Élet a GDP-n túl Növekedés versus fejlődés Dr. Szemlér Tamás Egyetemi docens, dékán BGF Külkereskedelmi Kar
„Gazdasági teljesítménymérések sokoldalú megközelítése” A Budapesti Gazdasági Főiskola 14. tudományos konferenciája a Magyar Tudomány Ünnepén Budapest, 2014. november 14.
Alapkérdések • „Mennyi? - Mi mennyi?” • „Mérés és mérhetőség” – Növekedés versus fejlődés
• Célok, adatok, módszerek – Elméleti lehetőségek versus gyakorlati kivitelezhetőség
• Vélt és valós korlátok Dr. Szemlér Tamás - BGF - 2014
A „Stiglitz-Sen-Fitoussi” Bizottság • Bizottság a gazdasági teljesítmény és a társadalmi haladás mérésére • Célkitűzések: – „a GDP mint a gazdasági fejlődés és a társadalmi haladás mutatószáma korlátainak beazonosítása, ideértve a mérésével kapcsolatos problémákat is” – „annak végiggondolása, hogy milyen pótlólagos információ szükséges a társadalmi haladás relevánsabb mutatószámainak előállításához” – „alternatív mérési eljárások megvalósíthatóságának megítélése, valamint a jelenleg rendelkezésre álló statisztikai információ megfelelő tálalásának megvitatása”
• Javaslatok Dr. Szemlér Tamás - BGF - 2014
Jövedelem, fogyasztás, termelés • „Az anyagi jólét értékelésénél vizsgáljuk inkább a jövedelmet és a fogyasztást, semmint a termelést” – A GDP mint mérőszám „előállításának” problémái • Alapvetően a piaci termelést méri – ennek mérésére hasznos eszköz
– Probléma: a GDP-t gyakran a jólét mérőszámaként kezelik – pedig nem az • A régóta meglévő mutatók között is vannak jobbak e célra: nettó nemzeti jövedelem, a háztartások jövedelme, ill. fogyasztása
– Kérdés: hogyan számoljuk ki és hogyan „adjuk el” az alternatív mutatószámokat? • Metodológiai és technikai problémák – nem mellékesen: különböző országokban különböző mértékben
Dr. Szemlér Tamás - BGF - 2014
Háztartások versus átlagok • „Hangsúlyozzuk a háztartások nézőpontját” – Az állampolgárok egyéni életszínvonala így jobban feltérképezhető lehet • Néha: jelentős különbség van az egy főre jutó GDP és a háztartások reáljövedelmének alakulása között
– A háztartás-központú megközelítésnek figyelembe kell vennie a szektorok közötti pénzáramlást is • Adók, kormányzati támogatások, kamatfizetés, természetbeni kormányzati szolgáltatások
– Kérdés: megvalósíthatóság és átláthatóság • Metodológiai és kommunikációs nehézségek Dr. Szemlér Tamás - BGF - 2014
Flow és stock kezelése • „A jövedelmet és a fogyasztást a gazdagsággal együtt vegyük figyelembe” – Cél: a jelenlegi és a jövőbeni jólétre gyakorolt hatások figyelembe vétele • Szükség van mérlegekre – ezekhez pedig az aktívák és passzívák átfogó számbavételére • „A gazdagság mérőszámai kulcsfontosságúak a fenntarthatóság méréséhez” – A készletek megfelelő értékelése: alapvető kérdés
– Kérdések: • A gazdasági szereplők hajlandósága a valós információk szolgáltatására • Metodológiai kérdések Dr. Szemlér Tamás - BGF - 2014
Eloszlás versus átlag • „Adjunk nagyobb hangsúlyt a jövedelem, a fogyasztás és a gazdagság megoszlásának” – Az átlag típusú mutatók mellett más, az eloszlást megvilágító jelzőszámokra is szükség van – A medián típusú jelzőszámok hasznosak lehetnek e tekintetben • A „tipikus” egyén helyzetét illetően • De információ szükséges a népesség felső és alsó rétegeiről is
