KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE
VI. 1623 /2007
ELİTERJESZTÉS
a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. december 20-i ülésére
Tárgy: Döntés a KD. Operatív Program 5.1.1. Közoktatási infrastruktúra fejlesztésének támogatása tárgyú pályázat keretében megvalósítani tervezett fejlesztésekrıl, a szükséges önerı biztosításáról, a fejlesztésekhez is kapcsolódó intézményi esélyegyenlıségi tervrıl Elıterjesztı: Dr. Völner Pál, a megyei közgyőlés elnöke Elıadó: Petrikné Molnár Erika osztályvezetı
Tisztelt Közgyőlés!
A Közép-Dunántúli Operatív Program keretében pályázatot írtak ki Közoktatási infrastrukturális fejlesztés támogatására. A rendelkezésre álló forrás régiós szinten 5 732 millió Ft. Pályázatot az oktatási intézmények (óvoda, általános iskola, szakiskola, gimnázium, szakközépiskola, gyógypedagógia, diákotthon, és kollégium) fenntartói és az általuk alkotott konzorciumok nyújthatnak be. A) ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A PÁLYÁZATRÓL Támogatható tevékenységek: - energiatakarékos és korszerő közoktatási intézmények akadálymentes kialakítása, meglévı intézmények akadálymentes kialakítása, felújítása, bıvítése, építése, átépítése, többfunkcióssá tétele, - diákotthonok, kollégiumok bıvítése, felújítása, korszerősítése (új épület építése kizárólag abban az esetben, ha meglévı épület gazdaságos átalakításra, felújításra alkalmatlan vagy életveszélyes állapotban van) Az infrastrukturális fejlesztés csak tartalmi fejlesztéssel együtt támogatható, de a tartalmi fejlesztést jelen pályázat nem támogatja, annak megvalósításához a TÁMOP 3.1.4 pályázati kiírására lehet majd pályázni. Emellett a felújított épületeket alkalmassá kell tenni az információs és kommunikációs technológiák komplex eszközrendszerének fogadására. A projekt keretében kötelezı akadálymentesíteni az érintett épület bejáratát, egy mellékhelyiségét, és kötelezı a fejlesztéssel érintett épület projekt arányos, valamennyi fogyatékosságra kiterjedı akadálymentesítése. Lényeges, hogy Gyakorlati helyek/mőhelyek fejlesztése, felújítása nem támogatható! Támogatás formája: vissza nem térítendı Támogatás mértéke: 90 % Támogatás összege: - egy feladatellátási helyre: 20-250 millió Ft - több feladatellátási helyre: 20-500 millió Ft A projekt megvalósítására 24 hónap áll rendelkezésre. A pályázat kétfordulós: 1. forduló: projekt adatlap, megvalósíthatósági tanulmány, közoktatási esélyegyenlıségi helyzetelemzés, elızetes tervezıi költségbecslés 2. forduló: építési engedélyezési tervdokumentáció, jogerıs építési engedélyt, közoktatási esélyegyenlıségi intézkedési tervet, a beszerzendı eszközöket
B) PÁLYÁZAT KERETÉBEN MEGVALÓSÍTANI TERVEZETT FEJLESZTÉSEK
1. Eötvös József Gimnázium , Szakközépiskola és Kollégium rekonstrukciója Az intézményben jelenleg 463 fı tanul kerettanterve épülı gimnáziumi képzésben, 121 fı magyar-angol két tanítási nyelvő képzésben, 118 fı Arany János Tehetséggondozó Program keretében, 25 fı érettségi utáni szakképzésben.
2
A gimnázium oktatási – nevelési intézményei több épületben kaptak helyet. Ezek az 1910-ben épült fıépület, a sportcsarnok, illetve a kapcsolódó oktatási szárny, amely 1980-ban lett átadva, valamint az ú.n. szükség tantermeket tartalmazó udvari épület. A gimnázium 1910-ben épült fıépületében 24 tanterem található, ezek között speciális funkcióval csak kettı rendelkezik. A sportcsarnokhoz kapcsolódó ún. új épületben összesen 8 helyiségben tartanak órákat. Tanítás céljára használják évek óta a fıépület melletti, udvari felvonulási épület 2 termét, ami a hatvanas években készült, korábban raktári funkciót látott el. A fıépület rekonstrukciója és a fıépületen kívüli helyiségek felújítása illetve felszámolása elengedhetetlen a mai kor követelményeinek eléréséhez. A fejlesztésnek nem része a kollégium épületének felújítása. A feladat nagyságrendje a pályázat keretében nem kezelhetı. 1.1. Konkrét célok: - A tervezett tanulólétszámhoz (770 fı) és osztályszámhoz (27) szükséges 40-42 helyiség, valamint a kiszolgáló és közösségi terek kialakítása - Az oktatási intézmény életveszélyes, leromlott állagú épületeinek felújítása; - IKT komplex eszközrendszerének fogadására alkalmas intézményi környezet kialakítása; - A tervezett iskolai tanulólétszámhoz legalább 38 különbözı mérető, tanításra alkalmas tanterem kialakítása: a szükségtantermek kiváltásával, szaktantermek, szabványoknak megfelelı számítógépes termek kialakításával, valamint az iskolai könyv-és médiatár bıvítése - Az intézmény belsı mőködése, mind a város életében betöltött szerepe miatt elengedhetetlen az elıírásoknak megfelelı, a fogyatékos személyek akadálymentes közlekedését szolgáló mőszaki megoldások megvalósítása. - A 11/1994. sz. MKM rendelet 7. melléklete által elıírt kötelezı eszközök biztosítása 1.2. Elvégzendı munkák bemutatása: FİÉPÜLET: - tantermek átszervezése és felújítása, hiányzó funkcionális egységek kialakítása és a könyvtár bıvítése - Tetıszerkezeti elemek szükség szerinti felújítás, tetıfedés cseréje ( tetıfelület 80%-át érinti), bádogozási munkák - nyílászárók, burkolatok cseréje - lépcsık felújítása - belsı festések - meglévı vizesblokkok felújítása. Itt új hidegpadló és csempe falburkolat készül - főtéskorszerősítés, víz- és csatornahálózat,csapadékvíz-elvezetı rendszer felújítása - elektromos hálózat rekonstrukciója, IKT komplex eszközrendszerének fogadására alkalmas intézményi környezet kialakítása. - akadálymentesítés: a bejárat és egy mellékhelyiség elérési útvonalát biztosító, valamennyi fogyatékosságra kiterjedıen. (belsı lift, akadálymentes vizesblokk, stb) KÉT-TANTERMES UDVARI ÉPÜLET: Állaga rossz, bıvítés elkészülte után bontásra kerül. SPORTCSARNOK - OKTATÁSI SZÁRNY: Az épületegyüttes két épületbıl tevıdik össze. Az oktatási szárnyból és a sportcsarnokból. Tantermek, közlekedıterek, vizesblokkok és szertárak, illetve egyéb kiszolgáló helyiségek találhatók az épületben. Rendeltetés változás nem történik a rekonstrukció során. Termek kialakítása, átszervezése és felújítása szerkezeti átalalkításokkal. Tetıszerkezetek és fedés felújítása, cseréje, valamint kapcsolódó bádogos szerkezeti munkák. Meg kell oldani a
3
csapadékvíz elvezetést, valamint a villámhárító rendszert. További feladatok: a nyílászárók cseréje; főtéskorszerősítés; projektarányos akadálymentesítés; belsı burkolatok cseréje; vizesblokkok felújítása; csapadékvíz-elvezetés korszerősítése; belsı festés, a homlokzat felújítása, valamint az IKT komplex eszközrendszerének fogadására alkalmas intézményi környezetet alakítunk ki. TARTALMI FEJLESZTÉS: A közoktatási intézmény jelenleg is részt vesz 3 db sikeres HEFOP projekt megvalósításában. A szakértıi listából kiválasztott szakértık bevonásával a pályázó vállalja, hogy a TÁMOP 3.1.4. számú pályázatot (Kompetenciaalapú oktatás, egyenlı hozzáférés – korszerő intézményekben) kidolgozza és határidıre a Közremőködı Szervezethez benyújtja. ESZKÖZFEJLESZTÉS: A kötelezı eszközfejlesztés révén kb. a tantermek felében elfogadható színvonalú a bútorzat. A többiben régi, az ergonómiai szempontoknak nem megfelelı padok vannak. A szaktantermek berendezése már nem felel meg a mai kor igényeinek. A legelhasználtabb a természettudományi termekben lévı berendezés, aminek cseréje szükséges. 1.3. Költségek, önerı A pályázat elsı fordulójában vázlatterv szintő kidolgozás mellett elegendı a tételes költségbecslés benyújtása. Erre alapozottan a fejlesztés összköltsége: 555.000 E Ft. Ebbıl az önerı 56 M Ft. Megcélzott támogatás: 499 M Ft A megvalósításra 24 hónap áll rendelkezésre a támogató döntést követıen, az elıkészítéssel együtt erre szükség is van, így két év költségvetését terheli ennek biztosítása. A támogatás utófinanszírozással történik, az elıleg 500 M Ft támogatást feltételezve max 65 M Ft lehet, a köztes finanszírozás kifizetett számla alapján történik, de annak végösszege nem haladhatja meg a megítélt támogatás 90 %-t. Az önerı biztosítására egyeztetéseket folytattam Tata város vezetésével. Ennek eredményeként három változat mutatkozik: - Tata Város Önkormányzati Képviselı-testülete vállalja a felújítási projekthez kapcsolódó önerı biztosítását, és gondoskodik a költségvetési rendelet megalkotásánál annak biztosítására. - Tata Város Önkormányzata az önerı felét biztosítja, - illetve nem vállal önerıt. Ezen esetekben Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat tulajdoni hányadot kér az önerı és az arra esı beruházási érték erejéig a beruházással érintett ingatlanoknál. Tata önkormányzata a kérdésrıl 2007. december 19-i ülésén dönt. Mivel a pályázatot csak a fenntartó adhatja be, a szükséges önerıt a megyei önkormányzatnak kell a vállalnia, ezért a fenti egyeztetés és eredménye a fenntartó és a tulajdonos külön megállapodásában kerül rögzítésre.
