Tartalomjegyzék ELŐSZÓ ....................................................................................................................................................... 2 1. ASSZONYTÁRSI SEGÍTŐK ÉS A SZÜLÉS A MAGYAR KULTÚRÁBAN ................................... 3 2. A DÚLA, MINT FOGALOM .................................................................................................................. 5 3. AZ EURÓPAI DÚLASÁG HELYZETE................................................................................................ 7 MAGYARORSZÁGI DÚLASÁG KIALAKULÁSA ÉS JELEN HELYZETE ............................................................... 7 BRIT DÚLÁK ............................................................................................................................................... 8 FRANCIAORSZÁG ........................................................................................................................................ 8 CSEHORSZÁG .............................................................................................................................................. 8 ÍRORSZÁG ................................................................................................................................................... 9 OLASZORSZÁG............................................................................................................................................ 9 AUSZTRIA ................................................................................................................................................... 9 NÉMETORSZÁG ......................................................................................................................................... 10 LUXEMBURG ............................................................................................................................................ 10 SVÁJC ....................................................................................................................................................... 10 ROMÁNIA ................................................................................................................................................. 11 ÖSSZEGZÉS ............................................................................................................................................... 11 4. NÉHÁNY KUTATÁSI EREDMÉNY................................................................................................... 12 AMERIKAI KUTATÁSOK ............................................................................................................................ 12 A dúlák által nyújtott támogatás szülészeti előnyei............................................................................. 12 Folyamatos érzelmi támogatás jelentőségének a vizsgálata ............................................................... 12 Dúlai támogatás párok számára ......................................................................................................... 13 A vajúdás hossza ................................................................................................................................. 13 Császármetszések aránya.................................................................................................................... 15 MAGYARORSZÁGI KUTATÁS ..................................................................................................................... 15 ROMÁNIÁBAN VÉGZETT KUTATÁSOK A SZÜLÉSI ÉLMÉNYRE VONATKOZÓAN ........................................... 16 5. SZOCIÁLIS MUNKA ÉS A SZÜLÉSZET .......................................................................................... 20 ZÁRSZÓ ..................................................................................................................................................... 21 Felhasznált irodalom .......................................................................................................................... 22 Könyvek, amelyek gondolatban segítettek az írásban:........................................................................ 22
Előszó „Valahogy kiválaszttatik a többi közül. Hogy mire? Csak annyit tudni egyelőre, hogy épp neki kell élnie. Vékony vörös fonálra kötve csak készülődik arca-testede máris dobog a szíve.” (részlet: Szabó T. Anna: Az erő című verséből) Valahogy kiválasztódunk egy feladatra. Tudni vagy nem tudni miért, azt én őszintén nem tudom. Mégis legbelül érzem azt a késztetést, ami hajt egy dolog megismerésére és megértésére. Így álltam én esőben, egy budapesti külvárosban, agyamban a ’szeretném mindenáron’ lüktetése. Csengettem a kapucsengőn. Kinyitották az ajtót, és amikor beléptem, elindultam egy hosszú folyamatot jelentő ismeretlen és érdekes úton. A négy nap alatt papíron dúla lettem és közben érzelmekben felnőttem a saját nememhez. Van egy női körökben megélt négy napos képzés mögöttem, amely úgy zúdult rám, úgy borított el és úgy tisztított meg, mint egy zivatar. Sok mindent kaptam, amelyet úgy szeretnék továbbadni, mint a szívdobogás: csak lüktetni a vérerekbe a vért. Ez a dolgozat legyen egy újabb lüktetés, az emberségesebb, türelmesebb szüléstámogatásért. Tavaly kismamákat kérdeztem meg szülés élményükről. Megtudtam, hogy sok kismama mennyire kiszolgáltatottnak érzi magát a szülőszobán. Sokszor kellett rácsodálkoznom, hogy a huszonegyedik században milyen embertelenség uralkodik egy-egy kórházi helyzetben. Úgy gondolom, hogy jobb szembenézni azzal, ami van, és keresni lehetőségeket arra vonatkozóan, hogy a következő kismama a krízis helyett katarzis élményként élhesse meg saját testéből jövő gyermekének érkezését. A dúla feladatát, szerepét, hatásait, statisztikákkal bizonyított tényeken keresztül szeretném bemutatni. Kezdő dúlaként úgy érzem, hogy nemcsak nekem van szükségem erre az ismeretre, hanem minden egyes lánynak, fiúnak, nőnek, férfinak, asszonynak, férjnek, akinek majdan gyermeke születik.
2
1. Asszonytársi segítők és a szülés a magyar kultúrában „Minél kulturáltabbak lettek a Föld embertörzsei, annál inkább fájdalmas és veszélyes megpróbáltatásnak kiáltották ki a szülést.” Grandtly Dick-Read: Childbirth Without Fear A szülés a legtöbb kultúrában szigorúan és kizárólag női felségterület volt. A bába vezetésével spontán munkamegosztás történt az asszonytársak között. „A szülő nőt tapasztalt asszonytársak segítették a gyermek világra hozatalának nehéz óráiban. A közösség nőtagjai a bába felügyelete mellett bátorították, erősítették, biztatták a vajúdót. A közös női bölcsesség ösztönös tudásának és erejének védőhálóját vonták az ilyenkor sebezhető társuk köré.”