és Játékok^ s z e r f e l e t t /.../, de l e g inkább a

f

Játzó Személlyeknek, mind két Neménél a» f a j t a l a n

élet örökre Számkivettessen. A' büntetése ennek s z i n t e az el-botsajtásig meg keményitetthetik. 6. Készakartva t e t t súlyos adósságok, először a* Gagenak félig való el-zárásával végre el-botsajtással i s fognak büntettetni. 7. Restség és kötelességeknek álmos követése minden a l k a l ­ matossággal az alább k i adandó Büntetésekkel fognak meg fenyíttetni, de a* k i éppen annyira elmerül, hogy az által magát alkalmatlanná t e s z i , utollyára e l - i s - e r e s z t e t i k .

Rendtartás nélkül több részekből áló Test f e l nem a l h a t ; * szükséges tehát a* Függés, és a' Tartalék; A* Direktor erant való engedelmesség, és szófogadás minden játszó Személlyektől minden esetben meg kívántatik.

Minden /.../ mesterkedések, egymást /.../ áskálódások, mellyek az egye/.../ jó Rendet öszve tapodjak, minden Irgalom nélkül vagy -ki-tsapás a l a t t meg t i l t a t t n a k .

A' Játékokról Közönségesen lo. A' Direktor a' jádzandó Darabokat egy holnappal előre sorban el-rendelni f o g j a , és az i l l y Repartitoriumot a» Jadzó Személlyekkel közli, hogy ez szerent magokat készíte­ n i tudhassák. 11. A» Rolle-kat a* D i r e k t o r osztya k i , a' mellyeket minden ellenkezés nélkül t a r t o z i k k i k i e l fogadni; az ellenkező büntetése Gagejának t i z e d része e l vonása l e s z . 12. Ez a* Büntetés k i t e r j e d azokra i s , a* k i k , ha a» Direktor jónak láttya, az k i o s z t o t t R o l l e - t v i s z s z a venni, és a z t másnak által adni, ellenkeznének. 13. Mindazáltal kinek fontos és igaz mentsége l e n / . . . / k a i t a' Direktornak illendő móddal /.../ adja bé. 14. A' k i 0/.../ R o l l e - k a t változtatni egy mással /.../gy által adni nem szabad./A/z i/lly/változtatás mindenkor/ egyedül a* Directornak egyezésével eshet meg.

Hogy ha v a l a m e l l y R o l l e - t többen a* Jádzó Személlyek közzül egyformán jól játszanák; a* nevezetessebbeket változtatva és alternálva jatszák, hogy Így a' Publicum*

tettzésére

mindennek köz legyen az út; - ha pedig valamellyiket a' Publicum kitetzhető képpen jobban szeretne, azé legyen az elsőség a Jadzásban. 16. Minden Nagy, és Fő Rolle-nak meg-tanulására 14 Nap enged­ t e t i k , a k i a z t addig jól nem memorizálta, az alább adandó büntetésben e s i k • 17. K i k i t a r t o z i k a* maga Rolle-át tokélletesen memorizálni, külömben ha az által vagy rende l e t lenség, vagy más egyébb Zavarodás történne, Gagejának nyóltzad Része el-vonatik.

A* Próbákról. 18. A' Próbák /.../ját, idejét a* Direktor sorban /.../knak egy C i r c u l a r s által meg/.../ melly akár melly Teátrum-S/.../ rül hordoztatván, az alá Írja minden/fra/dzó Személly maga, hogy k i t e s s e n , ha az már nála fordúlt-é. Avagy közönséges együtt létében a* Jádzó-SzeméIlyéknek Szóval az időt és órát k i f o g j a szabni a' Direktor. 19. A' Próbákra minden a» ki-szabott időre o l l y pontossan j e l e n n j e n meg, hogy minden 15 Minuta mulatásért 2o Kr. f i z e t , és egészen ha kimaradt 1 F r t . 84

2o. Minden u j darab i n Regula háromszor próbáltatik, az első az Olvasó Próba, mellybe a» Rollek illendő hangái és modulaVtióval öszve olvastatnak, a' második, a*hol a* darab kitől kitől memorizálva deklamáltatik. A* harmadik pedig a

f

Generalis vagy Játék-,aLá való Próba. Mindaz által, ha szük­ ségesnek látna a' D i r e k t o r ezen Próbáknak számát s z a p o r i t hattya. 21. A* második és Generalis Próbán minden könyv nél/kül.../ 1

ál Sub Poena §* I T * . 22. A* Próba /.../ és Tsendesség legyen. A» végző /.../ /Schlagwort/ figyelmezzen k i /.../, mert a* k i magát két­ s z e r egymás után szóllittattya elő, 2o X r t f i z e t . A* hetes­ nek kötelessége lesz az i l l y Rendet f e n t a r t a n i . 23. A* Direktornak Intéseit, Jobbitásáit illendő szó fogadás­ s a l t a r t o z i k f e l venni minden, a' k i ebben bünesnek találta­ t i k , e l v e s z t i Gagejának nyóltzad részét. 24. A* Próbákon senki j e l e n nem lehet, a* k i nem oda való. A* Vendégek helye a* P a r t e r r e . Az nem jadzó Actorokke, vagy Atriceké a' Teátrális Loge. A» Próbákhoz tartozó Jadzó— Személlyek a' magok Seena jókon kivül a' Coulissek m e l l e t t maradjanak.

A* Próbák *s Játékok a l a t t minden egy más között való ízetlenségek elkérőltessenek. Az i l l y Per patvarkodók o t t mindjárt 1 f r t büntetést f i z e t n e k , és úgy hozván a* dolog magával egymás közönséges meg követésére i s fognak s z o r i t a t ni. 26. A* Director /../ B o l l e - t , egy Scénát annyiszor /elmonda/ t h a t , ámenyiszor jónak láttya, a /nem/ engedelmeskedők 2o X r . büntetéssel fognak l a k o l n i .

A* Játékokról különösön 27. Mivel mindég Pontban az Ígért órán kezdődni k e l l a' Játéknak, más fél órával l e g alább mindennek a' Teátrumon f e l k e l l l e n n i a» Játék előtt sub Poena §

i

1

V^ .

28. ügy ültBzzön k i k i , a' mint a* Direktortól a' Generalis Próbán fog u t a s i t a t t n i . 29. K i k i a* mi a* maga Bolle-jához tartozó Requisitum, arról maga gondoskodjon, és a z t magának meg szerezze. Értetnek i t t mind azon Requisitumok, a* mellyek az egész ültözetre tartoznak, Páttyol, Pántlikák, Tollak, Kard, Port-d'Epée, minden féle Lábbeli etc. Egy szóval minden, ami nem T e a t r a l e Requisitum.

f

3o. A' Théâtrale /Requis/itumokat pedig minden jadzó /személy a/ Játék nap előtt a* maga Re/quisitumalt/ egy Tzedulára k i i r n i , és a Hetesnek kezéhez adni t a r t o z i k , a* kinek kötelessége l e s z egyet értvén a* Theatrum-Mésterrel a' Játék Napra ezeket készen t a r t a n i , és a» mi a* Theátrumnál készen nem volna megszerezve, áztat Tzédula hordó által költsönöztetni.

31. És ezeket a' Játék végeződvén Kár nélkül ugyan a' hetesnek kezéhez v i s z s z a szolgáltatni, a' k i azokat a» magok helyekre, ha a* Garderobeból v e t e t t e k k i , v i s z s z a rakattya, avagy v i s z s z a küldeti.

32. A' Garderobból k i v e t t , vagy pedig a ' kültsönözött Ruhák 's Requisitumok károsítása bé motskolása e t c a' Kárnak meg fizetését vonnja maga után.

33. A* Rolle-khoz hozzá t e n n i , azokból el-hagyni, vagy idétlenül extemporizálni erőssen meg t i l t a t i k . A' jó erköltsök e l l e n való Trágárkodások akár szóval, akár

Tselekedettel, mint a» mellyek a* jól rendelt Játék

szinek Tzélljávai egyenesen ellenkeznek, szabadossak/.../ 34. A* Jádzó /személyek/ a» Parterre sem Játék a l a t t , se'm' Rolle-jok elvégzése után, de leg inkább f e s t v e , vagy alak ruhákban l e menni ne merjenek.

Az a r r a k i szabott Teátrális Logeba foganatos lesz mind­ azáltal az akkor nem Jádzó Aktoroknak és Actriceknek j e l e n l e n n i , hogy ez által a* mások példájokból tanulják a' jót követni, a' r o s s z a t e l kerülni. És ez a' Loge o i l y helyek, hogy mind a* Próbák, mind a

1

bizonyos

Játékok a l a t t sehol

masut nem, hanem tsak* i t t lehetnek. Poena 17 §• 36. Szükséges esetben minden Jádzó SzeméIly t a r t o z i k kissébb sőt éppen néma Rolle-kat és Statisztákat vonogatás nélkül sub Poena §

i

1 2

mi magára f e l v a l a l n i . 37.

A* Szó-szaporitásnak el-kerülésére semmi némü Gravameneket a' D i r e c t o r Szóval meg nem halgát; ha k i magát akár melly módon meg-sértetnek véli, okait, mentségeit, Gravamennéit írásban t a r t o z i k bé adni a' Direktornak. Mind az által akkor mikor a* /decreturaot/ v e s z i : ellen-szóllás nélkül enge/delmeske/dni t a r t o z i k . 38. Senki a* Jádzó Személlyek közzül/24/órán felől a* Város­ ból a* Direktor Tudta *s a k a r a t t y a nélkül fél héti Gage elvesztésnek büntetése a l a t t k i nem maradhat. 39. Betegség, vagy más egyébb szorgos környül állások i l l y e tén képpen menthetnek k i : Ha Betegség Történetből, és az Jádzó Személynek hibája nélkül következett, Fél Gagéja ki-jár, és i l l y forma Beteg-

ségben ha az tartós találna i s lenni az Emberiség kötelessé­ ge hozza magával, hogy illendően a* mennyire k i t e l n i fog az i l l y szerencsétlen gyógyitasson, és f e l s e g i t t e s s e n . 4o. Ha pedig a* Betegség a' Jádzó Személy mértégketlen, avagy erköltstelen életének következése lenne, minden köte­ lesség megsértése nélkül lehet, és fog i s minden további segittség az illyentől meg t a g a t t a t n i , és igy i l l y e n esetbe J u s s a l semmit sem, szánakozásból valamit várhat. 41. Az előb/.../ esetekben akár melly módon ha /valamely/ Jádzó SzeméIly magát akár érde/mtelennek/ akár alkalmatlan­ nak

t e t t e /.../ természetéhez képpest a' D i r e c t o r által

vagy e l e r e s z t e t i k vagy k i t s a p a t t a t i k . 42. Az Eleresztéskor az Órától fogva a* mellyben az nekie tudtára adatik, Hat hetet számlálván az i l l y Jádzó személy magának más élet módjáról gondoskodjon. Mert ezek e l múlván, többé Gagét nem kap. Az i l l y eset pedig annak okával együtt, a* Nótárius által a* Protocolumba f e l - j e g y e z t e t i k ; De az i l l y e l botsátás minden Gyalázat nélkül e s i g meg p. o. a' Kassa tehetetlensége m i a t t - i s e t c . 43. Vakraerő Fejesség, Kabbalák-Szüvése, Egyenetlenség Kitsapással büntetődnek, a'melly annyit t e s z : hogy az órától fogva az illyennek fizetése meg-szünt, és már ez természe­ tessen

büntetés. Ez i s a' Protocolumba be jegyeztetik.

Ha u j /Jádzó személly/ engageroztatik, (Tulajdonság /.../ájául három Játékba elől / . . . / z i k és az után egyezhet tsak /.../ mennyiségéről.

Az Ülésekről.

A* D i r e k t o r az Ülésnek óráját vagy Szó vagy C i r c u l a r e által j e l e n t i meg, a» mellyre minnyáján a § = 19° és 27° k i szabott büntetés a l a t t meg jelennyenek. 45. Minden Ülés D i r e c t o r hivogatása nélkül törvénytelen Conventiculum : mindazáltal szabad l e s z a* Jádzó Személyek­ nek nyomosabb környül állások miatt a' Directortól ülést kérni. 47. Mig köz a k a r a t t a l az Ülések Organisatióáról rendelés nem tétetik Plena S e s s i o erejével b i r minden Ülés, a' melly ben az Actoroknak nagyobb része j e l e n van. 48. A' D i r e c t o r t e s z i az Üléseknél a* Kérdést, és úgy a* Tagok / a ' k i k között a Voxolásban tartatandó s o r egy akarat t a l f o g meg határozódni/ Sorba értelmeket előre adják. A külömböző Voxokon per Vota majora Praesentium e s i k meg a' Végezés. 49. A' Rendtartás kedvéért az a s z t a l mellől ülés a l a t t

/elmo/zdulni

nem szabad. Egy /.../ tökéletessen k i h a l l g a s ­

s a . Gondolattyait

tüzeskedés nélkül illő Emberséggel adja

elől minden. 5o • Minden igy e l végeztetett dolog a' már k i nevezett Nótárius által f e l j e g y e z t e t i k ; és az Így e l készült Protocollum

minden Ülésnek végén, és minden következendő

Ülésnek kezdetén f e l o l v a s t a t i k .

51. A* mi igy köz a k a r a t t a l el-végeztetik, állandó Törvény, és nem más képp* hanem köz a k a r a t t a l bontatózhatik f e l .

, 5 2 .

V

. - -

Minden Ülés alkalmatosságával a' Theatrum Szolgák közzül két Ordonance j e l e n

legyen. A' Personaleről.

53. I . A* Director mint előljáró következő Jussokkal b i r : A/ Választya a' jádzandó darabokat. B/ K i osztya a' Rolle-kat. C/ Próbákat annyiszor, a* mennyiszor jónak láttya, o l l y módon, és /.../ órában, amint a k a r j a . D/ /.../ a l a t t a Valóitól tökéletes /engedelmes/séget kívánhat. E/ /.../kat, Czedulakat ő r e n d e l i e l , Jádzó Napokat ő jeggyezi k i , Teatromi Decoratiocat vás/árol/ egy Szóval az egész Theátrom Mechanismusa tőle füg.

F/ Minden Teátromi Szolgák közönségessen egyedül és egyenessen tsak ő tőle függjenek, eránta szoros Subordinatióvál

tartoznak.

G/ A* Director fogathat és a* k i t e t t esetekben ő e r e s z t ­ het, vagy tsaphat k i v a l a k i t . H/ A Kaszsza, és a* Garderobe Super i n s p e c t i o j a a' Direktornak tulajdonos Jussa, az ő tudta nélkül senki egyikhez sem nyúlhat; mindazáltal sem a' Director, sem egy t a g i s ezekhez mint ad Bona absolute t a t i s Jussát i n Individuo nem t a r t h a t t y a .

Communi-

Assignatiót

más senki nem adhat. E t c . És több más ezen Constitutió ból k i tetső Praerogativák. 54. II.

Vice-Director. A* Director tehet távol létében, vagy máskor i s képvi­

selőt vagy V i c e - D i r e c t o r t maga h e l y e t : De a' k i a» Director által valamint kinevesztethetik, úgy e l i s mozditathatik. Ennek a* D i r e c t o r Távol létében mind azon / J u s s a i k / vágy­ nak,

a* mellyek a» Directornak

és eránta a* Jadzó Személlyek

/.../nte azon kötelességekkel /.../ ugyan azon büntetések­ k e l /.../ a» D i r e c t o r eránt. Az i l l y e n e k Fáradsága jutalmául a p p l a c i d a l t a t o t t Hono­ ráriumul az első C l a s s i s b e l l Actoroknak Gagéja. 55. III. A

1

Hetes.

K i v a l a s z t a t i k az Actorok közül a' D i r e c t o r által egy Hetes, a» kinek tudni i l l i k Szolgálattya két hétig t a r t a n i

fog. Ez a* H i v a t a l sorba keresztül az Actorokon következik, és ez alól senki magát k i nem vonhattya. Kötelességei l e s z ­ nek ezek: a. / Az i t t k i adott Törvényeknek betöltésére vigyázni, a' vétkesektől minden irgalom nélkül a' k i szabott büntetést vagy desummálni, vagy Gagejára f e l jegyezni, és Hete e l ­ végződvén a* Cassa-Sáfárnak ezen Birsagok - Lajtstromát ál­ tal

adni, ellenkező esetben t a r t o z i k a z t a' magáéból l e

fizetni. b. / Próbák alkalmatosságával a' Rendet f e l t a r t a n i , k i t kit

a' maga helyére e l - i g a z i t a n i , mikor kinek elől k e l l

állani /.../ a z t meg i n t e n i . E t c . c/

/A Hetesnek/ kötelessége a* Játékok /.../gával i s .

d. / /Előadás/ előtt, ha minden Requis/itumok/ készen van­ nak é, revideálni. e. / A' Teátrom-Mester kötelességeit megtett-é superinspicialni. f . / Ha az i l l y hetes kötelességeit elmulattya kétszere­ sen

lakol. g. / Azon esetben ha vagy beteg lenne, avagy P r i n c i p a l i s

Rolle-t

játszana, akorra a* D i r e c t o r meg egyezésével maga

helyet mást s u b s t i t u a l h a t . h. / Az i l l y Hetesnek Bonificatiója minden Hétre 1 f r t lészen. 56. IV. A Kaszsza-Sáfár, és a' Nótárius. Az elől adattakból és a következendőkből ezeknek köteles-

ségei k i tetszenek; Tsak a z t k e l l i t t meg a. / Hogy ez a

1

jegyezniÍ

H i v a t a l maradandó, és mi g vagy magok l e

nem t e s z i k , vagy világos Maleversatioba nem találtatnak, e l nem múlhat. b. / Hogy e z t a' két Személyt a» D i r e c t o r Candidatiojára Ülésekbe k e l l választani. 57.

.

V. A /Theatrum/ Szolgák. A* /Theatrum/ Mester vigyáz a* Decoratiokra, a* R e q u i s i tumokra, a' Ház/.../ E t c . Ő, a' Ioge-Mester, a' C a s s i e r , Teatrom Inas, Czedulák hordozók, B i l l e t Szedők, egyébb e'félek rainnyáján a» D i r e c tornak, vagy Vicejenek, a Hetesnek rendelésétől függjenek egyenessen, 's azoknak tökélletes Engedelmmel tartoznak.

A' Garderobbe. 58. Mindenek előtt a Garderobe h i t e l e s Személlyek által inventáltassék, és i l l y módon készült Inventarium folytatását a* D i r e c t o r magára válallya, a' kinél azon Inventarium conserváltatik, és ennek párja a* Sáfárnál. Garderobnak egyik K o l t s a Sáfárnál i s , 's Directornál i s egy állani fog. 59. A* Játék Napokon a» Hetes a' be adott Requisitum-Tzedulák szerént ezek közül valamelyiktől azokat kezéhez f o g j a venni, és a' Játék után az abból k i vett darabok a' Hetestől kéret­ nek számúi.

