Előterjesztés A PTE BTK Kari Tanácsának. ülésére április 18. Tárgy: A Kommunikáció és Médiatudomány MA szak szakindítási kérelmének elfogadása

Előterjesztés A PTE BTK Kari Tanácsának …. ülésére 2007. április 18.

Előterjesztő: Dr. Szijártó Zsolt a Professzió Bizottság elnöke Tárgy: A Kommunikáció és Médiatudomány MA szak szakindítási kérelmének elfogadása. Előzmények: Professzió Bizottság 6/2007 öt Bizottsági tag támogató döntése (2007. 04.11.) Vonatkozó szabályok: PTE BTK SZMSZ 6.sz. melléklet (KTVSZ) 9.§ (7). pont: A képzések tantervét a szakgazda előterjesztésére a Professzió bizottság véleménye alapján a Kari Tanács hagyja jóvá. Határozati javaslat: A PTE BTK Kari Tanácsa /2007. (04.18.) sz. határozatában jóváhagyja a Kommunikáció és Médiatudomány MA szak szakindítási kérelmét. Indokolás: A PTE BTK Professzió Bizottsága áttekintette a Kommunikáció és Médiatudomány mesterszak (MA) szakindítási kérelmét, és támogatja a szak indítását.

II. RÉSZLETES OKTATÁSI TERV

Kérelem kommunikáció- és médiatudomány MA mesterképzési szak indítására Kérelmező intézmény: Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar A kérelem címzettje: az oktatási miniszter Véleményező: a Magyar Akkreditációs Bizottság

TARTALOMJEGYZÉK

- a kommunikáció- és médiatudomány mesterszak indítási kérelméhez I. Adatlap 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe

3

2. Kari tagozódású felsőoktatási intézmény esetén a képzésért felelős kar megnevezése

3

3. Az indítandó alapszak megnevezése

3

4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

3

5. Az indítani tervezett szakirány(ok) megnevezése

3

6. A képzési idő

3

7. A szak indításának tervezett időpontja

3

8. A szakért felelős oktató megnevezése és aláírása

3

9. Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása

4

10. Az adatlap mellékletei

5

II. A szakindítási kérelem indoklása - A képzési kapacitás bemutatása 1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben

6

2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása

7

3. Az indítandó mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása.

8

4. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, „tehetség-gondozó” tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása. 5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési területen, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám képzési formánként bemutatva.

8

9

III. Az alapképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása 1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv

10

2. Tantárgyi programok

12

3. Kompetenciák elsajátíttatása

39

4. A képzési és kimeneti követelményekben előírt idegen nyelvi követelmények teljesítésének intézményi feltételei

40

5. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása a szakra való belépés tekintetében

40

6. Az értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások és szabályok bemutatása

41

IV. A képzés személyi feltételei 1. A szakfelelős, a szakirány felelősök és a záróvizsgatárgyak felelősei

42

2. Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói

42

3. Az oktatók személyi-szakmai adatai

46

4. Nyilatkozatok

82

V. A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei 1. Országosan elismert tudományos műhely vagy együtt dolgozó szakmai közösséggel bíró alapvető K+F / művészeti terület bemutatása 2. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra 3. Az intézményvezető nyilatkozata arról, hogy a képzés indításához szükséges szellemi és tárgyi kapacitás rendelkezésre áll, és az évfolyamonként milyen létszámú hallgató képzését teszi lehetővé VI. Mellékletek 1. Az intézményi tanács támogató javaslata 2. Az alapszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás 3. Felhasználói kapcsolatok és vélemények

I. Adatlap 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe Pécsi Tudományegyetem 7631 Pécs, Szántó Kovács János u. 1/b. 2. Kari tagozódású felsőoktatási intézmény esetén a képzésért felelős kar megnevezése Bölcsészettudományi Kar 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. 3. Az indítandó mesterszak megnevezése Kommunikáció- és médiatudomány mesterképzési szak (MA) (MA in Communication and Media Studies) 4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése Kommunikáció szakértő a kommunikáció- és médiatudomány szakon, … szakirányon 5. Az indítani tervezett és oklevélben szerepeltetni kívánt szakirány(ok) megnevezése Médiatudomány Kultúratudomány 6. Az indítani tervezett képzési formák (teljes idejű, részidejű, székhelyen kívüli, távoktatás) Teljes idejű és részidejű képzés 7. A képzési idő • a félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 4 félév, 120 kredit • az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a tanórák (kontaktórák) száma: összesen 3500 óra, 1200 tanóra 8. A szak indításának tervezett időpontja (figyelembe véve az engedélyezési eljárás időtartamát): 2008. szeptember 9. A szakért felelős oktató megnevezése és aláírása Szijártó Zsolt, PhD Tanszékvezető, egyetemi docens

10. Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása

11. Az adatlap mellékletei • A szenátus támogató javaslata • A mesterszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás • Felhasználói kapcsolatok és vélemények (amennyiben a felhasználói szféra jól azonosítható)

II. A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményei A képzési kapacitás bemutatása (Legfeljebb 2-5 oldal terjedelemben)

1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben. Intézményi képzési előzmények esetén az indítandó szak kimenetének és a korábbi egyetemi végzettségi színvonalnak az összevetése, a megfelelés konkrét bemutatása. (A korábbi egyetemi képzés tartalmával és kimeneti elvárásaival való összevetés.) A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1992-ben indult a kommunikációs oktatás, amikor a művelődési és közoktatásügyi miniszter visszamenőleges érvényességgel megalapította a korábban a magyar: nyelvtudomány-irodalomtudomány szak specializációjaként működő kommunikáció szakot. A szak nagyon rövid idő alatt a pécsi felsőoktatás egyik legvonzóbb képzési formája lett, s ezt a pozícióját mindmáig megőrizte. A pécsi kommunikációs képzés egyedülálló, hiszen a magyar felsőoktatásban a PTE Bölcsészettudományi Karán épült ki egyedül a képzés teljes spektruma: a felsőfokú szakképzéstől elkezdve, a BA-szakon keresztül egészen a doktori képzésekig, s mindehhez a szakirányú továbbképzések gazdag kínálata kapcsolódik. A magyar felsőoktatásban dolgozó kommunikációs szakemberek egy része itt szerezte tudományos minősítését. A szakalapítás óta eltelt 15 év alatt a pécsi kommunikációs képzést egyszerre jellemezte az állandóság és a folyamatos változás. Állandóság annyiban, hogy mindvégig egy markáns társadalomtudományos megközelítésmódot állított az oktatás és a kutatás középpontjába, s változás azért, mert folyamatosan megpróbált reagálni a kommunikáció gyorsan átalakuló jelenségszféráján belüli változásokra, illetőleg a munkaerőpiac viharos átstrukturálódására. Az elmúlt évek során több tantervmódosítás is lezajlott, amelyek során kialakult egy szilárd, mégis flexibilis törzsanyag, s ehhez kapcsolódóan megtörténtek a változó képesítési követelmények által előírt szükséges finomítások. A kommunikáció MA szak tantervének kidolgozása során a kezdetektől részt vettük a kommunikációs Bologna-bizottság munkájában, s az ott rögzített képesítési követelményeket figyelembe véve, illetőleg a helyi oktatási tradíciókat is felhasználva alakítottuk ki a saját tantárgystruktúránkat. A képzés alapozó és törzsképzésének egyes elemei (társadalomelmélet, ismeretelmélet, reprezentáció és identitáselméletek) az alapszakon tanultak elmélyítését szolgálják, lehetőséget biztosítanak olyan, a kommunikáció- és médiakutatás szempontjából fontos területek önálló áttekintésére, mint a politikai kommunikáció, vizuális antropológia, szervezeti kommunikáció vagy az új médiumok társadalmi és kulturális hatásai. Legalább ilyen fontosnak tartjuk, hogy még a specializáció előtti szakaszban a hallgatók képet kapjanak a kommunikáció és a média kutatásának alapvetően multi- és interdiszciplináris lehetőségeiről, illetőleg az ezekhez kapcsolódó módszertani eszközökről. A differenciált képzés során már megjelennek a tanszékhez, mint kutatóműhelyhez, illetve az egyes oktatókhoz kapcsolódó problémakörök és résztematikák; természetesen itt is törekedtünk arra, hogy minél inkább le tudjuk fedni a szakirányok teljes témastruktúráját. A korábbi ötéves képzéshez képest a jelenleg tervezett mesterszak egyik legfőbb újdonsága a hallgatók végigkövetése a mesterszintű szakdolgozat elkészítéséig. Elképzelésünk szerint a hallgatók már jelentkezéskor orientálódnak valamilyen témakörre, az első éves tutori órák és konzultációk során kialakul a szakdolgozat végleges témája, így a dolgozat és az alapjául

szolgáló kutatás kivitelezésére – a szakirányos órák hallgatásával párhuzamosan – majdnem egy év marad. A szaknyelvi modul formájában szeretnénk biztosítani a szakmai nyelvhasználat elmélyítésének lehetőségét, melyhez a Kar Nyelvi Lektorátusában partnerre leltünk. Az idegen nyelvi készségek megszerzését azok esetében is fontosnak tartjuk, akik a mesterszak elvégzése után nem jelentkeznek doktori képzésre, hanem gyakorlati területen kívánnak elhelyezkedni. A tantervben rögzített szaknyelvi modul garantálja, hogy minden hallgató részesül a szaknyelvi képzés valamilyen formájában. Ha a korábbi képzéssel hasonlítjuk össze a jelenleg BA és MA szerkezetet, akkor kitűnik, hogy a képzés a hallgatók számára átláthatóbbá, a tanszék számára tervezhetőbbé válik, és ez mindenképpen hozzájárul az oktatás színvonalának további javulásához. Jelentősen megnőtt a gyakorlati képzés aránya, több idő jut a különböző kommunikációs készségek fejlesztésére. (erről több kellene) 2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával. Az elmúlt másfél-két évtizedben a kommunikáció és a média hazai munkaerőpiacán folyamatosan növekedett a felsőfokú végzettségűek iránti igény és a foglalkoztatási trendeknek köszönhetően ez a jövőben is várható. Ez a jelenség részben a társadalomszerveződés komplexitásának folyamatos növekedésével, részben pedig az információtechnológiai forradalom eseményeivel magyarázható. Ez utóbbinak részeként mind az ipari, mind pedig a felhasználói oldalon sajátos konvergenciáknak vagyunk tanui, amelyek a társadalmi kommunikáció, a kulturális és mediális iparágak e szféráihoz a gyakorlatban is értő szakemberek iránti igények folyamatos növekedésében is megmutatkozik. A felsőoktatási képzés kétszintűvé válása a közeljövőben még jobban differenciálni fogja a munkaerőpiaci kínálatot. Az elmúlt évtizedben végzett hallgatók elhelyezkedését vizsgálva megállapítható, hogy a hallgatók az alábbi területeken találtak munkát a régióban, vagy távolabbi munkahelyeken: a) PR, vagy marketing, vagy üzleti kommunikátorok; médiaelemző, médiavásárló, reklámügynökségi munkatárs, közvélemény- és piackutató; b) újságírók (riporterek) a nyomtatott sajtóban, az elektronikus médiában (rádióban, televízióban, on-line egyaránt), szerkesztők, laptervezők, lapmenedzserek; c) hálózati kommunikátorok; d) sajtóreferensek, szóvivők; e) lap-, könyv, zeneműkiadói munkatársak, internetes kiadóvállalatok munkatársai; f) önkormányzatok és más a társadalmi kommunikációban érdekelt regionális vagy helyi szervek munkatársai; g) a kulturális örökség kezelésével és hasznosításával foglalkozó intézmények munkatársai; h) kutatóintézetek, tanácsadó vállalkozások munkatársai. A regionális elhelyezkedés esélyeit javíthatja, hogy az elkövetkező időszakok nagy pályázataiban a város és a képzéseknek is helyet adva közvetlen környezete a kulturális alapú városfejlesztés jegyében definiálja jövőbeli stratégiát – ebben pedig az infokommunikációs ipar, az örökségipar kiemelt szerepet játszik. Mindez azt vetíti elő, hogy a régióban is jelentős

igény keletkezik a magasan kvalifikált, széles nemzetközi kitekintéssel rendelkező kommunikációs szakemberek iránt. 3. Az indítandó mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása. A Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékhez kapcsolódóan két doktori program is lehetőséget kínál a kommunikáció- és médiatudomány iránt érdeklődő, tehetséges hallgatóknak ahhoz, hogy az MA befejezése után tanulmányaikat folytathassák. Mind a Kommunikációs Doktori Program (http://www.commonline.hu/index.php?main=2&folderid=22) mind a Kultúratudományi Doktori Program (http://www.commonline.hu/index.php?main=2&folderid=23) lehetőséget kínál a tudományos utánpótlás bázisát jelentő tehetséggondozáshoz. A kommunikáció- és médiatudomány szakon a hallgatók már tanulmányaik kezdetekor bekapcsolódhatnak a tanszéken folyó, tartalmilag, megközelítésmódját illetően meglehetősen széles spektrumot felölelő kutatásokban. Ezt elősegítendő egy kutatás-módszertani tantárgyi modult minden hallgatónak el kell végeznie, a szigorlati illetőleg szakdolgozatoknál pedig előfeltételként szerepel az önálló empirikus kutatómunka teljesítése. Már jelen formában is számos kapcsolat létezik a doktori program és a graduális képzés között: a nappali PhD-s hallgatók egy része bekapcsolódott a tanszéken folyó oktatásban, közös rendezvények – konferenciák, workshopok, kiállítások – létrehozásában együttműködnek graduális és posztgraduális hallgatók. 4. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, „tehetséggondozó” tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása. A tehetséggondozó munkának számos olyan formája van, mely a hagyományos bölcsészképzés részét képezi, ezek közül az OTDK mozgalom a legfontosabb. A szakon a megalakulás óta élénk tudományos diákköri élet zajlik, amelynek szervezeti keretét a hetenkénti tanszéki TDK szeminárium jelenti. Az elmúlt évtizedben a szak hallgatói kiemelkedő arányban vettek részt a kari és országos konferenciákon, munkájukat számos első hellyel, dobogós helyezéssel és különdíjjal jutalmazták. (Erről van valamilyen statisztika, nem kellene csatolni?) A sikeres dolgozatok publikációjához – lehetőségeihez mérten – a tanszék is igyekszik támogatást nyújtani, így ezek a megjelennek a tanszék által szerkesztett kutatási eredményeket összefoglaló kötetekben és konferencia kiadványokban. Évente a legújszerűbb témát tárgyaló, legjobban kivitelezett szakdolgozatot a Tanszék saját kiadványaként megjelentet. A PTE szakkollégiumi rendszere további lehetőséget nyújt a kiemelkedő tehetségű hallgatók számára az önképzésre, a tudományos eredmények nyilvános megjelenítésére. A Bölcsészettudományi Kar hallgatói jelenleg egy kari szakkollégiumban vehetnek részt, de több karközi szakkollégium is szívesen látja hallgatóinkat. A Tanszék oktatói közül mint konzulens tanárok, előadók többen is részt vesznek a kari szakkollégiumok tevékenységében. A szak kiemelkedő képességű hallgatói demonstrátorokként közreműködnek egyes oktatási feladatok ellátásában, a kutatások szervezésében, különböző rendezvények lebonyolításában. A tehetséggondozás különböző szintjeinek összekapcsolódását jól mutatja, hogy a Tanszék volt demonstrátorainak többsége jelenleg valamelyik posztgraduális képzés hallgatója.

5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési területen, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám képzési formánként bemutatva. A kommunikáció és médiatudomány szak jelenlegi hallgatói létszáma nappali tagozaton 250 fő feletti, levelező szakon a kiegészítő és másoddiplomás szakon 100 fő körül. A tervezett és már működő képzések létszámadatai: BA-képzési forma Évfolyamok Kommunikáció- és médiatudomány BA 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam ÖSSZESEN Szabad bölcsészet BA 1. évfolyam 2. évfolyam (kommunikációés médiatudomány szakirány) 3. évfolyam (kommunikációés médiatudomány szakirány) ÖSSZESEN

Teljes képzési idejű Államilag Költségfinanszírozott térítéses 40 20 40 20 40 20 120 60 180

Részképzési idejű Államilag Költségfinanszírozott térítéses 30 30 30 90 90

Államilag finanszírozott 90 15

Költségtérítéses 25 5

Államilag finanszírozott -

Költségtérítéses 30 -

15

5

-

-

90+30

25+10 155

-

30+0 30

MA-képzési forma (tervezett) Évfolyamok Teljes képzési idejű Kommunikáció és Államilag Költségmédiatudomány MA finanszírozott térítéses 1. évfolyam 30 15 2. évfolyam 30 15 ÖSSZESEN 30 30 60

Részképzési idejű Államilag Költségfinanszírozott térítéses 15 15 30 30

III. A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása III.1 A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv TÖRZSKÉPZÉS Tantárgy neve Alapozó törzsképzés A modernitás társadalomés kultúraelméletei A társadalomtudományi megismerés A kommunikáció és média interdiszciplináris megközelítése A kommunikáció és média szabályozásának elméletei Szakmai törzsképzés Modern társadalmak kulturális rendszerei A média kulturális tanulmányozása

Félév 1 2

számonkérés típusa kredit 3

4

30

kollokvium

8 2

30 30

kollokvium kollokvium

2 2

30

kollokvium

2

30 30

A hálózati kommunikáció elméletei

30

Nyelvészeti pragmatika, diskurzuselméletek, reprezentációelméletek

30

Kutatásmódszertan

30

Kötelezően választható tárgyak Vizuális antropológia

30

30

Szervezeti kommunikáció Politikai kommunikáció Identitás és reprezentáció

30 30 30

Az új média: fejlődési trendek és társadalomelméletek Kulturális marketing

30

A hálózati kommunikáció elméletei

30

Egalizáló modul nem alapszakot végzőknek Bevezetés a társadalmi 30 kommunikációba Bevezetés a tömegkommunikációba Bevezetés a hálózati kommunikációba Közvetlen emberi kommunikáció 30

30

kollokvium, gyakorlati jegy kollokvium, gyakorlati jegy kollokvium, gyakorlati jegy kollokvium, gyakorlati jegy kollokvium, gyakorlati jegy kollokvium, gyakorlati jegy gyakorlati jegy gyakorlati jegy kollokvium gyakorlati jegy kolokvium gyakorlati jegy kollokvium gyakorlati jegy kollokvium gyakorlati jegy

17 3 3 3

3 5 20 4 4 4 4 4 4 4 20 4

30 30

4 4 4

Bevezetés a kulturális antropológiába 30 Egalizáló modul a kommunikáció ba-vel rendelkezőknek Valamely társadalomtudományi vagy 75 bölcsészettudományi alapszak megfelelő moduljának elvégzése. SZAKIRÁNYOK: Tantárgy neve

4 20 75

Félév 1 2

Médiatudomány szakirány Médiaelmélet A média intézményei és gazdaságtana Médiaelemzés Médiaműfajok A média befogadásának a vizsgálatai Média és politika Tantárgy neve

20

számonkérés típusa kredit 3 60 30 30

Félév 1 2

Tantárgy neve szaknyelvi modul Prezentációs technikák II.: konferencia és workshop előadás idegen nyelven Idegen nyelvű Tudományos írásmű II.: Bevezetés az idegen nyelvű publikációba

kollokvium kollokvium gyakorlati jegy gyakorlati jegy gyakorlati jegy gyakorlati jegy

3

4

30

30

kollokvium

32 8

30

kollokvium kollokvium

4 8

kollokvium kollokvium, gyakorlati jegy

4 4

30 30

30 30 30 Félév 1 2 30 10

10

10 10

4 10

kollokvium kollokvium kollokvium kollokvium

14 2 4 4 4

számonkérés típusa kredit 3

4 30

30

4 számonkérés típusa kredit

3

10 Félév 1 2

32 8 4 8 4 4 4

számonkérés típusa kredit

Kulturális geográfia

Szakmunka Tutori szeminárium Tutori konzultáció Szakdolgozati kutatómunka A szakdolgozat megírása

30 30 30

30

Kultúratudomány szakirány Posztmodern és kritikai kultúraelméletek A művészet és intézményei Konfliktus és kultúra. Kisebbségek, participáció, multikulturalizmus Közösségtanulmányok Emlékezet, örökség, tradíció

Tantárgy neve

4

kollokvium

9 3

kollokvium

3

Szaknyelvi fordítás II. (angol és német nyelven) Idegen nyelvű tudományos előadások 30 hallás utáni megértése és feldolgozása (angol és német nyelven)

30

kollokvium

3

kollokvium

3

III.2 TANTÁRGYI PROGRAMOK Tantárgy neve: A modernitás társadalom- és kultúraelméletei Félévek száma: 1

Kredit: 2 Heti óraszám: 2

Előadás Szeminárium Gyakorlat Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy Aláírás

X

X

Tantárgy leírása: A tantárgy alapvetően a 19. század közepén intézményesült klasszikus modernség koordinátáira, alapszerkezetére vonatkozó társadalom- és kultúratudományos reflexiókat tárgyalja. A modern társadalmak létrejötte – illetőleg az ehhez kapcsolódó, a mindennapi élet különböző területein végbement transzformációk – alapvető változásokat hozott a nyugati társadalmak önértelmezésében: ekkor alakultak ki a társadalomtudományok, illetőleg ekkor fogalmazódtak meg először azok a kérdések, amelyek azóta is a különböző társadalom- és kultúratudományi kutatások középpontjába állnak (objektivitás-probléma, cselekvés vs rendszer, stb.) A klasszikus modernség egyik fontos területét alkotja az új kommunikációs- és médiarendszerek társadalmi implementálódásának folyamata, illetve az ehhez kapcsolódó tudományos reflexió. A kommunikáció- és médiatudomány klasszikus megközelítésmódjai is ekkor jönnek létre, meghatározva a későbbi tudományos kérdésfelvetések témáit. A tantárgy kronologikusan végigköveti egyrészt azokat a társadalomelméleti megközelítéseket, amelyek a modernség alapszerkezetére vonatkoznak (Weber, Durkheim és mások elméletei), másrészt kiemeli kommunikáció- és médiatudomány szempontjából különlegesen releváns iskolákat (Frankfurti Iskola). Kötelező olvasmányok: Alexander, Jeffrey C.: Szociológiaelmélet a II. világháború után. Budapest, Balassi Kiadó 1996 Angelusz Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest, Új Mandátum, 1997. Bourdieu, Pierre: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Budapest, Gondolat, 1978 Felkai Gábor - Némedi Dénes - Somlai Péter: Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig. III. Budapest, Új Mandátum, 2000 Geertz, Clifford: Az értelmezés hatalma. Budapest, Századvég, 1994 Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. Budapest, ELTE, 1989. Némedi Dénes: Klasszikus szociológia. 1891 – 1945. Budapest, Napvilág Kiadó, 2005 Wessely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája. Budapest, Osiris, 1998. Felelős oktató: Szijártó Zsolt További oktatók: -

