ELŐTERJESZTÉS A HERMANN ALICE ÓVODA MAGASABB VEZETŐI PÁLYÁZATÁNAK ELBÍRÁLÁSÁRÓL

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 62.686/2010. 63.725/2010. 62.685/2010. 62.684/2010. 63.556/2010.

CÍM:

Előterjesztő:

ELŐTERJESZTÉS A HERMANN ALICE ÓVODA MAGASABB VEZETŐI PÁLYÁZATÁNAK ELBÍRÁLÁSÁRÓL

Abdai Géza alpolgármester

Az előterjesztést megkapta:

Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság

Törvényességi véleményezés- 2010. nov. re bemutatva:

Meghívottak:

Budai Ibolya pályázó Horváth Rita pályázó Nádasné Erdei Andrea pályázó Némethné Nagy Mária pályázó Szabóné Szeiler Judit

1

A Közgyűlés az SZMSZ 42. § (4) bek. a) pontja alapján zárt ülést tart, ha az érintett személy a nyilvános ülés tartásához nem járul hozzá

Előadó: Palotai György

Tisztelt Közgyűlés! Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a Hermann Alice Óvoda magasabb vezetői állását augusztusban ismételten meghirdette. A pályázati felhívás a jogszabálynak megfelelően a www.kszk.gov. honlapján megjelent. A beadási határidőig öt pályázat érkezett (Budai Ibolya, Horváth Rita, Nádasné Erdei Andrea, Némethné Nagy Mária és Szabóné Szeiler Judit pályázata). A pályázók pályamunkájából a Szakmai önéletrajz és az Összegzés fejezetet teljes terjedelmében idézzük.

I. BUDAI IBOLYA „II. Szakmai önéletrajz a)

név:

Budai Ibolya

születési hely:

Kapuvár

születési idő:

1967.06.01.

b)

családi állapot:

özvegy, egy gyerekkel /egyetemista/

c)

Iskolai végzettségek

2010. Wes Wingett amerikai pedagógus, tanácsadó, az Adleri pedagógia elismert szakértője által tartott tanfolyam – győr 2006. Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Vsere János Tanítóképző Főiskolai Kar, gyógypedagógus – tanulásban akadályozottak pedagógiája szak 2000. Virágkötészet – Kapuvár 1995. Bábcsoportvezető-képző tanfolyam – Budapest 1992. Benedek Elek Óvóképző Főiskola – Sopron 1985. Hunyadi János Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola – Csorna d)

Pályán eltöltött idő

2008. 09.01. -

Sopronkövesdi Általános Iskola és Óvoda Sopronkövesd – gyógypedagógus részmunkaidőben Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú MűvészetOktatási Intézmény Sopron – gyógypedagógus részmunkaidőben 2

2000.08.16.-2008.08.31. Arany János Általános Iskola és Speciális Szakiskola /Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény/ Csorna – gyógypedagógus 1988.0816.-2000.08.15.

Napköziotthonos Óvoda /Aranykapu Óvoda/ Jánossomorja-óvodapedagógus

1985.11.01.-1988.08.15. Rákos Ferenc úti Óvoda, Győr – óvodapedagógus Közalkalmazotti jogviszony kezdete: 1985. e)

Részletes önéletrajz

Gyermekkorom óta óvónő szerettem volna lenni - bár gondolom, ez minden pályázatban olvasható -, az én esetemben mégis igaz. Emlékszem dolgokra óvodás életemből, melyekre, ha visszagondolok, mindig meleg, finom érzés tölt el. Nem konkrét dolgok, inkább csak illatok, hangok, érzések maradtak meg bennem. Amikor a csornai óvóképzőbe jelentkeztem, többen igyekeztek lebeszélni róla, mert a többszörös túljelentkezés kudarccal fenyegetett. Szerencsére felvettek, csodás négy évet töltve a képzésben, amely akkor még nagyon jól működött. Nem mentem rögtön főiskolára, hanem dolgozni kezdtem Győrben. Egyszerre az úgynevezett mélyvízbe dobtak, ami nekem akkor a negyven gyerekből álló kiscsoportot jelentette. Nem volt könnyű az a három év, amit ott töltöttem, viszont rengeteget tanultam. Ott jöttem rá, hogy a gyerekek nem egyformák, soha nem is lesznek azok. A mostani eszemmel azt mondanám, hogy sajátos nevelési igényűek, bár ez a fogalom a gyógypedagógia fogalomtárába tartozik. Igyekeztem megállni a helyemet, de természetesen éreztem az idősebb kollégák szakmai fölényét. Amikor férjhez mentem, olyan álláshelyet igyekeztem találni, ahol mindketten tudunk dolgozni és szolgálati lakással is tudják segíteni kezdeti lépéseinket. Akkor még létezett ez az intézmény: szolgálati lakás. Több sikeres álláspályázat után Jánossomorja mellett döntöttünk és dolgozni kezdtem. Egy évvel később beiratkoztam a főiskolára, melyet az időközben megszületett gyermekemmel való otthonlétem alatt fejeztem be. Azok voltak azon idők és évek, amelyek azzá formáltak, aki tulajdonképpen vagyok. Itt is voltak tapasztaltabb kollégák, de többen voltunk nagyjából egyidősek, így jobban megértettük egymást. Nagyon sokat tanultam a többiektől, mindenkitől azt próbáltam ellesni, amiben ő jó volt, szerettem volna beépíteni pedagógusi személyiségembe. Csak remélni tudom, hogy én is hagytam nyomokat bennük. Szerettem ott dolgozni8, újat tanulni, jókat vitatkozni a kolléganőkkel, aztán nagyot nevetni a viták után, persze minden a gyerekekről és az óvodáról szólt. Nyugodt munkával teli évek voltak azok, s szándékosan nem tettem vesszőt a „nyugodt” jelző után. Sosem volt olyan, amíg óvodában dolgoztam, hogy fáradt lettem volna, és nem csak azért, mert fiatalabb voltam. Egyetlen alkalommal sem volt olyan, hogy nem kedvvel mentem az oviba, mert minden napra kitaláltam valamit, valami együttes tevékenységet a gyerekekkel, amiben örömünket leltük mindnyájan, akármilyen évszak volt is. Szerencsére a modern technika megörökített néhány felejthetetlen ppillanatot, melyeket örömmel nézek vissza mindannyiszor. 1995-ben végeztem el egy egyéves bábos tanfolyamot. Mindig vonzódtam ehhez a művészeti ághoz, nem csak az örömszerzés miatt, mert az előadásainkat mind a szereplők, mind a nézők egyaránt élvezték, hanem terápiás tulajdonságai miatt is. Ezt a szerepét a gyógypedagógusi pályán különösen hasznowsítani tudtam, de erről majd később szeretnék említést tenni. 3

A bizonyítvány megszerzése után megbízást és engedélyt kaptam egy bábos munkaközösség megszervezésére és működtetésére. Hasonló habitusú kolléganőim évekig lelkes tagjai voltak a csoportnak. Sok bábfilmet néztem a televízióban, még a Vaskakas Bábszínházba is elmentem, hogy lássak, tapasztaljak, ötleteket kapjak. A bábokat és a kellékeket, valamint a forgatókönyvet magam készítettem a tanulmányaim és egyéni ötleteim alapján. Mindkettő sok munkával, de mellette nagy élvezettel járt. Munka közben, amikor eszembe jutott valami ötlet, amit jónak találtam, mosolyogva, még gyorsabban dolgoztam, hogy minél előbb kész legyen, lássam az eredményt. Sokszor éjszakába nyúlt egy-egy ilyen időszakban a nap, nem tudtam abbahagyni. Másnap örömmel mutattam meg bábos kolléganőimnek a kitalált és elkészített dolgokat. A próbák alatt formálódott a közösségünk, kialakultak a szerepkörök, nagyokat nevettünk. Nem sajnáltuk a szabadidőnket. Évente általában négy előadást tartottunk, melyekből nem hiányozhatott az igazság és a humor. Ezek nélkül minden csak szó, melyben nincs tartalom. Velem született adottság a jó énekhangom, és szerzett tudományom a hegedűtudásom, amely ugyan nem tökéletes, és már rég gyakoroltam, de az óvodában mindig kuriózum volt, továbbá a furulyatudásom, mely autodidakta módon sajátítottam el, valamint egy kicsit orgonálok, bár ez eléggé kezdetleges. Az óvodai életben a zene különleges helyet foglal el, melynek testvére a dalos játékok. Sokszor csak úgy spontán énekeltünk akár az udvaron, akár a teremben valamilyen kézműves tevékenység mellett, mint annak idején elődeink. Még a munkáink is sokkal szebbek lettek, és az éppen mással elfoglalt gyerekek is számottevően csend3esebbek voltak, elmaradtak a viták köztük… a zene is egy csoda, csodateremtő hatása kézzel fogható. Valaki azt mondta, „ahonnan énekszó hallatszik, oda jó bemenni”. Az új, óvodákra szabott program kidolgozásában magam is részt vettem, a feladatom az új óvodai irányelvek alapján, valamint a gyereklétszám és az életkor szerinti összetétel miatt egyre több szó esett a vegyes csoportokról pro- és kontra. Én kezdettől fogva mellette voltam, így aztán nem volt kérdés, hogy az első vegyes csoportot ki kapja. Roppant boldog voltam miatta, rengeteg tervem volt, alig vártam, hogy kipróbálhassam őket. Természetesen kolléganőim nagyon figyeltek, be-bekukkantottak a csoportszobába, ki azért, hogy lássa mit, hogyan teszek, ki azért, hogy igazolva lássa érveit ellene vagy mellette. Szerettem a vegyes csoportot, eleinte nehéz volt megszervezni két korcsoport munkáját, de aztán belejöttem, és ahogy vártam is, a nagyok segítettek a kicsiknek, a kicsik sokat tanultak a nagyobbaktól, hamarabb önállóak lettek. A legnagyobb félelem, hogy a nagyobbaktó, hamarabb önállóak lettek. A legnagyobb félelem, hogy a nagyobbak nem fejlődnek eléggé, alaptalannak bizonyult. Iskolaérett lett valamennyi. A szülők meggyőzése sem volt egyszerű feladat, hisz tudjuk, a szülő nem szakember. Leginkább a kötelező foglalkozások elmaradását kifogásolták. Eltelt néhány hónap és néhány nyílt délelőtt, mire megnyugodtak, hogy gyermekeik semmiben sem szenvednek hiányt. Rájöttek, hogy a szeretetteljes légkör, az állandó ötletek adása, a sokféle tevékenység folyamatos elérhetősége, a hozzáértés, a tapasztaltatás, a napirend helyes megtervezése, a csoportban dolgozók összhangja olyan csodához vezet, amely mindenkinek jó, és kellemes érzés, valamint biztonság gyermekeknek szülőnek egyaránt. Amikor csak tehettem, olyan könyveket, folyóiratokat vásároltam, amelyek egyrészt pszichológiai tárgyúak, másrészt újabb kézműves technikákkal ismertet meg, valamint más óvónők tapasztalatait olvashattam el, segítségképp a saját munkámhoz. 4

