Iktatószám: /2009. Ellenőrzés száma: 2/2009.
ELLENÖRZÉSI JELENTÉS I.
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK
AZ ELLENŐRZÉST VÉGZŐ SZERVEZET/ SZERVEZETI EGYSÉG:
Külső szakértő
AZ ELLENŐRZÉS TÁRGYA:
A Pedagógiai Szakszolgálat működésének felülvizsgálata.
AZ ELLENŐRZÉS CÉLJA:
Annak megállapítása, hogy az intézmény működtetése a jogszabályi előírásoknak megfelelően, hatékonyan történik-e.?
AZ ELLENŐRZÖTT SZERVEZETI EGYSÉG:
Pedagógiai Szakszolgálat
AZ ELLENŐRZÉS TÍPUSA:
Rendszerellenőrzés
ALKALMAZOTT ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK ÉS ELJÁRÁSOK:
AZ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI FELHATALMAZÁS:
Dokumentumok, vizsgálata
nyilvántartások
A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) kormányrendelet.
AZ ELLENŐRZÖTT IDŐSZAK:
2008. év
HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS KEZDETE:
2009. október 6.
AZ ELLENŐRZÉS VÉGE:
2009. november 17.
IDŐIGÉNY:
10 revizori nap
AZ ELLENŐRZÉST VÉGEZTE:
Unger Ferencné
MEGBÍZÓLEVÉL SZÁMA:
2/2009.
2 AZ ELLENŐRZÖTT IDŐSZAKBAN A SZERVEZET ELNÖKE:
Szabó Ferenc
AZ ELLENŐRZÖTT IDŐSZAKBAN A A MUNKASZERVEZET VEZETŐJE:
Szakács Krisztián
AZ ELLENŐRZÖTT IDŐSZAKBAN AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE:
Fehér Katalin
II. ÖSSZEFOGLALÁS A 2005. május 10-ei többcélú kistérségi társulás megalakulásakor a társulási megállapodás keretében két pedagógiai szakszolgálati feladat a logopédiai ellátás a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás került vállalásra. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató Intézmény megalakítására döntés előkészítő munkaanyag készült. A munkaanyagban bemutatták az intézmény létrehozásának az indokait, az ellátandó feladatokat, a költségvetés tervezésével kapcsolatos számításokat, szervezeti felépítést, jövőképet. A munkaanyagban ismertették, hogy 2007. és 2008. években várhatóan az intézmény működésének kb. 69%-át fogja fedezni a normatív támogatás. A hiányzó összeg finanszírozási lehetőségeiként a más feladatokról való átcsoportosítás és a társulás pénzmaradványának felhasználása, társulási egyéb bevétel merült fel. A Téti Kistérség Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézményt a Társulási-tanács a 31/2007.(06.15.) számú határozatával megalapította. Az alapító okiratban hatféle alaptevékenység felvállalásáról döntöttek. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát 2007. novemberében az intézményvezető elkészítette. Az SZMSZ esetenként nem volt összhangban az alapító okirattal. A szabályozáson belül ellentmondások voltak tapasztalhatóak. A munkaköri leírások felülvizsgálata során megállapítottam, hogy az intézményvezető a főállású dolgozók munkaköri leírását 2007. szeptember 3-án kiadta. A leírások részletesen tartalmazták az ellátandó feladatokat. A pszichológus részére 2007. 09.01-én készült munkaköri leírás, azonban a pszichológus intézményvezetői feladatait nem ismertették. A részmunkaidőben ill. állandó megbízási szerződéssel foglalkoztatottak részére munkaköri leírás, órarend nem készült. Az intézményben az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet 58.-59.§ előírásai szerinti illetmény és létszámnyilvántartás vezetése hiányosan történt. A kinevezések és megbízási szerződések felülvizsgálata során megállapítottam, hogy a dokumentumok ellenjegyzése elmaradt, megsértve az Ámr. 143.§ (9) bekezdésében foglaltakat. Az intézményben vezetett „A nevelési tanácsadó napi forgalmi naplója ” valamint a logopédiai és gyógy-testnevelés foglalkozásokról készített kimutatás alapján megállapítottam, hogy az intézmény rendszeresen foglalkozásokat tartott olyan községekben, akik nem tagjai a Téti Többcélú Kistérségi Társulásnak. A társulás területén kívüli önkormányzatokkal a feladat ellátásról az intézményvezető megállapodást nem kötött. Az érintett önkormányzatok az intézmény részére térítést nem fizettek. Megállapítható, hogy a
3 Többcélú Kistérségi Társulás működési területén kívüli feladat ellátást az intézményvezető jogszerűtlenül biztosította. Az intézmény főállású dolgozóinak létszámát és szakképesítését felülvizsgálva megállapítottam, hogy az intézményben az MKM rendeletben előír létszámokat alkalmazták az egységes pedagógiai szakszolgálat esetében.. A főállású dolgozók esetében biztosították, hogy a dolgozók 100%-a szakképzett személy legyen. A megbízási szerződéssel foglalkoztatott dolgozók szakképesítéséről nyilvántartás nem állt rendelkezésre. A 2008. évi adatok elemzéséből látható, hogy az intézmény kiadásainak 41%-át fedezte a normatív állami hozzájárulás. A társult önkormányzatok a feladat ellátáshoz nem járultak hozzá. A társuláson kívüli ellátottak után térítést nem kértek. Az intézmény 2008. évben 800 E Ft saját bevétellel rendelkezett, amelyből 500 E Ft támogatás elkülönített állami pénzalaptól és 300 E Ft egyéb saját bevétel volt. A saját bevételek az intézmény kiadásainak 3%-át fedezték. Az intézményi kiadások 56%-át más feladatoktól történő átcsoportosításból és a pénzmaradvány feléléséből biztosították.