(Szabó, 2006) A huszadik század közepéig, bármelyik gyermekes anya el tudta mondani a szülés folyamatát, annak ellenére, ha ő maga nem vett részt vagy kísért végig egy szülést. (Deáky-Krász, 2005) Ez a közös ismeret, „közös női bölcsesség” amelyet minden serdülő lány valamilyen formában már tudott, kiveszett. A szülőotthoni, kórházi szülés oda vezetett, hogy egy és fél évszázad alatt a nők ismerete a szülésről, csak akkor vált fontossá, ha az adott életciklus megkövetelte. A 20. századig a gyermekszülés természetes folyamata és életútfordulója technikailag irányítható orvosi eseménnyé vált, amelyet csak kórházban végeztek. A 19. század közepéig, ha egy szülésnél orvos jelent meg, akkor az azt jelentette, hogy nagyon nagy baj van. „A 18. század végén is gyakran olvashatunk szülő asszonyokról, akik az orvos vagy sebész puszta említésére is szinte pánikba estek és halálra rémültek, hiszen ez számukra egyet jelentett azzal, hogy életük nagy veszélyben van.” (Deáky-Krász, 2005, 138.o.) Ha egy időutazásból jövő várandós anya a 18. századból megjelenne a 21. századi szülőszobán, ahol állandó orvosi felügyelet és megfigyelő gépek sorozata van, akkor minden bizonnyal pánikroham lenne úrrá rajta. Ennek ellenére ma is vannak nők és férfiak, akik hiszik, hogy a régimódinak mondott természetesség tovább kell éljen. „A recens néprajzi gyűjtések azt mutatják, hogy a bíztatás, a lelki megerősítés az asszonyok számára talán még fontosabb volt, mint a gyakorlati segítség.”(Deáky-Krász, 2005, 135.o.) Ide vezethető vissza annak az igénye, amelyet a mai társadalomban élő nők felhasználhatnának, vagy adott esetben fel is használnak. A mai társadalomban a kismama, aki a vajúdás más állapotának köszönhetően biztonságban érezheti magát, a dúlától is megkaphatja ezt a fajta bíztatást és lelki megerősítést. 3
A nők évezredek óta járkáltak vajúdás során, amelynek ismeretének fontosságát a régi időkben is tudták. „A napjainkban köztudottá vált háton fekvő pozíció, csak a kórházi szülésekkel, az utóbbi másfél évszázadban vált általános gyakorlattá.” (DeákyKrász, 2005.) Ma a nő a vajúdását ágyban fekve tölti, mivel nincsen körülötte olyan személy, aki tartaná, óvná és segítené lépéseit. Míg a nők évezredek óta tudták, hogy abban a testhelyzetben hozzák világra gyermeküket, amelyben nekik a legkényelmesebb – és a kényelem nem az orvosokra vonatkozik – így történt tehát a szülés: ülve, állva, guggolva, fekve, térdeplő helyzetben.(Deáky-Krász, 2005.) A szülő nőt körülvette a bíztató női szemek sugara, amelyben könnyű volt kiengedni a testében feltörő hangot és átadnia magát a nyíló fájdalomnak, amelyet az „élvezet hullámzása” melegít fel. „Senki sem vonja kétségbe, hogy sok asszony számára a vajúdás és a szülés fizikailag fájdalmas élmény lehet. Kevésbé ismert az a tény, hogy egyes
nők
–
kultúrától
függetlenül
–
szinte
fájdalommentes
szülést
is
átélhetnek.”(Gaskin, 2006, 122.o.) A „fájdalommentes szülés” eléréséhez alapvető gondolatmenetünkön kell változtassunk. Brigitte Jordan antropológus „A szülés négy kultúrában” című könyvében egy kutatásban a holland nők hozzáállásáról számol be: „A holland nők meggyőződése, hogy a nő teste mindent a legjobban tud, és amennyiben elég időt hagyunk neki, akkor a természet elvégzi a dolgát.” (Gaskin, 2006, 123.o.) Az asszonytársi segítők szerepe nem volt hiábavaló a régi magyar kultúrában. Ma változó arányban vannak jelen asszonytársi segítők a szülésnél. A nők többsége hitte és hiszi azt, kultúrától és kortól függetlenül, hogy a szülés egy természetes folyamat. Ebben a folyamatban a segítő, támogató és bíztató kör nem hiányozhat. „Valóban készek vagyunk elhinni, hogy a gyermekszülés a civilizált nők számára ugyanolyan veszélytelen, és nagyfokú kimerültségtől mentes lehet és kell is lennie, mint a civilizálatlanok számára.” Thomas Huxley
4
2. A dúla, mint fogalom „A dúlák általában érett nők, akik teljes szívből szeretnek nőnek lenni. A születés csodája a szívük legmélyén érinti meg őket, és mindentől, ami a várandóssággal és szüléssel kapcsolatos, újra és újra libabőrösek lesznek.” (Michéle Birchler-Strattmann, 4 gyermek édesanyja, képzett dúla, a svájci Dúlahálózat vezetője)
John Kennel és Marshall Klaus által írt Dúlakönyvben a dúla meghatározása: „A dúla különleges szerepének megértéséhez először is meg kell különböztetnünk őt a szülés többi kísérőitől. A dúla nem orvos, nem nővér, nem szülésznő, és nem bába. Nincs képesítése arra, hogy bármilyen szakmai döntést hozzon… Érzelmi „támogató” környezetet biztosítanak az anya számára, és arra bátorítják, hogy saját testére hallgasson azzal kapcsolatban, hogy mi a legjobb számára a vajúdás különböző időszakaszaiban.”(Marshall és Klaus, 2002, 6.o.) Kulcsszavak: érzelmi támogatás, bátorítás. Ina May Gaskin is fontos szerepet tulajdonít a dúláknak. Ő egy okleveles bába, aki a Tennesse-i Summertown közelében lévő Farm nevű Bábaközpont alapítója és igazgatója. Az ő meghatározásában: „A dúla (doula):görög eredetű szó, ami szolgát, rabszolgát jelent. A dúla rendszerint, olyan – nem egészségügyi végzettségű – asszonytársi segítő, aki saját és más asszonyok szülésénél szerzett tapasztalatai folytán a vajúdó nőnek és családjának testi-lelki támaszt képes nyújtani a várandóság, szülés, és a gyermekágyas időszakában – a család igényei szerint.”(Gaskin, 2006, 189.o.) Kulcsszó: testi és lelki támasz. Sheila Kitzinger kultúrantropológus nézete szerint a természetes szülés egyik velejárója a folyamatos támogatás, ezt adhatja a doula (ő így írja a szót a könyvében). „Ez a személy érti és reagál arra, ahogy Ön érzi magát, bátorít és dicsér, az érintésével is vigasztal és csillapítja a fájdalmat, és segít Önnek ellazulni és a testével együtt dolgozni ahelyett, hogy ellenállna a méhösszehúzódások erejének.”(Kitzinger, 2008, 198.o.) Szerinte fontos, hogy a dúla ne a kórház alkalmazottja legyen, mivel ezzel az intézmény nézeteit képviselné és nem azt, amit maga a dúlaság jelent. A szülő nő 5
válassza ki ezt a segítőt, és fontosnak tartja, hogy már a szülés előtt ismerjék egymást. „Azok
a
nők,
akiknek
ilyen
ellátásban
van
részük,
ritkábban
igényelnek
fájdalomcsillapítót és nagyobb a valószínűsége annak, hogy spontán, hüvelyi úton szülnek.”(Kitzinger, 2008, 199.o.) Michel Odent egy sebészből lett szülészorvos. A 1960-70-es években, a vízben szülést és az otthonos szülőszobákat vezette be Franciaországban. Kórházi pályafutását abbahagyta, és otthonszüléseket kísér. A Császármetszés című könyv „Örökül kapott képzetek” fejezetében szüléssel kapcsolatos közhiedelmeket tárgyal. Így találtam rá a „segítőre van szükség!” alfejezetre, ahol az eddigiekben felállított nézetet a dúlasággal más irányba fordítja. Így indítja: „Mindenhol a „támasz”, „érzelmi támasz” és „segítőtárs” kifejezésekbe botlunk. A természetes szülésről szóló könyvek hemzsegnek tőlük…A „támasz” szó azt sugallja, hogy egy nő egyedül nem képes szülni: valaki más által kölcsönzött energiára van szüksége. Ez a szó a szüléskísérőknek aktív szerepet tulajdonít.” (Odent, 2004, 125.o.) Egy példával illusztrálja ennek a megértését: megkér, hogy gondoljunk egy kislányra, aki este lefekvésnél, csak az anyukája jelenlétével képes elaludni. Ez az anya nem beszél, „és soha nem mondana olyat, hogy „a kislányomnak segítőre van szüksége ahhoz, hogy elaludjon”. Ez újabb bizonyíték arra, hogy az igazi bába leginkább anyára hasonlít. „Az én értelmezésem szerint, az ismeretlen és idegen környezetben a dúla védelmet jelent. Olyan, mint egy anya. Védőfalat képez a vajúdó nő és a fehérköpenyes személyzet között.”(Odent, 2004, 127.o.) A dúla tehát, úgy van jelen, hogy közben a vajúdó nő biztonságban érzi tőle magát, mivel nem szabad azt éreznie, hogy figyelik vagy megítélik.
