EGYÜTT 1971I2. A Stolnok Megyei KBnyvlírköri Bliottsíg Tájékoztatója. SzeHceszH: Szurmay Emö

EGYÜTT

A Stolnok Megyei KBnyvlírköri Bliottsíg Tájékoztatója

SzeHceszH: Szurmay Emö

1971I2

Tervidőszak

kezdetén

lei

"KeiSgaSdasági

Olvas<5:töröfc az SZHT közpo Tapasza latceere

(ölesönzés nyilvántartásának uj nódja a Jászberé Járási-Vá rosi Könyv tarban könyvtári

S U

Oikk k ajánló bibliográfiája

Versek az alaétegoz

yrtárl

tnártoni g

si Irodalmi

kör Rákóczifalván

Ifjúsági

Szeaélji

entnártonban

birek

(junepi Könyvbét £

Klubkönyvtár Tiez

foglalkozásai

odaírni pályázata

Könyvtárban

Az Együtt Idei második számának megjelenése egybeesik az uj nüvelésl évad nyitányával* ^^z esztendő" első f elének neklgyurkö— TOgramJának végrehajtása Is, Munkánkat megkönnyíti, hogy Időben be kaptuk a Szolnok Megyei Tanács VB, Művelődésügyi OsztályaProgramját,

amely köz eptavon imigszabj a

tömör megfogalmazd ki, ozáaának, a

amely e

'^Jác

3

a mi

fe-

iitésér.ek, a

rését szolgáló tennivalókat, A

teljességre

törekvés

igé

anyagából néhány könyvtári vo dolatot. 36^97o / Xnj/vb./

= „"ÍS jzatábói

főleg

a proi szer-vezésl jellegű co

er<edő feladat eszközöké ni

•volósitásár

c érvén; Pelhlvja továbbá a figyelmet t pHésének szükségességére minder A

könyvtári szak felügyelet ki

valamint az

előttünk átló jelentős (

Petőfi születésének

15o., és itt Sz

seghy halálának hozzá: városunk megünneplése s

iképzö Szolnoki Konzultáci s Központjának tervidőszak delkező népmüvelök számának legalább szakképzettséggel r e területen dolgozók nagyobb és sokoldael történő emelését, sét irányozza elo, rkölcsi és anyagi megbec z emiitett vb határozat sz ében meglörtént a nyár folyamán a yvtár-fejlesztési tervének összeállítása, e tervek vezetői szintű egyeztetése. Jóllehet csodákat nem várhatunk, hiszen tanácsaink anyagi lehetőségei is korlátozottak, mégis olyan Indítást Jetentett a tervkészítés, amely magában hordja a továbbgondolko•- \ daa, - s ami ennél még fontosabb - a további tennivalók csiráit. l

Maga a Megyei Tanács jó példával járt elöl, amikor évi 1 millió forintot biztosított a népművelési alap számára, azon községek támogatásáéppen uj épülakóik

áttoijó "Olvasó Népért" m < galom. Az Együtt, amely indulási • programjába vette a mozgalom segítését é>- népszerűsítését, kony rosaink figyelmébe ajánlja azokat a Jórészt must Induló akciókat, anKönyvet minden galom olvasási ! egészében

egybeesik

a

n den

könyvtáros

egtalálja

ner

írók Szövi MÜ dó és térje Most indul az MSZBT, a A pályáz; -Kel a jó i gazdag é s sokszínű tárházát nyitja meg olvasok előtt. A tervszerűen szerzeményezö zeményezö lkönyvtárakban nem o ám biztosita: nehézséget a megfelelő példány -ban KISZ i Kbn ; vtárosaink s nem utolsó . készségén múlik, hogy a meghirdetők szándéka szerint olvasó táros egyaránt nyerjen a pályázaton. De utalok olyan közvetett, kapcsolódási

lehetőst

és t aikal

2-a között meghirdetett "Szovjetunió hős városainak hete", vagy a b gyár Ultőreik Szövetsége akcióprogramjában szereplő é s minden uttc csapalot foglalkoztató " Az emberi haladás magyar úttörői " elnevez kutató tevékenység. A rendelkezésre átló anyag kiemelésével, kiálli összeállításával, irodaimi estekkel, klub-és csoportos foglalkozásofck. jól szolgálnatjuk a közös nevelési célokat. Így is

segíthetik

könyvtárosaink

a Művelődésügyi

Programban r

TÁJÉKOZÓDÁS

"MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAP"-RA -Friss információk átadása, továbbitáaa.Igy jellemezhetnénk legjobban az Idei "Mezőgazdasági Könyvhónap" Az Iró-olvasá találkozók, szakelőadások Hallgatói, resztvevSí alig k ieléglthető türelmetlenséggel vÁrták az uj információkat, amelyek tsmeA. könyvkiadás, de sokszor a szaklapok Is "késnek" az uj módszerek, uj fajták, technológiák, berendezések Is mertetés évei. Ezért az élőszó felfrissíti, kiegészíti, módosítja az írott dokumentumokat, Egyben felhívja így egészítette ki a könyv, folyóirat és az élőszó egymást a szakirodalom Ünnepi hónapján megyénkben. Miért beszélünk erről most a nyár derekán, amikor régen túljutottunk már a februári "Meaígazdaöági Könyvhónap" eseményein* értékelésén ? A^ért, mert a jó könyvhónapi program előkészítése hosszú Időt vesz igénybe. A Jövő évi ter-vkészitéshez - legaiabb gondoláiban - már most Egy rövid kis Összefoglaló a tanácsi közművelődési könyvtárak könyv-l hónapi íevékenységéröl talán ad némi segítséget a további munkához akár | valami uj ötlettel, akárll a Lelkesedés ébrentartásával, fokozásával, hogy "érdemes" - nemcsak keü" — a szakirodalmi műveltség emelése érdekébon Is dolgozni I Sok szór ugy gondoljuk, hogy a "Mezőgazdasági Könyvhónap" feladatai számunkra -könyvtárosok számára - évrSl-évre ismétlődnek. Nem kell sokat foglalkozni vele, hagy3. ányok felelevenítése, rutinmunka csupán. Itt tévedünk először és alapvetően I Az emberek Igénye, érdeklődési köre a körülöttünk szinte ru napra változó világgal együtt változik. Ami megfelelt tegnap, az h sen a mezőgazdasági tudományok területén, így minden évben útból és újból fel kell mérni a táj közgazdasági környezetének, termelési struktutaHalmi dönt%, de az uj formák keresése és alkalmazása is hozzájárul Egymás munkájának, eredményeinek megismerése uj gondolatokat kell, hogy ébresszen mindenkiben, aki többet aker tenni holnap, mint

A tanácsi közművelődési könyvtári hálózatban a megyében 65 Íróolvasó találkozóra, szakelőadásra került sor 1971 februárjában. A résztvrvok száma megközelítette a 25oo főt. Ezenkívül a szakkönyv kiállitá='jkí*t ts szép számban látogatták.

'

a c -j portos könyvtár látogatás megszervezésével hívta fel a flgyeimet «szakkönyvre, a könyvlár nyújtotta lehetőségekre, -iz olgáitatás okra. portos foglalkozásokat, Karcagon

szép

mezőgazdászéi

Nagyon hasznosak

eredménnyel.

;

barkóchba játékkal vonták be a fiatalokat

vollak az

üzemlátogatással egybekötött

a-

Író-olvasó

Az előadásokra egyébként is az volt a jellemző, hogy az üzern adottaágalról tájékozódva a konkrét tennivalókra Irányította a figyelmet, A felsőbb mezőgazdasági szakirányítási szervek k épviselíSi fontos helyi követeltek. / Rossz gépalkatrész- ellátás, bürokratikus lakarmánytápok minőségi differenciái s l o j Milyen lehetőségeket

használlak

fel

;

pénzügyi Intézkedés,

egy-egy találkozó

!

megszervezésé-

Kapcsolódott szakelőadás a "Szakember Klubok11 összejöveteleihez, programjához /Jászberény, KísujszSllás.Töröks zentmiklós/, felsőoktatási intézmény • tanmenetéhez /Karcag/, szakmunkásképző tanfolyamok záró előadásaihoz, te— ! matikájához /Turkeve, Rákóczii alva/, különböző szakköröd Összejöveteleihez ' /Saolnok-Kertváros - kertészeti szakkör, Kunszentmárton horgasz-szakk ör, -H Tiszafüred méhes z-s ^kkör/, . : Szervezett találkozót egy üzem dolgozója számára / Jászladány £ egy üzem I szakemberei, vezetői részére /Tószeg/. ' 1 Talán Törökszentmikiós volt az előkészitŐ munka tekintetében a legalá— j posabb, legszervezettebb. A rendező szervek /sokan voltak/ valóban tamoj gatták a könyvhónapi program sikeres lebonyolítását, J Jó előre terve ztek> nyomtatott programot adtak ki, amely egész hónapra meg- ': jelölte a rendezvények helyét, a kezdés időpontját, a témát, az előadó nevét ; stb. A rendezvénysorozatot sikeres agrár—bál zarta be. I dés ebben az évben. Megnövekedett az érdeklődés az uj állattenyésztési technológiák iránt, a fajtakérdések, növényvédelmi kérdések egyarání központi helyet foglaltak el. A gépesítés területéről a komplex-gépsorok alk al-

; j j

kérdések álllak az első helyen. Ezenkivül á specializálódással egyenes arányban növekedett az érdeklődés egy-egy ágazat speciális feladatai Iránt, \ A háztáji gazdaságok termelési, gazdaságossági problémái iránt sem csök— j kent az érdeklődés.' \

alt

ai.

Az slZMT követve - flsiy S/uliwkon.

Kbzpunll Könyvtára - a s?ék'-s fehérvári kezdeményezés izíjcn rnnripyJe meg a Szakszervezeti Könyvtári Hetet

zett dolgozók figyelmét a szakszervezeti könyvtárügyre, b^mulátni azt a soklrAnyu le helységei, amll a könyvtár biztosit korunkr

kiemelkedően az

j

ifjúság körében. '

3 ^ Az ütemek államosításának negyedszázados és Szolnok város fennállásának 9oo éves évfordulójára készülve elindítani és a történetírást, oz üüemi krónikák vezetését, hogy a munkásmozgalmi hagyományok, a munkásélet mód emlékeinek és dokumentumainak gyűjtésével is elősegítsük a munkásosztály Lörténelrni

\

olvasókkal. szervezel! Bizottsága, Pekete Gyula SZOT díjas

irő találkozott a gyár dolgozóival*

vésszeL"

!

R^-sz^lgetés Fekete Gyula SZOT díjas k.j.nyvlárt,sok • .

Íróval.

lelkes munkája.

-.-ikmunkásképza Intézetben Rendhagyó Irodalmi Órák megtorlására

* mai magyar költészetre."

;

14

Vers eredj ( légy osztály harcos" Beszélgetés Podor András küllővel.

Ars

poétikájáról beszél Fodor Andrá

A Járiniijavitó Vállalat könyviárában t

Ahhoz, hogy a

Karcagi Talajmlivelési

Kutató Intézel Könyviárának

A Talaj művelési K utaló Intézel annak a volt Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérteti Intézetnek a jogutódja, amelyei 1954-ben a Tiszántúl tájterület mezőgazdasági fejlesztési igények kielégítésére alapítottak, s mp'ynok még korábbi e!3dje az 1947-ben létesített karcagi Növénynem sáliéul a korszerLi talaj müve lesi rendszerek! mádsz^rpk, valamint a eljárások komplex kutatását,

talajjavítási

Az intézet kutatási célprogram keretében alapkutatások / a művelő eszközöknek a talajállapotra gyakorolt hatása, a mikrobiológiai, valamint növényfizlológlal kutatósok/, növénylerr>:eszt st, ökonómiai és gépesítés! kutatások folynak. Az Intézet másik Jelentős kutatási leiadatköre, egyes takarmánynövények /bükkönyfélék, azudáni cirokfü stb./ nemesítése. A kutatási feladatok megoldásával egyidejűleg az Intézet u.n, kitöltő területén gazdasági tevékenységet is folytat. Az Intézetben jelenleg 25 tudományos dolgozó fejd ki kutatói tevékenységét. Az elöljáróban elmondottak alapvetően meghatározzák a Könyvtár tudományos jellegét s azt a kötelezettségét , hogy a kutatási feladatok megoldásához szükséges tudományos információs anyagot szerezze be és könyvek, folyóiratok, egyéb dokumentumok tormájában bocsássa a tudományos dolgozók rendelkezésére. A könyvtár gyűjtőköre ennek megfelelften tehát mindig a kutatás igényei szerint alakul. Könyviarunk 1971 első Szolgáltatásainkat a íolyó zónk vette igénybe. járatunk. Szakkatalógus, dást a

évben

9o tudományos, műszaki é s

betűrendes katalógus

biztos itja

egyéb dolgo-

a gyors

tájékozó-

könyvállományról.

Könyvtárunk tozik. A re fontos

az Országos

Mezőgazdasági

Könyvtár hálózatába tar-

nehezen beszerezhető, vagy egyáltalán információkat tartalmazó folyóiratokat

Mezőgazdasági

Könyvtártól, illetve a

kapcsolatot épit ki külföldi

könyvtári állomány f?lii-_-T-rr?-*-íge látogatóinkból

es

olvasóinkból

nem található és

elsősorban

az

részünk-

Országos

cserehálózatba tartozó könyvtárak-

- elsősorban

a baráti államok « kutatóintézeti

- fejlesztésre

egyaránt •

is

számítva

- megoldott,

OLVASÓKÖRÖK

t\

könyvnek,

AZ SZMT KÖZPONTI KÖNYVTÁRBAN

a könyvtárnak, A

munkásotthonokban, a

könyvtarakban

kasokat* Ezt a halódó hagyományt elevenítettük fel éa igyekszünk a Jövőben szélesebb körben meghonosítani megyénk szakszerv eseti könyvtáraiban.