6o. A» Garderobenak szaporítását a* D i r e c t o r jól előre meg fontolva tsinállya. 61. Minden D/arab/ második vagy harmadik Próbáján a Be/.../ok ugy nevezett Requisitumok /lajstromba/ be v i t e t t e s s e n e k , hogy R e p e t i t i o alkalmatosságával midőn sokszor Próbára S i n t s e n elég idő, tsak ebben a* lajstromban k e l l j e n f e l

r keresni. I " Mind a* Requisitumok. mint a» Garderobebeli Ruhák Conservatioja. tisztán tartása, Ruhák Szellőztetése, porzása e t c . : a' Hetes Super-Inspect16ja a l a t t Teátrom Szolgák kötelessége. A' Bibliothecaról. 62. Szorgalmatosnak k e l l l e n n i mennél több számú darabok, és mennél több számú Exemplarok meg szerzése felől, mellynek meg szerzése után az Garderobe-Inventar!urna

után be i r a t t a -

tik. 63. A k i húzott Rolle-k tisztán tartassanak, úgy hogy akar melly órában az Árnak l e fizetése a l a t t kézhez szolgáltatthassanak. 64. A* Bibliothecának' k u l t s a a

9

Directornál van.

A* Kaszszáról. 65. A* Kaszsza /.../conservatiójára compromittál a' Társaság egy h i t e l e s Depositariusba, a* k i mostanság a' Tettes Vár­ megyének Perceptora, a' hova az a r r a készitetendő Vasas Láda le tetettatik.

és annak egy k u l t s a az Kaszsza Sáfárnál,

a' másik a» Directornál áll. 66, Minden Játék adáskor a' Társaság részéről a' C a s s i r , D i r e c t o r részéről az a' Személy, a' kinek petsétyét, m e l l y e l e*végre él kezéhez adja, a' Cassánál j e l e n

legyenek.

67. A B i l l e t Szedők minden Játékkor változtattva legyenek, h o l egy, h o l más helyen, a* mint a* D i r e c t o r az ő álló helyeket e l rendeli. 68. A' Számadás Rendiért 3» Számtartó Könyvek magok R u b r i c a t j o k k a l vágynak k i adva, a* Cassa Könyv, az Expensarium /és a/ D i r e c t o r a l i s Journal. A* Cassa /Könyv*ru/bricai ezek:

Holnap.

Perceptio

Nru/.../ Cassa Könyv p . t .

Nap.

I

Doc/.../

Ft.

Xr.

E'szerént a* Pénz, a» melly a' Cassánál bé jött, » a

Rapport-Czedulák annectáltattván, a* mellyben a' Jövedelem bé Írattatott, és a* Játék napon mind a* két Számtartónak

petséttyével l e zároltatott Zatskóban a» Directornak

által

adattatott következő más Nap a* Cassa-Sáfár, és a' D i r e c t o r által újra meg-számláltattván a Kaszsza 'Könyvbe a' D i r e c t o r keze által a' Summának mennyisége f e l j e g y e z t e t i k . 7o. A* Director Assignat!ója nélkül a* Cassa-Sáfár senkinek a' Cassából k i nem f i z e t h e t . 71. Ellenben midőn a' D i r e c t o r a s s i g n a i akár Contót, akár más egyébb költséget assignállyon, magának az Quietantiát, a* melly a' D i r e c t o r a l i s Assignatióval egy N ki

r u s

a/.../foly,

adattassa. 72. A» Contokat /.../ lehet a* szokott lo pro / . . . / l l y a e l ­

venni mindenkor, és magát a* szerént Quietáltassa. 73. Ez igy meg lévén a* Cassa-Sáfár a* D i r e c t o r által küldött Személyei a' kinél a* k u l t s lészen a' Cassaból annyit a' mennyi assignálva van k i f i z e s s e n , és igy 74. Az Expensarium ban, me Ilynek Rubrical ezek:

Holnap. Nap.

Nrus Assignat.

Az Assignationak Summát annotallya.

Expensarium 1792 Pag. 1 .

Erogatio Prt.

Xr.

mindenkori hozzá ragasztásával k i v e t t

A D i r e c t o r a l i s / J o u r n a l / R u b r i c a j i ezek:

Holnap.

Jövedelem

Nap.

Directoralis

Assign. Assign.

Journal 1792

I n f o r - Erogat• Cass. mis Nro menstr. Quietant F r t X r . F r t Xr

Pag.l. Frt

Xr

Status

•

Ebbe a Jövedelmet ugyan akkor mikor a* Cassa-Könyvbe igy f e l j e g y z i a' D i r e c t o r . Mikor pedig a s s i g n a i , akkor az Assignationak,

és

Quietant iának Numerusát, a* Summát, és a* Költségnek okát kiteszi. 76. A' Gage egy Holnapban kétszer f i z e t t e t i k , és igy egy­ s z e r i fizetés lészen fél holnapra két hétben egyszer, a* Napja a* Fizetésnek pedig mindenkor Hétfün, mint a* Hétnek kezdetén. /

78.

/A 77.paragrafus elszámozva!/

Anticipálni helyes ok nélkül nem lehet, mellyet a' Direc­ tor Ítélhet meg. 79. A

1

Betegség körül a* Director Ítéletétől és Doktor /.../

nonialissától füg, ha a P/.../ az 3 9

d i k

és 4 o

d i k

§.-tól

/.../élések szerént, é vagy pedig /.../ticipáltatt kellyen-ó ki fizetni.

8o. Rend kivül való költségek mint a* Teatromi Decoratiok, Garderobe Szaporítások, e t c . jól előre való meg fontolások után assignaltassanak. 82. /Elszámozás/ A' Contok, vagy előre való alku szerént, vagy pedig l o pro Conto levonással acceptáltassanak. A' Director Úrra lévén b i z v a az Teatromnak Organizatiója az e' szerént következő és i t t l e i r t t Constitutionak min­ den C i k k e l l y i az egész Társaság előtt Júliusnak

1792.

e l o l v a s t a t t a k , a' mellynek szoros követésére, és minden Czikkellyeinek Megfogadására i t t sorba magok saját kezeiknek aláírásokkal kötelezték, magokat a' Társaságnak minden Személlyel eggyen eggyen. Actum 1792. Die 1 6 Gróf Ráday Pál mp. Igazgató

a

Julij Kelemen László mp. Pesthi László mp. Rózsa Márton mp. Fülöp István mp. Sehy Ferencz mp. /Varsányi/ Ferencz mp. /Láng A. János/ mp. /Várady/ Mihály mp. /Bagoly!/ A n t a l mp. /Pataky/ Benedek p. Papp Gábor mp. Temessy János mp. Tessy Tamás mp.

/Záradék/ Az Magyar Nemes Jatzo Társaságnak f e l Tartására ezen szük­ séges rendtartások, raellyek az Nemes Társaság érdemes Tag­ j a i n a k meg egyezésekbül i g y allapitatódtak meg vélem közöl­ tetvén azokat mindenekben h e l l y e s e k n e k *s e l kerülhetetlenül szükségeseknek i s látom. Budán, 23» J u l i j 792. Nagyréti Darvas Ferentz F.Császári Királyi Felség Tanatsosa az F. Királyi Hely Tartó Tanátsban mp.

Analekta 4370/2

Copia. I n t i m a t i C o n s i l i i R / e g i i / L/ocumtenentia/lis H/un/g/ari/ci d/e/ d/at/o l

a

Decembris / 1 / 7 9 5 . Nro 25329.

ad C o n s / i l i a r i u m / J/osef um/ B/aronem/ Podmanitzky qua R e i T h e a t r a l i s constitutum Directorem d i m i s s i Sua Majestas S/acratis/s/i/ma scopo eo quo norma Censurae T h e a t r a l i s Viennae vigens i n hoc quoque Regno observe tur,

elaboratum super norma opera T h e a t r a l i a censu-

randi, eo cum Benigno Mandato, horsum t r a n s m i t t e r e dignata est,

ut haec norma r e l a t e ad Theatra i n hoc Regno e x i s t e n -

tia

observari pro euretur e t eum non omnes lusus Comici,

qui

prioribus annis i n t h e a t r i s Viennensibus product!

fuerunt, moderno tempore produci possint, h i n c ex i i s non n i s i t a l e s , qui a l

a

J a n u a r i i / 1 / 7 9 3 » i n Viennensibus seu

Aulico, seu Suburbanis adminus binis v i e l b u s juxta Testimonium eatenus a r e s p e c t i v a t h e a t r i Directione excipiendum product! fuerunt, i n t h e a t r i s hungaricis produci admittantur, a l i a autem opera Comica seu i l i a Typis excudenda, sive ex manuscripto tantum producenda s i n t juxta praeattactam Normám per gremiale Revisoratus Librorum officium censurari ordinentur. Quemadmodum proinde a l t / i s s i / m a haec Resolutlo Re/gi/a gremiali r e v i s o r a t u i penes communicationem memoratae normae sub hodierno abhinc eo addito intimatur, ut nova opera T h e a t r a l i a , seu i l i a Typis imprimenda, seu ex

loi

Manuscripto tantum i n t h e a t r i s h u j a t i b u s producenda sunt i n quantum i l l a i n Viennensibus seu A u l i c o , seu suburbanis theatris a l

a

Januar!i /1/793- b i n i s v i c i b u s producta non

f u i s s e n t , juxta p r a e s c r i p t a s Regulas censuret, e t s i i n theatro ipso e f f e c t i v e produci v o l u e r i n t observationes suas Praeat/tac/tae D/ominationi/ Vestrae f i n e super r e v i s i o n i s r e l a t e ad theatralem rem

suscipiendae, Reflexionumque per

Revisoratum faciendum una cum occurentibus Praeat/tac/tae D/ominationis/ vestrae desuper considerationibus C o n s i l i o huic Re/gi/o referendarum exhibeat, i t a idipsum eidem P r a e t / i / t / u / l a t a e D/ominationi/ v / e s t / r a e eo subnexo hicce intimatur, ut Arandatorem t h e a t r i , et etiam hungaricae S o c i e t a t i s Comicorum de eo edoceat, quod idem a l

a

Januarii

anni proxime a f f u t u r i incipiendo super singulo f r u s t o sub gravi responsionis onere, s u f f i c i e n t ! , et authentico Testimonio semet legitimandum

habeat, i d i n t h e a t r i s

Viennensibus Aulico quippe et suburbanis inde a l

a

Januarii

/1/793» b i n i s ad minus v i c i b u s exhibitum, Quoad f r u s t a autem hungarica, versionem etiam hungaricam per Censuram Budensem approbatam f u i s s e , atque Menstruam frustorum consignationem hoc cum Testimonio tempestive Praeat/tac/tae D/ominationi/ v/est/rae quo calculum etiam suum addöre, et Productionem

pro re natae admittere, v e l suspendere

p o s s i t , exhibeat. Caeterum autem omnia a l i a nova f r u s t a quae inde a praememorato Termino Viennae producta f u i s s e probare nequiverit, f i n e censuras suscipiendae Revisoratui

Librorum Budenai praevia substernenda, e t demum eidem Praeat/tac/tae D/ominationi/ v/est/rae exhibenda habeat. Datum ut supra. Magnificae I l l / u s t r i s s i / m a e D/ominationi/ v/est/rae ad o f f i c i a paratus e t P a r a t i s s i m i Paulus Almásy m.p. Antonius John m.p.

Analekta 4 3 7 0 / 3

A Játék-Darabokat magában foglaló Írott és nyomtatott könyveknek fel-jegyzése

ső

1

Szám a l a t t levő nyomtatott könyvben vágynak a'Magyar Játék Színnek történetein kivül 4.Darabok

ugy mint

A Talált gyermek. Zsugor!. Jakobita Klub. Tsap6 Péter. dik 2

Szám a l a t t levő nyomtatott könyvben vágynak a'Magyar Játék Színnek történetein kivül 3« Darabok ugy mint Etelka. Al-Kanczellár. Puszta-Sziget.

3

Szám a l a t t levő nyomtatott könyvben vágynak 4»Darabok, ugy mint Mitridates. Tisztségre vágyódók. Gazd'aszszony. Tsapó Péter.

^dik g

z a m

aia-fci; léVő nyomtatott könyvben vágynak 4 . Dara­

bok ugy mint Minister. Tornyos Péter.

Ember Gyülölés. Vailer Aloysia. dilc

5

Szám a l a t t levő nyomtatott könyvben vágynak 3, Darabok, ugy mint Hamlet. Csapó Péter. Gazd'aszszony. dilc

6

Szám a l a t t lévő könyvben vágynak 3 . Darabok, ugy mint Romeo és J u l i a . Ember Gyülölés. Szerelem Gyermeke. dik

7

Szám a l a t t lévő nyomtatott könyvben vágynak 3» Darabok, ugy mint Igazházi. Elementina. Gazd'Aszszony.

8

Szám a l a t t levő nyomtatott könyvben vágynak, Elmét v i ­ lágosító Históriák, és 1. Játék Darab ugy mint Alzir.

9

d : U c

Szám a l a t t lévő nyomtatott könyvben vágynak 4. Darabok ugy mint Mahomet. Katona szerencse. Nevelők. Gyapai Márton.

d ilc

lo

Szám a l a t t lévő nyomtatott könyvben vágynak 4-. Dara­ bok ugy mint

Buda. Négy Szakaszból álló História. Horácziusok és Kurácziusok. Orfeus. dik 11

Szám a l a t t lévő nyomtatott könyvben vágynak 2. Dara­ bok ugy mint Valtron. Romeo /és/ J u l i a . dik

12

Szám a l a t t lévő nyomtatott könyvben vágynak 4. Dara­ bok. Fédra és Hyppolitus. Philosophus. Eszeksz. Gazd»Aszszony. dilc

ly**** Szám a l a t t lévő nyomtatott könyvbe vágynak 2. Darabok. Merop. - Tankréd. Valtron• 1 4 ^ ^ Szám a l a t t levő nyomtatott könyvbe vágynak 3« Darabok. Filozófus. Kodrus. Arany Pereczek. Fanni és Mandeville. Josef. Egyiptus vitzekirállya. ,ső

U j j modi gonosztévő. Szám a l a t t levő Írott könyvben vágynak 2 darabok, ugy mint

A Jobbitó Atya. Eraszt. 2

dik

3

dik

Szám a l a t t lévő Írott könyvben vagyon A p e s t i vásár. Szám a l a t t lévő i r o t t könyvben vagyon A Házasság Szerző Prókátor.

4

dik

Szám a l a t t lévő i r o t t könyvben vágynak 3 Darabok, ugy mint Bontó Prókátor. Kolduló Deák. Háládatos Leány,

5

dik

Szám a l a t t lévő i r o t t könyvben vagyon Klementina.

6

dik

?

dik

Pieszkó.

8

dik

Lanaszsza.

9

dik

A' Tudomány többet ér v, Deákos leány.

Szám a l a t t lévő i r o t t könyvben vagyon P o l i t i k u s Tsizmadia.

d l k

lo dik n

A' Miniszter. Garbantzai,

Ezeken kivül 5. kékpapirosba kötött Darabok írásban ugy mint No 1.

T e t t e t e t t Beteg.

No 2.

Mostoha Anya.

No 3 .

Feleség féltés.

No 4.

Deákos Leány,

No 5.

Filosofus, Schedius Lajos mp. úgymint a* Nemz. Jatzó Institutum/,,•/

Analekta 4370/6

A* Nemzeti Magyar Játzó Társaság Számára ab A° 1790 u,sq 1796» készült, és el-Jadzott Játék Daraboknak Lajstroma Nyomtatásban A* Magyar Játék-Szin 4. Köttetben. Történetek, és Játékok. Első kötteti 1. A» Talált Gyermek. Vig-Játék 5 Fel-vonásban. Fordítás. 2. Zsugori... d.d. 5. F. vs.-Orig. 3- Az Aszszonyi Jakobita Klub. d. d. 1 F . v s . Ford. Második d.

4 . E t e l k a . . . Nemz. Szomor. 5« F» v s . Orig. 5« A* Szerentsétlen Al-Kantzellár. Érzékeny. 5 F . v s . Ford. 6. A* Puszta S z i g e t , d.

Harmadik d.

1. F . v s . Ford.

7 . K i k i Saját-Háza előtt Seperjen. V i g . 1. F . v s . Ford. 8. Az Ozmondok. Érzék. 5» F . v s . Ford. /' 9. A» Posta Kotslsok. V i g . 1. F . v s . Ford. l o . A* Tisztség el-adás. V i g . 1. F. v s . Ford.

Negyedik d. 11. Lanaszsza. Szom. 4 F . v s . Ford. 12. A

1

Formenteral Remete. Érz. 3« Fv. Ford.

13. Artaxerxes. Szom. 3 F. v s . Orig.

14. Az Házi Orvosság. Vig. F.vs. Orig. Kiadta Pdô Endrődy János Ur.

Külömbféle köttetekben 15. A* Miniszter. Érzék. Játék. 5.P.vs. Ford. 16. Tornos Péter. V i g . 3. P. v s . Orig. 17. Az Ember Gyülölés és Meg-bánás. Érzék.5.F. v s . Ford. 18. V a j l e r és A l o j z i a . Érzék. 5. F . v s . Ford. 19» Romeo és J u l i a . Szom. 5.F« v s . Ford. 20. Szerelem Gyermeke. Érzék. 5« F.vs. Ford. 21. Igaz-házi. Érzék. 5» F. v s . Ford. 22. Klementina. Szom. 5« F. v s . Ford. 23. Fáni, és Mandeville. Érzék. 5. F.v. Ford. 24. ' S o f i a . Érzék. 5. F.v. /.../ 25» Z r i n y i Miklós. Nemz.v.Szom. 3« F-vs. /.../ 26. Gróff Waltron. Érzék. 5. F.vs. /.../ 27. Mátyás Király. Nemz. Histor.Játék. 3»F.vs. 28. A

f

Gazd-Aszszony,

vagy i s meg-f i z e t az

öreg-harang. V i g . 2. F.vs. /.../ 29. A» Kints-Ásók... V i g . 4. F.vs. /.../ 30. Gróff Eszszeksz. Szom. 5. F.vs. /.../ Nyomtatásban 31. A'Hitető Mahomet. Vitézi Szom.5.F.vs. Ford. 32. A* Katona Szerentse. Vig.

5.F.vs. Ford.

33* Az Ujj-modi Gonosz-tévő. Érzék.5 f.vs.Ford. 34. A l z i r . Szom.

5.F.vs. Ford.

35« Me rop. Szom. 5«

v s . Ford.

36. Tankréd. Szom. 5. F . v s . Ford. 37. Arany Peretzek. Nemz. Érzék. 5« P. v s . Orig. 3 8 . Gyapai Márton. Vig. 3. F . v s . Orig. 39. S z t e l l a . V i g . 5. F . v s . Ford. 40.

A» Posta-Tziig. Vig. 2. F . v s . Ford.

41. Czid. Érzék. 5. F . v s . O r i g . 42.. Medon. E r z . 3« F . v s . Ford. 4 3 . Negyedik László. V i t . Érzék. 5« F . v s . Ford. 44. Az Oberster. Vig. 5. F . v s . Ford. 4 5 . A» Nemes Jói-Tévő. Érzék. 1. F . v s . Ford. 46. F a j e l . Érz. 5. F. v s . Ford. 4 7 . K i légyen eő? Vig. 3- F . v s . Ford. 48. E l f r i d e . Érzék. 3» F . v s . Ford. 49» A

1

Gyermeki Szeretetnek e r e j e . Érzék. 5.F.vs. Ford.

