ÉKJELEKRÖL. A PÁRIZSI L É C O LE des H A U T E S -É T U D E S

RE NÉ

A

SUMÉR

LABAT

ÉS AKKÁD

ÉKJELEKRÖL A PÁRIZSI L ’É C O L E des H A U T E S -É T U D E S T A N U L M Á N Y I IG A Z G A T Ó JA M A N U E L D ’ÉPIG R A P H IE A K K A D IE N N E c. M Ü V E A LA P JÁ N BU D APESTEN i976-ban F O R D ÍT O T T A US SZERKESZTETTE dr. ZA K A R AN D RÁ S

SZATM ÁRI G A R F IE L D , N J . USA. 1976.

1976-ban: E R D É L Y

ÉVÉBEN

Kiadta: SZATMÁRI ISTVÁN P.C.SOX "H", Garfield, N.J. 07026. USA.

Készítette: TURAN PRINTING AND BINDERY P.O.BOX "H " GARFIELD. NJ.. USA 07026

a CO 'P.

s♦-1 i. Fr .1; ro &-• -=< a ö 03 w ö M d
I

*-3

iTV C^ H

A fflfigyar o ctörtán et ás a sumer nyelTtudoizÁn^ 'területén ad— dttS e l é r t erednáijBk lényegéuen nje^pnutatták,ho^y a kaukázusi sza b ir /Bubartu/,szavárd népen k sre szttll a ma^yarsá^ népi IssqpcBolatbRn á l l t a lolyarJcDs n é p é ve l,a suiuer nyelv és a magyar nyelT kö­ z ö tt p a ilg Jelentoe s z ó tá r i és n yelvB zerkezetl rokonság á l l fenn. Ennek a kapcsolatnak az irányára vonatkozólag azonban nem n d itlltek f e l eijyórtelHü bizonyító kok, A magyar rovás irfas J e le in e k a tanulmá­ nyozása már régebben f e lí ii v t a a f i g i ’clList arra a Jelenségre,hogy ezek a J e le k a eur^r é k lrá s-J e le k k e l szintén J ele n té s kapcsolatot matatnak,de ez a kapcsolat reic annyira az ékirás-Jelekkel,hanem in­ kább azok S si,k e zd 5 form áival mutat rokonságot,Az. 6 s t,n y ilv á n több népnél és a fö ld e g y rá stó l tá v o li to rllle ie in fe lt a lá lh a t ó képjelek­ t ő l cda.kltották k i a sur.erok a nádiróveesz-? adott­ ságainak Dtegfeleiben iiliveltec^ k n ek m egfelelő lelenényosség^e l e l5 szö r a képi fó rju k a t utánzó é k je le s fo g a lo iL irá B je le k e t,sz ó ta ^ e le ­ ket,hangtani k ie g é szito k fit.E zt a fo lja rja to t te tő z te be az Írás ké­ sőbbi fe jlő d é b e során az egyes hangoknak m egfelelő J e le k nagalkotáaa.EgésEen v á ra tla n u l az irástudoirány fe jlő d é s e s z o lg á lt a t o t t ada­ to kat a rra vonatkozóan,hogy a fe jlő d é s irán yát pontosabban követ­ hessük nyonKm, A rrult század végső harmadában Torraa Z s ó fia e r d é ly i Bffltgyar régésznő Tordaa vidékén nagyszáma J ele k k e l b e r a jz o lt kő i l l . agyag-darabokat ta lá lt,T íz e k v iz s g á la ta alapján m egállapitotta,h ogy k ls - á z s iP .i,e lő á z s ia i nUvelődés nyoicait b iz o n y ítjá k ezek a le le t e k . A k u ta tá st később KBzép-Burópára is k it e r je s z t e t t e és az eredinéyekr ő l szaknai kiadványaibar' és krm^ireBszuBi J elentése>i»en i s beszámolt b izo n y ítv a azt,hogy Burópit az indo-európai rllv eltB ég et megelő­ zően ~ S lő -á zsla l művelődési hat.lsok érték . Torma Z só fia eredményei­ nek ig a z i Jelentőségére azonban csa k akkor ébredt rá a v ilá g ,a m i­ kor a k o lo zsv á ri muzeum ig a zg a tó ja 1961-ben három agyag táblácskára, bukliant ásatások során és ezeken a táblákon a fe lfe d e z ő NsVlassa a folyam közi sumer ir á s je le ö ie z hasonló vésetek a t t a l á l t , A fe lfe d e z é s k ö z z é té te lé t nagy tudományos v i t a követte, melyben r é s z t v e t t Adsan P alkensteln,!!. Sz.Hud, T,Sz.paszek,V#Titov és

Bokaa taások.Az elenzéB lényegbt B orisz Parlov Így f o g l a l j a Oesse a "TatÁrlalc Üzenete* cl£ű ts^ulLjányábaa /Tahnlka — Molodazs 1 . 1973 * 1 2 .BzáBi 5 6 -6 1.old./J "A Szovjetunió TucIonányoE AlcadéiaÜJa B úgáezetl Zat^zete. laioratdrlurnárcik Bu^i^eroló^cs CiierLjiiztójí: rjlután eloibezta az öeszeg y ü j t t t t rízii'í!^ot,ez3 kre a ktvotlusz tóté B e k r e J u to tt; 1 . A tjutárlcikl táüldc&liáL h e ly i ^r-^ádtUfSzéleslcűraen el> te r je d t Irá B tíílls é g i rdnöEzc:r dar?ibjal, 2 , IvtSy tá'blác&la szSvege 3ia t 3 r.i totorcet so ro l fol,SLa0ly motíeőyczlk a DzseDdet-Tíaazr surer váro sb cl 6zánnazd " lis tá v a l" ,v a lA m lst a magyar !2 röE-laű.turtlhoz tartozó tsw e té rl ^ e c s é tta l. Az ezen táblácskán 1 c t 6 J ele k e t az 6 ra su ta t 5 J^Írásá­ v a l ellenkezS irányban k B ll o lvasn i. 4 . A f e l i r a t t a r t a lc á t /ha sujaerUl olvassul^/ oegerCB lti az ugyancsak Tatárlikon c ie g ta lá lt,fe ld a ra b o lt f á r f i t'^tom maradv^ya. 5. A h e ly i Sauí isten neve roegfelel a ctuner Uoziau ieta n nek«5 z t a tá b lá csk á t Így fo r d íto ttá k le :" A na^^yvenedik nralkodáBl évben Saua iste n szájának rittiáliB tín ToegágattUk a törzsfffnököt.ö a tiz e d ik . ■ VHáíJOsaá v á lt,h e g y csak a TordaR-Vlncsa ku ltú ra sgáaz em lék-együttesének /Tatárla,k is ide ta r to z ik / tanulmányozáBa v ih e t kDzclebb bennünekát a hároa agyagtábla re jté ly é n e k a fe ltá rá sá h o z*. A Qzerzo azután lo irJ a ,h o g y "T a tá rla k tó l 2 o k»-re van a Tordajb donibaBelseJe z á rja magába a n e o lit id? 3 zalö>él származó koraj. földnilves te le p e t.A docibon nár a icult század vége ó ta ásnak, de t e l ­ jesen még nem tá r tá k fel.M ég akkor f e lf i g y e lt e k a régészek azokra a képirásos J ele k re , aiselyek az e d é n y é r e ö é k e s z e r e p e lt e k .D g y a n ily e n J e le k e t t a lá lt a k a Tordas—s á l rokon jTjgoszj-aviai V lncsa n e o lit — k o ri tele p U lé srS l származó cserépdarabokon Í 8 ...EáBŰbb a to rd a si domb szeren csétlen IdSszaMja k e rü ltje g y pata,k,inely m eííváltoztatta madrét,csaknem te lje s e n elmosta. 1961 -ben a régészek nwr a t a lá r la k i /Tartairia/ do?*on J elen tek itieg. ■/ü.o./. A továbbiakban a szerzS elmondj a,hogy a^ ásatás végén bukkantak Tatárlakán agy gödör fene kán, mely hamcval v o lt t e le ,S a i bálvány—szobrocskákra,ten geri kagylóld)ól k é szü lt kaiparacre és a három agyafetáblácskára,amelyeket kápirásoB J e le k boritottak.lLíalle ttU k t a lá lt á k meg egy fe ln ő t t eraber s z é td a ra b o lt,é g e tt cson tjait^

■A táblácpliákat he2yi g^yagból t ó B z lt e t t é t . A J e le k e t csak az egyik old^Llra v i t t é k f» l.A z 5 s l t a t á r la ü a k IráBtechnlliáJa Igen eísyBzer'lnek blacrnyultja ra jzo s je le k e t g le s tArjcgya l k a rco ltá k b ele a nyer^ a,azután tái»lics'i:á>:at Id ézették . • .A J e le k e»lá k e z to tto k a tordas-vlTicBal cserép töredékek e l f e k a t l t e t t J e le lr é . A hasoTílóság Bokat ?nor(i.A ta tá r l'ik l Irá sb e lle á g ne»a elffznány n é lU ll J ö tt lé tr e ,h ^ e r : a VlrsES ban-tótil toltixra képirásoe IráBbellBŐgének r é s z é t a lk o tta ,a a e ly az l,k,e.V ,ávesT e(i közepén éo a V I.év9zreá e— le jé n t e r je d t e l,A Balkénon pjz elaff földrüvea te le p ü lé se k w6 q elz 1 * k.e,VI«évezrodbe3i Jelen tek meg,ezer év e lt e lt é v e l pedig már egásK D élk elet és BB^sép-Burőpa terü letén föld^Kiveléesel fo g la llra ztak *. A f ő gabonaféle az árpa v o lt.A z V.évezred végére n»gjelennek fia e lsS agyagbél v e r t házak. •/U .o./. A továbblald>ól kltU nlk,hogy a ezerző azej^lntl^totemek" t a la j donképpen kép írás-Jelek. "Ha 08 szehasonl lt j u k a n i táblácská­ ink J e l e i t azon r i t u á l i s edényen ta lá lh a tó áb rázo lásokk al,an ely a JSzBeradet-Naszrl ásatásoknál k e rü lt e l 5 , ismét szembetűnik a csodá­ la to s hELSonlóság/A suzner táblácskán lev6 elsS J e l á U a t f e j , le g in ­ kább kecskét áb rázo l, a niásodik sk D ip ló t,a hant)ad.ik nyllvánvaléan ember v a ^ egy isten ség fe j é t , a negyedik h a la t szia b o U zá l,a B ötö­ d ik J e l v a la m iféle éplttoényt,a hatodik madarat. teh á t fe lté te le & hetJük«hogy a táblácskán á b rá zo lt totev-iek; "kecske", "sto ip 1 6 ", ■dáimn" "h a l", "Blxgödör", "madár", A t a t á r la k i táblácskák toteriel iiencsak hogy megegyeznek a Etimerekkal,hanem ugyanolyan egymáeutánságban is helyezkednek e l . Ez vajon mógegy oeglepS v é le tle n volna 7Mlnden b lz o rm j^ n e m ,..a to­ temek ha^onlésága és egymás után következése a lig h a v é le tlfm ,A rra a gondolatra vezet,h o gy T atárlak és Dzsemdet-Naszr lakain ak v a llá s o s e lls p z e lé B e l egy közös tő rő l száraaznak.Eh 3iez h ason lóan ,sajátos knlcs van kezünkben a ta tá r la k i Írá sb e lisé g magfej té s éhez: bár nem tudjuk, mit Írta k , de már tudjuk,níllyen eorrendben k e ll olvasntm k.Ezért a f e l ­ ir a t o t meg le h e t fe J to n l,h a az őrajnutatcval e lle n té te s Irányban, a táblán ta lá lh a tó n y ílá s mentén o lv a s s u k .., A J e le k ezáma az egyes negyedeidben nem nagy,Ez a z t Jelentig hogy a ta tá rla J d táblácskákon ta lá lh a tó lrás,alsárcBak az archaikus Bumar Írá sb e lisé g ,id e o g ra flk u s v o lt ,t e h á t a s z ó ta g je le k és a nyelv­ ta n i mutatók még nem lé te z te k benne,A kerek tá b lá csk á ra a küvetke-