Kezdeti Lépésként az I97o/7l-es kiirt szerveztünk Szolnokon.

népművelési

évadban

három

olvesó-

A szakszervezett könyvtárosok részére szervezett "Müvelődéspotitilcal Olvasókör" munkáját az "Együtt" 1971.évi 1. számában ismertettük* glre készülő

diakoknak szervezett

olvasókörök

munkájáról

tájékoztatjuk

képző Intézet ElLsz. otthonában Petrovay István könyvtárosunk " Nekünk ez már törtérielem" cimn^el olvasókört.

szervezeti

inunkáatanulókat. a jövő munkásogztályánok tagjai' a könyvek segítségével és felhasználásával is me gismértessUk a magyar szakszervezeti mozgalom történetének jelentősebb állomásaival. A

foglalkozások

tematikája

!•/ Egyesülésben 2j

Szakszervezet / Az

3j

van az &

a nevelési ero" é s

időszak

harcban nem szabad

/ A

megfelelően rejlik

Így alakuK:

a hatalom

szocializmusért

1945-197o-es

"Előre, harcra Liumunkás!

iJ"A

célnak

egyesülésben

MADISZ-tól a

ismertetése/ -

megállni"

KISZ-ig /

5^ "Munkcórl, lenyérprt, szobadaágért! " /Építőipari munkások a

€j

/

aj

A

közlekedési

Hősi harcok / Faipari

9j

magyar

munkásmuzgalomban/

"Vasas ne hagyd magad I" /Vas murvás ok a magyar muntös mozgalomban/ dolgozók a

Szaka zervezelek/

magyar munkás mozgalomban/

emlékei

dolgozók

a magyar munkásmozgalomban/ az

ifjúságért

Konzultációs beszélgetés állásfoglalása a apján/

okumentum részleteket

olvasott

a SZOT 1962. július

2.-1 ülésének

lel, ma Jd ismertette a témák őrhöz hasonló

IL?!_ -tilosabb könyvek elmeit* Az ajánlott könyveket elolvasva a következő alkalommal már öz olvasókör tagjai Ismert anyag birtokában vehettek részt a kö. ös megbeszélésben, a témakör kÖzÖB feldolgozásában. A szakszervezett az Ifjumunk á s mozgalom é s az egyes szakmák törIén"l4?t feldolgozó foglalkozásokat konzultációs beszélgetéssel fejezték be( melyen az intézet szakszervezeti bizottságának meghívott képviselffjévai arról beszélgettek az olvasókor tagjai, hogy ma mit tesz a szakszervezet az ifjuségért, az ifjúmunkásokért. Így kötötte össze a sorozatot záró be sgélgetés a "tegnap" történelmi hagyományait o "itia" tennivalóival, s IgyeJeltfnlevö

lagjait a jövő

feladataira,

W gimnáziumi érettségire készülő diákok részére "Marxista-lüozőfl-"' diái-olvasó költ" szerveztünk, melyet Nub r letvar- s Megyei PB. munkáld: ,a vezetett. tünk aegitenL bibliográfiában

Az olvasókör tagjai előbb tanulmányozták azokat az ajánló elöVe megadott könyveket, amelyekről a foglalkozásokon

Ezzel a módszerrel kívántuk —löobek között - megismertetni középiskolás olvasóinkkal a kb'nyvtarl kutatómunka jelentőségét, Q magasabb szintű olvasókör tagjait a további önálló könyviari Igényű feldolgozásra. Az gel

olvasókör

tagjai

többségükben

kutatómunkára, a tudományos

a gimnázium HI-IV. osztályába jártak,

rendelkeztek. Ez a tény elösegjtette

a tartalmi munka színvonalának

Cicire kidolgozott éves tematika alapján tartották a foglalkozásokat. Az olvasókör lagfal előre megkapták a le maii kát, az irodalomjegyzéket és a legszükségesebb kötelező olvasmányok bibliográfiaját, amelvet Pásztor Zsolt, az olvasókör egyik lagja ál ütött össze a kör vezetőjének a segitsé— gével. i

sabbá vált ma teMaliata világnézetük, szerzett ismereteik birtokában bát-

rult a klasszikusok

művelnek megsieretéséhez, a történelmi látásmód el-

ségire való alaposabb leikés züléshez, az egyetemi továbbtanuláshoz és olvasókirl tagok önálló gondolkodásának fejlesztéséhez. Az

olvasóköróte- mint

munkára. Az

az

olvasókkal

való foglalkozás

sajátos

az

formái -

adott témakörben pedl^ elmélyültebb, tudatosabb olvasókká ne-

legszebb feladata

is.

Cneppentö Miklós

j tapn^zA szolnoki Járás független Heti könyviá talatesere látogatáson vettünk részt. Az egri é s gyöngyösi ,9l .járás 2-2 konyvlára mellett a1 Heves Heves Megyei Megyei Könyvtárat Í9 meglálogalt Mindnyájunk számára igen nagy élményt jelentett a csodálatos I palotából átalakított megyei könyvtár megtekintése. A 3 millió forinttal korszerűsített könyvláp nemcsak szépségével kellette lel érdeklffdéstli

arális

i et ;

és

jól

fi

ériékének

a too.ooo köteten

Po

íagyhözség kiemeli könyvtárában szép, tágas, ínyvtáro! ismertünk meg, a könyvtárvezetőben ot, akt sokrétU színes és eredményes tevé-

folytat.

•k. Megérd x megldtogatotl recski és rozsaszt ^ t^gas

és

kQ^3ze^^ien felszerelt

könyvtára-

í r . Cseh István

(J Z E M T ÖR TÉ NETUJÁS

ni ín di n k áb; i megköveteli a könyvtárosok tói, hogy a hagyományos móds z e r e k e t k o r s z e r ű s í t s é k é s "étetközeibe" vigyék. Azokon a helyeker\ tartozó terület, munkahely mindennapi életében, ott nagyobb l e s z a könyviarak tek intéíye, társadalmi m e g b e c s ü l é s e , A közvélemény Ügyelme pe ctlg Jó alapot jelenthet a könyvtárosnak gz olvasás hatókörének s z é l e s itéséhez, a könyvtar né p s z e r ü s i l é s é h e z , ság

elve"

ve zetl

alapján

- sajátos

könyvtárosainak 1973-bort

fesz

az

eszközeikkel

a figyelmét

- a könyvtárak

következő két

Uzpniek államosításának

tani, hogy a munkás hagyományok és

a

ápolásával*

mo gbecBÜtését fQleg a munkás H a t t o k

a

is

kapcsolód-

évfordulóra

hívjuk

25,

munkásé létmód kutata-

körében.

gyUjtésre é s ft-idolgozasro a z elmuli években c s a k néhányan é s s z e r v e Esti összefogás nélkül vállalkoztak, A. korábban emiitett két évlorduló szinte kötelezően Írja elo számunkra, hogy szervezetten is foglalkozzunk

s egüket. Nevetőmunkájukban a kulturális célok megvalósítása s o r á n a legtöbbet tehetnek a műnk á s hagyományok gyűjtése és ápolása érdekében 1BB Ezeknek a felismerése alapion került sor a S z a k s z e r v e z e t i Könyvtári Hét programjában arra- a t a n á c s k o z á s r a , amelyiken bej ele ni ettük, hogy a munkásmüveltség fokozása, a munkáséletmód kutatása éa a mun—

párt,

A k utató-gyiijtfímunka irányitól a z adott Üzem, vállalat, munkahelyi s z a k s z e r v e z e t i é s gazdasági vezetői. A

konkrét tevékenységet

pedig a z

adott munkahely lehetőségeitől

íüggöen: -

a különböző szakemberekből /közgazdászok, zeti vezetők Btb./ álló kutatócsoportok,

-

a

kulturális

vállalásaikban

erre

vállalkozó

mérnökök,

szocialista

szakszerve-

brigádok,

A k;itató_gyüjtőmunlo\hoz az adott üzemben, munkahelyen működő szakszervezeti könyvtáros A következő segitséget adhatja: -

gyűjti

-

az Uzemlurtérieliráaaal foglalkozó tanulmányokról, etvi éa modazertarfl cikkekről, a jelentősebb üzemtorténeti monográfiája-Al, muníája-ól ajánló blbliográlükat szerkeszt,

az

üzemi újság,

-

a azúkszervezeti bjzott&ág me gbizá&a alapján krónika rendszeres vezetéséről, egyéb szóbeli

-

üzemi híradó és

közléseinek

gyi-jtl és megőrzi az kisnyomtatványokat.

gyűjtését

és

egyéb sajtótermékek

példány-

gondosk odik az üzemi

megőrzésükről

üzem élet árul készült fényképeket

gondoskodik, 5=j J^yéb

z a néhány példa is érzékelteti, hogy milyen sokrétűen kapcsolódhat & bnyvtaroa a munkahelyi kulturálla feladatok megoldásához. Eddigi tapasztaltaink pedig blzlotóan Igazolják, hogy könyvtarosaink kőiül már többen iozzá fa fogtak a gyakorlati munkához, A. szakszervezeti kulturális munk.-i

tát, t

vékei

A. KOIXISÖNZÉS NYILVÁNTARTÁSÁNAK UJ MÓDJA A JÁSZBERÉNYI JÁRÁSI-VÁROSI KÖNYVTÁRBAN. Bevezetőül rögtön megemlítem, hogy a k övetkezÖkben iamei-tetetl nyilvántartani rendszer egyáltalában nem uJ , csupán még nincs eléggé elterjedve, én Is más k önyvlárakban ismertem me g. 1. A megyénkben használatos hogyomjnyoB nyilvántartáson elsőnek Arizzuk. Eddig a gyakorlót az vall, ho^y a könyvtár a beiratkozási napló folyószámát tekintette az olvadó tagsági /nyilvántartási/ számának. Ez természetesen minden évben változott, attól tüggöen, hogy az olvasó mikor rendezte évi tagsági diját. Éppen ezért a könyvkártyákon lévő szánt minden évben más és más olvasót jelölt* Erre az azonosításra ez az egyetlen reális módjö annak, hogy megvizsgáljuk, meghatározott müveket kik olvasnak. Az állandó tagsági szám praktikus célokat 1B szolgálhat, pi. Jókai Annával rendezendő író-olvasó találkozóra az Írónő" könyveinek könyvkártyáján szereplő tagsági számok alapján azoknak kuldhetLink meghívót, akik olvassák e könyveket, s akiket egyébként rendkívül nehezen vagy egyáltalában nem tudnánk kideríteni, Eit, - az olvasás tanulmányozására is lehetőséget nyújtó, biztatöbeiralásl módot Javasolja egyébként Saliai-Sebestyén tanítóképző intéAz Idézet utal a beiratkozási naplóban történő változásra Is. A napló baloldalt lévő', tagsági számokat tartalmazó oszlopát megfeleztük: baloldali részben írtuk a belratk ázást sorszámtt, jobboldaliba a tavalyi tagsági tagsági dij befizetéséi. Ezzel a beírás is egyszerűsödött, hiszen a tagságukat hosszab&ito olvasók nevet, ciroet már nem kellett leírni, rne rt arra a tavalyi tagsági szám utal a tavalyi naplóban. £zt a nyilvántartási módszert természetesen csak a naptári év megváltozásakor célszerU besorszámot követő számot adjuk tagsági számként. Ez a szám folytatódik folyamatosan minden uj beiratkozó esetén.

Ezek után említeném me g, hogyan változtattuk át az eddig, használt alul szerepelt, úgyhogy mindig meg kellett (ordítani, a lejáratból kivenni, / pl. statisztika készítésekor/ ha a könyvkártyákat ki akartuk emelni.

szes -selben./ Még nagyobb időveszteségei okozott a kölcsönzés során "' az, hogy a tasak két oldala nem volt nyílt, igy a benne levet könyvkárlyák szorultak, ezeknek kiszedése, de még inkább a behelyezése igen hagytuk, s Így a kölcsönzésnek ez az utóbbi mozzanata csupán egy mozdulatot igényel. Meg kell említenem, hogy az e fajta tasakból a könyvkártyák természetesen könnyebben kieshetnek, - rövid gyakorlat után ez Bár könyvtárunknak hagyományai vannak a kölcsönzési müveietele— mek időigényének mérése terén / V.ö. Urbán László: A kólcsönzési-nyilvántartásl munkafolyamatok Időelemzése a közművelődési könyvtárakborv nek az ujabb nyilvántartás és tasak bevezetéséből adódó munka megtakarít ilyen dokumentálása, mert ez avnyíra nyilvánvalóvá vált, hogy nyugodtan ajánlhatom enélkül Is minden könyvtárnak, Annál is inkább, mert az adminisztrációs munkafolyamatok megrövidülésével még több lehetőségünk adósaik az elmélyültebb könyv ajánlásra, az olvasókkal való egyéni foglalkozás-

KÖNYVHÉT Szolnok 1971

A Szolnok megyei Néplapban 1971. évben eddig megjelent könyvtári vonatkozású cikkek ajánló

bibliográfiáin

/ Lezárva: 197L (un. 3o, / Kapirundén: a falusi és tanyai lskoaság kazuiiíeladésínek helyzete. Bővítik a vándornozi hálózatott Szolnak negyei Néplap. H l l . á i f . Í).6S. 1971- január 6. konplei szolgáltatásairól. " A negyedik tűzése a falu ládáéi lehet így kezdSdlk a ciKk ben T Sorolja

•át, stb. 2./

TISZAI Lajos . 5. 1elési prograBJáröl n

KezStur vároe rejlesztésérS lésl fe BÜvelés

programját

ktilcabn S pol kötetny köny ldfi - 5

árh'l

majd leírja nilyen

H Város Könyvtár

át»ány fo gadja az át-

z 1 kn-t, , 148 folyálrat, napilap j á r . a lakőssáe

- a könjTtárOHOk áldozatié1 alásának hizcnjltéka. negyednilliá

példázza, j./

KUujszálliaon uj Biíve lódési ház, konjítár építését . .

oács koordin tak a IV. öt

tervelik

i, p,2daBá

4,/ VALKÓ Hihály naGyterBt--ben. = Szolnok net^ui Néplap. 25.sa. 1971. Január 3o. 5. 1. irodalaát és a korszak rokokó derűjét, kifinomult Ízlésének bá~ meg a ciki. Szól Vargha Balázs irodaiomtBrténésE Batsányi, Verseghy, Csokonai és Berzsenyi egyéniségének vonásait bemutató beNariann, Tódor Tamás, Joó Katalin előadónüvészetéről és a Kodály

5,/ * Mezőgazdasági Könyv hó nap Szolnok Begyei negnyítója /TÍEzaföldvSf. Sárközi Péter szakíró előadása. " lapjaink legjellemzőbb vonása, hog; a oelóraidasági teroejésben a gjors ütemben fejl5d6 tudományosságnak és technikának egysével kbiesEék 9 változást . . . alndennapos munkaeszközzé vált a szakkönyv ... szaklapok és folyóiratok i s . " Idézi a cikk Bódi melyeket Dr. Sárközi Péter egyeteBi docens, mezSgaLdaBÓgi ssak-

6./ Hesyet közmiivel6déai alapot létesít 1971. Évre a Ssolnoli Hegyei 31.

