5 f * r t e s r í ő s é g Kárász-utca 9. Telefonszám: 305. Egyes száw ára 19 fillér.
ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24 — félévre . . K 12 — negyedévre K 6-— egy hónapra K 2 —
Siegeef, 1915.
LEGÚJABB. Budapest, február 27. (Közli a miniszterelnöki sajtóiroda.) A lengyelországi és galíciai arcvonalon helyenkint élénkebb lövegharc folyik. A Kárpátokban az általános helyzet változatlan. A Tucholka és Wyskow közti szakaszban heves harcok folytak. Itt az Opor-völgybeii levő állásaink ellen intézett ujabb támadásokat elkeseredett közelharc után, az eileségnek súlyos veszteségeket okozva, visszavertük. A támadó 9-ik finn lövészezred 300 halottat, legalább ugyanannyi sebesültet hagyott vissza állásainkban. Ezen ezred 730 emberét sebesiiletlenül elfogtuk. A délkeleti Galiciában nagy makacssággal folytatott harcok tovább folynak. Höfer altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. A inai pétervári lapok kommentárjai az orosz viszavonulás okát a szövetségesek számbeli túlsúlyában látják. Slmiuski ezredes a Birshejlva Njedomestíben kiszámítja, hogy maguk a nénietek legalább hatvan hadtestet, tehát mintegy három millió embert állítottak csatasorba. Egy katonai cikk arról szól, hogy most már számolni kell azzal, hogy az oroszok most már másodszor voltak kénytelenek kitakarodni keletporoszországból. A Berlinbe való bevonulás, amiről a bolondok regéltek, annak mutatkozott, a minek minden gondolkodó tartotta: esztelenségnek. Husztról jelentik: Az oroszok tegnap a toronyi nyergen tul, Galíciában támadtak; visszavertük ölcet, sokat elfogtunk. A Dnjesíerné! az ellenség csapatokat von össze, — minden erőt ide dobnak, ami Keletgaliciából elvonható. A Dailly Express szerint Oroszország csak anyagot küldhet Szerbiának, de katonát egyáltalán nem. Budapestről jelentik: A francia kormány elhatározta a takarékpénztárak pénzkészleteire a zárlatot. A Corriere della Sera szerint az olasz kormány belegyezett abba, hogy a szerbek egyes albán helyeket átmenetileg megszálljanak. Budapestről jelentik: A belügyminiszter megengedte, hogy a háboru folyamán o 14 évesek is árusíthassanak újságokat. Hivatalosan közlik, hogy a hadisegély csupán szűkölködő családoknak jár. Az állani nem támogatja a vagyonukból és keresetükből élőket a szegények rovására. A király az ellenség előtt elesett Csermák ezredesnek a harmadosztályú vaskoro-
narendet adományozta.
ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K 28 — félévre . . K 14.— negyedévre K 7-— egyhónapra K 2 40
IV évfolyam 52. szám.
K i a d ó h i v a t a l Kárász-utca 9 T e l e f o n s z á m : 81, E g y e s szám ára 10 fillér. ^
Vasárnap, február 28.
Japán—kínai háboru előtt. 'Budapestről jelenti tudósitíóntk: Kína neki China ellen megindítandó hadjárathoz visszautasította Japán követeléseit. szükséges anyagi eszközöket rendelkezésre Rotterdamból jelentik: Kina elhatározása bocsátaná. A japán kormány hivatalosan is Londonban nyugtalanságot keltett. Japán közli, hogy ezt a akadályt is elfogja 'hárítani. hadüzenetét elkerülhetetlennek tartják. Attól Genf, február 27. A pétervári távirati félnek Angliában, hogy Kínát másoldalról — közli, hogy ezt az akadály is el fogja hántani. Egyesült-Államok — támogatják. BeÜátlhat'U- ügynökség jelenti Pekingből, hogy Japán ullan bonyodalmaik keletkezhetnek. timátuma következtében az egész kínai korBudapestről jelenük: A kinai összkor- rnánv lemondott. mdny a japáni ultimátum folytán beadta lemondását. Hogy Juansikkai elnök elfogadta-e A tengeralatti háboru. a lemondást, arról még nincs jelentés. Tokiói Kapenhága, február 27. A iBerlinglke Tihír szerint a japán kormány rendelete behozta deude jelenti Londonból: A hajók elszállítana cenzúrát és megtiltotta katonai hírek közdó árukkal való megrakása nagyon megcsaplését. pant. Hajókat is nehezen lehet kapni. A szálJapán föllépése almi érdekeinknek s a mi lítási tételek emelkednek. Ennek oka elsősorharctereinknek semmit sem árt, ellenben ne- ban a kirakási nehézségek, azután, az a körülgatíve mérhetetlenül sokat használ. Japán mény, hogy az angol kormány számos hajót ugyanis az entente és szövetségesei ellen cse- lefoglalt. Az Amerika és Franciaország közti lekszik, Japán valósággal rátámad azokra a relációban is emelkedtek a díjtételek. A piac nagyhatalmakra, melyek azt lőtték felőle, helyzete igen feszült. iiogy az ő érdekükben kész lesz még EurópáYmuiden, február 27. A Svárion novii ba is átjönni hadakozni. A franciák méltán stockholmi gőzös, amely Rotterdamból Upkezdenek remegni Indókina miatt, az angosalába hajózik, útközben ide érkezett. A hajó lok az Indiák kincseit féltik tőle, az oroszoktegnap délután nagy léket kapott torpedótól nak rég elment a gusztusuk az ellenségből lett vagy aknától. A hajó két csónakja elpusztult, szövetségestől. És imost lön utolsónak az a személyzet azonban megmenekült. (M.T.I.) amerikai lUnio, amely egy-két hete még a németek ellen agyarkodott és riadtan küldi ESsüSyedt az Adrián egy t o r p e d ó zuző. flottáját a Csöndes-óceánra, (hogy tüntessen Japánország ellen, amellyel már oly sok baja Páris, február 27. Hivatalosan jelentik, volt és még több lesz. A hallgatag japán pedig hogy a Dague francia torpedózuzó, amely készülődik, mozgósít, lázasan 'virraszt nagy Montenegróba .szánt élelmiszer szállítmány t tervei fölött és egy oly centrális ázsiai nagy- kisért, tegnap este tiz órakor az aníivári-i hataloím megteremtését forralja, almely ha- kikötőben aknára futott és elsülyedt. A letalmas kezének egyetlen legyintésével kiker- génység közül harmincnyolc ember hiánygeti, kisöprüzi Ázsiából a franciákat, angolo- zik. (M. T. I.) kat és oroszokat egyaránt. A Dag'iie a legújabb és legnagyobb torpedónaszádok típusához tartozott. TonnatarA legújabb jelentés szerint Kina és Japán talma 750, sebessége 35 tengeri métrbföilü között a tárgyalások kedvezően haladnak és óránként és négy torpedólaiiszirozó készülébizonyos pontokban közeledés történt. Ez ken kivül két 10 om.-es ós négy 4.5 em.-es azonban csak félrevezetés, időnyerés aikar kaliberű áigynvail vcllt if elszeret ve. Legénylenn;, ugyanis Kina addig nem adhat elutasító sége békeidőben 85 főnyi. választ, amíg az Egyesült-Állmok flottái el nem jutnak a Filippini szigetekig.
A japán-kinai konfliktus. Berlin, február 27. Newyorkból táviratozzák a Telegrafen Union-nak: Pekingből és Tokióból több távirat jelenti, hogy a kinai— japán feszültség már elviselhetetlen. A japán kormány be fog.ia érni egyes fontos kinai területek megszállásával és erre az expedícióra már teljesen felkészült. Csingtau, Port-Artúr és Korea kikötői hemzsegnek a japán hadihajóktól. A japán hadiflotta legnagyobb része a Sárga-tengeren cirkál. Az egyetlen nehézség, amely Japánt tervének megvalósításában akadályozhatná,: a pénzügy kérdés, mert kétségtelen, hogy Japán az egész világon nem talál a maga számára oly pénzpiacot, amely
Calais l é g i bombázása. Amsterdam, február 27 Ideérkezett a párisi Eclair tegnapi száma, amely havrei, táviratot közöl. E jelentés szerint Calais légi bombázásakor, február 22-én tizennyolc ház pusztult el és harminc ember meghalt. Franciaország 1,150.000 embert vesztett a háboru alatt. Berlin, február 27. A Kreuzzeitung közli: A francia hivatalos veszteségi lajstromok szerint, a háboru első hat {hónapjában a francia hadsereg veszteségei a következők: 250 ezer halott, 300 ezer súlyos sebesült, 400 ezer könnyű sebesült, pJkik közül a legtöbb már vagy visszatért, vagy a legközelebb tér viszsza a harctérre; végül 200.000 hadifogoly és eltűnt katona.
DÉLMAGYARORSZAG.
Az orosz jobbszárny akciója. A német nagyvezérkar közli : Grodnótól nyugatra, Lomzától nyugatra és Prasznisztól délre uj orosz erök léptek fel, amelyei, támadást kezdtek. A Skroda mentén, Kolnótól délre 1100 oroszt elfogtunk. A Visztula balpartjáról nincs különös jelenteni való. A legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Az orosz szélső jobbszárny a nagy vereség után u'jból akciót kezdett. Mivel egy egész hadsereget elfogtak a németek, igy uj orosz hadsereg állhat már e vonalon. Az orosz nagyvezérkar terve nyilvánvaló, — meg akarja akadályozni, hogy Varsót a Visztula jobb partjáról komolyan fenyegessék. — Mindenesetre az a fontos, hogy az orosz csak is a szárnyon kezdett akcióba, a centrumban pedig csak védekezik.