Tantárgy neve: A társadalomtudományi megismerés Félévek száma: 1



X

X

Tantárgy leírása: A társadalomtudományos megismerés az ún. interpretatív fordulat óta a valóság és a tapasztalat valamint a jelenségek és a jelentések értelmezésével foglalkozik. A megfigyelés, a magyarázat és az értelmezés ismeretelméleti problémái az interpretáció előtérbe kerülésével szintén új fénybe kerülnek. Az interpretatív fordulat abból a filozófiai felismerésből gyökerezik, hogy a kutatás tárgya és eszközei ugyanazon kontextusból, azaz az emberi életvilágból származnak. Ez a világ elsősorban pedig elsősorban a személyközi gyakorlatokon keresztül ragadható meg. A megismerés középpontjában a cselekvő egyén áll, aki szubjektív értelemmel ruházza fel cselekvéseit. Az életvilág kategóriája tehát elválaszthatatlan a társadalmilag keletkező szubjektív értelem- illetve jelentésadás mozzanatától. A társadalomtudományos megismerés – mivel szituatív társadalmi érintkezésekre vonatkozik – reflexív: az öninterpretáció és az öndefiníció is az értelmezés része. Kötelező olvasmányok: Berger, Peter - Luckmann, Thomas: A valóság társadalmi felépítése. Budapest, Jószöveg Műhely, 1998. Bourdieu, Pierre: A gyakorlati észjárás. A társadalmi cselekvés elméletéről. Budapest, Napvilág, 2002 Clifford, James: Az etnográfiai allegóriáról In: A kultúra narratívái (szerk.: N. Kovács Tímea) Budapest, Kijárat Kiadó, 1999. 151-181. Clifford, James: Bevezetés: Részleges igazságok. In: Helikon. Irodalomtudományi Szemle. 1999/4, 494-513. Douglas, Mary: Rejtett jelentések. Antropológiai tanulmányok. Budapest, Osiris, 2003 Feyerabend, Paul: A tudomány egy szabad társadalomban. In: Tudományfilozófia (szerk: Laki János) Budapest, Osiris, 1998. 153-169. Gadamer, Hans-Georg: Szöveg és interpretáció. In: Szöveg és interpretáció (szerk: Bacsó Béla). Budapest, Cserépfalvi, 1991. 17-41. Geertz, Clifford: Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások. 2. kiadás. Budapest, Osiris, 2001 Schütz, Alfred - Luckmann, Thomas: Az életvilág struktúrái. In: A fenomenológia a társadalomtudományban (szerk: Hernádi Miklós). Budapest, Gondolat, 1984. 269-320. Ricoeur, Paul: Fenomenológia és hermeneutika. Budapest, Kossuth, 1997. 7-58. Ryle, Gilbert: A szellem fogalma. Budapest, Osiris, 1999 Turner, Victor W.: A rituális folyamat. Struktúra és antistruktúra. Budapest, Osiris, 2002 Weber, Max: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai. I. kötet. Budapest, Közgazdasági és Jogi, 1987 Felelős oktató: Szijártó Zsolt További oktatók: Kovács Éva

Tantárgy neve: A kommunikáció és média interdiszciplináris megközelítése Félévek száma: 1



X

X

Tantárgy leírása: A kommunikácó- és médiatudomány – nem túl hosszú – történetét végigtekintve, egyrészt világos képpel rendelkezünk afelől, hogy mik azok a lehetséges témák, amelyek diszciplináris érdeklődésének középpontjában vannak, illetőleg melyek azok a szokásos megközelítések, amelyek nyomán a kommunikáció- és médiatudomány viszonylagos koherenciájáról beszélhetünk. E megközelítések a diszciplináris egységesülés mellett ma már különféle hagyományok kialakulását is konstatálják. A tantárgy e hagyományokra kíván „rákérdezni” oly módon, hogy egyfajta „tudományközi interferenciavizsgálatra” vállalkozik. A tantárgy a kommunikáció és a média jelenségszférájának vizsgálatát tűzi ki célul oly módon, hogy a téma tárgyalásakor elsősorban szokásos társadalomtudományi és kultúraelméleti keretet az interdiszciplinaritás sajátos feltételeinek megfelelve kívánja tágítani. Olyan határterületi vizsgálódások, kutatások képezik a tantárgy kurzusainak alapját, ahol a társadalomtudományi nézőpont ötvöződik a természettudományi, a műszakitechnikai, az orvosi, a pszichológiai, a filozófiai, az informatikai stb. tudományok sajátos témakezelésével, illetőleg metodológiájával. Kötelező olvasmányok: Fiske, John – Hartley, John – Montgomery, Martin – O'Sullivan, Tim – Saunders, Danny: Key concepts in communication and cultural studies. (Second ed.) London [etc.], Routledge, 1996. McQuail, Denis: Mass Communication Theory: An Introduction. (Third ed.) London [etc.], Sage, 1996. Rosengren, Karl Erik: Kommunikáció. Budapest, Typotex, 2004. Felelős oktató: Béres István További oktatók: -

Tantárgy neve: A kommunikáció és média szabályozásának elméletei Félévek száma: 1



X

X

Tantárgy leírása: A tantárgy célja annak bemutatása, hogy miként működnek a tömegkommunikáció illetve a média működését szabályozó (gyakran egymással is összefüggő) jogi, etikai, politikai, gazdasági illetve kulturális alrendszerek a gyakorlatban. Áttekinti a média jogi szabályozásának fontosabb kérdésköreit, valamint a média működésének gazdasági vetületeit. Mindezeken túl a tantárgy keretei között olyan fogalmak részletes tárgyalására kerül sor, mint a nyilvánosság, közszolgálat, önszabályozás, médiafelügyelet, morális pánik.

Kötelező olvasmányok: Angelusz Róbert: Kommunikáló társadalom. Budapest, Gondolat, 1983 Bourdieu, Pierre: Előadások a televízióról, Budapest, Osiris, 2001 Császi Lajos: Tévéerőszak és morális pánik, Budapest, Új Mandátum, 2003 Cseh Gabriella – Sükösd Miklós: Médiajog és médiapolitika Magyarországon. Budapest, Új Mandátum, 1999 Gálik Mihály: Médiagazdaságtan. Budapest, Aula Kiadó, 2003 Gálik Mihály (szerk.): Médiagazdaságtan. Médiaszabályozás. Budapest, Aula, 2002 Glózer Rita: A nyilvánosság modelljének alakváltozásai a rendszerváltás utáni évtizedben, In: Jel-Kép, 2006/1. szám, 3-19. Halmai Gábor: A véleményszabadság határai, Budapest, Atlantisz, 1994 Halmai Gábor: Kommunikációs jogok, Budapest, Új Mandátum, 2002 Incze Kinga – Pénzes Anna: A reklám helye, Budapest, Stardust, 2002 Kitzinger Dávid: A morális pánik elmélete. In. Replika 40. 2000, 23-48 Polyák Gábor: Közérdek és kiegyensúlyozottság a médiaszabályozásban In: Jura, 2002/2, 87-102. Terestyéni Tamás (szerk.): Közszolgálatiság a médiában. Budapest, Osiris – MTA–ELTE, 1995 Felelős oktató: Császi Lajos További oktatók: Glózer Rita

Tantárgy neve: Modern társadalmak kulturális rendszerei Félévek száma: 1



X

X

Tantárgy leírása: A tantárgy a társadalomtudományokban végbement un. „interpretatív fordulat”-ból indul ki, s mutatja be azokat a változásokat, amelyek számos társadalomtudományos területen – a szociológiában, a történettudományban, a kulturális antropológiában - bekövetkeztek. A tantárgy egyrészt részletesen tárgyalja a metodológiai önreflexió megerősödésének következményeit (így például a társadalomtudományos „szövegek” létrejöttének szabályait, az adatok létrehozásának feltételrendszereit). Másrészt megmutatja az új kultúraelméletek közös pontjait: a konstruktivista és anti-esszencialista kiindulópontjukat. Harmadrészt nagy hangsúlyt fektet azoknak az új tárgyterületeknek a bemutatására (posztkoloniális elméletek, gender studies, stb.), amelyek létrejötte szorosan kapcsolódik a posztmodern és kritikai kultúraelméletek megerősödéséhez és elterjedéséhez. A posztmodern és kritikai kultúraelméletek képezik azt az elméleti hátteret, amelyből kiindulva lehetőség nyílik a társadalmak kommunikációs-folyamatainak átfogó vizsgálatára. Kötelező olvasmányok: Beck, Ulrich: A kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba. Budapest, Századvég Kiadó 2003 Berg, Eberhard/Martin Fuchs (hg.): Kultur, soziale Praxis, Text: die Krise der ethnographischen Repräsentation. Frankfurt/M., 1993 Bókay Antal, Vilcsek Béla, Szamosi Gertrúd, és Sári László (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig Budapest, Osiris, 2002. Fox, Richard G. (ed.): Recapturing anthropology. Working in the Present. Santa Fe, 1991. Jameson, Fredric: A posztmodern, avagy a későkapitalizmus kulturális logikája. Budapest, Jószöveg Kiadó, 1997. Schulze, Georg: Élménytársadalom. A jelenkor kultúrszociológiája. In: Szociológiai Figyelő, 2000/1–2, 135–158. Felelős oktató: Szijártó Zsolt További oktatók: -

Tantárgy neve: A média kulturális tanulmányozása Félévek száma: 1



X

X

Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy a kulturális nyilvánosság társadalmi átalakulásával és a média szimbolikus aspektusával behatóan megismertesse a hallgatókat. Olyan témákat ölel fel a kurzus, mint a média kapcsolata a populáris kultúra mítoszaival, a tabloidizációval, a katasztrófák média reprezentációjával, az erőszak szimbolikus megjelenítésével.

Kötelező olvasmányok: Császi Lajos: A média tabloidizációja és a nyilvánosság átalakulása. Politikatudományi Szemle, 2003/2 Császi Lajos: Tévéerőszak és morális pánik. Új Mandátum, 2003 Hankiss Elemér: Élet és halál a bulvársajtóban In: A kérdéses civilizáció. Szerk: Gombár Csaba-Volosin Hédi. Helikon, 2000 Felelős oktató: Császi Lajos További oktatók: -

Tantárgy neve: A hálózati kommunikáció elméletei Félévek száma: 1



X

X

Tantárgy leírása: A tárgy keretében a hálózati jelenségek kommunikációs értelmezésének elméleti lehetőségét, alternatív kereteit tesszük vizsgálat tárgyává. A hálózati szerveződés és az ehhez kapcsolódó lehetőségek és szükségszerűségek számos különböző területen ragadhatóak meg: a szociális viszonyok tekintetében értelmezett kapcsolati hálókban, a hiperlinkes szerkezetű szövegek és médiatermékek strukturális és tartalmi sajátosságaiban, illetve az információs technológiák kulturális, gazdasági és társadalmi rétegződést átformáló hatásában. A tárgy célja, hogy kiemelje azokat az interdiszciplináris kapcsolódási pontokat, melyek segítségével értelmezhetők a posztindusztriális társadalmakban az információs technológiák elterjedése kapcsán lejátszódó folyamatok. A szakirodalom feldolgozása során tárgyalásra kerülnek a hálózati kommunikáció vizsgálatához kapcsolódó alapfogalmak, mint az információs társadalom és gazdaság, a másodlagos szóbeliség, a technológiai-társadalmi tőke.

Kötelező olvasmányok: Barabási Albert-László: Behálózva. A hálózatok új tudománya. Budapest, Magyar Könyvklub, 2003 Bell, Daniel: Az információs társadalom társas kereterendszere. In: Információs Társadalom 2001. I. évf. 1. szám Buchanan, Mark: Nexus, avagy kicsi a világ. Hálózatok úttörő tudománya. Budapest, Typotex Kiadó, 2003 Castells, Manuel: A hálózati társadalom kialakulása. Az információ kora. Gazdaság, társadalom és kultúra. I. köt. Budapest, Gondolat-Infonia, 2005 Molnár Szilárd: „Társadalmi tőke és információs társadalom. Egyedül kuglizni, egyedül szörfölni?” In: Szociológia Szemle, 2003/3. szám, 112-121. Felelős oktató: Horányi Özséb További oktatók: Ács Péter

Tantárgy neve: Nyelvészeti pragmatika, diskurzuselméletek, reprezentációelméletek Félévek száma: 1

Kredit: 3

Előadás Szeminárium Gyakorlat

Heti óraszám: 2

Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy Aláírás

X

X

Tantárgy leírása: A társadalmi kommunikáció jelenségszférájának elemezése során hangsúlyos szerepet kap a valóság nyelven keresztül történő megkonstruálása. Számos elméleti megközelítés és kutatási program vizsgálja a nyelv, cselekvés és reprezentáció kapcsolatát az antropológiai nyelvészettől a nyelvfilozófián keresztül a szociolingvisztikáig és a társadalomfilozófiáig. Bizonyos társadalmi szerepek leírásához a reprezentáció fogalma elégtelennek bizonyult, a performativitás kategóriája arra mutat rá, hogy a szubjektum az idézés gyakorlatán keresztül határozódik meg. A nemi szerepek vagy bizonyos etnicitások nem eleve adott dolgok, hanem azok anyagiságát a róluk szóló diskurzusok szabályozó normái performatívan hozzák létre. A tantárgy keretében olyan kurzusok kerülnek meghirdetésre, melyek e szerteágazó elméleti kereteket kommunikáció ás médiakutatásban való felhasználási lehetőségeit kívánják rendszerezetten, alkalmazási lehetőségeik és korlátaik figyelembevételével bemutatni.

Kötelező olvasmányok: Berger, Peter –Luckman, Thomas: A valóság társadalmi felépítése. (Tudásszociológiai értekezés). Szeged, Jószöveg Kiadó, 1998 Butler, Judith: Jelentős testek. Budapest, ÚMK, 2005. Csabai Márta – Erős Ferenc (szerk.): Test-beszédek. Köznapi és tudományos diskurzusok a testről. Budapest, Új Mandátum, 2002 Foucault, Michel: A fantasztikus könyvtár: Válogatott tanulmányok. előadások és interjúk. Budapest, Pallas Stúdió Attraktor Kft., 1998 Fischer-Lichte, Erika: Az átváltozás mint esztétikai kategória. Megjegyzések a performativitás új esztétikájához. In: Theatron, 4. 1999, 57–66. Neumer Katalin (szerk.). Nyelv, gondolkodás, relativizmus. Budapest, Osiris, 1999 Reboul, Anne – Moeschler, Jaques: A társalgás cselei. Budapest, Osiris, 2000. Wittgenstein, Ludwig: Filozófiai vizsgálódások. Budapest, Atlantisz, 1992 Felelős oktató: Havasréti József További oktatók: Kovács Éva, Mester Tibor

Tantárgy neve: Kutatásmódszertan

Kredit: 5

Félévek száma: 2

Heti óraszám: 2


X

X

Tantárgy leírása: A kvalitatív módszerekkel végzett empirikus kutatások célja: (1) rekonstruálni azokat a mindennapi diskurzusokat vagy narratívákat, amelyeket saját világukról, környezetükről, tapasztalataikról alkotnak az emberek, (2) megfigyelni és leírni azt, ahogyan ezek a tapasztalatok a mindennapi életben, interaktív helyzetekben vagy az egyénnek társadalmi környezettel való kapcsolatában konstruálódnak, valamint (3) az előbbi kettő alapján értelmezni, megérteni, hogy a cselekvők számára mit jelentenek és milyen összefüggésbe ágyazódnak. A kvalitatív módszerek különösen hatékonyak a társadalmi identitás különböző dimenzióinak, vonatkozásainak kutatásában, a társadalmi emlékezet, a különböző csoportok - etnikai, státusz, réteg csoportok - közötti viszony kutatásában. Sok hagyományos szociológiai, antropológiai téma megközelíthető úgy, hogy a kérdéssel kapcsolatos tapasztalatok, narratívák és jelentések álljanak a kutatás középpontjában (pl. szegénységkutatás, értékvizsgálatok, konfliktuskutatás). A módszertani szemináriumok azokat a hallgatókat célozzák meg, akik a kvalitatív módszertannal már az alapképzés szintjén megismerkedtek és szeretnének elmélyülni annak bizonyos vonatkozásaiban. Kötelező olvasmányok: Ambrus Péter: A Dzsumbuj. Budapest, Magvető, 2000 (1998) különösen 162-176. Clifford, James: Az etnográfiai allegóriáról. In: A kultúra narrativái (szerk: N. Kovács Tímea). Budapest, Kijárat, 1999. 151-181. van Dijk, Teun A.: A kritikai diskurzuselemzés elvei. In Szövegváltozatok a politikára: Nyelv, szimbólum, retorika, diskurzus (szerk: Szabó Márton, Kiss Balázs, Boda Zsolt) Budapest, Universitas-Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 2000. 442-477. Foucault, Michel: A diskurzus rendje, In: Foucault, Michel: A fantasztikus könyvtár. Budapest, Pallas Stúdió - Attraktor Kft., (1998 [1971]) 50-74. Gelencsér Katalin: Grounded theory. In: Szociológiai Szemle 2003/ 1, 143-154. Jahoda, Marie– Lazarsfeld, Paul– Zeisel, Hans: Marienthal. Szociográfiai kísérlet a tartós munkanélküliség hatásairól. Budapest, Új Mandátum, 1999 Kovács Éva - Vajda Júlia: „Leigazoltam a zsidókhoz.” In: Mutatkozás. Zsidó Identitás Történetek. Budapest, Múlt és Jövő kiadó, 2002. 61-78. Letenyei László (szerk.) :Településkutatás. Szöveggyűjtemény. Budapest, Új Mandátum, 2006. 477-498. Pink, Sarah: Interdiszciplináris programok a vizuális kutatásban. A vizuális antropológia újragondolása. In: Településkutatás. Szöveggyűjtemény. Budapest, Új Mandátum, 2006. 703-728. Ricoeur, Paul: A szöveg mint modell: a hermeneutikai megértés In: Szociológiai Figyelő, 2002/1-2. szám, 60-76. San Roman, Teresa: A megérzéstől a megerősítésig: a terepmunka az antropológiában. In: Településkutatás, Szöveggyűjtemény. Budapest, Új Mandátum, 2006. 360-369. Sárkány Mihály: Közösségtanulmányok és összehasonlitásuk lehetőségei. In: Kalandozások a 20. századi antropológiában. Budapest, L’Harmattan, 2000. 57-72.

Felelős oktató: Béres István További oktatók: Feischmidt Margit, Kovács Éva, Glózer Rita

Tantárgy neve: Vizuális antropológia

Kredit: 4

Félévek száma: 1

Heti óraszám: 2


X

X

Tantárgy leírása: A tantárgy egyes kulturális jelenségek vizsgálatához, értelmezéséhez vizuális metodológiákat, metodikákat kínál. A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék és a fogalom-használat szintjén elsajátítsák a meghatározónak számító „visual studies” terminológiáját, értelmezési módszereit. A tantárgy kiemelten foglalkozik a „képantropológia”, a „másodlagos szóbeliség”és a „képi fordulat” jelenségkörrel. A vizuális jelenségek médiaspecifikus tulajdonságai médiaarcheológiai, médiaesztétikai irányokból kerülnek meghatározásra (fotó, film, tv, videó, internet). Mindennek során egy kiterjesztett vizualitás-fogalmat érvényesítünk, ahol adott esetben audiovizuális, multimediális jelenségeket is értelmezünk.

Kötelező olvasmányok: Bacsó Béla (szerk.): Kép, fenomén, valóság, Kijárat, Budapest, 1997 Bätschmann, Oskar: Bevezetés a művészettörténeti hermeneutikába. Budapest, Corvina, 1992 Belting, Hans: Képantropológia, Kijárat (Spatium 2.), Budapest, 2003. Crary, Jonathan: A megfigyelő módszerei. Budapest, Osiris, 1999 Gombrich, Ernst: Művészet és illúzió. Budapest, Gondolat, 1972 Horányi Özséb (szerk.): A sokarcú kép. Budapest, Typotex, 2003. Kunt Ernő: Fotóantropológia, Miskolc − Budapest, KVAT − Budapest Galéria, 1995. Nagy Edina (szerk): A kép a médiaművészet korában. Budapest, L'Harmattan Kiadó, 2006 Neumer Katalin, (szerk): Kép, beszéd, írás, Budapest, Gondolat, 2003 Felelős oktató: Horányi Özséb További oktatók: Doboviczki Attila

Tantárgy neve: Szervezeti kommunikáció

Kredit: 4

Félévek száma: 1

Heti óraszám: 2


X

X

Tantárgy leírása: A Szervezeti kommunikáció című tantárgy olyan kultúraközpontú megközelítést érvényesít a szervezetek tanulmányozásában, mely a szociálpszichológia, a kulturális antropológia, a politológia szemléletét és felismeréseit egyesíti, és egyúttal a kultúra és a kommunikáció perspektíváján keresztül értelmezi újra a szervezetszociológia által tárgyalt szervezeti jelenségeket. Ez a megközelítés a szervezeti jelenségek interpretálására törekszik, ezért a gyakorlatból indul ki. A szervezeti kommunikáció vizsgálatának e tárgy keretei között hangsúlyos momentumai: - a kommunikáció különböző formái által konstituált közös kulturális terek, interkulturális találkozások, konfliktusok; - a szervezetek sokrétű kommunikációs gyakorlata által létrehozott (részben kognitív természetű) szervezeti valóság, interpretációk, képzetek; - a szervezeteknek az előbbiek által erősen meghatározott közkapcsolatai, azaz belső és külső PR tevékenysége; - azok az új típusú kommunikációs médiumok, melyek a számítógépes hálózatok nyújtotta lehetőségekre épülnek - valamint azok a szervezeti működést támogató (elsősorban pszichológiai) fejlesztő technikák, melyek képesek elősegíteni a szervezeteken belüli információáramlást, szemléletformálást és motivációt, illetve kezelni a kialakult konfliktusokat. Kötelező olvasmányok: Csepeli György: A szervezkedő ember. A szervezeti élet szociálpszichológiája. Budapest, Osiris Kiadó, 2001 Dobák Miklós: Szervezeti formák és vezetés. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1997 Falkné Bánó Klára: Kultúraközi kommunikáció: nemzeti és szervezeti kultúrák, interkulturális menedzsment aspektusok, Budapest, Püski, 2001 Griffin, Em: Bevezetés a kommunikációelméletbe, Budapest, Harmat Kiadó, 2001. 240277. Hidasi Judit: Interkulturális kommunikáció, Budapest, Scolar, 2004 Jávor István: A szervezetszociológia gondolati rendszerei, Budapest, ELTE Szociológiai, Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző Központ – Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993 Kieser, Alfred (szerk.): Szervezetelméletek, Budapest, Aula, 1995 Klein Sándor: Vezetés- és szervezetpszichológia, Budapest, Edge 2000 Kft., 2002. Szeles Péter szerk.: Nagy PR Könyv, Budapest, Management Kiadó, 2002 Felelős oktató: Havasréti József További oktatók: Glózer Rita

Tantárgy neve: Politikai kommunikáció

Kredit: 2

Félévek száma: 1

Heti óraszám: 2


X

X

Tantárgy leírása: A politika és a média szoros egymásba fonódása (a politika mediatizációja) az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb hazai közéleti tapasztalata. Ebből kiindulva a tantárgy célja az, hogy megismertesse a hallgatókkal a politikai kommunikáció legfontosabb szereplőit, intézményeit, gyakorlatait. Eközben a politika szférájához egyrészt a nyilvánosság szociológiai elméletei, másrészt pedig a tömegkommunikáció elméletei felől közelít. Áttekinti a politikai kommunikáció történetének jelentős állomásait, és részletesen tárgyalja többek között a politikai retorika, a politikai diskurzusok, a propaganda, a politikai reklám és marketing, a politikai napirend, a kampánykommunikáció, közpolitikai kommunikáció témaköreit.

