IKTATÓSZÁM: 03-3/296-2/2013.
TÁRGY:
A PÉCSI RENDŐRKAPITÁNYSÁG BESZÁMOLÓJA PÉCS M. J. VÁROS 2012. ÉVI KÖZBIZTONSÁGI HELYZETÉRŐL, A KÖZBIZTONSÁG ÉRDEKÉBEN TETT INTÉZKEDÉSEKRŐL ÉS A 2013. ÉVI FELADATOKRÓL MELLÉKLET:
ELŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2013. MÁJUS 16-I ÜLÉSÉRE ELŐTERJESZTŐ:
DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER
AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: KORONTOS ZOLTÁN R. EZREDES
KAPITÁNYSÁGVEZETŐ ELŐADÓ:
KORONTOS ZOLTÁN R. EZREDES KAPITÁNYSÁGVEZETŐ
HIVATALI KOORDINÁTOR:
DR. BALEJ EMESE JOGTANÁCSOS
VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:
BIZOTTSÁGI TÁRGYALÁS:
AZ ELŐTERJESZTÉS SZAKMAILAG INDOKOLT: ILLETÉKES TISZTSÉGVISELŐ: DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER
TERJEDELEM: 19. OLDAL
SZÁMA:
RENDŐRKAPITÁNYSÁG PÉCS VEZETŐJE 7622 Pécs, Vargha D. u. 3. 7601 Pécs, Pf: 249. Telefon / Fax: 72/504-450; 72/504-400/13-98 BM. : 23/10-55 Fax:23/13-98 E-mail:
[email protected] Szám:02010/7649/2013.ált.
BESZÁMOLÓ
PÉCS M. J. VÁROS 2012. ÉVI KÖZBIZTONSÁGI HELYZETÉRŐL, A KÖZBIZTONSÁG ÉRDEKÉBEN TETT INTÉZKEDÉSEKRŐL ÉS A 2013. ÉVI FELADATOKRÓL
TERJEDELEM: 19. OLDAL
3
Tisztelt Közgyűlés! A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 8. § (4) bekezdése feladatként határozza meg, hogy a rendőrkapitány évente adjon számot a település közbiztonsági helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről, valamint az azzal kapcsolatos feladatokról. A beszámoló célja, hogy a közgyűlés reális képet kapjon városunk bűnügyi-, közrendvédelmi-, közlekedésbiztonsági állapotáról, a fennálló biztonsági kockázatokról, melyek ismeretében meg tudja határozni saját feladatait, tevékenységének dimenzióit. A beszámoló rendőri szemszögből ad rálátást a város közbiztonsági helyzetére, alapot teremtve a konklúziók levonásához, a tennivalók megfogalmazásához.
1. A KÖZBIZTONSÁGI HELYZET ALAKULÁSA 1.1. A BŰNÖZÉS NAGYSÁGA ÉS SZERKEZETE A Pécsi Rendőrkaptányság 2012. évi teljesítménye továbbra is egy egységes, torzulásoktól mentes mérőszámokra épülő statisztikai rendszer alapján kerül bemutatásra. A statisztikai adatok gyűjtését, feldolgozását és elemzését országosan, egységes számítógépes program segítségével, elektronikus úton a Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztálya végzi. A számszaki mutatók objektív módon adnak jellemzést egy város bűnügyiközbiztonsági helyzetéről, azonban számos szubjektív elem is befolyásolja az ott élők biztonságérzetét. Az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika alapján 2012-ben országosan 472.236 (451.371) bűncselekmény vált ismertté. Az országos számadatok emelkedésével szemben Baranya megyében 11%-kal (16.434→14.602), Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területe vonatkozásában 3%-kal mérséklődött a regisztrált bűncselekmények száma. Az országos adattár alapján Pécsett 7959 (8188) bűncselekmény vált ismertté. A regisztrált bűncselekmények az alábbiak szerint alakultak.
8188
9000
6931
8000
7959
7429 6497
7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0
2008
2009
2010
2011
2012
4
A megyében továbbra is kiemelt Pécs bűnügyi jelentősége, valamint súlyponti szerepköre, mivel az értékelt időszakban városunkra a megyei bűnelkövetés 54,5%-a koncentrálódott. A rendelkezésre álló objektív adatok alapján megállapítható, hogy a megyén belül Pécs város illetékességi területén belül bekövetkezett 3%-os bűncselekményszám csökkenés – a jogszabályváltozásokkal járó és az értékelt időszakban továbbra is fennálló statisztika torzító körülmények tükrében – kifejezetten jó eredménynek tekinthető. Fontos elemzési tényező a lakosság lélekszámához viszonyított bűncselekményi mutató is. A tízezer lakosra jutó bűncselekmények száma országosan 474, megyei szinten 375 db volt. Pécs esetében ez a fajlagos szám 2012. évben 508, amely a 2011. évi bázisidőszak számadatához viszonyítva jóval alacsonyabb, s Pécs az elért eredménnyel a 100.000 lakosnál népesebb települések között továbbra is a kriminalitási rangsor legvégén helyezkedik el. A város bűnügyi helyzete változatlanul stabil. Ezt támasztja alá, hogy: 9 a vagyon elleni bűncselekmények számának évek óta tartó folyamatos növekedése megszűnt, s az értékelt időszakban – számos negatív társadalmi hatás ellenére gyakorlatilag a bűncselekményszám stagnálásáról számolhatok be; 9 jelentősnek mondható mértékben, 7,7%-al csökkent a közterületen elkövetett bűncselekmények száma; 9 a tárgyidőszakban lényegesen kevesebb (7→2) esetben került sor emberélet kioltására, s valamennyi elkövető, a cselekményt követő pár napon belül elfogásra került; 9 ugyancsak kedvező irányban alakult a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma, ezen bűncselekményi kategóriában 7,1%-os visszaesésről adhatok számot; 9 s a közrend elleni bűncselekmények számában is 3,2%-os mérséklődés következett be; Lényeges, hogy az ismertté vált bűncselekmények száma, tendenciája csupán egy mutatószám, amely nem egy egzakt érték, vagyis összefüggéseiből kiragadva csak egy „szám” lesz, amely mögöttes tartalom nélkül értelmezhetetlenné válik. Egy település közbiztonságának állapotát, helyzetét mindig a maga komplexitásában, sokrétűségének figyelembevételével kell vizsgálni, kiragadott példák vagy mérőszámok önálló elemzésétől el kell tekinteni. Ennek figyelembe vételével a város bűnügyi helyzetének alakulása az alábbiak szerint részletezhető: 2012. évben Pécs városában csökkent a regisztrált bűncselekmények száma. Ezen számszaki mérséklődés mellett növekedés mindössze két bűncselekményi kategóriában következett be. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (továbbiakban Btk.) XII. fejezetét felépítő „személy elleni bűncselekmények” tekintetében 22,5%-kal emelkedett ezen bűncselekmények elkövetésének száma. Növekedést konstatáltunk továbbá a lakosság szubjektív biztonságérzetét lényegesen nem befolyásoló, a Btk. XV. fejezetében nevesített „az államigazgatás az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények” bűncselekményi kategóriában. Az értékelt időszak egyik legkiemelkedőbb eredménye - még ha a statisztikai számadatok ezen jelentőséget nem is emelik ki megfelelő mértékben -, hogy a Btk. XVIII. fejezetében összefoglalt „vagyon elleni bűncselekmények” számát sikerült a bázisidőszakban elért szinten tartani, s az elkövetések számának stagnálásáról (0,7%-os emelkedés) számolhatunk be.
