„Élhetőbb Ellendért – programozás 2013” műhelymunka sorozat
Helyi program II. Ellend község élhetőségének javítása érdekében Alpha –Tender Kft. 2014
1
Tartalomjegyzék 1.
Bevezetés.................................................................................................................................... 4
2.
Tervezés a településeken ............................................................................................................ 4 A település stratégiai dokumentumai ..................................................................................... 5
2.1. 3.
Projekt célja, eszközei, módszertana .......................................................................................... 6
3.1.
Projekt célja ............................................................................................................................ 6
3.2.
A projekt eszközei, módszertana ............................................................................................ 6
3.3.
A műhelymunka-sorozat rendezvényei .................................................................................. 7
3.4.
A SWOT analízis felülvizsgálata ......................................................................................... 11
4.
Helyzetelemzés felülvizsgálata ................................................................................................ 12 A felülvizsgálat jelentősége ................................................................................................. 12
4.1. 4.1.1.
Demográfia ....................................................................................................................... 12
4.1.2.
Községi tulajdon............................................................................................................... 15
4.1.3.
Hitélet ............................................................................................................................... 15
4.1.4.
Infrastruktúra .................................................................................................................... 15
4.1.5.
Foglalkoztatás .................................................................................................................. 16
4.1.6.
Látnivalók ........................................................................................................................ 19
4.1.7.
Rendezvények .................................................................................................................. 20
4.1.8.
Önkormányzat által nyújtott szolgáltatások ..................................................................... 20
4.1.9.
Partnerség ......................................................................................................................... 21 SWOT analízis felülvizsgálata ............................................................................................. 22
4.2. 5.
Ellend község jövőjének felülvizsgálata .................................................................................. 29
5.1.
A település fejlesztésének lehetőségei a SWOT analízis tükrében ...................................... 29
5.1.1.
Ipar ................................................................................................................................... 29
5.1.2.
Infrastruktúra .................................................................................................................... 29
5.1.3.
Munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése ................................................................... 30
5.1.4.
A településfejlesztési politika célkitűzései ....................................................................... 30
5.1.5.
Az egyes közszolgáltatások biztosítása ............................................................................ 31 2
5.1.6.
Az épített és természeti környezet védelme ..................................................................... 31
5.1.7.
A vízrendezés és csapadékvíz elvezetés ........................................................................... 32
5.1.8.
Csatornázás ...................................................................................................................... 32
5.1.9.
A helyi közutak és közterületek fenntartása ..................................................................... 33
5.1.10.
A köztisztaság és településtisztaság fenntartása ............................................................... 33
5.1.11.
A közbiztonság helyi feladatainak ellátása ...................................................................... 34
5.1.12.
Gondoskodás az óvodai nevelésről, étkeztetésről ............................................................ 34
5.1.13.
Gondoskodás az egészségügyi ellátásról.......................................................................... 35
5.1.14.
Gondoskodás a szociális ellátásról ................................................................................... 35
5.1.15.
Gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás ........................................................ 35
5.1.16.
Közösségi tér biztosítása és a sport támogatása ............................................................... 36
5.1.17.
Egészséges életmód feltételeinek elősegítése................................................................... 36
5.1.18.
Az önkormányzat helyiség-gazdálkodása ........................................................................ 38
5.1.19.
Idegenforgalom ................................................................................................................ 38
5.2. 6.
A program anyagi forrásainak megteremtése ....................................................................... 39 Ellend község fejlesztési programjának felülvizsgálata ........................................................... 40
10.
Ellend jövőképe .................................................................................................................... 57
11.
Összefoglalás........................................................................................................................ 58
Irodalomjegyzék, forrásjegyzék ....................................................................................................... 59 Mellékletek....................................................................................................................................... 60
3
1. Bevezetés Ellend községi Önkormányzat "Élhetőbb Ellendért - programozás 2013" című projektjének célja a 2011-ben megkezdett program folytatása volt. A két projekt közös célkitűzése Ellend község élhetőbbé tétele, a fejlődési lehetőségek bemutatása, helyi program, valamint stratégiák kidolgozása. Célunk a település jövőképének kidolgozása, stratégiai szintű meghatározása. Jelen projektben is építettünk a helyi kezdeményezésekre, véleményekre. A programsorozat a teljes lakosság bevonásával valósult meg, figyelembe vettük a helyi sajátosságokat, hagyományokat. A projekt megvalósítása során ismételten megvalósult a köz- és civil szféra partnersége, hiszen munkánkat segítette az Ellendért Egyesület. A projekt keretében lebonyolított műhelymunka sorozat rendezvényeinek témaköreit úgy állítottuk össze, hogy segítsék a programozást, megalapozzák az elkészítendő stratégiai terveket. A projekt keretében elkészülő programozás épít a település meglévő fejlesztési dokumentumaira, a helyi esélyegyenlőségi programra, a településfejlesztési koncepcióra, a 2011-es projekt keretében elkészített SWOT analízisre és tanulmányra is.
2. Tervezés a településeken Minden településen, így Ellenden is szükség van a stratégiai tervezésre, hiszen ez által határozhatunk meg egy olyan komplex programot mely által fejlődésünk garantálható. A településtervezés feltétele a külső és belső körülmények ismerete, azok egymással való kapcsolatának feltérképezése, annak feltárása, hogy ezek a település életét hogyan befolyásolják. Mind a mai napig megfigyelhető, hogy az önkormányzatok fejlesztési tervezése ad hoc jellegű, a pályázati kiírásokhoz alkalmazkodik. Ellenden próbálunk szakítani ezzel a rossz hagyománnyal. Célunk az egyes részterületekre vonatkozó stratégiai tervek megalkotása, ezek rendszeres felülvizsgálata és nem utolsó sorban megvalósítása.
4
2.1. A település stratégiai dokumentumai Programsorozatunk lebonyolítását és a helyi program kidolgozásának folyamatát a település stratégiai dokumentumainak feltérképezésével elindítottuk el. Ellend község rendelkezik a jogszabályok által előírt tervekkel, programokkal. Áttekintettük a község ciklusprogramját abból a szempontból, hogy mik azok a tervek, melyek megvalósultak és melyek nem.
Áttekintettük újból a településendezési tervet és a hozzá kapcsolódó
szabályozási tervlapot, a településfejlesztési koncepcióval együtt. Szorosan kapcsolódik ehhez Ellend község örökségvédelmi hatástanulmánya, mely alapján rendeletet alkotott az önkormányzat a helyi védelem szabályairól és támogatásáról. Megvizsgáltuk, hogy a rendeletben meghatározott célok teljesültek-e. Külön figyelmet fordítottunk a település környezetvédelmi programjára is. Ellend környezetvédelmi programja a Pécsváradi Többcélú
Kistérségi
felülvizsgálatára
Társulás
belátható
Környezetvédelmi
időn
belül
sort
programjának kell
keríteni.
része, Ellend
melynek község
Hulladékgazdálkodási programja összhangban áll a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Programmal. Áttekintettük a nyertes és beadott, de még el nem bírált pályázatokat is. Ellend község csatornázására beadott pályázat tartaléklistára került, mivel a kormány 2012-ben kivonta a forrást a pályázati rendszer ezen eleméből. A napelemes rendszer kiépítése, üzembe helyezése megtörtént. Áttekintettük újból a Mecsekvidék Helyi Közösségi Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiáját is, hiszen Ellend ezen egyesületnek is tagja. Fejlődése, fejlesztési törekvései szorosan kapcsolódnak ezen egyesület munkájához, céljaihoz. Megállapításra került, hogy Ellend község esélyegyenlőségi helyzetelemzése és stratégiai terve a jogszabályi előírásoknak megfelelően 2013-ban elkészült. Végül, de nem utolsó sorban áttekintettük a 2012-ben elkészült Élhetőbb Ellendért programsorozat keretében elkészült fejlesztési koncepciót is. Jelen programozás célja, e koncepcióban felszínre került, 2014-ben felülvizsgált problémák megoldására stratégiai tervek elkészítése. A tervezés
keretében
a
település
egészségfejlesztési
stratégiai
tervét,
valamint
közösségfejlesztési tervét készítettük el. Az egyéb felmerült problémák tekintetében meghatároztuk az elérendő célt, annak eszközeit, felelőseit és határidejét.
5
3. Projekt célja, eszközei, módszertana
3.1. Projekt célja Pályázatunk célja a 2012-ben kidolgozott helyi program felülvizsgálata, aktualizálása, az egyes részterületek esetében programozás és stratégiai terv készítése a település élhetőbbé tétele érdekében. A projekt lebonyolítása során támaszkodunk a lakosságra, a helyi erőforrásokra, lehetőségekre. Célunk a település jövőjét, helyi sajátosságokat figyelembe vevő, részletes helyzetfeltáráson alapuló egészségfejlesztési és közösségfejlesztési stratégia kidolgozása, a többi érintett területen a helyi program aktualizálása. A cél elérése érdekében, immár hagyományosan többféle módszert, eszközt alkalmaztunk.
3.2. A projekt eszközei, módszertana A stratégiaalkotás megalapozásaként, és program lebonyolítása során végig alkalmaztuk a közösségi tervezés módszerét. A lakosság véleményét megismerve könnyebben körvonalazódik, hogy a mindennapi gyakorlatban milyen pozitívumok és negatívumok, lehetőségek és hiányosságok jellemzik az adott település működését. A helyi vélemények, tapasztalatok megismerése egyszerre alátámaszthatja a szakmai koncepciót, valamint új gondolatokat is ébreszthet. A közös gondolkodás a stratégia alapja. Egy terv akkor lesz végrehajtható, ha annak megalapozásában, megalkotásában részt vesznek azok, akikre vonatkozik, akiknek az életét befolyásolja, életminőségét közösségi szempontból meghatározza. Célunk a lakosság teljes körű bevonása volt, ezért újból éltünk a közösségi tervezés eszközeivel. A települési szintű közösségi tervezésben lehetőség van akár valamennyi érintett bevonására. A tervezés eszközeit és kommunikációját úgy választottuk meg, hogy alkalmas legyen a szakmai nyelvezetben nem jártas lakosság megszólítására, bevonására. Célunk az volt, hogy minél több helyi lakos bevonásával, változatos eszközökkel tárjuk fel a helyi tudást. Minél több információt szerezzünk a lakosság érdekeiről, értékeiről, igényeiről, problémáiról, terveiről. Az alapprogramunk kidolgozása során alkalmazott interjú és kérdőív módszerét nem alkalmaztuk, hiszen a település lakossága már felkészült
6
volt a projekt célját illetően. Kialakultak azok a személyes kapcsolatok, bizalmi viszonyok, melyek építő jellegű interaktív foglalkozások lebonyolítását lehetővé tették.
A csoportos tervezés, stratégia alkotás megvalósítása érdekében a projekt során 7 db interaktív rendezvényt bonyolítottunk le, melyek célja a helyzetfeltárás, elemzés, stratégia megalapozása, a fejlesztés irányának kijelölése volt. A kéthetente megtartott rendezvények több részből tevődtek össze. Minden rendezvényünk egy-egy adott témakör köré szerveződött. Az adott témáról a résztvevők (átlagosan 30-40 fő) egy rövid előadást hallgattak meg, mely kijelölte az adott nap témáját. Az előadást követően megbeszéltük az elhangzottakat, azt, hogy a település életében az adott téma, probléma jelen van-e, milyen szerepet tölt be. Az előadásokat követően az adott témát feldolgozó tesztlapot tölthettek ki a résztvevők. A rendezvényekre kis csoportok alakultak ki, melyek a spontán csoportalkotás módszerével jöttek létre.
Lebonyolított rendezvényeink, előadásaink, alkalmazott módszereink kellő alapot adtak a stratégiák kidolgozásához, a programozáshoz. Az egyes eszközök által feltárt problémákat, kijelölt célokat tanulmányunk további részében mutatjuk be. Az egészségfejlesztési és a közösségfejlesztési stratégia a tanulmány mellékletét képezik.
3.3. A műhelymunka-sorozat rendezvényei
A közösségi tervezés eszközei alkalmazásának oka jelen projektünk keretében is az volt, hogy a stratégia a közös gondolkodás során egyetértéssel jön létre, s így gyakorlatilag azt ismertetni, elfogadtatni, „társadalmasítani” sem kell, hiszen mindenki, aki erre bármiféle késztetést érzett, maga is részt vett annak megalkotásában. "A közösségi tervezés tehát nem egy még szélesebb körben, még alaposabban végzett társadalmi egyeztetés, hanem egy alapvetően más, eleve a helyi közösség képviselőinek bevonására építő tervezési módszer.”1 Már az első rendezvénysorozatunk alkalmával a lakosság különböző elképzelései, tapasztalatai, élethelyzete, tudása, érdekei felszínre kerültek, ezáltal a tervezési folyamat,
1
Területfejlesztési füzetek 1. Segédlet a közösségi tervezéshez 2010. Budapest
7
helyzetfeltárás alaposabb, sokszínűbb, teljesebb és eredményesebb lett. SWOT analízist készítettünk, meghatároztuk a fejlesztés fő irányvonalait, az elérendő célokat. A 2014-ben lebonyolított 6 kisrendezvényünk során az egészség, család, közösség, élhetőbb település, energiahatékonyság, környezetvédelem köré szerveztük előadásainkat. A rendezvénynek helyszínt biztosító Ellendi Művelődési Ház nagytermében elhelyezett 6 nagy asztal köré, érkezési sorrendben ültek le a résztvevők. Már nem próbálták meg a termet átrendezni, tudták, hogy a spontán csoportalkotással mi a szervezők célja. Résztvevőink 70%-a a 2012-ben lebonyolított programsorozaton is részt vett, ezért nem idegenkedtek a modern módszerektől, technikai megoldásoktól, a kialakult csapatok váza megmaradt. Minden rendezvényen jelenléti ívet írtak alá a résztvevők. Az első rendezvény alkalmával mindenki kapott egy igazoló kártyát, melyen a rendezvény címe, időpontjai, a résztvevő neve, és a programvezető igazolásának helye volt található, ezen a kártyán került igazolásra a rendezvényen való megjelenés folytatva a hagyományokat. A műhelymunka-sorozat minden rendezvényét alapvetően két blokkra osztottuk. A rendezvények első részében tematikus előadásokat hallgattak meg a résztvevők. Az előadásokat két részre bontottuk. Első részben az adott téma általános feldolgozására került sor, mely során a témával kapcsolatos alapvető ismereteket dolgoztuk fel. Ezt követte egy tesztlap kitöltése, mely tartalmilag az adott témához kapcsolódott. Ezt követően a téma részletesebb feldolgozására került sor, kapcsolódva Ellend községhez, a helyi problémákhoz, sikerekhez, lehetőségekhez. Az előadások ezen része, interaktív beszélgetés formájában került lebonyolításra. A témavezető egy-egy kérdést, problémát felvetett, melyet közösen megbeszéltünk. Nem egy alkalommal parázs vita alakult ki a résztvevők között. Köszönhető volt ez annak, hogy eltérő korú, nemű, érdeklődési körű, szakképzettségű, munkájú személyekből tevődött össze a közösség. Minden egyes előadás végén összefoglaltuk az elhangzottakat és megbeszéltük, hogy Ellend vonatkozásában mi az, ami hasznosítható, a jövőben elérhető, vagy legalább célként meghatározható. A rendezvényeinek az alábbi témakörök köré szerveződtek: 1.
