V évfolyam 4. szám
Emlékezés 1848 tavaszára Bár az igazi tavasz még váratott magára, ennek ellené re az időjárás kegyes volt az ünnepre készülődőkre. Az eső nem esett, de fujt a szél, így mindenki a megemléke zésnek helyt adó Kultúrház felé igyekezett. A meghívott vendégeket, a falu lakóit Kozma Rózsa, az ünnepség szóvivője köszöntötte. Lunk György polgármester úr az ünnep, az emlékezés fontosságáról szólt ünnep gondolataiban. Az elmúlt évekhez hasonlóan most is nagy-nagy sze retettel fogadtuk Stancsics Erzsébet és Szántai Sándor író,
2010. április 2.
Ara: 100 Ft
költő házaspárt, akik már szinte " hazalátogattak " körünk be. Az ünnepi megemlékezésen Stancsics Erzsébet a nagy ősről, Táncsics Mihályról és Ácsteszérről, a szülőfaluról mondta el gondolatait. "Ez a falu levegőjében hordozza a magyar forradalom nagyszerű hősének minden itt maradt és hazaszálló gon dolatát, lélegzését, honvágyát. Bárhová is sodorta-vitte a harc, az üldöztetés, Ácsteszér, a szülőfalu ott volt napi gondolatai között. A muníció, amelyből élete végéig a leg nehezebb időkben is tarisznyázott, innen ered, s ebből me rítette az erőt, hitet, kitartást, amelyre a forradalom előtt, alatt és főként után, olyan nagy szüksége volt ! (Folytatás a következő oldalon)
2. oldal
Arany Trombita
Ácsteszér község havi lapja
(Folytatás az előző oldalról) Ha erre járunk, a Bakony táján, s meglátjuk az útjelző táb la feliratát, tán eszünkbe jut a nagy hazafi, a szegény gya logos, forradalmárzseni, akinek alakja ma is szálegyene sen mutatja, milyen tartású a megalkuvás nélküli hazasze retet. " Igaz , szívhez szóló gondolatokat hallhattunk Stancsics Erzsébettől, aki egy versével zárta megemlékezését. Ezután a bakonyszombathelyi Rock Színpad előadását hallhattuk. A tőlük megszokott magas színvonalon adták elő produkciójukat. A 17. Bakonyi Népművészeti Fesztivál keretén belül meghívott csoportok előadása következett. Az idén fennállásának 10. évfordulóját ünneplő szőnyi Duna Népdalkör és a Napraforgók Citeraegyüttes adta elő műsorát. A bakonyszombathelyi Tavaszka néptánccsoport előadá sában Mezőföldi táncokat láthattunk. Az ünnepi műsort a 35 éve alakult és azóta megszakítás nélkül működő Almásfüzitői Vegyeskar zárta. Az ünnepség után a Táncsics szobránál Halász Ramó na 7. osztályos tanuló elszavalta Szántai Sándor " Tán csics Mihályra emlékezve c. versét, majd elhelyezték a megemlékezés koszorút. Koszorút helyezett el Keleti György térségünk országgyű lési képviselője, a kisbéri Kistérségi Társulás, a BÖSZ, a Táncsics-kör, a környék településeinek polgármesterei, a bakonyszombathelyi iskola, a komáromi Futóegyesület, Czunyiné Dr. Bertalan Judit képviselő jelölt, Ácsteszér község képviselőtestülete. Az ünnepség a Táncsics háznál folytatódott, ahol Reif Jánosné és Liebmann Károly Ácsteszér község nevében helyezett el koszorút. A jelenlévők közül ,az ünnepi megemlékezés zárása után , sokan megtekintették a Táncsics házat. Szép, tartalmas ünneppel emlékeztünk március idusára. Köszönjük a szereplőknek, a rendezőknek és a vendéglá tóknak ezt a szép napot ! Gubucz Lajosné
/ képes beszámoló az ünnepről /
2010. április
2010. április
Arany Trombita
Ácsteszér község havi lapja
3. oldal
Önkormányzati Hírek Az ácsteszéri Képviselő Testület március 2-án tartotta a rendes ülését. Az ülés fő témája az önkormányzat 2010es költségvetése volt. Az első napirendi pontban Lunk György polgármester számolt be a legutóbbi ülés óta eltelt időszak eseménye iről. 2009 november 30-án volt a legutolsó olyan ülés ahol csak az ácsteszéri Testület ülésezett. Azóta 5 temetési se gély kérelmet adtak be. Újabb csatorna pályázatot írtak ki, de azt a 2000 fő felet ti településeknek írták ki, így azon nem indulhatunk, úgyhogy várnunk kell még a következő lehetőségre. A második napirendi pontban a 2009-es évi