2. Jávorka Sándor Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium oktatási funkcióinak integrálása, új szárny építésével A szakközépiskolában jelenleg 4 szakon, a szakiskolában 6 szakon képezik a fiatalokat. A nappali és levelezı tagozaton 539 fı tanul, összesen 29 osztályban. Az intézmény emellett felnıttképzéssel is foglalkozik, évente 1400 fı vesz részt az iskola keretei között szervezett szaktanácsadásokon, továbbképzéseken. Egy éven belül várhatóan indul a felsıfokú szakmai végzettséget adó kistérségi menedzser asszisztens képzés. 4
A meglévı épületegyüttese vegyes, sokszori bıvítés és átalakítás rendszertelen halmazaként jött létre. Az intézmény korábban miniszteriális fenntartású volt. Ebben az idıszakban lehetısége volt arra, hogy központi pénzekbıl nagyszabású építkezéseket bonyolítson le. Sok esetben átgondolatlanul vagy a szükségtıl vezetve az építkezés koncepciótlanul bonyolódott le. Az épületek szétszórtan helyezkednek el. Az épületek egy része mezıgazdasági színek beépítésével készült, alkalmatlan a benne folyó oktatás céljára, fenntartásuk gazdaságtalan. Ezek az épületek 35-40 évesek, felújításukra nem került sor, karbantartásuk elhanyagolt. Az épületek akadálymentesítés igénybevétele nem biztosított. 2.1. Konkrét célok: - megszüntetni azokat a szétszórt, kis épületeket, amelyek állaga nem teszi lehetıvé a racionális felújítást, - kollégiumban lévı oktatási termek kiváltása, - fıépület projektarányos akadálymentesítése (új szárny és fıépületet kiszolgáló lift, stb) - az iskola-intézmény belsı udvarának igényesebb kialakítása - IKT komplex eszközrendszerének fogadására alkalmas intézményi környezet kialakítása - A 11/1994. sz. MKM rendelet 7. melléklete által elıírt kötelezı eszközök biztosítása 1.2. Elvégzendı munkák bemutatása: - A fejlesztés keretében 2 épület, illetve néhány építmény kerül elbontásra: a kertészeti eszközök tárolását szolgáló barakkok, garázsok. - Az elbontott 2 épületben lévı 6 tanterem és könyvtár, a kollégiumban lévı 3 terem oktatási funkcióinak kiváltása a fıépülethez kapcsolódó új szárny építésével. Az új épületben kiszolgáló helyiségek is helyet kapnak. - Új szárnnyal érintett területen a közmővek kiváltása - A pályázat keretében megtörténik a fıépület projektarányos akadálymentesítése, a toldaléképületben kerül elhelyezésre a lift, amely a mozgáskorlátozottak, a kerekes székkel közlekedık számára biztosítja a toldalék és a meglévı épület valamennyi emeletére való feljutást. - A beruházás keretében az infrastrukturális fejlesztések megvalósításával egy idıben az Információs és Kommunikációs technológiák komplex eszközrendszerének fogadására alkalmas intézményi környezetet kialakítása. - elbontott épületek helyén udvar rendezés, kertészeti munkák A hagyományos építéső fıépület a bıvítményeivel, alkalmas arra, hogy toldaléképítés során az elbontott, elbontandó melléképületekbıl a szaktantermeket befogadja. Továbbá energetikai–főtési szempontból korszerősített épületet tartunk meg illetve bıvítünk, míg a statikailag és állag-, illetve vízszigetelés szempontjából már rongálódott, gazdaságosan nem felújítható épületek elbontásra kerülnek. TARTALMI FEJLESZTÉS: A szakértıi listából kiválasztott szakértık bevonásával a pályázó vállalja, hogy a TÁMOP 3.1.4. számú pályázatot (Kompetenciaalapú oktatás, egyenlı hozzáférés – korszerő intézményekben) kidolgozza és határidıre a Közremőködı Szervezethez benyújtja. ESZKÖZFEJLESZTÉS: A kötelezı eszközfejlesztés keretében az új szárny felszerelésének részbeni korszerősítése történik meg.
5
1.3. Költségek, önerı A pályázat elsı fordulójában vázlatterv szintő kidolgozás mellett elegendı a tételes költségbecslés benyújtása. Erre alapozottan a fejlesztés összköltsége: 280.000 E Ft. Ebbıl az önerı 30 M Ft. Megcélozható támogatás: 250 M Ft. A szükséges önerıt a megyei önkormányzatnak kell a vállalnia. A megvalósításra 24 hónap áll rendelkezésre a támogató döntést követıen.. A támogatás utófinanszírozással történik, az elıleg 250 M Ft támogatást feltételezve max. 40 M Ft lehet, a köztes finanszírozás kifizetett számla alapján történik, de annak végösszege nem haladhatja meg a megítélt támogatás 90 %-t.
C) PÁLYÁZATOK
BENYÚJTÁSÁHOZ IS SZÜKSÉGES INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYEZELEMZÉS
A pályázatok benyújtásának feltétele elsı fordulóban az esélyegyenlıségi feltételek jelenlegi helyzetének feltárása. A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlıség elısegítése kapcsán többek között a közoktatási intézményekben követelmény az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszőrése, az egyenlı hozzáférés biztosítása a minıségi oktatáshoz, a halmozottan hátrányos helyzető tanulók és a sajátos nevelési igényő tanulók esélyegyenlıségének biztosítása és elımozdítása. A helyzetelemzést az intézmények elkészítették a hivatal szakapparátusának és az ágazati minisztérium szakértıinek iránymutatásai szerint. Az elemzést az elıterjesztés 1. sz. melléklete tartalmazza. A felmérést az Oktatási és Kulturális Minisztérium jóváhagyta. Testületi megerısítése szükséges. Tisztelt Közgyőlés! Kérem az elıterjesztésben szereplı fejlesztések megvalósítása érdekében a pályázat benyújtásának támogatását és az alábbi határozati javaslat elfogadását. Tatabánya, 2007-12-14
Dr. Völner Pál Határozati javaslat I. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 1. Elhatározza, hogy meg kívánja valósítani a fenntartásában mőködı Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Tata rekonstrukcióját. 2. A megvalósítás érdekében a „KDOP – 2007-5.1.1. elnevezéső „Közoktatási infrastruktúra fejlesztés támogatása” tárgyú pályázatra 499 M Ft összegő támogatási igényt nyújt be. 3. Vállalja, hogy a pályázathoz/ fejlesztéshez szükséges önerıt (min. 10%-ot) a 2008. ill. 2009. évi költségvetése terhére biztosítja, ennek összege 56 M Ft. 4. Megismerte és elfogadja az intézmény esélyegyenlıségi helyzetelemzését. Felelıs: dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke Határidı: 2008. január 28.