– Kérdés: az elérhető információ… • …strukturálása: a jövedelem és a gazdagság együttes megoszlása – igen, de hogyan? • …tartalma Dr. Szemlér Tamás - BGF - 2014
A piacon túl • „Terjesszük ki a jövedelem mérőszámait a piacon kívüli tevékenységekre” – Alapvető lépés egy tisztább, valósabb kép felé – Probléma: az adatok kérdéses megbízhatósága, ill. koncepcionális különbségek • Egy kulcskérdés: a szabadidő értékelése
– Kérdés: hogyan lehet számszerűsíteni a preferenciák közötti (kulturális, történelmi stb. okokból fennálló) nemzetközi különbségeket • A piaci és a nem piaci tevékenységekre vonatkozóan • A szabadidőre vonatkozóan Dr. Szemlér Tamás - BGF - 2014
Az életminőség objektív dimenziói • „Az életminőség az emberek objektív feltételeitől és lehetőségeitől függ. Lépéseket kell tenni az emberek egészségi, iskolázottsági, személyes aktivitási és környezeti feltételeinek jobb feltérképezése érdekében. Különösképpen, jelentős erőfeszítéseket kell tenni robusztus és megbízható, az élettel való megelégedettséget előrejelezni képes mérőszámok kidolgozására a társadalmi kapcsolatok, a politikai véleménynyilvánítás és a bizonytalanság mérése terén” – Javasolt dimenziók: • • • • • • • •
Anyagi életszínvonal (jövedelem, fogyasztás és gazdagság); Egészség; Iskolázottság; Személyes tevékenységek, beleértve a munkát; Politikai véleménynyilvánítás és kormányzás; Társadalmi kötődések, kapcsolatok; Környezet (jelenlegi és jövőbeni feltételek); Bizonytalanság (akár gazdasági, akár fizikai jellegű).
– Kérdés: hogyan kvantifikálhatók a minőségek? • Lehetséges-e a kardinális és az ordinális szemlélet összehangolása stabil és nemzetközileg is helytálló módon? Dr. Szemlér Tamás - BGF - 2014
Az egyenlőtlenségek kimutatása • „Az életminőség jelzőszámainak minden lefedett dimenzió vonatkozásában ki kell terjedniük az egyenlőtlenségek átfogó bemutatására” – Megfelelő, külön mérőszámok szükségesek (minden egyes elemzett dimenzióra vonatkozóan) • Figyelembe kell venni a kapcsolódásokat, korrelációkat
– Kérdés: hogyan „tálalható” a jelzőszámok hosszú listája? • Egy átfogó index létrehozása megoldás lehet – de milyen súlyokkal szerepeljenek benne az egyes dimenziók?
Dr. Szemlér Tamás - BGF - 2014
A kölcsönhatások kezelése • „Fel kell mérni az egyének szempontjából az életminőség különböző dimenziói közötti kapcsolatokat, és az így nyert információt fel kell használni a különböző területekre ható politikák tervezésekor” – A különböző területek közötti interdependencia • A kumulatív hatások kezelése
– Kérdés: a gyakorlati hatásosság • Hogyan lehetséges a hatásosság olyan politikák esetében, amelyek különböző területekhez kapcsolódnak? • Integrálhatók-e az egyes területekhez kapcsolódó (és e területek érdekei alapján vezérelt) politikák? Dr. Szemlér Tamás - BGF - 2014
Aggregálás • „A statisztikai hivataloknak olyan információt kell szolgáltatniuk, amely lehetővé teszi az életminőség különböző dimenzióinak aggregálását, ezáltal különböző indexszámok megalkotását” – Szükség van egy átfogó mérőszámra • Összetett indexek (pl.: HDI; OECD Better Life Index) léteznek • További ilyenek kidolgozhatók
– Kérdések • Nemzetközi összehasonlíthatóság – A formális harmonizáció lehetséges – A tartalom tényleges harmonizációja problémásabb
• Elfogadottság – Van előrelépés
Dr. Szemlér Tamás - BGF - 2014