költségveté si rendeletet kellett módosítani, mivel a már ismert számadatokkal kisebb változásokat kellett rögzíteni. A harmadik napirendi pontban a polgármester és az al polgármester tiszteletdíjának a megállapítása volt. Az adható összegeket a törvény szabja meg. A Testület be határolt keretek között adhatnak. Lunk György tiszteletdíját a Testület 173.000,- Ft-ban, az alpolgármesterét pedig 10.000,- Ft-ban határozta meg havi szinten. A negyedik napirendi pontban Ácsteszér Község Önkor mányzatának 2010-es költségvetéséről döntött a Testület. A határozat legfontosabb részét a költségvetés fő száma it az alábbi kivonat tartalmazza: "A költségvetés bevételei és kiadásai 3.§. (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat 2010. évi a./ költségvetési kiadásainak fedezetéül szolgáló bevételek főösszegét 100.022.000.- Ft-ban ebből: a működési célú bevételek összegét 96.022.000.- Ft-ban a felhalmozási célú bevételek összegét 4.000.000.- Ft-ban állapítja meg. (Folytatás a következő oldalon)
4. oldal
Arany Trombita
Ácsteszér község havi lapja
2010. április
(Folytatás az előző oldalról) b./ költségvetési összes kiadását 101.877.000.- Ft-ban ebből: működési célú kiadások összegét 89.377.000.- Ft-ban felhalmozási célú kiadások összegét: 12.500.000.- Ft-ban hagyja jóvá. (2) Az (1) bekezdés a./ pontjában megállapított bevételek, valamint az (1) bekezdés b./ pontjában jóváhagyott kiadá sok különbözeteként a 2010. évi költségvetési hiány ös szege: 1.855.000 Ft." Ez a főösszeg csökkenést jelent a tavalyi számokhoz ké pest. Ezek mögött a számok mögött a tavalyi évben 6 millió Ft fejlesztés, a három év összességében pedig több, mint 12 millió Ft pénzmaradvány van. Ez a Testület szigorú taka rékoskodásának tudható be, így azon kevés Önkormány zat közé tartozunk aki nincs eladósodva. Az ötödik napirendi pontban az étkezési és az étkezés ki szállításainak a díjai lettek meghatározva (erről az illeté keseket már ki is értesítette a Hivatal). A hatodik napirendi pontban az önkormányzati lakások bérletének a meghatározása történt. Márciusban másik testületi ülés nem volt. A havi esemé nyekről ismételten Lunk György polgármester számolt be. Március 3-án KTKT ülésen vett részt. A Kistérség költ ségvetését tárgyalták a részt vevők, és el is fogadták azt. Március 12-én a már hagyományos "Sajtó nap" került megrendezésre. A megyei lapok újságírói képviseltették magukat és megkoszorúzták az Ősnyomtató szobrát és a Táncsics háznál is lerótták kegyeletüket. Az eseményt a Községházán fogadás követte. Március 14-én író-olvasó találkozóval egybekötött könyvtárnyitó volt (részletesen későbbi cikkünkben). Március 15-én ismételten szép ünnepet ünnepelhettünk meg színvonalas műsorokkal és szép számú megjelenttel. A szomorú csak az, hogy sokkal több vidéki ember jött el ünnepelni, mint ácsteszéri. Március második felében mindkét nagy párt országgyűlé si képviselő jelöltje felkereste falunkat, és ismertették a programjukat. A hónap közepén Keleti György (MSZP), a hó végén pedig Czunyiné dr. Bertalan Judit (Fidesz). Gurdon András
A magyar Sajtó Napja Március 15-e egyben a Magyar Sajtó Napja is, mely alkalommal, már hagyományos módon ellátogattak hoz zánk a 24ÓRA Komárom-Esztergom megyei napilap munkatársai, hogy tisztelegjenek a nagy előd, a reformko ri Magyarország jelentős publicistája előtt.
Táncsics Mihály emlékháznál koszorút helyezett el Hatházi Péter kiadóvezető-főszerkesztő, valamint Takács Zoltán újságíró-felelős szerkesztő. A lap nevében tisztelgett még a lap fotósa, Kiss T. József, valamint Rafael Balázs újságíró. Az Arany Trombita faluújság és Ácsteszér Önkor mányzata képviseletében: Gubucz Lajosné, Borbély Ilona, és Pintér Gábor, Veszprémi Imre szobrászművész alkotását az Ősnyomtató-t koszorúzták meg, mely a: SAJTÓSZABADSÁGOT jelképezi.
