DLA DISSZERTÁCIÓ 2013 AZ ÉPÜLET, MINT EGYÉN A TÖMEGBEN

DLA DISSZERTÁCIÓ 2 0 1 3 A Z É P Ü L E T, M I N T E G Y É N A T Ö M E G B E N Lőke Ferenc

PTE - BREUER MARCELL DOKTORI ISKOLA

(01. kép)

Ta r t a l o m j e g y z é k Témaválasztás

_ 00 5

Bevezetés

_ 00 8

Hely - illeszkedés

Hegykő, Szatmári ház Anyag - szerkezet

Pécs, Kaposvári úti családi héz Díszítés - szín

Szigetvár, Zrínyi Miklós Gimnázium Funkció - forma

Pécs, Csortos Gyula utcai családi ház Összegzés - tézisek

_ 0 18



_ 0 40

_ 0 62

_ 0 86

_110

Nyilatkozatok



_ 114

Ábra- és képjegyzék Irodalomjegyzék Mellékletek



_116 _118 _122

_ 004

Az ép ü let , m in t egyé n a t ö me g b e n .





“ Bria n - Ti mind egyénis égek vagytok! T ömeg -Igen, mi mind egyéniségek va gyunk! Bria n - Ti m ind k ülönbözőek vagytok ! T ömeg -Igen, mi mind kölünbözőek va gyunk! E g y em b er a tömegből -Én nem!”

Ez a mára klasszikussá érett dialógus az individuális humanizmus gondolatával foglalkozik, ne hagyjuk magunkat befolyásolni és gondolkodjunk ö n á lló a n .

Terr y Jones (rendező, 1979): Monty P ython - Brian élete, Warner Bros. E n t ert ra inm ent - Bur bank CA

Mindent összevetve azonban n e m a z a z i g a z i k é rd é s h o g y különbözünk-e, hanem hogy tud unk- e külö nb ek lenni?

(02. kép)







_ 005

T émav álas zt á s :

Disszertációm olyan empirikus normákon alapul, melyeket a doktori i s k o l a f a l a i k ö z ö t t é s kiváló mesterem mellett volt módom ma g a m b a s z í v n i a z e l m ú l t évek során . M i n t m i n d e n ú j s z ü l ö t t esetében, a kezdő építész számára is elengedhetetlenül fontos az első lépés. Az Őt pályája ele j é n k ö r ü l v e vő é p í t é s z e k szuggesztív attitűdje intonálja, ez pedig v é g i g k í s é r i p á l y a f u t á s a során. Sze re n c s é s n e k m o n d h a t o m magam, olyan emberek között tehettem meg első építész lépteimet, akiknek tiszta építészeti éthosz-uk kitörölhetetlen hatást gyakorolt szemlélete m re . E z a s z e m l é l e t m ó d az épületet épületként kezeli,nem szoborként, nem műtárgyként. Épületként, amely elide g e n í t h e t e t l e n m ó d o n é l együtt környezetével, szolgálja használóit, alávetve magát az időnek, mint negyedik dimenz ióna k .

“...a tárgyakra záporozó napfény felfedi formájukat, ugyanígy árad a fény az ember ihletett alkotásaiból is. ” (F. L . W r ig h t, 1 9 74 . 1 3 4 . o )

F r a n k L l o y d Wr i g h t e g é s z é l e t é t végigkísérte egy emberközpontú, emberi értékrenden alapuló építészet, amit ő gyakran “emberségnek” nevezett. Ez a gondolkodás a mai felgyorsult világban különösen fontos. Ma, amikor a hagyományos e m b e r i é r t é k re n d e k f e l b o r u l n a k é s s o k e s e t b e n a z e g y é n é r t é k re n d j e de g e n e r á c ió vá a l a k ul . A globalizáció folyamataként homogenizálódott társadalmakban rekedt emberek, kiknek a pénzközpontú világ e l h o m á l y o s í t j a é r t é k re n d j é t , o l y a n m é r t é kű i d e n t it á s z a v a r r a l n é z n e k szembe, amit orvosolni kell, a m í g v i s s z a f o rd í t h a t a t l a n k á ro k a t n e m o k o z.

_ 006





“A művésznek csak önmagát kell szolgálnia, az építészetnek a közösséget .” ( Ad olf L oos idézet, Ker ék gyár tó Béla ( szerk.) 2000. 25.old)

Adolf Loos ezen szavai rámutatnak az építész társadalomban betöltött szerepére, tehát az építésznek kötelessége foglalkozni a társadalom mélyebb rétegivel és egzisztenciális feladata a válságban lév ő értékrend helyes mederbe terelése. A megrendelők vezetése a kiszolgáláson túl, é s olyan beruházások elősegítése a mi k a köz érdekeit sz o lg álják. Pályája elején járó építészként t ervpályázatokon és konkrét irodai munkákon keresztül rálátásom nyílt a társadalom egy szűk k eresztmetszetén keresztül ezt a morális válságot megtapasztalni.

Miként azonosulnak emberek a fogyasztói társadalom reklámszlogenjeivel, és miként szeretnének életérzésre és kellemes nyaralási emlékekre hivatkozva mediterrán házat építeni a kontinentális Ma g ya ro r s zá g o n . Disszertációmnak a “helyazonos” épület létrehozását célzó építészeti magatartás t é m a k ö r é n e k k ö r ü l j á r á s á t tű z t e m c é l j á u l . S a j á t m u n k á k o n k e re s z t ü l vizsgálva ezt a doktrínáktól mentes tervezéselméleti metodikát, ami elvezet a harmonikus épülethez, a me ly ir á n ya dó a n s imu l k ö ze g é be .







_ 007



(01. ábra)

_ 008

Bevezetés : “ Egy tekintetben soha nem változik a z építészet: a kortárs formanyelv máza alatt mindig is közvetlen köze v an azokhoz az ősi kérdésekhez, h ogy kik vagyunk, hol vagyunk és mi az élet értelme. Az építészet á llandóan ugyanazokról a dolgokról s zól: a hatalomról, a dicsőségr ől, a látványosságról, az emlékezetről, az identitásról. Mégis folyton változik, mások az eljárások, az építőanyagok, az időbeli viszonyok. Senki sem használhat e gy bizonyos építészeti formanyelvet ö r ökké.” ( D eyes Sud jic, 2007. 353.o.)

Elmondható hogy amióta az ember kezének alkotása nyomot hagyott a bolygón, azóta az építészet a vizuális kultúra legfontosabb terjesztője. Számtalan nép és nemzet élte mindennapjait a Földön, akiknek írástudománya, történetisége és gyakran még nevük is a feledés homályába veszett, de épített örökségük még ma is hirdeti kultúrájuk gazdagságát. Minden e m b e r i a l k o t á s t e re t h a t á ro l l e a “természeti tér” egészéből, mivel minden cselekvés tudatos, ezért minden lehatárolás re n d e l t e t é s t f e l t é t e l e z . E t i o l ó g i a i s z e m p o n t b ó l a re n d e l t e t é s i g é n y megjelenésén alapszik. Ezek az igények egy tőről fakadnak és maguk után vonják a f u n k c ió me g je le n é s é t . A funkció a történeti korok k e z d e t é tő l f o g v a s z i n t é z i s t a l k o t a formával, ez leginkább az olyan e g y s z e rű c é l é p í t m é n y e k e n é r h e t ő t e t t e n , min t a z “ a lf ö ldi h o dá ly” .











_ 009



“Az építés z e t i f o r m a p e d i g a m á r ismert elem e k r e p r o d u k á l á s a e g y é n i eszközökke l . A b b a n a p i l l a n a t b a n , amikor valamely társadalomban a viszonyok k i a l a k u l t a k é s r ö g ző d t e k , a társadalo m m e g k e r e s t e m a g á n a k azt a form á t , a m e l y e v i s z o n y o k a t közérthetően kifejezte. E megmerevedés az építészetben a “s tílus ” s zü le té se . ” (D ér y Attila , 2 0 0 2 . 2 6 . o . )

Az ókorban a birodalmak kialakulása magával hozta a “stílus” megjelenését is, bár ekkor még technikai szintjüknek megfelelően e l t é r ő é p í t é s z e t t e l rendelkeztek. Ugyanakkor a kereskedelem és a hódítások lehetővé tették az ismeretek palettájának kiszélesítését.

Az építészettörténet folyamán az új építészeti irányzatok megvalósult példákon keresztül j u t o t t a k e l m á s t e r ü l e t e k re , a h o l az adaptáció után sajátos, az adott helyre, klimatikus viszonyokra és népcsoportra je lle mző ir á n yt v e t t e k . E z p e r s z e a t ö r t é n e t i k o ro k b a n hosszú folyamat volt, ami megadta a lehetőséget ezek vé g be me n e t e lé re .

_ 010





“Az az épület, amely (kellő épületgépészeti “támogatással”!) a kárhol üzemeltethet ő, az valójában sehol sem igazán jó, “szürke”, n é lkülözi a regionális jegyeket.” ( Zöld And rá s, 1999. 19.o.) (02. ábra) A klimatikus viszonyokból és geomorfológiai sajátosságokból adódó különbözőségek tájegységenkénti természetes d i f f e r e n c i á l ó d á s o k a t e redményeztek. A népcsoportokra jellemző kollektív kultúrán kívül a z egyén, mint egyéniség is eltérő d íszítéseket alkalmazott, ezek már n em csak térben, de id őben is v áltozó tényezők voltak. Az egyes stílusok kialakulásának és elterjedésének módja, valamint ideje óhatatlanul is s zegregációhoz vezetett, ez pedig perifériák kialakulását e redményezte. A kulturális fáklyák fénye lassan jutott el a p erem vi dékekre.

Az építészeti stílusok összetettségét és egymásra g y a k o ro l t h a t á s á t k é t e l h í re s ü l t XX. századi krédóval lehet a le g s ze mlé le t e s e bbe n be mu t a t n i: B e in a h e n ic h ts ( m a j d n e m s e m m i ) - L u dwig Mie s va n de r R o h e L e ss is b o r e ( a k e v e s e b b u n a l m a s ) - R o be r t Ve n t u r i válasz a M.v.d.Rohe-nak tulajdonított Less is more (a k e ve s e bb t ö bb) e lvre Ez alapján is megfigyelhető az évszázadok során egyfajta i n g a e l v, m e l y s z e r i n t a z e g y e s irányzatok úgy tagadják a másikat h o g y a z e lle n t é t é be le n dü ln e k á t .







_ 011



“A kifejez ő e s z k ö z ö k t ö k é l e t e s e l s a j á t í t á s a u t á n a m ű v é s z e t k e z d t ú l s o k s z o r élni egy-eg y e s z k ö z z e l : a k i f o r r a t l a n s t í l u s k ü z d e l m e a z ú j e s z k ö z z e l s z é p sikereket h o z , a z é r e t t k o r s z a k s ü t k é r e z é s e e s i k e r e k b e n v i s z o n t a h a n y a t l á s els ő jele.” (Owen J one s, 2 0 0 4 . 3 2 . o . )







Az elmúlt é v t i z e d e k a l a t t a z o n b a n olyan gyo r s a n v á l t o t t á k e g y m á s t a stílusok h o g y a l e g t ö b b e s e t b e n nem volt idő az adaptációra. Szárnypróbálgatások ugyanakkor mindig is vo lt a k . Az anyagi j ó l é t e n a l a p u l ó v i l á g b a n a gazdaságilag visszamaradott perifériáko n a z i g é n y m e g j e l e n i k , de a lehetős é g e k e z t n e m t u d j á k lekövetni. A globalizált,

felgyorsult, “internetáztatta” világ hatást gyakorol a perifériákra, ahol a tiszta gondolatokat közvetítő építészet nem tud gyökeret ereszteni. Nincsenek anyagi lehetőségek, és idő a “megélésükre”, pusztán lépéshátrányból induló követés marad, de az is csak bizonyos “lépcsőfokok” kimaradásával, k ih a g yá s á va l. . .

_ 012



A z informáci ó határtalan áramlása olyan izolációs folyamat, amely a z embereket nem csak egymástól szakítja el, de a mindenkori élőközegtől, a természettől is. Ma már egy épületet nem keresnek fel annak helyén, pusztán digitálisan elérhető állományokból való megismerésükre szorítkozik a m oder n ember. A megtapasztalás és a miértek megértésének hiányában az adaptáció helyett egy másolásra degradálódott é pítészettel küzd a mai építészet,

miközben a társadalom csak rágódik rajta, mert nem érzi sajátjának azt... A lecsapódni nem bíró, tiszta gondolatoktól mentes építészet pedig veszélyes bá t o r s á g o t s zü l. . . A felgyorsult piacgazdaság csak “adja alá a lovat”, képtelen szituációkban várnak megoldást az építészettől (“lehetőleg gyorsan”). Marketingesek befolyásolják az épületek a la k ít á s á t , a h o g y Sz a bó L e ve n t e építész mondta pécsi előadása a l k a l m á v a l e g y i ro d a h á z k a p c s á n : “ h a s e x y, a k k o r e la dh a t ó ” .



emberközpontú világ

pénzközpontú világ

(03. ábra)





_ 013





A felgyors u l t v i l á g m i n d e n t á r u b a bocsájt, a s z e m é l y e s k ö tő d é s e k háttérbe szorultak az anyagi javakkal szemben. Ugyanakkor az építészet erre a jelenségre éppúgy nem válaszolhat szembeford u l á s s a l , m i n t a h o g y a n az építész e t i é r t é k e k n a g y tő k é n e k való aláren d e l é s e s e m j á r h a t ó ú t . Az építész n e k s a j á t k o r á b a n k e l l alkotnia, a h o g y a n a z a d o t t k o r b a n az anyagok ismerete és a technikai szint determinálja a lehetőségeket, úgy kell az építésznek is elveket meghatároznia, hogy azoknak

megfelelve tervezze épületeit. Ez egy gondolkodásmód, amely stílustól, formaiságtól mentesen határozza meg az építész viszonyát az adott feladathoz és a la k ít ja a z é pü le t e t . De milyen szempontrendszerek a l a p j á n l e h e t m e g h a t á ro z n i e g y g o n do lk o dá s mó d o t ? Ehhez először az épületek kategorizálását kell feltárni. Ha ismerjük azokat az ismérveket amikkel egy épület kifejezhető, megismerhetjük ezek tervezési me t ó du s á t is .