6
Határozati javaslat II. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 1. Elhatározza, hogy meg kívánja valósítani a tulajdonában lévı, „Jávorka Sándor Mezıgazdasági – és Élelmiszeripari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium oktatási funkcióinak integrálása új szárny építésével” tárgyú fejlesztést. 2. A megvalósítás érdekében a „KDOP – 2007-5.1.1. elnevezéső „Közoktatási infrastruktúra fejlesztés támogatása” tárgyú pályázatra 250 M Ft összegő támogatási igényt nyújt be. 3. Vállalja, hogy a pályázathoz/ fejlesztéshez szükséges önerıt (min. 10%-ot) a 2008. ill. 2009. évi költségvetése terhére biztosítja, ennek összege 30 M Ft. 4. Megismerte és elfogadja az intézmény esélyegyenlıségi helyzetelemzését.
Felelıs: dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke Határidı: 2008. január 28.
7
1. sz. melléklet
Oktatási intézményi esélyegyenlıségi helyzetelemzés Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata
2007.
8
A dokumentum a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat fenntartása alatt álló tatai Eötvös József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, valamint a tatai K-EMÖ Jávorka Sándor Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola és Kollégium által nyújtott adatok, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium által közzétett Helyzetelemzést segítı adatlap a Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Program tervezéséhez címő útmutató alapján készült.
1. Törvényi háttér A
2003.
évi
CXXV.
törvény
az
egyenlı
bánásmódról
és
az
esélyegyenlıség
elımozdításáról kimondja, hogy:
Az Országgyőlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlı méltóságú személyként élhessen, azon
szándékától
vezérelve,
hogy
hatékony
jogvédelmet
biztosítson
a
hátrányos
megkülönböztetést elszenvedık számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlıség elımozdítása elsısorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következı törvényt alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Az egyenlı bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékő figyelembevételével kell eljárni. 2.
§
Az
egyenlı
bánásmód
követelményére
vonatkozó,
külön
jogszabályokban
meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
Az alábbi paragrafusokban pedig az oktatási-nevelési folyamatokban határozza meg az egyenlı bánásmód, esélyegyenlıség szempontjait:
27. § (1) Az egyenlı bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy elıírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlı bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen
9
a) az oktatásba történı bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggı juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhetı tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggı jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlı bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetıségét. (4) Az oktatási intézményekben nem mőködhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülıi vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése.
28. § (1) Nem sérti az egyenlı bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevıket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlı bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülık kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsıoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyızıdésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevıket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag elıírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megırzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérıen rendelkezhet.
29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevık meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - elınyben részesítési kötelezettséget írhat elı.
10
2. Bevezetés A fenti törvényi háttér szellemében Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata a következıkben dolgozza ki a fenntartása alatt mőködı tatai középiskolákra vonatkozó esélyegyenlıségi helyzetelemzését, vállalva, hogy az elkészült és elfogadott dokumentumot összehangolja az önkormányzati intézkedési tervvel1, az önkormányzati minıségirányítási programmal, valamint a fenntartása alatt mőködı oktatási intézmények mőködtetésével, pedagógiai munkájukat szabályozó dokumentumaikkal. 3. Az oktatási esélyegyenlıségi helyzetelemzés és program célja A települési közoktatási esélyegyenlıségi helyzetelemzés és program célja: A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlıség elısegítése
a
település
közoktatási intézményeiben.
Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszőrése.
Az egyenlı hozzáférés biztosítása a minıségi oktatáshoz.
A halmozottan hátrányos helyzető tanulók és a sajátos nevelési igényő tanulók esélyegyenlıségének
biztosítása
és
elımozdítása
az
oktatási-nevelési
folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése), melyek csökkentik a meglévı hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet.
A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása.
4. Oktatási esélyegyenlıségi helyzetelemzés Az alábbiakban közölt helyzetelemzés az Oktatási és Kulturális Minisztérium e célból, honlapján közzétett sablonja és adatlapjai alapján készült.
HELYZETELEMZÉS AZ ESÉLYEGYENLİSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
TATAI EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM Bevezetés
Ez a helyzetelemzés a tatai kistérség esélyegyenlıségi intézkedési tervének kidolgozásával párhuzamosan készült. Az elemzés során történtek egyeztetések, de még nem állt rendelkezésre sem az elfogadott Települési vagy Társulási Közoktatási Esélyegyenlıségi Terv, sem az annak megalapozására készített helyzetelemzés. Az Eötvös Gimnázium esélyegyenlıségi tervének elkészítéséhez több más település tervét is célszerő lesz figyelembe venni, hiszen a beiskolázás egész Komárom-Esztergom megyére, sıt, azon túlra is kiterjed. 1
Az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 85.§ alapján
11
1. A tanulói összetétel vizsgálata
A
gimnáziumba
járó
diákok
megoszlása
az
utóbbi
két
évtizedben
a
következıképpen alakult.
tatai
bejáró
kollégista
1990
(345 fı) 59 %
(135 fı) 23 %
(106 fı) 18 %
2000
(373 fı) 43 %
(407 fı) 47 %
(76 fı) 10 %
2007
(293 fı) 38 %
(342 fı) 42 %
(165 fı) 20 %
A kilencvenes években megnövekvı bejáró létszám a gimnázium akkor indított új programjaival függ össze (intenzív nyelvi képzés, speciális csoportok, stb.). Ebben az évtizedben volt a legjelentısebb a szomszéd városokból, benne a megyeszékhelyrıl, Tatabányáról átjáró diákok száma, míg a kistelepülésekrıl bejáró tanulók száma megközelítıleg azonos volt.
A kollégisták arányának csökkenéséhez hozzátartozik az a tény, hogy idıközben a tanulói összlétszám jelentısen nıtt, vagyis a kollégisták létszáma kisebb mértékben csökkent. Az újabb növekedést az Arany János Tehetséggondozó program indítása magyarázza. A gimnázium 800 tanulója között 2007. szeptemberétıl 165 kollégista és 342 bejáró folytatja tanulmányait. A tanulók állandó lakhely szerinti megoszlását a következı táblázat mutatja. Mint látható, az AJTP keretében olyan diákok is vannak a kollégiumban, akik napi bejárással is meg tudnák közelíteni az iskolát. Az ı esetükben a hátránykompenzáció érdekében kerül sor a kollégiumi felvételre.
2007/08. tanév
Tatai
Kistérségi
282
387
Tatai
Kistérségi
1
11
Nem kollégista tanulók megyei más megyei város falu város falu 450 181 3 1
határon túli
Kollégista tanulók (AJTP) megyei más megyei város falu város falu 15 71 5 26
határon túli
3
0
12
Tatai 0
Kollégista tanulók (nem AJTP) Kistérségi megyei más megyei város falu város falu 0 10 14 14 7
határon túli 1
Az Arany János Tehetséggondozó Programot 2000-ben indította a kormány. Létrejöttének hátterében azok a szociológiai felmérések álltak, melyek szerint a különösen népszerő egyetemi karokon csupán másfél százalékra tehetı az ötezernél kisebb lélekszámú településrıl származó hallgatók aránya. Ebbıl a tapasztalatból kiindulva a program fı célkitőzése a társadalmi esélyegyenlıtlenség mérséklése lett. Alapelve szerint minden tanuló számára biztosítani kell – függetlenül lakhelye földrajzi és családja anyagi helyzetétıl – a társadalmi felemelkedés esélyét nyújtó képzést. A programban a tanulást, mővelıdést, beilleszkedést nehezítı tényezık ellensúlyozása speciális pedagógiai és szociális eszközökkel valósul meg. Indulásakor az 5000 fı alatti települések diákjai számára volt nyitott, majd 2003-ban a kistelepülési hátrányok leküzdése helyett az egyéni szociális és kulturális hátrányok csökkentésére került a hangsúly.
Az intézmények az Oktatási Minisztérium által kiírt pályázat útján kerültek a programba. A középiskolák és a kollégiumok (önállóak vagy közös igazgatásúak) csak közösen adhattak be pályázatot, mivel a program ideje alatt a tanulók számára kollégiumi jogviszony létesítése kötelezı. Jelenleg az AJTP 23 intézmény-párban mőködik, jellemzıen egy megyében egy intézmény-pár. Komárom-Esztergom megyébıl a tatai Eötvös József Gimnázium, s az akkor még önálló József Attila Középfokú Kollégium nyerte el a lehetıséget a programban való részvételre. Az elsı osztályt 2001ben iskoláztuk be, azóta két osztályban 48 hátrányos helyzető fiatal sikeresen befejezte középiskolai tanulmányait. Többségük ma már egyetemi hallgató.