5
A Btk. XVI. fejezetében nevesített „közrend elleni bűncselekmények” számában 3,2%-os, a Btk. XVII. fejezetében összefoglalt „gazdasági bűncselekmények” elkövetésében 30%-os visszaesés következett be. Számottevő mérséklődés jellemezte továbbá a Btk. XIV. fejezetében szereplő „a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények”, valamint a XIII. fejezetet alkotó „közlekedési bűncselekmények” vonatkozásában is. Az előbbi kategóriában 7,1%-os, az utóbbiban 16,8%-os kedvező változás történt. De mi is eredményezte a számszaki adatok fenti fejezetek szerinti változását? A személy elleni bűncselekmények számában 22,5%-os számszaki növekedés történt. Az értékelt időszakban ezen bűncselekményi kategóriát, amely önmagában lényeges hatással van egy város bűnügyi-közbiztonsági helyzetére ambivalens állapot jellemezte. A személy elleni bűncselekmények vonatkozásában a válasz az állampolgárok toleranciaküszöbének csökkenésében, valamint túlzott önérzetének növekedésében keresendő, mivel számos olyan esetben került sor rendőri segítségkérésre, amely konstruktív kommunikációval – közhatalmi beavatkozás nélkül is – megoldható lett volna. Így ugrásszerűen megnőtt a magánlaksértések, a személyes szabadság megsértése, valamint a becsületsértések elkövetése okán indított büntetőeljárások száma. Jellemző továbbá, hogy a lakosság jelentős része látja még mindig problémájának megoldását zaklatás miatt indított büntetőeljárás lefolytatásában. Ugyan fenti bűncselekmények a jogalkotó által pönalizált magatartások, azonban az állampolgárok szemében ezen bűncselekményfajták nem meghatározóak, az emberek szubjektív biztonságérzetét, a város közbiztonságát érdemben nem befolyásolják. Megállapítható, hogy az értékelt fejezet I. címe alá tartozó „az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények valamint a III. cím által magában foglalt „a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények” körébe sorolt magatartások tanúsítása emelkedett. Míg az előbbi alig 5%-kal, az utóbbi viszont közel 43%-kal nőtt. A személyi biztonságot, biztonságérzetet leginkább determináló emberölések száma 71,4%kal mérséklődött. A 2011-es bázisév 7 esetszámát követően az értékelt időszakban két alkalommal került sor emberi élet kioltására. A statisztikai rendszer mindig a tárgyévben befejezett eljárásokat rögzíti. Ez két esettel több, mint ahogyan azt mindenki szeretné, hiszen két család vesztette el szeretett hozzátartozóját. Ugyanakkor – az objektivitás talaján maradva – ezen számszaki eredmény rendőrszakmai, valamint közbiztonsági szempontból kedvező mutatónak tekinthető, még akkor is, ha – a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságot is érintő veszteséget a média szereplői – a hírek középpontjába állítva, a város közbiztonságának katasztrofális helyzetét sulykolták annak lakosságába. Az „élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények” cím alatt összefoglalt bűncselekmények számában bekövetkezett 5,2%-os emelkedést a testi sértések számának (217→225) minimális 3,2%-os emelkedése mellett, a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (3→4) számszakilag elhanyagolható, de statisztikailag jelentős 33,3%-os
6
emelkedése, valamint a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmények (2→10) számának megötszöröződése eredményezte. A „szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények” cím alatt pönalizált magatartások elkövetésének 42,6%-os növekedését a személyi szabadság megsértésének (20→24), 20%-kal, a magánlaksértések számában bekövetkezett (10→24) közel két és félszeres, a zaklatások (145→202) 39,3%-os, valamint a becsületsértések számának (6→19) megháromszorozódása generálta. Közel a felére esett vissza a visszaélés személyes adattal (7→3), valamint a rágalmazás (9→4) miatt indított eljárások száma. A kategórián belüli két legközpontibb bűncselekmény számadatait táblázatos formában is bemutatjuk. Emberölés Testi sértés
2008. 2 209
2009. 2 226
2010. 11 249
2011. 7 217
2012. 2 225
Az államigazgatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekményeknél közel 32%-os növekedést regisztráltunk. Jelentősen nőtt az „igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények” valamint a „közélet tisztasága elleni bűncselekmények” cím alatt összefoglalt bűncselekmények elkövetése. Az előbbiben 52,3%-os, az utóbbi kategóriában pedig tizennégyszeres emelkedés következett be. Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények számában bekövetkezett változás, a hamis vád (13→27), a hamis tanúzás (8→21), a bűnpártolás (1→3), valamint az ügyvédi visszaélés (3→5), míg a közélet tisztasága elleni bűncselekmények számának emelkedése mindössze a vesztegetések (2→29) okán indított büntetőeljárások számára vezethető vissza. Ezen bűncselekmények a jogalkotó által büntetni rendelt magatartások, azonban az állampolgárok szemében inkább irritálóak, mint meghatározóak, így az emberek szubjektív biztonságérzetét, a város közbiztonságát érdemben nem befolyásolják. A vagyon elleni bűncselekmény számában (3894→3921) az értékelt időszakban bekövetkezett 0,7%-os emelkedés, gyakorlatilag stagnálásnak tekinthető. A lopások számában, a bázisidőszakban bekövetkezett csökkenés tovább folytatódott, az értékelt időszakban 4,9%-os (1855→1765) csökkenést regisztráltunk. Visszaesett a csalások (440→379), a kifosztás (10→7), a rongálás (276→245), az orgazdaság (26→7), valamint a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (226→179) miatt indított büntetőeljárások száma. A lakosság Rendőrségbe vetett bizalmának erősödését jelzi, hogy 2012. évben gyakoribbá vált a korábban látenciában maradt bűncselekmények önkéntes feltárása, s ennek eredményeként a Pécsi Rendőrkapitányság 48%-kal több esetben folytatott sikkasztás (58→86), negyedével több esetben (4→5) hűtlen kezelés, valamint jogtalan elsajátítás (39→49) miatt eljárást. Zsarolás okán (11→20) közel kétszer annyi esetben került sor büntetőeljárás lefolytatására. A rablások (45→46) számában bekövetkezett minimális emelkedés rendőrszakmai szempontból elfogadható. Az évet a betöréses lopások számának 28%-os (861→1105) emelkedése jellemezte. Az elkövetők elfogása, illetve a hasonló jellegű bűncselekmények megelőzése érdekében az
7
érintett területeken fokozott ellenőrzések, bűnügyi akciók, portyaszolgálatok szervezésével sikerült 2013. év elején három olyan elkövetői csoportot elfogni, akik ezen bűncselekmények elkövetésével megalapozottan gyanúsíthatóak. A kategória főbb jellemzőit az alábbi táblázat mutatja be: Lopás Jármű önkényes elvétel Betöréses lopás Sikkasztás Csalás Rablás Kifosztás Zsarolás Szerzői jog megsértése Összesen:
2008. 1979 53 872 68 295 53 10 15 369 4061
2009. 1894 31 632 80 379 49 2 5 481 3789
2010. 1982 40 812 77 370 51 8 7 335 3943
2011. 1855 37 861 58 440 45 10 11 226 3894
2012. 1765 19 1105 86 379 46 7 20 179 3921
