Életmódbeli és önértékelt egészségiállapotkülönbségek magyar és külföldi orvostanhallgatók körében

terebessy.qxd

2013. 01. 21.

11:15

Page 53

LAM- T U D O M Á N Y | T O V Á B B K É P Z É S | O RV O S L Á S

53

É S T Á R S A DA L O M

Életmódbeli és önértékelt egészségiállapotkülönbségek magyar és külföldi orvostanhallgatók körében TEREBESSY András, HORVÁTH Ferenc, BALÁZS Péter

LIFESTYLE AND SELF-PERCEIVED HEALTH STATUS DIFFERENCES OF HUNGARIAN AND FOREIGN MEDICAL STUDENTS BEVEZETÉS – Egy orvos, betege teljes személyiségét is figyelembe véve, életmóddal kapcsolatos tanácsokat is ad, amelyek jelentôs, sôt gyakran döntô mértékben járulnak hozzá a gyógyuláshoz. Életvitele és saját egészségi állapotának értékelése befolyásolja a tanácsadás gyakorlatát is. Minderre nagy hatást gyakorolnak az egyetemi képzésben eltöltött évek, ezért fontos lehet megismerni már az orvostanhallgatók életvitelét és egészségi állapotát is. ANYAG ÉS MÓDSZER – A Semmelweis Egyetem negyedik évfolyamos Általános és Fogorvostudományi Karán tanuló hazai és külföldi hallgatók életmódbeli és önértékelt egészségi állapot különbségeinek felmérésére az adatokat önkitöltôs kérdôíves módszerrel vettük fel (válaszadási arány: 96, illetve 55,6%). Eredményeink értékeléséhez dichotóm változókkal esélyhányados és többváltozós logisztikus regresszióelemzést végeztünk (p<0,05; CI: 95%). EREDMÉNYEK – Hazaiak között az egészséges táplálkozás aránya 41% (n=55), külföldiek között 57,7% (n=67). Külföldi hallgatók gyakrabban végeznek erôteljes testmozgást: 41,46% (n=51), szemben a magyar diákok 20%-ával (n=29). A külföldi hallgatók egy kategória kivételével minden esetben magasabb medián értékekkel rendelkeztek az önértékelt egészségi állapot skáláján. KÖVETKEZTETÉSEK – A különbözô földrajzi és kulturális környezetbôl érkezô hallgatói csoportok egészség-magatartásának összevetése során azt tapasztaltuk, hogy táplálkozási szokásokban és önértékelt egészségi állapotban a külföldiek eredményei kedvezôbbek. orvostanhallgató, életmód, külföldi, magyar

INTRODUCTION – Physicians, while concerning also the whole personality, advice their patients in life-style problems too and these types of advices may contribute even decisively to the patients’ recovery. The physicians’ personal health behaviour and self-assessed health status are interrelated with counselling the patients. Undergraduate years play a significant role in the later established behavioural patterns therefore it is important to study the medical students’ health status and lifestyle. MATERIAL AND METHODS – Self-administered questionnaires were used to assess the lifestyle and self-perceived health status differences of domestic (Hungarian) and foreign (English course) medical and dental school students in the 4th year of the Semmelweis University (response rate: 96% and 55.6%). Dichotomous variables were analysed by Pearson chi-square probe and multivariable logistic regression models at significance level of p<0.05 and odds ratios were calculated with 95% confidence interval. RESULTS – The rate of healthy diet was 41.0% (n=55) among Hungarian students and 57.7% (n=67) among the foreign students. Foreign students exercise more often vigorously 41.5% (n=51) than the Hungarians 20.0% (n=29). Foreign students ranked their self-perceived health status higher in all but one categories, than Hungarians. CONCLUSIONS – The results of our study indicate that comparing health behaviour of students of different cultural-geographical background, dietary habits and the selfperceived health status are more favourable among those out of foreign countries. medical students, lifestyle, foreign, Hungarian

dr. TEREBESSY András (levelezô szerzô/correspondent), dr. HORVÁTH Ferenc, dr. BALÁZS Péter: Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Népegészségtani Intézet/ Semmelweis University, Faculty of Medicine, Institute of Public Health; H-1089 Budapest, Nagyvárad tér 4. E-mail: [email protected] Érkezett: 2012. augusztus 7.

Elfogadva: 2012. november 21.

LAM 2013;23(1):53–60. Az alábbi dokumentumot magáncélra töltötték le az eLitMed.hu webportálról. A dokumentum felhasználása a szerzôi jog szabályozása alá esik.

terebessy.qxd

2013. 01. 21.

54

Magyarországon a nôk már többségben vannak nemcsak a hallgatók között, hanem az orvosi pályán is, míg azokban az országokban, ahonnan diákjaink érkeznek, egyértelmûen a férfiak vannak többségben.