Ennek eredményeképp új kézműves technikákkal ismertet meg, valamint más óvónők tapasztalatait olvashattam el, segítségképp a saját munkámhoz. Ennek eredményeképöp új kézműves technikákat vetettem be a csoportomban, amely tevékenységek nem öncélúak, hisz a kézzel való tevékenység a finommotorika fejlesztésébnek hatékony eszköze. Az ország más részein élő kolléganők írásai pedig megerősítettek a magam dolgában, vagy éppen ötletet adtak hasonló probllémák megoldásában. Ma már az interneten tesszük ugyanezt, amely sokkal gyorsabb, így szinte napi kapcsolatban tudunk lenni egymással. Minéplk több könyvet olvastam, annál jobban vettem észre azt, hogy másként viszonyulok a gyerekekhez. Viselkedésüknek, reakciójuknak megértésére törekedtem, nem csupán a tüneti kezelésre. Olvasás közben kezdtem ráismerni egy-egy gyerekre a saját csoportomból … mintha csak róla írták volna a példákat. Tovább kezdtem kutatni, nem csak én, hanem a többi kolléganőm is. Sok mindent megbeszéltünk ezzel kapcsolatban, szakértőket hívtunk, hogy útmutatást kérjünk. Egyre több olyan részképesség- ill. képességfejlesztő játékot ismertünk meg, és vásároltunk, melyek a „lemaradó” gyerekeknek segítséget nyújtottak abban, hogy megfelelő ütemben fejlődjenek. Szinte minden feltétel adott volt ahhoz, hogy egyetlen gyerek se kallódjon el, akár vegyes csoportba jár, akár nem. Akkor még nekünk is tanulni kellett a képességfejlesztő játékokban rejlő lehetőségeket. Igyekeztünk magunk kitapasztalni azt, hogy melyik mire jó. Tapasztalatainkat átadtuk egymásnak. Mindegyikünk arra törekedett, hogy a csoportjába járó gyerekeknek megfelelő egyéni fejlesztést nyújtson. Bár a „sajátos nevelési igény” új fogalom, mégis tudom, hogy minden gyerek sajátos nevelési igényű, akár az ún. ép, akár a régi megfogalmazás szerint sérült. A „sajátos nevelési igény” kifejezés napjaink kifejezése, melynek tartalma mindazon gyerekek sokasága, akik valamilyen szinten egyéni megsegítésre szorul, legyen akár „csak az ún „disz”-es kategóriába sorolható, akár autista, akár érzékszervi problémája van, és akik a legtöbben vannak, a magatartási és szocializációs problémák miatt tanulási nehézséggel küzdő gyerekek. A legtöbb gyereken lehet segíteni a megfelelő szakember bevonásával. 1999-ben özvegyen maradt édesanyámhoz, azaz a szülői házba költöztünk vissza Kapuvárra azzal a céllal, hogy kibővítjük. A szóban megígért munkahelyből arra az időre csak szó maradt, mely elszállt, mintha ki sem mondatott volna. Még egy évig visszajártam Jánossomorjára Kapuvárról, de a nem megfelelő közlekedés miatt nagyon elfáradtam, érdemi munkát csak óriási erőfeszítés útján tudtam végezni. Akkor kaptam a megkeresést, hogy próbáljam meg egyelőre szerződéssel a csornai Arany János Általános Iskola és Speciális Szakiskola foglalkoztató /középsúlyosok/ csoportjának vezetését. Nagyon sokáig nem tudtam megbarátkozni a munkával, amit elfogadtam, akkor még kényszerből. Két évig voltam a foglalkoztatóban, utána az általános iskolai részben kaptam beosztást, éneket tanítottam és napköziztem. Mivel ígéretet kaptam a határozatlan idejű kinevezésre, jelentkeztem a gyógypedagógia-tanulásban akadályozottak pedagógiája szakra Győrbe. A főiskolát 2006-ban fejeztem be. Közben rengeteget dolgoztam, beléptem a művészeti munkaközösségbe, énekkart vezettem négy évig, amellyel részt vettünk a Soproni kulturális Fesztiválon, melyet sajátos nevelési igényű gyerekek számára rendeznek minden évben. Általában I. és II. helyet szoktunk szerezni. Részt vettünk az Éneklő Ifjúság mozgalom csornai rendezvényein. Néha olyan gyerekek is tagjai voltak a csoportnak, akiknek egy csepp hangjuk sem volt, de az énekkarban 5

valakinek érezték magukat, szinte terápia volt számukra. A kolléganőim furcsán néztek rám, amikor a minden gyerek által folyton bántott gyerek, szólót énekelt. Kapott egy kis önbizalmat, volt valami, amit egyedül csinálhatott közönség előtt. Természetesen az összes iskolai rendezvényen jelen voltunk, mint énekkar, legyen az nemzeti ünnep, vagy ballagás. Azért beszélek ennyit erről, mert az énekkaros gyerekek egészen másképp viselkedtek, mint mások, büszkék voltak rá, sőt elértem azt is, hogy a fellépéseken fekete-fehérben jelentek meg, fwesték és extrém csecsebecsék nélkül. Szerettek velem lenni, viccelődtünk, női dolgokról beszélgettünk stb. Két egyórás Ádventköszöntő koncertünk volt, melyen a városban lévő intézmények is képviseltették magukat, természetesen a szülőkön kívül. Sajnos, ahogy a gyerekek összetétele változott, már nem tudtam jó csoportot alakítani, de egy bábcsoportot igen. Előadásainkat szintén évszakhoz, ünnephez kötötten, rendhagyó irodalom órák keretében tartottuk. Itt köszön vissza a bábozás. A gyerekek szerették a kezükre húzni őket, utánozni a hangjukat, megtanulni a mozgásukat. Nem egyszer tréfás, óriási sikert aratott előadást tartottunk Bizet: Carmen című operájának egy részletére, mely megint csak ötvözte a humort, most nem az igazsággal, hanem az igazi, a nagybetűs Művészettel. Megszerettem ezeket a feladatokat, ezt a hivatást is. Ezen tevékenységek mind csapatmunkát igényelnek, melyre az SNI-s gyerekek csak kismértékben képesek. Mindig nagyon féltem, hogy nem érzik a súlyát a szerepléseknek, legyen az iskolai rendezvény, vagy verseny, de abban a pillanatban, amikor láttam a szemükben a fellépések előtti izgalmat, tudtam, h9gy magukénak tekintik a rengeteg próba eredményeként megszületett produkciót. Azt tudni kell, hogy nekik minden sokkal több időbe kerül és nem képesek bármit megtanulni, tehát a feladat kiválasztása is fontos, csakúgy, mint a módszereink, a verbális és nonverbális közléseink feléjük. A szakmai munkaközösségben nagyon jó csapat alakult ki, akiknek tagjai egymást segítették a munkában. Sokféleségét kiállítások, kézműves foglalkozások, énekkar, bábozás, tánc, sportversenyek fémjelzik. A nemzetközi kapcsolatot is e munkaközösség ápolta az iskolánk számára. Főiskolai szakdlgozatomban is a tanulásban akadályo9zott gyerekek szabadidős tevékenységével foglalkoztam, kifejezetten a mi iskolánk e munkaközösségének tevékenységén keresztül. A 2007-08-as tanévben a foglalkoztató csoportba kerültem újra, ahol kevesebb lehetőségem volt ugyan, de iskolai szinten a Mikulás ünnepet én szerveztem, a karácsonyi műsorban énekkarral és a foglalkoztató csoporttal szerepeltünk, részt vettünk az iskolán belüli Ki mit tud? C. vetélkedőn, és a szakmai csoportok ballagásán egy diákokból és tanárokból álló énekkar tette meghatóbbá és színesebbé az ünnepet. Természetesen nem értettünk mindig mindenben egyet, ez egyik munkahelyemen sem sikerült, de mindig a viták vitték előrébb a világot, természetesen az építő viták, melyek nálunk szerintem jól működtek. Most, amikor kidolgozásra kerültek a pedagógusok értékelésének szempontjai, valamint az önértékelés szempontjai, átgondoltam, hogy mi az, amit az erősségek és gyengeségek címszó alatt megfogalmazhatnék. Erősségem mindenképpen az, hogy amit elvállalok, illetve amivel megbíznak, az általában jól sikerül. Például alig egy hét alatt szerveztem meg a Mikulás eljövetelét, és a gyerekeknek való műsort, mert megbetegedett, akinek a feladata lett volna. Erősségem, tehát a megfelelő színvonal a feladataim ellátásában. Erősségem még a szubjektivitás, mely szerintem erősség, hisz pedagógus emóciók nélkül, empátia nélkül nem létezik. Gyengeségeim pedig a naivitásom, mely egyesek szerint nem gyengeség, mert pedagógusi tulajdonság, hisz aki gyerekekkel foglalkozik, annak szüksége van erre… 6