12. 1. Röviden tudósít a negyei köz«üvelód»£l alap létesitéssról.öszszegérSl, Jellegéről és felhasználásának módjáról, céljáról. 7./ HirBl irna Ön, ha ujságiró lenne ? = Szolnok negvei Képlap. III.évf. 27.sz. 1971. február 2. 5- 1. Riportok Dr.Kuhnyár Lászlóval, a Szolnok Hegyei Bíróság elnökével, Bódi -' Inrével-, a Tisza földvári Lenin Tsi. elnökével, Balogh Gyulával,az Alföldi Olajipari KISZ Bizottság titkárával, Vidéki Művelődésügyi Osztályának vezetőjével. Papi Lajos szobrászmüvíszBZel, Dr. Csépány" Attila menyei kórháziKa=eatóval. Szabó ÁrpádGyulánéval, a Ságvári körúti falatozó eladójával.

- 2o -

As Interjúsorozat a többi között tartalmazza T6tb Tibornak, a (tegyél Tanács VB. Művelődé a ügyi Osztálya neietSJének nyils Kozatát, B&lyben felöleli azokat a témaköröket, Belyek a mep.

26.8a. 1971. f ebruár 3. 5EgyeteB i halig atók ö•nkéinte E néjmuíel e e i gatóinak szalunai gya

Bal gya

ta a négyé

a Szolnoko

.í«:

Iró-BÜv Néplap. XXII. svf. 3

eosztását. r á s s s l . = Szolnok Begyei ók Aatarus 1971. febr uár 6. 3. 1.

ahány s o r o S F TOR,ra> is-ertetés bol megtudha tó, hogy a VAIKA Viktória í é t n i l l i á r d forint 9.

a

"

'i.

19?1. február 8-1 u

rendjével, melyen

elfogadta Szolnok t

pel. Továbbiakban közli a fontc

.-zászóléspkat

Ktaujszálláson a Vároei Könyvtár 1969- és 197o. évi 37. sz.

1971."február

is.

kbnywásárlá-

13! 8. 1.

le aérhetS fokozódását TISZAI Lajos

•gyei Néplap. XXII. évf. 38.ez. 19713. . .ságának félnéakEaerntieteft Meeyei Tanácsa kultúrál A cinéül Váci Mihály örökemlékii szav

15./ Mepmiivelésképzés - kihelyezett taEoiaton. = Szolnok Begyei íé^lap. A debreceni Tanítóképző Intései népmüvelÖ-könyvtár szakának I- osztd lya Indul Síolnokon az 1971/72. tanévben. Ismerteti a cikk, boCT a negye kÖznüvelSdesi helyzetének ja»itáB« a siakenberképzés gondjának enjhitr.se érdekében a Megyei Tanács 1971/72- oktatási évben létrehozza Szolnokon a Pebreceni TanllűképzS Intézet kihelyezett els5 osztályát a már noat is népmüvelfi munkát végző népniivelő1" könyvtárosok szánérH. A tagozd- nelyre csak E iákig k elyhiánnyal küzdő TanitóképzS 3

re negyedntlliö forintot áldoz, yei Karkép, Összeáll,: Horváth H Tud6sitáaok Fegyvernek, Ssásiberek, Zagyvarékas, Ujszáss, Törökszontniklós, Szajol, Kengyel, Tísaabí, Kuncsorba, Örményes, t*uszta»onoGtar, 1 Jászfényszaru, Siajol és fteiBtúrról. A cikk Tegyverneki része a közsfig középpontjában épiilS ktubköajvtár egjnillíá hatszázezer forintos költségének forrásairól ée a* építkezés nenetérSl tgjékoztat.

klubjának fLrglalkDSást rendjet, tagjai szánát. Összetételét. Siói progranjukról, erednényükről. A klub február 16-ra Petrc~

A tisíaugi klubkimyvtár fiatal látogatói és a szolnoki HePül8 Hiiszaki Faiskola XISZ-szervezete isnerkejlési estje. / Kishir./ = SzJlnok nej-vei Béplap. XXII. évf. VJ. EB. 1971. február 2o. 8. 1. Hírül adja ( hogy 3 fiatalok IDÍÍSTKS ta141kozSJára március

gi támogatást ad a S: •egyel Néplap. XXII.

19./

Zo./

Cairi Lajos a: alaLtjáoi aezSgaadásig! iró-olíaBÓ találkolÚD. /Klshir./ = Szolnok M ^ e i Képlap. XXII. évi. « . sz. 1971. február 24. 8. 1. A Hezőgazdaeágl Könyvliónap keretébea t a r t o t t szakíró-olvasd TISZAI Lajos 98. » .

1971. április'27- 5-

1-

Az Oresagos Népművelési Tanács tár- c i n t elnyert intézményt- e nikai felszerelését Írja le. ' A táirsadalni ÓEszefugassál épit ;ol g al6 adatok: Ia7o-be° « lakosság 29 %-a könyvtári ilvasó, lo.ooo-nél több a kölcsönzött kö

a besenyszögi tanyai kollégiumiak• / Sishir.X = Szolnok negyei Népl-p. IXII. évf. 98. SE. 1971. április 27. 8. 1. Röviden tudatja! az ajándék 15o kötet könyvből éE egv könyvBzekrényDől á l l . Z2./

HÉRÉSZ DezsS

m i .

évf. 1« . .

1971. ápri

sz.

Blbllo gráfia Hé ta ségét.

Le irja

a nu E z e r

lia

7.

29.

„.,„.,

. - 1

Lei-aészetes témacsopor-

"Fügi^lék"-ben található ajánló bibliográ

szánok. 1 Szolnok megyei / t

Elsőrendű ok: az aggasztóan e Héltalís a bullánvölgy után 5-ooo-rel nőtt olvasólétszámot. Hellyel a negye lakoséágának 19.1 %-a l e t t könyvtári tag, a BE olvasók 7o*-a fiatal / 25 év a l a t t i / . Viszont csökkant a me25gazdasági fizikai dolgozók aránya. Héhány forgalmi adat i s Martetese után az olvasók 4o%-át kitevő 1A éven aluliak gyenge könvvellátásat hangsúlyozza; az állománynak csak 28*-a gyermekes ifjúsági könyv. Szol végül a könyvtárak munkásairól.

táea után "Szál

tjábó 1 valá

adalni termelésiben való részvészo c i á l i s javakból való r.szesedése ki-

lénáját : a bejáró imáján át

ló nagyüzemek.

"ÍJ

program 25.,'

Rendhagyó irodalmi intézetekben, / Kis E e. ló?, sz. 1971

26.,'

3. - ; : •

ok negyei Néplap. U I I .

é»f.

HÉRÉSZ DezsS Heplap. XIII. .M.

113. sz . 1971. május 15.

5.

1.

968-1 97o./ aksze o k K egy ei Tan ácsa elnökségi ülésének egyik na cikk

!«,. nek a

Síi

az értéke lésből a fSbb mulatókat, adatokat sorol a

gát 16

ágofl re lációban elfoglalt he lyére. Taglalja a ókét m központi könyv-

11J. EZ. 1971. "ájus 15- 5-

Szakszervezeti könyvtárosok az olvasási kultúráért. = Szolnok negyei Méplap. XXII. évf. 115.sz. 1971. cájus 18. 3.. 1. A Szakszervezeti Könyvtári Hét továbbképző előadássorozatának nyitóéíaadáaa. Szulnokon a Ságvári Bndre Miivelódésl Házban nájus l?-én - a rendezett előadásról / elSadók: Gönczi Inre, s SZOT kulturális

k megyei Méplap.X)

1 könvvtárak. = Szolnak en Folyó továbbkípiésl elfi-

HezSgazdasáel Kapok Tiszafaldváron. Hirek. = Szolnok a XXII. évi, 12o SE. 1971. aájus 23. 1. 1. Sárközi Péter előadása. Megjoi Verseghy Kvt. tiözreHÜkÖdésével a 1 daiésre kerlilS BezfiEazdaEási-BUEZski napc Dr. Sárközi Péter docens. Belgazdasági 1

KÖNYVTÁR és IFJÚSÁG VERSEK AZ ALaÓTAGQZATQS GYEREKEK KÖNYVTÁRI FOGLALKOZÁSAIN

a verf-t. Ha keresik a versesköteteket, csak "alkalmi költeményekre" vaj, oZiik^égük nemzeti ünnepek, ünnepi csapotgyülések mMsorihoz, gcin kivüt további böngészés a lanult költő kötetében szorítja ró őket, A legkedveltebb szerzők a kicsiknél Donászy Magda, a nagyoknál Kapuvári Béla. Önkénl, a ját örömükre, kedvükre az általános iskolások nem olvasnak versel, met, amit egy-egy költemény nyújthat. A rilmus, a kbllöl képek számultra megíejthetetlenek. Weöres Sándor, Caotri Sándor, Tanké Sirató KaIOIJ* verseit ~* s idézhetném meg számos, fna elö költőnk nevét — értet~ ban visszatérő kérdésük . Valahogy mindig az az érzésem Ilyenkor, mintha kottái nem Ismerőt kellene dalos könyvből ének elletnem, A iormai Ezt az idegenkedést elidegenedésnek ifi nevezhetném. Hiszen a kicsi gyerek az iskolába lépésig együtt él a verssel. Ritmusa számára olyan zene, mint bármely dalocskáé. Újra és újra mondogatja, tapsolja, énekli, láncolja a verseket. Sőt maga ia talál ki mondókákat. A vers játékossága, a zeneiség; a riro, a ritmus erSsen megragadja ökel. Ez

keik valamelyikéhez vagy nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódik mondanivalójával. A gyerekek már az nlsó tagozatban me gszokják azt, amit a felső tagozat tantervében tudatosan kiemelnek; a vera eszmei vagy egyáitalán mondanivalójának kereséaét t De hangulatának, tormai szépsé-

hogy az L osztálytól nemcsak dalokat, de zeneelméletet is tanulnak, verstani fogalmakkal viszont még a lelsŐ tagozatban Is csak elvétve Ismerkednek, Ezért állnak szemben értetlenül mai líránkkal, ezért csak kori sajátosságok

miatt

Nem célom az

I

általános iskolai

iroda lom uk tatást

bírálni, de

ugy

tanítványaikat vers olvasókká nevein^ legalább a gyér ekkcinyv tárban ~ mint annyi más olvasmányélmény megbeszélésének a színhelyén - kell megszervezni, megteremteni a találkozást a versekkel, mát, azt a pedagógiai eljárást, amellyel egy-egy verset vagy kbltól közelebb vihetünk a gyerek ékhez. Ha. addig játszunk a versekkel, inig -

vertül ik, 3 az általános iskola befejezéséig tervezzük programjukat. AJ> óvodáskorban kialakult ritmus Iránti fogékonyságra, verBBíeretelre épitetdést, nz öröm élményét kiváltani a versekben rejlő nyelvi* esztétik al játék okka^ a gondosan válogatott Irodalmi anyaggal tudatoson alakítani izlésür et, a művészi szép iránti fogékonyságukat. Szeretnénk, ha Vni-oa 1 i ukban a vers lormal szépségeire érzékenyen é s tudatosan reagáló, a ismerő é s

kedvelő

serdülök

lennének Jelenlegi

a ki..- tagjai* Még elrettentő, nevetséges mel-kel teletűzdeli -műalkotás-.

Egy-egy verskötettel

"gyerekeink".

példáké ni sem hQngzlk el klnri-

hetekig, hónapokig játszunk. Addig, amíg ugy

módján mlndic a választott vers szabta mea.Van amit má& müfalba ültetünk áí; pl. bábjátékként adjuk el8 / Móricz: leIrl-plclrl, Weöres) tar K u t y a Plllinszky: Aranymadár/, dromatizáljuk /Weöres: VAsAr é s Alsó végen, felső végen/. A költcíi képe t ég ezzel a vers hangulatát próbáljuk megkbl e llteni rajzzal, aptikációval / színes szÖv*-tb#l I / festve / Csoóri: Caudakutyo; Weöres: Déli leihíjk, Vonuló vadludak, Alkonyl telh3ki Mándy: Síin-Játék a menyezeten slb./ Miután a verstani is ni eretek közül a ritnius és a rini szabályoinak jeliedé— megragadható, ha tapsos—Játék, tánc vagy akár dallam születik a ritmusra /Mándy: AErik al kaland é s sok Weöres vers/. Ezekről majd később ré9z~ 1 etesebben is szólok. Azt

tapasztaltuk, hogy

a versek

adta Játékos ötleteken kivül, rend"

a bábozás. Termésből, műanyag poharakból készítettek

önállóan

figurákat,

násaikat hozzáképzelnl, a bábot megíelenlteni. Nagyon keOvelt és az alkotó fantáziát jól serkenti egy számomra ismeretlen nevű játék. Egy lojelo cmes négyzetet megadott módon háromszögekre bontottunk, az igy kapott idomok ból - valamennyi felhasználásával ~ kell képet "alkotni". Ezt még ki is egészítettem: a képekhez elmet is kellett kitalálni. Nyelvi játékokat magam Is Grétsy Lászlótól / Magyar Nyelvőr 1967- 2, 171 p./ és Varga Balázstól tanultam. E két játéktípus állandó jelenléte foglalkozásainkon ugy érzem sokot segít abban, hogy a gyerekekel nyelvünk jó Ismerőivé neveljük, illetve egyre fegyelmezettebb fanláziájukat felszabadítsuk/ A

S~12 év

közötti életszakaszra

get Is adunk erre egy-egy gyereknek.

jellemző sajátosság Több ok készlel

a

szereplési

erre. Az

egyik:

igen kevés a memoriter, Így vlszonl önként, könnyen é s sokat megtanulnak könyv nélkül. 5 végül: nekünk Is jó ellenőrzés ahhoz, hogy az egyénl Ízlés alakulását változását, a versklub hatásai mérni tudjuk.