_ 014



Vitruvius szerint a “hasznosság v agy kényelmesség, a tartósság é s a szépség” az a három dolog, “ amely nélkül egyetlen épület sem érdem l i m eg a dicséretet”. Wri ght é pítészetét az emberközpontúság jellemzi, tervezési léptéke a z e m b e r, o s z t á l y o z á s a e b b ő l fakad. Szentkirályi László már t öbb szempont alapján vizsgálja a z épület karakterét befolyásoló tényezőket: “éghajlati és táji adottságok, rendelkezésre álló építőanyagok, a társadalom rendszere, a társadalom technikai f elkészültsége, a helyhez kötődő hagyományok és nemzeti sajátosságok valamint más területek egyidejű vagy korábbi építészetének hatása”. Koller J óz s ef az épületek osztályozását a távolságok függvényében teszi. Véleménye szerint az épületek

minősége, formaisága függ a szemlélés távolságától, van o l y a n é p ü l e t a m i h á ro m m é t e r ről tárja fel valóját, és van amelyiknek ötven méter kell ehhez. Ez a távolságon alapuló megközelítés hasonló a környezetpszichológiát kutató Edwa rd T. Ha ll a n t ro p o l ó g u s , t é r h a s z n á l a t á b a n re j lő k o m m u n i k á c i ó lehetőségeivel foglalkozó munkájához. Eszerint megkülönbözteti az intim, a személyes, a társadalmi és a k ö zé le t i t á vo ls á g o t . Tu d o m á n y o s m ó d s z e r e k k e l ugyanakkor nem vizsgálhatóak olyan elvont fogalmak, mint például a “hely szelleme”. Ezek azonban axiomatikusan befolyásolják az épület t e r ve zé s é t .



A hely - t é r, a z a n y a g - s z e r k e z e t , a d í s z í t é s - s z í n v a l a m i n t a funkció - f o r m a o l y a n e g y ü v é t a r t o z ó p á ro k , m e l y e k n e k a z o n o s fajsúllyal kell jelenlenniük a tervezés folyamatánál. Azonban e z e k i s m e re t e c s a k a f u n d a m e n t u m á t k é p e z i a t e r v e z é s metódusá n a k , a z e z e k n é l t a n ú s í t o t t a l á z a t a l a k í t j a , a k e l l őe n kézben ta r t o t t , s z ü k s é g s z e r ű f i n a n c i á l i s s z e m p o n t p e d i g re a l i z á l j a az épület et.





_ 015





(04. ábra)

_ 016 Hasonló ez a helymeghatározásho z , h iszen ott is a négy dimenzió, mi n t d etermináló állandó alkotja azt a z i s m e re t e t , a m i n e k f e l h a s z n á l á s á v a l meghatározható pontosan egy o bjektum helye, ezek a szélessé g , a hosszúság, a magasság és az id ő. Hiszen ha ta lálkozni akarunk “valah o l valakivel”, nem elég a GPS k oord i n áta, a “mikor” is f ontos. Ahogyan a tervezés f undamentumaként is négy együ v é tartozó szempontot jelöltem meg, ú gy ezek alapján, a disszertációm a t i s szerkezetileg négy részre bont v a f ol ytatom . (03. kép)



_ 017 (03. kép)

_ 018

H ely - illes z k e d é s

“A tér és a hely között az a k ülönbség, hogy a térnek száma, a helynek arca van. A tér, hacsak nem kivételes, minden esetben p ontos vonalakkal határolható (...) A tér mindig geometriai ábra. A hely mindig festmény és rajz, és nincs b e l ő l e t ö b b , m i n t a z a z e g y. A térnek képlete, a helynek géniusza van. Mert nemcsak t ermészet és környezet, föld, talaj, n övényzet, vizek, hegyek és mindez együttesen. A hely nemcsak az, ahol a dolgok vannak. A hely barátságos, vagy ellenszenves, f élelmetes va gy szelíd, nyugodt (...) Két egyforma hely éppúgy nincs, mint m egism é tlődő pillanat.” ( Ha mva s Béla, 1 9 8 8 . 5 4 .o)

Tér vesz minket körül bárhol is legyünk. A megfoghatatlanul h a t a l m a s k ö r n y e z e t i t é r, m e l y bő l a z e m b e r csak elvenni képes bármit is a l k o s s o n . A z e m b e r l e h a t á ro l j a , degradálja a teret saját é p í t m é n y e i n k e re s z t ü l . E g y m a g a s építményt alkotva és annak tetején állva nem kitágítjuk a teret, pusztán geográfiai szempontból áthelyezzük magunkat egy olyan síkra, a h o l a t e re t a z o t t é r z é k e l h e tő módon tapasztaljuk meg. A m a d a r a k a t a re p ü l é s k é p e s s é g e p re d e s z t i n á l j a a t é r t ö b b s í k o n t ö r t é n ő m e g é r t é s é re . A z e m b e r ódiuma hogy nincs szárnya, ezért a z e m b e r i é r t e l e m m e g j e l e n é s é tő l fogva vágyik a tér érzékelésének má s a s pe k t u s á r a .











_ 019



(04. kép)

_ 020





Szentkirályi Zoltán szerint csak t érbeliséget érzékelünk nem pedig teret és pusztán egyéb tapasztalati beidegződés miatt érzékel j ü k tér nek. E dm u n d Hu sserl német filozófus pedig úgy gondolta, hogy egy m o z g á s k ö z b e n i é s z l e l é s s o ro z a t kelti bennünk a térbeliség b e n y o m á s á t . Te h á t a t é r t e l j e s érzékeléséhez elengedhetetlen a mozgás. Ebből adódóan a nyugalmi állapotban lévő t estként felfogott ember, melynek érzékelése mozdulatlanságából adódóan korlátozott, eltérően érzékeli a teret, mint a ki n es ztézi á t megélő . Kezdetben a tér nem volt több fizikai keretek alkotta lehatárolásnál. Az évszázadok a latt tudatosan komponált tereket

hoztak létre, azonban ezek mindegyike pusztán épületek vagy építészeti elemek térjátékából alkotott kompozíciók voltak a cél é rde k é be n pre de t e r min á lva . A térnek, mint formáló erőnek a felfedezése nem jöhetett volna létre az építészeti anyagok tárházának folyamatos bővülése nélkül. Frank Lloyd Wright dobozokból alkotott t é r s ze r ve zé s e i va g y M i e s v a n d e r Rohe áramló terei is ide vezethetőek vissza. A flexibilis t e re k a l k a l m a z á s a e g y e g é s z e n ú j f a j t a t é r f e l f o g á s t e re d m é n y e z e t t . A földrajzi, etnikai és történelmi alapokon nyugvó viszonya a t é r h e z a z e m b e re k n e k n e m c s a k k u l t ú r k ö r ö n k é n t és tájegységenként, hanem s ze mé lye n k é n t is e lt é r ő .







_ 021



(05. kép) A helynek , m i n t m i n d e n e s e t b e n egyedi “kö r ü l m é n y n e k ” , f i g y e l m e n kívül nem h e g y h a t ó a l k o t ó e l e m e , épületf o rmá ló a la pe le me a t á jo lá s . A fény-árnyék hatáson, mint építészeti e l e m e n t ú l , a z é p ü l e t tájolása alapvetően befolyásolja az embere k v i s z o n y á t e g y a d o t t hely iséghe z, é pü le t h e z, t é r h e z. . .

Csakúgy mint az emberek viszonya a térhez, a terek hangulata is a maguk módján egyedi. Mind a természeti tereknek, m i n d a z e m b e r a l k o t t a , f i z i k a i l a g l e h a t á ro l h a t ó t e re k n e k , utcáknak, s z o b á k n a k s a j á t a u r á j u k van. Ennek az aurának az érzékelése , a n y a g i k i v e t ü l é s é n e k taktilitásán t ú l i é s z l e l é s e a “ h e l y sz elleme”.

_ 022





A teret térfalak határolják, a hely h atártalan. A tér nek tömege van, a hely súlytalan. A térhez illeszkedés vizuálisan megelőzi a gon d ol atot. A helyhez látható módon illeszkedni nem lehet, csak aki á térzi a hely sugallatát, az érti meg, hogy amit lát az a hellyel harmonikus-e vagy sem. Kitűnő példa a helyhez való harmonikus k a p c s o l a t r a Tu r á n y i G á b o r é s Földes László Erdei iskolája (1996), vagy Koller József Pécs-Panoráma d űl ői családi háza ( 2 008) . A térhez való illeszkedés mértékét é s létét minden esetben a funkció kell hogy meghatározza. Míg egyes funkciók megkövetelik a hangsúlyozódást, addig másoknak az el őbbit alátámasztó h o m ogen i zál ás a f eladatuk.

Egy zártsoru lakóház ne harsogjon, de egy múzeum megformálásának gesztusai találják meg a módot hangsúlyozódásának érvényre juttatására. Illeszkedni egy épülethez önmagában nem lehet, mindig összefüggéseiben kell t e k in t e n i a k ö r n ye ze t e t . Te k i n t e t t e l k e l l l e n n i a z o l y a n hangsúlyos elemekre, mint a t e m p l o m t o ro n y v a g y a k á r e g y nagy fa. Ha minden zártsoru ház csak a szomszédait nézve illeszkedne, hamar egy azonos párkány magasságú, azonos tetőidomú sivár tömegsort kapnánk, amely mentes a t ű z f a l a k t ó l . A tű z f a l a k t ó l , m e l y e k minden emberi léptékű város lelkének csillámai, a lenyugvó nap hol megfesti, hol árnyékba borítja őket, de ritmustalan ritmikája ren det t eremt .







_ 023



(06. kép)

_ 024





(6. kép)

“ A hagyományos lakókörnyezeti kultú r a f o g a l m a a l a k ó é p ü l e t e k e n t ú l k i t e r j e d a telek használatára, a melléképüle t e k r e , a z u d v a r é s a k e r t k i a l a k í t á s á r a , magába foglalja a kerítést és a ka p u t , d e f e l t é t e l e z i a s z o m s z é d h a s o n l ó j elleg ű kultúráját is. Ebből következik, h o g y e g y a d o t t é p ü l e t e t , é p í t m é n y t v a g y e lrendezést sohasem lehet környez e t é tő l e l v o n a t k o z t a t v a , m i n t e g y m u z e á l i s j elleg ű objektumként meghatározni, m e r t a v a l ó s á g b a n c s a k k ö r n y e z e t é v e l e gyütt él és feltételezi a település e g é s z é b e n e l f o g l a l t h e l y z e t é t . A t e l k e k alakját, méreteit, megközelíthetőségét, szomszédsági viszonyait, beépíthetőségét, stb. alapvetően településszerkezeti összefüggések d eterminálják, a településszerkezeti ö s s z e f ü g g é s e k p e d i g é p p ú g y f ö l d r a j z i , é ghajlati, tár sadalmi, történelmi, va l a m i n t a z é l e t m ó d b ó l a d ó d ó t é n y e z ők f üggvénye, mint maga a lakókörny e z e t i k u l t ú r a ( . . . ) A t e l e k r e n d s z e r é s a z úthálózat évszázadokon át változa t l a n m a r a d h a t , a z é p í t m é n y e k - m ű s z a k i é s erkölcsi elavulásuk ritmusában - t ö b b s z ö r ö s e n i s l e c s e r é lő d h e t n e k . A m i e f olyamatban folyamatosan újjászüle t i k , a z m a g a a l a k ó k ö r n y e z e t i k u l t ú r á t l é t r e h o z ó é s f e n n t a r t ó h a g y o m á n y. H a g y o m á n y o n é r t j ü k e z e k u t á n a z t a környezetalakító képességet és t e v é k e n y s é g e t , a m e l y i k a v á l t o z ó k ü l s ő f eltételek és a viszonylag állandó t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i a d o t t s á g o k m e l l e t t i s k ép es id ent it ás ának megőr zés ér e és u g y a n a kko r a fo ly a m a to s m e g ú ju lá sr a . ” ( Dr. Meggyesi Tamás - N agy Béla, 1 9 8 6 . 3 . o . )







_ 025



Problémát j e l e n t t o v á b b á a h e l y lokalizációjában a lakókörnyezet drasz tikus á t a la k u lá s a . Az eklektikus utcaképet mutató kisvárosok, de sajnos már az identitá s s a l b í r ó h a g y o m á n y o s építészet tömegbázisának tartott falvak ese t é b e n i s k é rd é s e s , h o g y mely épül e t e k re p re z e n t á l j á k e g y adott település morfológiáját. A hosszú h á z a k m e l l e t t e l t e r j e d t e k az 1950-e s é v e k t ő l a 1 0 m x 1 0 m - e s

sátortetős “kocka házak”, majd sok esetben megjelentek la po s t e t ő s h á zg y á r i é p ül e t e k i s. A n y o l c v a n a s év e k t ő l a j e l e n t ő s e n megnövekedett “kutyaház” forma d í v o t t , a re n d s z e r v á l t á s u t á n p e d i g a fellazult keretek között egyértelmű irányról már nem beszélhetünk. Felvetődik hát a k é rd é s h o g y e g y i l y e n h e t e ro g é n t e l e p ü l é s k é p b e n m i re m o n d h a t j u k h o g y “ h e lyi” .

Egy mára heterogén településképben, az hogy a település morfológi á j á n é s é p í t é s z e t é n k e re s z t ü l a “ g e n i u s l o c i ” - t m e l y i k k o r milyen ép ü l e t e re p re z e n t á l j a l e g i n k á b b , a l e g t ö b b e s e t b e n e g z a k t módon ne m ig az o lható .

Az építés z f e l a d a t a m e g é r t e n i a h e l y s u g a l l a t á t é s a z t a z é p í t é s z e t nyelvére lefordítva közvetíteni az emberek felé. Hasonlóan a költ ő hö z , h i s z a k ö l t e m é n y a z a k ö z v e t í t ő k ö z e g , a m e l y a z o l v a s ó s z á m á r a k a p c s o l a t o t t e re m t m e g f o g h a t a t l a n é s k é z z e l f o g h a t ó közöt t .

_ 026

H egy k ő, S z a t m á r i h á z







(07. kép)





_ 027

_ 028

Hel ys zí n :

Hegykő település a Kisalföldön, a Fertő-tó déli partján helyezkedik el , közi gazgatásilag Gy őr-Mo sonS opron meg ye része. A település egy tájképileg sokszínű, kis területen rendkívül változatos biodiverzitást mutató területen fekszik. Ezen a kis területen, a Fert ő-tájon a geográfiai elemek, a flóra és fauna egymástól j elent ő sen eltér ő megnyilvánulásai f i gyelhet ő k meg. Megtalálható itt a kontinentá lis, síksági sztyepptó, a szubmediterrán dombság, a d eal p i n közé p és mag ashegy ség . A terület már az időszámításunk e lőtti harmadik évezredben lakott volt, 1262-ben említik először í rásos források a települést V illa Igku néven. A történelem f o l y a m á n K a n i z s a y, N á d a s d y, Eszterházy és Széchenyi birtok is vol t.

A területen élő emberek kezdetben halászattal, később “messze földön híres” z ö l d s é g t e r m e s z t é s s e l foglalkoztak, a természettel való ö s s z h a n g m i d i g i s m e g h a t á ro z t a a H e g yk ő n é lő e mbe re k é le t é t . A k ö z s é g a F e r tő - H a n s á g N e m z e t i Park területén feksziik, és a F e r tő / N e u s i e d l e r s e e k u l t ú r t á j n a k része, amely 2001-től a vilá g ö r ö k s é g r é s ze . A tervezési terület a település nyugati szélén helyezkedik el, szemben az új főtérrel, közel a t e r m á l f ü rdőh ö z . A t e l k e n h á ro m épület áll, egy háromszintes, alápincézett főépület, egy u t c a f ro n t i k é t s z i n t e s ü z l e t é s e g y ro s s z á l l a p o t ú g a r á z s . A z é p ü l e t e k karakteréből érzékelhető az é pít é s ü k ide je .