2012. évben a közrend elleni bűncselekmények számában – a bázisidőszakban bekövetkezett 46,4%-os emelkedést követően – 3,2%-os (2614→2531) mérséklődés következett be, amely nagyságát, a fejezet alábbi három alcímében konstatálható emelkedések mellett a közbizalom elleni bűncselekmények mérséklődő számadatai alakították. A köznyugalom elleni bűncselekmények 11,9%-kal, a közegészség elleni bűncselekmények száma 7,1%-kal nőtt, míg a közbiztonság elleni bűncselekmények száma közel a kétszeresére emelkedett. A fenti alcímekben összefoglalt bűncselekményszám emelkedése mellett 6,8%kal esett vissza a közbizalom elleni bűncselekmények elkövetése. A kategóriát vizsgálva elsőként az I. cím alatt összefoglalt közbiztonság elleni bűncselekmények számának megduplázódása (14→30) érdemel kiemelést. Ezen bűncselekményi kategóriában megháromszorozódott a közveszély okozás (1→3), valamint közel másfélszeresére nőtt a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (5→9) miatt folytatott eljárások száma. Ezek a számszakilag mérsékelt eredmények generálták a statisztikai adatok ugrásszerű emelkedését. A II. cím alatt szerepeltetett köznyugalom elleni bűncselekmények közül a közveszéllyel fenyegetés (2→7) három és félszeres, garázdaság (199→222) okán 11,6%-kal, míg közokirathamisítás elkövetése miatt 28%-kal növekvő eljárásszám mellett, 13,3%-kal csökkent az önbíráskodás miatt lefolytatott büntetőeljárások száma. A kategórián belül mérséklődés jellemezte a magánokirat-hamisítás (383→347), valamint a visszaélés okirattal (1550→1398) bűncselekmények elkövetését. A fejezetben összefoglalt bűncselekményekre jellemző, hogy elkövetésük a lakosság nagy részében inkább bosszúságot, mint tényleges félelmet okoz, s a szubjektív biztonságérzetre tényleges hatást nem gyakorol. (Gondoljunk pl. az Árkád kiürítésére, vagy az Ügyészség, Bíróság illetve az APEH épületeit érintő fenyegetésekre.) Azonban a közveszéllyel fenyegetés az a bűncselekmény melyet a Pécsi Rendőrkapitányság mindig komolyan vett és ezentúl is komolyan fog venni. Kiemelést érdemel továbbá – a felderítő munka eredményeként - a kábítószerrel visszaélések számának 6,8%-os (266→284) emelkedése.
8
Főbb tendenciák táblázatos formában: KÖZREND elleni bűncselek. - ebből garázdaság - visszaélés okirattal - visszaélés kábítószerrel - közbizalom elleni bcs. KÖZÉLET tisztasága ell. bcs. - ebből vesztegetés Összesen:
2008. 1524 141 539 141 1175 97 1 1621
2009. 1280 130 166 127 994 78 1 1358
2010. 1785 166 512 228 1355 129 6 1914
2011. 2614 199 1550 266 2113 88 2 2702
2012. 2531 222 1398 284 1969 116 28 2647
Városunkban a házasság, a család és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma (99→92) 7,1 %-kal csökkent. A fejezeten belül felére esett vissza a kiskorú veszélyeztetése (38→18), a megrontás (2→1), közel harmadával csökkent a tartás elmulasztása (40→31) valamint a szeméremsértések (13→8) elkövetése miatt indított eljárások száma. 2012. évben erőszakos közösülés elkövetése miatt mindössze négy alkalommal kellett eljárnunk, s egy esettel nőtt a szemérem elleni erőszak (4→5) miatt lefolytatott büntetőeljárások száma. A gazdasági bűncselekmények vonatkozásában tapasztalt 30%-os visszaesést főként a fejezet „gazdálkodási kötelességek és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények” címében nevesített cselekmények okán indult büntetőeljárások számának 60%-os mérséklődése generálta. Közel 20%-os csökkenés jellemezte továbbá a „pénzügyi bűncselekmények” cím alatt összefoglalt cselekmények elkövetésének számát is. Emelkedés mindössze a „pénz-és bélyeghamisítás” cím alatt pönalizált bűncselekmények számában következett be. Növekedett az áru hamis megjelölése (1→2), a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (1→16), a pénzhamisítás (15→33) valamint hamis pénz kiadása (3→5) miatt indított eljárások száma. Nagymértékű mérséklődés jellemezte a számvitel rendjének megsértése (203→60), a csődbűncselekmény (20→8), a gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása (29→14) az adócsalás (154→61), valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélések (374→362) okán indított eljárások számát. A közlekedési bűncselekmények számában közel 20%-os visszaesés következett be. Fokozott rendőri akciókkal törekedtünk az ittas vezetők számának visszaszorítására. 2012. évben harmadával csökkent az ittas járművezetések száma (142→100) és mindössze eggyel több esetben kellett közúti baleset okozása (45→46) miatt büntetőeljárást indítani. A közlekedésrendészeti ellenőrzések során a kapitányság beosztottai 8.358 esetben alkalmaztak alkoholszondát a közlekedésben részt vevő ittas személyek kiszűrése érdekében. A bázisév adataihoz képest ugyan csökkent, azonban a bűncselekményi kategóriának az ittas vagy bódult állapotban vezető személyek a szigorúbb jogi szabályozás ellenére még mindig jelentős hányadát (közel 70%) teszik ki. Ittas járművezetés
2008. 229
2009. 297
2010. 209
2011. 142
2012. 100
9
Közúti baleset okoz. Összesen:
64 346
55 402
47 256
45 187
46 146
1.2. A BŰNÖZÉS SZEMÉLYI OLDALA Az ismertté vált bűnelkövetők száma tekintetében a korábbi éveket jellemző növekedés megállt, s a tárgyidőszakban közel 7%-kal kevesebb, 2135 bűnelkövető vált ismertté. Sajnálatos tény, hogy a gyermek- és fiatalkorúak, valamint a 60 évnél idősebb elkövetők részvétele a bűnözésben változatlanul stabil, az ismertté vált bűnelkövetők közel 10 %-a (228 fő) volt fiatalkorú, míg a 60 évnél idősebb elkövetői kör (78→75) adatai gyakorlatilag stagnáltak. A regisztrált bűnelkövetők között a büntetlen előéletű személyek száma csökkent (1547), azonban aránya továbbra is magas, számuk a bűnelkövetők 72,5%-át tette ki, ugyanakkor a büntetett előéletű regisztrált bűnelkövetők visszaesői minőségére vonatkozó mérőszámok szinte mindegyikében mérséklődés következett be. A többszörös visszaeső bűnelkövetők száma 18,5%-kal (92→75), míg a visszaesőké 11%-kal (99→88) csökkent. Emelkedés mindössze a különös visszaesői kategóriában (69→76) történt. Változatlanul gondot jelentett az alkohol és a kábítószer kriminogén hatása, azonban amíg az alkoholos befolyásoltság alatt álló bűnelkövetők száma (299→273 fő) évek óta csökken, addig a kábítószer hatása alatt álló személyek bűnelkövetése tendenciózusan emelkedik (161→213 fő). BÜNTETLEN ELŐÉLETŰ
2800 2400 2000 1600 1200 800 400 0
1835
1886
BÜNTETETT ELŐÉLETŰ 2203
2290
2135
667
833
594
643
588
2008
2009
2010
2011
2012
A bűncselekmények számadatainak csökkenése mellett a természetes személy sértettek száma (4031→4140 fő) növekedett. Az értékelt időszakban a sértettek kor és nem szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult: Gyermekkorú Fiatalkorú Felnőtt korú Idős korú (60 év feletti)
2011. 92 167 2968 799
2012. 72 138 2963 961
Az idős korú sértettek sérelmére elkövetett bűncselekmények vonatkozásában megállapítható, hogy a növekedés nem egy típusbűncselekményhez köthető, hanem több bűncselekményfajta emelkedése generálta. Az időskorúak sérelmére elkövetett zaklatások (13→26) száma megkétszereződött. Két és félszeresére nőtt a sikkasztások (5→12), 56%-kal a betöréses
