Előterjesztés A PTE BTK Kari Tanácsának. ülésére április 18

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM SZOCIÁLIS MUNKA MA SZAKINDÍTÁSI KÉRELEME

Előterjesztés A PTE BTK Kari Tanácsának …. ülésére 2007. április 18.

Előterjesztő: Dr. Szijártó Zsolt a Professzió Bizottság elnöke Tárgy: A Szociális munka MA szak indításának kérelme. Előzmények: Professzió Bizottság 1/2007 öt Bizottsági tag támogató döntése (2007. 04.11.) Vonatkozó szabályok: PTE BTK SZMSZ 6.sz. melléklet (KTVSZ) 9.§ (7). pont: A képzések tantervét a szakgazda előterjesztésére a Professzió bizottság véleménye alapján a Kari Tanács hagyja jóvá. Határozati javaslat: A PTE BTK Kari Tanácsa /2007. (04.18.) sz. határozatában jóváhagyja a Szociális munka MA szak tantervmódosítását.. Indokolás: A PTE BTK Professzió Bizottsága áttekintette a Szociális munka mesterszak (MA) szakindítási kérelmét, és támogatja a szak indítását.

1


II. RÉSZLETES OKTATÁSI TERV

Kérelem a SZOCIÁLIS MUNKA

mesterképzési szak indítására

A kérelem benyújtója:

Pécsi Tudományegyetem

2007.

2


Tartalomjegyzék I. Adatlap ............................................................................................................................................. 4 II. A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményei ........................................................ 7 A képzési kapacitás bemutatása .............................................................................................................. 7 1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben. Intézményi képzési előzmények esetén az indítandó szak kimenetének és a korábbi egyetemi végzettségi színvonalnak az összevetése, a megfelelés konkrét bemutatása. ................................................................................... 7 2 Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával. ...................................... 12 3. Az indítandó mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása. ............. 18 4. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, „tehetség-gondozó” tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása............................... 20 5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési területen, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám képzési formánként bemutatva.................................... 24 III. A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása .................................................... 25 1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv................ 25 2. Tantárgyi programok................................................................................................................ 30 3. Kompetenciák elsajátíttatása .................................................................................................... 68 4. A képzési és kimeneti követelményekben előírt idegen nyelvi követelmények teljesítésének intézményi elősegítése, feltételei. ...................................................................................................... 78 5. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása a szakra való belépés tekintetében (előzményként elfogadott alapszakok, kritérium ismeretkörök és kreditértékek)......... 80 6. Az értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások és szabályok bemutatása ........................... 81 IV. A képzés személyi feltételei............................................................................................................ 85 1. A szakfelelős, a szakirány felelősök és a záróvizsgatárgyak felelősei ..................................... 85 2. Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói ............................................................................ 85 3. Az oktatók személyi-szakmai adatai ........................................................................................ 90 4. Nyilatkozatok ......................................................................................................................... 142 V. A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei ....................................................................... 143 1. Országosan (és nemzetközileg) elismert tudományos műhely(ek) és együtt dolgozó szakmai közösséggel bíró alapvető K+F / művészeti terület bemutatása. ..................................................... 143 2. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra................................................ 149 3. Az intézményvezető nyilatkozata arról, hogy a képzés indításához szükséges szellemi és tárgyi kapacitás rendelkezésre áll, és az évfolyamonként milyen létszámú hallgató képzését teszi lehetővé. 157 MELLÉKLETEK ............................................................................................................................ 158

3


I. Adatlap 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe

Pécsi Tudományegyetem 7633 Pécs, Szántó Kovács János u. 1/B.

2. Kari tagozódású felsőoktatási intézmény esetén a képzésért felelős kar megnevezése Bölcsészettudományi Kar 7624 Pécs, Ifjúság u. 6.

3. Az indítandó mesterszak megnevezése SZOCIÁLIS MUNKA MA 4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése okleveles szociális munkás (megjelölve a szakirányt) választható szakirányok: általános szociális munka, klinikai szociális munka; MA in Social Work (specialized in General Social Work, in Clinical Social Work) 5. Az indítani tervezett és oklevélben szerepeltetni kívánt szakirány(ok) megnevezése általános szakirány; klinikai szakirány; 6. Az indítani tervezett képzési formák (teljes idejű, részidejű, székhelyen kívüli, távoktatás) teljes idejű (nappali), valamint részidejű (levelező) tagozat.

4


7. A képzési idő •

a félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma Félévek A képzési idő félévekben A képzés kreditpontjainak megoszlása Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma Az alapozó modul kreditjeinek száma A szakmai törzsmodul kreditjeinek száma A differenciált szakmai anyaghoz rendelt kreditek száma A szakdolgozathoz rendelt kreditpont (benne a szakdolgozati szeminárium is) Az intenzív terepgyakorlathoz rendelt kreditpontok száma A szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditpontok száma

Nappali tagozat 4

Levelező tagozat azonos

Nappali tagozat 120


15 44 35

azonos azonos azonos

20

azonos

15

azonos

6

azonos

• az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a tanórák (kontaktórák) száma, figyelemmel a hatályos Ftv. 33.§. (1) bekezdésére, amely a teljes idejű képzésnél félévenként legalább 300 tanórát határoz meg. (Ha a tervezett egyéb [esti, levelező tagozatos] képzési forma képzési ideje eltér a nappali tagozatos képzés idejétől, akkor – félévekben, tanórákban – azt is meg kell adni.) Tanórák megoszlása Összes hallgatói tanulmányi munkaidő (összóraszám) Tanórák (kontaktórák) száma

Nappali tagozat 3000


1200

400

(Megjegyzés: a hallgatói kontaktórákból 930 óra az első 3 szemeszterre tevődik, mert a negyedik szemesztert elsődlegesen a terepgyakorlati- és a komplex modul-képzés tölti ki.) • a szakmai gyakorlat időtartama és jellege (ha van). Gyakorlat időtartama Összefüggő terepgyakorlat óraszáma (A választott szakiránynak megfelelő intenzív összefüggő terepgyakorlat.)

Nappali tagozat 300


5


8. A szak indításának tervezett időpontja (figyelembe véve az engedélyezési eljárás időtartamát) 2008. szeptember 1. 9. A szakért felelős oktató megnevezése és aláírása

Prof. Dr. Baráth Árpád egyetemi tanár 10. Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása Pécs, 2007. március 21.

Prof. Dr. Lénárd László egyetemi tanár az MTA levelező tagja a Pécsi Tudományegyetem rektora 11. Az adatlap mellékletei • A szenátus támogató javaslata • A mesterszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás (A szaklétesítési beadvány MAB által támogatott változata alapján közzétett OM / OKM dokumentum.) • Felhasználói kapcsolatok és vélemények (amennyiben a felhasználói szféra jól azonosítható) (IS) FOLYTATANDÓ KÉPZÉSEKRE VONATKOZÓAN LÁSD AZ ÚTMUTATÓ III.1. ÉS IV.3. PONTJAIT. SZÉKHELYEN KÍVÜLI KÉPZÉSBEN (IS) INDÍTANI KÍVÁNT SZAK ESETÉN EZ(EKE)T A TERVEZETT KÉPZÉS(EKE)T IS MUTASSÁK BE A VI. FEJEZETBEN KÉRTEK SZERINT. IDEGEN NYELVEN

TÁVOKTATÁSBAN

(IS) INDÍTANI ÉS VÉLEMÉNYEZTETNI KÍVÁNT SZAKOKRA VONATKOZÓ ÚTMUTATÓ A VII. FEJEZETBEN OLVASHATÓ.

6


II. A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményei A képzési kapacitás bemutatása (Legfeljebb 2-5 oldal terjedelemben) 1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben. Intézményi képzési előzmények esetén az indítandó szak kimenetének és a korábbi egyetemi végzettségi színvonalnak az összevetése, a megfelelés konkrét bemutatása. (A korábbi egyetemi képzés tartalmával és kimeneti elvárásaival való összevetés.)

I.1 KÉPZÉSI ELŐZMÉNYEK A szociális munka alapképzési (BA) szak indításával a 2006/07-es tanévtől a Pécsi Tudományegyetem az eddig működő általános szociális munka főiskolai, illetve egyetemi képzés szerkezetét és tartalmát módosította a bolognai folyamat követelményrendszeréhez igazodva. A BA szintű képzés bevezetése a PTE három karán működő szociális képzési programok

szerkezeti

és

tartalmi

módosítását

jelentette:

(1)

a

pécsi

székhelyű

Bölcsészettudományi Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék egyetemi szintű képzési szerkezetét; (2) a pécsi székhelyű Egészségtudományi Kar szociális munkás képzés szerkezetét, melyen belül a szombathelyi székhelyű Szociális Munka Tanszék a képzés szervezője; (3) a szekszárdi székhelyű Illyés Gyula Főiskolai Kar szociális munkás képzését, melyen belül a Szociálpolitikai Intézet a képzés szervezője. (A továbbiakban BTK névvel jelölve a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karra, illetve az annak keretében működő szociális munkás képzési programokra utalunk.) A PTE BTK történelmi jelentőségű a szociális munka képzési programjainak megalapításában, valamint azok fejlesztésében az elmúlt mintegy másfél évtizedben. 1991ben indul főiskolai szintű „általános szociális munkás” képzés, mely 2002-től egyetemi szintű „szociális munkás” képzési programmá akkreditálódik (az ELTE után a második egyetemi képzőhely). 2002-től az egyetemi képzés kiegészítő formában is folyik, amely jelenleg is négyszemeszteres képzési idő után lehetőséget nyújt főiskolai végzettségű szociális szakembereknek egyetemi végzettség megszerzésére. (Megjegyzendő, hogy a PTE BTK szociális munkás képzési programok, alapításuk óta, a szociálpolitikus, valamint a szociológusképzési programokkal együtt szerves egységek alkottak, követve az integrált szociális szakképzés alapelveit!)

7


Meghatározó tény, hogy a BTK alapítói és szakemberei a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján

„élharcosai”

voltak

a

magyarországi

szociális

képzések

rendszerének

kialakításában, és zömmel jelenleg is meghatározó szerepet töltenek be a szociális képzések további fejlesztésében az, ún. „bolognai”, s nem kevésbé egyéb más felsőoktatási követelmények korszerűsítésében (pl. távoktatás-fejlesztés, kompetencia-alapú kurrikulumfejlesztés). Az elmúlt másfél évtized folyamán kialakultak, majd megszilárdultak a minőségi képzés feltételei. A képzőhely szakmai elismertséget szerezett regionális viszonylatban, valamint országos szinten is. Kiépítette saját ún. „terepoktatási” hálózatát, mely a szociális munkás képzéseknek sajátossága, és nélkülözhetetlen tartozéka. Az egyetemi szintű diplomát szerző hallgatók intézményen belül, a PTE BTK hat doktori iskolája 18 programjának valamelyikében folytathatják társadalomtudományi tanulmányaikat. A szociális munka mesterszakon végzett hallgatók továbbtanulása szempontjából főként a BTK Politológia, Kultúratudomány, Kommunikáció, Oktatás és társadalom doktori programjai, valamint az indítás előtt álló Szociális tudomány (al)program kínálnak továbbtanulási lehetőséget. Ugyancsak továbblépési lehetőség az ETK Egészségtudományi doktori programja. Mindamellett természetesen a PTE más doktori iskoláiban futó társadalomtudományi programokra (közgazdasági, jogi) is eséllyel jelentkezhetnek a mesterfokozatot megszerzett hallgatók. Jelenleg a BA-szintű szociális munkás képzés formai és tartalmi kritériumai érvényesítve vannak a PTE képzőhelyein. A BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék a jelenlegi képzési programok koordinátora is, valamint szakvizsgaközpontként működik a szolgáltatási rendszer minőségellenőrzésében. I.2 Eddigi oktatási és kutatási tapasztalatok a mester-fokozatú (MA) képzések kapcsán

A képzőhely oktatói az utóbbi években számos szakmai (oktatói és kutatási) tapasztalatra tettek szert a szociális munka mester-fokozatú (MA) képzési programok kapcsán mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban. E tapasztalatok közül az alábbiakat érdemes kiemelni: I.2.1 KÜLFÖLDI TAPASZTALATOK •

Horvátország: Dr. Baráth Árpád (a BTK egyetemi tanára), a Zágrábi Orvostudományi Egyetem egykori docense (az Egészségpszichológia Tanszék egykori tanszékvezetője, 1983-1991), a nyolcvanas években társszerzője és felelős kutatásvezetője volt számos posztgraduális oktatásfejlesztési (K+F) programnak, ide sorolva az általános orvosképzés

8


mester-fokozatú (MA) programok fejlesztését és folyamatos minőségellenőrzését. 1 Általa és időközben, a BTK Szociális Munka Tanszék oktatói részletes betekintést nyerhettek a Zágrábi Egyetem Jogi Karán, 1996-ban bevezetett MA és PhD szintű szociális munka képzések tartalmi felépítésébe és oktatási módszereibe. •

Németország: A BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 1996/97-es tanévtől kezdve az Erasmus-Socrates nemzetközi hallgatói-oktatói csereprogram állandó résztvevője, amely program lehetővé tette, hogy a tanszék oktatói és hallgatói két németországi egyetem szociális munka BA és MA szintű képzések felépítésével ismerkedjenek meg, és azokról nyerjenek közvetlen szakmai tapasztalatot (Bergen és Kiel egyetemek szociális képzési programok).

•

Egyesült Királyság: A BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 2006-tól a Leonardo Nemzeti Iroda oktatócsere és hallgatói mobilitás (hallgatói szakmai gyakorlatok) programjainak kedvezményezettje. A Tanszék a program keretében oktatókat küld a Chesteri Egyetemre (Prof. Dr. Aidan Worsley) oktatási és kutatási céllal (Dr. Kelemen Gábor, Dr. Erdős Márta), valamint hallgatókat – terepgyakorlatra – a Cheshire County Council szociális intézményeibe, továbbá a Sherborne Area Partnership (Nigel Engert) partnerintézményeként működő Yeovil Trinity Foyer-be (Rose Adams). A program lehetőséget kínál a közösségi szociális munka idős- és fogyatékosellátás terén felgyülemlett nemzetközi tapasztalatainak tanulmányozására, illetve a hajléktalan fiatalok integrációjában alkalmazott módszerek megismerésére.

•

Egyesült Államok: Dr. Baráth Árpád, 2001-ben tett tanulmányútja során látogatást tett a Michigan Egyetem Szociális Munka Tanszékén (University of Michigan School of Social Work), és részletes betekintést nyert többek között ezen és más egyetemeken érvényben lévő MA szintű szociális munka képzési programok formai és tartalmi rendszerébe

1

Baráth, Á., Cividini, E., Klein, E. (1983). Az első orvosi vizsgálatok gazdaságossága és hatékonysága az általános orvosi gyakorlatban. (Efikasnost i ekonomičnost prvih pregleda u domeni liječnika prvog kontakta) Psihoterapija. 13: 1-13. Baráth, Á., Jakšić, Ž. (1986). A posztgraduális orvosi továbbképző tanulmányi programok hatékonyságvizsgálata a Zágrábi Orvostudományi Egyetemen. I. rész. (Evaluacija postdiplomskih studija na Medicinskom fakultetu u Zagrebu. I. dio) Liječnički vjesnik. 108: 237-244. Baráth, Á., Jakšić, Ž., Vuletić, S. (1987). A posztgraduális orvosi továbbképző tanulmányi programok hatékonyságvizsgálata a Zágrábi Orvostudományi Egyetemen. II. rész (Evaluacija postdiplomskih studija na Medicinskom fakultetu u Zagrebu. II. dio) Liječnički vjesnik. 109: 193-198. 9


(Masters of Social Work Degree Program 2000/2001). E tanulmányúton szerzett szakmai tapasztalatokról a Tanszék oktatói részletes tájékoztató beszámolót kaptak kézhez. 2 Dr. Tomi Gomory, a Floridai Egyetem (FSU) asszisztens professzora, a szociális munka oktatója, a 2005/2006 tanév őszi szemeszterét vendégoktatóként a BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszékén töltötte. Az oktatásban való aktív részvétele mellett Dr. Gomory igen jelentős szakmai segítséget és támogatást nyújtott a helyi oktatóknak a szociális képzések kritikai átgondolásában, valamint azok távlati fejlesztésében helyi, országos és nemzetközi vonatkozásban. A tapasztalatok összegezéseként egy külön tanulmány készült, amelynek megjelenése folyamatban van. 3 •

A BTK-n működő szakmai műhelyek országosan elismertek, néhányuk nemzetközi szinten is ismert. A szociális munkát oktató egység tevékenységének fontos pillére a kutatás. A minősítéssel rendelkező munkatársak számos hazai és nemzetközi együttműködésre alapozott kutatási projektben vesznek részt. A nemzetközi kapcsolatok bővítését, a hazai és külföldi intézményekkel folytatott közös kutatások kiterjesztését folyamatos és eredményes pályázati tevékenység segíti. A BTK-n több szociális tudománnyal kapcsolatos, elsősorban interdiszciplináris kutatás fut. A kutatómunka jelentős hányada magyar és külföldi partnerek koprodukciójában folyik. A Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék kutatási kapcsolatban áll az angliai University of Chesterrel. A Florida State University és a PTE közti szerződés keretében – az FSU College of Social Work-kel folytat közös kutatást a klinikai szociális munka témakörben. A szociális munka terén kutatói együttműködést folytatunk az Oslo College-dzsel.

I.2.2 HAZAI TAPASZTALATOK •

PHARE pályázati országos szakmai konzultációk ’97/98: 1996-ban a BTK (egykori) Szociológia és Szociálpolitika Tanszéke egy Phare Pályázatot nyert, amelynek célkitűzése és feladata, többek között, egy AIFSZ szintű szociális asszisztens képzési program kidolgozása és akkreditációja volt. E pályázati program előkészítése kiváló alkalomnak bizonyult szakmai konzultációk megszervezésére és folyamatossá tételére országos szinten, amelynek egyik kulcsfontosságú része volt az ötnapos konzultatív szeminárium

2

Baráth, Á. (2001). A szociális munkás szakirányú képzések távlati tervei a PTE BTK Szociológia és Szociálpolitika Tanszékén: Vitairat. Melléklet: A Michigani Egyetem szociális munka (MA) képzés részletes tanterve. Pécs (kézirat). 3 Kelemen, G., Gomory, T., Csürke, J., Erdős, M., Madácsy, J. Szöllősi, G. (2005). Social work in Hungary ’05. Pécs (kézirat). 10


megszervezése és lebonyolítása Pécsett (1997. szeptember), mintegy 30 szociális oktató részvételével az ország valahány szociális munkás képzőhelyéről. A pályázati program elkészült; noha megvalósítására (akkreditációjára) különböző fórumokon elhangzott szakmai ellenállásokból kifolyólag nem került sor, de ugyanakkor, a szakmai konzultációk sorozata kiváló alkalmat adott a szociális képzések távlati tervezésének megkezdésére. Az akkori főiskolai, illetve egyetemi szociális munka képzések távlati fejlesztésének terveiről számtalan írásos dokumentum és konferencia-előadás született, amelyeknek lényege egy lépcsőzetes, „átjárható”, modul-rendszerű szociális munka körvonalazása volt a képzések széles sávján, az AIFSZ szociális asszisztensképzéstől a posztgraduális fokozatokig. 4 •

Nemzetközi összehasonlító tanulmány a szociális munka képzésekről: A közelmúltban megtartott „A társadalomismeret és a szociális képzési ág mesterszakjainak konferencián” (Pécs, 2005. október 20.) ismertettük egyik összehasonlító kutatásunk főbb eredményeit a szociális munka BA, MA és PhD képzések más országokban tapasztalható sajátosságairól (Németország, Franciaország, USA, Kanada, Ausztrália stb.). Összesen 547 szociális munkás képzőhely honlapjain elérhető programok összehasonlító elemzéséről volt szó a következő dimenziók mentén: (1) időtartam, (2) célkitűzések, (3) felvételi követelmények, (4) képesítési követelmények, (5) terepoktatás, (6) komplementáris képzés és „átjárhatóság”, (7) tandíjak/ költségtérítés. A tanulmány eredményeként a következő ajánlások születtek a hazai szociális munka emelt szintű (MA) fejlesztésének érdekében: o Az alapképzési (BA) szintek gyakorlati vonatkozású tartalmainak erősítése és következetes minőségellenőrzése (pl. terepoktatás), mint előfeltétele az emelt szintű (MA) képzéseknek; o Modul-rendszerű, integratív képzési programok szorgalmazása (pl. szociális munka, szociálpolitika, kulturális antropológia); o A tudományos (elméleti/kutatási) képzés erősítése összhangban a nemzetközileg legismertebb képzőhelyek tananyagával; o Kompetencia-alapú/ probléma-orientált (PBL) oktatásfejlesztés hangsúlyozása; o Oktatói kézikönyvek szerkesztése, tananyagok és oktatási (didaktikai) módszerek és eszköztárak korszerűsítése és minőségellenőrzése. 5

4

Baráth, Á. (2001). Egy integrált szociális munka szakképzés távlati szerkezete a Pécsi Tudományegyetemen: Vázlat. Pécs (kézirat). 5 Baráth, Á. (2005). Szociális munka: Külföldi példák, hazai elképzelések. Előadás elhangzott A társadalomismeret és a szociális képzési ág mesterszakjainak konferenciáján. Pécs, 2005. 10. 20-án. (Bemutató) 11


•

Tudományos műhelyek, kutatásfejlesztés: A PTE BTK Szociális Munka Tanszéken folyamatos kutatási tevékenység bontakozott ki az utóbbi tíz évben mind hazai, mind nemzetközi szinten, valahány oktató bevonásával, amely körülmény optimális mozgásteret biztosít az MA programok hallgatóinak az aktuális kutatásokba történő bevonására is. Jelen pillanatban a Tanszéken folyó kutatások és kutatásfejlesztési tevékenységek négy műhely köré csoportosulnak: (1) Addiktológia műhely; (2) Gyermek és ifjúságvédelem műhely; (3) Nemzeti és etnikai kisebbségvédelem műhely; (4) Kistérségi kutatások műhely.

2

Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával.

A PTE jelenlegi hallgatói összetétele alapján országos vonzáskörzetű intézmény, természetes és egyben legerősebb vonzáskörzete a déldunántúli régió. A hallgatók csaknem fele (48,4%) a régióhoz tartozó három megye valamelyikéből kerül az egyetemre. Vonzásköre azonban jelentősen túlnő a Dél-Dunántúlon, melyet az is alátámaszt, hogy a hallgatók eltartóinak több mint 50%-a nem a régióban él. A régióban 1000 lakosra 14,0 hallgató jut, a 20-24 éves fiatalok 18-19 százaléka tanul valamelyik felsőoktatási intézmény nappali tagozatán. A PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék az új mesterképzési szak indításával elsősorban a PTE három karán folyó szociális munkás alapképzésben résztvevő hallgatók bázisára épít. A jelenlegi szociális munkás képzések hallgatói létszámainak és a BA képzés tervezett létszámainak összehasonlítása Jelenlegi Tervezett keretszám: keretszám: PTE IGYFK Nappali államilag 61 61 finanszírozott Szekszárd (és Székesfehérvár) Nappali költségtérítéses 20 20 Levelező államilag 50 50 finanszírozott Levelező költségtérítéses 100 100 PTE EFK Nappali államilag 57 60 Szombathely finanszírozott

12


Nappali költségtérítéses Levelező államilag finanszírozott Levelező költségtérítéses Nappali államilag finanszírozott

PTE BTK Pécs

20 25

25

60 22

50 22

A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok a szociálpedagógia alapképzési szak, meghatározott kreditek teljesítésével az alapképzésben résztvevő szociológia,

társadalmi

tanulmányok,

politológia

szakos

hallgatók

is

potenciális

jelentkezőknek tekinthetők. A Dél-Dunántúli Régióban az alapképzésből várhatóan kikerülő hallgatók megoszlása:

Képző intézmény

Szak

Nappali tagozat

Levelező tagozat

PTE BTK Szociológia Tanszék PTE BTK Szociológia Tanszék PTE BTK Politikai Tanulmányok Tanszék NYME Apáczai Csere János Főiskolai Kar (Kihelyezett tagozat Pécs)

Társadalmi tanulmányok

5-44

0

Szociológia

5-50

10-30

Politológia

15-44

10-17

Szociálpedagógia

0

15-100

A fenti szakok alapképzéseiről kikerülő hallgatók a társtudományok területén elsajátított ismereteiket sikeresen integrálhatják a szociális munka mesterképzés során megszerezhető tudásba. A társadalmi-gazdasági fejlettség területi képe az 1990-es évek közepéről az ezredfordulóra alig módosult, a leszakadó térségek az északkeleti országrészben és a DélDunántúlon koncentrálódnak. A csökkenő nemzetgazdasági súlyú mezőgazdaság továbbra is jelentős szerepet játszik a kedvező agráradottságú déli országrész, és számottevő ipar híján periferikus helyzetű, elmaradott, döntően aprófalvas kistérségek életében.

13


Kaposvár, Pécs és Szekszárd tekintetében megindult ugyan az agglomerálódás és a szuburbanizációs folyamat, de a régióban a tízezer főnél kisebb népességű városok ellátó intézményrendszere erősen hiányos, a nem mindennapos szolgáltatásokat az ott élők kénytelenek másutt igénybe venni. E városok saját települési infrastruktúrájának kiépítettsége is elmarad a nagyobb városok színvonalától. A régió vidékies, aprófalvas térségeinek leszakadása folytatódott az elmúlt időszakban. E területeken halmozottan hátrányos helyzetű, kirívó szegénységgel küzdő, általában kevéssé iskolázott, egyre öregedő népesség él, és e területeken koncentrálódik a régió cigány lakosságának zöme is. Ugyancsak nagy a romák aránya a pécsi volt bányászkolóniák és munkásnegyedek területén, ahol sokszor a legalapvetőbb szolgáltatások és infrastrukturális feltételek sem adottak a tisztes életkörülmények biztosításához. A hazai munkaerőpiac változatlan jellemzője az egyszerre alacsony munkanélküliségi ráta, illetve alacsony szintű foglalkoztatottság, és hogy a területi különbségek a régiók, megyék, kistérségek és településkategóriák szintjén egyaránt nőttek. A munkanélküliek aránya a Dél- Dunántúl kistérségeiben két-háromszorosa az országos átlagnak, mely az alacsony foglalkoztatottsággal, elvándorlással küzdő elzárt, nehezen megközelíthető zárványterületek kialakulásához vezetett. A

mesterfokozattal

rendelkező

szociális

munkás

szakemberek

alkalmazása kiemelt jelentőségű az alábbi területeken: -

Szociális szolgáltatások szervezése, működtetés,

-

Társadalomtudományi kutatások,

-

Felsőoktatás.

Szociális szolgáltatások területe A humán alapszolgáltatások elérhetőségének javítása – kiemelten a leszakadó és hátrányos helyzetű térségekben – komplex szolgáltatásokat nyújtó integrált központok kialakításával érhető el. A humán szolgáltatások minőségének fejlesztése e folyamattal párhuzamosan zajló feladat. A leértékelődő városi területek és főképp romák által lakott telepek fenntartható társadalmi, környezeti megújulásának elősegítése, a közösségi és a szociális funkciók megjelenésének támogatásával és a meglévő funkciók megerősítésével, illetve a társadalmi kohézió erősítésével valósítható meg.

14


Szociális szolgáltatások finanszírozásában és ellátásában egyre gyakoribb a projekt szemlélet illetve a programozás. A mesterképzésben résztvevő hallgatók elméleti és gyakorlati felkészültsége lehetővé teszi a projekt előkészítésben és megvalósításban való hatékony közreműködést. A jóléti pluralizmus követelménye az NGO-k növekvő szerepvállalása a szociális szolgáltatások biztosításában. Az MA képzés során a hallgatónak lehetősége lesz olyan technikák, módszerek és ismeretek elsajátítására, melyek segítségével nem csak a társadalmi változásokhoz igazodó szolgáltatások szervezésére, hanem az ahhoz szüksége források előteremtésére is képessé válik. A szociális munka képzés kiemelt területeként kezeljük a közösségi szolgáltatások és az ehhez kapcsolódó terület- és településfejlesztés ismereteinek átadását, melyek alkalmassá teszik a hallgatót a leszakadó térségek, zárványtelepülésekre jellemző sajátos társadalmi viszonyok, szubkultúrák és problémák beazonosítására, kezelésére. A mesterképzésben résztvevő hallgatók a megszerzett menedzsment ismeretek következtében alkalmassá válnak a regionális intézményrendszer hálózatos struktúrában történő működtetésére, irányítására, az információ, a szakmai know-how és a humán erőforrás mozgásának biztosítására. További fontos szerep juthat az MA képzésben résztvevő szociális munkások számára a foglalkoztatáspolitika bizonyos területein. Magyarország foglalkoztatási mutatói igen kedvezőtlenül alakultak az elmúlt időszakban. Az Európai Unió célkitűzései között kiemelt helyen szerepel a munkanélküliség csökkentése és a foglalkoztathatóság javítása, mely komoly feladatok elé állítja a hazai foglalkoztatáspolitikai koncepciók és stratégiák kidolgozóit. A jelenlegi, munkanélkülieknek nyújtott szolgáltatások nem elég kliens központúak. A szociális munkások bevonása a szolgáltatások kidolgozásába és ellátásába, speciális ismereteik miatt hatékonyabbá illetve eredményesebbé tehetné az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazását, az egyén foglalkoztathatóságának javításán keresztül a humánerőforrás fejlesztés megvalósulásával. Társadalomtudományi kutatás A XX. század végén, a XXI. század elején zajló társadalmi, gazdasági változások, az információs és kommunikációs technológia robbanásszerű fejlődése olyan változásokat indukáltak a társadalmi és az egyéni lét minden szegmensében, amelyek szükségessé teszik a szociális szakemberek növekvő szerepvállalást a társadalomtudományi kutatások területén.

15


A szociális munkát gyakran jellemzik úgy, mint amely két kultúrára épül – egyrészt a gyakorlatra, másrészt tudományos kutatásra. A szociális munka ismeretanyag fejlődésének elengedhetetlen kritériuma a két alkotóelem egymásra épülése: a szociális munkásnak ismeretekkel kell rendelkeznie arról a társadalmi kontextusról, amelyből a problémák fakadnak, ugyanakkor tudnia kell azt is, hogy milyen egyéni problémák keletkeznek bizonyos szerkezeti jelenségekből. A magyarországi szociális munka empirikus kutatás fejlesztése nagymértékben elősegíthető a mesterképzésben résztvevő hallgatók kibocsátásával. A hallgatók a képzés során képessé válnak a társadalomkutatás tervezésére, kivitelezésére, valamint a kutatási tapasztalatok

gyakorlati

hasznosítására.

A

társadalmi

rétegződés

és

mobilitás,

a

munkaerőpiac, a jövedelmi eloszlás, a fogyasztás és életstílus, valamint a társadalmi attitűdök vizsgálatokra épülő összegzése, a kutatási eredmények feldolgozása jelentős mértékben segítheti a helyi és a területi szociális tervezési koncepciók kialakítását, az NGO-k szerepének hatékonyabb és célzottabb megjelenést a szociális ágazatban. A hallgatók képessé válnak multi- illetve transzdiszciplináris kutató teamekben való munkára az alap és a mesterképzésen szerzett széleskörű társadalmi, közgazdasági, jogi, pszichológiai ismereteik alapján. A kutatói teamekben az elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazása mellett interfész szerepet tölthetnek be, segíthetik a kutatás közös nyelvének kialakítását, a sikeres együttműködést. A szociális munka mesterképzésben részt vevő hallgatók, a kutató teamekben a sikeres együttműködésen túl képesek a társadalmi viszonyok és anomáliák makroszintű értelmezése mellett a mezo- és mikroszintű problémaértelmezésre is, személyközpontú megközelítésre és a holisztikus emberszemléletre. A konfliktushelyzetek kezelése összefüggésben van az egyének, csoportok élethelyzeteivel, a társadalom változásaival és a társadalom egészének intézményeivel. A képzés céljai között szerepel a kutatói utánpótlás biztosítása, mely folyamatban elengedhetetlen a hallgatók nemzeti és nemzetközi innovációs hálózatokban, programokban való szerepvállalása. Oktatói tevékenység A kilencvenes években elkezdődött a felsőoktatás dinamikus bővülése, hazánk is csatlakozott a fejlett térségek expanzív oktatáspolitikájához. A felsőoktatás nyitottabbá válása is növelte a jelentkezők létszámát, mely még ma is meghaladja a felvehető hallgatók számát.

16


Az élethosszig tartó tanulásnak valószínűsíthetően a felsőoktatás intézményrendszere lesz a legnagyobb hazai szolgáltatója. Az idősebb korcsoportok a korábban valamilyen okból elhalasztott felsőfokú tanulási igényüket realizálják, illetve a korábban megszerzett végzettségüket egészítik ki, vagy a jobb munkaerőpiaci pozíció megszerzése érdekében másoddiplomás képzésekben vesznek részt. Felsőoktatási intézményekbe jelentkezők korcsoportok szerint - a Dél-Dunántúli régióban - esti, levelező, távoktatás Régió

31és több éves fő

DélDunántúl

1557

26-30 éves

21-26 éves

20 éves és fiatalabb

fő

fő

fő

%

%

%

Esti, levelező távoktatás fő

%

% 22,7

1422

20,8

3350

48,9

515

7,5

6844,78 100,0

Forrás: Forrai R.K., Híves T. (2005): Regionalitás és felsőoktatás A munkaerőpiaci igények által generált szakmai továbbképzések, speciális, valamint ismeretmegújító képzési programok iránti igények kielégítése autentikus helyének a felsőoktatási intézmények tekinthetők, a képzőhelyek a birtokukban lévő szellemi kapacitás következtében adekvát szervezői, lebonyolítói a képzéseknek. A növekvő képzési igények, az alap és a mesterszakok kooperatív kiscsoportos oktatási igénye szükségessé teszik a felsőoktatás oktatói létszámának bővítését. A képzés céljaként jelenik meg a szociális munka BA és MA képzésben resztvevő oktatók utánpótlás bázisának megteremtése, a hazai és a nemzetközi tudományos elit kinevelése. A képzés ideje alatti tehetséggondozás a belső utánpótlást hivatott elősegíteni. A mesterképzés befejezése után az egyetem egységes ívű kutatói-oktatói életpályát kínál a legtehetségesebb fiatal szakemberek számára. A szakmai specializálódásra és új végzettségi szint megszerzésére a mesterszakokon van lehetőség, míg a tudományos ismeretek elmélyítését a mesterszak elvégzése után a doktori képzés biztosítja a hallgatók számára. A bolognai képzési rendszerben a legmagasabb végzettségként adható tudományos fokozat az adott tudományág magas színvonalú ismeretét, új eredményekkel gazdagító művelését és mindezzel az önálló kutatómunkára való

17


alkalmasságot

tanúsítja.

Az

MA

képzésben

résztvevő

hallgatók

leginkább

a

társadalomtudományok területén működő doktori iskolák programjaiban vehetnek részt. Ezek a programok tematikai sokrétűségükkel a társadalomtudományok legfontosabb területein biztosítják a hazai tudományos élet utánpótlását. Az MA képzés feladatai között szerepel a tehetséges, szorgalmas és érdeklődő hallgatók szakmai, illetve tudományos tevékenységének támogatása, és az ehhez szükséges készségek fejlesztése is. Azok a hallgatók, akik a MA diploma megszerzése után a doktori képzések valamelyikét választják, ismereteik elmélyítése és a kutatói tapasztalatok megszerzése mellett oktatóként is megjelenhetnek az alap- és mesterképzésben. A szociális munka mesterképzési szak képesítési követelményeiben megfogalmazott, a belépésnél előzményként elfogadott szakok széles köre, valamint a lehetséges foglalkoztatási igények – nemcsak a hazai, de akár az európai térség egészét tekintve – valószínűsítik a képzés iránti igény folyamatosságát.

3. Az indítandó mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása.

Az Európai Unió lisszaboni célkitűzései a bolognai nyilatkozatban meghatározott célokon túlmutatva,

színvonalas

kutatás-fejlesztésre

ösztönzi

a

felsőoktatást.

A

Pécsi

Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara széles kutatási portfolióval rendelkezik. A PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszékének oktatói a társadalomtudományok több tudományterületén, így a szociológia, a pszichológia, a politikatudomány és a multidiszciplináris társadalomtudományok területén folytatnak kutatásokat. További jelentős kutatási terület az egészségtudományok tárgyköre. A Tanszék szociális munkát és szociálpolitikát oktató szakembereiknek szerteágazó kutatási portfoliója többek közt magában foglalja a kooperatív humángazdálkodás, a hálózatra alapozott tudásszerkezetek, a társadalmi jelentésképzések empirikus vizsgálat, a kvalitatív és a kvantitatív tartalomelemzés és az egészségkutatás tartományát. A tevékenységet jól jellemzi a magas színvonalú, nemzetközileg is elismert oktatói-kutatói publikációs tevékenység, az oktatói-kutatói fokozatszerzések, a doktori iskolák keretében óraadóként, témavezetőként történő közreműködés és a tudományos diákkörök sikeres működése. A Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék oktatói rendszeresen részt vesznek kutatás-fejlesztési programokban, pályázatok megvalósításában. A munkatársak rendszeresen közreműködnek hazai és külföldi nemzetközi konferenciákon előadóként, szekcióelnökként, 18


szervezőbizottsági tagként. A kutatás-fejlesztés eredményeinek közreadása számottevő publikációs tevékenység révén valósul meg. A szociális munka mesterszak kapcsolódik a karon folyó szociális munka alapszakokhoz (BA), valamint a PTE ETK Doktori Iskoláján és a PTE BTK Doktori Iskoláján folyamatban lévő, ill. indítani tervezett doktori programjaihoz. Jóllehet a szociális munka mesterképzés hallgatói BA képzésük során már találkozhattak társadalomkutatás, illetve kutatás-fejlesztés körébe tartozó tárgyakkal, a mesterképzés a témakör elmélyült megismerését, új kompetenciák elsajátítását, a meglévő készségek fejlesztését biztosítja. A szakmai törzsmodul tantárgyai közül különösen a módszertani ismeretek tárgy kutatásmódszertan kurzusai és a műhelymunka kurzusaiban jelennek meg a tudományos kutatás módszertani szempontjai. A tudományos munkára történő elméleti felkészülést és az ehhez kapcsolódó gyakorlati ismeretek elsajátítását szolgálja továbbá az alkalmazott közgazdaságtan, menedzsment, a társadalmi problémák, szakpolitikai válaszok és az alkalmazott magatartástudományi, mentálhigiénés és lélektani ismeretek tantárgy. Az intenzív terepgyakorlat a speciális szociális területek kutatására készíti fel a hallgatókat. Kiemelt jelentősége van a kutatásmódszertannak a szakdolgozati szemináriumokban. E kurzusok révén a hallgatók kutatói kompetenciája erősödik a szociális problémák módszeres vizsgálata, a tudományos kutatás logikájának alkalmazása, a szisztematikus adatgyűjtés, a jelenségek hátterének kutatása, az empirikus és értelmező perspektívák felvétele és az evaluáció terén. Mindez felkészít és orientál a tudományos munkára. A kutatás-fejlesztésre felkészítés további fontos tartaléka a tudományos diákköri munka. A kari TDK konferencia legeredményesebb hallgatói részt vesznek az országos tudományos diákköri konferencián. (2007-ben a PTE BTK-ról három fő.) A mesterképzésben kiemelkedő teljesítményt mutató hallgatók – elsősorban a TDK keretében, illetve demonstrátorként bekapcsolódhatnak a szociális munkával kapcsolatos kutatási és oktatási programokba. Magas szintű tudományos munka folyamatosan csak úgy végezhető, ha mindig van utánpótlás az oktatói és a kutatói körben. Az utánpótlás biztosításának, a tudományos fokozat szerzésének jelenleg a PhD képzés az egyetlen és kizárólagos terepe és lehetősége. Ez a megközelítés és felismerés határozza meg aktuális tevékenységünket és felelősségünket a szociális szakokkal kapcsolatos minőségi célok megvalósulása és a fejlődés érdekében. A szociális munka mesterszakon megszerezhető multidiszciplináris tudás és kompetenciák birtokában a hallgatók képessé válnak reálisan felmérni a szakmai érdeklődésüknek megfelelő fejlődési alternatívákat. A kiváló eredménnyel végzett hallgatók mindenekelőtt a PTE BTK

19


hat doktori iskolája 18 programjának valamelyikében folytathatják társadalomtudományi tanulmányaikat. A MAB által 2000-ben szigorított doktori iskola alapítási feltételek ellenére a PTE BTK-n újabb doktori iskolák alapítására került sor. 2002-ban jött létre a Filozófia Doktori Iskola, 2005-ben pedig a Neveléstudományi Doktori Iskola, mely a következő évben az Oktatás és Társadalom nevet vette fel. A belső szakmai fejlődés legnyilvánvalóbb mutatója pedig az iskolákon belüli újabb önálló diszciplína-mezőt átölelő doktori programok indulása: A

Pszichológia

Doktoriskolában

az

Evolúciós

és

kognitív

pszichológia,

a

Személyiségpszichológia, az Interdiszciplináris Doktoriskolában a Néprajz és Kulturális Antropológia

és

a

Politikatudomány,

az

Irodalomtudományi

Doktoriskolában

a

Kultúratudomány, a Nyelvtudományi Doktoriskolán belül az Angol nyelvű alkalmazott nyelvészet mutatja a fejlődést. Az utóbbi öt év során 323 volt a PhD hallgatók száma. 2006-ban 73 PhD oklevelet adott ki a Kar. A szociális munka mesterszakon végzett hallgatók továbbtanulása szempontjából főként a BTK Politológia, Kultúratudomány, Kommunikáció, Oktatás és Társadalom doktori programjai, valamint az indítás előtt álló Szociális Tudomány (al)program kínálnak továbbtanulási lehetőséget. Ugyancsak továbblépési lehetőség a PTE más doktori iskoláiban futó társadalomtudományi programokra (közgazdasági, jogi) is, melyekre eséllyel jelentkezhetnek a mesterfokozatot megszerzett hallgatók.

4. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, „tehetséggondozó” tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása. Az elmúlt években jelentősen megnőtt a felsőoktatásban tanulók számaránya, illetve abszolút száma, ezért különösen fontossá vált a kiemelkedő képességű, tehetséges hallgatók támogatása. A Tanszék vonzerőfejlesztésében kiemelt szerepet szánunk a hallgatói szolgáltatások színvonalának emelésének. Ezen a területen különös figyelmet szentelünk az esélyegyenlőség és a tehetséggondozás támogatásának A tehetséggondozás alapja az esélynövelés. A hallgatók számára lehetőséget kell biztosítani képességeik maximális kihasználására, tudományos munkában való részvételre, tudásuk különböző szakmai fórumokon való megmérettetésére. A kutatási-alkotási tevékenység célja a belső utánpótlás biztosítása, a tehetséggondozás erősítése. A cél a tehetséges középiskolai diákoktól a doktori fokozatig egységes ívű életpálya kínálata a legtehetségesebb fiataloknak.

A tehetséggondozás alapvetően az a terület, ahol az integráció nemcsak hogy lehetetlen, de szükségtelen is. Tanszékünk célja, hogy a különböző képzési ciklusokban a tehetséges

20


hallgatók egyénre szabottan, egyéni és kiscsoportos konzultáció formájában kapják meg a szükséges támogatást, saját elképzeléseiknek és fejlődési ütemüknek megfelelően. A kiemelkedő képességű hallgatókat a tanulmányi eredmény és a szemináriumi teljesítmény alapján választjuk ki, biztatva őket tudományos tevékenység folytatására, a tanszéki kutatásokban való részvételre, műhelymunkára és önálló kutatásokra egyaránt. (Tanszékünkön addiktológiai kutatóműhely működik. Célja az addiktológia elméleti alapjainak és szakmai gyakorlatának (módszereinek, hatékonyságának) tanulmányozása és fejlesztése, különösen a józan kapcsolati hálót, a klinikai szociális munka professzionális tartalmát, s a pszichoszociális rehabilitáció eszközeit gazdagító, a marginalizált csoportok emancipálódására, a szolidaritás és törődés etikájának fejlődésére irányuló reflektív tanulás és társadalmi participáció révén.) A tehetséggondozás legfontosabb és leghagyományosabb formája a hazai felsőoktatásban a tudományos diákköri tevékenység. Az OTDK mozgalom koordinálja a hallgatók elindulását a tudományos kutatói pályán, lehetőséget biztosítva arra, hogy a diákok a saját intézményükben, majd országos konferencián bizonyítsák rátermettségüket. Hallgatóink, a Tanszék oktatóinak felkészítésével, évek óta eredményesen szerepelnek az OTDK rendezvényeken a legkülönbözőbb kutatási témákkal. Az elmúlt szemeszterben a kari TDK társadalomtudományi szekciójában helyezést elért, és így az országos konferenciára is bejutott diákjaink: Szalóki Livia: A társfüggők gyenge kapcsolatai a pécsi Al-Anon Önsegítő Csoport tükrében (I. helyezett) Endre Szilvia: Az együttműködés hatékonyságának növelése a szociális szférában dolgozó szakemberek körében (II. helyezett) Szász Mária: Álmok és ébredések (III. helyezett) Raffael Aranka: A romák társadalmi helyzete a régi és mai viszonyok keretében hazánkban A tehetséggondozás másik fontos terepét jelentik a szakkollégiumok, ahol a felsőfokú tanulmányokhoz kapcsolódóan saját programok kidolgozásával biztosítják a minőségi képzés, a közéleti szerepvállalásra történő felkészülés személyi és tárgyi feltételeit. Diákjaink minden évben sikeresen pályáznak a Grastyán Endre Szakkollégium, a Kerényi Károly Szakkollégium és a Márton Áron Szakkollégium tagságára, ahol folyamatos konzultáció mellett

21


mélyülhetnek el választott kutatási témájukban, valamint elsajátíthatják, illetve bővíthetik a tudományos munka végzéséhez szükséges módszertani ismereteiket is. A hallgatói aktivitás ösztönzése és a tudományos terület iránti érdeklődés minél szélesebb körben történő felkeltése érdekében jött létre Tanszékünkön a Hallgatói Műhely is. A műhelymunka kiváló lehetőség a hallgatóknak, hogy oktatóikkal és diáktársaikkal kötetlenebb formában beszélgessenek és tájékozódjanak a szakterület kihívásairól, fogalmazzanak meg kérdéseket és válaszokat, vagy vendégeket hívjanak a Tanszékre a szakma jeles képviselői közül. A Műhely ugyanakkor újabb lehetőség az oktatóknak is, hogy megfigyeljék a hallgatók vitakészségét, szorgalmát, tájékozottságát és egyéb olyan képességeiket, melyekre a kötelező tanórák keretében gyakran nem derül fény. Tanszékünk a jó képességű hallgatók támogatása céljából kiemelten fontosnak tartja a pályázati lehetőségek kihasználásának ösztönzését is, aminek segítségével a diákok külföldi szakmai gyakorlatra tehetnek szert. Az idei tanévben, a nagyszámban beérkezett pályázatok elbírálása után, több mint tíz hallgatónak van lehetősége külföldi tanulmányokra a Leonardo program keretében. Ezenkívül szintén ebben a tanévben négy hallgatónk is jogosult Köztársasági ösztöndíjra. A hallgatók szakmai fejlődését illetve karriertervezésüket hivatott segíteni

a

Tanszék

oktatóinak

és

demonstrátorainak

oktatáson

túlmutató tevékenysége is. A tájékoztatás és a tanácsadás (mobilitási, tanulmányi, jogi, stb.) segíti a hallgatókat az intézményi struktúrában való eligazodásra, lehetőségeik minél alaposabb megismerésére és kiaknázására. Az

oktatási

alapképzéshez

esélyegyenlőség

hasonlóan,

a

megteremtése

Tanszék

a

érdekében,

mesterképzésben

is

az nagy

hangsúlyt fektet a valamely kisebbséghez tartozó, illetve a fogyatékkal élő

hallgatók

támogatására,

a

számukra

megfelelő

feltételek

megteremtésére. A hallgatói közösségek gondozása szintén a kiemelt képességű hallgatók felfedezésének egyik eszköze lehet. A közösségfejlesztés részeként, a szakestek megszervezése mellett rendszeresen kerülnek megrendezésre házi versenyek, ahol a hallgatók számot adhatnak felkészültségükről és szakmai tájékozottságukról. Ezenkívül a Tanszék tervei között szerepel a már meglévő nemzetközi kapcsolatok ápolása mellett új, külföldi kapcsolatok kiépítése is,

22


melyek a jövőben fontos szerepet játszathatnak a hallgatók tudományos elméleti és gyakorlati képzésében.

23


5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési területen, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám képzési formánként bemutatva.

A Pécsi Tudományegyetem – figyelembe véve a jelenleg meglévő képzési kapacitását – az okleveles szociális munka mesterképzési szakot a Bölcsészettudományi Karon kívánja megindítani. Az egyetem a megszerzendő szakindítási engedély birtokában úgy kívánja folytatni az okleveles szociális munkás képzést, hogy egyszerre érvényesüljenek az egyetemi integrációból származó és a kari autonómiából, a kialakult képzések tradícióiból következő előnyök. A BTK-n az okleveles szociális munka mesterszak szervezését a Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszéke végzi. A tanszék főállású oktatóinak száma 12 fő. A tanszék oktatási és kutatási munkáját szoros együttműködésben végzi a PTE-BTK Szociológia Tanszékével. A képzés igénybe veszi a Bölcsészettudományi Karon belül elérhető erőforrásokat, valamint az egyetem más Karainak emberi erőforrásait is.

Tervezett hallgatói létszámok PTE BTK Pécs

Nappali tagozatú, állami finanszírozású képzés

30-40

Levelező tagozatú, költségtérítéses képzés

40-60

24


III. A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása 1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv

Ha vannak szakirányok, azok bemutatása, kredit-tartalommal is. Az idegen nyelven folyó képzés tantervi táblázatát, a tantárgyak leírását a tervezett idegen nyelven is mellékelni kell. Amennyiben az idegen nyelven folyó képzés tanterve nem azonos a magyar nyelvű képzésével, úgy az eltéréseket részletesen be kell mutatni.

A szociális munka MA szak tantervét összefoglaló táblázat (nappali tagozat) Tantárgy neve: Alapozó modulok Tantárgy: A szociális jogok aktuális kérdései Táf: Dr. Berke Gyula, PhD. Kurzus: A szociális jogok aktuális kérdései Magyarországon Tantárgy: Pszichológia és pszichoterápia TÁF: Dr. Habil. Kelemen Gábor, Ph.D. Kurzus: Pszichoterápiás és konzultációs alapkérdések Kurzus: Családkonzultáció, családi élet pszichológiája Tantárgy: Társadalmi és szociális eszmék a XX. században Táf: Prof. Dr. Nagy Endre, DSc Kurzus: Társadalmi és szociális eszmék a XX. században Tantárgy: Politikatudományi alapok TÁF: Dr. Kunszt Márta, CSc. Kurzus: Politikatudományi alapok Tantárgy: Társadalom és gazdaság TÁF: Prof. Dr. Szávai Ferenc DSc Kurzus: Jóléti közgazdaságtan Tantárgy: Kommunikáció, társadalmi kommunikáció TÁF: Prof. Dr. Ozsváth Károly, DSc. Kurzus: A kommunikációelmélet alapkérdései

Félév és óraszám:

Számonkérés típusa:

Kredit: 15 2

30

K

2 4

30

K

30

2 2 3

30

K

3 2

30

K

2 2

30

K

2 2

30

K

2

25


Szakmai törzsmodul Tantárgy: Szociális ellátások TÁF: Dr. Molnár Margit, CSc Kurzus: Szociális ellátások Tantárgy: Szociális munka ismeretei TÁF: Prof. Dr. Baráth Árpád, Ph.D. Kurzus: A szociális munka aktuális kérdései, nemzetközi és európai modelljei Kurzus: A szociális munka elméleti alapjai és alkalmazott módszerei, gyakorlata Tantárgy: Korszerű módszerek a gyermek- és ifjúságvédelemben TÁF: Dr. Szöllősi Gábor PhD. Kurzus: Korszerű módszerek az a gyermek- és ifjúságvédelemben Tantárgy: Korszerű módszerek a család- és idősvédelemben TÁF: Prof. Dr. Baráth Árpád, Ph.D. Kurzus: Korszerű módszerek a család- és idősvédelemben Tantárgy: Korszerű módszerek a pszichiátriaiés szenvedélybetegek ellátásában TÁF: Prof. Dr. Ozsváth Károly, DSc. Kurzus: Korszerű módszerek a pszichiátriai- és szenvedélybetegek ellátásában Tantárgy: A szociális munka szemléleti kérdései és módszerei TÁF: Dr. Habil. Kelemen Gábor, Ph.D. Kurzus: Szociális munka etikai kérdései Kurzus: Krízisintervenció Tantárgy: Közösségi pszichológia, közösségfejlesztés TÁF: Prof. Dr. Baráth Árpád, Ph.D. Kurzus: Közösségi pszichológia és közösségfejlesztés Kurzus: Szociálpszichológia, szociálpszichiátria Tantárgy: Szolgáltatások és intézmények menedzsmentje TÁF: Dr. Bertók Rózsa, PhD. Kurzus: Szolgáltatások és intézmények menedzsmentje Tantárgy: Kutatásmódszertani ismeretek TÁF: Prof. Dr. Baráth Árpád, Ph.D. Kurzus:

44 3 30

K

3 6

30 30

K/GY

3

K/GY

3 2

30

K/GY

2 2

30

K/GY

2 2

30

K/GY

2 4

30 30

K/GY

2

K/GY

2 4

30 30

K/GY

2

K

2 2

30

K/GY

2 6

30

K/GY

3

26


Kutatásmódszertan I. Kurzus: Kutatásmódszertan II. Tantárgy: Pszichopatológia TÁF: Dr. Habil. Fekete Sándor, PhD. Kurzus: Pszichopatológia Tantárgy: A társadalmi kirekesztettség egyes területei TÁF: Dr. Szöllősi Gábor PhD. Kurzus: A társadalmi kirekesztettség egyes területei Tantárgy: Kisebbségek, migráció TÁF: Prof. Dr. Baráth Árpád, Ph.D. Kurzus: Etnikai kisebbségek, migráció Tantárgy: A társadalmi probléma TÁF: Dr. Szöllősi Gábor PhD. Kurzus: A társadalmi problémák elmélete Tantárgy: Alkohol- és drogpolitika TÁF: Dr. Habil. Kelemen Gábor, Ph.D. Kurzus: Az alkohol- és drogpolitika aktuális kérdései Tantárgy: Szocializáció a családban a nemi szerepek elsajátítása, térbeli különbségek TÁF: Dr. Schadt Mária, PhD. Kurzus: Szocializáció a családban a nemi szerepek elsajátítása, térbeli különbségek

30

K/GY

3 2

30

K

2 2

30 30 30 30

K

2 2

K

2 3

K

3 2

K

2 2

30

K

2

Általános szakirány: Differenciált szakmai anyag Tantárgy: A szociális munka főbb területei és módszerei TÁF: TÁF: Dr. Erdős Márta, Ph.D. Kurzus: A szociális munka főbb területei és módszerei I. (Közösségi ellátások) Kurzus: A szociális munka főbb területei és módszerei II. (Empowerment) Tantárgy: Társadalmi kirekesztettség és szegénység TÁF: Dr. Molnár Margit, CSc. Kurzus: Társadalmi kirekesztettség és szegénység Tantárgy: A munka világa TÁF: Kiss György Kurzus: A foglalkoztatáspolitika aktuális kérdései Tantárgy: Addiktológiai konzultáció TÁF: Dombrádi Zita Kurzus: Addiktológiai konzultáció Tantárgy: Projekt és műhelymunka

35 5 30

K/GY

3

30

K/GY

2 3

30

K

3 3

30

K

3 3

30

K

3 6

27


TÁF: Dr. Csürke József, Ph.D. Kurzus: Projekt és műhelymunka (A választott szakiránynak megfelelően.) Tantárgy: Modulgyakorlat (terepgyakorlat) TÁF: Dr. Csürke József, Ph.D. Kurzus: Modulgyakorlat (A választott szakiránynak megfelelő intenzív terepgyakorlat.) Ebben: Gyakorlatelemző szeminárium és szupervízió 45-45 órában Szakdolgozat Kurzus: Szakdolgozati szeminárium és konzultáció Kurzus: Szakdolgozat elkészítése és benyújtása

60

GY

300

6 15

300

GY

15

90

GY

Kritériumkövetelmény

GY


GY


20 30 -

Klinikai szakirány: Differenciált szakmai anyag Tantárgy: A klinikai szociális munka alapkérdései TÁF: Dr. Habil. Kelemen Gábor, Ph.D. Kurzus: A klinikai szociális munka alapjai Tantárgy: A klinikai szociális munka főbb területei és módszerei TÁF: Dr. Erdős Márta, PhD. A klinikai szociális munka főbb területei és módszerei I. (Közösségi ellátások) Kurzus: A klinikai szociális munka főbb területei és módszerei II. (Önsegítés, TC, önkéntesség) Tantárgy: Alkalmazott magatartástudomány TÁF: Dr. Lampek Kinga Kurzus: Mentálhigiéné Tantárgy: Társadalmi problémák és megoldási stratégiák TÁF: Dr. Buda László Kurzus: Rehabilitáció, speciális csoportok rehabilitációja Tantárgy: Projekt és műhelymunka TÁF: Dr. Csürke József, Ph.D. Kurzus: Projekt és műhelymunka Tantárgy: Modulgyakorlat (terepgyakorlat) TÁF: Dr. Csürke József, Ph.D. Kurzus: Modulgyakorlat (A választott szakiránynak megfelelő intenzív terepgyakorlat.) Ebben: Gyakorlatelemző szeminárium és

35 3 30

K/GY

3 5

30

K/GY

3

30

K/GY

2 3

30

K

3 3

30

K/GY

3 6

60

GY

300

6 15

300

GY

15

90

GY

Kritérium-

28


követelmén y

szupervízió 45-45 óra Szakdolgozat Kurzus: Szakdolgozati szeminárium

20 30

Kurzus: Szakdolgozat elkészítése és benyújtása

-

GY


GY


Szabadon választható tárgyak Szabadon választható tárgyak TÁF: a tárgynak megfelelően Szabadon választható kurzusok I. Szabadon választható kurzusok II. Szabadon választható kurzusok III.

6 30

K / GY K / GY K / GY

30 30

2 2 2

A szabadon választható tárgyak bemutatása A szabadon választható kurzusokat a hallgatók a karon oktatott bármely 2 kredit értékű tárgy közül választhatják, amennyiben az nem képezi a szakmai törzsanyag részét. Ezek a kurzusok a megfelelő tantárgy részét képezik és az adott tantárgyért felelős oktató irányítása alá tartoznak. Ezeket a fenti táblázatban nem tüntettük fel, mivel nem tartoznak a szakra jellemző alapozó ill. szakmai képzéshez. A hallgatók részére elsősorban az alábbi táblázatban feltüntetett kurzusokat ajánljuk fel az egyetemen oktatott tantárgyak keretéből: Szabadon választható tárgyak: Az európai integráció folyamata Az Európai Unió jóléti rendszerei Bevezetés a kulturális antropológiába Civil szervezetek joga Előítélet, sztereotípia, diszkrimináció Filozófia Irodalomkutatás modern könyvtári környezetben Logika Multikulturalizmus Társadalomontológia

K/GY K/GY K/GY K/GY K/GY K/GY K/GY

2 2 2 2 2 2 2

K/GY K/GY K/GY

2 2 2

29


2. Tantárgyi programok. Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid, (néhány soros) leírása, valamint minden tantárgyhoz a tantárgyfelelős, az előtanulmányi feltételek, a kredit feltüntetése, és a 3-5 legfontosabbnak ítélt kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása. Tantárgy neve: A szociális jogok aktuális kérdései

Kredit: 2

Félévek száma: 1

Összes óraszám: 30

Tantárgy leírása:

A tantárgy feladata a jognak, mint a szociálpolitika intézményesülését meghatározó tényezőnek a bemutatása, szerepének megértetése. A tárgy oktatása alapoz a hallgatók előzetes tanulmányaira, a jogról korábban tanultakat a szociálpolitikára gyakorolt hatások elemzése, illetve a szociális jog fejlődési trendjeinek vizsgálata terén haladja meg. A tárgy egyik feladata a szociálpolitikát befolyásoló tényezők egy csoportjának, a nemzetközi jogi, európai uniós, az emberi jogi normáknak és intézményeknek bemutatása. Bemutatja az emberi jogok, a nemzetközi jog, valamint az európa-jog jellemző vonásait, a nemzeti joghoz fűződő viszonyát. Azonosítja a fontosabb szociálpolitikai tárgyú normákat. Bemutatja hatásukat a nemzeti szociálpolitika alakulására. Ismerteti az emberi jogi normák uniós érvényesülését (méltóság, szabadságok, egyenlőség, szolidaritás) az esetjog elemzésével; a szociális védelem alapkérdéseit az Európai Unióban; továbbá a szociális védelem területén működő koordinációs mechanizmusokat. A tárgy másik feladata a hazai szociális jog rendszerének, és ehhez kapcsolódva a jogfejlődés aktuális kérdéseinek bemutatása. Bemutatja a hazai szociális jog fő területeit, azok kapcsolódási pontjait egymáshoz, illetve más jogintézményekhez. Áttekinti a szociális jog fejlődését a rendszerváltástól kezdve. Ismerteti a szociális jog módosítására irányuló fontosabb törekvéseket. A hallgatót képessé teszi arra, hogy felismerje a nemzetállami szociálpolitika korlátait, illetve hogy megértse a szociális szakpolitika és a jog közötti kapcsolatrendszert. Képessé teszi továbbá arra, hogy tanulmányai befejezését követően önállóan kövesse a szociális jogok változásait. Kötelező olvasmányok: • • • • • •

Az Európai Unió szociális dimenziója (szerk. Gyulavári Tamás), Bp. OFA, 2004. Ferge Zsuzsa: Szociális törvénykezés a rendszerváltás óta. Esély 1998/3. Gyulavári Tamás – Könczei György (2000): Európai szociális jog. Bp., Osiris. Hoffman István–Krémer Balázs: Amit a SZOLID Projekt mutat. Esély 2005/3. Horváth Zoltán (2006): Kézikönyv az Európai Unióról. Bp., Kiad. az Országgyűlés. Juhász Gábor: A társadalmi szolidaritási törvénykezés szabályozási kerete. Tanulmány, törvénykezés szabályozási kerete Készült a SZOLID Projekt megbízásából. Forrás:

30


Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapja.

Tantárgyért felelős oktató: Dr. Berke Gyula, Ph.D. Tantárgy neve: Pszichológia és pszichoterápia

Kredit: 4

Félévek száma: 2


Tantárgy leírása: A tantárgy célja a segítő kapcsolatról szóló pszichológia tudás elmélyítése, annak új ismeretekkel és készségekkel való kiegészítése. A stúdium feladata a konzultáció kommunikatív és érzelmi összetevőivel, eszközeivel kapcsolatos kompetenciák rendszerelvű szemléleti keretben történő fejlesztése, különös tekintettel a főbb tanácsadási, esetmenedzselési beavatkozási formákra. Példákon keresztül mutatja be a konzultáció folyamatát, hatásait, alkalmazási területeit, annak a segítő professzionális és személyes készségeivel kapcsolatos vonatkozásait. A tantárgy egyik kiemelt téma- és feladatköre a támogató rendszerek, mindenekelőtt a család erőforrásait hasznosító többszempontú, multiprofesszionális konzultáció folyamatának és alkalmazási lehetőségeinek megértése és elsajátítása.

Kötelező olvasmányok:

Barnes, Gill Gorell (1991): Családterápia, gondozás. Mérei Ferenc Mentálhigiénés Szolgálat, Budapest. Berg, Insoo Kim (1995): Konzultáció sokproblémás családokkal. Animula, Budapest. Fonyó Ilona, Pajor András (szerk.) (2000): Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar. Tomcsányi Teodóra, Grezsa Ferenc, Jelenits István (szerk.) (1999): Tanakodó. A mentálhigiéné elmélete, a mentálhigiénés képzés, mentálhigiéné az emberek szolgálatában. Magyar Testnevelési Egyetem, Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány, HÍD Alapítvány, Budapest. Varga A. Tamás, Vercseg Ilona (1998): Közösségfejlesztés. Magyar Művelődési Intézet, Budapest.

31


Tantárgyért felelős oktató: Dr. Habil. Kelemen Gábor, Ph.D.

Tantárgy neve:

Kredit: 3

TÁRSADALMI ÉS SZOCIÁLIS ESZMÉK A XX. SZÁZADBAN Félévek száma: 1


Tantárgy leírása: A kurzus bemutatja a XX. század legjelentősebb irányzatait, a (szociális) liberalizmust, a neokonzervativizmust és szocializmust, a vallásos társadalomtudományos gondolkodókat, beleértve a felszabadítás teológiáját, s kitér mindegyik irányzatnál a szociális konzekvenciákra. Így sorra kerül Lukács György és Szabó Ervin, a Polányiak és Simone Weil, R. Scruton, és E. Kirk, Hayek és Friedmanék, Rawls és Dworkin, illetve Bibó István.

Kötelező olvasmányok: Lukács György: Utam Marxhoz. Magvető, Bp., 1971. Szabó Ervin: Válogatott írások. Kossuth, Bp., 1957. Az angolszász liberalizmus klasszikusai. Atlantisz, Bp., 1992. Simone Weil: Ami személyes és a mi szent. Vigília, Bp., 1982. Polányi Károly: Fasizmus, demokrácia, ipari állam. Magvető, Bp., 1986. Oktató: Pof. Dr. Nagy Endre, DSc

32


Tantárgy neve: Politikatudományi alapok

Kredit: 2

Félévek száma: 1



A politikatudományi alapok megismerteti a hallgatókkal, a politikatudomány helyét a tudományok sorában, a tudomány kiemelkedő művelőinek munkásságát, a politikatudomány fogalomrendszerét, a politikai rendszer mibenlétét és működésének törvényszerűségeit. Kötelező olvasmányok:

Mi a politika? Bevezetés a politika világába 2. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó. 2004 Bihari Mihály - Pokol Béla: Politológia, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 2004 Bayer József: A politikatudomány alapjai, Napvilág Kiadó. 2001. Fisichella, Domenico: A politikatudomány alapvonalai. Fogalmak, problémák, elméletek Osiris Kiadó. 2004 Haskó Katalin - Hülvely István: Bevezetés a politikatudományba, Osiris Kiadó. 2003. Paczolay Péter - Szabó Máté: A politikatudomány kialakulása, Korona Könyvkiadó. 2001.

Tantárgyért felelős oktató: Dr. Kunszt Márta Tantárgy neve: Társadalom és gazdaság

Kredit: 2

Félévek száma: 1


33


Tantárgy leírása: A tantárgy a kormányzati szektor vegyes gazdaságban történő szerepvállalásának keretei között igyekszik rámutatni a jóléti programok – ezek között kiemelten a szociális és egészségügyi szolgáltatásokat feltételező intézkedések, szervezeti és működési kérdések hátterét jelentő közgazdasági aspektus jelentőségére. A kiindulópontot a kormányzat gazdasági szerepvállalásának jelentősége adja, amit a szociális és egészségügyi, ill. egyéb jóléti kérdések általános feltételrendszerének, ill. keresleti és kínálati oldali elemzése követ. A közkiadási programok között tárgyalásra kerülő egészségügyi fejezet magában foglalja az egészségügy finanszírozási rendszerét, az egészségbiztosítás és az egészségügyi ellátását intézményi és működési kérdéseit, problematikáját, ide értve az egészségügyi rendszer reformjával kapcsolatos igényeket, szükségleteket, lehetőségeket és várható következményeket is.

Kötelező olvasmányok: Stiglitz, J. E. (2000): A kormányzati szektor gazdaságtana. Budapest: KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft. I. fejezet (p. 25.-46.); III. fejezet (p. 78.-107.); V. fejezet (p. 143.-168.); XI. fejezet (p. 308.-329); XIV. fejezet (p. 357-379.). Surányi, S. (2001): Források, népesedés és fenntartható fejlődés a globális gazdaságban. Budapest: Aula Kiadó.

Tantárgyért felelős oktató: Prof. Dr. Szávai Ferenc, DSc Tantárgy neve: Társadalmi kommunikáció

Kredit: 2

Félévek száma:1

Összes óraszám:30

34


Tantárgy leírása: A kurzus célja, hogy a hallgató számára átfogó ismereteket biztosítson a társadalmi kommunikáció egyes, a szociális munka területén releváns témáiról. Ilyen területnek tekinthető a közéleti, az intézményi, a kultúraközi, valamint a személyközi kommunikáció. A kurzus keretei között tárgyalásra kerülnek azok az elméletek, amelyek a segítő kapcsolat leírása során adekvátnak tekinthetőek (interaktív és participációs elmélet). A közéleti és a kultúraközi kommunikációról való ismeretek a tágabb, makroszintű közeget, míg az intézményi sajátosságok a segítő kapcsolat közvetlen kontextusát jelentik. A segítő beszélgetés bármely formájának későbbi gyakorlásához, valamint a közösségi szociális munka területén végzett sokrétű munkához egyaránt elengedhetetlen az egyes kommunikációs médiumok eltérő jellegzetességeinek, az általuk kínált lehetőségeknek a bemutatása. A személyközi kommunikáció terén a fontosabb, tárgyalásra kerülő témák a követezőek: a kommunikáció axiómái, a kontroll és affiliáció kifejezésének lehetőségei, a nemverbális és verbális kommunikációs csatornák egymáshoz való viszonya, utóbbival összefüggésben a nyelv kapcsolatépítő szerepe, valamint a terápiás dialógust facilitáló kommunikációs-kapcsolati tényezők. Ezek az ismeretek a segítő kapcsolat mibenlétének mélyebb megértéséhez segítik a hallgatót, és felkészítik a reflektív gondolkodás gyakorlására. Kötelező olvasmányok:

Béres, I. –Horányi, Ö. (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Osiris, Bp., 1999. B. Erdős, M.: A nyelvben élő kapcsolat. Typotex, Budapest, 2006. Buda, B.: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula, Budapest, 2000. Buda, B. – Sárközy, E.: Közéleti kommunikáció. Akadémiai Kiadó, Bp., 2001. Csermely, P.: A rejtett hálózatok ereje. Hogyan stabilizálják a gyenge kapcsolatok a világot? Természet Világa, 2005. április. 146-150. Griffin, E.: Bevezetés a kommunikációelméletbe. (Kötelező a 242-254., 265-278., 292302., 321-334., valamint 359-482. oldal)

Tantárgyért felelős oktató: Prof. Dr. Ozsváth Károly, DSc. Tantárgy neve: Szociális ellátások

Kredit: 3

Félévek száma: 1


35


A tantárgy célja a szociális ellátásoknak, mint a szociálpolitika eszközeinek bemutatása. A tárgy oktatása alapoz a hallgatók előzetes tanulmányaira, az ellátásokról tanultakat az ellátások szociálpolitikai céljainak és hatásainak bemutatása, valamint kritikai elemzése terén haladja meg. A tárgy bemutatja a szociális jövedelemtranszferek, valamint a szociális szolgáltatások jellegzetes típusait. Ismerteti a szociális ellátások megválasztásával, feltételeinek meghatározásával kapcsolatos dilemmákat. Bemutatja az ellátások különféle hatásait. A tárgyat teljesítő hallgató megérti a szociális ellátások megválasztását befolyásoló tényezőket, valamint az egyes ellátások jellemző hatásait. Képessé válik arra, hogy kritikailag értékelje a létező ellátások vagy a bevezetni tervezett ellátások hatásait.

Irodalom: • • • • • • • •

Gyulavári Tamás, Krémer Balázs: Miért áttekinthetetlen a pénzbeli szociális ellátások rendszere? Esély 2006.2. szám Augusztinovics Mária–Gál Róbert Iván–Matits Ágnes–Máté Levente–Simonovits András– Stahl János: A magyar nyugdíjrendszer az 1998-as reform előtt és után. Közgazdasági Szemle, 2002. 49(6): 473–517. Gábos András: A családpolitika és a kirekesztődés elleni politika társadalmi hatásai az uniós tagországokban. IFM Humán Erőforrás Háttértanulmányok, 1/1.3a. Budapest, TÁRKI, 2004. Semjén András: A pénzbeni jóléti támogatások ösztönzési hatásai. Közgazdasági Szemle 1996/10. Szivós Péter és Tóth István György: A jóléti támogatások és a szegénység Magyarországon, 1992-1997. TÁRKI Társadalompolitikai Tanulmányok 5. Budapest: TÁRKI, 1998. Havasi Éva: A transzferjövedelmek szerepe a szegénység csökkentésében. Esély 2005. 4. szám. Vajda Györgyi, Korintus Mihályné dr.: A személyes gondoskodást nyújtó ellátások keresletének, kínálatának és igénybevételének felmérése. Kapocs, 2. szám Kőnig Éva: A segélyezés Bermuda-háromszöge. Esély 2004/1. szám. 38 – 53. o.

Tantárgyért felelős oktató: Dr. Molnár Margit, CSc

Tantárgy neve: A szociális munka ismeretei

Kredit:6

Félévek száma: 2


Tantárgy leírása: A tantárgy célja elmélyíteni, integrálni, és egyben olyan minőségi szintre emelni a

36


mesterképzésben (MA) résztvevő szociális munkás hallgató elméleti tudását, kutatás-módszertani készségeit, kritikai gondolkodását, és személyes elkötelezettségét a választott szakma iránt, melyeknek birtokában egyrészt képes lesz önálló tudományos kutatásokat kezdeményezni és végezni a szociális munka területén hazai és nemzetközi szinten, másrészt képes lesz személyes és vezetői felelősséget vállalni a szociális ellátások minőségbiztosítására a szakma hétköznapi gyakorlatában. A tantárgy főbb tanulmányi területei a következők: Szociális munka Európában - kritikai áttekintés és jövőbeni fejlődési trendek. Posztmodern és a szociális munka. A szociális munka multi-kulturális dimenziói és követelményrendszere. A munkaalkalmasság és minőségbiztosítás kérdései és dilemmái a szociális munkában. Akció-kutatás és kvalitatív módszerek a szociális munkában. Önálló kutatási projektek. Kötelező olvasmányok: Baráth Á.: Önsegítő csoportok, társadalmi szolidaritás és szociális munka - a 21. század küszöbén: Kritikai áttekintés. Civil Szemle, 2005/4. 45-76. old. Könczei Gy.: Az Európai szociális karta – Európa lelkiismerete? Esély Különszám 1999. 40-73. old. Lorenz, W.: Szociális munka Európában – áttekintés és jövőbeni fejlődési irányok. Szocháló, 2003. augusztus 4. Nguyen, L.L.A., Fülöp M. (szerk.): Kultúra és pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 2006. Pikó B.: Kultúra, társadalom és lélektan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. Tantárgyért felelős oktató: Prof. Habil. Baráth Árpád, Ph. D.

Tantárgy neve: Korszerű módszerek a gyermekvédelemben

Kredit: 2

Félévek száma:1


Tantárgy leírása: A tantárgy bemutatja a mai magyar és külföldi gyermekvédelem jellegzetes irányzatait, rendszereit, és módszereit. Ennek keretében áttekinti a gyermekvédelem által kezelt problémákat, különös tekintettel azok empirikus jellemzőire, kockázati- és rezilienciafaktoraira. Ismerteti a gyermekvédelem szakmai modelljeit, és az azokkal kapcsolatos nézőpontokat. Bemutatja a hazai gyermekvédelemben megfogalmazódott módszertani elveket. Áttekinti a gyermekvédelem funkcióival, különösen pedig a szociális szakemberek szerepével kapcsolatos aktuális kérdéseket. A tantárgyat teljesítő hallgató képessé válik arra, hogy megkülönböztesse egymástól a gyermekvédelem szakmai modelljeit, és hogy érveket fogalmazzon meg azokkal kapcsolatban. Képessé válik annak azonosítására, hogy a gyermekvédelemben milyen feladatokat lát el a szociális szakember, illetve hogy milyen szakmaközi együttműködésben vesz részt. Előzőleg megszerzett ismeretei alapján képessé válik arra, hogy a szociális munka módszereit hozzárendelje a gyermekvédelem sajátos helyzeteihez.

37


Kötelező olvasmányok: • • • • •

Domszky András (szerk.): Gyermekvédelmi szakellátás (Segédanyag a szociális szakvizsgához). NCSSZI, Budapest, 2005. Herczog Mária: Gyermekvédelmi kézikönyv. Bp., 2001. KJK-Kerszöv, Bp., 2001. Kerezsi Klára: A védtelen gyermek. Erőszak és elhanyagolás a családban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1995. Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Konszenzus Konferenciáinak állásfoglalásai: Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének kiadványai 2001-2006. Szöllősi Gábor (szerk.): Gyermekjóléti alapellátás (Segédanyag a szociális szakvizsgához). NCSSZI, Budapest, 2005.

Tantárgyért felelős oktató: Dr. Szöllősi Gábor, Ph.D.

Tantárgy neve: Korszerű módszerek a család és az idősvédelemben

Kredit: 2

Félévek száma: 1


Tantárgy leírása: A tantárgy bevezeti a hallgatót a család és az idősödés pszichológiai, szociológiai történéseinek rendszerszemléletű értelmezésébe. A tantárgy célja, a hallgató ismereteinek, tudásának elmélyítése a családi történések és az öregedési folyamatok, a krízis helyzetek egyéni és társadalmi hatásainak értelmezésében, valamint a korszerű intervenciós technikák alkalmazási lehetőségei körében. A hallgató – szaktudásával, megszerzett készségeivel – segítse az egyéneket, a családokat – személyiségük tiszteletben tartása mellett – saját döntéseik meghozatalában, életvezetési stratégiáinak követésében, a szociális, a gazdasági, az egészségi problémáik megoldásában a szociális munka eszközrendszerével. Legyen képes segíteni az aktív és az idős korosztály tagjainak alkalmazkodását a rohamosan változó világ – globalizáció, európai integráció, információs és kommunikációs technológia – kihívásaihoz. Elméleti tudása, gyakorlati tapasztalata révén segítse az aktív korosztály tudatos felkészülését az idős korra.

Kötelező olvasmányok: Hablicsek László, Pákozdi Ildikó (2004): Az elöregedő társadalmak szociális kihívásai. Esély 3. szám, 87-119. Herczog, M. (2003) (szerk.): Megbékélés és jóvátétel. Kézikönyv a helyreállító igazságszolgáltatásról. Budapest: Család Gyermek Ifjúság Kiemelten Közhasznú Egyesület. Papp Győző (2004): Családvédelem, családgondozás: Segédanyag a szociális szakvizsgához. Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet, Budapest. Strasser, Freddie (2005): Mediáció: A konfliktusmegoldás lélektani aspektusai. Nyitott könyv,

38


Budapest.

Tantárgyért felelős oktató: Prof. Dr. Baráth Árpád, Ph.D.

Tantárgy neve: Korszerű módszerek a pszichiátriai- és szenvedélybetegek ellátásában

Kredit:

Félévek száma: 1


2

Tantárgy leírása: A tantárgy célja a pszichiátriai és szenvedélybetegek általános és speciális szükségleteinek tükrében ismeretek és jártasság nyújtása a szociális pszichiátriai és addiktológiai ellátás korszerű szemlélete, elméletei, a módszertani tudás, a gyakorlati készségek főbb sajátosságai s a társágazatok (egészségügy, oktatás, munkaügy) jelentősebb kapcsolódási pontjai területén. Hangsúlyos tárgykör a korszerű, személyre szabott hatékony és eredményes közösségi pszichiátriai és addiktológiai gondozás. A tantárgy a nemzetközi gyakorlat fényében – a hagyományos ellátást a korszerű közösségi ellátási formákkal összevetve – kitér az egyes szociális szerepkörök (pl. gondozó, koordinátor, esetmenedzser) multidiszciplináris munkacsoporton belüli jellegzetességeire, a szociálpolitika vonatkozó eszközeire, a vonatkozó szociális szolgáltatások fejlődésére, a munkába állási és nappali programokra, s a fontosabb eljárásokra (stresszkezelés, agressziókezelés, funkcióképesség helyreállítása, munka- és foglalkoztatás). Kötelező olvasmányok: Bugarszki Zsolt (2003): A szociális munka új lehetőségei a pszichiátriai betegek ellátásában. Esély, 14/1, 67-87. Gordos Erika (2004): Oktatási segédlet a pszichiátriai betegek közösségi ellátásában dolgozó szociális szakembereknek. Periféria Füzetek 2. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest. Gömöry Tomi, B. Erdős Márta, Kelemen Gábor (2006): Kényszer vagy együttműködés. Esély, 17/5. 101-129. Ozsváth Károly (1998).: Paradigmaváltások az elmegyógyászatban. Orvosi Hetilap, 139, 803 - 808. Ozsváth Károly (2000).: Pszichiátria és Társadalomtudományok. In: Huszár I. (szerk.): Tények és gondolatok a 20. Század magyar pszichiátriájáról. A Magyar Pszichiátriai Társaság Jubileumi Évkönyve, Budapest, 81 - 106.

39


Tantárgyért felelős oktató: Prof. Dr. Ozsváth Károly, DSc Tantárgy neve: A szociális munka szemléleti kérdései és módszerei

Kredit:

Félévek száma: 2


4

Tantárgy leírása: A stúdium célja a szakmai készségek fejlesztése, illetve továbbfejlesztése a szociális munka szakma elmélete, szemlélete, értékei, normái és módszerei nyújtotta keretben. A tantárgy főbb témakörei sorába tartozik a hivatás értékeinek, aktuális feladatköreinek, bizonyítékokon alapuló felismeréseinek áttekintése a nemzetközi és hazai szociális munka helyzetének, kapcsolatrendszerének tükrében, különös tekintettel a szociális munkás munkahelyhez és társadalomhoz való viszonyára, kliensekkel való kapcsolatára, s e viszonyokban felmerülő értékdilemmákra és etikai konfliktusokra. Kiemelten foglalkozik az egymással nem vagy nem

hatékonyan kooperáló, kliens körül kialakult problémafenntartó rendszer transzformálásának, multiprofesszionális problémamegoldó rendszerré alakításának problematikájával. A kliensek preferenciák, döntéseit befolyásoló, értékközvetítő kisközösségekbe történő integrációját és reintegrációját elsősorban a konfliktusok, a kritikus életesemények, s a krízisek intervenciójának, konzultációjának és kezelésének fényében vizsgálja.

Kötelező olvasmányok: Farley, O. William, Smith, Larry Lorenzo, Boyle, Scott W. (2006): Introduction to Social Work, Pearson, Boston. Kelemen Gábor (szerk.) (2000): Tele-dialógus. Pro Pannonia, Pécs. Kozma Judit (szerk.) (1998): Kézikönyv szociális munkások számára. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest. Kozma Judit (2001): Szociális diagnózis. Esély, 12/3. 61-94. Minuchin, Patricia, Colapinto, Jorge, Minuchin, Salvador (1998): Krízisről krízisre. Szegény családok segítése. Animula, Budapest. Tantárgyért felelős oktató: Dr. Habil. Kelemen Gábor, Ph.D. Tantárgy neve: Közösségi pszichológia, közösségfejlesztés

Kredit: 4

Félévek száma: 2


40


Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy hallgató megismerje a közösségi pszichológia és a közösségfejlesztés legfontosabb alapkérdéseit, szemléletmódját, és gyakorlatát. A tantárgy keretei között tárgyalásra kerül a közösségi szociális munka és a közösségfejlesztés viszonya, valamint nemzetközi és magyar előzményei. Röviden kitérünk a közösségfejlesztő munkát nehezítő egyes szocio-kulturális és szociálpszichológiai tényezőkre, mint amilyen az előítéletesség, a kontraszelekció, valamint a „tanult tehetetlenség”, a társadalmi változásokhoz, a közösségi érdek-érvényesítéshez való viszonyulás hazánkban. Az egyes kulcsfogalmak – mint a közösségi hálózatok, a képessé tevés, a közösségi kezdeményezés és cselekvőképesség, a részvételi demokrácia és a felelős állampolgáriság – tárgyalása során mindvégig hangsúlyt helyezünk a kritikai szemléletmód kialakítására. A hallgatók kezdetben hazai és külföldi esettanulmányok közös feldolgozása révén, a későbbiekben, felkészültségük növekedésével párhuzamosan pedig gyakorlati feladatok elvégzése során, tapasztalati tanulás útján sajátítják el a közösségfejlesztés legfontosabb lépéseit és módszereit. Ennek során a közösségi erőforrások feltérképezését, a közösség szimbolikus szerkezetének, kommunikációs sajátosságainak megismerését, valamint a felmerülő problémák azonosítását segítő módszereket sajátíthatnak el. Elvárt, hogy a tantárgy keretei között elsajátított ismereteket képesek legyenek innovatív módon önállóan alkalmazni saját lakóhelyük vonatkozásában. Kötelező olvasmányok:

Csepeli, Gy: Szociálpszichológia, Osiris, 1997. Budapest. Gosztonyi, G.: Közösségi szociális munka. In: Kozma, J. (szerk): Kézikönyv szociális munkásoknak. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 1998 (234-289 o.) Moscovici, S: Társadalomlélektan („A szociálpszichológiai új feladatai az új Európában c. tanulmány”.) Osiris, 2002. 306-324. Varga A. T. – Vercseg I.(2001): Közösségfejlesztés. Magyar Művelődési Intézet, Budapest. Varsányi Erika szerk. (1999): Megfigyelés és cselekvés. Válogatás a közösségi munka elméletéből, Balassi Kiadó, Budapest. Watzlawick, P. – Weakland, J.H. – Fish, R. (1990): Változás. A problémák keletkezésének és megoldásának elvei. Gondolat, Budapest. 9-106 o. Tantárgyért felelős oktató: Prof. Dr. Baráth Árpád, PhD.