11:15

Page 54



E

Semmelweis Egyetemen folytatja a tanulmányait. Külföldi hallgatók képzése német nyelven 1983ban, angol nyelven 1989-ben kezdôdött. Országos szinten az egyetemek 2009-ben 874, 2010ben 1007 általános orvosi, és 194, illetve 238 fogorvosi diplomát adtak ki. Ezek között az általános orvostudományi karokon 252, illetve 285, a fogorvos-tudományi karokon 68, illetve 95 volt a nem magyar állampolgárságú hallgatóknak kiadott diplomák száma (13, 14). A nyelvi különbségtôl eltekintve a hallgatók ugyanabban a képzésben részesülnek, és ugyanolyan követelményeknek kell megfelelniük. Vizsgálatunk célja az volt, hogy a különbözô földrajzi és kulturális környezetbôl érkezô hallgatói csoportok egészség-magatartását összevessük a hazai hallgatókéval. Ennek során egyes életmódi jellemzôket vizsgáltunk, valamint az önértékelt egészségi állapotot mértük fel, az esetleges egyezések és különbözôségek meghatározása céljából. Úgy véljük, hogy ezek az ismeretek hozzájárulhatnak az általános orvostudományi és fogorvos-tudományi karokon tanuló hazai hallgatók egészségi állapotának és életmódjának jobb megismeréséhez, és a késôbbiekben a prevenciós programok készítéséhez.

gy orvos nem csupán páciense aktuális betegségét gyógyítja, hanem a beteg teljes személyiségét is figyelembe véve, életmóddal kapcsolatos tanácsokat is ad, amelyek jelentôs, sôt gyakran döntô mértékben járulnak hozzá a gyógyuláshoz (1, 2). Számos tanulmány bizonyítja, hogy az orvos életvitele, valamint egészségi állapotának önértékelése alapvetôen befolyásolja az orvos-beteg kapcsolat minôségét, illetve az életmód-tanácsadás gyakorlatát is (3, 4). Nem kétséges, hogy az orvosok életmódjára az egyetemi képzés idôszaka (proto-professzionális idôszak) gyakorolja a legjelentôsebb befolyást, amikor a korábban nem feltétlenül tudatos magatartásuk releváns szakmai ismeretekkel párosul. Sôt, egyes kutatások szerint lényegében már az egyetemi tanulmányok megkezdése elôtt eldôl, hogy a leendô orvosok késôbb milyen életvitelt folytatnak (5). Az egyetemi tanulmányokkal azonban nem fejezôdik be az orvosok életmódjának alakulása, ugyanis a professzionalizáció korai szakaszában (szakorvos képzés) a pályakezdô szakembereket az orvosi munkavégzés világába történô beilleszkedés során egész további életüket meghatározó élmények érhetik, amelyek általában kedvezôtlen irányú változásokat idéznek elô (6). Különbözô képzésben részesülô egyetemi hallgatói csoportok egészség-magatartásának elemzésével – ide értve az orvostanhallgatók öszszevetését más felsôoktatási területekkel is – többen is foglalkoztak, vegyes eredményekkel. Egyes kutatók szerint az orvosi, illetve egészségügyi felsôoktatási képzésben tanuló hallgatók életmódja nem tér el jelentôsen más intézmények hallgatóitól (7–9), illetve a korosztályuknak megfelelô, nem felsôoktatási intézményben tanulóktól. Felmerült azonban annak a lehetôsége is, hogy az egészséggel/betegséggel kapcsolatos ismeretek elsajátítása módosíthatja a hallgatók magatartását (10). Azonos felsôoktatási tanulmányokat folytató, de különbözô földrajzi és kulturális környezetbôl érkezô hallgatói csoportokat összevetô egészség-magatartási vizsgálat korábban Magyarországon, és külföldön is történt (11, 12). Ezeknek a jelentôségét nagyon nyomatékosan kell hangsúlyozni, ugyanis az életmód alakulásában meghatározó tényezôk lehetnek a kulturális gyökerek. Másfelôl, amennyiben a kutatók az egyik hazai mintát csupán egy másik hazaival hasonlítják össze, egyes összefüggések feltáratlanul maradhatnak, amelyek különben segítséget adhatnának a hallgatókat támogató programok tervezéséhez és alkalmazásához. Hazánkban négy egyetemen folyik orvos- és fogorvosképzés. A legtöbb hallgató a budapesti

Anyag és módszer Keresztmetszeti kérdôíves vizsgálatunk mintáját az egyetem negyedik évfolyamos hallgatói adták. Az adatfelvétel 2011 ôszén történt. A magyar képzésben 435 hallgató vesz részt (350 ÁOK, 85 FOK), az angol nyelvû képzésben pedig 214 (172 ÁOK, 42 FOK), több tanulói csoportban. A magyar nyelvû képzésben a 24 ÁOK és hat FOK hallgatói csoport közül 10 véletlenszerûen kiválasztott tanulókör tagjait (n=150) kértük fel a válaszadásra, míg az angol évfolyamon minden hallgatóhoz (n=214) eljuttattuk a kérdôívet. Magyar nyelvû képzésben a válaszadási arány 96,0% (n=145), az angol nyelvûben 55,6% (n=126) volt. Önkitöltôs kérdôívünk 79 kérdését nyolc témakörre csoportosítva állítottuk össze: 1. demográfiai jellemzôk, 2. táplálkozási szokások, 3. testmozgás, 4. alkoholfogyasztás, 5. dohányzás, 6. vallásosság, 7. munkához való viszony és 8. önértékelt egészségi állapot. Demográfiai kérdéseink 12 változót tartalmaztak, amelyek között kettô irányult a válaszadó kulturális-földrajzi hátterére. Tekintettel arra, hogy az életkorra nézve mintánk sem összevontan, sem hazai-külföldi, illetve férfi-nô alcsoportban nem mutatott normáleloszlást, az összevetésre a nem paraméteres eljárások közül a Mann–Whitney-próbát alkal-