Kötelező olvasmányok: Kean John: Média és demokrácia. Budapest, Helikon, 1999 Kiss Balázs: Missziótól marketingig. Fejezetek a propaganda elmélettörténetéből, In: Médiakutató 2006/1. Kiss Balázs: Politikai kommunikáció és marketing In: Sárközy Erika (szerk.) Rendszerváltás és kommunikáció. Budapest, Osiris Kiadó, Erasmus Közéleti Kommunikációs Intézet, 1999 Kiss Balázs – Boda Zsolt: Politika az interneten, Budapest, Századvég, 2005 Kiss Balázs (szerk.): Politikai kommunikáció. Szöveggyűjtemény, Budapest, Rejtjel Kiadó, 2000 Mazzoleni, Gianpietro: Politikai kommunikáció. Budapest, Osiris Kiadó 2002 (1998) McQuail, Denis: A tömegkommunikáció elmélete. Budapest, Osiris Kiadó 2003 (2000) Newman, Bruce: Politikai marketing. Budapest, Bagolyvár, 1999 Pesti Sándor (szerk.): Közpolitika – szöveggyűjtemény. Budapest, Rejtjel Kiadó, 2001 Sárközy Erika – Schleicher Nóra (szerk.): Kampánykommunikáció. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2003 Szabó Márton – Kiss Balázs – Boda Zsolt (szerk.): Szövegváltozatok a politikára. Nyelv, szimbólum, retorika, diskurzus, Budapest, Universitas - Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 2000 Török Gábor: A politikai napirend. Politika, média, közvélemény, és az ’agenda setting’ hatás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2005 Felelős oktató: Havasréti József További oktatók: Glózer Rita

Tantárgy neve: Identitás és reprezentáció

Kredit: 4

Félévek száma: 1

Heti óraszám: 2


x x

x x

Tantárgy leírása: A kurzus bevezeti a hallgatókat a későmodern társadalmi viszonyokat, és az abban élő egyének helyét, mások általi – és önértelmezéseit meghatározó reprezentációs formák tanulmányozásába. Olyan keretet nyújt, amelyben a társadalomtörténeti, filozófiai és antropológiai elméletek, valamint az antropológiai leírások és esettanulmányok segítségével értelmezni lehet a társadalmi és kulturális különbségek előállításának és fenntartásának folyamatait, különösen az etnicitás, a társadalmi nemek, valamint nemzedéki és a státusz csoportok területén. A kurzus továbbá olyan fogalmak, illetve témák köré szerveződik mint: (a) az állam és a hatalom, a nacionalizmus, gendered rezsimek elméletei, (b) kisebbségek identitáspolitikai stratégiái, biopolitika, etnopolitka, (c) nemi, kisebbségi és perifériális tapasztalatok, (d) csoportközi viszonyok. A kurzus másfelől az identitások előállításának társadalmi folyamatait a reprezentációs rendszerek vonatkozásában tárgyalja, különös tekintettel a médiára, de érintve a reprezentáció nem nyelvi (pl. képi) és nem nyilvános formáit is (pl. mindennapi beszéd).

Kötelező olvasmányok: Bourdieu, Pierre: Férfiuralom. Budapest, Napvilág. 2000. Verdery, Katherine: „Nemzet” és „nacionalizmus”: merre tovább? In: Csepeli György, Örkény Antal, Székelyi Mária (szerk.): Kisebbségszociológia. Budapest, Minoritás könyvek, 1997. Gandy, Oscar H., Jr.: Communication and Race. A Structural Perspective. London, Arnold, 1998 Gillespie, Marie: Television, Ethnicity and Cultural Change. London, New York, Routledge, 1995 Kántor Zoltán (szerk.): Nacionalizmuselméletek. Szöveggyűjtemény. Budapest, Rejtjel, 2004. Neményi Mária: Csoportkép nőkkel. Budapest, Új Mandátum, 1999. Különösen: 17-158. Gal, Susan: Beszéd és hallgatás között. A nyelv és a társadalmi nem kutatásának kérdései. In: Replika 2001. 45-46, 163-190. Randall-Waylen (szerk) A társadalmi nem, politika és az állam. Budapest, Jószöveg Műhely Kiadó, én. Reményi Andrea Ágnes: Nyelv és társadalmi nem. In: Replika 2001. 45-46, 153-162. Felelős oktató: Szijártó Zsolt További oktatók: Feischmidt Margit, Kovács Éva

Tantárgy neve: Kredit: Az új média: fejlődési trendek és 4 társadalomelméletek


Félévek száma: 1


Heti óraszám: 2

X

X

Tantárgy leírása: A tantárgycsoport az új média jelenségkört és annak a társadalmi-kulturális változásokkal kapcsolatos összefüggésrendszerét igyekszik feltárni. A tantárgyak az online kommunikáció különböző esetein keresztül tárják fel a társadalmi kommunikációban bekövetkező változásokat, miközben különféle jelenség-típusokat definiálnak. Ezek során kerülnek meghatározásra és kibontásra a média szüzséjére, használatára vonatkozó fogalmak (metamédia, interfész, multimédia, interaktivitás, stb.). A tantárgycsoport médiumeléméleti alapokból kiindulva tárgyalja az új média és a hagyományos médiaelméletek közötti alapvető különbségeket, miközben kitér olyan jelenségek tárgyalására is, mint a mobil-kommunikáció, az „e”jelenségek (goverment, learning, kereskedelem...), az online közösségek, a cyberkultúra, a kultúra vizualizációja stb. A hallgatók mindeközben megismerik és elsajátítják a meghatározó kortárs társadalomelméletek, irányzatok fogalmi, értelmezési kereteit, adekvát ismereteket szereznek ezek alkalmazhatóságáról. A tantárgyak elsődleges célja, hogy az itt szerzett ismereteket a társadalmi-kulturális jelenségek vizsgálatára vonatkoztatva a hallgatók alkalmazható tudást szerezzenek. Kötelező olvasmányok: Castells, Manuel: Az Internet-galaxis. Gondolatok internetről, üzletről és társadalomról. Network TwentyOne Kft, Budapest, 2002. György Péter: Digitális éden. Magvető, Budapest, 1998 Halácsy P. – Vályi G.- Wellmann B.(szerk.): Hatalom a mobiltömegek kezében. MOKKTypotext, Budapest, 2007 Ivacs Á.-Sugár J. (szerk): Buldózer : Médiaelméleti antológia. Media Research Alapítvány, Budapest, 1997 Manovich, Lev: The Language of New Media. The MIT Press, 2001. Szakadát István: Egyben az egész egytől egyig, MOKK-Typotext, Budapest, 2007 A világ előrehaladása a mobilkommunikáció és mobiltechnológia terén 2004-ben. ITTK, Budapest, 2004 Sugár János (szerk): Hypertext+multimédia , http://www.artpool.hu/hypermedia/ Felelős oktató: Havasréti József További oktatók: Doboviczki Attila

Tantárgy neve: Kulturális marketing

Kredit: 4

Félévek száma: 1

Heti óraszám: 2


X

X

Tantárgy leírása: A tantárgy a kulturális termékek, szolgáltatások piacán alkalmazandó marketingdöntések sajátosságait veszi sorra. A piac egyedi vonásainak megismerése adja azt az alapot, amire építkezve a marketingvezetők meghozhatják döntéseiket. A tárgy oktatása során ki kell térni a kultúra fogalma körüli vitákra (elit és populáris), meg kell fogalmazni, hogy mi a kultúra az ICT korában. Izgalmas vizsgálati terület lesz a kurzus során a termék fogalmának, annak árának és a sajátos csatornák (pl. aukciók), az ajánlatos piacbefolyásolási eszközök meghatározása. Kivételes figyelmet érdemelnek a vásárlók, fogyasztók is. A régi és az új kultúrát preferáló vásárlók motivációi, döntéshozatalai kifejtést érdemelnek. A kulturális intézmények, vállalkozások sajátos problémáit is felvezetjük a félév során, pl. a szponzoráció, az egyéb források felkutatása. A kurzus esttanulmányok megismerésével, megoldásával, gyakorlati szakemberek bevonásával vezeti be a hallgatókat az ismeretek mélyebb dimenzióiba. Kötelező olvasmányok: Hausmann, Andrea und Sabrina Helm: Kundenorientierung im Kulturbetrieb. Grundlagen Innovative Konzepte - Praktische Umsetzungen Vs Verlag, Auflage: 1 (Juni 2006) Höhne, Steffen und Ralph Ph. Ziegler: Kulturbranding. Konzepte und Perspektiven der Markenbildung im Kulturbereich Leipziger Universitätsverlag; Auflage: 1 (November 2006) Klein, Armin: Kultur-Marketing. Das Marketingkonzept für Kulturbetriebe DTV-Beck; Auflage: 2., aktualis. Aufl. (April 2005) Kolb, Bonita M.: Marketing Cultural Organisations: New Strategies for Attracting Audiences to Classical Music, Dance, Museums, Theatre and Opera Publisher: Oak Tree Press; 1st edition (August 1, 2000) Magyari Beck István: Kulturális marketing és kreatológia. Budapest, Semmelweis Kiadó, 2006 Felelős oktató: Dr. Törőcsik Mária További oktatók:

Tantárgy neve: A hálózati kommunikáció elméletei Félévek száma: 1



X

X

Tantárgy leírása: A tárgy keretében azoknak a jelenségeknek az elemezésére kerül sor, melyek az információs társadalom kialakuláshoz kapcsolódnak, és sokrétű kulturális, gazdasági és társadalmi jelentőséggel rendelkeznek. A tantárgy keretében feldolgozásra kerülő témák: Az internet diffúziójának hazai és összehasonlító elemzése, digitális megosztottságok. A médiaipar és médiafogyasztás átalakulása, médiakonvergencia. A társadalmi nyilvánosság alternatív formái. A demokrácia, az állam és a civil szféra az információs társadalomban. A közösségek és szervezetek működésének módosulásai. Digitális archívumok, gyűjtemények, múzeumok - a társadalmi emlékezet átalakulása. Mobilitás, elérhetőség, helyhez-kötöttség: az infokommunikációs eszközrendszer dinamikája. A tárgy célja, hogy a hallgatókat felkészítse az infokommunikációs eszközökhöz kötődő társadalmi változások elemzésére.

Kötelező olvasmányok: Budai Balázs Benjámin – Sükösd Miklós: M-kormányzat – M-demokrácia. Mobil kommunikáció, a politikában és a nonprofit szektorban. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2005 Dessewffy Tibor - Fábián Zoltán - Z. Karvalics László: Internet.hu – A magyar társadalom digitális gyorsfényképe 3, Budapest, Gondolat-Infonia, 2006 György Péter: Digitális éden. Médiaelméleti tanulmányok. Budapest, Magvető,1998 Nyíri Kristóf: Mobil információs társadalom. Budapest, Tanulmányok MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001 E-kormányzat tematikus szám. In: Információs Társadalom 2004/2. Civil társadalom tematikus szám. In: Információs Társadalom 2005/1. Felelős oktató: Horányi Özséb További oktatók: Ács Péter, Mester Tibor

Tantárgy neve: Médiaelmélet

Kredit: 8

Félévek száma: 1

Heti óraszám: 4


X X

X X

Tantárgy leírása: A médiaelmélet tantárgy a médiáról való gondolkodás szélesebb történeti és általánosabb elméleti összefüggéseit tárja fel. A kurzus során 4 átfogó médiaelmélet kritikai áttekintését végezzük el: a frankfurti iskola, (Adorno, Benjamin) a torontói iskola, (McLuhan, Ong, Meyrowitz) az angol cultural studies (Morley, Ang, Silverstone) és az amerikai ritus és performance elméleteket. (Katz, Carey, Alexander).

Kötelező olvasmányok: Griffin, Em: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Budapest, Harmat, 2003 Mc Quail, Denis: A tömegkommunikáció elmélete. Budapest, Osiris, 2003 Silverstone, Roger: Miért szükséges tanulmányozni a médiát? Budapest, Akadémia Kiadó, 2007

Felelős oktató: Császi Lajos További oktatók: -

Tantárgy neve: A média intézményei és gazdaságtana Félévek száma: 1



X

X

Tantárgy leírása: A tárgy megismerteti a hallgatókkal a média történetét, az uralkodó és a várható trendeket, bemutatja a magyar médiapiac szerkezetét, a piaci szereplőket és a közöttük lévő kapcsolatokat, ismerteti a médiapiac jogi és etikai szabályozásait, elemzi a magyar lakosság médiahasználati szokásait és preferenciáit. A félév elvégzése után a hallgatók járatosak lesznek a médiával kapcsolatos fogalmak területén, ismerni fogják a magyar médiapiac sajátos jellemzőit, fejlődésének irányait, valamint a magyar médiapiac szereplőit és belső kapcsolatrendszerét. Megismerik a médiapiac alapfogalmait, a média történetét, majd a különböző médiatermékek (nyomtatott sajtó, rádió, televízió, digitális média) piacait. Végezetül betekintést kapnak a magyar lakosság médiahasználati szokásaiba, médiapreferenciáiba, illetőleg a médiapiac uralkodó és várható trendjeibe.

Kötelező olvasmányok: Antal Zsolt, Gazsó Tibor (szerk.): Magyar médiahelyzet. Budapest, Századvég Kiadó, 2005 Barbier, Frédéric, Lavenir, Catherine Berto: A média története. Budapest, Osiris Kiadó, 2004 Gálik Mihály: Médiagazdaságtan, Budapest, Aula Kiadó, 2000. 33-293 Zsolt Péter: Médiaetika: Funkciói, elmélete, gyakorlata. Budapest, Eu-Synergon, 2004 Felelős oktató: Schäfferné Dudás Katalin További oktatók: -

Tantárgy neve: Médiaelemzés

Kredit: 8

Félévek száma: 2

Heti óraszám: 2


X

X

Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy olyan értelmezési stratégiákat és módszertani eljárásokat prezentáljon, amelyek reményeink szerint a későbbiekben lehetővé teszik a média minél több váll- és alfajának kritikai olvasatát. A hangsúly elsősorban a folyamatosan átalakuló befogadói pozícióra helyeződik, ennél fogva a cél megvalósulása érdekében különböző médiatermékek (nyomtatott és elektronikus sajtó, filmek és televíziós sorozatok, website-ok) konkrét elemzéséből épül fel. Az önálló elemzési készség kialakítására helyeződik a hangsúly, melyben építünk az alapszak elvégzése során megszerzett módszertani ismeretekre.

Kötelező olvasmányok: Horvát János: Televíziós ismeretek. Budapest, Média Hungária, 2000 Hickethier, Knut: Film- és televízióelemzés. Budapest, Krónika Nova, 1998 Bordwell, David: Elbeszélés a játékfilmben. Budapest, Magyar Filmintézet, 1996 Szabó Gábor: Filmes könyv. Hogyan kommunikál a film? Budapest, Ab Ovo, 2002 Szerdahelyi István: Műfajelmélet mindenkinek. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1997

Felelős oktató: Fülöp Zoltán További oktatók: -

Tantárgy neve: Médiaműfajok

Kredit: 4

Félévek száma: 1

Heti óraszám: 4


X

X

Tantárgy leírása: A tárgy célja, hogy árnyalja azt a médiaműfajokról kialakult és rögzült képet, mely – elsősorban a szó jelentésének dezintegrálódása miatt – jelen pillanatban meglehetősen konfúz. Az előadások a korábbi médiaspecifikus műfajértelmezések fogalmak elemzéséből és az egyes médiaformák jellegzetességeinek leíró ismertetéséből indulnak ki, és egy olyan megoldás felé haladnak, amely magában foglalhatja a jelenleg élő műfajok teljes körét, beleértve a még csak kialakulóban lévő formákat is.

Kötelező olvasmányok: Bernáth László (szerk.): Új műfajismeret. Budapest, Sajtóház Kiadó, 2002 Creeber, Glen: Televíziós műfajok. Budapest, Korona, 2005 Szabó Gábor: Filmes könyv. Hogyan kommunikál a film? Budapest, Ab Ovo, 1996 Szerdahelyi István: Műfajelmélet mindenkinek. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1997 Terestyéni Tamás (szerk.): Közszolgálatiság a médiában. Budapest, Osiris, 1995

Felelős oktató: Fülöp Zoltán További oktatók: -

Tantárgy neve: A média befogadásának a vizsgálatai Félévek száma: 1

Kredit: Heti óraszám: 2


X

X

Tantárgy leírása: A tantárgy a média befolyását magyarázó elméleteket és vizsgálatokat tekinti át a kezdetektől máig, azaz az úgynevezett „direkt hatás”- elméletétől a szociokulturális interpretációt a középpontba helyező etnográfiai magyarázatokig. A tantárgy célja, hogy a diákok megértsék a médiaszövegek és azok kontextusának a komplex kapcsolatát.

Kötelező olvasmányok: Buckingham, David: A gyermekkor halála után. Felnőni az elektronikus média világában. Budapest, Helikon Kiadó, 2002 Morley, David: A Nationwide nézői, avagy hogyan értelmezzük a televiziózást. In Replika 38. 1999. december Silverstone, Roger: A közönségről. In Replika 38. 1999. december

Felelős oktató: Császi Lajos További oktatók: -

Tantárgy neve: Média és politika

Kredit:

Félévek száma: 1

Heti óraszám: 2


X

X

Tantárgy leírása: A kurzus során azt vizsgáljuk, milyen hatást gyakorol a média a társadalomra és a társadalom a médiára, különös tekintettel a médiának a demokratikus rendszer működésében játszott szerepére. Ebből a szempontból tekintjük át a média, az újságírás, a médiaszabályozás, a politikai kommunikáció és a médiahatás-kutatás történetét.

Kötelező olvasmányok: Bajomi-Lázár Péter: A politika mediatizálódása, a média politizálódása. In: Médiakutató, 2005. tavasz Keane, John: Média és demokrácia. Budapest, Helikon Kiadó, 1999. Mazzoleni, Gianpetro: Politikai kommunikáció. Budapest, Osiris Kiadó, 2002.

Felelős oktató: Császi Lajos További oktatók: meghívott előadók

Tantárgy neve: Posztmodern és kritikai kultúraelméletek

Kredit: 4


Félévek száma: 1

Heti óraszám: 2


X

X

Tantárgy leírása: Az tantárgy a (késő)modern társadalmak fontosabb színtereit (pl. szubkultúrák, fogyasztás, életstílusok, nemek), folyamatait vizsgáljuk a kultúratudományok eszközeivel. Elsősorban azt kívánjuk megmutatni, hogy a mediatizált fogyasztói társadalmak létrejötte hogyan változtatta meg a társadalomtudományok (pl. történelemtudomány, szociológia) szemléletét, elemzési eszközeit, és hozott létre olyan új megközelítésmódokat, amelyek sajátos interdiszciplináris szemléletének középpontjában a mindennapi élet kulturális elemzése áll.

Kötelező olvasmányok: Kaschuba, Wolfgang: Bevezetés az európai etnológiába. Debrecen : Csokonai, 2004 Eriksen, Thomas Hylland: Kis helyek - nagy témák : Bevezetés a szociálantropológiába. Budapest : Gondolat, 2006 Wessely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája. Budapest : Osiris - Láthatatlan Kollégium, 1998

Felelős oktató: Orbán Jolán További oktatók Bódi Jenő

Tantárgy neve: A művészet és intézményei

Kredit: 4

Félévek száma: 1

Heti óraszám: 2


X

X

Tantárgy leírása: A tantárgy a művészeti intézményrendszer kialakulására, illetve jelenlegi működésére vonatkozó ismereteket adja át a hallgatóknak. Ezen belül fontos szerep jut a művészet közvetítésével kapcsolatos művészetszociológiai és médiumelméleti ismereteknek. A tantárgy úgy mutatja be az (elsősorban) kortárs művészeti folyamatokat, mint amelyek a múzeumok és egyéb archívumok, a szaksajtó, a galériák, a kritikai élet erőterében formálódnak.

