A Hermann Alice Óvoda Helyi Pedagógiai Programja

A Hermann Alice Óvoda Helyi Pedagógiai Programja „A gyermekben érlel dik a jöv ” /Hermann Alice/

Készült: 2015. Készítette: A Hermann Alice Óvoda nevel testülete Hermann Alice Óvoda OM azonosító: 030295 9400 Sopron, István bíró utca 1/a. Tel/Fax: 06-99-311-197 e-mail: [email protected] honlap: www.alizovi.hu

1

Intézményünk küldetésnyilatkozata

„ A mi óvodánk tenni akaró, sokoldalú kollektívája, arra törekszik, hogy harmonikus munkahelyi légkörben, jó személyi és tárgyi feltételek között, a szül kkel együttm ködve a gyermekközpontúság mindenek felettiségét megvalósítsa, változatos tevékenységi formák, élmények biztosításával, biztonságot nyújtó, nyugodt légkörben, a gyermekek egyéniségét tiszteletben tartva boldog gyermekeket neveljünk.” „ Szeretni, és szeretve lenni olyan, mintha kétfel l sütne ránk a nap.” ( David Viscott )

2

Tartalomjegyzék 1. Általános rész 1.1. Törvényi megfeleltetés 1.2. Az óvoda adatai 1.3. Területi elhelyezkedés, szociokultúrális háttér 1.4. Pedagógiai programunk alapelvei 1.5. Felvehet maximális gyermeklétszám, csoportszámok 1.6. Az óvoda feladatai (az Alapító Okirat szerint) 2. Gyermekkép 3. Óvodakép 4. Az óvodai nevelés célja, feladatai 4.1. Egészséges életmód kialakítása 4.1.1. Gondozás 4.1.2. Önkiszolgáló munka 4.1.3. Egészségvédelem és a biztonságos életvitel szabályai 4.1.4. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 4.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés feladatai és a szocializáció biztosítása 4.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 5. Az óvodai élet megszervezésének elvei 5.1. Személyi feltételek 5.2. Az óvoda tárgyi feltételei 5.3. Az óvodai élet megszervezése 5.4. Az óvoda kapcsolatai 5.4.1. Együttm ködés a családdal 5.4.2. Kapcsolattartás a tagintézmények között 5.4.3. Kapcsolattartás egyéb intézményekkel 6. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 6.1. Játék 6.2. Verselés, mesélés 6.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 6.4. Mozgás 6.5. Küls világ tevékeny megismerése 6.6. Rajzolás, mintázás, kézimunkázás 6.7. Munka jelleg tevékenységek 6.8. Tevékenységben megvalósuló tanulás 6.9. A fejl dés jellemz i az óvodáskor végére 7. Napirend-hetirend 8. Értékelés az óvodában 8.1 Tervezés 8.2 A gyermek fejl désének követése, a fejl dési napló 9. A pedagógus kompetenciáknak való megfelelés 10. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefügg pedagógiai tevékenységekre vonatkozó feladatok 11. A gyermekek esélyegyenl ségét szolgáló intézkedések, a szociális hátrányok enyhítését segít tevékenységek 12. A kiemelt figyelmet igényl gyermekek óvodai együttnevelése 12.1 A Sajátos nevelési igény gyermekek óvodai együttnevelése 12.2 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd gyermek 12.3 Kiemelten tehetséges gyermek 3

5. 5. 5. 6. 7. 8. 8. 8. 9. 10. 10. 11. 12. 12. 12. 13. 16. 20. 20. 21. 22. 23. 23. 24. 24. 27. 27. 31. 34. 37. 42. 46. 49. 50. 51. 53. 56. 57. 58. 59. 66. 68. 72. 72. 77. 77.

13. A Balfi Tagóvoda helyi sajátosságai 14. A Halász Utcai Tagóvoda helyi sajátosságai 15. A Hermann Alice Óvoda István bíró épületének és a Kurucdombi Tagóvoda helyi sajátosságai 16. A Király Jen Utcai Tagóvoda helyi sajátosságai 17. A Kurucdombi Tagóvoda helyi sajátosságai 18. A Sopronk hidai Tagóvoda helyi sajátosságai 19. Záró gondolatok 20. Legitimációs záradék

4

78. 80. 83. 86. 89. 91. 94. 94.

1.Általános rész 1.1. Törvényi megfeleltetés Programunk a 363/2012. (XII.17.) számú Kormány rendelet értelmében, az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, magában foglalva a hazai és a helyi (városi) óvodai gyakorlatok eddigi tapasztalatait, eredményeit, szem el tt tartva a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésr l (Nkt.), a 1993. évi LXXIX. Közoktatási törtvényt valamint, annak módosításait, valamint a 20/2012. (VIII:31.) EMMI rendeletet.

1.2. Az óvoda adatai Az óvoda neve:

Hermann Alice Óvoda

Az óvoda címe:

9400 Sopron, István bíró u. 1 / a

Telefon és FAX:

99/311-197

E mail cím:

[email protected]

Tagóvoda neve:

Balfi Tagóvoda

Az óvoda címe:

9494 Sopron-Balf F u. 13.

Telefon:

99/339-768

E-mail:

[email protected]

Tagóvoda neve:

Halász Utcai Tagóvoda

Az óvoda címe:

A épület: 9400 Sopron, Halász u.27. B épület: 9400 Sopron, Halász u.46.

Telefon:

99/311-116

E-mail:

[email protected]

Tagóvoda neve:

Király Jen Utcai Tagóvoda

Az óvoda címe:

9400 Sopron, Király Jen u. 1.

Telefon:

99/312-483

E-mail:

[email protected]

Tagóvoda neve:

Kurucdombi Tagóvoda

Az óvoda címe:

9400 Sopron, Rozália u. 3. 5

Telefon:

99/311-961

E-mail:

[email protected]

Tagóvoda neve:

Sopronk hidai Tagóvoda

Az óvoda címe:

9407 Sopronk hida, Pesti Barnabás u. 14.

Telefon:

99/314-058

E-mail:

[email protected]

Az intézmények fenntartója:

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata

Az óvoda alapító okiratának száma:

195/2013 (VI.27)

Az óvoda OM azonosítója:

030295

1.3. Területi elhelyezkedés, szociokultúrális háttér A Hermann Alice Óvoda Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában 1984. január 27-e óta m ködik, az Árpád Utcai Óvoda jogutódjaként. 1989-ben az óvoda fennállásának 5 éves évfordulójára vette fel a kiváló gyermekpszichológus, az óvodai nevelés szakért jének: Hermann Alicenak a nevét.(1895-1975). Addig a városban VI. számú, Papréti, Ifjúságtéri óvodaként volt ismert. Óvodánk Sopron belvárosában, a Paprét- István bíró- Pócsi utcával körülhatárolt terület. Fekvésünk miatt els sorban a belvárosban él gyermekeket hozzák hozzánk. A Balfi Tagóvoda Balf F utcáján a falu központjában helyezkedik el, de a forgalmas úttól távol. Az óvoda egy fákkal körülvett csendes kis sziget. A Halász Utcai Tagóvoda 2005-ig két különálló épületben m ködött, Sopron belvárosától nem messze, kb. 500 méterre található. Csendes helyen fekszik, a régen halászok lakta, többnyire családi-házas utcában, katolikus és evangélikus óvodának épült. A Halász utca 27. szám alatti épületet 1898-ban a Vass Mária Dorottya-féle Katolikus Árvaalapítvány hozta létre. Az óvoda kerítésének egy szakasza a Sopron küls

várfalának része A Halász u.46.szám alatti épületet pedig 1838-ban az evangélikus

hitgyülekezet felkérésére Hild György épített. A Halász Utcai Tagóvoda 2012. szeptemberét l újra két épületben fogad gyermekeket. A Király Jen Utcai Tagóvoda bölcs de-óvoda komplexumnak épült, 2/3-ad részt a bölcs de, 1/3-ad részt az óvoda kapott meg. A mai napig így üzemel.

6

1972-t l 1979-ig három óvodai csoport, 1979-t l bels

átalakítás, módosítás után jelenleg is négy

csoporttal m ködik .lakótelepi óvodaként, a városcentrum közelében . Gyermekeink a körzetb l, munkahely, iskola, és bölcs de közelsége miatt érkeznek hozzánk. A Kurucdombi Tagóvoda, régi m emlék épület, a dombtet n magasodó szárnyatlan szélmalom és az t körülölel kaszárnya impozáns épülete a kelet fel l vonattal érkez kben kíváncsiságot ébreszt. Az épület volt kaszárnya, - Vak Bottyán is táborozott a dombon a kuruc hadaival. Jelenleg kisebb-nagyobb alapterület és komfort fokozatú lakások és egy külön bejárattal az óvodánk m ködik, ahova a keleti városrész illetve a Kurucdombon él családok gyermekeit íratják be. A Sopronk hidai Tagóvoda épülete bizonyíthatóan 1893-ban iskola céljára épült. Az összevont alsó- és fels -tagozattal rendelkez iskola 1976-ig m ködött. Sajnálatos történelmi szerepe is volt az épületnek, mert 1944. decemberében Bajcsy-Zsilinszky Endre és társai ügyében itt m ködött a rögtönítél vészbíróság. Az óvoda nagyon kevés átalakítással 1978. szeptember 1-én költözött a megsz nt iskola épületébe. 1984.-ben a Sopronk hidai Óvodát a soproni Halász utcai Óvodához integrálták. 1.4. Pedagógiai programunk alapelvei Intézményünk, a Hermann Alice Óvoda - az Alapító Okiratban is rögzített módon -2011.08.01. óta egységet alkot a Balfi, a Halász Utcai, a Király Jen

Utcai, a Kurucdombi és a Sopronk hidai

Tagóvodával. Az egységes óvoda 25 csoporttal, 7 épületben m ködik. A törvény értelmében a tagóvodák programja része a Hermann Alice Óvoda programjának. Az intézmények a korábbi program szerint sajátosságokat meg rizve dolgoznak tovább. Közös értékeink: •

gyermekközpontúság,

•

a játék fontossága,

•

nagy zöldövezettel rendelkez udvarok,

•

családok szociokultúrális háttere,

•

hagyomány rzés,

•

környezet megismerése és környezetvédelem,

•

egészséges életmódra nevelés,

•

szeretetteljes, meleg légkörben történ nevelés,

•

gyerekek érzelmi biztonságának kialakítására való törekvés, mely a kiegyensúlyozott fejl dés feltétele,

•

család és az óvoda kapcsolatrendszere,

•

értékek tisztelete,

•

szakképzett, magukat folyamatosan fejleszt óvodapedagógusok közössége. 7

1.5. Felvehet maximális gyermeklétszám, csoportszámok Intézmény neve

Felvehet maximális

Csoportszám

gyermeklétszám Hermann Alice Óvoda

175

7

Balfi Tagóvoda

45

2

Halász Utcai Tagóvoda

175

7

Király Jen Utcai Tagóvoda

92

4

Kurucdombi Tagóvoda

64

3

Sopronk hidai Tagóvoda

50

2

Összesen:

601

25

Óvodáinkban vegyes (osztatlan), a Sopronk hidai Tagóvodában részben osztott csoportok m ködnek, így lehet séget biztosítunk arra, hogy a testvérek, barátok együtt lehessenek. 1.6. Az óvoda feladatai (az Alapító Okirat szerint): Az óvoda alapfeladata (államháztartási szakfeladatok rendje szerint, a Szervezeti és M ködési Szabályzatban részletesen kifejtve): Az óvoda szakfeladatai: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 851012 Sajátos nevelési igény gyermekek óvodai nevelése, ellátása Az óvoda vállalkozási tevékenységet nem folytat.

2. Gyermekkép Óvodai nevelésünk középpontjában a gyermek áll, aki egyedi, mással nem helyettesíthet , szellemi, erkölcsi, és biológiai értelemben is egyedi személyiség, szociális lény egyszerre. Óvodáinkban pedagógiai programunkkal biztosítjuk az óvodáskorú gyermekek fejl désének és nevelésének optimális feltételeit. A gyermeki személyiség kibontakoztatásának el segítésére törekszünk, biztosítjuk minden gyerek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, és a meglév hátrányai csökkenjenek. Mi nem csupán megengedjük, hogy fejl djön, nem 8

passzívan figyeljük a fejl désüket, hanem tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével törekszünk személyiségük kibontakoztatására. A gyermeki személyiség fejlesztéséhez figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait, az egyénenként változó testi, lelki szükségleteiket, melyet befolyásolnak genetikai adottságok, és az érés sajátos törvényszer ségei. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, biztosítja az egyenl

hozzáférést minden gyermek számára

személyiségük kibontakoztatásához.

3. Óvodakép A közös óvodaképre, melyet a Hermann Alice Óvoda és tagóvodái vállalnak, a következ k a jellemz k: • Biztonságos, vonzó, meghitt, óvodásaink fejl dését szolgáló pedagógiai tevékenységrendszert, és tárgyi környezetet nyújtunk, mely segíti a környezettudatos magatartás kialakulását. • Nyitottak, befogadóak, az együttnevelés különböz formáira felkészültek vagyunk, biztosítjuk a gyermeki jogokat. • A gyermekek szükségleteire, egyéni képességeire- készségeire alapozva differenciált, a kiemelt figyelmet igényl

gyerekek ellátását, hátrányok csökkentését szolgáló, tevékenységorientált

óvodai nevelést folytatunk. Nem adunk helyet semmiféle el ítélet kibontakozásának. • Óvodáinkban a gyermekek érzelmi biztonságban, örömmel tevékenykedhetnek. • Segítjük az iskolai közösségbe történ beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejl dését az életkori és egyéni sajátosságok, és az eltér fejl dési ütem figyelembevételével. • Óvodáink miközben teljesítik az óvó-véd , szociális, nevel -személyiségfejleszt

funkcióit, a

gyermekekben megteremt dnek a következ életszakaszra való átlépés bels pszichikus feltételei. • Óvodáink a családi nevelés kiegészít i. • Biztosítjuk az óvodáskorú gyermek fejl désének és nevelésének optimális feltételeit, a szabad játék lehet ségét. • Az óvodai nevelésben alkalmazott összehangolt

pedagógiai intézkedések

személyiségéhez igazodnak, és biztosítják minden gyerek számára az egyenl

a gyermek hozzáférés

lehet ségét. • A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nevelésében támogatjuk a befogadás lehet ségét, a kisebbségi önazonosság meg rzését, ápolását, er sítését és a multikultúrális nevelésen alapuló integráció lehet ségét. • A hazájukat elhagyni kényszerült családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság meg rzését, ápolását, er sítését,a társadalmi integrálását.

9

4. Az óvodai nevelés célja, feladatai Az óvodai nevelés általános feladatai: Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: – az egészséges életmód alakítása, – az érzelmi, az erkölcsi és a közösség(i) nevelés – az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

4.1. Egészséges életmód kialakítása

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejl désének el segítése ebben az életkorban kiemelt jelent ség . Cél: a gyermekek testi, lelki fejl désének el segítése, egészséges életvitel igényének kialakítása, egészséges környezet megteremtésével. Feladatok: • a gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; • a harmonikus, összerendezett mozgás fejl désének el segítése; • a gyermeki testi képességek fejl désének segítése; • a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, meg rzése; • az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegel zés és az egészségmeg rzés szokásainak alakítása; • a gyermek fejl déséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; • a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; • megfelel

szakemberek bevonásával – a szül vel, az óvodapedagógussal együttm ködve –

speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. • A tevékenységek végrehajtása érdekében elegend id biztosítása a gyermekek részére. • Anamnézis készítése és a gyermek fejl désének folyamatos dokumentálása. 10

• Gyermeki önállóság biztosítása, szükség esetén történ segítségadás. • Megfelel mennyiség folyadékpótlás. • Intim testápolási szokások alakítása. • Tiszteletteljes szül i szemléletformálás a réteges, praktikus öltözködés érdekében. • Az es s / ködös id kivételével napi minimum 1óra szabad leveg n való tartózkodás biztosítása, benne szervezett, irányított tevékenység szervezése. • A pihenés meghitt légkörének biztosítása. • Az edzés folyamatosságának tudatosságát tükröz tervez munka megvalósítása. A fejl dés jellemz i az óvodáskor végére • A tisztálkodási teend ket a testápolási szokásoknak megfelel en önállóan, felszólítás nélkül végzik. • A tisztálkodási eszközöket tisztán tartják és helyére teszik. • Zsebkend jüket megfelel en használják orrfúváskor, tüsszentéskor, köhögéskor egyaránt. • Az ev eszközöket (kés, villa, kanál) megfelel en használják. • Önállóan öntenek a kancsóból. • Ha fáznak, vagy melegük van segítenek magukon. • Cip f z jüket megkötik. • Ruháikat összehajtva teszik a helyére, pihenés után takarójukat összehajtják. • Környezetünkben igyekeznek rendet tartani, igénylik annak esztétikáját. • Figyelnek saját külsejükre, törekszenek a tisztaságra, az ápoltságra, a szép, ízléses öltözködésre. 4.1.1. Gondozás Az óvodai nevelésnek mércéje a gyermek gondozottsága a stabil egészségügyi szokásrendszer, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A gondozás gyermekek öntevékeny közrem ködése a saját szükségleteivel kapcsolatos munkák elvégzésében, az óvodapedagógus mindenre kiterjed gondoskodó, óvó szeretete. Az óvodapedagógus gondozó funkciója fontos, hisz a gyermekek testi szükségleteinek – mely esetenként önmaga által is megfogalmazatlan – kielégítése alapvet feltétele a jó közérzetnek. A gyermekeket megismertetjük az egészségvédelem, öltözködés, testápolás, fogmosás, étkezés szabályaival, szokásaival. Biztosítjuk az egészséges és biztonságos környezetet, a változatos mozgást, folyamatos leveg zést, az egészséges táplálkozást, az igény szerinti alvást, pihenést, az óvón körbeölel segítségét, a simogató, meleg, anyai félt szeretetét. Gondoskodásunk, igényességünk a gyermekek küls megjelenése iránt, egyben mércéje is munkánknak és minta a gyermekek számára, mellyel könnyen 11

azonosulnak. Amennyiben szükséges, a gyermekek prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatainak ellátásában megfelel , segít szakembereket vonunk be. 4.1.2. Önkiszolgáló munka Tartalma: étkezés, öltözködés, testápolás. Cél: a gyermekekben kialakuljon az igény az esztétikus, tiszta, rendezett küls és környezet iránt. Feladatok: Elvégzését nem kötjük életkorhoz, de fokozatosan elvárjuk az öntevékeny részvételt, majd a teljes önállóságot minden gyermekt l. A fejl dés jellemz i óvodáskor végére: Óvodáskor végére a gyermek precízen végrehajtja a tisztálkodási teend ket, ápolószereit tisztán tartja. Az alapvet higiéniai szabályokat ismeri, felszólítás nélkül elvégzi a teend ket. Önállóan öltözködik, igénye a jól ápoltság. A kulturált étkezés szabályait szokásként alkalmazza. Vigyáz a tisztaságra. Megpróbálja betartani az egészséges életmód, testápolás, étkezés, öltözködés, betegségmegel zés, egészségmeg rzés szokásrendszerét (egészséges életvitel igényeinek alakítása).

4.1.3. Egészségvédelem és a biztonságos életvitel szabályai Az óvoda m ködése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. A gyermekek balesetvédelmi és t zvédelmi oktatásban részesülnek minden olyan esetben, amikor ezt eszközhasználat, utazás vagy valamilyen más körülmény indokolttá teszi. Az oktatás, eszközhasználat, a kívánt magatartás megnevezése nekik megfelel en, érthet en történjen! A fejl dés jellemz i óvodáskor végére: Óvodáskor végére a gyermekek tudatában vannak a baleseti forrásoknak, ügyelnek önmaguk és mások testi épségére. 4.1.4. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Cél: olyan gyermekek nevelése, akik az egészségük megvédésére a természetes környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni. Ezért a 12

nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. A környezeti-, egészségnevelés nevelés fontos célja az együttm ködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, mind az óvoda pedagógus, mind a gyermek részér l. Feladatok: Egészségnevelés: •

Az egészséges táplálkozás hangsúlyozása, ennek érdekében egészségnapok rendezése, ahol a gyermekek a Központi Gyermekkonyha által biztosított, illetve a gyermekek által hozott zöldségek, gyümölcsök, magvak kóstolása, saláta-készítés történik.

•

A mindennapos szervezett mozgás, lehet leg a friss leveg n a szabadban, kirándulások megszerettetése, bels igénnyé válásának el segítése.

•

Az egészséges ivóvíz fontosságának hangsúlyozása.

Környezeti nevelés: Az óvoda és környezete, mint élettér tisztaságának, rendjének, higiéniájának formálásáért: •

Környezetünk tisztaságának megóvása, ennek érdekében az óvodai épület körül az udvarban, a szül k bevonásával tavasszal parkosítás-fa- és virágültetés, sszel a levelek összeseprése, leejtett hulladékok összeszedése.

•

Szelektív hulladékgy jtés kialakítása, erre alkalmas tárolók kihelyezése, papír-gy jtés.

•

Él sarok növényeinek gondozása.