LAM 2013;23( 1) :53–60. Az alábbi dokumentumot magáncélra töltötték le az eLitMed.hu webportálról. A dokumentum felhasználása a szerzôi jog szabályozása alá esik.

terebessy.qxd

2013. 01. 21.

11:15

Page 55

T E R E B E S S Y: M A G YA R

É S K Ü L F Ö L D I O RV O S TA N H A L L G AT Ó K E G É S Z S É G I Á L L A P O TA

55

1. táblázat. Az SF-36 kérdôív kategóriáiban elért minimum-, maximum- és mediánértékek Kategória

n

Minimum

Maximum

Medián

Fizikai teljesítmény

264

20

100

100

Korlátozott tevékenység fizikai állapot miatt

264

0

100

100

Korlátozott tevékenység érzelmi állapot miatt

269

0

100

67

Energiaállapot

264

5

100

60

Érzelmi jóllét

266

16

100

76

Közösségi funkciók ellátása

266

0

100

75

Fájdalom

266

23

100

90

Általános egészségi állapot

265

10

100

75

Megjegyzés: A szürke sávok a két legkisebb értéket jelzik.

maztuk. Külföldi állampolgárságú hallgatóink esetében az országot és az etnicitást is megkérdeztük. A táplálkozási szokásokra hét kérdés tért ki, a különbözô táplálékféleségek (saláták, hüvelyesek, gyümölcsök, rostdús ételek, vörös hús, hal, tejtermékek) fogyasztási gyakoriságára kérdeztünk rá (15). A válaszokhoz a megfelelô gyakoriság alapján pontértéket rendeltünk, a legmagasabb elérhetô pontszám 40 volt. Az értékeket az összevont minta számtani átlaga alapján (18,70±4,11, n=250) dichotomizáltuk. Egészségesen táplálkozóknak azokat minôsítettük, akik legalább 19 pontot vagy magasabb értéket értek el. Testmozgásra három, legális élvezeti szerekre (alkohol és dohányzás) kilenc kérdés vonatkozott. A mozgásra vonatkozó kérdéseink kiterjedtek a könnyû (például kényelmes séta), közepes (például tajcsi) vagy megerôltetô (például futás) testedzésre. Az alkoholfogyasztásnál a válaszadók megadhatták heti sör-, bor-, illetve töményital-fogyasztásukat (italegységekben), dohányzási szokásaikat (függôségüket) a kérdôívünkbe illesztett Fagerström-teszttel vizsgáltuk (16, 17). Vallásossággal (spiritualitással) öt kérdés foglalkozott, amelyek közül kettô a vallásnak az orvos-beteg kapcsolatban játszott szerepére irányult. Vallásosnak azokat tekintettük, akik a vonatkozó kérdésekre koherens, pozitív válaszokat adtak. A túlmunkához való viszonyt öt kérdéssel mértük fel, amelyek között egy kérdés kvantitatív adatokat (óraszámok) is tartalmazott. Az egészség önértékelésére a nemzetközileg leggyakrabban alkalmazott, validált standard formula 36 (SF-36) ûrlapot használtuk (18–20), fizikai-lelki egészségre vonatkozó kérdéscsoportokkal. Az egészségi állapotra vonatkozó standard pontszámok 0 és 100 közé eshetnek, a magasabb érték magasabbra értékelt állapotot mutat. Az SF-36 kérdôív nyolc csoportba sorolt egyéni eredményeit az 1. táblázat alapján a medián értékek szerint dichotomizáltuk, mivel a pontszámok gyakorisági elrendezôdése erôteljes

aszimmetriát mutatott a nagyobb értékek irányában. A mediánt meghaladó értékeket „normál”, míg az ez alattiakat „alacsony” kategóriába soroltuk. Az elsô két csoportban a medián megegyezett a maximális értékkel, ezért statisztikai vizsgálatokat nem végeztünk, a többi hat kategóriában egyenként magyar-külföldi, illetve férfi-nô független változókkal összehasonlításokat tettünk, valamint egyéb eredményeink dichotomizált változóival is összevetettük az önértékelt egészségi állapot tényezôit. A kapott végeredményeket hazai-külföldi és férfi-nô szerinti dichotóm változók alkalmazásával elemeztük, részben bináris, részben logisztikus regressziós modellekben. Többváltozós modellünkbe az alábbi változók dichotóm formáit illesztettük: hazai/külföldi, férfi/nô, dohányzik/nem dohányzik, fogyaszt alkoholt/absztinens, táplálkozás egészségtelen/egészséges, megerôltetô testmozgás nem/igen, nem vallásos/vallásos. Az adatok statisztikai elemzését SPSS 20.0 programmal végeztük, p<0,05 szignifikanciaszint, és az esélyhányadosra (OR) nézve 95%-os konfidenciaintervallum elfogadása mellett.