A tanulók is évrıl évre pályázat útján kerülnek a programba. A pályázatot a diákokat küldı önkormányzatok számára írja ki az OKM, és csak olyan tanuló delegálható,
aki
megfelel
az
évenkénti
kiírásában
definiált
hátrányos
helyzet
feltételeinek. A delegáláson túl a diákok tehetségbeválogatáson (országosan egységes válogatáson és felvételi vizsgán) vesznek részt. Az Oktatási Minisztérium és a résztvevı iskolák együttesen alakították ki a program nevelési és oktatási tartalmát, amelyet a tapasztalatok alapján folyamatosan továbbfejlesztenek.
A program, az általános célkitőzéseknek megfelelıen, a tanulmányi célok mellett nagy hangsúlyt helyez a személyiség- és képességfejlesztésre, a tehetséggondozásra, a
13
tanulók közötti összetartozás érzésének kialakítására, valamint a szociális hátrányok csökkentésére.
Évente
1-2
sajátos
nevelési
igényő
tanuló
nyer
felvételt
az
Eötvös
gimnáziumba. Számuk ugyan gyarapodott az utóbbi években, de a gimnázium fı profiljából adódóan ık többnyire részképesség-zavarokkal küzdı és továbbtanulási motivációval érkezı, jó képességő tanulók. Fıleg diszlexiás maradványtünetekkel küzdı diákok esetében állapítunk meg speciális mentességeket a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján (például a helyesírás értékelése alóli felmentés, vagy csak egy idegen nyelv tanulásának engedélyezése, stb.). A tantestület tagjai nagy empátiával és türelemmel foglalkoznak e tanulási nehézséggel rendelkezı diákokkal, de a speciális szakértelmet követelı fejlesztést a szakszolgálatok látják el. Így intézményünk a
többlet
normatívát
eddig
nem
vette
igénybe.
Több
esetben
a
gimnáziumi
magyartanárok és nyelvtanárok kezdeményezik a tanulók vizsgálatát, mert a jó képességő tanulóknál sokszor rejtve maradnak az általános iskolában a részképesség zavarok.
A jelenleg az iskolába járó SNI-s tanulók közt egy mozgás-és egy érzékszervi (hallás) sérüléssel élı fiatal van. Az elmúlt években szintén volt komoly mozgássérüléssel küzdı diákunk. Mivel az épületek még nem akadálymentesek, a terembeosztást úgy készítettük el, hogy a többi osztálynál kevesebb helyváltoztatással és mindig a földszinten legyen órája.
Az utolsó években gyarapodott a nem organikus eredető tanulási nehézséggel és beilleszkedési zavarokkal küzdı tanulóink száma. Ennek kezelése sokszor igen nehéz feladat elé állítja a tantestületet, különösen, mert kevéssé készült fel rá. Növekvı érdeklıdés figyelhetı meg az olyan továbbképzések iránt, amelyek a magatartási problémák megoldásához nyújtanak segítséget.
2. A nevelés és oktatás eredményességére vonatkozó adatok
2.1. Kompetenciamérések
Az elmúlt idıszak kompetenciamérései azt tükrözik, hogy az Eötvös József Gimnázium matematikából is és szövegértésbıl is jobb eredményeket mutat föl, mint a gimnáziumi átlag, a nagygimnáziumi átlag, vagy mint az elvárható eredmény. A
14
legfontosabb eredményeket kiemeljük. (Mint ismeretes, 2005-ben nem volt felmérés, a 2007. évi eredmény pedig még nem érkezett meg.) Látható, hogy a 2003. és 2006. évi eredmények szinte azonosak, a 2004. évi pedig kiemelkedı. Sajnos, az elmúlt években nem készült külön kimutatás a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzető tanulók eredményérıl, amin feltétlenül változtatni kell.
1. Átlageredmények
Matematika
2003
2004
2006
Országos átlag
500
497
499
Gimnáziumi átlag
556
558
556
Eötvös gimn.
598
637
597
2003
2004
2006
Országos átlag
500
499
501
Gimnáziumi átlag
564
562
565
Eötvös gimn.
590
619
589
Szövegértés
2. Teljesítményszintek
A kompetenciamérések másik összehasonlítható adatsora a teljesítményszintek szerinti megoszlás. Itt azt mutatják ki, hogy a tanulók hány százaléka tartozik az adott képességszinthez. (A teszt megoldásainak feldolgozásakor az értékelık a tanulókat képességeik alapján négy képességszintbe sorolták aszerint, hogy milyen mértékben birtokolják a matematikai, illetve szövegértési kompetenciákat. A legjobb teljesítmény a 4. szint. Az ötödik a szint alattit jelenti.) Matematika
2003
2004
2006
Szint
4.
3.
2.
1.
alatta
4.
3.
2.
1.
alatta
4.
3.
2.
1.
alatta
Gimn.
17
38
33
11
2
20
33
34
12
1
19,1
33
39
12
1,6
Eötvös
20
55
25
0
0
40
50
10
0
0
27,6
44,8
27,6
0
0
Olvasás
2003
2004
2006
Szint
4.
3.
2.
1.
alatta
4.
3.
2.
1.
alatta
4.
3.
Gimn.
16
46
31
7
1
17
42
31
9
1
16
46
Eötvös
20
55
25
0
0
40
50
10
0
0
20,7
51,7
2.
1.
alatta
30
7
1
27,6
0
0
15
3. Várható és tényleges eredmény
A harmadik értékelési szempont az ún. „elvárható” eredményhez való viszonyítás. A Hozott Érték Index alapján számított várható, és a tanulók tényleges teljesítménye közötti különbség minden rendelkezésre álló adat alapján pozitív az Eötvös József Gimnáziumban. A 2006. évi mérésekrıl kapott adatok nem térnek ki erre a mutatóra, így csak a korábbiak közölhetık. A gimnáziumi adatokat az EJG rövidítés mellett tüntetjük fel.
2003. Matematika
Valós eredmény EJG
598
Várható (összes iskola)
548
+50
Várható (gimnáziumok)
551
+47
2003. Olvasás
Valós eredmény EJG
590
Várható (összes iskola)
553
+37
Várható (gimnáziumok)
560
+30
2004. Matematika
Valós eredmény EJG
637
Várható (összes iskola)
548
+89
Várható (gimnáziumok)
552
+85
2004. Szövegértés
Valós eredmény EJG
619
Várható (összes iskola)
550
+69
Várható (gimnáziumok)
556
+63
2.2. Érettségi vizsgák
Mivel a kompetenciamérések a gimnáziumi képzés félidejében készülnek, érdemes mellétenni a kimeneti adatokat, elsıként az érettségi vizsgák adatait. Az új típusú, ún. kétszintő érettségi az utolsó három esztendıben zajlott le, és jól kimutatható tendenciák tükrözıdnek az eddigi eredményekben.
16
tantárgyak
2005
2005
2006
2006
2006
2007-
2007
2007
országos
Eötvös
országos
Eötvös
AJTP
országos
Eötvös
AJTP
osztály
osztály
Magyar
3,49
3,92
3,4
4,08
3,96
3,47
4,26
3,54
Történelem
3,69
4,36
3,72
4,47
3,96
3,48
4,39
4,59
Matematika
n.a.
4,48
3,32
4,32
3,92
2,82
4,22
4,04
Angol
3,33
4,87
3,24
3,98
3,55
3,69
4,42
4,31
Német
3,43
4,88
3,43
4,08
2,88
3,65
4,5
4,67
Fizika
3,76
4,56
3,64
4,63
4,66
3,46
4,15
4,5
Kémia
3,63
4,13
3,52
3,87
-
3,69
4,83
5
Biológia
3,82
4,52
3,91
4,86
5
3,45
4,25
5
Informatika
3,40
3,78
3,6
4,38
3,77
3,83
4,63
4,67
4,28
3,88
4,42
4,22
Átlag
4,46
A vizsga-eredmények a kiemelt kötelezı, valamint a leggyakrabban választott tantárgyakból, ahol közép-és emelt szintő vizsgák együttesen szerepelnek, mutatják, hogy mind az Eötvös gimnázium átlaga, mind az Arany János program osztályainak teljesítménye lényegesen az országos átlag feletti. A matematika 2005. évi megismétlése miatt nem tartanak nyilván országos átlagot. Az iskolán belül az AJTP osztályok összesített eredménye csak 4 illetve 2 tizeddel alacsonyabb az évfolyam átlagánál, ami figyelembe véve az induló szintjüket és hozott hátrányaikat, igen szép teljesítmény.
