ORVOSI SZOCIOLÓGIA
Témakörök 1. Bevezetés az orvosi szociológiába 2. A társadalmi egyenlőtlenségek és az egészség kapcsolata 3. Szocializáció 4. Az egészség szociológiai értelmezése 5. Medikalizáció 6. Az egészség értékelése
BEVEZETÉS AZ ORVOSI SZOCIOLÓGIÁBA
Irodalom 1. Pikó Bettina: Orvosi szociológia. (Medicina, Budapest, 2006.) 2. Pikó Bettina: Egészségszociológia (Új Mandátum, Budapest, 2002.)
Közlemény Havasi Éva: A megtört egészség – a hazai lakosság egészségi állapotának egyenlőtlenségei, különös tekintettel a szegényekre. In. Népegészségügy 89. évf. 2. sz./2011. 80-92.
Pikó Bettina: Egészségszociológia Tartalom: 1. Az egészségszociológia meghatározása 2. Társadalmi egyenlőtlenségek és egészségi állapot 3. „Gender studies” és egészségszociológia 4. Szociális stressz: az adaptáció és a szorongás szociológiája 5. A társas kapcsolatok és a társas támogatás egészségszociológiája
Pikó Bettina: Egészségszociológia 6. Az egészségfejlesztés szociológiája: az életmódtól az egészségrizikó-magatartásig
Pikó Bettina: Orvosi szociológia Tartalom: 1. Társadalom, szociológia és orvoslás 2. Egészség, életmód, egészségmagatartás 3. A betegségek társadalmi mintázata I. Szociodemográfiai tényezők 4. A betegségek társadalmi mintázata II. Társadalmi-gazdasági tényezők 5. Kultúra és egészségi állapot: értékek, normák, deviáns magatartásformák
Pikó Bettina: Orvosi szociológia 6. Csoportok, család, társas kapcsolati háló és egészség 7. A gyógyítás szociológiája 8. Az egészségügyi intézményrendszer szociológiája 9. Az orvosi hivatás szociológiája 10. Az orvosi szociológiai vizsgálat módszertani alapjai
Két ellentétes irányú folyamat 1. egyre inkább teret hódít a specializáció 2. interdiszciplináris szemlélet fokozódó jelenléte
Biopszichoszociális modell
Biopszichoszociális modell
A pradigmaváltás szükségességének okai 1. Regisztrálható konfliktusok 2. Megváltozott betegségspektrum (multifaktoriális etiológia)
3. A medicina egyes eredményei társadalmi diszkussziót tesznek szükségessé
1. Regisztrálható konfliktusok → feszültségek az eü-ön belül Pl. – orvosi munkavégzés hatékonyságának hátráltató körülményei (túlzott mértékű stressz, kiégés, elismerés hiánya, szerepkonfliktus stb.)
- orvosszerepek konfliktusa - betegelégedettség mértéke
- hallgatói elégedettség/elégedetlenség mértéke, hallgatói leterheltség, manifesztlátens kurrikulum esetleges konfliktusa - különböző szakmai csoportok közötti lehetséges konfliktusok
2. Betegségspektrum megváltozása • ma: civilizációs betegségek
Multifaktorialitás Az ún. civilizációs betegségek nem vezethetők vissza egyetlen etiológiai tényezőre – túlnyomórészt az életmódra, a különböző magatartási formákra vezethetők vissza.
1997. Évi CLIV. Tv. A tájékoztatáshoz való jog 13. § (1) A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra. • (2) A betegnek joga van arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon • a) egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is, • b) a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról, • c) a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól, • d) a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól, • e) döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében, • f) a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről, • g) az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről, • h) a további ellátásokról, valamint • i) a javasolt életmódról.