III. MEGÁLLAPITÁSOK 1. Az intézmény bemutatása A Téti Kistérség Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény a Rábaszentmihály, Béke u. 37. alatti található, amit 2007. 06.15-én a Téti Többcélú Kistérségi Társulás alapított. Az intézmény típusa: egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó többcélú intézmény. Feladatait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) alapján látja el. Alapító okirat szerinti alapfeladati:
Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás Logopédiai ellátás Továbbtanulási-pályaválasztási tanácsadás Nevelési tanácsadás Fejlesztő felkészítés Gyógy-testnevelés
2. Külső szabályozás elemei, tartalma
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 2. §-a az ellátandó közszolgáltatások között első helyen említi az oktatást és nevelést. A 36/2005. (III. 1.) Korm. rendelet a többcélú kistérségi társulások megalakulásának 2005. évi ösztönzéséről és modellkísérletek támogatásáról írja elő, hogy Kistérségi társulásonként legalább 2 közoktatási szakszolgálati feladatot kötelező ellátni. A pedagógiai szakszolgálat működésének feltételeit, képesítési és létszám előírásokat, a feladatellátás minimum feltételeit a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési
4 kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról ( továbbiakban 14/1994. MKM rendelet) tartalmazza. A pedagógiai szakszolgálat dolgozóinak juttatásairól a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény ( továbbiakban Kjt.) valamint a végrehajtási rendelete a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet szól. 3. Az intézmény alapítás előzményei A 2005. május 10-ei többcélú kistérségi társulás megalakulásakor a társulási megállapodás keretében két pedagógiai szakszolgálati feladat logopédiai ellátás gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás került vállalásra. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató Intézmény megalakítására döntés előkészítő munkaanyag készült. A munkaanyagban bemutatták az intézmény létrehozásának az indokait, az ellátandó feladatokat, a költségvetés tervezésével kapcsolatos számításokat, szervezeti felépítést, jövőképet. A munkaanyagban ismertették, hogy 2007. és 2008. években várhatóan az intézmény működésének kb. 69%-át fogja fedezni a normatív támogatás. A hiányzó összeg finanszírozási lehetőségeiként a más feladatokról való átcsoportosítás és a társulás pénzmaradványának felhasználása, társulási egyéb bevétel merült fel. A vizsgálat rendelkezésére álló döntés előkészítő munkaanyagon dátum nem volt, ezért a készítés időpontja nem ismert. A döntés előkészítésben résztvevők, az előterjesztés készítője neve nem szerepelt a dokumentumon, azt senki nem írta alá. A Téti Kistérség Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézményt a Társulási-tanács a 31/2007.(06.15.) számú határozatával megalapította. Az alapító okiratban hatféle alaptevékenység felvállalásáról döntöttek. 4. Intézményi belső szabályozás felülvizsgálata Az alapító okiratban foglaltakat a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell részletezni, amit az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(XII.30.) Kormányrendelet ( továbbiakban Ámr.) 13./A § ír elő. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát 2007. novemberében az intézményvezető elkészítette. AZ SZMSZ tartalmazta az ellátott feladatokat, az intézmény szervezeti felépítését, működési rendjét, az intézményvetető és a helyettese feladatait. Az alapító okirat és az SZMSZ összehasonlítása után megállapított hiányosságok: A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladatainak ismertetése az SZMSZ-ból elmaradt. A fejlesztő felkészítés feladatainak felsorolása az SZMSZ-ból elmaradt. Az SZMSZ 9. oldalán a 6. pontban rögzítették, hogy a konduktív ellátás feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése oktatása, az alapító okirat alapján azonban az intézmény konduktív pedagógiai ellátást nem végez. Az SZMSZ –ben rögzítették a dolgozói létszámokat. A 9. oldalon az V. pontban rögzítették, hogy a főállású dolgozók létszáma 6 fő, a 10. oldalon az 1.7. pontban 8 fő dolgozói létszám