Helyi értékek, hagyományok, ünnepek
2.
Környezetvédelem, megújuló energiák
3.
Energia megtakarítási lehetőségek
4.
Egészséges életmód, szűrések jelentősége, elsősegélynyújtás,
5.
Helyi gazdasági lehetőségeink, háztáji gazdálkodás, komposztálás
6.
Biogazdálkodás, fenntartható fejlődés, önfenntartás
7.
Összefoglalás, záró rendezvény 8
Előadásainkon
beszéltünk
a
hagyományokról,
a
hagyományok
szerepéről,
a
hagyományápolásról. Feldolgoztuk az egyes hónapokhoz tartozó jeles ünnepeket, azt, hogy Ellenden mely ünnepek kerültek megtartásra a múltban, és melyek élnek a jelenben is. Beszéltünk a helyi vidéki térségek jellemzőiről, a demográfiai helyzet alakulásáról, a gazdaságmegtartó képességről, arról, hogy milyen veszélyek leselkednek az aprófalvas térségekre. A környezetvédelem témakörében tartott előadás során foglalkoztunk a hulladékokkal, hulladékkezeléssel, a hulladékok környezeti hatásaival. Megbeszéltük a háztartási hulladékok összetételét, a folyékony hulladék kezelésének módját, lehetőségeit. Beszéltünk a szelektív hulladékgyűjtésről, az újrahasznosítási lehetőségekről, azok fontosságáról. Téma
volt
a
környezettudatos
vásárlás,
a
reklámok
kritikus
értelmezése.
A
környezetvédelem témakörében foglalkoztunk a megújuló energiák formáival, előállításuk módjaival, jelentőségükkel. Az alternatív vagy megújuló erőforrások biztosítják a Föld folyamatainak energiáját. Megismerkedtünk ezek fajtáival, mint a napenergia, a geotermikus energia, vízi energia, biomasszából nyert energia és a szélenergia. A komposztálás környezetvédelem és újrahasznosítás terén betöltött szerepéről is szó esett. Az egészséges életmód témakörében tartott rendezvényünk középpontjában az egyén és az egészséges települési környezet állt. Definiáltuk az egyént, mint embert, mint a család és a közösségét
részét.
Feltártuk
az
egyes
szerepeket.
Élethelyzeteket
elemeztünk.
Foglalkoztunk az egészséges életmód feltételeivel, mint a sport, táplálkozás, lelki egyensúly stb. Kiemelt figyelmet fordítottunk a családok összetételére, az elmúlt időszakban
bekövetkezett
hátrányokra,
felmerült
családmodell-változásokra, szociális
problémákra.
az
Külön
ebből
eredő
blokkban
előnyökre,
tárgyaltuk
a
szűrővizsgálatok jelentőségét, elérhetőségét. Kiemelten foglalkoztunk a megelőzéssel és az elsősegélynyújtás témakörével. A záró rendezvényen összefoglaltuk az előzőekben feldolgozott témaköröket, egységes egészként
értelmeztük
a
település
fejlődése
szempontjából
felmerült
témákat.
Rávilágítottunk az egyes témák közötti összefüggésekre, a település életében és jövőjében betöltött lehetőségekre. A 6 kisrendezvényen általában ugyan azok a lakosok vettek részt, az átlagos jelenlét 36 fő volt. Az összes rendezvényre jellemző volt a résztvevők aktív hozzáállása. Ellend község 9
lakói közül 91 személy vett részt legalább egy rendezvényen, 17 lakos az összes kisrendezvényen megjelent. A kisrendezvényeken összesen 245 fő vett részt. Az átlagos jelenlét 37 fő volt. A 6 alkalmat tekintve átlagosan a település 16 %-a részt vett a rendezvényeken. A 2014. május 17-én megtartott záró rendezvényünkön 85 fő vett részt. Összesítve a megtartott 7 rendezvényt megállapítható, hogy összesen 330 fő tisztelte meg rendezvényeinket jelenlétével. Igazi csoportmunka folyt minden rendezvényünkön. A lakosság tevékenyen részt vett a problémák feltárásában és a stratégiák megalapozásában. A 2012-ben elkészült tanulmányban feltárt problémákat együtt elemeztük ki, megbeszéltük, hogy mik azok az elemek melyek már megvalósultak, melyek azok, ahol át kell gondolni a terveket, és természetesen új megoldandó feladatok is felmerültek.
10
3.4. A SWOT analízis felülvizsgálata Rendezvényeink során érintett témákon keresztül került sor a 2012-ben közösen elkészített SWOT analízis felülvizsgálatára, aktualizálására, amely a tanulmány későbbi részében részletesen kifejtésre, rendszerbe foglalásra kerül. Gyengeség
Erősség • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Kihasználatlan munkaerő Napkollektor Sok földterület Működő közmunkaprogram Civilszféra és önkormányzat együttműködése Lakosság aktivitása Fiatalok helyben maradnak, sok gyermek Jó egészségügyi ellátás Könyvtár Hagyományőrző programok Játszótér Pécs közelsége Pályázatok kihasználtsága Jó közösség Kulturális programok Virágos település Közművek megléte „Tiszta Udvar” program Környezetvédelem Lakossági összetartás Jó levegő Jó utak Jó helyi szociális ellátás Mozgólabor Mobil posta Mozgókönyvtár
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Lehetőség • • • • • • • • • • • • • • • •
közmunkaprogram bővítése munkahelyteremtés polgárőrség újraszervezése falusi turizmus színházbérlet falubusz beszerzése építési telkek kialakításának lehetősége szolgáltatások (fodrász, cipész..) pályázni, pályázni… biogazdálkodás meghonosítása civil szervezetekben rejlő lehetőségek kihasználása családi napközi játszóház földterületek szociálisjellegű használata Patak Party Park-ban rejlő lehetőségek Energia megtakarítás, megújuló energiák
Munkanélküliség Romló közbiztonság (tulajdon elleni bűncselekmények) Nehéz gépkocsik forgalma, út süllyedése Szennyvízcsatorna hiánya Illegális szemétlerakók Összetartás hiánya Kihasználatlan földterületek Hétvégi tömegközlekedés Helyi munkahelyek hiánya Falusi Turizmus hiánya Elöregedés Kevés vállalkozás Helyi közintézmények hiánya (bolt, posta) Kevés beköltöző Mellékutcák téli tisztítása Járdák rossz minősége és hiánya Kossuth L. utcában közkút és tűzcsap hiánya Polgárőrség hiánya Alulról jövő kezdeményezések hiánya Kevés fiatal Természeti adottságok kihasználatlansága Önellátás támogatásának hiánya Nincs falubusz Civil szervezetek működése nem érzékelhető
Veszély • • • • • • • • • • • • • • •
•
Település elöregedése Ingatlanok elértéktelenedése Sok üres ingatlan Munkanélküliség nő Szociális problémák szaporodnak Romlik a közbiztonság Elvándorlás Buszjáratok száma csökken Kevés fiatal Csökken a lakosságszám A település elszegényedik Balesetveszély a rossz utak és járdák miatt, ill. a téli síkosság miatt Szennyvízcsatorna hiánya, illegális lerakók – környezetszennyezés A meglévő közintézmények megszűnése A földterületek idegenek kezébe kerülnek A meglévő közösségi élet megszűnik
11
4. Helyzetelemzés felülvizsgálata
4.1. A felülvizsgálat jelentősége Ellend község település helyzetelemzése felülvizsgálatának kiinduló dokumentuma a 2012ben, Helyi program Ellend község élhetőségének javítása érdekében címmel elkészült dokumentum volt. A felülvizsgálat során számba vettük az egyes részterületeket érintő változásokat, jelentősebb eseményeket.
4.1.1. Demográfia A települést 1554-ben 14 adózó család lakta, 1732-ben azonban már csak 12 család élt a településen. 1850-ben a községnek 613 lakosa volt. 66 iskolás gyermek élt a faluban. Hasonló lélekszámot láthatunk még az 1950-es években is, azóta azonban a népesség drasztikusan csökkent. Ma a község lakosságszáma 240 fő. 41 fő 18 év alatti lakosa van a településnek. Az aktív korú lakosság száma 158 fő. A 62 év alattiak száma 41 fő. A település lakosságszáma a rendszerváltozás óta stagnál, összetételében azonban pozitív változás érzékelhető. Nőtt a gyermekek és a fiatalkorúak száma és aránya a teljes lakossághoz viszonyítva. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő
Változás
2007
256
2008
250
98%
2009
244
98%
2010
237
97%
2011
240
101%
2012
237
99%
2013
232
98%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
12
Ma a község lakosságszáma 232 fő. 48 fő 18 év alatti lakosa van a településnek. Az aktív korú lakosság száma 125 fő. A 65 év felettiek száma 41 fő, mely jelentős változást mutat az előző évi 25 főhöz képest. A település lakosságszáma a rendszerváltozás óta stagnál, összetételében azonban az elmúlt évek pozitív változását követően ismét negatív változás állt be. Nőtt a gyermekek és a fiatalkorúak, valamint a 65 év felettiek száma, ezzel párhuzamosan azonban jelentős csökkent az aktív korú lakosság aránya.
2. számú táblázat - Állandó népesség (2013) fő
Nő
%
nők
férfiak
összesen
nők
Férfiak
121
111
232
52%
48%
0-2 évesek
7
0-14 éves
18
13
31
58%
42%
15-17 éves
4
6
10
40%
60%
18-59 éves
52
73
125
42%
58%
60-64 éves
8
9
17
47%
53%
65 év feletti
29
13
41
70%
30%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) 2001 44 28 2008 44 37 2009 43 30 2010 40 29 2011 41 30 2012 42 31 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Öregedési index (%) 157,1% 118,9% 143,3% 137,9% 136,7% 135,5%
Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut.
13
Megállapítható, hogy Ellend esetében a vizsgált időszakon belül 2001-ben volt a legmagasabb, 157,1% az öregedési index. Amennyiben áttekintjük a következő évek változásait megállapítható, hogy 2001 és 2008. között 39%-kal csökkent az öregedési index, tehát pozitív változás állt be a település korösszetételében. Ez azzal magyarázható, hogy ebben az időszakban több kisgyermekes család költözött a településre, a halálozások száma viszont nem növekedett. 2009-től azonban ismét az öregedési index növekedése figyelhető meg. 2012-es adatokat vizsgálva látható, hogy a 65 év feletti és 14 éve alatti népesség száma közötti különbség csökkent, mindössze 7 fő, mely miatt az öregedési index közelít a vizsgált időszak legkedvezőbb indexéhez, mely 2008-ban 118,9% volt. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás természetes
élve születések száma
halálozások száma
2008
6
2
4
2009
3
3
0
2010
2
8
-6
2011
3
4
-1
2012
2
4
-2
szaporodás (fő)
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A természetes szaporodás az élve születések és halálozások egyenlegét mutatja. A statisztikai adatokból jól látható, hogy Ellend vonatkozásában 2008-ban beszélhetünk természetes szaporodásról, hiszen ebben az évben haladta meg 4 fővel a halálozások számát. Kiemelkedő volt a 2010-es év, amikor a népességszám 6 fővel csökkent a természetes szaporodást tekintve. Reményeink szerint az utóbbi évek javuló tendenciája tartós marad, és a lakosság korösszetételének változása következtében nem pusztán a természetes szaporodás egyenlege, hanem a lakosság száma is pozitív irányú javulást mutat. Ellend községi Önkormányzat célja, a népesség elöregedését, csökkenését megállítsa, a
14
fiatalok közül minél többen helyben telepedjenek le. Községünk értékeit, szépségeit is be kívánjuk mutatni, hogy kisgyermekes családok, fiatalok felfedezzék maguknak településünket.
4.1.2. Községi tulajdon A település tulajdonában álló ingatlanok vonatkozásában a vizsgált időszak óta változás nem állt be. A meglévő ingatlanok karbantartása, felújítása megtörtént. Új ingatlan beszerzésére nem került sor.
4.1.3. Hitélet A lakosság többsége római katolikus vallású. A lakosság összetételét vizsgálva megállapításra került, hogy egyre több az idős ember, ezzel párhuzamosan lassan, de mégis nő a templomot látogatók száma. Az önkormányzat 2013. évi Leader pályázati forrásból a településen lévő épített örökség részét képező ingatlanok közül az Ellenden lévő kereszteket és hősi emlékművet újította fel, mindegy 2 M Ft összköltségből.
4.1.4. Infrastruktúra Az infrastruktúra vonatkozásában pozitív változást jelent a Házasság kötő terem előtetőjére épített napelemes rendszer telepítése. A KEOP pályázati támogatásból és önkormányzati saját forrásból megvalósuló beruházás eredményeképpen új előtető készült az ingatlanhoz, valamint villamos energiatermelésre kerül sor, mely a település számára jelentős megtakarítást eredményez. A megtakarítás összege jelentősebb lehetne, ha a megtermelt elektromos áramot a közvilágításra is fel lehetne használni. 2014-ben a közfoglalkoztatás keretében sor kerül a temető bekerítésére, kapuval történő ellátására. Az előzőekben már említett keresztek és emlékmű felújítására is sor került ez évben, ezáltal a település újabb látnivalóval gazdagodik. Az adósságkonszolidációban nem részesült települések támogatásának köszönhetően még ez évben sor kerül a művelődési ház nyílászáróinak cseréjére, valamint a polgármesteri hivatal tetőszerkezetének cseréjére is.