Aknaháboru a Kárpátokban. Hamburg, február 27. A Hamburger Nachrichten-nek a kárpáti harctéren levő haditudósítója jelenti: Nagy szerepet játszik a Kárpátokban az aknalháboru. A front illető részén alkalmiam volt a szárazföldi torpedóosztály parancsnokával megismerkedni, aki megengedte, hogy jelen legyenek uj találmányának néhány kísérleténél. Legénysége a legelső rendit és legkipróbál tabb katonák közül van kiválasztva, akik igazán rászolgáltak arra, hogy Teli Vilmos brigádjának diszcs nevével ruházzák fel őket. Azok a pusztítások, amelyeket a szárazföldi torpedók a rohamra induló ellenséges csapatok közt végiliezvisznek, egyenesen borzalmasok. A robba-
nás drót nélkül történik; a robbantás módjának továbbra is a hadvezetés szigorúan őrzött titkának kell maradnia. A levegőn át egy Marconi-féle rendszer segítségével csalhatatlan biztossággal robbantják tel a szárazföldi aknákat. A kísérleteket, amelyeket láttáim, maga a parancsnok intézte s ő robbantotta fel a folyékony állapotból fagyasztott dinamitot Az oroszok feladták utolsó bukovinai állásukat. Bukarest, február 27. Több napig tartó heves tüzérsági harc után az oroszokat Bóján környékéről, ahol a megerősített állások védelme alá helyezkedtek, jóllehet számbelileg fölényben voltak, kiűztük, ugy, hogy a Prutli túlsó oldalán húsz kilométernyire kellett menekülésszeriien visszavonulnlok. Ezzel az oroszok utolsó ellentállása is megtört Bukovinában, amely most már csaknem teljesen meg van tisztiva az ellenségtől. A bukovinai tartományfőnök — titkos tanácsos. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Marán Rezső grófnak, Bukovina hercegség tartományi főnökének a titkos tanácsosi méltóságot adományozta. Merán gróf a háború kitörése óta állandóan nehéz helyzetben vezette a tartománya ügyeit és a legnagyobb odaadással, fáradhatatlanul segítette a sok ezer bukovinai menekültet, kiknek elhelyezését és megélhetését a magyar hatóságokkal való folytonos együttműködésben lehetővé tette. Mindennél nagyobb érdeme azonban Merán grófnak, hogy Bukovina nemzetiségei között példás és hazafias egyetértést tudott teremteni és feníartani.
Német támadás Verdimtől északra. Berlin, február 27. A nagy főhadiszállás jelenti: Champagneban a franciák tegnap és ma éjjel újból nagy erőkkel támadtak. A harc egyes helyeken még folyik. Egyebütt a támadást visszavertük. Verdimtól északra francia hadállások egy részét megtámadtuk; a harc még tart. A többi arcvonalról nincs nevezetesebb jelenteni való. A legfőbb hadvezetőség. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Az elszászi
harcok.
Zürich, február 27. A Miinster völgyiben és a Zecíh-völgyben még tart a íharc. A küzdelem roppant heves. Stossweiler környékén a német csapatok (kétszázötven, Mühlbaah mellett pedig ötven francia vadászt fogtak el. Az Egyesült-Államok élelmiszereket szállítanak Németországnak. Genf, február 27. Wilson elnöknek az a terve, hogy a német birodalom polgári lakosságát Amerika élelmiszerrel lássa el, még pedig az amerikai konzulok ellenőrzése mellett, leírhatatlan megdöbbenést kellett Londonban és Parisban. Azt mondják az entente-államck kormányai, hogy ezzel az. Egyesült-Államok meghiúsítják a szövetséges hadviselő feleknek azt a tervét, amely a német birodalom kiéheztetésére irányult és már is hangok emelkednek, amelyek arra utalnak, hogy Amerika ezzel a tervével az angol-francia haditenge-
részet túlnyomó erejét és fölényét kiegyenlíti, a német birodalommal szemben pedig feladja saját semlegességét.
Erős támadás a Dardanellák ellen. Berlin, február 27. A Konstantinápolyból és Olaszországból érkezett jelentések szerint a szövetséges angol-francia flotta a legnagyobb erőfeszítéssel látott a Dardanellák bombázásához és mindent irregikisérel, hogy e nagyszerűen megvédett tengerszoros erődéit elhallgattassa. Eddigi kísérletei mind kudarccal végződteg, de a szenvedett veszteségeket pótolni tudták és olyan erővel kezdték meg újból a Dardanellák forszirozását, amilyenre még alig volt példa a történelemben. Tegnapelőtt reggel fél tiz órakor huszonkét nagy páncélos hajó és husz torpedózuzó jelent meg a Dardanellák előtt és megkezdje a török erődök bombázását. Már előbb három vizi repülőgép íiint fel a partvidék felett. Agépek ezer méter magasságból gyújtó gránátokat dobtak az erődökre és néihány helyen tüzet okoztak. A flotta ágyúinak tüzelése főként a Dardanellák bejáratának két erőde, a Orkanie s a Kum Kalessi ellen irányult. Háromnegyed óráig tartott a tüzelés, melyben több mint százötven ágyú vett részt. Összesen több, mint kétezer lövedéket adtak le. A harc közben az ostromló flottát még hét angol és három francia dreadnoughtal erősítették meg. Egy tenedosi
Szeged 1915. február 28. jelentés közli még, hogy két nagy csapatszállító hajó érkezett a Dardanellák elé. Ezeket tiz segédcirkáló kisérte. A szövetségesek most már több mint hatvan egységből álló flottát gyűjtöttek össze a Dardanellák előtt, Athén, február 27. Ide érkezett jelenlések szerint a Dardanellák külső erődal az angolfrancia flotta ágyazásának eredményesen állottak llent. Az első bombázás több mint Imi óráig tartott, a második pedig majdnem nyolc óra hosszat. Mikor több ellenséges hadihajó egyszerié közeledett az erődökhöz, a nehéz ütegek tüz alá vették a támadó flottát. Még nem lehet pontosan tudni, hogy milyen károkat szenvedtek az ellenséges cirkálók, csak az bizonyos, hogy egy nagy had hajó meglelehetösen súlyosan megsérült. Az angol tengeralattiak nem versenyezhetnek a némettel. Egy angol fcilyólnat nemrégen azt kérdezte, liogy miért nem hallani az angol tengeralattjáró hajókról? Ugyaniezt a kérdést intézték már Churchillhez, alki akkor csak annyit tudott felélni, leegy az ang.ll tongoialatíijárók nem rosszabbak, mint a németek, ahogyan ezt Angliában gondolják. Az angol sajtó nem igen hizcilgtbn fogadta •Churehifinek ezt a kijelentését. A Kreuzzeitung szerint az angol tengeralattjárók tehetetlenségét két dollicgban kell keresnünk: a hiányon kezelésben és a remz technikában. Egy angol -tengerészeti szaldlap már évekkel ezelőtt fejtegette, liogy az angol hajók ós tenger ailattjárók legénysége lassanként mindegyre alacsonyabb minőségűvé válik. „Hiányzik náluk az a bátor támadó szelítem, .unely a mi embereinket jellemzi." A másik ;k az angol tengeralattjáróik rossz elkészítése, ugy begy ezek valamennyi tengeralattjárók között csakugyan a legbitványablbak. A gépezet hiányos és az építkezés egyáltalán nem felel meg a követelményeknek. Nem ok nélküli állapíthatjuk! meg, hogy az angol tengeralattjáró flottát érte a legtöbb bsileset a világ valamennyi tengeralattjáró flottája között. A tengeralattjáró jósága abban nyilvánul meg, hogy szerencsésen ki tudja kerülni azokat a veszedelmeket, amelyek még l ékében is fenyegetik. 'Minél használhatóbb és megbízhatóbb tefhát valamely tengeralattjáró a háborúiban, annál ritkábban éri azt katasztrófa. Antikor azonban a tengerafattjiánó flottát annyi balosét éri, mint az angolt, nyilvánvalóvá válik, begy nem áll hivatása magaslatán, Különösen jellemző az angol balesetek fajtája. Ha némely katasztrófát csakugyan külső körülményék okoztak is, a balesetek Legnagyobb részénél mégis csak a tengei'attjárók rossz épitkezceében és a gépezetében ke'il az okokat keresnünk. A legelső katasztrófa, amely valaha ezt az uj fegyvert érte, 1903-ba,n történt, még pedig angol tengeralattjáróval. Ez az „A I," hajó volt. Gaz; linrcbbarás történt rajta, tehát a gépezete volt rossz. Az ;A. 5." tengeralattjáró .is a hiányos építkezés,nék az áldozata. A többi, szerencsétlenül járt tengeralattjáró hajónál is, mint például az ,jA. 8.", „C. 11." C. 8. nál. többnyire a hajó rossz építkezése okozta a balesetet. Mindig akadt valahol hiba, a mély a tengeralattjáró megsemmisülését okozta. Angdlország természetesein mindezt nem akarja beismerni, mert ezzel rontaná az országnak a hajóépítésben szerzőét johirnevét, Angoilország euneik következtében sok megrendelést veszítene. Tehát -ezen a téren is a rossz üzlettől való félélem okozza a c-ekélyébb telje,sitőképosségot. Különb: n Árgelrrszág kísérletet tett volna arra, bogy más országban .épitteese tengeralattjáróit, De „Business, is business" (az üzlet üzlet).
Szeged, 1915. február 21.
