VI-Híradó 2. évfolyam, 2. szám Kiadja: a Felsővárosi és Bajza utcai óvoda
100 Ft.
2000. november 07. Megjelenik: negyedévente
ÜDVÖZLET AZ OLVASÓHOZ! Örömmel tudatjuk a szülőkkel és kollegákkal, hogy VI-HÍRADÓnk legújabb száma megérkezett! Bővebbre sikerült az eddigieknél, mivel a nyári eseményektől a téli időszakra tervezett eseményeinkig öleli fel kiadványunk a különböző témákat. Új tanévet kezdtünk szeptemberben, ezért bemutatjuk az új csoportokat is. Megismerhetik a szülők az óvodák külön szolgáltatásait is, mint a nyelvoktatás, a külön torna, sőt bepillantást nyerhetnek a fejlesztőpedagógus munkájába is. Új rovatot is fedezhetnek fel a régi olvasók is, hisz az eddigiektől eltérően interjúkat is készítettünk. Két kérdéskörben a gyermekek nyilatkoztak, s egy hosszabb beszélgetés olvasható óvodánk gyermekorvosával is. A hírcsokorban röviden beszámolunk az előző lap kiadását követően történtekről, illetve az előttünk álló nyílt napokról és a téli eseményekről. Derűs perceket szerezhetnek minden olvasónak a gyerekszáj rovatban rögzített kedves gyermeki megnyilvánulások, melyek híven tükrözik lelkivilágukat, az életről való felfogásukat. Köszönet a szülőknek a küldött anyagokért, melyek itt kaptak helyet. A szülők által feltett kérdéseket igyekeztünk megválaszolni. A lap terjedelmének korlátai miatt nem tudtunk teljes cikket leközölni, de a következő számban folytatjuk! A gyermekeknek színező melléklettel kedveskedünk. Tisztelettel és szeretettel: Az újság szerkesztői
Bemutatkozó Csoportok a Bajza utcai Óvodában Őzike (kis-) csoport 24 fő Óvónők: Csapi Antalné (Anikó) és Tatics Éva, dajka néni: Tóbiás Ferencné (Rózsika) Mackó (kis-vegyes) csoport 27 fő Óvónők: Nyilasné Balogh Etelka (Etike) és Szilágyiné Csollák Klára, dajka néni: Baranyai Jánosné (Erzsike) Pillangó (középső-nagy-vegyes) csoport 26 fő Óvónők: Csorba Zsuzsanna és Somlai Györgyné (Marika), dajka néni: Bánóczki Istvánné (Piroska) Mókus (nagy-) csoport 27 fő Óvónők: Pataki Mária és Török Zoltánné (Gizike), dajka néni: Kovács Istvánné (Anikó)
Csoportok a Felsővárosi Óvodában Szilva (középső-nagy) csoport 21 fő Óvónő: Szigetvári Péterné (Ica Néni), gondozónő: Bakó Piroska, dajka néni: Kovács Györgyné (Marika Néni) Körte (kis-középső) csoport 29 fő Óvónő: Somogyi Józsefné (Marika), gondozónő: Mikus Lajosné (Katika), dajka néni: Doszpod Sándorné (Ica Néni) Alma (nagy-középső) csoport 32 fő Óvónők: Halász Péterné (Magdi) és Sándorné Gyenizse Zsuzsanna, dajka néni: Nagyapáti Sándorné (Erzsike)
Szamócák (középső-nagy) csoport 31 fő Óvónők: Barnáné Szabó Márta és Dózsa Erika, dajka néni: Németh Lászlóné (Marika Néni) Szőlő (kis) csoport 30 fő Óvónők: Mohutné Fenyvesi Erika és Nagyné Torma Gabriella, dajka néni: Szabó Istvánné (Klárika) *********************************************** Kis Dénes: Üzenetek Ködben borong Nincsen címzett, az őszi domb, feladó sem. ágról szakadt Nézem, nézem a sárga lomb. de nem értem. Kinek szól hát Pörög-zörög a sok levél? arany levél. Ki olvassa? Üzenetet Talán a Tél? küld rajta a szél.
VI-Híradó
2000.november 07.