5 szerepel. A 9. oldalon rögzítették, hogy szerződéses alkalmazottakat a mindenkori igények szerint lehet felvenni. Ez a megállapítás ellentétes az Áht. 24. § (2) bekezdésével, mivel nem vették figyelembe, hogy a költségvetési létszámkeret ill. a kiemelt előirányzatok figyelembe vételével lehet szerződéseket kötni. Az intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó főbb jogszabályokat feltüntették. Az SZMSZ-en fenntartói jóváhagyó záradék nem került feltüntetésre. Az intézmény házirendjét az intézményvezető elkészítette. ( Dátum a dokumentumon nem szerepel.) A házirendben ismertették az intézmény működési rendjét, a gyermekek foglalkozásra való jelentkezésének feltételeit, a tanulók és szülők jogait, kötelezettségeit, az óvó, védő intézkedéseket. A Közalkalmazotti Szabályzatot 2007. 12.20-án az intézményvezető és a közalkalmazotti képviselő aláírta. A KSZ elkészítése a Kjt. előírásainak csak részben felel meg. Nem rögzítették, hogy milyen pótlékokat állapítottak meg a dolgozóknak. A kereset-kiegészítés nyújtásának szempontjait nem szabályozták. A munkaköri leírások felülvizsgálata során megállapítottam, hogy az intézményvezető a főállású dolgozók munkaköri leírását 2007. szeptember 3-án kiadta. A munkaköri leírásokon a dolgozó neve, aláírása ill. a munkáltató aláírása is szerepelt. A leírások részletesen tartalmazták az ellátandó feladatokat. A pszichológus részére 2007. 09.01-én készült munkaköri leírás, ami a dolgozó nevét, aláírását nem tartalmazza, azt a munkáltató sem írta alá. A pszichológus intézményvezetői feladatait a munkaköri leírásban nem ismertették. A részmunkaidőben ill. állandó megbízási szerződéssel foglalkoztatottak részére munkaköri leírás nem készült. Az intézményben az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet 58.-59.§ előírásai szerinti illetmény és létszámnyilvántartás vezetése hiányosan történt. A 2008. évre vonatkozó nyilvántartásban feltüntették a dolgozó nevét, éves alapbért, éves járulékokat, EHO, egyéb pótlékokat, vezetői pótlékokat, étkezési hozzájárulást, üdülési csekk összegét. Elmaradt a munkakör megnevezése. A nyilvántartásban nem szerepeltek a részmunkaidős ill. a megbízási szerződéssel foglalkoztatott dolgozók. A 2009. évre vonatkozó nyilvántartást már havi bontásban készítették. A nyilvántartásból megállapítható, hogy a főállású dolgozókon kívül további 7 fő részére került rendszeresen bér számfejtésre. A nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy az tartalmazza a dolgozók személyi adatait, a besorolási illetményt és pótlékokat, foglalkoztatás jellegét, ( főállású, megbízási szerződéses, részmunkaidős, stb). A megbízási szerződéses jogviszonynál a szerződés legfőbb adatait, megbízás időtartamát, óraszámot, díjazást. 5. A besorolások, juttatások vizsgálata
A főállású dolgozók személyi anyagok áttekintése során megállapítottam, hogy a közalkalmazottak által betöltött munkakört a kinevezések tartalmazzák. A dolgozók rendelkeznek a munkakörük betöltéséhez előírt képesítési feltételekkel, ezért nem volt szükség a képesítési előírások alóli mentesítésre.