Tantárgy neve: Szolgáltatások és intézmények menedzsmentje

Kredit: 2

Félévek száma: 1


41


Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy a szociális és egészségügyi, valamint egyéb jóléti szolgáltatásokat nyújtó intézmények szintjén bemutassa azokat az alkalmazott közgazdasági módszereket, kérdéseket és megoldásmódokat, amelyek az említett szolgáltatások nyújtásának hátterét, feltételeit jelentik. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások menedzselésének kérdései között a tantárgy kitér a szervezetek létrehozásának és működtetésének jelentőségét firtató alapproblémákra, valamint a szolgáltatások kialakításának és nyújtásának szervezet-és ágazatspecifikus kérdéseire egyaránt. Így a tantárgy a szolgáltatások formáinak, célcsoportjainak és típusainak megismertetésével – köztük elsősorban az egészségügyi és szociális szolgáltatások fókuszba helyezésével –, valamint a főbb szolgáltatási piacok és trendek bemutatásával kíván hozzájárulni a hallgatók tudáskészletének bővítéséhez.

Kötelező olvasmányok: Dinya László – Farkas Ferenc – Hetesi Erzsébet – Veres Zoltán (2004): Nonbusiness marketing és menedzsment. Budapest: KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Papp Ilona (szerk.) (2003): Szolgáltatások a harmadik évezredben. Budapest: Aula.

Tantárgyért felelős oktató: Dr. Bertók Rózsa, PhD.

Tantárgy neve:

Kredit: 6

Kutatásmódszertani ismeretek

Félévek száma: 2


42


Tantárgy leírása: A tantárgy az szociális munka MA szakos hallgatók kutatási aktivitásának terét kívánja létrehozni azáltal, hogy kvalitatív és kvantitatív kutatásmódszertani alternatívákkal ismerteti meg résztvevőit az akciókutatástól az evaluációig. Ezen túl, az alapképzésére épülő egyetemi tanulmányok során elsajátításra kerülő egyéb kutatásmódszertannal összefüggő tapasztalatok és ismeretek szintetizálását, integrálását tűzi ki feladatául. A tárgy további célja a projekt- és műhelymunka ill. a szakdolgozati munka kutatási folyamatainak előkészítése, annak területének, témájának és módszerének tanulócsoportos környezetben történő konzultációjával.

Kötelező olvasmányok: Babbie, Earl (1985): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest. Bertáné Németh Ágnes (2002): Az irodalomkutatástól a hivatkozásig. Hallgató segédlet, PTE. Falus Iván (1993): Pedagógia Pedagógiai kutatás Kutatási módszerek. Keraban, Könyvkiadó, Budapest. Golnhoffer Erzsébet (2001): Az esettanulmány. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Héra Gábor, Ligeti György (2005): Bevezetés a társadalmi jelenségek kutatásába. Horváth György (2004): A kérdőíves módszer. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Seidman, Irving (2002): Az interjú, mint kvalitatív kutatási módszer. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Tantárgyért felelős oktató: Prof. Dr. Baráth Árpád, Ph.D. Tantárgy neve: Pszichopatológia

Kredit: 2

Félévek száma: 1


43


Tantárgy leírása: A tantárgy célja az, hogy felkészítse a leendő szociális munkást az egyének, családtagok viselkedését és kapcsolatait nagymértékben befolyásoló pszichiátriai zavarok felismerésére és olyan személyes, illetve szakmai kommunikáció kialakítására, amely az ilyen zavarokkal küszködő kliensekkel kapcsolatos munkához szükséges. A tantárgy egyaránt magában foglalja az egyes lelki jelenségek kóros változatainak és a főbb pszichiátriai zavarok sajátosságainak, jellemzőinek témakörét. A pszichopatológiai modellek és osztályozások tükrében tárgyalja a pszichiátriai zavarok társadalmi vonatkozásait, a társadalmi és társas tényezők funkcióját, s a társadalom szerepét a pszichiátriai zavarok kezelésében. A hagyományos biológiai-vulnerabilitást és személyiségfejlődési zavarokat hangsúlyozó elméletek mellett kiemelt figyelmet kapnak a pszichoszociális, szociokulturális, családpatológiai és deviancia modellek.

Kötelező olvasmányok: Füredi János (1998): A pszichiátria magyar kézikönyve, Medicina könyvkiadó, Budapest. Horváth Szabolcs (2000): Pszichiátriai betegek rehabilitációjának intézményes formái. In: A rehabilitáció gyakorlata (szerk.: Huszár Ilona, Kullmann Lajos, Tringer László) Medicina, Budapest. 286-301. Irinyi Tamás (2000): Pszichiátriai szakápolástan. Medicina Könyvkiadó, Budapest. Kelemen Gábor, Csákiné Király Lívia (2004): Pszichiátriai és szenvedélybetegek szociális ellátása. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest. Tringer László (1999): A pszichiátria tankönyve, Semmelweis Kiadó, Budapest.

Tantárgyért felelős oktató: Dr. Habil. Fekete Sándor, Ph.D. Tantárgy neve: A társadalmi kirekesztettség egyes területei

Kredit: 2

Félévek száma: 1


44


Tantárgy leírása: A tantárgy célja a társadalmi kirekesztés jellegzetes helyzeteinek elemzése (ide nem értve itt a szegénységet, melyet másik tantárgy vizsgál). A tárgy oktatása alapoz a hallgatók előzetes tanulmányaira, a korábban tanultakat az empirikus adatok vizsgálata, a problémák elméleti értelmezése, valamint a megoldási módok kritikai elemzése terén haladja meg. A tárgy keretében tárgyalt fontosabb társadalmi problémák: a munkanélküliséghez, a hajléktalansághoz, továbbá a demográfiai csoporttagsághoz kötődő kirekesztettség helyzetei. A tárgy bemutatja a hazai helyzetre vonatkozó adatokat, és összehasonlítja a közép-európai országok adataival. A problémákat értelmezi a társadalmi kirekesztettség koncepciója szerint, valamint más magyarázó modellek keretében. Bemutatja a problémák kezelését célzó jellegzetes megoldásokat, felkészítve a hallgatókat azok értékelésére, kritikai elemzésére. A kurzust teljesítő hallgató megismeri és megérti a társadalmi kirekesztettség körébe sorolt fontosabb helyzeteket befolyásoló faktorokat. Képessé válik a helyzeteknek a társadalmi kirekesztés modellje keretében történő elméleti értelmezésére. Képessé válik az alkalmazott megoldások szociálpolitikai értékelésére. Kötelező olvasmányok: Esping-Andersen, Gösta: Jóléti államok az évszázad végén: a munkaerőpiaci, a családszerkezeti és a demográfiai változások hatása. In: Csaba Iván – Tóth István György (szerk.): A jóléti állam politikai gazdaságtana; Osiris Kiadó, Budapest. 1999. 89-111. Gábos András: A családpolitika és a kirekesztődés elleni politika társadalmi hatásai az újonnan csatlakozó országokban. IFM Humán Erőforrás Háttértanulmányok, 1/1.3b., Budapest, TÁRKI. 2004. Gyuris Tamás – Hováth Olga – Oross Jolán: Hajléktalanellátás, Segédanyag a szociális szakvizsgához. NcsSzI, Bp. 2004. Központi Statisztikai Hivatal: A háztartások és a családok társadalmi-foglalkozási tagozódása. A háztartások rétegződése (Időszaki közlemények). (Az 1996. évi mikrocenzus eredményei alapján). KSH. Budapest, 1999. Pongrácz, Tiborné-Tóth István, György (Eds.) (1999): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 1999. TÁRKI, Budapest. Tímár, János: A munkaerő-kínálat gazdaságtana. Aula, Budapest, 1991. Tantárgyért felelős oktató: Dr. Szöllősi Gábor, Ph.D. Tantárgy neve:

Kredit: 2

Kisebbségek, migráció Félévek száma: 1



A kurzus célja emelt-szintű (integrált, multidiszciplináris) tudást nyújtani a hallgatónak a migráció időszerű kérdésiről Magyarországon és az EU országaiban különös hangsúlyt fektetve egyrészt a jelenség kulturális antropológiai (szociálpszichológiai) dimenzióira, másrészt támogatni, és irányt mutatni a hallgató kritikai gondolkodásának a mindenkori (posztmodern) társadalmak érték- és társadalompolitikai megítélésében a legújabb

45


népmozgások befogadása-, illetve azok kirekesztésének tekintetében. A tantárgy fő témakörei: 1. Etnikai-nemzeti „kisebbségek-többségek” társadalomföldrajza Európában. 2. A migrációk (népmozgások) főbb típusai és vonulatai a történelemben. 3. A migráció szociológiai és kulturális antropológiai meghatározói. 4. Migráció, asszimiláció és a társadalmi befogadás-kirekesztés problémái. 5. A migráció főbb gazdasági, egészségügyi és társadalompolitikai problémái. 6. Migráció és a határokon átnyúló bűnözés összefonódása Európában. Kötelező olvasmányok: Baráth Á, Barics E, Fodor I, Majdán J, Sándor L, Sokcsevits D (szerk.). Érintkező kultúrák, kisebbségi értékek - identitás, kultúra, kisebbség. MTA Pécsi Akadémiai Bizottság. Pécs, 2001. Blénesi É, Mandel K. (szerk.) Kisebbségek és kormánypolitika Közép-Európában (2002-2004). Gondolat Kiadó, Budapest, 2004. A. Gergely A, Papp R (szerk.). Kisebbség és kultúra. Antropológiai tanulmányok 1. MTA Etnikainemzeti Kisebbségkutató Intézet – MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, 2004. Kovács N, Szarka L. (szerk.). Terep és Tér. Tanulmányok az etnicitás és az identitás kérdésköréből II. Az MTA Kisebbségkutató Intézet évkönyve II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. Lukács É, Király M (szerk.). Migráció és Európai Unió. Szociális és Családügyi Misztérium, Budapest, 2001. Tantárgyért felelős oktató: Prof. Dr. Baráth Árpád, Ph.D. Tantárgy neve: A társadalmi probléma

Kredit: 3

Félévek száma: 1


Tantárgy leírása: A tárgy feladata azoknak a mechanizmusoknak a bemutatása, amelyek szerint a társadalom azonosítja és értelmezi a társadalmi problémákat, illetve megválasztja a problémákra adandó válaszokat. A tantárgy fő témakörei: - a társadalmi problémák értelmezésére szolgáló fő nézőpontok (realizmus vs. relativizmus, voluntarizmus vs. determinizmus, pozitivizmus vs. konstrukcionizmus, konszenzus vs. konfliktus), illetve elméletek - szükséglet, kockázat és probléma viszonya - a társadalmi problémák definiálása, a probléma kezelésére irányuló igények megfogalmazása és érvényesítése - a társadalmi problémák kezelésének paradigmái - a közcselekvés körébe sorolt fő társadalmi problémák A kurzust teljesítő hallgató képessé válik arra, hogy felismerje a társadalmi problémák létrejöttében és kezelésében szerepet játszó környezeti tényezőket és társadalmi folyamatokat.

46


Kötelező olvasmányok: • • • • • • •

Andorka R: Bevezetés a szociológiába. Budapest, Osiris Kiadó 1997. Andorka R: Társadalmi problémák szociológiája. Budapest, Tankönyvkiadó 1990. Beck, Ulrich: A kockázattársadalom. Út egy másik modernitásba. Budapest: Századvég, 2003. Giddens, Anthony: Szociológia Budapest, Osiris Kiadó 1995. „Globális és hazai problémák tegnaptól holnapig” Konferenciakötet. Arisztotelész Stúdium Bt., Budapest 2006. Gönczöl Katalin – Kerezsi Klára (szerk.): A deviancia szociológiája. Szöveggyűjtemény. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 1996. Szirmai, V.: A társadalmi konfliktusok és kezelésük. Magyarország településkörnyezete. (Szerk: Enyedi, Gy.) Magyarország az ezredfordulón - MTA Stratégiai Kutatások, Budapest, 2000.

Tantárgyért felelős oktató: Dr. Szöllősi Gábor, Ph.D. Tantárgy neve: Alkohol- és drogpolitika

Kredit: 2

Félévek száma: 1



A tantárgy az alkohol- és drogpolitikai döntéshozatal főbb mechanizmusait, szereplőit és eseményeit állítja középpontba. A tantárgy célja kettős: a fennálló struktúrák bemutatásán túl arra is kísérletet tesz, hogy segítse a közbeszéd kapcsolódó elemeinek értelmezését. Az előadások során a hallgatók megismerkednek a releváns hazai, illetve nemzetközi szakés pártpolitikai diskurzusok meghatározó témaköreivel (jogalkotás és jogalkalmazás, drogepidemiológiai statisztikák és farmakológiai adatok interpretálása, állami és szakmai költségvetések,

külpolitikai

aspektusok,

szakmai

és

döntéshozatali

intézmények

szerepvállalása).

47


Kötelező olvasmányok:

Rácz József - Takács Ádám (szerk.): Drogpolitika, hatalomgyakorlás és társadalmi közeg. Budapest: L’Harmattan, 2006. Demetrovics Zsolt - Kelemen Gábor - Rácz József: Drogok, drogprevenció, ifjúsági problémák, intézményi szerepzavarok. Budapest: NDI, 2002. Buda Béla (szerk.): Népegészségügyi alkoholpolitika: WHO, EUROCARE, EU és más szakanyagok, külföldi és hazai állásfoglalások. Budapest: Országos Addiktológiai Intézet, 2006. Tantárgyért felelős oktató: Dr. Habil. Kelemen Gábor Ph.D. Tantárgy neve: Szocializáció a családban, a nemi szerepek elsajátítása

Kredit: 2

Félévek száma: 1


Tantárgy leírása: Elmélet: Társadalmi nem, mint a kulturális konstrukció terméke. A nemek közötti viszonyok konstruálása: a társadalmilag létrehozott férfi és női-, szülői szerepek, a társadalmi szférák elkülönülése, a két nem különböző tapasztalatai. Változások a XX. század közepétől, eltávolodás a „biológiai meghatározottságtól”, a biológiai magyarázatok elutasítása. Gyakorlat: Szülői szerepek társadalmi meghatározottsága: nők, gyermekek helye a társadalomban, családban. A nemi szerepek elemzése cselekvéseik kontextusában: • környezeteket, amelyekben a nők/férfiak éltek • a viselkedési szabályok, amelyeket a társadalmak felállítottak, tudomásul vétele, elutasítása • magatartások, cselekedetetek, különböző hatásai Kötelező olvasmányok: Bird, Chloe E. - Catherine E. Ross: Hausworkers and PaidWorkers: Qualities of the Work and Effects on Personal Control. In: Journal of Marriage and the Family Nov./1993. V.55. N.4. p. 913-923. Buda Béla: Női szerep-női szocializáció-női identitás. In: Nők és férfiak (Szerk.: Koncz Katalin) Bp. MNOT Kossuth 1985. p. 93-110. Gilligan, Carol: In a Different Voice Psychological Theory and Women's Development. Harvard University Press Cambridge, Massachusetts, and London, England. 1982. Házastárs? Munkatárs? Vetélytárs? (Szerk.: Palasik Mária, Sipos Balázs), Napvilág Kiadó,

48


Budapest, 2005. Hofmeister Tóth Ágnes – Malota Erzsébet: Női/férfi szerepek ábrázolása a reklámokban. In: Marketing 1999/2. 53-58. Kolbenschlag: Búcsúcsók Csipkerózsikának. Csokonai Kiadó, Debrecen 1999. Maccoby, Eleanor: A nemek lélektana és ennek vonatkozásai a felnőtt szerepekre. In: A női nem. (Szerk.: Evelyne Sullerot) Gondolat 1983. p. 273-296. Szerepváltozások. Jelentés a nők és a férfiak helyzetéről 2001. Nagy Ildikó-Pongrácz Tiborné-Tóth István György (szerk.) Budapest, TÁRKI, 2002. Tóth Olga: Attitűdváltozások a női munkavállalás megítélésében. In: Szociológiai Szemle, 1995. 1. 71-86. Wolf, Naomi: A szépség kultusza Csokonai Kiadó, Debrecen 1999. Oktató: Dr. Schadt Mária, Ph.D. Általános szakirány: Tantárgy neve:

Kredit: 5

A szociális munka főbb területei és módszerei Félévek száma: 2


Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy a szociális munkás alapképzésben (BA) már tárgyalt szociális problémák és hozzájuk kapcsolódó módszerek skáláját bővítse, s új szempontokat nyújtson a problémamegoldáshoz. A módszerek elemzésénél azok tágabb összefüggésbe való megjelenítése, széles perspektívába helyezése, a gyakorlati alkalmazási területek elmélyült vizsgálata a vezető szempont. Egyaránt tanulmányozza generalista és specialista szemszögből a főbb szociális területek (többszörösen hátrányos helyzetűek, etnikai kisebbségek, rurális populáció, büntetettek, hajléktalanok, fogyatékkal élők, idősek, gyermekek) helyreállító, szolgáltató és megelőző tevékenységének hatásnövelő és erővel felruházó (empowerment) aspektusait. A kliensek erejének, képességeinek, önhatékonyságának, kapcsolati felelősségének, rezilienciáinak felderítésére, fejlesztésére irányuló empowerment pozitív oldalainak megmutatása mellett kritikusan vizsgálja az empowerment retorikájának potenciálisan negatív, függőséget növelő vonásait.

49


Kötelező olvasmányok: Lüssi, Peter (1997): A rendszerszemléletű szociális munka gyakorlati tankönyve. Interdiszciplináris szakkönyvtár I. Budapest. Margolin, Leslie (1991): Under the Cover of Kindness: The Invention of Social Work. University Press of Virginia, Charlottesville. Pease, Bob: Rethinking Empowerment: A Postmodern Reappraisal for Emancipatory Practice, British Journal of Social Work, 2002 32, 135-147. Szabó Lajos (2000): Szociális esetmunka. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest. Talyigás Katalin – Hegyesi Gábor (2001): A szociális munka. In: A szociális segítő nyitánya. (szerk.: Balogh Miklósné) Labora Szociális Szolgáltató, Tanácsadó és Oktatási BT, Budapest. 2540. Tantárgyért felelős oktató: Dr. Erdős Márta, Ph.D. Tantárgy neve:

Kredit: 3

A társadalmi kirekesztettség és szegénység Félévek száma: 1


Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy ismertesse a társadalmi kirekesztettség kategóriájának elméleti összefüggéseit, és bemutassa, miként alkalmazható a kategória a szegénység helyzeteinek értelmezésére. A tárgy oktatása alapoz a hallgatók előzetes tanulmányaira, a kirekesztettségről és a szegénységről korábban tanultakat a kirekesztettség-kategória alkalmazásában rejlő lehetőségek feltárása, a szegénység helyzeteinek komplex elemzése, a szegénység és a kirekesztettség elleni programok jellemzőinek összevetése terén haladja meg. A tárgy bemutatja a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elméleteit, a kategóriák által lehetővé tett értelmezési módokat. Empirikus adatokon keresztül ismerteti a szegénység különféle jellemzőit, és kapcsolódási pontjait. Ennek során bemutatja a szegénység és a társadalmi kirekesztettség mérésével kapcsolatos elméleti és módszertani kérdéseket. Összehasonlítja a szegénység hazai és közép-európai jellemzőit. Bemutatja a szegénység, illetve a társadalmi kirekesztés elleni programokat, és módot ad a hallgatóknak azok kritikai elemzésére. Bemutatja a szegénység által legnagyobb valószínűséggel sújtott társadalmi csoportokhoz (gyermekek, munkanélküliek és az alacsonykeresetűek, fiatal pályakezdő munkanélküliek, fogyatékkal élők és a tartós egészségkárosodást szenvedettek, cigányság, gyermekes családok, idős emberek, alacsony jövedelmű falusi háztartások, stb.) kötődő jellegzetes problémák elméleti kérdéseit, típusait, empirikus adatait, valamint a probléma kezelését célzó fő irányokat. Képessé teszi a hallgatót arra, hogy tudatosan válassza meg a kedvezőtlen társadalmi helyzetek értelmezésére szolgáló kereteket, és hogy ennek megfelelően tárja fel az összefüggéseket, és válassza meg a beavatkozási módokat.

50


Irodalom: • • • • •

•

Ferge Zsuzsa-Tausz Katalin-Darvas Ágnes: Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen. 1. kötet. Esettanulmány Magyarországról. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Közép- és Kelet-európai Iroda, Budapest 2002. Ferge Zsuzsa: A magyarországi szegénységről. In: Szegénység Magyarországon. INFOTársadalomtudomány 54. Juhász Gábor – Taller Ágnes: A társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban. Esély 2005. 6. szám. Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Századvég Kiadó, Budapest, 2002. Szalai Júlia: A társadalmi kirekesztődés egyes kérdései az ezredforduló Magyarországán. Szociológiai Szemle 2002/4. Walker, R. (2006): Lehetőségek és életesélyek: a szegénység, az egyenlőtlenség és a kirekesztés dilemmái In: Giddens, A., Diamond, P. (szerk.) Írások az egyenlőtlenségről, az egyenlősdiről – és az új egyenlőségről 98-118

Tantárgyért felelős oktató: Dr. Molnár Margit, CSc Tantárgy neve: A munka világa

Kredit: 3

Félévek száma: 1


Tantárgy leírása: A tantárgy célja a szociális védelem klasszikus területének, a munkaviszonyhoz kötődő állami szabályozásnak és állami védelmi eszközöknek a bemutatása. A tárgy a munkajogi szabályozásból indul ki, annak jellemző megoldásait azonban komplex módon szemléli. Bemutatja az egyéni és a kollektív munkajog megoldásait. Feltárja az egyes megoldások eredetét, a megoldásokhoz fűződő különböző érdekviszonyokat, a szabályozással megcélzott hatásokat. A kurzust teljesítő hallgató megismeri és megérti a munka világába történő állami beavatkozás funkcióit, azonosítja a szociálpolitikai elemeit és azok jellemző módszereit. Képessé válik arra, hogy integráltan szemlélje a munka világában megjelenő védelmet, illetve a szociálpolitika más területeit.

Irodalom: • • • •

•

Bankó Zoltán, Berke Gyula, Kiss György: Bevezetés a munkajogba Pécs, Justis Bt, 2004. Kiss György (szerk.): Az Európai Unió munkajoga. Budapest, Osiris, 2001. Lévai Katalin: Várható-e valódi érdekegyeztetés? Esély, 2002. 5. szám 57-64. o. Berki Erzsébet: Sztrájkok és más közvetlen akciók a kilencvenes években Magyarországon. Munkaügyi Szemle 1999. 43/7-8. szám 37-42. old. Koltay Jenő (szerk.): A munkaügyi kapcsolatok rendszere és a munkavállalók helyzete. MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont, Budapest, 2000. 51


Tantárgyért felelős oktató: Dr. Kiss György Tantárgy neve: Addiktológiai konzultáció

Kredit: 3

Félévek száma: 1



Az addiktológia alapfogalmak tisztázása. Az aktuális kábítószerhelyzet bemutatása: statisztikai mutatók. Megismerteti a hallgatókat a szenvedélybetegség kialakulásával, ennek bio-pszicho-szociális hátterével. Tájékoztatást ad a drogokról, annak használatáról, felismerhetőségéről, továbbá a viselkedéses addikciókról. Az addiktív személy szubjektív világáról, a szenvedélybetegség igazi természetéről, a drogfogyasztó magatartásról, és az ennek következtében kialakuló viselkedésről nyújt általános ismereteket. Az addiktológiai kezelőhálózat bemutatása: elsődleges, másodlagos, harmadlagos prevenció. Intézmények és programok bemutatása, amelyek működnek az addiktológiai betegek kezelésében. Segítők szerepe a szenvedélybetegség kezelésében és a szenvedélybetegek gondozásában. Az addiktológiai konzultáció szerepe a drogfogyasztók körében: attitűd és segítői technikák.

Kötelező olvasmányok: 1. Rácz József (1999): Addiktológia. Tünettan és intervenció HIETE. Bp. 2. Kelemen Gábor (2001): A Szenvedélybetegség, család, pszichoterápia. Pro Pannonia Kiadó Alapítvány, Pécs 3. Komáromi Éva-Vingender István (2002): Addiktológia konzultáció a gyakorlatban. Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia, Bp. 4. Rácz József (1995): Addiktológiai szöveggyűjtemény. HIETE EFK, Bp. 5. Addiktológia folyóirat számai 6. dr. Bagdy Emőke (1986): Családi szocializációs zavarok. Tankönyvkiadó, Bp. Tantárgyért felelős oktató: Dombrádi Zita

52


Tantárgy neve: Projekt és műhelymunka

Kredit: 6

Félévek száma: 1


Tantárgy leírása: A projekt- és műhelymunka célja, hogy a hallgatók birtokában legyenek azon ismereteknek és készségeknek, melyek segítségével képesek szakmai műhelymunka végzésére és vezetésére, önálló vagy szervezeti szintű projektek lebonyolítására. A projekt és műhelymunka kiscsoportos szemináriumi szinten, közvetlenül a választott differenciált modul ismeretköreihez és gyakorlatához kapcsolódik. A projekt és műhelymunka képessé teszi/felkészíti a hallgatót:

szükségletek felismerésére, feltárására, elemezésére; fejlesztési programokat megfogalmazására, lebonyolítására, illetve az ezekben való közreműködésre; facilitációt és mediációt alkalmazni a szereplők körében; fejlesztési projektek előkészítésében, lebonyolításában való részvételre, annak vezetésére; team munkára – szociális és interprofesszionális teamben is; szociális problémák interdiszciplináris, több szempontú elemzésére; a szociális tervezés alapfogalmainak elsajátítására, a szociális tervezés folyamatának kivitelezésére; a szociális munka körülményeit, feltételeit meghatározó társadalmi és szakmai folyamatok tudományosan megalapozott vizsgálatára; kutatási tervek kialakítására, kutatási folyamatok irányítására.

Kötelező olvasmányok: Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. (Szerk.: Somorjai Ildikó). Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001. Kézikönyv szociális munkásoknak. (Szerk.: Kozma Judit). Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2002. Peter Lüssi: A rendszerszemléletű szociális munka gyakorlati tankönyve. Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány – HÍD Alapítvány, Budapest, 1997.

Tantárgyért felelős oktató: Dr. Csürke József, Ph.D.

TANTÁRGY NEVE: MODULGYAKORLAT (A VÁLASZTOTT DIFFERENCIÁLT ISMERETKÖRNEK MEGFELELŐ INTENZÍV TEREPGYAKORLAT.)

Összes kredit: 15

Félévek száma: 1


Tantárgy leírása: A modulgyakorlat célja, hogy elősegítse az elméleti tudás, a gyakorlati készségek és szakmai

53


attitűd integrációját. A hallgatók a gyakorlat oldaláról közelítve ismereteket szereznek a szociális munka lényegéről, főbb meghatározóiról, keretfeltételeiről és a szociális munkás szerepek megvalósulásáról. A modulgyakorlat a választott szakiránynak megfelelő intézménynél zajlik. Saját tapasztalataikon keresztül ismerik meg – intézményi keretek között – a lakosság szociális gondjait, az életvezetési és egyéb problémákkal küzdő egyéneket, családokat, a szolgáltatás módját, a segítés mikéntjét és kereteit, valamint önmagukat, mint segítőket. Tapasztalatot szereznek a komplex, családcentrikus szociális munka gyakorlatában. Beavatkozási tervet készítenek, amely erősíti a kliensrendszer azon képességét, hogy a problémáival képes legyen a későbbiekben önállóan megbirkózni (belső erőforrások felismerése és mobilizálása, külső erőforrások megtalálása, adekvát igénybevétele révén). A gyakorlathoz kapcsolódik a feldolgozó szeminárium, mely során a hallgatók elsajátítják annak módját, miként lehet különböző szempontokat érvényesíteni egy eset megközelítésében, elemzésében. Kiscsoportos keretek között, az esetek folyamatos követésével hozzájárul az esetek megértéséhez, modellálja az esetmegbeszélést, mint a szociális munka minőségét és hatékonyságát biztosító munkaformát. A szupervízió során cél a saját lehetőségekre, beállítódásokra és értékekre vonatkozó viselkedés kibővítése, a gyakorlati készségek és a szociális cselekvési kompetencia elmélyítése, a szociális és intézményes keretfeltételek ismeretének elmélyítése, saját gondolkodási és cselekvési struktúrák jobb megismerése – vagyis a hallgató gyakorlatának módszeresen strukturált reflexiója. Kötelező olvasmányok: A terepintézménynek megfelelően, a tanulmányi megállapodásban rögzítettek szerint.


Klinikai szakirány: Tantárgy neve:

Kredit: 3

A klinikai szociális munka alapkérdései Félévek száma: 1


54


Tantárgy leírása: A tantárgy a szociális esetmunkából kifejlődő személyes, tudományos és artisztikus klinikai szociális munka mikro-, mezo- és makrogyakorlatával, az egyéni, a csoportban és családban, továbbá a közösségben folyó klinikai szociális munka értékelő módszereivel, támogató intervencióival, kultúrára, nemre, etnikai sajátosságokra érzékeny praxisával foglalkozik. A klinikai szociális munkát a késő modernkor szociokulturális és pszichoszociális egyéni, s kapcsolati problémáira adott alternatív, közösségi alapú válaszok egyik jellemző válfajaként mutatja be. Részletesen foglalkozik a klinikai szociális munka egyik kitüntetett módszere, a praxist önálló megismerési módnak tekintő konzultáció filozófiájával. Számba veszi a változás fontosabb ágenseit, az inkluzív fejlesztés, megelőzés, korrekció, gyógyítás, rehabilitáció, egészségpromóció, nevelés, újranevelés, gondoskodás, kríziskezelés, mentálhigiéné tényezőit, szervezeti kereteit. Külön figyelmet kap az ön- és kölcsönös segítés, továbbá az önkéntesség problematikája. Kitér a szakember-kliens közti szövetség, interakció, kapcsolati dinamika témakörére, s a kapcsolati hatékonyság növelése eszközeinek kérdésére.

Kötelező olvasmányok: Buda Béla (2001): A lélek közegészségtana. Animula, Budapest. Farley, O. William, Smith, Larry Lorenzo, Boyle, Scott W. (2006): Introduction to Social Work, Pearson, Boston. Fonyó Ilona, Pajor András (szerk.) (2000): Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest. Kelemen Gábor (2002): Válaszoló kérdezés a szociális esetmunkában. Pszichoterápia, 11. 22-27. Szabó Lajos (2000): Szociális esetmunka. Elméleti alapvetés. Wesley könyvek szociális munkásoknak 2. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest. Tantárgyért felelős oktató: Dr. Habil. Kelemen Gábor, Ph.D. Tantárgy neve: A klinikai szociális munka főbb területei és módszerei

Kredit: 5

Félévek száma: 2


Tantárgy leírása: A tantárgy betekintést nyújt a pszichiátriai- és szenvedélybetegek korszerű, közösségi bázisra építő ellátási formáiba. Tárgyalja a közösségi ellátások, az önsegítő csoportok és a terápiás közösségek (TC-k), valamint az önkéntesség szemléletét, felépítését és működését. Hazai és nemzetközi tapasztalatokra építve mérlegeli az ezen ellátási formák jelenlegi és lehetséges helyét, szerepét az ellátórendszerben, a deinstitucionalizáló, közösségi integrációt igenlő pszichoszociális rehabilitációban rejlő hatékony lehetőségeket, továbbá megkísérli feltárni a szociális munka lehetséges feladatait a segítségnyújtás e formáinak facilitációjában.

55


Kötelező olvasmányok: Kelemen, G. – Csákiné Király, L. (2004): Pszichiátriai és szenvedélybetegek szociális ellátása. Budapest: Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet. Bugarszki, Zs. (2003): A szociális munka új lehetőségei a pszichiátriai betegek ellátásában. Esély 2003/1. Bugarszki, Zs. (2006): A közösségi pszichiátriai ellátásról. Esély 2006/1. Fridli, J. (vál., szerk.(1989): Önsegítő csoportok. Laikusok önkéntes társulásai a humán szolgáltatásban. Drogproblémák Nr. 6. Budapest: Országos Egészségvédelmi Tanács Drogprogramja. Anonim Alkoholisták. Az alkoholizmusból felépült sok ezer férfi és nő története. Alcoholics Anonymous World Services, INC, New York City, 1994. Tantárgyért felelős oktató: Dr. Erdős Márta, Ph.D.

Tantárgy neve: Alkalmazott magatartástudomány

Kredit: 3

Félévek száma: 1


Tantárgy leírása: A magatartástudományi ismeretek elsajátítása hangsúlyos szerepet tölt be a szociális munkás-képzésben. A tantárgy oktatásának célja, hogy segítse a kliensekkel való professzionális kapcsolat kialakítását oly módon, hogy a magatartástudományi szempontok segítségével kliensek életmódjára fókuszál. Ennek érdekében az oktatásban bemutatjuk a legújabb, egészséggel, pszichológiával, pszichiátriával, szociológiával, antropológiával, neveléssel, tanácsadással foglalkozó tudományos ismereteket. További cél, hogy a készségfejlesztések mellett elméleti háttérrel is megalapozzuk, hogy a szak elvégzésekor egészséges személyiségű, nyitott, pozitív gondolkodású tanácsadót, magas szintű emberi kommunikációt folytatni képes szakembert képezzünk. A tantárgy tartalmazza a mentálhigiéné szakterületét is, amely Magyarországon kiemelt népegészségügyi jelentőséggel bír, és közvetlenül érinti a szociális munka feladatköreit. A szociális munkás-képzésben arra kívánjuk felkészíteni a hallgatót, hogy a lehető legmélyebben megértse a kliens aktuális állapotát, az odavezető utat, és a jövő lehetséges irányait. A testi panaszok, tünetek célszerű rendezése, értelmezése mellett az egyik leglényegesebb tennivalója a támogató légkör biztosítása, az empatikus meghallgatás, a releváns információk szakszerű megosztása, hatékony meggyőző-tevékenység és működőképes tanácsok együttes kimunkálása a kliensekkel.

56


Cél: a hallgató speciális ismeretanyagának bővítése, mentálhigiénés szemléletének kialakítása, hogy képes legyen olyan átfogó célprogramok kidolgozására és megvalósítására, amelyek a lelki egészség megtartását, fejlesztését, rehabilitációját szolgálják.

Kötelező olvasmányok: Bagdy Emőke (szerk.): Mentálhigiéné elmélet, gyakorlat, képzés, kutatás, Animula Kiadó, Bp., 1999. Buda Béla: A lélek közegészségtana, Animula Kiadó Bp., 2001. Buda Béla: A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdése, Animula Kiadó Bp., 2002. Buda Béla: Mentálhigiéné, Animula Kiadó Bp., 1994. Coery G.: A tanácsadás, a pszichoterápia elmélete és gyakorlata Medicina, Budapest, 2005. Gerevich József (szerk.): Közösségi mentálhigiéné, Gondolat Kiadó, Bp., 1989. Hamp G., Kelemen G.: (szerk.) A család Balassi Kiadó, Budapest, 2000. Kulcsár Zs.: Egészségpszichológia ELTE Eötvös, Budapest, 1998. Magatartástudományok (Szerk. Buda Béla, Kopp Mária), Medicina, 2003. Pikó B.: Egészségszociológia, Új Mandátum Kiadó, 2002. Tantárgyért felelős oktató: Dr. Lampek Kinga, Ph.D. Tantárgy neve: Társadalmi problémák és megoldási stratégiák

Kredit: 3

Félévek száma: 1


Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy hozzájáruljon a szociális munkás hallgatók szemléletformálásához tudásanyaggal, skillekkel, értékekkel, a gyakorlatban szintetizálni, integrálni képes hallgatók képzéséhez. Olyan szakmai tudást közvetítsen, amely elméleti és gyakorlati iránymutatást ad a szociális munkás hallgatóknak. Ez a tudás hozzájárul, hogy a végzett szociális munkások a szociálpolitikai rendszer meghatározott területein megfelelő szaktudással, tudatosult értékekkel és érett személyiséggel dolgozzanak. A tantárgy feladata, hogy megismertesse a hallgatókkal a rehabilitáció elméleti alapjait, fogalmát, fajtáit, színtereit, a habilitáció és rehabilitáció komplex jellegét, a rehabilitációra szorulók körét, a rehabilitáció intézményrendszerét. Továbbá világítson rá a rehabilitáció komplexitásának fontosságára, nehézségeire, különös tekintettel a szociális munkás tevékenységére e folyamatban.

57


Kötelező olvasmányok: Bánfalvi Csaba: Gyógypedagógiai szociológia. (Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola 1995.) Csató Zsuzsa: Fogyatékkal élő emberek önsegítő és őket segítő csoportjai Magyarországon. (Esély, 1994/2.) Huszár Ilona – Kullmann Lajos – Tringer László: A rehabilitáció gyakorlata. (Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2000.) Dr. Kappéter István szerk: A rehabilitáció alapproblémái . (Szociális Munka Alapítvány Kiadvány, Bp., 1993.) Dr. Kálmán Zsófia: Bánatkő - sérült gyermek a családban. (Bliss Alapítvány, Keraban Kiadó, Bp., 1994.) Dr. Kálmán Zsófia – Könczei György: A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. (Orisis Kiadó, Budapest, 2000.) Könczei György: Fogyatékosok a társadalomban. (Gondolat Kiadó, Bp. 1992.) Tantárgyért felelős oktató: Dr. Buda László, Ph.D. Tantárgy neve: Projekt és műhelymunka

Kredit: 6

Félévek száma: 1


Tantárgy leírása: A projekt- és műhelymunka célja, hogy a hallgatók birtokában legyenek azon ismereteknek és készségeknek, melyek segítségével képesek szakmai műhelymunka végzésére és vezetésére, önálló vagy szervezeti szintű projektek lebonyolítására. A projekt és műhelymunka kiscsoportos szemináriumi szinten, közvetlenül a választott differenciált modul ismeretköreihez és gyakorlatához kapcsolódik. A projekt és műhelymunka képessé teszi/felkészíti a hallgatót:

szükségletek felismerésére, feltárására, elemezésére; fejlesztési programokat megfogalmazására, lebonyolítására, illetve az ezekben való közreműködésre; facilitációt és mediációt alkalmazni a szereplők körében; fejlesztési projektek előkészítésében, lebonyolításában való részvételre, annak vezetésére; team munkára – szociális és interprofesszionális teamben is; szociális problémák interdiszciplináris, több szempontú elemzésére; a szociális tervezés alapfogalmainak elsajátítására, a szociális tervezés folyamatának kivitelezésére; a szociális munka körülményeit, feltételeit meghatározó társadalmi és szakmai folyamatok tudományosan megalapozott vizsgálatára; kutatási tervek kialakítására, kutatási folyamatok irányítására.

58


Kötelező olvasmányok: Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. (Szerk.: Somorjai Ildikó). Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001. Kézikönyv szociális munkásoknak. (Szerk.: Kozma Judit). Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2002. Peter Lüssi: A rendszerszemléletű szociális munka gyakorlati tankönyve. Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány – HÍD Alapítvány, Budapest, 1997.


TANTÁRGY NEVE: Modulgyakorlat (A választott differenciált ismeretkörnek

Összes kredit: 15

megfelelő intenzív terepgyakorlat.)

Félévek száma: 1


Tantárgy leírása: A modulgyakorlat célja, hogy elősegítse az elméleti tudás, a gyakorlati készségek és szakmai attitűd integrációját. A hallgatók a gyakorlat oldaláról közelítve ismereteket szereznek a szociális munka lényegéről, főbb meghatározóiról, keretfeltételeiről és a szociális munkás szerepek megvalósulásáról. A modulgyakorlat a választott szakiránynak megfelelő intézménynél zajlik. Saját tapasztalataikon keresztül ismerik meg – intézményi keretek között – a lakosság szociális gondjait, az életvezetési és egyéb problémákkal küzdő egyéneket, családokat, a szolgáltatás módját, a segítés mikéntjét és kereteit, valamint önmagukat, mint segítőket. Tapasztalatot szereznek a komplex, családcentrikus szociális munka gyakorlatában. Beavatkozási tervet készítenek, amely erősíti a kliensrendszer azon képességét, hogy a problémáival képes legyen a későbbiekben önállóan megbirkózni (belső erőforrások felismerése és mobilizálása, külső erőforrások megtalálása, adekvát igénybevétele révén). A gyakorlathoz kapcsolódik a feldolgozó szeminárium, mely során a hallgatók elsajátítják annak módját, miként lehet különböző szempontokat érvényesíteni egy eset megközelítésében, elemzésében. Kiscsoportos keretek között, az esetek folyamatos követésével hozzájárul az esetek megértéséhez, modellálja az esetmegbeszélést, mint a szociális munka minőségét és hatékonyságát biztosító munkaformát. A szupervízió során cél a saját lehetőségekre, beállítódásokra és értékekre vonatkozó viselkedés kibővítése, a gyakorlati készségek és a szociális cselekvési kompetencia elmélyítése, a szociális és intézményes keretfeltételek ismeretének elmélyítése, saját gondolkodási és cselekvési struktúrák jobb megismerése – vagyis a hallgató gyakorlatának módszeresen strukturált reflexiója. Kötelező olvasmányok: A terepintézménynek megfelelően, a tanulmányi megállapodásban rögzítettek szerint.