6
3. Az európai dúlaság helyzete Magyarországi dúlaság kialakulása és jelen helyzete Magyarországon először otthonszüléseknél segített a dúla a 20. század derekán. Az Alternatal Alapítvány és a Napvilág Születésház-hoz köthetjük ennek az újraéledését. Folyamatosan szükségessé vált, úgy otthoni, mint kórházi szülések között, ennek a dúlai magatartásnak a jelenléte. Az első képzést 2000 októberében a Napvilág Születésház hirdette meg, amely a kórházi körülményekben való segítségre adott felkészítést a dúláknak. Ezt a tanfolyamot 11 nő végezte el, amelyből 2001 tavaszán Békési Emőke vezetésével megalakult a Magyarországi
Dúlák
Egyesülete
(Module).
Ez
az
egyesület
az
egyetlen
Magyarországon, amely a dúlákat képviseli. „Az egyesület fő tevékenysége a várandós és szülő nők számára nyújtott érzelmi, fizikai és informatív segítségnyújtás.”(Szabó, 2006, 3.o.) 2003-ban a Module és a Napvilág Születésház közösen hirdette meg az első hivatalos dúlaképzést. 2004-ben, már önállóan szervezte meg a Module az 55 órás alapképzést. 2005-ben havi rendszerességgel indított továbbképzéseket, amelyek egy illetve két naposak voltak. A továbbképzéseken részt vehetett olyan személy is, aki nem végzett alapképzést, ilyen pl.: védőnők, szülésznők, egészségügyi dolgozók, várandósok, laikusok. 2005-ben a Module megrendezte a második alkalommal önállón az alapképzést. 2006-2008-ig a Module minden évben tart alapképzést és folyamatosan szervez továbbképzést. „110 Module képzést végzett dúla van. Ezek közül 59 lett az egyesület tagja, de valóban aktív dúlaként nem dolgozunk 20-nál többen.”(Alexa Kati, jelenlegi Module elnök) Jelenleg háromféle dúla alapképzést tartanak Magyarországon. Az egyik, amely az Alternatal Alapítvány és a Napvilág Születésház keretén belül, Geréb Ágnes (független bába, végzettségét tekintve szülészorvos és pszichológus) nevéhez fűződik, ez az otthonszüléseken való dúlaságra vezet be, második a Module által tartottak, a harmadik a régi Module elnök nevéhez fűződik, aki külön úton tart képzést.
7
Brit dúlák 2001-ben alakult a Doula Uk nevű önkéntes alapon működtetett hálózat. Ez egy non-profit szervezet. „Céljuk, hogy elősegítsék a dúlák működését, az egymás közti kommunikációt, és a szülés, valamint a születés utáni időszak minél mélyebb megértését. A hálózat megfogalmazta a maga filozófiáját, és egy működési szabályzatot, amelyhez minden tagja tartja magát.”(Szabó, 2006, 7.o.) „Utazás a dúlaság felé” címen hirdetik meg a képzéseiket. A képzés különböző modulokból tevődik össze, amelyek egymástól függetlenül is működnek, és értékesek. „Egy „képzés” elvégzése befejezettséget sugall, és nem szerencsés azt hinni, hogy egy nő egy két-három napos kurzus elvégzése után máris dúla lesz.”( Szabó, 2006, 8.o.) Nagyon tetszik az a filozófiájuk is, amely szerint a dúlaság egy folyamatos tanulást, felfedezést rejt magában. A nő, aki ezt a hivatást választja, tudatos kell legyen saját maga megismerésében, és időt kell szánnia az önreflexióra. A brit dúlák alapelve: „Képessé tettél rá, hogy egyedül is meg tudjam csinálni!”. A jelen levés olyan minőségű, amely során az anya biztonságban érzi magát párjával együtt. A dúla eszköze: saját maga. (Szabó, 2006, 8.o.)
Franciaország Egyelőre kevés dúla van és ebből adódóan, még sokan nem tudják, hogy ez mit jelent. A szervezet neve: Doulas de France. A dúlák szerepét a szülők tájékoztatásában, fizikai és érzelmi támasznyújtásban, az orvosi személyzet és a szülők közötti kommunikáció előmozdításában látja. A francia dúlák a baba születése előtt 24 órában elérhetőek a család számára. A képzéseket nem tartanak, mivel fontosabbnak tartják azt, hogy a nők egymás közötti információcseréje révén jöjjön létre az ismeretátadás. A dúla tehát szakmai konferenciákon, előadásokon vagy jobb esetben saját kutatása által válik teljessé. Franciaországban minden dúla maga határozza meg, hogy mennyi tarifát kér. Ez a tarifa alkalmazkodik a család pénzügyi és életszínvonalához is. (Szabó, 2006, 10.o.)