10
lopások (225→350), valamint 34%-kal emelkedett a készpénz-helyettesítő eszközzel visszaélések (53→71) miatt indított büntetőeljárások száma. Jelentős eredménynek tekinthető, hogy az időskorúak sérelmére elkövetett lopások száma – ha nem is jelentős mértékben de – csökkent (350→348). 2012. évben a fiatalkorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények szinte valamennyi szegmensében mérséklődés következett be, így fiatalkorú sérelmére emberölést nem követtek el, s 24%-kal esett vissza a fiatalokat érintő testi sértések száma. A kiskorú veszélyeztetése több mint felével esett vissza, s gyakorlatilag stagnált a fiatalkorúak sérelmére elkövetett lopások száma. A fiatalkorúak védelme érdekében a városvezetés azon törekvését, hogy buszjárat indításával, valamint a szórakozóhelyekkel szemben támasztott fokozott követelményekkel igyekszik védelmük biztosítására, támogatjuk. Ez utóbbi ellenőrzéssorozatban a szakhatóságok mellett a Pécsi Rendőrkapitányság is közreműködött. 2012. évben az áldozatok száma 14 fő volt. Ebből ketten emberölés, s tizenketten közlekedési baleset következtében hunytak el. A bűncselekmények megvalósulásánál, – hasonlóan a korábbi évek adataihoz – sajnos még mindig magas sértetti közrehatást kellett konstatálnunk. A rendkívüli halálesetek vonatkozásában indított eljárások számát emelkedés jellemezte, amíg 2011-ben 47, addig az értékelt időszakban 71 esetben kellett kollégáimnak eljárniuk. Sajnálatos módon 2012-ben sokkal többen (19→35) látták öngyilkosság elkövetésében problémáik megoldását. Az év folyamán 3 ismeretlen holttest esetében kellett intézkednünk, de fontos, hogy minden esetben sikerült megállapítani az elhunyt személyazonosságát. 1.3. A BŰNÖZÉS JELLEMZŐI, TERÜLETI MEGOSZLÁSA A bűnügyi helyzet pusztán számadatok tükrében történő értékelése nem mutatna reális képet Pécs város bűnügyi helyzetéről, ezért fontos néhány tendenciaszerű elkövetési mód, illetve egyéb jellemző kiemelése. ) Továbbra is jelentős problémákat okoz a hajléktalanok által elkövetett jogsértések kezelése. Pécs országosan elismert hajléktalan ellátó rendszere vonzza a városba a fedélés munkanélküli személyeket, azonban amellett, hogy igénybe veszik a magas szintű ingyenes ellátást, koldulással és bűncselekmények, szabálysértések, elkövetésével, illetve deviáns magatartással terhelik a város lakóit és hatóságait, ugyanakkor potenciális sértettjei egyes bűncselekményeknek, valamint a téli időszakban ki vannak téve a fagyhalál veszélyének is. ) Városunkban – mint a nagyvárosokban általában - változatlanul gondot okoz a trükkös lopások elkövetése. Az elkövetők célpontjai főként az egyedülálló idős emberek, akik hatósági személyekkel szemben még meglévő, feltétlen bizalmát, valamint humanitását kihasználva jutnak be a lakásokba. A bűncselekmények megelőzése érdekében a Pécsi Rendőrkapitányság munkatársai továbbra is lakossági fórumokon, bűnmegelőzési rendezvényeken személyesen, valamint a média útján kívánták felhívni az emberek figyelmét ezen alattomos bűncselekményfajta potenciális veszélyeire. ) Az internetes vásárlások általánossá válását kihasználva, új csalási módszerek jelentek meg. Ezekkel szembeni fellépés számos újszerű megelőzési program kidolgozását generálta.
11
) A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények számszakilag 6,8 %-os növekedése ugyan nem tekinthető kiugró jelentőségűnek, azonban a kábítószer megjelent, mint a bűnelkövetés egyik kriminogén jellemzője, mivel sajnálatos módon a kábítószer hatása alatt álló bűnelkövetők száma évről évre emelkedik. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy egyes időszakokban és területeken szinte mindennapossá váltak a fogyasztókkal szemben foganatosított rendőri intézkedések, melyek az érintett környéken lakók biztonságérzetének folyamatos romlásához vezethet. Szomorú tény, hogy ezen bűncselekményekkel kapcsolatban jellemzően fiatalok kerültek a Rendőrség látókörébe, akik baráti társaságban, szórakozás közben fogyasztottak valamilyen kábítószert, s virágkorát éli a világháló segítségével házhoz rendelt tisztázatlan hatóanyag tartalmú szerek, illetve dizájner drogok forgalma. A bűnözés területi megoszlását leghitelesebben a rendőrőrsök ügyforgalmi adataiból ismerhetjük meg, mivel az ismeretlen tetteses bűncselekmények döntő többsége ezeknél az alegységeknél kerül feldolgozásra.
Központi Rendőrőrs (Belváros) Kertvárosi Rendőrőrs (Kertváros) Gyárvárosi Rendőrőrs(Keleti városrész) Uránvárosi Rendőrőrs (Uránváros)
2007. 1788 1132 1048 846
2008. 1496 961 1005 1036
2009. 1368 1132 893 760
2010. 1447 1348 1245 908
2011. 1928 1542 1096 1223
2012. 2261 1372 1293 1112
A városközpont bűnügyi fertőzöttsége hagyományosan a legmagasabb. A belváros egyik meghatározó üzletközpontja egyre inkább kriminalizálódik, jellemzőek voltak a fiatalok által elkövetett bolti lopások, az elkövetés tárgya túlnyomórészt ruhanemű volt. Ugyanide köthetőek a jellemzően gyermekek, fiatalkorúak sérelmére elkövetett lopások/rablások, melyek során csupán pszichikai presszióval telefonokat és modern műszaki eszközöket tulajdonítanak el. A betöréses lopások számának emelkedése egy sajátos elkövetési módszerrel dolgozó elkövetőhöz kötődött, aki a Mecsek-oldalban található családi házakba teraszajtók kővel történő betörésével hatolt be. Ugyancsak munkát adott egy üzletekre, illetve egy alagsori tárolókra szakosodott elkövetői kör, akiket sikeresen azonosítottunk. A belváros vonatkozásában az embereket leginkább a hajléktalanok, az erőszakos koldusok, az ittas állapotban szórakozó és rongáló fiatalok, illetve illegális árusok jelenléte irritálta, amelyre célzott közterületi jelenléttel reagáltunk. Továbbra is alacsony a gépjárműfeltörések száma, s egy-egy sorozatos elkövetést leszámítva az elkövetők – a gépjárművezetők felelőtlenségét, illetve figyelmetlenségét kihasználva – inkább nyitott gépkocsikból zsákmányolnak alkalomszerűen értékeket. A felújított közterületek folyamatos célpontjai a színesfém tolvajok, valamint az ittas állapotban motiválatlanul rongáló fiatalok tevékenységének, amely cselekmények elleni hatékony fellépés nem kizárólag a Rendőrség feladata. Ezen cselekmények megelőzéséhez és visszaszorításához – a rendőri jelenléten túl – a város szervezetei között kialakított és a polgárőr egyesületeket is aktivizáló fokozott együttműködéssel reagáltunk. Kertváros a fertőzöttségi rangsorban immár harmadik éve tartja stabilan második helyét. A városrész kétes dicsőségét a gépjárműfeltörések - amely a gépjárművek szabadban történő tárolásának, valamint a tulajdonosok nemtörődömségének következménye – mellett az egyre nagyobb számban megjelenő, nyíltan kábítószert fogyasztó fiataloknak köszönheti. A városrészben jóval több ember él, mint a város más területein, így gyakoribbak a konfrontációk, illetve a hosszabb időre üresen hagyott és nem megfelelő védelemmel ellátott lakások, alagsori tárolók, valamint gépjárművek jóval több elkövetőt vonzanak. A