Pintér Gábor
Táncsics Mihály-Díj
A TÁNCSICS MIHÁLY_DÍJAT az újságírói tevékeny ség elismerésére alapították 1990-ben. Mint tudjuk a díj névadója Táncsics Mihály, aki a reformkori Magyarország jelentős publicistája volt. Átadására minden évben a MAGYAR SAJTÓ NAPJÁN, március 15-én kerül sor. Az évenkénti 6 fő díjazottról a mindenkori művelődés miniszter határoz, a Magyar Kato likus Újságírók Szövetsége (MAKÚSZ), a Magyar Újság írók Közössége (MÚK), a Sajtószakszervezet és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) ajánlásait figyelembe véve. A kitüntetett, adományozást igazoló okiratot és érmet kap. A kerek alakú bronzból készült, 80 mm átmérőjű és 8 mm vastag érem Csontos László szobrászművész alkotása, mely Táncsics Mihály domború arcképét ábrázolja, és TÁNCSICS MIHÁLY-DÍJ felirattal van ellátva. Pintér Gábor
2010. április
Arany Trombita
Ácsteszér Község havi lapja
Liturgikus Naptár Április- Szent György hava Április 1. -Nagycsütörtök: Az esti szentmise az utolsó vacsorát hozza a jelenbe. A mise végén minden díszétől megfosztott templom a pusztaság és vigasztalanság képét mutatja. Április 2. - Nagypéntek: Urunk halálának emléknapja. E napon nincsen szentmise, mert az örök Főpap mutatta be véres áldozatát a kereszt oltárán. Az ünnepi istentisztelet részei: 1. Olvasmányok és Passió/ Jézus szenvedéstörténete / va lamint Ünnepélyes könyörgések. 2. Hódolat a Kereszt előtt /A megváltás jele előtti hódolat/ 3. Szentáldozás /A Nagycsütörtökön félrerakott szent ostyát veszi magához a pap és a hívek./ Április 3.- Nagyszombat: Az Úr sírban nyugovásának napja. Húsvét éjszakájának szertartása az egyházi év kö zéppontja. A szertartás részei: 1. A húsvéti fény meggyújtása 2. Húsvéti örömhírdetés. / Exsultet / 3. Ószövetségi olvasmányok 4. A mise első része 5. Keresztvíz-szentelés, keresztségi szertartás 6. A mise második része A mise végén a húsvéti körmenetben a feltámadás öröm hírét visszük meg a világnak, s tanúságot teszünk a feltá madásban vetett hitünkről. Április 4. - Húsvétvasárnap- Krisztus feltámadt a sírból. Ez az esemény magában hordja valamennyiünk testi feltá madásának igéretét és zálogát. Április 11. -Húsvét 2. vasárnapja. Április 18. -Húsvét 3. vasárnapja Április 23. -Szent Adalbert püspök, vértanú ünnepe. A hagyomány szerint ő bérmálta meg Szent István királyt. Április 25. -Húsvét 4. vasárnapja Április 29. - Sziénai Szent Katalin ünnepe. Áldott Húsvéti ünnepeket kívánok szeretettel minden kedves olvasónak és családtagjaiknak! Volf Nándorné
Óvodai hírek márciusban "Fészket rak a jó idő, gólyanép is haza jő" (Balogh József) A hosszú tél után végre beköszöntött a tavasz, újra élénk gyerekzsivaj tölti be az ovi udvart. A természet változása it közvetlen közelről figyelhetik meg ovisaink, tanúi le hetnek a rügyfakadásnak, az első hagymás növények ki bújásának. Sőt micsoda öröm volt, amikor megérkezett az első gólya, illetve a hét elején a párja is, a gyerekek élénk érdeklődéssel figyelik a két madár mindennapi életét, azt
5. oldal
hiszem, ennél megfelelőbb környezeti nevelés foglakozást nem lehetne kitalálni számukra. Március 29-én a "Nyulacska házikója" valamint a "Róka és a gólya"című meséket láthatták a gyerekek a Kincseslá da Bábszínház előadásában. Hamarosan újabb meglepetés vár a legkisebbekre, hiszen a húsvéti nyúl a hírek szerint ajándékot hoz a gyerekek nek. Erről majd a következő számban képes beszámoló formájában a tisztelt újságolvasókat is tájékoztatjuk.
Reij Jánosné óvodavezető
Értékmentés másként r
író-olvasó találkozó március 15-e előestéjén Stancsics Erzsébet és Szántai Sándor, író-költő házas pár, már több éve megtisztelik az ácsteszérieket azzal, hogy márciusban eljönnek Budapestről Táncsics Mihály szülőfalujába, és együtt ünnepelnek velük nemzeti ünne pünkön: március 15-én. Mondhatnánk azt is, hogy már hazalátogatnak Ácsteszérre. Közvetlen találkozóra, beszélgetésre azon ban még nem volt lehetőség. Ezért került sor idén márci us 15-e előestéjén a község Kultúrházában író - olvasó ta lálkozóra és az azt követő kötetlen beszélgetésre. A találkozónak volt másik két aktualitása is. A közel múltban jelent meg Szántai Sándor legújabb verseskötete A vers türelme címmel. A másik örvendetes aktualitás, hogy a községben elkészült az új falukönyvtár, amelynek otthont ismételten a Kultúrház ad. Az eredetileg a könyv tárba tervezett találkozóra a Kultúrház termében került sor az érdeklődők szép számának köszönhetően. Hideg és csönd volt március 14-én a faluban. A Kultúr házban viszont már előző nap óta pattogott a tűz a cserép kályhákban. Az író - olvasó találkozóra odakészített asz talon pedig egy kedves tulipán bizakodva nyújtózko(Folytatás a következő oldalon)
6. oldal