A rendekből állítjuk bsaze az évi programot. Hetenként egyszer krl óra a foglalkozás Időtartama. Ez az Idö változatosan, sokféle játok kai, a* irodalmi alkotások állandó jelentétében telik eL Az elmull két és léi év alatt megismerkedtek a magyar é s az angol népköltészet gyermekversein, mondókáin kivül Weöres Sándor, C--í-órí Sándor, Tamkó Sirató Károly, Mándy Stefánia, Zelk Zoltán, Memeu Nagy Ágnes, Szécsl Margit, Pilinszky János, Móricz Zsigmond vegeivel, verses me sélveL,

mert as. irodalmi élményeknél az elBÖ impressziónak Igen négy a toeege és a költemények értelmi, érzelmi, hangulati tártaimat csak él^azaves előadással tudtuk igazán megéreztetni.

jeletiaz

Q második: a vers zeneiségében rejlő láncos ritmus megelevenedése / fiúosztály végén/, a harmadik: ismerkedés a rímmel / <* ' • osztály első" félévében/, 1," Foglalkozás

vázlat

katona 7 Nyilván valamennyiu-n ismertékt nem volt nehéz kitalálni* Megfejteni azonban a találós kérdés titkát kellett olyan szó,'amelynek vége látszólag önálló. Ehhez hasonlókat kerestünk. Kérdést Néhány pétda a gyerekek fogalma zásábani "Milyen ár huz kocsit? Melyik ló égeti meg a kezünket ? Melyik á c s föz sok embernek ebédet 7 A bemelegítő játék után Weöres vi játékok

Sándor versel következtek

a nyei^

lolytatásaként.

1. Sehallselát Dömötör Ennek második versazakában a magánhangzók cseréjéből merész ötletlel következetesen végigvitt gondolatmenet, harsány derűt váltott ki a gyerekekből, A Játék annyira tetszeti! maguk is kipróbálták: ml lesz a szavakból, ha magánhangzókat kicseréliUk pék-pók, láp-lép, rél-rSt, var-vér, szél-szál, stb. NehezltettUnkbármelyik hangzót cserélhetjük, de csak egyet s jussunk el VÁCról MÓRra / Vác, vár, már, Mór / - Ezt a szolján ej átékot később gyakran Isrré-

2. Ugyancsak szójátékra épül az ElinduU. Ezt a verset táblán, színes krétával Illusztrálva mutatták be, de ugy, hogy a betUkböl alakították a figurákat. 3.

Cslmpillmpl hővé

mész ?

Rögtön felismerték, az első három sor az Ec—pec~klmehetsz fiiondo— ka ritmikai és hangulati megfelelője, de próbáltuk ism4E megfejteni a sorokat, Saját keresztnevükből kellett a vers Indítás hoz hasonló var£~

áclót készíteni. így születtek; a - ka - Marika, 1 - mi - Noémi stb. Második

lépésként

már mássalhangzó cserével

Weöres játékának tö-

kéletes mását kellett me galkotnlt azokkal a szavakkal, me lyek éppen eszükbe jutottak. A

esztendő.

legsikerültebb:

ág -

vág -

társaság,

Ő -

bő

-

[

oporlra

a a gyerekeket, íelelgetve iu:

:

A bevezetőt közeledő lépések ritmusának érezték, elmondhattak igy; liároms zor Ismételve, egyre gyorsuló ütemben, hoJkrcl erősítve a hangnt, 1.7 utolsó "k apuléc"-cel rákiáltva, megállítva a kbzele d8 CBÍOIpili-piU A.z egyik kislány kérdésére "CslmpUlmpl hova mész 7" válaszk ént hangzott el a vers. A z utolsó sort biztató, hangos szóval u.ira együtt mondtak,

, ! ' ] '

nem kacsát, majmot is (estetett velük./

j

Megfigyeltük, hogyan változik a mozgás soronként, s a tartalomnak megfelelően a ritmus la. Le Is k odáztuk. Minden versszak

első sorában nyugalmas

i i \ i i I.'

A

Í

Iii

második sor mindenütt a vízicsibék

gát

\

a kép, a ritmusa tehát:

örökké mozgó, csipogó vUÁ-

mulatja be;

r: ri\í i\ rí n\ J J

A kotta elkészültek or az egyik flu a táblára pillantva önkéntelenül mondta: " Olyan mintha egy zenemű lenne". Ha "zenemű", dolgozzuk fel kórusra. A legegyszerűbb a kánon, E18bb 1 elmondtuk igy: az első Bor elhangzása után kezdte a második szólam.-

r

"7«rrr«p.^^, .' H Í

ni.

szólam: / tapsolva/

:

1 1 \

>

|

j

IV, szálam: / mindkét kezével combjára csapj : mindkét kezével pattogtál, a közben halkan mondja: esi/ :

""""" •"""

I

J

I • II

II

"J

\ :

''

1

Ennyi zeneiségei

értékeltető játék utón - nagy örömömr* - egyszer

J

J

tjr* J J 1 ' I J I •' •' 1 É-ren

ná-don

í 3 IJ

í 1 'l v\r foglalkozást fefeztilk

sík

az Ask ólában

J

- tó

-

ku - ázik

J

I' •

T\j) 1

Í3 Lanull TBVöszkoBZónlti

ele nelclés ével

be.

Hosszú hetek ritmikai, táncos

Egyéni hangokkal:

A:

[. versezak

c!

II.

2. Énekelve tóncos, szbkellő

3. KodÁty-Wfeöres: 1-3

rögtönzéseit közösen

-"-

lépéssel

Mély erdőn

iiiztUk "népi

1 - 3 sor 1-3

BOT

kort fognak:

Kodály-

Ibolya-viráa

Bor: lassú, # érlékü, hlnié-zó lépéssel forog a kor balra. Karjukkal is kísérik ezt a be-kl hintázást.

4. sor: ritmusát

f*

N

értékben balra rldázva

kitáncolják

Az 5 - 8 sor azonos az 1 - 4-gyei. A második versszakban a balra ridat folytatják, de mar két kis körben sebesen lorog-

EgyroássoJ szejnoen állva!

egészen

kiilonbözot jobbnál jobb

variációkat rögtönözhetünk. Hol vonalban négy soronként hatként kiB körben - a váltva guggolva és

szemben lévíSk voltak egymásnak letóllva megszakítás

párjai

nélkül játszoiták

-

ki a

ritmust. 5. A Calll-csaü - mint k iszémoló - a KergetŐ-vel berai a farkas" Játékká vált.

"kinn a bárány-

izéae: vonaljaiéiugyanis Sándor

aít

bizonyltja,

_ _ _

mennyire megérezt

költészetében a népi

gyerekjátékul

Külön orom volt nézni játékukban

a költés

lálkozásáL alkotások

lnlkozási

közül szándékosan V-iiasztottam

-vázlat

Uj szójátékként találkoztok a rímmel. Rimhivó szavakat betütartó sínjébe mindenkinek előkészítettem. lyek végén vagy amelyekben ugyanezek a magánhangzók és Ilyen sorrendben is szerepeinek. Megadott Idő lejárta után kértem, válasszák ki azt a négy szót, irják lapjuk jobb oldalán egymás alá, amelyeket összetartó zónák éreznek és egy vagy két /összefüggő/ mondatba fel tudnának használni. Így kis

tam. F elolvasás k< figyelték, hány

s:

Otthon elkaptuk ketten azl a szekrénybe

tettem.

leghökkenés sel, t

5 B bepillantva " gyet foghatatlan, érthete ti

ami nagyon fontos, a kdltó'i műhely-

;. költői blletek

sajátjukká,

megfogható

IRODALMI

PÁLYÁZATAI

szentmárloni gyerekkönyvtár munkájában kiemelkedj helyet t az utóbbi években meghirdetett irodalmi pályázatok. » Tanácsköztársaság 5o. évfordulója, l°7o-ben felszabaduéviordulója tiszteletére, ez évben pedi^ •**. 'iH"-j-:imozgalom 4 évfordulója alkalmából fordult a gyerekkönyv tér palya-

fmzö, hogy járásunk hét

Jakult

zsűri értékelte. Ennek alapján

1, többi pályázó A A

könyvjutalmat

pályázatok

lezárása,

a

találkozókra 1969-ben Talay

dése

nagy

élményt

ilcséggel közösen i Iskolák

jefentett

a

pályadijak

odaitélésé-

Sándort, »>?o-1

a találkozón rés 1

hirdette meg a

nevelő munkájához

került sor

kapott. pályamüvek érti

konyvlar.

kapcsolódva

A p<

mozgósi

részletea me giamérésére. A pályázatok sikere é s erf ttflnek és magyar szakos l£ ban

a

tiszaugi és

a kunszt

megállapítható, hogy az Irodalmi pályázatok ató-nevelő

munkáját, bővítetlek

é s tartalmasad-

doliu. Elöljáróba Most nézzük meg közelebbről, milyen is az ifjúsági klub élete Jászki^éren. ^ \ klub, keletkezését tekintve, mar nem mondható újnak, mert 1964-ben is voltak foglalkozások havonként egy alkalommal, de közben nyári szünetet is iktattunk be. Tagjai felnőttekből és középiskolai tanulóiból tevődtek ki. Ez a me goldás azonban nem mondható jónak. Tapaszlalatom alapján elmondhatom, hogy egészségesebb, ha külön togIgy alakult ki a ma is

müküdö" Ifjúsági

klub. A

régi tagok helyébe Jöttek

Megemlítek néhány kibővített klubfoglalkozást az elmúlt évből, melyre még most is szívesen emlékezünk vissza. Az egyik a fiatalkorúak bűnözésével volt kapcsolatos. Ezt az előadást Inges kászló hadnagy üjusági előadó tartotta meg, G-ecse Árpád festőművésszel is megismerkedtek a klub tag— jai é s kiállításon keresztül müveivel is. Az ősz folyamán Tatay 5indor jött el hozzánk. Személyes találkozás az Íróval külön élményt jelentett a tagok számára.

érezték a klub tagjai

A jászapáti

Is, főleg amikor év

könyvtár

igy született meg közös

vezetőjével

elején

kezdtünk késziíln

mar régen gondolkodtunk

elhatározásunkból, hogy

klublaláik i>3 ót

s ervezünk.

tartottuk meg a találkozót Jászapátin. A jászapátiak farsangi müs< pedig Tabi-óüszenilitással készültünk. Az irodalmi műsort velélki Le, mely tánccal és játékkal fejeződött be. A találkozón jelen vo ó= Járási Könyvtár képviselőin kívül a Magyar Rádió szolnoki A klubtalálkozóról hangfelvétel készült, melyet a szolnoki adó kö:

Ez a találltozójtí Annyira me ghozta (

gesaégét a klubkifogok

en fogunk rá visszaérni hogy ők kérték, a jövi A jászapátiak az ünr

nyujto

Nagyin észrp Jehetid venni mennyire beleélik magukat és érzik, hogy ez a rendezvény az ÍS javuVat szolgátja. A megrendezésre kertül két találkozó nagyon tetszett a fiataloknak és a jövőben la Igényük az Ilyen éa nas-onlóan mozgalmas klubéletet, Gondolom, hogy községenként változók a klub tags agának igényel. Ml szeretnénk a megyében működő klubokkal :eivennl a kapcsolatot,
jiik és azután térünk rá a tárgyra, melyet trodai-ni jálék szokott követni. Irodalmi Játékok kiválasztásánál leihasználom a Ndpmllvelésl Iroda kiadványait. Néhány főbb témát megemlítek az aktuális eseményeken kivül. Ilyenek voltak: kézi könyvek, katalógusok helyes használatai "Legjobb könyvem" cimmel a klubtagok élményszerli beszámolója egy-egy J6 könyvSarkadi-e&t követett. Minden egyes témához kiállítást foglalkozásokat több esetben a tagok tartják meg.

készítek. A

klub-

A tagság többsége gimnáziumi tanuló. Egyharmada ebben az évben érettségizett és sajnos ezek közül többen most töltik és majd fogják tölteni tényleges katonai idejüket - tehát egyelőre kiesnek a klubéletből,

A

nyár folyamán

tagfelvételt hirdettünk és a következő műsorral keszül-

Jeiigés párválasztás, Tréfás történetek,

A.x új tagok felvételére nem szerencsés időpontot választottunk ki, mert a nyár kellős közepén próbálkoztunk és nem Js Jártunk eredménnyel. A z uj tagok felvételét az ösz folyamán meg fogjuk Ismételni

oldásra várnak, Ebben az évben további tervünk - melyet negyedévenként készítünk előre — uj klubokkal szeretnénk felvenni a kapcsolatotr TIT előadásokat, iró-olvasó találkozót szervezünk.

KISZ FIATALOK

A

KUNSZENTMÁRTONI JÁRÁSI KÖNYVTÁRBAN

ihatva ugy tűnik, hogy a fiatalok nevelésére Irányuló célklltizéselnkét c=ak általánosan tartalmazzák a munkatervek. De nern lennénk tárgyilagosak, ha korábbi célkitűzéseinket csak általánosságoknak és az

n"3cgi kritériumok alapján* erre

Ennek viszont

az

a ma gyarázata, hogy

az időszakra kialakult helyzet mögött má- évekkel mérhető éa

ségben oz

Az

1969, évben 719 KI5Z

korosztályhoz

I969.évben, az addig elért eredmények

turálls Igényei és Irodalmi Ismeretei felöl. A Jellegű. Így az

egyik

tartozó olvasója

voll

alapján gondolkodhat-

felmérés során Írásban

csoportban például arra a kérdésre, hogy kikel

fiatal, Illés Bélát 13, Illyés Gyulát li, Fekete Istvánt 9, Fekete Gyulát 9, Németli Lászlót 6, Veres Pétert 6 fiatal ismerte. Ezenkívül még B zül 2o siemély RejtÖ Jenőt, Ibboen PetSd Sándort és József Attilát. egy-egy személy Kárpáthy Zoltánt, Mnjor Tamást, Darvas Ivánt és Dimény Imrét is o mai magyar Írók közé sorolta. Egy má^Ik kérdésünk a tanulók által ismert táncdalénekesekre vonatkozott* Err-? 51 fiatal válaszolt. Az előzőnél kedvezőbb eredményt kaptunk. A tanulók 5o táncdalénekest ismertek • Minden válaszadónál szerepelt Koncz Zsuzsa, Aradazk l László, Póor Péter, Zalatnay Sarolta, Kovács Kati, Harangozó Teréz

zem még me g. hogy módszerünk Jóllehet nem volt tudományos, de a kérdéseinkre adott válaszokból, a fentieken tul Is tájékozódtunk az ipari