5 o . A' Jártas Költés Vő-legény. V i g . 1. F . v s . Ford. 51« A* Nemes Hazugság. V i g . 3* F . v s . Ford. 52. Hamlet. Szom. 6. F . v s . Ford. 53. Az Arábiai Por. Vig. 1. P. vs. Ford. 54. A» S i k e t Néma. Vig. 3 . F . v s . Ford. 55. A» Filozófus. Vig. 5- F» v s . Orig. 56. A» Magyar Penelope. V i g . 5 . F. v s . Orig. 57. Pikkó Hertzeg. Énekes Játék. 2.F. v s . Orig. 58. A' Lantosok, d. 3* F» v s . Ford. 59. A* Filozófusok, d. 2. F . v s . Ford. 60. A

f

Tsörgő Sapka. d. 3 . F . v s . Ford.

61. Telemak és K a l i p s z o . d. 3» F« v s . Orig. 62. Cziane. Elegyes. 3« F . v s . Orig. 63« Tornyos Péter. Vig. 3« F« v s . /.../ 64. A' Nevelők. V i g . 3« E- v s . /.../ 65. A» Mesterséges Ravaszság. Vig. 3*F» v s . /.../ 66. Horatius C u r i a t i u s . Szom. 3« F« v s . /.../ 67» Egyptusi Jósef. Érzék. 3« F . v s . /.../ 67» Typo. Kéz-írásban lévő Játékok Lajstroma 1. Garbantzai, vagy^is: Az Inas, Atya, és Nász, egy személyben. Vig-Játék 3« F.v. Ford. 2. A* Testamentomok. d. 4. F.v. Ford. 3. A' Szolgálatból ki-maratt Katona T i s z t e k , vagy-is: Az Álhatatosság és Kétségbeesés. Vig. 5. F.v. Ford. 4. A* Zászló Tartó. Érzék. 3. F.v. Ford. 5. Az Esméretlen A t y a f i , d. 3« F.v. Ford. 6. A» Magyar Háznak Attya. d. 5. F.v. Ford. 7- Merész Károly. Szom. 3» F.v. Ford. 8. A» Módi Szeretők. Vig. 3- F.v. Ford. 9. Zaide, Egy Aszszony Az ő valóságos Szépségében. Vig. 3. F.v. Ford. 1 0 . A' Különös Nagy-Bátya. V i g . 3. F.v. Ford. 11. A' T e t t e t e t t Beteg. V i g . 4. F.v. Ford. 12. Othello. Szom. 5. F.v. Ford. 13. Lassú-viz Partot mos. V i g . 4. F.v. Ford. 14. A' Siket Néma. Vig. 3. F.v. Ford. 15. A' meg-boszszúlt feleség-rablás. Szom.4.F.v. Pord. °

Fordította és alkalmaztatta Magyarra Kelemen László 16. E r a s z t . Érzék. 1. Ford. 17. A* Reménytelen Tsere. Vig. 3 . Ford. 18. A* Kolduló Deák. V i g . 3. Ford. 19» A* Háládatos Leány. Érzék. 2 . Ford. 2 0 . P o l i t i k u s Tsizmadja. Vig. 4. Ford. 21. Fieszko. Szom. 5- Ford. 2 2 . A' Tudomány több a' Szépségnél. Vig. 3. Ford. 23. A» Miniszter. Érzék. 5. Ford. 24. Gróff Bárányi György. Nemz. Játék. 5. Ford. 25. A' Tűzi Lárma. V i g . 4. Ford. 26. /.../gve s p l i n . . . Vig. 1. Ford. 27. Kongrio. V i g . 3 . Ford. 28. Tsalárd a* S z i n . Vig. 4. Ford. 29. /Er/őszak és Történet. Vig. 5. Ford. 3 0 . /.../mes. V i g . 3» Ford. Kéz-írásban 31. Tserei K r i s z t i n a . Nemz. Érzék. 3»fv. Orig. 32. Vashalmi J e r t e . Nemz. Vitézi. 5»fv. Orig. 33. A* Szökött Katona. Érzék. 3- f v . Ford. .• 34. Ország András. V i g . 5» f v . Ford. 35. A' Polgárok boldogsága. Érzék. 5- f v . Ford. 36. T i s z t a Fejérben nem feketében. Vig. 3-fv. Ford. 37. A» Szegény Kevély. V i g . 5» f v . Ford. 38. A' Mostoha Anya. Vig. 2 . f v . Ford. 39» Az Unoka Gyermek. Érzék. 5» f v . Ford.

40. A' Betsületes P a r a s z t . V i g . 3 . f v . Ford. 41. A' Paróka. Vig. 1. f v . Ford. 42. A» Leány Ragadás. V i g . 5. f v . Ford. 43. Az Oskolai Tudós. V i g . 3. f v . Ford. 44. A» Süket Szerető. V i g . 3. f v . Ford. 45. A* P e s t r e Vándorlótt Szabó-legény. Vig.3.fv.Ford. 45. A* Névtelen szerető. Vig. 3- f v . Ford. 47. A' Papagoj. Érzék. 3. f v . Ford. 48. A» Tselédes Atya. Érzék. 3» f v . Ford. 49. A* Bétsi Ruha. V i g . 4. f v . Ford. 50. A' Predikátum. V i g . 3 . f v . Ford. 51. A* Tékozló. Érzék. 4. f v . Ford. 5 2 . A Nap-Szüzei. Érzék. 5. f v . Ford. 53» A* Szokás meg köti a* józan érzést. V i g . 5» f v . Ford. 54. A' Prókátor és P a r a s z t leány. Vig.3.fv.Ford. 55« A* Szarándokok. Érzék. 5- f v . Ford. 56. Tsupa Zűrzavar. V i g . 3« f v . Ford. 57. A* Gyürü. Vig. 3. f v . Ford. 58. A* Gyürü 2

d i k

része. V i g . 4. f v . Ford.

59. A' Természet és Szerelett Küszködése. Érzék. 5. f v . Ford. 6 0 . Sándor. Vitézi Érzék. 5« f v . Ford. 61. A» Betsületre vett fogadás. Érzék. 4 f v . Ford. 62. Szétsi Maria. Nemz. Vitézi. 5. f v . Ford.

Kéz-írásban 6 5 . A'Kavallér és Dáma. V i g . 3- f v . Ford.

64. Etelka K a r j e l b e n . Nemz. Érzék. 3«fv. Orig. 65. Az Indusok Angoly Országban. Vig. 3.ív. Ford. 66. Kiss-Mártonyi Zsidó Leány. Vig. 3« f v . Ford. 6 7 . Szövevény és Szerelem. Szom. 5. f v . Ford. 68. A» P i k s i s . V i g . 1. f v . Ford. 6 9 . Makfalvi S a r o l t a . Vitéz. Érzék. 5. f v . Ford. 7 0 . Szegénység és Ns. S z i v . Érzék. 4. f v . Ford. 71. Székfalvi Ágnes. Vitézi Érzék. 5. f v . Ford. 72. A' Vétkesek. Érzék. 1. f v . Ford. 73. Minden lévben Kalán. V i g . 4. f v . Ford. 74. Az Egyiptomi Ut. V i g . 3» f v . Ford. 75. A» F a l u s i Borbély. V i g . 2. f v . Ford. 76. J u l i s k a . Érzék. 5» f v . Ford. 77. A' Szabó, és ennek F i j a . Vig. 2. f v . Ford. 78. Az Aszszonyi fortély. V i g . 1. f v . F o r d . 79. A» két-mostoha f i a k . Érzék. 5. f v . Ford. 8 0 . General Schlensheim. Érzék. 5« f v . Ford. 81. Buda. Nemz. 5» f v . Orig. 82. A» Háládatos f l u . Érzék. 2. f v . Ford. 83. Az Ártatlan Deák. Érzék. 1. f v . Ford. 84. A» Feleség féltés. V i g . 3- f v . Ford. 85« Az Ártatlan boszszúállás. Érzék. 4. fv.' Ford. 86. Az Aszszony Gyülölés. Érzék. 5« f v . Ford. 87. Az Udvar Biró. Érzék. 5. f v . Ford. 88. Az Elszegényedett Nemes Ember. Érzék. 4. f v . Orig. 89. Az Orvos Doktor. V i g . 3« f v . Ford.

9 0 . A» Jó-Szivü Mezei Gazda. Érzék. 5 . f v . Ford. 91. A' Rendtartó Házi Gazda. Érzék. 5 . f v . Ford. 92. Az Áll-ortzások. V i g . 5 . f v . Ford. 93. Mesterséges Ravaszság. Vig. 3« f v . Ford. 94. Erőszak, és Jutalom. Érzék. 5« f v . Ford. 95. P o n t y i . Vig. 5 . f v . Ford. Kéz-írásban 96. S z a b o l t s Vezér. Nemz. Vitézi. 5« f v . Orig. 97« Gonoszság nélkül való Tévelygés. Érzék. 5« f v . Ford. 98. A' Mohátsi Veszedelem. Nemz. Szom. 5* f v . Orig. 99» Meg f o r d u l t a kotzka.

Vig. 5 . f v . Ford.

100. Jutalom és büntetés. Érzék. 4. f v . Ford. 1 0 1 . Almánzi. Érzék. 5» f v . Ford. 102. A* Fejedelem T i t k o s Utazása. Érzék. 5»fv. Ford. 1 0 3 . A* Kettősök. Érzék. 5 . f v . Ford. 104. Zondi György. Nemz. Vitéz. 5« f v . Orig. 105. Tongor. Nemz. Vitéz. 3 . f v . O r i g . 106. Lausus és L i d i a . Vitéz. 4 . f v . Orig. 107. Berénd. Vitéz. 4 . f v . Orig. 108. Hegyi Tolvajok. Szom. 5 . f v . F o r d . 109. Tisztségre vágyódók. Érzék. 1. f v . Ford. 110. Arzatzes és Berenitze. Vitéz. 4. f v . Orig. 111. A» Két egy-hasiak. Érzék. 4 . f v . Ford. 1 1 2 . Túri György. Nemz. Vitézi Játék. 5 - f v . Orig. 113. B a t o r i Maria. Nemz. Szom. 4.fv. Orig.

Ab A° 799 usq 1801. A' Nemzeti Magyar Játszó Társaságnak újjabb f e l ­ állításától, fogva Szaporodott Játék Daraboknak La .j stroma

1. A' Mindenhez kapkodó. V i g Játék 3 *Svs» Ford. 2. Két Urak Szolgája, d. 3

v s . Ford.

3. A* Fapagoj. Érzék. Játék. 3 F . v s . Ford. 4. A' Testvérek. Érzék. 1 F.vs. Ford. 5. A» Nagy-Váti Komédia. V i g . 1 F.vs. O r i g . 6. Tútorság alól f e l - s z a b a d u l t Iffiú. V i g . 3 F. v s . Ford. 7. Fernando, és Járikó. Énekes Érzék. 3 F . v s . Ford. 8. Salavári Jankó. Énekes V i g . 2 F. v s . Orig. 9. A* Siralmas Lakodalom, d. 3 F . v s . Orig. 1 0 . Hanno. Szom. 5 í« v s . Ford. 11. A'Havasi Juhász leány. Énekes Vig. 2 F . v s . Orig. 12. A' Kártyás. Érzék. 4 F . v s . Ford. 13. A' S a l l a i Gavallér. V i g . 4 F. v s . Ford. 14. Lajos, és Lovászsza. V i g . 4 F. v s . Ford. 15. Montroz, és Amália. Érzék. 5 F. v s . Ford. 16. A* Mostoha Anya. V i g . 3 F . v s . Ford. 1 7 . A* Gálya Rab. Érzék. 5 F . v s . Ford. 18. A' Puszta S z i g e t . Énekes Játék. 2 F . v s . Orig. 19» A* formenterai Remete. Énekes Játék. 3 F.vs.Ford. 2o. A* Rágalmazók. Érzék. 5 F.vs. Ford. P e s t , 25 Novembrls 1801 1 1 6

Ki-adta Kelemen László mp. A N.M.J. Társaság igazgatója

Analekta 4370/5 /Pelzet/

A' Magyar Nemzeti Játzé* Institntum Történeteinek folytatása. Ab A° 793» usque I n c l u s . 8 o l .

A' Nemzeti Magyar Játzó Institutumnak Történetei. Attól fogva : hogy Busch Eugenius Német D i r e c t o r a' Magyar Társasá­ got Gondviselése alá vette A° 795 e' j e l e n való i d e i g . Úgy­ mint: A° 793« Busch Eugenius a* P e s t i és Budai Játék-Szineket Gróff Unvertől / s i c ! / Árendába által vévén, a* Német Társaságot-is maga Igazgatta. Minthogy már a' P. K i r . Hely­ tartó Tanátsnak Kegyelmes el-intézéséből a» Magyar Társaság azon Theatrumoknak birtokában v o l t , de terhes adózás m e l l e t t Nevezett Német D i r e c t o r r a l o l l y Egyezés tétetett: hogy ő a* Magyar Társaságnak

T h e a t r a l i s Jószágát egy-átallyában által

vévén, azokat Szintúgy a' Német Játékokra-is fordíthatta, mire nézve továbbá a' M. Társaság, mint különös kereseten lévő, a' Theatrum adózása alól fel-szabadúlt. 2

d

Hogy pedig a* Magyar Társaság egyébb aránt élelmét

és elő-menetelét meg nyerhesse, maga tulajdon szorgalmatossá­ gát ajánlván, haszna vagy kárára a z t tetszése szerént i g a z ­ gatni kivánta, v a l a m i n t - i s a» Magyar Játékok Jövedelmeit a» maga tetzése szerént szedte, és költötte-is, mikor mennyi . jövedelmei lehettek azokbúl, azok eránt ő tőlle Számot venni. Jussában senkinek sem v a l a . A' Magyar Játékok adására Pesten a* határozott napok voltak közönségessen Hétfő, Szerda, és Péntek, a* mellyek t . i . a* Német Játékoktól üres Napok valának.

A' meg jegyzett napok azonban külombféle időkben tsak ugyan a' Német Játékokra f o r d i t a t t a k nevezetesen: a. / Mikor Abonnement Suspendüvel adott Játékokat, ollykor egy hónapban egy, *s néha két Hétfőt i s el-foglalt. b. / Ha valamellyik

napra üllő Innep e s e t t , és

c. / Minden Országos Vásárokon a* Hétfőt-is a* Német Társaság hasznára f o r d i t o t t a . A' Magyar Társasággal azonban o l l y k o r nevezetesen, mikor az Játékok adására határozott n a p j a i t a' Német Játékok hasznára f o r d i t o t t a a' Budai Várban lévő Játék-szinben Játszatott, gondolván a z t : hogy napjaiból semmit sem v e s z t e t t - e l , haszna akár mitsodás l e h e t e t t . A' M. Társaság tehát minden hasznot hajtható Napoktól és alkalmatosságoktól meg lévén fosztva, nem lehet tsudálni, miért egy 24- Játszó Személyekre nevekedett Társaság a* Hazának Pő Anya Várossaiban Pesten és Budán nem élhetett? Busch Eugenius N. Director, kevés idő múlásával Panasz­ kodva Zúgolódván a* M. Társaság e l l e n tetemes k a r j a i eránt, hogy ő továbbá e z t a' Társaságot nem tarthatná, mivel a* Német Játékok Jövedelmeiből a* Német Játzókat-is nem győzi f i z e t n i , végre a* Német Társaságnak-is pusztulása származna m i a t t a . - I l l y bajossak 's kedvetlenséggel t e l l y e s napjai lévén a' M. Társaságnak miben bizhatna továbbá jövendő boldogulása eránt, szorgalmatoskodott, úgy hogy: a' P. K i r . Helytartó Tanáts e' Társaságot Ápolgatni kívánván, minekutánna ezt Busch 1794-dikben Martiusban, majd tsak nem

egészszen gyámoltalanul el-hagyta, ügyét ennek az Országban lévő Ns. Vármegyéknek az adandó Segedelem végett ajánlotta. A° 794.

Busch Eugenius, mint egy hidegen a' M. Társaságnak

gondviselését ujjabban magán tartván, hasznaival nem sokat gondolt, hanem a* Társaság a' maga *s Busch által meg bízott H e g i s e r j e i Kelemen László, és Várady Jakab Mihály Igazgatá­ sok és szorgalmatosságok által, egyedül, hogy tsak legalább ezen Institutumnak nevét fen-tarthassa, Játékokat 's pedig válogatott munkákat amint l e h e t e t t adott és noha fizetését azonban a* Nevezett Igazgatójátul, tsak Ímmel-ámmal vehette, még-is bizott Ns. Hazafiainak GyámoUtasokban. Ez idő közben több Ns. 'Vármegyék a Nemzeti Magyar Jatzó Institutumnak elő-segéllésére szép segedelmeket küldöttek, a' mellyeket Busch Eugenius, mint annak igazgatója az 795-dik Esztendőnek kezdetéig mint egy 41oo 's több f o r i n t o k ­ ban f e l - i s v e t t . A° 795. Még-is Martius Hónapban Húsvét előtt a' M. Tár­ saságot nem tsak hogy véletlenül magára hagyta, hanem még a* Theatrum ból-is ki-rekesz t e t t e , és minden Készületeket, a* mellyeket Busch valamint a' Város Nagy Theatrumában, ugy még az akkoriban f e l állított Nyári P e s t i Komédia-házban, Német Társaságok hasznaira fordított, *s magáénak tulajdonított. Milyen Árvaságban l e h e t e t t e» szegény M. Társaság? Képzelni lehet. - Mert egész hét-hetekig semmi némü kerese­ te, 's segedelme sem lévén, tsak Jussainak helyre állittatása után fáradozott; és minek-utána t s a k ugyan a' E . K i r . Helytartó Tanátsnak ujjabb Kegyelmes el-lntézése s z e r i n t ,

A

1

Kémet Igazgató Busch köteleztetett a' Társaságnak.