Arany Trombita
Ácsteszér Község havi lapja
(Folytatás az előző oldalról) dott, akár a gyertyaláng. Családias, vidám hangulatú dél utánt tölthettek el vasárnap itt azok az ácsteszériek és ér deklődők, akik eljöttek a rendezvényre. Először Stancsics Erzsébet beszélt röviden pályájáról, majd vidám írásaitól derült az egész hallgatóság. Szántai Sándort ezúttal A vers türelme című életmű köte téből ismerhették meg a jelenlévők. Abban a nem min dennapi szerencsében részesülhettek, hogy a verseskötet kiemelt darabjait a költő tolmácsolásában hallhatták. Az előadás végén feltett kérdésekre örömmel és átlel kesülve válaszolt az író -költő házaspár. Ezt nem kis ér deklődéssel fogadta a hallgatóság. Megtudhatták Stancsics Erzsébettől, hogyan lett érettségi tétel Jó veled című verse. Ezt követően hallhatták is e mű vet a költőnő szép előadásában. Szántai Sándor pedig arról szólt válaszában, hogy "A vers Isten adománya....A verseken belül is megkülönböztet hetjük az ihlet adta önkéntelenül támadt sorok születé sét." Ars poeticáját Öt sor című versében így fogalmazta meg: "Ha a költészet a világformáló Szép képek és szavak özöne, Kérem, felejtsék el verseimet! Az emberi lét értelmét nyögve Mondom és találom a rímet." A bő egyórás író-olvasó találkozó után került sor a könyvtár ünnepélyes megnyitására. Itt a szerzők szívesen dedikálták megjelent köteteiket az olvasóknak, és tovább folytatódott a közvetlen hangú beszélgetés. Borbély Ilona
2010. április
2010. április
Arany Trombita
Ácsteszer község havi lapja
7. oldal
Megújult a könyvtárunk Hét éve a megoldatlan fűtés miatt költöztünk át az akkor megüresedett kisiskola Petőfi utcai, melegebb termébe. Két év múlva a Kossuth utcai suli napközis terme lett új otthonunk. A megemelkedett gázárak okozták, hogy újra tovább kellett állnunk. Mivel a Mozgókönyvtár tagjai lettünk, kaptunk pénzt a felújításra, fűtéskorszerűsítésre: kb.1,3 millió forintot. Ez a jó lehetőség, - amelyhez az önkormányzat is hozzátett pénzt, munkát - lehetővé tette, hogy végleges helyünkre, az árván hagyott terembe hazajöjjünk. Tél elején megkezdődött a tervezés és a felújítás. Kicse rélték az ablakokat, ajtókat, járólapot raktak le, meszeltek, megújultak a villanyvezetékek a falban és szebb, új fény csöveket kaptunk. Nagyon vártuk a gázkonvektorok be szerelését, hogy kezdhessünk átpakolni. Miközben az internet bekötésére vártunk, elkezdtük a könyvek átköltöztetését. E munka dandárját Ruff Tamás és Nagy Mihály végezte. Sekk Józsefhé széppé varázsol ta a polcokat, az ablakokat, a térítőket, felrakta az új függönytartókra a megvarratott függönyöket. Szerencsére a könyvek rakásában sok segítséget kap tam: Horváth Zsolt, Borbély Ilona, Kozma Rózsa, Bolgámé Nerhaft Ilona, Szőke Attiláné, Kocsis Szilvia, Halász Ramóna, Szvák Vivien, Szőke Vivien, Ihász Flóra, Mrázik Péter, Flekács Ágoston, Padár Ivett, Nyári Dzsenifer ügyes kezei alatt égett a munka.
A polcokra téve a könyveket ellenőrizték a raktári rendet is. Közben gyorsan szaladt az idő, az újból télis időben még polgármesterünk segítségét is kellett kérnünk, hogy az álta lunk tervezett megnyitásra a lexikonok is átérjenek. Közben a két számítógépet is internetre is kapcsolták. így március 14-én az író-olvasó találkozó előtt(után) mindenki megtekinthette munkánk eredményét.
A falu és az a kitartó csapat, aki a régi, hideg teremben is eljött; internetezett, könyveket vett ki, vagy tanulmá nyaihoz könyvet, cikket keresett, nagyon megérdemelte már ezt a korszerű és meleg könyvtárt! Remélem, Önök is kedvet kapnak a meglátogatásunkra . A beiratkozás ingyenes, csak egyszeri kártyadíjat kérünk: 150 forintot. Az internetezés - az Önkormányzat döntése alapján - most sem kerül pénzbe... Március 15-én öregbítettük a falu hírnevét a takaros, fel szerelt, megújult és kellemesen meleg könyvtárunkkal. Itt szeretném megköszönni az Önkormányzat szervező munkáját és pénzét, a kistérség anyagi hozzájárulását, Bolgár Imre, Neubauer Gábor és a Gádor Kft. valamennyi most fel nem sorolt szakembere közreműködését; a segí tőknek is a munkát, a bíztatást és az olvasóink türelmét. Használjuk most már közösen könyvtárunkat, találkoz zunk gyakran. Kedden és csütörtökön 16.00-19.00-ig vagyunk nyitva. Az új teremben - a régi szeretettel - várok Mindenkit! Vi szontlátásra! Véber Gáborné
Arany Trombita
Ácsteszér község havi lapja
Az Óvodai Szülői Szervezet szeretettel vár mindenkit 2010. április 17-én egy vacsorával egybekötött jótékonysági bálra. A bál bevételét az óvodások javára fordítjuk. A bál helyszíne: Művelődési Ház, Ácsteszér A jótékonysági esten keringővel fellépnek a 8. osztály tanulói. Vacsora: • Aperitif • Hagymás rostélyos • Gombás ragu alatt sült csirkemell
