ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK AZ ORVOSI SZOCIOLÓGIA TANULMÁNYOZÁSÁHOZ I.
A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK ÉS AZ EGÉSZSÉGEGYENLŐTLENSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSEI
Melyek a társadalmi differenciálódás legfőbb ismérvei? Hogyan írható le a társadalom strukturális egyenlőtlensége? Hogyan írható le a modern társadalom rétegegyenlőtlensége (társadalmi stratifikációja)? Mi a társadalmi egyenlőtlenségek konszenzuselvű (pl.T.Parsons által is képviselt) és konfliktuselvű (pl. Dahrendorf által is képviselt) értelmezése? 5. Melyek a felső, közép- és alsó rétegek rétegspecifikus jegyei? 6. Milyen társadalmi csoportok helyezkednek el a kétfokú, háromfokú, ötfokú és kilencfokú társadalmi egyenlőtlenségi ranglétrán? 7. Hogyan írható le egy társadalmi réteg, ill. egy társadalmi csoport homogenitása? 8. Melyek a réteghelyzet és az életmód/életvitel összefüggései? 9. Mi a társadalmi-gazdasági státus (SES)? 10. Mit fejez ki a státuskonzisztencia? 11. Mit fejez ki a státusinkonzisztencia? 12. Hogyan, milyen értékek mentén megy végbe a társadalom differenciálódása? 13. Milyen társadalmi mobilitási modelleket ismer? 14. Melyek a társadalmi mobilitás kívánatos (fejlődést segítő) és nem kívánatos következményei? 15. Hogyan írhatók le a rétegspecifikus életkilátások? 16. Milyen rétegspecifikus halálozási kockázatokat ismer? 17. Milyen foglakozási egészségkockázatokat ismer? 18. Melyek a státusinkonzisztencia egészségkockázatai? 19. Milyen SES- dependens és SES- independens morbiditási kockázatokat ismer? 20. Mit fejez ki a „ Blaxter-jelenség” a státus- és egészségkockázatok összefüggése kapcsán? 21. Milyen összefüggések vannak a morbiditási/mortalitási kockázatok és a társadalmi mobilitás között? 22. Milyen összefüggések vannak a történelmi – társadalmi - gazdasági fejlődési modellek és az I., II., III. és IV. epidemiológiai korszakok között? 23. Miben különbözik a klasszikus és a modern szegénység? 24. Melyek a klasszikus és a modern szegénységet jellemző morbiditási és mortalitási kockázatok? 25. Miért nem csak gazdasági kérdés a szegénység újraszerveződése a modern társadalmakban? 26. Mi a társadalmi depriváció? 27. Melyek a társadalmi depriváció szociális és egészségügyi következményei? 28. Mi a szabadpályás társadalmi egyenlőtlenségi tényezők értelmezése? 29. Mi a kényszerpályás társadalmi egyenlőtlenségi tényezők értelmezése? 30. Mi a zárványos társadalmi egyenlőtlenségi tényezők értelmezése? 31. Milyen összefüggések vannak az iskolázottság, foglalkozás és jövedelmi viszonyok (szabadpályás) egyenlőtlenségi mutatói és az egészségi állapot mutatók között? 32. Milyen összefüggések vannak a kor, nem, család, származás, lakóhely, lokális gyökerek, iskolai életút (kényszerpályás) egyenlőtlenségi mutatói és az egészségi állapot mutatók között? 33. Milyen összefüggések vannak a nemzeti hovatartozás, nemzeti karakter, geopolitikai státus, társadalmi berendezkedés, (zárványos) egyenlőtlenségi tényezői és az egészségi állapot mutatók között? 1. 2. 3. 4.
34. Hogyan hat a társadalmi értékszemlélet változása (kulturális tőke, foglalkozás, hivatás és a jövedelem vonatkozásaiban) az egészség értékszemléletére és az egészségvárakozásokra? 35. Milyen szerepük van a szocio-demográfiai tényezőknek (a népesség szaporodása/fogyása, kor szerinti összetétele, öregedési index, aktívitási index, eltartó képesség, családi státus) az egészségi állapotok és a várható élettartamok alakulásában? 36. Melyek a morbiditás és mortalitás nemekkel összefüggő sajátosságai? 37. Mit fejez ki a férfi és női halandósági jellemzőkkel kapcsolatos, un. kelet-európai paradoxon? 38. Hogyan jellemezhető a lakosság egészségi állapota a DMFT indexek mentén? 39. Melyek a modern civilizációs, nem fertőző járványos megbetegedések epidemiológiai korszakának társadalmi-gazdasági jellemzői? 40. Melyek a Black Report legfontosabb megállapításai? 41. Milyen részmutatók együttesét tartalmazza a HDI (Human Development Index)? 42. Milyen részmutatók együttesét tartalmazza az EDH (Effect of Demokracy on Health)? 43. Miért képesek érzékenyebben jelezni a HDI és az EDH mutatók a társadalmi-gazdasági fejlettség és az egészségi állapot közti összefüggéseket? 44. Mit mond ki R.Wilkinson tétele a GDP/fő, a Gini koefficiens (jövedelemszóródás) és a születéskor várható élettartam közötti összefüggéseiről? 45. Milyen differenciált összefüggéseket jeleznek a GDP/fő, a HDI és az EDH mutatók a lakosság egészségi állapotának alakulásában? 46. Mely tényezők mentén jeleníthető meg a társadalom patológiás működése? 47. Mely társadalompatológiás tényezők hozhatók összefüggésbe modern civilizációs megbetegedések populációs és stratifikációs előfordulásához? 48. Milyen társadalmi adaptációs zavarok, ill. társadalmi védőfaktorok hozhatók összefüggésbe Selye J. stressz elméletével? 49. Hogyan érvényesül a szociális prevenció? 50. Hogyan fejtik ki hatásukat a társadalom egészségére a pszichoszociális pufferek? 51. Milyen történelmi - társadalmi - gazdasági fejlettségi modellt ír le a jóléti állam? 52. Milyen terminológiai különbséget fejez ki az egyenlőtlenség és az esélyegyenlőtlenség? 53. Mi a társadalmi egyenlőség ideájának viszonya tényleges társadalmi egyenlőtlenségekhez? 54. A társadalmi egyenlőséghez, vagy az esélyegyenlőséghez igazodik a jóléti állam szociálpolitikája és egészségpolitikája? 55. Hogyan értelmezi a jóléti állam a szociális biztonságot? 56. Milyen egészségügyi statisztikai adatok mentén bizonyítható az esélyegyenlőség és a szociális biztonság összefüggése a társadalom egészségi állapotával? 57. Melyek a jóléti állammodell szociális és egészségügyi struktúráinak kedvező és kedvezőtlen fejlődési tendenciái?
II.
1. 2. 3. 4.
A MAGATARTÁSSZABÁLYOZÁS SZOCIOLÓGIÁJA. MAGATARTÁS, SZOCIALIZÁCIÓ, SZEREPELMÉLET Mit nevezünk magatartásnak? Mit nevezünk magatartási mintának? Milyen ismérvek mentén különíthető el az egyéni és a csoportmagatartás? Milyen természeti és társadalmi tényezők formálják a magatartási mintákat?
5. Mi a kultúra szerepe a magatartási minták formálásában? 6. Mi a kulturális univerzálék szerepe a magatartási minták közvetítésében? 7. Mi a kulturális identitás szerepe a magatartási minták változásában? 8. Mi a szociális tanulás? 9. Mi a szocializáció? 10. Mi a szerepe az interakciónak és a kommunikációnak a szocializációban? 11. Mit nevezünk a szocializáció életút általi meghatározottságának? 12. Melyek a szocializáció legfontosabb társadalmi szinterei? 13. Mi a társadalmi norma, vagy magatartásszabály? 14. Melyek a viselkedés írott és íratlan szabályai? 15. Mi a társadalmi kontroll szerepe a normák közvetítésében? 16. Hogyan működik a társadalmi és a csoportkontroll? 17. Mi a kapcsolat a társadalmi értékek és normák között? 18. Mi a szociális integráció? 19. Melyek az elégtelen, vagy túl erős társadalmi integráció E.Durkheim által leírt kockázatai? 20. Milyen társadalmi integrációs zavarokra utal a szociális halál kifejezés? 21. Milyen társadalmi integrációs zavarokra utal a magány, ill. a szociális izoláció? 22. Mi a társadalmi dezintegráció? 23. Milyen társadalmi fejlődési folyamatok mentén változik az értékek és a normák érvényessége? 24. Milyen ismérvek mentén hasonlítható össze a társadalmi konformitás és a társadalmi konfliktus? 25. Milyen ismérvek mentén hasonlítható össze a csoportkonformitás és a csoportkonfliktus? 26. Milyen társadalmi és/vagy csoportviselkedés vezethet hibás, ill. téves szocializációhoz? 27. Melyek a hibás, ill. téves szocializáció társadalmi kárai? 28. Melyek a társadalmi beilleszkedés, kiilleszkedés és a deviancia határértékei? 29. Mit nevezünk társadalmi anómiának? 30. Hogyan szerveződik a társadalmi szubkultúra? 31. Mi a társadalmi norma és a szubkultúra viszonya? 32. Mi a karakter, a habitus és a normakonformitás egymáshoz való viszonya? 33. Mi a szocializáció és a személyes szabadság viszonya? 34. Mit nevezünk magatartási attitűdnek? 35. Mit nevezünk társadalmi szerepnek? 36. Mi a magatartás és a szerep viszonya a szociológiában? 37. Milyen rendező elvet jelenít meg a szereptipológia? 38. Milyen rendező elvet jelenít meg a szerepdinamika? 39. Hogyan írható le egy ember társadalmi szerephálója? 40. Hogyan történik a szerep felvétele és a szerepháló személyes kidolgozása? 41. Mi a magatartásszabály és a szerepelvárás egymáshoz való viszonya? 42. Mit nevezünk a szociológiában szerepkonfliktusnak?
III.