Kötelező olvasmányok: Becker, Howard S.: Art Worlds. Berkeley, University of California Press, 1984 Beke László: Médium/elmélet. Budapest, Balassi - BAE Tartóshullám – Intermedia, 1997 Bónus Tibor – Kelemen Pál – Molnár Gábor Tamás (szerk.): Intézményesség és kulturális közvetítettség. Budapest, Ráció, 2005 Frierling, Rudolf – Daniels, Dieter (Hg.): Medien, Kunst, Interaktion. Wien - New York, Springer Verlag, 2002 György Péter: Az eltörölt hely - a Múzeum: A múzeumok átváltozása a hálózati kultúra korában; New York, Természettörténeti Múzeum - egy példa, Budapest, Magvető, 2003 Havasréti József – K. Horváth Zsolt (szerk.): Avantgárd: underground: alternatív. Popzene, művészet és szubkulturális nyilvánosság Magyarországon. Budapest - Pécs, Kijárat Artpool - PTE Kommunikációs Tanszék, 2003 Házas Nikoletta (szerk.): Változó művészetfogalom. Budapest, Kijárat, 2001 Kodaj Dániel: Klasszikus ideológiák. (tematikus összeállítás) Replika 2005. 49-50. 120254. Vályi Gábor (szerk.): Gépszerű zene. (tematikus összeállítás) Replika 49-50, 2005. 27-120. Felelős oktató: Varga Zoltán További oktatók Havasréti József

Tantárgy neve: Konfliktus és kultúra. Kisebbségek, participáció, multikulturalizmus Félévek száma: 2

Kredit: 8


Heti óraszám: 2


X

X

Tantárgy leírása: A kurzus bevezeti a hallgatókat a kulturális különbségekből fakadó, illetve akként bemutatott társadalmi konfliktusok tanulmányozásába, beszél a konfliktusok okairól, különös tekintettel a gazdasági és politikai okokra és összefüggésekre. Megismerteti a hallgatókat a konfliktusok, a félelem és az erőszak szociálpszichológiai és antropológiai értelmezéseivel. Az erőszak megkülönböztetett eseteiként beszél a gyűlöletbeszédről és a genocídiumról. Az utóbbiak reprezentációi, a háborúkról és konfliktusokról szóló helyi és globális diskurzusok, csakúgy mint az emlékezet egyéni narrativái, illetve az emlékeztetés intézményes formái (az oktatásban és múzeumok által) ugyancsak a kurzus témái közé tartoznak. A konfliktuskezelés módozataiként tárgyaljuk a hatalommegosztás és a politikai képviselet kérdéseit, azon belül különös hangsúlyt fektetve a kisebbségek elismerésének kérdésére és multikulturalizmussal, interkulturális kommunikációval kapcsolatos vitákra és programokra. Kötelező olvasmányok: Bauman, Zygmunt: A modernitás és a Holocaust. Budapest, Új Mandátum, 2001 (1989) Feischmidt Margit (szerk.): Multikulturalizmus. Budapest, Osiris-Láthatatlan Kollégium, 1997 Joppke, Christian: Multiculturalism and immigration: A comparison of the United States, Germany and Great Britain. In: Theory and Society 1996/25, 449-500. Kovács András: Az antiszemitizmus mint társadalomtudományos probléma. In: A modern antiszemitizmus (szerk: Kovács András). Budapest, Új Mandátum, 1999. 935. Mann, Michael: A demokrácia sötét oldala. Az etnikai és politikai tisztogatás modern hagyománya. In: Regio 2003/14 (1), 3-35. Salat Levente: Etnopolitikai konfliktusok a világban. In: Etnopolitika (szerk: Salat Levente). A konfliktustól a méltányosságig. Marosvásárhely, Mentor, 2001 Seaton, Jean: The New Ethnic Wars and the Media. In:. The Media of Conflict. War Reporting and Represenations of Ethnic Violence (szerk: Tim Allen és Jean Saeton) London, New York, Zed Books, 1999 Tilly, Charles: War Making and State Making as Organized Crime. In: Violence. A Reader (szerk: Catherine Besteman). Palgrave, Macmillan, 1998. 35-60. Felelős oktató: Feischmidt Margit További oktatók: -

Tantárgy neve: Közösségtanulmányok

Kredit: 4

Félévek száma: 2

Heti óraszám: 2


X

X

Tantárgy leírása: A nyolcvanas-kilencvenes évek posztstrukturalista elméletei − a cultural studies és a nemzetkutatások − kísérletet tettek arra, hogy újragondolják a közösség, a közösségiség fogalmait. Ezt többnyire arra a feltevésre alapozták, hogy a modern kapitalizmus olyan exkluzív demokráciákat teremtett, melyekből széles társadalmi rétegek és csoportok egyszerűen kiszorultak. A posztstrukturalista kritika végül a közösség, a közösségiség helyett a lokalitásra helyezte a hangsúlyt. A közösségtanulmány (community study) mint módszer lényege egymással összefüggő, egymást átható társadalmi folyamatok leírása és értelmezése egy világos társadalmi kereten belül, melynek körvonalait mind a kutató, mind a vizsgált csoport tagjai személyesen érzékelik. Olyan módszer, amely komplex társadalmak esetében alkalmazza a holisztikus megismerést és a terepmunkát. A mai közösségtanulmányok szakítottak a közösség ideájával, és arra kíváncsiak, hogyan definiálják és képzelik újra az emberek közösségeiket és identitásaikat. A kutatások középpontjába az etnikai illetve kisebbségi közösségek kulturális változásai, a nemi szerepek közösségi újratermelődése, a lokális politikák és a közpolitikák (policies) kerültek. Kelet- és Közép-Európában mindez a szegénységgel egészült ki. A tárgy bevezet a magyar community studies történetébe, és felvázolja azokat a „forró témákat”, melyek az elmúlt két évtizedben meghatározókká váltak a tárgyban. Ezek után olyan módszereket ismertetünk, melyek kipróbált eszközei a közösségek tanulmányozásának, végül ezek alkalmazására is sor kerül egy-egy esettanulmány formájában. Kötelező olvasmányok: Az aprófalvak és aprófalusiak esélyegyenlőségéért, Budapest 2005. Kézirat (on-line elérhető) Közösségtanulmány – Módszertani jegyzet. Regio Könyvek, Budapest-Pécs, Néprajzi Múzeum-PTE 2007.

Felelős oktató: Kovács Éva További oktatók: -

Tantárgy neve: Emlékezet, örökség, tradíció

Kredit: 4

Félévek száma: 1

Heti óraszám: 2


X

X

Tantárgy leírása: A tantárgy a kortárs diskurzusokban fontos szerepet játszó kulturális, illetve társadalmi emlékezet kérdéseit, problematikáit foglalja magában, beleértve a nemzeti-etnikai identitáspolitikák sajátosságait, a hagyomány jelentőségének, szerepének átalakulását, a hagyomány fogalmának jelentésváltozásait. Történeti szempontból pedig a tantárgy arra a modernitásban kialakuló különleges funkcióra kíván rámutatni, melyet a mai társadalmakban a kulturális örökséget és identitást fenntartó és bemutató objektumok (emlékmű, műemlék), fogalmak (örökség, heritage, patrimoine) és intézmények (múzeum, könyvtár, levéltár, stb.) játszanak. E három pillér történeti kialakulása, kulturális sajátosságai és társadalmi-politikai funkciója, illetve mindezek összefüggései állnak a tantárgy fókuszának középpontjában. A nyugati minták, eljárások, intézmények kialakulásának áttekintése nyomán kiemelt figyelmet szentel e tantárgy ezek magyarországi átvételére, illetve az adaptáció során létrejövő lokális jelentésekre. Kötelező olvasmányok: Assmann, Jan (1999) A kulturális emlékezet. Budapest: Atlantisz Olick, Jeffrey - Robbins, Joyce (1999) A társadalmi emlékezet tanulmányozása. In Replika (37. szám), 19-43. Nora, Pierre (1999) Emlékezet és történelem között. Aetas 3. sz. Sonkoly Gábor - Erdősi Péter (szerk.) (2004) A kulturális örökség. Budapest: L’Harmattan Felelős oktató: K. Horváth Zsolt További oktatók: -

Tantárgy neve: Kulturális geográfia

Kredit: 4

Félévek száma: 1

Heti óraszám: 2


X

X

Tantárgy leírása: Az utóbbi két-három évtizedben a társadalom- és kultúratudományokon belül a tér fogalmának jelentős felértékelődését tapasztalhatjuk. A kurzus során az ezzel foglalkozó elméletek segítségével olyan társadalmi, kulturális folyamatokat (pl. turizmus, globalizáció, a városi tér átrendeződése) vizsgálunk, amelyek a tér, a kulturális gyakorlatok és reprezentációk, szimbolikus tájak viszonyának megváltozását példázzák: azaz a kultúra térhez kötöttségének eloldódását.

Kötelező olvasmányok: Appadurai, Arjun: A lokalitás teremtése. In: Regio, 2001/3, 3–31. Bauman, Zygmunt: Globalizáció : A társadalmi következmények. Szeged, Szukits, 2002. Benda Gyula - Szekeres András (szerk.): Tér és történelem: Előadások az Atelier-ben. Budapest, L'Harmattan - Atelier, 2002. Foucault, Michel: Eltérő terek. In Uő: Nyelv a végtelenhez. Debrecen, Latin Betűk. 1999. Fejős Zoltán – Szijártó Zsolt (szerk.): Turizmus és kommunikáció. Budapest – Pécs, Néprajzi Múzeum – PTE Kommunikációs Tanszék, 2000. Hannerz, Ulf: A világvárosok szerepe a kultúrában. In Replika 1999/38, 91-105. Harvey, David: Posztmodernizmus a nagyvárosban: építészet és városi design. Tér és társadalom, 1990/3-4, 97-122. Said, Edward W.: Orientalizmus. Budapest: Európa, 2001. 9-130. Oktató: Bódi Jenő

III.3 Kompetenciák elsajátíttatása A kommunikáció és médiatudomány mesterszak elsősorban az alapszakon végzett hallgatók jelentkezésére számít, akik már elsajátították a kommunikációhoz, illetőleg a médiához kapcsolódó alapfogalmakat és alapelveket, így ezen a szinten a már megszerzett ismeretek szintetizálására kerülhet sor. A más alapszakról érkezők számára az egalizáló képzés biztosítja azt a lehetőséget, hogy gyorsan felzárkózzanak szakspecifikus alapismereteik tekintetében társaikhoz. Ugyanakkor a szak inter- és multidiszciplináris jellegéből fakadóan fontosnak tartjuk azt is, hogy hallgatóink ismerjék a társadalmi kommunikáció területének összefüggésein kívül eső alapfogalmakat és alapelveket is, ezért az alapszakot végzők egy másik társadalomtudományi alapszak (szociológia, társadalomismeret, politológia), vagy a médiatudomány tradíciójához köthető képzési területek (esztétika, filmelmélet és filmtörténet, művelődéstudomány) 5-6 kurzusából álló alapozó modulját teljesítsék. A képzési modul kialakításának lehetőségeiről és tartalmáról már több alapképzés programvezetőjével egyeztettünk. A tanterv kialakítása során követtük azokat az elveket, melyek alapján a képzési és képesítési követelmények is elkészültek. Fontosnak tartjuk, hogy a végzett hallgatók naprakész ismeretekkel és tudással rendelkezzenek az elméleti és gyakorlati szakterületüket érintő problémákról. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a társadalmi jelenségek elemzési gyakorlata során a modernitás társadalom- és kultúratörténetére vonatkozó ismeretek megszerzésének, amit elengedhetetlennek érzünk ahhoz, hogy a társas élet jelenségei összetett módon, a kommunikáció, a kultúra és a média kölcsönhatásain keresztül értelmezhetőek legyenek. A kommunikációs és mediális rendszerek elemezése épp ezért több tantárgyi tematikában is megjelenik; a törzsképzés tárgyai általában nem szigorú diszciplináris keretben, hanem több kutatási irányzat és elméleti tradíció metszetében vizsgálnak bizonyos területeket (társadalmi kommunikáció, új és hagyományos médiumok, médiaszabályozás, identitás és reprezentációelméletek, stb.). Az alapszintű módszertani képzést a mesterszakon az ismeretelméleti kérdéseket bemutató tantárgy mellett specializált módszertani szemináriumok egészítik ki, a hallgatók a mesterszintű szakdolgozatban alkalmazni kívánt metodológiájuknak és egyéni érdeklődésüknek megfelelően választhatnak a felkínált metodológiai kurzusok közül. Az ismeretek alkalmazásában való előrehaladást elsősorban a tanterv strukturális és tartalmi keretein keresztül kívánjuk biztosítani. Az alapképzés bevezető előadásait kiegészítő és követő tantárgyak nagy része olyan haladó szemináriumokat takar, ahol a fő hangsúly az anyag közös feldolgozására, az egyéni hallgatói munkára kerül. Ugyancsak fontosnak tartjuk a hallgatók kritikai érzékének fejlesztését, amely egyrészt azt jelenti, hogy képesek a választott kutatási területek szakirodalmát önállóan áttekinteni és értékelni, másrészt a szakmai elemzés tapasztalatait a saját kutatásaikba is be tudják építeni. A szakmunkához kapcsolódó modulban épp ezért fokozatosan egyre inkább az önálló munka kerül előtérbe, a tutori szemináriumon a téma kiválasztására, kereteinek lehatárolására kerül sor, amely folyamat aztán a tutori konzultációk során tovább finomodik. Az első két félév során az is kiderül, hogy milyen területeken érdemes – akár a szakmai képzés keretein kívül - további stúdiumokat folytatni a hallgatónak a mesterszintű szakdolgozat elkészítéséhez. Az utolsó két félév során a hallgató a már elkészült szakdolgozati koncepció alapján írja dolgozatát, melynek fő téziseit szakdolgozati vitafórumon védi meg, így a végleges változatba beépíthetők a bíráló megjegyzések nyomán született pontosítások és kiegészítések.

Olyan hallgatókat kívánunk képezni, akik a megszerzett ismereteik birtokában magabiztosan képesek a társadalmi jelenségek elemző értékelésére, erős kritikai szemlélettel, gondolkodásmóddal rendelkeznek, készségeik birtokában képessé válnak az önképzésre, és új területekre is át tudják vinni ismereteiket. A nyelvi képzés fontosságáról már szóltunk. A kifejezetten nyelvi készségeket tökéletesítő órák mellett törekszünk arra, hogy a tantárgyakhoz és kurzusokhoz kapcsolódó szakirodalom részben idegen nyelvű legyen. Végül a képzési és képesítési követelményekkel összhangban törekszünk annak érvényesítésére is, hogy a hallgatók kötelezőnek tekintsék magukra nézve választott szakterületük szakmai és etikai normáit. A képzés egészét tekintve a készségek és ismeretek fejlesztése során arra készítjük fel a hallgatókat, hogy a társadalmi kommunikáció, illetőleg a média területén olyan ismereteket szerezzenek, amelyek alapján PhD képzésben vehetnek részt. III.4. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása a szakra való belépés tekintetében (előzményként elfogadott alapszakok, kritérium ismeretkörök és kreditértékek) a) a bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakok, Kommunikáció és médiatudomány, Szabad bölcsészet (kommunikáció és médiatudomány szakirány esetén) b) a bemenethez megadott feltételekkel elfogadott alapszakok, ill. kreditkövetelmények, az erre vonatkozó konkrét előírások, a hiányzó ismeretek pótlásának biztosítása A szabad bölcsészet alapszakot, de nem kommunikáció és médiatudomány szakirányt elvégzők esetén kötelező az egalizáló modul hiányzó tárgyainak, illetve a társadalomtudományi képzések erre kijelölt moduljainak tárgyaiból választott tárgyak teljesítése összesen 20 kredit értékben. Más alapszak esetében csak a jelölt felkészültségét felmérő felvételi eljárás lefolytatása után lehetséges a mesterszakra történő belépés, a hiányzó ismeretek pótlása a 20 kreditértékű egalizáló modul tárgyainak teljesítésével kerül sor. c) tanárszak esetén: a bemenethez elfogadott 10 kreditnyi pedagógiai-pszichológiai előkészítés A kérelemben vázolt mesterszakon tanári képesítés nem szerezhető, ugyanakkor a szakgazda fenntartja azt a lehetőséget, hogy más tanári mesterképzében a kommunikáció és médiatudomány második szakként választható legyen. Második szaktanári képesítés szakmai részének teljesítése a jelen kérelemben bemutatott alapozó és törzsképzés tárgyainak elvégzésén keresztül lehetséges.

III.5 Az ismeretek ellenőrzésének rendszere

a) Vizsgaelőírások A vizsgák típusait, letételük eljárásrendjét és szabályait a PTE BTK hallgatói tanulmányi és vizsgaszabályzata rögzíti. b) A szakdolgozat követelményei és a hozzá rendelt kreditek száma A szakdolgozat egy, a szak diszciplínáihoz kapcsolódó általános témakört feldolgozó, vagy a szakmai gyakorlathoz kapcsolódó, gyakorlati témát elemző önálló munka. A szakdolgozatnak bizonyítania kell, hogy a végzett hallgató rendelkezik a második képzés ciklusához (MA) szükséges elméleti ismeretekkel, és egyben birtokában van olyan gyakorlati tapasztalatoknak, készségeknek, amelyek közvetlenül hasznosíthatók a munkaerőpiacon. A mesterszintű szakdolgozatot a sikeres PhD munka előfeltételeként tekintjük, ezért nem csupán a szakdolgozatot, hanem az arra felkészítő kurzusokat és a konzultációs munkát is kreditekkel honorálják. A szakmunka teljes kreditértéke 14 kredit, amelyből 4 közvetlenül a szakdolgozathoz kapcsolódik. c) Nyelvi követelmények A diploma kiadásának feltétele egy középfokú állami nyelvvizsga, illetve a szaknyelvi modul teljesítése. d) A záróvizsgára bocsátás feltételei A záróvizsgára bocsátás feltétele az abszolutórium megszerzése, mely tartalmazza az előírt számú és összetételű kreditek megszerzését, és egy szigorlat letételét az alapozó és törzsképzés tárgyaiból. e) Záróvizsga követelmények – A két bíráló által elfogadott szakdolgozat megvédése. f) Oklevél követelmények – A záróvizsga teljesítése – A nyelvi követelmény teljesítése.

IV. A képzés személyi feltételei 1. A szakfelelős, a szakirány felelősök és a záróvizsgatárgyak felelősei

Felelősök neve és a felelősségi Tudományos típus fokozat /cím ( szf: szakfelelős, szif: szakirányfelelős, zvf: záróvizsgatárgy felelős)

Munkakör

Szijártó Zsolt

szf

PhD

Havasréti József (Médiatudomány) Szijártó Zsolt (Kultúratudomány)

szif

PhD.

szif

PhD.

egyetemi docens egyetemi docens egyetemi docens

MunkaHány Alap- és viszony mesterszak mesterképzésbe típusa felelőse n összesen hány kreditértékű tantárgy felelőse a szakon / az intézményben / Mo-on T 1 11/25/25 T

0

15/25/25

T

1

11/25/25

2. Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói

AZ ALAPOZÓ TÖRZSÉPZÉS TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

A tantárgy oktatói

Oktató neve (A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel)

Tu Munkak d. ör fok . /cí m

Munka viszon y típusa

A Gyakorlati Alap- és tantárg foglalkozá mesterképzésbe y st tart I / N n összesen hány előadój kreditértékű a tantárgy I/N felelőse a szakon / az intézményben / Mo-on

PhD e. docens

T

I

N

11/25/25

PhD e. docens

T

I

N

11/25/25

Kovács Éva

PhD e. adjunk.

T

I

I

4//25/25

Béres István

PhD f. docens

T

I

N

10/25/25

Császi Lajos

PhD e. docens.

E (1)

I

N

17/25/25

Glózer Rita

PhD e. tanárs.

T

I

I

0/8/8

A modernitás Szijártó Zsolt társadalomés kultúraelméletei Szijártó Zsolt A

társadalomtudomá nyi megismerés A kommunikáció és média interdiszciplináris megközelítése A kommunikáció és média szabályozásának elméletei

A SZAKMAI TÖZSKÉPZÉS TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE


Oktató neve Tud. (A tantárgy fok. blokkjában /cím elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel)

Munkak ör


A tantárgy előadója I/N

Gyakorlati Alap- és foglalkozás mesterképzé t tart I / N sben összesen hány kreditérték ű tantárgy felelőse a szakon / az intézménybe n/ Mo-on

Szijártó Zsolt

PhD

e. docens

T

I

N

11/25/25

Bódi Jenő

-

e. tanárs.

T

N

I

4/12/12

Császi Lajos

PhD

e. docens.

E (1)

I

N

17/25/25

Béres István

PhD

f. docens

T

I

N

10/25/25

Ács Péter

-

e. tanárs.

T

N

I

0/14/14

PhD

e. adjunk

T

I

I

15/25/25

PhD

e. adjunk.

T

I

I

4//25/25

Mester Tibor

-

t. segédm.

T

N

I

0/12/12

Béres István Feischmidt Margit Horányi Özséb Doboviczki Attila Havasréti József Glózer Rita Havasréti József Glózer Rita

PhD

f. docens

T

I

N

10/25/25

PhD

e. adjunk

E

I

I

8/11/25

CSc.

e. tanár

E

I

N

8/16/25

-

e. tanárs.

T

I

I

0/12/12

PhD

e. adjunk

T

I

I

15/25/25

PhD

e. tanárs.

T

I

I

0/8/8

PhD

e. adjunk

T

I

I

15/25/25

PhD

e. tanárs.

T

I

I

0/8/8

PhD

e. docens

T

I

N

11/25/25

PhD

e. adjunk.

T

I

I

4//25/25

PhD

e. adjunk

T

I

I

15/25/25

-

e. tanárs.

T

I

I

0/12/12

Töröcsik Kulturális marketing Mária

PhD

e. tanár

T

I

N

4/25/25

A hálózati

PhD

e. docens

T

I

N

8/16/25

Modern társadalmak kulturális rendszerei

A média kulturális tanulmányozása A hálózati kommunikáció elméletei Nyelvészeti pragmatika, diskurzuselméletek, reprezentációelmélet ek Kutatásmódszertan Vizuális antropológia Szervezeti kommunikáció Politikai kommunikáció Identitás és reprezentáció

Havasréti József Kovács Éva

Szijártó Zsolt

Kovács Éva Havasréti Az új média: József fejlődési trendek és Doboviczki társadalomelméletek Attila

Horányi Özséb

kommunikáció elméletei

Ács Péter

-

e. tanárs.

T

N

I

0/14/14

A MÉDIATUDOMÁNY SZAKIRÁNY TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

Médiaelmélet

A média intézményei és gazdaságtana Médiaelemzés Médiaműfajok A média befogadásának a vizsgálatai Média és politika

A KULTÚRATUDOMÁNY SZAKIRÁNY TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

Posztmodern és kritikai kultúraelméletek

A művészet és intézményei



Tud Munkak . ör fok. /cí m




Császi Lajos

PhD

e. docens.

E (1)

I

N

17/25/25

Schäfferné Dudás Katalin

mb előad.

E

N

I

4/4/4

Fülöp Zoltán

-

mb előad.

E

N

I

8/8/8

Fülöp Zoltán

-

mb előad.

E

N

I

8/8/8

Császi Lajos

PhD

e. docens.

E (1)

I

N

17/25/25

Császi Lajos

PhD

e. docens.

E (1)

I

N

17/25/25


Tud Munkak . ör fok. /cí m




Orbán Jolán

PhD

e. docens

T

I

I

8/25/25

Bódi Jenő

-

e. tanárs.

T

N

I

4/12/12

Varga Zoltán

Ph D

e. adjunk T

I

I

4/25/25


Havasréti József Feischmidt Margit

PhD

e. adjunk

T

I

I

15/25/25

PhD

e. adjunk T

I

I

8/11/11

PhD

e. adjunk.

T

I

I

4//25/25

K. Horváth Zsolt

-

mb. előad.

E

N

I

4/7/25

Bódi Jenő

-

e. tanárs.