6
A személyi anyagban az adatfelvételi lapot és a jogviszony beszámításhoz a nyomtatványt minden dolgozó részére kitöltötték, a végzettséget igazoló oklevél másolatokat csatolták. A kinevezések felülvizsgálata során megállapítottam, hogy a dokumentumok ellenjegyzése elmaradt, megsértve az Ámr. 143.§ (9) bekezdésében foglaltakat. A személyi anyagok rendszerezettek voltak, tárolásuk páncélszekrényben történt. Megállapítottam, hogy a közalkalmazottak fizetési osztályának és fizetési fokozatának meghatározása a vonatkozó jogszabályok szerint helyesen történt. A pedagógus-továbbképzésről, pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről a 277/1997.(XII. 22.) Kormányrendelet rendelkezik. Az 5.§ szabályozza azt, hogy a pedagógus miképpen teljesítheti a továbbképzés feltételeit: Az intézményben fenti kormányrendelet 1.§-ban előírt továbbképzési programot és beiskolázási tervet elkészítették. Az elvégzett képzések témájáról, a megszerzett végzettségről, oklevél számáról, a képzés óraszámáról, a dokumentumokat dossziéba lefűzték. Megbízási szerződések A vizsgálat részére az intézményvezető által 2008. évre megkötött 10 db megbízási szerződést bocsátották. A megbízási szerződések 9 magánszeméllyel és egy KFT-vel készültek. Az ellátandó feladatok, pszichológiai vizsgálatok, gyógypedagógiai fejlesztés, korai fejlesztés, gyógytestnevelés, gyógytorna, logopédia feladatok voltak. A szerződésekben a megbízási díjat óradíjban állapították meg, azonban néhány esetben elmaradt annak a kikötése, hogy a feladatot hány órában kell ellátni. ( Csné. T. E, B.E, H.H szerződései. ) A megbízási szerződések felülvizsgálata során megállapítottam, hogy a dokumentumok ellenjegyzése elmaradt, megsértve az Ámr. 143.§ (9) bekezdésében foglaltakat. Kötelező óraszámok felülvizsgálata A pedagógusok és a vezető beosztású dolgozók részére a kötelező óraszámokat a közoktatási törvény I. melléklet határozza meg. Pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a) igazgatói, intézményegység-vezetői, tagintézmény-vezetői 10 b) igazgatóhelyettesi, intézményegységvezető-helyettesi, tagintézményvezetőhelyettesi - pszichológus, szociálpedagógus, konduktor, logopédus, pedagógus, gyógypedagógus, gyógy-testnevelő a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben
14 21
7
A munkaköri leírások, kinevezések és a dolgozók órarendje alapján megállapítottam, hogy a pedagógusok kötelező óraszámát a közoktatási törvény rendelkezései szerint helyesen heti 21 órában állapították meg. Az intézményvezető kötelező óraszámát a kinevezésben, SZMSZ-ben heti 10 órában rögzítették, azonban a 2008-2009 évre vonatkozó órarendjében heti 8 foglalkozás szerepelt. Szóbeli tájékoztatás alapján a foglalkozások 60 percesek voltak, az intézményvezető teljesítette a kötelező heti 10 órát. Az igazgatóhelyettes heti 14 óraszámát a közoktatási törvényben előírtak szerint állapították meg, a 14 óra szerepelt a munkaköri leírásban és az órarendjében is.
A pótlékok vizsgálata Vezetői pótlék Az intézmény igazgatója részére a Kjt. 70.§ (2) bekezdés a.) pontja, valamint a 138/1992.(X. 8.) Kormányrendelet 14.C § alapján kell megállapítani a vezetői pótlékot. Kjt.70. § (1) A magasabb vezetőt, valamint vezető állású közalkalmazottat vezetői pótlék illeti meg. (2) A pótlék mértéke a) magasabb vezető beosztású közalkalmazott esetén a pótlékalap kétszáz-háromszáz százaléka, b) vezető beosztású közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-kétszáz százaléka. A miniszteri rendelet a pótlék mértékét a vezető részére megállapított óraszámhoz köti. Mivel az igazgató részére megállapított heti kötelező óraszám az intézményben 10 óra ezért részére a 14./C §. a). pontja alapján 200% pótlék jár. Az intézményben az igazgató részére 200 %-os magasabb vezetői pótlékot állapítottak meg a Kormányrendeletben előírtaknak megfelelően. A vezető beosztású dolgozók részére a 138/1992.(X. 8.) Kormányrendelet 14/C §. (2) bekezdés a.) pontja alapján legalább 100%-os vezetői pótlék jár. Az intézmény vezető beosztású dolgozója az intézményvezető helyettes, 100 % vezetői pótlékban részesült, a Kormányrendeletben előírtaknak megfelelően. A Kjt. 71. § -ban meghatározottak szerint munkatársi címpótlékot és tanácsosi címpótlékot az intézményben nem állapítottak meg. A 138/1992.(X. 8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben a 15.§-ban meghatározza a kötelezően járó és az adható illetménypótlékok körét. Az intézményben a 2008. évi létszám és bérnyilvántartás alapján a főállású dolgozók-az adminisztrátor kivételével-egységesen havi 14.000 Ft egyéb pótlékot kaptak. Szóbeli tájékoztatás alapján a pótlék különleges szakértelmet igénylő munkavégzés címén került megállapításra. A 138/1992.(X. 8.) Kormányrendeletben sem az egyéb pótlék, sem a