EGÉSZSÉG, EGÉSZSÉGMAGATARTÁS, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS
Milyen egészségdefiníciói vannak az egyes társadalomtudományi diszciplínáknak? Milyen egészségdefiníciói vannak a medicinának? Mi az egészség T.Parsons által megfogalmazott szociológiai definíciója? Milyen egészségdefiníciót, mint munkakategóriát fogalmazott meg a WHO a preventív medicina, a rehabilitáció és a népegészségügy számára? 5. Hogyan jellemezhető az egészség tér-idő szerkezete? 6. Mit jelent az egészség ökológiai meghatározottsága? 7. Hogyan írható le az egészség a jóléti (welfare) dimenziók mentén? 8. Hogyan írható le az egészség a jólléti (well-being) dimenziók mentén? 9. Milyen dimenziókra bontható az egészség holisztikus egysége? 10. Mi a fizikális egészség orvosi szociológiai fogalma? 11. Mi a mentális egészség orvosi szociológiai fogalma? 12. Mi az emocionális egészség orvosi szociológiai fogalma? 13. Mi a szociális egészség orvosi szociológiai fogalma? 14. Mi a lelki egészség orvosi szociológiai fogalma? 15. Mi a társadalmi egészség orvosi szociológiai fogalma? 16. Melyek az egészség laikus meghatározásai? 17. Hogyan befolyásolja a társadalmi rétegtudat az egészség laikus meghatározását? 18. Hogyan befolyásolja a kor és a nem az egészség laikus meghatározását? 19. Hogyan befolyásolja foglakozás az egészség laikus meghatározását? 20. Hogyan befolyásolja a családi szocializáció az egészség laikus meghatározását? 21. Hogyan befolyásolja a kortárs szocializáció az egészség laikus meghatározását? 22. Mi az egészségkép és a testkép? 23. Milyen kapcsolat van az egészségképek és a kulturális minták között? 24. Milyen metafórái vannak a pozitív egészségképeknek? 25. Milyen metafórái vannak a negatív egészségképeknek? 26. Mit jelent az egészség dinamikus értelmezése? 27. Mit jelent az egészség funkcionális értelmezése? 28. Mit nevezünk A.Barsky által megfogalmazott egészségparadoxonnak? 29. Hogyan befolyásolja az egészségképet a piac? 30. Hogyan befolyásolja az egészségképet a divat? 31. Hogyan befolyásolja az egészségképet a média? 32. Hogyan befolyásolják az egészségképet a hedonista, puritán és a racionális fogyasztói értékek és magatartások? 33. Hogyan függenek össze a laikus egészség-meghatározások a társadalmi normákkal? 34. Mi az egészségmagatartás? 35. Mi a normatív egészségmagatartás? 36. Milyen összefüggés van a laikus egészségkép és az egészségmagatartás között? 37. Mi az egészség és az egészségi állapot szociológiai megkülönböztetésének alapja? 38. Mit tartalmaz az életmód A.Giddens által megfogalmazott szociológiai kategóriája? 39. Milyen megállapításokat ad az életmód és az egészség összefüggéséről A.Antonovsky koherenciaérzés- modellje? 40. Mit jelent az életmód tér-idő szerkezete? 41. Milyen összefüggés van az életmód és az egészségmagatartás között? 42. Melyek az egészségmagatartás individuális, csoportszintű és társadalmi meghatározottságának eltérései? 43. Mi a társas támogatás szerepe az egészségmagatartásban? 44. Milyen összefüggés áll fenn a családszocializáció és az egészségszocializáció között? 45. Melyek azok a társadalompatológiás jelenségek, amelyek negatívan hatnak az egészségmagatartásra? 1. 2. 3. 4.
46. Melyek azok a pszichoszociális tényezők, életmódminták, kulturális védőfaktorok, amelyek pozitívan hatnak az egészségmagatartásra? 47. Melyek az egészségmagatartás standard mintái? 48. Mit jelent az egészségmagatartás életesemények és életút általi befolyásoltsága? 49. Mit jelent az egészségmagatartás élettörténeti megközelítése? 50. Melyek az egészségmagatartás közösségi mintái? 51. Hogyan hatnak a szocializációs színterek az egyes társadalmi csoportok egészségmagatartására? 52. Mit jelent a rizikómagatartás? 53. Milyenösszefüggés van az egészségmagatartási standardok és a rizikómagatartás között? 54. Melyek a rizikómagatartás orvosi-egészségügyi mintái? 55. Melyek a dohányzás életmódi és egészségmagatartási kockázatai? 56. Melyek az obezitás életmódi és egészségmagatartási kockázatai? 57. Melyek a stresszterhelés életmódi és egészségmagatartási kockázatai? 58. Milyen összefüggés van a mozgásszegény életmód társadalmi egyenlőtlenségek között? 59. Milyen összefüggés van az orális-dentális egészségmagatartás és a társadalmi egyenlőtlenségek között? 60. Melyek az egészségkockázatok észlelésének és értelmezésének szociológiai magyarázatai? 61. Miért csak populációs szinten értelmezhető az egészségkockázatok esélynövekedése? 62. Mit jelent a prevenciós paradoxon? 63. Melyek az egészség esélyegyenlőtlenségének WHO dimenziói? 64. Mi az egészség esélyegyenlőségének WHO definíciója? 65. Mi az egészségügyi ellátás esélyegyenlőségének WHO definíciója? 66. Mit fejez ki az egészségmegőrzés népegészségügyi (WHO) és szociológiai meghatározása? 67. Mit fejez ki az egészségfejlesztés népegészségügyi (WHO) és szociológiai meghatározása? 68. Mi a kapcsolat a primer prevenció és az egészségmegőrzés/fejlesztés között? 69. Mi a kapcsolat a rehabilitáció, a szekunder prevenció és az egészségmegőrzés/fejlesztés között? 70. Milyen WHO egészségmegőrző/fejlesztő programok szolgálnak a lakosság egészségmagatartási kockázatainak csökkentésére, életmódjának egészségtudatos formálására? 71. Melyek az „Egészséges Városok” WHO program célkitűzései? 72. Melyek az”Egészséges Iskolák” WHO program célkitűzései? 73. Melyek az „Egészséges munkahelyek” WHO program célkitűzései? 74. Melyek az „Egészségmegőrző Kórházak” WHO program célkitűzései? 75. Mi a civil szerveződések szerepe az egészségfejlesztés népegészségügyi missziójában? 76. Mi a szerepe a forprofit és a nonprofit egészségügyi szerveződéseknek az egészségfejlesztésben?
IV. EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTOK ÉS MAGATARTÁSMINTÁIK
1. Mit tartalmaz a szociális anamnézis? 2. Hogyan választható el egymástól a páciens narratívában az életútelemzés és a tüneti percepció? 3. Mi a kapcsolat szociális és az orvosi anamnézis között? 4. Melyek az egészségi állapotot pozitívan befolyásoló életkörülmények? 5. Melyek az egészségi állapotot negatívan befolyásoló életkörülmények? 6. Milyen tényezők mentén írható le a kockázatészlelés társadalmi folyamata? 7. Milyen szubjektív egészségi állapot értékelésre utal az A.Barsky által leírt egészségparadoxon? 8. Hogyan válaszhatók el egymástól az életkörülményi tényezők az egészségmagatartás tényezőitől? 9. Melyek a páciensek narratíváiban a pozitív egészségmagatartási említések? 10. Melyek a páciensek narratíváiban a negatív egészségmagatartási említések? 11. Mit tartalmaz a szociális diagnózis? 12. Mi a kapcsolat a szociális és az orvosi diagnózis között? 13. Hogyan támogatható az egészségi állapot javítása szociális oldalról? 14. Miért szükséges megkülönböztetni az életkörülmények változtatására irányuló tanácsokat az egészségmagatartás javítására vonatkozóktól? 15. Mi a lényege az egészségi állapot bipoláris (Weizsacker által leírt) szerveződéselméletének? 16. Mi a lényege az egészségi állapot hárompólusú szerveződés-elméletének? 17. Hogyan különböztethetők meg a hárompólusú egészségi állapot-szerveződés szocializációs mintái egymástól? 18. Milyen normatív magatartási minták kötődnek az egészséges státushoz? 19. Milyen flexibilis magatartási minták köthetők az egészséges státushoz? 20. Milyen normatív magatartási minták kötődnek az akut beteg státushoz? 21. Milyen flexibilis magatartási minták köthetők az akut beteg státushoz? 22. Milyen normatív magatartási minták kötődnek a krónikus státushoz? 23. Milyen flexibilis magatartási minták köthetők a krónikus státushoz? 24. Hogyan méri a time preference teszt az egyén egészségének jelenbeli értékét és jövőbeli kockázatát? 25. Hogyan írja le a Becker/Rosestock modell az egészségviselkedés attitűdjeit és szubjektív normáit? 26. Hogyan jelöli ki az egészség-betegség határán az orvoshoz fordulás szükségességét a Becker/Rosestock egészségviselkedés modellje? 27. Hogyan jellemezhető a laikus tüneti percepció? 28. Mit jelent a laikus tüneti percepció társadalmi csoport kontrollja? 29. Melyek a laikus és a professzionális tüneti értékelés közti kulturális eltérések?
V. BETEGSÉG, BETEGSZEREP, BETEGMAGATARTÁS 1. Milyen betegségdefiníciói vannak a társadalomtudományi diszciplínáknak? 2. Milyen betegségdefiníciói vannak a medicinának? 3. A betegségnek milyen szociológiai értelmezését fedi az angol illness szó?
A betegségnek milyen szociológiai értelmezését fedi az angol disease szó? A betegségnek milyen szociológiai értelmezését fedi az angol sickness szó? A betegségnek milyen szociológiai értelmezését fedi az angol malady szó? Milyen társadalmi értékszemlélet kötődik a betegséghez? Hogyan viszonyul egymáshoz az egészség értékszemlélete és a betegség társadalmi értékszemlélete? 9. Hogyan viszonyul egymáshoz az egészség orvosi értékszemlélete és a betegség orvosi értékszemlélete? 10. Hogyan határozható meg a betegség biológiai-orvosi modellben? 11. Hogyan határozható meg a betegség pszichoanalitikai modellben? 12. Hogyan határozható meg a betegség magatartás-elméleti modellben? 13. Hogyan határozható meg a betegség szociológiai modellben? 14. Hogyan határozható meg a betegség pszichoszomatikus/integrációs modellben? 15. Mit jelent a betegség bio-pszicho-szociális szemlélete? 16. Mit jelent a betegség szociokulturális meghatározottsága? 17. Mit jelent a betegség professzionális meghatározottsága? 18. Mit jelent a betegség jogi, szociális és társadalmi meghatározottsága? 19. Miért társadalmi csoportképző ismérv a betegség? 20. Milyen különbségekre utal a nyugati orvosi és társadalmi felfogástól eltérő betegszemlélet? 21. Milyen különbségekre utalnak a betegségfogalom orvostörténeti és társadalomtörténeti változásai? 22. Hogyan befolyásolják a betegség laikus és professzionális értelmezését a társadalmi értékek, a betegségek metafórái, misztikumai és stigmái? 23. Miért nem fordulnak az emberek a tüneteikkel azonnal orvoshoz? 24. Miért, milyen célokkal fordulnak az emberek orvoshoz? 25. Melyek a nyugati kultúrába illeszthető főbb orvoshoz fordulási szokások, ill. minták? 26. Mit takar az önkezelés, ill. önsegítés szocializációs mintája? 27. Milyen orvoshoz fordulási mintát ír le a trigger elmélet? 28. Milyen eltérések vannak az egyes társadalmi rétegek és foglalkozási csoportok orvoshoz fordulási triggereinek rangsorában? 29. Milyen szocializációs mintát takar a laikus beutalás? 30. Milyen társadalmi és egészségügyi értékfelfogások moderálják a bizalmatlanságon alapuló orvoshoz fordulást? 31. Milyen orvoshoz fordulási mintát takar a betegszerep felvételével kapcsolatos tanult magatartásválasz? 32. Milyen döntési kritérium rangsort ír le a biztosítási alapú egészségügyhöz való fordulás I.Zola/D.Mechanik modellje? 33. Milyen döntési kritérium rangsort ír le piaci alapú egészségügyhöz való fordulás I.Zola/E.Suchman modellje? 34. Milyen értékekre és attitűdökre hivatkozik az orvoshoz fordulás Becker/Rosestock Egészséghit Modellje? 35. Hogyan késleltetik, vagy zavarják az orvoshoz fordulással kapcsolatos hiedelmek, félelmek és a betegszerep felvételét? 36. Mit fejez ki a betegszerep? 37. Milyen kapcsolat van a betegszerep és a többi társadalmi szerep között? 38. Hogyan függenek össze a betegszereppel a maszkulin és a feminin szerepkészletek? 39. Hogyan függenek össze a betegszereppel a korspecifikus társadalmi szerepek? 40. Hogyan függenek össze a betegszereppel a foglalkozási szerepek? 41. Hogyan függenek össze a betegszereppel a családszeepek? 4. 5. 6. 7. 8.