15
A község szennyvízcsatornázására benyújtott pályázat ügyében előrelépés nem történt, a pályázat továbbra is tartaléklistás. A lakosság elő takarékossági szerződései már több éve lejártak, a szükséges önrész rendelkezésre áll, azonban pályázati támogatás hiányában a beruházást nem tudjuk megvalósítani.
4.1.5. Foglalkoztatás A 2012-2014 közötti időszakban a foglalkoztatás terén jelentős változás nem történt. Településünk a foglalkoztatottságra, munkanélküliségre vonatkozó statisztikai adatok elemzése alapján igen rossz helyzetben van. A nyilvántartott álláskeresők aránya 16,8%, mely meghaladja mind a régiós (14%) és az országos (10,9%) átlagot. Az álláskeresők száma az utói 5 évben folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Törekszünk arra, hogy a munkanélküliek vegyék igénybe a Munkaügyi Központ és az önkormányzat által biztosított szolgáltatásokat, ellátásokat, lehetőség szerint a családok ne maradjanak ellátás nélkül. Ennek érdekében folyamatosan tájékoztatjuk a lakosságot a jogszabályi változásokról, támogatási lehetőségekről, valamint a közfoglalkoztatás lehetőségéről, az abban való részvétel feltételeiről.2
22
Helyi esélyegyenlőségi program 2013
16
3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők álláskereső száma és aránya, 15-64 64 évesek száma 15-64 64 év közötti lakónépesség (fő) év
nyilvántartott álláskeresők száma (fő)
nő
férfi
összesen
nő
férfi
összesen
fő
fő
fő
fő
%
fő
%
fő
%
2008
81
88
169
5
6,2%
5
5,7%
10
6,9 %
2009
81
90
171
8
9,9%
10
11,1%
18
10,5 %
2010
80
88
168
10
12,5%
13
14,8%
23
13,7 %
2011
78
91
169
12
15,4%
14
15,4%
26
15,4 %
2012
82
91
173
14
17,1%
15
16,5%
29
16,8 %
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Álláskeresők száma (fő) 35 30 25 20 15 10 5 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
17
Álláskeresők aránya 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 nők
férfiak
összesen
Az álláskeresőkk nemenkénti összetételének alakulását áttekintve megállapítható, hogy még 2008-2012 2012 között az álláskeresők álláskeres k nemenkénti megoszlása kiegyenlített volt. Ez azt jelenti, hogy már a férfiakat is egyre nagyobb arányban érinti a munkanélküliség. A tartósan munkanélküliek nemenkénti összetételének alakulása jelentős jelen ős változást mutat 2008-hoz 2008 képest. Még 2008-ban ban a tartósan munkanélküliek 60%-a 60% a férfi volt, 2012-re 2012 a két nem közötti arány kiegyenlítődött. ődött.
Ellend községi Önkormányzat Képviselő-testülete Képvisel testülete gazdasági programjában a 2011-2014. 2011 évekre, az alábbi feladatokat feladatokat és célokat határozta meg a munkahelyteremtés feltételeinek javítása érdekében: A
munkahelyteremtés
feltételeinek
javítása
a
településen
fontos
feladat.
A
munkanélküliség ellen küzdeni kíván az Önkormányzat, mivel a munkanélküli családokban romlanak az életkörülmények életkörülmények és az emberek életminősége, életminő másrészt az Önkormányzat szociális kiadásai emelkednek a támogatások, segélyezések miatt. A munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése el segítése érdekében az Önkormányzat: - a közszolgáltatások megtartása, illetve bővítése b révén munkahelyet teremt, közfoglalkoztatottak folyamatos foglalkoztatásával. - aktívan részt vesz a munkaadók és munkavállalók igényeinek közvetítésében, ehhez a honlapján hirdetési lehetőséget lehet biztosít, 18
- rendszeresen együttműködik a munkaügyi hivatalokkal. A közmunka program előnyt biztosít az állás nélküli személynek azáltal, hogy a közmunka ideje munkavégzésnek minősül, másrészt előnyt jelent a foglalkoztatónak, mivel kedvező anyagi feltételekkel (részben a munkaügyi központ pályázati finanszírozásával) tud elláttatni közcélú feladatokat. A közmunkások foglalkoztatásával kapcsolatban az Önkormányzat - megvizsgálja a közmunkások foglalkoztatásának lehetőségeit, - kihasználja a közmunkával való foglalkoztatás finanszírozási előnyeit. Önkormányzatunk az előzőekben megfogalmazott elvek szerint évek óta él a közfoglalkoztatás
adta
lehetőségekkel.
2010.
óta
folyamatosan
emelkedik
a
közfoglalkoztatásba bevont munkanélküliek száma. Még 2010-ben 4 főt foglalkoztatott közmunkásként az önkormányzat, 2012-ben már 12 főt, de ez a szám 2013-ra elérte a 15 főt. Tapasztalataink szerint a közfoglalkoztatottak szívesen vállalják a munkát a településen
és
munkájukat
a
település
lakossága
is
értékeli,
megbecsüli.
A
közfoglalkoztatás eredménye, a dolgozók munkája meglátszik a falu képén. Rendezettek a közterületek, tisztát a parkok, virágos a település. Munkájukkal hozzájárulnak egy élhetőbb település kialakításához.
4.1.6. Látnivalók Az idei évben sor került az Ellendi Patak Party Park kialakítására és átadására. A közösségi parkot Leader támogatás segítségével alakította ki az önkormányzat. A parkban sütő és főző helyeket, kemencét, pavilonokat alakítottunk ki a lakosság számára, annak érdekében, hogy szabadidejüket megfelelő körülmények között, természetes környezetben, közösségben tudják eltölteni. Sétautakat alakítottunk ki megfelelő ülőhelyekkel, szemetesekkel, virágládákkal. Lehetőséget teremtettünk a sportolásra is, ping-pong asztal kihelyezésére is sor
19
került, melyet egyre többen igénybe is vesznek. A településen lévő keresztek és emlékmű is felújításra kerültek. Tovább szépülnek a község helyi védelem alatt álló ingatlanai, köszönhetően a kialakított helyi pályázati rendszernek. A pályázat keretében minden évben 3 ingatlan helyi védelem alatt lévő elemei újulhatnak, szépülhetnek meg.
4.1.7. Rendezvények A település immár hagyománnyá vált rendezvényei továbbra is megtartásra kerülnek. Ezek a pünkösddel összekötött gyermeknap, május végén, június elején, melynek keretében a gyermekek számára szerveznek különféle programokat, vetélkedőket, ügyességi játékokat. Szeptember közepén kerül megrendezésre a szüreti falunap, melyet főzőversennyel kötünk össze. 2013-ban csatlakozott a település a Szent-Mihály napi országos tűzgyújtási akcióhoz és rendezvénysorozathoz is. Decemberben a gyermekek részére mikulásünnepséget rendeznek, karácsonykor pedig a község nyugdíjasai részére kedveskednek programokkal. Fellépnek a helyi gyermekek, a Berkesdi Fekete István Általános Iskola tanulói, valamint egyéb az ünnephez kapcsolódó előadásokra is sor kerül.
4.1.8. Önkormányzat által nyújtott szolgáltatások A községben a helyi szolgáltatások terén az elmúlt két évben változás nem történt. Továbbra is a szolgáltatások széles köre áll a lakosság rendelkezésére. A 2013-ban lezajló közigazgatási átalakulásnak köszönhetően a község igazgatási teendőit a Romonyai Közös Önkormányzati Hivatal Berkesdi Kirendeltsége látja el. 2013-ban a település sikeresen pályázott az MVH-hoz a falugondnoki szolgáltatás feltételeinek megteremtése érdekében falubusz beszerzésére. A 9 személyes busz beszerzésére kiírt közbeszerzési eljárása lezajlott, a szállítóval a szerződés megkötésre került. A jármű leszállítására várhatóan 2014. november elején sor kerül. A busz beszerzését követően, 2015. január 1-től a falugondnoki szolgáltatás bevezetésére kerül sor a településen. Ezáltal bővül a helyi foglalkoztatottak köre, hiszen cél, hogy a falugondnok helyi lakos legyen. A falugondnoki szolgáltatás bevezetése érdekében a működési engedélyezési eljárás elindításra került. Ellend Berkesddel és Szilággyal közösen pályázatott nyújtott be az egészségügyi alapellátás fejlesztésére. A pályázat keretében a 4 települést ellátó Berkesdi Háziorvosi szolgáltatás rendelői és eszközei újulnak meg. A szintén 4 települést ellátó védőnői
20
szolgáltatás részére új eszközök és bútorok kerülnek beszerzésre, amennyiben a pályázat pozitív elbírálásban részesül.
4.1.9. Partnerség Az előzőekben már említett átalakulásnak köszönhetően Ellend a Pécs környéki településeket tömörítő, Pécsi Járáshoz tartozó települések átalakult társulásában, a Pécsi Agglomerációs Társulásban is részt vesz. A település törekszik arra, hogy kapcsolatait szélesítse, ennek eredménye, hogy 2012-ben testvér települési megállapodást írt alá az Erdélyi Ojtoz településsel. A testvérkapcsolat élénken működik, ellendi lakosok évente több alkalommal utaznak ki Bereckbe és Ojtozba, és onnan is hol kisebb, hol nagyobb csoportok érkeznek a településre. Az önkormányzat egyre szorosabb kapcsolatot tart fenn az Ellendért Egyesülettel. ez megnyilvánul a programok közös szervezésében, egymás programjain való részvételben. Az Ellendért Egyesület 2013-ban Leader pályázati támogatás iránti igényt nyújtott be az egyesület működési feltételeinek javítása érdekében, valamint helyi hagyományőrző népviseletek elkészítésére is. A pályázat keretében 8-8 magyar és német női és férfi népviselet kerül beszerzésre. A pályázat előfinanszírozását az egyesület az önkormányzat által nyújtott visszatérítendő támogatás segítésével tudja megoldani. A beszerzendő népviseletek gyarapítják a település értékeit, lehetőséget teremtenek arra, hogy a település lakossága - főként a fiatalok - megismerkedjenek a múlttal. ezt támogatja az egyesület másik pályázata is, melynek keretében helyi táncokat tanulhat szombatonként a település lakossága. Az egyesülettel kialakított jó partnerségi viszonynak köszönhetően élénkül a településen a közösségi élet, a rendezvényeken egyre többen vesznek részt.