Csehország 2001-ben alakult a Cseh Dúlák Szövetsége. Az első dúlaképzés 2002-ben volt, amelynek következménye egy összefogás lett a CIMS-mel (Coalition for Improving Maternity Services – Koalíció az Anyasági Ellátás Fejlesztéséért). 2004-ben 8
megjelentették a Dúlakönyv cseh fordítását. 2005-re már az ötödik alkalommal rendezték meg a dúla alapképzést. A képzésük egy évig tart, amely során egy hónapban egy alkalommal találkoznak. A képzés része, hogy otthon önállóan tanulnak és írnak egy szakdolgozatot saját választott témában. A követelmény az egy év során az, hogy a tanuló mielőtt diplomát kapna a kezébe két szülésen vegyen részt, és ebből beszámolót írjon. A 2006-os adatokat ismerve a szövetségnek 11 diplomázott dúlája van. (Szabó, 2006, 12.o.)
Írország 2007-ben hirdették meg az első dúla alapképzést. Jelenleg nagyon kevés dúla van ezen a területen. A kórházban nem engedik be őket, mivel nem ismerik, hogy miben áll valójában a dúla feladata. Ők nem végeznek orvosi, illetve bábai feladatokat, és a kórházi szakemberek ennek nincsenek tudatában. „Az alapképzés elvégzése után a Doula Ireland továbbképzést tesz lehetővé, mely 3 hétvégét vesz igénybe, és független kurzusmunkát, valamint kutatásokat is magába foglal.” (Szabó, 2006, 12.o.)
Olaszország Kezdeti szinten áll a dúlaság ügye. A római Pandora egyesület szolgálja az anyák érdekeit. Az egyesület keretein belül önkéntes nők dolgoznak, akik heti pár alkalommal találkoznak a kismamákkal információk, és segítségnyújtás céljából. Az egyesület együtt dolgozik egy anyaotthonnal, ahol sok a fiatal kismama. Az egyesület felelősséget vállal a nehézsorsú anyák ügyében is. (Szabó, 2006, 13.o.)
Ausztria A legfejlettebbek között szerepel európai szinten az osztrák dúlaság. „A MAP (Mother Assistant Project) névre hallgató program alapítója és vezetője Angelika Rodler, szülésre felkészítő szakember és LLL (La Leche Liga) szoptatási tanácsadó.”( Szabó, 2006, 14.o.) A „Humánus szülés” nevű munkaközösség 1981 óta működik, amely 1986ban alapította meg azt az egyesületet, ahol hatékonyan tudnak fellépni az emberek védelmében. Az egyesület „Humánus szülés és szülői lét”név alatt a következő célokat tűzte ki maga elé: - testi és lelki felkészítés a szülésre és az utána következő első évekre - a szülő-gyermek kapcsolat erősítése a legkorábbi időponttól kezdődően 9
- a „gyengéd” szülés módszereinek gyakorlati megvalósítása - kisgyermekes szülők klubjának létrehozása tapasztalatcsere céljából - információs és kapcsolatteremtő hely létrehozása (gyerekbarát teázó/kávézó szoptatós és pelenkázó helyiséggel) stb. Ezen egyesület keretén belül született meg először a dúlaképzés 2005-ben, amelynek következményeként alakult meg 2006-ban a DIA, azaz a Doulas in Austria. (Szabó, 2006, 05.o.)
Németország Németország tartományonként különböző működési elvekkel rendelkezik a dúlaságra vonatkozóan. Nem alakult ki egy egységes rendszer, amely a dúlák és az anyák érdekeit képviselné. Majdnem mindegyik tartománynak vannak olyan egyesületei, amelyek az anyaság és a gyermekvárás időszakában nyújtanak segítséget. Kevés dúla van, mivel a család egy szülésznőt fogad a várandóság idejére, és ez által felkészülést is biztosít a család számára a szülés, születés és a gyermekágyas időszak egészére. A dúlaképzés alaptörvénye, hogy a jövendőbeli dúlának legyen már gyermeke a képzés megkezdése előtt, mert csak így tud teljes mértékű támogatást biztosítani az anya számára. (Szabó, 2006, 16.o.)
Luxemburg Ez az ország az egyetlen Európában, ahol állami támogatást is kap a dúlaegyesület. Neve: Initiativ Liewensufank. 1986-ban lelkes szülők és szülésznők alapították meg az egyesületet, azzal a céllal, hogy javítsák a szülés-születés körülményeit a leendő és ifjú szülők tájékoztatásával és kísérésével, továbbá konkrét lépésekkel az illetékes hivataloknál és a felelős döntéshozóknál. Az egyesület ma már több mint 1000 tagot számlál.
Svájc Jelenleg
28
képzett
dúla
dolgozik
Svájcban.
Egységes
prospektussal
rendelkeznek, amelyet 2004-ben hoztak létre a dúlahálózat megalakulásával egyidőben., Mind a dúlák egymás között, mind pedig a család, aki dúlát szeretne magának választani, ezen a hálózaton keresztül informálódik. 10
Érdekességként említeném meg, hogy Svájcban felmerült az a protokoll, amely a bevándorló nők esetében szükségessé tenné a saját kultúrájából jövő nő jelenlétét a szülésnél, aki elősegítené a szülési folyamatot. Abban bíznak, hogy az ismerős jelenléte bizonyosan elősegítené a folyamatot. (Szabó, 2006, 17.o.)
Románia Jelenleg két dúla létezik ebben az országban. Az első dúlaképzést 2008 őszére tervezik, amelyre külföldi szakemberek segítségét várják. Jelenleg nem ismerek olyan intézményt, egyesületet, amely az anyák szülés körüli érdekeit képviselné. Reméljük, hogy a közeljövőben alakul egy ilyen egyesület.
Összegzés „Általánosságban elmondható, hogy a szüléskísérés ősi hivatása a modernkor Európájában új életre kelni látszik. Az, hogy a mozgalom folyamatosan növekszik, egyben bizonyítéka annak, hogy erre a tevékenységre szükség van ma is, ahogyan volt az idők során mindig.”(Szabó, 2006, 18.o.) Ahogy a jelen romániai helyzet is bizonyítja, a nők itt is szükségesnek látják azt, hogy kialakuljon újra a „dúlaság, mint ősi hivatás”, amely évszázadok során elősegítette a szülés folyamatát.