42. Mit jelent a szerepháló? 43. Milyen szerepdinamikai problémákat vet fel a szerepháló újraszervezése a betegszerep felvételekor? 44. Melyek a betegszerep felvétel különbségei járóbeteg- és fekvőbetegellátásban? 45. Hogyan lesz a betegből páciens? 46. Mit fejez ki a betegstátus? 47. Milyen viselkedési együttest fejez ki a betegkarrier? 48. Milyen kapcsolat van a betegstátus és a társadalmi státus között? 49. Mi a betegmagatartás? 50. Mi a társas támogatás szerepe a betegmagatartásban? 51. Mi a családi szocializáció szerepe a betegmagatartásban? 52. Mi a különbség a betegmagatartás és a betegszerep között? 53. Milyen viselkedési tartománya van a betegmagatartásnak? 54. Melyek a beteg kötelezettségei és jogai T.Parsons betegszerep modelljében? 55. Mit jelent a betegség dogmatív paradigmája a parsonsi modellben? 56. Mit jelent a normatív betegmagatartás a parsonsi modellben? 57. Mit jelent a klasszikus betegszerep-séma a parsonsi modellben? 58. Mit jelent a páciens infantilizálása a parsonsi modellben? 59. Milyen viselkedési együttest ír le E.Freidson betegszerep modellje? 60. Mit jelent a betegség modern/interpretatív paradigmája a freidsoni modellben? 61. Mit jelent az interpretatív betegmagatartás a feidsoni modellben? 62. Mit jelent a konfliktusos betegszerep-séma a freidsoni modellben? 63. Hogyan illesztető össze a páciens státusidentitása és betegidentitása a freidsoni modellben? 64. Mit fejez ki a betegéletút kifejezés? 65. Mi a krónikus betegségek biografikus megközelítésének jelentősége? 66. Hogyan tükrözik a páciens narratívák a szubjektív tapasztalatokat, a betegség következményeinek értelmezését és a gyógyulás utáni életszakasz legitimációját?
VI.
AZ ORVOSSZEREP ÉS AZ ORVOS-BETEG KAPCSOLAT SZOCIOKULTURÁLIS MODELLJEI
Mi a betegszerep és az orvosszerep felvételének lényegi különbsége? Melyek az orvossá válás társadalmi szocializációs feltételei? Melyek az orvossá válás szakmai szocializációs feltételei? Hogyan hatnak az egészségügy intézményi keretfeltételei az orvosi pályaszocializációra? 5. Milyen paradigmaváltások figyelhetők meg az orvostudomány fejlődésében? 6. Hogyan hatnak az orvosi pályaszocializációra az orvostudomány paradigmaváltásai? 7. Melyek a M.Weber által leírt társadalmi rend ismérvei? 8. Hogyan rendeződnek össze a társadalmi rend és a hivatás elvárásai az orvosi szocializációban? 9. Milyen szakmastruktúrát fejez ki az orvosi autonómia? 10. Hogyan írja le az orvosi autonómiát T.Parsons stratifikációs modellje? 11. Hogyan írja le az orvosi autonómiát E.Freidson professzionális modellje? 12. Melyek az orvosi autonómia és az orvosi szakma identitásának összefüggései? 13. Mit jelent a az orvosi hivatás szekularizációja? 14. Hogyan jellemezhető az orvos társadalmi státusa, SES beállása? 15. Milyen státuskülönbségek vannak az orvosi és más értelmiségi rétegek között? 1. 2. 3. 4.
16. Milyen foglalkozási presztizskülönbségek vannak az orvosi és más értelmiségi szakmák/hivatások között? 17. Milyen társadalmi aszimmetriák vannak az orvos és betege között? 18. Hogyan kapcsolódnak össze az orvosszerep foglalkozási normái az orvosszerep társadalmi normáival? 19. Milyen társadalmi változásokkal kapcsolhatók össze az orvosszerep történeti modelljei? 20. Melyek az orvosszerepkészlet standard és változó sémái? 21. Milyen orvosszerepsémák különböztethetők meg a karizma, az ismeretkultusz, a technikai kultusz, az institucionalizmus, az autonómia és az autoritás mentén? 22. Milyen viselkedési együttest ír le T.Parsons orvosszerepmodellje? 23. Mit jelent a paternalista ovosszerepfelfogás a parsonsi modellben? 24. Melyek az orvos kötelezettségei és jogai a parsonsi orvosszerep modellben? 25. Mit jelent a parsonsi orvosszerep készletben az univerzalizmus követelménye? 26. Mit jelent a parsonsi orvosszerepkészletben a funkcionalizmus követelménye? 27. Mit jelent a parsonsi orvosszerepkészletben a technikai specifitás követelménye? 28. Mit jelent a parsonsi orvosszerepkészletben az igazságosság/érzelmi semlegesség követelménye? 29. Miért aszimmetrikus az orvos – beteg kapcsolat a parsonsi modellben? 30. Miért tekintjük konszenzusmodellnek az orvos – beteg kapcsolat parsonsi modeljét? 31. Milyen viselkedési együttest ír le E.Freidson orvosszerep modellje? 32. Mit jelent kooperatív orvosszerepfelfogás a freidsoni modellben? 33. Mit jelent a participációs orvosszerepfelfogás a freidsoni modellben? 34. Miért nevezzük konfliktusmodellnek az orvos – beteg kapcsolat feidsoni modelljét? 35. Miért kerül(het)nek konfliktusba az orvos és a beteg eltérő érdekei és prioritásai? 36. Miként sérül(het)nek a parsonsi orvos- és betegszerep előírások a modern egészségügyben? 37. Milyen orvosszerep konfliktusok szerveződhetnek a freidsoni orvos –beteg szereprelációban? 38. Milyen orvosszerepsémák alkalmazhatók az orvos –beteg kapcsolatban megnyilvánuló konfliktusok kezelésére? 39. Mitől függ az orvosszerpsémák alkalmazása T.Szasz és M.Hollender orvos –beteg kapcsolat modelljeiben? 40. Milyen orvos –beteg kapcsolatot ír le T.Szasz/M.Hollender aktív –passzív modellje? 41. Milyen betegstátusok, állapotok esetén érvényesíthető az aktív – passzív modell? 42. Milyen betegstátusok, állapotok esetén érvényesíthető T.Szasz és M.Hollender kooperatív modellje? 43. Milyen orvos-beteg kapcsolatot ír le T.Szasz/M.Hollender kooperatív/ együttműködő –irányító modellje? 44. Milyen orvos –beteg kapcsolatot ír le T.Szasz és M.Hollender participációs modellje? 45. Milyen betegstátusok, állapotok esetén érvényesíthető a participációs/kölcsönös részvétel modell? 46. Hogyan fejezi ki az orvos – beteg együttműködés hatékonyságát a compliance? 47. Melyek a compliance meghatározó tényezői a beteg oldaláról? 48. Melyek a compliance meghatározó tényezői az orvos oldaláról? 49. Melyek a compliance meghatározó tényezői a betegség oldaláról? 50. Melyek a compliance meghatározó tényezői a gyógyszer oldaláról? 51. Melyek az orvos –beteg kommunikáció szociológiai sajátosságai? 52. Hogyan befolyásolja az orvos – beteg kommunikációt a találkozás rituálé jellege, a konzultáció stílusa, helyszíne, a páciens kora, neme és társadalmi helyzete?
53. Milyen védőmechanizmusok érvényesíthetők az orvosi kommunikációs stressz és kommunikációs frusztráció mérséklésére? 54. Melyek az orvosszerep konverziói az ápolói és paraprofesszionális egészségügyi szakmákra? 55. Melyek a nővéri/ápolói munka pályaszocializációs modelljei? 56. Melyek az orvos –beteg kapcsolat modellek konverziói a nővér – beteg kapcsolatra, ill. az egészségügyi teamre? 57. Mi a család szerepe az egészségügyben, a családorvoslásban és a szociális gondozásban?
VII.