zSlLdt Ixtálc: 4- KON KA. SA. DOULA. P l. IDIM. KABA I. "A négy koxnéayző /Tcaeto/ Ssius is t e n ,a nagyeszU nemzeteéij^o tiB z te le ts r a Fje^éfi^tatt " lil a f « l l r a t írtalEoTIsíaét a ‘Tár e m lita tt DMandat-Haczari do lunientuíiral ve th e tjü k Cssza a táLlÁcstílt,arDoly azoknak a fop£5>nffknek a l i s t á j á t tartalm azza,akik a aasy n eiizetsés-csoportot ve­ z e tté k . Lehatsége a, hogy ily e n vezeto-rSpcipnok v o lt.ik Tatárlakán ia? De van más haBcmléság ie .A tatárl^ikiak reltratuktraa bauo is te n t em­ l í t i k * s a2, ibten nevét utíi'an'i;£y ál)réaolJák,rcint a BiuDarek. hát k ik volt:ak Tatárlalsa o c i la k ó i,a k ik az V.évazrod:ben "Bxuoarul* Írta k , akkor, sisikor Sumer még nem i s lé t o z a t t 7A Buoerelc a lS d e l voltakTNébány tudós úgy v é li,h o g y az 6B-euzzarek as l . k . e . X7-ZII.évezredakban le v á lta k az 3 d í Zauká^uson t ú l Ial35któl,nik0&bán nihagyták Qruriiát és Elírd is s tanba nantek. Vajon hogy tudták átad­ n i irábbelibégliket Ijólkilet-B urópa népeinek?.•• A BalM n S s i lakossága észravehatő h a tá st gyakorolt E isá z s ia kulturáJára.SilönO san J ó l nyomon követhatS kaposolatuk a V i ^ cea-T o rd tsi »tílveltséágel a karámián ta lá lh a tó kápÍrásos Jolak a la ^ Ján.Héha a viisosaivsl. te lje se n azonos J ó lak a t t a lá lt a k a legendás Trójábea / i . k . e . III,évezred, eleje/.Ugyanakkor isegjelannak ezek a ‘ a la k Zisáz&is. ruás körzateiber is .A 'ulncual irá s b o lis ó g t á v o li v is a z h& cgját tajtalvfiazaa az ő s i Eréta képtrása is.E g y e t k a l l értenünk V. T itov s z o v je t ajxheolcguB azon fe lt é t o lc z t íévol,hogy az é g ei-ten g a ri országok priiiJ.tiv Írásbóliségén ak t^ökere I.k# e. IV .évazradball B;ilkánig n y ú lik v is s z a , s tis e^^yáltalán nem a t á v o li PolyaiukBi b efo l;-ása a la t t a la ln ilt ki,m in t ahogy a zt korábban bizonyos kutatók f I té te le z té k . Uirdelihez tudni lsí»ll:a bcJ.kánl Vincsar-rüvoltség létreh o ­ z ó i az i.k « e . V.tüvo;;r'r^.lbar JTlsázyl£’: Loresctül beh ato ltak Kurdisztánba éc Huzlsztánba, ahol nlntogj' elő-sioiaprok gyeiként leteleped.tek. Eljben a körzetben ?xararosun ki^-akul “ z a Ta5p irá o o s , 56 -elám i Írá s— 1)011305,airely e^j'^aránt közel á l l a sunerhez ép a ta tá rla k lh o z l e . ' P e l\ e t? d ik a ki?vetkortetés;a sumer Irásb elip ég fe lfe d a z ffl -bárr-ennyire paraAoxornak ie heng^ik - nem a 8wir»prak vo lta k ,lia rea a Balkán lakóle^ oiíjáberí h0G;’'?r. i r ri^y^j.'ézbntnénk oea r!áskfnt,hosy &2 i .k .0 . l^ .évosrcd végére d a tá lt'le £ (j8ibb IráB beliség Suarbni • gécz^^en v á ra tla n u l ét' telJoBer k i f e j l e t t fozmában J e le s tk a s e tt? ! enBerek /aljárcsak a b?.bllúnialak/'cBRk Jó ta cltvén y o k voltalc«akik á t ­ v e t t é k a balk&ni népektől a k ép írást éa to v á b b fe jle s z te tté k a z t tfla^ B a á ./ D .o ,/ ,

e

a

d

0

DA oo

Ö-

»

X( * -»*l»«(irif tmrrtcM'l Mj«lniUI xilGk • hadk«vM. ■Mrly>bvofa irMntMimmH. ,.4Mr:i lillM te Mnavllla. A fó r.ti összohasonlitő táb lázat,m ely Perlov id é z e tt cikkében is nesJolent / 1975 / ezerepűl Badiny Jóa Ferenc könyrében ■/The Suaerian Wonáer,aiienos A ires 1974 / is a 36.o ld a lo n ,J ó l mutat­ j a a magyeir ro v á sírá ssa l megállapithaxó cejsfelolőséaoket,A z e lső v íz s z in te s sorban a z betűnél fe lt ü n t e t e t t sianér ő s-k é p jel f e j l ő ­ déstörténetének n ir.ltó t á lla p o tá t írutHtja, a harmadik sorban o t t van az Ugiila j e l e /gy betűnél/ valam int a fé lk ö r és benne a k e reszt je le mint a sumér azer. szónak ékírásos /I/ formája /^J>"/ gyökere.A le g ­ alsó sorban t a lá lju k az á ld o za ti tü zet ^tartú babot / l.b betűnél/va­ lamint a kDlő Nap k é p je lé t /l.N betűnél/. As olvasatban fe ltü n te ­ t e t t P l min'^í hant^érték szerep el a t betűnél f ü l i l l , bölcs/e ség/ je le n ­ t é s s e l.

B izto s,h o gy ?.z Írás fe jlő d é s é t sokkal szélesebb táv­ latban kellene vizsgálm jnk,hiezon ennek alapján tudunk fogalrüat a l­ kotni a beszéd ,a n y e lv ,a z e rb e ri gondolkodás fe jlő d é s é rő l is .B iz t o s , hogj'^ a tud ósítások egyes txilaásait^ lenyesve az ókor sok meglepő szak­ mai tud ásáról, n esterfo gáso kró l, kohó ip a r i, ve g yip a ri eredményekről van már eddig la isneretünk.A sumerek f e j l e t t c sa to m í^ p ité si,to ro n y - i l l v á r- és h á z é p íté s i tud ással érkeztek a Folyarközbe.Az edények,házi f e ls ze re lé se k, eazközö k,szerszánok, bútorok, n y ilio zá ró szerkezetek, a k ilin c s ,s a r u , zár,vizeraelők, z s ilip e k s tb .a z t m utatják,leleményes kézü^ gyességükíSzelleT^s találékonyságuk hosszá idők ta p a s z ta la ti tudásá­ nak alapján é p ü lt f ö l /V.ö. ;Botula Id a ' 3x:ir:erian Technology az Annual Report Smithsoniaa In s titu tio n 1959 " c,kötőtűben/. AzóI2. tö rté n t meg­ lepő f e l f e d ű zése Ízről Alexahdr Jorbovszklj / O r s z á í f ; - V i l & g , 1 9 7 6 / t u á ó s i t »

ELŐSZÓ Az asszÍTológiával kapcsolatos munkához szükséges esz­ közök egyre növekvő száma és ezek legnagyobb részének be­ szerzési nehézsége arra indított, hogy a tanulóknak és szak­ mabeli kutatóknak olyan kézikönyvet bocsássák rendelkezé­ sére, melyben sűrített form ában m egtalálhatják az akkád ékírásos szöveg olvasásához szükséges föl világosi tásokait Nem akarom azonban egyáltalán azt, hogy valaki félre­ értésben legyen azokat a határokat illetően, melyeket en­ nek a munkának a számára szándékosan megszabtam. M ert ez a jelek fejlődésének csak lényeges lépéseit adja és csak azokat az ideogram m ákat (szó-, helyesebben szótagjeleket) tartalmazza, melyeket az akkád írnokok általában használ­ tak. Ezért, noha azok bizonyos részleteit tökéletesíti vagy kiigazítja, nem tudja helyettesíteni sem, Ch. Fossey: ”1’Evolution des CAinéiformes”, sem Deimel vagy Howardy szótagjelek szótárai c. műveket. Azokat a pontosabb meg­ határozásokat, m elyeket kötelességemnek vettem fölemlíte­ ni, a hangtani értékek alkalmazási adatait vagy a szótagje­ lek sajátosságait illetően, csak tisztán jelzésként szabad föl­ használni: vagyis ez az érték kerül legsajátosabban fölhasz­ nálásra ebben a korban és ilyen szótagjel előszeretettel sze­ repel az ilyen fajta szövegekben. Részletesebb m egkülön­ böztetés, úgy vélem, több nehézséget okozott volna mint hasznot. Ahhoz tartottam m agam at, hogy ez a kézikönyv m indenekelőtt világos és gyakorlati legyen, minden jel szá­ m ára az olvasó csak egyet választhasson a neki szükséges föl világosi tások összességét iigyelembe véve. Elgondolásom szerint ez a kézikönyv eredetileg bizo­ nyos m értékig kiegészítésül kell, hogy szolgáljon annak a Szótagjegyzéknek új kiadásához, m elyet Fr. Tluireau-D angin szerkesztett. Az ő Hom ofónok ( \zonoshangzások) müve megjelenése óta különböző tudósok nagy szamu új értéket javasoltak: szükséges volt nemcsak ezek rendszeres osztá­ lyozása, hanem ezek helyességének igazolása is. Ez az a feladat, amelyre a kiváló asszírológus szentelte m agát lel­ kiismeretességével és hozzáértésével, mely ó t jellemezte. Sajnálatos módon a halál nem engedte meg neki, hogy ezt bevégezze. Ennek a kézikönyvnek a teljessége érdekében kötelez­ ve voltam annak az értéknek, melyet T hureau -D angin fű­ zött egy rendszer fönntartásához, melynek sikerült a sumerakkád átírásokba olyan szabatosságot és világosságot vinni, ami m inden tudományos m unkában nélkülözhetetlen. A kérdésnek ezt az oldalát annál kevésbé hanyagolhat­

tam el, m ert néhány tudósnál bizonyos elégedetlenség je­ lentkezett az átírás szabályaival szemben, melyek szerintük túl szigorúak voltak. Neliézményezték ugyanis, hogy ezek a szabályok elleplezik bizonyos nyelvjárási írásmcxlok sajátos arculatát. Ez a kritika, úgy érzem, nem állja meg a helyét. Bármil:>en is áll a nyelvjárás, az írás föltárja mind a pusz­ ta írásmódnak, mind a liangtannak a tényeit. Sőt T h u reau -Dangin rendszerének ésszerű alkalmazása pontosan meg­ engedi az ilyen megkülönlxiztetést, föltéve, hogy az átírás maga adja meg az elindulást a jelenségek két rendjét ille­ tően. Az írásmód pontatlansága csak a kiejtés visszautasítá­ sát árulja el. Ami azt a nehézséget illeti, mely csupán anyagi természetű és amit jelenthet a néha terjedelmes meg­ emelt számjelzések alkalmazása, ez nem látszik feliilmúlni annak az átírásnak előnyeit, mely pontosan tükríizi az ere­ deti ékírást. B árm iként is álljon a dolog, tartoztam az eltávozott M ester emlékének, hogy folytassam, ugyanabban a szellem­ ben. melyben ő dolgozott, azt a művet, melyet ő lényeges­ nek tartott tanulm ányaink előrehaladása érdekében. Köszcinettel tartoztam kortársaimnak és barátaimnak Nougayrol és Jestin uraknak a fenntartás nélküli ragaszkodásukért, mellyel engem segítettek és azért a részvételükért, melyet szívesen vállaltak az igazolás hálátlan munkájában, mely­ nek azok a jegyzetek, amik a jegyzékemet követik, alkotják bizonyító darabjait. Ezt a kézikönyvet, rmelyet először saját tanítványaim használatára terveztem, sokkal szélesebb hallgatóság is ígényli. Mégis azt kívánom, hogy ez m aradjon meg az ő szá­ mukra hűséges vezetőnek, ”tanuló társnak” , aminek erede­ tileg szántam, René L A B A T Párizs, 1948. január.

BEVEZETÉS

I. A J e le k eredete és fa jlg d é s e Aa. ó k lrá s a leg jelen tő seb b Írásrend szer,am elyet az ókorban a Zözel Keleten ha.sználtak.Neve a J e le k alalsjából s s á m a zlk , melyírk az e lsS o r ie n ta lis tá k /keletku tatók/ á l t a l ism ert szövegek­ ben,úgy lá ts z o tt,h o g y szegekből vagy ék ek b ő l,1 1 1 . ily e n alaka e le ­ mekből vannak összetevő.E ésőbb,a sokkal régibb olonányok fe lfe d e z é ­ s é v e l k itű n t,h o gy az Írásnak ez a form ája nem v o lt e lső d le g e s,h a ­ nem e lle n k e z ő le g ,fe jlő d é sé n e k végső form áját J e le n te tte .i:é g ls a hagyomány alf^^Ján fo lsrta tó la g h aszn álták e z t a k ife j e z é s t:é k lr á s a rendszer egészére. Dél-Uezopotámiában a sumerek t a lá lt á k f e l időszámítá­ sunk kezdőpontja e lő t t mintegy 35 oo-ben és e z t követően Jelentős s ik e re k e t ért^ el.Három évezred felyamán h aszn álata e lt e r je d t foko­ zatosan egész Elő-Ázslában Blámtól K ^ p adóclálg és Örményország­ t ó l Egyiptomig.Szelmek a tájaknak minden népe a^t mint a mezopotá­ m iai mllvelődés s z á l l í t ó j á t ismerte.í^gyesek,az akkádok,hurriták, az ó -e lá m ia k ,H ittltá k s t b .s a já t nyelvük á tír á s á r a használták,m ások, a kánaániak«elámiakj per zsák stb . a z t á ta la k íto ttá k és leegyszerű ­ s ít v e a s a já t használatukra uj Írásokat a lk o tta k b e lő le . Az Urukról e ln e v e z e tt korszakban /Kr, e l ő t t 35 oo körOl/ J e le n te k meg a sumerek á l t a l I r t e lső okmányok.Az Írá s akkor nagyon kezdetleged v o lt , való d l ra jzo k b ó l v o lt ösüzetéve,plktogran2nokból /kepjelekből/,m elyek maguknak a tárgyaknak a képét áb rázolták;

nád p á la a edény ■ ^

c s illa g

^ eke

hegy

“ ^dar

W

^

ns^)

sza rv

comb

fe j

Ö V nemek, stb.