_ 029



(05. ábra)

_ 030



Te rvezés i program: A helyiek által “Szatmári ház”-ként ismert épületegyüttes tulajdonjogát megszerezte a szintén helyi gyökerekkel rendelkez ő tulajdonosú Tor nácos P anzió. Kulcsos házként működő apartmanok elhelyezése volt a tervezés fő v o nala. Emellett a helyi emberek gondolkodásmódjára jellemző módon, sarkalatos pontként j elölték meg a ház reaktiválásának i rányaként a helyi értékekhez való igazodást. A megrendelő n agyjából húsz fő elszállásolására

alkalmas kialakítást kért olyan módon, hogy néhány lakóegység legyen összenyitható és mindegyik szobához tartozzon egy külön helységben lévő pihenő rész, ezáltal bővítve a közeli pa n zió re pe r t o á r já t . Az eredetileg lakóépületnek készült, de több funkcióváltáson á t e s e t t fő t ö m e g é s a z u t c a f ro n t i é p ü l e t 2 0 fő s z á m á r a e l e g e n dő apartmanokká alakítása könnyen b e l á t h a t ó m ó d o n e l f é r a m e g l é vő k u ba t ú r á k ba n .





_ 031



“Nem csak az egyes házak kialakításában megnyilvánuló egészséges formakészség és gyakorlati érzék: magának a falunak meghittebb, egységeseb b k ö z ö s s é g i s z e l l e m e i s m e g k a p ó ( . . . ) A n a g y v á r o s n a k m a m é g sokszor a n é g y s z ö g m é t e r e k u t á n k a p k o d ó , t e l k é t k i u z s o r á z ó , u t c a k é p p e l keveset tö r őd ő k a p z s i s z e l l e m e u t á n t a n u l s á g o s é s ü d í tő a f a l u é s z j á r á s á t követni, am e l y, h a ú g y a d ó d i k , ö n k é n t i s h o z z á a d a k ö z t e r ü l e t h e z a s a j á t j á b ó l , ha ezzel ma g á n a k n e m á r t, a kö z n e k p e d ig h a sz n á l. ” (Padányi Gu ly á s Je n ő , (1 9 3 7 . III. o . )

Terv ez ési f o lya ma t : A tervezés két fő kérdése a szálláshely szolgáltató funkciókra jellemző pragmatikus főlépcső elhelyezésének problematikája, valamint a környezetében deviánsnak tekinthető épület minimális átalakításával a településre jellemző karakterrel a dissz ona n c ia me g s zü n t e t é s e . A terület építészeti karakterét vizsgálva m e g á l l a p í t h a t ó h o g y a z általános é p í t k e z é s i m ó d n e m t é r el a nyugat-magyarországi f o rmátó l. Ah o g y a zt Dr. Élő De z s ő

munkásságából megtudhatjuk, a t e l e p ü l é s t re p re z e n t á l ó é p ü l e t e k utcára néző homlokzattal készültek, a szobák a keskeny telkek végett egymást követve, az utcára merőlegesen helyezkednek el, előttük tornácos k ia la k ít á s s a l. A szélesebb telkeken k e re s z t h á z a k k é s z ü l t e k a g a z d a t e h e t ő s s é g é t h i rd e t v e . A t e l k e n sok esetben, hátravonva, utcára m e ről e g e s , v a g y v e l e p á r h u z a m o s gerinccel, főként fából készült pa jt a me llé k é pü l e t t a l á l ha t ó .

_ 032











(08. kép)

_ 033



Susanne Langer szerint a hely üzeneténe k m e g é r t é s é n k e re s z t ü l az építész f e l a d a t a o l y a n h á z a k a t tervezni, m e l y e k a h e l y j e l l e g e i t összegyűjtik és az emberhez közel hozzák őket. Szavait megfontolv a k e z d t ü n k a h e g y kői építészet kutatásához, amelynek tanulmányo z á s a é s m e g i s m e r é s e után a két é p ü l e t e l h e l y e z k e d é s é t és karakterét vizsgálva arra a követke z t e t é s re j u t o t t u n k , h o g y egyfajta funkcionális maszkkal feloldható az illeszkedés és a f őlépcső h á z pro blé má ja is . Az így kialakuló ambivalens szerkezet egyfelől a helyi építészetet megidéző mementók é n t , m á s f e lő l a fő l é p c ső elhelyezés é t i s m e g o l d a n i h i v a t o t t

elemként értelmezhető, funkcionalitásából adódóan p r a g m a t i k u s e l e m . To v á b b á egyben meg is oldja a zaj és fényvédelmet, valamint a korábbi két elkülönülő funkciót vizuálisan összekapcsolja, hiszen a funkcióváltással összetartozók is le t t e k . Fontosnak tartottuk hogy ne hamis tömegarányt képezzünk a z é p ü l e t e k e l é , e l re j t v e v a l ó d i dimenzióikat. A hegykői népi építészet monográfiáiból “katalógus szerűen” kiválasztott d í s z í tő m o t í v u m o k a t s e m a k a r t u n k “ r á a g g a t n i” t e r v ünk re . Te h á t e z t a z é p í t é s z e t i konglomerátumot egyetlen g e s zt u s s a l ig ye k e z t ünk k e z e l ni .

_ 034







(09. kép)

Ez az egyetlen gesztus úgy kígyózi k a k é t é p ü l e t e lő t t h o g y a r a j z a s z t a l o n a ceruzát fel nem emelve jutunk e l e j é rő l a v é g é re , e z e g y b e n a z t i s jelenti, hogy a két épületet vizuálisan összekapcsolja. A “kígyózó g esztus” egy releváns anyagoktól s z á n d é k o l t a n e l t é r ő v a s b e t o n p e n g e f a l , a minek egy-egy homloklapját min d i g a n n a k a f e l ü l e t n e k a g e o m e t r i a i l e kép ezés e adja, amely előtt épp “ e lh a la d” .

























_ 035



(06. ábra)

Az így ka p o t t f a l “ l y u k a s z t á s á v a l ” a z u t c a f ro n t i t ö m e g e g y s t i l i z á l t tor nácos h á z z á v á l t , m í g a h á t s ó főt ö m e g e g y, a H e g y k őre j e l l e m z ő melléképít mé n yi me g n yilvá n u lá s , a be f o rdít o t t pa jt a k é p é t ö l t ö t t e . A tömegek tő l e l h ú z o t t b e t o n f a l a t ö r t é n e t i é p ü l e t e k f e j lő d é s i s z a k a s z á n a k azt a pilla n a t á t r a g a d j a m e g é s e l e v e n í t i f ö l , a m i k o r a h o s s z ú h á z m e l l e t t meg jelent a t o r n á c . A tor nác m i n t ú j e l e m f l e x i b i l i t á s á v a l h a m a r a z é p ü l e t é s l a k ó i n a k központi terévé avanzsálódott. A mai kor elvárásainak megfelelően az általam “ m e g á l m o d o t t ” p e n g e f a l i s i g y e k s z i k e z t a s z e re p e t b e t ö l t e n i . Egyszerre k é p e z i a f e d e t t - n y i t o t t e l ő t e re t , a f o l y o só t , a l é p c sőh á z a t , az erkély ek e t é s t e r mé s ze t e s e n a t o r n á c o t .

_ 036





A helyi hagyományokat t iszteletben tartva társm űvészetek bevonásával kívántuk a nyers b etonfal rangját emelni. A díszítés kauzális jellegét erősítendő, ha az egyik oldalon adunk, akkor a másikon elveszünk elvet követtük. Az utcafronton s zoborfülkét alakítottunk ki, a hely i házakon több helyen megjelenő hasonló megoldások h a g y o m á n y á n a k re a n i m á l á s a k é n t , valamint annak a gondolatnak a z er ő sítése végett, miszerint egy moder n formanyelvű építményen is van helye társművészeti a lkotásnak. A szobor elkészítésére h elyi m ű vészt kérünk fel. A hátsó f alon, ami a pajta asszociációja, visszaadjuk a falnak amit a s zob orfü l kév el elv ettünk tő le.

A főként fából készült pajtákra jellemző modularitást mutató deszkaburkolat asszociációját próbáltuk a betonfalon megjeleníteni. Olyan módon, hogy a zsalutáblák deszkázatainak betonba maradó “pecsétjén” túl a deszkák minimális széthúzásával, ritkításával a beton “ k i t ü re m k e d h e t ” a d e s z k á k k ö z ö t t . Ezzel az eljárással a minimálisan megjelenő betoncsíkok felületi egyenetlenségeiből a nap já r á s á n a k s u r ló h a t á s á r a , a f é n yárnyék állandóan változó vibrálásának köszönhetően a beton anyagából adódó különbözősége a fától tettenérhető. Ezáltal az asszociáció asszociáció marad, n e m k e lt h a mis é r ze t e k e t .







_ 037



(10. kép)

_ 038





A harmonikus illeszkedés továbbviteleként törekedtünk a település színképi arculatához is i l leszkedni. Az egész betonfal kap e gy vékony mészréteget, ezáltal a fehér szín semlegességének fátylába burkolózva simul a z épület a történeti kör nyezetébe XXI. századi építészeti n y el vezetén ek ellenére. A z illeszkedés tehát ez esetben is a településkép szempontjából fontos, a település karakterét reprezentáló épületekhez történt, nem pedig a szomszédos tömegekhez. Ezáltal az épület a település egészét kompletten tekintve, belesimul az épületek alkotta tömegbe, a közvetlen k ör n yezetén e k pedig irány t mutat.

A Körmendi János elnökölte V i l á g ö r ö k s é g i Te r v t a n á c s 2 0 1 1 . má ju s 1 8 . - a i á llá s f o g la lá s a : “A tervtanács a terv megvalósítását támogatja, kívánja, hogy a kivitelezés is olyan jó le g ye n , min t a t e r v!”

“Amikor az ember helyet foglal valahol a térben - kijelöl (...) A nap már lenyugvóban,még legel a juhnyáj, de a juhász már kitette a drankát, ami csupán valami kerítésdarabnak látszó alakzat. Építményünk - nevezhetjük ennek? m á r b o n tja a te r e t. ” (Ku n ko v á c s L á sz ló , 2 0 0 0 . 1 6 . o . )







_ 039

_ 040

A n y ag - s z e k e z e t

“...a tudás ölt testet a népi építészet alkotásaiban, amelyek a z adott kor technikai színvonalán, az adott helyszínen elérhető a nyagok korlátain belül évszázadok tapasztalatait összesűrítve egészükben és részleteikben e gyaránt igazodnak az adott fizikai környezet, az adott helyszín és é g ha jla t felt ét eleihez...” ( Zöld And rá s, 1 9 9 9 . 1 4 .o.)

A Történeti korokban, mióta a z ember letelepedett és helyhez kötött életviteléből adódóan helyhez kötött építményeket emelt, az építést döntően befolyásolta az adott környezet geográfiája, klimatikus viszonyai és a fellelhető anyagok m egm u n kál h atósága. Minden éghajlati övön kialakult a követelményeknek és eszközöknek megfelelő építési

mó d. Zö ld An dr á s m u n k á s s á g á b ó l tudhatjuk, hogy míg Afrikában gallyakból és földből építkeztek é s a z a l a p v e tő e l v á r á s a m e l e g távol tartása volt. Ennek m e g f e l e lőe n a l e v e gő j á r a t á s é s az árnyékos felületek kialakítása befolyásolta az épületek tömegét. Addig az északi sarkkör közelében az eszkimók is a helyben fellelhető anyagból, a j é g b ől é p í t k e z t e k . I t t a f o r m a a legkisebb lehűlő felületből adódott, a bejárat kialakítása pedig a nem kívánt légcserét a k a dá lyo zt a . E z a k é t s z é l ső s é g e s p é l d a j ó l mutatja a természettel való összhangból adódó építési metódust, de ugyan ez volt megfigyelhető bármely éghajlati vis zo n y k ö zö t t is . A környezet befolyásolta az anyagválasztást, az anyag pe dig a s ze r k e ze t e t .











_ 041



(11. kép)

_ 042





“Az építészet rendelkezésére álló természetes vagy mesterséges építőanyagok döntően meghatározzák az építés l ehet őségeit és a megjelenés t” ( Szent kirá lyi Z oltán - D éts hy Mihály , ( 2002. 10.o.) A fa meghat ározta az összeépítés lehetőségét, a letámasztások módját és számát, a szerkezet v astagságát és ezek a tényezők ál tal ös s zes ség ében a f ormát is. A fának mint építőanyagnak a tulajdonságaiból adódóan az ebből készült építmények könnyedek, ezzel szemben a napon szárított agyagtéglából épült építmények robusztusak. A napon szárított agyagtégla fizikai tulajdonságai miatt szerkezeti értelemben pretenciózus, tehát nagy f alvastagság ot követel és nehezen v iseli a nagyméretű áttöréseket. A harmadik fő történeti építési

anyag a kő, melyet építési szempontból alapvetően a használhatósága szerint osztályoztak, tehát fagyállósági és időjárás állósági kategóriákba s o ro lt á k . Az időszámításunk előtt h á ro m e z e r- ö t s z á z k ö r ü l m e g j e l e nő égetett agyagtégla forradalmasította a kor é p í t é s z e t é t . K e m é n y s é g e a kőv e l vetekedett, formázhatósága pedig soha nem látott lehetőségeket biztosított a kor építőinek. Adottságainak köszönhetően olyan vidékeken is tartós szerkezeteket lehetett emelni ahol a ddig e z le h e t e t le n n e k t ű n t . E z v o l t a k ö n n y ű e lő á l l í t h a t ó s á g a mellett a döntő érv a világszinten t ö r t é n ő e lt e r je dé s é re . Te r m é s z e t e s e n a z é v s z á z a d o k alatt számtalan változata készült, de elmondható hogy a mai napig a moduláris építési módok fő a n ya g a .







_ 043



(12. kép)

_ 044



Később megjelent az üveg, de mint tér modulátor vagy tartószerkezet a modernizmus k oráb an terj e dt el. A z ipari forradalommal megjelent az építőanyagok palettáján az a cél, ez az építészetben hasonló jelentőséggel bírt, mint annak id ej én az égetett ag y ag tégla. “Az ipari forradalom kezdetén az e lső vashidak alakja és szerkezeti részletei még híven másolták a korábbi századok kő- és f aszerkezet ű el ő deit. Azonban alig száz évvel később merész és h atalmas acélszerkezetek épültek a n yugati világban, s kihasználva az a nyagok sze rkezeti szilárdságát, á thidalhatatlan akadályokat győztek l e.” (D a vid J. Brown, 2 0 0 4 . 4 7 .o.) A vasbeton két anyag tulajdonságainak köszönhetően olyan többlettel rendelkezik a homogén anyagokkal szemben, am i predes ztinálta sikerét.