Az 2008-09-es tanévet, sajnos, már nem Csornán kezdtem. Immár második éve elég sok költséggel kell munkába járnom, megint csak nem a távolság, inkább a közlekedés miatt. Jelenleg két fél állásom van, mindkettő integrációs, tehát úgynevezett többségi iskolában tanuló, óvodába járó, szakértői véleménnyel rendelkező gyerekek gyógypedagógiai megsegítését végzem. Sajnos /vagy hál’ Istennek/ a pedagógus, az igazi pedagógus furcsa jószág. Képtelen például értékesítési tanácsadó, vagy könyvelő vagy banktisztviselő stb. lenni. Neki ha azt mondja: „jövőre”, az a következő szeptembert jelenti, ha egyedül sétálgat egy pici gyerek a bevásárlóközpontban, odamegy és megfogja a kezét, nehogy elvesszen és láss csodát, a gyerek nem sír. A gyerek számára az élete, folyamatosan pedagógus. Bár egy továbbképzésen egy neves klinikai gyermek-szakpszichológus azt mondta, ne akarjunk állandóan pedagógusok lenni. Biztosan igaza van, de akinek minden porcikája pedagógiával van átitatva, nehezen tud kibújni a bőréből. Amikor az óvodára gondolok, visszagondolok, vagy beleképzelem magam újra egy óvodai csoportba, csodálatos érzés kerít hatalmába. Megint reménykedem, megint elindul minden agytekervényem, ötletek, tervek tolakodnak előre. Érzem az illatokat, a finom, selymes gyerekbuksik hajának illatát, az odabújás semmihez sem hasonlítható érzését… aki olyan, mint én, tudja, mire gondolok. Minden porcikám óvónő… Mikor erre a pályázatra készültem, azt mondták nekem, hogy ne írjak annyi személyes dolgot, hogy csak a tényekre szorítkozzak. Én azt gondolom, hogy mindez érvényes a versenyszférában, de ott, ahol emberekkel kell foglalkozni, főként gyerekekkel, szerintem nem igaz. Nem egyszer tapasztaltam, hogy pszichológus, az általa megpályáztatott állásra kézzel írott önéletrajzot kért… biztosan nem véletlen és nem csupán a tényekre volt kíváncsi. Aki olvassa az önéletrajzomat, talán szintén azt gondolja, hogy felesleges. Én azonban képtelen vagyok csak az objektív tényekre szorítkozni, hisz a szavak mögött egy ember él, aki nem csak tény, hanem érzés, fény és árnyék, szellő és tornádó egyaránt. A pedagógus pedig főként ilyen dolgokból áll. Hogy ez jó, vagy kevésbé jó, azt döntse el az, aki hivatalból e sorokat olvasni kényszerül! A szakmai tudást megszerezni nagyon nehéz dolog, de meghőrizni, fenntartani, sőt folyamatosan fejleszteni belső igény és külső szervezettség nélkül képtelenség. Néhány hónapja tagja vagyok a Magyar Óvodapedagógiai Egyesületnek, valamint a ŰFejlesztőpedagógusok és Gyógypedagógusok Nemzetközi Egyesületének. Mindkét szervezet honlapjára betekintésem van, amely honlapokon hasznos cikkek, tapasztalatcsere, előadások írott formája olvasható. Fejlesztőjátékok, mesék, versek, konferenciák témái és szervezett szakmai összejövetelek programja, fórumok találhatók. A civil szférában sem vagyok ismeretlen. Kis városom vezetőivel jó a kapcsolatom, bátran fordulhatok hozzájuk minden témában. Évek hosszú sora ta jó ismeretségben és viszonyban állok a lakóhelyem illetékes országgyűlési képviselőjével, és a szomszéd körzet képviselőjével is, aki immár az Európa Parlamentben gondozza hazánk ügyeit. A megyeszékhely vezetésének magas rangú személyiségével szintén jó viszonyt ápolok. Ezek a kapcsolatok bármely furcsa is, a művészeten keresztül jött létre.Többször énekeltem már az általuk szervezwett rendezvényeken akár itthon, akár saját körzetükben, illetékességükben. 7

A zene, az éneklés meghatározó az életemben, ennek folyományaként ismeretségek is szövődtek, többek közt Pintér Tibor művész úrral, akivel együtt énekelhettem, életre szóló élményt kapva ezzel. jSajnos a pedagógus szakvizsga még nem része az életemnek, de a főiskola egyik docensével konzultálva elindítottam a jelentkezésemet, aki arra bíztatott, hogy így is pályázzam meg az Önök által meghirdetett állást, ő mindenben segít majd és támogat. Minden időben hajlandó vagyok tanulni, szeretem a továbbképzéseket, a tanfolyamokat, ahol nálam okosabb és tapasztaltabb emberektől olyan kézzel fogható dolgokat hallhatok, amivel még tökéletesebben végezhetem a munkámat szemünk fénye, a gyermek érdekében. „Arra kérem a jövőt - , hogy könyörüljön legalább Az ajtóknak és az ablakoknak: hagyja meg őket kézzel nyithatóknak. Mert milyen világ is az, ahol nem lehet az ablakot Mohón kitárni, úgy nyitni ajtót, hogy annak lendülése – és nyikorgásaHelyettünk kimondja: Alig győztelek várni.” Ancsel Éva: LXII” „VII. Összegzés – küldetésnyilatkozat Mit szeretnék elérni? A tárgyi feltételek terén szeretném, ha elkészülhetnek a „feketefény – szoba” a figyelemproblémás gyerekek számára, egy fejlesztő szoba az SNI – gyerekek fejlesztésére, és a csoportokat több, kimondottan fejlesztő jáőtékkal látnám el. A személyi feltételek tulajdonképpen adottak. Mégis szeretném ösztönözni, segíteni, támogatni az9kat a kollégákat, akik a tudást kincsnek tartják, akik többnek érzik magukat attól, ha többet, mást hallanak, látnak. Szeretném megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyek nem, vagy csak kevés pénzbe kerülnek, hogy ezen célok megvalósulhassanak. Felhívom a kollégák figyelmét a munkaközösségek hasznosságára, azok szakmai, közösségkovácsoló, élményt nyújtó funkciójára. Több gondot fordítanék a pszichológia „használatára” mind a gyerekekkel, mind felnőttekkel való interakcióban a magam és a kollégák részéről egyaránt. Az időszak végére szeretném, amennyiben gazdaságilag megengedhető, a részmunkaidős kollégák teljes munkaidőben való foglalkoztatását, mely szakmai szempontból igen kívánatos lenne. A továbbiakban én végezhetném a gyógypedagógiai munkát, a kötelező órakeretem terhére, és még azon felül is. Jó lenne, ha meg tudnám beszélni a kolléganőkkel a csoportszobák olyan átrendezését, melyben kialakítható lenne egy mesesarok a meghitt pillanatok számára, valamint egy kézműves műhely az állandó tevékenykedések száőmára. Szeretném, ha a gyermekközpontúság és az esélyegyenlőség mellett, melyek szerintem alapfeladatok, olyan témát tudnánk választani, amelyben elmélyülnénk, aköré csoportosítanánk mintent, belevéve a HOP-ba. Gondolok itt akár adaptált, akár saját kitalált témára, 8