Ez a r a jz mindenesetre v á z la to s,d e a v á z la t a Bzem léletesség te rllle té n marad, Zg7 van ez. például akkor Is,m i­ kor 32 lm ok. egy á l l a t |‘e jé t r a j z o lj a le,nagánaűc az állatnSLk a helyébe:

eh

eertéa szaicár ökOr b ik a r6ka,Btb. Bizonyos J e le k vonásai hagyományos J o lle g o t üiatatnaJt,mely m egtalálható a k o ra b eli vagy a z t k ö iv e tle n ü l mogelSz5 képi m űvészetben,ilyen a kéznek a r a jz a ,a t á v la t h iá n ya ,a t é r ­

b e l i kép s ík r a v e t it é s e :

kert,gyüm ölcsös föld,mez6í /öntöz 5 - á r kokkal és csatornával/

karám a Jószág szám ára,stb. Ezek m e lle tt a közvetlen ábrázolások m e lle tt a sumer Írá s b e lis é g bizonyos számú u n .’^utaló” ö s s z e té te le k e t / "é v o e a tric e s "/ i s a lk a lm a zo tt:to já s egy fekvő szárnyas m e lle tt sugaJJ.ta a lé tre h o zá s J e len tésé t,vo n a lk á k egy fé lk o r a la t t u t a lt a sö tétség re,m ely az ég b o lto za tá b ó l e s ik l e ,é s ennélfogva az é js z a ­ kára és a feketére,M ég elvontabb módon:két párhuzamos vonal Je­ le z t e a baxát és a barátság g o n d o la tá t,k é t egymást metsző vonal a különbözőséget és az e lle n sé g e ck e d é st,stb .

Sokáig a z t h itté k ,h o g y bizonyos J e le k e t t u lt e r J ie lte k sok vonalkával vnló elhalm ozással,hogy J e le zzé k annak a gondolatnak m egerősítését,m elyet ezek a J e le k k ife je z te k .E z é r t a té ve d ésért maguk a sunerek és az akkádok v o lta k fe le lő s e k , a k i i e­

zek et a je le k e t "gunu" /nyomaték/ né-vmcel n evezték,az egyszerű j e l e k m ellett,am elyekből - úgy l á t s z i k - eredtek.A valóságban ezek kezdetben liUlOnállé j e le k voltak,m elyekben a r a j z i nyoma­ té k e re d e ti r é s z le t e t á b r á z o lt: saj átos je lle g e 't,h a ln a k az Ikráa z á s á t ,e r e z e t e t ,fe jfe d ő t stb . E llentétben azzal,am i m egtörtént p éld áu l az egyip­ tomi h ie r o g lif re n d s z e rre l,a sumer k é p je l-Ír á s nem maradt v á ltozatleaa.Elég gyorsan m egváltozott és a kezdetleges ra jz o k la s sanVént fellsm erh etetlen ekké váltaJc.ügy lá t s z i k ,k é t ok támogat­ t a e z t a fe jlő d é s t,E lő s z ö r ,a z Írnokok á l t a l h aszn ált anyag,Ue2opotámiában a kő r i t k a és a pergamen megőrzése nehéz, ír á s r a fő ­ ként agyagtáblácskákat haszn áltak. Sőt a f r i s s agyagon nehéz, v o lt a pontos és kanyargós vonalak másolása és különösen a k ezd etle­ ges k ép je le k g ö rb é lé . Továbbá az Iróvessző, amikor jo b b ró l b a lra éa a lu lr ó l f e l f e l é é r in te tte az agyagot zavaró horzsolásokat ok o zo tt.A z Írnokok teh á t m egkísérelték a r a jz körvonalainak sza^kaszolo’a és szeletelőre való s z é ttö r é s é t, de még megelégedtek a f e l ü l r ő l le f e lé és b a lr ó l jobbra haladó bévéséselikel,akár te rv ­ szerűen, akár m ellékesen.N yilvánvaló,hogy a kő nem je l e n t e t t ugyan­ olyan nehézségeket a kőfaragó vé ső je számárai a k ő fe llr a t mindig i s jobban ragaszkodott a hagy0mány0ldi02,mint az agyagra Írás.D e ariTiaV a károsodásnak az árán,hogy hamarosan érth etetlen n é v á l t , fokozatosan meg k e l l e t t h a jo ln ia a fo ly ó Írá s uJ formál e lő t t . Egy második ok - a2 olvasmány irányának a v á lto ­ zá sa - k e lle tt,h o g y egyébként i s m eggyorsítsa e z t a fe jlő d é st,H a a k la ssz ik o s é k lr á s t szabályszerűen b a ls ó l Jobbra o lv a s tá k ,a le g ­ régibb emlékművek egészen más szokást bizon yítan ak .A Zeselyűstá lé n p éld á u l az Írás v íz s z in te s szeilagckba van beosztva és ami­ kor folyam atosak ezek,akkor jo b b ró l b a lra és f e l ü l r ő l l e f e l é olva^sandók-A még felism erh ető tárgyak le term észetes helyzetűkben j e ­ lennek meg;a növény v íz s z in te s als?)on,az edények a talpukon,a nö­ vények á llv a ,E z az, elrendezés e lé g sokáig megmarad a kövön,megta­ lá lh a tó Hammurapl törvénykönyvében és némely későbbi legendában. Az egész más v o lt a helyzet.N ém ely szöveg k é tsé g te le n ü l ő r z i a r é g i szo kástj de ezek r itk á k , és már nagyon korán, a Fara kor-

B z £ ü r t ó l ,a z

Í r á s t m ár v í z s z i n t e s e n

b ő l l E Ö v e tk e z e tt ,h o g 7

a

o l v a s t á k é s b a l r ó l j o b b r a .E b ­

tá r g y a l a * í f o l i v e l á t j u k

k ö r r e l b a l r a f o r g a t v a :Í g y

e ld ő lv e

k evésb ó

á b r á z o l v a , egy n e g y e d

k ife je z ő v é

v á lta k

és

e n n á lf o g v a s o k k a l fo g ék o n y ab b ak k á v á l t a k b iz o n y o s s z a b á ly o z á s sz á m á ra :

7Z 7I 4c.«T>««

rj

Amikor az akkádok a sumerektől á tv e tté k aa 6 i rá8rendszerUkat,ajaQgött már több százados fe jlő d é s á l l t . A kezdet­ le g e s ra jz o k a legtöbbször fe lism e rh e te tle n ek v o lta k és a je le k ­ nek csupán je lk é p e s érteln ü k v o lt és az Írá s v á lto z á sa i s hang­ súlyozottan sokkal nagyobb e g ysze rű síté s irányába h alad t,I'in d am e lle tt ennek a fe jlő d é sn e k a folyam ata nem v o lt egyforma.A töb­ bé kevésbé gyors á ta la k u lá s időszakára az egy helyben val6 topogás k o ra i következtek,v?^ yis a régleskedő visszah an yatláso k.A két ákkád e tn ik a i cso p o rt,a z a sszíro k és a b a b ilén ialalc egymástól külön­ á lló a n fejlő d tek,szám o s érin tk ezésü k és a b a b iló n ia ia k ja v á ra szo lg á ló tolnyomó b e fo lyá s e lle n é r e .. I t t nincsen szándékunkban tanulmányozni a sumer J e le k átalakulását.C supán megjegyezzük,hogy a kezd etleg es ra jz o k B zéttö rd elése folyamán megsokszorozták a vonalakat és az ivdaraib o k a t,m ie lő tt vállalkoztaJc voln a az á lta lá n o s e g ysze rü sité sre .A J e le k egyszerű sítésén ek a gondja az akkádoknál marad a fő sza liá ly . AnélklH,hogy a törekvések r é s z le te ib e mennénk,irJinely ir á n y íto tta ekkor az Írá s fejlő d ésó t,m egjegyezh etjü k,h o gy ez a törekvés a fe jlő d é s t abba az irányba vitte^ h ogy 1/ csökkentse az é k je le k számát miközben k ia la k it o t t a az ögyes J e le k e t:

2 / szabályozza a J e l á lta lá n o s a la k já t Y laszavezetve an­

nak

elem eit párhuzam os,vízszintes vagy merSleges vonalalcra:

3 / a Jeln ek mogszaJjJa a "ezem élyisógét" elemeinek egy J e lle g ­ ze te s r é s z é v e l, amely állandó marsul vagy le g a lá b b is pontosan f e l ­ ism erh eti, míg a J e l tö bbi ré sze ö tle ts z e rű e se tle g e s módosításo­ kat szenved e l;

4 / bizonyos mértékig J e l-c sa lá d o k a t alkosson,am i néha v é le t ­ len hasonlóságon alapul,am i azonos formát szab meg: f-^ le g ú ja b b

A

”

^

“

^ < ’

Sgy á lta lá n o s szeinpontból az a s s z ír J e l szabá­ lyosabbá,n égyszögletesebbé, merevebbé Ig yek szik v á ln i ,a lehető legjobban kiküszöbölve a mellékes vonalakat a párhuzamos ékje­ le k Javára. A b a b iló n ia i J e l e z z e l szemben haj lé konyább, finomabb maradjbizonyos kisebb elem ei mozgalmasságot,a viszon ylagos szánnak és formának bizonyos szabadságát 3r z l k meg.HüségesebU i s marad a r é g i J e l á lta lá n o s vonalához:

b a b iló n ia i

—

asB zlr

4 v -

/r

f i ►— h :« « <

,

.

t4 í-H W «

« ■«

Egyébként az elemek bizonyos elrendezése az aazBzlrok. s a j á t j a , más ok. a b a b lló n la lk é . l^y ez a b a b iló n ia i j e lc s o p o rt ,n e ly különböző jelekben közös,m egfelel az asszírban a b a b lld n la l i< ^ * ffrT a s s z ír

Í6 > 1 Hlndenesetre azonban tévedne a z ,a k i az előzők­ b ő l a z t következtetné,hogy az akkád Írá s fe jlő d é s e szig o rú sz8bbályoknak engodelnieskadett és egységes von alat követett.Ugyanab­ ban a korszakban az emb€>r g y á r á n ellentmondó uJ Itáso k at ts^aszitál.Példaképp á llja n a k I t t azok a különlegességek,m elyeket I .^ r taxerxes k é s e l szótaggyüj teméij© tartalm az. I t t a következőket táp­ lá lju k : e g y fe lő l bizonyos elemek Írásának a végsőkig való le e g y sz e rű síté s é re Irányuló tö rek v é st: T^\^*^lrnak h e ly e tt , 9 , J im á k ^ h e l y e t t , ^ i m á k h e l y e t t , im á k h elyett,^ fj^ ,^ im ak h e ly e tt ,s tb | ö sszekeverik a szomszédos fonnakat: éo ^ ^ ^

«tb, loáB felől az. ellenkező törekvés i s je le n tk e z ik ,h o g y önkényesen b o n yo lu lttá tegyen más jelfo rm ákat; - S í >—^ = 3 aí“í ^

^ >= ,Cr-

Z'íJE; jnl6kápp‘?ji téves volna f e lt ó t e le z n i, hogy (iZ7 íiílDtt kor37*ala'."k e^r -jzlcoruan és általán o san érvényegr iráeró''- f o l o l r.ec.Ner cüstad elfeledj ten i,h o gy az agyagon az é k lr ta f c l ; ’ 5i:.ápiai: ecTnáet kivető ezövegek je le li ritk á n tö !ré.''etopen hasonlói:. Min'len Irnolmak meg vsn a s a já t "kezevonáaa,aiely töblé va^y ksT<í''3'bé gcadoaitöbhé vagy kevésbé aka(^éüiDcae.

A klasB.;:lkus korban eű é k je le k egyszerű, e leaek b51 t^vő'^jiek ö ssze tfU jg w le g e u ,v íz szin te s,fe rd e jelek ,m elyek ­ nek f
>—

"iniii"

/k-jl^száj + Tf vlzí/

"könnyek,sIm i" /^^ v í z , s z e m / "növényi o la j " / ^ o la j + fa / 4 / a b o n yo lu lt je le k ,v a g y "gunxigitott" je le k ,v a g y is olyanok, amel^'ek m e lle tt gunu álL.A2 akkád korszakban a gunu csigán 1rás—elem v o lt,m e ly n é lk ü lö z ö tt minden valóságos je le n t é s t és önmagában véve nem v o lt önálló lé t e . A gunu általáb an hái'om vagy négy v íz s z in te s vonás alakjában je le n tk e z ik ,v a g y két-három függőleges vonrJLból á ll,v a g y három ferd e f e jb ő l egy é k je i f e j in ,v a g y végűi három Lum ékj VAJ e l- f e jbuox ő l: ^

• 1 ^ 4 -

gunu a

Jelhez

.