Szabadon választható tárgyak 59


TANTÁRGY NEVE: Az európai integráció folyamata

Kredit: 2

Félévek száma: 1


Tantárgy leírása: A tárgy célkitűzése, hogy a hallgatókat megismertesse az Európai Közösség történetével és az Európai Unió intézményeinek felépítésével, működésével. Segítse a fiatal generáció felkészülését az Megismertesse őket a lehetőségekkel, EU-polgárságra. követelményekkel és jogokkal. •

•

•

• • •

• • • •

•

•

Bevezetés, követelményrendszer, tájékoztató. Az Európai Unió mint nemzetek feletti politikai rendszer. Az EU célkitűzései, feladatai, alapértékei. Az EU jelképei: az európai zászló, a himnusz, az Európa-napok. Az egyén az EU-ban. Az EUpolgárok jogai és lehetőségei. Az európai eszme története. Az egyesült Európa történeti előzményei. Regionális integrációs tervek Európában a második világháború előtt. Együttműködés Európában a bipoláris világ kialakulásának kezdetén: Churchill, Adenauer, a Marshall-terv, a Benelux Vámunió, a Brüsszeli szerződés és a NATO. Jean Monnet-terv és az ESZAK. Az Európai Védelmi Közösség kudarca. A bővítések 1951–2004. Az Európai Közösség szerződésrendszere: az egyes okmányok tartalma, funkciója az integrációs folyamatban. A Párizsi szerződés, a Római Szerződés, az Egységes Európai Okmány. Az EU szerződésrendszere: a Maastrichti Szerződés, az Amszterdami szerződés, a Nizzai Szerződés. Az EU intézményei: az Európai Tanács, az Elnökség, a Miniszterek Tanácsa. Az Európai Bizottság, az Európai Bíróság, az Európai Számvevőszék. A részvétel, a szavazatok száma, a feladatkör. Az Európai Parlament összetétele és szervezete. Az Európai Parlament pártcsaládjait alkotó pártszövetségek. A parlamenti bizottságok. A döntéshozatal mechanizmusa. A nem-kötelező erejű véleménytől az együttes döntésig. A törvényhozás folyamata, a javaslattétel joga, az egyetértés joga, módosítások, minősített többség. Az EU közös politikái: az áruk, a szolgáltatások, a tőke szabad

60


• •

áramlása, a munkaerő szabad mozgása. Magyarország és az EU. Magyarország csatlakozási folyamata. A csatlakozási szerződés. Az EU jövője. Az Európai Alkotmány.

Kötelező olvasmányok: Urvin, Derek W., A közös Európa. Az európai integráció 1945-től napjainkig. Szerk. Palánkai Tibor. Corvina, Budapest, 1998: 9–85, 236-325. Kecskés László, EK-jog és jogharmonizáció. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1999: 9-126. Balázs Péter, Európai egyesülés és modernizáció. Osiris, Budapest, 2000. Tantárgyért felelős oktató: Brettner Zsuzsanna Tantárgy neve: Az Európai Unió jóléti rendszerei

Kredit: 2

Félévek száma: 1


Tantárgy leírása: A tantárgy oktatásának célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a jóléti gondoskodásért való állami felelősség intézményesülésének folyamatát, az „európai szociális modellt”, illetve a napjaink európai jóléti politikáját meghatározó szociálpolitikai rendszereket. Ismereteket nyújt az európai integráció és az EU intézményeiről, az EU jogforrás rendszeréről, valamint a közösségi szociálpolitika fejlődési szakaszairól. Kötelező olvasmányok: A szociális Európa. Esély különszám, 1999. Gyulavári Tamás (szerk.): Az Európai Unió szociális dimenziója. Budapest: OFA Kht, 2004. Juhász Gábor: A szociális védelem megújítása az Európai Unió szociálpolitikai programjában. Esély 2004. 2. szám. Kende Tamás – Szűcs Pál (szerk.): Európai politikák. Budapest: Osiris, 2001. Taller Ágnes: A nyitott koordináció módszere az európai szociálpolitikai együttműködésben. Esély, 2005. 5. szám. Tantárgyért felelős oktató: Borda Viktória

61


Tantárgy neve: Bevezetés a kulturális antropológiába

Kredit: 2

Félévek száma: 1


Tantárgy leírása: A tantárgy keretében a kulturális antropológia kialakulásával, legfontosabb iskoláival és főbb problématerületeivel ismerkednek meg a hallgatók. Az elmélettörténet és a kurrens irányzatok bemutatásán keresztül a hallgatók megismerkednek a diszciplína alapfogalmaival, illetve a kulturális antropológia által a társadalomtudományokon belül képviselt sajátos megközelítésmódjával. . Főbb tématerületek: • Az antropológiai gondolkodásmód gyökerei. • A brit evolúciós szociológia • A boas-i antropológia keretei • A terepmunkára épülő módszertan • Funkcionalizmus a szociálantropológiában • A strukturalista elmélet és módszer • Szimbolikus antropológia • Politikai antropológia • Interpretatív antropológia • Az antropológia írásmű problémái • Antropológia a saját társadalom vizsgálatában • Transznacionális folyamatok antropológia értelmezése Kötelező olvasmányok: Bohannan, Paul - Glazer, Mark (szerk.), Mérföldkövek a kulturális antropológiában. Panem, Budapest, 1997. Geertz, Clifford, Az értelmezés hatalma, Niedermüller Péter szerk. Századvég, Budapest, 1994. Kaschuba, Wolfgang, Bevezetés az európai etnológiába. Csokonai, Debrecen, 2004. Malinowski, Bronislaw. Baloma: Válogatott írások. Gondolat, Budapest, 2004. Zentai Violetta (szerk.). Politikai antropológia. Osiris, Budapest, 1997. Tantárgyért felelős oktató: Madácsy József

Tantárgy neve: Civil szervezetek joga

Kredit: 2

Félévek száma: 1


62


Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy a hallgató ismerje meg a társadalmi szervezet (egyesület, párt, közhasznú társaság, köztestület, alapítvány) létrehozására, működésére, nyilvántartásba vételére, gazdálkodására valamint megszűnésére vonatkozó joganyagot, a közhasznú szervezetekre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzésének és megszűnésének feltételeit, a működés és vagyonfelhasználás törvényességi felügyeletére vonatkozó szabályokat. Kötelező olvasmányok: 1989. évi II. törvény Az egyesülési jogról 1997. évi CLVI. törvény A közhasznú szervezetekről 1959. évi IV. törvény A Magyar Köztársaság Polgári (28-30 §, 52-66 §, 74/A-74/G §) 1989. évi XXXIII. törvény A pártok működéséről és gazdálkodásáról

Törvénykönyvéről

Tantárgyért felelős oktató: Brettner Zsuzsanna Tantárgy neve: Előítélet, sztereotípia, diszkrimináció

Kredit: 2

Félévek száma: 1


Tantárgy leírása: A tantárgy keretében az előítélet, sztereotipizálás, diszkrimináció hármas fogalomkörének szociálpszichológiai bemutatása történik. Cél a jelenségkör pszichológiai szemléletű áttekintése, az alapvető emberi mozgatórugók megismerése, és ezen tudás alapján a reális változtatási lehetőségek körvonalazása, különös tekintettel szociális munkás tevékenységekre. Kötelező olvasmányok: Allport, G., W. (Osiris) Az előítélet, Osiris Kiadó, Bp. Aronson, E. (2001) A társas lény, KJK-KERSZÖV és Üzleti Kiadó Kft., Bp., 301-359. old. Banaji, M. (2003) Rejtőzködő attitűdök és sztereotípiák, Osiris Kiadó, Bp. Rokeach M., Restle F. (1980) A nyílt és zárt gondolkodási rendszerek közötti alapvető különbségtevés, 295-317. old., In: Csepeli Gy. (szerk.) Előítéletek és csoportközi viszonyok, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. Sanford N. (1973) Az autoriter személyiség, 384-406. old., In: Hunyady Gy. (szerk.) Szociálpszichológia, Gondolat Könyvkiadó, Bp. Smith, R.E., Mackie M.D. (2001) Szociálpszichológia, Osiris Kiadó, Bp., 257-316. old.

63


Tantárgyért felelős oktató: Dr. Erdős Márta, Ph.D. TANTÁRGY NEVE: Filozófia

Kredit: 2

Félévek száma: 1 Tantárgy leírása:

Heti óraszám: 30

A tantárgy bevezetést nyújt a filozófiatörténetbe, különös hangsúllyal annak etikai és társadalomfilozófiai vetületére. Tárgyaljuk a filozófia alapfogalmait, alapproblémáit, egyegy korszak legjelentősebb szerzőinek alapgondolatait, a filozófiai iskolák és irányzatok alapeszméit és a filozófiatörténet során felmerült jelentős vitákat. A mérföldkőnek tekinthető államelméleti műveket részletesebben tárgyaljuk. Különös hangsúlyt helyezünk a társadalmi igazságosság elméleteinek tárgyalására, képessé téve a hallgatót, hogy felismerje, és értelmezni tudja a jelenkori politikai viták érvrendszereit. A kurzus célja, hogy felkészítse a hallgatókat arra, hogy holisztikusan szemléljék azt a társadalmat, amelyben élnek, képesek legyenek elemző módon értékelni az alternatív társadalompolitikai célrendszereket, illetve hogy a társadalomelméleti háttérismeretek megszerzése révén mélyebben tudjanak reflektálni saját szakmai identitásukra, a szociális munka lehetséges feladataira. Kötelező olvasmányok: Störig, H. J., A filozófia világtörténete. Helikon, Budapest, 1997. Paczolay, P. – Szabó, M. (szerk.), Az egyetemes politikai gondolkodás története. (Szöveggyűjtemény), Rejtjel, Budapest, 1999. Huoranszki, F., Modern politikai filozófia. Osiris, Budapest, 1998. Bayer, J., A politikai gondolkodás története. Osiris, Budapest, 1998. Rawls, J., Az igazságosság elmélete. Osiris, Budapest, 1997. Tantárgyért felelős oktató: Madácsy József Tantárgy neve: Irodalomkutatás modern könyvtári környezetben

Kredit: 2

64


Félévek száma: 1


Tantárgy leírása: A tantárgy célja az önálló információkeresés technikáinak megismerése és gyakorlása, az információ, információs források értékelése. Megismertetni a hallgatókkal a könyvtári szolgáltatások típusait, a helyi, távoli és közös katalógusok, OPAC-ok, elektronikus könyvtárak, könyvtári honlapok használatát, és a könyvtárközi kölcsönzés rendszerét. Továbbá megismertetni a hallgatókat a web-en történő keresés módjaival, a PTE Egyetemi Könyvtár honlapján elérhető források (e-folyóiratok, adatbázisok, pl: EISZ, tananyagok), közérdekű és helyi honlapok körével. Kötelező olvasmányok: Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest, Balassi K., 2000. Tarr Bence: Egyszerűen keresés az interneten. Budapest, Panem Könyvkiadó Kft., 2001. Ungváry Rudolf – Vajda Erik: Könyvtári információ-keresés. Budapest, Typotex, 2002.

Tantárgyért felelős oktató: Molnár Dániel TANTÁRGY NEVE: LOGIKA

Kredit: 2

Félévek száma: 1


Tantárgy leírása: A tantárgy bevezetést nyújt a klasszikus szimbolikus logika alapjaiba. A kijelentéslogika keretein belül tárgyaljuk a logikai funktorokat és igazságérték-megoszlásukat, néhány nevezetes azonosságot és következtetést, illetve bizonyítási eljárást. A predikátumlogikában a kvantifikációt, fontosabb törvényeit és a következtetések érvényességének ellenőrzési módszereit (analitikus táblázat, Venn-diagramm) tárgyaljuk. A megszerzett formális logikai ismeretanyagot érvelésmódok és lehetséges érvelési hibák vizsgálatán keresztül alkalmazzuk a politikai sajtóorgánumokban megjelenő érvek, érvelési technikák elemzésével, elmélyítendő a társadalmi vitákban megjelenő ideológiai tartalmak elemzésének és értékelésének képességét. Kötelező olvasmányok: Hársing László, Logika. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 1995. Hársing László, Gyakorlati logika. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 1995. Madarász Tiborné – Pólos László – Ruzsa Imre, A logika elemei. Osiris, Budapest, 1999. Ajánlott olvasmányok: G. Havas Katalin, Logika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. 65


Ruzsa Imre, Bevezetés a modern logikába. Osiris, Budapest, 2000. Tantárgyért felelős oktató: Madácsy József Tantárgy neve: Multikulturalizmus

Kredit:2

Félévek száma: 1


Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy a hallgatókkal megismertesse a kultúra fogalmának multikulturális megközelítését, a kulturális jellemzőket a nemzetekkel kapcsolatos sztereotípiákat. Foglalkozik a kulturális sokk jelenségével, valamint a kulturális dimenziók érvényesülésével a multikulturális társadalmakban. Ismerteti a vallás és a multikulturalizmus kapcsolódási pontjait. A szociális munkások számára hasznosítható multikulturális modellek bemutatásán keresztül segíti a társadalmak és speciális csoportjaik megértését, hozzájárul a mikro- és szubkultúrák elfogadásához. Bemutatja a multikulturalizmus magyarországi sajátosságait.

Kötelező olvasmányok: Huntington, Samuel (2002): A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa Könyvkiadó, Budapest. Rónay, Jácint.- Münsterberg, Hugo (2003): Nemzetkarakterológiák. Osiris Kiadó, Budapest.

Tantárgyért felelős oktató: Molnár Dániel Tantárgy neve: Társadalomontológia

Kredit: 2

Félévek száma: 1


66


Tantárgy leírása: Bevezetés az ontoszociológiai megközelítésmódba, amelyet a nagy szociológusok követtek (Weber, Durkheim, Habermas), amikor a szociológiaelméletet és társadalomelméletet nem választották el egymástól. A kurzus megmutatja, miként függenek össze a társadalomelmélet felfogására vonatkozó elméletek a leghétköznapibb empirikus problémákkal. A lét elméleteinek áttanulmányozása Hegeltől, Lukács Györgyön át Heideggerig megmutatja, hogy a valóság előzetes konstrukciója miként determinálja az empirikus problémákat. Kötelező olvasmányok: Hegel, G.W.F.: Enciklopédia I. A logika. Akadémiai K., Bp.,1979. Heidegger, M.: A fenomenológia alapproblémái. Osiris/Gond-Cura, Bp., 2001. Lukács György: A társadalmi lét ontológiájáról. I-III.Magvető, Bp., 1976. Nagy J. Endre: A Szent és az Akárki. Ontoszociológiai esszé-etűd. Janus 2002. Tavasz.162-175. Watts, M. Heidegger: A Beginner’s Guide. Hodder. London, 2001. Tantárgyért felelős oktató: Prof. Dr. Nagy Endre, DSc

67


3. Kompetenciák elsajátíttatása

Mutassák be a mesterszak kimeneti céljául kitűzött általános és szakmai kompetenciák elsajátíttatásának, illetve elmélyítésének konkrét megvalósulását. (Az adott kompetenciák megszerzését biztosító tantárgyak, valamint oktatási módszereik és gyakorlatuk.) A mesterszak kimeneti céljául elsajátíttatásának módszerei

kitűzött

általános

és

szakmai

kompetenciák

A szakon folyó képzésnek a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott általános célja: A képzés célja olyan szociális munkás szakemberek képzése, akik megszerzett elméleti, gyakorlati és módszertani ismereteik birtokában képesek a szociális ellátás területén • a társadalmi érdekek, értékek képviseletére, • az ellátórendszer működtetésében való közreműködésre, • a szociális munka elméleti művelésére, kutatására és oktatására, • valamint a szakpolitika kialakításában való részvételre. Megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására. A szakon folyó képzésnek a szakot indítani kívánó intézményre jellemző, egyéniesített célja (a szak filozófiája) A) A Pécsi Tudományegyetemen a szociális munka mesterszakon folyó képzés – a képesítési és kimeneti követelményekben meghatározott célokkal összhangban – olyan szociális munkások képzése, akik • • •

rendelkeznek a szükséges elméleti és módszertani ismeretekkel, illetve készségekkel (a mesterképzési szak szintjének, illetve a szociális munka szak jellegének megfelelően) képesek szociális munkásként az önálló szakmai tevékenység megkezdésére (különösen döntéshozók partnereként, interdiszciplináris szakmai csoport tagjaként, különböző szervezeti kontextusokban, illetve közösségi csoport partnereként); továbbá képesek elméleti tevékenységre (szakmai kommunikációra, kutatásra, oktatásra, illetve a doktori képzésbe történő továbblépésre).

B) A képzés programja a figyelembe vett alapszakokon alapul, azoktól azonban egyrészt szintje, másrészt speciális szakmai iránya miatt különbözik. a) A szociális munka mesterszak az alapszakoktól egyrészt az ismeretek és készségek magasabb szintje alapján különbözik. A mesterfokozatot az ún. „Dublin descriptors” szerint azok a hallgatók kapják meg, akik: •

• •

demonstrálták olyan ismeretek megszerzését és megértését, melyek kiterjesztik és gazdagítják az első képzési szakaszra jellemző ismereteket, és amelyek alapot adnak, illetve lehetőséget biztosítanak az eredetiségre elméletek kifejlesztése és/vagy alkalmazása terén, gyakran kutatási kontextuson belül; képesek ismereteiket, azok megértését, illetve problémamegoldó képességüket új, vagy szokatlan körülmények között a tanulmányterületükhöz kapcsolódó szélesebb (vagy multidiszciplináris) kontextusban; rendelkeznek azon képességgel, hogy integrálják az ismereteket és kezeljék az összetett problémákat, és hiányos vagy korlátozott információ alapján véleményt alkossanak, de ez

68


• •

magában foglalja értékítéletüket az ismereteik és véleményük alkalmazásával kapcsolatos szociális és etikai felelősségről; képesek következtetéseik, valamint az ezeket alátámasztó ismeret és okfejtés világos és egyértelmű kommunikálására szakmai és nem szakmai közönség előtt; rendelkeznek azokkal a tanulási készségekkel, melyek segítségével nagyrészt önmagukat vezérelve vagy autonóm módon folytathatják tanulmányaikat.

A képzés programja ezért – túl a mesterszakra jellemző ismeretek elsajátításán – prioritásként kezeli mindazoknak a készségeknek a fejlesztését, melyekkel a mesterfokozatot szerzőknek rendelkezniük kell. b) A szociális munka mesterszak az alapszakoktól (értvén itt elsősorban a teljes kreditértékkel figyelembe vett alapszakokat) az általános és a speciális szakmai irány alapján is különbözik. A szociális munka, illetve a szociálpedagógia alapszakon oklevelet szerzők a pontosan megjelölt szakmai tevékenység – a szociális munka illetve a szociálpedagógia – gyakorlására kapnak felkészítést, illetve jogosultságot. A szociális munka mesterszak általános szakiránya a BA képzésben megszerzett tudást elmélyíti, bővíti, a klinikai szakirány a professzionális tevékenység egy speciális területére készíti fel a hallgatót: - ellátórendszerek működtetésében, szervezésében - intézmények fenntartásában, működtetésében - érdekek képviseletében - kutatásban, oktatásban, ismeretterjesztésben. A képzés programja ezért prioritásként kezeli azoknak az ismereteknek az elsajátítását és azon készségeknek a fejlesztését, melyek a szociális munka professzionális műveléséhez szükségesek. C) A szakra jellemző képzési célon belül a program által hangsúlyosan kezelt célok a következők: -

-

Az emberi viselkedés és társadalmi rendszerekre vonatkozó konkrét történések megértése (különösen a szükségletek, problémák, kockázatok keletkezése, valamint ezek kezelési módja tekintetében); A társadalmi integráció, - igazságosság és a demokratikus viszonyok erősítése érdekében végzett szociális munka megvalósításához szükséges készségek kialakítása (különösen az értékek, ideológiák, érdekek, illetve politikai, jogi, közigazgatási, szervezeti, gazdasági tényezők tekintetében) ; A szociális munka elméleteinek megismerése (különös tekintettel a hazai és külföldi szakirodalomban való tájékozottságra, illetve az interdiszciplináris elemzésre); A szociális munka korszerű elméletének és gyakorlatának megfelelő szakmai tevékenység körében alkalmazható fontosabb módszerek megismerése, készségek elsajátítása; A kiválasztott szakiránynak megfelelő speciális ismeretek és készségek megszerzése.

A PTE szociális munka mesterszak képzési programja – a szakra vonatkozó képzési és kimeneti követelményeket alapul véve – egyensúlyt kíván fenntartani a képzési folyamatra, illetve a képzés eredményeire irányuló programelemek között. A program szerkesztése az elérni

kívánt

tanulási

eredményekből

(learning

outcomes),

illetve

készségekből

(competencies) indult ki, figyelembe véve azt is, hogy a mesterképzési szak egyszerre szolgálja az általános (generic) és szakmaspecifikus (subject related) kompetenciák

69


kialakítását. A program a szociális munka mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményekben felsorolt tanulási eredményeket, illetve kompetenciákat veszi alapul, és ezekhez társít a képzési folyamatot meghatározó, illetve kitöltő megoldásokat. A képzési program a kompetenciák elsajátítását szolgáló módszereket két csoportra bontja: a) általános, a képzés egészében vagy több pontján alkalmazásra kerülő módszerek, b) egyedi, a konkrét kompetenciák létrejöttét szolgáló tantárgyak, módszerek. Általános módszerek Tanulásmenedzsment

A képző intézmény tanulást menedzselő rendszert hoz létre, melynek rendeltetése, hogy a hallgatót támogassa a szak programjához történő kapcsolódásban, saját tanulási programja megszervezésében. A rendszer elemei a képzési dokumentumok, a virtuális tanulásmenedzselési rendszer, és a tutori rendszer. Pótlás kérdésében való állásfoglalás: Olyan új hallgatók esetében, akik korábbi végzettsége nem tartozik a teljes kreditértékkel figyelembe vehető alapszakok közé, az intézmény meghatározza, milyen krediteket köteles a hallgató pótlásként teljesíteni, illetve ezen túl milyen alapozó ismeretek megszerzése javasolható számára. Tanulási eredmények, kompetenciák értékelése: Az intézmény a mesterképzési szak hallgatóinak előrehaladását rendszeresen értékeli, és tanácsot ad az egyes kompetenciák elérésére, esetleges pótlására vonatkozóan.

A képzés egyéniesítése

Készségfejlesztésre orientált tantárgyak, módszerek alkalmazása

A szak programja a mesterképzési szakon egyensúlyt kíván teremteni a program szerinti tanulás, illetve a képzés egyéniesítése között. Az egyéniesítést szolgálják - a kreditrendszer szabályai - a szakirány-választás, a szabadon választható tárgyak rendszere - olyan oktatási módszerek alkalmazása, melyek a konkrét tananyag egyéni illetve csoportos kiválasztását, feldolgozását támogatják. A szak programja az – elsősorban – ismeretek elsajátítását célzó tantárgyak mellett nagy hangsúlyt helyez a készségfejlesztésre orientált tantárgyakra, illetve oktatási módszerekre. A módszertani tantárgyak egyszerre szolgálják a módszerrel kapcsolatos ismeretek, illetve készségek kialakítását. A készségfejlesztő tantárgyakat illetve foglalkozásokat komplex értékelés zárja, mely értékeli a készségeket is. A program jellegzetes készségfejlesztő tantárgyai (foglalkozásai):

70


Projekt és műhelymunka: Olyan tantermi foglalkozás, melynek keretében a hallgatók önállóan (egyénileg és/vagy csoportosan) végeznek elemzési feladatokat a különböző tantárgyak által érintett ismeretekkel kapcsolatban. A képzési elem közvetlenül szolgálja tanulási eredmények elérését, illetve kompetenciák kialakítását. Kutatásmódszertan: Olyan, terepen és tanteremben zajló foglalkozás, melynek keretében a hallgató személyesen vesz részt kutatás megtervezésében, menedzselésében, végrehajtásában, értékelésében. A képzési elem célja egyrészt a „kutatva tanulás” lehetőségének biztosítása, másrészt meghatározott kompetenciák kialakítása. Terepgyakorlat: Olyan, szakmai terepen zajló foglalkozás, melynek keretében a hallgató valós helyzetben gyakorolja a szakmai tevékenység egyes feladatait. A képzési elem közvetlenül szolgálja kompetenciák kialakítását.

1.

Elérni kívánt tanulási eredmények, illetve kompetenciák a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: A társadalom működésének szabályszerűségei

Egyedi módszerek A kompetenciák elsajátíttatását szolgáló tantárgyak és módszerek

Az alapszak keretében megszerzett jogi, pszichológiai, társadalomtudományi ismeretek. Elméleti tantárgyak: • Társadalmi és szociális eszmék • Politikatudományi alapok • Társadalom és gazdaság • A szociális jogok aktuális kérdései • Kommunikáció, társadalmi kommunikáció • Közösségi pszichológia, közösségfejlesztés • A társadalmi probléma • Alkalmazott magatartástudomány • Kisebbségek, migráció

2.

A társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okok feltárási lehetőségei

Az alapszak keretében megszerzett szociológiai, társadalompolitikai, szociálpolitikai ismeretek. Elméleti tantárgyak: • Pszichológia és pszichoterápia • Társadalom és gazdaság • Kommunikáció, társadalmi kommunikáció • A szociális munka szemléleti kérdései és módszerei • A társadalmi kirekesztettség egyes területei

71


• • • • • • •

3.

A szociális munka korszerű elmélete és gyakorlata

A társadalmi probléma A társadalmi kirekesztettség és a szegénység A munka világa Szocializáció a családban, a nemi szerepek elsajátítás, térbeli különbségek Társadalmi problémák és megoldási stratégiák Kisebbségek, migráció Alkohol és drogpolitika

Készségfejlesztő tárgy: • Projekt és műhelymunka Az alapszak keretében megszerzett szociális munka elméleti és gyakorlati ismeretek. Elméleti tantárgyak: • Szociális munka ismeretei • Korszerű módszerek a gyermek- és ifjúságvédelemben • Korszerű módszerek a család- és idősvédelemben • Korszerű módszerek a pszichiátriai és a szenvedély betegek ellátásában • A szociális munka szemléleti kérdései és módszerei • A szociális jogok aktuális kérdései • Szolgáltatások és intézmények menedzsmentje • A klinikai szociális munka alapkérdései • A klinikai szociális munka főbb területei és módszerei

4.

A szociális területen felmerülő új problémák, jelenségek kritikus elemző módozatai

Készségfejlesztő tárgy: • Projekt és műhelymunka • Modulgyakorlat Az alapszak keretében megszerzett szociálpolitikai ismeretek. Elméleti tantárgyak: • A szociális jog aktuális kérdései • Társadalom és gazdaság • Szociális munka ismeretei • Korszerű módszerek a gyermek- és ifjúságvédelemben • Korszerű módszerek a család- és idősvédelemben • Korszerű módszerek a pszichiátriai és a szenvedély betegek ellátásában • A szociális munka szemléleti kérdései és módszerei • Közösségi pszichológia, közösségfejlesztés • A társadalmi kirekesztettség egyes területei • A szociális munka főbb területei és módszerei • A klinikai szociális munka alapkérdései • A klinikai szociális munka főbb területei és módszerei Készségfejlesztő tárgy:

72


• 5.

Projekt és műhelymunka

A kutatáshoz és a tudományos Az alapszak keretében megszerzett kutatásmódszertani munka végzéséhez szükséges ismeretek. módszerek, technikák, eljárások Elméleti tantárgyak: • Kutatásmódszertani ismeretek • Szolgáltatások és intézmények menedzsmentje Készségfejlesztő tárgy: • Projekt és műhelymunka • Modulgyakorlat b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

6.

Az intézményi működést segítő/megalapozó szervezeti és adminisztrációs feladatok meghatározása, ellátása

Az alapszak keretében megszerzett szociológiai, jogi, szociálpolitikai ismeretek. Elméleti tantárgyak: • Szolgáltatások és intézmények menedzsmentje • Társadalmi kommunikáció • Szociális munka ismeretei • A szociális munka szemléleti kérdései és módszerei • A munka világa • Társadalmi problémák és megoldási stratégiák Módszertani tantárgy: • Kutatásmódszertani ismeretek Készségfejlesztő tantárgyak: • Modulgyakorlat • Projekt és műhelymunka

7.

A szociális szolgáltatások működésének folyamatos monitorozása és értékelése

Az alapszak keretében megszerzett szociológiai, jogi, szociálpolitikai ismeretek. Elméleti tantárgyak: • A szociális munka ismeretei • A szociális jog aktuális kérdései • Szolgáltatások és intézmények menedzsmentje • Társadalmi problémák és megoldási stratégiák Módszertani tantárgy: • Kutatásmódszertani ismeretek

8.

A szociális munka körülményeit és feltételeit meghatározó társadalmi és szakmai folyamatok tudományosan megalapozott vizsgálata

Készségfejlesztő tárgyak: • Projekt és műhelymunka Az alapszak keretében megszerzett szociológiai, jogi, szociálpolitikai ismeretek. Elméleti tantárgyak: • Kutatásmódszertani ismeretek • Szolgáltatások és intézmények menedzsmentje 73


• • • • • • •

A szociális jog aktuális kérdései Társadalom és gazdaság Társadalmi problémák és megoldási stratégiák A munka világa Kisebbségek, migráció Alkohol és drogpolitika A szociális munka ismeretei

Módszertani tantárgy: • Kutatásmódszertani ismeretek Készségfejlesztő tárgyak: • Projekt és műhelymunka 9.

A kutatási tapasztalatokból adódó feladatok gyakorlati megvalósítása

Az alapszak keretében megszerzett kutatásmódszertani ismeretek. Elméleti tantárgyak: • Közösségi pszichológia, közösségfejlesztés Módszertani tantárgyak: ● Kutatásmódszertani ismeretek Készségfejlesztő tárgyak: • Projekt és műhelymunka

10. Beavatkozási folyamatok tervezése, menedzselése, megvalósítása

Az alapszak keretében megszerzett szociális munka ismeretek. Elméleti tantárgyak: • Szociális munka ismeretei • Korszerű módszerek a gyermek- és ifjúságvédelemben • Korszerű módszerek a család- és idősvédelemben • Korszerű módszerek a pszichiátriai és a szenvedély betegek ellátásában • A szociális munka szemléleti kérdései és módszerei • Közösségi pszichológia, közösségfejlesztés • A társadalmi kirekesztettség egyes területei • A munka világa • A szocializáció a családban, nemi szerepek, területi egyenlőtlenségek • A társadalmi kirekesztettség egyes területei • A társadalmi kirekesztettség és a szegénység • Szolgáltatások és intézmények menedzsmentje

11. Kutatási tervek kialakítása és menedzselése

Módszertani tantárgyak: ● Kutatásmódszertani ismeretek Készségfejlesztő tárgyak: • Projekt és műhelymunka • Modulgyakorlat Az alapszak keretében megszerzett kutatásmódszertani ismeretek. 74


Elméleti tantárgyak: • Társadalmi kommunikáció Módszertani tantárgyak: ● Kutatásmódszertani ismeretek

12. Szakmai állásfoglalások kialakítása

Készségfejlesztő tárgyak: • Projekt és műhelymunka • Modulgyakorlat Az alapszak keretében megszerzett jogi, szociálpolitikai és szociális munka ismeretek. Elméleti tantárgyak: • Szolgáltatások és intézmények menedzsmentje • Politikatudományi alapok • Kommunikáció, társadalmi kommunikáció • A szociális jog aktuális kérdései • Szociális munka ismeretei • A szociális munka főbb területei és módszerei Módszertani tantárgyak: ● Kutatásmódszertani ismeretek

13. Nemzetközi együttműködésben folyó tevékenység munkájába való bekapcsolódás

Készségfejlesztő tárgyak: • Projekt és műhelymunka • Modulgyakorlat Az alapszak keretében megszerzett jogi, társadalompolitikai, szociálpolitikai és szociális munka ismeretek. Elméleti tantárgyak • Kommunikáció, társadalmi kommunikáció • Szociális munka ismeretei • A szociális jog aktuális kérdései • Korszerű módszerek a gyermek- és ifjúságvédelemben • Korszerű módszerek a család- és idősvédelemben • Korszerű módszerek a pszichiátriai és a szenvedély betegek ellátásában • A szociális munka szemléleti kérdései és módszerei • Közösségi pszichológia, közösségfejlesztés • Társadalmi probléma • A társadalmi kirekesztettség egyes területei • A társadalmi kirekesztettség és a szegénység • A szociális munka főbb területei és módszerei Módszertani tantárgyak: ● Kutatásmódszertani ismeretek

14.

Prezentációk összeállítása

Készségfejlesztő tárgyak: • Projekt és műhelymunka • Modulgyakorlat Az alapszak keretében megszerzett szociális munka, 75


kommunikáció ismeretek. Elméleti tantárgyak • A szociális munka ismereti • A szociális munka szemléleti kérdései és módszerei • A szociális munka főbb területei és módszerei Módszertani tantárgyak: ● Kutatásmódszertani ismeretek

15. Önálló munkavégzés szociális területen

Készségfejlesztő tárgyak: • Projekt és műhelymunka • Modulgyakorlat Az alapszak keretében megszerzett szociális munka elmélet és gyakorlati ismeretek. Elméleti tantárgyak • Pszichológia és pszichoterápia • Társadalom és gazdaság • Kommunikáció, társadalmi kommunikáció • A szociális jog aktuális kérdései • A szociális munka ismereti • Korszerű módszerek a gyermek- és ifjúságvédelemben • Korszerű módszerek a család- és idősvédelemben • Korszerű módszerek a pszichiátriai és a szenvedély betegek ellátásában • A szociális munka szemléleti kérdései és módszerei • A szociális munka főbb területei és módszerei • A társadalmi probléma • Társadalmi problémák és megoldásai • Alkalmazott magatartástudomány • A szocializáció a családban, nemi szerepek, területi egyenlőtlenségek Módszertani tantárgyak: ● Kutatásmódszertani ismeretek Készségfejlesztő tárgyak: • Projekt és műhelymunka • Modulgyakorlat

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: 16. Empátia

Az alapszak keretében megszerzett szociális munka és pszichológiai ismeretek, készségek. Elméleti tantárgyak • Pszichológia és pszichoterápia • Kommunikáció és társadalmi kommunikáció • A szociális munka szemléleti kérdései és módszerei 76


• •

17. Szociális érzékenység

A szociális munka főbb területei és módszerei Alkalmazott magatartástudomány

Készségfejlesztő tárgy: • Modulgyakorlat Az alapszak keretében megszerzett szociális munka, szociológia, társadalompolitikai és pszichológiai ismeretek, készségek. Elméleti tantárgyak: • Pszichológia és pszichoterápia • Szociális munka ismeretei • A szociális munka szemléleti kérdései és módszerei • A szociális munka főbb területei és módszerei • Társadalmi probléma • A társadalmi kirekesztettség és a szegénység • A klinikai szociális munka alapkérdései • Társadalmi problémák, megoldási stratégiák • Alkalmazott magatartástudomány Készségfejlesztő tárgy: • Modulgyakorlat

Jó kommunikációs képesség

Az alapszak keretében megszerzett pszichológiai és kommunikáció ismeretek, készségek. Elméleti tantárgyak: • Kommunikáció, társadalmi kommunikáció • Pszichológia és pszichoterápia • Addiktológiai konzultáció • Alkalmazott magatartástudomány

Interdiszciplináris teamben való hatékony munkavégzés

Készségfejlesztő tárgyak: • Modulgyakorlat • Projekt és műhelymunka Az alapszak keretében megszerzett szociális munka, szociológia, társadalompolitikai és pszichológiai ismeretek, készségek. Elméleti tantárgyak: • Kommunikáció, társadalmi kommunikáció • Alkalmazott magatartástudomány • Társadalom és gazdaság • A szociális jog aktuális kérdései • Pszichológia és pszichoterápia • Politikatudományi alapok • A munka világa • Korszerű módszerek a pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátásában • Szolgáltatások és intézmények menedzsmentje • Pszichopatológia

77


Módszertani tantárgyak: ● Kutatásmódszertani ismeretek Készségfejlesztő tárgyak: • Projekt és műhelymunka • Modulgyakorlat Szakmai ismereteik átadásának Az alapszak keretében megszerzett szociális munka, képessége szociológia, társadalompolitikai, kommunikációs és pszichológiai ismeretek, készségek. Elméleti tárgyak: • Társadalmi kommunikáció • Alkalmazott magatartástudomány

Döntéshozatali képesség

Készségfejlesztő tárgyak: • Projekt és műhelymunka • Modulgyakorlat Az alapszak keretében megszerzett szociális munka, kommunikációs és pszichológiai ismeretek, készségek. Elméleti tárgyak: • Pszichológia és pszichoterápia • Alkalmazott magatartástudomány • Társadalmi kommunikáció Készségfejlesztő tárgyak: • Projekt és műhelymunka • Modulgyakorlat

Jó problémamegoldó képesség Az alapszak keretében megszerzett szociális munka, kommunikációs és pszichológiai ismeretek, készségek. Elméleti tárgyak: • Kutatásmódszertani ismeretek • Közösségi pszichológia, közösségfejlesztés • Pszichológia és pszichoterápia • Alkalmazott magatartástudomány • Addiktológiai konzultáció • Szolgáltatások, intézmények menedzsmentje • Társadalmi probléma és megoldási stratégiák Készségfejlesztő tárgyak: • Projekt és műhelymunka • Modulgyakorlat

4. A képzési és kimeneti követelményekben előírt idegen nyelvi követelmények teljesítésének intézményi elősegítése, feltételei.

78


A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga letétele vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyikéből. A Karok Idegennyelvi Lektorátusai a hallgatók számára térítés ellenében nyelvórákat biztosítanak.

79


5. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása a szakra való belépés tekintetében (előzményként elfogadott alapszakok, kritérium ismeretkörök és kreditértékek) a) a bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakok, b) a bemenethez megadott feltételekkel elfogadott alapszakok, ill. kreditkövetelmények, az erre vonatkozó konkrét előírások, a hiányzó ismeretek pótlásának biztosítása c) tanárszak esetén: a bemenethez elfogadott 10 kreditnyi pedagógiai-pszichológiai előkészítés

A képzési és kimeneti követelmények szerinti szabályozás érvényes a szakra való belépés tekintetében, amely a következő: „A mesterképzésbe való felvétel feltételei: 11.1. A 4.2. pont szerinti szociológia, társadalmi tanulmányok, politológia alapképzési szakokon szerzett szakképzettség alapján a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen 30 kredit a szociális munka és a szociálpolitika alapismereteiből. A hiányzó kredit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül is teljesíthető a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint. 11.2. A 4.3. pont szerinti szakok közül a pszichológia alapképzési szakon, a pedagógusképzési terület alapképzési szakjain, továbbá az ápolás és betegellátás, az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szakjain szerzett szakképzettség alapján a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen 45 kredit a szociális munka és a szociálpolitika alapismereteiből, amelyből legalább 15 kredit a szociális munka elméleti és módszertani témaköréből, legalább 15 kredit a szociális munka gyakorlatának témaköréből, és legalább 15 kredit a szociálpolitika témaköréből legyen elismerhető. A hiányzó, legfeljebb 30 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni. 11.3. A 4.3. pont szerinti más szakokon szerzett szakképzettség alapján a mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése 480 alapján elismerhető legyen 60 kredit a szociális munka és a szociálpolitika alapismereteiből, amelyből legalább 15 kredit a szociális munka elméleti és módszertani témaköréből, legalább 15 kredit a szociális munka gyakorlatának témaköréből, és legalább 15 kredit a szociálpolitika témaköréből legyen 80


elismerhető. A hiányzó legfeljebb 30 kredit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül is teljesíthető a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint.” A képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditek megszerzését a PTE bármely karán - BTK, ETK, IGYFK - folyó szociális munka BA képzésében biztosítani tudja a tanulmányok megkezdését megelőzően vagy azzal párhuzamosan, legkésőbb az MA képzés harmadik szemeszteréig.

6. Az értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások és szabályok bemutatása, a (289/2005. Korm. rend. 11.§ (3) bb) bekezdése szerinti) tájékoztató kiadvány internetes elérhetősége.

A tanulmányi kötelezettségeket, teljesítésük formáit, az ismeretellenőrzés rendszerét és formáit, a tanulmányi kötelezettségek elmulasztása esetén annak következményeit, pótlásának módjait és formáit, a vonatkozó jogszabályok, a képesítési és kimeneti követelmények, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat valamint a képzési tervek határozzák meg. A tanulmányi és vizsgaszabályzat, mint tájékoztató kiadvány internetes elérhetősége:

http://www.btk.pte.hu/content/view/565/35/ A tanulmányi és vizsgaszabályzat legfontosabb irányelvei a következők: Az egyes képzésekre vonatkozó képzési tervek tartalmazzák: – a tantárgyi követelményeket és tantárgyi programokat, – a végzettség megszerzéséhez szükséges egyéb tanulmányi követelményeket. A mintatanterv a fentieken túl tartalmazza az ajánlott tárgyfelvételi rendet. Az ismeretek ellenőrzése a kurzusok jellegétől függően lehet: •

A kreditértékű előadás (olyan, tanrendben szereplő tanóra, amelyen elsősorban az oktató szóbeli magyarázata segíti az ismeretek elsajátítását) számonkérése a kollokvium (szóbeli vagy írásbeli) vagy a beszámoló (félévközi jegy);

•

Szigorlat (a szakmai törzsmodulok nagyobb összegző, minősítő vizsgája); 81


•

Gyakorlat és szemináriumok esetén zárthelyi dolgozat, szemináriumi dolgozat (esszé, kiselőadás stb.) illetve portfólió.