programra. Nem egy adaptált programba volt szerencsém betekinteni, az egyikben, annak helyi óvodára szabásában tevékenyen is részt vettem. Azóta az az óvoda megkapta a módszer, vagy program modellóvodája címet. Ki kellene használnunk a Pedagógiai Főiskolai kar közelségét, a neves oktatók által kidolgozott programokat, akár Stöckert Károlyné, akár Zilahi Józsefné és nagy tudású kollégái által összeállított elméleti és módszertani anyagot. Ismerjük őket, biztosak lehetünk abban, hogy nem tévedünk, ha ezt választjuk. Tudom, hogy most dolgozták át a HOP-t, mégis ez a véleményem és elképzelésem, aminek a kollégák bizonyára nem örülnek. Ezek a programok konkrétumokat tartalmaznak, iránymutatók, könnyű velük dolgozni. Mint ahogy Farkas Lajosné írja: A helyi nevelési program az óvodai nevelés iránytűje c. írásában. Szeretném továbbra is az SNI-s gyerekek fejlesztését biztosítani, mint ahogy az Alapító Okiratban is benne van, az ezirányú fejlesztésekről és változtatásokról már fentebb szóltam. A vezetési szerkezet felépítése ugyan papíros alá- és fölérendeltségi viszonyokat mutat, mégis azt gondolom, hogy ezzel együtt lehet a vezetés demokratikus, ami az óvoda dolgozóit illeti. Abban bízom, hogy ha megismernek a kollégák, szívesen jönnek hozzám az ötleteikkel, gondjaikkal, legyen az munkahelyi vagy egyéb probléma. Tisztában vagyok azzal, hogy az óvoda vezetője egyszemélyű felelős, mégis azt gondolom, hogy a vezető – helyettes és a tagóvoda vezető olyan segítség, mind az adminisztratív, mind a gazdasági feladatok megtervezésében és végrehajtásában, amely csökkenti a tévedés lehetőségét. Szakmai feladatokban szívesen támaszkodnék a kollégák elméleti és gyakorlati tudására, tapasztalatára, sokszínű személyiségükre. Szeretném, ha a dajkák szerves részei lennének a csoport életének, nem csak kiszolgálói. Célom, hogy vegyenek részt annyi időben a gyerekek tevékenységében, amennyiben csak tudnak. Az óvónők bátran irányítsák őket, hogy munkájukkal tudják segíteni őt. Bátran támaszkodnék a Minőségbiztosítási Csoport felmérő m8nkájára, fejlesztési javaslataira. Döntéseimet a Közalkalmazotti Tanács közreműködésével, véleményével, javaslatainak figyelembe vételével, a vezető – helyettesek segítségével, gazdasági részét a fenntartóval és az IGSZ-szel egyeztetve hoznám meg. Mindebből látszik, hogy nem egyszemélyűj, mindenható vezető szeretnék lenni, hisz egy ember nem végezhet ennyi feladatot hiba nélkül. Azt szeretném, ha mindenki kivenné a részét az óvoda irányításának egy-egy szegmenséből, nem azért, hogy engem tehermentesítsen, hanem azért, hogy az minél jobb, minőségibb legyen. Tudom, hogy a változás mindig tanácstalansággal, egyfajta káosszal jár, igényel némi átszervezést, másképp gondolkodást. Néha azonban jót tesz az intézménynek a változás a maga sajátságos természetéből kifolyólag. Szeretném, ha kidolgoznánk egyfajta önértékelési rendszert, mely alapján a kollégák félévente értékelhetnék önmagukat. Ezt az értékelést összevetném az általam végzett ellenőrzések értékelésével, mely ellenőrzések spontán megfigyeléseken alapulnának, ritkán, csak ha másképp nem lehet, akkor direkt csoportlátogatáson. Minél jobban közelít egymáshoz a két értékelés, annál biztosabb lehet a kolléganőm és a vezetés arról, hogy reális képet kapott, látszik, miben erős, és látszik, mi az, amin változtatni kell. Szeretném, ha az óvónőkön látszana a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, a hitelelesség, a tapintat és az empátia, melynek eredményeként az óvoda céljai megvalósulni látszanak. Mik is ezek a célok? - olyan gyermekek, akik az óvodáskor végére önállóak, tevékenyek, bátran megnyilatkoznak, 9

- nytottak a szépre, - életkori sajátosságuknak megfelelően meg tudják különböztetni a búzát és az ocsút, - és alkalmasak lesznek az iskolai életre. Azonban nem csak az iskolára való felkészítés a dolgunk, hanem az út szebbé, gazdagabbá, jobbá tétele, amíg odáig eljutunk. Azért, hogy „… egy egész életre tápláló emléket adó gyerekkoruk legyen.” Vekerdy Tamás Az óvodák számára az előirányzott pénzösszegek sajnos évek óta nem elegendőek. A hiányzó összeget pályázatokból, alapítványi forrásokból kívánom beszerezni. További ötleteim is vannak a helyi vállalkozásokkal kölcsönös segítségnyújtás alapján, melynek lényege, egy projekt, melyet kissé rossz szóval az örökbefogadáshoz tudnék hasonlítani, megint csak rossz példaként, de az ötletet innen véve, az állatkerti örökbefogadások kapcsán. Csak én nem kizárólag pénzbeli juttatásra, inkább munkkra, tárgyi segítségre gondoltam, melyért cserébe megjelentetjük óvodánkban a vállalkozás logoját… A projekt és más ötleteim részletesebben az V. fejezetben olvashatók. Nagyon fontosnak tartom az óvoda kapcsolatrendszerének ápolását, illetve bővítését. A kapcsolati tőke a mai világban óriási kincs és lehetőség. Legfontosabb kapcsolat a szülőkkel való szoros együttműködés, melynek számos formáját választhatjuk a hagyományos szülői értekezletektől, fogadóóráktól, a nyílt délelőttökön át a közös családi délutánokig, kirándulásokig. Mindegyik kapcsolatmegtartó és építő, elmélyítő funkcióval bír. A vázolt vezetési program természetesen nem lehet teljes, nem lehet mindent előre megtervezni a végrehajtás közben számos akadály merülhet fel. Ennek ellenére a pedagógiai program és a vezetési koncepció alapján lehetségesnek tartom egy olyan műhelylégkör kialakítását, ahol minden dolgozónak nem csak lehet és kell, de érdemes is dolgoznia. Vekerdí Tamás szerint, akit most nem szó stzerint idézek, az óvoda a magyar közoktatás legjobb intézménye. Értékeit meg kell őrizni, és folyamatosan javítani, ami arra szorul. Közös munka ez, amely egyedül nem megy. Mindenkinek a munkájára tapasztalatára és sokoldalúságára szükség van, mert „Nem elegendő minden egyes ember akarata. Szükséges, hogy mindannyian összességükben akarjanak” /Koret/”

10

II. HORVÁTH RITA „ II.

Szakmai önéletrajz

a./ Születési adatok NÉV:

HORVÁTH RITA

Születési hely:

Sopron

Születési idő:

1969. szeptember 6.

Édesanyám:

Hertelendy Márta

Édesapám:

Horváth Lajos Zoltán

LAKCÍM:

9400 Sopron, Füredi sétány 11.

TELEFON:

06/30­288 16 82

E­mail:

[email protected] 

b./ Családi állapot: Férjezett c./ Iskolai végzettségek 2009. Corvinus Egyetem –Közoktatási vezető, Budapest 2009. Corvinus Egyetem –Közoktatási szakértő, Budapest 2005. Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai kar –           Tanulásban akadályozottak pedagógiája, gyógypedagógiai tanár, Budapest 2000. Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai kar­            Pszichopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár, Budapest 1996. Benedek Elek Óvóképző Főiskola­ óvodapedagógus, Sopron 1988. Óvónői és Zeneművészeti Szakközépiskola, Szombathely d./ Pályán eltöltött idő szakmai történései

11

Életutam alakulását napjainkig a sokrétűség jellemzi. A pedagógus pálya iránti elhivatottságom magjait családi miliőm, tanítómestereim példája  nagyban meghatározza. Jelenleg a győri Gyemek­pszichológiai és Pedagógiai Tanácsadóban dolgozom gyógype­ dagógusként. Feladatom Győr város óvodáiban a Btm­es és Sni b gyermekek koordinálá­ sa, segítségnyújtás, fejlesztési tervek készítése. A tanácsadóban diagnosztikai és terápiás  munkát is végzem. Győr 7 óvodájában segítem a nevelő munkát havi rendszerességgel. 2008 májusában az iskola összevonásra került a gyárvárosi általános iskolával, így áthe­ lyezéssel kerültem a Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadóba, ahol jelenleg is  dolgozom. 2002 augusztusában megpályáztam a győri Balassi Bálint Általános Iskola és Óvoda üres  gyógypedagógusi álláshelyét, ahol 6 évig tanítottam integrált oktatásban Sni­s tanulókat. Sopronban állást decemberben nem kaptam így a koroncói Tulipános óvodában sikerült  állást kapnom, 1éves szerződéssel. Nagy lehetőséget látva a soproni Gekko képességfejlesztő játszóházban megpályáztam a  játszóház vezetői állást. A Játszóház egy magánvállalkozás volt, ahol vezetői, fejlesztő pe­ dagógusi állást is elláttam 1 évig. Majd a játszóház tulajdonos váltás miatt bezárt. Szerződésem lejárta után a nagylózsi Napközi otthonos Óvodában sikerült szerződéses  álláshelyet kapnom, ahol 2 tanévet töltöttem. A szerződésem lejárta után a Dózsa György Úti Óvodában sikerült szerződéses álláshe­ lyen elhelyezkednem. 1996 szeptemberétől a soproni Jegenye Sori Óvoda szerződéses óvónői álláshelyét nyer­ tem el pályázat útján. Az óvónői munkám mellett gyakorlat vezetői feladatokat is elláttam  egy államvizsgázó és egy 1. évfolyamos csoportban. Ebben a tanévben gyakorlati tudáso­ mat is kamatoztathattam a hallgatok felkészítésében. 1995 augusztusától a Lövői Napközi otthonos Óvodában helyettesítettem középső cso­ portban.