• rfrö

"

< ]■ > -

^

^^iíuntt a V - J T

«

1/

PW

"

Jelher. V

^

* • /jtt-

Meg k e l i j egyezni,hogy az akkádok nőm o r iz tá k meg v a l^ e n n y i gunxisitott J e le t,m e ly a sumer iráshan megvolt^íc t 4'2 «/> "beleolvadt az egyazeriip----- (T je ib e ,e a a b a b iló n ia ia k a okkal nagyobb számban ta r to ttá k mog a z o k a t,rln t az assztro kj ás végüJL,ez a k é t nép ner. mindig ugyanazon a módon J e le z te a gunutj a e s z ir b a b ia é n la l^ ^ J Í ,

5/ Az ö s s z e te tt és a bonyolult J e l e k között le h e t h e ly e t b iz to ­ s ít a n i bizonyos J eleknek,m elyek a nun / elemmel van­ nak negerüsitvo,m elyek továbbá k é tsé g te le n ü l flit^getlen l é t t e l és é rté k k e l rendelkezngk,de,ugy lá ts z ik ,a z összetételekben min­ den valóságos J o olentésükot lentésükot e lv e s z te tté k ; 6/ Kezdetben az ék írá so s J e le k e t e g y ik et a másik után kü lö n álló ­ an Írtá k le.M égis szórványosan találkozunk néhány J o l-k a p c so la tt a l / llg a tu rá v a l/ .E z e k azonban r it k á k és főként alacsony kor­ szakokban és J ó l m eghatározott k ifejezésekb en ;

S

S

lg), a^ -^ s ___ SZ9 le u I cid a

^

.- iJ

(■ “f - ' í í ^ » )

-n<x

^ E 2 H .V T ( - r = ^ K « '^ T

I I . A j e l e k értéke Hlnthogy a öuaer iréa lényegében"fogalom írás" v o lt ,v a ­ g y is minden j e l egy kép lévén,abban egy m eghatérozott értelm et hordozJtt| ehhez az al25>V9t5 értékliez csa tla k o z ta k a leszárm azott Jelentések,rokon je le n té s e k vagy rokonértelmü. szavak /szinonimák/ p—^ = 1^ j rílentése^széj ",d e "beszéd", "fo g ", "b e sz é ln i", " k iá lta n i" 1b , stb . f«4” "ég" és " is t e n i" ,s t b . Szén Jelontének mindegyikének term észetesen m e g felelt egy külön sző: / \ ;KA száj , INBl beszéd , Zü fo g , DÜG4 b e s z é ln i, OU k lá lta n lj ;AN éfi, DINQIH is t e n i Ulndam ellett a sumer fogalom irás-rendszer kevésbé v o lt Bzigoru,m lnt p éld áu l a k ín a i i r á 3 ,llár egy bizonyos hajlandóságot m utatott a fonetizmushoz /hanglráshoz/,vagyis a jelekÉ tm int egy­ szerű hangokat és nem mint szavakat tö re k e d e tt alkalm azni, A fo okok egyike,m ely a t i s z t a fogalom írás fe lje g y z é sé n e k e z t az e lv é t h áttérbe s z o r lto ttíi,k é ts ó g ta ls n ü l az a törekvés v o lt,h o g y bizonyos szövegek értelm ét szabatossá tegye világo san k ifeje zv én e z z e l a mondat n y elvta n i szerepét,m ely az e lső felirato kb an ,m elyek még kezdetlegesek v o lta k ,szig o rú an véve k i nem f e j e z e t t maradhatott. A prefixumok /eloképz6k/,Bz\ifflxumok /utóképzők,apagok/ és I n fir a ­ mok /belragok/ nem f e l e l t e k meg világosan egy meghatározott je ln e k sem. Hogy ezeket J e le z n i lehessen "a homonlmla /azonos alakíl,de külön­ böző je le n té sű szó/ kibúvójához k e l l e t t folyam odni,vagyis etek et p ó to ln i olyan J elek k el,m elyek n ek ,eltek in tve az értelm étől,ugyanaz a k ie j tésük v o lt , íg y az AN i g e i előképző hangtanllag k ife j ezhető v o l t a»k^ J e lle l,m e ly ,m in t lá ttu k , az "ég" Jelentésben AN-nak v o lt k ie j tendő. Amikor az akkádok kölcsönvetták a s m e re k tő l az 6 Írá s­ rendszerűket, olyan Í r á s s a l t a lá lt á k magukat szemben,mely nagyobb-r é s z t k é tsé g te le n ü l fogalom írás v o lt,d e már e l v o lt k ö telezve a fonotlzrais irányában,Ezt a hajlandóságot a fonetlznushoz az akká­ dok még Jobban nyom atékozták,anélkül,hogy lemondtak voln a bizonyos J e le k fogalom irásos h a szn á la tá ró l,S rre ők természetesen hajlandók v o lta k am iatt,m ert az ő n y e lv ü k ,fle k tá ló A a ^ g zé v á lto zta tó / és s l 1 /A szokásnak m egfelelően i t t és a következő lapokon a sumer szavakat nagy betűkkel Írju k ,a a akkád szavakat folyamatosan és alá­ húzva. Az ékezetek és a számok o sz tá ly o z á st J e lö ln e k ,lá s d később.

mulékony lévén ookkal kevésbé v o lt alkalffiaBjUiliit a sumer,mely atjglutlnáló /ragozó/ és icorev,a fogalom lráa Játékos magközeli­ té s e lr e . Annál nagyobb szabadsággal t e tté k est,m ert a J e le k é r­ té kei,m elyek a Bumerben szavakat J e l e n t e t t e k , a k k á d f ü l számá­ r a csupán egyszerű hangok v o lta k . Az Írásnak az e g yik n yelvb ő l egy másikba való átvé­ te le m indazonáltal több problémát v e t e t t fe l.B iz to s a n nama fo g a ­ lom jelek alkalm azása terén . Elég v o l t bjz akkádban az l l u " is te n i" J ó l á l t a l s u g a llt tá rg y a t vagy J e le t 1 1 1 .fogalm at o lva sn i a /sum. DDIQIE/ h e ly e tt , " s z á ja t a>-^ y ^ /sum.ZA/ h e ly e tt , k a s^ u "megfog, megtámad." a-^/sum.EUH/ h e ly e tt , a szöveg á l t a l kíván t n y e lv ta n i alakba helyezve a szó t,A szó tá r m egszerkesztéséhez az ónban, vagy i s a nyelvüknek m egfelelő hangtani é rték ek ©legendő számban való b iz to s ítá s á h o z az akkádóknak k e ttő s nohézBéggel k e l l e t t megkUzdeniök: elsősorban k itű n t,h o gy a s\amer anyag egyszerre nagyon szegény éa g y a k o rla tila g h aszn álhatatlan értékekkel v o l t z s u fo lva,Nagyon szegény v o l t abból a tényből kifolyóan ,m ert szókész­ le t e egyszótagoakbül áÜ ván nem v o lt v á lto z a to s és sok azonos alaku,d e különböző J elen tésű szavakból á l l t / A " v íz " , Á "kar", "h elyezni",A g " t i z " ,B t b .j ZU "h e ly e z n i,a la p ita n i",zÓ "enni", KD "tisz tá n a k lenni",2D^ " e l v á g " , s t b ./ | a bőség v is a o n t osak l á t ^ ssólagos,m inthogy minden esetben ezeknek a homofon /azonos hang­ zású, de e lté rő J elen tésű szó/értékek kSzűl pusztán egy i s meg tu­ d o tt f e l e l n i az akkádok számára,hogy a szóbanlevő 3zót<..got á t í r ­ já k /a.ku. s tb . / . Egyébként a kétszótagu értékek,m int p l . BüLCJH, LAGAB,DIfIGia,stb, és még inkább a még súlyosabb érték ek valójában használhatatlanok v o lta k , akár a zért,m ert ezek nagyon k iv é telesen kiürültek haszn álatba, akár mert nyilvánvalóan ö ssze fé rh e te tle n ek v o lta k a szom ita szó sze rk e ze té v e l. A nagyobb kényelem okából azakliádok teh á t az egyszótagu értékekhez ta r to ttá k magukat és e l ­ hagytak sok azonos hangzású,de e lté rő Jelen tésű értéket,D e 32 . Így rendelkezésükre visszam aradt anyag e lé g te le n lévén k ü lö n féle eljárásokhoz k e l l e t t nyulnlok,hogy a z t m egszaporitsák és a szük­ séges v á lto za to ssá g o t és hajlékonyságot b iz to s its á k j a másik nehézség,m elyet le k e l l e t t győzniök az ak-

kádóknak,oáG Bzcz^cntből adódott.Abbsn a tónyben g yö k e re ze tt, hogy hangtani Ezen5)Ontból. a kát n yelv észrevehetően különbö­ z ö t t egyn ástcl.A z akkád bizonyos han gjai nem lé t e z t e k a cu cerbün,óö Biegforditvei,Az a lá b b i tá b lá z a t lehetővé te s z i,h o g y szánba vegyük ezeket a különbségeket. M ie lő tt azonban Labat tá b lá z a tá t közölnénk,beve­ zetéskén t á lljo n i t t A is tle itn e r J ó zsef Héber nyslvtanábön közöXt tá b lá z a ta a héber hangokról és azok o sztá ly o zá sá ró l/ 1 4 , 1 ./ . A héber nyelv mássalhangzói:/hangok/ ajakh. fogközh. fogh. foghush. torokh.. h á tsó t. gégeh, la b ia - interdcn dent a ­ a lv e o la - p a la ta - v e lá r is la r in r ia lia ' lia ta lia lia g a lia zön gétl.

•i 3

zöngés zön gétl. zöngés

At(h)

^ cW

-

■n.ír(b)

—

/I n !r 1

K ’

~ID t —

—

fc d.

Q >3 T^

—

^ y ^

—

'X ^

—

szonörák, lig tű .d á k : en fatiku s

TT

—

Z;. -O'

r

Labat tá b lá z a ta a suner és akkád hangokról / I 5 .I ./ : nsássalh. SUB1^ ío c c lu s iv t á b l á i . in té r dent, prepa1 esplüZTl; dent. la ta l. (L eonor^ zfirseB ' jnerca , t P n /■OTDirárs fir r ib s it sonor., ^önsé^ rneima .

■

llk T ld . orrh, szá jh ,

all^ d LpJri l7CL. d o r1 a l.

r K

/3

-

gégeh.

P

t

K

•fc

■Z / V/ />,/> /)

b

!

vO

rttí.

/m.

/TV

f é l isag. magánh.

v e i,

a.

•2. en

p a l.

u/

ü

1 1

/tL

>

e l e ő d . S a ;náso4e.

Jegyzetek a k ie jté s h e z ; ' záró hangalak vagy hangrés-bevágás, hangürt J ele z /rnsly eltű n n i tö ro k szlk /,u g y ejtendő ki,m in t a nÓEctben a hízigBulyos vngy szig e te li) magánhangzók /be*achten/ vagy a franciában a "j*on al*un" -ben. - g ,n in d ig kemény /a fr a n c ia g?rg/. - kz GEfatikusok /t,q^(néha k-nak Írv a ), §J j e l le-yz^ rá ju k egy gégejelenE sg / h irte le n r^egállás a kirobbanás után?/,m ely k is é r i a Ezájüregben v é g b e v itt ta g o lá st./ L e h e tség e s, hogy az s a f f r ik á t a le s z /zár-réshang/; **■?./-5 ,néma fogközhangzó,m lnt az angol th- a "th in g "-ben. - s,m indig kemény,mlnt a franciában a stir. - s , j é s l t e t t s. - a,k iejten d ő ,m in t a fr a n c ia ch /chat/. - h k i ejtend ő, mint a német ch a beachten-ben. - s , kiejtendő,m int a fr a n c ia &one-b3a . - a,vö.em fatikusok. - ^ /u/, Eiássalhan^ós ou / fr a n c ia ouate/. - y /l/,m ássalhangzós i / a fr a n c ia yeux/, - u ,k iejten d ő :o u . - e ,k ie jte n d ő é. A legrégib b szövegek ó ta bizonyos akkád hangok ccupán csökevények v o lta k a gyors áta la k u lá s u tjá n ; I />e/, B />s/. - A fél-magánhangzók; w és y Igen korán hajlariosak v o l­ ta k a megsemmlsülésrajhasonlóképpen a könnyű gége-raásealhgr.gsó; ’ gyakran e ltű n t a k iejté sb e n . Bizonyos kor szakokban, némely o cclu siv / zá rt ?/ spiránssá v á lt ; b t vagy w; k -r hj t S| t - a /jegyezzük meg e z t a k i e j t é s t b , k , t , t - v ö .a héber begadkefat mássalhangzókat, melyek pont n é lk ü l sp iránsok!/. J ó lle h e t az Írás nem ő r iz t e meg a nyomait,nem le h e te t­ len,hogy az akkád Ismert néhányat a tö bbi gégehangok / h ,h ,í/ vagy hát só torokhangok /g/ közül,m elyek a szemltában közösek. Az utóbbi /'L^a.t/ két oszlopnak egybevetéséből l é ­ nyegében következik: 1 / aj! akkád nem t a l á l t a sumer Írásban semmit, ami megengedte vo ln a nekÍ,hogy pontosan á t í r j a az em fatikusokat: t,s ,q .j 2/ az ő hat spiránsának vagy rokonsilnak z , a , á , B , s , I számára nem ren d elk ezh etett m ással,csak azokkal a je le k k e l,m e ly e k a bá­ rom suDíir hangot: z , b ,S je lo ltó k 3 / v é g lil lE meg k e l l e t t elégednie az egyetlen sumer ^ -v a l, hogy l e í r j a a ' és h hangokat /ta lá n a*" és h hangokat is / .