21
4.2. SWOT analízis felülvizsgálata
o o
REGIONÁLIS KAPCSOLATOK, TÉRSÉGI SZEREPKÖR
o o
o o o o o o o o o o o o HELYI TÁRSADALOM, DEMOGRÁFIA, SZOLGÁLTATÁSOK
o o o o o o o o o o
ERŐSSÉGEK Pécs közelsége Tagja a Mecsekvidék Helyi Közösségi Egyesületnek (Leader csoport) Tagja a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulásnak Az önkormányzati feladatok/szolgáltatások társulási formában történő ellátása Testvér települési kapcsolat (Ojtoz) Stagnáló népességszám Csökkenő elvándorlás Sok gyermek Fiatalok helyben maradnak Szerveződő közösségi élet Működő művelődési ház Szervezett közösségi programok Háziorvosi rendelés helyben Megújuló háziorvosi rendelő Társulásban fenntartott Óvoda Iskolabuszos szállítás megoldott Jó közösségi élet, erős identitástudat Jó közösség, lakossági összetartás Jó egészségügyi ellátás Jó helyi szociális ellátás Mozgólabor Mobil posta Egyház + Önkormányzat viszonya Civil + önkormányzat együttműködése Korszerű játszótér Falugondnoki jármű beszerzése
GYENGESÉGEK o Relatíve nagy távolság a főúthálózattól o Nem érinti vasútvonal a települést o Tömegközlekedés nem kielégítő (hétvége)
o Helyi alapfokú oktatási intézmény hiánya o Felsőfokú végzettséggel rendelkezők alacsony száma o Alacsony képzettségűek aránya magas o Csökkenő (stagnáló) lakosságszám o Magas a nyugdíjasok aránya o Kevés fiatal o Közintézmények hiánya (bolt, posta) o Nincs falubusz o Összetartás hiánya o Romló a közbiztonság (gyorshajtás, ittas vezetés) o Polgárőrség hiánya o Alulról jövő kezdeményezések hiánya o Civil szerveződések működése nem érzékelhető kellő mértékben
22
Sok kihasználatlan földterület Sok kihasználatlan munkaerő Szakemberek helyben Jól működő közmunkaprogram Jó mezőgazdasági termőterületek o Működő major o Mezőgazdasági nagyvállalkozás működése (nem helyben, de érintve) o Szőlőhegyi ingatlanok – szőlők, pincék – megléte
o o o o o
GAZDASÁG – IPAR, MEZŐGAZDASÁG
o o o o
TERMÉSZET, KÖRNYEZET
o o o o o o o o
o o o o o ÉPÍTETT KÖRNYEZET, TELEPÜLÉSKÉP
o o
o o
Változatos tájszerkezet; Patak szeli át a települést Halastavak a község határában; Viszonylag kedvező környezeti állapot, Jó levegő Szervezett hulladékszállítás Lomtalanítás Virágos település Gondozott, gyommentes közterületek „Tiszta udvar” program működése Beadott csatornázási pályázat (tartaléklista) Nyertes napelemes-rendszer kiépítését szolgáló pályázat (KEOP) Megújuló energiák, energia megtakarítás Komposztálás Rendezett utcakép Önkormányzati ingatlanok központi elhelyezkedése Önkormányzati ingatlanok jó állapota Jó állapotú helyileg védett ingatlanok Támogatási rendszer a helyi védett ingatlanok vonatkozásában Védelemre érdemes pincesor Kevés a beépítetlen foghíjtelek
o Alacsony helyi foglalkoztatottság o Gyenge vállalkozási aktivitás, o Alacsony önkormányzati o bevétel iparűzési adóból o Rétek, legelők kihasználatlansága o Kevés termelő o Kis vásárlóerő, gyenge fizetőképes helyi kereslet o Munkanélküliség o Önellátás támogatásának hiánya o Kihasználatlan földterületek o Kismértékű légszennyezés (Pécsi Hőerőmű) o Gondozatlan magánterületek (gyom, parlagfű) o Változó talajmechanikai viszonyok (erózióveszély stb.) o Szennyvízelvezetés nem megoldott o Természeti adottságok kihasználatlansága o Illegális szemétlerakók a település határában o Nincs szelektív hulladékgyűjtés
o Elhanyagolt belterületi ingatlanok o Pincék (szőlők) elhagyása, felszámolása o Járdák rossz minősége és hiánya o Kossuth L. utcában közkút és tűzcsap hiánya
23
INFRASTRUKTÚRA, KÖZMŰVEK, KÖZLEKEDÉS
IDEGENFORGALOM
o Rendezési terv szintjén rendelkezésre álló építési telkek o Sok zöldterület o Tájékoztatási rendszer kiépült o Patak Party Park kialakítása o Emlékmű és települési keresztek felújítása o Jó gyalogos infrastruktúra o Jó közutak o Jó településközi kapcsolatok o Megoldott elektromos-energia ellátás, ivóvíz és gázellátás o Szervezett hulladék o gyűjtése és elszállítása o Jó telefon és internet-ellátás o Falugondnoki jármű beszerzése
o Természeti- és épített értékekben gazdag település; o Látnivalók széles köre a térségben (Pécs, Pécsvárad, Villány…) o Templom jó állapota (Gebauer- festés, Angster – orgona) o Helyi gyűjtemény o Kiadványokban való megjelenés o Képeslap o Halastavak a település határában
o Változó minőségű települési utak o Rossz tömegközlekedés o Nehéz gépkocsik forgalma, út süllyedése o Külterületi utak felújításra szorulnak o Kerékpárutak hiánya o Megoldatlan szennyvízkezelés o Mellékutcák téli síkosságmentesítése nem megoldott o Elégtelen turisztikai infrastruktúra o Összefogás hiánya a szomszédos települések és a kistérség turisztikai szereplőivel o Falusi vendéglátás, turizmus hiánya
24
o
o o REGIONÁLIS KAPCSOLATOK, TÉRSÉGI SZEREPKÖR
o
o
o o o o o o TÁRSADALOM, DEMOGRÁFIA, SZOLGÁLTATÁSOK
o o o o o o
GAZDASÁG – IPAR, MEZŐGAZDASÁG
LEHETŐSÉGEK Mecsekvidék Helyi Közösségi Egyesület tagjaként pályázati aktvitás növelése Pécs közelségéből adódó lehetőségek kihasználása Javuló együttműködés a szomszédos településekkel Még inkább kiszélesedik a térségi kapcsolat a Pécsi Agglomerációs Társulás településeivel Önkormányzati feladatok gazdaságosabb, hatékonyabb ellátására új társulások létrehozása Testvér települési kapcsolatok kiszélesítése Élhetőbb Ellendért programok erősítése Fiatalok helyben maradásának, letelepedésének támogatása Vidéki élet felértékelődése Közösségi identitástudat erősödése Szociális szolgáltatások bővítése Helyi ügyintézés biztosítása Falubusz beszerzése Közbiztonság erősítése Polgárőrség megszervezése Helyi szolgáltatások bővítése, támogatása (cipész, fodrász..) Ellendért Egyesület aktív működése, pályázati aktivitása
o Foglalkoztatottság nő o Vállalkozások települnek a településre o Helyi vállalkozások fejlődésnek indulnak o Termelők számának bővülése, termelés sokszínűbbé tétele o Uniós és hazai pályázatok kihasználása vállalkozások által
o o o
o
o
VESZÉLYEK Nem javul a kapcsolat a szomszéd településekkel A kistérségi aktivitás csökken Pécsi Agglomerációs Társulás megszűnik, a feladatellátás veszélybe kerül A fejlesztések csak a városokra és a megye fejlett részire összpontosulnak Buszjáratok száma csökken
o Csökken a népesség o Fiatalok nem maradnak helyben, nem lesznek új beköltözők o Csökken a helyi közösség aktivitása o Közösségi élet megszűnése o A településen meglévő szociális ellátások megszűnnek o Meglévő közintézmények megszűnnek (hivatal, könyvtár..) o Közszolgáltatások megszűnnek (bolt, posta) o Romlik a közbiztonság o Civil szervezet megszűnik o „Kiüresedik” a település o Szociális problémák szaporodnak o Iskolabusz megszűnése o Munkahelyek számának csökkenése, növekvő munkanélküliség o Helyi vállalkozások megszűnése o Közmunkaprogram megszűnése o Önkormányzat bevételeinek csökkenése o Pályázatokhoz önerő 25
TERMÉSZET, KÖRNYEZET
ÉPÍTETT KÖRNYEZET, TELEPÜLÉSKÉP
o Közmunkaprogram fejlesztése, új elemekkel bővítése (mezőgazdasági) o Mezőgazdasági termőterületek kihasználása o Pincesor hasznosítása o Biogazdálkodás lehetőségeinek elterjedése o Helyi képzések szervezése o Régi mesterségek felelevenítése, tanítása o Belvárdgyulai Mg. Zrt.-vel kapcsolat erősítése o Műveletlen földterületek szociális célú hasznosítása o Biogazdálkodás támogatása o Háztáji gazdaságok kialakításának támogatása o Természeti értékek megóvása o Települést átszelő patak hasznosítása o Használatból kivont szántók, gyepek hasznosítása o Parkosítás, virágosítás o Pihenőpark kialakítása rekreációs célból o Szennyvízhálózat kiépítése o Talajterhelés csökkentése o Megújuló energiaforrások telepítése, kihasználása o Halastavak által kínált lehetőségek kihasználása, együttműködés a tulajdonossal o Komposztálás o Megújuló energiák
o Építési telkek kialakítása, értékesítése o Egységes településkép kialakítása o Foghíjtelkek beépítése o Helyi védett ingatlanok körének kiterjesztése, hasznosításának elősegítése, támogatás növelése o Belterületi utak, közterületek fejlesztése
o o o
o
hiánya Helyi fizetőképes kereslet megszűnik Szociális háló megszűnése Még helyi lakosok tulajdonában lévő földterületek „idegen” kézbe kerülése Település elszegényedik
o Légszennyezés növekedése (Hőerőmű) o Felszíni és felszín alatti vizek elszennyeződése o A szennyvízkezelés nem kerül települési szinten o megoldásra, pályázatot nem támogatják o Megcsúsznak a löszfalak; o Környezetterhelés növekedése o A környezettudatosság nem javul o Illegális hulladéklerakók számának növekedése o Gondozatlan területek növekedése o Parlagfű-szennyezettség növekedése o Erózióveszély nő o Patak áradása o Lakóterületi fejlesztések elmaradása o A település elnéptelenedése o Üres házak számának növekedése o Lakóingatlanok állagának romlása o Helyi védett épületek állagának o Egységes utcakép 26
INFRASTRUKTÚRA – KÖZMŰVEK, KÖZLEKEDÉS
IDEGENFORGALOM – ÜDÜLÉS
o Zöldterületek további növelése o Őshonos fák telepítése o Közterületi bútorok számának növelése o Pincesor védelem alá helyezése, hasznosítása o Helyi keresztek és emlékmű felújítása - idegenforgalom látnivalók o Önkormányzati utak felújítása pályázati forrásból o Utak téli tisztításának megoldása o Csatornahálózat kiépítése o Megújuló energiaforrások kihasználása o Járdák felújítása o Buszjáratok számának növekedése o Külterületi utak felújítása, karbantartása közmunkaprogram keretében o Orvosi rendelő felújítása o Polgármesteri hivatal tetőszerkezetének felújítása o Művelődési ház nyílászáróinak cseréje o Pécsi kulturális programokhoz csatlakozás o Bővül a turisztikai infrastruktúra o Falusi turizmus feltételeinek megteremtése (képzés szervezése) o Helyi vendéglátási lehetőségek kialakítás o Újabb testvér települési kapcsolatok kialakítása (Maria-Ellend Ausztria) o Pályázati források igénybe vétele a kapcsolatok költségeinek finanszírozásához o Helyi érték-kataszter elkészítése o Helyi gyűjtemény bővítése, állandó nyitva tartása o Település népszerűsítése kiadványokban o Település honlapjának
o o o o
megbomlása helyi szabályozás hiányában Pincesor „eltűnése” Parkosítás elmaradása, Zöldterületek állapotának leromlása Önkormányzati ingatlanok állagának leromlása
o Külterületi utak állagának romlása o Belterületi önkormányzati utak tönkremennek o A települést átszelő út állapotának romlása o Pályázati forrás hiányában az útfelújítás és a szennyvízberuházás elmaradása o Járdák állapotának romlása o Balesetveszély kialakulása o Buszjáratok számának további csökkenése
o Pályázati források megszűnnek o Térségi kapcsolatok megszűnnek o Saját forrás hiánya o Falusi turizmus elindításához szükséges aktvitás, források hiánya o Testvérkapcsolatok nem működnek o Helyi gyűjtemény bővítése elmarad o Templom „bezárása”
27
fejlesztése o Képeslapok készítése o Települési naptár készítése
28
5. Ellend község jövőjének felülvizsgálata
5.1. A település fejlesztésének lehetőségei a SWOT analízis tükrében 5.1.1. Ipar A helyi iparral, illetve vállalkozásokkal kapcsolatos elképzelések megvalósítása továbbra is fontos feladat, mivel a vállalkozások közvetve-közvetlenül a település fejlődését segítik, javítják a termékekkel, szolgáltatásokkal való ellátottságot, munkahelyet teremtenek, adóbevételekhez juttatják az Önkormányzatot. A lehetőségek az ipari fejlesztés terén igen beszűkültek, köszönhető ez a község történelmi múltjának, valamint Baranya megye leszakadó gazdasági helyzetének is. hiába Pécs közelsége, nem tud belőle profitálni a település, hiszen a megyeszékhelyen sem sikerül egy igazán prosperáló ipari parkot kialakítani. Településünk inkább munkaerőt tudna biztosítani a közeli nagyváros ipari üzemeihez, ehhez azonban gazdasági fellendülés és a tartósan munkanélküliek hatékonyabb támogatása szükséges.
5.1.2. Infrastruktúra Az infrastrukturális fejlesztések terén a legfontosabb cél továbbra is a szennyvízcsatorna rendszer kiépítése. A közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, utak, járdák felújítására nincs az önkormányzatnak elegendő forrása, arra csak pályázati támogatás igénybe vételével kerülhet sor. Jelenleg e célra támogatási források nem érhetők el. Az informatika terén meg kell valósítani azt, hogy - az Önkormányzat korszerű honlappal rendelkezzen, melyen az Önkormányzattal és intézményeivel kapcsolatos fontosabb tájékoztatás biztosítható, - az internet továbbra is biztosítva legyen a lakosság széles köre számára.
29
5.1.3. Munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése A
munkahelyteremtés
feltételeinek
javítása
a
településen
fontos
feladat.
A
munkanélküliség ellen küzdeni kíván az Önkormányzat, mivel a munkanélküli családokban romlanak az életkörülmények és az emberek életminősége, másrészt az Önkormányzat szociális kiadásai emelkednek a támogatások, segélyezések miatt. A közmunka program előnyt biztosít az állás nélküli személynek azáltal, hogy a közmunka ideje munkavégzésnek minősül, másrészt előnyt jelent a foglalkoztatónak, mivel kedvező anyagi feltételekkel (részben a munkaügyi központ pályázati finanszírozásával) tud elláttatni közcélú feladatokat.
5.1.4. A településfejlesztési politika célkitűzései Ellend községi Önkormányzat településfejlesztési politikájának legfőbb célkitűzése, hogy az önkormányzati vagyon tartósan ne csökkenjen. Csak olyan fejlesztéseket vállaljon, melyekkel
a
megvalósuló
eszközöket,
programokat
a
működtetés
során
is
zökkenőmentesen finanszírozni tudja. Ennek érdekében az önkormányzat pályázati aktivitása, és a megnyert pályázatok aránya a vizsgált időszakban jelentősen növekedett. A pályázati forrásokhoz szükséges önrészt az önkormányzat megtakarítása terhére tudja biztosítani. Aggályos azonban, hogy az önkormányzat folyó
évi feladatalapú
finanszírozása nem fedezi a folyó évi működési kiadásokat, azt megtakarításaiból kell kiegészítenie. Ez még inkább takarékos gazdálkodást, átgondolt településfejlesztést követel meg a település vezetőitől. Cél, hogy a településfejlesztésbe továbbra is bevonják a lakosságot, vállalkozókat és önszerveződő közösségeket. Az Önkormányzat fontosnak tartja, hogy a településfejlesztés során azok az igények kerüljenek előtérbe, melyek olyan probléma megoldására, igény kielégítésére irányulnak, melyek alapvető településüzemeltetési és közszolgáltatási feladatokhoz kapcsolódnak, vagy melyek több településfejlesztési, üzemeltetési cél megvalósítását is segítik, melyek a település
fejlesztése
szempontjából
felállított
rangsorban
előbbre
vannak.
A
településfejlesztés átgondoltságát segíti e felülvizsgálat is. 30
Az Önkormányzat településfejlesztési céljai olyan célok, melyek a település általános fejlesztését segítik elő, valamint a közszolgáltatások biztosításához és fenntartásához kapcsolódnak. Településfejlesztési célok: - építési telkek és ehhez kapcsolódva új utca kialakítása, belterületi közút építése, felújítása, járda építése, felújítása, - középületek felújítása, állagmegóvása, környezetének rendezése, - csapadékvíz-elvezető rendszer felújítása/karbantartása, - szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése, - nem hasznosított külterületi önkormányzati ingatlanok erdősítése, pihenő park kialakítása, - turisztikai jellegű területek fejlesztése, kialakítása.
5.1.5.
Az egyes közszolgáltatások biztosítása
Ellend községi Önkormányzat Képviselő-testülete továbbra is fontosnak tartja az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó intézkedéseket. Az Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzati és egyéb közigazgatási feladatait 2013. március 1-től a Romonyai Közös Önkormányzati Hivatal Berkesdi Kirendeltsége útján látja el. Az idősek szociális ellátásának fejlesztése a lakossági igének alapján az önkormányzat kiemelt feladata, ennek érdekében került sor a falugondnoki busz beszerzésére irányuló pályázat benyújtására is.
5.1.6.
Az épített és természeti környezet védelme
A Képviselő-testület az épített és természeti környezet védelme érdekében - áttekintette a védelmet igénylő, vagy védelem alá vonandó építészeti, illetve természeti értékeket, melyek eredményeképpen a településen álló keresztek és emlékmű felújításra kerültek,
31
- a helyi védelemről szóló rendelet felülvizsgálata folyamatban van, - a község szőlőhegyi részén fekvő pincék helyi védelem alá történő helyezését megvizsgálja.