Látványosan mutatkoznak meg az eredmények a következı grafikonon ábrázolva. A középszintő érettségi eredmények alapján a gimnázium messze az országos átlag fölötti.
Az összes középszintő vizsgaeredmény megoszlása országosan 2005-ben, 2006-ban, 2007-ben és az Eötvös eredménye 2007-ben (mentességek nélkül) vizsgaeredmény
17
30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 0-9% 10- 20- 30- 40- 50- 60- 70- 80- 9019% 29% 39% 49% 59% 69% 79% 89% 100%
2.3. Versenyeredmények
A legrangosabb tanulmányi versenyen, az OKTV-n hagyományosan sok diákot szerepeltetünk eredményesen. A következı táblázatban csak az országos döntısöket és az elsı tíz közötti helyezetteket tüntetjük fel. Az utolsó három tanév 21 döntıse között egy tanuló volt az Arany János program diákja, továbbá a helyezettek között is volt hátrányos helyzető tanuló.
Döntıs
Elsı tíz hely valamelyikén
2004/2005
3
1
2005/2006
6
2
2006/2007
12
6
2.4. Esélyegyenlıség megteremtése a hátrányos helyzető tanulók számára
Az Arany János Tehetséggondozó Program olyan konkrét célokat is maga elé tőzött, amelyek teljesítésével a végzett tanulók munkaerı-piaci érvényesülésének jobbak
18
az esélyei. A program támogatja az ECDL (Európai Számítógép-használói Jogosítvány) bizonyítvány, a gépjármővezetıi engedély, továbbá a legalább középfokú nyelvvizsga megszerzését.
Az Eötvös gimnázium két végzett AJTP-s osztályában minden tanuló sikeresen érettségizett és ECDL bizonyítvány, valamint jogosítvány birtokában hagyta el az iskolát. A tanulmányaikat sikerrel befejezık között a nyelvvizsga arány a legproblematikusabb. Némiképp magyarázzák ezt a hátrányos helyzető tanulók különféle kompetenciáinak összehasonlításáról
az utóbbi idıben született tudományos kutatási
eredmények.
Valamennyi kompetencia terület közül a nyelvi hátrány a legnehezebben leküzdhetı. Az 50%-os
eredményesség
egyébként
megfelel
az
Önkormányzati
Minıségirányítási
Programban az AJTP esetében elvárt szintnek, de az általános tanulmányi eredmények kisebb mértékben térnek el. A hátrányok kompenzálásának a legfontosabb területe lesz a jövıben a nyelvi kompetenciák fejlesztése.
2006
2007
Létszám
26
22
ECDL bizonyítvány
26
21
Jogosítvány
26
21
Nyelvvizsga
14
11
Sikeres érettségi vizsga
26
22
2.5. Továbbtanulási eredményesség
Az évente megjelenı „A középiskolai munka néhány mutatója” címő kiadvány legfrissebb adatai alapján az Eötvös gimnázium minden mutatója pozitív. A korábbi évektıl eltérıen sorrendeket már nem állít fel az Oktatáskutató és Fejlesztı Intézet, inkább az intézmények korábbi eredményeihez képest elért fejlıdését, továbbá az ún. elvárt értékekhez való viszonyt mutatják be. (Az elvárt értéket a négy évvel korábban mért
bemeneti
adatokból
számítják.).
A
következıkben
az
Eötvös
gimnázium
legfontosabb adatait mutatjuk be.
Felsıoktatási
2002
2003
2004
2005
2006
85,2
66,5
76,1
73,7
83,6
61,5
75,2
75,7
84,8
84,5
felvételi arány Felvettek nyelvvizsgáinak aránya
19
2005
2006
Felvételi arány
73,71
83,58
Elvárt érték
70,92
66,77
Eltérés
2,79
16,81
Az Arany János Tehetséggondozó program keretében végzett osztályok továbbtanulási eredményességét a következı adatok mutatják. Mivel ezek saját nyilvántartásunkból származnak, hozzá tudjuk tenni, hogy a tanulók többsége egyetemre nyert felvételt.
Felsıoktatásban
20/26
17/22
Felsıfokú szakképzésben
6
3
Nem vették fel
-
2
3. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók lehetıségei
Az Eötvös gimnáziumba Komárom-Esztergom megye teljes területérıl, illetve más megyékbıl is érkeznek tanulók az AJTP keretében. A szigorú pályázati rendszer következtében kizárólag valóban hátrányos helyzető tanulók juthatnak be a programba, közöttük soknál halmozottan hátrányos helyzet áll fenn, és nemcsak a törvény által definiált értelemben. Minden jó szándék mellett is elıfordul, hogy nagyon nehéz sorsú családok nem részesülnek a jegyzıi védelemben. Tovább nehezíti a tisztánlátást, hogy a tanulók ebben az életkorban különösen érzékenyek, gyakran inkább titkolják a valós helyzetüket, mint hogy segítséget kérjenek. Mivel a szülıi adatszolgáltatás önkéntes, gyakran rejtve marad a halmozottan hátrányos helyzet. A programba bekerült tanulók élethelyzetét, körülményeit megismerve sejlik csak fel valódi státuszuk.
Arany János-os diákjaink tanyáról, pusztáról, zsákfaluból vagy éppen lepusztult iparteleprıl, lakóteleprıl érkeznek. Jellemzıek a sokgyermekes családok. Gyakori a tartósan vagy idıszakosan munkanélküli, vagy pl. három mőszakban fizikai munkát végzı szülı. Az „Aranyos” diákok közt sok az árva, félárva, nevelıszülıknél vagy nagyszülıknél elhelyezett gyermek. A családok jelentıs részében fordul elı súlyos betegség (szervi és mentális egyaránt). Nem ritkán maga a felvett tanuló küzd valamilyen egészségkárosodással.
20
Az AJTP 5 éves; a középiskola 9. évfolyamán kezdıdik és 13. évfolyamán ér véget. Kiemelt tanulmányi céljai: a tanulók felkészítése felsıoktatási intézményben történı továbbtanulásra; angolból (vagy más idegen nyelvbıl) középfokú nyelvvizsga, informatikából ECDL-bizonyítvány megszerzése, a diákok rendszeres szerepeltetése regionális és országos tanulmányi versenyeken; valamint cél a gépjármővezetıi engedély megszerzése is.
A diákok a 9. évfolyamon ún. elıkészítı képzésben vesznek részt, ahol intenzív angol nyelvi (heti 7 óra), informatikai (heti 4 óra), és anyanyelvi oktatást kapnak, valamint tanulás-módszertani és kommunikációs ismereteket szereznek. A 10-13. évfolyamokon
az
AJTP-sek
az
iskola
pedagógiai
programjának
megfelelı,
négyévfolyamos középiskolai képzésben vesznek részt, részben vagy teljes mértékben integráltan a más képzési formákban tanuló iskolatársaikkal. A programleírásban foglaltaknak megfelelıen továbbra is külön osztályban tanulnak, de az Eötvös gimnázium oktatásszervezési gyakorlata szerint más osztályokkal közösen szervezett csoportokban is folyik a munka. Évfolyamszinten szervezıdnek a második idegen nyelvi csoportok (szabadon választható hat nyelv közül: angol, német, francia, spanyol, orosz és latin), vegyesen a testnevelés órák, valamint az érettségire felkészítı foglalkozások. Az iskola egyéb szolgáltatásai, valamint a kollégiumi élet teljes mértékben integrált. Az AJTP a 13. évfolyam végén érettségi vizsgával zárul.
A program, az általános célkitőzéseknek megfelelıen, a tanulmányi célok mellett nagy hangsúlyt helyez a személyiség- és képességfejlesztésre, a tehetséggondozásra, a tanulók közötti összetartozás érzésének kialakítására, valamint a szociális hátrányok csökkentésére.
A halmozottan hátrányos helyzető tanulók az iskola pedagógiai programjában biztosított
valamennyi
megegyezıen
vesznek
lehetıséget részt
a
igénybe
szakkörök,
munkájában. Minden HH/HHH tanulóról
tudják mővészeti
egyéni
venni.