12
városrészben továbbra is magas a garázda jellegű magatartások, rendzavarások miatt foganatosított rendőri intézkedések száma, melyek főként a hétvégi időszakban, a szórakozóhelyek környezetében és a parkokban, tereken teszik próbára a lakók tűrőképességét. Évek óta tartó probléma, hogy az egykor népszerű bevásárlóközpont – tulajdonosi gondoskodás hiányában – a sorozatos lopások és rongálások miatt generál feladatot. Nem elhanyagolható a Pécs déli területén található kiskertes övezet védtelen bódéit érintő betörések megelőzésének, felderítésének terhe. A keleti városrész bűnügyi fertőzöttség tekintetében helyet cserélt Uránvárossal. A városrész lakóinak biztonságérzetét azonban alapvetően nem a bűncselekmények száma, vagy a statisztikai adatok determinálják. A városrész effektív, fertőzöttségi ragsorban elfoglalt helyének megfelelő objektív biztonságérzet kialakítása, valamint az ehhez szükséges társadalmi szemléletváltás túlmutat a Rendőrség erő- és eszközrendszerén, mivel a városrész lakóinak személyes biztonsága rendőri eszközökkel, módszerekkel ugyan biztosítható, azonban ennek emocionális vetülete közhatalmi eszközökkel nem kényszeríthető ki. A városrészben az év elején bontakozott ki egy lakásbetörés sorozat, melyet az elkövetők elfogásával és előzetes letartóztatásba helyezésükkel szüntettünk meg. Folyamatos rendőri feladatot jelentett az udvarokból, telephelyekről, hétvégi házakból és kertekből történő vas-, színesfémlopások elkövetése. Az év vége felé megszaporodott az időskorúak sérelmére táskakitépés módszerével történő lopások esetszáma, melyek elkövetői elfogásra kerültek. Uránváros már évek óta stabilan őrzi a bűnügyileg egyik legkevésbé fertőzött városrész címét. A városrészben található szórakozóhelyek és kollégiumok közelében továbbra is számos esetben kellett kollégáimnak rendzavarás, valamint garázda jellegű cselekmények miatt intézkedniük és jellemző a csendháborítások miatti bejelentések magas száma. Tekintettel arra, hogy a város több nagy bevásárlóközpontja az őrs területén található, így törvényszerűen gyakoribbak az alkalmi, ún. bolti lopások, valamint az áruházak parkolói a kéregetők és rendszeresen kolduló személyek „vadászterületévé” váltak, akik sokszor zaklató jelleggel próbáltak adományt kicsikarni vásárlóktól. A területen a gépjármű feltörések számát évek óta jellemző csökkenés az év végén megállt és egy típus specifikus elkövetői kör tevékenységének köszönhetően emelkedni kezdett. A bűncselekmények elkövetői koncentrált erő- és eszközrendszer alkalmazásával 2013. év elején sikeresen elfogásra kerültek. Az egyetemi városrész sajátosságaiból adódóan a kollégiumokból, albérletekből, egyetemi épületekből történő alkalmi lopások száma magas. 1.4. KÖZRENDI HELYZET, A SZABÁLYSÉRTÉSEK ALAKULÁSA A bűncselekményeken túl a szabálysértések elkövetése is befolyásolja egy város közbiztonsági helyzetét. A Pécsi Rendőrkapitányság beosztottai, Pécs város tekintetében, 2012-ben összesen 3.782 szabálysértés miatt kezdeményeztek intézkedést, s helyszíni bírság 4.301 személlyel szemben 15. 448. 000 Ft összegben került alkalmazásra. A bírósági hatáskörű szabálysértések száma 2662 volt, melyen belül 46 esetben rendzavarás, míg 134 (397) esetben garázdaság elkövetése okán volt szükség rendőri intézkedésre. Az önkényes beköltözőkkel szembeni feljelentések száma a korábbi évet jellemző mérséklődés után tovább folytatódott (9→7), s ugyancsak tovább csökkent a tiltott kéjelgés miatti intézkedések száma. Míg 2011. évben 71 alkalommal, addig 2012-ben mindössze 29 esetben kellett a tiltott kéjelgőkkel szemben feljelentéssel élnünk. Az értékelt időszakban az önkormányzati hatáskörű szabálysértések statisztikai adatait ugyancsak mérséklődés jellemezte – értelemszerűen ennek alapvető oka a törvényi
13
szabályozás megváltozása volt. A lakosság toleranciaküszöbét változatosság jellemezte. Amíg a békés egymás mellett élést nagymértékben megnehezítő csendháborítás (227→82) miatt kezdeményezett eljárások száma jelentősen lecsökkent, addig még mindig sokan érezték magukat kiszolgáltatottnak kutyával történő veszélyeztetés (44→43) szabálysértésének elkövetése miatt. A közterület rendjére érezhetően pozitív hatást gyakorolt azon önkormányzati rendelet, ami az üzletek éjszakai szeszesital árusítását korlátozta. A tulajdon elleni szabálysértések - jogalkotói akarat alapján - rendőrségi hatáskörbe történő kerülését követően csaknem megduplázódott (975→1662) a lefolytatott eljárások száma, amely az új, 2012. április 16-tól hatályba lépő szabálysértési törvény alapján jelentős terhet jelentett a Pécsi Rendőrkapitányságnak, növelve a közrendvédelmi állomány tagjainak közterületről történő elvonását, a feladatok átstrukturálását. 1.5. KÖZLEKEDÉSI HELYZET A város közlekedésbiztonsági helyzete tovább javult. 1999. óta folyamatosan csökkent a személyi sérüléssel járó balesetek száma. A baleseti adatok közül mérőszámként elsődlegesen a személyi sérülést eredményező balesetek száma a meghatározó, mivel a sérülés nélküli események vonatkozásában bejelentési kötelezettség az érintett személyek részéről nem áll fenn, így bizonyos mértékű látencia folyamatosan fenn áll. A kedvező folyamatokra az objektív felelősségre vonás jogi rendszere mellett a folyamatos közterületi rendőri jelenlét, valamint az állomány magas intézkedési aktivitása is kihatással volt, továbbá nem elhanyagolható az elmúlt években realizált forgalomszervezési és csomópont átépítési program pozitív hatása mellett, az üzemanyagárak emelkedéséből következő forgalomcsökkenés. 2012. évben a közlekedési balesetek mutatószámai tekintetében valamennyi statisztikai változás (a növekedés, a stagnálás illetve a csökkenés) megjelent. A személyi sérüléssel végződő közlekedési balesetek közül 12 esetben következett be emberélet elmúlása. A súlyos sérüléssel járó balesetek számában változás nem, míg a könnyű sérüléssel járó balesetek számában 7%-os mérséklődés következett be. Személyi sérüléses baleset - halálos - súlyos - könnyű Sérülés nélküli baleset Összes baleset
2008. 340 14 94 232 1424 1796
2009. 315 15 96 204 1448 1763
2010. 288 8 86 194 1394 1682
2011. 242 7 62 173 1104 1346
2012. 237 12 62 163 887 1124
A baleseti okok között első helyen a szabálytalan hátramenet állt. Ezt követte az elsőbbségi jog meg nem adása, a követési távolság betartásának elmulasztása, valamint a figyelmetlen vezetés. A gyorshajtás (sebesség nem megfelelő alkalmazása), mint baleseti ok immár negyedik éve nem szerepel az „élmezőnyben”, az ötödik helyre szorult vissza. A gyalogosok hibájából bekövetkezett balesetek számának (17→18) emelkedése mellett, a balesetben vétlen személyként érintett gyalogosok száma (30→18) a korábbi évekhez képest jelentősen csökkent. Itt kívánom megjegyezni, hogy a gyalogosokat érintő baleseteknél sok esetben közrejátszott a gyalogosok elsőbbségi jogukba fektetett túlzott bizalma, melynek tudatában – a mozgó gépjárművek által jelentett effektív veszély figyelmen kívül hagyásával – kívánják ezen elsőbbséget a járművezetőktől kikényszeríteni. 2012. évben bár az ittasan balesetet