A kollokvium Az előadást lezáró, egy félév tananyagát a vizsgaidőszakban számon kérő vizsga. Lehet szóbeli és írásbeli, vagy gyakorlati, illetve ezek kombinációja. A kollokvium értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történhet. A zárthelyi dolgozat megírásakor a hallgató kérdésekre válaszolva ad számot a tudásáról. A használható segédeszközöket az egyes kurzusok meghirdetésekor közétesszük. A szemináriumi dolgozat önálló kutatómunkán alapuló esszé, amelyben minden esetben szakszerűen fel kell tüntetni a felhasznált forrásokat. Forrásmegjelölés nélküli szó szerinti vagy tartalmi átvétel elégtelen osztályzatot von maga után. Egyes esetekben az ellenőrzés és értékelés részét képezheti a szemináriumi dolgozat szabad előadása vagy felolvasása is. A portfólió a hallgató folyamatos szemináriumi munkájának dokumentációja. A szigorlat: szakmai ismeretek átfogó, szintetizáló ismeretét számon kérő vizsga. A szigorlat legalább kéttagú bizottság előtt teendő le, és mindig van szóbeli része. Lehet gyakorlati része is. A szigorlat értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik. A szociális munka mesterszakon szigorlati vizsga nincs. A szakdolgozat A

diplomamunkával/szakdolgozattal

kapcsolatos

általános

követelmények:

a

diplomamunka/szakdolgozat olyan jelentős, önálló szakmai munkán alapuló tanulmány, amelynek témáját a szaktanszék, illetve a hallgató kezdeményezésére a látogatott szak tudományterületéről jelölik ki. Tükrözi a hallgató tájékozódását a témára vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalomban, valamint szakmai ítélőképességét az eredmények elemző, kritikai és összegző áttekintése során. A tényfeltárás és/vagy az értelmezés területén szakmailag értékelhető új eredményt nyújt, és ilyen módon dokumentálható, hogy a hallgató elsajátította, és alkalmazni tudja a tudományterület fogalmi eszközeit és módszereit. A diplomamunkának/szakdolgozatnak

meg

kell

felelnie

a

szakmai

közleményekkel

82


kapcsolatban az adott tudományterületen támasztott formai követelményeknek is. A szakdolgozat célja, hogy a jelölt a választott témakörben bizonyítsa szakirodalmi tájékozottságát, a szakirodalomhoz való kritikai viszonyát, valamint elemző, értékelő készségét. Empirikus kutatás esetén bizonyítsa, hogy képes tudományos minőségű adatgyűjtésre, az adatok szakszerű feldolgozására, értékelésére, illetve mindezekből helyes következtetések levonására. Tematikája szerint a szakdolgozat lehet: a) vizsgálat, megfigyelések alapján készített empirikus tanulmány; b) esetelemzés, c) dokumentum elemző feldolgozása, d) forrásokon alapuló történeti munka, e) a szakirodalom kritikai (összehasonlító) elemzése. A szakdolgozat tartalmazzon elkülöníthető főszöveget, valamint egyéb mellékleteket (jegyzetek, függelék, illusztrációk, stb.) A szakdolgozat formai kritériumai: A szakdolgozati és diplomamunka témák meghatározásának módját, az értékelés általános szempontjait, a terjedelmet, a beadás határidejét a képzési programok tartalmazzák. A szakdolgozat belső címlapján az alábbi adatoknak kell szerepelni: a szakdolgozat címe, szerző neve, szakja, a konzulens oktató neve, beosztása, tanszéke, a szakdolgozat helye és a benyújtás éve. A főszöveget követően kell elhelyezni a függelékeket (illusztrációkat), a felhasznált irodalom és források jegyzékét. A mellékletekre, függelékekre, jegyzetapparátusra, bibliográfiára vonatkozóan terjedelmi megkötés nincs. A szakdolgozatokat kizárólag A/4-es lapra lehet nyomtatni. A szöveg oldal-formázásnak alábbi kritériumaival: Margók: fenti, lenti, bal és jobb egyaránt 2,5 cm, Kötésbeni: 0,5 cm, Távolság a lap szélétől: Élőfej és Élőláb egyaránt 1,25 cm, Kötésmargó helye: balra. Papírméret: A/4 méret (210 x 297 mm) vagyis: Szélesség: 21, Magasság 29,7 cm; Betűtípus: Times New Roman CE; Betűstílus: Normal; Betűméret: 12

83


Igazítás: sorkizárt; Behúzás balra: 0 cm; jobbra: 0 cm; Sorköz: 1,5 sor. A szakdolgozat minimális terjedelme tartalomjegyzék és mellékletek nélkül, a fenti formázási kritériumok mellett 40 oldal. A szakdolgozat leadása a záróvizsgára bocsátás feltétele. A szakdolgozat bírálattal, megajánlott osztályzattal és a jelölthöz előre eljuttatott kérdésekkel kerül a záróvizsga bizottságához. A záróvizsgán a jelölt válaszol a munkájával kapcsolatos kérdésekre, ez alapján állapítja meg a bizottság a dolgozatra adható jegyet (osztályzatot), amely a záróvizsga eredményébe beleszámít. A záróvizsga A záróvizsgára bocsátás feltételei: a kötelező szigorlatok teljesítése, a differenciált szakasz (specializáció, minor) követelményeinek teljesítése, a szakdolgozat elkészítése és benyújtása. A záróvizsga részei: komplex szóbeli vizsga (tételsor alapján) és a szakdolgozat védése.

84


IV. A képzés személyi feltételei 6

1. A szakfelelős, a szakirány felelősök és a záróvizsgatárgyak felelősei

Felelősök neve és a felelősségi típus ( szf: szakfelelős, szif: szakirányfelelős a szakiránya megadásával! zvf: záróvizsgatárgy felelős) Prof. Dr. Baráth Árpád Dr. Habil. Kelemen Gábor

Tudományos Munkakör MunkaHány Alap- és fokozat /cím viszony mesterszak mesterképzésben típusa felelőse összesen hány kreditértékű tantárgy felelőse a szakon / az intézményben / Mo-on PhD, Habil. egyetemi T (1) 1 20/25/25 tanár

Szf. Szif (általános) Zvf PhD, Habil. Szif. (klinikai)

egyetemi docens

T (1)

1

13/24/24

2. Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói A TÖRZSANYAG TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

alapozó tárgya k

(ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK)

6

A tantárgy oktatói Oktató neve (A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel)

Tud. fok. /cím

1. A szociális jog aktuális kérdései

Dr. Berke Gyula Dr. Molnár Margit

PhD CSc

2. Pszichológia és pszichoterápia

Dr. Habil. Kelemen Gábor Dr. Baráth Árpád

PhD

Prof. Dr. Nagy 3. Társadalmi és Endre szociális eszmék Madácsy József

Munka-kör

Munk aviszo ny típusa

A tantár gy előad ója I/N

Gyak orlati foglal kozás t tart I /N

Alap- és mesterképzésben összesen hány kreditértékű tantárgy felelőse a szakon / az intézményben / Moon

T(I) T(I)

I I

N N

2/15/20 6/24/24

T(I)

I

I

13/24/24

T(I)

I

N

20/25/25

PhD

Egyetemi docens Egyetemi docens Egyetemi tanár

DSc

Egyetemi tanár

T(I)

I

N

3/25/25

Egyetemi tanársegéd

T(I)

I

I

6/6/6

A fejezet 1. és 2. pontjának táblázataiban a fejlécekben értelmezése:

előforduló megjelölések

Tudományos fokozat / cím: PhD/DLA vagy CSc, DSc, akadémikus. Munkakör: (egyetemi / főiskolai) tanár, docens, adjunktus, tanársegéd; tudományos (fő)munkatárs; egyéb Munkaviszony típusa: Teljes munkaidőben foglalkoztatott határozott vagy határozatlan idejű munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony – T , első helyen foglalkoztatott -- T(1) Egyéb (részmunkaidőben foglalkoztatott, megbízási szerződésessel foglalkoztatott stb.) – E , ill. - E (1) 85


Dr. Kunszt Márta

CSc

Egyetemi docens

T(I)

I

I

2/25/25

Egyetemi tanársegéd Egyetemi tanár

T(I)

I

I

6/6/6

E

I

N

2/4/25

PhD

Egyetemi adjunktus

T(I)

I

I

0/20/25

Prof. Dr. Ozsváth 6. Társadalmi kom- Károly munikáció Dr. Erdős Márta

DSc

Professzor emeritusz Egyetemi adjunktus

T(1) I

N

4/15/15

T(I)

I

I

15/24/24

1. A szociális jogok aktuális kérdései

Dr. Molnár Margit

CSc

T(I)

I

N

6/24/24

Dr. Szöllősi Gábor

PhD

Egyetemi docens Egyetemi docens Egyetemi tanár

T(I)

I

I

7/25/25

T(I)

I

N

20/25/25

Egyetemi docens Egyetemi adjunktus Egyetemi docens

T(I)

I

I

13/24/24

T(I)

I

I

21/25/25

T(I)

I

I

7/25/25

PhD

Egyetemi tanár

T(I)

I

N

20/25/25

Dr. univ. PhD

óraadó

E

I

I

0/0/0

Egyetemi tanár

T(I)

I

N

20/25/25

Dr. univ. PhD

óraadó

E

I

I

0/0/0

Egyetemi adjunktus

T(I)

I

I

21/25/25

Egyetemi tanársegéd Professzor emeritus

T(I)

I

4/13/13

4. Politikatudományi alapok Madácsy József Dr. Szávai Ferenc 5. Társadalom és gazdaság Dr. Juhász Gábor

DSc

PhD

Prof. Dr. Baráth PhD 2. Szociális munka Árpád ismeretei Dr. Habil. Kelemen PhD Gábor Dr. Csürke József PhD 3. Korszerű Dr. Szöllősi Gábor módszerek a gyermek- és ifjúság Prof. Dr. Baráth védelemben Árpád Dr. Balikó Márta Prof. Dr. Baráth 4. Árpád Korszerű módszerek a család- Dr. Balikó Márta és idősvédelemben Dr. Csürke József

PhD

Szakmai törzsmodul

Brettner Zsuzsanna 5. Korszerű módszerek a pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátásában

6. A szociális munka szemléleti kérdései és módszerei

Prof. Dr. Ozsváth Károly

DSc

Dr. Habil. Kelemen Gábor Dr. Jüngling Gyöngyvér Dr. Habil. Kelemen Gábor

PhD

Dr. Csürke József

Dr. univ. PhD PhD

Madácsy József 7. Közösségi pszichológia, közösség fejlesztés

Prof. Dr. Baráth Árpád

PhD

T(I)

I

N

4/15/15

Egyetemi docens óraadó

T(I)

I

I

13/24/24

E

I

I

0/0/0

Egyetemi docens

T(I)

I

I

13/24/24

Egyetemi adjunktus

T(I)

I

I

21/25/25

Egyetemi tanársegéd Egyetemi tanár

T(I)

I

I

6/6/6

T(I)

I

N

20/25/25

86


8. Szolgáltatások és intézmények menedzsmentje

Dr. Erdős Márta

PhD

Egyetemi adjunktus Egyetemi

T(I)

I

I

15/24/24

Dr. Bertók Rózsa

PhD

T(I)

I

I

2/25/25

Dr. Juhász Gábor

PhD

Egyetemi adjunktus

T(I)

I

I

0/20/25

PhD

Egyetemi tanár

T(I)

I

N

20/25/25

Egyetemi tanársegéd Egyetemi

T(I)

I

I

4/4/4

T(I)

I

N

3/25/25

Dr. Habil. Kelemen PhD Gábor

Egyetemi docens

T(I)

I

I

13/24/24

Dr. Szöllősi Gábor

Egyetemi docens Egyetemi tanársegéd Egyetemi tanár

T(I)

I

I

7/25/25

T(I)

I

I

4/13/13

T(I)

I

N

20/25/25

Tudományos munkatárs Egyetemi docens

T(I)

I

N

0/20/20

T(I)

I

I

7/25/25

Egyetemi tanársegéd Egyetemi docens Egyetemi tanársegéd Egyetemi tanársegéd

T(I)

I

I

2/2/2

T(I)

I

I

13/24/24

T(I)

I

I

6/6/6

T(I)

I

I

4/4/4

Egyetemi docens

T(I)

I

I

2/25/25


T(I)

I

I

4/4/4

Prof. Dr. Baráth 9. Kutatásmódszertani Árpád ismeretek Molnár Dániel 10. Pszichopatológiai ismeretek

11. A társadalmi kirekesztettség egyes területei 12. Kisebbségek, migráció

13. A társadalmi probléma

Dr. Habil. Fekete PhD Sándor

PhD

Brettner Zsuzsanna Prof. Dr. Baráth Árpád Dr. Gyurok János Dr. Szöllősi Gábor

PhD Dr. univ. PhD

Borda Viktória 14. Alkohol és drogpolitika

Dr. Habil. Kelemen PhD Gábor Madácsy József Molnár Dániel

15. Szocializáció a családban, a nemi szerepek elsajátítása, térbeli különbségek

Dr. Schadt Mária Molnár Dániel

PhD

Általános szakirány

87


A

A tantárgy oktatói

DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

1. A szociális munka főbb területei és módszerei

2. Társadalmi kirekesztettség, szegénység 3. A munka világa

Oktató Tud. Munkakör MunkaA Gyakorlati Alap- és neve fok. viszony tantárgy foglalkozást mesterképzésben (A /cím típusa előadója tart I / N összesen hány tantárgy I/N kreditértékű blokkjában tantárgy elsőként a felelőse tantárgy a szakon / az felelősét intézményben / tüntessék Mo-on fel) Dr. Erdős Márta Dr. Habil. Kelemen Gábor

Egyetemi adjunktus Egyetemi docens

T(I)

I

I

15/24/24

T(I)

I

I

13/24/24

Dr. Csürke PhD József Dr. Molnár CSc Margit

Egyetemi adjunktus Egyetemi docens

T(I)

I

I

21/25/25

T(I)

I

N

6/24/24

Brettner Zsuzsanna Kiss György DSc

Egyetemi tanársegéd Egyetemi tanár Egyetemi tanársegéd óraadó

T(I)

I

I

4/13/13

T(I)

I

I

2/25/25

T(I)

I

I

2/2/2

E

I

I

2/2/2

PhD

Borda Viktória Dombrádi Zita

4. Addiktológiai Dr. Habil. konzultáció Kelemen Gábor

5. Projekt és műhelymunka

PhD

Dr. Csürke József Molnár Dániel Gyurokné Dr. Bódi Csilla Dr. Csürke József

6. Modulgyakorlat (terepgyakorlat) Brettner Zsuzsanna

PhD

Egyetemi docens

T(I)

I

I

13/24/24

PhD

Egyetemi adjunktus Egyetemi tanársegéd óraadó

T(I)

I

I

21/25/25

T(I)

I

I

4/4/4

E

I

I

0/0/0

Egyetemi adjunktus

T(I)

I

I

21/25/25


T(I)

I

I

4/12/12

Dr. univ PhD

Klinikai szakirány

88


A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

A tantárgy oktatói

Oktató neve (A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel)

Dr. Habil. Kelemen Gábor 1. A klinikai szociális munka alapkérdései

2. A klinikai szociális munka főbb területei 3. Alkalmazott magatartástudomány

4. Társadalmi problémák és megoldási stratégiák 5. Projekt műhelymunka

Tud. Munkakö Mu A Gyakorlat Alap- és fok. r nka tantárg i mesterképzés /cím y foglalkoz ben összesen vis előadó ást tart I / hány zon ja N kreditértékű y I/N tantárgy típ felelőse usa a szakon / az intézményben / Mo-on I 13/24/24 PhD Egyetemi T(I I docens )

Prof. Dr. Baráth PhD Árpád PhD Dr. Csürke József

Egyetemi tanár Egyetemi adjunktus

Dr. Habil. Kelemen Gábor

PhD

Madácsy József Dr. Lampek Kinga Dr. Erdős Márta

PhD

Dr. Buda László

PhD

Dr. Habil. Kelemen Gábor

PhD

PhD

Molnár Dániel és Dr. Csürke József PhD Madácsy József

-

Gyurokné Dr. Dr. Bódi Csilla univ 6. Modulgyakorlat Dr. Csürke József PhD (terepgyakorlat) Brettner Zsuzsanna

T(I) I

N

20/25/25

T(I) I

I

21/25/25

Egyetemi docens

T(I) I

I

13/24/24


T(I) I

I

6/6/6

T(I) I

I

3/25/25

T(I) I

I

15/25/25

Egyetemi adjunktus

3/25/25 Egyetemi docens

T(I) I

I

13/24/24


T(I) I

I

4/4/4

Egyetemi adjunktus Egyetemi tanársegéd óraadó

T(I) I

I

21/25/25

T(I) I

I

6/6/6

E

I

I

0/0/0

Egyetemi adjunktus Egyetemi tanársegéd

T(I) I

I

21/25/25

T(I) I

I

4/13/13

89


3. Az oktatók személyi-szakmai adatai

A IV.1. és IV.2. táblázatokban feltüntetett oktatók adatlapjait kérjük csatolni, amely adatlapok oktatónként az alábbi adatokat tartalmazzák: ♦ név, születési év, (oklevél szerinti) végzettség és szakképzettség ♦ jelenlegi munkahely(ek), a kinevezésben feltüntetett munkakör(ök), több munkahely esetén kérjük jelölni az első helyen foglalkoztató intézményt, ♦ tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével) az Ftv. 149.§-a (5) bekezdésében foglaltak szerint; (PhD / CSc vagy DLA, DSc, stb.) PhD esetében kérjük megadni az értekezés címét!) ♦ tudományos/művészeti akadémiai tagság; (MTA tagság), MTA doktora (DSc); „dr habil” cím, egyéb címek ♦ a Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja ♦ eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak, oktatásban töltött idő) ♦ az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása ♦ az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása) ♦ az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) ♦ tudományos / szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok Idegen nyelven (is) folyó képzés esetében az oktatók szakmai életrajzát a tervezett idegen nyelven is mellékelni kell.

*** Ezek a szükséges és elégséges adatok (személyenként legfeljebb 2 oldal). Önéletrajzokat, egész életművet bemutató publikációs listákat nem kérünk! Az oktatói adatlapokat az alábbi csoportosításban kérjük (csoporton belül névsor szerint): (1) szakfelelős; (2) szakirány-felelősök {ha vannak} (3) teljes munkaidőben foglalkoztatottak (4) nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak ÖNÉLETRAJZOK

(1) szakfelelős Név

Prof. Dr. Baráth Árpád

Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör:

1944 egyetem pszichológia Pécsi Tudományegyetem, BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék egyetemi tanár

90


Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA):

-Ph.D. (1976), Pszichológia, Zágrábi Tudomány Tudományegyetem, BTK Pszichológia Tanszék, Zágráb. -Egyetemi docensi habilitáció (1984), Pszichológia, Zágrábi Orvostudományi Egyetem, Egészségpszichológia Tanszék, Zágráb. -Habilitáció (Dr. habil.) (2000), Pszichológia, Pécsi Tudományegyetem, BTK Pszichológiai Intézet, Pécs. -Egyetemi tanári kinevezés (Prof. habil.) (2003), Pszichológia, Pécsi Tudományegyetem, BTK, Pécs – Budapest.

Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):

Oktatott témakörök graduális, posztgraduális és PhD képzésben: • “A szociálpszichológiai empirikus módszerek alkalmazása a közegészségügyi kutatásokban és gyakorlatban.” Zágrábi Orvostudományi Egyetem (MA és PhD képzési program, 1979-1990). • “Önsegítés a modern társadalmakban.” Zágrábi Egyetem - Dubrovniki Nemzetközi Posztgraduális Tanulmányi Központ (MA és PhD képzési program, 1981-1990). -30 év (1977- 2007)

Munkaviszony kezdete: Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:

1977 Kutatási kapcsolatok: magyar és nemzetközi kutatási programokban való részvétel: • "Az orvosi pályaválasztás személyiségbeli és társadalmi meghatározói Horvátországban." Zágrábi Orvostudományi Egyetem/USA DHSW, 1969-72. • "Az egészségügyi alapszolgáltatások minősége és használati gyakorisága Bosznia-Hercegovinában". Népegészségügyi Intézet, Egészségügyi Minisztérium, Szarajevó, 1970-1972. • "A kérdőíves interjú pszicholingvisztikai sajátosságai: Kísérleti kutatások." U of M, Institute for Social Research-Survey Research Center, Ann Arbor, 1972-75. • "A személyiségfejlődés serkentése vizuális-képzőművészeti oktatással iskoláskorban: Empirikus mérések és minősítések". Bölcsészettudományi Kar, Pedagógiai Intézet, Belgrád, 1977-81. • "A kreatív probléma-felfedő és probléma-megoldó gondolkodás serkentése iskoláskorban képzőművészeti oktatással: Művészetpszichológiai és pedagógiai akciókutatás." Horvát Köztársaság Oktatási Minisztériuma, Zágráb, 1983-89. • "Az idősek társadalmi támogatórendszerei és megkülönböztető elhalálozása városi környezetben: Epidemiológiai felmérések és változások 1979-89." Horvát Köztársaság Tudományos és Felsőoktatási Minisztériuma, 1986-90. • "A posztgraduális tudományos- és szakképzés szerepe és kihatása az általános orvosok munkájára." US Department of Health and Social Services Grant, Zagreb, 1983-88. • "Pszichoszociális támogatórendszerek és önsegélyező csoportok Amerikában: Kultúrközi távlatok." The John Hopkins University Institute for Policy Studies, International Fellowship Grant in Philanthropy, Baltimore, 1992, • "A háborúban sérült iskoláskorú gyermekek pszichoszociális gondozása Horvátországban." UNICEF, Zagreb Office, 1992-94. • "Lépésről-lépésre a javulásig: Kreatív támogató találkozások

91


•

• •

•

•

• •

• • •

• •

traumatizált gyermekekkel háborús és háború utáni időkben, Horvátországban." UNICEF, Zagreb Office, 1994-1998. "Lépésről-lépésre a javulásig: A menekült gyermekek és közösségek pszichoszociális támogatása Szlovéniában." Szlovénia Alapítvány, Ljubljana; Nemzetközi Vöröskereszt, Novo-Mesto, 1993-tól folyamatban. „Hidak építése: Háborúban sérült gyermekek, családok és iskolaközösségek pszichoszociális gondozása Dubrovnikban.” International Children’s Institute - ICI, Montreal, Canada, 1995-98. „A horvátországi magyarság háborús veszteségei Szlavóniában és Horvát Baranyában”. Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság – HMTMT; Horvát Elnöki Kisebbségi Hivatal, Horvát Tudományos és Technológiai Minisztérium, 1995-2004. „Hidak építése: Háborúban sérült gyermekek, családok és iskolaközösségek pszichoszociális utógondozása Szarajevóban.” International Children’s Institute – ICI BiH, Montreal - Sarajevo, Canada - BiH, 1999-2003. „Lépések a javulásig Koszovóban 1999-2000: A veszélyeztette gyermekek pszichoszociális gondozása segítő beszélgetéssel és művészetterápiával.” Center for Crisis Psychology, Bergen, Norway/UNICEF – Prishtina Office, 1999-2000. „A magyarországi nemzeti kisebbségek non-profit szervezetei hálózatának és működésének feltérképezése Baranya megyében.” FKFP Kutatási Program, 1999-2001. “A halmozottan veszélyeztetett gyermekek és serdülőkorú fiatalok komplex gondozása önsegítő csoportmunkával és művészetterápiával Villány és környékén.” Szociális és Családügyi Minisztérium Pályázati Programja, 2000-2001. Iskoláskorú gyermekek szociális, pszichoszociális és egészségügyi helyzete Villány és környékén Regionális és nemzetközi összehasonlításban. Villány Város Önkormányzata, Villány 200-2003. Kisebbségi idősek ellátása Európában. PRIAE – Policy Research Institute for Ageing and Ethnicity/ European Commision, Leeds-London, 2001-2005. Kirekesztő mechanizmusok és azok kiiktatásának/enyhítésének távlatai Baranya megye aprófalvas lakosságának szociális ellátásában. Családsegítő és Gyermekjóléti Társulás – Villány. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Pályázati Programja, 20032005. Az emberkereskedelem egészségügyi és mentálhigiénés vonatkozásai. IOM – International Organization for Migration, Budapest- Brusseles, 2003-2004. Egészséges Roma kö9zösségek fejlesztése Közép-kelet Európában. IOM – International Organization for Migration, Brusseles, 2006-tól folyamatban.

Külföldi kutatási ösztöndíjak és támogatások: • "Az orvosi pályaválasztás személyiségbeli és társadalmi meghatározói Horvátországban." Zágrábi Orvostudományi Egyetem/USA DHSW, 1969-72. • "Az egészségügyi alapszolgáltatások minősége és használati gyakorisága Bosznia-Hercegovinában". Népegészségügyi Intézet -Egészségügyi Minisztérium, Szarajevó, 1970-1992.

92


• • •

•

• •

• • • • •

•

•

"A kérdőíves interjú pszicholingvisztikai sajátosságai: Kísérleti kutatások." U of M, Institute for Social Research-Survey Research Center, Ann Arbor, 1972-75. "A személyiségfejlődés serkentése vizuális-képzőművészeti oktatással iskoláskorban: Empirikus mérések és minősítések." Bölcsészettudományi Kar, Pedagógiai Intézet, Beograd, 1977-81. "A kreatív probléma-felfedő és problémamegoldó gondolkodás serkentése iskoláskorban képzőművészeti oktatással: Művészetpszichológiai és pedagógiai akciókutatás." Horvát Köztársaság Oktatási Minisztériuma, Zágráb, 1983-89. "Az idősebbek társadalmi támogatórendszerei és megkülönböztető elhalálozása városi környezetben: Epidemiológiai felmérések és változások 1979-89." Horvát Köztársaság Tudományos és Felsőoktatási Minisztériuma. 1986-90. "A posztgraduális tudományos- és szakképzés szerepe és kihatása az általános orvosok munkájára." US Department of Health and Social Services Grant. Zágráb 1983-88. "Pszichoszociális támogatórendszerek és önsegélyező csoportok Amerikában: Kultúrközi távlatok." The John Hopkins University Institute for Policy Studies, International Fellowship Grant in Philanthropy, Baltimore, 1992. "A háborúban sérült iskoláskorú gyermekek pszichoszociális gondozása Horvátországban." UNICEF, Zagreb Office, 1992-94. "Lépésről-lépésre a javulásig: Kreatív támogató találkozások traumatizált gyermekekkel háborús és háború utáni időkben, Horvátországban." UNICEF, Zagreb Office, 1994-1998. "Lépésről-lépésre a javulásig: A menekült gyermekek és közösségek pszichoszociális támogatása Szlovéniában." Szlovénia Alapítvány, Ljubljana; Nemzetközi Vöröskereszt, Novo-Mesto 1993-tól folyamatban. „Hidak építése: Háborúban sérült gyermekek, családok és iskolaközösségek pszichoszociális gondozása Dubrovnikban.” International Children’s Institute - ICI, Montreal, Canada, 1995-98. „A horvátországi magyarság háborús veszteségei Szlavóniában és Horvát Baranyában”. Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság – HMTMT; Horvát Elnöki Kisebbségi Hivatal, Horvát Tudományos és Technológiai Minisztérium, 1995-től folyamatban. „Hidak építése: A háborúban sérült gyermekek, családok és iskolaközösségek pszichoszociális utógondozása Szarajevóban.” International Children’s Institute – ICI BiH, Montreal - Sarajevo, Canada - BiH, 1999-től folyamatban. „Lépések a javulásig Koszovóban 1999-2000: A veszélyeztette gyermekek pszichoszociális gondozása segítő beszélgetéssel és művészetterápiával.” Center for Crisis Psychology, Bergen, Norway/UNICEF – Prishtina Office, 1999-től folyamatban.

Az elmúlt 5 év Sándor L., Baráth Á., Barics E., Fodor I., Majdán, J. (szerk.): Érintkező kultúrák, kisebbségi értékek (identitás, kultúra, kisebbség). Magyar-horvát-szlovén szakmai, kisebbségi tanulmányok. Pécs, 2001: MTA, Pécsi Akadémiai Bizottság, 2001. tudományos (művészeti) Baráth, Á., Gyurok, J., Sokcsevits, D.: A magyarországi horvát fiatalok munkássága (a életmódja. Budapest: Croatica Kht., 2002. legfontosabb maximum 5, az Baráth, Á., Hauff, E., Jaffé, P.D., Jakab, Gy., Motus, N., Szilárd, I., Tudorache, oktatott D., Venelinova, R., Weekers, J.: The mental health aspects of trafficking in

93


tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);

human beings: Training manual (Az emberkereskedelem mentálhigiénés vonatkozásai: Oktatói kézikönyv). Budapest: IOM - International Organization of Migration, 2004. Baráth, Á., Hauff, E., Jaffé, P.D., Jakab, Gy., Motus, N., Szilárd, I., Tudorache, D., Venelinova, R., Weekers, J. : The mental health aspects of trafficking in human beings: A set of standards. (Az emberkereskedelem mentálhigiénés vonatkozásai. Alapszbályok). Budapest: IOM International Organization of Migration, 2004. Baráth Á., Gajwska, A., Jones, A., Macakova, S., Moisa, F., Odrušova, Szilárd, I.: Building healthy Roma communities (Roma közösségi egészségfejlesztés). Brussels: IOM - International Organization for Migration, 2006.

Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)

Baráth, Á.: A korrupció csoport és tömeglélektani gyökerei. In: Csefkó F., Horváth Cs. (szerk.). Korrupció Magyarországon. Pécs: Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesület – Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, 2001. 203-216 old. Baráth, Á. Globalizáció, szociális biztonság és szociális munka. In: Nagy E. (szerk.): Szociológia, szociálpolitika, szociális munka: Válogatott tanulmányok. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, Szociológia és Szociálpolitikai Tanszék, 2001. 168-180 old. Baráth, Á. (2003): Cultural art therapy in the treatment of war trauma in children and youth: Perspectives in the former Yugoslavia (Kulturális művészetterápia háborús traumák kezelésében gyermekeknél és fiataloknál: Távlatok a volt Jugoszláviából). In: S. Krippner and T. M. McIntry (eds). The psychological impact of war on civilians: An international perspective. Westport, Connecticut, London: Praeger, 2003. pp. 155-170. Baráth Á. Önsegítő csoportok, társadalmi szolidaritás és szociális munka a 21. század küszöbén: Kritikai áttekintés. Civil Szemle. 2005. (2) 4: 45-76. Baráth, Á. Emberkereskedelem, prostitúció és drog a globalizáció hálójában. Addiktológia. 2006. 5(1-2): 110-150.

Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

-Horvát Pszichológiai Társaság (Zagreb, 1971-től) -Horvátországi Interdiszciplináris Kutatók Szövetsége (Zagreb, 1981-től) -American Psychological Association (Washington DC, 1974-től) -European Association for Experimental Social Psychology (London, 1986-tól) -Johns Hopkins International Fellows in Philanthropy (Baltimore, 1992-től) -International Society for Third Sector Research (Baltimore, 1993-tól) -European Society for Trauma Psychology (Bergen, 1993-tól) -Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság (Zagreb, 1994-től) -Children’s Idenitity and Citizenship in Europe (CICE, Bruxelles, 1998-től)

(2) szakirány-felelősök Név Születési év Végzettség

Dr. Kelemen Gábor 1954 egyetem

94


Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím:

pszichiátria, addiktológia, pszichoterápia, diplomás szupervízor PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM, BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR, SZOCIÁLIS MUNKA ÉS SZOCIÁLPOLITIKA TANSZÉK tudományos dékánhelyettes, tanszékvezető egyetemi docens Ph.D. Orvostudomány (idegtudomány) (1999)

A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):

Széchenyi István Ösztöndíj 2003-2006.


Habilitáció (2005)

Egyetemi oktatásban: Addiktológia, A családi élet pszichológiája, Bevezetés a szociális munkába, Családi esetkezelés, Értékelő kutatás, Integratív terepelőkészítő szeminárium, Mentálhigiéné, Rehabilitáció, Személyiség- és fejlődéslélektan a szociális munkások számára, Szupervízió, Dialogue in the client-helper interaction, The role of Reintegration Rituals in Sobriety PhD képzésben (Kultúratudományi Program): A személy esztétikája - Az 1950/60-as évek fordulópontja Oktatásban töltött idő: 19 év (1988-tól) 1978. szeptember 22. A főállásban végzett oktatáson kívüli mellék, illetve részállású szakmai tapasztalatok: A Leo Amici Alapítvány Drogrehabilitációs Intézete (Komló), 1991-től addiktológus konzultáns; 1999-től intézetvezető. A szigetvári Kórház Alkohológiai (Addiktológiai) Osztály ún. Minnesota programjának konzultánsa 1992-1994-ig. Az Állami Népegészségügyi Intézet Baranya Megyei Intézetének megbízásából, 1993 óta, regionális addiktológus szakfőorvosi teendőket ellátása Baranya és Tolna megyékben. Önsegítő csoportok szervezése terén szerzett tapasztalatok: szakemberként aktív részvétel az első magyarországi AA (Alcoholics Anonymous) és Al-Anon self-help csoportok létrehozatalában. Nyári egyetemi falukutató táborok vezetése: 2000-ben Balatonlelle, 2001-ben Környe. Szupervízió vezetése: Egyéni szupervíziók pszichoterapeuta (családterapeuta is) és addiktológus jelöltek számára 1992-től.

95


Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);

Team-szupevíziós gyakorlat: drogrehabilitációs intézetben, szociális gondozónők számára, szociális otthoni ápolónők számára, munkanélküliekkel foglalkozó tanácsadók számára 1992-től. Mentálhigiénés konzultáció tisztek és tiszthelyettesek számára a „Szernélküli laktanyákért” program keretében, 2001-2002. PhD témavezetés a Pszichológiai Doktori Iskolában Kelemen, G., B. Erdős, M., Madácsy, J. (2007): Voices of Sobriety, Addiction Research and Theory, 15(2) 183-201. Kelemen, G., B. Erdős, M. (2004): Craving for sobriety. A unique therapeutic community in Hungary. Faculty of Humanities University of Pécs & The Leo Amici 2002 Foundation, Pécs. Kelemen, G., Csákiné Király L. (2004): Pszichiátriai és szenvedélybetegek szociális ellátása. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest. Kelemen, G., B. Erdos, M. (2004): Code of Grace: A Cultural Approach to 12Step Fellowship Programs in Hungary, International Journal of Self Help & Self Care, 2, 187-203 Kelemen, G. (2003): Szupervízió az addiktológiában. Interdiszciplináris teamszupervízió. Addiktológia, 2, 65-84.


Kelemen, G., B. Erdős, M. (2003): Role of Reintegration Rituals in Sobriety. Dynamic Psychiatry, 36/198-199. 89-114. Kelemen, G. (2001): Szenvedélybetegség, család, pszichoterápia. Pannónia Könyvek, Pécs. Kelemen G., B. Erdős Márta (szerk.) (2001): Az addiktológia horizontja. Pécsi Tudományegyetem, Egészségügyi Főiskolai Kar, Pécs. Kelemen G. (szerk.) (2000): Tele-dialógus. Tanulmányok az öngyilkosság megelőzés kommunikatív perspektíváiról. Pannónia Könyvek, Pécs. Kelemen, G. (1999): Marriage enhancement as a selective prevention program for couples with „Adult Children of Substance Abusers”. In: Project Proposal to Reduce Substance Abuse in Ten Developing Countries. A Publication of the 1998-99 H. H. Humphrey Fellows in Substance Abuse. Research Monograph. Johns Hopkins University, Baltimore, 115-129.


International Family Therapy Association (IFTA) - 1997-2004. Magyarországi képviselő. European Family Therapy Association (EFTA) - 1995-2000. Magyarországi képviselő. Magyar Családterápiás Egyesület - 1995-2001. Vezetőségi tag. Addiktiátriai Társaság - 1990-1993. Elnök. Magyar Addiktológiai Társaság 1996-2002. Vezetőségi tag. Magyar Pszichiátriai Társaság - 1988-1994. Vezetőségi tag. Pannónia Pszichiátriai Társaság - 1988-1997. Vezetőségi tag. Alkohológiai és Addiktológiai Szakmai Kollégium 1991-1995. DREAM (Dinamikus Rövidterápiás Egyesület és Alkotó Műhely), 1992-től, alapító tag. 96


Leo Amici Alapítvány, a kuratórium tagja. Az INDIT Közalapítvány Kuratóriumának elnöke 2000-2006. Euro-TC, 2002-től tag. Szerkesztőbizottsági tagság szakfolyóiratokban: Pszichoterápia (1996-2002.) Szenvedélybetegségek (1996-2001.) Contemporary Family Therapy (2000-től) The International Connections (2002-2005 Contributing Editor) Addiktológia - 2002-től társszerkesztő.

(3) teljes munkaidőben foglalkoztatottak Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör:

Dr. Berke Gyula 1962 Jogász (állam- és jogtudományi doktor)

Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő): Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása

PhD. Munkajogi jogutódlás (2006)

1999-től Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar egyetemi docens, dékán-helyettes

Munkajog, PTE ÁJK nappali- és levelező tagozatok, PTE FEEFI, munkajog Előadások munkajog tárgykörben Társadalombiztosítási jog. PTE ÁJK nappali- és levelező tagozatok. Kutatási területek: munkajog (jelenleg: a munkajogi jogutódlás) európai munkajog (a magyar jogharmonizáció kérdései)

97


Munkaviszony kezdete: Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);

1988 - A munkavállalói részvétel az európai közösségi jogban, különös tekintettel a munkavállalók tájékoztatása és a velük való konzultáció általános kereteinek megállapításáról szóló 2002/14/EK irányelvre. In: Tanulmányok a munkajog jövőjéről. Budapest, Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, 2004. - A Munka Törvénykönyve 2001. évi módosításának vállalati megítélése. Munkaügyi Szemle, 2002/11. és 2002/12. (társszerző: László Gyula) - A munkavállalók szabad mozgása. In: Válogatás az Európai Bíróság munkajogi ítéleteiből. Budapest, KJK Kerszöv Kiadó, 2004. - A közösségi munkajog. In: Az Európai Unió szociális dimenziója. Budapest, OFA, 2004. (Társszerző: Kiss György, Bankó Zoltán) - Az európai munkajog. In: Válogatás az Európai Bíróság munkajogi ítéleteiből. Budapest, KJK Kerszöv Kiadó, 2005. (Társszerző: Bankó Zoltán)

Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

Kézikönyv a Munka Törvénykönyve alkalmazásához. Pécs, 1992, társszerző Kiss György. Társadalombiztosítási jog. Egyetemi jegyzet. Pécs, 2001. Munkajogi kézikönyv. Budapest, 2001, társszerző Bankó Zoltán, Kiss György. Az Európai Unió munkajoga. Budapest, 2001, társszerz ő Bankó Zoltán, Kiss György, Gyulavári Tamás, Ladó Mária, Rolf Birk.

Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság);

Dr. Erdős Márta 1965 egyetem középiskolai angol nyelvtanár, alkalmazott nyelvész, mentálhigiénikus Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék egyetemi adjunktus Ph.D. Nyelvészet-kommunikáció A nyelvben élő kapcsolat. Egy sürgősségi telefonszolgálat beszélgetéseinek elemzése.

Universität Bayreuth 1989-90, 1991-92 Universität Trier University of Warwick

-

98


MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő): Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása


-

2000-2006: A kommunikáció pszichológiája, Társadalmi kommunikáció, Szakmai készségfejlesztés I-II, Kvalitatív kutatás- tartalomelemzés, Szaknyelvi kurzus (angol), Szociálpszichológia, Pszichológiai alapismeretek a szociális szakember számára, Integratív terep-előkészítő szeminárium, Közösségi szociális munka, „Hotlines”, The Role of Reintegration Rituals in Sobriety, Dialogue in the Client-Helper Interaction. Ph.D. kurzusok más tanszéken: A diszkurzív szuicidológia kommunikációelméleti alapjai, Dialógus a kliens-segítő kapcsolatban. 1988-1995: Baranya Megyei Drog Központ: prevenciós tevékenységek szervezése, tanácsadás, rehabilitációs csoport vezetése, önkéntes segítő csoport szervezése és vezetése 1995-2000: Baranya Megyei Kórház, Krízisambulancia: krízisintervenció, tanácsadás, önkéntes segítők munkájának szervezése, vezetése, és szupervíziója, kutatómunka, adminisztratív tevékenység, pályázatírás (Egyéb: 1997-től az Istenkúti Közösségért Egyesület önkénteseként, majd tagjaként végzett közösségfejlesztő és kutatómunka; 2001-től folyamatosan: A komlói Leo Amici Alapítványnál végzett munka /változó intervallumban és változó szervezeti keretek között/) 2000-től oktatás nappali, levelező, valamint a pszichológia tanszék Ph.D. programjában, kutatás (szuicidológia, addiktológia), pályázatokban való közreműködés. 2004: Ph.D. disszertáció védése. 1988. augusztus 1. B. Erdős, M.: A nyelvben élő kapcsolat. Typotex, Budapest, 2006. Kelemen, G.- B. Erdős, M.: The code of grace: A cultural approach to 12-step fellowship programs in Hungary. International Journal of Self-Help and Self Care, vol 2 (3.) 187-203. 2003-2004. Kelemen, G. – B. Erdős, M.: Craving for Sobriety. PTE, Pécs, 2004. Kelemen, G. – B. Erdős, M.: The role of reintegration rituals in sobriety: A comparative study on recovery and relapse. Dynamic Psychiatry, 36. 198-199. 89-113. 2003. B. Erdős, M.: „ A tagadás igenlése”. A negatív kód a diszkurzív szuicidológiában. Pszichoterápia, XII. 5., 2003.

Az eddigi Nem különböznek. tudományosszakmai életmű

99


szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):

OTKA- kutatások résztvevője: 2002-2006 „A ruptúrák, „mismatch”-ek és „mikrodiszszinkronizmusok” és ezek befolyásolásának szerepe a szenvedélybetegek reintegrálásában és a reintegráló szertartásokban. (Témavezető Dr. Kelemen Gábor) 2002: „Konstrukciók az addikciókról” c. kutatás vezetője (az ISM (GYISM) támogatásával 1999-2002: „Az interperszonális távolságszabályozás szimbolikus eszközei” c., kiváló minősítéssel záruló OTKA-kutatás résztvevője. (Témavezető Dr. Kézdi Balázs) A Magyar Kommunikációkutató Társaság tagja Dr. Bertók Rózsa 1955 egyetem filozófia szakos tanár, közgazdász PTE BTK, Filozófia Tanszék egyetemi docens Ph.D. Közgazdaságtudomány/Gazdálkodástan Homo oeconomicus, homo moralis

Etikatörténet; Szaketikák: orvosi-, pedagógiai-, gazdasági etika; Játékelméletek; Tanítási módszertan; A brit moralisták a 18. században; John Locke; David Hume értekezései.