Eredmények Demográfiai adatok (2. táblázat): magyar képzésben az átlagéletkor 22,9 év (SD: 1,78), angol nyelvû képzésben az átlagéletkor magasabb, 24,84 év (SD: 2,84). A rangok kiosztása és azok összevetése után igazoltuk, hogy a külföldi minta szignifikánsan idôsebb (Mann–Whitney-féle U-teszt: 3835, p<0,05, n=233). 2. táblázat. Magyar és külföldi hallgatók életkorának összehasonlítása Hallgatók

n

Hazai

110

Rangok átlaga 90,36

Rangok összege 9 940,00

Külföldi

123

140,82

17 321,00


terebessy.qxd

2013. 01. 21.

56

11:15

Page 56



3. táblázat. Hazai és külföldi hallgatók összehasonlítása demográfiai, táplálkozási, életmódbeli szempontok alapján Változók

Összesen (%)

Hazai (%)

p-érték*

Férfiak/nôk

119/145 (45,07)/(54,93) 67/52 (56,3)/(43,7)

Külföldi (%)

52/93 (35,9)/(64,1)

<0,001

Egyedüli/nem egyedüli gyermek

242/29 (89,3)/(10,7)

123/22 (84,8)/(15,2)

119/7 (94,4)/(5,6)

<0,011

Egészségtelen/egészséges táplálkozás 128/122 (51,2)/(48,8)

49/67 (42,3)/(57,7)

79/55 (59,0)/(41,0)

<0,008

Dohányos: igen/nem

58/209 (21,7)/(78,3)

27/95 (22,1)/(77,9)

31/114 (21,4)/(77,6) <0,882

Fogyaszt alkoholt: igen/nem

132/139 (48,7)/(51,3)

37/89 (29,1)/(30,9)

95/50 (65,5)/(34,5)

Megerôltetô testmozgást nem végez/végez

188/80 (70,15)/(29,75)

72/51 (58,5)/(41,5)

116/29 (80,0)/(20,0) <0,001

Nem vállal túlórát/vállal /1–2 órát /3–5 órát /6–10 órát /több mint 10 órát

95/267 95/27 95/73 95/35 95/37

50/124 50/9 50/26 50/14 50/25

45/143 45/18 45/47 45/21 45/12

<0,001 <0,076 <0,028 <0,201 <0,119

Vallásos/nem vallásos

161/110 (54,9)/(45,1)

87/39 (70,6)/(29,4)

74/71 (51,0)/(49,0)

<0,003

<0,001

*Pearson-féle χ -próba 2

A hazai diákok körében több mint kétszeresen gyakoribb az alkoholfogyasztás.

A 3. táblázat dichotóm változók mentén osztályozza a teljes mintát, és hasonlítja össze a külföldiek és hazaiak almintáit. Összességében a nôk (54,93%) túlsúlyban vannak a férfiakkal szemben (45,07%), a külföldiek (43,7% versus 56,3%) és hazaiak (64,1 versus 35,9) között azonban fordított a nemek megoszlása. Családi hátteret illetôen, a hallgatók túlnyomó többsége (89,3%) nem egyedüli gyermek, kettô vagy több testvére azonban jellemzôen a külföldi hallgatóknak van. Táplálkozás: erre a kérdéscsoportra választ adó hallgatók (n=250) között a dichotóm felosztás szerint csupán 48,8% (n=122) táplálkozik egészségesen. Hazaiak között (n=134) az arány 41% (n=55), külföldiek között (n=116) az arány 57,7% (n=67). Nemek szerint külön vizsgálva, a nôk csoportjában az egészségesen táplálkozók aránya a hazaiak között 47,1%, a külföldiek között 74,5%. Ugyanez az arány férfiak között 30,6%, illetve 44,4%. Életmód és testmozgás: válaszadóink (n=267) 21,7%-a vallja magát aktív dohányosnak (n=58). A magyar hallgatók között (n=145) ez az arány 21,4% (n=31), külföldieknél (n=122) pedig 22,1% (n=27). Nemek szerint külön vizsgálva, a férfiak valamivel nagyobb arányban dohányoznak, mint a nôk (26,9% versus 17%). A hallgatók közel fele fogyaszt alkoholt (48,7%,), azonban ennek külföldi/hazai és nemek szerinti megoszlása közel sem homogén. A magyar hallgatók (n=145) 65,5%-a fogyaszt alkoholt (n=95), míg a külföldieknek (n=126) csupán 29,1%-a (n=37). A férfiak 59,7%-a számolt be alkoholfogyasztásról, míg a nôk 41,4%-a. Könnyû és közepes testmozgás tekintetében a válaszadók között nem tapasztaltunk statisztikai