Szék kátsógtelonU l k&ryelr.otlen iilányossások, de ön­ nek fo n to sságát neia szabad tú lo z n i.A z ,a k i s a já t anyanyolvén olvas vagy ir,nagyon i s m egelégedhetett egy "bizonyos megköz e l it é s s ö l a nyelv Írásren d szerét illetően^-^iaa Írá s s u g a ll­ j a a szavakat,még inkább akkor,ha a valóságbaai nem ad ja meg azokat, magyarázható,hogy kezdetben az akkádok csak a le g ­ kisebb Uj itá so k ra sz o rítk o zta k és leggyakrabban megelégedtek a sumer anyag íeh etö legjobb elren d ezésével.A z eaifatikusokat ille tő e n ,a z o k a t egyszerűen á t ír t á k ,a kezdőhagzét^-^éve fl^r/sleiabe, akár a zöngés,akár - sokkal ritkábban- a zöngétlen m egfelelővel: du/-^, d l / t i , ga/qá, za/sa, z í/ a i k i/ (ií, kn/íiu A véghangot il l e t ő e n ,a kérdés nem v etőd ö tt fö l,m e rt, megengedve / l. alább/,hogy a végső roássalhangzó megkLllonböztetá s nélkül le h e t e t t zöngétlen vagy zöngés,elég v o lt nekik,hogy megadják az emfatíloiP olvasás lehetőségétrag/ak/aq.,ad/-5,t/at, a^/ae/ajij, s tb , A spiránsokat ille tő e n ,te o k a t a következő raódon o szto t­ tá k f e l : 2 ,3 ,s a sumer z - v e i k e rü lt á tír á s r a I " s -el " " á ,s " s *• " " végül nem lá t t a k semrailyen nehézséget abbr«,hogy a sumer ^ egyszerre fed te az ö h és ' hangjukat /amit ők réh a mégis j e ­ l ö l t e k egy r i t k a magánhangzóval/. Alkotó e ro fe s z ité sü k fő eredménye aiz első nehézség megoldásáb^n á ll,m e ly a m e g tis z títo tt sumer sző ta g tá r szegénységéből éa hajlókonyiiág-híányábcl eredt.Hogy hiányosságukat o rvo so lják . 1/ így van az,hogy a sumer maga sohasem é re z te annak szükségeBoégét,hogy külön je le k e t alkosson az a ,o ,ö / ? / ,ü / ? / ,g / ? / , ^ g,z számára.Vö, hasonlóképpen a franciában, g ifle / g a r e ,c a r / c ir c , homme/hacae, s tb • 2 / J ó l é r t s ü k ,i t t egy hangértéknek kezdő /vagy végső/ hangzójáról van szó és nem egy szó é ró l.

az akkád Írnokok kü lö n féle eljárásokh oz folyamodta]^/: 1/ mint hangtani értékeket alkalm azták az akkád fo g a ­ lom írás je le ilíjm e g rö g z ite tt formában: id a

j e l / o ld a l’*/ h e ly e tt,a k k , idu

is a

”

/ " fa " /

"

akk. igu

e l a ^ i^ T T

"

/ " t is z t a " /

"

akk. e l l u ,s tb .

2/ egy hangtani legyező leh etősége: uii a 4 ja az ^ , e h , i h /A^<4 íf / ,s t b . m egszületését, le h e tő sé g et b iz t o s ít v a rá, A folyam at Idilönösen termekeny v o lt az JL-ben levő sumer értékek ^ -re és ^ -re történő kettéosztására* r i>re ^l i > l e , dl> de, s tb . 3/ a zöngés és zöngétlen fe lc s e r é lé s e : a kezdőhangban: baj-pá,bi> pí,tl;> dl,tu> du,da> tá,stb. a záróhangban: ab;^ap, ad>at/at/, lb>Ip, ud;>ut/tt/, ug>uk/un/ , l l g >l l k />llci/, dam^tám, s tb . 4 / a kezdő vagy végső magánhangzó vagy mássalhangzó lekopása: Sifi> s i,tám / ta>|, zum>zu /gu/ a, utg>tu 5/ az se g íts é g é v e l némely é r té k k is z é le s íté s e ,m e ly a rra v o lt szánva, hogy kényelmesen lehessen á t I m i mimmác ló v a l /-ja/ egy szónak végső hangzóját ^ e g^es szám aűLanyesetében: zum /»—/ . bum />-&^’^ "J / , s ^ ^ óasszírban/.

la lt adjuk.

1/ 3bbön a tárgyban v ö .P r. Thureau^Langlh kitűnő oldarS y lla b a lre akkadlen,Slőszó I-III,m elyn ek i t t a lén yegét 2/ A j e l a la k ja haiyeaen;

I I I , Az ékírásos szöveg o lvasása

A/ A J e le k Az akkád Irásban^^egy J e le t le h e t o lva sn i hangtanllaf^ v a g yis mint egy egyszerű, hangot kur,a z Ik-kur-ban, mát a sal-m at-ban, stb / vagy mint fo.^alomj o lo t /-^< matu "o rszág", aa^u "hesysóg",Btb,H a a J e le k legnagyobb ré sze m utatja Is e z t a k e ttő s alkalm azást,közülük némelyiknek csak hazigtanl értéke van,mások v isz o n t a szövegekben csak mint fogalom jelek ts ilá lhaték^Ezen a két lehetőségen k ív ü l egy é k lr á s l J e l egyaránt s z o lg á lh a t determlnatlvumként /szómeghatározásként/ és hangtani kiégé sz Itő k é n t. 1 / Hangtani érték ek . Gyakran m egtörténik, hogy ugyanannak a Jeln ek több értéke van /p o lifó n ia ,tö b b érté k ü ség /.V iszo n t nem rltk a ,h o g y lagyanaz az értéke van több Jeln ek Is /honofónla,o^yf ormahangzás/, Egy J e l többértéküségének több oka van.Láttuk,hogy egy aumer fogalo m jel nemcsak a kezdetleges r a j z á l t a l s u g a llt fo g a l­ mat képviseli,hanem még egy bizonyos számú k£5>csolt,rokonértelmü, le szá rm a zta to tt J e le n té s t Is /pollszém la,több. Jelentésű szd/. ,aml a s z á ja t J e le n ti / Z A / ,fe lid é z i azonkívül a fo g /ZU/, b e sz é ln i /Düö^/,beszél /IR IU /,stb.fogalm át Is,A szöveget követve, T olvasható v o lt KA,ZÜ,DU04, D íllí,s tb .-n e k la .A zo n k ívü l az e r e d e tile g különböző J e le k egyetlen Jelben kerülvén összevonásra, term észetes,hogy ez a J e l önm^ában véve ö ss z e g y ű jti az e ltű n t Je­ le k különböző é rté ke lt;BAl)>-<> k in y itn i /— < /,TIL bevé^eznl / 4— / ,s tb . Uég ha a sumer fogalom jelek több J ele n té se és bizonyos Jeleknek ö ss z e fo g la lá sa részben meg Is magyarázza az a s s z lr -b a b lló n la l Bzótagtár p o lifó n iá já t /többhangzás/,ennek m égis,úgy lá t s z i k , hogy a legfőbb oka maguk az akkádok á l t a l a lk o to tt értékek so kféleaég e. így ^ o lv a sh a tó sag-nak /a r é g i sumer érték;SAO f e j / , de aak, Bao, &ak, Sag, Baq /a sag-b ól le stá rm a a ta to tt értékek/-nak la , r 5| /uJ é rté k < résu f e j/ ,a t b , ^^ ;hur /a r é g i sumer érték;EUR ország, hegy/, qur /< knr/,mat /ak1 / term észetesen a sumerban Is /Z .A ./

kád erftdetü é rték ; n a ^ ors2ég/,^ad ^Sadu hegy/ , nBA / le s z á r ­ mazva a mát -b ó l/,la d T "^ ,sa d /leszárm azva a Sad-ből/fStb, Az érték ek egyf ormahangzása abból a tényből ered, hogy a nagyrószt egyszótagu szavakból á lló sumer n yelv számos azonos alakújáé különböző Jelentésű sz ó t tartalm azott,m elyeket term észetesen lílilönböző J e le k k e l adtak v is s z a ; A v i z /^^ / ,L kar / ^ J / ,s t b .| A B ablak / ^ W / , ÁB tehén / ^ :r/ ,B tb .j U tiz: /< /»^ ^ /f=?IT^/íU és /cTt-J^ J / iS tb . I t t Í3 az akkád értékek megszaporodása észrevehetően megnöveli aa egyformahangzást. Az akkád h a n g á r t é k é k t a r t a l m a z z á k ; a/ Qz a b c é r t é k e i t , l e s z ü k i t v e

a m agánhangzók á t í r á ­

s á r a ; a /T? , ^ T /. i / ^ / » e Bizonyos k o r s z a k o k b a n m é g i s m e g á l l S 5 ) i t h a t ó té k

a b c-B

n/s M

u / < ,m s = ,< f^ . n é liá n y k é t - b e t ü s

h a s z n á l a t a ,m e l y e k b e n ,e g y o d ü l ,a m á s s a lh a n g z ó

/,/u/8

é r­

s z á m it;

/«4-/,/a/l ZteJíI/./u/i

/^ qd^ y/l/n / 8 ^ = ^ / » / á / a / ^ / . P l . ia r-a a -ru -/ i/ a -il » ia o r u s il. Ezek a "m egtört"-nek n e ve zett J e le k 3z ábc-s folyam at fé lé n k váz­ l a t á t alkotják,am ely sohasem t e r je d t tovább. b/ n y it o t t szótagértékek: a b ,a d ,ir ,s t b .jb a ,d a ,r u ,s t b . c/ z á rt szó ta g érté kék: h a r,mur, l i h , t a r , mis,s tb . d/ kétszótagos értékek, ily e n tipusuak; ta r a , reme, p a ra , s t b ./ r it k a értékek és alacsony korszakból/ vagy fo l-fo g alo m irá so s J áték révén s z e re z té k ; s a r r u az i é a r r u - b an, amat a ti-a n a t-b a n ,alu a su -a lu -ban.stb..m elynek haszn álata még inkább k iv é te le s . f'lndazok a hangtani értékek, melyeket a szó ta g tá ra k összességének tá b lá z a ta i tartalmaznak,nem helyezhetők ugyanarra az al8^ra. ^Igyesek folyam atos használatban vannak,mások kevésbé gyakoriak;ném elyekkel minden korszakban találkozi2nk,mások csak mulékony hullámként Jelentkeznek. 2/ Fogalomirásos érték ek .-Az akkád fogalom jelek le g ­ nagyobb ré sz e term észetesen sumer als^okból ered.A szavak minden c so p o rtja :Ig e ,fő n é v ,m e llé k n é v ,e lö ljá ró s z ó ,h a tá ro z ó ,s tb .irh a tó ékli.á s s á l: kaaádu megtámad,matu o r s z á g , rabu n a g y ,^ ^ J J ia tu k iv ü l,^ ^ » -d a n n is nagyon,stb. Ezeknek a szavaknak mindegyikét olyan n y e lv ta n i forma s z e r in t k e l l o lv a s n i, amit a szöveg megüván. 1 / i t t term észetesen "k ie jté s ü " értendő /Z .A ./.

k ö vetel; ^ isaJcan a h e ly .a^ktm elh elyeztem ,sakln e l var h e lre z re , B tb.j« < U sax matl az ország királya,de<^<<< mát s a r r l a klrályriak az országaistb.U egldllönböztetüiik egyszerű fogalonj e le k e t,c e lv e k e t egyetlen j e l ad meg,és ö s s z e te tt fo g a lo m je le k e t,n e ly e t két vagy több J e l a la k i t k i.E z e k kö zö tt egyesek egy e r e d e tile g bonyolult J e le n té s t fe je z n e k k i nésu o ro szlá n ,v a g y is "hatalnas kutya" s ls u 1 6 , v a g yis h egyi szacár Alláz: KDBBjyímások,ugy lá tsz ik ,e lL e n k e z ő le g ,h o g y elemeikben minden f e l ­ bontás számára v iss z a v e z e th e te tle n e k iís a k a h e ly e tte s fe je d elem istb ./ Ezek m e lle tt a szabályos fogalom jelek m e lle tt akká­ dok néha h aszn áltak á l-fo g a lo m je le k e t,megmerevedett és v á lt o z a t ls r BAH-bAR barbaru farkaa,^ ^ ^^ akkád szavaka| .vagy gyököket: ^|]JJ]IiOIlA“ ®^ u rate kancák,és r e j t e t t fo g a lo g d e le k e t,a J e le k t e l ­ jesen m esterséges csoportj a,melynek a m e g fe le lő jé t önkényesen ha­ tá ro ztá k meg: ezek r it k á k és eg yá lta lá n csak a b eavatottak számára f e n t a r t o t t szövegekben taJ ál haték. Bár minden fogalom jelnek kezdetben meg v o l t a s a já t szem élyisége,m egtörténik,hogy az im okok Játszanak k é t J e l azonos hangzásával. A exsmérok sem m ulasztották e l alkalm azni értékek­ nek e z t a f e lc s e r é l é s é t az azonos hangzású J e le k k ö z ö tt /GI/N/ és 0 1 ,s tb ./ é s valóban,az a s s z lr -b a b tló n ia l fogalomírásban meg vannak ennek nyomai.J3e az akkádok maguk és s a já t ve zető jü k néha kihasz­ n á ltá k a fo ly am a to t,Íg y az anyának fo g a lo m je lé t / , unni ré ­ ha fe lh a s z n á ltá k az umzmi "meleg" le ir á s á r a i az er^Su "vágyódni" fo g a lo m ir á s je lé t az erésu "művelni" /»f»^ / -b ő i k ö lcsö n zi, a rabü "megtámadni" a rabu "nagy" /^ í> —/ - t ó l ,e r ^ u "felhősnek len ­ n i" az erebu "belépni" / X / - t ő lja a u J b ab iló n ia i korban éu^ ti "ez, ez i t t " Így Íród ik: /vagyis su/m/áti "nevek"/.Néha ez a fo ­ galom jel Játék egy szónak csak egy ré sz é re v o n a tk o zik ,íg y a Ee'lndu /remu szánalommal lennl/gzámára ez az. lrá s:S IB -in -d a /vagyis r e ' i / p á sz to r/ -ín -d u / ,stb .