A jöv

problémái sok esetben még el reláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti-

egészségnevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének fejlesztése. 4.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés feladatai és a szocializáció biztosítása Az óvodáskorú gyermek egyik jellemz sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Óvodáinkban a gyermekeket érzelmi biztonság, állandó értékrend, der s, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör veszi körül. Cél: a gyermek számára az érzelmi biztonság, ami a kiegyensúlyozott fejl désének feltétele. Feladatok: •

A gyermeket már az óvodába lépéskor kedvez kiegyensúlyozott légkör megteremtése. 13

érzelmi hatások érjék: der s, szeretetteljes,

•

Érzelmi biztonságot nyújtó környezet kialakítása egyéni színezet , otthonos csoportszobákkal, ugyanakkor elvonulásra alkalmas kuckókkal.

•

Az óvodapedagógus er sítse az érzelmi köt dést személyes kapcsolattal, mesével, ölbeli mondókákkal, énekekkel, simogatással.

•

Viselkedése mindig modellérték legyen: közvetítse a feltétel nélküli szeretetet és elfogadást a gyermek számára.

•

Közvetítsen a gyermek felé olyan értékeket, mint együttérzés, figyelmesség,

szinteség,

segít készség, önfegyelem, szorgalom, kitartás, szabálytartás, igazmondás. •

Segítse a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segít készség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóság, önfegyelem, feladat- és szabálytudat) a szokás- és normarendszer megalapozását.

•

Rendelkezzen kell

humorral, amit a nevel

munka folyamán a pozitív kapcsolatok, a jó

csoportélet alakítása során alkalmaz. •

Keltse fel a gyermekekben az egymás iránti tör dést, érdekl dést.

•

Nevelje ket önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére.

•

A sajátos nevelési igény , hátrányos helyzet , elhanyagolt, ill. kiemelked képesség gyermekek nevelésében megfelel szakember közrem ködését kérje.

•

Törekedjen a szül kkel való jó kapcsolatra, együttm ködésre és együttnevelésre.

•

Fordítson gondot – a gyermek nyitottságára építve - egyéni beszélgetésekre, élménymesélésekre hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje sz kebb és tágabb környezetét, amely a szül földhöz való köt dés alapja.

•

Tapintatosan alakítsa, segítse, támogassa a gyermekbarátságok kialakulását.

•

A gyermekek születésnapját a hagyományoknak megfelel en ünnepelje meg.

• Az egymás közötti bizalom kiépítése óvón – gyermek és gyermek – gyermek között. • Olyan biztonságos, elfogadó, szeretetteljes légkör megteremtése, ahol bátran elmondhatják a gyermekek a gondolataikat. • Kommunikációs helyzetek teremtése, gyermekek beszédkedvének felkeltése. • Hagyomány rzés, a szül földhöz való köt dés megalapozása sz kebb és tágabb környezetünk megismertetésével. • Viselkedési zavart okozó tényez k feltárása. • A családokkal való

együttm ködés

fontos segítség

beilleszkedésébe.

14

gyerekek

óvodai életbe történ

• Az óvodai élet során meg kell ismertetnünk a gyermekekkel azt a szokás és normarendszert, mely segíti erkölcsi tulajdonságaik fejl dését, feladatunk a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeknél saját nemzeti szokásaik ápolása. • A hátrányos helyzet , és a halmozottan hátrányos helyzet

gyermekek óvodai beíratásának

támogatása, valamint a teljes kör, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása érdekében kapcsolatot kiépítése a véd n kkel. • Beiratkozáskor fokozottan figyelünk a hátrányos helyzet , és a halmozottan hátrányos helyzet gyermekek arányos eloszlására az óvodai csoportok kialakítása során. • Az óvoda alkalmazottai és a gyermekek közötti kapcsolatot pozitív attit d, érzelmi töltés jellemezze. • Az óvoda egyszerre segíti a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejl dését, én-tudatának alakulását, és teret enged önkifejez törekvéseinek. • Az óvoda neveli a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. A befogadás sajátos óvodapedagógusi feladatai: •

a befogadás id tartamát a gyermekek egyéni szükségletéhez igazítja,

•

a gyermekek fogadása fokozatosan a szül kkel való egyeztetés alapján történik,

•

az óvoda minden dolgozójával szembeni kötelesség a gyermekek iránti tapintat, tör dés, a szeretet, a teljes odafordulás ,

•

a befogadás id tartama alatt folyamatosan ismertesse meg a gyermekekkel az óvoda valamennyi dolgozóját, az óvoda helyiségeit.

Szocializáció A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segít készség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje sz kebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szül földhöz való köt dés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell érték szerepet tölt be.

15

A kiemelt figyelmet igényl

gyermekek esetében szükség szerint különösen jelent s az óvoda

együttm köd szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkez szakemberekkel. A fejl dés jellemz i óvodáskor végére: • Kialakul a gyermekek reális énképe. • Erkölcsi ítél képessége (együttérzés, segít készség), akarati tulajdonságai (önfegyelem, önállóság, önzetlenség) egyensúlyban van önérvényesít törekvéseivel. • Képes: o a különböz ségek elfogadására, o érzelmei kulturált kifejezésére, o konfliktusait kezelni. • Képesek beleélni magukat pajtásaik helyzetébe, figyelnek egymásra. • Képesek belátásból, érzelmi elfogadásból saját akaratukat alávetni másokénak, engedményekre is készek. • Örömet szerez számukra a közös tevékenység, az együttes élmény magas érzelmi h foka. • Kialakul az igényük, hogy az egyéni teljesítményeket, a közösen végrehajtott feladatokat a közösség szempontjából is mérlegeljék. • Természetes igényükké válik a kialakult szokások betartása. • Bizalmat éreznek önmaguk és társaik iránt. • Kialakulnak akarati tulajdonságaik. (önállóság, kitartás, feladattudat, figyelem, stb.) • Megfelel kapcsolatteremt képességekkel bírnak. • Érzelmileg kiegyensúlyozottak. 4.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az ember egyik legf bb értéke az anyanyelve. Az anyanyelvi nevelés az óvodai életünk egészét átfogó folyamat. Valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Cél:

Az önkifejezés megalapozása a gyermekek beszédfejlesztésével, a kommunikáció különböz

formáinak alakításával, eszköztárának b vítésével és a helyes nyelvhasználat gyakoroltatásával.

16

Feladat: „… els sorban a kommunikáló képességet, a beszél

magatartást kell fejleszteni. A

beszél kedvet kell kialakítani …” – Sugárné dr. Kádár Júlia (A beszédfejl dés útjai, beszédfejlesztés az óvodában, Tankönyvkiadó, Budapest, 1986. 8. oldal). A gyermek anyanyelvi és kommunikációs képességei a nap minden percében, pillanatában természetes úton fejleszthet k, azáltal, hogy • mesélünk, verseket, történeteket, játékos nyelvtör ket, találós kérdéseket, szólásokat, mondókákat mondogatunk, • a

nyugodt,

érzelmi

biztonságot

nyújtó

légkörben

a

gyermeknek

bármikor

nyíljon

lehet sége gondolatainak, érzelmeinek kifejezésére, • a gyermeket meghallgatjuk, kérdésekkel tovább segítjük, figyelmet fordítunk a válaszok igénylésére, • saját kommunikációnkkal, metakommunikációnkkal és a megfelel en válogatott irodalmi anyaggal mintát adunk számára. A beszél kedv ösztönzése, meg rzése mellett alapvet

feladat beszédhelyzetek teremtése a gyermek

számára. A beszél kedv, a beszédhelyzet, a beszédlehet ség a családi környezet – élmények, ingergazdagság – beszél környezet és az óvodai modell – óvodapedagógus, környezet, gyermektársak – együttesen hatnak a gyermek beszédfejl désére. Az óvodában fokozzák a beszédaktivitást a b vül társas kapcsolatok, a változatos kommunikációs helyzetek. A beszédfejlesztés az egész óvodai nevelést átfogó feladat. Az óvodapedagógus ismerje a gyermek beszédállapotát, melyet az alábbi szempontok szerint figyelhet meg: 1.) Beszédhallás: a beszédészlelés és a beszédmegértés alapja a tökéletes hallás. 2.) Beszédértés: két részb l áll: a beszédészlelés és beszédmegértés. 3.) Hangok vizsgálata: a szó elején, közepén és végén. 4.) Mondatszerkesztés (szabályos, nyelvtanilag helyes mondatok) 5.) Összefügg beszéd (mese, történet önálló elmondása) Az óvodáskorú gyermekek nyelvi ismereteinek b vítése, a helyes anyanyelv használatra szoktatása nélkülözhetetlen az olvasás és az írás elsajátításához. Az óvodások szóbeli kommunikációja társas kapcsolatainak elemi sajátja, amelyet jellemez a játékkedv, és a mindenre kiterjed ismeretszerzési vágy. Az anyanyelvi játékok használata során fejl dik a gyermek értelmi képessége, kapcsolatai er södnek.

17

Az óvodapedagógus feladatai: • A kisgyerek otthoni környezetének, a család verbális jellemz inek megismerése, mivel ez a kisgyerek beszédének meghatározója. • Az ingerszegény környezetb l érkez

gyerekek esetében az egyéni bánásmód fokozott

alkalmazása. • Olyan szeretetteljes, elfogadó, bizalmat sugárzó légkör megteremtése, amelyben bátran megszólalnak, beszélnek a gyerekek. • A beszédkedv felkeltése és fenntartása. • A gyerekek meghallgatása, kérdéseinek megválaszolása. • Kommunikációs helyzetek teremtése, kommunikáció ösztönzése. • Metakommunikációs játékok szervezése, metakommunikatív eszközök (mimika, pantomimika) megtapasztaltatása, használatára serkentés. • A természet és a társadalmi környezet jelzéseinek, nonverbális közléseinek észrevetetése, megismertetése. • Új fogalmak értelmezése, szókincsb vítés. • A beszédhallás és beszédmegértés fejlesztése. • Hallássérült kisgyerek nyelvi kommunikációjának megalapozása, megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó er sítése, a beszédértés fejlesztése, a beszédérthet ség folyamatos javítása. • Együttm ködés logopédus és szurdopedagógus szakemberekkel. • Verbális és nonverbális metakommunikációs közlésének összhangjára figyelés, hogy a gyerekek számára hiteles legyen mondanivalója. fejl dés jellemz i óvodáskor végére: • közléseket megérti, felfogja, teljesíti, melyekre logikus választ ad, • mások közlésének kivárására képes, más beszédébe nem szól bele, beszédfegyelme kialakul, • érzéseir l, gondolatairól, bels szükségletb l összefügg en és szívesen beszél (társalgási kedv), • önként, aktívan vállalkozik a tevékenységeken tanultak el adására, • hangképzése tiszta, szóejtése tagolt, mondatf zése szabályos, • artikulációja helyes, hangereje szabályozott, • nem verbális kommunikáció: képes különbséget tenni a szóbeli és az ellentétes tartalmú metakommunikációs jel között. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdekl désére, kíváncsiságára – mint életkori sajátosságra –, valamint a meglév tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos 18

tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az t körülvev természeti és társadalmi környezetr l. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, b vítése, különböz tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek, az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejl dését el segít

ösztönz

környezet biztosítása. A fejl dés jellemz i óvodáskor végére: Ismeretszerzési igény • kíváncsisága megfigyelhet , érdekl dik az ismeretlen dolgok iránt, • tervez, kipróbál, célok alapján tevékenykedik, • sokirányú kérdései analizáláshoz, szintetizáláshoz, csoportosításhoz, általánosításhoz vezetnek, Érdekl dés • a környezet iránti érdekl dése széleskör , • érdekl dési folyamatában is képes érzelmeit irányítani, • tevékenységekben is kitartó, • kitartóan, az elvont gondolkodás szintjén vezérli érdekl dését, Figyelem • figyelmét akaratával befolyásolni tudja, melynek jellemz je a kitartás, • apróbb részletekre is figyel, képes összpontosításra és önellen rzésre, Emlékezet • régebben történt eseményeket, logikusan, részletesen fel tud idézni, • az id rendiségben eligazodik, alkalmazni is tudja azt, •

képes mondókákat, meséket, verseket megtanulni, van kedvenc meséje, a saját szavaival képes felidézni,

• az összehasonlításokat logikus gondolkodással teszi meg, Gondolkodás • kezd indokokat hozni és kívánja megvitatni els sorban a saját személyével kapcsolatos összefüggéseket, 19

• odafigyel, és a bonyolultabb szabályokat is megérti, • képes a dolgokat összefüggéseiben szemlélni, következtetéseket levonni, a felmerült problémákat önállóan megoldani, • képen hiányzó részleteket észrevesz, pótol, • állítás igazságtartalmát megítéli, tévedést javít, • saját szempontot is használ a válogatásban, sorba rendezésben, Képzelet • maga is képes történeteket elképzelni és alkotni, fantáziáját m ködtetni, • különbséget tesz a valóság és a képzelet között, • alkotó képzelete a játékban, tevékenységeiben is gazdagon, színesen jelenik meg.

5. Az óvodai élet megszervezésének elvei 5.1. Személyi feltételek Óvodáinkban a nevel munka középpontjában a gyermek áll! Az óvodáinkban a nevel munka kulcsszerepl i az óvodapedagógusok, akinek személyiségük meghatározó a gyermek számára. Jelenlétük a nevelés egész id tartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógusok elfogadó, segít , támogató attit dje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda m ködését segít

nem pedagógus alkalmazottak

összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A

kiemelt

figyelmet

igényl

gyermekek

fejlesztése

speciálisan

képzett

szakemberek

közrem ködésével történik. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevel

csoportokban dolgozóknak a feladatuk, hogy

megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés célkit zéseit. A migráns gyermekeket is nevel csoportokban dolgozóknak feladatuk lehet séget teremteni arra, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét.

20

Dolgozói létszám:

Óvodavezet

Hermann

Balfi

Halász

Király

Kurucdombi

Sopronk hidai

Alice Ó.

Tagóvoda

U. T.ó.

J.U.T.ó.

T.ó.

T.ó.

1

Tagóvoda-vezet

Össz. 1

1

1

1

1

1

5

Óvodapedagógus

15

3

14

8

6

3

49

dajka

7

2

7

4

3

2

25

Óvodatitkár

0,75

0,75

0,5

kertgondozó

1

1

0,5

Pedagógiai

2

2

1

2

F t -karbantartó1

1

0,5

3

1

8

asszisztens Óvodapszicholó-

0,5

0,5

gus Összesen:

27,25

7

25,75

15

Csoportonként két fels fokú végzettséggel rendelkez

11

7,5

93,5

óvodapedagógus végzi munkáját, akik a

nevelésben, gondozásban szorosan együttm ködnek a dajkával. Óvodánkban a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésr l értelmében 8 pedagógiai asszisztens, 1 óvodapszichológus (4 órában) és a magas gyermeklétszám miatt még 4 óvodapedagógus segíti még a gyermekek ellátását. Az óvodapedagógusok folyamatos önképzéssel továbbképzéseken való részvétellel fejlesztik tudásukat, személyiségüket. Az óvoda egyszemélyi felel s vezet je Sopron Megyei Jogú Város Képvisel testülete által, határozott id re - 5 évre - megválasztott s a helyi önkormányzat által megbízott óvodavezet , aki feladatait az intézmény Szervezeti és M ködési Szabályzatában meghatározottak szerint végzi.

5.2.Az óvoda tárgyi feltételei Az óvodáink rendelkeznek a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvodák épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon alakítottuk ki , hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük meg rzését, fejl dését. Lehet vé teszik mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát tükröz színekkel, formákkal, anyagokkal vesszük körül.

21

A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhet figyelemmel helyezzük el. Az óvoda egyidej leg

megfelel

módon és a biztonságukra

munkakörnyezetet biztosít az óvodai

munkatársaknak, lehet séget teremt a szül k fogadására. Csoportszobáink kellemesek, hangulatosak, a bútorok mobilizálhatók. Törekszünk könny , természetes, fából készült bútorok beszerzésére, a meglév k folyamatos cseréjére, a hiányzók pótlására. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhet

módon és

biztonságukat figyelembe véve helyezzük el. Gyermekmosdóink az egészséges életmód alakításának színterei. Megfelel számú kis WC válaszfallal és dekoratív függönnyel biztosítják az intimitást. A gyermeköltöz k berendezése és világítása a gyermekek kényelmes vetk zését, öltözését szolgálja. Minden gyermeknek jellel ellátott külön öltöz szekrénye van. Az öltöz k a mindennapi játék színterévé alakíthatók, így a játéktér a gyermekek igénye szerint b víthet . Tornaterem: A Hermann Alice Óvoda, a Kurucdombi, a Halász Utcai és a Sopronk hidai Tagóvoda saját tornateremmel rendelkezik Udvaraink: fából készült játékai sokféle mozgás gyakorlására adnak lehet séget, melyeket igyekszünk folyamatosan pótolni, b víteni.

5.3. Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejl déséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti-rend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelel id tartamú, párhuzamosan is végezhet , differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttm köd

képességét, feladattudatát fejleszt , növekv

id tartamú (5–35 perces) csoportos tevékenységek tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböz

tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint

tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétl dések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A

napirendünket a folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti

harmonikus arányok kialakítása. Szem el tt tartjuk a játék kitüntetett szerepét. A napi- és heti-rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejl dését, együttm ködve a gondozást végz munkatársakkal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejl désük nyomon követését különböz kötelez dokumentumaink szolgálják: csoportnapló, fejl dési napló.

22

Óvodáinkban az óvodai nevelés csak a pedagógiai program alapján valósul meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhet meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közrem ködésével.

5.4. Az óvoda kapcsolatai Az óvodapedagógus feladata a 7. kompetenciának való megfelelés: kommunikáció és szakmai együttm ködés, problémamegoldás. 5.4.1. Együttm ködés a családdal Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejl dését. Ennek alapvet feltétele a családdal való szoros együttm ködés. Az együttm ködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböz rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehet ségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógusaink figyelembe veszik a családok sajátosságait, szokásait, az együttm ködés során érvényesítik az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az eredményes együttm ködés legfontosabb feltételei: • szül i jogok érvényesítése, • gyermeki jogok érvényesítése, • kölcsönös bizalom a család és az óvoda között, nyílt, szinte kapcsolat, • az óvoda tiszteletben tartja a család világnézetét, • a szül k érezzék, hogy a gyermeküket szeretik az óvodában, • tapasztalnia kell, hogy a gyermeke szeret óvodába járni, szereti az óvón t, dajka nénit, a gyermekeket, • a szül érezze, hogy számíthatnak a véleményére, tiszteletben tartják nevelési elveit, •

az óvón emberi magatartásában, szakmai felkészültségében egyaránt példamutató legyen.

A kapcsolattartás formái: 1. Beíratás: a leend kiscsoportosok ismerkedése az óvodával (szül i kísérettel) 2. Szül i értekezletek 3. Igény szerinti fogadó órák 4. Családlátogatások (szükség szerint) 5. Nyílt napok 6. Ünnepélyek, rendezvények 23

7. Kirándulások 8. Napi reggeli - délutáni találkozások 9. Közös játszó- és munkadélutánok A Szül i Munkaközösség feladatai: • kapcsolattartás az óvodavezet vel, az óvón kkel, szül társakkal • kirándulások megszervezése • közös programok el segítése • ünnepek, rendezvények szervezésében, lebonyolításában segítés 5.4.2. Kapcsolattartás a tagintézmények között Fontos, hogy a tagintézmények és a bázisintézmény jól együtt tudjanak m ködni. Ennek érdekében az információáramlás formái: •

értekezletek,

•

telefon,

•

elektronikus kommunikáció (e-mail, sms) ,

•

kölcsönös tájékoztatás,

•

egyéni megbeszélések,

•

munkaközösségek,

•

teamek,

•

közös rendezvények.

5.4.3. Kapcsolattartás egyéb intézményekkel Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés el tt (bölcs dék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közm vel dési intézmények), és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményez . A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevel önkormányzatokkal, szervezetekkel

24

óvoda kapcsolatot tart az érintett nemzetiségi

Óvodákkal A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. A gyermekek érdekében szükséges a folyamatos, eredményes együttm ködés, közösen kell az átmeneteket megkönnyíteni számukra. Felel sséggel tartozunk a gyermekekért, feladatunk az átmenet megkönnyítése. Az együttm ködés formái lehetnek: •

emberi és szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása,

•

érdekl dés egymás munkája, problémái, eredményei iránt,

•

segítségnyújtás, támogatás szükség szerint,

•

feln ttek látogatása, tapasztalatgy jtés (órákról, óvodai munkáról, bölcs dei tevékenységr l),

•

eszmecserék, szakmai tanácskozás szervezése,

•

közös munkaközösség létrehozása,

•

szül i értekezleteken való részvétel,

•

közös ünnepek szervezése, vagy ünnepekre meghívás, m sorral készülés,

•

gyermekek látogatása az intézményekben,

•

a gyermekek beilleszkedésének folyamatos, közös követése és segítése.

Bölcs dével A bölcs de hasznos információkat adhat a gyermek óvodáskor el tti fejlettségér l. Állandó kapcsolattartásban vagyunk, hagyományos formák:kölcsönös látogatások, szül i értekezletek. Lehet ségük van a szül knek arra, hogy az egy bölcs dei csoportba járó gyermekeket egy óvodai csoportba írassák, így megkönnyítjük a gyermekek számára a beilleszkedést. Iskolával Az óvodából iskolába elment gyermekek nyomon követése folyamatosan történik, hiszen jó kapcsolatot alakítottunk ki a tanítón kkel, többször ellátogatunk az iskolákba bemutatóórákra, rendezvényekre. Orvossal, véd n kkel: A testi fejl désben való lemaradás felfedezése, betegségek felismerése és a testi hibák okainak keresése az óvoda orvosának, illetve a véd n knek a feladata. A kapcsolat folyamatosságát az alkalmankénti látogatások biztosítják.