(13. kép) N a g y tű z á l l ó s á g a , m e re v s é g e é s szinte szabadon alakíthatósága a mai kor legfontosabb é pít ő a n ya g á vá t e t t e . 1 9 2 6 - ba n L e Co r bu s ie r k i d o l g o z t a A z ú j é p í t é s z e t ö t p o n t j a c í mű kiáltványát, melyben ír a pillérváz f o n t o s s á g á r ó l , a m i l e h e tő v é t e s z i a szabad alaprajzi alakítást és a teherviseléstől mentesíti a h o mlo k za t o k a t .





_ 045



“Az anyag é s a s z e r k e z e t e g y m á s t kölcsönösen meghatározó kapcsolata az építészet belső fejlődéséne k e g y i k f o n t o s h a j t ó e r e j e . Egy új anyag megjelenése megváltoztatja, vagy akár for r adalmasíth a tja is a sz e r ke z e te t” (Szentk ir ály i Z o ltá n , 1 9 8 0 . 1 1 . o . )







Az anyag és a szerkezet szintézise adja a szerkesztés v áz át, ami t e h á t L e C o r bu s ie r ó t a függetlenedhet az alaprajztól, azonban az épület vizuális idiómájának továbbra is részét képez i. Az évezredek alatt az épület megjelenését döntően befolyásolt a a t a r t ó s z e r k e z e t é n e k anyaga, é s b á r e z m a i s i g a z , mégis már a a z a d d i t í v s z e r k e z e t e k azok amik i n k á b b m e g h a t á ro z z á k egy építmé n y a rc u la t á t .

A tartószerkezettől független, szabad alakíthatóságból adódóan az épület megjelenésében és tereinek csoportosításában szerepet játszó szerkezetek alakítják tehát valójában a mai kor épületeit. Azonban itt is a taktilis recepció a karakterformáló erő bir t o k o s a . Még a transzparenciájából a d ó d ó a n “ l e g ős z i n t é b b ” ü v e g i s l e h a t á ro l , e z á l t a l t ö m e g e t f o r m á l , a f é n y pe dig f e l fe d i i g a z i a rc á t .

_ 046



Ma már több nagyhatású építész k ezeli a felületet egyfajta b őrként a vázon, amit szabadon lehet alakítani. Szép számmal találni köztük jó és rossz példát, d e a lényegi kérdés jelen esetben nem a felhasználás megfelelőségéből hanem az anyagválasztás prob l em ati ká jából f akad. Az anyagok vizuális és taktilis értelemben is érzéseket k özvetítenek, ezek leképezéseib ől településképi sajátosságok a dódhatnak. Azonban a település i vizuális arculattervek döntő t öbbsége nem számol anyagszint ű megjelenéssel, pusztán színmintákra degradálják az épü l etek v iz uális leképez ését.

Wright építészetében minden építőelem egyéb borításoktól mentesen a saját funkcióját jelöli. Ez az őszinte anyaghasználat példaértékű, azonban energetikai k é rd é s e k v é g e t t m a m á r n e h e z e n k i v i t e l e z h e tő , d e t ö re k e d n i k e l l r á . Ma már egy épület anyagának kiválasztása nem olyan evidens min t ő s e in k e s e t é be n . A globalizáció világában bármi b á r h o n n a n b e s z e re z h e tő , sőt m á r a már axiomatikus szabállyá vált hogy az interneten rendelés k ö lt s é g h a t é k o n ya bb. Azonban ne feledjük, hogy ma is ugyanazokat a javakat használjuk fel mint ezer éve, csak épp nem o t t a h o l f e lle lh e t ő e k .

Az építész - m u n k á j a t á r s a d a l o m r a g y a k o ro l t h a t á s á n a k t u d a t á b a n őszinte, hel y a z o n o s a n y a g h a s z n á l a t r a k e l l h o g y t öre k e d j e n . I g a z e z minden lépt é k b e n , h i s z e n a s z űk e b b k ö r n y e z e t re h a t v a , u t c a k é p e t befolyásoló t é n y e ző k é n t , e z e k ö s s z e s s é g e p e d i g v á ro s k é p i s z i n t e n , az urbánus kö r ny ez et mind enko r i kép ét alakítj a.





_ 047





_ 048

P écs , Kap o sv á r i ú t i c sa l á d i h áz

(14. kép)



_ 049

_ 050

Hel ys zí n :

A mai Pécs város területe már az ókorban lakott volt, a honfoglaló magyarok is már lakott települést, Malomszeget t alálták a Tettye patak mentén. A z évszázadok alatt a település régiós szerepe megnőtt, lakosainak száma folyamatosan e melkedett. A XIX. század vége felé már közel negyvenezer l akosú, dinamikusan fejlődő, szép fekvésű, kellemes klímájú k özépváros volt. A z északi várfaltól a Mecsek oldal felé a XX. század közepéig s z ő lő hegyi nyári lakhelyek voltak. A Pécsi Tükék itt töltötték a meleg nyári napokat emeletes házaikban, télen pedig v i s s z a t é r t e k v á ro s i o t t h o n a i k b a . 1930 és 1950 között kiépültek a hegyet kelet-nyugati irányba á tszel ő utak, az Angster József, a Surányi Miklós, a Magaslati és a Havi-hegyi utak alatt “rekedt” szőlőskertek áldozatául estek

az erőszakos urbanizációnak. Gyorsan benépesített területként kusza telekszituációk alakultak ki, a s ző lő t vé g le g f e ls zá mo lt á k . A X X . s z á z a d v é g é re a t e l k e k e t 900-1200 m2-es nagyságúra szabdalták fel, a beépítési intenzitást maximálva 6 lakásos társasházak, sorházak létesültek. A száz évvel korábbi, természetközeli, “villaszerű” beépítés ma csak elvétve f e l l e l h e tő , h e l y é t e g y é r z é k e t l e n , jellegtelenül túlépített, karakter n é lk ü li u r ba n izá c ió vá lt o t t a f e l. Ebben a kaotikus struktúrában helyezkedik el a Kaposvári útnak nevezett észak-déli irányultságú utca. Az utca dereka táján elhelyezkedő 980 m2-es telek az újabb kori t e l e k a p r ó z ó d á s o k n a k k ö s z ö n h e tő e n v i s z o n y l a g n a g y n a k számít az utcában. A terület buja növényzettel benőtt, megkapó h a n g u la t ú .











_ 051



(07. ábra)

_ 052

Te rvezés i program: A középosztálybeli megrendelő egy három hálószobás ház vázlattervi elkészítésére adott megbízást. A négy bekért tervből a z általam készített egyemeletes, téglaburkolatú épület nyerte el a család tetszését, ezután vehette kezdetét a tényleges tervezési f ol yam at. (15. kép)

Te r ve zé s i f o lya ma t : A h e t e ro g é n b e é p í t é s ű , h i v a l k o d ó építményektől sem mentes környezet a beépítési karaktert és morfológiát reprezentáló épületektől mentes. Az utca l e g i dős e b b é p ü l e t e s i n c s h a t v a n éves, többségük azonban húsz évnél fiatalabb, de karakter k o n t in u it á s n e m f ig ye lh e t ő me g . A telekszomszédok között ugyanúgy megtalálható két s z i n t e s , m a g a s t e tős é p ü l e t , m i n t négyemeletes lapos tetős társasház. A ház karakterének irányultságát ezért az épített környezete nem befolyásolhatta döntően. Holisztikus szemlélettel tekintve a környéket felfedezhető még az a lakókörnyezeti kultúrát l é t r e h o z ó h a g y o m á n y, a m e l y f ü g g e t l e n a j e l e n l e g i é p ü l e t e k t ől . Ez a hagyomány a topográfiából, az évszázados utcahálózatból és a helyben található anyagok alkalmazásából, azok megmunkálásának módjából t e vő dik ö s s ze .











_ 053



A tervezett épület utca felől szerényen megbúvó karaktere a telekkel és a flórával összhangr a t ö re k vő , k ö r n y e z e t é re re f l e k t á l ó v i l l á v á a l a k u l a t e l e k f elő l. Az épületnek karakteres horizontáli s t a g o l á s t a d ó e lő t e t ő k alapvető árnyékoló, csapadéktól véd ő funk c i ó i n t ú l e z a g e s z t u s hivatott megteremteni az egyensúlyt é p í t e t t é s t e r m é s z e t i tér között . A z e l n y ú j t o t t p á r k á n y, mint a kö n n y e d l e b e g é s i l l ú z i ó j á t keltő elemként megjelenő szerkezet nem készülhet súlyos vasbetonból. Könnyűszerkezetes additív ele mk é n t é pü l a h á zr a . Burkolása nem lehet sem nehézkes, sem pedig a szerkezeté t ő l i d e g e n , i n d u s z t r i á l i s megjelenése kerülendő.

Nem kapott a funkció kielégítésén t ú l i m e g j e l e n é st , e g y e g y s z e r ű U V és mechanikai roncsolódásnak ellenálló vízszigetelés az anyaga. Nincs vízelvezetése, pusztán a széle felé lejt, ha a csapadék veri, mindenütt egyformán látható módon folyik le róla a víz, akár e g y f a a l a t t á l l v a . H a a z i dőj á r á s ú g y k ívá n ja , jé g c sa p l ó g r a j t a . A s z i n t e k e t e rőt e l j e s g e s z t u s k é n t l e z á r ó e lő t e t ők t e h á t f u n k c i o n á l i s helyüket “megmutatva” alkalmazkodnak az épülethez, i dő v e l m o h á s o d n a k , k o s z o s o d n a k , a csapadék csíkokat színez rájuk, egyszóval “élnek”. Mint átmeneti t e re k é p ü l e t é s t e r m é s z e t k ö z ö t t , a természettel, a klimatikus v i s z o n y o k k a l eg y ü t t v á l t o z n a k a z épület körül, de annak szerves r é s zé t k é pe zik .

_ 054











(16. kép)

_ 055



Az épület megjelenését téglaburkolata határozza meg, az égetett agyagtégláé, amely hosszú ide i g c s a k a k ö v e t é s a f á t tűrte meg maga mellett mint a mecseki s z ő lő h e g y é p í tő a n y a g a , ebből épültek a présházak, a pince bejáratok és a Pécsi Tükék v illá i is . A választo t t t é g l a í z i g - v é r i g h e l y i , kézi vetéssel Villánykövesden kész ítik. Mé re t e : 4 0 x 1 9 x 4 c m. A tégla színe nagyban függ az agyagt ó l , m i b ő l k é s z ü l . P é c s környékére a kissé homokos bordó a j e l l e m ző , í g y a t é g l a e z esetben is ezt az árnyalatot képv iseli.

A különleges tégla texturális jellegéből fakadó ornamentális c i z e l l á l t s á g a , e g y e d i m é re t e a d j a az épület horizontális nyúlását, amit a megfelelő helyeken a s z i n t m a g a s ab l a k o k é s a p i l l é re k váltakozó játékossága rendez h a r mó n iá ba . Az épület architektúráját befolyásoló horizontális nyújtás, amit a gyártatott tégla és az előtetők keltette vizuális torzítás eredményez az időt szimbolizálja. A mai kor formanyelvén kommunikálva visszanyúlik a múltba, azokba az i dő k b e a m i k o r m é g s zől ő h e g y á l l t o t t a h o l ma u r b á nus k a o t i z m us.

_ 056





Az épület két díszítő pillérsort k apott. Egyet az utcai homlokzat “ oromfal díszeként”, egyet pedig a fő gyalogos megközelítés felől. Ezek emelik a megérkezés nívóját, utóbbi a folyamatosan változó f ény-ár nyék játékával ösvényt jelöl k i az “u tazó” sz ámára. A magastető hiánya szembeötl ő, de sem a funkció sem a kon cepci ó nem igény elte. Nem archetipikus épület transzformációjából indultunk ki, hanem a funkcióból és a hely s ugallatából. A sz őlő termesztés f ormai elemei elevenednek itt fel a z évszázados területfelhasználás emlékeként. A hagyomány rétegződéseinek feltárása nem v e z e t s e m a rc h a i z á l á s h o z , s e m pedig historizáláshoz. Az épület v isszanyúlik, nem pedig a múltból j ön. Reprezentálja a kort amiben é pü l .





(17. kép)



_ 057



Az előtet ő k t ö b b h e l y e n á t t ö r t e k , az értékes n ö v é n y á l l o m á n y t n e m a k a r t u k k á ro s í t a n i , e z g o n d o l a t i alapként a z é p ü l e t t e l k e n b e l ü l i elhelyezés é n é l i s m á r l e f e k t e t e t t elv volt. Az előtetőkkel így az épület körbenövi a fákat, ahogyan a t e r m é s z e t ö l e l i k ö r ü l az épülete t . A f á k m e g m a r a d t a k , árnyékot adnak, védenek a csapadé k t ó l , f r i s s í t i k a l e v e gő t , élnek. Az alapvetően vasbeton pillérvázas t a r t ó s z e r k e z e t e t t é g l a tartófalak e g é s z í t i k k i , a z é p ü l e t tartóváza ezáltal vegyes, akár az őt körülvevő változatos beépítésű la k ó k ö r n ye ze t .

(18. kép)

_ 058





Alapvető elgondolás volt az is, hogy ami már helyben megtalálható azt el nem szállítjuk, hel yét m ás s al nem pótoljuk. A kerítés rakott termésk ő, sajnos a lapozás nélkül, ezért újra kellett é píteni, de az építés anyaga és metódusa az eredetivel megegyező. A telken állt egy ro m o s é p í t m é n y, a m i n e k a lábazata terméskő volt, akár a kerítés. Ezt a terméskövet r észben a kerítés újraépítésénél

használjuk fel, részben pedig apróra törve az új épület körül futó járdát alkotja. Bár az új épület koncepciójába nem illett, mégis ilyen apró gesztusokkal igyekeztünk az anyagi szintű kontinuitást az épületek között megteremteni. A régi épület megmaradt tégla falazatából a ciszterna fala készült, míg a további építési törmelék, bontott, aprított beton a kerítés a la po zá s á t s e g ít e t t e .

“ Le Corbusier-nél egy állandó tisztas á g k e r e s é s é n t ú l m e g t a n u l t a m j e l e n l e n n i a szépség születése pillanatában. M i n d e z m é g n a g y o b b s z i g o r ú s á g o t é s m é g magasabb e lvárásokat követel, a s z é p s é g é s a t i s z t a s á g e l v á r á s a i t . ( . . . ) Azáltal, hogy a f őművek születésénél j e l e n l e h e t t e m , m é g i n k á b b m e g é r t e t t e m a részletek fontosságát, azokét a r é s z l e t e k é t , m e l y e k t ú l s á g o s a n h á t t é r b e szorulna k a z együttes ér dekében, mikö z b e n é p p e z e k ke ltik é le tr e a z t. ” ( L ucien Her vé idézet, Gebauer I mola, 2 0 1 0 . 1 6 . o . )







_ 059



(19. kép)

_ 060





Az épület központi helyét, a nappali-konyha-étkező hármasa alkotja, ezt mintegy kibéleltük a megrendelő számára az o tthonosságot szimbolizáló fával. A megfelelő fur nér kiválasztásánál s zempont volt hogy tartózkodjunk mindenféle egzóta alkalmazásától. Helyazonos anyagokban gondolkodtunk a kezdetektől, választásunk az Európai dióra esett. Színében és f l óderosságában leginkább ez illik az épületen használt egyéb an yagok körébe. A kiterjesztett értelemben vett “helyben” kifejtett és helyben feldolgozott anyagok épületen taktilis szinten vett megjelenülésének alapgondolatát

igyekeztünk konzekvensen vé g ig vin n i. A padlót mecseki mészkőből, a n yílá s zá r ó k a t f á bó l t e r ve zt ü k . A z ős e m b e r a m i t a k ö r n y e z e t é b e n talált, azt “vonszolta” be o t t h o n á ba , a ba r la n g ba . Anyaghasználatunkkal ezt a természetes közegével összhangban lévő “modern barlangot” igyekeztünk megjeleníteni, melynek “száját” a ‘ m a j d k i l e n c m é t e re s , p i l l é re k tő l mentes, szintmagas megnyitás alkotja. A kerttel való kapcsolat ezáltal tettenérhető, a belső tér kifolyik, a nap bevilágít, kint és bent összhangjából harmónia á r a d.