11
4. Néhány kutatási eredmény Amerikai kutatások A dúlák által nyújtott támogatás szülészeti előnyei Az amerikai kutatásokat Klaus és Kennel gyűjtötték össze a Dúlakönyvben. Azt vizsgálták, hogy milyen hatása van a folyamatos dúlai támogatásnak kórházi körülmények között. Arra jutottak, hogy kizárólag a folyamatos dúlai támogatás csökkenti hatékonyan a komplikációk esélyeit. A 16 ellenőrzött tanulmány született e témában, amelyben 5000 véletlenszerűen kiválasztott kismama szerepel. Ezek a vizsgálatok Guatemalában, Dél-Afrikában, Finnországban, Kanadában, Belgiumban és az Egyesült Államokban készültek. „Azt vizsgálták, hogy vajon egy tapasztalt nő által nyújtott érzelmi és fizikai támogatás megváltoztatja-e a vajúdás hosszát, fájdalomcsökkentő gyógyszerek használatának mértékét, az epidurális érzéstelenítés és egyéb szülészeti beavatkozások előfordulási arányát, valamint hogy milyen hatása van az ilyen jellegű támogatásnak a baba egészségére és az anya későbbi viselkedésére.” (Marshall és Klaus, 2002, 39.o.) A vizsgálatban szereplő kismamák többsége ekkor élte át első gyermekvárását, az összes nő egészséges volt és várandósága problémamentesen zajlott le. Az eredményeket hivatalos orvosi
folyóiratokban publikálták és pontos statisztikai
módszerekkel elemezték. Az anyákat – két vizsgálaton kívül - akkor kérték fel a részvételre, amikor megérkeztek a kórházba. Elmondták nekik, hogy a vajúdás és a szülés során folyamatosan mellettük lesz egy nő (dúla), ami nem zárja ki a szokott orvosi ellátást. (Marshall és Klaus, 2002, 39.o.)
Folyamatos érzelmi támogatás jelentőségének a vizsgálata A tanulmány összehasonlít 10 esetet, melyek során a dúlák folyamatosan az anya mellett maradnak, 6 olyan esettel, melyekben a támogató nő hosszabb időre is elhagyja az anyát más tevékenységek elvégzése miatt. A dúla folyamatos támogatása során tapasztalt jelenségek: • • • •
31%-ban csökkentette a fájdalomérzést 50%-kal az oxitocin használatát 34%-kal a fogós szülések számát 45%-kal a császármetszéseket. 12
A dúlák által végzett támogatás annyiban más egy gyakorló bába vagy bábatanonc tevékenységétől, hogy ők csak egy személyre összpontosítanak, annak érzelmi és pszihológiai szükségleteire a szülés teljes folyamán. Ezt a tanulmányt alátámasztja egy dublini kórházban tett klinikai megfigyelés, amelyet Dr. Kieran O’Driscoll tervezett. Következtetése: „ha folyamatos érzelmi és fizikai támogatást nyújtó bábatanonc csak öt percre is elhagyja az anyát, mikor visszatér, majdnem egy órába kerül az anyát korábbi nyugalmi állapotba visszazökkentenie.” (Marshall és Klaus, 2002, 40.o.) Az alapvető javaslat, amelyet a következőkben minden vizsgálat során figyelembe kell venni, hogy a lehető legrövidebb időre hagyja el a dúla az anyát.
Dúlai támogatás párok számára A Clevelend-i egyetemi klinika szülészeti osztályán készült a tanulmány. Ebben az esetben az anya nem a kórházba kerülése után kapott véletlenszerűen dúlát, hanem egy szülésre felkészítő órán a pár lehetőséget kapott egy dúla támogatására. Jövedelmük alapján bármely kategóriába besorolhatóak voltak a családok, azaz számszerint 550 pár. Ennek a kísérleti csoportnak megfelelően egy kontroll csoportot is szerveztek, amelyben rutin szülészeti ellátásban részesülő anyákat figyeltek meg. A kísérleti csoporthoz tehát a pár és a dúlai támogatás tartozott, míg a kontroll csoportban a nők egyedül vajúdtak.
Császármetszés
Kísérleti csoport (dúlás) 14,2%
Kontroll csoport (dúla nélküli) 22,5%
67,6%
76,8%
Epidurális érzéstelenítés
A kutatás során aggodalom merült fel, hogy a dúla esetleg háttérbe szoríthatja az apát, ez nem történt meg. A dúlákat, mint az apák és az anyák nagyon pozitívan értékelték, mivel a dúla sokszor elmagyarázta, hogy mi történik a vajúdás előrehaladása során stb. (Marshall és Klaus, 2002, 41.o.)
A vajúdás hossza Guatemalában (1978-1982) végzett két tanulmányban első babájukat váró nők vajúdási hosszát figyelték meg. Az anyák a korai vajúdási szakaszban érkeztek a kórházba, ekkor a méhszáj tágulása egy-két centi volt. Ha az anyák beleegyeztek a 13
vizsgálatba, akkor véletlenszerűen beosztották a dúlás (kísérleti csoport), avagy dúla nélküli (kontroll) csoportba. Vajúdás hossza
1.vizsgálat
Kísérleti csoport (dúlás) 9 óra
Kontroll csoport (dúla nélküli) 19 óra
2.vizsgálat
7,7 óra
15,5 óra
3.vizsgálat (texasi Houston közkórház)
7,4 óra
9,4 óra
Az eslő két vizsgálatban az alapvető hatást a dúla jelenléte váltotta ki. A harmadik vizsgálatot 1984-1987 között a texasi Houston kórházban végezték, 212 kismama segítségével. Figyelemre méltó tény, hogy az orvosi beavatkozások lehetőségtára: az oxitocin, epidurális érzéstelenítő, elektronikus magzatmegfigyelő berendezések, burokrepesztés stb. mennyire módosítja azt a természetes időt, amelyet egy nő egyedül, saját teste természetes működése által megélhetett volna (19 óra helyett 9,4 óra oxitocinnal). „A szülész szakemberek elvárták az anyáktól, hogy egy meghatározott tágulási mintát vagy menetrendet kövessenek (nagyjából egy centiméter óránként).” ((Marshall és Klaus, 2002, 43.o.) Ebben a vizsgálatban a kontroll csoporthoz tartozó nők között sokan kaptak oxitocint, amely felgyorsítja a kontrakciós folyamatokat. Végső soron elmondhatjuk, hogy a három vizsgálatban szereplő nők közül mindig azok vajúdtak kevesebb ideig, akik dúlai támogatásban részesültek. A természetes hüvelyi úton szült nők között nagyon nagy a különbség, csakis a dúlai támogatás szemszögéből figyelve. Hüvelyi szülés Kísérleti csoport Kontroll csoport (dúlás) (dúla nélküli) 212-ből 116 55%
204-ből 25 12%
A vizsgálat rámutat arra a fontos eredményre, hogy egy érzelmileg közel álló személy jelenléte hatással van az anyára a szülésnél. Egy törődő nő jelenléte mekkora nagy különbséget tud nyújtani a természetes úton való világrajövetelhez! 14
Narkótikus anyagok Folytonos dúlai támogatás Epidurális érzéstelenítés
Fájdalomcsillapítás Vajúdás hossza Császármetszés 9,5 óra 11,6% 7,8 óra 3,2% (4 nőnél a 126-ból) 9,9 óra 16,8%
Láz 25% 13% 33%
Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a dúlai támogatásban részesült anyák fájdalmai jelentősen csökkentek anélkül, hogy gyógyszeres csillapítást vettek volna igénybe. (Marshall és Klaus, 2002, 44.o.)