14
okozó gépjárművezetők száma csökkent (69→58), a „zéró tolerancia” elvének alkalmazása ellenére az ittasság a balesetek 5%-ában még mindig közreható tényező volt. A legtöbb baleset továbbra is délután, 12-18 óra között történt (598→488). Az elmúlt év folyamán közlekedésbiztonsági szempontból a város területén az alábbi főbb problémákat tapasztaltuk: •
Pécs város úthálózata elhasználódott, jellemzőek az úthibák, kátyúk. A felújítási munkálatok sok esetben elhúzódnak, előfordul, hogy a javítandó felületeket hetekkel a kivitelezési munkálatok tényleges megkezdése előtt terelőtáblákkal, oszlopokkal jelölik meg, s ezzel a forgalmat lassítják. (Pl. az Árkád üzletház, a Buszpályaudvar előtt, illetve az Esztergár L. u. és 6.sz. főközlekedési útvonal kereszteződésében történt javítási munkálatok)
•
A város áteresztőképessége elérte maximumát, ezért 2012-ben a reggeli, valamint a délutáni órákban a csúcsforgalom idején a közlekedési dugók kialakulása – az emelkedő üzemanyagárak ellenére – általánossá vált. Amíg ez a helyzet korábban főként a 6-os sz. főközlekedési út városi szakaszán, illetve a Rákóczi úton mindkét irányban haladó forgalmat érintette, addig ez a kör az értékelt időszakban kiszélesedett, és már magába foglalja az Ágoston tér, Aradi vértanúk útja, Hungária út, Kórház tér, illetve a kertvárosi városrészbe vezető felüljárok forgalmi viszonyait is.
•
Sok esetben a forgalom lassulása miatti türelmetlenség, figyelmetlenség, valamint intolerancia vezetett sérülés nélküli balesetek bekövetkezéséhez.
•
A korábbi évekhez hasonlóan visszatérő jelleggel okozott gondot az Árkád Bevásárlóközpont Alsómalom utcai szakaszán a forgalomirányító jelzőlámpák, valamint az Árkád beléptető kapui miatt feltorlódott forgalom, amely csúcsidőben és az ünnepi időszakokban gyakorlatilag megbénította a belváros forgalmát. A problémát az áruház vezetésével együttműködve, valamint jelentős, a közterületekről elvont rendőri létszámmal sikerült időről-időre kezelnünk. Ugyanezen jellegű probléma érinti a Makay I. u-i bevásárló centrumok forgalomra gyakorolt hatását.
•
A belváros forgalmi rendjének megváltozása sok gépjárművezetőnek továbbra is problémát jelentett, főként a parkolóhelyek keresése, illetve hiánya eredményezte sok esetben a közlekedés jelentős lassulását.
2. A KÖZBIZTONSÁG ÉRDEKÉBEN TETT FŐBB INTÉZKEDÉSEK A kapitányság a rendelkezésre álló erő-és eszközrendszer felhasználásával az értékelt időszakban megfelelő szinten látta el feladatát. Az értékelt időszakban bevezetett ún. mozgóőri szolgálattal igyekeztünk a lakosság szubjektív biztonságérzetének javítására. Ez a gyakorlatban Pécs több körzetében, egyidejűleg biztosított gyalogos szolgálatteljesítést jelent, aminek rendkívül kedvező a lakossági fogadtatása, megítélése. Kiemelem a Készenléti Rendőrség pécsi alegységének területünkön teljetett szolgálatait is, amelyek részben felkérésünkre, részben önálló vezénylés formájában kerültek végrehajtásra. Tevékenységükkel koncentráltan, többször indokoltan demonstratív jelleggel növelték a közterületi jelenlétet és hatékonyan járultak hozzá a jogsértések felfedéséhez, illetve a prevenció biztosításához.
15
2012. évben erőink jelentős részét a kiemelt bűncselekmények megelőzésére, illetve felderítésére fordítottuk, amely nem jelentette azt, hogy a kisebb tárgyi súlyú, de ugyan olyan jelentőségű esetek felderítésénél biztonsági deficit keletkezett volna. A többletmunkát rendre túlszolgálat elrendelésével biztosítottuk, amihez stabil hátteret biztosított az önkormányzat által adott támogatás is. Munkánkat sorozatosan, nagy számban változó jogszabályi környezetben végeztük, amelyek közvetlen hatást gyakoroltak a napi munkavégzésünkre. Költségvetésünket a feladatorientált, de tudatosan takarékos gazdálkodásra alapozták, ami a feladataink alapvető feltételrendszerét megteremtette. Fenti lehetőségek és környezet közepette is törekedtünk a bűnügyi, közrendvédelmi és közlekedési reagáló képesség fokozására, a bűnüldözés hatékonyságának fenntartására, a forgalomszervezés, valamint a közlekedési morál javítására. 2.1. A BŰNÜLDÖZŐ MUNKA Az objektív feltételrendszer mellett a kapitányság bűnüldöző munkája 2012-ben is eredményes volt. A 2012-es évben a bűnelkövetést széleskörű komplexitás jellemezte. Az elkövetők cselekményeit a befejezettség jellemezte. Az elkövetők elszántak, a bűncselekmény elkövetésétől a kilátásba helyezett büntetés – annak súlyosságától függetlenül – sem tartja vissza őket. A területünket érintő tartós munkanélküliség, a lakosság eladósodása, elszegényedése miatt prognosztizált vagyon elleni bűncselekmények számának jelentős emelkedése elmaradt, a 0,7%os emelkedési szint elérése, a stagnálás fenntartása – ezen társadalmi krízishelyzetben – kiemelkedő eredménynek tekinthető. A lopások (betöréses lopások, gépkocsi-feltörések, valamint a besurranásos lopások) releváns része kísérleti stádiumban megrekedt, részben az öngondoskodás és vagyonvédelem okán, illetve sok esetben a látható rendőri jelenlétnek köszönhetően. A közterületen elkövetett bűncselekmények száma 7,7%-kal (1809→1669) mérséklődött, azonban a realitás az, hogy az alkohol és kábítószer által befolyásolt személyek garázda jellegű viselkedése, motiválatlan rongálása csupán rendőri módszerekkel nem akadályozható meg. Tapasztalataink alapján a fiatalkorúak körében elterjedőben vannak a bolti lopások, több fiatalkorú elkövető is elmondta, hogy iskolájukban nyílt titok, hogy sokan a belváros üzleteiben elkövetett lopásokból szereznek zsebpénzt maguknak. Fenti körülmény ismeretében kollégáim előadásokkal igyekeztek egyfajta szemléletváltást megteremteni, s a bűnelkövetés súlyosságát tudatosítani a fiatalok szemében. Azonban ismételten ki kell emelnem, hogy a jövő generációjának erkölcsi nevelése nem alapvető rendőri feladat, mi csupán segítséget tudunk nyújtani a gyermekek, illetve fiatalkorúak pozitív orientálásához. Sajnálatos, hogy Pécs város illetékességi területén az értékelt időszakban megnőtt a betöréses lopások száma, csökkentve ezzel a lakosság biztonságérzetét. A kialakult helyzethez igazodóan erő- és eszközkoncentrációra került sor, s bűnügyi portyák, figyelőszolgálatok szervezésével az értékelt időszakban kibontakozó egy, az egész város területét érintő betöréssorozat elkövetőinek felderítése, illetve elfogása volt. A Pécsi Rendőrkapitányság beosztottai által folytatott széleskörű felderítőmunka eredményeként 2013. első hónapjaiban sor került több, a bűncselekmények elkövetésével kapcsolatba hozható elkövetői csoport elfogására és előzetes letartóztatásba helyezésére.