T

N

I

4/12/12

Konfliktus és kultúra. Kisebbségek, participáció, multikulturalizmus Közösségtanulmány Kovács Éva ok Emlékezet, örökség, tradíció Kulturális geográfia

Szakmai önéletrajzok Dr. Szijártó Zsolt Császi Lajos Havasréti József Ács Péter Béres István József Bódi Jenő Doboviczki Attila Tamás Feischmidt Margit Fülöp Zoltán Glózer Rita Horányi Özséb K. Horváth Zsolt Kovács Éva Mester Tibor Orbán Jolán

Schäfferné Dudás Katalin Dr. Törőcsik Mária Varga Zoltán

Szakmai önéletrajz Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA):

Dr. Szijártó Zsolt 1964 egyetem, bölcsészdiploma, PhD középiskolai tanár PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. - tanszékvezető - 2006-tól a Bölcsészettudományi Kar oktatási dékánhelyettes 1996-tól PhD-tanulmányok a berlini Humboldt Egyetem Európai Etnológia Tanszékén. 1996-97-es tanév tavaszi szemeszterében Berlinben a PhD-hallgatók számára előírt kurzusok elvégzése. A disszertáció témája: Risiko, Gesellschaft, Konflikt: Die politische Wende und lokale Gesellschaft in Ungarn. Eine Fallstudie. (Kockázat, társadalom, konfliktus: a rendszerváltás és a helyi társadalom Magyarországon. Esettanulmány) A diploma honosítása: 2001. október 17. Tudományág: Nyelvtudomány (kommunikáció) Alapító tagja a Magyar Kommunikációtudományi Társaságnak 2005-2006-között a Magyar Akkreditációs Bizottság Művészet és kommunikáció albizottságának tagja.

Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja: Eddigi oktatói Graduális képzésben A mindennapi élet és kulturális különbségek a 70-es 80-as évek tevékenység (oktatott Magyarországán tárgyak felsorolása, A művészet mint kulturális rendszer oktatásban töltött idő): A regionalitás politikája: migránsok, betelepülők az átalakuló régióban A társadalmi tiltakozás szimbolikus dimenziói – az európai társadalomtörténetben A turizmus mint kulturális rendszer – az európai társadalomtörténetben A város a társadalomtudományos gondolkodásban A városi kultúra és a fesztiválok: identitás, esemény, élmény A zöld diskurzus Alternatív társadalomképek Bevezetés a társadalomtudományi gondolkodásba Egy elfelejtett tradíció: a strukturalizmus Kommunikációkutatás: helyzetkép és perspektívák Kultúra, konfliktus, kommunikáció Kulturális antropológia és a társadalomtudományok: fenomenológia, szimbolizmus, archeológia, reprezentáció Land Art/Land scape: A tér a képzőművészetben és a társ.tudományban

Tudományelmélet és társadalomtudomány PhD-képzésben Társadalmi mező, szimbolikus tőke, habitus (Kommunikációs PhDprogram, Budapest) A társadalmi tiltakozás szimbolikus formái (Kultúratudományi PhDprogram, Pécs) DLA-képzésben Land-scape és Land-Art: a tér a társadalomtudományokban és a képzőművészetben Későmodern városképek Munkaviszony kezdete: Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:

Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása)

Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5

1989 -1994 és 1996 között: a JPTE Bölcsészettudományi Karon a Tanrendkészítő Team létrehozása és vezetése. -1995 és 1997 között: részvétel a JPTE Bölcsészettudományi Karán a Professzió Bizottság munkájában. -Tananyagfejlesztési (tantervkészítés, tanácsadás, koncepciókidolgozás) tevékenységek -2004-től részvétel a kommunikációs Bologna-Bizottság munkájában. -Alapító tagja a 2004-ben létrejött „A modernitás metamorfózisai: kultúratudományi perspektívák” elnevezésű doktori programnak a PTE Bölcsészettudományi Karán. Önálló könyv Risiko, Gesellschaft, Konflikt: Die politische Wende und lokale Gesellschaft in Ungarn. Eine Fallstudie. Berlin, Humboldt Universität, 2001. Könyvfejezet - A konfliktusról. In. Béres István – Horányi Özséb: Társadalmi kommunikáció. Budapest, Osiris, 1999, 46-52. - A társadalmi kommunikáció a kultúraelmélet perspektívájából. In. Béres István-Horányi Özséb: Társadalmi kommunikáció. Budapest, Osiris, 1999, 264-278. - A turizmus mint menedék. Képek és elképzelések a Kálimedencében. In. Fejős Zoltán – Szijártó Zsolt (szerk.): Turizmus és kommunikáció. Tanulmányok. Néprajzi Múzeum – PTE Kommunikációs Tanszék. Budapest – Pécs, 2000, 7-23. -Turizmus és regionalizmus a Káli-medencében. Egy kutatás tapasztalatai. In. Fejős Zoltán – Szijártó Zsolt (szerk.): Egy tér alakváltozásai. Esettanulmányok a Káli-medencéből. Budapest, Néprajzi Múzeum. (Tabula-könyvek 4.) 2002, 7-22. - Szimbólumtermelés – élményfogyasztás: a tér szerepe a turizmusban. In. Fejős Zoltán - Szijártó Zsolt (szerk.): Helye(in)k, tárgya(in)k, képe(in)k – a turizmus társadalomtudományos értelmezése. Tanulmányok. Néprajzi Múzeum (Tabula-könyvek 5.), 2003, 19-40. Kockázat, kultúra konfliktus. Replika 31-32, 1998/szeptember, 1945. „Kulturális rendszer” – egy fogalom metamorfózisa. Tabula 6 2003/2, 216-232.

Színpad és kulissza: a városi nyilvánosság átstrukturálódása. Magyar Tudomány 2004/ 10, 1164-1174. Tér, kultúra, kommunikáció – kultúrakutatás a „kulturális fordulat” után. Tabula 8. 2005/2, 311-327. A város és reprezentációi. In. Pilkhoffer Mónika (szerk.): Régió vagy provincia? Pécs kulturális élete a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas években. Pécs, Pécs Története Alapítvány, 2006. 137-161 Tudományos/ szakmai Részvétel kutatási pályázatokban, témavezetés: közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok (i) AZ APRÓFALVAK ÉS APRÓFALUSIAK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉÉRT. Életlehetőségek, fejlődési pályák és jó fejlesztési gyakorlatok az bemutatása: aprófalvas régiókban (2004-) A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok keretében elnyert pályázat (ii). A városi kultúra és a fesztiválok – a városi nyilvánosság átstrukturálódása (2004-) OTKA által támogatott kutatás. OTDK-győztes és helyezett hallgatók témavezetője, PhD-hallgatók témavezetője. Erasmus-együttműködések kialakítása az alábbi külföldi egyetemekkel: Humboldt Egyetem, Berlin, Europa Egyetem, Frankfurt Folyamatos szakmai kapcsolattartás az alábbi társadalomtudományos folyóiratok szerkesztőségével: BUKSZ, Café Bábel, Jel-Kép, Médiakutatás, Replika, Tabula Részvétel a MTA Filozófiai Intézete és a Westel Mobil Távközlési Rt. által létrehozott ‘Mobil információs társadalom’ kutatási projektben. publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)

Szakmai önéletrajz Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):

Császi Lajos 1948 egyetem, orvosi (1975) és szociológusi (1980) diploma Orvos, szociológus MTA Szociológiai Kutatóintézete Tudományos főmunkatárs Szociológia Ph.D. 2000. (Budapest, ELTE Szociológiai Tanszék)

Semmelweis Orvostudományi Egyetem 1980-1985 között az alábbi három tárgyat tanítottam a fenti években: Szociológiaelmélet, A szociológia története, Orvosi Szociológia. PTE, BTK Kommunikációs Tanszék 2oo1-2002 Tévéerőszak és morális pánik 2002-2003 Tévéerőszak és morális pánik ELTE Média Tanszék 2003-2004 Tévéerőszak és morális pánik PTE, BTK Kommunikációs Tanszék 2003-2004 Tévéerőszak és morális pánik 2003-2004 Bevezetés a média kulturális tanulmányozásába 2004-2005 Tévéerőszak és morális pánik 2004-2005 Bevezetés a média kulturális tanulmányozásába 2004-ben alapító tagja a PTE BTK Kultúratudományi Iskolának. 2005- Ph.D. oktatásban való részvétel, Populáris kultúra és kulturális globalizáció.

Munkaviszony kezdete: Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:

198o

Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);

Könyvek: 1. A média rítusai, 2oo2, Osiris 2. Tévéerőszak és morális pánik, 2oo3 Új Mandátum

Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

1980-1985 Orvostanhallgatók szakmai szocializációjának a vizsgálata 1985-1993 Részvétel az egészség és betegség társadalmi egyenlőtlenségeinek a nemzetközi összehasonlitó vizsgálatában 1988-1990 Az egészségpolitika intervenciós vizsgálata 2001 OKTK kutatás a Mónika talkshow szociológiai vizsgálata. 2003-2006 OTKA kutatás: A média tabloidizációja Magyarországon.

Cikkek: 1. „A Mónika talkshow kulturális szociológiai vizsgálata” . Médiakutató 2005/3:21-36 2. „A média tabloidizációja és a nyilvánosság átalakulása”. Politikatudományi Szemle 2003/2:157-172 3., „Pletykák és botrányok a médiában” Tabula, 2002/2:32-53

MTA Szociológiai Kutató Intézete, Kultúrakutató Műhely Médiatanárok Országos Szövetsége University of London, Department of Education Post-Socialist Cultural Studies, Indiana University, Bloomington A Médiakutató című szaklap szerkesztő bizottsági tagsága 2004Eastbound című online szaklap szerkesztő bizottsági tagsága 2005-

Szakmai önéletrajz Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság: A Széchenyi professzori ösztöndíj, (…) juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):


Havasréti József 1964 egyetem, magyar irodalom – nyelvészet szakos középiskolai tanár PTE BTK Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék, egyetemi adjunktus PhD (2004), kommunikáció Alternatív regiszterek. A kulturális ellenállás formái a magyar neoavantgárdban. (…) (…)

Oktatásban töltött idő 1997-től tanítok főállásban a PTE BTK Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékén. Oktatott tantárgyak Bevezetés a szemiotikába Tudományos írásmű Ifjúsági kultúra Médiumhasználat a kortárs művészetben A neoavantgárd médiumfelfogása Hatalomgyakorlás és kulturális ellenállás Tudományos diákköri szeminárium Az értelmezés iskolái 1997. Külföldi tudományos tevékenység 1998 TEMPUS ösztöndíj, Humboldt Egyetem, Európai Etnológia Intézet, négy hónap. Fontosabb kutatások 2000-2002: Turizmus a Káli-medencében. Publikáció és konferenciarészvételek a kutatáshoz kapcsolódóan. 2002-2004: Neoavantgárd, illetve alternatív kultúra kutatása, szemináriumok tartása, PhD dolgozathoz szükséges empirikus, filológiai kutatások, részben a budapesti Artpool Művészetkutató Központban, illetve a berlini Humboldt Egyetem Alternatív Kultúra archívumában. 2005-től a városi kultúra kutatása, a neoavantgárd kutatás folytatása Oktatói tevékenység


Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)

Hét hallgatóm ért el dobogós helyezést OTDK konferenciákon: 2001-es OTDK, Társadalomtudomány Szekció, kulturális antropológia 2. helyezés (Somogyi László), illetve filmtudomány 1. helyezés (Fülöp Zoltán). 2003-as OTDK, Társadalomtudomány Szekció, kommunikációtudomány 1. helyezés (Varga Péter), illetve 2. helyezés (Hajdu-Kis Diána). 2005-os OTDK Társadalomtudomány Szekció, kommunikációtudomány 1. helyezés (Kasznár Veronika Katalin), 2. helyezés (Varga Péter); Kulturális antropológia 2. helyezés (Tófalvy Tamás) 2003 - A Káli-medence művészetszociológiai térképe. In Szijártó Zsolt - Fejős Zoltán: Egy tér alakváltozásai. Budapest - Pécs, Néprajzi Múzeum - PTE Kommunikációs Tanszék, 2002. 2004 - Punk/rock kultúra és az avantgárd „élő folyóiratok”. A Fölöspéldánycsoport. In Deréky Pál – Müllner András (szerk.): Né/ma? Tanulmányok a magyar neoavantgárd köréből. Budapest: Ráció Kiadó. 2004. 273-304. 2005 - Urbánus műfajok. In N. Kovács Tímea – Böhm Gábor – Mester Tibor (szerk.): Terek és szövegek. Újabb perspektívák a városkutatásban. Budapest: Kijárat, 2005. 181-197. - A kaleidoszkópon kívül/belül. A kritikai kultúrakutatás Magyarországon. Helikon, 2005/1-2. 149-164. 2006 - Alternatív regiszterek. A kulturális ellenállás formái a magyar neovantgárdban. Budapest, 2006, Typotex. (önálló könyv) 2000 - A Sziget Kulturális Fesztivál mint turisztikai jelenség. In Fejős Zoltán Szijártó Zsolt: Turizmus és kommunikáció. Budapest - Pécs, Néprajzi Múzeum - PTE Kommunikációs Tanszék, 2000. 39-55 p. 2003 Havasréti József – K. Horváth Zsolt (szerk.): Avantgárd: underground: alternatív. Popzene, művészet és szubkulturális nyilvánosság Magyarországon. Budapest - Pécs: Artpool – Kijárat Kiadó – PTE BTK Kommunikációs Tanszék, 2003. 2006 - Mündlichkeit, Gegenöffentlichkeit und Dialog in Praxis einer „mündlichen Zeitschrift”: Atemholen, Budapest, 1980–1985. In: Kunst unter Druck. Berlin, Frank & Timme, 2006. (konferenciakötet, megjelenés alatt)

- Tudományos írásmű. Budapest, 2006, HEFOP Bölcsész Konzorcium. (önálló könyv) Tudományos/ Közéleti-szakmai tevékenység szakmai közéleti József Attila Kör (JAK) tagság tevékenység, Nemzetközi kapcsolatok - Dr. Gagyi József (Sapientia Egyetem, Marosvásárhely, Románia) nemzetközi - Prof. Dr. Deréky Pál egyetemi tanár (Universität Wien, Finnugrisztika kapcsolatok Tanszék, Bécs) bemutatása: - Dr. Boden, Doris (GWZO, Universität Leipzig)

Szakmai önéletrajz Név Születési év Végzettség Szakképzettség

Ács Péter 1968 egyetem, matematika-fizika szakos tanár Felsőfokú Külkereskedelmi és Áruforgalmi Szaktanfolyami diploma

Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):

PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, egyetemi tanársegéd


Védés előtt (Ph.D.), kommunikáció Hálózati kommunikáció.

Oktatásban töltött idő 1994-2001- óraadóként PTE BTK Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékén, valamint a PTE TTK Turizmus Tanszékén. 2001-től tanítok főállásban a PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékén. Oktatott tantárgyak Multimédia Bevezetés az informatikába Kvantitatív módszertan és statisztika Felhasználói felületek (USER INTERFACE) Informatikai rendszerek leírása Hálózati kommunikáció és a bölcsészettudományok Informatikai rendszerek és társadalom Mobiltelefónia, mobil információs társadalom Adatbáziskezelés 2001. Szakértői tevékenység: 2006 Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Felkérésében „Vállalkozások innovációjának támogatása a régiókban; INNOCSEKK” programjában informatikai szakértői bíráló vagyok. IOR (Innovatív Oktatástámogatási Rendszerek) Pályázat. Oktatás és kutatástámogatási rendszer – szakértő – 2005 Kollaboratív oktatást és kutatási segítő rendszerintegráció létrehozása több magyar felsőoktatási intézményben. REIT Projekt - Szakértő, Szervező - 2002. Nemzetközi területfejlesztési szakértői hálózat (Réseau Européen d'Intelligence Territoriale) tagság, PHARE – Eugenia projekt – szakértő (2001. – 2002. május)

Observatoire inter-régional de diagnostic et d'action territoriale Programme Ecos/Overture Eugenia Kollaboratív nyelvvizsga adminisztrációs rendszer projekt – szakértő 2001. február – 2002. június. European Consortium for the Certificate of Attainment in Modern Languages (Equal rights for the LWULT Languages of the EU (LINGUA-D) - 72093-CP-1-1999-1-HU-LD, 72093-CP-2-2000-1-HU-LD) TTL Projekt (Nyitszak pályázat PTE Távoktatási Központ) – rendszertervező, szakértő -2000 január – 2001 február Tanagyag disztribúciós, távoktatási tanulástámogató keretrendszer létrehozása. ETR (Egységes Tanulmányi Rendszer) tervezés és fejlesztés – szakértő, vezető tanácsadó - 2000. február – Az Egységes Tanulmányi Rendszer (ETR) tervezése és fejlesztés koordinálása, intézményi szakértői tevékenység, különös tekintettel a tanulmányi nyilvántartás (kredit rendszer) területén. Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása)

Ács Péter 2006 Hálózati Kommunikáció fejezet in. Glózer Rita szerk. Szervezeti Kommunikáció. HEFOP Könyvpályázat. Csilla Filó - Péter Ács 2006 New Challanges of Knowledge Trasfer in 21st Century in Hungary in Information Sciences for Decision Making (d-journal ISSN: 1265-499X) ISDM n°26 - Ve colloque TIC & TERRITOIRES 9-10 juin 2006 (http://isdm.univ-tln.fr) Ács Péter - Hálózati kommunikáció - funkcionális dinamika, Kommunikációkutatás Magyarországon c. konferenciája (Magyar Kommunikációtudományi Társaság, Budapest) 2005 november 24-25 (http://communicatio.hu/mktt/hirek/konferenciak/mktt051124.htm) Ács P. – Béres Cs. – Filó Cs.: E-neighbourhood, azaz a hipertér lokális perspektívái in: Kultúra és Közösség 2003/1 Ács Péter: Hálózatok és kommunikáció in Janus, A 60 éves Horányi Özséb tiszteletére 2002. Pécs Ács Péter- Béres Csaba Zoltán- Filó Csilla- Masselot, Cyril.: Infokommunikációs eszközök a térségfejlesztésben In: Infokommunikáció, mint eszköz konferencia. Kolozsvár, 2002. okt.26-27. Kolozsvár [Románia] : Számokt , 2002. - [8.] p.

Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

Magyar Kommunikációtudományi Társaság, alapító tagság. Multimédia az Oktatásban vándorkonferencia, szervező-bizottsági tagság. Első nemzetközi REIT konferencia, szervező-bizottsági tag CAENTI (Coordination Action of the European Network of Territorial Intelligence) A 6-os europai keretprogram egyik projektje. (Kutatási terület: tudományos kooperáció hálózati aspektusai.)

Szakmai önéletrajz Béres István József 1960 Janus Pannonius Tudományegyetem, Tanárképző Kar, Pécs magyar – művészettudomány szakos középiskolai tanári diploma, kommunikáció kiegészítő képzéssel (diplomabejegyzés) Szakképzettség Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Jelenlegi munkahely, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, munkakör: tudományos munkatárs PhD (disszertáció címe: A privát fényképek szerepe a családi Tudományos fokozat emlékezetben) (a tudományág Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pécs megjelölésével PhD, Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Iskola, Kommunikáció Doktori CSc DLA): Program Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja 1992-1993: óraadó – Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs Eddigi oktatói 1993-tól: kinevezett oktató – Pécsi Tudományegyetem, BTK tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, Oktatott tárgyak oktatásban töltött idő): A fényképről, sz. A lefényképezett társadalom, sz. A mindennapok fényképei, sz. A sajtófotó története, sz. A társadalmi kommunikációról, sz. Utazás, turizmus, táj, sz. A turizmus mint kulturális rendszer az európai társadalomtörténetben, sz. A turizmus mint kulturális rendszer, sz. Bevezetés a közvetlen emberi kommunikációba, ea. Bevezetés a társadalmi kommunikációba, ea. Fotós gyakorlatok, sz. és gy. Lokális tér – lokális társadalom, sz. Tartalomelemzés, sz. Tartalomelemző gyakorlatok: a magyar sajtó Európa-képe, sz. Munkaviszony kezdete: 1989-1992: könyvtáros-dokumentátor (Művészetek Háza, Pécs) Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása: (Fény)képkultusz. A szakrális megjelenése (vagy annak Az elmúlt 5 év lehetetlensége) fényképeken. Kép, képmás, kultusz. (szerk. Barna szakmai, tudományos Gábor) Szeged, Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, (művészeti) 2006, 282-293. munkássága (a Megjegyzések a családi fotográfiáról (úgy is, mint múzeumi legfontosabb tárgyról). Fotó és néprajzi muzeológia. (szerk. Fejős Zoltán) maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak Budapest, Néprajzi Múzeum, 2004, 183-196. szakterületéhez tartozó Go West! (… or East). A külföldre utazás a hatvanas, hetvenes Név Születési év Végzettség

publikáció, alkotás felsorolása);


évek magyar turizmusában. Helye(in)k, tárgya(in)k, képe(in)k. A turizmus társadalomtudományos magyarázata. (szerk. Fejős Zoltán – Szijártó Zsolt) Budapest, Néprajzi Múzeum, 2003, 121-141. Néhány megjegyzés a fényképek felhasználásáról. Janus X, 2, 2002, 96-100. Történet, emlékezés, fénykép. A valóság filmjei és a film valósága. (A Tudományos Tanácskozás vitáinak anyagából) Szolnok, 2001. június 19-20. (szerk. Valkó Mihály – Dajka Miklós) Szolnok, Mozisok Országos Szövetsége, 2001, 67-76. Társadalmi kommunikáció. Főiskolai jegyzet. Budapest, Zsigmond Király Főiskola, 2004. (szerkesztés Fehér Katalinnal) Társadalmi kommunikáció. (Osiris tankönyvek) Budapest, Osiris Kiadó, 1999. (szerkesztés Horányi Özsébbel) Janus X. – Horányi Özséb emlékszám, Pécs, 2002. (szerkesztés Havasréti Józseffel, Somlyódi Nórával, Szijártó Zsolttal) Egy családi fényképgyűjtemény vizuális antropológiai elemzése. Pécs, Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, 1992. Külföldi ösztöndíjak Baseli Egyetem – kutatói és diák-csereprogram 1992. Humboldt Egyetem, Berlin – TEMPUS kutatói ösztöndíj 1998. Humboldt Egyetem, berlin – ERASMUS vendéghallgatói ösztöndíj (PhD) 2000. Konferenciák 2002-től 2004. május 7-9. Konferencia a kommunikációkutatásról. Marosvásárhely, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. 2004. január 29. Budapest, Néprajzi Múzeum. Kerekasztalkonferencia a Magyar Kultúra Napján Címe: Ethnofotó. Színes és feketefehér. 2003. december 5-6. Műhelyszeminárium: ELTE Média Intézet, PTE Komm., Sapientia EMTE Társadalmi Kommunikáció Tanszék (Pécs, Dominikánus Ház), A nyilvánosság új (szín)terei. A kommunikációkutatás perspektívái Kelet-Közép-Európában. előadásom címe: A fénykép egyes típusainak szerepe a társadalmi nyilvánosságban. 2003. november 3. Budapest, Néprajzi Múzeum. Kerekasztalkonferencia a Magyar Tudomány Napján. A kerekasztal-konferencia címe: A (téma)választás szabadsága és tudatossága a képrögzítés során. 2003. október 16-17. Miskolc-Egyetemváros. Rendező: Miskolci Egyetem BTK, Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszék. A konferencia címe: A komplex kultúrakutatás dilemmái a mai Magyarországon II. Az előadásom címe: Hegyek, tavak, városok – egy talált fotógyűjtemény: amiről beszél és amiről hallgat. 2003. szeptember 10-12. Vác – Királyrét. Rendező: Néprajzi Múzeum. A konferencia címe: Fotó és néprajzi muzeológia. Néprajz szakos muzeológusok országos konferenciája.