25

Közm vel dési intézményekkel: Az óvodás korosztály számára meghirdetett programok lehet ségeir l tájékoztatjuk a szül ket és a velük való egyeztetés után látogatjuk a különböz

rendezvényeket (színház, mozi, bábszínház...) A

gyermekeknek szóló kiállításokat, tárlatokat rendszeresen látogatjuk. A könyvtárral, a Gyermek és Ifjúsági Központtal is van kapcsolatunk, egy-egy rendezvényükre ellátogatunk. Pedagógiai Szakszolgálati Központtal: Folyamatos kapcsolatot tartunk a Pedagógiai Szakszolgálattal, akik 5 éves kortól rendszeresen figyelemmel kísérik az egyéni fejlesztésre szoruló gyermekeinket, valamint a Kozmutza Flóra Egységes Gyógypedagógiai

Módszertani

Intézmény,

Általános

Iskola

és

Speciális

Szakiskola

gyógypedagógusaival, akik az sajátos nevelési igény gyermekeink fejlesztését végzik. Tanácsaikkal segítik pedagógiai munkánkat. Logopédussal: A gyermekek felmérése, sz r vizsgálata az óvodában történik. A foglalkozások - heti két alkalommal - az óvodában történnek. A logopédus fejleszt munkáját figyelemmel kísérjük és azt egyéni szükséglet szerint kiegészítjük. Fenntartóval: Kapcsolatunk hivatalos, támogató, segít jelleg . Problémáink megoldását az együttm ködés jellemzi. Formái: kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések, értekezletek. Az óvoda sikeres munkáját segít közvetett partnereink •

SMJV Polgármesteri Hivatal

•

Pedagógiai Oktatási Központ

•

KIR

•

Emberi Er források Minisztériuma

•

ÁNTSZ

•

Központi Statisztikai Hivatal

•

Pedagógiai Szakszolgálati Központ

•

Családsegít Intézet

•

Gyermekjóléti Központ

•

Óvoda gyermekorvosa, véd n je

•

Központi Gyermekkonyha 26

6. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Az óvodapedagógus feladata a nyolc pedagógus kompetenciának való megfelelés. 6.1. Játék

„A gyermek csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait. azt hiszi, csak játszik. De mi már tudjuk mire megy a játék. Arra, hogy a világban otthonosan mozgó, eleven esz és tevékeny ember váljék bel le.” /Varga Domokos/ A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejleszt bb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad-képzettársításokat követ szabad játékfolyamat – a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatér

módon, hosszantartóan és lehet leg

zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját bels világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelent ség

tájékozódó, a pszichikumot, a

mozgást, az egész személyiséget fejleszt , élményt adó tevékenységgé. A kisgyermek játékának megfigyelése közben képet kapunk ismereteir l, élményeir l, mozgásigényér l, beszédkészségér l, szociális és értelmi fejlettségér l. A gyermek játéka személyiségének tükröz je, és fejlettségének legf bb mutatója. Ezért a játék számára biztosítjuk a legtöbb id t napirendünkben. Fontosnak tartjuk, hogy a kisgyermek elmélyülten, és szabadon játszhasson, legyen ideje elképzelései megvalósítására. A párhuzamosan zajló tevékenységek közül a játék az alaptevékenység. Folyamatos napirendünk biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, zavartalan játékot. 27

Célunk, hogy a bármely területen kiemelked képesség , valamint a különleges bánásmódot igényl gyermek is megtalálja számára a legmegfelel bb játékeszközt és játéktevékenységet, ami további fejl dését el segíti. A kisgyermek els

valódi játszótársa a családban, az óvodában is a feln tt – a szül

és az

óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segít vé, kezdeményez vé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehet vé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játékhoz megfelel

helyre és egyszer , alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segít

anyagokra, eszközökre, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelel

csoportlégkört, helyet, id t, eszközöket és élményszerzési lehet ségeket biztosítson a

különböz játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A változatos anyagok, eszközök áttekinthet rendben, jól látható, elérhet helyen legyenek elhelyezve. Álljanak a gyerekek rendelkezésére különböz bábkészletek. Az óvodapedagógus mindig vegye figyelembe, a gyermekek ötleteit, kéréseit. Legyen lehet ség kuckók, zugok leválasztására, elvonulásra, kisebb csoportokban való tevékenységre. Merev rendrakással a feln tt soha ne zavarja meg a játékot! A játék szükséges befejezését, id t adva, tapintatosan szervezze, segítse. A csoportszobában csak annyi szabályt vezetünk be, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszer , elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremt

tevékenysége mellett a szükség és

igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkent , ösztönz magatartásával, indirekt reakcióival éri el. 1. A gyakorlójáték A gyakorlójátékot a funkcióöröm, a bels egyensúlyra való törekvés jellemzi, a 3-4 éves korosztály f játékformája. Ügyelnünk kell arra, hogy a gyermek ne ragadjon le a gyakorlójáték szintjén. Ennek érdekében fejlettebb játékra ösztönözzük a megfelel hely, id , eszköz és élmény biztosításával. 2. Épít -konstruáló játék Arra törekszünk, hogy legyenek különböz

szín , nagyságú és anyagú kész- és félkész eszközök,

melyeket bármikor el vehet a kisgyermek. Építés, konstruálás közben átéli az alkotás örömét, fejl dik kreativitása, tanulja és tapasztalja a rész- és egész viszonyát, megtanul tervezni, szerkeszteni, térben tájékozódni. Építés közben rengeteg matematikai ismeretet szerez, fejl dik gondolkodása, megismer téri 28

kiterjedéseket, megismeri és megnevezi a téri helyzeteket, formákat, színeket, anyagokat, (verbálisan is fejl dik). E játéktevékenység el segíti a szem-kéz koordináció fejl dését. A kisebb és bonyolultabb összerakást igényl

eszközök segítik a finommotorika fejl dését, mely az írástanulásban is fontos

szerepet tölt be. 3. Szimbolikus játék A gyermek a tapasztalatait, ismereteit, elképzeléseit, érzelmeit, pozitív és negatív élményeit fejezi ki. Ez a játék tükrözi a gyermek egész személyiségét, aminek alakulására nagy hatással van a gyermek környezetében él feln ttek mintája, és a többi gyermekt l átvett magatartás. Amennyiben kívánják, részt vállalunk a játékban, s megpróbálunk egyszer

játszótársak maradni. Ötletadással, ill. új eszköz

biztosításával továbblendítjük a megrekedt játékot. 4. Szabályjátékban kialakítjuk a szabályokhoz való igazodás igényét. 5. Barkácsolás Mindig a játék igényéb l indul ki, nem öncélú. Irányítjuk, segítjük a tevékenységet, részt veszünk benne. Fejlesztési feladatainkat differenciált eszközök adásával és egyénre szabott segítségadással valósítjuk meg. Célunk, hogy el segítsük a szerepjátékhoz és a bábozáshoz az eszközök elkészítését. A barkácsoláshoz felhasznált természetes anyagokat, terményeket folyamatosan gy jtögetjük. A barkácsolás változatos tevékenységeket biztosít a gyermek számára: vágás, ragasztás, tépés, hajtogatás, festés, varrás, szövés, fonás, stb. Közben fejl dik manipulációs képessége, esztétikai érzéke, megismerkedik a különböz anyagok tulajdonságaival, b vülnek a környezetr l gy jtött ismeretei. 6. Bábozás Lehet séget adunk, hogy a gyermek a nap folyamán bábozhasson. Nemcsak mi, hanem a gyermekek is készítenek saját maguk bábokat, s ezzel „játsszák ki magukból” pozitív és negatív érzéseiket. 7. Dramatizálás Fontos, hogy a csoportban az aktuális játékhoz a kellékek, jelmezek kéznél legyenek. E játék által fejl dik a gyermek mozgása, testsémája (önmagáról alkotott képe), térészlelése, gyarapodik szókincse, árnyaltabbá válik kifejez , beleél képessége. Konfliktuskezelést tanul. Dramatizálás során a gyermekek saját, vagy irodalmi élményeiket játsszák el kötetlen módon. Feladatok: 29

• Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, játékformákhoz, s szimbolikus szerepjátékokhoz, a konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz a feltételek (élmény, hely, id , eszköz, amit a gyermekek is készítenek) biztosítása, amellett elengedhetetlen a nyugodt légkör megteremtése (magatartási formák, szabályok, csoportonkénti etikai kódex kialakítása). • Együttjátszás a gyermekekkel, mindig abból kiindulva, hogy a játszó csoportnak mire van szüksége. Az együttjátszás nem lehet beavatkozás, nem korlátozhatja a gyermekeket. Az együttjátszás arra is lehet séget ad, hogy az óvodapedagógus „belülr l” segítse a gyermekek saját elképzeléseinek megvalósítását, megértse a gyermekek viselkedését, megtalálja a mélyen rejt z okokat, segítsen a feszültségek önmegoldó levezetésében. Az együttjátszás iránti igény fokozottabb kiscsoportban, majd a szabályjátékoknál (nagycsoport) ismét er teljesebb. Az óvodapedagógus irányító, segít , ötletadó szerepe mindig a játszók igényeihez igazodjon. Az irányítás nem lehet, nem válhat állandó fegyelmezéssé, a gyermekek zaklatásává. A túlirányított csoport kevesebb viselkedési próbálkozásra kap lehet séget, csökken a szereptanulási esély, a gyermek önállósága. Az óvodapedagógus feladata a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet gyermekekre fordított kett s figyelem, a beilleszkedés támogatása a játékban, minél több párbeszédes helyzet és célzott, tervszer anyanyelvi fejlesztés. • Vegyes csoportokban a különböz

fejlettség

gyermekek együttjátszásának segítése. Az

óvodapedagógus vegye észre, ha a gyermekek zavarják egymást. Tegye lehet vé a különböz fejlettség gyermekek igény szerinti elkülönült játékát is (pl.: a nagyok társasjátékát). Alkalmazza azokat az eljárásokat, ami a családban különböz

korú testvérek esetében természetes. A

gyermekek tanulják meg tisztelni egymás igényeit, tanuljanak meg alkalmazkodni egymáshoz. Az óvodapedagógus teremtse meg annak feltételeit, hogy minden gyermek saját igényeinek megfelel en

játszhasson gyakorló-,

szerep-, konstrukciós-,

épít -

és szabályjátékokat,

barkácsolhasson, bábozhasson, ha akar. • A játék legyen valódi örömforrás és feszültségcsökkent hatású. • Kapjon a gyermek lehet séget önmaga kipróbálására. • A különböz

játékfajták és ezek tartalma, min sége a gyerekek egyéni sajátosságainak

figyelembevételével szolgálja érzelmi életük és értelmi képességük fejl dését. • A játék segítse a kreatív együttm ködést. • Segítse a közösségi és viselkedési szabályok elfogadását. A fejl dés jellemz i óvodáskor végére: • Szükségletüknek és életkoruknak megfelel játékot választanak. • Bekapcsolódnak és igénylik a közös játékot. • Megtanulnak a szabályokhoz alkalmazkodni, azokat önállóan betartani. • Alkalmazkodnak az együttjátszás során egymás igényeihez. 30

• Rendelkeznek konfliktuskezelési technikákkal. • Hosszan, kitartóan, elmélyülten, csoportosan és egyénileg játszanak. • Vannak önálló, kezdeményez

megnyilvánulásaik, egyéni ötleteik, javaslataik, de el tudják

fogadni társaikét is. • Kialakulnak pozitív érzelmeik társaik és környezetük iránt. • Képesek szabályjátékok megtanulására, követik a megismert szabályokat. • Aktívan részt vesznek az er feszítést, ügyességet igényl játékokban. • Adott tevékenységeikhez önállóan választanak eszközt, anyagot, helyet. • Képesek saját élményeik eljátszására. 6.2. Verselés, mesélés

A mese, vers, mondóka ugyanolyan örömforrás a gyermek számára mint a játék. Szórakozás, egymásra hangolódás, meghitt együttlét. A mese, a vers az anyanyelv si forrásaként erkölcsi, esztétikai értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermek felé. A mese, a vers, a mondóka egyetemes értéket közvetít. A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak. A mese, els sorban a magyar népmese és vers

si forrása az anyanyelvi nevelésnek. Az óvodai,

anyanyelvi, irodalmi nevelés az óvodai élet egészét áthatja. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, er s alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejl désének és fejlesztésének egyik legf bb segít je. A mese – képi és konkrét formában – feltárja a gyermek el tt a külvilág és az emberi bels

világ legf bb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelel

viselkedésformákat A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történ kombinálása az önkifejezés egyik módja. A képzelet fejl désének az alapja a mese.

31

A tárgyi világot is megelevenít , átlelkesít szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó, mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénének elmaradhatatlan eleme. Minden nap mesélünk, verselünk a délel tt folyamán. Egy héten keresztül lehet leg ugyanazzal a mesével-verssel ismerkedünk, de els sorban a gyermekek igényeihez igazodunk. Fontos, hogy mindig hozzunk létre szervezett módon ideális, szeretetteljes, nyugodt légkört a mindennapos meséléshez- verseléshez, ami mindig ugyanazon a mesesz nyegen, állandó megszokott helyen történjen. Mesélni csak nyugodt, meghitt hangulatban lehet, a gyermek bels képi világa csak így m ködik. Fontos az elhelyezkedés mesehallgatáskor. Az óvodapedagógus és a gyermekek közötti kapcsolat akkor teljes, ha végig szemben ülnek egymással, az óvón

tartja a gyermekekkel a szemkontaktust.

A

gyermekek ilyen elhelyezése biztosítja a pontosabb megértést, láthatóvá teszi a mese, vers érzelmi töltésének mimikai megjelenését az óvodapedagógus arcán. Az óvodapedagógus számára a gyermek arcán tükröz d érzelem, jelzéssel szolgál a mese, vers hatásáról. Ha színes a mesélés-verselés, akkor már elmondás közben lehet érezni az érzelmi azonosulást, a mesére hangolódást, az együtt lélegzést. Ezért fontos, hogy az óvodapedagógus kívülr l mondja a mesét-verset a gyermekeknek. Az óvodapedagógus el adásmódjára a helyes hangképzés, hangsúlyozás, hanglejtés, hangszín, beszédtempó megválasztása, szabályos mondatszerkesztés, mondatf zés, a nyelvhelyességi szabályok betartása legyen jellemz . Fontosnak tartjuk a meseolvasást is, els sorban a délutáni elalvás el tt, hiszen a kisgyermekek itt találkoznak el ször a könyvolvasás élményével, így válnak kés bb könyvolvasóvá. Az óvodapedagógusnak úgy kell helyezkednie, hogy a játszó gyerekek is jól lássa. A mindennapi mesék hatására n

a gyermekek bábozó, dramatizáló kedve, melyet fokoz az óvón

bábjátéka is. Fontos, hogy a mesékhez vagy versekhez id nként báb vagy dramatizáló eszköz is készüljön, lehet leg a gyermekekkel együtt. Ezek a bábok, eszközök a csoportszobában a gyerekek számára is elérhet helyen legyenek, hogy a nap folyamán bármikor lehet sége legyen a gyermeknek használni. Ez azért jó, mert a szorongásos, visszahúzódó gyermekek is megfeledkeznek gátlásaikról, felszabadultan merülnek el a bábozásban. A mesék dramatizálása komplex tevékenység, mely magában foglalja az egyes m vészeti ágakat. Nagyszer lehet séget kínál a közös élményszerzésre az együttm ködés készségének alakítására. Fejleszti a nagymozgásokat, finomul látásuk, hallásuk, gazdagodik verbális kifejez készségük. A bábozás esztétikai élményb l fakadó tevékenység, kifejezési eszköze a mozgás, a látvány és az irodalmi szöveg. A bábkészítés tevékenysége fejlesztési lehet séget kínál a finommotorika, a szem-kéz koordináció, a tapintás finomítására. 32

A mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, bels képvilágot jelenít meg. A bels képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A Szül föld szeretetére nevelés a hagyományok ápolásával, jeles napok, ünnepek szervezésével történik. Cél:

a

nyelv

szépségének,

kifejez erejének

megismertetésével,

a

helyes

nyelvhasználattal,

mondatszerkesztéssel, a biztonságos önkifejezés megalapozása. Megfelel irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdekl dés felkeltése, a képzel er gazdagítása, a magyar kultúra értékeinek átörökítése, a szül k nevelési szemléletének formálása. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi m veknek egyaránt helye van. Feladatok: • Az óvodapedagógus teremtse meg mindazokat a feltételeket, amelyeken keresztül az anyanyelv, az irodalom közvetítése, a mese-vers nevel hatása érvényesülhet. • Alakítson olyan szociális érzelmi légkört, melyben a gyermek kifejezheti önmagát, véleménye van, kérdez és válaszol. • Hozzon létre spontán vagy szervezett módon megvalósuló irodalmi és kommunikációs tevékenységhez ideális körülményeket (hely, id , meghittség, intim, szeretetteljes, nyugodt légkör). • A gyermekeknek a megtanítandó irodalmi anyag zömében magyar népmeséket, népi mondókákat, rigmusokat, közmondásokat tartalmazzon. • Az irodalmi anyagot az ünnepekhez, témaköröknek megfelel en csoportosítsák. • A gyermekek motiválása önálló mesemondásra, bábozásra, dramatizálásra. • Feladatunk, hogy a gyermek életkorának, nyelvi fejlettségének, érdekl désének megfelel beszédhelyzeteket átélési lehet séget teremtsünk. • A beszédmegértés képességének fejlesztése mellett fontosnak tartjuk a metakommunikációs elemek jelentésének megismertetését is. • IKT kompetencia alkalmazása: irodalmi anyag gy jtése az interneten, cd hallgatása, dvd, projektor, diavetít használata mesenézéshez. A fejl dés jellemz i óvodáskor végére: • Szeretik a mesét, verset, szívesen hallgatják. • Szeretik a könyveket, szívesen nézegetik. • A dramatizálást, bábozást önállóan kezdeményezik, aktívan szervezik, azok eszközeinek, kellékeinek elkészítésében kreatívan részt vesznek. 33

• Képesek az önálló mese, vers mondására, visszaadására (népmesék, m mesék), az önkifejezés (gesztus, mimika, hangsúly, hanglejtés) eszközeivel. • Képesek történetek kitalálására (kreativitás). • A környezetükben él kkel jól kommunikálnak, a metakommunikatív jelzéseket értik, használják, beszédkedvük er sítik. • Nyelvi képességeik kialakulnak: érthet , kifejez

beszédkészség, helyes, tiszta hanglejtés,

megfelel mondatalkotás, társalgási kedv. • Beszédfegyelmük kialakul. • Érdekl dnek a mesék, versek iránt, igénylik azokat. 6.3 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

„A dal, a zene nemcsak megszépíti, megszínesíti a hétköznapokat, hanem lehet séget is ad az érzelmek intenzív kiélésére.” / Kodály Zoltán / Általa kifejezhetjük és közvetíthetjük érzelmeinket, esztétikai élmény részesei lehetünk. Az ének, a zene fontos szerepet tölt be éltünkben, olyan emberformáló er , amely kihat az egész személyiségre. A kisgyermek ritmusérzéke, hallása a rendszeres mondókázás és éneklés hatására spontán fejl dik, éneklési készsége kialakul. Az óvodában folytatjuk az édesanya, a család által nyújtott zenei élmények továbbélését. Az ízlésformálásban nagyon fontos, hogy mib l válogatunk. Arra törekszünk, hogy mindenb l a legjobbat, legértékesebbet nyújtsuk számukra. Zenei nevelésünk akkor eredményes, ha a gyermek örömteli élményévé válik a közös éneklés, az énekes- mozgásos játék. A zene mozgásra serkenti a kicsiket, igyekeznek a zene egyenletes lüktetéséhez alkalmazkodni. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdekl dését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A zenei anyag zömét a népi mondókák, a dalos játékok adják, hiszen a népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs m vészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. Az ének-zene, 34

énekes játék a gyermek nyelvi kommunikációs fejl désére is hatással van. Fontos, hogy a gyermekek ismerkedjenek komolyzenei m vekkel. Az anyag megválasztásánál figyelembe kell venni a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermek hovatartozását is. A különböz

zenei képességek fejlesztésével kapcsolatos feladatok fokozatosan egymásra épülnek,

Id nként visszatérünk, hagyunk id t az érési folyamatra. A feln tt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. A dalanyagok, a játékok kiválasztásakor egyaránt szem el tt tartjuk a lassabban és a gyorsabban fejl d gyermekek igényeit is. A zenei képességfejlesztés egyénre szabottan történik. A hasonló életkor nem jelent azonos fejlettséget, azonos feladatokat. Az ének-zenének nincs meghatározott id pontja és napja. Így a hét minden napján, játékid n belül történik az ének-zenei tevékenység, ami egy másfajta játéklehet ség a gyermek számára. Aki akar, részt vesz rajta, aki nem akar, az tovább játszik. Mivel a részvétel önkéntes, és a résztvev k változnak, ezért fontos, hogy a hét bármely napján legyen lehet ségük a gyermekeknek az énekes játékra. A zenei anyag témájában komplexen kapcsolódjon a többi tevékenységhez,

az aktualitásokhoz, a

gyermek ötleteihez, igényeihez. Az ének-zenében egy héten át ugyanaz a zenei anyag. A zenei feladatokat is egy hétre tervezi az óvodapedagógus. Az ének-zene kötetlen tevékenység során sor kerülhet az új dal megtanulására, dalos játékok ismételésére, a zenei képesség fejlesztésre, a zenehallgatásra. Naponta annyi id t lehet szánni az éneklésre, amennyit a gyermekek érdekl dése lehet vé tesz. A fontos az, hogy az adott hétre tervezett feladatok a hét folyamán megvalósuljanak. A különböz zenei képességek fejlesztésével kapcsolatos feladatok fokozatosan egymásra épülnek, Egyegy körülhatárolt feladatcsoportot akár két-három héten keresztül is lehet gyakorolni. Az egyenletes lüktetés érzékeltetése, gyakorlása, kifejezése különböz

formában, minden hétre

tervezend feladat, mert ez a zenei fejlettség alapja, a dalok, mondókák, gyermektánc megvalósításának eszköze. A csoportszobában állandó, megszokott helye legyen az énekzenének, amely megfelel nagyságú a dalos játékok számára. Lehet séget teremtünk a spontán zenélésre, éneklésre, táncra, mozgásra, az improvizációs képesség fejl désére. a legfontosabb az egyénre szóló fejlesztés. A kisebb gyermek látja, hallja a nagyobbak zenei teljesítményét (modellként utánozzák ket.), és ez felgyorsítja a zenei érés folyamatát. A dalanyagok, a játékok kiválasztásakor egyaránt szem el tt tartjuk a lassabban és a gyorsabban fejl d gyermekek igényeit is. 35

Az óvodapedagógus kiemeltebb figyelemmel kíséri az egyes gyermekek zenei fejl dését. A gyengébb képesség vagy a gátlásosabb gyermek nem kerül perifériára, nem reked meg a fejl dés egy szintjén, hanem lehet séget kap a kibontakozásra. A zene, a dal élményt, sikert ad számára. Ez ösztönzi t, miközben megszereti az éneklést, és nyitottá válik a zene felé. A zene az önkifejezés eszközévé válik azáltal, hogy ki tudja fejezni saját érzéseit, jókedvét, szomorúságát, örömét a dal, a zene, a hangok, a gyermektánc által. Cél: a gyerekek zenei érdekl désének felkeltése, zenei ízlésük formálása, a közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése. Magyarul érz , ért , hallgató gyermeket kívánunk nevelni a szül föld értékeinek átörökítésével. Feladatok: • A gyerek zenei élményhez való juttatása, a zenei érdekl dés felkeltése, az éneklés, a zenélés megszerettetése. • Törekszünk az ünnepekhez kapcsolódó szokások, dalok megismertetésére, a hagyományok ápolására. •

Fontos a ritmusérzék, a zenei hallás, a zenei emlékezet fejlesztése.