A ielméréat követően k iaértelet tettünk klaebb létszámú könyvbarát kör létre h u Js ára. Több esetben bes zélgettllnk errfíl a flatalokk al. megállapodást kötöttünk a Szakmunkásképző Intézettel, beszereztünk 5o kdtetnyt szakkönyvet, amelyek a tanulók szakmáinak megfelelő ismeretanyagot tarloiinazzák. Mindez Jelentősen hozzájárult az Intézettel és a tanulókkal fennálló kap-

tárban k éazlil az órára. Ezek alapján megállapítható, hogy bár eredeti cé'kitűzéseinket, a könyvbarát kor létrehoz ását komolyabb erftfeszllése-

Az

ipari tanulókkal k íalakitott Jó kapcsolataink

f
meg, Ennek eredményekén! a műit év szeptemberében érettségizett flfltaiLk bevonásával létesítettünk k dnyvlár! k lubot,

ma I, szerda este tartják összejöveteleiket a könyvtárban* A foglalk ozások keretében eddig 6 előadna , 12 kerékasztal beszélgetés formájában TOTÓ, mintegy 14 közös program, színházlátogatás,

TV

nézés

stb., össze-

dejük hasznos eltöltését, /A kiub munkáját részletesebben Gyalal Tamáa munkatársam írása Ismerteti./ Fiatal olvasóink nagy Létszámú csoportját képezik a helyi gimnázium tanulói. Részükre a költségvetési keretünk nyújtotta lehetőségek alapján maitoium 5-6 példánvban tudiunk bizlositanl kötelező Irodalmat. A kötelező Irodalom biztosításán k Ívül messzemenően figyelembe vesszük a tanulók könyv Igényét. A muft évben pl. 25 kötet szakkönyvet szereztünk be aegltése céljából. A tantestületiéi együttmük Öiive már a 6o-as években is több iró-olvasó találkozót rendeztünk a gimnáziumban, A múlt évben oki* 20-án Bihari Klára, november 11-én Fekete Gyula, ez évben pedig Kamondy László tartott rendhagyó irodalmi órái o gimnáziumban. A tanulók mindig bizalomn al fordullak a könyvtároshoz. A JÖvSben is igyekszünk minél többet tenni a gimnazisták tanulmányainak segítésére,

nevelése ierén kítejtett valamennyi könyvtári tevékenységet, a különböző ajánlási formákat, kiállításokat, kiemeléseket, stb. Pontosabb tevék enyJellemzlk munkánkat. Az ifjúság könyvtárba való bevonását és olvasóvá nevelését a jovHben is kiemelt könyvtári feladatnak tekintjük, me lynek eredményesebbé tételhez az eddiginél löbb társadalmi segítséget igényelünk.

Csík Mi.ióJy

IRODALMI KÖR RÁKÓCZIFALVÁN A Józ ,ef Attila Irodalmi Kor még caak nz eisö lépéseknél tart,- de ugy érzem, hogy ez elmúlt hónapok lelkes munkája és az eddigi alk erek megérdemlik, hogy az "Együtt" nyilvánossága Is tudomás! szerezzen rölunk. A

megalakulás

körülményeiről el keli mondanom a

következőket:

A Rákóczi TSz. vezetőségével jó a. kapcsolata a könyvtárnak, az ott dolgozó fiatalokhoz a KISZ szervezet segítségével Jutottam el. A márciusi KISZ vezetőségi gyűlést egy Ünnepi tagg1rü!és követte. Enuek helyszíne a könyvtár volt, s témája a Forradalmi Ifjúsági Napokról való megemlékezés, A taggyűlés Ünnepélyességét két-három fiatal vére mondása é s az erre az alkalomra közösen rendezett A gyűlés folyamán lehetőségem nyílt arra, hogy ebben a hangulatos könyvtári környez- tétben kb, 35-4 o fiatalnak beszélhettem az Olvasó Népért mozgalom nemes é s s z é p feladatairól. Kértem támogatásukat, segítségüket és egyben ötleteket is, hogyan tudnánk ml, Fiatalok még jobban k {használni a könyvtár által nyújtott művelődési lehetőséget. A hozzászólásokban a KISZ tagok vetették lel oz Irodalmi Kör megszervezésének gondolalát.

löttség és egyéb okokra hivatkozva nem tudták váltaiéi 1 ezt a munkát. Igy maradiam én a csoport vezetője. Kik vagyunk ? . . . Egyszerű a válasz: különböző iskolai végzettségű, de az irodalmat szerelő, verseket kedvelő fiatalok. Örömmel vállalkozunk Irodalmi

Terveink

1.

2.

3.

? ...

Hát PÍSK bizony nagyon

szépek, éa

első" hallásra

merészek

Is,

"Mai vendégünk " /sorozat/ A tagok közül egy valaki bemutatja a számára legkedvesebb költőt vagy Írót. így lehetőség van arra, hogy mindenki szóhoz jusson, és arra la, hogy minden alkalommal közelebbről Is megismerkedjünk egy-egy Irodalmi egyéniséggel. Az 1971/72 színházi évadra a Szigligeti Színházba bérletet váltunk, JK darabok megtekintése el^k és után beszélgetés, vita a látottak— róL, A. Megyei Könyvtár ill. más szervek Irodalmi estek megtekintése.

által Szolnokon rendezendő

4.

Kisebb Irodalmi műsorok össz&aliitQsa-

5.

Az újonnan épülő kisvendéglőben egy "Irodalmi presszó" tésére kaptunk Ígéretet a helyi ÁFÉSZ vezetőjétől. hívott vendégekkel,

szereplés

költőkkel, Írókkal é s

különböző köz— létesí-

különböző irodalmi témák-

í eddig megtartott nyolc loglalkozáa és a szereplések elötll számtalan ik próba bizonyltja, hogy céljaink elérése nem lesz leheletlen. Ez jogo-1 arra a véleményre, hogy a kezdeti lelkesedés nem lesz szalmaláng, idejöveteleinken a baráll légkor és a jókedv természetes. de Juliujában meghívást kaptunk az Á F É S Z klubhelyiségébe. Nagy gítségünkre van, hogy hasznaihaljuk a klub magnóját és lemezjátszó! is. A. községben mar tudnak működésünkről, és számítanak íellépé>záaunk május 3o—án \

költéssel volt. Váci Mihály "Pacsirta", vagy Benjámin László "Űrhajós 1 - cimü versérö kellett a lényegei röviden elmondania. De Csajk ovszklj "D" moll zongoraversenyének 1. tételénél nem volt szükség a tolmács munkájára. Vendégeink ürömmel fogadták a zenei betétet. • ^ulóbb az augusztus 2o-I Politikai Nagygyűlésen szerepeltünk: "Vers a : o d a l izmusról" cimü irodalmi-színpad jellegű összeállilássaL. < 2So lönyi hallgatóság is örömmel üdvözölte az ujszerU ös&zeallitást. jsorunk az Alkalomhoz Illő ünnepélyes hangulatot teremlelt. Központi .szló "Tüz", Juhász Gyula "Himnusz az emberhez", és Benjámin László

jondol

luhás j

Pe-

hnlado emberért, aki olyan egyedül remél es szeret a Vílagegve— tértiben, az emberért, aki egyetlen költészet-teremtö létezője a Vak Világegyetemnek, az egyetlen költészetre képes, az egyetlen akinek Haladó szivéből a Költészet Lángoló Világiája kinőtt, éa ég, és ragyog az Emberiség Végzetéig. "

IFJÚSÁGI KLUB

KUNSZENTMÁRTONBAN

hatásosabb módszer a könyvtári klub, Kunszentmártonban a Járási Könyvtár dolgozói több éve foglalkoztak a "klub"-alapítás gondolatával. Az elképzelés 197 o szeptember 19-én valósult meg, amikor ís megalakult a Járási Könyvtár KIS? Ifjúsági Klubja* Rövideden első* éve a fennállását

Már a szervezéskor sok probléma jelentkezett. A ll.ooo lakosú Kuns7-entmartonban sokkal nehezebb létrehozni egy klubot, mint valamelyik

tottságu fiataL E.nek azonban előnye is van, hiszen itt majdnem minden fiatal Lsmeri egymást, Először tehát szelek tálni kellett, és kiválasztani azt a csoportot, amefyre tartósan lehet számítani. Mikor nagyjából összeállt azoknak a névsora, akik előtt semmi ak adály nem álli, hogy belépjenek a klubba, névreszóló meghívókat adott ki nekik a könyvtár. Szeptemév

közööi fiatal,

érettségizettek,

határhoz most Is köti magát a

és

főként

klub. Tíz

szellemi

munkások.

hónap alatt a tétszám és

az

osaza-

de megfordulnak a könyvtárban. Így tulajdonképpen vándorláss zerü szabad foglalkozás van, játékkal* Szabad foglalkozásokon a létszám lo-24 lő között mozog. Természetesen és

teljes

létszámmal részt

hoz szervesen togatók

tan!. Ezek összlétszáma pl.]

Az

eseti

az

az

adott foglalkozásokon.

úgynevezett

A szimpatizánsok

ségről, időnként eljönnek, ki.

vesz

hozzátartozik

csoportja.

más program hiányában hat fÖ, főként

látogatók eljönnek

Író—olvasó találkozók,

a

és

eseti lá-

kulturálódási

részt

vesznek

lemorzsolódóitok közül

a legjelentősebb

irodalmi estek

A klub tagságá-

szimpatizánsok

tudnak erről a

kiemelkedő

tehetőa foglalkerülnek

előadásukra.

stb. ^Kz e9eti látogatók összlét—

felvetődik a kérdés, hogy elszigetelődés e az, hogy csak érettségi™ zettek lehetnek a klub tagjai. Véleményem szerint nem. Az életkor én végzettségi megkötés nem Jelentkezik bürokratikus formában. Ha vannak látogatóink, akik érdeklödnek a klub iránt, azoknak nem nézzük a végzettségét, hanem vendégk ént kezeljük őket. Mindenki elhozhatja barátját, ismerősét, bemutathatja neki ítz Itt folyó életet, Ha a vendégek közül megtetszik valakinek a k lub munkája, azok beléphetnek a tagok. közé.

ki'7-ül ki?rül

ki, ugyanis

&s.

a gyáregység a

3ö Iab91 12 tagol ad. FCzen-

Hhfiilal, Nemzeti Bank, Községi T a n á c s , P o s t a dolgozói a klub tng]ai. 36 9fc-uk fizik ai munkakörben, 64 %-uk pedig szellemi munkakörben dolgozik. É r d e k e s s é g képpeh me gjegyzem, hogy a 24 fős törzsgárdában 3 KISZ titkár, é s 3 KISZ vezetőségi tag van. A létszám u.is -változik, de örülünk annak, hogy ez a ^ t o z á s pozitív irányú. Egyre kevesebbe i mennek el, é s egyre többen Jelentkeznek a klubba. A tagok tagsági igazolványt k apnak é s a klub / nem könyvtár í / havi 5.- PL tags&gi dijat szed. A szeptemberi alakuló ülésen a klub 14 pontos, léléves munkatervet fogadott eL Ezl a munkatervet nem tticltuk me gvalóaita ti. Egyrészt azért, mórt az .tlapltó tagok egyrésze lemorzsolódott, másrészt azért, mert oz előadók nagy többségben nem fogadták ei meghívásunkat," Ezért k ialaJtuU o programkészítésnél a z a szisztéma, hogy egy-két hónapra tervezünk előre. Havi négy Összejövetel van, mindig szerdai napon. Minden mása-

fordítva.

Röviden megpróbálom

lól 1971. VH. 9-ig Jellegük

eddigi

rendezvényeinket" Í97o. IX.hó 3o-

összegezni.

szerint voltak:

e iőadások könyv ismertetések író-olvasó találkozók eqyéh közös programok.

szetét-ŐI, a költéíizeí szépségeiről négy, versmondással egybekötött irodalmi estet. Egy alkalommal helyismereti előadás volt vetítéssel egybekötve, egyszer pedig Ifjúságpolitikai előadást lartolt szolnoki vendégünk, Nuber István. Legutóbb a községi tanács e l n ö k e tartott tájékoztatót a rakozásl lehetőségeiről. Könyvismertetést 12 alk alommai tartottak a könyvtár dolgozói, Legjelentősebb könyvismertelé&eínk az lró-<jlvasó találkozók előtt voltak, mikor ismertettük a me ghivott írók müveit. Három alkalommal volt iró-olvasó találkozónk. Októberben Bihari Klára, novemberben Fekete Gyula, májusban Jíümoruly i^iszló jött el Kunszentmartonbe. A találkoaókon a teljes tömsgúrda r é s z t vett é s sok meghívod vendég jeleni meg. Ezenkívül 3 közös szinház, 3 közös mozilátogatáson vettunk részt. A hat r é s z - I

lemi TOTÓ-1, é s 'k ét fordulós barkochba játékot tartottunk. A z elsű helyezetteket julaimazluk. Dinnyés Józseffel é s a N^oton együttes tagjaival 2 alkalommal fuly-

1 I I

eddig. _ Programszerűen a legközelebbi nagyszabású megmozdulás egy bála— tonl kirándulás é s a Szegedi Szabadtéri Játékok egy előadásának megte— kintése lesa. A "klub-alapítás" egyéves évfordulójára a tagság s z e r v e z e l ! szabályzatot dolgoK ki és, vezetőséget VAIJSZU Előkés züjük a negyedéves tervet, é s megfelelő bontásban szeretnénk megvalósitani. A s z e r v e z é s s e l továbbra is intenziven foglalkozunk, hiszen a KISZ korosztályú fiatalok olvasóvá

I I I I I I I I

nak. Ehhez a munkához mind a KISZ, mind a Községi T a n á c s társadalmi es anvaci ae.altségét kérjük. Közös Összefogással a z eddiginél még hatékonyábbá, még tartalmasabbá tudjuk lenni a k lub programját f-g további

I I I

-

11

Gyalni Tamás

I

HÍREK KÖNYVTARAIMÉ ÉLETÉBŐL 2-9.1 h T i b o r a Megyei Tanács VB. osztályvezetője nvítotto mc? g a lanévél a Debreceni Tanítóképző Intézet néptiuvelő-kőriyvtáros szakának szolnoki levelező konzultációs központjában. A 26 népmli-

y^ Szolnoki Járáa községeiben 1971 első lé levében 2o lró**olvaaó ta~ lálkozó zajlott le. Ebből 8 mezőgazdasági, 7 ifjúság], 3 szépirodalml jpUegü volt. Bár az olvasói igény ennél magasabb, a teljesítést Írói elfoglaltság, egyes községekben az anyagiak hiánya akadályozta. Éppen exért caak elismeréssel szólhatnak másutl az ÁPÉSZ, TSZ, Szakmaközi Blzotlsf^, Ol\asó Népéri Mozgalom helyi társadalmi vezet&ae.gériek ál5>zolnoki járás

Instruktora,-

A Községi Tanács VB anyagi támogatósával bovtlll és uj berendezési kapott QZ ujszászl könyvtár. Önálló gyerme kkönyvlari helylaéget la alkerUll kialakitanU A rég] állványét az uj raktárhelyiségbe kerllli.*-

Heves, Nógrád é s községi an

Szolnok megye

könyvtárosainak

- melyet Bárdi Lmre a

tásáról

hangzottak el

gyerekkonyvtaroaainak

szokásos

évi továbbképzéséi

és

főhivatású

ez évben szép™

Megyei Tanács VB elnökhelyettese nyitott

előadások.