Császármetszések aránya 1900 évekig a jó szülészeti statisztika azt jelentette, hogy az összes szülés
5%-át
nem haladja meg a császármetszés. A XX. századra a császármetszések aránya 25-35%ra emelkedett, néhány helyen még e fölé is. A következőkben térjünk vissza a Guatemalában és Houstonban szerzett adatokhoz. Császármetszés
1.vizsgálat
Kísérleti csoport (dúlás) 19%
Kontroll csoport (dúla nélküli) 27%
2.vizsgálat
7%
17%
3.vizsgálat (Houston)
8%
18%
A dúla jelenléte minden eseteben jótékony hatással van a szülő nő vajúdási idejének a hosszúságára, fájdalomérzetére, az oxitocin szükségtelenné válik, több természetes úton születő baba jön világra, és kevesebb császármetszéses műtétet kell végrehajtani.
Magyarországi kutatás Nyíregyházán tanuló Tohtné Gál Eunika védőnő szakos hallgató, úgy határozta meg a dúlaság fogalmát, mint „új színfoltja napjaink szülészetének”. E megnevezése lett egy kíváló dolgozat címe. A kutatása során elsődleges célja az volt, hogy feltárja mennyire ismerik a kismamák, anyukák az új, alternatív lehetőségeket, így konkrétan a dúlákat is. Hipotéziseket állít fel, amelyek többé-kevésbé be is igazolódnak: •
Az alacsony iskolai végzettségűek kevésbé ismerik az alternatív lehetőségeket 15
•
Akik
nem
hallottak
a
dúlákról,
azok
szívesen
megtudnának
többet
tevékenységükről •
Akik a dúlákat nem ismerik, azok más alternatív lehetőségeket sem ismernek
•
Akik hallottak a dúlákról, azok érzelmi támogatást várnak tőlük
•
A dúlák tapasztalatai szerint az egészségügy személyzet vonakodva áll hozzájuk
•
A dúlák tiszteletben tartják az egészségügyi team feladatait, és nem avatkoznak bele a kompetenciájukat meghaladó dolgokba. A dolgozata két részből áll, amelyben az első nagyobb rész egy kutatást foglal
magában, amelyben 100 kérdőívet osztott ki egy nyíregyházai Jósa András Oktató Kórház Szülészetének Gyermekágyas részlegén, amelyből 86 tudott értékelni. A második részben interjú részleteket olvashatunk a Magyarországi Dúlák Egyesületének nyolc alap dúlájától. Ebben a részben megtudhatjuk, hogy milyen feladatkörök járnak a dúlasággal, milyen gyakorlati hasznukat élték meg saját elbeszélésük alapján. A kérdőívet kitöltők többsége már hallott dúlákról, de ez az ismeret nem foglalja magában, hogy milyen tevékenysége van egy dúlának. Általánosítható tényként jelentkezett az is, hogy akik nem hallottak a dúlákról, azok más alternatív lehetőségekről sem hallottak. Az anyukák a nyíregyházai kutatásban, az új információkat hordozó alternatív lehetőségnek az ismeretét a könyvekből, a médiából, és nem utolsó sorban a védőnőktől várják. A kutatása során a hipotézisek beigazolódni látszottak, és egyben fontosnak tartja, hogy mint védőnő hallgató majd ismertesse ennek jótékony hatásait. (Tóthné, 2007.)
Romániában végzett kutatások a szülési élményre vonatkozóan 1. kutatás A „Születés művészete” című szakdolgozat 2001-ben került ki a nagyváradi szociális munkát tanuló, jelenleg a szakmában dolgozó, Pálffy Zsuzsanna kezéből. Kutatása 100 kérdőíves felmérést gyűjt egybe, már szült anyák köréből. A kérdőív 49 kérdésből áll, amely az élményfeltárás felé mozog. A populációban megjelent nők 99% kórházban hozta világra gyermekét, így bepillantást nyerhetünk a válaszokból, hogy milyen volt az anya érzésvilága a kórházban, és hogyan bántak velük ebben a periódusban. 16
Arra a kérdésre, hogy milyen élmény volt a megkérdezett nők első szülése, az adatok a következőket mutatják: • • • •
40% ijesztő, szorongást keltő 27% nagyszerű, felemelő 19% megnyugtató, biztonságos 14% megalázó, kiszolgáltatott
A megkérdezett nők 84%-a egyedül vajúdott. A nők 69%-a, úgy határozta meg, hogy a szülőszobai személyzet kedves és figyelmes volt, 25%-a úgy látta, hogy személytelenül bánnak vele, és 3%-ban barátságtalan és undoknak találták a személyzetet. A kórházi körülményekkel 58%-uk elégedetlen volt, míg 36% elégedett, 6% pedig nem válaszolt. A dolgozat bemutat egy újfajta alternatívát: a születésházat, amely lehetővé tenné az asszonytársi segítő jelenlétét is (dúlák). Itt a nők biztonságos, kellemes hangulatú, otthonos környezetben hozhatnák világra gyermeküket. Az anyák 69%-a élne a lehetőséggel, 23%-a ilyen lehetőség mellett ugyancsak a kórházat választaná, és 8% nem válaszolt. (Pálffy, 2001.) 2.kutatás (saját, 2007 felmérés) A Budapesten végzett Vajda Júlia és Vajda Zsuzsa „A kapcsolat kezdete. A szülővé válás” című kutatás mintájára terveztünk egy csíkszeredai (2007. áprilisában) felmérést. Ebben a kutatásban 20 kisgyermekes pár számol be a szülészeten megélt élményeiről. Sok anya a felmérés pillanatában is rettentő érzelmi bevonódással mesélte el a szüléstörténetét. Mikor látták először a kisbabát? Apa (%-ban)
Anya (%-ban)
Rögtön a szülés után
25
85
Csak miután felöltöztették
50
-
-
5
25
10
100%
100%
Csak az etetésnél Máskor Összesen
A csíkszeredai apák 20%-a jelen volt a szülésen. Arra a kérdésre, hogy jelen szerettek volna-e lenni a szülésen, az apák 50%-a felelt igennel, ennek ellenére csak 25%-nak volt 17