Ezek mellett még jól megfigyelhető, hogy a
Beszéljünk róla! „Kisgyermek a kortársai körében” Az előzőekben szóltam arról, hogy a kisgyermek hogyan tanul szerepeket a családban: apa, anya, nagytestvér mintája alapján. Ha lehetősége van, fontos minta a nagyszülő is. Most nézzük meg, hogyan azonosul a gyermek az óvodai csoporttal. Négy-öt éves életkorban a csoportot összetartó eszköz a játékszer, a tárgy: mondhatjuk azt, hogy az érdeklődés tárgyi irányultságú. Egy-egy izgalmas, vonzó játékszer körül verődnek össze játszócsoportok, ha megunják az eszközt, a játszó csoport szétesik, új csoport alakul ki új tárgy körül. Az óvodai játszó csoportok változékonyak, jellemző rájuk, hogy a szokásokat, szabályokat nem maguk alkotják, hanem azokat a felnőttektől vagy idősebb gyermekektől veszik át. A szabály ebben az életkorban „szent dolog”, be nem tartása főben járó vétség. Ugyanakkor az is megfigyelhető öt-hat éves korban, hogy stabil szabályrendszer hiányában mindenki másként ismeri a szabályt, és ezekhez ragaszkodik. A szabályok erősítésében kiemelt szerepe van az óvodában az óvó néninek, otthon az édesanyának: ők az organizátor szerepét vállalják azért, hogy megkönnyítsék az együttélést, kellemessé tegyék a légkört. Fontos, hogy a felállított szabály felnőtt és gyermek számára betartandó, a gyermek számára örök érvényű rend. Ez később, kilenctíz éves korban megváltozik, mert a szabály ekkor a csoport belső szükségleteiből fakad, és a csoport céljait szolgálja a felnőtt igényeitől függetlenül. Az óvodás életkorban kívülről bevihetők az együttélés helyes normái. Itt van fontos szerepe a felnőtt mintaadónak és a kortárscsoport hatásának: ki a barátja a gyermeknek, kivel azonosul, s ez jó irányba alakítja-e a személyiségét? A csoportban nem minden gyermek találja meg egyformán a helyét. A csoporton belül létrejön egy népszerűségi és népszerűtlenségi rangsor. Ez elégé állandó jegy a kortárscsoportban, melynek oka a személyiségvonásokban keresendő. Öt-kilenc éves korban népszerű az a gyermek, aki barátságos, együttműködő, elismeri, megbecsüli a társait. Nagyobb gondot okoz óvónőnek, szülőnek egyaránt az a kisgyermek, aki népszerűtlen a csoportban, mert személyisége nem fejlődik kellően a kirekesztődés körülményei miatt: nem kötődik sok szálon a kis közösséghez, felnőtt függésben él, önállósága, alkotó kezdeményező készsége sérül, esetleg ki sem alakul. Melyek azok a jegyek, melyek a népszerűtlenséget indukálják egy óvodai csoportban? Ha a függőségi kapcsolat a szülővel erős marad, ehhez egy szorongó érzés társul. Ez nagymértékben csökkentheti a gyermek népszerűségét a kortárscsoportban. Nem népszerű az agresszív gyerek, ha rosszindulatú, kihívó, kötekedő. A testi fölény, a vagányság, a fellépés még lehet népszerű, ha ötletgazdagsággal, együttműködéssel, jóindulattal társul. Egyértelműen csökkenti a gyermek csoporton belüli népszerűségét az alacsony értelmi színvonal. Ennek ellenkezője azonban gyakori: a magas értelmi színvonal kiváltja a csoport elismerését.
gondozatlan, ápolatlan kisgyermek is kirekesztődik a kortárscsoportból, népszerűtlenné válik, barátja sem akad. El kell gondolkodnunk azon közösen: nevelők és szülők egyaránt, mit tegyünk annak érdekében, hogy a kisgyermek közösségbe illeszkedése, ezáltal a szociális tanulás folyamata minél sikeresebb legyen, a személyiség színesedjen, gazdagodjon a közösségi hatás által. A legfontosabb a személyes példamutatás: magam úgy viselkedjem mindenkor, amilyennek a gyermekemet látni szeretném: segítek konfliktusainak megoldásában szóval és tettel. Törekszem arra, hogy az alapvető, jó tulajdonságait megerősítsem, a negatívokat gyengítsem, illetve elfojtsam. Ehhez iránytű a társadalmi elvárás. A folyamatban a családi hatás elsődleges, mert elsősorban ott szerzi meg a gyermek azokat az alapvető személyiségösszetevőket, melyek a habitusát adják a felnőtt személyiségnek. Ezt átgondolva a család az egyén sorsa, meghatározója, az intézmény csak másodlagos szerepet tölt be e folyamatban, jelentősége a gyermek életében mégis életre szóló. -Török Zoltánné*********************************************** Weöres Sándor: Galagonya Őszi éjjel Hogyha a Hold rá izzik a galagonya, fátylat ereszt: izzik a galagonya lánnyá válik, ruhája. sírni kezd. Zúg a tüske, Őszi éjjel szél szalad ide-oda, izzik a galagonya, reszket a galagonya izzik a galagonya magába. ruhája.
Kipróbáltam, bevált A méz kitűnő nyugtató és altatószer. Este lefekvéskor 1-2 kiskanál mézet együnk és rövidesen álom jön a szemünkre. Az esti egy bögre meleg mézes tej kitűnő nyugtató és „kalcium-bomba” felnőttnek, gyermeknek egyaránt. A méz 2-3 dió belével elkeverve kiváló erősítőszer a fiatal és idősebb szervezetnek is.
Gyereknap óvodáinkban 2000.június 02-án tartottuk a második gyermeknapi rendezvényünket a Bajza utcai Óvodában szülőkkel, gyerekekkel együtt. Most is különböző tevékenységekkel foglalkozhattak a gyerekek, testvéreik, szüleik. Lehetett fonni, bábot készíteni, batikolni, gyümölcssalátát készíteni, sport versenyeken részt venni. Legnagyobb sikere a batikolásnak és a versenyeknek volt. Ahhoz, hogy a gyerekek önfeledten játszhassanak a szülők nagy-nagy segítségére volt szükség, melyet meg is kaptunk tőlük.
2. oldal
VI-Híradó
2000.november 07.