Theatrumát adó nélkül a* Magyar Játékok adására által en­ gedni, és az e l - f o g l a l t Jószágát a* Társaságnak v i s z s z a térí­ t e n i , vagy meg f i z e t n i . Ezen meg-jegyzett Esztendőben Pünkösd hetében kezdette tehát a' Társaság Játékait f o l y t a t n i Kelemen László és Várady Jakab Mihály Igazgatások a l a t t : De Fájdalom! Már ez-utánn Külömbféle vexák, és részre hajlások a* Társaságot inkább inkább vesztegették, és kedvetlenítették; úgy hogy: Várady Jakab Mihály e l hagyta a* Társaságot Júniusban, és Hivatalba lépett. Kelemen László pedig látván ez Institutumnak közelgető végső veszedelmét, minden erejét oda f o r d i t o t t a , hogy reménysége szerént addig-is, mig Intézete tellyesedésének i d e j e érkezne a' Társaság héjánosságát foldozgathatná, de minek-utánna egynémelly nyughatatlan, 's örökös boldogtalan­ sággal küszködő I r i g y e i gátakat hányni meg nem szűntek, Júliusban, a* Társaságot magára hagyván, Ns. Pest Vármegyé­ nek minden Irás-beli dolgait, és Bibliothskáját a' gondvise­ lés végett által adván, ugy i n d u l t - e 1: hogy Ns. Bihar Vár-* megyében Debreczenben /!/, és N.Váradon Játék-Szint, és annyi értéket szerezhessen, a* mennyin a* Társaságot l e ­ v i t e t n i és Gondviselés alá b i z a t t a t n i lehessen. Foganatos v a l a Kelemen Lászlónak e'béli szorgalmatossága annyiban: hogy az Nevezett két Városok szívesen Ígérték a* Játékoknak adhatására való kész-szolgálatokat; nevezetesen pedig Ns. Bihar Vármegye féll-Esztendei Abonnementre

subscribált-is, hogy abból a* Társaságnak bizonyos élelme meg l e t t volna, sött a' Tul-a T i s z a i kerületben lévő Ns. Vármegyéket-is meg kérte, hogy a» meg-kivontató költségekre 's az Institutumnak fen-tartására nézve segédeimül légyenek. Érkeztek-is már némelly Vármegyéktől biztató f e l e l e t e k éppen, a' midőn Pesten a' Társaság végső Pusztulásra jutván, tsak ugyan az 1796-dik Esztendőnek kezdetével a* Theatrumból-is k i r e k e s z t e t e t t . H l y e n fájdalmas hireknek vételével, minthogy az állan­ dóbb Gondviselésnek fel-állitására több-idő kívántatott, Ns. Bihar Vármegye abban állapodott meg: hogy az Institutumnak dolga a' boldogabb időkre f e l - i s függesztetett. Szükséges i t t e n , hogy az Erdélyi Magyar Játszó Társaság emlékezetbe jöjjön. Az Erdély Országi M. J . Társaság 792-dikben Októberben, Kolosvárett t a r t a t o t t Ország-Gyülése alkalmatosságával, Kelemen Lászlónak személyes munkálódása által kezdett meg-indulni, és A° 793 szerkezett egybe L. B. Wesselényi Miklós Urnák Protekciója a l a t t , a* melly Társaságnak oktatá­ sára Kelemen László, t s a k ugyan Erdélyi I f f i a t j Őri Pülep Istvánt, a* k i - i s 179<>-dik Esztendőtől fogva a* Magyar Országi Játszó Magyar Társaságnak érdemes tagja v a l a , bé-is küldötte. Miképpen l e t t

légyen továbbá az Erdélyi Társaság­

nak idő jártával állapotja, a* következések bizonyitották. Nem lévén o t t a* Játékra alkalmatos személyek, Kótsi János azon Társaságnak egyik Igazgatója i t t Magyar Országban igyekezett ollyanokat s z e r e z n i . Pestről e l - v i t t e Jérdos Annát,

a* k i már a* Társaságnál Tanító, Játzó v o l t , harmadik Hó­ napban; N. Váradról pedig K i s s Teresiát, és egy más személyt. Ezen Társaságnak Patumai-is külömbfélék vaIának, mivel Igazgatóik szüntelen változtak; míglen végre ismét L. B. Wesselényi Miklós Ur a z t t e l l y e s hatalommal a* maga Gond­ viselése alá v e t t e ; melly időben éppen A°796.A'Pesten e l - o s z l o t t Magyar Játzó Társaság Tagjai közül Erdélybe menvén Láng János, és Sehy Perentz a' T I t . Báró Ur által fel-vétettek, az Erdélyi Társaság lábadozni kez­ d e t t . Játzott Kolosvárban többnyire csak Télen; a nyarat l e g inkább külső Helyeken, némely Uraságok Kastéllyaiban Játszván, töltötték e l . A° 798. Idővel Ez a» Társaság Erdélyben magát nem táplálhat­ ván, Szerentse próbálás okáért Augusztusban ki-jött Magyar Országra Debre
Igazgatása alá fogadta T i t . Bédey Bédey Lajos Ur 799-
A következett November Hónapban már Nyári Játék-Szinnyé ből-is ki-szőrittatván az Hidegek által, a» Társaság abban egyezett, hogy készebb akár hová menni, vagy e l - o s z l a n i , mint a' T i t . Báró Urnák Igazgatása alá v i s s z a menni, ezért Télére ismét N.Váradra v i s z s z a készült, hogy o t t Jatzhasson; de indulásakor Kótsi János t s a l t vetvén az igyekezetnek, minden Decoratiókat, a* mellyek egyéb aránt a' N.Váradi Publicum költségén készültek, néhány Játzó személyekkel Magával Erdélybe bé v i t t e ; más része a' Társaságnak t s a k ugyan Váradra vonta magát és némelyek Debreczenben marattak. Igy

leve pusztulása akkor az Erdélyi, és Magyar Országi

elegyes Társaságnak. Az a' része ezen elegyes Társaságnak, melly N.Váradra ment, 5 Személyekbül állott, nevezetesen Kótsi Jánosné, Kontz József, és ennek h i t v e s s e K i s s Terézia, Láng János és ennek h i t v e s s e Járdos Anna, Z s o l t z a i András I f f i a t vivén magokkal. Játzani kezdettek, dè tehetetlenségek végett előmenetelést nem remélhetvén, Kelemen Lászlót Levelek által ujjabban meg hívták, és kérték, hogy végső pusztulásokon segitene, és által vévén őket, tetszése szerént Igazgatná, és élelmekről gondoskodna. Tekintvén szomorú sorsokat, de főképpen az ő el-enyésze tekből eredhető gyaláztatását egy Ns. Nemzetnek gondolóra vévén a* nevezett Jatzó Személyeket, tulajdon szabados, és t e l l y e s hatalmú Igazgatása és gondviselése alá o l l y fel-té­ t e l l e l vette, hogy ez alkalmatossággal, a* Pesten e l - a l u d t N. M. Jatzó Társaságot ismét fel-ébreszsze, és a z t a* Nsc

Magyar Nemzetnek óhajtása szerént mint valóságos Alkotvényt örökössé tétethesse, mire nézve tulajdon értékének fel-áldozásával-is Munkálkodni és fáradozni nem irtózván ÍJ*

O-bris

799. Egyességre lépett, a' f e l - v e t t Tárgynak el-érésére Intézett dolgaihoz fogott, a' Társaságot nevelte, o k t a t t a , a' szükséges Színezeteket, Ruházatokat, és egyéb requisitumok a t tulajdon költségein meg-szerzett»í és maga-is személyesen Játzott; és i l l y e n képpen Társaságának élelméről a' lehető­ ségig szorgalmatoskodott, E' képpen l e t t Intézetét egy-úttal alázatos Jelentő írásában a' F . K i r . Helytartó Tanátsnál bé-mutatván, az u j j a b b kegyelmes Pártfogásért könyörgött; a' millyen kérésé­ re o l l y a n kegyelmes végzést n y e r t ; melly szerént Ns, Szabad K i r . Debreczen Várossának ez a* Társaság mint Magyar-Hazai, az Erdély Országira nézve az elsőség végett ajánltatott i s . A . I 8 0 0 Nagy Váradon f o l y t a t t a Játékait, Társaságának u j j a b b fel-állitásától fogva, utolsó Martiusig, egy Árendában t a r t o t t épületben, a* mellyben egykét 's mind Baál mulatságokat-is adott. Április Hónapban pedig h a l l g a t o t t a* Tár­ saság, mivel a* terhes fizetés végett ujjabban árendálni károsnak látta, ezért utazásra készült. Májusban I 8 0 0 . Ns. Szabad K i r . Szeged Várossában ját­ z o t t , Ingyen engedett Épületben, I t t e n Ns. Csongrád Várme­ gyében. A* 7 - J u n i j , usq I5 August! 8 0 0 . P r i v . Ns. Ketskemét n

Mező Várossában Játzott, Ingyen engedett épületben, I t t e n Ns. Pest Vármegyében,

A* 17-Augs usq 29ed Augs. 8 0 0 . Ns. Pest Vármegyében lévő P r i v . Ns. Nagy Körös Várossában, Ingyen engedett épü­ letben* Heg jegyzésre méltó az: hogy a* nevezett két Mező vá­ rasok, a» Játzó Társaságot Barátságos el-fogadásokon kivül, szabad Szállásokkal és Fuvarozásokkal-is Segítették. A» 24 -Augs. usq l o Octobris 800. I t t Ns. Heves Vár­ n

d

megyében P r i v . Ns. Gyöngyös Mező Várossában, fizetésért en­ gedett épületben. A* 12 S b r i s 800 usq finem M a r t i j 8 0 I . I t t Ns. Neográd Vármegyében, P r i v . Ns. Iossontz Mező Várossában. I t t a' Társaság dolgai mi okon függesztettek f e l : következik. Minekutánna ezen Társaság fen-tarthatására a' Mostoha és háborús Időkben Kelemen László Igazgatónak tsak annyi ke­ r e s e t e sem l e h e t e t t , hogy a' Játzó Személyeknek élelmekre elegendő l e t t volna; Gyöngyösre jutván, onnan Tzéllya s z e ­ rént hamarjában el-nem mehetett, mivel Eger-Várossának Tüz-által e s e t t Pátumai Intézeteit meg gátották egy rész­ ről; más részről pedig Az Erdélybe v i s z s z a szakadt része a' Társaságnak L. B. Wesselényi Miklós Urnák gondoskodásokból magát Kolosváratt rendbe szedvén, Áprilisben I 8 0 0 . Ismét ki-jött Debreczenbe, a' Magyar Országi Játzó Társaságnak nem tsak Személyeit igyekezett fortélyos utakon magához hóditani, hanem Kelemen László Intézeteit, a' hozzá v i s z s z a ment Láng Jánostól meg tudván

annak e l e i b e vágott, és Társaságát Tettes Ns.

Borsod Vármegyébe Miskoltzra szálitorta. Mi végett

Kelemen László Játékokat Gyöngyösön sikertelenül több-ideig adni k e n t e l e n i t t e t e t t . Ennyi erőszakos nyomatta­ tásai által okozott karjainak tetézésére a' Sors még a z t - i s ugy adta, hogy tsak hamar Septemberben 800. a* Veszedelmes F r a n t z i a Háborúnak forgása, az u j j a b b Insurrectiót-is meg kivánta, a* millyen Szomorú Környül-állásokban, nem i s volt tsuda, miért a* Magyar az Ő kedves Játék Szinnyét nem gya­ korolta? A* Sors tehát ugy hozta magával, hogy Kelemen László Igazgató minden értékeiből ki-fogyatkozván, Gyöngyösön adós-is maradt. Még-is a' Hazafiúság ezközölte a z t : hogy onnan a' Társaságot Lossontzra által szállíthatta, reménylvén jobb szerentsét. Lossontzra jutván bár-mint i g y e k e z e t t - i s Gyöngyösi adós­ ságának meg-fizetésében, még-is a z t a* Társaságnak el-mulása nélkül nem t e l l y e s i t i i e t t e ; Azonban a' Téli, és nehéz útak miatt tehetetlensége végett népesebb Városba nem i s Utazhat­ ván K e n t e l e n i t t e t e t t a* Váróstul más épületet Arendálni o l l y móddal, hogy abban Baál Mulatságot-is adhatott; De még-is minél inkább igyekezett a* Jövedelmeknek gyarapitásáhan, más felől annyival inkább káró s i t tátott, mert a/ A* Gyöngyösi Adósság végett a' Lossontzi Cassája Sequestrumba vétetvén, a* Város elől-járói, és tselédjei, a'kik a' Játék-Szinbe be-menő Néptől a' fizetést, és a* f i z e ­ tést bizonyitó Biliéteket szedték, az Ingyen való bé-botsájtással, borra valóknak el-vételével, és más erőszakos f o r télyokkal-is ártottak, úgy annyira, hogy:

A 18ol. A Váróstul árendált Épületben Contractus s z e ­ rént meg határozott készületeket sem tették meg, és ez által a* Jövedelemre nézve tetemes károkat okoztak. Azok, nyilván való üldözőinek esmertetvén, a* Publicum által-is meg támadt a t t a k és dorgáltattak vétkes tetteikért; ennél fogva még inkább nagyobb bosszúságokat forralván, az Institutummal semmit sem gondoltak,

sőt Kelemen Lászlót üldözőbe vették,

a* Társaságban z a v a r t készítvén, némelly Játzó Személyeket tsúfos t e t t e i k n e k palástolására nézve részekre hódítván, azokat Igazgatósok e l l e n fel-lovalták, és Pártolást /pártoskodást?/ okoztak. És ámbár Kelemen László Igazgató, az Institutum Jussainak, és maga bötsületének f en-tarthatásáért minden e r e i t meg-vetette

légyen i s , még-is sem a* Törvényes

Igazság, sem Irgalmasság, sem a» Hazafiúság, nem nyerhetett annyi pártfogást, hogy a* Társaságot jó-móddal készült köte­ lezés mellett a* további k e r e s e t végett be-bocsájtották v o l ­ na Szegedre, a* h o l a* Ns. Város ezen Játzó Institutumnak tápláltathatása okáért költséges, és állandó Játék S z i n t emelt; hanem Kelemen Lászlónak minden készületeit t u l a j d o n » s Felesége Vagyonkáit, az Institutumnak Irássait e l - r a g a dozván, el-foglalták; a* Pártos részt protegalván, Társaság­ nak formálták, és az e l f o g l a l t Theatromi Készületekét által engedvén néki, az Kelemen László által Árendált épületben Jatzattatták. Ez a' képzelt Lossontzi u j j Jatzó Társaság állott 5 Férjfiú és 2 Aszszony Személybül, az egyik nevezetesen

t.i.

Kontz József né már egészen d e f i c i a l t *s haszonvehe tétlen

v a l a , és t s a k 2 Játékotskát adhatott. - Az el-pártolt Szemé­ lyek többnyire azok voltak, a' k i k már előre tudták mind erköltstelen magok-viseletek, mind pedig henye életek végett reájok származó kimustrálásokat, ugyan azért részekre másokat tsábitván, az Igazgató Kelemen Lászlónak üldözőivel örömest kezet fogtak. - Látván továbbá a* L o s s o n t z i Elől-járók, hogy a* dolognak ki-menetele nem az ő vakmerő képzeletek és h a t a l maskodások szerént sülne—el igyekeztek Kelemen Lászlót o l l y móddal körül venni: hogy ha az el-pártolt részt Társaságába ismét v i s z s z a fogadván továbbá i s meg-tartaná, adóssági vé­ gett történt Are s tál tatása alól könnyebben szabadulna. - De minthogy azon el-pártolt Személyek semmi szánakozásra méltók nem lehettek, őket tellyességgel v i s z s z a nem fogadhatta K i s s Lidián, és Bogdány Jósefen kivül, a' k i k mint el-csábittattak hibáikat meg-esmérvén v i s z s z a tértek. Mivel a* v i s z s z a vonást okozó Személyek az Erdélyi Társaságból származtak, Innen ki-rekesztetvén, ismét o t t lelték menedék helyeket. A L o s s o n t z i Elől-járók által i l l y gyalázatossan meg-motskoItatott, és károsittatott Igazgató Kelemen László, a Játzó Institutumnak helyre állittatása, Pártfogása végett folyamodott T e t t e s Ns. Pest Vármegyéhez; folyamodása hathatóssan el-fogattatván, egyszer *s mind fel—eegéllésére kész segedelem ajánltatott, sőtt az Országban lévő Vármegyéket-is a*

köz Segedelemért 25»Aug.8ol. Tarcott Köz-gyülésből Nro

I 5 1 9 Végzése szerént írásban meg kérte. S I g n . P e s t i j d i e 15 Novembris 8 0 I .

Kelemen László a* N.M.Játzó Társaság igazgatója

Analekta 4370/4

1519»

Numerus P r o t h o c o l l i Co/mi/t/a/tus P e s t h l e n s i s . [Copia»J E x c e l l e n t i s s i m i , I l l u s t r i s s i m i , Be/vere/ndissimi,

Spectabiles, ac Magnifie!, P e r i l l u s t r e s item, ac Generosi Domini F r a t r e s et Amici e t V i c i n i Nobis Colendissimi! Societas T h e a t r a l i s Hungarica, Coram nobis questa: q u a l i t e r Zelo Nationalem

Lingvam, a c gestum p o l i e n d i incensa, omnia

pro v i r i b u s e g e r i t : quo i n P a t r i a n o s t r a perenne Stabilimentum nanciscaturt S i nostra tarnen f a t a , r u d i s item i n v i d i a quorundam p u l c h r i , atque amoeni expertum, a c ut plurimum ob s t a b i l i s f u n d i Carentiam, gravis qua premitur paupertas, rem eo jam perduxerunt, u t Societas haec, quae paucis ab nine Annis Sub Generali Regni Diaeta omnium Statuum meruit attentionem, modo v i x adhuc Semet sustentans, Sub g r a v i Jugo impotentiae; propediem, i n eidem Succuratur extinguenda de l i t e s c a t . Nemo n i s i ex Conceptis Semel p r a e j u d i c i i s , rem quamvis etiam optimam i n s i / n i s t / r u m detorquendi stud! / . . . / g i t a t u s non v i d e t : Instituturn hocce i n tantum prae a l l l s quibusvis mo/bi/libus Inculcationum mediis praestare, inquantum verbo aut

Scripto factae Morales adhortationes, intellectum

tantummodo tangant. T h e a t r a l i a vero Spectacula, S i bonae Credantur Superinspectioni, ob rerum gestarum ad vivum factam realem repraesentationem voluntatem quoque Sub Amoenitatis jam i n segrata specie f l e c t a n t .

Spectatorum,

C u l t i / i s s i / m a e Europas Nationes bene i n t e l l i g e n t e s , /pul/chritudinem externum Signum, et veh/iculum/ esse internae praestantiae exstimulationibus, ac quibusvis p o s s i b i l i b u s favoribus, rem Theatralem, tarnquam pervulgandi p u l c h r i Sensus, proximum, efficacissimumque remedium, ab a l i q u o t inde jam Saeculis pro posse protexerunt, ac provexerunt; eamque suarum Lingvarum Consecutae sunt externam elegantiam, ut aea a N o s t r i s avide passim cond i s c a n t u r i adeoquidem, ut un am alteramve, ex G a l l i c a , Anglica, I t a l i c a , v e l Germanica Lingvis c a l l e r e , e t ad Classem Cultiorum r e f e r r i , i n ipsa plane Hungária, jam Unum, ac idem esse videatur. Inest Pulchro occulta, ac prae a l i i s C o n v i c t i v i s mediis grata quaedam potentia, tenacissimarum plane Gentium mores mutare Capax tarn v a l i d a : Ut adminiculo ejus Hungáriám Exterarum Nationurn Mores, magna ex parte jam induisse Cernamus, nec a l i t e r propediem Oollapsurae C h a r a c t e r i s t i c a e Hungarorum O r i g i n a l i t a t i Consul! posse v i d e t u r , quam Hungaricae N a t i o n i s Animos,

Contra quasvis Secessiones

externa Specie P u l c h r i i t a formare Ne opus haberet apud Exteras Gentes quaerere / . . . / n i Suae hucdum inoperose desideravit. Penes Communicationem /.../

i n Materia Sensorum

Nostrorum /.../ induximus, proxime f u t u r a Generali Regni Diaeta, perennationi Rei T h e a t r a l i s Hungáriáé pro posse Consulere, quod Ut P r a e t i t u l a t a e D/ominationi/ V/est/rae

aeque facer© dignetur, easdem hisce A/mi/cissime orandas esse duximus, ac req/.. ./ndus, quatenus paupertate pressae / T h e a t / r a l i s S o c i e t a t i s p r a e s e n t i quoque nécessitât! ab exemplo Nostri Succursurae, quodqiam l a r g i r i

pro ea, i n t e r e a etiam Subsidium

dignentur.

