DRÁMA ÉS TÁNC
A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése, az összetartozás érzésének erősítése. A dráma és tánc kreatív folyamata szolgálja a tanulók ön- és társismeretének gazdagodását, segíti az oldottabb és könnyebb kapcsolatépítést és -ápolást. A tanulói tevékenységek a gondolatok és érzelmek kifejezését, ezzel együtt különböző drámai és színházi kifejezési formák megismerését, alkalmazásuk elsajátítását és értelmezését szolgálják. A mozgásos-táncos tevékenységek többek között fejlesztik a ritmusérzéket, a térérzékelést, a testtartást, a mozgáskoordinációt, az állóképességet. E tevékenységek során a tanulók megismerik a mozgásos-táncos kommunikáció és önkifejezés sajátosságait, eszköztárát. A dramatikus és a mozgásos-táncos tevékenység gyakorlása és tanulása hozzájárul a nemzeti, helyi vagy a nemzetiségi hagyomány megismeréséhez, az önazonosság erősítéséhez, fontos szerepe lehet a közösségi tudat kialakításában. A művészeti tevékenységformákkal való személyes találkozás révén a művészeti ágak nyelve a tanulók sajátjává válik, és mindezek eredményeként kialakul bennük a művészettel élés, az értő befogadóvá válás alapvető igénye. A tárgy közműveltségi tartalmai, fejlesztési feladatai elsősorban tevékenységközpontú, gyakorlati képzés során sajátíthatók el. A tematikai egységekhez időkeretek csak ajánlatként határozhatók meg, mivel a témák feldolgozása komplex gyakorlati tevékenységek keretében valósul meg. A feltüntetett tematikai egységek és közműveltségi tartalmak megjelenése átfedi egymást, a tagolás csak a könnyebb áttekinthetőséget szolgálja, a feltüntetett óraszám ajánlások az éves összóraszám vonatkozásában nyújtanak tájékoztatást. A tematikai egységek nem sorrendben, hanem a korosztály és a csoport adottságainak megfelelően, a szaktanár döntése alapján dolgozhatók fel. A dráma és tánc metodikájának, tematikájának felépítése a korosztálytól, a csoport adottságától és képzettségétől, valamint a helyi nevelési-oktatási céloktól függően különböző lehet. A dráma és tánc jellegénél fogva nagy szerepet játszik több fejlesztési területen meghatározott ismeretek elsajátításában, készségek kialakításában és képességek fejlesztésében. Az erkölcsi nevelés területén a tanuló a dráma és tánc tanulása során olyan kérdésekkel és problémákkal találkozik, amelyek segítenek számára eligazodni az őt körülvevő világban. A tevékenységek során megtapasztalja, hogy cselekedeteiért és azok következményeiért viselt felelősséggel tartozik, fejlődik igazságérzete. Ezzel a dráma és tánc hozzájárul a tanulók társadalmi beilleszkedésének elősegítéséhez. A nemzeti öntudat, hazafias nevelés területén megismer több különböző népcsoporthoz kötődő szokásrendszert vagy ünnepkörökhöz köthető hagyományt, így felkelthető érdeklődése szűkebb és tágabb környezete kultúrája iránt, megtapasztalhatja ezek helyét Európa és a világ szokásvilágában, fontossá válhat számára a hagyományok megismerése és megőrzése. Az állampolgárságra, demokráciára nevelés területén nyitottá válhat a társadalmi jelenségek iránt, ezek ábrázolására törekszik dramatikus tevékenységeiben is. Foglalkozik a kisebb és nagyobb közösségek sajátosságaiból eredő lehetőségekkel és korlátokkal. Fejlődik önálló kritikai gondolkodása, elemzőképessége és vitakultúrája. Az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése, valamint a felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén képes az alkalmazkodásra és az érdekérvényesítésre. 1
Életkorának megfelelően megnyilvánul különböző társas helyzetekben. Képes több szempontból is értékelni és drámajátékos tevékenységekben megmutatni egy-egy helyzetet. A megbeszéléseken önálló véleményt fogalmaz meg, tapasztalatot szerez önmaga és társai tevékenységének elemző értékelésében, ugyanakkor képes mások munkájának elismerésére, tiszteletére is. A családi életre nevelés területén a feldolgozott történetek szereplőinek kapcsolatai, valamint életeseményeik elemzése a nevelő munka segítségére lehet. A testi és lelki egészségre nevelés területén megismeri a figyelem összpontosítására szolgáló különféle koncentrációs és lazító játékokat és tevékenységeket. A fenntarthatóság, környezettudatosság területén fejlődik közvetlen és