Alice Rejtvényországban
A LOGIKA VILÁGA
Raymond Smullyan: A hölgy vagy a tigris? Raymond Smullyan: A tao hallgat Raymond Smullyan: Emlékek, történetek, paradoxonok Raymond Smullyan: Mi a címe ennek a könyvnek? Raymond Smullyan: Seherezádé rejtélye Raymond Smullyan: Sherlock Holmes sakkrejtélyei
Raymond Smullyan
ALICE REJTVÉNYORSZÁGBAN Carrolli mesék nyolcvan év alatti gyermekeknek Martin Gardner bevezetıjével és Greer Fitting illusztrációival
Budapest, 2009
Az eredeti mő címe: Alice in Puzzle-land © 1982 by Raymond M. Smullyan This translation was published by an arrangement with William Morrow and Company, Inc. Hungarian translation © Horváth Hedvig, Mónus Attila, Typotex, 2001 Ötödik, javított kiadás
ISBN 978 963 279 065 7 ISSN 1787-3037
Témakör: logikai fejtörık
Kedves Olvasó! Önre gondoltunk, amikor a könyv elıkészítésén munkálkodtunk. Kapcsolatunkat szorosabbra főzhetjük, ha belép a TypoKlubba, ahonnan értesülhet új kiadványainkról, akcióinkról, programjainkról, és amelyet a www.typotex.hu címen érhet el. Honlapunkon megismerkedhet kínálatunkkal is, egyes könyveinknél pedig új fejezeteket, bibliográfiát, hivatkozásokat találhat, illetve az esetlegesen elıforduló hibák jegyzékét is letöltheti. Kiadványaink egy része e-könyvként (is) kapható: www.interkonyv.hu Észrevételeiket a
[email protected] e-mail címen várjuk. Kiadja a Typotex kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztık Egyesülésének tagja Felelıs kiadó: Votisky Zsuzsa Felelıs szerkesztı: Rácz András Mőszaki szerkesztı: Bíró Bálint – Fried Katalin Grafikai terv: Finart Design – Alef Borítóterv: Szalay Éva Terjedelem: 13 (A/5) ív Nyomta és kötötte: László András és Társa Nyomdaipari Bt. Felelıs vezetı: László András
Tartalom El˝oszó Bevezet˝o I. 1. 2. 3. 4. 5.
˝ C SODAORSZÁG FEJTÖROI Melyik Alice? Ki lopta el a lepényeket? Ki a bolond? A Griffmadár és az Ál-tekn˝oc A király története
˝ II. T ÜKÖRORSZÁG FEJTÖROI 6. A tizenkettedik kérdés 7. Subidam vagy Subidu? 8. És ez benne a legszebb! 9. A Fehér Huszár nem emlékezett egészen pontosan 10. Tükörország logikája 11. A Fekete Király elmélete 12. Melyik Alice? Megoldások
7 9 13 15 20 35 46 71 83 85 95 107 124 138 151 158 162
El˝oszó Ez a könyv, csakúgy, mint az Alice Csodaországban és az Alice Tükörországban, igazából korhatár nélkül íródott. Ezen nem azt értem, hogy az egész könyv mindenkinek szól, hanem, hogy mindenkinek szól bel˝ole valami. A negyedik fejezet rendkívül egyszer˝u fejtör˝oi például f˝oleg a legkisebbeknek, akik még nem tanultak algebrát (ahogy a Griffmadár mondja: „Ehhez nem kell algebra!”). Másrészt viszont az ötödik és a kilencedik fejezet jutalomfejtör˝oi épp annyira fogják érdekelni a szakmabelieket, mint a kezd˝oket. A tizedik fejezet szerepe különleges és nem mindennapi. Ebben az évben (1982) ünnepeljük Lewis Carroll születésének százötvenedik évfordulóját, s ezt a könyvet neki ajánlom. Azt hiszem, Carroll a Dingidungi utánozhatatlan stílusában írt, paradoxonokról szóló fejezetet élvezné a legjobban. Nagyon szórakoztató volt megírni ezt a fejezetet (csakúgy, mint a többit!). Igazából az egész igyekezet, hogy újrateremtsem Carroll írásainak hangulatát, az elejét˝ol a végéig nagy örömömre szolgált. Szívbéli köszönetem Greer Fittingnek az összes kedves illusztrációért; Maria Guarnaschellinek kiváló szerkesztéséért; és Iver Kernnek, aki figyelmesen végigolvasta az egész kéziratot, és rengeteg hasznos észrevétellel szolgált. Raymond M. Smullyan Elka Park, New York, 1982. január 1.
