404-2/2013.
Előterjesztés Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. október 29. napján tartandó Képviselő-testületi ülésére Tárgy: Nyékládháza Város Önkormányzata 2014. évi költségvetési koncepciója Tisztelt Képviselő-testület!
Immár második alkalommal került az önkormányzat elé a 2014. évi költségvetési koncepció javaslat. Ugyanis a 2013.évi XLIX. törvény 1. §-ával módosításra került az államháztartásról szóló törvény azon rendelkezése mely szerint a költségvetési koncepciót a polgármester április 30-ig nyújtja be a Képviselő-testületnek. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a helyi önkormányzatok a következő költségvetési évet megelőző év október 31-ig készítik el költségvetési koncepciójukat. A helyi önkormányzat Képviselő-testület tagjai általános választás évében legkésőbb, december 15-ig nyújtja be a Képviselő-testületnek. Az államháztartásról szóló törvényvégrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 26. § (1)-(3) bekezdése értelmében a jegyző a helyi önkormányzat költségvetési koncepciót a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek és Magyarország 2014. évi költségvetéséről szóló T/12415 számú törvényjavaslat (továbbiakban: Törvényjavaslat) figyelembevételével állítja össze. Nyékládháza Város Önkormányzata 2014. évi költségvetési koncepcióját alapvetően befolyásolja a Magyarország számára kedvezőtlen, bizonytalan nemzetközi pénzügyi, gazdasági környezet, valamint a törvényjavaslatot megalapozó jogszabályi háttér hiányossága. Az államháztartásról szóló törvény 13. § (1) bekezdése értelmében a koncepció elkészítésekor figyelemmel kell lenni a Kormány által meghatározott gazdaság- és pénzügypolitika fő irányaira, így különösen az adópolitika és költségvetési politika céljaira, az államadósság csökkentésével összhangban álló költségvetési egyenleg célt rögzítő döntésre. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. július hónapjában közzétette a 2014. évi központi költségvetés előkészítéséhez szükséges feltételeket és követelményeket. A dokumentum tartalmazza, hogy a Kormány költségvetési politikájának változatlanul kiemelt prioritása az előző időszakból örökölt magas államadósság csökkentése. A bruttó államadósság GDP-hez viszonyított aránya a 2010. évi 81,8 %-ról 2012. évre 79,2 %-ra mérséklődött. A Konvergencia program és a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvényben rögzített költségvetési pálya értelmében 2014-ben az
1
államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,7 %-át érheti el. A Kormány törekvése, hogy a tartós egyensúlyon alapuló növekedés feltételeinek megteremtésével Magyarország gazdasági fejlettsége, foglalkoztatási rátája növekedjen. A tervezési feltételek tartalmazzák, hogy a Kormány 2014. évre 2,8 %-os fogyasztói árszínvonal változással számol. A törvényjavaslatot megalapozó makrogazdasági prognózis teljesülésének kockázatait a Költségvetési Tanács (továbbiakban: Tanács) az alábbiakban foglalta össze: Tanács véleményének kialakításában az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank elemzéseit vette alapul. Ezen túl támaszkodott – a Tanács elnöke által felkért – független szakértők, elemző intézetek (GKI Gazdaságkutató Zrt., Századvég Gazdaságkutató Zrt.) a KT internetes oldalán – a KT Véleményének nyilvánosságra hozását követően – külön is megtalálható elemzéseire, mértékadó nemzetközi szervezetek prognózisaira és más ismert piaci elemzők véleményére, értékelésére. Mindezek szakmai tartalmának, az elemző intézetek kivetítésének alapulvételével a Tanács titkársága munkadokumentumot készített. „A Tanács 2013. szeptember 23-án megtartott ülésén – a Kormány által rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján - egyhangú döntéssel az alábbi Véleményt alakította ki. A Tanácsnak a 2014. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetének (a továbbiakban: Tervezet) hitelességére és végrehajthatóságára nézve nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a véleményezésre átadott dokumentummal kapcsolatban az egyet nem értés jelzését. A közszférában foglalkoztatottak illetménye általános elgondolás szerint várhatóan nem növekszik, ez alól kivételt képez a közoktatás területe, ahol a köznevelési intézményekben foglalkoztatott pedagógusok illetménye – a pedagógus életpálya 2013. szeptemberi elindítása miatt - 2014. őszén is növekedhet. A köztisztviselői illetményalap változatlanul 38 650 Ft marad, a cafetéria juttatás maximális összege a jövő évben is évi 200 000 Ft lesz. A költségvetési törvény tervezete szerint 2014-re sem változik a közalkalmazotti bértábla, illetménypótlék számítási alapja 20 000 Ft. A 2014-es év az európai uniós források tervezése szempontjából is eltér a megelőző időszaktól. A központi költségvetés tartalmazni fogja a 2007-2013. közötti programozási időszak még folyamatban lévő projektjeinek, elszámolásainak finanszírozási szükségletét, emellett már megjelenik a 2014-2020. programozási periódus első évének kiadási előirányzata is. Az új operatív programok szakmai tartalmának meghatározásáért felelős tárca és az NFÜ, a központi koordinációért felelős tárca közreműködésével együttesen tervezi meg a Partnerségi Megállapodás keretében nyújtott európai uniós támogatások és a hozzákapcsolódó hazai társfinanszírozás összegét. Természetesen az előző tervezési időszakból áthúzódó kötelezettségek még lényegesen nagyobb szerepet játszanak majd. A Kormány prioritása tehát továbbra is az államadóság csökkentése lesz, ebből következően a közösségi fogyasztás és az elosztható források jelentős növekedése a jövő évben nem várható. A gazdaságpolitika és költségvetési politika prioritásai, amelyek feltehetően továbbra is a vállalkozói szektor bővülését, a foglalkoztatás növelését helyezik előtérbe, előrevetítik, hogy
2
az állami és önkormányzati közszolgáltatásokra felhasználható források érdemben nem bővülnek. A nagy ellátórendszerek, közszolgáltatások átalakítása döntően lezajlott, 2014-ben újabb nagy horderejű átalakítás – a kisebb volumenű korrekciók kivételével – nem valószínűsíthető. A 2013. év a felkészülés éve a 2014-2020-as európai uniós programozási időszakra. A Kormány az európai uniós forrásfelhasználás új intézményi kereteit ebben az évben határozza meg, illetve alakítja ki. Az európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztések, tervezési feladatok irányítása, koordinációja, illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányítása a Miniszterelnök Úrhoz került, aki e feladatát a Miniszterelnökséget vezető államtitkár útján látja el. A minisztériumok meghatározó szerepet kapnak az új struktúrában, az Irányító Hatóságok a jövő évben a minisztériumokhoz kerülnek. A Kormány elfogadta a Partnerségi Megállapodás első tervezetét és döntött arról, hogy: „a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának átfogó célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, amely a) a gazdasági szereplők versenyképességének javításán és nemzetközi teljesítményének megerősítésén, b) a foglalkoztatás növelésén, c) az energia- és erőforrás-hatékonyság javításán, d) a társadalmi felzárkóztatáson és a népesedési kihívások kezelésén, e) a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósításán, mint nemzeti prioritásokon alapszik.” A programok kidolgozása során az érintett miniszterek a fent meghatározott célkitűzéseket érvényesítik. A 2014-2020. közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló Kormány határozat – kiemelve a számunkra elsődlegesen releváns részeket - a következőket tartalmazza: „ A Kormány egyetért azzal, hogy a fejlesztések integrációjának a térségi programoknak a szintjei és beavatkozási egységei a megyék, a megyei jogú városok térségei, a helyi közösségek és települések együttműködésén