3. A medicina egyes eredményei társadalmi diszkussziót tesznek szükségessé MEGNYÍLÓ, ALAKÍTHATÓ TÉR TÁRSADALMI FELELŐSSÉG A DÖNTÉSHOZATAL SORÁN /társadalmi diszkusszió/
Példa: → eutanázia → preimplantációs genetikai diagnózis (PGD) → klónozás → embrionális őssejtekkel végzett kutatás
ORVOSI (EGÉSZSÉGÜGYI) SZOCIOLÓGIA Def.: az egészséggel, betegséggel, gyógyítással és az egészségügyi ellátással kapcsolatos társadalmi összefüggésekkel foglalkozó tudományág - szakszociológia
ORVOSI SZOCIOLÓGIA („medical sociology”) 3 ága: I. Az egészségügy szociológiája („sociology of medicine”) II. Az orvoslás szociológiája („sociology in medicine) III. Egészségszociológia („sociology of health”) (I-II. Straut 1957., III. Twaddle 1977,1982)
I. Az egészségügy szociológiája („Sociology of Medicine”) *az egészségügyi intézményrendszer áll a középpontban
Pl.: - kórházszociológia (a gyógyítás helyének funkciója, ill. funkcióváltozásai) - alternatív medicina szociológiája (pl. fitoterápia megítélése)
- a hálapénz jelenség szociológiája
- az orvosi hivatás szociológiája (pl. pályaszocializáció) - egészségügyi minőségbiztosítás (pl. betegelégedettség) - medikalizáció
II. Az orvoslás szociológiája („Sociology in Medicine”) * a beteget és az orvost állítja a középpontba * a megbetegedett egyének gyógyításával, ill. a gyógyítás körülményeivel, intézményi sajátosságaival foglalkoznak
Pl.: - betegviselkedés, betegstátusz - betegszerep és orvosszerep - orvos-beteg kapcsolat/kommunikáció szociológiai sajátosságai
III. Egészségszociológia („Sociology of Health”) DEF.: a betegségmegelőzés és az egészségfejlesztés szociológiája - a prevenció (azaz a betegségmegelőzés és az egészségfejlesztés) szociológiája ↓ Hogyan tudjuk megakadályozni társadalmi eszközökkel a megbetegedések kialakulását?
• társadalomcentrikus: a társadalmi struktúra és annak változásai érdeklik, az egészséget veszélyeztető társadalmi okok egyes társadalmi rétegekben és csoportokban való megoszlását vizsgálja
„Az egészségszociológia legfontosabb missziója, hogy empirikus vizsgálatokkal feltárja az egészségi állapotot befolyásoló társadalmi rizikófaktorokat, és ezek figyelembevételével járuljon hozzá egy magasabb szintű életminőség eléréséhez.” (Pikó B. Egészségszociológia, 7.)
A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK ÉS AZ EGÉSZSÉG KAPCSOLATA
1. (TÁRSADALMI) EGYENLŐTLENSÉGEK
egyenlőtlenség egyének vagy csoportok közötti különbség a vágyott vagy a nem kívánt javak tulajdonlását illetően
Az egyenlőtlenség területei A társadalomban található főbb egyenlőtlenségek: - politikai egyenlőtlenség pl. egyes csoportokat kizárnak a szavazati jogból - jogi egyenlőtlenség pl. büntetőjogi felelősségre vonhatóság közötti különbség személyek vonatkozásában
- gazdasági egyenlőtlenség pl. jövedelemegyenlőtlenség
- társadalmi egyenlőtlenség
Társadalmi egyenlőség Definíció: adott tekintetben egy csoporton vagy egy társadalmon belül mindenki azonos státusszal rendelkezik Pl. *törvény által biztosított azonos jogokkal *mindenkit megillet az egészségügyi ellátáshoz való jog
1997. Évi CLIV. Tv. Az egészségügyi ellátáshoz való jog 7. § (1) Minden betegnek joga van jogszabályban meghatározott keretek között az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz.
2. A TÁRSADALOM RÉTEGZŐDÉSE
Társadalmi helyzet - társadalmi osztály/helyzet/pozíció meghatározása - társadalmi-gazdasági helyzet (S.E.S.) meghatározása
Társadalmi helyzet - társadalmi osztály/helyzet/pozíció meghatározása
rétegződés Def.: különböző embercsoportok közötti strukturált egyenlőtlenség
4 alapvető rendszere: 1. rabszolgaság 2. kasztrendszer 3. rendi tagolódás 4. osztálytagolódás
Modern társadalmak rétegződéselméletei KARL MARX
MAX WEBER
Magyar társadalomszerkezet (Szalai E.)
(Huszár Ákos: Osztályegyenlőtlenségek. In. Szociológiai szemle 2012. 22. évf. 2. szám 4-26.)
Társadalmi helyzet - társadalmi-gazdasági helyzet (S.E.S.) meghatározása
S.E.S.