8 különleges szakértelmet igénylő munkavégzés címén nincs pótlék megállapítási lehetőség. A pótlékot megállapításáról sem az intézmény SZMSZ-e, sem a Közalkalmazotti Szabályzat nem rendelkezik. A dolgozók részére a megállapított pótlék nem jár. A Kistérségi Társulás teherbíró képessége alapján természetesen nyújtható juttatás, de nem pótlék, hanem munkáltató döntésén alapuló bér jogcímen. A közoktatásról szóló törvény 118. §.-ának (10) bekezdése szerint a közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el a kiemelkedő munkateljesítményt. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére. A közoktatási törvény értelmében azonban különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenység és a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás elismerésére szolgál. A kereset-kiegészítés pénzügyi fedezetét a fenntartónak kell biztosítani. Erről a 2007. évi CLXIX. törvény 60.§-a rendelkezik. Mértéke 2008. január 1-től 5.250 Ft/fő/hónap. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés a munkáltató által előre meghatározott munkateljesítmény elismerésére szolgál. Célja, hogy a közalkalmazottnak az illetmény által nem, vagy nem kellően ösztönzött teljesítménye, többletmunka végzése elismerésre kerüljön. Azt, hogy a kereset-kiegészítés mely dolgozóknak, milyen többletfeladatokért adható a kollektív szerződésben vagy a közalkalmazotti szabályzatban meg kell határozni. Mértékét a munkáltató saját mérlegelési jogkörében állapíthatja meg. A kereset-kiegészítés egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre állapítható meg. A havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítés egy nevelési évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. Az összeg meghatározásának számítási alapja az éves költségvetésről szóló törvényben egy főre meghatározott összeg és a nevelési-oktatási intézményekben, valamint a pedagógiai szakszolgáltatást ellátó intézményekben pedagógus munkakörben, a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak létszámának szorzata. A 2008.-2009. évi kereset-kiegészítés fedezetét a fenntartó a törvényben meghatározott összegben, a költségvetésben biztosította. Az intézményben a kereset-kiegészítés nyújtásának feltételeiről a Közalkalmazotti Szabályzatban nem rendelkeztek. A személyi anyagban, bér és létszámnyilvántartásban adat nem állt rendelkezésre a kereset-kiegészítés kiosztásáról.
6. A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás feltételei
„A szakszolgálati feladatokba való bekapcsolódás mutatkozik a társulások legaktívabb közoktatási tevékenységének. Az igénybevevők száma évről évre növekszik. Sajnos a szakszolgálatok fenntartása igen költséges, többek között az alacsony állami normatív hozzájárulás miatt, melyet tovább terhel a kvalifikált szakember gárda bérköltsége is. (A közoktatásban ez az egyik olyan terület, ahol már most sok szakvizsgázott pszichológus és pedagógus dolgozik, a közeljövőben pedig -a törvényi előírásoknak megfelelően 2010-től- új dolgozót ennek hiányában nem is lehet alkalmazni.)
9 A legtöbb társulás a logopédiai ellátást tartotta kiemelt feladatnak, 85%-ban vállalták az ebben való közreműködést. Fontosnak ítélték a gyógytestnevelés (66%), valamint a nevelési tanácsadás (63%) feladatainak támogatását is. Viszonylag sok (46%) a pályaválasztási tanácsadásban való részvétel is. Legkisebb mértékben a konduktív pedagógiai ellátáshoz csatlakoztak, mindösszesen a társulások 6%-a. Országosan az átlagban vállalt feladatok száma 3,28, a legtöbb feladatot Közép-Magyarországon (3,80), a legkevesebbet ÉszakMagyarországon (3,09) vállalták.” (forrás: Ács Katalin: A kistérségi társulások közoktatásban betöltött szerepe, fejlesztési lehetőségek)
A Téti Kistérség Pedagógiai Szakszolgálatánál a vállalt feladatok (6) az országos átlagnál 183%-al magasabbak.
A költségvetési törvény meghatároz egy minimum ellátási gyakoriságot. A törvény szerint a többcélú kistérségi társulások számára normatív támogatás akkor igényelhető, ha: 1. a pedagógiai szakszolgálati feladatok közül legalább kettőt ellát 2. és azon ellátottak után veheti igénybe, akiket legalább az alábbi gyakorisággal részesít ellátásban:
logopédiai ellátás, gyógytestnevelés esetén legalább heti egy alkalommal,
nevelési tanácsadás keretében nyújtott terápiás gondozás esetén 2008. évben legalább hat alkalommal,
továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás esetén a 2007/2008. tanévben legalább egy alkalommal,
gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés esetén a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 8-9. §-ában meghatározott időkeretben.