_ 061

_ 062

Dís z ítés - S z í n

(20. kép) “4.tétel: Az igazi szépség abból a kiegyensúlyozottsági állapotból f akad, amiko r a szem, az elme és a lélek elégedett, mert nem érzékel h iá nyt .” ( Ow en Jones, 2004. 23.o.) A díszítés az ember belső l ényébő l fakadó szükségszerűség. Nincs olyan népcsoport amelyben n e lenne meg a díszítés igénye. A kezdeti díszítés mint egyfajta alkotás iránti vágy jelentkezett a l egős i b b kultúrákban. A barlangrajzok, a barbár törzsek á larcai és tetoválásai mind erre az ösztönös cselekedetre v ezethet ő k vissza. A vágyra, hogy olyat alkossunk amiről egyéni elképzeléseink, világképünk, g o n dol atai n k v issz akösz önnek. Ez az alkotókedv a barbár törzsek k e zd etl eges munkáiban jobban

tetten érhető mint a kifinomult eszközöket alkalmazó, stílusok h a t á r a i n a k k e re t e i n b e l ü l a l k o t ó mű vé s ze t i a lk o t á s o k o n . Az építészetben a díszítés szintén jelen van a kezdetektől, legyen szó egy adott nép Isteneinek tiszteletéről vagy az ellenség elijesztésének szándékáról. Az építményeken megjelentek azok a jelek, amik fontos je le n t é s t a r t a lo mma l bír t a k . A t ö r t é n e t i k o ro k b a n a z é p ü l e t e k díszítésének foka az adott népcsoport jólétéről és kulturáltságáról árulkodott az utazó számára. A nagy stílusok korában ez a megállapítás fellazult, de legyen szó bármely kor művészi kinyilatkoztatásáról, az elmondható hogy a díszítés, mint az építészet e lide g e n ít h e t e t le n r é s ze je le n vo lt .











_ 063



(21. kép)

_ 064







“ A mű vész számára a színek hatásai a f o n t o s a k : a s z í n e k v a l ó s á g á t f i z i k u s o k é s vegyészek vizsgálják. A színek ha t á s a i t a k ö z v e t l e n s z e m l é l e t m é r l e g e l i é s e llen ő rzi. Tudom, hogy a színek ha t á s a i n a k l e g m é l y e b b é s l e g l é n y e g e s e b b t i tkai még szem számára is láthatatla n s c s a k a s z í v ü n k k e l m é r h e t j ü k . F o g a l m i meghatározás a lényeget nem képes m a g á b a z á r n i ( . . . ) M e g k e l l i s m e r n ü n k é s s zellemileg b irtokba kell vennünk az o b j e k t í v a l a p t ö r v é n y e k e t , h a k i a k a r u n k s zabadulni szubjektív kötöttségeinktő l ( . . . ) A s z í n : é l e t . S z í n e k n é l k ü l h a l o t t l enne a világ. Őseszmék a színek, a k e z d e t től f o g v a v a l ó s z í n t e l e n f é n y e k é s e llentétpárján ak, a színtelen sötétség n e k a g y e r m e k e i , a f é n y p e d i g a s z í n e k a nyja. A fény, a világnak ez az ősjel e n s é g e a v i l á g s z e l l e m é t é s e l e v e n l e l k é t n yilatkoztatja ki a színekben (...) A s z ó é s h a n g a l a k j a , a f o r m a é s a h o z z á t artozó szín a sejtve fürkészett túlvilá g n a k a z e d é n y e i É s a m i k é n t a k i m o n d o t t s zónak színes ragyogást kölcsönöz a h a n g z á s , ú g y a d a s z í n e g y f o r m á n a k l élekkel t eli ze ngés t. A szín ősi lén yege áloms zer ű cs engé s, m u z siká v á v a r á z so ló d o tt fé n y. ” ( Joha nnes It t en, (2000. 9.-10.o.)





_ 065



(08. ábra)

_ 066





(22. kép) A díszítést ől elválaszthatatlan a sz í n . A k e z d e t e k k o r a re n d e l k e z é s re á l l ó színeket használták, később tudatosan megválasztott színhasználat jelentkezett. Ekkor már a színeknek a pszichikai tulajdonságait is f elhasználták. Tudatosan alkalmaz t á k p é l d á u l a f e k e t é t ( h a l á l , f é l e l e m k eltés), a vöröset (vér, figyelmezte t é s ) é s a z ö l d ( t e r m é s z e t , m e g ú j u l á s ) s zínt is, att ól függ ően hogy mily e n h a t á s t a k a r t a k e l é r n i . A s z í n e k e t a z épületek díszítésére már az ó k o r b a n i s e l ős z e re t e t t e l h a s z n á l t á k . Már a kezdetekkor kialakult az é p í t é s z e t é s a t á r s m ű v é s z e t e k k ö z ö t t i s zimbiózison alapuló, interdiszcip l i n á r i s t ö re k v é s a z e g y s é g e s v i z u á l i s é lmény érdekében. Az építészek a z e n t e r i őr k i a l a k í t á s á n á l f re s k ó k a t é s s zobrokat alkalmaztak. Ez a faj t a é p í t é s z e t i f e l f o g á s a X X . s z á z a d el ej éi g tartot t.











_ 067





Ekkor megkérdőjeleződött az épületek díszítésének létjogosultsága, ez elhozta a moder n i z m u s t é s a z o n t ú l e g y egész sor “-izmust”. Ez egy alapjaiban m á s é p í t é s z e t e t h o z o t t magával, a s z e r k e z e t s z e re p e é s jelent őség e a z é p í t é s z e t b e n ö r ö k re megváltozott, a funkció hol a formát követte hol éppen fordítva, a díszítés pedig áldozatává vált a modernizmus dicsőséges előretörésének. Bár az évt i z e d e k a l a t t i d ő r ő l i dő re megpróbálták visszahozni a díszítés t , a z í g y b e k ö v e t k e z e t t stílusjegyi adok- kapokból alapv etően ve s zt e s e n k e r ü lt k i. A modern építészet mára teljességgel ignorálta a hagyományos módon értett

díszítést, nem alkalmaz ornamentikát, az épületet pedig megszabadította klasszikus tagolásos rendszereitől. Ezáltal az egykor minden építész számára evidensnek számító kellékeket, amik mankóul szolgáltak a tömeg alakításában, a modern építészet eldobta. Nemkívánatosnak tekintve a párkányt, a rizalitot és sokszor mé g a ma g a s t e t ő t i s. Ezáltal az épületek homogenizálódtak. A tömegarány mellett a díszítések határozták m e g é v s z á z a d o k o n k e re s z t ü l e g y épület identitását. Nem csak segítettek egy épületet kartográfiailag elhelyezni, de használóinak is ”felületet” biztosítottak ideológiájuk és t ö r t é n e t is é g ü k m a ni fe sz t á c i ó j á r a .

_ 068

A mai korra jellemző homogenizálódott sematizáció u tolérte az építészetet is. Olyan épületek születnek, melyek kis túlzással bárhol lehetnének, h iányzik belőlük az a helyi töltet a mi beazonosítaná és elhelyezné ő ket. Ez az “Ikea-jelenség”. A cég design történeti alapokon nyugvó alkotásai mentesek mindenféle i dentitásra való törekvést ől. Ennek a semlegességnek köszönhetően é ppúgy elhelyezhetőek egy alpes i hüttében mint egy andalúz kávézóban, vagy akár a világ b árm el y pon t ján. A kör nyezeti és etnikai sajátosságoktól mentes “világépítészet” egyik k apaszkodója lehet a visszakapott motívum, ahogyan ezt sokan fel is ismerték. Az identitással bíró építészetnek valóban az egyik kulcsa a díszítés, csakhogy ö nmagában az nem elég. Számos alapvetően modern épületre “aggattak” népi motívumokat,

h o l o t t c s a k a z é p ü l e t f o r m á l á s a k o r, azzal együtt és egy időben lehetséges “igaz módon” díszítést alkalmazni, hiszen csak akkor kapjuk meg a választ hogy az adott szituációban valóban díszíteni kell e vagy elég egy “ f in o m u t a lá s ” . A s z o c re á l ó t a a z é p í t é s z e t n e m alkalmaz társművészeti a l k o t á s o k a t . A z e g y p á r t re n d s z e r, akár a ma is fellelhető totalitárius államok, az építészet nyelvén szólt a nemzethez, ideológiákat közvetített általa. Ennek közérthető eszközei voltak a szobrok, domborművek és épületplasztikák. Ugyanekkor ezek a “díszek” már nem uralták az épületeket, pusztán megmaradtak kapocsnak ember és épület között. A mai, hagyományos díszítéseitől megfosztott, lecsupaszított épületek pusztán a n y a g s z e rű s é g ü k b e n s o k e s e t b e n n e m t u djá k e llá t n i e zt a f e la da t o t .



Az építés z f e l a d a t a e l d ö n t e n i h o g y é p ü l e t é n e k l é p t é k e , f o r m a i s á g a , építészeti elemeinek formanyelve és anyagszintű megjelenése igényel-e társművészeti alkotást. Ez minden esetben szituáció függ ő, az o n b a n a m a i l e t i s z t u l t é p í t é s z e t b e n k ü l ö n ö s e n f o n t o s a művészek közötti kapcsolat, a közös munka újabb egyedi hangsúlyt , külö nleg es j elleg et ad hat az ép ületnek.





_ 069



“Magam se m v á l l a l k o z h a t t a m t ö b b r e a z O r n a m e n t i k a c í mű g y űj t e m é n y ö s s z e á l l í t á s a k o r, m i n t h o g y b e m u t a s s a m n é h á n y, e g y m á s s a l s z o r o s rokonságot m u t a t ó mű v é s z e t i s t í l u s l e g f o n t o s a b b j e l l e m ző i t , a m e l y e k e n b e l ü l az egyedi sajátosságok ellenére általános törvényszerűségek is megfigyelhe t ők . E z é r t i s r e m é n y k e d e m a b b a n , h o g y a d í s z í t ő m ű v é s z e t e k mindegyikére jellemző szépség számtalan megnyilvánulását felvonultató formákat e g y m á s m e l l é á l l í t v a m e g e lőz h e t e m k o r u n k h e l y t e l e n g y a k o r l a t á t , amely a másolással is megelégszik. Sokan a divatot követve anélkül ismételgetik e g y l e t űn t k o r s t í l u s j e g y e i t , h o g y f i g y e l e m b e v e n n é k a z o k a t a körülmén y e k e t , m e l y e k a z a d o t t s t í l u s t s z é p p é t e s z i k - e g y m á s i k k o r b a átültetve eg é s z e n m á s i g é n y e k s z o l g á l a t á b a á l l í t a n a k a k k o r é s o t t h e l y é n v a l ó elemek et, a m e ly e k e z á lta l h a m issá v á ln a k. ” (Owen J one s, 2 0 0 4 . 1 7 . -1 8 . o . )

_ 070

S z igetv ár, Z r i n y i M i k l ó s G i mn ázi u m

(23. kép)











_ 071



_ 072

Hel ys zí n , m e glév őségek:

Szigetvár település a Zselici tájegységen terül el, közigazgatásilag Baranya megyéhez sorolva. A sík területen elhelyezkedő várost kettészeli az Almás-patak, amely gyakran kiáradt a szabályozás előtti időkben, mocsaras ártérré v áltoztatva a kör nyéket. A terület a z ókor óta lakott volt, els ő lakó i a patak közepén elhelyezkedő szigetre építették erősségeiket, melyet az évszázadok alatt várrá fejlesztettek. A vár sorsa mindenkor szorosan összefüggött a település sorsával. Az 1686-ban l eégett település újjáéledt, a XIX. század végén Pécs-Barcs vasútvonalnak köszönhetően bekapcsolódott az ország vérkeringésébe. Az ekkor végbemenő fejlesztések a mai napig döntően befolyásolják a város arcu latát. A meglévő középiskola Szigetvár település ősi magjában, a város közp ontban hely ez kedik el.

A Szecsődi Máté utca és a Zrinyi térre vezető Rákóczi utca sarkánál. A meglévő épület szecessziós stílusú, egyemeletes, “U” alakú beépítéssel indult az 1900-as évek elején B a u m g a r t e n S á n d o r é s H e rc z e g h Zsigmond tervei alapján. Az “U” alakú épület a nyugati főhomlokzaton kiugró két szélső rizalt miatt “H” alakú beépítésnek is t e k in t h e t ő . A Polgári Fiúiskolának épült Magyaros szecessziós épület a L e c h n e r- i s k o l a s t í l u s j e g y e i t hordozza. Baumgarten maga is több munkán dolgozott közösen Lechner Ödönnel, de az ő épületeihez képest puritánabb megfogalmazású épületeket tervezett. Azonban az ilyen vidéki i s k o l á k n á l i s hű m a r a d t a L e c h n e r i nemzeti stílus eszményeihez. Ezek a vidéki oktatási épületek fontos szerepet játszottak abban hogy a Lechneri formavilág az ország e g é s z t e r ü le t é n e lt e r je dje n .

_ 073











(09. ábra)

_ 074



(10. ábra) Az 1904-ben tervezett épület nyugati főhomlokzatáról Rőmer Károly műemlékvédelmi s z akm ér n ök íg y ír: “ Középtengelyére szimmetrikus. Két s zéls ő rizalitja er ősen el őre ugrik. A tégla-architektúra részletgazdag. Hullámíves attikafal, sarkokon 6 db bimbószerű terrakotta csúcsdísz z árja a tégla lizénákat. A földszinti és e meleti ablakok típusa különböz ő , a s zéls ő rizalitokban a 6-6 ablak s zintenként azonos, a mez őkben l évő ablakok (4-4) más típusúak. A középrizalitban hullámíves bejárati a jtó, fölötte n agyméretű üvegablak, e f ölött volt a koronás címer, a szív a lakú attikafal hajlatában további dísz v olt, amely mára már nincs meg. A középső tengelyt toronysisak zárja, a melynek csúcsdísze egy bádogból k észült b a goly.