alapuló kisvárosi térségek, valamint az egyes országos szempontból kiemelten kezelendő speciális, funkcionális térségek legyenek.” A Kormány 2014-2020. közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásairól szóló határozata, tartalmazza a tervezett operatív programok prioritási tengelyeit, amelyek alapján azok első tervezetei elkészülhetnek. Várhatóan a feladatkörünket leginkább érintő Terület- és Településfejlesztési Operatív Program prioritási tengelyei a következők: „a) megyei szintű decentralizált gazdaságfejlesztési, közszolgáltatás fejlesztési és speciális térségi programok, b) nagyvárosi térségek integrált településfejlesztési, foglalkoztatási és életminőség javító programjai (megyei jogú városok és térségeik), c) kisvárosi-térségi közösségvezérelt integrált fejlesztési programok (CLLD típusú programok), d) decentralizált társadalmi befogadást és foglalkoztatottságot szolgáló programok, 3
e) technikai segítségnyújtás.” Természetesen a felsorolt prioritási tengelyek az előkészítés során még változhatnak. A tervezés egyik legfontosabb dokumentumának tervezete a Partnerségi Megállapodás, amely az ősz folyamán véglegessé válhat és benyújtásra kerülhet az Európai Bizottsághoz. A dokumentum tervezete alapján a 2014-2020. programozási időszakban területileg decentralizált fejlesztések megvalósítására kerül sor megyei szinten, a megyei jogú városok és térségei szintjén és a kisvárosok térségének szintjén. A kiemelt fontossággal bíró területfejlesztési tevékenység mellett gondoskodni kell a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényből, a sport törvényből és a nemzetiségek jogairól szóló törvényből adódó feladatainkról is. Önként vállalt feladataink elsősorban a civil szférához köthetőek. Önként vállalt feladataink volumene, köre elsődlegesen az erre a célra felhasználható saját források alakulásától függ. Arra törekszünk, ha korlátozott mértékben is, de a civil szféra működését, tevékenységét a jövőben is segíteni tudjuk. A 2014. évben az Önkormányzatnak fontos feladata lesz az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, a nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlamenti képviselők választásának megszervezésében is. A választások lebonyolítása az apparátus érintett köztisztviselőitől felkészültséget, szakszerűséget és pártatlanságot igényel. Önkormányzatunk forrásainak várható alakulása: Hangsúlyozzuk, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló törvényjavaslat, és egyéb információk birtokában készítettünk számításokat a várható önkormányzati bevételekről. (Mellékelve a számítási táblázat.) Az intézményi működési bevételek esetében az előző évi intézményi szolgáltatások bevételeit vettük számba, nem számoltunk térítési díjak, bérleti díjak emelésével. A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása címen az alábbi kötelező önkormányzati feladatok központi finanszírozásával számolhattunk. Az önkormányzati hivatal működésének támogatása, település-üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás támogatása. Ezen belül: a) a zöldterület gazdálkodással kapcsolatos feladatok, b) a közvilágítás fenntartásának támogatása, c) a közutak fenntartásának támogatása, d) egyéb kötelező önkormányzati feladatok támogatása. A helyi önkormányzatok ágazati feladatainak támogatása címen az alábbi feladatok központi finanszírozásával számolhattunk: -
Az óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok munkáját közvetlenül segítők bértámogatása, 4
-
Óvodaműködtetési támogatás.
Ingyenes és kedvezményes (óvodai, iskolai) gyermekétkeztetés, szociális feladatok támogatása. Ezen belül: a) egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése, b) hozzájárulás a pénzbeli szociális ellátásokhoz, d) szociális étkeztetés támogatása, e) időskorúak nappali intézményi ellátása címen támogatás. -
Könyvtári, közművelődési feladatok támogatása.