5
DULMAGYARQBSZAG,
Egy önérzetes orosz fisz). A kárpáti harcokból nap-nap után hatalmas fogoly száll itm'á n yok mennek IkereslztülNyíregyházán az ország belsejében levő fogolytáborok felé. A tegnapi napon szintén egy nagyobb szállítmány utazott keresztül, a melyek között több önkéntes és tiszt is volt. Tudósítónk beszélgetést folytatott egy orosz tiszttel, aki érdekes dolgokat mondott el az u.j Oroszországról és annak katonáiról. Sokan az ellenség közül, — mondotta a tiszt, — szeretnének bennünket ugy feltüntetni, -mint szomorú gyászvitézeket, akiknek már semmi kedvük sincsen a harcihoz és a kiknek legfőbb óhajtását az képezi, bogy megadják magukat. Pedig kik ezt mondják, saját magukat becsülik le, a saját győzelmeik értékét kevesibitik, a saját bátorságuknak, a saját vitézségüknek a fokozatát szállítják alább. Mert csak nagyobb dicsőség jó katona ellen harcolni, mint gyáva demoralizált hadsereg ellen és ami a 'fő, nagyobb dicsőség bátor katonának jó hadsereg fölött győzni, mint egy olyan felett, amelynek legfőbb harci vágya, hogy megadhassa magát az ellenségnek. Nem minket kicsinyelnek le azzal, mikor ócsárolják az orosz sereget, hanem saját magukat, ami pedig a legnagyobb vétek, mert az osztrák-magyar hadsereg egyke a legkitűnőbbeknek a világon. A magyar katonának pedig — és ezt én mondom* aki elégszer láttam — egyenesen nincs párja a világon. — Mi elismerjük az önök hadseregének vitézségét, bátorságát, de ismerjék el önök is a miénket, ne tekintsenek bennünket gyáva asszonyoknak, hanem bátor férfiaknak, vitézségben egyenlőknek. Ismétlem, ez csak erősbiti, komollyá teszi az önök győzelmét, az önök hadseregének felsöbbségét, amelyről az oroszok között mindenki meg van győződve. Osmerjék el, hogy katona az orosz is, nem is olyan rossz katona, mert ezzel azt ismerik el. hogy dicső, vitéz és nagy az a magyar hadsereg, amelyik katonát győz le, ló katonát, a ki fegyverrel küzd fegyver ellen, mert arnenynyivel erősébb a legyőzött, annyival erősebb az, aki legyőzte őket. — Vannak katonák bizony az oroszok között, akik gyáván, harc nélkül megadják magukat, átszöknek az ellenséghez. Lehet, hogy sok van ilyen. De az önként fogságba jutó orosszal a cár nem veszített, mert az nem volt katona a rajvonalban sem. Ilyen foglyokat muszáj sokat szerezni, íha győzni akarnak, — mint mi vagyunk, jó katonák, a kik .küzdenek vitézül, ameddig lehet, akik védekeznek fegyverrel a kezükben a támadás ellen. AMERIKA KERESKEDELMI MÉRLEGE. Rotterdam, február 24. Bryan nem tudja, mit válaszoljon az angol jegyzékre. Az amerikai jegyzék ugyanis hangsúlyozta, licgy az amerikai kereskedelem a hajókkal szemben angol részről tanúsított kellemetlenkedések folytán komolyan szenvedett és hogy ennek t u-dható be a most Amerikáiban uralkodó
munka nélkül iség. Most azonban a kereskedelmi minisztérium áttekintést nyújt a januári forgaiLomráL Az 1914. évi januárral összehasonlítva a behozatal 3.500.000 fonttal csökkent, ellenben a kivitel 12.800.000 fonttal emelkedett. Ez az arány 1914. augusztus 1-től számítva a többi hónapokban talán még kedvezőbb Amerikára, nézve. Ebből kiviláglik, vonja le a következtetést a Mornimg Post. hogy Amerika kiviteli kereskedelmét a háború folyamán egyáltalán nem érte kár.
tárain tul is bizonyos hírnévnek örvendett, szintén elpusztították, hires könyvtára is áldozatául -esetit az oroszok pusztító dühének. Igen nagy károk érték Mycielski gróf nireadorai és Jocz lovag krzyvczai birtokait. A Dynarba menekült Jocz lovagot arra a hírre, hegy micsoda pussititás érte családi birtokát, szívszélhűdés ölte meg. A legtöbb nemesi lakásban nincs most egyéb, minit szenny és piszok, amit az orosz „felszabadítók" 'bőven hagytak mag-u'k után. Krasicki gróf rusha-riesi nyári palotájában a cári zsoldosok a képtárat, amely a legértékesebb Orosz pusztitás galíciai -magángyűjtemény, vandálok módpusztították el, a képeket könyörtelenül Przemysl környékén. jára felkaszabalták, a kereteket pedig felhasználták tüzelő anyagnak. Berlin, február 24. Amint a körülzárt Przemyclbev megjeDubieckában a keresztény lakosság ellenő Ziemia Przeymmka cimii lap jelenti, az hagyott lakásait kivétel nélkül feltörték és oroszok főleg a Przletmyal környékén talál- kirabolták. Egy tekintélyes lengyel panaszható magánvagyonnal szemben mutatkoztak kodott e miatt -az orosz katonai parancsnokkövetkezeteseknek. Rabló- és rcnvbolé lilbiik nál: nemcsak a. zsidó boltokkal szemben nyilvá— Tábornok ur, megkérem, hogy tartsa nult meg, hanem a katbclikusok lakáraival, vissza a legénységet tulajdonainknak a kinevezetesen pedig a lengyel nemesi kasté- fosztásától! lyokkal és udvarházakkal szemben is. Min— önnek, — mondotta a tábornok — dent, almi rájuk nézve értékkel bírónak mu- nem szabad kifosztásról beszélnie; magyatatkozott, -elvettek. Az elrabolt holmik e,g> rázza meg polgártársainak, begy mindazokrészét elszállították Oroszországba, egy má- nak a hol'mija, akik elmenekültek, a mienk sik részét pedig vagy eladták, vagy odaaján- és hogy mi azt imagasabb parancs alapján dékozták a parasztoknak* konfiskáljuk. Aki elhagyta lakóhelyét, azt Krasicki grőlf palotáját és majorját Ba- mi a cár és az ő hadserege ellenségének techorceban, Deimbovski, galíciai országos is- kintjük. Megértette? Most -mehet!" Amint a panaszos lengyel haza ment, kola tanácsi ale,nőknek kcsieniczi, Raviczfíadomiszky lovaginak babieei és Vierzehlejs- egy szekérrel találkozott, a mély meg volt ki lovagnak pachori kastélyát teljesen szét- rakva sógorának a bútorzatával. Dubieckárombolták. Skrzynski l-ovag birtokának ba- ban az oroszok a legbrutálisabb módon gachorzi bájos udvarházát, amely minit a len- rázdálkodtak. Még a russzofd rutének házait gyel nemesi otthonok gyöngye Galícia lia- | sem kímélték.
Az Unió és J< ipán hadereje. Bécs, február 26. A japán követ Pekingben kinyilatkoztatta, hogy kormánya követelései nem' érintik China integritását. Japánnak csak az a szándéka, hogy Chioa kereskedelmét és gazdasági életét emelje. Ezen biztosítás dacára a viszonyok mindjobban -kiélesednek. Ghina erősen forrong és Japán hatalmas csapa tszállitmányokat küld az ázsiai szárazföldre. Legutóbb hét évfolyamot szólított zászló alá, ami körülbelül 850.000 embert jelent, ugy, hogy a behivottak bevonulása után körülbelül 1 millió 100.000 ember fog rendelkezésre állani. Japán kétségtelenül -el van szánva arra, hogy követeléseinleik minden körülmények között érvényt szerezzen. Hogy Ghina -komoly ellenállásra készül-e, majd elválik. -Katonai hatalmi -eszközei nem valami nagyok. A hadsereg újjászervezése még nem Ihaladt sokat. Ráadásul főleg Japán japán tisztek és altisztek vezették, akik bizonyára sok barátot tudtak maguknak szerezni. A chi-nai hadsereg körülbelül 300.000 embert tesz ki, akikhez a régi módra felfelfegyverzett és kiképzett csapatok nincsenek hozzá számítva. A japánok tehát igen jelentős túlerővel szánhatnának ihadba. Ez nyilvánvalóan az előrelátás eredménye, hogy valamely más, Ázsiában érdekelt nagyhatalom esetleges beleavatkozásának elejét vehesse, illetőleg azzal szembeszálllhasson. Az Unió kivételével az összes nagyhatalmakat annyira elfoglalja Európában a háboru, hogy a Japánnal szemben való energikus fellépésre még csak nem is gondolhatnak s meg kell elégedniük platónikus tiltakozásokkal. Az Uniónak mindenképpen szabad keze van. Szárazföldi hadseregének az ereje lehet =====
100.000 ember, -miliciája pedig alig haladhatja a másfél százezret. Remélhető azonban, hogy a tartalékmiliciából erős önkéntes seregek teremthetők. Hogy azonban egy tengerentúli expedícióra jelentkeznék-e sok önkéntes, kérdéses. Tisztek és altisztek hiányában pedig a kiképzés fölötte nehezen volna keresztülvihető. Tengerészet dolgában már jobban áll az Unió. 10 dreadno-ught, 13 modern, 6 régífcbvonalihajó, 14 páncélos, 11 védett cirkáló, mintegy 60 toripedózuzó és 44 tengeralattjáró alkotja az Unió -haderejét. A japán flotta: 6 dreadno-ught ,4 csatahajó-cirkáló, 2 egészen modern dreadnought, 4 igen erős páncélos, 9 régibb vonalhajó, 7 régibb. az amerikaiaknál alig valamivel roszsza-bb páncélos cirkáló, 16 védett cirkáló, 52 torpedózuzó, 16 torpedónaszád és mintegy 20 tengeralattjáró. Egészen modern hajóanyag tekintetében, főleg tüzérségi szempontból Amerika némileg fölötte áll Japánnak, viszont 4 csatacirkálója révén más irányban Japán van előnyben. A régibb anyag szempontjából az amerikaiaknak csatahajókban, a japánoknak ped ; g páncélos cirkálókban van határozott fölényük. Torpedókban körülbelül egyformán erősek. Mérlegelendő lazonban, Iho-gy egy amerikai expedíció esetén csak a japánok tudnák kiihasználni tengeralattjáróikat, ami mindenesetre súlyosan esik -latba. Ha tehát egészében és nagyjában félreismerhetetlen is- az Unió tengerészeti fölénye, Japánnak viszont óriási előnye saját ki'kötőbázisának a közelsége. Ha most még számításba vesszük Japán óriási fölényét szarazföldi hadsereg tekintc-
mindenütt kérjen h a t á r o z o t t a n
Füszerkereskedésben CsemegeOzletben
SZT. ISTVÁN d U p l a í D a l á t a S Ö P t .
HZ
ÓVAKODJÉK UTÁNZATOKTÓL!!
2
DÉLMAGYARORSZÁG.
tében, Japán bizonyos megnyugvással láthat hozzá magasröptű keletázsiai terveinek a megvalósításához. Harc nélkül érheti-e el Japán a célját, annak nemsokára el kell dőlnie
— Washingtonban. Az angol, francia és orosz befolyásnak azonban máris beffellcgzetí Chjnában.