12

A szerződés lejárta után a szomszédos Újkéri Napközi otthonos óvodában helyettesítet­ tem nagycsoportban 1 tanévet. 1992. január 1­jétől lehetőségem nyílt 8 év után szülővárosom közelében óvónői állást  kapni. Nagyon megörültem a kínálkozó lehetőségnek, még ha szerződéses is volt. Csapod  kis falu kedves, segítőkész emberekkel, akik szívesen fogadtak és kikérték véleményemet,  segítségemet. Egycsoportos óvodában kolléganőm betegsége ideje alatt gazdasági fel­ adatokat, és az irányítást is volt lehetőségem kipróbálni. Aktívan kivettem részemet a falu  ünnepélyeinek szervezésében. 1991 júniusától az ukki általános iskolához tartozó Zalagyömörői Napköziotthonos Óvodá­ ban sikerült állást kapnom. Itt egycsoportos óvodában az óvónői munka mellett ovistornát  is tartottam. Munkám során kiemelt feladatom volt a különböző intézményekkel, az általá­ nos iskolával való kapcsolattartás. 1988 augusztusában kezdtem meg óvónői pályámat Jánosházán négycsoportos óvodá­ ban kiscsoportban. Óvónői munkám mellett az óvodai ünnepek szervezését és lebonyolítását is feladatul kap­ tam. Szerződésem 1991 júniusában lejárt.  e./ Szakképesítések 2009. Közoktatási vezető 2009. Közoktatási szakértő 2002. Tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógiai tanár 2000. Pszichopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár 1996. Óvodapedagógus 1988. Középfokú Óvónő  f./ Tanúsítványt adó tanfolyamok 2001. „ Sindelár­ Zsoldos program 1” tanfolyama­ 5­7 éves gyermekek számára kidolgo­ zott komplex kognitív fejlesztőprogram 2002. „ Az érzelmi intelligencia fejlesztése és a szociális kompetencia fejlesztése pedagó­ gusok és gyermekek körében egyaránt.

13

2002. „ Sindelár ­Zsoldos program 2. „ tanfolyama általános iskolás korú gyermekek szá­ mára komplex kognitív fejlesztő program 2006. Interaktív közoktatás g./ Ismert idegen nyelv Német alapfokú nyelvvizsga folyamatban  h./ Tudományos tevékenység, publikáció, módszertani kísérletekben való részvétel  Beilleszkedési Tanulási és magatartási zavarral küzdő ( BTM­es) óvodáskorú gyermekek  fejlesztési   tervének   kidolgozása   győri   óvodákban   segédanyag   fejlesztési   területenként.  Megyei   Pedagógiai   Intézetben   Licskainé   Stipkovits   Erika   meghívására   előadás   tartása  óvodapedagógusoknak . i./ Szakmai pályázatokon való részvétel

Mozgáskoordináció fejlesztéséhez úszómedence Zenei eszközök bővítésére

hangszerek

Mozgásfejlesztéshez

fedett terasz

Nyári táboroztatás

150.000 Ft KOMA 25.000 Ft SOROS 450.000 Ft KOMA 60.000 Ft KOMA

Szponzorok szakmai napokhoz, kirándulásokhoz

j./ Kitüntetésben: ­ 

k./ Egyéb, fontosnak tartott közlemények 

     

Gyakorlatvezető óvónő óvodapedagógia és szociálpedagógia szakos hallgatóknak. Ovistorna vezetése. Zeneovi­játékos ismerkedés a zenével. Macisuli­iskolaelőkészítő foglalkozások szervezése vezetése. Nagycsoportosoknak képességfejlesztő foglalkozások szervezése, vezetése. Sindelár fejlesztő bemutató foglalkozások tartása. 14

       

Szülők fórumának szervezése, előadások tartása. Szakmai napok megszervezése, lebonyolítása. Bemutató foglalkozások és órák tartása. Megyei Pedagógiai Intézetbe előadás tartása. Lovas terápia megszervezése, lebonyolítása. Úszásterápia megszervezése, lebonyolítása. Ayres terápia tartása Óvodásoknak tehetséggondozás”

„VII. Összegzés „Mély és legszentebb figyelemmel nézd a gyermekkort.” /Luvenalis/ Hosszú távú feladatok /5 év/ Az intézmény szakmai, minőségi önállóságának stabilizálása. A tárgyi feltételek folyamatos biztosítása. Programnak megfelelő óvoda megvalósítása. Szakmai csoportok létrehozása, segítése, tevékenységük „minőségügyi” kiszélesí­ tése. Belső pályázati rendszer biztosítása. Területi továbbképzési hely létrehozása. Eredményes módszerek kutatása, közre­ adása. Szülők további részvételének biztosítása, az óvoda működésében. A szülők folyamatos tájékoztatása az óvodában folyó munka eredményeiről, esetleges  problémáiról /közös programok, értekezletek, családlátogatás… / Óvodái image­nek tovább építése.

Középtávú feladatok /2­3 év/ Hagyományok ápolása, kiszélesítése. Hatékony munkaszervezés. Optimális, céltudatos és takarékos gazdálkodás. A nevelőmunka intézményi szintű tartalmi kibontakoztatásának lehetőségei. 15

Saját program nyomon követése. Testvéróvodai kapcsolatok létrehozása más intézmények életének megismerése, ta­ pasztalatcserék biztosítása. Könyvállomány bővítése. Szakmai csoportok megalakítása. Továbbképzési program folytatása. A szülőkkel közös programok megtervezése, megszervezése (családi nap). Szükséges játékok, eszközök beszerzése. Támogatások, szponzorok felkutatása.

Rövid távú feladatok /1 év/  Az eddig elért eredmények továbbfejlesztésének lehetőségei Saját program nyomon követésének feladatai Szakmai pályázatok lehetőségeinek feltérképezése Minőségügyi kör tevékenységének tervezése, szervezése Továbbképzési program működtetése Takarékos gazdálkodás lehetőségei Egyes feladatkörök átértékelése, újak kialakítása Csoportok játék – és eszközkészletének számbavétele, pótlása Szervezési feladatok elvégzése / nevelési, tanügy­igazgatási /

Azonnali feladatok  2010/2011­ös év feladatainak számbavétele. Az óvodai tevékenységek tervezésének áttekintése / munkaterv, munkarend, minő­ ségügy /. Tanügyigazgatási feladatok elvégzése /törzskönyv, munkarend, statisztika, munka és  balesetvédelmi oktatás megszervezése, belső ellenőrzési terv elkészítése /. 2010/2011 nevelési év feladatainak áttekintése. Működéssel kapcsolatos feladatok áttekintése. Nevelőtestületi információáramlás biztosítása. Konstruktív együttműködés lehetőségei­ nek kibontakoztatása. Nevelőtestületi értekezletek tématervezetének előkészítése. Az óvodai munka hatékonyabbá tételének, lehetőségeinek felmérése. 16

Minőségbiztosítási rendszer működtetésének aktuális feladatai. Dokumentumok kezelése.

Nevelői attitűd „Világért sem szólnék egy rossz szót óvónőink ellen. Ismerem és legnagyobbra értékelem hősies munkájukat. Mindenrendű tanító – nevelő foglalkozás közt ez a legfontosabb és legnehezebb,  mert első és kitörölhetetlen benyomást hagy a lélekben. Mindent   meg   kell   tenni   és   adni,   hogy   az   óvónők,   olyan   angyalok   lehessenek,  amilyeneknek lenniük kell, hogy munkájukat jól végezhessék.” /Kodály Zoltán: Visszatekintés/

Küldetésnyilatkozat

Olyan önálló arculatú intézmény megteremtésének koncepcióját vázoltam fel, amit munkatársa­ im intenzív együttműködésével sikeresen és hatékonyan tudnék megvalósítani a minőség folya­ matos biztosítása mellett tapasztalataim, ismereteim birtokában.  Az óvodai innováció adta lehetőségek kihasználása most rendkívül fontos, hiszen az új irányel­ vek, a minőségbiztosítási rendszer működtetése, a helyi sajátosságokra épülő image megte­ remtését kívánják. Kapcsolatainkat úgy kell alakítanunk, hogy előbbre vigyék az óvoda fejlődé­ sét, hiszen nem tehetjük függetlenné magunkat. Arra kell törekednünk, hogy partnereink igé­ nyeit minél jobban ki tudjuk elégíteni és az óvoda a Belváros életének részévé váljon. Szorosan össze kell dolgozniuk szülőknek, pedagógusoknak, hogy a mai kor kihívásainak ele­ get tudjunk tenni. Jelen gazdasági viszonyok a vezetőre komoly menedzselési feladatokat rónak, hiszen a mai  helyzet túlnő az állam és az önkormányzati finanszírozás lehetőségein. Nem mondhatunk le a  különböző pályázatok, szponzorok által nyújtott lehetőségek kiaknázásáról. Ez a feladat nem kicsi állandó figyelmet, tervezést, szervezést, ellenőrzést, értékelést és döntést igényel.”