Qui Amicls, f r a t e r n i s q u e a f f e c t i b u s devoti S o l i t o Cultu perseveramus. Datum i n Oongregatione Nostra Generali Anno a

18ol. die 2 6 August! P e s t i n i Celebrata. Praet/i/t/u/l/a/tarum D/ominationum/ V/est/rarum S e r v i , f r a t r e s , amici obsequentissimi, o b l i g a t i s s i m i U n i v e r s i t a s I/nclitorum/ Co/mi/t/a/tuum Pest, P i l i s , e t Solth A r t i c u l a r i t e r Unitorum. Posonien/sis/, N y t r i e n / s i s / , Sopron/ensis/,

Trenchin/ensis/, C a s t r i f e r / r e n s i s / ,

L i p t o v i e n / s i s / , Bart£ien/sis/, Honten/sis/, J a u r i e n s i s , Veszprimiensis, Zoliensis,Alba-Regnal/ensis/, Strygoniensis, Mosoniensis, Posegan/ensis/, Verőczen/sis/, S i r m i e n s i s , Arvensis, Turoczensis, Sárosiensis, Scepusiensis, Zeraplinien/ s i s / , Temesi/ensis/,

Varasdin/ensis/,

Excellentissimis, Illustrissimis,

Zagrabien/sis/. Re/vere/ndissimis,

Spectabilibus ac Magnif i c i s , P e r i l l u s t r i b u s item a c Generosis Dominis Supremo /.../ Comitibus, Judlium e t Jurassoribus, Dominorum Baronum Magnatum Nobilium

I/ncliti/

Co/mi/t/a/tus N / o s t r i / Dominis f r a t r i b u s e t Amicis Nobis Colendissimis. Ex o f f / i c i / o . Ib/iden/ ubi

Nagy Méltóságú Méltóságos Peő Tisztelendő Tisztelendő, Tekéntetes Nemes, Nemzetes, és Vitézlő Rendéi Kedves Barátink,

Szomszédink, 's Atyánkfiai! A Magyar Játék-Szini Társaság élőnkbe t e r j e s z t e t t follyamodó Levelében elől Számlálván tőrekedéseit, m e l l y e l a* Magyar Nyelvünknek terjedést, ékességet, Nemzetünk Szokásainak állandó maradást, a* jó erkőltsnek kedvességét, Magának pedig mint ezekre vezérlő Eszkőznek állandóságát Szerezni igyekezett: Keseregve panaszlotta viszontagságait, mellyekben a' tudatlanok irigykedései, főképpen pedig az állandó fundus hejjanossága miatt o l l y mellyen elmerült, hogy Szövetsége, melly ezelőtt néhány Esztendőkkel a* Közönséges Ország Gyűlésének f i g y e l ­ mét magára vonta, mást enyésző félben, ha f e l nem Segéttetik, létének tsak h i r e marad. Tsak a' rőgzőtt bal' vélekedésüek két/elked/nek még arról, hogy a' Játék-Szinek /.../bői l e g foganatosabb Er/.../nek a Mennyiben az i r a / . . . / intések, t s a k az Észt/.../ n i elől adások pedig ha jó F e l - v i g y / . . . / bizattatnak a' d o l ­ goknak szinről /.../ elől adások által az akaratott i s a' K e l l y / . . ./ségnek már magában i s vonzó Szine a l a t t leg Könnyebben meg hódétják. Európának főbb-Nemzetjel bőltsen által látván: hogy a' Szépség Külső d i s z e , egyszer 's mint pedig /ősz/tőne i s légyen a' belső tőkélletességnek, már /tö/bb Századok ólta, Nemzeti Játék-Sinny/eiket/ mint a' Szép Ízlésnek tenyésztétésére l e g foganatossabb eszközölt tehetségek Szerént elől mozditották, veszik i s munkásságoknak hasznát, mert Nyelveik előbb a* Tudományok Nevendélyei, Mást Nemzői, és öregbítőji, Külső Szépséggel f e l ruháztatván annyira érdemesekké l e t t e k :

hogy F r a n t z i a , Anglus, Olasz, vagy Német Nyelveknek tudása, még Hazánkban i s a' Nyilottabb Tudósságnak jeléül v e t e t i k . Vagyon a* Szépségnek az egyébb hódéttó eszközökön feliül bizonyos Kellemetes a l e g állandóbb Nemzeteknek Szokásait i s tőből K i f o r g a t n i tudó hathatossága, melly által már Hazánk Szokásait Külső Nemzeteknek Szokásaival nagy részben f e l váltva lenni Szemléllyük o l l y annyira ; hogy az E r e d e t i Magyarság Szembe tünő omladozásának más Kéntt határt v e t n i nem lehessen, hanem ha a* Magyar Nemzet­ nek i n d u l a t j a a* Szépségnek Külső Szine a l a t t minden távo­ zásoktól az által e l v o n a t t a t i k ; hogy a maga f e l e kőzött i s f e l találla azon tárgy/at/, melly után /e/ddig a* Külső Nemzeteknél /volt/kéntelen /.../dozni. Ezen okoktól indi/ttatván/ o l l y Szán/.../ vagyunk, hogy a l e g közelebb tartandó Közönséges Ország Gyűlésen Magyar Játék S z i n i Társaságnak őrőkősittése Kőztanátskozásbann vétetvén foganatossan eszközöltessen, melly eránt i s , hogy Nagyságtok Kegyelmetek i s velünk egyet érteni, és f e l tettünket magok részéről i s elől mozdéttani mé]lytoztassanak Attyafiságossan Kérjük, o l l y hoz/.../adással: hogy addig i s ezen tehetetlenseg/gel/ tusakodó Társaságnak f e l Segéllésére /ne/hogy egész e l enyészése a Tárgyaltt Nemzeti alkotást nehezebbé tegye, valami Segedelmet Nyújtani, és bennünket Kőzbenn járásunk foganattyáról annak idejében t u d o s i t t a n i Méltóztassanak. K i k Attyafiságokban Barátságokban ajánlottak dik Szokott Tiszteben maradunk. K o l t 18ol. Augustus g e ^

0 0 1 1

Esztendőben,

Pesten t a r t o t t Kőz Gyűlésünkből. Nagyságtok-

nak KegyeÍmetek/nek/ Kész Köteles Szolgái, A t t y a f i a i és baráti Pest, P i l i s és SoIth Tőrvényessen egyesült Vármegyék­ nek Rendjei. Neograd, Zala, Komárom, Somogy, Baranya, Bátsés Bodrog, Aba-Ujvár, Ungvár, Szathmár, SzabóIts, Gőmőr, Borsod, Heves- és Szolnok e x t e r i o r i s , Beregh, Torna, Ugotsa, Bihar, Marmaros, Csongrád, Békés, Csanád, Arad, Tolna, Krászna, Jász*s Kunság, Hajdú Districtorum. Nagy Méltóságú, Méltóságos, Feő Tisztele/ndő/ Tisztelendő, /Tekéntetes Nemes Ne/mzetes, és Vitézlő / . . . / j e l n e k , Kedves Barátinknak, /Szomszé/dinknak, *s Atyánkfiainak. Hivatalból Ott a* h o l

Analekta 4370/7 Copia dik Tekéntetes Nemes Pesth Vármegye' 18o2 Esztendőben Januarius 21

tartott

K i s Gyűléséből. ^Jegyzőkönyv.J dik 33»

Nemes Békés Vármegye a» mult E s z t e n d e i December 15 Napjáról i r t t

Levelében elől adván a' Nemzeti Játék

néző h e l l y 's Társaság eránt való gondolatait,

jelenti,

hogy a r m a v állandóképpen leendő meg állapittatása esz­ közlését a* közelebb tartandó Ország-gyűlésére praenótált a , a z t azomba addig i s minden k i telhetőképpen Segétten i kívánván a' részére öszve szedendő segedelmet rövid időre által f o g j a küldeni. dik 54.

Nemes Baranya Vármegye a* mult Esztendei December lo Napjáról i r t t Levelében j e l e n t i , hogy a Magyar Játék S z i n i Társaság őrőköséttését a' Közelebb tartandó Or­ szág-Gyűlésén Szándékozna eszközölni azomban a' Társa­ ság Számára Kívántató öszve Szedettetését Szolga Bíráinak iparkodásaira bizta légyen. dik

35»

Nemes Szathmar Varmegye a» mult Esztendei November 23 Napján i r t t Levelében j e l e n t i , hogy valamint ekkoráig Szíves Törekedései és adakozásai által a' Magyar Játék S z i n i Társaságnak Kész gyámolittója volt, úgy tovább i s annak meg állapítását a' következő Ország Gyűlésére küldendő Követe által elő Segélleni Szándékozna, azomban pedig addig i s Kitelhető Segedelmére, tsak Iránta

valamelly jó mód találtasson kész légyen* 36.

Nemes Abauj Vármegyének a* mult Esztendei November 2o Napjáról i r t t Levele, mellyben /.../ mivel a* Nemzeti Játék /.../ meg gyökeresittése /»••/ Kívánná, hogy sem az Ország Gyűlése nélkül, véghez mehetne, a' Közelebb tartandó Ország Gyűlésére küldendő Tagjainak külőnÖssen meg fogja hagyni, hogy ezen Tárgyát egész Hazafiúi buz­ gósággal elől mozdittani eine mulaszák.

37«

Nemes Szepes Vármegye, a» mult Esztendei December 1 5 * ^ Napjáról i r t t Levelében j e l e n t i , hogy mivel a* Nemzeti Játék S z i n i Társaság f e l Segéllésére semmi Fundus Publicus sem volna, tulajdon Tagjait több okokból i g y e ­ kezett légyen azon Társaság f e l Segéllésére ébreszteni*

38.

Nemes Zsólom Vármegyének a' mult Esztendői November 16 Napjáról i r t t Levele, mellyben j e l e n t i , hogy a' Magyar Játék S z i n i Társaság meg allópittásán, annale helyén *s idejében minden k i telhetőképpen igyekezni Szándékozzon, addig i s pedig tulajdon T a g j a i t a» k i telhető Segedelem­ nek adására ébresztette légyen.

39.

Nemes Ungh Vármegyének a* mult November 19

Napján

i r t t Levele, mellyben j e l e n t i , hogy a» Magyar Játék S z i n i Társaságnak Szükségéről 's hasznáról tökéiletessen meg lévén győzettetve azon Társaságnak meg maradhatását, *s öregbittését a* jövő Ország Gyűlésén lehetsége Szerént elől mozdittani főbb kötelessége közé számol /.../

39«

Nemes Árva Vármegye /.../ November 25

Napján /.../

hogy noha a' Nemzeti Játék S z i n i Társaság virágzását mind addig még a* Játékok az Országban más nyelven fog­ nak

t a r t a t n i , inkább Kívánni, mint reményleni lehetne,

igyekezni fog mind az által a' Közelebb tartandó Ország Gyűlésére küldendő követei által annak megállapittásán; mi pedig mostanságban kívántató Segéllését i l l e t i , áztat a mostani Szük időben reményleni nem lehessen. Különös Szívességgel, *s örömmel értvén az egybe gyűlt Rendek a' meg nevezett Nemes Vármegyéknek Hazafiúi Szándékokat, •s Igyekezeteket, Leveleiket emlékezet, 's a' további haszon vétel okáért az Archívumba h e l l y h e z t e t n i rendel­ tek. Tekintetes Nemes Békés Vármegyének l l o l . Szám a l a t t költ ad Nrum I 5 I 9 . Pesth Vármegyének i r t t

Rescriptuma.

Nagy Méltóságú e t c Jól tudja ezen Megye i s mind a' régi Nem­ zetek Históriájából, mind pedig az élőknek állapotjából, melly nagy elő Segéllése légyen a' Jó Theatrum vagy Játék néző h e l y a' Cult urának, Jól érzi azomban azt i s , hogy összve vettetvén a» Magyar Nemzet Európának más Nemzeteivel, Mennyivel légyen még azoknál hátrább, a* Culture ban.

Jól érzi következésképpen a z t i s , mely nagy

szüksége légyen mindazokra /.../ Culturát, vagy egy vagy más uton elő Segéthetik, és igy tehát azok között a' jó Theatrumra, vagy Játék néző h e l y r e . És igy tehát szomorúan szemlélte előbb ugyan azt, vagy más több

számtalan fogyatkozások között ezen a* Tudományokra, és mindenféle Polgári, és Hadi v i r t u s o k r a nézve kedvező Ég-alatt helyheztetett Magyar Nemzetnek előbb ugyan Semmi Játék néző helye nem volt, azután pedig midőn némellyeknek ditséretes törekedésével elláttatott egy f e l , kente lenéttettek annak T a g j a i Számtalan akadályok­ kal,

fogyatkozásokkal, és szükségekkel küszködni.

Ezen gondolkozásnak módjából, ha többet nem szóllunk i s , mellytoztatnák Nagyságtok, Kegyelmetek által látni, mind azt minő i n d u l a t t a l viseltessünk a' Magyar Játék néző­ hely és Társaság eránt, mind a z t miképpen igy Kezünk ATinaV

mind j e l e n való szükségeit pótolni, mind jövendő

sorsát állandóképpen meg határozni. Ezt

a jövő Ország Gyűlésére hallásztyuk, és jegyzésbe

teszszük, hogy pedig amannak t s e l e k e d e t t e l i s j e l e i t adhassuk, és azon sok viszontagságokkal és Szükségekkel küszködő Társaságon addig i s valamennyire segéthessünk mind magunk, k i k i t t e n j e l e n vagyunk önként való aján­ lásokat tettünk, mind minden távol levő földes Uraságokat /.../ A pénzt /.../ S z e d e t t e t i k öszve, és mihelyest együtt lészen, a* legrövidebb és biztossabb uton által f o g küldettetni Nagyságtokhoz,

Kegyelmetekhez.

Vegyék jó Néven Nagyságtok, Kegyelmetek addig i s ezen válaszunkat e' folyó Esztendő Augusztus 2 6 bot s a j t ott

311

hozzánk

bet ses Levelekre, és fogadják e l azon t i s z -

keletünket, m e l l y e l valamint ezen hanyatló Ó, ugy a* bé állandó U j j Esztendőben i s , Sőtt Annak utánna i s , mindenkor és meg Szünés nélkül l e n n i kívánunk Nagy ság­ toknak Kegyelmeteknek. Költ a mi December

i5

d i l c é n

dilc 18ol

Esztendőben Gyulán f o l l y t a t t a t o t t közönséges

Gyűlésünkből Kész Köteles Szolgái, A t t y a k f i a i és Baráti, Békés Vármegye R e n d j e i . 1655 T e k i n t e t e s Nemes Baranya Vármegyének Rescriptuma ad Nrum I 5 I 9 . Nagy Méltóságú e t c . Azon barátságos Jelentést, me I l y e t Nagy­ ságtok, Kegyelmetek a' Magyar Játék S z i n i Társaságnak a* jövő Ország Gyűlése alkalmatosságával leendő őrőkősittése, és addig i s , mig ez meg történni fogna, tehetetlenséggel tusakodó Társaságnak f e l Segéllése iránt hozzánk botsájtani nem t e r h e l t e t t e k , nagy t i s z ­ t e l e t t e l vettük, ós olvastuk. Ebből Nagyságtok, Kegyel­ metek j e l e s i n d u l a t a i , mellyekkel az Magyar Nyelvünknek terjedése ékességét, Nemzetünk Szokásainak állandó ma­ radását meg s z e r e z n i igyekeznek bőven meg értettük, o l l y buzgó meg illetődéssel, hogy valamint a r r a , hogy a* l e g Közelebb tartandó Köz. Ország Gyűlésén a* Magyar Játék S z i n i Társaságnak kivált képpen, ha ennek állándősággu meg /.../ leszünk örökösitését eszközleni. Ugy S z i n t e a r r a i s Készszek vagyunk, hogy többszer e m i i ­ t e t t Társaságnak Segedelmére, meIlynek öszve szedését a' Kerület béli Szolga Bíráink gondos iparkodásaira a*

mostani Gyülekezetünkben bíztuk, foganatossan, *s volta­ képpen lehessünk, azomban atyafiságos Barátságokban ajánlottak illendő t i s z t e l e t t e l vagyunk. Költ 18ol dik Esztendő Karát son Havának l o

Napján Pécsett t a r t a ­

t o t t Nagyobb Gyűlésünkből. Nagyságtoknak, Kegyelmetek­ nek Kész, Köteles, Szolgái Attyok f i a i , és Baráti, Baranya Vármegyének Rendjei. Tekintetes Nemes Szathmár Vármegyének ad Nrum 1519* t e t t Re s c r i p tumai. Hagy Méltóságú e t c . Valamint Soha Semmi­ ből, ami t s a k őssy Magyar Nemzetünknek ditsére, vagy hasznára édes Hazánknak tzélozhatott, addig i s magunkat k i nem vontuk, sőtt nevezetessen a' Magyar Játék Szín­ nek, mind Hazafiúi buzgó törekedéseinkel,,, mind való­ ságos adakozásainkai ez előtt i s Kész gyámoléttói v o l ­ tunk, és e* részben Nagyságtokkal Kegyelmetekkel minden­ kor Kezet fogtunk, úgy most i s még tsak ne i s Kételked­ jenek Nagyságtok Kegyelmetek az eránt, hogy a* leg Közelebb tartandó Ország Gyűlésén nem t s a k Szíves Köz­ ben vetésekkel Követtyeink által, hanem ujjabb adako­ zás unka 1 i s ezen a* Nemzetet mind kedveitető, mind pallérozó, egyszer 's mind pedig haszonnal i s mulattató díszes alkotványnak jó móddal lehető meg állapittását elő Se gélleni Kivánnyuk. Addig pedig mig annak az Ország és a* Királly Pártfogása által talpköve meg nem v e t t e t i k /•••/ való adakozások és iparkodások /•••/ legyenek, a* való /..,/ bizonyét j a eléggé. Mind azon

által Nagyságtok Kegyelmetek addig I s valamelly jó és bizonyos módot találhatnának f e l ezen j e l e s Intézetnek meg gyökeresittésére, mi ugyan Haza f i a i Segedelmünket meg nem vonnánk. Mellyekről i s a* midőn Nagyságtokat Kegyelmeteket folyó Esztendő Kiss-Aszszony Havának Napján költt barátságos » s betses Levelekre, ha­

2o

sonló barátságos válasz gyanánt ezennel bizonnyossabbá t e n n i Kívánnánk buzgó hazafiúi Szeretekbe ajánlották v i s z o n t barátsággal vagyunk Nagyságtoknak Kegyelmetekdik nek.

Költ Nagy Váradon 18ol

Esztendőben-November

Hónapnak 2 3 ^ ' s több követő Napján t a r t a t o t t Köz. Gyűlésünkből, Kész Köteles Szolgái, A t t y a f i a i , és Baráti Szathmár Vármegye Rendéi. 1791-

Tekintetes Nemes Honth Vármegyének válasza ad Nrum I519.