Az előadásom címe: Megjegyzések a családi fotográfiáról (úgy is mint múzeumi tárgyról). 2003. május 23-24., Marosvásárhely (Románia) Rendező: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Társadalmi Kommunikáció Szak – PTE BTK Kommunikációs Tanszék. A műhelykonferencia címe: Kommunikációs formák változása Erdélyben. Hagyományok és kortárs tendenciák. Az előadásom címe: A képi kommunikáció változásainak empirikus kutatása. 2003. tavasz Pécs, PTE BTK Kommunikációs Tanszék – Néprajzi Múzeum A konferencia címe: Turizmus és kommunikáció Az előadásom címe: Go West! (or East). Kutatások (az utóbbi öt évben) 2006-tól A fotográfiai mező vizsgálata Magyarországon (NKA) (Doboviczki Attilával) 2005-től Aprófalvak esélyei (MTA-RKK – Miskolci Egyetem – PTE, vezető: Kovács Katalin) 2003-2006 Lokális tér – lokális társadalom. Terepmunkák diákokkal a kárpátaljai Beregszászon és Mezőváriban. 2000-2003 A pécsi Kommunikációs Tanszéken működő galériának és az ott folyó munkának az irányítása. Kiállítások szervezése, rendezése. 2000-2002 Részvétel Az egyház szerepe az európai integrációban munkacímű kutatásban (vezető: Wildmann János). 1999-2000 A Magyar Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány által támogatott vizuális antropológiai kutatás (Egy etnikai csoport vizuális emlékezete) vezetője. Kari megbízatások Kari Tanács – tag 2002-2006 Kari Képzési Bizottság – tag 2000-től

Szakmai önéletrajz Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):

Munkaviszony kezdete: Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény

Bódi Jenő 1973 egyetem szociológus PTE BTK Kommunikáció- Médiatudományi Tanszék Egyetemi tanársegéd

3 év Gyár és az iskola – a társadalmi rétegződés vizsgálata (2003 tavasz, szeminárium); Kommunikációs proszeminárium(2003-tól); Kommunikációs eszközök története (2004-től, előadás); Városi és vidéki tájak – képzőművészet és társadalomtudomány (2004 ősz, szeminárium, Szijártó Zsolttal és Colin Fosterrel közösen); Társadalmi kommunikáció – kutatószeminárium (2003-04, levelező képzésben), A lokalitás felértékelődése Belső-Somogyban (2005 ősz, kutatószeminárium, Járosi Katalinnal); A vidék politikái: fejlesztők, civilek, turisták (2006 tavasz, Glózer Ritával és Szijártó Zsolttal); Turizmus és kultúra: képek, helyek, gayakorlatok (2007 tavasz) 2004. február Részvétel Turizmus a Káli-medencében című OTKA-kutatást végző csoport terepmunkáján. OTDK, Piliscsaba, kulturális- és szociális antropológia szekció, I. helyezés. (2001)

bemutatása:

Részvétel Aprófalvak és aprófalusiak esélyei című NKFP-kutatásban. (2005-06)

Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása); Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

Kövek és képzetek. Az építészet szimbolikus funkciói a Kálimedencében. In Egy tér alakváltozásai. Esettanulmányok a Kálimedencéről. Fejős Zoltán - Szijártó Zsolt, szerk. 22-39. Budapest: Néprajzi Múzeum, 2002. Falu és turizmus: képek és gyakorlatok. In Kovács Éva(szerk.): Közösségtanulmány. Budapest – Pécs: Néprajzi Múzeum - PTE-BTK Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék. (Megjelenés előtt.) „Itt 83 féle külön világ van”. Nagyszakácsi mozaik. In Váradi Mónika Mária (szerk.): Aprófalusi közelképek, (Járosi Katalinnal. Megjelenés előtt.)

A PTE BTK Kommunikációs Doktori Program hallgatója

Szakmai önéletrajz Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör:

Doboviczki Attila T. 1970.12.18. egyetem kommunikációs szakember; művelődési és felnőttképzési menedzser Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék Egyetemi tanársegéd

Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Képelmélet Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, Vizuális kommunikáció Művészet és kommunikáció oktatásban töltött idő): Új-média elméletek Audiovizuális számítógépes gyakorlatok Digitális videózás 2001-től tanítok a PTE BTK Kommunikációs tanszékén 2004 Munkaviszony kezdete: Az eddigi szakmai gyakorlat 1995- Közelítés Művészeti Egyesület (egyesületi elnök) 1998-99 Déli Szél Kortárs Alkotói Fórum Alapítvány (ügyvivő) és teljesítmény bemutatása: 1999-2001 Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatal (polgári szolgálat) 2002-2003 Pécsi Kulturális Központ (szervező) 2004- Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék (egyetemi tanársegéd) 2001-ben nyertem felvételt a prof. Horányi Özséb vezette Az elmúlt 5 év szakmai, Kommunikációs doktori programra tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb Kiállítások Közelítés Galéria, Domagk Ateliers, München maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez Dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet Pozsonyi Művészeti Akadémia Kiállítóterme tartozó publikáció, alkotás Kolozsvári Művészeti Akadémia Kiállítóterme felsorolása);


Tudományos/ közéleti nemzetközi bemutatása

szakmai tevékenység, kapcsolatok

Publikációk -Független művészeti kezdeményezések, folyamatok a hetvenes években, In Régió vagy provincia, Pécs kulturális élete a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években, Pécs Története Alapítvány, Pécs, 2006 -Identitätsaspekte in der Gruppe der Pecser Werkstatt, The Role of the Artist in Art and in the History of Art, MTA, Budapest, 2005 -Új látásmód – új média, Tudásmenedzsment, 2004/2, Pécs - Információt az Internet-szobából, ICA naplója, 2003/16-17. - Családi vizuálnapló, Ex-Symposion, 2002/38 Videómunkák A költészet lehetőségei, Banánklub, 2001 PFZ, ARC videópályázat, 2002 Konferencia-előadások -A kép státuszáról - zárszó, A fotó a „kép-korszakban” Kortás képtudományi olvasatok; korrespondenciák a magyar fotográfiában c. konferencia, Pécs, 2007 -Identitätsaspekte in der Gruppe der Pecser Werkstatt - Független művészeti kezdeményezések, folyamatok a hetvenes években, Pécs, 2005 -Módszertani kérdések a magyar neoavantgard interpretációjában, Underground kultúra c. konferencia, Pécs, 2004 - Immanens struktúrák a vizuális kommunikációban, a Kommunikációs Doktori Iskola Konferenciája, Horány, 2004 - A képhasználat néhány időszerű kérdéséről, A komplex kultúrakutatás dilemmái c. konferencia, Miskolci Egyetem, 2003 - Információt az Internet-szobából, A szerzői név és a személyiségi jog a művészetekben c. konferencia, Pécs, 2003 - Médiumelméleti alapfogalmak bevezetése a társadalmi kommunikáció vizsgálatába, Médiakutatás c. konferencia, Szeged, 2003 - Kommunikatív szerkezetek egyes műtípusok szerinti körülhatárolása Németh Lajos műmodell-meghatározásai nyomán, a Kommunikációs Doktori Iskola - Médium és Kommunikáció, a Kommunikációs Doktori Iskola Konferenciája, Esztergom, 2002 kurátorság MédiaGyár - Nemzetközi Kortárs Művészeti Szimpózium és Kiállítás, 2004 (17 országból 60 alkotó és teoretikus részvétele)

Szakmai önéletrajz Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör:

Feischmidt Margit Egyetem, Ph.D. Irodalom és nyelvszakos bölcsész, kulturális antropológus 2003. szeptembertől egyetemi adjunktus a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéken 2005. augusztustól tudományos főmunkatárs az MTA Etnikai és Nemzeti Kisebbségkutató Intézetben Ph.D. 2001. július 10. magna cum laude doktori vizsga a berlini Humboldt Egyetem Európai Etnológia Intézetében. A disszertáció címe: Zwischen Abgrenzung und Vermischung: Ethnizität in der siebenbürgischen Stadt Cluj

Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja: Bevezetés a kulturális antropológiába - előadás Eddigi oktatói A kvalitatív társadalomkutatás módszerei - előadás és szeminárium tevékenység Etnicitás és nacionalizmus – előadás (oktatott tárgyak Bevezetés a társadalmi nemek tanulmányozásába - előadás felsorolása, Idegenek? Migránsok, menekültek, kisebbségek a későmodern oktatásban töltött társadalmakban – előadás idő): Kulturális konfliktusok és a „multikultúra” – előadás Rítusok, diskurzusok – szeminárium Multikulturalizmus – szeminárium Etnicitás - a mindennapokban és a politikában – szeminárium Nemek és nemzetek, a nacionalizmus nemi politikájáról szeminárium Az emlékezet kulturális mintái – szeminárium 1848 emlékezete – kutatószeminárium Erdély: mítosz és valóság – kutatószeminárium 1990. Munkaviszony kezdete: Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:

- Etnicitás és mindennapi élet az erdélyi Magyarszováton, részben a CRESPO (Párizs), Interetnikus Kapcsolatok Kelet Közép Európában c. kutatásának részeként, a kutatást Kende Péter vezette, 1992 - 1994. - Szimbólumok és rítusok az interetnikus kommunikációban, a "Democracy after Communinism" Alapítvány támogatásával, 1994. - Egy magyarországi falu találkozása Amerikával. Az IFOR jelenléte és kulturális, társadalmi hatása Taszáron, a kutatás vezetője: Kovács Éva, támogatója az Open Society Institut, 1995. - Migrációs és mobilitási trendek a kárpát-medencei magyar kisebbség körében, a kutatás vezetője: Rogers Brubaker, támogatója a University of California Los Angeles, 1996. - A nemzeti identitások politikája, összehasonlító kutatás a Deutsche

Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása) Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

Forschungsgemeinschaft támogatásával, vezetője: Wolfgang Kaschuba, 1995-1997. - Az interetnikus konfliktus emlékezete Marosvásárhelyen, Calin Goinával és Rogers Brubakerrel, támogatója UCLA, 1998. - Bevándorló gyermekek iskolai szocializációja Magyarországon. Kutatás vezetője: Nyíri Pál, támogatója az OTKA, 2001-2004. - „Képek és elképzelések Erdélyről” - a Pécsi Kommunikációs Tanszék hallgatóival, támogatója az egyetem, 2002-2004. - Aprófalvak és aprófalusiak esélyegyenlőségéért, NKFP kutatás az MTA RKK vezetésével, a PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék részvételével. -Erdély-(de)konstrukciók. Tanulmányok. Budapest – Pécs: Néprajzi Múzeum, PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, 2005 (szerk. és előszó). -Nem kívánt gyerekek? Külföldi gyerekek magyar iskolákban. MTA ENKI, Budapest. 2006 (társzerkesztő: Nyíri Pál) -Kvalitatív módszerek a kultúratudományokban. Egyetemi tankönyv és szöveggyűjtemény. 2007. Megjelenés előtt -Ethnizität als Konstruktion und Erfahrung. Symbolstreit und Alltagskultur im Siebenbürgischen Cluj. Münster-Hamburg-London: LIT-Verlag, 2003. -A terepmunka, Megalapozott elmélet, valamint A rítus és a rítuselemzés c. fejezetek Kovács Éva szerk. A közösségtanulmányozás módszerei c. kötetben. 2007. Megjelenés előtt -Women and Men in the East European Transition. Summer School, Cluj, July 23-28, 1996, Editura Fundatiei pentru Studii Europene, ClujNapoca, 1997 (szerkesztés és előszó Magyari Vincze Enikővel és Zentai Violettával közösen) -Ethnic Relations in Eastern Europe. A Selected and Annotated Bibliography. Local Government and Public Service Reform Initiative Open Society Institute, Budapest 2001 -A magyar nacionalizmus autenticitás diskurzusainak szimbolikus térfoglalása Erdélyben. In. Uö. Szerk. Erdély-(de)konstrukciók. Néprajzi Múzeum, Budapest – Kommunikáció Tanszék, Pécsi Tudományegyetem, 2005, 5-28.

Szakmai önéletrajz Név Születési év Végzettség

Fülöp Zoltán 1976 egyetem (magyar nyelvészet- irodalom szakos középiskolai tanár, illetve kommunikátor)

Szakképzettség: Jelenlegi munkahely, Dunántúli Napló szerkesztősége, webszerkesztő, újságíró munkakör: Tudományos fokozat PhD-hallgató Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja PTE BTK Kommunikáció Tanszék Eddigi oktatói tevékenység (oktatott Fotó, videó, képalkotás (2004. ősz, 2006. tavasz, ősz, 2007. Tavasz) tárgyak felsorolása, Intézményes kommunikáció kutatószeminárium (2005. tavasz, ősz; 2006. tavasz, ősz; 2007. Tavasz) oktatásban töltött Rövid műfajok a vizuális kommunikációban (2005. tavasz) idő): Televíziós ismeretek (2005. Tavasz, 2006. Tavasz, 2007. Tavasz) Médiakultúra és társadalom (2006. Ősz) Bevezetés a tömegkommunikációba (2006. Ősz) Filmelemzési gyakorlatok (2007. Tavasz) Médiakritika (2006. Ősz) 2000. november 1. Munkaviszony kezdete: Munkanélküliség Kecskeméten - A jövedelempótló támogatáson élők Az eddigi szakmai (1996. Nyár) gyakorlat és Rendfenntartók a Szigeten (1998. Nyár) teljesítmény Fogyasztási szokások a pécsi McDonald's éttermekben (1999. Nyár, bemutatása: Pécs) Lokális jelenségek a svédországi McDonald's étteremben (1999. Augusztus, Lund, Svédország) Magyar Egyetemista Sajtó Egyesület különdíja, riport szekció (1998.) 2000, 2001 - Köztársasági Ösztöndíj OTDK, filmtudományi szekció, I. hely (2001.)


Glózer Rita 1971 egyetem (magyar nyelvészet- irodalom szakos középiskolai tanár, illetve kommunikátor)

Szakképzettség: Jelenlegi munkahely, PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, egyetemi tanársegéd munkakör: Tudományos fokozat PhD, kommunikáció (A civil társadalomtól a nonprofit szektorig – diskurzus a civil társadalomról Magyarországon a rendszerváltás (a tudományág megjelölésével PhD, utáni évtizedekben) CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja -1999. tavaszi szemeszter: A civil társadalom fogalomtörténete Eddigi oktatói tevékenység (oktatott szeminárium, PTE BTK tárgyak felsorolása, oktatásban töltött -1999. és 2000. őszi szemeszter: Civil társadalom, helyi társadalom idő): kutatószeminárium, PTE BTK -2000. tavaszi szemeszter: Elméletek a civil szervezetekről szeminárium, PTE BTK -2001. tavaszi szemeszter: Civil kurázsi - szeminárium, PTE BTK -2001. és 2002. őszi szemeszter: Bevezetés a kommunikáció kutatásának módszertanába (levelező tagozatos képzés), PTE BTK -2001. őszi szemeszter, 2003. tavaszi szemeszter: Bevezetés a szervezetek tanulmányozásába - szeminárium, PTE BTK -2002. tavaszi szemeszter, 2002. őszi szemeszter: Bevezetés a tudásszociológiába - szövegolvasó szeminárium, PTE BTK -2002. tavaszi szemeszter: kutatószeminárium, PTE BTK

Szervezeti

kommunikáció

-

-2002. és 2004. tavaszi szemeszter: Szakdolgozati konzultáció szeminárium (levelező tagozatos képzés), PTE BTK -2002. őszi szemeszter: Diskurzusok a civil társadalomról szeminárium, PTE BTK -2003.

tavaszi

szemeszter:

A

diskurzuselemzés

elméleti

és

módszertani alapjai - szövegolvasó szeminárium, PTE BTK -2004. őszi szemeszter, 2005. tavaszi szemeszter: A kommunikációkutatás kvantitatív és kvalitatív eszközei szeminárium (levelező tagozatos képzés), PTE BTK -2005. őszi szemeszter: Diskurzuselemzés I., Értelmiségi diskurzusok és szimbolikus politizálás, Szervezeti kommunikáció (nappali tagozatos képzés), Szakdolgozati konzultáció (levelező tagozatos képzés) PTE BTK -2006. tavaszi szemeszter: Diskurzuselemzés I.-II., A rendszerváltás szemantikája és szimbolikája, A vidék politikái (Szijártó Zsolttal és Bódi Jenővel közösen) (nappali tagozatos képzés), Szakdolgozati konzultáció (levelező tagozatos képzés) PTE BTK; Szervezeti kommunikáció (nappali és levelező tagozatos képzés) PTE IGYFK


-2006. őszi szemeszter: Diskurzuselemzés I., Szervezeti kommunikáció (nappali tagozatos képzés), Szervezetszociológia (felsőfokú szakképzés) PTE BTK 2002. július 1. -1991-1993: részvétel a JPTE BTK Kommunikációs Tanszék által a Paksi Atomerőmű felkérésére folytatott kutatási programban (A tervezett ófalui atomtemető társadalmi fogadtatása, az ügy körül kibontakozó társadalmi mozgalmak vizsgálata) Kutatásvezető: Horányi Özséb, Niedermüller Péter -1992 nyár: részvétel a csíkszeredai Kulturális Antropológiai Műhely által szervezett erdélyi antropológiai terepgyakorlaton -1992/93 tavaszi szemeszter: ÖAD ösztöndíj egyéni kutatómunkára, Universität Wien - Lehrstuhl für Finno-Ugristik, 4 hónap (Bécs, Ausztria) -1993. május: Basel (Svájc), csoportos tanulmányút a JPTE BTK és az Universität Basel közötti szakmai együttműködés keretében, -2000 - 2002: részvétel az egyházak menedzsmentjét vizsgáló empirikus, kvalitatív kutatásban, ennek keretében kutatásmódszertani továbbképzés az Institut für Forschung und Fortbildung-ban (Bécs, Ausztria), kutatásvezető: Wildmann János, Kamarás István -2000. június-november: az AMFK-MEH "A humán erőforrás fejlesztése a civil szektorban" ösztöndíj elnyerése (6 hónap) -2001. június - 2002. november: az AMFK-MEH "A humán erőforrás fejlesztése a civil szektorban" ösztöndíj elnyerése (12 hónap) -2005. májusától: részvétel az MTA RKK „Az aprófalvak és

aprófalusiak esélyegyenlőségéért. Életlehetőségek, fejlődési pályák és jó fejlesztési gyakorlatok az aprófalvas régiókban” című nyertes NKFP pályázatának megvalósításában, kutatásvezető: Dr. Kovács Katalin, MTA RKK (terepmunka és tanulmányok írása) -2005-2006: részvétel a „Kvalitatív módszerek az empirikus társadalom- és kultúrakutatásban” című nyertes HEFOP tananyagfejlesztési pályázat megvalósításában, projektvezető: Dr. Feischmidt Margit egyetemi adjunktus, PTE BTK év -Szerk. (társszerk. Mártonffy Marcell és Szöllőssy Ágnes): A kölcsönösség struktúrái, Budapest, MPR - Balassi Kiadó, 2002. 208 p.

Az elmúlt 5 szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);

-Szerk.: Szervezeti kommunikáció - digitális egyetemi tananyag, PTE BTK - HEFOP, Pécs, 2006. (462.000 n) -A nyilvánosság modelljének alakváltozásai a rendszerváltás utáni évtizedben, Jel-Kép, 2006/1. szám -Falusi politikák (30.000 n), Diszkurzív módszerek (20.000 n), Diskurzuselemzés - technikák és példák (29.000 n), In szerk. Kovács Éva: Aprófalu és közösségkutatás – A community study perspektívái, PTE-BTK Kommunikációs Tanszék, MTA-RKK, Budapest/Pécs 2007. (megjelenés alatt)

-„Jó itt lenni” – Sümegcsehi, az élhető kistelepülés (társszerző Váradi Monika Mária), in szerk. Váradi Monika Mária: Aprófalusi közelképek, Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2007. (megjelenés alatt) (70.000 n) Az eddigi -Nyugati várakozások a kelet-európai rendszerváltások kapcsán, tudományos-szakmai Csefkó Ferenc - Horváth Csaba szerk. Magyar és európai civil társadalom. Pécs, MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézete - Pécséletmű szempontjából Baranyai Értelmiségi Egyesület, 1999. 71-74. o. legfontosabb 5 publikáció vagy -Kockázatok és kihívások - adalékok a civil szervezetek alkotás felsorolása vizsgálatához, Hamp Gábor - Kelemen Gábor szerk. A család, (amennyiben az Budapest, MPRF- Balassi Kiadó, 2000. 170-175. o. előbbiektől különböznek) -Civil szervezetek - kommunikációelméleti keretben, Civil Évkönyv, Budapest, Európa Ház, 2000. 18-24. o. -Szerk. (társszerk. Hamp Gábor): Vallások és az európai integráció, Budapest, MPRF- Balassi Kiadó, 2000. 256 p. Magyar Kommunikációtudományi Társaság – alapító tag Tudományos/ szakmai közéleti Politikai Diskurzuskutató Központ (MTA Politikai Tudományok Intézete) - tag tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

Szakmai önéletrajz Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím:

Horányi Özséb 1942 BME Okl. villamosmérnök BMGE GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszék egyetemi tanár

A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő): Munkaviszony kezdete: Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:

-

CSc nyelvtudományok

Dr habil

Szemiotika, Logika, Kommunikáció 23 év

1967 Egyetemi tanárként dolgozom (1982-től különböző intézményekben: a Magyar Iparművészeti Főiskolán, a Janus Pannonius Tudományegyetemen, illetőleg jogutódjában, a Pécsi Tudományegyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetemen, illetőleg jogutódjában a Corvinus Egyetemen). A JPTE BTK dékánja voltam 1992-től 1996-ig, 1996-tól ugyanott a

kommunikációs doktori program vezetője, 1996-tól az ORTT Panasz Bizottságának tagja. Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása); Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

2000

Ha én kommunikációs főiskolát csinálnék Budapesten. Kézirat.