tágabb környezetének természeti és társadalmi értékei, annak sokszínűsége iránti szenzibilitása. A kompetenciafejlesztés területén az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésében az aktív tevékenységek folytán a dráma és tánc tantárgy jelentős szerepet játszik. A tanuló részt vesz verbális és nem verbális kommunikációs játékokban, megtapasztalja az önkifejezés több formáját. Ezek segítségével képes érzéseinek és véleményének kifejezésére, valamint saját és mások tevékenységének értékelésére is. Fejlődik a tiszta, érthető, artikulált beszéd, a világos, adekvát nyelvhasználat területén. A pályaorientáció területén dramatikus tevékenységek során különféle ismereteket szerez a különböző szakmák, hivatások, életpályák lehetőségeiről. A médiatudatosságra nevelés területén dramatikus tevékenységek során megismeri és képes alkalmazni a tömegkommunikációs médiumok különböző műfajait, a média eszköztárát. Emellett képes saját produkciós munkájának szcenikai, hangtechnikai, filmes stb. kivitelezésére, illetve képi, hangtechnikai rögzítésére. A tanulás tanulása területén képes saját tanulási stílusának, stratégiáinak kialakítására, fejleszti memóriáját, szóbeli, írásbeli, mozgásos, képi stb. kifejezésmódjait. A szociális és állampolgári kompetencia területén a tanuló lehetőséget kap más kultúrák sokszínűségének megismerésére. A dramatikus tevékenységek során gyakorolja a társainak való segítségnyújtást különféle megjeleníthető élethelyzetekben. A közös munka folyamatában megtapasztalja, hogy kisebb és nagyobb közösségének működése az ő felelőssége is, a dramatikus tevékenység során, a mintha-helyzetek „gyakorlóterepén” felelősséget érez és vállal társaiért. Képes megfogalmazni véleményét és elfogadni mások érvelését. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kultúra területén a tanuló életkorának megfelelő helyzetekben képes a mérlegelésre, döntéshozatalra és arra, hogy felmérje döntései következményeit – mindezt a dramatikus tevékenységek során a gyakorlatban, védett környezetben meg is tapasztalja. Ugyanakkor az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség területén fejlődik emocionális érzékenysége is, megismerkedik a befogadást és a kifejezést segítő játékokkal, dramatikus tevékenységekkel, a megjelenítés többféle (pl. verbális, mozgásos-táncos, vizuális) formájával. Képes színházi, táncszínházi, zenésszínházi alkotások értelmező-elemző befogadására. Érdeklődése felkelthető a kortárs kulturális élet, rendezvények iránt. Emellett a hatékony, önálló tanulás megalapozásaként részt vesz egész csoportos, kiscsoportos tevékenységekben, és vállal egyéni tevékenységeket is. Megtapasztalja saját készségeit és képességeit, felismerheti, miben kell még fejlődnie.
2
Értékelés: Az értékelés a közös tevékenység során végzett folyamatos megfigyelésen alapul. Az egyéni és közös megjegyzések, elemzések, bírálatok játék közben, a tevékenység végén mindig a gyerek érdekében, a fejlesztés és megerősítés szándékával történnek. Értékelhető: az együttműködő-képesség; hajlandóság mások ötleteinek elfogadására; önértékelés, mások értékelésének képessége; döntéshozatal, felelősség a saját döntésért, a döntés következményeinek vallása; új ötletek, megoldások felvetése; a verbális és non - verbális kifejezések használata, értése; képesség és hajlandóság egy szerep, feladat elvállalására. Félévenként a hagyományos 5 fokozatú skálán értékeljük a tanulók teljesítményét, évközi jegy nincs.
Szakirodalom tanárok részére: Előd Nóra: Drámajátékok, Másképp Alapítvány, Budapest - 1997 Gabnai Katalin: Drámajátékok gyerekeknek, fiataloknak, felnőtteknek. Bp. Tankönyvkiadó, 1987 Kaposi László: Drámafoglalkozások gyerekeknek, fiataloknak. Bp. Magyar Művelődési Intézet, Magyar Drámapedagógiai Társaság, 1999 Drámapedagógiai Magazin. A Magyar Drámapedagógiai Társaság periodikája, különszám színjátszóknak. Bp. 2004 Önmagukat író történetek – Tanári kézikönyv a tánc és dráma modul tanításához Bíbor Kiadó, Miskolc – 1991 Gabnai Katalin: Drámajáték 10-14 éveseknek Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest- 2005 drama.hu- a Magyar Drámapedagógiai Társaság honlapja
9. évfolyam Óraszám:
36 óra /év 1 óra /hét
Témakör
Óraszám
1.