Az óvoda dolgozói pedig mindent megtettek a zökkenőmentes lebonyolításért. Volt zsákbamacska, tombola, vásár, fagyi, pattogatott-kukorica, zene a jó hangulathoz és sok-sok lufi a gyerekeknek. Amíg mi játszottunk, vállalkozó kedvű apukák főzték a vacsorát (birka és csirkepörkölt). Ezúton is köszönjük a segítséget! A bevételből, mely 102 000 forint lett, a kézműves műhely melegburkolatát szeretnénk megcsinálni. A nyár folyamán ebből a pénzből a fajátékok állagmegóvása érdekében festéket vettünk, szükségünk volt még nádra, szakkönyvekre. Támogatásukat köszönjük és ezután is számítunk rá. A gyermeknapi rendezvényünk támogatói voltak: A SZÜLŐK, WIKING REKLÁMSTÚDIÓ, PÜSPÖKI ÉS TÁRSA, ÉLIÁS CUKRÁSZDA, BALU JÁTÉKBOLT, KRAUSZ ÉS TÁRSA, KALMÁR PÉKSÉG, INTÓ KFT, RQL VARRODA, TIKKURILA FESTÉKBOLT, NARKAI GYULÁNÉ ÉLELMISZERBOLT, INCI ÉLELMISZER, IRKISL PRESSZÓ, BRILLIÁNS ÉKSZERBOLT, CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT, LAKOS IMRE VEGYESBOLT, MARGARÉTA TORTABOLT. 2000.május 27-én, szombaton délután tartottuk a Felsővári Óvodában gyermeknapi mulatságunkat. A szép időnek köszönhető, hogy árnyas fáink alatt, az udvaron rendezhettük meg e csodás ünnepet. Többféle tevékenységek közül választhattak a gyermekek, lehetett: batikolni, nemezelni, papírt hajtogatni (origami csodákat készíteni), különböző sportvetélkedőkben részt venni, szőni-fonni… Az ovisok nagyon élvezték a színes forgatagot szüleikkel, testvéreikkel együtt. Jó volt a közös fagylaltozás, pattogatott kukorica evés, s a Kalmár – pék által felajánlott finom péksütemény kínálat. Estig tartott a zenés mulatság, mindenki „kincsekkel”, zsákbamacska ajándékokkal megrakottan tért haza. A szülők adományaiból és a bevételből kerti locsolóberendezésünket korszerűsítettük. Segítségüket köszönjük! Minden nevelő lelkesen készült erre a napra, dicséret érte! Látva a gyermekek boldog arcát, szép délutánt töltöttünk együtt!
Gyerekszáj Énekeljük a „Kis kece lányom”, majd egyéni gyakorlásra is lehetőség van. Anna elsőként szeretné énekelni, így: Kis kece lányom fehérbe vagyon, tejföl a rózsa kezébe vagyon… -*Peti valószínűleg nem akar oviba menni. Homlokára teszi a kezét: Én azt hiszem, mindjárt összelázasodom! -*Viki meséli: A mi macskánk kiugrott a negyedik emeletről, de nem lett semmi baja, csak két napig depressziós volt. Most meg már megfogta az anyapintyet, csak két pinty maradt meg. -*Peti összeveszett testvérével, nagyon mérges rá, már azt sem tudja, mit mondjon neki: Neked háború van a fejedben!
-*Mutassak valamit, amit kinőttem? – kérdezi Peti és rámutat a kilyukadt zoknijából kikandikáló ujjacskájára. -*Dominika babázik, egy babát hoz és mondja: Óvó néni, ennek a gyereknek már mamát találtam, de papát még nem. Kis idő múlva visszajön: Most már mamát is találtam és papát is. -* Gyerekek, még a héten mentek óvodába, aztán itt a nyári szünet, két hónapig itthon lehettek! Tomi kétségbeesve: Csak két holnap, hát az semmi! -*Katika meséli: Amikor anya esete elaltat… Mondaná tovább, de én közbekérdezek: Mivel altat el? (Remélve, hogy szép mesével.) Kati rávágja: Hát légycsapóval! -*Anya szülői értekezletre megy. Peti: Hozol nekem valamit? Nem, ilyenkor már nincsenek nyitva a boltok. Peti pityeregve: Hát én nem gondoltam volna, hogy nekem ilyen anyukám lesz! -* Tomika, szereted apát? – kérdezte anya. Igen. Mit szeretsz benne a legjobban? Azt, hogy olyan erős! Hát ezzel anya nem tud szembeszállni. Az meg már a te bajod!
Fejlesztőpedagógus az óvodában Kedves Szülők! Szülői értekezleten bizonyára hallottak arról, hogy az óvodában fejlesztőpedagógus foglalkozik egyénileg a gyerekekkel. Engedjék meg, hogy röviden bemutassam a tevékenység lényegét. Kikkel foglalkozom? =>Többnyire nagycsoportos gyerekekkel, de némelyik esetben középső-, és kiscsoportban is segítem az óvónők munkáját. Mi az egyéni fejlesztés lényege? =>Az iskolai életmódra felkészítés, megfelelés elősegítése, a képességek, készségek, részképességek célzott fejlesztése. Milyen tevékenységek keretében történik az egyéni fejlesztés? =>Csakis, kizárólag játékban, játékos formában, nem tanítás jellegű! Az óvodáskorú gyermek alapvető, legfontosabb tevékenysége a játék. Legjobb a spontán játék, de nagycsoportban igénylik, érettek a gyerekek arra, hogy társasjátékokkal stb. játszanak, elfogadják a felkínált tevékenységet. Mi előzi meg az egyéni fejlesztést? =>Az óvónők ismerik a rájuk bízott gyermekeket. Tapasztalják aktivitásukat, képességeiket. Középső csoportban pedig célzottan PREFER – vizsgáló eljárással pontosabbá teszik azt. A hiányosságokat mutató gyerekeket jelzik a szülő felé, majd felém.
3. oldal
VI-Híradó
2000.november 07.