• A népköltészet verses anyaga, a mondóka, a dramatikus, szöveges gyermekjátékok, a komolyzene gyakori alkalmazása. • IKT kompetencia alkalmazása: zenei anyag gy jtése az interneten, cd hallgatása. A fejl dés jellemz i óvodáskor végére: • A gyermek szívesen és örömmel vesz részt mondókás, énekes játékokban. • Kialakul zenei anyanyelve: a mondókák és dalok kb. felét csoportosan és egyénileg is biztosan, jó hangmagasságban,

érthet

szövegmondással,

tagoltan,

a

magyar

beszéd

ritmusának,

hanglejtésének, illetve a dal karakterének megfelel en, tisztán tudja játék közben mondani, illetve énekelni. • Ismei a tanult mondókákat, illetve a különböz

hangkészlet

és szöveghosszúságú népi

gyermekjátékdalt, néhány alkalmi dalt, m dalt. • Megpróbálkoznak a tiszta hat hang terjedelm dalok éneklésével. • Ismert dalokat szöveg nélkül dúdolnak. • Képes mondókákat, dalokat – pedagógusi segítséggel – magasabb és mélyebb kezd hanggal, különböz

tempókban és eltér

hanger vel is megszólaltatni, a jellegzetes dallamfordulatok

irányát kézmozgással kifejezni. 36

• Tudja az egyszer

szerkezet

és ritmusú mondókák, illetve dalok megszólaltatásához az

egyenletes lüktetést, a motívumhangsúlyokat és a ritmust különböz

mozgásformákkal, pl.:

játékos utánzó mozgással, tapssal, járással kifejezni, hangoztatni. •

Fel tudja ismerni a tanult dalokat dúdolásról, hangszerjátékról, jellegzetes részleteir l Ismeri sz kebb

és

tágabb

környezetének

f bb

hangjelenségeit,

képes

azokat

egymástól

megkülönböztetni. • Képes rövid – négylüktetésnyi (kétütemes) – szöveges ritmus-, illetve dallammotívumokat bemutatás után megismételni, visszahangoztatni. • Képes mondókát, egyszer dalt – folyamatos ismétlés közben – hangosan és magában is mondani, illetve énekelni, a kétféle megszólaltatást (jelre) cserélgetni (bújtatást végezni). • Megismernek néhány hangszert, kísérik velük a csoport énekét. • Felelget s játékot két csoportban vagy társakkal énekelnek. • Tudnak természetes tempóban járni, tempót tartani. • Térformákat alakítanak (kör, csigavonal, hullámvonal). • Képes oldott (zenei) légkörben az elsajátított mondókák és dalok összetev it (játékot, szöveget, ritmust, dallamot) önállóan variálni, az egyes elemekhez új összetev ket kitalálni (játékot, szöveget, ritmust, dallamfordulatot improvizálni). • Figyelmesen hallgatják a bemutatott zenét. • Képes rövid élményt adó él

zenei bemutatásokat – énekelt, hangszeres játszott dalokat,

zenedarabokat – figyelemmel, türelemmel, érdekl déssel végighallgatni. • Kialakul a zenei kultúránkhoz való pozitív viszony. • Követi az ének, a zene ütemét, ritmusát a gyermektánc során. 6.4. Mozgás

A rendszeres egészségfejleszt testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejl désének szakasza, amelyeket sokszín , változatos és 37

örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges el segíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejl dés kedvez egymásra hatása. Az óvodába kerül egészséges gyermek szeret mozogni, s t lünk függ, hogy megmarad-e természetes mozgáskedve. Ennek megtartásához nélkülözhetetlen a megfelel

motiváció, a mozgásra ösztönz

biztonságos környezet, a mozgásos tevékenységek pozitív meger sítése, a szükséges és elégséges szabályok megtanítása. A gyermekek napirendjét úgy alakítjuk, hogy egész nap biztosítjuk számukra a megfelel feltételeket (hely, id , eszköz). Figyelembe vesszük a gyermekek életkorát, fejlettségi szintjét, és a csoport összetételét. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvez en hatnak a kondicionális képességek közül különösen az er és az állóképesség fejl désére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejl dését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, feler sítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövet

társas viselkedés, együttm ködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás –

fejl désére. Az irányított mozgásos tevékenységek tudatosan egymásra épülve segítik el

a gyermekek kell

edzettségét, mozgáskultúrájuk fejlesztését. A rendszeres testnevelés kedvez en befolyásolja a szervezet növekedését, teherbíró képességét, fontos szerepet játszik az egészség megóvásában, hatására fontos személyiségjegyek alakulnak, er södnek. A mozgásról szerzett pozitív élmények nyújtásával érjük el azt, hogy jól érezzék magukat a rendszeresen végzett szabad és szervezett keretek között végrehajtott mozgásokban. A spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelen egészségfejleszt

mozgásos tevékenységeknek, az

testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és

képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehet séget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejleszt , kooperatív mozgásos játékok széleskör alkalmazására, a szabad leveg kihasználására. A mozgásos tevékenységek színterei: 1. Mozgásos szabadjáték Szabad

leveg n,

önként

választott

mozgásos

tevékenység

(focizás,

mozgásfejleszt eszközök használata, szánkózás, biciklizés, rollerezés, stb.) 38

labdázás,

mászókázás,

2. Mindennapos testmozgás Feladata a szervezet felfrissítése, megmozgatása. A délel tt lezárásaként szervezzük, 15-20 perces id tartamig, lehet leg az udvaron, rossz id

esetén a csoportszobában nyitott ablak mellett.

Anyagát els sorban mozgásos játékok, utánzó mozgások, már ismert gimnasztikai gyakorlatok adják. Kézi szerekkel színesíthetjük, ezáltal fejlesztjük a gyermekek koncentráló képességét, segítjük a szemkéz, szem-láb koordináció kialakulását. 3. Szervezett mozgásos tevékenység Hetente minimum egy alkalommal a tornaszobában (a Király Jen Utcai és a Balfi Tagóvodában a csoportszobában), jó id esetén az udvaron. célja: • a szervezet megóvása, gondozása, egészséges fejl dése • testi képességek kibontakoztatása, • mozgáskészségek,

kognitív

képességek,

szociális

képességek

(alkalmazkodóképesség,

döntésképesség, önfegyelem, engedelmesség, kitartás) fejlesztése. • az egészség meg rzése, a mozgáskultúra fejlesztése A tervez és megvalósító munkánál fontos figyelembe venni: •

egyéni képességek,

•

az elegend ismétlés,

•

a fokozatosság,

•

harmonikus fejlesztés biztosítását.

A 3- 4 éves gyermekek fejlesztésénél a nagymozgásokra helyezze a hangsúlyt az óvodapedagógus. Ismerkedjenek futás, ugrás gyakorlatokkal. Sokat játsszanak labdával, ismerkedjenek különböz dobás gyakorlatokkal. Mozgásos játékok keretében fejlesszük a támaszgyakorlatokat: csúszás, kúszás, mászás. A gyermekek minél több egyensúlyozó mozgás gyakorlására kapjanak lehet séget. A 4- 5 éves gyermekek fejlesztésénél az irányított nagymozgásos játékok (a futásgyakorlatok, dobásgyakorlatok, ugrásgyakorlatok) akadályokkal nehezítve jelenjenek meg. Minél gyakrabban játsszanak labdagyakorlatokat! A talajtorna elemei is jelenjenek meg a feladatokban. (Gurulás a test hossztengelye körül, gurulóátfordulás, kézenállás el gyakorlata) Kapjon kiemelt szerepet az egyensúlyérzék fejlesztése, a szem- kéz-, szem- láb koordináció differenciálódása. (Vízszintes, rézsútos szereken)

39

Az 5- 6- 7 éves gyermekek mozgása már összerendezettebb, harmonikusabb. Sokféle mozgáselemet ismernek, amit szívesen ismételnek. Hangsúlyt kap a finommotorika alakítása, a szabályjáték gyakoribb alkalmazása. Az óvón

minél gyakrabban tervezzen kisebb testrészekkel végzett mozgásokat,

használjanak különböz kézi-szereket, iktasson be páros gyakorlatokat is. Legyenek futógyakorlatok, ezen belül versenyek (váltóverseny, versenyfutás). Végezzenek ugrásgyakorlatokat különböz magasságú és távolságú tárgyakon át páros-, ill. egy lábbal. Játsszanak dobás gyakorlatokat, dobjanak egykezes, kétkezes alsó- és fels dobással célba. Végezzenek

támaszgyakorlatokat

(pókjárás,

rákjárás,

talicskázás),

függ

gyakorlatokat.

Egyensúlyozzanak padon járással különböz fej-, kar-, és lábmozgásokkal. Ismételjék a talajtorna elemeket (gurulóátfordulás, hossztengely körüli gurulás, kézenállás elemei). Ez a mozgásanyag egy támpont az óvodapedagógus számára, hiszen a gyermekek egyéni fejlettségéhez kell igazodnunk a mozgás alkalmával is. Ha elért egy szintet, akkor a korától függetlenül tovább kell lépni és ez fordítva is igaz, hiszen amíg nem tud teljesíteni egy szintet, addig nem haladunk vele tovább. A feladatok ne legyenek se túl nehezek, se túl könny ek, késztessék a kisgyermeket az elvárható er kifejtésre. A verbális fejlesztés, azaz a beszéd észlelése és értése kitüntetett szerepet kap a mozgásfejlesztés folyamatában. Valamennyi új szó, kifejezés a gyermekek szókincsét b víti. Az irányok és a testrészek nevei mozgással egybekötve vés dnek be a leghatékonyabban. Cél: A gyermekek örömmel, bátran mozogjanak. Feladatok: •

testi képességek fejlesztése,

•

pozitív személyiségtulajdonságok er sítése,

•

egészséges versenyszellem kialakítása,

•

testséma, testrészek megismertetése,

•

nagymozgások, rugalmasság fejlesztése,

•

a gyermekek természetes mozgáskedvének meg rzése,

•

mozgáskoordináció fejlesztése.

Az óvodapedagógus feladata még, hogy: • A gyermekek megszeressék a testmozgást. • A különböz fejlettség gyermekek megfelel szint irányítást kapjanak az egész tevékenység alatt. • Értékelése egyénre szabott és ösztönz legyen. 40

• Az együtttornázás pozitív hatásait tudatosan használja (egymásra figyelés). • A preventív mozgásanyagot változatosan építse be a mozgásos tevékenységek és a mindennapi testnevelés anyagába. • A gyermekek érdekl dését folyamatosan fenntartsa, figyelmüket irányítsa. • Napi rendszerességgel célirányos mozgásfejleszt

tevékenységet szervezzen, lehet leg minél

gyakrabban a szabadban. (minimum 10 percben) • A mindennapos testmozgás során is szenteljen külön figyelmet a speciális nevelési igény gyermekekre, lehet séget biztosítva egyéni fejlettségi szintjüknek megfelel

biztonságos

mozgásformákra. • Személyes példamutatásával serkentse a gyermekek mozgáskedvét, a gyakorlatok pontos, látható bemutatásával alakítsa mozgáskultúrájukat. A szervezett mozgásos tevékenység során az óvodapedagógusnak: •

mintaszer gyakorlatbemutatást kell alkalmaznia,

•

a balesetmentes mozgás megvalósításáért tudatos szervez munkát kell végeznie,

•

a tornaterem használata el tt dajka segítségével a portalanítást, szell ztetést meg kell oldania,

•

a szakszavakat pontosan kell használnia,

•

minden javítást a pozitív és a jó gyakorlat kiemelése jellemezzen.

A szervezeti keret nem jelenthet vak fegyelmet, dresszúrát, mert célunk a mozgás megszerettetése és a kés bbi életmód részévé tétele. Tudjuk, hogy a képességek csak hosszú folyamatokban alakíthatók. Hisszük, hogy ügyetlen gyermekek nincsenek, csak mozgásukban valamely területen fejletlenebb gyermekek vannak, akiknek mindenkor esélyt kell adnunk, hogy önmagukhoz képest fejl djenek. 4. Egyéb szervezett mozgásformák: Zenés torna, váltóverseny, labdajátékok, zenés mozgás, játszótéri látogatás, séták, kirándulások, tartásjavító torna, stb. Legfontosabb, hogy feladatainkat, céljainkat játékos formában, mozgásos játékok keretében valósítsuk meg! A fejl dés jellemz i óvodáskor végére: • A gyermekek átélik a mozgás örömét, kialakul bennük a tudatosan irányított mozgás utáni vágy, a mozgásigény (közös mozgásos játékok: fogócska, labdajátékok, versenyjátékok). • Elsajátítják a természetes mozgások elemeit. • Szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásban, cselekv képességük gyors. 41

• Nagymozgásuk, finommozgásuk összerendezett, kialakult. • Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni, mozgás közben tudnak irányt változtatni. • Képesek sor- és köralkotásokra. • A szabályokat betartják, követik a különböz verseny és ügyességi játékoknál. • Tudnak ütemtartással járni, a gimnasztikai gyakorlatokat pontosan, esztétikusan végzik. • Szeretnek futni, állórajtból kiindulva képesek 50-100 métert futni. • Tudnak labdát dobni, megfogni, gurítani, vele célozni. • Készségszinten használják a kézi szereket. • Egyensúlyoznak egy lábon, különböz szereken emelt magasságban két lábon. • Tudnak fél- és páros lábon szökdelni. 6.5. Küls világ tevékeny megismerése A küls világ tevékeny megismerése személyiségformáló és szokásalakító komplex folyamat. Alapja a gyerekek nyitottsága, kíváncsisága a természeti, emberi, tárgyi világ megismerése iránt. A gyermek aktivitása és érdekl dése során tapasztalatokat szerez a sz kebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. Nagy hangsúlyt fektetünk a természetvédelemre és a környezet minél alaposabb megismerésére, értékeinek meg rzésére. A valóság felfedezése során a gyermeknek pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek meg rzését. A környezet és természetvédelem

Kiindulópontja a növényismeret és állatismeret, amellyel megalapozzuk a természet szeretetét,a természet tisztaságának, szépségének védelmét, úgy mint: • olyan szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, melyek el segítik a természetes és az ember által épített, létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolat, • környezeti problémák miatti érzékenység, • természet

és

a

környezetbarát

magatartás

alapjainak

megteremtését

hulladékgy jtés), • közvetlen környezetében lév világ értékeinek megismertetése, megszerettetése, • mindezekhez f z d pozitív érzelmi viszony alakítása, 42

(szelektív

• összefüggések megláttatása a helyi sajátosságok felhasználásával, • környezettudatos életvitel kialakítása (az energiával, vízzel, árammal való takarékoskodás, a pazarlás elkerülése, stb.), • természetes élethelyzetek kínálta lehet ségek felhasználása. Cél: a valóság felfedezése, pozitív érzelmi viszony kialakítása, a természeti, emberi, tárgyi környezethez. Szeressék, becsüljék, óvják az ket körülvev és az általuk megismert környezet értékeit. A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelel biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szül föld, az ott él emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. Fontos, hogy a gyermekek közvetlen tapasztalás útján szerezzenek ismereteket: Évszakonként legalább egyszer menjenek el sétálni ugyanahhoz a fához, vagy ugyanabba az erd be, parkba, hogy meg tudják figyelni a természet változásait. A gyermekeknek legyen lehet ségük megtekinteni a zöldségesnél, a piacon az évszakra jellemz zöldségeket, gyümölcsöket, azoknak ismerkedjenek az ízével, illatával, felhasználási lehet ségeivel (pl.:bef tt-, gyümölcssaláta készítés, süteménysütés…stb.) A közlekedés témakör keretében gyakorolják a gyalogos közlekedést, próbálják ki a járm veket, figyeljék meg azok jellemz tulajdonságait (hol közlekednek, hány kereke van, teherszállító-személyszállító…stb.), ismerkedjenek a különböz szakmákkal (pl.: látogatás a postára, vasútállomásra), és a megkülönböztetett jelzés járm veken dolgozók munkájával, feladataival (rend rség, ment k, t zoltók). Az állatokkal történ

ismerkedést segíti a háziállatok megfigyelése, kisállat kereskedésbe történ

látogatás, és ha van rá lehet ség, akkor kirándulás a Gy ri állatkertbe. A játékid n belüli benti feldolgozás, ismeretek meger sítése az élményekre, a tapasztalatokra épüljön! Ez történhet az adott témakörrel kapcsolatos beszélgetéssel, könyvnézegetéssel, kész, vagy az óvodapedagógus által készített játékeszközökkel (pl. témakörhöz kapcsolódó társasjáték, memória játék…stb.), filmnézéssel. Feladatok: • Tegyük lehet vé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. • Biztosítsunk elegend alkalmat, id t, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre. • A környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítása • A gyermek önálló véleményalkotásának, döntési képességei fejl désének el segítése, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. • A gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítása. 43

• A fenntartható fejl dés érdekében helyezzünk hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására. •

Sokféle tevékenység biztosítása a tapasztalatszerzés érdekében.

•

Konkrét tapasztalatokon keresztül az él és élettelen tényez k lényegesebb összefüggéseinek megláttatása.

•

A természet és a társadalmi környezet jelzéseinek, nonverbális közléseinek megismertetése.

•

A gyermekek kíváncsiságára, érdekl désére építés.

• A gyermek matematikai érdekl désének felkeltése, az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztaltatása. •

Játékosan, cselekv en minden érzékszervet bevonunk a tapasztalatszerzésbe.

•

Hagyjuk a sajátos logikája szerint gondolkodni, hogy átélhesse a felfedezés örömét.

• IKT kompetencia alkalmazása: anyag gy jtése az interneten, cd hallgatása, dvd lejátszó, projektor, laptop használata. A fejl dés jellemz i óvodáskor végére: •

Közvetlen környezetüket ismerik, biztonságban érzik magukat.

•

Kérdésre be tudnak mutatkozni, ismerik születési dátumukat, szüleik nevét, lakcímüket meg tudják mondani.

•

Ismerik a környezetükben él állatokat, növényeket, ismerik a róluk való gondoskodást.

•

Kialakult a fogalomkörük, az emberek, állatok, növények világáról. A környezetükben lév matematikai összefüggéseket felismerik, matematikai fogalmaik kialakulnak, m veletvégzésben gyakorlottak, megfelel tér-sík- és mennyiség szemlélettel, ítél képességgel és verbális kifejez képességgel bírnak. Környezetükben jól tájékozódnak, ismerik a jobbra, balra irányokat, az oldaliságot.

•

Ismerik lakóhelyük nevezetességeit, emlékképeik alakulnak ki m vészeti alkotásokról, ismerik a kulturális és egyéb intézményekhez: a könyvtár, a múzeum, a színház, a mozi, a posta és iskolalátogatáshoz kapcsolódó magatartási szokásokat.

•

Ismernek a város életéb l fakadó hagyományokat.