Ausztria-Magyarország. — A Berliner Tageblatt vezércikke. —
E címen. ü . Traub, a porosz képviselőház tagja a Berliner Tageblatt legújabb számában vezércikket irt, melynek a lefordítását cinre eléggé indokolja. •Kétszer nyilt alkalmam, hogy ezekben a háborús időkben Ausztria-Magyarországba mehessek és néhány helyen, beszélhessek. Az elő alkalommal meglátogattam Bécset, Budapestet, Zágrábot, a másodikkal a két fővároson kivül Meráni. Itt nem azt a szeretetreméltó vendégszeretetet akarom kiemelni, a mellyel mint birodalmi németet mindenütt fogadtak. Itt csak néhány erős benyomást akarok hangsúlyozni, még annak a veszélyével is, hogy nagyon általánosaknak tetszenek. De nagy szükségét látjuk annak, Ihogy kibeszéljük magunkat. A német nép között átlag kevés pontosat tudnak Ausztria-Magyarország politikai, szellemé és közgazdasági viszonyairól. Bizonyosan van köztük egynéhány, aki az ezen országokon belüli különböző áramlatokat jól ismeri. Ipari és kereskedelmi köreink alaposan körülnéztek ott. Nekünk, németeknek, büszkeségünk, hogy ott mindenfelé találkozunk technikai erőnk nyomaival A kormánynak is van állandó értesültsége a Duna és Száva, T sz a és Dravű-menti különböző országoknak főleg gazdasági hatásairól, de az átlagosan müveit közönségünk ijesztően keveset tud szövetségesei államainak gazdasági és szellemi viszonyairól. Az Ausztriában élő németek többet tudnak a birodalmi német fejlődésről, irránt mi az ő sorsukról. Ennek bizonyosan meg van a2 oka a viszonyokban. A m-i birodalmi német fejlődésünk egységes, látható és körvonalazott. Aki Ausztria-Magyarország belpolitikai viszonyaiba tele akar hatolni, és az ottani nemzetiségekről és megegyezéseikről -tiszta képet nyerni, abban meg kell hogy legyen ehhez a megfelelő -jóakarat. Ép alkotmány szerkezetük az, ami rendkívül (megnehezíti a megértést. -Helytelen. eljárás azonban, ha az ember az Ítéletalkotásban kényelemkereső és rámutat ezen államok életében előfordult egyáltalán! nem épületes parlamentáris jelenségekre, hogy megmeneküljön attól a kötelességtől, hogy az ottani eseményekkel komolyan foglalkozzék. Ma jobban -igazolt, mint bármikor Palóc ky azon mondása, „hogy Ausztriát külön fel kellene találni, ha nem volna már meg". Beigazolódott az is, „hogy Franciaország nem gondol Vogézekre és Anglia a Balkánra anélkül, hogy Ausztr-iavMagyorországot ne venné számításba." 'Azért egyszerűen kötelességünk, hogy a legtágabb körök figyelmét ráirányítsuk az -osztrák-magyar birodalom alapjaira és fejlődési céljaira és lli-ogy járatosokká legyünk azokban a kérdésekben, amelyek -ott a lelkeket foglalkoztatják. Ezt nemcsak a szövetségesünk, hanem az önmagunk kedvéért kell megtennünk. Nem azokról az érdekelt körökről -beszélek, amelyek saját érdekükben már korábban elvégezték ezt a in-unkát. De teszélek népünk müveit köreinek -erről való átlagos tudásáról. Amikor eszembe jut, hogy valamivel a háború kitörése előtt német—orosz társaság alakult Oroszország tanulmányozására, ihogy a német—török egyesület milyen buzgalomU;al követi távoli, pompás céljait, szinte arra kell gondolnia az embernek, hogy olyan társaságot alapítsa;-, amely Németországot Magyarországgal közelebbi érintkezésbe hozza. A politikai szövetségi viszony a mértékadó köröket imár úgyis a legszorosabb érintkezésbe hozta egym á s s a l De arról nem beszélek, hanem az általános, ismeret gazdag részvételnek a hiányáról Ausztria-Magyorország politikai, sorsát és jövőbeni politikai kérdéseit illetően, a
•mely müveit világunk köreiben észlelhető. Pillanat alatt keletkezett Ítéletek csak árthatnak. Ép azért a két ország közti eszmecserét kívánjuk. Nagyon, kívánatos volna, hogyha szónokok szabályszerű kicserélése által itt is, ott .is, személyes szálak fonódnának, hogy az a kölcsönös megismerésre, az egymás -iránti kölcsönös érdeklődésre vezessen. Ez talán mindkét résznek a javára volna. Csak a kik -egymást ismerik, érthetik meg egymást jól és csak azok támogathatják és segíthetik egymást a kellő helyen. Igen széles német körökben megszokták, hogy Budapestet! Bécsen keresztül lássák. Magától értetődik, hogy Bécs hozzánk közelebb áll. mint Budapest. Egész -történelmünk és érzésvi lúgunk Bécs és Brünn, Grác, Prága, Innsbruck harcaihoz és szenvedéseihez füz bennünket és 'a német történeleminek nagy részét kellene keresztül Ihuzmink, ha ezeknél a neveknél nem csendülne fel tisztább Ihang a fülünkben és szivünkben, mint mikor magyar városok és magyar falvak elnevezéseit halljuk. És gondoljunk magyarországi német testvéreink sok meleg kivánsdgáija és jogos követelésére és ez lakosságunk széles körben való teljes tudatlanságának a jele, mily-en kevéssé vannak ottani német f a j testvéreink nagy számáról tájékoztatva. (Ez a legna-
Szegeti, 1915. február 20. gyotb érv Traub terve mellett. Mert ha a németek alaposan volnának jájé-kotatva azon viszony-okról, amelyek Iközött a magyarországi németek élnek, nem -i,ríhatna azok jogos követeléséről, mikor nálunk, Magyarországon az igazán ideális jogegyenlőség elve uralkodik. A szerkesztő.) De hagyjuk a multat. -A mára vonatkozóan kétféle dolog jöhet tekintetbe, amelynek a német tudatban erősen, kell meggyökereznie: az öröm azon szilárd és határozott, hazafias magatartás fölött, amelyet Budapest és u magyar állam ép ebben a háborúban kezdet tői fogva tanúsított. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a vörös ördögök tettei -miatt megfeledkezünk a tiroli császárvadászok és a bécsi deutschmeisterek 'teljesítményeiről. Itt nem az egyesek derekasságának az összelhas-onlitásáról van szó. Nekünk, birodalmi németeknek csak azt kell tudnunk, micsoda erős háborús lelkesedés uralkodik Budapesten. Igazságtalan dolog volna, ha ezt mint' magától értetődőt egy kegyes kézlegyintéssel elintéznök. Ráadásul azt kell vennünk, hogy u magyar ott az egyetlen törzs a német mellett, amelynek az ereiben nem csörgedezik szláv vér. Igy ott megmarad védöbásyának nagy veszélyekkel szemben. A ml a magyar néptörzset mindenha kitüntette, az a megrendjthetctlen önbizalom, rieákiviili kedvtelés a politikában és a kimondott nemzett érzés. Ez-ek ma oly értékes tulajdonságok, hogy csak örülni lehet nekik. Mi neim adunk most le it-t Ítéletet a múltról, de sokat remélünk a jövőtől. Ép azért jogosnak tartjuk, hogy szemünket mindig mind a két városra szegezzük: Bécsre és Budapestre.
A román határon. Brassó, február 28. | nycrsterményéke-t küilldenek a monarchiába, (Kiküldött munkatársunktól.) Románia han-em feldcilgiozot-t kereskedelmi és ipari cikpolitikai -magatartásának megváltoztatásá- keik is n-agy mennyiségben érkeznek. val,, neim járt együtt, mindjárt az -erdélyi roA másik érdekes jelenség -az, bogy sokan Magyarmánság viselkedésének is megváltozása. Az jönnek át Romániából látogatóba országra. Különösen Brassóiba, a határm-enti erdélyi románságba, főleg a brassói romár érkezik lakossága,, hosszú évek során a. bukaresti lel- román 'falvakból egész vendégsereg minden szombaton. íMeglát-oga-tják a rokonketlen agitátorok annyira belenevelték az elégedet l enség szellemét, hogy nagy idő kell ságot, elvégzik a bevásárlásokat és hétfőn visszautaznak. IDö ,gyakran! Bukarestből ,is ahoz, aimig ezek harmóniába kerülnek a magyarsággal, annak elleniére, h-ogy Románia jönnek át vendégek, főleg nők. Ezeket' rélétérdeke végleg a közép-hatalmakhoz fűző- szint a kíváncsiság -hezza, részint egy krs ,/külföldet" akarnak látni, részint passzióból dik. -Épen ezért érdekes helyzet állott elő a legutóbbi hetekben és a hivatalos Ro-mánia utazgatnak. A nők megbáimulta-tni akarják barátságának megnyilvánulása biztató szimp- magukat. Igen elegánsan öltözködnek, a legutolsó párisi divat szerint; egész nap a cuktómákat kelt általában. rászdákban ütnék és> a főutcán sétálnak. (Miután -nyilvánvalóvá lett, hogy OroszA brassói románság azonban unee-t sem ország neim képes fenyegetéseit beváltani -Romutat tuileáigiCiSan barátságos képet. A mamáin iával szemben és erőszakos viselkedése gyarsággal nem igen érintkeznek és továbbcsak reakciót keltett, azok a politikai tényezők kerültek hatalomra Bukarestben. ame- ra is csalk azokra a, nyilvános helyekre járlyek mindig ellenségei voltak a rivsszofú ak- nak, amelyek mindig e-kszponált román helyiségek voltak. Nagy román érzelmüknek ciónak. Rövid, néhány nap alatt, egy-szerre külsőleg annyiban -adnak kifejezést, liogy hallatlan népszerűségre jutott ismét Carp román nemzeti sipkát viselnek, amely esztéPéter, volt- miniszterelnök, a (monarchia leglelkesebb -hive és csat lakozott hozzá Marghi- tikailag is elég visszataszító jelenség, mert loman is, aki addig a. két párt között, a fel- Ízléstelenebb alkotmányt, fejfedőnek- alkalmazva, még soha -nem láttam. tétlen semlegességet hangoztatta. lE-z -a két — h, i, — tekintélyes -politikus gyorsan neki -látott, begy a monarchia és- Románia -között már majdnem felbomlott ,jöviszonyt helyre állítsa. És ebben segédkeztek nekik mindazok az intelligensebb elemek, amelyek az ország boldogulását mindig a mellettünk való 'kitartásV javitását és jókarban tartását jutányo- Y 7 san elvállaljuk. • Carbon-papirok, iró- m ba u láttáik. 2 gép-szallagok l e g o l c s ó b b beszerzése, j-jj A megváltozott Románia -első jelensége § » » Smith-Yost írógép képviselet. • • í az volt, hogy a kereskedelmet újból nagy lenuj """-"•"-"' ' • -••• •'"-•• co dülettel inditallu meg velünk. Magam számtalan romániai v'aggont láttam különböző ál-klmásokon, amelyek mind tele voltak i 8zbbbden, és Társa O p o u M b - i " i importált árukkal És nemcsak gabonát és
FIRÓGÉPEKT
i K E L E M E N
|
Szeged, 1915. február 21.