A szülő egyetértésével, együttműködésével nagycsoport elején speciális képesség vizsgálattal (játékos tevékenység) feltárom, hogy pontosan hol mutatkozik a hiányosság, majd elkezdődnek a játékos foglalkozások. Mindezt megelőzi tevékenységemben a ismerkedés a gyerekekkel, egy pozitív érzelmi kötődés kialakítása, hogy elfogadjanak, mindig szívesen jöjjenek a „játszó szobába”. Hogyan építem fel a foglalkozásokat? =>Felkínálok játéktevékenységeket (minden hiányosságnak megvan a „segítő tevékenysége, ami előhívja azt”), melyet nem kötelező felfogadni. Mikor a gyerekek megtapasztalják – „hiszen ez egy jó dolog” – közösen megegyezzünk, amit én kínálok eljátsszuk, utána következik a kívánság játék. Mikor történnek a foglalkozások? =>Az óvodában tartózkodás ideje alatt, délelőtt, olyan időpontban, ami nem zavarja meg a gyerekek életrendjét, nem zökkenti ki őket a napi folyamatból. Tapasztalataim: A gyerekek szívesen jönnek a „foglalkozásomra”, élvezik a játékokat és azt, hogy az óvó néni „csak velem” játszik, „bármit kérhetek, mert tudom, hogy csak rám figyel”, és végre eljátszik a gyermek egy olyan játékot is, amire a csoportban talán nincs jelentősége, és ő győz nem az óvó néni (nem a társam). Előfordulhat, hogy a szülők megijednek, mikor megtudják, hogy gyermekük egyéni foglalkozást igényel. Ezek a félelmek indokolatlanok, segítőszándékkal vagyunk, a gyermekért vagyunk, hogy neki legyen jó, és könnyebb! A hiányosságok nem olyan mértékűek, ami a félelmet indokolná – ezt minden szülővel egyénileg megbeszélem. Kérem, ha önökben bármilyen bizonytalanság, kérdés felmerül, forduljanak hozzánk bizalommal! Segítünk! Két óvodában dolgozom. A Bajza úti Óvodában hétfőn 10.00 – 12.00, a Felsővárosi Óvodában hétfőn 08.0010.00 (12.00-13.30 ott tartózkodom). Kedd 07.30-13.00, szerda 08.00-13.30, csütörtökön 07.00-13.30. Egyéni megbeszélés alapján bármilyen időpontban a kedves szülők rendelkezésére állok. Oláh Istvánné Zsuzsa Óvónő (Fejlesztőpedagógus)
Interjú I.
Körkérdés a gyermeknek: „Születésnap” Mi a születésnapot úgy szoktuk csinálni, hogy kiválasztunk két barátot, ők mellé ülnek az ünnepelthez. -*Aki ünnepelt az visz sütit vagy cukrot, szörpöt. -*Gyertyát gyújtunk…, annyit számolunk, ahány éves a szülinapos…, ő ezután elfújhatja a lángot, de előtte gondolnia kell! Mire? Hát, amit nagyon szeretne, mondjuk egy játékot. -*Verssel és dallal
lehet kedveskedni…, utána jön az evés! -*Énekelünk…, Márti néni pedig mesél. A legjobb a kórházas rész, mikor megszületünk… Nyilatkozott három kis Szamóca
Mi fáj, gyere mesélj Szülői kérésre szeretnék szólni a büntetés problémájáról. A kérdés a következő: Abba lehet-e hagyni a gyermek verését? Elszomorító látni és hallani azokat az eseteket, amelyben a szülő bántalmazta, verte, esetleg kínozta gyermekét. A kilátástalannak tűnő problémák feszültségében élő családban azok az ártatlan gyermekek szenvednek, akik legkevésbé sem bűnösök. A legriasztóbb pedig az, hogy attól az apától vagy anyától, aki arra lenne hivatott, hogy szeresse, óvja gyermekét. Pedig milyen bölcsen fogalmazta meg, már több mint 400 éve egy francia gondolkodó, Montaigne: „Ha azt akarjuk, hogy a gyermek féljen a fenyítéstől, megszégyenítéstől, ne szoktassuk hozzá.” Mikor egy fiatal pár gyermeket vár, álmodoznak. Ábrándos képeik harmonikus, békés, egymásra figyelő családot vetítenek a jövőbe. Sajnos a hús-vér gyermek megérkezése után a sírás, éjszakázás, lemondás gyakran dönti romba a harmonikus családképet. A gyermek ugyanis olyan lény, aki nem azért érkezett, hogy szülei óhajainak megfeleljen. Sőt, leggyakrabban igen sok minden más, mint amilyennek korábban elképzelték. Elfogadni és szeretni kell, de úgy, hogy értsük őt. Nemcsak etetni és itatni kell. A legtöbb, amit adhatunk, ha meghallgatjuk. „Jó, ha elöl üget a gyermek: vezetője így könnyebben meg tudja ítélni járását… és ki tudja számítani, mennyire engedje a nadrágszíjat” – Montaigne. Vagyis nem a kioktatás és a dresszírozás a legcélszerűbb. Bármilyen nehéz, jó, ha először szó nélkül végighallgatjuk a gyermeket. Az empátia (beleélés a gyermek helyzetébe) a másik igen fontos képesség, amelyre egy szülőnek szüksége lehet. Az ellentmondásokat, ellenvetéseket egyenrangú partnerként jó megvitatni a gyermekkel. Így biztosan harmonikus kapcsolat alakul ki gyermek és szülő között. Az ideges, feszült, ingerlékeny és bánatos szülő mit tegyen? Mondja el ezt is gyermekének „ideges, bánatos, feszült vagyok, mert…” Ha a gyermeket megértik, ő is meg fogja érteni a szülő problémáját. S mire felnő, nem kell félni, hogy rá se nyitja a szüleire az ajtót. Az ilyen légkörben nevelt gyermek visszajön. (folytatjuk…) Barnáné Márti
Interjú II.
4. oldal
„Szerinted milyen az igaz barát?” Szerintem nagyon rendes! (GY.M.) -*Hát… odaadja nekem a játékát! (H.B.) -*Az igazi barát megvéd engem, ha bántanak… és én is őt! (SZ.Á) -*Szeretjük egymást! (N.B.) -*-
VI-Híradó
2000.november 07.
Jószívű, aranyos… nem veszekedős! (M.B.) -*Mint a rágógumis mesében…, nem a rágóért szeret! (SZ.I.)