•

Kialakul az igényük az esztétikus természeti környezet megóvására, védelmére.

A környezet mennyiségi és formai összefüggései:

44

A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába

jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi,

alaki,

nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítél képessége, fejl dik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. Matematikai fogalmakkal és összefüggésekkel ismertetjük meg a gyermeket úgy, hogy érdekl désére, képességeire alapozunk. Játékosan, cselekv en minden érzékszervet bevonjuk a tapasztalatszerzésbe. Igyekszünk minél több problémahelyzetet teremteni, mert így tudjuk leginkább aktivizálni a gyermeket a logikus gondolkodásra. Hagyjuk saját logikája szerint gondolkodni, hogy átélhesse a felfedezés örömét. Ezáltal fejl dik logikus gondolkodása, problémamegoldó készsége, kitartása. Mindezt el segítik a matematikai játékok (kész, illetve az óvodapedagógus által készített) is, amelyeket a nap bármely szakában alkalmazunk. Fontos, hogy az óvodapedagógus tisztában legyenek a kisgyermekek egyéni képességeivel, hogy annak figyelembevételével

történjen a matematikai tartalmak megismertetése, rögzítése, gyakorlása

természetesen játszva, közvetlen tapasztalás útján. Cél: a világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése, megtapasztalása játékos formában, a gyermek igényeihez, ötleteihez igazodva. Feladatok:: a gyermek matematikai érdekl désének felkeltése, az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztaltatása. Igyekszünk pozitív viszonyt kialakítani a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozásához. IKT kompetencia alkalmazása: anyag gy jtése az interneten. A fejl dés jellemz i óvodáskor végére: • Örömmel végzik a matematikai játékokat. • Sok-sok

gyakorlás

után

pontos tapasztalatokkal rendelkeznek

környezetük

tárgyairól,

differenciálódtak az észlelési funkciók (látás, hallás, tapintás, téri tájékozódás) a szenzoros és motoros funkciók fokozatos összerendez dése megtörténik. • Pontos az alaklátásuk (alak-háttér, alak, forma állandóság), formaészlelésük (forma, méret, felület, szín), egy és több tulajdonság alapján képesek halmazokat képezni, rendezni, rendszerezni. Helyesen ismerik fel az egész és rész összefüggéseit. • Pontos testképük van, biztosan eligazodnak a térben (alatt, fölött, el tt, mögött, lent, fent, stb.), kialakult a lateritás. • Felismerik a kiterjedéseket (kisebb, nagyobb, magas, alacsony, széles, keskeny, hosszú, rövid, ugyanolyan, stb.).

45

• Szeretnek számolni, tudnak mennyiségeket összehasonlítani (több, kevesebb, ugyanannyi), biztosan használják a relációs jeleket, ismerik a t és sorszámokat, bontanak, pótolnak. • Szeretik a perioditást, sorozatokat, függvényeket, kombinatorikát gyakorló játékokat. • Tapasztalataikat, tevékenységüket verbálisan is megfogalmazzák. • Megoldásaikat megmagyarázzák, képesek kreatívan gondolkodni, problémamegoldó képességük által újabb és újabb megoldást keresni, ellen rizni saját eredményeiket. 6.6. Rajzolás, mintázás, kézimunkázás

A gyermek személyiség fejl désének egyik fontos eszköze. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különböz fajtái, továbbá a m alkotásokkal, a népm vészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a bels képek gazdagítására épül. Az óvodapedagógus a rajzolás, mintázás, kézimunkázásra az egész nap folyamán lehet séget, teret, változatos eszközöket biztosít. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. A tevékenység során változatos technikákkal ismertetjük meg a gyermekeket. Legtöbbször önálló elgondolás alapján dolgozhatnak, a témavezérlés ritka, alkalmakhoz (ajándékkészítés) köt dik. Az új technika alkalmazása lehet ség a gyermekeknek. Az el z hetekben használt eszközök is (filctoll, zsírkréta, gyurma stb.) mindig elérhet k, használhatók, mindig azzal a technikával dolgoznak, amivel ki tudják fejezni magukat. Természetesen az óvón ösztönzi a változatos alkalmazást. A hét minden napja szükséges ahhoz, hogy a gyermek a tevékenység gazdagságáért, sokszín ségéért, önmaga bels látásmódja kifejezéséért vegyen részt a rajzolás, mintázás, kézimunkázásban. Biztosítsunk kényelmes helyet, technikától függ, hogy egyszerre az óvón vel mennyi kisgyermek tevékenykedik Fontos, hogy az óvón

követni tudja szín-, formaviláguk, technikai ismeretük,

eszközhasználatuk fejl dését. Fontos, hogy a gyermekek nap, mint nap lássák, tapasztalják, megismerjék az általuk használt anyagok sokszín tulajdonságát, variálhatóságát (például hogyan lesz a száraz, görcsös agyagból jól alakítható, formálható, nedves agyag, vagy hogyan lesz az újságpapírból, burgonyából, répából dúc). 46

Fontos, hogy ne a csoport életkorát, hanem a gyermekek egyéni fejl dési ütemét vegyük figyelembe. Nem siettetjük a fejl dési folyamatot, hiszen nem az a célunk, hogy megtanítsuk bizonyos formák lerajzolására, hanem „… hogy minden gyermekben felkeltsük a közlés igényét és segítsük a benne kialakult közlend vizuális kifejezésében.” – Ger Zsuzsa (A gyermekrajzok esztétikája, Akadémia Kiadó 1974.). A kifejezési mód kialakulására, kiforrására id t kell hagynunk, ezt úgy segíthetjük el

a

legjobban, ha a gyermek törekvéseit tiszteletben tartjuk, s építünk a bels motivációkra. Cél, hogy úgy ábrázolja a gyermek a világot, ahogyan

látja, és nem, ahogy mi mondjuk neki.

Nem siettetjük a fejl dési folyamatot. A kifejezési mód kialakulására, kiforrására id t kell hagynunk, ezt úgy segíthetjük el

a legjobban, ha a gyermek törekvéseit tiszteletben tartjuk, s építünk a bels

motivációkra. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejez képesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendez képességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejl dését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Vegyes életkorú csoportjainkban igen jó példa a kisebbeknek a nagyobb, ügyesebb gyermekek munkája, viselkedése. Ebben az esetben hamarabb fedezik fel a nehezebb technikát is (batikolás), és bátrabban nyúlnak hozzá, mert lehet ség van az utánzásra. Cél: • úgy ábrázolja a gyermek a világot, ahogyan

látja, és nem, ahogy mi mondjuk neki,

• a képi – plasztikai gondolkodás és kifejezés segítése, esztétikai igényesség alakítása, • a vizuális alkotás örömének, élményének megtapasztaltatása, • a gyermeki élmény, és képzeletvilág szabad, természetes, sokszín képi kifejezésének biztosítása, • a gyermek ízlésének, szép iránti fogékonyságának, érzékenységének, nyitottságának és igényének alakítása. Feladatok: • Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböz anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböz technikai alapelemeivel és eljárásaival. • Egész héten keresztül ajánljuk fel ugyanazt az ábrázoló tevékenységet gyermekeinknek. • Változatos témákat, változatos, érdekes, egymással kombinálható anyagokat, technikákat, élményeket biztosítunk a gyerekek számára, amelyekkel örömtelivé, vonzóvá tehetjük ezt a folyamatot. 47

• Állandó asztalt jelöljünk ki a csoportban a rajzoláshoz, mintázáshoz, kézimunkához, ezzel is növelve a biztonságérzetet. • Ügyelünk arra, hogy minden eszköz elérhet

legyen, és bármikor kérés nélkül kézbe vehesse

azokat. • Minél sokoldalúbban ismertessük meg a gyerekekkel a sz kebb és tágabb környezetünket azért, hogy majd önálló gazdag fantáziával rendelkez emberek legyenek. • A gyermeki alkotó, alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. • Az ábrázolás, a népm vészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés lehet sége. • Vizuális tapasztalatok nyújtása az életkornak megfelel en. • A vizuális megértés-befogadás alapozása. • A képi, plasztikai és konstrukciós képességek kibontakoztatása. • A vizuális percepciófejlesztés. • Taktilis ingerek er sítése. • Szín és formavilág gazdagítása. • Egyszer munkafogások, és eszközök használata. • Különböz anyagok és technikák megismertetése. • Érdekl dés felkeltése a tevékenység iránt. • Kézmozgások finomítása. • Az alkotás örömének megtapasztaltatása. • Lehet ségek bemutatása a képi- térbeli megjelenítésre. • A térbeli tájékozódó képesség fejlesztése. • Az íráshoz szükséges mozgáskoordinációk alakítása. • IKT kompetencia alkalmazása: technikák, ötletek gy jtése az interneten. A fejl dés jellemz i óvodáskor végére: • Szeretnek ábrázolni, ismerik a technikákat. • Több technikával is ki tudják fejezni önmagukat. • Képesek megjeleníteni az ábrázolás eszközeivel gondolataikat, az elképzelt képeket. • A mesék, versek, tevékenységek, élmények, megjelennek munkáikban. • Ábrázolásukat gazdag témaválasztás, színhasználat, forma, arányismeret, biztos technikai tudás, eszközkezelés jellemzi. • Kifejeznek képfelületen elemi térviszonyokat. • Használják a képi kifejezés eszközeit. 48

• Hangsúlyozzák alkotásaikban a jellemz jegyeket, formákat. • Emberábrázolásában megjelennek a részformák, esetleg egyszer mozgások. • Élmény, emlékezet alapján képet alkotnak. • Megfelel en használják az eszközöket, pl. helyes ceruzafogás. • Tudják alkalmazni a technikai eljárásokat. • Megnevezik a színeket, azok világos és sötét árnyalatait. • Részt vesznek a tér rendezésében, figyelembe véve az alapvet térviszonyokat. • Tudnak megfigyelés után formát mintázni. • Önállóan, vagy társaikkal közösen modellt, vagy makettet készítenek. • Tárgyakat díszítenek saját elképzeléseik alapján. •

Rendelkeznek a koordinált szem és kézmozgással.

6.7. Munka jelleg tevékenységek

A munka a gyermek mindennapi tevékenységének része, mely az óvodai élet egészében érvényesül folyamat. A gyerekek a munka jelleg tevékenységekben önként, egyéni fejlettségük, képességük szerint kapcsolódnak be. A fejlesztés kizárólag az örömteli, örömmel végzett tevékenységben valósul meg. A tevékenykedés során ismerkednek környezetükkel, alakulnak a munkavégzéshez szükséges attit dök, képességek, készségek, és tulajdonságok. Feladataik végzése során felgyorsul a szocializációjuk, fejl dnek közösségi kapcsolataik, felel sségérzetük, toleranciájuk. A gyermek érdekl dését, önkéntességét, aktivitását használjuk ki a nevelési céljaink megvalósítása érdekében. Szem el tt tartjuk a munkavégzés során a teljes önállóság, a megfelel hely, id , és eszközök biztosítását. Nálunk az óvodapedagógus és a dajka mintát mutat, és viselkedésével, példaadásával jelzi elvárásait. Fontosnak tartjuk a munkavégzéshez szükséges szokások kialakítását, a konkrét, reális, fejleszt értékelést. Arra törekszünk, hogy a munkavégzés ne id szakos, hanem rendszeres, folyamatos tevékenység legyen, ami beépül az óvodai nevelés folyamatába. A szül kkel való beszélgetéseink során próbáljuk elérni, hogy a gyerekekkel otthon is gyakorolják az önmagukért, és a családért végezhet munkajelleg tevékenységet. Óvodáskorban legjelent sebb munka jelleg tevékenység az önkiszolgáló munka, testápolás, étkezés, öltözködés, a környezet rendben tartása (szemétszedés, levélseprés…stb). 49

Cél: Olyan képességek, készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják az egyén és a közösség kapcsolatát a gyerekek közösségérzetét. Feladatok: • Arra törekszünk, hogy fokozatosan alakuljon ki, hogy a gyermeket ne a megfelelni akarás vezesse. • Minden munkafajta sok-sok gyakorlással kerüljön bevezetésre. •

Becsüljék meg egymás munkáját, fejl djön alkalmazkodóképességük.

• Tanulják meg az eszközök célszer használatát, az alapfogásokat és természetes módon alakuljon a gyermekek id érzéke, szociális magatartása, társas kapcsolatai. • A gyermekek saját magukhoz mérten kapjanak fejleszt értékelést. A fejl dés jellemz i óvodáskor végére: • Vigyáz a tisztaságra. • Tudatában van a baleseti forrásoknak, ügyel önmaga testi épségére. • Törekednek az önállóságra, önként is vállalnak feladatokat. • Képesek az eszközök megóvására. • Elpakolják a játék- és egyéb eszközöket maguk után. • Felismerik saját képességeik határait. • A szerszámokat, munkaeszközöket tudják használni, ismerik azok tárolási helyét. • Végeznek egyéni fejlettségi szintjüknek megfelel feladatokat, vannak rendszeresen visszatér tevékenységeik. • Kialakulnak bennük azok a magatartásformák, melyek nélkülözhetetlenek a munkavégzéshez. • Felismerik a segítségadás lehet ségeit. • Igényük van a felfedezett kisebb hibák kijavítására, a környezet értékeinek óvására, a környezetükben él növények gondozására. 6.8. A tevékenységben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelent s részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejl dését, fejlesztését támogatja. Nem sz kül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és id keretekben valósul meg. Az óvodai tanulás els dleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak 50

b vítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek el zetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekv aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehet ségének biztosítása, kreativitásának er sítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: • az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás, szokások alakítása, • a spontán játékos tapasztalatszerzés; • a játékos, cselekvéses tanulás; • a gyermeki kérdésekre, válaszokra épül ismeretszerzés; • az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, • tapasztalatszerzés, felfedezés; • a gyakorlati problémamegoldás. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. A kötetlenségr l A kötetlenség a gyermek számára önkéntességet, választási lehet séget jelent a tevékenységek közül. Eldöntheti, hogy: - részt vesz-e a tanulási tevékenységekben, vagy inkább tovább játszik, - a hét melyik napján vesz részt és egy héten hányszor. Ha az óvodapedagógus vonzóvá „varázsolja” a gyermekek számára a tevékenységeket, akkor a gyermekek örömmel, bels indíttatásból vesznek részt azokon. 6.9. A fejl dés jellemz i az óvodáskor végére A gyermek bels érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehet séget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához:

51

a) A testileg egészségesen fejl d

gyermek hatéves kora körül eljut az els

alakváltozáshoz.

Megváltoznak testarányai, megkezd dik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) A lelkileg egészségesen fejl d gyermek az óvodáskor végére nyitott érdekl désével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelent sége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejl d gyermeknél: • az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megn a meg rzés id tartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, • megjelenik a tanulás alapját képez

szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem

tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, • a cselekv -szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejl d gyermek: • Érthet en, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthet formában, életkorának megfelel tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböz mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefügg nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. • Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetér l; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvet szabályait; ismeri sz kebb lakóhelyét, a környezetében él növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az id járás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvet

szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a

természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejl d gyermek kedvez iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttm ködésre, a kapcsolatteremtésre feln ttel és gyermektársaival.

52

A szociálisan érett gyermek: • egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, • feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív –elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. A hároméves kortól kötelez óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejl désének el segítése. A sajátos nevelési igény gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhet csak el a fentiekben leírt fejlettséget. A kiemelt figyelmet igényl gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerül gyermekekkel szemben

7. Napirend-hetirend Napirendünk rugalmassága lehet vé teszi, hogy egyéni tempó, teljesít képesség, igény szerint végezzék a gyermekek a tevékenységeket. A nap átfogó és legf bb tevékenysége a játék. A folyamatos napirendben biztosított a gyermekek szükségleteit figyelembe vev egyéni bánásmód, egyéni fejlesztés lehet sége. Az óvón k alkalmazkodnak az egyes gyermekek önállóságához, képességeihez, tulajdonságaihoz és ebb l kiindulva fejlesztik

ket. Az egészségügyi- és viselkedési

szabályokat különböz szinten gyakorolják. Hét órától saját csoportjukban tartózkodnak a gyermeke, ahol a lehet legtöbb id t játékkal töltik. A napirendet jellemzi a biztonságot nyújtó stabil és a változtatásokra is lehet séget adó rugalmasság. A tevékenységeket úgy szervezzük, hogy azok a játék menetét ne zavarják. Nincs sürgetés, csak buzdítás és alkalmazzuk a kivárás módszerét. Az étkezések kezd id pontját határozzuk meg, az egész napunk folyamatos játékban telik. Az óvón k és a csoport dadus nénije a gyermekekkel étkezik. Minden gyermek megterít magának. Az étel, a folyadék a megterített asztalon található. A gyermekek gyakorolhatják az önkiszolgálást. Szükség esetén az óvodapedagógus, a dajka, vagy a pedagógiai asszisztens segít. A maradék étel eltakarításáról a piszkos edények elrakásáról szintén maguk gondoskodnak a gyermekek. A gyermekek leveg ztetésében kötelez

a napi minimum fél óra, de az id járástól, az aktuális

feladatainktól függ en délel tt illetve délután a szabadban tartózkodunk. A folyamatos napirend a Kurucdombi Tagóvodában nem valósítható meg, mivel a csoportszobák egymás mellett helyezkednek el, így az egyik csoportból csak a másikon keresztül lehet kimenni a mosdóba. 53

A folyamatosságról A folyamatosság eszköz. Annak eszköze, hogy a gyermekek óvodai életét úgy szervezzük meg, hogy abban mindig jól, biztonságosan érezzék magukat. A folyamatos napirend segíti a gyermekek egyéni igényeinek, szükségleteinek kielégítését, az egyéni képességfejlesztést, az egy gyermekre figyelés lehet ségét, a sajátos nevelési igény , a szociálisan hátrányos helyzet gyermekek gondozását.

Napirend (ajánlás)

J Á 00

00

6 -12

T

830-930 tízórai

Rajzolás, mintázás, kézimunkázás Mesélés, verselés Ének,zene, énekes játék, gyermektánc Küls világ tevékeny megismerése Mozgás Egyéni fejlesztés Munka jelleg tevékenységek Egyéni beszélgetések Játék, séta, kirándulás a szabadban

Játékba integrált tanulás

É K 1200-1530

Ebéd Pihenés el tti mese, zene Pihenés

J Á 30

15 -17

00

T É K

Felkelés Uzsonna Egyéni képességfejlesztés Részképességek fejlesztése Leveg zés

54

Hetirend A heti rendet nem lehet mindenkorra érvényesen meghatározni. Az óvodában a gyermekek spontán, önkéntelen módon tanulnak, ezért az óvón a gyermekek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére támaszkodva irányítsa a tapasztalat és ismeretszerzés folyamatát A heti rend, alkalmak, ötletek, kívánságok szerint változtatható. Nyári élet Az eddig kialakult szokásrendszer szerint szervezzük a tisztálkodást, étkezést, öltözködést. Közösségi élet er sítése a társas kapcsolatok mélyítésével. A nyári élet színterei: udvar, rossz id esetén a csoportszoba. A nyári élet programjai Mozgásos játékok -

Zenés torna

-

Akadályverseny

-

Ügyességi gyakorlatok különböz tornaeszközökkel

-

Futó-fogó játékok

-

Kincsvadászat akadályok leküzdésével

-

Sorverseny

-

Váltóverseny

-

Célba dobás

Báb, dramatizálás -

Kedvenc mese elbábozása

-

Ki, mit tud? (mese, vers, mondóka, ének)

-

Fejmaszkokkal meseimprovizálás

-

Labirintus játék

Körjáték, dalos játék -

Népi játékok, mondókák, felelevenítése

-

Dalos játékok ismétlése

Rajzolás, mintázás, kézimunkázás -

Homokvárépítés kiegészít eszközökkel

-

Kalózhajón utazunk (festés, díszítés) 55

-

Hajtogatás

-

Hajók elsüllyesztése

-

Rajzkiállítás

-

Közös festéssel képalkotás

Nyári napirend (ajánlás)

J Á 00

00

6 -12

T

830-930 tízórai Rajzolás, mintázás, kézimunkázás

É K 1200-1530

Ebéd Pihenés el tti mese, zene Pihenés

J Á

Felkelés

1530-1700 T

Uzsonna

É K

Játék lehet leg az udvaron

8. Értékelés az óvodában A szóbeli értékelés az egész nap folyamán jelen van. Az óvodapedagógus és a pedagógus munkáját közvetlenül segít k magatartásukkal közvetlenül alakítják a gyermekek értékrendjét. Az értékelés során is érvényesítenünk kell a differenciált egyéni bánásmód elvét. Fontos feladatunk minden gyermekben megtalálni a pozitívumokat, ezeket er síteni, kialakítani a gyermek reális önértékelését, fejleszteni önbizalmát, oldani a

56

szorongásokat, csökkenteni az agressziót. Pozitív értékeléssel, dicsérettel er sítjük a helyes magatartást, a negatív viselkedés okait feltárjuk, s megtanítjuk a gyerekeknek a problémamegoldást, konfliktuskezelést. A gyermekkel való kapcsolatunk alapja az elfogadás, kölcsönös tisztelet, együttm ködés. A közösségi életben ugyanakkor fontosnak tartom a szokások kialakítását, s azt, hogy azok betartása a gyermek bels igényéb l fakadjon.