Létszámarányukkal
csoportok
fejlesztési
és
a
sportkör
terv készül, amelynek
figyelembe vételével szükség szerinti egyéni segítséget kapnak (tantárgyi korrepetálás, vizsgára
vagy
versenyre
történı
felkészítés,
életvezetési
tanácsok,
pszichológiai
tanácsadás, stb.). Számos lehetıség kifejezetten a hátrányos helyzető tanulók számára biztosított: több közös színház és mozi, igényes koncertek, téli sítábor és nyári vízitábor, úszásoktatás, külföldi és hazai tanulmányutak. Mindezek anyagi fedezetét a programra biztosított többlet normatíva teremti meg.
21
Az iskolába járó nem Arany Jánosos HH/HHH tanulók hasonló szolgáltatásokat tudnak igénybe venni. Az ı anyagi támogatásukat a gimnázium mellett már több mint tizenöt éve mőködı „Tehetséggondozó Alapítvány” biztosítja. Az alapítvány létének feltételeit volt diákok, szülık befizetései teremtik meg.
Az intézményben kialakult a kultúrája, szervezeti rendje a tanulók olyan tájékoztatásának, ami segíti ıket a lehetıségek felkutatásában. Minden pályázati lehetıséget eljuttatunk az érdekeltekhez. Az Útravaló támogatást 11-13 tanuló nyerte el, egy tanulónk bekerült a ROMASTER programba. Mentorul többségben a tanáraik közül választottak.
4. Az oktatás és nevelés feltételei
4.1. Tárgyi feltételek
Az intézmény épületegyüttese a 18. századból származó, majd késıbb bıvített, ma kollégiumnak használt hajdani piarista rendházból, az 1912-ben elkészült gimnáziumi fıépületbıl, valamint az 1980-ban megépült új épületrészbıl s az ahhoz 1990 óta kapcsolódó sportcsarnokból áll. (A jobb áttekinthetıség érdekében mellékelünk egy légi felvételt.) Valamennyi épület rendkívül leromlott mőszaki állapotban van. A fenntartó Komárom-Esztergom Megyei és a tulajdonos Tata Városi Önkormányzat több alkalommal nyújtott be pályázatot a teljes épületegyüttesre vagy részleges felújításra, eddig sajnos sikertelenül.
A kiemelt mőemléki státuszú kollégium, a hajdani piarista rendház az összes épület közül a legrosszabb állapotban van. A fenntartó és a tulajdonos a kollégiumi funkció áttelepítését tervezi a mai kor követelményeinek jobban megfelelı helyre, míg a rendház számára más szerepet szán.
Az intézmény felszereltsége megfelelı, az utóbbi években közeledett a 11/1994. számú MKM rendelet 7. melléklete által elıírt kötelezı felszerelési és eszközjegyzékben foglaltak teljesüléséhez. Három kritikus pontja van az intézmény eszközellátottságának. A körülbelül 30 ezer kötetes könyvtár rendkívül zsúfolt, mára már veszélyezteti a munka szakmai követelményeinek teljesülését. Az utóbbi években folyamatosan fejlesztett számítástechnikai eszközpark pedig nem elégséges a folyton növekvı igényekhez képest. A sportcsarnok, részben a folyamatosan nagy igénybevétel miatt mára elkopott, szükséges a padozat és a feltételek, eszközök megújítása.
22
4.2. Személyi feltételek
Az intézmény tantestülete jól felkészült, nyitott és a megújulásra kész tanárokból áll. A tantestület -65 fıs, a gimnáziumban 55, a kollégiumban 10 fı dolgozik. Speciális feladatok ellátására, illetve gyermekgondozási óraadókat rendelkezik
is a
alkalmazunk. munkaköre
Valamennyien betöltéséhez
szabadságon lévık helyettesítésére
magasan
szükséges
kvalifikáltak, egyetemi,
minden
bizonyos
tanár
szakokon
(készségtárgyak, idegen nyelv), illetve a kollégiumban néhányan fıiskolai végzettséggel. 15 fı három szaktárgy tanítására jogosult. 1 fıállású és 2 óraadó kollégának van tudományos fokozata, jelenleg ketten dolgoznak a doktori cím megszerzésén.
Érettségi elnöki teendıket 17 tanár lát el. Az országos szakértıi névjegyzéken 8 kolléga szerepel. A kétszintő érettségi vizsgáztatóinak képzésére kiírt pályázaton („Képzık képzése”) hat kolléga szerepelt sikerrel, így ma a megyében és a régióban ık végzik e hat tantárgyból a tanárok felkészítését (magyarból, matematikából, fizikából, biológiából, kémiából és földrajzból). A kétszintő vizsgáztatói felkészítést a nyugdíj elıtt állók kivételével mindenki teljesítette. Az elmúlt években 18 kolléga szerzett pedagógus szakvizsgát, jelenleg 2 fı folytat ilyen tanulmányokat. A törvény által elıírt pedagógus továbbképzési kötelezettségének mindenki eleget tett (idıarányosan).
Az
utóbbi
években
növekedett
a
tantestület
érdeklıdése
a
pedagógus
mesterségbeli tudás gyarapítására irányuló képzések iránt. A Mentálhigiénés Alapképzés Pedagógusoknak kurzust 3 fı, önismeret tanítása alapképzést 1 fı, tanulásmódszertan képzést 6 fı, kooperatív tanulási tanfolyamot szintén 6 fı végzett. Jelenleg egy kolléga a tehetség és fejlesztése szakon folytatja tanulmányait a debreceni egyetemen.
A tantestületben a 30 nyelvszakos kolléga mellett 8 tanár beszél valamilyen idegen nyelvet. A két tanítási nyelvő tagozaton szaktárgyát angol vagy német nyelven tanítja
11
tanár,
közülük
három
külsı
óraadó.
1991
óta
idegen
anyanyelvő
vendégtanárokat is alkalmaznak, éveken át négy különbözı nyelv –angol, francia, német és spanyol –tanításában vettek részt külföldrıl jött kollégák. Jelenleg angol és német vendégtanár segíti a jó színvonalú nyelvoktatást. Figyelmet fordítunk arra, hogy az anyanyelvi tanárokkal találkozzanak a hátrányos helyzető tanulók.
23
4.3. Egyéb feltételek Segíti a tanulók, közöttük a HH/HHH tanulók esélyeit, hogy a gimnáziumban 2002 óta ECDL vizsgaközpont mőködik, így helyben történik a felkészülés és a vizsga letétele is.
Ugyancsak
helyben,
a
gimnáziumban
nyílik
lehetıség
a
DSD
(Deutsches
Schprachdiplom) vizsga letételére. A megye egyetlen DSD iskolájaként felsıfokú felkészítés
és
vizsgáztatás
történik
német
nyelvbıl,
a
bizonyítvány
feljogosítja
tulajdonosát a felsıfokú tanulmányok német felsıoktatási intézményben való folytatására (nyelvi feltétel).
5. A Pedagógiai Program és a nevelési gyakorlat
A helyi Pedagógiai Program szerint tevékenységközpontú, a minden irányú továbbtanulásra felkészítı oktatómunka, a harmonikus személyiségfejlıdést biztosító nevelımunka az Eötvös Gimnázium közösségének alaptevékenysége. Ezt a célt szolgálja az
oktatásszervezés
tevékenységrendszer:
minden tanulmányi
eleme,
továbbá
versenyekre
a
történı
gazdag
tanórán
felkészítés,
kívüli
korrepetálás,
szakkörök, diákszínpad, énekkar, sportkör, tanulmányi kirándulások itthon és külföldön, a környezeti- és egészségnevelés alkalmai, az igényes szabadidıs programok (színház, mozi, hangversenyek, vendég elıadók meghívása, témahetek, stb.)
Az elmúlt három évben részt vettünk a HEFOP Térségi Iskola- és Óvodafejlesztı Központ (Közép-Dunántúli Konzorcium) munkájában. Ennek keretében a tantestület
mintegy
20
tagja
ismerte
meg
a
kompetencia
alapú
oktatási
programcsomagokat a gyakorlatban. Ma már közülük többen mentori szerepet töltenek be, a környékbeli iskolák kérésére továbbítva tapasztalataikat. Három tanár vállalt szerepet az OKI Sulinet Digitális Tudásbázis monitor programjában, amelynek során a különbözı szaktárgyak tanításának digitális támogatási lehetıségeit próbálták ki. Hasonlóképpen a Calibrate elnevezéső, nemzetközi programban 3 fı. Ugyancsak az OKI keretében 15 kolléga a fejlesztı feladatok kidolgozásában és kipróbálásában vett részt.