A Lechner Ödön féle Nemzeti Szecessziós stílusnak k ö s z ö n h e tő e n t ö b b f é l e a n y a g j á r u l hozzá a vizuális egységhez. Megtalálható az épületen klinker tégla, terrakotta, majolika, stukkó, bádog, kovácsoltvas és üveg, az attikafal díszítése pedig a Zsolnay gyár építészeti k e r á miá ibó l t e vő dik ö s s ze .

Az 1906-ban felépült épületet 1 9 6 0 - t ó l t ö b b ü t e m b e n bő v í t e t t é k , m i n d e n k o r a r á j e l l e m ző m ó d o n és stílusban tette hozzá saját épületrészét. Az így kialakult épületegyüttes meglehetősen ve g ye s k é pe t mu t a t . Sem tömegében, sem pedig építészeti karakterében nem kelti e g ys é g e s é pü le t k é pé t .

A Zsolnay gyárból származó elemeket a téma szakértője, D r. Kovács Orsolya műv ész ettö r t é n é s z k u t a t t a :





_ 075





“A szigetvári iskola a városkép értékes történeti eleme, amely a városszövetben betöltött szerepe mellett a múlt századforduló magyar építészetének meghatározó, szecessziós vonulatát magas sz ínv ona lo n  k épviseli. Az épület arányai, a homlokzat tagolása, a téglaornamentikával tagolt   homlokzati síkok dekoratív alkalmazása sajátos, korszerű, egyben pragmatikus építészeti felfogásra utal, ugyanakkor érezhet ően tükrözi Lechner Ödön ha t á sá t .( ...) A stilizált bimbót ábrázoló plasztikus dísz a Földtani Intézet épületén (kivitel: 1897-99)

felhasznált   kerámia elem utángyártott p é l d á n y a . A k e v é s , csúcsdíszként alkalmazott elem takarékos, ugyanakkor egyedi megoldás volt a homlokzat alakításakor. E z t a z i g é n y t j e l z i a bádogból készült szimbolikus értelm ű bagoly p l a s z t i k a , a m e l y e t a homlokzat középpontjában helyeztek el. Az épület padl á s t e r é b e n t a l á l h a t ó kerámia tetőgerinc dísz a Postatakarék é p ü l e t é n l é vő k k e l rokon, feltehetően szintén utángyártott f or ma.( ...) A múlt századforduló gyakorlatában n e m v o l t r i t k a , h o g y a Zsolnay gyá r b a n a z e r e d e t i l e g egy meghatáro z o t t é p ü l e t r e s z á n t kerámiákat később külön megrendelésre i s m é t l e g y á r t o t t á k , az egyedi megrendelés és általában a piro g r á n i t é p ü l e t d í s z í tő elemek ugyanis költségesek voltak .”

_ 076



(11. ábra)

Te rvezés i program: A mi tervezési feladatunk az eredeti kubatúra és a rétegekként r árakódott, egymástól elkülönülő p r a g m a t i k u s é p ü l e t e k ö s s z e k a p c s o l á s a f unkcionális szinten. A tervezési p ro g r a m s z e r i n t z s i b o n g ó a u l a t é r re l é s ú j főbej áratta l v aló bő v ítés v olt a pe n zu m.







A kialakított aula tér alkalmas időszakos kiállításokkal egybekötött, környezet- és természetvédelmi-, kulturális-, műszaki-tudományos-, stb. előadások, közösség formáló rendezvények megszervezésére egy aránt. Alapvető feladatunknak éreztük, hogy a bővítés során az új épülettel h o g y a n t u d u n k m e g f e l e l n i a mai igényeknek és igazodni a nagyrészt eredeti állapotában fennmaradt jelentős szecessziós építészeti értékkel bíró műemlékhe z. Az eredeti épülethez való igazodással, a későbbi korok eltérő megjelenésű ragadványépületeit egységbe kívántuk k o v á c s o l n i , a t ö m b s a r k o n elhelyezett hangsúlyos megjelenéssel optikailag





megvezetve a szemet homogenizáltuk a tömb megjelenését. Az Európai Úniós támogatással megvalósuló felújítások és bővítések nyolc oktatási épületet érintettek Szigetváron, így a keretösszeg szűkössége megindító kegyetlenséggel inspirálta a t e r ve zé s t a z u t o l só p i l l a na t o k i g . Az eredeti elképzelés szerint f e h é r re m e s z e l t t é g l a h o m l o k z a t i díszítéssel készült volna az épület, amely anyaghasználatában is a z e re d e t i é p ü l e t h e z i l l e s z k e d e t t v o l n a , a n y a g i s z i n t e n k ö z re f o g v a az eltérő épületek sorát. Ezt a későbbiekben, tekintettel a v á ro s ro s s z a b b r a f o rd u l ó a n y a g i helyzetére, költségkímélőbb megoldással igyekeztünk megoldani, így az egyöntetű fehér va k o la t me lle t t d ö nt ö t t ünk .

_ 077

Terv ez ési f o lya ma t :

_ 078



A belső terek kialakításánál t örekedtünk a flexibilitásra, hogy minél széleskörűbben lehessen használni a tereket. Az aulatér kialakításánál a hétköznapi zsibongó tér jelleg dominál, de a széleskörű felhasználás érdekében felső bevilágítókat helyeztünk el az ideiglenes kiállítások, alkalmankénti iskolai rendezvények használatánál történő esetleges zavaró megjelenés és nem kívánt fényviszonyok elkerülése érdekében. Az épület megformálásánál egy egyszerű f orm áj ú töm egből indultunk ki. Ez a forma az előző korok hozzáépítésének térfalát visszi tovább. Egy esetleges tömeg k imozdítással nem kívánt módon, ezek a ragadványépületek

hangsúlyozódtak volna, amit mindenképpen szerettünk volna e lk e r ü ln i. A lapostetős tömegképzés lehetőséget biztosított a szűk utcában a teljes homlokzat befogadására. A magasság átfordítása pedig hangsúlyozza a f ő me g k ö ze lít é s t . A hullám motivum átfordítása a tömegen a forgalmas keleti irányból érkezőknek egy hangsúlyos megjelenést biztosít a z é pü le t s zá má r a . A szecessziós inda motivum síkban maradó hullámként való megjelenése az épület i l l e s z k e d é s é re s z o l g á l . E g y o l y a n szignifikáns elemet próbáltunk elhelyezni amely az alapkoncepció részeként a díszítés laudációjaként is f e lf o g h a t ó .

_ 079











(24. kép)

_ 080



Ez az indavonal a szecesszió kedvelt motivumán alapszik, de igyekeztünk a mai kor f o r m a v i l á g á r a l e f o rd í t a n i . E z á l t a l e lkerültük a más korból származó, kiragadott díszítőelem öncélú felhasználását, hamis a lkal m azás át . Ezen egyetlen díszítésként megjelenő forma egyszerű gesztussal reflektál az eredeti s zecessziós épületre, és egyben visszafogottan jelöl ki támadási felületet az új épületen. A korunkra jellemző fehér kubus sematizmusa egyértelműen e lhelyezi az épületet az időben, míg a hullám motívum historizáló megoldások nélkül képes kapcsolatot teremteni a szecessziós épülettel téren és i dőn át.

(25. kép)

_ 081











(26. kép)

_ 082



A főbejárat visszaugrasztásával á thaladunk a hullámmotivum alatt, amelynek fény-árnyék vibrálása különleges hangulatot teremt a megérkezők számára, v isszacsempészve valamit korunk egyszerűsített, minimalista világába a régmúlt korok ornamentalista bejárati szituáció m egfogal m az ásából. A belső udvaron egy nagyméret ű f edett-nyitott teret hoztunk létre, a mi lehet őséget teremt rossz idő esetére is a testmozgásra, valamint kisebb rendezvények lebonyolítására, esetleg évzárók

alkalmával az ünnepség e lő a dó r é s zé t bizt o s ít ja .

fedett

A f e d e t t - n y i t o t t t é r, m i n t é p í t é s z e t i téralkotó elem az iroda több mu n k á já n is vis s za k ö s zö n . Funkcionális értelemben általában ez a megérkezés helye, építészettörténeti vonatkozásban p e d i g e g y f a j t a p o r t i k u s z . A t e re k s o ro l á s á n a k e z e g y o l y a n j e l l e g ű indítása, amely az épület részeként, azzal szoros összhangban állva az épületen kívűl kezdi meg az épület f u n k c ió in a k s o ro lá s á t .

_ 083 (27. kép)

_ 084



Az épület utcai homlokzatán megjelenő hullám motivum itt visszaköszön, emelkedett han gu l atot kölcsönöz v e a f edettnyi tott rés zn ek. A fedett-nyitott tömeg szöget zár be az elő csar nokkal, az udvaron hangsúlyos elemként megjelenő t o r n a c s a r n o k meghosszabbításának vonalát követi, ezzel mintegy bezárva a töm b öt. Ö s s z e s s é g é b e n S z i g e t v á r v á ro s a az átalakításnak, bővítésnek k öszönhet ően -reményeink szerinte gy jól mű ködő attraktív épületel

lett gazdagabb, amely a mai kor elvárásainak megfelelve próbál v á l a s z o l n i a z e l m ú l t k o ro k á l t a l f e lh a lmo zo t t k é rdé s e k re . . . A z i d ő m a j d e l d ö n t i h o g y s i k e rű l t - e választ találnunk vagy csak újabb k é rd é s e k e t v e t e t t ü n k f e l a z u t ó k o r s zá má r a . . . A Központi Építészeti - Műszaki Te r v t a n á c s 2 0 0 9 . j a n u á r 2 9 . - e i állásfoglalása így ír a tervezett épületről: “A műemlék épület analógiájára tervezett, kortárs ornamentikával díszített homlokzatok és a belső kialakítás r é s zle t e ibe n is n a g yo n s zé p. ”





_ 085

_ 086

F u n k ció - f o r m a







“Az épületnek mindig valamilyen gyakorlati rendeltetése, materiális funkciója van, valamilyen céllal h aszná ljá k.” ( Szent kirá lyi Zoltán, 1980. 12.o.)





Az ember minden cselekvése s zándékos, de a szándékossága n e m fü gg az indítéktó l. A mindenkori építőtevékenység t ehát tudatos cselekvés, ezáltal bizonyos értelemben még a legapróbb alkotás szintjén is a természeti és állati cselekvés f ö l ött ál l ó.

Min de n é pít é s ze t i me g n yilvá n u lá s egy reakció, amely valamilyen a k c i ó r a re a g á l . I g é n y e k e t e l é g í t k i , de az igények gyakran me g h a la djá k a le h e t ő s é g e k e t . A l e h e tő s é g e k e t t ú l l é pő i g é n y e k j ó esetben inspirálják az alkotót, ez olyan gondolkodásra sarkall, a m e l y e lő re m u t a t ó m e g o l d á s o k a t s zü lh e t .



_ 087



(28. kép)

_ 088





A z igények kielégítése határozza meg a gyakorlati rendeltetést, a melynek van állandó és id őben változó követelménye. Időben állandó követelménynek azokat az igényeket tekinthetjük, amik a rendeltetésből fakadóan egy adott funkciót minden korban befolyásolnak. Ezek az időtálló közös elemek, egymástól jól elkülöníthető, körülhatárolható funkciócsoportok, építészetileg olyan mélységekig meghatározó e rejűek, hogy joggal beszélhetünk f unkció szerinti differenciálódásról, például templomépítészetről, stadionépítészetről vagy kórházépítészetről. Vannak a zonban olyan követelmények amik idővel okafogyottá tesznek egy f unkciót, mivel a rendeltetésüket

betöltötték vagy a rendeltetést k i v á l t ó o k m e g s zű n t , i l y e n p é l d á u l a vá r a k é pít é s e .



A z i dőb e n v á l t o z ó k ö v e t e l m é n y e k a funkció betöltésén, a c é l s z e rű s é g e n t ú l m u t a t n a k , e z e k a z e m b e r l é n y é bő l f a k a d ó , e z á l t a l az aktuális világkép és egyéb individuális értékek szerint eltérő igények. Minden kor a maga technikai szintjén és eszmei i r á n y u l t s á g a a l a p j á n h a t á ro z t a m e g ezeket. Mikor mi a hasznos, mi a kényelmes és mi a szép, ezek állandó változásban vannak és a f u n k c i ó n t ú l d ö n tő e n b e f o l y á s o l j á k egy épület architektúráját. Te h á t a z é p ü l e t m e g j e l e n é s e döntően időben változó k r it é r iu mo k a la pjá n mó do s u l.





_ 089



Etimológia i l a g a f o r m a s z ó a l a t i n f o rma, any a g s zó bó l e re d. A mindennapokban minden anyagszintű megnyilvánulást formaiság k ö v e t . A f o r m a t e h á t , mint univerzális manifesztum mindenütt je le n va n a vilá g u n k ba n . A történeti korok hajnalán az építészeti forma kifejez őesz k ö z e a g e o m e t r i a v o l t . Eukleidész a z o n b a n m á r f e l f e d e z t e a humánus é r z é k e l é s t m i n t a f o r m a érzékelésének befolyásoló tényezőjét. A Bauhaus követői a forma fogalmát kiterjesztették az épülete k b e re n d e z é s i r é s z l e t e i n keresz tül a vá ro s i lé pt é k ig . Az építészeti forma evolúciója napjainkban is tetten érhető,

ahogyan a szemlélő közönség világképe alakul -torzul vagy fejlődik- úgy változik a forma me g ít é lé s e is . A formális tárgy méretén és a szemléléstől lévő távolságán múlik befogadásának lehetősége. Épület méretű objektumok esetében egyetlen aspektusból a látásunkra nem hagyatkozhatunk. Mozdulatlan tárgyként tekintve is minden homlokzaton tetten érhető a forma, ekkor azonban az érzékelés szintjén az épület tömegét csak a tapasztalat útján szerzett tudásból táplálkozó g o n do lk o dá s u n k é p í t i fe l b e nnünk .

_ 090



“ Míg a topográfiai elem a terep adotts á g a i h o z k a p c s o l ó d i k , a d d i g a m o r f o l ó g i a i e lem mintegy versenyre kel a bioló g i a i é s n ö v é n y t a n i f o r m a s t r u k t ú r á j á v a l , k ettejük közö tt pedig a plasztikus ala k í t á s t e r e m t r o k o n s á g o t , a m e l y a b a r o k k k or óta folyamatosan szerepet játs z i k a z é p í t é s z e t b e n . A z t a t é n y t , h o g y a morfológia inkább természeti, mint s e m k u l t u r á l i s e lő k é p e k r e v o n a t k o z i k , j ó l mutatja Gehr y bilbaói Guggenheim M ú z e u m á n a k a m o r f , c s á p s z e r ű a l a k z a t a i . E gyedül talán az eltorzított “hajótö r z s ” m o t í v u m a u t a l a h e l y s z í n r e , a z i t t k o rá b b a n m űködő hajógyár r a” ( K ennet h F ra mpton, 2009. 468.o.)