Csoportos játék és megjelenítés
6 óra
2.
Rögtönzés és együttműködés
7 óra
3.
A dráma és színház formanyelvének tanulmányozása
10 óra
3
4.
Történetek feldolgozása
7 óra
5.
Megismerő és befogadóképesség
6 óra
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Csoportos játék és megjelenítés
Órakeret 6 óra
Az 5. évfolyamon megszerzett tudás fölelevenítése, arra való támaszkodás, továbbá az előző évek tanóráin elsajátított ismeretekre való építkezés. Tiszta, érthető, artikulált beszéd jellemzőinek ismerete. Szövegkontextusnak és/vagy a szituációnak megfelelő nyelvhasználat. Alkotó, cselekvő részvétel többféle dramatikus tevékenységben. Megfelelő mozgáskultúra és mozgás kommunikáció.
A tanulók önkifejezési készségének fejlesztése, megnyilatkozásaik A tematikai egység bátorítása, együttműködésük erősítése. nevelési-fejlesztési A kommunikáció különböző típusainak ismerete és a szituációhoz illő céljai használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények Koncentrációs és lazítógyakorlatok (szöveges és szövegmentes légzőgyakorlatok, relaxációs játékok, koncentrációs gyakorlatok az érzékelésfejlesztés, a figyelemtartás és -megosztás, a memóriakapacitás fejlesztésére). Ön- és társismereti gyakorlatok (pl.: ismerkedő és megismerő játékok, interakciós gyakorlatok). Páros, kiscsoportos és csoportos egyensúly- és bizalomgyakorlatok.
Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Kommunikációs, stilisztikai játékok, stílusgyakorlatok. A szünet, a hangsúly-, a beszédtempó-, a hangmagasságváltás és a hanglejtés modulációjának használatában rejlő kommunikációs lehetőségek megfigyelése és alkalmazása.
Mozgóképkultúra és médiaismeret: Fejlesztő- és szinten tartó verbális és nem verbális Megjelenő konfliktusok, kommunikációs gyakorlatok. viselkedési módok és megoldások tudatos kritikai Szándékos és tudatos nyelvi választások, kifejezésmódok: elemzésén, illetve a felismerése és használata dramatikus tevékenységekben. valóságismereten alapuló Egyéni stílus, karakter, státusz, érzelem ábrázolása nyelvi és szövegalkotási gyakorlatok. A korosztály sajátosságainak gesztusnyelvi eszközökkel. megfelelő, rövid, árnyalt és pontos fogalmazásra törekvő A különféle beszédműfajok és a hatáskeltés eszközeinek médiaszövegek létrehozásának alkalmazása a gyakorlatok során. előkészítése és azok kivitelezése. A média jellemző kifejezésmódjainak megjelenítése dramatikus tevékenységekben. Ének-zene: 4
A tánc- és mozgásszínházi technikák alapjai (fizikai koncentrációt, testtudatot fejlesztő gyakorlatok, kiscsoportos és csoportos együttműködést igénylő mozgásgyakorlatok).
A zenei mondanivaló verbális kifejtése vagy más művészeti ág kifejezési eszközeibe való átkódolása.
A konkrét és absztrahált mozgás közötti különbség tudatosítása.
Ember és társadalom: Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása.
Hangulatok kifejezése mozgással/tánccal. Stílus, jellem ábrázolása mozgással/tánccal.
Életvitel és gyakorlat: Véleményalkotás a saját és a társak tevékenységéről, reális értékítélet megfogalmazása. Közreműködés a közösségi normák kialakításában. A társak munkájának segítőkész, együttműködő értékelése, a másoktól kapott értékelés megértése. Testnevelés: mozgásos kommunikáció Hittan: Újszövetségből apostoli levelek Koncentráció- lazítás, ritmus, tempó, hangerő, hangmagasság, szünet, Kulcsfogalmak/ hanglejtés, térérzékelés, stílus, testérzékelés, hangulat, érzelem, gesztus, fogalmak mimika, egyensúly.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Rögtönzés és együttműködés
Órakeret 7 óra
Alapszintű improvizációs képesség. Az improvizációs munkaformák ismerete. Figurák, karakterek mozgásos-táncos rögtönzésekben történő ábrázolása. Improvizációk elemző értékelése.