100


Munkaviszony 1979 kezdete: Az eddigi szakmai Szemináriumok tartása, egyetemi előadások, konferenciák szervezése az etika témakörében, külföldi és hazai konferenciákon való részvétel; gyakorlat és hallgatók tanítási gyakorlatainak szervezése. teljesítmény bemutatása: Bertók, R.: A szegénység és a szégyen. A kaposvári erkölcsfilozófiai és Az elmúlt 5 év nevelési konferencia előadása. In: A tünékeny moralitás, Kaposvár, 2oo2. szakmai, pp. 38-44. tudományos (művészeti) Bertók, R.: Homo oeconomicus, homo moralis. In: El puesto del hombre en munkássága (a el siglo XXI. desde America. Sociedad Argentina de Filosofia Colleccion legfontosabb Perspectivas. Tomo VII. Ano 2oo1. pp. 115-122. maximum 5, az oktatott Bertók, R.: Tolerancia, kultúra, etika. Globalitás-lokalitás. In: tárgy/tárgyak Etnoregionális nézőpontok Közép-Európában, Pécs, 2005, pp. 66-74. szakterületéhez tartozó publikáció, Bertók, R.: Egy kisebbségi sors biográfiai bonyodalmai (Interjú). In: Uo. alkotás Pécs, 2005, pp. 247-249. felsorolása); Bertók, R.: Néhány adalék az erkölcs gazdaságot befolyásoló szerepéhez. A kaposvári erkölcsfilozófiai és – nevelési konferencia előadása In: Végső szavak, Kaposvár, 1997. pp. 278-285. Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)

Bertók, R.: Cristus Magister Vitae, non Schloae”. In: Értékválságértékváltás. Áron Kiadó, Budapest, 2004. pp. 133-141. Bertók, R.: Observaciones sobre el así llamado silogismo práctico. In.: Anuario Filosofico Universidad de Navarra XXXII/1, 1999 pp. 149-157. Bertók, R.: Die Tugendtafel des Aristoteles. In.: Revue Roumaine de Philosophie. Band 44. Jahr 2ooo, Seiten 377-387. Bertók, R.: Homo oeconomicus, homo moralis. Ph.D. értekezés, Pécs, 2oo1. Bertók, R.: Magánvétkek – közhaszon (Monográfia). Haller-Média Kiadó, 2oo2.


Révkomáromi Egyetemmel, Szabadkai Egyetemmel kutatási együttműködés a tolerancia-kutatásban, közös kérdőívek szerkesztése és értékelése, közös konferenciák. Magyar Szociológiai Társasági tagság (Kisebbségi Szakosztály)

Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos

Borda Viktória 1978 egyetem szociálpolitikus Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék egyetemi tanársegéd Ph.D. hallgató (PTE-BTK Politológia Doktori Iskola)

101


fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):

Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása Munkaviszony kezdete: Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása); Az eddigi tudományosszakmai életmű

Csoportos terepgyakorlat Integratív terep-előkészítő szeminárium Felkészítés az egyéni szakterepi gyakorlatra Intenzív terepgyakorlat és feldolgozó szeminárium Globális kapitalizmus és szociálpolitika A területfejlesztési politikák hazai és külföldi aspektusai Szociálpolitikai projekt Bevezetés a társadalom- és szociálpolitikába (szeminárium) Oktatásban töltött idő: 1 év. A 2004-2006 között zajló „Borbála 1” Komplex Foglalkoztatási és Teleprehabilitációs Program – hálózati koordinátor A célcsoport és a szociális ellátórendszer, valamint a foglalkoztatottak közötti közvetítés és koordinációs tevékenység (tanácsadás, egyéni fejlesztés, konzultáció, stb.) 2005. december 1. Konferenciarészvétel: „Városok peremén” – szociális városrehabilitációs konferencia Pécs, 2006. szeptember A „Borbála 1” keretében végzett hálózati szociális munka tapasztalatai

102


szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) Pécsi Szociális Városrehabilitációs Fórum tagja Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása: Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő): Munkaviszony kezdete: Az eddigi szakmai

Brettner Zsuzsanna 1959 egyetem szociálpolitikus, szociális munkás PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék egyetemi tanársegéd Ph.D. fokozat megszerzése folyamatban (PTE-BTK Politológia Doktori Iskola)

Felnőtt- és idősvédelem, Peremcsoportok és reszocializáció, Egészségtan, Társadalom-egészségtan, Kórházi szociális munka, Szociális munka színterei, Integratív terep-előkészítő szeminárium, Terepgyakorlat feldolgozó szeminárium, Szakterepi szeminárium Oktatásban töltött idő: 4év 2002 Oktatási gyakorlat: más területen: 15 év.

103


gyakorlat és teljesítmény bemutatása: Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);

Előző munkahelyen: vezetési, munkaszervezési gyakorlat 10 év. Vállalati (belső) minőségügyi auditor 2002-ben. Konferencia előadások: Brettner, Zs.: A terepgyakorlatok szerepe a szociális munkás képzésben Regionális Módszertani Tanácskozás, Kaposvár 2003. B. Erdős, M. –Csürke, J. – Brettner, Zs.: A marginalizáció dinamikája. „Szociális munka hátrányos helyzetű csoportokkal” szakmai tanácskozás, Pécs, 2004. Brettner, Zs.: Az egészségmegőrzés élethosszig tartó stratégiái. „Dialógus a józanságról” konferencia, Pécs, 2005. Szakdolgozat: A családi és foglalkozási szerepek konfliktusa az ápolók körében. PTE, 2002.

Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) Pécs Városi Szociális Kerekasztal Idősügyi Bizottságának tagja Tudományos/ Pécs Város Szociálpolitikai Kerekasztal tagja szakmai közéleti Pécs Város Idősügyi Tanács tagja tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása: Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi

Dr. Buda László 1968 egyetem pszichiáter, pszichoterapeuta PTE Egészségtudományi Kar Népegészségtani, Rekreációs és Egészségfejlesztési Intézet Egészségpszichológiai és Komplementer Medicina Tanszék tanszékvezető főiskolai tanár 2004: Doktori (Ph.D.) oklevél - Pécsi Tudományegyetem (21/2004/Ph.D) (PTE Általános Orvostudományi Kar „Idegtudományok” program „Viselkedéstudományok” Alprogram) -

-

104


professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő): Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása

Graduális és posztgraduális képzések: Orvosi szociológia, Orvosi etika, Pszichoszomatika, természetgyógyászat, ezotéria, Etika, Népegészségtan, Szociálpszichológia, Természetgyógyászat, Szociális készségfejlesztés, Egészségszociológia, Pszichoterápiás alapismeretek, Személyiségfejlesztés, Szupervízió, Mentálhigiéné, Orvosi pszichológia, Szervezetfejlesztés és projekt-menedzsment Oktatásban töltött idő: 14 év. Szakmai kutató munka (elnyert pályázatok témái): A 40-64 éves férfiak és nők egészségi állapotának és az azt befolyásoló társadalmi, magatartási és biológiai tényezőknek követéses vizsgálata az eltérő ökológiai, szociális-gazdasági feltételek között élő pécsi lakosok körében. ETT, 1994-1996. A természetgyógyászat igénybevételének és az egészségügyben betöltött szerepének empirikus vizsgálata. Országos Szerencsejáték Alap, 1995 – 1997. (témavezetőként) Az alternatív medicina igénybevételének és az egészségügyben betöltött szerepének vizsgálata szociológiai módszerekkel. OTKA, 1997 – 2000. (témavezetőként) A természetgyógyászat szerepe az egészségügy átalakulási folyamataiban. OTKA, 1999 – 2000. (témavezetőként)


Az

1993 Buda, L.: Lampek, K., Tahin, T: Alternative medicine: does demographic background and health status make a difference? In: Complex Bodies and Flexible Selves (Eds: H. Johanneseen & I. Lazar) Berghahn Books, Ny, London Buda, L.: Alternatívák keresése az egészségügyben – Komplementer medicina. In: Egészségpszichológia a gyakorlatban (Szerk: Kállai J., Varga J., Oláh A.) Medicina, Budapest, 2006. Buda, L., Lampek, K., Tahin, T.: Az alternatív medicina, az egészségi állapot és az egészségügyi ellátás összefüggései Magyarországon. Orvosi Hetilap, 2002. (142) 17: 891-896. Buda, L.: Természetgyógyászat Magyarországon: orvosok, természetgyógyászok, betegek, betegségek. Magyar Alapellátási Archívum 2001. 3(5-6): 333-334.

Buda, L., Lampek, K.: Az alternatív medicina egészségszociológiai megközelítése. Komplementer Medicina 1998. 2(9):24-27. eddigi Buda, L.: Lampek, K., Tahin, T: Alternative medicine: does demographic

105


tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)

background and health status make a difference? In: Complex Bodies and Flexible Selves (Eds: H. Johanneseen & I. Lazar) Berghahn Books, Ny, London Buda, L.: Alternatívák keresése az egészségügyben – Komplementer medicina. In: Egészségpszichológia a gyakorlatban (Szerk: Kállai J., Varga J., Oláh A.). Medicina, Budapest, 2006. Buda, L., Lampek, K., Tahin, T.: Az alternatív medicina, az egészségi állapot és az egészségügyi ellátás összefüggései Magyarországon. Orvosi Hetilap, 2002. (142) 17:891-896. Buda, L.: Természetgyógyászat Magyarországon: orvosok, természetgyógyászok, betegek, betegségek. Magyar Alapellátási Archívum 2001. 3(5-6): 333-334. Buda, L., Lampek, K.: Az alternatív medicina egészségszociológiai megközelítése. Komplementer Medicina 1998. 2(9):24-27.


Hazai és külföldi szakmai kapcsolatok: Magyar Szociológiai Társaság 1994 European Public Health Assosiation 1995 Népegészségügyi Tudományos Társaság 1995 Magyar Pszichiátriai Társaság 1996 Magyar Pszichodráma Egyesület 1996 Komplementer Medicina (szerkesztőbizottsági tagság) 1997 Magyar Transzperszonális Egyesület 1998 Australian Psychodrama Association (Melbourne) 1998 Pécsi Pszichodráma Intézet Alapítvány (kuratóriumi elnökhelyettes) 2001 European Association of Social Antropology 2003 Alternative & Complementary Health Research Network (Nottingham) 2003 Research Council for Complementary Medicine (UK) 2003 -

Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora

Dr. Csürke József 1974 egyetem szociálpolitikus Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék egyetemi adjunktus, tanszékvezető-helyettes Ph.D. Pszichológiatudomány, PTE-BTK Pszichológia Doktori Program, Személyiséglélektan Alprogram

-

106


(DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő): Munkaviszony kezdete: Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:

-

▪ Egyéni esetkezelés, ▪ A szociális szakember egyéni és szakmai fejlődése, ▪ Terepgyakorlatok koordinációja ▪ Esetfeldolgozó szeminárium, ▪ Szakterepi szeminárium, ▪ Szupervízió (társ-szupervízorként),▪ Önkéntes szociális munka, ▪ A szociális munka etikai kérdései, ▪ Integratív terepgyakorlat-előkészítő szeminárium; ▪ A szociális munka értékei, ▪ A szociális munka elméletei; A konzultáció elméletei ▪ A Kutatószeminárium 6 év 1999. június 1. • •

•

Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);

Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5

1997-1998 Baranya Megyei Kórház – Krízisambulancia - mentálhigiénés, szociális konzulens 2002. februárjától Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai és Szociális Tudományok Intézete Szociális Munka Tanszék Levelező Tagozat - programvezető 2002. novemberétől Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai és Szociális Tudományok Intézete Szociális Munka Tanszék – tanszékvezető-helyettes

Csürke, J.: The Appearance of Mental Health as a Paradigm in the Interventions of Social Politics; Poster presentation - V-th Alps-Adria International Psychological Conference. 1999. szeptember 4-6, Pécs SZERtelenül - vitafórum a kábítószerfogyasztásról c. workshop vezetése, PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szekszárd, 2000. október 16. Csürke, J.: Egyetemi motiváció (a laikus és professzionális segítők bevonása az önkéntes munkába), előadás, I. Országos Drogprevenciós Éjszakai Ping-Pong Bajnokság Konferenciája, Pécs, 2000. Október 20 - 21. Csürke, J. - B. Erdős, M. – Kelemen G.: A segítő beszélgetés dinamikája és dimenziói; Előadás, 2001. november 16., Pécs, Bernáth, L., - B. Erdős, M.- Csürke, J.- Kézdi, B.: Mi végre? Encounter beszélgetések nyitásának és zárásának tartalomelemzéses vizsgálata. Elhangzott a Magyar Pszichológiai Társaság XV. Nagygyűlésén, Szeged, 2002, május 30. június 2. (Abstract 72 o.) Csürke, J. – Nagy, T. – Tukora, G.: Változás – ok (A magyar szuicidalitás megjelenése a pécsi S.O.S. Élet Telefonszolgálat hívásainak tükrében az 1995 – 1999. közötti időszakban) In: Szenvedélybetegségek 2000./ 4. szám

107


publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)

Csürke, J.: Társadalmi támogatottság mentén kialakuló konfliktusok az öngyilkosság megelőzésben; In: Esély 2001/6. sz. (47-58. old.) Csürke, J.: A mentálhigiéné és szociálpolitikai reflektív kapcsolatának dimenziói; In: Szenvedélybetegségek, 2001/6. Szám (423-430. old.) B. Erdős, M. – Kelemen, G. – Csürke, J.: A felszaba dítási rituálék szerepe egy élhető világ kialakításában. In: Addiktológia II./1. (2003) 65-84.


Csürke, J. – Erdős, M.: A diskurzustól a dialógusig; In: Addiktológia III/1.(2004), 114-132. OTKA- kutatások résztvevője: 2002- 2006„A ruptúrák, „mismatch”-ek és „mikrodiszszinkronizmusok” és ezek befolyásolásának szerepe a szenvedélybetegek reintegrálásában és a reintegráló szertartásokban. (Témavezető Dr. Kelemen Gábor) 1999-2002: „ Az interperszonális távolságszabályozás szimbolikus eszközei” c., kiváló minősítéssel záruló OTKA-kutatás résztvevője. (Témavezető Dr. Kézdi Balázs) 2002: „Konstrukciók az addikciókról” c. kutatás résztvevője (az ISM (GYISM) támogatásával akkreditált szupervízor (2006)

Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím:

Dr. Juhász Gábor 1969 egyetem okl. szociálpolitikus, ált. szociális munkás, Európai Unió szakértő Kodolányi János Főiskola, kutatóprofesszor (egyetemi docens) Pécsi Tudományegyetem BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék, egyetemi adjunktus Ph.D. Közgazdaságtudomány

A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj

-

-

108


juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):

2005-től vendégoktatóként, majd 2006-tól jelenleg is, egyetemi adjunktusként a PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszéké oktatott tantárgyak: „Szakmai orientációs gyakorlat”; „Kiscsoportos terepgyakorlat”, „Mikroökonómia”; „Gazdaságpolitika”; „Makroökonómia”; „Az emberi jogok érvényesítése hazánkban és az EU-ban”; „A szociális kérdések ökonómiája”; „Jóléti gazdaságtan.”. 2004-től jelenleg is: kutatóprofesszor (Kodolányi János Főiskola Európai Integrációs Kutató és Fejlesztő Intézet) Oktatott tantárgyak: „Bevezetés a közgazdaságtanba”, „Non-profit szervezeti menedzsment ismeretek”, „Munkaerőpiac”, „Szociális professzió”, „Szociális innováció és szervezetfejlesztés” „Európai uniós támogatási rendszerek”. 2003-2004: oktatási főigazgató helyettes, főiskolai tanár, az Európai Tanulmányok Központ vezetője. Budapesti Kommunikációs Főiskola, Budapest. Oktatott tantárgyak: „Emberi erőforrás menedzsment” „Foglalkoztatás és szociálpolitika”. 1997-2002: egyetemi tanársegéd. Kaposvári Egyetem ÁTK, Ökonómiai és Szervezési Intézet. Oktatott tantárgyak: „Szociológia”, „Foglalkoztatás-és szociálpolitika”, „Vezetési készségfejlesztés”, „Emberi erőforrás menedzsment”, „Érdekérvényesítés és érdekvédelem az élelmiszergazdaságban”, „Vállalkozás menedzsment”, „Rendszerszemléletű közgazdaságtan”, „Szervezetfejlesztés”, „Team-és projektvezetés”. 1999-től jelenleg is felsőfokú szakképzésekben való részvétel: a Marketing-és reklám menedzser, a Személyügyi gazdálkodó, az Idegenforgalmi szakmenedzser, a Kereskedelmi szakmenedzser és a Non profit menedzser képzések oktatási és tananyagfejlesztési feladatainak ellátása. Oktatott tantárgyak: „EU pályázati ismeretek”, „Projekt menedzsment”, „Munkaerőgazdálkodás”, „Non-profit menedzsment”, „Marketing”, „Kommunikáció”, „Üzleti kommunikáció”.


1990 Ösztöndíjak, szakmai és szakértői minősítések, elismerések: 2006: a Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Program „ROP 3.1.3. képzési programok szakértője. DDRFÜ, Pécs-Kaposvár. 2004-2006: az Oktatási Minisztérium által bejegyzett közoktatási, szakképzési és felsőoktatási szakértő, a HEFOP, a GVOP, a PEA és az EQUAL Programok pályázatainak előértékelője. Regisztrációs szám: 0024/előért/hátrszfo2004. 2004-2006: az ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht., valamint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium HEFOP és EQUAL Program Irányító Hatósága szakértői jegyzékébe bejegyzett pályázati értékelő. 2003: Bejegyzett közigazgatási szakértő – oktató - tréner. Szakmai minősítés. Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest. 2000: Minősített Emberi Erőforrás-gazdálkodási Tanácsadó. Szakmai minősítés. Emberi Erőforrás-gazdálkodási Tanácsadók Országos Szövetsége. Budapest. 1998: „Armand Blanc” Publikációs Díj. (Juhász, G - Kemény, G.: Factors Influencing the Development of Agricultural

109


Enterprises in Hungary. Proceedings of XIII. International Congress on Agricultural Engineering.) Rabat, Marokkó. Kutatási és kutatásszervezési tapasztalatok: „Új szegregáció – Zárt lakóhelyi közösségek Magyarországon (New Segregation – Gated Communities in Hungary)”c. kutatási projekt (kut. vez.: Prof. Dr. Cséfalvay Zoltán egyetemi tanár). Kutatóprofesszor. OM – Kodolányi János Főiskola, 2004-2006. „Humán erőforrás fejlesztése a civil szektorban” c. kutatási projekt. Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány által támogatott kutatói ösztöndíj. Ösztöndíjas kutatási projekt vezető. Human Exchange Emberi Erőforrás Fejlesztő és Tanácsadó Alapítvány - Kodolányi János Főiskola, 2005. „Civil szervezetek együttműködési formáinak feltérképezése” c. kutatási projekt. Életfa Környezetvédő Szövetség - Nagycsaládosok Kaposvári Egyesülete Human Exchange Emberi Erőforrás Fejlesztő és Tanácsadó Alapítvány, 2002.Tanácsadói és tréneri tapasztalatok: "A Dél-dunántúli társas vállalkozások versenyképességét befolyásoló emberi erőforrás tényezők vizsgálata" (OTKA, F 030270 sz., Kaposvári Egyetem, Ökonómiai és Szervezési Intézet 1999-2001); „Dél-dunántúli mezőgazdasági társas vállalkozások humán erőforrás vizsgálata” (Doktori cselekményhez kapcsolódó kutatási projekt. Kaposvári Egyetem, Ökonómiai és Szervezési Intézet, 1997-2001.) Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);

Szakkönyvek, könyvrészletek: JUHÁSZ G. 2006. Társadalmi és munkaerőpiaci érdekek – civil szerepek. Kaposvár: Human Exchange Emberi Erőforrás Fejlesztő és Tanácsadó Alapítvány. Szakkönyv. Idegen nyelvű közlemények JUHÁSZ, G. – GARAI, P. – SZOKOLI, E. 2006. Social Effects of Migration – Reflects on Social Work. Munich: Proceedings of IFSW World Conference of Social Workers „The World out of Balance”. Munich, Germany. GARAI, P. – JUHÁSZ, G. 2006. Role of atipical employment in promotion of social welfare in the South-Transdanubian Region of Hungary. Munich: Proceedings of IFSW World Conference of Social Workers „The World out of Balance”. Munich, Germany. JUHÁSZ, G. – CSIMA, F. 2005. Factors Influencing the Competitiveness of Hungarian Enterprises in Food Industrial Sector. Cluj-Napoca: Proceedings of the 4 th International Symposium „Prospects for the 3rd Millennium Agriculture”. University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine Cluj-Napoca, Romania, 273-274. JUHÁSZ, G. – KEMÉNY G. 2005. Evaluation of Human Resources Management Methods of South-Transdanubian Enterprises in Hungary. Cluj-Napoca: Proceedings of the 4 th International Symposium „Prospects for the 3rd Millennium Agriculture”. University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine Cluj-Napoca, Romania, 179-182.

110



Az előző szempont szerint.

2006: a Magyar Akkreditációs Bizottság felkérésére a Kari Látogató Bizottság tagja. Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar. 2005-től jelenleg is: a Magyar Közgazdászok Tudományos Társaságának elnökségi tagja. 2005-től jelenleg is: a Magyar Felsőoktatás Barátai Alapítvány Felügyelő Bizottságának tagja. 2005-től jelenleg is: az MTA VEAB Gazdaság-, Jog és Társadalomtudományi Szakbizottságának tagja. 2002-2003: a Somogyi Műszaki Szemle Szerkesztőbizottságának tagja. 2000-2003: a Kaposvári Közművelődési Tanács tagja. 2000-jelenleg is: az MTA PAB Agrárökonómiai Szakbizottságának (IV. Szakbizottság Munkabizottsága) tagja. 2000-2002: a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság tagja. 2000-től jelenleg is: az Emberi Erőforrás-gazdálkodási Tanácsadók Országos Szövetségének tagja, bejegyzett, minősített tanácsadó. 1998-tól jelenleg is: a Human Exchange Emberi Erőforrás Fejlesztő és Tanácsadó Alapítvány elnöke.

Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör:

Dr. Kiss György 1953 Jogász (állam- és jogtudományi doktor)

Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György

PhD.

Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék egyetemi tanár, tanszékvezető

Dr. Habil.

111


Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő): Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása Munkaviszony kezdete: Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);

Munkajog, PTE ÁJK nappali- és levelező tagozatok, PTE FEEFI, munkajog Előadások munkajog tárgykörben

Kutatási területek: munkajog (jelenleg: a munkajogi jogutódlás) európai munkajog (a magyar jogharmonizáció kérdései) 1977 1. KISS GYÖRGY – BANKÓ ZOLTÁN – BERKE GYULA: Közösségi munkajog. [in Gyulavári Tamás (szerk.): Az Európai Unió szociális dimenziója], Budapest, 2004, OFA KHT, 2. átdolgozott kiadás, 133 – 158. old. 2. KISS GYÖRGY – BIRK ROLF – BANKÓ ZOLTÁN – BERKE GYULA – GYULAVÁRI TAMÁS – LADÓ MÁRIA: Az Európai Unió munkajoga és a magyar munkajog a jogközelítés folyamatában. Budapest, 2005, Osiris, (második, változatlan kiadás) 847 old. (Harmadik rész I – III. fejezet, Negyedik rész II. fejezet, 10 ív), 171 – 222; 270 – 316; 351 – 390. old. 3. A munkajogi szabályozás szerkezete és jellege, a kollektív szerződés rendeltetése és hatása a munkajog jogforrási rendszerében, [in Horváth István (szerk.): Tanulmányok a munkajog jövőjéről – Szociális ügyek és foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban (Dr. Ádám Lóránt emlékének)], Budapest, 2004, Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium, 31 – 48. old. 4. Néhány észrevétel a „munkához való jog”, illetve a foglalkozás és a munkavégzés szabad megválasztása alapjogi minősítéséhez, [in Balogh Ágnes – Hornyák Szabolcs (szerk.): Tanulmánykötet Erdősy Emil professzor 80. születésnapja tiszteletére], Pécs 2005, 267 – 290. old. 5. Alapjogi összeütközések a munkajogviszony teljesítése során a meggyőződés szabadsága és a munkáltatóhoz való lojalitás tükrében [in Lehoczkyné Kollonay Csilla – Petrovics Zoltán (szerk.): Liber Amicorum – Studia Ida Hágelmeyer Dedicata], Budapest, 2005, ELTE Bibliotheca Iuridicata, 271 – 332. old.

Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása

Kézikönyv a Munka Törvénykönyve alkalmazásához. Pécs, 1992, társszerző Berke Gyula. A piac és az emberi tényező. Budapest, 1995. Munkajog. Egyetemi tankönyv. Budapest, 2000. Munkajogi kézikönyv. Budapest, 2001, társszerző Bankó Zoltán, Berke Gyula. Az Európai Unió munkajoga. Budapest, 2001, szerk., társszerző Bankó Zoltán, Berke Gyula, Gyulavári Tamás,

112


(amennyiben az előbbiektől különböznek) Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

Ladó Mária, Rolf Birk.


Dr. Kunszt Márta 1952 egyetem Magyar-történelem szakos középiskolai tanár Pécsi Tudományegyetem BTK Politikai Tanulmányok Tsz. Egyetemi docens

Munkaviszony kezdete: Az eddigi szakmai gyakorlat és

Universität Regensburg 1989-90 Universität Trier University of Warwick

Történelem CSc. (politikatörténet)

Bevezetés a politikatudományba Politikai intézményrendszer, kurzusok: Modern demokráciaelméletek Közép-kelet-európai politikai struktúrák Totalitarizmus Ágazati politika, kurzusok: Oktatáspolitika az önkormányzatokban Kultúrpolitika az önkormányzatokban. 30 esztendő, ebből 27 a felsőoktatásban 1976 Munkahelyi beosztások: 1993- egyetemi docens

113


teljesítmény bemutatása:

1997- tanszékvezető a Politikai Tanulmányok Tanszéken 1997-98 a JPTE BTK oktatási dékánhelyettes 1998-98 megbízott dékán 1999-02 oktatási dékánhelyettes 2002-06 Pécs Megyei Jogú Város alpolgármestere 2006- egyetemi docens

Oktatási tevékenység: 1988-92 aktív részvétel a Társadalomtudományi Intézet létrehozásában az új társadalomtudományi tárgyak tematikájának és oktatásának kidolgozásába. 1992- bekapcsolódás a bölcsészkari krerditrendszer és megújított tantervek kidolgozásába, a műveltségi tárgyak tartalmi és oktatásszervezési kérdéseinek kimunkálásába. A Politológia specializáció tantervi kidolgozásának irányítása, 1995 az 5 éves politológus szakképzés tantervi és tematikus munkálatainak megkezdése. 1997- a Politológia szak indítási kérelmének benyújtása a MAB-hoz. 1998 - a MAB elfogadja az 5 éves politológus képzés tervét . 1999 – az 5 éves politológus képzés indításának engedélyezése, az első évfolyam beiskolázása 2000 levelezőképzés indítása a politológus képzésben 2001 részvétel a Bölcsészettudományi kar Multidiszciplináris doktori iskolája tartalmának kidolgozásában, a doktori iskola indítása 1. Kunszt Márta: Az önkormányzatiság jelene és jövője Az elmúlt 5 év In: Politikatudományi válaszok a XXI. Század kihívásaira szakmai, VII. Politológus Vándorgyűlés tudományos Pécsi Tudományegyetem (művészeti) Pécs, 2001. 22-38.o. munkássága (a 2. Kunszt Márta: Politikai Erőviszonyok Pécs város képviselőtestületében. legfontosabb In.: Politikum Pécsett, PTE BTK Politikai Tanulmányok Tanszék 2001. maximum 5, az 139-163.o. oktatott 3. Kunszt Márta:Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának tárgy/tárgyak költségvetését meghatározó tényezők. szakterületéhez tartozó publikáció, In.: Politikum Pécsett, PTE BTK Politikai Tanulmányok Tanszék 2001. 163-194.o. alkotás 4. Kunszt Márta: A Baranya megyei 1-es országgyűlési választókerület felsorolása); országgyűlési választásainak eredménye 1990-2002 között In.:Pécsi Politikai Tanulmányok I. Pécs, 2003.42-62. o. 5. Kunszt Márta: A politikai erőviszonyok alakulása a rendszerváltást követően Kaposváron és Szekszárdon In.:Politikai tanulmányok II. Pécs, 2005. 9-26. o.

114



Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság: A Széchenyi professzori ösztöndíj,

Tudományos tevékenység: 1985-87 aspirantura az SZKP KB mellet működő Moszkvai Társadalomtudományi Akadémián. 1988 a történelemtudományok kandidátusi cím megvédése Moszkvában 1990 a kandidátusi fokozat honosítása a Magyar Tudományos Akadémián. 1992 bekapcsolódás a Pálné Kovács Ilona által vezetett önkormányzati OTKA kutatásba. 1992 Pro Renovanda Cultura Hungariae A modern társadalomtudományok oktatásáért Szakalapítvány pályázatának elnyerése 1992-94 részvétel a Brüsszeli Szabadegyetem által koordinált Tempus Jepben 1997-99 OTKA /T 0231222/ Pécs politikai térképe c. kutatás vezetője 1998 Felsőoktatási Programfinanszírozási Pályázat /PFP 0548/ vezetője 2001-2004 OTKA /T 034201/ A dél-dunántúli régió két megyei jogú városának politikai térképe c. OTKA kutatás vezetője. A Magyar Politikatudományi Társaság tagja 2000-2002 a MAB Jogi és Politikatudományi Szakbizottságának a tagja 2002az FTT tagja, mint a Megyei Jogú Városok delegáltja Dr. Lampek Kinga 1960 egyetem közgazdász, szociológus Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Népegészségtani, Egészségfejlesztési Intézet,Egészségfejlesztési és Egészségszociológiai Tanszék, tanszékvezető főiskolai tanár, fejlesztési dékán-helyettes Ph.D. oklevél Pécsi Tudományegyetem 61/2004/Ph.D (Orvos- és egészségtudomány) AZ ISKOLAI VÉGZETTSÉG ÉS AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT KAPCSOLATA Egészségszociológiai vizsgálat a lakosság egészségi állapotában bekövetkező változások megismerésére a magyarországi társadalmi-gazdasági átalakulás időszakában -

115


Széchenyi István Ösztöndíj, időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő): Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása

Munkaviszony kezdete: Az elmúlt 5 szakmai,

Orvosi szociológia, Bevezetés a Egészségszociológia, Szociálpszichológia 24 év

szociológiába,

Családszociológia,

Tudományos munka az orvosi- és egészségszociológia területén: 1. A veszélyeztetett helyzetű fiatalok egészségi állapota, az egészségmagatartás jellemzői. OTKA, 1991 – 1994. 2. Az egészségi állapot és az egészségmagatartás nemek szerinti különbségei és befolyásoló tényezőik a produktív életkorban. OTKA, 1992-1994. 3. A társadalmi intézmények szerepe az egészségre és a környezetre irányuló egyéni viselkedés-mintákat befolyásoló értékek elsajátításának (szocializációjának) folyamatában. OKTK (Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások), 1994 – 1995. 4. A 30-69 éves Baranya megyei városi és falusi lakosok egészségi állapotának változásai a társadalmi-gazdasági átalakulása időszakában. Soros Alapítvány, 1997-1999. 5. Az alternatív medicina igénybevételének és az egészségügyben betöltött szerepének vizsgálata szociológiai módszerekkel. OTKA, 1997 – 2000. 6. A természetgyógyászat szerepe az egészségügy átalakulási folyamataiban. OTKA, 1999 – 2000. 7. Roma felnőtt népesség egészségi állapota, egészségmagatartása, és a romák, valamint az egészségügyi szolgálatok közötti kapcsolat vizsgálata. EFKI 2001-2002. 8. Iskolai végzettség és egészség. OTKA, 2000 – 2003. 9. Szocio-demográfiai és pszichoszociális tényezők szerepe a morbiditás és a mortalitás előrejelzésében. OTKA, 2000 – 2003. 10. Magyarországi kisebbségek fogyasztói magatartása OTKA, 2002 – 2004. TDK témavezetés: 1. Piaci viszonyok az egészségügyi ellátásban – a privát szektor helye, szerepe és igénybevétele –PTE ÁOK 2003 2. A mozgásszervi betegségekben szenvedők komplex rehabilitációjának kísérlete –P TE EFK, 2004 Témavezetés államvizsga dolgozatoknál: Az elmúlt 5 évben az alább felsorolt témakörökben összesen 48 államvizsga dolgozat készült: 1. A népesség egészségi állapotát befolyásoló társadalmi tényezők vizsgálata. 2. A magyarországi roma népesség egészségi állapota és az egészségügyi intézményekkel való kapcsolata. 3. A fiatalok egészség- és jövőképe. 4. A komplementer medicina helye és szerepe a gyógyításban, az egészségmegőrzésben és az egészségfejlesztésben. 1983

év Lampek K. – Németh J. – Lökkös A. – Balázs J. – Solymosi B.: Roma felnőtt népesség egészségi állapota, egészségmagatartása, és a romák, valamint az

116


tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);

egészségügyi szolgálatok közötti kapcsolat vizsgálata. Kutatási beszámoló 2002. Egészségügyi Minisztérium Buda L. - Lampek K. - Tahin T.: Az alternatív medicina, az egészségi állapot és az egészségügyi ellátás összefüggései Magyarországon. Orvosi Hetilap 2002; 143 (17):891-897. Lampek K. – Törőcsik M.: A roma felnőtt népesség egészségügyi fogyasztásának néhány területe. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2003. július. Lampek K. –Füzesi Zs. - Slatin C. –Levenstein Ch.: “Doctors by Fax” or Cleaner Production: The Problem of Prevention in Post-Communist Hungary. New Solutions Journal of Occupational and Environmental Health Policy (2004 June) Füzesi Zs. - Lampek K.: Az egészségi állapothoz való viszony változásai In. Egészségpszichológia a gyakorlatban Szerk. Kállai J., Varga J., Oláh A.) Medicina Könyvkiadó Zrt. 2007. 65-87 p.


Lampek K. – Törőcsik M.: A bisphosphonat készítmények … ahogy a betegek látják. Magyar Onkológia, 2002/4. Lampek K. – Törőcsik M.: Education and its Relationship with Social and Health Status of Roma Population in Hungary In: The Price of Life: Welfare Systems, Social Nets and Economic Growth Eds. Sundin J. – Abreu L. Lampek K. – Törőcsik M.: A magyarországi roma felnőtt népesség egészségi állapota. „Globalitás és lokalitás. Etnokultúrális nézőpntok Közép-Európában” Szerk: Kupa László B Stúdió 2005. Lampek K. – Törőcsik M.: A magyarországi cigányság lehetőségei a XXI század elején – a romák és az iskola „Etnokulturális találkozások Közép-Európában – történeti és jelenkori metszetben” Szerk: Kupa Mihály B Stúdió 2006 Lampek K. – Törőcsik M.: The Status of Health and Health-Related Behaviour of the Adult Roma Population in Hungary In:Proceeding of the Symposium on Health Status Monitoring of Vulnerable Groups in Europe: Past and Present Eds. Sundin J. – Abreu L. – Sándor J. Univ Evora – PTE EFK 2006.


Név

1. 2. 3. 4.

Magyar Szociológiai Társaság Egészségszociológiai Szakosztály 1987 – European Public Health Association 1990 Népegészségügyi Tudományos Társaság 1990 University of Massachusetts Lowell, Work Environment Department, USA 2000 5. Manchester Metropolitan University Department of Humanities and Applied Social Studies Health Research and Development Unit, NagyBritannia 2001 6. Compostella Group (European Thematic Network on Health and Social Welfare Policy) 2003 – 7. Linköpings Universitet Department of Behavioural Sciences, Svédország 2004-

Madácsy József

117


Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):

Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása

1970 egyetem filozófus Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék egyetemi tanársegéd Ph.D. hallgató Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Interdiszciplináris Doktoriskola Néprajz- Kulturális Antropológia Program

Szociális etika, Filozófiai etika, A filozófia alapproblémái, Bevezetés a szociológiaelméletbe II-III., A szociális munka etikai kérdései, Szociológiaelméleti alapkérdések a szociálpolitikában és a szociális munkában, Integratív terep-előkészítő szeminárium, Globalizáció, A fogyasztói kultúra értelmezései, A társadalmi igazságosság elméletei, Filozófia I-II, Társadalomelméleti alapkérdések a szociális munkában Oktatásban eltöltött idő: 5 év Részvétel Pécs M. J. Városnak az „Akadálymentesítési program” keretében végzett kérdőíves állapotfelmérésében (Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány, 2000) Szociális szakvizsga koordináció a PTE BTK Szociális Munka Tanszék vizsgaközpontjában (2002-2005) Etikai tárgyú beszélgetéssorozat mozgássérült fiatalokkal a Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítványnál (2003) Részvétel „A szenvedélybetegségek prevenciójának dialogikus modellje” című konferencián (2005)

Munkaviszony kezdete: Az elmúlt 5 szakmai, tudományos

1999 év Kelemen, G. – B. Erdős, M. – Madácsy, J. (2007): Voices of Sobriety. Addiction Research and Theory, 15(2) 183-201.

118


(művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);

Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása: Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István

Madácsy, J.: A józan kultúra. Kelemen, G. – B. Erdos, M.: Craving for Sobriety. Tabula 2007. (megjelenés alatt) Madácsy, J.: Urbán, R. et al.: A dohányzás egészségpszichológiája. Addiktológia 2005/4. Madácsy, J.: Kelemen, G. – Csákiné Király, L.: szenvedélybetegek szociális ellátása. Addiktológia 2005/2.

Pszichiátriai

és

Madácsy, J.: Olson, R. P. (szerk.): Religious Theories of Personality and Psychotherapy. East Meets West. The Haworth Press, New York-LondonOxford, 2002. Addiktológia 2005/1.

Nemzetközi szakmai gyakorlatok és oktatócserék koordinációja a Leonardo Mobilitás Pályázat keretében, 2006. Partnerintézmények: Cheshire County Council Sherborne Area Partnership University of Chester Yeovil Trinity Foyer Molnár Dániel 1980 egyetem szociológus Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék egyetemi tanársegéd -

-

-

119


Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő): Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása Munkaviszony kezdete: Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása); Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)

Oktatásban töltött idő: 2 év Oktatott tárgyak: Adatgyűjtés- és feldolgozás, Addiktológia (Dr. Kelemen Gáborral), Akciókutatási módszerek, Deviáns jelenségek szociológiája, Informatikai alapismeretek, A szociális munka eszközei, Szociológiaelméleti alapkérdések 2002-2005. - Drogprevenciós szoba működtetése a PTE BTK, TTK, FEEFI és MK Gólyatáborában 2000. – Részvétel a PTE-BTK Szociológiai és Szociálpolitikai Tanszékének falukutató táborában Balatonlellén 2000. - A Gyöngyház Egyesület telefonos drogsegélyszolgálatának munkatársa 1996-2000. – Részvétel a szombathelyi Egészségterv elkészítésében. 2004 Molnár D.: Buda Béla: Népegészségügyi alkoholpolitika. In: Pszichoterápia (közlésre elfogadva) Molnár D.: Jörg Böckem: Lass mich die Nacht überleben. Mein Leben als Journalist und Junkie. In: Addiktológia 2006/3. Molnár D.: Információs technológiák a szociális felsőoktatásban. In: Információs Társadalom 2006/2. Molnár D.: Kelemen Gábor – B. Erdős Márta (szerk.): Az addiktológia horizontja. In: Addiktológia 2004/2. Molnár D.: Ferenczi Zoltán: Drog és vallás. In: Addiktológia 2002/1. Palkovits I.-Csapó T.-Magyar M.-Molnár D.: Szombathely térszervező erejének határfelettisége. Konferenciakiadvány, Szombathely, 2006. 35 p. Molnár D.: Körmend város lehetőségei. Kézirat, 2005. Molnár D.: Hallgatói elégedettség vizsgálat a PTE Bölcsészettudományi Karán. Kézirat, 2004 Molnár D.: Kábítószerfüggők vallásos képzetei. Kézirat, 2004. (szakdolgozat) Molnár D.: Körmend város 2002 és 2006 közötti ciklusprogramjának lakossági elfogadottsága. Kézirat, 2003.

2006-tól: Pécs MJV Kábítószerügyi Egyeztető Bizottságának tagja Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

120


Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő): Munkaviszony kezdete: Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:

Dr. Molnár Margit 1952 egyetem jogász, szociológus, szociálpolitikus PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Egyetemi docens CSc A szociológiai tudomány kandidátusa

• • • •

MTA köztestületi tagja Magyar Szociológiai Társaság Nemzeti és Etnikai Kisebbségkutató Szakosztály tagja Ókortudományi Társaság tagja Magyar Jogász Egylet tagja

Jogtudományi alapismeretek, szociálpolitikai és szociális jogi alapismeretek, alkotmányjog, közigazgatás, magyar szociális jog, európai szociális jog, magyar szociálpolitika-történet, egyetemes szociálpolitika-történet, összehasonlító szociálpolitika-történet, jog és társadalom, tudományos írásmű kritériumai, komplex esetelemző szeminárium, szakdolgozati szeminárium. 17 év 1974. június 01. •

2000. 01. 01.- : egyetemi docens, a PTE BTK Szociológiai és Szociálpolitikai Tanszékén, Pécs • 1997. 02. 01.-1999. 08. 31.: programvezető, a másoddiplomás szociálpolitikus-képzésben, PTE BTK Szociálpolitikai Tanszékén, Pécs • 1994. 09. 01.-1996. 12. 03.: szemináriumvezető, a nappali tagozatos szociálpolitikus-képzésben, JPTE BTK Szociálpolitikai Tanszékén, Pécs • 1991. 06. 01.- : egyetemi adjunktus, a JPTE BTK Szociálpolitikai Tanszékén, Pécs • 1990. 06. 01.-1991. 06. 01. : másodállású tanársegéd, a JPTE ÁJK Szociológiai Tanszékén, Pécs • 1984.- 1990.: szociálpolitikai főelőadó, a Baranya Megyei Tanácson, Pécs • 1980- 1984.: gyámügyi előadó, a Pécs M.J. Város Tanácsa Igazgatási Osztályán, Pécs A szakmai gyakorlat a jogi diploma megszerzését (JPTE ÁJK Pécs) követően a szociális igazgatáshoz, a szociológusi/szociálpolitikai másoddiploma

121


megszerzését (ELTE Bp.) követően az egyetemi közalkalmazotti jogviszonyban a tudományos kutatással együtt a szociálpolitikához és annak jogi alapjaihoz kötődik. A teljesítmény a fenti megbízatásokban, valamint az immáron több karhoz is tartozó hallgatóim tanulmányait megkönnyítő, s az alábbiakban összefoglalt egyetemi jegyzetekben és tankönyvekben ölt testet. év Etnokulturális találkozások Erdélyben a jogalkotás tükrében. (In: Etnokulturális találkozások Közép-Európában – történeti és jelenkori metszetben. Szerk.: Kupa László. Konferencia-kötet) 62-77. pp. Pécs, B&D Stúdió, 2006.