A díszítéstől, történeti épülettagolási elemektől, a t ársm űvészeti megnyilvánulásoktól és az épület “ház formájától” megszabadított “meztelen é pítészet” a “díszít ő formálásban” t alálta meg azt a karakter formáló irányultságot amit a lecsupaszítással elvesztett. Kialakult a morfológián alapuló építészet, ami a kubistától a formai organikuson át eljutott egy amorf, fluid építészetig. Azonban az épületet szoborként k ezel ő morfológia nehezen találja

h e l y é t k l a s s z i k u s , z á r t s o r u v á ro s i k ö ze g be n . A mankóit vesztett építésznek szobrászként kell helyt állnia, és ez nagyon keveseknek sikerül. Alapvető problémát jelent az esztétikai megformáláson túl, az épület belsőnek az összhangba h o zá s a a pla s zt ik u s k ü ls ő ve l. Ez gyakran antagonisztikus megoldásokhoz vezet a belső struktúra és a külső viszonyok között. Az épület sok esetben öncélú formálása gazdaságtalan a la pr a jzo k a t s zü l.





_ 091



(12. ábra)

_ 092





Az alaprajz “tisztasága” és f unkcióval v aló összhangja az az é pítészeti minimum, amit minden megrendelő elvár a tanult építésztől. Ma, amikor egy egyszerű igényszinten lévő száz négyzetméteres családi ház bekerülési költsége minimum h uszonöt millió forint. Az építész b é re p e d i g k a m a r a i d í j s z a b á s o n a lapulva egy százalék, különösen ebben a recessziós időszakban jogos elvárásnak tekinthető a m egfel el ő a laprajz i alakítás. Ha csupán egy gazdaságtalannak t űn ő “felesleges” négyzetmétert le t udunk masszírozni az alaprajzról, ú gy, hogy az építészeti értékek ne csorbuljanak, akkor a bérünket m á r m e g s p ó ro l t u k a m e g re n d e l ő számára, ez a szerkesztési metódus pedig a száz négyzetmétert száz hasznos n é gyzetm éte rré av anz sálhatja.

“Három dolgot kell minden épületnél figyelembe venni (amint Vitruvius mondja), amelyek nélkül egyetlen épület sem érdemli meg a dicséretet: és ezek a hasznosság vagy kényelmesség, a tartósság és a szépség. Mert nem lehet tökéletesnek nevezni azt a művet, amely ugyan hasznos, de csak rövid i d őr e , v a g y a m e l y h o s s z a b b i dő u t á n nem kényelmes, vagy amely m i n d k e t t ő v e l b í r, d e s e m m i f é l e ke c se ssé g g e l n e m r e n d e lke z ik. Kényelmes akkor lesz, ha minden r é s z n e k a l k a l m a s h e l y, m e g f e l e l ő elhelyezés jut, nem kisebb, mint amekkorát a méltóság megkíván, és nem nagyobb mint amekkorát a célszerűség megkövetel: és m in d e n a sa já t h e ly é n le sz . ” ( An d r e a Pa lla d io , 1 9 8 2 . 1 5 . o . )







_ 093



A funkcióból adódó alaprajzi szerkesztés minden funkció esetében m á s é s m á s e l v á r á s o k a t állít az ép í t é s s z e l s z e m b e n . M á s tudást, más tapasztalatot kíván egy iskola tervezése, mint egy lakóházé v a g y e g y b í r ó s á g é . Te h á t az építész n e k m i n d e n e s e t b e n m á s és más e m b e re k e n k e re s z t ü l k e l l

megtapasztalnia az épület leendő használóinak megelégedésére s z o l g á l ó i g é n y e k e t . U g y a n a k k o r, akár a színész, aki karakterek megformálásával közöl szerepe szerinti gondolatokat, az építész is karaktereken keresztül tudja m e g i s m e r n i a s z e re p lő k i g é n y e i t , “ in dít é k a it ” , e bb ő l a d ó d ó a n:

Az építész egyik legközelebbi rokon szakmája a színész. Az építésznek úgy kell megterveznie az adott épületet, hogy a leendő h a s z n á l ó i bő r é b e b ú j v a ú g y t u d j o n g o n d o l k o d n i , m i n t h a a z adott fog l a l k o z á s v a g y é l e t v i t e l a z ő s o k é v t i z e d e s e m p í r i á j á b ó l adódó ev i d e n c i a l e n n e . Te h á t m í g a s z í n é s z a c é l é rd e k é b e n elját ssza a s z erep et, ad d ig az ép ítés z elméleti s íko n m e g é l i a z t .

_ 094

P écs , C s o r t o s G y u l a u t c a i cs al ádi h áz







(29. kép)





_ 095

_ 096

Hel ys zí n , m e g lév ő ség ek:

A Csortos Gyula utca mai képe változatos, egységes építészeti k araktert ő l mentes, jelent ős az új é pületek aránya. Szép panorámája miatt az utóbbi évtizedben f rekventált területté avanzsálódott zöldövezeti utca a jómóduak k örében különösen kedvelt. Sorra “ nő nek ki” a különböző minőség ű épületek. A különleges g eometriájú, “pöröly alakú” telek délnyugati panorámája felé kiszélesedik, terepviszonyait t e ki n tve s í k. Te rvezés i program: A megrendelővel történtő első egyeztetésen körvonalazódó tervezési program egy három h áloszobás, szomszédok felé zárt cs al ád i h ázat pro g no sz tiz ált.











_ 097



(13. ábra)

_ 098

Te rvezés i fo l y amat:

A lakóház tervezés az egyik l egösszetetteb tervezési folyamat, i t t minden ami a funkcióból fakad egys zerre érv ény esül. A megrendelő igényeit életmódja, társadalmi helyzete éppúgy befolyásolhatja mint a családi állapota és a kora. Az ember személyiségének alakulásában d önt ő szerepet játszik családi és k u l t ú r á l i s h á t t e re , e z a l a p v e t ő e n befolyásolja az “otthonról” kialakult képét. A mai házak óhatatlanul is egy társadalmi rétegződés kifelyezőeszközei, ennek szerepe a tervezésben megrendel ői oldalról tudatos kérés is l eh et. Esetünkben a kérés egy az utca f el ő l zárt, szomszédoktól elforduló épület volt, ami a lehető legnagyobb egybefüggő kertel számol és a panoráma felé





megnyílik. A telek geometriájából fakadóan egy “L” alakú épületet képzeltünk el, ami a szomszédok irányába földszintes tömegként, lőrésszerű megnyitásokkal kommunikál. Ugyanakkor a panoráma felé tölcsérszerűen nyit. Az így kialakuló tömegre hatványozva igaz, hogy csak m o z g á s s a l b e f o g a d h a t ó k a r a k t e r re l rendelkezik, hiszen a s z e r k e s z t é s bő l a d ó d ó a n m i n d e n ir á n ybó l má s a rc á t mu t a t ja . A földszintesből emeletesbe á t m e nő, f é l n y e re g t e tő s t ö m e g e t a funkció a végletekig alakította, a kettő koherenciája elválaszhatatlanul formálta az épületet. A szükséges helyiségeket sorravéve, azokat alapterület és belmagaság viszonyában megvizsgálva kikristályosodott a z é pü le t be ls ő re n dje .







_ 099



(30. kép)

_100





A környezetpszichológia szerint minden térnek a funkció ismeretének birtokában lehet d efiniálni a dimenzióit. Tehát ha tudjuk a helyiség rendeltetését, akkor meg tudjuk határozni a z ehhez sükséges alapterületet és belmagasságot, amiket sohasem szabad külön kezelni. Badarság azt mondani hogy ennek vagy annak a helyiségnek nagy b elmagasság szükséges, amíg az alapterülete nem körvonalazódik. Minden hely hatással van az emberre, rossz megválasztásuk akár szorongást és egyéb betegségeket idézhet elő.

Ugyanekkor ezen tények i s m e re t é b e n t u d a t o s a n a l a k í t h a t ó a z é p ü l e t b e l s ő é s k ü l ső t ö m e g é v e l az ember pszichikai állapota. Figyelembe véve a környezetpszichológiai elveket a funkciócsoportok kirajzolták elhelyezkedésüket a “tölcséren” belül, ezáltal alakítva annak me g je le n é s é t . Az utca felé alacsony b e l m a g a s s á g ú t e re k , a z e l ős z o b a , a garázs és a gépészet kerültek, míg a kitáruló tér felét a n a g y m é re tű n a p p a l i , m á s i k f e l é t p e d i g a k é t s z i n t e n m e g j e l e nő l a k ó f u n k c ió k f o g la lt á k e l.





_101



(31. kép)

_102



“ Az építész a formák rendszerbe sze d é s é v e l r e n d e t t e r e m t , l e t i s z t u l t s z e l l e m i a lkotást hoz létre: a formákkal érzés e i n k r e h a t , p l a s z t i k a i é l m é n y e k e t v á l t k i , a kialakított kapcsolatrendszerrel mé l y v i s s z h a n g o t é b r e s z t b e n n ü n k , h i s z e n o lyan rend mértékét adja meg, mely e t a v i l á g e g y e t e m r e n d j é v e l ö s s z h a n g b a n levőnek érzünk. Amikor szellemünk irányát és szivünk lüktetését m egha t á rozza, megér ezzük a s zéps ég e t. ” ( L e C orb usier, 1 9 8 1 . 1 9 .o.)



(32. kép)









_103



(33. kép)

_104



A zonban ek kor még a rajzasztal fölött, inkarnálódott gondolatti k ivetülésként bejárva az épületet f eltün ő volt a panoráma felé nyitó “L” alakú tölcsér megérkezési szi tu áci ój án ak “siv ársága”. A nyomott “tölcsérvég” miatti szürke, mindennemü nagyvonaluságot mellőző bejárat “cselédbejáratnak” tűnő megérkezést eredményezett. Ezért a megérkezést reprezentatív térré avanzsáló gesztusként megemeltük a tet ő vonalát ezen a z oldalon. Az így kialakuló tömeg e gy olyan asszimetrikus “L” alakká v áltozott, aminek bár a funkcióból

adódó tölcsérszerüségének fokozódó nyitása továbbra is megmaradt, de a tompaszög felöli oldalon két, egymással szöget be zá r ó f é ln ye re g t e t ő a la k u lt k i. A földszinti lakóegységbe két hálószoba és egy nagyméretű, reprezentatív fürdőszoba került integrált szaunával. Ezek a h e l y i s é g e k - c s a k ú g y, m i n t a nappali- a panoráma felé nyitnak. A s z i n t m a g a s n y í l á s o k o n k e re s z t ü l a fedett-nyitott átmeneti térre, a teraszra juthatunk. Ez mellett kapott helyet az úszómedence is, a k ilá t á s f e lé t á jo lva .





_105



C W

A

N AU

SZ NY

HA

ZU

1

2

5

(14. ábra)

_106



A z emeleti szint lényegében két h áló,- és egy fürdőszobából áll, ez a földszinthez képest a panoráma f elé előreugrik, mivel itt már nincs szükség teraszra, valamint a tömeg lendületét így fokozni tudtuk. A kerti fő homlokzaton t ökéletesen tettenérhet ő a funkció épülettömeget alakító mivolta. S zépen kirajzolódnak a különböz ő funkciókból adódó méretbeli e ltérések, a kialakult tömeg ezálta l az alaprajz homlokzati k i vetü l és ekén értelmez hető . A “kialakult” szó többszöri használata az épületnél nem alaptalan, hiszen a funkció és a tömeg a legmesszemenőkig

közösen alakították az épület formáját. Nem követte a forma a f u n k c i ó t , m i n t a h o g y a n f o rd í t v a sem lenne helyénvaló állítani. Együtt vettek részt az alakításban, egymást kiegészítve, valamint a helynek, mint állandó jelennek, az anyagnak és a szerkezetnek jelenlétével rendezték egységbe az épületet. A szín anyagszintű érzékelésének és az építészeti formák ablakmozgatáson tettenérhető díszítésként felfogható játékosságának h a t h a t ó s k i e g é s z í t é s é v e l j ö t t l é t re a z a z a rc h i t e k t ú r a , a m i t a z é p ü l e t karakterének, összességében az é pü le t n e k n e ve zü n k .







_107



lé

gt

ér

1

2

5

(15. ábra)

_108



(34. kép)

“ A családi ház az építtet ő és az é p í t é s z k ö z ö s m e g e g y e z é s é ből s z ü l e t i k . Az építkezés szimbolikus honfoglalás , a f ö l d b i r t o k b a v é t e l e , l e t e l e p e d é s , ú j é let kezdete. A ház egyrészt vágy a i n k m e g t e s t e s ü l é s e , a m e l y b e n e g y f a j t a optimizmus ölt testet, remény a jobb életre. Ugyanakkor a lakóházzal g azdasági elő nyök, vagy társadalmi s t á t u s z i s e l é r h e tő. E n n e k e g y i k l á t v á n y o s megnyilvánulása a konyha és a fürdőszoba esztétizálódása. A ma fürdőszobája színpad szerű: nagyobb lett, fényűzőbb, elegáns, a szaniterberendezések mint kiállítási tárgyak jelennek meg benne. A fürd ő szoba felértékel ődése a fogya s z t ó i k u l t ú r a e r ős ö d é s é n e k k ö s z ö n h e t ő , a mi a test felértékel ődésével is össze f ü g g . A f ü r d ős z o b a a p r e s z t í z s k i f e j e ző j e . Ennek még látványosabb példája az úszómedence, ami a jómód és a sikeresség eszményét képviseli. B i r t o k o l n i a k o r á b b a n c s a k k ö z ö s s é g n e k é pített létesítményt, a kiválasztotts á g é l m é n y é t a d j a . E z z e l v i s z o n t e g y r e c sökken a z ember nek az anyagi világ g a l sz e m b e n i a u to n ó m iá ja . ” ( Léva i- K a nyó J udit, 2009. 6.o.)





_109



_110

Ö s s zegzés :





Disszertációmban az általam felál l í t o t t s z e m p o n t re n d s z e r a l a p j á n , n é g y fő , együvé tartozó pár alapján mu t a t t a m b e s a j á t m u n k á i m o n k e re s z t ü l a zt az építészeti gondolkodásmódo t , a m e l y - v é l e m é n y e m s z e r i n t - e l v e z e t a “harmonikus” épületek tervezésé h e z . Ú g y g o n d o l o m , e z e k j ó l p é l d á z z á k azt az empírián alapuló tervezési magatartást, amely az építészeti t e rvezés al apját kell hogy képez z e.







_111



_112

T ézi s ek:





T é zis1: Mindent összevetve azonban nem az az igazi kérdés hogy k ü l ön bözü n k-e, hanem hogy t ud unk- e külö nb ek lenni? T é zis2: A hely - tér, az anyag - szer k e z e t , a d í s z í t é s - s z í n v a l a m i n t a funkció - forma olyan együvé t a r t o z ó p á ro k , m e l y e k n e k a z o n o s fajs ú l l ya l kell jelenlenniük a t ervez és fo ly amatánál. Azonban ezek ismerete csak a f u n d a m e n t u m á t k é p e z i a t e r v e z é s metódusának, az ezeknél tanú s í t o t t a l á z a t a l a k í t j a , a k e l l ő e n k ézben tartott, szükségszer ű fin a n c i á l i s s z e m p o n t p e d i g re a l i z á l j a az é pü l etet. -Tézis3, hely - tér : Egy mára heterogén településképben, az hogy a település morfológiáj án és építészetén ke re s z t ü l a “ g e n i u s l o c i ” - t m e l y i k k o r milyen épülete reprezentálja le g i n k á b b , a l e g t ö b b e s e t b e n e g z a k t módon n em igazolhat ó. Az építész feladata megérteni a h e l y s u g a l l a t á t é s a z t a z é p í t é s z e t n y e l v é re l e f o rd í t v a k ö z v e t í t e n i a z e m b e re k f e l é . H a s o n l ó a n a költ őhöz, hisz a költemény az a k ö z v e t í t ő k ö z e g , a m e l y a z o l v a s ó s z á m á r a k a p c s o l a t o t t e re m t m e g f o g h a t a t l a n é s k é z z e l f o g h a t ó között.