A törvényjavaslat alapján készültek el az előszámítások, ismételten hangsúlyozzuk, hogy ez csak a törvényjavaslat, és a rendelkezésünkre álló mutatószámok. Az előterjesztés készítése időpontjában történik a jövő évi költségvetési támogatások megállapításához szükséges mutatószámok felmérése, és nem áll rendelkezésünkre a költségvetési törvény, melyek alapján pontos számításokat elvégezhetnénk. Átvett pénzeszközök címen két tétellel számoltunk, az egészségügyi (védőnői és iskolaegészségügyi) feladatokra, valamint a közfoglalkoztatás támogatásával. Előző évi pénzmaradványként 70 000 e Ft szerepel a táblázatban, mely tartalmazza a kamatozó betétként lekötött összeget, a várható többletbevételeket és a kiadási megtakarításokat is. Önkormányzatunk kiadásainak számítása: A működési költségvetés és a felhalmozási költségvetés egyensúlyát fenn kell tartani. A képződő állami támogatás és működési bevétel a működéssel összefüggő feladatok fedezetét képezheti. A működési kiadásokon belüli kiadások megoszlási aránya kissé módosulni fog az új államháztartási számvitel előírásai miatt. A kiadások alakításában az ésszerű, takarékos és hatékony felhasználásnak kell prioritást kapnia. Kötelezettségvállalások a foglalkoztatottakkal, a testület tagjaival, az üzemeltetéssel és a területfejlesztési program hatásvizsgálatának elkészítésével kapcsolatban állnak fenn, ebből következően 2014. évre a 2013. évi adatokra támaszkodva becsülhető a kiadások alakulása. Az önkormányzat működése mintegy 594 629 e Ft-ot igényel, ezen belül a személyi juttatásokra 180 432 e Ft, a munkaadót terhelő járulékokra 48 717 Ft, a dologi kiadásokra 150 000 e Ft biztosítandó bázisév szintjén került megállapításra. A szociális juttatások tervszámát minimális növeléssel szerepeltettük a táblázatban. A választásokkal kapcsolatos feladatok ellátását céljellegű források biztosítják majd, ugyanakkor az eddigi tapasztalatok alapján kisebb volumenben saját forrás elkülönítésére is szükség lesz, mert minden felmerülő kiadás elszámolására a lebonyolításra biztosított keretből nem lesz lehetőség. 5
Nyékládháza Város Önkormányzata a 2014. évi feladatait biztosító források – jelenlegi ismereteink szerint – lényegesen nem haladhatják meg a jelenleg rendelkezésre álló források volumenét. Ez azt jelenti, hogy várhatóan 594 629 e Ft körüli bevétel képződik az önkormányzatnál. A 2013. évi gazdálkodásunktól függően keletkező pénzmaradvány is bővítheti forrásainkat, azonban ennek volumene csak a 2014. év elején lesz megállapítható. A képződő források kötelező önkormányzati feladataink ellátását biztosítani fogják. A költségvetésben várhatóan képződő összes forrás lehetővé teszi a Képviselő-testület, a bizottságok, a tisztségviselők Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott feladatainak ellátását, az önkormányzat működését. Az önkormányzat hivatala feladatainak ellátásához a szükséges fedezet megteremthető. A 2014. évi koncepció készítés körülményei: Az előző évek tapasztalata az volt, hogy a november 30-i határidőre elkészítendő költségvetési koncepció is nagyon sok bizonytalansági tényezőt tartalmazott, csak körvonalazódtak az irányelvek, a források és a költségek volumene. A jelenlegi módosított egy hónappal korábbi határidő miatt még nehezebb felelősséggel, megalapozott előterjesztést készíteni. A törvényi kötelezettségnek eleget téve, a fent leírtak figyelembe vételével az előző években megfogalmazott tervezési koncepciók irányelveit terjeszthetjük elő 2014. évre vonatkozóan, melyek érvényesítése követelmény kell, hogy legyen a jövő évben is. Nyékládháza Város Önkormányzata 2014. évi költségvetésének főbb irányelvei: 1. Az intézmények működtetése, illetve a kötelező lakossági szolgáltatások biztosítása 2014. évben is elsődlegesnek minősül. 