Bevezet˝o
Raymond Smullyan olyan személyiségek egyedi összessége, amely magában foglal egy filozófust, egy logikust, egy matematikust, egy zenészt, egy varázslót, egy humoristát, egy írót és egy csodálatos fejtör˝oket kitaláló fejtör˝ogyárost. Minthogy tehetséges író és humorista, szívesen önti fejtör˝oit narratív formába, amelyek sokszor egy-egy népszer˝u regény paródiái. Ezt annyira jól csinálja, hogy bármennyire is hihetetlen, de fejtör˝os könyveit még akkor is élvezet olvasni, ha soha egyetlen rejtvényt sem próbálunk megfejteni! Ray (azért hívom Raynek, mert régi jó barátom) els˝o könyvének a Mi a címe ennek a könyvnek? címet adta. Ebben bemutatta lovagjait (akik mindig igazat mondanak) és lóköt˝oit (akik mindig hazudnak), valamint olyan szerepl˝oket, mint Craig felügyel˝o, Bellini és Cellini, Drakula gróf, Lewis Carroll Alice-e és a Csodaország teremtményei. Természetesen azok az olvasók, akik gondolkodtak e könyv (bármi is a címe) fejtör˝oin, duplán érdekesnek tarthatták azokat, hiszen a végén igazán figyelemre méltó ráadásban volt részük, betekinthettek Kurt Gödel híres bizonyításába, amely a modern matematika legnagyobb felfedezése. A Sherlock Holmes sakkrejtvényei Ray els˝o eredeti sakkfeladvány-gy˝ujteménye, amelyben minden probléma Holmes- és Watson-körítéssel szerepel. Ezek a történetek annyira h˝uek az eredeti
10
A LICE REJTVÉNYORSZÁGBAN
m˝u hangulatához, hogy azok a Sherlock-rajongók is élvezettel olvassák magukért a párbeszédekért, akik soha sem sakkoznak. A második sakkfeladvány-gy˝ujtemény, Az arab éjszakák sakkrejtvényei a problémákat Seherezádé történeteinek paródiaformájában örökíti meg. Ebben a kötetben Alice és barátai visszatérnek Tükörországból egy fergeteges fejtör˝oparádé erejéig, amely éppen annyira örömére lesz a Carroll-rajongóknak, mint az els˝o sakkrejtvénykönyv a Baker Street-i partizánoknak. Raynek megint sikerült. Szerepl˝oi nemcsak hogy pontosan úgy beszélnek és viselkednek, mint az eredetiek, de a könyvben hemzsegnek a jellegzetesen carolli szójátékok, a logikai és metalogikai problémák, valamint a súlyos filozófiai ellentmondások. Carroll képtelen világában két Alice volt: a képzeletbeli és a valós életbeli kislány, barátja, Alice Liddell. Ray képtelen világában is két Alice van: Ray egyik barátja és a képzeletbeli Alice az els˝o könyvéb˝ol. Carroll bizonyára mindkett˝ot nagyon szerette volna. És elámult volna Ray Tükörországán, amely csak akkor bontakozik ki igazán, ha az ember igazán belegabalyodik, és elámult volna száz más szeszélyen, amit akkor gondolt volna magáról, ha meg tudta volna álmodni Raymond Smullyant. Mint Ray könyveiben mindig, a furcsa metafizikai kérdések meglepetésszer˝uen fogják érni az olvasót. Amikor például Dingidungi azt mondja Alice-nek, hogy mindenre kellene gondolnia, Alice bölcsen kijelenti, hogy ez lehetetlen. – Azt nem mondtam, hogy képes vagy rá – felelte Dingidungi. – Csak azt, hogy kellene. – De van értelme azt mondani, hogy kellene valamit tennem, ha képtelen vagyok rá? – Ez egy érdekes kérdés az etikában. De most túl messzire vinne minket. Valóban! Ray ugyan nem árulta el, de Dingidungi egy híres problémát vetett fel, amelyet Hintikka paradoxonjaként ismer-