Társadalmi-gazdasági státusz (SES) a társadalmi hierarchiában elfoglalt pozíciót jelöli Leggyakoribb összetevői: 1. iskolázottság 2. foglalkozás 3. jövedelem (4. lakóhely)
Státusz konzisztencia/inkonzisztencia • státusz konzisztencia: a mutatók összefüggenek egymással • státusz inkonzisztencia: a mutatók nem függenek össze egymással
3. A NÉPESSÉG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSEI A TÁRSADALOM STRUKTURÁLIS EGYENLŐTLENSÉGEIVEL
Társadalmi egyenlőtlenség és egészség kapcsolata I. VERTIKÁLIS → ld. társadalmi rétegződéselméletek II. HORIZONTÁLIS *országok közötti földrajzi *országon belüli földrajzi *férfiak és nők (Szántó Zs.-Susánszky É. Szerk. Orvosi szociológia. Semmelweis. 2006.)
Társadalmi egyenlőtlenség és egészség kapcsolata I. SZOCIODEMOGRÁFIAI TÉNYEZŐK *életkor *hely *nem *családi állapot *etnikum
II. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TÉNYEZŐK (Pikó Bettina. Orvosi szociológia. Medicina 2006.)
AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT MÉRÉSE
Az egészség mérése • Az egészség mérése negatív módon
• A betegség mérése
• klasszifikáció
• pl. BNO-10
• mérőeszközök
• pl. incidencia,prevalencia arányszám számítás, mortalitási, morbiditási adatok
epidemiológia „Az epidemiológia meghatározott populáció(k)ban az egészséggel kapcsolatos állapotok, jelenségek és az előfordulásukat befolyásoló tényezőknek az eloszlását és különböző hatásokra bekövetkező változását azzal a céllal vizsgáló tudományterület, hogy eredményeit felhasználja az egészségfejlesztés, a megelőzés, a gyógyítás érdekében.” (Ádány, R. (szerk.) Megelőző orvostan és népegészségtan. Medicina. 2012. 37.)
INCIDENCIA, PREVALENCIA, MORTALITÁS/LETALITÁS, MORBIDITÁS
Incidencia Def.: az új esetek előfordulása egy meghatározott időtartam alatt a vizsgált populációban
Incidencia arányszám
(Ádány, R. (szerk.) Megelőző orvostan és népegészségtan. Medicina. 2012.)
Prevalencia Def.: egy jelenség összes létező esete egy meghatározott időpontban a vizsgált populációban
Prevalencia arányszám
(Ádány, R. (szerk.) Megelőző orvostan és népegészségtan. Medicina. 2012.)
Mortalitás, letalitás Def.: egy konkrét betegségben megbetegedettek körében méri az adott betegség miatt elhaltak arányát százalékos formában
(Ádány, R. (szerk.) Megelőző orvostan és népegészségtan. Medicina. 2012.)
Morbiditás • betegséggel kapcsolatos adatok
Korfa Def.: a népesség kor és nem szerinti összetétele, szalagdiagramon a férfi és a női lakosság korévek vagy korosztályok szerinti létszámviszonyai
Havasi Éva:
A megtört egészség – a hazai lakosság egészségi állapotának egyenlőtlenségei, különös tekintettel a szegényekre
(In. Népegészségügy. 2011. 89. évf. 2. szám. 80-92.)