Nagy Méltóságú e t c . Mi az Magyar Játék S z i n i Tár­

saságnak Hazánkban való f e l i állétásával, nyelvünknek k i palléroztatását mindenkor a* leg erőssebb kívánság­ g a l óhajtottuk, 's érzékenyül vettük, hogy a* Haza ezen Tárgyat tsak futó szemmel vette f e l , holott az a* Nemzeti Léleknek a* tökélletességre való fel-emelkedé­ sére legegygyenesseh) eszköz, 's minál tovább haliad, tellyesedése, annál Szembe tünőbb lészen a' Nemzetünk, *s más pallérozottabb Nemzetek közt lévő, a* jó Hazafi Szivében kedvetlenséget okozó külömbség. Igy mint a saját meg győződésünk mind Nagyt. Kegyel­ metek a» folyó Esztendő K i s Aszszony Hava 2 6

a n

/.../

's ezen Tárgynak velejét j e l e s s e n kifejező Levele, oda határoztak minket, hogy a' l e g közelebb leendő Ország Gyűlésén, Nagyságtokkal, Kegyelmetekkel 's Hazánk más jó Polgárival egyet értve, a» Magyar Játék S z i n i Tár­ saságot, Hazánkban nem tsak bé hozni, de a n n a V állan­ dóságát, és az a r r a Szükséges Kút főt i s meg találni törekedjünk. A' mi Nagyságtök Kegyelmetek Levelének azon Tzikkelyét i l l e t i , melly Szerént a' mostan tsak a' maga kezén fenn álló Nemzeti Játék S z i n i Társaságnak nyomban való f e l Segéllésére meg hivattatunk az eránt az a* mi értelmünk, hogy valamíg a' Nevezet Társaságnak állandó, és mindenre nézve t e k i n t e t e t t érdemlő Pel-vigyázások 's elől járók nem adatnak, addig nem pénzbeli Segétség Szinte ezen okból helesnem l e h e t a' helyes idő pontot meg előzve kívánt gyümöltsöket nem hozhat, sőtt Könnyen bé zárhattya azon forrásokat i s , melyeket az Ország Gyűlésének a' Társaság javát meg állapittó végzése meg nyílhatna. Nem akarjuk mindazonáltal e z t i s a Társaságtól meg tagadni és ha e z b e l i Kívánságokat a* dolognak néminemű meg erőltetése nélkül eszközölhettyük, tudósittani fogjuk az eránt Nagyságtokat Kegyelmeteket, »s kérjük ne terheltessenek tudtunkra adni, hova és kinek Kezében k e l e s s e n az öszve gyűjtendő segedelem Pénzt által t e n n i . Egyezés szerént Szíves Jó akaratyokban, *s barátságos Szeretetekben ajánlottak tartozó t i s z t e l e t t e l

majádnak. Költ /.../ 26

Napján 18ol.

Esztendőben

Kementzén t a r t a t o t t Köz Gyűlésünkből Nagyságtoknak Kegyelmeteknek engedelmes Kész Köteles Szolgái, Atyokfiai,

*s Baráti Honth Vármegyének Rendel. ik

F e l olvastatott

I 8 0 I . Esztendő Deczember 9

Napján

Pesthen t a r t o t t Nemes Pest Vármegye K i s Gyűlésében, A Társaság meg állapittása 's Közlésinek további ajánltatása m e l l e t t meg fog Ns. Honth Vármegyének Írattatni, hogy az addig ne találtán öszve Szedhető Segedelmet ezen Vármegyéhez méltóztasson küldeni. Tekintetes Nemes Borsod Vármegyének válasza ad Nrum 1519» Nagy Méltóságú, Méltóságos e t c . Azon több némü hasznok­ nak

lehető elérésére, mellyek a

1

Játék S z i n i Társasá­

goknak virágzásából a* Közönséges Társaságra Háromlanak

előre meg határoztuk mi i s , hogy ha az idő, és

környül állások engedendik, a Nemzeti Játszó S z i n i Társaságnak meg állapittása, és illendőn való f e l állása, elrendelése a' közelebb tartandó Országh Gyű­ lésére küldendő Követeink által i s elő adattasson, és másokkal tartandó Köz értelemben munkássan elő vétessen, melly végzésünket Nagyságtoknak Kegyelmeteknek, mult dik K i s Aszszony Havának 26

Napján hozzánk bocsájtott

bötsös levelére barátságossan tudtokra adni, egyszer *s mind a z t i s Atyafiságossan j e l e n t e n i kívántuk, hogy az emiétett Nemzeti Társaság mind t a v a i , mind az idén, mig

i t t Miskoltzon tartózkodott, alkalmas segedelmünket

t a p a s z t a l t a , és a z t továbbá i s eránta gyakorolni akar­ juk. A* Kik i s egyéb eránt attyafiságos Barátságos szeretetekben ajánlottak illendő t i s z t e l e t t e l maraddik tunk. Költ Nagykarátson Havának 7

Napján 18ol.

Esztendőben t a r t o t t Köz Gyűlésünkből Nagyságtoknak Kegyelmeteknek Kész Kötelességü Szolgái A t y o k f i a i »s Baráti Borsod Vármegyének Rendjei. 22o9. F e l o l v a s t a t o t t c i t . Supra. Te I l y e s reménységgel lévén ezen Vármegye, hogy a* válaszoló Nemes Vármegye jelenlevő ajánlását t e l l y e s i t t e n i fogja, ezen Levél­ nek az Archívumba leendő helyeztetését elhatározták.

T. Ns. Gömör Vármegyének Válaszsza ad Num. 1519* Anno 18ol. Nagy Méltóságú etc. Mennél pallérozottabb valamelly Nemzet, annál alkalmatossabb az a* Maga Boldogságának munkálkodására, és mennél süröbben virág­ zanak valamelly országban az tisztességes Tudományok, annál hajlandóbban annak Lakossal egyen egyen a' magok sorsokkal való meg elégedósre; Következés képpen annál könnyebb és nyugodalmassabb azoknak Törvényes Igazga­ tások, K i ne s i e t n e tehát ezen tökélletes Czélnak elérésére? Vezérlő eszközök f e l keresésére? K i ne ölelné örömmel az alkalmatosságot, a melly bevezető utat n y i t azoknak f e l találására. Erre hívogatnak pedig Nagyságtok, Kegyelmetek bennünket ezen folyó Esztendőben K i s Aszszony Havának 26

d i k

Napján Költ 's hozzánk b o t s a j t o t t barátságos

Levelekben, a* midőn a* Nemzeti Játék Színnek édes hazánkban leendő meg örökösitésére törekednek. Ugyanis minden idegen Nemzetek Tanú bizonyságot tesznek arról, de l e g közelebb édes Hazánkban i s S z i n ­ tén a' Szent Irigységig t a p a s z t a l j u k , mennyire t s i n o sittsák és bővittsék igy Szóval, melly mondassával tökélletesittsék az gyakorlott Játék Szinek azon n y e l ­ vet, mellyben elő adatnak, már pedig mennél töké H e /tesebb/ a* n y e l v , annál alkalmatossabb az a* minden féle Tudományoknak elől adására; és mennél több Tudo­ mányok t a n i t a t n a k Anya Nyelven valamelly Országban, annál rövidebb az Ut az a z t tanulóknak magok tökélletesitésére, és igy a' jól kimunkált Nemzeti Játék Szinek az Palléroztatásának az részt követő Tudományok­ ban való meg elégedésnek ós az ezen meg elégedésből az i l l y boldog Nemzetnek böts Igazgatójára méltán hasonló édes Nyugodalomnak hathatós Eszközei. Mig tehát ami vélünk Született édes Hazánk boldog­ ságát munkálódni Indulatinktúl buzditatván NNagl Kkel előre kezet fogunk, és egyesült erővel ezen Foganatos Czélnak elérésére törekedni meg nem szűnünk. De k i i s akadályoztathatná ezen Szent Szándékunk­ nak tellyesitését holott ez a' Nemzet, Következéskép­ pen annak kormányozatja 13 f e l l y e b b emeli; a módjáról pedig Kérdés n i n t s , mivel ha a' NNtok Ktek kebelében az Szomszéd Nemzeteknek Játék Szinnye i s Fényes álla­ potban virágzik, Mennynél Nagyobb meg elégedést fog

találni a Nemzeti Játék S z i n i Társaság, ha a z t a Ngtok »s Ktek Megye béli Piainak

Porró hazafi usága f o g j a

mérsékelni. Mi i l l e t i továbbá a j e l e n való Társaságnak tüstént való f e l segéllését Nagyságtok Ktek bővebb utasításokat, hogy t . i . h o l és Mitsodás Kárben légyenek? barátságossan k i kérjük, a k i k egyébb aránt barátságos Atyafisá­ gos Szeretetekben

ajánlottak Szokott

tisztelettel

vagyunk Anno 18ol. Esztendő Karátson Havának 16 ' s több következendő Napján Pelsőtz Mező Várossában /.../ t a r t a t o t t Gyűlésén /.../ Kész Köteles Szolgái /.../ Megye Rendéi.

275. T. N. Pest Vármegye 18o2. Esztendő Martius

8

d i k

Napján t a r t a t o t t K i s Gyűlésben Tudomásul vétetik, és a* lehető használás végett az Archívumba vétetik.

T. N. Torna Vármegyének válasza ad 1519» Számra Anno I 8 0 I . A Magyar Játék S z i n i fáradhatatlan Törekedései után i s enyi Szeréhez Társaságnak Gyámolitását tárgyazó ' s buzgó K i fejezésekkel i r o t t barátságos L e v e l e t Ntok Knek hasonló hazafiúi érzékenységgel olvastuk. A K i N y i l t Században alatsonitására Szolgálna Hazánknak, ha találkozna még Kebelében o l l y h a z a f i , a k i a meg avult vélekedésekből k i nem vetkőzvén Számos Európai Pallérozott Nemzetek által közönségesen helyes­ nek

ismert állítást rögzött Tudattyából meg v e t n i , ' s

az országok mostani állapottyát a* régi homályu Századokt u l vagy éppen a* Nemzetek Bujdosásának idejétül mérsé­ kelne. Világos, sőtt kéttséget sem Szenvedhető dolog az, hogy egy közönséges Társaság /.../ valamint az munkásság­ nál, ugy a* Mulatságok minemüségének i s e l rendelése *s meg határozása az Törvényt hozó hatalom l e g főbb Tárgyai közé t a r t o z i k . Nem v e t t e t e t t o t t meg Nemzett állandóságá­ nak

's tulajdon Erköltse. Nyelve f e l tartásának barátságos

Talp-köve, a h o l az Felségnek Szorgalma tsak az f o g l a l a ­ tosságok Gyarapítására forditatván az erőnek meg újítá­ sára. Szükséges mulattságoknál való Gondoskodás e l mellőz­ t e t e t t . /A Nemzeti Játék/ S z i n leg Nemesebb Idő /töltésnek/ Czéllja jól intéztetik, l e g ártatlanabb 's l e g Sikeresebb Erköltsi Oskola ós bővíti 's ditsőiti az Nyelvet, minden Nemzeteknek l e g drágább billegjét. Ez önt az Hazafiúnak hült szivében Királlyá, 's Hazája iránt buzgó S z e r e t e t e t t , ez tökélletesiti az ízlést, ad az Erköltsnek kellemetes­ séget, Durvaságot róla érzéketlenül gyalolván. Mi, valamint a' Nemzeti Játék Szin betsülhetetlen hasznai iránt meg vagyunk győzettetve, ugy a' jövő Ország Gyűlésére Küldendő Biztossainknak, az Társaság állandó­ ságának Különös Szorgalommal való Eszközlését, 's evégre leg alább két Száz ezer Forintokbul álló Tőkké Pénz egybe gyűjtésénél sürgetését /.../ hagyjuk, tökélletesen e l lévén az eránt /.../, hogy az Haza javát minden részben te I l y e s buzgósággal munka H ó Rendeknek Figyelme az Köz

Tárgyaknak ezen ágára i s hathatósan K i t e r j e d . Araennyit pedig az egyben állat N. Társaságot addig i s könnyen történhető öszve omlása e l l e n bizonyos meg határozott segedelemmel védelmezni szükséges: Ha véle­ kedésünk a' Haza több Ns. Megyéi által e l f o g a t t a t i k , az Ország Gyűlésének bé következéséig i s az e m i i t e t t Summából reánk háromló Részinek /.../ egyedül édes Hazánk* hoz vonszó Szeretettől ösztönöztetvén az N. Társaság Számára f e l ajánlani Készek vagyunk. A* k i k egyéb aránt különös Hazafiúi Indulatokban ajánlottak Atyafiságos Barátsággal maradunk. Költ Karátson Havának 18. Napján 18ol. Esztendőben. Torna Mező Várossában t a r t a t o t t Köz Gyűlésünkből /.../ Kész Köteles Szolgái A t t y o k f i a i /.../ Torna Vármegye Rendjei. 236. F e l o i v a s t . Pesten 18o2. Esztendő Martius

11

s* ^

t a r t o t t K i s Gyűlésében, örömmel értvén ezen Megyék Rend­ j e i a* válaszadó N. Vármegyéknek vélek egy értelemben való léttelét, az e'béli Leveleket a* Lehető használás végett az Archívumban h e l l y h e z t e t n i rendellek. 235» Báts Vármegye válaszára, és 234. Sáros Vármegye válaszára az előbbi végeztetett. 250.

Bitskey T. Szolga ELró Ur j e l e n t i , hogy az Játék

Szin részére, az P i l i s i Járásban semmit sem szedhetett össze.

Analekta 4360/8

Kötelező Levél

HeIlynek erejével én alább meg I r t magamat az ezen T.N. Pest Vármegyének fel-vigyázása a l a t t lévő Nemzeti Játékszín! Institutumnak számára Hazafiul Indulatomból önként t e t t ajánlásomnál fogva

az az

E f o r i n t o k k a l adósnak l e n n i vallom, és meg esmé­ rem, szorossan kötelezvén ezennel magamat, maradékimat, és örökös imát

a r r a : hogy ezen f e n t i r t Töke Pénztől járan­

dó Esztendőbéli I n t e r e s t 6 Procentumot számlálván fél esz­ tendőnként minden hátramaradás nélkül l e f i z e t n i , az egész Tőke pénzt pedig, a' midőn a z t , a'T. N. Vármegye által ezen Nemzeti Intézetnek f e n t tartására k i rendelt T. Deputatió kivánni fogja, három hónapi előre való jelentés, vagy f e l mondás után, egészen 's halladék, és vonogatás nélkül l e t e n n i fogom; meg elégedvén minden ez eránt illethető Jussaimnak f e l áldozásával előre i s avval, a* mit ezen Pénznek a'fent meg jegyzett H a z a f i u l Tzélnak elérésére miképp elrendelendő haszonvételéről a' T. N. Vármegye meg határozand, meg egyezvén világossan abba i s , hogy ha ne talántán a' k i mérendő üdőre ezen C a p i t a l i s t Interessével együtt l e f i z e t n i e l mulasztanám, a' nevezett T. Deputatió akármelly, erre ügyellő Tagjának, vagy a* Vármegye Piscussának Actorátussa m e l l e t t akar melly, és akar h o l az ország­ ban választandó SLró előtt a* f e n t i r t summát, 's

Interesééit és vonogatásom által okozandó, vagy a» Pörre teendő költségekkel együtt, mint világos, és nyilván való adósságot sommás Pör által rajtam, és maradékimon, *s örökösimen, félre tévén, minden Törvényes k i fogásokat, és az Apellátának i s e l l e n e mondván, meg vehesse, és akár h o l bírandó ingó, vagy ingatlan Javaimban exequálhassa. Ha pedig a* fent i r t summát magam önként l e akarnám f i z e t n i , ezt t e I l y e s szabadsággal minden üdőben tselekedhessem: és az Institutum Cassa-gondviselője köteles légyen, általam a* tartozás fejében teendő fizetéseket részenként i s f e l venni, Egyébb eránt ezen kötelező Levelemnek annyi e r e j e légyen, mintha egészen f o g y t i g saját kezemmel Írtam volna.

Költ

dik

Analekta 4370/9

Egy jól e l r e n d e l t Játékszínnek tagadhatatlan hasznáról sokkal jobban meg vagyon győzetve a' mivelt világ, sem hogy a z t bővebben f e j t e g e t n i még szükség volna; Mtsekednek ezen esmértető jelével a* Nemzetiségnek, Európának majd minden Népei. Miolta törekedik erre a* Magyar Nemzet? Lengedez ugyan szemeink előtt ismét egy Nemzeti Szinjátszó Társaság - e r e z i Nyelvünk nyerességét; de minden iparkodások utánn tsak még most i s a* Vendégi teher a l a t t nyögvén Hazájában, jövendőbéli sorsának bizonytalanságával tusako­ dik. Ezen s i k e r e t l e n ingadozásbúi k i menteni a' legszebb h a z a f i u l Intézetet - Függettlen, és bátorságos lábra állítani az Erkölts, a* Nemzeti Karakter, a' Nyelv, a' Tudományok és szép Mesterségek' kimiveltetésének l e g hathatossabb eszközét; egy ditső Nemzethez illő Nemes igyeke­ zet. Ezek által vezéreltetvén ezen Nemes Pest, P i l i s , és Zsolt Törvényessen egygyesült Vármegyének Rendjei, meg nem tsüggedvén ebbéli régi Buzgóságok, a' Magyar Játékszin! Institutumnak fentartását és megállapítását Atyai gondos­ kodások, és Pelvigyázások alá vették, és ezen tzélra vezér­ lő eszközöknek

serény előmozdítását, egy kebelekből az én

Előlülésem a l a t t k i rendelt Deputatióra bizták. Azon külö­ nös t e k i n t e t által i s indíttatván erre, hogy valamíg tsak egygyes személyek, és buzgó Hazafiak szives pártfogások a l a t t tengődött, ezen Nemzeti Intézet, mint addig nem

elegendő bátorságot, és hitelességet látszatott találni a

1

Haza, és annak nagy lelkű adakozó t a g j a i , ezen nemes

szándéknak végre hajtására fordítandó segedelmeik iránt. Ez által e l lévén háritva ezen kifogás i s , a» fent t i s z t e l t t Tekintetes Nemes Vármegye e' mai nap t a r t o t t Köz Gyűlésében az e m i i t e t t Deputatió Tudósitásának követ­ kezésében a' Nemzeti Játékszin! Institutumnak meg örökösitésére némely foganatos Rendeléseket, és Lépéseket e l határozván, a'többek között a z t i s rendelni méltóztatott: hogy minekutánna természet, és tagadhatatlan tapasztalás szerént minden közönséges Intézetnek rugója a' szükséges költségeknek meg szerzésében helyheztetik, következés kép­ pen

ezen szép Nemzeti Institutumnak fentartására, és még

Mátyás Király boldog idejében a

1

késő maradékra hagyott

nyomdokinak meg újítására, l e g inkább a* szükséges Fundusnak

öszvegyüjtésérül k e l l e s s e n gondoskodni, általam az

ezen Tekintetes Nemes Megyének kebelében lakozó Ország szine, Földes Uraságok, és egyébb akármely buzgó Haza­ f i a k illendőül meg kérettessenek a r r a , hogy t e l l y e s bátor­ ságú gondviselés alá jutván, az e* végre gyűjtendő, és annak idejében egy Nemzeti Játék Szin f e l állítására és megállapítására fordítandó Fundus, e z t e t akár kész pénz akár könnyen a r r a váltatható 6 per Centumi kötelező Leveleik által mentől előbb hazafiúi i n d u l a t t a l gyarapí­ t a n i ne

terheltessenek,

örömmel, de egyszer*smind

ketsegtető szép reménységgel i s t e l i y e s i t e m ebbéli köte­ lességemet, midőn azon nagy szivü áldozatok és nemes

adakozások, mellyeket a' Haza tsak most a' közelebb múlt Ország Gyűlésének alkalmatoságával i s , a» legmostohább időknek súllyos viszontagságai között Nemzeti ditsősségének nevelésére ajánlott, gyönyörködtető emlékezettel szemeim előtt forognak. Esmérvén a' Nagy lelkű Hazafiaknak bőkezű­ ségeket k i az a' k i kételkedhetne? hogy a' Magyar, a* kinek Nemzeti tulajdonsága akármely szorongató időben a* vendéget i s s z e r e t n i , önnön magáról meg nem f e l e j t k e z i k , és örömest e l fogadja a z t a' mi Honnyának köz hasznára váland. - Gyakran adózunk gyönyörködésünkre, mulatságunkra, a* nélkül hogy terhét éreznénk; Miért ne kötné egybe a' jó Hazafi az i l l y érezhetétlenül elszánt adózásának egy k i s gyűjteménnyét Nemzete és Nyelve kimiveltetésének elő­ menetelével, önkényes és szabad ide az ajánlás és adakozás - hathatosak és meg győzők az inditó okok - erőssen vonzók az ebbéli hazafiúi indulatnak példái, mert tsak a'mái napon t a r t o t t Köz Gyűlésében ezen N. Vármegyének, némellyeknek

a* T.N. jelenlévő Rendek közzül, rész szerént kész

Pénzben, rész szerént aláirt kötelező Leveleik által t e t t adakozásokból 6000 forintok gyűltek öszve - mellyek napon­ ként nevekednek - mit lehet majd még várni a' több N. Vár­ megyék foganatos eszközlésöknek gyümöltséből? Ezeknél fogva o l l y bizodalmas kéréssel bátorkodom Tettes Uraságodat megkeresni, hogy a* fent k i j e g y z e t t ditsőséges Nemzeti Intézetnek elősegéllésihez akár kész pénzben akár kötelező Levélben nyújtandó önkényes segedelemmel járulni méltóztasson; előre i s bizonyossá tévén /.../

Uraságodat arról, hogy az eképpen öszve gyűjtendő Fundus, sem a' most f e n t álló, és 6 esztendőkre már meg bizonyo­ sodott Játékszín! Társaságra, sem egyébb álhatatlan vagy puszta reménységnek h i u táplálására f o r d i t a t n i nem fog, hanem mind a' Tőke pénzek, mind ezek* I n t e r e s s e i tsupán ezen Institutumnak változhatatlan megállapítására t a r t o z ­ nak, 's tsak akkor fognak használtatni, midőn annyira szaporodnak, hogy s i k e r e s hasznokat lehessen venni* Akármelly tsekély léend az adomány, nöttön fog az nőni a' Haza oltárán, - sok tsebből lészen az Árviz. Az ebbéli kegyes Jótevőkről és az e* végre általam megkérettekről egy különös Jegyző könyvet fog a*Deputatió t a r t a n i , hogy h i t e l e s s e n tudhassa a* Nemzet még Utóiban i s háládatos emlékezettel magasztalni azokat, a* k i k i l l y ditső Intézet előmenetelét hazafiúi szándékkal segitették; akár tagadó, - akár ajánló szives Felettyét T. Uraságodnak k i kérem.