1/ A magyar fo r d ítá s pontosan tu d ja követni a szórendet; k ir á ly a az országnak, országa a k irályn ak, továbbá:szacara a heg:,T:ek. Vagyis o lő l á l l a b ir to k ,a nomen regona,az Irán yító s z ó ,e z t k ö veti a b irto k o s ,a nomen rectum,a^ ir á n y ít o t t szó /atatu s constructus/. / Z. 2/ A J e l alalcja helyesen:

3/ Szőcsopor 1>"cegh.atároző]^ /DetermlnatlTünok/. - Vannaűt bizonyos e k irá s jelGlc,nielyekat a hanstsini vagy fogalom irésos é r­ tekeiken k ivü l,m elyek et felveh etn ek,m in t egyp'sorU. Írásos segéd­ eszközöket alkalmaznak,hogy megkönnyítsék az o lv a sá st.S z é k a szé csoport-meghatározők és hangtani k ie g ó s z it 5 k«A szécsoport-m eghatároa6k,mint a k ín a i k u lc so k ,a zt je lz ik ,h o g y mely csoportba tartozn ak azok a szavak,m elyeket megj elö M k. Ezek közUl egyeaak m egelőzik a s z ó t, mások k ö ve tik . J elen ló tűk nem mindig kö te le z ő , é a ha főkén t egy fogalom ii'ásj e l l e l összekapcsolva találkozu n k ve lü k ,n in cs kl> zárva,hogy egy hangtanllag i r t s z ó t i s kísérnek.A magas akkád kor­ szakban leh etség es,h o g y azok közül,m elyek a szó e lé v o lta k h elyez­ v e , nénelyeket valóban k i e j t e t t e k / a sta tu s conatructusban: a tríl, mat, sad,a tb ./ ,d e nagyon hanar csiagpán cs?^ Írásos m esterfogás é r­ tékük v o lt . a/ S lő re h e ly e z e tt szócsoport-m eghatározók.A mai átírásokban vagy záró jelb en j e l ö l j ü k v a g y ~ fe lü lír t betűkkel? y "egy": a f é r f i tulajdonnevek elő tt:leggyakrabban az á tírá s o k ­ ban ®/®3^culin-hlmnemü/,^g^ I s e g íts é g é v e l: °N u a-Istar, °Hu-za-l\;ai. — " f é r f i " : f é r f i k ö r e v e k e l ő t t / e tn lk sii,fo g la lk o z á s nevek, E tb ./,8 u m .^ ^ a k k .® °^ :a a líl^ ^ ^

^_y —T

"nő*: n ő i tu lajd o n - vagy köznevek e l ő t t és néha az e lv e r /a b sztrak t/ e lő t t i az á t ír á s akár sum,®®°®.akk,^^” ^^^“, aJoár egyszerűen csak .^Amat-Nuskui ^ ^ ^ ^^ l 5partu f o n ó l á n y . sah-maS-tua fe lfo r d u lá s . " is te n i" : is t e n i tu lajd on ságokat je lz ő főnevek e lő t t i akk. ^^1 átírásban néha egyszerűen ^ :^A^sur /az is te n i/ AibSur. "hónap":a hón^ok n evel e l ő t t , s u m . a k k - ^ ^ : a x a h Niaaa /hónapja/, " c s illa g " : a c s illa g o k n evel e l ő t t , a c s illa g á llá s o k és bolygók e lő t t i s u m . a k k . 31r lu a . ^ * ^ ^kalamanu Satum us. ^^^^^^ z l b ^ l t u a lié rle g . 1 / A "d ln g lr" szónak nem "Isten",hanem " is t e n i" fogalcr;

m egjelölésként való fo r d ítá s a neglndoklását 1 . "A 5uEicr h it v ilá g és a B ib lia " c.könyben /Z .A ./.

4< ^ T5

"város": városok n e v e l e l 51rb,SLun.^^^,aklu®^; AS^ur Aááur /városa/. /"o rszág": az országok, n evel előtt,STain.^™^,akk.™^*;°^* J Aáávjz A s s z ír ia . \"h .egy";a hegyek n evei e l ő t t , s u m . a k l u ^ ^ ; ^ ^ ^ im in fa S im lrrla hegye. " v ls fo ly á s " : fo ly ó k n evel e lő ttjfo ly a n o k és cuatorrák e iő tt:s u n .^ ‘^,akk.’^^:*^^ I d ig la t A T ig ris . ’*növíny,fll": mezei növények,füvek,zöldség n evei e lő t t : BUB.’^,akk.^®“*; menta. "fa " fá k és fá b ó l k é sz ü lt tárgyak előtt:sum.®^^,akk,

^

A

»-cyY

ygny ^

^^erlnnu. cédrus, ^^kuasű, szék,trónus "nád":a nádak nevei és hajlékony szárakból fo n t tárgyak e lő t t ; sum. aktu : *^^ hinnu káka-faj ta , ^^^ is a a n u kosár, *^^ b u ru gyékény,fonat /nádból/, "kő";kövek és kőból való tárgyak nevei e l ő t t : eubí?^'^, akk,abaa.abaa^^ ^ ^ / l ^ i s / , a b a n ^ / fe li­ ra to s k ő l ^ " r é s " ;a kü lön féle r é z fa jt á k és ré sb ő l k é sz ü lt tárgyak n evei ^ l ő t t : a k k ^ ; ^ ^zarlnu orichalque / 7 /,®^Hamgusu k is lábas /rézb ő l/. ^ "nűia,anyag": ruhadarabok n evei előtt,sxun.^^,akk.®'^^^^; ^^^^\ a h l 3 ptu ing. "bőr";bőrből való tárgyak e lő tt;s u m .^ ° ^ ,a k k .° ^ ^ : ”^ ^ á d a tömlS.

■hns": huBok és te s tré s z e k nevei e l ő t t ; s ü n ,^ ^ ,a k k .® ^ ; ^^ i n l t t u l^ o c k a ,s t b . Van még néhány szócsopo£t-Eeghatározó,m ely valójában úgy tekin th ető ,m in t a fo g a lo n lx á s je l r é s z e és e z é r t nem ig é n y li a külön­ le g e s J^elölést az akkád f o r d i t á B b a n . S z e k :J ^ ^ ^ 3yí5)Ju/szövat/ /su n ,S ia,ak k , sÍ£aW /,haJó *^ÍTT /sPE,i;Á,akk.eloT3Pu/.fo n o tt t á r g y a k j^ .^ /sum,SA,akk,r lk s u /j szamár,négylábú /sum,AirS2, a k k ,i m e r u / . m Jiah,ürü, 85)rómaxha / s u m . ü T T f , iggneru/.

b/

szőcecpor’t-mej^atároaők. Szék magukban f o g la ljá k a valóságos szőcsoport-meghar-

tá ro zó k a t; ^ "h a l"; a halak nevét k ö v e ti /sum, ZD^,akk. n ^ u / . "madár":a madarak nevét k ö v e ti /Bum,líüSBIí,akk, iggűru/. d ita n l /^^^/pahra, vagy a toozámnéwel az esetnek m egfelelően. 4 / Hangtani k ie g é sz ítő k . - Bgy J e l különböző fogalom lráí

J e le érték ein ek k iv á la s z tá s á t megkönnyítendő,a sumereknek szokásuk

v o l t hangtani k ie g é s z ítő k s e g ítsé g é v e l a azé u to lsó mássalhangzójénak pontos Eeghatározása.A leggyakrab'üaii ez a Bássalhangzó egy e s e t- vagy más ragnak a hordozója v o lt , íg y !>f^ ,mely egyszer­ re je la n t e t t O IM lR t, I s te n it és -HA nem v o lt o lvas­ ható másként mint DDíQIR-BA,mlgw>^ -NA e z t az o lv a sa to t k ö v e te l­ te : An-NA.Az akkádok megőrizték, a hangtani k ie g é s z ítő k haszná­ l a t á t . J ó lle h e t aaokat kevésbé rendszeres módon alkalm azták. íg y ők nemcsak a fo g a lo m irá sje le t tudták meghatározni j e l l e g é t i l l e t ő ­ en,hanem anna^k u to lsó sz ó ta g ja o lv a sá sá t i s szabatosan m eg jelö lték.llln th ogy a<^“^ Jeln ek fo g a lo m irá sje l értéke sadu hegy,matu ország, kas adu megtámadni,ha e z t Írtá k ; , világ o san J elezték ,h o g y sorjában e z t k e l l e t t olvaBni: ^adu^,matim^^ /vagy mátátim^^/,lkSud^^'^/vagy akiáud ^‘^/,akaJ&áad /vagy ik a á ^ a d ^ / ,s tb .,h a a szöveg megengedte a v á la s z tá s t a külön­ böző leh ető ségek k ö zö tt. Néha a hangtani k ie g é s z itő ,a h e ly e tt,h o g y követné,meg­ e lő z i a fogEű-onirásJoletiebben az esetben a szónak a kezdete az, amit aa im o k pontosan meghatározRaidónak t a r t o t t ; °^*^ ifla tir-gip ll. Az i s m egtörténik,m indenesetre ritk án,hogy mlud^a szókezdet mind a szóvég e l vsa lá tv a hangtani k ie g é s z ítő v e l; — u^anni— ' A folyam at még tovább haladtával,ném ely im o k a lk a l­ mazta e z t magánaJt a szónak a belsejében,hogy egy egyszerű szótag­ nak az olvasását^m egvilágitsa,m ikor úgy tűnt neki,hogy annak Írá sa kétértelrrü : ta s ^ te -m id , ak-sud^^, ab-^^ lu l, an-*^% u t ,gÍ£^^- p r u , s tb . A hangtani k ie g é sz itő szo rítk o zh at egyetlen egy betűre ^ Adb /sar-me / ,ism é te lh e t egy t e l j g s szó t?got /egy vagy két J e l fe lh a s z ­ n á lá sá v a l; i l p j i — . lnaditt^^^ , b ^ g l l ^^'"^- -tuE .ism é te lh e ti egy szó fontosabb r é s z é t /a afcna^tum° - -- ^ ^ / és mehet egészen addig,hogy a fogalom irásj elnek "hangtani pénzjértéket" ad, akkor ezek valóságos g lo sszá k /so rkö zi vagy lE p s z é li J egyzetek/,m lnt p í ^ Bizonyos hangtani k ieg é szit^ k je le n lé t e addig a hagyo­ mányos pontig J u to tt Bpiogy,ugy mondj ok, szerves részévé v á l t a fo galom irásjeln ek és nem f e l e l meg többé mindig a szöveg szükségle­ tein ek/ g l ^ , ir ;g ltl m ^ . i r s i t i / .

Ha egy szó végén t a lá lk o z ik ,a szócsoport neghatározó reviiiesen n m egelőzi a hangtani k ie g é s z ito t /natum^ ittazro a ^ °® ""^ /. B/ A szőtag A hangtanilag i r t czavak különálló szótagokra vannak fe lb o n tv a ,n e ly e k akár n y ito tta k , akár zártakx i-kaá-Sad , ik-Sud vagy i-ka^a^aa/-ad, Ik-^u-ud.Aaok as Írá so k ,c e ly c k nogtörd olik a BZüta g o k a t,e lv ile g s::abálytalanok é s különleges szándéknak f e l e l ­ nek megi Így ií^ -al, iS -a g valójában iti* a l, i^*gm- o t áb rázo l.A k i­ v it e le k : i-rab-ain, ni~ka-BS/-ad~u.,ni--pSr-a^u-nl osak lá tsa ó la g o saii, a s - ^ ,- u ,- u n i /onergiTais éa kÖtoEcdbelt/ lévén végződések és mintegy függetlenek«^Í20ny0ü korokban sa Írnokok m égis,k ivé­ te le se n , alkalraazták e s t az Írásmódot /t?^^^n-í^Etb./nfím más okb ó l,u g y lá tE z ik ,n in t aa ered e tisé g re való törek vésbő l. Ijgyltngr.ak a megkettőzése vagy hározaszoros ism étlése le g ­ többször a z t je lz i,h o g y ea a magánhangzó hossau: tar-a/"bUj t a - a a^bu “ tabu. C/ A szó Láttuk,liogy egy szó le írh a tó hangtanilag, vagy fogalom írásje le k k e l /id e o g ra fik u sa n / .J ó lle h e t h a tá ro zo tt szaL ály nem urslko d o tt,u gy lá t s z i k , aa e g y ik vagy a másik Írásmód meé,vál?-£^ -t=í .2r., mégis az im okolm ál m egállapíthatók bizonyos uralkcdc s::cji£0k, melyek egyébként v á lto z ta k szö v e g fa jtá k és korok ezer i r t . le v é ln e k a sz e rk e sz tő je csaknem t e lje s e n elhanyagoltja azokat a fo g alo m irá sjelek et,m elyek nincsenek a m indannyi használatban, míg a je g y e s az á l t a l a k i á l l í t o t t h iv a ta lo s 0'í2::án70kban hosszú id e ig megőrzi a többé kevésbé le e g y s z e r ű s íte tt sumer form ulákat. Logikusan úgy tünnék,hogy a fogalcm irásjölekn ek olyan nértékben k e lle n e eltün n lök, amilyen mértékben távolodunk a sumer hagyomá­ nyoktól.E z nem Így va a ,c sa k részben és bizonyos f a jt á k esetében, A t i s z t a sz ó ta g írá s ,b iz to s ,h o g y sok e lő n y t k ín á lt:g y o rsa n megtainulható és viszo n y la g könnyen olvasható v o lt,d e a fo g a lo m je lírá s .