Az intézményben naponta vezették a „A nevelési tanácsadó napi forgalmi naplója ” saját kialakítású nyilvántartást. A nyilvántartást az intézményvezető ill. a készítője nem írta alá. A forgalmi napló az alábbi adatokat tartalmazza:
-
Dátum Ellátott gyermek neve Település Biztosított szolgáltatások. Ezen belül:
10
-
- Pszichológiai vizsgálat - Pszichológiai terápia - Pszichológiai tanácsadás - Korai gondozás - Gyógypedagógiai fejlesztés - Pedagógiai fejlesztés - Pedagógiai tanácsadás - Pedagógiai vizsgálat - Pályaválasztás - Fejlesztés Ellátott óra
A logopédiai és gyógy-testnevelés foglalkozásokról negyedéves bontásban kimutatást készítettek. A kimutatások alapján megállapítottam, hogy az intézmény rendszeresen foglalkozásokat tartott olyan községekben, akik nem tagjai a Téti Többcélú Kistérségi Társulásnak. Az intézmény alapító okirata ill. az SZMSZ alapján az intézmény működési területe a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatának Többcélú Társulásához tartozó települések. A társuláson kívüli feladat ellátás lehetősége nem került szabályozásra.
14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 4.§ (6) A nevelési tanácsadó, a logopédiai intézet és a továbbtanulási pályaválasztási tanácsadó köteles ellátni azt a gyermeket, tanulót, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a működési körzetében van, illetőleg aki az illetékességi területén jár óvodába, iskolába. E rendelkezést a gyógytestnevelés szervezésében is alkalmazni kell. A vizsgálat részére a 2009. II. negyedévi kimutatásokat bocsátották. A táblázatban feltüntették az ellátási helyet, a gyermek lakóhelyét, ellátottak számát, óraszámot. Gic óvoda gyógytestnevelés. A 2009. II. negyedévi kimutatásban ellátotti létszám nem egyértelű „ 8 (1) fő , óraszám 56 ( 49)” Bakonytamási-Hathalompuszta Óvoda logopédia 1 fő 7óra Fejlesztő felkészítés Rábapatona 1 fő 30 óra A társulás területén kívüli önkormányzatokkal a feladat ellátásról az intézményvezető megállapodást nem kötött. Az érintett önkormányzatok az intézmény részére térítést nem fizettek. Megállapítható, hogy a Többcélú Kistérségi Társulás működési területén kívüli feladat ellátást az intézményvezető jogszerűtlenül biztosította. A vizsgálat rendelkezésére bocsátott, a nevelési tanácsadó napi forgalmi naplója, a dolgozók órarendje és a munkaköri leírások összehasonlítása alapján megállapítottam, hogy a pályaválasztási tanácsadói tevékenység egy fő pedagógus munkaköri leírásában szerepelt ( Hné T. J. ), aki főállásban látta el a feladatot, heti kötelező óraszáma 21 óra. Fent nevezett órarendjének felülvizsgálata során megállapítottam, hogy az órarendben a pályaválasztási tanácsadás hetente péntekenként 8-tól 10 óráig – heti 2 tanórában - történt. A fennmaradó heti 19 órában korrepetálás és felzárkóztatás szerepelt. A nevelési tanácsadó napi forgalmi naplójában korrepetálás, felzárkóztatás nem szerepelt. A korrepetálásokról, felzárkóztatásokról egyéb kimutatás, melyik gyermek részére, milyen tantárgyból történt
11 kimutatás nem állt rendelkezésre. A tantárgyi korrepetálás, felzárkóztatás az általános iskolák alapfeladatai között szerepel, azt minden társulás területén működő intézmény alapfeladatként ellátja , ezért párhuzamos feladatellátás jelentkezett. A tantárgyi korrepetálás, felzárkóztatás az intézmény ellátott feladatai között nem szerepel, sem az alapító okiratban sem az SZMSZben. A 2009. évi I.félévről készített a Szakszolgálat által ellátott létszám és ellátási óra településenkénti bontásban című kimutatás alapján pályaválasztási tanácsadást az intézményben nem végeztek. Korai fejlesztésben mindösszesen 3 fő részesült, akik közül egy gyermek a működési területen kívül lakott. 7. Személyi feltételek Az intézményben foglalkoztatott dolgozók előírt létszámát és szakképesítését a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 1. melléklete tartalmazza. A rendeletben előírt létszámok kötelező jellegűek, a minimum feltételeket tartalmazzák.
A pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézményekben kötelezően foglalkoztatottak létszáma Nevelési tanácsadó 1. 2. 3.
Pszichológus Gyógypedagógus Pedagógus
1 2 1
Logopédiai intézet 1.
Logopédus tizenöt-harminc beszédfogyatékos gyermekre, tanulóra a fogyatékosság mértékétől függően
1
Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó 1.