eltéréseket, megerôltetô testedzést közel napi rendszerességgel azonban saját bevallásuk alapján a külföldi diákok (n=123) végeznek többet: 41,5%-uk (n=51) számolt be arról, hogy hetente legalább négy alkalommal ilyen testmozgást végez, szemben a magyar diákok (n=145) 20%ával (n=29). A férfiak mindkét vizsgált csoportban szignifikánsan nagyobb arányban végeztek ilyen sporttevékenységet, mint a nôk. A vállalt túlóra elemzésekor a dichotóm (igen/nem) megoszlásban a külföldiek szignifikánsan nem vállalnak többletmunkát a hazai hallgatókhoz képest. Négy alkategória szerinti bontásban többletórát vállaló magyar hallgatók csak a 3–5 óra kategóriában mutattak nagyobb hajlandóságot a többletmunkára, és borderline-esetként még az 1–2 többletórát is megemlíthetjük. Vallásosság: összevont mintánk válaszadói (n=271) 59,4%-ban vallották magukat vallásosnak (n=161), a külföldi hallgatók nagyobb arányban jelezték, hogy valamilyen vallási közösséghez tartoznak (70,6%), mint a hazaiak (51%). A férfiak nagyobb arányban vallották magukat vallásosnak (63,9%), mint a nôk (56,5%). Az életmódi tényezôk közül az alkoholfogyasztást a hazai-külföldi kategórián belül nemek szerint is elemeztük (4. táblázat). Önértékelt egészségi állapot: az SF-36 kérdôív nyolc kategóriájában a teljes mintában mért mediánt és minimum-maximum értéket az 1. táblázat mutatja be. Elvégeztük a mediánok összehasonlítását a hazai, illetve külföldi hallgatók, valamint nemek szerint is. A külföldi hallgatók a „Fizikai teljesítmény” kategória kivételével minden esetben magasabb medián értékekkel rendelkeztek. A nôk minden kategóriában alacsonyabb értéket jelöl-


terebessy.qxd

2013. 01. 21.

11:15

Page 57



57

4. táblázat. Hazai és külföldi hallgatók alkoholfogyasztása nemek szerint külön-külön és összesítve Hallgatók Hazai

Fogyaszt alkoholt Nem

Férfi Nô

Összesen Külföldi

Nem

Nem

45

Összesen

7

52

50

43

93

95

50

145

Férfi

26

41

67

Nô

10

42

52

36

83

119

Férfi

71

48

119

Nô

60

85

145

131

133

264

Összesen Összesen

Absztinens

Összesen

p-érték* <0,001

<0,020

<0,003

*Pearson-féle χ2-próba

5. táblázat. Korlátozott tevékenység érzelmi állapot, nemek szerint, illetve hazai-külföldi dichotómia alapján Hallgatók Hazai

Medián érték = 67 Nem

>67

Férfi

29

23

52

Nô

67

26

93


Nem

96

49

145

Férfi

22

44

66

Nô

15

36

51

Összesen Összesen

Nem

Összesen

<67

37

80

117

Férfi

51

67

118

Nô

82

62

144

133

129

262

Összesen

p-érték* <0,047

<0,651

<0,027


6. táblázat. Energiaállapot nemek szerint, illetve hazai-külföldi dichotómia alapján Hallgató Magyar

Medián érték = 60 Nem

> 60

Férfi

23

29

Nô

60

33

93

83

62

145


Nem

Nem

52

Férfi

23

41

64

Nô

10

38

48

33

79

112

Összesen Összesen

Összesen

< 60

Férfi

46

70

116

Nô

70

71

141

116

141

257

Összesen

p-érték* <0,018

<0,083

<0,109


tek meg, mint a férfiak. Az 5. és 6. táblázat a nyolc kategóriából azt a kettôt mutatja be (korlátozott tevékenység érzelmi állapot miatt, illetve energiaállapot), amelyekben a medián érték a legalacsonyabb (67, illetve 60) volt. Az önértékelt egészségi állapot kategóriák logisztikus regressziós elemzését (7. táblázat)

abban a hat kategóriában végeztük el, amelyekben a mediánérték nem egyezett a maximumértékkel. Modellünkben a „Korlátozott tevékenység érzelmi állapot miatt” kategória szignifikáns független változójának bizonyult a hazai/külföldi különbség és a vallásosság. A magyar hallgatók lényegesen alacsonyabbra értékelték egészségi LAM 2013;23(1):53–60.

Az alábbi dokumentumot magáncélra töltötték le az eLitMed.hu webportálról. A dokumentum felhasználása a szerzôi jog szabályozása alá esik.

terebessy.qxd

2013. 01. 21.