Az elmúlt 5 szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);

A Pécsi Egyetemi Kisebbségi intézet szellemi hagyatéka. (In: Határmenti régiók és kisebbségek a 19-20. században. Szerk. Kupa László - Gyurok János Konferencia-kötet) 91-99. pp. Pécs, B&D Stúdió, 2004. Szociálpolitikai és szociális jogi alapismeretek. Egyetemi jegyzet szociális asszisztensek számára. 150 p. Pécs, PTE ÁJK 2003. Szociálpolitikai rendelkezések a római magánjogban. (In: Szociológia, szociálpolitika, szociális munka. Válogatott tanulmányok. Szerk. Nagy J. Endre Konferencia-kötet) 159-167.pp. Pécs, PTE BTK Szociológia és Szociálpolitika Tanszék 2002.

Esztergár Lajos szociálpolitikája főbb műveinek tükrében. In: Pécsi Szemle 2002. Tél. 71-82. pp. Az eddigi Általános jogi és alkotmányjogi ismeretek. 272 p. Pécs, JPTE BTK 1995. Az Európai Közösségek szociális jogalkotása 231 p. Pécs, JPTE BTK 1996. tudományosszakmai életmű A szociálpolitika története. A szociálpolitika kezdetei az antikvitásban 117 p. szempontjából legfontosabb 5 Pécs, JPTE BTK 1997. publikáció vagy alkotás felsorolása Magyarország szociális jogalkotása. Egyetemi tankönyv. 226 p. Pécs, JPTE (amennyiben az Univ. Press. 1999. előbbiektől Szociálpolitikai és Szociális jogi ismeretek. Egyetemi jegyzet joghallgatók különböznek) számára. 188 p. Pécs, PTE ÁJK 2006. Tudományos/ • Iskolaszövetségi tagság szakmai közéleti • Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesületi tagság tevékenység, • Babes Bolyai Tudományegyetem – Kolozsvár nemzetközi • Sapientia Tudományegyetem – Kolozsvár kapcsolatok • Partiumi Keresztény Egyetem – Nagyvárad bemutatása: Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág

Dr. Schadt Mária 1946 1982-1985 ELTE BTK szociológia 1978-1981 JATE BK pedagógia 1965-1969 Pécsi Tanárképző Főiskola matematika-rajz szak szociológus, pedagógia szakos előadó, matematika-rajz szakos tanár Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológia Tanszék, tanszékvezető PhD Történettudomány

122


megjelölésével PhD, CSc DLA): Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):


2005. július 1.-től BTK Szociológia Tanszék vezetője 2003. január 1.-től a Szociológia Tanszék vezetője a Szociológiai és Szociális Tudományok Intézete keretén belül 2001-PTE BTK Szociológiai és Szociálpolitikai tanszék, egyetemi docens 1996-2000 JPTE BTK Szociológia és Szociálpolitika tanszék, egyetemi adjunktus 1987-1996 JPTE ÁJK Szociológia tanszék, egyetemi adjunktus 1982-1987 JPTE ÁJK Szociológia tanszék egyetemi tanársegéd Oktatott tárgyak: Bevezetés a szociológiába Társadalmi struktúra és rétegződéselméletek Társadalmi mobilitás A magyar társadalom struktúrája, rétegződése és mobilitása Társadalomtörténet 1945-1989 Családszociológia Women's Studies Kutató szeminárium Tutori szeminárium A magyar társadalom az 1950-es években, az ötvenes évekről készített filmekben Részvétel a PTE BTK Történettudományi Doktori Programjában 25 év 1969 2006- "Nők és férfiak esélyegyenlősége a kutatás-fejlesztésben Magyarországon a 20. századtól napjainkig." projekt kretén belül dokumentumelemzés és kérdőíves vizsgálat a nők múltbeli és jelenlegi részvételéről a felsőoktatásban és a kutatás-fejlesztésben. Életútinterjúk készítése jeles magyar nőtudósokról. 2005- "Nők a privát szférán túl" A kutatási program a nők közéleti szerepvállalásának, a politikai döntéshozatalban való részvételének elemzését foglalja magába. 2003 - "A nők a közéletben" projekt keretén belül nők a tömegszervezetekben 1951-től napjainkig. Levéltári anyagok, korabeli dokumentumok másodelemzése, illetve interjúk alapján a nők közéleti szerepeinek, vizsgálata, és ennek hatása a nemek közötti társadalmi viszonyok alakulására, valamint a családszerkezetre. 2002 - Magyarország társadalomtörténete 1945 után, a politikai-, gazdasági- és társadalmi változások hatása a nemek társadalmi szerepeinek alakulására, a család struktúrájának és feladatainak változására, a nők egyéni- és családi élettörténetére, életútinterjúk alapján. 1999 -A XX. századi diktatúrák nőideáljai, a hitleri és sztálini korszak nőképe és ezeknek a magyar nők társadalmi helyzetét meghatározó következményei. A Central Connecticut State University (Hardford), "Women's Studies" programjának egyetemi programunkba történő adaptálása mellett azt kutatom, hogy Magyarországon milyen szervezeti/személyi feltételek megteremtése szükséges ahhoz, hogy kialakulhasson egy civil hálózati rendszer. A társadalmi valóság megismerése érdekében, a jelenleg működő női szervezetek, pártok, cél- és feladatrendszerének a feltárására vállalkoztam. 1997"A pécsi egyetemi hallgatók jogtudatának vizsgálata" OTKA pályázat,

123


pécsi egyetemi hallgatók jogtudat vizsgálata (Visegrády Antal egyetemi tanárral (JPTE ÁJK) közösen). "A női szerep közvetítése és az arra való felkészítés vizsgálata a közoktatás intézményrendszereiben" (OTKA kutatás) A fiatalok egészségi állapotát befolyásoló társadalmi és magatartástudományi tényezők. MTA tárcaszinten kiemelt kutatás, 1981 - 1985 Oktatási segédanyag: Családszociológia (Szöveggyűjtemény) Szerkesztette: Schadt Mária: JPTE Tanárképző Intézet Pedagógia Tanszéke, Pécs 1996. 214. A magyar társadalom szerkezetének átalakulása (1945-1956) In: Az 1950-es évek Magyarországa játékfilmeken. (Szerkesztők: Gyarmati György-Schadt Mária-Vonyó József) Pécs, Asoka Bt. 2004. 26-40. A hallgatók tudományos diákköri tevékenységének segítése: 1993-2002 között OTDK 2000. november 17. "Rendszerváltás és helyi társadalom" konferencia szervezése, a falukutató táborokban készült hallgatói munkákból, falukutató táborokban való részvétel. Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);


Átalakuló társadalom, átalakuló nőideálok az 1950-es években. In: Nők a modernizálódó magyar társadalomban. (Szerkesztők: Gyáni Gábor-Nagy Beáta) Debrecen, Csokonai Kiadó, 2006. 292-316. "Man's Work". In: Teaching Gender Studies in Hungary. Ministry of Youth (ed. Andrea Pető), Family, Social Affairs and Equal Opportunities, Budapest, 2006. 93-99. Ellentmondásos szerepelvárások, nők az államszocializmusban. In: Acta Sociologica, I. évfolyam 1. szám. 2005. ősz, 61-75. A "házi tücsöktől" a dolgozó nőig - az individualizációs folyamatok hatása a családi szerepekre. In: Házastárs, munkatárs, vetélytárs? A női szerepek változása Magyarországon a 20. században. (Szerkesztette: Palasik Mária-Sipos Balázs) Napvilág Kiadó, Budapest, 2005. 156-168. A magyar társadalom szerkezetének átalakulása (1945-1956) Az 1950-es évek Magyarországa játékfilmeken. (Szerkesztők: Gyarmati Gyöngyi Schadt Mária -Vonyó József) Pécs, ASOKA Bt. 2004. 26-40. Családpolitika az ötvenes években a pártdokumentumok és a propaganda tükrében. In: Források és történetírás. (szerkesztette: Bessenyei József, Feld István, Ö. Kovács József, Ringer Árpád) Studia Miskolcinensia 4. Miskolc 2003. p. 285-291. Nők határokon kívül. A bányásznők emlékezete. In: Társadalmi nemek képe és emlékezete Magyarországon a 19-20. században. (Szerkesztette: Pető Andrea) Budapest, Nők a Valódi Esélyegyenlőségért Alapítvány, 2003. 199-220. "Feltörekvő dolgozó nő" Nők az ötvenes években. Pécs, Pannónia Könyvek, 2003. Globalization and Women. - Possibble Advantages and Disadvantages in the Southern Transdanubian Region of Hungary. In: Work Competition Women in the Labour Market. Social Innovation Foundation Bp. 2003. 164189. The Year of Women. The Role of Women's NGOs in the Society. In:Women (Edited by Éva Varga) University of Pécs, Pécs, 2002. 88-104. The Development of Legal Knowledge of University Students (társszerző Visegrády Antal) In: Tanulmányok dr. Földvári József professzor 75. születésnapja tiszteletére. (Szerkesztette: Tóth Mihály és Herke Csongor) PTE ÁJK Pécs, 2001. 117-127. Női szerepek - a nőmozgalmi tevékenység formaváltozásai 1947 – 53

124



Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori

között. In: Szociológia Szociálpolitika Szociális Munka. (Szerk.: Nagy J. Endre PTE BTK Szociológia és Szociálpolitika Tanszék, Pécs 2001. p.105130. 2006-tól "Nők és férfiak esélyegyenlősége a kutatás-fejlesztésben Magyarországon a 20. századtól napjainkig." Jedlik Ányos pályázat keretén belül. 2004- 2006. "Nők a privát szférán túl" A kutatási program a nők közéleti szerepvállalásának, a politikai döntéshozatalban való részvételének elemzését foglalja magába. A kutatás a Politikatörténeti Intézet szervezésében folyik. 2003 - 2005. "A nők a közéletben" projekt keretén belül nők a tömegszervezetekben 1951-től napjainkig. A kutatás a Politikatörténeti Intézet szervezésében történt. Nemzetközi kutatási kapcsolatok: Central Connecticut State University (Hartford): Women's Leadership Development Program, 1991.Tananyag-fejlesztési program a Women's Studies tantárgyhoz, konferenciák (2000, 2001, 2002), szervezőként és előadóként az amerikai egyetem oktatóival közösen. Prof. Norma A. Winston szociológus, University of Tampa (USA) George Eisen Nazareth College of Rochester, Roshester, NY, (USA) Tudományos közéleti tevékenység: Magyar Szociológiai Társaság Magyar Történelmi Társulat Hajnal István Kör National Council of Family Relation (NCFR) OTKA Társadalomtudományi Kollégiumának Szociológiai Szakzsűri tag (2002-2005) PTE BTK Kari Tudományos Diákköri Tanács elnöke 2003. január 1.-től OTDK Társadalomtudományi Szekciója Országos Szakmai Bizottságának tagja Európai Unió, Advisory Committee on Equal Opportunities for Women and Men, szakmai tanácsadó Dr. Szöllősi Gábor 1952 egyetem jogász, szociológus (szociálpolitikus) Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék egyetemi docens Ph.D. Szociológiai tudományok (szociálpolitika szakterület) „A megítélt veszélyeztetettség: A veszélyeztetettség kategóriájának konstruálása a magyar gyermekvédelemben” -

-

125


ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő): Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása


Társadalom és szociálpolitika elmélete, Társadalom- és szociálpolitika területei, Gyermekvédelmi politika, A társadalmi problémák politikája, Szociális szolgáltatások, Társadalmi változás, A társadalmi kirekesztés területei, Szociális kutatás, Gyermekjóléti alapellátások, Szociálpolitika történet, Családszociológia, Szociális jog, Családjog, 16 év Bíró 6 évig Főállású oktató 16 éve Fontosabb szakmai tapasztalatok: - Részvétel a magyar szociális képzések rendszerét meghatározó Szociális Képzési Bizottság munkájában, illetve közreműködés az első hazai szociális munkás képzés beindításában - Részvétel az 1997-es Gyermekvédelmi törvény megalkotásában: koncepcióalkotása a gyermekvédelem új rendszeréről, illetve a gyermekjóléti szolgálatok létrehozásáról. 1986. augusztus 16. Az egyetemen folytatott főállású oktatói tevékenységen túl a következők emelendők ki: - Közreműködés a szociális szakvizsga rendszerének kialakításában: a gyermekjóléti alapellátások témakör követelményeinek meghatározása, jegyzet írása és szerkesztése - Részvétel a szociális rendszer megújítását célzó SZOLID projektben Publikációk: Szöllősi Gábor: A családon belüli erőszak differenciáltsága – Különbségek a nevek, felfogások és a helyzetek szintjén. 65-85.o. In: Virág György (szerk.): Családi iszonyok. A családi erőszak kriminológiai vizsgálata. Budapest, KJKKerszöv - Országos Kriminológiai Intézet, 2005. Gyermekjóléti alapellátás. Segédanyag a szociális szakvizsgához Szerk.: Szöllősi Gábor. Budapest, NCSSZI, 2004 Szöllősi Gábor: A gyermekvédelem osztályok felettiségéről. In: Berki Zolna (szerk.): Korrupció Magyarországon II. Transparency International Magyarországi Tagozata Egyesület, 2003. Budapest 106-129.o. Szöllősi Gábor: A családon belüli bántalmazás és a szociális szakma viszonyáról. Család, Gyermek és Ifjúság 2003. 1. szám 5-24.o.

Szöllősi Gábor: A gyermekvédelmi probléma, mint társadalmi konstrukció. Esély 2003. 2. szám 75-95.o. Az eddigi Szöllősi Gábor: A gyermekvédelmi politika vázlata. 193-207.o. in. Nagy Endre (szerk.): Szociológia, Szociálpolitika, Szociális munka. Válogatott tanulmányok. tudományosszakmai életmű Pécs, Pécsi Tudományegyetem BTK Szociológia és Szociálpolitika Tanszék, 2001. szempontjából

126


legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)

Szöllősi Gábor Hogy fogalmunk legyen róla… (A veszélyeztetettség fogalma az amerikai gyermekvédelemben) Esély, 2000. 4. szám. 39-71.o. M. Lippai Éva, Pelle József, Szöllősi Gábor, Zolnay János, (szerk.: Zádori Zsolt): Segédkönyv a szociálpolitika helyi kialakításához. Budapest, DHV Magyarország Kft., 1998. Szöllősi Gábor: Szociális és gyermekvédelmi jog. JPTE ÁJK Továbbképző Szekció, Pécs, 1998.

Szöllősi, Gábor: Protection of the Family by Family Law and Other Instruments. In: Ludwig Salgo (szerk.): The Family Justice System. Past and Future, Experiences and Propects. Collegium Workshop Series No.3. Budapest, 1997. 81-109. o. - Az Országos Szociálpolitikai Tanács Szociális Tervezési és Fejlesztési Tudományos/ Kollégiumának elnöke szakmai közéleti - A Szociális Szakmai Szövetség elnökségének tagja tevékenység, - A Szociális Szakembert Képző Iskolák és Oktatók Egyesülete nemzetközi (Iskolaszövetség) elnökségének tagja kapcsolatok - Részvétel a Szociális Szakmai Szövetség elnökségének munkájában bemutatása: - Bizottság vezetése a szociális ágazatot felügyelő minisztérium mellett (a szociális szakképzések szakértői és vizsgabiztosainak pályázatait bíráló bizottság) - A Szociális Szakmai Szövetség felkérése alapján törvénytervezet kidolgozása a Szociális Munkások Szakmai Kamarájáról.

(4) Nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak Név

Dr. Balikó Márta

Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím:

1949 egyetem jogász, szociológus, humán szervező, mentálhigiénés szakember Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság vezetője

127


A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő): Munkaviszony kezdete: Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása: Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása); Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

1993-tól folyamatosan: Krizeológia / A krízis fogalma, kezelése, öngyilkosság-megelőzés 1996-tól folyamatosan: A segítő kapcsolat gyakorlata

Krízisintervenció, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekvédelmi szakellátás

Telepszichofon. (Az öngyilkosság megelőzés lehetőségei telefonon át) Animula Kiadó, 1991. A pécsi Szociális Kerekasztal eddigi története. Esély, 1998. 3. szám. Az iskolai szociális munka. (In: Iskolai mentálhigéne, Pannon Könyvek, 1998, szerk: Dr. Kézdi Balázs) Az impressziókeltés sajátosságai vokális csatornán át. (In: Teledialógus, Pannon Könyvek, szerk: Dr. Kelemen Gábor) Az elhelyezési tárgyalás – A gyermek sorsrendezésének fóruma. Család, Gyermek, Ifjúság XII. évf. 2003/5.

128


Dombrádi Zita 1972 szociálpolitikus, addiktológiai konzultáns szociális munka, addiktológiai konzultáció INDIT Közalapítvány, Drogambulancia szociális munkás; „FÜGE” Devianciaprevenciós, Regionális Képzési és Koordinációs Központ szakmai vezető.

Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő): Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása

Munkaviszony kezdete: Az elmúlt 5 szakmai, tudományos (művészeti) munkássága legfontosabb maximum 5, oktatott

Szakirányú szociális munka szenvedélybetegekkel (P.T.E.) 5 év A szenvedélybetegség spektrumai (P.T.E.) 5 év Tereptanár (P.T.E.) 5 év Szenvedélybetegségek (Comenius) 4 év Szakmai gyakorlatomat az egyetem ideje alatt az akkori Ifjúsági Drogközpontban és a komlói Leo Amici Alapítványnál végzetem, amely megalapozta a szakmai elkötelezettségemet, és tudásomat. 1998. őszétől dolgozom a Baranya Megyei Drogambulancián, szociális munkásként, foglalkozom illegális szerfogyasztókkal és függőkkel és viselkedési függőségben szenvedőkkel és hozzátartozóikkal. 6 éve pedig vezetem az INDIT Közalapítvány”FÜGE” Drogprevenciós teamjét, melyben diákok és felnőttek képzésével és felkészítésével foglalkozunk mentálhigiénés szemléletben. 1998. november

év Drogprevenció témakörében- „FÜGE” Módszertani füzet, 2005.

(a az

129


tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása); Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) Fondazione Leo Amici-Maddaloni (Olaszország: drogrehabilitációs intézet) Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

Név Születési év (oklevél szerinti) végzettség és szakképzettség jelenlegi munkahely(ek), a kinevezésben feltüntetett munkakör(ök), több munkahely esetén kérjük jelölni az első helyen foglalkoztató intézményt, tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével) az Ftv. 149.§-a (5) bekezdésében foglaltak szerint; (PhD / CSc vagy DLA, DSc, stb.) PhD esetében kérjük megadni az értekezés címét!)

Gyurok Ernőné dr. Bódi Csilla 1963 jogász

Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Szolgáltató Közhasznú Társaság

___

tudományos/művészeti ___

130


akadémiai tagság; (MTA tagság), MTA doktora (DSc); „dr habil” cím, egyéb címek a Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja

___

eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak, oktatásban töltött idő)

1992-1994 PTE Szociálpolitikai Tanszék felkérésére óraadó: Önkormányzati Szociálpolitika kurzus; Tereptanári tevékenység. 1998-2007 Óraadó - az egyetem által megadott ütemezésben -: Önkormányzati Szociálpolitika (előadás) és Szociális tervezés (szeminárium) tárgyakban. Szociálpolitikai projekt (2006/2007 – 2 félév) 1989-2000. Pécs Mj. Város Polgármesteri Hivatala – Szociális igazgatási és vezetői feladatok; 2000-2007. között folyamatosan végzett tevékenységek - DélDunántúli Regionális Forrásközpont Kht. -: - Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó programok szakmai vezetője, illetve projektmenedzsere;

az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása

az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása) az eddigi tudományosszakmai életmű

- Támogatott foglalkoztatási programok (melyek szociális szolgáltatásfejlesztést is céloztak) ötletgazdája és szakmai vezetője; - Szociális tervezői tevékenységek (pl. Pécs, Siklós, Szentlőrinc városok szociális fejlesztési programjai, szolgáltatástervezési koncepciói, Baranya megyei Szociális Fejlesztési Programja, Regionális Humán Stratégiai Fejlesztési Program); - Egyéb, szociálpolitikai tevékenységek (szakmai rendezvények, képzések, továbbképzések szervezése, ezeken előadások megtartása, ágazati minisztériumi megbízások teljesítése). 1993. Tanulmány megjelenése az Államigazgatás c. folyóiratban, a pécsi közigazgatási reformról (Dr. Schmidtné Végvári Ágnes – Dr. Bódi Csilla: Rendszerváltás- szociálpolitika- új szervezetei struktúra?) 2005. Gyurok Ernőné dr. - Petrovicsné Takács Rózsa - Serafin József: A kistérségek szociális szolgáltatásának tervezése. Megjelent a Kistérségi módszertan: A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai önértékelésének és ágazati vizsgálatának tapasztalatai (szerk. Németh Jenő, Kádár Krisztián – Bp., M. Közig. Int., 2005.) c. kiadványban (125-141 o.). ___

131


szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) tudományos / szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok


A Szociális Szakmai Szövetség Etikai Kollégiumának tagja (2005. 01.-2006.06.) Nemzetközi projektek megvalósítása során kialakult szakmai kapcsolatok (pl. INTERREG III/C. CASE – Városok a társadalmi kirekesztődés ellen c. projekt)

Dr. Fekete Sándor 1953 Orvostudományi egyetem neurológia, pszichiátria, pszichoterápia, addiktológia POTE Pszichiátriai Klinika egyetemi docens, klinikaigazgató Az orvostudományok kandidátusa, (Ph.D.)

habilitáció 2005

• • • • • •

egyetemi szemináriumok és gyakorlatok vezetése, egyetemi elôadások tartása 1987-tôl. angol nyelvu egyetemi képzés 1988-tól, gyakorlatok, elõadások tartása fõiskolai védõnõképzés, dipl nõvérképzés 2000-, német nyelvû képzés tantárgyfelelõse (orv.pszichologia, szociologia) 2005posztgraduális képzések: pszichiáter szakorvosképzés 1995-tõl, pszichoterápia szakorvosképzés 1991-tõl, családorvosképzés és továbbképzés 1994-tõl, 132


•

PhD képzés 1997-tõl

Oktatásban töltött idő: 20 év Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása

Klinikai tapasztalatok: • • • • • •

neurológiai osztályon 1982-ig, pszichiátriai osztályon 1986-ig Mohácsi Kórház Neuropszichiatria, segédorvos, majd szakorovos POTE Pszichiátriai Klinikán 1987- pszichoterápiás o. ambulancia, pszichózis o. vezeto 1993-tól szubintenziv és pszichoterápiás osztályvezetõ és szupervizor 1987-tôl tanársegéd-, 1992-tôl adjunktusként, 1997-tõl docensként 1993-tól az intézet igazgatóhelyetteseként. 2005 jul.1.- klinikaigazgató

Kutatási tapasztalatok: • • • •

Szuicidológia és mentális zavarok, epidemiológiai kutatas (WHO princ.investigator) pszichózisterápiák, genetikai és személyiségvizsgálatok depresszióban és szuicidiumban Transzkulturális vizsgálatok, Gyógyszervizsgálatok - demencia, depresszió, szorongás és pszichotikus betegségekben

Külföldi ösztöndíjas tanulmányutak: • • • •

1989 München, (Psychiatrische Klinik Menterschwaige) 2 hó, dinamikus pszichiátria 1991 Würzburg (Psychiatrische Univ.Klinik), DAAD-ösztöndij, 4 hó szuicidológia 1993 USA(NJ), Kanada (Toronto, Montreal) intézetlátogatások, 1.5 hó – addiktológia 1995-96 University of California, San Diego, USA - 10 hó, ACLSFord-Mellon ösztöndíj

Témavezetőként elnyert kutatási támogatások : • • • • • •

NEVI Öngyilkosságmegelőzési modellkísérlet, akciókutatás, C/07 1992 ETT Népj.Min. tárcaszintű kutatás 648/1994-6 OMFB kutatás (WHO/EURO szuicidológiai program) 1997-2000 Mentalhigienés programiroda támogatás, 1997-98 ISM-Bankaritas 2002 Konzorcium tagjaként: EAAD EU program, 2004; MONSUE EU program 2005

Egyéb tevékenység: Igazságügyi elmeszakértő 1988-tól Munkaviszony kezdete: Az elmúlt 5 szakmai,

1978 év

7. Publikált közlemények száma összesen: 109

133


tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);

Ebbõl külföldi folyóiratban (konferencia abstract nélkül): 30 közlemény + 8 fejezet Hazai magyar nyelvű folyóiratban: 61 cikk + 10 fejezet Előadások száma: 176 Nemzetk. konferencia előadások száma: 62 idézhető angol nyelvű absztrakt 8. Kumulatív impakt faktor: 24.1 + 35,7 Citációk, 2005-ig angol: 124 angol, 82 magyar, összes független citatio 206 Saját könyv: 4 monográfia, 1 angol nyelven, (2005); 3 magyarul (2003, 2004) szerk. könyv: 1, 2001

Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) Társasági, tudományos tagságok, dijak: Tudományos/ szakmai közéleti - a Magyar Pszichiátriai Társaság alelnöke 2002tevékenység, - a Pszichiátriai Szakmai Kollegium tagja 2004nemzetközi - Baranya megyei szakfelügyelö szakfõorvos 2006kapcsolatok - International Academy of Suicide Research (IASR), Associate Member bemutatása: -„National Focal Point” WHO/EU Network for suicidide prevention and research - Szechenyi I. ösztöndijas 2002- International Association for Suicide Prevention, Deutsche Gesellschaft für Suizidprevention - „Psychiatria Hungarica” és „Addictologia Hungarica”folyóirat szerkesztőbizottsági tagja - Dinamikus Rövid Pszichoterápiás Egyesület vez.tagja kiképző terapeuta - PTE Tanácsának tagja 1990-tõl, kari tanácstag folyamatosan 1996-tól, - A Magyar Pszichiátriai Társaság Hollós díja az év legjobb magyar pszichiátriai közleményéért, társszerzőként, 2004; Nyírő Gyula díj, az év legjobb monográfiájáért 2006. Fontosabb kooperációk: WHO/EU szuicidium prevenció és kutatás princ.investigator „National Focal Point” Assembly of European Regions (AER) mentalhigienes project, Pécs, principal investigator University of Munich, B.Bondy, a szuicidium neurobiológiai és genetikai bázisa „CASE” európai multicentrikus kollaboráció, adolescens viselkedéskutatás,University of.Oxford, National Childrens’ Bureau, London, Prof.K.Hawton, Nicola Madge médiakutatás, attitűdvizsgálatok – Würzburgi Egyetem, Prof.A.Schnmidtke, Tokio National Inst of Psychiatry, Prof.Y.Takahashi, Arizona Egyetem, 134


Prof.G.Domino Gyógyszerterápia optimalizálása és gyógyszerfejlesztés farmakogenomikai alapon, antidepressziv terápia és psychofarmakogenetikai lehetőségek /Botz,L.es mtsai./ Hangulatstabilizátorok hatása a Ca ionok közveitetette jelátvitelre (Miseta A. és mtsai) European Alliance against Depression, LMU Muncheni Egyetem által koordinált EU támogatást nyert konzorcium, tagja, népegészségügyi kutatás, Prof.U.Hegerl . Lektori tevékenység : Pszichiátriai Hungarica Archives of Suicide Research Addiktologia Hungarica Crisis, Suizidprophylaxe

Név

Dr. Jüngling Gyöngyvér

Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím:

1948 Orvostudományi egyetem pszichiátria és gyermekpszichiátria Nevelési Tanácsadó gyermekpszichiáter

A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött

Segítő kapcsolat pszichológiája, Gyermek-és serdülőkori szocializációs zavarok Csoport a szociális munkában. Gyermekpszichiátria. Életesemények. Mentalhigiéne módszerei. 13 év

135


idő): Munkaviszony kezdete: Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:

Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása); Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos

1972 8 év pszichiátriai osztályon töltött szakmai tevékenység után 1980 óta gyermekpszichiátria területén dolgozom, elsősorban pszichoterápiás megközelítéssel. 90-93 között gyermekterápiás képzésen vettem részt, majd 1995-ben pszichodráma vezetői képzettséget szereztem. Azóta több tréninget, személyiségfejlesztő, vagy terápiás célú csoportot vezettem. Számtalan egészségügyi és szociális intézményben tartottam előadást ill. vezettem mentálhigiénés tréninget. 5 évig oktattam a Győri Tanítóképző Főiskola pécsi kihelyezett szociálpedagógus tagozatán is jelenleg pedig a PTE Egészségügyi Főiskola védőnő tagozatán tanítom a gyermekpszichiátriát.

Tagja vagyok a Magyar Családterápiás Egyesületnek Pécsett az Ifjúságért Egyesület elnökségi tagja ill. pszichiáter tanácsadója vagyok évek óta az általuk működtetett Családok Átmeneti Otthonának.

Prof. Dr. Ozsváth Károly 1926 orvostudományi egyetem tisztiorvos, pszichiátria, neurológia, addiktológiai és pszichoterápia Pszichiátriai és Orvosi Pszichológiai Klinika Professor Emeritus az orvostudományok kandidátusa 136


fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő): Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása


MTA doktora (orvostudomány)

igazságügyi pszichiátria, mentálhigiéné, pszichológia, pszichiátria 28 év

1950-től a Központi Honvédkórház ideg-elmeosztályán orvos, közben csapatorvos, szervezőorvos. 1962-től 1989-ig a pécsi Honvédkórház idegelmeosztályának osztályvezető főorvosa, nyá. orvos-ezredes. 1977-től a POTE címzetes, 1987-től 1993-ig a Pszichiátriai és Orvosi Pszichológiai Klinika tanszékvezető egyetemi tanára, 1996-tól professor emeritus. 1979-től 1983-ig a Pécsi Tudomány Egyetem Jogi Karán igazságügyi pszichiátriát, 1984-től 1987-ig Tanárképző Karán mentálhigiénét adott elő. 1987 és 1997 között megyei pszichiáter szakfőorvos. 1950 Ozsváth K.: Disszociatív (konverziós) és szomatoform tünetcsoportok. In: Füredi J. (szerk.) A pszichiátria magyar kézikönyve. Medicina Kiadó, Budapest, 1998, 342-364. Második bővített kiadás, Medicina Kiadó, Budapest, 2001,411 – 430. Ozsváth K.: Pszichiátria és Társadalomtudományok. In: Huszár I. (szerk.): Tények és gondolatok a 20. Század magyar pszichiátriájáról. A Magyar Pszichiátriai Társaság Jubileumi Évkönyve, Budapest, 2000. 81 - 106. Ozsváth K.: Magatartászavarok és közlekedés. In: Derényi Gábor (szerk.) Közúti közlekedésorvostan. Egészség Alapítvány, Székesfehérvár, 2000. 85-113. Ozsváth K.: Paradigmaváltások az elmegyógyászatban Orvosi Hetilap, 1998, 139, (14), 803 - 808. Ozsváth K.: Identitás válság - lélektani válság - önpusztítás? In: Bleyer E. (szerk.): Kakasdi Napok, 1995-1997.

Mentálhigiénés

137


Programiroda, Pécs, 1998.,19-22. Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)

Ozsváth, K.: Suicidal Behaviour from the point of view of the Clinician. In: Münnich I., Kolozsi B. (Eds.): Studies in Deviant Behaviours In Hungary. Research Review on Hungarian Social Sciences. Project No.4. Bulletin of the Coordinating Council of Program Ts-3. 1991, 33-42. Ozsváth K., Kóczán Gy.: Suicide in Critical Life Periods. Ibidem 43-56. Ozsváth, K., Gy. Kóczán, S. Fekete, J. Varga: Parasuicide Care System in General Hospitals and Psychiatric Facilities in County Baranya. In: Böhme, K. , R. Freytag, C. Wachter, H.Wedler (Eds.) Suicidal Behaviour. The State of the Art. Röderer S. Verlag, Regensburg, 1993, 514-518. Ozsváth K.: Az öngyilkos magatartás. (Helyzetkép a hazai öngyilkos epidemiológiáról). Orvostovábbképző Szemle, 1995. 2, (3), 14 - 15. Ozsváth K.: Self-Destruction and Borderline Personality Disorder. Dynamische Psychiatrie, 1990, 23, 110 - 119.


Név

1976-tól az Ideg-elmegyógyászati, ill. Pszichiátriai Szakmai Kollégium tagja. A pszichiátriai, addiktológiai és pszichoterápiás szakvizsgabizottság tagja, ill. elnöke. A Magyar Pszichiátriai Társaság alapító tagja.(1979) 1976-tól 1993-ig a Pécsi Akadémiai Bizottság Orvostudományi Osztálya keretében a neuropszichiátriai munkacsoport vezetője. 1980-tól az MTA Orvosi Tudományok Osztálya és az Egészségügyi Minisztérium Neurológiai és Pszichiátriai Bizottságának, az MTA Pszichológiai Bizottságának tagja, 1984-1994 között a TMB szakreferense. 1986-89 között az Egészségügyi Tudományos Tanács, 1994-1999 között az ETT Társadalom-orvostudományi Bizottság tagja. 1990-től 1996-ig az MTA Orvosi Tudományok Osztálya Pszichiátriai Bizottságának elnöke, 1996-tól jelenleg is a Klinikai /konzervatív/ Tudományos Bizottság tagja. 1980-tól 1991-ig az Országos Középtávú Kutatási Fejlesztési Terv”A társadalmi beilleszkedési zavarok" főirány programtanácsának tagja, az első öt éves szakaszban az öngyilkosság, a másodikban a modell-kísérletek alirány vezetője. A vezetése alatt működő kutatási alirány 5 témafelelőse kandidátusi fokozatot szerzett. 1999-ben az orvostudomány (MTA) doktora címet nyert. Az Orvosi Hetilap és a Psychiatria Hungarica szerkesztőbizottsági tagja. Csehszlovákiában, Lengyelországban és az NDK-ban több katonaorvosi, 1980tól Finnországban, Svédországban, Hollandiában OÖT ösztöndíjas tanulmányutakon vett részt A 60-as években hazai elsőként standardizált értelempróbát, neurózis-kérdőívet, munkatársaival attitűd skálákat készített, pszichiátriai epidemiológiai vizsgálatokat szervezett. 1977-ben egyetemi orvosi pszichológiai és pszichiátriai jegyzetet szerkesztett, melyet három orvosegyetem tananyagként elfogadott. 125 tudományos közleménye van, ebből első szerzős 95. 16 könyvfejezetet írt, ebből 10 magyar, 25 nem absztrakt kongresszusi előadás /ebből 17 magyar /. 54 nemzetközi kongresszusi előadást tartott, 3 belső használatra engedélyezett katonai mentálhigiénés kismonográfiát írt. Jelenleg pszichiátriai fogalomtár szerkesztésére kapott megbízást.

Szávai Ferenc Tibor

138


Születési év (oklevél szerinti) végzettség és szakképzettség jelenlegi munkahely(ek), a kinevezésben feltüntetett munkakör(ök), több munkahely esetén kérjük jelölni az első helyen foglalkoztató intézményt, tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével) az Ftv. 149.§-a (5) bekezdésében foglaltak szerint; (PhD / CSc vagy DLA, DSc, stb.) PhD esetében kérjük megadni az értekezés címét!) tudományos/művészeti akadémiai tagság; (MTA tagság), MTA doktora (DSc); „dr habil” cím, egyéb címek a Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak, oktatásban töltött idő)

az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása

1960 történelem szakos középiskolai tanár, politikaelmélet bölcsész előadó, német nemzetiségi nyelv-és irodalom szakos középiskolai tanár, bölcsész előadó Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézet

A történettudomány kandidátusa CSc - 1993 A MTA doktora (DSc) - 2006 Történettudomány

A MTA doktora (DSc) Dr. habil – 2001 ELTE

− Széchenyi István Oktatási és Kutatási Ösztöndíj: 20022005 − Bolyai János Kutatási Ösztöndíj: 1999-2002 − Lise Meitner ösztöndíj 1998-1999 Fonds zur Förderung der wissenschaftlichen Forschung – Republik Österreich − DAAD ösztöndíj 1992-1993, 1997, 2003 − Soros Foundation ösztöndíja 2001 − Europa Institut Budapest 2001, 2002 Oktatott tárgyak: - Gazdaság- és társadalomtörténet - Európa gazdaság-és társadalomtörténete - Europas Moderne Wirtschaft II. - Ostmitteleutopa als neue Eu-Region - Nemzetközi kapcsolatok története - Magyar Külpolitika - Kelet-Közép Európa tanulmányok - 1983 – középiskolai tanár - 1987 – főiskolai adjunktus - 1990-1993 tudományos ösztöndíjas MTA - 1997-1995 tudományos főmunkatárs

MTA

támogatott 139


az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása)

az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)

tudományos / szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok

kutatóhelyek - 1996- egyetemi docens BKE - 2005 – Egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem 1. Magyar gazdaságtörténeti szöveggyűjtemény XVIII-XX. század. - Szerkesztő Pogány Ágnessel, Varga Zsuzsával, Czoch Gáborral. Főszerkesztő: Kövér György, Faragó Tamás. AULA Budapest, 2003. 652. p. (157-341). 2. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának következményei. Az államutódlás vitás kérdései. Pécs, 2004. 3. Bevezetés Európa modernkori gazdaságtörténetébe. BKAE, BKAE-Számalk. Budapest, 2004. 150 p. Ennek továbbfejlesztett változata: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok története címen Dialóg Campus Kiadói szerződés -2008. 4. Agrártörténet – agrárpolitika. Tanulmányok Szuhay Miklós emeritus professzor munkásságának köszöntésére. Gazdaságés társadalomtörténeti tanulmányok. Sorozatszerkesztő: Buza János, Szerkesztők: Estók János – Varga Zsuzsa – Szávai Ferenc Budapest 2006 5. A német nemzetiség szerepe a nemzetközi kapcsolatokban a két világháború között. Dokumentumkötet. Szerkesztés Tilkovszky Loránttal és Eiler Ferenccel. OTKA 2006-ban zárult munka 1. Gazdaképzési rendszerek - A mezőgazdasági szakképzés története a XIX-XX. századi Európában. (Pannónia Könyvek, Pécsi Tudománytár sorozat. Pécs, 1996. 276 p 2. Az Osztrák-Magyar Monarchia közös vagyona. (Pannónia Könyvek, Pécsi Tudománytár sorozat.) Pécs, 1999. 311 p. 3. Dokumente des österreichisch-ungarischen Schiedsgerichtes in Lausanne (1930-1938). Haselsteiner, Horst / Szávai, Ferenc (Hrsg.) Frankfurt/M., Berlin, Bern, Bruxelles, New York, Oxford, Wien, 2001. 618 S., 35 Tab. Analecta fontium mitteleuropaeorum. Bd. 1 Herausgegeben von Horst Haselsteiner. 4. Die Folgen des Zerfalls der Österreichisch-Ungarischen Monarchie. St. Katharinen, 2003. Scripta Mercaturae Verlag. 266 S. 5. A kettős Monarchia öröksége. A Pécsi Tudományegyetem és a Budapesti Közgazdaságtudományi- és Államigazgatási Egyetem közös kiadásában. Gazdaságtörténeti Közlemények 1. Szekszárd-Pécs. 2001. 193. p 6. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának következményei. Az államutódlás vitás kérdásei. Pécs, 2004. 334 p. − International Economic History Association – 1993 - tag − Deutscher Akademischer Austauschdienst Bonn – Mitglied der ehemaligen ausländischen DAAD-Stipendiaten (Alumniverein) 1993 –tag − Austrian Institute of East and Southeast European Studies OSI

140


− (Verein „Österreichisches Ost-uns Südosteuropa Institut”) – 2004 – tag − Institut für den Donauraum und Mitteleuropa IDM - 2004 tag − A Magyar Tudományos Akadémia Köztestülete – 1994 – tag − A Magyar Tudományos Akadémia Egyetemtörténeti Albizottság – 2006- tag − A Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti- és Faluszociológiai - Bizottsági tag 1997 – tag − A Magyar Tudományos Akadémia Bányászati Ergonómiai és Bányaegészségügyi Tudományos Bizottság Történeti Albizottság – Bizottsági tag 2002 -tag

141


4. Nyilatkozatok

♦ Az intézményvezető nyilatkozata arról, hogy a fenti táblázatokban megnevezett oktatóknak a jelzett módon való foglalkoztatását biztosítja az intézményben az indítandó képzés egy teljes ciklusára, és gondoskodik a személyi feltételek bemutatott szakmai megfelelőségének fenntartásáról. ♦ Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban / munkaviszonyban) nem álló oktatók nyilatkozata arról, hogy vállalják a nevük alatt feltüntetett tantárgyak oktatását és az oktatási követelmények teljesítését. ♦ Az intézményben foglalkoztatott, az adott szakon oktatók nyilatkozata arról, hogy kettőnél több munkaviszonya felsőoktatási intézményben nincs. (Ld. a hatályos Ftv. 84. §. (5) bekezdésében foglaltakat)

142


V. A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei 1. Országosan (és nemzetközileg) elismert tudományos műhely(ek) és együtt dolgozó szakmai közösséggel bíró alapvető K+F / művészeti terület bemutatása.