Zene: Deli Zoltán Tombola Örömmel fogadunk minden segítő szándékot, tombolatárgy felajánlást. Köszönettel: a szervezők
Az amatőr történész Károlyi kormány- Tanács köztársaság Az 1918-1919-es év a Magyar történelem egyik leg vitatottabb korszaka volt, sok ellent mondással és a hivatásos történészek politikai hova tartozásuk szerinti értelmezésé vel. Kun Béla korszakát próbáljuk meg politikamentesen had történészi munkák alapján elemezni. A frontról érkező csapatokat egy teljesen szét zilált ország fogadta. A legtöbb alakulat fosztogatva és rabolva ér kezett haza. Nem v életlen, hogy a Károlyi kormány
legnagyobb erőfeszítése a katonák leszerelésére irányult. A katonai zavargások legnagyobb áldozata Tisza István Magyarország korábbi miniszterelnöke volt. Négy katona saját lakásán brutálisan kivégezte. Nem véletlen Linden hadügyminiszter kijelentése, nem kell hadsereg többé, soha nem akarok katonát látni. Pedig Magyarországnak ebben az időben nagy szüksége volt a frontról hazatérő katonák tömegeire. Károlyi Mihály szavai megfontoltak voltak, beszédét ezekkel a mondatokkal fejezte be: "Mi nem akarunk rabló vezérek lenni, mi nem akarunk a fosztogatókkal együtt dolgozni. Minden magyar katonának megköszönöm önfel áldozását amellyel a harctéren küzdött." (Folytatás a következő oldalon)
2010. április
Arany Trombita
Ácsteszer község havi lapja
(Folytatás az előző oldalról) Az 1918-ban Páduában aláírt fegyverszüneti egyezmény kötelezi a magyar csapatokat 1914-es határokhoz való visszavonulásra. Ezt a magyar kormány teljesítette. Az Antant kormányok kérését azonban nem tudta teljesí teni. Ez a kérés Ukrajna katona megszállására, valamint rend fenntartására vonatkozott. Magyarország területén cseh csapatok vonultak keresztül, szigorúan zárt vasúti kocsik ban. Fegyverzetüket külön szerelvények szállították a csa patok után. Persze a határon a szerelvények megálltak, megvárva a fegyvereket szállító vasúti kocsikat, majd megkezdték megszállásukat a történelmi Magyarország ellen. Bár a csehek nem rendelkeztek nagy harcértékkel már útközben parancsot kaptak Szlovákia és a Felvidék megszállására. Magyarország megszállása megkezdődött. A hadügyminisztérium utasította a zsolnai parancsnoksá got, hogy ne fejtsen ki ellenállást a cseh csapatokkal szemben. Berta Albert az új hadügyminiszter adott ki először paran csot a betörés megakadályozására. A magyar csapatok fel vették a harcot, a betörő csapatokkal szemben, és a Felvi dékről visszavonulásra kényszerítették a cseh csapatokat. Közben a franciák elkezdték a szokásos kétkulcsos játéka ikat megszegve a páduai fegyverszüneti egyezményt. A magyar honvédségnek mér nem volt ereje az újabb tá madás megállítására, így Károlyi Mihály személyesen ve zette a Magyar delegációt Belgrádba, a támadások azon nali leállítását követelve. A franciák már akkor megmutat ták Magyarország számára az elkövetkező jövőt. Szerződésük 18. pontja súlyosan érintette Magyarorszá got. A magyar csapatokat 8 nap alatt vissza kellett vonni a Nagymarosvölgye-Beszterce, Marosvásárhely-SzabadkaBaja-Pécs-Drávafolyó vonalától északra. Közben a cseh hadsereg is betört az országba hatalmas te rületeket elfoglalva. A franciák a belgrádi szerződést is figyelmen kívül hagy va megengedték a román csapatok bevonulását Erdélybe. Károlyit a belgrádi szerződés miatt tartották hazaárulónak a Horthy korszakban a történészek elveszítve realitás ér zéküket. A belgrádi szerződés csak egy darab papírkén ér telmezték a franciák (Románia I. világháború befejezés előtt két nappal adta át hadüzenetét Magyarországnak). A román király december 26.-án bejelentette Erdély egyesü lését Romániával. A román támadással egyedül a székely hadosztály vette fel a harcot, a nyomasztó túlerő ellenére kegyetlen harcot vívtak a betörő román csapatokkal. A ro mánoknak minden egyes fáért nagy emberáldozatokat kellett hozniuk. A román támadással egy időben a Csehszlovákok is be nyújtották a számlát. Barta honvédelmi miniszter kiürítet te a Felvidéket, és átadta a cseheknek. Délvidéken a cseh csapatok elfoglalták Muraközt. A Bá nátot megának követelő Szerbi és Románia között patta násig feszült volt a helyzet, a fegyveres konfliktus meg
9. oldal