HIREK 0000
Anyák. Egy fiatal sebesült tiszt utazott a vonaton. Kíséretében ott volt az anyja, aki elébe utazott fiának. Az i f j ú katona, kinek balkarja fel volt kötve, némán ült a kupé sarkában. Komoran nézett maga elé. Mintha nagyonnagyon bántotta volna valami. Az anya eltalálta fiának gondolatát s vigasztalni próbált: — Ne busulj fiam. Majd ugy ápollak, hogy hamarosan felgyógyulsz s akkor visszamehetsz. A tiszt arca et'től egyszerre felderült s vidám és beszédes lett. Az anya pedig szorosan odaült melléje és -gyengéden megsimogatta gyermekének megisebbzett k a r j á t . Levellet hozott a posta egy anyának a kaszárnyában levő fiától. A fin, aki még csak két hónap előtt vonult be, azt i r j a , liogy a kiképzése véget ért s bogy pár nap múlva viszik a harctérre. Az anya nagy sírásra fakad. I — Nem szégyelled magadat könnyezni, — pirit rá térje, — hiszten megígérted Pistánalk, liogy néni fogsz utána sírni! Nem emlékszel, hogy elmenőben azt mondta, liogy -írásodat a távolságon át is meg fogja érezni? Az anyának egyszerre eszébe j u t mindez s liogy megtartsa Ígéretét s b-cgy fiának ne - hozzon bánatot: megtörli a szemeit és mosol yog. hlyen lelhetett a mártírok átszellemült mosolygása... A kisfizetésű tanító, aki két tucat esztendő előtt nősült, becsülettel — bár szüköoakén — tartotta fenn feleségét és fiát. A fiu diplomát szerzett s irtcst ott van a csatamezői), aliol Magyarország boldog jövendőjének magvait hintik etl s vérükkel termékenyítik. Az öreg tanító éjféltájban felébred » látja, liogy a szomszédos ágy üres. Felesége még nem feküdt le. 'A másik szobából világosság szűrődik át. A tanító felkel s .lábujjhegyen átmegy, liogy lássa: mit csinál a felesége. A tanítónő, — okuláréval a szemén — a hianzőráina fölé hajolva üllt a székén és szorgalmasan füzte-lfüzögette tűjével a színes selyiemlfoua lakat. — Miinek' készül ez? — kérdezi a tani tű. Huszonnégy évii házasságuk alatt sohasem hazudott: niost is megmondta az igazat. Idegenek számára dolgozik pénzért. — És miért? —- Azért, mert a magunkéból nem sokai tudok a sebesült katonák javára adakozni s a keveset .igy akarom pótolni. — É,s éjszakázol? — Éjszakázom, mert érzem, bogy minél Hibbet teszek a sebesülteiérdekében, annál inkább megvédi Isten sebesülértő! a mi fiunkat. lllány szegény anya van, akire visszfényük az Isten A n y j á n a k dicsőséges ragyogása, mert ezek -a szegény anyák inkább megvonják szájuktól a falatot, csakhogy annál többét tehessenek katona-fiaikért. Amit ezek az asszonyok tesznek, az nemcsak határos a lehetetlenséggel, lianem felül is múlja azt, lEgy szegény hatvan éves öregasszony abból élt, amit négy legény fia juttatott neki. Mikor a Iháboru kitört, a négy fiu bevonult katonának s agy anyjuk magára maradt. Aliiból tengette életét, liogy urilházakbcz jár fehérneműt foltozgatni. Valaki megkérdezte tőle: — Mondja, nénike, nem k a p maga négy fia után segélyt a. várostól? — Kapok! — -Hát akkor minek .töri magát munka
DULMAGYARQBSZAG, után 1 Hiszen abból a segélyből eléldegéllietne Valahogy. — El, el, de az nem az enyém. Azon a pénzen liol az egyik, hol a másik fiamnak veszek valami meleg és hasznos dolgot és küldőin ieil néki. Az a pénz őket illeti.
5
vágánya és két összekötő vonata, mely a föés a zombori vasúti vonalat összekapcsolja. Azonkívül építenek majd a vasúti vonal szintjében felüljárókat. A bizottság a tervet általánosságban elfogadta, megállapították az átereszeket, a lecsapolási műveletet s az utáthelyezést. A rendezőpályaudvatlhoz szükséHárom katonafia volt egy anyának. Chak ges területek tulajdonosait és bérlőit teljesen volt: a legkisebbik, a kedvenc, már eleseit. kártalanítja maid a Máv. A bizottság tizenA másik kettő most jött haza látogatóba. Az egy órakor befejezte a tárgyalást s az erről egyik sebesült, a másik pedig kétnapos sza- felvett jegyzőkönyvet nyomban alá is irta. badságot kapott s most indul vissza a harc— Przemysl u j módszerrel levelez. térre. Tudvalevő dolog; liogy a körülzárt PrzeAz anya leveti a .legfiatalabb fiáért viselt myralből hadi pilótáink, repülőgépen szállitotgyászruhát, süt-főz két hazajött fiának s egész nap vidáman elbeszélget, vélük. tá.k ki a poatíát. Mivel azonban ez nagyon velOdalkünt a konyhán azonban kitör belőle szélyes és nehéz pcsta-közveltités volt, most a sírás s zokogva mondja leányának: egy ötletes módszert eszelt ki a hadvezető— Vi.gnak kell mutatkoznom, hogy ne ség, hogy a várban levő bősleink továbbra tegyem nehezebbé öecsükért f á j ó szivüket! ér.intkezl fessenek hozzátartozóikkal. A leve— Személyi hir. Cicatricis Lajos dr. fő- leket egy üres léggömbben helyezik el és amikor a szél Magyarország, vagy Németispán hétfőn Szegedie érkezik. ország felé irányul, akkor felengedik a lég— Szakáll József dr. kitüntetése. Szakáll József dr. rendőrkapitányt, aki mint gömböt. Azt természetesen nem leliet tudni, hadnagy öt hónapon át az északi harctéren hogy a léggömb hol fog leesni, azért a 'hadteljesített szolgálatot, a déli harctérre ren- vezetőség felhívja a közönség figyelmét, liogy delték ós Jenő főherceg mellé osztották be ha. bárhol is ilyen léggömböt találna, melyszeméi ycs szicllg ál a ttétel re. ben leveleik' vannak, azonnal vágyé el a leve— idegenben fekvő magyar sebesültek. leiket a legközelebbi postára, ahol tiz korona Porosz-,Szilézia Görlitz városából levelet kap- jutalomban ils részesül amellett, hogy hazatunk. Prandan Iréné írja, bogy az ő kórhá- fi asan cselekszik. zukban magyar sebesült katonák fekszenek. 1 — Nem tett eleget a behívás! p a r a n c s n a k Mindenben kedvükre járnak, csak egyben A szegedi honvéd hadbíróság szombaton nem tudnak segítségükre lenni: a magyar Szilágyi Sándor negyedik ezred béli póttarkönyvekben. Azért kéri, hogy Szegeden gon- talékos, szalárdi gazdász bűnügyiét, tárgyalta, doljanak szeretettel a szenvedő magyarokra akit a katonai behívása parancs iránt tanúés küldjenek magyar nyelvű olvasmányokat, sított engedetlenség vétségével vádolt a bífolyóiratokat, újságokat, könyveket, A étin: róság. Szilágyi julius 29-én, az általános mozgósítás napján nem vonult be ezredéhez Prandan Iréné, i Görlitz, Porosz-,Szilézia, Nagyváradra. A tárgyaláson azal védekezett, Schiitzenstrasse 18. IA magyar isiebesülteknek liogy elvesztetté katonakönyvét és nem tuda Délmagyarország már útnak' indított olvas- ta, liogy he kell vonulnia. A hadbíróság két mányokat és kérjük a közönséget, liogy ado- hónapi fogházra ítélte a vádlottat. mányaikat vagy az említett címre küldjék, — Kinek van eladó k o c s i j a ? A szegedi vagy pedig a Délmagyar ország 'kiadóhiva- 5. bonvédgyalogezred pótzászlóalja március talába (Kárász-utca), hogy együtt juttassuk 3-án reggel 8 órakor készpénzfizetés mellett kétfogatú kocsikat, lovakat és szügyszerszúel rendeltetésük helyére. mokat vesz. Fölkérjük azokat, akiknek eladó — Háborús előadások. A szegedi sza- lovai, kocsijai ós szerszámai vannak, hogy badt Iktatási egyesület a közbejött akadály azokat a fönti határnapra vezessék elő a miatt február 28-án a városháza közgyűlési tiszitipavillon elé. Katonai intézőség. termében niem a szokott időben délelőtt lü — Szabadkai ügyvédek pöre. A szeórakor, hanem iez egyszer kivételesen délután gedi törvényszék Pófcoi-tanácsa szombaton 4 óraii kezdettel t a r t j a meg előadását. Ez alkalommal Deák Dezső tanár Magyarország a délelőtt két szabadkai ügyvéd pőrét tárgyalvilágháborúban címmel'beszél. Utána Szász ta. Acs Jenő dr. szabadkai ügyvéd „SzanálGyula igazgató Északeurópáról tart Uránia ják a Szabadkavidékd Takarékpénztárt" címelőadást 54 vetített képpel. Gallér Kristóf igazgató Rekvirálás cinwneil mond hasznos mel cikket irt az egyik szabadkai lapban ós cikkében Fischer J a k a b dr. ügyvédtársát tudnivalókat. sértő kifejezésekkel ilette. Fiseher dr. rágal— Uj pályaudvart kap Újvidék. A fejmazásért sajtópört indított Ács Jenő ellen. A lődés hatalmas útjára lép Újvidék. Kap pályaudvart s evvel sok mindent, ami megiz;mosit- mai tárgyaláson megjelent Székely Ferenc, ja. Az újvidéki pályaudvar építéséről a követ- a budapesti Magyar Bank elnöke is, aki takezőket Írják nekünk: Harkányi János báró núnak volt beidézve. A bíróság a vádlott kereskedelmi miniszter arról értesítette Újvi- ügyvéd kérésére elrendelte a valódiság bizodék városát, hogy a Máv. igazgatósága kérel- nyítását ós evégett a tárgyalást- elnapolta. mére Újvidék-állomás mellett létesítendő rendező-pályaudvar közigazgatási bejárását — Hadi beszédek. A honvédelmi miniszKricsfalusy Mihály műszaki tanácsos vezeté- térium Badsegélyző hivatala népszerű füzese alatt elrendelte és az aljárás megkezdésé- tekben kiadja azokat a tanulságos és lcleknek idejéül február 24-ik napjának délelőtt 9 nemesitő beszédeket, amelyeket a Iháboru óta óráját tűzte ki. _A közigazgatási bejárás szer- legkiválóbb államférfiainlk, főpapjaink, tudán reggel 9 órakor volt. A tárgyaláson a dósaink, íróink és politikusaink tartottak a h ad iigyirn in szt é r i mm o t H irschhauter K á rol y nyilvánosság előtt, az országos Hadsegélyző százados, a föknivelésügyi minisztériumot Bizottság felolvasási sorozatán. A hazafias, Pásteiner Dezső kultúrmérnök, a petrovara- igaz magyar szellemtől áthatott beszédek red'ni várparancsnokságot Zhuber Sándor cz- torikai 'szempontbél i s rendkívül becsesek. eredes, a vasúti és hajózási 'főfelügyelőséget Gondolatokban gazdag, gyönyörű munka, vaVigyázó István felügyelő, a Máv. igazgatósá- lamennyi, a közönség jól teszi, ha a .tízfilléres és összegyűjti. gát Ráner Ödön szabadkai üzletvezető, Újvi- füzeteket. megvásárolja dék városát Profínná Béla, alpolgármester Nagyszerű és maradandó emlékei lesznek <• képviselték. Kricsfalusy Mihály az eljárás •füzeteek annak a hazafias föl lángol ásnak és során ismertette a rendezőpályaudvar terveit. együttérzésnek, amely a nemzet mindem réA pályaudvar a szőlőtelepek és repülőtér kö- tegét oly megható módon egyetlen táborba zött létesíttetik, lesz vontatási telepe, rakodó- terelte a magyar nemzeti becsület és a ma-
6
P&LMAQYA&OBSZAG.