Akár a

1

pénzt, akár a'kötelező Levelet hozzám

küldeni méltóztasson, a* k l különös t i s z t e l e t t e l maradok Tettes Uraságodnak* dik Pesten Februarius 5 - Napján 181o. vx

tA

Analekta 4948.

P r i e l l e Kornélia Dérynéről

A nagy érdemű Bayer József tanár úr kiadása s z e r i n t Déryné naplója 1841-ben Tordai vendégszereplésénél vég­ ződik, ugyanazon évben, mikor én i s színpadra léptem. Az Utószóban mondva van "a t o l l k i e s i k kezéből" - de bizonnyal v o l t és k e l l e t t lennie - többféle és későbbi jegyzeteinek i s , melyek nagyon érdekesek lehettek. Engem a jó sorson 1843-ban hozott össze vele és a mikor többizben hozzá menvén kérdeztem tőle, mit i r mindig Róza Néni? - Jegyzeteket, monda ő, melyekből később majd a naplómat Írom meg. Azok a jegyzetek hiven és pontosan tartalmazták a napi eseményeket, de a z t k e l l hinnem, hogy a dátummal nem t a r t o t t rendet, ugy hogy ebben a tekintetben, kivált a vége felé emlékiratának, sok összevisszaságot találok, hogy mikor? hol? és k i k voltak együtt s a t . Én péld. Kubaynét soha sem láttam, de Caux Mimivel csak i s a nemzeti színházban találkoz­ tam 1845-ben. Latabárt mint igazgatót csak 1852-ben ismertem meg, "Böcsön" vagy "Bötskén" nem jártunk • #

eggyütt, de még "Beregszászon" sem; a harmadik kötet V I I I . fejezetében igy s o r o l t a elő. Késő kora, vagy súlyos betegeskedése, vagy éppen jegyzeteinek rende­ zetlensége vetették emlékeit innen oda vagy amoda, az l e h e t . Mindig kedves és f e l e j t h e t e t l e n emlékemmé vált,

mikor legelőször találkoztam v e l e . Kolozsváron a színház földszintjén ültem 1843 március valamelyik napján igazgatóm Tóth Istvánnal, a k i kedvezményképen v i t t be Zilahról: hogy lássam Kolozsvár városát, a színházát és színészeit. Az előadás nagyon érdekes v o l t , Komlóssy I d a jutalomjátéka: Othello. A jutalmazandó v o l t Desdemona, és arcképével d i s z i t e t t verseket szórtak tiszteletére. O t h e l l o t az úgynevezett "szép" Szilágyi játszotta, a k i nagy tehetségű v o l t , de fájdalom mell betegséggel hamar elhunyt. Két leányt és egy f i u gyermeket hagyott maga után, k i k aztán virágzó korukban az atyuktól öröklött betegségben haltak meg szintén. Tehát o t t ülök a színház­ ban, feszült várakozásban, boldogan, hogy mindjárt mily szépeket fogok látni, és egyszercsak egy tüneményes alak ült mellénk. Tóth István elkiáltja magát, Déryné lelkem! Ő viszont örömmel: P i s t a hol jársz i t t ? Kilényivei akarok a jövőre egyezkedni és ennek a k i s majomnak mutatni egy nagy színházat és művészeket, most mi Zilahon vagyunk. Hadd lássam a k i s majmodat, sok szépet hallottam már felőled kicsikém, no de kezdődik a játék, majd holnap látogassatok meg. Mondjam-e, hogy igy nekem megoszlott a szinpadra figyelésem a Dérynét folyton szemlélésben, először mert varázs hatással v o l t rám az ő művészi hír­ neve, másodszor bámultam a z t az elegantiát. Ő nagy elő­ s z e r e t e t t e l Írja l e i t t amott saját öltözködéseit, ugy látszik kedvtelése és Ízlése v o l t hozzá, most i s egy általam még nem i s képzelhető szép a t l a s z köpeny volt

r a j t a fehér, kék és f e k e t e csikókkal, annak k i s f e k e t e bársony gallérja és a fején fekete bársony kalapka az álla a l a t t csokorra kötve, homlokán pedig egy piros rózsa a kalapba tűzve /be sokszor láttam még a z t a p i r o s rózsát i l y e n formán a homlokára i l l e s z t v e / mondom egy tünemény volt nekem. Mindig hallottam, hogy Déryné nem szép, de nekem most tündéri v o l t és csak a másnapi látogatásnál tettem a z t az észrevételt magamban: milyen kár, hogy két jelentékeny nagyságú szemölcs van az arcén és hogy egy k i c s i t nagy a szája, de milyen vastag a dereka! pedig nem volt kövér. Naplója bekezdése s z e r i n t akkor tehát 5o éves l e h e t e t t . Az igazgatók eggyessége i s megtörtént és már az év májusában Marosvásárhelyen eggyütt működtünk. Déryné engem a naivszerepekben

tanítgatott jó s z i v v e l , de azért

n e h e z t e l t i s , ha Kilényi neki néha a z t mondta "Sógorasszony, játsza e l még egyszer Lazarillát, a k i s cigány leányt vagy e z t vagy amazt - hogy ez a k i s leány lássa" Ugy? csak egyszer és aztán elbúcsúzhatom tőle, f e l e l t e ő kissé pikantosan különben i s sokszor tapasztaltam, hogy a másik énekesnő miatt - ez Gócsné v o l t , k i v e l az opera dicsőségében már osztoznia k e l l e t t - műsor és pénzkérdés miatt éles szó­ váltásuk volt, a mibe rendesen Johanna nővére i s inkább a férje /Kilényi/ pártján v o l t . Jól emlékszem, hogy minden k i s szóváltás a sok pántlika ós virágra való pazarlás szemre hányásával végződött. Elmentünk először i s Csernátonfaluba, ahol papi gyűlés v o l t . I t t történt meg az a nagyon furcsa j e l e n e t , hogy a "Bársony cipő" /gondolom Kot ze bue tói/ elő-

adása után a közönség a mint z a j o s a n k i t a p s o l t a Dérynét, egynehány hang kiabálta, az öreg i s jöjjön k i /ez Néb Mária v o l t , j e l e s komika/ és a kicsikét i s hozza k i /ez én voltam/, ő haragosan megfordult és azt mondta sógorá­ nak, vigye k i őket sógor, én nem vagyok majom mutogató. És mikor kimentünk, a közönség addig addig c s a l o g a t o t t , hogy idébb, no hozza egy k i c s i t idébb, mig egy hatalmas k a r engem magához rántott a mécseseken keresztül » És onnan Brassóba, Kezdivásárhelyre, de legtöbb megelégedése v o l t Brassóban, ahol régi érdemei után megkülönböztetvén rajongtak még mindig érte, de K e z d i vásárhelyen e l v e s z t e t ­ te a türelmét és elhagyott bennünket. Jelenlétemben kérte, kérlelte Néb Mária, jó barátnője, "ne hagyj e l lelkem bennünket, lát cd én i s csak Marosvásárhelyen vagyok még a télen, aztán lemondok végkép a színészetről. Aztán t e i s eljösz hozzám Kolozsvárra és o t t a v o l t jó embereink közt, majd o t t nyugszunk meg." Elment valahová vendégszerepelni. Kilényiék a z t mondták: nem t a r t j a a z t senki v i s s z a , ha egyszer a változás érzelme e l f o g t a . Innen fogva nem láttam őt 1846 nyaráig, és akkor pedig Debrecenben. Engem 1844- szeptemberben S z i g l i g e t i megtalált Nagy Enyeden. 1845-ben t a g j a voltam a Nemzeti Szinháznak és 1846-ban Feleky Miklósnál voltam Debrecenben. A Feleky család sok­ szor emlegette, hogy Déryné az előző években náluk állan­ dóan vendégeskedett és hogy miket játszott /Már ekkor anyaszerepeket i s játszott, mint a "Fehérek"-ben az anyát, azután a "Szökött katona"-ban Camillát ós kedvencz szerepe

lett

"Pohár vizében Malbo rough hercegnő. Kivételesen

egyszer másszor opera áriákat i s adott elő, mivel már egész operához többé nem j u t o t t / és hogy Nagy Bányán meg Máramaros Szigeten mennyi szeretetben, dicsőségben részesült. Az utóbbira büszke voltam, hogy éppen ott, szülőföldemen, a kedves és i g a z i művésznőt megkülönböz­ tették, hogy nem kiáltottak reá mint a székelyek közt egyszer egy borizü hang "hozza k i a kicsikét i s , azt i s lássuk" - pedig hát Szigeten egy még szebb, még i f j a b b gyönyörű teremtés v o l t mellette a naiva, Felekynek az első neje, Szákffy Amália. A jó emlékeknél fogva egyszer csak egész bizalmasan, minden előző levelezés nélkül oda termett Déryné közénk Debrecenbe. Mi v o l t a célja? Csak pár játék? vagy talán maradandó l e t t volna hosszab­ ban i s ? a z t nem tudom. Fellépett Dumasnak "Teréz" czimü drámájában és a közönség nagyon részvétlen v o l t . Másodszor S z i g l i g e t i "Rózsa" történelmi vígjátékában és azon az estén egy kinos j e l e n e t fordult elő, midőn egy bamba diákgyerek elfüttyentette magát. Déryné s i r t keservesen, és a z t mondta nem lép f e l harmadszor. Hiába engeszteltük, v i g a s z t a l t u k , én i s mondtam neki, hiszen kedves Róza néni ez i t t csak r o s s z tréfa és szokásban van, két hét előtt engem i s kifütyöltek, mert egy név­ t e l e n levélben kérőnek a saját hajam h e l y e t t fekete lószőrt tettem egy olyan h e l y r e , ahova a kérő kijelölte, e s t e aztán k i i s fütyölt, minden bizonnyal az a bizonyos A mult héten pedig "Ármány és szerelmet" adtuk és mikor

tőlem Luizától a z t kérdi a lady hány éves vagy? é s Lulza /én/

a z t feleltem 16 multam, egy mély hang rá tromfolt

a karzatról "meg egy pár" nohát, bizonyítgattuk mindnyá­ jan, hogy ez i s olyan gyerekes duhajkodás v o l t . Nem hasz­ nált semmit. Elment. Talán P e s t r e ? Mert rövid időre h a l l o t ­ tuk, hogy Pesten a Laborfalvy Róza barátságában él, hogy nála tartózkodik és hogy o t t a háznál minden gondot magára vállalt. Mi megjártuk ezután következő télen Kolozsvárt, a h o l országgyűlés volt és áprilban v i s s z a tértünk Debre­ cenbe, egész nyári tartózkodásra. Egyszer már 1847-ben egy előkelő kereskedő jött hozzánk ós megbotránkozva új­ ságolta: hogy Dérynét a pesti nemzeti színházban látta a "Csikós"-ban /népszínmű Szigligetitől/ az egyik részeg asszonyt játszani, midőn énekli "van ám nekem egy kakasom, majd eladom". Hát mi volt ez? v o l t talán szerződtetve még egyszer utoljára? vagy hogy ez meddig t a r t o t t és milyen formában? azt nem tudom. Elég az hozzá, hogy mindez férje tudomására i s j u t h a t o t t , és az szorgalmazta,

hogy jöjjön

már haza, hát meddig v i s e l i még a lealázott h e l y z e t e t ? Mert valószinü, hogy midőn a szabadságharcz kezdetén Laborfalvy Róza férjhezment Jókaihoz és a nemzeti szinház személyzete i s mozgósította magát valamerre, tehát ekkor szánhatta magát,,hogy férjéhez térjen. És igy 1849-ben már nemcsak hogy ő férjénél v o l t Tarczalon, hanem sógora és nővére Kilényiék i s náluk időztek hetekig, bizonyára vesztegelve a fenakasztott sziniviszonyok miatt. E z t pe­ dig biztosan tudom nővérem L i l l a - később Rónayné -

elbocsátása után, mert ö akkor mint növendék k i s leány Kilényiék gondnoksága és körében v o l t és ennélfogva emlegette a biztos időre h e l y e z e t t adatokat: hogy midőn Klapka o t t a környéken csatát v e s z t e t t /Tokaj vagy Tarczalnál?/ hát a mogorva és levert Klapkának vele szolgáltatták f e l az ebédjét, nehogy egy durva cseléd legyen neki alkalmatlanságára és még Déryné tanítgatta a k i s Lillát hogyan lépdeljen lábhegyen, és hogy váltsa és helyezze az edényeket. A z t hiszem ez eléggé biztos adat. Azonban következik reá az 185o-ik év, midőn újra n e k i lendültünk a színészetnek és én Áprilisban Miskolcra mentem Kaczvinszky igazgatóhoz és ekkor már Déryék Miskolczon l a k t a k a kincstári tisztartói lakásban. Majdnem minden­ napos vendégük voltam. Nagyon megtetszett nekem Déry bácsi a k i t ez alkalommal először láttam és kimondhatatlan gyönyörűségem t e l t benne mikor hallottam őket "Kedves Pistám** "Rozikám" nyájas beszélgetéseikben. Csupa gyöngéd­ ség, költsönös becsülés, s z e r e t e t látszott köztük. Déry néni ugy repkedett mint egy madár egyik dolgától a másik­ hoz. Nagy n y i l t háztartásuk v o l t . És ő a maga személyé­ ben mindig olyan csinos, választékos, üde v o l t , a milyen­ nél szebb soha sem, a mióta csak ismertem őt. Egy év múlva kitétette magát Déry Diósgyőrbe és o t t éltek Déry haláláig. Én még pár éven át aztán i s megjelentem Miskolcon és mélyen fájlalom, hogy nem vehettem magam­ nak elég időt Diósgyőrbe hozzájuk kirándulni. Multak az évek, forgott az idő kereke, felettem i s sok, nagy és

jelentékeny változatokban. Hallottuk a Déry elhunytát. Értesültünk arról i s , hogy már a szintén özvegy Kilényiné i s Dérynéhez költözött, de hogy mi okon hagyták o t t Diósgyőrt és jöttek be m i s k o l c z i lakásra a z t nem tudom, pedig Kilényinével ritkán /6 év/ váltottam néhány s o r t , l e v e l e z n i állandóan nem l e h e t e t t vele, mert rettentő felületes észjárása v o l t , rideg, közönyös a mások bajával szemben és mindig mondták, hogy fukar, ha néhány szót l e i r t , már akkor kereste a léha vicczeket, ha nem találta, oda f o r d i t o t t a a dolgot: "de sietek, féllábam a kocsiban, I s t e n áldjon", lehet, hogy a mélyérzelmü Dérynével i s igy bánt és emiatt folytonos meghasonlás v o l t köztük. Külön­ ben hogy j u t c t t volna élete végén Déryné olyan elhagya­ t o t t nyomorba? Hiszen Kilényiné 8 vagy 9 évvel élte túl Dérynét, kuporgatott k i s pénzecskéjével. E közben a 6o-as évek valamelyikén mintha hallottam volna, hogy Miskolczon egyszer az Egressy Ákos társulatánál fellépett. Az ő segélyére adatott az előadás? vagy keresztfiának, Egressy Ákosnak t e t t e z z e l szívességet? erről ugy gondolom csak Egressy adhatna bővebb felvilágosítást. Mikor közhirre j u t o t t , hogy péryné milyen nagy nyomorban van, és betegen sínylődik, mikor az általam i s jól ismert Potemkin Ödön az érdekében Radnótfáynál lépést t e t t , természetes, hogy ez a lapok utján nyilvánossá l e t t , és ez a fájdalmas .hir engem Kolozsvári vendégszereplésemen talált. 1869 május hóban, egy előadást óhajtottam rendezni a drága öreg szinésznő enyhítésére, de az idő rövidsége miatt ezt az

előadást egyesíteni k e l l e t t a már előbb t e r v e z e t t Gyulay Perenc szoboremlékével, tehát minden érdeklődése m e l l e t t a jó kolozsvári közönségnek, a megfelezett somma nem nagyon jelentékeny v o l t . De ebből kifolyólag birok én egy hálás, kedves régi l e v e l e t Dérynétől, melyet mindig becses emlékeim közt őriztem. Különben semmi más célja nincs e rövidre vont adatok­ nak, mint egyedül és kiválóan az: hogy Déryné nem működött 1852-ig a szÍnpadon.