akadályozására francia csapatokat vezényeltek a szerb és román csapatok közé. Magyarországnak a folyamatos francia segítséggel végre hajtott támadásokkal szemben válaszként újra kellett szer vezni a felbomlott honvédséget. A magyar honvédség tiszti karának önkéntes toborzása gyorsan ment, a legénységi toborzás azonban elmaradt a kívánt mértéktől. Ezért bevezették a kötelező katonai szolgálatot, a hazaté rő katonákból hadosztályokat tartottak vissza, valamint megalakították a nemzetőrséget. Az 1919-es évre az összesített fegyveres létszám elérte a 90.000-es főt. A honvédség élére új hadügyminiszter ke rült Böhm Vilmos személyében. Stromfeld Aurélt kérte fel honvédségi államtitkárnak. Stromfeld megújult erővel állt a honvédség újjászervezésének élére. Márciusban IV. Károly megkapta a hírhedt Vix jegyzéket, amely Magyarország számára teljesen elfogadhatatlan volt. Károlyi Mihály szociáldemokrata kormány felállítá sát javasolta. A MKP tüntetést szervezett elutasítva a Vix jegyzéket, de a belgrádi szerződést elfogadták. A megalakult munkástanácsok Károlyitól megvonták a hatalmat. 1919. március 30.-án megalakult a szovjet min tára A Vörös hadsereg. A régi csapatzászlókat vörös zász lókra cserélték. A régi tiszti kar azonban maradt. Számuk ra nem az új eszme volt fontos, hanem a hazájuk védelme. Ezért reménykedtek az akkori kommunista vezetők A Vö rös hadsereg segítségében. 1919-ből levonva az ideológi át Magyarország sorozatosan megszegett béke egyezmé nyeket felrúgó franciák és szövetségeseik ellen folytatott háborút, ugyanis a Vix jegyzék már a később Trianonban megkötött békeszerződés ismertetését tartalmazta. Sok gúnyos megjegyzést halottam a "Dicsőséges 133 nap ról", de minden gúnyos megjegyzés és hiba ellenére való ban dicsőséges volt. Magyarország utolsó fellángolása és kíméletlen harca a kis antant és a francia hadsereg ellen nem gúnytárgya ha nem a tiszteleté kell hogy legyen. A Tiszántúli támadások A Vörös hadsereg nem tudta fel tartóztatni a tiszántúli támadásokat habár több katonai egységet átcsoportosítottak a Tiszántúl védelmére. A csa patokat részlegesen vetették be a mely nem hozta meg a kívánt eredményt, a székely hadosztály hősies ellenállása ellenére az állandó harcokba felmorzsolódott majd április 27.-én megadta megát. A franciák is kivették a részüket a harcokból megszállták Hódmezővásárhely-t és Makót. Mindez nem volt elég, jó magyar szokás szerint Károlyi Gyula vezetésével magalakult az ellenforradalmi kor mány. Kun Béla reménytelennek találta MO. helyzetét ezért táv iratban Wilson-hoz valamint Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia kormányaihoz fordult elismerve területi követe lésüket. (Folytatás a következő oldalon)
10. oldal
Arany Trombita
Ácsteszér Község havi
(Folytatás az előző oldalról) Persze ezt nem gondolta komolyan, csak pillanatnyi leve gőre lett volna szüksége Magyarországnak. A MKP nem látta reménytelennek a helyzetet. A munkástanácsok ja vaslatára felfegyverezték a munkásságot. A kormányzó tanács május 2.-án elrendelte a munkásság általános moz gósítását. Magyar vonatkozásban megtörtént a csoda. Az új és a régi egységet újbóli hadba állítása fantasztikus gyorsasággal megtörtént. Visszaállították a hadkötelezett séget. Salgótarján elleni csehszlovák támadás nagy feladatot rótt A Vörös hadseregre. Stromfeld-ék az újjászervezett Vörös hadsereggel taktikát változtattak, védekezésből támadó hadműveletekre fektették a hangsúlyt amely meglepte a kisantant valamint a francia csapatokat. Az első nagy csatát Miskolc térségében vívta meg A Vö rös hadsereg vereséget mérve a cseh csapatokra. A csehek nem nyugodtak bele vereségükbe így másnap a román csapatokkal együtt ellentámadást indítottak. Támadásuk azonban kisfulladt visszavonulásuk gyors volt, nyomuk ban ott volt A Vörös hadsereg. Strádl Ferenc
A huszárság történetéből... Bárhol a világon, ha kimondják a huszár nevet, minden ki tudja: igen, ez Magyarországgal kapcsolatos. Nemcsak a huszár, hanem annak felszerelése, fegyverzete is magyar eredetű. Számunkra a huszár az 1848-49-es dicsőséges szabad ságharc piros csákós, kék mentés, veres nadrágos daliát je lenti, aki halált megvető bátorsággal rohan a túlerőben lé vő ellenségre és győzelemre viszi a magyar zászlót. A huszárság története ennél sokkal színesebb, érdeke sebb, változatosabb, és a 16. századra nyúlik vissza. Ekkor a vasból készült páncélzatukat és a sisakot lecserélték, mert nehezítette a mozgást. A sisak helyett megjelent a csákó. Lekerült a páncél , a pajzs. A jobb oldalát a lovaskatona a szablyával meg tudta védeni, a bal oldalára kellett valami. Ez lett a mente. A mente egy posztóból ké szült, belül prémezett, zsinórozott felsőkabát, amit nyáron is bal vállra vetve hordtak. A nyakon és mellen keresztül zsinórral erősítették rá a test bal oldalára, vagyis " panyó kára vetve" viselték. Ez a ruhadarab jól felfogta a bal ol dalról érkező kardcsapásokat is. A zsinórozást a huszárok a törököktől vették át. Előtte ők is az egyszerű gombolást alkalmazták. Később minden ruhadarabot zsinórral díszí tettek. A mentén kívül a dolmányon - amely a mente alatt viselt rövid posztókabát volt-, sőt még a szűk csizmanad rágon is ilyen zsinórokat alkalmaztak.