16
A bűnüldöző munka, a bűncselekmények felderítése, az elkövetők elfogása,– segítő személyek, tanúk hiányában – egyre nehezebb, mivel az elkövetők felkészültebbek, még közvetlen bizonyítékok megléte esetén sem várható tőlük beismerő vallomás, amely nehezíti a nyomozást, illetőleg növeli az elvégzendő nyomozati cselekmények számát. Eredménye, hogy a nyomozások elhúzódnak, a nyomozók leterheltsége pedig emelkedik. A bűnügyi szolgálati ág nyomozói az elmúlt évben 1600-1800 közötti folyamatos ügyszámmal dolgoztak. Az értékelt időszakban nőtt a bűnügyi eredményesség a kapitányságon, a testi sértések, lopások, személygépjármű lopások, a rablások, a visszaélés kábítószerrel és a pénzhamisítások nyomozásában. Ugyanakkor sajnos ezen mutató csökkenő tendenciát mutatott a betöréses lopások, csalások és a garázdaságok esetében. Volt olyan bűncselekményi kategória ahol a sértetti közrehatás komolyan akadályozta a jobb eredményesség elérését. Célirányos akciók szervezésével – jelentős eredménnyel – kívántuk megszüntetni a városunkban is megmutatkozó, a mozgáskorlátozott igazolványokkal ingyenes és frekventált parkolóhelyek igénybevételéhez kapcsolódó, általános felháborodást kiváltó visszaélésszerű gyakorlatot. Hangsúlyt fektettünk az időskorú személyek védelmére, s akciókkal, valamint a társszervekkel együttműködve, megelőző tevékenység keretében törekedtünk a bűnelkövetők számára gyakori és könnyű célpontot jelentő időskorú személyek megóvására. A kapitányság bűn- és balesetmegelőzési tevékenysége évek óta magas színvonalú. Több mint 50 olyan kidolgozott és működtetett program áll rendelkezésünkre, ami a szezonális veszélyekre, illetve kor- és célcsoportokra fókuszálva segíti szakmai tevékenységünket. 2.2. KÖZBIZTONSÁGI TEVÉKENYSÉG 2012. évben a kapitányság közbiztonsági tevékenységét a közterületi jelenlét biztosításából adódó, valamint ad-hoc feladatok determinálták. Elsődleges feladatunk a közterületek biztonságának jó színvonalon tartása, az állampolgárokkal történő közvetlenebb kapcsolat kialakítása, illetve egy normalizált közlekedési helyzet fenntartása volt. A kapitányság közrendvédelmi mutatószámait szinte minden aspektusban minimális mérséklődés jellemezte. A lakossági elvárásnak megfelelő közterületi jelenlét az Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott anyagi többletforrásnak volt köszönhető, így mozgóőri szolgálattal a közrendvédelmi szempontból hangsúlyos és bűnügyileg frekventált területeken magas óraszámban tudtunk látható rendőri jelenlétet biztosítani. 2012. évben a kapitányságra 15 esetben érkezett rendőri intézkedést megkérdőjelező panasz, melyek közül egy sem volt helytálló. A rendőri intézkedésekkel szembeni panaszokat a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény alapján, a törvényes határidőn belül kivizsgáltuk. Megállapítható volt, hogy a rendőri intézkedésekre vonatkozó panaszok jellemzően állampolgártól származtak, s főként igazoltatásokhoz, előállításokhoz, közúti ellenőrzésekhez valamint helyszíni bírság kiszabásához kapcsolódtak. A panaszosok egyrészről az intézkedések jogszerűségét, másrészről az intézkedő rendőrök hangnemét kifogásolták, többször pedig a felelősségre vonás mellőzését célozták. A panaszok alacsony számából a kulturált intézkedések magas színvonalára lehet következtetni. Az intézkedések magas száma mellett a főbb közrendvédelmi mutatóinkat a hektikusság jellemezte, s 2012. évben a mutatószámok tekintetében valamennyi statisztikai változás (a növekedés, a stagnálás illetve a csökkenés) megjelent. Az elfogások (1622→1542) számának
17
csökkenése mellett, az előállítások száma (2126→2103) gyakorlatilag stagnált, míg a biztonsági intézkedések számszaki mutatja (703→789) emelkedett. A biztonsági intézkedéseket – a magas számadatok mellett – egyfajta komplex problematika is jellemzi, mivel biztonsági intézkedést magatehetetlen részeg, ellátatlan, kihűléssel veszélyeztetett hajléktalan vagy bódult, illetve ön- és közveszélyes állapotban lévő személyekkel szemben kell alkalmaznunk, s egy-egy ilyen intézkedés jogszerű végrehajtása akár több órára is elvonhatja a járőrt a közterületről. A biztonsági intézkedések számát évek óta jellemző emelkedés jelentősen emeli a járőri állomány leterheltségét, sok esetben rontva az egyéb helyszínre érkezés időszerűségét. 2012. évben a bejelentések vonatkozásában továbbra is tartotta magát az a tendencia, hogy a bejelentések jelentős hányada nem rendőri hatáskörbe tartozott, azonban ez legtöbbször csak utólag, a járőrök megjelentését követően derült ki. Intézkedéseink továbbra is több esetben nyújtottak segítséget eltűnt idős személyek vagy kiskorú gyermekek felkutatásában, kaput vagy garázst elálló jármű eltávolításában. Sok esetben az állampolgárok azért hívták a Rendőrséget, mert problémáikkal nem tudtak kihez fordulni. Természetesen kollégáim ilyen esetekben is segítséget nyújtottak a hozzájuk forduló személyeknek. 2.3. BŰN- ÉS BALESETMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉG •
2012-ben továbbra is sikeresen folytattuk a nyugdíjas korú lakosságot célzó „Ezüst évek biztonságban”, valamint „Féket az iskolai erőszakra” elnevezésű, hátrányos gyerekek részére szervezett projektjeinket. Mind a nyugdíjas egyesületek, mind az oktatási intézmények részéről jelentős érdeklődést tapasztaltunk. Az „Iskola rendőre” program keretében 25 pécsi iskolában teljesítünk iskolarendőri szolgálatot.