A TÁRSADALMI KISEBBSÉGEK EGÉSZSÉG- ÉS ORVOSI SZOCIOLÓGIÁJA
1. Mi a társadalmi kisebbségek szociológiai definíciója? 2. Milyen különbségekre utalnak a kisebbség, többség, másság szociológiai kategóriái? 3. Milyen ismérvek mentén különböztethetők meg az egyes társadalmi kisebbségi csoportok egymástól? 4. Milyen szociológiai ismérvek mentén határozható meg az etnikumok, a nemzetiségiek és az emigránsok kisebbségi csoportjai? 5. Milyen szociológiai ismérvek mentén határozható meg a gyermeki, az időskori és a női társadalmi kisebbségi csoportok? 6. Milyen szociológiai ismérvek mentén határozható meg a munkanélküliek és a hajléktalanok kisebbségi csoportjai? 7. Mit jelent az egyén kisebbséghez és a többséghez való tartozásának egyidejű meghatározottsága? 8. Milyen magatartási mintákon keresztül gyakorolja a többségi társadalom a kisebbségek hátrányos megkülönböztetését? 9. Mit jelent az előítélet? 10. Mit jelent a diszkrimináció? 11. Mit jelent a rasszizmus? 12. Mit jelent a sztereotipizálás? 13. Mit jelent bűnbakképzés? 14. Mit jelent a szegregáció? 15. Mit jelent a társadalmi exklúzió? 16. Megvalósulhat-e társadalmi exklúzió diszkrimináció nélkül? 17. Mely kisebbségi csoportokat érint jellemzően a diszkrimináció és mely csoportokat az exklúzió? 18. Melyek a többségi társadalom kisebbségek irányába megnyilvánuló szolidaritásának és toleranciájának bizonyítékai, korlátai és határai? 19. Milyen magatartási mintákon keresztül mutatja fel a kisebbség az önazonosságát és az önvédelmét a többségi társadalommal szemben? 20. Hogyan válik kisebbségi magatartási mintává a csoportszolidaritás? 21. Milyen értéket és magatartási mintát jelent az endogámia? 22. Milyen protektív magatartási mintái vannak a kisebbségi kulturidentitás felmutatásának és erősítésének? 23. Miért ellentmondásosak az érdekérvényesítés és az esélyegyenlőség javítását célzó kisebbségi kontra magatartási minták?
24. Miért ellentmondásosak a deprivációt és a bizonyítási kényszert mérséklő kisebbségi kontra magatartási minták? 25. Melyek a többségi társadalmak és a világ kisebbségeinek kapcsolatát formáló fejlődési trendek? 26. Milyen fejlődési trendet ír le a többségi - kisebbségi asszimilációs modell? 27. Milyen fejlődési trendet ír le a többségi – kisebbségi olvasztótégely modell? 28. Milyen fejlődési trendet ír le a többségi – kisebbségi plurális társadalom modell? 29. Milyen hatást gyakorolnak a kisebbség egészségkockázataira a kisebbség – többség kultúraközi és multikulturális megnyilvánulásai?
ETNIKUMOK, NEMZETISÉGIEK 30. Milyen etnikai csoportok élnek Magyarországon? 31. Mi az etnikai kisebbségi státus – pervazív szerepekkel összefüggő – érvényessége? 32. Van-e az etnikai kisebbségi státusnak stigma vonzata? 33. Melyek a magyar roma etnikum szubkulturális és akkuturális szocializációs mintái? 34. Melyek a társadalmi exklúzió roma kisebbséggel szembeni megnyilvánulásai? 35. Melyek a többségi társadalom roma etnikummal szembeni szolidaritásának és toleranciájának bizonyítékai, korlátai és határai? 36. Melyek a magyarországi roma etnikum szocio-demográfiai jellemzői? 37. Melyek a magyarországi roma etnikum S.E.S. jellemzői? 38. Melyek a magyarországi roma etnikum szociális életkörülményeinek jellemzői? 39. Melyek a hazai roma etnikum egészségmagatartásának jellemzői? 40. Milyen sajátos szerepe van a társas támogatásnak a romák egészségmagatartásában? 41. Melyek a magyarországi roma etnikum egészségkockázatainak sajátoságai? 42. Melyek a magyarországi roma etnikum egészségi állapotának jellemzői? 43. Melyek a roma etnikum szociális kóroktanának ismérvei? 44. Milyen jellemző eltérések vannak az anyai egészség, koraszülés, csecsemőhalandóság mutatóiban a roma kisebbség és a teljes hazai népesség között? 45. Melyek a roma népesség életminőségének és várható élettartam mutatóinak jellemzői? 46. Milyen betegségek iránt magasabb a roma etnikum fogékonysága a teljes hazai populációhoz viszonyítva? 47. Milyen a fertőző járványos megbetegedések roma etnikumon belüli előfordulási gyakorisága a teljes hazai populációhoz viszonyítva? 48. Milyen a nem fertőző járványos megbetegedések roma etnikumon belüli előfordulási gyakorisága a teljes hazai népességhez viszonyítva? 49. Milyen szociokulturális sajátosságai vannak a roma etnikum tüneti percepciójának, panaszaik értelmezésének? 50. Melyek a roma etnikum orvoshoz fordulási mintáinak sajátosságai? 51. Milyen súlya, jelentősége van a roma etnikumon belüli öngyógyításnak, és a népi gyógyászatnak? 52. Melyek az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésnek a roma etnikumra jellemző hazai sajátosságai? 53. Melyek a roma etnikum egészségügyi ellátásának sajátosságai? 54. Melyek a roma etnikum betegmagatartási mintáinak a többségi társadalométól való eltérései?
55. Milyen diszkriminációs és exklúziós megnyilvánulások azonosíthatók be a roma kisebbség hazai egészségügyi ellátásában? 56. Milyen nemzetiségi csoportok élnek Magyarországon? 57. Melyek a nemzetiségi kisebbségi státus szociológiai ismérvei? 58. Van-e a nemzetiségi kisebbségi státusnak stigma vonzata? 59. Melyek a magyarországi nemzetiségiek szociokulturális jellegzeteségei? 60. Milyen egészséget támogató kulturális minták, tradíciók (közösségi szerveződés, lokalitás, táplálkozás, népi hagyományok, vallás, nyelvi multikultúra, stb.) ismertek a hazai nemzetiségek körében? 61. Melyek a magyarországi nemzetiségiek egészségmagatartásának jellegzetességei? 62. Melyek a magyarországi nemzetiségiek egészségi állapot- mutatóinak szociálepidemiológiai jellegzetességei? 63. Melyek a Magyarországon élő/tartózkodó külföldiek, vendégmunkások, emigránsok egészségmagatartási jellegzetességei, és egészségügyi ellátásának sajátosságai? 64. Melyek globalizáció és a migráció egészséget támogató, ill. egészségkockázatokat befolyásoló hatásai? NŐK 65. Mi a nők társadalmi kisebbségi státusának történelmi/antropológiai gyökere? 66. Melyek a női kisebbségi státus szociológiai ismérvei? 67. Mi a női kisebbségi státus –pervazív szerepekkel összefüggő - érvényessége? 68. Mi a különbség a biológiai nem és a társadalmi nem kategóriák között? 69. Melyek a feminitáshoz és a maszkulinitáshoz kapcsolódó szocializációs minták? 70. Melyek a feminin és a maszkulin társadalmi szerepelvárásokhoz kacsolódó egészségmagatartási kockázatok? 71. Mi a család szocializációs szerepe a női és férfi szerepkészletek formálásában? 72. Melyek a családfejlődés nemzetközi trendjei? 73. Mi a szingli jelenség? 74. Mit jelen a család, mint szociális védőfaktor az egészség – betegség szerveződésében? 75. Milyen hatással van a patológiás családi szerveződés az egészségre - betegségre? 76. Milyen összefüggések vannak a családi állapot és az egészségi állapot alakulása között? 77. Melyek a népesség szaporodásának, ill. csökkenésének társadalmi-gazdasági és egészségszociológiai magyarázatai? 78. Milyen összefüggések vannak a nők többszörös szerepkötöttségei és az egészségi állapotuk/életkilátásaik alakulása között? 79. Milyen jellegzetes tüneti percepciós különbségek vannak a nők és a férfiak között? 80. Milyen jellegzetes különbségek vannak a nők és a férfiak orvoshoz fordulási mintáiban? 81. Milyen változással bír a férfiak egészségmagatartására a társadalmi nemi szerepek nagyobb átjárhatósága? 82. Milyen társadalmi hátrányok társulnak a biológiai reprodukcióhoz? 83. Melyek a férfiuralom modern civilizációs újraszerveződésének bizonyítékai? 84. Melyek a női foglalkozás/hivatás modernizációs kihívásai? 85. Melyek a női szerepkészlet/szerepháló modernizációs sajátosságai? 86. Mi jellemzi a tradicionális társadalom családfunkcióit és azok rangsorát?
87. Mi jellemzi a modern társadalmak családfunkcióit és azok rangsorát? 88. Melyek a modern civilizáció munkamegosztási sémáinak nőket érintő zárványai? 89. Milyen jogi egyenlőtlenségek kötődnek a nők társadalmi státushoz? 90. Melyek a társadalmi egyenlőtlenségek nőket érintő specifikumai? 91. Melyek a családon belüli erőszak szociológiai ismérvei? 92. Mit fejez ki a WHO szexuális és reprodukciós egészség definíciója? 93. Melyek női egészség korspecifikus kockázatai? 94. Melyek a nők egészségi állapot mutatóinak korspecifikus jellegzetességei? 95. Melyek az anyai egészség és egészségmagatartás jellemzői? 96. Melyek az anyai halálozás kockázatai? 97. Melyek az újszülöttek/csecsemők ellátásának és gondozásának anyai egészségmagatartási vonzatai? 98. Milyen hatást gyakorolnak a modern civilizációs változások a szexuális magatartási mintákra és a szexuális egészségmagatartási kockázatokra? 99. Milyen modern civilizációs változások figyelhetők meg társadalom fekunditásában? 100. Hogyan hat a szexuális magatartási minták változására a HIV/AIDS veszély és egyéb szexuális úton terjedő fertőzések kockázata? 101. Mit jelent a negatív családtervezés? 102. Mit jelent a pozitív családtervezés? 103. Melyek a nem kívánt terhesség megelőzésének tradicionális és modern civilizációs modelljei? 104. Melyek a nem kívánt terhességgel kapcsolatos döntések serdülőkori és felnőttkori egészségi és társadalmi kockázatai? 105. Melyek az abortusz jogi, egészségügyi és szociális legalizációjának nemzetközi és hazai jellegzetességei? 106. Milyen jellegzetességeket mutatnak az abortusz nemzetközi és hazai epidemiológiai mutatói? 107. Mi a különbség a nem biztonságos és a tiltott abortusz között? 108. Milyen társadalmi körülmények húzódnak meg a hazai újszülött gyilkosságok hátterében? 109. Melyek a Szexuális és Reprodukciós Egészség (SRH) WHO Epidemiológiai Adatbázisának legfőbb indikátorai?
GYERMEKEK 110. Melyek a gyermekek társadalmi kisebbségi státusának szociológiai ismérvei? 111. Mi a gyermekkori kisebbségi státus érvényességi ideje? 112. Mit jelent a gyermekkorúak autonómiájának korlátozottsága? 113. Mit jelent a gyermekek feletti I. – II. – III. fokú gyámság gyakorlása? 114. Hogyan sérülhetnek a gyermekek emberi/társadalmi jogai a gyámság gyakorlása kapcsán? 115. Melyek a gyermekmunka alkalmazásának modern civilizációs ellentmondásai és egészségkockázatai? 116. Melyek a gyermekbántalmazás társadalmi megnyilvánulásai? 117. Melyek a gyermekbántalmazás orvosi szociológiai jellemzői? 118. Melyek a gyermek populáció egészségkockázatainak szociológiai jellegzetességei? 119. Milyen összefüggések vannak a csecsemőhalandóság és a társadalmi-gazdasági fejlettség között?