Szülői kérésre: „Az óvodáskor
szíven és a vérereken keresztül eljut a test minden sejtjébe. Az oxigén nélkülözhetetlen anyaga az anyagcserének, nélküle a sejtek elpusztulnak. A szövetek már néhány perces oxigénhiány után helyrehozhatatlanul kárt szenvednek.
Interjú III.
viselkedéskultúrája” Szokások nélkül semmire sem jutnánk a nevelésben, hiszen erre épül az egész nevelő-fejlesztőfolyamat. A szokások biztosítják a rendszerességet, a határozottságot, a lelki egyensúlyt. A szokások alakulását a gyermekek viselkedésében felmérhetjük. Ahhoz, hogy a szokásainkkal, szabályozóinkkal a gyermekben helyes jellembeli tulajdonságokat erősítsünk, igen fontos a következetesség, a határozottság, az elismerés, a szükséges elmarasztalás, vagyis a gyermek számára az érthető értékelés. Ha a nevelő elvárja a gyermektől, hogy érkezéskortávozáskor köszönjön, a szülő is várja el tőle, nem beszélve a példamutatásról. Sokszor mondjuk a gyermeknek, hogy ne szóljanak étkezés közben, ha valakiért jöttek, mert akkor kapkodva fog enni a társuk. A gyermekek már betartják… a szülők néha nem… Illik egymást meghallgatni – szokás a megértő odafigyelés -, ha két gyermek vagy felnőtt beszélget, várják meg, míg ráfigyelnek, nem illik megzavarni. Tanulják meg, hogy illő szavakkal kérjenek, a kapott tárgyat, bármit megköszönjék. Nyugodt, elmélyült játékot nem illik megzavarni, amit a másik épített nem illik lerombolni. Szokás a segítségadás kérés nélkül is. Alvó gyermek nyugalmára kellő figyelemmel vigyázzunk. Hiányzó gyermekről, felnőttről beszélgetünk, távollétük okáról érdeklődünk. Szokás számukra ajándék, küldemény készítése… A csoportterembe utcai cipőben nem lépünk be. A gyermek sohasem megy haza szó nélkül. Odamegy nevelőjéhez (szülővel együtt), szól, ha jöttek érte és elköszön, mielőtt elhagyja az intézményt. Óvodán kívül ha találkozik a gyermek pedagógussal, üdvözlik egymást, „hiszen ismerősök vagyunk, összetartozunk”… (folytatjuk…) Barnáné Márti
TUDOD-E? Szükségünk van-e a növényekre? Igen. Az emberek és az állatok életbemaradása is a növényektől függ. A növények egyrészt táplálékul szolgálnak, másrészt a belőlük kivont hatóanyagokat felhasználja az orvostudomány. Legfontosabb azonban az általuk termelt oxigén, amelyet a többi élőlény felhasznál. Miért lélegzünk? A légzés alapvető az élet fenntartásához. A légzés útján felvett oxigén a
5. oldal
Óvodaorvosunk, Dr.Varga Gyula válaszol kérdéseinkre Bemutatkozna újságunknak röviden? Szegeden végeztem az orvostudományi egyetemen és az összes szakágazat közül a gyermekgyógyászat vonzott a legjobban. Ebben lehet öröklődő tényező, mert édesapám is gyermekorvos. 1977-ben Halason kezdtem pályafutásom, majd Szegedre kerültem 1980ban, ahonnan Svájcba mentem. Zürichben 16 évig dolgoztam, miután a svájci orvosi és szakorvosi diplomát megszereztem. 1996 végén haza települtem fiaimmal Kiskunhalasra, ahol a 6.számú gyermekkörzet házi gyermekorvosi teendőit, amellett óvoda- és iskola orvosi feladatokat látok el. Ön óvodánk háziorvosa. Ez mit jelent? Milyen időközönként látogat el hozzánk és milyen vizsgálatokat végez? Az óvodai vizsgálatokat a védőnővel együtt látjuk el. Elsősorban szűrővizsgálatokat végzünk. Egy naptári évben minden évfolyamra sor kerül. Megvizsgáljuk őket belgyógyászatilag, ortopédiai szempontból, nézzük a látásukat, hallásukat és megítéljük őket fejlettségük szempontjából. Óvodánk kiemelten kezeli az egészséges életmódra nevelést. A legfontosabb alapköveket megemlítené? Az egészséges fejlődéshez tartozik a helyes táplálkozás, sok mozgás, lelki egyensúly, higiéne. Sok gyermeknek rossz a foga, gyakori a mozgáshiány okozta tartáshiba. Ön szerint egészségesen élnek a mai óvodások? Nagyon károsnak tartom a mértéktelen televíziózást és a túlzásba vitt számítógépezést. A maximálisan megengedhető időráfordítást napi félórában jelölném meg óvodáskorban, de a nagyobbaknál is csak napi egy értelmes és tanulságos műsort tartok elfogadhatónak. A televízió és a számítógép előtt a gyermek passzivitásra van ítélve (kivéve egy-két fejlesztő computer programot), ráadásul egy rakás információ és olyan hatás éri, melyet nem tud feldolgozni, és ez feszültségeket okozhat. Szeretnénk Önnel együttműködni, munkáját segíteni… miben vár el tőlünk segítséget? Az együttműködés háromtagú. A szülők, az óvónők és a mi munkánk összeadódik. Hogy csak a beiskolázást említsem: az iskolaérettség függ a testi, szellemi, érzelmi és szociális fejlettségtől. Ezeket az orvos nem tudja egy személyben felmérni. Miben látja, hogy kis országunknak fejlődnie kellene még a gyermekgyógyászat terén? 23 éve vallom, hogy az orvoslás, különösen a gyermekgyógyászat terén a megelőzés és az alapellátás a legfontosabb. Az sem közömbös, hogy ritka korképeket felismerünk, és gyógyítani tudunk, de az
VI-Híradó
2000.november 07.
egészségre nevelés és a mindennapos betegségek helyes ellátása és a betegek felvilágosítása tömegeket érint és bizony ebben is van mit fejlődnünk. Köszönöm a beszélgetést!