2001

A participációról. Színes eszmék nem alszanak... (szerk. Andor, J. - Szűcs T. Terts István) Pécs, Lingua Franca Csoport, 540-557. Arról, ami szimbolikus és arról, ami kommunikatív (kézirat) A kommunikációról (1999a) továbbgondolt változata

2003 2004

Néhány kollegámmal tanulmánykötetet állítunk össze az ORTT Stratégiai Kutatások és Elemzések Projektje keretében. A kötet munkacíme: A kommunikáció mint participáció.

2005

Néhány szempont egy új médiatörvény kidolgozásához. Kézirat. Készült az Alkalmazott Kommunikciótudományi Intézet felkérésére; nyomtatásban nem jelenik meg (2005 október 4, módosítva: 2005 december 3).

1999

Társadalmi kommunikáció (szerk. Béres Istvánnal) Budapest, Osiris. 1982 A sokarcú kép, válogatott tanulmányok, Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont; új, jelentős részben új szövegekkel módosított kiadása a Typotexnél, 2003. 1977-1978 Kommunikáció I-II, válogatott tanulmányok, Budapest, Közgazdasági és Jogi; új, jelentős részben új szövegekkel módosított kiadása: a Generalpressnél, 2003.

Magyar Nyelvtudományi Társaság (tag) Magyar Szemiotikai Társaság (tag) Magyar Kommunikációtudományi Társaság (elnök) Magyar Pax Romana (elnökségi tag) Alapítvány a társadalmi kommunikáció kutatásának fejlesztésére (alapító) North American Society for Semiotic Studies (tag)

Szakmai önéletrajz Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím:

K. Horváth Zsolt

A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):

-


1972 egyetem - történelem-francia szakos tanár Pécsi Tudományegyetem Kommunikációs és Médiatudományi Tanszék -

-

Emlékezet és történelem között; Privát történelmek; Négy hely a szocializmus emlékezetében; A nyomozás mint megértési modell a társadalomtudományban; Emlék/művek: túlélők és identitásformációk; A populáris kultúra kérdései a korai és érett kádárizmusban; Történeti antropológia; Álló háborúk, mozgó képek: a szenvedés és a hősiesség kulturális képzetei; Avantgárd és populáris mozgókép-kultúra Magyarországon; 5 év 2003 Egyetemi oktatás: PTE Kommunikációs Tanszék, 2002-től folyamatosan; ELTE Atelier Francia-Magyar Társadalomtudományi Központ, 2002, 2004. Kollektív kutatásban való részvétel: 1.Litván Györggyel, Erős Ferenccel, Borgos Annával – Mérei Ferenc

élet/mű kutatása. (2002-2004.) 2.Gyáni Gáborral, Cieger Andrással: A XIX. század személyes forrásainak bibliográfiája. (2000-2001.) Az elmúlt 5 év 1. The Redistribution of Socialist Memory: Identity Formations of the Survivors in Hungary after 1989, in Museums and Communisms, P. Apor szakmai, (ed.), Budapest, CEU Press, 2007, sajtó alatt. tudományos 2. Le corps sacré du matérialisme: figures du Panthéon du mouvement (művészeti) munkássága (a ouvrier a Budapest, in Figures mythiques en Europe centrale et orientale, A. Kányádi (dir.), Paris: INALCO, 2007, sajtó alatt. legfontosabb maximum 5, az 3. Harc a szocializmusért szimbolikus mezőben, Századvég, 2005 tavasz; 4. Über „Lieu de Mémoire”, „Trauma” und ihre Bedeutung in Ungarn, in oktatott Leitha und Lethe. Symbolische Rauma und Zeiten in Kultur Österreichtárgy/tárgyak Ungarns, A. Kerekes et al. (Hrsg.), Tübingen: Francke, 2004. szakterületéhez 5. Az ötök jele: nyom, nyomozás, értelemképzés a microstoria tartozó látószögéből, in Léptékváltó társadalomtörténet, K. Horváth Zsolt et al. publikáció, (szerk.), Budapest, Hermész Kör – Osiris , 2003. alkotás felsorolása); Az eddigi 1. Se ütem, se vonal, se szín. Molnár Gergely és az eltűnés poétikája, in Avantgárd: underground: alternatív, Havasréti J. és K. Horváth Zs. tudományosszakmai életmű (szerk.), Budapest – Pécs, 2003. 2. A minden embernek kijutó különösség. Életrajzi konfigurációk a szempontjából legfontosabb 5 microstoria világában, Helikon, 3 (2002). publikáció vagy 3. Néhány bevilágított mozgókép: egy archív kép értelemrögzítése a Szembesítés történetképében, Metropolis, 4 (2003). alkotás 4. Naplók és memoárok mint lehetséges történelmek, Alföld, 2000/ 5. felsorolása (amennyiben az 5. Historizált emlékezet mint személyes történelem, Századvég, 8 (1998). előbbiektől különböznek) A társadalomtudományok Magyarországon, I-VI. c. konferencia-sorozat Tudományos/ szakmai közéleti megszervezése (2001. december – 2002. május) Kötetszerkesztés: tevékenység, 1. Mozgalom és Epochenwollen. A mindennapi avantgárd fotográfiai nemzetközi emlékezete: Dobos Gábor, Budapest: BTM, 2006. kapcsolatok 2. Avantgárd: underground: alternatív. Popzene, művészet és bemutatása: szubkulturális nyilvánosság Magyarországon, Budapest – Pécs, 2003. (Havasréti Józseffel.) 3.. Léptékváltó társadalomtörténet. Tanulmányok Benda Gyula tiszteletére, Budapest, Hermész Kör – Osiris , 2003. (Lugosi Andrással és Sohajda Ferenccel.)

Szakmai önéletrajz Dr. Kovács Éva 1964 egyetem, okleveles közgazda és szociológus, a szociológia tudományok kandidátusa Okleveles közgazda, szociológus Szakképzettség Jelenlegi munkahely, PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. munkakör: - félállású adjunktus MTA Szociológiai Intézet 1014 Budapest, Úri u. 36. - félállású tudományos főmunkatárs Tudományos fokozat (a 1986-89 MTA TMB ösztöndíjas 1993 kandidátus, szociológia tudományág megjelölésével PhD, A disszertáció témája: A kassai zsidóság identitása CSc DLA): Tudományos / művészeti Tag: Magyar Szociológiai Társaság, Hajnal István Kör / akadémiai tagság Külföldön: Expertin der Österreichischen Akademie der (MTA tagság); MTA Wissenschaften, Kommission Theater- und Kulturwissenschaft doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja: Eddigi oktatói Graduális képzésben (1986 óta folyamatosan, kivéve a két tevékenység (oktatott gyermekem megszületését követő évek: 1990 tavaszi félév, 1998 tárgyak felsorolása, tavaszi félév) Gazdaságszociológiatörténet oktatásban töltött idő): Kvalitatív diskurzuselemzés – elmélet és módszer Narratív megközelítés a társadalomkutatásban – elmélet és módszer Etnicitás és identitás Társadalmi emlékezet A tekintet a társadalomtudományos megismerésben Közösségtanulmányok Szociológiatörténet Kép és emlékezet Név Születési év Végzettség

PhD-képzésben Társadalmi emlékezet (Kultúratudományi PhD-program, Pécs) Munkaviszony kezdete: Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:

1986 - Tananyagfejlesztési (tantervkészítés, tanácsadás, koncepciókidolgozás) tevékenységek -Alapító tagja a 2004-ben létrejött „A modernitás metamorfózisai: kultúratudományi perspektívák” elnevezésű doktori programnak a PTE Bölcsészettudományi Karán.


Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

Önálló könyv

Felemás asszimiláció, Lilium Aurum, Somorja-Dunaszerdahely, 2004. Mutatkozás. Zsidó Identitás Történetek (tsz: Vajda Júlia), Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 2002. Tá vol i sz omsz édok /Entfernte Na chba rn ( tsz. : Vá ri A ndrás , Gerhard Baumga rtner), Buda pest, 2002 . Kiállítás

Reihe „Politische Ikonographie“ Mythen der Nationen – Kampf der Erinnerungen, Deutsches Historisches Museum, Herbst 2004. Magyar kiállítási anyag kurátora és a katalógustanulmány szerzője 117 tanulmányom jelent meg 1986-2007 között

Részvétel kutatási pályázatokban, témavezetés (az utóbbi 5 évben): Külföldi projektek és prezentációk: 2002 CEU Summer School; Wien, Österreichische Akademie der Wissenschaften, Presentations; Budapest, Institut für Ost- und Südosteuropa – Presentation; München – Collegium Carolinum – Research Project 2003 Aarhus, Denmark – Presentation; München FOROST – Research Project 2004 Berlin ESSHC; Bonn FES – Presentations; Wien ICONCLASH – Research Project andf Presentation; Berlin Europäische Akademie; Prague – Carl University – Presentation; Samorin – Book presentation; Wien IFK – Presentation; München FOROST – Research Project and Presentation; Weimar, Univ. Jena – Presentation; Marion Gräfin Dönnhoff Stiftung – Research Fellowship (1 month) 2005 Recklinghausen FIAB; Berlin –FU – Presentations; Berlin Fernuniv. Hagen – Research Project and Presentations; Wien, Univ. Vienna – Lecture; Wien IFK – Presentations; IFK (Wien) – Research Fellowship (4 months) 2006-2009 VW-Stiftung (Deutschland) – Research Fellowship (4 months/year) 2006 Warsawa, Univ. Warsawa – Presentation, Wien, Univ. Vienna – Lecture; Budapest, CEU; Wien, IWM; Weimar, Univ. Jena; New York, NYU; Madison, Wisconsin; Berlin, Fernuniv. Hagen; Bellagio, Rockefeller Center; Budapest, VW-Project – Presentations; Wien, Univ. Wien – Lecture; Wien, Institut für Konfliktforschung Budapest, KSH-NKI; Ljubljana, Academy of Sciences – Presentations EU Projektek 2004-2007 DIOSCURI 2006-2008 FEMAGE


Mester Tibor 1971 egyetem (kommunikáció szakos bölcsész, társadalmi kommunikáció szakirány) angol nyelv és irodalom szakos bölcsész-tanár Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék -egyetemi tanársegéd

Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja: Eddigi oktatói 1999- PTE BTK Kommunikációs Tanszék Órák tartása az alábbi témakörökben a nappali és levelező képzésben: tevékenység (oktatott tárgyak Bevezetés a kulturális antropológiába Antropológiai nyelvészet felsorolása, oktatásban töltött Kognitív antropológia Az információs társadalmak kulturális jellegzetességei idő): Kiber antropológia Városantropológia Konfliktusok kommunikatív értelmezése Modern etnográfiai elméletek 2000- PTE BTK Nyelvtudományi Tanszék „Kulturális antropológiai alapismeretek” tárgy oktatása a kiegészítő magyar képzésben 1999. szeptember 1. Munkaviszony kezdete: Az eddigi Kutatások 1999 Egy etnikai mikroközösség vizsgálata (Beck Zoltánnal) szakmai 2001 - 2002 Mobil kommunikációs kutatócsoport (Ács Péterrel) gyakorlat és 2004 Városreprezentációk – multidiszciplináris kutatási projekt OTKA teljesítmény kutatás (vezetője N. Kovács Tímea) bemutatása: OTDK témavezetés Bíró László „Tér és információ pécsi főiskolások kognitív térképein” OTDK 2001 Média és kommunikációelmélet, 3. helyezés 2003 Myat Kornél „Valóságmodellként működő szappanoprák” OTDK 2003 Média és kommunikációelmélet, 2. helyezés 2005 Timkó Balázs „Közösség virtuális térben” OTDK 2005 Kommunikációtudomány, 3. helyezés Konferencia szervezés „Terek, képek és térképek. A modern város” a Pécsi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolája, Kommunikációs Tanszéke, valamint Modern Irodalomtörténet és Irodalomelmélet Tanszéke szervezésében (2004 május 7-8.) (N. Kovács Tímeával és Böhm Gáborral)



Publikációk (2002) „Freudizmus és antropológia” In Holló Ilona Dalma – Komjáthy Zsuzsa szerk. Jelen lenni és antropológiát írni: a kutatás és a szöveg talányos viszonya. MTA PTI Etnoregionális Kutatóközpont Munkafüzetek 82. 39-46. (2002) Sémaelmélet az antropológiában. Pécs: PTE BTK Kommunkáció Tanszék. 2002. (2004) „Virtuális közönségek – digitális zene és fájlcsere az Interneten” In Ica Naplója 2004/20 11-15. (2005) „Pécsi városlakók kognitív térképei” In N. Kovács Tímea, Böhm Gábor és Mester Tibor (szerk.) Terek és szövegek. Újabb perspektívák a városkutatásban Pécs: Kijárat (2007) Mentális térképezés (megjelenés alatt a Közösségtanulmányok c. kötetben) Konferencia-előadás „A kulturális reprezentációk terjedésének elméletei a kulturális antropológia nézőpontjából„ („Elme és evolúció” a Magyar Kognitív Társaság IX. konferenciája, Piliscsaba, 2001) „Mentális térképek antropológiai vizsgálata” („Tíz év múlva” antropológia konferencia, Miskolci Egyetem, 2003) Publikációk „Hálózati csapda. Összesküvés-elméletek az Interneten” In Szocreál 2005/10. Szakmai szövegfordítás Atkinson, Paul: „A narratíva és a társas cselekvés reprezentációja” („Narrative and the representation of social action” In The Ethnographic Imagination: Textual Constructions of Reality, Routledge, London-New York, 1990, 104-128) In Thomka Beáta - N. Kovács Tímea (szerk. és gondozta): Narratívák 3, Budapest: Kijárat, 1998. 121-194. p. , (ISBN: 963-9136-34-4) Werner, Oswald: „Az etnotudománytól a szakértői rendszerekig: folytonosságok az etnográfiában” In Janus X. 2. (2002 tavasz) 135-142.

Tim Ingold: „A fordítás művészete egy folytonos világban” („The Art of Translation in a Continuous World” In Beyond Boudaries, Oxford: Oxford University Press, 1993, 210-230) In Kálmán C. György – Orbán Jolán (szerk.) A fordítás mint kulturális praxis. Pécs: Jelenkor. 2004. 4771. 2001 „Landscape and Culture” (a TEMPUS/ERASMUS program Tudományos/ szakmai közéleti keretében, Jyväskylä, Finnország, 2001 augusztus) c. nyári egyetemre való felkészítés, workshop vezetés. tevékenység, 2003-2004 Részvétel a Kommunikáció- és Médiatudomány BA. nemzetközi (alapszak) képzési és kimeneti követelményeinek kialakítására alakult kapcsolatok bizottságban bemutatása: 2005-2006 Részvétel a Kommunikáció- és Médiatudomány MA. (mesterszak) képzési és kimeneti követelményeinek kialakítására alakult bizottságban 2007 - Magyar Kommunikációtudományi Társaság tagja

Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):

Orbán Jolán 1962 1987, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Filológiai Kar, magyar-orosz szak középiskolai tanári diploma PTE BTK Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék, egyetemi docens 1994 doktori vizsga ELTE BTK Összehasonlító- és világirodalom Tanszék 1995 kandidátusi vizsga

1997-2001 Széchenyi Ösztöndíj 2001-2004 Széchenyi István Ösztöndíj

1988-1989, magyar nyelvi és irodalmi órák Svájcban, középiskolások számára. 1990 szeptember - óraadó tanár a JPTE irodalomtörténeti és irodalomelméleti tanszékének keretében. 1991 szeptembertől- tanársegéd a JPTE Irodalomtörténeti tanszékén. 1996 szeptemberétől docens a JPTE, BTK, Modern magyar irodalomtörténet és irodalomelmélet Tanszékén Oktatott tárgyak: Irodalomtörténet: Erdélyi magyar irodalom – Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, Szilágyi István 20. századi magyar irodalom – Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, József Attila, Nádas Péter, Esterházy Péter, Lengyel Péter 19. századi világirodalom – Baudelaire, Rimbaud, Mallarmé 20. századi világirodalom – Proust, Kafka, Joyce, Celan, Ponge, a nouveau roman Irodalomelmélet: Jacques Derrida munkássága, ennek elsősorban irodalomelméleti és

irodalomtörténeti vonatkozásai Irodalomelméleti szövegkoncepciók Jelenkori irodalomelméleti iskolák posztkolonializmusig Munkaviszony kezdete: Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:

–

a

strukturalizmustól

a

1990 Jacques Derrida munkásságával, a 20. századi irodalomelméleti iskolákkal, a 20. századi világirodalom és magyarirodalom történetével foglalkozom. Előadásaim és szemináriumaim anyaga szorosan kapcsolódik kutatómunkámhoz. Ennek anyagát tanulmányokban, könyvekben publikálom. Részt veszek a témámmal kapcsolatos hazai és nemzetközi konferenciákon, rendszeresen tartok előadásokat, és vezetek doktori munkákat a Pécsi egyetem pszichológiai és filozófiai doktori iskoláiban.

1997 óta Kálmán C. Györggyel együtt vezetjük a diákok kezdeményezésére létrejött Sensus-műhelyszemináriumot. Ennek keretében hetente tartunk szemináriumot, rendszeresen hívunk meg előadókat az ország különböző egyetemeiről, rendszeresen tartunk konferenciákat, és a csoport tagjai által írott tanulmányokat, könyveket, a konferenciák anyagát, a magyarra fordított szövegeket a Sensussorozatban publikáljuk. A diákjaink rendszeres szerepelnek a TDK-on, és az OTDK-on, ennek eredményeként kaptam meg 1999-ben a Mestertanári kitüntetést. Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);

Szakmai, tudományos munka: Konferenciák: 2001 augusz tus, Hungarol ógia i Kong resszus, Les mots hongroises de Derrida – Derrida magyar szavai, A nemi kül önböző ség e tiká ja és esz té tiká ja 2004 á prilis, Kecskemé t, Alkal maz ott fi lozófia konf erencia, Pragrammatológia – Derrida és Rorty 2004, má jus, Pécs, Terek, képek és té r-képek, A modern vá ros, A v á r os m i n t e ml ék ez e t é s ígé re t – P rá ga , Pá riz s , N ew Y or k 2004, szepte mber, Buda pe st, Ka nt- konferencia, Parerga – Derrida K a n t - k r i tká i 2004, november, Pécs, Minima lizmus a mű vé sze tek ben, A mi ni mális különbség. A mi ni maliz mus olvasa tai a fi loz ófiá ban 2004, november, Pécs, Az i rodal omtörténet-írá s kérdései, Egy d ek o ns tr uktí v ir oda lomtö r té n e tí rás le he tőségei és lehete tlenségei

2004, december, Pécs, Én-teriörök, ÉN-Te(ri)ő(rö)k – J. D. és H. C. Publikációk: Literatures of Deconstruction -- Derrida, Mallarmé, Joyce and Kafka, Neohelikon, XXVII. 2000. 107-119. Dekonstrukció, filozófia, építészet, Déli Felhő (Derrida külön szám), 2000/1. 113-119.

Pragrammatológia – az írás mint filozófiai és kulturális gyakorlat, Karikó Sándor (szerk.), Értékek és életelvek, Budapest, Áron Kiadó, 2004. 89103. Jacques Derrida, aki szóra bírta a nyelvet, Élet és Irodalom, 2004. október 15. 7. A város mint emlékezet és ígéret – Prága, Párizs, New York, Magyar Lettre internationale, 2004. tél. Az eddigi Derrida írás fordulata, Pécs, Jelenkor, Dianoia, 1994. Freud különböző olvasatai -- Lacan és Derrida, Thalassa, 1997/1, 72-99. tudományos-

szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

Írásaktusok -- Derrida és Joyce, Tiszatáj, 1998, 11, 68-82. Derrida és a színház, Theatron, 1998, tél, 35-43. Nyelvjátékok, írásjátékok -- Wittgenstein és Derrida, Kálmán C. György – Orbán Jolán (szerk.)Irodalom, nyelv, kultúra, Pécs, Jelenkor, 1998, 6599.

1997 óta a Pécsi Akadémiai Bizottság Irodalomelméleti Munkabizottságának elnökeként rendszeresen szervezünk konferenciákat a Sensus-csoport és a PAB közös rendezvényeként, ennek keretében hívtunk meg több neves külföldi előadót is. Konferenciák: 2000 szeptember, Jacques Derrida előadása, ezt követően pedig konferencia 2001 október, kulturális antropológia és irodalomtudomány 2002 október, Nádas-konferencia 2003 december a hetvenes évek kísérletei 2004 november, minimalizmus a művészetekben Előadások: 2000 május, J. Hillis Miller 2001 október, Wolfgang Iser és Samuel Weber

Szakmai önéletrajz Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő): Munkaviszony kezdete:

Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:

Schäfferné Dudás Katalin 1976 Közgazdász (MSc) PTE KTK GTI Marketing Tanszék PhD hallgató

2002/2003 őszi félév: Marketing III. (Esettanulmányok) 2001/2002 tavaszi félév: Marketing II. 2001/2002 őszi félév: Marketing I. 2000/2001 tavaszi félév: Marketing II.

Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása) Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

1. Környezetbarát termékfejlesztés, Marketing & Menedzsment, 2004/62005/1. p. 25-30. 2. Környezettel szembeni attitűdök és környezetbarát vásárlások Magyarországon, Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing, 2006/2. p. 3. Az energiatakarékosság környezetvédelmi szempontú megközelítése – Egy hazai kutatás eredményei, Társadalomkutatás, befogadva, várható megjelenés 2007/1. 4. A környezettudatos vásárlói magatartás elemzése, Marketing & Menedzsment, 2006/5-6. p. 106-113.

5. Hungarian green attitudes and behaviour, konferencia előadás, MicroCAD Nemzetközi Tudományos Konferencia, Miskolc, 2007. (Társszerző: Lénárt Imre)

1. Versenyelőny-e a vállalati környezettudatosság? Vezetéstudomány, 2006/7-8. p.57-64. 2. Környezettudatos fogyasztói magatartás – A zöld marketing perspektívái. Kürthy Pál Emlékdíj Pályázat, MTA Marketingtudományi Bizottság, első díj.

Szakmai önéletrajz Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő): Munkaviszony kezdete:

Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:

Dr. Törőcsik Mária 1953 okleveles közgazdász marketing szak PTE KTK GKI Marketing Tanszék egyetemi tanár PhD

dr habil

22 év Marketing Fogyasztói, vásárlói magatartás Kereskedelmi marketing Személyiségmarketing 1975

Különféle marketing tárgykörhöz kapcsolódó tematikák oktatása Gyakorlati munkák végzése megbízás alapján Kutatói tevékenység (pl. OTKA) támogatással Marketing rektorhelyettesi funkció két évig történő gyakorlása.