Kotta Ferenc

főiskolai

tanár

Fábián Zoltán Hegedűs András

iró löiskolal

tanár

ZsoldoB Vera D. Major Klára

a Szépirodalmi Könyvkiadó a Móra Kiadó szerkesztőié

O.Donáth Blanka Tánczos Gábor Pábián Zoltán

pszichológus szociológus (Öiokolai lanár

szerk,

Kedves

vendégként

üdvözölhettük a

lályának munkatársát é s Krystyna Uuyl Minisztérium líilelügyelÖjét.

vetkező

résztvevők

Slawlnsk&t

között a

Lengyelország

lengyel

Művelődés-

volt-

C süt f

A tiszafüredi kapcsolat a z

kö nyvis mertelés

Szombat:

a

Vasárnap:

lármás

rejtvényfejtés

Iskolája

játékok

j á r á s k ö z s é g e i b e n a z i?vek s o r á n kialakult a r e n d s z e r e s isk.idk é s a k ö z s é g i könyvtárok között. A J á r á s i Könyv

lalásl dolgozót! ki a l t " z s é g l könyvtörak s z á m á r a a z együttműködés elmélyítésére é s még g y a k o r l a t i a s a b b ^ télelére. Hasonló e l g o n d o l á s s a l é s kidolgozott lervezeHel k e r e s t e meg a Tiszafüredi K o s s u t h Lajos Állalánog Gimnázium i^azgalóját Is,

Az ujszászi kónyvtár í é l é v e s me gfigyelése alapján feldolgozta a lizikal dolgozótc lo—12 é v e s gyermekeinek o l v a s a t i ada!ait« ^ \ letjegyzé— sekbcíl készíiiő elemzést a z "Együtt" küvetkezo s^ámábAn közölni ^

Szeptember lo-én Bulgária felszabadulásának 27, évfordulóján gyei Könyvtárban 3o tablóból álló kiállítás mutatta be a nagy

o Meklasszi-

Népfronl Városi Bizottságának képviselői, A képeket a Bulgár Kultúra Intézete bocsátotta r e n d e l k e z é s r e ! ezt a Meöyci Könyv tar kiegészítette a bulgár irodalma t r e p r e z e n t á l ó é s Bulgáriát Isme rtetö könyvkiálUtássaJ, Délután megtekintette a klátlitást a Bulgár Kultúra Intezetének ő

A Szolnak Megye! Tanács VB. anyagi támogatásából i'J7.>-ben épüli barakraklár berendezne ez év nyarára befeje zödött. ttt kapott helyet ^gy

része. TAg&&| világos

nyert elhelyezést A leg

a Megyei

köponti épületben

munkanetyel kapoH a könyvkötészet, Könyvtár

a! felszabadult

kapott baviilést. és

aágan, Uj berendezési

reprográfiai helyen

3 irodahelyiséggel kapott az

olvasóterem, s

A ^Szolnoki Myar 1971" programjában

a

és Itt

mühelye,

elsősorban

enyhitetlek az

a

gyerme krés z-

eddigi

kiegészült

múzeum udvarban

zsufoll-

mind a íel-

két müeo-

JUIÍUB 12-én az észt irodalmat és zeneművészetei reprezentáló •Költészet és zene" müsar hangzott el Észtországban )arl magy&r Irok élménybe asamolöfvai gazdagítva.

Augusztus 16-on a "R&gi muzsika kertje" cimil komarahangveraenyen a zeneértö közönség a% angol reneszánsz verseiben, gazdag énekes é9 hangszeres muzsikájában gyönyörködött. Közreműködtek; Caengery Adrienné, a Magyar Állanil OperanAz magánénekese. Jancsó Adrienné, Kecskés András és Stadler Vilmos.

Az 1971. eteti rétévi jelentések összesilése alapján a kunszentmártoni jar4a könyviaraiban 6ol9 Í3 a beiratkozott otva^ok száma, ami 82 * - a az eloz3 évi otvasólétfizamnak. A könyvtárak forgalma pedig lo233a kötet, omi az el«zö évi torSalmához viszonyítva 52.5 * .

köteles könyvállor-iáni-iyaj. A könyv kölcsönző vezetésével a járási könyvtár Devan^zki Hildát bizta me g, aki az olvasás iránti igények állományát. Az ujabb rendelkezésére.

ktinyvmennyiség

szeptember

Az MTVD Kunszentnbárloni Járási Hivatala négy ajándék(>2oti a Járási könyvtárnak. Makayi Patak partján

Fazekast

l-töi áll ar. olvasók

értékes

ol/ajíestményt

Olvasó iérÜ

lo-én éa 11-én hétvégi balatoni kirándutó&t szervezett. A kiránduláson részi veti a könyvtárban müködS Ujuságl Klub 12 tagja is. A könyvtárosok tiszteletdíj-inak növelésével együtt a könyvtárak nyitvalartása Í5 Jne gnövekedett. A nyitvatartási idíf növelését azonban még mindig nem tartjuk megfelelőnek több községi könyvtárnál. A meslerszállásl éa a s^tlevényi könyvtárak heti Ú <Srat a nögyrév 1 könyvtár pedig csak heti 6 órai tiyttvatartasBoJ áll az o l v a ó k d

A Városi-Kozséai T a n á c 3 VB. kinevezte, i l l .

aagbiita

Czinege Lajoseét

t i s z t . d . kvt. vez.Unek

fauer Máriát

r é 5 z f . kvtárosnak

Hagyiván Clbakbáza

Hegedűs Józsefnét

Bb.iönyvtárvesetónek

Cibakháza

Lukács Lás£lát Séfár Sándort Szabó Jánosnét

függ.-tt - * — reszf. kvtárosnak " - " -

JásEalsúazeatgyÖ Cibakhiza Tiazaföldvár

Torba Nándort Németh Máriát

f ü g g . - t t kvt.vehetőnek fugg.-tt kvt.veiet-nek

Jász szent sodr ás Ssajol

AZ 1971. ÓTl TANÁCSTAGI vAUSZTÁSOHOM TAHACSTAGGA HEC-V^USZTOTT

Balogh fiegina Bánó Zoltánné Eke Ilona Enyedl Ferencné Hegedűs József né HarTáth sándorné t a l - á r Hihalyné Lukácsi László

ibkvtá kvtár - • ab. " kvtár' - * - "

Ujazási

Szászberek

Zagyva i-ékas

Kétpó Cibakháza Jászjákáhalaa JásikiGér

JászaSaásztgyörgj Szajol Kuucsofha Örményes

Ecseki Jánosné

Szolnok,

alapBzervi szakszervezeti elnök

íke Ilona

Zagyvarékaa,

kÖEségi kvtyezetfi, az Egészségügyi

és Kulturális AB. tagja az ÁFÉSZ ellenőrző biz. á*'n HKF. községi elnökééHorváth Lás£lo

Ráítöczifaiirö^

nyugdijast Fcsxf.'tvtáirog, al ATÉS2 titkára. a MUv.Otthon társ. vez.tagja. aág KSZMP alapszerv! titkára, a köze. HKF vezetSségi tagja. sagának t^gja ségiigji. felélÖEe.

Lengyel Gézáné

Szolnok,

főkönyvtáros KSZHP alapszerv- pártlitkár ' kvtárost községi tanácsi aktíva, pártcsoport bizalni KISZ községi nevelési felelős

Hester Sándor né

TÍGzaflired,

Nasr Annaaárls

TisiafUred,

Nagy Tiborné

Tiszafüred,

Járási kvtár gyerm.részi. vez., az Úttörő Járási Elnökség tagja

Dr. Nvitrai Lajos

Szolnok,

az Országos Könyvtárügyi és Dokunen-

BiOg Borbála

Rákoczifalva,

kvtárvez., a Tanács Kulturális és Egészségügyi Biz., a Kösaégi Operatív Biz., az ÁFÉSZ igazgatóságának tagja é az irÉSa BSbizottságának elnöke.

bizottság tagja.

tagozatának tagja

- 47 -

Solynócxki Sándorné

Szelevény,

Soős Zoltánná

Tiszádra

kitárrez. a köiaégl Vöröskereszt titkára kvtárvez., a tanács nellett nUküdS család, ifj- védelai és kult.bir. tagja csanak blzalnlja ben, KISZ titkár

Szilágyi Katalla

Jásztelek,

kvtároa, a Jászberényi Járási HS2MP VB. tagja Szolnok Város Tanácsa Végrehajtö Bizottságának tagja, a TIT negyei a községi HSZMP tae,Ja, alapazefvezeti párttitkár h. és a BOT. n5bizottságának elnökhelyettese

Urvolgyi Andráané Varga Sándor

Jéazároksíáll. kvtáros, a Jáazharénji Járási HSZKP VB. tagja Törakaztalklús, járási kvtárlgazg. a KISZ Járási

HÍREK A SZAKSZERVEZETI

KÖNYVTÁRAK

-ágon rendezte meg a SZMT Központi Könyvtár. A Az

elméleti és

gyakorlati foglalkozások

után

könyvtárosok

alapfnku

nagy

vizsga* tet-

A szocialista brigádmozgaiom kulturális vállalásainak bővítése, kiszélesítése érdekében a Járműjavító Szakszervezeti KunyutSr 1971. Januárjában beindította az "Egy könyv, egy hónap11 c. olvasó mozgalma t, Lényege, hogy a vállalkozó é s jelentkező szocialista brigádok egy ev alatt legalább a kijelöli 12 könyvet elolvassák. 19 szocialista sen

brigád 135 taggal

a kijelölteken

maguk nak,

mind

kivül sok

nevezett be a mozgalomba. /Természete-

más érdekes olvasnivalót

ía visznek

mind

családtagjaiknak./

AL mozgalom december végén

fejeződik

be egy

nyilvános

vetélkedővel,

Balogh Attiláné Jármüj ,Szaksz,könyvtárosa

Baromfit eldolgozó V. TÜrökszentmiklés Vállalatunknál 1Q7L április hónapban rendeztünk me zogazdüsági könyvkiálütást. Eat a kiállítást egészségügyi ismeretterjesztő kisfilmek bemutalása követte. A filmek bemutatása igen hasznos é s tanulságos volt,

A

Küllcszet

Napja alkalmából

IKOK, KÖNYVTÁROSOK, OLVASÓK NÉHÁNY KÉRDÉSE

Az emberben nagyon korán kialakuló és nagyon sok tényező halasára roppant mélyen meggyökerező [z]éa a személyiség elválsszthalatlan része. Éppen e miatt a szervim Jellege nilolt nehezen válloztatható, nehezen mozgatható, ezért nehezebben formálható át, mint az emberi tudat. Könnyebb Ismereteket terje&ztenl. Könnyebb oz emberfőket kiművelni, mint az Ízlést formálni. Nem csodálható tehát, hogy az Ízlés a kiművelt emberfők elszaporodásához képest viszonylag elmaradott. ez a relatív visszamaradás Bok objektív tényező együtthatásának a következménye. Egy ember Ízlésvilágának alakulása ugyanis többek között függ attól a városképtől ami körülveszi! (ügg munkahelyének az esztétikumától, (ügg attól, hogy me nnyi szabadideje, mennyi fizetése van, stb. Az izlés tehát komplex jellegénél fogva roppant öBszetett tartalmakat egyealt magában, ennek révén roppant erősen beágyazódik egy tálalom anyagi- technikai szintjébe. Magától értetődik, hogy ezek az t végső soron szabályozó objektív tényezők csak történelmi mér?1 mérhetően változnak. Minden müvésletl ágban, így az lro
A pr> Mi-ing oü kezdődik, hogy a magyar olvasóközönség Jelentős ré-^éii^l-- kulturáltsága meglehetősen egyoldalú, a igy kétségtelenül a ho'-yománvoa formákat részesíti előnyben. Mire kell törekedni 7 Arra, hogy a magyar olvasóközönség Ízlése kl<• gyensulyozotta, teljessé váljék. lehetőleg mindenki mindenben legyen jrórtos, ofthonoa, hogy jártoiansóga miail ne essen el értékektől. olyan jó hatásfokon fejezhet ki szocialista vagy progresszív tartalmakat, *nin' éppen rossz (ártalmakat* Ma az Irodalompolitika ntm azuggera^af rodalmE élűiből indul ki egy olyan sugallat, hogy csak az a szocialista érték, amelyik- a huszadik századi rendszerekre épit, és oki ezt nem fogadja bi.' , az kispolgár* az ilyenfajta íz lé a-és sUlusvonzalmak nem köthetők össze a kispolgársággal* A kispolgárság és művészet kapcsolata nem ezen mérhető, Az igazi művészet annyit jelent, hogy átes>ünk egy katarzlszori az igazi talltas ezt a többre kötelezettséget nem vállalja, ettől fél, ettől félti a maga sziik köreit* A kispolgárság és művészet, kispolgárság és irodaid iftj^s éppen az értéket kerüli. Az irodalomhoz való viszonyára is az a jellemző, hogy kizárólagosan a könnyűt, a szórakoztatót leeresi az irodalomban. Ez a magatartás nem függ össze a stílusok hoz való viszony nyal, A kispolgár ugy is el tudja érni a maga önvédelmét, hogy keresi a könnyűt, az olcsót és a giccseset, de ugy is tudja őrizni magál,hogy keresi a szélsőséges modernizmust, keresi a mai szélsőséges modetnízmust, keresi a mai szélsőséges polgári dekadenciát, ametyik látszólag egy különleges és arisztokratikus formát jelent, holtott a tartalom ugyanaz, A mai szélsőséges irodalmi tendenciákra ~ amelyek ugyan nálunk csak korlátozottan vannak jelen — ugyanis az a jellemző, hogy kiiktatják a tár~ aadalmi tartalmakat, az emberi relációkat, összefüggésé eket, amelyek mindenkori tárgyai az irodalomnak és általában a müvészetnele, Éppen a kiiktatás révén Jutnak el olyan eszközrendszerekhez, olyan formákhoz, amelyekhez eljutnak* Szinte a fizikai leírás eszközével törekednek iíiegragadni a valóságot, amelynek tulajdonképpeni tartalma az emberi összefüggések Elhagyása vagy azoknak a megragadásáról való lemondás* ILz az elszigetelt, részt nrenni nem k tvánó magatartás tehát egyaránt L Ilyen &2nob, modernista izlésorientaclóhoz, de ugyanúgy kaj>jlcső, konvencionális formához is.