17

III. NÁDASNÉ ERDEI ANDREA „II. Szakmai önéletrajz

II.1. Iskolai végzettségek 2005 – 2006 Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógia Főiskolai Karán pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés keretében „Az óvodai zenei nevelés legújabb elméleti és gyakorlati ismeretei” szakvizsga 1989 – 1992 Hajdúböszörményi Óvóképző Főiskola – óvodapedagógus 1985 – 1989 Bethlen Gábor Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola, Debrecen –érettségi

II.2. Tanúsítványt adó tanfolyamok 2001 Minőségbiztosítási alapkurzus 2000 „Környezetismereti, matematikai, zenei képességfejlesztő jelentősége a szervezett tanulásban, az egyéni képességfejlesztésben” tanfolyam 1999 „Zeneóvoda-vezetés” továbbképzés 1993 Logopédiai alaptanfolyam

II.3. A pályán töltött idő szakmai történései A Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Karának (akkor még Hajdúböszörményi Wargha István Óvóképző Főiskola) elvégzése után 1992-ben a debreceni Lehel utcai Óvodában sikerült elhelyezkednem, ahol előzőleg a szakmai gyakorlatomat is töltöttem. Itt az első év után megkaptam a kinevezésemet. Ez volt eddig az első és egyetlen munkahelyem. Az óvoda saját programja az Epochális Rendszerű Óvodai Nevelési Program, melyet az ország minden területéről választották óvodák. Évekig szerveztünk szakmai, a programot bemutató továbbképzéseket, melyeken, mint gyakorlati bemutató illetve előadó vettem ki a részemet.

Két éven keresztül vezettem az Ének-zenei munkaközösséget óvodánkban.

18

A Programszervező Csoport vezetőjeként óvodai szintű műsorok megszervezéséért voltam felelős

A Szakmai Ellenőrző Csoport tagjaként munkatársaim gyakorlati munkájának ellenőrzése volt a feladatom, így kivettem a részem kollégáim teljesítményértékeléséből is. Hosszú éveken keresztül tartottam Zeneóvodai foglalkozást a gyermekeknek, amit örömmel tettem, hiszen az ének-zenét szeretem leginkább az óvodai tevékenységek közül.

A DEHPFK (Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógia Főiskolai Kar) hallgatóit mentorként készítettem fel az államvizsgára. Örömmel töltött el, amikor régi óvodásomnak segíthettem az óvodapedagógusi diploma megszerzésében.

Nagy kihívás volt számomra, mikor egy down-szindrómás kisgyermeket kellet integrálni csoportomban. Leírhatatlan érzés volt nap mint nap látni fejlődését, érezni szeretetét, és figyelemmel kísérni azt, hogy a többi gyermek milyen őszinte természetességgel tudja elfogadni a másságot sok felnőttel ellentétben.

A debreceni Lehel utcai óvoda nagyon fontos része volt életemnek, ezért is volt nehéz magam mögött hagyni mindent: az óvodai csoportomat, a munkatársaimat és a lehetőséget, hogy pár év múlva az óvoda vezetését is kipróbálhattam volna. Férjem ausztriai munkavállalása miatt döntöttünk úgy, hogy Sopronba költözünk”

“Europass  Önéletrajz  Személyi adatok Vezetéknév / Utónév Cím Telefonszám

e­mail

Nádasné Erdei Andrea 9400 Sopron Kertvárosi u. 33. II.lépcsőház fsz. 1. 

20/221­5531 [email protected]

Állampolgárság

Magyar

Születési dátum

1971. 02.19.

Neme

Nő

Betölteni kívánt  A soproni Hermann Alice Óvoda és a Kurucdombi Tagóvoda Sopron  Megyei Jogú Város által meghírdetett Intézményvezetői állása

19

munkakör /  foglalkozási terület Szakmai tapaszta­ lat Időtartam Foglalkozás / beosztás

1992­

Óvodapedagógus

A munkáltató neve és  Lehel Utcai Óvoda 4032 Debrecen Lehel u. 18. címe

Tanulmányok Időtartam Végzettség / képesítés

2005­2006 Szakvizsga­ " Az óvodai nevelés legújabb elméleti és gyakorlati ismere­ tei"

Oktatást / képzést  Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar nyújtó intézmény neve  és típusa Időtartam Végzettség / képesítés

2001 Tanúsítvány­ Minőségbiztosítási alapkurzus

Oktatást / képzést  Lehel Utcai Óvoda nyújtó intézmény neve  és típusa Időtartam Végzettség / képesítés

2000 Tanúsítvány­" Környezetismereti, matematikai, zenei képességfejlesztő  játékok   jelentősége   a   szervezett   tanulásban,   az   egyéni   képességfej­ lesztésben."

Oktatást / képzést  Lehel Utcai Óvoda nyújtó intézmény neve  és típusa Időtartam Végzettség / képesítés

1999 Tanúsítvány­" Zeneóvoda­vezetés"

Oktatást / képzést  Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola nyújtó intézmény neve  és típusa Időtartam Végzettség / képesítés

1993 Tanúsítvány­Logopédiai alaptanfolyam

Oktatást / képzést  Hajdú­Bihar Megyei Pedagógiai Intézet nyújtó intézmény neve  20

és típusa Időtartam Végzettség / képesítés

1989­1992 Óvodapedagógus

Oktatást / képzést  Hajdúböszörmény Wargha István Pedagógiai Főiskola nyújtó intézmény neve  és típusa Időtartam Végzettség / képesítés

1985­1989 Érettségi

Oktatást / képzést  Bethlen Gábor Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola nyújtó intézmény neve  és típusa

Egyéni készségek  és kompetenciák Anyanyelv

Társas készségek

Magyar

Pedagógiai érzék, türelem, tapintat, empátia

 és kompetenciák Szervezési készségek  Döntéshozatali  képesség, jó koordináló  képesség, jó időbeosztás  ké­ és kompetenciák pessége Művészi készségek  Zeneszeretet, hangszerismeret: furulya és kompetenciák Egyéb készségek és  kompetenciák Járművezetői enge­ dély(ek)

Legkedveltebb   szakmai   területek:   ének­zene­zeneóvoda,   környezetis­ meret­környezetvédelem, drámajáték, egyéni képességfejlesztés, SNI­s  gyermekek integrálása, gyermek­ illetve felnőtt programok szervezése "B" kategóriás jogosítvány

Mellékletek Referencialevél, iskolai végzettségeket és szakképesítéseket igazoló oklevelek  és erkölcsi bizonyítvány másolata”

„VII. Összegzés Vezetői pályázatom megírásakor az vezérelt, hogy az óvoda meglévő értékeit, szép hagyományait megőrizve a továbbfejlődés lehetőségét vázoljam fel. A megvalósításhoz a pozitív alkotószellemű, igényes, gyermekszerető nevelői légkör adott. 21

A gyermeki, szülői, fenntartói, munkatársi igényeket, elvárásokat figyelembe véve és velük együttműködve felelősséggel szeretném a kitűzött feladatokat teljesíteni Benedek István gondolataival:

„A vezetés tanulható szakma, küldetés, egész embert próbáló szép kihívás a ránk bízottak számára is távlatot adó tevékenység.”

Vezetői küldetés-nyilatkozatom Arra törekszem, hogy a jól képzett munkatársaimmal harmonikus munkahelyi légkőrben, a családokkal nevelőpartneri együttműködéssel, jó személyi és tárgyi feltételek között boldog gyermekeket neveljünk.”

22

IV. Némethné Nagy Mária „II. SZAKAMI ÖNÉLETRAJZ Név:

Némethné Nagy Mária

Születési hely: Cegléd Születési idő: 1963.09.13. Lakcím:

9400 Sopron, Kórház u.2.

Családi állapot: házas Elérhetőség:

+36/30/5304-671 e-mail: [email protected]

Iskolai végzettségek: 1.

Gyógypedagógiai tanár Főiskolai oklevél Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Oligofrénpedagógia szak Budapest, 1993.

2.

Óvónő Felsőfokú oklevél Soproni Óvónőképző Intézet Sopron, 1984.

Munkahelyek: 1.