120. Milyen összefüggések vannak a csecsemőhalandóság és a szegénység relatív, ill. abszolút szintjei között? 121. Mit jelent a gyermekszegénység? 122. Mit jelent a családi depriváció? 123. Melyek a gyermekek egészségének jóléti kockázatai? 124. Melyek a gyermekek egészségügyi ellátásának orvosi szociológiai jellegzetességei? 125. Melyek a gyermekpopuláció szocializációjának társadalmi szinterei? 126. Milyen bizonyítható összefüggések vannak a gyermekkori és a felnőttkori szocializáció között? 127. Melyek a család funkciói a gyermekek egészségszocializációjában? 128. Mi az anya szerepe a gyermek egészségszocializációjában? 129. Mi az iskola szerepe a gyermek egészségszocializációjában? 130. Mi a kortárs csoportok szerepe a gyermek egészségszocializációjában? 131. Mi a modern média szerepe a gyermekek egészségszocializációjában? 132. Melyek a WHO Egészséges Iskolák egészségmegőrző/fejlesztő programjának főbb kritériumai? 133. Melyek a gyermekkori stigmatizációtól való távolodás bizonyítékai a serdülőkorban? 134. Milyen társadalmi fejlődési sajátosságot takar az ifjúsági moratórium? 135. Milyen co-morbiditási kockázatok vezethetők le a fiatalkori problémaviselkedés szindrómából? 136. Milyen összefüggések vannak az ifjúsági moratórium, a fiatalkori comorbiditási kockázatok és a várható élettartamok meghosszabbodása között? 137. Milyen hatással van a társadalom demográfiai összetételének változására az adoleszcens társadalom megjelenése? IDŐSKORÚAK 138. Melyek az időskorúak társadalmi kisebbségi státusának szociológiai ismérvei? 139. Mi az időskori kisebbségi státus érvényességi ideje? 140. Milyen demográfiai jellegzetességet fejez ki az egyharmados társadalom kifejezés? 141. Melyek a modern társadalmak elöregedési folyamatának gazdasági, szociális és egészségügyi krízisvonzatai? 142. Melyek az időskorú népesség aránynövekedésének szociál-epidemiológiai ismérvei? 143. Milyen diszkriminációs megnyilvánulást takar a kor-sovinizmus (ageizmus)? 144. Van-e az időskori kisebbségi státusnak stigma vonzata? 145. Melyek az öregedés folyamatának szociál-gerontológiai tézisei? 146. Hogyan befolyásolja a társadalmi fejlődés az öregség és a fiatalság értékszemléletét? 147. Mit jelent az időskorú társadalom S.E.S. deficitje? 148. Melyek az időskorú és a nyugdíjas polgár társadalmi státus különbségei? 149. Mit fejez ki az öregedés modern mítosza? 150. Milyen viszonyban van az időskori identitásépítés a retrospektív (fiatal, ill. középkorú) életszakaszok önazonosságával? 151. Milyen viszonyban van az időskori identitás-építés az életút veszteséglistájával?
152. Milyen viszonyban van az időskori identitás-építés az életút nyereséglistájával? 153. Milyen társadalmi értékek és normák mentén csökkenthető az öregségi stigmatizáció? 154. Mit jelent a bio-pszicho-szociális öregedés? 155. Melyek a bio-pszicho-szociális öregedés eltérő ritmusának bizonyítékai? 156. Milyen két belső életszakaszra bontható az időskorúság? 157. Mettől-meddig terjed a fiatal időskori életszakasz? 158. Mettől-meddig terjed az arany időskori életszakasz? 159. Melyek a biológiai, pszichés és szociális öregedés folyamatának ritmuskülönbségei fiatal időskorban? 160. Melyek a biológiai, pszichés és szociális öregedés folyamatának ritmuskülönbségei arany időskoban? 161. Érvényes-e a S.E.S. beállás és az egészségi állapot közti egyenes arányú összefüggés a fiatal időskori életszakaszban? 162. Érvényes-e a S.E.S. beállás és az egészségi állapot közti egyenes arányú összefüggés az arany időskori életszakaszban? 163. Melyek az időskorúak életmódi sajátosságai a jóléti társadalmakban? 164. Milyen egészségkockázatokkal fonódik össze az időskor, mint szociális rizikófaktor? 165. Mi a társas támogatás jelentősége az időskorúak életvitelében, egészségének szerveződésében és egészségügyi ellátásában? 166. Melyek az időskorú társadalom morbiditási és mortalitási sajátosságai hazai és nemzetközi viszonylatban? 167. Melyek az időskorúak orvoshoz fordulásának sajátosságai? 168. Melyek az időskorúak egészségügyi ellátásának szociológiai sajátosságai? 169. Melyek az időkorúakat ellátó szociális és egészségügyi intézmények diszfunkciói? 170. Melyek az Időskorúak WHO egészségmegőrző/fejlesztő programjának tézisei? MUNKANÉLKÜLIEK 171. Melyek a munkanélküliség szociológiai ismérvei? 172. Melyek a munkanélküliek hátrányos megkülönböztetésének megnyilvánulásai? 173. Van-e a munkanélküli kisebbségi státusnak stigma vonzata? 174. Mi a munkanélküli kisebbségi státus érvényességi ideje? 175. Miért szolgáltat okot diszkriminációra, vagy kirekesztésre a munkanélküli státus és a munkanélküli életforma? 176. Melyek a társadalom munkanélküliekkel szembeni szolidaritásának és toleranciájának bizonyítékai, korlátai és határai? 177. Melyek a strukturális munkanélküliség ismérvei? 178. Milyen szociális sajátosságai vannak a pályakezdő fiatalok munkanélküliségének? 179. Milyen szociális sajátosságai vannak a női munkanélküliségnek? 180. Melyek a nők foglakoztatásának diszkriminációs megnyilvánulásai az elsődleges, a másodlagos és az informális gazdaságban? 181. Mi a háztartási munka nemzetgazdasági haszna és társadalmi presztizse? 182. Milyen szociális sajátosságai vannak a regionális munkanélküliségnek? 183. Hogyan kapcsolódik össze a munkanélküliség a depriváció egyéb tényezőivel? 184. Melyek a munkaerő-vándorlás munkanélküliség által motivált ismérvei?
185. Mit jelent a szegregált munkaerőpiac? 186. Melyek a liberális/ szabadpiaci foglalkoztatáspolitika főbb ismérvei? 187. Melyek a jóléti foglalkoztatáspolitika főbb ismérvei? 188. Melyek a neoliberális foglalkoztatáspolitika főbb ismérvei? 189. Milyen hatást gyakorol a modern civilizációs fejlődés a munka világára? 190. Milyen szociális státuskülönbségeket takar az állással való rendelkezés, a kényszerű állástalanság és a voluntáris (önkéntes) munkanélküliség? 191. Hogyan hat ki az egyén életkörülményeire az állással együtt járó társadalmi értékek (pénz, aktivitás, presztizs, változatosság, időstruktúra, társas kapcsolatok, személyes identitás) elvesztése, vagy feladása? 192. Hogyan hat ki az egyén életkörülményeire a munkanélküliség által kiváltott létbizonytalanság, egzisztenciális és anyagi veszteség, adósságcsapda, családi és egyéb mikroközösségi presztizsvesztés? 193. Milyen egészségkockázatokkal fonódik össze a munkanélküliség, mint szociális rizikófaktor? 194. Milyen különbségek vannak a fizikai és szellemi foglalkozásúak munkanélküliségének egészségkockázataiban? 195. Milyen további/halmozott egészségkockázatai vannak a megromlott egészség általi állásvesztésnek? 196. Milyen összefüggések vannak a munkanélküliség és a munkaképtelenség között? 197. Milyen foglalkoztatási csapdái vannak a megváltozott munkaképességűek reaktíválásának? 198. Milyen szociális és szocializációs csapdái vannak az átképzésnek, rekreációnak? 199. Melyek a rokkantság és az idő előtti inaktív státus egészségügyi összefüggései? 200. Milyen összefüggések vannak az egészségügyi rehabilitáció és a foglalkozási rehabilitáció között? 201. Melyek a WHO Egészséges Munkahelyek egészségmegőrző/fejlesztő programjának főbb célkitűzései? HAJLÉKTALANOK 202. Melyek a hajléktalanság szociológiai ismérvei? 203. Melyek a hajléktalanokat érintő diszkrimináció és exklúzió főbb megnyilvánulásai? 204. Melyek a társadalom hajléktalanokkal szembeni szolidaritásának és toleranciájának bizonyítékai, korlátai és határai? 205. Kit tekintünk hajléktalannak? 206. Melyek a hajléktalanság minősítésének, besorolásának szociológiai ismérvei? 207. Melyek a hajléktalanok előfordulásának településszociológiai sajátosságai? 208. Melyek a hajléktalanság létrejöttének szociológiai okai? 209. Milyen mobilitási végpontot takar a társadalmi struktúrából való kiszakadás? 210. Melyek az „underclass” szociológiai ismérvei? 211. Milyen szociológiai különbségekre utal a lakásproblémában a lakás hiánya, az otthon hiánya, a szívességi lakáshasználat, a szálláshely, a fedél, és végül a fedél nélküliség? 212. Milyen szociálpszichológiai sajátosságokat takar a lakás hiányával kapcsolatos belső lelki védelem elvesztése és a puszta külső fizikai védelem kockáztatása, ill. elvesztése?
213. Hogyan válhat a munkanélküliség a hajléktalanság okává és okozatává? 214. Milyen jövedelemforrásokkal rendelkeznek a hajléktalanok? 215. Hogyan válhat a szegénység a hajléktalanság okává és okozatává? 216. Hogyan válhat a kapcsolathiány a hajléktalanság okává és okozatává? 217. Hogyan válhat az alkoholizmus a hajléktalanság okává és okozatává? 218. Hogyan válhatnak betegségek (elmebetegség, fogyatékosság, fertőző és nem fertőző patológiák) a hajléktalanság okává és okozatává? 219. Hogyan válhat a tartós intézményi életből (börtön, kórház, állami gondozás, szociális gondozás, stb.) való kiválás a hajléktalanság okává és okozatává? 220. Melyek a hajléktalan életforma (jövedelemszerzés, elfoglaltság, táplálkozás, tisztálkodás, alvás) sajátosságai? 221. Milyen egészségkockázatokkal fonódik össze a hajléktalanság, mint szociális rizikófaktor? 222. Melyek a hajléktalanok által említett jellegzetes egészségügyi tünetek és panaszok? 223. Melyek a hajléktalanok jellegzetes morbiditási okai? 224. Milyen sajátosságokat mutatnak a fertőző és nem fertőző megbetegedések előfordulásai a többségi társadalomhoz viszonyítva? 225. Milyen morbiditási különbségek mutatkoznak a hajléktalan nők és férfiak között? 226. Milyen morbiditási különbségek mutatkoznak a rövid és a hosszú ideje (több éve) fennálló hajléktalanság mellett? 227. Melyek a hajléktalanok egészségügyi ellátásának hozzáférési és igénybevételi sajátosságai? 228. Melyek a hajléktalanokat ellátó szociális és egészségügyi intézmények diszfunkciói? 229. Milyen diszkriminációs és exklúziós megnyilvánulások azonosíthatók be a hajléktalanok egészségügyi ellátásában?