58

11:15

Page 58



7. táblázat. Önértékelt egészségi állapotot meghatározó változók Változók

Érzelmi

Energiaállapot

Érzelmi jóllét

korlátozottság

Közösségi

Fájdalom

funkciók

Általános egészségi állapot

Hazai/külföldi

OR: 3,46 CI: 1,8-6,65

OR: 3,68 CI: 1,86-7,24

OR: 2,93 CI: 1,54-5,57

OR: 2,81 CI: 1,4-5,6

p: 0,804

Férfi/nô

p: 0,282

p: 0,921

p: 0,443

p: 0,549

p: 0,745

p: 0,319

Dohányzás: igen/nem

p: 0,330

p: 0,990

p: 0,161

p: 0,740

p: 0,839

OR: 3,19 CI: 1,6-6,35

Alkohol: igen/nem

p: 0,208

OR: 0,44 CI: 0,23-0,84

p: 0,338

p: 0,711

p: 0,789

p: 0,599

Egészséges táplálkozás nem/igen

p: 0,091

p: 0,245

p: 0,289

p: 0,918

p: 0,970

p: 0,797

Megerôltetô testmozgás: nem/igen

p: 0,112

OR: 2,36 CI: 1,22-4,59

p: 0,707

p: 0,292

p: 0,345

OR: 2,06 CI: 1,08-3,95

Vallásos: nem/igen

OR: 1,68 CI: 1,07-3,24

p: 0,749

p: 0,626

p: 0,552

p: 0,851

p: 0,859

p: 0,341

Megjegyzés: A p-érték nélküli cellákban az összefüggés szignifikáns p<0,05 szinten.

Testi fájdalom tekintetében alcsoportjaink között nem tudtunk független tényezôt azonosítani, tehát arra kell következtetnünk, hogy fájdalom tekintetében nincs különbség a válaszadóink között.

állapotukat, mint a külföldiek (OR=3,46; 95% CI 1,80–6,65). Mérsékeltebb hatást gyakorolt a vallásosság (OR=1,68; 95% CI 1,07–3,24). Az „Energiaállapot” tekintetében szintén szignifikáns változónak bizonyult a hazai/külföldi dichotómia (OR=3,68; 95% CI 1,86–7,24), valamint a gyakori megerôltetô testmozgás (OR= 2,36; 95% CI 1,22–4,59). Az „Érzelmi jóllét” kategóriát modellünkben szignifikánsan csak a külföldi/hazai megoszlás befolyásolta (OR=2,93; 95% CI 1,54–5,57), és a „Közösségi funkciók ellátása” kategóriában is ugyanezt észleltük (OR=2,81; 95% CI 1,40–5,60). Az „Általános egészségi állapot” kategóriában a dohányzás és a megerôltetô testmozgás bizonyult meghatározónak. A dohányos válaszadók alacsonyabbra értékelik egészségi állapotukat, mint a nemdohányzók (OR=3,19; 95% CI 1,60–6,35), éppúgy, mint azok, akik csak ritkán végeznek megerôltetô testmozgást (OR=2,06; 95% CI 1,08–3,95).

Megbeszélés A hallgatók életkorával kapcsolatos eltérések hátterében egyszerû magyarázat áll: a hazaiak túlnyomó része jellemzôen gimnázium után azonnal megkezdi egyetemi tanulmányait, míg a külföldi hallgatóknál ez kisebb arányban van így (például izraeli diákjaink csak a kötelezô hároméves katonai szolgálat után folytathatnak felsôoktatási tanulmányokat). Ugyancsak kiemelendô különbség a férfi-nô arány megoszlásának eltérése a két mintában. Magyarországon a nôk már többségben vannak nemcsak a hallgatók között, hanem az orvosi pályán is, míg azokban az orszá-

gokban, ahonnan diákjaink érkeznek, egyértelmûen a férfiak vannak többségben. Bonyolultabb magyarázat nélkül, ez nagy valószínûséggel a férfiak fokozottabb tanulmányi migrációs hajlandóságára vezethetô vissza. A táplálkozással kapcsolatban nyert eredményeink alapján a hazai hallgatók egészségtelenebben táplálkoznak, mint külföldi társaik. Sôt, a férfi nemhez tartozás megfigyeléseink szerint expozíciós faktor az egészségtelen táplálkozásra. A férfiak egészségtelenebb táplálkozási szokásai régóta ismertek, amit nagy nemzetközi mintán végzett önbevallásos kérdôíves vizsgálatok is tanúsítottak (21), és ettôl a saját eredményeink sem tértek el. A hazai és a külföldi hallgatói minta közötti különbség hátterében azt valószínûsítjük, hogy a külföldi mintánkban nagy számban találhatók diákok a mediterrán térségbôl, valamint a skandináv országokból, ahol évszázados, sôt évezredes hagyománya van a halfogyasztásnak, valamint az úgynevezett mediterrán diétának. Igaz ugyanakkor, hogy a fiatalabb generációk – így az orvostanhallgatók is – kevésbé követik kulturális hagyományaikat (22). A hazai diákok körében több mint kétszeresen gyakoribb az alkoholfogyasztás. Ennek magyarázataként részben a mohamedán vallásra gondolhatunk, bár a többséget nem ez a részminta alkotja. A férfi nem egyértelmûen kockázati tényezôje az alkoholfogyasztási hajlandóságnak, és ez az összefüggés a hazai/külföldi változóval kiegészítve is szignifikáns maradt. A dohányzási szokásokat illetôen mintánk alcsoportjai között eltéréseket nem tudtunk kimutatni, az aktív dohányzás prevalenciája 21-22% körül alakult. Mindez megegyezik a nemzetközi


terebessy.qxd

2013. 01. 21.