A tanulmány felépítése (0.) Bevezetés (1.) A várható élettartamban megnyilvánuló főbb eltérések (2.) A lakosság „objektív” és „szubjektív” egészségi állapota (3.) A lakosság „objektív” és „szubjektív” egészségi állapotában megnyilvánuló egyenlőtlenségek a kiemelt társadalmidemográfiai tényezők együttes vizsgálatával
(4.) Betegségtudat és mentális egészség (Z.) Betegítő élet, utószó
(2.) A lakosság „objektív” és „szubjektív” egészségi állapota
• Az emberek saját megítélésük szerinti egészségi állapotának két forrása: 1. ELEF (Európai Lakossági Egészségfelmérés) *2009 2. SILC-VÉKA (Statistics on Income and Living Conditions-Változó Életkörülmények Adatfelvétel)
• Az egészségi állapot egyenlőtlenségeinek determinánsai: 1. Életkor 2. A lakóhely jellege /horizontális/ 3. Jövedelmi helyzet 4. Iskolai végzettség
SZOCIALIZÁCIÓ
Szocializáció Def. az a folyamat, melynek során megtanuljuk, hogyan váljunk egy adott társadalom tagjává
• szocializációs közegek: azon csoportok vagy társadalmi helyzetek, amelyekben a szocializáció alapvető folyamatai végbemennek pl. család, kortárscsoport, iskola, tömegkommunikációs eszközök
• reszocializáció: a korábban követett értékektől és viselkedésformáktól jelentősen eltérő minta elsajátítása
A Szocializáció legjelentősebb elméletei I. Szerepelmélet II. Szimbolikus interakcionizmus III. Pszichoanalitikus elmélet
I. Szerepelmélet a szocializáció az a folyamat, melynek során az egyének megtanulják kivitelezni a társadalmi szerepeket • társadalmi lénnyé a társadalmi szerepek elsajátítása révén válunk • a társadalmi szerepek társadalmi tények
A. szerepfeszültség B. a többszörös szerep
II. Szimbolikus interakcionizmus • egy címke jelentése a társadalmi interakció terméke (a tárgyak jelentése nem adott, hanem társadalmi konstrukció eredménye
III. Pszichoanalitikus elmélet
TANULÁS
Tanulás Def.: a viselkedés viszonylag állandó megváltozása a gyakorlás eredményeképp Ø érés Ø állapotváltozás
A tanulás három formája 1. Klasszikus kondicionálás 2. Operáns kondicionálás 3. Szociális-kognitív tanulás
1. Klasszikus kondicionálás az élőlény megtanulja, hogy egy bizonyos eseményt egy másik követ
• próba: a feltételes inger és a feltétlen inger párosítása • a kondicionálás tanulási fázisa: megtanulni a két inger közötti kapcsolatot • megerősítés, kioltás, spontás felújulás
• generalizáció: minél inkább hasonlóbb az új inger a feltételes ingerhez, annál inkább kiváltja a feltételes választ • diszkrimináció: a differenciális megerősítés révén a személy arra kondícionálódik, hogy különbséget tegyen kétféle eltérés között
2. Operáns kondicionálás Def. egy élőlény megtanulja, hogy cselekedete befolyásolja környezetét (operál rajta, hat rá) pl. csecsemő gügyög → szülő odamegy pl. pedál megnyomása → ételgalacsin (Skinner doboz)
• az effektus (hatás) törvénye: a véletlenszerű cselekvések közül azokat válogatjuk ki, amelyeket pozitív következmény követ
• formálás: csak azokat a cselekedeteket erősítjük meg (pl. jutalommal), amelyek találkoznak az elvárásainkkal
• részleges megerősítés: egy viselkedés kondicionálható és fenntartható akkor is, ha eseteinek csak töredékét követi megerősítés
• részleges megerősítési hatás: a részleges megerősítéssel tanult válasz kioltása sokkal lassabb, mint a folyamatos megerősítéssel tanult válaszé
• averzív kondicionálás: a megerősítés averzív esemény pl. büntetés (a mellékhatások kérdése)
• menekülő tanulás: egy folyamatban levő averzív esemény leállítására szolgáló válasz megtanulása • elkerülő tanulás: egy negatív esemény megelőzésének megtanulása
pl. patkány fallal két részbe osztott dobozban (hangjelzés, majd kis idő múlva áramütés a padlóba)
3. Szociális-kognitív tanulás /szin: kognitív tanulási elméletek/ *a mentális eseményeknek nagyobb fontosságot tulajdonít /szin.: szociális tanuláselméletek/ *a tanulás társas aspektusát jobban kiemeli