A szubjektív jólét vizsgálata • „Mind az objektív, mind a szubjektív jólét mérőszámai kulcsfontosságú információt nyújtanak az emberek életminőségéről. A statisztikai hivataloknak be kell építeniük felméréseikbe az emberek életértékelésére, élvezeti tapasztalataira és prioritásaira vonatkozó kérdéseket” – A szubjektív mérőszámok értékes információt nyújtanak • A ma létező – viszonylag kicsi és nem hivatalos – felmérések érdekes eredményekre vezettek
– Kérdések: • Működik-e a kis felmérések módszertana széles körű adatgyűjtés esetében is? • Fizikailag kivitelezhető-e „nagyban” és rendszeresen az adatgyűjtés? • Továbbgondolva: definiálható-e a boldogság általában? Dr. Szemlér Tamás - BGF - 2014
Fenntarthatóság • „A fenntarthatóság értékeléséhez szükség van a jelzőszámok egy világosan meghatározott együttesére. A kiválasztott jelzőszámok megkülönböztető jegye az kell, hogy legyen, hogy úgy is értelmezhetők, mint valamely alapvető „készletek” változásai. A fenntarthatóság valamilyen monetáris indexének helye van e mutatók között, de a dolgok jelenlegi állása mellett a fenntarthatóság gazdasági aspektusaira kell koncentrálnia” – A fenntarthatóság kérdése kiegészíti a jelenlegi jólét kérdését • Elkerülendő a kettő összekeverése
– Kerestetnek: olyan jelzőszámok, amelyek a jövőbeni jólét szempontjából döntő fontosságú tényezőkre vonatkoznak • Számos „készlet” • Külön-külön mérendőek, ill. átváltandóak egy pénzügyi mutatóba
– Kérdés: hogyan becsüljük fel a „készletek” értékét? • A kérdés akkor is felmerül, ha reálmennyiségekről beszélünk – Hogyan változik időben az adott „készlet” fontossága?
• Különösen problematikus a pénzügyi mutatóba való konvertálás kérdése – Hogyan mérjük a piaci értéket? Hogyan kezeljük (statisztikailag) ezen érték jövőbeni változásait (a trendek változását, ill. a rövid távú ingadozást)? Dr. Szemlér Tamás - BGF - 2014
Környezeti aspektusok • „A fenntarthatóság környezeti aspektusai külön követendőek, fizikai jelzőszámok egy jól kiválasztott együttese alapján. Különösen szükség van egy olyan jelzőszámra, amely világosan mutatja közelségünk mértékét a környezetkárosítás veszélyes szintjeihez (mint ahogy erre a klímaváltozás, vagy a tengerek lehalászása kapcsán asszociálunk)” – Pénzben való kifejezése nehéz – A fizikai mutatók különböző együtteseire van szükség • Különösen a környezet visszafordíthatatlan, ill. egyszeri változásai esetében – Pl. a klímaváltozás hatásait kifejező, világos jelzőszámok
– Kérdés: miközben a környezeti megfontolások globálisan egyre teret nyernek, jelentősek a területi különbségek is e tekintetben – hogyan lehet ez utóbbiakat csökkenteni? • Segíthetnek-e ebben (politikailag is) a megfelelő jelzőszámok? Dr. Szemlér Tamás - BGF - 2014
Hogyan tovább? • Áttörés a gondolkodásban – okok: – – – –
Meggyőző szakmai háttér Határozott politikai támogatás Részletes tervek a javaslatok gyakorlati megvalósítására Kulcsfontosságú nemzetközi szervezetek és nemzeti intézmények erős támogatása • OECD, EU, Világbank • Minisztériumok, statisztikai hivatalok
+ Egy jól megválasztott pillanat
• Nehézségek, korlátok: – Vannak – de fontos, hogy ezeket a korábbi/jelenlegi szemlélet korlátaival, problémáival vessük össze Dr. Szemlér Tamás - BGF - 2014
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Kérdések? Megjegyzések?
[email protected]