Az óvodapedagógus feladata a 6. kompetenciának való megfelelés: Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejl désének folyamatos értékelése, elemzése. Az értékelés dokumentumai: 8.1. A tervezés Az óvodapedagógus feladata

2. számú

kompetenciának való megfelelés: pedagógiai folyamatok,

tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexió. Az ismeretnyújtás tervezését két folyamatban végezzük, a linearitás és komplexitás elve szerint. Az éves ütemterv alkalmazkodik az évszakokhoz, a kapcsolódó ünnepekhez, hagyományokhoz, jeles napokhoz, helyi történésekhez. A környezet tevékeny megismerése keretében feldolgozott témák nyújtják az alaphangulatot, melyhez kapcsolódnak az egyéb tevékenységformák és a játék. Az éves tervben olyan témákat kell megjelölni, melyek a gyermekek spontán kívánságára, tudásvágyára épülnek. Mint modell, els dleges a természetközelség, a környezet nyújtotta természeti-, társadalmi háttér. Feldolgozásánál a közvetlen élethelyzetekben történ , tapasztalásra épül , cselekv -, érzékel ismeretszerzéssel, a társadalmi környezetben fellelhet viselkedésminták, illemszabályok megismerésére, gyakorlására kell törekedni. Az óvodai nevelés tervezettsége fontos, mert tudatos, felkészült munkát eredményez. A tervezés irányt ad, segíti a folyamatok célirányos, célszer egymásra épülését. Ugyanakkor a jó terv a szabadságot, rugalmas alkalmazást, a gyermekekhez való igazodást biztosítja. Szabadságot, mert a célok, keretek tervezettsége megadja az óvón knek a kompetenciát a részletekben való elmélyülésre, a gyermekek egyéni fejlettsége szerint. A tervezés alapelve minden területen egységes legyen – egyéni képességfejlesztés –, és mindenhol érvényesüljön, legyen az napirend, tanulás vagy munka. A tervezés segíti a gyermekek fejl dési ütemének követését, jelzi a fejl désbeli lemaradásokat, láttatja az egyénhez köt d feladatokat. Legfontosabb a gyermekek folyamatos megfigyelése, megismerése. „Mert nevelni és tanítani csak akkor tud az ember, ha megérti azt, akit alakítani, formálni kell, mint ahogy a fest is csak úgy tud festeni, ha ismeri a színek természetét és lényegét …” – Rudolf Steiner (A tanítás módja és a nevelés feltételei I. Stuttgart, 1924.) 57

A heti terv, melyet a saját magunk által tervezett

csoportnaplóban rögzítünk legyen naprakész,

jellemezze a komplexitás (a tevékenységek témájában kapcsolódjanak az adott környezetismereti témakörhöz, évszakhoz, ünnephez). Az óvodapedagógusnak lehet sége van arra, hogy számítógépen végezze a tervezést, ezzel fejlesztheti IKT kompetenciáját is.

A csoportnapló tartalma: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Gyermekek névsora és jele A csoport óvodapedagógusai A gyerekcsoport összetétele(tanköteles gyermekek) A gyermekek születésnapja Napirend Hetirend Tervezés Értékelés Elvégzett családlátogatások (ajánlott) Vezet i látogatások, dokumentumok és folyamatok ellen rzése Egyéni hospitálások Kapcsolat a szül kkel Szakért i vélemények Gyermekek kötelez t z- és balesetvédelmi tájékoztatása Szül i nyilatkozat – Házirend Szül i nyilatkozat – Gyermek kivitele az intézményb l Szül i nyilatkozat – Orvosi vizsgálatok Szül i nyilatkozat – Véd n i vizsgálatok Élményszerz séták, kirándulások, mozgásos programok szervezése Nyári napirend Nyári élet Feljegyzés a csoport életér l Éves terv Mellékletek

8.2 A gyermek fejl désének követése, a fejl dési napló A fejl dési napló dátumozott, tényfeltáró, helyzetelemz dokumentum, melyben az általuk meghatározott szempontsor alapján – egyénenként külön-külön – folyamatosan rögzítjük tapasztalatainkat, fejleszt feladatokat tervezünk, melyek kiterjednek a nevelési, tanulási folyamatokra is. A fejl dési napló alkalmas a fejl dési folyamat követésére, a lemaradások, eredmények, egyénnek szóló feladatok meghatározására. Vezetése az óvón k számára rendszeresen, folyamatosan kötelez . A gyermekek körében elvégzett méréseket és az egyéni fejlesztési tervet a fejl dési naplóban kell dokumentálni. 58

A fejl dési naplóban foglaltakat az óvón

feladata a szül kkel megismertetni fél évente, fogadóóra

keretén belül.

9. A pedagógus kompetenciáknak való megfelelés Minden óvodapedagógus törekedjen arra, hogy megfeleljen a pedagógus kulcskompetenciák, és azok indikátorai által támasztott követelményeknek. 1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1. Pedagógiai munkájában korszer szaktudományos ismereteib l az óvodai tevékenységi területek figyelembevételével válogat, és ezt szervesen építi be a tanulási, képességfejlesztési folyamatba. 2. Nevel -fejleszt munkáját az Óvodai nevelés országos alapprogramjára, és az óvoda pedagógiai programjára alapozza, figyelembe véve annak elveit, célrendszerét. A célokat széles kör módszertani eszköztár alkalmazásával éri el. 3. Szakszer

nyelvhasználat jellemzi, a m veltségtartalmak közvetítése során fogalomhasználata

pontos, a gyermekek számára is érthet vé teszi mondanivalóját. 4. A tevékenységben megvalósuló tanulási folyamatban a komplexitást alkalmazza és kihasználja a tevékenységi területek közötti kapcsolódási lehet ségeket 5. Megismeri a gyermekek el zetes, más forrásból (család, bölcs de) származó tudását, tapasztalatait, épít rájuk. Szükség esetén tapintatosan korrigálja, alakítja a helytelen szokásokat, téves ismereteket. 6. A rendelkezésre álló tanulási, képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket – digitális anyagokat és eszközöket is – széles kör en ismeri. Kritikusan értékeli és céljainak megfelel en tudatosan alkalmazza ket a gyermekek érdekl désének felkeltésére, az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztésére. 7. A rendelkezésre álló tanulási, képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket – digitális anyagokat és eszközöket is – széles kör en ismeri. Kritikusan értékeli és céljainak megfelel en tudatosan alkalmazza ket a gyermekek érdekl désének felkeltésére, az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztésére. 8. A nevelési folyamatot úgy építi fel, választja meg a módszereket, eszközöket, szervezési módokat, munkaformákat, amelyek el segítik az önálló megtapasztalást, a gondolkodás fejlesztését és a megszerzett ismeretek/ tudás különböz helyzetekben, feladatokban való alkalmazását. Figyel arra, hogy a gyermekek önálló gondolatait, kreativitását, alkotó tevékenységét kiemelten fejlessze és értékelje, a tudatosság, fokozatosság és változatosság szempontjainak érvényesítésével. 59

9. Pedagógiai munkája során els dlegesnek tekinti a gyermekek különböz

forrásból szerzett

tapasztalatainak, ismereteinek változatos módon történ gyakorlati alkalmazását. 10. Felhasználja a modern információfeldolgozási stratégiákat és eszközöket munkája során. Példát mutat az infokommunikációs eszközök óvodában lehetséges alkalmazására. 2. kompetencia: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók 1. Pedagógiai tervei a célok részletes és konkrét megfogalmazását tartalmazzák. Céljai összhangban vannak az Óvodai nevelés országos alapprogramjának, és az óvoda pedagógiai programjának célrendszerével 2. Pedagógiai munkáját éves szinten (pl.: éves ütemterv), tanítási-tanulási egységekre (pl.: tematikus terv, projektterv) és foglalkozásokra, tevékenységekre (játék, -és munkatevékenység) bontva tervezi meg. Különböz szint tervei szervesen épülnek egymásra. 3. Tervezése során figyelembe veszi a pedagógiai folyamat minden lényeges tényez jét, a gyermekcsoport életkori sajátosságait, a gyermekek érdekl dését, el zetes tapasztalatait, képességeit, a környezeti feltételeket. 4. Az óvodában alkalmazható digitális eszközöket (CD lejátszó, projektor, interaktív tábla, fényképez gép számítógép) célszer en használja. 5. A különböz

célok elérésére (pl.: a tapasztalatok szerzésére, és rendszerbe foglalására, a

problémamegoldó gondolkodás és az együttm ködési képesség fejlesztésére stb.) tudatosan használja a tanulási stratégiák különböz módozatait. A tanulási folyamat felépítése, lépéseinek egymásra épülése a cél elérését segít , világos rendszert alkotnak. 6. A felkészülés során a tevékenység folyamatára, a gyermeki tevékenységek tudatos megtervezésére helyezi a hangsúlyt. Figyelembe veszi a pedagógus feltételteremt , irányító, szervez , támogató szerepét.

Tudatosan

épít

az

ismeretszerzés

egymást

követ

lépéseire

(megismerés,

tapasztalatszerzés, rögzítés, gyakorlati alkalmazás, és értékelés). 7. Tudatosan tervez olyan szervezési módokat, munkaformákat, módszereket, (pl.: páros-, csoportos tevékenységek, projekt, stb.), amelyek lehet vé teszik a gyermekek számára a helyes viselkedési normák, mintaként szolgáló cselekvések, kommunikáció megismerését, a segít együttm ködést, közös feladatmegoldást és a csoportközösség er sítését. 8. A pedagógus egyrészt a gyermek egyéni érdekl désének, el zetes tudásának, képességei fejlettségének, másrészt az adott tevékenység motiváló hatásának figyelembevételével tervezi meg a képességfejlesztés folyamatát, az egyéni fejl dést segít differenciált feladatokat.

60

9. Olyan módszereket, szervezési módokat/munkaformákat tervez a téma feldolgozására, pedagógiai céljai elérésére, amelyek optimális lehet séget biztosítanak a gyermekek motiváltságának biztosítására és aktivitásának fenntartására. Differenciált feladataival törekszik a gyermekek teljes körének bevonására. 10. Pedagógiai tervei a célok és a stratégia megválasztásának tudatosságára utalnak. Reflexióiból világossá válik, hogy jól látja a folyamat elemei közötti összefüggéseket, kölcsönhatásokat, tervezéséhez minden fontos információt figyelembe vesz, és tudatos döntéseket hoz az adott elemek kiválasztásakor és egységbe szervezése érdekében. 11. Reflexióiból, tervezeteib l kit nik, hogy felkészülése során több stratégiai megoldás közül választja ki az optimálisnak ítélt megoldást. Döntéseit meggy z en indokolja. 12. Pedagógiai terveit a megvalósítás után rendszeresen elemzi. Tudatosítja a felkészülés szerepét az elért eredményekben, ugyanakkor felismeri a tervezés során elkövetett hibákat, a felkészülés hiányosságait. Utal az utólagos elemzés-értékelés tapasztalataiból levonható következtetésekre, azok kés bbi felhasználására. 3. kompetencia: A tanulás támogatása 1. A tevékenységek, foglalkozások alkalmával tudatosan figyel a gyermekcsoport és az egyes gyermek motiváltságára. Tudja, hogy az érdekl dés felkeltése és folyamatos fenntartása alapvet feltétele a gyermekek aktivitásának, bekapcsolódásának a közös tevékenységekbe. 2. Figyelembe veszi a gyermekek aktuális fizikai és érzelmi állapotát, ehhez igazítja a tevékenységek, foglalkozások tempóját, módszereit. Szükség esetén rugalmasan változtat el zetes tervein, elképzelésein. 3. A nyugodt, bizalomteli légkört teremt a tevékenységek, foglalkozások során. A gyermeki tevékenységek, teljesítmények értékelését minden esetben a fejl désbe vetett hit, a segít , támogató attit d jellemzi. Tudatosan figyel a gyermeki kezdeményezések bátorítására. A hibák, hiányosságok megfogalmazásakor ügyel arra, hogy tárgyszer legyen, és mindenkinek lehet séget adjon a javításra. 4. Megfelel

feltételeket biztosít az elmélyült tevékenységekhez, tapasztalatszerzéshez lehet ség

szerint a gyermekek bevonásával. A nyugodt légkör, a rendezett környezet mellett biztosítja a párhuzamosan

végezhet

tevékenységekhez,

munkaformákhoz/szervezési

módokhoz

és

módszerekhez szükséges tárgyi feltételeket. 5. A játékhoz és egyéb tevékenységekhez az eszközöket kell pedagógiai kultúrával kutatja fel, melyek az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodnak, és a m veltségtartalmak és az emberi értékek közvetítését szolgálják. 61

6. Kihasználja a különböz

megismerési technikákban rejl

lehet ségeket az önálló felfedezés

képességének alakítására. Alkalmazza az egyéni tapasztalatszerzést és feldolgozást segít módszereket, a problémamegoldás és gondolkodás fejlesztésének különböz stratégiáit. 7. Felismeri a tanulási és azt kísér

magatartási problémákat, szükség esetén a szül k, illetve

megfelel szakember segítségét kéri. 8. A gyermekekben igyekszik felkelteni és fenntartani az önálló tapasztalatszerzés, megismerés igényét. Ennek érdekében felhasználja az IKT eszközök alkalmazásában rejl lehet ségeket. 4. kompetencia: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzet , sajátos nevelési igény vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történ sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelel módszertani felkészültség 1. Pedagógiai munkájában a nevelést és tanulási tevékenységet egységben szemléli felismerve a tanulás alapvet

nevelési funkcióját. Tudatosan használja a tanulási tevékenységekben rejl

személyiségfejlesztési lehet ségeket, az értelmi, érzelmi, esztétikai és szociális képességek terén egyaránt. 2. A gyermekeket a kötetlen és kötött tevékenységekben egyaránt igyekszik megismerni. Megfelel módszertani kultúrával rendelkezik a gyermekek személyiségének, sz kebb és tágabb környezetének, a gyermekcsoportban elfoglalt helyének megismerésére. 3. A gyermekek személyiségét nem statikusan, hanem fejl désében szemléli, reakciói a fejl désbe vetett bizalmat sugározzák. Az értékelésnél a gyermek önmagához viszonyított fejl désének mértékét hangsúlyozza, dicséretét, elmarasztalását ehhez igazítja. 4. A gyermekek teljes személyiségfejlesztésére és autonómiájának kibontakoztatására törekszik. Nevel munkájában fontos szerepet kapnak az önálló gyermeki feladatok, amelyek lehet vé teszik a kitartás, önismeret, önbizalom, döntéshozatal és felel sségvállalás fejlesztését. 5. Felismeri a gyermek személyiségfejl désében jelentkez zavarokat, nehézségeket, és lehet ségei szerint segít ezek megoldásában. Ha szükséges, megfelel szakemberhez irányítja a gyermeket. 6. Óvodásai esetében felismeri a különleges bánásmód szükségességét. Számukra hosszabb távú fejlesztési tervet dolgoz ki kollégáival, a szül kkel és szükség esetén megfelel szakemberrel együttm ködve. A tehetséggondozás, felzárkóztatás feladatait egyaránt fontosnak tartja. Saját képességeinek ismeretében önállóan vagy segítséget kérve törekszik az egyéni bánásmód megvalósítására. 62

7. Csoportos tevékenységek esetén is figyel az egyéni szükségletekre, és a megfelel fejlesztési stratégiáknak a gyermek igényeihez igazodó magvalósítására. 8. A gyermekek hibáit, tévesztéseit a tanulási/fejl dési folyamat természetes velejárójaként kezeli. A hibákat a gyermeki megértést el segít , korrekt és tapintatos módon javítja. 9. Az egyéni fejlesztés céljait és feladatait a gyermekek fejlesztésére vonatkozó általános célrendszer figyelembevételével fogalmazza meg. 10. szintén és szakszer en elemzi, értékeli pedagógiai gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását. Igyekszik feltárni az elért eredmények és kudarcok okait. Következtetéseket és feladatokat fogalmaz meg saját szakmai fejl dése érdekében. 5. kompetencia: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböz társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység. 1. Kommunikációjával a gyermekek számára állandó értékrendet adó, érzelmi biztonságot nyújtó, der s, szeretetteljes, elfogadó légkört teremt. Személyisége nyitott, der s, nyugalmat áraszt. 2. Személyes példájával kölcsönös tiszteletre, egymás elfogadására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására nevel. 3. Tájékozott a gyermekek szociokulturális hátterét illet en, amelyet pedagógia munkája során befolyásoló tényez ként értelmez. Törekszik az eltér

kulturális illetve társadalmi háttéréb l

adódó sajátosságok és az ebben rejl értékek megismertetésére 4. Óvodai és óvodán kívüli közösségfejleszt

együttm ködést, szociális képességeket fejleszt

módszereket, tevékenységeket, programokat támogat és szervez. 5. Csoportjában tudatosan alkalmazza a konfliktusmegel zés módszereit: a közös szabályalakítást, az értékelési szempontok tudatosítását, a pozitív példák meger sítését. 6. A csoportjában felmerül

konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli.

Konfliktushelyzetben a gyermekeket a konfliktusok kompromisszumos megoldására ösztönzi. A csoport és az egyének profiljának ismeretében felismeri a lehetséges konfliktusforrásokat. A felmerül problémákat fejlesztési célként értelmezi. 7. A napi tevékenységekben, játékban a gyermekek természetes közlési vágyának kiéléséhez megteremti a feltételeket. Érdekl désével, kérdéseivel ösztönzi a gyermekek egymás közötti kommunikációját. Kérdéseivel állásfoglalásra, véleményalkotásra is ösztönzi ket. Az egymásra figyelést, a másik fél mondanivalójának meghallgatását gyakoroltatja a gyermekekkel. 8. Pedagógiai tevékenységében tudatosan jelenik meg a nemzeti és egyetemes emberi értékekkel való azonosulás. A kulturális sokszín séget értékként kezeli. Törekszik más népek kultúrájának, szokásainak, értékeinek megismertetésére és az azok iránti tisztelet kialakítására. Személyes 63

példával küzd az el ítéletek és a kirekesztés ellen. Tudatos módszerválasztással segíti a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének er sítését. 9. Az együttm ködés, kommunikáció el segítésére követend mintát mutat a gyermek és szül k számára a digitális eszközök funkcionális használata terén. 10. A gyermekcsoportja profiljának, a társas kapcsolatok rendszerének ismeretében alakítja ki a közösségfejlesztés stratégiáját. Segíti a szocializáció szempontjából meghatározó közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlását, a gyermekek közösségi tulajdonságainak és akaratának fejl dését. 6. kompetencia: Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejl désének folyamatos értékelése, elemzése 1. Jól ismeri a tevékenységi formák fejlettségi mutatóit, az elérni kívánt szintet, mely az óvodáskor végére jellemzi a gyermekeket. Képes saját feladatait ezek figyelembevételével és csoportjának ismeretében körülhatárolni, megfogalmazni és következetesen alkalmazni. 2. A pedagógiai funkciónak megfelel (min sít , fejleszt , összegz ) értékelési stratégiát alkalmaz. Gazdag értékelési eszköztárral rendelkezik, melyb l a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével tudatosan választja ki a pedagógiai célnak leginkább megfelel t. 3. A gyerekek képességeinek, tudásának alakulását az életkorhoz igazodó feladatok, eszközök biztosításával, alkalmazásával követi nyomon. Ezek összeállításakor a pedagógiai, pszichológiai ismereteit is alkalmazza. 4. A tanulási folyamat irányításkor figyelembe veszi a képességfejl dés eredményeit és saját megfigyelései tapasztalatait. Pozitív meger sítéssel, az elért eredmény tudatosításával további er feszítésre ösztönzi a gyermekeket. 5. Értékelése objektív, érthet , következetes. Az értékelés területeir l, szempontjairól és id szakos eredményeir l a szül ket tájékoztatja. 6. Pedagógiai tevékenysége során folyamatos visszajelzést ad a gyermekeknek. A pozitívumokra épül , differenciált, fejleszt

értékelést részesíti el nyben. A gyermek fejl dését önmagához

viszonyítja. 7. Pedagógiai tevékenysége során célszer en alkalmazza a páros és csoportos munkaformákat, amely során a gyermekek nyomon követik, mintának tekinthetik társaik megnyilvánulásait, alkotásait. Az ön- és társas értékelés alakulását a pedagógus személyes pozitív példájával és kérdéseivel segíti. 8. Önállóan képes a gyermekek tevékenységének megfigyeléséb l, produktumaik értékeléséb l kapott adatokat elemezni. Következtetései az egyéni és a csoportos fejlesztés alapjául szolgálnak. 64

A fejlesztésre vonatkozó tervét a gyermekek egyéni ütem képességfejl désének megfelel en alakítja. Szükség esetén saját gyakorlatát is módosítja 7. kompetencia: Kommunikáció és szakmai együttm ködés, problémamegoldás 1. Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönös megbecsülés, együttm ködésre való törekvés, más véleményének tiszteletben tartása jellemzi. 2. A kapcsolattartás formái és az együttm ködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböz online csatornákat. a gyors, többirányú, közvetlen kapcsolattartás érdekében. Folyamatos online információcserére törekszik pedagógiai partnereivel. 3. Nyitott a szül , a gyermekek, az intézményvezet , a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, ezeket önkritikusan elemzi, értékeli, és felhasználja ket szakmai fejl dése érdekében. 4. Együttm ködést kezdeményez és folytat kollégáival, a szül kkel, a pedagógiai munkát segít szakemberekkel a gyermekek fejl dése érdekében. 5. Szakmai megbeszélések, értekezletek aktív résztvev je. Kulturáltan vitatkozik, érvei szakmailag megalapozottak. A problémák megoldására, nézetkülönbség esetén kompromisszumra törekszik. Hiteles, másokra odafigyel , együttm ködésre kész személyiség. 6. Óvodai feladatait, problémáit önállóan, a szervezet m ködési rendszerének megfelel

módon

kezeli és intézi. 7. Intézménye pedagógiai programjában megfogalmazott nevelési célok elérése, az éves programban tervezett feladatok megvalósítása érdekében együttm ködik kollégáival. Intézménye szakmai munkaközösségének aktív tagja. Részt vesz az óvoda pedagógiai és módszertani fejlesztéseinek megvalósításában. 8. A gyermeki tevékenységekhez, játékhoz, munkához, tanulási tevékenységekhez- megfelel hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakít ki. 9. Munkája során érthet en és pedagógiai céljainak, az adott helyzetnek megfelel en kommunikál. Kommunikációja kulturált, pedagógiai, szakmai hozzáértését tükrözi. 10. Tudatosan ösztönzi és fejleszti a gyermekek egyéni és egymás közötti kommunikációját. magyar nyelv tiszteletére, a kommunikációs helyzetnek megfelel

A

nyelvhasználatra neveli a

gyermekeket, a nyelvi megfogalmazások gazdagságára irányítja a figyelmet. 8. kompetencia: Elkötelezettség és szakmai felel sségvállalás a szakmai fejl désért 1. Tisztában van személyiségének sajátosságaival. Reálisan értékeli szakmai felkészültségének aktuális szintjét, er sségeit és gyengeségeit, a fejl dés érdekében tudatosan tervezi a saját szakmai 65

jöv jét. Tisztában van a különböz

pedagógusszerepek elvárásaival. Törekszik arra, hogy

megfeleljen ezeknek. 2. Pedagógiai

tevékenységét

folyamatosan

elemzi

és

értékeli.