VIII.
TÁRSADALMI DEVIANCIÁK ÉS EGÉSZSÉGKOCKÁZATAIK
Melyek a társadalmi deviancia szociológia ismérvei? Mi a deviánssá minősítés kultúraelméleti tétele? Mit takar a társadalmi deviancia/beilleszkedési zavar tér-idő szerkezeti problémája? Mi a deviánssá minősítés normatív kritériuma, statisztikai kritériuma és az un. negatív minősítés kritériuma? 5. Milyen ismérvek mentén különböztethető meg a betegség, mint deviáció a társadalmi devianciától/beilleszkedési zavartól? 6. Mi a társadalmi norma, a társadalmi konszenzus és deviancia kapcsolata? 7. Milyen szociológiai jelentése van a társadalmi kontrollnak és a csoportkontrollnak? 8. Melyek társadalmi normák érvényességének szociológiai kritériumai? 9. Mit jelent a szociális magatartás, ill.a normakonformitás? 10. Mit jelent a szerepkonformitás? 11. Melyek a szerepkonfliktus, szerepdistancia és a nonkonformitás megnyilvánulásai? 12. Mit tartalmaz E. Durkheim társadalmi anómia elmélete? 13. Mit jelent a deviáns szubkultúra? 14. Mit jelent a deviancia funkcionalista értelmezése? 1. 2. 3. 4.
15. Mi a különbség a társadalmi normák megszegésének alkalmi és életvitelszerű előfordulása között? 16. Van-e habituális különbség a társadalmi normák megsértése, ill. megkerülése között? 17. Melyek a társadalmi devianciákban megnyilvánuló másság és a kisebbség szociológiai ismérvei? 18. Milyen módon függenek a normák a szankcióktól? 19. Melyek a szankció és a deviancia közti konvergenciák és divergenciák? 20. Mit jelent az elsődleges deviancia? 21. Mit jelent a másodlagos deviancia? 22. Melyek a többségi/normatív társadalom deviánsokkal szembeni szolidaritásának és toleranciájának korlátai és határai? 23. Melyek a deviánssá minősítés szociológiai kritériumai? 24. Milyen társadalmi megnyilvánulást fejez ki a címkézés (labelling)? 25. Mi a különbség a laikus, az igazságügyi és az egészségügyi címkézés között? 26. Mi a címke/stigma kifejezés szociológiai tartalma? 27. Melyek a deviancia bio-pszicho-szociális modell-felfogásának ismérvei? 28. Mi a nagy devianciák és a kis (vonal alattinak is nevezett) devianciák megkülönböztetésének szociológiai alapja? 29. Milyen normaszegő/kerülő magatartások tartoznak a nagy devianciák közé, és melyek a kis devianciák közé? 30. Mit tartalmaz a nagy, és a kis devianciák tér-idő szerkezete? 31. Melyek a devianciák etiológiai ismérvei? 32. Mi a deviancia természeti/biológiai adottságokra visszavezethető oki magyarázata? 33. Mi a deviancia szocializációs zavarra, személyiségfejlődési zavarra visszavezethető oki magyarázata? 34. Mi a deviancia személyiségkárosító életeseményekre visszavezethető oki magyarázata? 35. Mi a deviancia mikro-kulturális tényezőkre visszavezethető oki magyarázata? 36. Mi a deviancia makro-kulturális tényezőkre visszavezethető oki magyarázata? 37. Mi a deviancia prohibícióra és minősítésre visszavezethető oki magyarázata? 38. Melyek a devianciák etológiai ismérvei? 39. Milyen deviáns magatartási minták utalnak E.Goffman által leírt társadalompatológiás viselkedésre? 40. Milyen deviáns magatartási minták utalnak az egyén társadalmi dezorganizáltságra? 41. Milyen deviáns magatartási minták utalnak E. Durkheim által leírt egzisztenciális és identitási problémára? 42. Milyen deviáns magatartási minták utalnak R.Merton által leírt deviációs problémára? 43. Milyen deviáns magatartási minták utalnak Bowlby által leírt kötődési problémára? 44. Milyen deviáns magatartási minták utalnak T. Szasz által leírt pszichopatológiás stressz copingra? 45. Milyen deviáns magatartási minták utalnak E.Goffman által leírt stigmamenedzselésre? 46. Milyen magatartási minták utalnak a másodlagos deviancia felvételére? 47. Milyen magatartási minták utalnak a differenciált érintkezésre, vagy egy deviáns szubkultúrához való tartozásra? 48. Melyek a devianciapraxis jogi, orvosi, pszichológiai és szociális lehetőségei, eszközei és módszerei?
SZOMATIKUS DEVIANCIÁK 49. Melyek a szomatikus devianciák szociológiai ismérvei? 50. Milyen adatokra és becslésekre lehet támaszkodni a szomatikus deviancia egészségügyi és társadalmi súlyának megítélésében? 51. Mely testi/organikus egészségnormától való eltérések vezethetnek devianciához? 52. Melyek a betegségről, mint devianciáról való értekezésnek E.Freidson és T. Parsons általi megközelítései? 53. Melyek a stigmatizált betegségről, mint devianciáról való értekezésnek E.Goffman és S.Sontag általi megközelítései? 54. Melyek a szomatikus stigma laikus és professzionális értelmezésével és terápiájával kapcsolatos amerikai modell ismérvei? 55. Melyek a szomatikus stigma laikus és professzionális értelmezésével és terápiájával kapcsolatos európai modell ismérvei? 56. Melyek a szomatikus stigma laikus és professzionális értelmezésével kapcsolatos skandináv modell ismérvei? 57. Hogyan válik a minősítés által a személy elsődleges státusává a szomatikus deviancia? 58. Milyen additív és következményes kapcsolatban van a fogyatékosok sztereotipizálása és a másodlagos devianciája? 59. Hogyan valósítja meg a másodlagos devianciát a stigmával való megküzdés sikertelensége, az önfeladás, a diagnózis elutasítása/megmásítása, az eltitkolás, az aktuális/improvizált diszkrimináció-hárítás? 60. Mit jelent a károsodás, fogyatékosság következtében kialakuló társadalmi fogyatékosság? 61. Melyek az orvos, ill. az egészségügy stigmatizált betegekkel való konspirációjának lehetőségei és határai? MENTÁLIS DEVIANCIÁK 62. Melyek a mentális devianciák szociológiai ismérvei? 63. Van-e a mentális devianciának stigma vonzata? 64. Melyek a mentális devianciák etiológiai és etológiai sajátosságai? 65. Milyen adatokra és becslésekre lehet támaszkodni a mentális devianciák egészségügyi és társadalmi súlyának megítélésében? 66. Mit tartalmaz a mentális devianciák vallásos-mágikus modellben történő szemlélete? 67. Mit tartalmaz a mentális devianciák tudományos-technikai modellben történő szemlélete? 68. Mit tartalmaz a mentális devianciák pszichoszociális modellben történő szemlélete? 69. Hogyan különíthető el egymástól a WHO tüneti percepciós modelljének segítségével a mentális zavar, a neurózis és a mentális deviancia? 70. Hogyan különíthető el egymástól a mentális betegség és a mentális deviancia? 71. Melyek T.Szasz nézetei a mentális betegségekről? 72. Mivel foglalkozik a pszichiátriai szociológia? 73. Miért nem kényszerít a mentális zavar a betegszerep felvételére? 74. Miért kapcsolódik össze a neurózis és a mentális betegség a betegszerep felvételével, betegszerepbe való meneküléssel, ill. beteggé minősítéssel? 75. Hogyan alakulhat át mind a mentális zavar, mind a neurózis mentális devianciává? 76. Milyen jellegzetes magatartási minták/zavarok hordozzák a mentális devianciát?
77. Melyek a mentális deviancia társadalmi réteg specifikumai? 78. Milyen egészségügyi várakozások fűződnek a mentális devianciák jövőbeni előfordulásához? SZEXUÁLIS DEVIANCIÁK 79. Melyek a szexuális devianciák szociológiai ismérvei? 80. Van-e a szexuális devianciának stigma vonzata? 81. Milyen adatokra és becslésekre lehet támaszkodni a szexuális devianciák egészségügyi és társadalmi súlyának megítélésében? 82. Miért a heteroszexualitást tekinti a társadalom normatívnak? 83. Mit jelent a szexualitás biológiai determinációja? 84. Miért nem teljes a heteroszexualitás társadalmi determinációja? 85. Melyek a szexuális szocializáció szinterei? 86. Melyek a heteroszexuális orientációtól eltérő jellegzetes magatartási minták? 87. Melyek a szexuális devianciák etológiai jellegzetességei? 88. Melyek a differenciált társadalmi érintkezés szexuális deviancia kialakulásának összefüggései? 89. Milyen szocializációs zavarok állhatnak a polimorfizmus hátterében? 90. Melyek a promiszkuitás növekedésének szociomorális magyarázatai? 91. Melyek a promiszkuitás növekedésének globalizációs magyarázatai? 92. Milyen degenerációk, betegségek állhatnak a szexuális devianciák hátterében? 93. Milyen összefüggések vannak a szexuális deviancia és a nemi bűncselekmények között? 94. Milyen modern civilizációs értékváltozások állnak a szexualitás társadalmi kontrolljának változása mögött? 95. Melyek a szexuális devianciával szembeni társadalmi tolerancia korlátai és határai? 96. Melyek a szexuális devianciák társadalmi rétegspecifikumai? 97. Melyek a szexuális deviancia szubkulturális jellegzetességei? 98. Melyek a szexuális devianciapraxis jellegzetességei?