6. Az intézmény kapcsolatrendszere
6. 1. Oktatási intézmények
Rendkívül jó kapcsolatot ápolunk Tata, a tatai kistérség és az egész megye általános
iskoláival.
A
beiskolázási
idıszakban
külön
tájékoztatót
tartunk
a
pályaválasztási felelısöknek. Elmegyünk az iskolák pályaválasztási szülıi értekezleteire, osztályfınöki óráira. Minden évben külön kiadványt jelentetünk meg a beiskolázási
24
tudnivalókról. Az AJTP indulásakor a megye valamennyi kistelepülési iskoláját felkerestük és tájékoztatást adtunk az induló programról. Azóta is sokat segítenek azok a kulcs személyek, akik az egyes településeken a legelkötelezettebbek az esélyegyenlıség megteremtése iránt.
Ugyancsak erısítette a kapcsolatokat, hogy a TIOK keretében együtt dolgoztunk a két legnagyobb tatai általános iskolával, a Vaszary János és a Kıkúti általános iskolák pedagógusaival.
Ez
utóbbi
intézménnyel
együtt
pályáztunk
a
közoktatási
típusú
sportiskolai tevékenységre is, amelyet mi 2008 szeptemberében tervezünk indítani.
A középfokú oktatási intézményekkel szertágazó kapcsolataink vannak. Természetszerőleg együttmőködünk a tatai középiskolákkal, a beiskolázás, tanulók átvétele ügye mellett több példa volt a 11-12. évfolyamos fakultatív, illetve ma már érettségire felkészítı foglalkozások esetében (vendéghallgatók fogadása). Rendszeresen látogatják egymás rendezvényeit tanulóink (pl. a mővészeti csoportok bemutatói), sportmérkızéseket, szabadidıs programokat közösen is szervezünk. A megye más gimnáziumaival, valamint az ország más tájain mőködı kéttannyelvő iskolákkal is tartunk fenn alkalmi kapcsolatot.
Az Arany János Program iskolái egyesületet hoztak létre a közös feladatok ellátására, a tapasztalatok cseréjének biztosítására. Mind a 22 intézmény-párral élı, rendszeres
kapcsolatot
ápolunk.
A
tanári
együttmőködés
és
a
közös
országos
rendezvények (mővészeti találkozó, sportversenyek, tanulmányi versenyek, stb.) mellett a tanulói közösségek is elıszeretettel tartanak kapcsolatot más „aranyos” iskolai és kollégiumi közösségekkel.
6.2.
Intézmények, civil szervezetek, vállalkozások
Az iskolai oktatás-nevelés célkitőzéseinek elérése érdekében szoros kapcsolatot tartunk
fent
a
városban
mőködı
közmővelıdési
intézményekkel,
valamint
az
együttmőködésre igényt tartó civil szervezetekkel. A helyi Pedagógiai Program a következıket nevesíti:
a Magyary Zoltán Mővelıdési Központ
a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár
a Megyei Múzeumi Szervezet Tatán mőködı egységei
a Városi Zeneiskola
a városban mőködı alapítványi és magán mővészeti iskolák
a Tatai Gimnázium Öregdiákjainak Egyesülete
25
a Tatai Zenebarátok Köre
a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége
a Vöröskereszt Városi Szervezete,
sportegyesületek, mővészeti csoportok, alapítványok,
az Olimpiai Edzıtábor.
A város és városkörnyék gazdasági szereplıivel az érettségire épülı szakképzésünk szervezése során alakítottunk ki kapcsolatot. Az elmúlt évek során 100-nál több kisvállalkozással és nagyobb céggel kötöttünk együttmőködési megállapodást, amely alapján a szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére szakképzési támogatásban részesítették
iskolánkat.
A
támogatókat
rendszeresen
tájékoztatjuk
a
támogatás
felhasználásáról, az intézményünkben folyó munkáról, eredményeinkrıl.
Összefoglalás A fentiekben bemutatott helyzet alapján elmondható, hogy a tatai Eötvös József gimnázium
nem
folytat
szegregáló
gyakorlatot,
s
az
utóbbi
években
komoly
tapasztalatokra tettek szert a kollégák a hátrányos helyzető tanulókkal való foglalkozás területén. Az intézményi dokumentumokba s a mindennapi pedagógiai gyakorlatba egyaránt beépültek az esélyek kiegyenlítése érdekében vállalt munkaformák, eljárások, szervezeti keretek. Az intézmény minden szolgáltatását igénybe tudják venni a hátrányos helyzető tanulók, sıt, kiemelt figyelmet, hátránykompenzációt élveznek. İszintén reméljük, hogy lesz lehetıség az Arany János Tehetséggondozó Program keretében - s azon túl is - tovább folytatni a megkezdett munkát.
A késıbbiekben elkészítendı Intézkedési tervben a következı fı beavatkozási területeket látjuk: 1.
Az általános iskolákkal még tudatosabb, tervszerőbb együttmőködés annak érdekében, hogy lehetıleg minden tehetséges gyermekhez eljusson az AJTP lehetısége
2.
Együttmőködés az általános iskolákkal azért, hogy az érintett (HHH vagy SNI) szülık fedjék fel helyzetüket, igényeljék, fogadják el a segítséget
3.
Az iskolába bekerülı hátrányos helyzető tanulókkal való foglalkozás még eredményesebbé tétele érdekében több tanár továbbképzése kifejezetten ezen a területen
4.
Kiemelt figyelem a nyelvi kompetenciák fejlesztésére
5.
A végzett munka jobb és célirányosabb dokumentálása
6.
Az Arany János Tehetséggondozó programban résztvevı gyermekek integrált oktatásának megvalósítása
26
HELYZETELEMZÉS AZ ESÉLYEGYENLİSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
K-EMÖ JÁVORKA SÁNDOR MEZİGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM
Az intézmény tanulói összetétele: Értékelés: - Az intézményünkben a 2007/2008. tanévben a tanulói összlétszámhoz (549fı) viszonyítva
1,6%-os
a
regisztrált
halmozottan
hátrányos
helyzető
tanulók
aránya((9 fı), valamint 3,3%-os a sajátos nevelési igényő tanulók aránya(18 fı). -
A halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya a szakiskolai osztályokban magasabb (2,2%), mint a szakközépiskolai évfolyamokon, ott 1%-os. Az egyes évfolyamok osztályaiban a HHH és SNI tanulók elosztása egyenletes, Egyetlen tanulócsoportban sem magasabb a hátrányos helyzető, vagy sajátos nevelési igényő tanulók aránya, az intézmény nem folytat szegregált oktatásszervezési gyakorlatot.
-
Valószínősíthetı, hogy a halmozottan hátrányos helyzető, illetve a sajátos nevelési igényő tanulók aránya ennél magasabb, csak nem minden esetben derül fény a hátrányos helyzet meglétére, vagy a tanulási/ beilleszkedési nehézségek hátterére.
-
A tanulók 66%-a más településrıl jár be, az iskola mezıgazdasági jellégébıl fakadóan a környezı falvakból, kistelepülésekrıl, közülük 4% a hátrányos helyzető tanuló aránya.
-
Az intézmény a sajátos nevelési igényő tanulók integrált oktatásához nem rendelkezik fejlesztı pedagógusi, illetve gyógypedagógusi végzettségő kollégával.
-
A halász, lótenyésztı, vadgazdálkodási technikus szakmákra megyén kívülrıl is érkeznek gyerekek, az ı elhelyezésük kollégiumban minden esetben biztosított. A tanulók összlétszámához viszonyítva 19%-os a kollégiumi elhelyezés, a HH tanulók 11%-a , a SNI tanulók 17%-a kért és kapott kollégiumi elhelyezést.
Fejlesztési célkitőzések: - A halmozottan hátrányos helyzet valóságos meglétének alaposabb, körültekintıbb feltárása.
27
-
A hátrányos helyzet, a sajátos nevelési igény, illetve a részképesség hiányának minél korábbi felismerése, hogy az ebbıl fakadó hátrányok csökkentése minél korábban megkezdıdhessen.
-
A halmozottan hátrányos helyzető tanulók nagyobb arányú elhelyezése a kollégiumban
Beavatkozási tevékenység: - A személyiségi jogok védelmét szigorúan szem elıtt tartva az osztályfınökök körültekintıbb feltáró munkája, gyermekvédelmi adatgyőjtés. A ki nem derült halmozottan hátrányos helyzet tapintatos feltárása, regisztrálása. -
A humánerıforrás fejlesztés a sajátos nevelési igényő tanulók oktatásához szükséges jogszabályi feltételek megteremtéséhez.