Pedagógus
1
Fejlesztő iskolai oktatás Fejlesztő iskolai csoportonként: Gyógypedagógus vagy konduktor
1,5
MÁS ALKALMAZOTTAK 1.
Ügyviteli alkalmazott
1
12
TKEPSZI szerkezeti ábra 2009. júniusi állapot ( készítette Fehér Katalin intézményvezető)
Az intézmény főállású dolgozóinak létszámát és szakképesítését felülvizsgálva megállapítottam, hogy az intézményben az MKM rendeletben előír létszámokat alkalmazták az egységes pedagógiai szakszolgálat esetében.. A főállású dolgozók esetében biztosították, hogy a dolgozók 100%-a szakképzett személy legyen.
Az intézményi létszám 2009 júniusban Főállású dolgozók Beosztás intézményvezető
Előírt létszám 1
Tényleges létszám 1
intézményvezetőhelyettes pályaválasztási tanácsadó logopédia
1
1
Meglévő végzettség Pszichológus gyógypedagógus gyógypedagógus
1
1
tanár
gyógytestnevelés adminisztrátor
30 gyermekenként 1 2 fő Szükség szerint 1 1 1
logopédus gyógytestnevelő középiskola
13 Állandó megbízással foglalkoztatottak 2009. júniusi állapot szerint Megbízás jellege Pszichológus
Létszám 1 1
Heti óraszám 5 4
Végzettség Dokumentum nem állt rendelkezésre
Konduktor
1
4
Logopédus
1 1 1
4 5 3
Dokumentum nem állt rendelkezésre Dokumentum nem állt rendelkezésre Dokumentum nem állt rendelkezésre
Gyógytestnevelés
A megbízási szerződéssel foglalkoztatott dolgozók szakképesítéséről nyilvántartás nem állt rendelkezésre. Szóbeli tájékoztatás alapján szakképzettek voltak. Az állandó megbízottak részére munkaköri leírást, órarendet nem készítettek. Személyi anyag nem állt rendelkezésre.
Túlórák elszámolása Két fő logopédus részére került rendszeresen túlóra elszámolásra. Az érintett pedagógusok a MEPI által rendszeresített pedagógus teljesítmény nyilvántartó lapot vezették. A 2008. november-december havi nyilvántartást felülvizsgálva tett megállapítások: V.J. nyilvántartását sem a készítője, sem az intézményvezető nem írta alá. K.K. részére november-december hónapra 44-50. hétre 61 túlóra szerepelt a nyilvántartó lapon. Nevezett órarendje szerint a heti tartós túlórák száma 5 volt. A hét hétre 35 órát lehetett volna elszámolni. A többlet túlórák ( 26 óra) alátámasztására dokumentum nem állt rendelkezésre. A túlórák számfejtét a Munkaszervezetnél végezték az IMI programmal. K.K részére 2009. 02.28-án egy összegben került számfejtésre 196.530 Ft . Az alkalmazott óradíj számításáról dokumentum nem állt rendelkezésre, ezért nem lehetett ellenőrizni , azt , hogy a túlóradíj helyesen került-e kiszámításra.
8. A költségvetés végrehajtása
A Téti Kistérség 2008. évi költségvetése és a teljesítési adatok alakulása: EFt Eredeti előir. 278.240 Eredeti előir. 73.612 Eredeti előir. 21.783
Kiadások összesen Módosított előir. Teljesítés 345.597 319.533 Személyi juttatások Módosított előir. Teljesítés 91.078 87.705 Munkaadókat terhelő járulékok Módosított előir. Teljesítés 25.935 25.786
Teljesítés% 92% Teljesítés% 96% Teljesítés % 99%
14
A Pedagógia Szakszolgálat 2008. évi költségvetése és a teljesítési adatok alakulása: EFt Kiadások összesen Módosított előir. Teljesítés 29.952 28.445 Személyi juttatások Módosított előir. Teljesítés 18.015 17.246 Munkaadókat terhelő járulékok Módosított előir. Teljesítés 4.826 4.517
Eredeti előir. 27.146 Eredeti előir. 16.429 Eredeti előir. 4.759
Teljesítés% 95% Teljesítés% 96% Teljesítés % 94%
Megállapítható, hogy a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok együttesen az éves költségvetésekben, módosított előirányzatokban és a teljesítési adatokban elfoglalt súlya a következőképpen alakult:
Megnevezés
Eredeti előirányzat
Módosított előirányzat
Társulás 34% 34% Pedagógiai Szakszolgálat 78% 76%
2008. év 2008. év
Teljesítés
35% 76%