5.1.7. A vízrendezés és csapadékvíz elvezetés Az Önkormányzat biztosítja az egészséges ivóvízellátás szolgáltatást. Az ivóvízzel történő ellátás a DRV Zrt., mint szolgáltató útján történik. A háztartási szennyvíz összegyűjtése érdekében rendeletet alkotott az önkormányzat, a közszolgáltatási szerződés megkötése folyamatban van. A települést átszelő patak karbantartásáról az önkormányzat továbbra is folyamatosan gondoskodik. A település központjában lévő, Patak Party Parknak helyet adó ingatlanok csere és adásvétel útján az önkormányzat tulajdonába kerültek. Az ingatlanok tulajdonjogi bejegyzése folyamatban van. Az ingatlanok önkormányzati tulajdonba kerülése megteremtik a patak partjának folyamatos gondozását, az árvíz és belvíz elleni védekezés feltételeit is.
5.1.8. Csatornázás A településen csatornahálózat kiépítése az egyik legfontosabb feladat. A tartaléklistára helyezett pályázat támogatása, az uniós forrás biztosítása, nagy lépést jelentene a helyi infrastrukturális viszonyokban. A település lakossága OTP Lakás-takarékpénztári megtakarítással rendelkezik a beruházás önrészének biztosítása céljából. A megtakarítási időszak már lejárt, a beruházás az érvényes engedélyekkel rendelkezik, a pályázat befogadásra került, a vizsgálat időszakban a pályázattal kapcsolatban változás nem történt. Várhatóan a 2014-2020 közötti EU programozási időszakban a pályázati források újból megnyílnak, tekintettel arra, hogy az 500 fő feletti települések csatornázottságának megoldását az állam deklarált feladatnak tekinti. Várhatóan Ellend szennyvízcsatorna kiépítése nem élvez elsőbbséget, hiszen 500 fő alatti településről van szó, de tekintettel a beadott pályázatra, valamint arra, hogy egy már meglévő telephez kíván csatlakozni a település, pozitív elbírálásban részesülhet.
32
5.1.9. A helyi közutak és közterületek fenntartása Az önkormányzat a helyi közutak fenntartásával kapcsolatban a közúthálózat olyan kialakítására törekszik, melyek megfelelnek a település igényeinek. A közutak és járdák felújítására az önkormányzatnak nem áll elegendő saját forrás rendelkezésére. Jelenleg pályázati lehetőségek e faladatra nincsenek. A település vezetése kívánatosnak tartja a közterületek megfelelő színvonalon történő fenntartását, ennek érdekében a következő feladatokat határozza meg: - Fokozott figyelmet kell fordítani a közterületek gondozására, tisztán tartására. - Be kell kapcsolódni a más szervek által meghirdetett „Virágos település” programba, ehhez kérni kell támogatók, önkéntesek segítségét. A település virágosításának érdekében az elkészült parkban virágládák kerültek elhelyezésre, sziklakertet alakítottak ki. Őshonos fák is ültetésre kerültek az újonnan kialakított parkban oly módon, hogy a meglévő fás ligetes terület öreg fái is megmentésre kerültek. A 2014-es téli Start közmunkaprogram keretében a volt gázpark helyén helyi füvészkert kerül kialakításra. A magas-ágyásos közösségi kertben fűszer- és gyógynövények termesztésére kerül sor.
5.1.10.
A köztisztaság és településtisztaság fenntartása
A köztisztaság és településtisztaság fenntartási közszolgáltatás biztosítása érdekében az Önkormányzat -
továbbra
is
ártalmatlanításáról,
gondoskodik a
a
kommunális
közszolgáltatást
ellátó
hulladék
elszállításáról
és
Dél-Kom
Kft.-vel
új
az
hulladékgazdálkodási törvényre hivatkozással, annak rendelkezéseinek átvezetése céljából, a megkötött szerződés felülvizsgálatra és aláírásra került, - évente 2 alkalommal megszervezésre kerül a lomtalanítás,
33
- évente több alkalommal szemétgyűjtési akciót szervez a lakosság és a civil szervezetek, valamint
a tanulók
bevonásával az illegális hulladéklerakók
felszámolása céljából, - a közterületekre hulladékgyűjtő edényeket helyez el, - megszervezi a szelektív hulladék-gyűjtést, - gondoskodik az önkormányzati közutak téli síkosság-mentesítéséről és a hóeltakarításról, - a közterületek tisztántartásáról, a zöldfelületek gondozásáról a közfoglalkoztatottak segítségével gondoskodik.
5.1.11.
A közbiztonság helyi feladatainak ellátása
Az Önkormányzat a helyi közbiztonsági feladatok ellátása, illetve színvonalának javítása érdekében anyagilag támogatja a körzeti megbízott működését. Segítséget biztosít a helyi polgárőrség megszervezéséhez. Együttműködik a rendőrséggel, helyi közbiztonsággal kapcsolatos programok, előadások szervezésében, lebonyolításában.
5.1.12.
Gondoskodás az óvodai nevelésről, étkeztetésről
Az Önkormányzat a Berkesdi Fekete István Óvoda által látja közoktatási feladatait a jövőben is, társulás útján. Az önkormányzat feladata az Óvodával való kapcsolat kiszélesítése, az intézmény további támogatása. Az óvodai ellátás kiterjesztése érdekében 2014. szeptember 1-től bölcsődés korú gyermekek ellátása is történhet az intézményben, hiszen egységes óvoda-bölcsödévé alakította át a Berkesdi Óvodafenntartó tárulás az intézményt. Az átalakítás eredményeképpen öt 2. életévét betöltött bölcsődés korú gyermek felvétele válik lehetővé, ezzel is a kisgyermek anyukák munkába állását, a GYED Extra által biztosított lehetőségek kihasználását kívánjuk elősegíteni.
34
5.1.13.
Gondoskodás az egészségügyi ellátásról
Az Önkormányzat kötelező feladata az egészségügyi alapellátás biztosítása. Az önkormányzat ezt a feladatát vállalkozó háziorvos útján látja el. A háziorvosi körzet központja Berkesd. A védőnői szolgálat berkesdi székhellyel működik 1 közalkalmazott védőnő foglalkoztatásával. Az önkormányzat célja a jól működő háziorvosi szolgáltatás fenntartása,
a
szükséges
eszközök
pótlása,
igény
esetén
szűrővizsgálatok
megszervezésében való részvétel. A háziorvosi és védőnői szolgáltatás feltételeinek javítása céljából került pályázat benyújtására, melyben konzorciumi tagként Ellend is részt vesz. A projekt keretében megújulhat az ellendi rendelő bútorzata és eszközfelszerelése is.
5.1.14.
Gondoskodás a szociális ellátásról
Az Önkormányzat fontosnak tartja a szociális alapellátások biztosítását, olyan szociális háló megteremtését, mely biztonságot nyújt a település lakosságának. A szociális ellátások területén az Önkormányzat a következő feladatokat látja el: - A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal – illetve központi jogszabályváltozások miatt szükség szerint – felülvizsgálja a helyi szociális ellátások rendszerét meghatározó rendeletét. - A következő szociális ellátásokat és szolgáltatásokat biztosítja: •
a szociális információs szolgáltatás (ez – mint kötelező szolgáltatás –
az Önkormányzati hivatal szervezeti keretein belül kerül biztosításra) •
a házi segítségnyújtás és szociális étkeztetés feladatokat a Pécsi
Szociális Alapszolgáltatási központ keretében látja el. •
2015. január 1-től bevezetésre kerül a falugondnoki szolgáltatás a
településen.
5.1.15.
Gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás
Az Önkormányzat kiemelten kezeli a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat. A kapcsolódó szolgáltatások körében ellátandó feladatok: 35
- Évente felül kell vizsgálni a helyi gyermekvédelmi, gyámügyi rendeletet. - A rendeletmódosításnál figyelembe kell venni a gyermekvédelmi rendszer által tett jelzéseket, észrevételeket. -
Az
Önkormányzat
a
gyermekvédelmi
szolgáltatásokat,
családsegítés,
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatait a Pécsi Agglomerációs Társulás keretein belül látja el.
5.1.16.
Közösségi tér biztosítása és a sport támogatása
Az önkormányzat továbbra fontosan tartja a megfelelő közösségi színtér biztosítását. Ennek érdekében gondoskodik a házasságkötő terem, a művelődési ház és a sportpálya fenntartásáról, működtetéséről. A művelődési ház infrastrukturális feltételeinek Ellendi patak Party Park, mely a község lakossága, valamint a környező települések lakosai részére, pihenési, kikapcsolódási, sportolási lehetőséget teremt.
5.1.17.
Egészséges életmód feltételeinek elősegítése
Az Önkormányzat az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése érdekében részt vesz az egészségügyi szolgáltatás fenntartásában. Az Önkormányzati hivatal és az egészségügyi,
szociális
ellátást
végző
intézmények,
személyek
folyamatosan
együttműködnek egymással, az egészséges életmód feltételeinek javítása érdekében évente beszámolnak a képviselő testület felé. (A kölcsönös együttműködés tapasztalatairól a testület legalább évente egy alkalommal meghallgatja az intézményvezetők, illetve a hivatalvezető tájékoztatóját.) A település vezetése továbbra is támogatja azokat a kezdeményezéseket, melyek az egészséges életmóddal, az egészségmegőrzéssel, az időskorúak problémájával, a hátrányos szociális helyzetbe került személyekkel kapcsolatos felvilágosító, tájékoztató, segítő tevékenységre irányulnak. Jelen program elemei között is megtalálhatóak voltak az egészséges életmóddal, egészséggel, szűrések jelentőségével kapcsolatos előadások. Az egészségfejlesztés területén kitűzött stratégiai célok A fentiekben vázolt szempontok szerint a stratégiai célokat a következőkben foglaljuk össze. 36
Átfogó cél: Ellend lakossága életminőségének, egészségi állapotának javítása. Specifikus célok
Hosszú távú célok Egészségi állapot javítása Az ifjúság szemléletváltásával, az egészségmagatartásuk javítása Közösségi programok számának növelése, közösségek életre hívása
Középtávú célok Alap és szakellátás prevenciós tevékenységének fejlesztése Szakmai együttműködések kialakítása Egységes ifjúságpolitika kialakítása Civil szféra megerősítése, önkormányzat általi támogatása, a szervezetek és önkormányzat közötti együttműködés erősítése
Rövidtávú célok Prevenciós programok megszervezése és megvalósítása közösségi és ifjúsági intézményi színtereken Civil szervezet szakszerű támogatás, programok szervezése Egészséggel kapcsolatos kommunikáció fejlesztése Egészséges életfeltételek kialakítása
37
FŐ CÉLKITŰZÉSEK: Növekedjen a várható élettartam A cél elérésének eszközei: Az egyének és közösségek képességének fejlesztése oktatás, nevelés, ismeretközvetítés segítségével, hogy az egészségük megőrzéséhez szükséges döntéseket meghozhassák, akarjanak egészségesek lenni. A szűrővizsgálatok, a korai diagnózis lehetőségének biztosítása, szükségességének népszerűsítése. A hátrányos helyzetű rétegek, veszélyeztetett csoportok támogatása az egészségmegőrzésre figyelemmel, az ellátásokhoz való hozzájutásuk támogatásával.
Erősödjön az egészségügyi alapellátásban a prevenció szerepe A cél elérésének eszközei. A betegség megelőzése, korai felismerése érdekében a tájékoztatási lehetőségek bővítése a szűrővizsgálatok szükségességéről, elérhetőségéről. Egészségnapok szervezése védőnő és ÁNTSZ bevonásával Az egészséges táplálkozás, aktív pihenés, mozgás népszerűsítése.
5.1.18.
Az önkormányzat helyiség-gazdálkodása
Az Önkormányzat az egyéb, nem lakáscélú helyiségei kihasználása lehetőségeit rendszeresen megvizsgálja. A hasznosítás során figyelembe vette a közszolgáltatások biztosításának elsőbbségét.
5.1.19.
Idegenforgalom
Az idegenforgalom a település azon ágazata, ahol még vannak kiaknázatlan lehetőségek. Az idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési elképzelések keretében több kiadványban szerepel a település. Helyi naptár került kiadásra, jelenleg képeslap szerkesztésének nyomdai munkái folynak. E képeslapon a felújított tárgyi emlékek kerülnek bemutatásra.
38
5.2. A program anyagi forrásainak megteremtése Az Önkormányzat a helyi programban meghatározott célkitűzések megvalósításához szükséges anyagi források biztosítása érdekében a következő feladatokat rögzíti: - Az Önkormányzat sajátos működési bevételeinek növelési lehetőségeit meg kell keresni. Adópolitika terén az önkormányzat változást nem tervez, hiszen a lakosság tovább nem terhelhető. - A Képviselő-testület nyomon követi a költségvetési támogatási rendszert, és az elképzeléseivel összhangba hozva igyekszik kihasználni a támogatási rendszer nyújtotta előnyöket (azaz a feladatokat igyekszik olyan formában, illetve feltételekkel megteremteni, hogy a legkedvezőbb összegű támogatást kapja). - Az Önkormányzat ismét áttekinti a meglévő vagyontárgyait, azok hasznosításának módjait és lehetőségeit, valamint a fenntartási, üzemeltetési költségek nagyságát. Javaslatot dolgoz ki az egyes vagyontárgyak megfelelő hasznosítására, a felesleges vagyontárgyak kihasználására, (különösen a bérbeadás, bérmunka lehetőségére), valamint az egyes vagyontárgyak értékesítésére. - Képviselő-testület rendszeresen figyelemmel kíséri a befektetéseit, értékpapírjait, megvizsgálja a lehetséges hozamokat, hasznokat. - törekszik arra, hogy a gazdasági programjában meghatározott célkitűzéseket lehetőség szerint hitelfelvétel nélkül, minél több pályázati forrás bevonásával valósítsa meg.