_113



-Tézis 4 , a n y a g - sz e r ke z e t: Az építés z - m u n k á j a t á r s a d a l o m r a g y a k o ro l t h a t á s á n a k t u d a t á b a n - őszinte, h e l y a z o n o s a n y a g h a s z n á l a t r a k e l l h o g y t ö re k e d j e n . I g a z ez minde n l é p t é k b e n , h i s z e n a s z ű k e b b k ö r n y e z e t re h a t v a , u t c a képet bef o l y á s o l ó t é n y e z ők é n t , e z e k ö s s z e s s é g e p e d i g v á ro s k é p i szint en, az ur b ánus kö r ny ez et mind enko r i kép ét al a k í t j a . -Tézis 5 , d ísz íté s - sz ín : Az építés z f e l a d a t a e l d ö n t e n i h o g y é p ü l e t é n e k l é p t é k e , f o r m a i s á g a , építészeti elemeinek formanyelve és anyagszintű megjelenése i g é n y e l - e t á r s m űv é s z e t i a l k o t á s t . E z m i n d e n e s e t b e n s z i t u á c i ó függ ő, az o n b a n a m a i l e t i s z t u l t é p í t é s z e t b e n k ü l ö n ö s e n f o n t o s a művészek közötti kapcsolat, a közös munka újabb egyedi hangsúlyt , külö nleg es j elleg et ad hat az ép ületnek. -Tézis 6 , fun kc ió - fo r m a : Az építész egyik legközelebbi rokon szakmája a színész. Az építésznek úgy kell megterveznie az adott épületet, hogy a leendő h a s z n á l ó i bőr é b e b ú j v a ú g y t u d j o n g o n d o l k o d n i , m i n t h a a z adott fog l a l k o z á s v a g y é l e t v i t e l a z ő s o k é v t i z e d e s e m p í r i á j á b ó l adódó ev i d e n c i a l e n n e . Te h á t m í g a s z í n é s z a c é l é rd e k é b e n elját ssza a s z erep et, ad d ig az ép ítés z elméleti s ík o n m e g é l i a z t .

_114



Nyi l atkozatok:



A disszertációmban bemutatott épületek építészeti tervezésénél alkotók voltak:



Hely - Illeszkedés:



Hegykő, Szatmári ház

Építési engedélyezési terv (2011): vezető tervező: Koller József építész tervező: Lőke Ferenc

Kiviteli terv (2011): vezető tervező: Koller József építész tervező:Lőke Ferenc

Anyag - Szerkezet:

Pécs, Kaposvári úti családi ház

Építési engedélyezési terv (2012): vezető tervező: Koller József építész tervező: Lőke Ferenc

Kiviteli terv (2012): vezető tervező: Koller József építész tervező:Lőke Ferenc





_115



Díszítés - Szín:

Szigetvár, Zrinyi Miklós Gimnázium

Építési engedélyezési terv (2009): vezető tervező: Koller József építész tervező: Bánfalvi Zoltán, Lőke Ferenc

Kiviteli terv (2010): vezető tervező: Koller József építész tervező: Bánfalvi Zoltán, Lőke Ferenc építész munkatárs: ifj. Csatai László, Hoffecker Ákos

Funkció - Forma:

Pécs, Csortus Gyula utcai családi ház

Építési engedélyezési terv (2009): vezető tervező: Koller József építész tervező: Lőke Ferenc

Módosított építési engedélyezési terv (2010): vezető tervező: Koller József építész tervező: ifj. Csatai László, Lőke Ferenc

Kiviteli terv (2010): vezető tervező: Koller József építész tervező: ifj. Csatai László, Lőke Ferenc

_116

Á b ra- és képjegy z ék:





01.ábra 02.ábra 03.ábra 04.ábra 05.ábra 06.ábra 07.ábra 08.ábra



09.ábra 10.ábra 11.ábra 12.ábra

13.ábra 14.ábra 15.ábra

egyén a tömegben klimatikus viszonyok hatására kialakult épületformák ellentét “tervezési állandó” helyszínrajz (Hegykő) “robbantott ábra” helyszínrajz (Pécs, Kaposvári út) Johannes Itten: A hét színkontraszt I Johannes Itten (2000): A színek művészete, Göncöl Kiadó, Budapest - Scan (37.o., 41.o., 49.o., 51.o., 55.o., 57.o., 61.o.) helyszínrajz (Szigetvár) Zrinyi Miklós Gimnázium - homlokzati részlet Zrinyi Miklós Gimnázium - tervezési korok Coop Himmelb(l)au, Wolf D. Prix előadás I fotó: Lőke Ferenc (2011), Budapest - BME Q épület helyszínrajz (Pécs, Csortos Gyula utca) földszinti alaprajz (Pécs, Csortos Gy. utcai családi ház) emeleti alaprajz (Pécs, Csortos Gy. utcai családi ház)

01.kép



02.kép

03.kép

04.kép

05.kép

06.kép

07.kép

08.kép

09.kép

10.kép

Stephanie Beck (2010): Neighborhood Arrangement #2:Maze I fotó: Lőke Ferenc (2013), Cité Museum-Párizs: Architectures de Papier kiállítás Egyén a tömegben I fotó: Lőke Ferenc (2013), Pécs “Találkozó hely” I Lőke Ferenc (2012) Orfű Hely - Illeszkedés I fotó: Lőke Ferenc (2010), Ljubljana Szoba Párizsban I fotó: Lőke Ferenc (2013), Párizs Tűzfalak I fotó: Lőke Ferenc (2013), Pécs Hegykő I fotó: Koller József (2011), Hegykő Pajta Hegykőn I fotó: Koller József (2011), Hegykő Átalakulás I fotó: Lőke Ferenc (2011), Hegykő Szatmári ház I render: Lőke Ferenc (2011)







_117



11.kép

12.kép

13.kép

14.kép

15.kép

16.kép

17.kép

18.kép

19.kép

20.kép

21.kép

22.kép

23.kép

24.kép

25.kép

26.kép

27.kép

28.kép

29.kép

30.kép

31.kép

32.kép

33.kép

34.kép

Anyag - Szerkezet I fotó: Lőke Ferenc (2013), Párizs Tégla I fotó: Lőke Ferenc (2013), Pécs Le Corbusier (1931): Villa Savoye I fotó: Lőke Ferenc (2013), Poissy Kaposvári úti családi ház 1. I fotó: Lőke Ferenc (2013), Pécs Kaposvári úti családi ház 2. I fotó: Lőke Ferenc (2013), Pécs Kaposvári úti családi ház 3. I fotó: Lőke Ferenc (2013), Pécs Kaposvári úti családi ház 4. I fotó: Lőke Ferenc (2013), Pécs Kaposvári úti családi ház 5. I fotó: Lőke Ferenc (2013), Pécs Kaposvári úti családi ház 6. I fotó: Lőke Ferenc (2013), Pécs Népi maszkok I fotó: Lőke Ferenc (2013), Quai Branly Museum-Párizs Notre Dame I fotó: Lőke Ferenc (2013), Párizs Lépcső - Cité Museum-Párizs I fotó: Lőke Ferenc (2013), Párizs Zrinyi Miklós Gimnázium 1. I fotó: Koller József (2011), Szigetvár Zrinyi Miklós Gimnázium 2. I fotó: Koller József (2011), Szigetvár Zrinyi Miklós Gimnázium 3. I fotó: Koller József (2011), Szigetvár Zrinyi Miklós Gimnázium 4. I fotó: Koller József (2011), Szigetvár Zrinyi Miklós Gimnázium 5. I fotó: Koller József (2011), Szigetvár L.A. de Cessart és J. Dillon (1804): Pont des Arts I fotó: lőke Ferenc (2013), Párizs Csortos Gy. utcai családi ház 1. I fotó: ifj. Csatai László (2011), Pécs Csortos Gy. utcai családi ház 2. I fotó: ifj. Csatai László (2011), Pécs Csortos Gy. utcai családi ház 3. I fotó: ifj. Csatai László (2011), Pécs Csortos Gy. utcai családi ház 4. I fotó: ifj. Csatai László (2011), Pécs Csortos Gy. utcai családi ház 5. I fotó: ifj. Csatai László (2011), Pécs Csortos Gy. utcai családi ház 6. I fotó: ifj. Csatai László (2011), Pécs

_118

I rod al om j egyz ék:





_Andrea Palladio (1982): Négy könyv az építészetről. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Budapest _Balogh István (2003): Az építészeti forma. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest _Batár Attila (2005): Láthatatlan építészet, Ab Ovo Kiadó, Budapest _Bun Zoltán (2011): Az elmélet és a tervezés-módszertan változása a dekonstrukciótól a topografikus gondolkodás felé az ezredforduló építészetében. Doktori értekezés. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Csonka Pál Doktori Iskola, Budapest _Bruce Brooks Pfeiffer (2006): Wright. Vince Kiadó, Budapest. _David J. Brown (2004): Hidak - Háromezer éve harcban a természettel. Kossuth Kiadó. Budapest _Déry Attila (2010): Öt könyv a régi építészetről - 1. Alapozások és szerkezeti anyagok. Terc Kiadó, Budapest _Déry Attila (2002): A forma visszaszerzése. TERC kiadó, Budapest _Deyes Sudjic (2007): Épületkomplexus. HVG Kiadó, Budapest _Dúll Andrea (2010): A környezetpszichológia alapkérdései - Helyek, tárgyak, viselkedés. L’Harmattan Kiadó, Budapest _F.L.Wright (1974): Testamentum. Gondolat Kiadó, Budapest.







_119



_Fekete Szilárd - Fodróczy József - Ivanics Ferenc - Körmendy János (2011): Fertő-táj építészeti segédkönyv,1. Táj, települések és épületek - Építészeti minőség a Fertő-tájon. Fertőtáj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület (Kiadó), Fertőd _Gebauer Imola (2010): Lucien Hervé 100. Szépművészeti Múzeum, Budapest _Gerle János - Kovács Attila - Makovecz Imre (1990): A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest _Hamvas Béla (1988): Az öt géniusz - A bor filozófiája. Életünk Szerkesztősége és a Magyar Írók Szövetsége Nyugat-Magyarországi Csoportja (Kiadó), Szombathely _James W.P. Campbell - Will Pryce (2004): A tégla világtörténete. Kossuth Kiadó, Budapest _Jean-Louis Cohen (2006): Le Corbusier. Vince Kiadó, Budapest _Johannes Itten (2000): A színek művészete. Göncöl kiadó, Budapest. _Kenneth Frampton (2009): A modern építészet kritikai története. Terc Kiadó, Budapest _Kerékgyártó Béla szerk. (2000): A mérhető és mérhetetlen - Építészeti írások a huszadik századból. Typotex Kiadó, Budapest.

_120





_Koller József (2013): Jövőt építő múlt. Kézirat. Belügyminisztérium, Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság Z1020776 azonosítószámú támogatási szerződése alapján, Pécs.



_Kunkovács László (2000): Ősépítmények. Kós Károly Alapítvány és Örökség Könyvműhely. Budapest _Le Corbusier (1981): Új építészet felé. Corvina Kiadó. Budapest _Lévai-Kanyó Judit (2009): Családi házak. Terc Kiadó. Budapest. _Lőke Ferenc: Hangsúlyos hullámmotívum - Zrinyi Miklós Gimnázium, Szigetvár. Alaprajz, 2012/1 - február-március. 24.-31.o. _Dr. Meggyesi Tamás - Nagy Béla: Magyarország hagyományos lakókörnyezeti kultúráinak tipológiája. Lakinform Kiadó, 1986 Budapest _Miskei László - Dr. Nemcsics Antal D.Sc. - Tilless Béla - Gettó Tamás - Szilágyi Domokos (2008): Pécs MJV. Vizuális Arculatának Koncepcióterve. http://eugyintezes.pecs.hu/download/tajekoztatok/pmjv_vizarc_2008.pdf _Owen Jones (2004): Ornamentika. Cser Kiadó, Budapest.





_121



_Padányi Gulyás Jenő (1937): A Fertő vidék népének építészete. A Magyar Ház Barátainak Kiadása. Budapest _Pilkhoffer Mónika (2004): Pécs építészete a századfordulón (1888-1907). Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, Pécs _Sallai Géza (2009): RÉS/GAP Kommunikákó szobrok - szoborszerű tárgyak (Analógiák a szobrászat és a design kapcsolatában). Doktori értekezés. MOME Doktori Iskola, Budapest _Szentkirályi Zoltán / Détshy Mihály (2002): Az építészet rövid története I-II, Műszaki Könyvkiadó. Budapest. _Szentkirályi Zoltán (1980): Az építészet világtörténete I-II. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Budapest. _Terry Jones (rendező, 1979): Monty Python - Brian élete, Warner Bros. Entertrainment - Burbank CA _Zöld András (1999): Energiatudatos építészet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest

_122



M el l ékl etek:

Hegykő, Szatmári ház 01. melléklet 02. melléklet 03. melléklet 04. melléklet

földszinti alaprajz a-a metszet b-b metszet homlokzat

Pécs, Kaposvári úti családi ház 05. melléklet 06. melléklet 07. melléklet 08. melléklet 09. melléklet 10. melléklet 11. melléklet 12. melléklet

földszinti alaprajz emeleti alaprajz metszet homlokzat látvány 01 látvány 02 látvány 03 látvány 04

Szigetvár, Zrinyi Miklós Gimnázium 13. melléklet 14. melléklet 15. melléklet 16. melléklet

földszinti alaprajz emeleti alaprajz metszet homlokzat

Pécs, Csortus Gyula utcai családi ház 17. melléklet 18. melléklet 19. melléklet 20. melléklet 21. melléklet

a-a metszet b-b metszet homlokzat homlokzat látvány







_123



_124











(01. melléklet)

_125











(02. melléklet)

_126



(03. melléklet)

_127











(04. melléklet)

_128



(05. melléklet)

_129











(06. melléklet)

_130







(07. melléklet)

_131











(08. melléklet)

_132











(09. melléklet)

_133



(10. melléklet)

_134











(11. melléklet)

_135



(12. melléklet)

_136











(13. melléklet)

_137



(14. melléklet)

_138











(15. melléklet)

_139



(16. melléklet)

_140

(17. melléklet)







(18. melléklet)





(20. melléklet)

_141

(19. melléklet)

_142 (21. melléklet)

_143