m. A kérdé izlés, igy az irodalmi izlés is beleágazi san válti megváltoztatás Ara voi csapkodóssal, demagógiával. nem avatjuk Ugyanokkor •

májuk oz i: gába az él étbe, endszerébe •.em párosu

-formálás alapvető móds zerévé.. Ízlést formálnunk, hogy annak iEo r málhatós ágáról* >9itás a ódsz< itterjeszt ;apják, ír•integy "kikészítve"

az Ízlés imiféle B

Indtvidumi a türelmet

ységese •n legyünk az ok ti Bt. H

hallgató-

azokat milyen légkör vette körül annak hdejón, hogy mi volt az a költői és Ízlésbeli almos zféra, amelyen (elülemelkedtek annak idején, vagy esetleg fel sem voltak ismerhetők, erről egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevés szó esik, A közvélemény nem tudja, hogy egy reformkori folyóiratban milyen versközegben jelent meg egy Petőfiv«rs« Ennek tudatában pedig sokkal Jobban érzékelné azt Is, hogy Petőfi mii Jelenlett/ Irodalomtörténeti ismereteinket tehát az Ízlés tudatosításában, ezen keresztül formálásában jól felhasználhatjuk. A.z elmondó Etákból következik, hogy ter) észt ég ének jelentőségét.

az

irodaim í ízlés tudatositá-

Irodalomelméleti ismeretekben adott eset-

tudnlvolók direkt propagálását értjük. Itt van pi. B-e élő irodalom termése. Alapvetően másképpen beszélünk róla, mint a klasszikus irodalmi alkotásairól. Ugyanis az élet, amelynek a talaján egy klasszikus IRÜ megszületett, ma ga is közvetítendő ismeretanyag. Az élő kortárs irodalmat viszont olyan életgyürő veszi körül, amelynek az olvaaó Író—olvasó találkozókról ismerősek az olyan otvasói kérdések, hogy a regényhős miért ezt csinálta, miért nem amazt, miért ezt választotta, ezt csináltam, vagy volt egy

ismerősöm. Ilyen esetben, amikor a reí-

sitése kitűnő alkalmát ad arra, hogy ezen a spontán formán belül maradva tulajdonképpen irodalomelméletet terjesszünk. Ilyenkor azt kell tennünk, hogy az ilyenfajta kérdezőkkel együtt bejárjuk azt az utat, amely a mindennapi élet nyers tényeitől a művészi igazság magasabbrendű, a művészet törvényei szerint szervezett igazaágig vezet. Akár tények

durva valóságával szemben, elméletileg

tanulságos

utat teszünk

így vezetjük végig az olvasót, a spontánul reílektálót, azon az utón, ahogyan az élmény anyagból műalkotás szerveződik. Ez a:s ut is a tudatosítás egy formája. Nagyon fontos viszont, hogy akár négyszemközt, tudatosítást, mindig őszinte atmoszférába tegyük. Gyakran előfordul ugyanis, hogy valaki, amikor föltesznek egy lemezt vagy elhangzik egy tetszenék neki, mintha élvezné azt. Ezt mindig fel kell oldani i Olyan légkört kell teremteni, amelyben bárki el meri mondani, hogy S pedig egy szót nem értett ebből a Bartók zeniből, egy árva kukkot a Nagy László versből. Ilyen atmoszféra nélkül "egyáltalán nem is érLátszólag

ellentmond az

előbbinek, de izlés kérdés ékben

helyénvaló

egy műalkotás nagyszerűségét, gondolkodni kezdünk, hátha a szQlékünkbi?rí van a hiba. Nincs ez máskénl az irodalmi ízlés Ilyen beszélgetéskor (ás.

'

y

a

m

u

az embereket olvasói e z < ?

a

z

° vasas vo

öntudatra is ep

ml kéformálá-»

neveljük. Aj*)vk o-

személyisége - mintsorán az irodaimi míio tv á s á s éppen ilyen

miatt mindig farai

ággal, mindig

bizonyos

hez julni, ingyen nincs semmi. Arra is mutass élmény ellenállás nélküli birtokba vétele soha n élmény. Éppen az olcsóra, a hígra, a ponyvára stb, jelli lönösolib ellenállás legyőzése nélkül, erőíeszllés nélkül

Ha • 1 I'.l, hol rosszul sikerült Író—otvusó találkozókra akk T .n, < . ylk hasznát abban látom, hogy a közönség az, aki i? könyvel irta, az ugyanolyan ember, mini Ő. En lése hozzájárulhat az irodalomnak a de misztifikálása hoz. Arról Is szót kell ejtenünk , hogy ma még nagyon sok ej az irodalmat, mint művészetet miszuükálja. E típus számára a mii már műalkotás, amit szinte íélve vesz kezébe, A művészetet is vegyük ugy, mint az élet bármely más jtlens igét, vagyis a művészettel szemben sem mondhatunk le orról, hogy ugyani. az élet bármely jelenségét ne törekednénk megítélni a ludat, . i ráció, a fogalmi elemzés, a logalmi kategóriák eszközével. Meggyőződésem, hogy egy művészeti ág tudatos ismerete meg löveU a >r me gkönnyiti pL egy yszerüen megfogalstól elválasztani és

az otvasmány során átesett. Ne becsi, formálásában a tudatosító Írásokat! F hogy egyetlen zseniális elemzés sem bonyolult, összetett, sajátos hatását.

lindig szem elolt.

IV. Az

iztérformálásról beszélve szó.

formájába.

Ez

Nagy László r megértettem. Ez r te és átgondolta í A spontán reflekf

t a :

tudatosság

szintjére

irodalom viszonyában ról beszélgetve tulajdonké müröl véleményt riyilvánitv

felkent a két utóbbi f

n utan* A

lag izlés-Jelenségként mutatkoznak ujabba Gondoljunk vissza a nagy óra, a Hideg napok vitájára, Rozsdatel etS esetében a regényről volt

«zó, mégsem csupán Irodalomról vitatkoztak. Ott társadalmunk megítélés e került szóba a regény Ürügyén. E Sy~ e 6y ilyen álláspont esztétikai , irodalomé Iméletl stliu sérv ékkel Is operál, de mögöttes tartalma mindig az rülnek [el, világnézetek szembesülnek ilyenkor egymással." Alapjában véve másodlagossá válnak az esztétikai szempontok. Nyilvánvalói hogy a Rozsdatemető vagy a Húsz Óra kérdésében két életszemlélet ütközötl össze, Az egyik nemcsak az irodalomlól várja azt, hogy harmonikusan találja az életet, hanem magát az él tet Is harmonikusnak szeretné látni, Ezzel Ütközött egy másik szemlélet, amelyik szembe mer nézni az élettel is, következésképpen az irodalomban ts ez ellentmondásokkal, konílik tusokkal. Ezért kell az életben is eligazodni tudás ahhoz, hogy Uyen Irodalmi vitákban, amelyek sokszor stiluevtták vagy iziésviták me-

Néhány szót még - bar lehet, hogy közhelyként hangzanak Berkest, Pasauth, RejtÖ könyveiről, a lektűrről. Egyrészt tudomaul kell azt Is, hogy pl. Paasuth történelmi reg nyei mindig közvetítenek kulturhlstórial anya s ot is. Berkest kielégít egy olyan igényt, hogy az ember a közvetlen mindennapokban lássa viszont magát. Nála a mindennapi élet szituációi,-morális problematikája, politikai vonatkozásai egyenesen, közvetlenben, direktben jelennek meg, bizonyos kikapcsolódó lu nkciója. A hiba csak ott kezdődik, ha valaki kizárólag ilyeneket olvas. Jelenleg van még objektív igény a krímire, A tényeket tehát tudomásul kell vennL

k, Jó' Nagy baj, hogy

nincs tisztázva

a

iás

társadalmi szerepe,

írnek lég

félszeg

ezekben

a dolgokban. Miért ?

Is van társadalmi

Mert mindij

Irodalom, az

íz érzésem, hogy a lektűr irodalomnak, utleirásokr életrajzi imal!. Mert igy a nagy irodalom mércéje alatt közös nevező ikailag kimunkált krlteriurc^-hierarchiát,

ahol vannak: olyan ki

amelyek csak ezekre alkalma zhotók é s alkalmazandók, é s 1 ezen belijl is különböztetne meg Jó é s r o s s z müveket. Enn< t tart,

c

rói, amit nagyon sokan

olvasnak.

b i -

.T.-. 7f*r lektűrt, krímii nagyon

kell kritika. Az ezzel.

sokon

Irodalmi Ízlés-nevelés

olvasnak, nem értem miérl

óriási

lehelőségét

veszítjük

Nagyon leegyszerűsítve hangzik, hogy az irodalomban nincs jelen a dolgozó nép élete, a munkásélet, pára szil szokások. Ezt a kérdést nagyon le lehet egyszerűsíteni* ^em igaz az, hogy a munkásos szer&pét az irodalomban a%on mérjük, hogy tematikusán mennyi a munkásábrázolás. Az is balgaság, hogy ugy lehetne ezen segíteni, hogy egy uj munkás irodalmat létrehozni, s a munkás Íróknak legyen külön kiadója, lolyóirota.

lári

tgóny,

Illyés

Gyula irta egyszer

a

Magyar

lljuságban,

h-jgy

a

hogy egyszerűen nem ad helyet a nemzetfenntartó, a lársaíialomfenntarlö én-ek világának, annak a rétegnek, amely tulajdonképpen a mag kap vissza

belő le •

CK Ö39zelüg§r

az

irodalom 9s

az

cilvaaók

kapcsol

A témáról szólva ezek a dolgok jutotlak eszembe. Lehet, hogy sok, érdemben kevés volt, amit mondottam, mégis opti•ta vagyok, me rt az irodalmi Ízlés tekintetében sok panaszra van r an okunk, de azért az irodalmi kultúra, az irodalmi l2.és mégia ,t más mUvészeU ágak

kultúrája.

• •••

EGY SZOCIALISTA OYERMEKKÖNYVIRÓ GONDOLATAI

Nálunk, a

Német

DeAtokratlkus

Köztársaságban, Jónéhány

Író, de

kivált-

kbrül forgott, hogy egyáltalában valódi Irodalomnak nevezhetÖ-e a gyerOtykor-oh/k or magasra csaptak a hullámoki Idok/jzben mü la

Jelent valójában

ez

a

szélcsend

az

ujaágokbbn

é^

a

mégis elült a vl-

folyóiratok-

ban, már amelyek egyáltalán io£,lalkoznak a gyermekirodalommal. ftfí, német gy e r me k k d nyvlró k termész elesén emiatt nem nyugtalankodunk, MI ÍRUNK J Ugy vélem, hogy egy leírt anyag irodalom voltat nem utolsó sorban a társadalmi, tehát politikai elkötelezettség mértéke határozza például kezünkbe kerül egy olyan gyermekkönyv, amelyben egy "tökéletes

világ"

varázsoló ü k

a

gyermekek

elé, akkor -

legyen

az

formailag

mégoly ragyogóan " megmunkált alkotás - valójávab nem nevezhető irodalomnak, me rt szerepe nem a eltorzította, me gharnlsitotta, Pieper asszonynak

a

mese

teljességet

nyújtotta, hanem a valóságot

irodalombéi! szerepéről

szóló

előadásában

valóság dialektikus egységéről. Ha az ólmon az elSreálmodóst értjük, nem pedig oz alvas-álmot, akkor az álom egy óhajtott, megváltoztatott valóság megjelenítése. Tehát kell, hogy az ólmot a maga jelentésével együtt az iileiö műre értelmezzük, a létező valóságot / amelyet az alom

véletlenül előforduló Jelenség az általános nem elegendő, Az emberek nem sziget elten

emberinek az ábrázolása élnek a társadalomban, ha-

azt Jelenti, hogy a gyermekkönyvben is a valóságé* kell ábrázolnunk maga teljességében. A gyermek ek - emberek.

3

bek erűinek, mint a nagy politikai vitákkal a TV képernyőjén, a rádióbanT moziban, újságban, akik mindennapjainkat szintén társadalomban élik le, akik a íársadalommol együtt hallják a harci lármát, akik laljáí a szocialélégzését akarják a könyvek lapjairól is érzékelni. Az ifjú emberek a változásról álmodoznak, az Igazság diadaláról, ahogyan mar a mesében is győz a jó a rosszon. Ugy gondolnak erre, mintha az alom valósulna meg. Könyveik álma az S almuk lett, A

kicsiknek

ként a

a máról írunk, hogy ezáltal

holnap nagyobbak

maié a tegnapban. Ezért lép már ma ellbénk

A gyermekek, akiknek ma ij-unk, már az uj évezredet é s ez a kommunizmus első évezrede lesz.

lehessenek,

a Jövő Iog|ák

követeiméirányítani,

Erre fel kell k észllenünk a gyermekek et, fel kell vérteznünk őket a 1 legjobbakat, mindenekelőtt erős erkölcsisége" " A z ember emberi módnr

Témánkra visszatérve az álom ós valóság, mese és realitás első pillanatra ellentmondásosnak tűnnek* Minél pontosabban vizsgáljuk, minél

Richter, Oötz

R.

Ü N N E P I S Z O L N O K

K Ö N Y V H É T M E G Y É B E N

[ !

ínéi.

Szolnok megyében sona Ilyen gazdag tartalmas programmal nem emlékeztek meg a könyvről é s alkotóiról, mint Idén májasban, júniusban. 22 irót láttak vendégül Városok é s járások Szolnok:

szerint

a tanácsi művelődési

könyvtarak

iró-olva-

csoportosítva:

Darvas József, Nagy László, Szécsi

Margit,

Bertha Bulcsú. Czlne Mihály, Kulin György Karcagi

Ratkó József, Vidor Miklós

Kisújszállás!