39
6. Ellend község fejlesztési programjának felülvizsgálata PRIORITÁS
1. Gazdaságélénkítés
PROGRAM
INTÉZKEDÉS
1.1. Helyi értékeken alapuló mezőgazdaság fejlesztése 1.2. Helyi vállalkozások élénkítése
1.1.1. Termőföld gazdálkodás 1.1.2. Biogazdálkodás, öko-módszerek 1.1.3. Háztáji gazdálkodás 1.2.1. Gazdasági telephely kijelölése 1.2.2. Pályázati források 1.2.3. Foglalkoztatottság erősítése 1.3.1. Helyi adottságok feltérképezése 1.3.2. Falusi turizmus, falusi vendéglátás 1.3.3. Kerékpáros turizmus 1.3.4. Bakancsos turizmus 1.3.5. Szolgáltatások minőségének javítása 2.1.1.Élőhelyek védelme, élőhelyek kialakítása 2.1.2. Ökológiai alapú gazdálkodás 2.2.1. Védett értékek megőrzése, felújítása és hasznosítása 2.2.2. Pincesor hasznosítása 2.2.3. Helyi védett ingatlanok támogatásának továbbfejlesztése 3.1.1. Települési utak, járdák fejlesztése 3.1.2. Közlekedési kapcsolatok javítása 3.1.3. Szennyvízcsatorna megépítése 3.2.1. Civil szervezetek bevonása 3.2.2. Helyi vállalkozások bevonása 3.3.1. Településkép megújítása 3.3.2. Környezetvédelmi intézkedések 3.3.3. Hulladékgazdálkodás 3.3.4. Zöldterületek, zöldfelületek rendezése 3.3.5. Pihenőpark kialakítása 3.4.1. Kereskedelem, szolgáltatás javítása 3.4.2. Településbarát önkormányzat működtetése 3.4.3. Egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése 3.4.4. Információáramlás biztosítása 3.4.5. Honlap fejlesztése
1.3. Turizmus fejlesztése
2. A természeti és épített értékek védelme, fejlesztése
2.1. Természeti értékeket figyelembe vevő fejlesztések 2.2. Épített értékek védelme, a védelmet figyelembe vevő fejlesztések 3.1.Infrastruktúra fejlesztése a településen
3.2. Autonóm megoldások keresése 3.3. Vonzó 3. Élhető település, lakókörnyezet fenntartható fejlődés kialakítása
3.4. Településszintű ellátás, szolgáltatások javítása
40
4.1. Élhetőbb Ellendért program folytatása 4.2. Civil szervetek erősítése 4. Közösségi identitás fejlesztése
5. Térségi kapcsolatok
6. Egészségfejlesztés
4.2.1. Civil szervezetek létrehozásának támogatása 4.2.2. Civil szervezetek működésének támogatása 4.2.3. Támogatási rendszer kidolgozása 4.3. Közbiztonság 4.3.1. Polgárőrség létrehozásának támogatása, szervezésben való részvétel 4.3.2. Rendőrség munkájának támogatása 4.3.3. Bűnmegelőzési rendezvények 4.4. Kultúra és sport 4.4.1. Hagyományápolás 4.4.2. Helytörténeti kiállítás fejlesztése 4.4.3. Mozgókönyvtár 4.4.4. Települési rendezvények 4.4.5. Sportpálya kialakítása 5.1. Kapcsolatok 5.1.1. Pécsi többcélú Kistérségi Társulással önkormányzati való kapcsolat fejlesztése társulásokkal 5.1.2. Önkéntes társulások a szolgáltatások színvonalának javítása érdekében 5.2.1. Mikrocentrumban gondolkodás 5.2. Kapcsolatok környező településekkel 5.2.2. Közös feladatellátás 5.2.3. Integrált fejlesztés 5.3. Testvérkapcsolatok 5.3.1. Meglévő kapcsolatok fejlesztése, ápolása 5.3.2. Új kapcsolatok létrehozása 6.1. Drogprevenciós 6.1.1. Informális előadások a drogokról, azok hatásáról és káros következményeiről programok indítása a prevenció érdekében 6.1.2. Érzelmi nevelés, amely azokat a személyiségfejlődésbeli hiányosságokat igyekszik kifejleszteni, amelyek a serdülőt a droghasználathoz vezetheti. 6.1.3. A kortárs hatások befolyásolása, alternatívák felmutatása a droghasználat kielégítette funkcionális szükségletek pótlására. 6.1.4. Lehetőleg minél kevesebb fiatal próbálja ki és váljon alkalmi, vagy rendszeres drogfogyasztóvá. 6.1.5. Nőjön azoknak a fiataloknak a száma, akik nemet tudnak mondani a kipróbálásra is. 6.2. Dohányzás elleni 6.2.1. Lehetőleg minél kevesebb fiatalnál alakuljon ki a dohányzás káros szokása, programok indítása a illetve a dohányzás kezdő időpontja különböző színtereken legalább idősebb korra tolódjon ki. 6.2.2. Csökkenjen az aktív dohányosok 41
száma. 6.2.3. A már dohányzók körében csökkenjen annak mértéke. 6.2.4. A passzív dohányzás ártalmainak csökkentése, a nemdohányzók érdekeinek hatékonyabb érvényesítése. Alkoholról 6.3.1. Lehetőleg minél kevesebb fiatalnál alakuljon ki az alkoholfogyasztás káros leszoktató programok szokása, illetve az első alkohol fogyasztás időpontja legalább idősebb korra tolódjon szervezése, ki. rehabilitációt segítő 6.3.2. Az alkoholt rendszeresen fogyasztók közösségi gondozás körében csökkenjen annak mértéke, különös tekintettel az égetett szeszesitalok fejlesztése fogyasztásának mértékére. 6.3.3. Egészségnap szervezése a témában: A rendszeres, nagymértékű alkoholfogyasztás egészségkárosító hatásának hangsúlyozása, az alkoholizálás elleni kampányok a mindennapi élet színterein. (felvilágosító előadások, vetélkedők, rendezvények, plakátok, szórólapok, stb.) 6.3.
egészséges 6.4.1. A táplálkozással összefüggő betegségek gyakoriságának csökkentése, a táplálkozás lakosság egészségi állapotának javítása egészséges táplálkozással. népszerűsítése 6.4.2. Az egészséges táplálkozás ismereteinek terjesztése. 6.4.3. A közétkeztetésben is érvényesüljenek az egészséges táplálkozás irányelvei. 6.4.4. A túlsúly, elhízás gyakoriságának megállítása, csökkentése, megismertetni az érdeklődőket a táplálékok összetevőivel, egészséges étrend kialakítása, a lakosság egészségkultúrájának fokozása 6.4.
6.5.
Az
Az
testmozgás elterjesztése
aktív 6.5.1. A mindennapi egészségfejlesztő testmozgás, sportolás változatossá tétele a mindennapokban. 6.5.2. Csatlakozás az országos sportrendezvényekhez, az autómentes nap rendezvényéhez. 6.5.3. Az idősebb korosztály számára életkoruknak és képességeiknek megfelelő 42
programok szervezése (gyalogtúra, sétaprogram, speciális torna, stb.).
betegségek 6.6.1. Az egészséges életre való nevelés korai életkorban történő elkezdése és megelőzése érdekében folytatása, korai kiszűrése. 6.6.2. A kiszűrt betegek rendszeres javasolt programok kezelése, ellenőrzése. 6.6.3. A tünetek megismertetése érdekében tájékoztatás, szóró anyagok terjesztése, rendezvények tartása. 6.6.4. Együttélés a betegséggel, életmódváltás idősebb korban. 6.6.5. Kapcsolódó programok: dohányzás elleni program, az egészséges táplálkozás, aktív testmozgás. 6.6.
A
6.7. nyújtási
Elsősegély- 6.7.1. Előadás tartása az elsősegély nyújtás témakörében és
balesetmegelőző programok Évente egyszer szervezett Egészségügyi 6.8.1. egészségügyi állapotfelmérés szervezése állapotfelmérés védőnő, háziorvos, fogorvos, ÁNTSZ részvételével 6.9. Baba-mama klub, 6.9.1. A kisgyermekes anyukák részére baba-mama klub szervezése Asszonyok klubja 6.9.2. Asszonyok klubja megszervezése az otthon lévő hölgyek részére a szabadidő hasznos eltöltése, tapasztalatcsere érdekében 6.10. Települési 6.10.1. Évente 1 lakalommal települési sportnap szervezése sportesemény-sorozat 6.10.2. A település hagyományos rendezvényeihez kapcsolódó sportesemények szervezése 6.8.
43
A
B
C
D
A helyzetelemzés következtetéseiben A célkitűzés Intézkedés Az intézkedés címe, feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma dokumentumokkal megnevezése
E
Az intézkedés tartalma
F
G
H
I
Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés szükséges Az intézkedés megvalósításának eredményességét erőforrások felelőse határideje mérő indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
J
H
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
2014-es felülvizsgálat eredménye
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége
1
Közfoglalkoztatás további folytatása, munkahelyteremtés, új elemekkel magas foglalkoztatás javítása, történő bővítése. Munkahelyteremtés munkanélküliség, megélhetési Helyi vállalkozások gazdasági program polgármester elősegítése helyi munkahelyek lehetőségek munkahelyteremtő hiánya biztosítása, hátrányok szándékának csökkentése támogatása, támogatási rendszer kidolgozása.
2
Helyi képzési lehetőségek biztosítása piacképes szakmák megszerzése képzetlen A település lakossága céljából a helyi munkaerő, Hátránykompenzáló számára versenyképes, Településfejlesztési lakosság számára. piacképes képzések keresett szakmákhoz koncepció, Kapcsolat felvétele polgármester végzetség hiánya a szervezése való hozzáférés gazdasági program munkaügyi munkanélküliek biztosítása. központtal, képző körében intézményekkel. A képzéshez szükséges infrastruktúra biztosítása.
2014.12.31.
2014.06.30.
Munkanélküliek és aktív korúak ellátásában részesülők számának csökkenése.
Munkanélküliek számának csökkenése, segélyben részesülők számának csökkenése
közfoglalkoztatási közfoglalkoztatás humánerőforrás, terv készítése, bér-és folyamatos, megvalósítás nyomon járuléktámogatás közfoglalkoztatottak követése, helyi pályázati létszáma támogatási rendszer forrásból folyamatosan bővül kidolgozása
humán erőforrás - képző intézmény technikai erőforrás helyiség és eszközök biztosítása az önkormányzat által pénzügyi erőforrás pályázati forrás
Önkormányzat által szervezett képzésekre nem került sor. Oka: pályázati forrás hiánya Új határidő: 2015. 12. 31.
Együttműködés képző intézményekkel, munkanélküliekkel, helyi vállalkozásokkal A munkaügyi a képzés és a központ által jövőbeni szervezett foglalkoztatás közfoglalkoztatotti érdekében képzésen több személy részt vett (kompetencia, motorfűrész-kezelő .)
44
A
B
C
D
A helyzetelemzés következtetéseiben A célkitűzés Intézkedés Az intézkedés címe, feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma dokumentumokkal megnevezése
3
A hátrányok leküzdésében Civil szerveződések segítséget nyújtó elősegítése civil szervezetek hiánya
E
Az intézkedés tartalma
Nyugdíjasklub, faluszépítő egyesület Civil szervezetek településfejlesztési működése, tevékeny létrehozásának koncepció részvétele a település támogatása életében
F
G
H
I
Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés szükséges Az intézkedés megvalósításának eredményességét erőforrások felelőse határideje mérő indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
polgármester
2014.06.30.
J
H
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
2014-es felülvizsgálat eredménye
humán erőforrás - lakosság szerveződése önkormányzati támogatással Önkormányzat és a pénzügyi létrejövő civil erőforrás szervezetek 2 db civil szervezet alapítás pénzügyi együttműködése, létrejötte támogatása együttműködési önkormányzat megállapodások által, működtetés megkötése feltételeinek megteremtése pályázati forrásból
A településen az Ellendért Egyesület megalakult önkormányzati támogatással. Működése folyamatos, együttműködésben az önkormányzattal (székhely, programok ..) Az önkormányzat területén megalakult a Rozmaring Táncegyüttes – táncház 2 hetente, rendezvényeken részvétel. A nyugdíjasklub létrehozására a településen élő idős emberek megkérdezése alapján nincs igény.
45
A
B
C
D
A helyzetelemzés következtetéseiben A célkitűzés Intézkedés Az intézkedés címe, feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma dokumentumokkal megnevezése
4
Szociális- és egészségügyi szolgáltatások fejlesztése
E
Az intézkedés tartalma
Egészségügyi szűrések szervezése, egészségtudatos A szociális életmóddal hátrányokkal küzdő, kapcsolatos mélyszegénységben előadások, A élő emberek egészségi programok Egészségterv, mélyszegénységben állapota a szűréseknek szervezése, településfejlesztési élők egészségügyiés a felvilágosító Sportolási, és szociális helyzete koncepció előadásoknak kikapcsolódási romlik. köszönhetően javul, lehetőségek vagy legalább nem biztosítása. romlik. Alapellátások fejlesztése. Falugondnoki szolgáltatás megszervezése
F
G
H
I
Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés szükséges Az intézkedés megvalósításának eredményességét erőforrások felelőse határideje mérő indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
polgármester
2013.12.31.
J
H
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
2014-es felülvizsgálat eredménye
humánerőforrás szakemberek, előadók, részben A lakosság önkormányzati egészségi állapota szakemberek, javul, a háziorvosi Együttműködési részben rendelést igénybe meghívott megállapodás képző vevők száma előadók technikai intézményekkel, csökken. A lakosság egészségügyi- és feltételek - a legalább 20%-a szociális képzésekhez, részt vesz az szolgáltatásokhoz szolgáltatókkal. előadásokon, szükséges Pénzügyi források egészségtudatos, infrastruktúra biztosítása. életmódformáló biztosítása az programokon, önkormányzat rendezvényeken. által pénzügyi erőforrás pályázati forrás
A településen az orvosi rendelő részleges akadálymentesítése megtörtént. Az egészségügyi alapellátás fejlesztésére pályázat került benyújtásra. A fejlesztés érinti az ellendi orvosi rendelőt, valamint a védőnői szolgálat eszközfelszerelését. 2014-ben átadásra került az Ellendi Patak Party Park, mely sportolási, kikapcsolódási lehetősége teremt a község lakosai számára. Elkészült a település Egészségterve. Az önkormányzat az MVH-tól falugondnoki busz beszerzésére nyert pályázatot. A szolgáltatás bevezetésére 2015. január 1-vel kerül46 sor.