Az aktív, tudatos és tevékeny részvétel csoportos tevékenységekben. Fejlődés karakterek mozgásos-táncos rögtönzésekben történő megjelenítésében. Növekvő intenzitású és mélységű részvétel A tematikai egység szerepjátékokban, csoportos improvizációkban. A megismert nevelési-fejlesztési munkaformák tudatos és kreatív alkalmazása. A dramatikus céljai tevékenységek elemző megbeszélése, önálló véleményalkotás. Együttműködés, segítőkészség, szolidaritás, szociális és emocionális érzékenység fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények 5
Kapcsolódási pontok
Improvizáció a tanár által megadott téma vagy fogalom,(irodalmi alkotások, történetek), a tanulók által közösen kidolgozott cselekményváz (jelenetváz) alapján. Az improvizáció elemző és értelmező megvitatása. Némajátékos és szöveges improvizációk (pl. mozdulatra, hangeffektusokra, tárgyakkal), hétköznapi élethelyzetek felidézése mozgással és beszéddel, szituációs játékok (pl. befejezetlen történetre, fotóra, filmre, képzőművészeti alkotások reprodukcióival, a szereplők jellegzetes vonásainak megadásával).
Magyar nyelv és irodalom: Testbeszéd, gesztusnyelv, mimika kódolása és dekódolása. Szövegtan (szövegalkotás, szövegszerkesztés, a szöveg szerkezete), korstílusok, stílusirányzatok.
Mozgóképkultúra és médiaismeret: Átélt, elképzelt, hallott esemény Improvizáció a megismert kifejezési formák összefűzésével, mozgóképi vagy más médiaszöveggel történő illetve alkotó jellegű alkalmazásával. megjelenítésének megtervezése, Különféle konkrét és metaforikus kifejezőeszközök tudatos kivitelezése egyszerű alkalmazása (pl. szituációs játékok hangeffektusokra, vázlat eszközökkel. megadásával, a valódi érzelmek kimondásának tiltásával). Ember és társadalom: Mások érvelésének Hétköznapi helyzetek megjelenítése és értelmezése; látott vagy hallott történetek feszültségteli jeleneteinek felidézése összefoglalása és figyelembevétele. A kiscsoportos improvizációkban. véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont Spontán és előkészített mozgásos improvizáció adott zene, gazdagítása, továbbfejlesztése. téma vagy fogalom alapján. Különböző emberi Rövid, mozgásos etűdépítés és különféle feltételekre alapozó magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, improvizációk (pl. versek által keltett hangulatokra épülő elemzése. improvizációk, szimbolikus mozgásokból építkező Bibliai szövegek feldolgozása. improvizációk, zenés etűdök indulatok, hangulatok, érzelmek megadásával). Életvitel és gyakorlat: Feladatvállalás, a helyzetnek megfelelő aktivitás, tudatosan kialakított együttműködés, kompromisszumkészség és felelősség a közös munkában. Stílus, karakter, viszonyok, feszültség, státusz, kontraszt, harmóniaKulcsfogalmak/ diszharmónia, fokozás, variáció, arányosság, hatás, kiscsoportos és egész fogalmak csoportos improvizáció.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása
Órakeret 10 óra
Alapvető dramaturgiai, drámaszerkezeti, műfaji fogalmak ismerete és használata, ezek értő alkalmazása, mint pl. gondolatkövetés, mímes játék, levél, telefonbeszélgetés, állókép, monológ.