EGÉSZSÉGÁROSÍTÓ MAGATARTÁSOK, DEVIANCIÁK: ALKOHOLIZMUS, DROGFÜGGŐSÉG 99. Melyek az egészségkárosító magatartások etiológiai magyarázatai? 100. Melyek a fenyegetettség érzés, az agresszió és az önagresszió összefüggő motivációi? 101. Mi az alkoholizmus és a drogfüggőség közös normasértő oki magyarázata? 102. Mi az alkoholizmus és a drogfüggőség megkülönböztető normasértő oki magyarázata? 103. Miért nevezzük tudatot megváltoztató kompenzációs kísérletnek alkoholizálást? 104. Melyek az alkoholfogyasztás, szociális ivás és az alkoholfüggőség magatartásbeli különbségei? 105. Melyek az alkoholfogyasztás társadalmi normák által szabályozott szociokulturális mintái?
106. Mikor alakul át az alkoholfogyasztás devianciává? 107. Melyek az alkoholizmusra való hajlam orvosi magyarázatai? 108. Milyen statisztikákra és becslésekre lehet támaszkodni az alkoholizmus előfordulására és társadalmi súlyának megítélésére? 109. Milyen stációkon keresztül vezet az út a problémaivástól/szociális ivástól az alkoholbetegség kialakulásához? 110. Melyek az alkoholizmus szociológiai jellemzői az ivás okozta károk oldaláról, szerepelméleti oldalról és minősítési oldalról történő felsorolásban? 111. Melyek az alkoholizmus modern civilizációs változásokkal összefüggő trendjei? 112. Melyek az alkoholabúzus szociodemográfiai és társadalmi-gazdasági jellemzői? 113. Melyek az alkoholisták deviáns szubkultúrájának funkciói a megküzdésben, rejtőzködésben, a deviáns karrierben és a deviáns identitásban? 114. Melyek az alkoholisták egészségügyi ellátásának szociológiai sajátosságai? 115. Melyek az alkoholizmussal kapcsolatos devianciapraxis lehetőségei? 116. Miért nevezzük a tudati és mentális állapotot megváltoztató kompenzációs kísérletnek a drogfogyasztást? 117. Miért azonos súlyú egészségkárosító magatartásnak minősül a drog kipróbálása, fogyasztása, ill. a drogfüggőség? 118. Melyek a drogfüggőségre való hajlam orvosi magyarázatai? 119. Melyek a drogfüggőségre való hajlam szociológiai magyarázatai? 120. Melyek a szerfogyasztással szembeni fiatalkori szociális rizikófaktorok és szociális védőfaktorok? 121. Milyen statisztikákra és becslésekre lehet támaszkodni a drogfüggőség előfordulásának és társadalmi súlyának megítélésében? 122. Melyek a drogfogyasztás elterjedtségének kultúraelméleti magyarázatai? 123. Melyek a drogfogyasztás elterjedtségének korspecifikus magyarázatai? 124. Melyek a drogok besorolásának hatástani ismérvei? 125. Melyek a drogok besorolásának prohibiciós ismérvei? 126. Melyek a drogfüggők deviáns szubkultúrájának funkciói a megküzdésben, rejtőzködésben, társas támogatásban és a deviáns identitásban? 127. Melyek a drogfogyasztás co-morbiditási kockázatai? 128. Melyek a drogfogyasztás büntetőjogi kockázatai? 129. Melyek a drogprevenció társadalmi és egészségügyi lehetőségei? 130. Melyek a drogfüggőség devianciapraxisának jellegzetességei? ÖNGYILKOSSÁG, BŰNÖZÉS 131. Milyen társadalmi normát sért az öngyilkosság és a bűnözés? 132. Mi a különbség az öngyilkosság és a bűnözés között a társadalmi normasértés tekintetében? 133. Mi az öngyilkossági kísérlet és a befejezett öngyilkosság mögött álló deviáns magatartási minta szimbolikus különbsége? 134. Melyek az öngyilkossági kísérletek és a befejezett öngyilkosságok hazai és nemzetközi előfordulásának jellegzetességei? 135. Melyek az öngyilkosság szociálpszichológiai és társadalmi – környezeti magyarázatai? 136. Melyek az E.Durkheim által leírt öngyilkossági típusok?
137. Mit jelent az öngyilkosságok durkheimi tipizálásának státus-, réteg- és kultúrafüggősége? 138. Milyen mértékű társadalmi integráció áll az altruista és az egoista öngyilkosság hátterében? 139. Milyen mértékű társadalmi reguláció áll a fatalista és az anómiás öngyilkosság hátterében? 140. Melyek az M.Weber által leírt öngyilkossági típusok? 141. Mit jelent az öngyilkosságok weberi tipizálásának konfliktuskezelési mintáktól való függése? 142. Milyen konfliktuskezelési módok állnak a menekülés típusú, az agresszív típusú, az áldozati típusú és a játék típusú öngyilkosság mögött? 143. Melyek az öngyilkosság szociodemográfiai mintázatai? 144. Melyek az öngyilkosság szociokulturális és szezonális minázatai? 145. Hogyan differenciálódnak az elkövetés módjai/eszközei az öngyilkossági kísérlet és a befejezett öngyilkosságok esetében? 146. Melyek a preszuicid szindróma (beszűkült, intrapszichés állapot) magatartási mintái? 147. Mi a család szerepe a suicidum létrejöttében? 148. Mi a differenciált társadalmi érintkezés szerepe a suicidum létrejöttében? 149. Melyek az öngyilkosság devianciapraxisának sajátosságai? 150. Melyek a bűnözés jogi és kultúrafüggő minősítésének ismérvei? 151. Melyek a bűnözés orvosi és alkattani magyarázatai? 152. Melyek a bűnözés pszichológiai és pszichiátriai magyarázatai? 153. Melyek a bűnözés szociológiai magyarázatai? 154. Mi a bűnözés anómiás (durkheimi) magyarázata? 155. Mi a bűnözés címkézéssel összefüggő magyarázata? 156. Mi a differenciált társadalmi érintkezés funkciója a bűnöző szubkultúrák és a bűnöző karrier működésében? 157. Melyek a bűnözés státus/rétegfüggő, ill. kor és nem szerinti sajátosságai? 158. Melyek a fiatalkori bűnözés jellegzetességei? 159. Melyek a női bűnözés jellegzetességei? 160. Mit nevezünk fehérgalléros bűnözésnek? 161. Melyek a szervezett bűnözés szociológiai jellegzetességei? 162. Melyek a személyiség/jellemstruktúrák és a bűnöző viselkedéstípusok jellegzetes összekapcsolódásai? 163. Melyek a bűnözés jellegzetes deviáns addíciói? 164. Melyek a bűn társadalmi szankcionálásának tradicionális társadalmakra jellemző mintái? 165. Melyek a bűn társadalmi szankcionálásának modern civilizációs mintái? 166. Mi a szabadságvesztéssel történő büntetéshez fűzött társadalmi kontroll- és integrációs elvárás? 167. Melyek a börtönélet egészségkockázatai? 168. Milyen egészségkockázatok társulnak a fogva tartás anyagi-gazdasági korlátaihoz (zsúfoltság, étkeztetés, higiéné tekintetében)? 169. Milyen egészségkockázatok társulnak a fogva tartás szakmai és mikroszociális körülményeihez (bánásmód, karcerszerveződés tekintetében)? 170. Milyen egészségkockázatok társulnak a fogva tartás pszichés és pszichoszociális körülményeihez (egyéni és csoportos önvédelem/kiszolgáltatottság tekintetében)? 171. Melyek a börtönélet jellemző betegségkockázatai?
172. Melyek a börtönön belüli erőszak szociális funkciói és egészségkárosító következményei? 173. Melyek a börtönlakók egészségügyi ellátásának orvosi szociológiai sajátosságai? 174. Melyek börtönből való elbocsátás nem szándékolt szociális és egészségmagatartási következményei? IX. ÉLETMINŐSÉG, EGÉSZSÉGVÁRAKOZÁSOK 1. Milyen társadalomstatisztikai adatbázisokból követhetők nyomon az egészségügyi outputok? 2. Milyen egészségügyi statisztikai adatbázisokból követhetők nyomon az egészségügyi outputok? 3. Melyek az orvosi/professzionális egészségvárakozások ismérvei? 4. Milyen különbségekre utalnak az életkilátás és az egészségvárakozás kifejezések? 5. Melyek a páciens/laikus egészségvárakozások indikátorai? 6. Miben különböznek az egészségi állapot outputok orvosi és szubjektív minősítései egymástól? 7. Milyen determinánsokra terjed ki az életminőség orvosi megközelítése? 8. Milyendeterminánsokra terjed ki az életminőség szociológiai megközelítése? 9. Milyen determinánsokra terjed ki az életminőség közgazdasági megközelítése? 10. Hogyan történik az életminőség szociológiai survey technikán alapuló mérése? 11. Melyek az életmód, életforma, életstílus és életminőség definíciós különbségei? 12. Melyek az életmód változtatásának szabadpályái, kényszerpályái és zárványai? 13. Melyek az életmód, az egészségi állapot és az életminőség közti összefüggések? 14. Miért nem minősül egészségügyi outputnak az életmód? 15. Miért minősül egészségügyi outputnak az életminőség? 16. Az életminőség mely dimenzióit mérik az élettani normál funkcióktól való eltérések skálái? 17. Az életminőség mely dimenzióit mérik az önbesoroláson/önminősítésen alapuló standardizált kérdőívek? 18. Melyek az életminőség szubjektív minősítésének társadalmi domain-jei? 19. Melyek az általános életminőség szubjektív minősítésének egészségügyben releváns (WHO) indikátorai? 20. Melyek az életminőség betegségprofilokon alapuló indikátorai? 21. Milyen minősítő skálát fed le a Lickert skála? 22. Melyek a kérdőíves felmérésekben leggyakrabban alkalmazott -Lickert skálától eltérő - minősítő skálák? 23. Melyek a leggyakrabban használt nemzetközileg standardizált életminőség kérdőívek? 24. Mi a WHO QoL kérdőívek adaptálásának és licencezésének feltétele? 25. Miért kívánatos egy életminőség survey-n belül többféle életminőség kérdőívet alkalmazni? 26. Melyek az általános életminőség kérdőívek alkalmazásának indikációi, előnyei és korlátai? 27. Melyek a betegségspecifikus életminőség kérdőívek alkalmazásának indikációi, előnyei és korlátai?