A
B
C
D
A helyzetelemzés következtetéseiben A célkitűzés Intézkedés Az intézkedés címe, feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma dokumentumokkal megnevezése
E
Az intézkedés tartalma
F
G
H
I
Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés szükséges Az intézkedés megvalósításának eredményességét erőforrások felelőse határideje mérő indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
J
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
A 2014-es felülvizsgálat eredménye
II. A gyermekek esélyegyenlősége
1
Délutáni, hétvégi szabadidős A gyermekek A község programok számára nincsenek A szabadidő értelmes, gyermekei számára biztosítása az rendszeresen, hasznos eltöltési településfejlesztési szabadidős ellendi gyermekek polgármester helyben elérhető lehetőségeinek koncepció tevékenységek részére. Szakkörök, szabadidős biztosítása. biztosítása klubok, sportolási programok. lehetőségek biztosítása.
2013.12.31.
humán erőforrás - önkéntes munka keretében programszervezés a lakosság és a civil szervezet bevonásával A 18 év alatti technikai fiatalok legalább erőforrás Együttműködési 25%-a önkormányzat megállapodás civil rendszeresen részt biztosítja a szervezetekkel, vesz a délután szükséges oktatási foglalkozásokon, helyiségeket, intézményekkel hétvégi eszközöket programokon. pénzügyi erőforrás pályázati forrásból eszközök beszerzése, programok szervezése
A gyermekek délutáni, hétvégi szervezett programjaira nem volt igény a vizsgált időszakban. Kikapcsolódási, sportolási lehetőséget biztosított a Művelődési Ház, a könyvtárbusz, a sportpálya és az újonnan kialakított Ellendi Patak Party Park.
47
A
B
C
D
A helyzetelemzés következtetéseiben A célkitűzés Intézkedés Az intézkedés címe, feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma dokumentumokkal megnevezése
2
Családi napközi/k létrehozása
A 14 év alatti gyermekek elhelyezése, tanulásban való segítése nem megoldott a településen.
Családi napközi létrehozása 2 korcsoport részére. Célunk a kisgyermekek elhelyezése, fejlesztése, hátránykompenzáció és a szülők munkába állásának javítása céljából. Az általános iskoláskorú HH és HHH tanulók tanulmányi előmenetelének segítése, foglalkozások szervezése, nyári gyermekfelügyelet megoldása.
E
Az intézkedés tartalma
Intézményi NP-k. Településfejlesztési Családi napközi/k koncepció. létrehozása 2 korcsoportban. Társulási megállapodások.
F
G
H
I
Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés szükséges Az intézkedés megvalósításának eredményességét erőforrások felelőse határideje mérő indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
polgármester
2014.12.31.
Családi napközik létrehozása. Kisgyermekes anyák munkába tudnak állni, csökken a munkanélküliség körükben. Megoldott lesz a gyermekek nyári felügyelete, az általános iskolás orú HH és HHH tanulók tanulmányi eredménye javul.
pénzügyi erőforrás pályázati forrás humánerőforrás kistérség szakmai irányítása
J
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
Együttműködési megállapodás az oktatási, nevelési intézményekkel
A 2014-es felülvizsgálat eredménye
Családi napközi létrehozására a településen nincs igény. A Berkesdi Fekete István Óvoda 2014. szeptember 1től egységes óvodabölcsődeként működik. A 2-3 év közötti, bölcsődés korú gyermekek elhelyezése is megoldott.
48
A
B
C
D
A helyzetelemzés következtetéseiben A célkitűzés Intézkedés Az intézkedés címe, feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma dokumentumokkal megnevezése
3
Képzés pedagógusok és szülők számára
Nő a településen és az oktatási intézményhez, óvodához tartozó Az óvodapedagógusok körzetben a sajátos továbbképzése a SNI nevelési igényű és HH és HHH gyermekek, tanulók gyermekek száma. A eredményes pedagógusok fejlesztése, Intézményi NP. rendszeres hátrányainak továbbképzése leküzdése érdekében. nem megoldott. A Szülők akadémiájának szülők nincsenek létrehozása az felkészítve az SNI óvodában. gyermekek fejlesztésével kapcsolatos feladatokra.
E
Az intézkedés tartalma
F
G
H
I
Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés szükséges Az intézkedés megvalósításának eredményességét erőforrások felelőse határideje mérő indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
Pedagógus továbbképzés intézményvezető 2014.06.30. megszervezésének támogatása
J
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
pénzügyi erőforrás Az önkormányzatok intézményi szakmai óvodapedagógusok anyagi program, nevelési továbbképzésen támogatása, program vesznek részt (3 fő) pályázati támogatás
A 2014-es felülvizsgálat eredménye
A Berkesdi Fekete István Általános Iskolában (KLIKK) és a Berkesdi Fekete István Óvodában dolgozó pedagógusok továbbképzése az adott témában megtörtént.
49
A
B
C
D
A helyzetelemzés következtetéseiben A célkitűzés Intézkedés Az intézkedés címe, feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma dokumentumokkal megnevezése
E
Az intézkedés tartalma
F
G
H
I
Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés szükséges Az intézkedés megvalósításának eredményességét erőforrások felelőse határideje mérő indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
J
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
A 2014. évi felülvizsgálat eredménye
III. A nők esélyegyenlősége
1
2
Nők számára képzések megszervezése
"Nő az esély" képzési program támogatása
A településen élő nők többsége nem rendelkezik piacképes szakmákkal, hiányoznak az elhelyezkedéshez szükséges készségek, képességek.
A roma nők hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon alacsony iskolai végzettségük miatt
A településen élő nők Helyben képzések számára piacképes megszervezésének képzettség Településfejlesztési elősegítése a megszerzésének polgármester koncepció munkaügyi központ, elősegítése. Női képző szervezetek munkanélküliség részvételével. csökkentése.
Roma nők körében Együttműködési fennálló megállapodás munkanélküliség Településfejlesztési megkötése az csökken, a fiatal roma koncepció Országos Roma nők elhelyezkedési Önkormányzattal esélyei nőnek
polgármester
2013.06.30.
2014.12.31.
A nők körében fennálló munkanélküliség csökken.
humánerőforrás képző intézmény, szakemberek, előadók technikai Együttműködési feltételek megállapodás a infrastruktúra munkaügyi A nők részére szervezett képzések biztosítása az központtal, képző önkormányzat intézménnyel, nem valósultak meg. által pénzügyi képzésben résztvevő Új határidő: 2015. erőforrások nőkkel, a helyi és december 31. pályázati forrás környékbeli igénybevétele, munkáltatókkal. munkaügyi központ támogatása
Ellendi roma nők részt vesznek a programban
technikai erőforrás együttműködési megállapodás pénzügyi erőforrás képzésben résztvevő önkormányzati támogatása
együttműködési megállapodás képzésben résztvevővel és az ORÖ-val
Az önkormányzat együttműködött z ORÖ-val, ellendi lakos azonban nem részesült képzésben. A további együttműködés érdekében, új programba csatlakozás. Határidő: 2015. december 31.
50
A
B
C
D
A helyzetelemzés következtetéseiben A célkitűzés Intézkedés Az intézkedés címe, feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma dokumentumokkal megnevezése
3
A családon belüli erőszak nagy része a hatóságok és a Nők tájékoztatása település vezetése számára is láthatatlan marad
A nők tájékoztatása a segítséget nyújtó intézményekről és lehetőségekről
E
Az intézkedés tartalma
Információs, felvilágosító előadások szervezése
F
G
H
I
Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés szükséges Az intézkedés megvalósításának eredményességét erőforrások felelőse határideje mérő indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
polgármester
2015.06.30.
J
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
Humánerőforrás - előadók felkérése, előadások megszervezése technikai A település feltételek lakosságának 20%-a önkormányzat részt vesz a biztosítja a Együttműködési legalább évi 2 helyiséget és az megállapodás civil alkalommal előadásokhoz szervezetekkel megszervezésre szükséges egyéb kerülő feltételeket előadásokon. anyagi erőforrás pályázati forrás, önkormányzati saját forrás, civil szervezetek támogatása
A 2014. évi felülvizsgálat eredménye
A tervek szerint 2014. októbernovember hónapban sor kerül az előadások első körének megtartására. A Baranya Megyei Rendőrfőkapitányság Bűnmegelőzési Osztályával, a kapcsolat felvételre került.
51
A helyzetelemzés következtetéseiben A célkitűzés Intézkedés Az intézkedés címe, feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma dokumentumokkal megnevezése
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés szükséges Az intézkedés megvalósításának eredményességét erőforrások felelőse határideje mérő indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
A 2014. évi felülvizsgálat eredménye
IV. Az idősek esélyegyenlősége
1
Informatikai hozzáférés biztosítása
Informatikai ismeretek, digitális írástudás hiánya jellemzi a település idős lakosságát. Egyre inkább jellemző az izoláció és a családtól való távolodás mind fizikailag, mind mentális szempontból.
Informatikai képzés megszervezése az idősek informatikai jártasságának elősegítése céljából. Internetszobába új számítógépek beszerzése, annak érdekében, hogy azok számára is kitáruljon a világ, akik otthon számítógéppel nem rendelkeznek..
Településfejlesztési koncepció, Informatikai képzés polgármester vagyongazdálkodási megszervezése stratégia
2014.06.30.
20 fő 55 év feletti lakos részvétele informatikai képzésen. 5 db számítógép beszerzése.
pénzügyi Képző intézménnyel erőforrás szerződés Idősek számára önkormányzati megkötése, informatikai képzés saját forrás, internetszoba nyitva szervezése nem pályázati tartásának történt meg pályázati támogatás biztosítása, forrás hiányában. Új humánerőforrás segítségnyújtás a határidő: 2015. képzést szolgáltatást igénybe december 31. lebonyolító vevők részére. szakemberek
52
A helyzetelemzés következtetéseiben A célkitűzés Intézkedés Az intézkedés címe, feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma dokumentumokkal megnevezése
2
Falugondnoki szolgáltatás megszervezése
A településen nincs falugondnoki szolgáltatás. A település nem rendelkezik olyan járművel, mellyel az idősek szállítása, mobilizációs szükségleteik kielégíthetőek lennének.
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés szükséges Az intézkedés megvalósításának eredményességét erőforrások felelőse határideje mérő indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
Falugondnoki szolgáltatás Falugondnoki Településfejlesztési megszervezése által a szolgáltatás polgármester koncepció, helyi szociális létrehozása, jármű gazdasági program beszerzése alapszolgáltatások körének kiszélesítése.
2014.12.31.
1 db legalább 9 személyes jármű beszerzése, falugondnoki szolgáltatás megszervezése, falugondnok kinevezése
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
A 2014. évi felülvizsgálat eredménye
humánerőforrás Az önkormányzat megfelelő 2014-ben 10.000.000 képesítéssel Ft pályázati rendelkező támogatást nyert az falugondnok MVH-tól szakmai feltétel falugondnoki busz szakmai program, szakmai program, beszerzésére. A busz működési szolgáltatásszervezési előre láthatóan 2014. engedély saját koncepció, novemberében forrás, pályázati munkaköri leírás érkezik meg a támogatás településre. A technikai falugondnoki erőforrás szolgáltatás önkormányzat bevezetésére 2015. által biztosított január 1-vel kerül infrastrukturális sor. feltételek
53
A helyzetelemzés következtetéseiben A célkitűzés Intézkedés Az intézkedés címe, feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma dokumentumokkal megnevezése
3
Nyugdíjasklub létrehozásának támogatása
Az intézkedés tartalma
Nyugdíjasklub létrehozása által az A településen egyre idős emberek számára inkább jellemző az kikapcsolódási 1 személyes lehetőséget háztartások léte. biztosítunk, Egyre több idős csökkentjük Nyugdíjasklub ember él egyedül, Településfejlesztési magányukat, létrehozásának nem egyszer távol koncepció elszigetelődésüket. támogatása a sokszor külföldön Célunk számukra az dolgozó életkoruknak és családtagjaitól. egészségi állapotuknak Jellemző az idősek megfelelő programok elszigetelődése. szervezésének elősegítése.
Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés szükséges Az intézkedés megvalósításának eredményességét erőforrások felelőse határideje mérő indikátor(ok) (humán, pénzügyi, technikai)
polgármester
2014.12.31.
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
A 2014. évi felülvizsgálat eredménye
humánerőforrás lakossági kezdeményezés, társadalmi munka pénzügyi forrás A nyugdíjas klub önkormányzati szakmai program, alapszabály, létrehozására nincs saját forrás a Létrejön 1 helyi igény az idősek megalakítás együttműködési nyugdíjasklub, civil pénzügyi megállapodás az körében. szervezetként. Munkálkodás az költségeinek önkormányzat és a civil szervezet között igénykeltésen. biztosítására, pályázati támogatás a működtetés feltételeinek megteremetése céljából.
54
A
B
C
D
A helyzetelemzés következtetéseiben A célkitűzés Intézkedés Az intézkedés címe, feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma dokumentumokkal megnevezése
E
Az intézkedés tartalma
F
G
H
I
J
Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés szükséges Az intézkedés Az intézkedés megvalósításának eredményességét erőforrások eredményeinek felelőse határideje mérő indikátor(ok) (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai)
A 2014. évi felülvizsgálat eredménye
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége
1
2
Az önkormányzati ingatlanok teljes Vagyongazdálkodási Önkormányzati Önkormányzat körű stratégia, Az önkormányzati ingatlanok fizikai és tulajdonában lévő akadálymentesítése vagyonrendelet, ingatlanok teljes információs ingatlanok teljes a fogyatékkal élők polgármester gazdasági program, akadálymentesítése körű akadálymentesítésének közszolgáltatásokhoz nem megoldott településfejlesztési akadálymentesítése megoldása. történő koncepció akadálymentes hozzáférése céljából
Falubusz beszerzése, falugondnoki szolgáltatás létrehozása
Falugondnoki szolgáltatás A fogyatékkal élők megszervezése, hátrányainak falugondnoki jármű szolgáltatásleküzdésében nem beszerzése, mely szervezési áll rendelkezésre alkalmas a fogyatékkal koncepció megfelelő jármű a élők szállítási településen igényeinek kielégítésére.
Falugondnoki szolgáltatás polgármester megszervezése, gépjármű beszerzése
2015.06.30.
2015.06.30.
pénzügyi 4 db önkormányzati erőforrás ingatlan teljes körű önkormányzati akadálymentesítése, saját forrás, 300 m járda pályázati felújítása támogatás
Létrejön a falugondnoki szolgáltatás, beszerzésre kerül 1 db a fogyatékkal élő személyek szállítására alkalmas, legalább 8+1 személyes falugondnoki jármű
vagyonrendelet, vagyongazdálkodási terv
Az orvosi rendelő és a művelődési ház részleges akadálymentesítése megtörtént.