Megfogalmazható hogy a Társulás kiadási szerkezetében alacsony arányt képviselnek a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok. A Pedagógiai Szakszolgálat kiadási szerkezetében az átlagosnál magasabban alakult a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő kiadások aránya. Az intézményi költségvetési létszámkeret a Társulás költségvetéséről szóló határozatban nem került meghatározásra, ezért a betartását nem lehetett ellenőrizni. A Pedagógia Szakszolgálat esetében a 2008. évi személyi juttatás, és munkaadókat terhelő járulékok eredeti előirányzatát módosították. A személyi juttatás és a munkaadókat terhelő járulékok kiadási előirányzatát - mint kiemelt előirányzat – a teljesítési adatok nem haladták meg. Az intézmény 2008. évi normatív támogatása a tényleges ellátotti létszám alapján
Ellátott feladat
Feladatmutató
Normatív támogatás
Pedagógiai szakszolgálat Logopédia Gyógy-testnevelés
1 105 172
6.120.000 1.155.000 1.892.000
15 Nevelési tanácsadás Pályaválasztási tanácsadás Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés Fejlesztő felkészítés Pedagógus szakvizsga Összesen
64 322 2
704. 000 644.000 478.000
2 6 674
607.000 70.200 11.670.200
A 2008. évi adatok elemzéséből látható, hogy az intézmény kiadásainak 41%-át fedezte a normatív állami hozzájárulás. A társult önkormányzatok a feladat ellátáshoz nem járultak hozzá. A társuláson kívüli ellátottak után térítést nem kértek. Az intézmény 2008. évben 800 E Ft saját bevétellel rendelkezett, amelyből 500 E Ft támogatás elkülönített állami pénzalaptól és 300 E Ft egyéb saját bevétel volt. A saját bevételek az intézmény kiadásainak 3%-át fedezték. Az intézményi kiadások 56%-át más feladatoktól történő átcsoportosításból és a pénzmaradvány feléléséből biztosították.
IV. JAVASLATOK A feladatellátás szabályszerűségének javítása érdekében: 1. Biztosítsák a kinevezések, megbízási szerződések ellenjegyzését az Ámr. 143.§ (9) bekezdése szerint. 2. A munkaköri leírásokat és az órarendet az állandó megbízással rendelkező dolgozóknak is el kell készíteni. (14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet) 3. Az illetmény és létszámnyilvántartás kiegészítése (munkakör, képesítés, alapbér, pótlékok, túlóra díjak, munkaidő adatokkal) A nyilvántartásban a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak adatait is fel kell tüntetni( megbízás kezdete, vége, munkakör, kötelező óraszám , óradíj ). Ámr. 58-59.§ 4. A különleges szakértelmet igénylő munkavégzés címén megállapított pótlékok megszüntetése 138/1992.(X. 8.) Kormányrendelet szerint. A feladatellátás gazdaságosabb, hatékonyabb végrehajtása a munka színvonalának növelése érdekében: 1. A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, továbbtanulásipályaválasztási tanácsadás, fejlesztő felkészítés, tantárgyi korrepetálás feladatok megszüntetése. 2. Dolgozzák ki a normatíva és intézményi bevétel, valamint az összes kiadás különbözetének megtérítési módját akképpen, hogy a tag önkormányzatok a különbözetet az ellátási alkalmak arányában negyedévenként utólag térítsék meg.
16 3. Dolgozzák ki annak a lehetőségét, hogy az intézmény működési területén kívüli lakósok a szolgáltatásokat milyen feltételekkel vehetik igénybe, ezt az SZMSZ-ben és az alapító okiratban is rögzítsék. A társulás működési területén kívüli ellátottat csak az után lehet az intézményben fogadni, ha a lakóhely szerinti önkormányzat megállapodásban vállalta a költségek megtérítését. 4. Biztosítsák az alapító okirat és az SZMSZ összhangját. 5. Biztosítsák, hogy a túlórák elszámolását az órarend ill. helyettesítési napló, túlórát elrendelő okirat stb. támassza alá. A túlórák számfejtését az ellenőrizhetőség érdekében a tényleges esetszám és a túlóradíj szorzataként számfejtsék.
Győr, 2009. november 17.
Unger Ferencné külső szakértő
17
V. ZÁRADÉK Az ellenőrzési jelentés tartalmát megismertem, egy példányát átvettem. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Kormányrendelet 28. § (2) bekezdése értelmében nyilatkozom, hogy
észrevételt kívánok tenni, és azt a jelentés készhez vételétől számított 15 munkanapon belül megküldöm az ellenőrzés végző szervezet vezetőjének,
észrevételt nem kívánok tenni.
Tét , 2009. november 17.
P.H.
Szabó Ferenc elnök
Szakács Krisztián munkaszervezet vezető
Fehér Katalin intézményvezető