anr.ak számára, aki a nehézségek f ö l ö t t úrrá l ő t t , a té r és 8lz idő f e l e t t i gaz:dálkodásnak sok előn yét b iz t o s ít o t t a .E z é r t van az,hogy e z t m egtalálju k csaknom t i s z t a állap otábaji a pecsétvés— riökaknél. Egyébként a f ogalomirásj e lek k el e l le h e t e t t vonni az okmányokat a profán szemek e lő l. Ebből eredt,hogy olyan szövegek,® melyek folyejnatos o lv asásra v o lta k szánva,nevez^etesen azok,melyek sumer hagyományokból m e rite tte k , kezdetben gazdas f ogalom irásj elek­ t ő l t ő i olyan hangtani Írásmódhoz ju t o tta k el,m ely csak néhány ha­ gyományos fo g alo m irásjeln ek engedett h e ly e tíe lle n k e z ő le g az ezo­ te rik u s /csak beavatottaknak szánt/ mionkák,vallásos,jövendőmondó, mágikus stb,szövegek,m elyek sokkal ered etib b fogalm akat adtak v is z E z a ,fo r d íto tt f e jlő d é s t mutatnak:a kezdetben v ilág o s ir a to k foko­ zatosan homályosakká válnak olyan fogalom irásjelekben,m elyek gyak­ ran a v ég letek ig vannak h a jtv a . Jó lle h e t,h o g y ,a z á lta lá n o s szabály s z e r in t ,a sza­ vak függetlenek,noha az ember ta lá lk o z ik olyan k ifejezések k el,m e­ ly e k az ír á s révén szorosan ö ssz e fo rrta k /sandhi/; a a - t u r - r i /S lÉat - u r r i /. ís - 3 g r - h l- * -ls /= i s s i ahi^/ ,ge-he-rSr-bi /• p eh er-rabi/, Nuhi-lum /=■ Kuh-llum/ jS tb . D/ A mondat Az ékirásban az egyiic szó á lta lá b a n nincs elv ál?jBstva a tö b b itő l, sem a mondatok egymástól.De kezdetben egy szó nem lé p e tt é t az egyik sorból a másikba és gyakran egy sornak t e l ­ j e s értelm e van .Ha az nagyon hosszúnak biz£>nyul,az írnok f o l y t a t ja azt a szélen vagy a másik oldalon vagy a f o l j’-ta tá s t á tv e ti a követ­ kező sor jobb s z é lé r e .Ha v iszo n t azt l á t j a előre,íjog y a szöveg na­ gyon rövid,akkor magának a sornak a b elsejéb en hagy egy vagy több h e ly e t szabadon oly módon,hogy az u tolsó j e l ennek a sornak a végé­ re k erü ljö n . Nincsenek különleges je l e k a pontozásra.I e g is a függő­ leg es szeg,némely szövegben,egy f a j t a vesszővel é r f e l j a jövsndőmondásokban egy m egállni)itás kezdetét j e l a i . A ^ vagy ^ j e l a kommen­ tárokban /magyarázatokban/ e lv á la s z tja a s z ó t a m agyaxázatátólja

j e l j e l z i egy gondolatnyi vagy fejleraónynok a végét,-fogy r e k e llje n aegisaiéto ln i e^iy vagy több s z ó t,a z Írnokok a mi d itto va^y ugyanaa,stb,szavunk K in tá já ra alkalniEizták a Tf va g y< |^ ”b is"/ k é tsz e r/ je le t,r itk á b b a n a ^ je lo t .S g y tö r lé s t g y a k r a n j e l e z . S/ Az okmányok ált^dános elrendagéae Az oszlopokra sz-^t nem v á lc isztü tt táblákon az Írá s á lta lá b a n párhuzacosan von'.il a legrcvidííbb u éret irányábsn,Az a s s z ír korban a párna alakú táb.lákon az it á s leggyakrabban a fő te n g e ly irányában vonul,A s z ív alakú okrányokon minden irányban helyezked ik e l , a sorok se^j egyíorniák goe párhu^azEonak, Azok a táblák,m elyek egy bizoni'os hosszúságot meg­ haladnak függőleges vonalakkal ozzlopokrc:. vannak széto sztva ,A z előold alon az e lső oszlop a bpJ.oldali,A hátoldalon e lle n k e z ő le g , az oszlopok rondje nagy v á lto za to ssá g o t m ta t,A z o k a t néha b a lr ó l, néha jo b b ró l kozdvo olvassuk,miután n e g fo rd íto ttu k a tá b lá t a iá r az alsó s z é le körül úgy,hogy a liátlap t e t e je aa e lő c ld a l a ljá r a támaszkodik,akár a b a l s z é le körül.líás otoányok esetében a sorrend az e lő o ld a l,a s z é l és a h á tla p . Bármely méretű táblán a v íz s z in te s vonások szo lgáln ak gyakran az ír á s v e ze té sé re ,S z a sa já to s voráB,ugy lá t s z i k fokoza^ tosan m egszűnt,anélkül,hogy pcr.tossx neg lehetne állap it& xii a meg­ k ö z e lítő időrendet.A szokás válto zó v o lt az okzányok fají:ájár.ak m eg felelő en ,íg y az első b a b iló n ia i dinasz c ia a l a t t a szerződések ritk á n szabályosak, a le v e le k , ellenkezőleg,vsaknem mindig és a gaz­ dasági szövegek gyakran.Követkosésképpen ez az elrendezés kevésbé gyakori le t t ,v é g ü l i s sem a levolek,sem a szerződések,sem a gazdarpági szövegek nem m utatják e s t többé aa u jb a b iló n ia i k o rszaktó l a e eleu cid a k o rig .A kőbe v é s e tt felir£ *tok minden korLaai p;lnc Babilon­ ban,mind A sszíriában szabályo.'^ottak. Az üres té r két vonás k ö zö tt a szövegnek megosztását j e l z i , A nem sza b á lyo zo tt oknányokbajx egy egyszerű vonás v á la s z t ­ j a e l a paragrafusokat, f e j ez etek et és a versLViakokat,

Assumak,NÍ2iivének éa Uruknak nagy irodalm i tá b lá ­ i t k is háromszögalaku vagy kerek hézagok d í s z í t i k . EgyenlStlentll oszlanak e l a tá b la kUlönböz5 ré szein és b etö lten ek gyakran egy­ két t e l j e s so rt.L egtöbbször,úgy lá t s z ik ,c s a k a rra vannak szánva, h o ^ b e tö lts é k az Ír á s s a l e l nem f o g l a l t h e ly ek et. Az Itnokok néha b e ille s z te n e k a szövegbe je g y ie te k e t, magyarázatokat vagy m egjegyzóseket,m elyeket ren d szerin t k is je le k ­ k e l Írnak a sor fö lé vagy ritkábban a sor alá.H a a szöveg hiányos­ ságot mutat tö rés következtében,az im o k nem k í s é r l i meg annak p ó tlását,b árm ilyen köjinyU lenne a ^ ly r e á llit á s c o d a J x ja megjegyzés formájában* e s-su " f r i s s tö r é s " ,é s utó d ai m egism étlik a meg­ je g y z é s t Ilyen formában Bizonyos gondozott táblákon m e g je lö lik a sorokat tiz e n k é n t,a szöveg b a lo ld a lá ra odajegyezve a lo - e s számot / ^ /. 3 z a számozás v a ló szín ű le g a^z lm o k m iatt tö rté n ik : eszköz számára, hogy b e b iz to s íts a magát,ne ugorjon á t egy s o r t. Sok okmány k e lte z é s t tartalmaz^A szerzSd ések,a le v e le k b o r íté k a i,a z okirato k legnagyobb ré sze pecsétlenyom attal van h it e ­ l e s í t v e . Gyakran a tá b la a ljá n ,a vonal a la tt,m e ly le z á r j a a szöveg et,b lzo n yo s számú J e lz é s szerepel,m elyek ö sszesség ét kolofozmak / a mü kiadására vonatkozó adatoknak/ nevezzük.Ha egy mü több tábl á r S L te r je d ki,mindenegyes tá b la k o lo fo n já t m egelőzi a következő táblának e ls5 so ra / c s a lé te k -s o r vagy ca tch -1 in é/,k ivéve term észete­ sen az u to lsó tá b lá t,m e ly e z t a sz ó t hozza: vége /ZAO-TIL-LA-Br-SB/. 17 . A mai kézikönyvek

a/ A j e l e k o sztá lyo zá sa Az akkádok e lk é s z íte tté k a J e le k összességé­ nek és aaok értékein ek a t á b lá it is.D e azok az al8?>elvek,melyeket alkalm aztak nem nyújtanak elegendő pon tosságot,am ellyel a mai tu­ domány m egelégedhetne.Szért az a sszlrológu so k már korán a rra kény­ sz e rü lte k , hogy az é k lr á s je le k e t több ren d szerességgel o sz tá ly o z zák.A nagyobb, v ilá g o ssá g okából egyedül a z t a formát v e s z ik f i ­ gyelembe, melyet az u j- a s s z ir korban h a szn á lta k ,82. o sztá lyo zá s á l­ talános rendjeként alkalmazva e z t az egymásutánt:

Az osztályozésnaűc ez az a la p elve k e rü l fo ly ta tó la g alkaln azáara egy J e l minden r é s z é t i l l e t ő e n . 31 ?sző r fe ls o r o lju k azokat a Jeleket,m elyeknek elsS eleme egy v íz s z in te s szeg és csak miután kim erült minden kombináció,ami e lő ad h atja magát,az alább m e g je lö lt menetrend s z e r in t ,a J e l második,azután a harmadik r é s z é t l l l at San^K- t — , ^ . m 4 -, csak azután térünk rá a két kezdő v lz s z ln te a szegre i>— Eizután a háromra , stb ./,m a jd a négyre / ^ , stb ,/.A zu tán arzokra a Jelek re térUnk,melyek egy d ő lt sze g g el kezdődnek / ^ f^ , ^b'^siVjmaJd amelyek k e ttő v e l / ^ / , hárommal ,s t b ,/ éa néggyel /.Azután következnek azok a Jelek,m elyek kezdetét egy,majd több. sz e g fe j a lk o tja •),<<;
az eg^nnáa után következő é rték ek et: a ,á ,a ,a ^ ,a ^ ,a ^ ,8 tb . 4 / Ha honofónok kétszőtagnak vagy tt>bti-Bzőtaguak,a vonások rendszere fo ly ta tó d ik , a szé v é g é lg ,m ie l6 tt bekövetkezne a szácijel^ lé s t rmiup,tuma, ui!W, mnun,uriup, umun^,Btb. kar adln, kaxadín, kar axiln, karádln, kaxadln, kár adln, s tb , 5 / Azok a többszótagu értókek,m elyek egy egjrszerü é rték b ő l Bzármaznak,ugyanazokkal a negktllOnböztető J e le k k e l /vonás vagy B^ám/ vannak e llá t v a , mint az egyszerű érték : mar /muru/, mur /nruru/ , r:^ /iguru/,B tb . g u r,g n r,gu r /gbni/ , sur^ ,gur^/guru^ /,atb. 6/ Ha a negyedik vagy ö töd ik kótszótagu homofónnak nincs egyszótagu m egfelelője,szem ben az e lső hárommal,számukra IgénybevesszUk a Jábbra U l . b a l r a dűlő vonást az u to lsó szó tagon, m ielő tt a szám jelzésekre kerítenénk a so rt: mur /muru/ , m^ /muru/ , m^ /nMru/ , mnru, mam, curu^,mur^ 7 / Bz az á t ír á s az Írá sb e lisé g té n y e it J e l z i és nem a k i e j­ té s átmeneti v á ltá z á sE L lt.íg y ,J ó lle h e t a bizonyos korokban a spiráns hur-kónt l e t t k i e j t v e ,e s t az é rté k e t nem te k in tjü k a ^ur / i ^ ^ / homofónjának,Én mégis megemlítettem e z t a spiráns k i e j­ t é s t a hagyományos kur Írásmóddal. 8/ Az é rték ek o sztá lyo zá sa v á lto z a tla n .Ha meg van az egyet­ értés,h o g y egy é rté k tévesen k e r ü lt be egy s o ro z a tb a ,a z t t ö r li k , de az a z t követő érték ek megőrzik m utatóikat éa a v is s z a u t a s ít o t t é rté k h ely e üresen marad, Megj eg yzéa. Labat Ism ételten u ta l A*Delmel "Lautwert* dér Z e lls c h rlftz e lc h n e n in sumerlschen, aJckadlschen und hetOdtlschen Texten? 193 o, ,valamlnt"Sumerlach-AkkadlBches O lo s s a r jl^ . c.m üvelre.A z e lső mü rö vid clme:"Sumerlsches Lezijcon;Homa,193 o* >o^nek a f e n t v á z o lt rendszer s z e r in t ö s s z e á llí t o t t é k je l-ta rta lo m je g y zé ­ két la közli.L abatn ak Bzóbanlevő szó tá ra tartalm azza I . a J e l e t , I I . a J e l hangtani é rté k é t,a 2 é rté k h e ly i és Időrendi a d a t a it / I I I ./ ,é s I 7 , a fogalom irásjel-értókeket,pl.P^ — A3 /sumer/,Isten /2Ü£kád/,ezek J e le n té sé t:" egy]|valamint azokat a különleges Jeleket,m elyek a z t mutatJák,hogy az értékek milyen J e lle g ű szövegekben fordulnak e lő . Bzek se g íts é g é v e l e lo lva sh a to k az é k ja le s szövegek.A kü­ lö n fé le ragok,képzők,névutók,határozószók s t b . f e l ő l Igen Jó f e l v i ­ lá g o s ít á s s a l s z o lg á l dosztonyl Kálmánnak a legújabb k o n tra sztív mód­ s z e r r e l s z e r k e s z te tt magyar-sumer összeh asonlító szótára,m ely a “'L lctlo n n alre sumer lenne e t granmalre comparée"Párlz3, 1975 c.müvének egy fe je z e t e / 2 .A ./

B lg rag o k / e l g ^ é V , b e i r t ó le, T G Ó B zto n y i

-a

T if iv n t ő lc

lo l-lo 5 .1 ./

C| t l x t o k ű B e B e t r a g . - a n lx to k v ií zony r a 6 k l e g é B z l t 5 ,a re c tu m -r e g o n a s o r r e n d b e n ,a r e c e n s v é g é n , P l .J ó z s i h á e a ,a 6 z s l k a la p ja / a k s j^ s o ló r á b s a H ia n g z ó /.- 8 5 4 .