JEGYZETEK A FÜGGELÉKHEZ

Quart. Hung. 4152/11. Frendel "Entwurf zu einen /!/ ungarischen N a t i o n a l theater" Pressburg /1779/» Frendel István névtelenül meg­ j e l e n t röpiratának magyar fordítása. Bayer autográf kéz­ i r a t a . - Az Entwurfot, amelynek mindössze 2 példánya l e l ­ hető f e l Magyarországon /MTA Könyvtára, M. P o l . 0.321 és P o l i t 0.199/ Bayer már A Nemzeti Játékszin története Írá­ sakor ismerte, több helyen idézi, nemcsak i t t , hanem ké­ sőbb A magyar drámairodalom történetében i s . Ugy látszik tervbe vette a r i t k a és kevéssé ismert röpirat magyar fordításának kiadását, e r r e azonban nem került s o r . A hagyatékban őrzött 14 f o l i o oldalas kézirat még nem vég­ leges szöveg, inkább csak egy készülő fordítás első váz­ latának tekinthető; még t e l e van zárójelbe t e t t német kifejezésekkel, amelyeknek helyes magyar megfelelőjét ke­ r e s t e . Németül nem tudók számára azonban igy i s pontosan v i s s z a a d j a a röpirat gondolatmenetét. Bayer F r e n d e l t t a r t o t t a a mü szerzőjének, amit azért k e l l hangsúlyozni, mert egyidejűleg olyan vélemények i s napvilágot láttak, mindenekelőtt Szinnyei nyomán, hogy Frendel csak fordítója a röpiratnak, amelyet e r e d e t i l e g Ungváry János, úttörő szinész i r t magyar nyelven. Szinnyei ugyanis a következőket i r t a Ungváryról életrajzi l e x i k o ­ nában: "Ő v o l t az első, a k i a Pesten építendő magyar Nemzeti Szinház eszméjét megpendítette, ennek tervét és javaslatát e cim a l a t t : Magyar nemzeti szinház t e r v e . Szózat a hazához s ajánlva a magyar nemességnek /1779»

l a t i n u l és németül i s / közzétette" /M. I . XIV. köt. 667. has./. E l t e k i n t v e attól, hogy Ungváry az Entwurf megje­ lenésekor mindössze 16 éves v o l t , a magyar és l a t i n pél­ dányoknak pedig nyomuk s i n c s , érdemes f e l s o r a k o z t a t n i azokat az érveket, amelyek Prendel szerzőségét és igy Bayer állásfoglalásának helyességét kétség kivül i g a z o l ­ ják. - Először a pozsonyi Magyar Hírmondó Írja l e Prendel nevét a nemzeti játékszínnel kapcsolatban: "... mint egy v a l a k i /Prendel kapitány Ur/ ugyan i t t Posonban 1779-benn nyomtattatott igen nyomós és hathatós beszédű német Írá­ sában /Entwurf zu einem ungarischen Nationaltheater. I n e i n e r Hede an das Vaterland/ óhajtja és e l i s intézi v a l a . " /Magyar Hírmondó 1781. 18. s z . 139» P«/ - Prendel nevével találkozunk Sándor István "Sokféle" cimü munkája V I I . kötetében i s , ahol a következőket olvashatjuk: "1779-ben bizonyos Prendel nevü Kapitány egy hathatós német beszéd­ d e l elő t e r j e s z t e t t e a Nemzeti Játék színnek hasznait, 's felállításának némelly módjait i s elő adta. Ezen Beszéd i l l y tzlm a l a t t jött k l : Entwurf zu einem Ungarischen Nationaltheater: i n e i n e r Rede an das Vaterland. Pressburg I779. Be az idő még einem jött akkor, hogy a Nemességünk a Magyar Játékszínbe kívánkozzék.** /Győr I 8 0 I . 6 0 . p./ Szinte megismétli Sándor István s z a v a i t Fápay Sámuel **A magyar l i t e r a t u r e esmérete" cimü müvében: "Ama derék Kapitány Prendel, a' k i 1779-ben Pozsonyban egy német Beszéd által serkentette a Magyar Hazát egy Nemzeti Magyar Játékszínnek felállítására, még akkor nem igen h a l l g a t t a t o t t

a* Magyaroktul." /Veszprém

I808.

423. p./. - Végül b e f e ­

jezve a Freudéi szerzőségét igazoló tanúr sorát, C a r l Anton Gruber von Grubenf e l s - e t , Apponyi Antal gróf bibliothecariusát idézzük, a k i "História Linguae Ungaricae" cimü munkájában újból összefoglalja a Frendelről és röp­ iratáról szóló állításokat: R e t r o a c t i s 7o annis, quum nempe magis pro bare t u r

linguae p a t r i a e u t i l i t a s , p r o d i i t

anno 1779 sermone teutonico, sine noraine a u c t o r i s , Posonii apud Landerer opusculura i n 8vo hac i n s c r i p t i o n s : * Entwurf zu einem ungarischen National theater, i n e i n e r Rede an das

Vaterland <> . I n oratione i s t a g r a v i t e r e t nervöse

exponuntur emolumenta, quae adferat i n Ungaria scena sermonis p a t r i i , p r o p o s i t i s mediis ad condendum

et

conservandum ejusmodi theatrum i d o n e i s . Sed Institutum t a l e tunc maturitate c a r u i t : N o b i l i t a s enira Ungara i l i e c e b r i s s i m p l i c i s v i t a e r u s t i c a e capta, peregrinumque descipiens lux um, hyberno etiam tempore per a l i q u o t tan tum dies urbes i n v i s e r e s o l e b a t . N o b i l i t a s i n urbe h a b i t ans quae actione delectabatur Comoedorum, Germanorum p r a e t u l i t dramata germ, quae i n compluri bus

r e g n i age ban tur

urbibus"

/Posonii 183o. Caput X. lo4. p./. - Egyébként az Entwurf egész gondolatmenetében erősen érezhető a jozefinizmus szemlélete, amely a bécsi Burgtheaternek 1776-ban I I . József által Nationaltheaterré való emelésében i s kifejezésre j u ­ t o t t . /V.ö. Staud Géza: Das Burgtheater und Ungarn. Maske und

Kothurn, 1976. 156-174. p./

Analekta 4570/1« A Magyar Nemzeti Játék s z i n * Alkotványa. 28 számozatlan f o l i o o l d a l , Kelemen László autográf kézirata. Meglehetősen rongált állapotban, a restaurálás ellenére i s maradtak o l ­ vashatatlan szavak, sőt mondatszakaszok. Bayer A Nemzeti Játékszínben több "alkotványról", rendtartásról, i l l . szinházi törvénykönyvről beszél. Az elsőt s z e r i n t e Báday rábizta Kármán Józsefre. "Ő aztán részben a hamburgi, ber­ l i n i és bécsi társaságok törvényeinek figyelembevétele m e l l e t t , részben pedig melyek a magyar nemzethez nem a l k a l ­ maztathatnának, saját találmányából elkészité az egész mun­ kát /Endrődy s z a v a i v a l / * nemcsak az egész társaságnak, de azoknak i s , k i k a z t olvassák, megelégedéssel*. Sajnálni l e h e t , hogy Endrődy helykimélésbői nem közli e munkát, no meg azért, mert nem sokára u j alkotványt készitettek. E z alábbi fejezetben közlendő alkotvány tehát nem Kármán mun­ kája.** /A Nemzeti Játékszin története, I . köt. 128. p./ E z t követően Bayer tárgyalja az u j törvényeket, amelyeket a Társaság t a g j a i 1792. december 19-én Írtak alá. /U.o. I . köt. 153-156. p./ Ez a szabályzat j e l e n t meg az Endrődy János szerkesztette 4 kötetes Magyar Játékszin 3« köteté­ ben

**Alkotvánnya A* Magyar Játszó Társaságnak" cimen / P e s t

1793.

V-XXXVIII. p./ Bayer állításával ellentétben ez i s

Kármán József szövegezése. - Végül Bayer még egy harmadik szinházi törvénykönyvről i s beszél, amely 1793-ban lépett érvénybe /A Nemzeti Játékszin története I . 168. p./. Ennek t e l j e s szövegét **Játék-Szin regulái" cim a l a t t l e i s közli

munkája 2 . kötetének függelékében /U.o. H . 355-358. p./, de hozzáfűzi a következőket: S törvények évszám és keltezés nélkül valók; de a h i v a t a l o s évszám s z e r i n t 1793-ban k e l ­ tek. Âz egész különben nem egyéb mint az 1787* június 12én Budán a Helytartó tanács ülésében k e l t német színházi törvények szószerü, bár sok h e l y t h e l y t e l e n fordítása. Az e r e d e t i cim igy hangzik: Theaterregeln für die^Schauspielerg e s e l l s c h a f t i n Ofen und F e s t . A x j e l z e t t helyen ceruzával van óda i r v a »hungarische'/U.o. 358-359. p./ - Annál különösebb, hogy Bayer hagyatékában egy negyedik törvény­ könyv kéziratát találtuk, amelyről eddig sehol sem esett szó. Meglehet, hogy ez az első, amelyet Bayer elsőnek mond, de nem ismertet. Sz azonban nem Kármán, hanem Kelemen Lász­ ló munkája. Keletkezésének dátuma 1792. július 16. Aláirta Ráday Pál mint igazgató valamint a társulat valamennyi tag­ j a . S ami kétségtelenül i g a z o l j a hitelességét: e l van lát­ va a Helytartótanács záradékával, amelyet 1792. július 2 3 án Nagyréti Darvas Ferenc a Htt. tanácsosa látott e l kéz­ jegyével és pecsétjével. - Bayer nyilván későn juthatott hozzá az értékes okirathoz, s igy már sem k i a d n i , sem f e l ­ dolgozni nem állt módjában.

Analekta 4370/2. A Helytartótanács 1795» december 1-én k e l t 25529. szá­ mú latinnyelvü l e i r a t a báró Podmaniczky Józsefhez, a Magyar Játszó S z i n i Társaság főigazgatójához. 2 számozatlan o l d a l . Értesiti Podmaniczkyt az udvari Kancelláriának 1795-ben

a budai censurai hatóságokhoz küldött rendeletéről, amely előírja, hogy azon játékok közül, amelyeket az előbbi évek­ ben játszottak a magyar színházban, csak azokat szabad ezentúl külön engedély nélkül színre vinni, amelyeket 1793« január 1. óta legalább kétszer adtak elő valamelyik bécsi színpadon* Minden más darabot előzőleg f e l k e l l

terjeszte­

n i a budai cenzorhoz engedélyezés céljából* - Eddig k i a d a t ­ lan.

Analekta 4370/3* A Játék-Darabokat magában foglaló i r o t t és nyomtatott könyveknek fel-jegyzése. 3 számozatlan f o l i o l a p . Schedius Lajos, a nemzeti játékszin "tudomány igazgató­ j a " , vagyis dramaturgja, művészeti tanácsadója v o l t . Autográf darabjegyzéke azokat a társulat által játszott darabokat tartalmazza, amelyek nyomtatásban megjelentek. Bayer való­ színűleg a Schedius-hagyatékból vásárolta meg antikvárium utján. - Eddig k i a d a t l a n .

Analekta 4570/6. A* Nemzeti Magyar Játszó Társaság Számára ab A° 179o usq 1796* készült és el-Jádzott Játék Daraboknak Lajstroma. /A f e l z e t e n / : A' Magyar Hazai Nemzeti Játszó Társaság Bibliothekájának Lajstroma. Ab A° 179o usq 18ol. /Benne külön cim/: Ab A° 799 u s q l 8 o l . A' Nemzeti Magyar Játszó Társaságnak u j j a b b fel-állitásától fogva Szaporodott Játék Darabok Lajstroma. 3 számozatlan f o l i o o l d a l . Kelemen

László autográf kézirata. Az egészet közölte Bayer A magyar drámairodalom története 2. kötetének függelékében /427-432* p./ Valószínűleg a következő Kelemen-kézirat "A Nemzeti Magyar Játzo Institutum Történeteinek folytatása. Ab A° 793 usque I n c l u s 8 o l .

M

melléklete v o l t .

Analekta 4370/5* A Nemzeti Magyar Játzo Institutum Történeteinek f o l y t a ­ tása. Ab A° 793 usque Inclus 8 o l . - 7 számozatlan f o l i o o l ­ d a l . Kelemen László autográf kézirata. - Régebbi kutatásaim során több izben találkoztam olyan utalásokkal, hogy Kelemen László emlékiratot, i l l e t v e feljegyzéseket készített, ame­ lyekben a társulatnak a p e s t i bukást követő sorsáról számolt be. Mivel Bayer i s hivatkozott rá, föltételeztem, hogy az ő hagyatékában k e l l lennie. Akkoriban /196o/ az egész hagya­ tékot átnéztem az OSzK-ban, de Kelemen emlékezéseinek kézira­ tát nem találtam. Rábukkantam viszont Bayer Józsefnek egy kiadatlan, cimnélküli /valószínűleg utolsó/ tanulmányára, amely bőségesen tárgyalta az e m i i t e t t emlékiratot, s amely mint Írja, tulajdonában van. A tanulmányban található idé­ zetekből megkíséreltem rekonstruálni a Kelemen-féle i r a t o t * Igy j e l e n t meg Bayer tanulmánya 1961-ben, a Színháztörténe­ t i Füzetek 1. számaként Kelemen László naplója és f e l j e g y ­ zései cimen. Azóta nyilván átrendezték Bayer rendkívül nagy terjedelmű hagyatékát, amelynek túlnyomó többségét 1947-ben adta át Hal ten berger Mihályné az OSzK-nak s igy az Analekta 4370 j e l z e t a l a t t i "A Nemzeti Játékszin tör-

ténetére vonatkozó e r e d e t i és másolt okmányok Bayer József gyűjteményéből" feliratú palliumban sikerült megtalálnom Kelemen László e r e d e t i feljegyzéseit, amelyeket t e l j e s t e r ­ jedelmükben közlünk.

Analekta 4370/4. Pest vármegye kétnyelvű / l a t i n és magyar/ körlevele a magyar vármegyékhez a Magyar S z i n i Társaság állandósítása és p i l l a n a t n y i fölsegélyezése tárgyában. No 1519» Erősen rongált, nehezen olvasható kézirat. 6 számozatlan f o l i o o l d a l . Egykorú h i v a t a l o s kópia erősen rongált álla­ potban. Egyes helyeken o l v a s h a t a t l a n szövegrészletek. A körlevél Kelemen Lászlónak 18ol. augusztus 2 4 - i k i k e l t e ­ zéssel Pest vármegyéhez intézett kérvénye nyomán készült. Kelemen kérvényét Bayer részletekbe menően tárgyalta emii­ t e t t cimnélküli tanulmányában /Kelemen László naplója és feljegyzései 4-9-53« P«/» mint ahogy szól az 1519» szám a l a t t augusztus 26-án kibocsátott körlevélről i s , de magát a körlevelet nem közli. /U.o. 55-57« P»/ Ez indokolja e fontos színháztörténeti dokumentum t e l j e s szövegének közzé­ tételét. Ami a kétnyelvűséget i l l e t i , az 1792-1 ország­ gyűlés óta, a jun. 22-1 királyi l e i r a t értelmében lehetővé vált, hogy a h i v a t a l o s i r a t o k a t a kötelező l a t i n mellett magyarul i s közöljék.

Analekta 4370/7. Tekintetes Nemes Pest Vármegye 18o2-ik Esztendőben

Januarius 21dikén t a r t o t t K i s Gyűléséből. /Jegyzőkönyv./ Egykorú h i v a t a l o s kópia. 14 számozatlan f o l i o o l d a l . A kézirat erősen sérült, egyes részek olvashatatlanok. Pest vármegye ezen ülésén ismertették az egyes várme­ gyéknek a Pest vármegye 1519» szám a l a t t k i a d o t t kétnyelvű körlevelére beérkezett válaszokat. A már e m i i t e t t cimnélkü11 tanulmányban, amely Kelemen László feljegyzéseiről szól /58. p./ Bayer f e l s o r o l j a 7 megyének a nevét, amelyek a köriratot megválaszolták /Borsod, Ungh, Szatmár, Zólyom, Szepes, Torna, Árva/, de a jegyzőkönyv szövegét nem közli. Az eredeti jegyzőkönyvben még öt megye /Abauj, Békés, Bara­ nya, Gömör, Hont/ hozzászólása olvasható. Indokoltnak t a r ­ tottuk, hogy a magyar megyéknek a Nemzeti Játékszin állan­ dósítására ós felsegélyezésére vonatkozó álláspontját közvetlenül az 18o2. évi országgyűlés előtt, a gyűlés t e l ­ j e s jegyzőkönyvének közzétételével ismertessük.

Analekta 4370/8. Kötelező levél. Egylapos nyomtatvány valószínűleg az 181o körüli időkből.

Analekta 4370/9« Szentkirályi László, pestmegyei alispán által kibocsá­ t o t t és aláirt 5 lapos nyomtatvány, 181o. f e b r . 5-1 dátum­ mal, amely a P e s t vármegye által f e n n t a r t o t t Nemzeti Játéks z i n i Institutum anyagi támogatására szólít f e l . Schedius Lajosnak cimezve. Valószínűleg Schedius hagyatékából került Bayer gyűjteményébe.

Analekta 4-948. P r i e l l e Kornélia Dérynéről. P r i e l l e Kornélia cikkének autográf fogalmazványa, 7 f o l i o o l d a l . - Déryné Naplójának megjelenése után Náményi Lajos kérte meg P r i e l l e Kornéliát, hogy i r j a l e emlékeit Dérynéről, mivel ismerte őt és f i a t a l korában még együtt i s játszott v e l e . Az akkor már 76 éves színésznő engedett a kérésnek és 7 f o l i o oldalon leírta emlékeit, részben kiegészítve a Bayer által k i a d o t t Napló egyes a d a t a i t . Ennek az Írásnak egyes részleteit egy interjú keretében Náményi l e i s közölte " P r i e l l e Kornélia Dérynéről" cimmel az Uj Időkben / 1 9 o l . 12. s z . 254-257. p./. Később P r i e l l e cikke kisebb kihagyásokkal megjelent a Buda­ p e s t i Hírlapban i s " P r i e l l e Kornélia feljegyzései. Déryné" cimmel /19o6. 75» s z . / . Bayer valószinüleg elkérte gyűjte­ ménye részére a kéziratot Prielle-től, s igy maradt meg Bayer hagyatékában.

TARTALOMJEGYZÉK

Bayer József

7

Bayer József müveinek bibliográfiája

27

Bayer József kéziratos hagyatéka

57

Függelék

69

Jegyzetek a függelékhez

165

A SZÍNHÁZTÖRTÉNETI KÖNYVTÁR új folyamának megjelent kötetei 1.

Könyves Máté: Játékszin! Koszorú. Szerk.: György E s z t e r

2.

Szuper Károly szinészeti naplója. Szerk.: Genner Mihály

3.

Szilágyi Pál: Egy nagyapa regéi unokájának. Szerk.: Bódis Mária

4.

Széchenyi István: Magyar Játékszinrül. Szerk.: B e l i t s k a S c h o l t z Hedvig

5.

Benke József szinházelméleti Írásai. Szerk.: Kerényi Perenc

6.

Barokk, k l a s s z i c i s t a és romantikus díszlettervek Magyar­ országon. Összeállította: B e l i t s k a S c h o l t z Hedvig és B e r e z e l i A. Károlyné

7.

I . A. B l a c k w e l l : Rudolf o f Varosnay. Pord.: Varannai Aurél

8.

Ady színpadképei.

9.

Bayer József tudományos munkássága. Szerk.: Staud Géza

Szerk.: Bacsó Béla

16,50-Ft