Önképzés

és

szervezett

továbbképzések útján gazdagítja ismereteit. A tanultakat tudatosan beépíti saját pedagógiai gyakorlatába. 3. Szóbeli és írásbeli kommunikációját folyamatosan és kritikusan elemzi, értékeli és fejleszti. 4. Rendszeresen tájékozódik a pedagógia tudományára és az óvodapedagógiára vonatkozó legújabb eredményekr l, kihasználja a továbbképzési lehet ségeket. 5. nPedagógiai

tevékenysége

során

új

képességfejleszt

eszközöket,

munkaformákat,

tapasztalatszerzési módokat, és visszacsatolási eljárásokat, IKT- eszközöket, gyermek megismerési technikákat stb. alkalmaz. 6. Rendszeresen tájékozódik a digitális eszközökr l, a nevelést, képességfejlesztést támogató digitális technológia legújabb eredményeir l, és lehet ség szerint alkalmazza ket. 7. Bekapcsolódik különböz

szakmai közösségek munkájába. Ennek folyamatáról, valamint

eredményeir l sz kebb és tágabb szakmai környezetét folyamatosan informálja. 8. Aktív résztvev je az intézményfejleszt tevékenységének. Szerepet vállal pályázatfigyelésben, pályázatírásban és a megvalósítás feladataiban. Az eredményeket beépíti pedagógiai gyakorlatába. 9. Alkalmazza az intézményen belüli és kívüli szakmai kommunikáció online formáit. Szakmai tevékenységér l beszámol, publikációit online módon is hozzáférhet vé teszi.

10.

Gyermek- és

ifjúságvédelemmel

összefügg

pedagógiai tevékenységekre

vonatkozó feladatok Alapelvünk, hogy a gyermekekb l der s, nyugodt, egészséges lelk , teljesítményre képes, szeretetet adni és kapni tudó, az emberi élet értékeit felismer és azok szerint él feln ttet neveljünk. A gyermeki jogok érvényesülése az óvodában, a nevelésükben részt vev dolgozókon múlik. Minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, segítése, a törvényi el írások betartása, betartatása mások által is. A gyermekvédelmi munka felel sségteljes, nagy körültekintést igényl , a hivatali titoktartási kötelezettség alá tartozó tevékenység. A hátrányos és veszélyeztetett helyzet gyermekeknek különös figyelmet, bánásmódot biztosítunk óvodánkban, amely feltételezi a feln ttek el ítélet-mentes, elfogadó viszonyulását. Intézményeinkben minden óvodapedagógus munkaköri kötelessége a gyermekvédelmi munka.

Az

óvodapedagógusoknak közre kell m ködniük a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejl dését veszélyeztet körülmények feltárásában, megel zésében, megsz nésében. 66

El ítéletekt l mentes, „el- és befogadó” magatartás szükséges ahhoz, hogy intézményünkben egyetlen óvodás se érezze magát peremhelyzet nek. Cél: •

Az egészséges személyiségfejl dést károsító hatások észrevétele.

•

Mindazon körülmények, feltételek feltárása, elhárítása, enyhítése és megsz ntetése, amelyek a gyermekek egészséges testi-, lelki- és szociális fejl dését hátrányosan befolyásolják, illetve veszélyeztetik.

•

A valamely okból hátrányos helyzetbe kerültek esélyeinek javítása, segítése.

Feladataink: •

Lehet ségteremtés minden gyermek egyéni képességeinek a maximális kibontakoztatására.

•

Meg kell ismerni a családot és a gyermekek családban elfoglalt helyét.

•

A család figyelmének felhívása az emberi kapcsolatok kialakítására való képesség állandó formálásának a fejlesztésére, hogy egy-egy család, egy-egy ember ne csak magára, hanem a többiekre is gondoljon.

•

Biztosítani kell a gyermekeket megillet jogok érvényesülését az óvodán belül.

•

Szükség esetén véd -, óvó intézkedésekre javaslatot tenni.

•

El kell segíteni az új óvodások befogadását, beilleszkedésüket az adott csoportba.

•

Segítségadás és kompenzálás- egyénenkénti bánásmóddal- a hátrányok csökkentése érdekében. Prevenció, segítségnyújtás.

•

Ki kell sz rni a hátrányos, halmozottan hátrányos, ill. a veszélyeztetett helyzetben lév gyermekeket.

•

A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, az okokat fel kell ismerni, szükség esetén szakember segítségét kérni.

•

A veszélyeztetett és hátrányos helyzet gyermekek rendszeres óvodalátogatását figyelemmel kell kísérni, a hiányzásokat szükség esetén jelenteni kell.

•

Szükség esetén egészségügyi sz r vizsgálatot soron kívül javasolni.

•

Családok szociális- és anyagi helyzetének megfelel en a különböz

támogatásokhoz való

hozzájutást javaslattétellel el kell segíteni. •

Minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni kell a gyermek családban történ felnevelését.

•

A szül kkel együttm köd kapcsolat kialakítására kell törekedni.

•

Jó kapcsolatot kell kiépíteni a gyermekvédelmi rendszerben érintett szervekkel, személyekkel.

•

Gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változásait figyelemmel kell kísérni. 67

A gyermekvédelmi felel s feladatai: •

A nevelési év elején tervezze meg a gyermekvédelmi munkaprogramot.

•

Az intézményben jól látható helyen tegye közzé a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények nevét, telefonszámát.

•

Hangolja össze a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvón k között.

•

Kísérje figyelemmel a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását, tájékoztassa a többi óvón t a változásokról.

•

Ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett intézkedési lehet ségek kimerültek, vegye fel a kapcsolatot az illetékes szervekkel.

•

Tartsa nyilván a veszélyeztetett és hátrányos helyzet gyermekeket, a nyilvántartásban jegyezze fel a gyermekekkel, ill. a családdal kapcsolatos intézkedéseket, azok eredményességét. Ezt a feladatot a csoport óvón ivel együtt végezze.

•

Ellen rizze a nyilvántartásba vételt, ill. a megsz ntetés okait.

•

Tegyen javaslatot a különböz

segélyezési formákra, segítsen a segélykérelmek kitöltésében.

Szükség esetén vegyen részt a környezettanulmány elvégzésében!

11. A gyermekek esélyegyenl ségét szolgáló intézkedések, a szociális hátrányok enyhítését segít tevékenységek Az óvodai nevelés céljai között szerepel az esélyegyenl ség biztosítása, a szociálisan rászoruló családok gyermekeinél jelentkez kognitív hátrányok csökkentése. Ez a tevékenység els sorban nem szociális irányultságú, hanem nevelési, pedagógiai, és a kiemelt figyelmet igényl kisgyermekek, ezen belül a hátrányos helyzet

és a halmozottan hátrányos helyzet

(továbbiakban: HH/HHH) gyermekek

úgynevezett többletfejlesztését szolgálja. A szociális hátrányok kompenzálása a mélyebb együttm ködést kívánja meg a nevelésben résztvev kt l: pedagógusok, család, gyermekjóléti szolgálat, civil szervezetek. A pedagógiai kultúra, innovációs hajlandóság meger sítése a kognitív hiányok leküzdését szolgálja (továbbképzések, „jó gyakorlatok” átvétele”) Az esélyteremtés pedagógiai eszköze a differenciált bánásmód. Minden gyermek azt a segítséget kapja az óvodai nevelés során, melyet diagnózisa, szociális helyzete, rászorultsága szükségessé tesz.

68

Cél : •

Megfelel

min ség

és id tartamú óvodai nevelés biztosítása a hátrányos helyzet

és a

halmozottan hátrányos helyzet (továbbiakban: HH/HHH) gyermekek részére. •

Az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenl bánásmód elvének érvényesítése.

•

A gyermekek differenciált fejlesztése egyéni képességeik figyelembe vételével.

•

Gyermekközpontú, családorientált szemlélet kialakítása.

Feladat •

A

HH/HHH

gyermekek

városon

belüli

teljes

kör

óvodáztatásával

biztosítani

az

esélyegyenl séget. •

A HH/HHH gyermekek egyenl

elosztásával biztosítani intézményi- és csoport szinten a

szegregációmentességet. •

Egyéni, differenciált készség- és képességfejlesztés, egyénre tervezetten, a gyermek fejl dését folyamatosan nyomon követve.

•

Hatékony együttm ködés kialakítása a szül kkel, valamint az óvodán kívüli szervezetekkel.

Szervezési feladatok Feladat A HHH gyermekek óvodai beíratásának támogatása (a teljes kör , minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása Integrációt el segít csoportalakítás (tagóvodánként, csoportonként a HHH gyermekek arányos elosztása) Az igazolatlan hiányzások minimalizálása A szül k munkába állását lehet vé tév nyitva tartás kialakítása

Felel s Vezet i munkaközösség Tagóvoda vezet k saját óvodájukban Csoportvezet óvodapedagógusok a saját csoportjukban Intézményvezet

Nevel testület együttm ködése •

Rendszeres team munka valamennyi munkatárs részvételével,

•

Esetmegbeszélések,

•

Hospitálások.

Személyi feltételek •

óvodapedagógusok

•

gyermekvédelmi felel s

•

gyógypedagógus

•

logopédus

•

pedagógiai asszisztens 69

•

dajka.

Tárgyi feltételek A tárgyi feltételek biztosítása az eszköznorma el írásai szerint történik. •

egyéni fejlesztéshez képességfejleszt játékok,

•

vizuális eszközök,

•

mozgásfejlesztést segít eszközök,

•

finommotorika fejlesztését segít játékok, eszközök, anyagok.

Pedagógiai munkánk kiemelt területei 1. Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés készítése (részletes anamnézis) lehet leg családlátogatás alkalmával. 2. Egészséges életmódra nevelés •

egészségtudat kialakítása,

•

táplálkozási szokások alakítása,

•

mozgásra megszerettetése. 3. Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés

•

az intézményes nevelésbe való illeszkedés el segítése,

•

bizalom-, elfogadás-, együttm ködés érvényesítése. 4. Kommunikációs nevelés

•

szókincs-,

•

nyelvi kifejez készség-,

•

beszédértés-,

•

beszédészlelés fejlesztése. 5. Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése 6. Korszer óvodapedagógiai módszerek alkalmazása

•

mozgás, zene, dráma, stb. felhasználása,

•

környezettudatos magatartás alakítása pozitív minta alapján,

•

differenciálás,

•

kooperatív tanulási technikák

•

egyéni fejlesztés,

•

szül kkel való megújuló partneri kapcsolatok.

70

7. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka Feladat

Felel s

Egészségügyi sz r vizsgálatok (a gyermek testi fejl désének nyomon követése, regisztrálása, szakorvosi vizsgálatok) kezdeményezése, megszervezése Gyermekorvosi, véd n i tanácsadás (a szül k számára az együttm köd partnerekkel közös programok – pl. egészségnap – szervezése Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése (ruhák, játékok, könyvek gy jtése, adományozása, kölcsönzése; kirándulásokon való részvétel és rendezvények látogatásának biztosítása) Szociális ellátó rendszerrel való aktív együttm ködés (a rászorulók segítése a természetbeni és pénzbeli juttatásokhoz)

Tagóvoda-vezet k

Csoportos óvodapedagógusok Gyermekvédelmi felel s

Gyermekvédelmi felel s

Együttm ködés a szül kkel •

személyes kapcsolat kialakítása minden szül vel,

•

a gyermekek egyénre szabott beilleszkedésének biztosítása,

•

rendszeres tájékoztatás a gyermek fejl désér l,

•

egyéni fejl dési napló bejegyzéseinek megbeszélése,

•

gyermekmunkák bemutatása, elemzése,

•

szül k részvételi lehet ségének biztosítása a napi tevékenységek során,

•

egyéni beszélgetések,

•

gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése,

•

a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése,

•

Szül i Munkaközösség.

•

rendezvények szervezése pl. szi programok, adventi el készületek, farsang, évzáró, anyák napja, stb.,

•

a partneri igény- elégedettségmérés eredményei alapján a szül i igények kiszolgálása a törvényi és a pénzügyi lehet ségek függvényében.

Együttm ködés az óvodán kívüli szervezetekkel Szervezet Gyermekjóléti, családsegít szolgálat Véd n i hálózat Szakmai szolgáltatók – Nevelési Tanács-adó

Együttm ködési lehet ségek Szül k támogatása, er forrásaik feltárása A gyermekek óvodai beíratásának támogatása, korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás Konzultációk a gyermek fejl désér l, fejlesztési terv közös kidolgozása, szolgáltatások megtervezése, biztosítása

71

Az óvodapedagógus feladata az 5. kompetenciának való megfelelés: a tanulói csoportok, közösségek alakulásának

segítése,

fejlesztése,

esélyteremtés,

nyitottság

a különböz

társadalmi-kulturális

sokféleségre, integrációs tevékenység.

12. A kiemelt figyelmet igényl gyermekek óvodai együttnevelése 12.1. A sajátos nevelési igény gyermekek óvodai együttnevelése Fogalma: az a különleges bánásmódot igényl

gyermek, tanuló, aki a szakért i bizottság szakért i

véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes el fordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejl dési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd Intézményünk az Alapító Okiratában foglaltaknak megfelel en az alábbi SNI gyermekek együttnevelését, befogadását támogatja: a. Az óvoda székhelyén és valamennyi tagóvodában I.

aa. értelmi vagy beszédfogyatékos (akadályozott beszédfejl dés )

II.

ab. autizmus spektrum zavarral küzd (ép értelmi képességekkel rendelkez , autisztikus)

III.

ac. egyéb pszichés fejl dési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás szabályozási zavarral) küzd

IV.

ad. érzékszervi zavarral küzd (enyhe fokban hallássérült-nagyothalló)

V.

ae. érzékszervi zavarral küzd (hallását m téti úton helyreállított/létrehozott hallássérült)

b. A Halász Utcai Tagóvodában és a Sopronk hidai Tagóvodában I.

ba. értelmi vagy beszédfogyatékos

c. A Balfi Tagóvodában I.

az a pont szerint.

Teljes integráció: A fent felsorolt SNI-s a gyermek minden tevékenységben részt vesz, együtt halad a többiekkel. Részleges integráció: amikor a sajátos nevelési igény gyermek a sérülés mértékének függvényében csupán 1-2-órát tölt a csoportban.

72

A sajátos nevelési igény

gyermekek integrált nevelése az alábbiak figyelembevételével kerül

megvalósításra: Személyi feltételek biztosítása: Az együttnevelésben részt vev szerepl k: a család, a gyermek, a gyermekközösség, az óvodapedagógus, a gyógypedagógus, a nevel testület. A szakmai, pedagógiai feltételek biztosításához alapvet : • pedagógiai, szakmai felkészültség • személyes elkötelezettség • stabil, egymás munkáját ismer

és elismer

kapcsolatteremtésre és kapcsolattartásra nyitott

nevel közösség (gyógypedagógussal is) • gyermekcentrikus pedagógiai munkát segít dolgozók Csoportszervezés elvei: Inkluzív formában, csoportonként maximum két-három SNI-s gyermek lehet, hogy minden gyermek megkaphassa a figyelmet, hogy fejlesztése eredményes legyen. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszert – és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletei határozzák meg. A rendelkezésre álló tárgyi feltételek biztosítása: • A gyógypedagógus által javasolt speciális fejleszt eszközök és mindennapi tevékenységet segít eszközök biztosítása. • Esetenként a logopédiai szobában történik az egyéni foglalkozás. • Szakkönyvek beszerzése. Az integrációt, el segít pedagógiai tevékenységek: A fejlesztés kiemelt területei: 1. Enyhébb fokban nagyothalló gyermek fejlesztésének feladatai: • Hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó er sítése, •

a beszédértés a szókincsfejlesztés, 73

•

a gyermeket körülvev

környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció szituatív

alkalmazása. 2. Enyhe értelmi fogyatékos kisgyermek fejlesztésének feladatai: •

Az enyhe értelmi fogyatékosság esetén minta a kortárscsoporttal, a társakkal való együttm ködés, kommunikáció segíti a spontán tanulást

3. Akadályozott beszédfejl dés gyermek fejlesztésének feladatai: •

A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító intenzív, komplex nevelési környezetben valósulhat meg.

•

Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése fontos feladat.

4. Magatartási zavarban szenved , autisztikus kisgyermek fejlesztésének feladatai: •

Az óvodai nevelés els dleges feladata a kommunikációs, szociális és kognitív habilitáció, terápia.

•

Ennek érdekében fontos a természetes élethelyzetek kihasználása a fejlesztésre, egyénileg motiváló, speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módon.

•

Az óvodai fejlesztés minden esetben pszichológiai képességmérés, fejl dési szint és szociális adaptáció követése alapján, egyéni tervekkel történik, speciális módszerekben képzett szakemberek segítségével.

Minden sajátos nevelési igény gyermek fejlesztése szakember bevonásával történik, a fejlesztési tervet az óvón és a szakember együttesen készíti el. A sajátos nevelési igény gyermek beiskolázása szakért i vélemény alapján történik. a. Habilitációs, rehabilitációs tevékenységek: Cél: A hátrányok csökkentése A gyakoriság, a módszer a szakember konkretizálva az adott gyermekre a munkatervben kerül meghatározásra. b. Fejleszt foglalkozások, támogató tevékenységek: Cél: Kognitív és szociális képességek, készségek fejlesztése, gyakorisága, módszer, szakember, felel s meghatározása.

74

c. Szül i értekezlet, szül i fórum: Cél: Befogadó szül i környezet kialakítása, társadalmi érzékenységet, integrációt támogató környezet megteremtése. (esetleges aggodalom mérséklése.) d. Családkonzultáció: SNI gyermek szüleivel való együttm ködés, kooperáció er sítése. e. Továbbképzések: Cél: Nyitottabbá és alkalmassá tenni a nevel testületet az együttnevelésre, a segít

és támogató

kommunikációs technikák, konfliktus-megoldási technikák átvétele. f.

Szakmai támogatás, szakmai konzultáció, esetmegbeszélés az óvodán belül: Cél: segítségnyújtás a befogadó pedagógiai környezet kialakításában, és a speciális bánásmódhoz, tanácsadói támogatás pl.: PSZK Szakmai támogatás, konzultáció a küls partnerekkel.

Az SNI gyermek fejl désével kapcsolatos dokumentáció vezetése: •

Az SNI gyermekkel érkez dokumentumok, szül i dokumentumok, az egészségügyi ellátás dokumentumai, szakvélemények, szakért i vélemények, valamint pszichológiai és pedagógiai státusz dokumentumai: szakért i vélemény, a szakér i javaslat száma, irattári száma.

•

•

•

Az SNI gyermekkel kapcsolatos tanügyi dokumentumok: -

egyéni fejl dési napló,

-

nevelési év végi értékelés.

Szakmai dokumentumok: -

Alapító okirat,

-

SZMSZ,

-

Helyi Pedagógiai Program,

-

Gyermekvédelmi dokumentumok összessége.

Az SNI gyermek fejl désével, készség és képességfejlesztésével összefügg dokumentumok: -

a lehetséges fejlesztési eljárások, terápiák bemutatása,

-

folyamatdiagnosztika,

-

az egyéni fejlesztési terv,

-

pedagógiai vélemény összegy jtése.

-

vonatkozó törvények és rendeletek részletei, az értelmezéshez szakszavak szótára.

75

Az SNI gyermek integrálásának a pedagógiai gyakorlat,/folyamata: •

Az eltér kisgyermek szakért i vizsgálatát el készítjük.

•

Tájékoztatjuk a gyermek szüleit az ket megillet jogokról.

•

Az SNI gyermek kontrollvizsgálatát figyelemmel kísérjük.