-a/á t>;a reBzesülü /partlclplrus/ ra g ja . — M;iA Jalea részeslllffj 6,0/ 2J rrult részesülG ;v a ,v á j 3/ A/á^/v/é Irányuló, á t a la k í­ tó rag p l. :lróvíL lo tt,k o v é v á lt j 4 / az I t t , o t t m o llett Irá­ nyuló rag p l . : láji,oda. - 3 6 9 - a l S;az állandÖBuláa előr
—e

862.

S: nntató névutó és je lo n ld e jü ig e i elS rag. - )»• 1 / ez /= e/ nutató névnásj 2 / népies és r é g i Ig e i névutó a Jelenben p l . : I t t vagyok e , l t t

a N y u g a ti p á ly a u d v a r e . -

- é ,- g é S: náelk le h etség es "blrtokoa á lla n é . -

64Ó .

- Jí:ua. p l . :

3.páé,az

855«

- é / l S: Ig e i e lS ra g ,n e ly hajIsndóságot f e je z ki l e f e l é . - lí: e l — távoloclást és r o r lá s t /alacson jaib é rték fa lé Irányulást/ k i­ fe je z ő Ig e i elő rag p l, r e lz lilllk . - 86o. e-dű Si az /óhajtó mód/j ővő Idejű képzője. — lír r é g i jövő Idő kép­ ző; —end. “ 8753-eá S: a többesszám ra g ja . - M: ö 3 B 2 / e / , r é g l ; össz/ve/ elő lge,m e^ ^ több elem e g yü tte sé t f e j e z i k lj ösaz/e—s é g / , Összeg / v .ö . :U^SA/. -glm/dlm S: nlnt,minőségében. - Mr ként,képen / fin n u g o r,o s z ty .:ksn k é p e ss é g ,le h e tő sé g ,a lt.c sa g a t. : kem m érték./- 863. -ne Si/leini/melyIk? /kl-iaa-ae merre?/ - íir mely? kérdő éa vonat­ kozó névmás. - 866^ me-da S: /me-ud-da ö6azevonása/,nlkDr. - lí: midőn / ré g i/ /ml-ldő/n összevonása/,acdLkűr. - 868 . -moS,me-oB S: többesszám ra g ja . - M: 1 / máa/lX/j 2 / más/odllí/ a tö b b k e z d e t e i m ás /főnév/ képe,mása / B o k s z o r o B l t á a / . e 6 4 .

mi S: ld .7 /SL. í l / 7oa/ - I': wl 7 ,micsoda? “ Tww S :ii5o l elől^épzff, k if e j ez liajlru d ÍB áso t f c l f o l é . - U| /rágV n lg t— o l 5kr;pzö /ol51^e/,H alotti ‘b eszédben: n lg ttzotoztia, /mai/ sy ;s-,3ii£j k lfe jfl^ l a brréG zéctíbe-^elJesüléBt /a tö taSlotcsebb felé* “ 859. na- 3: t U t c e lc ra g . - }*: no tiltó^parím t'Bcló* - 850. -na S : nutatő ré-ruté. - í'iL/rúgi/ nel i™elj 2/ n i f j 3/ ^léa / ig ei sjH'k/,nézz\ t n i főnévi l^^enév Tcépző /eredetében tjuta té Bzó/. ~ 84 B. --no,-«-ne S| töVbeeszétc rrí{5. — ??• e-rm ji/a-nnyi ,m lnt tópzC:nyl r^nnyiaéget,többségiét f e je z k i m ellébaévi s ő t főnévi értelem ben. ~ 847-ng vagy ge Sr többes szán ig e i képzője. - Ht -/u/nk p l. rutazxmk# ugyanakkor blrtokOB szenélyrag /főnévi és ném ásl/ p l, j apánkrháznnk.*~ 875» -ni/-/-;-, S : b irto k o s és helyhatározó rag /DeimeliUisc. «p.2./ M: na. -on,-enj-ön p l. :Budapesten." 873-n i,-a r-n l vagy e-ne/anne S: egyes szám 3, 8zenólyU ige képző - M; ua, p l . : megy-enj vagy-on.“ 872. -n a 3 : névmási széközi /Inflxua/ ré s ze se se tra g , gyakran b irtok o s vagy tu la jd o n lté esetrag,m ely gyakran elmaradhat, - U ;ua.l/ a magyar ak,ttk#mely b ő v ít egy e re d e ti --n a ,-^ a -t,h a s o n lít a sumer -k a birtokoa rag ra, de lehet,h ogy ez a snraer ag /tenni/ igegyök m eg felelő je. | 2/ - n á l , - r é l , a végső 1 más­ salhangzó könnyen lekopik a nagySírban, mint a véghangzék a sumerben.A k2Q)csolódé Je le n té s / -n á l,-n é l/ a ré sz eE ^ ő e se tra g g a l szomszédos értelm ű. *“ 849. —r a 3 : ré sz ese se tra g . — U; u a.és irányuló helyhatározó rag p l, r K asaárajvlainire,vlm l száraára,J avára,kárára: rá előrag / elő ige,m ely irányuló és ré s z e s ítő p l. :öröldll hagy v la k lr e ,tö r e lte z lk vlmiro.Sumerbcn néha irányuló helyhatározó rag is p l . t k i-S a r -r a = a világra^ ~ 852, -ra^ i 3 j szétv álasztó rag:-apólrtól.- M; -ró l,-rő l,h e ly rő l,B z e ra é ly ro l.;^ - B e ,e s 3 : /szövegekben/ uB,-aa p l.;u d - u l - ll - a - a a = minden időre irá ­ nyuló rag /Időben is / , - lilához,-harz,-höz / ig ei gyök:’ioz/nl/j 2/ -BŐ ,-só képző vagy névutó sorszám vagy helyhatásozó lem b en ,p l,: el-eő ,u to ls-só,raell-B Ő ,h át-3Ó ./ A S,-ban eáe Ifl!^.

-ta

S: hHtáronó e se t /ablatlrur./,távolod ás é rte lb e a , - IJtua. j t c l / Igc/ jtáv ol / f tnnugor:tnolla/|2/ n u ltld e jti lc<^5n'*ps5:i:iond-ott/6/jldíJboll t á v o l : . á g : 6 t a . - 8 5 6 ^

-t 6 1 ,-t r ijr > é p ie F ,e ii:t í* ,t u *

-t a ^ S ;

liP ly h a t á r o a í

-c t t ,-t t t t ,-o t t

v á ro B n e v ek

o b »-

p l. ;PácBett| 2/ i t t , o t t /liatáros^Bzó/.TovábbáiiaallBtl:, l3o ly -t,a 2 a jtó k b ?lo ld a l~ t nyLlrak. - 857-

HU / u l,la / S : nu->\i2L,narcain ta^ad^Bzú. — U: ua.ne&fne.ÖBbzetételbafnt BU+lnlm S;nei>-beszád U: nemajBzláv nyelvelá)en:njama ua. 876. - n2t-n2/-9u S: na-Cüa-üU = nem család = özvegy, - M; xiei/v-sztll - özvegy. 887. 1-g a ,ln -g a ,a n -g a StlíegerosltS bz6. - V.: Ige ■boczéd 877 l g l - l a , l g l - e n Gi n e g e r S s i t e i i i j B ? t , u J r a , b l z t o 8 . - 1£: Igenjnagycm, b i z o n y 878 du és sg St negJ?íenik,kCv8x, IráS^ZljCB elifeizik. - U? ua. oozog^ takar,bog-oz,köt-öSiboi>-ul,BÍifl-ul. S79.

.

A

rriOLggo-r

* • , « . 1 ro\>^aSira£> K(i4x-so [a.t:a o.5 r^^{-va Kec?je^e.KUei

LU p KI rÖl s -j e Ip-K K pí R labat sio trái'a a io p j án ^G-o6ZI

^

^

bon^L K PUO«^>C LP CL rp y/asr-jeiek ein Lekez,het o /

a ,a a

A

5t' o^art'- teij'esság, legfőbb sA5 \

hcmál^,5 ct-f c

Lstenc HÓLromsók.3 b

DU

KÓfo part-,9ü.e

,X ^

bak

I ^—

^

CS

229

tar\nLj

2 ^ ^ ,^ T T f

X

cél

vg(.

ZaiarAr! dráe, 19 75/

376

cctegen^eilenié^e-s NLl a5

&o

ta^ad ás^ nej noUg 7^

Lbben

I D lL

I

O , D , l ^ T LU 6ÜD,GUDj KttJU roVLCÍ,('nil<ót)

H

G-lKiN .KŰrCnpo gór005^

c s a tt

KiR Kargau csLfibiorCt:^Karcsú -483 DÍN&ÍR l i y i.£>t:ej>í^éi AN Aqmg Q3^e(J m a3as

dCn9;r türvaier

UO U* \Jn\M /nop^ólo

í e lm e t *® x

eoom a omiKor

e- ABALU ^isiA-rit ^

í (-030 ty

A3

IIJ ^ T 'LU 'tl

I

DDL) LiTimeru jafi,a.pro jis z á g

537

PU, bojiu ( f Q -)c 5 0 -p , K u lc s

9

229

GA(&] tenni. Scxbya

9i)

+ g y u la .

h

í

A h<xl

G -AD AKttjJ K ö té n y

^

^

30

PA a.ru 0 -0 ) habbu i^ot'Jo^af U6rULAo>lti v e ié r E N 6I ihioJ^o ( £ o : te ^ ; ^ h e ty to ^ rti K-Oc n y n ü h a U h ü ) ;

H A - U n eUneAsKüV ^ e lp u 5 z t u t

L ir k

A

( í . c ) D ite n ^ e g ^ e o lü lv a tó Jezüb

^ VCerP

fo td ,v i:a é K ,e la s széi^hfelj ,áoM kt-J>t/R-^ hcLtgr

MM

LU Q/nClu em b er. veTí>enqes Kózajé^lenT 330 cmDor^

NONÜZ ptlu tojcLS.KiCsi-

3BA

K(s kacöOL

m

^

<✓

» A. ' majgyoJ' (orstoug)

n

(b

.'o ',

“^KdojNíLp

ny

AA

kO R j a o lQ fOngbü or3zas\ „ g tiCLÍoTdu nf>fe^tdL'FhcLci|ra.3^CQ^paJota , URi AKKű^U (xKkQjal^URl'

UD. Um

'

nyugvó

[)

nap.Lolö vihar

Nfl.p

'

379

N a p ^ so^ et,m e 9 s>ei>zelt4 Z 7

orr II

o

„ OPf

-1,X X

oroJTüí |S!l Í5 S

or

-K

clrav/tda^ j^únn ; p G .n ta

rö>/ia

5 SZ

A I

sátoP

5LI (La) legfobh

sicxLfa ^ = r

1 rioiiü , t’o-ni.ttü t>^íjXtelné,feiejTiel

^

i.!u /4ÍP~ ti.(Q.a(f4;) ty

t

U

M

Ű

^

V

M v ily u

H

w

21S Y

22S

s i r n r / kos/^b íé:p ^ ö GE.STO,PÍ uznu Púl T Á L bölcbesGQ írm4rté.K ' ' 383

t^uK ix i

^

uhl

ut

K Ü 51 Í ^ 6 0 ( ^ )

£RÍM DILÍM

^ ár

3 ,1,M

. -T“ tf

7-iand.áf

y*'

Kílt:^(:o,moly 5 6 Z

katona, szokmunKaó^fén)^ 393 (ralka

DU PvH LakoL;TuGruha,

^ . HUN('&A) n^ü3oo(t

(t-0 .

'2>1 T

52)6 53 ?

^£.,rtA4 oax^elÖ Lrás döntés, bfe-bx^lnil, ftg^e-lem; totbfcs je l 53 Z