• gyakran tanulunk csupán megfigyelés alapján • gyakran az alapján döntjük el, hogy megtegyünk-e valamit, hogy előre elgondoljuk tettünk következményeit
példák * Szociális megerősítés * Modellkövetés
Példa: modellkövetés Megfigyeléses tanulás: valaki szemtanúja annak, hogy valaki más (a modell) végrehajt valamilyen cselekvést, s a megfigyelő ennek nyomán tesz szert arra a képességre, hogy megismételje a megfigyelt cselekvést
• általában jobban odafigyelünk olyan modellekre, akik tetszenek nekünk, mint az olyanokra, akik nem
"Ha a gyereket folyton bírálják, a lenézést tanulja. Ha a gyerek állandó gyűlöletben él, a háborút tanulja. Ha a gyereket mindig gúnyolják, a félénkséget tanulja. Ha a gyereket folyton megszégyenítik, a bűntudatot tanulja. Ha a gyereket tolerancia veszi körül, a türelmet tanulja. Ha a gyereket folyvást bíztatják, a bizalmat tanulja. Ha a gyereket biztonság veszi körül, a hitet tanulja. Ha a gyerek teljesítményét elismerik, a megbecsülést tanulja. Ha a gyerek jórészt helyesléssel találkozik, önmaga szeretetét tanulja. Ha gyereket elfogadják, és barátságos légkörben él, megtanulja szeretni a világot. A gyerekek azt élik, amit tanulnak!" (Robert Fisher)
AZ EGÉSZSÉG SZOCIOLÓGAI ÉRTELMEZÉSE
Az egészség definíciója Az egészség meghatározásai alapvetően két csoportba oszthatók: 1. Szakmai definíciók 2. Laikus definíciók
Az egészség definíciója 1. Szakmai definíciók: az egészségügyben dolgozó szakemberek által adott definíciók 2. Laikus definíciók: nem egészségügyi szakemberek által adott egészség-meghatározások
1. Szakmai definíciók: 1.A. negatív definíciók Pl. az egészég=a betegség hiánya 1.B. pozitív definíciók adott sajátosságok jelenlétét követeli meg
A Who egészség-definíciója „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya.„
Az egészség új definíciója? „az alkalmazkodásra és az önszabályozásra való képesség”
(„the ability to adopt and to self manage”)
In. Machteld Huber et al. ‚How should we define health?,’ BMJ 30 July 2011 Vol 343 235-7.
Az egészség szociális aspektusának mérése • Példa: Social Relationships Scale (Társadalmi kapcsolatok mérőeszköze)
MEDIKALIZÁCIÓ
medikalizáció A MEDIKALIZÁCIÓ az a folyamat, melynek során egy korábban nem a medicina alá tartozó probléma bekerül a medicina fennhatósága alá.
A MEDIKALIZÁCIÓ JEGYEI 1. 2. 3. 4. 5.
Kétirányú Nem szükséges teljesnek lennie A jelenség mozoghat a skálán Többszereplős folyamat A probléma forrását alapvetően az egyénben (nem pedig a kontextusban) keresi 6. Az individuális medikális beavatkozást (nem a kollektívebb, esetleg társadalmi beavatkozást) pereferálja /depolitizáló hatás/ 7. Növeli a medicina hatalmát
Példa: Homoszexualitás MEDIKALIZÁCIÓ
DEMEDIKALIZÁCIÓ
• DSM-I (1952) • DSM-II (1968)
• DSM-III (1980)
Magyarázó elméletek A. Pszichszexuális fejlődési rendellenesség B. Természetellenes viselkedés C. Halmozott lelki zavarok jelenléte
AZ EGÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSE
Egészség-gazdaságtani elemzések I. BETEGTEHER-ELEMZÉSEK II. KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG-ELEMZÉSEK II/A. Költségminimalizálási elemzés II/B. Költséghatékonyság-elemzés II/C. Költséghasznosság-elemzés (CUA) III. KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS
AZ EGÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSE
Élethossz és életminőség Az emberi élet mérlegelése: Élethossz + Életminőség (Quality of Life, QoL) „A legnagyobb érték nem az, hogy élünk, hanem az, hogy jól élünk.” (Szókratész)
életminőség egyik perspektívája érdekel minket: ↓ egészséggel kapcsolatos életminőség (Health Related Quality of Life, HRQoL)
Az életminőség mérés jelentősége 1. Adott egészségügyi eljárás eredményességének bizonyítása
Az eljárás hoz egészségnyereséget? 2. Különböző eljárások egészségnyereségének összehasonlítása
Az egyik eljárás nagyobb nyereséget hoz, mint a másik? 3. Rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználása
Mekkora költséggel tudjuk elérni ugyanazt az egészségnyereséget különböző terápiák esetén?