A tematikai egység A dramaturgiai, műfaji fogalomtár bővítése. Az alapvető színházi nevelési-fejlesztési műfajok felismerése. Különféle színházi korszakok, stílusok és műfajok 6
céljai
felismerése és jellegzetességeik megfogalmazása. A színház és dráma jellemző műfaji jegyeinek azonosítása. Alapszintű dramaturgiai fogalomkészlet használata.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Dramatikus formanyelvi elemek összefűzése, egymásra Műalkotások elemzésének, építése a kívánt tartalom kifejezése érdekében. megközelítésének lehetőségei, módszerei. A kompozíció A színpadi hatáselemek, egyes színházi stílusok, színházi meghatározó elemeinek műfajok jellemző jegyeinek azonosítása és alkalmazása saját megismerése (pl. tematikus játékokban. szerkezet, tér-és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet Különböző drámás konvenciók, (pl. állókép, belső hangok, és változása.) „forró szék”, stb.), színházi tevékenységek alkalmazása az improvizációkban és jelenetekben, a figurateremtés Rajz és vizuális kultúra: folyamatában. A vizuális nyelv eszközeinek komplex értelmezése. Saját és A játékok megbeszélése során a dramatikus eszközök és a mások munkájának elemzése, színházi formanyelv elemeinek értelmezése a tanult értékelése. szakkifejezések alkalmazásával. Mozgóképkultúra és A feszültségteremtés eszközeinek, valamint a díszlet, jelmez, médiaismeret: kellékek, fény-és hanghatások jelentés – és Nem lineáris szövegformák atmoszférateremtő hatásainak megfigyelése, értelmezése, elemzése. felismerése és alkalmazása dramatikus tevékenységek során. Matematika: Alkotó jellegű részvétel a közösség és a szaktanár közös Adott tárgy, elrendezés más igénye szerint a nyilvánosság (elsősorban saját közönség) nézőpontból történő számára készített egyéni vagy közös produkcióban elképzelése. (megismerkedés a felkészülés lépéseivel, a próbafolyamattal, produkció lebonyolításával). Kulcsfogalmak/ Sűrítés, feszültség, tét, fókusz, keret, kontraszt, szimbólum, hatás, jelentés, cselekmény, színházi műfajok- ,konvenciók. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Történetek feldolgozása
Órakeret 7 óra
Dramatikus kifejezésformák. Élmények feldolgozása tánc- és mozgástechnikai elemek alkalmazásával.
Érdeklődés felkeltése a kultúrtörténet, történelem iránt. A tematikai egység Dramatikus eszközök tudatos alkalmazása események, művészeti nevelési-fejlesztési alkotások feldolgozásában, megjelenítésében. Adott probléma kapcsán kérdések megfogalmazása, vita készség, céljai empátia, komplex látásmód fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Jeles alakokhoz, eseményekhez, korszakokhoz tartozó 7
Kapcsolódási pontok Tudomány- és
művészettörténeti korszakok jeles alakjai, kiemelkedő eseményei (irodalom, Irodalmi művek részleteinek vagy egészének feldolgozása drámás eszköztár/dramatikus tevékenységek alkalmazásával. művészetek, matematika, természettudományok). Hittan: A Biblia Ószövetségi részei. Különböző művészeti ágakhoz tartozó műalkotások irodalmi és/vagy filmes és/vagy dramatikus és/vagy mozgásos Magyar nyelv és irodalom: adaptációja. A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más Mindennapi történetek, érzések, élmények feldolgozása kultúrák megismerésének drámajátékos tevékenységformákkal. igénye. A Biblia, mint kultúrtörténeti mű. A célirányos helyzetértékelési és döntési képesség élethelyzetek feldolgozása dramatikus tevékenységekkel.
fejlesztése a történetek feldolgozása során.
Mozgóképkultúra és médiaismeret: Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Az életkori sajátosságoknak és az elvárható tájékozottságnak megfelelő érvkészlettel és példákkal alátámasztott vita. Ember és társadalom: Történelmi jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból. Erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzetek felismerése, bemutatása. Különféle értékrendek összehasonlítása. Társadalmi, történelmi, erkölcsi problémák fölismerése, megfogalmazása, érvelések.
Sűrítés, dramatizálás, szituáció, motiváció, történet, cselekmény, adaptáció, Kulcsfogalmak/ kontraszt, akció- dikció, előzmény, valós idő- játékidő, feszültség, szorító fogalmak körülmény, válsághelyzet. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Megismerő- és befogadóképesség
Órakeret 6 óra
Színház- és drámatörténeti alapismeretek. (Nép)hagyományok alapfokú ismerete. Színházi előadások alapszintű befogadása, értelmezése.
A tematikai egység Színházi előadások elemzése színházi fogalmak alkalmazásával. nevelési-fejlesztési Váljanak képessé az előadások drámás eszközökkel történő feldolgozására. céljai 8
Ismeretek/fejlesztési követelmények Különböző színházi irányzatokat képviselő előadások (hivatásos vagy amatőr színházi társulat előadása, annak hiányában gyermek- vagy diákszínjátszó csoportok előadásainak) megtekintése. Előadások elemzése az ismert fogalomkészlet tudatos alkalmazásával, az élmények befogadását elősegítő dramatikus tevékenységformákkal az előadás felvetetette problémák további kibontása, játékban történő feldolgozása. A színészi, rendezői, dramaturgiai és egyéb tervezői munka alapszintű elemzése. Színház- és drámaelméleti ismeretek megalapozása a látott előadásokhoz kapcsolódóan (pl. a drámai műnem jellegzetességei, dramaturgiai alapfogalmak, a színházművészet összművészeti sajátosságai). Egyszerűbb tánc- és mozgásszínházi műfajok felismerése.
Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Drámafeldolgozások; drámaírói életművek ismerete. Kreatív elbeszélési és történet átírási gyakorlatok. Az epikai és drámai történet megjelenítés közötti hasonlóságok és eltérések azonosítása. Ének-zene: A zene különféle funkcióinak, megjelenésének megfigyeltetése. Rajz- és vizuális kultúra: Párhuzamok keresése az irodalom, a zene, a dráma, a film és a vizuális művészetek egyes alkotásai között; jelmez, kellék, térábrázolás, színkezelés. Média és mozgóképkultúra: Színházi közvetítések formai megoldásai.
Kulcsfogalmak/ Dramaturgiára, szcenikára, színészi játékra vonatkozó legfontosabb alapfogalmak (pl. szerkezet: szituáció, jelenet, felvonás, színész, rendező, fogalmak dramaturg, balett, pantomim, táncszínház, mozgásszínház).
A tanulók legyenek képesek a pontos önkifejezésre, a mások előtti megnyilatkozásra és együttműködésre. Növekvő intenzitással és mélységgel vegyenek részt szerepjátékokban, csoportos A fejlesztés várt improvizációkban.
eredményei a 9. évfolyam végén
A tanulók ismerjék a legfontosabb dramaturgiai, drámaszerkezeti, színházi és mozgásos- táncos fogalmakat. Tudatosan és kreatívan alkalmazzák a megismert munkaformákat. Váljanak képessé a megismert dramaturgiai fogalomkészlet használatára, színházi előadások drámás eszközökkel történő feldolgozására.
9
Drámaérettségi esetén: Kötelező színházlátogatás A dráma tantárgyból érettségizőknek 1-1 tanév folyamán legalább 2 színházi előadást kötelező megtekinteniük. Kötelező irodalom Szophoklész: Antigoné; Shakespeare: Rómeó és Júlia, Hamlet; Moliére: Tartuffe; Katona József: Bánk bán; Madách Imre: Az ember tragédiája; Csehov: Három nővér, Sirály; Molnár Ferenc: Liliom; Bertolt Brecht: Koldusopera; Örkény István: Tóték Tankönyvek, tanulási segédletek diákok részére Budai Éva: „Színház az egész világ”, Korona Kiadó – Budapest, 1994 Mohácsy Károly: Irodalom 9., 10., 11., 12. Krónika Nova Kiadó – Budapest, 2003-2006 Szakirodalom tanárok részére Előd Nóra: Drámajátékok, Másképp Alapítvány, Budapest - 1997 Gabnai Katalin: Drámajátékok gyerekeknek, fiataloknak, felnőtteknek. Bp. Tankönyvkiadó, 1987 Kaposi László: Drámafoglalkozások gyerekeknek, fiataloknak. Bp. Magyar Művelődési Intézet, Magyar Drámapedagógiai Társaság, 1999 Drámapedagógiai Magazin. A Magyar Drámapedagógiai Társaság periodikája, különszám színjátszóknak. Bp. 2004 Önmagukat író történetek – Tanári kézikönyv a tánc és dráma modul tanításához Bíbor Kiadó, Miskolc – 1991 Gabnai Katalin: Drámajáték 10-14 éveseknek Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest- 2005 Nánay István: A színpadi rendezésről Magyar Drámapedagógiai Társaság, Budapest – 1999 Peter Simhandl: Színháztörténet Helikon Kiadó, 1998 Középiskolai kötelező olvasmányok elemzése Corvina Kiadó, Budapest – 2005 Száz híres színdarab Népszava Kiadó Vállalat, Debrecen – 1989 Budai Éva: „Színház az egész világ”, Korona Kiadó – Budapest, 1994 Érettségi témakörök 1. Az ókor színháza és a görög dráma 2. A reneszánsz színház és dráma 3. A francia klasszicista színház és dráma 4. A XIX. és XX. századi magyar színház és dráma 5. Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza 6. Brecht színháza és drámái 7. Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom 8. A drámai műnem sajátosságai 9. Színházi műfajok 10. A színházi előadások létrehozásához szükséges mesterségek és feladatok 11. Drámajáték 12. Mozgás, tánc- és mozgásszínházi ismeretek 13. Bábjáték 14. Beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés
10
11