Az alapgyakorlatokat és magát a szemléletet fontos megismertetni a szülőkkel, gyakorlati tanácsokat adni az otthoni megvalósításhoz. Tatics Éva Óvodapedagógus (gyógytestnevelő)
Találós kérdések A városokat elnyelem, a hegyeket is elnyelem, pedig semmit sem eszem. Köd Kergetem a falevelet, hátamon hozom a telet. Ősz *********************************************** Zelk Zoltán: Nyár és tél között Nyár és tél között úgy vándorol Október, November, mint a poros országúton két szomorú ember. Kertek, lankák közül jönnek, mennek havas tájra, búsan integet utánuk egy kopár fa ága. Mint rossz gyerek, a szél őket sárral megdobálja, utánuk fut, ruhájukat s hajukat cibálja. Nyár mögöttük, tél előttük, néha meg-megállnak, s búcsút intenek a hervadt, Búslakodó tájnak.
Tartásjavító torna és a lábstatika fontossága az óvodában A gyermek mozgásszervi fejlődésében a láb és a gerinc hangsúlyos szerepet kap. A gyermekorvosi és ortopédiai szűrővizsgálatok magas arányban fedeznek fel kezdődő mozgásszervi elváltozásokat már az óvodás korosztályban is. A tartáshibák, lábstatikai rendellenességek, kezdődő mellkas és gerincdeformitások panaszt, fájdalmat csak elvétve okoznak, de az iskoláskori fáradékonyság, ügyetlenebb mozgás, gyengébb sportteljesítmény azonban már a következményeket jelzi. Az óvodai szűrővizsgálatok alapján a „lúdtalp” előfordulási aránya ebben a korosztályban 30-50%. Gyermekeinknek több lehetőséget kell biztosítani a természetes egyenetlenségű talajon való járásra, sőt tudatosan szoktatni kell őket erre. A tavaszi, nyári és koraőszi hónapokban megfelelő időjárási viszonyok mellett a gyermeket engedjük homokos, kavicsos talajon mezítláb játszani. A kezdeti bizonytalanság után óvatosságuk fokozatosan megszűnik, mozgásuk biztosabbá, könnyebbé válik, a talp bőrének érző-idegvégződésein keresztül az egyenetlen talaj ingerei jól szolgálják az izomerősítést. Fontos, hogy a lábstatikai gyakorlatokat mezítláb végezzék a gyermekek, mert így sikerélményekhez jutnak, megtapasztalják, hogy mennyi mindenre képesek a lábujjak a láb mozgatásával, használatával. Az első sikeres kísérletek után már a gyermek maga is talál új szereket, hogy ügyességét bizonyítsa. A tartás és lábstatikai gyakorlatok akkor igazán hatásosak, ha otthon is lehetőség van a végzésükre.
Őszi színforgatag Az ősz pontosan időzítve settenkedik be, hűvös éjszakákkal és gyönyörűséges falevelekkel. A heteken áttartó színpompa főszereplői a falevelek. Hogyan keletkeznek a színeik? Amikor a nappalok rövidülni kezdenek, a fa megvizsgálja leveleit. Egész nyáron át úgy táplálja őket, hogy fel tudják dolgozni a napfényt. Ám az ősz közeledtével a fa visszatartja a tápanyagokat a törzsében és gyökereiben. A levelek beszüntetik a zöld festékanyag termelést. A színét változtató levél eleinte részben zöld marad, azután sárga és vörös foltok tűnnek fel rajta. Nem minden levél színesedik egyformán és nem azonos időben. Egy domb egyik lejtője még zöld lehet, mikor a másik már megváltoztatta a színét. A déli fekvésű oldal több fényt és meleget kap. Ha naponta figyeled, látni fogod, hogy a fa lombja a csúcsától lefelé vagy kívülről befelé színesedik. Amikor a levél öregszik, legenyhébb fuvallat hatására is lepereg. Suhannak, repülnek, keringnek, láthatatlan bölcsőben ringanak. Csörögnek, zizegnek a talpad alatt, amikor átgázolsz a járda melletti levélhalmokon. Eső után a levelek a cipőd talpához tapadnak. Az elöregedett, félig elrothadt levelek tavaszig nedves takaróként védik az alattuk megbúvó növényeket, magvakat. Az elenyészett levelek körvonalai arra emlékeztetnek, milyen sokfélék és múlandóak a földi dolgok. Az évszak ragyogásában megmutatkozik a természet örök körforgása. -dózsa-
Hírcsokor 2000.október 21-én, szombat délután társadalmi munkát végeztek a Felsővárosi Óvoda „Szamócák” csoportjának szülői. A sok szorgos kéz új játékokat varázsolt a gyermekek udvari területére. A munka jó hangulatban folyt, mindenki lelkes és ügyes volt. Festettek, gereblyéztek, ástak anyukák, apukák, gyermekek és nevelőik… A hűvös idő senkinek sem szegte kedvét, a forralt bor, pogácsa, a gyermekeknek a meleg tea erőt adott a munka folytatásához. Immár hagyománnyá vált télre felkészítő őszi közös munkánk, köszönet érte minden részt vevőnek!
6. oldal
VI-Híradó
2000.november 07.