Életminőség kérdőívek Csoportosításuk: I. Általános (generikus) kérdőívek
II. Betegségspecifikus kérdőívek
Profilok és indexek • Életminőség-profilok: az életminőség különböző vizsgált dimenzióit differenciáltan (több számmal) jellemzik • Életminőség-indexek: egyetlen mutatóban (egyetlen számmal) összegzik az életminőséget
Életminőséget mérő módszerek A. DIREKT MÓDSZEREK
B. INDIREKT MÓDSZEREK
A. Direkt módszerek
1. IDŐALKU (time trade-off, TTO) 2. STANDARD JÁTSZMA (standard gamble, SG) 3. VIZUÁLIS ANALÓG SKÁLA (VAS) stb.
A háromféle direkt módszer alkalmazhatósága • eltérő eredményeket adnak • a VAS használható bevezető gyakorlatként, amit bonyolultabb módszerek követhetnek • nincs konszenzus, melyik preferenciamérést kell alkalmazni, a többféle módszert egyidejűleg is szokták alkalmazni
B. Indirekt módszerek - végtelen számú lehetséges egészségi állapot leszűkítése véges számú variációvá - az egyes variációkhoz hasznosságértékek vannak hozzárendelve * nagyszámú lakossági mintával végzett felmérés
↑
Melyik csoportot kérdezzük meg az adott egészségi állapot hasznosságáról? A. a betegeket B. az egészségügyi dolgozókat C. a lakosságot
példák 1. 2. 3. 4. 5.
EQ-5D (korábbi neve: EuroQoL) QWB (Quality of Well-being) HUI (Health Utility Index) WHOQoL (WHO Quality of Life) SF-6D
stb.
EQ-5D • olyan területeket vizsgál, amelyek különböző betegségek esetén egyaránt érintettek lehetnek • a válaszadó 3 szint közül választ (nincs probléma, némi probléma, súlyos probléma) - 243 féle válaszkombináció lehetséges - a 3 féle választ számokkal kódolják ↓ a lehetséges válaszkombináció számsorral kifejezhető • kiegészül egy függőleges helyzetű vizuális analóg skálával (ún. egészséghőmérő; 0-100)
EQ-5D K1: Hogyan tudjuk rangsorolni az állapotokat és számszerűsíteni a különbségeket?
K2: Mennyivel jobb az egyik állapot, mint a másik?
Az indirekt hasznosságmérő módszerek alkalmazhatósága • nem azonos eredményeket adnak • ugyanaz a kérdőív különböző populációkban jelentősen eltérő hasznosságértékeket adhat
D. és ind. – további kérdések • átmeneti egészségi állapot mérése • gyermekkor értékelése • demens betegek életminőség-mérése
QUALY Az egészség-gazdaságtani értékelés a különböző beavatkozásokat a ráfordítások és hasznok alapján hasonlítja össze. ↓ Haszon: *élettartam vagy/és *egészséggel összefüggő életminőség a kettő egyidejűleg: pl. életminőséggel korrigált életév (QUALY)
QUALY • a hasznosság leírása: 0-1 közötti skálával • QUALY számítása: egészségi állapot hasznosságértéke * az állapotban töltött idő évben kifejezve
QUALY • gyakorlatilag bármely betegségben alkalmazható egészségi állapot preferenciamérésén alapul ↓ alkalmas egymástól távol eső területek egészségnyereségeinek összehasonlítására • az egyik leggyakrabban alkalmazott mérce egészséggazdaságtani elemzésekben
QUALY mérések A három alapvető kérdés: 1. Mely egészségdimenziókat 2. Milyen módszerrel 3. Kinek az értékelése alapján vegyük figyelembe?
Élettartam és életminőség egyéb kombinált mércéi • Funkcióvesztéssel korrigált életév (DALY – Disability Adjusted Life Years) • Fájdalommal korrigált életév (PALY – Pain Adjusted Life Years) • Egészséges életév ekvivalens (HYE – Healthy Year Equivalent) • Egészséggel korrigált életév (HALY - Health Adjusted Life Years) • Funkcióvesztéssel korrigált várható élettartam (DALE – Disability Adjusted Life Expectancy) • Egészséggel korrigált várható élettartam (HALE – Health Adjusted Life Expectancy)
Irodalomjegyzék * Egészség-gazdaságtan. Szerk. Gulácsi L. Medicina, Budapest, 2005. * Egészség-gazdaságtan és technológiaelemzés. Szerk. Gulácsi L. Medicina, Budapest, 2012.
VÉGE