lehetősége rögtön látni megszületett gyermekét. A csíkszeredai anyák 55%-a pozitívan, 25%-a negatív, 25%-a semlegesen emlékszik vissza világra szült gyermekükre. Az apák 90%-a vitte az anyát szülni, 95%-a hozta haza a babát és a mamát. Arra a kérdésre, hogy ki segített a legtöbbet az első hetekben a nagyszülők 65%-ban jelennek meg, míg az apák csak 35%-ban. A soron következő interjúrészletek arra szeretnének rámutatni, hogy mennyire nagy szükség lenne ebben a periódusban egy támogató rendszerre, amelyet az anya a kórházba töltött ideje során igénybe vehetne. A dúla szerepe mint védőfal, itt is szükségessé válik. „Amikor megérkeztünk a korházba, akkor a nővérek úgy összebolondítottak, hogy semmit, még Zsoltra sem tudtam figyelni. Csak arra, hogy Istenem, hagyjanak egy kicsit nyugodtan. Nyugodtan csináljam, ne kelljen így fussak! Erőm nincs, hát hova fussak én?”(24 éves nő) „Száraz szülésem volt, ezért minden félórában tágítottak és mindig fel kellett másszak a kecskére és újra le. Ez nagyon fárasztó volt. A végére minden erőm elment ettől. Ők nyomták ki belőlem a gyermeket.” (27 éves anya) „Én azt tapasztaltam, hogyha hagyjuk, hogy a természet végezze a dolgát, akkor meg lesz minden. Nagyon kevés beavatkozással egy szülés le tud folyni. A nő tudja, hogy mit kell csináljon, hogy neki jobb legyen.”(31 éves apa) „Egy jó szülés lefolyása nem azon múlik, hogy fel vannak szerelve, inkább az emberségen múlik sok minden. Egyes embereket, mintha kiégettek volna, vagy nem is lettek volna. Annyira nem ember számba veszik az embert, olyan szalag munkának, hogy na most még egy anya még egy gyermek. Volt azért egy-két ember, aki emberségesen bánt velem, de lehet csak azért, mert fiatal volt és még nem rontotta el ez az egész.”(30 éves anya) „A szülés szép élmény volt, de utána a fizikai állapotom rossz volt. 10 napig a kórházban voltunk és az nagyon őrjítő volt. Akkor úgy éreztem, hogy megszökök a kórházból, ha nem engednek el. Nagyon ingatag volt a lelkiállapotom is.”(31 éves anyuka) „Én úgy jöttem ki a kórházból, hogy padlón voltam.”(28 éves anya) „Végig ég a villany. Van rajtad kívül még négy-öt ember, akiknek egész éjjel ordít a gyereke. Én ettől nem tudtam aludni, és ott van a sajátod. Alszik, eszik, most mi van, van-e elég tej, nincsen. Tényleg tíz kerek napig nem aludtam. Rémálom volt!”(32 éves anya) „Az volt az érzésem, hogy a technika túlhaladja a normalitást. Olyan módon próbálnak segíteni a szülő nőnek, amiben nem kellene. Nem várják meg azt a természetes folyamatot. Én az első két gyermekemet természetes úton szültem meg, 18
úgy ahogy a Jóisten teremtette. Mindenfélével. Kivárták azt az időt, amikor ő meg kellett szülessen. Az utolsó kettővel azért próbálták elősegíteni perfúziókkal meg nem tudom mikkel -olyan nem természetes fájdalmakat okozva ezáltal-, hogy kibírhatatlan. Mesterségesen előprovokálva a szülést, és ez olyan borzasztóan fájdalmas! Nem az a természetes, ami normálisan fokozódó, kibírható, szép dolog, hanem egy mesterséges. Gyorsan, gyorsan, olyan, mint a futószalagon az egy-kettő, egy-kettő, egy-kettő. Ez egy kicsit rányomta a pecsétjét utoljára.”(39 éves anya) „Ki is voltak a karjaim kötve, és amikor a zsibbasztót adták be, akkor előre kellett hajoljak és üvöltötték, hogy minél jobban előrehajlok, annál kevésbé fog fájni és annál kevésbé fog visszamaradni valami hátfájás. Nekem közbe fájásaim voltak, szinte egyfolytában. Azt hiszem ez senkinek eszébe sem jutott.”(34 éves anya) „Igazán még nem hevertem ki, mindig, amikor ilyen van, akkor úgy felkavar. Azt mondják, hogy azt el lehet felejteni, de én azt mondom, hogy én biztos, hogy nem fogom tudni elfelejteni.”(30 éves anya) A kutatás a szülővé válás szempontjaira fókuszál, mégis az interjús rész során minden nőben ott volt az igény, hogy kimondja a megnemértettségét azzal kapcsolatban, hogy mit élt át akkor, ott a szülőszobán. Úgy gondolom, hogy ezeknek az élményeknek a meghallgatásán túl fontos lenne, hogy a közeljövőben történjenek olyan változások a szüléskísérés gyakorlatában, amelyek pozitívabbá tehetik a nők szülésélményét, hogy minél több baba természetes hüvelyi úton jöjjön világra.
19
5. Szociális munka és a szülészet Tímár Anikó tanulmánya szerint a szülészet egy olyan terep, ahol a szociális problémák legszélesebb skálája megtalálható. Itt olyan célcsoportokkal is találkozhatunk, akik egyébként kívül maradnak a szociális ellátórendszer hálóján. (Tímár, 2000) A kórházi szociális munkás az alábbi csoportokkal dolgozik együtt a szülészeten, nőgyógyászaton: •
Patológiás terhesek (veszélyeztetett): A terhesség önmagában már egy krízisszituáció lehet a nő életében. Az anyáknak nagy része elbizonytalanodik, rengeteg kérdés merül fel, félelmek ébrednek fel benne. Ezeket nevezzük a terhességgel együtt járó pszichés változásoknak, amelyek előfordulnak nagyobb horderővel is. Szükségesnek tartják a szakemberek a nők szülésre való felkészítését, ha lehetséges párjukkal együtt, ezeket a programokat bátran szervezheti az e témában elmélyült szociális munkás.