A nevelés-oktatás eredményessége: Értékelés: - Az intézményben az évfolyamismétlık és lemorzsolódok aránya meghaladja az országos átlagot. A 2006/2007-es tanévben 2,78%-os volt. Ez az elızı évekhez képest csökkenést jelent, de még mindig magas. Különösen a szakiskola 9-10. évfolyamán magas a bukások száma. -
A 250 óránál többet hiányzók aránya meghaladja az országos átlagot valószínőleg minden szakiskolában. Különösen a szakiskola 9-10. évfolyamán magas ez az arány. Az iskola eleget téve törvényi kötelezettségének rendszeresen értesíti a szülıt, majd az illetékes jegyzıt és a gyermekjóléti szolgálatot a hiányzásról, de sokszor még visszajelzés sem történik.
-
A lemorzsolódás fıleg igazolatlan hiányzás és terhesség miatt következik be.
-
A magántanulók aránya viszont az országos átlag alatt van, jelenleg nincs magántanulói státuszban diákunk. A korábbi években sem a hátrányos helyzet, vagy a sajátos nevelési
igény miatt, hanem egészségügyi
okok, külföldi
tartózkodás miatt vált szükségessé. -
A szakközépiskolában az érettségi után a diákok mintegy fele tanul tovább felsıoktatási intézményekben, elsısorban agrár- és élelmiszer-ipari vonalon. Az érettségi sikerességét, illetve a továbbtanulás lehetıségét nem akadályozza a sajátos nevelési igény vagy a részképességek hiánya, hiszen a diákok számára az érettségi vizsgaszabályzatban rögzített módon biztosítjuk a feltételeket.( egyik vizsgarész alóli mentesség, egy kötelezı vizsgatárgy kiváltása másik tárggyal, írásbeli vizsga szóban letétele, segédeszköz használata, az írásbeli vizsga idıtartamának meghosszabbítása stb. Az elızı években minden sajátos nevelési igényő tanulónk élt ezekkel a lehetıségekkel. (az elızı két tanévben 2-2 fı),
28
közülük 1-1fı továbbtanult. Az érettségi utáni továbbtanulásról nincsenek pontos adataink, hiszen idáig nem volt visszajelzési kötelezettség a középiskola felé. -
A szakmai vizsga eredményes letételénél nincs eltérés a HHH és SNI tanulók, és a többiek mutatóiban.
-
A
10.osztályos
szövegértésbıl,
országos mind
kompetencia-mérés
matematikából
elmaradnak
iskolai az
eredményei
országos
mind
átlagtól.
A
hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő tanulók eredménye valamivel az iskolai átlag alatt volt. -
A tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel eltér a hátrányos helyzető és a nem hátrányos helyzető gyerekek között. A szakköri foglalkozásokon alacsonyabb, a felzárkóztató foglalkozásokon viszont magasabb arányban vesznek részt hátrányos helyzető gyerekek.
Fejlesztési célkitőzések: - Az évfolyamismétlık arányának csökkentése a differenciált képességfejlesztés módszereivel. -
A hiányzás miatti lemorzsolódás csökkentése a szülıkkel, szakmai szervezetekkel való szorosabb és rendszeresebb együttmőködéssel.
-
Erıteljesebb egészségügyi felvilágosító munka
-
A kompetencia-mérés eredményeinek javítása az egész oktatási folyamatot áttekintı vizsgálattal, az elmaradás okának feltárásával.
Beavatkozási tevékenység: -
A
differenciált
képességfejlesztés
és
követelményállítás
érdekében
a
munkaközösségek átvizsgálják a tananyagot, a használt taneszközöket, a tárgyi és személyi feltételeket. -
Az érintett pedagógusok módszertani továbbképzésének biztosítása
-
Egy külsı szakértı felkérése a kompetencia-eredmények javításához szükséges lépések irányításához. A külsı szakértıbıl és a kiválasztott pedagógusokból egy minıségi csoport felállítása, módszertani terv készítése a kulcskompetenciák fejlesztéséhez.
-
A szülıkkel való kapcsolattartás gyakoriságának és hatékonyságának javítása (szülıi tájékoztatók tartása, a fogadóórák gyakoriságának növelése, telefonos kapcsolat erısítése)
Az oktatás, nevelés feltételei: Értékelés: - Intézményünkben a szakos ellátottság teljes, minden tárgyat elıírt végzettségő pedagógus tanít. A tanárok végzettsége középiskolai tanár illetve mérnök-tanár.
29
-
A pedagógusok nem rendelkeznek a halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési
igényő
tanulók
különleges
gondozásához
szükséges
specifikus
ismeretekkel. Az SNI tanulók számára a szakértıi bizottságok által meghatározott foglalkozáshoz
szükséges
szakirányú
végzettségük
(gyógypedagógus,
fejlesztıpedagógus, konduktor stb) nincs. -
Az
SNI
tanulók
oktatásához
és
neveléséhez
szükséges
infrastrukturális
feltételekkel az intézmény csak részben rendelkezik. Egyáltalán nem megoldott az épület akadálymentesítése. -
A korszerő oktatási módszerek alkalmazásához nem rendelkezik az iskola kellı számú eszközzel, hiányzik a tantermek internetes hozzáférése, multimédiás anyagok (SDT) használatát lehetıvé tevı felszerelés.(projektor, interaktív tábla)
-
Csak
a
szakközépiskolai
nyelvi
órák
egy
része
oldható
meg
nyelvi
laboratóriumban. -
A tornaterem bıvítését és a mellékhelyiségek számának növelését is szükségessé tenné a tanulólétszám.
-
Az intézményben megoldott a gyógytestnevelés kérdése. Két gyógytestnevelı végzettségő kolléga irányítja a rászorulók testnevelését.
Fejlesztési célkitőzések: - Az oktatás személyi és infrastrukturális hátterének javítása -
Akadálymentesített környezet kialakítása
-
Az oktatásban a hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő tanulók hátrányát csökkentı módszerek alkalmazása
Beavatkozási tevékenységek: - Gyógypedagógiai végzettségő szakember, fejlesztıpedagógus felvétele -
Pedagógiai szakszolgálatok segítségének fokozottabb igénybevétele, esetleg utazótanári szolgálat megszervezése
-
Tapasztalatcsere a HHH és SNI tanulók oktatásával és nevelésével foglalkozó intézményekkel.
-
Multimédiás oktatócsomagok alkalmazására bemutató tanórák megtartása
-
A pedagógusok számítástechnikai ismereteinek további bıvítése.
-
Az iskolai könyvtárban több internetes hozzáféréssel rendelkezı számítógép telepítése.
Az intézmény pedagógiai programja; oktatási, nevelési gyakorlata: Értékelés:
30
-
A intézmény pedagógiai programja, minıségirányítási programja nem foglalkozik kellı alapossággal a halmozottan hátrányos helyzető, sajátos nevelési igényő tanulók oktatásával.
Fejlesztési célkitőzések: - Az oktatás-nevelés egész folyamatában, az iskola mőködését meghatározó dokumentumokban nagyobb hangsúlyt kapjon az esélyegyenlıség megteremtése. Beavatkozási lehetıségek: - A pedagógiai program átdolgozása -
Az iskolai órakeretben a differenciált képességfejlesztı, a hátrányokat csökkentı felzárkóztató foglalkozások óraszámának növelése.
-
Módszertani pedagógus-továbbképzésekre való beiskolázás
-
A pedagógusi szemléletváltást elısegítı nevelési értekezletek szervezése
Az intézmény szakmai és társadalmi környezete: Értékelés: - Rendszeres kapcsolattartás van az intézmény, valamint a Tanulási képességeket vizsgáló szakértıi és rehabilitációs bizottság, a nevelési tanácsadók, a különbözı szakmai szervezetek, valamint a fenntartó önkormányzat között.. -
Hiányzik a gyermekvédelemi szervezetekkel állandó kapcsolatot tartó, a hátrányos helyzető
gyerekek
érdekvédelmét
és
beilleszkedését
elısegítı
pedagógus
foglalkoztatása. Fejlesztési célkitőzések: - Az együttmőködés fokozása a társadalmi és szakmai szervezetekkel. Beavatkozási lehetıségek: -
A hátrányos helyzető gyermekek beilleszkedését, védelmét segítı pedagógus felvétele vagy erre órakedvezmény biztosítása
31