gyár nagyság védelmére. Eddig gróf Apponyi Albert, Csernoch Jáno6, báró Hazai Samu, gróf Tisza István, .gróf Andrássy iGyula, Prohászka Ottokár és Rákosi Jenő hadi-beszédei jelentek meg. A füzetek Az Általános Beszerzési és Szállitási R.-T. utján (Budapest, V., iKádár-utca 4.) rendelhetők meg, de kaphatók a dohán y tőzsdékbe 11 is. A befolyó tiszta jövedelmet a iháborúban elesett vagy a kapott sebek következtében elhalt katonák özvegyei és árvái javára fordítják. — Schildkraut-fílm. Művészi és komoly aktuális: filmet mutatott be a szegedi Urániaszinház. A házaló a ckne, galiciai történet s a címszerepet Németország csudálatos színésze, Schildkraut játsza. A mai bemutatón a szép közönségre rendkívüli módon hatott & dráima és Sdhildkraut alakítása. A gyönyörű film a llegnagyobb érdeklődésre méltó. — A hadbavonultak c-aládtagjai segélyezésére alakult bizottság pénztárjelentése 1915. évi február Urától február 27-éág: 1. „Déhnaigyarország" gyűjtése: Gynjtógyár személyzete koszorú megváltás néhai Wolf Gyuláné halálai ail.k a I mábó l 25.—, buzdási Eiisenstadter Róbert, koszorú megváltás, néhai dr. Lázár György után 20.—, Eisenstadtór S. ós társai koszorú megváltás néliai Steiner Jnla után ,100.—, Mann Jákiaib dr kicezorn megváltás néhai dr. Lázár György után 100, Szala Károly havi axiómány 2.—, Szegedi gyógyszerészek testülete koszorú megváltás néhai Faragó Ödön dr. főorvos után 70.— R. — Az Apollóban
vasárnap a Cheri Bibi
szerzőjének u j detektivdrámája Larrnn utolsó büntette kerül yetitéSre. Ami szépet produkálhat modern filmgyár, mind feltalálható e darabban. 'Az izgalmas szüzéé a 'legcsodálatosabb tájakon játszódik le s1 ,a darab egyegy részlete fotóigráfiai szempontból is az előadó művészek elsőrangú alakításai tekintetében is remeke a filmgyártásnak. — Hadifoglyok részére pénzküldeményeket — sürgönyileg is — közvetít May R Miksa bank- és váltóüzlete.
Szeged 1915. február 28
SZÍNHÁZ
MŰVÉSZET oooo
MŰSOR:
VASÁRNAP D. U.: Félhelyárakal Botorai nábob leánya. Szinmü. .ESTE: Bérletben, leszállított helyárakkal, másodszor Katicza, operett. (Páratlan Va-OS.)
HÉTFŐ: Bérletben, kiszállított helyárakka];' Pálfy Mariska és Sziklai Jenő buo&ufelléptéii] barmaidíszor Katicza. Operett. (Páros a/»-osJ (KEDDEN: Gombaszögi Frida vondégflelléptével bérlétben leszállított hely árak kai A kapitányné, vígjáték. (Páratlan */* csJ) SZERDÁN: Gombaszögi Frida és Törzs Jenő vendégíel lépté vlel bérletlen rendes lielyáraikal Farkas. (Páros '/a-os.) CSÜTÖRTÖK: Gombaszögi Frida IsTörzs Jenő vendégf el lépté vek bérletben, rendes helyárakkal Sárga liliom, vidéki történet. (Páratlan 2/a-o&) Katica. (Bemutató előadás.) Háborús ope-
rett. Ez a legújabb specialitás. Jó isten, mi mindén rossznak lesz még az előidézője ez u borzalmas háború, amely nemcsak vérvirágdkat termelt, hanem alkalmi darabokat is! Puffogó, görög tüzes alkalmi darabokai, amelyeikben több volt a számitáb, mint a komolyság, vagy a tartálom. Egy a vigasztaló, bogy egyszer majd csak vége lesz a háborúnak és a háborúval együtt vége szakad a háborús színpadi termelésnek is. Jöjjön el már az ideje mind a kettőnek és akkor felejtünk papot, csapot, mind hajdan jó Öscfkonai Mihály. Két újságíró Szomory Emil és Gajórl István, akik annyi szép, okos é-; tanulságos 91
|
I 0 0 0 0 0 0 0 0 ® 0 0 0 0 0 0 0
vassandor
f L U f t A U +
IflifJll
Február 28-án, vasárnap
^
0 0
Szenzációs két sláger!
A halállovaglás (Der Todesritt auf den Riesenrad.) — Artista és detektív történet 3 felvonásban. —
Pikoló kisasszong Nagy vígjáték 3 felvonásban.
• *
3 a 0 0 0
0 0 0 0 0 0
0 is]
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
® [«
ró
hadügyminisztérium által engedélyezett eredeti Helyszíni feluételeh. Előadások:
* K a t o n a ' diák- és 9»crmckj •jegyek vasárnap csak a 2 c i Vasárnap d. u. 2 órától éjjel 12 óráig. • ó r a i előadásra adatnak ki. g
inM
tt
literi d. u, utntosai12 Ü'Ér l
te
d i i . : - : RE Ésh É3rá
0
kritikát írtak jó és rossz színpadi müvekrí; szövetkeztek az első háborús operett: a Rn ticza megírására. Hirtelen, sebbel-lobbal szülhetett ez ,a specialitás, amely .nem számit tartós életre, egy-két estét kiván csupán lefoglalni a színházak játék rendjében és aztán vége. .A librettó persze, liogy szerelmi tör. ténetet tárgyal. Katica iszereti Badár Jóskát a megsebesült tartalékos hadnagyot, aki a háború előtt egy berlini lánynak tett Ígéretet. Természetes, bogy a berlini lány, nem is a szövetségre való tekintettel, de az operett termlészetrajzáiból kifolyólag lemond Badár Jóskáról, aki Katicáé lesz éis időtlen-időkig élnek, lia meg nem halnak. Az operetthez Gajári István irt muzsikát, ámi olyan, mint a liadlifkenyér: nem nullás lisztből készült, ue azért éltvezlhiető. Az előadási A háborús időnek megfelelő. A szereplők jobban táncolnak, mint éniefcelneik. Dóczi Lajos mondását: A hajsütés is szép művészet s mester lehet, ki nagykorú, oda lehet módosítani: a táncolás is sziép művészet s miester lelhet aki — nem tud énekelni. A rendezés fortélyos volt és kiadós. Megmutatta, hogy van szive. A második felvonásban annyi szivet szerepeltetett, hetgy az már — szív t ©lenség. Egyebekben pedig sok taps volt, közönség is akadt, isőt ujrázásban sem volt hiány. lAz uj, a háborús operett bemutató előadásában Hilbert Janka, Déri Rózsi, Miklósi .Margit, Koíiáry Klán, Pal.fi Mariska, Sümegi Ödön, Békésy Antal, Sziklai Jenő, Ungvári Mór és Szilágyi Aladár vettek részt. Kamarazene. Két évtized óta nagyot haladt, fejlődött a. zenei életünk. Emlékszünk, hogy milyen művészet kellett ahhoz, hogy közönséget toborozzunk össze egy-egy zenés előadásihoz. Ma már invitálni sem „kell a közönséget, siet magától, ha zenei produkcióról van szó. Sőt már kamara-zenére is jócskán kerül érdeklődő. És most már nean azért keressük fel a. zenés előadásokat, hogy lássunk másokat és bennünket lássanak, sem azért, hogy ctt, előadásközbeh beszéljük meg a napi eseményeket, de .hogy élvezhessük a zenei alkotásokat, elmerülhessünk azok szépségeiben. Hallgatni tudunk, figyelni, sőt értékelni is, ami az előadásra kerülő müvekben és magában az előadásban i,s szépség^. Ma, hogy a honvédzenekar második kamarazeneestélyét rendezte az Otthon termében, igazán lelkes és megértő hallgatóságra talált. Minden elismerés azoknak, akik kközélho'zm kívánják a kamarazenét a közönség érdeklődéséhez, lelkületéhez .Ebben az akcióban tényező szerepe van Fichtner Sándornak, a honvédzenekar tatentumos karmesterének, aki e téren is méltó utódja néhai Wöber Ottokárnak, akinek jelentős része van abban, hogy a közönség megkedvelte a magasabb válfaja muzsikát. Neim kívánunk gáncsoskodni, amikor föleimiitjü'kV hogy kamarai zeneelőadások közé nem való más produkciónak a beékelése. Szavalat, sőt az ének is megrontja azt a hangulatot, aminek a kamarazene előadásából kell kialakulni. És nem kell hosszura nyúlt műsort adni. Haydn „Trio"-ja (előadták: Istók Barna 'hegedűn, Fiedler Walter gordonka és Kiss Gyulai •zonjgorajátékos). Grieg Xello sonata."-ja (előadták: Fiedler Walter és Kiss Gyufa) és Schubert „Kvinteitt"-ie (előadták: Istók Barna, Belle Ferenc. Fiedler Walter, Ritter Ferenc és Kiss Gyula) szerepelt a műsoron. Készültség, zenei érzék jellemezte az előadásukat és a mesterség szeretete. Ha ezekhez irrég az érzés tüze is hozzájárul, nagyszerűt fognalk derék és fiatal zenészeink produkálni. Kiss Gyula a lelke a társaságnak. Vérbeli művész, már is művésze a zongorának. Azt hisszük diadalmas jövő vár reá. A kamarai zenei produkciók között Ocskay Kornél énekelt, különösen szépen és érzéssel Franz „Herbst"-jét, mig Gömöri Vilma két verset adott elő. Taps ju-
Özeged, 1915. február 28.