•
Az év első felében „A megelőzés hete” elnevezéssel bűn- és baleset-megelőzési napokat szerveztünk Pécs legnagyobb bevásárlóközpontjában. Az érdeklődők az otthon biztonsága mellett a személyi biztonság, a gépjárműbiztonság és a közlekedésbiztonság témakörében kaphattak információkat a bűncselekmények és a balesetek megelőzésére. Ennek kiegészítésére az ünnepi időszakban „Közbiztonsági Pont”-ot hoztunk létre a város több bevásárlóközpontjában, mellyel az ünnepek előtt megszaporodó alkalmi lopásokra kívántuk felhívni az állampolgárok figyelmét..
•
„107 hét” elnevezéssel a résztvevő gyermekek és szüleik nagy megelégedettségére napközis gyermektábort szerveztünk. A gyerekek hasznos a bűn- és baleset-megelőzési programok mellett kiélvezhették a nyári szabadidős lehetőségeket is, de fizikai kondíciójukon is igyekeztünk javítani.
•
„Őrmesterképző” néven indítottunk programot ősszel az óvodás korosztály számára. A program elsősorban a kicsik személyes biztonságra nevelését és a jogkövető magatartás kialakítását célozta meg.
•
A „Féket az iskolai erőszakra” elnevezésű program is több éve áll az általános iskolák rendelkezésére, igényeik szerint, rugalmasan alkalmaztuk ezt az interaktív bűnmegelőzési tréninget.
•
A Városi Baleset-megelőzési Bizottsággal történő együttműködés keretében immár 7. éve rendeztük meg a „Vezetni biztonsággal” elnevezésű vetélkedő-sorozatunkat, melyben a
18
résztvevők a korábbi közlekedési ismereteik felelevenítése mellett elsajátíthatták az újonnan bevezetett szabályokat.
3. ÖSSZEGZÉS, EGYÜTTMŰKÖDÉS, FELADATOK Törvényes, szakszerű munkánkkal hatékonyan szolgáltuk Pécs város és az illetékességi területünk településének lakóit, segítettük mindennapjaikat. Tevékenységünkkel hozzájárultunk a hozzánk látogató turisták szemében a város megítélésének javításához. Az értékelt időszakban hatékonyan működtünk közre Baranya megye közrendjének, közbiztonságának fenntartásában. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával az együttműködés konstruktív megoldáskereséssel, jó szinten zajlott. A referensi szintű munkakapcsolaton túl az élő, vezetői szintű együttműködés kölcsönösen biztosított volt. A képviselőkkel való együttműködés jellemzően a rendőrőrsök parancsnokai útján realizálódott. A kapitányság által időszakosan szervezett „Kistérségi egyeztető fórumon”, illetve „Közbiztonsági egyeztető fórumon” az Önkormányzat rendre képviseltette magát. Pécs városától kapott támogatásnak köszönhetően sikeresen fokoztuk a közterületi jelenlétet, erősítve ezzel a lakosság körében nagy megelégedettséget kiváltó „látható rendőrséget”. A Pécs Baranya Közbiztonsági Alapítvánnyal kialakított együttműködésünk is folyamatos, támogatásuk nyújtott lehetőséget a kapitányság bűn-és baleset-megelőzési munkájának hatékony ellátásához. Az elmúlt időszakban a Gyámhivatallal, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, és az Igazságügyi Szolgálattal kötött együttműködési megállapodások jelentős segítséget nyújtottak a rendőrségnek a családon belüli erőszak problémáinak kezeléséhez. Mind a járőr-, mind a bűnügyi tevékenység során hagyományos az együttműködés a Polgárőrség helyi szervezeteivel. Kapcsolatunk napi szintű, rendszeres és eredményes. Feladatellátásunkat a társszervekkel történő folyamatos együttműködés jellemzi. Együttműködünk – a teljesség igénye nélkül – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Kormányhivatal szakigazgatási szerveivel, a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, az országos- és speciális mentőszolgálatok, Misina Mentőcsoport Egyesület és a Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársaival. Itt kell megemlítenem, hogy a város intézményhálózatával, a különböző ipari, kereskedelmi létesítmények – Biokom Kft., Tüke Busz Zrt., Pannon Volán Zrt., Pannon Power Zrt., Mecsekerdő Zrt., Pécsi Tudományegyetem, Árkád Pécs Üzletközpont, Tesco Áruházak, Pécsi Sport Nonprofit Zrt. Magyar Posta, - sportegyesületek, kulturális szervezetek, civil szervezetek, oktatási intézmények képviselőivel történő együttes munkálkodás az értékelt időszakban konkrét ügyek megoldásában is realizálódott. 2013. évre tervezett kiemelt feladataink:
19
1. A bűnüldözés során elért eredmények megőrzése, a bűnözés elleni fellépésre kínálkozó lehetőségek legszélesebb körű, hatékony és gyors alkalmazása. Törekedni kell arra, hogy a büntetőeljárások során a bizonyítási eszközök a legszélesebb körben kerüljenek összegyűjtésre, rögzítésre, biztosításra, és a büntetőeljárások a lehető leggyorsabban kerüljenek befejezésére. A nyomozások elhúzódása ellen minden szükséges intézkedést meg kell tenni. 2. Súlyozottan érvényesüljön az állampolgárokat leginkább irritáló, kiemelt, illetve erőszakos bűncselekmények elleni fellépés, illetve azok nyomozási eredményességének javítása. Ezen belül kiemelt figyelmet kell fordítani a különösen veszélyeztetett korosztályok (a gyermek- és időskorúak) sérelmére elkövetett bűncselekményekre. 3. A lehetőségekhez mérten fenntartani a közterületi jelenlétet és a szervezeti egységek reagáló képességét, ezzel egyidejűleg csökkenteni kell az intézkedést igénylő helyszínen való megjelenéshez szükséges időt. A fenti feladatokkal párhuzamosan erősíteni kell a Rendőrség szolgáltató jellegét is. Tovább kell javítani az együttműködő partnerekben kialakult képet, valamint az állampolgárok Rendőrségbe vetett hitét. Ezen célkitűzésnek jelentkeznie kell az állampolgárokkal történő találkozás minden platformján. 4. Célirányos baleset-megelőzési tevékenység folytatásával, valamint rendőri akciók végrehajtásával tovább kell javítani a kialakult közlekedési morálon, fejleszteni a közlekedési kultúrát, elérni a sérüléses és jelentős anyagi kárral járó balesetek számának további csökkentését, a közlekedési szabályokat elfogadó és követő magatartás fejlesztését szolgáló rendőrségre háruló feladatok teljesítését. 5. Fel kell készülnünk a szabálysértések, valamint a büntetőjog területét érintő törvénymódosulásából adódó feladatok végrehajtására, a jogszabályok lakossággal történő megismertetésére, elfogadtatására, valamint a jogkövető magatartás elérésére. 6. Kiemelt feladat a gyülekezési jogról, valamint a sportról szóló törvény hatálya alá eső állami és egyéb nyilvános rendezvények törvényes és szakszerű biztosítása, megszervezése, a rendezvények során a törvényi előírások maximális betartatása. 7. A feladatok minél jobb megvalósítása érdekében elengedhetetlen a Rendőrkapitányság és az Önkormányzat közötti konstruktív, kölcsönös tájékoztatáson alapuló munkakapcsolat fenntartása. Pécs, 2013. április 02.
Korontos Zoltán r. ezredes rendőrségi tanácsos kapitányságvezető