A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszékén működő szakmai műhelyek országosan elismertek, néhányuk nemzetközi szinten is ismert. A szociális munkát oktató egység tevékenységének fontos pillére a kutatás. A minősítéssel rendelkező munkatársak számos hazai és nemzetközi együttműködésre alapozott kutatási projektben vesznek részt. A nemzetközi kapcsolatok bővítését, a hazai és külföldi intézményekkel folytatott közös kutatások kiterjesztését folyamatos és eredményes pályázati tevékenység segíti. A PTE-n több szociális tudománnyal kapcsolatos, elsősorban interdiszciplináris kutatás fut. A kutatómunka jelentős hányada magyar és külföldi partnerek koprodukciójában folyik. A Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék kutatási kapcsolatban áll az angliai University of Chesterrel, valamint – a Florida State University és a PTE közti szerződés keretében – az FSU College of Social Work-kel folytat közös kutatást a klinikai szociális munka témakörben. A szociális munka terén kutatói együttműködést folytatunk az Oslo College-vel. Az addiktológiai területéről két szöveggyűjtemény került kiadásra: 2000-ben a Teledialógus c. szöveggyűjtemény, valamint 2001-ben Az addiktológia horizontjai c. szöveggyűjtemény (ld. Kelemen, Erdős, Csürke publikációs jegyzéke). 2004-ben, ugyanezen tanulmányi területről egy önálló, elméleti- és empirikus kutatásokat összegező könyv jelent meg (angolul): Craving for Sobriety (Kelemen, Erdős). Gyermek és ifjúságvédelem vonatkozásában számos hazai és nemzetközi kutatás eredményeit összegező publikáció jelent meg. Ezek közül 2003-ban, könyv formájában megjelent oktatói segédanyag: A magyarországi horvát fiatalok életmódja (Baráth, Gyurok, Sokcsevis). Az Iskoláskorú gyermekek szociális, pszichoszociális és egészségügyi helyzete Villány és környékén regionális és nemzetközi összehasonlításban című tanulmány bekerült több tanulmányi tantárgy ajánlott irodalmába (ld. Baráth). Nemzeti és etnikai kisebbségek szociális ellátásának területén egy átfogó (multidiszciplináris) nemzetközi összehasonlító kutatás zajlott Kisebbségi időskorúak szociális és egészségügyi helyzete Európában címmel, főbb eredményei és módszertani eszköztára bekerült több tantárgy oktatási anyagába (pl. Egészségpszichológia, Szociális munka kisebbségekkel, Kutatási módszerek a szociális munkában) (Baráth). Szociálpszichológia/szociálpolitika területén egy helyi (regionális) vonatkozású kutatás, a Kirekesztő mechanizmusok Baranya megye aprófalvas lakosságának egészségügyi és szociális ellátásában (ld. Baráth és mts., 2003-2005) tanulságai és vizsgálati eszköztára adott keretet és alapot számos szakdolgozat elkészítéséhez. Mentálhigiéné vonatkozásában, 2004-ben a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) által támogatott, két időszerű kézikönyv készült el: The Mental Health Aspects of Trafficking in Human Beings: Part I. Training Manual, Part II. A Set of Minimum Standards (Baráth et al.), amelynek magyarra való fordítása folyamatban van, és így a továbbiakban hasznosítást fog nyerni több tantárggyal kapcsolatos elméleti és gyakorlati oktatásban egyaránt (pl. Krízisintervenció, Szociális munka etnikai kérdései, Etnikai kisebbségek, Migráció). Oktatásmódszertan vonatkozásában a Tanszék számos újítás bevezetését szorgalmazta az utóbbi években az interaktív (probléma-orientált) tanulás fejlesztésének érdekében. Ezek közül egyik eddig legsikeresebb újításnak bizonyult egy sajátságos, ún. Integratív 143


szeminárium szorgalmazása, amely a Tanszék valahány oktatóját és hallgatóját bevonja egyegy időszerű szakmai-, illetve társadalmilag aktuális téma feldolgozásába, válogatott dokumentumfilmek (vagy művészeti alkotások) bemutatásával. Kurrikulum- fejlesztés tekintetében a közelmúltban szoros együttműködés bontakozott ki a Tanszék és számos más külföldi szociális munka tanszék között az ERASMUS hallgatóioktatói csere program keretében (Bremen, Kassel, stb.), amelynek fő érdeme a hallgatók 1-2 féléves külföldi tanulmányokban való részvétele, valamint külföldi hallatókkal és oktatókkal való tapasztalatcsere. FŐBB KUTATÁSI TERÜLETEK • • • • • • • • • • • • • •

Addiktológia kutatások (Kelemen – Erdős – Csürke – Madácsy – Molnár D.) Terápiás közösségi kutatások (Kelemen – Erdős – Madácsy) Személyközi kommunikációs kutatások (Erdős) Szuicidológiai kutatások (Csürke) Dráma- és komplex művészetterápiás kutatások traumakezelésben (Baráth – Kelemen) Epidemiológiai és közegészségügyi/mentálhigiénés kutatások (Baráth – Brettner) Kisebbségi kutatások (Baráth) Non-profit szektorkutatások (Baráth) A kistérségi szociális és egészségügyi ellátórendszer hatásvizsgálatai (Baráth) Nemzetközi migrációs kutatások (Baráth) Szociálpolitika-történet (Molnár M.) Gyermekvédelem (Szöllősi) Családon belüli erőszak, gyermekbántalmazás (Szöllősi) Területfejlesztés (Borda)

MŰHELYEK Addiktológiai műhely Célkitűzés: A műhely célja az addiktológiai elméleti alapjainak és szakmai gyakorlatának (hatékonyságának, módszereinek) elmélyítő tanulmányozása és fejlesztés a szenvedélybetegek kezelésében és azok pszichoszociális rehabilitációjában, valamint az addikciók és más önpusztító életvitelek megelőzésében a szociális munka és rokon segítő szakmák megközelítésében (családterápia, counseling stb.). Alapító: Dr. Habil. Kelemen Gábor egyetemi docens, az Addiktológia folyóirat társszerkesztője, 4 addiktológiai könyv szerzője és több addiktológiai tanulmánykötet szerkesztője/társszerkesztője. Addiktológiai munkásságáért 2002-ben Kabay János díjban részesült. Társalapítók: Dr. Erdős Márta, egyetemi adjunktus Dr. Csürke József, egyetemi adjunktus Kutatások: • OTKA 2002-2005. T 037245 A rupturák, a mismath-ek és a mikrodiszszinkronizmusok és ezek befolyásolásának szerepe a szenvedélybetegek reintegrálásában és a reintegráló szertartásokban. (Dr. Erdős Márta és Csürke József közreműködésével) • Konstrukciók az addikciókról. Az Ifjúsági és Sportminisztérium KAB-KT-01-04 pályázata (Dr. Erdős Márta és Csürke József közreműködésével)

144


• Krónikus kábítószerfüggők és hozzátartozóik kezelése a Leo Amici Alapítvány szenvedélybetegeket kezelő intézményében, Komlón. Phare microproject, referencia szám: 98-0071-31. 1998-2000. Nemzetközi gyermek- és ifjúságvédelem műhely Célkitűzés: Az erőszakhoz és bántalmazásokhoz kötődő, valamint a háborús és egyéb traumák gyermekáldozatainak védelme, rehabilitációja és pszichoszociális támogatása egészségpszichológiai és közösségfejlesztési megközelítésben, különös hangsúllyal a művészetterápiák lehetőségeinek és távlatainak kiaknázására gyermek és ifjúságvédelemben. Alapító: Prof. Dr. Baráth Árpád, Ph.D. (pszichológus, egyetemi tanár), az International Journal of Self Help and Mutual Aid (USA, Baywood Publ. Co., Inc.) szakfolyóirat, valamint a horvátországi Media Research: Croatian Journal for Journalism and the Media (Zágráb) szerkesztőbizottságának tagja. A horvátországi és a boszniai háború alatt (1991-1996), valamint a koszovói krízis idején (1999), az UNICEF által kezdeményezett komplex gyermekvédelmi, pszichoszociális /művészetterápiás programok felelős vezetője. A Horváth Tudományos és Technológiai Misztérium pályázati programjainak többszörös nyertese (1994től) a horvátországi magyarság háborús veszteségeinek és azok szövődményeinek kutatásáért és után-követéséért. Az Európai Gyermekvédelmi Közösség tagja (CICE – Children’s Identity and Citizenship in Europe, Bruxelles, 1998-tól), valamint a Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság alapító tagja (Zágráb, 1994). Szakmai munkásságáért több nemzetközi elismerésben részesült, ide sorolva a Horvátországi Pszichológiai Társaság “Ramiro Bujas”, 1994-ben elnyert kitüntetését, valamint a 2001-ben elnyert Europa Közösség Díjat “Olvasási innovációk fejlesztése Európában”, az olvasásterápia széleskörű alkalmazásáért háborús és egyéb traumák kezelésében (Winner of the 2001 International Reading Association Award for Innoavative Reading Promotion in Europe. Dublin, Ireland: July 5, 2001). Rövid életrajza és munkásságának leírása két “Ki-kicsoda” nemzetközi publikációban is megtalálható: (1) “Who’s Who in Croatian Medicine”. S. Simunic (ed.). Zagreb: Gold Marketing, 1994. (2) Marquis “Who’sWho in Science and Engeneering”. 7th Edition, 2003-2004. New Providence (NJ, USA), 2002. Társalapítók Mr. Sci. Madeline Aksich (szociális munkás, Kanada) Mr. Sci. Branka Bukoves (szociális munkás, Szlovénia) Kovácsné Bathó Beáta (szociális munkás Magyarország) Dr. Anica Mikus-Kos (gyermekpszichiáter, Szlovénia) Dr. Ljiljana Sabljak (biblioterpeauta, Horvátország) Dr. Rune Stuvland (pszichológus, Norvégia) Vastag Judit (szociális munkás, Magyarország) Kutatások (folyamatban): • “Önsegítés és önkéntesség serkentése gyermekeknél és fiataloknál Szlovéniában és Europában” (nemzetközi akciókutatás). Drusto za razvijanje prostovoljnog dela, Novo mesto (Slovenija). 1993-től. • “Pedagógusok mentálhigiénés támogatása és felkészítése gyermek és ifjúságvédelemben a volt Jugoszlávia utóállamaiban”. (nemzetközi akciókutatás). “Together” – Slovenian Foundation, Ljubljana (Slovenija). 2002-től. • „Hidak építése: Háborúban sérült gyermekek és fiatalok pszichoszociális támogatása a volt Jugoszlávia utódállamaiban” (nemzetközi akciókutatás). International Children Institute (Canada). 1993-tól. • „Iskolai egészségnevelés és egészségfejlesztés Koszovóban.” (nemzetközi akciókutatás és oktatás). (IOM – Nemzetközi Migrációs Szervezet, Budapest) 2003-tól.

145


• „Kirekesztő mechanizmusok Baranya megye aprófalvas lakosságának egészségügyi és szociális ellátásában” (regionális akciókutatás). Villány város Családsegítő és Gyermekjóléti Társulás (Villány). 2003-tól. A gyermekvédelmi problémák konstruálódása a társadalomban. A családon belüli erőszak és a gyermekbántalmazás értelmezési módjai a társadalomban műhely Alapítója. Dr. Szöllősi Gábor, Ph.D. Célkitűzés: A társadalmi probléma felfogásmódjainak feltárásával lehetőséget teremteni a társadalmi konstrukciók és a probléma alapját képező helyzetek megkülönböztetésére. Ifjúságpolitikai szekció Ennek keretében kérdőíves adatfelvétel (survey módszer), valamint dokumentumelemzés segítségével felmérték az adott település (Sárbogárd, Mór) fiataljainak szociodemográfiai helyzetét, egészségi állapotát, továbbá vizsgálták életmódjukat (jellemző tevékenységszerkezeteket, „mintázatokat”), értékválasztásaikat és attitűdjeiket, ez utóbbi esetében különös súlyt fektetve a szabály,-és normakövetés, valamint az előítéletesség kérdésére. Elemezték mobilitási esélyeiket, lehetőségeiket és szándékaikat. Terepkutatási-szekció A szociális kutatások során (a már említett helyszíneken kívül Gyönkön, Zánkán és Baján) a reprezentativitást biztosító valószínűségi mintavételi eljárással kiválasztott családokat, illetve háztartásokat vizsgáltak. Ugyancsak kérdőíves adatfelvétel segítségével feltérképezték a jövedelmi, vagyoni és lakásviszonyokat, elemezték a munkaerőpiaci állapotokat (a munkanélküliséget), a gazdasági aktivitást, a szociális ellátórendszerek igénybevételét, azok működését, hatékonyságát. E kutatások kitértek a családok gazdasági stratégiáinak bemutatására, értékpreferenciákra, s mindezeket összevetve egy úgynevezett társadalmi státusz-mutató szerkesztésével „lerajzolták” a vizsgált populáció rétegződési képét. A felsorolt három képzőhely oktatói az utóbbi években számos szakmai (oktatói és kutatási) tapasztalatra tettek szert a szociális munka mester-fokozatú (MA) képzési programok kapcsán mind haza, mind nemzetközi vonatkozásban. E tapasztalatok közül az alábbiakat érdemes kiemelni: Külföldi tapasztalatok • Horvátország: Prof. Dr. Baráth Árpád (BTK egyetemi tanára), a Zágrábi Orvostudományi Egyetem egykori docense (Egészségpszichológia Tanszék egykori tanszékvezetője, 1983-1991), a nyolcvanas években társszerzője és felelős kutatásvezetője volt számos posztgraduális oktatásfejlesztési (K+F) programnak, ide sorolva az általános orvosképzés mester-fokozatú (MA) programok fejlesztését és folyamatos minőségellenőrzését. 7 Általa és időközben, a BTK Szociális Munka és Szociálpolitika 7

Baráth, Á., Cividini, E., Klein, E. (1983). Az első orvosi vizsgálatok gazdaságossága és hatékonysága az általános orvosi gyakorlatban. (Efikasnost i ekonomičnost prvih pregleda u domeni liječnika prvog kontakta) Psihoterapija. 13: 1-13. Baráth, Á., Jakšić, Ž. (1986). A posztgraduális orvosi továbbképző tanulmányi programok hatékonyságvizsgálata a Zágrábi Orvostudományi Egyetemen. I. rész. (Evaluacija postdiplomskih studija na Medicinskom fakultetu u Zagrebu. I. dio) Liječnički vjesnik. 108: 237-244. Baráth, Á., Jakšić, Ž., Vuletić, S. (1987). A posztgraduális orvosi továbbképző tanulmányi programok hatékonyságvizsgálata a Zágrábi Orvostudományi Egyetemen. II. rész (Evaluacija postdiplomskih studija na Medicinskom fakultetu u Zagrebu. II. dio) Liječnički vjesnik. 109: 193-198. 146


Tanszék oktatói részletes betekintést nyerhettek a Zágrábi Egyetem Jogi Karán, 1996-ban bevezetett MA és PhD szintű szociális munka képzések tartalmi felépítésébe és oktatási módszereibe. • Németország: A BTK Szociális Munka Tanszék 1996/97-es tanévtől kezdve az ErasmusSocrates nemzetközi hallgatói-oktatói csereprogram állandó résztvevője, amely program lehetővé tette, hogy a tanszék oktatói és hallgatói két németországi egyetem szociális munka BA és MA szintű képzések felépítésével ismerkedjenek meg, és azokról nyerjenek közvetlen szakmai tapasztalatot (Bergen és Kiel egyetemek szociális képzési programok). • Egyesült Királyság: A BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 2006-tól a Leonardo Nemzeti Iroda oktatócsere és hallgatói mobilitás (hallgatói szakmai gyakorlatok) programjainak kedvezményezettje. A Tanszék a program keretében oktatókat küld a Chesteri Egyetemre (Prof. Dr. Aidan Worsley) oktatási és kutatási céllal (Dr. Kelemen Gábor, Dr. Erdős Márta), valamint hallgatókat – terepgyakorlatra – a Cheshire County Council szociális intézményeibe, továbbá a Sherborne Area Partnership (Nigel Engert) partnerintézményeként működő Yeovil Trinity Foyer-be (Rose Adams). A program lehetőséget kínál a közösségi szociális munka idős- és fogyatékosellátás terén felgyülemlett nemzetközi tapasztalatainak tanulmányozására, illetve a hajléktalan fiatalok integrációjában alkalmazott módszerek megismerésére. • Egyesült Államok: Dr. Baráth Árpád, 2001-ben tett tanulmányútja során látogatást tett a Michigan Egyetem Szociális Munka Tanszékén (U of M School of SocialWork), és részletes betekintést nyert többek között ezen és más egyetemeken érvényben lévő MA szintű szociális munka képzési programok formai és tartalmi rendszerébe (Masters’ of Social Work Degree Program 2000/2001). E tanulmányúton szerzett szakmai tapasztalatokról a tanszék oktatói részletes tájékoztató beszámolót kaptak kézhez. 8 Dr. Tomy Gomory, a Kaliforniai Egyetem (UCLA) társprofesszora, a szociális munka oktatója, 2005/2006 tanév őszi szemeszterét, vendégoktatóként, a BTK Szociális Munka Tanszékén töltötte. Az oktatásban való aktív részvétele mellett, Dr. Gomory igen jelentős szakmai segítséget és támogatást nyújtott a helyi oktatóknak a szociális képzések kritikai átgondolásában, valamint azok távlati fejlesztésében helyi, országos és nemzetközi vonatkozásban. A tapasztalatok összegezéseként egy külön tanulmány készült. 9 HAZAI TAPASZTALATOK • PHARE Pályázati országos szakmai konzultációk ’97/98: 1996-ban az BTK (egykori) Szociológia és Szociálpolitika tanszék egy Phare Pályázatot nyert, amelynek célkitűzése és feladata, többek között, egy AIFSZ szintű szociális asszisztens képzési program kidolgozása és akkreditációja volt. E pályázati program előkészítése kiváló alkalomnak bizonyult szakmai konzultációk megszervezésére és folyamatosítására országos szinten, amelynek egy kulcsfontosságú része volt egy öt-napos konzultatív szeminárium megszervezése és lebonyolítása Pécsett (1997. szeptember), mintegy 30 szociális oktató részvételével az ország valahány szociális munka képzőhelyéről. A pályázati program elkészült; megvalósítására (akkreditációjára), igaz, nem került sor, különböző fórumokon elhangzott szakmai ellenállásokból kifolyólag, de ugyanakkor, a szakmai konzultációk sorozata kiváló alkalmat adott a szociális képzések távlati tervezésének megkezdésére. Az akkori főiskolai, illetve egyetemi szociális munka képzések távlati fejlesztésének terveiről 8

Baráth, Á. (2001). A szociális munkás szakirányú képzések távlati tervei a PTE BTK Szociológia és Szociálpolitika Tanszékén: Vitairat. Melléklet: A Michigani Egyetem szociális munkáa (MA) képzés részletes tanterve. Pécs (kézirat). 9 Gomory, T., Erdős, M., Kelemen G (2006). Kényszer vagy együttműködés. Esély, 2006/5. 17., 101-129. 147


számtalan írásos dokumentum és konferencia-előadás született, amelyeknek lényege egy lépcsőzetes, „átjárható”, modul-rendszerű szociális munka körvonalazása volt a képzések széles sávján, az AIFSZ szociális asszisztensképzéstől a posztgraduális fokozatokig • Nemzetközi összehasonlító tanulmány a szociális munka képzésekről: A közelmúltban rendezett „A társadalomismeret és a szociális képzési ág mesterszakjainak konferenciáján” (Pécs, 2005. október 20.) elhangzott többek között egy általunk megtartott előadás, amelyben beszámoltunk egyik összehasonlító kutatásunk főbb eredményeiről a szociális munka képzések BA, MA és PhD fokozatú sajátosságairól más országokban (Németország, Franciaország, USA, Kanada, Ausztrália stb.). Összesen 547 szociális munka képzőhely honlapjain elérhető programok összehasonlító elemzéséről volt szó a következő dimenziók mentén: (1) időtartam, (2) célkitűzések, (3) felvételi követelmények, (4) képesítési követelmények, (5) terepoktatás, (6) komplementáris képzés és „átjárhatóság”, (7) tandíjak/ költségtérítés. A tanulmány eredményeként a következő ajánlások születtek a hazai szociális munka emelt szintű (MA) fejlesztésének érdekében: o Az alapképzési (BA) szintek gyakorlati vonatkozású tartalmainak erősítése és következetes minőségellenőrzése (pl. terepoktatás), mint előfeltétele az emelt szintű (MA) képzéseknek; o Modul-rendszerű, integratív képzési programok szorgalmazása (pl. szociális munka, szociálpolitika, kulturális antropológia); o Tudományos (elméleti/kutatási) képzés erősítése összhangban a nemzetközileg legismertebb képzőhelyek tananyagával; o Kompetencia-alapú/ probléma-orientált (PBL) oktatásfejlesztés hangsúlyozása; o Oktatói kézikönyvek szerkesztése, tananyagok és oktatási (didaktikai) módszerek és eszköztárak korszerűsítése és minőségellenőrzése. 10

10

Baráth, Á. (2005). Szociális munka: Külföldi példák, hazai elképzelések. Előadás elhangzott A társadalomismeret és a szociális képzési ág mesterszakjainak konferenciáján. Pécs, 2005. 10. 20-án. (Bemutató) 148


2. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra (a KKK alapul vételével, számszerű adatokkal alátámasztott bemutatást kérünk!):

♦ tantermek, előadótermek, laboratóriumok és eszközellátottságuk, műhelyek, gyakorlóhelyek ♦ számítástechnikai, oktatástechnikai ellátottság ♦ könyvtárellátottság, a papíralapú, illetve elektronikusan elérhető szakmai folyóiratok, továbbá a szak szempontjából fontos szakkönyvek rendelkezésre állásának (internetes elérhetőségének) bemutatása. Elegendő közölni a könyvtár ezen adatait tartalmazó honlapjának címét. ♦ az oklevél megszerzéséhez szükséges idegen nyelvi követelmények teljesítésének körülményei ♦ a hallgatói tanulmányok eredményes elvégzését segítő szolgáltatások, juttatások, a biztosított taneszközök (tankönyv, jegyzet ellátás stb.) ♦ a tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adminisztráció feltételei ♦ a normatív finanszírozáson kívüli egyéb források ♦ az oktatás egyéb, szükségesnek ítélt feltételei 1. Tantermek, előadótermek, laboratóriumok és eszközellátottságuk, műhelyek, gyakorlóhelyek •

A PTE BTK M épületének előadótermei, szemináriumi szobái és számítógéptermei a hallgatói létszám befogadására, illetve a képzés számára összetett szervezési és teremelosztási koordinációs munkát követően kielégítő mennyiségű és minőségű teret és körülményeket biztosítanak. Az oktatók rendelkezésére áll öt oktatói szoba és egy közösségi helyiség/konyha. A segéderők (titkár, a mindenkori demonstrátorok) a titkársági szobákban kerülnek elhelyezésre. Termek sorszáma 104 106 115 116 117 204 207 214 215 216 217 308 309 316 319

Befogadóképesség 20 fő 80 fő 40 fő 42 fő 26 fő 60 fő 100 fő 25 fő 30 fő 25 fő 18 fő 20 fő 38 fő 80 fő 15 fő

149


•

•

A képzés elméleti oktatási eszközigénye a teljes ciklusra biztosított: tanszék saját számítógépekkel (13 db), nyomtatókkal (6 db) és irodaszerekkel, valamint projektorral (2 db), televízióval, videomagnóval (2 db), CD-lejátszós magnetofonnal, írásvetítővel és a fénymásolóval (3 db) rendelkezik. A képzés szervezett működését közvetlenül a Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék tanszéki titkársága, közvetve a Bölcsészettudományi Kar, illetve a Pécsi Tudományegyetem hivatali apparátusa biztosítja.

2. Könyvtárellátottság, a papíralapú, illetve elektronikusan elérhető szakmai folyóiratok, továbbá a szak szempontjából fontos szakkönyvek rendelkezésre állásának bemutatása •

A szociológiai és szociális tudományok, valamint az ezeket felölelő interdiszciplináris terület jelentős folyóiratai, szakkönyvei, CD-ROM adatbázisai és a szak tantárgyi tematikáiban foglalt szakirodalmak fellelhetők és/vagy elektronikusan elérhetők a BTK M épületi Társadalomtudományi Szakkönyvtárában, illetve a Kari és a Központi Könyvtárban.

Állomány Társadalomtudományi Szakkönyvtár

BTK-TTK Kari könyvtár

Központi Könyvtár

•

36.093 könyv, audiovizuális dokumentum és szakdolgozat, 3.973 kötet folyóirat 308.285 könyv és szakdolgozat, 12.731 kötet folyóirat kb. 900.000 könyv, audiovizuális dokumentum és egyéb dokumentum, 86.531 kötet folyóirat

Érvényes olvasójeggyel Kölcsönzések rendelkező száma 2004olvasók ben: száma

1.905 fő

13.298

5.721 fő

108.396

8.161 fő

106.000

A hallgatók a különgyűjtemények (Klimó-, Hauser-, Kerényi-, Vas Istvánhagyaték), a Kézirat- és Térképtár anyagainak használatára is jogosultak. A könyvtárközi kölcsönzés a hazai és a nemzetközi könyvtárak tekintetében is magas

150


•

szinten biztosított. Mindezek mellett Pécs városában Városi és Megyei Könyvtár is működik (előbbi 543 m2-en, 73.658 darabból álló gyűjteménnyel, utóbbi: 260.000 könyvvel és 21.000-es folyóirat-állománnyal). A PTE könyvtárainak honlapja és online katalógusa: http://www.lib.pte.hu/

151


3. Számítástechnikai, oktatástechnikai ellátottság •

A hallgatók ellenőrzött formában történő rendszeres hálózat-, Internet- és számos elektronikus adatbázis-hozzáférése biztosított. Számítógép hozzáférés a Bölcsészettudományi Karon Helyszín: Nyitva tartás: Számítógépek Igénybevétel módja száma: Rókus utca, H-P: 9-21. 17 BTK-n létesített „M” épület Sz: 10-16-ig hallgatói földszint jogviszony, ingyenes használat 9 BTK-n létesített Ifjúság útja, H-P: 10-18-ig hallgatói „B” épület jogviszony, földszint, 1500-, Ft/félév 125. sz. szoba Ifjúság útja, H-Cs: 15,302 BTK-n létesített „B” épület 17,30-ig hallgatói földszint, P: 13,30-15,30jogviszony, könyvtár ig 1500-, Ft/félév Ifjúság útja, H-P: 10-18-ig 9 BTK-n létesített „A” épület hallgatói V. szint jogviszony, 1500-, Ft/félév Ifjúság útja, H-P: 7,30-21100 BTK-n létesített ig hallgatói „A” épület jogviszony, I. szint 1500-, Ft/félév (BTK-TTK közös labor) Ifjúság útja, H-Cs: 8-16-ig, 3 BTK-n létesített „D” épület P: 8-14-ig hallgatói jogviszony II. emelet Számítógép hozzáférés a Szociális Munka és Szociálpolitika, ill. a Szociológia Tanszéken Helyszín: Nyitva tartás: Számítógépek Igénybevétel módja száma: Rókus utca, Kurzusok, 10 Szociális munka, „M” épület szakmai szociálpolitika vagy III. szint, gyakorlatok szociológia szakos 308. sz. időpontjaiban hallgatói terem jogviszony, ingyenes használat

•

Diplomamunkák kutatási, tervezési, mérési feltételei: A szakkönyvekhez való hozzáférés, a különböző kutatási feladatok elvégzéséhez – adatgyűjtés és elemzés szükséges szoftverek (szövegszerkesztő-, táblázatkezelő-, Internet-, adatbázis-

152


•

kezelő- és elemző-programok [MS-Office, SPSS, ATLAS.ti stb.]) a Tanszék oktatóinak és hallgatóinak rendelkezésére állnak. A gyakorlati képzés (kötelező terepgyakorlatok) és infrastrukturális feltételeit – két tanszéki terepkoordinátor ellenőrzése mellett – a hallgatókat befogadó gyakorlatvezető intézmények biztosítják.

4. A szak elvégzéséhez szükséges idegen nyelvi követelmények teljesítésének feltételei • •

A nyelvismeret az oklevél megszerzésének szempontjából kritériumkövetelményként kezelendő. Az idegen nyelvű képzést a PTE Bölcsészettudományi Karának Idegen Nyelvi Lektorátusa biztosítja. Az alapfokútól a felsőfokú nyelvvizsga előkészítő szintig biztosított a képzés angol, német, francia, olasz, orosz és spanyol nyelvből. Egyéb nyelvek esetén önköltséges kurzusok lehetségesek. Angol, német, francia, orosz és olasz nyelvből a Pécsi Tudományegyetemen bármely fokon állami nyelvvizsga tehető.

5. A hallgatói tanulmányok eredményes elvégzését segítő szolgáltatások, juttatások, a biztosított taneszközök (tankönyv, jegyzet ellátás, stb.) A PTE Bölcsészettudományi Karának épületében tankönyv- és jegyzetbolt működik. A Karon jegyzetek kiadása is lehetséges. Az épületben több, önköltséges fénymásoló gép is a hallgatók rendelkezésére áll. Oktatási programjaink és módszereink fejlesztése és megújítása magába foglalja az oktatás egyfajta előprogramozását, amely azt jelenti, hogy a hallgatók a kurzus indítását jóval megelőzően pontos információkat kapnak a kurzus jellegéről, tartalmáról, illetve megkapják a rá vonatkozó szakirodalmat is. Az új didaktikai eszközök (audiovizuális, computer stb.) használatának köszönhetően az oktatás perspektívái az utóbbi években javultak. A tanszékek által nyújtott tapasztalatcseréknek köszönhetően lehetőség van más európai egyetemektől, intézetektől tankönyveket igényelni. 6. A tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adminisztráció feltételei A hallgatókkal kapcsolatos valamennyi adminisztrációs ügyet a PTE BTK Tanulmányi Osztálya intézi. 2002. májusában a Pécsi Tudományegyetemen bevezetésre került a tanulmányi ügyek, hallgatók és oktatók egységes elektronikus nyilvántartását és adminisztrációját biztosító ún. Egységes Tanulmányi Rendszer. A hallgatók a Bölcsészettudományi Kar épületeiben kb. 150 számítógép segítségével használhatják az ETR-t a vizsgákra történő jelentkezéshez és más adminisztratív ügyeikhez. A Kar bármely hallgatója vagy oktatója a Tanulmányi Bizottsághoz fordulhat, ha véleménye szerint valamely tanulmányi ügy intézése nem a szabályzat szerint történt. A bizottság köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. A tényállás tisztázása során hivatalból köteles bekérni az ügy iratait, és meghallgatni az érintett személyeket. A döntést határozatba kell foglalni, és meg kell indokolni. 7. A normatív finanszírozáson kívüli egyéb források A hallgatók részére a hallgatói előirányzati keret terhére állami támogatás (hallgatói normatíva, köztársasági ösztöndíj, a kollégiumi normatíva, a lakhatási támogatás, a tankönyv- és jegyzettámogatás), a központi költségvetésen kívüli források 153


felhasználásával egyéb támogatás, valamint speciális célú ösztöndíj adható. A hallgatói előirányzat terhére a Kar hozzájárulhat a hallgatónak a tantervi követelményekben meghatározott szakmai gyakorlat költségeihez (útiköltség, szállásköltség stb.). 8. Az oktatás egyéb, szükségesnek ítélt feltételei. TEREPKATASZTER: Terep neve és címe

Tereptanár neve

1.

Alkoholbeteg Gondozó Intézet 7633 dr. Veress E. u. 2. 255-833/368

Stier Jánosné

2.

Fogd a Kezem Alapítvány 7634 Pécs, Kovács Béla u. 10. 72/252-322

Szvacsekné Jahn Margit

Baranya Megyei Drogambulancia 7623 Pécs, Szendrey J. u. 6. 315-083 3. Indít Közalapítvány Drogambulancia 516-232

Dombrádi Zita Dr.Szemelyácz János

Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Dr. Ambrus Zoltán Bűnmegelőzési Osztálya 4. Pécs, 7601 Vargha D. u. 1. 325-533 vagy 504400 5.

Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ 7633 Pécs, Egyetem u. 2 226-129

Barka Tamás

6.

Baranya Megyei Igazságügyi Hivatal 7624 Pécs, Király u 42 512-770

Dr. Wirth Károly

Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal 7. Gyámhivatala Pécs, 7623, József A. u. 10. 507-040

Dr. Kovács Zsuzsa

8.

Baranya Megyei Munkaügyi Központ 7621 Pécs, Király u. 46. 506-849

Sasvári Gábor Dr. Székely Éva

9.

Bm. Bíróság Pártfogói Felügyelet 7601 Pécs, Rákóczi u. 34. 503-532

Kött Ágnes

10.

Bólyi Önkormányzat, Szocpol. Hivatal 7754 Bóly, Rákóczi F. U. 3. 69/368-900

Hárs József

11.

Collegium Martineum 7304 Mánfa, Fábián B. U. 87. 483-904

Dr. Heindl Péter

12.

Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Kht. Dr. Gyurokné Bódi Csilla 7630 Pécs, Zsolnay Vilmos u.45 514-102 Dr. Tasnádi Péter

13.

Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmények 7624 Pécs, Xavér u. 10. 332-933

14. Esztergár Lajos Családsegítő és

Herczeg Ferencné Kámándy Pap Ágnes

154


Gyermekjóléti Szolgálat 7632 Pécs, Anikó u. 5. 444-877 15.

FACT Intézet 7624 Pécs, Barbakán tér 3.

Gandhi Közalapítvány Gimnázium és 16. Kollégium 7629 Pécs, Komjáth A. u. 5. 239-310

Dr. Füzesi Zsuzsanna Dr. Tistyán László Gergál Tímea

17.

Gyermek Ideggondozó 7622 Pécs, Vargha Damján u. 2. 256-655

Dr. Palaczky Mária

18.

Gyermekjóléti Szolgálat 7150 Bonyhád, Fáy ltp. 34. 74/ 451-933

Dománszky Zoltán

Gyermekjóléti Szolgálat és Családsegítő 19. Központ 7300 Komló, Templom tér 4 486/400

Fehér Imre

20.

Ifjúságért Egyesület Pécs, Major u. 2. 532-009

Fajcsiné Sándor Andrea

21.

KOPÉ Egyesület 7634 Pécs, Hóvirág u. 12/1. 20/9929-320

Oppé László

22.

Menhely Alapítvány „Vajda3” Menhelye Bényei Zoltán 1082 Budapest, Vajdahunyad u. 3. 1-3343965

Mohács Város Polgármesteri Hivatala 7700 Baris József 23. Mohács, Széchenyi tér 1. 69/505-500 69/505505 24.

Mohácsi Rendőrkapitányság 7700 Mohács, Deák tér 1. 69/322-800

Nemesné Péter Veronika

Népjóléti Iroda I. sz. Területi Szociális Kósáné Nagy Alíz Központja 25. Pécs, Zsolnai V. U.45. Tel.:336-855,336-534, 314-247 26.

Népjóléti Iroda Kertváros 7632 Pécs, Sarolta u. 1. 412-619

Horváth Endréné

27.

Nevelési Tanácsadó 7621 Pécs, Jókai u. 2 Tel.:550-655

Dr. Jüngling Gyöngyvér Elblinger Csaba

Pécs Mjv. Polg. H. Népjóléti Főosztály I. sz. 28. Területi kp-ja 7630 Pécs, Zsolnay V. U. 45. 336-855, 336-534

Bindis Zsuzsanna

29.

Pécsi Gyermekotthon 46. sz. csoport Pécs, Megye u. 24. 311-206

Toró Zsuzsanna Péczeliné Hoffmann Erzsébet

30.

Polgármesteri Hivatal 7200 Dombóvár, Alkotmány tér 1. Tel.:

Dr. Radochayné dr. Molnár Zsuzsanna

155


74/564-510 31.

PTE Neuropszichiátria 7623 Pécs, József A. u. 11 310-144

Dr. Dani Mária Dr. Horváth Ágnes Gyöngyi

32.

Támasz Gondozási Központ 7626 Pécs, Sándor u. 1. 517-982

Lőcsei Attila

Tett-Hely Baranyai Ifjúsági Információs és 33. Tanácsadó Központ 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. 211-134

Kárpáti Árpád

UWYTA Foglalkoztatási és Rehabilitációs 34. Kht. 7627 Pécs, Hársfa u. 4. 514-430

Vincze Csaba

35.

Vakok és Gyengénlátók Szövetsége Pécs, Móricz Zs. U. 8. 314-030

Szigeti György

36.

Világ Világossága Alapítvány 7635 Pécs, Bálicsi u. 29. 310-299

De Blasio Barbara

Zala Megyei Kórház Drogambulancia Vargáné Csóbor Lujza 37. 8900 Zalaegerszeg, Kossuth u. 46-48. 92/314826 38.

Khetanipe Egyesület 7626 Pécs Béri Balogh Á. u.3.

Labodáné Lakatos Szilvia

39.

Mérföldkő Egyesület 7678 Kovácsszénája, Fő u. 24. 498-791

Kiss András

Pécs Megyei Jogú Város Kisgyermekek Szociális Intézmények Módszertani 40. Bölcsődéje 7424 Pécs, Budai Nagy A. u. 3. 41.

MIOK a Hátrányos Helyzetűekért Alapítvány 7632 Pécs, Siklósi út 70. 547-090

Lajtai Zsoltné Kollár Mónika

Kutseráné Pernyéz Zsuzsanna

Szocio-Gráf Piac- és Közvélemény-kutató Intézet 42. 7624 Pécs, Nagy Jenő u. 12. 333—414, 333358

Csanaky András

Munka Pécs-Baranyáért Tranzit 43. Foglalkoztatási Közhasznú Társaság Pécs, Buzsáki u. 22. 240-580

Pirisi Péterné

PTE Pszichiátriai és Orvosi Pszichológiai 44. Klinika Pécs, Rét u. 2. 535-950

Halász Zsolt

156


3. Az intézményvezető nyilatkozata arról, hogy a képzés indításához szükséges szellemi és tárgyi kapacitás rendelkezésre áll, és az évfolyamonként milyen létszámú hallgató képzését teszi lehetővé.

157


MELLÉKLET

KKK 3. SZOCIÁLIS MUNKA MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: szociális munka 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA) – szakképzettség: okleveles szociális munkás (megjelölve a szakirányt) – választható szakirányok: általános szociális munka, klinikai szociális munka – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in Social Work (specialized in General Social Work, in Clinical Social Work) 3. Képzési terület: társadalomtudomány 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a szociális munka és a szociálpedagógia alapképzési szak. 4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: szociológia, társadalmi tanulmányok, politológia. 4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 15-20 kredit; 6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 40-50 kredit; 6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 35-40 kredit; 6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit; 6.6.. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 40 %. 7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik képesek az emberi viselkedésre és a társadalmi rendszerekre vonatkozó ismereteik birtokában az emberi jogokon és a társadalmi igazságosság elvein alapuló, a társadalmi integrációt és a demokratikus viszonyok erősítését szolgáló szociális munka végzésére, döntési alternatívák kidolgozására, szolgáltatások tervezésére, menedzselésére, értékelésére. A végzettek megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására. a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: – a társadalom működési szabályszerűségeit, – a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okok feltárási lehetőségeit, – szociális munka korszerű elméletét és gyakorlatát, – a szociális területen felmerülő új problémák, jelenségek kritikus elemzési módozatait, – a kutatáshoz és a tudományos munka végzéséhez szükséges módszereket, eljárásokat és technikákat. b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: – az intézményi működést segítő/megalapozó szervezeti és adminisztrációs feladatok meghatározására és ellátására, – a szociális szolgáltatások működésének folyamatos monitorozására és értékelésére, – a szociális munka körülményeit és feltételeit meghatározó társadalmi és szakmai folyamatok tudományosan megalapozott vizsgálatára, – a kutatási tapasztalatokból adódó feladatok gyakorlati megvalósítására, – beavatkozási folyamatok tervezésére, menedzselésére, megvalósítására, – intézményvezetésben, szolgáltatások tervezésében való részvételre, – 158


kutatási tervek kialakítására és menedzselésére, – szakmai állásfoglalás kialakítására, – nemzetközi együttműködésben folyó tevékenység munkájába való bekapcsolódásra, – prezentációk összeállítására, – önálló munkavégzésre a szociális területen c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: – empátia, – szociális érzékenység, – jó kommunikációs képesség, – interdiszciplináris teamben való hatékony munkavégzés, – szakmai ismereteik átadásának képessége, – döntéshozatali képesség, – jó problémamegoldó képesség. 8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 15-20 kredit a szociális munka társadalomtudományi vonatkozásai: a szociális munka elméletét meghatározó ismeretek a társtudományok köréből (szociológia, közgazdaságtan, állam-és jogtudomány, politikatudomány, pszichológia, kommunikációtudomány); 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 40-50 kredit a szociális munka és a szociálpolitika elmélete (a szociális munka és a szociálpolitika elméleti modelljei, a szociális munka nemzetközi, illetve európai aspektusai, elméleti műhelymunka); a szociális munka módszertana (a szociális munka korszerű módszerei a főbb szociális problémák mentén, módszerek a szociális munka szervezeti kontextusához kapcsolódóan, módszerek a szociális munka kutatása körében). 8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően válaszható ismeretkörei: 35-40 kredit; differenciált szakmai ismeretek: – általános szociális munka szakirány: a szociális munka területei (a szegénység és kirekesztés, a szenvedélybetegség, a munka és a foglalkoztatás, addiktológia, counseling); szociális munka projekt (a klienscsoport jellemzői, a klienscsoporttal végzett szociális munka módszertani kérdései); – klinikai szociális munka szakirány: a klinikai szociális munka területei (megelőzés, kríziskezelés, rehabilitáció, mentálhigiéné, közösségi ellátási formák, az ön- és kölcsönös segítés, az önkéntesség); szociális munka projekt (a klinikai szociális munka kliensei, a klinikai szociális munka módszertani kérdései). 9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A szakmai gyakorlat a szociális munka területeihez kapcsolódó, külső terepen – feladatterv alapján, tereptanár közvetlen irányítása mellett – végzett folyamatos, hetenként legalább 8 óra, összesen legalább 300 óra intenzív szakmai munkát jelent, amelynek kreditértéke 8-15 kredit. A terepgyakorlat feladata, hogy a hallgató képessé váljon az elméleti, módszertani ismeretek, valamint a képzés során megszerzett új gyakorlati tapasztalatok integrálására; továbbá hogy a hallgató elsajátítsa a mesterképzési szakon megszerezhető gyakorlati kompetenciákat. A hallgató – az intézmény döntése alapján – a gyakorlatnak legfeljebb egyharmad részét teljesítheti saját munkahelyén. 10. Idegennyelv-ismeret követelményei: Egy középfokú C típusú nyelvvizsga az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyikéből. 11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei: 11.1. A 4.2. pont szerinti szociológia, társadalmi tanulmányok, politológia alapképzési szakokon szerzett szakképzettség alapján a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen 30 kredit a szociális munka és a szociálpolitika alapismereteiből. A hiányzó kredit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül is teljesíthető a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint. 11.2. A 4.3. pont szerinti szakok közül a pszichológia alapképzési szakon, a pedagógusképzési terület alapképzési szakjain, továbbá az ápolás és betegellátás, az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szakjain szerzett szakképzettség alapján a 159


hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen 45 kredit a szociális munka és a szociálpolitika alapismereteiből, amelyből legalább 15 kredit a szociális munka elméleti és módszertani témaköréből, legalább 15 kredit a szociális munka gyakorlatának témaköréből, és legalább 15 kredit a szociálpolitika témaköréből legyen elismerhető. A hiányzó, legfeljebb 30 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni. 11.3. A 4.3. pont szerinti más szakokon szerzett szakképzettség alapján a mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése 480 alapján elismerhető legyen 60 kredit a szociális munka és a szociálpolitika alapismereteiből, amelyből legalább 15 kredit a szociális munka elméleti és módszertani témaköréből, legalább 15 kredit a szociális munka gyakorlatának témaköréből, és legalább 15 kredit a szociálpolitika témaköréből legyen elismerhető. A hiányzó legfeljebb 30 kredit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül is teljesíthető a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint.

160

Előterjesztés A PTE BTK Kari Tanácsának. ülésére április 18

Recommend Documents