Az önkormányzat 2014-ben 10.000.000 Ft pályázati humánerőforrás támogatást nyert az megfelelő MVH-tól végzettséggel falugondnoki busz rendelkező beszerzésére. A busz falugondnok szakmai program, előre láthatóan 2014 kinevezése szolgáltatásnovemberében anyagi erőforrás - szervezési koncepció érkezik meg a önkormányzati településre. A saját forrás, falugondnoki pályázati szolgáltatás támogatás bevezetésére 2015. január 1-vel kerül sor.
55
A
B
C
D
A helyzetelemzés következtetéseiben A célkitűzés Intézkedés Az intézkedés címe, feltárt Az intézkedéssel elérni összhangja egyéb sorszáma megnevezése esélyegyenlőségi kívánt cél stratégiai probléma dokumentumokkal megnevezése
3
Támogató szolgáltatás igénybevételi lehetőségének megteremtése
A településen nem megoldott az olyan mozgásukban korlátozott vagy beteg emberek szállítása, akik számára mentő vagy betegszállító nem szükséges vagy nem rendelhető, de normál járművel és körülmények között nem szállíthatók.
A támogató szolgáltatás iránti igények kielégítése társulásos formában
szolgáltatásszervezési koncepció
E
Az intézkedés tartalma
F
G
H
I
J
Az intézkedés megvalósításához Az intézkedés Az intézkedés szükséges Az intézkedés Az intézkedés megvalósításának eredményességét erőforrások eredményeinek felelőse határideje mérő indikátor(ok) (humán, fenntarthatósága pénzügyi, technikai)
Társulási megállapodás megkötése támogató polgármester szolgáltatás igénybe vételére Ellend községben
2014.06.30.
technikai erőforrás megállapodás A támogató megkötésének szolgáltatás igénybe kezdeményezése vételének polgármester, társulási megteremtése képviselő testület megállapodás vagy érdekében társulási által pénzügyi feladat-ellátási megállapodás vagy szerződés erőforrás feladat-ellátási szolgáltató szerződés feladatmegkötése. finanszírozása állami költségvetésből
A 2014. évi felülvizsgálat eredménye
Támogató szolgálat együttműködési megállapodás keretében történő ellátása érdekében a szociális szolgáltatótokkal történő kapcsolatfelvétel megtörtént.
56
10. Ellend jövőképe A 2011-2012-ban kidolgozott programmal, valamint e program jelen projekt keretében történő felülvizsgálatával célunk Ellend község fejlesztése, élhetőbbé tétele. A pályázat keretében megtartott rendezvényeinken kirajzolódott Ellend jövőképe. A község lakói olyan településen szeretnének élni, ahol otthon érzik magukat. Fontos tényező, hogy helyben jussanak hozzá azokhoz a közszolgáltatásokhoz, melyek a mindennapi életet befolyásolják. Biztosítsa a település vezetése lakói számára a közösségi együttlét színtereit, a sportolási, kikapcsolódási, közművelődési lehetőséget. Ennek érdekében következő nagyszabású projektünk – amennyiben pályázati forrás igénybe vételére lesz lehetőség – a település közművelődés- és közösségfejlesztési stratégiájának kidolgozása lesz. Igény mutatkozik a környezetvédelmi szempontok szem előtt tartására, a megújuló energiák helyi hasznosítására is. Ennek érdekében a település lakói pályázati forrásokat kívánnak igénybe venni, melyekhez történő hozzájutáshoz az önkormányzat segítséget nyújt. A SWOT analízis eredményeképpen összeállított stratégia egy olyan település jövőképét vetíti előre, mely épít a helyi hagyományokra, de él a jelen és a jövő által biztosított lehetőségekkel. A község kistelepülési jellegének megtartása mellett lakosságszáma nem csökken, a korösszetétel azonban pozitív irányba mozdul el. Ennek érdekében a település vezetése mindent meg tesz azért, hogy fiatalok, kisgyermekes családok telepedjenek le Ellenden, a helyi fiatalok az iskola elvégzése után helyben telepedjenek le. A lakosság megtartása, a fiatalok helyben tartása a település jövőjének záloga.
57
11. Összefoglalás A Leader pályázat keretében lebonyolított „Élhetőbb Ellendért - Programozás 2013” projekt célja a 2012-ben elkészült helyi program felülvizsgálata volt. A pályázat keretein belül lebonyolított rendezvényeken felhasználtuk az előző projekt keretében beszerzett eszközöket is. Módszertanát tekintve, építettünk meglévő tapasztalatainkra, ezért éltünk a spontán csoportalkotás eszközével. Az interjúk elkészítésétől és a kérdőíves szondázástól jelen programba eltekintettünk. Ennek oka az volt, hogy az előző programsorozat alkalmával olyan személyes bizalmi viszonyok alakultak ki, melyek lehetővé tették a nyílt vitát, vélemények kifejtését, az egyes álláspontok résztvevők előtti kifejtését.
6
kisrendezvény és 1 nagy rendezvényt tartottunk, melyeken megbeszéltük a település legfontosabb problémáit, feltártuk erősségeit, gyengeségeit. Értékeltük a településre ható külső tényezőket, ezen belül a lehetőségeket és a veszélyeket. Felülvizsgáltuk a 2012-ben elkészített SWOT analízist, új elemekkel egészítettük ki, illetve a nem időszerű problémákat, feladatokat töröltük. E feladatok elvégzésében az egyes rendezvényeken előadást
tartó
szakértők
segítették
a
résztvevőket
előadásaikkal,
irányított
beszélgetéseikkel, kérdéseikkel, feladataikkal. A programsorozat lezárását követően került sor a begyűjtött adatok feldolgozására, értékelésére. A rendezvényeken elhangzottakra támaszkodva készítettük el a 2012-ben megalkotott helyi program felülvizsgálatát.
A projekt célja az volt, hogy a település múltjára, a múlt értékeire és a jelen lehetőségeire támaszkodva kidolgozzuk Ellend fejlesztésének programját. Célunk az volt, hogy a fenntartható fejlődés szempontjának szem előtt tartásával a meglévő helyi programunkat felülvizsgáljuk. A projekt egészével célunk továbbra is az volt, hogy "olyan fejlesztési programot dolgozzunk ki, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket". A program megvalósítása a település vezetésének és a helyi lakosságnak közös feladata és felelőssége a jövő nemzedéke, Ellend fejlődése, jövője érdekében. Projektünkbe új elemként
beépülő
programozás
eredménye
a
település
egészségtervének
és
közösségfejlesztési tervének, stratégiájának kidolgozása, mely jelen írás mellékletét képezi.
58
Irodalomjegyzék, forrásjegyzék 1. Ellend településrendezési terve AEDIS Építészeti Stúdió Kft. 2001. 2. Ellend kulturális örökségvédelmi hatástanulmány AEDIS Építészeti Stúdió Kft. 2001. 3. Ellend község településfejlesztési koncepciója 4. Pécsváradi Többcélú Kistérségi Társulás Környezetvédelmi programja 5. Berkesdi Fekete István Általános Iskola Esélyegyenlőségi programja 6. Ellend községi Önkormányzat 2010-2014. ciklusprogramja 7. Ellend község Hulladékgazdálkodási terve 8. Ellend község vagyongazdálkodási stratégiája 9. Ellend község helyi esélyegyenlőségi programja és intézkedési terve 10. A település hatályos rendeletei: vagyonrendelet, költségvetés, zárszámadás 11. Mecsekvidék Helyi Közösségi Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 12. www.umvp.hu 13. http://www.ff3.hu/fejlodes.html 14. http://www.moderngeografia.hu/tanulmanyok/teruletfejlesztes/daranyi_viktoria_galosikovacs_bernadett_2011_3.pdf 15. www.videkstrategia.kormany.hu 15. Helyi program Ellend Község Élhetőségének javítása érdekében - 2012
59
Mellékletek Képek keresztek, emlékmű, temető, park, napelem ....
60
61
62
Képek a rendezvényekről
63
64
65
66
IGAZOLÓ KÁRTYA
„Élhetőbb Ellendért műhelymunka sorozat 2013-2014”
…………………………………………………. NÉV
67
Ellend község Értéktár Kérdőíve
Ellend Község Önkormányzata a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alapján döntést hozott a települési értéktár létrehozásáról Az alábbi kérdőív kitöltésével, kérjük, segítse közös települési értékeink feltárását és megőrzését! Juttassa el a mellékelt kérdőívet az Ellendi Polgármesteri Hivatalba 2014. április 15-ig. Amennyiben hozzájárul, hogy neve bekerüljön az értéktárat létrehozók adatbázisába, kérjük, adja meg az alábbi adatokat:
A válaszoló neve: ________________________________________________________________________ Lakcíme: _______________________________________________________________________________ E-mail: ________________________________________________________________________________ Telefon:________________________________________________________________________________
Jelen adatok megadásával Ön hozzájárul ahhoz, hogy Ellend Község Önkormányzata felvegye a kapcsolatot Önnel a megadott elérhetőségeken, és adatait tárolja. Köszönjük, ha elérhetőségei megadásával segíti munkánkat.
Ott Mihályné polgármester
Hendzselné Papp Ilona aljegyző 68
KÉRDŐÍV
1. Milyen saját településre vonatkozó helyi hagyományt ismer (ének, tánc, viselet, szokás, stb.)? Kérjük, mutassa be röviden!
Amennyiben tudomása van olyan, a válaszhoz kapcsolódó dokumentációról (fotó, tárgy, írott anyag, stb.), amelyről fotót vagy másolatot készíthetünk, kérjük, jelölje!
fotó
tárgy
írott anyag
egyéb:……………………
2. Ismer-e olyan hagyományőrző helybelieket (helytörténész, helyi író, nótafa, vőfély, stb.), akik tudásukat valamilyen formában továbbadják (iskolában, óvodában, jeles napokon, közösségi összejöveteleken, ünnepeken, családi, baráti környezetben)? Kérjük, sorolja fel őket elérhetőségükkel!
Amennyiben tudomása van olyan, a válaszhoz kapcsolódó dokumentációról (fotó, tárgy, írott anyag, stb.), amelyről fotót vagy másolatot készíthetünk, kérjük, jelölje!
fotó
tárgy
írott anyag
egyéb:……………………
69
3. Ismer-e olyan kézművest, mesterembert, gazdálkodót, vállalkozót, iparost, aki egyedi, különleges értékes munkát végez, ilyen jellegű találmánnyal büszkélkedhet? Kérjük, sorolja fel őket elérhetőségükkel!
Amennyiben tudomása van olyan, a válaszhoz kapcsolódó dokumentációról (fotó, tárgy, írott anyag, stb.), amelyről fotót vagy másolatot készíthetünk, kérjük, jelölje!
fotó
tárgy
írott anyag
egyéb:……………………
4. Tud-e valamilyen egyedi termékről, ami régi technológiával készül a településén? Kérjük, sorolja fel a készítők elérhetőségével!
Amennyiben tudomása van olyan, a válaszhoz kapcsolódó dokumentációról (fotó, tárgy, írott anyag, stb.), amelyről fotót vagy másolatot készíthetünk, kérjük, jelölje!
fotó
tárgy
írott anyag
egyéb:……………………
5. Tud-e valamilyen helyi specialitású ételről, italról? Kérjük, sorolja fel a készítők elérhetőségével!
Amennyiben tudomása van olyan, a válaszhoz kapcsolódó dokumentációról (fotó, tárgy, írott anyag, stb.), amelyről fotót vagy másolatot készíthetünk, kérjük, jelölje!
fotó
tárgy
írott anyag (recept)
egyéb:……………………
6. Tud-e valamilyen helyben megtermelt, vagy itt található mezőgazdasági különlegességről, 70
növényről (szőlő, gyümölcs, kapásnövény, zöldségféle, erdei gyümölcs, egyéb), őshonos állatokról, állatfajokról, lótenyésztésről, lovas turizmusról, stb.? Kérjük, sorolja fel azokat!
Amennyiben tudomása van olyan, a válaszhoz kapcsolódó dokumentációról (fotó, tárgy, írott anyag, stb.), amelyről fotót vagy másolatot készíthetünk, kérjük, jelölje! fotó
tárgy
írott anyag
egyéb:……………………
7. Ismer-e olyan helybelit, akinek kedvenc hobbija mások számára is érdekes lehet: fest, farag, bőrt vagy fémet, csontot munkál, makettet, modelleket, gyermekjátékokat készít, felújít régi gépeket, sző, fon, hímez, horgol, fotós, filmes, illetve gyűjt valamit (bélyeget, régiséget, receptet, képet, kaktuszt, stb.). Kérjük, sorolja fel őket elérhetőségükkel!
Amennyiben tudomása van olyan, a válaszhoz kapcsolódó dokumentációról (fotó, tárgy, írott anyag, stb.), amelyről fotót vagy másolatot készíthetünk, kérjük, jelölje!
fotó
tárgy
írott anyag
egyéb:……………………
8. Ha vendége érkezik, mit mutat meg saját településéről és annak környékéről?
Amennyiben tudomása van olyan, a válaszhoz kapcsolódó dokumentációról (fotó, tárgy, írott anyag, stb.), amelyről fotót vagy másolatot készíthetünk, kérjük, jelölje!
fotó
tárgy
írott anyag
egyéb:……………………
71
9. Milyen kiemelkedő természeti értéket ismer településén vagy környezetében (termálvíz, föld, ásvány, természetes élővilág, stb.)?
annak
szűkebb
Amennyiben tudomása van olyan, a válaszhoz kapcsolódó dokumentációról (fotó, tárgy, írott anyag, stb.), amelyről fotót vagy másolatot készíthetünk, kérjük, jelölje!
fotó
tárgy
írott anyag
egyéb:……………………
10. Tud-e egyéb olyan értéket, ami a kérdőíven nem szerepel, de kiemelkedőnek tartja (helyi ismeret, tudás, érdeklődésre számot tartó érdekesség). Kérjük, írja ide!
Amennyiben tudomása van olyan, a válaszhoz kapcsolódó dokumentációról (fotó, tárgy, írott anyag, stb.), amelyről fotót vagy másolatot készíthetünk, kérjük, jelölje!
fotó
tárgy
írott anyag
egyéb:……………………
Kérdéseivel, észrevételeivel keressen bennünket!
Köszönjük, hogy válaszaival hozzájárult községünk értéktárának kialakításához!
72