Bertha Bulcsú, Csukás

MeaSturs

Taoikó Sirató Károly

Turkeve:

Bertha Bulcsú, Hárs

Jászberény! Jászberényi

Földes Péter, Illés

István, Szabó

László

László

Jen3, Kömondy László

járás: Caurka István, Földes Péter

Kunszentmárton:

Kamondy László, Fekete Gyula

Tiszafüred:

Ratkó József

Törőkszentmlklós: Bihari

Klára, RónasKegi Miklós, Szemes

ka, Szebelkó

Piros-

Erzsébet,

Az irők közül sokan hosszabb ideig tartózkodtak megyénkben, s igy tBbb találkozón Is részt vettek* A könyvtárakon kívül általános Isko^ Iákban, középiskolákban Is ellátogatlak az Immár hagyományom "rendhagyó irodalomórák" keretében, A végső összegezésben az Jelötve ezt a képet kapjuk:

ii-6-otvasó

író-olvasó

tataikozók

Gi ermekkönyvtárak bon Randhagyő Irodalmi óra Könyvi, felnőtt részlegeiben

9 4 17

találkozók

típusait is

meg-

a rósztvevcík száma 565 232 U?»

talin gimnáziumban Nagy László és Szécsi Margit, Berek Katalin kíséretében irodalom óron vett részt, délután a Meeyeí Könyvtárban Darvas József megnyitotta az n In memóriám Váci Mihály,—Veres Péter,--S^abó Pal" emlékkiállítást.

Az egybegyiillek között meghatódva é s tisztelettel öív.Veres Pétornét é s Veres Istvánt, az iró fiát.

köszö

hangulatú b&nsoséges irodalmi esten találkozott a közönségg .József, Nagy László, S z é c s i Margit, "Jjertha Bulcsú és Czine Mihály, Müveiket Berek Katalin é s Báníty György tolmácsolták. A

könyvhét

megyei

gyermekkönyvtárak Országos

ünnepségeinek

1-én

eseményei voltak

találkozókon

uttörö kezdeményezésként

megyei gyerme •íkönyvtar június ebne: " Játszunk

jelentős

rendezvényei. Író-olvasó

hirüvé váű

tartjuk

előadott színházi

s z i n h á z a t - szabálytalan

a

kivUl műsoros-

Immár a zámoi a müsorAt,

gyermekmliso 1 Weöres

melynek Sándor

kezniink: A Magyar Nemzet június 16-an e g é s z oldali szentelt Ismertetésénekí a Könyvtáros, júliusi számában irt róla, a Szolnok megyei Néplap

RakócziíalvAn.

Ezeken a z

alkalmakon 9oo

L&rban a gyermekk önyvtarosokkal dójának

vezető

lektora é s

gyerek

találkozott

vett

szakmai

résztó megbeszélésen

Götz R, Richler iljuságl h-ó.

Eredményeinket ö s s z e g e zve jólesöen állapíthatjuk meg: könyvtáraink gazdag programmal gondosan elok észitett színvonalas műsorokkal méldalmat. A

találkozókat, irodalmi esteket rendkívül gondosan

k é szil ették

kenykedtek. Mindezek eredmények ént a könyvhét megyei rendezvényeit közel 3ooo-en látogatták. Örömteli elismeréssel mondulk köszönetet mindazoknak, akik változatos ötleteik bel, gondos é s körültekintő munkájukkal valóban ünneppé emelték a könyvhetet Szolnok megyében. Dr. KÖLTÉSZET HAPJi

1

i

Józsefné

NI LEHETETT

CSAK Már

folyt a

hónej

KISZ és

?lc olvasni,

sásl verseny.

a f

ezért örömmel neveztem be én

is,

Két váltói hogy veszünk

fet

és

elolvasunk

> járási

Tiz.

az

előírtakból

kettőt, a

döntői. Szolnokról 5 listai

íyei versenyen. aHési, vegyen részt a mtsgi

Négyen vállaltuk

ís

másik

kopott értea

szolnoki

utal. Előtte való napokon igen hasznosak amelyeket az uji,

"kötelező" könyvekről

vezetésével. Eleme ztlik Illyés

voltak

folytattunk

Gyulának a

fellapozok

a Megyei Tanács és

A

olyan reme kmüvet ame lyet, ugy

a Megyei

középdöntőbe. 24 fiatal

pontot gyűjtöttek.

kevésnek.

a könyvtaros

könyvét.

bácsi

pusztai em-

tenlm-ől G-yurkó

érzem, még sok azor

élelemben,

A. Bzolnokl-UszaligeU vetélkedőt

kérdésnél

megbeszélések,

pusztai életrőt, a

berekről szóló. Őseink iránti s£eretettéil áthatolt László állított össze

azok a

Könyvtár

io fős

KISZ,

legalább 12

döntőbe Is hárman. Az

6. helyet szerezte

nyert, Szoboszlai

MÉSZÖV,

álló zsUri vezette.

partolt el tőlünk, hol tudásunk

Bére Margit a

te Ön y w ás óriási utalványt

képviselőiből

került, csapatunkból hárman, akik

Bejutottunk a

azokban, hol fcirtuna Végül la

a hirdető szervek, a

öt

szóbeli

bizonyult

meg é3 2oo.-Ft-os

Mihály ?. lett, szintén Zoo.-FH.-

al jutalmazták, Orosz Mária °.-lk, ö loo.~Ft-ot kapott utalványban. A Jászságiak jobban szerepeltek

kdveini szeretnénk

példájukat.

nálunk, mert Irodalmi klubban

be-

OTTHONT A KÖNYVNEK. OTTHONT A MŰVELŐDÉSNEK -

^K

TETŐ Al/WT

sokat és

ne in

A

T13ZAB61

mindig hizeljően

KLUBKÓNYVTÁR •

emlegetett klubkonyvtar

építése

aen kételkedőt, hogy nov, 7-re megnyitja kapuit. Bár ugy legyen ! Szükség, nagy szükség van r í Tiszabőn, hiszen jelenleg a község egyetlen .müveiödésl'1 intézménye a régi Hangya kocsmából Italbolttá elötépetl rozoga épület. Kétségtelen, az uj épUIö" klubkönyvtár a megye egyik legszebb fekvésit művelődési intézménye lesz. Nagy üvegablakai a község főterére néznek, nátsófrontja a Tisza íöiött emelkedik, teraszán remek kilátást. Jó levegőt élvezhet a látogató. Két főbejárata egyikén a klubovezeEbe, a másikon a könyvtárba 111, ez emelt szintű, olvasószín padra juthat í z ériteklödÖ. A tervei) elgondolása szerint ugyanis az évenkénti néhány nagyrendezvény alkalmával a szabadpolcos olvasótér színpad gyanánt Is azotgal| mivel az előtte levő es függönnyel két klubteremmé választ" ható ilO m -es nagyteremmel közvetlen Összeköttetésben van. Persze a szemlélőben hamar felhorgad az állomartymegóvás mikéntjének kérdése. Lelkiismeretét elaltatva szemügyre veszi a közlekedő lolyosó átellenes oldatán nyiló 22 m alapterületű kbpyvtárat, s kénytelen ugy vélni, hoay a tervező valóban csak könyvek tárolására gondolt, amikor a 39O mí-es teljes belsÖ térnek alig 6 lt-át seátita könyvtári célra. A az in pad-olvasóval együtt persze már kedvezőbb a könyvtári részesedés képe: 2O #. A

mér említett helyiségeken

és

a

kiszolgáló részen

ktvül a

kiállltá-

Pihenőudvar kis vízmedencével, fölötte lebegő tetosáwal és a már említett csigalépcsős, oszlopokon nyugvó terasszal valóban vonzó képet nyújt. A tervet a Heves Megyei Tanácsi Tervező Vállalat készitette. Tervező: Botos B. A község vezetői nagy gonddal kísérik a% építkezést, szinte napnap után ott vannak, s nem rajtuk fog mulnl, ha a tervezett átadási határidőt mégis módosítani kell. RemélJElk mégis* hoöy az Együtt következő szamában mar az átadásról szóló hírt közölhetjük. Abban is bieunk, hogy a tiszeböl klubkönyvtár nem, mert a benne me glnduló .és 'kibontakozó népmüvelö-könyvtároa munka előbb-utóbb méltatást érdemel, másrészt azért, mert hátha sikerült művelődésügyi Irányító szerveink éa tervezőink figyelmét egy olyan klubkönyvtári típusterv megalkotására ösztönözni, amelyben végre jelentőségének és szerepének megfelelő helyei kap a könyvtár Is.

Húsz négyzelméterPS

ajtó,

amelynek

klubhelyiség,

elhanyagolt, nehpztn fűthető

résein télen álsüvit a

fénytelen,

pókhálós

épületei a harmincas években félévvel

ezelőtt ilyen volt

a helyi földbirtokos

könyvtárszoba—

Elhanyagolt

füstös

mozilerem. AK

építette,

Tiszaié nyö" művelődési intézménye,

A község vezetői ismerték a semmit, de pénzük se

hideg széL

iroda, hámló vakolatu

helyzetet, de tenni nem nagyon akartak

volt hozzá. Majdcsak

Összedől - mondták. Évek

A termelőszövetkezet uj elnöke azonban tenni akart e s tett Is. Megnyerve a járási pártbizottság é s a járási közművelődési vezetők támogatását felaténlotta, hogy saját erÖbSl renoválja az épületet és kiegészíti egy 44 m -es könyvtárteremmel. vát

A tsz.épitö brigádja

májusban

fozzálogott

a munkához. Napi 14-16

A község vezetői elhatározták, hogy alkotmányunk ünnepére megnyitják a felújított klubkönyvtáraU Ehhez azonban további munkaerő kellett. társai augusztus első hetiben hozzálátlak a berendezés vásárlásához. Az épitkezés még javában ioiyt, amikor augusztus 2o. elöit egy héttel a járási könyvtár hozzákezdett a berendezéshez, amely — hozzaszámitA tsz. JSagronómusa 2 óránként jelent meg, hogy van-e valamire szükség? Volt | Egyszer villanyszerelő kellett a szépszámú világítótestet felszerelni, másszor a tv.antennát, ismét másszor illesztőt kellett esztergálni a variapolcokho
Folyosó /zárt/

46

-

; épület felújítása tovább (olyik, amely az Átadott r é s z mliköden zavarja, JV később használatba vehető helyiségek a k övetke-

lelyiséggel/ Az

Intézményt

1971.

hozzájárul. . példát adod és blzonyitoticsak gazdasági termelcíegylüvelödéséröl, kulturált szórajoggal tudósíthatott ünnepi számában a Szolnok megyei Néplap a követ k e ző ké ppe n: "Csak gratulálni lehet azoknak, akik példás társadalmi összefogással é a kultúra ügye iránti buzgalommal Tiszátenyön megteremtették a müvelc dés uj otthonát. Ez az áldóíatvállnláa példa lehet mások számara la.

látogatók rendelkezésére,

ki-ki megtalálhatja (

rokkal berendezett klubszobák - a padlón szines azSnyegek, csinos világitótestek, az ablakon divatos függönyök - önmagukban is az esztétikai nevelést szolgálják,"

/ Varga

Sándor /

ÁROST KORHÁZBAN

legek

.

e Hálósa i

k ülőn bete^könyvtárat könyvtár

helyiségében

nap délután fél

5-

fél

működik é s 6-lg

helyeztünk

bekötöttük, hogy a A

könyvtár

el, nagyrészüket

népszerüaltésére

után

Szolgáltalásunkkal a

kórház

: élésük

betegei

idején

gja

láljuk

e

k ívévé minden

csak

ízléses supervlnil

még hlgiénikusabbá példányban

[el a járási vagy

képest

akár

kezdő otvosők

könyv köles önző ben, A

elősegíteni,

hogy vezetését

a

ajánlójegyzéket

községi

riozzájárulnl

kellemesen

la

könyv-

ahhoz,

töltsék

megnyerésének

könyvtár

is

röplapot adtunk ki,

illetékes

minden bizonnyal sikerül

a lehetőségekhez

egészen

fóliával legyük.

benn! "öltött időt. Jó könyv ajánl ássál, tervezett

. népszerűsítésének, ^gét

5oo

állományába

Ismertetése mellett rövid

keressék

vezetőivel

ö kórházi szak-

szombat-vasárnapot

könyvtárhasználatot

amely a könyvtárhasználat

gyógyulásuk

kórház

tori nyílva,"

A 3OQ kötettel induló könyvkölcsönző uj könyveket

A

nyitott a kórházban, A. könyvtár

el

oh/a só-

Is Jó le ~

eredményes müködé-

kórházi szakk önyvtár

könyvláro-

CIKKEINK ARATÓ a

SZERZŐI

ANTAL

Jászberényi

Járási

Könyvtár

Dr. CSEH ISTVÁN a Szolnoki Járási Könyvtár MIKLÓS ípontl Könyvtár :SIK

igazgat

igazgatója vezetője

MIHÁLY

i Kunszentmártoni Járási Jaráal

Könyvtár

igazg

Könyvtar munkatársa

KARÁCSONY ERZ:5ÉBET a MegyeJ Könyvtár munkaláraa Dr.KARDOS JÓZSEFNE o Megyei Könyvtár csoportvezetője MAGYAR ANNA o Karcagi Talajroüv•elési

Kulató Intéze1

könyvtárosa

PÁPAYNÉ, KEMEíJCZEY JUDIT a Megyei Gyerme kkönyvtár vezetője R1CHTER, GOTZ R az NDK gyermekkö nyvirója RING BORBÁLA a Rákócziiéival Kö:zsegi

Könyvtár

SERES MIKLÓS NE B Jász kis éri kozsé É ii Könyvtár

veivetője

vezeioj

SZÉPHALMI ISTVÁ N N É a Megyei Könyvtár

SZURMAY ERNŐ s Megyei Könyvtár

igazgatója

TÓTH DEZSŐ k'Sa-hí iradalomtörténész, a iZMM KB. Tudományos Köaoktotáol Kulturális Osztályának h. vt-zetöje VARGA SÁNDOR a Törökszentmiklósi Járási-Városi

Könyvtár

és

Igazgatója

KéasdlU 3oo példányban 65 oldal terjedelemben A / 4 méretben a Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár rotaprint sokszorosítóján. Xerox; Damjanich Múzeum, Szolnok. Engedélyezést szám: 4oó/fL Felelős

kiadó! Szurmay ErnS