DÉLMAGYARORSÍZAG.
talniazta a 'közreműködők szereplését. A közönség igen -hálásnak bizonyult. Gombaszögi Frida és Törzs Jenő vendégszereplése. A s z i n h á z i i r o d a j e l e n t i . A t ó városi művészéét két ünnepelt tagja, Gombaszögi Frida és Törzs Jenő a jövő héten vendégei -leiz-nek a- szegedi színpadnak. Gombaszögá Frida, aki már tavaly is lebilincselte vitka művészetével a közönséget, háromszor lép föl, Törzs Jenő pedig, a Piatail gárdának ez a legnépszerűbb tagja, kétszer. Együttesük, amely egész iskolát teremtett, adja meg a vendégszereplés különös művészi értékét. Kedden A kapitány né. Földes Imre .most műsorra került, vígjátékának címszerepét játsza el Gombaszögi Frida. Ez a föllépte leszállitott belyárakkal történik. Szerdán rendes helyárak mellett Molnár Ferenc hires Farkm&bfm. játsza Vilmát, ugyanak-kor Törzs a férjet, Keilenien doktort. Szabó Körmendy Kálmán, lesz. Csütörtökön ugyancsak rendes helyárak mellett az első nagy diadalukat megteremtő darabban, Biró Lajos Sárga Uliom-ában búcsúznak. Gcmibaszögi lesz Judit, Törzs a nagyherceg. Tburzót AJniássy Endre játsza.. Mindhárom előadás bérletes* Jegyeket vasárnap reggeltől kezdve árusít a vendégjátékokra a nappali pénztár. A SGklay-pár búcsúja. A szinházi iroda jelenti: Pálfy Mariska és Sziklai Jenő, akiket rendkívül haimar megszeretett a szegedi közönség, hétifőu búcsúznak el a Katicza operettlben. Szerződtetésük bár osak ideiglenes jellegű volt, az igazgatóság a fölmentett katonaszinészek visszatérte után i- reflektált reájuk, honorálni akarván azt az őszinte kapcsolatot, a-melly köztük ós a közönség között támadt, Sziklai azonban olyan előkelő szerződést kapott egy fővár-ősi művészeti vállalatnál, h-cgy művészi és anyagi érdekei egyaránt elszólítják Szegedről.
1 ffl g
0
VASS
M O Z G Ó - S Z I N TELEFON 807.
H AZ
|
Uj
Vasárnap a a a Izgalmas kémkedési a a és k a t o n a i d r á m a . a a a a a
I URÁNIA ££ 1 0-
0 0 0 0 0 0
Vcmon,
a legszebb berlini művésznő játsza.
HADI-HIRADO.
a
Telefon 872.
Vasárnap, február 28-án
0
0 a 0
0
0 0 0 0 0 0 aa
A
0 0 a
házaló
1
Dráma a galíciai
0 0
0 E
0 0 0 © 0 0 0
t niiiii i
®
0 0 ®
harcokból
3 felvonásban.
® ®
®a aaa aa a a a
E 0 aaa 0 A főszereplőn kivül tökéletes ren- g a® dezés, g y ö n y ö r ű felvételek és ®
ii.
0
0 0 0 ®
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Rendes helyárak g
© 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 ® b & b b s b a h m b h b h
IVN iflHfllfl lm HIHIHI
— A női főszereplő: — HANNY
WEISSE.
0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
bosszankodás é s kellemetkezelési költségek a házicsengöberendezésénél,
len
lU lUUUu SyiseillKlullirl
ly muiwtii ÉS
® 0
A ministerdlnöki sajtóosztály jelenti: Igy tél utolján, tavasz kezdetén, még békeidőben is meglehetős nehéz gondot szokott okozni ez a minden évben visszakerülő töprengő kérdés: Hogy leszünk ki újig? Mennyivel, aggodalomkeltőbb ez a felsóhajtás most, mikor a megszokott, rendes szűkös állapoton felül még a háborús időikkel mindenha együttjáró ínséges napok réme is ijesztget bennünket. Pedig hát nem kell megijednünk. Ahogyan kiteleltünk eddig — bátran kimondhatjuk minden nagyobb nyomorúság nélkül: azonképen merjük állítani, hogy Isten segítségével, ha nem Í6 zsíros nagy jólétben, de éhség, koplalás nélkül kibírhatjuk aratásig, ha magunk is ugy akarjuk, ha mindenki akarja, ha minden it-thonmaradt ember a nap minden óráján 'ehhez a szigorú parancshoz igazodik: Ezt az országot, ennek az országnak a népét sem időjárásnak, sem semmiféle ellenségnek kiéheztetnie nem szabad! Ebben az országban nem veszthet ében senki. Ebben az országban meg kell hegy legyen mindenkinek a maga minidennapi kenyere. Nem sok, e-ak éppen amennyi szűkösen elég. Minden étkezéshez egy-egy karéjka. Ahogyan Inadbavonn.lt véreinknek -csak egy jelszavuk van: Győznünk kell! és Hindenburg, e minden idők legnagyobb hadvezére,, bizvástt állítja, hogy győzünk is, mert nekünk jobb az idegr-endszierünk mint az ellenségeinkké: ugyanúgy az itthon/maradt dologtevő népnek pedig szintén -arra legyeit gondja, hogy a megélhetés tépelődései tői senki, se maga, se más, el ne v-eszitse a fejét. Mindenki akarjon élni s akarja, hogy a szomszédja is éljen. Tehát csak akarat kell. Nagyon eres akarat. Segítse mindenki egy-mást, hogy mindenkinek meglegyen a mindennapi kenyere. Hogyan klell ezt akarni? E r r e is Hindenburg vezér acélidegz'etÜ nemzeteitől vehetünk példát. A németek törvénnyel, hatósági és Hársadailmi Intézkedésekkel rá,kényszerítik önmagukat a szigor-u takarékosságra, beosztják a készleteket ugy, hogy akinek merőiben üres is a kamarája, Németországiban még az sem f-og éhezni. Lesz
0
a ® csapatok teszik szenzációvá a képet. a ® 0 ®
(A kék levél.) 4 részben.
Hogy kell élnünk aratásig.
0 ® 0 0 0 0 ® 0 0 0 0 ® 0 0 0 0 ®
0
szerepet Hedda
7
kapcsoltat a világitási hálózatra. Kezelését s fentartást egyáltalán nem igényel. Kapható F O N Y Ó S O M A világítási vállalkozóná 1 Kölcsey-utca, Wagner palota.
Fog-Kré m
1 A P O L L O SZ?nhaz 0 0 0 0
0
Vasárnap, február hó 28-án
I lüOSBlSi HM
0 0 0
0 Rendes helyárak | a ® ® ® ® ® ® ® ® ® ® ® ® ® ® ® !
— Irta: Gaston Lorenz, 0 4 részben. a Cheri Bibi szerzője. 0 0 Harctéri felvételek! 0 0
Folufaífilsp előadások dőlufán 2 Mffl. ©0000000000000000 0
2
Szegeti, 1915. február 20.
DÉLMAGYARORSZÁG.