Pedagógiai Szakszolgálati Központ Sopron, Mátyás király u. 18. Telephely: Korai Gyógypedagógiai Fejlesztő és Tanácsadó Sopron, Lenkey u. 1-3. Team-vezető gyógypedagógus 1997.09.01.- jelenleg is

23

Pedagógiai szakszolgálati feladatot - korai fejlesztés és gondozás, tanácsadás – ellátó intézményrészleg szakmai irányítása, a szakmai munka koordinációja, szükséges fejlesztések kezdeményezése. Különböző szakmai fórumokon – városi, országos – a részleg munkájának bemutatása, képviselete. Óvodapedagógus -, gyógypedagógus-, szociálpedagógus -, felsőfokú csecsemő – és kisgyermeknevelő hallgatók terepgyakorlatának, hospitálásának szervezése, vezetése a 0 – 5 éves korú sajátos nevelési igényű csecsemők és kisgyermekek korai komplex gyógypedagógiai prevenciójáról, fejlesztéséről, az óvodai életre történő felkészülésről családjaik megsegítéséről. A fejlesztés szakmai protokolljának kidolgozása, alkalmazása. Menedzselés: támogatók felkutatása, pályázatok írása, alapítványi támogatás szervezése. Kiemelkedő szakmai sikerként tartható számon, hogy a megyénkben egyedülálló módon – szoros együttműködésben a társszakmákkal: gyermekorvosok, védőnők, az Erzsébet Kórház érintett osztályai, gyermekvédelmi szakemberek – megalakult szakmai teamünk egyre korábbi életszakaszban kezdheti meg segítő tevékenységét. Ennek eredményeként a 2010 – es terápiás évben 120 %- os emelkedés mutatható ki a normál óvodába integrálható kisgyermekek létszámában a 2009- es évhez viszonyítva. 2.

Kőszegi úti Óvoda Sopron, Kőszegi út 16. Csoportvezető óvónő, gyógypedagógus 1992.09.15.-1997.08.31.

Normál óvodai keretek között, részleges integrációban, szülői kezdeményezésre Fenntartói támogatással alakult meg a Kőszegi úti Óvodában az az óvodai csoport, amely sajátos nevelési igényű ( mozgás-, értelmi-, érzékszervi-, halmozott érintettségek, autizmus) 3-7 éves korú kisgyermekek óvodai nevelésével, gondozásával, szakszerű fejlesztésével családjaik megsegítésével foglalkozott. Feladatom volt a csoport szakmai programjának előkészítése, megszervezése majd koordinálása, a teljes és szociális integráció előkészítése, nyomon követése, segítése, a fejlesztési protokollok megtervezése, kivitelezése. Az országban harmadikként városunkban – Budapest és Kecskemét után – került megszervezésre ezen ellátási forma. Kiemelkedő sikere az itt végzett terápiás munkának az, hogy városunkban először ebből a csoportból kerültek fejlődésükben halmozottan érintettek a speciális iskolai oktatás rendszerébe. (Ezt megelőzően „képezhetetlen” kategóriába tartoztak.) Továbbá a másság iránti elfogadás, tolerancia, empátia egyre magasabb szintű megnyilvánulása mind a gyermekek, mind a felnőttek részéről. 3.

Általános Iskola és Diákotthon Sopron, Széchenyi tér 4. Nevelőtanár 1989.05.01. – 1992.08.31.

Napközi otthonos tevékenység, életviteli támogatás államilag nevelt, értelmileg enyhe fokban érintett felső tagozatos tanulók számára. 24

4.

Központi Óvoda Kőszeg, Várkör 42. 1984.07.01. – 1987.05.20. Óvónő

Óvodáskorú kisgyermekek nevelése, gondozása. Az életkori sajátosságok figyelembe vételével a gyermeki személyiség fejlődésmenetének megfelelően feladatom volt: az egészséges életmód és életvitel szokásainak kialakítása, elmélyítése, a testi-, szociális-, érzelmi-, értelmi nevelés, a gyermeki személyiség tiszteletben tartásával, élményszerű, tevékenység központú differenciált képesség fejlesztés megvalósításával. 5.

Városi Könyvtár Kőszeg, Rákóczi u.6. Könyvtár - technikus 1981.08.23. -1982.07.15.

Könyvtári technikai tevékenység. Szakképesítés: 1.

Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság és Társadalomtudomány Kar Budapest, 2006.06.30.

Tanúsítványt adó tanfolyamok: 1.

Ayres Szenzoros Integrációs Terápiák Fővárosi Pedagógiai Intézet és a Lelki Egészségvédő Alapítvány Budapest, 1998.06.23.

2.

Sérült gyermekek terápiái – észlelés - érzékelés Arhus Amt Dánia, 1997.04.25.

3.

Játékterápia Tunyogi Erzsébet Gyógyító Játszóháza Alapítvány Budapest, 1992. 09. 25.

Nyelvismeret: 25

Német nyelvhasználat (alapismeret) Előadások, publikáció: 1.

A játék szerepe a kisgyermeki fejlődés életszakaszaiban Előadás Baba – mama hét Sopron, 2009.05.28.

2.

A soproni korai fejlesztés múltja, jelene, jövőképe Előadás Mentálhigiénés Napok Sopron, 2007.10.09.

3.

A soproni korai fejlesztés története, alkalmazott módszerei, a kisgyermeki pszichomotoros fejlődés Előadás Gézengúz Alapítvány Győr, 2006.12.01.

4.

A PSZK rendszere, a soproni korai fejlesztés szervezeti felépítése, története, jelentősége Előadás BDFK Szombathely, 2006.02.11.

5.

A PSZK szervezeti felépítése, a korai fejlesztés története Előadás Védőnői Szakmai Nap Sopron, 2005.11.03.

6.

Hat éves a soproni korai fejlesztés Kiadványban megjelenő Konferencia előadás Gyógypedagógiai Szemle, a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének Folyóirata, 2004. XXXII. évf. 2.

7.

Hat éves a soproni korai fejlesztés Előadás 26

MAGYE XXXI. Országos Szakmai Konferencia Sopron, 2003.06.27. 8.

Részleges integráció az óvodában Előadás Korai Fejlesztők Országos Konferenciája Pécs, 1994.

„VII. ÖSSZEGZÉS: Áttekintve a Hermann Alice Óvoda jelenlegi helyzetét elmondható, hogy alapfeladatainak ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek többnyire az Intézmény rendelkezésére állnak. Az elhasználódó eszközök cseréjét a jövőben is kiemelt feladatként tartja számon. Amennyiben az Intézmény pénzügyi támogatottsága nem romlik, reményeink szerint az eszközpark további fejlesztésére, ha kisebb mértékben is, de lesz lehetősége. A szakmai munka színvonalának emeléséhez szükséges fejlesztések nagyobb részét képes az Intézmény a saját erőforrásaira támaszkodva megvalósítani. Hosszabb távon - a Fenntartó támogatása esetén – az alábbi kiemelt elképzelések megvalósítására kerülne sor: 1. A Kurucdombi Tagóvoda elő-, fogadó- kiszolgáló helyiségeinek falvizesedését megszüntetni 2. A Hermann Alice Óvoda nyílászáróinak cseréjét 3. Mindkét részleg vagyonvédelmének érdekében riasztórendszer kiépítése 4. A Tagóvoda Rozália út felőli kerítésének javítása, festése. A megvalósulás érdekében aktuális pályázati lehetőségek felhasználásával, támogatók megnyerésével kiegészítve. Középtávon saját erőforrásaira támaszkodva a következő kiemelt szakmai feladatokat valósítja meg: 1. Óvónők és technikai dolgozók munkacsoportjának létrehozása: A megfelelő belső kommunikáció és információ áramlás érdekében. 2. Esetmegbeszélések rendszeresítése: A felmerülő nehézségek együttes megoldása céljából. 3. Szülőcsoportok szervezése: Felhasználva a Hermann Alice Óvoda szakembereinek színes egyéniségét, sokrétű képzettségét a mai társadalmi körülmények között jelenlévő nevelési, életvezetési nehézségek csökkentésére. 4. „Nyitott Óvoda” arculat hangsúlyozottabbá tétele: a szülő együttjátszása-, tevékenykedése a gyermekkel. A vezető küldetésnyilatkozata: A Intézmény vezetője a Hermenn Alice Óvoda szakember szerepét és az általuk képviselt gyermekközpontúság mindenekfelettiségét kívánja erősíteni: 27

A kollektíva akkor felel meg ennek a szerepnek, ha kiemelten rendelkezik a következő képességekkel: -

Képes az óvodai nevelés értékeit tisztelve és ápolva a fejlődésre, a megújulásra, Sokféle értéket toleráló szemlélettel rendelkezik (eltérő családi értékek, kultúrák, fejlődésmenetek…), Képes szem előtt tartani a gyermekek egyéni különbségeit, eltérő szükségleteit, teljes személyiségét, Esélyt ad arra, hogy egyéni attitűdjeik, motivációs késztetéseik kialakuljanak, Jelentős befolyásoló szereppel bír: előkészít, feltételeket teremt, folyamatokat indukál, szükségleteket alakít, Mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy együttműködést váltson ki a gyermekből, a szülőből, Tudnia kell team munkában dolgozni, hiszen bizonyos esetekben a tagok együtt alakítják ki véleményüket és határozzák meg a továbblépés irányát, Legyen képes önreflexióra, konfliktuskezelésre-, megoldásra, Legyen képes a biztonságot nyújtó, nyugodt családias légkör kialakítására, Tudja önállóan szervezni munkáját, ütemezni az elvégzendő feladatait.