11:15

Page 59



kutatási eredményekkel, ugyanakkor hazai mintánkban a korábbi tanulmányoktól eltérôen alacsonyabb arányt mértünk (23, 24). Erôteljesebb fizikai igénybevétellel járó testmozgást, a hetenként legalább négy alkalomra szóló ajánlás szerint, a hallgatóknak kevesebb mint egyharmada (29,8%) végez. A hazai diákok számaránya ebben a csoportban különösen alacsony, ugyanis arányuk az egyötödöt sem haladja meg. Az SF-36 kérdôív által értékelt nyolc kategóriában arra számítottunk, hogy mintánk alcsoportjai között – akik egészséges, fiatal felnôttek, azonos szakmai környezetben – nem találunk jelentôsebb különbséget. Az esetek többségében ez a feltevés helyesnek bizonyult. A „Fizikai teljesítmény” és a „Korlátozott tevékenység fizikai állapot miatt” kategóriákban a maximumérték és a medián egybeesett, így itt statisztikai elemzéseket nem végeztünk. A legtöbb független változó az energiaállapotot befolyásolta, és a csökkent szintre itt észleltük a legnagyobb, több mint három és félszeres esélyt a hazai hallgatók részérôl (OR=3,68; 95% CI 1,86–7,24). Háromszorosnál nagyobb esélye volt még a hazai hallgatóknak (OR=3,46; 95% CI 1,80–6,65) az érzelmi korlátozottságra, és a dohányzás is ilyen mértékben (OR=3,19; 95% CI 1,60–6,35) befolyásolta az általános egészségi állapotot. Az energiaállapotban a megerôltetô testmozgás pozitív hatása (OR=2,36; 95% CI 1,22–4,59) egyértelmûen arra utal, hogy aki ritkán végez ilyen sporttevékenységet, szignifikánsan alacsonyabbra értékeli az energiaállapotát. Testi fájdalom tekintetében alcsoportjaink között nem tudtunk független tényezôt azonosítani, tehát arra kell következ-

tetnünk, hogy fájdalom tekintetében nincs különbség a válaszadóink között. Végül, protektív eredményt (OR=0,44; 95% CI 0,23–0,84) adott az alkoholfogyasztás az energiaállapotra. Ennek hátterében nem az etilalkohol élettani hatását feltételezzük, hanem a szociálisan elfogadott alkoholfogyasztást körülvevô társasági környezetet, amely pozitív stresszoldó hatást gyakorolhat. Vizsgálatunk korlátjának tekintendô a külföldi hallgatók viszonylagosan alacsony válaszadási aránya, valamint a relatíve alacsony esetszám, továbbá az a körülmény, hogy az önértékelt egészségi állapotot nem állt módunkban biomedikális mérésekkel ellenôrizni.

Összegzés Hasznosnak tartjuk, hogy a külföldi hallgatókkal történt összevetés olyan összefüggéseket is feltárt, amelyek csak hazai minta esetén rejtve maradhattak volna. Az általános orvostudományi és a fogorvosi kar magyar hallgatói a hazánkban tanuló külföldi társaikhoz képest saját bevallásuk alapján egészségtelenebb életvitelt folytatnak, különös tekintettel a táplálkozási szokásokra és a testmozgásra. Önértékelt egészségi állapotuk több kategóriában, fôleg az érzelmi területen rosszabb. A nôk/férfiak megoszlást figyelembe véve, a különbségek fô oka a magyar hallgatónôk különösen alacsonyra értékelt érzelmi és energiaállapota. Mindenképpen további vizsgálatokat tartunk szükségesnek, és azt javasoljuk, hogy az egyetemek ezek alapján dolgozzanak ki a hallgatók mentális és fizikai egészségét támogató programokat.

59 Az általános orvostudományi és a fogorvosi kar magyar hallgatói a hazánkban tanuló külföldi társaikhoz képest saját bevallásuk alapján egészségtelenebb életvitelt folytatnak, különös tekintettel a táplálkozási szokásokra és a testmozgásra.

Irodalom 1. Chakravarthy MV, Joyner MJ, Booth FW. An obligation for primary care physicians to prescribe physical activity to sedentary patients to reduce the risk of chronic health conditions. Teach Learn Med 2005;17(1):27-35. 2. Arrebola E, Gomez-Candela C, Fernandez-Fernandez C, Loria V, Munoz-Perez E, Bermejo LM. Evaluation of a lifestyle modification program for treatment of overweight and nonmorbid obesity in primary healthcare and its influence on health-related quality of life. Nutrition in Clinical Practice 2011;26(3):316-21. 3. Walsh J, Swangard D, Davis T, McPhee S. Exercise counseling by primary care physicians in the era of managed care. American Journal of Preventive Medicine 1999; 16(4):307-13. 4. Frank E, Carrera JS, Elon L, Hertzberg VS. Predictors of US medical students’ prevention counseling practices. Preventive Medicine 2007;1:76-81.