MIKULÁS ÉRKEZÉSE mindkét óvodában 2000.december 06-án (szerda délelőtt). Cipőket addigra kibokszolni gyerekek! TÉLI SZÜNET ideje a következő: 2000.december 212001.január 02-ig. Mindkét óvoda zárva lesz. LOGOPÉDUSUNK: Tabáné Daczi Judit. A Bajza utcai Óvodában hétfőn 08.00-10.00 és csütörtökön 08.00-12.00 óra között, a Felsővárosi Óvodában hétfőn 10.00-12.00 óra között foglalkozik a gyermekekkel. A foglalkozásokon a szülő is részt vehet a hatékonyabb munka érdekében. Szinte már hagyományosan, ismét részt vettünk a nyári ORIGAMI találkozón Somlainé Marikával augusztus 11-1213-án. Megint ötletesnél ötletesebb hajtogatásokkal és alkotásokkal, eszközökkel ismerkedhettünk meg. A külföldi vendégektől tanultak mellett az itthoni körtagoktól is sok jó és szép ötletet hoztunk. Jó volna, ha mások is eljönnének, igazán szép élményben részesülnének és megszeretnék a hajtogatást, ami a szépérzéken kívül a gyerekek kézügyességét is fejleszti. -Somogyiné– Nyílt napok rendje (kiscsoportban még nem tartunk nyílt napot) Bajza utcai Óvodában Pillangó Csoport
Somlainé
2000.november 16.
Mackó Csoport
Szilágyiné
2000.november 29.
Mókus Csoport
Törökné
2000.december 08.
Felsővárosi Óvoda Szilva Csoport
Szigetváriné
2000.november 09.
Alma Csoport
Halászné
2000.november 16.
Körte Csoport
Somogyiné
2000.november 21.
Szamócák Csoport
Barnáné 2000.november 28. A Felsővárosi Óvoda „Szamócák” csoportjának szülői pénzgyűjtésbe kezdtek a tanév elején és új játékokkal lepték meg a csoportba járó gyermekeket, óvónőket. A szülői kezdeményezésre indított gyűjtés titokban zajlott és sikeres volt, nem kis meglepetést szerezve a kisgyermekeknek és nevelőiknek! Támogatásukat köszönjük!
SZÜLŐK BÁL-ja lesz 2001.február 11-én a Felsővárosi Óvoda szülői közösségének. A részletekről TÉLI számunkban majd még szólunk! Óvodánk honlapja elkészült, melyhez csatolva az oviújság elektronikus változata is megtalálható (természetesen színes képekkel). Elérhető: http://free.netlap.hu/kkhovoda címen. Köszönetet mondunk azoknak a szülőknek, akik adójuk 1%-t alapítványunkra utalták. A befolyt összeg 193 784 Ft. A pénzt a szülők – óvónők véleménye alapján fogjuk gyermekeinkre fordítani. Alapítványunk számlaszáma: 19046543-1-03 Tartásjavító tornát tart minden szerdán 16.00-16.45 óra között TATICS ÉVA gyógytestnevelőnk a nagycsoportosok részére a Felsővárosi óvodában. Angol nyelvoktatást tart minden kedden és csütörtökön a Bajza utcai Óvodában Szilágyiné Csollák Klára óvodapedagógusunk 16.00-16.30 óra között. 2000.november 15-én BŰVÉSZ vendég érkezik a Felsővárosi Óvodába 09.00 órára (belépő 200 Ft/gyermek). Fényképezés lesz a Felsővárosi Óvodában 2000.november 24-én. Egyéni és csoportképeket készít a fotográfus, melyek várhatóan karácsonyra elkészülnek. *********************************************** Fésűs Éva: Őszi dúdoló Mit siratsz te kismadár? Tarka lepke merre jársz? Elröpült a drága nyár. Véget ért a lenge tánc. Búzaszem Itt az ősz, nem terem, csendes ősz köd szitál a földeken. lopva lép a fürge őz. Béka mondja: Kutykurutty! Kisporontyom, menj, aludj! Jó gyerek nem brekeg, téli álom lepte meg.
Nyelvoktatás az óvodában
2000. október 03-án kezdtem meg az angol nyelvoktatást a Bajza utcai óvodában, melyet heti két alkalommal – kedden, és csütörtökön- délután 16,00 órától tartok. A csoport tagjai két korosztályból tevődnek össze, 6 középsős korú és 15 nagycsoportos gyermekből. Az első foglalkozásra vegyes, izgalmakkal teli érzelmekkel érkeztek a gyerekek. Hiszen még nem ismertük egymást, s nem tudták, mit is várjanak a foglalkozástól. Az első alkalommal bemutatkoztunk egymásnak, s megtanultuk, hogyan lehet mindezt angol nyelven is elmondani. Majd meghallgattunk egy rövid dalt, melyet nagyon gyorsan meg is tanultak a gyerekek. A foglalkozás végét pedig egy vidám mozgásos játékkal zártuk. A foglalkozás hangulata olyannyira megragadta őket, hogy azóta minden nap izgalommal várják a következő foglalkozást. A Felsővárosi Óvodában télen (decemberben vagy A nyelvoktatást arra a tudásra és tapasztalatra építem, januárban) kezdődik a nagycsoportosok úszásoktatása. melyet óvónői pályafutásom során a különböző életkorú Pontosabb időpontról a TÉLI számunkban szólunk! és eltérő háttérrel érkező gyerekek nevelésében szereztem. A foglalkozások során olyan segédeszközöket használok, 7. oldal
VI-Híradó
2000.november 07.