Az Intézmény vezetője támogatja a munkatársakat abban, hogy pedagógiai és pszichológiai kultúrájuk fejlődjön. A pedagógiai kultúra az alkalmazott módszerek gazdagságát jelenti. A pszichológiai kultúra fejlettségét a munkaközösség nyílt kommunikációja, magas fokú problémaelemző, konfliktusmegoldó képessége, önképzési és tanulási motivációja mutatja. A Hermann Alice Óvoda vezetője a munkatársaival együtt arra törekszik, hogy: -

Minél magasabb szinten megfeleljen a Fenntartói, társadalmi elvárásoknak, törvényesen működjön, Szemlélet alakító tényezővé váljon az egyéni eltérések tolerálásában, a gyermekek jelzéseinek elemzésében, a reális gyermekismeret és a családokkal való együttműködés terén, Minden munkatársa magas szinten alkalmas legyen választott hivatása gyakorlására, A külső és belső esztétika megéreztetésével céltudatos, empatikus, elfogadó, nyugodt családias légkörű nevelés valósuljon meg, Lehetőségeihez mérten csökkentse azokat a hatásokat, amelyek a társadalmi folyamatok nemkívánatos következményei és egyéb okok miatt a család funkciójának sérülését eredményezhetik.”

28

V. SZABÓNÉ SZEILER JUDIT „II. SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

Név:

Szabóné Szeiler Judit

Születési név:

Szeiler Judit

Születési hely, idő:

Veszprém, 1979. 05.29.

Anyja neve:

Bujtás Magdolna

Lakcím:

9400 Sopron, Baross út 22/B. I. em./10.

Családi állapot:

férjezett

Házastárs:

Szabó Gyula

Iskolai végzettségek: Pedagógus szakvizsga: 2011. februártól folyamatban Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzés Főiskola:

1997-2000 NYME Benedek Elek Pedagógiai Főiskolai Kar (Oklevél szám: 57/2000)

Gimnázium:

1993-1997 Vetési Albert Gimnázium, Veszprém

Általános Iskola:

1985-1993 Rózsa Úti Általános Iskola, Veszprém

Pályán eltöltött idő szakmai történései: 29

2001.01.15-től (jelenleg is) óvodapedagógus Hermann Alice Óvoda, Sopron 2000.08.15.- 2001.01.14.

nevelőtanár Doborjáni Ferenc Speciális Oktatási, Nevelési Intézmény és Gyermekotthon, Sopron

Tanúsítványt adó, akkreditált tanfolyamok: 2010.5.21.„Az önbecsülés növelésével, a megküzdési erőforrások fejlesztésé-

vel, a káros stressz és a kiégés ellen” 2008.5.14.

Vizuális játékok, érdekes technikák, eszközök a gyakorlatban

2004.12.15.

Környezetünk az erdő

2002. 01.21.

Korszerű informatika I.

Ismert idegen nyelvek: Angol nyelvből középfokú „A” típusú állami nyelvvizsga Angol nyelvből középfokú „B” típusú állami nyelvvizsga

Egyéb fontosnak tartott közlemények: 2007-2009 között játszóházak szervezése a Vadon Lovas Klub számára. 2008-2010 között játszóházak szervezése a Tűzoltóság, illetve a rendvédelmi szervek gyermeknapján. VII. ÖSSZEGZÉS

Tíz éve dolgozom a Hermann Alice Óvodában óvodapedagógusként. Úgy vélem jól ismerem az óvodában dolgozó pedagógusok és dajkák munkáját, átlátom az intézmény erősségeit és fejlesztendő területeit egyaránt. 30

Óvodavezetői megbízásom esetén a szükséges fejlesztési feladatokat a gyermekek érdekeit előtérbe helyezve kívánom továbbgondolni.

Pedagógiai munkámban eddig is elsődlegesnek tekintettem a gyermekek érzelmi nevelését, személyiségük oly módú formálását, mely által kapcsolataikban az elfogadás és tisztelet dominál, barátságaik tartósak és tartalmasak, későbbi iskolai teljesítményükben a kitartás és akaraterő viszi őket tovább. Célom olyan stabil erkölcsi és morális értékekkel bíró gyerekek nevelése, akik kortársaik buzdítása ellenére is nemet tudnak mondani az olyan közösség és társadalomromboló hatásoknak, mint az alkohol, a dohányzás, a kábítószer, a vandalizmus, az agresszió, stb. Ugyanakkor önálló véleménnyel, egyéni arculattal rendelkező erős személyiségek, akik nyitottak az innovációra, a kreativitásra, hosszú távú célokat és képesek kitűzni és azok megvalósításához hajlandóak kitartóan küzdeni. Úgy gondolom ezek a vonások már óvodáskorban megalapozhatóak a gyermek szeretetére épülő egyéni bánásmóddal és következetes nevelői munkával.

Megválasztásom esetén nyitott vagyok minden új lehetőségre, szakmai programra, pályázatokra, melyek a Hermann Alice Óvodába járó gyermekek érdekeit, fejlődését, érzelmi biztonságát és az intézményben dolgozók megbecsülését, munkakörülményük javítását előbbre viszik.”

A nevelőtestület és az alkalmazotti közösség 2010. november 15-én tartja értekezletét. A szavazás eredményét a Közgyűlésen és a bizottsági ülésen fogjuk ismertetni. A közgyűlési döntés előkészítése a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet, valamint a nevelési-oktatási intézmények működési rendjéről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet előírásai 31

alapján történt. Kérem a t. Közgyűlést, hogy megfelelő végzettség hiányában Budai Ibolya és Szabóné Szeiler Judit pályázatát minősítse érvénytelennek. A határozati javaslat a pályázókat névsor szerint sorolja fel. A benyújtott teljes pályázati dokumentáció a Humánszolgáltatási Osztályon munkaidőben a döntéshozók rendelkezésére áll. A fenti indokok alapján előterjesztem az egyenként önálló, az SZMSZ 54. § (1) bekezdése alapján titkos szavazás útján, az 53. § (2) bekezdésének b) pontja alapján minősített többséggel meghozható H a t á r o z a t i

j a v a s l a t o t

A VÁLTOZAT Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a Hermann Alice Óvoda óvodapedagógusi munkakörébe határozatlan időre kinevezi Budai Ibolya pályázót, és a magasabb vezetői beosztás ellátásával a 2010. december 1. napjától 2016. július 31. napjáig terjedő határozott időre megbízza. A Közgyűlés a magasabb vezetői megbízás idejére felmenti eredeti munkakörének ellátása alól, és vezetői pótlékát a pótlékalap 500 %-ában határozza meg. A Közgyűlés felkéri a polgármestert a szükséges munkáltatói intézkedések megtételére.

B VÁLTOZAT Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a Hermann Alice Óvoda óvodapedagógusi munkakörébe határozatlan időre kinevezi Horváth Rita pályázót, és a magasabb vezetői beosztás ellátásával a 2010. december 1. napjától 2016. július 31. napjáig terjedő határozott időre megbízza. A Közgyűlés a magasabb vezetői megbízás idejére felmenti eredeti munkakörének ellátása alól, és vezetői pótlékát a pótlékalap 500 %-ában határozza meg. A Közgyűlés felkéri a polgármestert a szükséges munkáltatói intézkedések megtételére.

C VÁLTOZAT Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a Hermann Alice Óvoda óvodapedagógusi munkakörébe határozatlan időre kinevezi Nádasné Erdei Andrea pályázót, és a magasabb vezetői beosztás ellátásával a 2010. december 1. napjától 2016. július 31. napjáig terjedő határozott időre megbízza. 32

A Közgyűlés a magasabb vezetői megbízás idejére felmenti eredeti munkakörének ellátása alól, és vezetői pótlékát a pótlékalap 500 %-ában határozza meg. A Közgyűlés felkéri a polgármestert a szükséges munkáltatói intézkedések megtételére.

D VÁLTOZAT Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a Hermann Alice Óvoda óvodapedagógusi munkakörébe határozatlan időre kinevezi Némethné Nagy Mária pályázót, és a magasabb vezetői beosztás ellátásával a 2010. december 1. napjától 2016. július 31. napjáig terjedő határozott időre megbízza. A Közgyűlés a magasabb vezetői megbízás idejére felmenti eredeti munkakörének ellátása alól, és vezetői pótlékát a pótlékalap 500 %-ában határozza meg. A Közgyűlés felkéri a polgármestert a szükséges munkáltatói intézkedések megtételére. Felelős:

Dr. Fodor Tamás polgármester

Határidő:

2010. november 30.

E VÁLTOZAT Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése a Hermann Alice Óvoda magasabb vezetői beosztásának ellátásával 2010. december 1. napjától 2016. július 31. napjáig terjedő határozott időre megbízza Szabóné Szeiler Juditot, Az intézmény pedagógusi munkakörbe kinevezett alkalmazottját. A Közgyűlés a magasabb vezetői megbízás idejére felmenti eredeti munkakörének ellátása alól, és vezetői pótlékát a pótlékalap 500 %-ában határozza meg. A Közgyűlés felkéri a polgármestert a szükséges munkáltatói intézkedések megtételére. Sopron, 2010. október 29. Abdai Géza alpolgármester

33