5. Konen JC, Fromm BS. Changes in personal health behaviors of medical students. Med Teach. 1992;14(4):321-5. 6. Rurik I, Kalabay L. Magyar orvosok életmódja, egészségi állapota és demográfiai adatai 25 évvel a diplomaszerzés után. Orvosi Hetilap 2009,12:533-40. 7. Dahlin M, Nilsson C, Stotzer E, Runeson B. Mental distress, alcohol use and help-seeking among medical and business students: a cross sectional comparative study. BMC Medical Education 2011;11:92. 8. Feith HJ, Kovácsné TÁ, Balázs P. Jövôkép – Az ötödéves orvostanhallgatónôk karrier- és családtervei. Lege Artis Medicinae 2006;16(6):585-90. 9. Bíró É, Ádány R, Kósa K. Mental health and behaviour of students of public health and their correlation with social support: a cross-sectional study. BMC Public Health 2011; 11:871. 10. Feith HJ, Kovácsné TÁ, Balázs P. Egészség-Érték? Életmód


terebessy.qxd

60

2013. 01. 21.

11:15

Page 60


11. 12. 13. 14. 15.

16. 17.

18.

és egészségmagatartás diplomás ápoló hallgatónôk körében. Egészségfejlesztés 2005;XLVI(3):10-5. Biró É, Balajti I, Ádány R, Kósa K. Az egészségi állapot és az egészségmagatartás vizsgálata orvostanhallgatók körében. Orvosi Hetilap 2008;149(46):2165-71. McArthur LH, Raedeke TD. Race and sex differences in college student physical activity correlates. American Journal of Health Behavior 2009;33(1):80-90. Balázs P. Orvosi létszámok és a nemzetközi orvos migráció aktuális hatása Magyarországon. Orvosi Hetilap 2012;153(7):250-6. Balázs P. Fogorvosi munkaerô helyzetünk és a nemzetközi migráció. Fogorvosi Szemle 2012;105. In press. Godwin M, Streight S, Dyachuk E, van den Hooven EC, Ploemacher J, Seguin R. Cuthbertson S. Testing the Simple Lifestyle Indicator Questionnaire: Initial psychometric study. Canadian Family Physician 2008;54(1):76-7. Fagerström KO. Measuring degree of physical dependence to tobacco smoking with reference to individualization of treatment. Addictive Behaviors 1978;3(3-4):235-41. Heatherton TF, Kozlowski LT, Frecker RC, Fagerström KO. The Fagerström Test for Nicotine Dependence: a revision of the Fagerström Tolerance Questionnaire. Br J Addict 1991;86(9):1119-27. Turner-Bowker DM, Bartley PJ, Ware JE Jr. SF-36® Health Survey & “SF” Bibliography: Third Edition (1988-2000). Lincoln, RI: QualityMetric Incorporated, 2002.


19. Ware JE Jr. Sherbourne CD. The MOS 36-item short-form health survey (SF-36). I. Conceptual framework and item selection. Medical Care 1992;30(6):473-83. 20. Perneger TV, Leplege A, Etter JF, Rougemont A.Validation of a French-language version of the MOS 36-Item Short Form Health Survey (SF-36) in young healthy adults. Journal of Clinical Epidemiology 1995;48(8):1051-60. 21. Wardle J, Haase AM, Steptoe A, Nillapun M, Jonwutiwes K, Bellisie F. Gender differences in food choice: The contribution of health beliefs and dieting. Annals of Behavioral Medicine 2004;2:107-16. 22. Baldini M, Pasqui F, Bordoni A, Maranesi M. Is the Mediterranean lifestyle still a reality? Evaluation of food consumption and energy expenditure in Italian and Spanish university students. Public Health Nutrition 2009;12 (2):148-55. 23. Rinfel J, Oberling J, Tóth I, Prugberger L, Nagy L. Az I. és az V. évfolyamos orvostanhallgatók dohányzási szokásai és leszoktatással kapcsolatos attitûdjei. Orvosi Hetilap 2011;12:469-74. 24. Voigt K, et al. Consumption of alcohol, cigarettes and illegal substances among physicians and medical students in Brandenburg and Saxony (Germany) BMC Health Services Research 2009;9:219. 25. Tóth MD, Kovács J. „Magyar kesergô” – Otthon és külföldön tanuló magyar és nem magyar egyetemisták optimizmusának és szubjektív jóllétének összevetése. Mentálhigiéné és pszichoszomatika 2011;4:277-98.

illusztráció: Sándor Zsolt


Életmódbeli és önértékelt egészségiállapotkülönbségek magyar és külföldi orvostanhallgatók körében

Recommend Documents