lapja
2010. április
Külön ruhadarab huszáröv, ami szintén széles zsinórokból összefonva készült. Ez tartotta a lovas derekát. Soha nem fűz ték rá a kardot, erre a vékony szíjból készült kardfelkötő szol gált. Magyar találmány még a tarsoly is. A huszárruhán ugyanis nem voltak zsebek. A személyes használati tár gyaikat a bal oldalon hordott, kardszíjra felerősített táská ban, a tarsolyban tartották. A ruházattal egyidőben alakultak ki a huszárság jelleg zetes fegyverei is. Legfontosabb a görbe, könnyű huszár szablya. Markolatát kézvédővel látták el. Elöl a nyeregká pán egy pár pisztolyt hordtak, felfüggesztésére a bal vál lon átvetett közös szíj, a kartus szolgált. Ezekkel a fegyve rekkel a huszárság alkalmassá vált arra, hogy mind köze lebbről, mind távolabbról felvegye a harcot az ellenség gel. Először felderítőként, portyázóként alkalmazták őket. Később sok csata sorsát döntötte el a félelmetes huszárro ham. Kivont karddal, hangos rivalgással törtek az ellen ségre, mintha a föld alól bújtak volna ki. Az 1750-es években kezdődött meg a huszárezredek szer vezése, melyek állandó ruházattal és fegyverzettel rendelkez tek. A század végére tizekét huszárezred alakult. Mindegyik egymástól jól elkülöníthető egyenruhában pompázott. A huszárok soha nem viselhettek zöld nadrágot ! Ennek a tilalomnak az eredete a török időkre nyúlik vissza. Az el fogott katonát ugyanis, aki az alsó testére a próféta színét, mármint a zöldet húzta, a törökök kegyetlenül megkínoz ták és kivégezték. Gyakori volt a zöld mente, zöld dol mány, ehhez vörös csákó tartozott. A kék huszárok általá ban fekete csákót viseltek. Az 1848-49-es szabadságharcban vörös nadrágos, kék mentés, piros csákós huszárok nem harcoltak. Egyetlen ezredet, az Attila-huszárokat öltöztették ilyen ruhába 1849 őszén. Tíz évvel később, a szabadságharc leverése után valóban volt ilyen egyenruha, de ezután is több változást ért meg ez az összeállítás. Minden ezrednek volt külön zászlója is, de ezt soha nem vitték az ütközetbe, óvatosságból. Féltve őrizték , és a díszszemléken lobogott az ezred élén. A zászlón kívül minden ezrednek volt trombita-hívójele. A parancsnok ez zel irányította a csapatát. Ezen kívül zenekar egészítette kis az ezredet, mely az indulót fújta. A huszárság mint felderítő-portyázó, gyors könnyűlo vasság, az első világháború kezdetén még jeleskedett. 1914ben már korszerűbb fegyvereik voltak. Ezután az emberek csatáját a gépek csatája követte és a katonákat is szürke vagy terepszínű egyenruhába bújtatták. Ezeknek a csodálatosan szép és bátor katonáknak az emlé kére ma huszáregyesületek szerveződnek. A nagyobb ün nepeken is láthatjuk a huszárokat, amint az állami zászlók kal felvonulnak az ünneplő közönség nem kis örömére. Gubucz Lajosné
2010. április
Arany Trombita
Ácsteszér község havi lapja
Húsvét A kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, e napon ün nepeljük Krisztus feltámadását. Húsvétkor ér véget a 40 napos böjt, a hústól való tartózkodás, innen származik az ünnep magyar elnevezése is. Húsvét az egyházi év moz gó ünnepeinek is központja. Ezt a napot előzi meg hét héttel a. farsang vasárnapja és követi ötven nap múlva a Pünkösd.
A Húsvét rövid históriája: A történet szerint Húsvét vasárnapot megelőző két nap pal, pénteken, feszítették Jézust keresztre a római kato nák. Azzal gyanúsították, hogy forradalmat indíthatott volna tanításaival, és, hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból töviskoronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez, amin ez állt: I.N.R.I.- Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Jú dea királya. Ahogy szegény néhány órán belül meghalt, családja elte mette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a dombol dalba az Olajfák Hegyén és egy nagy kővel zárták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és ilyenkor a tízparan csolat szerint pihenni kell, a családja és a tanítványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz, amit üresen találtak. Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt" Nálunk ismert és elterjedt húsvéti jelképek: Európa-szerte talán legáltalánosabb jelkép a húsvéti to jás. Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, mi ként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját szólt a hasonlat. A tojás piros színe- amely napjainkig a legnépszerűbb szín - Krisztus kiömlött vérét jelképezi. Tojás mellett a barka a leggyakoribb húsvéti jelkép. A mi éghajlati viszonyaink között a fuzbarka helyettesíti azo kat a pálmaágakat, melyeket lengetve üdvözölte a nép egykor a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnapján. A kettő ötvözé se a tojásfa, amikor is barkaágat kifújt tojással díszítik. Gyakori még a csirke, vagy a kotlóst és csibéit ábrázoló jelkép. Az a nagy múltú rituális szerep, amit a húsvéti bárány egykor betöltött, mára kevésbé közismert, de mivel Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberi ség megváltásáért, őt gyakran nevezik ma is úgy, hogy: Isten báránya. A köztudatban, illetve a gyerekek körében - mégis talán legelevenebben élő jelkép a húsvét nyúl, aki ajándékait egy fészekbe, kosárba helyezi el. (A Húsvét persze nem rossz marketing fogás sem, gondoljunk csak a csoki nyu sziktól, tojásoktól, locsoló kölniktől, stb. roskadozó pol cokra).