28. Hogyan történik az egészségi állapot - WHO ajánlásokon alapuló - szubjektív minősítésének top-down leírása? 29. Hogyan történik az életminőség - WHO besoroláson alapuló – populációs szintű bottom-up leírása? 30. Mi a jelentősége az életminőség mutatóknak az egészségügyi technológiák értékelésében? 31. Hogyan befolyásolják az orvosi és a páciensi döntési folyamatot a terápiás alternatívákhoz köthető életminőség alternatívák? 32. Mit fejez ki a QALY (Quality Adjusted Life Years) mutató? 33. Hogyan jelenítik meg az életminőség-görbék az életkor és az egészségi állapot összefüggéseit a QALY mutató segítségével? 34. Hogyan tükröződnek az egészségvárakozások és az életkilátások az életminőség-görbékben? 35. Hogyan befolyásolja az orvosi és a páciensi döntési folyamatot a terápiás alternatívákhoz köthető QALY mutató? 36. Milyen populációs szintű összehasonlításokat lehet tenni a QALY, a HLE (Healthy Life Expectancy), és a DALY (Disability Adjusted Life Years) mutatók segítségével? 37. Hogyan kalkulálhatók a populációs szintű várható élettartamok a QALY, HLE és a DALY mutatók segítségével az egészségügy-gazdaságtani költség – haszon vizsgálatokban? X. AZ EGÉSZSÉGÜGY SZERVEZETSZOCIOLÓGIÁJA Melyek a társadalmi közösségek és társulások formái? Mi a társadalmi csoport szociológiai definíciója? Milyen ismérvek alapján képezhetők le az elsődleges csoportok? Melyek a társadalom elsődleges csoportjai? Milyen ismérvek alapján képezhetők le a másodlagos csoportok? Melyek a társadalom másodlagos csoportjai? Hogyan fejezi ki a kapcsolati háló az egyén életében az elsődleges és a másodlagos csoportokhoz való tartozását? 8. Melyek a szervezet és a bürokratikus szervezet szociológiai definíciói? 9. Melyek a bürokratikus szervezet racionális és diszfunkcionális jellemzői? 10. Melyek a karcer szervezetek és az önsegélyező csoportok szervezetszociológiai sajátosságai? 11. Mi az egészségügy társadalmi szervezeti funkciója? 12. Melyek az egészségügy szervezetszociológiai sajátosságai? 13. Milyen szakmai és szervezési összefüggések vannak a szolgáltatási és intézményi struktúrák között? 14. Melyek az egészségügyi ellátás nem professzionális intézményei, struktúrái? 15. Melyek az öngyógyítás társadalmi funkciói? 16. Melyek a családi gyógyítás társadalmi funkciói? 17. melyek a lakóhelyi – közösségi gondozás funkciói? 18. Melyek az önsegítő csoportok gyógyítási funkciói? 19. Melyek az egészségügyi ellátás professzionális intézményei, struktúrái? 20. Melyek az alapellátás kontra szakellátás funkciói? 21. Melyek a hagyományos kontra alternatív gyógyítás funkciói? 22. Melyek a magánorvosi kontra közellátás funkciói? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
23. Melyek a csoportmunka kontra egyéni praxis funkciói? 24. Melyek kórház szervezetszociológiai ismérvei? 25. Melyek a hospitalizáció szociológiai ismérvei? 26. Mi a klinikai iatrogenesis I.Illich által leírt tartalma és folyamata? 27. Melyek járóbeteg-szakellátás szervezetszociológiai ismérvei? 28. Melyek a háziorvosi ellátás szervezetszociológiai ismérvei? 29. Melyek az Országos Mentőszolgálat és az Országos Vérellátó szolgálat szervezetszociológiai sajátosságai? 30. Melyek a társadalmi, kulturális és strukturális iatrogenitás I.Illich által leírt bizonyítékai? 31. Mi a strukturális funkcionalizmus definíciója? 32. Hogyan határozható meg az egészségügy funkcionalizmusa? 33. Hogyan határozható meg az egészségügy strukturalizmusa? 34. Melyek az egészségügyi ellátás strukturális funkcionalizmusának ismérvei? 35. Megfelel-e az egészségügyi rendszer a fogyasztók „valós” szükségleteinek? 36. Igazságos-e az egészségügyi rendszer jogi, piaci, regionális és szakmai vonatkozásokban? 37. Melyek az egészségügyi ellátás szervezeti diszfunkciói? 38. Mit jelent az egészségügyi szekularizáció? 39. Milyen strukturális és funkcionális feszültségek tükröződnek az egészségügyi szekularizációban? 40. Mit jelent a medikalizáció? 41. Milyen strukturális és funkcionális feszültségek tükröződnek a medikalizációban? 42. Milyen strukturális és funkcionális változásokat von maga után az egészségügyben és az egészségügy társadalmi környezetében a szekularizáció és a medikalizáció? 43. Melyek a jelenkori egészségügyi rendszerek válságjelenségei? 44. Milyen összefüggések állnak fenn az egészségügyi, a gazdasági – financiális és a modern civilizációs értékválságok között? 45. Milyen fejlődési trendek bontakoznak ki az egézségügyi válságkezelésből? XI. AZ EGÉSZSÉDÜGY GAZDASÁGSZOCIOLÓGIÁJA Melyek az egészségügyi rendszer gazdasági értékelésének szempontjai? Melyek az egészségügyi rendszer társadalmi értékelésének szempontjai? Melyek a kétféle értékelés összefüggései? Kik az gészségügy gazdasági szereplői? Mit jelent a páciens fogyasztói és finanszírozói funkciója? Mit jelent az egészségügy szolgáltatói és gazdálkodási funkciója? Mit jelent a „harmadik fél”, azaz a társadalombiztosítás, a magánbiztosítás és az állami költségvetés megrendelői és finanszírozói funkciója? 8. Melyek az egészségügyi piac keresleti oldalának tényezői? 9. Melyek az egészségügyi piac kínálati oldalának tényezői? 10. Hogyan válik az egészségügyi szolgáltatás áruvá? 11. Mi határozza meg az egézsségügyi szolgáltatás árát? 12. Kinek és mibe kerül az egészségügyi ellátás? 13. Mi a különbség az egészségügyi szükséglet és igény között? 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
14. A szükséglet, vagy az igény támaszt keresletet az egészségügyi szolgáltatások iránt? 15. A szükséglethez, vagy az igényhez igazodik az egészségügyi kínálati piac szerkezete? 16. Melyek az egészságügyi erőforrások allokációjának szakmai sajátosságai? 17. Melyek az egészségügyi erőforrások allokációjának társadalmi sajátosságai? 18. Mi jellemzi a hazai egészségügyi kiadások szerkezetét? 19. Hol helyezkedik el a hazai egy főre jutó egészségügyi kiadás a nemzetközi rangsorban? 20. Hol helyezkedik el a hazai ezer lakosra jutó ágyszám a nemzetközi rangsorban? 21. Hol helyezkedik el a hazai egészségügyi csúcstechnológiai alkalmazások elterjedtsége a nemzetközi rangsorban? 22. Hol helyezkedik el a hazai százezer főre jutó orvos létszám és egészségügyi dolgozói létszám a nemzetközi rangsorban? 23. Milyen összefüggésekre világít rá az egészség ráfordításainak és kimeneteinek Grossmann – modellje? 24. Milyen gazdasági/ráfordítási tényezőkkel áll összefüggésben az egyén egészségállománya? 25. Milyen korreláció áll fenn a lakossági jövedelmek fajlagos növekedése és a teljes mortalitási ráta között? 26. Milyen korreláció áll fenn a lakossági oktatási/képzési ráfordítások fajlagos növekedése és a teljes mortalitási ráta között? 27. Milyen korreláció áll fenn az egészségügyi ráfordítások fajlagos növekedése és a teljes mortalitási ráta között? 28. Melyek a TB-n (közfinanszírozáson) alapuló, szolidaritás elvű egészségügyi piaci modell jellemzői? 29. Melyek a nyílt piaci, öngondoskodás elvű egészségügyi piaci modell jellemzői? 30. Mi a kiegészítő és magánbiztosítások funkciója a két egészségügyi piaci modellben? 31. Miért nincsenek un. tiszta piacok (tökéletes piacok) a modern egészségügyi rendszerekben? 32. Melyek az egyes egészségügyi piaci modellek hatékonysági és gazdaságossági jellemzői? 33. Milyen szolgáltatói/ tulajdonosai vannak az egészségügyi vagyonnak ? 34. Milyen finanszírozói/befektetői vannak az egészségügyi vagyonnak? 35. Milyen tulajdonosi és finanszírozói konstrukciók terjedtek el a modern egészségügyi rendszerekben? 36. Milyen szolgáltatói és finanszírozói konstrukció dominál az amerikai típusú egészségügyi rendszerekben? 37. Milyen szolgáltatói és finanszírozói konstrukció dominál az európai típusú eü. rendszerekben? 38. Milyen szolgáltatói és finanszírozói konstrukció dominál a skandináv típusú egészségügyi rendszerekben? 39. Melyek az egészségügyi piac modellezésének/reformjának gazdasági, társadalompolitikai és egészségpolitikai motivációi? 40. Melyek az egészségügyi piac modellezésének/reformjának kényszerpályái és zárványai?
41. Melyek az egészségügyi piac modellezésének/reformjának szabadpályás lehetőségei? 42. Melyek az egészségügyi erőforrások újraelosztásának kormányzati, társadalmi és orvosi szakmai prioritásai? 43. Mely egészségi állapot mutatókkal, ill. egészségügyi kimeneti értékekkel írható le az egészségügy gazdasági és társadalmi hatékonysága? 44. Melyik szolgáltatói és finanszírozási konstrukció mellé társulnak magasabb egészségügy hatékonysági mutatók? 45. Mi az egészségügyi minőségbiztosítás rendeltetése? 46. Hogyan értelmezhető és mérhető a minőség az egészségügyben? 47. Hogyan értelmezhető az egészségügyi szolgáltatás minősége? 48. Hogyan dimenzionálható az orvosi munka minősége? 49. Hogyan dimenzionálható a minőség az egészségügyi struktúrában (inputokban), az egészsgügyi folyamatokban, és az egészségügyi eredményekben (outputokban)? 50. Milyen kimeneti értéket testesít meg az egészségügyi dolgozói (staff) elégedettség? 51. Milyen kritériumok mentén mérhető a dolgozói megelégedettség? 52. Milyen egészségügyi kimeneti értéket testesít meg a fogyasztói elégedettség, ill. betegelégedettség? 53. Hogyan mérhetők az egészségügyi ellátással szemben támasztott lakossági elvárások? 54. Milyen kritériumok mentén mérhető a betegelégedettség az alapellátásban? 55. Milyen kritériumok mentén mérhető a betegelégedettség a járóbetegszakellátásban és a fekvőbeteg-ellátásban? 56. Mi a kapcsolat az elvárások és a megelégedettség között? 57. Milyen információkat szolgáltatnak az egészségi állapot outputok, a QoL és QALY mutatók, valamint a megelégedettségi mutatók az egészségügyi minőségmenedzsment számára?