•

A kisgyermek sérüléséhez igazodóan a szakért i véleményben el írt szakirányú végzettség gyógypedagógust alkalmazzuk.

•

El készítjük a kisgyermek óvodai fejlesztési tervét.

•

Megszervezzük a rehabilitációs foglakozásokat

•

Megszervezzük a fejleszt foglakozásokat (gyermekenként heti1-2 alkalom, 30 percben).

Kiemelten figyelünk a gyermekek bevonására az alábbi területeken: -

játék

-

verselés, mesélés, dramatikus játék

-

ének, zene énekes játék, gyermektánc

-

rajzolás, mintázás, kézimunkázás

-

mozgás

-

a küls világ tevékeny megismerése

-

munka jelleg tevékenységek

-

figyelünk hogyan alakul az SNI gyermek társas kapcsolata.

Félévente a gyermek fejl dését áttekintjük, közösen a szül , a gyógypedagógus, óvodapedagógus segítségével. A gyermeki fejl dés nyomon követésének ajánlott szakaszai: • Óvodával való ismerkedés szakasza. • A fejl dés nyomon követése féléves id keretben, ajánlás az egyes gyermekre és csoportra irányuló értékelési rendszerünk hatékonyságának elemzésére középs gyermekek számára. • A fejl dés áttekintése 5 éves korban. • Döntés a beiskolázásról 6-7 éves korban, szakvélemény alapján. • Után - követés.

76

és nagycsoportos

12.2 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd gyermek Fogalma: az a különleges bánásmódot igényl

gyermek, tanuló, aki a szakért i bizottság szakért i

véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelent sen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejl dése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem min sül sajátos nevelési igény nek. Óvodánkban a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd gyermekekkel a Gy r-MosonSopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Soproni Tagintézményének fejleszt pedagógusai foglalkoznak, valamint a csoport óvodapedagógusai. 12.3 Kiemelten tehetséges gyermek Cél: Olyan támogató és szakszer környezet megteremtése, amelyben a „tehetség-ígéretek” minél korábbi életkorban

felfedezhet k

és

komplex

fejleszt

tehetségprogrammal

kiemelked

képességeik

továbbfejlesztése biztosítottá válik. A „tehetség ígéretek” felfedezése,gondozása egyre inkább a mindennapok részévé válik és magában hordozza a tehetségazonosításának állandó lehet ségét. Alapelveink: • A tehetség ígéretek felfedezése, er s oldalának fejlesztése ill. szakember felé irányítása • Kiegyensúlyozott, elfogadó, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése „Vegyék észre, ha egy gyerek különleges, nem azért különleges, mert különb akar lenni, hanem azért, mert nem tud más lenni. „ /Szabó Magda” Feladat: • Az óvodapedagógus a differenciálás eszközrendszerével segíti a tehetségfejlesztését. • Pedagógusok szakértelme, szakmai többlettudása egymást jól kiegészítve a „tehetségígéretek” gondozásának szolgálatában áll.

77

A Balfi Tagóvoda helyi sajátosságai

78

13. A vidéki környezet el nyei Tagóvodánk 45 fér helyes, 2 csoportos. Közigazgatásilag Sopronhoz tartozik, Balf F utca 13.szám alatt található. Nagy kert tartozik hozzá, mely határos a szomszéd Szanatórium kertjével. Az óvoda saját konyhával rendelkezik. Óvodánkba 75%-ban balfi gyermekek járnak, de minden évben jelentkeznek kópházi, fert bozi és soproni gyermekek is. Kis közösségünk er ssége az optimális gyermeklétszám, a nyugodt, elfogadó, családias légkör, melyben gyermekeink biztonságban, szeretetben fejl dhetnek, miközben az egyéni bánásmód, a rugalmas, folyamatos napirend maximálisan érvényesülhet. A családokkal szoros, jó kapcsolatot ápolunk. Gyermekink zöme kertes, falusias családi környezetben él, sokan a nagyszül kkel együtt. A csendes, tiszta, falusias környezet kiváló alkalmat nyújt nagy sétákra, piknikekre, gyümölcsszedésre, állatsimogatásra. Gyermekeinket a környezettudatos magatartásra, természetes él helyek védelmére, tiszteletére nevelünk. Óvodánk szoros kapcsolatot ápol a szomszédos, 4 osztályos Balfi Tagiskolával. Gyermekeink nagy része ott folytatja tanulmányait, akiket gyakran meglátogatunk, s közös rendezvényeink is vannak. A két tagintézmény szülei együttesen képviselik a Szül i Tanácsot, mely sokat tesz gyermekeinkért. Az óvoda dolgozói, gyermekei, szülei rendszeresen részt vesznek Balf kulturális életében, rendezvényein is (pl.: Adventi gyertyagyújtás, Mikulás hétvége, Medvehagyma fesztivál, Locsolóbál stb.)

79

A Halász Utcai Tagóvoda helyi sajátosságai

80

14. A néphagyományok meg rzésének lehet ségei, feladatai 14.1 Célunk, hogy meg rizzük nemzeti öntudatunkat, a magyar nép kultúráját és hagyományait. Óvodai munkánk során az ismeretek közvetítésével a közösen átélt élményekkel kívánjuk megalapozni, lerakni a hazaszeretet csíráit, a természetes m veltséget, a nemzeti és népi hagyományok ápolását és továbbvitelét. Figyelemmel kísérjük a „jeles napokat”, amelyek kapcsolódnak az évszakok változásaihoz és az egyházi ünnepekhez. Els sorban a családias, meghitt jelleget er sítjük a gyermekekben; ugyanakkor ezzel a társas kapcsolatok fejl dését is el segítjük 14.2 Óvodai ünnepeink, hagyományaink: Nevelési felfogásunk szerint a gyermek legfontosabb tevékenysége a játék. Az óvodai hagyományok, ünnepek. a néphagyományok elemei els sorban a játéktevékenységbe ágyazódnak be. Ide kapcsolódnak a manuális tevékenységek, valamint a dramatikus játékok, eszközök és kellékek. A sokszín tevékenység gazdagítja a gyermek kifejez4eszközeit, fejleszti érzelmi és gondolatvilágát. Az óvodánkba járó gyermek der s, családias környezetben, tevékeny, érzelem gazdag életet élhet. Felhasználjuk azokat a szokásokat, tevékenységeket, amelyek a természethez, az emberekhez kapcsolódtak a régmúltban is. A gyerekek az évr l- évre visszatér élmények által életre szóló lelki útravalót kapnak. Az óvodáskor értelmileg és érzelmileg igen fogékony korszak. Erre építünk a napi munkánkban. A cselekvéssel szerzett tapasztalatok, élmények hatnak a gyerekekre, így tudnak ünnepelni is. Az ének-zene. énekes játék, gyermektánc tevékenység dalanyaga nagyrészt a népi gyermekdalokból, mondókákból tev dik össze.

81

Ünnepeink, hagyomány rzés: sz • Az évszakhoz kapcsolódva termések gy jtése, különféle tevékenységekhez történ felhasználása. Tél: • Mikulás várás, gyermekek megajándékozása. • A karácsony hangulati el készítése, meghitt hangulat megteremtése, ajándékozás. • Farsangi vidám hangulat megteremtése, dekorálás. Tavasz: • Március 15. – Nemzeti ünnepünk méltó megünneplése • Húsvét - tojásfestés, ajándékozás. • Iskolalátogatás a nagycsoportosokkal. • Gyermeknap - ajándékozás, vidám programok. A nevelési év folyamán nyílt nap(ok) tartható(k), ennek tartalmát és idejét az adott csoportot vezet óvón k határozzák meg.

82

A Hermann Alice Óvoda István bíró utcai épületének helyi sajátosságai

83

15. Tehetséggondozás Tehetségm helyeink: melyeket az óvodában dolgozó, e szakirányú végzettséggel rendelkez pedagógusok vezetnek a gyermekeknek. 15.1 Zeneóvoda

„…az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségb l kigyógyít. Koncentrál, testi, lelki diszpozíción javít, munkára kedvet csinál, alkalmassá tesz, figyelemre-fegyelemre szoktat … hogy egész embert mozgat, nemcsak egy-egy részét … Fejleszti a közösségi érzést.” – Kodály Zoltán Zeneóvoda keretében szeretnénk gazdagítani a gyermekek érzelemvilágát, fejleszteni: • ritmusérzéküket (ami az olvasástanulás elengedhetetlen része), • hallási képességeiket: o dinamikai érzék o hangszínérzék o hangmagasság iránti érzék o zenei emlékezet o bels hallás • zenei formaérzéküket • zenei alkotókedvüket, alkotóképességüket természetesen játékos formában (zenei képességfejleszt

játékgy jteményünk segítségével),

vidámfelszabadult hangulatban, sok új dallal, mondókával f szerezve, maximum 10-15 f s csoportokban. 84

15.2 Ovis kosárlabda

Célja,

hogy

az

óvodás

korosztály

(4-7

évesek)

minél

szélesebb

rétegeit

bevezesse

a

kosárlabda sportághoz kapcsolódó, játékos-, labdás-koordinációfejlesztésbe, ügyesítésbe a lehet legszínesebb, játékosabb, formában az óvoda tornatermében tartott foglalkozások keretén belül. •

Fontosnak tartjuk, hogy a családoknak "helybe hozzuk" a sportfoglalkozásokat.

•

A foglalkozásokat heti 1 alkalommal, kb. 30 perces id tartamban, 10-15 f s vegyes csoportokban, 4-7 éves óvodások számára tartja a korosztály sajátosságait ismer tapasztalt óvodapedagógus.

•

A foglalkozások gyakori váltások és dominánsan játékos feladatok révén alkalmazkodnak a korosztály rövid koncentrációs képességéhez.

85

A Király Jen utcai Tagóvoda helyi sajátosságai

86

16. Mozgás-mozgásos játékok F

feladatunk az egészséges életmódra nevelés, ezen belül a mozgásigény kielégítése a

mozgáskultúra fejlesztése. Célkit zéseinket meghatározza egyrészt, hogy óvodánk nem rendelkezik tornateremmel, másrészt, hogy az óvodások zömében lakótelepi gyerekek, akik sz k mozgástérrel, természetes környezett l távol élnek. Ezeket a hátrányokat próbáljuk kompenzálni mozgásigény kielégítésének lehet ségével fakultatív választható programként. Az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola rendszeresen helyet biztosít óvodásaink részére a tornatermükben, így a tárgyi feltételek adottak a mozgásos tevékenységhez. Mozgásfejlesztés az óvodában a táncon keresztül A tevékenység anyaga az agyi funkciók serkentését állítja fókuszba. Minden alkalommal magába foglalja a gimnasztika, a balett, modern és társastánc mozgásanyagának korosztály szerinti felhasználhatóságát, alkalmazását, és a gyerekek a mozgásformát a saját tudásszintjének megfelel en az elsajátíthatóságát. Valamennyi funkció fejlesztése jelen van mind a két korcsoportban, csupán a nehézségi fokmeghatározása, a színterek eltér ek akár csoporton belül is. A testséma kialakulása, a testrészek megismerése elengedhetetlenül szükséges az „énkép” megszületéséhez. A testrészekkel való megismerkedés során a térarányok bekapcsolódnak a megismerés folyamatába, közvetlenül kapcsolódik ehhez az eszközökkel való munka, ami a szem-kéz és finommotoriját fejleszti a gyermekeknél. A tevékenységeken lényeges a gyermek térben elfoglalt helye, a térben való mozgás közben elegend hely keresése, saját maguk, testük, és a tárgyak viszonyának, elhelyezésének sokoldalú megtapasztalása. Nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy az óvoda az a szintér, ahol el készítés folyik az iskolai feladatok ellátására. Kiemelten fejleszthet többek között a finommotorika, nem csak az írás elsajátítása a kézizmok koordinált mozgatás miatt., hanem azért, mert erre a korra várható el az idegpályák kiépülése révén a finommozgás vezérlésének képessége is. 87

A speciális funkció fejlesztése kitüntetett szerepet azért kapja,hogy a még be nem érett gyerekek a több gyakorlási lehet ség során beérhesse társait. A verbális fejlesztés, azaz a beszéd észlelése és értése minden korcsoportban kiemelked szerepet kap. A tevékenységeken el forduló valamennyi új szó, kifejezés a gyerek szókincsét b vítheti. Az irányok és a kifejezések nevei a mozgással egybekötve vés dnek be a leghatékonyabban. Ovifoci: Heti

rendszerességgel,

els sorban

a

nagycsoportos

korosztály

részére

a

BECSA

Szabadid központban. Óvodánk nem rendelkezik tornateremmel, ezért a korszer sportlétesítményben szakszer oktatás keretében biztosítjuk a gyermekek számára elengedhetetlen mozgást. 3-6 éves gyermekek fejl désében a testi funkciók csírájának ápolása alapját adja nemcsak a jó koordinációnak, de az agyi struktúrák fejlesztésén keresztül a pszichés képességek hatékony fejlesztésének. Ezzel azoknak a tanulási képességeknek a kifejlesztését érjük el, melyek az iskolába kerülést l kezdve meghatározzák a gyermek további sikeres el rehaladását. A gyakorlatok olyan készségek birtokába juttatják a gyermeket, melyek a labdarúgó sportágat kiválóan el készítik. Célunk , hogy a félénkebb, bizonytalanabb gyermek testben, lélekben, és szellemben egyaránt fejl djön és sikerélményekhez jusson a csoportban történ együttm ködésben is. A tevékenység célja, a mozgáskoordináció fejlesztése, motoros képességek fejlesztése, tehetségígéretek felismerése, fejlesztése, tanácsadás.

88

89

17. A három csoportos óvoda családias jellege Sajátosságaink gerincét a hagyománytisztelet átplántálása és a természet körforgásának, harmóniájának megláttatása alkotják, amit a szül kkel való együttm ködésre törekedve, a kisgyermek eredend

kíváncsiságára, tevékenységvágyára építve próbálunk megvalósítani.

Mindezt életkoruknak megfelel szinten, játékos módon, érzelem és élmény gazdag, nyitott és biztonságot

nyújtó

környezetben,

a

gyermekek

életkorához,

egyéni

szükségleteihez,

adottságaihoz, képességeihez igazított bánásmód alkalmazásával tesszük, kiemelve az esztétikai nevelést. Célunk: a gyermekekb l der s, egészséges lelk , teljesítményre képes, szeretetet adni és kapni tudó, az emberi élet értékeit felismer és azok szerint él feln tt váljék. Céljaink megvalósításában els dlegesnek tekintjük a lelki egészség alakítását, az érzelmi intelligencia megalapozását, fejlesztését. Pszichológiailag alátámasztott tény, hogy az érzelemgazdag, érzelmeit kifejezni tudó, más érzelmeit „vev ”, megérz

gyermek értelmi

intelligenciája hosszú távon sokkal eredményesebben fejleszthet .

Szakmai hitvallásunk „Engem ne emeljen a magasba senki, ha nem tud addig tartani, míg tényleg megnövök. Guggoljon ide mellém, ha nem csak hallani, de érteni akar. Hogy közös legyen a szívdobogásunk!” (Birtalan Ferenc)

90

A Sopronk hidai Tagóvoda helyi sajátosságai

91

18. A vidéki környezet el nyei Óvodánk történelmi múltja, és földrajzi elhelyezkedése miatt is különleges helyzet . Az óvoda épületét bizonyíthatóan „fegyenczek” építették 1893-ban, iskola céljára. Az összevont alsó és fels tagozattal rendelkez iskola 1976-ig m ködött. Az iskola épületét 1944 decemberében rögtön ítél vészbíróságként használták. Falai között folytatták le Bajcsy-Zsilinszky Endre és társai perét, de Mindszenthy József- a kés bbi esztergomi hercegprímás – is itt raboskodott néhány napot kispapjaival együtt. Az óvoda 1950-t l az ún. szezonális mez gazdasági munkák idejére szervezett óvodából alakult át folyamatosan m köd

városi fenntartású óvodává. Az intézmény 1978 szeptember 1-én

költözött a megsz nt iskola épületébe. Két csoportszoba került kialakításra, és rendelkezett egy külön tornaszobával is. 1984-ben a soproni Halász utcai óvodához integrálták, 2011. augusztus 1 óta pedig a Hermann Alice Óvoda tagóvodájaként m ködik. Óvodánk egy fest i szépség

tájvédelmi körzet, a Fert -Hansági Nemzeti Park szélén, a

Szárhalmi erd , és a Tómalom szomszédságában található. Az erd t lünk 15 perc járásnyira, a nemzeti park pedig 7 km-re van. Az épülethez százéves hársfákkal, feny kkel beültetett tágas udvar kapcsolódik. Nevelési programunkban kiemelt feladat a környezet megismerése, a környezetvédelem, a gyermekek környezettudatos viselkedésének alakítása, valamint az egészséges életmódra nevelésen belül a mozgás fejlesztése. Tornatermünk, udvarunk alkalmas a gyerekek mozgásigényének kielégítésre, mozgásformák gyakorlására, a mozgás örömének megismertetésére, megszerettetésére. Gyermekeinknek, akik ilyen ritka természeti adottságok közé születtek, nevel dnek, ismerniük szeretniük, óvniuk kell a környezetet, a természetet. Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere, tárgyi környezete segíti a hozzánk beiratkozó gyerekek környezettudatos magatartásának kialakulását.

Természetes közegben ismertetjük meg

ket a kulturált viselkedés, a

természetvédelem alapszabályaival. (Védett növényt nem szabad leszakítani, hangoskodni, szemetelni az erd ben!)

92

Óvodánk, bár a soproni fenntartású intézmények közé tartozik, rendelkezik a „vidéki” óvodák sajátosságaival is. A nyugodt családi házas környék tágas életteret, csendes környezetet biztosít, míg a település infrastruktúrája (közlekedés, közm vesítés) egyre inkább a városihoz hasonlít. Gyermekeink életéhez egyformán hozzá tartoznak a mai modern élet vívmányai mellett a kiskertek növényei, és a ház körül él állatok is. Pedagógiai módszereink a gyermekek személyiségéhez, egyéni képességeihez igazodva gondoskodnak a gyermeki szükségletek kielégítésér l, az egyéni készségek képességek sokoldalú harmonikus kibontakoztatásáról. Ide értve a különleges gondoskodást igényl , hátrányos helyzet , sajátos nevelési igény gyerekek felzárkóztatását, illetve a kiemelked

képesség

gyerekek tehetséggondozását is. Csoportszobáink tágasak, jól felszereltek, tornaszobánk rossz id esetén is biztosítja a gyerekek mozgásigényének kielégítését. Napjaink a játék jegyében zajlanak. A párhuzamosan végezhet tevékenységekkel azonban elegend lehet séget és id t biztosítunk mindenkinek az ismeretszerzésre, gyakorlásra, alkotásra. A közös játék során a gyerekek egyszerre tapasztalhatják meg a közös siker örömét, és fejl dnek szociális képességeik. Tevékenységeink rendszere illeszkedik az évszakokhoz, az ünnepekhez, valamint a népszokások rendszeréhez. A különböz

tevékenységi formákban komplex módon dolgozzuk fel az

eseményeket. Az ünnepeket az érzelmi ráhangoláson kívül küls ségekkel is hangsúlyozzuk. A természeti környezet adta lehet ségekkel élve gyakran megyünk hosszabb sétára, vagy kirándulni. Testközelb l figyeljük - figyeltetjük meg a természet, az évszakok változásait, az erd és a Tómalom él világát. Jó hangulatú délutáni programokon mélyítjük kapcsolatunkat a szül kkel. A családokkal való együttm ködés, egymás módszerének megismerése elengedhetetlen ahhoz, hogy a családi nevelés kiegészít jeként segítsük a gyerekek kiegyensúlyozott fejl dését. Óvodai nevel munkánk gyermekközpontú, el ítéletekt l mentes, tevékenységorientált, mely nagymértékben segíti az iskolai közösségbe történ

beilleszkedéshez szükséges gyermeki

személyiségvonások fejl dését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltér figyelembe vételével.

93

fejl dési ütem

19. Zárógondolatok 2011. 08.01.-t l a Balfi, a Halász Utcai, a Király Jen

Utcai, a Sopronk hidai Tagóvodák

beolvadtak a Hermann Alice Óvodába,a már korábban beolvadt Kurucdombi Tagóvoda mellé, így egy közös egységet alkotva m ködnek tovább, de mindenki megtartja a saját egyéni arculatát. Az óvodák tartalmi munkájának f

irányát eddigi hagyományainkra, gyakorlatunkra építve

folytatjuk. Figyelembe vesszük a fenntartó, a szül k igényét, lehet ségeinket.

20. Legitimációs záradék A Hermann Alice Óvoda Helyi Pedagógiai Programját elfogadta a nevel testület az ikt. számú jegyz könyv alapján.

/2015.

Sopron, 2015. szeptember P.H.

Nádasné Erdei Andrea Óvodavezet

A Szül i Szervezet képvisel ivel tartott megbeszélésen a helyi pedagógiai program ismertetésre került.

A

Szül i

Munkaközösség

véleményezési

megfogalmazottakkal egyetértett a

jogával

élve

a

dokumentumban

/2015. ikt. számú jegyz könyv alapján.

Sopron, 2015. szeptember P.H.

Nádasné Erdei Andrea Óvodavezet Érvényesség: Felülvizsgálat a jogszabályi változásoknak megfelel en. Nyilvánosság: A helyben szokásos módon. Jóváhagyta az óvodavezet : Sopron, 2015. szeptember 30. P.H.

94

Nádasné Erdei Andrea Óvodavezet

95

96

97