•
Gyerekágyasok: Külföldön részben egy védőnő is jelen van ezen az osztályon, így együtt a szociális munkással átfedik egymás tevékenységét. Nálunk ez a segítségnyújtás a nővérek által nyerhető el, csakis kizárólag a kórházi időszak alatt. Az anyák nagy része gyorsan távozik a szülészetről, spontán szülés esetén 3 vagy 5 napig, míg császármetszésnél 5 és 7 napig, vagy még tovább is eltarthat. A nők ráadásul ebben a nehéz időszakban kénytelenek nélkülözni a legfontosabb támogatórendszert. A szociális munkás minden nővel, aki a klinikán szült, kapcsolatba kerül, még azokkal is, akiknek gyermeke az intenzív osztályon fekszik vagy meghalt. „Miben segíthetünk” kérdésre kiderülhetnek olyan problémák is, melyek eddig sötétben maradtak: 1. 2. 3. 4. 5.
•
gondozatlan vagy részlegesen gondozott terhesség örökbeadási szándék a gyermek a klinikán való „felejtése” anyagi problémák fiatalkorúság
Pszichiátriai érintettség: A bizarr viselkedésű anyával először a szocális munkás veszi fel a kapcsolatot, és ő is dönti el, hogy tudja-e kezelni a problémát.
•
A fokozott pszichés megterheléssel együtt járó szülészeti események lehetnek: spontán vetélés, méhenkívüli terhesség, vetélés, koraszülés, intrauterin elhalás,
20
neonatális halálozás (az élveszületést követő első 27 napban bekövetkezett halálozást nevezik neonatális halálozásnak), fogyatékos gyermek születése. •
Hajléktalanság
A fentiek értelmében kórházi szociális munkás tevékenysége nagyon sokoldalú, mind pszichológiai, mind szociálpolitikai és jogi vonatkozásban fontos. „A szociális munkás alkalmazása nemcsak emberséges hozzáállás kérdése, de jelentős gazdasági tényező is. Hiszen a betegek jobban, könnyebben gyógyulnak egy olyan kórházban, ahol a gyógyító személyzet partnerként viselkedik. Így tehát elmodhatjuk, hogy az a szülőnő, aki elégedetten távozott a kórházból, későbbi szüléseire is vissza fog térni.” (Tímár, 2000) Jelen helyzetben Románia még csak most kezdi a szülőszoba határait nyitogatni, még az édesapa vagy egy hozzátartozó számára is. A dúla és a szociális munkás szerepét elengedhetetlennek látom a hazai szülészeti rendszerben. Ennek gyakorlati kivitelezése, alternativái még kevéssé körvonalazódtak, de meggyőződésem, hogy van rá esély és szükséglet.
Zárszó „A születés olyan, mint a folyó, örökké létezik, hömpölyög, árad. Tudomást sem vesz a nőről, és ő sem törődik vele mindaddig, míg a születés vize nem zubog lába mellett. A vajúdás alatt belegázol ebbe a folyóba, amelynek erős sodra a túlpartra viszi őt. A szülés erősebb, mint a nő. Ez a lényege. Mint amikor az ember teljes egészében átérzi saját kicsinységét a csillagmilliárdok erdei és ködbe vesző hegycsúcsai előtt – maga az eggyéválás szentsége ez. Hatalmasabb, semhogy szavakkal fejezzük ki, fölizzik tőle a lélek.” Geréb Ágnes: A születés művészete előszavából
21
Felhasznált irodalom: 1. Szabó T. Anna, 2004: Rögzített mozgás, Magvető Kiadó, Budapest 2. Szabó Zsuzsanna, 2006: Az európai dúlaság helyzete a 21. században, http://www.szuleteshete.hu/cikk.php?id=189&cid=49106, 2008.04.27. 3. Deáky Zita, Krász Lilla, 2005: Minden dolgok kezdete, A szülés kultúrtörténete Magyarországon (XVI.-XX. Sz.), Századvég Kiadó, Budapest 4. Ina May Gaskin, 2006: Útmutató a szüléshez, Jaffa Kiadó, Budapest 5. Marshall H. Klaus, John H. Kennell, Phyllis H. Klaus, 2002: The Doula Book, Da Copa Press, Ford.: Szénási Dóra, 2006. 6. Sheila Kitzinger, 2008: A szülés árnyékában, Katarzis vagy krízis?, Alernatal Alapítvány, Budapest 7. Michel Odent, 2004: Császármetszés, Napvilág Születésház Bt., Budapest 8. Brit Dúlák honlapja: www.doula.org.uk, 2008.04.28. 9. Francia dúlák honlapja: http://www.doulas.info/english.php, 2008.04.28. 10. Cseh dúlák honlapja: http://www.duly.cz/, 2008.04.28 11. Írország dúlák honlapja: http://www.doulaireland.com/, 2008.04.28. 12. Olasz dúlák honlapja: www.buonpernoi.it, 2008.04.28. 13. Osztrák dúlák honlapja: www.doula.at, 2008.05.02. 14. Német dúlák honlapja: www.doula-netzwerk.de, 2008.05.02. 15. Tóthné Gál Eunika, 2007: A dúlaság, mint egy új színfoltja napjaink szülészetének, Szakdolgozat, Nyíregyháza 16. Pálffy Zsuzsanna, 2001: Születés művészete, Diplomamunka, Nagyvárad 17. Roth-Vízi Réka, 2007: A szülővé válás kezdetei, Kutatás a csíkszeredai kisgyermekes házaspárok szüléssel kapcsolatos tapasztalatairól, Szakdolgozat, Kolozsvár 18. Tímár Anikó, 2000: A szociális munka feladatai szülészet- nőgyógyászat területén, ELTE, TÁTÉK, Szakdolgozat, Budapest
Könyvek, amelyek gondolatban segítettek az írásban: 1. Penny Armstrong, Sheryl Feldman, 2001: A születés művészete, Szülés bölcsen, a természet rendje szerint, a tudomány támogatásával, Alternatal könyvek, Budapest 22
2. Frédérick Leboyer, 2002: Szülés gyöngéden, Cartaphilus kiadó, Budapest 3. Ingeborg Stadelmann, 2007: A bába válaszol, Természetes kísérés a várandósság, a gyermekágy és a szoptatás idején gyógynövényekkel, homeopátiás szerekkel és illóolajokkal, Katalizátor kiadó, Budapest 4. Ingeborg Stadelmann, 2007: Bevált aromakeverékeim, Illóolajokkal élni, szülni, meghalni, Katalizátor kiadó, Budapest 5. Bedő Krisztina, 2003: Földre szült angyal, Napvilág Születésház Bt., Budapest 6. Márki Anita, 2004: Otthon szültem, ISBN 9634602894 7. Michel Odent, 2003: A szeretet tudományosítása, Napvilág Születésház Bt., Budapest 8. Singer Magdolna, 2006: Asszonyok álmában síró babák, Születés és gyász, Jaffa kiadó, Budapest
23