2. Az intézményi gazdálkodás önállósága elsőszámú intézményvezetői felelősséggel kell, hogy érvényesüljön. 3. A 2014. évi költségvetési terv készítésekor elsődlegesen a kötelező önkormányzati és intézményi feladatok költségeit kell számításba venni, az egyéb nem kötelező, önként vállalt feladatok csak az önkormányzat ezután megmaradó forrása függvényében tervezhetőek. 4. Fel kell tárni azokat a forrásokat, amelyek a bevételek további növelését teszik lehetőé. (Pályázati források maximális kihasználása.) 5. A kintlévőségek, a helyi adók, egyéb sajátos bevételek behajtására 2014. évben is kiemelt figyelmet kell fordítani. 6. Szigorúan érvényesíteni kell a takarékos, ésszerű gazdálkodás követelményeit. 7. A Képviselő-testület a helyi adók mértékét nem kívánja módosítani 2014. évben. 8. Az előző évekről áthúzódó kötelezettségvállalásokat teljesíteni kell, különösen az elindított beruházások biztonságos befejezésének feltételeit kell garantálni. 9. Figyelemmel kell kísérni a pályázati forrásokat ezzel lehetőség szerint kiegészíteni a bevételeket. 10. Részt kell venni lehetőség szerint a megújuló közfoglalkoztatásban, csökkentve ezzel a helyi munkanélküliséget 11. A biztonságos működés érdekében általános tartalék képzése elengedhetetlen.
6
12. Az év közben várhatóan megjelenő pályázatok saját forrásának biztosításához, a megkezdett pályázati fejlesztések előfinanszírozásához céltartalék képzésére van szükség. Fentiekre való tekintettel kérem a Képviselő-testületet, hogy a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek:
Határozati javaslat ________/2013. (_________) számú Képviselő-testületi határozat Tárgy: Az önkormányzat 2014. évi költségvetési koncepciója Nyékládháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat 2014. évi költségvetési koncepcióját elfogadja azzal, hogy az előterjesztésben rögzített irányelveket kell alkalmazni a 2014. évi költségvetés elkészítésénél. A Képviselő-testület megbízza a jegyzőt, hogy az irányelveket figyelembe véve a költségvetési rendelet-tervezetet készítse el, a polgármestert pedig, hogy a rendelet-tervezetet terjessze a Képviselő-testület elé.
Határidő: 2014. január 31. Felelős:
Jegyző, Polgármester
Török Zsuzsanna Jegyző
Urbán Sándorné Polgármester
7
2014. évi költségvetési koncepció számítás
Nyékládháza Város Önkormányzata 2014. évi bevételei, kiadásai Ezer forintban ! Bevételek Sorszám
Megnevezés
2013. évi eredeti terv
2014. évi koncepció
2
3
4
1
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
Kiadások Megnevezés
2013. évi eredeti terv
2014. évi koncepció
5
6
7
Közhatalmi bevételek
70 400
80 580
Személyi juttatások
Intézményi működési bevételek
37 164
33 444
Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó
Átengedett központi adók
12 000
12 000
Dologi kiadások
Támogatások, kiegészítések (működési célú)
290 757
300 757
Átvett pénzeszközök államháztartáson belülről
101 264
97 848
Egyéb működési célú kiadások
70 131
60 000
Tartalékok
- 5.-ből: EU támogatás
Ellátottak pénzbeli juttatásai
Átvett pénzeszközök államháztartáson kívülről
Kölcsön nyújtása
Kölcsön visszatérülés (működési célú)
Beruházás
Egyéb bevételek
Felújítás
Finanszírozási bevétel (pénzmaradvány)
Költségvetési bevételek összesen (1+...+12)
74 316
70 000
585 901
594 629
8
Költségvetési kiadások összesen (1+...+12)
187 588
180 432
49 182
48 717
147 604
150 000
39 414
40 000
5 722
5 000
50 000
10 000
104 491
70 000
1 900
90 480
585 901
594 629