Törőcsik Mária: Fogyasztói magatartás trendek. Bp. KJK-Kerszöv, 2003. p. 349. Mária Törőcsik: Generational Consumer Behaviour and its Marketing Consequences. In: Berács-Lehota-Piskóti-Rekettye edited.: Marketing Theory and Practice. Akadémiai Kiadó Budapest, 2004. 169-186.p. Mária, Törőcsik – Kinga Lampek: The education of the roma people in Hungary. In: New Europe 2020: Visions and Strategies for Wider Europe Conference. Turku, 27-28 August 2004., Turku School of Economics and Business Administration. Mária, Törőcsik – Krisztián Szűcs: Tempo-Based Lifestyle Segmentation - Theoretical Framework and Empirical Experiences in Hungary. In: Worldwide Marketing 33rd EMAC Conference proceedings on CD / ed. by José L. Munuera. - University of Murcia, Spain, 2004. 8 p. Törőcsik Mária – Gergátz Ildikó – Szűcs Krisztián: Special Features of Telecom Industry. In: ESOMAR Telecommunication Marketing. Oslo, 2002. október 18-22.


Törőcsik Mária: Vásárlói magatartás. Bp.: Akadémiai Kiadó. 2007. Törőcsik Mária: Fogyasztói magatartás trendek. Bp.: Akadémiai Kiadó. 2006. Törőcsik Mária: Empathetic marketing. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó. 1999. (angol nyelven) Törőcsik Mária – Varsányi Judit: Termékstratégia. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó. 1998. Törőcsik Mária: Kereskedelmi marketing. Bp.: KJK. 1995. II. kiadás 1998. Az MTA Marketing szakbizottság tagja A Magyar Marketing Szövetség tagja A Magyar Reklámszövetség tagja A Magyar PR Szövetség tagja Nemzetközi kapcsolatok: Graz-i Egyetem Koppenhága Business School Bécsi Közgazdasági Egyetem Bayreuth-i Egyetem Münster-i Egyetem Freie Universität Berlin

Szakmai önéletrajz Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő): Munkaviszony kezdete: Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:

Varga Zoltán 1970.10.14 1996 Janus Pannonius Tudományegyetem magyar irodalom, nyelvészet és filozófia szak PTE BTK Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék, egyetemi adjunktus Ph.D., irodalomtudomány

A modernség magyar és francia irodalmának története, modern irodalomelméleti iskolák (strukturalizmus, posztstrukturalizmus, posztmodern elméletek), műfajelmélet, narratológiai kutatások, az önéletrajzi műfajok története, elmélete és értelmezése, bevezetés a műelemzésbe 1996

Az elmúlt 5 év A HELIKON 2002/3-as, „Autobiográfia-kutatás” számának szerkesztése (Mekis D. Jánossal közösen) szakmai, Philippe Lejeune: Önéletírás, élettörténet, napló - Válogatott tanulmányok tudományos

(művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása); Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

című kötet anyagának válogatása, szerkesztése, előszóval ellátása, L'Harmattan, Budapest, 2003 „Önéletírás-olvasás”; in. JELENKOR, 2000 Január, 87-93 „Az lélek napi postája, a lélek napos tájai”, in. KALLIGRAM, 2001, júliusaugusztus, Pozsony, Szlovákia, 23-29 „Az önéletírás-kutatások néhány aktuális elméleti kérdése”, in. HELIKON, 2002/3, 247-257

posztgraduális tanulmányok Franciaországban: 1996 november-1997 október: DEA (M.A.) Université Paris VIII „Texte, Imaginaire, Société” doktori programjában, a Francia Kormány ösztöndíjasaként; 2000 – 2003 doktori párizsi École des Hautes Études en Sciences Sociales, Fonction Imaginaire et Sociale des Arts et des Littératures doktori programjában a Francia Kormány ösztöndíjasaként; előadások nemzetközi konferenciákon pl:1997 Párizs, 2000 Nancy, 2004 Aarhus

NYILATKOZATOK

V. A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei 1. Országosan (és nemzetközileg) elismert tudományos műhely(ek) és együtt dolgozó szakmai közösséggel bíró alapvető K+F / művészeti terület bemutatása. Szakmai kapcsolatok Jól mutatja az indítandó kommunikáció és médiatudományi MA szakmai és intézményi beágyazottságát a Kar és az egyetem intézményi struktúrájába, hogy tantárgy-felelősként jelen vannak a Modern Irodalomelméleti Tanszék oktatói éppúgy, mint a Közgazdaságtudományi Kar Marketing Tanszékének munkatársai. De megemlíthető, hogy a PTE Művészeti Karával is nagyon szoros együttműködések alakultak ki – főképpen a képzés médiatudományi, illetőleg gyakorlati vonatkozásait illetően. Kicsit tágítva a kört, a tanszéket szoros és élő kapcsolatok fűzik a város és a tágabb régió intézményeihez: a Baranya Megyei Levéltárral kötött szerződés segíti a diákok kutatómunkáját, de folyamatos szakmai kapcsolat létezik a Baranya Megyei Múzeumokkal (főként a Várostörténeti Osztállyal), valamint a civil szféra szereplőivel is. Országos és nemzetközi kapcsolataink is többszintűek – egyrészt a kommunikáció- és médiatudományi társtanszékekkel közösen létrehozott projektek (ezek közül is kiemelendőek az ELTE, illetőleg a SZTE, valamint a Sapientia Egyetem tanszékeivel, közösen rendezett konferenciáink), másrészt más társadalomtudományos szakokhoz is szoros kapcsolatot ápol. Akadémiai kutatóintézetekkel is szoros – elsősorban kutatásokban manifesztálódó – kapcsolatban állunk. a MTA Regionális Kutatások Központja, az MTA Filozófiai Intézet, az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportja, az MTA Szociológiai Intézete, az MTA Kisebbségkutató Intézete rendszeresen partnerként szerepel a tanszéki kutatásokban, rendezvényeken. Emellett szoros szakmai kapcsolatot építettünk ki több budapesti és vidéki közgyűjteménnyel is – így például részt vettünk a Néprajzi Múzeum által szervezett Kiállítási Dominó 2006 rendezvénysorozatban, amelynek fő célja a kortárs kultúra jelenségeinek bemutatása, értelmezése. Nemzetközi kapcsolataink keretét egyrészt a rendszeres tanár-diákcserét lehetővé tevő Erasmus-együttműködés jelenti, másrészt a Tempus által nyújtott lehetőséget kihasználva már két alkalommal tanított amerikai vendégtanár a szakon. A nemzetközi kapcsolatok másik szálát a különböző kutatási együttműködések jelentik. Kutatások A szak megalakulása óta mint kutatóhely is működik. A szorosabban az oktatáshoz kötődő kutatások szervezeti kereteként a több féléves kutatószemináriumok szolgálnak, melyek eredményei konferenciákon és tanulmánykötetekben jelennek meg. E szemináriumok gyakran egyes oktatók önálló tudományos munkájához, pályázataihoz csatlakoznak, de érkeztek már megkeresések hosszabb rövidebb távú együttműködésre más intézményektől is. Az alábbiakban az utóbbi évek és a jelenleg zajló fontosabb kutatásokat, kutatási együttműködéseket foglaltuk össze. Korábbi kutatások: a) Alternatív kultúra és nyilvánosság: a 70-es, 80-as évek punk/rock zenei mozgalmai és a hozzájuk kapcsolódó alternatív nyilvánosságok – a témában a magyarországi társtanszékek

bekapcsolásával több sikeres konferencia is lezajlott a tanszék szervezésében, melynek anyaga a PTE BTK Kommunikációs Tanszéke és az Artpool Művészetkutató Központ közös kiadásában meg is jelent. b) Erdély: a tündérkerten túl – az Erdély-kép átalakulását a kutatás három dimenzióban vizsgálta: egyrészt az Erdélyből és az Erdélybe irányuló migráció aspektusából, másrészt a turizmus által okozott átalakulások mentén, harmadrészt egy hagyományos esemény, a csíksomlyói búcsú átértékelődése kapcsán. A többéves kutatás eredményeit a „Képek és elképzelések Erdélyről” című diákkonferencián, műhelybeszélgetésen mutatták be a téma jeles hazai és nemzetközi képviselői, a kutatás és a diszkusszió eredményeit pedig a Néprajzi Múzeummal közösen kiadott kötet foglalta össze. c) A lokalitás képei Belső-Somogyban – a kutatás során a jellegzetes tájegység különböző lokalitásainak átalakulását vizsgáltuk időben és térben egyaránt, új társadalmi szereplők megjelenését, új ideológiák felbukkanását. A kutatási eredmények első prezentációja „A kastély, a falu és az erdő” címmel megrendezésre került kiállítás keretében történt egy pécsi galériában. A kutatás második fázisában a Művészeti Kar hallgatóival együttműködve a földrajzi tér szimbolizáltságát vizsgáló közös terepgyakorlatokat szerveztünk, amelynek eredményeit egy a helyszínen forgatott, másfél órás dokumentumfilm foglalja össze, a tudományos eredményeket pedig egy tanulmánykötetben hoztuk nyilvánosságra. d) Városantropológia, mentális térképek – a kutatás helyszíne Pécs városa, a módszer mentális térképek elemzése. Ennek segítségével tárta fel a város jellegzetes reprezentatív szimbolikus tereit, a társadalmi csoportok és a tér kapcsolatát, a város sajátos mediterrán konstrukcióit, valamint ezek időben történő változását a reprezentációk tükrében. Az eredmények bemutatása a Tanszék, az PTE Modern Irodalomtudományi Tanszék és az PTE Irodalomtudományi Doktori Iskola által rendezett, Terek, képek, tér-képek: a modern város című konferencián történt meg. e) Új médiumok a társadalomban - a kutatás célja a mobiltelefon-használati szokások és kapcsolódó kulturális változások feltérképezése. A kutatás 2002-ben indult a Westel Kommunikációs Igazgatóságával és az MTA Filozófiai Intézetével közösen. A kvantitatív felmérés a pécsi egyetem hallgatóinak körében reprezentatív; az 518 fő bevonásával végzett vizsgálat számos konferenciai előadás és hallgatói kutatás kiindulópontja. A 2003-ban befejeződő felmérés kiegészült kisebb létszámú külföldi hallgatói lekérdezéssel is, mely módot kínált összehasonlításokra. A kérdőív pillanatképet mutatott a mobiltelefon felhasználásának különböző dimenzióiról, a mobiltelefon használatához kötődő, kialakult normákról, a készülékek használatával kapcsolatos problémákról. A vizsgálat 2006-os megismétlése, lehetővé teszi az időközben lezajlott változások azonosítását. Az adatok feldolgozása és kiértékelése folyamatban van. A két kutatási fázisban együttesen több mint 30 hallgató vett részt. Jelenlegi kutatások: a) Médiaetnográfia kutatás - a média etnográfiai megközelítése a média programjainak és a használat kontextusának a komplex összefüggését kutatja: hogyan használják az emberek a mindennapi életben a különböző médiumokat, és hogyan adnak jelentést a látottaknak. A 2006-ban elkezdett médiaetnográfia kutatás szervesen illeszkedik az oktatásba. Az oktatásikutatási folyamat három részre különül el. A diákok kutatószemináriumok keretein belül megismerkednek a média etnográfia legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdéseivel, és próbafelméréseket végeznek. Ezután nyári kutatótáborban vesznek részt, ahol a diákok az

előzetesen kiválasztott családoknál hosszabb időt töltenek el a családtagok médiahasználatának a megfigyelésével, kérdőíves és mélyinterjús vizsgálatával. Végül a harmadik fázisban szemináriumi formában dolgozzuk fel az elkészített esettanulmányokat. A legjobb munkákból később szigorlati és szakdolgozatok készülnek, illetőleg diákköri konferenciákon vehetnek részt. b) Kép-képiség kutatás - a tanszéken a kép-képiség témakörben zajló kutatások nagymértékben építkeznek a hagyományosan jelen lévő antropológiai kutatásokra, melyekben egyre hangsúlyosabb szerepet kap a vizuális antropológia eszköztára. E mellett a vizuális kommunikációnak olyan részterületeit lehet itt kiemelni, amelyek valamely médium köré szerveződnek: így a tömegkommunikáció (elsősorban a film és a televízió) szociológiai, antropológiai, esztétikai alapon történő kutatása, oktatása önálló szakiránnyal, képzési profillal van jelen a tanszéken. Egy másik, jelenleg aktuális kutatás a fotó, a hazai fotográfia, fotóművészet státuszának kérdéseit járja körül; az intézményi és alkotói környezet, a fotó társadalmi megítélése, a digitális technológia hatása, a fotó oktatásának programjai – mindezzel a szcéna szinte teljes leírására vállalkozik. Évek óta zajló kutatási programok zajlanak a neoavantgárd/underground kultúra, s ezen belül a neoavantgárd médiumhasználatra vonatkozóan. Hasonlóan jelennek meg képelméleti kérdések az új média jelenségszférájának kutatása során is. A „képi-fordulat”, a „másodlagos szóbeliség”, a visual studies olyan kortárs problematikákat rejtenek, amelyek kibontása során a kommunikáció-tudomány és az empirikus kultúratudományok nem csak új szempontokat tudnak megjeleníteni, hanem képesek innovatív fogalmakat, eljárásokat is mozgásba hozni. c) Lokalitás-kutatás - Az NKFP 5. program keretei között a tanszék konzorciumi tagként részt vett „Az aprófalvak és aprófalusiak esélyegyenlőségéért – Életlehetőségek, fejlődési pályák és jó fejlesztési gyakorlatok az aprófalvas régiókban” című kutatásban. A tanszék az „aprófalvas” problematika kutatásának módszertani hátterét dolgozta ki, ezt különböző szemináriumokon oktatta, valamint önálló terepkutatásokat végzett a siklósi, marcali és zalaszentgróti kistérségben.A hallgatók több szigorlati, TDK és szakdolgozatot, valamint önálló publikációt készítettek a kutatásból. 2. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra (a KKK alapul vételével, számszerű adatokkal alátámasztott bemutatást kérünk!): (a) A Pécsi Tudományegyetemen Bölcsészettudományi Karán rendelkezésre álló tantermek és előadótermek előre láthatóan kielégítik a várható alapszakos és mesterszakos képzési igényeit. A Kar folyamatosan növelte a hallgatók számára rendelkezésre álló számítógépes laborok számát, mint ahogyan a nagy létszámot befogadó, beépített hangosítással rendelkező előadótermek száma is nő, az igények kielégítésében segít az egységes egyetemi teremgazdálkodási rendszer bevezetése. A Tanszék az elsők között vezette be az oktatás infrastrukturális feltételeit jelentősen javító, webes felületű oktatási együttműködést elősegítő CooSpace rendszert (http://coospace.tr.pte.hu, valamint http://oi.webstar.hu/etr/pages/aloldal.jsp?id=539). A tanszék rendelkezik egy audiovizuális eszközökkel felszerelt szemináriumi szobával, a levelezős képzésben résztvevők számára biztosított állandó előadóteremmel, médialaborral és tanszéki könyvtárral.

(b) A tanszéken található eszközpark (optikai tárolók, laptop, projektor, scanner, WLAN hálózat) beszerzése az oktatást technikai feltételeinek javítása érdekében kizárólag saját forrásokból történt. Az év első felében a gyakorlati jellegű kurzusok igényeinek kielégítésére a Bölcsészettudományi Karral közösen egy 10 munkaállomásos oktatóterem kialakítását tervezzük, amelyben használhatóak lesznek a kutatásban, illetve a multimédiás anyagok készítésére alkalmas szoftverek, a tanórákon kívül pedig ezek az eszközök a hallgatók rendelkezésére állnak. 2003 őszén a tanszék multimédia-munkaszobát hozott létre 6 professzionális videó- és audiószerkesztésre, videodigitalizásra, CD és DVD írásra alkalmas munkaállomással, melyeket a hallgatók a kurzusokhoz, a tanszéken folyó kutatásokhoz és projektekhez kapcsolódó saját munkáik elkészítésére használhatnak. Terveink között szerepel a munkaállomások számának növelése, az eszközpark bővítése és folyamatos korszerűsítése. A hallgatók és oktatók részére mikrohullámú internet-hozzáférést biztosítunk a tanszék folyosóin és a tanszéki könyvtárban. A tanszék két webszervert üzemeltet, ezek közül az egyiken a tanszéki website (http://www.commonline.hu) és a Kulturatudományi Doktori Program oldalait (http://www.hermes.btk.pte.hu/mod/) üzemelnek, valamint hallgató alkotócsoportoknak nyújt internetes megjelenési lehetőséget. A másik szerver a tanszéki adminisztrációt, levelezést és csoportmunkát segíti. (c) Az Egyetemen és a Karon működő könyvtárak mellett a tanszéki könyvtár magyar és idegen nyelvű könyvállománya évente 100-150 példánnyal bővül, jelenleg eléri a 2500 kötetet, melyben elérhetőek a szak végzéséhez szükséges irodalmak és folyóiratok. A nagylétszámú főtantárgyakhoz kapcsolódó kurzusok olvasmányanyagát saját készítésű fénymásolt szöveggyűjteményeket helyeztünk el, illetve részben digitalizáltuk. A következő években folytatjuk a könyvállomány bővítését, a folyóirat-állomány hiányainak pótlását, illetve megkezdjük levelező képzéseink tananyagának digitalizálását is. A tanszéki könyvtár katalógusa az egyetemi rendszeren belül érhető el (http://www.lib.pte.hu), A digitalizált anyagok, szigorlati és szakdolgozatok jegyzéke tanszéki weboldalon található meg (http://www.commonline.hu/index.php?main=1&folderid=66). A tanszék a Jelenkor Kiadóval való együttműködés keretében kiadói tevékenységet is végez, korábban évente jelentkeztünk közös gondozású kötettel, emellett a tanszéki kutatásokhoz kapcsolódóan évente 2-3-kötet ad ki különböző kiadói együttműködésben. (d) Az idegen nyelv tanulásának lehetőségét a Karon működő Nyelvi Lektorátus biztosítja. A szaknyelvi ismeretek elsajátításának elősegítésére a Tanszék és a Lektorátus együttműködési megállapodást kötött, mely alapján a szak tantervében a nyelvi képzés önálló modult képez. (e) A Karon igen fejlett hallgatókat kiszolgáló infrastruktúra alakult ki: hallgatói szolgáltatói iroda, jegyzetbolt, diákcentrum is segíti a tanulmányok eredményes végzését, emellett működik egyetemi szintű szolgáltató központ is, mely többek között a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben is segítséget nyújt. (f) A tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adminisztrációt a Kari Hivatal és Tanulmányi Osztály végzi. (g) A tanszék oktatói rendszeresen részt vesznek kutatási és fejlesztési pályázatokban (erről részletek a V/1 pontban olvashatók), e források jelentős mértékben hozzájárulnak az oktatás színvonalának emeléséhez (meghívott előadók, műhelyszemináriumok, terepmunkák). A tanszék a levelező képzés bevételeit az infrastruktúra fejlesztésére, könyvek és eszközök

beszerzésére fordítja. Nagyobb volumenű, de esetleges támogatást jelent még a kutatásifejlesztési hozzájárulás címén kapott szerződésben rögzített feltételek mellett nyújtott támogatás. (h) Az alábbi együttműködő intézmények a velük kötött együttműködési megállapodásban rögzített feltételek mellett a tanszék rendelkezésére bocsátják a következő eszközöket:

Intézmény Jelenkor Kiadó

gyakorlati terület kiadványszerkesztés, könyvkiadás

Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiója PTE Egyetemi Médiacentrum

rádiós műsorkészítés

Új-Dunántúli Napló

újságírás, szerkesztőségi munka

Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója

televíziós műsorkészítés, archiválás

Baranya Megyei Levéltár Ferling Press Rt.

forrásfeltárás és archiválás, PR. és reklámtevékenység, hírszolgáltatás Kiállítások, rendezvények szervezése

Közelítés Művészeti Egyesület

televíziós műsorkészítés

eszközök kiadványszerkesztésre és nyomdai előkészítésre alkalmas munkaállomások, szoftverek és printerek hangrögzítő és szerkesztő eszközök, rádióstúdió digitális és analóg televíziós kamerák, képszerkesztő eszközök, stúdió lapszerkesztő és tördelő alkalmazások és egyéb szerkesztőségi infrastruktúra digitális és analóg televíziós kamerák, képszerkesztő eszközök, stúdió levéltári anyagok ügynökségi infrastruktúra kiállítóterem, prezentációs eszközök

A tanszéken rendelkezésre álló eszközök listája: (ebben benne vannak az új beszerzések is?) 9 db Pentium IV-es vagy azzal azonos teljesítményű munkaállomás. 2 db Pentium IV webszerver 6 darab multiméda szerkesztő munkaállomás 1 db videokeverő Edirol V 4 2 db 50W számítógéphez csatlakoztatható hangfalpár 3 db 2.1 számítógéphez csatlakoztatható hangfalpár + subwooffer 1 db Behringer hangkeverő 2 db síkágyas scanner, 1 db fotóscanner, 1 lapadagoló scanner, 1 db könyvszkenner 2 db televízió (63 cm képátmérővel) 2 db videorecoder, 1 db Sony digitális videorecorder, 1 db daewoo VHS átjátszó 2 db DVD lejátszó 3 db XVGA projektor 1 db írásvetítő 1 db Minolta DI152 digitális fénymásoló nyomtatásvezérlővel 1 db Minolta DI210 digitális fénymásoló nyomtatásvezérlővel és scannerrel 1 db HP LaserJet 4L nyomtató 4 db digitális fényképezőgép (Fuji Finepix S7000, S9000, S5600) 1 db Panasonic VHS videokamera 5 db Panasonic Mini DV kamera (Sony, Panasonic, Canon)

1 db JVC mini DV asztali átjátszó 1 db Panasonic NV-GS21-es kamera 11 db analóg diktafon 9 db digitális diktafon 3 db dinamikus, 1 rádiófrekvenciás mikrofon (a tanszéki galéria felszerelései) 4 db 140 x 200 cm-es paraván állvánnyal 12 db 40W-os spotlámpa 30 db 40x50x0,3 cm-es üveglap 3. Az intézményvezető nyilatkozata arról, hogy a képzés indításához szükséges szellemi és tárgyi kapacitás rendelkezésre áll, és az évfolyamonként milyen létszámú hallgató képzését teszi lehetővé.

MELLÉKLETEK

Előterjesztés A PTE BTK Kari Tanácsának. ülésére április 18. Tárgy: A Kommunikáció és Médiatudomány MA szak szakindítási kérelmének elfogadása

Recommend Documents