mindenkinek kenyere .Bizony nem fehér, de tesz. Bejárta a német sajtót moistainiá'bair ogy osndálatnB szép írásmű, mely valóságos himnusza, tízparancsolata ós kiskátéja ennék r, zordon, .katonás kiáltásnak: Muszáj kenyérnél' lenni! (Kivonatosan ágy szól emez irás: Németország (mondhatjuk: Maigy!p*iprszág is) egy egész elllienséges világgal áll ízemben, amely meg akarja őt semmisíteni. Diadalmas dicső ser-egeinlket ment t u d j a leteperni. Hát, mint egy ostromlott, várat, ki alkar bennünket éheztetni. Ez sem fog n'eki sikerülni. Miért nem? Azért, mert elég kenyérmag van az országban, hogy aratásig .kibírja a lakosság. Csak nem szabad prédálni, pazarolni. Ne étessétek marháitokat a kenyérnek gyümölcsével. Takarékoskodjatok a kenyérrel, bogy ellonlségeimfe kaján reménye szégyenné váljon. Legyetek tisztelettel a mindennapi kenyér iránt. Akkor mindig lesz belőle niokllek, akármeddig tart. is a háború. Erre neveljétek gyerm ekei tehet. Ne vessetek meg egy darab kenyeret sem azért, mert már nem friss. iN-e szel jetlék egy karéjjal se többet a kenyérből, mint amennyit ép enni akartok. Gondoljatok mindig katonáinkra, akik sokszor az őrhelyen, vagy a lövészárokban bclklogck volnán-alk, ha tarisznyájukban volna a ;ti elprédált kenyérdarabkátok. Egyék mindenki holdi kenyeret, éppen ugy táplál éls ép ugy jól .lehet vele lakni, mint a másikkal. A krumplit mindig hámozatlfínnl héjában főzzétek. Ezzel sókat spóroltok. Az -előzőleg nyersen hámozott krumplihói sok ennivaló rész elpoesékolódik. Ne dobjátok szemétre az ételhulladékokat. Gyűjtsétek össze, jó lesz takarmánynak. Ha magatoknak nincs lábasjószágotcik: adjátok a 1 afcarmányanyagot an-nak, akiriek van. Ezek a legprózaiabb dologról, itt-otl szinte költői lendülettel megárt (gyakorlati tanácsok, kell, hogy Magyarország népeinek is miniden rétegében elterjedjenek s e komoly nagy idők-ben' mindenkimék szinte vérébe oltódjanak. Ezekhez az ér el levésni és minden iskolában imlagtanitani valló szavaikhoz, mi, a m'i speciális viszonyainkhoz képest még a következő jóindulatu tanáos-okiát függesztjük: Szokta,ss-a mindenki magát és családját a kukoricaliszt használatához. Ebből is lehet
Ízletes leteli főzni. Csuk tudni kell a módjai. Cinzdasszonyaink tanulják ell ,egymástól a k-ászitás Etikait. Lélekbe írott törvény tegyen, liogy gabonát a forgalomtól elvonni: hazaárulás! Jő, ha legyes tehetősebb vagy előrelátóbb c-iailádotk még kellő időben, zsákszámra raktároztak el 'lisztet, éléskamráikban. Ámde akiknek ilyen li.szttiartalékjnilk vannak, r.-e kövessék -el azt a kapzsiságot ós lelkiismereitilensóget, bogy bár odahaza van elegendő lisztkéskletülk, mégis a boltokban vásárolnak. Ezzel], liogy nem az otthon való lisztet használják, (csökkentik a forgalomban lévő .mennyiséget, is valóiság,gal kiveszik a szegényebb nép szájából a -kenyeret, akik kizárólag csakis a boltokiban való vásárlásra vannak utalva. Ne csak az imádság tartson tehát fenn Imiinket, hogy add meg Uram a mindennapi kenyerünket, hanem erős akarattal magunk <j® arra törekedjünk, liogy mindenkinek megtegyen a mindennapi kenyere. Ilyenképpen minden tömeigéliség -nélkül fogunk élni aratási g.
uiHaataieaiaamauiiiiiiaiiiaiiiiiiitsiisiiiiaBiaia
Legjobb hajfesfö az országosai elismert Leinzinger-féle Ara 2 korona, Kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárába Szegden, Széchenyi-tér 520
Hirdetmény. A jövedelemadó 1915. évre szóló kivetése megindítása tárgyában f. é. január 28-án 478. sz. a. kiadott p. ü. min. körrendelet szerint az érdekelt adózók jövedelmi vallomásaikat 1915. február 28-áig tartoznak az illetékes községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) benyújtani. Ezt a határidőt a hadi állapot folytán felmerült nehézségekre való tekintettel a m. kir. pénzügyminisztérium az 1915. február 22-én kelt 21.203. sz. körrendeletével f . é. m á r c i u s 3 1 - é i g bezárólag meghosszabbította azokra az adózókra nézve, akik f. é. február 28-áig bezárólag annál a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál), amelynél vallomásukat az 1915. évi 478. sz. p. ti. min. körrendelet I. fejezetének I. 2—6. pontja szerint beadni tartoznak, szóval vagy Írásban bejelentik, hogy jövedelmi vallomást adni szándékoznak, de azt csakis f. é. március havában állithatják ki és adhatják be. Ilyen bejelentés esetében az illető adóköteles, ha vallomását 1915. március végéig, akár az illetékes községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál), akár közvetlenül a pénzügyigazgatóságnál benyújtja, az 1909. évi X. t.-c. 36. §-ában emiitett l°/o-os pótlék fizetése alól menekül. A fentiek szerint az írásban tett bejelentést vagy szóbeli bejelentés esetén az arról felvett jegyzőkönyvet köteles a községi elöljáróság (városi adóhivatal) a többi adóköteles felek részéről benyújtott vallomásokkal é s az 1915. évi 478. sz körrendelet I. fej. 111. 2. b) pontjában foglalt adatokkal együtt 1915. március 1-én a kir. pénzügyigazgatósághoz beterjeszteni, amely a z o kat megfelelöleg nyilvántartja é s a majdan beérkező vallomási ivekhez csatolja; egyúttal pedig az F. ö s s z e irási jegyzék elkészítése iránt is intézkedik. Ha pedig ezen bejelentés dacára a vallomási iv f. é március végéig nem adatik be, a kir. pénzügyigazgatóság a mulasztóval szemben a szabályoknak m e g felelöleg jár el. Szeged, 1915. február 24.
M. kir. pénzügyigazgatóság.
A német munkásmozgalom és a háború. Berlin, február 23. Az „Annale fiir Soeialpolitik und Oesetzg-ebun-g" legújabb kötetében. Winnig Ágost rnüvez-eíő a német munkásmozgalomnak a háborúhoz való viszonyával foglalkozik. Hangsúlyozza, hogy mióta a német munkásosztály politikai tényezővé lett, \ez az első eset, hogy a munkáság egy nagy politikai kérdésben a német nemzet összeségével egy párton van. Ez azonban nem egy -esetleges konstelláció követlkeziménye, nem taktikai okok és számitás-ok vezették, 'hanem azért, mert politikai lényegük és gazdasági érdekeik ikényszeritették rá. Ebből a szerző ezeket a következtetésekét vonja le: Ma még nemi állapitható meg, -hogy ezen nagy eredménynek micsoda belpolitikai hatásai lesznek. Ez sok olyan tényezőnek a ma-
APRU HIRDETESEK. Gyomorbajosok dicsérik a Leinzinger-féle gyomorcsepp jó hatását, üvegje 80 fillérért kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged.
Izzad valamely testrésze? Ugy használja a dr.Leinnzinger-féle kipróbált szert. Üvegje 60 fillérért kapható Leinzinger gyógyszertárában Szeged Széchenyi-tér. 520 Hajhullás, hajkorpa gyorsan elmúlik a Leinzinger-féle „I n a h a s z e s z " ártal. Ara 1 kor. Kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged, Széchenyi-tér. 250
Modern
ga tartásától függ, amelyek ima még hallgatnak. Az azonban le n-eim tagadiható, Ihogy a munkásság jelenlegi magatartása által a nyit. vános élet egyik uj nagyságává l\ett. Magatartásával a hazája sorsára 'vonatkozó felelősség egy részét magára vállalta. Ez jogot ad neki az államegész további fejlesztésében és alakulásában vaió együttműködésre. Ugyanazon kötelességek vállalásának ugyanazok a jogok a következményei. Vájjon meg fog-e hajolni ezen szükségszerűség -előtt a kormány és a polgárság? Ettől — és ez világos, mint a nap — függ .minden. Vagy .továbbra is fogják eddigi po.itikájukat folytatni? Ha .igen, akkor az államhatalom és munkásosztály között a feszültség veszedelmessé fog válni és nemzetünk belpolitikai életét súlyos konfliktusoK fogják megrázni és szétrombolni. Ha azonban megadják a munkásosztálynak a jogot és mo dot az egyiUímimunkálik-odásra, akkor a munkásosztály nagy alkotó erői felszabadulnak nyilvános életünk újjáalakítására és a haza és nemzet áldani fogja az ő munkájukat. Ezek -igen komoly szavak, amelyek a polgári pártok teljes figyelmére méltók, feltéve, hogy tovább látnak az orruknál. December 2-án tartott beszédjében Bethmann Hollweg az itt jelzett probléma kérdésében már iparkodott állást foglalni. A békekötés után a belső béke tisztára azon szempontoknak a figyelembevételétől .függ, amelyeket a kancellár beszédjében kijelölt. uaabbbbbaababbbbbbbaabaaabbbaababiaaaabbsaaaabbabba 53.680.
i^nr
s z á m
-
Ujabb felhívás
az adózó közönséghez. Ismételve felhivatnak mindazok, kik az 1915. évi adó dijra vonatkozó vallomásukat a már közzétett haláridőben be nem adlák, hogy ezt a vallomásukat 8 n a p alatt annyival is inkább adják be, mivel ellenkező esetben hadmentességi dijuk a törvényben meghatározott súlyos következmények lerhe alatt — hivatalból — fog megállapittatni. Kelt Szeged, 1915. feb. 23.
Városi adóhivatal.
Meghivás közgyűlésre. A S z e g e d - C s o n g r á d i Takarékpénztár igazgatósága az 1915. évi március hó 14-én d. c. 10 órakor az intézet saját helységeiben tartandó
a részvényeseket az alapszabályok 21. § - a ezennel meghívja.
értelmében
NAPIREND: 1. Jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes kiküldése. 2. Az igazgazgatóság jelentése az 1914. évi üzleteredményrői, a mérleg és a haszonfelosztás előterjesztése. 3. A felügyelőbizottság előterjesztése. 4. Osztalék megállapítása, az igazgatóság és a felügyelőbizottság felmentésének megszavazása. 5. Elnök, alelnök, 6 igazgatósági tag választása. 6. Egy, esetleg két felügyelőbizottsági tag választása 1 évre. 7. 12 választmányi rendes és 2 póttag választása. 8. Indítványok az alapszabályok 11. §-a értelmében.
képkereteket legfinomabb kivitelben a legrövidebb idő alat
HOFFER ÉS TARSA
Hivatkozással az alapszabályok 10. §-ára, felhivatnak az ezen közgyűlésen résztvenni óhajtó t. részvényesek, hogy szelvényeikkel ellátott részvényeiket bezárólag folyó évi március hó 6-ig az intézet pénztáránál a rendes hivatalos órák alatt téritvény ellenében letenni szíveskedjenek. Szavazati joggal a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár alapszabályainak 8. § - a szerint csak azon részvényes bir, kinek nevére a részvény a megelőző év utolsó napjáig a társaság részvénykönyvébe be van vezetve. Szeged, 1915. február hó 26-án.
készít
Szeged-Csongrádi Takarékpénztár
Iskoia-utca 18.
Igazgatósága.
írnsmmessemmem*
Ftlelós szerkesztő; Pásztor József. Kiadót* Izjdojtos; .Várta* I*
8y«8Mtoít Várta* L. kö»yv«yomdá}ábaB Szeged, Kárász-*, %