11. oldal
Vallási, népi szokások: Nagycsütörtökön a "harangok Rómába" mennek. A ha rangok útjának a célja, hogy láthassák a pápát. Helyettük kereplők szólnak. Nagypéntek Jézus halálának napja - gyásznap, amikor az emberek a helyiségek szélén lévő kálvária dombokra vonulnak, s megállnak az egyes stációkat jelölő kápolnák nál, mintegy eljátszva Jézus keresztvitelének útját. Temp lomokban az oltárokat letakarják. Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. Az esti kör menetek, a templomokban, az új tűz gyújtása, azt adja hí rül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás közel van. Este "visszajönnek a harangok" is Rómából. A feltámadás napja húsvétvasárnap, melyhez számtalan étkezéssel népszokással kapcsolatos dolog társul a világ minden táján. A nálunk húsvéti ünnepkörhöz tartozó népszokások közül talán a hétfői locsolkodás maradt meg legmarkánsabban, bár már ez is inkább össznépi ivássá degradálódott. A hús véti sonka sem veszített népszerűségéből, már ami a gasztronómiai értékét, és részét jelenti, -ennek megszen telésére, viszont már, sokkal kevesebb a hajlandóság. Mint egyéb ünnepeinkhez, úgy a húsvéthoz is tartoznak, itt fel nem sorolt természeti, vallási, népi eredetű jelképek és szokások sokasága, melyek gyakran egymásba ágya zódnak, nem egyszer olyanokkal, melyek még a keresz ténységet megelőző időkből származnak. Kell a múlt ismerete, a hagyományok őrzése, a régi szo kások tisztelete, ezzel együtt, nekünk, keresztényeknek a húsvét mindenek felett Krisztus feltámadásának az ün nepe, melyet elsősorban lelkünkben és csak sokad-sor ban külsőségekben ünneplünk. Pintér Gábor
Főzési tanácsok Cézár saláta: 50 dkg csirkefilé, 2-3 db saláta levél, 50 dkg uborka, 50 dkg paradicsom, 1 dl tejszín, 2 dl ezersziget öntet, 2 dl tejföl, kevés olíva olaj, 10 dkg trapista sajt, só, szárnyas fuszerkeverék. Elkészítés: A csirkemell filét csíkokra vágjuk, sóval, szárnyas fűszerkeverékkel meghintjük, és kevés olajon átsütjük, majd egy kevés víz hozzáadásával megpároljuk. Közben a tál aljára teszünk 2-3 saláta levelet, a cikkekre vágott (Folytatás a következő oldalon)
Arany Trombita
12. oldal
Ácsteszér Község havi lapja
(Folytatás az előző oldalról) paradicsomot, a csíkokra vágott uborkát. Elosztjuk rajta a csirkemell húst és leöntjük a tejszínből, ezersziget salá taöntetből, és tejfölből álló öntettel, melyre keverünk egy kevés olívaolajat és egy kis sót. Tetejét reszelt sajttal megszórva, azonnal fogyasztható. Jó étvágyat! Bata Lászlóné
Gólyahír
Több mint féléves távollét után, átvészelve a vándorút viszontagságait, március 20-án a délelőtti órákban meg érkezett kedves madarunk, a falu gólyája, majd pár nap múlva a párja. Egy gyors nagytakarítás után, el is foglalta a fél éve ár válkodó családi fészket. Megható ragaszkodása, és hű sége láttán bensőséges érzés veszi körül az embert, ahogy tekintetével óvón kíséri első röptét. Köszönjük, hogy visszajöttél! Féltő szeretetünk kísérje lépteid, és kívánunk békában dús, békés nyaralást! Pintér Gábor
Arany Trombita Ácsteszér község havi lapja Kiadásért felel: Önkormányzat, Ácsteszér Szerkesztők: Pintér Gábor, Wéber Gáborné, Gubucz Lajosné, Kovács Csaba
KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK K ö n y v t á r : kedden és csütörtökön 16.00-19.00-ig látogatható
BOLTOK, VENDÉGLŐ, FODRÁSZ....
2010. április
Nyitvatartás Ruff-bolt: hétfő: 7.00-11.00-ig kedd-péntek: 7.00-17.00-ig szombat: 7.00-11.00-ig vasárnap: 8.00-10.00-ig 30 00 Rácz Fűszeres: H-P-ig: délelőtt 6 -12 -ig 00 00 délután 14 -17 -ig 00 00 Sz:7 -ll -ig 00 00 V: 8 -10 -ig Élelmiszer Vegyeskereskedés 00 00 Nyitva tartás: H-P-ig: délelőtt 7 -16 -ig Sz: 700-1530-ig V: 800-1200-ig COOPABC: Hétfő: 06.45-11.00-ig Kedd-Péntek: 06.45-16.30-ig Szombat: 06.45-11.30-ig Árpád vendéglő: hétfő-szombat: 6.30-21.00 vasárnap: 7.00-21.00 TUTTI Fagyizó: Hétfőtől-vasárnapig 13.00-19.00-ig Fodrászat (Ruff Ilona): hétfő: 8.30-14.00 kedd: 8.30-16.00 szerda: 13.00-19.00 csütörtök: zárva péntek: 10.00-17.00 Benzinkút: hétfő-szombat: 7.00-17.00 vasárnap: 7.00-16.30 EGÉSZSÉGÜGYI INFORMÁCIÓK Dr. M. Kiss Péter rendel: hétfő: 1200-től - 1400 óráig kedd: 1000-1300-ig szerda: 800- ll00-ig csütörtök: 1000- 1300-ig péntek: 1000- 1300-ig Gyógyszertár: Hétfő: 12.00-14.00 Csütörtök: 8.00-12.00 Kérésre házhozszállítást is vállalnak.