amelyek megragadják a gyermekek figyelmét, felkeltik érdeklődésüket az adott téma iránt és fejlesztik képességeiket. A foglalkozások témáit a gyerekek már meglévő ismeretei és igényei alapján állítom össze, így játszva megtanuljuk a színek, állatok, ételek, italok, gyümölcsök, testrészek neveit, s néhány egyszerű, a minden napok során gyakran használt kifejezést, utasítást. Az oktatás során egyik fő célkitűzés az, hogy az elsajátítandó ismeretek egyszerre több érzékterületet megmozgatva épüljön be- épüljön rá – a már meglévő tudásba(ra). Így bábozunk, kazettákat hallgatunk, melyek segítségével a gyerekek megismerhetik az eredeti angol kiejtést; sokféle mozgásos játékot játszunk; számítógéppel szerkesztett és rajzolt emlékeztetőket kapnak, melyet ki is színezhetnek, s haza vihetnek, így otthon a szülőket is bevonva gyakorolhatják az elsajátított új ismereteket. A stabilabb ismeretekkel rendelkező gyermekeknek lehetőségük nyílik arra, hogy önálló kezdeményezéssel vegyék át a foglalkozás egyes részeinek „vezetését”, ami sok esetben ösztönzően hat a csoport aktívabb tagjaira. Ötévi nyelvoktatói tapasztalatom során meggyőződtem arról, hogy munkám egyik legfontosabb részét a visszajelzések feldolgozása, a levonható tapasztalatok hasznosítása jelenti. Ezek lehetnek a gyermekek oldott, vidám megnyilvánulásai, annak az örömnek az érzékelése, amelyet akkor éreznek, amikor szüleiknek elmondják a frissen tanultakat, lehetnek azok a szülők által elmondott „kis történések”, amelyek az első iskolai angol óra zökkenőmentes, sikerélményekkel teli lefolyásáról szólnak, valamint azok az iskolai nyelvtanárok által szervezett bemutató foglalkozások, amelyeken meggyőződhetem arról, hogy az általam oktatott gyermekek könnyebben veszik az iskola jelentette akadályokat. (Terveim szerint 2001 elején bemutató foglalkozást szeretnék tartani a szülők számára, hogy lássák a csoportban folyó munkát, hogy lemérhessék gyermekeik fejlődését.) A fentiek alapján mindig meggyőződöm arról, hogy milyen fontossággal bír a család – óvoda, pedagógus – szülő – gyermek közötti harmonikus kapcsolat megléte, az elvárások és igények, valamint a lehetőségek alapján a gyermekek számára a legjobb eredmények közös elérése. -Szilágyiné Csollák Klára*********************************************** Balogh Eszter: Itt van az ősz… Csiga - biga, kis bogár, A kis csiga nem beszél, Itt van az ősz – megy a Bogárka sem döngicsél. nyár. Búvik földbe, fa odvába, Hideg eső permetez, Levél-dunnát húz magára. S házatokon nincs eresz. -„Szervusz világ!” azt sem Csiga - biga, kis bogár, mondja Fagyos lesz majd a határ. Úgy elalszik, mint a bunda. Fütyül a szél, hull a hó, S házatokon nincs ajtó.
feldíszítik, és az est közeledtével gyertyákat, mécseseket gyújtanak, hogy az „örök világosság fényesedjék az elhunyt lelkeknek. November 11. Márton. A középkor egyik legfényesebb nevű szentje. Az egykori Magyarország területén született, Franciaországban tevékenykedett. Az egyik legjentősebb jóságtevő szentünk. Mártonnal kezdődő, Karácsony előtti 40 nap ugyanolyan böjtös napnak számított, mint a farsang és a húsvét közötti nagyböjt. Márton napján az idei libapecsenyére újborral teli poharat ürítettek a böjtre való felkészülésre. November 19. Erzsébet. Szent Erzsébet, I. András magyar király leánya. Könyörületességéről és rózsacsodáiról volt híres. Egy legenda, mely nevéhez fűződik: A gyermeki Erzsébet a konyhában összeszedte az ételmaradékokat, és kötényében vitte ki a városkapuba a kéregető szegényeknek. Egyszer apja megpillantotta és rákérdezett, hogy mit visz a kötényében. A kislány ijedtében azt válaszolta „rózsákat”. Mivel havas tél volt, apja haragosan rántotta szét kötényét, és lánya öléből rózsák hullottak a földre. November 25. Katalin. A legnépszerűbb női szent. A legenda szerint Katalin alexandriai királylány volt, akit egy remete keresztény hitre térített. A római császár megkívánta a szűz királynőt, aki ellenállt, ezért lefejeztették. Katalin napkor frissen metszett fűzfaágakat tesznek vízzel teli edényekbe, hogy Karácsonyra kizöldüljön. November 30. András. A halász Péter apostol fivére volt, maga is halász. A néphagyomány Márton mellett Andrást is a havat hozók közé sorolja. Beköszönt a négy hétig tartó adventi időszak, melynek hivatalos nyitónapja az András napot követő vasárnap. Adventi szokás az adventi koszorú készítése. *********************************************** Kiadja: A Felsővárosi és Bajza utcai óvoda Kiadásért felelős: Gazdag Sándorné Főszerkesztő: Barnáné Szabó Mikor Márta Szerkesztőség tagjai: Deli Zita Somlai Györgyné Dózsa Erika Szilágyiné Csollák Klára Nyilasné Balogh Etelka Tatics Éva Oláh Istvánné Török Zoltánné Somogyi Józsefné Fénymásolta: Hájas Sándorné Szerkesztőség: Felsővárosi Összevont Óvodák Kkhalas, Szabadság tér 3. sz. : 77/421-427 E-mail:
[email protected]
Jeles napok November 1. Mindenszentek napja. Katolikus tanítás szerint az élő és elhalt hívek közösséget alkotnak az Úr színe előtt. Ez a szentek egysége. A Mindszentek utáni nap (november 02., ha vasárnap, akkor november 03.) a tisztítótűzben szenvedő lelkek emléknapja. Az előtte való nap délutánján rendbe hozzák a sírokat, virágokkal 8. oldal
VI-Híradó
2000.november 07.
SZÍNEZŐ MELLÉKLET A GYERMEKEKNEK
9. oldal
